No title

.

1.

KESZTHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA „BALATON-PARTI TERÜLET” HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ 10/2006. (II. 28.) SZÁMÚ ÖK. RENDELETE Keszthely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított - 1990. évi LXV. törvény (Ötv) 8.§. (1) bekezdés, illetve a 16.§ (1) bekezdésében biztosított feladat – és jogkörében eljárva, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv) 6. §. (1) bekezdésében, a (3) bekezdés a./ pontjában, a 7. § (3) bekezdése c.) pontjában és a 13. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve, továbbá a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és a Balatoni Területrendezési Szabályzatról szóló 2000. évi CXII. Törvény (Btv.) 59.§. (1)-(2) bekezdése, a Balatoni Vízpart-rehabilitációs Szabályozás Követelményeiről szóló 283/2002. (XII.21.) Korm. rendelet, Keszthely Vízpart-rehabilitációs Szabályozási Követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és Vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló, 18/2004. (IX.11.) TNM rendelet, a valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XI.20) Kormány rendelet (OTÉK) 4.§-ban foglaltak alapján az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja. A RENDELET HATÁLYA 1.§ (1) A rendelet hatálya Keszthely Vízpart-rehabilitációs tanulmánytervvel érintett, a város teljes közigazgatási területének a vasútvonaltól, a vízfelület felé eső területsávjára terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá eső területen területet alakítani, építményt, építmény részt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek• együttes alkalmazhatóságával szabad. • Szabályozási

tervek: Sz-1-Sz-5 jelű szabályozási tervek

M=1:2.000

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes- és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság – jegyző - csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja). (4) A csillaggal jelölt szabályozási elemek OTÉK-ban foglalt határértékeknél megengedőbb értékek, melyekhez a hozzájárulást a Balatoni Területi Főépítészi Iroda 60/2006. számú záró véleményében megadta. I. FEJEZET ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 2.§ Engedélyhez kötött építési munkák: A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti és a teljes tervezési területen, az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja: a.) antenna létesítését, b.) mindenfajta kerítés létesítését, c.) A város „reklámhordozókról” szóló 8/2000. (III. 30.) számú rendeletének 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. §aiban foglaltak szerinti esetekben a reklámhordozók elhelyezését;

2.

3.§ (1) A teljes tervezési területen az építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárás két lépcsős lehet: a.) Először a telekalakítás és a beépítés, továbbá az építészeti és településképi követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési engedély készítendő (elvi építési engedély tartalmát ld. 2. számú mellékletben). b.) Az elvi építési engedélyhez tartozó helyszínrajz, a városi tervtanács, annak megalakulásáig a városi főépítész eseti véleménye alapján, egész telektömbre, vagy telektömbökre is kiterjeszthető. c.) A benyújtott elvi építési engedélyezési tervdokumentáció alapján az építésügyi hatóság elrendelheti, hogy az elvi dokumentációt az építészeti és településképi követelmények előzetes tisztázása céljából be kell mutatni az illetékes területi tervtanácson (A területrendezési, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 40/1999. (IV.23.) FVM rendelet 3.§ (1) bek. alapján); d.) Az elvi építési engedély alapján elkészített, építési engedélyezési dokumentáció alapján építési engedély kérhető. (2) Az építési engedélykérelmekhez a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5. §-ában meghatározott (Új építmény esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia) 1. -17. pontokban felsoroltak az alábbi műszaki munkarészekkel egészülnek ki: a.) Kertépítészeti-, tájvédelmi-, elrendezési- illeszkedési tervvel a következő esetekben (ld. 3. számú melléklet): ■ A zöldterületi övezetekben (Z-1, Z-2, Z-3 jelű övezetek); ■ Utak, terek létesítéséhez (közterületek és magánterületek esetén egyaránt); ■ Minden különleges területen. ■ Bármely külterületi építés esetén. (3) Az e rendelet 2. §-ában építési engedélyhez kötött építési munkák esetében az építési engedélyhez csatolni kell: a.) Kerítés létesítése esetén M=1:500-as helyszínrajzot, M=1:100-as méretarányú alaprajzot, legalább 1 jellemző metszetet, minden eltérő homlokzatot, fotómontázst, műszaki leírást a szerkezetről, anyaghasználatról, színtervről. b.) Reklám-hirdetés létesítése esetén M=1:50-es méretben minden eltérő nézetet, M=1:100-as homlokzati rajzot, fotómontázst, műszaki leírást a reklám anyagáról, színéről, felszerelésének módjáról. c.) Antenna létesítése esetén M=1:100-as homlokzati rajzot és fotómontázst az ingatlannal szemközti utcavonalról vagy az ingatlan 20 méteres környezetében legalább két jellemző irányból.

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYKÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI 4.§ (1) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építés minősége a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. A változás bekövetkeztéig a jelenlegi művelési ág tartandó, illetve az egyéb, vonatkozó törvények és rendeletek figyelembe vétele mellett akkor változtatható, ha az a változás a tervezett felhasználást nem akadályozza, nem lehetetleníti el. (2) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított. Nyúlványos telek csak azon övezetben engedélyezhető, ahol az övezeti előírás erről külön rendelkezik. (3) A teljes tervezési területen csak egyedi tervezésű épület építése engedélyezhető. Új építkezéseknél a teljes ingatlan együtt tervezendő, az új vagy újonnan építendő kerítés is.

.

3.

(4) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, gépkocsi várakozó helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. (5) A sugárzás céljára (adóantenna) is felhasználni kívánt antenna a tervezési területen nem létesíthető; TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 5.§ (1) A szabályozási tervlapokon kötelező erejű szabályozási elemek a településrész egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása a helyi építési szabályzat és a szabályozási tervek módosítását vonja maga után. (2)

A kötelező szabályozási elemek a következők: ■ a tervezési terület -a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület- határa; ■ szabályozási vonal - közterületet nem közterülettől elválasztó vonal: -meglévő, megmaradó ingatlanhatár, -újonnan kialakított, módosított határok; ■ megőrzendő természetes partvonal, ■ meglevő telekhatáron vezetett-, és tervezett új szabályozási partvonal, ■ eltérő területfelhasználási módok, területegységek elválasztó vonala ; ■ beépített- és nem beépített-, illetve beépítésre nem szánt területek határa (belterületi határ, közigazgatási határ); ■ építési övezet határa; ■ területegységekre, övezetre vonatkozó előírások; ■ építési hely határa, az övezetenkénti előírások paraméterei szerint, a kialakult vagy kialakítandó telekhatárokhoz igazítva; ■ védőtávolságok; ■ kötelező védőfásítás; ■ beépítetlenül megőrzendő, állandóan növényzettel fedett területek.

(3) Telekhatár(ok) kialakítása, illetve megváltoztatása esetén, az építési hely és határvonala a tényleges határ(ok)tól mért kötelező elő-, oldal- és hátsókertek betartásával értelemszerűen alakítható, a vonatkozó övezeti előírás rendelkezése szerint. (4) A meglévő, megtartható épület (terven kitöltéssel jelölt) építési helyet is jelent. (5) Az építési helyen kívül meglévő (terven kitöltés nélkül jelölt) épületek megtarthatók, de bontás esetén új építés csak a jelen előírás szerint lehatárolt építési területen létesíthető. (6) Ahol a terv építési helyet nem jelöl, ott az övezeti előírásokban meghatározott paraméterek szerinti elő-, oldal- és hátsókertek értelemszerűen biztosítandók. (7) Az övezeti jelekben előforduló “K” betűjelzés kialakult állapotot jelent. Ha az övezetre előírt paraméterektől a kialakult állapot szerinti adatok eltérnek – a.) a kialakult beépítési mód tartható; b.) a kialakult építménymagasság a „Balaton Vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002.(XII.21.) Korm. rendelet, valamint jelen szabályzat övezetenkénti előírásai alapján tartható; c.) A kialakult telekméretre vonatkozóan jelen szabályzat övezetenként rendelkezik; (8) A terv BTSz rövidítéssel minden esetben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. Törvényre utal.

4.

(9) A terv övezeti jelében az alsó indexben szereplő „vprt” rövidítés arra utal, hogy az egész város területén belül, a jelzett övezetek a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területen helyezkednek el. (10) Az irányadó szabályozási elemek a következők: ■ javasolt telekhatár, ■ megszüntető jel, ■ javasolt funkciók. (11) Az irányadó jellegű szabályozási elemek vagy a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk további részlettervezést igényel, ezért azok értelemszerűen módosíthatók az építésügyi hatóság jogkörében. Építésügyi hatóság ilyen esetben az építési engedély megadását Tervtanácsi véleményhez kötheti. II. FEJEZET TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS 6.§ (1) A tervezési terület -közigazgatási szempontból a.) belterületre – és b.) külterületre; -építésügyi szempontból a.) beépítésre szánt területre és b.) beépítésre nem szánt területre osztott. (2) A beépítésre nem szánt területeken a természet, az erdők, a termőföld, az épített környezet, a kulturális örökség, a bányászat, a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok mellett a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvény (továbbiakban: BT.), a Balatoni Vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló korm. rendelet, valamint Keszthely Vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló miniszteri rendelet együttesen határozzák meg a területhasználat és az építés feltételeinek szabályait. Jóváhagyás idején: 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről; 1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről, egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV.30.) FM rendelettel; 1994. évi LV. tv. a termőföldről; 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről; 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről; 1993. évi XLVIII. tv. a bányászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szólkó 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelettel; 2000. évi CXII. Balaton tv. 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a Balatoni Vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről; 18/2004. (IX.11.) TNM rendelet Keszthely Vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról; (3) Ugyanazon területre vonatkozó jogszabályi előírások közül minden esetben a szigorúbb előírást kell alkalmazni, ha jelen szabályzat másképpen nem rendelkezik. (4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakon túl a beépítésre nem szánt területeken új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha a.) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, b.) közérdeket nem sért.

(5) A tervezési területen az építési engedély teljes közművesítettséghez kötött. A teljes közművesítettség mértéke OTÉK 8. § (2) bekezdés a.) pontja szerint értendő, továbbá légkábel nem létesíthető, a meglévők átépítendők, nem bővíthetők.

.

5.

(6) Az igazgatási terület beépítésre szánt területei 1. vegyes-, 1.1. településközpont vegyes-, megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 1,0; 1.2. központi vegyes-, megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,8;

Vt jelű, Vk jelű,

2. üdülő 2.1. üdülőházas üdülőmegengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 1,0 illetve a kialakult állapot tartható. 2.2. üdülőházas üdülőmegengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,9;

Ü jelű Üü-1 jelű Üü-2 jelű

3. különleges K jelű 3.1. a tervezési területet igénybe vevők ellátását szolgáló, szórakoztató, kulturális, vendéglátó, sport és játék céljára szolgáló építmények elhelyezésére szolgálnak. megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 1,0; K-1Sz jelű 3.2 elsősorban oktatási központ, egészségügyi létesítmények (szanatórium, gyógyüdülő), valamint a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak. megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,8; K-2Okt, Kut, Eü ,jelű 3.3 a területet igénybe vevők ellátását szolgáló, elsősorban sportolással, szabadidő eltöltéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak. megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,6; K-3Sp, jelű 3.4 a Balaton vízfelületéhez öböllel kapcsolódó, vagy a Balaton vízfelületében szigetszerűen elhelyezkedő kikötők szárazföldi területei. megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,4; K-4Ki, jelű 3.5 elsősorban üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgálnak, megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,3; K-5K, Sz, Sp, jelű 3.6 a vízpart strandjai, amelyek elsősorban a strandolással, a szabadidő eltöltéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak. megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,2; K-5Str, jelű (7) A tervezési terület beépítésre szánt területein állattartást folytatni Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-tetülete 16/1997. (IV. 12.) és 4/2000. (II.24.) számú rendelettel módosított 2/1997. (II. 27.) számú rendelete szerint lehet, haszonállattartás tilos. (8) A beépítésre szánt területekre vonatkozó főbb szabályozási elemeket az alábbiakban értelmezett övezeti jel tartalmazza: Övezeti jel Üü-2

Beépítési mód K(Sz)/Sz Építménymagasság(m) K(..)/6,0

Beépítettség (%) K/20 Teleknagyság(m2) K/5000

a.) Az övezeti jelben a betűjel a területfelhasználásra utal, a szám pedig az azonos területfelhasználáson belül eltérő karakterű alövezetek számát mutatja. b.) A beépítési mód sorában a “K” betűjel után zárójelben levő betű az övezetben kialakult beépítési módot mutatja. A “/ ” jelekkel elválasztott betűjel pedig a beépítési módra vonatkozó, szabályozási tervben rögzített lehetőségre mutat. c.) A beépítettség (%) sorában a “K” betűjel kialakult állapotra utal, a “/ ” jel utáni szám pedig az övezet telkeinek maximális beépíthetőségét mutatja. d.) Az építménymagasság (m) sorában a “K” betűjel és ahol előfordul, a zárójelben levő szám kialakult állapotra utal (ld.: jelen előírás 5. §.(8) bekezdésének b.) pontját).. A “/ ” jel utáni első szám pedig az övezetben létesíthető maximális építménymagasságot mutatja.

6.

e.) A teleknagyság (m2) sorában a “K” betűjel kialakult állapotra utal (ld.: jelen előírás 5. §.(8) bekezdésének c.) pontját). A “/ ” jel utáni első szám pedig az övezetben kialakítható teleknagyság legkisebb méretét mutatja. (9) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területei 1. közlekedési- és közműelhelyezési-, 1.1 jelentős kiszolgáló utak 1.2 kiszolgáló utak 1.3 vegyes használatú út, tér; 1.4 kerékpárút, gyalogút; 1.5 külterületi földút; 1.6 közterületi fásított parkoló;

Köuvprt jelű Köu-1vprt jelű Köu-2vprt jelű Köu-3vprt jelű Köu-4vprt jelű Köu-5vprt jelű Köu-P,vprt jelű

2. zöld-

Z -1, Z-2, Z-3 jelű,

3. erdő3.1. védelmi erdő, 3.2. turisztikai erdő,

E-v jelű E-t jelű

4. mezőgazdasági-, 4.1. gyep, rét, legelő,

Má jelű Má-gyep jelű

5. vízgazdálkodási-, 5.1. vízfelület, tómeder 5.2. egyéb, a Balaton vízfelületével összefüggő víz 5.3 jelentősebb árok, vízfolyás 5.4. záportározó 5.5 tómedren kívüli vízgazdálkodási terület 5.6 nádas területre tagolódnak.

V-1 jelű V-2 jelű V-3 jelű V-4 jelű V-5 jelű V-6 jelű

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK VEGYES TERÜLETEK 7.§ (1) A vegyes területek övezeti tagolódását a szabályozási tervek tüntetik fel és a következő táblázatok tartalmazzák a vonatkozó részletes előírásokat. (2) Az

Vtvprt

K(Sz)/Sz/Z

40

K/6,0/7,5

K/2000

jelű övezet, elsősorban olyan települési szintű kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egészségügyi illetve szociális épületek elhelyezésére szolgál, amelyek megfelelnek a 7. sorban rögzített feltételeknek. “K” betű jelentését ld.: jelen rendelet 1. számú melléklet, fogalom meghatározásnál, 1.

Az övezetben elhelyezhető: OTÉK 16.§ (2) bek. 1.2.3. 5. pont szerinti létesítmények.

2.

Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség, légkábel nem létesíthető, a meglévő légkábelek cserélendők.

3.

A telekalakítás lehetőségei Telekalakítás az alábbi paraméterek szerint engedélyezhető. legkisebb területe K• tartható ill. 2000 m2 A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala K• tartható ill. 25 m

.

7.

• ▬A

kialakítható legkisebb telekméretet, illetve legkisebb utcai homlokvonalat el nem érő kialakult telek újonnan nem beépíthető. Az ilyen ingatlanon már meglévő beépítés, az övezeti jelben meghatározott értékig növelhető. ▬Telekegyesítés akkor is engedélyezhető, ha a kialakított új telek/telkek nagysága a kialakítható legkisebb telekterületet nem éri el. 4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Legnagyobb Legkisebb zöldfelület Beépítési módja beépítettsége % (%) Szabadon álló illetve kivételes esetben 40 40•• zártsorú beépítés• is engedélyezhető Több tulajdonos által létrehozott beruházás esetén, zártsorú összeépítés engedélyezhető, ha az épületegyüttes építészetileg egységes, egy tömeg képét mutatja, és mindezt a Városi Főépítész állásfoglalásában megerősíti. Ebben az esetben kerítés telkenként nem létesíthető. ••a terület biológiai aktivitásértékének mutatószáma: min.4 •

5. Elhelyezhető épületek száma Egy tömegnek látszó karakter legyen

A beépítés paraméterei Az övezet telkein Megengedett legkisebb előkert oldalkert hátsókert K ill. 6,0•*m

K•• ill. 6,0 m

6,0 m

Beépítési mód függvényében Szabadon álló

Az övezet előkertjeiben a.)legfeljebb 100m2 nagyságú, fedett kerthelyiség, porta, kapuház, kisebb üzlethelyiség stb. létesíthető; b.)az előkert területének max. 30 %-án, fásított, kiselemes térburkolattal kialakított autóparkoló létesíthető. •• Kialakult oldalkert csak akkor tarható, ha annak mérete legalább a 3,0 m-t eléri. A <3,0 mes oldalkert esetén, bővítés nem engedélyezhető; *Előkertben épület, építmény létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a Balatoni Területi Főépítészi Iroda 60/2006. ikt. számú 60/2006. ikt. számú szakmai véleményében megadta. •

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Magastető legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge szélessége Jellemzően Cserép, fém vagy max. 12,0m max. 6,0/7,5• m •• ••• üvegfedés lehet magastető legyen A 7,5 m akkor engedélyezhető, ha az elhelyezni kívánt funkció nagyobb fesztáv igénye, az ahhoz alkalmazandó szerkezet(ek), továbbá a városképbe illesztés, ezt a méretet teszik szükségessé, mindezt pedig a városi főépítész szakmai állásfoglalásában alátámasztja. ••Jellemzően magastető értelmezését ld.: jelen rendelet 1.számú melléklet fogalom meghatározásnál, ••• Magastető építésének kötelezettsége alól eltérni indokolt esetben nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén, elvi építési engedély alapján lehet. •

7.

Egyedi előírások ▬Az övezetben csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek megfelelnek: a.) a kiemelten védett kategória levegőtisztaság-védelmi előírásainak, b.) nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületekre előírt határértéknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést. ▬Az övezetben utcafronton kerítés nem létesíthető, növényzetből kialakított, ill. növényzettel átszőtt (takart) kerítés telepíthető.

8.

8.

9.

Sajátos jogintézmények: 8.1

Építési tilalom: -

8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 3790-3798-, 3800-38009 hrsz-okat;

8.3

Elővásárlási jog: -

Vonatkozó védelmi kategóriák:-

(3) Az

Vkvprt

Sz

40

7,5

3000

jelű övezet, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi szolgáltató, vendéglátó és kulturális épületek elhelyezésére szolgál. 1.

Az övezetben elhelyezhető: OTÉK 17.§ (2) bek. 1.2.3• . 4. 5. pont szerinti létesítmények, továbbá a tulajdonos, a személyzet, a használó számára lakás. csak olyan egyéb közösségi, szórakoztató létesítmény engedélyezhető, amely nem okoz a vonatkozó jogszabályban, az üdülőterületekre előírt határértéknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést. •

2.


3.

A telekalakítás lehetőségei Telekalakítás az alábbi paraméterek szerint engedélyezhető. legkisebb területe 3000 m2 A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala 50 m

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb beépítettsége % Legkisebb zöldfelület (%) Szabadon álló 40 40• •

a terület biológiai aktivitásértékének mutatószáma: min. 4.

5. Elhelyezhető épületek száma Egy tömegnek látszó karakter legyen • Az

A beépítés paraméterei Az övezet telkein Megengedett legkisebb előkert oldalkert hátsókert

Beépítési mód függvényében

6,0 m

Szabadon álló

8,0•*m

8,0 m

övezet előkertjeiben – a.) legfeljebb 150 m2 nagyságú, fedett kerthelyiség, porta, kapuház, kisebb üzlethelyiség, kaputorony, stb. létesíthető; b.) az előkert területén a létesítmény parkolási igényének legfeljebb 20 %-a számára fásított, kiselemes térburkolattal kialakított autóparkoló létesíthető. *Előkertjeiben épület, építmény létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a Balatoni Területi Főépítészi Iroda 60/2006. ikt. számú szakmai véleményében megadta.

.

9.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Magastető legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge szélessége Jellemzően Cserép, fém vagy max. 7,5 m max. 14,0m • •• üvegfedés lehet magastető legyen Jellemzően magastető értelmezését ld.:jelen rendelet 1.számú melléklet fogalom meghatározásnál építésének kötelezettsége alól eltérni indokolt esetben nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén, elvi építési engedély alapján lehet. •

•• Magastető

7.

Egyedi előírások ▬A létesítmény parkolási igényének legalább 80 %-a mélygarázsban létesítendő. ▬A terven jelölt területsáv, a telek közforgalom előtt, meghatározott időszakban/időszakokban megnyitandó része.

8.

Sajátos jogintézmények: -

9.

8.1


8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 3795/18 hrsz-okat;

8.3



ÜDÜLŐTERÜLETEK 8.§ (1) Az üdülőterületek övezeti tagolódását a szabályozási tervek tüntetik fel és a következő táblázatok tartalmazzák a vonatkozó részletes előírásokat. (2) Az

Üü-1 vprt

K(Sz)/Sz

K/30

K(12,5)/7,5

K/5000

jelű övezetben olyan üdülőépületek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, kialakításuk és felszereltségük, infrastruktúrális ellátottságuk alapján, túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb üdülési célú tartózkodására alkalmasak. “K” betűjel jelentését ld.: jelen rendelet 1. számú melléklet, fogalom meghatározásnál, 1.

Az övezetben elhelyezhető: OTÉK 22 §. szerinti építmények, kivéve Camping, illetve üdülőtábor. Előzőeken túl a terület rendeltetésével összhangban, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató illetve egészségügyi-, szociális létesítmények létesíthető.

2.


3.


10.

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb beépítettsége % Legkisebb zöldfelület (%) Szabadon álló 30 50• •a

5.

terület biológiai aktivitásértékének mutatószáma: min. 5.

A beépítés paraméterei Az övezet telkein Elhelyezhető Megengedett legkisebb épületek száma előkert oldalkert hátsókert K szerint Egy tömegnek látszó K/12,0/0,0•m meghatározandó•• K/12,0/0,0 m karakter legyen ill. 8,0 m


kialakult állapot szerint, illetve úszótelkes beépítés esetén 0,0 m is lehet; •• legalább a kialakult építménymagasság fele tartandó; •

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Magastető legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge szélessége Jellemzően Cserép, fém vagy K(12,5) •/max.7,5 m max. 14,0m •• ••• üvegfedés lehet magastető legyen bontás esetén az elbontott épület építménymagassága, de legfeljebb 12,5 m lehet. magastető értelmezését ld.: jelen rendelet 1. számú melléklet fogalom meghatározásnál; ••• Magastető építésének kötelezettsége alól eltérni indokolt esetben nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén, elvi építési engedély alapján lehet. •

•• jellemzően

7.

Egyedi előírások ▬Telekhatáron csak növényzetből kialakított, ill. növényzettel átszőtt (takart), max. 1,80 m magasságú áttört kerítés építhető. ▬A közparkkal egybeépült, közhasználat előtt nyitott, kialakult telekhasználat megtartandó.

8.


9.

8.1


8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 3814/4-, ./5-, ./16-, ./18-, ./22-, 3815 hrsz-okat;

8.3


Vonatkozó védelmi kategóriák: Az övezet helyi védett épületei: Balaton Szálló 3820 hrsz, Hullám Szálló 3821 hrsz.

(3) Az

Üü-2 vprt

Sz

30

7,5

1500

jelű övezet túlnyomóan változó üdülői kör, hosszabb üdülési célú tartózkodására alkalmas üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

.

11.

1.

Az övezetben elhelyezhető: OTÉK 22 §. szerinti építmények, kivéve Camping, illetve üdülőtábor. Előzőeken túl a terület rendeltetésével összhangban, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató illetve egészségügyi létesítmények létesíthető.

2.


3.

A telekalakítás lehetőségei Telekalakítás az alábbi paraméterek szerint engedélyezhető, nyeles telek létesíthető. legkisebb területe 1500 m2 A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala 30• m •

kivéve:▬ nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 4,0 m legyen, ▬ zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 4,0 m legyen, ▬ szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 30,0 m legyen.

4.


terület biológiai aktivitásértékének mutatószáma: min.5.

5. Elhelyezhető épületek száma Egy tömegnek látszó karakter legyen

A beépítés paraméterei Az övezet telkein Megengedett legkisebb Előkert Oldalkert Hátsókert 12,0/6,0• m

6,0 m

12,0•• m


▬ A közút felé 12,0 m tartandó, saroktelken legalább az egyik közterületi határ mentén 12,0 m legyen, egyéb előkerteknél pedig 6,0 m tartandó. ▬A telek gépkocsival történő megközelítését biztosító út felőli 12,0 m-es előkertben, közterület felé optikai lehatárolást biztosító, fásított parkoló alakítandó ki, amennyiben a létesítményhez szükséges számú parkoló, nem az épületben létesül (mélygarázsban). •• ▬Kivéve a vízpart felöli oldalon, ahol a beépítetlenül megőrzendő parti sáv (---K--- jelű terület) vonalával megegyező lehet. •

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Magastető legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge szélessége Jellemzően Cserép, fém vagy max.7,5 m max. 14,0m • •• üvegfedés lehet magastető legyen • jellemzően

magastető értelmezését ld.: jelen rendelet 1. számú melléklet fogalom meghatározásnál; •• Magastető építésének kötelezettsége alól eltérni indokolt esetben nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén, elvi építési engedély alapján lehet. 7.

Egyedi előírások ▬Az övezetben csak max. 1,80 m magas, áttört, növényzettel átszőtt (takart) kerítés létesíthető. ▬A telket feltáró kapuzatok (gépkocsi és gyalogos) az üdülőépülettel építészeti egységet alkossanak.

12.

8.

9.

Sajátos jogintézmények: 8.1


8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 3795/9-, ./14-, ./16-, ./20-, 3814/16-, ./18- hrsz-okat;

8.3


Vonatkozó védelmi kategóriák:KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 9.§

(1) A különleges területek övezeti tagolódását a szabályozási tervek tüntetik fel és a következő táblázatok tartalmazzák a vonatkozó részletes előírásokat. (2) A különleges területek övezeteiben az egész telekre elkészített elvi építési engedélyhez igazodóan, építés ütemezetten, szakaszoltan is engedélyezhető (elvi építési engedély tartalmát ld.: jelen rendelet 2. számú mellékletben.). (3) Az

K-1 Szk,vprt

Sz

30

7,5

K/5000

jelű övezet a tervezési területet igénybe vevők ellátását szolgáló, szórakoztató•, kulturális, vendéglátó, sport és játék céljára szolgáló építmények elhelyezésére szolgál. “K” betűjel jelentését ld.: jelen rendelet 1. számú melléklet, fogalom meghatározásnál, • csak olyan szórakoztató létesítmény engedélyezhető, amely nem okoz a vonatkozó jogszabályban, az üdülőterületekre előírt határértéknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést. ld.: jelen rendelet 1. számú melléklet, fogalom meghatározás, 1.

Az övezetben elhelyezhető továbbá: A terület rendeltetésével összhangban, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló egészségügyi, szálláshely szolgáltató, fitness-welness célú létesítmények. Az övezet telkein látványtó, medence is létesíthető.

2.


3.

A telekalakítás lehetőségei Telekalakítás az alábbi paraméterek szerint engedélyezhető. legkisebb területe K• tartható ill.5000 m2 A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala K• tartható ill. 40 m A kialakult < 2500 m2 teleknagyság, vagy < 25,0 m utcai homlokvonal esetén új beépítés nem hozható létre, a kialakult beépítés nem növelhető. ▬ Telekegyesítés akkor is engedélyezhető, ha a kialakított új telek/telkek nagysága a kialakítható legkisebb telekterületet nem éri el. •▬

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb beépítettsége % Legkisebb zöldfelület (%) Szabadon álló 30 50• •

a terület biológiai aktivitásértékének mutatószáma: min. 5.

.

13.

5.



8,0•• m

Szabadon álló

Elhelyezhető épületek száma Több épület lehet, 12,0/8,0/0,0••*m építészeti egységben•

8,0•• m

Egyetlen épület bruttó szintterülete sem lehet < 200 m2-nél; •• ▬A közút felé 12,0 m tartandó, saroktelken legalább az egyik közterületi határ mentén 12,0 m legyen, egyéb előkerteknél pedig 8,0 m tartandó. ▬A 12,0 m-es előkertben fásított parkoló alakítandó ki, a létesítményhez szükséges számú parkoló nagyságrendjében. ▬Az előkert kivételesen, 0,0 m is lehet, ha elvi építési engedélyben igazoltan utcaképi, városképi szempontok, ezt indokolják. ▬Az övezet (elő-oldal-hátsó)kertjeiben a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 300 m2 nagyságú épület(ek) vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmény(ek) létesíthető(k) porta, kapuház, torony, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség stb. számára; *Előkertben épület, építmény létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a Balatoni Területi Főépítészi Iroda 60/2006. ikt. számú szakmai véleményében megadta. •

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Magastető legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge szélessége Jellemzően Cserép, fém vagy max.7,5 m max. 12,0••m üvegfedés lehet magastető• legyen••• Jellemzően magastető értelmezését ld.: jelen rendelet 1. számú melléklet fogalom meghatározásnál; •• Ettől eltérni nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén lehet, elvi építési engedély alapján; ••• Magastető építésének kötelezettsége alól eltérni indokolt esetben nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén, elvi építési engedély alapján lehet. •

7.

Egyedi előírások ▬Az övezetben max. 1,80 m magasságú növényzettel takart, áttört vagy növényzettel befuttatott tömör kerítés létesíthető. ▬A kerítés és a kapuzat a főépülettel és a vele egybeépített építményekkel (porta, kapuház, stb.) építészeti összhangban legyen, amit a kétlépcsős eljárás során igazolni kell (ld: 2. számú melléklet d.) pontja szerint).

8.


9.

8.1


8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 297/1-, 3795/8-, 3816-, 3828-, 3831/3-, 3831/6-, 3845/1-, 4506-, 4507/15-, ./13-, ./9 hrsz-okat;

8.3

Elővásárlási jog: önkormányzat számára elővásárlási jog jegyezendő;


14.

(4) Az

K-2 okt,kut.eü,vprt

K(Sz)/Sz

25

K/7,5

K/3000

jelű övezet, elsősorban oktatási központ, egészségügyi létesítmények (szanatórium, gyógyüdülő), valamint a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál. “K” betűjel jelentését ld.: jelen rendelet 1. számú melléklet, fogalom meghatározásnál, 1.

Az övezetben elhelyezhető továbbá: A terület rendeltetésével összhangban, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kulturális, vendéglátó, szolgáltató, szálláshely szolgáltató, fitness-welness célú létesítmények, a tulajdonos, a személyzet, a használó számára lakás, csónakkikötő, ahol a terve erre lehetőséget biztosít.

2.


3.

A telekalakítás lehetőségei Telekalakítás az alábbi paraméterek szerint engedélyezhető. legkisebb területe K• tartható ill.3000 m2 A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala K• tartható ill.40 m A kialakult < 1500 m2 teleknagyság, vagy < 25,0 m utcai homlokvonal esetén új beépítés nem hozható létre, a kialakult beépítés nem növelhető. ▬ Telekegyesítés akkor is engedélyezhető, ha a kialakított új telek/telkek nagysága a kialakítható legkisebb telekterületet nem éri el. •▬

4.


5.

terület biológiai aktivitásértékének mutatószáma: min. 4. A beépítés paraméterei Az övezet telkein Megengedett legkisebb előkert oldalkert hátsókert


6,0 m

Szabadon álló

Elhelyezhető épületek száma Több épület lehet, K/12,0/6,0••*m építészeti egységben•

12,0 m

Egyetlen épület bruttó szintterülete sem lehet < 150 m2-nél; •• ▬Kialakult állapot szerint 0,0 m is lehet. ▬A közút felé 12,0 m tartandó, saroktelken legalább az egyik közterületi határ mentén 12,0 m legyen, egyéb előkerteknél pedig 6,0 m tartandó. ▬A 12,0 m-es előkertben fásított parkoló alakítandó ki, a létesítményhez szükséges számú parkoló nagyságrendjében. ▬Az övezet előkertjeiben a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 100 m2 nagyságú épület(ek), vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmény(ek) létesíthető(k) porta, kapuház, torony, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség stb. számára; *Előkertben épület, építmény létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a Balatoni Területi Főépítészi Iroda 60/2006. ikt. számú szakmai véleményében megadta. •

.

15.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Magastető legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge szélessége Jellemzően Cserép, fém vagy K/max.7,5• m max. 12,0•••m üvegfedés lehet magastető••legyen•••• Kialakult beépítés esetén, ha az épületek építménymagassága >7,5 m-nél, bontás esetén az újonnan létesített épületeken a korábban kialakult építménymagasság visszaépíthető. •• Jellemzően magastető értelmezését ld.: jelen rendelet 1. számú melléklet fogalom meghatározásnál; ••• Ettől eltérni nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén lehet, elvi építési engedély alapján; •••• Magastető építésének kötelezettsége alól eltérni indokolt esetben nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén, elvi építési engedély alapján lehet. •

7.

Egyedi előírások Az övezetben max. 1,80 m magasságú növényzettel átszőtt (takart), illetve áttört kerítés létesíthető.

8.


9.

8.1


8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 3831/5 hrsz;

8.3


Vonatkozó védelmi kategóriák: Az övezet helyi védett épületei: Halgazdaság terven jelölt épületei 3832/5 hrsz.

(5) Az

K-3 Sp,vprt

K(Sz)/Sz

20

K/4,5

K/5000

jelű övezet, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló, elsősorban sportolással, szabadidő eltöltéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál. “K” betűjel jelentését ld.: jelen rendelet 1. számú melléklet, fogalom meghatározásnál, 1.

Az övezetben elhelyezhető továbbá: A terület rendeltetésével összhangban, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kulturális, vendéglátó, egészségügyi, szálláshely szolgáltató, fitness-welness célú létesítmények, a tulajdonos, a személyzet, a használó számára lakás. Az övezet telkein látványtó, medence is létesíthető.

2.


3.

A telekalakítás lehetőségei Telekalakítás az alábbi paraméterek szerint engedélyezhető. legkisebb területe K• tartható ill. 8000 m2 A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala K• tartható ill. 50 m < 2500 m2 teleknagyság, vagy < 30,0 m utcai homlokvonal esetén új beépítés nem hozható létre, a kialakult beépítés nem növelhető. ▬ Telekegyesítés akkor is engedélyezhető, ha a kialakított új telek/telkek nagysága a kialakítható legkisebb telekterületet nem éri el. •▬

16.

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb beépítettsége % Legkisebb zöldfelület (%) • 30 Szabadon álló 50•• Az övezetben építés az elő-, oldal- illetve hátsókertek betartása mellett, de legfeljebb 30,0 m széles sávban lehet. •• a terület biológiai aktivitásértékének mutatószáma: min. 4.

•

5.


Elhelyezhető épületek száma Több épület lehet, 12,0/6,0••*m építészeti egységben•

6,0 m

12,0 m


Egyetlen épület bruttó szintterülete sem lehet < 200 m2-nél; •• ▬A közút felé 12,0 m tartandó, saroktelken legalább az egyik közterületi határ mentén 12,0 m legyen, egyéb előkerteknél pedig 6,0 m tartandó. ▬A 12,0 m-es előkertben utca felől az optikai lehatárolást biztosító fásított parkoló alakítandó ki, a létesítményhez szükséges számú parkoló nagyságrendjében. ▬Az övezet előkertjeiben a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 200 m2 nagyságú épület(ek) vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmény(ek) létesíthető(k) porta, kapuház, torony, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség stb. számára; *Előkertben épület, építmény létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a Balatoni Területi Főépítészi Iroda 60/2006. ikt. számú szakmai véleményében megadta. •

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Magastető legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge szélessége Jellemzően Cserép, fém vagy max.4,5 m •• m max. 12,0 • ••• üvegfedés lehet magastető legyen Jellemzően magastető értelmezését ld.: jelen rendelet 1. számú melléklet fogalom meghatározásnál; •• Ettől eltérni nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén lehet, elvi építési engedély alapján; ••• Magastető építésének kötelezettsége alól eltérni indokolt esetben nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén, elvi építési engedély alapján lehet. •

7.

Egyedi előírások ▬Az övezetben max. 1,80 m magasságú növényzettel átszőtt (takart), illetve áttört kerítés létesíthető. ▬A kapuzat és az előkertbe elhelyezett építmények a központi épülettel építészeti összhangban épüljenek.

8.


9.

8.1


8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 4508/1-, 4507/5 hrsz-okat;

8.3



.

17.

(6) Az

K-4 Ki,vprt

K(Sz)/Sz

K/10

K/7,5

K/5000+K/5000

jelű övezet, a Balaton vízfelületéhez öböllel kapcsolódó, vagy a Balaton vízfelületében szigetszerűen elhelyezkedő kikötők szárazföldi területei. ▬“K” betűjel jelentését ld.: jelen rendelet 1. számú melléklet, fogalom meghatározásnál, ▬Az övezethez szorosan kapcsolódó övezetek a V-2 jelű öblök felületei (a + jel utáni területek), valamint a szigeteket, mólókat övező Balaton, V-1 jelű vízfelülete (ld. 16. számú §). 1.

Az övezetben elhelyezhető továbbá: A terület rendeltetésével összhangban, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egészségügyi, szálláshely szolgáltató létesítmények, a tulajdonos, a személyzet, a használó számára lakás.

2.


3.

A telekalakítás lehetőségei Telekalakítás az alábbi paraméterek szerint engedélyezhető. legkisebb területe K• tartható ill.5000+5000 m2 A kialakítható telek legkisebb utcai K tartható ill. 80 m homlokvonala • ▬a

kialakult kikötők szárazföldi és vízfelületei is tarthatók. ▬a +5000 m2 területnagyság kialakítható vízfelület nagyságára vonatkozik;

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb beépítettsége % Legkisebb zöldfelület (%) • •• Szabadon álló K/10 70••• Az övezetben építés az elő-, oldal- illetve hátsókertek betartása mellett, de legfeljebb 40,0 m széles sávban lehet. •• ▬Az övezet beépítettsége mindig a szárazföldi teleknagyságra számítandó; ▬Amennyiben a kialakult beépítettség a 10 %-t meghaladja, úgy a kialakult beépítettség tartható; ••• ▬a terület biológiai aktivitásértékének mutatószáma:min.6.

•

5. Elhelyezhető épületek száma Több épület lehet, építészeti egységben•



6,0 m

Szabadon álló

16,0/6,0••*m

6,0 m

Egyetlen épület bruttó szintterülete sem lehet < 100 m2-nél; •• ▬Azon telekhatár mentén, melyről a közterületi kapcsolat biztosítható 16,0 m legyen, kivéve ahol a kialakult állapot ezt nem teszi lehetővé, ott az elő és oldalkert felcserélhető. ▬A 16,0 m-es előkertben, a közterület felé optikai lehatárolást biztosító fásított parkoló alakítandó ki, a létesítményhez szükséges számú parkoló nagyságrendjében. ▬Az övezet további, oldalkertjeiben, illetve víz menti parti sávjaiban (hátsókertjeiben), legalább 6,0 m tartandó, kivéve a Balaton menti közterülettel közvetlenül határos területeket, ott a beépítetlenül megőrzendő parti sáv vonalával megegyező legyen. ▬Az övezet előkertjeiben a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 100 m2 nagyságú épület(ek) vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmény(ek) létesíthető(k) porta, kapuház, torony, stb. számára; •

18.

*Előkertben épület, építmény létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a Balatoni Területi Főépítészi Iroda 60/2006. ikt. számú szakmai véleményében megadta. 6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Magastető legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge szélessége Jellemzően Cserép, fém vagy max.7,5 m •• m max. 12/16,0 üvegfedés lehet magastető• legyen••• Jellemzően magastető értelmezését ld.: jelen rendelet 1. számú melléklet fogalom meghatározásnál; ••Csak hajó illetve csónaktárolás céljára létesítendő hangárok esetén alkalmazható, amelyek összes szintterülete azonban nem lehet nagyobb 200 m2nél. ••• Magastető építésének kötelezettsége alól eltérni indokolt esetben nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén, elvi építési engedély alapján lehet. •

7.

Egyedi előírások ▬Az övezetben a partvédőművek ki- és átépítésénél természetes anyagok használhatók (kő ill. fa). ▬Kialakult beton ill. szádfalas partvédőművek facölöpökkel takarandók. ▬A hullámtörő gátakat süllyesztetten elhelyezett dézsás növényzettel kell takarni (ld.: Függelék: 1. Növényalkalmazás elvei, 2. Alkalmazandó őshonos növényállomány).

8.


9.

8.1


8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 3795/17-, hrsz-okat;

8.3

Elővásárlási jog: önkormányzat számára elővásárlási jog jegyezendő ;

Vonatkozó védelmi kategóriák:Az övezet helyi védett épülete: Sportház 3833/1 hrsz.

(7) Az

K-5 K,Szk,Sp,vprt

K(Sz)/Sz

10

K/4,5

K/8000

jelű övezet, elsősorban üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, “K” betű jeljelentését ld.: jelen rendelet 1. számú melléklet, fogalom meghatározásnál, 1.

Az övezetben elhelyezhető továbbá: A terület rendeltetésével összhangban, a turizmus fejlesztését elősegítő, szabadidő eltöltésére, sportolási tevékenység végzésére szolgáló, kulturális, vendéglátó, egészségügyi, fitness-welness rendeltetésű létesítmények. Az övezet telkein látványtó, medence is létesíthető.

2.


3.


.

19.

4.


terület biológiai aktivitásértékének mutatószáma: min.6.


A beépítés paraméterei Az övezet telkein Megengedett legkisebb előkert oldalkert hátsókert 8,0••*m

6,0 m

8,0 m


Egyetlen épület bruttó szintterülete sem lehet < 100 m2-nél; •• ▬Az előkertben többszintes védőfásítás létesítendő, ahol sátorhely nem helyezhető el. ▬Az övezet előkertjében a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 150 m2 nagyságú épület(ek) vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmény(ek) létesíthető(k) porta, kapuház, torony, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség stb. számára; *Előkertben épület, építmény létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a Balatoni Területi Főépítészi Iroda 60/2006. ikt. számú szakmai véleményében megadta. •

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Magastető legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge szélessége Jellemzően Cserép, fém vagy max.4,5 m max. 12,0••m üvegfedés lehet magastető• legyen••• Jellemzően magastető értelmezését ld.: fogalom meghatározásnál eltérni nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén lehet, elvi építési engedély alapján; ••• Magastető építésének kötelezettsége alól eltérni indokolt esetben nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén, elvi építési engedély alapján lehet. •

•• Ettől

7.

Egyedi előírások Az övezetben csak áttört, max. 1,80 m magas növényzettel takart kerítés létesíthető.

8.


9.

8.1


8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 3845/1-, 4506-, 4507/1 hrsz-okat;

8.3

Elővásárlási jog: önkormányzat számára elővásárlási jog jegyezendő ;

Vonatkozó védelmi kategóriák: Nyilvántartott régészeti terület érinti az övezet 3836/1 hrsz-ú telkét; Régészeti érdeki terület érinti az övezet 3836/1 hrsz-ú telkét;

20.

(8) Az

K-6 Str,vprt

K(Sz)/Sz

K/8

K/4,5

K/10000

jelű övezetek, vízpart strandjai, amelyek elsősorban a strandolással, a szabadidő eltöltéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál. “K” betű jeljelentését ld.: jelen rendelet 1. számú melléklet, fogalom meghatározásnál, 1.

Az övezetben elhelyezhető továbbá: A terület rendeltetésével összhangban, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kulturális, vendéglátó, szolgáltató, egészségügyi, fitnesswellness célú létesítmények. Az övezet telkein épített medence is létesíthető.

2.


3.

A telekalakítás lehetőségei Telekalakítás az alábbi paraméterek szerint engedélyezhető. legkisebb területe K tartandó ill. 10000m2 A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala -

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb beépítettsége % Legkisebb zöldfelület (%) • 8 Szabadon álló 70•• Az övezetben építés az elő-, oldal- illetve a beépítetlen parti sáv biztosítása után fennmaradt, átl. 40 m szélességű sávban lehet, a terv szerint. ••a terület biológiai aktivitásértékének mutatószáma: min. 5.

•




8,0 m

Szabadon álló

K/12,0••*m

30/50 m

épület bruttó szintterülete sem lehet < 100 m2-nél; •• ▬Kialakult állapot esetén 0,0 m is tartható. ▬A előkertben amennyiben a létesítményhez külön parkoló nem létesül, a közterület felöl optikai lehatárolást biztosító fásított parkoló alakítandó ki, OTÉK szerint szükséges nagyságrendben. Egyéb esetekben az előkertben határültetvény létesítendő. ▬Az övezet vízparti sávjai menti (hátsó)kertjeiben, legalább 30,0 vagy 50 m beépítetlenül megőrzendő parti sáv tartandó a terv szerint. ▬Az övezet előkertjében a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 150 m2 nagyságú épület(ek) vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmény(ek) létesíthető(k) porta, kapuház, torony, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség stb. számára; *Előkertben épület, építmény létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a Balatoni Területi Főépítészi Iroda 60/2006. ikt. számú szakmai véleményében megadta. • Egyetlen

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Magastető legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge szélessége Jellemzően Cserép, fém vagy K•/max.4,5 m max. 12,0•••m üvegfedés lehet magastető••legyen••••

.

21.

Kialakult beépítés esetén, ha az épületek építménymagassága > 4,5 m-nél, bontás esetén az újonnan létesített épületeken a korábban kialakult építménymagasság, jelen rendelet előírásai szerint visszaépíthető (ugrótorony, csúszda, stb.). •• Jellemzően magastető értelmezését ld.: jelen rendelet 1. számú melléklet, fogalom meghatározásnál; ••• Ettől eltérni nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén lehet, elvi építési engedély alapján; •••• Magastető építésének kötelezettsége alól eltérni indokolt esetben nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén, elvi építési engedély alapján lehet. •

7.

Egyedi előírások ▬Az övezetben csak 1,80 m magas áttört, növényzettel fedett kerítés létesítendő. ▬A bejárat (pénztár épülettel) a strand-épületekkel összhangban lévő építészeti megoldással hangsúlyozandó.

8.


9.

8.1


8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: -

8.3


Vonatkozó védelmi kategóriák: Az övezet helyi védett létesítménye a Sziget Fürdő;

A TELEKALAKÍTÁS SZABÁLYAI 10.§ (1) A telekméret növekedést eredményező bármely telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha az így megnövekedett nagyságú új tel(ke)ek mérete továbbra is az övezeti határérték alatt marad. (2) A fennmaradó telek esetében is be kell tartani a kialakítható telekre vonatkozó paramétereket. (3) Ha a településrész egyes részeit érintő kiszolgáló és lakóút, valamint a hasonló rendeltetésű és szerepkörű külterületi helyi közutak létesítése, bővítése vagy szabályozása szükséges – kisajátítási eljárás nélkül, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv-ben szabályozottak szerint - a teleknek az út céljára szükséges részét az önkormányzat igénybe veheti és lejegyezheti. A lejegyzéshez az érdekeltek hozzájárulása nem szükséges. A lejegyzést a jegyző határozattal rendeli el. Másodfokon a megyei közigazgatási hivatal jár el.

ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK 11.§ (1) A főfunkciót (továbbiakban: főépületet) kiegészítő épületek, építmények (továbbiakban: melléképületek)a.) a főépülettel építészeti egységet alkotva, az elő-, oldal- és hátsó telekhatártól az övezetre előírt oldalkert(ek) betartásával, a főépület takarásában helyezhetők el. b.) a melléképületek homlokzat-, illetve gerincmagassága a főépületét ne haladja meg, tömegarányai annak tömegarányait kövessék. Kivéve (2) bekezdés szerinti különleges építmény, harang-, kilátó- vagy világító torony, szobor, stb.

22.

(2) A tervezési terület bármely övezetében, a megengedett legnagyobb építménymagasságtól pozitív irányban akkor lehet eltérni, ha a város történeti múltját, híres személyiségét, bármilyen egyházi, kulturális nevezetességét őrző, jelen image-át hirdető, idegenforgalmi vonzerőt jelentő, stb. céllal torony, toronyszerű építmény létesítésének igénye merül fel. Ilyen esetben a helyi építési hatóság a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját, környezetét bemutató utcaképi fotómontázzsal egészíttesse ki az építési engedélykérelmet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve illetve 17. §-án túlmenően. Ezt követően építési engedélyt kiadni a területi tervtanács szakvéleménye alapján lehet. (3) Az új épületeket a természeti illetve az épített környezethez igazodóan, jellemzően magastetővel kell kialakítani (Jellemzően magastető fogalmát ld.: 1. számú melléklet fogalom meghatározásnál.

(4) A tervezési terület beépítésre szánt területein föld alatti építmény létesíthető (pince, mélypince, mélygarázs), melynek nagysága az övezetre előírt beépítést legfeljebb 15 %-al haladhatja meg. Kivéve azon eseteket, ahol mélygarázs is létesül, ott a telek 80 % is lehet.

(5) A tervezési terület beépítésre nem szánt területein föld alatti építmény nem létesíthető. (6) Az övezeti előírásokban meghatározott magastető szélességének fogalmát ld.: 1. számú melléklet fogalom meghatározásnál. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET 12.§ (1) A közutak számára a szabályozási tervlapokon jelölt építési területeket biztosítani kell, az 5. számú melléklet szerinti mintakeresztszelvények alapján, amely területen a közművek (védőtávolságok és biztonsági övezetek betartásával) az MSZ 7487 szabvány szerint helyezhetők el. (2)A közlekedési területek körébe a következő közlekedési létesítmények tartoznak: Köu-1vprt jelű kiemelt jelentőségű kiszolgáló út; Köu-2 vprt jelű kiszolgáló út; Köu-3 vprt jelű vegyes használatú út, tér; Köu-4vprt jelű kerékpárút, gyalogút; Köu-5 vprt jelű külterületi földút; Köu-P vprt jelű közterületi fásított parkoló; (3)A terv területén, a közúthálózat kiépítése csak egy átfogó felszíni víz-elvezetési, vízrendezési, tanulmányterv alapján lehetséges, a következők figyelembe vételével: a.) a közlekedési létesítmények mentén a csapadékvizek elvezetése zárt csapadékcsatorna hálózatban történhet. b.) nyílt csatorna, medence, vízfelület, az utca, a tér karakterének hangsúlyozása, hangulatának emelése céljából, „kertépítészeti-, tájvédelmi-, elrendezési- illeszkedési tervben” meghatározott környezettel együtt -térburkolatokkal, utcabútorokkal, növényzettel, közvilágítással, szobrokkal, térplasztikával, stb. – létesíthető (tartalmát ld.: jelen rendelet 3. számú mellékletben). c.) A fontosabb kiszolgáló utak és a kiszolgáló utak mentén (Köu-1vprt, Köu-2vprt), a csomóponti térségekben, a gyalogátkelőknél, valamint innen számítva 100-150 m-es szakaszonként, keresztirányban kőburkolatú sávok építendők be, 3x3 m-es sávokban; d.) A vegyes használatú és gyalogos utak, terek, kialakítása kiselemes térburkolattal lehetséges; e.) A közterületi parkolók közlekedési felülete kiselemes térburkolattal készülhet, a várakozó helyek között pedig, egy-egy lombos fa telepítendő. f.) A közterületi fásított parkolók (Köu-Pvprt) felületéről összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogó berendezés beépítésével, azon átvezetve lehet a csapadék csatornába bekötni (ld.:BTSz. 40. §. e.) pontja). g.) A közlekedési létesítmények engedélyeztetése során, az építési engedélykérelmekhez „kertépítészeti-, tájvédelmi-, elrendezési- illeszkedési tervet” kell csatolni (tartalmát ld. 3. számú melléklet, ld.: még jelen rendelet 3. § (2) bek. a.) pontja).

.

23.

(4) A tervezési terület összes közúti létesítménye 30 km/órás zónába sorolt, amelyre vonatkozóan a közlekedési táblákat úgy kell elhelyezni, hogy a vízparti sebességkorlátozás, a vasúti átjárók után egyértelműen érvényre jusson. (5) A tervlapokon védőtávolsággal ábrázolt közlekedési nyomvonalak mentén, bármilyen művelési ág változás, építés engedélyezés esetén, ki kell kérni az illetékes pályakezelő, valamint a szakhatóság(o)k véleményét. (6) A közterületnek minősülő közlekedési területek építési területein legfeljebb 2 %-os beépítettséggel elhelyezhetők az OTÉK. 26. .§ (3) bekezdés 1. pontja szerinti, valamint a következő építmények, kivéve a (7) bekezdés szerinti övezeteket: a.) hirdető, reklám berendezés, szobor, diszkút, pihenő pad, továbbá pihenés céljára szolgáló műtárgy, szökőkút, tereplépcső. b.) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak, építmények, c.) távbeszélő fülke, d.) közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek-, (7) A Köu-3 vprt, Köu-P vprt, jelű közúti létesítmények építési területén legfeljebb 5 %-os beépítettséggel minden esetben elhelyezhetők az OTÉK. 26. .§ (3) bekezdés 1. 2. 3. és 4. pontja szerinti, valamint az alábbi építmények: a.) hirdető, reklám berendezés, szobor, diszkút, pihenő pad, továbbá pihenés céljára szolgáló műtárgy, szökőkút, tereplépcső. b.) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak, építmények, c.) távbeszélő fülke, d.) közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek, e.) fix árusító pavilon, f.) illemhely elhelyezése. (8) A közterületi fásított parkoló területén a használatba vétel/adás feltétele, a fásítás elvégzése, mely csak kertépítészeti tervben meghatározott őshonos fa elegyekkel történhet. (9) Útépítéskor, a megbolygatott területeket a szabályozási terv szerinti felhasználásnak megfelelően kell rekultiválni, a rendezés a mindenkori kivitelező feladatköre kell legyen. (10) A közutak építési területén húzódó védett fasorok védelméről a javító, építőmunkát végzőknek különös figyelemmel kell gondoskodni, a védelem módjáról külön dokumentációt kell az engedélyeztetés során készíteni. (ld. 4. számú melléklet) (11) A közutak mentén csak fásított közterületi parkoló alakítható ki. (12) Az övezetben elhelyezhető építményekre vonatkozó kikötések megegyeznek a “Zöldterületi rendszer” című13. §. (13) bekezdésében foglaltakkal. (13) A mezőgazdasági területek földutjait (Köu-5vprt) legalább 4 m szélességű építési terület biztosításával kell kialakítani, legalább talajstabilizációs szerkezettel. Szilárd burkolat esetén terméskő-, kisköves-kiselemes burkolat, vagy kő szegély között tömörített kavics alkalmazható. A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER 13. §. (1)A település zöldterületeit a tervlapok tüntetik fel. (2)A beépítésre szánt területek övezeteiben kertépítés csak kertépítészeti-, tájvédelmi-, elrendezésiilleszkedési terv alapján történhet (tartalmát ld.: jelen rendelet 3. számú mellékletben). (3)Az övezeti előírásokban előírt minimális zöldfelület-arány – többszintes növényállomány, kúszó növényzet, ill. zöldtető alkalmazása mellett – az OTÉK 25. §-a szerinti méretben csökkenthető. (4)Az övezeti előírásokban előírt – a telekterületeken biztosítandó – biológiai aktivitásérték jelen rendelet 1. sz. mellékletében meghatározottak szerint számítandó.

24.

(5) Az övezeti előírásokban meghatározott min. zöldfelület-arány és a biológiai aktivitásértéket biztosító beültetések megvalósulása a használatbavétel/adás engedélyezésének előfeltétele kell legyen. (6) A szabályozási tervlapon jelölt határültetvényt a zárt lombszerkezet biztosítására min. 1 sor 5 m-enként telepítendő lombos fasorból, és 2 sor min. 50 cm-enként telepítendő cserjesávból kell kialakítani. (7)A beépítetlenül megőrzendő parti sávba eső telekrészen az OTÉK 25. §-a szerinti háromszintes növényállomány mennyiségének megfelelő növényzet felhasználásával ligetes beültetést kell létesíteni (kivéve a K-6 jelű – strand – övezetben, ahol – a túlárnyékolás elkerülése érdekében az előírt mennyiség felére csökkenthető). (8)A telken építendő parkolókban 4 parkolónként min. 1 nagy lombkoronájú fát kell telepíteni. A fatörzs körül min. 1 m2 burkolatlan felületet kell biztosítani. (9)Az alkalmazott növényzetet az 1. sz. függelékben ismertetett elvek és 2. sz. függelékben felsorolt növényfajok figyelembe vételével kell összeválogatni. Fenyőfélék telepítése kerülendő. (10) Az építési telkeken csak természetes anyagú (kő, fa, gyöngykavics, stb.) ill. nemes felületű kiselemes és műkő burkolatok építése engedélyezhető. Beton, ill. bitumenes burkolatok nem létesíthetők. (11) Az övezeti előírások szerint kiépített telkeken fát kivágni csak fakivágási engedély alapján lehet. Fakivágás csak akkor engedélyezhető, ha - a fák egészségi állapota - balesetveszély elhárítása - közegészségügyi állapotok indokolják. (12)

A beépítésre nem szánt területek esetén – 11.1. A Z-1 jelű övezet elsősorban a területet igénybe vevők pihenését- és szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál. a.) Az övezetben a beépítettség 0 % lehet, a már kialakult beépítés esetén, a beépítettség 2 %-ig bővíthető. b.) Az övezetben elhelyezhető építmények hirdető, reklám berendezés, szobor, diszkút, pihenő pad, köztisztasággal kapcsolatos tárgyak, hulladékgyűjtők, továbbá pihenés céljára szolgáló műtárgyak, szökőkút, tereplépcső, OTÉK. 1. számú melléklet Fogalom meghatározások 54. melléképítmény c.) e.) f.) g.) h.) m.) n.) pontja szerint; c.) Az övezetben elhelyezhető építmények magassága a 6,0 m-t nem haladhatja meg. 11.2. A Z-2 jelű övezet elsősorban a területet igénybe vevők pihenését-, sport- és szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények elhelyezésére szánt zöldfelületek, gyalogutak, burkolt terek együttese. A

a.) Az övezetben a beépítettség 4 % lehet. b.) Az övezetben elhelyezhető építmények hirdető, reklám berendezés, szobor, diszkút, díszmedence, pihenő pad, köztisztasággal kapcsolatos tárgyak, hulladékgyűjtők, továbbá pihenés céljára szolgáló műtárgyak, szökőkút, tereplépcső, OTÉK. 1. számú melléklet Fogalom meghatározások 54. melléképítmény c.) e.) f.) g.) h.) m.) n.) pontja szerint, továbbá - vendéglátó épület, - a terület fenntartásához szükséges épület, - távbeszélő fülke, - közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek, - fix árusító pavilon, - illemhely, pihenő és elsősegélynyújtó helyiséggel, szociális blokkal (kerékpáros, gyalogos pihenőhelyek).

.

25.

c.)Az övezetben épületek szabadon álló létesíthetők. d.)Az övezetben létesítendő épületek építménymagassága a 4,5 m-t, az elhelyezhető építmények magassága pedig a 6,0 m-t nem haladhatja meg. 11.3. A Z-3 jelű övezet a területet igénybe vevők pihenését-, sport- és szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények elhelyezésén túl, a közvetlen szomszédos vízi létesítmények – kikötők – időszakos kiszolgálására is igénybe vehető. a.) Az időszakos igénybevétel, a közterületek eredeti rendeltetéstől eltérő használatát jelenti, mely az aktuális időpont előtt legalább 14 nappal, az Önkormányzatnál tett bejelentés alapján lép érvénybe. b.) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, használatának egyéb feltételeit, a használat díját Önkormányzat külön rendeletben szabályozza. c.) az övezetek időszakos igénybevétele jellemzően a következő célú lehet: manipulációs tér biztosítandó, vízi jármű vízre tétele, kivétele, karbantartása, szállítása céljára, versenyek, rendezvények idejére zárt tér biztosítása, stb. d.) Az övezetben az építés feltételei azonosak a 11.2 pont a.)- d.) pontjában foglaltakkal; (13) A zöldterületek szakszerű kialakításáról és folyamatos karbantartásáról önkormányzat ill. a mindenkori tulajdonosi jogokat gyakorló bérlő, esetleg új tulajdonos gondoskodik. (14) A zöldterületen elhelyezhető építményekre vonatkozó kikötések:

a.) Építményt elhelyezni, meglévő és új ingatlanhatártól legalább 6,0 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával lehet.

b.) Az építmény közműellátása csak terepszint alatt történhet; c.) Építmény elhelyezése miatt fa kivágása nem engedélyezhető; d.) Több épület létesítése esetén az épületek külső homlokzatai egységes kivitelben készülhetnek. Eltérő idejű vagy tulajdonosú beruházás esetén az elsőnek engedélyezett projektnél alkalmazott arányok, formák, anyagok és színek használata a későbbi beruházások számára kötelező. (15) A városrész védett fasorait a szabályozási tervlapok tartalmazzák, melyek folyamatos megfigyeléséről, betegségek elleni védelmükről, szükség esetén pótlásukról a tulajdonos, vagy a tulajdonosi jogokkal felruházott szervezet gondoskodik.

ERDŐTERÜLETEK 14. § (1) A tervezési területen meglévő és telepítendő erdők rendeltetés szerint :

1. védett ill. védelmi erdő 2. turisztikai erdő

Ev Et

A meglévő és a telepítendő erdők elsődleges rendeltetéseinek megállapítására az 1996. évi LIV. tv.II. fejezet 18. §. a, b, c, d, e pontja és a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV.30.) FM rendelet 22. §. a, pont alkalmazásával az erdészeti hatóság jogosult. (2) A védelmi rendeltetésű erdőben (Ev) épületet elhelyezni nem szabad. Kivételes esetben, a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken, kizárólag természetvédelmi, erdő- és vadgazdálkodási, illetve közjóléti célból szabad építeni. E területeken természetvédelmi szakhatóság a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. (3) Az Et jelű turisztikai rendeltetésű erdő, elsősorban a helyi lakosság, a helyben üdülő és kiránduló népesség pihenését, kikapcsolódását, testedzését szolgáló építmények elhelyezésére szolgál. Építményt elhelyezni a 10 ha-t meghaladó turisztikai erdőben, legfeljebb 0,3 %-os beépítettséggel lehet.

26.

(4) Az erdőterületeken építési engedélyt kiadni csak az OTÉK 8. §. (2) bekezdés a.) pontjában meghatározott teljes közművesítés esetén lehet, és légkábel nem létesíthető. (5) Az erdőterületeken építményeket szabadon álló beépítési módban, legfeljebb 6,0 m-es építménymagassággal lehet létesíteni. Az épületet magastetős kialakítással, tájba illeszkedő módon kell kialakítani. (6) A tájba illeszkedést e rendelet 3.§. (1) bekezdésének a.) pontja és (2) bekezdés a.) pontja szerinti tervanyag elkészítésével, kell igazolni. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK 15. § (1) A tervezési területen található mezőgazdasági területeket a földhasználat és a Bt. védelmi alövezetei szerint a tervlapok tűntetik fel. A területeken minden esetben szakhatóság a Zala Megyei Földművelésügyi Hivatal, valamint a Zala Megyei Növény – és Talajvédelmi Szolgálat. (2) A mezőgazdasági területek a földhasználat szerint gyepfelületek (Má-gy jelű területek). (3) A

V-1, Sz-1, F-1

Má gy

Sz-1, F-1

Má gy

jelű gyep területekre vonatkozó részletes előírások: 1.

Beépítésre szánt terület az övezetben nem jelölhető ki (V-1, F-1).

2.

Az övezetben elhelyezhető funkció: A kialakult beépítés tartható, új beépítésként a horgászturizmust szolgáló, 5 ha nagyságú területenként egy-egy, legfeljebb 50 m2 bruttó beépített alapterületű esőbeállók létesíthetők. Közlekedési és közműterület csak indokolt esetben jelölhető ki. Építési engedély az illetékes természetvédelmi valamint a vízügyi hatóság egyetértő szakvéleményével adható ki. Állattartó épületet nem lehet elhelyezni.

3.

A közművesítettség mértéke: építési engedélyt kiadni csak az OTÉK 8. §. (2) bekezdés a.) pontjában meghatározott teljes közművesítés esetén lehet. Új villamosenergia-ellátási, távés hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők.

5.

Az övezetben elhelyezhető építményekre vonatkozó megkötések Megengedett építménymagasság Terepszint alatti építmény nagysága Az övezetben terepszint alatti építmény nem Max. 4,5 m• létesíthető; A táblázat adatát meghaladó igény esetén (kilátó, híd, torony, stb.) az építménymagasságot esetenként kell meghatározni tervtanácsi vélemény alapján, a következő előírások betartásával: ▬ 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni. (Bt. 13. §. (2)) ▬ A 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot, tájvédelmi-, kertépítészeti kiviteli tervet kell készíteni (ld. Bt 13 §. (3) bekezdése, valamint jelen szabályzat 3. § (2) bekezdésé a.) pontjait, és 3. számú mellékleteit), •

6.

Egyedi előírások a vonatkozó alövezetekre . ▬A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területeken korlátozott vegyszer- és műtrágyahasználatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható (Sz-1). ▬A területeken vegyszer- és műtrágya-használat tilos!

(4) Nyilvántartott régészeti terület érinti a Mágy jelű övezet 0481/2 hrsz-ú ingatlanját;

.

27.

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK 16. § (1) A tervezési terület vízgazdálkodási területeit a tervlapok tünteti fel, melyek: a.) V-1 jellel ellátott tómeder, b.) V-2 jellel ellátott, a Balaton vízfelületéhez közvetlenül csatlakozó egyéb vízfelületek (kikötök, strandok), c.) V-3 jellel ellátott csatorna, árok, d.) V-4 jellel ellátott záportározó, e.) V-5vprt jellel ellátott tómedren kívüli vízgazdálkodási terület, f.) V-6 jellel ellátott nádasok területe. (2) Az (1) bekezdés a.) pont alatti területére a Bt. 38. §. a.), b.), c.) d.) és f.) pontjainak előírásai szigorúan betartandók. (3) Az övezetekben a partvédőművek ki- és átépítésénél természetes anyagok használhatók (kő ill. fa). A kialakult beton ill. szádfalas partvédőművek facölöpökkel takarandók. (4) A hullámtörő gátakat süllyesztetten elhelyezett dézsás növényzettel kell takarni (ld.: Függelék: 1. Növényalkalmazás elvei, 2. Alkalmazandó őshonos növényállomány). (5) A b.) pont alatti egyéb vízfelületek folyamatos karbantartásáról, tisztításáról gondoskodni kell. Az övezetben a vízkár elhárítási építményeken túl, gyalogos hidak, úszóponton jellegű műtárgyak létesíthetők. (6) A c.) pont alatti vízfolyások folyamatos karbantartásáról, tisztításáról gondoskodni kell. Az övezetben a vízkár elhárítási építményeken túl, gyalogos hidak építése engedélyezhető. (7) A d.) pont alatti záportározó területét a terv szerint biztosítani kell. (8) A vízfolyások és záportározó szabályozásánál figyelemmel kell lenni: a.) az élőhelyek védelmére, b.) a partvonalak kialakítása növényzettel fedett legyen, beton meder kialakítás nem megengedhető az övezetekben. c.) a Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény 18. §. (3) bekezdésben meghatározott védőtávolságokat biztosítani kell. d.) a természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül meglévő épületek, építmények átépítéséhez az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges, a Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény 21. §. (3) bekezdés a). és b). pontja alapján. (9) Az e.) pont alatti tómedren kívüli vízgazdálkodási területek természet közeli növénytársulásait meg kell őrizni. Az övezetben épületet elhelyezni nem szabad, semmilyen építmény nem létesíthető, kivéve sétautakat, melyek mentén szeméttároló edények és fa szerkezetű pihenő padok is elhelyezhetők. (10) Az övezet útjait legalább 4 m szélességű építési terület biztosításával kell kialakítani, legalább talajstabilizációs szerkezettel. (11) Az f.) pont alatti nádasok területe védendő. A tómeder nádasaiban a Bt. 38. §. e.) pontja alatti előírás szigorúan betartandó. (12)Nyilvántartott régészeti terület érinti a V-5 jelű övezet 0479/1, 0481/2 hrsz-ú ingatlanjait;

28.

III. FEJEZET ÉRTÉKVÉDELEM 17.§ (1) A tervezési területet érintő természetvédelmi, kultúrtörténeti határokat a szabályozási tervlapok tüntetik fel, ezek a következők: a.) nemzeti park határa, b.) természeti területek, natura 2000 határa, c.) a Balaton Törvény védelmi övezeteinek határa, d.) régészeti lelőhelyek határa. (2) A NP természeti és kezelt természeti övezetében gazdasági épület, szállás vagy pihenő épület nem helyezhető el. (3) A tervezési területet nyilvántartott régészeti lelőhelyek érintik, valamint helyi védett épületek is találhatók a terv területén, mely határokat illetve épületeket a tervlapok tüntetik fel. (4) A régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni. Az érintett ingatlanokon építési engedély kiadásához ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Igazgatási és Hatósági Igazgatóság Regionális Irodájának szakvéleményét. (5) A helyi védett épületekre vonatkozóan Keszthely Város Önkormányzata külön rendelete vonatkozik. Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2001. (IV.10) számú rendelete az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről. IV. FEJEZET A KÖRNYEZETVÉDELEM ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 18.§ (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. Jóváhagyáskor: A követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza. (2) A Balatonparti szabályozási terv övezeteiben új telephely engedélyhez kötött tevékenységekhez szükséges létesítmény nem építhető. (3) A meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. Jóváhagyáskor: A „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg. (4) A jelenleg meglévő, a területen üzemelő tevékenységek esetén üzemelés-technológiai terv készítése, majd az érintett szakhatóságok értékelés alapján dönthető el a feltételekhez kötött telepengedélyek igény esetén (pl. engedély hiánya, felújítás, bővítés, stb.) való kiadása. (5) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése. (6) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

.

29.

(7) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védősáv fennmaradását biztosítani kell.

Jóváhagyáskor: A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Kormányrendelet és a vízügyi követelményeket a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet tartalmazza. (8) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. Jóváhagyáskor: A 120/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet tartalmazza. (9) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. Jóváhagyáskor: A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5.§-a szerint. (10) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. Jóváhagyáskor: A 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint.

KÖRNYEZETTERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK 19.§ (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. Jóváhagyáskor: A levegő védelmével kapcsolatosan a többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza, melyből a tervezési területen a 2. sz. melléklet ökológiai határértékeit kell alkalmazni. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik. (2) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. Jóváhagyáskor: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. (3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. Jóváhagyáskor: A zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja. (4) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. Jóváhagyáskor: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

30.

(5) Új közlekedési nyomvonal (út, vasút) létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. Jóváhagyáskor: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. (6) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. Jóváhagyáskor: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. A KÖRNYEZETVÉDELEM SPECIÁLIS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 20.§ (1) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. Jóváhagyáskor: Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza. (2) A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Jóváhagyáskor: A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza. (3) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel be kell tartani a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait. Jóváhagyáskor: A 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni. (4) Keszthely a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló jogszabály szerint fokozottan érzékeny és a Balatonpartra, valamint a sérülékeny vízbázisra tekintettel egyben kiemelten érzékeny vízminőségvédelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet. A felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken tilos szennyezőanyagot illetve ilyen anyagot tartalmazó anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetése, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is. Jóváhagyáskor: A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet. (5) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint a védőterületeken az engedélyezéseket lefolytatni. Jóváhagyáskor: A 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint.

.

31.

(6) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra – Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete 10/2002. (IV.12) számú, települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló rendeletében foglaltak szerit gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. Jóváhagyáskor: A hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. (7) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat. Jóváhagyáskor: Az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza. (8) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. Jóváhagyáskor: Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17.§ (4) bekezdése és 18.§-a tartalmazza.

(9) Keszthely város területén az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerint építhetők állattartó létesítmények. (10) Keszthely Balaton parti területén a parkolók létesítése és üzemeltetése a jogszabályi követelmények szerint történhet. Jóváhagyáskor: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény, valamint a módosítandó a parkolás szabályozásról és a várakozás igénybevételének rendjéről szóló, már többször módosított 11/1998. (IV. 2.) rendelet. (11) A felszíni csapadékvizeket közvetlenül a tóba vezetni csak a szükséges előtisztítás után, az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóság engedélyében meghatározott feltételek szerint lehet. Jóváhagyáskor: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 21. §-a. (12) A 20 személygépkocsi befogadó képességűnél nagyobb gépkocsi parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékcsatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldterületre nem vezethető. Jóváhagyáskor: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 40. § e) pontja. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21. § Ez a rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/1999. (V.27.) számú Ök. rendelete érvényét veszti. Keszthely , 2006. február 28.

32.

Mellékletek: 1. számú melléklet FOGALOM MEGHATÁROZÁS: Kialakult állapotot (K betűjelzés): Ha az övezetre előírt paramétereket a kialakult állapot szerinti adat(ok) meghaladja(ák), a kialakult állapot csak az övezetenkénti előírásokban külön jelzett esetekben tartható újjáépítés esetén. Biológiai aktivitásérték: Egy adott terület növényzetének a település, ill. a környezet ökológiájára kifejtett hatása, mely a biológiailag aktív felület-arány, a fedettség és a lombtömegegyenérték figyelembe vételével számítható. Lidós-homokfövenyes part kialakítás: Az épített partfal megbontásával, homlokfeltöltéssel kialakított természet közeli „homokfövenyes” partbiztosítás. Magastető szélessége: a magastető tetőidomainak legnagyobb fesztávolságát jelenti. Jellemzően magastető: Jellemzően magastetőnek számít az a tetőzet, ahol az épület vagy építmény bruttó alapterületének legalább 70 %-át magastető fedi, így terasz, torony stb. létesítése nem kizárt.

2. számú melléklet ELVI ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY TARTALMA: a.) földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát; b.) helyszínrajzot legalább 1:500 ma-ban: ba.) a helyszínrajz legalább a tervezéssel érintett ingatlannal közvetlenül szomszédos – közös telekhatárú – térséget mutassa be, valamennyi meglévő és tervezett épülettel; bb.) geodéziai felméréssel, min. 0,25 m-es szintvonalakkal, térburkolatok, szegélyek, műtárgyak (utcabútorok), meglévő növényzet helyének feltüntetésével, a növényzet értékelésével, a védelemre, megóvásra érdemes fák megjelölésével c.) A tervezett beépítettségre vonatkozó mutatószámokkal: ca.) beépítési százalék, építménymagasság, zöldterületi fedettség, cb.) a létesítmény tervezett kiszolgálása – gazdasági oldalon, látogatói oldalon, parkolási mérleg, gyalogos és kerékpáros kapcsolatok biztosítása; d.) legalább 2-2 szomszédos ingatlant bemutató utcakép, parti telek esetén – a víz felől feltáruló látvány is, egyedi helyszín esetén fotómontázs, tömegvázlat, homlokzati színek meghatározása beazonosítható színkártya alapján, homlokzatképzés leírása; e.) a tervezett építményeket bemutató, legalább 1:200 ma-ú alaprajzok, homlokzatok, metszetek, műszaki leírás kiemelten az alkalmazni kívánt szerkezetekre; f.) Helyi védett épület esetén építéstörténeti kutatás; g.) 10 évnél idősebb fa vagy facsoport esetén favédelmi tervet (favédelmi terv ld. 2. számú melléklet);

3. számú melléklet KERTÉPÍTÉSZETI-, TÁJVÉDELMI-, ELRENDEZÉSI- ILLESZKEDÉSI TERV tartalmazza a 45/1997. (XII.29.) KTM rendelet 5.§-ban foglaltakon túl: a.) a jelen állapot felvételét (geodéziai felmérés min. 0,25 m-es szintvonalakkal, meglévő növényzet helyének, fajának, stb. ismertetésével, értékelésével; b.) a tervezett új domborzati viszonyokat bemutató tereprendezési munkákat szintvonalas ábrázolással, jellemző magassági adatokkal, metszetekkel; c.) tó létesítése, ill. partfal megbontás esetén a partkialakítás módjait, elvi vízjogi létesítési engedélyt; d.) funkcionális egységeket; e.) épített elemeket (támfal, kerítés, burkolatok, lépcsők stb.) anyaguk és jellemző szintmagasságaik feltüntetésével; f.) meglévő és tervezett épületeket tetőidommal, szintszámmal, bejáratokkal (gyalogos- és gépkocsi egyaránt); g.) az utak, szegélyek, lépcsők, stb. szintjét, anyagát, burkolat rajzolatát, épületek, szobrok, esetleg térplasztika, kút, szökőkút, utcabútorok, közvilágítás oszlopainak, egyéb közmű berendezések, stb. helyét; h.) növényesítés foltjait, a telepítendő növényzet jellegét, borítását, a fajok meghatározását

33

i.) elhelyezendő utcabútorok (padok, székek, szemétgyűjtők, kandelláberek, játékok, stb.) típusát, vagy ismertető rajzát, fotóját; j.) szobor, térplasztika elhelyezés esetén a művészeti zsűri által véleményezett dokumentációt; k.) illeszkedés igazolását: elsősorban épületek, kerítések, kapuzatok és az előkertek, ill. a part menti teleksávok összehangolt kialakításának harmonikus utcakép és – parti telkek esetén – víz felőli látvány kialakulásának bizonyítása látványtervekkel, ill. fotómontázzsal (az épületek, építmények tömegének, színeinek, anyagának, a meglévő és tervezett növényzetnek a megjelenítésével). l.) műszaki leírást, amely az övezeti előírásokban rögzített szabályok (beépítettség, zöldfelület-arány, parkolás, stb.) betartását bizonyító terület-kimutatásokat és további tervezési szempontokat ismerteti. 4. számú melléklet FAVÉDELMI TERV TARTALMAZZON a). helyszínrajzot a meglévő megmaradó, meglévő kivágandó, és a pótlásként telepítendő fák helyének megjelölésével, név feltüntetésével. A meglévő kivágandó fák esetén fakivágási kérelem szerinti adatok is szükségesek. d). a meglévő megmaradó fák védelmének módját az építés-kivitelezés ideje alatt (elkerítés, palánk stb.).

34.

5. számú melléklet: Út mintakeresztszelvény

35

36

Függelék: 1. Növényalkalmazás elvei: A faj kiválasztás szempontjai: a). ökológiai- fitocönológiai elv: megközelítően azonos ökológiai viszonyok közül származó növények általában harmonikus egységet alkotnak; b). műemléki elv: a történeti hagyománnyal rendelkező udvar, utca, tér, kert történeti jellegéhez igazodó, azt hangsúlyozó fajok alkalmazása; c). funkcióelve: az udvar, utca, tér, kert jelenlegi használatához alkalmazkodó, azt elősegítő vagy legalább azt nem akadályozó kiültetetés, tekintettel bizonyos intézmények speciális igényeire; d). bizonyos un. Karakterfajok használata ismétlődéssel; e) fenntartási szempontok: a fenntartás intenzitásához, szakmai felkészültségéhez, színvonalához, anyagi lehetőségeihez való alkalmazkodás. 2.Alkalmazandó őshonos növényállomány: Természetközeli területeken, ill. közelükben telepíthető erdők, zöldterületek fás növényzete a természetest közelítő kell legyen. E területeken elsősorban fűzfélék (Salix purpurea, Salix triandra, Salix fragilis, stb.), nyárfélék (Populus alba, Populus nigra, stb.), éger (Alnus glutinosa), magyar kőris (Fraxinus angustifolia sps. pannonica), vénic szil (Ulmus laevis), kocsányos tölgy (Quercus robur), cserjeszintben Vibunum opulus, Acer tatricum, Cornus sanguinea, Crataegus oxiacantha, Frangula alnus telepítendő. Frekventált területeken a felsorolt növényzet mellett ezek nagy díszértékű változatai (nyárak oszlopos változatai, fűzek közül: szomorúfűz, a keskenylevelű parti fűz, stb.), a terület jellegzetes növényei, valamint a vízparti fürdő jelleget hangsúlyozó nagy díszértékű (elsősorban nyáron virágzó) fás növényzet alkalmazandó. Ennek megfelelően tömegesen ültethetők a platánfélék (Platanus sp.), vadgesztenye (Aesculus híppocastanum), hársak (Tilia sp.), tölgyek (Quercus sp.), kőrisek (Fraxinus sp.), mint a századfordulón létesített patinás parkállomány alkotó növényei, de javasolt a virágzó csörgőfa (Koelrutheria paniculata), japán akác (Sophora japonica), tulipánfa (Liriodendron tulipifera), császárfa (Paulovnia tomantosa) mellett, a papíreperfa (Brussonecia papirifera), berkenyék (Sorbus sp.), májusfa (Prunus padus), csepleszmeggy változatok (Pr. cearifera), de a mocsári ciprus (Taxodium distichuum) telepítése is. Cserjeszintben a virágos cserjék: nyári rogona (Buddleia), mályvacserje (Hybiscus), gyöngyvirág cserje (Exochorda), jezsamen (Phyladelpeus), a Spiraea-félék és Lonicera-félék, valamint színes, ill. örökzöld lomblevelű, illetve mediterrán cserjék: vörös mogyoró (Coryllus), babérmeggy (Lanoscerasus), védett helyeken: füge (Ficus carica), gránátalma, időszakosan az oleanderek alkalmazandók. Örökzöldek elsősorban kiemelt pontokon kaphatnak helyet. Délies hatásuk miatt a lomblevelű örökzöldek ültetése javasolt, fenyőfélék telepítését kerülni kell. Virágfelületek intenzív színfoltok a legexponáltabb területken alkalmazandók. Uralkodó növénynek a rózsa (tömegesen és hosszan virágzó parkrózsa) javasolható. A rózsaágyak szegélynövényekkel (tatárvirág, sarkantyúvirág, viola, cipruska, stb.) gazdagíthatók. Évelők közül a vízjelzőek, főképp a díszfüvek, dísznádak gazdagíthatják a közterületeket. E területeken nem szabad megfeledkezni a mediterrán jelleget erősítő omló, kúszó növények (vadszőlők, borostyán, stb.), de elsősorban a virágos kúszó növények (loncfélék, klemátisok, a lila akác, a trombita folyondár és a futórózsák, stb.) tömeges telepítéséről. A sekély vízparti területek, a kikötők képét a vízkedvelő sások, írisek, tavirózsák, stb. gazdagíthatják.

37.

TARTALOMJEGYZÉK KESZTHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA „BALATON-PARTI TERÜLET” HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ 10/2006. (II.28.) SZÁMÚ ÖK. RENDELETE A RENDELET HATÁLYA I. FEJEZET ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. §. ..........................1. 2. §, ..........................1. 3.§ ..........................2. 4. §. ..........................2. 5. §. ..........................3.

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYKÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK II. FEJEZET TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS 6. §. ..........................4. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK VEGYES TERÜLETEK 7. §. ..........................6. ÜDÜLŐTERÜLETEK 8. §. ..........................9. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 9. §. ........................12. A TELEKALAKÍTÁS SZABÁLYAI 10. §.........................21. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK 11. §.........................21. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET 12. §.........................22. A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER 13. §.........................23. ERDŐTERÜLETEK 14. §.........................25. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK 15. §.........................26. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK 16. §.........................27. III. FEJEZET ÉRTÉKVÉDELEM 17. §.........................28. IV. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK A KÖRNYEZETVÉDELEM ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 18. §.........................29. KÖRNYEZETTERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK 19. §.........................28. A KÖRNYEZETVÉDELEM SPECIÁLIS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 20. §.........................30. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21. §.........................31. MELLÉKLETEK 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: Fogalom meghatározás........................................................................ 32. 2 SZÁMÚ MELLÉKLET: Elvi építési engedély tartalma ............................................................... 32. 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: Kertépítészet-, tájvédelmi-, elrendezési- illeszkedési terv tartalma.. 32. 4. SZÁMÚ MELLÉKLET: Favédelmi terv....................................................................................... 33. 5. SZÁMÚ MELLÉKLET: Út mintakeresztszelvény ...................................................................... 34. FÜGGELÉK 1. Növényalkalmazás elvei.............................................................................................................. 36. 2. Alkalmazandó őshonos növényállomány .................................................................................. 36.

No title

Recommend Documents