EURÓPAI PARLAMENT
2004
2009
Ülésdokumentum
VÉGLEGES A6-0015/2004 2004.10.12.
JELENTÉS Kikis Kazamias a Számvevőszék tagjának történő jelöléséről (C6–0016/2004 – 2004/0811(CNS)) Költségvetési Ellenőrző Bizottság Előadó: Fazakas Szabolcs
RR\544413HU.doc
HU
PE ◄347.238v01-00►
HU
TARTALOMJEGYZÉK Oldal EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT........................................................ 3 MELLÉKLET: KIKIS KAZAMIAS KÉRDÉSSORRA ADOTT VÁLASZAI ÉS AZ ÖNÉLETRAJZA.........................................................................................................................5 ELJÁRÁS................................................................................................................................. 14
PE ◄347.238v01-00►
HU
2/14
RR\544413HU.doc
RR\544413HU.doc
3/14
PE ◄347.238v01-00►
HU
EURÓPAI PARLAMENTI HATÁROZATI JAVASLAT Kikis Kazamias számvevőszéki taggá való kinevezéséről (C6–0016/2004 – 2004/0811(CNS)) Az Európai Parlament, – tekintettel az EK-Szerződés 247. cikkének (3) bekezdésére és az Euratom-Szerződés 160b. cikkének (3) bekezdésére, amelyekkel összhangban a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0116/2004), – mivel 2004. október 6-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács jelöltjét a számvevőszéki tag tisztségére, és megvizsgálta a jelölt képesítéseit az EKSzerződés 247. cikkének (2) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 160b. cikkében rögzített kritériumok fényében, – tekintettel eljárási szabályzata 101. cikkére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, 1. Kedvező véleményt nyilvánít Kikis Kazamias számvevőszéki taggá történő kinevezéséről, 2. Utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen határozatot a Tanácshoz, és tájékoztatás végett a Számvevőszéknek, az Európai Közösségek többi intézményének és a tagállamok számvevőszékeinek.
PE ◄347.238v01-00►
HU
4/14
RR\544413HU.doc
MELLÉKLET: KIKIS KAZAMIAS KÉRDÉSSORRA ADOTT VÁLASZAI ÉS AZ ÖNÉLETRAJZA
Kikis Kazamias Ciprusi Köztársaság A. Válaszok a kérdéssorra ______________________________________
Szakmai tapasztalat 1.
Kérjük, emelje ki legfontosabb szakmai tapasztalatait, az államháztartás, a menedzsment és a managementauditálás területén. A területeken szerzett tapasztalataimat 1977 óta tartó szakmai feladataimnak és az 1991-től a legutóbbi időkig betöltött különféle közhivatalaimnak köszönhetem. Az államháztartás és auditálás terén szerzett tapasztalataim azalatt a tíz év alatt gyűltek össze, amit a ciprusi Képviselőház Pénzügyi és Költségvetési Bizottságában töltöttem. Tagja voltam ezen kívül a Kereskedelmi, Ipari és Idegenforgalmi Parlamenti Bizottságnak is. Tíz egymást követő éven át felügyeltem és auditáltam – természetesen képviselőházi kollégáimmal együtt – az éves költségvetés helyes végrehajtását; a költségvetés a bevételek és kiadások mellett külön szakaszt tartalmazott a fejlesztési költségvetés számára. Jelezni szeretném, hogy a ciprusi elnöki demokrácia értelmében a parlament nemcsak jogalkotó szerepet tölt be, hanem a végrehajtó hatalomként működő kormányt is felügyeli. Legutóbbi munkám során, a közművekkel, telekommunikációval, közlekedéssel és szállítással foglalkozó Kommunikációs és Közműügyi Minisztérium élén, lehetőségem nyílt a minisztériumi költségvetés előkészítésének irányítására és koordinálására, amely költségvetés a működési szempontokon túl elsősorban a fejlesztésre irányul. Ami a menedzsmentet illeti, nyolc évig dolgoztam egy nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező nagy ciprusi szervezet importrészlegének vezetőjeként, majd hat évet töltöttem a legnagyobb szövetkezeti hitelintézmény főigazgatójaként: a 135 alkalmazottat foglalkoztató, 550 millió eurós költségvetéssel dolgozó intézmény rendkívül alkalmas volt arra, hogy Ciprus EU-csatlakozásakor az európai irányelvek alapján működő pénzintézetté alakuljon. Ami a managementauditálást illeti, tapasztalatomat elsősorban annak köszönhetem, hogy tagja voltam a 2003-ban törvényileg létrehozott Belső Ellenőrző Tanácsnak, amelynek célja a közszféra belső ellenőrző szolgálatának felügyelete volt. Az újonnan létrehozott testület úgy dolgozta ki működési szabályzatát és hozta létre a megfelelő szervezeti struktúrát, hogy az a szolgálat igényei és követelményei alapján működjön.
RR\544413HU.doc
5/14
PE ◄347.238v01-00►
HU
2.
Mi volt szakmai életének három legfontosabb döntése?
Mielőtt válaszolnék a kérdésre, szeretném elmondani, hogy erősen hiszek a közös erőfeszítésben és a csapatmunkában. Mindez tökéletesen összefér azzal, hogy minden egyes ember fejleszthesse saját képességeit, és különféle kezdeményezésekkel és tevékenységekkel minél többet tegyen a munkahelyéért és általában a társadalomért. Pályafutásom legfontosabb döntései a következők voltak: •
belső ellenőrző osztályok létrehozására irányuló döntések. Miniszterként és a közös minisztériumi bizottság tagjaként aktívan részt vettem a kormányzati igazgatás belső ellenőrző szolgálata létrehozásában. Ugyanakkor kérésemre jelentős mértékben megerősödött a Kommunikációs és Közműügyi Minisztérium – amelyben dolgoztam és amely különösen fontos, hiszen a kormány fejlesztési költségvetésének (közművek, úthálózat, kikötők, repülőterek, stb.) végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek többségéért felelős – belső ellenőrző szolgálata. A szövetkezeti pénzügyi szervezet, amelyben dolgoztam elsőként hozott létre – az én kezdeményezésemre – belső ellenőrző osztályt; a vezérelveket lefektető kézikönyvet ma már a többi hasonló, kisebb szervezet is használja. Azért vállaltam hatékony szerepet ezekben a tevékenységekben, mert szilárdan hiszem, hogy a belső auditálás a szervezetek helyes és hatékony irányításának alapvető eszköze. Főigazgatóként intézkedtem, hogy a belső könyvvizsgáló ne elsősorban a főigazgatóságnak feleljen, hanem közvetlenül az igazgatótanácsnak, hiszen az ellenőrzés részben éppen arra irányult, hogy az igazgatóság rendben végrehajtotta-e az igazgatótanács határozatait.
• a szövetkezeti hitelintézetek modernizálására irányuló döntés. A limasszoli Szövetkezeti Takarékbank főigazgatójaként vezető szerepet játszottam abban, hogy a szövetkezeti hitelintézetek hét év leforgása alatt nonprofit szervezetből teljes körűen működő, az európai irányelveknek megfelelő pénzintézetté váljanak, amelyek a hasznot egyrészt szövetkezeti célokra, másrészt modernizálással fejlődésük megerősítésére fordítják: megfelelően képzett személyzettel és tudományos és technológiai újításokkal, elsősorban számítógépesítéssel. • a ciprusi törökök és a ciprusi görögök a megszállt területekről Ciprus szabad területeire (és fordítva) való átköltöztetésére irányuló döntések. Az átköltöztetésre vonatkozó döntés 2003 áprilisában született meg. A döntést azonban nem lehetett azonnal végrehajtani, mert az utat lezárták – csak gyalogosok közlekedhettek rajta – és nem volt meg a szükséges infrastruktúra. A megfelelő döntések meghozatala és végrehajtása a Kommunikációs és Közműügyi Minisztériumra várt. Én és a minisztérium közműügyi osztályán dolgozó kollégáim a húsvéti szünetben kevesebb mint 72 óra alatt lehetővé tettük a rendkívül fontos politikai döntés végrehajtását. Folyosók segítségével 30 éve lezárt és elhagyott helyeken is átkelhettek a járművek, a ciprusi törökök szállítására pedig ingyenes buszokat állítottunk forgalomba. Függetlenség PE ◄347.238v01-00►
HU
6/14
RR\544413HU.doc
3. A Szerződés teljes függetlenséget ír elő a Számvevőszék tagjainak feladatuk teljesítésekor. Hogyan tenne eleget e kötelezettségnek leendő munkája során? A Szerződés valóban kimondja, hogy a Számvevőszék tagjainak teljesen függetlennek kell lenniük. Noha a tagoknak számos egyéb feltételt kell teljesíteniük, ez a feltétel önmagában is jelzi, hogy milyen fontos a Számvevőszék tagjainak függetlensége, amelyről tanúbizonyságot is kell tenniük. A függetlenség természetesen nem elégséges feltétel és önmagában nem tekinthető célnak. Ugyanakkor a számvevőszéki tagok munkavégzésének rendkívül fontos eleme, amely a terület ismeretével és az objektív ítélettel együtt könnyebbé és hatékonyabbá teszi a feladatok végrehajtását. Amikor az a megtiszteltetés ér, hogy kineveznek a Számvevőszék tagjává, a vázoltaknak megfelelően, vagyis függetlenül, objektíven és teljes átláthatóságra törekedve kívánom ellátni feladataimat. Az átláthatóság alapvető összetevője az európai állampolgárok által elvárt és az Európai Unió intézményei által tanúsítandó nyitottságnak. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a Számvevőszék tagjaiként minden tevékenységünk és döntésünk állandó ellenőrzés tárgya. A vita serkentéséért valószínűleg elfogadnám, ha valamely intézkedésemet vagy döntésemet konkrét tények alapján hibásnak ítélik, arra azonban nem adnék lehetőséget, hogy a Számvevőszék tagjaként függetlenségemben és feddhetetlenségemben kételkedjenek. 4.
Amennyiben ilyen eljárásra szükség van, kapott-e mentesítést korábbi igazgatói feladatai kapcsán? A jogszabályok és rendeletek nem írnak elő ilyen eljárást.
5. Van-e olyan vállalkozása, pénzügyi tulajdona vagy egyéb elkötelezettsége, amely ütközhetne leendő feladatával? Hajlandó-e feltárni minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb elkötelezettségét a Számvevőszék elnökének, illetve hajlandó-e nyilvánosságra hozni ezeket? Amennyiben részese valamely folyamatban lévő jogi eljárásnak, kérjük, részletezze ezeket. Nincs olyan vállalkozásom, pénzügyi tulajdonom vagy egyéb elkötelezettségem, amely ütközhetne leendő feladatommal. Kész vagyok feltárni magam és családom minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb elkötelezettségét a Számvevőszék elnökének, és kész vagyok nyilvánosságra hozni ezeket, ahogy azt akkor is tettem, amikor a Ciprusi Köztársaság elnöke miniszterré nevezett ki. Nem vagyok részese jogi eljárásnak. 6.
Számvevőszéki taggá való kinevezését követően hajlandó-e lemondani választás során szerzett hivataláról és politikai pártban betöltött aktív tisztségéről? Nem töltök be választás során szerzett hivatalt, és politikai pártban sincs aktív tisztségem.
7.
Hogyan kezelné a tagállamának szereplőit is érintő nagyobb szabálytalanságot, sőt csalást és/vagy korrupciós ügyet?
RR\544413HU.doc
7/14
PE ◄347.238v01-00►
HU
Caesar feleségéhez hasonlóan nem elég gyanú felett állnom, hanem gyanú felett állónak is kell látszanom, ezért a tagállamom szereplőit is érintő nagyobb szabálytalanság, sőt csalás esetén a Számvevőszék és általában az EU legszigorúbb intézkedéseit alkalmaznám. Egyértelműen úgy vélem, hogy ilyen esetekben objektíven kell ellátnom a feladatomat, és a hozandó intézkedésnek nem a szabálytalanság vagy annak elkövetői származásától, hanem jellegétől és nagyságrendjétől kell függenie. A feladatok teljesítése 8.
Mik a helyes közszolgálati pénzügyi vezetési kultúra fő vonásai? A kérdés megválaszolása előtt rendkívül fontos kitérni a különböző emberek látásmódjára és elvárásaira. Ha megelégszünk azzal, hogy a hagyományos közszolgálati kultúrában mindenki helyesen viselkedjen, akkor a szükséges dolgok meghatározásához csupán az Alkotmányt, a törvényeket és rendeleteket, a kézikönyveket és körrendeleteket kell tanulmányoznunk. Ha azonban elfogadjuk, hogy jogunk van többet követelni, mert a közszolgálat és a körülötte történő események érintenek minket mint a társadalomhoz – amelynek minősége jelentős mértékben függ a közszolgálat termelékenységétől – tartozó állampolgárokat, akkor szélesebb körűvé válnak a követelmények. E kereten belül, az Alkotmány, a törvények és rendeletek előírásain túl, a helyes közszolgálati pénzügyi vezetési kultúra fő vonásai a következők: •
A tevékenységek és a jelenlegi és jövőbeli tervek átláthatósága.
•
Nyilvános, gyakori, állampolgári jogon járó felelősségre vonhatóság, megfelelően és egyszerűen, minden fontos kérdés megválaszolásával.
•
Ki kell tűzni a célokat és időben meg kell határozni a célok eléréshez szükséges eszközöket. A költségvetési fegyelem azonban nem lehet akadálya a rugalmasságnak: tudni kell módosítani és alkalmazkodni a váratlan helyzetekhez – mint a kivételes és hirtelen válságok –, különösen ha azok káros és kritikus hatással járnak a társadalom sérülékeny rétegeire nézve.
•
A közszolgálat politikai vezetőinek felügyeletét taktikusan, ugyanakkor szigorúan és folyamatosan kell végezni, hogy semmilyen szinten, de különösen a legfelsőbb szinteken ne fordulhasson elő tehetetlenségből, közömbösségből vagy más okból eredő önkényes szabálysértés.
•
A belső ellenőrzésnek minden mennyiségi és minőségi eszközt folyamatosan kell használnia a vezetés hatékonyságának fejlesztése érdekében.
•
A közszolgálat hatékonyságának fontos része a különböző osztályokon szerzett tapasztalatok kicserélése és alkalmazása.
•
A könyvvizsgáló szolgálat által kimutatott és dokumentált hibákat és kudarcokat nem
PE ◄347.238v01-00►
HU
8/14
RR\544413HU.doc
szabad megismételni. •
Elengedhetetlen a folyamatos párbeszéd a végrehajtó, illetve a törvényhozó és ellenőrző hatalom között. A párbeszédnek nem a versengésről kell szólnia, hanem annak kölcsönös megértésén kell alapulnia, hogy a közszolgálat a társadalmat és annak életminőségjavítását szolgálja.
•
Végül, de nem utolsósorban a demokratikus intézményeket kitartóan védeni kell, hogy a hatalomváltással járó döntések ne okozzanak problémát a társadalom egészének.
9.
A csatlakozó országokról szóló legutóbbi Ellenőrző Jelentésében a Bizottság késedelmet állapított meg az országok többségének közigazgatásánál a pénzügyi ellenőrzés megfelelő rendszereinek létrehozása kapcsán, többek között az előzetes ellenőrzés és a független külső és belső könyvvizsgálat területén. Mely intézkedéseknek kell elsőbbséget élvezniük az érintett országokban? A Bizottság késedelemről szóló megállapításai az országok többségének közigazgatásánál a pénzügyi ellenőrzés megfelelő rendszereinek létrehozása kapcsán, többek között az előzetes ellenőrzés és a független külső és belső könyvvizsgálat területén helytállóak voltak. A késedelem annak ellenére fennáll, hogy az EU biztosította a strukturális felépítéshez és/vagy változásokhoz szükséges alapokat. Természetesen nem szabad elfelejtenünk, hogy az intézkedések bizonytalan időszakban történtek, hiszen az addig jellemző helyzet és az akkor még tagjelölt országokban uralkodó felfogás kisebb-nagyobb mértékben különbözött. Ezekben az országokban a következők a prioritások:
10.
-
A zökkenőmentesen működő, megerősített és független belső és külső könyvvizsgáló rendszer szükségességének mint politikai prioritásnak az elfogadása.
-
Ezen intézmények működését előre lefektetett, világos szabályokra és rendeletekre kell alapozni, az ehhez kapcsolódó eljárások pedig legyenek gyorsak és hatékonyak.
-
Függetlenül attól, hogy a belső könyvvizsgálat a menedzsmenthatékonyság javításának eszköze, a belső és külső könyvvizsgálónak függetlennek kell lennie, nem lehet alárendelve a politikai hatóságoknak, hiszen a politikai hatóság maga is értékelés és ellenőrzés tárgya.
A Szerződés értelmében a Számvevőszék segíti a Parlamentet a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos ellenőrző hatáskör gyakorlásában. Hogyan látja feladatait az Európai Parlamentnek, közelebbről a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak való jelentéstétel tekintetében? Minthogy a Szerződés értelmében a Számvevőszék felelős az EU-költségvetés megfelelő végrehajtásának ellenőrzéséért, különösen fontosak az Európai Parlamentnek benyújtandó jelentések, hiszen ezek fontos részei annak az eljárásnak,
RR\544413HU.doc
9/14
PE ◄347.238v01-00►
HU
amelynek során a Bizottság mentesítést kap a költségvetés további kezelésére. A számlákról szóló éves jelentés és az igazoló nyilatkozat benyújtása mellett rendkívül fontosak a szükséges fejlesztésekkel és a költségvetés végrehajtásának termelékenysége növelésével kapcsolatos észrevételek és ajánlások. Arra is ki kell térni, hogy a költségvetési előirányzatok legutóbbi felhasználása során milyen mértékben vették figyelembe a Parlament vagy az illetékes parlamenti bizottság előző költségvetéssel kapcsolatos észrevételeit. Az éves jelentésen kívül azonban különösen fontosak a nagy jelentőségű ügyekkel kapcsolatos jelentések és az egyes közösségi szervezetekről vagy programokról szóló különjelentések. Mondanom sem kell, hogy a jelentéseknek és az észrevételeknek világosnak kell lenniük, támasszák alá adatok, a benyújtás pedig történjen a nemzetközileg elfogadott szabványok alapján. A fentiekben vázolt eljárástól eltekintve hatékony eredményre vezethet az illetékes parlamenti bizottság és a Számvevőszék között zajló két oldalú, folyamatos kommunikáció. Így a Számvevőszék az éves jelentésekben és azokon túlmutatóan figyelembe veheti a Parlament prioritáspolitikáját és konkrét problémáit. 11.
Amint tudja, a Bizottság megváltoztatja elszámolási rendszerét. Mi lehet e változás előnye? Amint azt a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának 2003-ban benyújtott 2002-es számvevőszéki éves jelentés közli, a Bizottság 2002 decemberében akciótervtervezetet fogadott el az elszámolási rendszer modernizálására, amelynek első pozitív eredményei 2005-re várhatók. A Számvevőszék elnöke a jelentés előszavában úgy véli, hogy ez a menetrend túl optimista, és a teljes végrehajtás programja valószínűleg hosszabbra fog nyúlni. A fenti megközelítéstől függetlenül az elszámolási alap megváltoztatása a készpénz be- és kiáramlására épülő rendszerről növekményalapú rendszerre lehetővé teszi, hogy az ellenőrök – akár a Bizottság az, akár más – több információhóz jussanak a tevékenységek költségének rögzítésével, ugyanakkor a kiadások hatákonyságának vizsgálata is egyszerűbb lesz. Zárszóként elmondható, hogy az elindított változás előnye, hogy világosabb és reprezentatívabb képet ad az eseményekről, és analitikusabb információt szolgáltat a kiadások hatékonyságáról.
12.
Támogatja-e az európai ügyészi tisztség bevezetését? Milyen kapcsolatot kell fenntartania az azonos területen működő egyéb ellenőrző testületekkel, például az OLAF-fal? Figyelembe véve egyrészről az EU méretét, struktúráját és költségvetésének hatókörét, másrészről a zökkenőmentes működéséhez szükséges intézményeket, és szem előtt tartva az Európa jövőjéről szóló Európai Konvent ajánlásait az Unió jogi személyiséggé tételéről, ugyanakkor hangsúlyozva a nagyobb átláthatóság
PE ◄347.238v01-00►
HU
10/14
RR\544413HU.doc
szükségességét, támogatom az európai ügyészi tisztség bevezetését azzal a feltétellel, hogy pontosan meghatározzák illetékességét és jogkörét, valamint az intézményekkel és a többi uniós ügynökséggel, például az OLAF-fal ápolt kapcsolatát. Ami a tagállamokban folyó, a Közösséggel kapcsolatos tevékenységek vizsgálatát illeti, semmilyen körülmények között sem lehet a tevékenységekben átfedés az intézményes kereteken belül vagy az EU tagállamainak nemzeti szintjén. Egyéb kérdések 13.
Visszavonná-e a jelölését, ha a Parlament kedvezőtlen véleményt nyilvánít az Ön számvevőszéki taggá való kinevezéséről? A Parlament számvevőszéki tag kinevezésével kapcsolatos kedvező véleménye a szememben azt bizonyítja, hogy a Parlament bízik a tagjelölt függetlenségében és a fontos feladatkör megfelelő betöltésében. Figyelembe véve a számvevőszéki tagok kinevezésével kapcsolatos eljárást és a Parlament véleményének döntő fontosságát a kérdésben, figyelembe véve továbbá, hogy a Számvevőszék tagjainak rendszeres kapcsolatban kell állniuk az Európai Parlamenttel és képviselőivel a feladatok megfelelő végrehajtása érdekében, a Parlament kedvezőtlen véleménye esetén visszavonnám a jelölésemet. Kellemetlen lenne, ha nyomás alá kerülnék egy olyan pozícióban, amelyben a kezdetektől fogva feszült légkörben kellene ellátnom a feladataimat. Mindannyian tudjuk, hogy a jó munkakörnyezet a megfelelő mennyiségű és minőségű munka elvégzésének alapfeltétele. Nem kívánom eltitkolni, hogy ebben az esetben a csalódottságon túl tájékoztatást szeretnék kapni a jelölésem elutasítása mögött álló okokról.
RR\544413HU.doc
11/14
PE ◄347.238v01-00►
HU
Kikis KAZAMIAS Ciprusi Köztársaság B. Önéletrajz
____________________________________________________________ Bemutatkozni soha nem könnyű. Minthogy azonban egy önéletrajzban ez elkerülhetetlen, igyekszem a lehető legobjektívebben bemutatni életem legfontosabb szakaszait és tevékenységeit. Ha nem sikerül, remélem, megbocsájtanak. Igyekszem csak röviden kitérni azokra a kérdésekre, amelyekkel az önéletrajzot megelőző kérdéssorban már foglalkoztam. Lefkonoikóban, a Famagusta körzet városában születtem 1951. augusztus 27-én. Szüleimmel 1954-ben költöztem Famagustába, ahol 1969-ben érettségiztem Famagusta 2. számú gimnáziumában (közgazdaság szak). 1971-ben, a katonai szolgálat letöltése után Berlinbe mentem, ahol a közgazdaságtani egyetemen tanultam, és nemzetközi keresekdelem és nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakon szereztem diplomát. Tanulmányaim során a Németországban tanuló ciprusi diákok egyesületében elnököltem. 1977-ben, tanulmányaim befejezése után visszatértem Ciprusra, és a Diákegyesületek Pánciprusi Szövetsége tanácsának tagja voltam. Ugyanebben az évben egy nagy limasszoli gazdasági cég import részlegének vezetője lettem. 1984-ben lemondtam erről az állásról, és a család keresekedelmi vállalkozását vezettem. 1997-ben a lomassoli Szövetkezeti Takarékbank – a legnagyobb ciprusi szövetkezeti pénzintézet – főigazgatójává választottak. 1999-től egyben a szövetkezeti társaságok befektetési csoportjának elnöke is voltam. Amikor 2003-ban a Ciprusi Köztársaság elnöke kinevezett a Miniszterek Tanácsába, mindkét tiszségemről lemondtam, mert összeférhetetlenek voltak az új megbízatással. Többször és aktívan vettem részt különböző szakmai, sport- és társadalmi szervezetekben. 1991-ben és 1996-ban a Képviselőház tagjává választottak a Dolgozók Progresszív Pártja (AKEL) színeiben, és Famagusta körzetében én kaptam a szavazatok többségét. 2001-ben nem indultam a választásokon, mert meggyőződésem, hogy a közszereplők nem tölthetik be két ciklusnál tovább ugyanazt a hivatalt. A Képviselőházban töltött tíz év során több – a közvélemény és a parlamenti tudósítók és újságírók körében végzett – közvéleménykutatás szerint én voltam a feladatait legjobban teljesítő képviselő. Képviselőként tíz évig voltam tagja a Pénzügyi és Költségvetési Parlamenti Bizottságnak, ahol egyik legfontosabb feladatom az éves állami költségvetés végrehajtásának felügyelete volt. Részt vettem a Kereskedelmi, Ipari és Idegenforgalmi, illetve Kül- és Európai Ügyi Bizottságban is, három évig pedig a Kommunikációs és Közműügyi Bizottság tagja voltam. 1996-tól 2001-ig részt vettem a ciprusi Képviselőház és az Európai Unió közös bizottságában, amely a Ciprus EU-harmonizációjával kapcsolatos ügyeket tárgyalta. Ezen kívül számos nemzetközi találkozón képviseltem a ciprusi parlamentet. PE ◄347.238v01-00►
HU
12/14
RR\544413HU.doc
2001 decemberében Famagusta polgármesterévé és a megszállt önkormányzatok elnökévé választottak, és én voltam a ciprusi önkormányzatok szövetségének első alelnöke. Amikor 2003 februárjában a Ciprusi Köztársaság elnöke Kommunikációs és Közműügyi miniszterré nevezett ki, lemondtam a polgármesteri tisztségről. A köztársasági elnök nemcsak miniszterré nevezett ki, hanem az újonnan létrehozott Belső Ellenőrző Tanács öt tagja közé is beválasztott. 2004 áprilisában önszántamból lemondtam a miniszteri tisztségről. Ciprus minisztereként aktívan részt vettem a fejlesztéssel, közlekedéssel, szállítással és telekommunikációval kapcsolatos európai uniós miniszteri találkozókon. 1979 óta vagyok házas és három fiam van: 23, 21 és 17 évesek. Két nagyobb fiam egyetemre jár, míg a legkisebb most végzi a gimnáziumot. Remélem, sikerült rövid és objektív képet adnom a tevékenységeimről és magamról. Ha azonban sikertelen volt a kísérlet, kérem, bocsássanak meg és forduljanak azokhoz, akik ismernek.
RR\544413HU.doc
13/14
PE ◄347.238v01-00►
HU
ELJÁRÁS Cím Hivatkozások Jogalap Eljárási Szabályzatra való hivatkozás Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma Illetékes bizottság A benyújtás dátuma Előadó A jelölés dátuma Korábbi előadó Vizsgálat a bizottságban Az elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye
A zárószavazáson részt vevő képviselők
A zárószavazáson részt vevő póttagok A zárószavazáson részt vevő póttagok (178. cikk (2) bekezdés) Benyújtás dátuma - A[6] Megjegyzések
PE ◄347.238v01-00►
HU
Kikis Kazamias számvevőszéki taggá való kinevezése C6-0116/2004 – 2004/0811(CNS) EK-Szerződés 247. cikk (3) bekezdés és EuratomSzerződés 160B cikk 101. cikk 16.9.2004 CONT 13.9.2004 Fazakas SZabolcs 22.9.2004 Diemut Theato 0.0.0000 6.10.2004 0.0.0000 6.10.2004 A határozatjav aslatot titkos szavazással fogadták el, és a jelentés egészét elfogadták. Inés Ayala Sender, Herbert Bösch, Mercedes Bresso, Mogens N.J. Camre, Paulo Casaca, Lorenzo Cesa, Petr Duchoň, Szabolcs Fazakas, Christofer Fjellner, Dan Jørgensen, Ona Juknevičienė, Rodi KratsaTsagaropoulou, Nils Lundgren, Hans-Peter Martin, Edith Mastenbroek, Véronique Mathieu, Borut Pahor, István Pálfi, José Javier Pomés Ruiz, Margarita Starkevičiūtė, Alexander Stubb, Terence Wynn. Daniel Caspary, Edit Herczog, Carl Schlyter, Esko Olavi Seppänen, Ursula Stenzel, Janusz Czesław Wojciechowski Marios Matsakis, Marco Rizzo, Nikolaos Vakalis 12.10.2004
14/14
A6-0115/2004
RR\544413HU.doc