HÁZIREND A székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola házirendjének célja, hogy helyi gyakorlati, módszerbeli, eljárási és technikai szabályokkal szolgálja a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet végrehajtását. A házirend hatálya Jelen házirend 2005. január 1-jén lép hatályba, az eddigi házirendi szabályozás ezzel egyidejűleg hatályát veszti. A jelen házirendet az intézményi közösség együttműködésével hoztuk létre, melynek során az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat élt a véleményezési és javaslattételi jogával, valamint gyakorolta az egyetértési jogát. A házirendet elfogadta a nevelőtestület, jóváhagyta a fenntartó. A házirend szabályai – mint a törvény felhatalmazásán alapuló belső jogi normák – kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre: tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend betartása kötelező az iskolában, a menzán, valamint minden iskolai rendezvényen vagy az iskolához kapcsolódó bármilyen eseményen, ahol a tanuló a tanulói jogviszonyából eredően van jelen. A házirend megsértése fegyelmi vétség, így az azt megsértő tanulóval szemben az iskolavezetés fegyelmi eljárást kezdeményezhet. 1. TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSA 1.1. Általános tanulói jogok 1.1.1. A tanuló tanulói jogviszonyon alapuló jogait a 2011. évi CXC. törvény a közoktatásról és az iskola házirendje tartalmazza. A házirend egy példányát a beiratkozáskor a tanulónak, illetve törvényes képviselőjének át kell adni. 1.1.2. A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, és tájékoztassák őt a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. Ezért a házirend minden osztályteremben megtalálható, valamint az iskolai könyvtárban mindenki számára hozzáférhető a törvényileg előírt jogszabályokkal, az iskolai SZMSZ-szel, az iskola Minőségirányítási Programjával, az iskola Pedagógiai Programjával és az iskola munkatervével együtt. 1.1.3. A tanuló joga, hogy a beiratkozás napjától részt vegyen az iskola által szervezett nyári programokon. Egyéb tanulói jogait a szorgalmi időszak megkezdésével gyakorolhatja. 1.1.4. A tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék. 1.1.5. A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák. 1.1.6. A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát. Ezek miatt a tanulót nem érheti hátrányos megkülönböztetés. 1.1.7. A tanuló joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. 1.1.8. A tanuló joga, hogy igénybe vegye az iskolai könyvtárat. Az iskolai könyvtár nyitva tartási ideje a könyvtár ajtaján megtalálható. 1.1.9. A végzős tanuló joga, hogy az osztályfőnökével való egyeztetés alapján tanítási időben legfeljebb két egyetemi vagy főiskolai nyílt napra elmenjen. 1.2. Iskolai diákönkormányzathoz (IDB) kapcsolódó jogok. A tanulók véleménynyilvánításának, javaslattételének és a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái 1.2.1. A tanuló joga, hogy tagja legyen az iskolai diákönkormányzatnak, annak munkájába aktívan bekapcsolódjon. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat jogait a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A diákönkormányzat kapcsolatát az intézmény igazgatójával, az intézményrendszerrel az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza. 1.2.2. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb közösségét – egy osztályt vagy az iskola legalább 30 fős közösségét – érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanév helyi rendjének kialakításakor, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,
1
1.2.3.
1.2.4.
1.2.5.
1.2.6.
1.2.7.
1.2.8.
1.2.9. 1.2.10.
1.2.11. 1.2.12.
a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, intézményvezető (igazgató) megbízásakor, a megbízás visszavonásakor, tanuló elleni fegyelmi eljárás során, tankönyvvásárlási támogatás eldöntésekor. Az iskolai diákbizottság titkára, egy-egy képviselője meghívottként részt vesz azokon a tantestületi értekezleteken, ahol a tanulókat közvetlenül érintő kérdéseket tárgyalja a tantestület. A titkár (az IDB képviselője) a diákbizottságot a felvetett kérdésekről tájékoztatja. Az iskolai diákönkormányzat joga, hogy létrehozza és működtesse tájékoztatási rendszerét. Ennek értelmében az IDB hirdetőfalán, az iskolarádión és az iskolaújságon keresztül tájékoztatja a tanulókat az aktuális eseményekről, összehívja az osztályok diákönkormányzati képviselőit az erre kijelölt helyiségbe. Az iskolai diákönkormányzat joga az iskolarádió működtetése, melynek adásaira az IDB kérésének megfelelően – a tantestület véleményének meghallgatásával – az igazgató által engedélyezett időpontban kerülhet sor előzetesen egyeztetve, az iskola technikai berendezéseit igénybe véve. Az iskolai diákönkormányzat joga az iskolarádió szerkesztőbizottságának megválasztása, és minden tanítási évben annak újraválasztása, valamint az iskolarádió műsorszerkezetének kialakítása. Az iskolarádió szerkesztőbizottsága felelősséget vállal az iskolarádió működtetéséért. Az iskolai diákönkormányzat joga az iskolaújság megjelentetése. Az iskolai diákönkormányzat joga az iskolaújság szerkesztőbizottságának megválasztása. A iskolaújság szerkesztőbizottsága felelősséget vállal az iskolaújság tartalmáért, megjelenési formájáért. Az iskolaújság szerkesztőbizottságának joga (a felelős pedagógussal való egyeztetés alapján) az iskolaújság tartalmának és árának meghatározása. Az iskolaújság terjesztése az IDB feladata. Az iskolai diákönkormányzat joga, hogy a nevelőtestület véleményének kikérése mellett rendelkezzen egy tanítás nélküli munkanap (Tópartis Nap) programjáról az alábbiak szerint: a Tópartis Nap előtt legalább egy hónappal tájékoztatja az iskolavezetést. Ezt követően legalább két héttel a Tópartis Nap előtt a nevelőtestületet jóváhagyja a tervezett programot, ha az nem sérti az iskolai dokumentumok tartalmát. A Tópartis Napon – tanárok felügyelete alatt – minden tanulónak kötelező a részvétel. Hiányzás esetén a mulasztást a tanítási napról való hiányzás szerint kell igazolnia (2.2.). A tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést (évi rendes diákközgyűlést) kell tartani. Ennek összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi minden tanévben küldöttgyűlés formájában. Az évi rendes diákközgyűlés időpontja az iskola munkatervében szerepel. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. A diákközgyűlés (évi rendes diákközgyűlés és rendkívüli diákközgyűlés) előkészítését, megszervezését, lebonyolítását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet és a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza. A tanuló joga, hogy a személyiségi jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartásával, kulturáltan, szabadon véleményt nyilváníthat. Ezt megteheti akár szóban, akár írásban. A tanuló joga, hogy az iskolai munka során adódó személyes problémájával személyesen megkeresse az iskola igazgatóját, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, a diákönkormányzatot patronáló tanárt vagy a diákönkormányzat diákvezetőit. Az igazgató és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogadóórájának az időpontját minden tanév elején rögzítjük, és az osztályfőnökök segítségével nyilvánosságra hozzuk. A tanuló joga, hogy a felvetett problémájára legkésőbb a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kapjon.
1.3. Érdeklődési körök, tantárgy- és foglalkozásválasztás 1.3.1. A tanuló alapvető joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását. A diákkörök tevékenységi köre szorosan kapcsolódik az iskola pedagógiai programjához. A diákkörök - melyeknek minimális létszáma 12 tanuló -, a szorgalmi év elején szerveződnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak. A diákkörök működéséhez szükséges személyi feltételeket a tantárgyfelosztás alapján, a tárgyi feltételeket – a diákkörök vezetőivel való egyeztetés után – a gazdasági lehetőségek függvényében az iskola biztosítja. 1.3.2. A tanuló joga, hogy érdeklődésének és képességeinek megfelelően válasszon a tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök, előkészítők, korrepetálások, énekkar nyújtotta lehetőségek közül. Az a tanuló, aki ezen foglalkozásokra a tanév elején jelentkezik, egyben tudomásul
2
1.3.3.
1.3.4.
1.3.5.
1.3.6. 1.3.7.
veszi, hogy azokon köteles a szorgalmi időszak végéig részt venni. Felmentést ez alól az iskola igazgatója adhat a szaktanár véleménye alapján. Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót az érettségire történő felkészítő foglalkozások tantárgyairól és a felkészítés szintjéről (szabadon választott tanórai foglalkozás). A tájékoztató tartalmazza azt is, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja tanítani. A tanulónak joga van szabadon választott tanórai foglalkozásra jelentkezni a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló 51./2012 (XII.21.) EMMI kormányrendelet által meghatározott órakeretet figyelembe véve. (A szülő és a tanuló tudomásul veszi, hogy ha a tanulót kérelmére felvették a szabadon választott tanórai foglalkozásra, akkor a tanítási év végéig köteles azon részt venni. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát.) A tanuló joga, hogy az iskolában tanári felügyelettel különböző sportprogramokat, klubdélutánokat, vetélkedőket, versenyeket, előadásokat szervezzen, és azokon részt vegyen. A tanuló joga, hogy érdeklődésének megfelelően választhasson az iskola nyújtotta sportolási lehetőségek közül, részt vegyen az iskolai sportkör által szervezett tömegsport foglalkozásokon. Az iskolai sportkör saját szakmai programja szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programja az iskola munkatervének része. Az iskolai sportkör pénzügyei az iskolai gazdálkodás szerves részét alkotják. A költségvetésről szóló törvény és a hatályos rendelkezések együttesen határozzák meg a diáksportra, az iskolai sportra biztosított fedezetet. A tanuló joga, hogy minden olyan - a tanulmányi munkáját károsan nem befolyásoló tevékenységet vállaljon, amely személyisége, képessége fejlesztését szolgálja. A fakultatív hit- és vallásoktatás idejére, helyére vonatkozó szabályozás az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzatban található.
1.4. Egészségügyi felügyelet 1.4.1. A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, és igénybe vehesse az iskolaorvosi szolgálatot. Az iskola ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal és a védőnővel, az intézményben biztosítja az elsősegélynyújtást. Ennek részleteiről a tanítási év elején megtartott balesetvédelmi oktatás során tájékoztatja a tanulót. 1.4.2. Iskolán kívül szervezett egészségügyi ellátásra a tanulócsoportokat az iskolavezetés által kijelölt tanár kíséri oda és vissza. 1.4.3. A tanuló joga, hogy amennyiben rosszul érzi magát, vagy valami olyan esemény történt vele a nap során, amely gátolja a munkában való részvételét, azt jelezheti az órát tartó tanárnak vagy az osztályfőnöknek, végső esetben az igazgatónak. Joga, hogy indokolt esetben felmentést kérjen. 1.5. Szociális támogatások 1.5.1. Az iskola költségvetésében szociális ösztöndíjra és egyéb támogatásra keretet nem tervezhet. A szociális helyzetük miatt anyagi támogatásra szoruló tanulók támogatásának kérdésével a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár foglalkozik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár szociális segélyezésre az önkormányzat illetékes irodájához irányítja a tanulókat. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár az igényjogosult tanulóknak – helyzetelemzés alapján – a támogató nyilatkozatokat megadja. 1.5.2. Az anyagi és családi körülményeik miatt rászoruló és jó tanulmányi eredményt felmutató tanulókat felterjesztjük a Tóth István és Tóth Terézia-, valamint a Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány ösztöndíjra. 1.5.3. Felkérjük a Tehetséges Tópartis Tanulókért Alapítvány kuratóriumát, hogy esetenként adjanak támogatást a rászoruló tanulóknak a versenyek nevezési költségeihez. 1.5.4. A tanuló joga, hogy szorgalmi időszakban megfelelő térítési díj ellenében menzai ellátásban részesüljön. A kedvezményes étkezést a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítjuk. 1.5.5. A tanuló joga, hogy tankönyvtámogatást igényeljen. Az alanyi jogon járó normatív támogatással kapcsolatos tudnivalókat az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzatának 7.2. pontja tartalmazza. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatást, amennyiben az rendelkezésre áll bizottság osztja szét a szociális rászorultság figyelembe vételével. A bizottság tagjai: az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanára, a diákbizottságot patronáló tanár, a tanuló osztályfőnöke és az ODB titkára.
3
1.5.6.
A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás odaítélésénél előnyben kell részesíteni azt a tanulót, aki igazolja, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A szülők tájékoztatása a szükséges tankönyvekről és taneszközökről: Az újonnan belépő tanulók esetében a beiratkozás előtt levélben tájékoztatjuk a szülőket a szükséges tankönyvekről, taneszközökről. A felsőbb éves tanulók esetében az iskola minden év jogszabályban előírt határidőig elkészíti a tankönyvrendelését. A tankönyvrendelés véglegesítése előtt az iskola lehetővé teszi, hogy azt a szülők megismerjék. A következő tanévben szükséges taneszközökről a megelőző tanév végén a szaktanárok és az osztályfőnökök útján tájékoztatjuk a tanulókat, szülőket.
1.6. Tanulmányi versenyek, pályázatok 1.6.1. A tanuló joga, hogy induljon tanulmányi versenyeken, szaktárgyi pályázatokon. Az iskola által támogatott tanulmányi versenyek, pályázatok az iskola munkatervében szerepelnek. 1.6.2. Az iskola által támogatott tanulmányi- és sportversenyeken induló tanulóink a verseny napján kedvezményben részesülnek a következők szerint: Megyei tanulmányi versenyek döntőjének napján mentesülnek a tanítási órák látogatása alól. Országos tanulmányi versenyek 2. és minden további fordulójának napján mentesülnek a tanítási órák látogatása alól. Ha az országos tanulmányi verseny helyszíne és időpontja indokolttá teszi, a versenyt megelőző illetve követő tanítási nap alól is felmentést adhat – külön kérelemre – az iskola igazgatója. Minden más esetben a verseny időpontját és időtartamát figyelembe véve a szakmai munkaközösség ajánlása alapján dönt az igazgató a mentesítés mértékéről. Erről a versenyt megelőző tanítási napon a hangos bemondón keresztül értesíti a tanulókat. 1.6.3. A tanuló joga, hogy nevezzen a Tehetséges Tópartis Tanulókért Alapítvány kuratóriuma által kiírt pályázatokra. 1.7. Iskolai számonkérés, témazáró dolgozatok, vizsgák. Az esélyegyenlőséget biztosító szabályok. 1.7.1. A tanuló joga, hogy a témazáró dolgozat időpontját legalább egy héttel korábban megtudja. A tanuló joga, hogy egy tanítási napon kettőnél több, egy tanítási héten pedig háromnál több témazáró dolgozatot ne írjon. (Témazáró dolgozat: egy lezárt téma ismereteit számon kérő dolgozat.) 1.7.2. A tanuló joga, hogy a témazáró dolgozat megírásától számított három héten belül megkapja kijavított dolgozatát. Ha ez nem történik meg, az osztálynak jogában áll ezt az intézmény igazgatójának jelezni, és jogorvoslatot kérni. 1.7.3. A tanuló joga, hogy szóbeli feleletét, írásbeli munkáját, gyakorlati munkáját értékeljék. 1.7.4. A tanuló joga, hogy a szóbeli feleletére, írásbeli munkájára, gyakorlati munkájára kapott érdemjegyet közöljék vele. 1.7.5. A tanuló joga, hogy tanóráról való távolmaradása esetén – az adott tantárgy következő tanóráján – hiányzását jelenthesse a szaktanárnak, és a számonkérés alól felmentést kérjen. A szaktanár a hiányzás időtartamától és jellegétől függően dönt a számonkérés alóli felmentésről. 1.7.6. A tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó vizsga, beszámoltató vizsga, javító vizsga, különbözeti vizsga, pótló vizsga) eljárási szabályait az SZMSZ 1. számú melléklete (A tanulmányok alatti vizsgák rendje) tartalmazza. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét szintén ez a melléklet tartalmazza. Az osztályozó vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit iskolánk Pedagógiai Programja tartalmazza. 1.7.7.
A tantárgyi, tanévi, részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai: Az iskola két vagy több évfolyamára megállapított követelményének egy tanévi, illetve az előírtnál rövidebb idő alatti teljesítése Az igazgató az engedélyezésnél figyelembe veszi a szaktanár és az osztályfőnök véleményét. Amennyiben a tanuló egy adott tantárgyból tanév végi osztályozó vizsgát tesz, osztályzatát az osztályozó vizsgán elért eredménye alapján kapja. Az osztályozó vizsga tananyagát a tantestület jelöli ki. A felmentés lehetősége egy adott tantárgy óráinak látogatása alól:
4
1.7.8.
Ha a tanuló teljesíti a tantárgyra a Pedagógiai Programban előírt tanulmányi követelményeket, és valamennyi évfolyamra vonatkozóan osztályzattal rendelkezik; az adott tantárgyból – kérésére – az igazgató felmentheti a tanórák látogatása alól. A szülőnek vagy a nagykorú tanulónak nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy a tanóra látogatása alól felmentett tanuló az óra ideje alatt az iskola épületében tartózkodik, vagy szülői felelősségre elhagyhatja azt. A sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési-, tanulási-, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esélyegyenlőségét biztosító szabályok E tanulók esetében: 1.7.8.1.MENTESÍTÉSEK A szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesítheti a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. 1.7.8.2.EGYÉNI FOGLALKOZÁS SZERVEZÉSE Az 1.7.8.1. pontban leírt mentesítés esetében a tanuló részére az iskola egyéni foglalkozást szervez. Az egyéni foglalkozás keretében a szaktanár – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. 1.7.8.3.A VIZSGASZERVEZÉS SZABÁLYAI Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében – a vizsgaszervezés előtt – szükséges a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleményének, valamint a speciális körülmények illetve eszközök igénylésére vonatkozó szülői kérelemnek a benyújtása. A kérelmet a vizsgát szervező intézmény igazgatója bírálja el, döntését határozatba foglalja, melyet a vizsga előtt eljuttat a tanulóhoz. (Pl.: idő-meghosszabbítás, segédeszköz, az értékelési rendszer egy részlete alóli felmentés, egyéb speciális vizsgakövetelmények.) Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán és a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép, stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. 1.7.8.4.SPECIÁLIS SZABÁLYOK ÉRETTSÉGI VIZSGÁN Az érettségi vizsgán az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó szabályokat a közoktatási törvény és az érettségi vizsgaszabályzat tartalmazza.
1.8. Vagyoni jog 1.8.1. Szervezett iskolai foglalkozáson a tanuló által előállított termék (érték) az iskola tulajdonát képezi. A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából származó kötelezettségek teljesítésével összefüggésben. 1.8.2. A szervezett iskolai foglalkozáson előállított terméket csak tanulóink vásárolhatják meg az alábbi módon: A vásárlás a gyakorlati oktatásvezető, illetve az igazgató engedélyével történhet. A tanulók csak saját munkájukat vásárolhatják meg. Az értékesítés anyagárban történik. 2. TANULÓI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE 2.1. Általános kötelezettségek 2.1.1. A tanuló kötelessége, hogy életkorához és fejlettségéhez, valamint iskolai elfoglaltságához igazodva – pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában, a rend helyreállításában. 2.1.2. A tanuló kötelessége, hogy legjobb tudása és képessége szerint járuljon hozzá az iskola önálló arculatának megteremtéséhez, a közösség hagyományalakító törekvéseihez és a hagyományok ápolásához. Az iskola a pedagógiai programjában valamint a munkatervében rögzíti a hagyományok ápolásának lehetőségeit, az iskola által szervezett ünnepségek módját, időpontját. 2.1.3. A tanuló kötelessége, hogy az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
5
2.1.4. A tanuló köteles betartani a mobiltelefon és egyéb, a tanuló tulajdonát képező elektronikus eszközök, adathordozók iskolában történő használatára vonatkozó szabályzatát. 2.1.5. Az internetes közösségi oldalak használata során, valamint bármilyen írásbeli megnyilvánulás alkalmával a tanuló köteles az erkölcsi normákat megtartva a személyiségi jogokhoz fűződő jogokat tiszteletben tartani. 2.1.6. A tanuló köteles bármilyen verbális és nonverbális megnyilvánulása alkalmával az erkölcsi normákat megtartva a személyiségi jogokhoz fűződő jogokat tiszteletben tartani. 2.1.7. Súlyosan elítélendő magatartásnak tartjuk az agressziót, a bántalmazást, a tanulótársak megbántását, a lopást, a saját és mások egészségének veszélyeztetését, pl. a dohányzást és az alkoholfogyasztást is. A házirend hatálya minden iskolai szervezett foglalkozásra, programra kiterjed, ezért ezen tiltott magatartásformák előfordulása az iskola által szervezett rendezvényeken, programokon is következményekkel jár, fegyelmi eljárás indítását vonhatja maga után. 2.1.8. A tanuló kötelessége, hogy az ellenőrző könyv, mint iskolai dokumentum épségéről, tisztaságáról gondoskodjon, azt mindig magával hozza az iskolába, rendszeresen vezesse, havonta egyszer a szüleivel aláírattassa. 2.1.9. Elvárjuk tanulóinktól, hogy a hétköznapi és az ünnepi viseletük a közízlésnek, iskolai környezetnek megfelelő, ápolt ruházat legyen. 2.1.10. A tanuló köteles az iskolai ünnepségeken ünneplő ruhát viselni. A lányok számára a matrózblúz és az iskola címerével díszített sál, valamint sötétkék vagy fekete, egyszínű alj, fiúk részére a sötét öltöny és a fehér ing az iskola címerével díszített nyakkendővel az ünnepi öltözet. Az ünnepi öltözethez ünnepi cipő tartozik. Az iskolai házi ünnepségeken megengedett a lányok számára is a sötét, egyszínű nadrág viselete a sötét alj helyett. 2.2. A foglalkozásokon való részvétel 2.2.1. A tanuló kötelessége valamennyi előírt kötelező- és választott foglalkozáson és szakmai gyakorlaton részt venni, a tanítási órákra és szakmai gyakorlatokra rendszeres munkával, képességeinek megfelelően felkészülni. 2.2.2. A tanuló kötelessége, hogy abban az esetben, ha iskolai- és valamely iskolán kívüli tevékenysége ugyanazon időre esik, az iskolai feladatot teljesítse. Kivételes esetben, ha a közösségi, egyéni érdek indokolttá teszi, az igazgató felmentést adhat az iskolai kötelezettség teljesítése alól. Iskolán kívüli egyesületek, szervezetek tanítási időben csak előzetes kéréssel vehetik igénybe tanulóink tevékenységeit, ha erre az igazgató - az osztályfőnök egyetértésével - engedélyt ad. 2.2.3. Előre nem látható események kivételével a tanulók csak előzetes engedéllyel maradhatnak távol az iskolai foglalkozásokról. 2.2.4. A szülők egy tanévben összesen 3 tanítási napról történő távolmaradást igazolhatnak. Indokolt esetben a szülők előzetes írásbeli kérésére az igazgató engedélyezheti a tanuló háromnál több napról történő távolmaradását. 2.2.5. Szorgalmi időben a tanulókat egyéni vagy családos üdülésre, külföldi turistaútra nem engedjük el. Nagyon indokolt esetben az osztályfőnök javaslatára az igazgató kivételt tehet. 2.2.6. Ha a tanuló előre nem látható események miatt a kötelező foglalkozásokról távol marad, azt a mulasztás utolsó napját követő 8 naptári napon belül, illetve utolsó héten történő mulasztását az év végi osztályozó értekezlet megkezdéséig köteles igazolni, ebben az esetben előzetesen elfogadjuk a szülő telefonon történő bejelentését. Igazolatlannak számít az óra, ha a hiányzásnak nincs elfogadható oka, s az is, ha a mulasztást 8 naptári napon belül nem igazolják. 2.2.7. Az orvosi igazolást a tanuló az ellenőrző könyvébe írassa be, s azt a szülővel, illetve a kollégiumi nevelőtanárral írassa alá. 2.2.8. A beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Betegség után az orvosi igazolás kiadását követően jöhet iskolába a tanuló. 2.2.9. Tanítási időben a tanulók csak osztályfőnöki és szaktanári - távollétükben igazgatói engedéllyel hagyhatják el az iskolát. Óraközi szünetekben a tanulók a tantermekben, a folyosókon vagy az iskola épületét körülvevő parkban – mely a patakon át vezető hidaktól a telekhatárt északról lezáró kerítésig tart – tartózkodhatnak. Lyukasórákon a könyvtárban vagy a földszinti aulában tartózkodhatnak úgy, hogy viselkedésükkel a tanítást nem zavarják. 2.2.10. A tanuló köteles becsengetés után a tanteremben tartózkodni. 2.2.11. Az órára késve érkező tanulónak a késését igazolnia kell. Amennyiben ezt nem tudja megtenni, úgy a késéseinek idejét összeadjuk. Ha ez az összeg eléri a 45 percet, a késés egy igazolatlan órának minősül. A késés ideje: a becsengetés és a tanuló órára érkezése között eltelt idő. A késés időtartamát az órát tartó szaktanár rögzíti a haladási naplóban, és az osztályfőnök összesíti. 2.2.12. A tanítási óra védelme mindenkinek kötelessége. A tanítási órát nem szabad zavarni.
6
2.2.13. A tanuló köteles a testnevelés órán az időjárásnak megfelelő tiszta torna felszerelésben megjelenni. A torna felszerelés része: tornanadrág, tornacipő (vagy edző cipő), fehér vagy tópartis póló. 2.2.14. A tanuló köteles a szakmai gyakorlatokon munkaruhát, illetve védőruhát viselni. 2.3. Mulasztások következménye 2.3.1. Az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szüleit. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri, az iskola igazgatója értesíti a tanuló lakhelye szerint illetékes jegyzőt. 2.3.2. Megszűnik a tanuló jogviszonya - tanköteles diák kivételével - annak, aki igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulaszt. 2.3.3. Az igazolatlanul mulasztó tanulóval szemben a fokozatosság elvének figyelembe vételével járunk el. 9 igazolatlan óráig fegyelmező intézkedést alkalmazunk. A 9 óránál több igazolatlan mulasztással rendelkező tanuló ellen az osztályfőnök fegyelmi eljárást kezdeményez. 2.3.4. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a jogszabályban (az elméleti oktatásra vonatkozóan 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet és a szakközépiskolások gyakorlati képzésére vonatkozóan: 2011. évi CLXXXVII. törvény - A szakképzésről) meghatározott mértéket, akkor ezen jogszabályok alapján járunk el. Minden tanév elején az osztályfőnökök ismerteti a tanulókkal a hatályos rendelkezéseket, s azokat a tanteremben is kifüggesztjük. 2.4. A hetes, illetve a megbízott csoportfelelős feladatai 2.4.1. Felügyel a tanterem, szaktanterem felszerelésére, szellőztet, gondoskodik krétáról, szivacsról, valamint arról, hogy a haladási napló minden órán a szaktanár rendelkezésére álljon. (Az első órára és az utolsó óráról a tanár viszi a naplót.) 2.4.2. Az óra kezdetekor jelenti a hiányzó tanulókat az órát tartó tanárnak. Az órára belépő tanárt a tanulók felállással üdvözlik, s így hallgatják végig a hetes jelentését. 2.4.3. Óra után a tantermet rendben, a táblát letörölve utolsónak hagyja el, és a villanyt lekapcsolja. 2.4.4. Ha az órát tartó tanár becsengetés után 10 perccel nem érkezett meg a tanterembe, akkor a hetes köteles az órát tartó tanárt megkeresni. Ha nem találja, akkor a titkárság segítségét kell kérnie. 2.4.5. Csoportbontás esetén a hetesi feladatokat a csoportmegbízott látja el abban az esetben, ha a hetes nem az adott csoportban van. 2.5. Testi épség védelme, vagyonvédelem 2.5.1. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét. A tanuló kötelessége a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat betartani, melyekkel a tanítási és gyakorlati órák megkezdése, valamint a kirándulás előtt megismerkedett. A szabályok megismertetéséért felelős: az osztályfőnök és a szaktanárok. Az intézményi védő-óvó előírásokat és a baleset esetén teendő intézkedéseket az intézményi Szervezeti és Működési szabályzat tartalmazza. 2.5.2. A tanuló kötelessége, hogy haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó szaktanárnak vagy igazgatónak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola dolgozóit veszélyeztető állapotot - tűz, baleset, kár - észlel. Tűz- vagy bombariadó vagy más rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a tanulók az épületet a tűzriadó-terv szerint fegyelmezetten kötelesek elhagyni. A bombariadó miatt elmaradt tanórákat az iskolavezetés által kijelölt szombati napon pótolni kell. 2.5.3. A tanuló számára tilos mindenféle, az egészségre káros élvezeti szer intézménybe való bejuttatása, terjesztése és fogyasztása. E tilalom megsértése fegyelmi felelősségre vonással jár. 2.5.4. A tanuló számára tilos mindenféle, mások testi épségét és biztonságát veszélyeztető tárgy iskolába történő behozatala. E tilalom megsértése fegyelmi következményekkel jár. 2.5.5. A tanuló kötelessége, hogy ügyeljen az intézmény rendjére, tisztaságára. Az utolsó tanítási órája után kötelessége a padból a szemetet kiüríteni és a padra a székeket felrakni. 2.5.6. A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia.
7
2.5.7. A tanuló köteles saját értéktárgyaira és iskolai felszereléseire vigyázni. Ha ezek a tanuló gondatlansága miatt elvesznek vagy megsérülnek, az iskola anyagi felelősséget nem tud azokért vállalni. 2.5.8. Testnevelés óra előtt a tanuló köteles az értéktárgyait (pl. ékszer, pénz, mobil telefon…) az azok számára fenntartott közös dobozba lezárva a testnevelő tanárnak megőrzésre átadni. Ha ezt nem teszi meg, az iskola ezen értékekért felelősséget nem vállal. 2.5.9. A tanulói jogok gyakorlásához és a kötelezettségek teljesítéséhez nem szükséges dolgok iskolába hozatalát nem javasoljuk. Ha ezek elvesznek vagy megsérülnek, az iskola nem tudja vállalni az anyagi felelősséget.
3. AZ ISKOLA MUNKARENDJE 3.1. Munkarenddel kapcsolatos szabályok: 3.1.1. A tanítás nélküli munkanapok közül egyet a házirend 1.2.7. pontja szerint használunk fel. A többit írásbeli érettségi vizsgára és – a munkatervnek megfelelően – az oktató- és nevelő munkával kapcsolatos feladatok ellátására fordítjuk. 3.1.2. Az ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények rendjét intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatellátás szabályai ugyanezen dokumentumban találhatók. 3.2. Csengetési rend 3.2.1. A tanítás 8.00 órakor kezdődik. 3.2.2. Az elméleti és gyakorlati órák időtartama a gimnáziumi osztályokban 45 perc. Az órák között 15 perces szüneteket tartunk, kivétel a 6. és a 7. óra utáni szünet, amelyek10 percesek. Hétfői tanítási napokon az első szünet 15 perces, a harmadik szünet 25 perces, a többi pedig 10 perces. 3.2.3. A szakközépiskolai osztályokban az elméleti órák időtartama 45 perc. Az órák és az órák közötti szünetek időbeosztása a gimnáziumi osztályokéval megegyező. Az ebédidőt minden tanév elején külön egyeztetés alapján biztosítjuk. 3.2.4. A szakközépiskolai rajz- és gyakorlati órák beosztása: 90 perc munkaidő, 15 perc szünet, 90 perc munkaidő, 30 perc ebédszünet, 90 perc munkaidő, 15 perc szünet és utána a gyakorlati órák számától függően maximum 90 perc munkaidő. 3.2.5. A tanórán kívüli foglalkozások 7.15, illetve 14.30-kor kezdődnek. A 7.15-kor kezdődő tanórán kívüli foglalkozások 7.55-ig tartanak. Tanórán kívüli foglalkozás szervezésére a 6. és a 7. órában akkor kerülhet sor, ha a tanulónak tanórai (órarendi) foglalkozása nincs ebben az időszakban. 3.3. Adminisztrációs ügyek intézése 3.3.1. A tanuló adminisztrációs ügyeit a titkárságon 12.45 órától 13.00 óráig és 13.45 óra után intézheti. 3.3.2. A menzabefizetések rendjét a gazdasági iroda a tanév elején közzéteszi, a hirdetőtáblán kifüggeszti. 3.3.3. A gazdasági irodát a tanuló a pénztári órákban keresheti fel. A pénztári órák időpontja a gazdasági iroda ajtaján kifüggesztve megtekinthető. 3.4. Tanulmányi kirándulás 3.4.1. Tanulmányi kirándulásra az iskola munkatervének megfelelően kerülhet sor. 3.4.2. A tanulmányi kirándulás programját a tanulók véleményének meghallgatása után az osztályfőnök és a szaktanár határozza meg. 4. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE 4.1. Tanulmányi munka értékelése 4.1.1. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, melyet az osztályozónaplóba bevezet és erről a tanulót minden esetben tájékoztatja. 4.1.2. A pedagógus félévkor és a tanítási év végén a tanuló teljesítményét osztályzattal minősíti, melyről az iskola a szülőt értesítőben, illetve bizonyítványban tájékoztatja. 4.2. Tanulók jutalmazása 4.2.1. A jutalmazás alapja lehet: kimagasló tanulmányi eredmény, közösségért végzett tevékenység, diákkörben kiemelkedő színvonalú szereplés, kiemelkedő művészi teljesítmény, kiemelkedő sportteljesítmény és minden olyan tevékenység, amely az iskola hírnevét öregbíti.
8
4.2.2. A jutalmazás formái a következők lehetnek: szaktanári- és osztályfőnöki dicséretek; igazgatói dicséret; az egész évben nyújtott kiemelkedő teljesítményért szaktanári dicséret, amelyet a bizonyítványba is beírunk; oklevelek; egyéb egyéni és csoportos jutalmak (pl. könyv, színházjegy). 4.2.3. Az iskolában Tehetséges Tópartis Tanulókért néven alapítvány működik. Az alapítvány kuratóriuma minden tanévben – a tantestület véleményét kikérve – pályázatokat ír ki iskolánk tanulói számára. A kuratórium által odaítélt díjakat és jutalmakat a tanévzáró ünnepélyen adja át az alapítvány képviselője.
4.3. Fegyelmező és fegyelmi intézkedések 4.3.1. Azt a tanulót, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben kell részesíteni. 4.3.2. A tanulók fegyelmi felelősségét a köznevelési törvény szabályozza. 4.3.3. A tanulók elleni fegyelmi eljárásnak és fegyelmi tárgyalásnak a szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben határoztuk meg. 4.3.4. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés megállapításakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait, valamint elkövetett vétsége súlyát. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A fegyelmi eljárás során az iskolai diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 4.3.5. A fegyelmező intézkedés és fegyelmi büntetés nem lehet megtorló, megalázó, hátrányosan megkülönböztető. 4.3.6. A fegyelmező intézkedések formái: szaktanári figyelmeztetés írásban vagy szóban, ha a tanuló magatartásával zavarja az óra rendjét; osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés a szaktanárok javaslatára, illetve az osztályfőnök értékelése alapján; megbízás visszavonása; igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intő írásbeli formája annak a tanulónak, aki súlyos fegyelemsértést követett el, illetve az osztályfőnök kezdeményezésére, ha a tanulónak korábban már voltak osztályfőnöki büntetései. 4.3.7. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető, melynek formái: megrovás; szigorú megrovás; meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása (ez a fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható); áthelyezés az évfolyam másik osztályába; áthelyezés másik, azonos típusú iskolába; eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától (tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható); kizárás az iskolából (tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható). 4.3.8. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás szabályozása Az intézmény biztosítja az egyeztető eljárás működtetéséhez szükséges feltételeket (terem, infrastruktúra). Az egyeztető eljárás elindításának megszervezése az IDB patronáló tanár feladata. Ebben a minőségében a továbbiakban: „felelős pedagógus”. Eljárásrend Ha a súlyos és vétkes kötelességszegés fegyelmi eljárás elindítását igényli, akkor: Az eljárás megindítója (igazgató) értesíti a felelős pedagógust a tényállásról. A felelős pedagógus a sértettet (kiskorú esetén a szülőt is) írásban haladéktalanul tájékoztatja arról, hogy az ügyben fegyelmi eljárás indul, de előtte lehetőség van egyeztető eljárás lefolytatására, melynek lényege a megegyezés. Írásos nyilatkozatot kér 5 napon belül, melynek lényege, hogy a sértett kéri vagy elutasítja az egyeztető eljárást (kiskorú esetén a szülő is aláírja). Amennyiben a nyilatkozat elutasító vagy határidőre nem érkezik vissza, a felelős pedagógus ezt írásban jelzi a fegyelmi eljárás kezdeményezője felé, aki a fegyelmi eljárást a jogszabályok alapján lefolytatja. Amennyiben a sértett támogatja az egyeztető eljárást, a felelős pedagógus ezt írásban jelzi a fegyelmi eljárás kezdeményezője felé, aki a fegyelmi eljárást elindítja úgy, hogy az erről
9
szóló levélben egyúttal tájékoztatja a kötelességszegőt az egyeztető eljárás lehetőségéről. Egyúttal tőle is írásos nyilatkozatot kér 5 napon belül, melynek lényege, hogy a kötelességszegő kéri vagy elutasítja az egyeztető eljárást (kiskorú esetén a szülő is aláírja). Amennyiben a nyilatkozat elutasító vagy határidőre nem érkezik vissza, az igazgató a fegyelmi eljárást a jogszabályok alapján lefolytatja. Amennyiben a kötelességszegő is nyilatkozatával támogatja az egyeztető eljárást, az igazgató erről haladéktalanul tájékoztatja a felelős tanárt, aki írásban értesíti az IDB-t és a szülői szervezetet az egyeztető eljárás lefolytatásáról, megnevezve annak helyét és idejét, mely legfeljebb 5 napon belüli lehet. A felelős tanár írásban értesíti a sértettet és a kötelességszegőt is az eljárás megindításának helyéről, idejéről. Az egyeztetést lefolytató szülői szervezet és az IDB a saját működési rendjük szerint képviseltetik magukat az eljárásban. A kiskorú tanuló szülőjének jelenlétét biztosítani kell. Abban az esetben, ha a kiskorú tanuló szülője nyilatkozik arról, hogy jelenléte nélkül is lefolytatható az eljárás, a szülő jelenlététől el lehet tekinteni. A sértett és a kötelességszegő is eljárhat képviselő útján. Az eljárás célja a megegyezés, tehát a két fél bármilyen külső segítséget is igénybe vehet (pl. mediátor). A konkrét eljárás indításakor az eljárás levezetőjének személyét meghatározzák, majd az egyezkedés lefolytatásának módjáról, a döntéshozatal rendjéről az eljárást működtető két szervezet – szülői szervezet és az IDB – dönt. Az eljárás nyilvánosságáról a levezető személy dönt. Az eljárás levezetője gondoskodik arról, hogy az eljárásról, az ott született döntésekről folyamatos jegyzőkönyv készüljön. A döntést a fegyelmi eljárás elindításához képest 15 napon belül meg kell hozni. Ha nem jön létre megegyezés, akkor az eljárás levezetője az erről szóló jegyzőkönyvet eljuttatja a fegyelmi jogkör gyakorlójának, aki lefolytatja a fegyelmi eljárást. Ha megegyezés jön létre a sérelem orvoslására, akkor a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni arra az időre, amely alatt a megegyezés teljesül. Ez az időtartam legfeljebb három hónap lehet. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett kéri a fegyelmi eljárás lefolytatását, mert nem teljesül a megállapodásuk, akkor a fegyelmi eljárást le kell folytatni, ha nem kéri a fegyelmi eljárás lefolytatását, akkor azt határozattal meg kell szüntetni.
5. TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ 5.1. A 2011. évi CXC. törvény alapján szabályoztuk a térítési díj és tandíj fizetési kötelezettséget és annak mértékét. 5.2. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások 5.2.1. Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokat a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény határozza meg. Ezek: a tanórai foglalkozások; a fenntartó által engedélyezett időkereten belüli tanórai foglalkozások; azok a – fenntartó által engedélyezett időkereten belüli - tanórán kívüli foglalkozások, amelyekben a tanulók a tanulói igényeket és érdeklődést kielégítő, a kötelező tanórai foglakozásokat kiegészítő vagy ahhoz szorosan kapcsolódó ismereteket sajátítanak el; a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban az első szakképesítésre való felkészülés, valamint ennek keretében a felzárkóztató oktatásban, illetve a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz; a hetedik-tizedik évfolyamon az évfolyamismétlés, a tizenegy-tizenharmadik évfolyamon és a szakképzési évfolyamon első alkalommal évfolyamismétlés, továbbá második és további alkalommal az évfolyamismétlés abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette; a köznevelési törvényben meghatározott időkeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket, diáknapokat, az énekkart, kórust, a pedagógiai programban szereplő más művészeti tevékenységet, az iskolai sportkört, a mindennapos testedzést, a házibajnokságot, az iskolák közötti versenyt, bajnokságokat is; a felvételi vizsga, az osztályozó vizsga, a köztes vizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, pályaalkalmassági vizsgálat;
10
a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi vizsga, az első szakmai vizsga; valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és első alkalommal a javítóvizsga; az iskolai létesítményeknek (könyvtár, gyakorlati munkahelyek, számítástechnikai szaktantermek, sport- és szabadidő létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez; a sajátos nevelési igényű tanuló esetén az oktatásban való részvétel minden esetben ingyenes; a hátrányos helyzetű tanuló részére ingyenes a második szakképzettség megszerzése. 5.2.2. Az ingyenes szolgáltatások körében a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. Ezeknek az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásoknak a megszervezéséről az iskola igazgatója dönt, melynek során figyelembe veszi a nevelőtestület, az iskolaszék, valamint az iskolai diákönkormányzat véleményét és javaslatait. 5.3. Térítési díj ellenében igénybe vehető foglalkozások, szolgáltatások 5.3.1. Házirendünk 5.2.1. pontjában fel nem sorolt tanórán kívüli foglalkozások térítési díj ellenében vehetők igénybe. Ezeknek a szolgáltatásoknak a megszervezéséről az iskola igazgatója dönt, melynek során figyelembe veszi a nevelőtestület, az iskolaszék, valamint az iskolai diákönkormányzat véleményét és javaslatait. A térítési díj tanévenként a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 25%-a. Ez a térítési díj házirendünk 5.5. bekezdése szerint csökkenthető: a szociális helyzettől függően a tanuló illetve a szülő kérelmére, valamint a tanulmányi eredménytől függően. 5.3.2. Gimnáziumban, szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a Ktv. 114. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározottak igénybe vétele esetén térítési díj fizetendő. A térítési díj tanévenként a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 50%-a. Ez a térítési díj a szociális helyzettől függően a tanuló illetve a szülő kérelmére csökkenthető. 5.3.3. A tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. A térítési díj a tanuló illetve a szülő kérelmére annyival csökkenthető, amennyit a lakhely szerinti önkormányzat gyámügyi irodája magára vállal. 5.4. Tandíjfizetési kötelezettség 5.4.1. Az iskolában a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez (alaptevékenységhez) nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás tandíjköteles. A tandíj mértéke tanévenként a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányada (100%-a). A tandíj mértéke házirendünk 5.5. bekezdése szerint csökkenthető: a szociális helyzettől függően a tanuló illetve a szülő kérelmére, valamint a tanulmányi eredménytől függően. 5.4.2. Gimnáziumban, szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor a tandíjkötelesek. A tandíj mértéke tanévenként a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányada (100%-a). A tandíj mértéke a szociális helyzettől függően a tanuló illetve a szülő kérelmére csökkenthető. 5.4.3. Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 92. $-sa (7). bekezdésében foglaltak hatálya alá (ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik) az iskolai ellátásért díjat köteles fizetni. A díj mértéke nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát (100%-át). Az iskola igazgatója, a szociális helyzet alapján a tanuló illetve a szülő kérelmére csökkentheti a fenti díj mértékét.
11
5.4.4. A tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett érettségi vizsga és szakmai vizsga beleértve a javító- és pótlóvizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga tandíjköteles. A tandíj mértéke a vizsgáztatási feladat egy vizsgájára jutó intézeti szakmai költsége. 5.4.5. Szakképesítés megszerzésekor a nemzeti köznevelésről szóló törvényben felsoroltak igénybe vételekor meghatározott kivétellel tandíj fizetendő. A tandíj mértéke tanévenként a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányada (100%-a). A tandíj mértéke a tanuló illetve a szülő kérelmére a szociális helyzettől függően a tanulóra jutó hányad 80%-áig csökkenthető. 5.4.6. A középiskolai felvételi vizsgára felkészítő tanfolyam díját az iskola igazgatója a költségeknek megfelelően állapítja meg. Minden résztvevő a tanfolyami díjat egységesen fizeti a tanfolyam első foglalkozásán. 5.5. A térítési díj és a tandíj csökkentésének szabályozása 5.5.1. A térítési díj és a tandíj a szociális helyzettől függő csökkentését az iskola igazgatója dönti el. Döntésekor figyelembe veszi annak a bizottságnak a véleményét, amelynek tagjai: az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanára, a diákbizottságot patronáló tanár, a diákbizottság titkára, az iskola gazdaságvezetője, a tanuló osztályfőnöke és az ODB titkára. 5.5.2. A térítési díj és tandíj tanulmányi eredménytől függő csökkentésekor az iskola igazgatója dönt. 5.5.3. A díjfizetési kötelezettségnél figyelembe vehető kedvezmények: 5.5.3..1. Hátrányos helyzetű tanulók esetében térítési díj nem szedhető. 5.5.3..2. A tanuló szociális helyzetétől függően – a tanuló illetve a szülő kérelmére elengedhető a díj 25 %-a, ha a tanuló családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét; 50 %-a, ha a tanuló családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. 5.5.3.3. A szociális kedvezményre való jogosultságot a kérelem benyújtásakor megfelelő módon (jövedelemigazolással, nyugdíjszelvénnyel, társadalombiztosítási ellátást igazoló kifizető szelvénnyel, stb.) igazolni kell. A kedvezmény iránti kérelmet szeptember 20-ig illetve január 20-ig az iskola igazgatójához kell benyújtani. A díjkedvezmény vagy díjmentesség iránti kérelmeket minden tanévben meg kell újítani, azokat tanévenként, január 20-ig benyújtott kérelem esetén a következő esedékes tanulmányi félévre el kell bírálni. 5.5.3.4. A félévi és az év végi tanulmányi eredmény alapján a díjkedvezmény mértéke: 4,00-nál jobb tanulmányi átlag esetén a díj 20%-a; 3,00-nál jobb – de legfeljebb 4,00 – tanulmányi átlag esetén a díj 10%-a. A legfeljebb 3,00 tanulmányi átlagot elért tanuló a tanulmányi eredménye alapján díjkedvezményben nem részesülhet. 5.6.2. A tandíj és a térítési díj szociális indok alapján, illetve tanulmányi eredménytől függően történő mérséklése költségvetési többlettámogatási igénnyel nem járhat. 5.7. A díjak befizetésének és visszafizetésének rendje 5.7.1. A tandíj összegéről az intézmény a tanévkezdést követően írásban értesíti tanulókat, illetve a szülőket. 5.7.2. A tandíjat két részletben a tanulmányi év I. illetve II. félévének megkezdését követő 90 napon belül kell befizetni az intézmény pénztárában. 5.7.3. A vizsgákkal összefüggő tandíjat egy összegben a vizsgát megelőzően kell befizetni, és a vizsgán a befizetés tényét igazolni. 5.7.4. A tanuló illetve szülője köteles haladéktalanul bejelenteni az intézménynek, ha a szociális alapon megítélt kedvezményre jogosító jövedelmi – vagyoni – viszonyaiban változás állt be. Ha e kötelezettségének a tanuló, illetve a szülő nem tesz eleget, az elengedett díjat utólag köteles megfizetni. 5.7.5. Ha a jövedelmi-vagyoni helyzete alapján a tanuló illetve szülője a megállapított kedvezménytől eltérően más – kisebb mértékű – kedvezményre vált jogosulttá, akkor a két kedvezmény közötti díjkülönbözetet kell utólag megfizetnie. 5.7.6. A tanuló illetve a szülő kérelmére az intézményvezető a díj megfizetése alól fizetési halasztást engedélyez, ha a tanuló illetve a szülő igazolja, hogy számára a díj határidőben történő megfizetése aránytalan megterhelést jelent. Fizetési halasztás legfeljebb a szorgalmi idő végéig engedélyezhető.
12
5.7.7.
A tanuló illetve a szülő kérelmére az intézményvezető legfeljebb öt hónap időtartamra részletfizetést engedélyezhet a díj megfizetésére, ha a tanuló illetve szülője igazolja, hogy számára a díj egyösszegű megfizetése aránytalan megterhelést jelent.
5.8. A befizetett tandíj és térítési díj felhasználása 5.8.1. A tandíj és a térítési díj nyereséget nem tartalmazhat. 5.8.2. A befolyt tandíjból és térítési díjból származó bevétel felhasználásáról az intézmény vezetése dönt a tantestület bevonásával. 5.8.3. A befolyó tandíj és térítési díj magában foglalja a közreműködők személyi juttatását és annak közterheit. A tandíjból és a térítési díjból származó bevétel legfeljebb 80%-a használható fel személyi juttatás és közterhei kifizetésére. A fennmaradó legalább 20% dologi kiadásokra, iskolai eszközök beszerzésére használható fel.
6. AZ ISKOLA HELYISÉG- ÉS TERÜLETHASZNÁLATI RENDJE 6.1. Az intézményünk költségvetési szerv, a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által jóváhagyott költségvetésből gazdálkodik. Az intézmény kezelői joga kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő 4390/2. helyrajzi számú, az intézmény kizárólagos használatában lévő ingatlanra. Az ingó vagyont az intézményi leltár tartalmazza. Az épület és berendezéseinek tulajdonjoga Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatáé. Az intézmény a rendelkezésére álló vagyontárgyakat a nevelő-oktató feladatok ellátásához szabadon használhatja, de nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg azokat. Az intézmény rendelkezésére álló oktatási és nem oktatási célú helyiségeket határozott időre (egy oktatási évnél nem hosszabb időtartamra) bérbe adhatja, amennyiben a bérbeadás az alaptevékenységet nem akadályozza. Az egy oktatási évnél (tanévnél) hosszabb bérbeadásról Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése dönt. 6.2. A bevételek az iskolai költségvetés bevételi főösszegének részét alkotják. A kiadási oldalon ezt a bevételt is figyelembe véve az iskolai diákönkormányzat támogatást kap a mindenkori lehetőség függvényében. A diákönkormányzatnak nincs jogosítványa a bevételek felhasználásával kapcsolatban, hiszen az költségvetési bevétel. 6.3. Helyiség- és területhasználat: 6.3.1. Az iskola tanítási munkanapokon 6.00 órától 21.00 óráig tart nyitva, de 16.30-tól csak a szervezett foglalkozások résztvevői tartózkodhatnak bent, a kijelölt foglalkozási helyeken. Hétvégén és munkaszüneti napon az iskola létesítményei és helyiségei nem használhatóak, tavaszi-őszi-nyári szünetekben csak az iskola bejáratára kifüggesztett ügyeleti napokon látogathatóak. 6.3.2. A tanuló joga, hogy tanítási idő alatt igénybe vegye az iskola létesítményeit és az iskolában rendelkezésre álló eszközöket. 6.3.3. A szaktantermek, a tornaterem, a kondi terem, az iskolai stúdió és a számítástechnikai termek a szaktanárok vagy az oktatástechnikus felügyelete mellett használhatók. 6.3.4. A tornaöltözők használata: Az öltözők ajtaján tanév elején a testnevelő tanárok kifüggesztik azoknak az osztályoknak a jelzését, amelyek az illető öltözőt használják. A testnevelő tanárok által kijelölt öltöző-felelős tanulók feladata bemenetkor és az öltöző elhagyásakor a helyiségek ellenőrzése. Ha rendellenességet tapasztalnak, akkor azt a szaktanáruknak kell jelenteniük. Ellenkező esetben a kárért az illető osztály a felelős. 6.3.5. A tanuló igazgatói engedéllyel igénybe veheti az iskola létesítményeit tanítási órán kívül is. Az ezekhez szükséges tárgyi feltételek biztosításához a rendezvény előtt legalább egy héttel kérelmet kell benyújtania az iskola vezetéséhez. 6.3.6. Az iskolai diákönkormányzat számára a tanórák közötti szünetekben és tanítás után a „diákönkormányzat irodája, tanácskozója” elnevezésű helyiséget jelöltük ki. A helyiség kizárólag tanári engedéllyel használható. Nagyobb tanácskozás – pl. diákközgyűlés helyszíne – 14.00 óra után a II. emeleti aula. 6.3.7. A könyvtár használati rendje a könyvtárban kifüggesztve megtalálható. 7. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése, az iskolákhoz történő eljuttatásának megszervezése, valamint a vételárának iskoláktól való beszedése állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon keresztül lát el. Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:
13
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) •A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvtörvény) •A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet) 7.1. A tankönyvellátás célja és feladata 7.1.1. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. 7.1.2. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. 7.1.3. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató - a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve - határozatban állapítja meg. 7.1.4. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 7.2. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 7.2.1. Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. 7.2.2. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 7.2.3. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő , ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott id pont eltelte után állt be. 7.2.4. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. 7.2.5. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. 7.2.6. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. 7.2.7. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a
14
családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociálishelyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. 7.2.8. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 7.3. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása 7.3.1. A 2.3.1. pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. 7.3.2. Az intézmény igazgatója minden év január 25-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. 7.4. A tankönyvrendelés elkészítése 7.4.1. A tankönyvfelelős minden év március utolsó munkanapjáig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. 7.4.2. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 7.4.3. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 7.4.4. Az iskolának legkésőbb május 31-ig - a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel - közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. 8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 8.1. A házirendet felülvizsgáljuk, módosítjuk az alábbi esetekben: jogszabályi változásoknál, stratégiai dokumentumok változásánál, az intézmény működésének változásánál. 8.2. A házirend felülvizsgálata, módosítása a hatályos jogszabályokban meghatározott módon történik. 8.3. A házirend nyilvánosságra hozatala, a megismerhetőség biztosítása a tantermekben, a könyvtárban és a tanári szobában való kifüggesztéssel történik. A házirend egy példányát a beiratkozáskor a tanulónak, illetve törvényes képviselőjének átadjuk. 8.4. A tanulókkal osztályfőnöki órán, a tanárokkal tantestületi értekezleten történik a házirend értelmező megismertetése. 8.5. A házirend érvényesülésének figyelemmel kísérése különösen az igazgató és az iskolai diákönkormányzat feladata. 8.6. A Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola nevelőtestülete a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvényben foglalt felhatalmazás alapján az Iskolai Diákönkormányzat, a Szülői Szervezet és az Iskolaszék véleményezésével, az Iskolai Diákönkormányzat javaslattételi jogának gyakorlásával, az Iskolai Diákönkormányzat és az Iskolaszék egyetértésével 2004. november 22-én a Házirendet elfogadta, amely a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
A székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tantestülete nevében:
Dr. Vizi László Tamásné igazgató
Székesfehérvár, 2014. március 31.
15
