Soronics Krisztina Kémiai biztonság és munkahigiéne egészségügyi szakértő
[email protected] 06/30-6844-543
a globalizáció, az információs technológiák térhódítása, a létszámcsökkenés, az időkényszer, a munkaerő idősödése, a foglalkoztatás módjának a megváltozása (részmunkaidő, távmunka), a szolgáltatások térhódítása, valamint a minőség és termelékenység magas színvonala, új egészségkárosító kockázatot jelentenek a munkavállalóknak és új szakmai kihívást a foglalkozásegészségügy és munkabiztonság területén dolgozóknak.
Munkahelyeket elsősorban nem az állam teremt. Az állam csak a közszférában „munkáltató”, a nagyobb feladat számára, hogy biztosítsa azon kereteket, amelyek ösztönzőleg hatnak a beruházásokra, és így a versenyszféra minél nagyobb volumenben tud munkahelyeket teremteni, ami végeredményben jótékony hatást gyakorol az ország költségvetésére, a befizetett munkáltatói és munkavállalói adókon keresztül.
Ennek megfelelően a munkaerővel szemben is új követelményeket támasztanak, amelyek a munkaerő képzését, átképzését és továbbképzését is megkövetelik.
A foglalkoztatási struktúrában a szolgáltatási típusú foglalkozások súlyarányának növekedése azt is jelenti, hogy a
foglalkoztatottak kétharmada-háromnegyede ma már olyan munkát végez, ami személyes, kapcsolatokat, illetve interperszonális kompetenciákat igényel, szemben a mezőgazdasági, ipari foglalkozásokkal, ahol a munka tárgya ténylegesen tárgy.
a gazdasági visszaesésből fakadóan a munkaerő-kereslet abszolút nagyságának csökkenése, a technikai-technológiai korszerűsítésből fakadóan az élőmunkaigény csökkenése és a szakképzettség felértékelődése, a privatizációval összefüggően lezajlott szervezetfejlesztési és munkaerő-gazdálkodási lépések, amelyek a hatékonyság jegyében racionálisabbá tették a termelési folyamatok munkaerő-felhasználását, az állami szektorban a költségvetési helyzet miatt megtett munkaerő-megtakarító lépések.
jelentősen növelték a munkanélküliséget
Számítógépek és audiovizuális rendszerek 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről
a) képernyős eszköz: számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn
megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól, b) képernyős munkahely: olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet, c) képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is, d) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.
A munkáltató az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése szerinti kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok előfordulását: a) látásromlást előidéző tényezők, b) pszichés (mentális) megterhelés, c) fizikai állapotromlást előidéző tényezők.
A munkáltató köteles - a külön jogszabályban5 előírtak figyelembevételével - a foglalkozásegészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését a) a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, b) ezt követően kétévenként, c) amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.
Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be: a) a 2. számú mellékletben meghatározott ( Presbyopia, Akkomodációs zavarok,- Hypermetropia - Állandó kontaktlencse viselése, 45 év felett - Komfortos binokuláris látás hiánya Fiatalkori rejtett fénytörési hiba) panaszokat okozó látórendszeri eltérések fennállásának valószínűsége esetén, b) ha a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatják, ahol a munka végzése során váltakozva kell a különböző távolságban lévő tárgyakra fókuszálnia, c) az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál, panaszmentesség esetén is, ha a munkavállaló korábban képernyő előtti munkát nem végzett. Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra beutalhatja a fentiekben foglalt eseteken kívül is, különösen ha egyéb, panaszokat okozó látórendszeri eltérések valószínűsége áll fenn.
Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. A fenti rendelkezések végrehajtásából eredő költségek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetők. A munkáltatónak biztosítani kell a munkavállaló, illetve képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a képernyős munkahelyek kialakítása előtt, fenntartása és korszerűsítése során.
1. BERENDEZÉSEK 1.1. Általános rendelkezés A képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára.
a) A képernyőn megjelenő jelek jól definiáltak és világos
formájúak, megfelelő méretűek legyenek, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel. b) A képernyőn megjelenő kép legyen stabil, villódzásnak vagy az instabilitás más formájának nem szabad előfordulnia. c) A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható. d) A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető. e) Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát. f) A képernyő legyen mentes olyan tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat.
a) A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól
különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el. b) A billentyűzet előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelő kezét és csuklóját megtámaszthassa. c) A billentyűzet felszíne legyen fénytelen, a fényvisszaverődés elkerülése érdekében. d) A billentyűkön lévő jelek egymástól könnyen megkülönböztethetőek és a munkahelyzetből jól olvashatóak legyenek.
1.4. Munkaasztal vagy munkafelület a) A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését. b) A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthető. 1.5. Munkaszék a) A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. b) A szék magassága legyen könnyen állítható. c) A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető. d) Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt, illetve kartámaszt kell biztosítani.
2.1. Térkövetelmények A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához. 2.2. Megvilágítás a) Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit. b) A képernyőre és más munkaeszközökre vetődő, zavaró tükröződést és fényvisszaverődést oly módon kell megelőzni, hogy a képernyős munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőivel.
2.3. Tükröződés és fényvisszaverődés a) A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn. b) Az ablakokat igazítható takaróeszközök megfelelő rendszerével kell ellátni, hogy a képernyős munkahelyre eső nappali megvilágítást csökkenteni lehessen. 2.4. Zaj A munkahelyhez tartozó berendezések okozta zajt figyelembe kell venni a munkahely berendezésekor, különös tekintettel arra, hogy ne zavarja a figyelmet és a beszédmegértést.
2.5. Klíma a) A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfort-érzést okozzon. b) A használó legyen védve a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatt hőt termelő berendezésektől. c)21 A páratartalmat megfelelő szinten kell biztosítani és tartani. 2.6. Sugárzás Minden sugárzást a látható fénysugárzás kivételével, a használó egészsége és biztonsága szempontjából elhanyagolható szintre kell korlátozni.
A szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, a képernyős munkafeladatok megtervezése során a munkáltató az alábbi elveket vegye figyelembe: a) a szoftver feleljen meg a feladatnak, b) a szoftver minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelő formában jelenítsen meg a képernyőn és a nyomtatásban, c) a szoftver legyen könnyen használható és szükség esetén a számítógépkezelő ismeret- és tapasztalatszintjéhez igazítható, rendelkezzen magyar nyelvű súgóval, semmilyen a munkavállaló teljesítményére vonatkozó mennyiségi vagy minőségi ellenőrzési lehetőséget nem szabad igénybe venni a dolgozók tudomása nélkül, d) a rendszerek a képernyő előtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezzék ki az információkat, e) alkalmazni kell a szoftver-ergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatbeviteli és adatfeldolgozási feladatokban, f) a rendszerek biztosítsanak visszajelzést a munkavállalóknak a teljesítményükről.
Idősödés pozitív változásai: Szakmai (eredeti) ismeretei kikristályosodtak Aktuális események által kevésbé befolyásolható A képzelet a logika mögött háttérbe szorul
Kevésbé dinamikus Környezettel való kapcsolat meglazul Türelme tűrőképessége csökken Koncentráció készsége, felfogóképesség csökken – új szakmát nehezen, nem szívesen tanul fáradékonyabb., erőkifejtése csökken Alkalmazkodása megváltozik Gyakran marad magára, önzővé, befolyásolhatatlanná, makaccsá válhat Időskori betegségek (keringés, cukorbetegség, daganatok)
Megbetegedések száma és aránya nő Ezért Gazdaságilag nő a teher Csökkentése: Foglalkoztatás, munka világában tartás Fontos: Munkaképesség megőrzése
Részmunkaidő Előny: Főleg a nők és a fiatalok számára sokszor szinte ez az egyetlen megoldás az elhelyezkedésre, mások azért részesítik előnyben, mert így több idejük marad a családjukra vagy a hobbijaikra. részmunkaidősök többet dolgoznak, kevesebbet hiányoznak, elégedettebbek a munkafeltételekkel.
A részmunkaidőben dolgozó nők többnyire segédeladóként, takarítónőként vagy más, szaktudást nem igénylő munkakörben helyezkednek el. a részmunkaidővel elérhető keresethez képest a munkába járással kapcsolatos idő- és költségráfordítás, továbbá a felmerülő egyéb költségek (ruházkodás, otthonon kívüli étkezés stb.) olyan magasak lehetnek, ami miatt esetleg már nem éri meg részmunkaidőben dolgozni drágább rezsiköltség, kommunikációs problémák
Helyszín – alternatív Státusza- ev.- szervezett munkavégzés Idő periódus – saját időbeosztás Képernyős munkavégzés
Képernyős munkavégzés problémái Időbeosztás hiányosságai Izoláció stressz
„a munkavállalót a munkahelyen érő azon hatások (konfliktusok,munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be”.
Munkával összefüggésben akkor jelentkezik stressz, amikor a munkakörnyezet követelményei meghaladják a munkavállaló azon képességét, hogy ezeket a követelményeket teljesítse Elvileg minden stresszorrá válhat, ami az egyén számára annyira megterhelő, hogy megoldhatatlan helyzetet teremt
1. Különösen nagy felelősség viselése emberekért, anyagi értékekért. 2. Döntés szükségessége a) nehezen áttekinthető helyzetben, b) új helyzetekben, c) hiányos információk alapján, d) ellentmondó információk alapján, e) bonyolult szabályok, összefüggések utasítások alapján, f) egymást gyorsan követő problémákban.
7. Emberekkel foglalkozás kötelezettsége konfliktusveszélyes helyzetben. 8. Testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos személyek nevelési-oktatási, ápolási-gondozási, rehabilitációs intézményeiben, javító intézetekben nevelési, oktatási tevékenységet végzők. 9. Szakképzett ápolói munkát végzők elmeosztályokon, elmeszociális otthonokban, súlyos fogyatékosok szociális intézményeiben, szociális otthonok munkavállalói, traumatológiai, intenzív osztályokon, krónikus és baleseti belgyógyászati osztályokon (öngyilkossági kísérletet tett betegeket ellátó osztályokon), onkológiai osztályokon, detoxikálókban, krónikus elmegyógyászati osztályokon, valamint drogambulancián, illetve -osztályokon.
1. A gazdálkodó szervezet hierarchizáltságából, belső kapcsolatrendszeréből adódó konfliktusszituációk érintettjei. 2. Családtól távol, országon belül vagy kívül tartósan munkát végzők, a túlmunka esetenkénti igényével, rendszertelen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőséggel. 3. Hajléktalan munkavállalók. 4. Külföldről áttelepült munkavállalók, az áttelepülést követő első 2 évben. 5. Állami gondozásból kikerült, munkába állt személyek, a munkába állást követő 3 évben.
Mivel a szellemi munkát többnyire másokkal együtt végezzük, az ún. működési terhelésre konfliktusterhelés is járul. A munkahelyi pszichés terhelés függ a (1)munkakörnyezeti tényezőktől: - rossz munkaszervezés - rossz munkahelyi kialakítás, és technológia - elismerés hiánya - kapkodás - túlzott ellenőrzés - nem megfelelő vezetői magatartás - munkatársak intrikája
Mivel a szellemi munkát többnyire másokkal együtt végezzük, az ún. működési terhelésre konfliktusterhelés is járul. A munkahelyi pszichés terhelés függ a (1)munkakörnyezeti tényezőktől: - rossz munkaszervezés - rossz munkahelyi kialakítás, és technológia - elismerés hiánya - kapkodás - túlzott ellenőrzés - nem megfelelő vezetői magatartás - munkatársak intrikája
• • • • • •
nagy koncentrációt igénylő munka, túl intenzív vagy egyhangú munka, éjszakai munka, egyedül vagy elszigetelten végzett munka, személyek fenyegetése, támadása (erőszak), a feladatok, munkafolyamatok vagy munkavégzés szervezési hiányossága, összehangolatlansága, tisztázatlansága vagy áttekinthetetlensége, túl sok vagy túl kevés információ, • emberi kapcsolati tényezők (például kiszolgáltatottság, tévedések, rosszindulat, passzív dohányzás, szexuális zaklatás).
Stressz forrásai – terhelő hatások a munkahelyen 1. Figyelemkoncentráció igénye 2. Monotónia 3. Időnyomás 4. Döntéskényszer 5. Munkamegszakítások, munkaakadályok 6. Változó intenzitású terhelés 7. Túlszabályozott-e a folyamat 8. Megbecsülik-e a munkát 9. Szervezetlenség a munkában 10.Feladatkör és hatáskör diszharmóniája 11.Hibázás következményei 12.Ellentmondásos követelmények, feladatok 13.Lépéstartás jellemzői az újításokkal 14.Képességek és követelmények megfelelnek-e egymásnak 15.Munkakörülmények
Gazdasági mutatók - Munkanapkiesés költségei - Stresszből adódó betegség kezelése Munkahelyi stressz következményei - Önkárosító magatartás - Egészségiállapot-romlás (pl. kimerültség, önértékelési problémák, ellenségesség, bizalmatlanság, teljesítményromlás)
- Stressz tűrő és problémamegoldó képesség felmérése és fejlesztése - Konfliktustűrés szűrése - Stressz indikátorok monitorozása - Foglalkozás-egészségügyi szakember és munkapszichológus bevonása
forrás:pszichoszociális kockázatértékelés munkavédelmi kiadvány Dr. Tibold Antal Pszichés és pszichoszociális kóroki tényezők a munkahelyeken
tisztázni a fogalmakat és azok tartalmát – erőszak, megfélemlítés stb., kijelenteni, hogy nem tolerálják ezek semmilyen formáját, elkötelezettség a kontraproduktív magatartásformák elleni lépések támogatása mellett, korrekt panaszlehetőség létesítése, a témával kapcsolatos képzés, információk közzé tétele, erőszakos, deviáns szituációk kezelésére és szankcionálására módszerek kidolgozása, bizalmi légkör (diszkréció) biztosítása, alapvető hatékony kommunikáció.
kézi tehermozgatás: olyan terhek, egy vagy több
munkavállaló által történő szállítása, tartása – beleértve azok felemelését, levételét, letevését, tolását, húzását, továbbítását vagy mozgatását –, amelyek jellemző tulajdonságaik vagy a kedvezőtlen ergonómiai feltételek miatt a munkavállalóknak – különösen – hátsérülést okozhatnak; hátsérülés: elsősorban a gerinc és a mellette lévő lágyrészek sérülése (húzódása, szakadása, bevérzése), valamint tartósan fennmaradó kóros állapotot okozó betegségének kialakulása.
1. A teher jellemzői A teher kézi mozgatása elsősorban akkor jelentheti hátsérülés kockázatát, ha a teher túl nehéz vagy túl nagy, nem kézreálló vagy nehéz fogni, instabil vagy tartalma elmozdulhat, olyan módon helyezkedik el, hogy annak mozgatása során nincs lehetőség a törzs közelében történő elhelyezésére, vagy a törzs hajlításával vagy elfordításával lehet tartani, illetve mozgatni, körvonalai (felszíne) vagy halmazállapota (állaga) miatt valószínű, hogy a munkavállaló sérülését okozza ütközés esetén.
A fizikai erőkifejtés elsősorban hátsérülés kockázatával akkor járhat, ha a tehermozgatás túl megerőltető, csak a törzs elcsavarodásával kivitelezhető, a teher hirtelen elmozdulhat, a test labilis helyzetében következik be, ha nem kerülhető el, hogy előrehajolt helyzetben történjék az emelés.
A munkakörnyezet jellemzői a hátsérülés kockázatát növelhetik, ha nincs elég hely, különösen a függőleges irányban a teher mozgatásához, a padozat vagy munkavégzés szintje változó, emiatt a terhet különböző szinteken kell mozgatni, a padozat vagy a láb megtámasztása labilis, a hőmérséklet, a páratartalom vagy a szellőzés nem megfelelő.
Elsősorban a hátsérülés kockázatával jár a tevékenység, ha az alábbiak közül egy vagy több feltétellel jár együtt: főként a gerincet érintő túl gyakori vagy túl hosszan tartó fizikai erőkifejtés, a testi pihenési vagy a regenerációs periódus elégtelen, az emelési, lerakási vagy továbbítási távolságok túlzottak, a munkaritmust olyan folyamat szabja meg, amelyet a munkavállaló nem változtathat meg.
A munkavállaló megnövekedett hátsérülése kockázatával kell számolni, ha fizikailag (a testi adottságai miatt) alkalmatlan az adott tevékenység végzésére, olyan gerincelváltozása ismert, amely a gerincsérülésre fokozott hajlamot jelent (spondylosis, Sheuermann-betegség, discopathia), a munkavégzéshez alkalmatlan ruházatot, lábbelit vagy más személyes tárgyat visel, nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, illetve gyakorlattal. Az első két pontban felsorolt tényezőkre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése során különös figyelmet kell fordítani.
Segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás
Teher emelés és kézi mozgatás legfontosabb szabályai: A nagy tömegű terheket csak egyenes háttal, hajtott térddel, lassú egyenletes felemelkedéssel szabad megemelni. Nagy tömegű terhek megemelése előtt biztos alátámasztási helyzetbe kell a lábakat elhelyezni. A terhet mindig biztonságosan, vagyis egész tenyérrel megmarkolva kell megfogni. Ügyelni kell arra, hogy a teher tömegközéppontja a lehető legközelebb legyen a testhez.
48
Nehéz teher helyes emelése
Teher leesése/leejtése, kézlábsérülések, Ütközések álló, vagy mozgó tárgyakkal, Érintkezés veszélyes géprészekkel, Foglalkozási megbetegedés (túlterhelés)
Védősisak fej védelmére, Vállvédő, csuklószorító, tenyérvédő, védőkesztyű a felső végtag, kéz védelmére, Orrmerevítős védőlábbeli a láb védelmére, Védőruha a test védelmére, Időjárás hatásai elleni védelem (pl. eső)
1. „Ha úgy gondolod, hogy nem vagy képes a teher mozgatására, kérj segítséget !” 2. „Mindig neked kell a terhet mozgatni, nem forditva!” 3. „Előbb gondolkozz, utána cselekedj!” Merd fel a feladatot. Testhelyzeted legyen kiegyensúlyozott. Kerüld az előrehajlást. Ne csavard el a törzsedet. Mozgasod legyen sima es folyamatos. Mindig lásd, hogy hova lepsz. Használj kézi segédeszközt, ahol lehet. Jobb húzni vagy tolni a terhet, mint vinni azt. Használd az egyéni védőeszközt, ahol szükséges. Szorítsd a terhet szorosan a testhez
27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról.
Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása
közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye; fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben az 1. számú mellékletben meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés bármely fülön; Bejelentés az észlelő orvos feladata 24 órán belül
2015. június 1-jétől a vegyi anyagok és keverékek osztályozására és címkézésére vonatkozóan a vegyi anyagok osztályozására, címkézésére és csomagolására vonatkozó (CLP) rendelet lesz az egyedüli irányadó jogszabály. A CLP kötelezi a vállalatokat veszélyes vegyi anyagaiknak a forgalomba hozatal előtti megfelelő osztályozására, címkézésére és csomagolására.
Előzetes regisztráció: 2008-június 1.-2008. december 1. 2010.november 30. ◦ >1 tonna CMR, ◦ >100 tonna környezetre rendkívül mérgező, ◦ >1000 tonna
2013. május 31. ◦ >100 tonna
2018. május 31. >1 tonna
Az egészségvédelmi bírság összege a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20 000, legfeljebb 50 000 Ft; a helyszínen 0-30.000 Ft. a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében.
Zárt légterű dohányzóhely is kijelölhető:
büntetés-végrehajtási intézményekben és a rendőrségi előállító helyiségekben, fogdákban és az őrzött szálláshelyeken a fogvatartottak – köztük a kóros elmeállapotúak – számára, az Eütv. 188. § a) pontja szerinti pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára, a munkavállalók részére, ahol a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a külön jogszabályban meghatározott korrigált effektív hőmérséklet a 24 °C-ot meghaladja, azon munkavállalók részére a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes munkahelyeken, létesítményekben, ahol a nyílt légtérben a munka törvénykönyvében biztosított munkaközi szünettel, a tűzvédelmi szabályokkal, és a folytatott tevékenység jellegével összeegyeztethető dohányzóhelyet nem, vagy csak az élet- és vagyonbiztonságot, valamint a nemzetgazdasági érdekeket jelentősen veszélyeztetve lehetne kijelölni. Megfelelő légcsere engedély
