Dr. Varga Lász|
A
keres zténydemokrácia eredete és maÍ jelent sége
A KERESZTÉNYDEMOKRÁCIA EREDETE
Ésual JELENTŐsÉcB A vilá
Aszerz
a
k
zlésre vonatkoz minden jogot fenntart.
gtti
rténelem számo s forrad alm a
k
ztjl s zerintem
ki
emelked
'k
:
A kereszténység, anrely meghírdette az Isten el tti egyenll'séget, a felebaráti szeretetet. Az embereket nem legy zni, hanenr rneggy ;ni akarja' 1')
Els
tanít ja nem áldozatokat keresett, hanem híveket. Áldozatot Ő hozott,
életével. 2.) A francia forradalom, már kihagyta azÉgiiizenetet és a hangstrlyt
az emberjogaira helyezte, itt kiiveteit egyenl 'séget' A frarrcia fonadalomnak
nem volt igazi vezére, csak a hangulat hullámain kert'iltek az é|re azok, akik a ,,szabadság, egyenl ség, testvériség'' bibliai erejrí igazságát zengték, mi_ k zben a fejek gy hullonak a guillotine alatt, mint szÍjreten a sz6lr5szemek.
Az ,psz" viszont oltárra kenilt, ie azigazságosság
Az ,Ész" szeretet nélkril olyan, mint
és megértés nélktil'
a színétvesztett virág.
3.)Az ipari forradalomban a jogot, egyen} 'séget, hitet félreloktékés a tŐíi<e lett az(lr. A'munkásnak emberi értékenem volt, csa}i hasznossága, mint egy szerszántnak' Ahaszonértfolytatottkegyellen ktizdelem, a hit, megértés, szeretet nem hallatszonak.
Marx
a munkásság
jogainak kivÍvását a
t
ke megd ntésében látta.
4.) Az orosz-bolsevista forradalom a hitéletet már a kezdetén a máglyán elégette, viszont a jogok és a javak egyenl 'ségétigérte. Ezekb l semmi sem lett. A korszer jogok gyakorlása a kommunista rendszerekben sehol
val suit meg és a javak igazságos elosztása is elmaradt' viszont az embert felosztotta: darabokra. Sikenilt az egyéniséget,jellemet, bels értékeket porrá z zru. Ami a párnagoknak még maradt, a zsebtikben fesztil sem
A Kereszténydemokrata Néppárt kiadása Budapest, 1992. április
pártigazolvány' amib l 70 év után
a
kommunizmus halotti bizonyíwánya lett.
A keresztén ység az egyházak az emberek fcildi jogaiért folytatott kiizdelenrben kissé lemaradtak"
A francia forradalom is csak megisztulása után ért k zel a céljához. Az ipari forradalom embertelenségeit Marx
j
llátta. Éles kritikus volt, de az ember természetétnem ismerte, talán tinmagát sem. Kevesen jutottak ember-k zelségébe.Hrí feleségénés Engelsen kívtilbarátai nem voltak.
Lázad ,lángol természetétvetítene ki a társadalomra és a forradalmakban
l átta
az igazságtalanságok megoldását, amelynek csak akkor van
jogosultsága, ha minden békéskísérlet cs 'd t mondott. Marxnak fogalma sem volt, hogy majd szabad szakszervezetek alakulnak, amelyek a munkásság érdekeit képviselik és nem az a céljuk, hogy a t két ledtintsék, ellenke_ z en, azt emeljék, de gy, hogy a haszonb l a munkásság a fizetésénkíviil részesedéstkapjon, tehát részvényes legyen és a szociális igényétkielégít_ sék. Man< álmaiban sem képzelte el, hogy száz év mrilva a munkásság - mint ez anqgati demokráciákban láthat - ktizéposztállyá alakul és élvezi ennek az osztapak minden jellegzetességét: megélhetés,rendes lakás, kocsi, nyári házik , utazás. Ez a kiiltjnbség az emberellenes szocializmus és az embert segít szociális igazság kciztjtt.
ill
Man
j
1
látta korát, de rossz
j
snak bizonyult, meIt az ipari fejl 'dést
sem érzékelte, fogalma sem volt a technol gia lehet ségeir l, és hogy egy-egy gyfu vezetéséhezrendkívtili képességrÍemberek kellenek, akiknek szaktudása, tehetsége a nemzetk zi versenyt is kiállja. A,,pro1etár-diktailira'' agyrém volt, mert aki a diktanÍra tetején volt, az már nem proletár, aki pedig proletár maradt, az soha nem jutott a hrisosfazékhoz. ,,A világ proletárjai egyesiiljetek'' dinamikus felhívás, iires
jelsz
maradt, mert a világ proletárjai soha, sehol nem egyestiltek. Nem volt rá lehet ségtik és a kommunisták is viszolyogtak, hogy egy világkonferencián lássák a toprongyosok és a nélktil z k táborát. Ezze| sz.emben a kapitalisták a multinacionáli s v állalatokban megtalálták e gym ást és kézt-kézbetéveSZorosan egytitÍn ktidtek. Nemzetktizi konfercnciájuk luxus-hotelekben zajlik és d ntéseiket az egész világ
4
rdekl dése kíséri,nem mindig helyesléssel.
A kép nem lenne teljes, ha Maorot és hrÍ kiivet it trílzásaikért, hibáikért egyoldal an elmarasztalnánk. A marxizmus világmozgat eszméje soha nem sztiletik meg és nem terjed ela kapitalizmus embert lenéz és semmi_ bevev uralma nélkiil. Minden elnyomás, megalázás, lenézésellenállást sztil, amit
a
jobbak és
tr njár l led ntsék. A világ nagy forradalmai, szabadságharcai, mint az amerikai polgárháboru, a francia forradalom, Kossuth szabadságharca, 195 , mintl az elnyomás sztil tte, aminek orvoslása a forradalom volt. Tehát amikor a a bátrak élesztenek és csak az alkalmat várják, hogy a zsamokot a
marxizmus és a kommunizmus felett kimondjuk az ítétetiinket, a vádlottak padján ott tilnek a kapitaliznrrrs kíméletlenképvisel i is.
A káros reakci , a korszer tlen konzervativizmus, jobb vagy baloldali széls ségek, mind_rnind forrásai az ember teljes jogriságáértkuzd ellenállásnak, forradalomnak.
A bolsevÍsta forradalom által kitermelt kommunizmus már a mrilté. Célját tévesztette, az embert nem emelte fel, hanem lesÚIlyesztett . Nem a nép uralkodatt, aZ ország a kevesek, a kiváltságosak birodalma volt. A kommunisták sz myrÍ kett sségben éltek, men amíg a hatalonr ellen, f ldalatti mozgalmakban bátran, vakrner en ktizd nek a nép jogaiért, amint azonban hatalomra kertiltek, zászI jukatmegtaposták, programjukat megta-
kijz mbtisek lenek és a világ kommunista táborainak kapujára oda lehetett fiiggeszteni, amit Dante írt a Pokol bejfuatára: gadták, embertársaik iránt
,,Ki ifi belépsz, hagyj felminden reménnyel.''
A tbnadalmakr l eirnondott véleményemet ki kell egészítenem a modem forradalom egy fejezetével, ami tc'bb mint fél évszázada folyik, nem fegyverekkel, nem kézigránátokkal, hanem gáIat.
a levegŐ'hullámairr:
ez a hírsznl_
AmÍg az emberek politikai, k zéleti és egyéb tájékozottságukat az tijságokMlmerÍtették, a hírszolgálat hatása nem volt forradalmi, mert min_ denki azt az ríjságot vette vagy fizette el , amely gondolkodásához, politikai véleményéhez k zel á11t. Amint azonban a rádi és a TV megjelentek, már nem az jságolvas válogaton hírek, cikkek kcjzcitt, hanenr kiválasztott letÍ, azt kapta, amit lrallott, vagy láton, nem tudván, hogy milyen szempontok szerint válogatják a híreket, magyarázzák a tcjrténtekot, ahogyan azt sem tudja, lrogy milycn elvek szcrint hallgatnak el eseményeket.
A fonadalmat támogat k szintén elítéltéka forradalom brutalitásait, de kiemelték, hogy felfedezte az ember jogait, akiknek a Kiáltvány els ponda megÍgérte hogy:
,,Az emberck sztiletéstiknél fogva szabadok és egyenl
alábbiakat olvashatjuk
ktivctel tevékenységgel szabadulhaurak fel. a
kereszténydemokrácia eredetét és kialakulását.
Számos szakért , akire Harrs Maier a ,'Forradalom és az Egyház'' címrI ktinyvében hivatkozik, a kereszténydemokrácia eredetét a francia tbrradajomban találja éspedig a francia katolikusok fonadalmat pártol k és az ellenz k harcában.
A fonadalomellencsek elítéltéka forradalom kegyetlenségeit, ellenességét,a hit kikapcsolását, a monarchia megbuktatását.
6
egyház_
89. augus ztus 26 - án
el fog ad
ott Ki áltv ány á_
:
v
an terem tve.'...'.''.
mindnyájan az Isten által, bizonyos el nem idegcníthet ' jogokkal vagyunk fclruhízva, ilyenck: az é|et, a szabadság és a boldogságra
val t
rekvés, hogy ezen jogok biz-
tosítására kormányzatok alakultak az emberek ktizÖtt, akiknek jogos haLalma a konnányzottak belecgyezését ' ered............."
A francia forradalom nagy ismerŐje, Lammenais
a forradalom kittiré-
sekor 7 éves volt, 33 éves korában szentelték pappá, eleinte monarchiapárti
volt, tle fokozatosan felismerte a forradalom demokratikus crejét, és a fonadalm at,,Isten ítéletének''nev ezte.
Bouchez, Lammenais kortársa, orvos és filozcifus szerint
A fenti áttekintést szrikségesnek tartottam, hogy megtaláIjuk az elmrilt évszázadok forradalmai kozcjtt
7
,,....''.'....[liÍlden embe r egyenl nek
A rádi és a TV belépett a családi ottlronokba és mindcnki, ki'il ntjsen a fiatalok, a TV - adásoknak a befolyása alá kertilt és hatása vetekedik a csaiád, az iskola és a vallás nevel erejével.
igazságot és tárgyilagosságot
1
nak idézetl része nem teljesen eredeti, mert ell'tte tizenhárom évvel 1776. jrilius 4-én az Amerikai Egyestilt Áilamok Philadelphiai Nyilatkozatábm az
riás.
kereszténység, a francia, az ipari és a bolsevista forradalmak után a hírszolgálat |ett az ijt dik forrada]om és hallgat it, néz it a megszáll'ása alatt tartja, amely al l a polgárok csak
josak.''
Itt sziikségesnek tartom rnegjegyezni, hogy a francia forradalom alkot-
m ány oz nem Zetgytílésc i{l tal
Óriási hatalom lett a hírszolgálat, amely képes sziirke cntbereket n aggyá emelni és a tehetségeket elszi'irkíteni. Az elm lt negyeven év hírszolgálata j példa, miképpen lehet az értékteleneket értékessékikiáltani és a néppel elfogadtatni. Csak azt felejtették el, hogy a hangyák kcjzdtt a tricscik is lehet
A négy nagy fonadalom: a
'
l
,,a szabadság, egyenl ség, testvériség a keresztény morál szociális vasága''.
A francia katolikusok forradaiomellenes
csoportja, a monarchia meg-
Le pápa egyik leiratában száz évvel' a fonadalont után - igyckezett a k ztársasági állzrrnformát velÚk elfoga
beltil 100 évig tartou és 1891-ben
a neves
Abbé Gayraud az alábbiakat írja:
',a
demokrácia politikai és szociális térryei a tánadalom
fejl
désében az embemek cjrÖmet
kiizdtjttek, hanem
ado , ami az Evangélium
egyik gytim lcse, íg;, iaar..ideje,hog'v távozzunk'', ami azr jelenti, hog;r a francia katoiikuy:k forradalom mcllcni, vagy clleni harca már íelesleges.
Az
elnyomás eilen és iu entber szabadságárrr
forradalom, szerintem Égriizcnet' mert
k
lrarcoi mindcn
felkelés,
zpontjíiba a szabadnalc sztileten embert
állítja. Sajnos, Számos fonadalom után vér, rumhalmaz maradt és az ember tinime és botdogsága helycu szenvedés és hoittestek maradtak a
ktizd tércn.
Hiába dicsekedtek a német nácik, hogy náluk megsztint a mrurkanélktiliség, a pártok harcai elniilek, bámulatcls urakat épírcnek,ha ezek nem az ember boldogsága, harrem a halálkamrák és a koncentráci s táborok felé vezettek Hiába dicsekedtek a kommurrista rendszer vezot6l, hogy sokat építenek,ha kcjzben az ember szellemisgét és qzabad gondolkodását romok alá temeuék
Milyen más volt az 195 -os forradalom:
az
nvéde-
1956 volt a világtrirténelem egyetlen olyarr forradalma, amely nem
ftz dk
Céljában nemes, végrehajtásábarr humarrista és az er szaliot csak
lemnél vagy apolgárokat pusztít titkosrendl'rrjk ellen használt '
ttjbb rzetten harcosa. Bár lcgtobbjtik katonai kiképzéstsem kapot| a fcgyvereket mégis j l használták és névt'rcz, csak eszrnéhez, nem volt vezére, de mrnál
fÓ'lcg tudták,
ki
az ellenség.
A magyar forradalom
programjában ugyan nem találjuk a keresz-
ténydcmokácia megnevezést, gycikereiben mégis kereszt ny volt, mert a forradalniárok tdbbet adtak, mint amit a Biblia tarrított. k nem rigy szerették a í'elebarátjukat, mint tinnmagukat" hanem jobban, mert szabadságukat, életiiket a Íelebarád uk j ogaiért feláldozták
Önzetlcnek voltak, mert nem hatalomért, hanem hazájuk fiiggetlenségéértfogtak fegyvcrt. Tiszták voltak, mert nem a saját el nyeikért
I
a
szabadság eszméjéért.Nem esckvoltak, akiknek példáj
a
a ttirténelmtinkben soha nem látott egységbe kovácsolta néptinket. 1956_
ban lettiink egységes nemzetté, ahol hatalmi érdekek.
a
bels
értéklett rirrá és nem a selejtes
A magyar forradalom magva a nép jogaiért hozott á|dazat: ez a Biblia tanítása, ezértvolt keresztény, amelynek fénye átvilágÍtott a határainkon. Ha val sz.ín sítjtik, hogy a kereszténydemokrácia kezdetét a francia forradalomban taláijuk meg, akkor ebb 'l a nragb l csak tcibb, mint másfél évszázad m lva 1esz terebélyes fa.
Az Egyház sokáig vonakodott a kereszténydemokrácia politikai megnyilatk ozásait támogatni'
Az elm lt másfél évszázad alatt fel fogásban
a kereszténydemokrácia
jelentkezik:
kril nbcjzl'
Els 'k kijzcjtt a keresztény libenálisokat taiáljuk, akik szintén a forrada]om hatására stirgetik a parlamenti részvételt és a politikai egyestiletek alakítását.
Ezután megjelennek a keresztény-szocialisták, akik embert scgÍt tevékenységben mríkcjdnek, így szegények, ciregek támogatásában. XIII. LeÓ pápa 1891_ben megjeient Rerum Novarum enciklikája hamlmas lendriletet adoti a kercsztényszociális mozgalmaknak, a kereszténydemokrácia politikai megjelenése azonban késik' XIII. LeÓ pápa a Graves de communi enciklikájában a keresztény tanításokat, csak a szociális tevékenységekre, szolgálatra kívánja korlátozni. UgyanÍgy XII. Pius is.
A kereszténydemokrácia fogalmát 189l-iÓ'I egyre nagyobb mértékel 'sz r Belgiumban taláIjuk, majd a franciáknál, ahol az Abbé Six ezt a nevet ben használják és nyilr,ánosan a már cmlített Hans Maier szerint
használja az 7E94-ben nregjeleri '
foly irata címétil:
Dcmocratic Chertienne. 9
gondolkodásnak nálunk két kiemelked k pviscl jc volt: Prohászka ottokár székesfehérvári ptisp k, felsŐházi tag, és dr. Gicsswein Sándor birsi apát, a
Tehát amíg a francia forradalom kinyilvánította az ember egyenl ségét, Manr - ha tévriton is -, de az elnyomott munkásságért harcot folytatott, az Egyház keresztény-politikai támogatása késik és val színrÍen ezt is kifejezi xI. János Pál pápa Centesimus Annus enciklikájában a Rerum Novarumr l
gy ri t rvényhat ságnak 1895-t
Prohászka a kereszt ny tanításának szellemi fáklyája, míg Giesswcin a társadalmi vonalon harcol a keresztény elvek érvényestiléséért.
\
Az egyik a KALOT (Katolikus Agrárifjrisági Legényegyletek országos Testiilete) Kerkai Jen , a század nagy szociális apostola munkájának gyti_ mtllcse, és az EMSZo (Egyházk z sségi Munkás-szakosztály), ami késl'bb beieolvadt
A
a
HIVATÁSSZERVEZET
KALoT
tcirténelmtinkben
szervezte rneg aZ ország paraszt-
milli
a munkásságot hívta zászlaja alá
10
száz.ad végénés a
XX.
század elején a keresztényszociális
volt.
Úgy vélem, hazánkbiui 'volt a kercszténydemokrácia tliir je és aZ elsl' igazi kereszténydemokrata.
A kereszténydemokrácia er teljesen, politikai pártok
sz
diák tagja, majd kés bb eln ke voltam.
A xIX.
it.
nyrilt, áldásos mrik dése korszákalkotÓ
ssy János nyomdász alapított, amelynek magam is, mint egyetlen
tott témák, napi kérdésekhozz'ájánitak a kereszténydemokrácia kialakulásához.
az oszLá|ynélktili társadalom
Giesswein a társadalom felépítését,a gazdasági rcndszcrt a kcresztény etikára, a szociális igazságokra építette és a munkás-kérdéshez is bátran
(Keresztény Ifjriság országos Egyestilete), a Pintér f tisztelendŐ r által vezetett Katolikus Legény Egylet, továbbá a J zsefvárosi Keresztény Munkásifjak Egyestilet, amelyet Blieszner Ágoston prépost plébános mrik dése
Ezek, valamint a Soli Deo Gloria református vezetés alan mrilitjd egyesiiletek, nem voltak politikai színezet ek, mégis a gy léseiken megvita-
meghirdette
Az álliberalizmus a társadalmi és szociális igai:ságokra srikct volt, a nép problémáinak igazságos magoldására ncm aikalm as.
A kiemelt keresztény reformmozgalmak mellen számos munkásifjtimozgalom is m k dtitt, mint a KIE (Kercsztény Ifjrisági Egyestilet), KIOE
Koml
sokat támadott célja mcgval sul.
szépen hangz , ut pisztikus eszméjét,de helyette egy hataloméhes, uralkodni vágy , népelnyom felsl'osztálythozottlétre, ;unelynek a"- eimélete és gyakoriata kiégett por és hamu ictt, maga mtigcitt hagyva a szenved k és iralottak
és az ország számos városában voltak szervezetei.
alatt
triléltékt, az\d tigazolta,
A kommunizmus
ifjriságát, hogy kitrÍn szakemberek, magas etikájri polgárok és majdan jeles ktizéleti emberek legyenek. Tagiainak száma ktizelfélmilli volt, 15 népf iskolával és kb. 15 ezer kiképzett vezet vel.
Az EMSZo-HIVATÁSSreRVEZET
Gicsswein szembehclyezkedik a marxista osztályharc forradalmi elmé_ letével és az álliberalizmussal egyaránt. Tanításai
-be.
el szijr
1920-ig tagja, 1905-bcn megválasztják
országgy lési képvisel nck és marrdátumát élete vég ig, 1923-ig megtartotta.
megemlékezve, aZ a megállapítás, hogy ,,végre szembe kellett nézni a tényekkel''.
Magyarországon a kereszténydemokrácia politikai megnyilatko zása a 't kere sztény reformmozgalm akb l n tt ki, amclyekb l kett kiemelek :
i
il
\
form ájában
cl
-
r a második világháborri után jelentkezik.
Az olasz Democrazica Christiana-t, amcly a baloldali Partito Populairc Italian b l sztiletett mcg, a {iancia Movcmcnt Rlpublican Populairc (MRP), a német Christliche Dcmocratishen und Christlich Soziancn Union-t, valamint a kereszténydemokrata pártokat Ausztriában, Hollandiában, Bclgiumban, Luxemburgban, Magyarországon, valamint Dél-Amrikában, Chilébcn'
l1
Mi
Venezuelábarr, Argentínában, Peruban.
A dél-amerikai keresztény pártok
ttirténetében rendkívtili esemény volt
1957 szeptembere, amikor is Sao-Paol ban, BrazÍliábarr
el
sztir rendezték meg
a délamerikai kereszténypártok kongrcsszusáL arrot az |949-bn némaságra ítélt,magyar Demokrata Néppártot képviseltem. A nemzetkiizi felsorolásb l néln sajnos
a
magyar Demokrara Néppárt hiány-
zk'Igaz, l944-ben j magam is azokkijzÉtNnzhm, akilr ellerzték a keresztény'' megnevezést, mivelrigy ércZttik, hogy a,keresztény''meghatfuozásapolitiMbarr t l magas igényríésa két háborri ktizdtti magi,al Kercsztény Párt nem hagyott j emlékeket maga után. Továbbá I944-&n, amikor a Demokrata Néppárt megalakult, még d lt a hábor és nem értesiilttink a testvérpártok megalakulásfu l. Kés bb pedig a kapcsolat felvétele már lehetet]en volt' mert a nyugati keresztény' ,
pártokkal valÓ levelezés, találkozás az imperialisták támogatását, vádját vonta volrn maga után.
s
ta
kémkedés
Az eur pai
kercsztény pártoknak a második világháboni utáni el 'retÓrése nyilván tisszefiiggcitt a német nácizmus bonatmaival, kereszÉnységet'ártatlan polgárokat tildiiz mrjkcjdésével. Az emberek békére,megértésrc, szereteÍe vágytak, amit a politika teniletén a keresztény pártokbarr véltek legiobbarr megtaláLni'
Magyarországon a kereszténydemokrácia erÓ'teljesebb politikai megjelenése iisszefrigg az eur pai mozgalmakkal, talán azz.al a ktilcinbséggel, hogy
hozzárkmég kés&b érkezett el.
A Francia Fonadalom Kiálwányának tcirténelÍni ígérete, hogy az ember szabadnak és egyerrl ' joíunak szfiletik, nálunk 69 évvel késÓ'bb, az 1848-as
szabadságharcunkbarr sem érezhet ', mert aZ 1848. évi III. tc.-ben a szavtuásra
jogosultak
kz
tr nincs egyenl ség, sÓ't srilyos egyenl tlenség van, mert a fdldnélkijli panszt, vagy munkás, vagy keresked segéd nem szavaz}ntotL
Hazánkban az els szabad, titkos vála;ztás az els világháboru utáni kísérletet kivéve 1939-ben, tehát a francia fonadalom utáin 150 évvel érkezett meg: fáradtan és kopottan!
12
a kereszténydemokrácia?
KEREszrÉxvoBnaOKRÁCIA At AT't ÉRrBiua KERES ZTÉt'ly rrNÍTÁs oK POLITIKAI MEG vAl,ÓsÍrÉsÁ'r. Á
A Demokrata Néppárt m ár akereszténydemokrácia rnegjelenése volt és a gy kerei a KALoT-bt1l és a I{IVATÁSSZERVEZET-b 'I táplálkoztak. Eze k és Kerkai Jen páter nemcs, Önzetlen és fáraclhatatlarr munkája nélktil a Demokrata Néppárt nem alakul meg'
Budapest kÖzelében még d r gtek az ágy k, a szovjet csapatok kcizeledtek, amikor a magyar kereszténydemokrácia elsl' jelent s politikai pártja
1944' november 30-án Budapesten, a Galamb utca 4. szám lakásomon megalakul. Jelen vannak: Kerkai Jen jezsuita atya,Yarga Béla Kisgazdapárti országgytilési képvisel , Kcizi-Horváth J zsef preláms, szinté n országgytílésiképvisel , gr. Pálffy J zsef országgyrilési képvisel , Kovring Béla egyetemi tanár' Saád Béla, Birkás Géza és j magam.
Kovring Béla felolvassa a párt AlkoÍnányát, amit egylrangrian elfogadunk és ezzel a párt mrík dése jogilag is megindul. Pár nap mrilva a Nyilas Számonkér Szék letart Ztatia a Hivatásszerv ezetf titkárát, dr. Vida Istvánt,
a neves katolikus ír t, Ijjas Antalt, dr. Keresztes Sándort, dr. Hor"tobágyi Lász,|lÍ, Csurgay Istvánt, Székely ZnltÁntés j magamat. 1945 februárban a Budapesti Nemzeti Bizottságt
l
a párt
mríkcj<Jési
engedél yét megszereztem.
A Kommunista Párt
azonban mriktjdéstinket vidéken akadályozta és embereinket félelemben tartotta, így tevékenységtink csak Budapestre kor_ 1átoz dott, ezérlsznwez ink és tagjaink a Kisgazdapártbarr találtak menedéket.
Az
1945-tls kcizségi és oszágos választások cl tt csak pár héttel el bb kaptuk meg Bararrkovics István f titkár bcadványára az indulási engedélyt'
A választási ktizdelemre id nk már nem volt. Így a Kisgazdapártot támogat-
t3
tuk, aminek fcjébcn Varga Bllával ktittitt mcgállapodás értelmében gy budapesti, mint az országos választáson aP,árt2-2 helyet kapott.
a
A í városi t rvényhat ságba dr. Eckhardt Sándor, a neves francia szakos egyetemi tarrár és j magam jutotfunk bc, zrrníg a Parlamentbe clr. Eckhardt Sándor és dr. Bálint Sánclor a neves néprajzkutat
'
Az. 1945- s ncmzctgyrílés icttartama két év volt. Az 1947-es augusztusi választáson a Kisgazdapárt szétcséseÍblytán a szavazaLainkat visszakap-
tuk és 820.000 szavazatLal hagyva a Szociáldcmokral.a,
az
cls
pártja lettLink, magunk mcigcitt a Kisgazda és a Kommunista Pártot. A Kommunista Párt is bcírta ncvét a választások ttjrténclm bc, mcrt a Lbbbszáz'cz.er k k_cédulával, hamis szavazatokkal a választás szégycnfoltja lcn. orsz'ág
A Dcmokrata Néppárt 1949 februárban a Kommunista Párt er szakosságai és brutalitásai miatt mriktidését felftiggcsztette és 44 évi sztinet után l989. szcptcmbcr 30-án rijjáalakult és az 1990. márciusi választásokon 21
képviscl 't ktild tt a Parlamcntbe, míg az tinkormányzati válaszl.ásokon szavazatait mcgk Lszcrezve,9J polgármcstenjnk és tcjbb mint ezcr tinkor_ mányzlii képviscl nk varr. A dcrnokráciákban
a pártok
programjai számos ponton azonosak:
így az ország ftiggctlenségénck biztosítása, védclme, továbbá, hogy a polgárok az alapvct ', korszcnÍ jogaikat gyakorolhassák, valamint számos sz.ociális kérdésbenis.
Amibcn azonban kriltjnbtiztink a ttibbi pártt l,
ténydcmokrácia eszmevilágábÓl
származik.
az.
a keresz-
,.
Els
sorban, hogy minden embert felcbarátunknak tckinttjnk, fajra, vallásra, származásra val tckintct nélktil' 1.)
2.) Az cmbcr t lc cl nem idegeníthetl' jogokka.l sztiletik, Így jog az lcthcz, szabadsághoz; a vélcm nynyilvánítás és az cgycstilés joga, amelyct ncm a hatalom ad, dc biztosítani, megvldcni kcitcics.
l4
Az ember el bb volt, mint az állam és azérthoztalétreaz áliamot, jogait' hogy fejl désétbiztosÍtsa, r met és boldogságot adjon. Ezért az á]lam tjnkényesen jogait l senkit sem foszÍhat meg' 3.)
4.) A hatalomnak bármely kísérlete, arÍti az ember gondolat,_ érz ,_ cselekvl' viiágában kényszert alkalmaz, stílyos b ncseiekmény, mert az embert velesztiletett.iogaiban megcsonkítja, jellemében meggyengíti, gond olkod ásába n ei to rz ítj a, c selekvlsében a hatalom szolgájáv á stillyeszti.
Ebbfl k vetkezik, hogy a hatalomnak minden olyan rendelkezését, parancsát, utáSítását, amely az ember r'eleszi'iletett jclgait ttirvényteleniil |sorlátozz,a, csorbít"ia. nem szabad Végrehajtani, ellenkez leg, vissza kell 5.)
utasítani.
6.) Az
ifj
ságot az elemi
els
osztál,vtll tanítani keil erre az ijr k
igazságra, hogy a vérkeringésébenon legyen, hogy minden ember a felebarátom és ha jogait sértik, mellé állunk, mert minket nem aZ emberek tildtizésére, hanem a megsegítésérekereszteltek mcg.
Az emberek d
nt t
bbsége azokat a nevel
,
erk lcsi elveket, amelye-
ket 12-17 éves kora kcizcjtt megszeÍez, a sÍrig viszi . Vannak nagy változások, megtéréSek, de ezek száma eltcirpiil az el bbiek mellett. Éppen ezért fontos, hogy a fiatalság korán megkapja az életétirányít ' elveket. Felel tlen az a hatalom, vagy párt, amely a hitoktatást, az erktilcsi nevelést ellerzi és az
ifitiságot traval nélktilktildi az élet nehéz ktizdelmébe. 7.) Már Aristoteles, Krisztus
el ua4.században
megállapította, hogy az
é1. Pártunk a kereszténydemokrácia alapján olyan társadalomért dolgozik, ahol az igazság, a megbecstilés, a Szeretet azirányÍt elvek. Amarxi osztáyharc elmélet emberellenes, mert az cmbcr nem harcra, hancm békéttés megértésre alapul egyii éléSrevágyik.
ember társas lény, aki a társadalomban
A ktizdelem - igaz - az élet velejárda, de a forradalomnak csak akkor van lédogosultsága, ha a ktizj elérésebékésriton nem varl síthat meg. 15
8.) A kereszténydemokrácia sarkalatos tétele a szociális igazságosság megval sítása' Ktizdiink, hogy a mindenkori hatalom biztosítsa minden dolgoz Észérca munkát, ill fizetést, amib l megélhet és megfelel lakásban élhet.
ak zj
szolgálata is, mert csak abban az országban van béke és fejl dés, ahol a polgár a saját életénkereszttil éni a hatalom szociális igazságon alapul intézkedéseit. Minden kormány részéreak zj el mozdítása a legjobb befektetés, mett ez a dolgoz kedvét, bizalmát ntiveli és ugyanakkor a széls 'ségek rendbont tevékenységérenem ad lehetl'séget. 9.) Elutasítjuk az álliberalizmus ,,aki kapja maq'a'' embertelen gyakor-
latát, de ugyanakkor az elmrilt 40 év embert_bénít , válLakoz megfojt rendszerét is.
i
10.) Nem vagyunk egyik keresztény vallásnak sem a pártja, de
kedvet
k
tetes-
ségtinknek tartjuk, hogy az egyházaknevelési és tanítási jogait támogassuk. 1 1.) Nem vagyunk osztálypfut, hanem a nép pártja, ennek igaz értelmében minden polgár szabadságáért, jogaiért kiizdtink. Az ember mélt ságát nem származása, vagyona, vallása, párttagsága, k zéleti tisztsége adja, hanem bels értéke és annak megfelel cselekvése.
t2.)
Ak
zéIetet nem a hatalom gyakorlásában, hanem a nép szolgálatában látjuk, így minden kormárryintézkedésnek a nép javát kell szolgálnia.
A k zéletbe csak az lépjen be, akinek a munkájáb l az országnak van és nem azok, akik a k zéletb l el nyt szereznek.
el nye
A demokrácia egyik fontos jelensége a k zszellem, amely a kor_ mány és a nép k z tt mozg él áram, ahol a nép akarata és a kormány 13.
intézkedései találkoznak. 1
a bizalmatlanság és a nép és a kormány
krjz tti
Valljuk' hogy az ország békésfejl désénekfontos feltétele, hogy a hírszolgálat tárgyilagosan tájékoztassa a polgárokat. A szabad hÍrszolgálat a demokrácia egyik pillére, de csak akkor, ha annak alapja nem az elfogultság, hanem az igazságra ttirekvés. Mert a szabadságnak nemcsak az elnyomás az ellensége, hanem a szabadsággal val visszaélésis. 14.)
Amagántulajdont, a gazdálkodást támogatjuk és az egyén alkot r erejének a kibontakozását segítjtik,meÍteZ a j lét alapja. Ugyanakkor sztikséges, hogy minden vállalkozási hasznot terheljen az igazságos ad zásés a szabad szakszervezetek jogos k vetelése.
Ez
A k zszellem hiánya
távolságot jelenti'
15') A kereszténydemokrácia igényli, hogy a polgárok a k zéletben aktívan részfvegyenek, mert a polgámak nemcsak jogai, de kijtelességei is vannak. Ahol csak k telezettségvanazb rt n, aholcsak jog, anarchia.
Akett harm
niája ademokrácia.
Minden hatalom a népt l ered, de ha egy szabad országban a nép gyakorolja a jogait és nem teljesíti k telezettségeit, a rnindenkori hatalom nkényételkell t mie. A k z mbtisiiknek, cinikusoknak Dante ,,Isteni Színjáték''-ának szavaival felelek:
,Nem kellenek sem Istennek, sem rd gnek".
1 .) A határainkon kívtil él magyarság politikai, kulturális jogainak végezend munkát, amit a Helsinki Egyezmény és a Párizsi
gyakorlásáért
Charta is biztosít, fontos feladanrnknak tekintjiik'
Az emlÍtett fonadalmakban az ipari fonadalom kapitalista moh ságát, valamint a kommunizmus emberellenességét elvetjiik, a lrírszolgálat forradalmi sodrását az igazság és a tárgyilagosság medrébe kívánjuk terelni, a francia fonadalom emberi jogaib l merítiink, de világnézenink, programunk, felebaráti szeretettink a kereszténységb l ered. Kcizéleti munkánkban gyakran szembetaláljuk magunkat a kereszténydemokrácia elveivel. Ilyenkor a dtintésért mindenki maga vállalja a felel sséget.Ha ez rossz, a kereszténydemokráciát leh zza, ha j feleme1i. 17
A kereszténydemokráciának hazánkban
a mai jelent sége sokkal na'tte. gyobb, mint bármikor el Negyven év hatalmi iinkénye, a népt t val elszakadás, szellemi sanyargatás után, a kereszténydemokráci a programjai, elvei nemcs ak a gazdaság jjáépítésénekde a nép hit és szellemi világának,
a kcizéletbe val bekapcsol dásának és nem utols sorban a nemzetkcizi kapcsolatainkon keresztiil az Eur pához val felzárk zásne& is a legfontosabb tényez i.
18
