No title

Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2007/15

http://www.eski.hu/hol

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

2007. szeptember 17.

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből 2007. szeptember 17. EU egészségügy...................................................................................................................................... 3 EU kampány a túlzott fizikai megterhelés ellen.................................................................................... 3 Egészségpolitika ...................................................................................................................................... 4 Szlovákia: Megosztott vélemények és petíciók az egy- és több-biztosítós rendszerről ....................... 4 Szlovákia: javaslat a két állami egészségbiztosító összevonásának elhalasztására ........................... 5 A szlovák egészségbiztosítási törvény körüli események.................................................................... 5 Az egyenlőtlenségek kezelése az egészségügyi rendszerekben ........................................................ 6 Egészségügyi rendszerek működése....................................................................................................... 9 Németország: 43.000 visszatérő az állami társadalombiztosításba..................................................... 9 A brit kormány konkurenciával fenyegeti az NHS-háziorvosokat......................................................... 9 Az egyfizetős egészségügyi rendszer hátrányokkal járna ................................................................. 10 Nagy-Britannia: forráshiány az onkológiai ellátásban ........................................................................ 10 Népegészségügy ................................................................................................................................... 11 HPV- vírus és védőoltás .................................................................................................................... 11 Chikungunya- vírus tört ki Olaszországban ....................................................................................... 11 Alzheimer bizottság felállítása Franciaországban.............................................................................. 12 Idősek egészségügyi ellátása Finnországban ................................................................................... 13 A születési idő és a rövidlátás............................................................................................................ 14 Finanszírozás......................................................................................................................................... 15 Kockázatkiigazítás és kockázatszelekció Európában ........................................................................ 15 Teljesítményen alapuló finanszírozás Angliában ............................................................................... 19 A biztosítás nélküliek száma 47 millióra emelkedett az USA-ban...................................................... 20 Választható tarifarendszer - Németország......................................................................................... 21 Humán erőforrás .................................................................................................................................... 24 Nőgyógyász- hiány Japánban ........................................................................................................... 24 Növekvő ápolónőhiány Norvégiában ................................................................................................. 24 Gyógyszerügy ........................................................................................................................................ 25 Gyógyszertérítés Albániában............................................................................................................. 25 Németország: 2008-ban a gyógyszerkiadások 8%-os növekedése várható...................................... 26

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből- 2007. szeptember 17.

Egészségügyi reformok.......................................................................................................................... 28 A németek bírálják az egészségügyi reformot ................................................................................... 28 Cseh egészségügyi reform: jóváhagyott lépések és további tervek................................................... 28 Ápolásbiztosítási reform 2008 – Németország .................................................................................. 29 Az otthoni krónikus ellátás reformja Spanyolországban .................................................................... 31 NHS átalakítás a sürgősségi betegek rovására................................................................................. 32 Bizonyítékokon alapuló orvoslás............................................................................................................ 34 A NICE költséghatékonysági küszöbe ............................................................................................... 34 Események ............................................................................................................................................ 35 WHO Európai Regionális Bizottságának találkozója.......................................................................... 35 Egészségügyi Világszervezet (WHO) .................................................................................................... 36 WHO: Vérellátás Dél-Kelet Európában. Könyvismertetés.................................................................. 36

2


EU egészségügy EU kampány a túlzott fizikai megterhelés ellen „Könnyítsünk a terheinken” júniusban ezzel a mottóval indult Finnországban az Európai Munkavédelmi Hatóság ez évi kampánya. Az akció célkitűzése a nehéz terhek emelésével járó munkaegészségügyi problémák előfordulásának csökkentése. A reumatikus bántalmak és a mozgásszervi sérülések jelentik a leggyakrabban előforduló foglalkozási ártalmakat az Európai Unióban. A térségben foglalkoztatott aktív dolgozók mintegy negyedénél jelentkezik panaszként a hátfájás. Finnországban évente közel 5000 esetben diagnosztizálnak munkaköri ártalmat, és ezek 30%-a reumatikus vagy mozgásszervi eredetű. A kampány ráirányítja a figyelmet a munkahely elsődleges szerepére a munkavégzés által megterhelt csont- és izomrendszer egészségének megőrzésében. (ZLL) Forrás: http://www.stm.fi/Resource.phx/publishing/documents/12326/index.htx 2007-08-29 14:22:58

3


Egészségpolitika Szlovákia: Megosztott vélemények és petíciók az egy- és több-biztosítós rendszerről Szlovákiában a különböző egészségügyi szakmai, társadalmi, gazdasági szervezetek, valamint az állampolgárok aktívan reagálnak és fejtik ki véleményüket az egészségbiztosítók átalakításával, az egyvagy a több-biztosítós rendszer támogatásával kapcsolatos aktuális kérdésekről. Közülük sokakat különösen a több-biztosítós rendszer működése és a szabad választás sorsa izgatja, ugyanakkor a lakosság egy része az egybiztosítós rendszerrel és az állam szerepének erősítésével, az Egészségügyi Minisztérium törekvéseivel ért egyet. A Magán Egészségbiztosítók Szövetsége (ZZP) 2007. augusztus 1-én indítványozott petíciót, illetve kezdett el aláírásgyűjtést Szlovákia egész területén a több-biztosítós rendszer megtartásáért. A legfelsőbb szervekhez és az egészségügyi minisztériumhoz intézett petícióban a pluralitás megtartását, az állampolgárok számára az egészségbiztosító választásának lehetővé tételét, az egybiztosítós rendszer elvetését, valamint az állami és a magán egészségügyi dolgozók, a kórházak és az egészségbiztosítók egyenjogúságának és nyereség formájában történő jutalmazásának biztosítását követelik. A gyűjtés szeptember 7-én zárult le, több mint 150 ezer állampolgár aláírásával. A törvény szerint a legalább 100 ezer aláírást tartalmazó petícióval a parlament köteles foglalkozni. A ZZP elnökének nyilatkozata szerint a petíciót kétszintű ellenőrzésnek vetették alá, és szeptember 12-én átadták Szlovákia Nemzeti Tanácsának. A ZZP kifejezte azt az igényét, hogy a Nemzeti Tanács reális időben, vagyis a törvénymódosító javaslatok parlamenti tárgyalása előtt foglalkozzon a petícióval. A Magán Egészségbiztosítók Szövetsége felhívta a kormánykoalíció képviselőinek figyelmét arra is, hogy vegyék le napirendről - a kormány által jóváhagyott és parlamenti tárgyalásra előterjesztett egészségbiztosítókról szóló törvénymódosító javaslatot. Így reagáltak az egészségügyi miniszter szeptember 12-én tett tájékoztatójára, amely szerint az előterjesztett törvényjavaslat nem sérti a pluralitás rendszerét és nem korlátozza az egészségbiztosító szabad választását. A ZZP véleménye szerint a miniszter nyilatkozata félrevezető, mert a törvényjavaslatban az egészségbiztosítókra vonatkozó szabályok az egybiztosítós rendszer erősítéséhez és a magán egészségbiztosítók működésének korlátozásához vezetnek. A fentiekkel ellentétben ez év márciusa óta fennáll három másik petíció is, amelyeket állampolgári egyesülések szerveznek és aláírói az egy állami egészségbiztosító létrehozását és az általános egészségbiztosításból származó nyereségképzés tiltását támogatják. Csatlakoznak az Egészségügyi Minisztérium törekvéseihez és irányelvéhez, amely szerint az egészségbiztosító közpénzekkel való gazdálkodását állami ellenőrzés alá kell vonni, és a nyereségképzést ki kell iktatni. (VM) Források: Zdravotnícke noviny, 30/2007 (2007. 08. 16) – 32/2007 (2007. 09. 06) TASR, 2007. 07. 31. - 09. 11. - 09. - 09. 13. 2007-09-14 11:30:58

4


Szlovákia: javaslat a két állami egészségbiztosító összevonásának elhalasztására Szlovákia Egészségügyi Minisztériuma 2007 augusztusában javaslatot tett a két állami (Általános VsZP és Közös - SZP) egészségbiztosító összevonásának elhalasztására. A kormány megbízása alapján, az Egészségügyi Minisztérium elemzést végzett a két állami egészségbiztosító összevonásának realitásáról. Ennek alapján megállapította, hogy az összevonás jelenleg nem időszerű, és célszerű azt elhalasztani az euró szlovákiai bevezetésének utáni időszakra. A két állami biztosító összevonása megzavarná a rendszer stabilitását, áttekinthetetlenné és kaotikussá tenné a biztosítók és a szolgáltatók közötti kapcsolatokat és pénzügyeket, valamint elbizonytalanítaná a biztosítottakat. Ugyanakkor jelentősen megerősödne a magán egészségbiztosítók pozíciója. Az összevonás elleni argumentumként említik azt is, hogy a 2008-től bevezetendő módosított egészségbiztosítási törvény szerint csökkenni fog az egészségbiztosítók működésére fordítható keret (a beszedett járulékok jelenlegi 4%-áről 3%-ra), ugyanakkor az összevonás időszakában (1 - 2 év) jelentősen magasabb adminisztrációs költségekkel kellene számolni. Az euróra való áttérés is megnöveli a kiadásokat, és számolni kell az információs rendszerek átrendezésével, valamint egyéb szükségként felmerülő kényszerkiadásokkal. Az összevonási folyamat érinti az adatbázisok egységesítését (biztosítottak, járulékfizetők, az egészségügyi szolgáltatók nyilvántartása, számlázás, tartozások behajtása, bírósági perek, éves elszámolás stb.), ami több-százmilliós nagyságrendű adattartomány feldolgozását jelenti. Összegezve - tekintettel a közös euróra való áttérés folyamatának igényességére és kockázataira - az egészségügyi miniszter javasolja a két állami egészségbiztosító összevonásának átértékelését és későbbi (a 3%-os működési költségek beállítása, és az euróra való áttérés utáni) időszakra történő halasztását. Ezzel kizárható lenne számos felesleges kockázat és az összevonási folyamat jelentősen egyszerűsödne. (VM) Forrás: http://www.health.gov.sk – 2007. 08. 13 Zdravotnícke noviny, 30/2007, (2007. 08. 16) CTK, 2007. 08. 12 - 08. 14 – 09. 13. 2007-09-14 11:30:24

A szlovák egészségbiztosítási törvény körüli események A kormány jóváhagyta az egészségbiztosításról szóló törvény módosító javaslatát, megmarad a többbiztosítós rendszer Az Egészségbiztosítókról szóló 581/2004. sz. törvény módosító javaslata, amelyet az Egészségügyi Minisztérium ez év júniusában terjesztett elő, sok vitát váltott ki Szlovákiában. A törvénymódosítás alapján 2008-tól csökkenne az egészségbiztosítók működési költségeire fordítható keret, a beszedett járulékok jelenlegi 4%-áról 3%-ra. Előírja, hogy az egészségbiztosítók nyereségüket kizárólag az egészségügyi ellátás térítésére fordíthatják. A törvénytervezet bevezetése ellen tiltakozott a Magánbiztosítók Szövetsége, nem ért egyet számos szervezet, a szakmai társadalom és a lakosság véleménye megosztott a kérdésben.

5


Az ellenzők azzal érvelnek, hogy a törvénytervezet alkotmányellenes, mivel közvetett úton a magánbiztosítók kiszorítására irányul. A kormány álláspontja szerint az egészségbiztosítók közfinanszírozási eszközök kezelésére létrehozott intézmények, a pozitív gazdasági eredmény nem maradhat a magán egészségbiztosítók kezében, hanem vissza kell forgatni az egészségügyi rendszerbe. A törvénytervezet szerint megmarad a több-biztosítós rendszer. A magán egészségbiztosítók tevékenységének a kiegészítő egészségbiztosításra kell irányulnia. A kormány 2007. augusztus 8-i ülésén jóváhagyta a törvénytervezetet, a parlament szeptemberben fog dönteni sorsáról. (VM) Forrás: Zdravotnícke noviny, 30/ 2007, (2007.08.16.) CTK, 2007. 08. 09 2007-09-13 13:34:58

Az egyenlőtlenségek kezelése az egészségügyi rendszerekben Az Egészségügyi Világszervezet Egészségügyet meghatározó Szociális Determinánsokkal foglalkozó Bizottsága az egészségügyi rendszereket, mint az egészségügyben megvalósítandó egyenlőség érdekében aktív tevékenységet kifejtő területek fontos komponenseit jelölte meg. A bizottság a Health Systems Knowledge Network (az Egészségügyi Rendszerekkel kapcsolatos Tudásbázis Hálózata – KN) feladatául tűzte ki az egyenlőtlenségek alapvető okaival szemben fellépő egészségügyi rendszerek széles körű tevékenységéhez szükséges evidenciák szintetizálását. A jelentés két éven át folytatott tárgyalások eredménye és számos elemzésen alapul: az utóbbi évtizedek releváns szakirodalmának áttekintése, 10 felkérésre készült tanulmány, 20 eset-tanulmány, a KN 15 tagjának tudományos és társadalmi vonakozású tapasztalatai, valamint a szakirodalom számos képviselőjének szakismeretei. A tanulmányból leszűrt evidencia alátámasztja az egészségügyi rendszerek jelentőségét az egyenlőtlenségekkel szemben. Az egészségügyi rendszerek, azaz minden, olyan tevékenység, melynek elsődleges célja az egészség előmozdítása, helyreállítása vagy megőrzése, nagy mértékben befolyásolhatják az egyenlőség alakulását az egészségügyi ellátásban a szociális jogok napirenden tartásával, az egészségügyet meghatározó szociális determinánsok kezelését célzó szektorközi kapcsolatok kiépítésével, a lakosság egészségi állapotának javításával, a társadalmi tevékenység és elkötelezettség feltételeinek megteremtésével és a jó minőségű ellátás hozzáférhetőségének biztosításával a legalacsonyabb jövedelmű állampolgárok számára is. Ezekhez az akciókhoz az átfogó alapellátás felfrissített stratégiája nyújt alapot. A KN az egészségügyi rendszereket létfontosságú elemnek tekinti bármely társadalom szociális összetételében. Ezek a rendszerek nemcsak egészségügyi ellátást nyújtanak, hanem átfogóbb társadalmi normákat is felállítanak. A legjelentősebb érték, amit megteremtenek az, hogy az egészség minden állampolgár alapvető joga, és etikai követelmény a lakosság egészségének megőrzése. A feladat olyan feltételek megteremtése, melyek révén az emberek gyakorolhatják egészségügyi ellátáshoz való jogukat, életkörülményeik megfelelőek az egészségmegőrzés szempontjából, részt vehetnek az életüket befolyásoló döntésekben, és számon kérhetik ezen jogok számukra való biztosításának elmulasztását. A KN-t tevékenységében az egészségügyi egyenlőség definíciója vezeti, mely felöleli az egészségügyi kimenetelek, illetve az egészségügyi ellátás igénybevételének és díjazásának méltányos megoszlását. 6


Az egészségügyi egyenlőség fogalma az egészségi állapotot és az egészségügyi ellátást érintő döntési hatáskör újraelosztását is magában foglalja. Ez nagyobb felügyeleti hatáskört jelent az egészségügyre fordítandó erőforrások fölött, a lehetőségek teljes körű kiaknázását, valamint az erőforrások elosztására gyakorolt nagyobb befolyást. Az egészségügyi rendszerek által hozandó intézkedésekre nyíló lehetőségeket ezért az országos egészségügyi stratégiák, az egészségi állapot előmozdítására hozott szektorközi intézkedések és a társadalmi elkötelezettség megnyilvánulásainak széles skálája alapján határozzák meg. A figyelem középpontjában a hátrányosabb anyagi helyzetben lévő országok állnak, de hivatkozások történnek némely magas jövedelmi viszonyokkal rendelkező ország tapasztalataira is. A témakörök nagy száma miatt, egyes területek - mint például a gyógyszerpolitika - behatóbb tanulmányozása nem képezi a kiadvány tárgyát. A jelentés 5 részből áll: a bevezető rész után a 2. rész az evidenciát - ennek komplexitása és vitatott jellege ellenére - az intézkedések szilárd alapjaként tárgyalja. A 3. rész az egészségügyi rendszerek jelentőségét illetően támasztja alá a jelentés analitikai struktúráját. Mindazonáltal a jelentés központi kérdése az egészségügyi rendszereken belül és ezek együttműködése révén nyíló lehetőségek tanulmányozása az egyenlőtlenségek társadalmi determinánsainak kezelésére és az egészségügyi egyenlőség előmozdítására. A 4. rész hosszabban tárgyalja ezeket a lehetőségeket, megvizsgálva a szektorközi együttműködés, a szociális jogosultság, az újraelosztás és az alapellátás terén hozandó intézkedéseket. Az 5. rész tekinti át azokat az országos szintű stratégiai és intézményes keretek között folytatott akciókat, melyek szükségesek az egészségügyi rendszereket átalakító folyamatokhoz és az egészségügyben jelentkező egyenlőtlenségek leküzdéséhez, valamint taglalja a szükséges nemzetközi támogatás kulcsfontosságú elemeit. A tanulmány az Egészségügyi Rendszerekkel kapcsolatos Tudásbázis Hálózatának ajánlásait elsősorban az egészségügyi miniszterek, felső vezetők, helyi, országos és nemzetközi szintű civilszervezetek valamint a nemzetközi egészségügyi hatóságoknál dolgozó tisztviselők számára fogalmazta meg az alábbiak szerint: 1. AJÁNLÁS: az egészségügyi minisztereknek és tisztviselőknek mobilizálniuk kell a szektorközi kapcsolatokat. 2. AJÁNLÁS: az egészségügyi minisztereknek, tisztviselőknek és a civil szervezeteknek meg kell könnyíteniük a társadalmi részvételt a döntéshozatalban. 3. AJÁNLÁS: az egészségügyi minisztereknek és a felső vezetőknek fokozatosan kell kiépíteniük az átfogó fedezetet. 4. AJÁNLÁS: az egészségügyi minisztereknek és tisztviselőknek - együttműködve a civil szervezetekkel - revitalizálniuk kell az alapellátást. 5. AJÁNLÁS: a progresszív irányelveket országos szinten kidolgozó szakembereknek fel kell lépniük a stratégiák fejlesztésére és gyakorlati megvalósítására irányuló folyamatok erősítéséért. 5.1 AJÁNLÁS: Koalíciókat kell kialakítani az irányelvek megváltoztatásának támogatására. 5.2 AJÁNLÁS: Erősíteni kell az egészségügyi egyenlőtlenségekkel szemben hozott irányelvek gyakorlati megvalósítását. 5.3 AJÁNLÁS: Lehetővé kell tenni az állami vezetők részére a tevékeny részvételt a támogatott intézményi változtatásokban.

7


6. AJÁNLÁS: A nemzetközi résztvevőknek támogatniuk kell az országok által folytatott egészségügyi átalakítást és akciót. A jelentés konklúziója, hogy szerkezeti elemzés és politikai elkötelezettség szükséges az egészségügyi rendszerek megszilárdításához és az egészségügyben jelentkező egyenlőtlenség leküzdéséhez. Az ilyen akció célja az egészségügyi rendszer változásai során jelentkező pozitív ciklusok kiemelt kezelése, mivel ezek sajátos lendületet visznek az egészségügyi egyenlőség megteremtésének folyamatába. A szerkezeti elemzés segítséget nyújthat abban, hogy az egészségügyi rendszerek jellemző vonásai közül, melyeket kell különösen erősíteni és óvni. Stratégiai akció és elkötelezettség szükséges az olyan komoly hatást gyakorló tényezők – intézményi megkötések és szocio-kulturális normák – konfrontálásához, melyek gátolják az egészségügyi rendszerek egészségügyi egyenlőség irányába történő fejlesztését. Az ilyen akciónak ösztönöznie, jutalmaznia és erősítenie kell azt az erőt, mely a csoportokon, eljárásokon és mechanizmusokon belül támogatja ezeket a pozitív változásokat. (ZLL) Forrás: http://www.who.int/social_determinants/resources/csdh_media/hskn_final_2007_en.pdf 2007-09-14 10:20:40

8


Egészségügyi rendszerek működése Németország: 43.000 visszatérő az állami társadalombiztosításba Az egészségügyi reform hatályba lépése óta mintegy 43.000 biztosítással nem rendelkező egyén tért vissza az állami társadalombiztosításba – nyilatkozta Klaus Vater, a szövetségi egészségügyi minisztérium szóvivője a „Thüringer Allgemeinen” című napilapnak. „Nem vagyok elégedett ezzel a számmal – az új szabályozásnak előbb el kell terjednie” – nyilatkozta Vater. A szóvivő szövetségi szintű felvilágosító kampányt jelentett be a visszatérési jogról és az egykori állami biztosítottak biztosítási kötelezettségéről. „A törvényhozónak az érintettek belátásához kell fordulnia, máskülönben nem lehet érvényesíteni a biztosítási kötelezettséget.” Becslések szerint a reform 2007. áprilisi hatályba lépése előtt szövetségi szinten mintegy 150-300.000 embernek nem volt társadalombiztosítása. (AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=29744 2007-09-10 13:15:40

A brit kormány konkurenciával fenyegeti az NHS-háziorvosokat A brit egészségügyi minisztérium erőteljes nyomást gyakorol a háziorvosokra, hogy praxisukat esténként és hétvégenként is tartsák nyitva. Az egészségügyi tárca az NHS mintegy közel 32 000 háziorvosát azzal fenyegeti, hogy a jövőben gyakrabban bevonja az ellátásba a privát ügyeleti szolgálatot, amennyiben az NHS- háziorvosok nem változtatnak praxisuk nyitva tartásának jelenlegi gyakorlatán. A Brit Iparszövetség szerint az állami háziorvosi praxisok „túl lassan és körülményesen” működnek. A Munkavállalók Szövetsége a következő álláspontot fogalmazta meg: „az Egyesült Királyságban évente mintegy 3,5 millió munkanap vész kárba, amelyet a brit munkavállalóknak azért kell kivenniük, hogy elmenjenek a háziorvosukhoz. Mindez a brit nemzetgazdaságnak évente kb. 1 milliárd fontba (több mint 1,5 milliárd euróba) kerül.” 2007 eleje óta a brit háziorvosoknak lehetőségük van arra, hogy praxisukat hétvégenként és állami ünnepnapokon zárva tartsák, és privát ügyeletet tartsanak helyette. 10-ből 9 praxis él ezzel a lehetőséggel. Esténként az állami háziorvosi praxisok még sosem tartottak tovább nyitva. Aki este megbetegszik, annak vagy a legközelebbi kórházba kell mennie, vagy telefonon kell tanácsot kérnie. Gordon Brown brit miniszterelnök a jövőben meg akarja változtatni ezt a rendszert. Az egészségügyi minisztérium nemrégiben levelet küldött az NHS háziorvosainak, amelyben arra utalt, hogy az Egyesült Királyságban a háziorvosok „évente átlagosan több mint 100 000 fontot keresnek”. A háziorvosi betegellátás ezért „körülményes és nem hatékony”. Az orvosokat felszólították arra, hogy dolgozzanak gyakrabban hétvégenként, valamint hétköznapokon esténként 18 óra után. Máskülönben az egészségügyi minisztérium levonja a következtetést, és bevonja a magán ellátókat is az alapellátásba. „Nem kizárt, hogy az NHS- háziorvosok számára mindez jövedelemveszteséggel jár” – áll a minisztériumi közleményben. A brit orvostársadalmon belül aggodalmat keltett a levél hangvitele és tartalma. Egészségpolitikai megfigyelők azzal számolnak, hogy az NHS háziorvosai számára nem marad más hátra, minthogy tovább tartsák nyitva praxisukat.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=29638 2007-09-03 13:25:42

9


Az egyfizetős egészségügyi rendszer hátrányokkal járna Robert Goldberg, a Center for Medicine in the Public Interest elnöke szerint a kanadai és a brit rendszerhez hasonló egészségügy bevezetése megnövelné a várakozási időket és orvoshiányhoz vezetne az Egyesült Államokban. Bár Kanada milliókat költött a várakozási idők csökkentésére a szakellátásban, a rákbetegségek gondozásában és a sürgősségi ellátásban, a Health Canada és a Fraser Institute szerint a várakozási idők tovább növekedtek és az orvoshiány helyzete rosszabbodott. Nagy-Britanniában az árszabályozás erőfeszítései orvoshiányhoz vezettek, az állásokat viszont a bevándorlási korlátozás felfüggesztése révén töltik ki, amely lehetővé teszi a bombakészítő jártasságokkal rendelkező neurológusok felvételét az NHS-be. A College of Family Physicians of Canada szerint a kanadai lakosok 17%-ának nincs háziorvosa az orvoshiány miatt. Goldberg úgy véli, hogy a korlátozó gyógyszerlisták és az ellátás szakácskönyv szerinti szemlélete aláásta az iraki háború veteránjainak mentális egészségügyi ellátását. A Medicaid térítési szintjei megnövelték a várakozási időket és több millió gyermeket kényszerítettek arra, hogy a sürgősségi ellátásban jussanak hozzá az ellátáshoz. Goldberg az állam által irányított és finanszírozott egészségügyet kudarcnak tekinti Amerikában és más országban egyaránt. Az Egyesült Államok azonban piaci alapon reagál a problémára kiskereskedelmi egészségügyi klinikák gyors terjedésével az alulszolgált területeken. Ilyen pl. a CVS gyógyszertárlánc MinuteClinics részlege, ahol a betegek általános panaszokkal kezeltethetik magukat előzetes időpont egyeztetés nélkül. (SZL) Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/articles/80333.php 2007-08-29 14:24:20

Nagy-Britannia: forráshiány az onkológiai ellátásban A brit onkológusok szemrehányást tettek az egészségügyi minisztériumnak, amiért nem tesz meg mindent az onkológiai ellátás fejlesztése érdekében. Ezáltal a munkáspárti kormány megszegte Tony Blair mintegy 10 évvel ezelőtt tett ígéretét, miszerint az onkológiát egészségpolitikai prioritássá teszi. A vitára az EUROCARE tanulmány adott okot, amely 23 európai ország 83 rákregiszterének közös projektje, és amely a daganatok okozta halálozásokat vizsgálja az EU-n belül. A kutatási eredmények szerint a brit rákbetegek jelentősen rövidebb ideig élnek, mint a daganatos megbetegedésben szenvedő német, francia vagy más EU- tagállambeli páciensek. A vizsgálat kritikusan megállapítja, hogy az 5 éves túlélési ráta a brit férfi betegeknél „átlagosan 42%”. Ezzel szemben Németországban a túlélési arány 46%, Olaszországban 47%, Izlandon pedig 48%. Az 5 éves túlélési ráta a brit nők körében magasabb ugyan, mint a férfiaknál (53%), de szintén a nyugati EUtagállamok átlaga alatt van. A brit onkológusok az egészségügyi minisztériumtól nagyobb mértékű költségvetési előirányzatot követelnek az NHS-en belül az onkológiai terület számára. A daganatos megbetegedések diagnózisa továbbra is elhúzódó folyamat az Egyesült Királyságban. A British Medical Association szerint nem megfelelő az orvosi technika, és hiány van képzett szakemberekből is. Az egészségügyi minisztérium ígéretet tett arra, hogy kiértékeli az onkológia helyzetét.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=29590 2007-08-28 11:55:20

10


Népegészségügy HPV- vírus és védőoltás A méhnyak-rákot, amely a fejlődő országokban a nők körében előforduló leggyakoribb daganatos megbetegedés, a Humán papilloma vírus (HPV) „magas rizikójú” genotípusával történő tartós megfertőződés okozza. A legáltalánosabb rákkeltő HPV- genotípusok a 16-os és 18-as, amelyek a méhnyakrák- megbetegedések közel 70%-át okozzák. A 6-os és 11-es típus nem járulnak hozzá magas fokú rendellenességek (a daganatok kifejlődését megelőző károsodások) vagy a méhnyak-rák incidenciájához, ugyanakkor gége papillomát, a nemi szerveken pedig szemölcsöt okozhatnak. A HPV nagyon veszélyes fertőző betegség, incidenciája pedig a szexuális aktivitást megkezdők körében különösen magas. Számos országban nemrégiben engedélyeztek egy kvadrivalens – azaz a HPV 4 típusa (6-os, 11-es, 16-os, 18-as) ellen ható – HPV- védőoltást. A 3. fázisban végzett kísérletek során a vakcina a HPV vírus 16-os és 18-as fajtájával összefüggésbe hozható daganatos megbetegedéseket megelőző mérsékelt és súlyos károsodások 100%-át megelőzte azon nők esetében, akik korábban nem fertőződtek meg ilyen típusú vírusokkal. A bivalens (a 6-os és 18-as HPV- vírus elleni) vakcina szintén extenzív értékelésen ment át, és legalább egy országban engedélyezték. Mindkét vakcinát nem fertőző, DNS-mentes vírusszerű részecskékből vonták ki rekombináns technológiával, és adjuvánssal kapcsolták össze. Három dózisban alkalmazva nagy mennyiségű szérum- antitestet generálnak minden beoltott egyénben. Azon nők esetében, akik bizonyítottan nem voltak fertőzöttek a HPV ezen típusaival, mindkét védőoltás 90%-nál nagyobb védelmet mutatott a tartós HPV- fertőzéssel szemben a beoltást követő akár 5 éven keresztül. Mivel ez a vakcina nem tudja kiküszöbölni a méhnyak-rák kockázatát, méhnyak-rák szűrésre továbbra is szükség lesz az ilyen típusú daganatos megbetegedések incidenciájának minimalizálása céljából. A HPV- védőoltás fokozatos árazására, innovatív finanszírozási mechanizmusra és multidiszciplináris partnerségre van szükség ahhoz, hogy a leginkább rászorulók számára is hozzáférhető legyen a védőoltás.(AZS) Forrás: http://www.who.int/bulletin/volumes/85/9/06-038414-ab/en/index.html 2007-09-06 13:29:12

Chikungunya- vírus tört ki Olaszországban A Nemzetközi Egészségügyi Szabályozások Olasz Nemzeti Fókuszpontja arról tájékoztatta a WHO-t, hogy 2007. aug. 23-án Ravenna tartomány (Emilia Romagna régió) helyi hatóságai egy arbor vírusfertőzés kitörésének gyanúját jelentették az olasz egészségügyi minisztériumnak. Augusztus 29-én potenciális esetek szérum- és vérmintáin végrehajtott laboratóriumi vizsgálatok megerősítették a vírusfertőzést. Július 4. és augusztus 28. között 135 akut lázas, elsősorban fejfájással, izom- és ízületi fájdalmakkal, ill. bőrkiütéssel járó esetet észleltek a Castiglione di Cervia és Castiglione di Ravenna, azaz két szomszédos település között, amelyeket a Savio folyó választ el egymástól. Ezek közül 5 esetben a páciens valamely közeli település lakója volt, és nemrégiben járt az említett 2 legfertőzöttebb helységben.

11


A betegség 3-4 napig tartó akut fázisát hosszú és súlyos erőtlenségi állapot követte. 11 beteget kellett kórházba szállítani, köztük egy 83 éves férfit, aki a vírusfertőzésből kialakuló, többszörös krónikus betegségben szenvedett, és nem sokkal később meghalt. A betegség 1-95 év között minden korcsoportot érintett, és a páciensek 52%-a nő volt. A legtöbb esetet (szám szerint 17-et) 2007. augusztus 17-én diagnosztizáltak, augusztus 21- től pedig jelentősen csökkent az új esetek száma. Nemzeti és helyi hatóságok által folytatott előzetes epidemiológiai vizsgálatok azonosítottak egy személyt, mint a fertőzés lehetséges forrását, aki 2007 júniusában tért vissza Dél-Indiából. Nemzeti és helyi szinten egyaránt megerősítették a felügyeletet, az egészségügyi ellátók prospektív és retrospektív aktív eseteire vonatkozó protokolljának végrehajtásával. Rovartani kutatások megerősítették egy bizonyos moszkitófajta (Aedes albopictus) jelenlétét a térségben, amely a legvalószínűbb vírushordozója ennek a fertőzésnek. 2007. augusztus 18-tól megkezdődött a fertőzés által leginkább érintett két település közterületeinek (utak, parkok és egyéb nyilvános kertek) rovartalanítása. Az olasz egészségügyi minisztérium elnökletével megalakult egy Koordinációs Testület. Az egészségügyi szakembereket, valamint a közvéleményt folyamatosan tájékoztatják a helyzet alakulásáról. Habár az utóbbi két évben voltak hasonló Chikungunya- vírusfertőzések, amelyek az Indiai-óceán térségéből terjedtek át Európára, ez az első olyan alkalom – legalábbis az utóbbi időben –, amikor a vírus Európában fejlődött ki. Mivel Európa 12 országában (Albánia, Olaszország, Franciaország, Belgium, Montenegró, Svájc, Görögország, Spanyolország, Horvátország, Hollandia, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina) dokumentálták a vírus jelenlétét, valamint a mediterrán térség éghajlata kedvező a kórokozó fennmaradásához az elkövetkezendő hónapokban az országoknak fel kell készülniük egy esetleges járványügyi vészhelyzetre. Ez az első olyan alkalom, amikor az Aedes albopictus, egy Ázsiából származó rovarfaj, amely ma már Európa, Afrika és Amerika számos részén is megtalálható, egy humán fertőzéses megbetegedés kialakulásához vezetett Európában. Az Aedes albopictus szaporodási helyei az olyan természetes és ember alkotta élőhelyek, mint például a fa- és sziklaüregek, öblök és esővízzel telt tartályok, így a környezeti ellenőrzésnek könnyen alávethető ez a rovarfaj. Jelenleg nincs megfelelő oltóanyag vagy gyógyszer a chikungunya vírus ellen, ezért a vírushordozó felügyelete, valamint a társadalmi kommunikáció jelentheti a leghatékonyabb módszert a megelőzésre, valamint a vírus továbbterjedésének megfékezésére.(AZS) Forrás: http://www.euro.who.int/surveillance/outbreaks/20070904_1 2007-09-06 11:52:19

Alzheimer bizottság felállítása Franciaországban Nicolas Sarkozy, köztársasági elnök szeptember 3-án Alzheimer bizottságot állított fel Franciaországban, melynek irányításával Joël Ménard professzort bízta meg. A bizottság feladata lesz annak az országos tervnek a kidolgozása, mely az Alzheimer-kórban szenvedő betegek gondozására és a betegségükkel kapcsolatos kutatótevékenységre irányul. Ménard professzor előzetes tájékozódásainak összegzéséről szeptember 21-én, az Alzheimer-kór Világnapján számol be. Az Alzheimer-terv 2008 elején kerül bevezetésre két prioritást élvező célkitűzéssel: a validált diagnosztikára és a hatékony gyógykezelésre irányuló kutatások fejlesztése és a betegekről való gondoskodás.

12


Az otthon kezelt Alzheimer-kóros eseteknél a betegség elhúzódása és végül az érintett autonómiájának elvesztése komoly nehézséget jelent a családtagok számára, akik erőt próbáló morális és anyagi megterhelésnek vannak kitéve, nélkülözve a betegek legalább időszakos ellátására berendezkedett létesítményi struktúrákat. A lakosság elöregedése, egyben a betegség mélyrehatóbb ismerete, illetve korai diagnosztizálása a felismert alzheimeres esetek számának (350 000/2001, 860 000/2007) nagymértékű növekedéséhez vezetett. Manapság ez a betegség az idős emberek segítségre utaltságának elsődleges oka, és a betegek száma ugrásszerűen emelkedhet (1,3 millió 2020-ban, 2,1 millió 2040-ben) az OPEPS (Egészségpolitikai elemzéseket végző Országgyűlési Hivatal) 2005-ös jelentése szerint. Mint a köztársasági elnök által prioritásnak nyilvánított terület a palliatív ellátással és a daganatos megbetegedések kezelésével együtt, az Alzheimer-kórban szenvedők ellátása a 2007-es év „nagy országos célkitűzése” lett. Az elnök küldetésének tekinti annak megvalósítását, hogy a gondoskodás megfelelő formája, a betegség jelentkezésekor, minden beteg és minden család számára elérhető legyen. Az Alzheimer-terv hatéven belül a harmadik, Bernard Kouchner 2001-es és Philippe Douste-Blazy 2004-es kezdeményezése után. Finanszírozását, a rák elleni küzdelemmel és a palliatív ellátás színvonalát emelő intézkedésekkel együtt, az új egészségügyi önrészesedések révén, előreláthatólag közel 850 millió EUR-t hozó bevételek fogják képezni. (ZLL) Forrás: http://tf1.lci.fr/infos/sciences/sante/0,,3534998,00-sarkozy-installe-commission-alzheimer-.html 2007-09-03 12:41:32

Idősek egészségügyi ellátása Finnországban Annak ellenére, hogy növekszik az időskorúak száma Finnországban, 2002 óta nem tapasztalható különösebb növekedés az egészségügyi szolgáltatások igénybevételében. Az ország vidéki területein nyújtott szociális és egészségügyi szolgáltatásokról készült jelentés szerint, jóllehet a különböző egészségügyi központok a szolgáltatások egész sorát nyújtják, nem folytatnak különösebb betegségmegelőző és egészségmegőrző tevékenységet, ami igen fontos lenne a jó egészségi állapot biztosításához előrehaladottabb életkorban is. A dokumentum kitér az orvosok és az egészségügyi dolgozók létszámában az ország különböző területein jelentkező csökkenés kihatásaira is. A felmérésben részt vevő egészségügyi központok vezetése 80%-os arányban van azon a véleményen, hogy megfelelő az idős emberek számára rendelkezésre álló szolgáltatások mértéke. Nagyobb problémát jelent az egészségügy számára a lakosság elöregedésével járó terhek előrelátható növekedése, a munkaerőhiány egyre érzékelhetőbbé válása és a települések anyagi erőforrásainak csökkenése. A jelentés alátámasztja a fiatalkorban elkezdett betegségmegelőzésnek, valamint az alapellátás kormányprogram által szorgalmazott erősítésének a szükségességét. (ZLL) Forrás: http://www.stm.fi/Resource.phx/publishing/documents/12345/index.htx 2007-08-29 10:30:58

13


A születési idő és a rövidlátás A Tel-Aviv-i Egyetemen a rövidlátással kapcsolatban folytatott kutatás egyik szakértője, Michael Belkin szerint, a természetes fénynek hosszabb távon kitett csecsemőknél fokozódik a szemprobléma kialakulásának kockázata. A témakör kutatói 2000 és 2004 között 276 911 serdülőkorú körében végeztek vizsgálatokat. Eredményeikből kitűnik, hogy azok a fiatalok, akik júniusban vagy júliusban születtek, a nagyfokú myopia rizikójának 24%-os emelkedésével számolhattak azokhoz képest, akik decemberi vagy januári születésűek voltak. Pontosítva: az esetek 9,2%-ában jelentkezett nagyfokú, 2,6%-ában pedig közepes rövidlátás a júniusjúliusi születésűeknél, illetve 8,4%-ban és 2%-ban a december-januáriaknál. A különbség igen szignifikánsnak tekinthető. A kutatók az Ophtalmology folyóirat augusztusi számában jelentették meg tanulmányukat, melynek konklúziója, hogy a születési idő szerinti napszak hosszával párhuzamosan nő a rövidlátás kockázata. Mindemellett a szerzők óva intettek a kérdés leegyszerűsített megközelítésétől, kiemelve, hogy más okok, különösen genetikai tényezők is okozhatnak myopiát, és hogy a nagyfokú rövidlátás csupán az esetek 2,2-5,6%-ában tulajdonítható annak, hogy a születési idő milyen évszakra esett. (ZLL) Forrás : http://www.radio-canada.ca/nouvelles/Science-Sante/2007/08/27/003-myopie-etude-saisons.shtml 2007-08-28 11:51:24

14


Finanszírozás Kockázatkiigazítás és kockázatszelekció Európában Az 1990-es évek közepétől Belgium, Németország, Izrael, Hollandia és Svájc állampolgárainak lehetőségük van, hogy különböző kockázatviselő betegpénztárak között válasszanak, amelyek ellátást vásárolnak számukra, vagy orvosi ellátásban részesítik őket. Az ilyen rendszer ösztönzi a betegpénztárakat, hogy javítsák az egészségügyi ellátás hatékonyságát és válaszoljanak a fogyasztók igényeire. A szolidaritás megteremtése érdekében mind az öt ország létrehozott egy kockázat által igazított díjtámogatási rendszert (vagy a kockázati csoportok közötti kockázatkiegyenlítési rendszert), együtt a fogyasztói biztosítási díjak szigorú szabályozásával. Korábban (2000-ben) készült egy elemzés ezen öt ország kockázatkiegyenlítési rendszeréről, a jelen tanulmány a 2000–2006-ig terjedő időszak fejleményeit tárgyalja. Kockázatkiigazítás és kockázatmegosztás A 2000–2006-os periódusban több változás történt a kockázatkiigazítás és kockázatmegosztás terén. Az addigi kor, nem, halálozás stb. mellé új kockázatkiigazító tényezőket vontak be, mint pl. krónikus betegség, munkaképtelenség, gyógyszercsoportok. Belgium 2002-től Belgiumban a kockázatkiigazítási modell aggregált adatok helyett már egyéni adatokon nyugszik. 2001–2006-ig a következőkkel bővült a kockázatkiigazítók listája: munkaképtelenség diagnózisa, szociális mentességre való jogosultság és krónikus betegség. Más országokhoz viszonyítva Belgiumban elég sok kockázatkiigazító tényező van, mely a méltányosságra való törekvéssel magyarázható, valamint a betegpénztárak nyomásával, hogy teljes kompenzációban részesüljenek a kockázatprofilban levő különbségekért. A kockázatkiigazítási mechanizmus csak olyan tényezőkön alapulhat, amelyekért a betegpénztárak nem tehetők felelőssé. Németország 2001 novemberében a német parlament jóváhagyta a társadalombiztosítás kockázatkiigazításáról szóló törvényt, amely a kockázatkiegyenlítési rendszer három fő reformjáról rendelkezik: 1. 2002-ben bevezették a „magas költségű közös alapot” a szolidaritás növelésére és a nagyon költséges esetek elleni szelekció ösztönzésének csökkentésére. Ebből az alapból 2002-ben az egy biztosított személyre eső 20450 eurós küszöbérték feletti kiadások 60%-át kompenzálták. A kockázatkiegyenlítő fizetéseket a betegpénztárak új pénzügyi kockázatához igazítják. 2004-ben a magas költségű közös alap 4,6 milliárd eurót finanszírozott a 126 milliárd eurós kockázatkiegyenlítési rendszer kiadásaiból. 2. A kockázatkiigazítók köre 2003-ban kibővült a „önkéntes jelentkezés egy akkreditált betegség menedzsment program” tényezővel. Ennek érveként a méltányosságot és a minőséget hozzák fel – vagyis a kevés és a sok krónikus beteggel bíró betegpénztárak közötti pénzügyi egyenlőtlenségeket csökkenteni kell, és a krónikus betegek ellátását a kezelési irányelvek megvalósításával kell javítani. A kormány idáig négy betegséget jelölt meg a betegség menedzsment programra, melyeket figyelembe vehetnek a kockázatkiigazítás rendszerben: diabetes mellitus, mellrák, asztma/idült obstruktív tüdőbetegség, vértolulásos szívelégtelenség.

15


3. 2007-ben megvalósíthatják az „egészség alapú kockázatkiigazítást” a krónikus betegekkel szembeni kockázatszelekció ösztönzésének csökkentésére. Az Egészségügyi Minisztérium megbízott egy kutatási konzorciumot az egészségi állapot alapú kockázatkiigazítás tanulmányozására, mely különböző javaslatokkal állt elő. Izrael Az 1995-ös létrehozása óta a kockázatkiigazítási rendszer csak a kort veszi figyelembe. Emellett a betegpénztárak fix összegben részesülnek minden olyan személy esetén, akit „súlyos betegség”-gel diagnosztizálnak, mint dialízist igénylő veseelégtelenség, hemophilia, AIDS. Növekvő elégedetlenség tapasztalható ezzel a formulával szemben, egyrészt mert a gyermekeket túlértékeli és az időseket alulértékeli, másrészt pedig szükségesnek tartanak több kockázatkiigazító befogadását. 2003-ban Izrael legnagyobb betegpénztára, a General Sickness Fund követelésének eredményeként az Egészségügyi Minisztérium egy új formulát alkotott, amelyben a korcsoportok száma 9-ről 11-re emelkedett és az idősek súlya valamivel nőtt. Azonban nem adtak hozzá újabb kockázatkiigazítókat, bár a jövőben a nem bekerülhet a formulába. Hollandia 2000 óta a következő kockázati tényezőket adták hozzá a rendszerhez: gyógyszertár alapú költség csoportok (PCGs), diagnosztikai csoportok (DCGs) és vállalkozói státusz. Ezekkel a módosításokkal a holland kormány javította a betegpénztárak nyereség-veszteség arányát (a pénztár pénzügyi eredményeiben) a 2000. évi 36%-ról 53%-ra 2006-ban. 2006-tól minden Hollandiában élő vagy dolgozó személy köteles egyéni egészségbiztosítást vásárolni egy magán biztosítótársaságtól. Bár az ellátási alapcsomagot az egészségbiztosítási törvény szabja meg, a biztosítási szerződésekben mód nyílik a jogosultságok rugalmas meghatározására. A biztosítók kötelesek minden jelentkezőt elfogadni valamennyi alapcsomagra, ugyanakkora díjért. A kockázatszelekció megakadályozására létrehoztak egy kockázatkiegyenlítési rendszert, mely nagyjából megegyezik a korábbi betegpénztárak kockázatkiigazítási rendszerével. A kockázatkiegyenlítési alapot jövedelemarányos járulékokból fedezik, ezek összege 2006-ban a biztosítók összes jövedelmének 50%-át tették ki. Svájc 2000 óta nem kerültek új kockázatkiigazítók és költségmegosztási elemek a svájci kockázatkiegyenlítési rendszerbe. Amikor 1992-ban létrehozták a kockázatkiegyenlítési rendszert, arra számítottak, hogy mivel a betegpénztárak kötelesek elfogadni minden jelentkezőt, a szelekciós problémák csökkennének. A törvényhozás érve az volt, hogy a fogyasztói mobilitás végeredményben a betegpénztárak kockázatportfolióinak konvergenciájához vezet és 13 év után a kockázatkiigazításra nem lenne többé szükség. A gyakorlatban ez nem valósult meg, így 2004-ben a parlament a kockázatkiegyenlítési rendszer meghosszabbításáról döntött 2010-ig. Kockázatszelekció Feltételezés szerint a kockázatszelekció többek közt a betegpénztárak potenciális profitjától és a betegpénztárak piaci versenyének szintjétől függ. A verseny szintje befolyásolja a betegpénztárak ösztönzését a költségek csökkentésére, s ezáltal befolyást gyakorol a kockázatszelekció ösztönzésére. Belgium Az új tagok betegpénztárakba való toborzása elsősorban az egészséges személyekre irányul, pl. vonzó kiegészítő biztosítás felajánlásával. Ez a kockázatszelekció hatásos eszköze, mivel a törvény előírja, hogy ha a fogyasztó kiegészítő biztosítást vásárol, ez ugyanazon betegpénztárnál kell, hogy történjen, ahol a kötelező biztosítást vásárolta. 2000 óta a kiegészítő biztosításban foglalt tételek száma folyamatosan növekedett, ami jelentős különbségekhez vezetett a pénztárakban. Az így keletkezett 16


kockázatszelekció alááshatja a szolidaritás elvét, ezért több betegpénztár a kormányhoz folyamodott az ilyen szelekciós tevékenység meggátolására. Németország A szelekció még problémát jelent Németországban. Az árverseny miatt 2002-ben és 2003-ban több betegpénztár tétovázott járulékaik emelésében és jogellenesen veszteséget termeltek. 2004 óta a betegpénztáraknak megengedték, hogy a magán biztosítótársaságok értékesítési ügynökei legyenek kiegészítő biztosítás árusításában. Egyelőre nem létezik valós bizonyíték arra nézve, hogy ezt a szelekció eszközeként használnák, bár vannak feltételezések, hogy a vonzó kiegészítő biztosítási csomagok hatással vannak a biztosítóváltásra. Ezek kockázatprofiljai azonban nem ismertek. Izrael Izraelben a betegpénztárak közvetlenül nyújthatnak szolgáltatásokat ügyfeleiknek, mely a kockázatszelekció hatásos eszközének bizonyul. Egyre több példa említhető az implicit szelekció létezésére, mint várakozási idők bizonyos szakrendelésekre, elérhetőségi problémák bizonyos klinikák esetén, klinikák megnyitása olyan helyeken, ahol többnyire fiatalok és egészségesek laknak, a lakosság szelektált szegmensét célzó hirdetések. A kiegészítő biztosítás képezi a betegpénztárak közötti verseny és az új tagok vonzásának fő területét. Bár a betegpénztárak állandóan innovációkkal és új csomagokkal állnak elő, nincs bizonyíték arra, hogy a kiegészítő biztosítás kockázatszelekciót eredményez. Hollandia 2000 és 2004 között a kockázatszelekció nem jelentett súlyos problémát, a 2006-ban érvénybe lépő egészségbiztosítási törvény következtében azonban a dolgok változáson mennek át. 2004-ig a verseny nem játszott szerepet a korábbi betegpénztári biztosítási díjak meghatározásában, 2005 őszén viszont az árverseny intenzívvé vált, megnövelvén a biztosítók ösztönzését a kockázatszelekcióra. 2005 őszétől megfigyelhető még a csoportbiztosítás általi szelekció. Az egészségbiztosítási törvény szerint a biztosítók engedményben részesíthetik a csoportokat 10% értékig. A szelekció abban nyilvánul meg, hogy a biztosítók inkább adnak kedvezményt sportklubok tagjainak vagy vállalkozóknak, mint krónikus betegcsoportoknak. Svájc Svájcban az egészségbiztosítók közötti verseny célja az, hogy ösztökélje a versenytársakat a költségmegtakarító modellek bevezetésére és az egészségügyi ellátás javítására. Mivel a kockázatkiegyenlítési formula csak koron, nemen és régión alapul, a szelekcióra való ösztönzés igen nagy. 10 év tapasztalat után a kockázatszelekció bizonyult a leghatásosabb stratégiának a piaci részesedés növelésére. A kiegészítő biztosítás általi szelekció is erőteljes eszköznek bizonyul a betegpénztárak kockázatszelekciójára. Jól dokumentált esetek is léteznek a krónikus betegek kifizetésének késleltetésére, hogy rávegyék a betegpénztárak elhagyására. Managed care Az egymással versengő betegpénztári piac célja, hogy ösztönözze a pénztárakat az egészségügyi ellátás hatékonyságának javítására és a fogyasztók igényeinek kielégítésére. 2000-ben a „szabályozott verseny” feltételei – ahol az egyéni betegpénztárak bölcs szolgáltatásvásárlókként lépnek fel tagjaik érdekében – az öt ország közül egyikben sem voltak jellemzőek. Kérdés, hogy 2000–2006-ig hogyan alakult a helyzet e tekintetben.

17


Belgium Belgiumban az irányított betegellátástól és az irányított versenytől a betegpénztárak kartellje felé való elmozdulás tendenciája észlelhető. 2003-megalakult a kölcsönös biztosítási szövetségek hivatala (Intermutualistisch Agenschap), amelynek minden belga betegpénztár a tagja. Az IMA gyűjti és elemzi valamennyi betegpénztár adatait a kormánypolitika támogatására. Az egyes betegpénztáraknak nem igen vannak eszközeik az ellátás irányítására. Németország A betegség menedzsment programok a betegpénztárak jelentős tevékenységévé váltak, mivel az ilyen programra való jelentkezés 2003-tól egy új kockázatkiigazítónak számít. A 2004-es reformban pénzügyi ösztönzőkben részesítették az ellátókat a betegpénztárakkal kötött integrált ellátási szerződésekért. A legtöbb ilyen szerződés azonban elhanyagolható változást jelent az egészségügyi ellátás menedzselésében. Izrael Izraelben a betegpénztárak vagy közvetlenül nyújtanak szolgáltatásokat, vagy egészségügyi ellátóktól vásárolják. Hagyományosan a legnagyobb betegpénztár (CHS) nyújtotta a legtöbb egészségügyi szolgáltatást, saját orvosi személyzettel, klinikákkal, kórházakkal, míg a többi betegpénztárnak nem volt saját kórháza, szolgáltatásai közül sokat vásárolni kényszerült. 2000 óta valamennyi betegpénztár megpróbálja felváltani fekvőbeteg szolgáltatásait magánellátók által nyújtott járóbeteg szolgáltatásokkal. A betegpénztárak nagy részt vállalnak a magánellátókkal való ártárgyalásokban. Az állami kórházakban nyújtott szolgáltatások árait a kormány szabja meg, ill. maximalizálja. Hollandia 2000-től a betegpénztárak eszköztára fokozatosan bővült a betegellátás irányítására. 2002-ben megengedték a betegpénztáraknak a gyógyszertárak létesítését, 2003-ban az alapellátási központok létesítését. 2005-től a fizioterápia árai szabaddá váltak, a kórházakat a DTC osztályozási rendszer szerint fizetik (Diagnostic Treatment Combinations). A betegpénztárak és a kórházak szabadon tárgyalhatnak és szelektíven szerződhetnek a DTC-k árainak 10%-áig. A 2006-os egészségbiztosítási törvény új eszközöket nyújt az irányított betegellátásra. Az alap juttatási csomag az ellátás funkciói szerint meghatározott. Vagyis a törvény az ellátás természetét, tartalmát és terjedelmét szabja meg, míg a biztosítási szerződés dönti el ki, hol és milyen feltételekkel nyújtja az ellátást. Így a biztosítók és a fogyasztók nagy mozgástérrel rendelkeznek a konkrét jogosultságok eldöntésére. Lehetőség nyílik az előnyben részesített ellátói biztosítási megegyezésekre is, ahol a biztosítók szelektíven szerződhetnek bármilyen ellátóval. Létrejött egy új egészségügyi hatóság (Dutch Health Care Authority), amely az ellátók és a biztosítók közötti verseny irányításáért felelős. Svájc 1990 óta a svájci egészségbiztosítási törvény lehetővé teszi az ellátókkal való szelektív szerződést, hogy létrejöjjenek a Health Maintenance Organization és Preferred Provider modellek a költségek visszafogására. Ezekben a modellekben a háziorvos kapuőrként szerepel és pénzügyi ösztönzésben részesül a költséges kórházi ellátáshoz vagy szakellátáshoz való hozzáférés korlátozására. A korai sikerek ellenére az 1990-es évek végére ezek a modellek csaknem eltűntek. 2000 óta viszont egyre több orvosi tulajdonban levő HMO lép piacra. Bár a jelentkezők száma szerint a managed care szervezetek még nem nagyok, egyre jövedelmezőbbé válnak a biztosítók és az orvosok számára egyaránt. Amint nyilvánvalóvá vált, hogy a managed care modellek hatékonyak, a biztosítók újra támogatták őket, és 2005-től a piaci részesedésük növekvőben van.

18


Következtetések A kockázatkiigazítás és a kockázatszelekció fejleményeit vizsgálva az öt tárgyalt országban, két irányvonal figyelhető meg. Egyrészt javítottak a kockázatkiigazítási rendszereken releváns egészség alapú kockázatkiigazítók hozzáadásával. Másrészt mind az öt országban nyilvánvaló a kockázatszelekció növekedése, amely egyre nagyobb gondot okoz. Első ránézésre ez a két trend ellentmondásosnak tűnik, mivel a kockázatkiigazítás javítása a szelekció csökkentését célozza. Az ellentmondásra négy lehetséges magyarázat létezik: ` Kezdetben a különböző szereplők (fogyasztók, betegpénztárak, ellátók) nincsenek teljesen tisztában a játékszabályokkal, később jobban informálódnak és válaszolnak a kockázatszelekcióra. ` Kezdetben a betegpénztárak közötti különbségek csekélyek, később ezek megnövekednek (juttatási csomagok, díjak, ellátók köre). ` A kockázatkiigazítási rendszereket a kötelező társadalombiztosítási rendszerekben valósították meg, melyeket inkább szociális, mint pénzügyi ösztönzők vezéreltek, később a növekvő versenyt a piaci ösztönzők irányították. ` Az orvosi etika miatt a szelekció nem feltétlenül jelent problémát, a jelenlegi elvek megváltozhatnak, ha az egész ellátórendszer versengővé válik. Ha ezek a magyarázatok helyénvalóak, akkor nincs szükség a kockázatkiigazítási rendszer fejlesztésére, hogy a kockázatszelekció növekedési tendenciája ellensúlyozva legyen. A megfelelő kockázatkiigazítás fontos előfeltétele a kompetitív egészségbiztosítási piac előnyeinek learatására. A jó értelemben vett kockázatkiigazítás nélkül a kompetitív egészségbiztosítási piac hátrányai túlsúlyba kerülnének az előnyeivel szembe. (SZL) Forrás: Wynand P.M.M. van de Vena et al.: Risk adjustment and risk selection in Europe: 6 years later Health Policy, Volume 83, Issues 2-3, October 2007 2007-09-07 11:25:19

Teljesítményen alapuló finanszírozás Angliában A teljesítményen alapuló finanszírozást (PbR) az angol NHS-ben (Országos Egészségügyi Szolgálat) 2003/2004-ben vezették be. Az országos díjszabás szerint kialakított árak nagy horderejű változást idéztek elő Anglia állami egészségügyének finanszírozásában. A 2002-ben bevezetett PbR alapelve a hatékonyság fokozása. Az alapellátás trösztjei (PCT-k), melyek a szolgáltatásokat vezérlik az angol NHS-nél, szabadon választhatnak az állami, magán vagy az önkéntességi alapon működő szektorok legjobb szolgáltatói között. A változások mozgatórugóját a magasabb színvonalú szolgáltatásért járó ösztönzők képezték. A teljesítmény fokozása mellett, a kormány nagyobb választási lehetőséget kívánt nyújtani a betegeknek, akiket kórházválasztásuk nyomán követett a szolgáltatások finanszírozása. Az átfogó szerződések helyett, melyek függetlenek a tevékenységek mennyiségi és minőségi mutatóitól, az országos átlagon alapuló standard tarifák, HBCS-nek megfelelő HRG-k szolgálhatnak útmutatóul a nyújtott szolgáltatások díjazásához. A PbR mellett nem érvényesülhet árverseny.

19


A PbR bevezetése a tervezettnél hosszabb időt vett igénybe. Bár 2005/2006-ra az országos tarifát az akut- és szakkórházak tevékenységének 80%-ára kívánták alkalmazni, ez nem válhatott valóra. Ehelyett a kötelező díjszabást csak az elektív ellátásra alkalmazták. 2006/2007-ben a tarifát minden NHS szolgáltatóra kiterjesztették a fekvő-, a járó- és a sürgősségi ellátásban egyaránt. A PbR rendszer struktúrája lényegében azonos maradt a továbbiakban is, de a szolgáltatók számára - legalább is a kezdeti időszakban - kisebb bevételt hozott a vártnál, tehát a költségeiket sem fedezte, és a PCT-k-nek is emelt árat kellett fizetniük az előzőekhez képest. 2007/2008-ban a kötelező PbR tarifát az egészségügyi tevékenységet nyújtók (NHS trösztök, NHS alapítványi trösztök, alapellátó trösztök és az ISECN (a Független munkavállalók szektorát magában foglaló egészségügyi hálózat) szolgáltatóinak széles körére kiterjesztették. Ezzel együtt számos szolgáltatás – így például a kritikus problémák ellátása vagy a mentálhigiénés ellátás - továbbra sem képezi részét a PbR rendszernek, finanszírozásukat helyi ártárgyalásokon döntik el. A PbR árképzési rendszer kalkulációi évről-évre egyre bonyolultabbá válnak, minthogy minden évben új tevékenységek kerülnek a rendszerbe. A kormány a PbR-t az NHS-nél adódó minden probléma megoldásának tekinti, azonban még egy bizonyos időnek el kell telnie ahhoz, hogy a PbR az NHS szerves részét képezhesse. A PbR továbbra is csak korlátozott számú tevékenységre érvényes, és ezek is főként az akut kórházi szektorhoz tartoznak. Az elképzelések szerint a PbR a szolgáltatások minőségének ösztönzésére szolgál, de a költségeket földrajzi tényezők is befolyásolják. Az egyes HRG-k költségeiben is nagy eltérések mutatkoznak a különböző szolgáltatóknál. Az Audit Bizottság 2005-ös jelentésének konklúziója, hogy a PbR rendszer bevezetése magasabb költségekkel járt az előreláthatóaknál. Ezzel együtt az állampolgárok számára a nagyobb transzparencia és a jobban megválasztott ösztönzők igazolják a magasabb adminisztratív költségeket. (ZLL) Forrás: BOYLE,S.: Payment by Results in England, Eurohealth, 2007, 13, 1, 12-16. 2007-09-04 14:56:17

A biztosítás nélküliek száma 47 millióra emelkedett az USA-ban Az amerikai népszámlálási hivatal adatgyűjtése szerint 2006-ban az egészségbiztosítás nélküli lakosok száma az Egyesült Államokban 2,2 millióval növekedett. A lakosság számában kifejezve 44,8 millióról 47 millióra, százalékban kifejezve 15,3%-ról 15,8% emelkedett 2006-ban. A hivatal felmérése a következőket állapította még meg: ` A biztosítás nélküliek 58,7%-a volt alkalmazásban (rész- vagy teljes munkaidőben) ` A 18-34 éves felnőttek képviselik az egészségbiztosítás nélküliek legnagyobb részét ` A biztosítás nélküli lakosok 73,2%-a amerikai állampolgár ` A biztosítás nélküliek 62%-a él évi $50000 alatti jövedelemmel bíró háztartásokban ` A gyermekek 11,7%-ának nincs biztosítása 20


` A szegénységi szint alatt élő családok gyermekeinek 19,3%-a nem rendelkezik biztosítással ` Az egészségbiztosítás nélküliek aránya faj szerinti változatosságot is mutat: spanyol ajkú lakosok 34,1%, feketék 20,5%, fehérek 10,8%, ázsiaiak 15,5% ` A legális bevándorlók 16,4%-ának, az illegális bevándorlók 45%-ának nincs biztosítása ` Texas államban van a legnagyobb számú biztosítás nélküli lakos (24,1%), Minnesota államban van a legkevesebb (8,5%) A népszámlálási hivatal az egészségbiztosítás nélküli lakosság növekedését a munkahely által fizetett biztosítás hanyatlásának tudja be. A munkahelyi biztosítás által fedezettek aránya 60,2%-ról 59,7%-ra csökkent 2006-ban. Ennek oka az, hogy a munkaadók nehezen birkóznak meg az alkalmazottak számára nyújtott egészségügyi ellátás emelkedő költségeivel. Amennyire csak lehet, a munkaadók igyekszenek áthárítani a díjak növekedését a munkavállalókra, emiatt sokan megszüntetik egészségügyi fedezetüket. A biztosítás nélküliek problémáját a munkavállalókra nehezedő költségek mozgatják. Sokan képesek maguk számára fedezetet vásárolni, de már nem tudják azt gyermekeik számára is megtenni. Az emberek jövedelme nem növekszik arányosan az egészségügyi költségekkel. A Kaiser Family Foundation felmérése szerint, míg a jövedelmek 3,8%-kal, addig a biztosítási díjak 7,7%-kal növekedtek 2006-ban. A munkáltató alapú rendszer lassú lebomlása viszont nem párosul az állami rendszer ugyanolyan mértékű kompenzáló erőfeszítéseivel. A New York Times vezércikke szerint az amerikai népszámlálási hivatal jelentése félreérthetetlen üzenetet küld Washingtonnak, hogy erőteljes cselekvésre van szükség ennek az aggasztó és kezelhetetlen trendnek a visszafordításához. A Fehér Ház és a Kongresszus kihívása nyilvánvaló: az egészségbiztosítás nélküliek számának növekedési trendjét azért kell megváltoztatni, mert azok a lakosok, akik nem rendelkeznek biztosítással, nem veszik igénybe a szükséges ellátást, mindaddig, amíg még betegebbé válnak és a költséges sürgősségi ellátásra kényszerülnek. Ez nemcsak rossz hatással van saját egészségükre, de általában mindenki egészségügyi költségét is megnövelik (SZL). Forrás: http://www.census.gov/hhes/www/hlthins/hlthin06.html 2007-09-03 13:46:16

Választható tarifarendszer - Németország A reformnak köszönhetően a pénztáraknak 2007. április elsejétől lehetősége nyílik biztosítottaik részére választható tarifákat kínálni. 2009. január elsejével a tarifacsomag rendszer további két választható tarifával bővül. 1. A betegpénztárak számára kötelezően felkínálandó tarifák Tarifa csomagok a speciális ellátási formákban való részvétel esetén A betegpénztár azon biztosítottak számára, akik speciális ellátási formákban vesznek részt – háziorvos központú ellátás, integrált ellátás, disease management programok, speciális ambuláns orvosi ellátás, modellprojektek – azoknak megfelelő tarifákat kell, hogy kínáljanak, amik közül a biztosítottak szabadon választhatnak. A pénztár a tarifacsomagokat prémium fizetéssel vagy önrészfizetési kedvezménnyel kombinálhatja. Ebben az esetben nem érvényes a három éves hűségidő.

21


2. Szabadon felkínálható tarifák A kötelező betegbiztosítás rendszerében az eddig csak önkéntes tagok számára kínált lehetőség, azaz kedvezőbb tarifa térítése mellett a kezelési költségek egy meghatározott szintig (az önrész mértéke jövedelemtől függően kerül megállapításra) történő átvállalása (ún. Selbstbehalt) a mostani reformnak köszönhetően minden tag számára elérhetővé vált és az nincs többé a költségtérítés feltételéhez sem kötve. A tagok illetve azok hozzátartozói tehát a kezelési költségeket egy meghatározott szintig – amit eltérő esetben a betegpénztárnak kell átvállalniuk – maguk vállalják fel és azt saját zsebből finanszírozzák, aminek ellenében egy megállapodás szerinti prémiumot kapnak. Ezzel kapcsolatban a pénztárak alapszabályzatában kell rendelkezniük. A biztosítottak számára a választható tarifák melletti döntés előnye tehát abban rejlik, hogy ilyen esetben alacsonyabb összegű biztosítási járulékot kell téríteniük a kezelési költség egy részének átvállalása mellett. A kötelező betegbiztosítottak eddig csak csekély érdeklődést mutattak az új választható tarifák iránt. Ez derült ki egy a legnagyobb kötelező betegbiztosítók körében végzett júliusi felmérésből. A felmérés szerint a 2007-es egészségügyi reform áprilisi hatályba lépése óta csupán mintegy 15000 biztosított érdeklődött ilyen jellegű ajánlat iránt az Általános Helyi Betegpénztáraknál (AOK), 1500 személy a Barmer Kiegészítő Pénztárnál (Barmer Ersatzkasse) és néhány száz a Német Alkalmazottak Betegpénztáránál (Deutsche Angestellten Krankenkasse). Az alacsony érdeklődés a tarifacsomagok iránt minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy a választható tarifák igénybe vétele esetén a biztosítottak 3 évig nem léphetnek ki e rendszerből. A választható tarifák maximális bonuszával kapcsolatban egyes pénztárak igen kecsegtető ajánlatokra készek. A Techniker Krankenkasse a tervek szerint 960 eurós önrész befizetése esetén maximálisan 600 euró, a KKH és az AOK Bayern maximálisan 500 euró bonuszt térítene. A Barmer Ersatzkasse ennél – főként kötelező betegbiztosítottai részére – már visszafogottabb és maximálisan 200 euró bonusz kifizetését garantálja, amit azonban további feltételekhez köt, mint például az egészségtudatos magatartás. A pénztárak már jóval visszafogottabbak a tekintetben, hogy az alternatív medicina (például homeopathia) területéről magasabb számban finanszírozzanak szolgáltatásokat, amennyiben a biztosított tag ezért kiegészítő járulékot fizet. Elsősorban a nehézkes számítás miatt alig akad olyan pénztár, amely már áprilistól ilyen tarifát bevezetne. Egyes pénztáraknál még az áprilistól előírt háziorvos modell is csupán később kerül bevezetésre. A szabadon kínált tarifacsomagok (ezek igénybe vétele esetén a biztosítottak 3 évig nem léphetnek ki ebből a rendszerből) a következők lehetnek: Amennyiben nem vesz igénybe a biztosított szolgáltatásokat: az adott naptári évben fizetett járulékok tizenkettedrészéig történik a prémiumfizetés. A prevenciós szolgáltatások és a 18 év alatti személyek által igénybe vett szolgáltatások ebben nem számítanak. Költségtérítéshez kötött tarifák: a pénztárak különböző költségtérítéses tarifákat határozhatnak meg az alapszabályzatukban. Ezek közzé tartozik az a kötelező betegbiztosítottak részére meghatározott tarifa is, amit azok olyan esetekben térítenek, ha a szolgáltatásokat úgymond, mint privátbeteg kívánják igénybe venni. A költségtérítés választása korlátozódhat egy-egy választott ellátási területre is, mint például az ambuláns, fekvőbeteg vagy fogorvosi szolgáltatásokra. A költségtérítés választása esetében a nyújtott szolgáltatások magasabb díjszabással kerülnek kiszámlázásra, amit a biztosított először maga térít meg és csak azt követően kaphat költségtérítést pénztárától a nyújtott szolgáltatásokról bemutatott eredeti számlák ellenében A költségtérítéses tarifák választása esetén magasabb térítésről 22


is köthető megállapodás, mint amit rendszerint a kötelező betegbiztosítás átvállal. A biztosítottnak ezért minden esetben egy ezeknek a feltételeknek megfelelő prémiumot – aminek maximuma korlátozásra kerül a visszaélések megakadályozása érdekében – kell téríteniük. Aki a betegpénztára költségtérítéses tarifacsomagját választja három évig nem léphet ki a választott rendszerből. Ez az opció egyértelműen fokozza a magánbiztosítással szembeni versenyt. A tarifacsomag rendszer 2009-től további két választható tarifával bővül: Választható tarifák egyéni táppénzigénnyel: a pénztáraknak ezt a tarifát kell azon biztosítottak számára felkínálniuk, akiknek nincs vagy korlátozott a táppénzigénye. A pénztár ezért elvárja, hogy a biztosított prémiumot térítsen. Választható tarifák korlátozott szolgáltatási körrel azon személyek számára, akik a rész-költségtérítést választották: a rész-költségtérítés az annak megfelelően csökkentett járulékfizetéssel csak korlátozottan vehető igénybe. Ezt a tarifát csak betegpénztári alkalmazottak, illetve a szolgálati rendnek megfelelően alkalmazottak (DO-Angestellte) vehetik igénybe. A pénztáraknak a tarifákat a bevételeikből, megtakarításaikból, illetve a hatékonyság növelésével kell tudniuk finanszírozni, ami ezen intézkedések révén elérhető. A pénztárak megtakarításaikról legalább háromévente beszámolási kötelezettséggel tartoznak felügyeleti szervük felé. A választható tarifák kapcsán a pénztárak a különleges méltányossági esetekre való tekintettel egy speciális felmondási jogot kell, hogy alapszabályzatukba foglaljanak.(VN) Forrás: Bundesministerium für Gesundheit: http://www.die-gesundheitsreform.de AOK Bundesverband: http://www.aok-bv.de Ärzteblatt: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=27864 http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=29317 2007-08-28 15:10:05

23


Humán erőforrás Nőgyógyász- hiány Japánban A japán egészségügyi minisztérium ígéretet tett arra, hogy az elkövetkezendő 2 évben „nőgyógyászok és szülésznők százait” fogja toborozni, hogy a japán nőgyógyászati ellátásban tapasztalható hiányt kiküszöböljék. Azoknak a pácienseknek, akik a nagyvárosoktól távol élnek, gyakran 100 kilométert vagy nagyobb távolságot kell megtenniük, hogy a nőgyógyászhoz vagy a kórházba eljussanak. A japán orvosszövetség évek óta egészségpolitikai szükségprogramot követel, hogy a „gyengélkedő” japán szülészetet talpra állítsa. Nemrégiben ismét meghalt egy újszülött a kórház felé menet, mivel túl hosszú volt az út. Kilenc kórház utasított vissza egy Tokiótól északra fekvő, távoli településről érkezett, előrehaladott állapotban lévő terhes nőt, mivel nincs szülészeti osztálya. Ez az eset sokkolta a japán közvéleményt, annál is inkább, hogy a páciens kis híján életét vesztette a mentőautóban. A japán egészségügyi minisztérium megígérte, hogy „haladéktalanul” megkezdi a nőgyógyászok „belés külföldi” toborzását. Mindemellett több szülésznőt is fognak alkalmazni, akik a vidéki terhes nők ambuláns ellátásáról gondoskodnak majd. A japán orvosszövetség, valamint a betegszervezetek üdvözölték a minisztérium bejelentéseit, ugyanakkor arra utaltak, hogy az ellátási nehézségek nem új keletűek. Felszólították az egészségügyi minisztériumot arra, hogy ”a szép szavakat végre tettek is kövessék”.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=29670 2007-09-04 14:43:38

Növekvő ápolónőhiány Norvégiában A „Nationen” norvég napilap közleménye szerint 6100 egészségügyi dolgozó – főként ápolónő és segédápoló hiányzik a norvég egészségügyi létesítményekből. A probléma egyre növekvő tendenciát mutat, mivel idén a szakdolgozók hiánya 12%-kal nőtt a 2006-os statisztikákhoz viszonyítva. Különösen nehéz a vidéki területeken jelentkező hiány pótlása, jóllehet szakembereket az ország egész területére keresnek, és míg a munkahelyek ideiglenes betöltésére lehetőség nyílik is, szinte megoldhatatlan a vidéki területek állandó munkaerővel való ellátása. Az Adecco norvég munkaközvetítő hivatal szerint a szülésznők és a műtéti asszisztensek különösen keresettek. (ZLL) http://www.aftenposten.no/english/local/article1919258.ece 2007-09-03 15:03:47

24


Gyógyszerügy Gyógyszertérítés Albániában Albánia 3,58 millió főt számláló lakossága egyike a legfiatalabbaknak Európában. Az albán állampolgárok átlag életkora 28,9 év. 2005-ben az ország egészségügyi kiadásai a GDP 6,6%-át tették ki. Az 1990-es évek közepén reformok sorozatát indították el Albánia erősen centralizált, Szemaskó modellen alapuló egészségügyében. Ezzel decentralizálták az alapellátást, privatizálták a gyógyszerészeti szektort, valamint felállították az Egészségbiztosító Intézetet (HII). Az országban a kormány a legfőbb egészségügyi szolgáltató. A szolgáltatások három szintje: 1. alapellátás az egészségügyi központokban és a poliklinikákon, 2. másodlagos ellátás a körzeti kórházakban (51 kórház 36 körzetben) 3. magasan műszerezett szakellátás a Tiranai Egyetemi Kórházközpontban (CHU) (a lakosság több mint egyötöde él a fővárosban). A HII fedezetet nyújt az általános orvosi és szakorvosi konzultációkat tartalmazó alapellátásra és a járóbeteg-ellátás pozitív listán szereplő gyógyszereire. Ezzel szemben a kórházi ellátást jövedelemadókból, az önálló vállalkozók és a gazdálkodók járulékaiból, illetve a jövedelemmel nem rendelkező lakosok számára az állami költségvetésből finanszírozzák. A poliklinikákon és az egészségügyi központokban kezelésben részesülő betegek, a magángyógyszertárakban szerezhetik be a számukra felírt gyógyszereket. Amennyiben a HII biztosítása alatt állnak, a gyógyszer támogatása teljes vagy részleges, a betegnek csupán a fennmaradó összeget kell co-payment-ként állnia. A támogatás 100%-os: 0-12 hónapos gyermekek, súlyos fogyatékossággal élők, háborús veteránok, öregségi nyugdíjban részesülők, valamint súlyos, krónikus problémában szenvedők részére. 50-95%-os: kórfolyamataik alapján a közalkalmazottak, az önkéntes biztosítással rendelkezők, az enyhe vagy közepes mérvű fogyatékossággal élők, a szociális juttatásban részesülők, az 1 évesnél idősebb gyermekek és diákok, a várandós anyák és a katonák számára. A támogatás szintjét legutóbb 2007 februárjában hagyta jóvá a Minisztertanács. A százalékarányra számított kalkulációkat a referenciaárból, mint a generikum legalacsonyabb kiskereskedelmi árából kiindulva készítik el. Jelenleg az albán gyógyszerforgalmazásban alkalmazott árrések - 18% a nagybani és 33% a kiskereskedelemben - meglehetősen magasak összehasonlítva más országok hasonló adataival. A fix árrések ösztönzőleg hatnak a költségesebb gyógyszerek forgalmazására. Ugyanakkor degresszív árrés-rendszert vezettek be a legköltségesebb gyógyszerekre (a gyógyszerek mintegy 20%-ára) az ösztönzés visszafogása érdekében. Jelenleg 341 gyógyszer szerepel a 2007. április 1-jétől érvényes pozitív listán. Elvben, minden, szakorvos által rendelt gyógyszert jóvá kell hagynia az alapellátás (PHC) orvosának, de így is előfordul, 25


hogy ugyanarra a betegségre különböző gyógyszert rendelnek. A pozitív listát minden évben aktualizálják. Ennek felelős szerve a miniszteri testület által felállított bizottság. Az aktualizált jegyzéket a HII bocsátja a PHC orvosok rendelkezésére. A gyógyszertámogatásra fordított kiadások drasztikusan emelkedtek a 2003-2004-es időszakban. 2004ben a HII gyógyszerkiadásai 28,9 millió EUR-t tettek ki, ami a HII összkiadásainak 60, az egészségügyi összkiadásoknak pedig 10,6%-át jelentette. A költségek emelkedése több tényezőnek is tulajdonítható: a pozitív lista kibővítésének és a co-payment alóli újabb mentességeknek (nyugdíjasok esetén a 100%os térítés bevezetése). A HII 4,8 millió EUR-os 2004-es deficitje, így 8 millió EUR-ra emelkedett 2005ben. Albániában problémát jelent az is, hogy az orvosok előszeretettel írnak fel költséges originális készítményeket, ami szintén a gyógyszerkiadások növekedéséhez vezet. 2006 közepén felülvizsgálták a pozitív listát és a HII orvosokkal és gyógyszerészekkel kötött szerződéseit. A kiadások visszaszorítása érdekében minden egyes PHC orvos számára költségvetési kereteket határoztak meg a gyógyszerek vonatkozásában. Ez az orvosokra lebontott költségvetés eltérő lehet az előzőekben regisztrált kiadások, illetve az orvos által ellátott háborús veteránok és fogyatékkal élők száma szerint. Emellett a ki nem váltható, fals receptek kiállításának megelőzésére, további kontrollt szolgáló intézkedéseket vezettek be a poliklinikákon és a gyógyszertárakban. Jelentős lépéseket tettek a gyógyszerforgalmazási lánc transzparenciájának javítására is. A HII irányelveket készül kiadni az alapellátásban folyó tevékenységre, és ennek alapján kívánja monitorozni a gyógyszerfelírást. Mindezek az intézkedések azonban nem elégségesek a költségnövekedés megfékezésére, ezért a HII szabályozókat – egészségügyi gazdasági indikátorokat vezet be -, melyeket teljesítmény és minőség szempontjából rendszerez. Az egészségügy gazdasági mutatóit is magukban foglaló, bevezető intézkedések azonban csak a kezdetét jelentik egy hosszú, bonyolult folyamatnak. A továbbiakban megoldandó feladatok: a piaci ellenőrzés megerősítése, a döntőbizottságok transzparenciájának fokozása és a gyógyszerforgalmazás árrés-szintjeinek felülvizsgálata. (ZLL) Forrás: GJECI,F.: Albania: The Health Insurance Institute and pharmaceutical reimbursement, Eurohealth, 2007, 13, 1, 1-3. 2007-09-11 11:56:02

Németország: 2008-ban a gyógyszerkiadások 8%-os növekedése várható A Kutató Gyógyszergyártók Szövetsége (Verband Forschender Arzneimittelhersteller, VFA) a jövő évre vonatkozólag a gyógyszerkiadások jelentős növekedésével számol. A VFA közlése szerint a kiadások 2,2 milliárd euróval 28,9 milliárdra emelkedhetnek. Ez az előző évhez képest 7,9%-os emelkedést jelent. Az oltóanyag-kiadásokkal együttvéve 2008-ban 30,5 milliárd eurót tennének ki a gyógyszerköltségek. A VFA prognózisa Bertam Häussler, az Egészségügyi és Szociális Kutatóintézet Kft.(IGES) vezetőjének és egyben a Gyógyszeratlasz szerzőjének a számításán alapul. Häussler szerint a gyógyszerár-

26


emelkedés a költséges innovációk többszörös elrendelésére, valamint az oltóanyagok megnövekedett számban történő felírására vezethető vissza. Miközben idén az oltóanyag-költségek 483 millió euróval nőnek, 2008-ban már mintegy 490 millió eurós növekedéssel kell számolni. Az olyan betegségrizikók, mint a magas vérnyomás, diabétesz megelőzése, ill. a krónikus betegségek kezelése több mint 500 milliós többletköltséghez vezethet. Csak a hipertónia terén kell 310 millió eurós, a zsírháztartási problémák esetében pedig mintegy 130 milliós költségnövekedésre számítani. Häussler a daganatos megbetegedések ambuláns kezelése esetében 320 millió eurós többletkiadással, az olyan immunológiai betegségek, mint pl. reuma és szklerózis multiplex esetében pedig mintegy 200 millió eurós költségnövekedéssel számol. Az IGES üzletvezetője az elkövetkezendő évre megtakarításokat remél. A betegpénztárak és gyógyszergyártók gyógyszerár-engedményre vonatkozó szerződései révén idén mintegy 100 millió eurót lehetne megtakarítani. A megtakarított összeg 2008-ban 350 millió euróra emelkedne. Eközben az orvosok a drága látszat innovációk helyett inkább a régebbi, olcsóbb, de ugyanolyan hatékony gyógyszereket írnák fel. „Tény, hogy fel kell készülnünk a növekvő gyógyszerkiadásokra, mivel az orvostudomány fejlődése jobb és jobb gyógyszereket fog előállítani az egyre inkább elöregedő társadalom számára. Ennek legjobb példái a rák, ill. a reuma elleni gyógyszerek, valamint az áttörés a trombózis megelőzése terén” – nyilatkozta a VFA elnöke, Andreas Barner.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?p=Arzneimittelausgaben&src=suche&id=29704 2007-09-10 10:41:52

27


Egészségügyi reformok A németek bírálják az egészségügyi reformot A németek többsége továbbra is kritikusan szemléli a 2007-es egészségügyi reformot. Ez derült ki a „Stern” magazin megbízásából 2000 személy megkérdezésével készített reprezentatív felmérésen. A megkérdezettek 70%-ának az a véleménye, hogy a reform nem fogja elérni a kitűzött célokat, azaz a költségek csökkentését és az ellátás minőségének javulását. A többség az állami betegpénztár hozzájárulásainak növekedésével és a magánpénztárak díjainak emelkedésével számol. A kérdőív szerint a biztosítottak számának legnagyobb mértékű növekedését az üzemi betegkasszáknak sikerült elkönyvelniük. Az elmúlt 8 évben mind a szimpátia, mind a biztosítottak száma terén jelentős növekedésre tettek szert. A Stern szerint az állami biztosítottak körében az AOK a legközkedveltebb pénztár. Ugyanakkor az AOK biztosítottai a legkevésbé elégedettek a más állami pénztárak biztosítottaival összehasonlítva, és ők találják leginkább magasnak a hozzájárulás mértékét.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=29595 2007-08-28 15:06:33

Cseh egészségügyi reform: jóváhagyott lépések és további tervek Még kívülről nem látszik sok, de elkezdődött a cseh egészségügy gyökeres átalakítása. A társadalom intenzív figyelmét felkeltő reform bevezetésével kapcsolatos előkészületek és tárgyalások ez év áprilisa óta zajlanak. Átfogó koncepció készült a 2007-2009 évekre, amely elsősorban az egészségbiztosítók működésére, a szolgáltatókkal való kapcsolatok javítására irányul a betegek igényeinek teljesítése érdekében. A kormány 2007. augusztus 13-i ülésén jóváhagyta az egészségügyi miniszter által bemutatott reformcsomagot, illetve a kilenc törvényből álló tervezetet, amelynek végrehajtása alapvető változásokat hoz az egészségügy területén. Törvénymódosító javaslat készült az általános egészségbiztosítás, az egészségbiztosítók működésérére, az egészségügyi ellátás és az egészségügyi intézmények, a mentőszolgálat, az egészségügyi dolgozók képzésének átszervezésére vonatkozóan. A reformtörvények célja a pazarlás megfékezése és igazságos feltételek megteremtése az egészségügyi ellátás, valamint az egészségbiztosítók felügyelete terén. A parlament (101: 99, szoros szavazati aránnyal) 2007. augusztus 21-én jóváhagyta az államháztartási kiadások stabilizálásáról szóló törvényt, amelynek részét képezik az egészségügy terén bevezetendő regulációs díjak (co-payment). A regulációs vizit-, kórházi, ügyeleti és receptdíjak a reform első lépései, bevezetésükre 2008. január ltől kerül sor. Az egészségügyi miniszter beszámolója szerint a regulációs díjak a reform kis részét képezik, a további lépéseket az előkészített törvénymódosító javaslatok tartalmazzák, életbe lépésüket 2009-től tervezik.

28


Az egészségbiztosítók részvénytársasággá alakulnak át, az állampolgárok törvényes lehetőséget szereznek arra, hogy a garantált szint feletti szolgáltatások igénybevételéért legálisam fizethessenek. Az általános egészségbiztosításról szóló törvényjavaslat pontosan meghatározza a biztosításból fedezett szolgáltatások csomagját, valamint a teljesítés határidejét. Az állampolgárok igényeinek teljesítéséért az egészségbiztosítók lesznek felelősek, a módosított törvény lehetőséget ad biztosítási tervek kínálatára és legalizálja a standardon felüli ellátás térítését a betegek általi hozzáfizetéssel. Az egészségbiztosítókról szóló törvény egységes státuszt, jogokat és kötelességeket teremt az összes (általános és ágazati szakmai) egészségbiztosító számára. Az egészségbiztosítók részvénytársaságokká alakulnak át. Változik az egészségbiztosítók működésére fordítható keret, amely eddig 3,5% volt, a terv szerint a jövőben 1%-kal emelkedne. Az egészségbiztosítók felügyeletére törvényben előírt, független állami szervet hoznak létre. Az előkészített reformtörvények ősszel kerülnek a parlament elé tárgyalásra. (VM) Forrás: Hospodárske noviny, 2007. 08. 03. CTK, 2007. 08.10, 2007. 08. 14, 2007. 08. 22, DNES, 2007. 09. 03. 2007-09-12 10:28:46

Ápolásbiztosítási reform 2008 – Németország Az öregedés sok kellemetlenséggel jár együtt: az ember feledékennyé válik, a szemüveg dioptriaszáma az évekkel egyre nő, a mobilitás csökken, valamint egyre gyakrabban jelentkeznek hátfájásos panaszok. Ezeken az ápolásbiztosítás mit sem változtathat. Azon azonban igen, hogy az ápolásra szoruló emberek méltóságteljesen tudjanak megöregedni. Ezek közzé tartozik például, hogy az arra rászorulók annyi ideig ameddig csak lehetséges a választásuk szerinti helyen – elsősorban otthonukban – tartózkodhassanak, valamint ők és az őket segítő hozzátartozók megtalálják azokat a kompetens személyeket, akik az ápolás megszervezésében, megkönnyítésében segítségükre lehetnek. A más területeken véghezvitt reformokhoz hasonlóan ezek az új reformtörekvések most az ápolás terén kívánnak nagyobb hangsúlyt fektetni az ambuláns ellátásra. Ennek keretében előtérbe és támogatásra kerülnek az új lakóformák – pl. öregekből álló lakóközösség –, fokozzák a nappali ellátást, könnyítik az ápolást végző hozzátartozók helyzetét és az ápolásbiztosítás által létrehozandó ápolási központok is ahhoz kívánnak hozzájárulni, hogy az arra rászorulók tovább maradhassanak otthonaikban, és az őket segítő hozzátartozók nagyobb támogatásban részesüljenek. A reform keretében ebben a szegmensben is fokozzák a megelőzést és a rehabilitációt. Bővül az ápolás terén igénybe vehető szolgáltatások köre, aminek köszönhetően sok demens és pszichés beteg, valamint a nyugdíjas korban lévő mentálisan sérült személyek első generációi juthatnak hozzá első alkalommal bizonyos szolgáltatások. Az ápolási reform koncepciója mindezeknek a kihívásoknak meg kíván felelni. A 2008-as reform három sarkalatos pontja a következő: 1. Az ápolásra szorulok jogaikat érvényesíteni tudják és jobb szolgáltatásokhoz juthassanak 2. Cél a családok megerősítése: az ápolást végző családtagok tudják, hogy nem feledkeznek meg róluk. 3. Ott történjen meg az ápolás, ahol az arra rászorulók laknak és élnek.

29


A 2008-as ápolási reform legfontosabb sarokpontjai: A német koalíciós pártok megállapodást kötöttek az ápolási reform koncepciójával kapcsolatban, ami annak a törvénytervezetnek szolgál alapul, amely a nyári szünet után kerül megszavazásra. A reformmal kapcsolatban eddig a következők bizonyosak: az ápolásra szorulók a következő évben több szolgáltatást vehetnek igénybe, a rászorulók hozzátartozói több támogatást kapnak és az ápolás rendszere optimalizálásra kerül. Ezek a plusz szolgáltatások az ápolási járulék 2008. júliusáig 0,25%-kal 1,95%-re történő emeléséből kerülnek majd finanszírozásra. Ápolási központok létrehozása A 20.000 lakosonként létesítendő központokban a lakosság a jövőben minden ápolással kapcsolatos tudnivalót első kézből kaphat meg, kezdve a tanácsadással, étkeztetéssel és a házi betegápolással kapcsolatos információkkal, egészen az ápolási szolgálatokkal vagy gondozókkal kapcsolatos információkig. Az ápolási központok fenntartói ápolási pénztárak, önkormányzatok vagy szociális szolgálatok lehetnének. Esetmenedzsment Az ápolási pénztárakat kötelezni fogják arra, hogy az ápolásra szoruló biztosítottaik számára egy ún. esetmenedzsert biztosítsanak – például az ápolási központ keretén belül. Az esetmenedzser foglalkozna az ápolásra szoruló személy és azok hozzátartozói mindennemű érdekeltségével. Egy ápolási menedzserre mintegy 100 ápolásra szoruló személy jutna. A gondozással összekapcsolható lakóformák/lakóközösség támogatása Az Ápolási Törvényben előtérbe kerülnek az új lakóformák. Ennek megfelelően az ápolásra szorulók az ambuláns ellátással összekapcsolható lakóformákat és az ott nyújtott gondozási szolgáltatásokat kötetlenebbül vehetik igénybe, ezeket egyénileg vagy más rászorulókkal közösen igényelhetik. Ez konkréten azt jelenti, hogy például egy idősekből álló lakóközösség a pénzét közösen fekteti be és az egy gondozó által nyújtott ellátást együttesen veszik igénybe. Személyesebb ápolás Az ápolási pénztárak a jövőben könnyebben köthetnek szerződéseket a különböző végzettségű gondozókkal. Ezáltal az ambuláns ellátás személyesebbé válhat és a szükségleteknek megfelelőbben történhet. A fekete munka háttérbe szorítása Az ápolásra szoruló emberek ellátásának és gondozásának megfizethetőnek kell lennie és nem szabad, hogy feketemunkára ösztönözzön. A szociális biztosításköteles otthoni gondozási kínálat támogatása segíthet ebben. A szolgáltatások térítési összegének emelése és dinamizálása 2008-tól mind az ambuláns, mind a fekvőbeteg területen megtörténik a nyújtott szolgáltatások térítési összegének fokozatos emelése. 2015-től, az emelési fázis végétől, háromévente történik majd meg a kiigazítás. Megerősítésre kerül ezen kívül a nappali ellátás, mivel jelenleg a nappali ellátás lehetőségei kevéssé kerülnek kiaknázásra a gyakorlatban. Ezért gondozás esetén a nappali ellátás iránti igény is módosításra kerül: a rászorulók fele-fele arányban igényelhetnek természetbeni juttatást és pénzbeli térítést.

30


Demens betegek A mindennapi tevékenységek során jelentősen korlátozott demens betegeknek járó éves összeget 460 euróról 2400 euróra tervezik emelni. Ezt az összeget olyan személyeknek is kifizetnék, akik testi fogyatékossága még nincs olyan előrehaladott stádiumban, hogy az I ápolási szinthez rendelhető lenne. Ápolási idő A hozzátartozók által végzett ápolás esetében bevezetésre kerül egy féléves fizetés nélküli szabadságigény a munkáltatóhoz történő visszatérés biztosítása mellett. Kivételt képeznek ez alól a tíz főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások. A szóban forgó ápolási időt a különböző hozzátartozók egymást követően vehetik majd igénybe. Az ápolást végző személy ez idő alatt szociálisan biztosított marad. További szabadságolási lehetőségét hirtelen fellépő ápolási szükséglet esetén még vizsgálják. Minőségbiztosítás és transzparencia Az Betegbiztosítás Orvosi Szolgálatának vizsgálati jelentéseit laikusok számára is érthető módon kerülnek közzétételre. Ezáltal a lakosok számára egy csapásra átláthatóvá válik, hogy egy adott ápolási létesítményben milyen minőségű munka folyik. Prevenció és rehabilitáció az ápolás terén Pénzügyi ösztönzőkkel kívánják a létesítményeket arra motiválni, hogy aktiváló ápolással és rehabilitációval minőségileg jó ápolást biztosítsanak, amennyire lehetséges a rászoruló egészségi állapotában javulást érjenek el, illetve elkerüljék a rosszabbodást. Azok az ápolási otthonok, melyek a jó minőségű ápolás révén a rászorultakat egy alacsonyabb ápolási osztályba képesek besorolni, egyszeri támogatásként 1536 eurót kapnak.(VN) Forrás: Bundesministerium für Gesundheit: http://www.bmg.bund.de 2007-09-11 10:55:44

Az otthoni krónikus ellátás reformja Spanyolországban Az otthoni krónikus ellátás (long-term care - LTC) főként az idős emberek számára nyújt segítséget hétköznapi tevékenységük elvégzésében. Az ilyen szolgáltatások finanszírozása Európa-szerte napirenden van, mivel az elöregedés az európai országok lakosságára jellemző tendencia. Így számos országban, így Spanyolországban is, a mások segítségére rászoruló idős emberek száma előreláthatólag megkétszereződik az elkövetkező 50 évben A változó családszerkezet arra enged következtetni, hogy egyre nagyobb lesz az igény a fizetésben részesülő szociális dolgozók segítségére. Az Európai Bizottság által támogatott kutatások kimutatták, hogy az Európai Unióban, néhány kivételtől eltekintve, nem megfelelő az LTC-re nyújtott biztosítási fedezet, így komoly reformlépések kezdődtek az európai LTC-rendszerek viszonylatában. Spanyolországban az elöregedési tendencia különösen érzékelhető, a családok által megoldott, informális ellátás csökkenőben van, a háztartásoknak viszont mindössze 6%-a részesül valamilyen állami támogatásban. A másokra ráutalt személyek autonómiáját segítő törvényt 2006-ban léptették érvénybe, ez körülbelül a spanyol lakosság 3%-a számára fog rövid időn belül támogatást nyújtani.

31


Mindeddig az LTC állami fedezete nem volt kielégítő, az egészségügyi rendszeren belül csak a legsúlyosabb esetek részesültek segítségben, a rászoruló idősek ellátását jelenleg is több mint 65%ban családtagok végzik. Spanyolország adókból finanszírozott egészségügyének megfelelően, 2007-től egy 12 638 milliárd EUR összegű költségvetést különítettek el az Országos LTC Rendszer számára. A rendszer lépcsőzetesen kerül bevezetésre, teljes körű működése 2015-re várható. Az új finanszírozási forma bevezetése mellett, a kormány „átfogó, bár szubjektív” jogot teremtett az LTC-hez. A rendszer a rászoruló fiatalabb állampolgárokra is érvényes. Az állam által meghatározott szolgáltatáscsomagot, bizony co-payment mellett lakóhelytől függetlenül igénybe vehetik azok, akik erre jogosultnak bizonyultak az egészségi állapotukat és anyagi helyzetüket előzetesen felmérő vizsgálatok szerint. Jóllehet a co-payment rendszerek körvonalazása még folyamatban van, ezzel párhuzamosan megjelentek a biztosítási fedezet bizonyos formái, így a kiegészítő (komplementer és szubsztitutív) magánbiztosítás is. A szolgáltatási csomagok a ráutaltság fokának három kategóriája szerint változnak, és a segítségnyújtás az egyes kategóriákon belül szintén két fokozatra tagolódik. A ráutaltság szintjének meghatározását az újonnan felállított Területi Tanács végzi. A segítségnyújtás előreláthatólag kezdetben 1,125 millió állampolgárra, 80%-ban 65 évesnél idősebbekre fog kiterjedni. A 2007-ben bevezetett új rendszer első fázisa a ráutaltság legsúlyosabb foka alapján nyújt támogatást, a további 3 évben ezt kiterjesztik a mérsékeltebb problémákra, és 2015-re a ráutaltság minden formájára. Ezzel az LTC-re fordított összkiadás a GDP 0,33%-át kitevő 2007-es arányról 1%-ra fog nőni 2015-ben. A tizenhét Autonóm Közösségből (AC) álló spanyol állam területén nagy heterogeneitás mutatkozik az egészségügyi és szociális ellátás finanszírozásában. Az új törvény a helyi eltéréseket lehetővé tevő flexibilitás biztosítása mellett, a finanszírozási rendszer alapjait az egész ország viszonylatában fenntartja. Ennek orgánuma az Országos LTC Rendszer Területi Tanácsa, melynek keretében a központi kormány és az AC-k „Integrált Akcióterveket” állítanak fel. A törvény, mely az LTC fedezet kereteit teremti meg Spanyolországban, az első lépést jelenti annak felismerése felé, hogy a szociális ellátás anyagi támogatását az elöregedő lakosság igényeihez igazodva szükséges emelni. A jövőben dől majd el, hogy az egészségügyi és a szociális ellátás összehangolására speciális hatóságokat állítanak-e fel, mint ahogy ezt egyes AC-k indítványozzák, vagy hogy a kétfajta ellátás a minisztériumközi programok részét fogja-e képezni. A további eredmények eléréséhez kulcsfontosságú kérdés a hatékonyságot és az innovációt szem előtt tartó együttműködés és koordináció az Autonóm Közösségek között. (ZLL) Forrás: COSTA-FONT,J. – GONZÁLEZ,A.G.: Long-term care reform in Spain, Eurohealth, 2007, 13, 1, 20-22. 2007-09-04 11:29:40

NHS átalakítás a sürgősségi betegek rovására A sürgősségi és baleseti osztályok bezárását irányzó kormánytervek tesztelését végző első kutatások szerint a hosszú mentőszolgálati utak veszélyeztetik a súlyos betegek életét. A több mint 10 ezer beteg vizsgálatából álló ötéves tanulmány úgy találta, hogy sürgőségi helyzetben a beteg halálának

32


lehetősége a kórházba szállítás minden extra kilométerével növekszik. A tanulmány megjelenésével egyidőben a konzervatív párt vezetője, David Cameron a sürgősségi osztályok bezárásának leállítását követelte – állítása szerint 29 kórház van veszélyeztetve. A kutatók négy területre lebontva vizsgálták a mentőszolgálati nyilvántartást életveszélyt jelző hívásokra, és úgy találták, hogy a mentőautóban 10 km-nél kevesebbet utazó betegek 5,8%-a halt meg, míg a 11-20 km-t utazók 7,7%-a, a 21 km fölött utazók 8,8%-a halt meg. Az adatok azt sugallják, hogy a sürgősségi betegek szállítási távolságának növekedése a halálozás növekedéséhez vezethet. Az anafilaktikus sokk, fuldoklás vagy akut asztmás roham állapotában levő betegek sürgős ellátást igényelnek, és a túlélésüket segítené, ha rövid távolságra levő helyi sürgősségi osztályra kerülnének egy távoli szakkórház helyett. A kutatás jelentőséggel bír a kormány NHS reformtervére nézve is. Az átalakítás Londonban kezdődik, ahol egy tízéves terv szerint poliklinikai hálózatot hoznak létre a rutin egészségügyi ellátás szükségleteinek kielégítésére. A poliklinikákon kevesebb lesz a sürgősségi és baleseti osztály. A londoni terv várhatóan mintaként szolgál majd az egész ország kórházi rendszerének átalakításához. Ahogy az új egészségügyi miniszter nyilatkozta, az átfogó szolgáltatásokat nyújtó helyi általános kórházak napjai meg vannak számlálva. A betegszervezetek képviselője szerint, ha a helyi kórházak bezárnak, az embereknek messzebbre kell utazniuk, és a legbetegebbek számára az időkülönbség kritikus lehet. Viszont a kormány által indítványozott szuperkórházak azt jelentik majd, hogy ha a beteg megérkezik a kórházba, a legjobb ellátásban fog részesülni. (SZL) Forrás: http://society.guardian.co.uk/health/story/0,,2152992,00.html 2007-08-28 13:37:48

33


Bizonyítékokon alapuló orvoslás A NICE költséghatékonysági küszöbe A BMJ orvosi folyóirat megvizsgálta annak kérdését, hogy a National Institute for Health and Clinical Excellence költséghatékonysági küszöbe nem túl magas-e. A NICE független szakmai intézet annak eldöntésére, hogy milyen gyógyszerek vagy eljárások befogadására kerüljön sor Angliában és Walesben. Az 1999-ben történő megalakulása óta a NICE 20000 és 30000 £ közötti költséghatékonysági terjedelmet fogadott el egy év QALY nyerésére (minőség által igazított életévek). Azonban a King's Fund és a londoni City University közgazdászai szerint a NICE küszöbértékeinek nincs sem elméleti, sem gyakorlati alapja. A brit parlament Alsóházának bizottsága jelenleg vizsgálatot végez a NICE tevékenységét illetően, ahol a költséghatékonyság fontos tényezőnek bizonyul. Ha a küszöbértékek valóban magasnak bizonyulnak, mindez komoly következményekkel járhat. Azt jelentené, hogy az intézet túl sok új technológiát ajánlott, és amikor a háziorvosi trösztök teljesítik a NICE irányelveket, forrásokat vonhatnak el más egészségügyi szolgáltatásoktól, amelyek nagyobb értéket képviselnek. Az akadály túl alacsonyra helyezésével (vagyis a magas per QALY küszöbbel) csökkentik az NHS hatékonyságát. Felmerül a kérdés, hogy mi legyen a megfelelő küszöbérték. A bizonyítékok arra utalnak, hogy hibás illesztés áll fenn a NICE tartomány és a valós NHS értékek között. Pl. egy átlagos háziorvosi tröszt 12000 £-ot költ egy extra QALY nyereségre keringési megbetegedés esetén és 19000 £-ot rákbetegség esetén. Ezzel ellentétben a NICE döntések elemzése azt sugallja, hogy küszöbértékük közelebb áll a 45000 £-hoz. A szerzők azt az ajánlást teszik, hogy az NHS-t függetlenítsék az Egészségügyi Minisztériumtól a költséghatékonysági küszöb meghatározásának specifikus kérdésében, ugyanúgy, ahogyan a Bank of England működési függetlenséggel bír az államkincstártól, hogy az infláció ellenőrzése érdekében maga szabhassa meg a kamatértékeket. Szükséges lenne, hogy NHS-nek legyen egy küszöbértéket meghatározó bizottsága, ugyanolyan szerkezettel, mint amivel monetáris politika bizottsága rendelkezik. (SZL) Forrás: NICE's cost effectiveness threshold BMJ 2007; 335:358-359 (25 August) 2007-09-05 09:45:05

34


Események WHO Európai Regionális Bizottságának találkozója A WHO Európai Régiója 53 tagállamának képviselői 2007. szeptember 17-20 között Belgrádban találkoznak, hogy kialakítsák a regionális politikát, és felügyeljék a WHO európai tevékenységeit. A napirenden szereplő főbb témák a következők: ` Egészségügyi humán erőforrás-politikák⋅ ` Élelmezési és táplálkozási politika⋅ ` A Millenniumi Fejlesztési Célok⋅ elérése érdekében tett lépések Mivel az európai régió lakosságának átlagéletkora folyamatosan emelkedik, nő az egészségügyi dolgozók iránti kereslet, miközben a kínálati oldalon csökkenés tapasztalható. A szegényebb országok egészségügyi dolgozói külföldön vállalnak munkát a jobb megélhetés reményében, ugyanakkor gyakran kevesebb jogosultsággal rendelkeznek, mint a befogadó ország egészségügyi dolgozói. Többek között ezekkel a kihívásokkal kell megbirkózniuk a politikai döntéshozóknak az egészségügyi humán erőforrás terén. Az elhízás továbbra is terjed: 2010-re várhatóan a gyermekek egytizede lesz túlsúlyos. Ugyanakkor aggodalmat kelt az alultápláltság és az egészséges ételek elérhetősége is. A Regionális Bizottság fontolóra fogja venni az élelmezésügyre és táplálkozási politikára vonatkozó második akcióterv kidolgozását. A 2007-es év a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósításának félideje. A Regionális Bizottság meg fogja vizsgálni a Régió előrehaladását, valamint hangsúlyozza az erősebb egészségügyi rendszerek, valamint az anya- és gyermek egészségének fontosságát.(AZS) Forrás: http://www.euro.who.int/features/2007/featurerc07/toppage 2007-08-29 13:56:30

35


Egészségügyi Világszervezet (WHO) WHO: Vérellátás Dél-Kelet Európában. Könyvismertetés A dél-kelet európai országok (SEE) jelentős változásokon mentek keresztül az elmúlt 15 évben. A térségnek új társadalmi, politikai és gazdasági kihívásokkal kellett megküzdenie. A piacgazdaság felé történő kimozdulás az egészségügyi rendszer teljességét érintette, a népesség növekvő mértékben kiszolgáltatottá vált az egészségügyi kockázatoknak. Felismerve a régió támogatásának szükségét, az Európai Közösség 1999-ben parafálta a Stabilitási Egyezményt, célja a széleskörű fejlődés biztosítása, a hosszú távú konfliktusmegelőző stratégia. A Stabilitási Egyezmény világméretű nemzetközi kríziskezelési tapasztalatokon alapul. A kormányokat szerte a régióban egyre inkább foglalkoztatja a lakosság fizikai jólétének és minél jobb egészségi állapotának a biztosítása. A 2001-es első Dél-Kelet Európai Egészségügyi Minisztériumi Fórumán fogalmazódott meg ez az egészségre fókuszáló politikai elkötelezettség. A SEE országai megalapították a Dél-Kelet Európai Egészségügyi Hálózatot. Képviselőik találkoztak és Dubrovnikban aláírták azt a példa nélküli politikai állásfoglalást, amely szerint az egészségügy fejlesztésére törekszenek a régióban. Ez „Dubrovniki Fogadalom” (Dubrovnik Pledge) néven vált ismertté. A Dubrovniki Fogadalom legfőbb eredményeként 7 egészségügyi prioritásban állapodtak meg (ezek egyike: a biztonságos vérellátás). A második Egészségügyi Minisztériumi Fórumon, 2005. novemberében, a Skopje-i Fogadalomban újból megállapodtak - a 2001-ben elfogadott prioritást élvező területeken - az együttműködés folytatásában, valamint a SEE regionális egészségügyi hálózat megszilárdításában és a területi együttműködésért való teljes felelősségvállalásban. A biztonságos vérellátási projekt célja a minőség javítása és a biztonságos vér- és a vérkészítményekkel való önellátás biztosítása regionális szinten. Két alkotóelemet ölel fel ez a projekt. Az első célja a kölcsönös bizalom, a régióban a nemzetközi követelményeknek megfelelő nemzeti biztonságos vérellátási politikák megerősítése. A második célja az orvosi vészhelyzetek és speciális körülmények esetén a nemzetek között a biztonságos vér- és vérkészítmények biztosítása. Csak az első alkotóelem fejlődött megfelelő ütemben, különleges támogatást a szlovén, a svájci kormány, az Európa Tanács és a WHO Regionális Európai Irodája nyújt. (HE) Forrás: http://www.euro.who.int/document/e90300.pdf 2007-09-07 12:35:08

36

No title

Recommend Documents