KÜIoNLENYoMAT Á HoNvEDoBovos noil. tlIFoLYAM l919lÍ_2. szÁMÁBoL
Dr' Remes Péter orvos őrnagy, dr. Hítleg János orvos ezredes, tlr. Gyökössy József orvos ezredes, dr. Gelencsér Ferenc orvos alezredes
A túlnyomásos oxigén légzésiterhelés (TOLT) jelentősége
a cardiorespiratoricus rendszer funkcionális diagnosztikáiában pilótáknál
I)r. Remes Péter orvos őrnagy, tlr. Hitleg János orvos ezredes,
dr. Gyökössy József orvos ezredes, dr. Gelencsér Ferenc orvos alezredes
A túlnyomásos oxigén légzésiterhelés (TOLT) jelentősége a caÍdiorespiÍatoricus ÍendszeÍ fun kcionális diag nosztikájában pilótá kn ál ,""o*,'",3iliut"ii ji'il;;"l"'''"#i;á'11:áH]*:1:x13:Ti:!;:1i terheléses próba (ToLT próba) segítségével'Isrnertetik a próba metodikájált. Tagla,Iják az intrapulmonális nyor:nás fo_ kozódás pathomechanizmusát. Isrnertetik a tűróképesség elbírálásának al,apelveit. J'avasolják a ToLT prób'a alkalma_ zását a laterr,s CR elégtelenségkirrnutatásárta. Felhívják a fi_
gyelmet a rejtett CR etrégtelenségkimurtatásának jelentősé-
'
eére középkoru ll'ajőzó áülolmánynáil.
A szetzők eziltan mondanak köszönetet az asrszisztensi munkáért dolnának, Varsányi Mihálynénak és Pécsi Györgynek.
Bali
Mag-
A korszerű repülőgépeken végrehajtott repülések rendkívüI megterhelik a pilóta cardiorespiratoricus (CR) rendszerét. Szarol és munkatársai (19) reális repülési fe]'tételek között végzett vizsgálataikkal kimutatták, ho,gy a repülés egyes szakaszain a pulzusszám 160_170 percre' a légzésszám35_40 percre emelkedik. Krivonosz és munkatársai (12) műrepülési fe1adatok végrehajtása közben jelentős EGK-elváltozásokat figyeltek meg. Több szetző számolt be olyan, repüJés közben fetlépett szivizorn infarctusról, ame1y katasztrófához vezetett (21, 23, 24, 25, 26)
.
Ezek az adatok bizonyítják, hogy a pilóta rejtett CR elégtelenségénekkorai kimutatása a r'epülésbiztonság szempontjábóI rendkívül forrtos feladat. Éppenezért nagy jelentőséggel bírrrak a repülóatrkalmasság elbírálása szempontjából a speciáiis funkcionális terhelési próbák (7, 8, 9). Ilyen adequat funkcionális terhelési próba a kompenzáIás nélkü1 alkalmazott trlilnyon-násos oxigénlégzés(6,
22).
Vizsgálati anyag és módszer. 150-250-300 vízmm túlnyomást a tüdőben KM-32 típusúoxigénálarccon keresztül hoztunk 1étre szovj'et gyártmányú KPT-készülék segítségével, amelyen a túlnyomás nagysága pontosan beállítható. Az álarcból speciális 29
szelep nyitáSáva] a kilégzett levegő a külvilágba távozott.150 vízmm túlnyomáson a légzéstkét percig folytattuk, közvetlenül ezután 250 vizmm túJ'nyomáson pedig öt percig. A nyormás megszüntetése után öt perc pihenő múlva 300 vízmm túlnyomáson a légzéstíz percig tartott, és ezen nyornás megszüntetése után rnég két percen keresztül történt a restituciós folyamatok megfigyelése. A terhe]ésvizsgáIat idején az EGK-I két percenJként rögzítettük 12 elvezetésben (6 csatornás Hellige Multiscriptor és 6 csatornás Sierrr,ens direktíró készülék segítségével).Folyarnatosan nyomon követtük a systolés és
diastolés vérnyomás értékeka]akulását (Medicor KTD-I készülékfélautomata vérnyolmásmérő egysegével), a pulzusszám változását és a légzésszám változását (EMG őrzőszobai monitorokon). Folyamatosan rneghatároztuk a légzésitérfogat és a vitá]kapacitás vá]tozásait (Medicor KTD-1 készüIék spi-
rometer egységének segítségével).
A leírt módszerrel 31 fő 40 év feletti repüIőgép-vezető CR funkcióját vizsgáltuk meg. Értékeltüka terhelés hatására bekövetkező pulzus, vérnyomás, légzésszárn, Iégzésvolumenés EKG-eIváltozásokat. Jó tűrőképességűnek számítottuk azokat, akiknél terhelés alatt ezek az éttékek meghatározott normán belül rnaradtak. (Pulzus ingadozás terhelés alatt f 20/percnéI - 10/percné1 kisebb; systoles vérnyomásváItozás *20 Hgmmnél 10 Hgmm-néI kisebb; diastoles vérnyomás ernelkedése f 15 Hgmm-nél - változatlan légzésszám kisebb; mel]ett a légzésvolumen nem csökken; EKG: sinus tachycardia, légzésiarrhyúmia, jobb deviatiós tendencia, P2-3 kifejezett, ST depressio 1 mm-nél kisebb, ingerképzési zavar nincs; restitutio azon-
nali, tökéletes).
Csökkent tűrőképességűnek vettük akinek pulzus, vérnyornás, légzésés EKG-adatai a fenti normákat meghaladták. Rossz tűrőképességűeknek számítottuk, amennyiben egyszerre mind a 4 vizsgált paraméter e]téréstmutatott' Ugyancsak rossz tűrőképessegűeknek vettük azokat is, akiknél a vizsgált paraméterek bármelyikében a terhelés hatására extrém eltérésjött létre.
Eredmények, megbeszélés. 31 fő közúL 7 fő jó tűrőképességűnek, 8 fő rossz tűrőkép'ességűnek, 16 fő pedig csökkent tűrőképességűnek bizonyult.
A megvizsgált
I. táblázat
A VIZSGÁLTAK TÚRóKÉPESSÉG SZERIN.I]I MEGosZLÁsÁ
jó csökkent rOSSZ
osszesen
A
gátt 30
7fő 16 fő
8fő 31 fő
rossz tűrőképesség okait elemezve megáIlapítottuk, hogy 5 főné1 a vizsnégy paraméterben bekövetkezett változások együttes fellépése, egy
esetben polytop extrasystolia, egy esetben collapsus, egy esetben pedig extrém tachycardia volt az ok.
A RoSSZ 'IÍÍRŐKÉPESSÉGoKAI
2. táblázat
\/érnyorrrás, pulzus, légzés'EKG eltérésekegyüttes elforclulása
Polytop extrzisJ.stolia Collapsus
Extrén tachycarclia Összesen
Mint ismeretes (11) a túlnyomáso giás, szokatlan az ember szárnára, komp1ex és bonyolult. A túlnyomás nális e]'változást índikál, mindeneke (5,17)
A légzésa tüdőkre adott túlnyolmás következtében megváltozik. Megnő a tüdők térfogata, a mellkas kitágul, a diafragma 1eszá].1. Megváltozik a Iégzés jellege. A belégzéspasszív és rövid, a kilégzésaktív elnyújtott és nehezített lesz' A légzésiSegédizmok múködnek, főként hasi légzésvalósul meg, a mel].kas a kilégzésvégéinis kitágult helyzetben marad. A légzőközpont automatikus reflextevékenysége Íelborul. A tüdő rnechanoreceptorai, a HeIing-Breuer reflexben szereplő úll. tűdő feszülés-receptorok állandó afÍarens impulzusokkal látják el a Légzőközporrtot. A tüdő szövete áIlandó feszülés alatt, a mellkas kitágult állapotban van még a kilégzésVégénis. A légzőközpont belégzéskoris kilégzésre aktiváló impulzusokat kap.
Szafanov (28) myographiás vizsgálatai bizonyítják, hogy már a belégzés idején nőni kezd a kilégző izmokról e]vezeth,ető impulzusok amplitudója és frekvencÍája, ami kétségtelerr, hogy aktív reflexes gátlást jelent a belégzés kor]átozására, és a légzőközpont reflexmúködésének bonyolult átépüIését tükrözi. A korábban fiziológiásan atelectasiás tüdőterületek kitágulása következtében megnő a funkcionáIis residualis kapacitás, m,egváltozik a ]égzési térfogatok egymáshoz va]ó viszonya' megnó a funkcionáIó alveo]usok száma, é9 megnő a tüdők ventillatiója. A tüdők funkcionális residualis kapacitása 250 vízrnrn túlnyomáson péIdául átlagosan 1500 ml-rel nő, amelynek lÁ-a jól venti]lálódik, 2/g-a pedig rosszul. (28.) Ennek alapjárr ma már helytelen az a korábbi nézet, ame1y szerint a túlnyomáson létrejtivő funkcioná|is tüdőÍelület növekedés pozítívkompenzáló reakciót j e1entene. 31
Túlnyomáson a légzésáltalában ritkábbá és mélyebbéválik. Gyakori ós felüietes légzésrossz tűrőképességet (1)' vagy gyakorlatlanságot jelent'
amelynek elkülönítése ismeretes. (3, 4' 14) Jó tűrőképesség esetén vizsgálati anyagunkban alégzésszám lényegesen nem változott (9'1*2,5/percrőI 7,7*2,4fpercre csökkent, aü'ni statisztikailag nem szignifikáns), a légzésvolumenpedig 710*220 :ml-tőJ' 2650+650 m]-re emelkedett (O{O,OS;. Rossz tűróképesség esetén a Lé,gzésszám l2-l4lpercről 2}i4,2lpercre eme1kedeti (p{0,05), a légzésvolumen pedig 560+]60 ml-rőI csak 1550*540 ml-re vá\tozott. Rossz tűrőképesség esetén a légzésvolumen emelkedési aránya szignifikánsan kisebb, mint jó tűrőképesség esetén (n{o,os;. Y, I
zl
JJréaoao*uta %fffiSí+,"'tu
5 i12 N,
3 I, \l (!' !
\ :
2ooo -
S
rooo -
'tN
t 1. sz. ábra.
aooo
|
5
nyomáson.
oa
A
or légzésszám és légzésvolumen átlagok váItozása 300 vízmm túl-
Túlnyomásos légzéskapcsán megváltoznak az intrapleurális nyomásviszonyok, amelyek jelentős hatással vannak a haemodinamikára. A belégzésidején negatív intrapleurális nyomás pozitivvá váJ'ik, csökken a nyomásgradie,ns a kapiJ.lárisok és a nagyvénák között, nehezítettéválik a vénás visszafolyás a szívhez. A pitvarnyomás ugyancsak pozitívvá vá1ik belégzéskoris. Ezeknek a váItozásoknak eredményeképperr létrejönnek azok a feltételek, amelyek kedvezőek a vénás vér perifériás stagnálásához, és áItalában generalizáIt vérrás vérnyornás emelkedéshez v,ezetnek. Ivanov, Markin és mások (2B) vizsgáIatai azt mutatják, hogy a vénás nyomás olyan magasra ernelkedik, amely áItalában egyenlő a tüdőkre adott túlnyomással. Az intraalveoláris nyornás fokozÓdása következtében a tüdő kapillárisok vongálódnak, lumerrük szűkül, ellenál]ásuk nő, kisvérköri hypertonia jön létre és ennek megfelelően megnő a nyornás a jobb pitvarban és jobb kamrában is' A csö,k]<ent vénás telődés miatt csökken a 'systolés volumen először a jobb szívfélben, majd hamarosan a bal szívfélbenis. Kezdetben csökken a nagyvérköri vérnyomás. Romlik a coronaria keringés egyrészt az aot:ta nyomás csökkenése miatti csökkent telődés, másrészt a jobb szívfélben uralkodó hypertonia miatti gátolt ürülés következtében. A felsorolt haemo,dinarnikai változások megfelelő reflexes hatások érvenyesüléséhez vezetnek. A nagyvérköri vérnyomás gyorsan emelkedik, főképpen a kapilláris és a kiserek tónusfokozása következtében. Tachycardia alakul ki egyrészt a jobb pitvari nyomásemelkedés (Bainbridge reflex), más90
réSzt a kezdeti vérnyomásesés miatt működésbe lépő carotis sinus reflex ha-
tására.
reflexmechanizmusok stabi]izáIják a keringést. Normális reakció esetén tútrnyomás hatására tachycardia és vérnyomáseme].kedés fígyelhető meg' A pulzusszám és a vérnyomás alakulása jól követi az intrapulmonalis nyomásvisZonyokat.
A fent vázolt
t3o
)
i I
u\
rco) ao)
2. sz. ábra' 47 403.
A
{ '< tuu.
i ,o. -
,.
/'----\
\---/
.----2
,a--4,
DiAsTaLÉs L FRN,OM4'S 'E \ /-
\\
\/
Sz' G. őrnagy' A pulzusszáÍn és vérnyom.ás értékeinek alakulása
A
systolés és diastolás vérnyomáskülönbség gyakorlatilag nem változik. systolés vérnyomáscsökkenés diastolés vérnyomásemelkedéssel kedvezőt-
Ien jel.
O
V/Z mm
miatt a vizsgálatot meg kellett szakítani.
Ugyancsak kedvezőtlen jel a vérnyomás hirtelen csökkenéSe bradycardiával' valamint a vérnyomászuhanás tachycardiával.
Mindezek a szív funkcionális insufficienciájára utalnak (18). Az extrénr tachycardia, Vagy a tachycardizálódási tendencia ugyancsak a rossz tűrő-
3
Honvédorvos
33
4. sz. ábra. I57 4LI. K. M. alez' A 300 vízmm túlnyomás 8. percében észlelhető vérnyomászuhanás bradycardiával a keringés összeomlása miatt rossz túrőképességet jelent.
Hs-m t4o_
lro tco) tlo
I r
,'.,'v_.r'__..,_.\. t,.
{
\.- -.-_
1
rco-
sa-
._^_^, *"u_r11!an*
,._.,.r._._...a.-.-., .r-'
'--\---,-"
-
1o/s
7
J€
o
tso
25o
;
3oo
o
v/z hh
5. sz. ábra. B? 403' L. K. őrnagy. A 300 vízmm túlnyomás hatodik percében észlelhető vérnyomáscsökkenés tachycardiával kedvezőtlen jel.
k^!,Y-.Ynffi T.
t
T.
ilJ.""1-.i{-4\-Jt-ut^Li'
a/R
f{=rrsm++-t
aVL
'Y.1-t"-r.r"\r^Y-./-^Y
aVF
Ju"t l.,l.-1,-J'.l".lL^lr^
JI-.LL"|'J-J-.[-J.
6. sz. ábra. 97 404. H. L. a|ez. 300 vízmm túlnyomáson rögzített extrém tachycardia (152/min.) EKG képe. 34
Hghm t8a. t70. t60,
sY5ToLÉs
VÉRNYo/'Á'4s -,
/50, t40_
too,
D/ASTOLIS VÉRNYoMAls
-: l!
90- o ilo o
80
'-
I
t30 -
,lo
-
t.,
-
--
P//t
o
:(
,/E-;
-
7 sz. ábta' 6? 403. T. I. alez. Az extrém magas' ingadozó, a nyomásvÍszonyokat nem követő vérnyomás a vizsgálat megszakítását tette indokolttá.
g bál és
szívamegnövek pedig a légzésés szeom]ása után e
idegrendszer
keringés öszkialakult állapot hamarosan irreversibi]issé válhat. Példakéntismertetjük egy rossz tűrőképességű egyén vizsgálati adatait.
4 \
,lot
,uo) ,ro)
,,")
tool uo) I
,oo) no] 8070 t,
B. sz. ábra. 367 502. Sz. tűrőképesség esetén.
F
a7ez.
A
légzés,vérnyomás
pulzus alakulása rossz
óa
Sz. F. alez' Vizsgálat közben panaszmentes, viselkedése izgatott. A tú1nyomás harmadik percétőI cyanotikus, légzésearrythmiás, a kilégzésiellenáIlást nehezen küzdi le, egyenetlen' erőlködő, elnyújtott kilégzésifázis figyelhető meg, erős kilégző Segédizom-tevékenységészlelhető. A vizsgálat egész időtartama alatt egyenlőtlen légzésivolumenekkeJ. légzik. A légzésvoltrmen a 300 vízmrn túlnyomás negyedik percében 200 ml-re esik, ugyanakkor a légzé:s_ szám hirtelen megemelkedik, a percvolumen csökken, szapora felületes holttér légzésvalósul meg. Kifejezett arc, nyak és rr_lellkasi hyperaemia fi.-q1-eihető meg, a nyaki vénákon erős vénás pangás látható. Systolés vérnyomása 100-140 Hgmm között ingadozik, nem követi az intrapu1monáli; nyclr'rá'';iszonyokat, a kritikus szakaszon 100 Hgmm-re zuhan. Pulzusa 66-106/perc között ingadozik, nern követi a nyomásviszonyokat' 300 vízmm-en tlchv'::. dizálódik. Az EKG-n elszórtan kamrai extrasystolék jelennek meg. LeÍúv:-'l;kor kifejezett bradycardizálódás észlelhető' EKG restitutio elhÚrzódó' A r'iz.gálatot a negyedik percben megszákítjuk a hypoventillatio, a vérnycrnászu.és az extrasystolia miatt' Az EKG-n túl'nyomás alatt jellegzetes elváltozásokat figyelhettink meg' (2,70, 16) Legtípusosabb elváItozás a Pz-z hu]lámok növeked'ése és a T1 3 hullámok kisfokú, 1 mm-nél kisebb lelapulása. hanás, a tachycardizálódás
/.-JJ-iJ-,,\--L-r.^J*{,-
'zR
-rrJ-^-r- T:nT-T-rrrrr
aVL
9. sz. ábra. 117 40B. B' I. hadnagy. A P és T hullámok változása 300 vízmm túlnyomáson' A bal oldali nyugalmi felvételhez képest a jobb oldali 300 vízmm túlnyomáson felvett görbén látható a II-III-aVF e]vezetésekben a P hullámok növekedése, az I-II-III-aVR-aVL-aVF elvezetésekben pedig a T hullámok kis_ fokú lelapulása.
Normális reakció esetén ezenkívü] sinus arrythmia és sinus tachycardia, valamint jobb deviatios tendencia ész1elhetők. Rossz tűrőképesség esetén a P-hullám nagy,sága nem nő' hanem csökken, sőt negatíwá is válhat. A Páullám inverzio az alacsonyabb szintű ingerület
képzésreutal.
Csoportos vagy politop extrasystolia fellépte, vezetési zavar fellépte (27), jele. - 2 hrrllám inversiója ST szakasz depressióval szívizomkárosodás Az ST szakasz isoelektromos vonal alá süllyedése az insufficiens coronaria keringés esetén figyelhető meg. T1
36
arR t
'|:
'/L v
t-
f' t- r- Í-í' y- r
{-
t Í- {'
Í'
"7pL í-Mf,
10. sz. ábra. 627 505. N.
J' növ. Sinus, légzésiarrythmia
I
t{_
l' "{
300 vízmm túlnyomáson.
-*V-Jv-J.!.-!V
E nt.
At----vts...R
OVR -ír--1r.*
^l--l1-aN-HN
>--g-
al/
F
11. sz. ábra. L67 4LI. V. J. alez. 300 vízmm túlnyomás hatására létrejijvő úgynevezett jobb deviatios tendencÍa.
különösen akkor, ha azt az Könnyen tévedhetiink az EKG értékelésénél, kíséreljük meg. NormáIis néIkül adatai kivizsgálás komplex és a anamnesis EKG-variánsokat ítélhetünkkórosnak, és kellő atap nélkül diagnosztizáIhattlnk coronaria insufficientiát. Az izolárt EKG-vizsgálat távolról sem adhat pontos diagnózist, ezért egyidejűIeg ke]l értékelnünk a vérnyomást, a pulavizs_ zust ,és ,atüdő is. (15) küli gála alatt a
A
szünteté
és a
percek
alatt végbemegy. A kisvérktjri hypertonia azon'rral megszűnik, fokozatosan 'iavul a jobb szív vénás telődése, javul a kisvérköri keringés, ennek követől
I
v--r-
{
t-r
{.^'L
l-l\r"-4-
t I
aVR
t I
AVL
t
aYf
12.
V
sz. ábta.607 505' L. L. növ. 300 vízmm túlnyomás hatására (nyíIlal jelölt rész)
a P hullámok isoelektromossá válna]<'
m.
aVR aVL
aVF 13.
sz. ábir:a. I77 4ÍI. V. I. ailez' 150 vízrnm túünyomással provokált rnonotop, kam-
rai extrasystolia.
r-'
r.-rL
r
*,
A-
4. ," 4- ^
I u-
y--v v__ y
tL
'
'
n w OI/R
y "Í_tr- V -:r
"vL-1 u"-
F
,
n-
l
' F---^*L-------J\----l---il-r4--Ja-J-A..I-^.,\"' {e.i/'-\i I 14. sz. ábta. 437 503' I' K. alez. 250 vizmm túlnyomással provokáIt polytop kamU
rai extrasystolia. 38
In
arn
*f-J_1q_P
aVL
+-4-#
qVF
-!Y-)---lv-'lv-
15. sz, ábra. |7 402. Sz.
K. alez.
sos' TozF negatív, ST deprésszióval.
250
abb, T2 bif.ázi-
J--,J_J---,-r*
:'/R 1---nc';'L ---^--<^
aVF
-^l-^-^L^
16. sz. ábra. 357 5o2. Sz. F. alez' 300 vízmm túlnyomáson ST depresszió aVF-ben és kamrai extasystole.
II-III-
keztében a bal szív te]ődés, előnyösen emelkedik az aortanyomás, jelentősen fokozódik a coronaria keringés. Néhá,rry óra alatt a központi idegrendszer tel-
hogy a repüIő alkalmasság elbírálásának jában nagy je1entőséget ke1l tulajdoníta-
kcionáIis vizsgálatoknak, ameJ'yek lehetővé teszik a CR rendszer állapotának objektív megítétését.KüIönösen nagy jelentőségű ez a középkorú és az idősebb hajőzók repülő alkalmassága megíté1ésében.
Az
á1ta1unk alkalmazott ttrlnyomásos oxigén légzésiterheléssel csökkent
trajózóknál terhelések latok) tarto
yelést (csan végrehajrossz tűrő39
képességűpilótáknál ideiglenes a]kalmatlanságot állapítottunk meg, egészségügyi szabadságot adtunk, kondicioná]ó sportkiképzést rendeltünk el. Amennyiben a kontrollvizsgálat isméte]ten rossz tűrőképességet mutatott vadászpilóták esetében típuskorlátozást rende]tünk el.
-
IRODALOMJEGYZEK A.: Izményje ljogocsnoj ventiljácii pri dihányíi pod izbi(1961) ah. Voj 2. cselové m pod zlyi of penszier. biol. 3.Babcsinszkij' F. v.: Trenyirovka liotcsikov v polzoványii kiszlarodnim abarudovanyijem dlja dihányija pod izbitocsnim ravlenyijem' Vojenno - Med. Zs. 7,58-s9. (1962) 4. Babcsinszkij, F. V.: Izményija dihányija pri trenyirovke ljotcsikov pod izbitocsnim davlenyijem. Vjenno 3,51-54 (1964) - Med. zs. pri P. V. Ioanou, B. I.: Gazoobmen dihányii pod povisennim davle-5.Bujanou, nyiem. Vojenno Med. Zs. 5,60-64. (1963) 6.Volosin, V. G..' -Kiszlaródnie obeszpecsénie szerdcah pri dihányii pod izbitocsnim davlényiem. V. knyige Aviacionnaja i koszmicseszkaja medicina. I.Agadzsanjan N.
104-107. M.,
(1963)
7.Vohmjangin, P. F.: opit primenyényija funkconálnoj probi dihányija pod izbitocsnim davlenyiem pri vracsébnom obszledoványii i expertyize 1jotnovo szosztáva. V knyige Probl. koszmicseszkoj medicini' 107_109. M., (1966) 8- Bjailro' M. P.: O prímenyényii dihányija pod izbitocsnim davlényijem kiszlaroda v celjah vracsebnoj expertyizi ljotnovo szosztáva. Vojenno Med. Zs' 1l, 40-43. (1962) !.Golgain' N. A., Rajeu, Sz. F.: Znacsényie elektroÍiziológicseszkih iszledoványij pri dihányii pod izbitocsnim davlenyiem dlja vracsebno Ijotnoj expertyizi.
Vojenno - Med. 2s.2,62-65. (L966) ID.Zsarou, Sz. G. Izmenyényie csasztoti pulsza
veka na balsih viszontah
kiszlaroda. Vojenno
v
i biopotenciálov szerdca u cselozaviszimosztyi of velicsini izbitocsnovo davlenyija
Med. Zs. 5,64-68.
IL.Koualenko, E. A., Cserngakot:, I. M. gii. tom:XXI. M.,
!2.Kriuonosz, (1974)
13. 14.
(1972)
-
V
(1963)
knyige Problemi koszmicseszkoj biolo-
A. A., Nagornij, Sz. I.: XV.
RepüIőorvosi Konferencia. Moszkva
Metogyiki iszledonányij v cserjah vracsedno- ljotboj expertyizi. Vojennoje izd. M. (1e72) Nakapkin, o. A. Iz opita trenyirovki ljotnovo szosztáva k dihányiju pod povi-
sennim davlenyijem kiszlaroda. Vojenno (1964) - Med. Zs. 1,64-65. K ocenke nyekatarih reflektornih reakcij organyizma prí dihányii pod povisennim davlenyiem v ljog kih. V knyige Avijacionnaja is koszmicseszkaja medicina. 381-385. M. (1963)
15.oblapenko, P. V.
.
16.Polseuk, l. P. Izmenyényija bioelektricseszkoj aktivnyoszki miokarda pri dihányii kiszlarodom pod izbitocsnom davlényiem. V knyige probl. koszmicseszkoj med. 309-311. M. (1966) L7.Popkou, V. L., Csernaakou' I. N. Dinamika krovjavnovo davlényija v pravom zseludocske szerdca pri povisényii vnutriljogocsnovo davlényija. V knyige probl. koszmicseszkoj med. 313-314. M. (1966) 18. Rajeo' Sz. F. o perenaszimoszty dihányija kisz]arodom pod izbitocsnim davlé(1974) nyiem. Vojenno - Med. Zs. 3,60-6r. 19.Szarol, Z'' Szliuók, T', Valihnouski, B.: XV. Repülőorvosi konferencia. Moszkva (19?4) 20'Trentgeu, V. G', Jegorou, A, B. Szoszudodvigatyelnije reflekszi cselovéka pri dihányii kiszlarodom pod povisennim navlényiem. Vojenno Med. Zs. 7,54_ s7. (1e62)
40
-
\L.Benson, J.; Aviat Med. 1937. B,81.
z2,Ernsting J.; The physiology of perssure brathing. Textbook of aviation phy'siology. Oxford. 37 4-405. 23'G.Iantz,V.M, Stembriilge,V. Á.: J. Aviat. Med. 1959.30' 75' 24. Silliphant, w. M., Stembrid'ge, V. Á.: USAF. Med J. 1958. 9' 207' 25.Towsend, F. M., Stembridge,V. Á.: F. K.:25 ann. Meeting of. the last. of Aeronaut. Sciences. Philadelphia 1957. 26.White, iV. S.; J. Med. Ass. 1940.II5, 447. 27.Wi,Ison,
c. L. Lang, R. H.; Cardiac arrhytmias and syncope dgring- positive pres-
_ -iase report. i praktyika aviacionnoj
sure bíeathing
28.
Tyeorija
Aerosp. Med. 32, 11, 1026-1030' med. M. 239-361. (1971)
(1961)
4l
