No title

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

„Egészségre nevelő életmód programok Szentbékkállán”

Szentbékkálla

EGÉSZSÉGTERVE 2013-2016 „Az egészség nem állapot, hanem aktivitás” (Arisztotelész)

„Egészségre nevelő életmód-programok Szentbékkállán” Oldal: 1 / 48

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

1. fejezet ÁLLAPOTLEÍRÁS A település földrajzi helyzete, természetrajza Szentbékkálla a Káli-medence északi térségében foglal helyet. Abban a Káli-medencében, amely a Balaton –felvidék természeti és néprajzi értékekben leggazdagabb tájegysége. A változatos formájú helyek által koszorúzott mediterrán tájban harmonikusan olvad össze a középkor sűrű településhálózatát idéző falvak sora a medence síkjának mélyzöld rétjeivel, a hegyoldalakat hosszan borító szőlőkertekkel, a bennük ékszerként ragyogó pincékkel, a szőlők felett a hegyek üstökeit borító erdőkkel. E szűk medencében a XIII-XVI. Század idején 8-9 Káli nevű helységet tartottak számon, ma ezeknek helyén hat község található: Szentbékkálla, Mindszentkálla, Köveskál, Kővágóörs Kékkút és Salföld. A medencét átszelő Tapolca - Zánka körútról leágazó és oda visszatérő úton közelíthető meg Szentbékkálla, távolsága Zánkától és Tapolcától közel azonos, 10-13 km. A mai névalak előzménye Szentbenedekkálla volt. Olyan Kál nevű helységgel van tehát dolgunk, amelynek első templomát Szent Benedek tiszteletére emelték. A név második fele pedig attól a Kál horkától származik, aki honfoglaló őseink között a nemzet bírája volt, és ez a medence volt egykori szállásbirtoka. A település természetrajza A Káli medence a tájegység iskola példája: a föld szerkezet, domborzata, éghajlata, vízhálózata, növényzete, és az emberi kultúra, építészet, és gazdálkodás harmonikus egysége. A rendkívül gazdag természetföldrajzi értékeinek köszönhetően Szentbékkálla a Balaton Felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területei közé tartozik. Feltétlen kiemelendő a KözépEurópai viszonylatban is egyedülálló Kőtenger, vagy ahogyan a helyiek mondják a Kűhegy, a vulkáni működés következményeként létrejött „tanúhegyek” sorába tartozó Fekete hegy, és a platóján sorakozó tavak, valamint a reliktum növényeket is megőrző Sásdi-rét. Vízrajzi szempontból a legérdekesebb geológiai képződmények a Fekete-hegy bazaltplatóján levő tavak: Bika-tó, Bonta-tó, Barkás-tó, Monostori-tó, Kálomis-tó, Kettős-tó. Ezek kicsiny, lefolyástalan mélyedések ún. kőtálak, amelyeket állandóan vagy időszakosan víz tölt ki. A karsztosodó kőzetek repedésein átszivárgó víz a Fekete-hegy nyugati oldalának egyik partján bővizű forrásként jut a felszínre, ez az Öreghegyi-kút. A településünk nagy része ugyan kultúrterület, mégis viszonylag sok a háborítatlan térség, ahonnan a természetes növénytakaró nem tűnt el. Színes, sokrétű növény együttesek találhatóak a Kőtengerben, a bazaltsziklákon, a bazaltplatókon. Számos különleges növényfajt tartalmaznak a bazaltplató tavai. Pl.: a Barkás-tó


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

lápjában nagy tőzegmoha, karcsú tőzegmoha és ritka jégkorszaki maradványfaj a Sphagmun fibriatum található. A Sásdi-réten 1988-banm találták meg a Balaton Felvidéki Nemzeti Park címernövényét, rendkívül ritka lisztes kankalint A Fekete-hegy mediterrán jellegére utal az erdőkben vadon is előforduló házi berkenye és a szőlők szélein díszlő szelídgesztenye is. Mindezek alapján mondotta Eötvös Károly: a Káli medence „ A kerek világ legragyogóbb foltja” Településünk rövid története A falu rendkívül gazdag történetéből általunk fontosnak vélt néhány dátumot és hozzá kapcsolódó eseményt mutatunk be. A Balaton-felvidék különböző térségeiből előkerült leletek bizonyítják, hogy benne a Kálimedence magasabb része is az újkortól a történelmi korok népeinek megjelenéséig- mindig lakott volt. A rómaiak az egész Káli-medencét lakhatták, mert szinte minden egyes településről kerültek elő római kori leletek. Szentbékkállán is van a birtokunkban 3 római kori sírkőtöredék. 907-re teszik a történetírók, amikor ezt a területet a magyar honfoglalók véglegesen birtokukba vették. Az itt letelepedő honfoglaló nemzetség első tagja Kál horka volt. Később egyházi és királyi birtok. 1273-ban egy birtokper alkalmával említették meg először a község nevét, amelynek ekkor már temploma volt. 1529-ben érte a települést az első török támadás, melynek eredménye: 18 adófizető+ 20 szegény és puszta telekből néhány év alatt 1 adófizető maradt a faluban. 1548-ban Szentbékkállát a török által felégetve és pusztán találták. 1561.április 17-ét követő napokban a falu felégetésével együtt a török elpusztítja a püspöki palotát is.Ma a Velétei palotaromként tartjuk számon. 1691-től létezik egyházi anyakönyvezés. 1790-99 között épült fel a régi templom helyén a mai, késő barokk stílusban. Az 1848/49-es szabadságharcban 11 igazolt honvéd vett részt a faluból. 1849-ben szörnyű kolerajárvány pusztít, pl. augusztus 14-én 8 főt temettek. 1881-ben felépült a ma is álló két tantermes iskola ( ma közösségi ház és könyvtár). 1891-es évben a filoxéra teljesen elpusztítja a szőlőket. 1910. A lakosság létszáma ekkor volt a legnagyobb: 801 fő. 1914-18-as első világháború veszteségei: 29 halott, 38 sebesült és rokkant, 18 hadifogoly. Az 1918-as év további csapásai: egy tűzvész a falu felét elpusztította, a spanyolnátha járványban 89-en meghaltak. 1930-ben Szentbékkállára kerül Marx Viktor kántor tanító, a 1939-ig példátlan kulturális fellendülést eredményezett a faluban. 1935-ben felépült Borbély Gáspár strandfürdője az Öreghegy oldalában, ennek következtében ígéretes idegenforgalomi fellendülés kezdődött… 1945 márciusának utolsó harmadában a falu hadszíntérré változott, bombatámadások érték. 1959-ben megalakul a Kálvölgye termelőszövetkezet Kovács Lajos elnökkel, majd 6 év múlva a medence Termelőszövetkezeteit összevonják Kővágóörs központtal. A hatvanas évek közepétől a fiatalság jó része elvándorolt a faluból, a fejlesztésekből kimaradt, „alvó” település lett. A mostani idők tekintetében szerencséje ez, mert így maradhatott meg értékeinek forrása, a természet és az épített környezet archaikus szépsége.


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

1983. július 30-án megnyílt a Pegazus fogadó, melynek hatására a falu újkori történetének legnagyobb fellendülése vette kezdetét, az idegenforgalom fellendülése, a falusi turizmus kibontakozása. A falu területén néhány műemlék és műemlék-jellegű épület, illetve présház, valamint 10 kőkereszt található. •

Demográfiai helyzet

A község lakóinak száma: legfrissebb adatok 2013. január 1-jei állapot 215 fő. Évente 3-4-5 fővel csökkent a létszám 2005 óta év végén: 250 fő Születések száma: 0 fő Halálozás: 6 fő Beköltözők: 9 fő Elköltözők: 5 fő Életkor 0-14 éves 15-X éves 0-18 éves 19-62 éves 63-X felett

fő 18 197 31 146 38

A településen lakók létszáma 1910-ben volt a legmagasabb: 800 fő, majd a 60-as évek közepétől a 90-es évekig fokozatosan, jelentősen csökkent. Ez a tendencia napjainkban is folytatódik, már az 5. éve minden évben legalább 3-4 fővel csökken a lakosságszám 2005 óta 45 fővel csökkent. Bár a halálozási arány meghaladja a születések számát, a beköltözések révén enyhíthető a további csökkenés. Az iskolás óvodás gyermekek létszáma is 2005 óta jelentősen lecsökkent, 2 fő óvodásunk és 10 fő általános iskolás gyermekünk van. Biztatónak mondható, hogy az óvodás, iskolás korú gyermekek száma 69, ami a lakosság 24%-a! A település tehát kicsi, de nem elöregedő! Lakáshelyzet Lakásállomány 2013 év végén: 147 lakás Épített lakások száma: 1 db Felmérést végeztünk annak felderítésére, hogy milyen arányban van a közelmúltban betelepült, és a helyi őslakosok által lakott ingatlanok száma. Az ingatlanok megoszlása a tulajdonviszonyok szerint: Szentbékkállai „őslakosok” tulajdonában lévő lakóházak száma: 75 „Bebírók” tulajdonában lévő ingatlanok száma: 66 „Lakatlan” ingatlanok száma: 6 Lakatlan ház azt jelenti, hogy sem itt lakók, sem nyaralók nem lakják, ezek többnyire eladó házak. A „bebíró” kifejezés olyan tulajdonosra utal, aki „bebirtokolt”, vásárolt itt házat, pincét. Közülük jó néhány külföldi állampolgár, illetve nyaraló tulajdonos. Mindez nem lenne érdekes egy település életében, hiszen mindenhova költöznek idegen emberek, ha az összes ingatlannak lassan nem a felét tenné ki. Ez a helyzet új viszonyokat teremt a falu életében, a problémák kezelése megszabhatja a település sorsának további alakulását is.


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás A korábbi évszázadokban a gazdálkodók a ”több lábon állást” tartották ideálisnak. Mégis a szőlőtermesztés kitüntetett helyet foglalt el, a többi ágazat (állattartás, gabonatermesztés, rét, legelőgazdálkodás) is részben ennek volt alárendelve, hiszen az istállótrágya nélkülözhetetlen eszköze a gazdag szőlőtermesztésnek. Biztos adatok vannak arra nézve, hogy már a rómaiak idején is volt medence peremét alkotó hegyek oldalán szőlőművelés. Évszázadokon át, egészen a XIX. század végéig, ugyanarra a helyre telepítették a szőlőt. A szőlőhegy autonómiát élvezett, birtokosai (jobbágy, polgár, földesúr). Hegyközségbe tömörültek, amelynek törvényei előírták a hegybéli magatartást, rendet és ezek mindenkire egyformán kötelezőek voltak. 1891-ben az addig virágzó szőlővidéket teljesen „megette” a filoxéra. A filoxéra leküzdése az amerikai alanyfajták térhódításának köszönhető. A filoxéra pusztítását követően ugyan megkezdődött a pótlás, azonban még 1935-ben is csupán 213 kh. Újabb, szintén szőlőtelepítések csak a második világháború után történtek. Napjainkra a modern telepítési módok a kistermelők körében is elterjedtek, a széles sortávolságok alkalmazkodtak a gépi műveléshez. A ma használatos szőlőfajták: Olaszrizling, szürkebarát, Piros tramini, Chardonnay és megjelent a Kékfrankos is. A Káli medence a Balaton-felvidéki történelmi borvidék része. A bor értékesítésében ma nehézségek vannak, de a bortörvény finomításával, illetve a Hegyközségek újraéledésével, a piaci viszonyok érvényesüléséve, a korszerű borkezelési eljárások elterjedésével, előbb-utóbb a palackozás megszervezésével ismét lehet ára a szentbékkállai boroknak. Erre utaló jelek egy-két termelőnél máris jelentkeznek.

A szentbékkállai Hegyközség szőlő-és bortermés adatai

A hegyközségek rendszere 2013. július 1-től átalakult, a kis hegyközségek összevonásra kerültek. Jelenleg 23 település alkot egy hegyközséget, melybe Szentbékkálla település is beletartozik. A hegyközség 5344 ha területre terjed ki ezen belül 1115 ha bejelentett szőlőterületen gazdálkodnak. ( Szentbékkálla 36,4 ha bejelentett szőlőterület) Az új hegyközség elnevezése: Balaton-felvidéki Borvidék Hegyközsége, Balatonederics székhellyel. Megnevezés 2000. év Szőlőterület 40,6397 (ha) Szőlőtermé 2.893,83 s (q) Bortermés 2.170,38 (hl)

2001. év 45,2729

2002. év 41,4749

2003. év 72,6493

2004. év 43,1615

2005. év 56,4381

2013 1115

3.665,71

3.250,06

4.791,57

3.375,11

4.458,48

1972

2.734,62

2.431,00

3.878,05

2.507,08

3.120,00

1350

Az egész Balaton környékén nem ritkák a római kor 2000 éves emlékei. Az 1300-as évek elején a veszprémi püspökségnek már kiterjedt szőlőbirtokai voltak itt, de feltehetően már a kelták itt is termesztettek szőlőt. Századokon át királyi birtokok és főúri szőlők, valamint kisnemesi szőlőbirtokok hirdették ennek „Egészségre nevelő életmód-programok Szentbékkállán” Oldal: 5 / 48

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

a területnek a kiváló borait. Már a középkorban Tirolba és az Alpokon túlra, a délnémet területekre szállítottak erről a területről borokat. Az Esterházy család hercegi és grófi ága a környék legtöbb szőlővel rendelkező birtokosa volt, uradalmaikban rendszeresen készttettek természetes csemege-borokat. A XVIII. századi dézsmapincéjük még áll Szentbékkállán a templom feletti területen. A vidék Balatonra néző szőlőterületeinek klíma-adottságai kiegyenlítettek, más területei védett lankákon helyezkednek el, ezért szélsőséges időjárási hatásokkal nem kell számolni. A domborzatilag gazdagon tagolt tájban kedvező mikroklimatikus viszonyok alakultak ki. Ezt a vidéket szépsége és csökkenő számú őslakossága miatt a városi emberek már évekkel ezelőtt felfedezték maguknak. Nagy számban költöztek ide művészek is, akik szívükön viselték a táj arculatának megőrzését, és sokat tettek is ezért. Főleg a Káli-medence környékére jellemzőek az igényesen rendbe hozott régi és - stílusában a tájba illeszkedő - új házak, templomok, fogadók és vendégváró borpincék. A szőlőn kívül az egész Káli-medence napsütéses fekvése a gyümölcsféléknek is kedvez. A mérsékeltövi gyümölcsfélék szinte mindegyike fellelhető mind a mai napig. Jelenleg a határban három jelentős gyümölcsültetvény található: a Sátormahegyen egy meggyes és mandulás, a Kishegyen egy mandulás, a Töltésben pedig egy kisebb kajszibarackos. A szántóföldi növénytermesztésben az önellátásra való törekvés volt a jellemző. A második világháborúig a vezető termény a rozs volt, főleg azért, mert szalmáját sokoldalúan lehetett hasznosítani (alom, zsúp, szőlőkötöző), ezt követte a búza, árpa, kukorica, zab, de termeltek mákot, lent és kendert is. Az 1990-es évek privatizációja úgy hozta, hogy a földterület jelentős részét olyanok szerezték meg, akiknek eszében sincs földműveléssel foglalkozni, így aztán jelentős területek parlagon vannak. Mára sem a gabonatermesztésnek, sem a zöldségtermesztésnek Szentbékkálla határában nincs jövője. A nagy múltú állattartás gyakorlatilag megszűnt, ma csak néhány sertést ás aprójószágot tartanak 1-2 háznál. Szentbékkállán a mindennapi élethez és gazdálkodáshoz legszükségesebb iparosok pl. kovácsok, bognárok, kőművesek mindig voltak, ez utóbbiak ma is működnek, részben a több embernek is munkát biztosító Kúria BT-ben, illetve Orbán Jenő által. De van szobafestő és mázoló és villanyszerelő szakember is. Viszonylag új keletű gazdasági ágazat az idegenforgalom, melyet vendégházak, éttermek, presszó, söröző jelenít meg. A jövő húzó ágazatai Szentbékkállán a szőlő és borágazat, illetve az idegenforgalom lehet. Ehhez azonban „meg kell fogni” azt a több ezer idelátogató turistát, akik a Kőtenger megtekintésére érkeznek. Szentbékkálla falusi szállásadás adatai Év

2011

2012

2013

Vendégfogadó helyek

19

20

22

Szobák száma

61

64

70

Férőhelyek száma

135

141

153


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

Vendégéjszakák számának alakulása 2000. év 980

2001. év 267

2002. év 599

2003. év 367

2004. év 250

2005. év 320

év

2011

2012

2013

Vendégéjszakák száma

1830

2725

2446

A kimutatások alapján látható, hogy nagymértékben megnövekedett a településen az idegenforgalommal foglalkozók száma, illetve egyre vonzóbb településünk, jelentős mértékben megnövekedett a vendégéjszakák száma. A vállalkozások száma 12. A vállalkozásoknál dolgozók száma 28. Ezen belül az alkalmazottak száma 20 fő. A településen működő vállalkozások: - 1 vegyesbolt - 1 presszó - 2 vendéglő A működő legnagyobb vállalkozás: a Kúria BT kőművesipari vállalkozás. A településen nagyvállalkozások nincsenek. A településen 15 fő regisztrált munkanélküli él, ez a lakosság 6,98%-a. Nőtt a számuk az előző évekhez képest. Tartósan 8 fő nem talál munkát. A munkanélküliek közül 7 férfi, 8 nő. Az önkormányzat a munkanélküliség enyhítése érdekében közfoglalkoztatás keretében dolgozókat foglalkoztat, akiket a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők közül választ ki. A 2013. évben az önkormányzat valamennyi támogatásban részesülőt foglalkoztatta néhány hónapon keresztül. Az etnikai kisebbség (cigányság ) 0 fő, a lakosság 0 %-a. Infrastrukturális ellátottság Lakásállomány 2013. év végén: 147 Szolgáltatott vízmennyiség m3/nap : 44 Ivóvízvezeték hálózat km: 3,0 Összes önkormányzati belterületi út km: 5,0 Ebből kiépített belterületi út km: 4,0 Vezetékes ivóvíz ellátásban részesülők száma: 215 fő Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont: 147 lakás Gázellátásba bekapcsolt 31 háztartás Közkifolyó: 5 db Helyi kábel TV Személygépkocsi állomány: 88 db Tehergépkocsi: 16 db Motor: 7 db Utánfutó: 3 db Pótkocsi: 10 db Helyi újság, mely megjelenik háromhavonta egyszer: Szentbékkállai Hírlevél


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

A községben működő intézmények a.) Önkormányzat Az Önkormányzat Képviselő testülete 6 fő, tartalmazza a polgármestert is. Közülük 4 férfi, 0 női képviselő. 2013. január 1-től átalakult az igazgatás, mely Szentbékkállát úgy érintette, hogy a kötelező feladatait a Kővágóörsi Közös Önkormányzati Hivatal látja már el. Szentbékkállán heti egy alkalommal van kirendeltség ahol a település lakói jelezhetik ügyeiket és leadhatják a hivatal dolgozójának. A Közös Hivatal 10 település feladatait látja el, 22 fő dolgozóval A társulás megváltozott már csak az óvodai nevelés ellátására alakult, megnevezése Köveskál és Térsége Óvoda Társulás. A védőnői szolgálatot 2012. júliustól 7 település tartja fenn megállapodás alapján. A székhely községben 2004. júliusig 1.- 4. évfolyamos oktatás történt. Azonban 2004. szeptembertől megszűnt a székhely községben az oktatás. Így már az alsó tagozatos gyerekeknek is a felső tagozatos gyerekekkel más településekre kell járniuk. Az utóbbi években önkormányzatunk anyagi lehetősége stabilizálódott, szűkösen, de még fejlesztésre is tudunk kisebb összegeket fordítani. Fejlesztéseinket elsősorban pályázati támogatással próbáljuk megoldani. Az önkormányzat fejlesztési terve: Szennyvízhálózat kiépítése megtörtént Településrendezési terv teljes megvalósítása, módosítása folyamatban Az idegenforgalom fellendítése mindig folyamatban Az önkormányzat tulajdonában lévő épületek felújítása: mindig van felújításra váró épület, egy részének felújítása azonban megtörtént A halottas ház felújítása megvalósult b.) Falugondnoki szolgálat A falugondnoki szolgálat teendőit 1 fő látja el. Teendői közé tartozik: Az időseknek, az arra rászorulóknak házhoz viszi az ebédet Igény szerint az időseknek bevásárol Gyógyszer kiváltás Rászorulóknak favágás, hólapátolás Az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása c.) Házi segítésnyújtás A teendőket 1 fő szociális gondozó látja el. - Az egyedülállókat és betegeket naponta meglátogatja és gondozza őket - Házi segélynyújtás, azokról a személyekről gondoskodik, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak - Figyelemmel kíséri a lakosság és a családok életében jelentkező problémákat, és azok okait jelzi szolgáltatást végző szerv felé


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

A falugondnoki szolgálat és a házi segítségnyújtás együtt, egymást segítve működik. Így tudják lehetővé tenni a folyamatos, hétvégekre is kiterjedő működést. A szolgáltatások biztosítása az Önkormányzatnak egyre nagyobb megterhelést jelent, bár nagy szükség van erre az idősödő, önellátásra képtelen lakosok mellett. A település más intézményt nem tart fenn. Az iskoláztatás állami feladatba került így az iskolai társulások megszűntek. Szociális ellátások Szociális juttatás valamely formájában 2013-ban 31 fő részesült. Az igénybe vett juttatások: tartósan munkanélküliek rendszeres segélye: 15 fő időskorúak járadéka: 0 fő közgyógyellátási igazolvány: iskolakezdési támogatás: 0 fő temetési segély: 0 fő átmeneti segélyek: 2 fő rendszeres gyermekvédelmi támogatás: 13 fő rendszeres szociális segély: 1 fő Közlekedés szempontjából nehéz településünk helyzete, az utóbbi években egyre kevesebb a napközben közlekedő buszjáratok száma. Az oktatás szempontjából a mi településünk révfülöpi Általános Iskolához tartózik, gyermeket más településre, körzetbe beíratni csak külön engedéllyel lehet. Az egészségügyi alapellátás szempontjából köveskáli vállalkozó háziorvoshoz tartozunk. Bejegyzett egyesület a Szentbékkálli Polgárőr és Falufejlesztő Egyesület. 2013. évben két tanfolyamnak adott helyett Szentbékkálla Község Önkormányzata, mely nagy sikert aratott, sokan vettek rajta részt. Egészségügyi ellátórendszer Az alapellátást a Köveskálon lévő háziorvosi rendelőben működő összevont háziorvosi vegyes praxisban látja el Dr. Rothstadter Ágnes háziorvos egy asszisztensnő segítségével A praxisba bejelentett betegek száma: 1091 fő, ebből szentbékkállai lakos 154 fő.

Korcsoportos eloszlás életkor 0-5 év 5-15 év 15-35 év 35-60 év 60 felett összesen

praxis adatok/fő 17 72 285 488 120 1091

Szentbékkálla adatok/fő 4 6 43 59 42 154


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

Betegségek megoszlása 19 év felett Betegség csoport

praxis adatok/fő 470 53 27 91 30 117 79

Magas vérnyomás Ischaemiás szívbetegség Deformált ízületi elváltozás Máj betegség Rosszindulatú daganat Cukorbetegség Gerincoszlop betegségei

Szentbékkálla adatok/fő 69 11 5 12 4 12 14

Betegségek megoszlása 19 év alatt Betegség csoport Keringési rendellenesség Emésztő rendszer Légzőszerv Idegrendszeri Túlsúly Anaemia

Gondozási forma Gondozott családok Szociális okból veszélyeztetettek Csonka család Árvák

praxis Szentbékkálla adatok/fő adatok/fő 2 1 4 1 6 1 10 1 6 1 Az anya-és csecsemővédelmi szolgálatot egy védőnő látja el. praxis adatok/fő 31 15

Szentbékkálla adatok/fő 10 3

19 7 (félárva)

4 -

összesen adatok/fő 161 22

17 5 A gondozott családok megoszlása

Az adatok elemzéséből kiderül, hogy a magas vérnyomás betegség magasabb arányban fordul elő az országos átlagnál. Ha ehhez az ischaemias szívbetegségeket is hozzávesszük, mindenképpen indokolt a prevenciós tevékenységet ebbe az irányba fejleszteni. Civil szervezetek: A településen egy bejegyzett civil szervezet székhelye van: • Szentbékkálli Polgárőr és Falufejlesztő Egyesület Mellette aktív szerepet visz a falu életében több civil közösség: • Húshagyó Női Kör • Szentbékkálli Ifiasszony Klub • Férfikör • SZICS( Szentbékkálli ifjusági Csoport)


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

Közbiztonság és közrend Szentbékkállai Polgárőr és Falufejlesztő Egyesület A Szentbékkállai Polgárőr és Falufejlesztő Egyesület 1997. szeptember 13-án alakult 38 fő részvételével. 2006-ban a taglétszám 20 fő, 2013-ban 24 fő, köztük 4 nő. A polgárőrség feladata a faluban, illetve a település környezetében lévő nyaralók, pincék figyelése, óvása. Azért van minderre szükség, mert környezetünkben elszaporodtak az utóbbi időben a vagyon elleni kisebb-nagyobb bűncselekmények. Különös tekintettel a Kőtenger parkolójában történt gépkocsi feltörések, lopások eseteire, amely már a falu jó hírnevét veszélyeztette. A polgárőrség csoportbeosztással működik. A kis csoport a környéken járőrözik. Ha valahol problémát észlel, azonnal értesíti a tulajdonost, vagy a rendőrséget. A polgárőrség működésének kimutatható hatása van a bűncselekmények számának csökkenésében, amely a visszatartó erőnek tulajdonítható. Legnagyobb eredményt a Kőtenger parkolójában felállított térfigyelő berendezéssel értük el eddig. Ennek pozitív tapasztalatai nyomán jelenleg a falu több pontján is térfigyelő berendezés van már elhelyezve. A közbiztonság védelmében a polgárőrség figyelemfelkeltő előadásokkal próbálja a lakosság figyelmét ráirányítani a megelőzés fontosságára. A polgárőrség tevékeny részt vállal a falusi rendezvények lebonyolításában is. A rendezvények szervezésében, bizonyos részfeladatok megoldásában, az ünnepekre, vendégségekre való felkészülésben különösen az egyesület nőtagjai vesznek részt, rajtuk keresztül a falu többi asszonyai is bevonódnak. Kulturális és közösségi élet A kulturális élet központja az Ifjúsági Egyesület székházának 1925-ben épült Kultúrház volt, és ma is az. A két világháború közötti gazdasági fellendülésnek köszönhetően igen gazdag kulturális élet bontakozott ki különösen 1930-tól kezdődően, amikortól Marx Viktor kántortanító a faluban tevékenykedett. Neki köszönhetően megalakult a falusi Dalárda, rendkívüli módon kivirágzott a színjátszó kör, a Kultúrházban forgószínpadot hoztak létre zenekari árokkal, és évente több színdarabot mutattak be (népszínműveket, operetteket). 1935-ben strandfürdőt nyitottak az Öreghegyi forrás vizéből, ekkortól vízipóló csapata volt Szentbékkállának. Ebben az időben nyolc aktív civil szerveződés működött a településen, a kultúra, a gazdasági élet és a sport területén. A közösségi élet másik színtere a volt iskola épülete, jelenleg közösségi ház és szociális étkeztetési funkciókat ellátó helyiség. Az iskola 1881-ben épült széleskörű állami, egyházi és közösségi összefogás eredményeként. A hatvanas évektől sajnos megszűnt Szentbékkállán az iskolai oktatás, ma viszont ez az épület ad otthont a kulturális és közösségi programoknak, ebbe az " iskolába" a gyermekek is szívesen járnak. A legfontosabb népi és kulturális hagyományaink is a múlt század első felében gyökereznek. A faluközösség ünnepei, közös szórakozási lehetőségei napjainkban:


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

Szeptember vége: szüreti felvonulás Évek óta közösen rendezzük a szomszéd településsel, Mindszentkállával. Egyik évben az egyik falu, másik évben a másik falu a vendéglátó. Jó hangulatú szüreti menet indul szombat du.-n az egyik falu széléről, és az egész települést bejárva folytatódik a szomszédos településre. Itt a falu apraja-nagyja, és a nyaraló tulajdonosok, turista vendégek is részt vesznek a programban, fokozzák a jó hangulatot. A menetet mezőgazdasági járművek, lovas kocsik és lovasok alkotják, és a kisbíró, aki a tréfás szöveget mondja. Aki a vendéglátó, ott a finom vadpörkölt, és a hajnalig tartó mulatság. November 11.: Márton-napi újbor kóstoló A mostani időkben kezd ismét divatba jönni ez a hagyományos program. Az elmúlt években egyre több falubeli ember ünnepelte együtt a Márton napot. Tárkonyos libaleves, rizses liba aprólék, sült libacomb párolt káposztával a szokásos menü, majd többfajta újbor kóstolása közepette folytatódik az est. A hegyközség képviselője ez alkalommal szokott tájékoztatást adni a szőlő és bortermeléssel kapcsolatos helyzetről, változásokról. Karácsony: Betlehemes játék Már hagyománnyá vált ez az ünneplési forma. Karácsony első napjának délutánján a kultúrházban gyermekek által bemutatott Betlehemes játék szép, bensőséges hangulatot teremt. A műsor után a háziasszonyok által készített sütemény és forralt bor mellett együtt ünnepelünk. Farsang: hagyományőrző nosztalgia mulatság. „Batyus bál” a farsangvasárnapi mulatság, a hölgyek különféle sütemény költeményekkel, a férfiak finom boraikkal vendégelik meg egymást, legyen az helybéli vagy bebíró, mindenki jó barát. Az igazi farsangi hangulatot a jelmezesek felvonulása teremti meg, évről évre nagyon ötletes és színes "maskarákkal". A jelmezeket külön zsűri értékeli. Ezután a nótafák vezényletével elkezdődik az ének, és hajnalig tartó tánc. Húshagyó hétfő: „ Húshagyó női kör” A női körnek 14 tagja van, több korosztályból tevődik össze. Minden év húshagyó hétfőjén a kora esti óráktól hajnalig tartó eszem iszom, ének és élménybeszámolót tartanak. Amelyikük a soros, az ő boros pincéjükben tartják a találkozót, igen jó hangulatban. Ha véletlenül férfi téved arra, „verést” is kaphat-elkergetik az asszonyok. Március 8: Nők köszöntése A férfiak humoros műsorral kedveskednek a hölgyeknek. Utána egy szál virág és vacsora következik, amit szintén ők főznek és szervíroznak. Majd zene, tánc, ki meddig bírja. Május 19. : Ivó napi férfinap Ebben az évben rendezzük meg tizedik alkalommal a férfinapot, hogy ők se legyenek hátrányban a nőkkel szemben. A hölgyek ezzel szeretnék megköszönni, hogy rájuk gondoltak nőnap alkalmából. Most rajtuk a sor, ők produkálnak valamilyen humoros műsort, finom vacsorát főznek, és szól a zene, hajnalig ropják a táncot. Május vége: Májusfa kitáncolás A május elseje reggelére felállított májusfát „kitáncolja” a falu apraja-nagyja jó hangulatú utcabál keretében. Július utolsó hétvégéjén: Káli Vigasságok


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

Ez évben 24. alkalommal rendeztük meg a Káli Napokat, melyet elsőként Marx Viktor szervezett 1938-ban. Két napig tartó rendezvény sorozat a különböző helyszíneken változatos kulturális és szórakoztató programokkal, sport rendezvényekkel. Nagyszabású utcabál zárja a rendezvényt. Nyári komolyzenei koncertek a katolikus templomban: Június elejétől augusztus végéig szombat esténként orgona és egyéb szóló, valamint kamara zenekari koncerteket szervez a falu közössége neves előadó művészekkel 2008 nyarától kezdve, amikor is hatalmas összefogással sikerült felújítnunk a templomunk orgonáját. A hangversenyeknek messze földön híre-rangja van, sok vendég érkezik ezekre a programokra. Jó hírét viszik a településnek, segítik ezáltal az idegenforgalom fellendülését.

Testvér települési kapcsolatok Szentbékkálla önkormányzata 2001 tavaszán testvérfalu szerződést kötött a svájci Dürnten településsel. Célja elsősorban az ifjúság európai integrációjának az előmozdítása. A megállapodás, azóta - mindkét oldal igyekezetének köszönhetően - megtelt tartalommal. Így például 2004 nyarán 24 svájci iskolást látott egy hétre vendégül a magyar falu, 2005 nyarán pedig a 12 és 18 év közötti szentbékkállai gyerekek voltak egy hétre a svájci település vendégei. 2007-2008-ban jelentős mértékben hozzájárult a testvértelepülés pénz adománya az orgona felújítási költségekhez. Minden évben részt vesznek a falunapon a dürnteniek, ezen kívül évről évre delegációk látogatnak egymáshoz mindkét részről. Mára számos családi barátság is szövődött, a kapcsolat alapjai kiszélesedtek. A kulturális, közművelődési és karitatív civil szervezetek száma folyamatosan emelkedik. Jelenleg 84 egyesület és 39 alapítvány működik a városban, amelyek az önkormányzattal kapcsolatban állnak és az önkormányzati hivatalban nyilvántartásba vételüket kérték. Természetesen ezen nyilvántartásba vétel csak a kapcsolattartás igényét jelenti, ennél lényegesen magasabb számú civilszervezet működik, amelyek szoros kapcsolatban nincsenek az önkormányzattal, ám rendkívül hasznos tevékenységeket fejtenek ki.


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

2. fejezet PROBLÉMATÉRKÉP Az egészség a legtágabb értelemben optimális jól-létként értelmezhető, mely egyszerre eszköz, cél és erőforrás is. Az egészség előfeltételeinek és különböző szintű befolyásoló faktorainak áttekintéséből következik, hogy az egészség nem lehet egy faluközösség kizárólagos ügye. Széleskörű és koordinált államigazgatási, üzleti és civil összefogással, az intézkedések és cselekvések egészséghatásának megfelelő mérlegelésével javítható a népesség egészsége. Az egészségfejlesztési programokban foglaltak valósággá válásának azonban legfontosabb alapköve a közösség. Állapotleírásunkból következik megoldandó problémáink egy része. Kis település a miénk, ahol a közlekedés nehézségei, a gyenge infrastruktúra (telefon, Internet, csatorna, stb.)a szolgáltatások és oktatási, egészségügyi intézmények nehezebb elérhetősége, a szegényes munkalehetőségek nagyon megnehezítik az itt élést. Különösen a rendszerváltás óta felgyorsult tulajdonosi viszonyok változása, ennek következtében az emberi kapcsolatok, viszonylatok is átrendeződtek. Nem vagyunk talán annyira egymásra utaltak: „A káli- medencei ember igazi déli ember. „Bor-nép”, ahogy Hamvas mondja. Életvidám, és vendégszerető, Ráérős, könnyen ígér, de a sürgető időt nem ismeri. Egy pohár bor a pincében, sok baráti szó, ingyen segítség sógornak-barátnak: ez az, amit minden pénznél, kötelességnél többre tart. Nem gazdagodó típus, de gazdag életű. Négy vallást követ, de igazán csak a szőlő és bor istenének áldoz. Egy szent napja van: a szüret” írja Somogyi Győző. Milyen hát a mai szentbékkáli életstílus, mi az, ami a régi szép időkből felfedezhető és megmenthető. Jelenthet-e alternatívát az itt élő (és ide vágyó) emberek számára a rohanó, elgépiesedő, és elidegenedő világban. Ennek igyekszünk utána járni az egészségtervünk segítségével. A problémák emberi oldalának felderítéséhez is közösségfejlesztő módon közelítettünk. A település nagyságát tekintve könnyen kivitelezhető volt olyan átfogó, közvetlen kérdezős módszer, aminek lényege maga a probléma feltáró beszélgetés. Először is egészségterv munkacsoportot alakítottunk, melynek tagjai felosztották maguk között a falu utcáit, és minden elérhető lakót felkerestek az alábbi kérdőívvel. A munkacsoport tagjai: 1. ifj. Molnár Károlyné, a körjegyzőségi hivatal dolgozója, 2. Molnár Endréné Folke, az Ifiasszony klub képviselője 3. Botos Antal asztalos mester, a Polgárőr Egyesület tagja 4. dr. Sövényházi Ilona helyi lakos. 5. Csombó Lajosné családgondozó. A kérdezők nagyon egyszerű, ugyanazon öt kérdést tették fel minden megkérdezettnek a faluban: 1. Szeret-e itt élni? 2. Mi a probléma az itt élésben? 3. Milyen javaslata van a megoldásra? 4. Kit lehetne bevonni a megoldásba, kinek a feladat lenne? Milyen úton-módon? 5. Mivel tudna hozzájárulni?


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

A válaszok értékelése: Összesen 56 személy válaszolt a feltett kérdésekre. Tekintve, hogy a válaszadó rendszerint egy család, 2-3 fő véleményét közvetítette, a lakosság több mint a felét sikerült bevonni a vélemények felderítésébe. Ezután a kérdezők összegezték a felmerült problémákat, és csoportosították probléma körök szerint, majd kiértékelték a kapott válaszokat, megoldási ötletek, javaslatokat. Az adatok összegzése: A megkérdezettek közül 45 válaszadó egyértelműen szeret itt élni, 6 válaszadó részben igen, részben nem, 5 válaszadó nem-el válaszolt. Ezen felmérési adatokat egészítettük ki az elmúlt egy év során falugyűléseken, közmeghallgatáson felmerült egyéb problémákkal, javaslatokkal. A felmérés eredményeként megállapított 12 problémakör, a fontossági sorrend szerint: 1. Munka és megélhetési lehetőségek bővítése, létbiztonság növelése. 1.1 Szőlő, bor és gyümölcs saját értékesítése 1.2 A termények helyi feldolgozása 1.3 Munkát keresők számára az elhelyezkedés megkönnyítése: számítástechnikai oktatás, álláskereső tréningek útján.

nyelvtanfolyam,

2. Falusi turizmus fejlesztése. 2.1 Pegazus megnyitása, miután új tulajdonos birtokába került. 2.2 A reklám-marketing tevékenység további faluszintű javítása 2.3 Építészeti, természeti és kulturális értékeink jobb megismerése, megmentése (öreghegyi forrás felújítása, kőkeresztek felújítási programjának folytatása, tájház és kézműves foglalkoztató kialakítása, túra útvonalak kidolgozása, kijelölése a falu szűkebb-tágabb környezetében) 2.4 Ősztől tavaszig a "nyitott pincék, forró kemencék" program folyamatos elérhetőségének biztosítása 3. Az infrastruktúra fejlesztése 3.1 Kábel TV hálózat és internet fejlesztése 3.2 Közösségi használatú telekommunikációs eszközök beszerzése 3.3 A helyközi közlekedés javítása 3.4 Posta szolgáltatás javítása 3.5 konyha felújítás a közösségi házban 4. A közösségi élet minőségének javítása, színtereinek bővítése 4.1 ifjúsági klub (SZICS) bekapcsolása a falu közösségi életébe 4.2 Asszony klubok folyamatos működése 4.3 nyugdíjas klub létrehozása 4.4 közös kirándulások, színházlátogatás, túrák 4.5 falu kemencéje programjainak bővítése 4.6 kisközösségi rádió 5. A kulturális élet és szabadidő eltöltés, sportolás lehetőségeinek bővítse 5.1 Tánccsoport


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

5.2 Színjátszó kör újbóli aktivizálása 5.3 Dalárda működésének beindítása 5.4 Káli Vigasságok és egyén ünnepek színvonalasabb megünneplése 5.5 szomszédos települések közös kulturális programja 5.6 játszótér felújítása, téli időszakban játszóház szervezése, konditerem létrehozása 5.7 sportolási lehetőség a fiatalok és a nők számára (petangue, foci) 6. Egészségügyi és szociális ellátás javítása 7. Környezetvédelem, faluszépítés 7.1 házak közterek rendben tartás 7.2 külterületi szemét gyűjtése, lomtalanítás folytatása 7.3 szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése 8. Helyi nyilvánosság és demokrácia fejlesztése. A civil szféra megerősítése. 8.1 több tájékoztatás a közügyekről 8.2 helyi újság gyakoribb megjelentetése 8.3 civil szervezetek fejlesztése, a meglévők működési területének kiterjesztése, kapcsolat más civil szervezetekkel. 9. Közbiztonság fokozása. 9.1 figyelemfelkeltés 9,2 nagyobb nyilvánossága a megtörtént ügyeknek-tanulságok érvényesítése 10. Kapcsolattartás és információ csere a szomszédos településekkel. 11. A fiatalok településhez való kötődésének fokozása, a további népességcsökkenés megállítása. 12. Az őslakosság és a bebírók közötti esetleges ellentétek és feszültségek feloldása. Cél az, hogy a település gondjainak megoldásában minden itt élő vagy nyaraló tulajdonos egyaránt vegye ki a részét. A 12 legfőbb probléma rendezése a kompetencia szinteknek megfelelően: A települési környezet és a civil szervezetünk sajátosságaiból leszűrt tanulságok alapján, valamint a hagyományok és tervek, illetve a kerekasztali megbeszélések, személyes interjúk alapján SWOT analízisben vázoljuk fel a létező erősségeket, gyengeségeket és a lehetőségeket, valamint azok megvalósításának akadályait. A SWOT analízis egy, közösségi formában felvázolt elemzés, melynek elkészítése egyeztetésen és közös döntésen alapult. Strenghts– ERŐSSÉGEK Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén elhelyezkedő település, csodálatos természeti környezet Megfelelő szakmai humánerőforrás; Összetartás, összetartozás a településen belül; Zöldfelületek, egészséges környezeti háttér; Elkötelezett vezetés, elkötelezett tagok; Kistérségi környezet által nyújtott segítség

Weaknesses – GYENGESÉGEK A település kis létszámából adódó finanszírozási nehézségek Az aktív lakosság viszonylag alacsony számú, így sokkal több önkéntes munka esik egy-egy program megvalósításra Erőfeszítés kell a motiváció fenntartásához; Folyamatos finanszírozási feladatok energiát vesznek el;


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

(források megtalálása, közös projektek); Széleskörű kistérségi és szomszédos települési kapcsolatrendszer és elfogadottság; A helyi társadalom egyes egészségügyi mutatói kedvezőek (jellemző haláloki tényezők szempontjából középmezőny) Opportunities – LEHETŐSÉGEK Új zöldség és gyümölcs feldolgozó építése; Pályázati források kihasználása Közös programok szervezése: - sportfoglalkozások - bajnokságokságok - versenyek - egészségnapok - táborok, életmódtáborok - klubfoglalkozások Egészségügyi állapotfelmérés Költségvonzat nélküli beszélgetések, csoportos foglalkozások, közösségépítés Közösségi elvek és hagyományok továbbvitele

A lakosság egészség-érték szemlélete hiányos, alacsony az egészségtudatosság; Az egészség-magatartás befolyásolása hosszú időt vesz igénybe; Kedvezőtlen egészségügyi mutatók: • a túlsúllyal rendelkezők és elhízottak magas aránya Threats – VESZÉLYEK Nőttek az egyén egészségét veszélyeztető külső tényezők (közlekedési nehézségek, televízió, egészségtelen élelmiszerek, reklám, agresszió, széteső családok, stresszel teli mindennapok); A motiváltság csökkenése; Egészségre veszélyes, életminőséget rontó szokásrendszerek, attitűdök rögzülése; Kedvezőtlen társadalmi-gazdasági folyamatok, Pénzhiány, munkanélküliség, elszigeteltség növekedése a kistelepüléseken

Felmérésre került, hogy mely problémákat képes településünk helyi szinten kezelni, s melyek azok, amelyek a faluközösség feladatellátásán kívülre eső, választható lehetőségeket jelenthetik, a helyi szinten jól, illetve rosszul kezelhető nagy forrásigényű (II. és IV. cella) problémák. II. az Egyesület színtéren nem vagy rosszul kezelhető problémák

IV. az Egyesület színtéren rosszul kezelhető problémák

Helytelen társadalmi (ezen belül főként a családból, baráti társaságból hozott) rögzült szokások korrigálása; Veszélyeztető külső tényezők hatásainak mérséklése; Folyamatos küzdelem az anyagi források megszerzésével; A helyközi közlekedési viszonyok javítása Posta szolgáltatás javítása

Bevételek csökkenése, finanszírozási nehézségek; Idősödő társadalom a kistelepülésen; Új generációk változó értékrendjei; kötődése a kistelepülési életformához Létbizonytalanság Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése

I. az Egyesület színtéren jól kezelhető problémák

III. az Egyesület szintéren jól kezelhető problémák, amennyiben a forrásigény megoldható

Pegazus fogadó megnyitása Reklám-marketing tevékenység javítása Klubtevékenység folytatása, kiterjesztése ( ifjúsági, asszony klubok és nyugdíjas klub) Környezetvédelmi faluszépítő tevékenység folytatása(szemétgyűjtés, közterületek karbantartása)

Táborok megrendezése; Építészeti, természeti és kulturális értékek megmentése Bizonyos infrastrukturális fejlesztések (kábel TV, internet, közösségi használatú telekommunikációs eszközök beszerzése) Konyhafelújítás a közösségi házban


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

Helyi nyilvánosság minőgének javítása(újság megjelentetése, honlap fejlesztése) Kapcsolattartás javítása a szomszédos településekkel Közbiztonság fokozása figyelem felkeltessél, egyéni jobb gondoskodással, a polgárőrség aktivitásának növelésével

Játszótér felújítása Munkát keresők számára az elhelyezkedés megkönnyítése(nyelvtanfolyamok, számítástechnikai oktatás, álláskereső tréningek megtartása) Közösségi színterek bővítése(kisközösségi rádió működtetése)

I. cella: legkedvezőbb, megvalósíthatóság II. cella: a problémák kezelése egyesületi szinten nem kezelhető III. cella: külső források megtalálásával valósítható meg IV. cella: legkisebb esély a problémakezelésre A pályázati konstrukció bemutatása: -

Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok - lokális színterek TÁMOP-6.1.2/11/1 (Pályázati Útmutató alapján)

A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz viszonyítva, mind az európai országok tekintetében igen kedvezőtlen. Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya (WHO). A lehető legoptimálisabb szintű testi és lelki egészség egyike az alapvető emberi jogoknak. Meghatározza az egyes emberek életét, életminőségét éppúgy, mint a társadalom jövedelemtermelő képességét, ezért a hatékony egészségnevelés, egészségfejlesztés jelentősége a fejlett társadalmakban egyre jobban felértékelődik a versenyképes munkaerő biztosításának egyik tényezőjeként is. A betegségteher túlnyomó részét a krónikus nem fertőző betegségek (kiemelten kardiovaszkuláris és rosszindulatú daganatos megbetegedések) jelentik. E megbetegedések okozta betegségteher jelentős részéért életmódbeli tényezők (dohányzás, alkoholfogyasztás, kedvezőtlen táplálkozási szokások, fizikai inaktivitás) tehetők felelőssé. A kedvezőtlen életmód hátterében meghatározó módon pszicho- szociális tényezők állnak. A magyar férfiak és nők korai halálozását jellemző mutatók mögött jelentős térségi egyenlőtlenségek húzódnak meg. Statisztikai adatok, epidemiológiai vizsgálatok, társadalomkutatási eredmények az elmúlt évtized során bőséges bizonyítékot tártak fel a halálozási, megbetegedési viszonyokban, a kockázati tényezőkben megnyilvánuló társadalmi egyenlőtlenségekről, az egészség társadalmi gazdasági meghatározóinak szerepéről. Célzott kutatások dokumentálják a hátrányos helyzetű kistérségek lakosainak, a társadalmilag kirekesztett rétegeknek - roma népesség, szegények, munkanélküliek, egyedülálló öregek stb. különösen kedvezőtlen egészségi állapotát és életmód jellemzőit. Az egészségre nevelő, szemléletformáló és életmódprogramok különösen fontosak a népegészségügyi szempontból kiemelt területeken (a szív- és érrendszeri, a daganatos valamint a táplálkozással, és a káros szenvedélyekkel összefüggő megbetegedések, a lelki egészség tekintetében). A konstrukció alapvető céljai – a Semmelweis Terv, a Népegészségügyi Program, illetve Társadalmi Megújulás Operatív Program célkitűzéseivel összhangban - a szív-érrendszeri, daganatos megbetegedések csökkenésének a támogatása, a korai és elkerülhető halálozás életmódbeli tényezőinek javítása. Az egyének egészségük iránti felelősségének-, az öngondoskodás képességének-, a helyi közösségek és a társas támogatások erősítése, az „Egészségre nevelő életmód-programok Szentbékkállán” Oldal: 18 / 48

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátításának a hatékony támogatása, a lakosság életminőségének javítása, az egészségben eltöltött életévek számának növelése, a megalapozott (egészség) tervekre épülő egészséget támogató döntéshozatali gyakorlat arányának emelkedése. Az egészségfejlesztés tevékenységi területein (egészséget támogató közpolitika, egészséget előmozdító környezet, közösségi tevékenységek, egyéni képességek fejlesztése, egészségügyi ellátórendszer új hangsúlyai) megvalósuló befektetés minden ágazatot érintően kamatozik, a társadalmi versenyképességet javítja. A magyar munkaerő versenyképességét javítja, ha javul az egyének általános jól léte, vagyis életminősége, egészségi állapota. Ezt a javulást az egyének és helyi közösségek szintjén az a szemléletváltozás segíti elő, melyben az egészség tudatosság egyre nagyobb szerepet kap a mindennapi döntésekben. A különböző színtereken elindított, jól tervezett életmód programok olyan közösségi mintát teremtenek, melyek fenntartható módon szemléletváltozást eredményeznek és hosszú távon kevesebb terhet jelentenek egészségügyi ellátórendszerre is. Az egészség cél, érték és erőforrás. Az egészség ügye közügy, minden intézmény és egyén érdekelt a megóvásában, fejlesztésében. A pályázat célja az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták és közösségi értékek elterjedésének ösztönzése, az egészségfejlesztés színterein megvalósuló közösségi programok elterjesztése, az életminőség javítása. Az egészséges életmódhoz szükséges tudás, és készségek megszerzésének támogatása az élet különböző színterein; · Minden életkorban cselekvésen alapuló egészségtudatos magatartás kialakítása, az egyéni felelősségvállalás fokozása; · Egyének és csoportok képességeinek és készségeinek fejlesztése az egészséges választások érdekében · A legjelentősebb egészség-kockázati tényezők befolyásolása; · A helyi közösségek szereplőinek együttműködésben megvalósuló egészségtudatos döntések, tervezések számának növelése; · A közösségi aktivitások (különösen a színtereken), a partnerségi együttműködések, és a helyi közösségek erősítése az egészség, mint „érték és eszköz” érdekében.

3. fejezet CSELEKVÉSI PROGRAM Az állapotfelmérés és a problématérkép alapján felvázoltak szerint, valamint igazodva az egészségfejlesztési lehetőségeinkhez az alábbi programok megvalósítását vállaltuk fel egészségtervünkben. Figyelembe vettük a TÁMOP-6.1.2. „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok” című pályázati kiírás céljait, és e pályázatban megadott választható tevékenységek alapján részletes bemutatásra kerültek a kiválasztott programok, melyek relevánsak a település problémáival, helyi szinten jól kezelhetők és elsősorban az egészségfejlesztés ügyét szolgálják.


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

1. Program megnevezése: „Az egészséges táplálkozás, illetve az energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása, és/vagy visszaállítása érdekében kidolgozott programok megvalósítása, melyek eredményesen befolyásolják többek között a megfelelő folyadékfogyasztást, a túlzott só- és energia bevitel csökkentését” keretében

EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTFELMÉRÉS Cél: a résztvevők egészségügyi állapotának felmérése, mely elsősorban a fizikai állapotot méri fel annak érdekében, hogy a prevenció megtörténjen, és fokozottan hívjuk fel a figyelmet a szűrésekre, a vizsgálatok fontosságára, azok gyakoriságára; előtérbe helyezzük a standard vizsgálatok mellett más szakterületek bevonását Tevékenység leírása: Egészségügyi szakemberek által végzett, a célcsoport egészségi állapotának felmérését célzó, non-invazív beavatkozásokból álló, kétalkalmas vizsgálat. Az alkalmak a rizikócsoport vizsgálata során hangsúlyt fektetnek a helyi jellemző betegségekre is, melyek körében érintik a szív- és érrendszeri-, daganatos megbetegedéseket, továbbá a táplálkozási zavarokkal küzdők (túlsúly, kissúly), mint rizikócsoportba tartozók vizsgálatát. SZŰRŐVIZSGÁLAT AZ EGÉSZSÉG TARTÓS MEGTARTÁSA ÉRDEKÉBEN A pillanatnyi panaszmentes „jól vagyok” állapotot gyakran keverjük össze az „egészséges vagyok” fogalommal, pedig a kettő messze nem azonos. Vannak kórállapotok, amik csak nagyon hosszú fennállás után, a szervezet tartós és intenzív rongálását követően okoznak panaszt. Többségünk viszont csak akkor fordul orvoshoz, ha már a betegség tüneteit, panaszait észleli magán. Azaz jelenleg többségében az elveszett egészég helyébe megjelenő betegség gyógyítását várjuk el az egészségügytől, s nem végezzük közösen a meglévő egészség gondozását! Az egészség ÉRTÉK! Mondjuk is sokszor, de csak akkor fogadjuk el ennek valós értékét, ha már elvesztettük, s szeretnénk visszaszerezni, ami –sajnos- számos esetben nagyon-nagyon nehéz, akár néha lehetetlen is! Vannak kórállapotok, amelyek csak nagyon hosszú fennállás után, a szervezet tartós és intenzív rongálását követően okoznak panaszt. Többségünk viszont csak akkor fordul orvoshoz, ha már a betegség tüneteit, panaszait észleli magán. Azaz jelenleg többségében az elveszett egészég helyébe megjelenő betegség gyógyítását várjuk el az egészségügytől, s nem végezzük közösen a meglévő egészség gondozását! A tragikus méretű halálozási statisztikánkat közel 50 %-os részaránnyal a szív ér-rendszeri betegségek vezetik. Ezen betegségek rizikója a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a dohányzás, amely a folyamatot, az érelmeszesedést (ateroszklerozist) elindítja. Ez a szűrővizsgálati lehetőség a legkevesebb kellemetlenséggel sem járó módon kis eltéréseket is képes jelezni, így a nagyobb betegségek kialakulása előtt, a veszélyeztetettséget jelzi!


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

Szűrővizsgálatunk azt a célt kívánta szolgálni, hogy gyorsan, fájdalommentesen, szélesebb információt nyújtson az egyénnek, hogy a meglévő egészsége mennyire van veszélyben?! Adjon tanácsot, hogy a fenyegető veszélyeket mi módon lehet elhárítani? Tevőelegesen: elegendő-e az egyéb életmódváltása, mozgásának fokozása, diéta betartása, vagy a probléma akkora, hogy orvosi segítség kell?! Milyen eszközökkel és tartalommal készítettük a vizsgálatokat? Vérnyomásmérés: két eszközzel történt a vérnyomás ellenőrzése, mindkét karon. A magas vérnyomás fennállása az esetek többségében semmiféle panaszt nem okoz, ugyanakkor károsítja az ereket, szívet, vesét stb. Mint a vizsgálatok során is bebizonyosodott, több személynél állt fenn úgy magasabb vérnyomásérték, hogy nem is volt erről információja. A magas vérnyomás diagnózisához természetesen egy mérés nem elégséges, de a szűrő-vizsgálat kellő figyelemfelhívás, hogy további vizsgálatok történjenek ezen nagyon veszélyes betegség (az agyi történések (sztrók) 70 %-a magas vérnyomás talaján jön létre) ideje korán történő észlelésére. A szűrés nagyon egyszerű eszközös vizsgálatokból áll: egy InBody 3.0-as eszközzel történő testanalízis vizsgálatból, Testösszetétel mérés sejten belüli folyadék mennyisége (l) sejten kívüli folyadék mennyisége (l) összes testfolyadék mennyisége (l) fehérje mennyisége (kg) ásványi anyagok mennyisége (kg) testfolyadék szegmentális eloszlása ödéma vizsgálat célsúly optimális testösszetétel A testsúly és a testtömeg index önmagában nem elégséges információ az ideális testalkatra. A testtömeg-index csupán a súlyt és a magasságot hasonlítja össze, ugyanakkor a szervezeten belüli zsír-izom megoszlást nem. Táplálkozási analízis Táplálkozási analízis készítésénél a megmért zsírtöbblet (%) figyelembe vételével több információval rendelkezünk. A zsírfelesleg esetén a mért alapanyagcsere energia (kcal/24 h) támpontot nyújthat egy egészséges testsúly csökkentő program összeállításához A vizsgálatokkal a tápláltsági állapot mellett a test összetételét (fehérje ásványi-anyag, sejten belüli, azon kívüli folyadék zsír százalék, és zsír mennyiség meghatározás) vizsgáljuk. Számos esetben a testsúlyt közel normálisnak találjuk, azonban a testanalízis több kilő zsír felesleget mutat ki közel annyi izomhiány mellett. Ebben az esetben, bár a testsúly normális, a szívérrendszeri betegségek veszélyeztetettsége mégis jelen van! Boso érszűkület-mérés A BOSO vizsgálat egy – mind a négy végtagon – egyszerre történő vérnyomásmérés segítségével a lábszáron előforduló artériás érszűkületet vizsgálja.


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

A lábszáron mér vérnyomás mindig magasabb –egészséges körülmények között –mint a felkaron mért érték. Ezért a lábszár/felkar hányadosa egészséges körülmények között 1,00-1.30 között van. Ha az érték 1 alatti további rizikófaktorok keresése szükséges, ha 0,9 alatti egyéb szerveknél (pl. szív) is keresni kell az érszűkület fenn állását. Tensio Clinic A Tensio Clinic Arteriográffal az úgynevezett artériás életkort vizsgáljuk. Non invaziv eljárással meghatározzuk az artéria fal rugalmasságát, a pulzushullám terjedési sebesség mérésével, úgy, hogy az aorta fali meszesedés kezdetét messze a klinikai tünetek megjelenése előtt tudjuk jelezni! Ez a magyar innováció és világszabadalom 2004 óta szolgálja a prevenciós vizsgálatokat, kellő időben tárja fel az érelmeszesedés kezdetét, még akkor amikor a reális beavatkozásra még van lehetőség. Módszer, eszközök: minden egyes vizsgálati eljárásnak saját eszközei vannak, melyeket a szakemberek, a szolgáltatók biztosítanak. A vizsgálatok azért fontosak, hogy komplexebb képet kapjunk az egyén szomatikus állapotáról. Az állapotfelmérésben meghatározott vizsgálatokat a háziorvosokkal egyeztetjük a helyi és a vegyes közösségi összetétel miatt, a korosztályi sajátosságokat figyelembe vesszük. Résztvevők száma: 20 fő Eredmény: Az egyének megismernek olyan vizsgálati típusokat is, amelyekben eddig nem volt részük, de a legfontosabb eredmény, hogy a diagnózisok és eredmények felállítása után az esetlegesen kiszűrt személyeket további szakorvosi vizsgálatokra tudjuk küldeni, illetve az eredményeket eljuttatjuk a háziorvosokhoz. A vizsgálati eredmények egy komplexebb testi egészségképet festenek fel az egyénről. Belső kommunikáció: A programokon a lakosság széles köre vehet részt, és a hallottakat, véleményeket egymással is megoszthatják, közösen feldolgozhatják. Az önkormányzat által az előadások anyaga bármikor rendelkezésre áll. Külső kommunikáció: A kihelyezett felhívásokra, és lakosságot célzó tájékoztatásra válaszul a programon bárki részt vehet, és megoszthatja nézeteit, véleményét az illetékesekkel. Visszacsatolás, monitoring: a normális értékekkel rendelkező személyeket tájékoztatjuk arról, hogy mennyire fontos a szakemberek által javasolt időközönként történő szűréseken, felméréseken való részvétel, és visszajelzéseket várunk. Javasoljuk az eredmények eljuttatását a háziorvosokhoz, szakorvosokhoz. A visszajelzést várjuk arról, hogy mennyiben változtatta meg a vizsgálati eredmény a saját véleményüket egészségi állapotukkal kapcsolatban, illetve, hogy milyen lépeseket tesznek a jövőben saját és családjuk, közösségük egészsége érdekében; a normálistól eltérő értékekkel rendelkező egyéneket megkérjük, hogy – amennyiben úgy érzik – tájékoztassanak bennünket arról, hogy milyen lépéseket tesznek/tettek meg azok kivizsgálására, és e vizsgálatok milyen eredménnyel zárultak. Továbbá az egészségügyi állapotfelmérések megtartása előtt kitöltött OLEF kérdőív a program megrendezését követő 3 hónap múlva ismét kitöltetésre kerül, melyből látható az elért változás, hatás. Fenntarthatóság: az állapotfelmérés költségigényes, ezért anyagi források nélkül nehezen valósíthatók meg, ezért folyamatosan keressük a pályázati, támogatási lehetőségeket arra, hogy ezeket a vizsgálatokat éves szinten legalább egyszer el tudjuk végeztetni.


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

2. Program megnevezése: "A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása, melyek hangsúlyt helyeznek az energiaegyensúlyra" prioritás keretében

BAJNOKSÁG foci és petangue Cél: játékos formában és egymás elfogadása mellett az egyéni és közös célokért küzdő szellem felélesztése, motiválás. A bajnokságok mozgásos tevékenységekből épülnek fel, melyek egyrészt az ügyességre, az erőre, másrészt a koncentrációra és a csapatmunkára ösztönzik az egyéneket. Tevékenyég leírása: három fordulóból álló sportrendezvény, mely eredményhirdetéssel, díjazással zárul. Az egyes fordulók egy hét eltéréssel kerülnek megszervezésre, ahol a bajnokságok résztvevői természetesen a település lakói, a futball sportkör tagjai és hozzátartozó családtagjaik. A bajnokságok sportágának kiválasztásakor meghatározó szempontok a település hagyományai. és a tervezett sporttevékenység folytán megvalósuló új sportágban a versenyzési lehetőség által is a sportág népszerűsítése, ez irányú hagyomány-teremtés. A bajnokság-sorozat a pályázati időszakban két alkalommal kerül megrendezésre. 1. Bajnokság: 3 fordulós petangue bajnokság Lebonyolítása: A településen rendszeresen játékban résztvevők nagy száma nyolc darab háromfős (triplet) csapat összeállítását teszi lehetővé. Összesen 24 fő vehet részt a versenyben. Négy játszma lebonyolítását tervezzük a 8 csapat között, majd a győztesek 2-2 csapata küzd meg egymással. Végül a 2 győztes csapat játéka dönti el a végső sorrendet. Az egyes játszmákat időre kell játszani, hogy minden csapat játékára sor kerülhessen. 2. Bajnokság: 3 fordulós foci bajnokság. Módszer, eszközök: Egyéni és csapatversenyeken összemért tudásfelmérés, mely díjazással zárul. Módszerünk, hogy a versengéssel, az egyéni érdekek érvényesítésével, elfogadtatásával kapcsolatos érzelmeket erősítjük az egyénben. A sportversenyek, bajnokságok nemcsak a testi fejlődés, a testi egészség fejlesztésének, kondicionálásának, a motoros képességek és készségek kialakításának és továbbfejlesztésének eszköze, hanem megfelelő alkalmazása esetében, tervezett és tudatos szervezői, irányítói munkával a személyiség egészére is jótékony hatással van. Az egyéni siker- és kudarcélményeken és a fentebb említett személyes kompetenciákon túl szintén lényeges a szociális kulcskompetenciák kialakításának, megerősítésének lehetősége a sport segítségével. A bajnokságok alkalmak arra, hogy a foglalkozások alatt elsajátított készségeket a felnőttek, családtagok, szülők, nagyszülők is kamatoztathatják, bemutathatják, összemérhetik egymással, különösen a petangue területén. Régi már az a sporttudományi nézet, hogy a sportban csak a küzdőképességet, tűrőképességet a szoros folyamatban végzett tevékenységekkel fejlesztették. A cselező képességet, célzó képességet szintén folyamatban végzett tevékenységekkel, a figyelemkoncentrációt, a tartós figyelmet, a megosztott figyelmet, helyzetfelismerést, leleményességet csupán lazább folyamatban végzett tevékenységekkel, addig a szociális képességek fejlesztésére és a lelki egészségvédelemre a terület szakemberei elegendőnek tartották, ha alkalomszerűen fordítanak figyelmet. „Egészségre nevelő életmód-programok Szentbékkállán” Oldal: 23 / 48

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

Résztvevők száma: 24 fő Eredmény: A bajnokságok három alkalmával folyamatos megmérettetések zajlanak, és reményeink és tapasztalataink szerint az egyének egyre motiváltabbak, egyre aktívabbak lesznek, és a bajnokság zárásával valóban a legkitartóbbak állhatnak a dobogóra. Fontos, hogy olyan egyének is képesek legyenek megmutatni tehetségüket, akiknek eddig erre nem volt lehetőségük, illetve a nehezebb élethelyzetekben, hátrányos helyzetben lévő személyek részére is idő és alkalom adódik a saját értékeik kibontakoztatására. Ezekben a sportágakban nincs szükség különösebb felszerelésre, ezért is bárki számára hozzáférhetők, itt az egyéni teljesítőképesség és az akarat számít, ezek révén a siker elérhető. Belső kommunikáció: Településünkön a sportesemények eredményei, így a bajnokságok eredményei is, a helyi újságban megjelennek, nyilvánosságra kerülnek. Külső kommunikáció: Honlapunkon keresztül más személyek is értesülnek a bajnokság eredményeiről, állásáról, a nyertesekről. Visszacsatolás, monitoring: A bajnokságok hatásának vizsgálata objektív tényezőkkel, szempontokkal is mérhető, ám ennél sokkal fontosabb az a szubjektív vélemény, melyet a résztvevők fogalmaznak meg az eredményekkel kapcsolatban. A bajnokság évről évre történő megrendezését követve a csoportot végigkísérő személyek értékelik azt a személyes fejlődést, amelyet a bajnokságok kiváltottak az egyénből vagy azok csapatba szerveződő és évenként kitartó közösségéből. Továbbá a bajnokságok megtartása előtt kitöltött OLEF kérdőív a program megrendezését követő 1 hónap múlva ismét kitöltetésre kerül, melyből látható az elért változás, hatás. Fenntarthatóság: A bajnokságok megszervezésének humán erőforrás igénye van, a költsége alacsony, melyet pályázati, önkormányzati támogatásokból vagy tagi, szponzori hozzájárulásokból fedezünk.

3. Program megnevezése: "A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása, melyek hangsúlyt fektetnek az energiaegyensúlyra" prioritás keretében

SPORTFOGLALKOZÁS Cél: sportfoglalkozások megtartása, melyek javítják a lakosság fizikális és mentális egészségi állapotát, fittségét, közérzetét végső soron az életminőséget. Minél szélesebb körben alakuljon ki a rendszeres testmozgás, a testedzés váljon rendszeres szükségletté. A kurzus után a következő területeken várjuk a teljesítménynövelést: • kognitív képességek (figyelem, reakció idő) javulás a tanulással kapcsolatos kihívás miatt • motoros és szenzoros teljesítmény, állóképesség • egyensúlyérzet javulás • szociális és emocionális interakciók- növeli a közösségi élet minőségét Tevékenység leírása: sportedző vezetésével megtartott foglalkozások heti 4 alkalommal két sportágban, a petangue és táncoktatás területén végzett edzésprogram.


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

Módszer, eszközök: olyan résztvevők kiválasztása, akik a projekt teljes ideje alatt elkötelezettek a mozgásra, és részt vesznek a teljes időszak (8 hónap) alatt. Fontos kiválasztási szempont a sportág tekintetében, hogy a sporttevékenység örömteli módon valósul meg, jól érzik magukat az emberek az együtt töltött idő alatt, a sportolás közösségfejlesztő hatással is rendelkezik. Ezért esett választásunk egyrészt a petangue-ra, mely a településen már ismert, és spontán szerveződés formájában gyakorolt tevékenység. Ezt szeretnénk tovább fejleszteni a szervezett edzésprogram által. A modern tánc oktatás - boogie-woogie formájában-szintén azt a célt szolgálja, hogy a tánc iránti igény is kielégül a településen( sokan szeretnek táncolni), másrészt az ember fizikumát és szellemi képességeit is egyszerre fejlesztő, ideális mozgásforma. Ezáltal érjük el, hogy a résztvevők motiváltak és kitartóak legyenek, valamint legyenek célok (tánc csoport létrejötte, testsúly kontroll, állóképesség-növelés, stressz-kezelés), melyeknek elérése a résztvevő személyek számára is állapotjavulást eredményez.. Résztvevők száma: 16 fő Eredmény: A fentiek alapján a szakember által vezetett sportfoglalkozások életre szóló hatással vannak az egyén testi, fizikai fejlődésére; erősebbek edzettebbek lesznek, hosszabb élettartamuk várható és természetesen jobb életminőségben. A rendszeres testmozgás az egészség szempontjából elengedhetetlen. Ennek tudatosítása a célcsoportban az egyik fő prioritásként kezelendő. Az emberek megélik a testmozgás saját-, és a vele együtt járó örömöt, általános életérzésükké válik, a mindennapjaikban természetes igényük alakul ki a sportolás iránt. Fontos, hogy olyan személyeknek is része legyen az egészség sportos érzetében, akiknek eddig erre nem volt lehetőségük, illetve a nehezebb élethelyzetekben, hátrányos helyzetben lévők számára is idő és alkalom adódik a saját értékeik kibontakoztatására, hiszen a foglalkozások során teret kap az egyéni teljesítőképesség és az akarat is. A résztvevők rendszeres sportolása a család többi tagja számára is kedvet csinálhat a részvételre, tekintettel arra, hogy ezekben a sportágakban az oktatás folyamatába bármikor be lehet kapcsolódni, nem életkorhoz és felszereléshez kötött, a csoportok nyitottak és folyamatosan új jelentkezőket várnak. Belső kommunikáció: a sportfoglalkozásokon való személyes részvételre az edzőknél kell jelentkezni. Hirdetéseket, felhívásokat a hirdető táblákon, weboldalunkon és a helyi újságban is közzéteszünk. Külső kommunikáció: a honlapunkon, újságunkban beszámolót készítünk a programról Visszacsatolás, monitoring: az egyének beszámolót írnak honlapunkra az edzésekről, továbbá a sportfoglalkozások megtartása előtt kitöltött OLEF kérdőív a program végén ismét kitöltetésre kerül, melyből látható az elért változás, hatás. Fenntarthatóság: a sportfoglalkozások folytatásához az egyén segítségére is szükségünk van, főként akkor, ha megtetszett az űzött sportág, vagy akár csak maga a rendszeres mozgás, és szeretne tovább foglalkozni vele. A csoportos oktatás keretében megszerzett tudás egymásnak is tovább adható. Éppen a fenntarthatósági szempont volt az egyik meghatározója annak, hogy miért ezeket a sportágakat választottuk. A továbblépés, szintemelkedés megvalósulására pályázati forrásokat és egyéni hozzájárulást kívánunk igénybe venni, és erre van is remény, ha tetszik nekik a program, és van igényük a folytatásra.


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

4. Program megnevezése: „Az egészséges táplálkozás, illetve az energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása, és/vagy visszaállítása érdekében kidolgozott programok megvalósítása, melyek eredményesen befolyásolják többek között a megfelelő folyadékfogyasztást, a túlzott só- és energia bevitel csökkentését” keretében

EGÉSZSÉGNAP Cél: két részből álló egészségnap megrendezése, annak érdekében, hogy a résztvevők megismerjék aktuális egészségi állapotukat, az esetlegesen már fennálló veszélyeztető tényezőket, és az egészséggel kapcsolatos legfontosabb értékeket. A rendszeres testmozgás fontosságáról és az egészséges táplálkozás alapelveiről megfelelő információkat szerezzenek. 1. Rész: Szűrővizsgálatok lebonyolítása a rendelőintézet különböző szakrendelésein, ahova csoportosan, a rendezvényszervező által biztosított utaztatással jutnak el a résztvevők, meghatározott időpontokban. Ezen a módon látjuk kellően biztosítottnak azt, hogy az aktív korú lakosság minél nagyobb arányban részt vegyen a szűréseken, a szűrővizsgálatok jól felszerelt, szakmailag magas színvonalú helyeken történjenek. A kiszűrt betegek azonnal a z egészségügyi ellátó rendszer megfelelő helyére kerüljenek. A következő szakvizsgálatokat tervezzük. Anyajegy vizsgálat: Anyajegy lehet a bőrfelületen a veleszületett vagy később kialakuló, a bőrtől színében vagy szerkezetében élesen elkülönülő elváltozás. Az anyagjegyek manapság egyre gyakrabban jelentkeznek, melynek okai a külső környezeti hatások (UV sugárzás) és az egyéni felelőtlenség között is keresendő. Az anyajegyek vizsgálata a bőrdaganat-szűrés, hiszen közismert tény, hogy a bőrdaganatok gyakorisága az elmúlt években rohamosan növekszik, emellett egyéb prae-kancerosus állapotok szűrése is megtörténik, pl, basalioma. Ortopédiai szűrés: Az ortopédiai szűrés elsősorban a lábstatikai problémákra és a gerinc rendellenességekre koncentrál. Ha valamely ízületünk nem megfelelően viseli a napi terhelést, fájdalom keletkezik. A 40 év feletti magyar lakosság 70% gerincbántalmakban szenved, ezek a település lakinak leggyakoribb problémáit is jelentik. Szemészeti szűrés: Az életkor előrehaladta, a napi több órás számítógép-használat a szem működésének romlását, károsítását eredményezhetik. A problémák egyszerű szűrővizsgálattal felismerhetőek, így a látásélesség romlása, a zöldhályog kialakulása, mely alattomosan veszélyezteti a látást, és a szemfenéken megjelenő anyagcsere betegségekre utaló eltérések. Hallásvizsgálat: A halláskárosodás mielőbbi felismerése különösen fontos, hiszen megnehezíti a egyén kommunikációját a társakkal. A hallás csökkenése esetén előfordulhat, hogy az egyén nem érti a környezete hangjait, sokszor előfordul a magányba fordulás, az egyedüllét keresése, pedig lehet, hogy a háttérben halláskárosodás állhat.


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

Nőgyógyászati szűrés: A reproduktív időszak lezárulása után és különösen a menopausat követően a női lakosság körében elhanyagolt terület, pedig a rosszindulatú daganatok előfordulásának gyakori területe. Ezért is szeretnénk erre a szűrő vizsgálatok során a figyelmet felhívni., és a lehetőséget megteremteni. Mammográfia: Az emlődaganatok előfordulása a második leggyakoribb daganatféleség. mammográfiára 40 év fölött minden második évben sort kell keríteni, ami a rendelkezésre álló adatok szerint a mi településünkön élőknél sem mindig történik meg. A nőgyógyászati szűréssel összekapcsolva különösen jó hatásfokkal tárja fel idejében a gyanús elváltozásokat. Hasi ultrahang vizsgálat: Mint non-invazív eljárás, különösen alkalmas a nehezen hozzáférhető hasüregi területek korai stádiumban történő betegség megállapítására (pl. epe- és vesekő betegségek) A szűrővizsgálatok megszervezésével el akarjuk érni, hogy: - az egészségtudatos magatartás kialakuljon - egyes már lappangó betegségek időben felismerésre kerüljenek - minél nagyobb számban tudjanak a lakosok részt venni a szűréseken Az egészségnap megrendezésével el akarjuk érni, hogy: − figyelemhívás az egészség komplexitására − előadásokon történő információszerzés − az egészséges táplálkozási ismeretek megszerzése, azok gyakorlására való lehetőség − sportolás és táplálkozás összhangjának ismerete − táplálkozás változására az életkor előre haladtával − a testedzés váljon rendszeres szükségletté, − a közösségi, családi programokba épüljön be a sporttevékenység, a mozgás, − a mozgásfejlesztő programok, ezek közösségi életre gyakorolt hatása Egy nagyrendezvény, melynek az egészség jegyében kell megszervezésre kerülnie, ahol előadások hangzanak el háziorvosok és egészségügyi szakemberek bevonásával, illetve különféle, egészséggel kapcsolatos foglalkozások kerülnek megrendezésre. A program egy élményszerű, tapasztalati úton való ismeretszerzésre is lehetőséget biztosító egész napos rendezvény, minimum 5 különböző foglalkozással. Módszer, eszközök: Két részben kerül megrendezésre a program, mely során háziorvosok, szakorvosok, és egészségügyi szakemberek bevonásával, különböző közlési módozatok segítségével kerülnek megvilágításra a lakosság általános táplálkozási és mozgási-, vagy mozgáshiányos szokásai, majd ezek egészségre gyakorolt hatásai. Az előadások nyomán a résztvevők szembesülnek a kártékony, mindennapokat érintő hatásokkal, és használható tudásanyagot szerezhetnek arról, hogyan tegyenek testi-lelki egészségükért mindennapi táplálkozásaik alkalmával, és hogyan mozogjanak mindennap. A testmozgás és a megfelelő táplálkozási szokások egészségre gyakorolt jótékony hatásai több ponton is differenciáltak, ugyanis bizonyított hatással bírnak szomatikus, pszichés és pszichoszociális területeken, pozitívan befolyásolják az általános egészségi állapotot, ami életmódunk javulását is eredményezi. Mindemellett keringés-rendszeri előnyeiket is ki kell emelni. A szív- és


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

érrendszeri-, keringési megbetegedések, súlyproblémák, daganatos megbetegedések, illetőleg azok ápolásának, vagy éppen kialakulásának körében legtöbbször a testmozgás/sport, vagy azok hiánya, és azok különböző válfajai, valamint a táplálkozási szokásokkal együtt járó tényezők, mint kiváltó ok, vagy éppen mint gyógymód bizonyosan előtérbe kerülnek. Tehát összegezvén, hiánya, nem megfelelősége egészségromláshoz, netalán megbetegedéshez vezethet, míg rendszeres gyakorlása és egészséges alkalmazása gyógyulást, illetve egészségfejlődést eredményezhet. A rendszeres testmozgás és a megfelelő táplálkozás hatására kiválasztó-rendszeri, hormonális, légzőszervi, és idegrendszeri pozitív változás is bekövetkezik. Rendszert és tudatosságot visznek mindennapjainkba. Segítenek megteremteni az egészséges egyensúlyt szellemi- és fizikai állapot között, amely felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt nyugodtabb, mélyebb alvást tesz lehetővé, ami viszont szervezetünk – egészségünk – regenerálódó, gyógyuló képességének egyik alapvető feltétele. Az elhangzottakat elmélyítendő gyakorlati foglalkozások emelik tudatos szintre a tanultakat. Tevékenység leírása: az egészségnap tematikusan felépített, egész napos programja a korábban lebonyolított csoportos szűrővizsgálatok eredményeinek értékelést, az ezekből adódó feladatok meghatározását célzó feladatra épülő alkalom. Résztvevők száma: 50 fő Belső kommunikáció: az egészségnapon történő részvételről, annak időpontjáról való értesítésről a plakátokon történő kihelyezéséről a projektmenedzser gondoskodik Külső kommunikáció: az egészségnapról készült fényképek, beszámolók a település honlapjára is felkerülnek, valamint a helyi lapban jelennek meg. Visszacsatolás, monitoring: az egészségnap megtartása előtt végzett állapotfelmérés és szűrővizsgálatok a program megrendezését követő 1 év múlva megismétlődnek, melyből látható az elért változás, hatás. Fenntarthatóság: az egészségnap költségigényes, ezért anyagi források nélkül nehezen valósíthatók meg, ezért folyamatosan keressük a pályázati, támogatási lehetőségeket arra, hogy ezt a programot ilyen szinten vagy továbbfejlesztve megvalósíthassuk

5. Program megnevezése: "A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása, melyek hangsúlyt fektetnek az energiaegyensúlyra" prioritás keretében”

TÁBOR, ÉLEMÓDTÁBOR Cél: Két táborra ad a program lehetőséget, mindkettő 5 napos, és bentlakásos tábor. Ezeknek a táboroknak az a célja, hogy a résztvevő ezt az időt teljes egészében az egészséges életmód egyes elemeinek a megismerésére szánja-táplálkozás, mozgás, érzelmi és mentális egészség tekintetében. Ezért is javasolt a tábori forma, mert a napi program keretében ott adódik lehetőség mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban megismerni ezeket a kérdéseket. Az elsajátított,


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

magunkévá tett ismeretek célja a hatékony életmód változtatás, kinek milyen téren szükséges leginkább, szakemberek vezetésével ez is kiderül az együtt töltött időben. A két tábort kétféle módon kívánjuk megvalósítani. Az első, novemberre tervezett tábor célja: hogy az egyének megismerjék a rendszeres testmozgás alapvető tényeit, az általunk megvalósítható sport tevékenységet, mint a testmozgást elősegítő szabadidős programot, mely a hangsúlyt az energiaegyensúlyra helyezi. Bármikor és bárhol, otthon és közösségben, szabadban és belső térben egyaránt végezhető és minden korosztálynak ajánlható mozgás és sport tevékenységek megismertetése és gyakorlása. Ehhez megfelelő, energia egyensúlyra törekvő étrend-társítás. A második, februárra tervezett tábor célja: a korábban megismert mozgásformák (fitnesz torna, jóga, nordic waking) további gyakorlása, megszerettetése. E mellett a hangsúlyt a táplálkozási ismeretek elmélyítésére, gyakorlati megvalósítására helyezzük a közös ételkészítések során. A téma megbeszélések is ehhez kapcsolódóak lesznek. A különleges lehetőség a közösség szempontjából is, biztosan nagy közösségformáló ereje van az együttesen töltött időnek és élmények hatásának! Az életmódtábor megrendezésével el akarjuk érni, hogy: − az egészséges testmozgás és a megfelelő táplálkozás egyensúlyi modelljének felállítása; − az egyénekben mind szélesebb körében alakuljon ki a rendszeres mozgásra való igény, − a testedzés váljon rendszeres szükségletté, − a közösségi, családi programokba épüljön be a sporttevékenység, a játékos mozgás, − a különböző korosztályok számára ajánlott mozgásprogramok megismertetése, azok egészségi állapotra gyakorolt hatása (pl. gyermek és idős korosztály számára is) − a mozgás szerepe a testsúly kontroll kialakítása szempontjából. Alapozó, azaz erősítő, zsírégető, azaz fogyasztó, és izomfejlesztő mozgásprogramok megismertetése Tevékenység leírása: az életmódtábor tematikusan felépített, és a csoportos munkára épülő alkalom. A foglalkozások során olyan módon történik az ismeretátadás, hogy a vegyes korcsoportú résztvevők egymástól is tanulhatnak, valamint az új információkat a gyakorlatban kipróbálhatják és önmagukra is vonatkoztathatják. Az életmódtábornak meghatározott forgatókönyve van. Ezt az egyesület és a szakemberek a csoport igénye alapján állítják össze, időtartama egybefüggő 5 nap. Módszer, eszközök: A tábori programok alatt egyéni és csoportos fejlesztésekre is sor kerül, elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében. Módszerünk a szakaszosan, egymásra épülő programokkal megvalósított egészségfejlesztés. A tábori tematika az egészséges táplálkozás és az egészséges testmozgás kölcsön hatására épít. A résztvevők úgy mennyiségi, mint minőségi szempontból megtervezett étrendet fogyasztanak a táborban, melyeket nagyrészt közösen készítünk el. Lesz megfelelő mozgásprogram, jógafoglalkozás és túrázás, erősítő edzésprogram, új szemmel nézhetünk, ezáltal a környezetünkre. Az ismeretszerzésnek is bőven adunk lehetőséget, előadások, filmek, interaktív beszélgetések formájában.


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

Mai információktól hemzsegő társadalmunkban nagyon sok - akár egymással ellentétes tanácsot, szabályt találhatunk, és ember legyen a talpán, aki ezek között igazán ki tud igazodni. Ebben próbálunk segíteni a táborban zajló téma megbeszélések során. Résztvevők száma: 30 fő Eredmény: a résztvevők jártasak lesznek a testmozgás és a táplálkozás összefüggéseiről, gyakorlatban, a mindennapi életükben megvalósítható feladatokat, tevékenységeket sajátítanak el. A táborban történő napi szintű tevékenységekkel, azok folyamatos ismétlésével és gyakorlásával a rutinszerűség, a rögzülés a cél, és az, hogy minél több résztvevőben ez a rutin kialakuljon. Belső kommunikáció: az életmódtáborban történő részvételről, annak időpontjáról való értesítésről a honlapon és a Szentbékkálli hírmondó c. lapban a projektmenedzser gondoskodik Külső kommunikáció: az életmódtáborról készült fényképek, beszámolók a település honlapjára is felkerülnek Visszacsatolás, monitoring: a tábor hatásainak, eredményeinek feldolgozása, követése személyes interjúk, megkérdezések keretében történik a szervezők, szakemberek, valamint a programon résztvevők között. Továbbá a tábor megtartása előtt kitöltött OLEF kérdőív a program megrendezését követő 3 hónap múlva ismét kitöltetésre kerül, melyből látható az elért változás, hatás. Fenntarthatóság: az életmódtábor költségigényes, ezért anyagi források nélkül nehezen valósíthatók meg, ezért folyamatosan keressük a pályázati lehetőségeket arra, hogy ezt a programot egyéni hozzájárulással kiegészítve ilyen szinten vagy továbbfejlesztve megvalósíthassuk

6. Program megnevezése: „Az egészséges táplálkozás, illetve az energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása, és/vagy visszaállítása érdekében kidolgozott programok megvalósítása, melyek eredményesen befolyásolják többek között a megfelelő folyadékfogyasztást, a túlzott só- és energia bevitel csökkentése”

ELŐADÁSOK MEGTARTÁSA Cél: A testmozgás és a táplálkozás közötti összefüggésekkel, ezeknek a szív-érrendszeri rizikótényezők kialakulására való hatásával ismerkedhetnek meg a résztvevők az egészséges táplálkozás jegyében megrendezésre kerülő program során. A hallgatóság számára olyan tudásanyagot és ismereteket közvetítve, mellyel a cél elérése, fenntartása és fejlesztése garantálttá válik. Tevékenység leírása: Olyan monologikus, „verbális” rendezvény, amely egy előadás-sorozat keretében az egészséges táplálkozáshoz szükséges tudásanyag és életmód kialakításának, megszerzésének, megtartásának és fejlesztésének témakörében logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál.


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

Módszer, eszközök: Az előadás két alkalommal kerül megtartásra, és terjedelme alkalmanként 60 perc, melyet egy óráig tartó kérdés-felelet alapú téma megbeszélés követ. Az előadásokat a témában jártas előadók tartják, helyi kompetenciák bevonásával, ezért az általuk átadott információ hatással van a hallgatóságra. Az előadók saját tapasztalataikat is megosztva valósághűvé teszik az elméleti közlést, és lehetőséget biztosítanak a kérdésekre. Az első előadásban röviden bemutatásra kerül a jelenlegi népegészségügyi helyzetet szív- és érrendszeri betegségek előfordulására koncentrálva. Ezt követően végig megy a kockázati tényezőkön, első sorban a módosítható, a lakosság együttműködését kívánó életmódi változókra koncentrálva, megadva teljesíthető célokat is. Ezen belül szó esik a táplálkozással befolyásolható rizikóról, beleértve a zsír és alkoholfogyasztást, dohányzásról, fizikai aktivitásról. Röviden bemutatjuk a rizikóbecslés folyamatát, megismertetjük a résztvevőkkel, olyan példák segítségével, ahol sikeresen vissza tudták szorítani az érbetegséget. Az előadás végén pedig áttekintjük, mit is kell tenni, ha a betegség mégis megjelenik valakinek az életében. Példákon keresztül mutatja be az előadó, hogy a megelőzés lehetőségei döntően rajtunk múlnak. Az életmódbeli kérdések nagyobb részben meghatározóak a szívbetegségek szempontjából, mint a későbbi orvosi ellátás, ezért fontos, hogy betartsuk az ajánlásokat. Második témánk az egészséges táplálkozás elvi alapjai, a táplálkozási piramis értelmezése, és kivitelezése évszaknak megfelelő tápanyagforrásokból.

Kiemelésre kerülnek bizonyos élelmiszerek/készételek fogyasztásának egészségre gyakorolt hatásai, főként azon esetekre összpontosítva, amikor a fogyasztó rendszeres, vagy éppen alkalomszerű testmozgást végez. Bemutatásra kerülnek azon táplálkozási szokások, melyek fokozott kihatással bírnak életminőségünk változásara, túlsúly illetve esetleg kóros soványság létrejöttére.. Fontos tudni, hogy egy adott mozgástípus alkalmazása, gyakorlása során a kívánt eredmény elérésében gátló tényező lehet egy nem megfelelő táplálékbevitel a testmozgást követően. Fokozottan ügyelni szükséges arra, hogy az egészségmegőrző mozgásos tevékenység eredményét ne rontsuk azzal, hogy nem megfelelő, esetenként az emésztőrendszert túlzottan is megterhelő táplálékot fogyasztunk. A program során a célcsoport birtokába kerül annak a tudásanyagnak, mellyel a rendszeres testmozgáshoz egészséges és az életvitelbe illeszkedő táplálék beviteli formákat alkalmazhat. Az életminőségünk alakulását nagyban befolyásolják azok az ételek, melyeket akár mindennapjaink során, akár alkalomszerűen fogyasztunk. Tény azonban, hogy a fennálló gazdasági, társadalmi helyzet kedvezőtlen hatással van a táplálkozásra, hiszen a legtöbb család életében befolyásoló tényező a költségvonzat is, mely kihat táplálkozási szokásainkra, vagy éppen lehetőségeinkre, azonban a kellő tudás birtokában úgy alakíthatjuk étrendünket, hogy az költségkímélő, ugyanakkor mégis szervezetünk számára ideális legyen. A program többek között ehhez is segítséget, és használható tudást biztosít. Az alkalmak a következő két fő témakört tárgyalják átfogóan:


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

1.) a rendszeres- vagy nem rendszeres testmozgás végzése mellett érvényes táplálkozási szabályok, melyeket egészségünk védelme érdekében figyelembe kell venni, és be kell tartani a szív-érrendszeri betegségek rizikó tényezőinek csökkentése érdekében. 2.) az életminőség és a táplálkozási szokások összefüggése, illetve azok alakulása egymással párhuzamban történő-, megfelelő érvényesülés esetén. Táplálkozási zavarok kialakulása és megelőzése. Résztvevők száma: 15 fő/alkalom Eredmény: A célcsoport ismereteinek bővítésével az előforduló egészségtelen magatartásformák megváltoztatása, és az egészséges-, megfelelő táplálkozásra való motiváció felélesztése, mely pozitív irányba történő befolyásoló hatással bír. A megszerzett tudással tehetnek saját kiegyensúlyozottságuk, egészségük megőrzéséért és ápolásáért. Belső kommunikáció: A programokon a célcsoport széles köre vehet részt, és a hallottakat, véleményeket egymással is megoszthatják, közösen feldolgozhatják. Külső kommunikáció: A kihelyezett felhívásokra, és a tájékoztatásokra válaszul a programon sokan részt vehetnek, és megoszthatják nézeteiket, véleményüket az illetékesekkel. A honlapon történő közzététel a helyiek szélesebb körét is eléri közvetetten. Visszacsatolás, monitoring: Az előadások megtartása előtt kitöltött OLEF kérdőív a program megrendezését követő 3 hónap múlva ismét kitöltetésre kerül, melyből látható az elért változás, hatás. Fenntarthatóság: A program témájához hasonló tájékoztatásra térítésmentesen, munkájából fakadóan felkérhető a védőnő, háziorvos, a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveinél dolgozó egészségfejlesztő; a fenntarthatóság ezzel válik biztosítottá.

7. Program megnevezése: "A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása, melyek hangsúlyt fektetnek az energiaegyensúlyra"

ELŐADÁS MEGTARTÁSA Cél: A rendszeres testmozgással, mint az egészséget pozitívan befolyásoló életmóddal ismerteti meg a célcsoportot, egy-, az egészség jegyében megrendezésre kerülő program során. A hallgatóság számára olyan tudásanyagot és ismereteket közvetítve, mellyel a cél elérése, fenntartása és fejlesztése garantálttá válik. Tevékenység leírása: Olyan monologikus, „verbális” rendezvény, amely egy előadás-sorozat keretében az egészséges testmozgáshoz szükséges tudásanyag és életmód kialakításának, megszerzésének, megtartásának és fejlesztésének témakörében logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Módszer, eszközök: Az előadás egy alkalommal kerül megtartásra, és terjedelme 60 perc melyet követő kötetlen kérdezz-felelek beszélgetés még egy óráig terjedhet. Az előadást a témában


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

jártas előadó tartja, helyi kompetenciák bevonásával Az előadásra 2013. novemberében került sor: "Minden-kor, minden-hol, testedzés, sportolás" címmel Kis sport történet áttekintés melyben személyes és nemzeti sporthoz viszonyulásunkat ismerhetjük meg. Az életminőség és rendszeres testmozgás kapcsolata, összefüggése, nemzetközi, valamint hazai szinteken. • az egészség meghatározása: az egészség a mindennapi élet erőforrása, nem öncél! • a mindenkori egészségi állapotunkkal kapcsolatos egyéni felelősségünk hangsúlyozása: " az életet senki sem kapta örökbe, csak használatra". • "az edzés majd mindenre orvosság, de nincs olyan gyógyszer, amely a testmozgást helyettesítené." • A mozgás megszerettetésnek már a gyermekkorban kell kezdődnie. Minden gyermek legalább napi egy óra testmozgást végezzen! Az életmód sportágak megszerettetése lenne az iskola legfőbb feladata, a sokszor agyonhajszolt versenysportok helyett. • Az anyák szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni ebben a folyamatban, a nő a család, az életmód karmestere! Rajta múlik táplálkozásunk "gazdagsága" és "szegénysége" is egyben Így nekik róható fel részben a középkorú férfiak túlzott halandósága is, azzal, hogy túletetik őket! Így hát nem csoda, ha végül az özvegyek országa vagyunk, 2009ben 820 ezer özvegy élt az országban, s azóta ez az arány nem csökkent. • a testedzés élettani hatásairól, előnyeiről az egészségi állapotunkban. Hasznos lenne a 3 hetes mikro ciklusok betartása nem csak az edzések folyamán, hanem a mindennapi életritmusunkban is. • A felnőtt, aktív korú lakosság életében legnagyobb ellenség a munkahelyi stressz, ezzel sokan egyetértünk. Ennek kivédésére hasznos ötleteket, tanácsokat, lehetőségek megbeszélése. • a természet, amelyben élünk, a világ legcsodálatosabb sportcsarnoka, különösen ezen a tájon, ahol mi lakunk, könnyen élhetünk ezzel, nem szabad hát kihagyni. • az előadás közben ülő gimnasztikával mozgatjuk meg a hallgatóságot, mely hasznossága mellett még igen jó hangulatot is teremtett. " Az érdeklődő, kíváncsi embereknek könnyebb"- ezek mi vagyunk! Résztvevők száma: 15 fő/alkalom Eredmény: A célcsoport ismereteinek bővítésével az előforduló egészségtelen magatartásformák megváltoztatása, és rendszeres testmozgásra való motiváció felélesztése, mely pozitív irányba történő befolyásoló hatással bír. A megszerzett tudással tehetnek saját kiegyensúlyozottságuk, egészségük megőrzéséért és ápolásáért. Belső kommunikáció: A programokon a célcsoport széles köre vehet részt, és a hallottakat, véleményeket egymással is megoszthatják, közösen feldolgozhatják. A közösségi házban, illetve honlapján az előadások anyaga bármikor rendelkezésre áll. Külső kommunikáció: A kihelyezett felhívásokra, és a tájékoztatásokra válaszul a programon sokan részt vehetnek, és megoszthatják nézeteiket, véleményüket az illetékesekkel. A honlapon történő közzététel a helyiek szélesebb körét is eléri közvetetten.


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

Visszacsatolás, monitoring: Az előadások megtartása előtt kitöltött OLEF kérdőív a program megrendezését követő 3 hónap múlva ismét kitöltetésre kerül, melyből látható az elért változás, hatás. Fenntarthatóság: A program témájához hasonló tájékoztatásra térítésmentesen, munkájából fakadóan felkérhető a védőnő, háziorvos, a Tapolca Városi ÁNTSZ-nél dolgozó egészségfejlesztő; a fenntarthatóság ezzel válik biztosítottá.

8. Program megnevezése: "Elsősegély nyújtási és baleset megelőzési programok megvalósítása"

ELŐADÁS MEGTARTÁSA Cél: A baleset megelőzési módok megismertetésével és a balesetek számának csökkentésével olyan egészségi állapot javulás elérése az elsődleges cél, mely egy nem szükségképpen bekövetkező okot küszöböl ki az egészségkárosító tényezők közül, vagyis ennek a prevenciónak a hatásfoka 100 %-ban működhet, ha sikerül megvalósítani. A kérdésnek rendkívüli jelentőséget az ad, hogy minél fiatalabb korosztály morbiditási és mortalitási adatait tekintjük, annál nagyobb arányban fordul elő a baleseti okokból bekövetkező egészségkárosodás és halálozás. Célunk az előadással, hogy a lakosság figyelmét felkeltsük ezen jelentős potenciális egészségkárosító tényezők iránt, másrészt ha már bekövetkezett a baleset, mielőbbi szakszerű elsősegélyben tudjuk részesíteni a bajba kerülteket. Különösen fontos ez a törekvés olyan területen, mely idegenforgalmilag frekventál, az évnek minden szakában sok turista keresi fel. Nyaralás, üdülés alkalmával az emberek figyelme gyakran elkerüli a balesetveszélyes helyzeteket, ezért könnyen adódnak balesetek az idegen, számukra ismeretlen környezetben. Tevékenység leírása: Olyan monologikus, „verbális” rendezvény, amely egy előadás-sorozat keretében az egészség megőrzés balesetek elhárításával kapcsolatos témakörének logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Módszer, eszközök: Az előadás egy alkalommal kerül megtartásra, és terjedelme 60 perc melyet követő kötetlen kérdezz-felelek beszélgetés még egy óráig terjedhet. Az előadást a témában jártas előadó tartja, helyi kompetenciák bevonásával. Az előadás után egyszerű a helyszínen is megvalósítható gyakorlati ismeret átadásra is sor kerül. •

•

• •

Baleset veszélyes helyzetek és állapotok ismertetése különösen a kis településen élők, turisták, idegenek által gyakran látogatott helyek vonatkozásában. (közutak, ahol nincsenek járdás elkülönítve, magaslati helyek, ahonnan a magasból leesés könnyen fordul elő) kutya és egyéb állatok harapása által okozott balesetek mezőgazdasági tevékenységek során elforduló balesetek (gépekkel végzett munkában sérülés, karambolok ittas vezetés miatt, mérgezések) vadászbalesetek jellemzői, kivédésük háztartási balesetek (égések, mérgezések, elektromos áramütés, hirtelen ismeretlen eredetű rosszullét-mely nem baleset, de olykor nehéz a megkülönböztetés) munkahelyi balesetek (vendéglátó ipari egységekben, üzletben, szórakozó helyen, hivatalokban - ezzel kapcsolatban a munkáltatók felelősségének hangsúlyozása. Munkavédelmi oktatás, az előírások megismertetése és betartatása


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

• •

Segítség hívása (mentők, rendőrség, tűzoltóság, háziorvos, ügyeletes orvos) hívása. Elsősegély nyújtási teendők a szakszerű segítség megérkezéséig a különböző baleseti formák szerint. Sérült nyugalomba helyezése, vérzéscsillapítás, kötözés, az újraélesztési szabályok, lehetőségek.

Résztvevők száma: 25 fő/alkalom Eredmény: A lakosság ismereteinek bővítésével a balesetek számának csökkenése, a szakszerű elsősegélynyújtás révén az egészségkárosodások mértékének csökkenése. Belső kommunikáció: A programokon a célcsoport széles köre vehet részt, és a hallottakat, véleményeket egymással is megoszthatják, közösen feldolgozhatják. A közösségi házban, illetve a település honlapján az előadások anyaga bármikor rendelkezésre áll. Külső kommunikáció: A kihelyezett felhívásokra, és a tájékoztatásokra válaszul a programon sokan részt vehetnek, és megoszthatják nézeteiket, véleményüket az illetékesekkel. A honlapon történő közzététel a helyiek szélesebb körét is eléri közvetetten. Visszacsatolás, monitoring: Az előadások megtartása előtt kitöltött OLEF kérdőív a program megrendezését követő 3 hónap múlva ismét kitöltetésre kerül, melyből látható az elért változás, hatás. Fenntarthatóság: A program témájához hasonló tájékoztatásra térítésmentesen, munkájából fakadóan felkérhető a védőnő, háziorvos, a Tapolca Városi ÁNTSZ-nél dolgozó egészségfejlesztő; a fenntarthatóság ezzel válik biztosítottá.

9. Program megnevezése: "A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása, melyek hangsúlyt fektetnek az energiaegyensúlyra" prioritás keretében

BICIKLI TÚRA MEGTARTÁSA Cél: A célcsoport rendszeres testmozgásának fontossága vonatkozásában megrendezett előadáson elsajátított tudásanyag gyakorlati alkalmazása. A lakosság minél szélesebb körének bevonása viszonylag könnyen megvalósítható sporttevékenységbe. Tevékenység leírása: Olyan, a rendszeres testmozgás témaköréhez kapcsolódó szabadidős mozgásprogram, melyet a különböző korosztályok képviselői közösen végezhetnek, nem igényel különösebb speciális tudást, készségeket, és a túlsúlyos, bizonyos mozgásszervi problémákkal küszködő emberek számára is végezhető. Módszer, eszközök: Hozzáértő szakember és annak technikai segítője által vezetett, illetve kísért kerékpáros csoport, mely célul tűzi egy legalább 30 km hosszú, Balaton partot elérő bicikli túra megvalósítását a településen bérelhető kerékpárok segítségével (akinek nem áll rendelkezésre a saját járműve). A túravezető gondoskodik arról, hogy minden résztvevő az egész útvonalat megtegye, a csapat összetartás meglegyen, ne a versenyszellem domináljon, ezáltal az összetartozás érzése is erősödjék a közös kerékpározás során.


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

Tervezett útvonal: Szentbékkálla – Mindszentkálla – Salföld – Ábrahámhegy - innen a Balaton parti kerékpárúton tovább Szigliget felé, ameddig tetszik. A terep nem nehéz egyáltalán, szinte sík, csupán Mindszentkálla határában van egy kis emelkedő. Az út végcélját nem tűzzük ki előre, addig megyünk, ameddig jólesik, végig együtt haladva. Résztvevők száma: 20 fő Eredmény: a kerékpározás, mint könnyen elérhető mozgásforma megkedveltetése, és közösségi szintérbe vonása a közösen megtett út hatására. Az egyéni kompetenciák növelése. Szomszédos és kissé távolabbi környezetünk jobb megismerése. A résztvevők közérzetének javulása az együtt és mozgással töltött nap hatására, önbizalom növekedés a teljesítmény hatására. Belső kommunikáció: A programon a célcsoport széles köre vehet részt, közvetetten elérhetik a helyiek szélesebb körét is, és a hasonló alkalmakhoz kedvet ébreszthetnek egymásban. Külső kommunikáció: A kihelyezett felhívásokra, és tájékoztatásokra válaszul a programon sokan részt vehetnek, és megoszthatják nézeteiket, véleményüket a település honlapján bárkivel.. Visszacsatolás, monitoring: A vetélkedő eredményének áttekintése, és a program minden mozzanata az elméletben megszerzett tudás hatékonyságáról és rögzülési szintjéről tanúskodik. Továbbá a kirándulás előtt kitöltött OLEF kérdőív a program megrendezését követő 3 hónap múlva ismét kitöltetésre kerül, melyből látható az elért változás, hatás. Fenntarthatóság: A településen élők aktív részvételével, és civil kezdeményezésekkel, összefogással újra és újra megrendezésre kerülhet a program, új hagyományt teremtve ezzel a rendszeres testmozgás témakörében. 10. Program megnevezése: "A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása, melyek hangsúlyt fektetnek az energiaegyensúlyra"

TÚRÁK MEGTARTÁSA Cél: A célcsoport rendszeres testmozgásának fontossága vonatkozásában megrendezett előadáson elsajátított tudásanyag gyakorlati alkalmazása. A lakosság minél szélesebb körének bevonása viszonylag könnyen megvalósítható sporttevékenységbe, nevezetesen a nordic waking, csoportos gyakorlásával. Célunk e mellett a település közvetlen környezetének, gyalogtúrákkal elérhető távolságon belüli jobb megismerése annak mind történelmi mind geológiai értékeinek vonatkozásában. Tevékenység leírása: Olyan, a rendszeres testmozgás témaköréhez kapcsolódó szabadidős mozgásprogram, melyet a különböző korosztályok képviselői közösen végezhetnek, nem igényel különösebb speciális tudást, készségeket, nincs nagy eszköz igénye, technikailag könnyen elsajátítható, és a túlsúlyos, bizonyos mozgásszervi problémákkal küszködő emberek számára is végezhető. Bármelyik évszakban, a mi vidékünkön különösen gazdag túraútvonalakon megvalósítható, egyben közösségfejlesztő tevékenység. Módszer, eszközök: Összesen öt alaklommal a tervezett útvonal vonatkozásában hozzáértő szakember által vezetett gyalogtúra nordic waking botok igénybe vételével, melyek a mozgás


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

egész testre hatását biztosítják. A túravezető gondoskodik arról, hogy minden résztvevő az egész útvonalat megtegye, a csapat összetartás meglegyen, út közben megismerjék a résztvevők a megfelelő ritmusban haladás teljesítménynövelő hatását, és keringési rendszerre, mozgás szervekre gyakorolt közvetlen hatását is. Tervezett túrák 1. A római kor emlékei a Káli-medencében Tervezett útvonal: Helytörténeti kiállítás Mindszentkálla, Szent Imre puszta római kori lelőhelye, Kékkút, ott a kékkúti hegy római kori temetője és két villa helye és egyéb látnivalók.

2. Erősségek a Káli medencében Tervezett útvonal: Velétei palotarom: Jellegzetes középkori építési technikával épült püspöki tulajdonban lévő erősség - mely helyi védelmi célokat is szolgálhatott) Kerekikál Árpád-kori település volt. itt állt a honfoglaló magyarok Kál horka által létesített földvára. A XIII. században épült templom román stílusú templom rom az egyik legépebben mardt a hasonló építmények közül a medencében. Sásdikál középkori település, Sásdikál templomának emlékhelyét érinti az útvonal Sóstókál. az út végcélja a sóstókáli Pusztapalotához vezet, mely nemesi lakóépület volt, szintén védelmi funkciókkal ellátva a környéken élő családok számára.

3. A Fekete hegy geológiai érdekességei Tervezett útvonal: Indulás az Öreghegyi kút irányába - Eötvös kilátóról a Káli medence megtekintése - a hegytető bejárása, a Vaskapu árok és a Török ugrató mentén - Keleményes kő, mint helyi bazalt orgona képződmények - a hegy másik oldalán a Boncsos oldalában irány haza. Út közben a Fekete hegy geológia érdekességeinek megismertetése, a látnivalók megbeszélése.

4. A Balatonhenyei Szent Margit nevét viselő Pálos kolostor romjának felkeresése Tervezett útvonal: A Fekete hegy oldalában az Öreghegyi forrás érintésével átjutunk Balatonhenyére, a szomszédos kis településre. Itt a kolostor rom felkeresése a falut övező domboldalon. A pálosok történetének megismerése. Hazafelé tartva Balatonhenye település néhány építészeti érdekességének megtekintése (szépen rendbe hozott parasztházak, református templom, tájház)

5. Szent Lászlókál település maradványinak felkeresése Kővágóörs határában Tervezett útvonal: Gyalogosan átvágunk a medencén a Kornyi tó érintésével, melynek különösen gazdag madárvilága út közbeni látnivalókat ad. Innen tovább Kékkút érintésével a salföldi Pálos kolostorhoz megyünk, mely az egyik legszebb állag megóvott középkori épület maradvány a Káli medencében. A pálosok történetének folytatása. Résztvevők száma: 20 fő


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

Eredmény: a gyalogtúrázás, mint könnyen elérhető mozgásforma megkedveltetése, és közösségi szintérbe vonása a közösen megtett út hatására. Az egyéni kompetenciák növelése. Szomszédos és kissé távolabbi környezetünk jobb megismerése. A résztvevők közérzetének javulása az együtt és mozgással töltött napok hatására, önbizalom növekedés a megtett távolságok hatására. Kulturális és természetrajzi ismeretek bővülése, az egészséges lokálpatriotizmus fokozása. Belső kommunikáció: A programon a célcsoport széles köre vehet részt, közvetetten elérhetik a helyiek szélesebb körét is, és a hasonló alkalmakhoz kedvet ébreszthetnek egymásban. Külső kommunikáció: A kihelyezett felhívásokra, és tájékoztatásokra válaszul a programon sokan részt vehetnek, és megoszthatják nézeteiket, véleményüket a település honlapján bárkivel. Visszacsatolás, monitoring: A vetélkedő eredményének áttekintése, és a program minden mozzanata az elméletben megszerzett tudás hatékonyságáról és rögzülési szintjéről tanúskodik. Továbbá a kirándulás előtt kitöltött OLEF kérdőív a program megrendezését követő 3 hónap múlva ismét kitöltetésre kerül, melyből látható az elért változás, hatás. Fenntarthatóság: A településen élők aktív részvételével, és civil kezdeményezésekkel, összefogással újra és újra megrendezésre kerülhet a program, új hagyományt teremtve ezzel a rendszeres testmozgás témakörében. 11. Program megnevezése: „Az egészséges táplálkozás, illetve az energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása, és/vagy visszaállítása érdekében kidolgozott programok megvalósítása, melyek eredményesen befolyásolják többek között a megfelelő folyadékfogyasztást, a túlzott só- és energia bevitel csökkentése”

KLUB FOGLALKOZÁSOK MEGTARTÁSA Cél: „ A népek sorsa attól függ, hogy mi módon táplálkoznak”Brillat – Savarin francia gasztronómus Ez a gondolat napjainkban különösen érvényes, amikorra felismertük táplálkozási szokásaink egészségkárosító hatását. Igazából az elmúlt 40 évben változott meg életmódunk úgy, hogy a gazdagon terített asztal örömeit csaknem mindenki élvezheti. A terített asztal választéka azonban nem szolgálja egészségünket, egyre gyarapszik a táplálkozással összefüggésbe hozható betegségek száma. A rohanó élet változásai mellett nem bővültek kellően a táplálkozással kapcsolatos ismereteink, étkezési szokásaink nem változtak, nem korszerűsödtek. Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a háztartás gépesítése számos fizikai erőkifejtéssel járó munkát megszüntetett, illetve könnyebbé tett. Növekedett az ülő foglalkozású fizikai és szellemi dolgozók aránya. Elkényelmesedtünk. Csökkent szervezetünk energiaszükséglete. Ennek ellenére, a táplálkozásunk során elfogyasztott energia az elmúlt években jelentősen növekedett. A kétségtelen minőségi javulás mellett azonban étkezéseinkben az üres energiát adó anyagok- a zsír, a cukor- bőséges felhasználása dominál.


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

A főzőtanfolyamunkkal, elkészített ételeinkkel nem célunk az étkezés örömét csökkenteni. Nem szeretnénk a világszerte elismert magyar konyha jellegzetes ízeit, ételeit száműzni, de egészségünk megőrzése érdekében olyan módon készítjük el azokat, hogy megfeleljenek a korszerű táplálkozás követelményeinek. A zsírban, szénhidrátban gazdag ételek helyett nagyobb teret kapnak az energiában szegényebb, de vitaminokba, ásványi anyagokban és rostokban gazdag zöldfőzelékek, saláták, gyümölcskészítmények Arra törekszünk, hogy egyszerűen, a mindennapi életben jól elkészíthető ételekkel ismertessük meg a résztvevőket.

Mindenki szeretne egészségesen élni és táplálkozni, azonban konkrét tanácsok nélkül ez bizony nehezen sikerülhet, hiszen nem lehet mindenki képzett egészségügyi szakember. A hazai táplálkozással foglalkozó szervezetek közül kiemelkedő Táplálkozási Fórum már évek óta próbál hasznos tanácsokkal, tájékoztató kiadványokkal irányt mutatni az érdeklődőknek. Az egészséges táplálkozáshoz egy tizenkét pontos segítséget állítottak össze a Fórum munkatársai, melyeket figyelembe veszünk Főzőklubunk programjának összeállításában. 1.) Minél változatosabban, minél többféle élelmiszerből, különböző ételkészítési módok felhasználásával állítsuk össze étrendünket. Ne ragaszkodjunk a megszokotthoz, ízleljünk meg más ételeket is, kipróbálás után mondjunk csak véleményt, ne legyenek előítéleteink. A sokszínű, nem gyakran ismétlődő ételsorokat tartalmazó étrend önmagában komoly biztosítékot jelent arra, hogy minden szükséges tápanyagot megkap a szervezetünk. 2.) Együnk kevésbé zsíros ételeket: a főzéshez, sütéshez inkább margarint vagy olajat használjunk. Különösen fontos ez a keveset mozgók, az ülő-foglalkozásúak számára. Részesítsük előnyben a gőzölést, párolást, a fóliában, teflonedényben vagy fedett cserépedényben, mikrohullámú sütőben készítést a zsiradékban sütéssel szemben. Mellőzzük a rántást, kedvezőbb a kevés liszttel, keményítővel készített habarás. 3.) Kevés sóval készítsük az ételeket, utólag ne sózzunk: a mérsékelten sós ízt nagyon gyorsan meg lehet szokni. Különösen kerüljük a sózást gyermekeknél, mert az ekkor kialakult ízlés az egész életre kihat. A fogyasztásra kész élelmiszerek közül válasszuk a kevésbé sózottakat. Az ételek változatos ízesítésére sokféle fűszert használhatunk. 4.) Csak étkezések befejező fogásaként, hetenként legfeljebb egyszer-kétszer együnk édességeket, süteményeket, soha ne étkezések között, főleg nem helyette. Ételeinket egyáltalán ne, legfeljebb nagyon csekély mértékben cukrozzuk. Ahol lehet, cukor helyett használjunk mézet. Igyunk inkább természetes gyümölcs- és zöldséglevet, mintsem italokat, szörpöket. A kávéba, teába - ha egyáltalán szükséges - inkább mesterséges édesítőszert tegyünk. Ne szoktassuk a gyermekeket az édes íz szeretetére 5.) Naponta fogyasszunk mintegy fél liter tejet vagy tejterméket (pl. sajtot, túrót, aludttejet, kefirt, joghurtot). A tejtermékek közül a kisebb zsírtartalmúakat válasszuk. 6.) Rendszeresen, naponta többször is együnk nyers gyümölcsöt, zöldségfélét (salátának elkészítve, erre télen is van mód), párolt főzeléknövényt, zöldséget. 7.) Asztalunkra mindig kerüljön barna kenyér. Köretként vagy a fogás alapjaként inkább a burgonyát és a párolt zöldségféléket válasszuk a rizs, esetleg a tészta helyett. 8.) Naponta négyszer-ötször étkezzünk. Egyik étkezés se legyen túlságosan bőséges vagy nagyon kevés: minél egyenletesebben osszuk el a napi táplálékmennyiséget. Együnk nyugodtan, „Egészségre nevelő életmód-programok Szentbékkállán” Oldal: 39 / 48

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

kényelmes körülményeket teremtve, nem kapkodva. A főtt ételeket elkészítésük után mielőbb tálaljuk, ne tároljuk melegen órákig. Legyen meg a napi megszokott étkezési "menetrendünk", lehetőleg mindig azonos időpontban együnk. 9.) A szomjúság legjobban ivóvízzel oltható. Az alkohol káros, a szeszes italok energiafelesleget jelentenek táplálkozási szempontból, ezért is kerülni kell ezeket. Gyermekeknél a legkisebb mennyiségben is tilosak. 10.) A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem, azonban célszerű egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni. Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek! Bőséges fogyasztásra javasolt: elsősorban gyümölcsök, zöldség- és főzelékfélék, hal, továbbá barna kenyér, burgonya. Mérsékelt fogyasztásra javasolt: nem zsíros húsok és húskészítmények, zsírszegény tej és tejtermékek, zsiradékok (célszerű a zsír helyett az olaj, a vaj helyett a margarin), tojás, tészta, száraz hüvelyesek. Kerülni javasolt: édességek, fagylalt, cukrozott készítmények (befőtt, lekvár is), zsíros húsok, zsíros ételek, tejszín, cukor, cukros üdítők, só, tömény italok, sör, bor. Figyeljünk a csomagolt élelmiszereken feltüntetett energia- és tápanyagértékekre, egyéb összetételi adatokra, amelyek sok segítséget adnak az élelmiszerek kiválasztásában és az étrend összeállításában. 11.) A helyes táplálkozás kedvező hatásait hatékonyan egészíti ki a dohányzás teljes mellőzése, a rendszeres testmozgás. 12.) A helyes táplálkozás fedezi a szervezet minden élettani folyamatának energia- és tápanyagfelhasználását. Egyszerű módszert jelent értékelésére a testtömeg mérése: a megfelelő táplálkozás mellett a kívánatos testtömeg alakul ki, ezt a célt kell elérnünk. Játékos elméleti ismertetés után a gyakorlatban is megismerhetik a egyének az egészséges ételeket, melyekből szendvicseket, salátákat tudnak készíteni, és természetesen megkóstolni, elfogyasztani. Az új típusú ételek elkészítésének megismertetését követően, főzőverseny szervezése a kulináris élvezetek további elmélyítése, az új elvek alapján készülő étkek szélesebb körű népszerűsítése, a sikerélmény megtapasztalása érdekében. A táplálkozási zavarban, élelmiszer allergiában szenvedők speciális étkezésének megismertetéseként táplálkozási tanácsokat felsorakoztató kiállítás bemutatása, táplálkozási szakember által tartott előadás és foglalkozás szervezése e témakörben, segítve az egyén tájékozódását e témakör útvesztőjében. Adalékanyagok felsorolását és hatásaikat bemutató jegyzetek átadása a tábor résztvevőinek. Bemutatásra kerül az egyes ételek egészségre gyakorolt hatása, szakemberek által tartott, elméleti és gyakorlati oktatások keretében. A főzőklub szervezése során a résztvevők tíz alkalommal szervezett foglalkozásokon keresztül megtapasztalhatják az új étkezési szokást és annak jótékony hatásait, begyakorolhatják az új, étel elkészítési módszereket. Tevékenység leírása: A Klub azonos érdeklődési körrel rendelkező, ambiciózus, tenni vágyó emberek közössége, akik amellett, hogy rendszeres programokon vesznek részt, akár csak egy adott témakörben, lehetőséget kapnak arra, hogy saját ötleteiket megvalósítsák, a mellett hogy az adott terület elméleti kérdéseiben mélyebbre merüljenek, és gyakorlati készségekre tegyenek szert. „Egészségre nevelő életmód-programok Szentbékkállán” Oldal: 40 / 48

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

Minden alkalommal olyan ételsor elkészítésére kerül sor, mely a mindennapi életben bárki által könnyen megvalósítható, az évszakhoz igazodó, energia egyensúly szempontjából az általános minőségi és mennyiségi elvárásoknak megfelelő. Módszer, eszközök: A főzőklub tíz laklommal kerül megrendezésre a kultúrház konyhájában, szakképzett dietetikus vezetésével és helyi szakemberek közreműködésével. Alkalmanként a foglalkozások időtartama két óra, ezt követően az elkészített ételeket közösen fogyasztják el. A főzés közben is utána rendelkezésre álló idő lehetőst ad arra is, hogy az adott ételek táplálkozás élettani jellemzőit megismerjék a résztvevők, az egészséges konyha technikai módszereket a gyakorlatban sajátítsák el. Résztvevők száma: 15 fő/alkalom Eredmény: A résztvevők új típusú, a reformkonyha elveinek megfelelő egészséges ételekből álló táplálkozási módot ismernek meg. A táplálkozási zavarok elméleti hátterének megismerése is komoly eredmény lehet. A mindennapi gyakorlatukban is jól meg tudják valósítani a klubban tanultakat. A falu rendezvényei, egyéb programjainak megvalósításában is jól hasznosíthatják az itt szerzett ismereteket. Belső kommunikáció: A programokon a célcsoport széles köre vehet részt, és a hallottakat, véleményeket egymással is megoszthatják, közösen feldolgozhatják. A közösségi házban, illetve a település honlapján az előadások anyaga bármikor rendelkezésre áll. Külső kommunikáció: A kihelyezett felhívásokra, és a tájékoztatásokra válaszul a programon sokan részt vehetnek, és megoszthatják nézeteiket, véleményüket az illetékesekkel. A honlapon történő közzététel a helyiek szélesebb körét is eléri közvetetten. Az egy-egy foglalkozás alkalmával készített ételek receptjei felkerülnek a település honlapjára, ahol a soron következő időpontok is figyelemmel kísérhetők. Visszacsatolás, monitoring: A klubfoglalkozások megtartása előtt kitöltött OLEF kérdőív a program megrendezését követő 3 hónap múlva ismét kitöltetésre kerül, melyből látható az elért változás, hatás. Fenntarthatóság: A program témájához hasonló klubtevékenység folytatására a jövőben is lesz lehetőség. Felkérhető a részvételre a helyi védőnő, háziorvos, a Tapolca Városi ÁNTSZ-nél dolgozó egészségfejlesztő; a fenntarthatóság ezzel válik biztosítottá.

4. fejezet ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA Az esélyegyenlőség és a másság elfogadása azt testesíti meg, hogy minden embert származására, nemére, nemzetiségére, vallására, testi-lelki sérülésére, fogyatkozására tekintet nélkül ugyanazok a jogok és lehetőségek illetik meg az életben való érvényesülés folyamatában. Az esélyegyenlőség magában foglalja a másság elfogadását, azaz egy olyan másik személynek egyenlő társként történő elfogadását, aki a mindennapi életben, átlagos jellemzőkkel mérve, eltérő személyiség, és akit eltérése miatt a közösségből való kirekesztés veszélye fenyeget.


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

Az elfogadás mércéjét az mutatja, hogy valaki mennyire hajlandó a saját értékelése alapján például egy sérültet, fogyatékost, szociálisan hátrányos helyzetű, kultúrában elmaradott személyt társadalmilag egyenértékű emberként elismerni. Az egészségtelen életmód és a káros szenvedélyek összefüggenek a társadalmi hátrányokkal, a társadalmi kirekesztettség különböző formáival, ezért speciális tevékenységeket szükséges kialakítani a különböző társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok (pl.: idősek, nők, fogyatékkal élők, romák) számára. A korszerű kutatások egyre nyilvánvalóbbá teszik a stressz-kezelés, a közösségi támaszok és más társadalomlélektani tényezők szerepét a krónikus nem fertőző betegségek, illetve a káros szenvedélyek kialakulásában. Ezért az egészségterv cselekvési programjában körvonalazott tevékenységeknek elérhetőnek kell lennie mindenki számára, illetve aktív stratégiával be kell vonnia a hátrányos helyzetű csoportokat. A legsúlyosabb, lakossági szintű egészség-kockázatot jelentő tényezők között kiemelt helyet foglalnak el a szenvedélybetegségek. A dohányzás a korai halálozás legfontosabb oki tényezője. A túlzott alkoholfogyasztás egészségkárosító hatásán túl a szociális depriváció, családon belüli erőszak, gyermekbántalmazás egyik legjelentősebb tényezője, a hátrányos társadalmi helyzet konzerválója. A hatékony stratégiák már nem is elsősorban a kockázati tényezők ellen intéznek csupán támadást, korlátozást és tiltást. Pozitív és modern kommunikációs technikákkal célzott üzeneteket fogalmaznak meg, célcsoport specifikus minták bemutatásával, a felvilágosítást saját élményű gyakorlattal is kiegészítő ismereteket továbbítanak a tudatos, egészségesebb választások és egyéni döntések támogatására. Ezzel elsősorban a méltánytalan egyenlőtlenségeket lehet befolyásolni. Az egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenségek egy része méltánytalan. Azon egyenlőtlenségek tekinthetőek méltánytalannak, melyek mértékét, meglétét társadalmi beavatkozással csökkenteni lehet, mert kialakulásuk az adott társadalmi-gazdasági kontextusban nem volt szükségszerű.

5. fejezet KÖRNYEZETI SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A lakosság-, főként a hátrányos helyzetben élők ki vannak téve a tiszta ivóvíz, a higiéné és a csatornázás esetleges hiányának, a beltéri és a kültéri levegőszennyezettségnek és számos kémiai és fizikai tényezőnek. A környezetünk védelmét, megóvását, a környezeti nevelést folyamatosan érvényesítjük szemléletformáló tevékenységünk során, ezért fokozottan ügyelünk arra, hogy a beszerzendő eszközök, vagy azok csomagolása újrahasznosítható legyen, megismertetjük a célcsoporttal, hogy mit is jelent az újrahasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés. A szolgáltatások beszerzésénél szempont, hogy a szolgáltatásuk biztosítása során környezettudatos magatartást tanúsítsanak.


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

6. fejezet OLEF kérdőív

A Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) ajánlása alapján a 2000. évben nagyszabású, országos egészségfelmérésre került sor, mely során az objektív statisztikai adatok mellett a szubjektív egészségértékelésre is hangsúlyt helyeztek. A kérdőív kitöltése azóta is folyamatos, melyet évente értékelnek, célja, hogy a 1-5-10-15-20 év távlatában mutassa be a magyar lakosság saját önértékelését önmaga egészségéről. A kérdőív kiválóan alkalmas arra, hogy látassa magával a megkérdezettel is azt, hogy élete egy bizonyos korszakában hogyan vélekedett arról, hogyan élte meg az egészséget. Felhívja a figyelmet a változtatásra, gyakoroltatja az önértékelést, tettekre késztet, motivál. Objektív adatokat is tartalmaz a kérdőív teljes formájában, hiszen az egészségfejlesztés során a célcsoport egészségi állapotának értékelésében szerepe van azoknak az adatoknak, melyek a státusz állapotukat rögzíti, és megtalálható a háziorvosnál, a védőnőnél, fogorvosnál stb. (objektív adat). A szubjektív egészségértékelésre a célcsoport bizonyos szegmense nem feltétlenül képes, ezért az új egészségfejlesztési programunk hatását széles résztvevőkör megkérdezésével végezzük (szubjektív adat) a pályázatban elvárt, egyszerűsített OLEF (Országos Lakossági Egészségfelmérés) kérdőíves felméréssel. Egészségfejlesztési koncepciónk elején szót ejtettünk az egészség társadalmi/gazdasági hatásairól, arról, hogy mekkora szerepe van az egészségnek nemcsak saját, hanem akár kisebb közösségeink (család, település), és végül országos szinten. A pályázatban vállalt tevékenységek célja az, hogy javítsunk célcsoportunk egészségi állapotának, valamint elérjük azt, hogy olyan alapokat tudunk nyújtani, amelyek hozzájárulnak önmaguk számára a hosszabb távú egészséges életmódbeli viselkedéshez. Hiába bármilyen közösségi célok megfogalmazása, ha maga a résztvevő nincs elkötelezve saját életminőségének megváltoztatására. A programjaink megkezdése előtt a programba bevont személyek kitöltik a kérdőívet, a kitöltés során felhívjuk a figyelmet arra, hogy az a célunk, hogy pozitív irányban változzon véleményük, és ezért tegyenek meg a lehető legtöbbet, nemcsak a projekt sikeressége, hanem önmaguk sikere érdekében is. A kérdőív kitöltését megismételjük a program zárását követően is, így mérhető a változás. Tudományosan fogalmazva a vélt egészség indikátor az egészségi állapot jellemzésének, mérésének egyik eszköze, a funkcionalitás-csökkenés mérése mellett. A funkcionalitáscsökkenés nem más, mint egy olyan nézőpont, ahol az egyén egészségét (testi, lelki, szociális működésének épségét) aszerint határozzák meg, hogy mennyire képes különféle tevékenységeket végrehajtani, így az objektív egészségi mutatókhoz tartozó adat mérhetővé válik. Három kategóriája van, mely a zavar (test anatómiai szerkezetét érintő probléma - ez kompenzálható célzott magatartásminták kialakításával, erre alkalmas pl. a sport), a tevékenység akadályozottsága (fizikai vagy mentális probléma, amely nem kompenzálható), és a részvétel korlátozottsága (társadalmi szerepben, közösségi formában megnyilvánuló probléma).


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

Ez a mérőszám az egészségi állapot önértékelésén alapul; azon, hogy milyen az egyének véleménye saját egészségi állapotukról – ez az élet minőségének egyik legáltalánosabban használt kifejezője. A vélt egészség nem függ össze szorosan a tényleges (orvosilag megállapítható) egészségi állapottal, az önértékelést jelentősen befolyásolja az egyén társadalmi, gazdasági, kulturális helyzete: társadalmi rétege, iskolai végzettsége, foglakozása, jövedelme, lakóhelye (város/falu), és még több más tényező. A hátrányos helyzetű társadalmi rétegekhez tartozó, az alacsonyabb műveltségi fokú, a szerényebb jövedelmű, a kis településeken élő emberek kedvezőtlenebbül ítélik meg saját egészségi állapotukat, mint az ezekből a szempontokból jobb helyzetben lévők. Mindezen befolyásoló tényezők ellenére a nemzetközi gyakorlatban a vélt egészség vizsgálata elfogadott és rendszeresen alkalmazott indikátora a lakosság egészségi állapotának.

7. fejezet KOMMUNIKÁCIÓ, NYILVÁNOSSÁG A programokhoz egyrészt kapcsolódik egy, az európai uniós pályázatoknál előírt, a kötelező nyilvánosság biztosítása érdekében teljesítendő feladat, amely tartalmazza a következőket: - tájékoztató táblák elhelyezése - fotódokumentációk készítése a projekteseményekről - sajtómegjelenések összegyűjtése - sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról Másrészt a helyi újságban, a faliújságunkra kitett tájékoztató anyagokon és jelentkezési lapokon hirdetjük rendezvényeinket. Jó kapcsolatban vagyunk a helyi és regionális médiával, a projekt eseményeiről folyamatosan tájékoztatjuk a lakosságot.

→ Mellékletek felsorolása: 1. 2.

számú melléklet - A vélt egészség mérésére általánosan használt általános kérdőív számú melléklet - Sportfoglalkozáson résztvevők egészségügyi állapotfelmérése


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

1. számú melléklet: A vélt egészség mérésére általánosan használt általános kérdőív Program megnevezése:.................................................................................................. Dátum:............................................................................................................................ Kérdőív kitöltés dátuma:

.................................................a program kezdetekor.

Sorszám:.................................

→ A vélt egészség mérésére általánosan használt általános kérdőív (Világ Egészségügyi Szervezet - WHO ajánlás alapján): Milyen az Ön egészsége általában? 1 - nagyon jó 2 - jó 3 - kielégítő 4 - rossz 5 - nagyon rossz

Kérdőív kitöltés dátuma:...........................................................a program befejezésekor

A vélt egészség mérésére általánosan használt általános kérdőív (Világ Egészségügyi Szervezet - WHO ajánlás alapján): Milyen az Ön egészsége általában? 1 - nagyon jó 2 - jó 3 - kielégítő 4 - rossz 5 - nagyon rossz


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

---------------------------------------------------------------------------------------------------Egészségügyi állapotfelmérés sporttevékenység megkezdése előtt - minden korosztály számára 1. Életkora: a) 7-18 éves kor b) 19-34 c) 35-45 d) 46-55 e) 56-65 f) 65 év feletti 2. Sportolt-e már jelen programra jelentkezés előtt? a) igen, rendszeresen b) igen, alkalmanként c) nem 3. Van vagy volt-e szív- és érrendszeri problémája? a) igen b) nem 4. Ha igen, akkor hozzájárul-e ahhoz, hogy az edző/sportorvos részletesebb információt kapjon erről a problémáról? a) igen b) nem Ha nem, akkor a sportolás saját felelősségre végezhető, melyről nyilatkozni szükséges. 5) Érzett-e korábban szívtáji nyomást vagy fájdalmat a mellkas bal középső részében? a) igen b) néha előfordult már c) nem 6) Előfordult-e már, hogy elszédült vagy elájult, főként fizikai aktivitás közben? a) igen, előfordult fizikai aktivitástól függetlenül b) igen, előfordult fizikai aktivitás közben c) egyszer-kétszer előfordult d) még soha sem fordult elő 7) A légzése nehezebbé válik-e, ha intenzívebb mozgást végez (pl. lépcsőn történő felmenetel) a) igen, rendszeresen b) igen, alkalmanként c) nem 8) Egészségügyi szakember jelezte-e már, hogy magas a vérnyomása?


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

a) igen, és kezelés alatt is állok (pl. gyógyszert szedek) b) igen, de még kezelést nem igényel c) néha előfordul, hogy magasabb d) nem 9) Van-e légzőszervi megbetegedése (pl. allergia, asztma)? a) igen, folyamatos kezelés alatt állok b) igen c) nincsen 10) Saját megítélése szerint rendelkezik-e súlyfelesleggel? a) igen, több, mint 15 kg-mal b) igen, 5-15 kg közöttivel c) igen, néhány kilogrammal d) nem 11) Bármely típusú és helyzetű sérve van-e? a) igen b) nincsen 12) Vannak-e ízületi vagy ortopédiai problémái (boka, térd, gerinc, váll, nyak)? a) igen, van, éspedig: ............................. b) nincsenek 13) Volt-e már panasza hátfájásra, derékfájásra? a) igen, rendszeresen b) igen, alkalmanként c) nem 14) A lehetséges ízületi problémán túlmenően van-e bármiféle gerincbetegsége? a) igen, van, éspedig: ............................. b) nincsen 15) Van-e cukorbetegsége? a) igen, ...... típusú b) nincsen 16) Szed-e rendszeresen gyógyszert? a) igen, éspedig: ......................... b) nem 17) A sportfoglalkozás megkezdése előtt kérem nyilatkozzon arról, van-e fennálló terhessége? a) igen, van b) nincsen 18) Van-e bármilyen rendellenessége (pl. magas koleszterinszint, gyomorfekély stb.), ami véleménye szerint befolyásolhatja terhelhetőségét? a) igen, éspedig: ......................... b) igen, talán: ............................ panaszom


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1181

c) nincsen 19) Van-e krónikus megbetegedése (pl. csontritkulás, epilepszia)? a) igen b) nem 20) Dohányzik-e? a) igen, rendszeresen b) igen, alkalmanként c) nem

Kérdőív kiértékelése: A kérdőív elsődleges kiértékelője az edző, aki a foglalkozásokat vezeti. A kérdőívet már a foglalkozások megkezdése előtt ki kell töltetni! Az edző mérlegeli a bevont személy egészségi állapotát, objektív mutatóit. Ha szükséges, egyéni munkaterv kidolgozását kezdi el, azaz felméri, hogy a foglalkozásokon részt venni szándékozók milyen átlagos egészségi szinten vannak, mennyire terhelhetők, milyen terhelhetőségi lehetőségek között lehet választani. Amennyiben a bevonandó személy krónikus betegségben, szív-és érrendszeri betegségben szenved, vagy folyamatosan fennálló magas-vérnyomása van, akkor a sportorvossal való konzultációt követően dönthető el, hogy javasolják-e az intenzív testmozgást, avagy saját, egyéni edzéstervet állítsanak fel. Előfordulhat, hogy eddig rejtett betegségek, nem várt egészségi változások következnek be, amelyekre az edző fokozottan figyel, és a kiszűrt személy számára javasolja orvos/szakorvos felkeresését.


No title

Recommend Documents