No title

Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2007/6

http://www.eski.hu/hol

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

2007. április 2.

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből 2007. április 2. Egészségpolitika ...................................................................................................................................... 2 Változás a francia egészségügy irányításában.................................................................................... 2 Az orvosi körzetek visszaállításának terve Szlovákiában .................................................................... 2 Egészségügyi rendszerek ........................................................................................................................ 3 A várakozási idő alakulása a magán és a kötelező betegbiztosítottak körében - Németország .......... 3 Svájc: népszavazáson elutasították az egybiztosítós rendszert .......................................................... 7 Népegészségügy ..................................................................................................................................... 8 Az új vakcinák alkalmazásának kritériumai Hollandiában.................................................................... 8 Finanszírozás........................................................................................................................................... 9 22 eurora emelik az általános orvosok honoráriumát Franciaországban............................................. 9 Írország: vita az orvosok privát honoráriumáról ................................................................................... 9 Humánerőforrás ..................................................................................................................................... 10 Az egészségügyi szakemberhiány és a migráció Lengyelországban ................................................ 10 Nemzetközi munkacsoport a globális egészségügyi munkaerőhiány leküzdésére ............................ 12 Gyógyszerügy ........................................................................................................................................ 13 A legtöbb új gyógyszer természetes anyagokon alapul ..................................................................... 13 Egészségügyi reformok.......................................................................................................................... 14 Közös elvek az orvosi praxis változására .......................................................................................... 14 A betegpénztárak között létrejövő kartellek veszélyére hívják fel a figyelmet a vállalati betegbiztosítók - Németország .......................................................................................................... 15 Minden nagyobb pénztár kínál áprilistól választható tarifákat............................................................ 15 Németország: Csökken az újonnan megkötött teljes körű magán betegbiztosítások száma ............. 16

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből- 2007. április 2.

Egészségpolitika Változás a francia egészségügy irányításában Március 26-án Philippe Bas, társadalombiztosítást felügyelő miniszter lépett Xavier Bertrand egészségügyi miniszter helyébe. A posztjáról távozó miniszter a szóvivői teendőket kívánja ellátni Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányában. Philippe Bas, a társadalombiztosításért, az idős és mozgáskorlátozott emberekért és a családi ügyekért felelős miniszter hatásköre ily módon a továbbiakban kibővül az egészségügy és a szolidaritásügy irányításával.(ZLL) Forrás: http://info.france3.fr/france/29425066-fr.php 2007-03-27 10:55:32

Az orvosi körzetek visszaállításának terve Szlovákiában Az Egészségügyi Minisztérium az orvosi körzetek visszaállítását tervezi. Az egészségügyi ellátási törvény módosításával kapcsolatos előzetes tájékoztatója szerint újra bevezetnék a gyakorlatba a körzetesítés fogalmát és rendszerét, emellett érvényes maradna a szabad orvosválasztás joga is. Az egészségügyi tárca a törvénymódosítással azt akarja elérni, hogy az orvos ne utasíthasson vissza a körzetén belül egy állandó lakhellyel rendelkező beteget sem. A törvénymódosítás érintené a felnőtteket és a gyermekeket ellátó körzeti orvosokat, a szülész-nőgyógyászokat és a fogorvosokat. A jelenleg érvényes 2004. évi reformtörvény eltörölte a körzetesítést, ugyanakkor az orvosok csak pontosan meghatározott esetekben utasíthatják el a betegeket (túlterheltség, érdekellentét, erkölcsi szempontból nem vállalt kezelés, pl. abortusz). Az Egészségpolitikai Intézet (HPI) munkatársa szerint a betegek érdekével ellentétes a körzetesítés, mivel nehezítheti a működési engedélyek kiadását, korlátozhatja a konkurenciát és a fiatal orvosok praxiskezdését, valamint növelheti a korrupciót. A betegek részéről érkező panaszok kivizsgálására hozták létre az Egészségügyi Felügyeleti Hivatalt. Ezzel szemben a Magánorvosok Szövetségének elnöke indokoltnak tartja a körzetek kialakítását. A Szövetség részéről ellenezték az eltörlésüket is, mivel a körzeti orvosnak átfogó figyelmet kell fordítania a terület egész lakosságának az egészségére (járványok terjedése, oltások elvégzése). Véleményük szerint a körzetek nem gátolják majd a fiatal orvosok elhelyezkedését sem, mert körzeti orvosokból hiány van, legalább 500 új orvosra lenne szükség. A minisztérium éppen a betegek érdekében tartja fontosnak a körzetek visszaállítását, mivel így az orvosnak nem lenne módja elutasítani azokat a betegeket, akik a körzetébe tartoznak és más orvos sem akarja őket fogadni. A törvénymódosítás nem befolyásolná a finanszírozást, az egészségbiztosítók terítenék azok kezelését is, akik a körzeten kívülről látogatják a betegeket. A jogszabály szeptemberben kerülhet a kormány elé, elfogadása esetén 2008 januárjában léphet életbe. (VM) Forrás: http://www.health.gov.sk SME, 2007. márc. 12. http://www.ujszo.sk/ - 2007. márc. 13. 2007-03-22 16:11:06

2


Egészségügyi rendszerek A várakozási idő alakulása a magán és a kötelező betegbiztosítottak körében Németország A cikk a magán és kötelező betegbiztosítottak körében a WIdO (Wissenschaftliches Institut der AOK) által végzett reprezentatív felmérés várakozási idővel kapcsolatos eredményeit kívánja bemutatni. A szerződéses orvosi ellátás helyzetével kapcsolatban elvégzett elemzések azt mutatják, hogy Németország az egy főre jutó orvosok számát tekintve nemzetközi összehasonlításban is az elsők között szerepel. Másrészről az aktuális nyilvános vitákból az is kiderül, hogy nyilvánvalóan megkülönböztetik a magán ill. kötelező betegbiztosítással rendelkező betegeket: miközben egyes betegeknek hetekig kell várniuk egy időpontra, mások azonnal időpontot kapnak a kezelésre. Csak röviddel ezelőtt tett közzé a WIdO olyan elemzéseket a szegmentált biztosítási piaccal kapcsolatban, melyek az mutatják, hogy a kötelező és magánbiztosítós rendszerek közötti verseny egyáltalán nem nevezhető tisztességesnek és semmilyen módon nem járul hozzá sem a magasabb minőség, sem pedig a gazdaságosság eléréséhez az egészségügyi ellátásban. A ambuláns ellátáson belüli várakozási időkről szóló aktuális elemzések további információkkal egészítik ki a kötelező és a magán betegbiztosítás közötti versenyben megfigyelhető torzulásokat. A felmérés adatainak elemzése egyértelmű különbségeket mutat a kötelező, illetve a magán betegbiztosításban résztvevők között. A különbségek nem csak a morbiditás vagy az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele esetén jelennek meg, hanem a kezelésekre fordított várakozási idő alakulásánál is. A kötelező betegbiztosítottak a letelepedett orvosokhoz való hozzáférésben hátrányos helyzetben vannak a magánbiztosítással rendelkező betegekkel szemben. Még akut panaszai ellenére is minden negyedik kötelező betegbiztosítottnak (25,3%) legkevesebb két hetet kellett várnia a konzultációs időpontra. Akut panasszal orvoshoz forduló magán biztosítottak esetén ez a megkérdezettek csupán 7,8%-nál fordult elő. (VN) Részletes eredmények: 1. táblázat Krónikus megbetegedésben szenvedő kötelező és magán betegbiztosítottak aránya korcsoportok szerinti megoszlásban Kötelező biztosítás (N=1995) Igen: 43,9% Magán betegbiztosítás (N=1000) Igen: 36,4%

<30 254 30,7 Korcsoportok (év) <30 116 29,3

30-39 413 35,4 30-39 147 21,1

Korcsoportok (év) 40-49 402 34,3 40-49 192 29,2

50-59 316 49,1

≥60 610 58,9

50-59 222 37,4

≥60 322 49,7

Forrás: WIdO-monitor 2006

A kötelező betegbiztosítás tagjai között minden korcsoportban több a krónikus beteg, mint a magán biztosítottak esetében.

3


2. táblázat Egészségügyi szolgáltatások igénybevételének alakulása a kötelező és magán betegbiztosításban (%) Korcsoportok (év) <30 30-39 40-49 50-59 Rendszeres gyógyszerfogyasztók aránya 22,7 30,0 33,4 53,8 47,1 27,6 10,2 29,4 40,8 41,7 Kórházban ápolt betegek aránya 15,7 14,9 11,7 14,3 15,9 8,6 9,5 8,8 12,6 13,1 Kórházban töltött napok átlagos száma 1,6 1,7 1,9 2,3 2,2 0,6 0,4 0,7 1,9 2,1 Az orvoslátogatások átlagos száma az elmúlt 12 hónap során 5,2 6,1 5,1 6,7 6,2 5,0 3,7 6,1 4,2 5,1

Összesen

Kötelező Magán Kötelező Magán Kötelező Magán Kötelező Magán

≥60 74,3 69,3 20,4 19,6 3,1 4,3 7,2 5,8


3. táblázat Várakozási idő alakulása letelepedett orvosnál (fogorvosok nélkül) a legutóbbi konzultáció alkalmával akut megbetegedés esetén a kötelező és magán betegbiztosításban Kötelező

(N) azonnal 1 nap 2-7 naop 8-14 nap 2-4 hét 4 hét felett

778 23,4% 8,5% 27,7% 15,0% 11,7% 13,6%

Magán

(N) azonnal 1 nap 2-7 naop 8-14 nap 2-4 hét 4 hét felett

407 31,6% 13,5% 34,1% 13,0% 4,9% 2,9%


Magánbiztosítottaknak minden esetben kevesebbet kellett a konzultációs időpontokra várniuk. 4. táblázat Várakozási idő alakulása letelepedett általános orvosoknál ill. belgyógyászoknál, valamint ortopéd sebészeknél (akut megbetegedés esetén) a legutóbbi konzultáció alkalmával a kötelező és magán betegbiztosításban

Közelező (N) azonnal 1 nap 2-7 naop 8-14 nap 2-4 hét 4 hét felett

Letelepedett Letelepedett általános orvos ortopéd sebész ill. belgyógyász 106 262 24,5% 18,7% 13,2% 7,5% 34,9% 27,8% 13,2% 15,7% 8,5% 13,0% 5,6% 17,3%

Magán (N) azonnal 1 nap 2-7 naop 8-14 nap 2-4 hét 4 hét felett

Forrás: WIdO-monitor 2006 4

Letelepedett Letelepedett általános orvos ortopéd sebész ill. belgyógyász 55 118 29,1% 33,1% 20,0% 10,2% 32,7% 36,4 16,3% 14,4% 1,8% 3,3% 2,4%


A 4. táblázat is azt mutatja, hogy a magánbetegek privilegizáltak. A magánbetegek esetében a táblázat adataiból kiolvasható, hogy csaknem minden második (49,1%) beteg akut panaszokkal azonnal, vagy egy nap várakozás után eljutott az általános orvoshoz ill. belgyógyászhoz. A kötelező betegbiztosítottak esetében ez az arány csak 37,7%; 5,6% pedig arról panaszkodott, hogy legkevesebb 4 hét várakozási idő után juthatott el az orvoshoz. A kötelező betegbiztosítottak 17,3%-nak kellett akut megbetegedése ellenére négy hétnél tovább várnia az ortopéd sebész időpontjára, míg a magánbetegek esetében ez az arány csak 2,4%-volt. 5. táblázat Várakozási idők alakulása letelepedett orvosnál a legutóbbi konzultáció alkalmával akut betegek esetében korcsoportok szerint (fogorvosok nélkül) Korcsoportok (év) Közelező (N) azonnal (%) 1 nap (%) 2-7 naop (%) 8-14 nap (%) 2-4 hét (%) 4 hét felett (%)

Magán (N) azonnal (%) 1 nap (%) 2-7 naop (%) 8-14 nap (%) 2-4 hét (%) 4 hét felett (%)

<30 90

30-39 147

40-49 141

50-59 128

40,0 14,4 20,0 6,7 5,5 13,3

23,1 6,1 32,0 13,0 12,9 12,9

<30 43

30-39 58

40-49 79

50-59 89

≥60 138

37,2 14,0 34,9 7,0 7,0

37,9 17,2 27,6 8,6 7,0 1,7

40,5 11,4 34,2 7,6 2,6 3,8

21,3 20,2 37,1 13,5 4,6 3,3

29,0 8,7 34,8 18,8 7,2 1,4

27,0 21,1 11,3 7,8 27,0 25,8 13,5 14,1 9,2 14,1 12,1 17,2 Korcsoportok (év)

≥60 272

17,3 6,6 29,4 20,2 13,2 13,2


A várakozási idő elemzése továbbá azt is kimutatta, hogy az idős betegek jellemzően gyakrabban tapasztalják, hogy az orvos időpontjára várniuk kell, mint a fiatalabbak. A különbségek azonban a két biztosítotti csoport között itt is egyértelműek: az idős, akut betegséggel küzdő kötelező betegbiztosítottaknak egyértelműen magasabb számban kell a hosszabb várakozási időt elfogadniuk, mint az azonos korú magán biztosítottaknak. Minden negyedik kötelező biztosítottnak (13,2%) több mint 4 hét várakozási időbe kellett beletörődnie. A magánbetegek esetében ez csupán 1,4% volt.

5


6. táblázat Várakozási idők alakulása a települések nagysága szerint letelepedett orvosnál a legutóbbi konzultáció alkalmával (fogorvos nélkül) Települések (lakosok száma szerint) <5000 Közelező (N) 121 azonnal (%) 19,8 1 nap (%) 5,7 2-7 naop (%) 25,6 8-14 nap (%) 16,6 2-4 hét (%) 14,8 4 hét felett (%) 17,4

5000-<20000 192

<5000 50

5000-<20000 93

20000-<100000 101

100000-<500000 83

≥500.000 80

20,0 14,0 42,0 16,0 8,0 -

30,1 9,6 38,7 12,9 4,3 4,3

29,9 17,8 32,6 13,8 5,9 -

34,9 13,3 28,8 8,4 9,6 4,8

40,0 12,5 31,2 13,7 2,5 -

Magán (N) azonnal (%) 1 nap (%) 2-7 naop (%) 8-14 nap (%) 2-4 hét (%) 4 hét felett (%)

24,4 8,8 25,5 13,8 14,0 13,5

20000-<100000 196

100000-<500000 125

19,8 29,6 10,7 7,2 28,1 32,0 16,3 12,0 9,7 9,6 16,3 9,6 Települések (lakosok száma szerint)

≥500.000 144

25,7 8,3 28,4 16,6 10,4 10,4


Az egy főre jutó orvosok száma a település méretével egyenes arányban változik. Ennek köszönhetően nagyobb településeken gyorsabban jutnak el a betegek az orvoshoz, azonban a magánbetegek ebből is nagyobb mértékben profitálnak. Forrás: Wissenschaftliches Institut der AOK: http://wido.de/fileadmin/wido/downloads/pdf_wido_monitor/wido_mon_ausg1-2007_0107.pdf 2007-03-30 14:03:33

6


Svájc: népszavazáson elutasították az egybiztosítós rendszert A svájci szavazásra jogosultak a március 11-i népszavazáson nagy többséggel (71,2%-kal) elutasították a baloldal és a zöldek egybiztosítós rendszerre vonatkozó kezdeményezését. Csupán két nyugat-svájci kantonban (Jura és Neuenburg) voltak többségben a reform hívei. A szocialisták és zöldek már 2003-ban is kudarcot vallottak az egybiztosítós rendszerre történő átalakítási javaslatukkal. Ez azonban nem tartja vissza attól a baloldalt, hogy a későbbiekben újból javaslatot tegyen az átalakításra. A svájci egészségügyi rendszer ugyanis a második legdrágább a világon. A jelenlegi rendszerben jövedelmétől függetlenül mindenki ugyanolyan mértékű hozzájárulást fizet. Minden évben óriási összegekkel nőnek a betegpénztárak hozzájárulásai. A szocialisták és zöldek által támogatott kezdeményezésnek az lett volna a célja, hogy a jelenlegi 87 biztosítót egyetlen betegpénztárrá vonják össze, a jelenleg érvényes átalánydíjat töröljék el, és helyette – Németországhoz hasonlóan – jövedelemfüggő hozzájárulásokat vezessenek be. A reformok támogatói szerint ezáltal csökkenteni lehetne az egészségügyi rendszer adminisztrációs költségeit. A kormány, valamint a parlament többsége azonban azzal érvelt, hogy az egyetlen kassza monopóliuma még tovább növelné a költségeket.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=27783 http://www.tagesschau.de/aktuell/meldungen/0,1185,OID6503456_TYP6_THE_NAV_REF3_BAB,00.ht ml 2007-03-13 14:07:57

7


Népegészségügy Az új vakcinák alkalmazásának kritériumai Hollandiában Az új oltóanyagoknak hét kritériumot kell teljesíteniük, hogy bekerüljenek Hollandia Oltási Programjába (RVP). A holland egészségügyi, jóléti és sportügyi miniszter elfogadta az ország Egészségügyi Tanácsának erre vonatkozó ajánlásait. Eszerint az immunizálás feltételei a következők: 1. A fertőző betegség komoly terhet ró a lakosság egészségi állapotára, súlyosan megbetegítheti az egyéneket, és számos állampolgárt sújthat. 2. Az immunizálás várhatóan csökkenti a lakosság veszélyeztetettségét. 3. Nincs olyan mellékhatás, mely az oltás közegészségügyi hasznát lényegesen csökkenthetné. 4. Az oltás által az egyéneknek okozott kellemetlenség nem aránytalanul nagy az egyén és a lakosság számára jelentkező jótékony hatással összehasonlítva. 5. Az oltási program által az egyéneknek okozott kellemetlenség nem aránytalanul nagy az egyén és a lakosság számára jelentkező jótékony hatással összehasonlítva. 6. Az immunizálás költség-hatékonysága nagyobb, mint a lakosság egészségi állapotát terhelő betegség visszaszorítására hozott más intézkedéseké. 7. Az immunizálás előreláthatólag sürgős közegészségügyi problémát old meg. A kritériumok egyike, hogy a vakcina hatékony-e a lakosság betegség általi terhelésének csökkentésében. Az immunizálás eredményességének fokmérője a DALY (a funkcióvesztéssel korrigált életévek) értéke. Különösen fontos tényező az is, hogy az oltás okozta potenciális mellékhatások ne haladják meg a prevenciótól elvárt kedvező hatást. Mindemellett a betegség leküzdésére a gyógyszerelés vagy más kezelési módok helyett a vakcinálásnak kell a legköltségkímélőbb megoldásnak bizonyulnia. A tanács szerint, a programban szereplő minden vakcina teljesíti ezeket a kritériumokat, azonban négy oltóanyag programba való bevonását még kutatásoknak kell megelőzniük. Ezek a vakcinák a következő betegségek leküzdésére szolgálnak: bárányhimlő, méhnyakrák, hepatitis B és a rotavírus által okozott emésztőrendszeri problémák. (ZLL) Forrás: http://www.minvws.nl/en/nieuwsberichten/pg/2007/new-vaccines-must-meet-rvp-criteria.asp http://www.gr.nl/pdf.php?ID=1502&p=1

8


Finanszírozás 22 eurora emelik az általános orvosok honoráriumát Franciaországban Március 16-án, Franciaországban eredményre vezetett az UNCAM (Egészségbiztosítók országos egyesülete) és a francia orvos-szakszervezetek tárgyalás sorozata az általános orvosok honoráriumát illetően. A megállapodás szerint az általános orvosi konzultációért járó díj júliusban 22 eurora fog emelkedni, és 2008 júniusában további emelés várható, az UNCAM által megszabott feltételek teljesülése esetén. A tarifák 23 eurora való növelése az orvosok költségkímélő gyakorlatától, prevencióban való részvételétől és a 2008-as évi ONDAM (az Egészségbiztosítás kiadásaira vonatkozó országos Célkitűzés) Parlament általi meghatározásától függ. Az UNCAM pénzügyi egyensúlyának biztosítása érdekében feltételként szabta az ONDAM által meghatározott keretek betartását. Az orvosok ugyanakkor vállalták, hogy nagyobb súlyt helyeznek a prevenciós intézkedésekre négy terület vonatkozásában: influenzaoltás, kardiovaszkuláris problémák és cukorbetegség, emlőrákszűrés, az idős embereket érintő iatrogén ártalmak. Az orvos-szakszervezetek számára speciális intézkedéseket helyeztek kilátásba a betegút betartása által hátrányosan érintett szakterületek támogatására. A CSMF (a Francia Orvos-Szakszervezetek Szövetsége) szerint ha az eredmények még nem is felelnek meg teljesen a várakozásoknak, a megállapodás lényeges elemeket rögzít, mivel lehetővé teszi az egészségbiztosítók és az önálló vállalkozóként tevékenykedő orvosok közötti szerződéses viszony fenntartását. (ZLL) Forrás: http://www.viva.presse.fr/article.php3?id_article=7673 2007-03-20 14:43:53

Írország: vita az orvosok privát honoráriumáról Ír kórházi és szakorvosok privát honoráriumukról vitatkoznak az egészségpolitikusokkal és kórházi vezetéssel. A vita hátterében az áll, hogy a kórházi vezetés meg akarja nyirbálni az orvosok magánbetegeinek kezeléséből származó jövedelmét. Ez elkeseredett tiltakozást váltott ki az ír orvosok körében. Az ír szakorvosoknak és kórházi orvosoknak alapvetően akkor is jogukban áll magánbetegeket kezelni, amikor az ír állami egészségügyben dolgoznak. A kórházak vezetése azonban azt követeli, hogy korlátozzák ezt a lehetőséget. A kórházi menedzsment azt javasolta, hogy minden egyes kórházi- és szakorvosnak két különböző munkaszerződést ajánljanak fel. Az egyik verzió értelmében az orvos egyáltalán nem kezelhetne privát betegeket, ha állami kórházban dolgozik. A másik változat esetében meghatározott számú magánbeteget kezelhetne az orvos. Ugyanakkor munkaidejének legfeljebb 20%-át tölthetné privát betegek ellátásával. Amennyiben az orvos túllépi a megadott korlátokat, a munkaadónak jogában áll az orvos honoráriumát az NHS keretein belül elvégzett kezelésekért járó összegig csökkenteni. Az Ír Orvosok Szövetsége tiltakozik a változtatás ellen. A szervezet „igazságtalannak” tartja ezeket a törekvéseket, mert úgy véli, hogy ezzel a legszorgalmasabb orvosokat büntetnék. Az Ír Orvosok Szövetsége tárgyalni kíván Mary Harney egészségügyi miniszterrel a probléma megoldását illetően. Dublini egészségpolitikai megfigyelők azonban elképzelhetőnek tartják, hogy munkabeszüntetésekre kerül sor.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=27950 2007-03-27 15:01:57 9


Humánerőforrás Az egészségügyi szakemberhiány és a migráció Lengyelországban Lengyelországban az Európai Unióba való belépés után jelentősen növekedett az egészségügyi dolgozók migrációja, amely társadalmi-politikai problémává nőtt. Negatív hatást gyakorol az egészségügyi ellátás rendszerére, tovább súlyosbítva gondjait. A külföldi munkavállalás feltételeinek könnyítése lehetővé tette az egészségügyi szakemberek számára, hogy fejlett országokban vállaljanak munkát, ahol jobb munkakörülményeket és többszörösen magasabb bért biztosítanak számukra. Ez igen nagy érvágást jelent a lengyel egészségügy számára, mivel az egészségügyi intézményekben, főleg a kórházakban a szakemberhiány mértéke kórosan befolyásolja az ellátás minőségét, növekszik az orvosok és ápolónők túlterheltsége. A lengyel Egészségügyi Minisztérium 2006-ban felmérést végzett a migráció okainak és az egészségügyi ellátási rendszerre gyakorolt hatásának értékelése céljából. A monitorozás a stratégiai szempontok miatt az orvosokra, az ápolónőkre és a szülésznőkre irányult. A migráció amellett, hogy nem tömeges jelenségről van szó, nagyfokú veszteséget jelent a szakképzett személyzettel való ellátásban. Az orvosok migrációja leginkább a szakorvosok csoportját érinti. A külföldi munkavállaláshoz a legtöbb szakképesítési bizonyítványt a következő szakterületekről adtak ki: aneszteziológia és intenzív terápia, mellkas-sebészet, plasztikai sebészet és mentőszolgálat. Az orvosok leggyakrabban három hónapos időszakra vállalnak külföldön munkát, ezen kívül kötnek hétvégi szerződéséket is. Az ápolónők és a szülésznők körében a fiatalabb korcsoportoknál a legnagyobb a migráció. Általában nem kérnek szakképesítésről szóló bizonyítványt, a hosszú ápolási idejű vagy szociális intézményekben vállalnak külföldön munkát, és erre a célra fizetés nélküli szabadságot vesznek ki. Az elkövetkező években számolni lehet a külföldi munkavállalások növekedésével az angol nyelvismerettel rendelkező egészségügyi dolgozók számának gyarapodása folytán. Az egészségügyi dolgozók helyzetét tükröző adatok: - az EU országai átlagos mutatóihoz viszonyítva alacsony orvos- és ápolónő-ellátottság, - szakemberhiány az egészségügyi intézményekben (2006. május 30): 4113 orvosi állás, 3541 ápolónői- és szülésznői állás, - 4953 ápolónő, illetve szülésznő nyilvántartott munkanélküli, saját szakmájában nem tud elhelyezkedni, más szakmákban viszont üres állások vannak - az ápolónők és szülésznők 60%-a 40 évnél idősebb, a 25-29 éves korcsoportú, foglalkoztatott ápolónők aránya 4,48%, - megfigyelhető, hogy az ápolónők a diploma megszerzése után elhagyják hivatásukat, - az orvosok közül egyre többen helyezkednek el gyógyszergyártó cégeknél vagy más nem egészségügyi intézményeknél, - a kiadott külföldi munkavállalási szakképzettségi bizonyítványok száma: orvosok – 5114, fogorvosok – 1581, ápolónő – 5912 Az egészségügyi dolgozók migrációjának okai elsősorban a rosszabbodó munkakörülmények, az alacsony bérek, a szakképzettség megszerzésének nehezítése, a folyamatos képzéssel összefüggő saját költségek növekedése.

10


Ugyanakkor a migrációnak kedveznek az EU-ba való belépés utáni feltételek és lehetőségek: az orvosok és az ápolónők kvalifikációjának elfogadása az EU országaiban, a külföldi cégek aktivitása az egészségügyi dolgozók keresésében Lengyelország területén, az egészségügyi dolgozók többszörösen magasabb bérezése más országokban, sokkal előnyösebb munkakörülmények és a már külföldre emigrált kollégákkal való kapcsolattartás erősítése. Az Európai Unióba való belépés óta mintegy 14 ezer egészségügyi dolgozó vállalt külföldön munkát. Az Egészségügyi Minisztérium szakembereinek megállapítása szerint, a migráció ilyen ütemű folytatása az elkövetkező években katasztrofális helyzethez vezetne, egyelőre nincs határozott elképzelés, hogyan lehet kijutni a bajból. Az egészségügyi dolgozók küzdenek a megfelelő munkakörülmények és bérek eléréséért, több tüntetést is szerveztek. 2006. május 10-én nyolcezer orvos és ápolónő vett ki szabadságot, hogy részt vegyen a tüntető felvonuláson Varsóban. A demonstráción kijelentették, hogy dolgozni akarnak és nem emigrálni. Határozottan felszólították a kormányt arra, hogy tegyenek sürgős intézkedéseket az egészségügy helyzetének javítására. A lengyel egészségügy komoly problémákkal küzd a jogi elbizonytalanodás, az alulfinanszírozás miatt. Az elkövetkező évekre elemzések alapján reformtervek készültek. A lengyel egészségügyi vezetésnek az egészségügy akut problémái megoldásánál többek között olyan tényezőkkel is szembe kell néznie, mint a kórházi kivizsgálások, illetve a járóbeteg-rendelői vizitek számának a növekedése, a legálisan foglalkoztatott dolgozók létszámának csökkenése. A következő években a demográfiai változások fokozni fogják az ellátás és a szakszemélyzet iránti szükségletet. Nyugtalanító tény az ápolónők és a szülésznők munkahelyének elhagyása, illetve korai nyugdíjba vonulása. Becsült statisztikai adatok szerint jelenleg az orvosok átlagos életkora 50 év körüli, az ápolónőké 40 év. (VM) Forrás: http://www.mz.gov.pl/wwwmz/slajd?mr=m111111 Monitorowanie migracji polskich lekarzy, pielegniarek i poloznych po przystapieniu Polski do Unii Europeskiej (Raport z realizacji programu w 2006r.) A lengyek orvosok, ápolónők és szülésznők migrációjának monitorozása az Európai Unióba való belépés után (A 2006. évi program realizálásáról szóló jelentés) http://wiadomosci.onet.pl/1502333,11,1,1 Zdravotnické noviny, 2006. május 11. 2007-03-21 11:05:26

11


Nemzetközi munkacsoport a globális egészségügyi munkaerőhiány leküzdésére A WHO által 2006-ban megalakult Globális Egészségügyi Dolgozók Szövetsége (GHWA) létrehozott egy 11 tagú munkacsoportot, melynek feladata annak kutatása, hogyan lehetne felszámolni az orvosok, ápolók és más egészségügyi dolgozók hiányát a világon. Becslések szerint 4,3 millióval több egészségügyi szakemberre lenne szükség, különösen a fejlődő országokban, ahol a legnagyobb az érzékenység az egészségügyi krízishelyzetekre. Az új munkacsoport várhatóan a fejlődő országok egészségügyi munkaerejének oktatásába és képzésébe történő nagyobb befektetés elérésére összpontosít és nemzetközi támogatást épít ki a munkaerőhiány kezelésének gyakorlati lépései érdekében. Szóba kerül még a távoktatás technológiájának szélesebb körű alkalmazása az egyetemek és a képző intézmények között a fejlett és a fejlődő országokban. A WHO főigazgatójának Genfben közreadott közleménye szerint a világnak több egészségügyi dolgozóra van szüksége, mivel a fertőző betegségek drámai módon visszatértek és a krónikus megbetegedések is növekvőben vannak. Nem lehet az emberek egészségét javítani az ellátást nyújtó személyzet nélkül. A globálisan 4,3 milliósra becsült egészségügyi munkaerőhiányból több mint 1 millió Afrikát érinti. 57 országot neveztek meg, ahol hiány van az egészségügyi alkalmazottakból. A munkacsoportot két elnök vezeti: Lord Nigel Crisp, az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálatának volt vezérigazgatója, és Bience Gawanas, az Afrikai Unió szociális ügyeinek biztosa. A munkacsoport ősszel terjeszti első ajánlásait a Globális Egészségügyi Dolgozók Szövetsége elé. A GHWA az Egyesült Nemzetek hivatalaiból, civil szervezetekből, akadémiákból, szakmai szövetségekből, adományozókból és egyéb szervezetekből áll, hogy együtt keressenek megoldást az egészségügyi munkaerő válságaira. (SZL) Forrás: http://www.un.org/apps/news/story.asp?NewsID=21851&Cr=health&Cr1 2007-03-19 13:26:06

12


Gyógyszerügy A legtöbb új gyógyszer természetes anyagokon alapul A modern gyógyszerészet új gyógyszerek kifejlesztése esetén elsősorban a természethez nyúl vissza: az újonnan kifejlesztett gyógyszerészeti hatóanyagok kétharmada természetes anyag – nyilatkozta az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet két kutatója, David Newman és Gordon Cragg. Még ha a kémiai hatóanyagok kutatása az elmúlt évtizedekben az új, automatizált módszereknek köszönhetően sokkal hatékonyabbá is vált, a tanulmány szerint egyre nő a természetes anyagok jelentősége az új gyógyszerek kifejlesztésénél. Newman és Cragg megvizsgáltak minden, az elmúlt 25 évben engedélyezett kémiai hatóanyagot. Ezek közül is azokra korlátozták figyelmüket, amelyeket teljesen újonnan fejlesztettek ki, és nem csupán korábbi gyógyszerek csekély módosítása révén keletkeztek. Az „új kémiai entitásoknak” csak egyharmadát találták teljesen szintetikusnak a tudósok. A legtöbb új gyógyszer a természetből származik, növényekből vagy állatokból, vagy a természetes anyagokkal rokoníthatók, vagy azok hatóanyagát imitálják. Ide tartozik például a Taxol, mely a csendes-óceáni tiszafában található meg, vagy az Aspirin: már a kelták és germánok is kifőzték a fűzfa kérgét, és olyan kivonatot kaptak belőle, ami az ismert fájdalomcsillapítóval rokon anyagokat tartalmazott. A kutatók szerint a természetes anyagok kutatását elő kell mozdítani. Ahhoz, hogy a jelenleg még gyógyíthatatlan betegségek elleni gyógyszereket kifejlesszék, a természetes hatóanyagok teljes spektrumát ki kell aknázni.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=27858 2007-03-19 10:32:58

13


Egészségügyi reformok Közös elvek az orvosi praxis változására Négy amerikai orvosszövetség együttesen közzétett egy kiadványt a betegközpontú gyógyítás közös elveiről (Joint Principles of the Patient-Centered Medical Home). A négy szövetség 333 ezer háziorvost, gyermekorvost és oszteopátiás orvost képvisel: American Academy of Family Physicians, American Academy of Pediatrics, American College of Physicians, American Osteopathic Association. A betegközpontú orvoslás (PC-MH) elvei olyan reformokat képviselnek, amelyek erősítik az orvos-beteg kapcsolatot és javítják a betegek egészségét. A PC-MH egyben javítaná az egészségügyi ellátás minőségét, az ellátás koordinációja következtében növelné a hatékonyságot és csökkentené a kiadásokat. A szövetségek az ország háziorvosainak jelentős részét képviselik és együttesen lépnek fel a fenti elvekért, így a PC-MH hozzájárul a betegek egészségének és az egészségügyi rendszer életképességének javulásához. Az elvek egy praxis alapú ellátási modell jellemzőit írják le a gyermekek, a fiatalok és a felnőttek részére nyújtott átfogó alapellátásban. A közös elvek főbb jellemzői: • Személyes orvos – minden beteg folyamatos kapcsolatban áll egy saját orvossal. • Orvos által irányított praxis – a személyes orvos egy csapat élén áll, akik közösen vállalnak felelősséget a betegek folyamatos ellátásában. • Egész ember szemlélet – a személyes orvos felelős a beteg valamennyi egészségügyi szükségletéért, vagy más képzett szakember által történő ellátásért. Ez tartalmazza az ellátást az élet minden stádiumában, az akut, krónikus, megelőző ellátást. • Az ellátás koordináltan és integráltan történik a komplex egészségügyi rendszer valamennyi eleme között (pl. speciális szakellátás, kórházak, otthonápolási szervezetek, ápolóotthonok) és a beteg közösségében (pl. család, közösségi szolgáltatások). A közös elvek szerint a minőség és a biztonság fémjelzi PC-MH-t. Nyolc alpontban fejtik ki a specifikus felelősségi körök, az oktatás, a döntéshozás és a technológia elemeit a minőség és a biztonság javítására. A „medical home” egy minőségjavító megközelítés, mely előmozdítja a gyermek, a család és az orvosi csapat közti partneri kapcsolatot. Ez a partnerség nemcsak optimalizálja az ellátás minőségét, de minimumra csökkenti a beteg rizikóját. A közös elvek egy fizetési keretre is javaslatot tesznek. Ez tükrözné az orvosi ellátás irányítási munkájának értékét, mely a szemtől szembeni viziten kívül esik. Fizetséget nyújtana az ellátás koordinálásával kapcsolatos szolgáltatásokért, támogatná a minőség javítását célzó egészségügyi információs technológia befogadását és alkalmazását, támogatná a fokozott kommunikációs elérhetőség nyújtását. A keret elismerné a klinikai adatok távoli monitorozásával kapcsolatos orvosi munka értékét, lehetővé tenne külön teljesítmény szerinti fizetést a szemtől szemben történő vizitekért, és elismerné a „case mix” különbségeket a kezelt beteg populációban. (SZL) Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/medicalnews.php?newsid=64613 2007-03-30 12:48:02

14


A betegpénztárak között létrejövő kartellek veszélyére hívják fel a figyelmet a vállalati betegbiztosítók - Németország A Vállalati Betegbiztosítók Országos Szövetsége kartellek kialakulásának veszélyére hívta fel a figyelmet, amik a betegpénztárak fúzióinak következtében jöhetnének létre. A 2007. április elsejével hatályba lépő egészségügyi reform törvénnyel egy olyan szabályozás válik ugyanis hatályossá, ami a pénztárak közti versenyt jelenlegi formájában alapvetően veszélyeztetheti: a különböző pénztárfajták közötti fúzió lehetősége. E szabályozás hatására a jövőben például az Általános Helyi Betegpénztárak fúzionálhatnának a Bányászok Pénztárával, a Vállalati Betegpénztárakkal vagy az Ipartestületi Betegpénztárakkal. Problémát az okozhat, hogy a 2007-es egészségügyi reformból hiányzik egy olyan szabályozás, ami a nagy pénztárak monopóliumának kialakulását megakadályozná. A kötelező betegbiztosítás jövőbeni célja kell, hogy maradjon a biztosítottak jó és kedvező ellátása. Ehhez a biztosítottak valódi választási szabadságára van szükség, aminek alapját a különböző pénztárak biztosítják és nem a fúziók révén kialakuló, piacot uraló néhány nagy betegpénztár. Ennek megakadályozása érdekében törvényi változás szükséges. (VN) Forrás: Ärzteblatt: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=27912 2007-03-28 11:42:44

Minden nagyobb pénztár kínál áprilistól választható tarifákat A legtöbb betegpénztárnál már év elején megtörtént járulékemelést követően most a jelenleg legkedvezőbb kötelező betegbiztosító az IKK-Direkt is járulékemelésre készül. Az elképzelések szerint a jelenlegi 12%-os járulék jövő év januárjától 0,2-0,3 százalékponttal emelkedne. Az emelés okaként a betegbiztosító a növekvő kiadásokat nevezte meg. Az idei évben a betegpénztár még képes volt 70 millió eurós tartalékaiból a zavartalan működés biztosítására, az év végéig az előzetes becslések szerint ez azonban mintegy 20-25 millió euróra fog csökkeni. Az IKK-Direkt jelenlegi tagjainak száma 250.000, ami havi szinten mintegy 60000 taggal bővül. A pénztár célkitűzései között szerepel, hogy országos szinten az emelés ellenére is a legolcsóbbak maradjanak. Egy F.A.S. által készített felmérés szerint a pénztárak az új választható tarifákban rejlő lehetőségeket, melyek bevezetését az egészségügyi reform április elsejétől teszi lehetővé, minél szélesebb körben készek kihasználni. Eszerint minden nagy pénztár tagjai részére ún. önrészfizetési (Selbstbehalt) lehetőséget és járulék visszatérítést kínál. Az önrész mértéke jövedelemtől függően kerül majd megállapításra. A választható tarifák maximális bonuszával kapcsolatban egyes pénztárak igen kecsegtető ajánlatokra készek. A Techniker Krankenkasse a tervek szerint 960 eurós önrész befizetése esetén maximálisan 600 euró, a KKH és az AOK Bayern maximálisan 500 euró bonuszt térítene. A Barmer Ersatzkasse ennél – főként kötelező betegbiztosítottai részére – már visszafogottabb és maximálisan 200 euró bonusz kifizetését garantálja, amit azonban további feltételekhez köt, mint például az egészségtudatos magatartás. A pénztárak már jóval visszafogottabbak a tekintetben, hogy az alternatív medicina (például homeopathia) területéről magasabb számban finanszírozzanak szolgáltatásokat, amennyiben a biztosított tag ezért kiegészítő járulékot fizet. Elsősorban a nehézkes számítás miatt alig akad olyan pénztár, amely már áprilistól ilyen tarifát vezetne be. Egyes pénztáraknál még az áprilistól előírt háziorvos modell is csupán később kerül bevezetésre.(VN) Forrás: Ärzteblatt: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=27864 2007-03-20 12:29:09 15


Németország: Csökken az újonnan megkötött teljes körű magán betegbiztosítások száma A magán betegbiztosításban érezhetővé vált az egészségügyi reform körül kialakult viták elbizonytalanító hatása. A Magán Betegbiztosítók Szövetségének közleménye szerint a magán betegpénztárak a 2006-ban újonnan megkötött 102 600 teljes körű magánbiztosítással csaknem 10 százalékos visszaesést könyvelhettek el. A Szövetség ezt többek között a reformviták következtében a magán betegbiztosítás jövőjéről kialakult bizonytalanságnak tulajdonítja, de emellett tovább érezteti hatását a biztosítási kötelezettség határának 2003-ban történő megemelése. Az újonnan megkötött teljes körű magán betegbiztosítások száma, azóta mutat ugyanis csökkenő tendenciát. Ezeknek a hatásoknak köszönhetően 2006 végén 8,48 millió teljes körű betegbiztosított személyt tudhattak magukénak a magán betegbiztosítók Németországban. Jelentősen megnőtt azonban a kiegészítő magánbiztosítások száma. 2006-ban 1,314 millió új kiegészítő biztosítást kötöttek, ami 7,7%-kal volt több mint az azt megelőző évben. 2006 végén így 18,4 millió kiegészítő biztosítást könyvelhettek el magukénak a magán betegbiztosítók. (VN) Forrás: Ärzteblatt: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?p=neuzug%E4nge&src=suche&id=278 2007-03-19 14:59:55

16

No title

Recommend Documents