TÁJÉKOZTATÓ a Magyar Energia Hivatal 1999. évi tevékenységérôl
Budapest, 2000 április
A Hivatal vezetôi
dr. Kaderják Péter fõigazgató
Németh Béla igazgató
Horváth J. Ferenc igazgató
FOGYASZTÓVÉDELEM, ENERGIAGAZDÁLKODÁS
Gubicza Ilona gazdasági igazgató
ENERGIASZOLGÁLTATÁS
dr. Ábrahám Ilona osztályvezetõ
GAZDASÁGI FÔOSZTÁLY
Árelõkészítés, gazdasági elemzés
Haller Miklósné igazgatóhelyettes
Gáz engedélyezés, hatósági ellenõrzés, felügyelet
Janota Gabriella igazgatóhelyettes
Györke Béla igazgatóhelyettes
dr. Szörényi Gábor igazgatóhelyettes
Kertészné Tóth Anikó osztályvezetõ
Békés György igazgatóhelyettes
Fogyasztóvédelem
Villamos energia engedélyezés, hatósági ellenõrzés, felügyelet
Halász Ferenc osztályvezetõ
Lángfy Pál osztályvezetõ
Energiatakarékosság
Pénzügyi osztály
Számviteli osztály
Távhõ engedélyezés, hatósági ellenõrzés, felügyelet
Barka Ernõ osztályvezetõ
Energiainformációk
Jogi és igazgatási osztály
ELÔSZÓ A Magyar Energia Hivatal életében az 1999. év egy fontos idôszak lezárását jelentette. Eredményesen befejezôdött az energiaipari társaságok regulációjának öt éves folyamata, s megkezdôdött a villamosenergia-piac nyitására való felkészülés és az ehhez szükséges szabályozási munka. A megnövekedett feladatainkat igyekeztük úgy elvégezni, hogy maradéktalanul eleget tegyünk a jogszabályokban elôírt kötelezettségeinknek is. Ugyanakkor célunk volt, hogy a fogyasztói érdekképviseleti szervekkel és az érintett energetikai társaságokkal továbbra is korrekt munkakapcsolatunk legyen. Az év során a felügyeleti tevékenységre különös hangsúlyt helyeztünk. A villamosenergia-ipari és a földgázipari társaságoknál helyszíni ellenôrzéseket és célvizsgálatokat végeztünk, a kimutatott hiányosságok kiküszöbölésére utasítottuk az engedélyeseket. Több éves elôkészítô munka után elkészült és kihirdetésre került az új villamosenergia- és földgáz-tarifarendszer. Az elôkészítô munkában és a végleges döntés-elôkészítô változat kidolgozásában jelentôs feladatok hárultak ránk. A villamosenergia-szolgáltatás területére kidolgoztuk és határozatban elôírtuk a garantált szolgáltatások körét. A fogyasztói elégedettség mérésébôl adódó információk kiértékelésébôl, a szolgáltatás színvonalának figyelemmel kísérésébôl származó megállapításainkat az engedélyesek tudomására hoztuk és felhívtuk a figyelmüket a felszínre került problémák megoldására. A kormány energiapolitikai irányelveivel összhangban megkezdôdött az új az EU-direktívákkal összhangban lévõ villamosenergia-törvény kidolgozása. A törvénytervezet a Hivatal számára több új feladatot tartalmaz. Az EU-csatlakozás elôkészítésével összefüggô jogszabály-harmonizációs munkában aktívan részt vettünk. A villamos energia átviteli, rendszerirányítási és elosztási tarifarendszer kidolgozását végzô bizottságok munkájának koordinálását a Hivatal végzi. A tárgyévben végzett árelõkészítési munkák alapját képezték az 1999 júliusi és a 2000 januári díjtételeket meghatározó rendeletek kidolgozásának. Kiemelt fontosságúnak tekintettük a fogyasztóvédelmet. A beérkezô panaszok orvoslása keretében az érintett szolgáltatókat felszólítottuk a korrekt, fogyasztóbarát ügyintézésre, több esetben megbírságoltuk a jogszerûtlenül eljáró engedélyeseket. Jelen kiadványunkban az elmúlt években kialakított módszert követve a Hivatal tevékenységének bemutatásán túl a felügyelt szektor fontosabb mûszaki-gazdasági adatainak közreadásával kívánunk az olvasó tájékoztatásához hozzájárulni.
Budapest, 2000 április
dr. Kaderják Péter fôigazgató
Tartalomjegyzék ELÕSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
I. ÖSSZEFOGLALÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
II. A HIVATAL 1999. ÉVI TEVÉKENYSÉGE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 engedélyezés, ellenôrzés, felügyelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 árszabályozás, árelôkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 fogyasztóvédelem, Energetikai Érdekképviseleti Tanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 energiatakarékosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 energiainformációk, informatika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 nemzetközi kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 tájékoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
III. JÖVÕBENI FELADATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
IV. ORSZÁGOS ENERGETIKAI ADATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
V. A HIVATAL ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 a szabályozás összefoglaló adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 villamosenergia-ipar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 földgázipar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 PB-gáz szolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 távhôtermelés és -szolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
Melléklet: A Hivatal tevékenységével összefüggô hatályos jogszabályok . . . . . . . . . 61
I. Összefoglaló
A Hivatal igen fontos feladata az engedélyesek mûködésének ellenôrzése. A hatékonyság fokozása érdekében, a dokumentációk átvizsgálásán túlmenôen helyszíni ellenôrzésekre került sor az engedélyes társaságoknál. Az ellenôrzések végrehajtása, értékelése és a szükséges intézkedések meghozatala folyamatosan történik. A gázengedélyezési tevékenység a beszámolási idôszakban új elemekkel bôvült. A mûködô társaságok alapengedélyeit módosító határozatait a Hivatal a megváltozott jogszabályi környezetben, újszerû vizsgálatok elvégzését követôen adta ki. Az új elemek közül megemlítendô a létesítés pénzügyi, gazdasági feltételeinek vizsgálata, a szolgáltatói jogosultság változása, a szolgáltatásba való bekapcsolási határidôk változásával kapcsolatos módosítások, a vezetékes PB-gáz szolgáltatásról földgázszolgáltatásra történô áttérés engedélyezése. Az 1997. évi XX. törvény a Gázüzemi Szabályzat kidolgozását írta elô. A tárgyidôszakban a gázértékesítô a Gázüzemi Szabályzatának elbírálásra való elôkészítése során a Hivatal elvárásainak megfelelô kiegészítéseket elvégezte. A tulajdonosi szerkezet változásai miatt több esetben adott ki a Hivatal jóváhagyó határozatot. A gázpiac szereplôi között kibontakozó és a jövôben várhatóan élesedô verseny, valamint a fogyasztói érdekvédelem megköveteli az egyes társaságok szolgáltatási színvonalának objektív számbavételét. A Hivatal a fogyasztói elégedettség és a gázszolgáltatási szünetek vizsgálatára információs és értékelô módszert dolgozott ki. Folyamatban van a szolgáltatás általános színvonala és a garantált szolgáltatás mutatóinak kidolgozása. A gázszolgáltatási korlátozások rendszere kidolgozott. A törvényi elõírás alapján a Hivatal feladata a korlátozási menetrend jóváhagyása. A beszámolási idôszakban gázszolgáltatási korlátozásra nem került sor.
6
ÖSSZEFOGLALÓ
A távhôszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény (Tszt) értelmében 1999-ben kellett a már mûködô távhô termelôknek és szolgáltatóknak mûködési engedélyt kérniük. A Hivatal a távhô engedélyek kiadására kellôen és idôben felkészült. A beérkezett 21 engedélykérelem alapvetôen megfelelt a Tszt. és a Tszt-Vhr. elôírásainak, de jelentôs volt a hiánypótlás is. Az engedélykérelmek elbírálását, a hiánypótlások értékelését és az engedélyezô határozatok kiadását 1999. év második felében határidôn belül elvégeztük. A Tszt. hatályba lépése óta eltelt idô alatt a közcélú erômûvek, illetve a szolgáltatók között kialakult vitás ügyek jelzik, hogy a Hivatalnak az engedélyezési és felügyeleti hatásköre mellett jelentôs egyeztetô szerepet is be kell töltenie. A jogszabályokban elôírt tevékenységekkel összhangban a Hivatal továbbra is ellátta a villamosenergia-ágazat hatósági felügyeletével, szabályozásával kapcsolatos feladatokat, amely a villamosenergia iparág regulációját jelenti. Célként alapvetôen a termelôi és fogyasztói árak regulált keretek között tartását tûztük ki, a szolgáltatási színvonal emelése, ezáltal a fogyasztói elégedettség növelése mellett. Ezt a célt speciális államigazgatási eszközökkel és az érdekeltekkel folytatott folyamatos kommunikációval igyekeztünk elérni. Az államigazgatási eszközöket tekintve, a villamosenergia-termelés, -szállítás és -szolgáltatás területein egyaránt hoztunk határozatokat, melyek létesítési és mûködési engedélyek kiadására, módosítására, tulajdonrészek átruházásának engedélyezésére, szabályzatok módosítására vonatkoztak. Külön gondot fordítottunk a természetes monopóliumból adódó fogyasztóvédelemmel kapcsolatos speciális feladatainkra. Ennek kapcsán megemlítjük a garantált szolgáltatásokra és a fogyasztói elégedettség mérésére vonatkozó felügyeleti ellenôrzô és módszertani eredményeinket, amelyek tükrözôdtek a fogyasztói elégedettségre vonatkozó objektív felméréseinkben is. Fokozódó mértékben kíséreljük meg a jogszabályi lehetôségeink speciális keretei között a környezet védelméhez, illetve az energiatakarékossághoz kapcsolódó intézkedéseket elôsegíteni.
A versenyviszonyok jövôbeli térnyerése érdekében különbözô, lehetôség szerint konszenzuson alapuló kommunikációs technikákat alkalmaztunk az iparági és fogyasztói érdekek egyidejû megjelentetése érdekében. Engedélyezési munkánk hatékonyságának növelése, színvonalának emelése érdekében belsô segédleteket dolgoztunk ki, amelyek egyúttal segítséget nyújtanak az új kollégák felkészítésénél is. A Hivatal igen fontos feladata az engedélyesek mûködésének ellenôrzése. Ennek megfelelôen, az erre a célra kidolgozott munkaterv szerint végzett ellenôrzések során gyûjtött információk értékelése és a szükséges intézkedések foganatosítása szabályozottan történik. Az ellátási színvonal ellenôrizhetôsége és folyamatos javítása érdekében engedélyben kötelezte a Hivatal az engedélyeseket az üzemzavarokról öszszefoglaló és a jelentôs üzemzavarokról esetenkénti jelentésre, melyek értékelésével és közzétételével pozitív hatást várunk a szolgáltatási színvonal növekedésében. A Hivatal a szolgáltatókkal és a fogyasztói érdekeket átfogóan képviselô Magyar Energiafogyasztók Szövetségével ugyancsak a szolgáltatási színvo-
nal emelésére konszenzusos tárgyalási sorozatokon létrehozta, majd határozattal vezette be a lakossági fogyasztói kör számára a garantált szolgáltatásokat. A határozat tételesen tartalmazza a jelentési kötelezettséget, annak formáját és gyakoriságát. A garantált szolgáltatás az Üzletszabályzatba is beépül a 2000. évben. Ugyancsak a szolgáltatási színvonal emelésére kezdeményezte a Hivatal a Szolgáltatási Színvonal Általános Mérôszámai eljárások tárgyalássorozatát, melyet 1999. év márciusában a végleges szövegtervezettel lezárt, végrehajtását irányelvként adta ki a szolgáltatóknak. A hatásvizsgálat már az adatszolgáltatáson túl van, annak számított értékelése és kontrollja elsô alkalommal elkészült. A Hivatal az 1999. év harmadik negyedévétôl megkezdte a kötelezô adatszolgáltatások közül a szolgáltatás színvonalát meghatározó adatok auditált formában történô jelentési eljárásának kialakítását. A hiteles, független szervezetek által ellenôrzött adatszolgáltatás céljai: megbízhatóság, hitelesség, összeegyeztethetôség, amelyek a szolgáltatás színvonalának romlásához kapcsolandó büntetés érvényesítéséhez, a nyilvánosság és az Országgyûlés hiteles tájékoztatásához szükségesek.
ÖSSZEFOGLALÓ
7
Az új energiapolitikai irányelvekkel összhangban, a Gazdasági Minisztérium versenyt támogató törekvéseihez illeszkedve részt veszünk az új villamosenergia-törvény kidolgozásában, a villamosenergia-piacon bevezetendô verseny szükséges egyéb regulációs hátterének megteremtésében. Jelentôs szakértôi kört és az összes érdekcsoport képviselôit bevonva megkezdtük az átviteli-, rendszerirányítási-, elosztási tarifarendszer elveinek, számítási módszereinek kidolgozását. Nemzetközi vonatkozásban különösen aktív évet tudhatunk magunk mögött. A kibontakozó progresszív nemzetközi tendenciák figyelembe vételének szándékával, az Európai Unió fokozatos piacnyitási tevékenységének intenzív tanulmányozását követôen, azzal összhangban kezdtük el az átviteli-elosztási tarifarendszer megalkotását szolgáló, igen széles, konszenzusos szakmai alapokon nyugvó tevékenységünket. A kormány által elôírt idôpontra, 2001. január 1-jére, a feljogosított fogyasztók számára megnyíló liberalizált villamosenergiapiac mûködésének egyik alapvetô feltételrendszerét alakítjuk ki, lehetôvé téve ezzel a verseny igen specifikus körülmények között történô bevezetését, s így a fogyasztói pozíciók javulását. A Hivatal aktívan közremûködött a különbözô szinteken zajló EU jogharmonizációs tevékenységben, konkrétan az irányelvek értelmezésében, a magyarországi körülményekhez történô alkalmazásában, a hazai független rendszerirányító kialakítását végzô projekt munkában. Az eddig természetes monopóliumként mûködô vezetékes energiaszolgáltatási tevékenység piacosítása világviszonylatban is újszerû megoldásokat követel. A piacnyitás ránk háruló feladatait a szükséges intézkedések kidolgozásának elôkészítésével, a versenyt már bevezetô nemzetek tapasztalatainak hasznosításával, kellô körültekintéssel, az érdekeltek, fogyasztók bevonásával végezzük. A különbözô nemzetközi szervezetekkel együttmûködve a közép-kelet európai régió számos országában folyó regulációs tevékenységet is elôsegítjük saját tapasztalataink átadásával. Az USAID által támogatott, az Egyesült Államok közmû regulá-
8
ÖSSZEFOGLALÓ
tori szövetségének (NARUC) összefogásával tevékenykedô CEE-NIS regulátori hálózat felkérése alapján, több munkabizottságban folyó munka vezetésével segítjük a közép-kelet európai és a FÁK államaiban szabályozást végzô államigazgatási szereplôk felkészítését, illetve munkáját. Az árszabályozással, illetve árelôkészítéssel kapcsolatos feladataink között szerepel az árszabályozási mechanizmusok karbantartása és továbbfejlesztése, az ár-felülvizsgálati kérelmek elbírálása, a tarifarendszerek átalakításának sokoldalú koordinálása, valamint mindezek figyelembevételével a konkrét árelôkészítés. A feladatok megfelelô szintû ellátása szükségessé tette egy-egy feladat önálló, részletes elemzését, ugyanakkor a konkrét döntések elôkészítése során maximális figyelmet kellett fordítani az egyes témák kölcsönös meghatározottságára, a belsô összefüggésekre, s nem utolsósorban a jövô szempontjaira. Munkája során a Hivatal azt vette figyelembe, hogy egy adott probléma általa javasolt megoldása ne okozzon nagyobb nehézséget más területen, vagy egy késôbbi idôszakban. Ezen problémák elkerülése érdekében a Hivatal által tett javaslatok a szakmai szempontok érvényesítése mellett igyekeztek figyelembe venni az energetikai törvények árfejezeteiben megfogalmazott egyéb szempontokat is. A Hivatal megalakulása óta összesen 615 határozatot adott ki, ebbôl 430 engedélyezéssel, 85 fogyasztóvédelemmel, 44 ár-felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatos. Intézkedtünk, hogy a dátumváltás (Y2K) ne okozzon átmeneti energiaellátási zavarokat. Kezdeményezésünkre a társaságok belsô intézkedési tervet dolgoztak ki, ugyanakkor a villamosenergia-rendszer egészére kiterjedô üzemfolytonossági tervcsomag is készült, amely betartását elôírtuk. A Hivatal fô tevékenységeit: az engedélyezést és a társaságok felügyeletét, a fogyasztóvédelmet, az árelôkészítést és -alkalmazást külön szervezeti egységek végzik. A szervezeti felépítést az 1. ábra szemlélteti.
1. ábra A Hivatal szervezeti felépítése
ÖSSZEFOGLALÓ
9
II. A Hivatal 1999. évi tevékenysége
Engedélyezés, ellenôrzés, felügyelet A gázértékesítés és gázszolgáltatás engedélyezése
részén, melyeken az 1990-es évek közepén vezetékes PB-gáz szolgáltatást valósítottak meg, a fogyasztók és az önkormányzatok egyre határozottabban igénylik a földgázra történô áttérést.
A gázértékesítô (MOL Rt.) Mûködési Engedélyének az 1997. évi XX. törvénybôl eredô módosítása írta elô a Gázüzemi Szabályzat kidolgozását. A gázértékesítô Gázüzemi Szabályzatát a Hivatal elvárásainak megfelelôen dolgozta ki.
A tárgyév során összesen 58 db államigazgatási határozat kiadására került sor.
A tárgyidôszakban tartalmában és jellegében is megváltozott körülmények között folytatódott az engedélyezési tevékenység. Többségében a már kiadott mûködési engedélyek módosítására került sor, az ellátási terület kiegészítésével. Ennek során az 1997. évi XX. törvény 17. § (1) bekezdésben elôírtaknak megfelelôen a Hivatal vizsgálja a létesítés pénzügyi-gazdasági feltételeit is az új települések, településrészek, területek ellátására vonatkozó engedélymódosítási eljárásokban.
A Hivatal négy gázszolgáltatónál tartott a Gszt.-ben megállapított hatáskörében ellenôrzést.
A Hivatal a tapasztalatok figyelembe vételével a gázelosztó vezeték létesítésének pénzügyi-gazdasági feltételeirôl részletes rendelet-tervezetet dolgozott ki. A nagyszámú új település kijelölésénél érezhetôen közrejátszott a szolgáltatók közötti verseny. A Hivatal érzékelte egyrészt, hogy az újabb települések megszerzése érdekében a szolgáltatók gyakran hosszú megtérülési idejû beruházásokat is vállalnak, másrészt, hogy a pénzügyi fedezet igazolása többször problematikus. Az engedélymódosítások során a térségi szemléletet és a legkisebb költség elvét érvényesítettük. Az engedéllyel rendelkezô földgázszolgáltatók száma a tárgyév során kettôvel bôvült. A PRÍMAGÁZ HUNGÁRIA Rt. (az eddigi vezetékes PB-gáz szolgáltatói mûködési engedélye mellett), valamint a Debreceni Gázszolgáltató Kft. kapott földgázszolgáltatói mûködési engedélyt. 1999-ben tovább fokozódott a gázpiacon már korábban észlelt feszültség, amely a hatóságilag szabályozott áron értékesített földgáz és a szabadáras PB-gáz között alakult ki. Azon települések egy
12
A HIVATAL 1999. ÉVI TEVÉKENYSÉGE
A gázszolgáltatás ellenôrzése
Az ellenôrzési tematika fôbb pontjai a következôk voltak: a mûködési engedélyek és mellékletei tartalmi elôírásainak megtartása, a Hivatal által hozott, a gázszolgáltatási szünetek bejelentésére, nyilvántartására, összesítésére vonatkozó határozat elôírásainak teljesítése, az aktuális és jelentôs engedélyezési kérdések helyszíni vizsgálata, a fejlesztési tevékenység gyakorlati megvalósításának ellenôrzése.
A villamosenergia-termelés, -szállítás, -szolgáltatás engedélyezése A Hivatal szabályozási tevékenységének a villamos energia termelésérôl, szállításáról és szolgáltatásáról szóló, többször módosított 1994. évi XLVIII. törvény (VET) és az annak alapján kiadott kormány-, illetve miniszteri rendeletek képezik a jogszabályi alapját. A Hivatal 1999-ben a következô határozatokat bocsátotta ki: Az új termelôi kapacitásra kiírt tender nyertesei közül a Budapesti Erômû Rt. (Kispesti Erômû) elôzetes létesítési engedélyt kapott, az AES Fônix Kft. pedig jelezte, hogy rövid idôn belül benyújtja az elôzetes létesítési engedély kérelmét. Az MVM Rt. Lôrinciben épülô szekunder tartalék erômûve létesítési engedélyt kapott, a sajószögedi és litéri szekunder tartalék erômûvek pedig
már üzemelnek. Ezen szekunder tartalék erômûvekre az UCPTE-hez (ma már UCTE) történô csatlakozás miatt, az elôírások teljesítése érdekében van szükség. A Csepeli Áramtermelô Rt. létesítési engedélyét módosítottuk (120 kV-os kapcsolóállomás építése). A Hivatal az MVM Rt. (litéri és sajószögedi szekunder tartalék erõmûvek rendszerbe álltak), a Tiszavíz Vízerõmû Kft. (a Tiszalöki Vízerõmûben lévõ generátorok transzformátorainak cseréje), a Mátrai Erõmû Rt. (elkészült a második retrofitált blokk) a Vértesi Erõmû Rt. (a bánhidai erõmûben a fûtõberendezések, a tatabányai erõmûben kazánok élettartamának meghosszabbítása), az AES-Tisza Erõmû Rt. (névváltozás), a Paksi Erõmû Rt. (elkészültek a 4. sz. blokk felújítási munkálatai), a Budapesti Erõmû Rt. (névváltozás, továbbá kazánok, valamint gázturbina selejtezése), a Dunamenti Erõmû Rt. (turbo gépcsoport átalakítása), a Bakonyi Erõmû Rt. (ajkai turbina, a hozzá tartozó generátor és fõtranszformátor mûködési idejének hosszabbítása) mûködési engedélyét módosította. A Hivatal termelô eszközökkel való rendelkezést hagyott jóvá a Csepeli Erômû Rt. és a Budapesti Erômû Rt. részére; jelentôs tulajdoni hányad értékesítést hagyott jóvá az ÉDÁSZ Rt., a TITÁSZ Rt. és az AES Borsodi Energetikai Kft. részére; alaptôke leszállításhoz a Bakonyi Erômû Rt. és az AES Borsodi Energetikai Kft. részére adott engedélyt.
A Hivatal az üzemi szabályzat módosítását három ízben elfogadta. Ezzel a szabályzati munka még nem zárult le, ugyanis az új Villamos Energia Törvény hatályba lépésével az üzemi szabályzatot ehhez kell igazítani.
A villamosenergia-szolgáltatás színvonala, biztonsága, ellenôrzése A Hivatal a villamosenergia-törvényben kapott felhatalmazás alapján az áramszolgáltató társaságokat rendszeresen beszámoltatja tevékenységükrôl. 1999 júliusában elemezte az 1998. évi szolgáltatás üzembiztonságáról, üzemzavarairól szóló értékelést az elôre meghatározott beszámolási módszerek és követelmények alapján. A beszámolókat áttekintve megállapítottuk, hogy a fogyasztókat zavaró áramszünetek száma az ország egészét tekintve nôtt és az emiatt nem szolgáltatott villamos energia mennyisége is nagyobb volt 1998-ban az elôzô évekhez képest. Nem javult a villamosenergia-szolgáltatás folyamatossága, a fogyasztók áramkimaradásának átlagos ideje is növekedett. A nem javuló trendet vizsgálva új szolgáltatási színvonal ellenôrzô, monitorozó, javító rendszer bevezetését határoztuk el. A szolgáltatási színvonal mérési, elemzési tényezôi: üzemzavar mutatók, fogyasztói fontosság-elégedettség mérés, garantált szolgáltatások mérése, a Szolgáltatási Színvonal Általános Mérôszámai keretei között specifikált adatrendszerek.
Az áramszolgáltatók számára határozatban kerültek rögzítésre a garantált szolgáltatásokkal kapcsolatos elôírások.
A Hivatal a módszerek kialakításánál, bevezetésénél a nemzetközi gyakorlatra is támaszkodott. A cél az egységesség, az összehasonlíthatóság, a hitelesség, a tiszta tendenciák megállapíthatósága, a zavaró tényezôk kiszûrése, hogy hosszabb távon a gazdasági adatok értékelésénél, az árfelülvizsgálatoknál esetleg ezek használhatók legyenek.
Az államigazgatási eljárás megszüntetésére került sor a Csepeli Erômû Rt., Bakonyi Erômû Rt., Budapesti Erômû Rt., AES Borsodi Erômû Kft., ALGYNVEST Kft. és IN-ER Erômû Kft. esetében.
A valós tendenciák változásainak nyomon követése, befolyásolása érdekében a Hivatal: a szolgáltatás minôségét egyrészt az üzemzavarok számának, idôtartamának, a kiesett vil-
A HIVATAL 1999. ÉVI TEVÉKENYSÉGE
13
lamos energia mennyiségének beszámoltatásával, másrészt a reprezentatív fogyasztó csoportok megkérdezésével figyeli, a kapott eredményeket a szolgáltatók menedzsmentjével közösen értékeli, a szolgáltatás színvonalának a Hivatal által történt figyelését, értékelését és nyilvánosságra hozatalát az engedélyesek menedzsmentjével együtt figyelemmel kíséri és hasznosítja, 1999-ben bevezette a garantált szolgáltatásokat, amelynek következtében a fogyasztó maga ellenôrizheti a szolgáltató garantált szolgáltatás körébe vont szolgáltatási pontok teljesítését. A Hivatal a kapott adatokat a szolgáltatókkal közösen felülvizsgálja, az adatszolgáltatást ellenôrzi, szükség esetén független szervezetet bíz meg az adatszolgáltatások auditálására. A szélsô értékeket mutató szolgáltatóknál helyszíni egyeztetéssel egybekötött ellenôrzést végez, konzultációt tart a szolgáltató menedzsmentjével a további teendôkrôl. Értékeléskor újra visszatérünk a korábban kifogásolt tevékenység javításának eredményességére, így folyamatosan visszacsatolt módon a nemzetközi gyakorlattal összhangban szabályozzuk az engedélyesek tevékenységét. A fogyasztók tartósan a legmagasabb fontosságúnak tartják a villamos energia szolgáltatással szemben a környezetvédelmet. Ezt a szolgáltatás minôsége, a hibaelhárítás és a panaszok intézése egyenlô szinten követik, ezután a fogyasztókkal való kommunikáció szerepel és jóval elmaradva a fontossági rangsorban a díjbeszedést is tartalmazó üzemszerû kapcsolattartás. Az elismert teljesítmény (elégedettség) értékek alapján: legmagasabb szinten a díjbeszedéshez kötôdô üzemszerû kapcsolattartás, majd a fogyasztókkal való kommunikáció és a szolgáltatás minôsége következik, legkevésbé elégedettek a fogyasztók az árakkal. Az eredményeket szolgáltatónként is elemzô öszszefoglalóval, konzultáció keretében az érintettek tudomására hozzuk.
14
A HIVATAL 1999. ÉVI TEVÉKENYSÉGE
Garantált szolgáltatások A Hivatal szándékai és irányelvei meghatározásával 1997. év decemberétôl nemzetközi tapasztalatokat felhasználva, a szolgáltatók szakértôivel, az energiafogyasztók érdekképviseleti szervével közösen kidolgozta, majd határozattal 1999. május 1-jétôl elrendelte a garantált szolgáltatások bevezetését, melynek célja a fogyasztói érdekek védelme, a szolgáltatási színvonal emelésének biztosítása. A bevezetést a Hivatal és az egyes szolgáltatók országos, illetve helyi sajtótájékoztatókon hozták a lakosság tudomására. Az elôírások között szerepel a lakosság kötelezô, évenkénti tájékoztatása, melyrôl elsô alkalommal minden fogyasztója részére a szolgáltató is részletes információt küldött. A Hivatal a fogyasztók védelmére kidolgozott szabályok bevezetését követôen, a fogyasztói igény kielégítését monitorozó feladatok ellátását végzi, miközben a fogyasztó maga is ellenôrzi a szolgáltatóját és a nem teljesítést, a szabályokban meghatározottak mértékéig, a szolgáltató nyeresége terhére, rajta közvetlenül számon kéri.
Átviteli, rendszerirányítási és elosztási tarifarendszer elôkészítése Az ország EU csatlakozásának elôkészítéseként az Európai Parlament és Tanács által 1996. december 19-én elfogadott 96/92/EK sz. irányelv az Egységes szabályozás a belsô (Európai Unió) villamosenergiapiac számára elôírásainak megfelelôen, illetve a kormány elfogadott új energiapolitikájának alapelvei szerint elôkészítô munka kezdôdött el a villamosenergia-piac liberalizálásával összefüggô szabályozás kidolgozására. Ennek keretében készülünk a továbbra is monopol tevékenységek (átvitel, elosztás) árképzési feladatainak elvégzésére. A hivatkozott EU irányelv értelmében a villamos energia szállítása (átvitele) és elosztása önálló tevékenységként fog megjelenni, ezért ezek ármeghatározásának elveit, módszerét elkezdtük kidolgozni. Az egyes szakmai területek (mûszaki, gazdasági, jogi, számviteli) képviselôinek igénybevételével, az
egyes érdekcsoportok bevonásával a különbözô tevékenységeket is figyelembe véve külön munkacsoportokat szerveztünk. A kapcsolódó határterületek problémáinak megoldása komplex tevékenységet tesz szükségessé. Az egyes munkacsoportok a következôk: Irányítóbizottság Szervezési munkacsoport Nemzetközi tapasztalatokat feldolgozó munkacsoport Átviteli munkacsoport Rendszerirányítási munkacsoport Erômûves munkacsoport Elosztási munkacsoport Fogyasztói munkacsoport Számviteli munkacsoport Tarifa munkacsoport Az aktuális feladatok ellátását követôen több munkabizottság már befejezte mûködését, melynek eredményeit mind az új VET, mind pedig az új szállítási-elosztási tarifarendszer kialakítása során hasznosítjuk.
Törvényelôkészítés, üzemi szabályzat módosításai 1998 decemberében a Hivatal jóváhagyta az MVM Rt. által összeállított, az engedélyesekkel egyeztetett szabályzatot, amely szerint az iparág 1999-ben mûködött. Egyidejûleg teljesítési határidôkkel együtt megnevezett olyan szövegrészeket, kiegészítéseket, amelyeket kidolgozni, módosítani szükséges. A szükséges módosítások határidôre elkészültek. A kis, 20 MW alatti teljesítôképességû erômûvek hálózatra csatlakozásának könnyített mûszaki feltételeit szakértôi bizottságok állásfoglalásait figyelembe véve a szabályzati bizottság beépítette az üzemi szabályzatba, amely módosítás jóváhagyása megtörtént. Folyamatosan részt veszünk az új VET elôkészítésében, módosításában, messzemenôen figyelembe véve a számunkra rendelkezésre álló gazdasági-államigazgatási szereplôk tervezeteit, észrevételeit, javaslatait.
A villamosenergia-iparral összefüggô egyéb tevékenységek: Hálózati csatlakozás kérdésében állásfoglalást adtunk egy elektro-acélmû tervezett csatlakozását illetôen. Elvárhatósági vizsgálatot végeztünk szolgáltatói üzemzavar esetében. Közremûködtünk közvetlen szolgáltatási tevékenység megszüntetésének zökkenômentes lebonyolításában.
Távhôtermelés és -szolgáltatás engedélyezése Az országos hálózattal rendelkezô villamos- és gázszolgáltatástól eltérôen a távhôszolgáltatás helyi közüzemi szolgáltatás, ezért a távhôtermelés és szolgáltatás más szabályozási módot igényel, mint a villamos energia-, illetve a gázszolgáltatás. Az Országgyûlés 1998-ban fogadta el a távhôszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvényt (Tszt), mely engedély köteles tevékenységgé tette a távhô termelését, szolgáltatását, valamint távhôtermelô létesítmény létesítését. A Tszt. a Hivatal hatáskörébe utalta azon távhôtermelôket, melyek a hôenergiát közcélú villamosmû hôtermelô létesítményeikben termelik és villamos energia termelô tevékenységük felügyeletét a VET alapján a Hivatal látja el. Ezen távhôtermelôk esetében a Hivatal adja ki az elôzetes létesítési, a létesítési, üzembe helyezési, illetve a termelôi mûködési engedélyeket. Amennyiben ezen termelôk egyben távhôszolgáltatási tevékenységet is folytatnak, szolgáltatói mûködési engedélyt is kötelesek kérni, melyet szintén a Hivatal ad ki. A többi termelô, illetve szolgáltató felett az engedélyezési és felügyeleti tevékenységet a helyi önkormányzatok gyakorolják. A Tszt. végrehajtására vonatkozó 1/1999. (I. 1.) Korm. rendelet (Tszt-Vhr.) 1999. január 1-jén jelent meg. A törvény értelmében a már mûködô távhôtermelôknek és -szolgáltatóknak a törvény hatálybalépését követô egy éven belül, 1999. június 21-ig mûködési engedély iránti kérelmet kellett benyújtaniuk. A Hivatal fôigazgatója elsôfokú határozatban adja ki a mûködési engedélyeket, s hagyja jóvá a táv-
A HIVATAL 1999. ÉVI TEVÉKENYSÉGE
15
hôszolgáltatást is végzô távhôtermelôk üzletszabályzatait. A Tszt. a távhôtermelôk és -szolgáltatók engedélyezési és hatósági felügyeletét megosztotta a Hivatal, valamint a települési Budapesten a fôvárosi önkormányzat képviselô testülete, illetve jegyzôje között. A távhôtermelés közel 70 %-a közcélú erômûvekben történik, amely tevékenység felügyelete a Hivatal hatáskörébe tartozik, 30 %-a pedig a 102 településen mûködô távhôszolgáltató önkormányzati hatáskörben van. A Hivatal 1998-ban kidolgozta és 1999. év során az érdekeltekkel egyeztette a hatáskörébe tartozó távhôtermelôk és -szolgáltatók mûködési, továbbá az új hôerômûvekre vonatkozó elôzetes létesítési és létesítési engedélyeket. Az engedélyesek az engedélykérelmüket a törvény szerinti határidôig benyújtották. A távhôszolgáltatásról szóló törvényben foglalt kötelezettségének megfelelôen a Hivatal határidôre valamennyi távhôtermelôi mûködési engedélyt kiadta. Távhôszolgáltatói mûködési engedélyt eddig öt erômû kért. Az 1999-ben 14 erômûre kiadott összesen 20 engedély megoszlása: 1 db elôzetes létesítési engedély, 14 db távhôtermelôi mûködési engedély, 5 db távhôszolgáltatói mûködési engedély. Fellebbezés a kiadott határozatok ellen nem érkezett. A Hivatal három határozat esetében az engedélyesek kérésére a határozat érdemi részét nem érintô javítást végzett. A Hivatal intézkedett az engedélyeket kiadó határozatok közzétételérôl. Elmondható tehát, hogy a Hivatal a távhô engedélyezési feladatok ellátására kellôen és idôben felkészült, így annak ellenére, hogy a 20 engedélykérelem közel egyidôben érkezett be, az engedélyeket mégis határidôre ki tudtuk adni. A Tszt. hatályba lépése óta eltelt idô alatt a közcélú erômûvek, illetve a szolgáltatók között már körvonalazódó vitás ügyek jelzik, hogy a Hivatalnak az engedélyezési és felügyeleti hatásköre mellett jelentôs egyeztetô szerepet is be kell töltenie.
16
A HIVATAL 1999. ÉVI TEVÉKENYSÉGE
Egységes álláspontot alakítottunk ki abban a kérdésben, hogy a privatizált erômûvek, mint hôtermelôk, amelyek az önkormányzati tulajdonban lévô távhôszolgáltatóknak értékesítik a hôenergiát, milyen módon és feltételek mellett hagyhatnak fel távhôtermelôi tevékenységükkel. Ezt a problémát a Hivatal a kiadott engedélyekben az érdekelt szakmai és érdekképviseleti szervekkel egyetértésben úgy rendezte, hogy a távhôtermelô tevékenység megszüntetését amely a törvény szerint egyébként is engedélyhez kötött csak akkor engedélyezi, ha biztosított más forrásból a hôtermelés, illetve ha a távhôszolgáltató az ellátási kötelezettségének eleget tud tenni.
Árszabályozás, árelôkészítés A Hivatal árszabályozási és árelôkészítô tevékenysége hasonlóan a korábbi évekhez 1999-ben is a következô fôbb témák köré csoportosítható: árszabályozási mechanizmus karbantartása és továbbfejlesztése, árfelülvizsgálati kérelmek elbírálása, a tarifarendszerek átalakítása, konkrét árelôkészítés. A fenti feladatok megfelelô szintû ellátása szükségessé tette egy-egy feladat önálló, részletes elemzését, ugyanakkor a konkrét döntések elôkészítése során maximális figyelmet kellett fordítani az egyes témák kölcsönös meghatározottságára, a belsô öszszefüggésekre, s nem utolsósorban a jövô szempontjaira.
Árszabályozási mechanizmusok karbantartása és továbbfejlesztése Az 1995. novemberében miniszteri rendeletekben is kihirdetett árszabályozási rendszerek az energetikai törvények árfejezeteivel egy idôben 1997. január 1-jén léptek hatályba. Ezt megelôzôen került sor az energetikai társaságok költségeinek átfogó, részletes felülvizsgálatára, ami az 1997. január 1-jei induló árak megállapításának alapját képezte.
Az 1997. január 1-jén indult idôszakban végsô soron olyan árképletek alapján történik a hatósági energiaárak megállapítása, amelyek megakadályozzák mind a túlzott áremelési törekvéseket, mind a korlátlan szabályozói önkény érvényesülését, és így végsô soron egyfajta kiszámíthatóságot jelentenek az árak vonatkozásában. A kihirdetett árszabályozási mechanizmus a hatályos miniszteri rendeletek szerint a földgáz esetében 2001., a villamosés hôenergia esetében 2000. december 31-ig van érvényben. A földgáz árszabályozási mechanizmusát tartalmazó miniszteri rendelet 1995. november 14-ei kihirdetése óta 1999 végéig öt alkalommal módosult, amelyek közül egy esett 1999-re. Az 1999 júniusi módosítás az ármegállapítás során figyelembe veendô mutatók alkalmazását pontosította, elôkészítve ugyanakkor a terepet az importár bázisú szabályozás bevezetéséhez. A hazai kitermelésû földgáz költség alapú értékelésérôl a fôpiaci importár bázisú értékelésre történô átmenet elôkészítése igen nagy munkát jelentett. Az elôkészítésbe részletes modellszámítások végzése, a hazai földgázárakra gyakorolt várható hatások elemzése, valamint a szükséges jogszabályok tervezeteinek kidolgozása és sokoldalú egyeztetése is beletartozott. 1999 második félévében ez a munka még nagyobb hangsúlyt kapott, de a gáztörvény módosításának ôszi országgyûlési felfüggesztése miatt a konkrét árelôkészítés fázisába már nem jutott el. A villamos energia és a hôenergia árszabályozási éve 1999. január 1. óta megegyezik a naptári évvel, január 1-tôl december 31-ig tart. (Eredetileg a november 1október 31., majd az október 1szeptember 30-ig tartó idôszak volt erre kijelölve.) Az árszabályozási mechanizmust tartalmazó miniszteri rendelet 1995. november 24-ei kihirdetése óta eddig szintén öt alkalommal módosult.
Árfelülvizsgálati kérelmek elbírálása Az energetikai törvények elôírják, hogy az árképzés és áralkalmazás részletes szabályainak kidolgozásáért felelôs Magyar Energia Hivatal az árszínvonalat és az árat (díjat) bármelyik fél kezdeményezésére köteles felülvizsgálni és eljárása eredményét nyilvánosságra hozni. A kérelmekben különbözô jogcímeken kért öszszegek természetesen csak a kérelmezôk igényeit fejezték ki, és nem épültek be automatikusan az árakba, hiszen indokoltságuk megítélése a Hivatal feladata volt és az árhatósági jogkört a gazdasági miniszter gyakorolja. Az energetikai társaságok 1999-ben 7 társaság (Gyôri Fûtôerômû Kft., Mátrai Erômû Rt., Vértesi Erômû Rt., MVM Rt., Nyíregyházi Erômû Kft., Debreceni Erômû Kft., Mátrai Erômû Rt.), összesen 18 árfelülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Hivatalhoz. 1999 elsõ félévében egy árfelülvizsgálati határozat született, még az 1998 májusában benyújtott kérelem (Budapesti Erômû Rt.) lezárására. Az 1999-ben benyújtott 7 kérelemre 1999. II. félévében születettek meg az elsôfokú határozatok. Az 1999-ben hozott összesen 8 határozat közül 4 határozatot az érdekelt társaságok megfellebbeztek (Vértesi Erômû Rt., MVM Rt., Nyíregyházi Erômû Kft., Debreceni Erômû Kft., 3 határozat eredményének figyelembevétele (Budapesti Erômû Rt., Mátrai Erômû Rt., Gyôri Fûtôerômû Kft.,) a 2000 januári áremelésnél történt meg, egy határozat (Mátrai Erômû Rt.) az 1999 januári (és októberi) árak megállapításához kapcsolódó szempontokat fogalmazott meg az államigazgatási eljárás során. A 6 regionális gázszolgáltató még 1997-ben benyújtott árfelülvizsgálati kérelmei vonatkozásában 1999 június végén olyan megoldás született, hogy többszöri az államigazgatási szakaszban kezdeményezett fellebbezés után az ügyek bírósági szakaszba jutottak, majd peren kívüli megegyezés következtében a gázszolgáltatók kérelmeiket visszavonták.
A HIVATAL 1999. ÉVI TEVÉKENYSÉGE
17
Az áramszolgáltatók az 1999 januári ár kihirdetésével egy idôben vonták vissza korábbi bírósági kereseteiket. A peren kívüli megegyezésnek megfelelôen az áramszolgáltatók árrésének korrekciójára 1999 januárjában, a gázszolgáltatókéra 1999 júliusában került sor, árhatósági döntés alapján. Az 1999. január 1. és december 31. között hozott, jogerôre emelkedett 4 határozat közül egy határozatban a megítélt összeg a kérelemben szereplô érték 3,4 %-a, 2 határozat árkihirdetésre irányuló kérelmet hagyott helyben, egy határozat az erômû tüzelôanyag-struktúrájának változását ismerte el árbázis korrekcióként.
A hivatalos érdekképviseleti megtárgyalásra 1999 januárjában került sor, ezek után az új tarifarendszerek tárcaegyeztetése is megtörtént. Az észrevételek alapján átdolgozott változatok 1999 március elejére készültek el. Az új, 1999. július 1-tôl hatályos villamos energia és földgáz tarifarendeletek 1999. március 19-én jelentek meg a Magyar Közlönyben. A rendeletek megjelenését követôen a Hivatal több fórumot tartott (illetve képviseltette magát ilyeneken), s ezeken részletesen ismertette az új tarifarendszerek kidolgozásának hátterét, jellemzôit és várható hatásait. Az ezen fórumokon szerzett tapasztalatok alapján több helyen látszott szükségesnek a rendeletek szövegének pontosítása. Ezen módosításokat tartalmazó rendeletek 1999. június 21-én jelentek meg a Magyar Közlönyben.
A tarifarendszerek átalakítása A villamos energia termelésérôl, szállításáról és szolgáltatásáról szóló, többször módosított 1994. évi XLVIII., valamint a gázszolgáltatásról szóló, szintén többször módosított 1994. évi XLI. törvényben meghatározott elvek és célok teljesítése érdekében a Hivatal kezdeményezésére 1995 elején alakult tarifabizottságok az akkori ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter 1997. évi döntése nyomán 1998 elején újjáalakultak. A bizottságok összetétele jellegében nem változott a korábbihoz képest, de néhány taggal kibôvültek, személyek tekintetében részben megújultak, vezetésüket a Hivatal szakemberei vették át. Az új bizottságok alapfeladata az volt, hogy a korábbi javaslatok, valamint az idôközben beérkezett vélemények figyelembevételével olyan rendszert dolgozzanak ki, melynek elfogadtatása szakmai és érdekképviseleti szinten biztosítható. Mindkét bizottság az elôzô tarifaváltozatokra alapozta munkáját, de sok tekintetben újraalkották a rendelettervezeteket. 1998 végére mindkét bizottság komplett formában újra elkészítette a már átdolgozott tarifarendszereket tartalmazó miniszteri rendeletek tervezeteit, valamint az ezek hátteréül szolgáló számításokat, elemzéseket és értékelô, öszszefoglaló dokumentumokat.
18
A HIVATAL 1999. ÉVI TEVÉKENYSÉGE
A lakossági fogyasztók esetében a tarifaszerkezet változása mind a földgáz, mind a villamos energia esetében 2-3 %-os átlagos áremelkedéssel járt. Ezen belül a kisfogyasztók áremelkedése ennél nagyobb, a magasabb fogyasztásúaké kisebb volt. A tarifaváltás miatti, áfával együtt számított éves szintû költségnövekedés egyetlen lakossági fogyasztónál sem haladta meg a 2000 (földgáz), illetve az 1600 (villamos energia) forintot. A tarifarendszerek átalakítása során alapvetô szempont volt, hogy a váltás önmagában sem a fogyasztók összessége, sem a szolgáltatók összessége számára ne jelentsen pozícióváltozást. Az új díjtételeket megalapozó számítások is ezen feltétel betartásán alapultak. A részletekbe menôen megfogalmazott feltételezések helyességének utólagos ellenôrzését megfelelô tényadatok alapján a Hivatal természetesen folyamatosan el fogja végezni. Az 1999 II. félévében összegyûjtött elôzetes tapasztalatok és észrevételek alapján készültek el a rendeletek 2000. január 1-tôl hatályos módosításai. A tarifaváltás legfôbb haszonélvezôi egyértelmûen a teljesítménygazdálkodásra képes és hajlandó nagyipari fogyasztók, amelyek ily módon hozzájárulhatnak a magyar ipar versenyképességének növekedéséhez is.
Az új tarifarendszerek bevezetése a több mint négy éves vajúdás után igen nagy eredménynek számít, hiszen csökkentette az egyes fogyasztói csoportok közötti keresztfinanszírozást, s újabb lépést jelent az ország EU-csatlakozása és a piaci liberalizáció felé vezetô úton. Ugyanakkor nem szabad elhallgatni azt sem, hogy az új tarifarendszerek még nem hoznak létre teljesen konzisztens rendszert és csak a jelenlegi piaci, gazdasági, szabályozási helyzetben kialakult kompromisszumok halmazainak tekinthetôk.
Konkrét árelôkészítés A Hivatal megalakulása óta folyamatosan végzi az árdöntések szakmai elôkészítését, így az elmúlt idôszakban a következô idôpontokhoz kapcsolódó árlépések árelôkészítését: 1999 január (villamos energia, hôenergia) 1999 július (földgáz, villamos energia és hôenergia) 2000 január (villamos energia, hôenergia) A fenti idôpontokhoz kapcsolódó és a földgáz esetében 1999 II. félévében szinte folyamatossá váló munkák minden esetben külön-külön munkaprogramot igényeltek és igen összetett elemzések készültek, a döntés-elôkészítés során számos változat került kidolgozásra. Az 1999 januári ármegállapításnál figyelembevételre kerültek az árfelülvizsgálati kérelmekkel kapcsolatban addig meghozott határozatok, az áramszolgáltatók ügyében kiadott másodfokú határozatokkal összefüggésben hozott árhatósági döntések, valamint a villamos energia tarifarendszer átalakítása kapcsán megteendô elôzetes lépések. Az 1999 januári ármegállapítás során épült be az árakba az MVM Rt. és a Paksi Atomerômû Rt. 8 %-os nyereségének eddig el nem ismert része is. Mindezek alapján 1999. január 1-jei hatállyal a villamos energia esetében az erômûvi átlagár 4,7 %-kal, a nagykereskedelmi átlagár 6,7 %-kal, a
végfelhasználói átlagár 6,8 %-kal ezen belül a lakossági átlagár 9,1 %-kal, a nem lakossági átlagár 5,4 %-kal növekedett. Az árfelülvizsgálatok figyelembevételével az MVM Rt. fajlagos árrése 12,2 %-kal, az áramszolgáltatók árban megjelenô fajlagos árrése 7,1 %-kal nôtt. (Az áramszolgáltatói teljes árrés ennél nagyobb mértékben, 7,5 %-kal emelkedett, ugyanis az áramszolgáltatók részére az MVM Rt. ún. vezetékhasználati díjat is fizetett, amely elismerésre került az ármegállapítás során.) Az erômûvi hôárak (távhô termelôi ára) 1999 januárjában átlagosan 1,8 %-kal csökkentek. A szénhidrogén-tüzelésû erômûveknél a csökkenés erôteljesebb volt, a széntüzelésû erômûvek hõárai kis mértékben nôttek. Az 1999. július 1-jét megelôzô árelôkészítés három egymástól jól elkülönülô, de hatásukban öszszekapcsolódó szempont-rendszer figyelembevételét tette szükségessé: az árszabályozás mechanizmusszerû mûködtetését, az árfelülvizsgálatokkal kapcsolatos egyedi beavatkozásokat, a tarifarendszerek átalakítását. A fentiek együttes hatásaként a földgáz viszonteladói ára 3 %-kal csökkent, a földgáz és a villamos energia végfelhasználói átlagára nem változott, az erômûvi hôárak átlagosan 3 %-kal csökkentek, de ezen belül csak a szénhidrogént (is) használó erômûvek árai mérséklôdtek (111 %-kal), a többi erômû hôára nem változott. A 2000. január 1-jét megelôzô árelôkészítés kiindulásként a többször módosított 63/1995. (XI. 24.) IKM rendelet szerinti árszabályozási év kezdetének megfelelô árképletek mûködtetését jelentette. 1999 év folyamán a társaságok árfelülvizsgálati kérelmeire hozott határozataink közül a jogerôsek az eddigi gyakorlathoz hasonlóan korrekcióként beépítésre kerültek az 1997 januári árszintû induló árbázisba.
A HIVATAL 1999. ÉVI TEVÉKENYSÉGE
19
A fentiek mellett nem lehetett figyelmen kívül hagyni a 2000. évi várható áralakulásról és az árintézkedésekrôl szóló 1113/1999. (XI. 19.) kormányhatározatban szereplô 6 %-os áremelési korlátot sem. Az ún. hatékonyságjavítási tényezô (4 társaság kivételével) a legszigorúbb szinten került rögzítésre. Az átdolgozott és rendeletekben meghirdetett változatban a Paksi Atomerômû Rt. 8 %-os tôkearányos nyereségszintjének jelentôs csökkentése árán valósult meg a kormányzati célként 2000 januárra kitûzött 6 %-ot meg nem haladó villamos energia áremelés. Ezen belül az új tarifarendszer kapcsán észlelt problémák oldása érdekében a kisfeszültségû alap-
díjas fogyasztók alapdíjai nem emelkedtek, míg a kisfeszültségû áramdíjak 8 % körüli mértékben nôttek. Az árképletek, a tüzelôanyag-struktúra változása és a határozatokban elfogadott báziskorrekciók együttes hatásaként 016 % közötti szórást mutatva átlagban 5,8 %-kal emelkedtek a hôárak 2000 januárban 1999 júliushoz képest. Az új díjtételeket, az átlagárakat, valamint a változásokat az 1999-ben bekövetkezett megfelelô változásokkal együtt az 14. sz. táblázatok tartalmazzák.
1. táblázat A villamos energia és az erõmûvi hôenergia hatósági (legmagasabb) árai (áfa nélkül)
1999 januártól a)
Árak 1999 júliustól
2000 januártól
Villamos energia (Ft/kWh) Termelôi átlagár Nagykereskedelmi átlagár Végfelhasználói átlagár b)
8,01 8,71 13,67
8,01 8,71 13,67
8,40 9,22 14,49
0,0% 0,0% 0,0%
4,9% 5,9% 6,0%
Lakossági (átlag) általános ("A") vezérelt ("B")
15,23 18,32 8,65
15,50 18,70 8,70
16,41 19,80 9,20
1,8% 2,1% 0,5%
5,9% 5,9% 5,7%
Nem lakossági (átlag) b)
13,10
12,97
13,75
-1,0%
6,1%
9,51 12,05 17,16
8,80 11,32 16,96
9,35 12,01 17,98
-7,4% -6,1% -1,2%
6,1% 6,1% 6,0%
11,70 20,73 17,53
10,96 22,77 19,80
11,68 24,16 20,73
-6,4% 9,8% 13,0%
6,6% 6,1% 4,7%
1 022 986 1 054
990 954 1 022
1 048 1 014 1 077
-3,1% -3,3% -3,0%
5,8% 6,3% 5,4%
Kategória
Árváltozás mértéke 1999 2000 július január
Feszültségszint szerint c) nagyfeszültség (átlag) középfeszültség (átlag) kisfeszültség (átlag) Árszabásfajták szerint c) teljesítménydíjas (átlag) közvilágítás (átlag) egyéb (átlag) d) Hôenergia átlagosan (Ft/GJ) Forróvíz (átlag) Gôz (átlag)
a) A villamos energia végfelhasználói árak a régi tarifarendszer szerinti árakat tartalmazzák (emiatt egyes kategóriák esetében az 1999 januárra, illetve az 1999 júliusra és 2000 januárra vonatkozó oszlopokban szereplô értékek sem azonos fogyasztói körre vonatkoznak). b) Az ún. kiegészítô díjtételek figyelembevételével. c) Az ún. kiegészítô díjtételek figyelembevétele nélkül. d) 1999. július 1. elôtt általános és vontatási árszabás, 1999. július 1-tôl alapdíjas árszabás.
20
A HIVATAL 1999. ÉVI TEVÉKENYSÉGE
2. táblázat A földgáz hatósági (legmagasabb) árai (áfa nélkül)
Árak Kategória
1999 januártól
a)
Árváltozás mértéke
1999
2000
1999
2000
júliustól
januártól
július
január
Földgáz (Ft/GJ) Viszonteladói (átlag)
562
545
545
-3,0%
0,0%
Végfelhasználói (átlag)
715
715
715
0,0%
0,0%
Gázszolgáltatók értékesítési átlagára
750
764
764
1,9%
0,0%
Lakosság (átlag) e)
833
851
851
2,2%
0,0%
Nem lakosság (átlag)
688
687
687
-0,1%
0,0%
középfogyasztók (átlag) f)
715
799
799
11,7%
0,0%
nagyfogyasztók (átlag) g)
668
665
665
-0,4%
0,0%
kiegyenlítô fogyasztók Szállítóvezetéki fogyasztók átlagára
569
534
534
-6,2%
0,0%
605
568
568
-6,1%
0,0%
teljesítménydíj (Ft/MJ/h/év)
386
386
386
0,0%
0,0%
gázdíj (kiegyenlítô fogyasztók)
569
532
532
-6,5%
0,0%
658
642
642
-2,4%
0,0%
19,07
18,50
18,50
-3,0%
0,0%
Összes nem lakossági (átlag) Földgáz (Ft/m3) e) Viszonteladói (átlag) Végfelhasználói (átlag)
23,82
23,82
23,82
0,0%
0,0%
Gázszolgáltatók értékesítési átlagára
25,46
25,93
25,93
1,9%
0,0%
Lakosság (átlag) b)
28,27
28,88
28,88
2,2%
0,0%
Nem lakosság (átlag)
23,35
23,32
23,32
-0,1%
0,0%
középfogyasztók (átlag) c)
24,27
27,12
27,12
11,7%
0,0%
nagyfogyasztók (átlag) d)
22,67
22,57
22,57
-0,4%
0,0%
kiegyenlítô fogyasztók Szállítóvezetéki fogyasztók átlagára teljesítménydíj (Ft/MJ/h/év) gázdíj (kiegyenlítô fogyasztók) Összes nem lakossági (átlag)
a) b) c) d) e)
19,31
18,12
18,12
-6,2%
0,0%
19,02
17,86
17,86
-6,1%
0,0%
386
386
386
0,0%
0,0%
17,89
16,73
16,73
-6,5%
0,0%
21,71
21,14
21,14
-2,6%
0,0%
A földgázárak esetében az oszlop a régi tarifarendszer szerinti árakat tartalmazza (emiatt egyes kategóriák esetében az 1999 januárra, illetve az 1999 júliusra és 2000 januárra vonatkozó oszlopokban szereplô értékek sem azonos fogyasztói körre vonatkoznak). 1999. július 1. elôtt lakossági fogyasztók, utána <20 m3/h mérôvel rendelkezô kisfogyasztók. 1999. július 1. elôtt általános célú fogyasztók, utána >20 m3/h mérôvel rendelkezô alapdíjas fogyasztók. Teljesítménydíjas, kiegyenlítô (puffer) és megszakítható (alternatív) fogyasztók. Nem minden sorban azonos fûtôértékkel (MJ/m3) számítva.
A HIVATAL 1999. ÉVI TEVÉKENYSÉGE
21
3. táblázat Villamosenergia-árak 2000 január 1-jén (áfa nélkül)
Teljesítménydíjak (Ft/kW/év) Értékesítési kategóriák
Alapdíj
Áramdíjak (Ft/kWh)
egységes
csúcsidei
csúcsidôn kívüli
egész napos
csúcsidei csúcsidôn kívüli díj
Teljesítménydíjas árszabás Nagyfeszültség I.
12 588
8 496
8,20
5,15
Nagyfeszültség II.
9 552
6 024
9,00
5,85
Középfeszültség I.
12 504
8 280
9,60
6,35
Középfeszültség II.
9 480
5 700
10,40
7,50
Kisfeszültség I.
11 868
7 680
10,40
7,05
Kisfeszültség II.
9 024
5 472
12,10
8,45
Nagyfeszültség (kéttarifás)
8 508*
10,20
6,90
Középfeszültség (kéttarifás)
8 316*
13,70
9,70
Kisfeszültség kéttarifás
1 644**
15,60
11,40
Kisfeszültség egytarifás
1 140**
14,80
336**
9,20
38 100
14,55
"A" (lakossági általános)
19,80
"B" (lakossági vezérelt)
9,20
"C" (villamosenergia-ipari)
5,40
20 616
8,19
5,11
Alapdíjas árszabás
Kisfeszültség vezérelt külön mért
Közvilágítási árszabás Háztartási árszabás (Ft/kWh)
Nagykereskedelmi árak
Megjegyzés: * Ft/kVA/év ** Ft/A/év
22
A HIVATAL 1999. ÉVI TEVÉKENYSÉGE
4. táblázat A 2000. január 1-jén érvényes földgáz díjtételek (áfa nélkül)
Értékesítési kategóriák
Alapdíj
Teljesítménydíj
Gázdíj
Díjkedvezmény
Átlagár
Ft/MJ/nap
Ft/GJ
Ft/m3
Ft/GJ
Ft/GJ
Ft/m3
6,95
500
16,98
43,04
541
18,37
532
18,06
565
19,16
849
28,86
819
27,81
851
28,89
3 182
714
24,24
799
27,14
400 386
573 534
19,45 18,13 73,80
739 642
25,08 21,80
Viszonteladói
Ft/MJ/h/év
Szállítóvezetékrôl ellátott fogyasztók
386
Mérôvel nem rendelkezô fogyasztók átlagára Ft/év
20 m3/h-nál kisebb mérôvel rendelkezôk
1 800 Ft/(m3/h)
20-100 m3/h-ás mérôvel rendelkezôk 100 m3/h-nál nagyobb mérôvel rendelkezôk 100-500 m3/h teljesítményt lekötôk 500 m3/h-nál nagyobb teljesítményt lekötôk Üzemanyag célú földgáz (Ft/nm3)
Fogyasztóvédelem, Energetikai Érdekképviseleti Tanács A Hivatal az év során beékezô panaszokat az elôírt határidôn belül kivizsgálta, illetve megkezdte a kivizsgálást. A munkába vett panaszok száma kereken 700 db volt, ezek közül 335 db villamosenergia-szolgáltatással, 145 db gázszolgáltatással, 18 db távhôszolgáltatással, 2 db közvilágítással összefüggô, 200 db egyéb témájú bejelentés kivizsgálására került sor. Az egyes szolgáltatóknál vizsgáltuk a hálózatfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos problémákat, valamint a fogyasztóktól a szolgáltatókhoz erre a célra befolyt összegek felhasználását. A tapasztalatok feldolgozása folyamatosan történik. Az ezzel összefüggô rendeletek módosítására vonatkozó javaslatainkat a jogalkotókhoz eljuttattuk. A szabálytalan energiavételezések ügyében döntô jelentôséggel bíró fogyasztásmérô-vizsgálatok
tárgyában sikeres egyeztetô tárgyalásokat folytattunk az Országos Mérésügyi Hivatallal. A szolgáltatók üzletszabályzatainak módosítását folyamatosan elvégeztük, illetve végezzük. Ennek lényeges elemei az új tarifarendeletekkel összefüggô változások átvezetése, valamint a szabálytalan vételezésekkel kapcsolatos eljárásrend rögzítése. A távhôszolgáltatással kapcsolatos engedélyezési jogkörben új üzletszabályzatok jóváhagyását is elvégeztük. Az érdekvédelmi és érdekképviseletei szervezetekkel részben megkötött együttmûködési megállapodások alapján, részben informális csatornákon keresztül jó az együttmûködésünk. Az érdekképviseleti szervezetek számára lehetôséget biztosítunk arra, hogy véleményt nyilvánítsanak a fogyasztókat közvetlenül érintô kérdésekben (pl. üzletszabályzatokkal kapcsolatos vélemények összegyûjtése). Az Energetikai Érdekképviseleti Tanács munkájához kapcsolódó szervezô tevékenységet a Hivatal maradéktalanul ellátta. Az év során a negyedéven-
A HIVATAL 1999. ÉVI TEVÉKENYSÉGE
23
kénti üléseket a Tanács megtartotta. A négy ülés fajsúlyosabb témái a következôk voltak: a villamos- és gázenergia tarifabizottság által készített tarifaváltoztatási javaslat megvitatása, a Kormány energetikai stratégiája és az EU csatlakozás energiaszektort érintô kérdései, tájékoztató az átviteli-, elosztási-, rendszerirányítási tarifarendszerrôl, mint a piac liberalizálásának fontos eszközérôl, az új tarifarendeletek végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok értékelése, észrevételek, javaslatok megtárgyalása.
ben 1999-ben 1 milliárd Ft kedvezményes hitelkeretû alprogram állt a pályázók rendelkezésére. A pályázaton az önkormányzatok intézményei vehettek részt. Az alprogram nyilvános meghirdetésére 1999 közepén került sor. Az év végéig benyújtott pályázatok elbírálása megtörtént. Az alprogram végleges lezárása 2000 márciusában várható. A benyújtott pályázatok összberuházási költsége meghaladja az 1,5 milliárd Ft-ot, melyhez több mint 1,3 milliárd Ft kedvezményes hitelt igényeltek. A beruházások révén elérhetô energiahordozó-megtakarítás közel 260 TJ/év.
A jövôben is nagy súlyt fektetünk a fogyasztói panaszok gyors, érdemi elintézésére. Ezen belül különös figyelmet szentelünk az e téren megnyilvánuló fogyasztói elvárásoknak megfelelôen a szabálytalan vételezések megállapításánál az eljárásrendben rögzítettek, valamint a hálózatfejlesztési hozzájárulásokra vonatkozó rendeletek által elôírt szabályok betartására. A fogyasztói érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezetekkel való együttmûködést, a kialakított gyakorlatnak megfelelôen, az eddigiekhez hasonlóan kívánjuk a jövôben is folytatni.
A távhôellátó rendszerek felújítására, korszerûsítésére irányuló programot az Energiatakarékossági Hitel Program alprogramjaként a Kormány 1025/1999. (II. 25.) határozatában fogadta el, meghirdetésére várhatóan 2000-ben kerül sor.
Energiatakarékosság A Hivatal 1999-ben is bôvítette energiatakarékosságot szolgáló tevékenységét, s mára több program is segíti a legkülönfélébb végfogyasztói körök energiahatékonyság-növelô, illetve energiamegtakarító törekvéseit. Az energiatakarékosságot elôsegítô beruházások megvalósítása a fogyasztóknál a rendelkezésre álló pénzeszközök hiánya miatt nem egyszerû. A beruházások finanszírozása általában kedvezményes hitelkonstrukció keretében történhet. A kedvezményes hitelkeretek különbözô szervezésû alapokból származnak és egy-egy pályázati úton kijelölt kereskedelmi bank kezelésében kerülnek folyósításra. A Hivatal az Energiatakarékossági Hitel Program (EHP) mûködtetésében vett részt. A program kereté-
24
A HIVATAL 1999. ÉVI TEVÉKENYSÉGE
Elôkészítés alatt áll az Országos Épületenergetikai Korszerûsítési Program 2000. évi indításáról szóló kormányhatározat annak érdekében, hogy a lakóépület-állomány utólagos hôszigetelése megkezdôdhessen. A programot a korábbi évek országos és helyi szintû épületenergetikai projektjei tapasztalatainak elemzését követôen az épületállomány korszerûsítésében érdekelt vállalkozói, szakmai kör bevonásával, a Hivatal támogatásával szakértôi bizottság dolgozta ki. A villamosenergia- és a gázszolgáltatók fogyasztói irodáiban az elôzô évekhez képest magasabb színvonalú tájékoztató, illetve tanácsadó tevékenység folyik. Az évközben bevezetésre került új tarifarendszer megismertetését a fogyasztókkal a szolgáltatók tájékoztatók küldésével oldották meg. Egyes szolgáltatók a bevezetésre kerülô új energiapiaci követelményeknek megfelelôen a nagy fogyasztóikkal külön, egyedileg foglalkoznak. Az 1999. évben kiadott kormányhatározat rendelkezik az energiatakarékossági tevékenységek intézményrendszerének továbbfejlesztésérôl. A határozat értelmében a jövôben az eddig elkülönülten mûködô hazai és nemzetközi források közötti koordináció erôsítése és a pénzeszközök hatékony felhasználásának biztosítása céljából egy új szervezet alapítására kerül sor.
Energiainformációk, informatika A Hivatal szakmai munkájához rendszeresen szükséges adatok gyûjtése, feldolgozása és értékelése a kialakított és az igényeknek megfelelôen folyamatosan fejlesztett információs rendszer keretében történik. A napi, havi, negyedéves, illetve éves gyakoriságú adatok részben közvetlen számítógépes kapcsolat keretében, részben hagyományos módon (levél, fax) érkeznek. A rendszeresen beérkezô, az engedélyesek tevékenységének elemzését biztosító adatokra kiterjedô információk feldolgozását nagyrészt a szakmai osztályoktól elkülönítve, külön szervezeti egység végzi. Az információk a szükséges rendszerezésben személyi számítógépes hálózaton kerülnek a szakmai osztályokhoz. Az év elején az engedélyesek teljes körére kiterjedô felmérésre került sor. Az adatgyûjtés a tulajdonosi szerkezetre, a fontosabb mûszaki-gazdasági mutatókra, valamint az elôzetes gazdálkodási adatokra vonatkozott. Ezek az adatok alkalmasak az engedélyesek elôzô évi tevékenységének áttekintésére, értékelésére. A MOL Rt. és az MVM Rt. számítóközpontjaival kialakított közvetlen számítógépes kapcsolat segítségével a rendszeresen beérkezô adatok jelentôs része érkezik elektronikus adatátadás keretében. Az így beérkezô adatok rendszerezés után azonnal a szakmai osztályok rendelkezésére állnak.
energia értékesítésérôl, az országos villamosenergia-rendszerrel, a társaságok gazdálkodási adatairól ad igen részletes tájékoztatást a szakmai érdeklôdôknek. A Hivatal kezdeményezésére elsô alkalommal jelent meg a Magyar Gázipar 1970-1998 címû évkönyv. A kiadvány a gázipar országos adatain túl a gázszolgáltató társaságok egyedi adatait mutatja be sokoldalúan. Az évkönyv adatainak összeállításában és szerkesztési munkáiban a Hivatal aktívan részt vett. A kialakított lokális számítógépes hálózat segítségével az osztályok között gyors, megbízható információcsere alakult ki. A szakmai munkát nagymértékben segíti a közvetlen, osztályok közötti kapcsolat keretében történô adat-átadás mellett a központi számítógépre telepített, a fontosabb információkat koncentráltan tartalmazó információs blokk, valamint a különbözô CD adattárak használata. Az év elejétôl különös hangsúlyt kapott az informatikai rendszer felkészítése a 2000. évvel kapcsolatos problémák kezelésére. A gépek és a szoftverek vizsgálata a harmadik negyedévben befejezôdött. Az elmúlt évben külsô szakértôk közremûködésével kidolgozott középtávú Informatikai Stratégiai Terv (IST) alapján került sor az informatikai fejlesztésekre. A fejlesztés során elôtérbe került a külsô számítógépes kapcsolatok továbbfejlesztése, valamint az ezzel összefüggésben felmerülô biztonsági kérdések.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) részére folyamatosan összeállításra és megküldésre kerültek a magyar energiahordozó-árakra vonatkozó, negyedéves gyakoriságú adatok. Az adatok többek között az IEA Energiahordozók árai és adói címû kiadványaiban jelennek meg. A villamosenergia-ipar részletes mûszaki-gazdasági adatait tartalmazó, több évtizede azonos szerkezetben megjelenô Villamos Energia Statisztikai Évkönyvet elsô alkalommal 1999-ben Hivatalunk adta ki. Az évkönyv a villamosenergia-termelés és elosztás berendezéseirôl, a villamos
A HIVATAL 1999. ÉVI TEVÉKENYSÉGE
25
Az informatikai rendszer továbbfejlesztése keretében megtörtént a Hivatal egységes számítógépes hálózatának kialakítása. A rendszer alkalmas a Miniszterelnöki Hivatal és a Gazdasági Minisztérium, valamint az energetikai társaságok információs rendszerei közötti kapcsolat kialakítására. A Hivatal már 1998-ban felhívta az engedélyesek figyelmét a 2000. év problémájára annak érdekében, hogy az energiaellátásban, az energiaszolgáltatásban és vevôszolgálati rendszerekben fennakadás ne legyen. E tevékenység keretében felmértük és kiértékeltük, hogy az engedélyesek mit tettek a probléma megoldására. A beszámolók alapján megállapítottuk, hogy az engedélyesek megtették a szükséges intézkedéseket. Ez a gyakorlatban bebizonyosodott, hiszen a folyamatos mûködést megzavaró informatikai meghibásodás a villamosenergiaés földgázrendszerben nem volt.
Nemzetközi kapcsolatok A Hivatal nemzetközi tevékenysége egyrészt saját tevékenysége fejlesztésére, másrészt a meglévô tapasztalatok átadására irányul. Saját tevékenységünk fejlesztését illetôen a világban érzékelhetô progresszív áramlatok állandó figyelése és elemzése eredményeképpen az Európai Unió szervezeteinek ajánlásait, irányelveit vesszük figyelembe. Az Európán kívüli fejlôdés is fontos számunkra, különösen az USA piacnyitási tapasztalatai tekintetében, amely a fogyasztói érdekek mentén szervezett, de a befektetôk jogos, elfogadható, hosszú távon korrekt gazdasági környezetét is alapvetônek tételezi fel. Nemzetközi aktivitásunk során tehát a villamos energia piacán fokozatosan kialakuló versenyviszonyok belföldi feltételeinek javítását kívánjuk elôsegíteni. Ennek érdekében a 2001. január 1-re tervezett, a nagyfogyasztók bizonyos körét érintô piacnyitás jogi-szervezeti háttere kialakulásának elôsegítése egyik fontos feladatunk. Ezen tevékenységünk keretei között az alábbi szervezetekkel építettünk ki igen gyümölcsözô kapcsolatokat: Brit Villamos Energia Szabályozó Hivatal (OFFER), Spanyol Energia Hivatal (CSEN), Kalifornia,
26
A HIVATAL 1999. ÉVI TEVÉKENYSÉGE
Pennsylvania és Maine állam szabályozó testületei, az Észak-Amerikai Regulátorok Szövetsége (NARUC), Világbank stb. A Hivatal a különbözô országok energetikai szabályozó hatóságaitól azok gyakorlatának megismerését követôen egy sor területen vett át hasznosítható és több helyen már bevezetett módszereket, mint például: az OFFER, OFGAS-tól (Anglia, Wales) szolgáltatási színvonal mérôszámainak elemzô módszere, garantált szolgáltatások rendszere, Victoria állam (Ausztrália) hatóságától Benchmarking módszerek monopol tevékenységek összevetésére, a CEC-tõl (Kalifornia, USA) az engedélyek feltételeinek, illetve az engedélyesek tevékenységének számítógépes nyomon követése, a gyors, kiszámítható hatósági eljárásokat elôsegítô módszerek, a Maine állam (USA) Public Utility Commissiontól a Hivatal átlátható, kiszámítható, befektetôket segítô irányelvek kiadásának módszere, a fogyasztók képviselôinek bevonása a döntés-elôkészítési folyamatba, a CSEN-tõl (Spanyolország) a versenymodell viszonyai közötti szabályozási módszerek, a tiszta, átlátható szervezeti, tulajdonosi viszonyok elvének fontossága, a regulátori honlap fontossága témakörökben. Magyarország élen jár a gáz- és villamosenergiarendszerek szabályozásának és tulajdonosi szerkezetének átalakításában, ezért a Hivatal munkája iránt továbbra is széleskörû érdeklôdés nyilvánul meg. Míg az elsô években számunkra fontos volt a piacgazdasági környezetben mûködô szabályozó
testületek munkájának, valamint a szabályozási technikáknak a megismerése, addig az utóbbi idõszakban a hangsúly eltolódott a szabályozási környezet további javítását célzó, az EU elôírásainak megfelelô gyakorlat megismerése felé. A Hivatal folytatta az EU tagállamok számára kötelezô, az energetikai versenyhelyzetet szorgalmazó irányelvének elemzését és a bevezetés kapcsán remélt fogyasztói elônyök, illetve esetleges iparági nehézségek felmérését. Ez az elemzô munka mely változásokat eredményez a hazai energetikai mûködési modellekben, jogszabályokban kellôen összehangolt kormányzati, fogyasztói és energiaipari érdekérvényesítést igényel. A Hivatal eredményeinek nemzetközi elismerését jelzi, hogy a közép- és kelet-európai, valamint az új független államok energia szabályozó szervezetei nagy érdeklôdést tanúsítanak a magyar tapasztalatok iránt és saját szabályozási rendszerük, hivataluk szervezése során igénylik és hasznosítják a Hivatal segítségét. E mellett nemzetközi konferenciákon a fejlett országok regulátorai is kíváncsiak a magyar eredményekre. A különbözô nemzetközi segélyszervezetek (PHARE, Know How Found, USAID, TAIEX, BESO), illetve finanszírozási intézetek (Világbank) több esetben szorgalmazták európai és ázsiai partnereik, valamint azok kormányai számára a magyar
szabályozási gyakorlat megismerését. Ennek keretében az elmúlt évben szakmai segítséget nyújtottunk több ország (Bulgária, Románia, Csehország, Lengyelország, Ukrajna, Lettország, Litvánia, Észtország, Kirgizisztán, Oroszország, Moldova, Mongólia, Szlovákia) energetikai szabályozó testületének, illetve azok megalakulása elôtt az energetikai kormányzatok képviselôinek. A Hivatal elôsegítette és szervezôként közremûködött konferenciák, tanfolyamok, szakmai megbeszélések lebonyolításában. Munkatársaink különbözô nemzetközi bizottságok vezetôiként így pl. a Közép-kelet Európai és Független Államok Közössége-beli regulátorok alakuló szövetségének verseny- és engedélyezési bizottság elnökeként is elôsegítik ezen országok szabályozási munkáját. A külföldi befektetôk gyakran felkeresik a Hivatal vezetôit és szakértôit, konzultálva a jelenlegi, illetve a tervezett új szabályozási környezet részleteirôl. Ezen konzultációk során meggyôzôdhettek a Hivatal legtöbb kérdésben kiforrott egyértelmû véleményérôl, amely a szabályozás viszonylagos stabilitását igazolta számukra és egyúttal bebizonyította a Hivatal kellô szakmai felkészültségét. A piacnyitásra való felkészülés jegyében a Hivatal részérôl a Ruhrgas AG. és Gaz de France gáztársaságok szakértôivel kapcsolatfelvételre került sor.
A HIVATAL 1999. ÉVI TEVÉKENYSÉGE
27
A kezdeményezés célja az egyes EU tagállamok szolgáltatóinak piacnyitási elôkészületeivel, a piacnyitás módjával, ütemezésével és gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatainak tanulmányozása volt.
idôszerû tevékenységekkel kapcsolatos témákról adnak tájékoztatást.
Tájékoztatás
A kelet-európai országok részérôl széleskörû érdeklôdés mutatkozik a Hivatal eddigi szabályozó tevékenységének megismerésére. Ennek kielégítésére a nemzetközi segélyszervezetek által megrendezésre került konferenciákon tájékoztatást adtunk munkánkról, tapasztalatainkról.
A gázszolgáltatásról szóló, többször módosított 1994. évi XLI. törvény 4.§ (4) bekezdése alapján évente beszámoló készül a Hivatal tevékenységérôl az Országgyûlés részére. A Hivatal fontos, közérdeklôdésre számot tartó intézkedéseit sajtótájékoztatókon jelenti be. A Hivatal által alapított Energiafogyasztók Lapja címû ingyenesen forgalomba hozott, évente négyszer megjelenô folyóirat a fogyasztók széles körének ad tájékoztatást. Az Energetikai érdekképviseleti Tanács (EÉT) keretében a fogyasztók érdekképviseletei folyamatos tájékoztatást kapnak a Hivatal feladataival összefüggô kérdésekben. A Hivatal munkatársai a szakmai folyóiratokban rendszeresen tesznek közzé cikkeket, melyekben az
28
A kiadott engedélyeket, egyéb határozatokat a Gazdasági Minisztérium hivatalos lapjában, az Ipari és Kereskedelmi Közlönyben jelentetjük meg.
A civil szféra és a szakmai közvélemény tájékoztatása kiemelten fontos társadalmi és politikai kérdés. A gazdasági társaságoknak a számviteli törvény alapján a gazdálkodásukat bemutató, összefoglaló adataikat (mérleg, eredmény-kimutatás) rendszeresen közzé kell tenniük. Ezen kívül a villamosenergia- és a földgáziparra, mint közszolgáltatást végzô, természetes monopolhelyzetben lévô más, a szakmai tevékenységükkel összefüggô információkra kiterjedô adatközlési kötelezettség is vonatkozik. A Hivatal kidolgozta azon információk körét, amelyet a társaságok a gazdálkodásukról kötelesek nyilvánosságra hozni, ezáltal biztosított, hogy az érdeklôdôk hozzáférhetnek az általuk igényelt információkhoz.
III. Jövôbeni feladatok
Az árszabályozási mechanizmusokat több lépcsôben kell továbbfejleszteni. Ennek során figyelembe kell venni, hogy a meghirdetett árszabályozási mechanizmusok csak 2000 (villamos energia), illetve 2001 (földgáz) végéig érvényesek. A földgáz esetében kormánydöntés alapján a közeljövôben át kell térni az importár bázisú árszabályozásra, így az elsô feladatot az ezen rendszer részleteinek véglegesítése és a jelenlegi árszabályozási rendszerbe való beágyazása jelenti. Ezzel párhuzamosan folytatni kell a 2000, illetve 2001 utáni árszabályozási rendszer kialakításának elôkészítô munkáit, aminek során támaszkodni kell a jelenlegi rendszerek mûködésével kapcsolatban szerzett tapasztalatokra, az energetika kormány által elfogadott új üzleti modelljére, az EU irányelvekben megfogalmazott elvekre, az EU tagországok által követett árszabályozási gyakorlatra. Az újonnan benyújtott árfelülvizsgálati kérelmek száma várhatóan nem fog növekedni, de új problémák jelenhetnek meg (pl. rekultiváció, környezetvédelem stb.) és a szakszerû, korrekt megoldások megtalálására nagy energiákat kell fordítani. Elô kell készíteni, majd meg kell kezdeni az új árszabályozási rendszerek bevezetését megelôzô, a Hivatal által kezdeményezendô, valamennyi társaságot érintô új költség-felülvizsgálatokat is. A villamos energia esetében 2000-ben be is kell fejezni a vizsgálatot. A Hivatal a fogyasztóvédelmet a jövôben is kiemelt fontosságú feladatnak tekinti. Az energiatermelôk és szolgáltatók gazdálkodásában a legkisebb költség elvét a jogszabályokban meghatározott lehetôségek figyelembevételével érvényesíteni kívánjuk. Az engedélyesek gazdálkodásának átláthatóságát szükséges biztosítani. Ennek érdekében a nyilvánosságra hozandó gazdálkodási adatok meghatározásával és elôírásával megkezdett folyamatot tovább kell vinni. A gazdasági tevékenységek egyértelmû, dokumentálható szétválasztását következetesen meg kell valósítani.
30
JÖVÕBENI FELADATOK
A szolgáltatás színvonalának emelését célzó elvárható fejlesztések, beruházások megvalósítását figyelemmel kell kísérni. Eljárást dolgoz ki a Hivatal arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatás színvonalát befolyásoló adatokat a szolgáltatók független szervezet által auditált formában küldjék. A kormány energiapolitikai alapelvei között több olyan célkitûzés szerepel, melynek megvalósításában a Hivatal aktívan vett részt. A versenypiac bevezetésével összefüggésben szükséges jogszabály-módosítási munkák a Hivatal közremûködésével folyamatban vannak és a jövôben ezek a tevékenységek egyre nagyobb teret kapnak, sôt várhatóan 2000-ben a Hivatal szakértôit jelentôsen igénybe veszik. A jelentkezô feladatok ellátására a Gazdasági Minisztériummal és más szervekkel együtt elôremutató szervezeti-gazdasági kereteket biztosítottunk. Segítjük a késôbbiekben létrejövô liberalizált energiapiac intézmény rendszerének (pl. áramtôzsde) létrehozását is. A villamosenergia-versenypiac kialakításának jogi feltétele az új VET kidolgozása, melyeknek elôkészítô munkái a Hivatal munkatársainak bevonásával folynak. Különös jelentôséggel bír a villamosenergia-piac létrehozásában a szállítás és elosztás tarifarendszerének kialakítása, az erômûvi befagyott költségek kezelése, valamint a versenyszférán kívül maradó fogyasztókra vonatkozó árak szabályozása, illetve megállapítása. A piacgazdaságokban alkalmazott szabályozó rendszer kialakítása Magyarországon a közép-keleteurópai országok között a legelôrehaladottabb állapotban van. A Hivatal regulációs tapasztalatait a térség országainak kész átadni, és részben mint láttuk át is adta. A tarifarendszerekkel kapcsolatos jövôbeni feladatok két nagy csoportra oszthatók. az 1999. július 1-jén bevezetett fogyasztói tarifarendszerek mûködésének figyelemmel kísérése, a feltételezések és a tények folyamatos
ütköztetése, valamint az ezek alapján szükséges lépések, korrekciók elôkészítése tartozik, az energetika új üzleti modellje alapján kialakítandó szállítási, rendszerirányítási és elosztási tarifarendszer megalapozását célzó munkák alkotják. Ennek keretében a villamos energia esetében folytatni, folyamatosan meg kell határozni, majd integrálni kell az említett, több munkacsoport szintjén jelenleg is folyó munkát. A konkrét árelôkészítést mind 2000. január 1-jét (villamos energia, hôenergia), mind 2000. július 1jét (földgáz, hôenergia) megelôzôen úgy kell végrehajtani, hogy az árszabályozási mechanizmussal, az árfelülvizsgálatokkal és a tarifarendszerekkel kapcsolatos követelmények együttesen érvényesüljenek a döntésre elôkészített árakban.
lyekben foglalt elôírások betartásának folyamatos ellenôrzését a következô években meg kell szervezni. Ki kell alakítani az ellenôrzés mechanizmusát, a kiértékelési módszereket. A gáz szakterület fontosabb feladatai: a Kormány új energia politikájából, az üzleti modell kialakításából és mûködtetésébôl adódó regulációs jogszabályelõkészítõ feladatok, az EU csatlakozás követelményrendszerének figyelemmel kísérése, a versenypiac feltételeihez alkalmazkodó, aktuális engedélyezési tevékenység végrehajtása, a földgáz szállítási, elosztási, tárolási, rendszerirányítási tarifarendszer kidolgozása, a szolgáltatás színvonalának ellenôrzése, a garantált szolgáltatások bevezetése.
Az 1999. év második felében kiadott távhôtermelô, illetve távhôszolgáltatói mûködési engedé-
JÖVÕBENI FELADATOK
31
