É:: :::nostrlásra, rs,
Ec=
l:
ára hívj ák
- , .:a
és tökéle-
=_,-_
!{:.
a
s
__
:.. á
,,,::_,
CBLESTIS HARMONIA paul Merrick
hogy prob.:_1.ukkal vitá-
Az angol anthem
Rovid kalauz egy gazdag repertoárhoz, egyházi kórusok számár a
:a -=:
Emlékszem, néhány évvel ezelőtt egy al-
kalommal otthon hallgattam egy Má-
Paul Merrick Magyarországon élő angol zenetörténész, Liszt-kutató, a Liszt Ferenc Zeneművészeti íőiskola angoltanára.
tyás-templomi előadás rádióközvetítését, s igen meglepett, hogy Handel Me.ssiá,soratóriumát magyarul énekelték. Aztán elgondolkodtam: miért ne? Mozart, 'Wagner operáit magyarttl éneklik - úgy, amint Londonban a Verdi, Puccini és Coliser"rm Opera House-ban minden operát angolul énekelnek (míg a Covent Gardenban eredeti nyelven adlak ela őket). Azt hiszem, a Messidst mindig angol zeneműnek tartottam, mivel Hándel angol librettóra és angol kórusoknak komponálta. Azőta igen sok kellemes meglepetésben volt részem, hogy magyar kóru-
:-.: -, --: -:-i:;rk szerint :l-rL:,:-
.. :-:, 't;r
--g,,-, _,
sok milyen sok angol zenét énekelnek, akár íordításban, akár angolul, Az eredmények meggyőztek arról, hogy az a széles körben elterjedt vélemény, hogy csak angol kórusok tudnak angol zenét énekelni, téves: bármely kórus énekelheti Byrd vagy Purcell zenéjét, nagyszerű eredménnyel. Ide tartoznak az amatőr kórusok, melyek a magyar egyhází kórusmozgalom újbóli felemelkedésénekalapjai. Ez adja meg a lehetőséget, hogy újra kibontakozhassék egy hiteles kóruskultúra, legfőképpen abban az irányban, amely az angol hagyomány többévszázados jellemzője, nevezetesen, hogy amatőr csoportok rendszeresen találkoznak, hogy a helyi templomban énekeljenek, nem más okból, mint az éneklésszeretetéből és az Isten dicséretére.Ez az a környezet, melyben az angol anthem született,
a drárna
1.3;.1i<égéri5l sehol
- .l :-- ]] ]. ier.. ,át Tosca .-:- -.: ::- l _-]<":ti" - olvasr, -: _ :__:<::és." (Pemye
Tapasztalatom szerint számos félreértésél a magyar zenebarátok tudatában is az ,,anthem" szóval kapcsolatban: valamiféle nagy hazafias asszociációkat kelt bennük. Kezdjrik tehát magával a szóvaI. Angliában a national anthem (nemze ti anthem) kife j ezé s a C o d au e the Knget (Isten ővja a király$ jelenti. Más európai országokban a himnusz kifejezés használatos. Igy Erkel dallama angolul a,t7ungariannational dtúhem" (magyar s
nemzeti anthem). Ez a szőhasználat azonban kivétel, mivel az anthem nem hymjelent. A műfaji terminust tekintve az angol anthem: motetta, Ha az av them szőnáI fellapozzuk a magyar zenei lexikont, a következőt találjuk:
nx{.§t
2o7
paul Merrick
A irr:::_". -: -::: -E! aki ekk..: -...a : -.-at
anthem [ang., a lat. antiphonából; óang, antefn; középang, anteln, anrym] az antiíónától a motettához vezető jelentésátalakulás után, a 1ó. sz. közepétől, nemzeti nyelvű, egyházi, többnyire bibliai szövegekre írt angliai kóruszene, melyet gyakran énekeltek az anglikán reggeli é.s esti istentiszteleteken,
látták s:,_.:.=:T_ip{
pontbói ::.:. :
Ebből láthatjuk, hogy az anthem szó már a középkorban létezett mint antefn, majd később mint anúJm. Maga VIIL Henrik hasznáita a szőt l576.ban, mikor kiadta a Westminster zenei éIetének szabá|yzatát:
mutúCI,t .-i.-.
-:
l:
,s::trc
i
l
nálta; n::_,: :_- r=#
Iiturgiku::.:-:- * t napjaini:..;., - --,a-ní lonfele n::_. :-, _ :r rr XVL s:á::;. :=: -::ú tarto:tak: .'.::..-_ =
,,.,.and day\... to haqle a masse of our llt$ before noone...artd an antheme in the afterntlone..." (... és naponta.., legyen egy mise Miasszonyunk tiszteletére délelőtt... s egy
anthem délután).
A szó itt a Mária-antiíónák egyikére utal; bevált gyakorlat volt ebben az időben, hogy hétköznap a kompletóriumban (Compline) a Salue Regina-t énekelték.Henrik halála után, 1547-ben ezek a Mária-antifónákra vagy anthemekre az ,,untrue or superstitious anthems" (hamis vagy babonás anthe. mek) címkétragasztották, s az angliai reformáció következtében a miséhez hasonióan nem énekelhették többé. Mindezek előtt egyébként megjelentek az első ,,angol" anthemek, mint például Christopher Tye: Deliuer us, good Lord (Szabadíts meg, jó Urunk) c. anthemje, mely a halotti officium Líbera me tétele 1545-0s angol fordításának megzenésítése(EECM 19 no.3). Tye másik anthemje, a Praise ye the Lord, y children (Laudate pueri Dominum) (EECM 19 no. 13) szintén ebből az időből származík. Más szóval, ezeket az ,,anthemeket" a katoiikus anglikán, és nem a protestáns egyház számára komponálta. Meglepő lehet ez néhány olvasó számára, így talán tisztáznom kell egy másik, Európa-szerte elterjedt félreértéstVIII. Henrikkel kapcsolatban: nem volt píotestáns, és nem volt az az AnglicanaEcclesia sem, melyet l534-ben alkotott meg, magát téve ,$,nglia egyházának legfelsób és kizárólagos fejévéa íöldön" (only Supreme Head in earth oí the Church of England). Henrik a pápaságot politikai szempontból vetette el, s mikor 1547 -ben elhunyt, az anglikán egyház ,,katolikus volt, pápa nélkül". Zeneileg ez azt jelenti, hogy a zeneszerző< a latin misét zenésítettékmeg és motettákat komponáltak, Viszont a klrály halála előtt már megkezdődOtt arryelvi reform folyamata, melynek azLett a következménye, hogy a latint teljesen kiszorította az angol. l544-ben már volt angol litánia, 1547 -bőI tudunk a kompletórium (Compline) angol formájáról, aThe Order of the Communion.t (Az á|dozat rendje) angolul nyomtatták, a Gloriát, Credót, Sanctust és Benedictust is angolul énekelték. Ennek eredményeképp ebből az időszakból származnak az ,,angol misék" (Englísh mas.ses), melyek a miseordinárium angol szövegű megzenésítései;így például a'\Yanley Partbooks-ban,
.,l
imádsái:: szóió a;::
,
.
angol vas, .:
A X\-i
1550-ből. Ugyanez.a kézítat tartalmaz ,,antem"-nek nevezett darabokat, ima-
Többséguk ; el. Eg,ébké:.: . = eltérjenek - -=.
melynek szövege az IKír 8. íejezet 28-30. versei.
hatásra keie:. protestan:::::
mára kornr :_." teK. rek. lg}, Igl,ne::. ne::_ ::. ::
könyvekből kiragadott és egyéb más szövegekre írva. Néhányuk szerzője ismeretlen, másoké nem, így például a legrégebbi anthem Thomas Tallistól: Hear the q,loice mdprayer (Halld meg kiáltásomat és imádságomaQ GECM 12 no. Z), 208
.-_.!__
lf
Az angol anthem rrtr- i:lnm| az antifónár;re:í.- nemzeti nyelvű, F irl{r:n énekeltek az
T, :é:e:ett mint dnha a s:ór 1526-ban, gl. ::;.alne in the after-
Ee.:=:: Jélelőtt,.. s
Lr.::
r)
egy
r,olt ebben az
a Salue Regna-t nrr-ónákra vagy an-
ry
babonás anthe-
ü=teben a miséhez
ó&ént megjelentek
'ye: Deüt,er us, good btn oficium Libera
íaí 19 no.3).
Tye
rc piieri Dominum)
íás s:ór-al, ezeket az
fu.
egr-ház számára
fucm
kell egy mást-latb,an: nem volt a i5]-t-ben alkotott Tr§ í-eiévéa földön"
Hennk a pápaságot anglikán egyház = e -rres:erzők a latin r a iuáiv halála előtt rr a kór,etkezménye,
.
r-
i
rnir angol litánia,
iár_li. a The Order of l a Gioriát, Credót,
drr-eképp ebbő! az , misek a miseordi-
'ala
prtbooks-ban, darabokat, ima-
=n in-.rk
s:erzője isme-
rrna: l2||i5lőI: Hear
t} rEECM I7no.Z),
A liturgikus reform 1547 -rőI 1553-íg tartott, VI. Edward uralkodása alatt, aki ekkor még gyermek volt. A valódi hatalmat miniszterei gyakorolták, s ők látták szükségesnek, hogy Anglia protestáns orczággá váljék. Zenei szem. pontból igen fontos, hogy a reform eredményeképpen a mise helyét a Communion Seruice vette át. Az utolsó miséket Angliában William Byrd komponálta; majd hátomszáz évig nem született új misekompozícíő. (A modern liturgikus reíormok visszaállították a miseordináriumot mint zenei műfajt, s napjainkban az anglikán templomokban is ebben a rendben énekelnek, külonféle más míívekkelegyütt, melyekbe a latin nyelvűek is beletartoznak). A XVI. századi reformált, anglikán napi officiumba a következő istentiszteletek tartoztak: Matins (: latin matutinum és laudes), Ellensong (: latin vesperás és kompletórium), és a Corrtmunion (: latin mise). Az űj áIdozati (úrvacsorai) szeftartást (Communion seruice) az !552-es Prayer Book-ban nyomtatták ki. Itt láthatjuk, hogy a Kyrie helyét a Tízparancsoiat vette át, a Gloria, eredeti helyéről elmozdítva, a Communiót követte, a Credót megőrizték, a Sanctust lerövidítették, s a Benedictust és az Agnus Deit eltOrOlték. A zenei kifejezés lehetőségének másik befolyásolója az volt, hogy minden Máriaimádságot megszüntettek, s ez azt eredményezte, hogy egyetlen Máriához szóló angol anthem sem született. Anthemeket általában a Matins és az Eu ensong alkalmával énekeltek. Ezek a reformok valójában csak Erzsébet királynő (Queen Elizabeth) trralkodása alatt kezdtek megszilárdulni. VI. Edward halála után Mária kiráIynő (l553-1558) Angliát a római katolikus egyházhoz kívánta visszafordítani, de Erzsébet (1558-1603) vissza akarván térni apja, VIII. Henrik egyházához, kompromisszumot keresett a katolicizmus és az európai protestantizmus kózött, mint ahogyan alt a71559-es Act of Uniformity-ben ki is fejezték. Ez leíektette az angol egyhází zene szabályait is, s így az egészen a XX. századig alapjaiban nem is változott. Uralkodásának ideje alatt a királynő el'!7illiam nézőnek mutatkozott a katolikus Byrd komponistával szemben noha.misekompozíciói privát használatra, katolikus családok számára fuőd. tak. Altaiában az istentisztelet nyelveként a latint nem engedélyezték, habár Tallis és Byrd egyaránt komponáit angol és latin szövegre Erzsébet uralkodása alatt, így műveik kOzt találhatunk latin motettákat és angol anthemeket is, Sok példa van az ún. ,,contraíactumokra" is, ami ugyanazt a zenét jelenti, angol vagy latin szövegre.
A XVI. század második íelénekkomponistái vallási zűrzavarban éltek. Többségük a katolikus Angliában született és a protestáns Angliában hunyt el. Egyébkéntnem volt okuk, hogy művészi, illetve személyes felíogásuktól eltérjenek - legtöbbltik elíogadta a változásokat, és az új angol liturgia számára komponálva folytatták azt a stílust, melyet a ladn liturgiában elkezdtek, Igy nem mondhatjuk, hogy az anthem egy minden szempontból új zenei hatásra keletkezett, más szóval, hogy a reformáció produktuma. Az európai píotestantizmus azon elképzelése,hogy a gyülekezet zenéjébena szövegmeg2o9
PauI Merrick
zenésítéstiszta és egyszerű stílusúlegyen, nem Íelelt meg az angol törekvéseknek. Néhány anthem ugyan igen egyszerű stílusban íródott, sziilabikus megzenésítésükmiatt könnyű énekelni őket, de előfordulnak a XVI. századi latin motetta kidolgozott, bonyolult stílusában komponált művek is. Vannak rövidek, és nagyon hosszúak is. Nem határozhatjuk meg tehát a zenei műfajt tisztán c{efinialt formákkal és leggyakoribb jellemzőivel. Feldolgozásbeli szabadságuk a legalapvetó'bb ismérvük.
A XVI. és a kora XVII. századi angol anthemeket két típusra oszthatjuk: full és verse anthemekre. A full anthem olyan kórusmű, melyet végig a kórus énekel, vagy a caPPelln vagy orgonáva| (az előadási gyakorlat igen fiexibilis volt, és az énekhangok, orgona és hangszerek szinte valamennyi kombinációját elképzelhetőnek taították). A verse anthemben a kórusrészeket szólóhangok váltják fel, néha egyetlen hang, néha ktilonboző hangíajok, duettet, triót vagy kvartettet alkotva. A szólókat általában a kórustagok adlak elő, akik a többiekkel együtt énekelnek a kórusrészek alatt. A verse anthem a barokk korban magába szívta a kantáta jellemzőit: az áriákat, duetteket, ,,ensemble"- zenét, és a kórusokat, zenekari kísérettel. Az első velse anthemeket azonban orgona kísérte.A verse anthem legrégebbi példája, Richard Farrant (kb. 1535-158I) Wen &s we sat (Babilon vizeinek partján) jól illusztrálja az elmondottakat. 1.
kottapélda: Verse anthem, When
as
u.,e
íc tlir
H rH
sar (Richard Farrant), Zsolt ]37
Az EEC}.!-i:r:a
rhemje raiá_:-::: }&
nélkiil. Ktiar:t,c
g
gokra, néhá::; :r:n
all my rnr_.: ,3ero MATB-ra k'r _ j&hangfajelner-*sct l sabb szoprt: -:&-l
210
Az angol anthem
3;
'-
-. .:'. j
.-..gol törekvé,
::t. s:illabikus __::.i 1 \\1I. századi .: -_ -,.,.i rs. Vannak
:i:.:. i
Wcbrnpdmbrpl.i.l b _ trÉ_Búú.rb rll - hil u§rr - 9oa.
Fo.i! ürr.Pbca
:enei műfajt
i:_:,.:..:ásbeli
sza[cbaul u orpal íor rhdtu hrd ph*dnryr
?,z1
, _,
.: ] 37
Később, a századforduión az orgonához kapcsolódott még egy vonóshangszerekből álló csoport, a viola consoít, és kialakult az a gyakorlat, hogy a szólórészeket violák kísérték,a kórust pedig az orgona, A legtöbb viola consorttal kísértverse anthemet (több mint 25 művet) Orlando Gibbons komponálta; nincs kettő, mely egyforma hosszú, ugyanolyan formájú lenne, s a szólistákat és a kórust trgyanabban a kombinációban szerepeltetné. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola könyvtárában több mint 150 anthemet találhatunk a következő komponistáktói (időrendben): Tallis, Tye, Byrd, Ramsay,'§7eelkes, Tomkins, Gibbons, Blow, Humírey, Purcell és Hándel, Legtöbbjtlk művei egy-egy sorozat ktilOnboző köteteiben találhatók, mint példáu| az Early English Church Mu.sic-ban (EECM) vagy a Musica Bri. tartnica-ban (MB). Itt kell még megemlíteni a könyvtárban található T/re Treasury of English Church Mu.slc (TCM) címííkötetet (Cambridge University Press), melyben Parsons, Farrant, Morley, Bull, Porter és Child anthemjeit találhatjuk megaz elób említett komponisták művei mellett. Néhányat sze. retnék megemlíteni koztlltrk, legfőképpen olyanokat, melyeket nagyböjtben és a húsvétiidőben énekeltek.
Az EECM-sorozat 12. kötetében Thomas Tallis (1505-1585) tizenöt anthemje található. Mindegyikük full anthem, kórusra, orgonával vagy orgona nélktil. Különíéle szólamkombinációkban íródtak, néhányuk csak íérfihangokra, néhány normál vegyeskarra . Egyszetű példa erre az O Lord in Tlrce is aII my trtl.st (Benned van, Uram, minden bizodalmam) kezdetű anthem MATB-ra kb. 1560-bó1. A MATB jelölésnek a ,,meane, alto, tenor és bass" hangfajelnevezések felelnek meg. Meane alacsony szopránt jelent, a magasabb szoprán t
tr
eble -nek nevezték.
zIl
paul Merrick
2. kottapélda: Anthem, O Lord inThee (Thornas Tallis),
MATB
d,gain
(C:
tt
::;.
_
-- .
k,-:_::::::
-
'!üi
= the dea,l ,i:_.=_, dfi. Szenr Pi. ,:, ,- --* való. A:é:: :]:l , ijr,
roz|ak, h_-:- =:=,,- b Hurav, 3 |-- :- -r *
rD . rí.ú- r r-}it? túr r htr rrr?-? grÉ fr rú b roa ttrt
ü!ü.
bor-
donü,
I
.'t ia,
lóold.
lü.or §furTi..
Egy másik népszerű példa az If ye looLe me (Si diligls me) (EECM 12 no. 3), meiy János evangéliumának (Jn 14, I5-I7) részletére íródott, Igaz, hogy a szeruő pünkösdre komponálta, de természetesen más alkalmakkor is énekeihető. A 7-es számú, a 130. zsoltár (protestáns számozással!) szövegére íródott Out from the deeP (De profundis) és az ezt követő 8-as számú Purge me, O Lord (Tiszríts meg, ó, Uram) búnbánati anthemek. Az anthemek kozÜl ot contraíactum, ú9y mint a 12-es számú I call and cry to Thee (O sacrum convivium) és a 14-es száműWiPe away my slns (Absterge Domine). A fiatal Purcell lemásolta Tallis I call and cry kezdetű anthemjét, mikor a Chapel Royal kórusában énekelt az 1680,as években - jól láthatjuk, hogyan folytatódott a kórustradíctő a változások közepette is mind az egyházon belül,
ínb-
mind az egyházon kívül, Christopher Tye (kb. 1505-kb. I57Z) egyike a legrangosabb anthemkomponistáknak, akik a régebbi, XVI. századi bonyolultabb stílust követték. Legtóbb anthemje igen hosszú és zeneileg különlegesen igényes, Az EECM 19, kötetének tizenöt anthemje között találjuk a ]30. zsoltátt, négyszólamú kórusra: From the depth I called on Thee (A mélységből kiáltottam hozzád). Anthemjei koztil kettő húsvétnapjára íródott, így a 6-os számú If y be risen 212
l
l
Az angol anthem again witl,t Christ (Mikor majd Krisztussal feltámadsz) CCTB-szólamokra (C : kontratenor), és a pompásan hangzó 2-es számú Christ rising again from the dead (Krisztus feltámadt már a halálból) hatszólamú kórusra. A szöveg Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz, illetve a korinthusiakhoz írt leveleiből való, Azért ezek a szövegek szerepelnek itt, mert 1549-I55Z között úgy határoztak, hogy ezeket kell énekelni, illetve mondani húsvétnapján. Peter le Huray, e kor angol zenéjének legnagyobb szakértője így ír Tye anthemjeiről:
- fl Cíb;
ffi
+ffi
,,lr4inclen kétségetkizáróan Tye legjobb anthemjei a legkomplikáltabbak. Tye kortársajóval sikeresebben lép ki a rutinos imitatív formulákból, hogy így érdekes és kifejező lehessen. A Chrjst rising kezdetű antl-remben Tye igerr színes hangzással juttatja kifejezésre rr lrúsvétiörömlrírt: "a l-ralírlnak többé nincs hatalma rajta": iná1
rct di - .rL !ol. ror ú -
a lt-
rc* di - ali
_
rr --ánú Purge me,
foítb,dc.rh
!-poD
r_DoD
M.s _ g.roodbn4 eí -
Y
:zq:k. hogyan folyta-
e5,házon belül,
anthem=gr=gosabb lrzti srílust kovették. igér:ves. Az
lo.porrcí-
Dcrü írm bcrc -
lift nry ltmt to Thee (Hozzáá emelem szívem) anthemben rnegrendít
rye;. :;rrkor a Chapel
n
íanbh.tb
porcr-
_ forr\
Az I
O
,: e:-:iemek koztil ot Tlr: tO sacrum conge Dcrnine). A fiatal
d-
fmbcoe-
Daú íton b.r
!ot.
di - crb !or.-
!ol.
L.rb !o
rc} rEEC}ví 12 no.3), írrj--:i. Igaz, hogy a Iha]=akkor is énekeld] t .:óvegére íródott
- .ih-
r
XGt
XGí - g,tpo.t Unau
cy.
t
mrt.
La
bo
r rEr
_ q,tood bí,ú. D.í -
g.tood
TT
lrr_c1 l
bid
Mc-
rby
ltcf _
mE, -_
ncr _
.y. tood
rríq
c7
cy,lood
EECM
négyszólamú -.-lá:t. !1 L:á_lcttam hozzád). r= ::árrú If y be risen
Y3j - 6ípod
i
2I3
]
Pau1
Merrick
és egy másik, megszokott módon komponált műben, a ó7. zsoltárban nagyon íagasz--
3.kottapelJ::l _.,rr
kotlik lz ellenpontlroz, annak örven.lező, melizmatikus kontraszubjektumár,al egyiitt:
cAl{tU3
PalIu3
cAx?u8 6lculíDut
Ttnol
l^3t03
A liturgikus
kompozíciónak ilyen kifejező megközelítésében Tye jóval előbbre mutatott, mint bármely más kortársa" (Music ancl the Reformation m England 1549-1660, Cambridge 1978, pp, ZaZ-Z)í),
A stílus minden fajtáját, az egyszeríítől a bonyolultig megtaiálhatjuk William Byrd (1543-1673) anthemjeiben. Egyszerű.stílusára álljon itt egy példa, aLook down, O Lord (Tekints le, ó, Uram) (EECM 11 no, 19) anthem, Byrd egyik utolsó alkotása. ATheTeares andLamentations of aSorrowful Soul (Egy bús lélek könnyei és siralmai) gyűjteményből való, melyben kiilonboző komponisták művei szerepelnek. A szöveg valószínűleg a gyűjteményt kitaláló Sir William Leighton imádsága (ld. a 3. kottapéldát). Tizenhat anthemet találhatunk a Byrd-összkiadás 11. kötetében, melyet Philip Brett adott ki. KOztiluk tíz full anthem, hat pedig verse anthem, Az egyik legrégebbi verse anthem (nem található a Brett-féle kiadásban) a Teach me, O Lord (Taníts engem, ó, Uram) (TCM p. ó0) szopránszólóra, ötszólamír kórusra és orgonára. A Brett által kiadott verse anthemek köztil a Hear m1 Praler, O Lord (Halld meg, lJram, imádságom) és az O Lord, rebuke me not (Ne vess el engem, Uram) bűnbánati jellegű, míg a hosszú és hatásos Christ rising again (Feltámadt Krisztus) ünnepélyesebb hangulatú (ld. a 4. kottapéldát).
A full anthemek közé tartozik egy másjk 130. zsoltár, Out of the deep (A mélységből), és a csodálatos Sing jofully (Enekeljetek örömmel) (81. zsoitár, I-4) hatszőIamú kórusra (SSAATB), mely Byrd egyik legjobb múve (megtalálható a TCM 77. oidalán is). A XVI. század előadásí gyakorlatának flexibilitása azt jelenti, hogy anthemet énekelhetünk kíséfetnélktil vagy orgonával, vagy bármely hangszerrel; hallottam már fúvóshangszeren kísérve, Gabrieli stílusában is. 214
r. 4.
,--
kottapelü: I '-=
Az S,,-:]i :] nagyon tagasz.,
arrgol anthem
3. kottapélda: §7illiam Byrd: Look down,
-:.: _:, l:,umár,al egyiitt:
o
Lord anthem kezdete (SATB)
§ANTU§
PlllUs
cAtí?u8 tlcutíDU§
._ ti*
.Í
Trnol
Dr
l^33lr3
].. , ,l,al előbbte muta,,. :. :,:;.bnrl 1549-1660, -,
;:alálhatjuk §ÍiI-. ._.-ln itt egy példa, !:.:. _9r anthem, Byrd -: * ,vful Soul (Egy ,.TÉ:. különböző kom,í,:e=én_vt kitaláló Sir
poor mr!,
ináhee
poor mln,
ia
: ::.c
:
],. <,'tetében, melyet
ia
.-"r." anthem. Az e::-í.e kiadásban) a :, a,.', s-opránszőIőra, ::-:< .i:lihemek koztl a r e. a: O Inrd, rebuke i5
-.
Pooí-
BaE,
livc,
t-
Thcc
poor lDro, in-_-Thee l
EC
l
I
tive,_ I I
livc.-
iu Thec
I
oovc,
movo,
tivc,_ t oovc,_
4. kottapélda: §7illiam Byrd: Chri.st rising verse anthem kezdete
i:.lsszú és hatásos
b }.:ngulatú (ld. a 4.
,}it of the deeP (A :r,_-=r:rel) (81. zsoltár, á:.
ie;:5'o műve (megtagr-a
i.-,rlatának
fl
exibi-
: ::éikül vagy orgoná-
'si_:lgs:eren kísérve,
Z15
l
paul Merrick
Thomas Weelkes (kb. 15i5-1623) művei megmaradtak trgyan a kontrapunktikus stíluson beliil, mégis jóval dramatikusabbak. A MB 23-ban taIáIhatő 25 anthemjéből hat méltán nevezhető az angol kóruszene mesterművének. Két Imnent.je (siralom), a Wten Dauid heard that Absalom was slain (Mikor Dávid hallotta, hogy Absolont megölték) és a hatszóIanű O Jonathan kromatikus harmóniáikkai a madrigál kifejező világát idézik. A többi négy kifejezetten ünnepélyes tónusú; Alleluia (a ször,eg a Jelenések könyvéből valő) , Gloria in excelsis Deo (a latin és az angol szöveg keveredik; megtalálhatíl a TCM 154, oldalán), Hosanna to the Son of Dauid (Hozsanna Dávid fiárrak; a szöveg Máté evangéliumából való), és azOLord aríse (Kelj fel, ó, Uram; a I3Z, zsoItár és a Te Deum szövegén alapul). 5, kottap
lit
éld,,'n
"
"'i;
J.,**n,:gáJi,í:::ní,,ff 1"i;r
(S
SAATB),
§ota^No
l.a soPi^ro lri
^Lto
l.a
ALTo
T}:Noc
lAss
há:i :e::é. . _-
Anthenl':.
, :
abűnbá::,,
--
,_
ne btin::.. .:- -, a 6. :scl:..:
taláiunl
made
r:.
:
]
.."
melv Dc,.,..1: , __^,, record oi
.' .,
:_:-
,=
-]
szövegré::_.::]: lákkal kís.: . :. :] incamate r\=:: -::.
ötszólamj a.'_'l--
2I6
3
Az angol anthem
r#:i-
-.:q\,3n
a kontra-
_{ \íB 23-ban találfolr_:ne mesterművé5c áx:lom was slain lrc'_anú Olonathan l ii;-l_ A tobbi négy k!É€k könyvéből vartrejli: megtalálható .Ft 9,,i:,!3 Dávid fiának: r fi(el, tel. ó, Uram; a r_
*
:j.$TB),
ü-
ü_ci
- sis De-
+*--_-t----t+i il Il
"x-ccl
_ siB
Weelkes stílusa esetenként nem felel meg a konvencióknak, mint ahomikor a basszus szólam egyedül szót visszhangozza, A Hosartna kezdetű az kezd, s a többi szólam ,,alleluia" anthem formáját rondóhoz lehetne hasonlítani: ABACA. A darab drámagyarr azt az Alleluia kezdetében is láthatjuk,
szerűségéhezhozzátartozik a tömeg kiáltása: a ,,Hosanna" is. Az l630.as években, I. Károly király uralkodása alatt, a Chapel Royalban leggyakrabban Thomas Tomkins (í572"1656) műveit adták elő. Noha idő szerint a barokk korban élt, stílusában az angol reneszánsz utolsó nagy komponistája. Rengeteg kompozíciója maradt fenn, több mint 113 anthemet ismerünk tőle, Egyházi kompozícióit halála után IZ éwel adták ki a Musica Deo Sacra c. gyűjteményben, melyből néhányat - kOztuk 41 verse anthernet - megtalálhatunk az EECM köteteiben (vol. 5, 9, t4). Szövegük változatos, és az egyházi év szinte minden ünnepét magukba foglallák. Találhatunk anthemeket Karácsonyra, Szt. János ünnepére, Aprószentekre, Gyertyaszentelőre, Szent Márk napjára, Pünkösdre, Mindenszen'tekre, sőt még koronázásra is. Számos zsoltárt megzenésítetl (4, 19,25,39, 43,44,50, 53, 59,84,89, 103, 106, 1t3, !I9, I71,130 és 143). Egyik an. themje a mise Glóriáján alapul, angol nyelven, hétszólamú kórusra: Glory be to God on high (EECM 14 No.40). A Behold I bring you glad things (Figyeljetek, örömet hirdetek nektek) (EECM 9 No. 12) karácsonyi anthem szintén a nagyszabású, sokszólamú anthemek csoportjába tartozik. Az EECM soíozat 5. kötetének 6. sz. darabja egy húsvéti anthem: Christ rising again from the dead (Krisztus feltámadt már a halálból). Egv másik húsvétianthem, Arise, O I-ord, into tlq resting Place (Ke|j fel, ó Uram, nyugalmad helyére) - íull an-
them
-,
amely a
TCM
kOtet 143. oldalán található, ötszólamú (SAATB)
kórusra és orgonára íródott. Orlando Gibbonsot az első,,anglikán komponistának" szokták nevezni, egyhází zenét ugyanis csak az angol rítus számára írt, latin nyelvű darabja nincs. Anthemjei között találunk full és verse anthemeket egyaránt. Az elóbire példa a bűnbánati hanguiatú O Lord, in tlq wr ath rebuke me not (O Uram, haragodban ne büntess engem), hatszólamú (SSAATB) kórusra (TCM 191. old.). A szöveg a 6. zsoitárból való. Az EECM sofozat harmadik kötetében 16 verse anthemet találunk kórusra, viola consortra és orgonfua. Egy közulük, a Behold, thou hast made mry dals (Nézd, te alkottad az én napjaimat), a 39. zsoltár megzenésítése, mely Dowlan d lachrymae zenéjébőI íőéz.Az egyik legnépszerűbb a This is the record of JoLn (Ez János tanúsága) (EECM 3. No. 15), János evangéliumának szövegrészletére §n 1, 19) íródott kórusmű, melyben a szólókat alt énekli, violákkal kísérve.A legeredetibb és leghosszabb (130 ütem) a See, see, theWordis incamtlte (Nézd, néző,azlge megtestesült) (EECM 3. No. 12 és TCM 198. old.) ötszólamú (SAATB) kórusra és krilOnboző szólistákra.
217
pau1
6. példa: Orlando Gibbons: See,
.§ee,
lvíerrick
theWord kezdetű vetse anthem
(SAATBI violákra és orgonára), kb. 1616
aorl^io {vrortrr) lrt llto (vtot tr)
^Lío '.a (vtoua)
T3§ol
(9rlrL^)
l^!§
(cauo)
Az utoló
rN
1708), aki Puce$ ti len, Angliában i.il, ver. korai bffcie í ponált - valo1ábm c; Károly kináls és a Cft
udvamál
a
heEeófihr:
sorozat 7. kfiet&il, sokra és kóru-.ra ffil
l
a kórusrés:t- \{sd r ,,énekelherótt*'. a ciivat. ho5 = -d lyet kesOtb, remÉrú kezdődórt. A scofor is ml shepheri t_t[Ll szátma:ő Áí,d i íEd korai barolr_k
-n- t
VéeüI tel.cm*atalálható lam, lrtlí
voltak, larrn:eoÉi*l az angol dru_< q.* Byrd: Ne rral;rrs-.lh
mortemlncac,rl
fi
qti til Music and ú,. R.irr pendix 4CS. cil-}- h bibliogratiája § itill
A; anüemek melyek 52, ansd
1ó16,ban szöveg szokatlan, mert nem a Bibliából származik, hanem húsvé, pár elkezdve, sorban karácsonytól Ro.h"rter Öe"nie állította össze. epizódban jut,e1. Minden i.",-" r"irar.adáson keresztül a Jelenések könyvéig alt, a nő a szólisták száma, így az elsőt alt énekli, a másodikat szoprán és a kórus harmadikat alt, tenor é"r'burrr,,,r, a negyediket egy kvartett.-Közben súlusában magyarázzaaz eseményeket, mint a gOiOg drámákban a kar, Zenei szólókkal, dalszerű deklamáló urátt"rárőbb, a IZ'. századi poliíónia terr"redik a madriegyesíti Anglián taláiunk lrioiukirCr"rtel. Ilyen zenét nem \l$l -. benne. is felfedezhetót nyomai gált, amotetlát, sőt a színházi gyakorlat
A
218
A Cambrülge
L-trri
MusicaÁfuReirr Musb 1545-16_T1
rr
Coiíl}r:ügr L-a Budapest 1J3
Margit
u_
l. O: l
Az angol anthem
Az utolsó zeneszetző, akit még meg kell említenem, John Blow (1649170B), aki Purcell tanára volt, Blow hatalmas oeuvre-je még szinte ismeretlen, Angliában sem gyakran adják elő; zenéjéneknagyrésze kéziratokban hever. Korai barokk stílusa a színházhoz vezetfe, melynek egy kis operát kom. ponáIt - valójában egy masque-ot -, a címe Vetrus and Adonis. Elsősorban IL Károly király és a Chapel Royal számára komponált. II. Károly vezette be az udvarnál a hegedűket a violák helyett, Néhány Biow-anthern található a MB sorozat 7. kötetében, közöttük hat koronázási anthem, három pedig vonósokra és kórusra íródott. Ezekben egy francia stílusban írt ouverture előzi meg a kórusrészt. Mivel verse anthemek, olyan szólókat tartalmaznak, melyek ,,énekelhetőbbek", mint a régebbi verse anthemek, de nem operaszerűek. Az a divat, hogy az angol verse anthem végénalleluját énekeljen a kórus (me-
: ffi
in lhe
lyet késó'bb természetesen Hándel bővített ki), a 17. sz. második felében kezdődött. A vonós anthemek egyike a 23. zsoltát szövegén alapuló The Lord is m1 shepherd (AzÚt az én pásztorom), míg egy másik a Jelenések könyvéből származő And I heard a great uoice (Harsány hangot hallottam akkor). Ez a korai barokk zene alapozta meg Purcell kompozícióit, majd utána Hándelét is. Végül íelsorolnám a TCM-ben (mely egyébként anthemeket tartalmaz) található latin nyelvű darabokat. Az itt szereplő komponisták katolikusok voltak, latin zenéjüket katolikus kápolnák részére írták, noha komponáltak az angoI rítus számára is: Tallis: Saluator rrulndi, \ü/hite: Christe qui lux es, Byrd: Ne irascaris, Ave q,lerum cor|us és Alle Maria, gratia Plena, Morley: Nolo moTtem peccatoris, Philips: Ascendit Deus és Dering: Factum est silentium.
-u,
Az anthemek úi kiadásaihoz (gyújtemények vagy külonálló kiadványok), melyek 52 angol komponista anthemjeit tafta|mazzák, lásd: Peter le Huray: Music and the Reformation in England 1549-1660 (Cambridge I978.,III. Appendix 408. old.). itt található az e témával foglalkozó könyvek részletes bibliográíiája is (tObb mint 250 tétel).
(Ford. Bős7e Áaa^)
EtT:
:.::..:-ll 1ó16-ban ._ie:Jr-e, húsvé-
'..:,jen epizódban .: -:rán és alt, a t-a:: it,,-:b,en a kórus i {:: zelei stílusában ._.:e:ííszólókkal, lfi..ai;:
A Cambridge University Press által publikált könyvek (kották), így például Peter le Huray: MusicandtheReformationinEnglandésaTCM (=ed.LeHural:TreasuryofEnglishChurch Music 1545-1650) az alábbi címen rendelhetők meg: Cambridge Uniuersity Press BoolshoP
Budapest 1023 Margit u. 1, (T.: 1162885)
::.,;;íti a madri-
-=: -i benne.
219
