No title

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 PÁPA, Fő utca 12. Tel.: 89/324-585 Fax.: 89/515-083 E-mail: [email protected]

ELŐTERJESZTÉS a Képviselőtestület 2009. június 30.-i ülésére

Tárgy: Településszerkezeti terv módosítása Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének …/2009. (…) rendelet-tervezete Pápa Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) szóló, többször módosított 10/2002. (VII.5.) rendelet módosításáról Előadó: Dr. Kovács Zoltán polgármester Németh Tamás osztályvezető

69.

I. PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 PÁPA, Fő utca 12. Tel.: 89/324-585 Fax.: 89/515-083 E-mail: [email protected]

Tisztelt Képviselőtestület! Pápa Város Településszerkezeti Terve több területet érintően, legutóbb 2006. évben került módosításra a 26/2006 (II.23.) határozattal. 2007-2008-ban további kisebb részterületeket érintő változtatási igények merültek fel. A tervezett módosítások a város szerkezetét és területfelhasználási rendszerét alapvetően, illetve lényeges elemeit tekintve nem változtatják meg. A tervmódosítási dokumentációt az alapterv tervezője a BFVT Kft. Budapest készítette. A többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 9.§-a alapján a tervkészítést előzetesen véleményeztettük az érintett államigazgatási szervekkel és lakossági közszemlére tettük. A tervek elkészülte után – a törvényi előírásoknak megfelelően – ismét véleményeztettük az államigazgatási szervekkel, egyeztető tárgyalásokat tartottunk, s a terveket közszemlére tettük. A módosításokra ezidáig lakossági észrevétel nem érkezett. Az államigazgatási szervek részéről adott javaslatokat a tervdokumentációba beépítettük. A Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kért biológiai aktivitásérték számítás alapján a kieső zöldfelület az 1. sz. melléklet 1.17. pontjában foglaltak szerint pótlásra került. A tervdokumentáció részeként környezetvédelmi értékelés is készült. Az ebben foglaltak alapján nem tartottuk szükségesnek a 2/2005. (I.11.) Korm. rendeletben szabályozott – a kiíró döntésére bízott – külön környezeti vizsgálat elkészíttetését. A tervezett övezeti átsorolások a településfejlesztési koncepció módosítását nem igénylik. Az állami főépítész szakvéleményét megkértük, mely a postázás napjáig nem érkezett meg. Kérem a Képviselőtestületet az előterjesztés megvitatására és az 1. sz. mellékletben javasolt módosítások jóváhagyására. Összeállította: Kanozsainé dr. Pék Mária jegyző Németh Tamás műszaki osztályvezető Hortobágyi Sándor építésügyi csoportvezető

Pápa, 2009. június 22. Dr. Kovács Zoltán sk. polgármester

HATÁROZATI JAVASLAT Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az előterjesztésben javasolt (1.1-1.17.) módosításokat elfogadja, mely az állami főépítész jóváhagyásával lép hatályba, mellyel egyidejűleg Pápa város településszerkezeti tervét e változtatásoknak megfelelően módosítja. Utasítja a polgármestert az egységes településszerkezeti tervlap elkészíttetésére. Az 1. sz. melléklet 1.13. pontjában foglalt módosítás (Kossuth utcai Áruház környéke köztérré alakítás) az állami főépítész jóváhagyása esetén 2010. december 31.-jén lép hatályba. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Kovács Zoltán polgármester Németh Tamás műszaki osztályvezető

1. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK 1.1. KAZINCZY UTCA MELLETTI VÉDERDŐ TERÜLET ÁTSOROLÁSA Hatályos TSZT

Módosítási javaslat

A vasútállomástól északra elhelyezkedő, jelenleg lakóterületként funkcionáló mintegy 50 m széles sáv tervezett területfelhasználása az elmúlt két évtizedben többször is változott. A 90-es évek elején (1992ben) elfogadott ÁRT-ben a vasútállomás körzeti pályaudvarrá fejlesztése, valamint ehhez kapcsolódóan egy kereskedelmi pályaudvar (vasúti raktárbázis) kialakítása miatt vasúti területként szerepelt. Később – a 2002-ben jóváhagyott TSZT-ben – a vasútfejlesztés helyigényének csökkenésével, ill. bizonytalanná válásával a területsáv véderdő besorolást kapott, mellyel indirekt módon megvalósításának lehetősége továbbra is „életben lett tartva”. Mára a vasútállomás fejlesztése, korszerűsítése megtörtént a korábbi MÁV területen belül, a körzeti pályaudvarrá fejlesztés a vasúti raktárbázis kialakításának tervével együtt pedig végérvényesen lekerült a napirendről, így kimondható hogy a területre logisztikai célból nem lesz szükség. A város gazdasági területei a volt szovjet laktanya területére települnek, ezek logisztikai igénye saját területén belül biztosítható. A vasúti teherszállítás irányában felmerülő igények pedig a jelenlegi vasúti területen belül elhelyezhetőek, különösen, ha figyelembe vesszük a térségben a vasút személyszállítás terén tapasztalható szerepcsökkenést is (valószínűleg a jelenlegi vasúti területek is felesleges tartalékkal rendelkeznek, lásd 1.12. pontot). A vasúti forgalom csökkenésével felmerült az igény az érintett lakóterületi sáv tulajdonosainak a részéről a tényleges területhasználatnak megfelelő területfelhasználás, ill. övezeti besorolás visszaállítására. Az átsorolási javaslat – véderdőből kertvárosias lakóterületbe – a kialakult és évtizedek óta rögzült területhasználatnak megfelelő állapotot állít vissza, a korábbinál kedvezőbb környezeti feltételek mellett.

M=1:10 000

1.3.

HÓDOSKA MAJOR MELLETTI MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET ÁTSOROLÁSA

Hatályos TSZT


M=1:10 000

A Gyimóti út külterületi szakasza és a Hódoska major közötti mintegy 6500 m 2 általános mezőgazdasági terület (MG-ÁLT) átsorolása mezőgazdasági üzemi parkoló területté (G-MG-P) lényegében az út és a meglévő kialakult majorterület közé beékelődő területsáv elsődlegesen parkolóként történő hasznosítása érdekében történne a meglévő benzinkút, ill. a major igényeinek a kielégítésére. Az átsorolás település-, ill. tájrendezési szempontból támogatható, hiszen egy időszakos növényborítású termesztőterületrész válik beépítésre szánt területté, amelyen legalább 25%-os állandó zöldfelület alakítandó ki a hatályos HÉSZ előírásainak megfelelően. A területsáv esetleges beépítése során figyelemmel kell majd lenni arra, hogy a Gyimóti út jelenleg országos mellékút, így az 1988. évi I. tv, 42/a § (1) bekezdés a) pontja alapján külterületen a közút tengelyétől mért 50 men belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. Emellett korlátozó tényezők a terület fölött áthaladó nagyszabású távvezetékek. Fentieken túl fontos szempont, hogy a területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, amely az innen kb. 600 m-re lévő lakóterületeket nem terheli.

1.5.

KÉTTORNYÚLAK, VERES PÉTER TÉR MELLETTI UTCA MEGSZÜNTETÉSE

Hatályos TSZT


M=1:10 000

A 8287 hrsz.-ú telken tervezett utcanyitás a sportpálya és a tervezett lakóterület bővítés közúti kapcsolatát hivatott biztosítani. Figyelemmel a kialakult állapotra és a Váci Mihály utca menti ingatlanok (8287, 8288 hrsz.) jobb hasznosíthatóságára, ill. beépíthetőségére a korábbi javaslat felülvizsgálatra és módosításra került az alábbiak szerint.

A sportpálya közúti kapcsolata saját telkének a Pápai úttal határos, parkolási célú „nyúlványos” részének közterületté válásával (amely egyébként megfelel a tényleges területhasználatnak) biztosítható, a Váci Mihály út felé pedig a 8266 hrsz.-ú közterület révén az átjárhatóság megoldható.

1.7.

ADÁSZTEVELTŐL ÁTCSATOLT TERÜLET BESOROLÁSA

Hatályos TSZT


M=1:10 000

Ezen TSZT módosítás Pápa és Adásztevel önkormányzatainak 2005-ös döntései (Pápa Önkormányzat 140/2005.(IX.23.) és Adásztevel Önkormányzat 719/12/2005. sz. képviselőtestületi határozatok) alapján történt. A közigazgatási határ megváltoztatásával Pápa város külterülete mintegy 16,5 ha-ral megnőtt. A területrész átsorolása táj-, és településszerkezeti szempontból evidens megoldás, a terület területfelhasználási kategóriája általános mezőgazdasági terület (MG-ÁLT), összhangban a magasabb rendű tervekkel, a szomszédos külterületekkel és a tényleges területhasználattal.

1.8.

HATÁR U. 14-16. ÁTSOROLÁSA

Hatályos TSZT


M=1:10 000

A lakóterületek közé beékelődő gazdasági-üzemi terület átsorolása lakóterületbe kedvező irányú változtatás, mellyel a Határ út érintett szakaszának két oldalán egységes területhasználat alakul ki. Az átsorolásra kerülő két ingatlant (4288 és 4289 hrsz.) a Celli út felől vele határos, kisvárosias lakóterületi kategóriába javasoljuk besorolni a szomszédos kétszintes sortársasházas jellegű beépítés folytatásaként.

A lakóterületté váló sáv mögötti, továbbra is üzemi jellegű területektől történő védelmet, ill. izolálást a lakóterületen belül a hátsó telekhatár mentén létesítendő védőzöldsávval kell biztosítani a HÉSZ vonatkozó előírásainak megfelelően.

1.9.

DÓRA UTCAI TARTALÉK LAKÓTERÜLET ÁTSOROLÁSA

Hatályos TSZT


M=1:10 000

Jelen változtatással érintett terület egy nagyobb tartalék lakóterületként lehatárolt térség része, amely a már beépült területekhez közvetlenül csatlakozik. Lakóterületbe sorolása, a szomszédos kertvárosias területi besorolásnak megfelelően történik. A 14 db kertvárosias lakótelek kialakítását biztosító kb. 2 ha-os fejlesztés a csatlakozó lakótömbök és utcahálózat szerves folytatásaként valósulhat meg, figyelemmel a felszíni vízelvezetéshez szükséges árokrendszer helybiztosítására is. A javasolt változtatással egyidejűleg a belterületi határ is módosítandó.

1.10. SZABÓ DEZSŐ UTCAI VÉDERDŐ ÁTSOROLÁSA Hatályos TSZT


M=1:10 000

Jelen állapotban az átsorolásra javasolt terület a szennyvíztisztító védőtávolsága (500 m) által lefedett, a meglévő lakóterülettől 140 m-re helyezkedik el. Az engedélyezésről szóló 314/2005. Kr és módosításai 2. sz., valamint 3. sz. mellékletben 50 t/nap kapacitás fölött egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek közé sorolja, valamint 10ezer t/év mennyiség fölött a környezetvédelmi felügyelőség döntésétől függően hatástanulmányköteles tevékenységnek minősíti. Javasolható, hogy mivel egy átrakó-válogató adott esetben kistérségi beruházás, tehát több felől vonz forgalmat, a telep megközelítését csak az elkerülő út felől engedélyezzék, ezáltal a belső területekre a hulladékos átmenő teherforgalom nem ró új terheket. A tervezett, de el nem telepített véderdő helyén létesülő hulladékkezelő telep a különleges területekre érvényes OTÉK szerinti zöldfelületi paraméterekkel fog rendelkezni, a biológiai aktivitás csökkenés visszapótlásra kerül.

1.11. IPARI PARK PÁPAKOVÁCSI ÚTCSATLAKOZÁS MÓDOSÍTÁSA Hatályos TSZT


A volt laktanyából átalakult ipari park területén látványos változások tapasztalhatók, előrehaladt a terület funkcióváltása és kezd kialakulni a belső tömbstruktúra, valamint ezzel párhuzamosan a kiszolgáló úthálózat rendszere. A korábban zárványszerűen funkcionáló objektum lassacskán a város szerves részévé kezd válni, s ennek csalhatatlan jele – a kerítés részbeni lebontásán túl – a külső úthálózattal való kapcsolatok szaporodása. Ennek a folyamatnak a része a Pápakovácsi útcsatlakozás tervezése. A mögöttes tömbbelsőben történt tulajdoni változások és ezt követő telekalakítások miatt a feltáró út nyomvonala kismértékben eltér, ez azonban a Pápakovácsi úti csatlakozás helyét igen csekély mértékben (kb. 10-15m) módosítja, így az ábrázolt változás elfogadható.

M=1:10 000

1.12. GYŐRI ÚT ÉS BÉKE TÉR ÖSSZEKÖTÉSE Hatályos TSZT


A vasúttal párhuzamos út létesítése már egy korábbi részletes rendezési terven, majd az ÁRT, később a TSZT készítésekor is felmerült. A vasútfejlesztési elképzelések helybiztosítása mellett mindig is fő ellenérv volt a műemlék Kálváriadomb magas támfalának állékonysági problémája, amelynek állapotát a tervezendő út tovább ronthatná. Napjainkban már nem akadály a vasútfejlesztés, viszont lényeges szemponttá vált a vasútállomás előterének igényes rendezése. A vizsgált útátvezetés a Béke tér végre kialakult rendjét ismét felbolygatná. Mindez azért is fontos, mert a városképileg védett Esterházy út tengelyében éppen az említett Béke tér képez ma már méltó előteret. Az egymásnak ellentmondó szempontok súlyozását a tervezett út szerepkörének tisztázásával célszerű kezdeni. A Győri út és a Béke tér (Tompa Mihály utca, vagy Esterházy út) összekötése egy új közúttal (főútként, vagy gyűjtőútként) nem szükségszerű hálózati szempontból. A hatályos TSZT által javasolt hálózati módosulások sem teszik szükségessé a kapcsolat főútként, vagy gyűjtőútként történő kialakítását. Az Esterházy út gyűjtőút marad távlatban is, a szükséges tömegközlekedési kapcsolatok megfelelő biztosítása miatt. A Győri út és a Béke tér közvetlen közúti kapcsolatát tulajdonképpen csak a távolsági autóbuszjáratok útvonalának módosítása indokolja annak érdekében, hogy ezen viszonylatok a vasútállomás érintésével jussanak el az autóbusz-pályaudvarra. Amennyiben fentiek miatt szükséges az út kialakítása, úgy az a vasúti terület rovására megvalósítható, de elsődleges szempontként kezelendő a Kálvária védelme (állékonysági szempontból), továbbá a vasútállomás díszburkolatú előterének megtartása, illetve a gyalogos közlekedés zavartalanságának biztosítása. Ennek érdekében csak a gyalogos aluljáró tengelyétől ÉK-re eső térrész igénybevétele javasolt az autóbusz-forgalom céljára. A gyalogos forgalom és a tömegközlekedés harmonikus együttélése – számos külföldi példa is mutatja – biztosítható. Az Esterházy út reprezentatív „allé”-ként történő továbbfejlesztése – mint városépítészetileg maximálisan támogatandó elképzelés – véleményünk szerint a gépkocsiforgalom csillapításával, ill. korlátozásával elérhető cél, hiszen az Esterházy út korának legkorszerűbb városépítészeti elvei lapján épült, s már jelenlegi formájában is lehetővé teszi a gyalogos és a gépkocsiforgalom egymást nem zavaró lebonyolítását. Mindezek alapján a tervezett útkapcsolatot megvalósíthatónak tartjuk, de kizárólag a tömegközlekedési járművek számára.

M=1:10 000

1.13. KOSSUTH KIALAKÍTÁSA Hatályos TSZT

UTCAI

ÁRUHÁZ

HELYÉN

GYALOGOS

ELSŐBBSÉGŰ

UTCA


A Kossuth Lajos utca 13. szám alatti ÁFÉSZ Áruház lebontásával megszűnik a történeti városszövetet bántóan megbontó beépítés. Mint ismeretes a városiasodó Pápa és Bellérszeg a XV. században feltehetően összeért és ezen században került sor a Zsemlér és Pápa közötti terület betelepítésére is. A mai Kossuth utcára merőleges négy utca (Szent László utca, Petőfi Sándor utca, Eötvös József utca, Rákóczi Ferenc utca) ekkor került beépítésre. A középkori településszerkezetet tükröző Petőfi és Eötvös utca között létesült áruház épülete nemcsak szabadonálló beépítésével zavarta meg a hagyományos pápai promenád képét, hanem anyagaiban is idegen történeti környezetétől, bontása tehát több szempontból is indokolt. A kérdés a továbbiakban az, hogy az egykori tömbhatárok és esetleg a régi telekstruktúra mentén létesüljön-e új beépítés, vagy alakuljon ki egy intim városi terecske. Tekintettel arra, hogy a kialakult mezővárosi struktúra rendkívül sűrű, továbbá az áruház hátsó, gazdasági frontjára néző tömblezárás mára kifejezetten utca-jellegűvé vált, indokoltabbnak látjuk a gyalogos elsőbbségű utca kiteresedéseként egy kisebb városi köztér létrehozását a XXI. századi városfejlődés lenyomataként. Természetesen a tér kialakítása városszerkezeti és városképi szempontból egyaránt rendkívüli érzékenységet és igényességet követel. A tervezés során elsődleges szempont a Kossuth utca történelmileg kialakult zártságának megtartása, továbbá számolni kell a meglévő szintkülönbségekkel, valamint a betorkolló utcák (leendő tér) jelenlegi határoló épületeinek eltérő színvonalú építészeti kialakításával.

M=1:10 000

1.15. TAPOLCAFŐ KERÉKPÁRÚT NYOMVONALÁNAK MÓDOSÍTÁSA A hatályos TSZT javasolja „helyi jelentőségű kerékpáros irány” megnevezéssel Pápa és Tapolcafő között egy önálló kerékpáros kapcsolat kialakítását a Tapolca-patak mentén. A kerékpáros kapcsolat elsősorban a helyi lakosság igényeit lenne hivatott kiszolgálni, ezért továbbvezetését nem is tartalmazza a terv. A vízfolyás melletti nyomvonal azonban a turisztikai célú kerékpározás igényeinek felelne meg elsősorban (a természeti értékek feltárásával). A lakossági és a turisztikai igények együttes szempontrendszerét figyelembe véve kerül módosításra a TSZT. Ennek megfelelően a Pápa, Külső Veszprémi úton tervezett kerékpárút – mely eddig csak Pápakovácsi felé, a 8402 sz összekötő út mentén folytatódott volna – elágazik, és Tapolcafő középső részéig a 83. sz. főút mentén épülne ki. Így biztosítva Pápa és Tapolcafő közötti lakossági igényeket (a főútvonal jelentette „közlekedési folyosóba” valósítva meg a kerékpárutat, vagyis napszaktól függetlenül biztonságos kerékpározást teremtve). A turisztikai igényeket a kerékpárút Ganna település felé történő meghosszabbítása jelenti, ezt a Tapolcafő középső részén a főútvonal nyomvonalától déli irányban elváló nyomvonal hosszabbítás biztosítja, mely a mezőgazdasági területeken keresztül éri el a Ganna település közúti kapcsolatát jelentő 84102. sz. bekötőút vonalát. A fenti módosításnak megfelelően a Tapolca-patak mentén tervezett kerékpárút pápai szakasza, vagyis a Külső Veszprémi úttól északra tervezett nyomvonal nem változik, csak a Külső Veszprémi úttól délre tervezett szakasz nyomvonala kerül törlésre. A javasolt nyomvonal módosítás a kerékpárút megvalósítására a PANNONTERV Kft. által készített engedélyezései terven (Msz: 904-1-5) alapul, melyre az engedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága Közlekedési Alágazatok Főosztálya Veszprém KD/KA/276/6/2007 számon megadta. A kerékpárút nyomvonalának módosítása a Tapolcafő dél-keleti részén lévő, a természetvédelmi törvény erejénél fogva „ex-lege” védett lápterületeket elkerüli. A tervezett módosítás a TSZT alátámasztó közlekedési munkarészén szerepel, így a változást is ezen vezetjük át.

Hatályos TSZT szerint

TSZT módosítási javaslat

16. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÉRÉSÉRE A RÉGÉSZETI LELŐHELYEK FELTÜNTETÉSE

IRODA

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Dunántúli Iroda kérésére a jóváhagyásra kerülő tervdokumentációban a TSZT Védelmi és korlátozási tervlapján feltüntetésre kerülnek a régészeti lelőhelyek.

1.17. VÉDERDŐ TERÜLET KITERJESZTÉSE BIOLÓGIAI AKTIVITÁS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Hatályos TSZT


A TSZT módosítás során felvetetődő igények közül három területen beépítésre nem szánt területből (véderdő, mezőgazdasági-általános) beépítésre szánt terület (kertvárosi lakó, különleges, illetve gazdasági-mg. üzemi) képződik. Ennek során a potenciális biológiai aktivitás fenntartása az Étv. és szakminiszteri rendelet értelmében biztosítandó. Véderdő övezetbe sorolt terület igénybevétele történik a vasútállomás északi oldalán a Kazinczy utca térségében a lakóterület kiegészítése céljából (1.1. sz. terület), melynek mértéke 2,16 ha, valamint a Szabó Dezső utca mentén a tervezett hulladékválogató-átrakó helyén (1.10. sz. terület), ennek mértéke 0,62 ha. (E két területen tényleges erdőállomány nem található.) Mezőgazdasági-általános övezetbe sorolt terület igénybevételére – a gazdasági-mg. üzemterület parkolási gondjainak megoldása – okán (1.3.sz. terület) a Gyimóti út mentén kerül sor, mértéke 0,59 ha. Potenciális biológiai aktivitás biztosítása, a kivont területek pótlása érdekében a Szabó Dezső utcához közel eső, jelenleg mezőgazdasági-általános, távlatban ipari tartalékterület igénybevételével történik a biológiai aktivitásérték visszapótlás. A részletes számítás az 4. fejezetben található.

M=1:10 000

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 1. Kazinczy utca vasút melletti ingatlanjait terhelő építési tilalom feloldása, véderdő övezet átsorolása lakóövezetbe A véderdő övezetből lakóterületté minősítés a természetbeni állapot változását nem idézi elő, zöldfelületveszteséggel nem jár, mivel a kérdéses területsáv övezet szerinti betelepítése nem történt meg. Ily módon a biológiai aktivitás-értéke nem változik meg a területnek. Jelenleg a vasúti területtel „összefolyó”, helyenként rendezetlen, részlegesen beépített, ezért a rendezett lakóterület humankomfort többletet képezhet. A vasúti vonal illetve pályaudvar mentén érvényes 50 m-es védőtávolság részlegesen lefedi, ez ugyan nem környezetvédelmi előírás, de a forgalom keltette rezgés e sávon belül érzékelhető. A területet érő forgalmi zaj a vasút-átalakítás folytán lecsökkent, a számított tartós hangnyomásszint a terület határán nappal 48-50 dBA, míg éjjel 45-47 dBA. (A tartós zajszint „átlagos” terhelés, a szerelvények áthaladása idején típustól, hossztól, sebességtől függően a pillanatnyi terhelés jelentősen magasabb lehet.) A hatályos 8/2002. KöM-EüM rendeletben meghatározott megengedhető zajszint lakóterületen (kisvárosias-falusias beépítéssel) vasúti szárnyvonal mellett 60 / 50 dBA. Így megállapítható, hogy a számított zajszint határérték alatti. A forgalmi zajnak, illetve magának a forgalomnak viszont pszichés terhelő hatása is van (lehet), ezért mindezek figyelembe vételével a bővülő lakóterületi sáv védelme érdekében, a HÉSZ-ban jelölt helyen, a vasút jelenleg sem hasznosított (ruderális gyomtársulással részlegesen fedett, porképző felületként működő) szomszédos területsávján 8 m széles, cserjével betelepített zajárnyékoló földmű létesítendő 2,5 m magassággal, mindkét oldalán 2-2 m széles zöldsávval, bennük fasorral. A védmű szükséges szélessége 12 m, hosszúsága a Kazinczy utcától a lakóterület keleti szélén jelölt gazdasági területig tart. 3. Hódoska major előtti mezőgazdasági terület átsorolása ipari építési övezetbe Az átsorolás folytán egy időszakos növényborítású termesztőterület-rész válik beépíthető, üzemi területté, melyen az övezeti paraméterek alapján méretezett állandó jellegű zöldfelület létesítendő, tartandó fenn. Így a biológiai aktivitás a területen nem sérül. A területen csak olyan tevékenység folytatható, amely a területtől nyugatra lévő lakóterületet nem terheli, s ezt az előírások között szerepeltetni kell. 5. Kéttornyúlak, Veres Péter tér melletti tervezett utca átsorolása lakóövezetbe A javasolt változtatás környezeti kérdéseket nem vet fel, így annak akadálya nincs. 7. Adásztevel községtől átcsatolt terület (Tapolcafő mellett) szerkezeti tervi átvezetése Az átcsatolásra kerülő területen funkcionális változás nem történik, így a kizárólag adminisztratív jellegű átsorolásnak környezeti hatásai nincsenek. 8. Határ utcai ingatlanok Gksz-ÜZ övezetből átsorolása Lk-SZ/2 övezetbe A Határ utca „foghíjas” lakóterületi jellegét erősíti a beékelődő terület átminősítése, a változtatás környezeti problémákkal nem jár, a lakókertek majdani zöldfelülete a kondíciók javítását szolgálja. 9. Dóra utca végén tervezett tartalék lakóterület átsorolása lakóterületbe A módosítás a területhasználat ütemezését érinti nem hordozva konfliktusforrást, a módosításnak környezeti hatása nincs.

10. Szabó Dezső utcai véderdő területén városi hulladékátrakó és válogató helyének átsorolása Khu (hulladékkezelés) építési övezetbe Jelen állapotban az átsorolásra javasolt terület a szennyvíztisztító védőtávolsága (500 m) által lefedett, a meglévő lakóterülettől 140 m-re helyezkedik el. A hulladékkezelés létesítményeinek paramétereit rögzítő 5/2002. KvVM rendelet előírásai szerint a HÉSZ hulladékkezelési építményeinek méretezését változtatni kell. Az engedélyezésről szóló 314/2005. Kr és módosításai 2. sz., valamint 3. sz. mellékletben 50 t/nap kapacitás fölött egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek közé sorolja, valamint 10ezer t/év mennyiség fölött a környezetvédelmi felügyelőség döntésétől függően hatástanulmányköteles tevékenységnek minősíti. Javasolható, hogy mivel egy átrakó-válogató adott esetben kistérségi beruházás, tehát többfelől vonz forgalmat, a telep megközelítését csak az elkerülő út felől engedélyezzék, ezáltal a belső területekre az átmenő hulladékos teherforgalom nem ró új terheket. Az átsorolás során tervezett, de el nem telepített véderdő helyett létesül a hulladékkezelő telep, a különleges területekre érvényes OTÉK szerinti zöldfelületi paraméterekkel, így érdemi biológiai aktivitás csökkenés nem jön létre. Ha mindezek teljesülnek a létesítésnek (mint környezetvédelmi és munkahely-teremtési beruházásnak) nincs akadálya. 11. Ipari Parkban a Pápakovácsi útra tervezett útcsatlakozás módosítása A tervezett módosítás környezeti kérdéseket nem vet fel. 12. Győri út és Béke tér összekötésére forgalmi út kialakítása a Kálvária mellett, Esterházy út gyalogos sétánnyá alakítása A tervezett útkapcsolatot forgalmi útként nem, kizárólag a tömegközlekedés útvonalának módosítása érdekében tartjuk célszerűnek. A megoldás kifejezett környezeti problémákat nem okoz, de különös tekintettel kell lenni a Kálvária állékonysági problémáira. 13. Kossuth Lajos utcai áruház helyén közpark kialakítása A területen az áruház megszűntével annak kiszolgálóforgalma és az épület lokális hőreflexiója alól mentesül a környezet. A helyén javasolt dísztéren vízarchitektúra és zöldfelület létesül. Ily módon a terület komfortosabb lesz, s ez ökológiai fejlesztésnek minősíthető. 14. Külső Veszprémi út Igal lakótelep melletti lakóövezet átsorolása Gksz-INT övezetbe A tervezett módosítás környezeti problémákat nem vet fel. 15. Tapolcafő kerékpárút nyomvonalának módosítása A kerékpárút nyomvonal módosítás a Tapolcafő délkeleti részén lévő, a természetvédelmi törvény erejénél fogva „ex lege” védett lápterületeket elkerüli, a Ganna felé kivezető út mentén halad tovább, így a változtatásnak környezeti hatása nincs.

II. Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének …./2009. (……...)rendelet-tervezete Pápa Helyi Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 10/2002.(VII.5.) rendelet módosításáról Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. Tv. 16. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a 10/2002.(VII.5.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban: HÉSZ) az alábbiak szerint módosítja: 1.§ A HÉSZ környezetvédelemre vonatkozó 7.§ (8) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (8)

Lakó, üdülő és vegyes területen termelő-üzemi tevékenység nem végezhető, teherjármű telephely nem tartható fenn, kivéve a lakó és a vegyes területeken ezen rendelet hatálybalépésekor engedéllyel működő és a környezetére vonatkozó terhelési határértékeket meg nem haladó alábbi tevékenységeket: varroda, cipőkészítő, orvosi műszergyártó, fonottáru-gyártó, síküveg-továbbfeldolgozó, kézműves. Az üdülő területeken, - illetve a lakó- és vegyes övezetekben működő, fentiekben nem említett - termelő technológiájú üzemek és telephelyek az alaprendelet hatálybalépését követő 10 éven belül ezen építési övezetekben megszüntetendők és a Pápai Ipari Parkba, vagy más, e célra kijelölt építési övezetekbe telepítendők. A 10 éves türelmi idő alatt a technológiát 5 éven belül a vonatkozó környezetterhelési határértékeknek megfelelően kell korszerűsíteni. 2.§

A HÉSZ közlekedésre vonatkozó 8.§ (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (6) Országos közút külterületi szakaszának védőtávolságán belül – a védelmi és korlátozási területek tervlap figyelembevételével – építmény csak a vonatkozó jogszabályi, közútkezelői és szakhatósági előírások alapján helyezhető el. 3.§ A HÉSZ közlekedésre vonatkozó 8.§ (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (7) Országos közforgalmú vasútvonal védőtávolságán belül – a védelmi és korlátozási területek tervlap figyelembevételével – építmény csak a vonatkozó jogszabályi, üzembentartói és szakhatósági előírások alapján helyezhető el. 4.§ A HÉSZ lakóterületekre vonatkozó 12.§ -a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: (5)

Kertvárosi építési övezetekben az építmények homlokzatmagassága – a hátsó homlokzat kivételével minden homlokzatra vonatkozóan - nem lépheti túl az építési övezet legnagyobb építménymagasságát, kivéve azon az oldalon, ahol az oldalkert eléri az övezetre előírt maximális építménymagasság értékét.

5.§ A HÉSZ 24.§-ának 12. számú táblázata az alábbiak szerint változik: 12. számú táblázat Építési övezet jele

Kialakítható legkisebb telekméret

Lf-O/1

600 m2

Beépítési mód

oldalhatáron álló, előkert nélküli

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

legkisebb

30 %

4,5 m

Terepszint Zöldfelület alatti beépítés Közművelegkisebb legnagyobb sítettség legnagyobb mértéke mértéke mértéke

Építménymagasság

6,0 m

40 %

50 %

részleges



Lf-O/2

600 m2

Beépítési mód

oldalhatáron álló, előkertes


legkisebb

30 %

4,5 m



6,0 m

40 %

50 %

részleges



Lf-O/K

600 m2

Beépítési mód

oldalhatáron álló,


legkisebb

30 %

4,5 m



6,0 m

8.§ A HÉSZ 37.§ címe az alábbiak szerint módosul a tartalma változatlanul hagyásával:

37. § G-MG-ÜZ Mezőgazdasági üzemi terület

40 %

50 %

részleges

9.§ A HÉSZ az alábbi 37/A.§-sal egészül ki:

37/A. § G-MG-P Mezőgazdasági üzemi kiszolgáló terület (1)

Az építési övezetben a mezőgazdasági üzemi területet kiszolgáló parkolók, az ehhez kapcsolódó kiskereskedelmi, vendéglátó funkciók, valamint üzemanyagtöltő állomás helyezhető el.

(2)

Az építési övezetben a) az előkert min.: b) az oldalkert min.: c) a hátsókert min.:

(3)

Az építési telkek kialakításánál és beépítésénél, ill. a szabályozási tervben a 24/A. számú táblázatban meghatározott építési övezeti jellemzőket és határértékeket kell alkalmazni.

5,0 m 3,75 m 7,5 m.

24/A. számú tábláza” Építési övezet jele


G-MG-P

6.000 m2

Beépítési mód

szabadonálló


legkisebb

10 %

3,5 m



5,0 m

25 %

20 %

részleges

10.§ A HÉSZ 47.§ címe az alábbiak szerint módosul a tartalma változatlanul hagyásával:

47. § Kik Iszapkezelő területe 11.§

A HÉSZ 49.§ az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki, a többi átszámozódik: (5)

A Szabó Dezső utcai hulladékátrakó telep szállítási útvonalát az elkerülő út felől kell biztosítani. 12.§

A HÉSZ 49.§-ának 36. számú táblázata az alábbiak szerint változik: 36. számú táblázat Építési övezet jele


Khu

5.000 m2

Beépítési mód

szabadonálló


legkisebb

20 %

-



9,0 m

40 %

30 %

13.§ A HÉSZ az alábbi 1. számú függelékkel egészül ki, mely tartalmazza a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Dunántúli Iroda által megküldött régészeti lelőhelyek listáját.

részleges

1. számú függelék

14.§ A HÉSZ 1/a sz. mellékletét képező Pápa belterületére vonatkozó övezeti térkép az alábbiak szerint módosul: A Munkácsy Mihály Általános Iskola és a Tókerti Óvoda Vk-Sz/K építési övezete Vk-Z/K építési övezetre változik. 15.§ A HÉSZ 1/e. sz. mellékletén a G-IP-E jelű építési övezet jele Geip-IP jelűre változik az alábbiak szerint:

16.§ A HÉSZ 1/a, 1/c és 1/e sz. övezeti térképe jelen rendelet 1, 2, 3. sz. melléklete szerint módosul.

17.§ A HÉSZ 2. sz. mellékletét képező Védelmi és korlátozási térkép kiegészül a régészeti lelőhelyekkel:

18.§ Záró rendelkezések (1)

Jelen rendelet az állami főépítész jóváhagyásával egyidejűleg lép hatályba. (2)

A Kossuth utca és az Eötvös és Petőfi utcát összekötő út közötti terület közparkká átsorolása az állami főépítész jóváhagyása esetén 2010. december 31.-jén lép hatályba. A módosítás hatályba lépéséig a Képviselőtestület a területre változtatási tilalmat rendel el.

Pápa, 2009. …………………………… Dr. Kovács Zoltán polgármester

Kanozsainé dr. Pék Mária jegyző

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT INDOKOLÁS 2.1. Üdülőövezetekben folytatott ipari tevékenység megszüntetésének előírása a HÉSZ-ben (üdülőövezetek védelme érdekében): A HÉSZ környezetvédelemre vonatkozó 7.§ (8) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (8)

Lakó, üdülő és vegyes területen termelő-üzemi tevékenység nem végezhető, teherjármű telephely nem tartható fenn, kivéve a lakó és a vegyes területeken ezen rendelet hatálybalépésekor engedéllyel működő és a környezetére vonatkozó terhelési határértékeket meg nem haladó alábbi tevékenységeket: varroda, cipőkészítő, orvosi műszergyártó, fonottáru-gyártó, síküveg-továbbfeldolgozó, kézműves. Az üdülő területeken, - illetve a lakó- és vegyes övezetekben működő, fentiekben nem említett – termelő technológiájú üzemek és telephelyek a rendelet hatálybalépését követő 10 éven belül ezen építési övezetekben megszüntetendők és a Pápai Ipari Parkba, vagy más, e célra kijelölt építési övezetekbe telepítendők. A 10 éves türelmi idő alatt a technológiát 5 éven belül a vonatkozó környezetterhelési határértékeknek megfelelően kell korszerűsíteni.

2.2. Egyes falusias lakóterületek kialakítható legkisebb telekméretének megváltoztatása (a kialakult tömbökben a jellemző telekméreteknek megfelelő méretű telkek kialakításának megvalósíthatósága érdekében): A HÉSZ 24.§-ának 12. számú táblázata az alábbiak szerint változik: 12. számú táblázat Építési övezet jele


Lf-O/1

600 m2

Beépítési mód

oldalhatáron álló, előkert nélküli


legkisebb

30 %

4,5 m



6,0 m

40 %

50 %

részleges



Lf-O/2

600 m2

Beépítési mód

oldalhatáron álló, előkertes


legkisebb

30 %

4,5 m



6,0 m

40 %

50 %

részleges



Lf-O/K

600 m2

Beépítési mód

oldalhatáron álló,


legkisebb

30 %

4,5 m



6,0 m

40 %

50 %

részleges

2.3. Hulladékkezelés területére vonatkozó övezeti paraméterek módosítása (a hulladékválogató építményeinek elhelyezhetősége érdekében): A HÉSZ 49.§-ának 36. számú táblázata az alábbiak szerint változik: 36. számú táblázat Építési övezet jele


Khu

5.000 m2

Beépítési mód

szabadonálló


legkisebb

20 %

-



9,0 m

40 %

30 %

részleges

2.4. Kertvárosi építési övezetekben a homlokzatmagasság maximumának előírása a HÉSZ-ben (az utcaképet megzavaró nagy homlokzatmagasságok megelőzése érdekében) A HÉSZ lakóterületekre vonatkozó 12.§ -a az alábbi bekezdéssel egészül ki: (5)

Kertvárosi építési övezetekben az építmények homlokzatmagassága – a hátsó homlokzat kivételével minden homlokzatra vonatkozóan – nem lépheti túl az építési övezet legnagyobb építménymagasságát, kivéve, ha az oldalkert eléri az övezeti maximális építménymagasság értékét.

2.5. Munkácsy Mihály Általános Iskola és Tókerti Óvoda övezetmódosítása (a szükséges intézménybővítések lehetővé tételeként) A HÉSZ 1/a sz. mellékletét képező Pápa belterületére vonatkozó övezeti térkép az alábbiak szerint módosul: A Munkácsy Mihály Általános Iskola és a Tókerti Óvoda V k-Sz/K építési övezete Vk-Z/K építési övezetre változik. 2.6. Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága kérésére módosul a HÉSZ 8.§ (6) és (7) bekezdése A HÉSZ 8.§ (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (6) Országos közút külterületi szakaszának védőtávolságán belül – a védelmi és korlátozási területek tervlap figyelembevételével – építmény csak a vonatkozó jogszabályi, közútkezelői és szakhatósági előírások alapján helyezhető el. A HÉSZ 8.§ (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (7) Országos közforgalmú vasútvonal védőtávolságán belül – a védelmi és korlátozási területek tervlap figyelembevételével – építmény csak a vonatkozó jogszabályi, üzembentartói és szakhatósági előírások alapján helyezhető el. 2.7. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Dunántúli Iroda kérésére a régészeti lelőhelyek feltüntetése A HÉSZ az 1. számú függelékkel egészül ki, mely tartalmazza a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal KözépDunántúli Iroda által megküldött régészeti lelőhelyek listáját. Továbbá a HÉSZ Védelmi és korlátozási tervlapja kiegészül a régészeti lelőhelyek ábrázolásával.

2.8. A HÉSZ három helyen pontosításra kerül a szöveges és a rajzi munkarészek összhangja érdekében 

A HÉSZ 1/e. sz. mellékletén a G-IP-E jelű építési övezet jele Geip-IP jelűre változik a szöveges és rajzi munkarészek összhangja érdekében az alábbi négy helyen:



A HÉSZ 37.§ címe az alábbiak szerint módosul a tartalma változatlanul hagyásával: „37. § G-MG-ÜZ Mezőgazdasági üzemi terület”



A HÉSZ 47.§ címe az alábbiak szerint módosul a tartalma változatlanul hagyásával: „47. § Kik Iszapkezelő területe”

Pápa, 2009. június 22. Dr. Kovács Zoltán sk. polgármester

No title

Recommend Documents