Helyi Esélyegyenlőségi Program Szarvas Város Önkormányzata - tervezet -
2015.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ...........................................................................................3 Bevezetés ............................................................................................................................................. 3 A település bemutatása ................................................................................................................... 4 Értékeink, küldetésünk .................................................................................................................... 9 Célok.....................................................................................................................................................10 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)..........................................12 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................12 2. Stratégiai környezet bemutatása........................................................................................16 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ......................20 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység..............................51 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................68 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...............................................................................76 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége .............................................................83 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ...............................................................................91 Az Önkormányzattal együttműködő civil szervezetek...........................................................91 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága..........................................................93 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .........................................94 1. A HEP IT részletei.....................................................................................................................94 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ............................................................94 Az intézkedési területek részletes kifejtése.......................................................................98 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ....................................................................................................................................................124 3. Megvalósítás ............................................................................................................................134 A megvalósítás előkészítése.................................................................................................134 A megvalósítás folyamata.....................................................................................................134 Monitoring és visszacsatolás ................................................................................................136 Nyilvánosság .............................................................................................................................136 Érvényesülés, módosítás.......................................................................................................138 4. Elfogadás módja és dátuma ...............................................................................................139
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)
Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szarvas Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Szarvas Város Önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. Az önkormányzatok Helyi Esélyegyenlőségi Programjának (HEP) elkészítését támogató SABLON-t a Pécsi Tudományegyetem munkacsoportja készítette 2012 decemberében az ÁROP-1.1.16.-20122012-0001 azonosító számú „Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása”című projekt keretében a Türr István Képző és Kutató Intézet megbízásából. A sablon célja, hogy az önkormányzatok szakmailag megalapozott, jogszabályokhoz igazodó helyzetelemzést és tervet tudjanak készíteni az esélyegyenlőség területén, ezzel biztosítva a megvalósítás sikerességét. A sablon használható teljesen új HEP készítésére, de alkalmas arra is, hogy az adott önkormányzat áttekintse, hogy a már meglévő HEP-ot mivel szükséges kiegészíteni. A A Sablon része a Melléklet 1., mely az esélyegyenlőség alapú helyzetelemzés elvégzéséhez szükséges adatgyűjtő táblákat és a táblák kitöltését segítő értelmezéseket tartalmazza. A Sablon kitöltéséhez nyújt további segítséget az az Útmutató, mely a Helyi Esélyegyenlőségi Program kidolgozásának képzési segédlete. E mellett a TKKI által foglalkoztatott esélyegyenlőségi mentorok és asszisztensek szakmai műhelyekben megvalósított háromnapos képzésekkel és személyes tanácsadással támogatják az önkormányzatok képviselőit településük esélyegyenlőségi programjának megalkotásában. Mindehhez járul az a virtuális tér, melyen keresztül azonnal elérhető a szükséges szakmai dokumentáció és a személyes segítségnyújtás is. Mindezt kiegészíti a TKKI által megjelentetett tanulmánykötet, mely az esélyegyenlőséghez kapcsolódó háttértudásokat foglalja össze. Azon táblázatokat és a hozzá tartozó diagramokat ahol a forrás nincs külön feltüntetve KSH TEIR rendszeréből gyűjtöttük be. 1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
3
A település bemutatása A régészeti leletek tanúsága szerint a mostani város valamint környéke már az őskorban állandóan lakott terület volt. A város területén talált népvándorlás-kori régészeti tárgyak közül az avar kori rovásírásos tűtartó a legjelentősebb tárgyi emlékünk. Anonymus krónikája a települést „Szarvashalom” néven említi. A hajdani Árpád-kori falu létét számos 1284-85 közötti időből származó feljegyzés tanúsítja, többek között Kun László királyunk több rendeletét is „Szarvashalomról” keltezte. A török időkben a Hármas-Körös menti átkelőhely védelmére palánkvár épült, a folyami átkelőhely miatt jelentőssé vált földvár többször is gazdát cserélt, majd 1686-ban végleg elpusztult. A török hódítás után a település és vidéke lakatlan pusztává változott. A város újkori történelme 1722-től számítható, mikor a környék új földesura, báró Harruckern János György a felvidéki vármegyékből főként szlovák jobbágy családokkal újra benépesítette. Az újjászületett település 1723-ban már mezőváros, azonban komolyabb fejlődés csak a XVIII. század végén indulhatott meg. A 18.-19. század fordulóján végbement jelentős fejlődés a város újkori történetét leginkább meghatározó nagyságának, Tessedik Sámuelnek a nevéhez fűződik. A város evangélikus lelkészének, az agrárreformer Tessedik Sámuelnek a város még ma is rengeteget köszönhet. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, hiszen itt, Szarvason alapította meg Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját. Kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikáit. Fölépítette a ma is álló iskolaépületet (jelenleg múzeumként funkcionál), valamint az evangélikus Ótemplomot. Nagyszabású építkezéseivel, továbbá városrendezési munkáival jelentősen átformálta a meglehetősen rendezetlen korabeli városképet, a korábbi szabálytalan utcák helyébe tudatosan tervezett, szabályos sakktáblaalaprajzú utcahálózatot alakított ki. A város fejlődésének újabb fontos állomása a mezőberényi evangélikus gimnázium Szarvasra települése 1834-ben. Az idők folyamán a patinás intézményben sok jelentős tanáregyéniség dolgozott. Többek között itt tanított Vajda Péter, a reformkor Petőfi által is tisztelt polihisztora, valamint Ballagi (Bloch) Mór nyelvész, Greguss Ágost esztéta és Koren István botanikus is. Leghíresebb igazgatói: Tatay István, Benka Gyula, Neumann (Nádor) Jenő, a város történetének egyik krónikása. Szarvas Magyarország dél-keleti részén, a Dél-alföldi Régióban, Békés megye észak-nyugati részében, a Hármas-Körös holtágának bal partján fekszik. A Szarvasi Kistérség – a történelmi Viharsarok – központja, Békés megye északnyugati kapuja. A kistérség földrajzilag Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyével határos, utóbbi egyben azt is jelenti, hogy az Észak-alföldi Régió közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A város vonzáskörzetének bemutatása Szarvas városa regionális és megyei szerepkörrel ugyan nem rendelkezik, kistérségi székhelyként azonban igen jelentős az általa ellátott feladatok és funkciók száma. Vonzáskörzete alapvetően a kistérségre, több szempontból azon túlra is 4
kiterjed. Szarvas központi szerepköre társadalmi, kulturális, gazdasági és idegenforgalmi szempontból is érvényesül. A várost oktatási, szociális és egészségügyi intézményei, gazdasági súlya, szolgáltatásai és idegenforgalmi kezdeményezései regionális szerepkörrel ruházzák fel. Szarvas Város lakónépessége minden természeti vonzereje ellenére évről évre csökken az alábbiak szerint: 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő 2007 2008 2009 2010 2011 2012
17 731 17 557 17 412 17 181 17 007 16 795
Változás 99% 99% 99% 99% 99%
Szarvas lakónépessége 2013-as adatok szerint17904 fő. A lakosságszám jelentősen csökkent az elmúlt öt évben. A lakosságszám csökkenése tendenciózus, az elmúlt 5 évre leképezve is 2 százalék körüli. Ezen adat arra utal, hogy bár a makrotársadalmi demográfiai tendenciák természetesen megjelennek Szarvason , a népességfogyás kiugróan magas mértéke nemcsak az alacsony születésszámnak és az elöregedésnek köszönhető, hanem jelentős mértékben az aktív korúak elvándorlásának is. A jellemzően nagyobb városokba – megye - és régióközpontokba – és a fővárosba irányuló elvándorlást nem pótolja a környező kistelepülésekről történő betelepülés sem.
5
2. számú táblázat - Állandó népesség fő
0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti
%
Nők 8 865
férfiak 8 198
összesen 17063
nők 52%
férfiak 48%
1 067 277 4 175 633 1 999
1 150 271 4 985 544 1 248
2217 548 9160 1177 3247
48% 51% 46% 54% 62%
52% 49% 54% 46% 38%
A település területe 16.157 ha, lakossága 2010. januári adatok alapján 17.138 fő, amely a 2001-es adatokhoz képest (18.563 fő) mintegy 9,2 %-os csökkenést mutat. Magyarország lakossága folyamatosan csökken. A települést érintő lakosság csökkentés alatta marad a megye városait érintő átlagnak, tehát Szarvas népességének csökkenése szerényebb a megye városainak átlagánál. A megyében található 18 város közül Szarvast viszonylag kevésbé érintette a népességveszteség, kedvezőbb adatokkal csak Sarkad, Mezőberény és Gyula rendelkezik. 6
3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 2008 3197 2009 3222 2010 3195 2011 3247 2012 3287
0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő)
Öregedési index (%) 0í 135,7% 139,5% 140,3% 146,5% 153,2%
2356 2309 2277 2217 2146
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
állandó jellegű odavándorlás
elvándorlás
egyenleg
310 260 246 240 251
318 257 232 288 271
-8 3 14 -48 -20 0 0 0 0 0
7
5. számú táblázat - Természetes szaporodás
2008 2009 2010 2011 2012
élve születések száma
halálozások száma
159 153 120 131 111
270 281 286 247 275
természetes szaporodás (fő) -111 -128 -166 -116 -164
Az adatsorokból kivehető, hogy az országos tendenciákhoz hasonlóan Szarvas népessége is folyamatos csökkenést mutat. A fogyás mértéke nagyjából állandó, mintegy 1,1-1,2 %-os. A jelenség komplex, csupán több tényező együttes hatásával magyarázható, mint például a csökkenő születésszám, az elvándorlás, a foglalkoztatottság mutatói vagy éppen a helyi oktatás minősége, az intézmények megtartó ereje. 8
Értékeink, küldetésünk Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/A. § -a az alábbiak szerint kötelezi az önkormányzatokat arra, hogy települési esélyegyenlőségi programot fogadjanak el:
Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete és szervei döntésein keresztül fejezi ki elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a település nem önkormányzati fenntartású intézményeivel, társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházaival, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival közösen (gyakorta azok anyagi támogatása mellett) törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén.
A település az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játszanak, elősegítve ezzel a település lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is.
Értékként kezeljük: Szolidaritás Településünk közösségének minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok, fogyatékossággal élők társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. Ennek érdekében a fennálló fizikai és információs akadályokat meg kívánjuk szüntetni.
Méltányos és rugalmas bánásmód A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére. Olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedések kidolgozására törekszünk, amelyek elősegítik az érintettek társadalmi és foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését.
A pozitív diszkrimináció lehetősége Az EU lehetővé teszi a nemek szerinti eltérő bánásmód alábbi formáit, ha annak célja kizárólag az, hogy kiküszöbölje a múltban elszenvedett hátrányos megkülönböztetés hatásait. A pozitív diszkrimináció csak egy lehetőség, amire az EU nem kötelezi a tagállamokat.
9
A gyakorlat azt mutatja, hogy a hazánkban is egyre gyakrabban élnek a pozitív diszkrimináció eszközével, mert a diszkrimináció puszta tilalmánál többre van szükség az előítéletek leküzdéséhez. A pozitív diszkriminációt leggyakrabban a munkaerő-piaci érvényesülés és a közéletben való részvétel segítésére alkalmazzák. A Helyi Esélyegyenlőségi Program célja, hogy Szarvas város lokális társadalmának tagjai, kiemelten a döntéshozói és a szakapparátus dolgozói számára összefoglalja a hátrányos helyzetű csoportok érvényesülésével kapcsolatos problématerületeket, kijelölje a megoldandó feladatokhoz kapcsolódó tevékenységeket és útmutatóval szolgáljon a program hatékony megvalósításához szükséges attitűdök kialakításában. Nemcsak egzakt elemzést és projektszemléletű intézkedési tervet tartalmaz tehát a dokumentum, hanem szemléletében is képviselni kívánja azon álláspontot, mely szerint az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán egy kötelezően megszabott követelmény teljesítése, hanem a helyi közösség hosszú távú érdeke is. A lokális társadalom szempontjából ugyanis felelőtlen pazarlásnak számít az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozó személyek szabad potenciáljának, munkaerejének, közösségalkotó energiájának a parlagon hagyása.
Célok
A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Szarvas Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének előírása értelmében a HEP célcsoportjai a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a Ø Ø Ø Ø Ø Ø
mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők. 10
Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció és a szegregáció különböző formáinak a visszaszorítása. Az egyenlő bánásmód megsértése számos hátrányos helyzetű csoport esetében megfigyelhető jelenség. Szarvas Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja kiemelten foglalkozik a fogyatékos személyek, a gyermekek, a nők, az idősek és a cigányok/romák esélyegyenlőségének biztosításával, ám relevancia esetén további esélyegyenlőségi célcsoportok beazonosítását is felvállalja, reagálva a helyi sajátosságokra. A program tehát azon csoportokra fókuszál, melyek tagjai számára a sikeres életvezetés és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelen lévő hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
11
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása
Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdítása, mint szabályozási tárgy nem előzmények nélküli a magyar jogban. A törvény megalkotásáig azonban az addig hatályos jogszabályok nélkülözték az egységes fogalomhasználatot, és a jogalkotó nem biztosított megfelelő eszközöket a jogsértésekkel szembeni fellépéséhez sem.
Magyarország Alaptörvényének XV. cikke meghatározza, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő és minden ember jogképes. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A nők és a férfiak egyenjogúak. Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség megalkotta a 2003. évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Ezért volt szükség egy olyan általános antidiszkriminációs törvény megalkotására, amely egyrészt a már meglévő szabályokat koherenssé teszi, másrészt kitölti azokat a réseket, amelyek a szabályozásban mutatkoztak, harmadrészt pedig megfelelő eljárási rendelkezéseket biztosít a jogsértésekkel szembeni fellépéshez. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen, vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást, vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent, mert a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát; a jogosultak vonatkozásában ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Ennek megfelelően az államnak az egyenlő bánásmód követelménye tekintetében a jogsérelmet elszenvedők számára elsősorban a jogsérelmekkel szembeni fellépés eszközrendszerét kell biztosítania. 12
Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat ledolgozhassák, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen.
A két szabályozási terület egy törvényben való elhelyezését - azon túl, hogy mindkét terület a személyek közötti egyenlőség egy-egy vetülete - az indokolta, hogy az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézkedések formálisan az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelentik, mivel egyes személyeket a többi személyhez képest előnyösebb helyzetbe hoznak. A törvény tekintettel van arra, hogy az önrendelkezési jog, a személyhez fűződő jogok, és a magánszféra sérthetetlenségéhez való jog szűk körben alkotmányosan igazolható módon korlátozhatja az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését. A törvény az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban arra törekszik, hogy a jogrendszer egésze tekintetében, általános jelleggel határozza meg az egyenlő bánásmód jogosultjait, kötelezetteit, valamint az egyenlő bánásmód követelményének tartalmát.
A törvény emellett biztosítja azt is, hogy a jogsérelmet szenvedett személyek minden esetben megfelelő közigazgatási jogi eljárás igénybevételével léphessenek fel a jogsértőkkel szemben. A törvény az egyenlő bánásmód követelményének szektorális kérdéseire is kitér, ennek megfelelően egyaránt foglalkozik a foglalkoztatásban, a szociális biztonság és az egészségügy területén, az oktatásban vagy a lakhatási ügyekben, illetve az áruk forgalma és a szolgáltatások igénybevétele során megjelenő hátrányos megkülönböztetéssel. A törvény az esélyegyenlőséggel kapcsolatban keretszabályozás kialakítására tesz kísérletet.
Az előzőekben kifejtettek szerint az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé.
Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.
13
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, § a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és § a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a § a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) § a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) § a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) § a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) § az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) § a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) § a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
Az alábbiakban röviden meghatározzuk a kapcsolódó stratégiákat, ezek ismerete azért fontos, mivel a település esélyegyenlőségi stratégiájának illeszkednie kell nem csak a jogszabályi környezetbe, hanem az EU és hazai releváns stratégiákhoz is. Az EU 2020 stratégia1 Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. 1
A Bizottság közleménye a Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében, Brüsszel, 2012. május 30.
14
Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program1 Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek.2 A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia3 A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózáspolitikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia4 A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke.
1
A következő lépés – A Széll Kálmán terv 2.0, Magyarország Kormánya, 2012. április www.kormany.hu/download/3/e8/80000/1A_k%C3%B6vetkez%C5%91_l%C3%A9p%C3%A9s%20(SzKT%2020).pdf 2 Európai Bizottság, Európa 2020 http://ec.europa.eu/europe2020/documents/related-document-type/index_hu.htm 3 Nemzeti Társadalmi és Felzárkózási Stratégia – mélyszegénység, gyermekszegénység, romák (2011-2020.) Budapest, 2011. november http://romagov.kormany.hu/nemzeti-tarsadalmi-felzarkozasi-strategia 4 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032.; www.biztoskezdet.hu
15
Roma Integráció Évtizede Program 1 Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1847/2014. (XII. 30.) Korm. határozat rendelkezik. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete és szervei döntésein keresztül fejezi ki elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a település nem önkormányzati fenntartású intézményeivel, társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházaival, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival közösen (gyakorta azok anyagi támogatása mellett) törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén.
2. Stratégiai környezet bemutatása A 2013-ban elkészített Helyi Esélyegyenlőségi Tervben, valamint az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célok, feladatok, fejlesztések, különösen az Antiszegregációs tervben megfogalmazott intézkedések a Helyi Esélyegyenlőségi Program releváns szakmai előzményének tekinthetők, ezért jelen dokumentum elkészítése során – a szükséges aktualizálást követően felhasználásra kerültek az említett esélyegyenlőségi tárgyú dokumentumok megállapításai.
1
A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat; Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2008.
16
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal · · · · · · ·
Szarvas Város Településfejlesztési Koncepciója Szarvas Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Szarvas Város Integrált Városfejlesztési Stratégia Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Szarvas Város Önkormányzat Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Drogstratégiája Szarvas Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Szarvas Város Ifjúsági Cselekvési Terv
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Szarvasi Kistérség területe 822 km2, lakosainak száma 45.577 fő, népsűrűsége 55,4 fő/km2. A kistérséget nyolc település alkotja: Szarvas város, Gyomaendrőd város, Kondoros város, valamint Békésszentandrás, Csabacsűd, Hunya, Kardos, Örménykút községek. A kedvezményezett kistérségek besorolásáról szóló 311/2007.-es kormányrendelet alapján a kistérség hátrányos helyzetű, azonban nem tartozik a leghátrányosabb helyzetű és a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé. A régió 25 kistérsége közül 19 tartozik a hátrányos helyzetű kistérségek közé, melyek közül 3 leghátrányosabb helyzetű, 5 pedig komplex programmal támogatott leghátrányosabb helyzetű besorolást kapott. A Dél-alföldi régióban tehát mindössze 6 olyan kistérség van, amely a fenti kormányrendelet alapján nem számít hátrányos helyzetűnek. A kistérséghez tartozó települési önkormányzatok képviselőtestületei önálló jogi személyiséggel rendelkező többcélú kistérségi társulást hoztak létre, amely rögzíti a társult települések közötti funkcionális munkamegosztás főbb kereteit. A társulás neve: Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása, székhelye Szarvas város.
A Többcélú Társulás összetett funkciót lát el: 1) biztosítja a kistérséghez tartozó települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszere szervezeti keretét, 2) biztosítja, megszervezi, összehangolja és fejleszti a térségi közszolgáltatásokat, különös figyelemmel az egyes települések önkormányzatainak teljesítőképességét meghaladó önkormányzati feladathatáskör, valamint a közszolgáltatási rendszer közös, ill. térségi rendszerének kialakítására, szervezésére, összehangolására, működtetésére, fejlesztésére, 3) összehangolja, integrálja, fejleszti a térség intézményrendszerének feladatellátását, 4) koordinálja és fejleszti a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerét, 5) ellátja a közigazgatási (államigazgatási) feladat- és hatásköröket.
17
A kistérségben Szarvas a kistérségi központ és járásszékhely, ebből fakadóan a szolgáltatások a városban koncentrálódnak: 1. Közszolgáltatások ·
Ivóvízellátás (Szarvas, Csabacsüd)
·
Hulladékszállítás (Szarvas, Csabacsüd)
·
Regionális szúnyoggyérítés a holtágak mentén (Szarvas, Békésszentandrás)
2. Közoktatás · Szarvas Város Pedagógia Szolgálata 2002. január 1-től deklaráltan kistérségi feladatot lát el (jelenleg a KLIK fenntartása alatt működik) ·
Középiskolai oktatás, kollégiumi ellátás. együttműködés kereteibe is illeszkedik.
Nem deklarált formában a kistérségi
· Nemzetiségi nyelvi oktatás (szlovák nyelvű). ·
Alapfokú minősített művészetoktatás.
3. Egészségügyi ellátás ·
A kistérség teljes területére kiterjedő központi orvosi ügyeleti szolgálat.
·
Járóbeteg szakorvosi ellátás: Szarvas majdnem teljes körű kistérségi feladatot lát el valamennyi társult település lakossága számára (A kistérségben Gyomaendrődön is van szakrendelő, így Gyomaendrőd Város és Hunya községben nem kötelezi szakorvosi ellátás Szarvast.
· Védőnői és iskola-egészségügyi ellátás mikrotársulás keretében, Csabacsüd, Kardos, Örménykút és Szarvas részvételével. 4. Környezetvédelem · Kistérségi Környezetvédelmi Program megalkotása /1995. évi LIII tv. 46. §./ · Regionális hulladéklerakó megépítése. · Körös-Holtág rehabilitáció. 5. Közigazgatás (Jogszabály alapján) · Okmányirodai, gyámhivatali, kiemelt építéshatósági feladatok · Országgyűlési képviselő- és helyi önkormányzati választások.
6. Katasztrófa-elhárítási, védelmi feladatok
18
7. Nem önkormányzati, de kistérségi szinten ellátott feladatok: ·
NAV ügyintézés
· TB-, és nyugdíjügyintézés · Tisztiorvosi szolgálat (ÁNTSZ) · Földhivatali ügyintézés (Járási Hivatal Földhivatali Osztály) · Állategészségügyi feladatok · Növényvédelmi szolgálat 8. Körös-szögi Kistérségi Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság (a kistérség összes településén) 9. Falugazdász hálózat (Szarvas, Kondoros) 10.Agrárkamarai szaktanácsadói hálózat (Szarvas, Kondoros) 11.Kistérségi iroda (Szarvas)
A 2013. január 1-jén megalakult Szarvasi járás területe és a Szarvasi Járási Hivatal illetékességi területébe tartozó települések nem teljes mértékben vannak átfedésben a szarvasi kistérséggel.
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása
Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. E mellett célszerű és szükséges támaszkodni egyéb adatforrásokra: releváns (helyi, térségi, országos) kutatások adataira, az önkormányzat által gyűjtött adatokra, illetve a partnerek által nyújtott adatszolgáltatásra. Mindezek alapján vázolható fel a település átfogó helyzetképe esélyegyenlőségi szempontból, illetve az is láthatóvá válik, hogy mely területeken szükséges további adatok gyűjtése.
19
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza (Ld. pl. A tartós szegénység csökkentésének lehetőségei Magyarországon, Budapest Intézet, 2012,. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység („a szegénység fiatal arca”: a szegények mintegy 30%-a 0–17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdésként” való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. (Cserti-Csapó-Orsós 2012)
20
E terület vonatkozásában a következőkben tekintsük át azokat az alapvető jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a foglalkoztatási és szociális, valamint egészségügyi ellátásokhoz történő hozzáférés, a lakhatási körülmények javítását szolgálhatják. §
§
§
§
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében.
A szegénységben élők, a roma közösségek helyzetének elemzése során vizsgálni kell az Ebktv. által rögzített, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. Az Ebktv. 8. és 9. §-ai értelmében közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt nemzetiséghez tartozása, társadalmi származása, vagyoni helyzete miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, vagy az a rendelkezés, amely ezen személyeket, csoportokat lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányos helyzetbe mint a velük összehasonlítható személyeket, csoportokat.
21
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Városunkban tapasztalataink szerint a munkaerőpiacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motívációs problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. A roma nők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsági szintje, jövedelme még a roma férfiakénál is jelentősen alacsonyabb. A jövedelem és vagyon fogalmát az Szt. 4.§-a és a Cst. 4.§-a határozza meg a jogszabályok hatálya alá tartozó ellátások vonatkozásában. Szt. 4. § (1) a)15 jövedelem: - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b)-(1c) bekezdésekben foglaltakra - az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni; b)16 vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; Cst. 4.§. i) jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott - belföldről vagy külföldről származó - vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét; j) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem;
Az országosan a teljes munkaidőben alkalmazásban állóknak 2013. évben a havi átlagos bruttó keresete 227 500 Ft volt, 2%-kal magasabb, mint a megelőző év azonos időszakában. (Forrás: KSH)
22
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen 2008 2009 2010 2011 2012
fő 5 605 4 465 5 446 5 415 5 322
fő 5 659 5 526 5 538 5 471 5 414
fő 11264 9991 10984 10886 10736
fő 425 345 374 267 318
% 7,6% 7,7% 6,9% 4,9% 6,0%
fő 465 400 436 265 348
% 8,2% 7,2% 7,9% 4,8% 6,4%
fő 890 745 810 532 666
% 7,9% 7,5% 7,4% 4,9% 6,2%
Az adatok alapján megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma növekvő tendenciát mutat.
23
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett
2011
2012
fő
890
745
810
532
666
fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %
37 4,2% 142 16,0% 109 12,2% 118 13,3% 111 12,5% 108 12,1% 102 11,5% 117 13,1% 44 4,9% 2 0,2%
36 4,8% 113 15,2% 80 10,7% 102 13,7% 85 11,4% 85 11,4% 84 11,3% 104 14,0% 53 7,1% 3 0,4%
38 4,7% 115 14,2% 99 12,2% 96 11,9% 114 14,1% 95 11,7% 84 10,4% 103 12,7% 61 7,5% 5 0,6%
17 3,2% 85 16,0% 68 12,8% 65 12,2% 79 14,8% 48 9,0% 56 10,5% 63 11,8% 48 9,0% 3 0,6%
41 6,2% 103 15,5% 72 10,8% 89 13,4% 86 12,9% 68 10,2% 65 9,8% 67 10,1% 72 10,8% 3 0,5%
Fenti táblázat adatait elemezve megállapíthatjuk, hogy a regisztrált munkanélküliek korcsoportjai közül a 21-25 év közötti korosztály van a legnehezebb helyzetben. Ezt követi az 51-55 év közötti és minimális különbséggel a 31-35 év közötti korosztály.
24
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % 2008 2009 2010 2011 2012
nő 425 345 374 267 318
férfi 465 400 436 265 348
összesen 890 745 810 532 666
nő 170 144 159 107 92
férfi 167 152 131 64 84
összesen 337 296 290 171 176
Nő 40,0% 41,7% 42,5% 40,1% 28,9%
férfi 35,9% 38,0% 30,0% 24,2% 24,1%
összesen 37,9% 39,7% 35,8% 32,1% 26,4%
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év
nő
férfi
összesen
2008 2009 2010 2011 2012
fő 1 320 1 304 1 260 1 265 1 236
fő 1 312 1 294 1 275 1 259 1 255
fő 2632 2598 2535 2524 2491
nő fő 51 46 44 27 40
% 3,9% 3,5% 3,5% 2,1% 3,2%
Férfi fő 31 32 42 25 53
% 2,4% 2,5% 3,3% 2,0% 4,2%
összesen fő 82 78 86 52 93
% 3,1% 3,0% 3,4% 2,1% 3,7%
25
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság száma összesen
év
2001 2011
15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma
összesen
nő
férfi
összesen
nő
férfi
fő 15622 14679
fő 8 375 7 793
fő 7 247 6 886
fő 13695 13931
fő 7 116 7 268
fő 6 579 6 663
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő 1927 748
% 12,3% 5,1%
nő fő 1259 525
férfi % 15,0% 6,7%
fő 668 223
% 9,2% 3,2%
2001 2011
26
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint
év
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
2008 2009 2010 2011 2012
Fő 890 745 810 532 666
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő 11 6 10 6 10
% 1,2% 0,8% 1,2% 1,1% 1,5%
8 általános fő 230 189 239 109 175
% 25,8% 25,4% 29,5% 20,5% 26,3%
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 649 72,9% 550 73,8% 561 69,3% 417 78,4% 481 72,2%
27
általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma év fő 2009 2010 2011 2012
0 0 0 0
c) közfoglalkoztatás A fejezetre vonatkozó jogi szabályozás szerint a helyi önkormányzat az Flt. 8. §-a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során a) közfoglalkoztatást szervez, b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, c) döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit, d) az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. A helyi önkormányzat a Mötv. 15. §-a szerint feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben – biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Munkahelymegőrző támogatás iránt is lehet igényt benyújtani a munkaügyi kirendeltséghez az átmeneti működési problémákkal küzdő munkaadók gazdasági szerkezetváltásának, foglalkoztatási struktúra váltásának segítése a meglévő munkahelyek megtartására és a csoportos létszámleépítés megelőzésére. A támogatott munkáltatónak intézkednie kell a vállalkozás likviditásának megőrzése érdekében, vállalnia kell a támogatásban érintett létszám továbbfoglalkoztatását. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük
28
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők résztvevők év résztvevők összesen
2009 2010 2011 2012 2013
fő
fő
%
fő
%
fő
%
0 20 38 57 0
0 0 0 0 0
0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%
0 0 0 0 0
0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%
0 20 38 0 0
0,0% 100,0% 100,0% 100,0% 0,0%
f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Az elmúlt években már több alkalommal került megrendezésre a Türr István Képző és Kutató Intézet, valamint városunk önkormányzata által közösen szervezett tájékoztató előadás és kompetenciamérés a városban. A TÁMOP projekt célja, hogy a tartósan hátrányos helyzetbe került álláskeresők, valamint a fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű munkavállalók átképzését és elhelyezkedését, társadalmi felzárkózását segítse. g) mélyszegénységben élők és romák intézményekben történő foglalkoztatása
települési
önkormányzati
saját
fenntartású
29
A szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos mutatószámok listáját 2001-ben határozta meg az Európai Unió, e szerint Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. Ennek megfelelően a szegénységben élő, meghatározásánál a háztartások összes nettó jövedelmét kell figyelembe venni úgy, hogy minden egyes háztartástag munkából, társadalmi juttatásból, illetve vagyonból származó jövedelmét összegezni kell, majd csökkenteni szükséges a fizetendő adókkal és járulékokkal. A KSH 2011. évi felvételéből származó kimutatása szerint a szegénységi küszöb forintban kifejezve alig haladta meg a nettó 62.000 Ft-ot.1 A mélyszegénységgel sújtottak közé azokat sorolják, akiknek különösen alacsony, a medián jövedelmek 40%-a alatti a jövedelme. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetés, előnyben részesítés a foglalkoztatás területén – Ebktv. 21. § - 23. § Az Ebktv. fenti paragrafusai rögzítik, hogy egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz pl. a munkához jutás során, a munkához jutás felvételi eljárása keretében, stb. Előfordulnak olyan speciális helyzetek, amikor indokolt, hogy a munkáltató különbséget tegyen helyzetük, tulajdonságuk, jellemzőjük alapján a munkavállalók között, ezért az Ebktv. értelmében nem minősül az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének, ha az a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. A 23. § biztosítja annak a lehetőségét, hogy törvény, kormányrendelet, illetve kollektív szerződés a munkavállalók meghatározott körére – a foglalkoztatási jogviszonnyal vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggésben – eltérjen az egyenlő bánásmód követelményétől, amennyiben ennek célja valamely hátrányosabb helyzetű csoporttal kapcsolatban előnyben részesítési szabályok meghatározása, pozitív diszkrimináció alkalmazása. A foglalkozási diszkrimináció elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál érezteti hatását. A foglalkozási diszkrimináció mértéke és a munkaerő-piaci státusz között erős összefüggés található. A nem foglalkoztatottak csoportja (munkanélküliek és inaktívak együtt) és azokon belül a roma származású nem foglalkoztatottak szenvedték el legnagyobb valószínűséggel a hátrányos megkülönböztetést eddigi életútjuk során. A munkaerőpiacról való korai kiszoruláshoz leginkább az egészségi állapottal, a származással és az életkorral összefüggő foglalkozási diszkrimináció járul hozzá.2
1 2
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/laekindikator/laekindikator11.pdf http://www.egyenlobanasmod.hu/tanulmanyok/hu/Foglalkozasi_Tardos_Katalin.pdf
30
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény az elmúlt években is többször módosításra került. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős mértékben átalakult. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerültek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekszik a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. A kötelezően nyújtandó ellátásokat 2015. március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következőek: - aktív korúak ellátása, - időskorúak járadéka, - ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj), - közgyógyellátás (alanyi és normatív formák), - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A hatáskörváltozás tehát az aktív korúak ellátását érinti, a felsorolt többi ellátást az eddigiekben is a járási hivatalok állapították meg. AZ EGYES ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK: I. Aktív korúak ellátása (jogszabályi háttér: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (a továbbiakban: Szt.), 33.§-37/C.§, az átmeneti rendelkezések vonatkozásában: 134.§, 134/B.§) Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a (25 650 Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás. Az aktív korúak ellátásának megállapítása 2015. március 1-től a járási hivatal hatáskörébe került. Ettől az időponttól kezdődően az ellátással kapcsolatos ügyek intézésére a járási hivatal jogosult. A kérelmeket továbbra is be lehet nyújtani a polgármesteri hivataloknál, amelyek azt továbbítják a járási hivatalok részére. Az aktív korúak ellátása keretében megállapítható ellátástípusok és az ellátásra jogosultak körei esetenként változtak. I.1. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályaiban nem történt változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal állapítja meg. A támogatás havi összege – 2014-hez hasonlóan – 22 800 Ft.
31
I.2. Rendszeres szociális segély nevű ellátás 2015. március 1-től megszűnt. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhetnek jogosultságot. Az új rendszer bevezetésének lépései a következők voltak: A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek ellátásra való jogosultságát a jegyző 2015. január 1. és 2015. február 28. között felülvizsgálta. A felülvizsgálat eredményeként a jegyző határozatban megállapította, hogy az ügyfél 2015. március 1-től milyen ellátásra jogosult. Automatikusan, az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosultak azok a személyek, akik azért voltak jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják. Ha vállalják a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz kapcsolódó együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphatnak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak voltak rendszeres szociális segélyre. Ha a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalta, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kellett szüntetni.
32
Az újonnan bevezetett egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kellett kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változott: Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma 2015. évben 46 662 Ft.) A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy esetében a családi jövedelemhatár összege 26 220 Ft, mert a fogyasztási egység arányszáma:1, az önym. 92%-a: 26 220 Ft.) Az Szt előírásai alapján a Képviselő-testület megalkotta a szociális igazgatásról és a szociális és a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 4/2015. (II.20.) önkormányzati rendeletét. II. Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatás szabályai 2015. március 1-étől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehetett benyújtani. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik 2015. március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakul: Ha az ellátásra való jogosultságot 2014. december 31-ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra. Ha a hatóság 2015. január 1-ét követően döntött a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak 2015. február 28-ig lehetett biztosítani. Szarvas Város Önkormányzata a települési támogatás keretében biztosít támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. III. Adósságkezelési szolgáltatás Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai 2015. március 1-étől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére 2015. március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani. Az önkormányzat a települési támogatás keretében biztosít támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára. IV. Méltányossági közgyógyellátás A méltányossági közgyógyellátás szabályai 2015. március 1-től kikerültek a szociális törvényből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem kötelező. Méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehetett benyújtani. A korábban hatályos szabályokat kell alkalmazni, tehát az ellátásra való jogosultság egy éves időtartamban fennáll az alábbi esetekben: 33
· ·
Ha az ellátásra való jogosultságot 2015. március 1-jét megelőzően megállapították, vagy Ha az ellátásra való jogosultság megállapítása iránti eljárás 2015. február 28-án folyamatban volt.
Az önkormányzat a települési támogatás keretében biztosít támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez. V. Méltányossági ápolási díj Az ellátás biztosítása a települési önkormányzatok számára korábban és jelenleg sem kötelező. A méltányossági ápolási díj szabályai 2015. március 1-jétől kikerültek a szociális törvényből. A 2015. március 1-ét megelőzően megállapított ellátások az önkormányzat mérlegelésétől függően biztosíthatóak 2015. március 1-jét követően, települési támogatás formájában. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében ellátást biztosíthatnak a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére. Szarvas Város Önkormányzata korábban sem biztosított méltányossági ápolási díjat, és települési támogatás formájában sem biztosítja azt. VI. Önkormányzati segély (jogszabályi háttér: Szt. 45.§) Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához. A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig kellett megalkotnia.
34
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti év segélyben részesülők fő lakónépesség száma 2008 2009 2010 2011 2012
11925 11819 11712 11599 11251
segélyben részesülők %
73 106 83 8 115
0,6% 0,9% 0,7% 0,1% 1,0%
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év 2008 2009 2010 2011 2012
nyilvántartott álláskeresők száma
álláskeresési járadékra jogosultak
fő
fő
%
890 745 810 532 666
214 242 179 170 115
24% 32,5% 22,1% 32,0% 17,3%
35
Álláskeresők támogatása A támogatott képzésben részesíthető személyek körét és a képzési támogatásként adható juttatásokat az Flt. 14. §-a rögzíti. A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló támogatások nyújthatók az Flt. 16. §- alapján a munkaadó részére a törvényben rögzített feltételek esetén. Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás nyújtható az Flt. 17. §-a szerint a legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs járadékban részesülő magánszemélyek számára, legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás keretében. A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásáról az Flt. 18. §-a rendelkezik, eszerint pályázati eljárás keretében, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltató Az álláskeresők ellátására vonatkozóan az Flt. 25. §-a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskereső személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése szerinti feltételeknek. Az Flt. 30. §-a szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési támogatást kell megállapítani a jogszabályban rögzített feltételek esetén. Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségtérítés állapítható meg az Flt. 32. §-a szerint.
36
3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres Foglalkoztatást helyettesítő Azoknak a száma, Azoknak a száma, szociális segélyben támogatás (álláskeresési akik 30 nap akiktől helyi részesülők támogatás) munkaviszonyt nem önkormányzati év tudtak igazolni és az rendelet alapján 15-64 évesek munkanélküliek %FHT jogosultságtól megvonták a fő fő %-ában ában elesett támogatást 2008 204 1,71 66 8,2 0 0 2009 37 0,31 209 27,9 0 0 2010 58 0,49 286 40,5 0 0 2011 54 0,47 n.a. n.a. 0 0 2012 84 0,75 468 72 0 0
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány 3.4.1. sz. táblázat lakásállomány1
1
Forrás : TEIR, Szarvas Város Önkormányzata
37
év
összes lakásállomány (db)
bérlakás állomány (db)
szociális lakásállomány (db)
2008
7 531
257
237
2009
7 538
250
237
2010
7 549
251
237
2011
7 550
253
238
2012
7 739
257
240
2013
7 743
257
244
Az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító és egyéb lakáscélra használt de nem lakáscélú ingatlanokról nem volt fellelhető adatunk.
b) szociális lakhatás Az önkormányzati rendelet az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, valamint elidegenítésükről - rendelkezik a szociális bérlakáshoz jutás feltételeiről. A lakáshoz jutás pályázat útján történik. A megüresedett önkormányzati bérlakásokra pályázatot ír ki az önkormányzat. A pályázatokat az önkormányzati bérlakás iránti igénnyel rendelkezők nyújthatják be. A pályázatokat a képviselő-testület bírálja el rászorultsági szempontokat figyelembe véve. Évente több alkalommal kerül sor pályázat kiírására, ezáltal a rászorultak közül többen juthatnak szociális bérlakáshoz. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Az önkormányzat nem lakás céljáró szolgáló ingatlanokat lakáscélra nem biztosít. Nincs tudomásunk arról, hogy a város területén nem lakás céljára szolgáló ingatlanokban élnének. 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők11
11
év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008
514
39
2009
514
79
Forrás : Szarvas Város Önkormányzata
38
2010
631
123
2011
868
117
2012
943
106
A legveszélyeztetettebb csoportok a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülők, kedvezőtlen jövedelmi helyzetű családok, pályakezdők, nagycsaládosok, a hajléktalansággal veszélyeztetett, az erőszak áldozatai pl. kilakoltatás előtt álló családok, a lakásfenntartási nehézséggel küzdők, a lakhatással összefüggő adósságot felhalmozott háztartások és súlyos betegséggel küzdő családok.
g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Összességében elmondható, hogy a külterületi lakosok lényegesen rosszabb szociális helyzetben élnek, mint a belterületi lakosok többsége. Helyzetükből adódóan nehezebben juthatnak el a városban megtalálható szolgáltatókhoz. Részükre a közszolgáltatások mindegyike sem biztosítható. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület: olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges; szegregációval veszélyeztetett terület lehet egy önálló településrész, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény értelmében a településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Az anti-szegregációs terv elkészítéséhez kidolgozott útmutató12 nyomán szegregátum az a településrész, ahol az alacsony státuszú lakosság - az aktív korú népességen belül a legfeljebb 8 osztályos iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya meghaladja az 50%-ot. 12
Útmutató az Anti-szegregációs terv kidolgozásához, In: Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára, 2007. október, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi szakállamtitkárság 117. o.
39
a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) A 2001. évi népszámlálásból levezetett adatok alapján Szarvas a városrészek lakosságának összetétele szempontjából számottevő belső különbségeket mutat. Az adatszolgáltatás korösszetétel, iskolázottság és foglalkoztatás, lakásállomány Szarvas Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája szempontjából teszi lehetővé a városrészek vizsgálatát. A statisztikai adatok és arányszámok alapján számos meghatározó probléma jelenik meg, amelyek szegregációs tényezőként is szerepet játszanak. Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás (és helyiség) gazdálkodást. A törvény rögzíti az önkormányzatok számára a hajléktalanság megelőzésének, és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét 2013. január 1-jétől.13 A problémapontok lassú, ám folyamatos enyhülését az intézkedési tervtől, az elmúlt években hatékonynak bizonyult programoktól és az új intézkedések bevezetésétől várjuk. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján – ahogy a helyzetelemzés fejezetben már írtuk – kijelölve érezzük az utat, hogy a már definiált, megoldást sürgető problémákat a rendelkezésre álló anyagi források erejéig mielőbb orvosoljuk. Mindezekhez az oktatásfejlesztést, a szakképzett munkaerőt, a szarvasi fiatal családok támogatását és nem utolsó sorban munkahelyek teremtését tartjuk elsődlegesen fontosnak, hogy megelőzhető – vagy legalábbis enyhíthető - legyen a szegregációs hátrányok továbbörökítése. A város esélyegyenlőségi intézkedései a lakhatáshoz, a szociális szolgáltatásokhoz, az infrastruktúrához, különös tekintettel a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést könnyítik. Az alacsony státuszú lakosság esélyegyenlőségi problémáinak megoldásához elengedhetetlen a támogató képzések és szolgáltatások tervezése, amelyek közép- és hosszú távon csökkenthetik a munkaerő-piaci hátrányokat.
13
Éves jelentés a lakhatási szegénységről, 2011. Habitat for Humanity Magyarország, 2012. június
40
A problémapontok lassú, ám folyamatos enyhülését az intézkedési tervtől, az elmúlt években hatékonynak bizonyult programoktól és az új intézkedések bevezetésétől várjuk. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján – ahogy a helyzetelemzés fejezetben már írtuk – kijelölve érezzük az utat, hogy a már definiált, megoldást sürgető problémákat a rendelkezésre álló anyagi források erejéig mielőbb orvosoljuk. Mindezekhez az oktatásfejlesztést, a szakképzett munkaerőt, a szarvasi fiatal családok támogatását és nem utolsó sorban munkahelyek teremtését tartjuk elsődlegesen fontosnak, hogy megelőzhető – vagy legalábbis enyhíthető - legyen a szegregációs hátrányok továbbörökítése. A város esélyegyenlőségi intézkedései a lakhatáshoz, a szociális szolgáltatásokhoz, az infrastruktúrához, különös tekintettel a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést könnyítik. Az alacsony státuszú lakosság esélyegyenlőségi problémáinak megoldásához elengedhetetlen a támogató képzések és szolgáltatások tervezése, amelyek közép- és hosszú távon csökkenthetik a munkaerő-piaci hátrányokat. Anti-szegregációs területek és veszélyeztetett területek A városi szegregátumok feltárása a módszertani útmutató alapján, a KSH és önkormányzati adatszolgáltatás alapján történt. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a Statisztikai Hivatal által felmért szegregátumok mutatói a 2001-es általános helyzetről adnak képet.
41
A 2001-es adatok alapján beazonosított szegregációs területek ma is veszélyeztetett területek, mellettük újabb városrészek kerültek előtérbe. (A térképen jelölt 3. és 5. terület.) Ugyanakkor vizsgálatunkban követjük az anti-szegregációs útmutató jelöléseit és a vonatkozó területek konkrét elemzésében térünk ki a településrészek részletes leírására, speciális helyzetük bemutatására, majd megállapítást teszünk arra Szarvas Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája vonatkozóan, hogy a jelenlegi állapotokat tekintve mely területek bizonyulnak valóban súlyosan szegregált területnek. Az elemzésben öt területet emeltünk ki. Az öt városrészből kettő a 2001-es adatok alapján szegregált terület. Az elemzésben továbbá részletesen kitérünk két veszélyeztetett területre. Utóbbi két városrész tekinthető jelenleg a leghátrányosabb helyzetben lévő területnek Szarvason. Kitérünk továbbá a KSH által feltüntetett, a térképen jelölt 5. sz. területre, amely lényegében nem minősülhet ténylegesen szegregátumnak, hiszen nem él lakosság a területen. Anti-szegregációs területek (KSH szegregációs mutatója alapján): 1. Zrínyi M. u. – Táncsics M. u. – belterületi határ 2. Antiszegr.ter._2.: Hoffmann u. – Bem J. u. – Vasút u. Veszélyeztetett területek, melyekre kiemelt figyelmet kell fordítani: 3. Benka Gyula u. – Liliom u. – Martinovics u. 4. Irinyi u. – Benka Gyula u. – Szent László u. (KSH jelölte a területet, de nem releváns az elemzés szempontjából, nincs lakosság a területen, köztemető funkció) 5. Simonyi-szőlő b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Általános, a szegregált területekre és a veszélyeztetett területekre egyaránt vonatkozó jellemzés: Az eredmények azt mutatják, hogy szegregátumok és a veszélyeztetett területek a város külterületet érintő részein találhatók - egy kisebb zárványtól eltekintve (2. sz. szegregátum) a lakótelepi városrészhez közel. Minden vizsgált terület a kertvárosban található. Az a tény, hogy a leromlott városrészek leginkább a külterületen (1 kiemelten veszélyeztetett terület) vagy a város belterületének peremén húzódnak (a térképen jelölt további négy terület, a két szegregátumot is magában foglalva), mindenképp jelzésértékű és a külterületi vagy a külterülettel közvetlenül határos lakosság szegregált helyzetére hívja fel a figyelmet. Ezen megfontolásból az antiszegregációs terv a külterületi viszonyok rendezésének módjára is kitér.
42
c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai
Két ilyen releváns terület van Szarvason a 2001-es adatok alapján, valamint a már említett harmadik, tévesen. Kiemelésre kerül még, a KSH szegregációs adatai alapján nem említett, de városi szinten rendkívül súlyos problémákkal küzdő két városrész, amelyből az egyik a város belterületének peremén (térképen jelölt 3. sz. terület) és külterületen (térképen jelölt 5. sz. terület) található. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés E fejezet jogszabályi környezetét az alábbiakban foglaljuk össze. Elsőként kiemeljük az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés,házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény.
43
Az Ebktv. rendelkezése értelmében az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyítómegelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát.
a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek év részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
2008
11
8
3
2009 2010 2011 2012
11 11 11 9
8 8 8 7
3 3 3 2
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008
789
2009 2010 2011 2012
866 778 833 711
44
A közgyógyellátásban részesülők számának alakulását nagymértékben befolyásolja a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változás. A közgyógyellátás kétféle jogcímen állapítható meg, alanyi és normatív jogcímen. A méltányosságból az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint állapítható meg települési támogatás a gyógyszerkiadások viseléséhez.
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év
ápolási díjban részesítettek száma
2008
92
2009 2010 2011 2012
102 117 126 94
45
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díjra jogosultság is többféle jogcímen állapítható meg. Itt is megkülönböztethető az alanyi ápolási díj, a fokozott ápolást igénylők részére megállapítható ápolási díj és a méltányossági ápolási díj. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Városunkban minden évben lehetőség nyílik a lakossági tüdőszűrő vizsgálata. A tüdőszűrő vizsgálatot korszerű digitális szűrőberendezéssel végzik a szakemberek. Az önkormányzat biztosítja a szűrővizsgálat elhelyezését és a szükséges tárgyi feltételeket. Széleskörű lakossági felhívásokkal ösztönözzük a minél magasabb számú részvételt. Magyarországon az emlőrák okozta halálozás nőknél a daganatos megbetegedések között a tüdőrák után a második helyen áll. Évente 7 500 új megbetegedést regisztrálnak, többségüket előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel, és mintegy 2 400 nő életét követeli az emlőrák. A daganatos betegségek okozta halálozások ellen a szűrővizsgálat segítségével történő korai felismerés és kezelés a legígéretesebb módszer. Jóllehet, a szűrés ma Magyarországon minden érintett számára elérhető, sajnos kevesen élnek vele. A mellrák miatti halálesetek 30%-a megelőzhető lenne, ha a szűrővizsgálaton a céllakosság legalább 70%-a megjelenne. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A közétkeztetés szereplői igyekeznek az egészséges táplálkozás követelményeit betartani. Ebben nagy szerepe lenne a családoknak is, hiszen az egészséges életmódra, egészséges táplálkozásra való törekvésnek, szokások kialakításának a családi élet színterén kellene megtörténnie. Sajnos a gyerekek körében nagyon népszerű az édességek, cukrozott üdítők, sós chipsek fogyasztása. Az elterjedt energiaitalok kifejezetten károsan hatnak az egészségre. A népegészségügyi szolgálat ellenőrzései körébe tartoznak a főzőkonyhák is. Megállapításai között szerepel, hogy az ételekben kismértékben magas az energiatartalom, magas a hozzáadott cukor és a sótartalom, kevés a teljes kiőrlésű gabona termékek előfordulása. e) sportprogramokhoz való hozzáférés
46
A város életében fontos szerepet tölt be a sport. A sportcentrumok számos sportrendezvénynek adnak helyet. A Városi Strandfürdő és Uszoda 4 medencével várja a vendégeket. A gyógymedence minősített 3640 C°-os alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvize kiválóan alkalmas a reumatikus, a mozgásszervi, a nőgyógyászati megbetegedések utókezelésére. A strandmedence 28-30 C°-os vize fiataloknak és időseknek is egyaránt lehetőséget ad a nyári élmények gyűjtésére. A vízforgatós gyermekmedence szolgálja ki a 0-6 éves korosztály igényeit. A strand 50 méteres versenymedencéje az úszást kedvelőknek is ideális helyszín. Az egész évben nyitva álló fedett uszodában 25 méteres feszített víztükrű medence található. Az uszoda nemcsak a helyi, hanem a környékbeli települések úszásoktatását is szolgálja. Az itt élők körében jelentős igény van az uszoda bővítésére, amely lehetővé tenné valamennyi korcsoport számára az uszoda egész évben való használatát.
f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 41.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint A helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16.§ és A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Törvény 5.§-a alapján a Szarvasi Kistérséget alkotó nyolc település közül hat település önkormányzatának határozatával 2004. július 1. napjával megalakult a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása. A kistérség települései felismerték, hogy a települési önkormányzatok önmagukban és egyedül egyre nehezebben tudják kötelező és vállalt feladataikat ellátni, ezért Szarvas Város Önkormányzata a kistérségi modell-kísérletben való részvételt szorgalmazta. A kistérség a feladatok közös ellátását azzal a céllal fogalmazta meg, hogy a kistérség valamennyi lakosának esélyegyenlőséget, azonos szintű feladatellátást tudjon biztosítani, tekintet nélkül arra, hogy az állampolgár a kistérség mely településén él. A társulás a következő alap és szakosított szociális szolgáltatásokat látja el: - családsegítés - étkeztetés - tanyagondnoki szolgáltatás - házi segítségnyújtás / Jelzőrendszeres segítségnyújtás - támogató szolgáltatás - nappali ellátások - ápolást-gondozást nyújtó intézmények - lakóotthonok - rehabilitációs intézmények
47
g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. Folyamatosan tájékoztatjuk a lakosságot a gyermekjogi, ellátottjogi, betegjogi képviselők elérhetőségéről. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A pénzbeli ellátások és a közszolgáltatások szervezése során pozitív diszkriminációval segítjük a célcsoporthoz tartozókat. Ez részben szabályozási eszközökkel, részben eljárások bevezetésével, részben a nyilvánosság eszközeinek alkalmazásával történik.
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása
a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, a munkahelyek, önkormányzati intézmények, a templomok, a civil szervezetek. Városunk kedvező természeti adottságokkal, értékekkel rendelkezik, polgáraink többsége lokálpatrióta. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A közösségi együttélés és az azokból óhatatlanul fakadó konfliktusok kezelése általában a szocializáció és a tanult viselkedés során sajátítható el. Természetesen az egyén társas viselkedése attitűdje, személyiségvonásai és az egyén konfliktuskezelési technikái is szerepet játszanak a megoldásban.
48
Mai életünkben egyre gyakrabban fordulnak elő a konfliktusok megoldására adott válaszok között az erőszakos megoldások, ezek nem jók, mert rossz példát mutatnak, és igazából csak feszültséget szülnek, amelyek későbbi problémákhoz vezetnek. A városi társadalmon belül a népcsoportok megoszlása alapján a legnagyobb létszámú csoport a cigányság. Nem mutatnak igazából érdeklődést a közösségi közművelődési tevékenység felé. Nem jellemző részvételük helyi sport és közművelődési tevékenységekben. Ezen felül a közösségi együttélés részesei a zenei, vallási, életmódbeli stílust felvevő szubkultúrák is, melyben igazán nincs konfliktus. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A civil szervezetek aktívak, sokszínű tevékenységeikkel hozzájárulnak a város fejlődéséhez. Az Önkormányzat pályázati lehetőségek biztosításával, rendszeres tájékoztatással és folyamatos párbeszéd fenntartásával segíti munkájukat. Számos civil szervezet önkéntes munkájával és adományok közvetítésével enyhíti a hátrányos helyzetű családok mindennapjait. A szolidaritás és felelősség mind magánemberekben, mind a városban működő gazdasági szervezetekben jelen van.
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 115-116. §-ai rögzítik. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata többek közt a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira, A helyi nemzetiségi önkormányzat önként vállalt feladatot láthat el különösen a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatással összefüggő ügyekben, a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és a közfoglalkoztatás területén, valamint településüzemeltetési és településrendezési feladatok körében. A nemzetiségi önkormányzat együttműködését az állami és a helyi önkormányzati szervekkel a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 79-86. §-ai rögzítik. A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén - biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A szarvasi Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselői folyamatosan együttműködnek a szarvasi Polgármesteri Hivatallal, az önkormányzat részéről mindig meghallgatásra találnak. Az önkormányzat pályázati együttműködéssel is segíti a cigányság képviselőit. 49
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Jelentős adathiány a helyzetelemzést segítő Esélyegyenlőségi relevanciájú adatgyűjtési- és adattáblák kitöltése során. elemzési terv készítése. A szegénység oka és következménye a tartós Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. munkanélküliség, számuk nem csökken. Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése. átöröklődése. Felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése. Ösztöndíj alapítása a pályakezdés megkönnyítése érdekében. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését A munkaerőpiac elvárásainak megfelelő akadályozza a munkalehetőségek hiánya, a nem nemcsak a végzettség és a szakképzettség, megfelelő szakmaválasztás, a szakmai hanem a különböző személyes kompetenciák, tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség. szakmai és gyakorlati tudás megszerzésének elősegítése. A helyi közösségi szolidaritás nem eléggé Az önkéntes munka megismertetése, széleskörű és fejlett a város lakossága körében. elismertetése, ösztönzés az ilyen jellegű tevékenységre és az abban való részvétel feltételeinek megteremtése, tájékoztatás, figyelem felhívás.
50
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Az Országgyűlés elfogadta a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényt majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a „Legyen Jobb a Gyermekeknek 2007-2032” Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek.
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. §
Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) óvodáztatási támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás,
§
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása.
§
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.
§
A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családbafogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) a nevelésbe vétel, 51
e) a nevelési felügyelet elrendelése, f) az utógondozás elrendelése, §
Az ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak: a) a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket gyakorló szervek és személyek (Gyvt. 16. §), b) a fővárosi főjegyző, c) a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, d) a helyettes szülő, nevelőszülő, e) a gyermekjogi képviselő, illetve amennyiben a gyermek panaszának orvoslása érdekében feltétlenül szükséges a betegjogi képviselő, illetve az ellátottjogi képviselő, f) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, g) a gyermekvédelmi szakértői bizottság.
a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.
52
A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre - külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra - megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg.
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 14
14
év
védelembe vett 18 év alattiak száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008
41
11
161
2009
42
17
176
2010
43
30
298
2011
51
18
326
2012
40
27
344
Forrás : Szarvas Város Önkormányzata
53
b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma15 Ebből Rendszeres Kiegészítő Ebből tartósan Rendkívüli tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg gyermekvédelmi beteg év kedvezményben kedvezményben fogyatékos kedvezményben fogyatékos részesítettek részesítettek gyermekek részesítettek gyermekek száma száma száma száma száma 2008
795
n.a.
0
0
163
2009
782,5
n.a.
0
0
414
2010
850,58
n.a.
0
0
316
2011
783,5
n.a.
0
0
351
2012
664
73
0
0
303
15
Forrás. : Szarvas Város Önkormányzata
54
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a család egy főre eső jövedelme arányában állapítják meg. Ezen, a Nkntv. 2013. szeptember 1-éig hatályos rendelkezése szerint ,hátrányos helyzetűnek minősülő gyermekekre vonatkozó adatszolgáltatást viszonylag megbízhatónak - míg ugyanezen körbe tartozó de legfeljebb nyolc általános iskolai végzettségű szülőkkel rendelkező gyermekek számát (halmozottan hátrányos helyzetűek) pontatlannak - találták az erre irányuló felmérések. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak egy része ugyanakkor nem jelenik meg az októberi statisztikához kötődő adatszolgáltatásban abban az esetben, ha erre az időre esik a jogosultságuk megállapítása. Fontos, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülők legtöbbször nem a megemelkedett jövedelem miatt esnek el a jogosultságtól, hanem azért, mert az alapvető papírjaik is elvesznek, hiányoznak, vagy egy válási szakaszban – vagy egyéb más okból – nem, vagy nehezen tudnak jövedelemigazolást szerezni házastársuktól, illetve az elmaradt gyermektartás ellenére nem indítanak hatósági eljárást, ami pedig lehetővé tenné a jövedelem igazolását. Mindezen okok éppen a legszegényebb, legrászorulóbb családokat érintik. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Szarvas Város Képviselő-testülete évek óta csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíjpályázathoz, ezzel is támogatva a nehéz helyzetben lévő gyermekek továbbtanulását.
55
d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma16 Ingyenes 50 százalékos Ingyenes Ingyenes étkezésben mértékű Óvodáztatási Nyári étkezésben tankönyvrésztvevők kedvezményes támogatásban étkeztetésben év résztvevők ellátásban részesülők részesülők száma iskola étkezésre száma részesülők 1-8. jogosultak száma száma száma óvoda száma évfolyam 1-13. évfolyam 2008
146
310
477
1092
0
273
2009
181
360
423
1018
7
181
2010
200
389
409
1175
8
168
2011
177
348
382
1167
8
86
2012
199
393
374
1020
7
280
e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A nem magyar állampolgárságú gyermekek esélyegyenlőségnek biztosítása esetén az elsődleges cél, hogy a gyermekek bejussanak a számukra megfelelő közoktatási intézményekbe, illetve oktatásuk során az interkulturális pedagógiai program megszervezésének feltételei biztosítottak legyenek. A köznevelési törvény minden Magyarországon élő vagy tartózkodó gyermek számára előírja az oktatásban történő kötelező részvételt, a magyar menedékjogi törvény pedig kifejezetten hivatkozik a gyermek mindenek felett álló érdekének elvére. A nagyobb befogadó állomásokon megjelenő, külföldi állampolgárságú gyermekek egy része nem kerül be közoktatási intézménybe, vagy aránytalan utaztatással, intézményváltás során jut csak hozzá oktatási szolgáltatáshoz. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A Gyvt. gyermeki jogokat szabályozó 6. §-a szerint minden gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, önálló életvitelének megteremtéséhez. Joga van arra, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, az egészségére káros szerek elleni védelemben részesüljön. A Gyvt. 17 § (3) bekezdése alapján a veszélyeztetettség megelőzése és
16
Forrás : Szarvas Város Önkormányzata, szarvasi közoktatási intézmények
56
megszüntetése érdekében történő együttműködési és kölcsönös tájékoztatási kötelezettség is kiemelten fontos.
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A szociális alap- és szakellátáshoz kapcsolódó szempontok érvényesítése, tehát a gyermekek megfelelő ellátáshoz történő hozzáférése érdekében szakmaközi, tehát nemcsak a szociális terület szakembereinek objektívabb probléma-megközelítése és helyzetelemzése indokolt. A HEP során ezért a cél a jelzőrendszer tényleges, helyi működésének feltérképezése és esetleges hiányosságainak hatékony és mérhető orvoslása. A jelzőrendszer standardjainak hiányosságai és a környezettanulmányok szenzitív adatokra vonatokozó szabályozása helyi korrekciókat és odafigyelést kíván. A veszélyeztetettséget a jelzőrendszer széleskörű, minden jelzőrendszeri tag bevonásával kell meghatározni. A veszélyeztetettség helyzetének felismerése gyakran az együttműködésre kötelezett szakemberek hiányos jelzései miatt maradnak rejtve. A rendelet szerint definiált veszélyeztetettség – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot gyakran igen nehezen felismerhető helyzetekből adódik. Igen nagy a látencia a gyermekek bántalmazása, a szexuális abúzus, gyerek és/vagy szülő alkohol- vagy drogfogyasztása kapcsán. A látencia okai között szerepel, hogy a sértett gyermek gyakran nem tudja, hová fordulhat segítségért, illetve a bántalmazott gyermek és családja nem kerül a gyermekvédelmi rendszer látókörébe, nem kerül kapcsolatba olyan szakemberekkel, akik a bántalmazás gyanújára felfigyelhetnének (ld. ombudsman jelentése az AJB-2227/2010). A helyzetelemzés során ezért nemcsak a meglévő szolgáltatások felsorolását, hanem azok ismertségét, ,,akadálymentességét” és hatékonyságát is szükséges feltárni és mérni. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008
8
73
2009
8
73
2010
8
71
2011
6
95
2012
7
75
57
b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői
év
Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma
Háziorvos által ellátott személyek száma
Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma
Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma
2008
0
92 889
25 749
0
2009
0
97 481
26 215
0
2010
0
93 002
25 525
0
2011
0
87 687
22 012
0
2012
0
91 617
20 770
0
Az egészségügyi szolgáltatóknak szorosabb kapcsolatot kellene fenntartaniuk a pedagógusokkal, tájékoztassák őket a gyermekek egészségügyi állapotáról, alapvető elsősegély nyújtási ismeretekről, az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás tüneteiről, a bántalmazás fizikai jeleiről. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok
58
4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma
év
bölcsődék száma
bölcsődébe beírt gyermekek száma
2008
1
95
67
2009
1
92
67
2010
1
99
67
2011
1
88
87
2012
1
82
87
A szociális szempontból felvett gyerekek (pl.: munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) számára vonatkozó adatok nem állnak a rendelkezésünkre, tekintettel arra, hogy az intézmények ezen adatokat nem jogosultak kiadni. 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év
családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma
2008
0
0
2009
14
0
2010
14
0
2011
28
0
2012
28
0
59
d) gyermekjóléti alapellátás Az önkormányzat kötelező feladatainak sorába tartozik a gyermekvédelem helyi ellátórendszerének kiépítése és működtetése. A gyermekvédelmi rendszer egyik meghatározó eleme a gyermekjóléti alapellátás, mely hatékony működése esetén kiemelten szolgálja a prevenciót, elősegítve ezzel az 1997. évi XXXI. törvény (gyermekvédelmi törvény) alapelveinek és céljainak megvalósulását. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról) A gyermekjóléti szolgáltatást ellátások teljesítésével, ellátások közvetítésével, és szervező tevékenységgel, vagyis családgondozással, szolgáltatással és programokkal kell biztosítani, melyet úgy kell megszervezni, hogy az szükség esetén kiterjedjen a településen élő valamennyi gyermekre. A gyermekjóléti szolgáltatás a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátás. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia - a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, - a családban történő nevelkedésének elősegítéséhez, - a veszélyeztetettség megelőzéséhez, - a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, - a gyermek családból történő kiemelésének megelőzéséhez. - a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítését ill. a utógondozását. Az alapellátás célja, hogy a gyermek és családja lakóhelyén kapja meg azt a támogatást és segítséget, amely a gyermekek jólétéhez szükséges. A gyermekvédelem rendszerén belül a gyermekjóléti szolgáltatás a gyermekjóléti alapellátások közé tartozik. Biztosítására a települési önkormányzat köteles, a gyermekjóléti szolgálat útján. A szolgáltatás tartalma nem csak a veszélyeztetett gyermekekre irányul, hanem minden családra illetve a kockázati csoportokra is a prevenció keretében. e) gyermekvédelem A gyermekvédelem egyike azon közfeladatoknak, melyek ellátásáról a társadalom nem mondhat le. Egy olyan társadalomban, ahol még alakulóban van az új értékrend, ahol a család - mint a társadalom legkisebb közössége - megítélése változik, ahol mélyül a szegénység, ahol a munkanélküliség nem mérséklődik, ahol a társadalmi hátrányok újratermelődése zajlik, ott a legnagyobb vesztesek a gyermekek lehetnek nem kellő odafigyelés mellett. 60
Egy jól működő gyermekvédelmi rendszernek a fentiekből adódóan kiemelt jelentősége van. Egy jó rendszer képes csökkenteni a gyermekek-fiatalok hátrányát, megszakítja a társadalmi újratermelődés láncolatát képzéssel, felzárkóztatással, egyéni gondozással, személyiségfejlesztéssel, a munka világába történő bevezetéssel, lakhatás támogatással és egyéb szolgáltatásokkal. A gyermekvédelem területén fokozott figyelmet kell fordítani az iskolai hiányzásokra és a bűnelkövetésekre. Ezen a területen még komoly feladatok állnak előttünk. Az iskolai hiányzások gyakran összefüggésben állnak bűncselekmények elkövetésével. A bűnelkövető fiatalkorúak illetve gyermekkorúak tekintetében megállapítható, hogy jellemzően olyan családból kerülnek ki, ahol a társadalmi devianciák együttesen jelentkeznek. Nincs pozitív családmodell, a társadalmi együttélés szabályai nem irányadóak, gyakran a szülők is bűncselekmények elkövetéséből tartják el magukat. A gyermekben is korán kifejlődik a bűnözésre való hajlam. Nem ritka eset sajnos, hogy a szülő küldi lopni a gyermekét, hiszen tisztában van azzal, hogy nem büntethető. További probléma az is, hogy a fiatalkorúak gyakran csoportokba verődve követnek el bűncselekményeket, egymást biztatják, így nem ritka a személy elleni erőszak sem. A fiatalkorúak körében megfigyelhető, hogy életkoruk növekvésével egyre komolyabb fajsúlyú bűncselekményeket követnek el. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzetben a gyermekvédelmi jelzőrendszer szereplőihez lehet fordulni. Az iskolákban működő gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök sokat tudnak segíteni a hozzájuk fordulóknak. Elsődleges segítségük az azonnali jelzés a gyermekjóléti szolgálat felé. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Szarvas város körintézményei folyamatosan szerveznek az igényekhez igazodó egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokat. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv
A gyermekétkeztetés normatív kedvezményeire vonatkozó jogi szabályozást a gyermekvédelmi törvény tartalmazza. A normatív kedvezmény 100 %-os kedvezményezettjei a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult bölcsődések, óvodások, általános iskolások, valamint intézményben elhelyezett fogyatékos gyermekek. 50 %-os normatív kedvezmény részesei a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő középfokú oktatásban résztvevő gyermekek, valamint a három- vagy többgyermekes családok gyermekei, továbbá a tartósan beteg, fogyatékos tanulók. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei
61
Hátrányos megkülönböztetésről nincsenek információk. A bölcsőde, óvodák és iskolai intézmények, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi, továbbá a családsegítő szolgáltatások és juttatások segítik a hátrányos helyzetbe került gyermekek, gyermekes családok életkörülményeinek javítását és a gyermekek egészséges fejlődését, a gyermekek érdekeit és esélyegyenlőségét szem előtt tartva. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Számos program szabad választás alapján vehető igénybe (pl. ingyenesen délutáni tanórán kívüli foglalkozások, napközi, szakkör), a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek alacsony számban veszik igénybe, mivel gyakran nem maradnak délutánra az iskolában. Egyes tanórán kívüli programok finanszírozására elsősorban csak pályázatokból van forrás. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy az 1. számú mellékletben e fejezethez elhelyezett adattáblák egy részének kitöltéséhez elengedhetetlen a partneri együttműködés, hiszen az oktatási intézmények 2013. január 1-étől – az óvodák kivételével – nem önkormányzati fenntartásúak. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló (Nkntv. 4. §-ának 13. pontja) b) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők csoportja (Nkntv. 4. § 25. pont) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá 62
személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek (Nkntv. 4. § 3. pont). 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai17 ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db 7
Az óvoda telephelyeinek száma
3
Hány településről járnak be a gyermekek
575
Óvodai férőhelyek száma
22
Óvodai csoportok száma
06-18
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
az önkormányzati óvoda egész nyáron nyitva tart Hiányzó Fő létszám
A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek
47
0
47
0
Gyógypedagógusok létszáma
2
0
Dajka/gondozónő
22
0
Kisegítő személyzet
7
0
Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.18
év
3-6 éves óvodai óvodai korú gyermekcsoportok férőhelyek gyermekek száma száma száma
óvodai feladatellátási helyek száma
óvodába óvodai beírt gyógypedagógiai gyermekek csoportok száma száma
2008
460
23
620
5
543
0
2009
445
24
625
5
570
0
2010
435
24
645
5
548
0
17
18
Forrás : szarvasi közoktatási intézmények 18 Forrás : szarvasi közoktatási intézmények
63
2011
430
23
620
5
549
0
2012
439
22
560
5
516
0
Biztosítani kell az intézményben az esélyegyenlőséget, az egyenlőtlenséget okozó különböző területeken: § § §
szociális hátránnyal rendelkező; sajátos nevelési igényű; egyéb hátrányokkal rendelkező gyermekek esetében.
Fontos, hogy a gyermek minden életkorban megkapja a megfelelő fejlesztéseket annak érdekében, hogy továbblépéskor kudarcmentesen tudjon haladni, de legalábbis kevesebb kudarcnak legyen kitéve, kevesebb kudarcot éljen meg. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)
(pl.
iskolára/óvodára
jutó
Magasabb a hiányzási arány, a lemorzsolódás aránya a halmozottan hátrányos helyzetű diákok körében, többségük szakiskolában tanul tovább. A HHH tanulók sikeres érettségiig való eljutása, valamint a minőségi szakképzésben való helyt állásuk érdekében szükséges a középiskolai oktatásban az integrációs nevelés módszertani kultúrájának elterjesztése. A sikeres továbbtanulás érdekében a jelenleg is működő Tanoda program támogatására nagy szükség van, megcélozva a 910. évfolyamon tanulókat is. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció Az óvodába érkező gyermekek képességeinek felmérése, a korai fejlesztés elmaradása miatt a későbbiekben nehezebben kezelhetőek a tanulási nehézségek. Elengedhetetlen a Difer-mérés 4 éves korban történő elvégzése, és a hátránykompenzáló fejlesztések beépítése az óvodai programokba. A magasabb HHH-s arányú intézményekben megfigyelhető a szociális kompetenciák elmaradása. Adaptált program alapján szükséges az életvezetési, egészségfejlesztő, mentálhigiénés készségek fejlesztése. Integrációs felkészítés Pedagógiai Rendszere19 (IPR)
19
A kézirat lezártakor hatályos szabályozók: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet XIX. fejezet: Különleges pedagógiai célok megvalósításához igazodó nevelés- és oktatásszervezési megoldások 67. A képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés szabályai 171. §, 172. § és 68. Az óvodai fejlesztõ program megszervezése 173. §. Magyar Közlöny. 2012. augusztus 31., valamint: Miniszteri Közlemény (megjelent az Oktatási Közlöny 2007. máj. 14. LI. évf. 11. számában) a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló iskolai és óvodai integrációs programról.
64
A szociális hátrányok enyhítése, a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése érdekében az általános iskola és a középfokú iskola képességkibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. A képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével. A képesség-kibontakoztató felkészítésben a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű tanuló vehet részt20. Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára fejlesztő programot szervez, melynek keretében a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet folytat. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint az óvodai fejlesztő program megvalósítása az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program alapján zajlik. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 171. § - 173. §). d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A versenyképes munkaerőképzés, a beilleszkedés segítése, a családi háttérből eredő nehézségek enyhítése érdekében elengedhetetlen az átmenetek (óvoda-iskola, iskola-középiskola) erősítése a szociális háló, az intézmények közötti együttműködések erősítésével. A közoktatási feladatok ellátására kötött társulás működése zavartalan, a társulás területén az óvodai nevelés, az általános iskolai és a középiskolai nevelés-oktatás, valamint az alapfokú művészetoktatás feltételei biztosítottak. A bejáró tanulók számára a közlekedési lehetőség folyamatosan biztosított. 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma21 Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma
Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma
általános iskolások száma
fő
fő
fő
fő
%
2010/2011
624
561
1185
761
64,2%
2011/2012
628
561
1189
763
64,2%
tanév
napközis tanulók száma
20
A képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevők, ezen belül is a sajátos nevelési igényű tanulók létszám-számításával kapcsolatban ld. a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 171. § (5) bekezdését: ”...A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának megállapításánál a sajátos nevelési igényűhalmozottan hátrányos helyzetű tanulókat csak akkor kell figyelembe venni, ha iskolai nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban, csoportban történik. Azokat a sajátos nevelési igényű tanulókat, akik a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott iskolai tagozaton, osztályban, csoportban teljesítik tankötelezettségüket, és akikről a szakértői bizottság által kiadott szakvélemény megállapította, hogy kizárólag a többi tanulótól elkülönítetten oktathatóak, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának, arányának meghatározására irányuló valamennyi számításnál figyelmen kívül kell hagyni. ” 21 21 Forrás : szarvasi közoktatási intézmények
65
2012/2013
630
593
1223
789
64,5%
4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai22
általános iskolai osztályok száma
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban
tanév 1-4 5-8 1-4 5-8 összesen összesen évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon
általános iskolai feladatellátási helyek száma db
2010/2011
29
27
56
0
1
1
4
2011/2012
29
27
56
0
1
1
4
2012/2013
31
27
58
0
0
0
4
22
22
Forrás : szarvasi közoktatási intézmények
66
4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban23
tanév
8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban fő
%
2010/2011
180
100
2011/2012
148
100
2012/2013
162
98.75
e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az óvodai nevelésben az SNI gyermekekkel gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus foglalkozik, a gyógyszeres kezelés mellett nyugodt, fejlődésüket szolgáló környezetben. Az általános iskolai oktatásban az SNI gyermekek számára elérhető az integrált nevelés és a gyógypedagógiai oktatás. A középiskolai oktatásban integrált oktatás érhető el az SNI gyermekek számára. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A településen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számaránya jelentős, a hátrányos helyzetű tanulók száma kiugróan magas. A szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő iskolás gyermekek közül sokan lemorzsolódnak, nem tudják befejezni az általános iskolát.
Az Integrációs Pedagógiai Program által elért gyermekek körét szélesíteni kell.
Gyakori a fiatalkorúak terhessége. A fiatalkorúak még felkészületlenek az anyaságra, semmit nem tudnak a terhességről, saját maguk ellátására is képtelenek. A fiatalok számára nincsenek megfelelő szabadidős programok ennek következtében különösen veszélyes a csellengés, magára hagyottság.
A szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő iskolás gyermekek segítése az iskola elvégzésében, felzárkóztatási programok szervezésével, szakemberek bevonásával. Felvilágosító előadások, programok szervezése szakemberek bevonásával.
Fontos a fiatalok számára szabadidős programokat szervezni, bevonni őket a közösségi életbe.
A fiatalok bűnelkövetővé és áldozattá válása A gyermekek felkészítésében a helyi társadalom - a egyaránt előfordul. A gyermekbántalmazás és a lakosság és a civil szervezetek - nagyobb mértékű
23
23
Forrás : szarvasi közoktatási intézmények
67
bűnelkövetések gyakori előfordulása.
bevonására lenne szükség. Programok szervezése a bűnmegelőzés és gyermekbántalmazás elleni harc jegyében. A veszélyeztetettek és az ellátottak száma Komplex adatbázis létrehozása, mely a folyamatosan emelkedik, a halmozott problémákkal veszélyeztetettség megelőzésében, a kialakult küszködő gyermekekről nem minden esetben tud a veszélyeztetettség megszüntetésében az érintett szakágazatok által észlelt, regisztrált jelzőrendszer. információkat, elvégzett tevékenységeket egy közös, adatvédett információs rendszerben integrálja, biztosítva ezáltal, hogy a problémák megoldásában részt vevő intézmények, szervezetek egy adott védendő, fejlesztendő gyermekről egészében átlássák a felderített problémák és beavatkozások összességét.
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez: ·
Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében.
·
a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv,
·
a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról,
·
a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról.
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. §-a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő
68
személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év
Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
férfiak
nők
férfiak
nők
férfiak
nők
2008 2009 2010 2011
6093 4882 5986 5896
6083 6008 5981 5915
5628 4482 5550 5631
5658 5663 5607 5648
465 400 436 265
425 345 374 267
2012
5 741
5 691
5 393
5 373
348
318
69
70
b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A munkavállalók foglalkoztathatósági kompetenciáinak fejlesztése – azaz a lifelong learning programok fokozott figyelmet kell, hogy kapjanak. Az újrakezdők (GYED/GYES/GYET, ápolási díjasok illetve egyéb okok miatt a munkaerő-piacról időszakosan kiszorultak), az alacsony
71
iskolázottságúak, elavult képzettségűek munkaerő-piaci alkalmasságának fejlesztése elengedhetetlen. Ez nemcsak szakképzést jelent. 2012 júliusában indult a „Nő az esély” – ezer roma nő képzése (TÁMOP 5.3.1.B-1) elnevezésű kiemelt program, amely 1000 roma nő szociális és gyermekjóléti szakmákra való képzését és foglalkoztatását tűzte ki céljául. A program általános céljai között szerepel a foglalkoztathatóság növelése, a társadalmi integráció, illetve a roma nők társadalmi foglalkoztatásának és befogadásának javítása. A program céljai közé tartozik a roma nők szociális és gyermekjóléti szakmákra való képzése, szociális és gyermekjóléti intézményekben való foglalkoztatása, közösségmérése, illetve közösségfejlesztése, komplex felmérése és felzárkóztatása. Városunkban is bekapcsolódtak a programba. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A nők esetében is magas azoknak az aránya, akik alacsony iskolai végzettségűek, illetve a munkaerő-piacon már nem kelendő a szakmájuk, szakmai tudások. Ezekben az esetekben képzésekre, illetve átképzésekre van szükség. Tapasztalataink szerint a nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak
· a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, · a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, · a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Az anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják megszerezni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A közösségi esélyegyenlőség akcióprogram céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. E célok megvalósulásához szükséges az a tudatformálás és szemléletváltás, amely ezen a területen is biztosítja az esélyegyenlőséget. Tapasztalataink szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. Olyan önkormányzati programok szervezésére van szükség, amely a GYES lejártát követően segíti a visszatérést. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A nők esetében feszültség tapasztalható az otthoni és a munkahelyi kötelezettségek teljesítése között. A nőknek – annak ellenére, hogy aktívan jelen vannak a munkaerőpiacon – a hagyományos női szereppel szembeni elvárásoknak is meg kell felelniük. A családi élet és a háztartásban végzett 72
munka területén a társadalom időben, energiában és felelősségben is nagyobb szerepet ró a nőkre, mint a férfiakra. A két területen való helytállás követelménye irreális. A gyermekvállalás a nő munkaerő-piaci boldogulása ellen hat, viszont a mai nehéz gazdasági helyzet a legtöbb esetben nem teszi lehetővé a nők számára, hogy csak családi életüknek szenteljék magukat. Ez annál is inkább nem lehetséges, mivel nagyon sok családban a férfi munkanélküli, ennek következtében az ún. „családfenntartói” szerepet is a nőknek kell felvállalniuk. A nők munkaerő-piaci elhelyezkedése szempontjából lényeges a gyermekek számára nyújtott napközbeni ellátásokhoz történő hozzáférés, így e ponton belül szükséges a hozzáférés feltételeinek vizsgálata. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint óvodában, iskolában. Bölcsőde A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Családi napközi A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. Családi gyermekfelügyelet A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját otthonában. A családi gyermekfelügyelet a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést. A családi gyermekfelügyelet keretében két évestől négy éves korig gondozható gyermek. Házi gyermekfelügyelet A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani.
73
Alternatív napközbeni ellátás Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott, - a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás, - a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételekkel. Óvoda Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. (Nkntv. 8. §)24 Általános iskola Az Nkntv. értelmében 2013. szeptember 1-étől az általános iskolában 16 óráig kell megszervezni a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. A törvény 4. §-ának 4. pontjában rögzíti továbbá az egész napos iskola fogalmát, mely olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A védőnői szolgálat nemcsak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem feladata a kismama segítése, hogy ezzel támogassa a felügyelete alá tartozó gyermek megfelelő testi és mentális fejlődésének biztosítását. A védőnő kapcsolatban áll a családdal, a kisgyermekellátó intézményekkel és a gyermekorvossal is, így adott településen árnyalt képpel rendelkezik a családok gyermekellátási és nevelési helyzetéről. Szakemberként hatékony segítséget képes nyújtani a családoknak, ez pedig szorosan összefügg a hozzá tartozó gyermekek számától. 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 0-3 év közötti gyermekek átlagos gyermekszám év védőnők száma száma védőnőnként 2008 2009 2010 2011 2012
24
8 8 8 6 7
584 586 569 567 523
73 73 71 95 75
Az Nkntv. 2014. szeptemberétől 3 éves kortól teszi kötelezővé az óvodai részvételt.
74
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A nők elleni erőszakos magatartásnak több formáját ismerjük, ide tartozik a zaklatás, a szexuális erőszak, és a családon belüli erőszak. A családon belüli erőszak formái lehetnek a szóbeli, a lelki, a testi, a szexuális és a gazdasági erőszak. A családon belül az erőszak olyan személyeket ér, akik valamilyen szempontból kiszolgáltatott helyzetben vannak az őket bántalmazó elkövetővel szemben. Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A gyermekvédelmi, szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként, a jelzőrendszerek alapján egyre több esetre derül fény, egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Városunkban nincs anyaotthon és családok átmeneti otthona, az önkormányzatnak ez nem is tartozik kötelező ellátási feladatai közé. A krízishelyzetben lévők a családsegítő szolgálathoz fordulhatnak segítségért. A családsegítő szolgálat megkeresi az adott problémára leginkább megfelelő megoldást. Tájékoztatást nyújt az anyaotthonokról, segítséget ad az anyaotthonba történő elhelyezéshez.
5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Szarvason szükséges a nők társadalmi szerepvállalásának erősítése. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A roma nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők különösen, többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a 75
munkaerőpiacon. Ennek oka egyebek között a magyar társadalom hagyományos családmodelljében keresendő: még ma is sokan vallják, hogy a nők helye a ház körül, a családban van, nem a munkaerőpiacon. Ezt a szemléletet tovább súlyosbítják a nőkkel kapcsolatos negatív sztereotípiák. A munkanélküliség aránya körükben magasabb, ez össztársadalmi probléma, amelyen komplex programokkal lehet enyhíteni. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A nők esetében a gyes, gyás után a Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerő-piacra visszajutást a szaktudás munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó nők által kedvezményesen igénybe elavultsága akadályozza. vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körét. Adathiány: Kevés a konkrét információ, Civil szervezetek bevonásával információ és további információgyűjtés szükséges adatgyűjtés a nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémákról és a felszámolásukra irányuló kezdeményezésekről. A nők gyakran válnak a családon belüli Helyi kezdeményezéssel, felvilágosító erőszak áldozataivá. munkával, média bevonásával fel kell hívni a figyelmet a családon belüli erőszak Nem áll rendelkezésre elegendő bölcsődei Bölcsődei férőhelyek bővítése. férőhely, emiatt a munkaerő-piacra való Családi napközik létrehozásának elősegítése. visszatérés nehézségekbe ütközik. Részmunkaidős foglalkoztatás, atipikus Támogatásokkal, pályázatokkal ösztönözni foglalkoztatási lehetőségek hiánya. kell a munkáltatókat arra, hogy a női munkavállalók részére a gyermekek ellátása, illetve az idős hozzátartozók ápolása miatt részmunkaidős, illetve egyéb atipikus foglalkoztatási formákat alkalmazzanak Ebben az önkormányzat és intézményei példát mutathatnának.
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Mint a fejlett európai országokban, nálunk is az egyik legnagyobb problémát a társadalom öregedése jelenti. Hazánkban is gyorsul az öregedés folyamata, növekszik az átlagéletkor.
76
A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: – növekszik az átlagéletkor, – magasabb a középkorúak halandósága, – nők hosszabb élettartama („feminization of ageing”). Az időskorban jellemző megbetegedések - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a dementia kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott dementia.
6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma
összes nyugdíjas
2008 2009 2010 2011 2012
2 587 2 528 2 474 2 411 2 278
3 663 3 595 3 464 3 433 3 341
6250 6123 5938 5844 5619
77
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete A demográfiai adatokra vonatkozóan a települést bemutató fejezethez használt adattáblák további elemzése ajánlott. Itt hangsúlyt kell helyezni a demográfiai trendekre. További tábla az 1. számú mellékletben található ehhez a fejezethez. A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők vonatkozásában az alábbi jogszabályi rendelkezések irányadók:
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 1. saját jogú; és 2. hozzátartozói nyugellátásokat biztosít. A saját jogú nyugellátások körébe tartozik: 1. az öregségi nyugdíj, 2. a rehabilitációs járadék. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás: 1. az özvegyi nyugdíj; 2. az árvaellátás; 3. a szülői nyugdíj; 4. a baleseti hozzátartozói nyugellátások; valamint 5. özvegyi járadék. Időskorúak járadéka A Szt. értelmében az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. A hatályos jogszabályok szerint az illetékes járási hivatal állapítja meg.
a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzetére tekintettel az egészségesek szívesen végeznének jövedelem kiegészítő tevékenységet. Erre nincs esély a munkaerő-piacon, kivéve, ha speciális tudással rendelkezik. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A munkáltatók kész munkaerőt akarnak és nagyon keveset kívánnak törődésben és anyagi értelemben fordítani az alkalmazottaikra. A munkavállalóknak ez által sem motivációja sem lehetősége nincs szervezett fejlesztésbe bekapcsolódni. Különösen a középkorú és idősebb 78
korosztálynál probléma ez, mert a fiataloknak az iskola elvégzése után még jó néhány évig versenyképes lehet a tudása. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs ilyen információ Szarvason. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Alapszolgáltatások A szociális alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma nappali ellátásban 64 év feletti lakosság száma részesülő év időskorúak száma 2008 2009 2010 2011 2012
fő 3 198 3 222 3 216 3 247 3 287
fő 260 238 247 322 274
% 8% 7% 8% 10% 8%
79
6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma25 év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008 2009 2010 2011 2012
18 18 19 20 19
b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A közművelődési szervezetek rendezvényeinek kulturális sokszínűsége a hagyományápolásra és új értékek teremtésére épül. A programok szervezésével, valamint közösségek létrehozásával céljuk a helyi társadalom kapcsolatrendszerének építése, civil szervezetek és egyéni kezdeményezések fogadása, támogatása és az együttműködés révén az információ áramlásának biztosítása. c) idősek informatikai jártassága A könyvtárban nyilvános számítógépek állnak rendelkezésre. Szükség esetén e-tanácsadó áll az idős emberek rendelkezésére a segítségnyújtásban, hogy megismerjék és használják az egész életen át tartó tanulást támogató digitális kulturális adattartalmakat. Az időskorúak nagyobb része azonban továbbra is tájékozatlan a számítógépes ismeretek terén. A digitális világ félelemmel tölti el őket, nem kívánnak megismerkedni a számukra ismeretlen, érthetetlen dolgokkal.
25
25
Forrás : Szarvas Város Önkormányzata
80
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen 2013-ban Szarvas Város Önkormányzata csatlakozott a „Segítő kezek az idősek otthoni biztonságáért értékteremtő közfoglalkoztatással, közösségi szolgálattal és önkéntes tevékenységgel” című projektehz, amelynek elsődleges célja a településünkön élő legidősebb idős (80 év feletti) lakosság felkutatása, akik egyébként nincsenek az önkormányzatok látókörében, de koruk és magányuk miatt veszélyeztetett helyzetben vannak. Hosszú távú célja pedig egy olyan önkéntességre és közösségi szolgálatra épülő segítő hálózat kialakítása, amelynek segítségével elérhetőek lesznek a 80 év feletti idős lakosok, valamint önkormányzatunk elő kívánja segíteni, hogy ezek az idős emberek az önálló életvitelüket magányuk enyhítésével, saját otthonukban a lehető leghosszabb ideig tudják fenntartani.
Az alábbi alapelvek mentén kell összeállítani a helyi programot, az abban foglalt célokat és intézkedéseket: · Az emberek a korral mindinkább különböznek egymástól, nincs ún. egységes öregedési minta, de kimondható, hogy van egészséges öregedés. · Az idős emberek azért betegek, mert megbetegedtek, és nem azért, mert idősek. · Az idősödéssel mindinkább az "öt I"-vel lehet számolni orvoslásban, ápolásban, gondozásban egyaránt. Ezek: Immobilitás (mozgásképtelenség), Instabilitás (állásképtelenség vagy probléma), Intellektuális hanyatlás és az Iatrogénia (az egészségügyi ártalmak Inkontinencia (vizelet-, széklettartási problémák)). · Az idősebbeknél a már említett változások és jellemzőik miatt a velük való stratégiák speciálisak, körültekintő és gondos munkát igényelnek, személyre szabottan, a kapacitást figyelembe véve és mégis hatékonyan.
81
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Az idősebb, de még aktív korú – Pályázati lehetőségek felkutatásával és nyugdíjkorhatárhoz közelálló - korosztály kiaknázásával képzéseken való részvétel munkaerő-piaci esélyei rosszak. Ennek okai folyamatos biztosítása. között elsősorban az elavult szakmák, az átképzés hiánya. A munkáltatók sem iskoláznak már be idősebb munkavállalót. Az idősek jövedelmi helyzete nem megfelelő Civil szervezetek munkahely teremtő a békés öregkor finanszírozására, a mukaerő- képességének fokozása - pályázati piacon hátrányos megkülönböztetésben tevékenységük generálása, támogatása szenvednek. Szükséges a jövedelemkiegészítő foglalkoztatási lehetőségek biztosítása A morbiditási statisztikák rangsorában - a Rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások daganatok, keringési zavarok, szív- és bővítése. érrendszeri megbetegedések, ízületi Szűrővizsgálatok biztosítása. problémák - mellett pszichés problémák Prevenciós szemlélet erősítése, az leggyakrabban előforduló betegségek. egészségtudatos magatartás fejlesztése Gyakran válnak áldozattá. Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése. Magas az egyedülélők aránya. Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Képzések igény szerinti bővítése.
82
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.
7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A Fot. 15-16. §-a értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti.
83
Fogyatékkal élő munkavállaló, aki
a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved. Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki a) rehabilitációs ellátásban részesül, b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült. (Flt. 57/B §.) Gyakori probléma, hogy kevés a foglalkoztatási lehetőség, nem megoldott a foglalkoztatáshoz szükséges akadálymentesítés, nem biztosítottak különleges eszközök és feltételek. A védett foglalkoztatás túlsúlya mutatkozik az integrált foglalkoztatással szemben. Probléma továbbá, ha nem áll rendelkezésre olyan foglalkozatási szakember, aki a fogyatékos személy állapotának ismeretében javaslatot tesz a foglalkoztatás jellegére és helyére. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Előfordulhat, hogy a fogyatékos személyt akadályozottsága miatt nem foglalkoztatják a végzettségének és képzettségének megfelelő álláshelyen. (pl.: felsőfokú végzettsége ellenére alacsonyabb végzettséggel is betölthető foglalkoztatást ajánlanak neki.) A fizikai akadályozottság esetében célszerű felmérni, hogy a fogyatékos személy alkalmazásának mely feltételei hiányoznak. Az akadálymentesítési javaslatban célszerű a fogyatékosság jellege és a fogyatékos személyek száma alapján rangsorolni, hogy az akadálymentesítés lépései milyen sorrendben és ütemezéssel kövessék egymást. A rámpa és kijelölt parkoló nemcsak mozgássérült személyek, hanem más csoportok részére is hasznosak (nők, kisgyermekesek, idősek), az információs táblák, a vizuális információk megerősítése akusztikus információkkal, például közlekedési eszközökön alkalmazva. Fontos a célpályázatok felkutatása és az akadálymentesítés komplex, rövid- közép- és hosszú távú terveinek elkészítései. Garanciát jelent rehabilitációs szakmérnök és szakember bevonása a tervezésbe, valamint érintett fogyatékos ember bevonása a tervezés és a megvalósítás teljes folyamatába. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Országos adatok: A saját lakókörnyezetben, lakóotthonban élő fogyatékos személyeknek nyújt alapszolgáltatást a támogató szolgálat. A támogató szolgálat többek között a különböző közösségi és szabadidős szolgáltatások elérésében (mind szállítás, mind kommunikáció szintjén) ad támogatást, emellett az igénybevevő környezetében, lakásán nyújt fejlesztést, gondozást, segíti az önálló életvitelt, támogatja az ön-érdekérvényesítést. A szolgáltatás 2013-ban mintegy 24 ezer fő számára volt elérhető.
84
A személyes szociális gondoskodási ellátások közül nappali ellátás (klub, fejlesztő napközi otthon stb.) keretében 2013-ban mintegy 7 ezer fő részére biztosítottak ellátást. A nappali ellátás a saját lakókörnyezetben élő fogyatékos személyeknek napközben nyújt fejlesztést, étkezést, segít az önálló életvitelben és a társadalmi szerepek gyakorlásában. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008
506
16
2009
489
20
2010
454
18
2011
1151
16
2012
1060
25
85
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A szociális ellátásokat igénybevevők között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, nyilvántartott adattal azonban csak az alanyi jogon közgyógyellátásban részesülők, az időskorúak járadékában, súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásában, súlyos fogyatékos hozzátartozó ápolása címén ápolási díjban részesülőkre vonatkozóan rendelkezünk. A fogyatékkal élőket az önkormányzat különböző kedvezményekkel támogatja. A helyi adókról szóló önkormányzati rendelet pl. a fogyatékos személyek részére 50 %-os kedvezményt állapít meg a kommunális adó területén. Az utóbbi években több jogszabály született, melyek a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiben, a fogyatékosság minősítésében eredményeztek jelentős változásokat. A korábban elfogadott „hétpontos” orvosi szakvélemények helyett a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek minősítik a közlekedőképességet. A súlyos mozgáskorlátozottak pénzbeli támogatásként nyújtott közlekedési támogatása megszűnt. A fogyatékossági támogatás összege viszont 2013. június 1. napjával emelkedett. Ezt megelőzően az összeg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százalékos arányában volt meghatározva, annak 65, illetve 80 %-ában. (18.525 Ft, 22.800 Ft). A jogszabály módosítást követően folyósított összeg 19.500 Ft, illetve 24.000 Ft havonta. §
Fogyatékossági támogatás: A Fot. 22. §-a alapján biztosított fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.
§
Rokkantsági járadék: A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet értelmében aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 %-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult.
§
Közlekedési kedvezmény: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a értelmében szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult
86
§
Parkolási igazolvány: Parkolási igazolványra az a személy jogosult, 1. aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott, 2. aki látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; mozgásszervi fogyatékosnak minősül, 3. akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló rendelet alapján 2001. július 1jét megelőzően vaknak minősítettek, vagy aki vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül
§
Fogyatékos személyek számára biztosított alap- és szakosított ellátási formák: Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás Szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon
Aktuális jogszabályok: 141/2000(VIII.9.) Korm. rend A súlyos fogyatékossá minősítésének és felülvizsgálatának valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól. 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2006. évi CXVII. törvény egyes szociális tárgyú törvények módosításáról 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az 1998. évi XXVI. törvény szerint minden közhasználatú intézményt utólag alkalmassá kell tenni a biztonságos és akadálymentes használatra, függetlenül attól, hogy az épületek adottságai lehetővé teszik-e az átalakítást minden tekintetben. E követelménynek Szarvas Város Önkormányzata eleget tett. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége
87
7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma26 Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év
önkormányzati fenntartású intézményben
egyházi fenntartású intézményben
civil fenntartású intézményben
2008
30
0
0
2009
25
0
0
2010
23
0
0
2011
20
30
0
2012
20
30
0
2013
9
27
0
c) munkahelyek akadálymentesítettsége Városunkban a munkahelyek akadálymentesítése részben megoldott, ezért törekedni kell a teljes körű megoldásra.
26
26
Forrás : kistérségi szociális intézmény
88
d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége
Tekintettel arra, hogy a jogszabályi módosulások a fenntartó tekintetében változást hoznak ezen szolgáltatások tekintetében, az önkormányzatok együttműködő partnerségi szerepben jelennek meg 2013-tól. Javasoljuk, hogy a 1257/2011 (VII. 21.) Korm. határozatban foglalt nagymérvű változások támogatása, a közösségben hozzáférhető szolgáltatások rendelkezésre bocsátása okán kövessék nyomon a folyamatot egyrészt jogszabályi, másrészt finanszírozási szempontok mentén. Aktuális jogszabály: 1993. évi III. tv ; 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozat e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A várost a vasúti fővonal és helyközi, távolsági buszjárat kapcsolja be az országos közösségi közlekedési hálózatba. A városi buszpályaudvar fel lett újítva, azonban a buszmegállóhelyek állapota nem felel meg az elvárásoknak. Nincs esőbeálló, akadálymentesítés, a buszöböl nem megfelelő, vagy nincs kialakítva, stb. A helyi vasútállomást a MÁV a vonalfejlesztéssel együtt újította fel. Ahhoz, hogy a buszmegállóhelyek megfeleljenek a hatályos jogszabályoknak saját forrásból nem valósítható meg, ezért pályázati összegekre, Európai Uniós források igénybevételére lesz szükség. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése folyamatos. Az egészségügyi, szociális szolgáltatások, a kulturális programokhoz történő fizikai akadálymentesített helyszínen érhetőek el. A hatályos jogszabályoknak megfelelően új beruházás, felújítás akadálymentesített környezet biztosításával történik. Az akadálymentes intézmények még nem minden területen felelnek meg a jogszabályi előírásoknak. Az Önkormányzat tulajdonában lévő járdák, zöldterületek, játszóterek felújítása során is gondoskodni kell a hozzáférés akadálymentességének biztosításáról.
89
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A településen fogyatékossággal élők létszámára, a fogyatékosság formájára és mértékére pontos adat nem áll rendelkezésre. Szükséges a naprakész nyilvántartásuk, a szolgáltatásokkal szembeni igényeik feltérképezése és megvalósításukra komplex program kidolgozása
A célcsoportot támogató civil szervezetekkel együttműködésben a Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ pontos felmérést készít a célcsoport demográfiai mutatóiról, lakhatási körülményeiről, megélhetési problémáiról. Felmérést készít az általuk igénylendő szolgáltatásokról. Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, információs és kommunikációs akadályok megszüntetése, lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló program. Fel kell mérni, hogy az érintett közszolgáltatások megfelelnek-e az infokommunikációs akadálymentesség követelményeinek. Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél nagyobb számban részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon
Közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, az akadálymentes környezet aránya nem 100 %-os. Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatások információs és kommunikációs akadálymentesítés nem teljes. Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén.
90
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása
a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Tevékenységük szerint szabadidős, kulturális, sport, egészségmegőrző, hagyományápoló, szociális, zenei-, népzenei, természetvédő, kisebbségi, rehabilitációs és rekreációs szervezetek működnek a városban. A non-profit szerveződések között legnagyobb súllyal a kulturális egyesületek vannak jelen. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Az Önkormányzattal együttműködő civil szervezetek -
Szarvasi Nyugdíjas Érdekvédelmi Közhasznú Szervezet Pedagógus Szakszervezet Nyugdíjas Klubja Szarvasi Aranykor Nyugdíjas Érdekvédelmi Egyesület Szarvasi Nyugdíjas Club Szarvasi Nyugdíjas Tűzoltók Egyesülete Asztmás Betegek Szarvasi Egyesülete Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szarvasi Csoportja Mozgáskorlátozottak Szarvasi Egyesülete Nagycsaládosok Szarvasi Egyesülete Ótemplomi Szeretszolgálat Magyar Vöröskereszt Területi Szervezete MATUR Szarvasi Egyesülete Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre Szarvas Város Barátainak Köre Szarvasi Polgárőr Egyesület Szarvasi Város- és Környezetvédő Egyesület „NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület Szarvasi Gazdák Hagyományőrző Egyesülete Szarvasi Kézműves Egyesület 584. Sz. Gábor Áron Cserkészcsapat Független Női Szövetség Szarvasi Szlovákok Kulturális Köre „Vernost” Társadalmi Egyesületek Szövetsége Szarvas Városi Szervezete 91
-
Tessedik Sámuel Kertbarát Kör „Szülőföldünk: Szarvas” Egyesület Üldözöttek Szövetsége BULL’S BIKERS M.C. Egyesület Szarvas-Békésszentandrási Körös-Holtág Hasznosító Egyesület Holt-Körös Vízimentő Egyesület Kákafoki Horgász Egyesület Ebtenyésztők Szarvasi Egyesülete Galamb és Kisállattenyésztők Egyesülete Szarvasi Lovas Klub Egyesület Szarvasi Méhész Baráti Kör Tessedik Sámuel Oktatási-Kutatási Szövetség Egyesület Tessedik Sámuel Főiskola Gyermekkert Oktatóközpont Szarvasi Ifjúságért Akciócsoport Egyesület Független Ifjúság Szarvasi Szervezete P-13 Postagalamb Egyesület
c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Szarvas város a környező településekkel jó kapcsolatot ápol, különböző programokat közös szervezés keretében valósítanak meg. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A Roma Nemzetiségi önkormányzattal napi szintű a kapcsolat, az Önkormányzat rendezvényein és programjain rendszeresen képviseltetik magukat. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Szarvason a rendezvények lehetőséget biztosítanak a település lakosságának arra, hogy minél szélesebb körben, minden társadalmi réteget és korcsoportot érintve a települési identitástudat folyamatosan erősödjön. A rendezvények lehetőséget biztosítanak a polgárok számára a közvetlen kapcsolatteremtésre, széleskörű kommunikációra, mely lehetőségként hordozza magában a tervben szereplő problémakörök hatékonyabb megoldását (társadalmi probléma, a lakosok általi közvetlen reagálás). f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Segítenek megvalósítani a munkavállalók rehabilitációját, habilitációját, amely lehetőséget biztosít a munkavállalók nyílt munkaerőpiacra történő visszajutására, valamint az egészségi állapotuk fenntartására, javulására.
92
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába Az állami és önkormányzati intézmények, civil szervezetek, partnerek bevonásával került sor az esélyegyenlőségi program elkészítésére. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Az esélyegyenlőségi Fórum létrejöttével a helyi esélyegyenlőségi program egyeztetésére személyes megbeszélés útján, valamint telefonon került sor.
93
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők
problémák beazonosítása fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid megnevezéssel rövid címmel relevanciájú 1. Jelentős adathiány a Esélyegyenlőségi helyzetelemzést segítő adatgyűjtési- és elemzési terv készítése. adattáblák kitöltése során. 2. A szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség, számuk nem csökken. 3. A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése.
4. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését akadályozza a munkalehetőségek hiánya, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség. 5. A helyi közösségi szolidaritás nem eléggé széleskörű és fejlett a város lakossága körében.
6. Cigány kisebbségi hiánya.
Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése. Felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése. Ösztöndíj alapítása a pályakezdés megkönnyítése érdekében. A munkaerőpiac elvárásainak megfelelő nemcsak a végzettség és a szakképzettség, hanem a különböző személyes kompetenciák, szakmai és gyakorlati tudás megszerzésének elősegítése. Az önkéntes munka megismertetése, elismertetése, ösztönzés az ilyen jellegű tevékenységre és az abban való részvétel feltételeinek megteremtése, tájékoztatás, figyelem felhívás.
képviselet A cigány lakosság összefogását, önszerveződését erősítő programok. A közéletbe történő bevonás feltételeinek megteremtése.
94
Gyermekek
1. A településen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számaránya jelentős, a hátrányos helyzetű tanulók száma kiugróan magas. 2. A szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő iskolás gyermekek közül sokan lemorzsolódnak, nem tudják befejezni az általános iskolát.
3. Gyakori a fiatalkorúak terhessége. A fiatalkorúak még felkészületlenek az anyaságra, semmit nem tudnak a terhességről, saját maguk ellátására is képtelenek. 4. A fiatalok számára nincsenek megfelelő szabadidős programok ennek következtében különösen veszélyes a csellengés, magára hagyottság. 5. A fiatalok bűnelkövetővé és áldozattá válása egyaránt előfordul. A gyermekbántalmazás és a bűnelkövetések gyakori előfordulása. 6. A veszélyeztetettek és az ellátottak száma folyamatosan emelkedik, a halmozott problémákkal küszködő gyermekekről nem minden esetben tud a jelzőrendszer.
Az Integrációs Pedagógiai Program által elért gyermekek körét szélesíteni kell.
A szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő iskolás gyermekek segítése az iskola elvégzésében, felzárkóztatási programok szervezésével, szakemberek bevonásával. Felvilágosító előadások, programok szervezése szakemberek bevonásával.
Fontos a fiatalok számára szabadidős programokat szervezni, bevonni őket a közösségi életbe.
A gyermekek felkészítésében a helyi társadalom - a lakosság és a civil szervezetek - nagyobb mértékű bevonására lenne szükség. Programok szervezése a bűnmegelőzés és gyermekbántalmazás elleni harc jegyében. Komplex adatbázis létrehozása, mely a veszélyeztetettség megelőzésében, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetésében az érintett szakágazatok által észlelt, regisztrált információkat, elvégzett tevékenységeket egy közös, adatvédett információs rendszerben integrálja, biztosítva ezáltal, hogy a problémák megoldásában részt vevő intézmények, szervezetek egy adott 95
védendő, fejlesztendő gyermekről egészében átlássák a felderített problémák és beavatkozások összességét.
Idősek
Nők
1. Az idősebb, de még aktív korú – nyugdíjkorhatárhoz közelálló korosztály munkaerő-piaci esélyei rosszak. Ennek okai között elsősorban az elavult szakmák, az átképzés hiánya. A munkáltatók sem iskoláznak már be idősebb munkavállalót. 2. Az idősek jövedelmi helyzete nem megfelelő a békés öregkor finanszírozására, a mukaerőpiacon hátrányos megkülönböztetésben szenvednek. Szükséges a jövedelemkiegészítő foglalkoztatási lehetőségek biztosítása 3. A morbiditási statisztikák rangsorában - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák leggyakrabban előforduló betegségek. 4. Gyakran válnak áldozattá.
Pályázati lehetőségek felkutatásával és kiaknázásával képzéseken való részvétel biztosítása.
Civil szervezetek munkahely teremtő képességének fokozása - pályázati tevékenységük generálása, támogatása
Rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások bővítése. Szűrővizsgálatok biztosítása. Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése
Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése. 5. Magas az egyedül élők aránya. Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Képzések igény szerinti bővítése. 1. A nők esetében a gyes, gyás után Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a a munkaerő-piacra visszajutást a munkaerőpiactól hosszabb időre távol szaktudás elavultsága maradó nők által kedvezményesen akadályozza. igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körét. 96
Fogyatékkal élők
szervezetek bevonásával 2. Adathiány: Kevés a konkrét Civil információ, további információ és adatgyűjtés a nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi információgyűjtés szükséges problémákról és a felszámolásukra irányuló kezdeményezésekről. 3. A nők gyakran válnak a családon Helyi kezdeményezéssel, felvilágosító belüli erőszak áldozataivá. munkával, média bevonásával fel kell hívni a figyelmet a családon belüli erőszak 4. Nem áll rendelkezésre elegendő Bölcsődei férőhelyek bővítése. napközik létrehozásának bölcsődei férőhely, emiatt a Családi munkaerő-piacra való elősegítése. visszatérés nehézségekbe ütközik. pályázatokkal 5. Részmunkaidős foglalkoztatás, Támogatásokkal, atipikus foglalkoztatási ösztönözni kell a munkáltatókat arra, hogy a női munkavállalók részére a lehetőségek hiánya. gyermekek ellátása, illetve az idős hozzátartozók ápolása miatt részmunkaidős, illetve egyéb atipikus foglalkoztatási formákat alkalmazzanak Ebben az önkormányzat és intézményei példát mutathatnának. 1. A településen fogyatékossággal A célcsoportot támogató civil élők létszámára, a fogyatékosság szervezetekkel együttműködésben a formájára és mértékére pontos Berettyó-Körös Többcélú Társulás adat nem áll rendelkezésre. Szociális Szolgáltató Központ pontos Szükséges a naprakész felmérést készít a célcsoport nyilvántartásuk, a demográfiai mutatóiról, lakhatási szolgáltatásokkal szembeni körülményeiről, megélhetési igényeik feltérképezése és problémáiról. Felmérést készít az általuk megvalósításukra komplex igénylendő szolgáltatásokról. program kidolgozása 2. Közszolgáltatásokhoz, kulturális Fizikai környezetben található és sportprogramokhoz való akadályok megszüntetése, információs hozzáférés lehetőségei, az és kommunikációs akadályok akadálymentes környezet aránya megszüntetése, lakókörnyezet nem 100 %-os. akadálymentesítését szolgáló program. 3. Az önkormányzati felelősségi Fel kell mérni, hogy az érintett körbe tartozó közszolgáltatások közszolgáltatások megfelelnek-e az infoakadálymentesség információs és kommunikációs kommunikációs követelményeinek. akadálymentesítés nem teljes.
97
4. Az egészségügyi prevenciós Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is szolgáltatásokat, a minél nagyobb számban részt vegyenek szűrővizsgálatokat a az egészségügyi szűrővizsgálatokon mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén.
Szarvas jövőképe: Fontos számunka a település minden polgára, akinek a családjában általában él valamelyik célcsoport tagja. Olyan településen kívánunk élni, ahol nem jellemző a tartós munkanélküliség, minimálisra csökkenthető a külterületi lakosok közlekedésének hátránya, ezzel javulhat a mélyszegénységben élő családok helyzete is, szem előtt tartva a lakosok különböző rétegei esélyegyenlőségének biztosítását. Kiemelt területnek tartjuk a település népességmegtartó erejének növelését, a gyermeklétszám csökkentésének megelőzését. Kiterjedt szociális hálót működtetünk, külön figyelmet fordítva az ide települő gyermekes családokra. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az idősek romló egészségi állapotát, lehetőséget biztosítva a szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítására. Elengedhetetlennek tartjuk a kisgyermekes, krízishelyzetbe került nők helyzetének javítását. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a fogyatékkal élők megközelíthessék, elérhessék a helyi közintézményeket, és ott fogyatékosságuknak megfelelően tájékozódhassanak
Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
ADAT-bázis Jelentős adathiány a helyzetelemzést segítő adattáblák kitöltése során.
Rövid: Célcsoport elérése. Közép: Igény, szükségletfelmérés, milyen adatok szükségesek. Hosszú: Az adott célcsoportot érintő problémák feltárása.
98
Esélyegyenlőségi relevanciájú adatgyűjtési- és elemzési terv készítése, kiemelten fókuszálva a romákkal, nőkkel, fogyatékosokkal valamint időskorúakkal kapcsolatos egészségügyi és szociális ellátási, bűnmegelőzési, áldozatvédelmi, településfejlesztési, foglalkoztatási, oktatási, szakképzési területekre Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A Szarvasi Polgármesteri Hivatalban valamint a közintézményekben dolgozók számára érzékenyítő tréning szervezése, amely által megismerhetik az időskorúak, fogyatékos emberek speciális szükségleteit, romológia alapismeretekre tehetnek szert. Kapcsolatfelvétel az iskolákkal, óvodákkal, védőnőkkel, civil szervezetekkel Adatgyűjtési és elemzési terv készítése.
Résztvevők és felelős
Önkormányzat
Partnerek
Iskolák, óvodák, védőnők, civil szervezetek
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
2018. június 30.
Adatgyűjtésben közreműködőkkel együttműködési megkötése. Adatgyűjtési- és elemzési terv megszületése Érzékenyítő tréningen részt vevő személyek száma
megállapodás
Erőforrás, érdeklődés hiánya Humán erőforrás, önkéntesek. Kiadványhoz 200.000 Ft
99
Intézkedés címe:
Munkára!
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
A tartós munkanélküliek aránya és az általános iskolai végzettségűek száma magas. Rövid: Célcsoport elérése, fel kell mérni, hogy a lehetőségekhez mérten mindenki a képességeinek és képzettségének leginkább megfelelő, hatékony és értékteremtő munkát végezhessen Közép: A közcélú foglalkoztatás elindításakor az ellátandó feladatok megtervezését a foglalkoztatottak egyéni képességeire, képzettségére és tapasztalataira szükséges alapozni, Hosszú: Tartós munkanélküliek számának csökkentése. Az önkormányzatnak törekednie kell arra, hogy a közmunkák és közhasznú munkák során értékteremtő közmunka lehetőséget biztosítson az esélyegyenlőségi célcsoporthoz tartozó álláskeresők számára is. A közmunkák kialakításánál előnyben kell részesíteni a hiányzó helyi szolgáltatások kialakításához szükséges humán kapacitás megteremtését. (Pl.: családi napközi, házi gyermekfelügyelet, roma pedellusok, roma pedagógiai asszisztensek alkalmazása, helyi civil szervezetek szakmai kapacitásainak fejlesztése.) Kapcsolatfelvétel a Munkaügyi Központtal- közfoglalkoztatás, képzés Egyéb helyi foglalkoztatások feltárása
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
Önkormányzat
Partnerek
Munkaügyi Központ
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
2018. június 30.
Rövid: Célcsoport elérése legalább 40 %-ban Közép: Munka és képzési szerződés Hosszú: Közfoglalkoztatás továbbfolytatása és egyéb feltárt foglalkoztatási helyek kihasználása.
Erőforrás hiány, a helyi vállalkozók nem érdekeltek a foglalkoztatásban Humán erőforrás, ingyenes képzések, vagy pályázati források képzésre.
100
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Örökség Hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átörökítése
Rövid: Célcsoport elérése Közép: Hátrányos helyzet okainak feltárása Hosszú: Társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése
Célcsoport felmérése Kapcsolatfelvétel a Gyermekjóléti Szolgálattal, iskolákkal
Önkormányzat Gyermekjóléti Szolgálat Iskolák 2018. június 30.
Rövid: Célcsoport hátrányos helyzetének elemzése Közép: Felzárkóztató, fejlesztési programok szervezése, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése Hosszú: Hátrányos helyzet csökkentése
szociális
szakember hiány Humán erőforrás, önkéntesek
101
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Első lépések A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését akadályozó tényezők
Rövid: Célcsoport elérése Közép: A munkaerő piac elvárásainak megfelelő végzettség szakmai és gyakorlati tudás megszerzése Hosszú: Pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének elősegítése Célcsoport felmérése Munkaügyi központtal és az iskolákkal kapcsolatfelvétel Szakmaválasztással kapcsolatos tájékoztatók szervezése A szakmai és gyakorlati tudás megszerzésének lehetőségeire felmérések, egyeztetések Önkormányzat Munkaügyi Központ Iskolák 2018. június 30. Rövid: a lehetőségek felmérésének elemzése Közép: A tájékoztatók segítségével eredményesebb szakmaválasztás Szakmai és gyakorlati tudás megszerzésének lehetőségeire nagyobb tér biztosítása. Hosszú: A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését akadályozó tényezők csökkentése
Továbbra sem megfelelő a szakmaválasztás, gyakorlati tudás biztosítása elmarad Humán erőforrás, önkéntesek
102
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Komplex programok Helyi közösségi szolidaritás hiánya
Rövid: Célcsoport elérése Közép: Önkéntes munka megismertetése Hosszú: Kölcsönös segítségvállalás elősegítése
Önkéntes munka lehetőségeinek felmérése, ösztönzés annak megteremtésére Kapcsolatfelvétel Munkaügyi Központtal, iskolákkal Önkéntes munkával kapcsolatos tájékoztatók szervezése, ösztönzése, elismertetése Önkormányzat Iskolák Munkaügyi Központ 2018. június 30. Rövid: az önkéntes munka lehetőségeiről készült felmérésének elemzése Közép: Az önkéntes munka megismertetése, folyamatos ösztönzés az abban való részvételre. A tájékoztatásoknak és figyelemfelhívásnak folyamatosnak kell lennie. Hosszú: A helyi közösségi szolidaritás széleskörű megismertetése és elfogadtatása a város lakóinak körében.
Önkéntesek hiánya Humán erőforrás, önkéntesek
103
Intézkedés címe:
Hátrányok
Feltárt probléma Az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz (kiinduló értékekkel) hátránykompenzálásának lehetősége Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Közép: Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, óvodákkal, iskolákkal kapcsolatfelvétel Hosszú: Mind vertikális, mind horizontális értelemben szélesíteni kell az Integrációs Pedagógiai Program (IPR) által elért gyermekek és tanulók körét. Az állami fenntartású intézményekben javítani szükséges az IPR komplexitását és hatékonyságát, beleértve az óvodák és a középiskolák körét is. Törekedni kell arra, hogy nem az állami fenntartású oktatási-nevelési intézmények is adaptálják az IPR-t. Önkormányzat Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Iskolák
Határidő(k) pontokba szedve
2018. június 30.
Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
tanulók
Rövid: Célcsoport elérése, szükséglet felmérés
Partnerek
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
tartozó
Rövid: Szükséglet felmérés értékelése Közép: Az állami fenntartású intézményekben javul az IPR komplexitás és hatékonyság Hosszú: A közoktatási infrastruktúra fejlesztési céloknak (valamint az azokat megvalósító pályázatoknak) reflektálnia kell az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozó tanulók esélyegyenlőségének érvényesülése kapcsán felmerült hiányosságokra, hozzáférésüket legalább arányos mértékben garantálni szükséges az újonnan létrejövő fejlesztéshez Humán erőforrás hiánya, forráshiány Az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozó tanulók hátránykompenzálása érdekében kiegészítő források igénylése, illetve a források hatékony felhasználásának monitorozása.
104
Intézkedés címe:
Morzsák
A település általános iskoláiban nem kiegyenlített a halmozottan Feltárt probléma hátrányos helyzetű tanulók aránya, a tendenciák települési szintű (kiinduló értékekkel) közoktatási szegregáció kialakulására utalnak Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Rövid: Célcsoport elérése, lehetőségek felmérés Közép: Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal és az iskolákkal kapcsolatfelvétel, Hosszú: Beavatkozási terv készítése az arányszámok kiegyenlítése érdekében.
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a cigány származású, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók arányának tartós kiegyenlítése az általános iskolák telephelyei és osztályai között. Beiskolázási körzetek rendszeres felülvizsgálata az esélyegyenlőségi szempontok szerint. A szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő iskolás gyermekek segítése az iskola elvégzésében, felzárkóztatási programok szervezésével, szakemberek bevonásával.
Résztvevők és felelős
Önkormányzat
Partnerek
Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Iskolák
Határidő(k) pontokba szedve
2018. június 30.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Rövid: A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a cigány származású, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók arányszáma a közoktatási intézményekben. Közép: Az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozó tanulók részvételének növelése az érettségit vagy hiányszakmát adó képzéseken Hosszú: Beavatkozási terv készítése az arányszámok kiegyenlítése érdekében.
Érdeklődés, humán erőforrás hiánya
105
Szükséges erőforrások
Humán erőforrás, szakemberek
Intézkedés címe:
Családi kapcsolatok erősítése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
A fiatalkorúak felkészületlenek az anyaságra Rövid: Célcsoport elérése, lehetőségek felmérés Közép: Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, iskolák, szakemberek megkeresése Hosszú: Felvilágosító előadások, programok szervezése
Kapcsolatfelvétel szakemberekkel, iskolákkal, együttműködési megállapodások megkötése Felvilágosító előadások, programok szervezése szakemberek bevonásával Önkormányzat Iskolák Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Védőnők 2018. június 30.
Rövid: Felvilágosító előadások, programok Közép: Érdeklődők száma Hosszú: Együttműködési megállapodások fenntartása
Érdeklődők, szakemberek hiánya Humán erőforrások, önkéntesek
106
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Jó idő! A csellengés veszélye, több szabadidős program Rövid: Célcsoport elérése, lehetőségek felmérés Közép: Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, iskolák, önkéntesek, civil szervezetek megkeresése Hosszú: Szabadidős programok szervezése
Az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozó tanulók részvételének erősítése az iskolai és települési programokon, szabadidős tevékenységeken Önkormányzat Iskolák Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Civil szervezetek 2018. június 30.
Az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozó tanulók részvételének arányszáma a szabadidős tevékenységeken, programokon
Érdeklődés, megfelelő program, szakember hiány Humán erőforrás, önkéntesek
107
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Bűnmegelőzés A gyermekbántalmazás és a bűnelkövetés gyakori előfordulása Rövid: Célcsoport elérése, lehetőségek felmérés Közép: Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, iskolák, rendőrség, civil szervezetek megkeresése Hosszú: Programok szervezése
A gyermekek felkészítésében a helyi társadalom - a lakosság és a civil szervezetek - nagyobb mértékű bevonása Programok szervezése a bűnmegelőzés és gyermekbántalmazás elleni harc jegyében. Önkormányzat Rendőrség Iskolák Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Civil szervezetek 2018. június 30. Rövid: Igényeknek megfelelően programok szervezése a bűnmegelőzés és gyermekbántalmazás elleni harc jegyében Közép: Együttműködési megállapodás az iskolákkal, rendőrséggel, civil szervezetekkel Hosszú: Programokon megjelentek száma.
Érdeklődés, szakember és megfelelő programok hiánya Humán erőforrás, szakemberek
108
Intézkedés címe:
Jelzőlámpa
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
A halmozott problémákkal küzdő gyermekekről a jelzőrendszer nem minden esetben tud
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövid: Célcsoport elérése. Közép: Igény, szükségletfelmérés, milyen adatok szükségesek. Hosszú: Az érintett szakágazatok által észlelt, regisztrált adatok gyűjtése
Komplex adatbázis létrehozása, mely a veszélyeztetettség megelőzésében, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetésében az érintett szakágazatok által észlelt, regisztrált információkat, elvégzett tevékenységeket egy közös, adatvédett információs rendszerben integrálja, Önkormányzat Védőnők Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Iskolák 2018. június 30. Rövid: Komplex adatbázis létrehozása Közép: Együttműködési megállapodás a védőnőkkel, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, iskolákkal Hosszú: Ezáltal biztosított, hogy a problémák megoldásában részt vevő intézmények, szervezetek egy adott védendő, fejlesztendő gyermekről egészében átlássák a felderített problémák és beavatkozások összességét.
Érdeklődés, szakember hiány. Az adatbázis hiányos nem teljes körű. Tárgyi eszközök-számítógépek, szakemberek
109
Intézkedés címe:
Vén diák…
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Az idősebb, de még aktív korú – nyugdíjkorhatárhoz közelálló - korosztály munkaerő-piaci esélyei rosszak.
Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövid: Célcsoport elérése, igény, szükségletfelmérés Közép: Képzések Hosszú: Az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozó idősebb, de még aktív korú részvételének erősítése a munkaerő-piacon
Az elavult szakmákkal rendelkezők átképzése. A munkáltatók ösztönzése az idősebb célcsoport foglalkoztatására, átképzésére. Önkormányzat Munkaügyi Központ 2018. június 30.
Rövid: Az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozó idősebb, de még aktív korú részvételének erősítése a munkaerő-piacon Közép: Kapcsolatfelvétel a Munkaügyi Központtal Hosszú: Pályázati lehetőségek felkutatásával és kiaknázásával képzéseken való részvétel biztosítása.
Átképzések hiánya, a munkáltatók nem érdekeltek a foglalkoztatásban Humán erőforrás, pályázati lehetőségek felkutatásával és kiaknázása
110
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Idősek munkában Az idősek jövedelmi helyzete nem megfelelő
Rövid: Célcsoport szakképzettségének felmérése Közép: Szükség esetén átképzés szervezése Hosszú: Helyi vállalkozók ösztönzése az idősek foglalkoztatása esetén
Az idősek jövedelmi helyzete nem megfelelő a békés öregkor finanszírozására, a mukaerő-piacon hátrányos megkülönböztetésben szenvednek. Önkormányzat Munkaügyi Központ 2018. június 30.
Rövid: Szükséges a jövedelemkiegészítő foglalkoztatási lehetőségek biztosítása Közép: Civil szervezetek munkahely teremtő képességének fokozása - pályázati tevékenységük generálása, támogatása. Hosszú: Helyi vállalkozók ösztönzése az idősek foglalkoztatása esetén. A vállalkozókkal megállapodás kötése.
A helyi vállalkozók nem érdekeltek a foglalkoztatásban. Erőforrás hiány Humán erőforrás, pályázati források.
111
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Szűrővizsgálatok, egészségügyi, sport szolgáltatások bővítése Az idősek körében igen jelentős a megbetegedések száma Rövid: célcsoporttal a kapcsolatfelvétel, az előforduló betegségek felmérése Közép: Igényfelmérés, milyen szűrővizsgálat megszervezésére van szükség Hosszú: Az önkormányzat és az egészségügyi intézmények rendszeresen szervezzenek az idősek részére egészségvédelmi programokat, akciókat. Egészségügyi dolgozók képzése, továbbképzése az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozó emberekkel kapcsolatos ismeretekről. Az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozó idősek a szűrővizsgálatokon aktívan vegyenek részt. Önkormányzat Idősekkel foglalkozó civilszervezetek Egészségügyi intézmények 2018. június 30. Rövid: Kapcsolatfelvétel az egészségügyi intézményekkel, idősekkel foglalkozó civilszervezetekkel, valamint együttműködési megállapodások megkötése Közép: Szűrővizsgálatok biztosítása, megvalósított egészségvédelmi programok száma. Hosszú: Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése, a programokon részt vevők száma
Érdeklődés, szűrővizsgálatok, szakemberek hiánya Humán erőforrás, önkéntesek, szakemberek
112
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Védd magad! Idősek védelme nem megfelelően biztosított
Rövid: célcsoporttal a kapcsolatfelvétel Közép: Felmérés az idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedési lehetőségekre Hosszú: Az idősek védelmét biztosító szolgáltatások növekedése
Idősek személyes környezetének, intézkedések bővítése.
otthonának
védelmét
szolgáló
Önkormányzat Idősekkel foglalkozó civilszervezetek Rendőrség 2018. június 30. Rövid: Kapcsolatfelvétel az idősekkel foglalkozó civilszervezetekkel és a rendőrséggel, valamint együttműködési megállapodások megkötése Közép: Az idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedési lehetőségek, polgárőrség. Hosszú: Az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozó idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővülése
Szakember hiány, a védelmét szolgáló intézkedések nem bővülnek
Humán erőforrás
113
Intézkedés címe:
Szociális Háló
Az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozó idősek közt magas az Feltárt probléma egyedülállók aránya (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövid: Célcsoporttal a kapcsolatfelvétel, igény felmérés Közép: Programok, szolgáltatások, képzések szervezésére Hosszú: Az egyedülállók számára lehetőségek biztosítása
Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Képzések igény szerinti bővítése. Önkormányzat Idősekkel foglalkozó civilszervezetek Művelődési Központ 2018. június 30. Rövid: Kapcsolatfelvétel az idősekkel foglalkozó civilszervezetekkel és a Művelődési Központtal, valamint együttműködési megállapodások megkötése Közép: Az idősek személyes aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Képzések igény szerinti bővítése Hosszú: Az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozó idősek számára szervezett programokon részt vevők száma
Megfelelő programok, képzések, érdeklődés hiánya Humán erőforrás, szakemberek
114
Intézkedés címe:
Képzési programok körének szélesítése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
A nők esetében a gyes, gyás után a munkaerő-piacra visszajutást a szaktudás elavultsága akadályozza.
Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövid: Célcsoport elérése, szükséglet felmérés Közép: Kapcsolatfelvétel Munkaügyi Központtal Hosszú: A nők munkaerő-piacra történő visszajutását segítő programok
Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó nők által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körét. Önkormányzat Munkaügyi Központ 2018. június 30. Rövid: Célcsoport elérése, szükséglet felmérés Közép: Munkaügyi Központtal megállapodás megkötése. Megfelelő korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok Hosszú: Az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozó nők munkaerőpiacra történő visszajutását segítő programok. A képzéseken, programokon a részvételi arány
Nem megfelelőek a képzések, érdeklődés hiánya, forrás hiány Humán erőforrás, szervezésére
szakemberek,
pályázati
lehetőségek
képzések
115
Intézkedés címe:
A gyengébbik nem!
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
A nők helyzetére, esélyegyenlőségére vonatkozóan kevés a konkrét információ, további információgyűjtés szükséges
Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövid: Célcsoport elérése Közép: Igény, szükségletfelmérés, milyen adatok szükségesek Hosszú: Az adott célcsoportot érintő problémák feltárása
Civil szervezetek bevonásával információ és adatgyűjtés a nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémákról és a felszámolásukra irányuló kezdeményezésekről. Önkormányzat Civil szervezetek 2018. június 30. Rövid: Esélyegyenlőségi adatgyűjtési- és elemzési terv készítése, kiemelten fókuszálva nők helyzetére, esélyegyenlőségére vonatkozó konkrét információkra Közép: Kapcsolatfelvétel a civil szervezetekkel, önkéntesekkel Hosszú: Adatgyűjtési és elemzési terv készítése. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák felszámolására irányuló kezdeményezések.
Adatgyűjtés nem megfelelő, aktivitás hiánya Humán erőforrás
116
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Családon belül A nők gyakran válnak a családon belüli erőszak áldozataivá Rövid: célcsoporttal a kapcsolatfelvétel, információgyűjtés Közép: családon belüli erőszak áldozatainak érdekérvényesítő képességeinek növelése. Információs nap szervezése Hosszú: családon belüli erőszak ne legyen tabu, csökkenjen az erőszakon átesett nők valós száma. Rendszeres klubfoglalkozások, beszélgető sarok létrehozása
Helyi kezdeményezés, felvilágosító munka, média bevonása szükséges a családon belüli erőszak csökkentésére Önkormányzat Rendőrség; Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat
Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
2018. június 30. Rövid: Információs napok száma Közép: Érdeklődők száma Hosszú: családon belüli erőszak ne legyen tabu, az erőszakon átesett nők valós számának csökkenése. Rendszeres klubfoglalkozások, beszélgető sarok létrehozása
Információs napok, érdeklődők hiánya Humán erőforrás, önkéntesek
117
Intézkedés címe:
Bölcsőde
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Nem áll rendelkezésre elegendő bölcsődei férőhely, emiatt a munkaerőpiacra való visszatérés nehézségekbe ütközik.
Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövid: Bölcsődei férőhelyek számának következő időszakra vonatkozó felmérése Közép: Bölcsődei férőhelyek számának növelése érdekében lehetőségek, források felkutatása Hosszú: Igény esetén a bölcsődei férőhelyek növelése. Igény, szükségletfelmérés Bölcsődei férőhelyek számának növelése érdekében pályázati források felkutatása Bölcsődei férőhelyek növelésének megvalósítása Önkormányzat --2018. június 30.
Rövid: Kérdőíves igényfelmérés Közép: Pályázatok benyújtása Hosszú: Igénynek megfelelő bölcsődei férőhelyek biztosítása
Forráshiány Humán erőforrás, szakember, pályázati forrás
118
Intézkedés címe:
Kedvező munka
A női munkavállalók részére a gyermekek ellátása, illetve az idős Feltárt probléma hozzátartozók ápolása miatt részmunkaidős, illetve egyéb atipikus (kiinduló értékekkel) foglalkoztatási formák hiánya Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Rövid: Részmunkaidős foglalkoztatási lehetőségre vonatkozó felmérése Közép: Részmunkaidős foglalkoztatás számának növelése érdekében lehetőségek, pályázati források felkutatása Hosszú: Igény esetén a részmunkaidős foglalkoztatás növelése.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Támogatásokkal, pályázatokkal ösztönözni kell a munkáltatókat arra, hogy a női munkavállalók részére a gyermekek ellátása, illetve az idős hozzátartozók ápolása miatt részmunkaidős, illetve egyéb atipikus foglalkoztatási formákat alkalmazzanak Ebben az önkormányzat és intézményei példát mutathatnának.
Résztvevők és felelős
Önkormányzat
Partnerek
Munkaügyi Központ
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
2018. június 30. Rövid: Kérdőíves igényfelmérés Közép: Pályázatok benyújtása Hosszú: Igénynek megfelelően a női munkavállalók részére a gyermekek ellátása, illetve az idős hozzátartozók ápolása miatt részmunkaidős, illetve egyéb atipikus foglalkoztatási formák bővítése
Forráshiány Humán erőforrás, önkéntesek, pályázati forrás
119
Intézkedés címe:
Itt vagyunk!
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
A településen fogyatékossággal élők létszámára, a fogyatékosság formájára és mértékére pontos adat nem áll rendelkezésre.
Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövid: Célcsoport elérése. Közép: Igény, szükségletfelmérés, milyen adatok szükségesek. Hosszú: Az adott célcsoportot érintő problémák feltárása.
Szükséges a naprakész nyilvántartásuk, a szolgáltatásokkal szembeni igényeik feltérképezése és megvalósításukra komplex program kidolgozása Önkormányzat Civil szervezetek 2018. június 30.
A célcsoportot támogató civil szervezetekkel együttműködésben a Körös Szögi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ pontos felmérést készít a célcsoport demográfiai mutatóiról, lakhatási körülményeiről, megélhetési problémáiról. Felmérést készít az általuk igényelendő szolgáltatásokról.
Felmérés pontatlansága, érdektelenség Humán erőforrás, önkéntesek
120
Intézkedés címe:
Korlátok
Feltárt probléma Közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés (kiinduló értékekkel) lehetőségei, az akadálymentes környezet aránya nem 100 %-os. Rövid: Regisztrálni kell, hogy az önkormányzat felelősségi körébe hány, az akadálymentesítés törvényi kötelezettségével érintett, közszolgáltatást nyújtó intézmény tartozik, illetve hogy ezek hány épületben működnek, majd fel kell mérni, hogy az érintett épületek megfelelnek-e a fizikai Célok akadálymentesség feltételeinek. Általános Közép: Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a településfejlesztési megfogalmazás és tervekben és más településfejlesztési dokumentációkban általános rövid-, közép- és alapelvként jelenjen meg – és ezáltal minden vonatkozásban hosszútávú érvényesüljön – az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere. időegységekre Hosszú: Javasolt az építésügyi hatóságok vezetői és dolgozói számára bontásban érzékenyítő tréning megszervezése, amely során szembesülhetnek azzal, hogy az akadálymentesség hiánya milyen nehézségeket jelent az érintett emberek számára, és hogy ezért mekkora jelentősége van az épített környezet akadálymentességének. Tevékenységek Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, információs és (a beavatkozás kommunikációs akadályok megszüntetése, lakókörnyezet tartalma) pontokba akadálymentesítését szolgáló program. szedve Résztvevők és Önkormányzat felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
--2018. június 30. Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, információs és kommunikációs akadályok megszüntetése, lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló program. Javasolt áttekinteni a helyi településrendezési-építésügyi szabályozást annak érdekében, hogy az akadálymentesség szempontjai minél biztosabban érvényesülhessenek.
Forráshiány Humán erőforrás, szakemberek, pályázati forrás
121
Intézkedés címe:
Információs és kommunikációs akadálymentesítés
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatások információs és kommunikációs akadálymentesítés nem teljes.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Rövid: Fel kell mérni, hogy az érintett közszolgáltatások megfelelnek-e az infókommunikációs akadálymentesség feltételeinek. Közép: Meg kell vizsgáltatni az önkormányzat és az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatások honlapjainak akadálymentességét (ún. megfelelőségi vizsgálat). Amennyiben a honlap(ok) nem felel(nek) meg az egyenlő esélyű hozzáférés valamennyi követelményének, úgy végre kell hajtani a teljes körű akadálymentesítést. Hosszú: Fel kell venni a kapcsolatot az önkormányzat megyéjében működő jelnyelvi tolmácsszolgálattal annak érdekében, hogy szükség esetén az önkormányzat zökkenőmentesen tudjon eleget tenni a jelnyelvi tolmács kirendelésére irányuló törvényi kötelezettségének. Javasolt folyamatosan bővíteni az elektronikusan intézhető ügyek körét, hogy a fogyatékos személyeknek minél kevesebbszer kelljen személyesen befáradniuk a hivatalba.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Fel kell mérni, hogy az érintett közszolgáltatások megfelelnek-e az infókommunikációs akadálymentesség követelményeinek.
Résztvevők és felelős
Önkormányzat
Partnerek
---
Határidő(k) pontokba szedve
2018. június 30.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Az infó-kommunikációs akadálymentesítés ügyében elsősorban a látás-, hallásés értelmi sérült, valamint az autista és a pszicho-szociális fogyatékossággal élő emberek érdekvédelme érintett, ebben az ügyben tehát elsősorban velük kell felvenni a kapcsolatot. A honlapok akadálymentességének fenntartásáról – annak frissítése, bővítése, fejlesztése során is – folyamatosan gondoskodni kell.
Az elektronikusan intézhető ügyek biztosításának hiánya, érdektelenség
Szükséges erőforrások Humán erőforrás, szakemberek, pályázati források
122
Intézkedés címe:
Fő az egészség!
Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Feltárt probléma Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (kiinduló értékekkel) (eljuttatásuk) terén. Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövid: célcsoporttal a kapcsolatfelvétel, az előforduló betegségek felmérése Közép: Igényfelmérés, milyen szűrővizsgálat megszervezésére van szükség Hosszú: Az önkormányzat és az egészségügyi intézmények rendszeresen szervezzenek a fogyatékosok részére egészségvédelmi programokat, akciókat. Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél nagyobb számban részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon
Önkormányzat Egészségügyi intézmények Civil szervezetek 2018. június 30. Rövid: Kapcsolatfelvétel az egészségügyi intézményekkel, civil szervezetekkel, valamint együttműködési megállapodások megkötése Közép: Szűrővizsgálatok biztosítása, megvalósított egészségvédelmi programok száma. Hosszú: Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése, a programokon részt vevők száma
Érdeklődés, szűrővizsgálat, szakemberek hiánya Humán erőforrás, szakemberek, önkéntesek
123
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 3. számú melléklete alapján A
Intézkedés sorszáma
B
C
D
A helyzetelem zés A célkitűzés Az következtet Az összhangja éseiben intézkedés egyéb intézkedéss feltárt címe, stratégiai el elérni megnevezés esélyegyenl kívánt cél dokumentu e őségi mokkal probléma megnevezés e
E
Az intézkedés tartalma
F
Az intézkedés felelőse
G
H
I
J
Az intézkedés Az Az Az megvalósítá intézkedés intézkedés sához intézkedés eredményes eredményei szükséges megvalósítá ségét mérő nek erőforrások sának indikátor(ok fenntarthat határideje (humán, ) ósága pénzügyi, technikai)
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
1
Adatgyűjtés Helyzetelemz i-és Kezdemény ést segítő elemzési ezés adatok terv hiánya készítése
Helyzetelemz éseket segítő Önkormány 2018.06.30. adatok zat gyűjtése
Adatgyűjtés 1 fő és elemzési koordinátor terv 200.000 Ft
Adatgyűjtésiés elemzési terv fenntartása
2
Szegénység egyik oka Foglalkoztat tartós ás növelése munkanélküli -ség
Pályázat, felnőtt Önkormány 2018.06.30. képzés, zat foglalkoztatá s
Tartós munkanélk üliség csökkenése
1 fő koordinátor pályázati forrás
Munkanélkül iek arányának csökkentése, Foglalkoztatá
Tartós munkanélk üliség csökkentés e
124
s
3
4
5
6
Szociális, gyermekjól Hátrányos éti, képzési helyzetek szolgáltatás átörökítése ok bővítése
Munkához vezető út
Pályakezdők elhelyezkedé sét akadályozó tényezők
Önkéntes munka Komplex programok megismertet ése
Képviselet erősítése
Társadalmi egyenlőtlen ségek csökkentés e
Felzárkóztatá si, fejlesztési Önkormány 2018.06.30. programok zat szervezése
Hátrányos helyzet 1 fő átörökítésé koordinátor nek csökkenése
Hátrányos helyzet átörökítés fenntartása
Pályakezdő fiatalok elhelyezked ésének elősegítése
Tájékoztatók, szakmai és gyakorlati Önkormány tudás 2018.06.30. zat megszerzésé nek biztosítása
A pályakezdő fiatalok elhelyezked 1 fő ését koordinátor akadályozó tényezők csökkenése
Társadalmi egyenlőtlens égek csökkentésé nek fenntartása
Helyi közösségi szolidaritás erősítése
Önkéntes munkával kapcsolatos Önkormány tájékoztatók 2014.06.30. zat szervezése, ösztönzése, elismertetése
Helyi közösségi szolidaritás 1 fő széleskörű koordinátor elfogadásán ak növelése
Önkéntes munkamegis merése, folyamatos ösztönzés fenntartása
A cigány lakosság összefogását, Önkormány 2018.06.30. önszerveződ zat ésételősegítő programok
A cigány kisebbség képviseleté 1 fő szervező nek növekedése
A meg növekedett cigány kisebbség képviselet fenntartása
A cigány Cigány kisebbség kisebbségnél közéletbe képviselet történő hiánya bevonása
125
szervezése II. A gyermekek esélyegyenlősége
Az esélyegyenl őségi célcsoporth IPR oz tartozó tanulók hátránykom penzálása
1
HH és HHH tanulók Szakemberk száma épzés kiugróan maga
2
A HH, HHH, a cigány származású , ill. sajátos Szegregált nevelési telepszerű Lemorzsoló lakókörnyeze igényű IPR tanulók dás t-ben élő veszélye gyermekek kiegyenlítés lemorzsolódá e az általános sa iskolák és osztályok közt
Az IPR komplexitásá nak növelése, Önkormány 2018.06.30. zat pályázati lehetőségek felkutatása
Beavatkozási terv készítése, Önkormány beiskolázási 2018.06.30. zat körzetek felülvizsgálat a
Az esélyegyenl őségi célcsoporth oz tartozó tanulók hátránykom penzálására irányuló tevékenysé gek növekedése
2 fő koordinátor pályázati forrás
Az esélyegyenlő ségi célcsoportho z tartozó tanulók hátránykomp enzálására irányuló tevékenység ek
Kiegyenlítet 1 fő t arányszám koordinátor
A kiegyenlített arányszán fenntartása, beiskolázási körzetek folyamatos felülvizsgálat a
126
3
Fiatalkorúa k Fiatalkorúak felkészítése Felvilágosít felkészületle az IPR önfenntartá ó előadások n-sége az anyaságra sra, esetleges anyaságra
4
Az esélyegyenl őségi célcsoporth Csellengés és Szabadidős oz tartozó magárahagyo tanulók IPR programok tt-ság szervezése szervezett veszélye programok on való részvétel növelése
5
Gyermekbá ntalmazás, Gyermekbánt bűnelkövet Bűnmegelő almazás, és IPR bűnelkövetés zés veszélyeire gyakorisága felhívó programok
Programok szervezése
6
Új
Igényfelméré Önkormány 2018.06.30.
Veszélyeztet Veszélyezte
Felvilágosító Önkormány előadások, 2018.06.30. zat programok
Programok szervezése
Önkormány 2018.06.30. zat
Önkormány 2018.06.30. zat
Felvilágosít ó előadások Szervezők, száma, koordinátor érdeklődők száma
Fenntartható ság igény szerint felvilágosító előadások
Programok száma, Szervezők, érdeklődők koordinátor száma
A csellengők és magárahagyo ttak részére szervezett programok fenntartása
Programok száma, Szervezők, érdeklődők koordinátor száma,
Gyermekbán talmazás, bűnelkövetés veszélyeire felhívó programok
Komplex
Komplex
Szervezők,
127
jelzőrendsz ett erek gyermekekrő l nem minden esetben tud a jelzőrendszer
tett gyermekekr ől tájékoztató jelzőrendsz er kialakítása
s, milyen zat adatok szükségesek, komplett adatbázis készítés
adatbázisra koordinátor terv készítés
adatbázis fenntartása
III. A nők esélyegyenlősége A munkaerőpiacra Szervezők visszajutó nők száma növekszik
A munkaerőpiacra visszajutó nők számának növekedése folyamatos
Helyzetelemz éseket segítő Önkormány 2018.06.30. zat adatok gyűjtése
Adatgyűjtés 1 fő és elemzési koordinátor terv
Adatgyűjtésiés elemzési terv fenntartása
Helyi kezdeményez és, Önkormány felvilágosító 2018.06.30. zat munka, média bevonása,
beszélgető sarkon résztvevők, Szervezők klubfoglalko zások száma
Családon belüli erőszak csökkentésé nek fenntartása
1
Gyes, gyás Képzési után a programok munkaerő körének piacra szélesítése visszajutás nehézségei
A nők munkaerőpiacra történő visszajutásá nak elősegítése
Speciális képzési programok
2
Nőket főként Civil helyi szinten szervezetek érintő bevonása problémákról adathiány
Adatgyűjtés i-és elemzési terv készítése
3
Családon belüli erőszak felszámolás a
Családon Családon belüli belüli erőszak erőszak nők esetében csökkentés gyakori e
Önkormány 2018.06.30. zat
128
beszélgető sarok, klubfoglalkoz ások
4
Bölcsődei Bölcsődei férőhelyek férőhelyek hiánya, a száma munkába alacsony állás egyik feltétele
5
Női munkavállal ók részére a gyermek ellátása, Részmunkai Részmunkaid illetve idős ős dős szülők foglalkoztat foglalkoztatá gondozása s hiánya ás miatt részmunkai dős foglalkoztat ások
Bölcsödei férőhely növelése
Önkormány 2018.06.30. zat
Fenntartható 1 fő ság az Bölcsödei koordinátor , igények férőhelyek pályázati figyelembevé száma nő forrás telével megvalósul
Pályázati források Önkormány 2018.06.30. felkutatása, zat munkáltatók ösztönzése
Fenntartható ság a Részmunkai részmunkaid 1.fő dős koordinátor, ős foglalkoztat foglalkoztatá pályázati ások száma sok száma forrás nő igény szerint megvalósul
Képzések, átképzések
Fenntartható Idősebb, de 1 fő koordinátor, ság az még nem idősebb, de nyugdíjas pályázati
Férőhely biztosítása bővítéssel, vagy új kialakítással
IV. Az idősek esélyegyenlősége 1
Idősebb, de Képzések, még nem átképzések nyugdíjas
Idősebb, de még nem nyugdíjas
Önkormány 2018.06.30. zat
129
korúak munkába állási lehetőségei nem megoldottak
forrás korúak munkaerőpiaci esélyei javulnak
korúak munkaerőpiaci esélyeinek javítása
Jövedelemk Az idősek iegészítő jövedelmi foglalkoztat helyzete nem ási megfelelő lehetőségek
2
Jövedelemk iegészítő foglalkoztat ás
3
Szűrővizsgál Szűrővizsgál Szűrővizsgála a-tok, a-tok, egészségüg -tok, egészségüg egészségügyi, yi, sport yi, sport szolgáltatás sport szolgáltatás szolgáltatáso ok ok bővítése k hiánya számának növelése
még nem nyugdíjas korúak foglalkoztatá sa igény szerint megvalósul
Helyi vállalkozók ösztönzése, civil szervezetek Önkormány 2018.06.30. munkahelyte zat remtő pályázati tevékenység ük támogatása
Fenntartható Jövedelem ság az idősek kiegészítő 1 fő jövedelem foglalkozás koordinátor, kiegészítő ok pályázati foglalkoztatá megvalósul forrás sa igény ása szerint megvalósul
Szűrővizsgála -tok, egészségügyi, Önkormány 2018.06.30. sport zat szolgáltatáso k szervezése
Szűrővizsgál a-tok, egészségüg Szervezők yi, sport pályázati szolgáltatás forrás ok száma, résztvevők aránya
Fenntartható ság a szűrővizsgála t, egészségügyi , sport szolgáltatás igény szerint megvalósul
130
Idősek személyes környezeténe k, otthonának védelme nem megoldott
Az idősek védelmét biztosító szolgáltatás ok növelése
Biztonsági Önkormány intézkedések 2018.06.30. zat növelése
Új az idősek védelmét Szervezők biztosító szolgáltatás pályázati ok forrás megvalósul ása
Az új idősek védelmét biztosító szolgáltatáso k fenntartása
Programok, szolgáltatáso k, képzések fenntartása
4
Gyakran válnak áldozattá
5
Az idős korú egyedül Szociális, Időskorú állók közművelőd egyedül állók részére ési részére kevés programok, szolgáltatás program szolgáltatás ok bővítése biztosított ok biztosítása
Programok, szolgáltatáso Önkormány 2018.06.30. k, képzések zat szervezése
Programok, szolgáltatás ok, képzések Szervezők száma, valamint az érdeklődők száa
6
Fogyatékossá ggal élők létszámára, Naprakész fogyatékossá nyilvántartá guk s formájára vonatkozó adatok hiánya
Helyzetelemz éseket segítő Önkormány 2018.06.30. adatok zat gyűjtése
Adatgyűjtés 1 fő és elemzési koordinátor terv
Adatgyűjtésiés elemzési terv fenntartása
Felmérések az érintett
A fizikai 1 fő akadálymen koordinátor
Fenntartható ság az
Adatgyűjtés i-és elemzési terv készítése
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1
Akadályok Az Közszolgálta megszüntet akadályment tásokhoz,
Önkormány 2018.06.30. zat
131
ése
es környezet kulturális és nem 100%-os sportprogra mokhoz való hozzáférésn él az akadálymen tes környezet nem 100%os
épületek megfelelneke a fizikai akadályment esség feltételeinek, érzékenyítő tréningek szervezése
tességnek pályázati megfelelő forrás épületek számának növekedése , érzékenyítő tréningek száma
2
Közszolgálta tások A közszolgáltat információs és Információs ások információs kommuniká és ciós kommuniká és kommunikáci akadálymen ciós tesítés akadálymen ós akadályment igény tesítés esítés nem szerinti megvalósítá teljes sa
Pályázatok figyelése, elektronikusa Önkormány 2018.06.30. n intézhető zat ügyek körének bővítése
Elektroniku san intézhető ügyek köre bővül
3
Az egészségüg yi szűrővizsgál
Szűrővizsgál a-tok, egészségüg yi,
Szűrővizsgála -tok, Önkormány 2018.06.30. egészségügyi, zat szolgáltatáso
Szűrővizsgál Szervezők a-tok, pályázati egészségüg forrás yi,
A fogyatékkal élők kis számban vesznek részt
1 fő koordinátor pályázati forrás
akadályment es környezet igény szerint megvalósul
Közszolgáltat ások információs és kommunikáci ós akadályment esítés igény szerinti megvalósítás a Fenntartható ság a szűrővizsgála t,
132
atokon való a különböző szolgáltatás egészségügyi ok részvétel szűréseken számának segítése növelése
k szervezése
szolgáltatás ok száma, résztvevők aránya
egészségügyi , szolgáltatás igény szerint megvalósul
133
3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására.
135
A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
Monitoring és visszacsatolás
A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság
A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
136
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a jegyző felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak.
137
Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) -
Érvényesülés, módosítás
Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
138
4. Elfogadás módja és dátuma
I. A Szarvas város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Szarvas Város Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és a ………………………………….. számú határozatával elfogadta.
Szarvas, 2015. június 19.
dr. Melis János s.k. jegyző
Babák Mihály s.k. polgármester
A Szarvas Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni. Szarvas, 2015. 06. 19. Paluskáné Udvarhelyi Judit s.k. aljegyző
Szarvas, 2015. 06. 19. dr. Hegedűs Norbert s.k. osztályvezető-helyettes
Szarvas, 2015. 06. 19. Uhljárné Lestyán Edit s.k. igazgatási ügyintéző
139
Szarvas, 2015. 06. 19. Juhász Nóra s.k. intézményvezető (Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás Szociális és Gyermekjóléti Intézménye) Szarvas, 2015. 06. 19. Csasztvan András s.k. igazgató (Cervinus Teátrum Művészeti Szolgáltató Nonprofit Kft.)
140
