A másodlagos közösségi jog Az EU jogrendje 2. A másodlagos közösségi jog
A másodlagos közösségi jog születése
Közösségi intézmények jogi aktusai: – rendelet – irányelv – határozat – ajánlás – vélemény
Az Európai Központi Bank jogi aktusai
„Az Európai Parlament a Tanáccsal
közösen, valamint a Tanács és a Bizottság feladataik ellátása céljából és a jelen Szerzıdésben meghatározott feltételek mellett rendeleteket és irányelveket bocsátanak ki, határozatokat hoznak és ajánlásokat, vagy véleményeket fogalmaznak meg.” (EK Szerzıdés 249. cikk)
rendeletek, határozatok, ajánlások és
vélemények kibocsátására jogosult. (EK Szerzıdés 110. cikk)
1
A másodlagos közösségi jog jellegzetessége
A jogi alap kérdése
Szerzıdésen alapul: – a Szerzıdésben meghatározott területen, az ott rögzített célok érdekében alkotható. – a Szerzıdésben meghatározott szervek által, az ott meghatározott eljárások keretei között hozható létre. – megfelelı jogi alapra támaszkodva, a szubszidiaritás elvét figyelembe véve, illetve megfelelıen indokolva bocsátható ki.
Mindig meg kell jelölni azt a közösségi jogi
A jogi alap kérdése
A jogi alap megteremtése
Problémák:
– egyes területeken a hatáskör gyakorlása nem egyforma eljárás keretében történik; – nem ugyanazok az intézmények, vagy nem ugyanazokkal a jogosítványokkal vesznek részt az aktusok meghozatalában; – egy konkrét jogszabály, intézkedés egyszerre több területet is érinthet; – a közösségi cél elérésére a Szerzıdés nem jelölt meg konkrét fellépési kötelezettséget, vagy jogot.
rendelkezést, amely alapján az aktust elfogadták. A jogi alap tartalmazza az intézmények hatáskörét, az aktusnak ezt is meg kell jelölnie. Cél: vitás esetben eldönthetı legyen, hogy az adott intézmény az adott aktussal és az adott területen az ıt megilletı hatáskörrel járt-e el.
„Ha a Közösség fellépése szükségesnek
látszik ahhoz, hogy a közös piac mőködése körében a Közösség valamelyik célját megvalósítsa, és a jelen Szerzıdés nem rendelkezik a szükséges jogosítványokról, a Tanács, a Bizottság javaslatára és az Európai Parlamenttel való konzultációt követıen, egyhangúsággal meghozza a szükséges intézkedéseket.” (EK Szerzıdés 308. cikk)
2
A jogi alap megteremtése Az Európai Bíróság kimondta, hogy a 308.
cikkre, mint valamilyen intézkedés jogi alapjára való hivatkozás „csak abban az esetben szükséges, ha a Szerzıdés egyetlen más rendelkezése sem ruház a közösségi intézményekre szükséges határkört”.
A szubszidiaritás elve Probléma: – A Szerzıdés, amikor a Közösség számára célt tőz, feladatot rendel, hatáskört biztosít, nem mondja ki egyértelmően, hogy a Közösség kizárólagos hatáskörérıl van szó, vagy sem. – A kizárólagos Közösségi hatáskör az alábbi területeken elfogadott: áruk, munkaerı, tıke és
A szubszidiaritás elve „A Közösség a Szerzıdésben számára
megállapított hatáskörök és célkitőzések határain belül köteles eljárni. Azokon a területeken, ahol a Közösségnek nincs kizárólagos hatásköre, a Közösség a szubszidiaritás elvével összhangban, csak akkor és csak olyan mértékben léphet fel, amennyiben az adott fellépéssel elérni kívánt cél a tagállamok fellépésével nem érhetı el kielégítıen, miközben a célzott fellépés a Közösség révén jobban elérhetı.” (EK Szerzıdés 5. cikk)
A szubszidiaritás elve Minden más területen nyitott a lehetıség -
gyakori hatásköri villongásokhoz vezet a Közösség és a tagállamok között. Vita eldöntése a Bíróság feladata lenne hatékonysági vizsgálat lenn szükséges, ez viszont nem lehet a Bíróság feladata.
szolgáltatások szabad áramlása, közös külkereskedelem-politika, közös agrárpolitika, a közös piacot érintı gazdasági verseny, közös közlekedés politika, halászati politika.
3
Az indoklási kötelezettség Az indoklás – utaljon arra közösségi jogi rendelkezésre, amelyen az adott aktus alapul; – tartalmazzon világos és egyértelmő magyarázatot az alkotó közösségi intézmény részérıl; – mutassa be az általános helyzetet, a célokat amiért az aktust kibocsátották (preambulum)
A rendelet (regulation, réglement) „A rendelet általános hatállyal bír. Minden
elemében kötelezı és valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazható.” (EK Szerzıdés 249. cikk).
A rendelet
A rendelet
Normajellegő aktus - a jogalanyok
Közvetlen alkalmazhatóság - minden
általánosan meghatározott körére vonatkozik. Kötelezı jelleg: vonatkozik a tagállamokra, azok természetes és jogi személy jogalanyaira, a Közösség intézményeire, beleértve azt az intézményt is, amely kibocsátotta.
közvetítés, további tagállami aktus, végrehajtásról szóló rendelkezés nélkül a tagállamok jogának részévé válik. Még az is tilos, hogy a rendelettel azonos, vagy azzal tökéletesen egyezı tartalmú jogszabályt alkosson a tagállam, elleplezve ezzel annak sajátosan közösségi jogi jellegét. (Variola-ügy)
4
A rendelet
A rendelet
A tagállamok a rendelet végrehajtása
A rendeletet valamennyi tagállamban alkalmazni
érdekében, esetleg annak hiányait kitöltendı hozhatnak rendelkezéseket, sıt erre kötelesek is. A gyakorlatban megkülönböztetnek alaprendeletet és végrehajtási rendeletet - az alaprendeletbe ütközı végrehajtási rendelet megsemmisíthetı.
kell, és minden tagállamban ugyanolyan tartalommal. A rendeletek rendelkezhetnek közvetlen hatállyal, ami azt jelenti, hogy a tagállami bíróságokon jog alapítható rájuk. A rendeletek azon a napon lépnek hatályba, amelyet maguk megjelöltek. Ennek hiányában a Hivatalos Lapban történt közzétételt követı 20. napon
A határozat (decision, décision)
A határozat
„A határozat a határozatban megjelölt
címzettekre minden elemében kötelezı.” (EK Szerzıdés 249. cikk) A közösségi jog alkalmazását szolgáló egyedi aktus - kötelezı jellege különbözteti meg a nem kötelezı aktusoktól és az eljárási jellegő határozatoktól. A határozat címzettjei lehetnek a tagállamok (akár valamennyi) és lehetnek magánszemélyek.
A határozatot a címzettel közölni kell, akkor
is, ha jelentısége miatt a Hivatalos Lapban egyébként közzéteszik. A címzettel való közlés napja a hatálybalépés napja. Az együttdöntési eljárás során született határozatokat kötelezı a Hivatalos Lapban is közzétenni. Ilyenkor a határozat a a határozatban megjelölt napon, ennek hiányában a közzétételt követı 20. napon lép hatályba.
5
A határozat
Az irányelv (directive)
A határozat is közvetlen hatállyal
rendelkezik a címzettek vonatkozásában (Grad eset). A közösségi joghoz tartozó határozatot el kell különíteni az Unió harmadik pillérében alkalmazható ún. kerethatározattól és határozattól.
„Az irányelv az elérendı célt tekintve
Az irányelv
Az implementálás
Címzettek a tagállamok.
Az irányelvben foglaltaknak az irányelvben
Kötelezıen elérendı eredményt jelöl meg.
megjelölt határidıre kell megfelelni. Ezt nevezik az irányelv implementálásának. Az implementálás rendszerint a tagállami jogszabályok módosítását, hatályon kívül helyezését, újak megalkotását követeli.
A formát és a módszert a tagállamokra
bízza. A tagállamok közti jogharmonizáció egyik
fı eszköze.
valamennyi címzett tagállamot kötelezi, de a tagállami szervekre hagyja a módszerek és az eszközök megválasztásának jogát.” (EK Szerzıdés 249. cikk)
6
Az implementálás
Az implementálás
Az implementálásra elıírt határidı lejárta
Az implementálás során a módosítással az
elıtt a tagállam nem vonható felelısségre annak elmulasztásáért. A tagállamok jogalanyai sem alapíthatnak a határidı elteltéig jogot az irányelvben foglaltakra (Ratti eset). Ugyanakkor az Európai Bíróság szőkíti az implementációs idıszak alatti tagállami mozgásteret.
eredeti helyébe lépı jogszabály kötelezı erejének meg kell felelnie a módosítandónak. Az irányelvek közvetlen hatállyal bírhatnak bizonyos feltételek mellett - abban az esetben, ha az implementálás elmaradt, vagy hibás. Ilyenkor a Bíróság a tagállamokkal szemben (vertikális közvetlen hatály) elismeri az irányelvi rendelkezések közvetlen hatályát.
Az implementálás
Az irányelv hatálybalépése
Nem teljesen egyértelmő a Bíróság
Az együttdöntési eljárással hozott, valamint
álláspontja az ún. horizontális közvetlen hatály elismerése tekintetében (magánfelek közötti jogvita) A nem megfelelı implementálással okozott kárért a tagállam kártérítési felelısséggel tartozik.
azokat az irányelveket, melyeket valamennyi tagállamhoz intéztek, a Hivatalos Lapban közzé kell tenni. Ezek az irányelvek a bennük megjelölt napon, vagy a közzétételüktıl számított 20. napon lépnek hatályba. Egyébként a címzettel történt közlés napja a hatálybalépés ideje.
7
A vélemények (opinions, avis) és az ajánlások, (recommendations, recommandations)
Vélemények és ajánlások
Nem rendelkeznek jogi kötelezı erıvel.
A vélemény- nyilvánító aktusok nem
Céljuk az, hogy kifejezzék alkotójuk álláspontját
egy bizonyos, a Szerzıdés körébe tartozó kérdésben. A Grimardi esetben a Bíróság kimondta, hogy bár az ajánlások nem kötelezıek és közvetlen hatállyal sem bírnak, a tagállami bíróságok mégis kötelesek tekintettel lenni rájuk, amikor jellegüknél fogva hozzájárulhatnak a tagállami, vagy a közösségi jogi rendelkezések értelmezéséhez.
keverendık össze a döntéshozatali eljárás során kinyilvánított „véleménnyel”, amelynek joghatása teljesen más (pl. a Parlament egyetértési joga gyakorlása során kialakított véleménye).
Az intézmények belsı eljárási szabályzatai
A Szerzıdésben nem említett aktusok
Az adott szerv a saját mőködését
Közlemények és felhívások: egy-egy
szabályozza. Ezek a szabályok sem lehetnek ellentétesek a Szerzıdéssel, és a bírósági felülvizsgálat rájuk is kiterjed. Ha az adott intézmény megsérti saját belsı eljárási szabályait, akkor ez maga után vonhatja a tényleges jogi aktus érvénytelenségét is. (Egyesült Királyság v. Tanács ügy)
jogintézmény mőködtetésére vonatkozó nyilatkozat (pl. Bizottság: pénzbüntetés kiszámításának módjáról). Európai Tanács: határozmányok, konklúziók - szinte szó szerint átíródnak a jogba is. Intézményközi megállapodások.
8
Formális aktusok a Közös Kül- és Biztonságpolitika terén
Formális aktusok a Közös Kül- és Biztonságpolitika terén
Az Európai Tanács határozza meg elveit és
Közös álláspont: Az Unió viszonyulását
általános irányvonalát. Dönt a közös stratégiák elfogadásáról. A közös stratégiák végrehajtására a Tanács hoz döntéseket - közös álláspontok és közös fellépések. Közös fellépés tényleges cselekvést igénylı helyzetekben határozható el. A döntésnek tartalmaznia kell az akció céljait, hatókörét, eszközeit.
fejezi ki egyedi esetekre, vagy meghatározott földrajzi térségre vonatkozóan. Ezeknek az aktusoknak nincs közvetlen hatályuk.
Formális aktusok a bőnügyi téren folytatott rendırségi és igazságszolgáltatási együttmőködés terén A Tanács valamely tagállam, vagy a
Bizottság javaslatára, egyhangúan közös álláspontot, kerethatározatot, illetve határozatot fogadhat el. Kidolgozhat megállapodást, amelyet elfogadásra ajánl fel a tagállamok számára - ha a tagállamok fele legalább elfogadta, ratifikálta akkor az elfogadó államok tekintetében hatályba lép.
9
