Hf
X \
VÖRÖSMARTY MIHÁL
MUNKÁI MÁSODIK KÖTET.
PESTEN,
1833.
RATTNKR-KÁROI.Yl' TULAJDONA^
^^
'
-
ZALÁN FUTÁSA HSKÖLTEMÉNY.
I
II
T
A
V RÖSMARTY
MIHAL.
MÁSODIK KIADÁS.
PESTEN, TIIAT T
NER-KÁRO
I,
1833. Y
i'
T U L
A
J I)
<>
N
\
7
ELS JtV-égi
ÉNEK.
dicsségünk hol késel az
Századok ültének
el
te
's
,
homályban?
éji
alattok mélyen enyész
Fénynyel jársz egyedül. Rajiad
siirü
fellegek
és a
,
Bús feledékenység' koszorú tlan alakja lebegnek.
Hol vagyon,
merész ajakát hadi dalnak eresztvén
a' ki
A' riadó vak mélységet fülverje szavával 'S
kés
százak után
Párduczos Árpádot,
Hol vagyon
?
Ah
Oldüsi szíveiket
méltán láttassa vezérl
,
"s
hadrontó népe' hatalmát?
ezerén 's
,
velük alszik az
A' tehetetlen kor jütt
el
el
az
Gyermekek
Engem
is
,
álltak a'
némán fordulnak
,
ki
:
álom
si dicsség.
puhaságra serényebb
,
ersebb jámbor apáktól.
nyugalom' napján
Már kés unokát
el
elbb
,
a'
,
illy
év hoza fényre
lányka' mulandó
Szépségén függtem gondatlan gyermeki szemmel, 'S rajta veszett
ürümem'
Hasztalanul eget
Még
is
Biztos
és
,
dalait panaszosra cserélvén
fidet kérlelve betitek.
az ifjúság' háborgó napjai múlván
ert
érzek
:
kebelemben nagyra kelend
Képzeletek villannak meg, diadalmas Ügekrl', 'S a' deli Álmosról //.
,
's
Almosnak büszke
fiáról 1
Párduczos Árpádról r
.
. .
S nagyra tör tehetsb
Megjön az
Óh honn
!
meghallasz-e engem
hallgatnak-e szómra
fiaid
éj, szomonln feketednek az ormok
Elnyugszik,
r
füld lesz nyoszolyája
s a' fél
Fülver az elmúlt szép tetteknek gondja.
Lelkem eltt lobogós kópiák, Szegdelik
Látom
a'
levegt
villog
:
ell kaczagányos apák
,
,
's
a'
,
Bulcsú
,
engem
hadi környék. ifjú
vagy
,
szemcm
's
az élet
Dereng
heves
Száguldó lovakon mint törnek halni Zászlódat látom
s
de
és kardok' aczéli
dörög
,
;
?
r
leventék
ölni
árja megindul.
Oh hát halljátok, ti hazának gyermeki! szómat, Késn hangzik már; de magában hordja halálos Harczok' fergetegét
's
,
h
haladékony idhöz.
a'
Alpár' messze terült síkján búsongva körül néz
A' fejedelmi Zalán. Valamint
Birtoka
olly
,
a'
sárga halálnak
szomorú csendes most vára
,
*s
elbbi
Pompáját alacson gyászszal fölváltva hanyatlik. Büszkén
állt ez
Jámbor szívvel Szün te
1
en
a'
eltt: ellenségére hatalmas, jött
szomszédnak kedvet ajánló
:
szabados vigságnak zenge zajától.
Mostan mély csendét panasz
,
és jaj'
hangja szakasztja
És az ürült teremen bágyadt lépéssel inognak
Elrémült hölgyek
,
szívetlen férfiak
,
és a'
Harcz' veszedelmébl sebbel jött csonka vitézek.
Vagy zörg buzogányokkal diadalmi örömben
jnek
A* rohanó magyarok
hírt hozni uroktól
,
Párduczos Árpádtól: mint küzdött gyáva Gelóval A'
szörny Tuhutura
,
Nyírségen mint vala harcza;
,
Meni Marót milly sorsra
jutott;
a'
büszke Zobornak
Mint vele dárdával rohanó nagy Kadosa véget; Kimondják, mit
tett Nyitránál karja
Szabolcsnak,
Tátra' magas bérczéu Bors mint szágulda hadával
Hogy
Zagyva' futó Partjain 'S
meg szabados
telepedtek
és
,
melléken
vize'
,
kéjükre Sajónál,
a'
szke Tiszának
felhbe kel nagy Mátra' tövénél.
merre Szamos
az arany füvenyet hordó
's
,
Körös omlik
,
partu Maros dagadó hullámait önti
'S a' kis
Mint jártak tábort, diadalt mint nyertek idnként;
O
pedig
Tája
l
felé
,
komoran
mint néz messze Sajónak
néz Zagyva felé
's
Tereken elbúsul Szólani kezd
's a'
,
,
's
Meg-megzördl ,,A' hálátlan!
,
's
a'
,
szerte virágzó
szeme' fényei künybe merülnek
mint szavait folytatja
a'
,
rezegve
fegyver düh-emelte kezében
a'
ezért
engedtem
birni Sajónál,
'S Zagyva' lementében a' gazdag földet
,
Mindenem
hogy
olly készen hadi szükségére
,
ezért volt
most
Büszke követséget küldvén mindegyre boszontson Hírt ád harczairól azt
Boldog elmentén Népeivel,
's
,
mondva
,
hogy én
minden részrl vad fegyvere csattog.
Hányja magát,
'S
,
's
is
ez a' ravasz
Árpád?
hazugul Etelével mondja rokonnak.
holott tán
mérges oroszlán
Hah!
örüljek
mikoron már szinte köri vesz
A' hitvány jövevény !.. mi egyéb
Mondja
is
?
,
a' latrok'
vagy
tigris szoptatta szilajjá:
de miért epedek ?...
Nemtelen Árpádhoz,
's
barlangja nevelte
Menj Ungnak ggös urához,
fenyegesd meg, Kiadni 1
,
nevemben, *
,
Mondd
fejedelmi Zalán
:
Mondd:
takarodjék
el
,
, ,
Árpádnak küldi parancsát.
földemrl még ma.
ne merje
*s
A' csendes folyamok' hullámit nyomni hadával
népemmel, görög,
Meri. ün
Rajta ütök,
Társai' romlását
Riadni
híri vigye Volga'
Zalán öreg apjának
,
és bolgári sereggel
leverem végkép, hogy nem marad
*s
nagy
,
.
a"
ki
vizéhez".
hír Reánnak
Harczaiból maradott bajnok, hogy karja legyengült
Rés
vénségén bölcs
Most
ura' szózatján fölkél, és tisztesen
,
biztos békekövet lett.
's
szült
Hajfürtét lesimítva komoly figyelemmel el
áll.
Hallja kevély üzenetre fakadt fejedelme' parancsát 'S dorgáló szemeket vetvén .,A'
gyz
Illy szókat halljon
így szólott
Mint
Hü
a'
:
Árpád,
tlünk unokája Reánnak!
;
de
Zalán komoly intésével elzé.
csillapodó tenger
,
hogy
látta megindult
követét, enyhíile Zalán; de haragja helyett most
Félelem, 'S
igy válaszol egyben
békekövet fenyegetve beszéljek-e nála ?"
J
*S én a
,
seregek' fejedelme, dicséretes
és bajos
már kezdé
aggodalom
sajnálni
.
hogy
gyenge szivébe,
szállt
olly fenyegetve beszélett
A' rohanó magyarok' harczát juttatva eszébe,
Már A'
iszonyú leve lelkében bús képzeletének
gyz
seregek' fejedelme, dicséretes Árpád.
Sors üldözte Zalán
Szkült
tereiden
A' nagy
ernek
Fölkél
a'
,
!
lassúk
a'
te csatáid
kezeid megküzdeni gyengék
karjaival.
zivatar,
már
's
te
Majd zúgva
,
süvöltve
remegve tekintesz elébe
;
,
,
szép telkeiden végig pusztítva teri
Ha De
ki siet
el.
hozzád szaporán lépdelve, heves
Tájairól? örömet jósol v/g arcza
Lágy selymét
,
dél'
jövése,
ékes fegyver czifrázza ragyogva,
Es piheg mellén czímét hordozza Leónak, A' ki viszontságok' közepett nagy tengereket bír, ',S
földeket, és félénk népeinek félve parancsol.
Vára Zalán
sereget
,
Constantái' dús várából
kedves hírt vára keletrl ,
nagy tengere melll.
's
A' követet látván megörült; Sthenelos pedig illn
Meghajtotta
fejét
,
kipihent,
„Küldi köszöntését császárom Ossa vidéki Philó
,
,
küldi vezérem,
Alpár' fejedelme
Haemos' bérczeirl , Oetától A' zajogó tenger, Peneos,
Gyltek bajnokaink
így szóla Zalánhoz:
's
:
íiul Tisza' habjai a'
Még naphunyta eltt
,
's
görögök
,
tenéked.
nagy Olümpos
a'
,
Strimon' vize melll ,'
's
Bolgária' népe.
mély árku Dunába merülnek tábort nyugtatnak
,
az este'
Arnyaiban pedig eljnek földedre serényen 'S nyugtalan éjed után
meghozzák hajnalod' álmát."
Szóla. Zalán pedig örvendett
,
's
lelkében eloszlék
A' bajos aggodalom. Kezdett büszkülni magában
Es báná
,
hogy Kiadni' szavát nem
Kérdezgette tovább, milly
hsök
tette
,
vadabbá.
jiiek ez úttal
,
Mennyire megy seregük számmal, milly sokra ervel, 'S kikkel
már régen diadalmat
Mert még nem látá,
De
igére
magának
,
égett hírt venni felölök.
Stheneloö ravaszul látván, lipgy elérni beszéddel
Bajnoki értékét mindegynek ritka szerencse 'S inert az
ers bolgárt nyájánál jobbnak
Szégyenbl röviden szólott, Bülcs kórmányu Philót
Emlegeté
Monda
h
fattyú Csornát,
's
,
spártai
a'
's
Scliediost
,
a'
,
,
ítélé
,
Hermest,
Olümpi Philémont
az
haemosi Viddint.
bizottan utóbb „mind bátor válogatott nép,
Es nolia latrokat elnyomnunk nem volna dicsség
,
A' lator Árpáddal megvívunk értted ürömmel"
A' fejedelmi Zalán pedig andalgásnak eredvén
Messze kinézegetett,
Hsüket
és
,
váltságára
's a'
nagy liarczaikat számlálta eszében.
Kiadni ezen küzben
több kíséri ménének
's
,
A' Tisza' mellékén búsan
,
mély gondba merülve.
's
mint ez omolva
És már Zagyva' vizét érék,
a'
A' kis partu Tiszába szakad.
Még
Tettének
a'
síkon
,
mentek hallgatva
's
Messze terül kiesen
's
,
és dél' tája felé
Domborodó halmok,
Hamvas felhkként
*'s
,
's
bajnokai
A' dobogó nagy
Egy
kis
domb'
;
Osei
Es
éjszakra
távolb
:
,
tért.
,
a'
feléjük.
Zagyvái síkság ,
nyugatra
mátrai bérezek
villogva kitntek
vízárként széllel elünték
s
Árpád pedig
tetején.
álla
magasban
Vala ékes párdueza vállán,
Rendít buzogány jobbjában v
a'
zajogni
az egekhez látszanak érni.
Erre levágtatván sebcsen
Árpád
pusztán
,
egy napi utat
már baliák messze
"s
,
A' rohanó hadakat,
Napkelet
jövend
r
,
s
oldala mellett
harczaiból maradott nagy kurdja világolt
könny
süveg álla fején
.
's
toll reszkete
ormán
,
Mint
geké
,
szép apjáé
Mozdul
a' súlyos
Mint
Mátratet
így
a'
nagy termete
fegyverrel
karjai
;
és bérczei
,
komolyan
álJt mea,
,
's
,
A' rohanó csapatok.
Valamint
A' fegyver csillámla
intett
,
a'
nyomban
és
elálltak
csillapodó vész,
tábori vas-zaj.
a'
már nem
de
,
,
izmos ersek.
,
,
Lassú zúgással megsznt
válla
,
végig pillanta hatalmas
Szemmel szép hadain
's
könnyen
;
csattoga többé
'S dárda, gerely, lobogó büszkén emeldtek az égre.
még gondosan óva köri
A' fejedelmi magyar Megtelepíti hadát
Kél pirosan
,
Gazdag arany
Ü
,
mint
ormon.
és sátort üttet az a'
rojttal
hajnal ,
szép sátora
,
néz,
fényl
,
dárdára feszítve.
tiz réz
pedig egy terepély bükk' árnyékába kitérvén
Nézi kemény hadait A' mint
a' szálló
,
's
öröm
iszonyú lelkében
seregek csattognak eltte
Mert ekkor száguldva hozák
1
a"
kél
,
;
harczi vezérek
Bátor népeiket. Legeli egy elhadi dandárt
Dárdával rohanó Kadosának karja vezérel. Nyest kaczagány ing vállaikon
kard
;
Járó fegyvereik; rohanások mint az
,
dárda halállal
ers
szél,
'S a' szélvészek eltt szaladó vad tengerek' árja.
Mindennél rohanóbb pedig
Lába
sebes szélvész
Járja
meg
a'
,
hadakat
a'
brt hordoz,
Dárdát,
's
,
keze villám volna ,
"s
pusztít
Nincs sok fegyverrel terhelve
Farkas
hadnagy
's
s
valamintlia ,
ropogva
mindennek eltte.
de rakva sebekkel.
strucz, tollas kalpagot
s
és
nagy
görbe vasal. Most gyorsan szállva lováról
,
:
,
,
Sátorokat veret, Árpádnak halmára sietvén.
Hozza hadát
tündérként
deli
a'
Nyugtalan ez mind harczaiban
z,
Változik, és majd
A' hadat
znek
porba
ez Kadosával ama' szép
Gyermeke
is.
;
egyre
csatatéren.
a'
mert iszonyú gyors
,
gyzt
a'
's
mind tettiben
majd megszalad
kár tév
Megfordultában,
,
nyalka Zoárd
teríti.
arczu Hüleknek,
Kit tündérektl gondolt származni hazája
Most pedig Ott temetek
a'
habozó Tanaisnak partjain
t
Lábainál réz pajzsa hever, Hasztalan
ts nein örül szeme
Hamvain
De
fiait
a'
Kund
zördíti kezével
fényeiken. Pusztítva kerengnek :
nem
hall
,
alszik örökké
szép hír hordozza dicséretes úton
Árpád' harczaiban
Most
,
viharok
dárdái kürle.
's
meg nem
azokat
!
Kadosát
,
sátort Yeret ez.
,
és
;
,
nyalka Zoárdot.
Árpád' halmára megindul.
's
nyargalt ezután csapatit térítve fiával
Mint két kríváni fenyszál
A' haragos Csörszszel.
A' bérezek' tetején
Termeteik
fejjel
,
akképen tetszenek
k
ki.
magasabbak népeikénél.
Köntöseik barnák
,
paripáik szinre hasonlók
Ggösen ugrálnak szörny terhöknek
Ük
alszik
Kardja fejénél,
maradékai.
el
,
alatta.
lobogós kelevézekkel legelre rohannak
"S ezombjaikon csattog nagy kardjok czifra hüvelyben.
Húszszor ezer volt ez, Bojta,
ki
Vígan alá
's
hadnak örül, szállítja
még négyet Bojta
's
hadát
,
a'
nélkül
nem
vezérlett.
tud örülni;
valamintha csatára
:
Volna menend, kezd Kalpaga medvébl
,
Puzdra zürög hátán
sajdítva ürülni
magában.
farkasból van kaczagánya
kard villog
,
hsi
,
kezében
;
Balra pedig kézíja fityeg derekára övezve.
Most
megyén
telepedni
,
hadi sátort rendesen üttet.
's
Végre fehér paripán lassan futtatva eljött
szbe
borúit
Und
hajdan katonája Ügeknek,
is,
'S a' jeles
Almosnak
Tiszteletes
képén méltóság
,
most kísérje
fiának.
harczi komolyság
,
Hoszszas idk' tudományával vala szépen egyítve. Rettenetes
tarkállik vállain
tigris
Markában vas balta pörög Függ
balról.
Hoz négy
Hogy hordozza "S
még
jól bírja
,
ezerét
vasát, most erét
,
's
még
,
izmos
nagy pajzsa setéten ,
sik térre vezetve.
immár ötvened éve, ifjú szikra feszíti.
Ezt hogy' szemléié Árpád telepedni
Monda
:
„Vitéz öreg
a' te
!
,
szelíden
karod még rettenetes lesz
Harczaimon. Vénség meg nem szaggatta erdet.
Bajnoka sömnek
,
most bajnok társam
Látlak ersim köztt
Und
A' komoly
Fejedelem E' karok
De
kividámulván
ám már még
kedves
a'
örömmel
jj föl halmomra pihenni."
még nem gyengék
!
;
:
!
ollyan
így szóla viszontag
,
a'
erm
bárdot emelni
nincs, mint vala hajdan.
kardcsörgés agg füleimnek
S bár fene ütközetek megszegjék életemet, csak
Vérem után Elmegyek
,
földet hagyhassak
és
nem rémülök
gyermekeimnek
,
a' csatatéri haláltól."
így szólván tüstént sietett Árpádnak elébe.
;
===== Ekkor már közelebb Társaival
J ,
s
a
1
10
,, ,
, , :
' '
h
járult
Kiadni szomorgó
tábornál szeme könybe borúla.
„Oh mi igen más ez mint pusztai népe Zalánnak, Oh mi hasonlatlan lesz majdan az ütközet !" így szólt. Még is hogy helyesen véghez hajthassa parancsát ,
,
Hséggel 'S
neki bátorodott, bíztatta barátit.
ment egyenest
A' gyztös
a' kis
dombnak
seregek' fejedelme
,
,
hol párduczos Árpád
vezérivel állott.
Följutván, mély tiszteletét kimutatva imigy szólt:
„Fejedelem! ki vitézséggel, mint hírre nagyobb vagy, kit tisztelek én is,
Kit földünk' nagy része ural,
Nincs-e szabad szólás végkép megtiltva eltted 'S a' követ új hírrel
hozzád küldetve Zalántói
Ment-e, ha híven szól fejedelme' szavának utána?" „Szólj bízvást ," felel
„Tlem
,
's
„Féljen az
,
hsimtl
gyz
a'
követ
,
és
seregek' fejedelme
h
szolga ne féljen.
kevély üzenettel sérteni bátor"
a' ki
Erre magas hangon hséges Kiadni imigy szólt
„A' Fejdelmi Zalán
Hogy
,
neked Árpád
takarodjál el földérl
!
küldi parancsát
még ma
,
's
ne merjed
A' csendes folyamok' hullámit nyomni hadaddal
Mert ön népével Rajtad üt
,
,
görög
és leverend
,
;
és bolgári sereggel
végkép
,
hogy nem marad,
a' ki
híri vigye Volga' vizéhez."
Társai' romlását
Mint fene kölykes oroszlánok' barlangja, dühödten
Zúg
a'
hs
tábor
,
A' rohanó csapatok
AlpáV embereit
:
's
;
kelnek csillogva
,
zörögve
száz lángszem méri halálra
szörnyet halnának azonnal
,
,
=====
üe
nincs bántátok
,
^s
;
,
: ,,
, ,
==
11
hogy ezen félelmük
Árpád' hadkötöz fejedelmi tekintete
rt
elálljon
áll.
Csendre verdik mind lelkébe temetve haragját
intéz szép méltósággal imígy
'S a' hadat 5, A.'
Árpád nem kérdezi többé,
fejedelmi Zalánt,
Merre mehet
menjen földet foglalni hadával.
's
,
szól
hs
A' hajdanta dics Etelének
unokája
Merre utat nyithat kardjával, menni fog, Usi hazát
Hogy
és az
ha különben nem , megszerzi ervel.
,
pedig
görögöt
a'
bolgárt
's
,
nem
népem
rettegi
És hogy vesztünknek Volgánál híre ne lenne Bátran elállunk
te
;
Mondd meg, mint 'S
még
Megriadott
a'
E' szavakon a'
;
rémít
Árpád
a'
,
hs
tábor
,
mikoron meghallod eminnen
,
nagy örömre fakadván
búsult Alpárnak régi követje hírrel reszketve megindult.
rohanó seregek' fejedelme férfiakat
Borsot
is
,
legottan
hogy híjának öszsze
,
,
's
apját
,
jó
hadzavaró kaczagányos Étét
A' hadban
,
megbírt földekrl: gyors nyilu Tarczalt,
a'
A' zászlós Bulcsút *S
,
pusztító fegyvere' hangját."
's
Lóra kapat gyors
Hseket
uradhoz
el
bennünket Zagyva' vizénél,
leltél
tán szólani fogsz
A' zúgó tábort
És
azonban menj
,
lelkére
és
'S rettenetes
nagyobb
Edömért meg fiait
:
Hábort
,
,
,
kedv ki
Bogátot
erre hatalmas
szépségre legels.
kellett híniok 's a'
,
és
Tast
kürtösen ékes
Uti Lehelt, kit utaztában szült anyja Meótis'
Habjainál, hol egy
sz
tündér lágy hangú dalokkal
,
;
Zengedez
sípot nyújtott a' gyenge szülöttnek.
Hogy ntt
a'
Völgyeken,
gyermek
,
gondatlan jára virágos
hegyeken,
és
's
Anyját lágy dallal
tisztelte
Énekeket mondott
a'
bájos sípjába lehelvén, 's
sz
az
kés napnak,
Hajnal' arany hajszálainak
Es
,
tavi tündért.
az ékes
fénynek
a' csillagi
,
,
kijöv szép hold" sugarának.
a* felleg alól
Késbben megváltoztak Versenyes apjánál,
játékai, látván
száguldó bátyja' kezében
*s
A" ragyogó fegyvert, fényét megkezdte kívánni,
már
"S
Szórt,
délczeg paripán kardot villogtata, kopját 's
nyilakat
's
,
'S kére a' tündért
örvös buzogánynyal készüle harezra.
,
hogy változtassa keménynyé ;
de
nem
hadi kürtté lett
a'
gyenge
Sípja' szelíd hangját. Búsult
A' tündér
's
,
Harsány most
,
és rettenetes
Dörgésként zeng táborokon
,
hangjával '3
Szívet emel, majd szívet aláz
Mindezek Jaj
a'
harczuak szereti
neked, Alpár,
jaj
állhata ellent dalii síp.
az égi
,
vérbarczi a' 's
mezkön
:
bajnok ajakról. tudói valának
,
harczban nem bátor uradnak.
Látni fogod komoly arczaiknak viadalmi haragját 'S fegyverüket,
mellvet megrontásodra emelnek.
Bodrogköz' szigetén hegy emelkedik
a'
hideg éjnek
Tája felé, egyedül, erdvel övezve derékon,
Zölden alul Kis Ticze
a*
,
Balja fell
pusztán
,
,
's
szirteknek hagyva fülirl.
Tisza' habjaiból lesietve aláfoly
jobbján Bodrog fut csendes özünuel
Oístv kerülnek utóbb keskeny szegletre
,
\>
zuhogva
. ,
Hagyják
gyönyör
el
táját a' délre
Szép hegynek, zeng
sz
Itten az
daliák,
ligetit,
vízlepte lapályát,
's
Almos' harczaiban gyztek vala
Elem, Csákány,
Itten
hajdan tehets
,
Büszke Kiónál
Es
,
Tzima
kunoknak
a'
mély fenek Ungnál
a'
vítta csoportit
leütötte Laborczot.
Gyermekeit, majd vissza sóhajt
hsnek
Kis Bodor
a'
Kedv
most
fi ,
boldog idkre.
legutósó gyermeke, nyájas
évében
tized
si vasat,
a'
majd nézi enyelg
's
enyelegve lehúzza
,
Néha
az
Vagy
fáradságos kézzel hurczolja temérdek
Buzgányát
Megy
,
's
,
meg
Kardot
,
atyjának döngeti pajzsát
's
mosolyogva fenyíti
jó nénéit
viszsza kereng
Gyenge Szümér!
"S
,
nyugszik.
Susadalnak rettegetje
,
Nyugton van most fegyveri köztt ,
Oh
kik
hegy' végén látszik hajléka Hubának.
Itt a'
Ez
a'
csendesen élnek
hadrontó
's
,;
mosolygó
tehetetlen bajnokok,
's
,
még
te
így szól nénjére tekintvén
's
nagyobb vagy már,még sem birod
ideget
mikor én olly nagyra növök
tletek
a'
a'
szép
sem tudsz pengetni madárra. majd pengetek
még karddal
gonosz embereket
Mert vannak gonosz emberek
,
is
,
is
íjat
zöm
lásd édes apánknak
Jobbját egy mérges bajnok megltte nyilával."
így szólott
,
csókkal fogadá
Atyja pedig kiderle
A' gyermek
Egy
még
's
,
t
vidám köny
szóla tovább
,
elaggott
csilloga képén.
„óh néni
!
nekem volt
Aranyos volt két hegye
helyes íjacskám.
Olly szépen hangzott
nénje
,
mint
a'
liget-esti
,
*s
madárszó.
húrja
,
Volt nyilam
ragyogó
is, sebes és
Hajnának vittem
Még nem ltt
,
vadakat
déli sugárként.
a*
lne
vadakat hogy
de Hajna
,
pedig elmegy meszsze az
,
,.
erdn
A' kis ivet mindig viszi, és meghozza magával
A' nyilat
nem hoz
de vadat
is;
még
's
,
olly keveset szól.
.
Hajna te, mért búsulsz? Szemeid mért vannak elöntve, r
Mint a bodrogi lap
Oh ha Vagy
tán
Lábadat
En
a'
?
hogy nem tudsz lni nyilammal
mérges kígyó
ide bár
A' vadon
ez
,
Hajna
deli
. .
ne búsulj
!
íjammal még sok vadat
hozok
,
erdbl,
'S tollaiból
z
:
borját
ejtek.
vagy gyenge nyulacskát
,
hattyút a" vízi lapályról,
gyönyör
szke
pártát puha
Andalodó szemeket vete rá
Hajna
deli
,
hajadra"' *s
föleszmélt
Gondjaiból öccsét forró kebelébe szorítván.
Majdan vékony orosz Fölkelt
Oh r
,
,
's
a
kiket
r
fátyolt burkolva fejére
ligeten tegezét zörrentve megindult.
a'
hadi zaj
,
kiket a' bús tárogató
S rettenetes kürtszó ébreszt
Hagyjatok egy 'S
,
kurta kigyót bottal kergetve lesújtom,
Es ha kívánod
Add
,
ligeten jártodban csúszva megérte
a" a"
mellyet Ticze' árja megöntöz
,
azért búsulsz
kissé
,
nagy lelk vezérek
távoznom harczi
mig nagy táborokon szendéig
a*
mezrl,
szörny halálnak,
Es veszedelmeknek szikrája vitézi kebelben
Hadd kössek gyengéd koszorút Dalra talán nem méltatlan
,
hang
a'
,
h szerelemnek.
ki ölelte fogadja
A' fene harczokból fáradtan viszsza került hst, Karjai köztt hervad
,
's
honnjának bajnokokat szül
, , ;
Nagy
kín köztt,
A' serdült Illy
anya
ifjat
"s
,
még több
lia
Mint
méltó
,
halála dicsl.
nyögve, vadász' dárdáját,
Minden fszálon gyönyör csak Étét keresé
és báj lenge
,
földet
,
Meg
könny
ne sebezzétek
Tüskék
,
rút kórok
's
zve
eget
's
nem
de Hajna
,
szemével
,
vala kell
kis lábait átkos
hajoljatok ifjú virágok
ti
;
sebes zfi.
a'
lefutó nap,
a'
föld szívének Ete nélkül
,
sorba kerülni
a'
's
Hajló fényében ragyogott már
'S ég
,
szép hajú lány kebelében v/ve szerelmét,
a'
viszi
Mind
,
kínnal leszakasztja szivérl
Hol nagy hsöknek diadalma'
Ment
,
hazája kikéri veszélyét.
áldott hölgy
,
,,
'S gyenge füvek deli Hajna' piros talpának alája.
Folyj lassan Bodrog
Halkva suhanj
Meg
el az
ne zavard
a'
föveny ágyad' csendes ölében
,
erdkön langy nyugati szell,
lányt
Melly csillogva
mikor
,
És minden mást messze
,
Szebb
's
hattyúnál,
,
te
a'
hs
ílra
gondol
ne sötétítsd a'
reggeli hónál
mint hajnal' csillaga, olly szép,
Hagyd gyengén hajadon képét,
t
hs
tiszta sugár te,
fénykebelébl
el
is
melly s^bb
Hajna' szelíd kebelét
Hogy mikor
óh
leszálsz az egeknek
A' hév nap' tüzes arczárói
a'
a' deli
felejt. 'S
meglátja
piros ajkai' díszét, ,
elandalodólag
Lásson együtt minden gyönyört szeretje' alakján
Hogy minden
,
bajait kedves láttára felejtse,
'S értté akármelly bajt ne remegjen venni magára.
Csendesen
Majd
a'
,
és
folyvást
parton eláll
,
megyén 's
a'
így szól
hab a'
,
Hajna közelget
vízbe lenézvén
:
,
,
képem
..Csendes özön,
J
,
nélkül szép habzatod: óh bór
A' Tisza' mélyéhez vinné
Látná Und' ékes
fia
és
,
kereng.
mellett csillogva
meg megy maradás
.
képemet
el
megürülne
,
ottan
talán
;
La
Látná, mint epedek, megkezdene szánni magában
.
S jne serényebben, mint j; de gonosz vagy özönvíz Képemet egy helyben hagyod elbágyadva remegve ,
leng
'S kissel alább
Bokrokat
,
és fákat
Csak menj hát
,
füszált
,
mutogatsz
majd
Szép gyönyörségem
,
'S meszsze
kitnt
delin
,
a'
lepleit
pusztán
és
csendes Bodrogba leszállt
Látszék
a'
habból
,
hadzavaró
hs
,
megnyugtat ers kebelében.
Ekközben leveté lágyan sztt
Hogy
kékes egeknek.
a'
elközelít 's
,
és parti virágot
,
íját
a' déli
sugárként.
még gömböly
,
melly azt fodorodva keríté
térde ,
'S hajnalként futa gyors pirulás deli teste' fehérén
Szállá tovább
már
,'s
a'
hullám
tele czombjait éré
Pajkosan ellebegett hajló ágyéka köri 'S
is
,
,
mosta sugár derekát. Ekkor meghajla kezével
A' deli lány
,
's
szép kis tenyerét lemerítve szelíden
A' siet habokat képére nyakára locsolta.
.Megbomlott haja
Tündökl
vállán
,
,
és
szabados fürtökben omolt
karján
és a'
,
kerek
emln
el
,
Melly mint egy fakadó bimbó kipirúla közepett. Alkonyodásra jutott már Es
,
a'
nyugvó
tájt
a'
nap,
's
tiszta határát
bágyadt láng szinbe borítván
hvös
Altaladott vizet, és földet
Ekkor barna deres paripán
.
hs
esti
,
homálynak.
csillagi
fénynél
, ;
A' Hajnal' szép gyermeke jött
Mint röpül
felleg
egy délszaki tündér
,
s
szállván a' híg levegben.
,
Tündöklött pedig ékes arany haja
Lenge
,
,
's a'
kaczagánynyal
maradozva utána huzódék
szelek' szárnyán
,
Balja fell aranyos hüvelyében csattoga kardja;
És vala gyöngyökkel ragyogó szép sípja kezében Melly
természet' hangját elzárva
a'
,
magában
A' nagy föld' közepén mélyen fekszik vala hajdan.
Onnan
az Éj-anya fölragadá
,
és adta fiának
,
A' mikor ezt Hajnal mérgében elzte magától.
Zenge pedig csalogány'
's
Elsiet dörgés' morajával,
tarkás pintyke' szavával
fene tigris'
's a'
'S kölykeiért sívó vad oroszlán' durva zajával.
Mellybe ha fútt, rettent volt, vagy gyenge varázsló,
Melly futtában
elállítá a'
'S állót mozdított a'
Hajna hová
most? Rémülve, pirulva kiszökvén
lesz
Bodrog' habjaiból, veszi
És szalad
a' ligeten
A' vizet
és igazítja
,
Melle födetlen
,
még ,
Szép emli köri A' suhogó szell
gyorsan iramlót,
mint szándéka vezérlé.
,
,
's
lepleit, íját;
futtában törli fejérl
magán húzogatva
ruháját.
csak félig van szövevényben
azt 's
könny
is
lebbenve kibontja
le-lehuzza
,
ha
érheti
,
róla.
Már elmenne tömött erdben rejtve maradna De zendl a' síp, csábító hangja betölti ,
Minden erét, A'
tagját.
fiatal tündért.
Ive teri II.
,
Az
Ali most, alá száll
valamerre megyén
,
,
's
's
bámulva
tekinti
gyenge szivárvány'
paripája elébe.
2
, ,,
Egy
,
,
:
kisded csillag ragyogott vezetleg eltte
Melly mikor Fényesen
Már
és
,
vágyódva halandók'
magasan tündükle fölötte az égen.
közel ért, szeme csillámló vala
Fél víg, fél szomorú mint
De
földire lepett
piros, és kell
képe mosolygó,
éjjeli
képe;
már nem bírhatva szerelmét
's
,
hold'
a'
,
Nyájasan áltölelé az eltte szemérmesen állót 'S rózsás
szz
ajakán megcsattant isteni ajka.
Szíve gyönyörködvén
Es boldogsággal
rég keresettben
a'
remegve
tele volt, de
Karjaiból deli Hajna
,
örömmel
kifejlek
,
's
futott. A' délszaki tündér
Gyengén vissza voná,
's
édes bús
„Hajna
te futsz,
oh Hajna,
Hajlékot dél' fényes egén
,
hangon imígy szólt:
kiért
elhagytam az ékes
ki miatt keseredve
Fölkeresem Kaukáz' üregében az agg szelek' atyját,
Hogy hol létedrl A'
hírt vennék
,
's
édes atyámat
gyönyör Hajnalt tudakoztam napkeleten
Oh
ki után annyit
bujdostam, Hajna,
Míg más honnodban Volgán Szédelgél
a'
tarka
mezn
Tartózván mint gyenge
Nem
futtái,
,
fiú
„ „Szép Oh ha megént eljsz Lassan elindultam
Míg
túl gyermeki kedvvel
és
én
is
atyámmal
szállottam eldbe
ha jövék, st mondtad gyakran enyelgve
tündérfi, mikor
Csillaga'
túl.
te futsz-e?
,
,
jsz ismét
vissza
meznkre,
hozz csillagot énnekem""
és
én
csendes nyugtában atyámnak
fényébl egy
szikrát
vettem orozva
lejuték, megnappalodott,
'S elvesze pártalauúl
a"
's a'
;
szikra kipattant,
világok' végtelenében.
,;
!
Sírva jövék hozzád
Törléd könnyeimet
De nemzm Elbúsúla
Még
,
,
ne
sírjak.
bolyogní
a' szikrát szerte
,
hogy így
emlékezett
Hajna ölemtl ?"
irtózol
nem
mivel gyermek kora
jól
sajnálva
mert haragos szántából délre szakadtam
,
Elfeledél-e
Erre
,
boszús szejnmel megtilta magától.
's
Most hát
's
,
látván
mondád
, ,
Hajna szelíden
te pedig deli
;
,
lány és
a'
rémlett el eszében
monda
„Hogy érttem
:
Illy tova bujdostál, szép tündér, szánlak; azon kor
Mellyet imént mondái, játékunk,
könny
's
Hátra maradt seim' honnában, Volga vizén Itt
fölserdltem
Karjaid
,
hidegek már énnekem
és ölelésedet is megtiltja
,
Mert tudd
hadzavaró Ete
:
hs
siralmad túl.
a' te
szerelmem
van Hajna' szivében.
Olly ékes nem, mint te, vadabb, mint gyenge szerelmed,
De
szép
's
,
lelk
jó
A' ki hazát szerzend És minekünk
A'
fiatal
,
hs
's
jöv
A' dúlásra
a'
's
,
harczban erre hatalmas
boldog földön atyámnak
e'
karjával
megnyomja serényen
harczoknak enyészetes árját."
tündér pedig ekkép szóla viszontag:
atyám
igy tetted örökké
„Így rontál haragoddal
,
Számkivetéseddel bússá
fiad' élete' folytát
,
Bár soha csillagodat ne ragadtam volna kezemmel,
Oh
bár
földet soha
e'
Vagy mért
lett
örök életem
Földi halandóként
Mért
tart
,
Ha örömein
lábam meg ne tapodná.
,
mint árnyék
míg az egek nincs
,
is ?
és
,
's
Haj mért nem enyész ,
's
lengedez
tündökl
csillagi
szél
szomorítnak csalfa remények 2 *
?
tártnak ?
el
,
*S
Hajna
Vagy
nem szánsz-e bajomban? hogy mint hsüd nem védhetem én is
ki enyhíthetsz egyedül,
,
hiszed azt
Nemzetedet
,
,
Tudd
?
Tiszta verfényt
is
bús fellegek engem uralnak
a'
beboríthatok
És kényemre parancsolok én
Vagy mit
még
óhajtasz
Melly kék szobrokon
Jer
?
áll a'
Vannak,
b
teremim mint
puha sznyegek víz'
a'
,
ágyak
habja, fehérek.
karomon hordozlak
,
.
határnak utóján
van füdve tetül.
ékes arany rojttal
szép Hajna jer el
gznek.
az ég' hajlékiba viszlek
,
déli
Benn pedig *s
homálylyal,
éji
tengeri
a"
'S a' tele fényre jutó holddal
Oh
! ,
odáig.
Ott pedig óhajtó szivemen fogsz csüggni napestig, 'S csendes lesz palotánk, mint
a'
vész nélküli tenger.
Ékes tagjaidat reggel harmatba fürüsztüm, Hajnali szép színnel takarom,
habi gyenge ruhákkal.
*s
Majdha lefolynak az esztendk kedvünkre Díszes arany hajú gyermekeink
Szép
fiak,
és
örömektl,
Jer piros ajkaidért kérlek
Szürkül már az
Én És
üd
állott
.
r
s
.
,
szép
*s
és
szerelemtl!
szke hajadra
szomorún feketednek az ormok.
hasztalanul szólottam, nincs-e kegyelmed
egyedül menjek,
így szólt
vidáman
lányok fognak mosolyogni körülünk.
~S zengeni fog palotánk
Vagy mind
,
,
egymással enyolg
,
's
hova menjek Hajna, ha nem jíz
esdekl képét
a'
eped szemmel még
A' deli lány pedig aggódott
A' szomorú tündért
Barnuló ösvénye
;
,
lányra szegezvén
várva szerelmet. sajnálta szivében
egyszersmind menni kivána
felé ijedezve tekintvén.
,
? ?'"
,
= Száz
,
meg
mint
,
=====
21
szem kötözötten
remeg gyermek
a'
közben zendül
e'
Férfias
és gyerekes
Hirtelenebb
a'
lány,
,
,
Ezt hogy ez észre vévé
nem tudva hová
szólítatik egyre a'
:
pusztai térség
,
árnyéki tünetnél.
megörült
,
lesz.
tündér hirtelen elvész,
's
,
,
Hajna, nevérl:
Hajnát
's a'
szellnél
a'
és
hangon
Hajnát zeng hegy völgy Vissza tekint
tartja helyében
titkos tündéri varázszsal.
's
,
A' liget ,
,
haloványan látta Etéjét.
,
tz
de két
Tartja siralmával Áll
; , !
ezer rémet mutatott zavarodtan az árnyék
És mint álmodozó
Menne,
;
,
és gyorsan elindult,
Es látá legelbb öccsét elejébe szökelni
piheg mellbl édesdeden
A' ki hevén
„Nénike
Egy
hol voltál
,
fiatal
Jár az
Harcza
is
,
hs
menvén
Tudhatnád-e
neveden szólítva
sietett
beköszönni
ha nem szólnék
,
jött
így szólt
melly rég járok utánad
jött, az óhajtott látni, utánad
és keres itt
felé
Hozzánk
Oh
?
,
,
nagy Árpád''
;
de Hajna
melly bajnok az
Böngérnek vérébl-e vagy
?
a'
,
a' ki
hs
Tasnak nemzetibl? Kulpon' magzatja, vagy Undé
Nem
tudod úgy-e
?
de várj
meg mondom
:
Képe fehér; hosszú haja sárga; ruhája
?
termete sugár;
setétes,
Bojtos oroszlánból van vállain lágy kaczagánya
Kalpagján kolcsag" tollából szép lobogó reng Pajzsa pedig kerek
Verve repül Mindene nagy
Méné
,
és
dombos
sas látszik :
,
's
:
vad
közepében aczélból tigrisi
kölykek.
vasa nagy, dárdája nagy,
futos mint
a*
szarvas,
maga mint
maga is nagy. az evét gyors,
,
:
Könnyen
téged vár
,
küldöz utánad.
,
Véled-e már? Ete az, bajnok
Ekközben baza érkeztek Megtért gyenge
Szümér
Üsz Huba künn állott a'
:
jár, fordul, deli minden mozdulatában,
És rólad tudakoz
*'S
! ,
szerelem
az
's
'S a* látás'
a'
a'
szép Ete
,
hadzavaró
áldással hítta be
öröm beköszöntének
Hol bájos hajadon serdle Csak hamar
késbben utánok
,
's
's
,
Undnak.
fia istenes
a'
ket.
a' kicsi
házba
hsnek.
fel a' deli
szeretk elválnak
hs
tübbi családtól
örömét szemeik' ragyogása
jelenti.
*
A' régen kínnal rejtett sok gondolat ébred
Es az
ajak' bíbor küszöbét érinteni bátor.
Titkos óhajtásait most *'S
A' nyájas követ
Néma
,
szó
a'
?
s
végtére kifárad
mondhatlan
Majd kebelére borúi
hs
Illy
is
gyönyörrel néz Hajnára vitéz Ete, némán
A' deli Hajna réá
A'
kebel útnak ereszti
a'
szintolly kedvesekért becseréli rokonja' szivétl.
az
ersnek, mintha örömben
szív' dobogasaiaál szúnyadni kívánna.
boldogságban felszólal végre az
„Oh mi
igen jót tett
Adta Hadúr'
a'
,
Lábamnak gyorsságot
ifjú
adott
,
,
,
's
magas
Mint
te szelíden a'
's
látnom
mellemnek ers szt és harczi szerencsét
jsz álmomhoz,
hajnali fény, ha
,
égi világot,
csak ugyan te teszesz boldoggá lánya
Mert
:
mikor engemet alkota
szép földet
Es mikoron kezeimnek ert
De
kéj teli szívét
mezn
's
Hubának}
képzeletemhez,
távol vagyok innen;
Most pedig édesded szerelemmel ölembe borulván
,
=
23
Gyorsítod szívem' dobogását,
Örömemet mint zápor es Ekkoron
a'
'JS
megszaporítod
's
csermelyek' árját.
a'
,
hajlék' közepén már
Gyenge gyümölcsökkel,
.,
tejjel,
álla rakottan
hegyi mézzel az asztal
's
egy sült zborjú' fele volt kiterítve szegetten
Hosszas ezüst tálon. Mert dús vala
Sznyegeket hoza
Még mikoron
kardját,
Es hoza fegyvert Fegyvereit
is
's
aranyt,
,
hímzett
:
bvebben
ezüstöt,
kezeit jól birta, Kióból.
leütött Eengalnak ijeszt
,
lobogós gerelyét
:
Sastollas sisakát
Önnön
bven
's
,
sz Huba
nagy domború pajzsát
,
melly mind függesztve soronként
fegyveri köztt falain vérfoltosan állott.
Fenn pedig ékes edény* közepén mécs
Ébreszt bort hoztak most
Lelket
csilloga.
bükfa kupákban,
kis
Es díszes gyerekek sürgöttek szóra figyelve:
k. Ete
Ígyen laktanak
hs
Es iszonyú gond nyomta Megjelenek neki
Elkomorult
hs
a'
Válik társaitól
,
:
a'
Rémnek
De hamar
Hs II a
fia,
,
's
,
és
,
hidegen megrázta szelével.
búsan
,
mint
a' ki
halálra
és sorba tekinte szemével.
észre vévé
tégedet
, 's
elálla
és kezde vitéz szikrája borulni.
a'
szült Huba
,
's
monda „Vitéz Und' :
szerelemnek ront-e hatalma?
szerelemmel akarsz bízvást mulatozni
Gundolj
alakja
elölte.
Melly mikoron Hajnára jutott, keseredten Szép arczán
,
ifjú, siradalmas enyészet
Toldúlt gondja közé
Néze pedig hevén
fejét
örömét kebelében
és
,
pedig ége szivében
,
hozz békét harcz-zárta lakunkra
hadakra ,
fejünkre
.
.
,, , ;: ! ,!
,:
24
Oh
mért gyengült
jobbom
el
,
mért hajlani nem tud
Hogy kardot rántván tudnék meghalni csatában Gyáva Laborcz' szolgájának
Te
fiatal
Menj
el
,
vagy még
ép
,
nyila megszegezé azt
és diadalmas
,
ervel
hozz örömet pusztító fegyvereimmel
Ott függnek, hajdan viadalmim' fényei: válaszsz I" Ezt hallván
a*
gyermek megbúsul vala ,
így szólt
's
„Oh de atyám, ha te mind od' adod,mi marad nekem? Én hvös erdben heveiészszek-e bújva naponnan
hát
A'
Vagy
csak kurta parittyával harczoljak-e
Távol
?
En fejket könnyen beverem hajigálva kövekkel De ha közel jnek megmetszik torkomat akkor ,
,
Tagjaimon madarak harczolnak puszta mezben." Andalodásából fölütdött Elgyengülését szégyelvén
hs ,
Ete
,
hosszas
fényleni kezde
"s
Bús szeme, fegyvereit látván fenn függni Hubának." Titkos búját
meg
Büszkébb
búnál
a'
Néki ersödik
,
érzé ,
büszkébb
a'
gyáva panasznál.
és így szól viszonozva
„Harczban elszlt hós
Hogy kedvet hozzak, Választok
de kevély vala lelke
,
,
ám
légyen
,
Hubának
mint
te óhajtod.
pusztító fegyvereiddel,
te pedig hsök' szikrája ne búsulj
;
Megjövök én ismét kardjával bajnok apádnak. Rajta az ellenség' vérét,
Szép sugarát hozom
el
,
levevé
a'
Egy mély szögletben,
's
így szólott
,
's
's
a' régi
dicsség'
melly téged gyzni tanítson." kardot
,
melly vala balról
komoran még
rajta borongott.
A' vad enyészetnek szikrája: halálos aczélát
,
A' por régen ülé
Hs
Ete
,
midn
de
;
megvillant hegye
,,
, ,
!
kitörölte porából 's
,
éle
,
fogása fehérlett
(Melly elefánt csont volt), lapján borzasztva kitntek A' szomorú rajzok Kisdedet
es
a' ki
Sas' körmei vittek
:
félben anyjának eltte
Látszott fenn vergdni
Más
,
fejét szép vére borítván.
felen egy fejedelmi vitéz rablólag orozván
Hölgyeket,
és fiakat hajtott. a'
Hosszú volt pedig
Képeit óhajtá
,
Már
's
gyilkolt
,
s
Hajdan
,
Most Ete
emléki úgy
's
,
csattogva vetette hüvelybe.
's
halovány szép
,
gyermek
a' kis
Lant vala baljában
,
dallója
hímezve
,
tiszta fehér
Es rózsás koszorúka
„Oh 'S
erd
,
,
,
De
el
lantját
künn dallani: zendl
szavaimra vigyázók
megsznjetek
A' fiatalságnak szép napjai, ,
virággal
Most pengeti
és sík tér
míg dalomat zengem
Hirtelen illan
Hubának.
hegyek , öblök vissza morognak.
's
legyetek liget
mezi
csillagi fénynél
kék övvel kötve derékon
,
fején.
hangosan, és tisztán kezd
A' lenyugott
vette le kardját
ifjúság' szárnyai vitték.
vette vasát,
Ekkor az ajtóban
Köntöse
erszak'
ki kegyetlen
idegen földön pusztítani kezdett.
míg az ers
Megjelenek
,
halálra.
görbe hegyével
kora' gyenge szakában
's ifjú
Ezt leveré Huba
tzi
és széles vasa
Fegyvere Zámirnak hajdan,
'S
ertlen
a'
esti
fuvalmak
gyönyör kor
mint felhk' sebes árnya tavaszszal.
az erseknek nagy tettei
Kellemivel nem romlanak
cl
a' ,
siet kor' szép déli sugárral
,
,
; ,
===== Hintvén szüntelenül
l
Csendesen
De
=====
26
maradékra világot.
a' jó
Huba, gyermeki
köztt
rettent volt hajdan viadalra
Rettent
,
hegyháti lakában;
,
mezkön,
háborodott tengernek ölében.
a"
r
Uh
legyetek liget, és sík tér szavaimra vigyázók."
Hs
Ete gyúladozott
szókat hallva
e'
Lett nagy lelke az énekl gyermekre
Az pedig elkezdé ismét,
figyelmes
's
,
dalára
's
tovább így:
és dalia
„Nyugton vagytok-e még dönt magyarok ? kezetekben
Nem
zörög
buzogány, gerely,
a'
A' tenger' melléke fell
és kard.
meg' alva
ti
,
Tábori sátor alatt heverésztek. Haj A' hajnal, de sokan Keltek-e
Ha késn
?
nem
!
dühöd
A' tenger'
sirbeli
fogják látni világát.
keltek
haj
,
!
hunyjon
Már kés
éjben
;
a'
j
inkább
találja.
Baltom' ers
fia
,
Zámir,
de szerencsés széllel evezve.
Tölgy nászáda nem Bátran leng
,
el
hozva magával
szélvészit
rém
majd
kipirul
Bús szemetek; mert földeteket pusztítva
Mint egy
Bús zivatar kél
mezkön
ütdni
irtózik szirtekhez
hányt habokon, közelíti Meótis'
Partjait, mint éjfél" felhje, borongva setéten.
'S
hah
!
mar
Sátorokat
,
szerte
megy
a'
,
elszórja az ékes
megfojtva szelíd álmában az
És öreget, bátor katonát, Báltom' ers
Vér van
vad nép
fia
gyenge leányzót.
dúl, tör, ront, mint
fegyverein
Lelkében. Senkit
és
,
vadság
nem
szán
,
,
ifjút
és
éjjeli
farkas.
méreg ijeszt
rabol
,
és öl
'S már embert, barmot büszkén núszáda
egyenln felé Lajt.
,
,
=— Oh
csak tégedet
szem
Barna
Más
De
hs
lány ,
=sss=-
27
ne ragadt
is
volna magával
el
Vihadar' szép gyermeke
ezerét vitt volna az éjszak' lányaiból
gyors naszádon visz téged
Rettentn
,
sebesen
,
a'
is
mint ölyv
„íme azonban kél Huba,
,
a'
!
inkái)!)
el.
Zámir,
fene
gyenge galambot."
napkelet' ifjú sugara,
Népe' zaján riad álmaiból, megdöngeti pajzsát, 'S kardot köt ftezi
nem
de
;
"s
,
leli
röpül kopját ragad égve már
a'
kedves barna
Szép Szelemért gyors naszádon
De
nem
És nem
is
olly rohanó
,
szörny fegyvereket,
Nézd
,
szirtek
meg
zik,
ne szakasszák,
hogy gyors Huba* karja ne
*s
érje.
haragot hoz büszke fejedre.
mi sötéten emelkedik
Fergeteg
ál szelek
már könnyen lebdesve hajóján,
Nézd! közelít 'S
ers , hogy
ollyan
is
lányt
Zámir."
viszi a' fene
liova futsz idegen? naszádodat
'S az
szivében,
szem
z ordítva
,
a' szirt
tölgyfa hajódra.
vadán ; Zámir hova lészesz
Megrobbant naszádod az álnok
szikla'
A' haragos habokon szórván
népedet. A' szirt'
Fergeteges közepén
magad
el
állsz
<sak ,
Szép Szelemért vad hullámok hajtják
?
fokában
's élete'
ki
fogytán
eldbe.
Haj! oda tölgyfa hajód, oda néped, veszve hajóstul, A' szélhányta Meótisnak tajtékait
De
j
rettenetes bújában
Gyors Huba
,
"s
könny
iszsza.
hajóján
több daliák lobogós naszádon utána.
Okét az emberöl hadak' istene rzi kezével 'S messze sebes rohanások
Szép Szelemér! egyedül
te
eltt nagy kardja
vagy
itt
világít.
nyomorultau elölve,
,
,
= Lábadat
=====
28
zajogó tenger' hullámai mossák
a'
S gyenge fejed támasztva kemény szirtekhez elájul!
Ekküzben szürnyebb
Mérgében
;
Zúg
támad.
de
Hubát
Vizben üvedzig,
's
ki szorítják a
Zámii
fene
Hubának.
tutaját dárdával rontja
*s
,
Az lemerül
zaj
—
1
habok
és áll
,
így szól megrázva sisakját:
Büszke, ne hidd^ hogy kárt tettél lemerítve hajómat: A.'
dühöd habokat
Kopja szivedre
megbírják lábaim }
és e'
ha kemény kövek' öblibe bújsz
találj
így szólt 3 és gerelyét Zámir' paizsára hagyítá Elfordult Zámir; de sebes vala mentiben
IVem késik Zámir
Es veri
Zúg
a'
Mélyen
habokat s veri gyors Huba' barna
a'
elült köveit,
dühöd
Még
is
,
és
a'
a*
kard
,
's
ordítva rohannak
,
reng
,
Szél
Hullanak
a"
,
's
,
bömböl az vízi
morajból
fegyver rongyok
,
,
vínak ersen. az özünbe setéten
's
Foly vérük, mint melly patakot sohanap' szeme
Vág Huba ';$
,
's
már
közelít
nem
,
teste kiterjed
,
bús habokon ordító fergeteg zi.
Hajnalodik; de
lejét ez
lát.
Zámirnak vége. Megént vág
véresen elhajlik Zámir' feje
'S ezt a'
alszirt.
villámvasa fénylik az éjben.
tengernek két szörnyei 5
magas égre lövöldöz.
a'
éj
harsog
hallani harczaikat.
Messze kicseng
Mint
,
sisakját.
fölkapja fenékrl
velük
's
borúi le az
szelek
_,
vízbe törötten.
kardját zörrentve berándulj
háborodott vízár
Rá iszonyodva A'
_,
a"
,
a' vas.,
Szélén érte nehéz paizsát^ és meghasogatván Éles sziklákról recsegett
is:
már nem
nyújtja feléje
>
—
—
—
-
a'
végtelen éjnek!
,,Oh bár honnodban tudnál, vesztegleni Zámir
mond
Sokszor mondta apád, most mit Hajt
a'
szél,
.,
Napkelet'
ifjú
sugara kikél
a' szirtre
megy vívén örömet hölgyének
Ébred az
is,
,,Oh
hs
fiatal
még
Míg dönt magyarok' népének Esti szelek
A' ligeten
s
Elállottam az a'
zengeni fogja,
nem hl.
vére ki
meg
kis fürteim' ékét
ifjúság' szép
hirtelen illó
's
,
bátor daliáknak hajdani tettét.
így hangzott
el az
Benn pedig ültének és
még
most már zúghattok csendes ervel."
Esti szelek
Némán
énekl gyermek' szava,
a'
komoran.
hsök nagy
Huba
Hol komoran A' napnak,
se'
!
te is
's
elhamvadsz
besötétel az
éj
,
's
,
szólt
harczok' kora gyorsan. a' föld'
nem
tel holdnak nem hat
Messze rideg vénségemtl
kobza;
vissza tekintve korára
bizony eltntél, örömek',
Szép Szelemér
's
gondolatokban
Szép fiatalságán andalgó szívvel imígy
„Oh
,
keblemben az éneki tznek.
'S adjatok enyhülést
Napjait,
hatalmát."
most már zúghattok csendes ervel bontsátok
;
lelke'
's
zengi dalában
nyugat' énekiben
's
,
korod eltnt már az idvel
hadi tetteidet keleten
A' gyermek,
,
bágyadt szemeit hsére nyugasztván
's
szép
!
azonban
szép Szelemérnek.
,
Karjaiból veszi vissza alélt szive'
De
feléje
habokban?
mért honnodban nem tudsz vesztegleni Zámir!"
Oh 'S
: !
majd ha
,
halak' étkéül lát úszni
's
,
—
29
Hosszan aluszsza sötétségéi
:,
kebelében
látni sugarát le világa.
most messze hazámnak
,,
=====
,
=====
30
Széleitl idegen füldöa mély álmodat alván
Nem
f
látod serdülni mosolygó gyermekeinket,
Es nem ürülsz velem arczaikon. Már nékem
Néma
halál,
güdrüt mutogat vak honná' porában
's
Nyissa ki bár
Élik gyermekeim 'S bár
még
Már mikor
hadat
,
z
nemzetein
élje ezen választott e'
:
nem késem. Szép napjaimat most
én
;
int a'
is
éli.
honnban rökké
.
tetemet mélyen lemeríti az árnyék
,
'S rajta hideg szell agg korút lenget az éjben."
hs
Hadzavaró Ete
pedig ekkép szóla utána
hs
,-Harczban elszlt
Kornak napjaiból ,
!
nagyok
a'
Noha most már
röpül nyílnak megtrte hatalma
Jó nevedet csak ugyan meg nem ronthatja
Fenn marad az, mint
Engem
is a'
dühöd
Bolgárok fenik
deli
Hajna
a'
szép holdj
s
rükké
a' csillagos
égen.
;
's
óhajtják
hogy minket emészteni jjön!
ne irtózzál
,
:
harezok' veszedelmei várnak.
vasakat sereginkre
a'
A' puszták' madarát
Oh
az ifjú
és szerte dicséretes elmúlt
Eleted annyi dics nyereségeivel.
Jobbodat
:
a' te vitáid
,
engem soha nem
fogsz
Látni gyalázattal. Megtérek majdan eldbe
Ugy hogy
tetteimet hallhasd ,
Vagy ha nem s
a'
szóla
ers
Ment;
napoknak
napiam soha tübbé nem
süt azontúl.'
szívvel búcsúzva Hubától
'S Hajna' szelíd öleléseitl.
Künnybe borúit
téli
hol csak nagyok' éneke hangzik.
Vendégségeiben
Ekkép
a'
arczczal
Deli Hajna pedig ment
bels teremébe nyugodni.
de nyugodni hogyan tudjon, kit szíve fülébreszt
;
Eús dobogósával?
Nem
Bajnok aludta kemény
aludt.
lélekkel
Ziígtak az ütközetek' rivadásai
Oh ,
,
álmait a' szép
mellyben ersen 's
fórra szerelnie.
Mondom aludt; mert fáradtan jüve messze vidékrl De szomorú hangok fárasztják álmait, és gyász ,
Képe veszélyének , melly
lesz harczára
jövend.
:,
:
;
32
MÁSODIK ÉNE K lYJ.ár a' sátoros
éj eljött a'
Édesen elnyugodott most 'S
mivel ébren
a'
Vagy remegett
nem
a'
földre
setéten,
sokféle halandó
bírhat vala
üres ártalmat sejdítve magában.
Mert vak kénye
szerint
csalj játszik az
álom eszünkkeh
A' boldog gyakran vesztét álmodja javának 'S sokszor az altában fejedelm
,
fejedelmi Zalán
Bátor bajnokokat
És neved'
Meg
's
!
te is
's
álmodol
diadalt alpári
százszoros ínség. a' siket éjben.
mezdön 9
új fényét csillogva közelgeni látod
ne örülj
kétes nagyon
;
a"
Sok munkát, nagy ert kíván, Lassan az
s
és föld' ura lészen
Kit koldus bot vár, ha fölébredj
Oh
,
álma hozá meg
,
harczok' birodalma 's
van kötve
halállal.
éjfél is leborul, kiteríti ijeszt
Szárnyait, és susogó rémek röpdösnek alakján. A' kisded patakok lassú csörgéssel erednek,
Harsog az országos Dunaj tétova ?
S
a'
folyamok" vizeit,
"s
Nem sznik
,
Habjaival lemegy
a"
a*
ket,
iszonyúra nevelkedik árja.
Száz ragyogó szemmel bele néz
lemegy
fölszedi
a'
mennyei
térség.
tengerhez veszni, veszend
nagy idöj hogy vissza ne
l
érjen.
, ,
Kezd távozni azonban az
De
kik fénylenek
itt a'
j
A' bolgár had
Tompa
morajjal,
homályát.
éj 's ritkítja
hajnal' csendes ülében
Fegyveresen jnek titkon
,
legelbb
mint egy magas erd
,
ers pánczélban
,
készülve,
's
paizszsal.
,
's
Rettenetes Viddin vezeté 'S
három dandárra szakadtak. szilaj észszel
az elst
nyugtalanul, mint éh tigris, szágulda elttük;
Termettel nagy ez
,
ép
Türhetlen bátorságú,
Fegyvere mint
Mint 'S
,
Duna"' hétszeres árjai zúgnak
k
Onnan gyültenek
,
vas sisakokban,
Merre küves Haemos kékell bérczeivel hat
vesz
?
Lékével elbbre.
's
Nagy somdardákkal, kaiddal
'S a' tengerbe
,, ,
a'
,
"s
izmos
erejével ijeszt.
nap kiragyog
nagy szeme mint véres
legyen
a'
is
"s
,
,
csillag tündüklik alatta.
,
bolgárok' büszke királya
Izacs.
Ez
jó férfi
Viddinnel legersb
és
hadakban,
görügük mellett mentje Zalánnak.
Másodikat vezeté
Csontos
de ruhája setétl
ez a' népnek bizodalma
Mellyet külde Simon
Most van
,
Tübbszür nyíltan hordozza sisakját,
éjfél.
Legfképen
Hogy
rohanásra igen gyors
,
izmos
;
a'
korában bajnoki sorban.
de kisebb termetre amannál
Bátorságra hason; de mérésre
nem
Mint okos
nagy kardja kezében.
,
és csendes. Villog
Sastollas sisakot hordoz,
's
Tóidul mellével, valamint
annyira hajló,
vasazottan elre a' szikla
tolódik
A' tengerbe, habok, szelek ellen víni keményen.
Harmadikat fattyú Csornának karja vezérlé. //.
3
;
,
Serdül korban van még
Semmi
de mérése
;
Nincsen eltte szeméremnek
Erdeme
bücsületnek
mindeneket karjával méreget
;
Avval igazságot. Mellyre
,
nem üsmer
semmibe sem
határi. Istent, embert
,,
vesz,
az észnek
,
és oszt
,
üsvény
JSincs olly szentségtelen
ha vére buzog, ne kívánjon menni hadastul.
,
Kit keze megbírhat
mind
,
ellensége.
Magáért
Senkit sem kímél, kényére lerontana mindent,
így
ntt
Barmi
szerelem*
a' tiltott
szilajságban
Férgeknek
*s
fia
zordonan
majd
és
,
gonosz éltérl ne maradna egyéb hír
Régi gyalázatnál
,
átoknál.
's
Teste magas karcsú
Ez vala Csorna
haja hosszú barna
,
Verdesi fürtéivel vállát
lakik ennyi
er
Gond, nevelés nélkül
*s
!
setéten
:
és szinte leányi
,
Lágy szépség mosolyog hóképén. Majd
Hogy
,
hogy lenne mit enni az ebes
hihetetlen
vadság illy gyenge tetemben.
igy
ntt
a'
gyermek ersebb
Ifjúvá szabadon, játékul hagyva az álnok
Könny
szerencsének, melly
Vak bizodalmakkal
töltvén
És nyomorultabbul. Most
,
j
t
fülvitte kevélyen
hogy veszne korábban
,
gyors szürke lovával
Kis dandára eltt. Büszkén égnek veti képét
Mintha nem 'S dúlást
Tarnóv
,
is
földön lakozóktól volna születve
és iszonyú öldöklést forral eszében.
jött ezután haragos
Vértü Kabar
,
és tiszta
vad képpel
,
"s
az ékes
Rucsuk léptettek utána.
Bogláros paripán hánykódik czifra
Mind bátor katonák
;
Lemk
is
:
hadi nagy tettekre serények.
r
S
nép
a'
Tre
,
melly nyomokat kíséri
magyar
kevert fajú bolgár:
,
de vegyült szomszéd idegennel
;
Két nyelvük, az ersb
's
gyz
Hittelenek, bérért katonák
,
azért
is
magyarokra kajánok,
más nemzet urának
,
Drága rokon vérben zsoldért gázolni nem átlók Es hadi zsákmányért, mellyért gyúl farkasi szívük. Bálrak azonban
hadszeretk
's
Osi sajátikból ez egyet tárták
érti csatáknak:
"s
meg rükben.
A' gürügük' hada jött ezután villogva
Es ill rendben haladott
a' téren.
Tündüklütt szép fegyverben, mint
,
robogva
,
Elttük déli
verfény,
Ossa vidéki Philó. Aranyos dárdája elre Hajlott,
"s a'
széllel kolcsagtoll rezge sisakján
Melly ragyogó vala gyöngyökkel Pajzsa is, és testén Csilloga
,
Könny
's
a'
"s
rézruha nagy karikákkal
szinte sugárt vete, a' mint népe
Jó császára' hagyásából
Ez lön,
's a'
hadakban
'S érti kivált
a'
sereget bírá
Elmés ez pedig, ki
eltt ment
lován, melly szürke fejét meghajtva viselvén,
A' ragyogó zabolát lágyan hordozta
,
,
vert finom aranynyal.
5
a"
és _,
,
's
üljét.
harczra vezérl
most
f
hatalommal;
ravaszabb nincs napkeleten, mint
's
két
békében már forga sokáig
értelm udvari
,
nyelvet.
Nincs nagy
er már
karjaiban
Sergeket ér
maga
válogatott nép ugrat utána.
Hol Pxhodopé S
híres
Onnan
,
's
hol Pangeos
Olümpos emelkedik
,
de eszére hatalmas
áll eget
ütve fejével,
és Athos'
ormai állnak.
szedte vitézeit, és oklatta csatákra.
3 *
,
Strímon' tájain 'S
,
a'
's
jól készültek
f
És nem
,
nemre kitetsz
Hsük
a'
"s
liarczi
mérésre
,
szke Neander,
nézés Lüsippos
és a' szép
,
vitézit.
Olümpi Philémon
az
itt
sokkal aláLb Hieró,
Csendes Odüsseos
;
!
tündöklk fegyvereikben.
vannak húsz ezerén. Küzttök mind
Mind
,
zúgó tengeri partról
küzfüldekrl nagy számmal szedte
a'
Mind 'S
is
,:
,
tudnillik mint akkor voltak eléggé
Jártasak
hadban
a'
És ha nem
is
de
,
puhák
bátorságban
Sokkal gyengébbek
,
megfogytak erben.
,
tetem
seregével egyenln.
Mert immár elmúla dics korod ,
idben
hogy sem víhassanak egy nagy
,
Romlatlan nép' vas
Miltiades
csendes
a"
véres Maratbonnak
,
Epaminonda
hse
örökl
,
Lelkek! Azon kor már elmúlt, melly híreteké volt:
Régi dicsségtek" szikrája aluddogal,
Oh
mert
a'
hosszú nyugalom' henyesége lerontja
A' nagy nemzeteket
Megfordul
és vész.
a'
,
's
a' sas' fia
gyáva galamb lesz
hajdan ers természet egészen,
örömmel,
*S melly nép villongó vasakat csördíte Éjjeli
mécseknél zabolátlan vétkeit
zi
'S éltének gyilkos kézzel szaggatja világát
Mig végtére kidl
's
maga
Romlatlan vala nemzetem
lesz is
,
temetje nevének
szilaj
,
ép erejében
Fél Európának hajdan megrázta határi!
Szkre
szorult most, és keveset
:
sem birva hanyatlik,
'S a' puhaság' fertjében megemészti hatalmát.
Melly nép gyávnltan
.
noha czifrán
.
"s
ékesen
áll
ki
,,
,
37
A' rohanó magyarok' seregére 1
Es a büszke görög nevet
Majd ismét
rabbá
is
ers lelkében
füllázad
Hírnek egekbe hivó szikrája
hsi
'S
,
si
az
csatákra keményül
:
— iíova lettünk nemzetem
és szabadon.
Melly bús útra jüvék
teszi egykor.
testhalma közül üti fényre
fejét ezerek'
Véresen
veszélybe hanyatlik
,
?
komoly elme ne menj tova
A' gyászunkra jelent nagy id' haladásait
Régi dicsségnek bátran A'
gyönyör
Hellás'
vissza
térj
fiait
,
?
Ah
hagyd
,
és a'
nyomára.
mosolyogva vezette
A' csapodár Theophil, kit hajdan híres Athéné Szült. Kis termettel bír,
könnyen tétova fordul
Szürke lován. Nagy ezüst csillag foglalja be pajzsát Íja
pedig,
's
puzdrája zriig megrakva nyilakkal.
Kényes pávából visz
tollat
Kardja kezében van
fegyverviselje pediglen
;
Visz lobogós gerelyét
's
,
Népe hasonlóul puzdrát
Nem
Es rohanó kopját.
és
Hírbl
lévén fegyvere súlyos
s
tesz
,
's
utána.
,
,
gyorsan iramlik 's
;
Helikon' alját
tudományra nem
szelíd
tudja dics tettét
Nagy Leonídásnak 'S
J
nyomban
réz dárdát
álnok: szent Parnass'
Barmaival mászatja,
;
visel, és sebes íjat,
Minden fordulatot könnyen
De buta,
gyenge sisakján
indul.
szk Thermopüláknál
példáját rettegi hallván.
melly hajdan kivilágított
,
mint
'S a' butaság' ködéit megritkította,
Romjaiból csak alig látszik,
's
déli
verfény
Athéné
hadi napja lehunyván
Szívetlen vezett küld harczra hiú katonákkal.
de el
,
===== Volt ugyan egy
Még sem
=====
38
dicsségét érezte
ki
,
Minden idn emelé
,
tett solia
hogy megfordíthassa veszélynek
,
mint van valamennyinek
,
Harczokat
Ez
nem
és bajait
,
azonhoz
's
lelkét és tetteit; annyit
Indult honnosait. Csendben ment közttök
Lélekkel
, ,
:
,
ersebb
veszedelmes
a*
rettent venni magára.
Schedios. Feketén van fegyverkezve
,
kezében
"s
A' mint megy, kardját komoran nyugtatja.
halálos
'a
Gondolatijt nagy mellében viszi bátran elre.
Jütt °'S
a'
a'
szk
közön át Feloponnes' félszigetébi
szélvészekkel háborgó Adria
Fgy gyakorolt dandár Legbátrabb
F pedig
,
és
,
's a*
,
melli
melly most valamennyi gürüg közit
nemzetöl
viadalra serényebb.
küzttük legfbb
a'
spártai Hermes.
Nemzete' régi keménységét hordozza szivében
;
Tartja szoros rendben katonáit, tartja magát is; Lngesztelhetlen
,
's
iszonyú sebes ütközetében
;
A' szaladó szarvast képes megelzni futással
Olly sebesen járó paripát tart, melly szökik, ugrál, Orrából haragos r
szelekéi; fu
S barna sörénye lobog
Mind
,
repdes mint saskeselyszárny,
kik utána megindultak, hadi jó paripákon
Vígadnak Jzmosak,
Még
,
szája habot ver
,
is
,
's
és
hosszú dárdákat visznek élre.
magasak mint
szint' a' spártai
legmagasabb Hermes
Ali rendületlen
,
,
*s
Hermes;
dárdája kezében
mint egy kszáli fenyfa.
E' sor után gazdag Thessália' gyermeki
jnek
A' gyönyör Tempét, Ossáuak völgyeit, ékes
,
;
==
=
39
Pindos* tájékát oda hagyták,
híres Oliimpot
's
Gyors Peneos' tengerre futó hullámait
Nagy
és a'
,
tenger' szép látását most harczra cserélték;
harczra valók. Munkátlan pásztorok
De nem
,
és a'
Kíméletlen urak' kényétl nyómorodottak.
Lankadtan jnek. Vezetjük Heliodóros. Potrohos
nehezen piheg, és döczg
és alacson;
Fegyver alatt, sisakot, pánczélt visel, és
a'
nagy
cseri dárdát.
Kénye szerént él here hajdan, most unalomból, Mert érzékei már elkoptak az életörömtl, Eljött,
Ám
hogy hadat
is
lásson,
csak menj elbiztodban
!
érezze hatalmát.
's
Vár szörny
halállal
A' zúgó tábor Tisza' gazdag partjai mellett. Eztán
a'
gazdag szigetek' lakozói jövének.
A' tenger' szeleit
hullámait ösmerik inkább
,
Mint hadak' ártalmát. Fegyverre, ruhára különbek,
mennek szanaszét
llend nélkül
Kallimachos
Vannak
jó
,
többi sereg köztt.
barna tekintet Milo leginkább
's a'
hírben
a'
's
,
gyors Krantor
A' ravasz udvarnak kcdvenczei
Kréta' lakója.
,
jnek
ezentúl.
Dülíosen, és nyalkán, kik torkig elültének Élet' kéjeiben,
most harczokat
Fényes tettekkel már Czafrangos paripák
,
,
és
a' jó
veszedelmet
dicsekedve keresnek.
is
szökdösnek könnyen alattok
:
Lágy selyem öltözetök dúsan megtüzve aranynyal. Szépen villognak dárdáik,
's a'
Tündökl köveket
's
Cunstantinvárból
forgat
jnek
,
's
sisak'
orma
megrengeti
tollát.
noha érdemeikre
, , ,
bevet púinál
A' teleket
r
s
,
,
tízszerte kisebbek
viszik a" szép
Mellynek egyik lapján A* koronás császár
's
,
várasi zászlót
áll teljes díszü rnliában
hajladoz egyre
a' széllel
Másikon a vérz Krisztusnak képe :
Jött
még egy különös
Részeibl szedetett 'S
nagy
.
méltók szabadokkal liarczra kikelni
^s
magasan
és
szálfái
,
csapat
is
,
;
piroslik.
melly Ázsia' belsbb
hol zölden emelkedik Ida
kemény fuvalommal zúgva czivódnak
'S hol lassú vizeit zaj nélkül önti Skamander.
E' tájról rósz készületü
kemény csapat
de
,
Antipater" vezetése alatt
,
állt ki
messze hazából
kit
Gyenge szerelmével követett szép hölgye szelíden
Hogy ha ugyan megtér
,
vele megtérhessen
,
örömmel
Ha pedig élete a' gylölt harczokban elesnék O is veszne, *s hideg férjére borúina halottan. Járt pedig egy csendes paripán mellette urának
Hogy neme Fegyverrel
inasoknál ne tudódnék .
's
mélyen
leeresztett
férfi
ruhában
könny
,
sisakkal."
Antipater, ki hasonlókép hajló vala hozzá,
Nyájasan,
és titkon szólott vele
Gondosan ápolgatta szivét,
T
s
néha
:
vigyázott,
rzötte szerelmét.
Vitte pedig széles kardját az egekre feszítve, 'S balja fell mint r-angyal
Dárdáit fölvetve siet 5
S barnás
;
bár az arany lánczoknak rabjai, vélik,
Hogy szabadok Ekésen
, :
—
40
Büszkék,
,
,
tündökle vasában.
hü népe utána
zászlóján viszi a'
szz
Mária' képét.
Bölcs kormányt] Philu most bátort ütlete
,
*s
népét
,
,
=
41
Úgy
osztá
Jiogy jobb szárnyán bolgárival állna
,
Rettenetes Viddin; balról
Közben egyéb bsök, A' magasabb téren, Tett
még
's
két csapatot
'S Antipater' csapalit
Ment
's
,
spártai
a*
badak
Hermes
;
ö pedig állna derékon
;
mindent meglátna serényen.
füdüzl: 's
Heliodóros'
jó rendet
bagyva nyomában
,
több hadnagyival tüstént fejedelmi Zalánhoz.
Kétszer kelt,
verfény,
kétszer lefutott a' tiszta
's
'S Bodrog'
mentében már akkoron öszve gyülének
A' meghitt
hsök
,
Merre nagy Árpád, Vitte hadát.
törnek vala szüntelen arra
"s
a'
De nem
Más szándékkal
gyz
így akará Rémistenük
Hogy
volt.
seregek' fejedelme, ^
Ármány;
rútul veszni vihesse
Okét, ezerképen csalogatta. Elbbi idben
Volgán túl szigorú hegynek közepette lakozván A'
dönt magyarok'
Rontá; most pedig
seregét sokféle gonoszszal
ott
nem lévén nyugta, morogva
Es bömbölve hagyá Volgán "S
túl régi lakását
Zagyvának forrása fölött megszállta hadával
Erds Melly
Mátra' hegyét. Fellegdárdája' hegyével ,
valahányszor vág
Itt nyita
,
iszonyút villámlik azonnal
barlangot, feneketlent, ködbe borongót
A' télnek bús honná
felé. Itt
A' közelít fergetegek' zaja,
szüntelenül 's
,
éjszaki széllel
tompa moraj van.
Nélia pedig szörnyebb
csendül.
fúl
,
és ordít
,
jaj
ördöngit
,
mint
Játszó tengernek zúgásai,
Dúl,
—
A* gonosz
csipkedi
Hogy dühödültebben száguldjanak
,
Ármány
zúzza,
a' kijelentett
—
,
Kárra; ezek pedig éktelenül ugrálnak eltte,
bgve
'S
keservesen indulnak veszedelmes utaikra.
Akkoron
a'
viharok' tetején csapatozva rohannak,
Kergetik
a'
felht,
Innen "S a'
,
hol mindig füstfelleg emelkedik
komor
Rémesen
és
Villámlott
,
pedig
,
köd
és
éjfélnek nincsen soha szünete
,
néha
"s
,
—
hosszan vérláng lobban ki toronyként
Innen jött Ármány,
Hogy
az eget beborítja haragjok.
's
a'
's
mint üte
,
vága dühödten,
és szikrázott a' fellegi dárda. a'
dübög
téren szemlélte haladni
A' magyarok' seregét, szörnyet hunyoríta szemével,
Hörgött mérgében
és
,
már
fölfogta ijeszt
Dárdáját; de Hadúr* emléke letörte negédét. Ártani
nem mervén
nyilván
"S ördögeit szaporán
Tót
"s
A' 6zellemképek
;
a*
szürkankós póri csoportok
mikoron már
Szidva fenyítve lepek
Rezg
"s
,
Tüstént zajt ütve rohantak
A' ragyogó napfény,
Kardot zörgettek,
csalt vetni leszállott
úgy öltöztette, miként
bolgár katonák,
Járnak ezen tájon.
,
*s
"s
a"
éjre sötétült
mélyen lemerüle világa, nyugvók" tábora' rendét.
ideget pengetve nyilakkal,
kopjákkal jöttek hadakozni,
"s
kaszákkal.
A' nyugovó magyarok szilajon lázadva haragra,
Mint ugyan annyi oroszlánok, fölkeltek azonnal, 'S
már
nyilaik szálltak,
magok
Ármány ekközben népét úgy Lassúdott Jvs
a' zaj
,
már zúgtak
is
vitte
,
hogy
a"
hol
dühösen lámaszta nagyobbal
hadrendít rivadássil zenge közüttök.
titánok.
,
=====
Már
a*
Közit
,
. ,;, ! :
=====
43
labortól tova voltak ronda mocsárok
,
vizenys lapokon.
Mint lecsapó sólyom 'S a' szellemképet
hs
Itt
Ete bátorodottaii
megrándult jó lova' hátán
,
könny
.
,
rohanással elérvén
JSujtva derékon úté vasazott dárdája' nyelével.
Megbomlott
a"
kép
szakadozva terült
's
,
Majd kénk lángban
's
,
úton
el az
füstben fülnyulva magasra
Hirtelen elszállott csúfos röhögéssel elle.
Ekkoron
Néma
a'
sereg
megsznt,
is
szorongásban.
Ármány
's
rémülten elálla
pedig
,
a'
gonosz isten
Nagy denevér szárnyon repkedve visíta közöttök
,
,
'S váltig vergódék fejeikre lecsapni sietvén.
Innen ugyan bátor Tasnak vezetésire vissza A' táborba jutott,
De
már kezde nyugodni
's
gonosz ördögive] tüstént föllázada
'S rút ijedelmekkel rémíté éjjelük
Erre az
sz
1
is a'
nép
Ármány
álmát.
táltos, kit szinte Etel' vize
melll
Csendes rejtekibl Almos táborba idézett. Erre kijött Darvas. Kaczagányát földre teríték 'S csonkás dárdáját forgatván balra kezében
Hogy dühös Ármánynak
röptét elakaszsza imígy szólt
„Halljad Rémisten, gonoszoknak kútfeje Hali
Ármány Ármány
Szállj le
,
,
Hadúr
Légy tlünk
,
's
isten
!
nem hallod-e
nem
?
,
Ármány
Szállj le pokolra
minden néptl átkozva örökké
Szállj le az ég' ködéin
,
,
szenved téged az égben.
Rémisten
,
's
veszsz
,
meg elttünk.''
Ezt hallván csikorogva megállt röptében az isten
Es niikoron mint egy szakadó nagy szikla leszállott
,
Megdöbbent
a'
föld,
rengett terhének alatta.
*s
Ekkor már látszott mérges képében ijeszt
Két szeme, melly mint
Rt baja,
mint
a'
láng, szanaszét bátára vetdött,
Es meg-meglobbant Így állt
a'
katlan, benn pisloga mélyen.
a'
,
ba vadán megrázta dühében.
tábor' közepén, és mintha morajjal
Terjedez szélvész dörmölne, Torkából,
's
véráldozatot kívána magának:
„Áldozatot nekem Veszszetek
el
kiálta kegyetlen
mind
áldozatot
,
.Hagyj
Hagyj
el
el
bennünket
'S
a'
a'
mert meg
;
bennünket Rémisten
Erre lecsillapodott
1
vagy légyen nekem áldozat
,
Mellyre merész hangon zúgott ,
így zuga haraggal.
!
Rém,
,
és
tábori
fbb
és vér
,
rész:
lesz az áldozat
's
I"
,
és vér
elmene gyorsan,
megrázá elmentében dárdája' hatalmát
Melly haragos vérsujtással megvillana
,
's
eltnt.
Csend lön ezenközben; de nyugodt még nem vala Ármány
Háromszorta köri lebegé látatlan az Táltost
,
A' táltos pedig eljajdult,
a' 's
Megképedve maradt, mint
Nem
sok
'8 így szólott bánat
,
tábori helyrl.
kaczagánya' körében a' sós
idre megént bajosan, J
hangján
a'
asszonyi bálvány; 's
hs
nagy lassan elkelt, seregekhez
:
..Halljátok seregek, halljátok harczi vezérek,
Ujak fképen, kiket Halljátok, gonosz ki
a'
szép élet rültet,
Ármánynak kívánala
leginkább vár.
's
,
álló
és szavait titkon sugdosta fülébe
Mellyek után ismét eltnt
V
,
veszsz el örökre."
ez volt:
vágyódik boldog idre.
, ,
,
A'
buzgóbban
ki ez életet, és javait
oliajtja
,
Vesse ki minden óhajtását egyszerre szivébl. Szánja magát neki harczában
Megsznik
és veszszen el
rohanó hadainkat nem
's
,
,
akkor
:
kárba!
viszi
Hallátok, seregek, hallátok, harczi vezérek,
Ármánynak
A' gonosz
Állanak
hsük
a'
a*
a'
Es még
nincs
sok
tz
,
ki
,
titka
földhöz lábokat
Már hamvad
oszlopként.
Egdegel
nagy
imez
volt.'
számot vetve szivével
kiki
,
Mintha halál kütné
Néma nagy
teljes
,
,
?
,
állnak
búsan
,
alantan
mert senki sem rzi, elttök
magát Ármánynak szánja
halálra.
Legtöbbet forgat bajosan küzkodve magával
Hs Ea
Ete
,
's
iszonyií
Majd csupa jég,
Nem
lát a'
örömét mérsékli halálhoz,
élete' szép
gondokba merül. Most mossa veríték változtában nincs szünte bajának.
's
habozó egyebet mint
Zajlik keblében
Es érzése butulva megáll
Szörny
Erre fejét
tz ,
a'
lm most
képénél.
A' kisded
és elenyész.
,
Döng
a'
ki ,
föld,
föllobban eltte
Iszonyodva fölölti
Még minden
;
,
's
meren
csendes eltte
magát Ármánynak szánja halálra.
Va' a'
tér'
közepén elszánva megindul.
mint szilajon megy rajta nehéz,
Nagy lépésekkel^ vas fegyvere Es csörög
túl
néma halálnak
Bámulatos szemeit lassan fordítja
Talpra kel
mi veszetten
mintegy álmából kelve köri néz.
's
A' táltosra tekint.
Es nincsen,
a'
semmit nem gondol azon
,
pedig
a'
össze
verdik,
táltoshoz lépve merészen
és
,
.
Áll szemküztt
„Ver
Ármánynak,
kell
's
hadi áldozat. Áldozat, és vér
E' karban neki szánva vagyon: legyen
Nyugton
De
ersödjék
;
vérem
kifolyó
Zárva van
a'
Veszszen
el
,
nép
a'
éj'
,
a'
's
Akkor jj Es
a'
Szállj ide
mint ,
verfény
a' déli
földbl lelkem'
te is el
sírása kizúgjon.
hadak' istene
,
Rémmel slyeszd
féreg
rontsd el az átkot
kánya sereg
hs
,
fogadást
e'
.
Karja Hadistennek
,
,
Undnak gyermeke nem ,
fél
ezen eskü' hatalmát
's
Örözzék az atyák' suhogó árnyékai
;
födje
örök inség nyomja szegesét."
's
megrázkódék
*s
örökre.
el
mozdulj meg ronda porodban
.
Bátorán esküszi
Ezt monda
a'
,
lelkem diadalmát lássa vészesén.
és
hittagadó
Emberev
el
országa setétes özüntl
nép* kárára óhajtana jni,
a'
Átkomtól besötétedjék
A^kor
csak ezentúl
én elveszek értté.
:
úgy zárja
lelkét
komor
Hogy ha megint
a'
harczi halálnak
Szörnységénél, mellytl nem rettege máskor, 'S gyorsan
Egy
el hozatá
forrás mellé
,
diadalmas szög paripáját
melly lassan zúgva magányos
Útjában csörg köveken futtatta
Meghorkant
a'
ló a'
'S a' táltosra setét
mint
;
urára ;
sörénye
fának szél lengeti gallyát, félelmesen égre meresztve.
hegyesen
,
's
és tüszkölt
;
végtére megálla közöttük.
állt
Tombolt,
kis árját.
ide lépé
szemmel húnyorga
Hánykódott, mint melly Es füle
;
nagy lelkébl így mondja beszédét
"s
,
:
A' bajnok pedig ott termett
,
megfogta sörényél
,,
;
'S rettenetes kardját fogatig a' ló
De nagy ervel
mártotta 6ztigyébe.
nagyot ágaskodva süvöltit
's
,
,
=ss—
47
Megszökkent
.
megtartá baljában az
ifjú,
'S rettenetes kardját ínég egyszer döfte
szügyébe.
Erre ledlt, és páráját vonagolva kinyögte.
Vére setéten folyt
Hs .,
kútnak
a'
tiszta vizénél
ura állt szomorú képpel mellette,
Nyeld be setét föld
e'
vért
Bolygó páráját diadalmas
jó
és
,
's
paripámnak
Melly sok harczon ers lábbal
imígy szóll:
kebeledbe takard ,
nyíl, dárda, gerely kö^tt
_,
Mint könny szell, sebesen nagy sergeket J
S
vitte
hatalmamat
Nyeld be
jele ez
elejbe.
fogadd el, szütelen Ármány
neked és remidnek ajálva
,
magam
sok idre
eljárt
rohanó csapatoknak
setét föld, és te
Áldozatom'
Nem
a'
el
föld'
:
árnyékába borulok
,
'S nemzetemért szemeim' fényét viadalban eloltom.
Légy
te
nyugodt, szüntesd lelkednek
régi haragját!"
így szólt és hátrább lépett. A' táltos azonnal
Megpörgette kicsiny dárdáját
,
Háromszor tapodott. Már érzé 'S népe' jelenlétét,
„Eji setét,
Sznjetek Itt
,
's
ti
's
gonosz Ármányt
a'
így szólt bús csendes ajakkal:
a'
immár
békélve vegyétek.
forrásnak tiszta vizénél,
Itt folyt el
nektek buzogó
Ali egyedül
,
fris
vére
ki ez áldozatot teszi
,
Nagy bátorsággal fölfegyverkezve, Terhes gondjaival.
ervel
teljes
az éjjelnek bús rémei,
és a' vérjeleket
van az áldozat
's
,
's
fölötte
bajnok ervel 's
halála'
Ti ne rémítsétek ezentúl
>
:
, ,
,
,
=
48
Háborgó lelkét, ne vegyétek tle hatalmát: sok idre hideg föld' árnyékába borúland !"
Nem
Akkor háromszor megvillant helybehagyóúl Ármány' jobbjának felleg-dárdája
elomlott.
's
,
A' táltos pedig elrándult kaczagánya' körébl 'S
hogy megersödjék
„Oh
hs
a'
_,
ifjúhoz imígy szólt:
hs,
ne nagyon számláld, deli
Napjait
oh ne igen szomorodj
,
ifjúi
e' létei'
,
Mert nem kéne-e menned utóbb
?
nem
korodnak utóján.
kell-e
Ott hol Atillának iszonyú árnyéka húzódik
nekünk
,
Hol nagy Ugek , nemes Almossal vígadva parancsol A' sok ezer népnek
Ott még
áll
'S
a'
mellyet dárdájok elejte,
üresen végetlen téré az éjnek
A' mi helyünk.
Jobbodat
,
Te korán
dönt magyarok'
a'
Szép
itt a'
a'
,
's
is
áldva fogadják
vérképei néked ürülnek.
ragyogó nap'
A' piruló hajnal
Édesek
jutsz el jelesedve közükbe.
kutigúr árnyékok
déli tekintete
,
kedves
az egek' kék színe nap' estén
szerelem' forró ölelései 3 és
De 'S
lemond
a' ki
;
a'
Társas öröm' víg énekeit mindenki szerette ki
—
;
ezekrl
itten lelkét elszánva
dicsséggel megváltja ezernyinek éltét,
Százszorosan vesz részt mind ebben az si világon.
Ármány
Az
kísértett: fölemel
nagy karja Hadúrnak.
készíti neved' koszorúját csülagi
Örvendj
:
a'
mi ezerben
nincs
,
fölgyúla szivedben
A" nemesebb bátorságnak szikrája, Itt
,
és síron túl
fénybl.
's
ez éltet
bajnok híredben örökké
V
is ?
;
szólt.
így
Mindnyájan nyugalomra
,
,
siettek azonnal.
csak az ifjak' lelke
A' történeteken. Hábor , kürtös Lehel
Megbúsulva terültének
,
nyomult szemeikre az álom.
Éjfél múlt. Nehezedve
Minden sznyadozott
;
el
éa
,
tndvén Bors
hogy késedelemmel
,
A' hír' szép mezejét megjárni egyébre halaszták.
De minden gondot
lassan lemeríte az alvás
Söt Ete' álmait
szörny
Ármány
Néma
,
is
lelkével elölte
hogy mélyen szúnyadjon
mint mikor
,
a'
bús
halál' karján szunyádnak az emberi lelkek.
Téged hagy egyedül gonddal küzködni magadban
Nagyra tör idegen
,
Susadal' szép
ifja
Laborczán.
,
Halni, vagy élni neked nem Öröm mari, végtelen inség Nincs nyugodalmad ezen
,
bizodalmad nincsen amabban.
növ
Állsz, mint tengernek partján az egekre
Mellynek zöld
tetejét villám
,
fa,
és fergeteg éri
Elet adó gyökerét csapkodva emészti az árvíz.
Hogy megdle Kió
Almos' harczára
,
midn
,
ez
Osi hazájából seregét rá vitte merészen,
Es az orosz földön A' frigyes kunok,
jól terjesztette
és oroszok'
hatalmát:
bátrabbai
nyomban
A' diadalmas után indultak hirre sietvén.
Ekkor
jött
könny
elmével az
Kedvében vala Almosnak
Mert
f
nembl
Es szinte szelíd
volt ;
de
,
's
's a'
ifjú
Laborczán.
hs
seregeknek
,
kedves szépség személye
magában nagyra sóvárgó
Könnyetlen szemmel honn hagyta az értté keserg
Jámbor atyát II.
,
búgondos anyát
;
ott
hagyta eszetlen
4
V
, ,
:
,
Hírre futásában jegyesének tiszta szerelmet.
Ugy maradott Ege,
's
lány
szép arczú Bellira
,
veszett hervadt bújában
Bús szemeit Ifjú
a'
's
,
;
,
árván
végre lehunyta
gyászos sirjába temette szerelmét.
Laborczánnak mikoron már messze vidéken
A' szigorú hegyeket bajosan megmászta
ijeszt
's
,
Ütközetek közepett állott vérében aléltan Sokszor eszébe jutott búsongó Bellira' képe. Kéetibb
még
fbb
mikoron
,
éveit érte
hevesb
:
lett
Kívánsága; szerelmében most gyúlada jobban, IMost érzé tetemes kínnal
Már
,
mit veszte
készüle hazájához fordulni
Lün nagyság
,
és hír
'S éle szerelmében
Ment
;
:
;
szivében.
feledve
még
egyedül
,
éle szerelme
j
búsongó Bellira' képe
de haszontalanul
a'
:
bús lány sirba jutott már
r
Útjában hallá
,
késn szomorodva
'S megfordult ismét
's
Csendben, örömtelenüL 'S kedve csatákhoz
A' ki vigasztalná Elfeledé
,
's
,
élt itten
halálát
azóta siralmas
Seregektl
már nem elddinek
bizodalmával
A' rohanó magyarok'
,
járt
seregekhez
a
igen lett annakutána* istene
nem
vérengz
azt
,
is
járula hozzá. istene bírta
Háborodott keblét: abban hitt,
's
rettege tle.
Most Ármány' jelenéseibl új ösztöne támadt És nagy erszakot érezvén több fényre
Még mikor
a'
tábor' rendében
Társai ^ és kezdett
a'
,
's
halálra
mélyen aludtak
nap csirkázni
,
az
els
Gyenge sngároknál kesern így szóla magában:
,
,
búmra
„Rejtezz' gylölt nap, melly
A' zivatar' felhi megé rejtezz'
:
öntd.
világodat
ellem!
el
Hervadj léptem után, szemeim' láttára borulj
Természet Hali
melly díszeidet csúfomra nevelted.
,
vagy mért vagyok én nyomorult
!
Illy ínségre jutandónak
mért
,
boldog idben ?
a'
kellé születnem
Vagy mért kéne tovább bajaimhoz kötnöm Csalfa kivánatját
Haj
mondd
's
gyönyörje
de
;
dicsség szólt hozzám
Fölhevülék
,
's
?
az élet'
Nyilj lelkem' rejteke, vagy bár
?
Nyilj te keserves szív
Inte az ifjúság' Férfi
el
a'
el, milly terhes az élet.
nem fogadám
el.
mennyek' ölébl:
buzgóságom könnyekre fakadt
ki,
de hevültöm után nyomorultan hátra maradtam.
!
Most gyász képzeteim dúlnak
,
's a'
csalfa setétség'
Országát keresik. ... Te fogadj hát szú telén Ármány.
Hah Ármány
,
Bn
maradás nekem
!
En
legyen
a'
Ármány
leszek áldozatul
Szóla
,
's
a'
te fogadj
!
,
és ronts
is
el
engem
örök átok az élet
és
népért veszni
menend"
megunt fekvésébl fölkelve serényen
Öltözetet véve, melly kékes vala
Lágy szövevényekbl, Gyenge szekernyéjét
Vékony
}
melly
,
,
mint az emelt ég.
czifrázott rojtos ezüsttel.
's
félig födte
be szárát,
szíjakkal kötözé. Fölvette továbbá
A' fényl sisakot
,
A' szaladó vadakat
's
,
paizsát melly 's
zit
Most dárdái közül
,
választa
és ,
térén
metszve mutatta.
Vette tovább ragyogó kardját
Megsuhogatta keservesen
domború
,
's
markába szorítván
hüvelyébe
tndve
taszítá.
magában 4 *
!
;
==*==s
52
Egy súlyost Mint
,
hegyeset
's
,
állt elszánt
*s
És szeme messze tekintve veszett Lassanként már ébredezett
Kelt
ki
fvel az égnek.
mély gödre, üres vala keble,
a' sir*
Tas
tábor
a'
's
borongó,
határon.
a' tiszta
és fiait hevesen fülrázta.
,
,
Els
is.
Legottan
Keltek azok. Mint vad párducz fülrobbana Hábor Öltözetet véve, és fegyvert, melly álla fejénél.
Uti Lehel mozdúla vitéz bátyjának utána. Nálánál alacsonb termetre
Mint hegyi tölgy mellett Hábor' testén
a"
de vállban
,
ersebb
a' sziklafal, álla
ruha zöld
;
,
meren.
kaczagánya setét kék.
Hímes aranyszálak' ragyogáfa
keríti be szélét.
Fegyverek, és harezok csillognak rajta kivarrva, Bal sarkán egy A' rohanó
Harczba Ezt
hsnek
siet
a' kis
h
kis
kéz fölnyújtja virágát
de vad az
;
,
nem
hajlik utána.
fölvetve fejét, és karja' hatalmát.
Dalamér , Huszton' fejedelmi leánya
gondosan
,
és mellette tudatlan ajakkal
Dall vala Háborról
,
Hábornak barna szemérl,
Varrta
ki
Kit, mikoron nyargalna Denep' sebes
Láta magas teremébl
Gyenge
,
min
a'
,
és
megkedvele forrón.
harmatgyöngy
A' fejedelmi leány; de reá
árjai mellett,,
nem
,
és tiszta szivíí volt
gerjede
Hábor ^
Bús vala még Tanaisba veszett mátkája' halálán
Még Most
is
:
ajándékát emlékül hozta magával.
fölvette
,
's
dicsn fénylik vala benne miként fenn ,
Hajnali díszében az egek' szép csillaga fénylik.
Kardja alant lógott leszorított sárga övérl
,
,
,
,
==
53
Kalpag jáu alaeson kolcsagtoll renge
de hosszú
;
Somnyelü dárdáját magasan fülütölte kezével. Öccse hasonlóul jüve fegyverkezve
de vállán
;
Szarvasbr vala mente gyanánt kurtára szabottan És örvös buzogány jobbjában. Balja fell
Hs
seregek' riadója lelóg
így készültek ezek,
nép
Ébredezett
a'
Tas pedig
állt
Melly bátor Ks örvend
,
U'gy állott
hs
fiait 's
,
tábori nagy kürt.
a'
,
döngették pajzsokat: erre
's
kapkodta
szilajon
's
gyermeki köztt
fiait
biztatva Tas 's
fene
a'
9
velk
Bátor szívében. Attól ég arcza rég vett seb látszik
szégyen
;
Most
is
's
_,
keményen
ert
holottan
,
még gyenge
mert nyalka Dobort
Az elbb
Tátra* magas bérczén. is
erben.
férfi
reá süvegét. Sok harcz' emléke vagyon mái-
Nyomta
Még
kép
nép' rendi közé ment.
a'
Vissza veté fodros hajait vállára
Nem
sasként
ereszti
lassan csapkod szárnyával utánok.
Távolb fölkele Bors megbízott
nem
dsidáit.
a' sziklai
magasan szép napnak
"8 láttokon örvendett
A'
,
a'
vett Bors
,
és
húzással
verte le futva
ott rajta sebet
tn,
egy vágással elölte.
kalpagján hordozza Dobor' lobogóját
Melly magasan
veri a'
levegt
,
Már minden részrl valamint Csillagok egymást érve
Akkép kelnek ezek, Itten kél
Edömér,
*s
*s
és
messze fehérlik. 1
nap' nyugta után a
kitnnek az
égi
határon,
szaporán készülnek az útra.
csattog pánczéla ruháján.
Délczegen ugrál és nyihog
a' pej
csdör
alatta,
; : ;
£—= 'S
a''
=====
mint hánykódik, megvillan kardja kezeljen.
Tornyos testével
Mint dünt
j
zászlós Bnlcsn amarról,
Ekés zászlója lebegve
elefánt.
Játszadozik széllel
Kék
54
,
nagy ezüstös szára ragyogván.
,
lapján képek vannak bele szóve aranynyal:
A' vezet szarvas,
's
dárdás
zje
nyomában.
Messze teri siet lábaiknak alatta Meótis. Naptól csillámló síkján Csak néhol feketl
Hul repes csókák
sz hó
fúvatok küztt
orma
a' szirtek' dísztelen 's
.
ert mutató
Látszik alább nagy
,
hollók marakodva tanyáznak. állásban az
els
Almos, Eld, komoly Und, Tuhutum,
Hét magyar:
Huba, Tas, Kund, A" mint esküsznek fölemelt kardokkal. Ezekköztt,
A
1
AH
fejedelmi
magasan
magyar s
szelíd
Almos
díszre
,
Zala
,
Almosnak testvére
Megmaradóit az elbbi lakon
Ez
viszi
Dobó
h
,
's a'
,
Könnyen
's
nem mintha
birja,
ki
otthon
Torzon' ölében
Dobónak
,
ha
kis csata
zendl
ha nagy seregeknek harcza dörümbül.
Réz buzogányt hordoz 9
Vas kalapot;
,
zászlót Bulcsúra hagyta
most gyakran betekerve
Fenn lobogatva
's
hadijeszt barna fején mély halált rettegne,
hanem mert
hevet, hideget ki tud állni alatta.
Ezt, hogy az alföldön nyargalt, fölrúgta lovának' Xiába
.
,
's gzölg vérüket iszsza. könny tündéri kezével
A' zászlót pedig Almos adá hordozni
Elgyengüle
kitetszbb
vérét
's
Hajdan ezen képet
Sztte
deli
ezóta fején viscléMíalpagja' helyében.
j
:
===== Apja
Párducz kápa fején
=====
55
Bogács kél nyomban utána;
jó kedvtt
a'
is
!
van csínos bocskora lábán
"s
,
;
Testi ruhája setét, de ragyog szép csatja övének,
Mellyrl kardja
lelóg
's
hüvelyével verdesi czonibját.
Ez hogy népe között járkál
Mint agg
's
Hozzá
,
.,
tér
,
meglátja továbbad
gyötrdik Susadaf szép
Laborczán
ifja
Félre keserviddel szívem-kedvelté Laborczán
Síra szülddel apád IMost mikor
,
így szól pusztuló sátora mellett
's
's
,
téged
vagy már,
itt
nem
te kesergsz-e?
A* bátor seregek' közepébe
nem
9
tárta siralmok.
Mutasd meg erdet!
ülhetik
gond."
e'
Ifjú
Laborczánnak pedig ez volt válasza: „Tévedsz,
Oh
jó
lelk Bogács
Meglátod még öt
félénknek vélve Laborczánt;
,
a'
harczok' fergetegében
Meg! rémletlen képét sok Néztem mint fordul 'S elmerülék
,
,
jóból roszra szerencsénk,
de azért meglátsz
Ott hol legsüriiebb
Nézz
a'
's
,
ezernyi halál köztt.
harczokon engem.
a'
szürnyebb rivadása
,
ha megösjnéred vasamat villogni
's
veszélye ,
3
ne vádolj
!"
így szólottak. Ezen közben már bontva valának Sátoraik,
's
a'
hs
Jött Ete
bajnokok
is
mind talpra kelének.
iszonyú gondját lelkébe temetve,
Délczegen, és bátran.
Bojtos kaczagánya kevélyen
Lebbent
valamintha világnak utóján
a' széllel, 's
A' szakadó egeket föl akarná tartani
,
állott
Izmos markában vasazott dárdája meren. Turcza
'9
r
a'
Fecske lován
nyilazó seregeknek büszke vezére ,
mint
könny madár
,
,
nagy gyorsan elkelt
,
= Szép arany
56
ív fénylett baljában
,
's
rakva nyilakkal
Csengett , és zörgött ékes puzdrája, ha mozdult;
Görbés kardja pedig csillámlott oldala mellett. Fecske lován,
a'
mint sebesen fordúla, ezüstös
Czafrang hányódott,
Mint
,
ha megindul
Rengenek
a'
tölgyek
's
a'
meglebbent sárga sörénye.
fuvalom nagy Mátra' vidékén fejeik
,
meghajlanak ingva
:
r
Ugy mozgott Bodrog' A' nyihogó paripák, Itt is
,
amottan
is a'
's
táján a' reggeli tábor.
hsök
vezetk
keveregve forogtak villogva kitnvén.
ai
,: ,
,
i>7
HARMADIK Mi
ezek
Li'g
Árpád
itt
gyz
a'
késnek
, 's
ÉNEK.
hatalommal vágtat elre
seregek' fejedelme Tiszánál
És füves Alpárnak haddal
közelíti határát
Fattyú Csorna' szivét egy dölfös gondolat
h kéme kilesvén
Tudnillik fejedelmi Zalán'
Hogy A'
Bodrog' táján sereg indul, rendre beszélte ifjúnak
szilaj
,
Gondolt tettekkel , füllázada
nemes Antipatert
Már
zengett kürt
Ültének Ellenük
a' a'
merészen
ki legott teli telve
Míglen rettenetes Viddint 'S a'
éri.
,
el
,
's
,
nem
vala nyugta
,
és bajnok Izácsot
nem
tárogató
magyarok , mikor
csalhatta magával.
,
már kész paripákon
itt a'
bolgár seregek lovagolva
völgynek ölébl j
övének.
Es látszék legeli szörny erejében az ádáz
öldökl Viddin Es hada
,
,
látszék dárdája' hatalma
melly bátor nyomain ment bátran. Utána
Bajnok Izács toldúl. Ezt fattyú Csorna hadával Eri
s
's
nyomába rohan. Legutól
Csendesen és komolyan
Kik mikor Es
a'
a'
bterm
völgybl már mind
kész sereget látták
.
j
Antipaterrel
Ázsia' népe. sik földre kelének
hadi zajra fakadván
,,
,
-
58
1
.
' '
Megrlvadások után sebesen zúdultak elre. Ellenben délczeg lovakon száguldva rohantak A* magyarok. Mint két felli Jár,
's
meg-megdördül
Ugy zajog A' mint 'S róla
Megy
,
a*
,
melly
inint
két had. Cseng dong paizs
a'
,
,
ers
törötten.
nyilazó seregeknek büszke vezére
Fecske lován legeli; nyilait pedig
sok
orma
suhogó nyilakat föltartja rezével
a'
Tarczal
Vessz,
égen
és sisak'
kemény gerelyek lekoczognak tompa
Mái* viszi zúgva feszült idegének
Dl
f:ávol az
egymásra közelget,
a"
levegben
könny
hatalma.
Megakad torkában az
bolgár.
éles
vérével lelkét hadi térre bocsátja.
"s
Egymást érve megy
a'
magyarok' nyila,
kit fejen
ütvén
Kit mellben vervén letaszít. Most Tarczal ersebb
Nyílvesszt vészen
Peng
Ujjaival.
és idegét
,
fölhúzza halálos
húr, nyila csengve röpül már,
a' jó
'S mint az egek' villáma
hatalmasan
,
Vértü Rábáit vállban. Megrettenik A' mint
fényl kardjával
látja kezét
'S erezi sérelmét. Átkozza
!
a'
's
elesni,
átkozza lövjét.
suhogó nyilakat még hallja röpülni.
Szállnak azok mind szüntelenül.
Elhalaványodik
,
és
Ü
lankad azonban
kardos nagy jobbja lelógván
Vissza csavarja lovát,
Más részrl
ékes
bajnok
magában az omló
Gyors nyilat, elbúsul esetén, Hasztalan
éri az
a' deli
's
keseredve
megy
a'
seregektl.
gerelyek hullnak nagy ervel omolván
A' sujtók' kézibl. Hegyeikkel elre ragyogván
Verdesik
a'
levegt
,
's
rohanó hsökre sietnek,
; ,,
Most Hábor
szívós gerelyét
markába
szorítja
,
Es háromszor irányozván veti nagy hatalommal.
Nagy
kopjája megy,
a'
leveg megreszket eltte,
Es szörnyképen hallik suhogása, azonban Rettenetes Viddin látván kikerülni akarja, 'S
megbukik
ámde
;
sebes mentében eléri sisakját
A* gerely, és nagy erszakkal leszakasztja fejérl.
Megszédül
hs
a'
hamar meg' helyre verdik
de
;
képén nagy
'S rettentbbre borúi
Ollyan most
,
mint
a'
,
szíve' haragja.
széltl hányva boszontott
Tenger. Lelkének minden nyugodalma kifordul.
A' hadakon végig hangzik rivadása szavának,
Es dárdája' hegyén Össze robog már
viszi
bántott lelke' hatalmát.
drmlve
két had,
a'
fiagyobbúl
A' moraj, és sürü por kelvén lábaiknak alóla,
Bodrog' szép táján szomorún besötétedik Erre tiporva megyén Viddin
,
's órjási
a' föld.
kezével
Fidre sodor mindent. Megdlnek eltte Bodor, Távozik
kis
a'
Etúr
Állni csapásának.
;
Megreng
a'
nagy fa kezében
A' mint rettenetes Viddin csapkodja r
S egyre viaskodik
Nem sznik
Tbb
a'
a'
zászlót
O
;
markába
de áll szorítván.
bolgár. Neki szúr nagy dárdavasával
ízben. Zászlós Bulcsúnak balja az éles
Dárdától vérzik; mellén A' buzogó
fris
Bs
csak zászlós Bulcsú tud ellent
vér,
's
pedig áll egy lépést
is
hosszan elárad
megrendül harczi kalapja:
sem hátrálva helyébl
A' bolgárra keservesen üt
,
vág vissza vasával
,
:
==
00
-
Ks hozzá, látván hogy erlködik újra, imígy szól:
„Bolgár
hs!
Hozd bár
Nem
mire vesztegeted nagy erdet irántam? ordítva kezedben
a' szélvész" erejét
veszed
Mennyköve meg nem
üti
magasan fog az
,
így szólván szörny karját fülnyujtja,
Hány
ellent a' rettenetes bolgárnak,
Vére foly
De
ki
nem
el
;
Miglen utóbb
meren !'*
állni, 's
's
keményen
azonban
elvész
zajban elle.
a'
fenébb közttök mint fattyú Csorna dühében
A' kiket ér, vad párduczként szaggatja,
Vérben
,
elesteknek kínjában
Képeiben gyönyörére
Szke
isten'
csügged, folytatja vitáját,
hs
a'
,
Miglen markomban az
zászlót.
e'
Csabát,
kit
Néki rivalkodik
's
,
az
?
öml
vad enyészet'
talál. Itt kardja ledönti
hogy meglát
és ígyen szól
,
a'
's
„A' földet mit méregeted
?
a'
síkra terülni,
büszke kaczajjal
nem durva
fajodnak
Termett az, hitvány; de megállj, majd fölszabadullak
Hogy keser
lelked bujdossék vissza hazádba !"
így szólt, és testét kezdé tipratni lovával.
A' nyilazó Tarczal távol meghallja kegyetlen Csorna' szavát
Gyorsan És remeg
's
,
elbúsulván katonája' elestén
Megkocczan Csorna*
ereszti nyilát. a'
mint
Borzad Csorna,
Néz csikorogva
a'
's
,
sisakja
,
gyors nyíl ormához üldik.
fején
köri,
's
szomorún megrázza
sisakj;í
t.
mikor épen balra csavarja
Szürke lovát, Tarczal' nyila csendül második ízben. Látja
ez. a'
nyilazol; de rogy
Melly megszökve
.
a'
szép szürke azonban
fejét a" nyílnak elébe fölütvén
,
, ;
;
61
Mérges üljének gonoszul eltri Nyargal már Tarczal maga A' dárdás Bukorót,
is
halálát.
megvágja derékon
,
ezután lenyakazza Mezükét,
's
Kik menetét gátolni jövének elébe Ekközben gyorsan paripát vált, És megyén
de Csorna
;
's
délczegen
Csorna' fején
els vágása hatalmasan
's
A' földet veri
éri
réz sisakot, melly csengve lehullván
a'
Csorna megáll
:
,
egyszerre halálos
's
Színbe borúi haragos szeme' bús szikrája
de Tarczal'
;
nagy ütést nem bírván eltrik
a'
már
rohanó vívónak elébe rohanva
a'
Vág Tarczal ,
Kard vasa
l
Ellenben Tarnó
és
j
jobbját megszúrja dsidával.
's
,
,
Tiszta Rucsuk pedig
a'
sisakot fölnyujtja urának.
Csorna föleszmél már. Tarczal fut csorba vasával Elkeseredve
de
;
még
szívét
nem
Megszaladó farkas melly gyors Vissza kap
Már
,
és
,
miként
,
a'
gyakran
és szikrát ereget csattogva fogával.
készíti nyilát
Ott terem
vesztve
zire
de serényebb Csorna' haragja.
;
ragyogó kardját úgy vágja fejéhez
Tarczalnak, hogy messze lehull koponyája, A' megcsonkúlt test sebesen lehanyatlik.
Fegyvereket dühös ellensége letépi
Szép arany ívének
,
,
Az
's
lováról
ékes
örülvén
terhes puzdrája' nyilának
's
A' bajnok pedig ott fetreng vérében aléltan Vissza sóhajt
Tagjain
Am
a'
is
hs
társainak harczára,
elalszik.
gázolni kivan a' vad' diadalma,
gyors nyilazók
Pezsgenek
's
a'
téren
's
,
Tarczal
urokat
h népe darázsként
nem hagyni
halálig.
,
Elszántak zápor nyilaikkal
:,
, ;,
,:
ijesztik az ellent.
mintha egyebütt harcz nem dúlna, csak erre röpülnek
'S
Vesszik Csorna
leszegezve rogy el
"s
elretten
is
borzadván pajzsa nyilaktól
,
máshol kívánja keresni.
'S liarczi szerencséjét
h nép pedig
A'
ki közelgeni bátor.
,
vért háton orozza
a' testet
menedékbe fogadván
A' csata' vészeibl
's
Ürt repül nyíllal
tart ott mellette
Nép
biztos
temérdek
's
hull el haragok mia és nyilaiknak alatta. és közepette
Tas, mint harczi vezér, emberkedik, Gyermekinek A' hadi nép
valamerre megyén
,
,
,
dl
de nagyon megtartóztatja haragját.
ül
Mint egy lesben
kesely
hátra gyakortább
áll
,
Jegyzi az ütközetek' folyamatját
,
és
A' gyenglöket szava karja elbbre
Vagy födözl van
hadat intéz
segíti
ki megfáradna
ha
,
A' nép mind inkább kevereg,
Gyzetlen
,
széled elle
's
,
hadával.
vívódik azonban,
ütkre szegezvén.
karját a' rajta
Itten Izács tóidul széles mellével elre.
Hullámként zajog
,
és
hatalmától
'S karja'
Lábi rohan
És bizik
's
,
,
de
Róla lefordul
A' ki
nép vágva
,
a' zaj
hulláin vissza verdik.
a'
ers a'
a'
bolgár' barna sisakja
fegyver
;
Lábit pedig állban
s
melléje lefekteti Bátát
r ,
rohanó Villám'
midn
feléje
egyenest zúdul dárdája Izácshoz
Vágja keményen Izács
Dúst
a'
mellének szirtében megtörik
De nagy
'S
rohan
fiait
védné
,
fiait
,
velk
's
,
Villámot azokkal
elvesze,
's
vérét
;
==
;
: ,
=-=
G3
Magzati' vérével megöljök vitte keverve
Gzölg
kardján, melly Villám' szíve alatt
járt.
Ellenben gyors karvalyként csapkodja vitézit
Rún Edömér.
Milasint nyakszirten vágva ledönti;
Kardja alatt ketté szakad agg
feje
barna
Mernek
A* hosszú Nadorol kopjáját érzi hasában, 'S össze
tekergdzik kínjában gyenge kígyóként.
Így Edömér valamerre kerül
A' szomorú
Lomhár
O
,
pedig
zi
kereng
A' nyomorult bolgár
Közbe vetdik
ront
,
,
kerget
,
öl egyre.
sebesedve iramlik eltte
vág ,
,
itt
Izács.
és ordítoz utána.
már
Azonban
elveszne.
Edömér
j
gyors lova' hátán,
Látja rohantában harczának ritka cseréjét,
bámulva megáll most.
'S a* daliás bolgár' képén
„Mit
Jj lássák feleink kihez Mond az ers bolgár 's ,
,
Hs
Edömér nem
fél
áll a' harczi
,
bajnok
Tisztelem
Vívok
,
így szól
Nem
,
's
a' te
szerencse."
így szól válaszadólag
mezn
is
karodon nagy ernek látni csodáját. tekintetedet
hogy lássák kihez ,
is.
elejébe szökelteti ménét.
hanem
„Emberséges vagy szavaidban harczi
Oh
vagyok én
vizsgálsz barnulva vitéz? bolgár
,
's
veled itten
örömmel
áll a' harczi szerencse."
és sebesen neki rúgtat jó paripáján;
gyáván villog sebesít kardja kezében.
A' bolgárnak karvasa cseng
,
és vére
könyökén
megindul
gyrit
,
Hogy' rá vág Edömér,
's
Vissza csap
de kerüli serény lova' hátán
a'
bolgár
'S könnyeden elfordul
;
Edömér
,
ós
eloldja.
vagdal azonban
.
;
=====
Hogy már
,:,
,
64
szinte kifárad Izács. Végtére kitetszik
A' nagy er.
Balról úgy vág Kdöméire halálos
Karral Izács, liogy mellcsontját beszakasztja, hololtan Elsárgul
hs
a'
lemarad félhalva lováról
's
,
A' bús ló pedig elrohan, és viszi páraszakadva
Megpusztúlt nyergét, ura vérzik
,
's
haldokol. Ezt hogy
Látta Izács, igy szólt sajnos hunytára tekintvén:
minden idben.
,,Igy fizet a' véres hadak' istene
Bátor bajvívó
boldog legyen
!
Megj majd napom engem
Testedet
,
Monda
's
,
is
a'
is
nyugalmad
a' te
mellyben mint szinte hanyatló
,
förtelmes férgek elesznek."
tovább indult seregét
uj
zajba vezetvén.
A' völgy' mélye felé küzdött hada Antipaternek.
O maga Hogy Látja,
Bors
szóval
,
's
el
és a' görögök' nyilait fölfogja
Bátran küzködik A' viadal *S
;
,
két kar,
a'
merészen
megyén Antipaterre rohanva.
's
's
kétségbe húzódik
már lankadoz
de utóbb
Ázsia'
és széles kardját Bors' mellire szegzi
paizsát tüstént oda nyújtja ez
,
és üt
Nagy buzogányával. Beszakad rozzanva Ázsia'
hsének
,
's
Hölgye pedig remeg
Már
hse
rohanó Borsnak rosszul fordítja hatalmát
Vág ugyan,
De
ugy megy elttök
ugrat buzogányt rengetve kezében
Czifrás pajzsával
a'
és példával is
is
vezetése után Bors' népét vissza szorítják.
rzi
azonnal
sisakja
megkocczan ers koponyája. ,
és
besetétl szép szeme' fénye.
között nincsen nyugodalma, kirándul
Bajnokit inti,
's
viszen segedelmet gyenge kezével.
,
,
Hátrál Antipater
,
Antipater' lelkét
Útját
öldököl
:
's
,
;
gyávának
;
tör utána
a'
szidja
nt
bús
se'
testükkel
's
magában
de bátran elállják
,
de azok meghalni
Megsebesült urokat karddal Antipater pedig
nyomulnak
tüstént közbe
*s itt
A' gürügük. Bors dúl
félnek is
biztatja szavával
mosolyog rá bajnoki képe.
'S szíve' szerelmével
Nagy keseredve megy
Más részrl és semmi Megy mint könny szél
vagdalkozik
és
veszély
,
nem
Laborczán
tartja futását.
szabdalva boszontja magára
's
,
ifjú
A' hadakat. Mirzát gerelyével mellbe hajítja
És vérét látván megörül. Majd Vagdal. Vissza ver az
Megszalad
;
ez pedig
:
rzik.
ki
;
zi
nem
czifra
,
Lemkre
állván végre csajDásit
vadul száguldva nyomában
'S hát hosszat ragyogó kardjával vágja keményen
Lemk
Czifra
köri vívó
Inti
Nem De
leesik,
bajtársit,,
Nyugta
sehol.
's
kéri halálát.
hagyják gyötrdni bajában
:
már
az orosz gyermek
;
földet rág kínos ajakkal.
's
könyörülnek azok
,
vesztét erezi.
Mélyen belevág
a'
:
Nincsen
had' derekába,
Es oda vágy, hol legszörnyebb veszedelme. Azonban
Végkora még nincs
\ág,
's
itt
;
Csornával kezdi vitáját.
pusztít kegyelem nélkül
a'
két heves ifjú,
Kardjaiknak fennyen hangzik csöngése
Ver, dobog S már
a"
fejlik,
h szív bomol
a'
's
ersen
pánczél fene Csorna' nyakánál:
Erre keményebben lecsap
is
Vágja Laborezánnak paripáját //.
,
dagadó mellüknek alatta,
,
,
's
homlokon érvén
üssze rogy a' ló 5
, ,, .,
Szörny
süvöltéssel
Es gyalog
harczot, de rohanva jön égve csatától
áll
Erre Bogács,
de Laborczán bátran elükéi
;
gyz
Csornát meg" hátra szorítja,
elzvén $
*S gyilkos szándékát Lajnok karjával
Dárdás társaival szorosan bekeríti Laborczánt
És lovat ád neki
„Ember vagy
Van
,
A' te karod
fiam.
nem
Monda
,
az ifjú ment
's
's
gyáva. Dicsség
méltó lészsz mint magyar
de
;
nem
Vága be
már oda
's
,
Bajnoki köztt Titkos
er
Ármány
Hogy hamarább maga
,
,
's
"s
hol csendesen
itt
könny
,
's
a'
,
,
's
;
fényes aczéllal.
Megnyitja Laborczán
,
a" szerte
eped
vetd
szeme' tiszta sugárit.
Bálványként oda vész néztében az
ifjú: csapása
lélekzet eláll, szive verni
Megdöbben nagyon
:
és
Mintha beszélné ,
,
sznik: majd
hangos kopogása kihallik.
A* szép hölgy pedig áll veszteg
Mintha rebegné
ruhában.
pánczélt gyenge nyakánál
fejér kebelét
a'
vala néhány
mindent elkerget elle
ví egyedül a' bús hölgy
Hosszú barna hajat
Fenn akad,
férfi
áll
vesztét érhesse csatája' hevében.
sisakot
,
's
rémülten eltte
hogy nem volt szándéka csatázni hogy hsége kötötte urának
Harczaihoz szívét, úgy
r'
keresni halálát,
mivel nem lát nemesebbet
Ellent hány; de ertelenl.
Es már látni
élni!
Bátran
szép görög asszony
a'
unszolja
Erre megy.
jött
—
élni
Antipater' csapati t kezdé kísérteni.
A"
:
veled; én haliam vasadat csattogni vitézül.
Menj, harczolj magyarán,
Ali
$
harcz' ürömében
és így szól a'
áll itt félig aléltan,
,, ,
Képe' könyörgését
,,
csendes bánatja' hatalmát
's
j
:,
A' veszt szerelem' bágyadt szikrája
segíti
És csábítóbb lesz szépsége veszélyes ügyében.
j
Ekközben már
szörny
A' feleség félt görög
fájdalma' hevével
oda szöktet azonnal
és
s
porrá tördelni Laborczánt.
Mint haragos
tigris,
Nézi ez
is
iszonyú képét meglátva gyanítja
„Ez tán
férje lehet"
Még
's
,
egyszer pillant
Képzeletét
,
's
a'
lelkét
i'ij
hölgyre
gondolat zi. 's
,
levetve halálos
örömet forral szín-csalta szivében.
Lelke lebeg kardján, kezeit vágyása vezérli. Élni kívánna.
Most már Bús
Szegény
..
élni kivan
;
!
mikor
élliete
,
'S élete' szép
,
veszni óhajtott.
de bolond fogadása kiveszti.
komor árnyékban szédít rémi
Csak neki látszólag
,
jelekkel,
lebeg Ármány' képe fölötte
örömét sanyarún elfogja szivétl.
Antipater nagy dárdával szaggatja derékon
Es
üti szertelenül a'
Össze rogy ez,
's
vágyó nyugtalan
kedves képét elfutja setétség
Es melly ollyan igen nagy volt
Néz iszonyodva Es nem
Mást
,
lát
,
szemét
egyebet
3
a'
szive' lángja
,
el
nyomorult szép
sietett, de
Fegyvereit.
Csap,
's
a'
ledlt az,
Nem
elalszik.
tágas egekre szegezve
,
nem
's
érez.
ifjúsága' korában.
Látta Bogács bús harczában lankadni az
És
,
mint Ármány' ördögi képét,
mint vesztének keser fájdalma
így vész
ifjat;
ifjút
már örvendve letépnék
hagyja Bogács
,
ordítva közökbe
bolt testet kardjával védi vitézül. 5
*
—
,
— Hsi
hidegült test mellé fektet
a'
Mind inkább gylnek katonái,
„Haj
!
és
5
,
testet.
gondba merni így szólva magában
csak ugyan meglelted utóbb
A' mit óhajtottál gyakran
T
Messze szüléidtl,
nem
s
:
harcz' mezejében
a'
vég vesztedet
,
idegen porban temetdül
Itt
,
azonban
közökbe fogadják
*s
A' vérrel porral csúfított bajnoki Nézi Bogács
,
C8
haragja ell sokan elrémülve kitérnek
És sokat
,
,
ifjú.
messze hazádtól
:
fogják sírodat
bús
a'
Hölgyek szép szemeik' nedvével elönteni, róla
h kéz nem tzi kebelbe.
A* fakadó ibolyát
De Itt
'S
te nyugodjál békével
,
bús
ifjú
csapodár örömek
nem fognak
álmodat
búnak nem
Melly
a' titkos
napodon komor
ifjú
így végzé
Zúg
a*
's
De
elbbre nyomúla.
csapatit biztatva
viszi testi' sebét,
A' fene bajvívót
,
's
daliás
"s
,
Gyengék
is
e'
nem
letn
eleink,
Ott
új
feszíti,
komoly
arcza' haragját
veszdt
kor' lelkei
;
a'
nagy
birják tartani többé.
Ti kaczagányos apák
Hs
büszke levente
öröm' hangját nem gyzi követni.
mái"
Osi dicsséget
keményen
ének utána.
A' mellébe törött nyíllal keseredve 'S a' diadalmi
a'
;
még harczra
karját
a" kései
,
hatalma,
vonva borongott."'
harczoknak haragos rivadása
fáradtan zeng
:
kelteni többé ijeszti
éjszínt
Csattog az össze ütött fegyver
Még
porodban
,
,
hadat
z
szittya vezérek
,
mi csekély nektek keveredni csatába,
honnotokért küzküdni
,
*s
elesni vitézül.
,
,
,
===
G9
'
Nem! méltó unokátoknak most mondani Merném nemzetemet
Már
neki
,
's
;
mert
a'
,
,
nem
én
kard' súlya keserves
mellékes gondokra
vetdve
,
mohon
a'
Béke' futó örömét kapdossa (nem rzi]) bolondul.
Ollyanokat
még
szült
is
Vissza tekintenek
századom
Hogy
örömmel
a* kik
nyomára,
leliimyó fény' régi
a'
hátra maradt sugarát fölfogják
'S
,
tiszta kebellel
vele áldozatot lobbantsanak a' haza' színén.
Oh ha
érhetném gyenge dalommal,
ezek' számát
Föld! gyönyörséget nem kérnék tled azontúl.
Szívem' örökségét
itt
hagynám
hbb
fiaidnak
És komolyabb örömem nagy egekkel lenne határos. A' ki kemény szvel viszed Ármány' rémeit
Szörny
halál' utján
Hs fia hát téged Srn áll, mint a' !
nem
és a'
,
tudsz csüggedni, vitéz Und'
hol nézzelek
a'
csatatéren
telekek' zöld szálai
,
?
nép
a'
;
De visz vesztednek sanyarú érzése közökbe. Meg nem akadsz és a' hadakat rémítve zavarván ,
Mint
villámé
a'
,
tündöklik fénye vasadnak,
Vagy magas arboczként
A gylt 1
nép pedig elrémül
Vér fakad útaidon Ali
forog
's
,
a'
nagy dárda kezedben
vész
nem messze kemény harczban
A' három bolgár
5 ,
s
,
Fényl
's
és fut
eltted
csillogva
,
dl nyomban
utánok.
vitéz elszántában nekik ugrat az ifjú
kardjával legelször megtöri fattyú
1 Csorna fején
a'
:
zajogva
ádázán vágtat elre
A" népnek sokasága pedig Látja
,
haldoklás nyögdel utánad.
réz sisakot.
Megdlne
legottan
;
,
===
70 A' bolgár
mert elkábul
;
Válla fölé
;
j
Ármány
Itten Etet
balra lehajlik
zúgás' hangja közelget
mint ellenségére halálos
a'
.
's
,
harcz' moraját csikorogva hasítja.
a'
"s
,
feje
hamar nagy
de
,
Vágást tenne, setét rémít képpel
ijeszti,
'S tornyos szikla gyanánt szakadólag elébe vetdik.
A'
De
hs
nézi
szive
Kell hátrálnia Verdesi
nem
"s
,
irtózik
jol tudja veszélyét
;
;
megbúsulj hogy legjobb harcza' korában
szellemképet.
a'
Bomlik az
dárdáját fölemelve bosziísan
's
Mind hasztalan: össze
és annál iszonyúbban ütdik elébe
,
Ujabb rémekkel. Most
t
vadán
Nincs nyugodalma futásában
Karja legyen bár
zi
halála
.
:
sem gyzödelemben.
,
villámnál ütni serényebb
a'
Pusztítson bár nemzeteket, nincs vége bajának:
Gyztös
kardja' hegyét az enyészet vissza taszítja.
Ezt érezve veszettebben kezd dúlni csatáin.
Képe
setétebb lesz
valamint mikor
,
a'
magas égre
Felleg emelkedik, és szép fénye' sugárit eloltja,
Ugy beborul
szép
'S tajtékozva
AH
egyenest
Hasztalanul
hsi
megy a'
dl
tekintete.
Szökdös alatta,
mén
sújtásra szegetten
a' pej
,
rettenetes nagy dárda kezében.
most Ármány rémképe
Hasztalanul veti nagy mellét
,
és kardja'
Ellene bajnok Izács. Hegyek essenek
Tengere zúgjon bár 'S ég, föld
,
gyz
,
feléje,
,
a'
hatalmát sebes árvíz'
vagy halni fog
:
igy
megy
nem képes megtartóztatni menését.
ÍMost oda szúr. hol Izács nagy mellvasa össze fogódik.
;
=====
=======
71
Messze kihullik rémületes csengése vasának
Megszakad
Mélyen
vastag pánczél
a'
jár a' dárda, 's szivét
Vész az ers bajnok A.'
keseredve tovább,
Rettenetes Viddint
És neki vág
,
's
mellében Izúcsnak megnyitja hegyével.
szép czímere búsan alá hull
,
még
szédült fejjel. 'S
Megy
,
leli
döng
nyugta Étének,
itt sincs 's
viszi véres fegyvere' súlyát.
nyargal tában ez úttal, paizsát megzúzza kezében
Otet azonban az ellenséges
Rém
Yadan
;
zi
Ál fénynyel csábítva szemét. Most merre rohanjon
Honnan
védje magát,
's
hova vész nem tudja
Borzadozás hidegen fut végig tagjain.
A.'
's
halotti
sok
Bolgár mind rá zúg; megbúsult népe Izácsnak Ellene
j
haragos szájból ordítva boszúját.
Eszmél Csorna
De
is
és ide csattog
,
legrettenetesbb
a'
vak dühe' szárnyán.
bántott haemosi bajnok
Mintha veszett sárkányt szemlélnél Éjjeli
a'
magas égen
felhk köztt száguldani lángos agyarral, ragyogó kardjával csapkod Étéhez.
Ügy rohan
ez
A' tajtékzó
mén már
Véresen,
,
's
pedig állva
össze rogy:
és tépett fegyverrel
még
keseredten
Vissza verj és harczban készül elvenni halálát.
Veszne
,
*s
ers
lelkét a'
Rém' vad körmei vinnék
Mátra' setét barlangja felé; de fölöttük az égben Fényhajlékából lát
És megszánja Étét
Gyorsan elragyog
a' ,
's
a'
hadak' istene mindent, a'
Rémre haragja kilobban.
fels levegi határból.
Viilámsujtásként látszik nyoma,
's
messze világos
,
,
===== A' tájék
—
72
.
mellyen földrázó fegyverivel megy.
j
Nap ragyog arczában
szemidé haragra húzódik.
de
,
Kalpagján magasan szikrázik szép lobogója,
És hamvas kaczagánya körét aranyozza verfény; Kardja pedig nyugaton végig csillámuk. Eltte
Elkomorul Barnás
Rém,
a'
fellegeit
*'S
a'
setét dárdáját, *s
nem
,
zúg, morog,
villámlik dárdája kezében
Megszakad
a'
sr
A' roncsolt árnyék
megy pusztán,
s
,
felhi
,
utána
hitvány dárdája lebegnek
egyedül nyomorult rósz lelke pokolra;
*s
Itt pedig a' zivatar
,
ruha rémes alakján.
felleg
alá barnás T
és fut.
,
mint csillámló kardjával rá ver az isten
Búsan folynak
'S
besötétül csalfa világa.
bajosan burkolja magára
Messze kinyújtja Hasztalan üt
's
hangján így szólal az Isten
:
,,A' ki vitéz lelkét elszánván honnja' javáért
Veszni megyén
,
En oltalmazom Monda
's
,
gonosz Ármánynak nem jut azt
,
"s
le
kezébe.
hírét szép csillagom rzi''
legott bátorság gyúlt lelkében Étének.
Vissza vévé kifogyott erejét
hs
karja
*s
hatalmas
Lön vágása megént. Más részrl jnek azonban Vesztét sajdítván megbúsult társai. Hábor
Els,
a' ki
Étét paizsával füdve fejérl
Elveri Viddinnek rettent dárdacsapását.
Majd
a'
Hátban
srüd
bolgár csapatokra kerülvén
sújtja Csetert,
Megdöfi odalban Hilkát Kardját
,
*s
a"
kantárt,
oldalt letaszítja lováról;
"s ,
hogy azonnal
"s
elejti
csörrenve lehajlik utánok.
, , ,, ,
,
= = 73
így
a'
bolgárok csapatit gyéríti
tet
de
;
A' liaragos Viddin dárdával szúrva derékon
hs
Hirtelen által üté. A'
Már
vész
,
földre hanyatlik.
cser'
a' fiatal
eresztgeti zöld sudarát
érzi sebét jól.
is
cseng fegyverrel
és
Fennyen emelkedik
Égnek
nem
és
,
törzsöke Fátrán
zúgva czivódik
A' viharos bérezek' lecsapó mérgével Fejszés
j
azonban
alacson bokrokhoz fekteti lombját.
's
,
:
így fetrengesz most, Hábor
,
te
is a'
hideg úton.
A' gyávák mellé leborul nagy bajnoki tested
erd melly
*S nincsen
Most Ete
hs
,
karjaidat viadalra emelje.
ki beszélje busúlt
Megfordul noha vérbe borúit
Mint az ,,Haj
es kszál
Hábor
fordul
hol vagy
,
,
deli
meg
bajaim'
nagy
szíve' haragját ?
termete
,
arcza
az erdei fákra.
h
társa ? ki bántott
Tégedet oh Hábor? Hol vagy, hova veszszek elérttedf így ordít,
Mintha
's
vas dárdáját két kézre szorítván
egész sereget le akarna sodorni dühében
Nem
szúr, és
'S a'
hova
ér
nem ,
tör
hanem ordítozva köri vág,
döf,
zuz
,
;
vele jár
,
és dúl az enyészet.
így letöré derekát egy gyors nyilazónak
Arczon üté Mekírát
,
ki legott jajdulva
Mellben vágta Simont
,
Már Yiddinre rohant
gyalog
A
5
,
's
,
Azirnak
hanyatt dlt.
szörnyen leütötte lovastul. a'
lovag ellen
ló Viddin alatt iszonyú jövetére
Meghorkanva szökött
,
nem
,
azonban
állt
meg
hátrált kikerülni csapását.
Rája nyilak jöttek, kopjak szállottak azonban Távolról; de Hadúr hité
,
hogy térne
ki
gyorsan.
,
=====
Béke uralkodnék A' legersbek
kíséri
r
mintha egyebütt
s
nyargalv a csak erre rohannak
,
Elkeseredve fiának elestén
is.
j
Tas
,
nyomai. Már
hs
Ete mentve van; újra
Villám-szikra gyanánt
Bors
=====
74
nép mind inkább gyül,
Itt pedig a"
;
r
s
nagy kürtü Lehellel
Fegyvereket , paripát szándékzik venni; de hozzá r
Járul a Táltos
A
1
heves
komolyan nyugtatja szavával.
"s
bölcs szót keseredve fogadja.,
ifjú a'
Es hogy hév sebeit kütözik, most Fajdalmát
még
,
is
Háborról tudakoz
Hábort 's
,
érzi leginkább
jajgatja szivében
,
kardját kiragadva megindul
Harmadszor; de
szelíd
Kardja eltt
útját véres siralommal elállni.
*s
,
Ezt küldötte Hadúr
Árnyék
volt
;
,
Hajnát szemléli lebegni
hogy hsét vissza idézze
de valójához termetre hasonló.
Szinte fehér kebelén látszott pihegése
Szép keze'
tiszta
A' mint szólt
,
's
,
kinyújtott
haván ragyogott harmatja szemének.
bájos zengés lön alakja' körében
,
Atka vad Ármánynak elenyészett hangzatos ajkán *S elvesze hirtelenül a' bajnokot intve magához.
Ekkor az ifjúnak
lelkét
Bágyadtan leborul
más gondolat
Csendes ajakkal hálát
mond kardodra
'S ismét kezd a' szép életnek örülni
Távozik "S vissza
a'
éri,
széles szekerére Bogácsnak.
Hadisten
,
,
magában.
véres hadak" istene innen azonban,
ragyog sebesen szép hajlékába egének.
Rettenetes Viddint pedig
a'
sok fegyver
A' bolgár sokaság csatlog mellette
.
*s
eléri
keményen
,
,
== Harczol Csorna közel
=
75
de vitézei futnak
;
t
utánuk
;
is
ersebb
Karjával tüzesen hajtván Bors vissza
szorítja.
A' görögök' hada
Viddin' népe marad r
S
a'
megfordul
is
bús mérges atyát
Vigyáz harczában Eri Lehelj
*s
maga
's
,
,
a'
hs
gyakran megsérti
,
harcza helyében
,
mint rohan ellene
a'
,
,
,
;
de
és neiu
,
nyomban
örvös buzogányát rázva keményen
Verdesi melléhez. Most
már
De
Megcsikorítja fogát.
ki
nem
fut a' nép
,
a'
A' rohanók'' útját:
öldökl fegyvere, mint
Vérbe borongó nap
,
,
's
megy
megvillan néha
;
a'
de tüstént
Megcsendül fülinéi súlyos buzogánya Lehelnek
Ekkor hátra vonul ismét
,
is.
gyakran elállja
Gyötri kevélységét
szégyen
dühében
állja;
hátra
,
és lassan iramló
Népeihez keveredve boszús lélekkel elindul. Jó darabig megyén így
Holtak
,
a*
két had
,
's
szörny nyomában
haldoklók vérrel fertzve maradnak.
Elválik végtére külön pályára szakadván
Mindenik
De
zeng
,
a'
és
csendcsb leszen
a'
szép bodrogi tájék,
rohanó magyarok' mentében az ének.
Fújja Lehel czifrás kürtét diadalmas ajakkal
Es az egész tájék reszketve
Bús
,
Csattog az ég
Es retteg
Ugy
hang
de hatalmas
,
,
a'
;
felelgeti hangját.
valamint
,
ha setétes ölébl
kába világ meghallja haragját
mikoron hegy völgy megharsan utána
zeng tárogató
,
1
és kürt* szava
rettenet
,
Terjed az ellenség' földén hangjoknak utána
:
,
:
Mert tudják hogy azok pusztító fegyverü
bu
és
hsük
>
, ;,
70 Kiknél büszkén zeng Jól tudják,
Barna
a' bú.6
nem
de te
dal liarczos ajakról
hölgyekkel
deli
Hogy hon no t keresk,
Oh
=
hogy azok Tanaist elhagyva
szem
's
,
t
kijöttek
sok gy enge fiakkal
diadalmasak
,
csatatéren.
a"
zengesz többé hadi kürté Lehelnek.
Csendes vagy,
Némán hamvad
ers
az
'a
ajak is, melly csontodat élte,
földnek lemerülve porába.
el a'
mezkön
Nem
viszi
'S a'
maradék, noha kívánná, nem hallja meg azt már.
hangodat
Híred azonban,
Mig
csillag
a'
bajnok" nagy híre le
a'
's
ragyogand magas
A' mit vérengz had
Álnokság
szell vérharczi
meg,
töri
"s
éjjeli
nem
száll
fénynyel az égen.
meg nem emészte, gyakorta veti jégkarjába halálnak,
így készül neked Antipater, neked ídai szép hölgy.
Hü
két élet-társ
igy készül
,
szörny
háláltok.
Kardja Laborczánnak mikoron megtörte az asszony'
Gyönge vasát
És hava keblének
Látta közel víván Kellemein
,
's
rémült halovány kegyes arcza kilátszott
's
s
,
's
a'
hoszszú haja' fürté' homálya. fattyú,
's
lángba borúla
azokat szilajon kezdette kívánni.
Vére' gonoszságát gonoszabb szándéka nagyítá *S a' mit ohajta, legottan el
is
végezte magában.
Vétke fogantatván rengett bele mindenik
Hányta, vetette Érze,
's
fejét.
íze.
Sokfélét gondola, többet
akart mindent. Végtére kifzve csalását,
Minthogy visszamen seregében nem vala nyugta, Anlipaterhez tér, v
.Igy hát
,
's
így szól tüzet adva szavának
:
így fog-e a' nemes Antipatenel egész nép
,
,
-= Néma
=*=
77
gyalázatban megtérni Philónak elébe
"S a' fejedelmi
,
Zalán bennünk igy tartsa reményéi
Viddin ama' rettent
hátrálni tamil
is
sincs
?
már
Es mellette boszúlatlan vész bajnok Izács
Zsákmány
,,
,
el
melly enyhülést liozbatna szivünknek.
,
Jer, rajtunk sol)a illy szégyent nap'fénye ne lásson. Jersze,tegyünk zsákmányt,' s hozzunk liirt vissza hadunkkal"'
Erre felelt nemes Antipater
beborul
's
,
„Csorna! serény vagy az ütközeten Nincs nyugtod, veszedelmet ohajtsz
Bizva megindultunk most
Es
a'
,
A^ala
Bajnok
esett
,
's
melly téged
,
;
szép
mert sok
ruhánkat'"*
indulatit titkolva,
a'
el is veszt.
szavaidnak utána
önnön vérünk fertzi
Vissza felelt szaporán
képe:
de nagyon heves és vad.
többi sereg' csúfjára megyünk haza
Még sem sznt, hanem
„Oh
is
;
haragját;
's
de gonosz szíyü gyermek
,
bizony ollyan igen nincs mit csüggedni az els
Gyenge csapásoknál
Most van okunk Mert noha
k
,
,
inkább jobb hirre sietni
hogy
ez egy harczunk el lenne felejtve;
sem örülhetnek
Sok buzogánynyal ers
fiaik
Még
az
is
Tartsd
vesztségünk itt
,
's
hát hadadat
Es menjünk ketten
,
hogy gyztek
,
_,
ers
's
,
elesvén
nyilazóik elttünk
Izacs' este siralmasb.
megtartom népemet én
,
vagy hárman amarra , hol
is
a'
,
fák
Reggeli árnyékkal hozzánk fordulva virítnak.
Túl azokon gazdag zsákmánynyal elülve lakoznak A' magyarok. Másik csapat , és tízszerte csekélyebb
Mint
:
ez volt.
Mint leszen
Te pedig jj
ott dolgunk
,
el,
's
vizsgáld
hogy kész légy
meg elször bizni azontúl.
,, ;
Jj
el
Monda
kíséridet
's
,
,
Ámbár
népét amaz
és
,
a'
hozd arra magaddal'*
megállította hadát
's
Hitt neki
is
is
a'
puszta vidéken
szüntette haladni.
bús hölgy szomorún vonogatta sisakját,
*S inte szerelmével
Csorna után
Ment maga
csábított férje megindult
;
minthogy nem
,
hölgy
a'
tartott
semmi gonosztói-
mint Csorna kívánta leginkább.
is,
Ment
vele Bellerophon, ki jeles bajnok vala és
A'
Skamandernek
ki
h,
zúgó partjai melll
jött
És az egész nemzetségben egyedül vala él. Kis
fia, 's atyja szelíd
Tengereken járván
Anyja pedig
barna habokban elültek
a'
O vala még egyedül, Vitte kemény szüvel
Sem
,
Meglátá
mi
zúgott napjai ellen.
reá volt
is
az
mérve ,
látni
's
csatában
's
futását,
most igy kísérte vezérét Csornának húsz katonája
sr fák köztt
;
nem
de
Bizva vitézeiben
a'
,
nem
,
igy Csorna
's
,
midn
itt
nagy görögöt lépdelni nyomában
a'
Elkomorúla
Es
's
komolysággal.
Rejtve maradt
Már
's
lehetett rémült képét soha
Illy bátor vala
Néma
éjjel
kedves testvérei rég kihalának.
's
,
hölgyével egy éktelen
,
*s
rettent jól bizva kezében,
ment gyors
vezetéssel elre.
erdnek hvös árnyékába merültek
tábortól tova jártak titkos utakban,
*S szólt nemes Antipater
nem akárvan menni továbbá:
„Merre vezetnél még háborgó Csorna? Talán csak A' gonosz ellenség' markába Állj
meg,
's a'
nem
ejtesz egészen ?
zsákmány hova van balmozva
,
mutasd
ki.
,
:
Mellyre
szaporán
felelt
„Jersze tovább
Hol lombos
;
a'
elmene
A' csábított
Húzván
t
de azok
;
onnan
nem
látnak
,
elttünk
srn
a'
törtetve serényen,
ment gyorsan utána, veszélye
is
mint húzza vizár
,
;
cser az égnek ereszti
iszolaggal elülve setéten"
fák lévén 's
ids
fekszik az
magasan több apró zsenge cserek közti,
Onnan mink látunk Monda,
termet Csorna
mély völgyön tova
tetejét az
'S áll egyedül
Sr
gyors deli
a'
:
a'
könny
bajokat.
Hölgye pedig hátrább akadékos utakban elállván Borzadoz
,
agg, remeg, és ment férjét vissza óhajtja,
„Bellerophon
h Bellerophonnak imígy jövésemnek vagy h követje,
jöv
'S a' mellette ,
ki
szól:
Jámbor Bellerophon, nem látod-e, hogy megutálván A' magas istenség bennünket veszni hagy itten
Ugy hiszem
én
:
vagy az ellenség
Meggyilkolja, vagy
Dl le
a'
siralmamnak,
Hogy haza
ott férjemet érvén
rósz fattyú Csorna'
's
?
kezétl
akkor, ha óhajtani tudnám,
térhessek, nyíljék
a'
föld
meg alattam,
rám nagy terhével honnom' hegye Ida szakadjon
'S
\agy
En
ne legyen
temetm
a'
Tiszteletes szóval felel a'
„Oh
bizony
Most pedig
a'
e'
gonosz
ifjú
tágas földi világon"'
hs
erre viszontag
már
rósz harczra vezérlett,
helyben még több veszedelmet okozhat.
Loppal amott látom katonáit jni nyomunkba Jót
,
fene tengernek zivatarjai tépjenek össze,
nem akarnak azok,
téged
's
;
vesztünket óhajtván:
,,
Ám
de ne hidd, hogy bennünket megutál vala
megmarad
mind
jobb vagy más ídai
nknél
A' magas istenség. A' jókkal
Holtiglan;
te pedig
Tiszta szerelmedben
,
"s
jámbor szép
Fogjad azért ragyogó nyiladat,
jól
's
ifjú
,
Hidd sokan elvesznek
Gyenge lövésednek,
;
's
elhagy
*a
korodban.
húzd az ideggel,
magas istenben bizván nagy gyorsan ereszd
'S a'
En
,
el.
mert angyalok rzik irányát
adnak neki gyilkos ert
is.
pedig ellökvén hegyezett kopjáimat, éles
Kardomat
is
rajok fordítom, tégedet óván,
'S zajt ütök itt
Monda,
's
Antipater hallá
Már
hogy hallja urad
,
,
hogy hullja hadunk is*'
legott teli torkából ordítva kiáltott.
de
;
nem
a'
had
,
melly tova zajgott.
ekkor közel állottak fene Csorna' vitézi.
Bellerophon hegyezett kopjáit rajok ereszté
És megüté legelbb A'
ki
midn
a'
döng
pajzsu Szilárkot,
beleit szaggatná a' hegyezett vas
Nagy zuhanással
alá fordult jajgatva lováról.
Másodszor meglökte nyakon
hs
Kaldorit
,
a' ki
Haemos alól szép öccsével, Dalainnal, elindult, Es aranyos gazdag fegyvert hoza drága ruháin.
Ennek
erét nyaka' jobb részén megszegte az érczhegy.
Vérbe borult ragyogó dús fegyvere, Kit mikor öccse
szelíd Dalain
,
,
's
teste
hanyatlott,
fölfogna kezével
A' magas istenben bizván neje Antipaternek
Megrántá idegét,
's
Hogy Dalain dlt
nyila róla regezve lecsendlt.
bátyjáért meghajla
,
födetlen
,
;
=—Vékonya,
,
=
81
panczél lehúzódván róla, kilátszott,
a'
Ilt évé a' nyíl
,
szabadon megjárta hegyével
's
'S élte' tüzét kedves fiatalságában eloltá.
Szép Dalain eldlt bátyjával
's
,
össze
ütdött
Fegyvereik megcsöndültek testvéri panaszszal.
Látta
,
történik
ini
elbúsult Ázsia'
*s
,
hse
,
És széles kardját tartván vágásra kezében Vissza rohant 'S szóla
,
,
hogy
amaz vadán
de a'
„Hölgyed enyém
,
völgy
,
Evvel elébe rohant
's
,
's
,
durva haraggal
:
hölgyed enyém lesz
:
zengett bele
is
ég föld sirjon bár
Te pedig átkozz meg
Ingott az
ellene álla vasával
_,
,
fekügyél keseredve porodba*'
's
szörnyen megütötte sisakját
nagy messze hatott csengése rezének.
Vissza ütött tüstént fattyú Csornára boszúsan A' nemes Antipater
Mellben, Itt
ugyan
's
a'
hóna
,
's
kardját elcsapva magáról
s
alatt hosszú vágást teve rajta.
dühödött bolgár' szeme' fénye lehunyna,
Es csúfos munkái közül ez lenne utósó
Mert iszonyú rohanásában nem gyzi A' feleség félt görögöt
Már
,
's
nem
kiállni
birja csapásit.
hátrál; de segéd közelit pártjára, sietve
Kalpi,
's
jnek
vitéz Túriban
melléje csatázni,
'S a' görögöt hosszú trrel szurdalva fogyasztják.
Mérges oroszlánként ordít
Mély
sebeit
Kalpi
,
's
nem
érzi
,
bús görög
elbbre
\
tör égve
és küzd.
küzlök.
vitéz Túriban sebesedve lehullnak eltte.
Végre lefektetik II.
is
a'
t
két részrl csapva reája
6
,
Csorna
az álnok
's
,
Emör
Szúr derekába dsidát így esik
el
még
Teste pedig
n
haj
,
nem
!
mellynek hegye küldükit
,
rázkódik,
hs
Mellyel megbúsult A'
utána kerülve orozva éri.
szörnyen megcsördül fegyvere testén
's
,
ki
,
:
is
remeg
*s
a'
nagy
;
ertl,
lelke kiszálla belle.
az, búsongó
férj telén
asszony 3
Elfásúl, leereszti kezét dermedve nyiláról.
nem
Élni
Megy
retteg az ádáz
Ez erre
Csorna' kaczér szándékától.
Ujolag
még
óhajt már, egyedül
segíti
és boszuló nyilat indít a' lator ellen.
,
nyila
Vérzik az,
Mérgesb
's
,
döbbenve
leejti; de annál
rohanóbb vágyásit
elérni remélvén.
és paizsát
és
,
Csorna' kezét paizsán áttörve megéri
1
Kit mikor a bús hölgy látott közelíteni Elsárgult 'S
még
's
,
ragyogó
csak alig
„Bellerophon
meg
Ölj
Szánta
,
haj
!
Bellerophon
,
így szóla rebegve
,
nem
tudsz-e megölni
?
az ég' jósága megáld valahára helyettem"
de
;
,
képe
íjáról jobbja lefordult
nyitván ajakát
,
,
í
meg nem
ölé a'
hs
;
hanem egyre csatázván
A' dárdás Bugarót agyon ütve leverte lováról.
Megtöri most Kallót, 'S
mond
„Oh
a'
büszke Lemerki' hatalmát,
és
bús hölgynek
ne remegj
,
kisegít
,
De
"s
hogy erre vihesse
minket még
Bízzál^ és nyiladat fordítsd
Szóla,
lelkét
a'
a'
r
kegyes isten.
gyilkosok ellen"
vasát villogtatván folytatta vitáját.
fene Csorna eltt megereszté jó paripáját
A' bús hölgy
t
's
futa
,
merre nyilast
lele a'
vadon erdn.
,,
;
"S
már oda Bellérophon. Molkob szájába
Dárdáját
Csorna reá hajtott
,
's
testét tipratta lovával.
Mostj mert vélte, hogy 'S látta
i
hogy
Futni hagyá,
Véresen,
ütötte
mikor ez Csornához vága vitézül;
,
's
sereg e' zajgásra megindult.
a'
hölgyet
a'
nem
hév vágyait
szomorún ment
és
Mintha vad
nyerheti vissza kezére
elfojtotta szivében. a'
görögökhöz, azoknak
ellenség' kardjától folyna ki vére,
'S Antipatert
is
azok rontották volna
Ugy
's
a'
szólott
,
Balgatag azt vára Antipatert
hogy majd ha vasával
,
hölgyét
,
le 's
hölgyét
j
kábákat megcsalta szavával
*Többi vitézivel a'
a'
elejti
mély völgyekbe vitetvén
görögöktl elszökik
is ,
'S kéjét Antipater' vesztével dölfösen éli.
így gondolta
Bne
;
de a'
gyönyörség
maradt csak meg,
's
elfuta
tle
:
méltó félelme szivében*
A' görögök nemes Antipatert meghalva találván
Véres fegyvereit, *S hölgyét
Csorna'
nem
nyomán
"s
testét paizsokra
lelvén ,
emelték,
szomorún indultak
kiki fenn
el a'
vad
hangon esküdve boszját.
A' hölgyet pedig útnak eredt lova szerte ragadván Vitte hegyen
,
völgyön tajtékzó
szájjal az
Végre kifáradván egy csendes völgyben
Hol mikor
a'
erdn
bús hölgy siralommal epedve bolyogná
Elvesze félelem és bánat szerzetté bajában.
Erre vadász
,
elállót
ifjú
térvén igy lelte
meg tet
Elbomlott hajjal, leterülten egy almafa tnél: fi*
,
—=-
84
s*=
íja, sisakja közel heverének bal fele mellett.
Szépséges tetemét kis sírba letette az
Nézte soká
,
's
ifjú.
szomorú látásán könnye lecsordult.
Czifra palástjával betakarván port vete rája
Es pulia zöld hantot, Es ragyogó Mellyre
íját
midn
's
emléki
fiatal
szép völgyi virágot,
vitte
magával.
egyedül ligeten sétálna, gyakorta,
Szíve megindulván
,
csendes köny hulla szemébl.
:
•Sá
NEGYEDIK ÉNEK. Mi
mikor
Liiit
A' siet pásztor
Róka
juhokat zúgó habok ellen ereszti
a' ,
vagy elttük az
fut el: fele megfordul
esti
homályban elbbre.
fele törtet
,
A' szilajabb kosok állnak ell szarvakkal ersbek 'S
bátrabbak lévén,
a'
többit félelem
Es az egész falkát buta zrzavar
éri
zi,
miattok
Bodrogi harcza után meglévén törve dagálya A' görög
,
és bolgár tábor
most így vala
Vissza dobog szive honná felé
;
:
,
soknak
más menni kivánua
A* gyámoltalanul maradott jó lelk szülékhez.
Némelly
társairól
gondol
Gyermeke' játékát,
Másokat
a'
;
's fiatal
sok óhajtja mosolygó deli
nje' szerelmét.
rohanó magyarok' nyila meg nem
Ütközetet várnak , köszörlik az érczeket
Fennyen
Mind
e'
ígér szájolc diadalt fejedelmi
köztt fene gylölség
,
és
ijesztett.
nagy
Zalánnak.
szívbéli boszú forr
's
"S félelem, és szégyen. Viddint
,
,
,
noha sokra halált szórt,
Szégyene marja nagyon. Valamint kebelébe húzódván
Kurta kígyók marják
A
5
ki
a'
parton csendesen alvót.
hogy' álmából veszt kínjára fölébred,
Nyög, forog,
és ordít;
de baját
Ázsia' népe vezér telén áll, Rejti gyanúját
még
;
's
nem
tudja kerülni...
mély búba merülve.
de boszú' tüze gyúlad erében
,
==
==
86
'S kész az egész tábort vassal földúlni haragja.
Csorna setét
Hát
bnben
sanyarú gondokkal évdik.
fejedelmi Zalánt
„Vissza tehát
Hah
?
mi nehéz bú'
,
vissza verek
!
,
fellege
nyomja
*
magában
így szóla
,
A' bolgár sereget, mellynek legjobban ürültem? '8
most mire várjak még
?
Te kevély nap hunyj
el
elttem
A' fejedelmi Zalánt földig megalázva ne lássad"
Monda,
's
kerülte szemét mindennek, rejtve
Bels termeiben Függ vala
régi szegen
szörny kardvas
'S a'
maradván
hol nagy dárdája Reánnak
,
tarajos hadi sárga sisakja
's
,
,
"$
bikabrüs pajzsa
,
fölüttök.
Most ezeket henye békében por, rozsda emészti; Mert soha nem jutnak
Mind
e'
,
noha
köztt féltette Philó
Zendülés által megbomlik
Vész
el hj'r
nélkül
Vissza szükik,
's
,
t
Tle Nem
gondolatin.
,
's
,
,
kezébe Zalánnak.
hogy tábora bels vagy nyomorultan
vagy harpztalan
a'
haza fidre
mindenkép nyomon
Sok forog elméjén. Végez
Els
birja
Hogy
éri gyalázat.
meg' vissza kerülget
,
Viddin társa' tanácsán
külün hadat indított vala szíve szerént,
bodrogi síkon
a'
st
megtiltotta
,
elszr.
Engede végre; de most azok ellen gyula haragja,
Kik vad erszakkal megmerték trni
Ez vala
rettenetes Viddin
Csorna, ki lázított sokat
,
's
a'
Szqlna$ de Viddinnek lelkét Szóval azért
nem mer
Rejti tehát mérgét,
's
a'
tilalmát.
nyugtalan
ifjú
rósz harczra leginkább. jól
üsmeri
küzelítni a' nagy
:
fedd
erhöz
ravaszul elszánja dicsérni,
,
; , ,;:,
:
.,
,
= = 87
F gylést
Kit legyalázni akart. Megtelik
nagy
a'
renddel
:
azonnal
Daliák, és harczi vezérek,
tér.
Hátrább számos nép jnek tolakodva. Zsibongás
tompa moraj
'S
Lenni szokott Fülzúdúl
's
,
partját közelíti morogva.
Ul legeli aranyos székén Ossavidéki Pliiló
Szemküztt
,
népség
a'
Kis váratra Pliiló fölkél
Fenn ragyog
O
a'
fejdelem; aztán
a'
távolb más barczi vezérek
batúl
's
,
szele futtán
éj'
nagy tavakon, hol barna özönnel
a'
a' víz
mint
terjed tüstént,
,
áll
int
's
nyugtalan észszel.
messze
szép kard. Látják,
's
kezében
:
hallgatnak azonnal,
pedig elrejtvén kardját nagy hangosan így szól
.„Bterm
Alpár' fejedelme,
Bolgárok
's
Ugy
,
Nem
mikor ellenség
,
rohanó
's
,
ti
harczi vezérek 3
görögök legyetek szavaimra vigyázók.
hiszem én
Nagy
's
,
valamint
közelíti
a' szerte
hadunkat
Árpád
dicséretes
kell szaggatnunk seregünket gyenge csapatra
er kapcsolva nagyobb
Mert az
,
ha megoszlik alább
száll.
,
Tiltom azért valamennyi vagyon mindennek ezentúl
Hogy hírem Vagy
De
,
vagy
ál
fejedelmi Zalán te
Majd ha
Nem Szk
egész
hírbl
is a'
hs
is
bús gondokat a'
zd
büszke magyarra,
azt hinnéd
:
felé vesztére megindult.
hogy veszve van
a'
mi szerencsénk
Antipater oda lett viadalmas Izácscsal
halhattad
.
el.
tudom, napjának, mellyen az si
hóimból nyugat' orma
Hogy
csatatérre vezetvén.
hatalommal ütünk
fog örülni,
Most ugyan
Még
nélkül seregét vigye bár mi dologra
rablásra
,
Viddin' hadi tette kipótol
;
,
..
-
Ne
Mindeneket.
,
ama'
Szóla, de
,
,
a' ki
legels
egyebek közelítve hasonló
's
,
.ul-
O
aggódjál.
is
Bajnoki nagysággal Husiin
88
J-
,
ggös hatalomnak
végire járnak"'
sz Ntáras nem tudta javalni beszédét. mond feddd szókra fakadván:
Fölkel azért, és
„Máskor ugyan
Most pedig
Els
te vezéri Philó bölcs szózatot ej tél,
eltévedt elméd
,
mikor ennyi görög köztt
helyre tevéd Viddinnek harczi hatalmát,
Nézzed bár Schediost,
Annyira
Mert
_,
ki
bátor spártai Hermest.
gyzbb
Karddal ersebb az, Észre pedig sokkal
a*
's
ez dárdacsapással;
fbbek Viddinnek
eszénél,
mint hogy' az ég magasabb az olümpi tetnél.
nem
érti ?
Gonosz harczot kezdett ez imént
is
'S fattyú Csornának kész volt befogadni tanácsát.
Látta pedig minden
Ég,
szem, hogy vissza húzódott,
jó
és a' vérrel beborult föld látta futását.
Bajnok Izács oda vész torlatlan dlve porába, 'S a'
nemes Antipater,
En ugyan inkább 'S
a'
's
mindez láttára esik meg.
tenger fenekére borulnék
jobbom elbb lobogó tztl megemésztve lehullna,
Mint sem megtérnék bajtársam' 'S vajba csak annyi
er
Mint mikor elvertem házamról 'S a' gyilkos
sömet,
Temerét
,
eleste után
is.
rejteznék agg kezeimben, Lerkii' hatalmát.
ki orozva ütötte
agg Peleüst. Azt én
ifjúi
le
kedves
koromnak
Láng szakaszán dobogó lábbal kergetve lehajtván, Kopjával megütém Strimon' hullámai mellett.
Hol mikor egy
karját
a'
szívós kopja letörné
,
, ;
;
===== Megrendle
,
Atkoza még
ott
is
könny habba
a"
Oh E'
Ott vésze,
halak' étkéül becsavarta fenéktelen örvény.
de minek szólok multakról? Antipaternek
remeg vén
Gyenge
már gyenge bszülni
kar
szivem bús csak
!
emberré nevelém
Ugy
;
halálát
mert kedves volt neki
hogy most
,
de te bölcs kormányu Philó
meg mindennek
Tiltsd
,
Harczaival megrontani
Inkább
mint
,
Azt biztassa
,
illik
lovat
Es köszörülje vasát
Eljön az úgy
is
Szóla
,
's
leült
,
a'
Szóla vadul
"s
,
,
's
,'
rontó fegyverre vigyázzon
,
rohanó had
a'
elj
veszedelmek elébe szaladni;
a'
,
's
a'
bajnok
lel
hadi munkát"
de boszús szívvel rég álla helyében ,
csak alig zabolázta haragját.
's
és a'
szeme, mint ég
felhi homályban.
gyávák reszkettek eltte
Ostoba vén Na táras
Meg sem
mint kezdted , ezentúl
hallgassa vezére' parancsát.
csillag barnás ,
,
te dicsekszel eszeddel
,
azonban
gondolod azt, hogy majdha porodba ledöutlek
'S hangos gégédet
Bölcs eszed
is
,
.
diadalmi szerencsét.
setét arczán szikrázó két
Két haragos
veszne szegényül.
fegyvert forgatni tanítván.
utóbb
Rettenetes Yiddin
Ege
_,
hs.
hogy tétova menjen ertlen
így lesz, mit tennünk, míg
Es nem kell külön
itt
a'
anyja' ölében,
ha vezér , népére ügyeljen
,
Lóra , ha köz bajnok
j,
testét
's
Öt még, mint csecsemt, láttam kegyes 'S
lefordult.
de betnitek szája' szidalmát
,
A' zúgó Strimon' hullamai.
Vad
=
89 1
hanyatt
's
,.
's
megmetszem nyelved
nem
,
megszakad
a'
te
fog dicsekedni fölöttem.
s
,,;
,
=====
St
némán dlsz
A' ligeten
Némán
bg
el
mint szinte ha pásztora vágja
,
barmot vas
fetreng az
Hát ha ugyan
90
,
's
tízszer
többé
még ha
nem bghet
az erdn.
vagy százszor lenne
,
Bölcsebb másénál, senkit "S
fokával
fejsze'
is
elméd
boszontva ne mocskolj.
te
talán valahára gonosz szó
jne belled
(Mert csak szólni serény ; de egyéb
jót tenni csekély
Tudd meg, utósó az,
's
Tempe* határin
Nem
fiaid
hallják szavadat
Jól el
sem végzé
F görög,
,
's
ellene zúg vala
nem
még
akart
Nagy hevesen
's
,
közlök
's
,
szól
„Bölcs kormányu Philó
Ha
,
Ön
mint
,
hajlékában,
's
,
t
's
tisztelte
közülünk
adjunk neki jobb nevet
,
,
's
,
is
melll
daliás
ezt Csorna tévé
,
fene Csorna kicsalta a'
vadon erdn.
nagy Bellerophonnal
most hát érette lakoljon
Antipater' sirján kell néki elesni kezünk köztt. ki legott
;
,
táplált
Es temetési torul legyen étke az éhes ebeknek.
Adjátok
búnk
,
's
:
és hírt.
vala jó vezetje hadának.
soraink
Ott vésze szép neje
,
dics nagy harczi vezérek,
ti
Es megölé gonoszul katonáival
mind
bús rém
kegyesen mint gyermeket elveve
Most pedig
'S
éjjeli
keze kardján reszket azonban
,
mikoron meghalt
Engemet
Ekkor
is.
h népe közül j
nemes Antipatert, valamelly
Most
seregek köztt
fattyú Csornának kéri halálát.
Es Lamias szomorú képpel ki
a'
minden
ellene senki
Egy dühöd csapat Antipater'
Lép
unokáid azontúl/'
hangos moraj indult
és
Szólni pedig
már
,
a' díszes
vagy)
a"
hs'
vére kívánja"
,
,
:
Monda
's
haraggal emelte kezét
A' mint fölrándúlt
nagy
,
„Jjön bár, Es
te
a'
;
mérges
és kardja kezével
,
de gonosz szive forrván
termet Csorna
deli
ki halálra siet, kísérteni,
mivel bús vagy
Arúló Lamias
jjön!
búdat megszerzem azonnal
,
ha szavadnak végire nem mégy"
,
Es ekkor valamennyi görög neki zuga dühödten
O r
pedig
a'
ragyogó kardot tartotta kezében
S megrémült
,
;
,
de felé indult pártjára szegdvén
Rettenetes Yiddin
,
rivadó szava zenge közöltök
's
*
:
„Senki kezét bajnok Csornára ki tenni ne merje,
Vagy
tüstént ellenségink örömére
Egymás köztt
Én ugyan
,
csatázunk
iszonyú öldöklés végzi porunkét.
's
azt leütöm
,
ki közel
mer jni haraggal
Es szeme' víg fényét kezeimmel örökre eloltom."
Monda
5 ,
s
boszús karját
a'
ütkre
rajta
kitárta.
Spártai Hermes volt balról mellette. Ez Ellene szólt hevesen, Alit rendületlen
,
's
mint egy magas
's
merészen ,
azonban
pedig igy szólt hangos ajakkal.
3
„Elbüszkült gyermek ,
's
Haemosi nagy Viddin
ne reméld
,
te ki szép ,
hírben vagy erddel
hogy mindenikünket
Elrémít fennyen villongó fegyvered' éle de heves társak
most
ídai szálfa.
A' feketés Schedios lépett vele közre
Hátrált mindenik
is
hosszú dárdája kezében
Alit fegyvertelenül vont fegyverek ellen
Ám
,
zajjal csürrene vissza.
Mindnyájan bámultak ezen Erre felelt hevén
,,
, ti
se üldözzétek
;
az ifjú
Bajnokot oktalanul, vétkét bizonyítani kell még.
, :
,
Aztán szenvedjen
el,
Álljon
Vagy
lm
's
veszszen
de ha mostan ezekre idö nincs
;
ketts viadallal mentse hibáját, mint
,
Szóla,
hogy
,
ez áldozat essék."
reá ziígott javalólag az ostoba népség.
's
Csorna pedig megfélemlett
,
de kiszálla sietve
A' fejedelmi Zalán székébl 3
„A* nagy Bolgárok
*s
szóla
igéret után így tesztek-e
görögök
's
,
de mit
is
szomorgón
van vég napom legyen
Istenek
,
,
,
Megtipor
a'
,
's
,
alatta
de
,
:
íme
ha boszúsak rám az örökl
majd földem' puszta határúi
rohanó bajnok
Véres fegyverimet
mind
és nincs a' ki segítene rajtam.
elveszek én
elveszek én
el
lehessen senki tanúja!
mondék? Ellenségimnek
A' dobogó paripák port vernek földemen
Ám
:
búmra vitézl
Bár inkább hagyjatok
?
Hogy vég vesztemnek ne
Itt
dolgát
a' sors' istene rendeli
én mindenitek' láttára vívok vele, jjün:
A' nemes Autipater méltó
Oh
=
92
--
ti
,
ki letépi
dühödve
bár haza térjetek innen
,
Visszavonó katonák, meg fogtok adózni Zalánért." Szóla
,
's
kiment tüstént haragos
,
bús képpel ellök,
nép, mikor ezt szemlélte
Elbámult
a'
Nézett
sebesen rohanó magyaroknak elébe.
a'
Szégyenlette Philó
Forrott mérge
,
,
fölött.
Gyenge homály lebeg A' nagy tengerben
;
ijedten
hogy meg tuda rendé bomolni,
setét 16b
Rét szeme fénye
's
a'
homloka
,
's
ránczba húzódott
Valaminlha
fölül az egekben
nap eltt
még
's
de körüle setétedik a
látni világát :
víz
Es haragos habokat fodorít rá uiélv fenekébl:
,
,
szállá Philó' képére haragja szivébl:
Ekkép
hát?" így szólott „csorda ez inkább
„"Évre jutottunk
Mint hadi nép
's
én
illy
Jól vagyon
,
Melly már
csúffá lett
'S
a'
,
,
elvezetein
magas istennek
Meghal az,
;
népet viadalra vezessek
mert meg
kell térni
de vezéri szavamra
;
?
nevünknek'
kimondom
,
esküszöm, egyben
fülségire
parancsomnál mer tenni különben.
a' ki
Menjen azért kiki^
?s
tartsa helyét a' tábori rendben
Hogy mikor arra megyek, jól fegyverkezve találjam." Szóla , 's nem is mertek most ellenkezni szavával. Ment
kiki, és fegyvert, paripát készíte serényen.
Ekkép
csillapodott
Forrott
még
,
's a'
,
nem sznt
'S
Oh
a' sír'
monda rebegve
éje
h Kiadni
A' zúgó tábort
Monda, 5J Hát
te
's
's
titkon
szomorgó
„Zalán végs unokája Reánnak
:
lesz
.,
:
borult vala képe
,
fejedelmi Zalán fuss innen az
Mert temetddé
párt' dühe
fegyver alatt lappangva nagyobbúlt.
E' zajogás közben megtért
Társaival ; mint
a'
;
fuss
,
si telekrl:
vagy nem hallod amonnan
pusztító fegyvere' hangját?"
boszús lön rá Alpár' fejedelme felelvén:
is
sz
Most mikor
ember keseríteni jsz-e bajomban?
össze fogott minden gonosz ellenein, és az
Istenek elhagytak
Veszni fogok
,
,
keseríteni
jsz-e
te is
még ?
de te sirni ne merj szemeimnek eltte.
Sírni fog a' bús hölgy elesett jegyesének utána Sirni fog a'
gyermek haldokló
Gyászba borúit küszöbén
,
atyja' halálán
de inig élek szánni ne merjen
Senki is, agg siralom ne gyalázza Zalánnak
elestét'
,
Végzi 'S a'
,
parancsokat ád
's
hever
gggel leragadja
fegyvert
Fenn vala még
nap,
a'
hogy gyljenek
,
,
,,
össze vitézi
faláról.
híg felleget
's
;
zve
világolt
Díszes egén, mikoron, mint egy deli sas sereg, Alpát Elleniben telepedve megállt
Nem
A' rohanó tábor. Meghitt társaik
Valamint mikor
is.
Két külön ágra szakad, A' besodort kszirt
Majd
kicsap árkából,
Ösvényét;
's
's
haboz
,
megfogva
vizek' árja
egyre
és zajog
,
,
lefutja töretlen
mellytl elvált, azon útba csap ismét.
's
'S abba fejér tajtéku vizét
Bús hadi
a'
egyikét mentében elállja
gyl
az
;
mezben
puszta
a'
sokkal utána jüvének
mormolva
vegyíti
dalt zengvén lassú diadalmas ajakkal
így jüve Tassal
Sok búsúla
el
véres bodrogi tábor.
a'
vitéz társát
nem
lelve közüttök.
Némellyik nagy Hábornak tudakozta csatáit
Kún Edömért Legtöbb
,
sokan
ifjú
Laborczánt
nyilazó Tarczalt keseregte szivében.
a*
És mikor
keresek mások
a'
daliák
's
,
kaczagányos harczi vezérek
Nagy lelk Árpáddal együtt tanakodni valának Istenes ,,
Und
Fejedelem,
Valljon
hs
,
kezdvén legelbb így szóla közöttük: 's
ti
derék buzogányos szittya leventék.
rokonink
,
kik
gyztüs harczban
elestek
Bodrog' szép táján temetetlen fognak-e veszni? A' deli Hábort,
és
A' nyilazó Tarczalt
Edmérnek ,
és
bajnoki testét
kellemes
ifjú
,
Laborczánt
Férgek emésztik-e hogy honnért tusakodva kivesztek?
Oh
bizony igy komor éjjeleken fejeinkre lebegnek
, ;: ,
A' nyomorult lelkek
Nemde Kiónál
's
,
,,
,
álmunkat sírva szakasztjak.
temetésünk félbe szakadván
is
A' zivatar' dühödése miatt, Hadúr Isten ijesztett, 'S éji lidérczképen szakadott seregünkre haragja.
Küldjetek inkább egy csapatot
melly fülszedegesse
,
Elszórt tagjaikat, és csillagi gyenge sugárnál
szk
A' habozó Bodrog mellett
En ugyan Hogy
Vagy
mély
csendes
Testemet
sirba temesse.
igy vágynék meghalni,
sirba tegyék a' harczi
pedig azt fiam
'S véresen
,
mezrl
fmnél buzogányom' gombja
és
,
ha vég napom elj
és
,
heverjen.
unokáin hordozza csatáin
gyztös kézzel függeszsze falára"
és
így szólt, és javaiák szavait zajt ütve baráti. 'S várták mit
mond
Az komolyan
fölemelte fejét
seregek
a'
,
f 's
táltosa Kárel
rá inte
A' lobogó tollú haragos Csörsz' apja Álla
el
,
"s
vadán
és
,
;
de tüstént
merész Kund
akadozva beszéle imígyen
„Jókor gondoltok temetést. Bátor hadi munkát
Várnak az elhunytak, Ontott véreikért
;
de
's
ellenség' vére' patakját
nem
illy
temeti
siralmat.
Okét majd az ers viharok temetik be fövénynyel,
Vagy zuhogó zápor Mink pedig
itt
csendes Bodrogba lemossa
addig harczoljunk bátran, ersen,
így kívánja Hadúr
,
Engem ugyan bár éh
's
egyedül így kedveli népét.
farkasnak gyomra temessen
Vagy hever poromat vad
Nem
bánóin
Végzi,
's
,
szél ragadozza
magával
ha dics viadalban eleshetem egykor*'
kemény kardját magasan
fölnyujtja az égnek,
,
;
Ellenséged romlását vadán eskve magában.
A" lobogó tollú Csörsz
áll mellette,
komoran
Tornyos dárdáját
's
leszegvén
figyel apja' szavára,
'S zúgva kürül állják javalólag az ütközet
Mond „Nem
pedig
a'
értk.
Árpád:
seregek' fejedelme, dicséretes
szükség vetekedni tovább
ti
vezéri leventék.
Mindketten bölcsen szólottatok. Úgyde tanácsosob
Adni balottaknak vég tisztességet ezennel,
Mint Hadúr Istennek botorul
elvárni haragját.
Egy csapat, úgy tartom, bát elmebet esti homályban, Hogy ne gyanítsák meg, 's mikoron hideg éjjeli fénynyel Fölragyog
a'
tele
Halmot emelvén
hold
ott
Onnan Bodrogköz'
,
,
az elesteket egybe takarja
áldozván barna tulokkal.
's
szigetébe siessen azonnal,
'S födje az elgyengült daliákat
,
hölgyeket
,
apró
Gyermekeket, kik azon tájon gyülekezve maradtak.
Menni pedig fog
ez úttal az istenes
Und'
fia
úgy
:
is
Bajnoki híre betelt az utósó szörny csatával^' Szóla
,
's
Ült Ete
parancsolatit javaiák valamennyi vezérek.
hs
egyedül zöld sátorboltnak alatta.
Mély vágás nem
volt testén
de körül vala sebbel.
;
Dárdacsapás sajgott fájdalmasan égve bokáin
Czombja szúrást vett Vére lefolyt testén
,
,
és
keze
és a'
,
melle
Ármány* rémképét,
's
;
bal oldala vérzett
por alatta megázék.
Ezt mind elkötözék füvet ért 'S
,
férfiak.
az ijeszt
így
éjjeli
lt
bolygást
'S harcza' nehéz napját hánya türödelmes eszében.
Es ámult szörny veszedelmén
,
mint
ki setétes
, :
:
= A' tüzeslt tarajú sárkányt
És még
irtózik
így Ete
még borzadva
h
Ébred
„Isten
!
tekint harczára
;
de hála :
mint földön valamennyi halandó
,
A' ragyogó napnál
Hála, dicsség,
álma' csodáit
hálát zeng ajka Hadúrnak
,
ersebb
vagy bojtos oroszlánt
,
félig hiszi
's
kebelén
csodálja
látott ordítva rohanni
Mellyeket álmában ,
,
~—
97
komor álmaiból 8erkenve
Éjjeleken
,,
;
;
's
tengernél karral ersebb
neked
és áldás
a'
,
,
magas égben.
A' szeleken rohanó Ármányt megalázta hatalmad T
S
a'
fogadott iszonyú veszedelmet elzte fejemrl.
Hála, dicsség,
„Oh
és áldás
a'
magas égben!"
ha fellem hall szép szke leánya Hubának,
Mjnt fog örülni,
's
Mint fogok én
örülni
Rám
neked
is
köszönni neked; mert áJtalad élek, ,
ha
t
ép karral ölelvén
dobogó kebelén boldog szerelemre hevülök.
Egi Hadúr Isten te ne hagyj ezután
Légy velem
a'
hadakon
Áldalak én holtig
's
,
,
is el
engem
csendes békében azonkép.
's
valahányszor ez év'szaka
megj
Áldozatul dobogó lovaim' legszebbike veszszen''
Ekkép zenge Hadúr Istennek Sátora' belseiben
mikor
,
hs
ifjú társai
Ete hálát jöttek:
Csörsz, Lehel, és barnás Csongor, magzatja Veleknek.
Kikre,
midn
nézett,
Es azok elmondák
,
megörült lelkében az
Erre pedig nagyon elbúsult Földre sütötte fejét ,-Haj
IL
!
bizony
itt
ifjú.
Árpád mit végze szavával
,
és
,
's
monda
bánatra hajolván keserves ajakkal;
gonoszul vezet ismét csalfa szerencsém.
7
,
,
== Újra Es
ti
ki kell
,,
=
98
Árpád* harczából messze maradnom.
Lehel, Csongor,
"s
merész Csörsz, szüntelen
te
Harcznak híre után vigadozva
Ep
Menjetek.
,
karral
siettek
ellem
nem volnék most
is
?
.
a'
nagy
»
utósó
Megsebesedve pedig, mint van jobb része karomnak,
Nagy
munkákat nem tudnék
hadi
tenni
de
;
a'
hlt
Testeket eltemetem szép csillagi gyenge sugárnál.
Majd nekem
is
,
ha talán leterlök puszta mezben
,
Tisztességei adaud legutószor egy ifjú levente "S
dombot emel letemimre futó
kis völgyi pataknál.
.
.
Menjetek! Ojon meg villongó kardja Hadúrnak.
Adjon ert nektek
Monda,
's
veszedelmet az ellen ütknek"
,
barátságos jobbját nyújtotta Lehelnek
Es nyújtotta merész Csörsznek
,
"s
búcsút véve tlük.
Csongornak nyujtá végtére; de nem véve búcsút
Tle hanem kérvén monda „Magzatja Yeleknek Juj ma velem ha te jsz örömestebb elmegyek én :
5
,
j
Jj velem
,
és kísérj bajtársi
A' viadalt báná Csongor
Engede
,
's
;
karoddal utániban"
de barátja^ szavának
ment fegyvert, paripát
így végzének ezek
,
''s
Ete
hs
készíteni tüstént*
egyedül vala ismét*
Fáradozása után érzéki leszenderedénck
Es aluvék mélyen
Egy ragyogó képet Melly 'S
is
látott
;
,
ellebegett
messze világos
,
pedig álma' utolján
valamint volt képe Hadúrnak a'
híg levegi határból
lett a' tájék
,
merre
leszállván-
Szörny
sebességgel földrázó fegyverivel jött.
Inte; de
nem
szólott alvó kaczagányos Étének,
is.
,,
=— midn
*S kardja
vágott
a"
,
==
99
zúgó Bodrogot
érte.
mindannyiszor arra jelentett
Háromszor vágott
,
Ébred az
csalárd álmának kergeti képét.
nem
Istene
Ver
ifjú
szive
's
,
jelenik
Sürgeti társait
Árpád ,
de megújult bajnok ervel
:
vidám épségben
teste
's
,
midn
Mellyre
's
kel ki sebeibl.
könnyen érezné tagjait, indul, 3
készül útjára serényen.
és
rohanó seregek' nagy lelk vezére $
a'
Ütközetét bajtársaival más napra halasztja.
Megy
kiki,
röket
rábízott dolgát végezni törekszik.
's
Kund,
állít
A' leleményes
Tulkokat
Csomb
élelmet rendel az éjre
juhokat
és
,
tábort óva kerüli.
's a'
,
szüretét
's
régi hegyeknek.
a'
Fát hoznak mások. Reng, zúg ropog
Nagy
fejszéik alatt
Melly kivilágítand
's
,
vadon erd
a'
fah alom kél sorra
helyenként
,
barna homálynak ölébl.
a'
ünre
Bors ott, hogy tova járt, egy szarvas
zte
:
találván
hevén, hogy majd megvendégelje vezérét.
Vérzett
zte
a'
vad már
tovább
is
de nyilát
;
Bors
,
futa egyre óhajtván
brét
Tagjait
,
A' vad
ün pedig
Ment
kis
,
és
,
's
már
még
társai
kisünnek ertlen
a'
melly szép vala
olly
lába alatt
vitte nyakában.
messze maradtak
könnyen
még
a'
,
f'
,
mint szála
gyenge
's
a'
növés
hegyi szell
sem ingván
,
'S mentében nyomait szép ifjú vére borítá.
Túl *S
a'
már
Még
rengetegen szemköztt nagy bátran elálla a'
hs
dárdát készúle hajítani
közelebb járult az
ün
,
*s
,
,
mellyre
oda nyújtva nyakával 7 *
;
,
: :,
100
Gyenge
„Oh
fejét
,
így szólt csábító asszonyi hangon
bajnok, sznjél kergetni,
Vedd
magam
jüvük immár,
nyiladat, mellyet lttél, vedd vissza
Vissza vévé, A' kis
ün
*s
akkor
füdüzetlen gyenge leány lett.
's
,
Sem ragyogó napfény parti virág
a'
nyakamból"
elbámult Bors: könnyivé megugrott
Éjszaki hóhegyként, mellyet
Mint
-
nem bánthata lábnyom,
itt állott
,
ékes alakja.
kékellett szép szeme fénye
,
'S kis kerek ajkán a'
szerelem' rózsája mosolygott.
Balról által volt szögszín haja vetve élre,
Mellyet baljával piheg mellének alatta
Tart vala
térdiglen befüdé ágyéka' szemérmét.
's
,
Jobbjával mutogatta sebét
,
melly tiszta nyakának
Hattyú fehérségét vékony pirulattal elunté.
Ekkor Borsot az ámúlás izgatta
„Lányka
Kényed
,
ki
alatt
vagy ,
csaltál ide
Nem
tudod
a'
hogy
,
a'
imígy szólt
's
természet' alakja megolvad
könnyen mutogatsz tündéres enyelgést
's
Mért
te
,
,
társimtól mért tartasz el
viadalt
engem
?
mellyet fog párduczos Árpád
,
Büszke Zalán ellen gürögük' vesztére viselni?" „Jól tudom én" felel
a'
csábító lányka „de téged
A' boldog szerelem' nyugodalmas karja fog Jüj el azért te is,
engedvén szerelemnek,
A' hegyeket birom én.
És csikorogva leszáll
,
Jég, és hó enged
ha kívánom
,
el
ölelj
ma.
meg.
ermnek,
az éltes oromról.
Ott lakozom; de szivem forrón ver az édes örömhöz, 'S kölcsönös érzéshez.
Jój el hát
,
csendes az este
Csillagi szép fénynyel bujdosva forognak az égen
,
?
;
—
,
101
És szerelem' hangján suttognak gyenge fuvalmak. el, az érez fegyver ne legyen gátlója szivednek:
Jj
menend."
Százszor ersebb lészsz karaimból vissza
így szólván nyújtotta kezét, melly szebb vala minden
Csendes lett ekkor az este
Földi leány kéznél.
Csillagi szép fénynyel bujdosva forogtak az égen
,
És szerelem" hangján suttogtak gyenge fuvalmak.
Minden bájos Allíthatlan
er
Alt öleié
lányt
a'
vonza Bors karjait: egyben 's
,
hevét, mikor
'S ajka'
kiveté a' harezot eszébl.
már kebelének ers dobogását,
Szinte megérzé
'S
enyelg lányka' körében.
lett az
a'
lassan odább lebbent
Onnan
lány megrázkódva kifejlett, ,
mint egy kísértetes árnyék,
ámító hangon csalogatta vitézét
is
Az pedig
szégyen
a'
Vette nyilát
's
,
,
's
harag' indulatja' hevében
gyorsan csábítójára kiltte.
Véresen elment
a'
és nyaka'
siet nyíl,
Melly egyedül sértést szenvedhete Mellyre sikoltva szökött
Hév
a'
lány
,
,
brét,
újra megéré
és szíve
,
vadulván
fájdalma miatt hangos sírással elindult.
Nagyra,
min
Ment agg
a'
legfbb bérez
Fátra' hegyén,
Végre megállt
,
's
sz
a'
így büntette Hadúr
Bors pedig
a'
sziklái
zörögtek alatta.
szörnyükép harsoga hangja
:
Kárpát' sorain,
Záporként lecsapá
olly nagyra dagadván
Kríván tetején keseredve leülvén
Jajgata szüntelenül
Végig az
's
,
,
's
zivatarba
szeddvén
nagy tengerbe siralmát. ki vitézét csalta
hadaktól.
síkon kedvét elvesztve bolyongott
===== Hasztalanul,
t
Társai várják "S hívén
,
künn ,
-
nem
táborhoz
a'
's
102
, :,
,,
.
jutliata többé.
helyben
és a' tábori
,
hogy megtér , dolgokhoz látnak ersen
'S a' farakást ide
is
tova
,
is
,
jó renddel elosztják.
Alinak egyéb katonák csapatonként,
és veszik, adják
Harczi parancsaikat. Paripák fékesen állnak
Es meg-meg csordul A' nap alá
fegyver
a'
már
száll
ers
kezeikben.
haloványodik arcza' világa
,
A' zajgó nyomorult földnek közel érve határit Ali egyedül Árpád egy csendes kis halom' ormán.
Nézi köri
az elleni tábort
a' sík tájékot,
Melly sokaságával mozog
nagy téren eltte.
a'
Lelke magas képzelmekkel forog
Annak elbbi,
's
a'
nagy idben
jöv mond hála-buzogva Hadúrnak. tüneményit látja lebegni
,
'S titkos imádságot
Barna haját,
's
vállán tarkúló párducza' szélét
A' siet szell kapkodja
,
aranynyal elöntött
's
Fegyvere* szép fényén haloványan reszket az alkony.
Néz iszonyodva reá
a'
Egymást kérdi hevén, A' mint
Es
látja felén
daliás tétemét
pezsg 's a'
Kiadni
,
kérdés közben elámul,
rettent kardja' világát
magasan fölnyulni toronyként.
Nézi Zalán bús várából ,,
elleni tábor.
,
Kladnihoz így szól
és
magyarnak,
te megjártad seregét a' büszke
Szólj, ki az.
a' ki
amott egyedül
Párducz inog vállán
,
's
kit
halom' ormán?
ide látszik fegyvere' fénye.
Olly daliás képet mutat ez
Gondolom Árpádot,
áll a'
,
mint hirnek utána
nemze Ügek'
fia.
Almos
,
103
, .
,, ,; ,
—— »
Es kire mindenek azt mondják buta vélekedéssel
Hogy
képét ki
daliás iszonyú
Én pedig útálom
,
Erre felelt tüstént szomorún „Jaj
bizony
!
Árpád
,
Láttam
a'
h Kiadni
halandó
;
urának: el
tet.
seregek' fejedelme az ottan.
rettenetes karját kardjával emelve
Mellyel népének mikor int vala
Azt véltem
,
hogy csattanik
Es beszakad földünk Csendes egyébkor
Népe vadabb
Oh de
állja
hirbl igazán ösmerted
gyz
a'
nem
mint a' lator éjjeli farkast."
,
's
,
könny
lováról,
levegben utána
valamerre dobogva lenyargalt.
,
kegyes égre hasonlatos arcza.
a'
's
egyedül
reánk vad lesz
a'
tartóztatja haragját.
mert meg van sértve szavunkkal 1
;
Mellyre boszús fejedelmi Zalán így szóla viszontag
„Hah remeg !
A
1
öreg
,
és
vadsága ijeszthet-e téged
?
delel napot az többé nem fogja megérni,
'S népe szelídebb lesz, mint
a'
füves éjjeli sirdomb."
így szólt, és büszkén végig pillanta
Bajnokain
,
's
tenger bolgár
,
's
gyülöng
görög ezredek' árján
'S állhatlan lelkén féleimit elölte haragja.
Még
is
imádta Hadúrt Árpád
a' kis
halom' ormán
,
Es ragyogó arczán forró könycsepje lecsordult. Hír égett hevül kebelén
,
's új
honná' szerelme.
Érttetek, oh új honn' keresi, fohászkodik
Már
született
hsök,
's
most,
születendk, érttetek ég
'S harczi vitézséget kér a' hadak' isten-urától.
Meghallgatja Hadúr
,
és ád hadi
Melly sok bajba kerül
,
's a'
szörny
szerencsét
nemzetet untalan
zi
, :
Melly véres hadakon forog
Nem r
S
fél
boldogságát
;
=====
104
-
,
,:,
nem
és
lelheti nyugtat
de remegnek eltte
,
utána
,
Európának megrendül tle hatalma.
Harczi szerencsét így kért és nyere párduczos Árpád, 'S a'
mint szikrázó karddal rá
Reszkete ég
és füld
,
's
,
Csak maga Árpád nem *S
a*
ki szilaj
,
inte Hadisten
,
földnek büszke lakói
a'
nagy ert érezve szivében.
nemzetségét ösmerted
,
az ádáz
Harczok' fergetegét látliattad rajta; de csendes
Békenapot keveset számlálhatsz gyászos egében.
Már ekkor nyugaton
lemerült a
r
sárga verfény,
A' fejedelmi magyar most össze hivatta vezérit , *S táltosait
„Férfiak
zni
!
így
"s
,
monda
alkonyodik.
setétségét
,
's
nekik fölszólva közöttük
Tzetek most
keljen az éjnek
melly áldozatunkat emészsze
,
Egy farakás álljon közepettünk rakva Hadúrnak. Vendégséget ütünk azután Dallal hadd múljék
a'
,
a*
kiki zengje csatáit
nyugtalan éjnek unalma.
Mert szemeinket elbb nem Mint
*s
zárja be kellemes
álom
büszke Zalánt megalázzuk vára' falánál/'
Hangosan így
szólt
,
és
mindenik engede szónak.
,
, ,
,
,
105
ÖTÖDIK ÉNEK. T
ávol azonbaif az
éj'
Elkomorul rajtok szép 'S
szörny veszedelmei dúlnak
csillagos arcza az
,
égnek,
vad zajgásaikat szomorúan vissza morogja.
Oh
ha tovább mennem szabad
Elmegyek
földet pusztító
a'
nagy tábor' ölébl.
a'
néma
Felfödözöm véres mezejét hideg
halállal
éji
homályból
'S rajta kitüntetem a' holdnál ordítva czivódók'
Harczait és
Hallván A'
f
a'
a'
holtaikért tusakodva veszket.
földnép
tábor, ert,
,
hogy az
szívet
's
alsó tájra húzódott
véve,
's
forrva dühében
,
Merre magyart telepedve tudott, oda zuga hegyérl, 'S
öldökl
kezeit gyarló öregekre
,
fiúkra
És gyámoltalanul maradott hölgyekre vetette.
Eodrogküzbe rohant legelbb
Mint
Már
a'
fergetege
,
melly még
iszonyú moraját hallják
A' bodrogköziek hallak
,
de zajos vala jötte
;
a'
a'
bérczeken
l,
és
puszta' lakói.
hogy zuga vidékük
Es kiki, mint tuda, ment, bujdosva kerülte halálát. A' hegyüregbe vonult némelly
Sok Bodrognak eredt, Volt,
ki setét vizeit
's
;
sok bolyga az
erdn
hídján át omla zsibongva:
lappangva megúszta az éjben.
;
,,
=99== Másokat
dühüd
a'
Kik lehajolt
Jókor ment Huba,
'S
:
======
106
pór népnek elére haragja,
szomorún egymásra halának.
fejjel
Gyenge Szümért
,
fogta Bodort
's
már bús ösvényén
és fogta kezénél
,
Haj na pedig mene nyomban utána.
deli
;
zúgó Bodrogot
a'
érte.
Szólítván Hajnát, szólítván rendre cselédit
A'
szk
gyenge büriin félelmes lábbal elindult.
így át vitte Bodort, és kezdé vinni Szómért
is.
Ekkor ers hangon megdobban utánok az ösvény, 'S szó-és fegyverzajt
harsognak vissza az öblük.
Megfélemlik ezen^
viszi
's
gyorsan gyenge leányát,
Elsiet, és sajnos vesztségét sejtve csak akkor
Jajdúl el, mikor
Mérgük ell
zit
eltért
,
nagy messze kerülvén
nem
és
leli
a' deli
Hajnát.
„Haj! mi kemény vég ez, mi gonosz kéz hajt ide engem megmenteni
;
's
a' szeretett Hajnát
,
fene latrok" ölében/'
Agg fejemet
Lányomat
,
sietek
Így szólván keseredve
ledl egy
Mert agg lábai már nem
Kérdi Bodor
Nem Kába
felel az
fejét
Háromszor *S
,
vele kérdi
hanem
,
fülnéz
,
a'
veszni felejtem
szikla' tövénél
birják vinni
Nyügve siránkoznak kedves
fia,
Szümér
?
körüle
;
lánya, cselédi, :
apa
,
Hajna hova
lett ?
sziklához nyomja keservtl
a' csillagos
meren.
égre
fülkél elszánva keresni leányát
háromszor rogy vissza szegény
a' szikla'
Nem mehetek, vad szikla te légy, Nem mehetek de te Szakadár
.,
;
,
h
,
tövéhez
légyéire tanúm ég!
menj gyorsan utána
Es ha lator kézben lelvén nem mentheted
,
üld meg,"
,
, ,
=====
Monda,
H
'&
,
;
=====
107
reá nyögtek síró fia, lánya, cselédi.
Szakadár pedig elmenvén
sírt éjjeli utján
'S hasztalanul bolygott a' csillagi gyenge világnál.
Látta Hadúr
fájdalmat, megszánta vitézét,
e'
'S szóla legottan az
Alomnak
Enyhítné fájdalma' hevét Éjszakról tüstént
a'
,
hogy menne
,
hozzá
le
,
biztatva reménynyel.
kellemes
Alom
alászállt.
Szép aranyos szeget szárny inga suhogva nyakánál. Hoszszu setét hajait hamuszín koszorúja keríté *S
könnyen gömbölyöd híg barna köd úsza nyomában.
Tart vala lágy iratos szövevényt betekerve kezében
Mellynek egyik lapján víg hajnali színben elöntve A' boldogságnak vidor ábrázatjai tntek
Másikon Ott
a'
;
bús sanyarúság' képe sötéten.
állt a'
búsan ült meglepte szelíden ölelvén
A' koszorúzott hölgy tarkás rét' csermelye' partján
Ott
a'
Véreit
távol a'
es
rokon
,
meglátta barátait ismét, a'
bujdokló honná' határit.
Megholt társával mulatott vigadozva az Hitte jelenlétét
A'
hs gyzve
Éhesek,
és
's
,
örömétl lángola
kitnt ragyogó nagy
Itt lesütött fejjel
Veszti dicsségét T
kardja' vasával, ,
durva paraszton.
rabok állnak régi bilincsen,
'S jár éhen szomjan fonnyadt Itt a' gyilkostól
a'
,
képe.
szomjuk boldog bségben ülének
És fejedelmi arany ragyogott
I\ épe
él
remeg a'
fut, ö leesik,
hs 's
brképpel
elfutna: de ;
az ínség.
nem tud;
vas fegyvere bomlik
;
dobogó paripája tipor iá f
,
; ,
=
108
V csecsemt dühöd Anyja
sikolt,
farkasnak körmei tépik,
iszonyodva fut
's
a'
fene vadnak elébe.
eskvt
Itt a' hajnallal sokszorta szerelmesen
Alkonyodás tájban mással szemléli mulatni A' bús lányka Illyenféle^
,
's
virág-pártáját tépi fejérl.
's
ezer
más képet tüntet az Alom
Lágy szövetén, mikor Azt pedig
Most jve
Es hallék zúgása
Kis pataké
,
miként
,
közel ért,
's
fejökre.
mormolt még távol az égben szirteken
a'
vagy az erdé
Lassan meghajlik leveles
Már
nyugvókat elönti ködével,
csendes dalt
's
,
a'
jó, vagy rósz színnel nyomja
a'
mikor
,
feje
legelbb,
"S lágy, iratos szövevénye'
's
,
a'
omló
esti
szelektl
benne moraj
kél.
két kis gyermeket éré,
hegyét nyújtotta szemökre,
Mellyen rakva gerezdekkel szltövek,
ifjú
Kis csemeték piros almákkal fejeikre lelógtak. A' két gyermek aludt atyjának ölébe hajolva
Usz Huba
is
fáradt szemeit nehezedve lehúiivá.
A' boldog szövevényt rá nyomta mosolygva az Alom.
Látta Étét ragyogó képpel diadalmi örömben A'
gyz
sereget látá vágtatni merészen
*S párduczos
Árpádot hadat
Jött végtére leánya
el,
Es csókolta kezét,
és
a'
szólni
,
kellemes
,
karral elttük.
örömében,
és sírt
kedveze
Mint ezeltt ébren vala igy mikor álképeit
z ,
szóla mosolyga.
mosolygani kedve.
Alom
elosztá,
Vissza röpült betekert szövetével az éjszaki tájra. Itt
ugyan
k
rövid álmaikat nyugalomban aluliak
,
,
——
109 A' baj után
de kik
;
i
véres hadi téren alusznak
a'
Almaikat valahára megint fogják-e elzni
Vagy
ki lesz
Hogy még gyenge tavaszt Senki sem
lm
!
éktelenül
hogy' emelkedik
!
a'
,
's
napfényt láthassanak egyszer
csendes hold" képe ragyogva.
a'
kríváni fenyszál,
Szürke világánál, mint
a'
termetes
,
a'
valamerre tapod
Némult ajkaikon
Tompa
játszik
,
j
,
's
Ete bajnokaikkal.
Arczczal
Hábor hosszan
Hs
máskép
de setét az ,
és
,
meg
már
_,
,
's
's
merevült
Mind bámulva köri Ot Ete
kelevéze törötten
's
mint míg viseljök birta
,
Ete rá botlik
Es hideg
terive,
valamintha porát keseredve harapná.
alá_,
is
Elete' vég sugarát vélvén
Oh
alattok az ösvény,
sík földre
A' ragyogó szeget kaczagány , !
dobog csak
holtak után hajlónak fegyvere csordul.
Itt fekszik
Haj
ket
zajló mellüknek hangja
Vagy mikor indulnak, megdöbben a'
szörny!)
viszsza halálos özönnel.
halálos gondolatok kísérgetik eláll
meg
kihlve hevernek.
,
besivít, és, (hallani
sóhajtásként
Nyelvök
Es
leventék.
huzakodva hajokkal
így járnak közttök Csongor,
Néma
éji
holt testeken áll
,
Mellyek alutt vérrel feketedve Lassú hideg szell
ket
véres porban enyésznek.
Látszanak éktelenül
Bús lábok
?
kézzel kelthesse fúl
a' ki szelíd
,
, ,,, ,
,:
,
ösmeri
még
,
's
hevernek.
képibe pillant
rajta találni.
bús éjre van
mint
,
a'
zve
világa
fagyos éjszaki tenger.
állják, paizsokra bocsátja
elnehezült szívbl igv
,
ejti
beszédét
?
:,
¥
,,
„Bajtársam, hajdan víg gyermek társa koromnak,
Vérbe borúit földön nyomorult így
Rám r
dühödött
vad bolgár,
a'
S ha j most liol van erd !
te
letiporva hever
Ifjúság' koszorúja
'S
a'
's
,
szállá fejeddel ?
te enyészet' karjain alszol.
korán kiszakadsz
!
?
elestél.
szemeid' szép fénye hová lett
,
És legelöl reng lobogód hova
Mind
lellek-e téged
helyettem
sápadt holdnál temetésed
nem
te
közülünk
lehet ékes.
Kis domb' aljánál fogsz dísztelen éjben alunni *S fegyvereid' fényét a' föld' árnyéka berejti;
De
feledékenység
nem
Kardodat elviszem én És legyen öldökl
,
villogjon holtod után
valamint
}
örökre ellünk.
rejt el
,
ha
te vitted
Ezt pedig árnyékok seregében bird
Majd egykor hozzád nyugovó
is
,
elre
te sajátul.
helyeinkre leszállunk,
És keres jobbunk ránk nyújtott jobbodat
éri,"
így szólván kardját gerelyével váltani készül, *S könnye reá csordul
Már 'S
viszik
t
mikor oldani hajlik utána.
szomorún
borzasztó látás
Elnehezült
,
!
széles paizsokra terítve
mikor
fejjel lassan
a'
holtakra tapodnak
,
fölütdik elttük
Egy haldokló hs. Sanyarú képére tolódván Kínja halálának
s
szemeit
komor
éjbe borítja,
Osz haja veresedett fürtökben lóg
le
fejérl 3
'S szívrázó hörgése között illy szózata hallik ti
halott bús társak az éjben
Vagy
kik járnak emitt
zörg fegyverben elttem?
Haj
nagy az én kínom: lelkemnek nyissatok utat/
^Fültámadtok-e hát
!
?
, , ,,
111
-
így hörgött
,
ismét
feje
's
.
holtakra lianyatlék
a'
,
'S a' mellébe törött kopját markolta kezével. Itt
iszonyodva megállt, mind
Ment legelbb hozzá 'S keble
,
Haldokló szemeit
mikor
,
a'
's
,
elsárgítá
„Nagy
A' maradék
szörny
Így szóltak Társaival
,
,
's
„Haj
!
a'
rája mereszté
vér pedig omlott
a'
a'
csendes enyészet
's
tartós fájdalma szivednek;
ki ezen földnek bírandja határit fiait
nagy
t
tettre hevíti."
halom' alján,
's
betemették
a'
tört kopját melléje letüzték.
a' kis
Erre hozák Edömért lehajolt bús Tarczalt
fejjel
_,
utána
nyilazó seregeknek büszke vezérét
mi nem így nyugodott csak reggel
Mondák mindnyájan,
szeleket
megelze
Es nyila messze röpült ragyogón
Most pedig éktelenül
itt
,
és
is a'
csatatéren
futása,
gyorsan eltte.
fetreng véres ajakkal
'S szép arany íjából gonosz ellensége lövöldöz í"
Végre Laborczánt
Négyöknek
,
valahára megáld szélhányta porodban
haláloddal ,
fölálla
szemeit betakarta ködével:
's
volt, oh bajnok,
Szúnyadj most
'$
,
Csongor
és lelke sóhajtva kiszálla.
,
Kínjától feketült arczát
Most
hs
a'
*s
tört kopja után nyúlt.
Hogy kivoná megrázkódék, Annak keblébl
vala
minden haja' szála
's
dobogni sziinék
köri
a' ki
hozták
is
,
a' kis
's
halom' alján
tágas sírt ástak az éji leventék.
A' többit halmokba rakák Testeiken. Tüzet
is
,
és
dombot emeltek
gerjesztete Csongor azonnal
Áldozatot hogy tenne nekik
kis
barna tulokból
,
,,
Es szomorú torral végkép megválna
Hs
Ete
,
hogy neki
midn
Társaihoz
y
pillant
nekik
Sok megrettenik
elejte
vég tisztességet adasson.
is
Távol azonközben megvillan az Mellyre
Ete
hs,
a' jelenést
fegyver,
éjjeli
nagy gyorsan
kimutatja
,
holottan
nem
így Ete,
r
s
Csongor: ersen
Alinak ezek bátor sziveikkel akármi baj ellen 'S a'
közelítket készek fegyverre bevárni.
Még
is
Hs .,
hogy ne talán némelly hadi társok
Ete cselt gondol,
Társak, az
éj
elíndiíl
és javasolja kerülni futással
,
A' sokaság' erejét; de
,
szaporán így
's
ejti
,
elessék
beszédét:
kedvez. Fekügyék kiki szerte nyugodtan
A' tetemek mellé
,
magam
itt a'
holtakon ülvén
A' lobogó lángban piszkálok dárdavasammal
Vagy sárkány tarajú sisakát föltzöm Izácsnak Egy hosszú vérrel fényl kelevézre hogy ettl ,
Vissza ijedjenek Keljetek, és Végezi.
,
ket
és
rend nélkül fussanak, akkor 5
fent kardotok' éle fogyaszsza"
Szét vezeté Csongor kis számú vitézit
'S a* holtak mellé fektette le
Hogy mikor
Ok
a'
ket ötönként,
jövevény sereget szét bolygani látják
egyesült karral bízvást ölhessenek abból.
Rejtve maradt maga
Bajnokokat,
's
is,
r
s
borzadva ölelte az elhlt
véres képükre remegve tekintett,
'S ége halálos fekvését harczokra cserélni.
Szép Ete
hs
,
halmán,
nagy viadalban
kit
,
,
közrilük,
járt egyedül holt ellenségei'
Es az ers bolgárt
Kézé
,
pedig
a'
tznél kelevézre szegezvén
.
f/2./'
o
,
:,
,
A' sárkány tarajú sisakot fölütötte magasra, 'S bajnok Izács* tetemét fej nélkül vértesen, és bús
Helyzetben föltámasztá
liolt testi
halomra
És maga ült lobogós sisakot kapcsolva
fejére.
Már
csoport
az alatt közelebb járult
amaz
éji
is
'S erre tüzet látván sebesebben kezde rohanni.
Csorna hozá ket. Lelkét Vétke' tudásában többé
A' tábort oda hagyta
,
szilaj
nem 's
érzetek ölvén
lelte
nyugalmát.
futott kikerülni halálát.
Mellyet az elbúsult Lamias' dühe forrala titkon. Futsz gonosz öldökl
bnödnek
Véres
Balgatag
!
a'
's
,
,
fejedet bekeríti halállal
,
hölgyet megnyerni híjába reményled
A' hölgy férjével
,
kit elöltél
*S itt legutósó lesz neked
e'
,
nyugszik örökké
rémületes
sebesen hadi népeivel deli
'S rézhegyü kopját tart
Ekkor kél
szörny hatalma
zsákmányt szedvén haza térni veretlen.
'S holtakról
J
de utói ér
a'
hs
,
,
éjjel.
termet Csorna,
könnyen forgatva kezében.
.
valamint Bakony erdeje' halmán
A' sudaras nagy tölgy s melly zölden messze kinyújtja Agait, és magasan jár büszke fejével az égben.
Ott szép fürtéivel lágy szellk játszanak
,
és a'
Tiszta verfénynél feketés nagy sasfiak ülnek
így kél
hs
Integet
a'
Ete, és lobog ékes tolla sisakján.
fölemelt dárdával
,
's
vissza riasztó
Mozdulattal Izács' csonkult tetemére mutatgat.
Dly szörny lehet Melly //.
a'
a'
déltengeri sárga halál is,
szárazhoz kis sajkán csendesen indul 8
: ,
, , , ;
'S lassú szelek hordják veszedelmes szája' leheltét
Végre rohanva megyén
'á a'
,
népes partok utána
Holtak' testeivel hosszan beterítve maradnak.
Szemmeredezve tekint Bajnok
a' bolgár-
tetemét,
Izács'
nem
,
tudja,
szólítja
„Most van-e hát szaladásra id mellyet
s
is s
mihez tarthassa
*s
Végre pogány lelkét ekkép
Hol vehetek békét
látja fejetlen
maga Csorna
Elrémül. Iszonyodva megáll
Mit véljen
,
kelevézen függve sisakját.
's
és néz.
irányát.'
magában
Hah vagy hova fussak * nem fegyverem adna ? ?
!
Al ürdüg, vagy akárki vagy ott tetemével Izácsnak,
Míg fegyvert birhat Illyent gondolván
,
nem
,
látod Csorna' futását."
kopját vete rája boszúsan
Melly nagy erszakkal sebesen zúgott 'S
ment egyenest; de kifáradván
Ekközben peng idegébl kétszer fia is
A' fegyverhordót
ki legott
,
Általütött nyakkal leesett
Markában
,
nyomorult
A' másik nyíl zúgva
Hs
's
*S
,
sok kopja zürügvén
nem nyújthat
urának.
fene Csorna' nyakánál
hideg vas hegygyei rökre eloltja világát-
a'
Vissza veté.
Ez pedig
ereszte
Csornának elébe
tübbé
rüpl
Ete gyors nyilakat
Most pedig
földre lehullott.
Hirkunt sebesítvén jobb szeme' táján
'S a' sisakos
Csap be,
!
kezébl
megüté egyikével Ikámort,
Gyors nyilat Und' ,
a'
ki
a'
most nem
lvén
kopját fölkapta
Reszketve futott
igy kezdte csatáját; ,
's
ki
hatalmas ervel
elle az
levegn sebesen tolakodva esett le.
alszél
,
sivított
hanem nagy ervel
ütötte középen
,
—=• kemény paizsát,
Csorna"'
—
115 's
,,
a=-
ketté osztotta hegyével. ott félre hajolván
Gombos övét
éré azután
Gyenge fehér
csipejét szúrván vérével elunté.
Fattyú Csorna
Már
evvel keseredve veszdnék,
közel állt Ete rettent dárdával eltte.
Népe keverve Kelne
Oh
midn
*s
,
,,
futott
,
közben valamintha halálok
's
,
némán föltámada 'Csongor.
serény haddal
mig az öldöklést rebegéssel zengi
Bujátok
Hogy
ragyogó szép csillagok
el
a'
,
éjfél.
termetes
a'
,
magas égen
besötétedjék boruló lelkemnek az
Csongor elbb karddal leveré
ajkam
el
Iliit
Es az öreg Bekirót ketté szaggatta derékon A' kik szinte együtt estek le halottan eltte.
Hátban üté Bogomilt , azután Kit, mi idn arczczal fordult,
Br
paizsát
védl
is
,
's
szegyeivé futását,
tartá, és vagdala karddal,
Szája fölött megvága nagyon
Kardját
sanda Kolombárt
a'
,
kiütötte
melly csengve legott
kezébl
a' földre lehullott.
A' bolgárt Csongor még egyszer ütötte meg
arcziíl
Mellyre hanyatt fordult dombos paizsával elesvén.
Sok futa, mint nap eltt fut az ,
mint
könny
sugár
És kegyelem nélkül
,
éj'
köde völgyek ölében,
hozzájok elére vasával
járt ölve
,
riasztva közöttük.
A* gyalogokból már ötöt ejte le, most kelevézt vön, ?
Egy földön hevert
s
,
Irkunt leütötte lováról.
(Mert csak némellyek szálltak Elhidegült tetemét
Vérz
1
,
's
oldallal leesett
^
a"
le keresni barátjuk'
többi lovon vala) Irkun
és esve
nyakát
is
8 *
,
,,
~T""'
11G
-
,
Szegte szegény, kit jó lova futván messze lehurczolt
Hogy kengyelben akadt
nem
lábát
Csongor után mind fültámadt 'S a' szaladó csapatot
Kis
szem
Báta,
ki
könny
mint
Rút vala képében, nagy Száz ezerek köztt Kelt
,
is
a'
tudta kivetni.
a'
fürge magyarság,
liarczokban emészté.
bús csillagtalan éjjel,
fejjel, 's ferde ajakkal
kitn
,
komor
rémként
éjszaki
iszonyú ordítással kezdette csatáját.
's
Négy bolgárt zött egyedül maga. Karjait egynek Elvágá
a'
,
másiknak megtörte sisakját
Es megtörte
fejét
,
mellyel szédülve ledlt az.
Futtában megbotlott
itt a' kis
szem
Báta
,
'S vastag törzsökként leesett a' földre zubanva.
A' bolgár Hircsut megfordult rája dsidával, *S szidva fejének szúrt; de tömött kapája megótta.
Talpra szökött szaporán
Majd torkába véré Eldlt
a*
's
,
elvágá ellene' karját
az aczélos kardot; azonnal
bolgár, és társa ijedve odább
Vitte szekerczéjét
a'
markos Tárkony
állt.
is
,
és ölt
Pusztított, valamerre futott ló, ember eltte.
Öt rét
paizsát
a'
lápnak
vívó testes
Elrontá egy vágással
,
's
ugyan annak alatta
Oldala' két csontját betöré másodszor.
Vára balgatagúi. 'S bal vállát
Fben
Kardjával
mélyen megvágta
üté Tárkony,
a'
két népség'
zése
,
Oláp sem
csapa hozzá, ;
hogy aléltan
'S rajta futó bolgár bajtársi
Már
jól
de
tet azonnal
földre hanyatlóit.
remegve tapodtak.
futása vegyes
ln
,
,!
..
A'
,
,
117
.
magyarok mind gyors viadalra kelének
rejtett
,
.
És rosszul forgott váratlan harczban elttük
Már
A' buta bolgárság. Holtakat
Nem
is
mere
a'
rémületes éjben
gondolt vesztére rohanni
,
's
csatával
mint máskor kétséges harczi szerencsét
,
Várni, hanem bizonyos veszedelmét futva kerülte. 'S
most az ülk' dühödött ajakán
,
az ijedve futóknak
's
Torkaiból kisüvölt hang egy zajba verdik 'S a' fegyver ropogás
paripák' nyihogása eget ver.
,
Ottj hol elbb holtak borzasztó csendben aluttak 'S
a'
még
letiport földön
Csorna
midn
látá
'S a' rettent
Megrendült
,
,
mint
éje'
él
csodáit,
fölemelt dárdája' hatalmát,
's
vadsága kifogy vala minden
Fölhágott szaporán
És futa
sem vala
népén gonosz
hst,
's
féreg
a'
rém
erbl.
megereszté jó lova' fékét
's
,
,
mellyet megkergete isten
'S melly hosszan nyújtózik el a' 'S hogy' leszakad, bús árnyék
nagy
megy
,
felleges égen
,
téj>etten utána.
így futa Csorna futó népét szaladással
elzvén
,
Es holtakra vetett árnyéka követte futását.
Még
sebesebb árnyékánál, és rettenetesb volt
A' szaladó Ete
Mint r
a'
hs
,
ki vivén dárdája'
mennydörgés
,
ment zúgva
,
hatalmát
zörögve nyomában.
S csak hamar által üté paripáját hátra feszített
Lába eltt, hol vékonyodik hasa, szre kopottabb. Lassúdott
a'
pára
's
halálgond érte üljét.
Félre szökött hát, és
El nem futhatván
,
a'
mellynek elle iramlutt,
fegyverrel várta halálát.
-
== Fben
üté legelbb
:
=—
118
Etet
is
,
de törötten esett el
;
A' vékony kelevéz' hegyezett vasa csonka nyelérl
És Ete még állott
,
mint
a'
nagy
Annak kormos agyát sok villám mikor
'S kár nélkül elenyész,
tátrai
Monda
még
állott,
's
közepében
mig kardot rántott az
,
elre
dárdáját hosszan ,
ert véve
ismét.
pedig, mikoron rá készült Csorna rohanni:
„Hitted-e hát te kölyök bolgár
Engem
a' föld'
idk' végét ingatlan fogja bevárni.
'S ott az
Nyújtván
ropogva,
szállja
eljut régi tövéhez,
Melly mélyen gyökerezve megállt
így Ete
kszál.
is
,
holtak' seregébe fog
a'
Most megemészt
tüstént
hogy gyenge csapásod
zni?
de téged
hosszú kezembeli dárda,
e'
Es ragyogó kardom szivedet megjárja hegyével.
Majd panaszolni fogod népednek
ferde ajakkal,
Hogy mikoron
ifjú
szaladál
,
magyar
Az pedig ottan rád nem fog Fegyverem' élétl, Férgeknek
,
's
;
hanem
kik majd dögödön marakodva lakoznak."
termet Csorna:
Téged ugyan nagy erd büszkévé tenne
En már
fut
egyedül hagy téged az éhes
Erre felelt, noha félt, bátran deli ,,
levente ütött meg.
hallgatni
elrémült fejedet
,
A' nagy Viddin eltt. Hej
;
de láttam
melly szinte lehullott !
máskép
Most engem büszkén éhes férgeknek
állsz
vala ottan
ajánlasz.
Várj csak, azok téged sem fognak messze kerülni, A'^ki reánk lappangva csapál
Most vedd
e'
,
mint
éjjeli farkas.
választ holtak' rablója,
's
így szólván ragyogó kardját neki vitte
.
dögölj meg/' 's
keményen
1
,,
119
^
Csapkoda balja
;;,
felé
most mint két
's
,
tigrisi
kulykek
Víttanak elhangzó iszonyú csengéssel az éjben.
A' szaladok megfordulnak bámulva
,
's
közöttük
Litván egy harczolni urát egyenetlen ervel:
„Vajmi buták voltunk, Latroktól
is
e'
csúf
kiknél majd tizszer több vala számunk.
,
Jertek most
üssünk rajok
,
Hangosan így szólott; *S
liogy féltünk eddig
's
's
,
mentsük meg urunkat."
mind zajra fakadtak utána,
mint sívó lelkek' keseredve rohantak urokhoz.
Csorna
kerek paizsát verdeste keményen Étének
3
Ez meg'vissza szökütt,'s dárdáját messze kinyújtván, Mellben üté Csornát Torkából
T
elalélt karjával kardja lehullott.
s
,
Kaidra kapott Ete
Mclly
hogy azonnal vére kibugygyant
,
is
,
's
nagy ervel vága nyakához
pánczél' kapcsa fölött gyengén vala födve.
a'
bolgárnak
Itt éré: a'
feje
porba vetdött,
Teste pedig nagy zörgéssel hullott
Szörny
el
utána.
kínjától vonagoltak tagjai, ékes
Arczát szájából kiszivárgó vére csufítá. llá hágott
Ete
Tarczal* ivét,
s
's
teli
kérkedve letépett,
mellyeket
puzdráját most vissza szerezte,
"S pajzsa helyett baljába vévé
Egy
csapatot Csongor
Sok most
Vagy
erre rohant
,
's
vállára akasztá.
's
öldökl
ha lehetne
társai ,
ztek
megóni vezérét
legalább testét megmenteni víva remélte
'S csenge boszúálló
Kikre
,
,
midn
markokban kardjok'
nézett Ete
A' véres fejet
:
hs
,
aczéla.
elejökbe vetette
az nagyot esvén földre lekoozczant
,
,
,,
:
120
,
.
m
pedig így szólott rettent szóval „Ihol van
A' magasan kelt
feketít porba keverve
fej
Bánatos anyjának nyújtsátok vissza, hogy tet A' zajogó tenger* habjában mossa fehérre
Mert nagyon
,
Elkeseredtek ezen
's
,
A' bolgár katonák
ers
de
dühödök
ti
sem juttok haza többé
's
vért isztok elttem.''
a'
,
elre
amaz sem szóla sokáig
hanem
;
,
szilajabban zúgtak
de
,
Mint fecseg szajkó Tarczal'
...
elcsúfúlt
Sorra vasat nyeltek
;
,
vont húrral ereszté
szörny
nyilait, sok az által
halált halt.
Báluz Imérrel alá fordult: azt mellben ütötte A' hegyezett vessz, száján besivíta emennek,
A' mint ordított
egyszerre elállt szava
:
's
,
a*
nyíl
Által járva fejét jó messze kiálla hegyével.
így ezek
a'
csörg fegyverrel porba zuhantak.
Harmadszor csendült Tarczal' szép *S ekkor
sem suhogott
Fülhegyen érte
,
Eddin' czombjában
,
de velük
ki
Testét
,
z
nem gondola
senki.
dárdával Szemiringa leszálla lováról.
és
fejetlen
szaporán elvonta Étének elle.
borját
ev
tigris
Mellyre hiéna rohan
Rá
,
gyalog Eddint
a'
amazt lovagolva követte.
Megragadá izmos baljával Csorna'
Mint
kezében
tovább kelvén megakadt az idsebb
's
Eljajdultak ezek;
Könny
íja
nyila hasztalan,
viszi rettenetes
,
*s
s
vagy bojtos oroszlán
konczát vonszolni merészli
körmét ordítva, dühödve:
r
Ugy mene
hs
Ete most hosszú dárdája' vasával
Es letöré derekát
a'
h bolcárnak:
az ottan
,
i
.
.
121
.
Össze rogyott ura' testével,
T-
'
,
,,
'
nyöszörögve reá halt
's
;
Bajnok Etet ez alatt láncsával mellben ütötte A' gyors Kelde
Még
is
egyéb
's
társít biztatva reá tört.
Etet mikoron szemlélte rohanni feléje
Szembe nem
üt
,
állt vele
,
jó deresén szaladásnak eredvén,
,
az öiö ifjú leveré döngetve lováról
maga,
'S lóra kapott
most mint
's
közöttük,
a' sas jára
És magasan forgott véres lobogója az égben. Balra szegett
mén szörny hatalmát
fejjel viszi a'
Tombol,
tajtékzik,
Most Ete
hs
remeg, izzadj borzad
nyilazó Rollónak szúrja hasába
Dárdáját; lerogy az,
És jámbor Rutufot,
? ,
melléje lefekteti Zákát
s
's
,
leesett a' földre rezegve.
sebesen,
a' nyíl
Csorna körül már harmadszor A' rá hányt kopját
Ember,
's
a'
Most
a'
is
's
veszedelmes ervel
kikerülte futással
bele tört fegyvert hullatta: körüle
a' testet
's
nyöge véresen
nem merte
erre került ismét,
's a"
ragadni
kis
a' föld.
,
szem
Báta.
bolgárság másodszor eredve futásnak
Vissza futott, árnyékát
A' csend , mellyet az
Még
,
's
vagy meg-megrázta aczélos
ló hullott az alatt,
Senki ezentúl
Csongor
,
gyengén
ki gerelyt vete rája; de
Koczczant az paizsán így ment, mint
kínjában marja ruháit.
's
Megtöri Boncsik' agyát
Pajzsát 3
alatta.
iszonyúbb
,
is
éj'
rettegve tekintvén.
viadalma szegett meg
mélyebb lön a'
f
Életer nélkül nyugodott
a'
El nem kezddött
,
's
,
mint mikor
a'
,
nagy id még
hatalomnak ölében
néma
teremlés.
ezentúl
,, ,
,:
===
122
1
,
A' két tábornak nem volt nyugodalma azonban.
Zuga szünet nélkül
Es tüzeik versen t csillogtak az Ali fenn várában Alpár' ura
Változik
Majd
el
hl
,
égnek alatta
a' csillagos
,
tüzekkel.
égi
néz
le
gondos szive' indulatja
majd
izzad
:
,
"s
ezerszer
tndik.
félelmét váltja haragja
,
Majd megalázódik, majd ggösen
érzi
;
hatalmát.
Ébren van, de az álommal vetekedve röpül
Bágyadt gondolatok támadnak ertlen eszében 'S járva
,
pihenve fején
Fegyvert ölt most
Egyben elébe 'S
és a'
,
szörny
leli
,
gondjai' terhét.
nagy táborba lekészl.
zokogó neje, fátyolos Ino,
siet
szke Melitta,
kiket, mikor egy kikeletkori nappal
Ossa hegyaljában szedtek koszorúba virágot
Szép görög országból 'S titkon ölelt
Most ezek
eljöttek
„Merre Zalán
,
tiltott
szerelemmel elorzott
az anyák' átkait gyönyörébe keverve.
,
's
,
haj
!
legelbb
merre
szólt fátyolos Ino
sietsz
,
bús árva fejünket
Melly szörny ínségre hagyod hites esküid ellen
nem
Vártalak, ah mert nélküled *S
is
?
édes az álom
,
most nem jsz te, miként ezeltt vala jni szokásod
Hogy keblemben 'S képzelt
elaltatnád nagy
bneim'
átkát
boldoggá karodon ringatna szerelmed.
Oh mi igen más szív YOltál mikor Ossa' tövében Szz lány társammal leltél koszorúzva, 's virágát ,
Ifjúságunknak
,
te hitetlen
,
örökre kicsaltad.
Akkor csábító szemeden szép 'S ifjú
szikra világolt
ajkadon olly kedves vala hangja
nem ösmert
»
—
,:
.
—
,
123
Honnodnak. Hitet, most melly csúfságra hagyaiulasz? Ejtszaka rejtve vagyunk, egyedül elzárva naponnan.
Csak
ürömünk komor
te valál
Most fegyverbe Wli
liát
,
sietsz, 's
mig harczolsz
Vagy szabadulván Tisztesség nélkül
Jj
ki
,
is
,
és
Lépdelek én
Kedvez az
el
's
,
nem
Fekszik
,
az
?
harczi vidékrl:
e'
utánad
,
Zalán
jer, veszni ne hagyj
,
itt.
fényét szemeimnek eloltsa
és ki setét éjben is
hova menjek ezentúl
,
fárad kísérni szerelmem.
éj, jer vissza
,
?
földi világba
valamerre menendesz
,
Vagy várod, hogy bús
Ön kezem
nagy
a*
velünk
ki
szeretd
,
idegen kéz birjon-e minket
,
nyomorult
Zalán, oh jj
Szolgád
idben
csendes
ránk nincsen gondja szivednek.
hova
,
éjjeli
veszszen
,
szívemnek alatta
nyomorult
_,
a'
gyilkos anyával
És valamerre hajolsz, legyen átka, keserve fejednek?" Mellyre Zalán szomorodva
„Most jsz hát
te
is
felelt
és
,
oh most jsz
,
közbe sohajta
keseríteni, bús
Kit más szíveknél tüzesebben kedvele szívem
Most
keserítesz-e ? haj
Mért
kellett idegen földön
mért kellett arra
ne remegj
,
megmentelek én
A' Duna' partjaihoz. Fölfoglak titeket
,
:
ti
Ha szaladnom
's a'
ugyan így szólott,
Szke
*s
lehullni?
elre lementek kellene
,
ottan
nagy hullámos özönnel
Kis sajkánk szaporán leröpül Nándornak
O
vetdnöm
szemeimbe ötölnöd,
Hogy most könnyeidet lássam kebeledbe
De
hölgy,
?
alája.'"'
megörül vala fátyolos Ino.
Melitta meg' állt, mint ékes völgvi virágszál,
Melly gyönyör kebelét
a'
csalfa melegre kitárta
, ,,
'S csak
hamar
Leng azután
a'
a'
fagyos
dere hullott gyenge fejére.
éj'
langy szell
,
fris
harmat
'S fürté fölött
melegen tündöklik az
De
már többé nem
'S
kebelét az
,
verfény,
ifjú
nyitja
;
esik rá
hanem vész
hervadt gyenge fejét vékony szárára lehajtja.
Szke
Melitta imígy állott fejcsüggve Zalánnál
Es halovány ajakát szomorún
„Bár inkább vennéd
tlem
el
illy
szókra nyitotta
:
az élet' unalmát,
Es vérz szivemet nyitná meg kardod' aczéla.
Haj! nincs már örömem s nincs semmi reményein azóta,
Hogy
veled
Majd mire
itt
egyedül elzárva gyalázatot élek.
jutnom
kell
nem tudtam
,
balgatag
,
akkor.
1
hogy drága szüléim ölébe
Fennyen ígérgetted
,
Vissza vezetsz
aranyos szavaid vesztemre hitettek.
,
's
Most buja véreddel megrontád lelkemet Szép
ifjú
napomat komor
Es megvetsz
,
eltnt
;
homályba vetetted
ínségemnek hija hogy ne lehessen.
Menj hát, bízvást menj 'S hagyj
éji
,
örvendtesd fátyolos Inót,
engem csúfságra; de majd megbüntet idvel,
Mellytl elragadál, honnom'
szent istene téged,
'S a* sírból kikiált örömidre leányi
szemérmem."
így szólván szomorún bels teremébe vonúla.
Menne Zalán örömest Lágy
hogy
,
ölelésével megtartja,
's
vigasztalja
;
de lno
kezére borulván,
Féltékeny szavait sugdossa remegve fülébe. 5
S már lágyulna Zalán
;
de felejteti gyenge szerelmét
A' népes tábor, melly zúg várának alatta,
És melly ellenben csillámuk az
éji
tseknél.
— -
*S a'
szálas Kornyik
,
kísértet, utána Prebeszka
fegyverhordója
,
,
—
125
Most lezörüg, mint egy
, , ,
,
,
,
sietnek.
'S csak kevesen bolgári közül, kik elaljasodottan
Vérüket Éltének
hagyták idegenbe merülni
el
úgy látszék
,
fogyottul
's
hogy kínos végüket
,
érjék
'S végét a' népnek, melly elpártolva magától
Ösi szokásait és nyelvét indúla feledni.
O
pedig
H
fejedelmi Zalán aggódva szivében
a'
,
kísérket rendel
,
kik gyorsan utazván
Éjtszaka hölgyeivel futnának 'S a'
el a'
Duna' partjánál hírét várnák be, vagy tet.
meg
Ino pedig keser könnyekkel tölti 'S
hadi térrl,,
arczát
szke Melittával nem egyenl búban Ekközben
jeles áldozatot készíte
A' gyztös tábor.
elindul.
Hadúrnak
Sík tér vala hagyva közepett
Hol magasan'lobogott
a'
tz
halmos
fa rakásból,
És ropogó haragos szikrái az égbe röpültek. Jó távolságban
,
mint
a'
délesti szivárvány
Melly az eget csoda színezet boltjával elosztván A' fagyos éjszaktól délig nyújtózva legörbül 'S szemtévesztve megáll zúgó
Úgy
állt félkereken
,
nagy tengerek' árján
képpel fordulva tüzének
:
,
Alpár' tája fell Árpád' hadi népe nyugodtan.
Szemköztt
,
és
közelebb
tzhöz éldi
a'
És bátor daliák álltak viadalmas
Mind 'S
tisztelve
most
a'
f
Hadúrt
,
vezérek
,
erben
mind hálát mondva Hadúrnak.
táltos Kárel
,
magzatja Izárnak
Mellén gombokkal ragyogó köntösben eljött.
,
,
=
,,
126
Keskeny övét derekán aranyos
csatjával akasztván
.
Hosszan alá lógott zöld rojtos barna ruhája. Tárta pedig baltát
's
,
nagy selleget ötvös ezüstbl
És közelíte, miként közelít
Nap' lesiettéhez
,
mellytl
Ritkul bús közepén
Ügy
's
,
nyugati felh
barna setétség
a'
kiragyog szép széle körösleg
kitnbb
leszen itt
a'
termete
a' táltos'
Hosszú szakállával havas üstöke
lelke'
tiszta szemével.
nyugalmát,
Tiszta tekintettel dalt kezde magában
Titkos dal repesett
Most hátrább
a'
lépett
,
zeng 's
képe.
,
bajsza fehérlik
,
Es magasan kiderül nagy homloka Csendes buzgóság izgatván
:
;
utána
táltosok' ajkán.
szolgáltak társai
,
zúgó
Csermelyi habzattal megtöltvén sellege' öblét.
Bükfa kupáikat
Zengve köri
Mind 'S
is
megtölték gyorsan utána.
állák azután a'
egyszerre, kupájokat
im valamint mikor
is
nagy tüzet
,
és azt
belehányva, megönték,
sok századok óta keverg
a'
Forróság kitör öbleibl, és szikla-tetjét
Fölrúgván magasan szikrázik
el a'
levegben:
Fiettenetesb lánggal lobogott föl az éjjeli nagy
Es vereses ropogó Szerte világos az
szikrái éj s
tz
magasbra kelének.
de az álló
Tornyosodott árnyéka setét
néma hadaknak
órjási
hegyekként
Messze lenyujtózik rémült várára Zalánnak.
De mi moraj támad, mi
riad
meg
az éjszaki sarkon?
Áldozatul barmok voltak czüvekekre kötözve
Gyenge juhok
,
's
ökrök
,
's
harczok' paripái.
,
Elöltök
,
: :
=9 Két ^S
rz
=====
127
állott kezeit botjára
, ,-
nyugasztva
im vastag kötelét dühösen rángatva letépvén
Egy nagy
igátlan ökör vészes rohanással elindul.
Mint naptól
fénylettek szrei testén,
a' lió,
magas szarvát
"S vitte
Ez legelbb
a'
ádázán elre szegezve.
,
rzt
két
kergette
,
's
ki rája
Bottal ütött bátrabb lévén, azt messze kivetve
Megtapodá 'S
bge
,
dühösen földet hányt szarva hegyével
veszett torkát iszonyxí hangokra feszítvén.
Es futa messze; de
seregek mindenhol eltte
a'
Alítanak, és ha közel szaladott, fegyverrel Vissza kerle tehát
A' lobogó tznél.
,
és
nagy fáradtan
Bámulva
Véres nagy szemeit vadán
ijesztek-
elálla
tekintgete itten.
a'
nézkre merész té
mint
a'
havas éjszaki j ég domb
Megragadá szarvát tüstént
a'
f
magas
'S álla
'S
fejjel,
hadi táltos
Földre rogyott az
Lábait
,
és
ers
állat messzére kinyújtván
hosszú szarvát
a'
Ekkor imádságát igy kezdte
„Nézz
le
Hadúr
földbe szegezvén.
csillag szemeiddel az ég'
Vedd kegyesen most
ezt
A' barmok neked esnek
;
adj
el itt
A
_,
lángban
Veszszenek
valamint _,
's
el
,
a'
közepébl
,
illyen ajándék
honnt idegenbe futóknak. kezeinknek alatta
Es neked ég lobogó lángunk. Hagyd Elleneink
Kárel
Izár' fia
Es ha mikor kedves vala néked az
1
,
homloka' nagy csontját megüté baltája' fokával.
,
,
veszszenek úgy el
viznek csépjei vesznek
valamint vasainkkal az áldozat elhull. 's
tzzel
,
vassal ronthassuk el
ket."
,
; ,
—=-
Égre tekintgetvén igy szóla *S a' figyel
daliák
•-"
128
Izár' fia
,,
,
" Kárel
mind megzendültek utána.
Rettenetes lett most az imádság' hangja szavokkal.
Szörny
láng szemeik , mint egy bús üstökös
tz
Es hademészt
csillog vala
így könyörög komor anyjának
Barna
Vagy
fejét
rázván
a'
mikor
,
ül
nagy
így könyörög nagy erszakkal,
ers szemeit
,
's
sasfi
,
ragyogott
érzi jövését
ha hallja
leszállni
's
éhsége' hevében
száját megnyitja vis/tva.
Párduczos Árpádnak csendes vala képe
Köny
,
vad kölyök éhes oroszlán,
sziklás fészekben
Barnás felhkbl apját csattogva
Éles
égtek
,
mindenik aiczán.
,
's
szemében
mint kék levelén szép reggeli harmat
,
Hangja pedig rettentbb volt valamennyi' szavánál Olly nagy ervel jött
Még magasan
lobogott
érz a'
fejedelmi szivébl.
tz' nagy lángja Hadúrnak.
Kardjaikat kivonák mostan valamennyi vezérek 'S égre szegék
„Yeszszenek
Ezt mikor
el!
a'
Fegyverüket
,
,
tzzel, vassal ronthassuk
seregek hallak
,
el
földreudít rivadással üvöltvén
ropog így
a'
:
ket."
buzdulva emelték
„Veszszenek el! tzzel, vassal ronthassuk Pseni
3
haragos hangon egyszerre kiáltván
hegy, mikor
el
:
ket."
éltes szikla-tetin
Össze veszett viharok harczolnak durva szelekkel, 'S roskadozó szirtét feketés üregekbe lehányják.
Vagy mikor
a'
nyugovó tengerre zuhogva lecsapván
A' magas árboczokat kitörik csikorogva derékon 'S tarka vítorláú
naszádokat össze kevernek:
:
Nincs
illy
szörny moraj
's
,
rémít hangos
Hsei Alpárnak meg nem rémltök-e Messze hazától
illy
'S harczos bolgárság
Mért dobog
Oh
bizony
tova jöttök halni ,
szivetek
görög nép erre ?
mért borzad az égre?
méltán támad félelmetek. A' inelly
Éjszakról iszonyún harsog Férfiak állanak ott
//.
,
nem hl-e meg
olly zajosan, hajatok
itt
üvöltés
vagy kik
,
,
,
nem gyáva
kiáltás
nagy romlást eskve reátok.
,
,
,
,
130
HATODIK ÉNEK. B
Jármaikat most sorra ölek
Lábra kel az
's
,
a'
a'
táltosok
meg akarnák
A' nagy igátlan ükürt
és
,
metszeni
,
hogy
gyorsan
tzláng' szélén által ugorván
Éktelenül kormos brrel hamar elfut ellük.
zik, öl nyilat, és Meg nem tarthatják
kopját ldöznek utána fut az egyre,
;
'S hátában viszi a' nyilakat,
Most szabadon megyén
's
hasa'
brén,
tört kopja' darabját.
vaktában elre bolyongván
és
,
s
kemény
A' jövevény bolgár seregek' közepébe vetdik.
Sok vala már
,
ki nyilat
A' nagy zajgásból
Látván
a'
,
,
kardot készíte , gyanítván
hogy baj támadhat
szaladó barmot, nagy
,
azonban
örömmel örültek,
És leverek tüstént vig tort készítve belle. Haj
!
mi keserves
lesz reggelre az étel ezeknek
ma
Hány vagyon
itt, ki
Kit többé
vels csontok J bele meg nem ersít
se'
A' sírnak fenekén
,
se'
tobzódik jó kedvvel utószor.
vidáman rája köszöntött
Életadó bornak ragyogó szép nedve
De
nem
ébreszt.
térjünk ismét lobogó lángjához az Urnák
Kit forró szívvel hadat
z
sergek imádtak.
A' tüneményt látván sokan ott gyanakodva jövend
,
— Rosszakat értének
téveszt csalfa szerencsét.
Hozzájok szaporán így szóla
„Mit rémültük ezen
Mind leesének Éktelenül az
-=-
131 's
,
,
Izár' fia Káréit
hadat ért férfiak
?
íme
az áldozatok, csupa egy futa
is ,
sren
és
;
tlünk)
vérezve nyilakkal.
Meglássátok^ az öldökl viadalnak utána
Csak kevesen fognak csúful menekedni futással Es azok
véres fejjel bágyadtan omolnak
is
Rémült hölgyeikhez
,
Melly iszonyú sebet
ejt a' fényes szittyái fegyver."
Így szólt,
a'
's
néphez szavait több
'S a' zajgó seregek
Ekkoron A' tábor
,
a'
hogy azoknak nyögve mutassák
de
;
nem
Férfiak öntöttek habozó bort bükfa
Ültének
,
daliák
"s
,
helyébl
inga
nem bomla
se' szét
,
Sorra vivén étkekkel együtt
Körben ers
társai vitték,
némulva lecsillapodának,
lakozást kezdek
csoportba
se'
,
;
hanem gyors
kupákba
kész seregek köztt.
a'
kaczagányos harczi vezérek
és vígan lakozának az áldozatokból.
Jól megelégedvén, buzdító harczi beszéddel
Váltogaták egymást
,
dal verte az éjnek unalmát.
's
Közre pedig legelbb viadalmas Unszolván
t
a'
daliák
,
Izár' fia
Kárel
és harczi vezérek
—
—
Jött rézzel ragyogó kobozát pendítve szavához.
Hangos enyelgéssel
könny
játszott
'S messze kizengett ajkairól
„Gyászos vagy
,
's
,
kellemes ének.
a'
szomorú
keze húrján
,
emléke az si idnek.
„Pusztító képpel leng rajtad az átkos enyészet, r
,'S vissza
,
letntöd után
,
fájdalmak' hangja süvöltüz.
9 *
;
=== „Haj
,
,
:
:
lepi a'
„Gyászos vagy így kezdé
szemet
késkori énekes'
szomorú
's
,
a'
,
Mindenik erre veté szemeit
emléke az si idnek."
,
dalia
's
,
,
arczát.
szavain szemfényei könnybe telének
:
,
132
valahányszor az énekben zendlve közelgetsz
!
„Köny
,,
,
tovább így
„Mért örvendsz magadon ragyogó szépsége Csatárnak,
„Szz
Habilán
mért pártázod
?
fiatalka fejednek
„Ékes arany szálát koszorúzott völgyi virággal s „Fürteidet pedig
havazó vállakra bocsátván
a'
„Mintha sokáig örülhetnél
„Ah
viharok zúdulnak
el
szellnek ereszted
,
,
„Elszórják örömed' pártáit gyenge hajadról
„Eltemetik napodat,
„Fogsz
„Ah
te örülni
rövid
,
,
tiszta világát.
de víg örömed' tartása rövid lesz
és elenyész
,
szemeidnek
'$
?
egymásra csatázván
's
,
valamint
a'
hajnali szép fény.
„Vagy mi moraj támad ? Nem Bendegucz „A^ haragos kutigúr
?
Nem
az
j
szép
a' ki
,
ifja
közelget
Csabának,
„Bajnok Apor lovagol sebesen vágtatva keletrl. „A' dobogó gyors mén büszkén hánykódik alatta
„Fényes bolgárok csillognak sárga fejérl
„Kurta sörény
„O
pedig
l
„Mint zöld „Melly
veri tiszta nyakát
,
szél hordja sörényét.
aranyos dárdát ingatva kezében
ág' tetején reggel szép égi
ott szárnyat
„így közelít a'
hs
:
madár l,
emel ragyogó tollának örülvén,
öröm
,
és szerelem
van alakján
„'S messze elre ragyog vágyódó lelke szemével."
„Jár
„Ott
sz
leli
apjával Habilán sík puszta
ket bajnok Apor,
's
mezben.
leszökelve lováról.
, ,,
,
'
= = 133
„A' lányhoz tüzesen pillantván, mond az atyának:
„sz ,,'S
atya
régi vitéz
,
„Lányodat,
ha
,
üsmeretes nálad,
is
oh Habilán
„Elmaradok,
's
hs,
t
vidd haza
fija,
„Légy gondos
De
.
mellette,
„Hajlott ,,'S
szz
's
„Melly véres „Elfüdi
a'
„Körmei,
taraját
napfényt, 's
nagy
hír Csabának
vitéz, mint híres
a'
apád volt,
bajnokok' anyja üledben."
de küzel vala
;
a' kutigiír, 's
,
te vidd
Levéve pártája'
Habilán.
bajnok Apornak adá
„Bendegucz
?
els szerelemmel Apornak ölébe
's
,
elmaradok hát
nyugovó váradba; szeressed,
„Hogy boldog legyen úgy „így az üreg
,
elhagy vég dísze koromnak,
itt
.
!
így szóla viszontag:
szép gyermekem
,
veled
„El végs urüniem
„Hs
Csabának
most, vedd kegyelembe.
hajadon Habilánt add, hölgye lehessen."
a'
,,Erre Csatár, az elszült
„ Tled
jeles volt híre
j
fija
most mint nagy üregbeli sárkány
magasan
„Ugy mene Bendegucz
viszi
barna fejével
rémítn rüpdüs az égben,
's
emberev
virágit
szörny haraggal
foga mérgesen üssze koczogván ,
zeng
a'
csarnokba
:
haraggal."''
„Most oda már ürümed szép fürt leánya Csatárnak. „Megszakad „'S
a'
zeng
a'
vigaság
,
hajlék némul
„Merted-e hát , így szól, „Merted-e
,
gyáva
fiú,
„'S honni csekély híred
„Nem
ijedelmek' fellege száll le a'
—
's
,
benne lakókkal. a'
csarnok reszket alatta
—
megelzni szerelmemet? Elted, ,
ha hatalmam akarja , kivesznek
Csaba' magzatját illetheti lánya Csatárnak
,,Hagyd nekem
t
,
's
haragomtól
félj,
melly téged elejthet."
„Így szólván fenyegette Aport. 'S harcz lenne közöttük
:,
= „Rettenetes
134
mellyen Habilánnak szíve szakadna.
,
..Nem trhette Csatár
bátran mene Eendegucz ellen
,
„Megtartá haragos karját „Bendegucz
„Nem „Hogy
eleidhez tettre hasonló ?
végs örömében
elölni
kisüvöitsön bús sírjából átka fejedre
ki Meótisnál
vagy az ékes Bimba' szerelmét
,
és nyersz
:
Habilánt
itten
?
nagy földnek birja határit.
„Menj, tebatalmas vagy Kérj,
„Hagyd
;
szókra fakadván
illy
hs
így vagy-e
,
rémülsz az atyát
„Menj kérd dús Emezát „A'
,
én
,
t
,
kire
„Nagy Csaba' magzatjának adom,
hölgyet egyebütt.
vágya szerelme
,
szép bajnok Apornak."''
„Tisztelvén az öreg daliát elhallgata ekkor ,,A' kutigúr
„Jó szelek
;
még
de szivében
a'
elvitte haragját.
morajos felht éjszakra csavarják
„Zúgva, borongva megy „Barna halálos keblébl
elszórja sokáig
„Rejtett mennyköveit
hegyek
„Gyászos vagy,
's
,
ül vala
's
erdk égnek
,
alatta:
szomorú, emléke az si idnek!"
„Elmene már Habilán ,,'S
,
az; de megáll végtére ,*s ijeszt
fiatal deli
nje Apornak
,
hsével Tanaisnak habjai mellett,
„Csínos fürt fejét
„Csendes volt
a'
a'
hs
vállára lehajtván.
víz, sok fény fürdik vala benne
„Gyenge sugárzattal
,
's
szél
nem
fodrozta be színét.
körlök
„Elnémult mind
a'
„Ünnepet
természet, nyugalomra bocsátván
ült
a'
zajos élet' hangja
„A' viharok' seregét,
„Kísért denevér r
's
félt a'
az
öl
;
villámi hatalmat.
tündökletes éjtl,
„ S inegmaradott üregén az irígyl sanda bagolylyal,
,
:,
„llly díszes nyugalom' közepett csak félig örülvén
„Megszólal Habilán
„Bajnoki szép férjem
„Ah
zeng szava kellemes ajkán
és
,
kedves nekem
,
:
vidéked,
a' te
de nagyon retteg Habilánnak szíve miattad.
„Vagy nem fegyvereket hallok „Déli fenyérünkön
„Jj, vígy
el
?
szaporán
,
„Hogy
„Ekkor Apor
,
„Hölgyem
szép Habilán,
„Itt velem
,
ah fuss
közelget?
de utánok eredvén
;
nem
áll
ki villámlik réz
hova lenne
,
a' ki
mérgedve kiáltoz Apornak
hölgyestül öt, ha
,,'S inellyet rejte,
mi barnul
vígy el váradba 's nyugaszsz meg."
,
„Így szólván mene férjével
„A' haragos kutigúr
?
csordulni
nem Bendegucz,
el
?
meg,
elejti
,
nyilakkal,
fegyvere szörnyen.
megáll
,
's
monda neki,
hölgyére borultan
,
vpszni maradsz-e
küldj fegyvert csarnokaimból
,
„Vidd haza csókomat , így vidd el , majd elmegyek én „Menne de a' kutigúr kopját vete rája kegyetlen ,
is.'
;
„Markából
,
's
mene , mint villám
„Kárt még sem
tehetett
„Onnan Apor kiragadta
„Hs
,
,
a' 's
vagy-e, vagy latrok' vezetje, hogy így közelítesz,
„Es iszonyú dühöd „így szólott
,
és vissza veté a' ;
„Általa meghasadott ,
morog
a'
a'
e'
vas
,
veldig."
somnyelü kopját.
de serény katonája Kelendi fejjel láttára lefordult.
kutigúr
„Indulj szép Habilán
megy
bizzál, vissza
fejedet megfúrja
„Bendegucz elkerülé
„Ot
kopja' hatalma.
az öldöklnek imígy szólt
„Mint rabló fene vad? De ne
„Zúg
a'
,
földben elálla rezegve,
,
,
karddal rohan ellenök.
oda lesz
hs
férjed
vad kutigúr önnön várának eltte.
,
.
elejti
.
Indulj,
:
: ,
136
„Újra viaskodnak. Nincs fegyver bajnok Apornál,
„Még sem rettenik . Egy zordon szikla darabbal „Rá megyén és dombos mellét üti teljes ervel. ,
„Bendegucz
„Nagy
megdöbbenik
itt
feje is lehajol
„Eszmél újra,
„Hst
dli
"s
kürl van népe,
de
;
az ellene jött,
katonáit ijeszt
's
hs
már
férjed, elejté
vad kutigúr önnön várának eltte.
a'
késn,
„Indul, haj! ,,'S
segíti.
nagy kardját puha ágyékába merítvén.
,
„Indulj szép Habilán, oda
„0 1
és lélekzete fúlad
,
vadnak körme közé jut,
a'
szörnyet hal gyötrött lelkét fájdalma elölvén.
„Ott vész,
„Még
ekkor
*s
gyenge
fejét
nem hányt
„A' viadal' hírét hallá
„Mért rázzátok
„Gyenge
le ,
's
vérz
borongó napja Csatárnak. átkozta vivóját
irigy szelek a' fát
bs
a'
„Vén
törzsök.
gyökerét
„Oh Apor óh ,
,
melly egyedül
törni fejérl?
Keserség' nedvei mossák
Habilán
,
„Így szólott csikorogva }
ti
virágai voltatok a' vén
's
el
,
hova hagytatok engem
szavát elfogta keserve;
hallá fenn a' hadak' istene lelke' siralmát,
„Csúfos harczáért megutálván Bendegucz' éltét,
„Rajta ,,
ütött,,
's
Gyászos vagy,
leveré haragos villáma' tüzével. 's
szomorú, emléke az si idnek!
Végezi; bús fejket mindnyájan földre sütöttek,
Árpad
a'
áll ?
hogy dísztelenül fölkeljen az égbe.
„Törzsöknek. Hova hagytalak
„De
,
virágai elhullnak fonnyadni tövéhez.
„Mért jtök viharok zöld ágat „Ali
férjére lehajtja.
gyztös
seregek' fejedelme pedig szólt
?
,
:,
—— „Éneked, óh Kárel
Mert harag ,
,
szomorú, gyötrelme szivünknek.
és szerelem
Romlással megyén
a'
,
=
137
=
,
,
ha határ
nincs benne
,
keserves
rövid élet' napjain által.
Mégis az elmúltról mindenkor kedves az ének És örömest halljuk dalszóban az si hatalmat.
Csak rokon Haj
!
rokonok' keblébe ne mártana gyilkot
a'
,
csak véréhez soha senki ne lenne kegyetlen.
Nemzetem
kés unokák , nem
és
!
Egymás
mit mi szereztünk
a'
'S szerzendünk ezután,
dötrti-e
porba, homályba,
ellen ütött villongó kardotok' éle?"
Így szólt }
mindenik elnémúla vezéri szavára:
's
Aggodalom
tölte
lelkknek harczi haragját.
Végre kiáltanak némelly hadi büszke vezérek
„Mondj
te
nekünk más dalt
Gyzödelem
,
kürtös Lehel
,
si hadakról
legyen éneked, és zengése örömzaj."
Ekkor elveszi szép kürtét Lehel
Vékony hangot
ereszt torkából
,
,
és bele
fúván
melly az üregl
Csontot megjárván harsány hatalommal ömöl ki
gyönyör
'S változatos
Megsznik,
ers ajakakról
és az
'S dalra fakadván
zengzettel játszik az éjben. elveszi kürtét,
most így mondja
,
csatáit
Ügeknek
J
„Halljátok szavamat daliák^ és harczi vezérek! ,,Bár azok ,,
is
,
kikkel füldrázó harczokat
Hallhatnák azok
is
dalomat diadalmas Ügekrl.
„Hol vagytok rohanó Hábor, ,,Hol van ,,'S
a'
hs
ztünk
deli
termet bátyáin,
Edöinér, hol kellemes
ifjú
Laborczán,
nyilazó Tarczal' kezeit melly álom emészti?
„Ah, mint máskor,
ezek többé
nem hallanak engem;
=====
138 ..N^uián ,,'S
szomorú holdnál leterülve feküsznek
a'
,
vérük az öldökl harczok' mezejében özönlik.
,.Nem hallhatnak már, de dicsség, ,,'S
,
,
,
fény lepi
's
ket,
száguldó paripák telepítik elébe Hadúrnak
,.Hol diadalmasan úl nagy fellegen
„Mégis ers megválni nagyon „Hulljátok figyel daliák
„Honn!
besötétedik
er
„Ellenséges
a'
,
;
a'
magas árnyék.
de csatáit
Ügeknek
és harczi vezérek''
eged, porfelleg omol rá;
te
közelít, fene népe
Huronnak
,
„Barna Húron legeli, mint örmény bojtos oroszlán,
„És reng sisakú
fia,
Uláma rohannak.
délczeg
„Mért rendülsz veszedelmeiden nagy honnja Ügeknek
?
,,Még neked állnod kell, oh mért rendülsz meg alattok „Bajnokaid nem gyáva
„Kél Ugek
,
a'
fiúk
,
nem gyenge galambok!
véres kardot hordozza
hiv
„Csattog az össze
pajzsok' hangos reze
„Dárda, tegez, kardok csordulnék , „Száguldó lovakon ,.Kél
Ugek
„Rajta
!
,
a"
Reverg.
dönt
's
,
össze
buzgány
veidik
szittya magyarság.
és zajogó seregek villognak eltte.
kiált,
's
az egész tábor földrázva megindul,
két nagy sereg össze.
„És csattogva süvöltve csap
a.'
».így vínak hegyi fergetegek
magas
erdei fával,
„Vissza imígy harczol nagy szálfa szeleknek urára
„Hogy moraj ,,ltt is
indul, és
döbbent szörny
az össze ütött fegyver
_,
,
csikorgás.
fene harczi sülvöltés
„A' nyihogó paripák rettent zqjba verdnek.
„Vas
karral bátor daliák egymásra rohanván
„Kopja röpül,
's
gyors nyíl-
a'
vívók"
szörny
halála.
,
: ,
,,
„Döng , „Vértek ,,'S
recseg 's a'
,
paizs
a'
==
139
1
és kelevézek
,
,
trnek
tarajos sisakok rongyokra
el élén.
bomolnak
véres kalpagokat tipor a* ló ronda fövényben.
,,
Bátor Ügek
.,
Nincs, ki megállja szemét
viszi
„Csak
te vitéz
„Csak
te
ifjil
öldökl nagy 's
,
kardja' hatalmát,
hademészt
ggös magzatja Huronnak
,
rohansz neki biztodban
„Téged Ügek
karja' csapásit.
de halálos ütéssel
;
nemzdnek
lever a* lóról
elébe
,.'S porba kevert ajakad panaszos hangokra csukódik.
„Ott nem késik Ügek ,,A' láncsás
„Es
testes
viszi harczos lelke' haragját.
,
Hubarát ketté vagdossa derékon
Remiiint
,
ki reá
„ Gyorsan agyon vágván, velejét kardjával ,,Ot azalatt dühödött hangon szólítja
,,Két
él
dárdával
el, mint
's a'
sereget
hsnek
„Öt Ügek
,
a'
's
j
fut az égen ijesztve.
derekát megütötte keményen
„És behatott az ütés tartá
Húron,
szörny rohanása megosztván,
's
„Réz öve
's
,
„Bátor Ügekre csapott , a'
elosztá.
éjszaki csillag,
„Melly haragos szikrákat hány
„Ugy jve,
,
nagy bottal irányzott,
harczi vas üngén
megj behajolván
nagy ertl.
a'
dobogó paripán meg' helyre verdvén
,
„Vissza nyoma, dárdája nyelét elvágva vasával. ,,
Hátra tekint azalatt
,
's
mint
látja
,
körül vala véve
,
„Népe kemény harczczal harczától messze szakadván. „Hagyja Huront
,
és vissza kiált, és vissza {igyekszik.
,, Útját
állnak itt; de zörögve lehullnak eltte,
„Mint
a'
sárga levél szélnek futtára
„Bajnoki köztt van már,
's
mozog,
's
hull.
rettentbb harezokat
indít
,
=====
„Hajtja Huront fene népével
,
's
öldükli
„Megragadá nagy Ügek' lova' fékét,
ers
paizsát
,
,:
,
140
„Barna Hurou megfordult most, mint
„Széles
,
igy szóla
,,
zavarja.
,
hirtelen árviz,
's
mellire tartván
megállj
Ügek
,
nép
a'
„Veszve ne szenvedjen, harczoljunk ketten ügyünkben/' „így szólott: Horkanva megáltt nagy Ügek' lova
„Hs
megverte rezes paizsát
„Mint mikor
„Olt
a'
,
és inte
tündér lecsap
a'
két
hadának.
az eget vívó hulláin két részre kitérvén, ,
pedig az száraz tenger' fenekére lerándul
,,'S a'
kibukó szörnyet buzogánynyal verdesi
„A' két had fényl fegyverben imígyen »_,Es
rontja
,
elállott
iszonyú képpel közepett egymásra rohant
„Két j,
a'
tengerbe kezével
„Tiszta verfénytl ragyogó vízoszlopok állnak
„O
*s
fejedelmi vitéz.
S vállon
üté
,
's
Legelbb Húron
paripája' nyakát
„Bátor Ügek' vállán
a'
ére
a'
Ügekhez
,
megvágta keményen.
párducz nyomban eloszlik
„Vérzik válla, süvöltéssel paripája megugrik,
„De nagy ervel „Sárga lovát
,
„Hagyja lovát
vissza csap
vele barna is ,
,
megdönti Huronnak
Huront megsújtja
,
hogy eldl;
melly már meghajla nyakával.
„Addig ers lábbal fölkél Húron,
líjra
csatát kezd
,,A' megrendített sisakot leszorítva fejére.
„Most gyalog ütköznek, „Harczi veszély reszket, •
N. lg
Ügek,
ellent
's
az enyészet'
hány düböd Húron,
„Uzi az, annyiszor
„Vérzenek,
szikrázó kardjaik' élén
és a' vér
nagy ervel vissza
szörny hatalma. és
valahányszor
szorítja.
tapodó lábaikra lecsordul.
; ; ,
,
141 7
,
Most Ügek elszántan, hogy gyz, vagy halva teri
„Gyorsan odább ugrik ,,'S
markából
„Mondja
:
jobbját megkapja Iíuronnak
's
,
kitekert kardját
Húron
hátrálj
3
a'
földre hajítván
megalázott téged Ügek ma.
„Engem-e ?halj meg elb, mint ,,A'
el,
ezt
mondhassad, imígy zúg
bszült. 'S véres kezeit nagy Ügekre kinyútja.
„Harmadszor rohan
két
a'
hs
,,Porzik lábok alatt a' föld
„Karjaik
,
,Xelte
„Jne
szk
„Barna Húron ,
's
hs
;
töri
nyomja kezével/'
kis csermelye
délrl
,
medrét szke vizével,
Húron,
ert vesztvén gonosz
,
„Oldala
nagy Ügek
fél lábával
segít nép
,,A' két
,
közepén Alom'
a' sik'
M'S teljesen eltölté
„Abba merült
csikorogva forognak
mellük dobbanva üt össze
és széles
„Gyengül végre Húron „Folyt
,
egymásra haraggal.
és veszedelmét
állásával
;
azonban
de Ügek' hada vissza ijeszti.
leesett
Alom' patakába szorongó
hátra feszült derekának csontja ropogván.
Alom' medrét roppanva
betölté.
„Tajtékozva kitért nagy földet elöntve vizével ,,A' ,,'S
dagadó csermely; de kikelt Ügek onnan azonnal,
Barna Huront fúladva hagyá bús népe' kezére."
így
Hallak
dallá az apák' harczát Lehel a'
daliák
Szíveiket pedig 'S
,
a'
és
buzgó
lelki
:
t
komoly arczczal
gyönyörrel
seregek' rivadása betölté
,
megmozdult iszonyú kezeikben az emberöl
Párduczos Árpádot fellengz képzet emelte
vas.
,
'S dallá lett ajakán a' szittyái szózatok' árja
Szólt pedig így
,
's
közelebb tolakodtak az ütközet értk:
,
„Rendületlen atyák! melly szó lehet
„Bajnoki lelketeket,
,,Dünt
„Megszakadó
's
karotok' diadalmi hatalmát?
megnyomnák
vállaitok
a' ki fülérje
sziklák' rohanását
„A' szélvészt megelznétek
,
's
vasak' és
a'
a'
künnyü nyilakkal
,
a'
záporok' árját.
„Mégis hol vagytok? szemetek' hadi fénye hová hunyt? haj! porba merült,
,,Osz fejetek
csüggedve lehajlott
's
,_,Bajvívó karolok. Pedig így kell veszni
„Ott , holÜgek _,,'S ,.
„Mert
a'
Isten' keze
„Megrendül
_.jEz pillant
's a'
,
forrást indít,
a' föld'
's
földi kerekség.
abból harsogva lezúgnak
gyl
az özönvíz,
nincs földi határa.
..Mégis az ordító zivatart ha ereszti
,
,
's
hozza magával, utána
„A" feketült sziklát csikorogva kirázza tövébl 1
neve ott
..A' daliák'
.,A' zivatar,
's
,,St ha hegy ..Akkor
is
,,
„Kísérj el
és
,
el
,
vész: azt hordja magával
és
völgyek zendülnek utána.
völgy elslyed mélységes üregbe,
ékes egén
..Oh hát kísérj
nem
hegyek,
a'
hs'
szép csillaga fénylik.
hadi bátorsága szivemnek,
valamerre megyek
,
,
is.
ropogva
közepében
száz ezerek' lelkét viszi
's
,
's
rohanó daliának karja hanyatlik.
's a'
szele
,
tergereket kifogyasztja szemével,
„Es hulláma eget verdes:
,,J
gyomra nekünk
van rajtunk. Ez akarja
^Országos folyamok, tengerré
,,0 intj
}
karja nyugosznak,
viszsza hivó föld'
sziklafenék
a'
is
,
megrendül az egész nagy
,,Es vele
nekünk
Almos atyám hol ezernyi leventék
nemzetöl Etelének ers vas
Nyitva van ott
„Uj
deli
,
valamerre csatázok
,
, ,
'"
„Hogy mikoron „Mondhassák ,,Itt ,,
megemészt porba
a'
nyugszik sok harcza után
A' honnért
Végezi.
küzd
Elszántan
A' daliák 'S bátor
a'
,
párduczos Árpád
,
seregek' fejedelmi vezére."
némán
's
,
állottak eltte
emelt fejeik iszonyún Alpárra hajoltak.
Bujdosik
Öt mikor
3
minden csép vérük harczra hevle
,
,
lehajlik
Almosnak , unokája Ügeknek
fija
:
==—
143
fejem
,
,
közben megtévedt lánya Hubának.
e'
a'
hidat átkelvén megcsúszna
_,
levitték
A' csendes Bodrog' hullámai, partra vetdvén
Ott nyugodott egyedül. Küzelíte dühödten azonban A' vad póri csoport
A'
remeg
de sürün
;
ntt
zsenge füzekkel
lánykát Bodrognak partja befödte.
Mentve maradt
,
's
mikor észre vévé távozni veszélyét
Merre hivé apját bujdosni, serényen iramlék.
Nem Nem
tett zajt sehol
is
zengette nevét;
Sírva kereste
nyomát
félvén az elbbi veszélytl
,
hanem és
,
eltelt szíve
,
sóhajtván,
könnye az útra lehullott.
Végre közel jut egy erdhöz, hol szálas iharfák, 'S illatozó hársak Itt
srn
*S vissza ijed 'S lassú
;
a'
barna homályba
moraj terjed, valamint ha beszédes ajaknak
megy remeg
,
és ösvényt lel az
kis lábaival
puha
bolygott
,
mint
a'
erdn
,
földre tapodván.
Messze haladt; de az álösvény elhagyta,
Ugy
_,
de csaló lágy zengzet tartja figyelmét
Hangjai volnának. Néz 'S
állottak eltte.
borzadva megáll, betekint
's
azontúl
csábító hang' nesze csalta.
Mentében tövisek szaggatták könny ruháját
?
= 'S
szke
haját
,
,,
,
,
;
=====
144
melly fodraival vállára leomlott
,
A' lehajolt ágak bekerítek vad koszorúval.
Rettentbb
hang
lett a'
is,
közeledve, fülének.
Sas keselyk vijjogtak alá vén sziklatetre
Es csattogva levergdvén
,
Nagy zajgások után haragos szerelemmel Megmordúlt
Leng
a'
mély barlangok' gyomra
hogy
'S fenn
pedig
,
erdn
az
száz csillag' fénye világít
,
vagyok én nyomorult?
Kormos agyú
sziklák
futamó rémek
,
Itt a'
a' földre
Veszni jövél-e
fene
körm
Medvéknek
,
's
rogyott,
szerencsétlen
,
étkl
,
öl
:
hang?
szivemnek
bús rengeteg, ott a
1
rettentn kelnek élmbe
's
,
játéki
,
hsömnek! hova hagysz
így szólván,
fagyos ajki remegnek
's
melly most rémítesz
csaltál el,
Hol van atyáin , hol testvérim
Istene
's
futamó rémek köztt védtelen állván,
a'
„Ah hova
'S a'
,
vad szikla vetdik elébe,
lássa baját
Illy panaszos szózatra fakad
'S hol
elültek.
gyenge szelek zúgó szárnyakra kelének.
Itt a' rengeteg, ott
O
,
fészkes üregben
a'
a'
állati csordák.
illy ótalan' 's ,
engem?"
szeme ködbe borúla.
körmébe az
bolygó róka fiaknak
éiies
?
Tiszta kökény szemedet hollók vájják-e, fehérl
Ékes tagjaidon férgek lakozása leend-e
Nem,
?
téged soha sem hagy el, ha nyomorgat
Istene
hsödnek.
.
ím
.
száll a'
mennyei
is
nemt
Egy tündér gyermek védnek küldetve Hadúrtól, ,
Ezt,
hs
Zongortól nemzette világtalan Olna
És bajjal neveié. Tündérek jártak eltte,
egyszer.
,
Gyenge szülötte köri
's
,
,
,
,,
,
kürülütte susogva röpösvén.
Végre baját látván forrásos Orozda hegyénél
Mélyen
elaltatták
gyermeket égig emelték
's a'
,
Ott hogy ersödjék, adták
Az mihelyest Melly
,
látá^ nagy
mint embereké
testébl
,
Es az idkön uralkodjék. 'S titkos
Szellem anyának.
a'
ert ada gyenge szivébe, el
ne röpüljön
kedvébl legelbb
az isteni helyrl
is
Földre tekintgetvén gyakran lemosolyga
Egi szelíd arczán csábító földi
Változtak,
Most
is
's
,
Szép gyermeke így ntt
,
leszálla.
's
vonások
érzés látszott gerjedni szemében*
az ájuló lánykát sajnálva
A' hadak' istene
t bátorrá
,
megindult.
tette nyilával
könyü galambszárnyat vete két karjára segédül.
'S Itt
hogy az ékes lányt
látá elhagyva heverni
A' morgó vadakat csendessé tette nyilával 'S
hangos ezüst
Hogy
íját
lassan zúgjon
Tüstént lassúdott
O
pedig
a'
suhogó hársgalyra akasztván ,
meghagyta az
a' szélzajos éjjeli
éjjeli
szélnek
zúgás.
bágyadt lánykát álomba merítvén
Gyermeki karjaival lágyan ringatva 'S egy patakér mellé letevé
Ott lemosá
,
"s
Szép baja' fodrait Össze szedé
,
's
kivitte
,
,
puha völgyi füvekre*
deli tagjairól sebe'
Eltüneté sebeit
szennye' homályát.
könnyített szíve' szorultam is
könny
tündéri kezével
lassan dobogó mellére bocsátá.
Megtépett leplét gyengén sztt égi ruhával Váltva, sugár derekát lekötötte tulajdon övével* 17.
:
10
,
,
,
,
;
Mellyen gyenge szivárványként sok szinü húzások Látszottak
Csendesen
szélrl hajnal' szép színe piroslott.
's
,
még nem
'S
hanem
kelté fül;
a'
hs
ragyogó karjával enyelgett
's
,
*8 ártatlan csókkal meghinté ajkait
ekkor keleten kiderült
Atyja helyett most
Leggyönyörbb 's
,
a'
,
arczát.
hajnali szépség*
vágyódó délszaki tündéi-
a'
Nem, volt
Jött új fényben el.
Válla
fénynél
nyugovó lánynak melléje borulván
a'
Szép haja' fodraival
Már
csillagi
Mint
hajnal.
emelt nyaka
ékes az
els
sós tengeri tajték,
lábának
's
,
a'
illy
szára fehérlett
teli
Bájlólag lesimult egyebütt deli teste' ruhája 'S tiszta szivárvány kelt karcsú derekának övére.
Lába
dombon nyugodott
setét
,
feje
Tündöklbb lévén, mint máskor,
égen ötölt
fodra hajának,
'S bánatos orczáján fiatal szépsége ragyogván
így kelé Felleg
s
,
rá az egész természet' képe mosolygott.
's
nem
fel.
látszott
,
kinyitotta piros kebelét, 'S szellként
mene
nem zuga
szélvész 's
az égen.
vágyódva sóhajtott,
szét tüstént a' gyenge sóhajtás.
Megnyílt szép szeme,
és
szerelemmel nézele, nyomban
A' nyugovó földön minden f' szála megindult 'S hozzá hajlodozott falevél, és gyenge virágszál.
Ez
,
mikor
Lányát,
a'
itt
eped szemmel
letekiate
,
gyönyör Hajnát meglátta,
Hubának 's
szivében
Fölgyúladt hevesebb lángokkal elbbi szerelme;
Nyugtalanul igy szólt, „Veszszen-e hát
a'
's
a'
föld hallotta beszédét:
kedves alak, kit szívem ohajtoz?
; ,
:
Veszszen-e
Ah nem
,
's e'
biís
elbb örök
,
Mint szép tagjain
Meg
Eltemetem,
's
szem békével
lássa halálát ?
életemet átokba merítem
vadakat marczonglani lássam.
a'
mentenem
kell
=====
147
=
már ha
öt, vagy
leluínya örökre,
gyászos sírjánál ülve kesergek,
És besötétítem vesztén a' földi világot.'' így szólván , szép orczáját felhbe borítá "S veszni lejött
Tüstént
nagy eget befogá sürü barna setétség
a'
Éj lön másodszor pedig
Biztos
de utóbb levevé
,
ert
Elrejté az ezüst íjat
Itt
's
meglátva Hadúrnak
,
's ,
's
völgyi
el
a'
mezben
enyelg gyermeket.
az
's
,
lelkében azonnal
's
igy
monda
Itten
szelíden
hol jársz egyedül kedves kis mennyei
neked
Menj
,
így ment tova,
érzett.
Lelte az alvó lányt,
,,Jaj
már
zúgó hajlatos ágon
íját a'
,
rémek vissza tiniének
*s a'
,
földön vala
a'
Hangos ezüst Elrettent
,
szomorú felhkön az égnek ölébL
nemt
'i
földön veszedelmes késni sokáig,
szép gyermek, menj most haza Szellem anyádhoz."
A' játszó gyermek rémülten vissza tekintett, 'S rajta szemeit
„Ah
ki
Nemde
van
itt ?
megnyugatván tündér
te a' Hajnal' fija
ifjú
Egykor anyám mutatott,
;
rám többé
monda viszontag:
mi hozott
ide téged ?
's
monda, hogy "s
déli
hazádban
szomorú vagy örökké.
de te tündér kellemes ifjú
Hasztalanul bíztatsz haza neki
igy
vagy? Hogy az égen utaztál,
Roppant hajlékban lakozol, Most már ösmerlek
,
,
mennem Szellem anyámhoz.
nincs gondja.
Hadúr maga küldött 10
*
,:,
E' szüzet
röznöm
,
nagy ert ada hangos ivével."
*s
,
:
vágyó délszaki tündér
Erre felelt szaporán
a'
„Mégis igen
szép gyermek, menj el anyádhoz.
kérlek,,
ma helyetted ; ermmel elzlek/''
A' szznek majd én gondját viselem
Menj szaporán
míg kérek
,
,
utóbb
Mellyre viszontag imígy szólott
is
a'
mennyei
„Jól tudom én
,
hogy ersebb vagy
Még sem
,
ha Hadúr'
Hagyj
fogsz
el azért
még inkább
szenvedte ezen látást
Megragadá gyengén
Lombjaihoz
Add
a'
's
,
a' deli
engem elzni
lánykát.
híg levegbe röpíté. 's
legottan
sietett leragadni az isteni kézíjt;
lelvén pedig ott szomorúan vissza
'S szóla
„Ah
de te
délszaki tündér
a*
tündér fenyegetve inegálla,
Itt a' kis
Nem
;
kezeimbe szorítom.
szép álmából ne ijeszd fül az alvót"
,
így szólván öleié
Nem
íját
nemt
siránkozván,
's
ne neheztelj rám ide íjamat
így könyörög vala
a'
délszaki tündért:
nem
többé
bántalak én már
;
megtérek azonnal anyámhoz."
és
,
,
kérvén
kerle
,
amaz könyörle
mellyre
,
felelvén
:
„Látd-e szegény gyermek most milly siralomra jutottál. Vissza
adom
nyiladat
'S eskve fogadd
,
;
de te tüstént menj el anyádhoz
hogy fegyveresen nem bántasz
Erre nagyon szomorodva
felelt a'
mennyei
nemt
:
„Ah
olly csalfának gondolsz-e kegyetlen eszeddel?
Nem
tudok én eskünni
Távozom
,
és
nemt
hanem hidd
:
innen azonnal
tled megtérek Szellem anyámhoz."
Ekkor vissza adá A'
;
íját a' délszaki tündér.
megörült
9
köszöné
,
's
,
ezentúl.'"
megölelte barátját
—— 'S csattogván kézíja
's
,
,
:, :
,,
=
149
fehér kis szárnya suhogván
Vissza röpült szép anyjához magas égi lakába.
A' Hajnal'
gyermeke most egyedül vala. Gyengén
deli
Altöleié Hajnát
gonosz álmot elzvén
és a'
,
Csókjai köztt fölemelte fejét. Fölserkene Hajna,
Hosszú sóhajtással kinyitá szép bíboros ajkát Es szemeit. Halovány arczán Ismét elterjedt
Kétes
fény rezgett
csillagi
O bámulva
szabadabban vert szive
's
,
körülnézett
„Hol vagyok
Ah
?
,
keblén.
,
barna homályban
a'
és csendesen így szólt
melly csalfa világ árad
A' gonosz álomból
Ah
gyenge pirosság
a'
ki segített ?
le
szemembe
Melly kar ölelget
?
,
melly tzajak ez? nyomorú melly ügyre jutottam?"
Monda
,
tündér istennek ölébl.
's kifejlett a'
Az
tisztább fénynyel ragyogott
A'
remeg
lánynyal szemközti
Ekeit össze szedé
„Lányka
!
hogy
,
,
lesz,
"s
*'s
nyájasan ülvén
slyedni veszélybe
magas égen ködbe borítván
a'
Mentségedre jövék; de ne rettegj
Végs
,
szerelemmel utósó
így szólt kegyes édes ajakkal:
's
életedet láttam
Hajnali fényemet
most
többé álmodhoz
3
ajkamon
e'
,
,
tz
nem jövök én már
5
Csak most légy kegyesebb, légy hajlóbb, lányka, szivemhez; A" szép föld' színén add boldog végemet érnem.
Haj
!
mert nem sok idre kiveszt törvénye Hadúrnak."
Monda
,
szelíd balját a'
szz
Csókja ell amaz akkoron "S vissza felelt
érz
,
.;Vedd tüzes ajkaidat
's
,
is
vállára bocsátván.
meghajla fejével 3
fájdalmas szíve'
hevébl
vedd^ ah vedd vissza: nagyon fon
:,
Arczomon
szerelem' csábító csókja
a'
's
,
,
, ,,
.
;
:
kezedben
Szép fiatalságom' gyengéd koszorúja lehervad.
Hagyj
Ah
szép tündér, hagyj engem veszni vadak köztt
el
vagy az
rémét hozd ismét vissza szememre,
éj'
'S mélyen az ingó föld' sziklás
Hogy mikor 'S
hsöm
,
a'
gyomrába temess
el
napnak kiderlend fénye, ne lásson,
atyám
és jobb
,
Mert besötétednek szemeim
Rám
.
veti tiszta szemét
,
nemzési ne lássanak engem ,
láttokra
hamuvá
ég
,
's
ha
hsöm
bennem az
így szólván beborult szemeit siralomnak ereszté
élet." ,
ragyogó tündér' vállára hanyatlott.
'S szép feje a'
A' Hajnal' deli gyermeke most érezve múlását
Csügg
karjaival Hajnát
még
végs
egyszer ölelte
szózat ömölvén
Romlandó ajakán
illy
„Lányka ne
létem' végét ne zavarja siralmad
Lányka ne
Látom
sírj
sírj
,
,
többé nem készt bánatra szerelmem.
az embernek kedvesb
Mintsem öröklét
;
Megront végképen,
de 's
a' földi
ma engem
halandó,
az isteni végzés
elveszt vas karja Hadúrnak.
Halljad, az ég, és föld mint harsog vissza szavától:
Engem
hí, hogy
Engem
ijeszt
,
és
még nem
oszolt el az éjjel egérl.
már gyengülök minden inamban.
elbb, mintsem megemésztene szörny haragja, Mentve leszesz meglátod atyád' meg bajnokod' arczát
Még
is
,
,
Hogy mikoron boldog szerelemmel nyugszol ölében, Mondjad
:
'S elvesze -Ezt
az álmodozó tündér igy kére szerelmet
nem nyervén,
mondván
's
megválta kegyelmesen engem
sípjába lehelt az ertlen ajakkal
"
, ,
—
-=
haja' fodraiból
Gyenge kezét Tagjait 'S a'
a'
's
,
,
,
;,
151
És egy aranyszálat nyújtott
Emléki
,
lánynak örökl
a'
nyújtotta lehulló
levegbe vegyülvén.
eloszolt a' híg
ragyogó napnak szikrái füloldák
menny' kékes ölén hintek
el
,
mint tavi párát.
Mert meglátva Hadúr, hogy késik az
éji
sötétség,
A' Hajnalt haragos szájjal rivadozva kiáltá. Jött a' bús Hajnal
de tekintete
;
Csillagi fényt nézett
Az
pedig
Nem
a'
jöve_,
vala fényl.
de fiján vala dísze
;
végs
földön 's
nem
nem adá
atyjának
tündökl képpel föltnt
így vésze lángjainál
a'
Mint
,
a' reggeli
hold
Bánatos arczának
,
's
a' tiszta
isteni szózat
verfény,
vétkes délszaki tündér.
még gyenge
látszott
dél' táján üstöki
Ekés arany haja terjedezett;
Anyja, az Alommal testvér,
világa
fényként
deli tagjai szerte,
Mint vékony köd, emelkedtek
Hogy megtudta
hatalma
ineg csillagi fényét.
Most már harmadszor dörrent meg az 'S
,
vesztére mulatván
föl az égi szelekkel.
a'
szerencsétlen
fátyolos Éjjel,
fija'
kínos elestét
Bús komor orczáját mélyebben födte homálylyal, Sirva leszállt hajait tépvén
a' föld'
Ott nyöge: rajta nehéz bérezek' 'S zuga fölötte szelek' futtán
O
pedig egyre nyögött,
Könnyeivel fölforrt
a'
's
a'
mereven
sziklái
feküdtek,
tengerek' árja
;
keseregve nevezte szülöttét
zúgó tengerek' árja,
Megrendült iszonyú fájdalmán
S
a'
közepébe
a'
hegyek' orma
.
sziklák' vas szálai megrepedeztek.
, ,,
^= Késbben
,
:,,,
=====
152
hogy ert veszt fájdalma megenyhült
Gönczöl' szép szekerén elment bujdosni ujáért
ragyogó egeket megjárta, gyakorta sóhajtván.
'S a'
Volt
,
hol az sz' vizes országát bús fellegek rzik
A' forró nyárnak heveit kikereste
mezején
Ifjú tavasz'
'S
ah
fija.
szép
Holdat
És
,
nyge
már nem volt kinek
fija
A' szelek' atyját
,
kérdé
is
csillagokat
,
:
's
,
még
szüntelenül,
Most végst teve
koszorúba kötötte virágát
's
,
;
megállt az
;
adja virágát.
tiszta szivárványt
a**
tán ha reája találna
keseregve nevezte szülöttét.
's
meglátván
a'
fényes egekben
Elszórt szép tetemit bús szíve szerette fiának,
Össze raká ismét
,
életre vihetni remélvén.
Fodros arany haja már 'S
ah
's
,
alig illeti a' hideg ajkat
'S szét
omol
a'
füstként
,
valának
feje szerkeztetve is
össze, sóhajt az,
vagy mint
a'
gyenge ködárnyék.
Vissza vonult ekkor honnába az Ej anya búsan Csillagait betakarta szegény gyászára fiának
Síra
Még
,
's
kesern fog
világ vesztig
gyakran, mikor
a'
Hév
,
,
sírni miatta.
földnek zaja megsznik,
Szíve' sóhajtását meghallani
,
!
érz
's a' vizek' árja
szeme' könnyeitl hullámot emelve melegszik,
Hajna, hogy 'S hirtelen a'
a'
tündért látá
levegbe vegyülni,
napnak magasabban kelni világát
Alii, mint álmodozó,
's
hámultan az égbe
tekintett,
Mégis ez álom után szeme' fényei künybe telének Es valahányszor fenn az egekben látta lebegni
Nap' keltén
a"
tündérnek szórt kedves alakját,
,
Andalodott szívén titkos bú
,
,, ,
:
hála tenyészett.
's
A' siphangra lejött tündér ló, Tomboli, búsan Álla közel
Büszke nyakát
Most
Hajnához
deli ,
lesütötte fejével
ura' veszte után keseredve sóhajtott.
's
bámulót
a'
,
Jj
inkább testvéridhez,
Vagy
hsödhöz
deli
hangon:
szóh'lá emberi
^Asszonyom, Asszonyom, 's
multat ne kívánja siralmad.
sz
apádhoz,
tisztes
nehéz harczára lenyugván
ki
,
a'
Kellemes árnyékban Bodrognak partjain
Tomboli
nevem
a"
A' tündér ifjú,
,
és kit láttál veszni
nekem
's
ez
,
de te mondjad
;
Menjek-e mint villám, vagy mint
rohanó szélvész
a'
Erre nagyon bámult
Ah mi
volt
,
a'
elbb meg,
gondolat, úgy-e
?
melly este megindul
roppant földet pusztítva bejárja ?"
"S reggelig a*
„Téged
uram
meghagyta irániadj
Hogy vigyelek valamerre akarsz Vagy pedig
,
,
alszik.
,
igy szólott a' deli
's
Hajna
tündér hagya hát oh Tomboli nékem
is a'
?
igen jó, és boldogtalan isten urad volt.
Veszte nekem nagyon érdekl
Vígy hát Tomboli
,
vígy
a'
sajnos lesz örökké.
,
hsfihoz
,
a' ki
lenyugván
Harcza' veszélyi után Bodrognak partjain alszik.
Ö
majd érettem bátran fegyvert köt, elzi
A' gonosz ellenség' harczát 'S gyenge
Szömért
Vígy sebesen
Vagy mint
a
;
r
,
's a'
sz
édes apámról
fürge Bodort megtartja szivemnek,
de ne mint villám
,
mint gondolat
'S reggelig a' földet pusztítva bejárja
Gondosan
,
és
,
úgy se 9
rohanó szélvész , melly este megindul
szaporán
,
hogy
hsöm
,
is
hanem vígy épen öleljen
,
,,
=====
Én 'S
ers
is
,
=====
154
harczos kebelét ép karral öleljem
,
míg oda
,
elsietünk, a' nap magasabbra ne szálljon."
Ekkor elébe borúit gyors Tomboli. Szép sima hátán Balra lelógatván kis lábait, A' deli lány
nyugodtan
íile
gyengén tartá lova' tiszta sörényét.
's
,
Tomboli ment, ékességét örvendve tekinté, 'S vitte kövér hátán
,
hogy még
'S arczait a' csendes szelek
Már
is
mutatott istennek barna tulokból.
A' fáradt daliák temetéstói
mezn
a' tiszta
Hs
Ete
is
Ott
teli
lombokkal
:
félre
vonulván,
heverének vérbe borultan.
Bodrog' partjára kitére nyugonni.
Mély álomba Fegyveri
suttogva kerülték.
holtaknak végs bús tort üte Csongor,
a'
*S áldozatot
Szélt
sem ingott
haja' szála
a'
remeg
merült.
nyárfának alatta
Mellette lerakva hevertek
véres nagy dárdák
kardjai
,
tegze
,
Pajzsa pedig feje alja gyanánt fekvék vala
,
's
;
mellén
Küntöseit kinyitáj szabadon hogy szíve pihegjen,
És aluvék
deli testével
nagy messze kinyúlva.
Mint aluszik, ha nagyon fáradt,
a'
Melly leterül barlangjában
nagy helyet elfog
,
's
jó
bátor oroszlán
Lábait, és izmos derekát hosszúra kinyújtván,
Sárga sörénye pedig fetreng borzadva fejénél,
Es nagy rettenetes így aluvék
feje a' sziklára lehajlik.
haja nagy paizsán szóródva terült
r
S kellemesen ragyogott arczán
?
S vére nyakán
,
mint
a'
Ekkoron érkeztél egyedül
a' tiszta
bíbor' sujtása ,
deli
s
el
verfény, piroslott.
lánya Hubának
,
,
J
f/
, ,,
hsöd eltt
"S alvó
Nem
mondliatlan ürömben elálltai
t
merted pedig
,
Alma, hanem repes
csókolni
j
hogy abba ne veszszen
,
szívvel melléje borulván
3
Merre szelek lassú szárnynyal suttogva röpültek Szép piros ajkaidon ,,
Enyhít nyugalom
Hs'
gyönyör
,
mi
!
illy
!
szózatot ejtél
t
szelíden emelkedel a' szép
dobogó kebelén. Szemeit komor éjtszaka nyomja
Arcza pedig, Itt nyugszik
ragyogó nagy homloka tiszta derültek.
's
's
,
nem tudja
'S látásának örül,
,
Lassan fuss piheg kebelén
Messze
,
öl
köri
hs
hajnali szell
álmát zajod ,
a' ,
's
el
,
.
9
ne riaszsza.
lelke veszélyes
szell hadd htse
,
,
szelíden
tüzes arczán játszva mulasson.
ah sebesedve vagyon.
?
közel van
,
karját nagy dárda nehezlé
}
t
,
Nyúljon fürtéihez ez
ohajta
iszonyú hatalommal járt az enyészet.
Hadd alugyék
De mi
:
harczban fáradt
Gondokkal forrott 'S élte
a' kit
szeme vígan röpdös alakján.
's
Lassan emeld fürtét
hogy
Föld iszsza vitézi
Vére' szivárgását. Bekötöm leves úti füvekkel "S fölverem álmából
így szóltál
,
's
:
ártó sebeseknek az álom."
bekütéd sebeit leves úti füvekkel
'S félve nyiló ajakad megcsattant bajnokod' ajkán,
A' bajnok pedig ébredé, és bámulva imígy szólt:
„Millyen gyenge karok, melly kéz ápolgata engem? Szép szemedet szemlélem-e Ajkaidat
Nem
?
Vagy
játék
,
De mondd
.
te
,
oh
deli
Hajna
az álomnak játéka ez
vagy ez
,
te ölelsz deli
honnan jsz álmomhoz
.
,
's
pirosló
Ah nem
?
lánya Hubának,
kedvesem
,
illyeu.
,
; ,,
===== Ékesen
, és
ragyogón
Mindenkor , ragyogásodat így
Nem
látták szemeim
Monda
,
's
,
még, nolia szép vagy
?
gyenge ruhákat
's e'
se kezedben ez ékes aranyszáltV
,
hangon
te erre szelíd
deli
,
,_,Tündér öltözet ez, mellyet látsz,
Hajna
,
feleltél
hímes övének
*s
Egi virágzását egy türdér gyermek adá meg
Egy más tündértl van nálam Mert üldözve valék
,
Ah Nem
,
de ne kérdezz
most
leled öt többé
k
*s
,
az ékes aranyszál
engem váltva megóttak.
jj hajlékába Hubának játszó magzatjait
's
abban
A' vad. pórok ell idegenbe szaladtak imént
Engem
is a'
csendes Bodrog' vive
,
éji
's
:
el.
dühöktl
Bokros partja' homályával betakarva megrzött.*' Így szólal,
's
azt a' történet
búba meríté,
Lágy ölelésedbl kiemelte serény hadi Társait ébreszté
.
's
fegyvert vön
A' pór csorda' dühét
Es
te
örömmel
,
's
az atyát
,
karját
torlani is
vágyván
vissza szerezni.
pillantád nagy termete" báját
'S rettent vas fegyvereit
,
's
a'
kalpagi tollat
Melly magasan lobogott bokrával az
jSzép
jó
lovadon
te
,
égi szelek köztt.
Es mikor az hadi társaival paripára szökelne
Tomboli
:
=====
156
lionnan jsz
,
,,
,
közel mellette röpülvén,
szemedet szemein szerelembe merülve mulattad.
,
157
HETEDIK ÉNEK. N
setétségbl hogy' fülkele napja Hadúrnak
Zúgva megindult Szelleme
,
's
szürnyü halál rezegett vas fegyverük' élén.
Állt készen görög
O maga
,
és bolgár
,
se' vasát forgatván
Talpig fegyverben.
Födte
fejét
,
s
két táboron a' veszedelmek'
a
's
's
kis
népe Zalánnak.
jára közöttük
Tarajos hadi sárga sisakja
balján bikabürüs pajzsa lelógott.
így mene , mint valamelly
kifajult kedvedtlen oroszlán,
Melly barlangjában sok idt heverészve leélvén,
Nagy morolva kij 'S életlen
,
ha kivl
zaj hallik az
erdn,
kürmét küszürli az erdei fákon.
Jüttek utána vitézei:
a'
Jütt dárdás Omilyák
's
langfürtü Preheszka.
Krallin veszedelmes ivével,
Jüttek utána Preheszkának hat gyermeki nyomban.
Hogy' komor apja után
Ügy
morgó medve külyük megy,
ezek apjok után ballagtak gürbe vasakkal
Mint ugyan annyi halál
Apró láng szemükün
Nem
a'
,
's
,
lévén készülve csatára.
kinyomló homlokok'
látszott kegyelem* szikrája.
Sutét vala
Nézésük, mozdlatjok fene, hangjok ijeszt.
,
élén és
bús
, ,
Így ezek
,
ruhában
és az egész tótság sokféle
mezre
'S fegyverrel különözve kijött alpári
'S a' jövevény seregek' jobb szárnyán terjede sorba*
Ellenben látszóbb mozgás ln. A* rohanó csapatok
Fegyverkezve lován ült mindenik
Várta
Az
csatája' jelét
pedig
A* kitör fényt
szílajúl ordítva köszöntéké
,
,
és
hevesedve
Árpádnak várta parancsát.
sor eltt jól fegyverkezve megállott,
a"*
'S tárta rezes paiszot
Tornyosodott
mellyen fölvára Kiónak
,
szomorún meghajlani
fejjel
látszott;.
Kissel alább az orosz vívók 3 és Almos' ijeszt
Tábora tntek el veszedelmes harczba keverve, És Huba
Benn
,
és
pedig
Látszott
,
Edömér egymást rongálva
si hadak
miként feküdött
rejtve
csatáztak.
látszottak sorra kiverve. a'
puszta
merben
Kardja Hadistennek, mellyet bámulva emelt
Egy baromr ,
's
nem tudva mit
ér
,
föl
Etelének ajánlott*
Ezt iszonyú karral Hunnok' fejedelme kinyújtván,
Ült magasan tündér paripáján Sírva szaladtak ell
Ggös
a'
,
's
vitte hatalmát.
rémült nemzetek,
és a*
vár leomolt, romjába temetve lakóit,
így látszott közepén Etelének régi hatalma.
Lábainál
remeg
császárok' gyermeki ültek
És fösvény kebelk neki
Femi pedig
álla
Hadúr
,
a'
föld' kincseit unté.
a' föld' harczára lenézvén.
A' nagy eget befogá iszonyító termete
Mélyen
alatta feküdt, lángját
*S békesugár
nem
jött
,
;
a'
nap
mind vissza szorítva,
sok idig az emberi nemre.
, ,, ,
Ekkép
Hadúr ,
álla
ki
A' komor esztendk
eltt harsogva letntek
mellyek' nyoma vér vala
,
Ez vala hadvezet Árpádnak A'
ki
mvészi
kezét remekül
e'
Össze teve, hogy lenne kemény
Br 'S a'
:
,
's
romlás
pajzsa Szobortól
mre _,
bocsátván
ne fölötte nehezl
's
vala belseje vas lappal leszorítva keményen
fényl képes
rézzel betakarva kívülrl.
Tartóját szíjból készíté hímesen. Es hogy
Tündöklése legyen
,
Ez vala pajzsa ,
fején
Hol magasan
's
széltében aranynyal elunté.
könny
süveg
áll
díszlett kolcsag lobogója
,
vala nyusziból, alatta
's
Reszketeges fénynyel kelet' ékes gyöngye világolt.
Karja pedig kivoná
a'
gyz
kardot,
isteni
Melly soha még idegen kézben nem
Nem
,
ámbár
vala nyugta sötét hüvelyében semmi csatánál:
Mindig ell csengett öldökl
Gothusok Véretek
Nem
csilloga
a' ti
!
a'
kardon nem gzölög
pirosul többé
Szörny
szittyái kézben.
vitéz vezettök' vére
;
halál nagy
Ezt rántá ki,
midn
a'
's
,
özönl
magas égre,
de hegyén ül lelketek
Romának
,
és a'
borong
csúfjára
ott.
föltámadt napja Hadúrnak,
Es villogva röpült váró seregének eltte, Mellynek megjárván sorait, fejedelmi szemével A' zászlót
emel
Es mikoron
Bulcsnak
jelt inte
,
's
Lehelnek.
Bulcsú a' hímes nemzeti zászlót
Nagy magasan tartván leng fuvalomnak Es Lehel
a'
harsány kürtöt megfútta
,
ereszté
hatalmas
Zengte után az egész tábor robbanva megindult.
,
és kopjások
A' nyilasok pedig, Ütközetet kezdtek
Föld indulna
Egymáshoz
's
,
már,
nyíllal
elbbre rohanván
valamintha utánok az álló
setét por
,
,,
rengés támada tüstént.
*s
,
érez kopjákkal elértek,
's
Mellyek rettent sebesen csillogva röpülvén
Kárhozatos sulylyal rohanó hsökre nyomultak.
És legelbb Krallin nyilazott veszedelmes idegrl,
Hol mikor
vessz kirohant ,
a'
a'
tábori szélen
Megcsattanva vivé az ers Bojtára hatalmát.
Ottan
elállt
hs
8
a
A' suhogó nyíltól A' féket, 'S
,
balja sajogván
melly azt átfúrta könyökben.
,
paizsát tüstént bágyadtan elejté
's
t hadi
bsúltan
társa
,
Csupor
,
kivivé ápolni hadától.
,
A' had azért bátran vágtat vala,
's
még sokan
a'
gyors
Krallinnak nyilait testükben halva viselték.
Nyalka Zoárd
is
*S mellben üté
azonban ers kopjákat eresztett
legelbb
A'
ki szorult lélekzettel
'S
t
barna tekintet Mílót
a'
nyökkenve lefordult
rohanó hadi társainak paripái tiporták.
Másodszor megütötte Leót A' ki temérdek
ers
testét
,
vak Léda' szülöttét.
nem födve vasakkal,
Biztosan, és pusztán jött kardot tartva kezében.
Ezt oldalt meglökte kemény kopjája Zoáidnak. Össze csikorgatván fogait kiragadta kegyetlen
Kézzel az
kopját
a'
És ura' képe Föltárta az
felé
's
?
's
nagy dühhel vissza
sietett a
1
kopja
;
hajítá*
de pajzszsal
meghajlott képéve] elle.
,
" így
íj
161
ment maradott
de Leót sebe lassan elölte
,
ln, mint mikor
A' két had' küze már zavaros
köze záporral megtelve sötétedik, és
Ugy
itt a'
Száll nyíl
srn
,
egymáshoz ütdve gyakorta
"s
Útja* közép táján iszonyú csengéssel esik le
Vagy pedig
a'
:
rohanó hsökre sötéten
kopja-csoport
"s
a' föld'
a'
Tarka mez' színén minden f' szála özönt nyel t
,
elre rohantak.
'S veszni veté bajtársi közé, kik
'S ég'
,
levegn végig gonosz
Fegyvernek romlást
éle sivítván
hsöknek szörny
,
;
halált visz.
Spártai Hermes ugyan sokat ejte le dárdavetéssel.
Nyalka Zoárd melll Bnvárt A' ki kemény
Ott mind
a'
nézés kett
,
leesett
's
,
zömök
Kába
"s
,
szülte Kadártát
nagy híiü vitéz
volt.
nagy sebben alélván.
Harmadszor Hermes meglökte Zoárd' hadi pajzsát, Mellyet meg nem tört
de magát
,
a'
bajnokot ékes
Nyergében megrendít lövedéke' súlyával. így ez igen gyors kopjavet nagy kárt tön
,
eloltván
Sok bajvívónak szeme' fényét; mert bizonyos volt, ha
'S mindig kárhozatos kopjája,
Ott vele sok nyilazott
De
csak vétve talált
s
,
szállá
kezébl.
kopját sok ereszte utána
;
mert ritkán szállá elttük
Árpádnak bölcs gondja szerént az éldi magyarság. A' nagy lelk vezér pedig ellassiidva
Négy hegy dandárral, hol
nyomla
A' lobogó tollú Csörszszel vas szegletet ütvén
Jobb sarkon vala
istenes
Kund
balról álla merész
Und
,
;
sok hsíi körüle.
A' dandár' közepén kürtös Lehel álla Bogácscsal II.
11
,
emel
Es zászlót
Bulcsú
.
párduczos Árpád.
a'
A' hadat ért Tas komoran szágulda utánok
Vagy
pedig
Ükét az
a'
,
hogy el törhessen azonnal
,
,
de ragyogva közöttük
,
A' seregek' fejedelme nyomult
Független lévén
,
,-
fáradt hadakat kebelébe fogadja.
ellenség' nyila
,
's
kopjavetése
nem
érte.
Ellenben bizonyos romlással omoltak elre
Mérges szittya vasak
J
;
mert majd az egész hadi néppel
vala Ossa vidéki Philó, diadalra sietvén.
Kárával
sietett.
Sr
népére tömötten
Eletöl lövetek zúdultak
Sem
szállott
,
nem
így vésze jó Lamias
Fattyú Csornának
Ot
is
;
kártalan egy nyíl
esett egy kopja 3
is
emberöletlen.
minap hevén eskve boszúját
ki
sietett vesztére
azonban
,
agyon fúrván megölé vasa szittya vitéznek.
így vésze köldökben sebesedvén így Püramos 'S a' lantos
,
's
a'
magas Ares
az okos Peleüsnek gyermeke, Pindár,
Pürhos
,
's
Es bolgár Runov arczúl
az
ers
a'
rút földre borulván.
szigetormi Leander
így az elharczban sok százan sebbe jutának 'S
még
a'
kopjáknak most sem
lett
sznte.
's
?
,
nyilaknak.
Ezt mikor Ossa vidéki Philó meglátta középrl
Hol sok bajnokkal vala kürnyl véve, serényen Rendele
hadból két szélrl menni vívókat.
a'
'S tüstént
,
mint
a'
szél, kirohant
*S bajnok Izacs' helyiben
Es ezek
itt
Ezt látván
,
nagy spártai Hermes
ki vezér löu
,
borzas Ilerke
az elcsapatot bekerülni siettek. a'
nyalka Zoárd, és Bojta' csapatja
7
,
, ,
Megfordult °S jóval
,
mint
elbb
forgó szél
a'
vissza
,
hogysem valamellyiket
,
,,
suhanván a'
,
zk
heves
.
'S villámként rohanó Hcrmes' dárdája elérné,
Már
az
ers dandár mellé
Ott ugyan
két részre kitértek.
rohanók az ers dandárhoz üldtek,
a'
Melly ket nagy erszakkal csattogva fogyasztá. És legelbb hosszú karddal megvágta merész Kund Borzas Ilerkének könyökét, hol karvasa ketté
Válva kezének szárával dúlt földre
lehullott.
Ott vas dárdáját az még markolta keményen A' fölütött porban
de magát nagy fájdalom érte.
;
Mégis ers lelkét szép bátorságra hevítvén Vissza lovagla
„Rósz
,
"s
imígy szólott népéhez utószor
csillag vezetett a'
bús Alpárra
,
barátim
:
,
Távol Izács, az ers hadnagy, végére jutott, most
Engem
is
éjem elér
készül betakarni homálylyal.
's
,
Mégis azért bátran harczoljatok
Kámel öcsém Vesztemet
a'
légy
,
helyettem,
népnek vezetje. Boszúld meg
a'
vadakon, vagy halj
Hangosan így szólott
és te
,
és tán
,
,
még
's
vérembe borulj
le."
szólana többet
Otet azonban Kund leveré gyors lábú lováról, 'S társi
között
,
valamint zek' seregében az ékes
Szarvas jár magasan
,
járt
A' lobogó tollú Csörszszel.
száguldozva fijával
Kemer
,
Ifíhn eltte
Es vállas Tuba szörny halállal elestek Dárdával leveré Csörsz
a' teli
Es megszúrta nyakon Korhónt Hasztalanul,
sietett
Kármel,
,
ezekhez
fürtös Ehebránt ,
's
's
levetette nyeregbl.
intette vitézit. 11 *
,
"J" A'
remegk
Fben
szavait
,
üté Csörszüt
Kardhegygyei bálról
164
1
nem
;
Rája tekintett Csörsz,
Kármel
elirtózott
,
's
hallak
meg azonban
:
megverné homloka' Lrét
's
,
,
de
midn komorodva
's
dárdát fordíta,
elhlt,
szive
,
karja rejnegvén.
Ott nem várta tovább Csörszüt, hanem Hirtelen árnyékként szaladott
a'
szemével
veszend
a'
viadaltól
vissza futókkal.
És paizsát vedül tartá hátára terítvén.
monda boszúsan
Kit mikoron látott lobogós Csörsz
,
„Hah
szült tégedet asszony
!
széllábu kölyök
Embernek
?
is
mért nem nemzettenek
Hogy megtépetvén Vagy hova
minek
,
futsz
Olly ügyesen
Rád megyén
nyulak inkább
,
ebeket hizlalna halálod?
nézésem ell? kopjámnak elle
nem e'
a'
:
fogsz, tudom, eltávozni,
fegyver
r ,
s
hanem most
lemerül kebeledbe hegyével."
így szólván nagy erszakkal hátára vetette
A' súlyos dárdát. Paizsát szét zúzta az ottan 'S
vérz hátában fájdalmasan
Kármel nyergében már nem tuda 'S
,
álla hegyével.
ülni
lefordult
:
porba merült arczát betakarta halotti sötétség.
Csörsz pedig
a'
dárdát hátából vissza szakasztá
'S fegyvereit levévén nyujtá Hali-szülte Rovónak.
Már részrl Hermes
3
iszonyúbb harczot támaszta hadával
ell víván. Csalatását
Szégyenlett,
's
meg
is
Rettenetes képpel nagy
látta
;
de futni
állta helyét, hol
erj
eltte fenyít
hsfiak álltak.
Ott katonái közül az ers Kotróni lefordult Bulcsú' csapásától.
Szemköztt vágatva Neander
,,
,
Elveti fegyvereit,
keseredve kiáltja halálát.
's
Ott vész Belleroplion
O
hadba Corinthos,
kit küldött
,
ell küzd Várkont leütötte lováról,
is
Es mellcsontja
fölött Talabort dárdája' vasával
Megszúrá, hogy torkából vér omla legottan. A' bajnok csikorogva ledlt Erre Bogács kirohant
Hol nagyokat csendle
's
elenyésze sebében.
karddal csapa Hermes' agyához
"s
,
,
sisakja
,
Ugy csapkoda
Sértetlen maradott.
Tarkás pánczélát szét rontá 'S vért ontott mellén,
*s
éle
,
de homloka' téré
melle felé
is.
vasának
valahányszor hátra vonúla
Hermes, hogy dárdát nyújthasson, ez annyiszor üztön
zte,
's
közelrl emberöl vad képpel
Akkoron elbúsulva rohant neki Nyakszirton ragadá
,
's
spártai
ijeszté.
Hermes
közepett markolva temérdek
Dárdáját süvegébe véré. A' szittya leventa
Bús 'S
feje'
t
törtével kábul, és karja lehajlik,
dühöd Hermes
készül rút porba keverni.
Ellene már az alatt sok bajnok gyúle tömötten.
Népe
futott
,
t
is
Megfordúla imígy
,
sr
lövet érte
és engede a'
boszúsan
;
nagy ernek
,
Elhagyván bágyadt éltében az össze törött hst.
Mint hátrál
lassú szárnyakkal az erdei
Melly már szinte lekonczolván
a'
nagy
sas
termetes ökröt,
Ifjú vadászoktól elhajtatik, és nyilak, éles
Dárdavasak
sren
Mellyre odább
,
kilöketve röpülnek utána
meg'odább röppen
,
's
,
szeme még az
ökrön van.
,
-5=5=
166
-
így mene vissza serény Hermes,
's
a'
ütkre
rajta
Véres dárdáját magasan tartotta liaraggal. Erre vezéri Philó más harczot gondola
Hogy gonoszul
forog
Fényes Orontest
,
a' csata'
magyarok' seregét
Menj
szárnyon
,
a'
hadi fényes Orontes.
mondd meg^valamerre menendesz
's
Teophilhoz elérvén
nyomban kanyaruljon
Menj
te is
Es
jobb szárnyon kanyarítsd
a."
's
eresztett kantárral vágtasson
többi sereg
'S légy
,
:
hogy minden harczi vezérek
Népeiket terjeszszék el,
Es
azonnal
bekerülni reményiem.
el azértSthenelos.'s
Mondd, hogy
,
melly tömve nyomulgat elre
,
Népemnek sokaságával
Itt a' bal
látván
és Sthenelost illy szókkal idézé
„Halljatok engem most Stlienelos A,'
,
mérge hadában
Antipater seregéhez
vezetje kemény
,
's
elbbre,
utána.
fényes Orontes
,
a'
,
népet elre,
diadalmas hazczot emelvén.
Ti pedig állapodott honnoinbeli régi vitézek,
Most velem
Majd ha
itt
lassan hátráljatok a' seregektl.
leszen szükség támadva rohanni csatára
,
El ne felejtsétek neveteknek hajdani fényét:
Kardotokon legyen az
,
hogy megláttára vakuljon
A' lator, és alugyék díszetlen porban örökké.''
így azok elmentek szaporán,
többi vitézek
a*
Bátran emelt karddal villogtak messze körüle.
Árpád ekközben mindegyre nyomúla elbbre A' szakadó hegyként, mellyet
Meg nem Míg
tart
sem
jégülte fejét
,
az alsó szirt
ha robogva megindul, ,
sem százados erd
mélyen völgyébe nem
ejti:
>
,
=
,
======
167
Állílhatlan imígy robbant fejedelmi hadával.
zuga haláljátéka az ütközeteknek;
Csattoga
,
De hova
kardja csapott,
megsznt hamar
a'
két osztály
Szét szóródva fut
melly jött elfogni Zoárdot
,
,
Ugy De
's a^
levegn
ezek oszlottak,
,
dandárának eltte.
és vész
Mint melly ködre kemény Ritkul,
csata ottan,
omla helyébe.
'S fogcsikorító fájdalom, és gyász
Már
a'
éjszak' szele fú
hatalommal,
szét oszlik ertlen alakja:
's
vesztek nyomorultan elesvén.
az alatt kiterült görögök' nagy tábora messze.
Könny
futásával Theophil
Harczra hevítve vivék
a'
,
's
népet
hadi fényes Orontes ,
's
gyorsan utánok
Ment
a'
És
végetlen sereg azt villogva keríté.
a'
többi sereg kanyarodva. Betelt
így mikor Hirtelen
a"
a'
hegyrl
nagy
sebes áradat omlik
tér betelik csillámos
hamar
,
a' tér
alatta
özönnel;
Vagy mikor éh madarak sürüen csapatozva röpülnek
szlk' hegyein
A' gazdag
telepedni akarván
,
Hirtelen így szélednek el egy fás délszaki halmon. 'S
már kanyarodva vivén Theophil
Népeiket,
's
f
,
's
hadi fényes Orontes
gondu Philó horpadva hadával
Hátrálván, Árpád' dandárát szinte befogták. A' fejedelmi vezér ekkor villogva kikelvén
Megjárá seregét
,
's
hamar
a'
bal szegletet érve
Dárdával rohanó Kadosához szóla „Hüleknek
Gyermeke édes öcsém harcznak szeretje , ,
,
Jól
tudom én,
Még
is
a'
vissza futás
igen szükség lesz
*s
veszélynek
nem kedves eltted,
most futamodnod
;
azért menj
,
:
===
1G8 Fuss sebesen
mint
,
szélvész
a'
,
népeddel az ellen
Terjedez néptl, úgy fuss, hogy
st
Kendéiket, E' dandárt
,
így szólott
Gyors
te ''s
,
jobb, megelzzed,
kivl
én
,
amaz
itt
elérjed utósó
majd ha befogják
's
ronthassuk
el ket."''
harcznak szeretje,
a'
,, ,
's
veszélynek,
szélvész' rohanása gyanánt futa vissza hadával.
A' seregek' fejedelme pedig most ére Zoárdhoz 'S ezt is,
mint bátyját inté, hogy vissza rohanjon,
És vigye Bojta vezér' népét szaladásra magával. Ezt hogy elindítá ..Gyors paripáju 'S
monda
így
,
Leb
Izárfi
Lebnek
menj Tashoz vissza sietve,
,
mondd neki, hogy hátát hátunknak kerül
'S kész legyen a'
Menj
el Izárfi
Egykoron
hamar
Hogy
mondd ezt neki, 's
,
,
,
's
A' vad csattogatá agyarát
kis
,
a'
vas nyíl
fenyítve
gyermeke mentve maradjon,
's a'
fija'
És mélyen bele fúrta magát
gyermeket zte.
válla fölött
a' cserfa
Mellyre nagyon megfélemlett
Jobb
,
kézíjt ragadott, és kezde nyilazni.
Els lttékor
Még
meg azonnal."
apját iszonyodva kiáltá.
's
viadalmas Izár ordítva
megijeszsze vadát
Ekkor Izár
térj
Dárda berekben
farkas készült agyarába ragadni.
gyermek
Apja futott
ellenség' rendire csapni.
ezt Etel' árján túl a'
Nagy fej vén Sitt a' kis
,
vesse hadával,
a'
ment
derékba.
bús atya' szíve.
egyszer reszketve nyilat vete hangos idegrl, isten vezeté
Vas hegye
a'
mostan nyila boldog irányát
vadnak berohant koponyája
alatt
,
,
és
Bal szeme' fénye küzütt kirohant csúf véres özönnel,
,
Apja ürült
, ,
szép gyermeknek, jobban örült
a'
, ,
még,
Mint mikor anyja' ölén legelbb piczin ajka mosolygott.
Gondosan Emberré
neveié azután
is
serdült
,
a'
's
,
gyermek ers gyors
jámbor vala minden idben.
's
Káreinek vala öccse,
nagyon kedveltje vezérl
's
Árpádnak. Most hogy hallá intéseit, egyben
Yágtata vissza felé,
fölüté
's
Melly hogy ell lobogott
Mint az es
villáin
Hogy' pedig
ért
Hagyja
,
hogy
'S légy kész
Ugy
tön az
,
megnyíltának
,
Állt maga
és
,,a'
párduczos Árpád
és a' sorok elzáródtak utána.
új
Egy részrl Kundot lobogós Más részrl
,
ellenség' rendire csapni."
dandárát intézé
álli'tá
sorok
haddal vess hátat éldi hadának
kerül
így mikor elrendelt mindent
Oldalt
a'
ez pedig a' zászlót lassúdan eresztvén
,
Vissza rohant
Még maga
hadi zászlót.
szaporán eljára közöttük.
Tashoz, monda:
e'
a'
,
a' kis
szemközti
a'
párduczos Árpád
hadi
csellel.
Csörsz büszke fijával
a' csalfa
görögnek
TJndot fordítá ellenök oldalt.
is
szemköztt nagy haddal várva reájok.
Bulcs állott mellette
,
's
Lehel buzogányos ervel.
így valamerre került száguldó népe Philónak
Szemben akadt
ellenségével.
Fútta után rohanó
,
ha az
Mint mikor
a' szél
ál szél ellene fordul
'S porral elegy kövecset csapkod szájába, szemébe,
Vissza hajol, így sokan
De
a'
's
rohanó útját elakasztja boszúsan:
görögök köztt vissza ijedve megálltak.
sok ers Kadosát, más részrl nyalka Zoárdot
,
,, ,,
,,
= = 170
Nagy számú néppel vélvén rettegve Rajtok ütött
,
és
Messze szakadt Jól rendelt
,
zte tovább
,
hadrendtl
,
a'
szaladni
mint kellé 's
így
a'
,
azonban
mit okos gond
gonoszul történt kárára Philónak.
Fényes Orontes ell vágtatva szalasztja Zoárdot. Általa Bokros
,
Ern „
Porba merülnek
;
kik lassú lóval eredtek
amazt oldalt megsérti dsidája
Es bordái között mélyen bemegy
Ezt,
a'
-
éle
vasának
mint rá vissza csapott, fülön érte
,
keményen
's
Agyvelejébe szurá bosszú kelevéze halálát. s
ugyan így harczolt ,
De
tüzesen szágulda tovább
s
is
,
az alatt sebesen megrántá jó lova' fékét
"S
mint
*S
t
Most
a'
könny madár,
Zoárd
kikerülte
is
az
zt,
rohanásában követé jobb része hadának.
zitekbl zkké
lettek.
Ersen
Rezdé nyalka Zoárd ket csapdosni A' had törzsökhöz
Közbe vetdött,
téríté
,
,
's
szünetlen
gyorsan azonban
és elvágá harczokat. Ottan
Megfordultában leveré Béri szülte Hoterront
Es Loposát, kik együtt járván kopjáztak utána.
O
buzogánynyal amazt leüte egyszerre; de ennek
Kétszer üté mellét
,
's
Ott zörrenve lehulltak
Tas, mint Fegyvereit
a' rejtett ,
*s a'
úgy rendítette helyébl. ezek,,
's
szejneikre halál ült.
kesely, neki
vitte veszélyes
közbe szorult bús népet emészté.
Nagy homlok-csontját Fókásnak karddal A'
ki
keservesen elhajlott
Vágva derékon
,
"s
elosztá
leborúla sebében.
üté Argosl, ki sovány vala,
's
hosszú,
—= Mint valamelly vékony T
És tarajos sisakot
,
s
,
;
,
:
,,
=
171
magas
cserszál
Ida'
tetin
,
vas vértet hordoza testén
"S karja haszonvétlen fegyvert, nagy nyársot emelt volt.
Ezt mikoron Tasnak megdulta kegyetlen ütése
Már 'S
csak alig Lirván derekát
nagy zuhanással esett
Most hogy vég vesztét
Élni
nem
's
,
látá hadi fényes Orontes
Csattog az
elesni
,
miatta,
iszonyú méreggel fogta dsidáját.
indult
de halálát tenni dicsvé.
;
Mint mikor eltévedt
'S
,
harcz' mezejére aléltan.
a'
Es bekerült népét rósz harczban
Elbszlt
s
keseredve sohajta
,
nyíl sérti az erdei
vad kant
és haragos szikrázó szájjal agyart ver
,
megy villám
,
sebesen valamerre van ember eltte
r
Ugy megyén 'S
ez
,
száján forr
,
habzik szörny haragja
3
messze tömött csapatok közepett ví karja merészen.
megszúrta könyökben
Ott arczúl megüté Baliát;
Gyors Elit ,
és
Terel' paizsát leütötte dsidával
És valamerre köri nép volt, sebet Rája tömötten ment Kopjával
,
ki
magát
a'
nép
sérté
v
*s
ejte közöttök.
ki lovára irányzott
buzogánya' fejével
Jött rojtos paizsát tartván a' nyalka 'S látva vitézségét
megkívánt küzdeni
Zoárd ;
is,
tüstént
A' rohanó népet kardjával vissza riasztá
t
Es egyedül az erssel ersb állott vala szemköztt.
Most
a'
két bajnok karddal csapa össze vitézül.
Megtámadva Zoárd
,
hevén ellent hányva Orontos.
A' fényl hegyes érez sisakot leütötte Zoárd már
S tet bal vállban megvágd fényes Orontes
?
,
-
'S
képe
felé sietett
'•'
172
-i--
,
:
i
kártévn vinni
csapását.
Észre vévé amaz, és ellent vete kardja' vasával,
Most iszonyúbb bangón
kezdett csattogni vitájuk
Ussze vetett paizsok döngött Kardjaik
és közel álla halál a'
,
Gyorsan elre csapott most
a'
;
szikráztak aczelos
,
büszke fejekhez.
magyar ,
érte födetlen
Társa' halántékát) ki hogy' elszédle, lefordult.
Majd, mikor eszmélett, szép
kérn
'S vérbe borúit képpel, ,,
Meggyztél
Hírt ada
Már
Irgalmas
Még
lehet
Nagy 'S
e'
és e'
,
,
és a' harczi szerencse
vitéz
bír bajt víni
kardot
,
's
hagyj
,
:
de légy te
élni.
bús csata elvégzdik
kincset hozván
oh ha
,
illy szózatot ejte
erd neked
jobbom nem
vedd
,
nagy
s
Zoárdnak
örömet; nekem átkot, bút, veszedelmet.
és
;
elalélt
r ,
kardját adta
,
Ha élnem
örömmel
rokonim megváltanak engem.
hadadat valahára lehozni kívánnád,
Szép görög országban neked én telepedni virágos Strímon partjainál termékeny földeket adnék." Így ki
elbb
jve ggös ervel,
állíthatlan
Most megalázódott végs fájdalma' hevétl. Esdeklett,
's
kardját önként oda hagyta kezébl.
Ot kegyesebb szemmel
látá
most nyalka Zoárd
is
,
*S szíve megindulván éltét kímélni fogadta.
Hogy
szavait hallá,
már akkor óhajt vala
Szép görög országban
hol utóbb hadi népe' felével
}
Honni dicsségét, rokonit megvetve, Megszállott ,
's
rútul elfajzott szittya
Kit görög asszony ölelt
lakni
,
's
's
hazáját,
nemétl
görögöt szült gyáva fijának
,
;, , , ,
—= Hogy soha
==
173
vissza ne nézhessen vérére
Ügeknek s
magyar hírét czudarúl betemesse nevével*
'S apja'
Így ekkor sajnálta nagyon hadi fényes Orontest
És biztatta
de Tas komoran oda zuga
;
Feddleg szólván
Ránk rohanó
_,,Valljon
:
sereget,
Zoárdhoz
,
meggyzted-e már
hogy imitt nekik
Oh bizony az, kin most könyörülsz
,
kicsúfolhat utóbb még,
Majd ha kevély nyakadat gonoszul megméri
Vagy
tán
rokonok' lelkét hogy elzte
a'
Szánsz neki?
Fényes Orontesnek bemerit
,
a'
fben
ütötte.
gombvas agyába.
Teste lehulltában csörgött réz fegyvere,
A' leütött bajnok
méltó jobb harczra
,
Fegyvereit szép testérl 'S
hogy nyugtassa
'S
monda
Vér
szivét
megölje ,
tüstént átadta
orczáin
Ezt sajnáld
;
,
nem
vérkönny csordul
de ne
Erre megenyhült
napfényt
,
a'
lelkét
kihörgé. ,
Zoárdnak
meg
arczúl.
láthat ezentúl ki
szemébl.
jövevényt ; hadd veszszen, azért jött."
bajnok,
a'
,
's
leszedte
szelídebben j,Baliát ez vágta
ott kínlódik
l
vasával.
jutalmat
St ha nem ölt is, elég hogy ránk jöverhaljon.'"
így szólván gombos buzogánynyal
Nézd
a'
életet osztasz?
's
átvéve Orontes'
Fegyvereit búsan nyujtá Kara-szülte Dobónak,
A' ki nyomot
maga
nem
vesztve futott mindenhol utána.
válla' sebét bekötözni leszálla lováról
Tas pedig
a'
beszorult népet mérgedve fogyasztá,
Melly mind egy lábig szomorún
Más részrl
ez alatt
ott lelte halálát.
Theophíl lekerle hadával
Es megörült látván Kadosát
szaladásnatf" eredni.
,
, :
Ment
utána, de
is
„Merre vezér?
t
Schedios szólítva meginté
Ne tovább ha ,
A' kik gyorsabbak, minek
Mint rendelte Philó
zzük
hasztalan? Inkább
ezeket bekerülni siessünk/'
,
így szólván nagy aczél kardját fölemelve
Ugrat el
's
,
Ott mint
:
tudod, mi parancsa Philónak.
merészen
,
vágtatva sok ellenségi közé csap.
bús láng vizenys tájéki lapokban
a'
Hév száraz napokon gyökeres nagy földet emészt meg, És hol elbb dobogó pórok munkára
Most örvény szakad
a'
,
így rombol Schedios
szemnek
Fekszik
,
Gyenge Sugár
,
,
Agyban
's
,
nem gyáván
tort
;
Macedó Niketást
,
's
keményen
üté., 's oldalt
készíte fijának.
de halálos erszak ,
eltte csatázott
ki
lökvén levetette lováról.
Vállperczét letöré Bogomilnak
Es
szeme" fénye Barának
*s
kik eltte zörögve lehulltak.
Fájdalom ült bús orczáján Karjaiban.
,
Gál' czombját elvágta
Arczon üté Tivadart is
fekszik
leborul siet apjának eltte.
Most Schedios kún
Jött Bara
ijesztve reája
most mind megalázva feküsznek
,
Imány , Piohanó
,
léleknek ijeszt
,
valamerre kitünteti kardját.
Bús hézag marad ösvényén. Hol Törtek ers katonák
siettek,
sietett fija' vesztéért
,
*s
ment Schediosra
,
megvinni halálát.
A' bátor Schedios mind inkább vágya lemenni,
Hogy
bekerítve utóbb
De Bara 'S
jött,
's
már hangzik vala
Megrendül az
c
a'
népet, könnyen
elölje.
kerül Schediost vágtatva
s
elére,
rettenetes buzogánya sisakján.
görög ott,
's
elszünteti harczát
j
,
:
De hamar
ert
újra
,,
nagy lelke kezébe.
szállít
Vissza csap, és bizonyos vágása Barára lecsattan,
Hol
keze' szárától öklét a' kard vas elosztá
Épen hajlásban. Buzogányvasas Porba
A'
esett.
hs
ökle Barának
búsan megszünteti harczát
Hol ketts romlása miatt fene fájdalom érvén, Fogcsikorítva csavarja lovát
Már Ott
is
'S a'
elleneit bátran vagdosta Orontes
Bú,
tüzesedve vívott, és Rettenet, és
szörny Romlás követék; maga
Vitte nehéz kardját 1
és vissza húzódik.
Schedios Tasnak seregéhez szinte lenyargalt
Még mikor
A
,
's
,
száz ellen
déli sugárként
zte
is
halálát.
csapodár Theophil, példáját látva merészen
Und
1
népére csapott 3
's
mellette vitézi csatázván,
A' fáradt Elemért kopjával mellben ütötte. Kit mikoron látott
Már
illy
A
,
kik szinte
Véreteket
földet
;
de
elbb
;
de
hamar
Ellene vitte szekerczéjét
Fben
A
,
üté
Und, ,
hogy meg sem mere ,
's
fényes sisak
lehullnak
;
serényen
apja Étének, iszonyitva kiáltván állni
;
de
Und
t
éles hangját elvette szavának.
t
meg nem
?
az fogytig eliszsza
vesztére talála
'S rá iszonyú szemeit vetvén
Elrémíté
,
megemésztenek onnan."
alpári kutyák
's
,
így szólott
jött földet foglalni Zalántól
nép
1 miként legyeink a dérre
Majd nyertek
1
_,
dicsekedve beszélt, keser gúnyszókra fakadván:
„Hát ugyan 1
kis lélekzetre szorulni
tartotta
Legbels szövevény. Lemerült
a
1
,
nem
a
1
lágy
nagy vas agyába,
, , ;
=
176
'
szemébl.
'S a' rövid életnek fényét kitörölte
így Leo Kikre
,
Lüsimachos,
midn
Népeit, és
,
intette csatázó
sietett Schediostól dúlt hada' rendét
Magát
Legragyogóbb halmát A' harczok'
fijai,
kitnni
látták vala messze
,
sz Und. Az
athénei Miirtilt
leszakadt annak bal része egészen
's
,
mint éjszaki nagy havas erd'
,
tüzesedve siettek utána.
's
sokakat rontott
Vállon üté
Hol
komor Arkas eltte ledltek.
veszedelmet szórt
Vissza szerezni.
Még
's
;
,
feketés vérrel megrendült lelke kiszállott.
Datamest leveré nagy súlya vasának
így Tündárt
,
Benn ugyan
így harczolt az öreg
's
Kadosa szüntetvén
Melly
,
vagy mint sebes
_,
Hol mikor az vadán
Ez kiszorulva
,
Vissza sivalkodik 's
,
bekerítik ijesztve,,
$
,
megrázza sörényét
körmeit fene mérge kinyitván
's
,
a'
pórok reszketnek eltte
,
:
vas dárdáját hamar érzeni kezdek
Vele ínségek
A' görögök.
vagy ökröt
és iszonyún ordítva vívódik
zaját hallván
'S rettenetes száját
,
,
,
azonban ers apjára kutyákkal
És görcsös bottal kelvén
Így mene
megyén enni
apjával juhokat
rök
éjszaki szélvész.
vad kölyök éhes oroszlán
és pusztít a'
szilaj
A' szemes
de kivle futását
megfordult dárdavasával
,
És jve mint villám így rohan
;
,
,
's a'
szörny halálnak
Kinjai szállottak, valamerre csatáza^ fölötte
Bús felhn állván,
's
És tüstént iszonyúbb
Kard ,
sisak
,
és
fogókat csikorítva lenézvén. zaj
támada. Csattoga
buzogány. Eomlott
a'
renge
,
rend
,
az
ölnek
,
177
-
Holt ada helyt
elbb Kadosának
Vizsga Lükurgot ?
hsük
tetemen bajvívó
's
,
omoltak.
karja ledünté
És Piramot
,
Megvérzé
brét lüvetének vége lehordván.
Hogy
,
Belizárt
s
futa, ezt
, ,
ki gerelyt lüke rája
,
nagy Kadosának
a'
künyükben
's
,
elérte haragját
A' vas dárda bement füle mellett szürnyü hegyével 'S jobb állkapczáját lerepeszté.
Teste nagyot roppant
Ott Belizárnak
harcz' fidére ledlvén
a'
,
És melléje nehéz vas fegyvere csengve lehullott. így hada
neki bátorodott,
is
Bátor ers karral dünté
Kadosa még Meriont
,
hóna megé szúrván
'S
Százakat így ült
el
föly dárdáján
Toll magasan
A' komor
's
_,
Amos
,
,
népét.
Perikiest kergette halálra,
vérét ontotta Zinának.
maga
,
így meiie tétova
A' szélnél, ártóbb az erszakos
Vér
magyarság
a' szittya
a' hellasi
's
,
's
éjjeli
kalpagján leng az ijeszt
bátor daliák csattognak utána. Ipar,
's
rémít Dalma
:
kezükben
Dárda forogj vagy ers kardnak tündöklik Kik
,
Zúg, A'
ki
mint 's
aczéla.
szakadó zápor szélvésznek utána
a'
zuhan, úgy dltek rohanó Kadosának utána,
ell vala sok gürügüt dárdája emésztvén
Es beborult
a' füld
,
valamerre csatáz vala
'S szürnyü halálkínok járván vele barna
Már oda Rá
gyorsabb
,
tznél.
jütt
,
ínség
:
homályban.
hol ers Schedios villonga Tas ellen
ragyogó kaiddal suhogatva halálos ütésit.
Tas már csak paizsát
tárta
;
mert kardja kifordult,
Hogy' Schedios' sisakát megütó vele //•
teljes
ervel.'
12
} ,,,
,
ss=s= Most védl paizsát ReZj
's
178
fzdött
tartá, melly össze
Vas szálakból vala szerkezte tve
Czifra húzásokkal,
Látszott
,
, 's
középen
játékos tarka szövéssel
's
mint valamelly sárgálló völgyi virágszál.
,
Ezt csapdosta fején Scliedios
Es iszonyú csengést tön rajta A' mereven szálak,
ronthatni, remélvén,
,
;
de szét
közel ádáz
*s
ifjú
nem
oszoltak
legények,
'S ósz bátor daliák víván mentségre jövének.
Mégis igen nagy volt Tasnak veszedelme.
Nagy kelevézekkel Schediost lökdösve
Az népét r
S Tasra rohant ismét
*S
rést
,
nézve halálos ütésre.
közben ers zúgást hall
,
's
.
vissza tekintvén
lovon dárdás Kadosát szemléli rohanni,
Mint feketés zivatart Kergeti
róla
biztatva megént jött vissza dühösben
Illy csata
Könny
Ha
leverték
a"
,
zúgó tengert
mély fenekérl
így ez eltt
is
melly ,
,
morogva megindul. ,
'
csillagokig föcskendezi habját:
háborgott
A* bátor Schedios
bgve
neki fekszik egészen
's
,
Hosszú nagy paizsát
a'
nem
nép
;
de megállott
lévén dárda kezében
széles vállára takarta
Es kardját rohanó ellenségére kitárta. Ellene jött azalatt sarkantyút adva lovának
A' magyar, és mint
a'
mennyk,
megcsattana rajta
Hangos ütésével szörny dárdája, holottan A' bátor Schedios bal részre ledóle lovastul.
így földrengéskor
megdlnek
az ezredes
ormok
'S messze
lemennydörg zuhannással völgybe lapulnak.
Mellén
paizs
a'
is
jneg van szaggatva
,
de bellebb
:
A' panczél
nem
ereszti
hegyét leverje" vasának,
így mikor elfordult, szörny
Víg
De
magyaroké
a'
Schediost
És neki
szomorú
,
hs
a'
támada rajta.
zaj
népé
hellasi
a'
;
készle halálra sebezni,
Az pedig ádáz
vitte hegyes dárdáját.
Lelke ert adván fölkelt, meghajla elle, 'S
tévedt dárdát baljával félre taszítván
a'
Vassal vert szárát dühösen megvágta
Ketté vált
,
's
Verte
,
holottaii
hegye szára'
leesett gyilkos
Mégis ert véve
,
felével.
és a' súlyos dárda' nyelével
,
fejét tüzes ellensége
lecsapta fejérl
's
,
A' sisakot, melly lábához csördle törötten.
Hs
feje
puszta maradt
mint
és
,
a'
felleges éjben
Szikrázó villám, látszott bús lángja szemének.
Kadosa már emelé szörny hatalommal az érczes Dárda' nyelét, de elbb, hogysem lezuhanna veszélyes Vágással, lova' tarka szügyét megszúrta vasával
Hs Öt
Schedios
,
's
a' ló
Környékzék
's
,
Pióla sok érez
kikerülte halálát.
,
fegyvert adtak Kadosának
sisakos görögöt
De nagy erben még
,
,
elzvén
sok dárdahajítót*
állott az athénei bajnok.
Mint valamelly szobor
Egy
szökvén
azalatt hevesen fiatal gyors szittya leventék
,
emléki
állatva
,
tövében
vén sziklának, hol csínos büszke fejével
Harczol idnként
Es mikor
Akkor
a'
is áll
végs még
a'
szélvész
század ;
j
,
és záporok' árja
de sötét képében az
Tündöklés' csilláma kivész
,
,
fergetegével,
's
els
meghamvad
alakja
12 *
, , .
,
-
]gy állott Scliedios
nem gyáván
's
,
-
1S0
várta halálát,
Kadosa nemtelenül nem akart megvíni. Leszállott Es oda hagyta lovát, melly már rogya
hevében,
kínja'
A' hadakat pedig eltiltá Schediosra rohanni.
Mindenek eltérvén És hozzá járóit, j,Bátor
hs
,
megnézé
,
monda hatalmas
így
's
gy
gonosz
Hogy többé honnodba
görög' arczát
a'
ajakkal:
hoza téged veszni Zalánhoz
ne
térj
,
és
hölgyed
is
Özvegyi termében szomorú dalt mondjon utánad
Gyermekeid pedig
meg
De Jj
meg velem
nem
el azért
is ,
;
hajlék küszöbére kiülvén
a'
Sírjanak, és várván, öledet soha te
ne találják.
gondolsz iszonyú harezodban ezekkel.
vedd
e'
sisakot
,
víj
A' hadak' istene már elszána halálra
;
,
úgy
pedig jobb
,
Al nyila közit
húrról reszketve lepattan."'
,
melly
a'
Kadosa így szólott dicsekedve, de a' sisakot
„Volnának, mint '8
ket
Nem
's
,
felel a'
hs
Í9
mint gyenge csatázok'
Elveszned vágásom alatt
Elveszi
,
otthon
1
rája sóhajtván
nagy athénei bajnok
eleink, bajtársim
ersek,
rút puhaság ne tehetné gyáva vívókká,
szólhatsz vala így
,
hanem
elfáradva ledlvén
,
Vérbe borúit fejeden rokonid* testhalma heverne.
Most gyengék hadaink Mégis igen bízol
,
:
titeket teve a' sor erssé.
mikor engem gyzni reménylesz.
Majd ha fejem nyakamon vérét özönölve legördúl
Mondd, hogy ersebb vagy Rettegj
;
;
de inig
mert eddig súlyos vala
így szólván veszi
a'
sisakot
,
,
's jól
's
e'
kaid villog
éle balálos."
nyomja fejébe
,
eldbe
,
+
És indul komoran
isi
>
a'
büszke tekintet hssel
Az pedig t, valamint Hnzla magával
,
,
ers
szélvész
;
tengeri gályát,
a'
nagy szíve lobogván
ifjii
,
És mene nyugtalanul iszonyú lépéssel eltte. Látta Philó, liogy seniinire sem mehet álnok ervel,
Nem
csökkent
,
hanem
Hol szükség vala
,
a*
hadakat biztatva vezetvén
közbe csapott
.
,
és harczola bátran.
A' bontott sorokat népével helyre segíté "S
merre ragyogva kitnt aranyos szép fegyvere
Vett
a'
had
,
's
3
lelket
egyenesb viadalra nyomnia merészen.
A' fvárasiak mennek csillogva
,
Büszke személye köri, lobog
a'
zörögve
nagy várasi zászló,
'S a' porszállta eget zúgó lobogása hasítja.
Rémít
Nincs akadálya sehol, A' ritkább sorokat
Még
;
több ösztönt ád
's
Tudjátok ti
,
1
e*
had,
egyesült hatalommal elönti
de Philó
nem
illy szóra
,,Constántínvárnak lakozói
Kikre
megyén
tündökléssel mikor. így
ti
_,
nyugszik ezennel
fakadva közöttük úri
:
leventék,
hogy ezen rohanók csupa gyáva parasztok
legragyogóbb várnak lakozói
,
,
vitézül
Csapjatok, és ha egyéb csapatoknál fényre nagyobbak
Vagytok, azok legyetek hadrontó Így szólott
és
,
Lángja vivé
,
mindenikét a
1
tettel,
ervel."
csalfa dicsség'
valamerre akart támadni vezérök.
A' puha életi kéjt feledék
,
és
koczka helyett
a'
Rettent hadi dárdákat zuhogással emelték. Ossa vidéki Philó Viddinhez lére, ki helyben,
Mint maga hagyta, boszús képpel még álla,
sietve
;
===== Ehhez odább
járult
monda
még
„Rettenetes Viddin,
,
182
és
;
;:,
,
:
vezéri szavával
állasz-e? látod, az álnok
Ellenség cseleinkre kevély, és nincs bekerülve 3
Ránk
pedig
a'
harczok' szomorú forgása veszélyt hoz."
Erre boszús képpel
vad haemosi bajnok
felel a*
„Csalfa vezér, szavaidra
elbb én
Mert nagyon álnok vagy,
's
De
ne reméld tübbé
Menni fog o
, 's
hajlani kezdtem;
hitetk nagyon a'
te
beszédid
,
hogy Viddint harczon igazgasd
,
valamerre megyén
A' harczok* rendét
:
's
,
,
dárdája vezérli
hangos szava ád tüzes ösztünt
Nem pedig a' te szavad^ melly gyenge, 's csalárd is azonban." Erre szelíd hangon
noha bús vala
,
,
monda
vezére
:
„Méltatlan vádolsz te ersek' csillaga engem
Mert soha híredet én nem akartam rontani. Haj Nincs most erre
Rám
id
nincs menteni
,
a'
el azért
,
tudom
.
hát
büszke latorral.
Majd ha dicsséges diadalmat nyerheti dárdád Megbékélsz
de
semmi hatalmam.
noha most haragos vagy még, csak menj
'S rettenetes karodat láttasd
;
,
örümest lészsz társa hadunknak."
és
Erre boszús Viddin kirohant Dárdáját magasan.
Mint
Megszabadult lélek
,
a'
,
és vitte halálos
gonosz
éji
sötétbl
melly ott csikorogva
tndik
Istene' karjától lelöketve, de végre kizúdul.,
Fölveri
Nap
Rá
a'
ropogó sziklát
,
melly válla gyanánt lesz
,
mint szörnyükép végig megy az si világon
'S a' ,
csillag
ordítanak
Az még
is
beborul a'
,
viharok
megyén
.
és
reszketnek az ormok alatta.
's .
rá dörren az ég
akadályt
is
,
nem szenved
el utján
,
=Úgy mene Viddin A' fene bajvívók
ers népét
,
Szembe
Legelbb
Ugy
t
került; de az
Mint köd
fut
futa,
t
ers
ellenben
A' görögökre veté.
biztatva
utána
,
rengetve rohantak.
foltlet
Hadvezet Árpád
=
183
is
nem
keze' súlyát
Heliodorral
várta be, félre sietvén.
nap ell, vagy az
pora szélnek elle,
út'
mégis szaporán utón érte halála,
Ríja súlyos rohanó kopját vete párduczos Árpád
Melly végig rezegett
nagy levegi közön
a'
,
's
,
mint
Gyors villám, megiité nyakszirten Heliodórost,
Nyomban elre
bukott. Rémült katonái emelték
Karjaikon véres tetemét
Ott termett
a' szittya
;
de halálos ütéssel
vezér,
's
szivén érte Neandert,
Es Nikephor' karját ragyogó vasa vállban
Akkor Heliodor
leesett vért
Ok
testtel
is
hüledez
Nagy vas
Rettent vala
tetemére borultak
szörnykép
fegyvereik
Termetes Alkest
leteríté
is
ez nézésre
:
össze csörögvén.
fejében az álló
rezegett lószre
Talpig vasban volt
nem
Ugy
,
's
semmi
látszott
ember vasból
'S mintha egész
_,
párduczos Árpád..
Vas sisakon hosszan ,
elejté.
hányva közökbe.
lett
tettl nyilasa.
volna teremtve
:
jött fénytelenül, isszonyú feketében: eltte,
Mint hideg
éjjeli
domb,
látszott nagy pajzsa,
Szörny halálkoponyát mutatott
's
közepett
vert fényes ezüstbl.
Ezt legelbb mikoron látá, horkanva szökött meg A' dobogó hadi
mén
;
de ülje hatalmasan ülte
"S rá hajtotta, serény karját
magasabbra emelvén.
;
:,
—
Bge
134
Rémületes némán küzelíte azonban az izmos
Vad görög, j,
és
morajos hangon megszólala büszkén
Halni sietsz-e vezér
Tégedet
Össze zúzott
nem
,
vitézi
ki
?
hatalmam
szemembe kerülvén
szóllott volna pokolra."
gyors seregek' fejedelmi vezére
illy
szókkal ne remélj veszedelmet elzni.
Rettents gyáva leányt ki reád karddal
Vassal várd be
Durva
ember
született
fejjel
felelt a*
.Xsztelen,
De
ma
karddal megemészt
e*
Mert még nem
Erre
latroknak büszke vezére
,
:
vagy ertlen gyermeki bábot. hadi rendnek eltte
b szóval
ne
,
-
siet a'
,
mert csúf leszesz
}
és a'
,
halál kinevet, mikoron szemeidre setétl.
ha bátor vagy, minek
Gyáva!
Lomha
tevére való
terh
a'
,
nem
Kard nekem a'pánczél; szabadon
Könny
kalpagot,
Füld' színét
tj
's
sok vas gyürü rajtad?
a'
hajnoki testre. viszi
homlokom
mikor elj vég napom,
és
a* nyílt
szép
a'
ragyogó egeket még látom utolszor;
Te pedig eltakarod
fejedet, vas lapba borítván,
'S rettegsz nézni halált, mellyel fenyegetve riasztál/'
Így szólott iszonyún
Minden
er
de amazt nagy félelem érte.
,
kiveszett karjából
Baljában dombos paizsán
Árpád
t
már nem szóval
Fényes aczélával rettente Mellyel rajta ütött
Még amaz
Árpád' kardja
Hol sebes
3
ellent állt ,
"s
a'
reszkete gyáva
hanem
,
,
's
szörny
"s
halálfej.
isteni kardja'
nagy kelevézét
,
egyszerre kiverte kezéhl. ,
de
hamar paizsára
lecsattant
legott ketté szaggatta középig
éle után lehasadt a* fényes ezüstfej
,
,
-s—
185
,
"
És nagy csengéssel lábának elejbe legördült. Alkes hátra futott rémülten
Oltalomul egy
k
,
végs
fölfogva
darabot, melly földbe merülten
Álla, holott tetején sok századok' árnya borongott.
Kzt az erszakkal kivevé flepte körébl Ks Árpádra löké
K
de hibásan zuga el
,
a'
nagy
lo\a" bal szeminéi, és érte Izárfi' lovának
Gyenge szügyét
,
Árpádot pedig
a'
Ellene ment
,
*s
Alkes pánczélán Csal tóga,
's
hosszú harcz' mérge boszontá.
iszonyúbb vágással csapkoda hozzá. ,
a"
szikrázék villámló kardja,
*s
Vas
,
lefüggölt
vállban oszolván.
karját
is
,
feleit
's
könyörögve
kiáltá
lankada már
's
nem mertek jni
,
azonban
bús vége közeige sötéten.
A' fejedelmi magyar nagy rést szemlélve nyakánál Markolatig ragyogó kardját torkába ütötte.
Alkesnek tüstént minden viadalina megállott
Omló
szikla
gyanánt leesett
Árpád pedig
Fegyvereit leszedé A.'
ki
és adta Izárli
gyalog vala szinte
's
,
A" sisakot kinyitá azután
csörögve
,
hozzája leszállván
a' lóról ,
a' földre
vad lelke boszúsan.
"S véres torkából kiröpült
Hs
,
ell tartván el-elzte halálát.
mentségre közel
is
vas ruha
a*
*s
hegyetört kelevézt forgatta hiába,
Mellyet vissza kapott
De
ormán
sisakos feje' rengeteg
Rongyosan Alkesrl
U még
az alatta ledlt, reszketve süvöltvén.
,
Rettenetes képét- mellyen
Lebnek
,
közel kísérte vezérét.
's
bámulva
már sárga
tekintéj
halál ült.
,
; :
'S vérbe merült szemeit
„Nem mind Láttátok
,
rettenetes
,
,
így szóla hadának eltte
's
kit külseje
mi magas vala
ez
Most alacson porban hever
itt,
Mert buta rémlésbe merült ,
's
nagy szava hirdet.
melly rémes alakja.
's
,
,
's
's
hadi napja leszállott;
nagy karja lecsökkent.
Rajta tehát! kiki bátrabban forgassa csapásit. Ellensége ha bár eget ér
büszke fejével,
is
'S lábaival poklokra tapod
neki
,
menni ne
féljen.
Vére vagyon, mellyet fényes kardjával elonthat, 'S csontból áll
Bátorság
teszi
így szólott
És mene
,
's
,
,
mellyet súlyos buzogánya betörhet
nem
csak
er
,
a'
harczi hatalmat."
tüzesedve reá zúgott az
ers had
,
harczra hevült képpel pusztítani vágyván
, ,
187
NYOLCZADIK ÉNEK. Xjkkoron
lakozói csapatba
a' szigetek'
verdvén
A' szaladó sorokat biztatva elbbre nyomultak, "S állt a' harcz
Leven
Kallimachos
bátor hadi sorsosa Krántor, az álló
's
,
harsány zengéssel egyenln.
és
,
Szittya vezért látván gyalog Alkes' fegyveri mellett,
Össze beszélve reá készültek menni halálos
Alkuval,
Csak
a'
legersb
te vitéz bajtárs
Én legeli rohanok Vess kopját
Rá
legelbb
és így szólt
„Most ugyan
,
te
,
azonban
Te
türük én karddal.
krétai bajnok:
mi veszélybe
kerítjük
velem ellene menni ne
,
ha talán sebet
's
a'
daliát
Támadd meg hevesen
;
is
vonulván
félre
ejtesz rajta
,
merészen
akkor utánam eredvén
ha vitézül ketten
's
elejtjük
Így leszen ifjú nevünk sok
hsnek eltte dicsvé
'S ketten fegyvereit tartós
örömünkre megosztjuk.
Ha
pedig engemet
Jj
inkább,
Én
szintúgy
,
leterítve
ha talán
Rajta boszút állok
Gyászba megyek Így szólott,
's
,
's
,
te
,
megülne, ne csüggedj,
nemesebb lélekkel
's
,
késsél.
rajta
bszülj meg-
ledlnél holtan elttem
vagy utánad az
életi
,
fénybl
melléd lerakom rövid éltem' alakját,'
amaz elfogadá
a'
vészes ajánlást.
, ;
,
=====
188
Bátran elindultak
,
jó harczot víni
remélvén.
Balgatagok! ki ert adhat gyengéknek
Sokkal ersebbet ronthatja
is- és a*
nagy
le általok, a'
Mennynek, fidnek urat védl
elliíni felejtek
Okét azért fogadásoknak bal része lenyomta ~S elhervadt fiatalságok
Tettük
:
de dics
A r ala
mégis r
az illy romlott nemzetijén ritka.
,
Méltó szép
hírrel tündükleni a' maradéknál.
Ell Kvantor,
Mentek.
rökké
s
Dárdáját; el sem vété
félrébb bajtávsa
hanem
,
,
hajítá
's
paizs? alját
a'
Érintvén, Árpádnak övét megütötte hegyével;
Krantor azonban már közel ért,
és
Kallimachos sem
Késve rohant bajtársának pártjára, de tüstént Észre vevék.
Lehel ott termett,
's
Krantorra rohanván
Aliban üté buzogányával: megkoczczaua szörnyen Véres szájában minden foga,
's
Árpád pedig
a'
A' rohanó
ifjú.
Megragadá
Ment
De
,
hadi kopját
és vissza veté gyors Kallimachosva.
rettenés nagy kopja halálos
a'
kikerülte urát,
Érte ^S
,
halva lefordult
Perionnak bal szeme fényét
*s
velig szórta;
"s
ervel,
legott
a*
bajnok elájult,
nyögve halódólag lebukott szép szürke lováról.
Ezt látván gyors Kallimachos megrettene, Fordította lovát
;
"s
már
Szörnyen elejbe borúit Krantornak vérjeles árnya ,. :
Vissza
!
nygé
,
haj
!
t
a'
:
Kallimachos, menj vissza bszülni"
S az mene halni; de nem társáért
Árpád megsujtá
is
de setétes gyászos alakban
állni buszúját.
nagy szikladarabbal
,
:
Melly sisakát betöré
rvallimachos leborult 'S lelke
,
ers
Így az
ifjúk
lassú lebegéssel enyészett.
,
egymásnak utána kivesztek,
'S mellyet együtt fogadának, együtt
Árpád lóra kapott, Es
le veié Peliast
Elmetszé
,
koponyáját brsisakostúl
;
bogy azonnal
Karddal csapdosa; ,
's
alélt
csörrenve lefordult
elölte, ki bozzá
is
fölemelt karjára lecsapván
nagy tenger, zúgva csatázott.
a'
Most Árpád mellett leverek
midn feje puszta
ki,
's
,
lelöké oldalt rendítve lováról
Népe, köri, mint
A'
elére balálok.
is
rettentn villoga kardja,
's
A'.Peneos melléki Leót
Elvágá
,
kezébl
kelevéze kihulla
,
kidlt velején
,
,
homloka' csontját,
és izzadt
,
,
gyenge Alexist
a'
maradt
,'s
nyaka
,
melle födetlen
,
Fegyverit elvetvén Árpádnak elébe letérdelt
Es siralom mosván ajakát
„Nagy lelk
te
,
,
harczolni jövék
szózatot
ejte.
és ártani
,
nem tudok
kies völgyén szült
még
;
hadi lángja szivemnek.
nincsen
's
én
engem
az árva Melitta
Ott még szinte gyerek társünmai játszva találván,
Harczba
De
te
,
hogy elveszszek
kegyesb légy
Majd ha
idm
Harczainak
,
elj
_,
és
,
,
hurczoltak irígyi szülmnek.
könyörülj
h kísérje
a'
ifjúi
napomnak.
vitézid'
fegyvert viselek szakadatlan utánad
'S megfizetek rövid életemért
így szólott
gyenge
,
hozzád folyamodni merészlek.
,
Mert gyengék kezeim,
Tömpe'
illy
mindennél százszorta nagyobb vagy
ki
Es hatalommal ersb
Nem
,
fiú
,
hséges eszemmel."
siralommal elöntvén
,
,
, , ,, : ,
190 A' véres földet
;
de felelt
párduczos Árpád
a'
„Haj nyomorult! inkább ne Lépted után Itt
születtél volna,
vagy els
mélyébe letéve nyugonnál.
a' sír'
hol szörny halál villong
a'
fegyverek élén,
Hol nincsen kegyelem, nyomorult
itt
kérsz-e kegyelmet?
Mégis hasztalanul ne remélj Árpádnak eltte
Menj be, ha Erre
élni akarsz,
seregem már bántani nem fog."
bús gyermek,
felállt a'
*s
jól
hátra vonódván,
A' rohanó hadak' érez sora küztt rettegve megállott, Uti Lehel pedig eltelvén hadi lelke haraggal
A'
sziget' ifjait
,
és kiket ellent állva talála
Mint lecsapott mennyk Általa nagy
Médon
,
,
a'
's
buzogánynyal sújtva fogyasztá* spártai Dáres elesnek.
Elvész gazdag Araxesnek magzatja Leo 'S a' beszakadt
er
A' nagy
mellbl vérét fekedetve
téged
Klonios
,
,
Téged sem gyönyör külsd
Mind
O
,
is
,
okádja.
nem mente
haláltól
fénylepte Nikátor
j
leütött titeket hadrontó karja Lehelnek.
most
a'
sebesen szaladó Lükaonra rohanván
Vállban üté
,
kinek
is
leszakadt nagy válla vasastól,
És maga hirtelenül jajgatva, zörögve
Ennek
lefordult.
alatta serény pejkancza szökik vala
,
szügyben
Csillagos, és bíbor takaróval büszke, holottan
Hímes aranyszálak széltében tzve valának A' szép
ifjú
tavaszt képezvén tarka
Ezt mikoron elfogta Lehel
,
mezben*
meglátta
Lebt
Súlyos fegyver alatt bajosan gyalogolni
Vágtata,
's
által
adá
,
hogy
,
a'
feléje
rajta csatázzon.
Az
a'
szép
,
:
191
Lóra legott
föl is ült,
gyenge Alexist
's
bátyja' kezénél
A' seregek' sora köztt besietvén
,
Hagyta, dics agg Kárelnél,
nyugodtan az els
ki
.
""
'
fegyvert,
a'
's
'
,
Harczi szekéren volt, istenhez az égbe sóhajtván.
Ehhez
járult
„Bátya
most^
Aid az tégedet Mégis nézz Itt e'
így szólt ifjabbik Izárfi
's
te jól teszed azt
most
ide
gyenge fiútj
hogy kérleled
fegyvert küldi,
e'
's
ne kivánd
Ver szivem
a'
,
hogy rözd,
dicséretes Árpád.
hogy többet mondjak
,
had után
Ezt mondván
,
,
ersen
veszedelmek' szelleme húzza."
vas fegyvert ott hagyta
a'
istent
siet szavaimra figyelmezz.
,
A' rohanó seregek' fejedelme
De mostan
magas
a'
nemzetet áldja meg értted.
és a'
,
,
,
's
Alexist*
Kárel öröm könnyel nézett öccsének utána. Szólna 'S
a'
de szélvésznél gyorsabban vissza futott az
,
Fegyverrel sok idig ütött
Megsebzetté Biast
,
elhagyva vezérét.
nyakszirten vágta Philémont
,
Es agyas Aressel egyszerre leverte
Lévén minden Otet
,
harczok közepébe merült. Ott messze világló
ütés
,
:
halálos
mellyet keze szóra
;
de végre
hadi sor díszeden porba temette.
is a'
Ossa vidéki Timon
jött
Nagy
melly béléit össze szakasztá.
kelevézével
Erre ledlt
Jó lova
's
,
és
megszúrta derékon
vele szinte rogyott a* díszes ajándék
,
mert bal czombja fölött nyíl érte keményen,
;
így ezek
,
,
itt
egyszerre lefordulván
Zajt üte rajta Timon
„Társaim
,
,
's
a'
földre
biztatta barátit
is
zuhantak.
egyben
:
ezt látván ne remegjünk harczba rohanni
,
!
•«
k
Gyenge halandók
így szólott,
mi
sejté,
Vitte magas
Harczolván 'S
mint
a'
esett,
Fosztják
a'
ha
éles
's a'
rémült népeket zte.
Lehel
's a'
nemzeti zászlót
bal részen ersen
is
még késket nyomta vasával
mennykövez
Földi halandóknál
De mikoron
,
seregeknek eltte ragyogván
a'
karral. a'
kik szinte
fidet rágni lehullnak/'
a'
mellette nyomult,
Nagy Bulcsú
,
i
lótakarót megtartsa haszonra.
a'
"s
Ekkoron Árpád
Nem
,
,
,
,
dicsekedve leszállt, hogy szedje vitézi
's
Fegyvereit 3
,|i
mint mink
,
Fegyvereink nyomják
192
!
;
szemlélte
görögök
Isten
gyz
a"
,
ment közben
,
ersebb
Lebt, hogy
büszke örömmel
bátrabban
állanak ellent.
's
,
Fájdalom érte szivét,
,
párduezos Árpád.
's
is
iszonyú harag
le
szemébe,
Fs oda villámlott, oda csattant kardja legottan. Megfélemle Timon
De mikor immár
Vissza löké Árpád
Még
,
sietett paripára szökelni
kelt, ezombját elvágta, 's
sokat eltemetett
"s
lováról
elhunyt fegyverneke mellé ,
"s
még nem sznt
búja, haragja
A' görögök pedig elvesztek nyomorul tan az ádáz Szittya vezérnek kardja miatt
de Philó
;
is
azonnal
Ellene jütt számos népnek közepette ragyogván, 'S a* szaladok' seregét fülfogta
Más
résziül ezalatt Viddin'
O maga *S a'
hatalmas ervel.
szörny hada
rontott.
rettenetes karral nyila szerte nagy üsvényt
cseng sorokat kiveré üldüsve helyükbl
Es legelbb Und" népe* javát rontotta; hatalmas
Dombait
,
a' ki
nyilat
,
*s
hadi kopját vetni legels^
: ,, :, ,
,
—
Most
Volt ezen osztályban. Nyíllal ölé Kieseket
's
,
=
193
egyebekre csatázván
rohanó magas
Somnyelü kopjával leszegezvén
Iliit elejté
karja' hatalmát.
Otet azonban ers Viddin- dárdája leverte, Szinte mikor gerelyét izmos markába szorítá
Agyékát
annak dárdája
,
veszélyesen érte
,
,
Mellyre alá fordult, fájdalmas végre sietvén 'S döngött
A' bárdos Csiszárt ,
's
's
,
.
3
mentében
elejté
oldalt megszúrta vitézl
a.
Színtelenül
csörg fegyverben
földig alázta
vad enyészetnek karjába borulván
szélvész
O még Halmilakót A" ki midn atyját
,
Üvölt
elestek.
Népe hasonlókép rontott vala
öl
's
Zongornak koponyáját
Kik hamar
Mint az
,
bús föld zuhanó testének alatta.
a'
Viddin kegytelenl tova ment
Vámost
:
,
's
durva morajjal ,
küzdött hevén
a'
magyar
kergette halálra fiastul látá lankadni sebében,
Rettenetes Viddint keleve'zzel szúrta derékon
De
meg nem
vas övét annak
Csak csípejét
üt
is
Ott
sérté.
h
*S
,
's
lecsúszván
's
levetette lováról.
gyermek nyugodott bús apja' fjénél
'S lelkével lelkét az üres
Látta az
rontotta
;
Súlyos dárdával elérvén
agyon sujtá Viddin,
a'
ellen
sz
levegbe bocsátá.
bajnok dúlt rendéit esni halomba,
nem rémült veszedelmének közepébe rohanni
Arra csavarta lovát, nagy fegyvere arra világolt T
S mentében kére
„Isten II.
!
ersebb
a"
istent
,
az egekbe tekintvén
villámnál
,
a' ki
alatt ég
,
13
,
,
1
{
"
S fúld megrendülnek
Vidd az Karjait
Es ha
öreg' karját a' diadal'
}
ma végs
Honnosait
's
,
így szólott ~S rá intett
kegyes istene ütküzetinknek
mint hajdan vitted az
,
,
j
ifjú'
kétes mezejére vitézül.
lesz lelkének ez óra, te ójad
els
kéréseit isten elérté
ragyogó kardjával
Lett az üreg
"
nekik adj diadalt vérülte fejénél."
's
,
,
"
194
•
*s
,
mellyre hatalmasb
mene gyorsan el
,
keze
_,
szíve buzogván.
Kit hogy' rettenetes Viddin megláta fehérl Jó paripán tisztes komoly arczczal jni, csatáit
Szüntetvén
elejébe került
j
,
's
illy szózatot ejte
:
„Bajnok üreg, téged mi veszély hoz élmbe halandót? Véled-e, hogy, mig ers bárdod közelíthet
Dárdám' vége henyél,
St mondom,
fejedet
's
nem
ha talán háromszoros
dünti
,
ül
nagy
homályba?
életet élnél,
mindenikén két ember' szelleme volna
'S élted'
Mégis elzném azt az üres levegbe
Hozzám
,
's
elbb
s
mint
érne vasad, porrá töredezve hevernél/'
így szólott; de amaz hallgatva közelgete búsan,
Es neki
vitte szekerczéjét
Megcsattant villám
Hátrább
állt
melly mint az egekben
fénylett rontásra emelten.
,
Viddin
,
,
"s
kétszer rá sujta halálos
Dárdával, kétszer leveré azt isten; azonban Osz Und
a'
bolgár' sisakát
megvágta legottan j
Es küls lapját lebasitá. Mellyre boszúsan Hátrált
a'
bolgár
,
's
iszonyúbban emelte az élet
Veszteget dárdát. Az, mint magas éktelen árbocz,
Zúgva
leszállt
Undnak süvegére;
de onnan
is
a'
nagy
;
Isten'
ers keze
Und
mikor
,
Megrettent
:
a'
vissza veté
földbe szegezte.
a'
's
nagy ütést hallá lesuhanni
nem merte
's
elbb gúnyolt) másodszor
(kit
, ;, ,
szivében
,
Viddin hogy látta ertlen ütését
Mérgében megrázkódott,
Hogy
,
,
Káromkodva vévé
dárdáját
3
bevárni,
vágja sisakját.
és tova zúgott
;
Barnuló katonái nyomát zavarodva követték
Und
pedig elpusztult sorait meg' helyre javítá
trte
'S a' bolgár népnek bátrabban
De
s
csapásit.
Viddin Kadosának ers népére csapott most
'S ott
hamar Ómba'
megtörte halálos ütéssel*
fejét
Mellben üté Villant
hogy azonnal
,
földre hanyatlott*
Rajta nagyot zörrent megütdött pajzsa vasával Ifjú
Csombornak sem szánta meg
élte'
Ez legelször most kezdett harczolni Reggeli tiszta sugár
De hamar 'S
t
Szinte
a'
's
miként
a'
tündöklött gyenge korában.
,
ölni tanult kezein vér kezde lefolyni
rettenetes bolgárhoz vitte halála.
midn
leütötte Hibót harmadszori sulylyal
Rá jve nagy Viddin, Akkor
,
virágát:
's
alá hajlott feje^
Mégis ert
nyert
,
A' nagy Víddinnek
megsznt harcza
kezének.
másodszor elébe vetdött
és ,
's
megsujtá vak szeme' táján:
megvágta
,
de
nem
sebesíté
,
A' vas panczélon tompulván éle vasának.
Öt pedig
észre vévé
,
's a'
súlyos dárda' hegyével
Viddin megszúrá gyengén
lelt
tompora' táján
szbl
illy
gyászos szókra fakadván:
'S
monda, kevély
„Féreg, hát téged kétszer kellett-e megölnöm? 13 •
—
,
— Am
juj
bár tízszer, tízszer megrontom erdet.
De tudom, "S
sssshs
196
a' te
szemed nem fog már
tévelyg kesely temet
Szörnyen imígy szól
tz
de nemes
;
látni világot,
gyomrába,
el
lia
rád j."
gyújtja vitézl
Dalma' szivét, keser szavait nem hallja nyugodtan.
Mint lobogó
Rá zúg
,
's
mennyk
villámló karddal megvágja sisakját
Porba megy az "S
vagy mint düliüs étlen oroszlán
,
;
Dalmának
de utána lecseng
most látszott Viddin rettent képe
,
aczéla.
miként az
Égre borúit rémé, melly villáin, fergeteg ülvén
Mérges alakja köri, képét egyszerre kitolja, Es iszonyú szemmel letekint
világra;
a' földi
Így látszott Viddin, de hamar fölkapta sisakját;
Dalma pedig mint Hogy 'S
körmetlen
a'
Megfuta kard nélkül
fegyvert kapjon
,
agyatlan oroszlán
hátráló társait inté
's
,
nyomban
}
,
csak azt
Az pedig
a'
zé
,
,
"s
,
,
ersen
,
csak arra
dárdával ijesztvén
seregek közepett sík puszta
Jóval elbbre futott
Már
szóval
,
volt Viddin
mintha egyébbel már nem volna csatája
Zuga
,
;
mezben
csavarogva kerülte halálát.
ekkor Kadosával elállt az athénei bajnok
Távol egy alsíkon
hol csínos zöld sudarával
,
Két remeg level nyár köztt szép
szilfa
meg
'S változatos fejükön játékosan álla
virított a'
nap.
Mindenikét fegyverneke távolról léptetve követte.
Ott
a'
két nagy
Mint az
öl
er
villám
,
közel ért egymáshoz azonkép
melly messze
Végre nagyot lobban,
's
végig
,
,
borongva ködében
megy
az égi határon
,
,
,
,,
= Hol rohanása eltt
fut az
És mikor
a'
Ugy
dürög,
míg ríttak
,
éj,
*s
felhi setétség,
viharok hallgatnak alatta:
szörny rohanásra,
készültek ezek
Hallgata
=====
197
a'
,
nagy
csata'
's
körlök
hangja
de elsbb
;
Társához rohanó Kadosának ime' szava zengett:
„Már ha
vitéz elszánással vég bajra kijöttél,
Hadd halljam nevedet
Hogy ha
levághatlak
Fegyverein,
Vagy ha
mi
és
,
nemed' ágait avval
és
tudjam megmondani mit
,
jeles lehet
énnekem
és
,
Ezt monda
:
szemeim láthatnak
teszed azt
Halld nevemet,
's
,
én
Dolgoknak nyomait
,
,
A dlt
nevelt
,
nem
,
ott láttam az
is
nem
aggok.
si dicsség'
's
,
a'
el.
mind sorra mutatta
hadi lángot gyujta szivemben.
,
's
ha henyén mozdúla kezemben
nyomban mutatá emlékeit elhunyt
kiket
,
zöm az elmúlt
kardot, hogy víni tanuljak.
és
Fs .maga fárasztott
,
's
sein avult hírökre
,
sírköveket,
sinknek
hadunknak,
Marathón' mezején hadi szikra fogott
Ott ada kopját,
A' fegyver
:
nagy atyámat bíbor ölelte
Ottan atyám, mikor izmosodám 1
forr harcza
erre
röviden nemzetségemnek utóját.
F nembl vagyok
és
verfényt."
tudni elannyira lángolsz
Mint mondják; de homály van ezen,
Honijait
utánam.
lesz
mig porba nem esnek
tiszta
hogy míg
De ha
Szóval vesztesz idt.
Engem Athéné
isten
amaz szomorún így válaszol
de
„Nem bölcsen
,
,
tett
halálod.
vagyok, hogy tudd mi dics
ki
A' ki megöl. Noha nem hiszem azt
Karjaim
a' te
engem kezeiddel alázna meg
talán
Megmondom
görög
,
diadal nagy hírre vezérlett
.
.
,
!
Hej
magyar
!
a' ki
,
A' nagy athénei nép
Ehhez
ma
inelly
,
elbb büszkén Marathonra nem
,
,
lenézett
volt szívére hasonló
vitéz hadatoknak eltte
veszend.
Tíz ezer ott száz ezredeket meghajta vasával, 'S szárazon
zte dicsn
és vizén
,
Most Marathón' mezején 'S régi dicsségét
A' falak, és
De
te
Vagy hogy
is
hogy
,
azóta
Nem
,
ledlvén
engem rémítve megzhetsz
,
,
kit
hölgyül gyenge korában
ki sirathasson, nincs
retteg Schedios
,
többé senki,
els
erre
,
"s
is."
imígy szólt
,,Oh bajnok boldogtalanul maradál te az
Napjaiban
tled
se'
ha ezer villámmal omolsz
Dárdával rohanó nagy Kadosa
Hogy ne
él.
sirjába nyugonni.
örömét elzárta szivemnek örökre.
's
,
honni szerencse.
*s
végs nyavalyában atyám
egyedül
's
,
az ártatlan Theodósia meghala
,
Szültével
Most
azért
tudom letevék
,
Lánya Lisandernek, Vettem
Athéné
birja
vissza ragad valamelly kéj
Nincs rokonom
Azt
liatalin.it.
benne lakók' erkölcse bomolván.
a'
ne hidd
nem
persa
a'
gyávák' nemzete tévelyg,
a'
élet'
gonoszul pusztán hagya csalfa szerencséd
legyen
,
ki örülhessen
ha hazádba jutandasz
,
Vagy ki halálod után teremidben sirva fakadjon. Engem ers Isten kegyesen letekintve megáldott.
De
halld
meg nemem'
Hajdan Etel mellett
könny
Széplakon
élt egyedül
Ott közel
a'
zgó
ágazatit
,
ösmerj
's
meg
egészen.
elméje' tanácsán
gyönyör Nemibonta
Gyakran egész napokon vadat
ze
sokáig.
ruhában
liget' alján férfi ,
gyakorta csatába
,
,
;
=
199
Ment ragyogó szép fegyverben Mint lobogó vad láng,
Er
A' viadalmas
"s
.
,
's
fenn csilloga kardja
,
bús harcza' veszélyeit zte,
szép termetes égbeli tündér
,
:
Üt minden nyomain követé
látatlan alakban
,
,
'S titkon emelt sóhajtással sugdosta szerelmét.
Nem
hajlott
a'
szz
de szivét elfogta
,
Az el
'S látni kívánta hivét.
Vette nyilát
futott 's
,
,
a' férfias
arczot utálván
;
hs
a'
esthajnali csillag
;
tündér rá hozta az éjnek alakját,
a'
És beborult
,
az ijedt vadakat kergette napestig.
Már magasan föltnt
De hamar
jütt díszes alakban
mosolyogva közelgete hozzá
'S csábító képpel
De Nemibonta
tndés s
a' táj
,
a'
*s
szz megtévede
rajta.
így mikoron tova bujdosnék, megláta ragyogni
Egy siet
lánykát
ki fejével
,
Csillagot ingatván szabadon
Ehhez az
Vígy haza, Ekkor
Er
's
_,
's
Mahamisnak mondanak engem ,
éj'
De
,
ha mit én kérek , szándékod
Jer
,
haza viszlek
Széplakon
a'
csillagot ingatsz,
jegyesemnek szedni virágot.
Megtérek tüstént föltenni az
,
szólt:
mint gyenge leány, mosolyogva imígy szólt
ide szállottam
így szólott
bajos úton.
mit kérsz, szándékom tartja megadni."
„A' hold' lánya vagyok,
Most
a'
dics fejeden szép
a' ki a'
mene
gyönyör Nemíbonta imígy
elfáradt
„Eg' szüze,
gyenge sugarú
's
,
's
koszorúját. tartja
megkoszorúzlak az
csalfán rá tette az
szznek már
éj'
éji
virággal."
koszorúját.
égett keble,
Sajdító szívvel leborult, és
megadni
's
szerelmet
monda rebegve:
Ég' szüze oh könyörülj
De amaz
ellenzé
Mint tündér
Ettl
ifjú
,
vedd
el
az
szerelemmel hajla ölébe.
Elmét
,
Almostól eiedett a' A' ki ell csattog
,
meghalt heves
's
,
piros ajkú leánykát
,
hadat
z
gyz
párduczos Árpád,
's
,
kit
bátor Ügeknek
Alpárt rettenti hadával.
hínak Kadosának
,
ntl
's
nyalka Zoárdot.
'S
mink, mint fergetegek
'S
messze seregbontó kezeinkben villog
Van ?
járunk
?
a'
mezben,
puszta
ül
vas.
pedig egy hölgyem, deli tiszta tekintet Jóla
S anyja* köri
játszó kis
Kik Csepel' árnyai küztt
Várnak emelt karral,
De
korában.
ifjú
Más részrl engem nemzett Hülek Esztora
Engem
fut
Lát,
's
idnk ,
"s
gyermekem,
nem
szóval tübbé
igazán vet sort
a'
Jütt hatalommal az is,
Schedios
,
's
zengnek utánam.
tartalak
:
ott fenn
"s
Mint tengeri szélvész,
fenn villoga, csattoga kardja, elütni csapásit.
most össze csatolván
kezeit
Rettentn lecsap arcza
Hs
dalt
nagy hadak' istene; víjunk!"
gyzé Kadosának
Kadosa öldökl
,
Alember,
ékes
zúgó nagy duna' partján
a'
szomorú
így szólván neki vitte vasát.
Mégis alig
!"'
most vissza cserélve alakját,
,
Almost
,
koszorúját
éj'
*s
szülte szelíd
szüle
vedd
:
,
'S szép arczú Hüleket
Elme
=
200
-
,
felé
;
nagy gyorsan elugrik
ellent tartván kikerüli halálát.
A' mint félre szökik
,
megakad bal lába
Ottan hirtelenül dlt testét talpra
s
s
,
lebotlik.
segíti,
'S bántott erdeiként iszouyítóbb arczczal
el
Kettztetve hevét, és kett/.lctve csapásit.
áll,
; .
,
—— De
ers
az
ifjú
Képe eltt A' sisak
Nem
is
201
iszonyúbban nyomja
él
villog gonosz ,
zörög
pánczél
a'
trhette tovább
A' nyilazó Phaeton
Gyors nyilat indított
,
kardja: megindul ,
's
vas rongyai hullnak.
harczot nézni lovásza
e'
a'
's
,
szünetlen
,
szívós hangos idegrl
Kadosát
leterítni
remélvén
,
És rövidíteni ütközetét viadalmas urának. Elröppent
Épen A'
a'
nyíl; de hibásan vette irányát.
emelte kezét Schedios,
vessz berohant
,
Arczai 'S
,
's
bven
szívét megjárta hegyé\el.
's
hs
Ott tüstént lehajolt
hogy hóna kinyiiván
karja^
melle szorult;
a'
vér pedig omla sebébl
nagy testén
alá folya
homályba borultak
,
_,
'sszép fegyvere' színén.
A' boldogtalanul nyilazó maga gyilkos aczéllal
Dúla
Már
saját kebelén
's
,
leborúla urának eltte.
ekkor Scbediost az
Lábáról
,
Kadosa
vissza riadt,
Látván
a'
"s
er
elhagyta, lerogygyant
nagyokat csörrent vas fegyvere testén 's
,
mint bálvány, álla helyében.
görögöt méltatlan harczczal elesni,
És fájdalmai köztt fetrengeni vére' tavában,
Könnyre fakadt,
hidegült Jbbbját megfogva imígy szólt:
*s
,,lgy kellett neked,
A' reszketve
jöv
Ám
illy
ha reád
oh méltó jobb harczra
,
kiveszned?
nyílnak gonosz éle ledöntött.
vég vala rendeltetve , borulj
'S istenedet
vérz sziwel
Mink ugyan
a'
.
le
szólítva köszöntsed.
dalban híredre dicséretet osztunk
Mert bátor szüvedet tisztelnünk Elmondjuk, kezed
is
illik
;
azonban
mint birta halálos aczélát,
,
,
202
i
Mint ragyogál az ers napként
Most pedig
i
csatatéri
mezkön
hitlen katonának vesszeje ölt
a'
,
meg,
*S bajvisel fejedet gonoszul a' földig alázta."
így szólott
Szép szavait
Kadosa 'S a'
amaz meg nem hallhatta utósó
de
;
szomorú
's
,
lelkét az egekbe bocsátá,
lóra szükik dárdát markolva kezébe,
mint rettenetes képpel megy vissza serényen
,
Látja zavart seregét gyengébb csapatokra bomolni, Látja futó Dalmát dühödött Viddinnek elütte.
Ekkoron *S
a"
kinyugodt paripát meghajtja vasával, 1
megy mint
fergetegek' szárnyán a
Melly tör, emel, vagyaláz,
Ugy megyén
ez
öl
az
's
,
's
gyilkos
erszak
,
mindent fülforgat irtában:
seregek' közepébe csapódik.
Ott az ers Lirmeg csikorogva visz ellene dárdát,
De rohanó Kadosát 'S
nem
ki
homloka megtörvén
Kármeli
,
Radováz
és
'S a' kik elébe
Mind leborul \iddin
is
a'
's
rohannak
kesern
's
,
,
,
Most valamint
,
;
lehajlik eltte
,
velejét vérével elönti.
Hadováznak vad ,
fia
Rollán,
az utat elállni akarván a'
szörny romlást
Dalmát hagyja
állja
,
földet rágva halódik.
közeledni gyanítván,
kinyúlt dárdával elébe vetdik.
forró
Lybiának puszta határin
Össze megy életöl agyarakkal két fene állat,
Ugy rohan
a'
két
hs
egymást pusztítani. Elsbb
Kadosa messze vetett karral mellére irányoz El sem véti, födött mellén megzörren az
Dárda, paizst tör,
's
éles
nagy pánczélát bontja hegyével
Ellensége pedig szintekkor eléri hatalmas
i
:
—í~ Megszegi köntöseit,
De
Viddin
Nem
mikor
,
tarthatta
Kadosa lt
;
3
a'
vas Kadosa jobbján
megtördeli oldala' csontját.
's
nagy ütés mellére leszállott,
a'
magát
leesett csörrenve lováról.
,
de sebét szörnyen fájlalta
Karjával dárdája legott
Viddin megdöbbent
új
nem
nem
érte seb. így 5
felejté
vérz Kadosát megvíni
,
halálra.
Amos buzogányos Iparral rettent Dalma, kik tet
ott termett
fegyverben
lelankadt
vesztve megállott.
Melle szorulását hamar ébredt lelke
Es
's
földre lehajlott.
a'
Földre borulta után erejét
Ekkoron
,
nagy pajzsa kihulla kezébl
,
'S a' vas megromlott mellén, de
'S vissza rohant
,
=
203
Dárdájával emezt. Bemegy
, ,
,
Hármas erszakkal leverek viadalmas
urokról.
Ott ismét véres harcz támada közttök. az álló Bolgárok
Dalma
,
's
rohanó magyarok vetekedve csatázván
;
pedig nagy brpaizsát mellére borítván,
A' seregek köztt vitt
öldökl kardja' vasával
's
,
Vissza csapott gyakran
,
's
mint
könny sólyom
,
azonnal
Elvessze Viddin ell fiatalkorú jó lova' hátán.
Óva
csatázott
már
Meglévén szaggatva
nagy bolgár
a' ,
's
föd nagy
E' közben fejedelmi Zalánt Illy
is
!
minket
ersen
pajzsa hibázván.
lángfürtii
keser szókkal feddleg harczra
„Fejedelem
,
tüzelte
te talán csak nézni
'S fegyvereink' fényét
Preheszka,
hozál ki
mutogatni, holottan az ádáz
Harcz már rég kevereg, Jer, vagy ugyan többé
's
ezereknek hozza halálát,
nem várok semmi
vezérre.
,, ,
=
=====
204
'S elrohanok valamerre szivem
Szükségem sincsen népedre Így szólott,
Gyermeki,
's
Erre pedig fejedelmi Zalán
'S
hogy fejedelmed alább
Ain legyen
En ugyan
De
szózatot ejte: csatázni Preheszka
;
tiltott
,
mondotta
's
,
népe nyomul tát
's
csatatért távolról nézve kerüljem.
a'
Dárdáját lassúdni;., megyek, kell is
,
és villám
így szólott, 'S
t már?
vitézi szavával
Most rohanó népét látom keveredni,
Jer te
tiszteled
hadakat nem akartam nyugva követni,
liogy mig fenn rezeg dárdáját 3
Láthatom
nem
szállott,
Ínségem' poharát kiürítem egészen.
a'
Viddin
harczokra sugárzott.
a*
illy
keser szókkal kívánsz-e
,,llly
,
visz.
kövessen."
a' ki
vele^ mint medvék' barlangja, morogtak
apró lángszemük
's
valamerre szemem
,
van
;
,
's
kardoddal nyisd
keseredve legott
a'
hanyatló
's
mennem meg
zajba
utána.
az utat."
merle
most az egész síkon szörny rohanással az egymást
Öldökl népek szemközt rivaduzva rohantak.
Ment
fejedelmi Zalán
,
's
ellenben népe Zoárdnak
;
Ossa vidéki Philó szeinköztt vala istenes Unddal.
Két részrl pedig 'S a' széllel
Keltek
Reng
el,
bolgárok'
csillaga
's
egyszerre, miként
,
a' felleg'
esése,
dárdákkal harczos magyarokra rohantak. és föld
,
és
messze morogtak az öblök.
most iszonyú képpel Ármány
'S a'
Viddin
rohanó Henn.es veszedelmes ervel
Hangzott ég, 'S
a"
mint hozta setét népét,
a'
is
elkele újra
síkra leszállván,
*S ellene szikrázó kardját nyújtotta Hadisten,
,,,
—_.
^=^
205
remegtek alatta,
Megmozdult
a' föl d ^
'S a' daliák'
képén iszonyító sárga halál
Oh most
villanj
sziklái
meg
íilt.
rejtett liadi szikra
szememnek
,
Melly nagy századokon mélyen slyedve borongasz Villanj
meg
,
's
láttasd hárczát két isteni karnak
Hogy kaczagányos Étét megtartá
Ármány megdühödött
,
kardja Hadúrnak
titkon forralta boszi'iját
's
Most halván
a'
Dárdáját,
*s
barlangjából dörmölve megindult.
Nem
még soha rettentbb
vala
—
!
hús diadalt
fölkapta halálos
,
,
nem kárhozatosb még-
Mátra' nehéz ormát fölütötte ropogva fejével. Feigetegek voltak zúgó nagy szárnyai
Emberev
,
képe
sárkány. Így jött vagy mászva, holottan
A' föld megslyedt nyomain Fölkele
;
's
Benn pedig Hánykódván
,
vagy szárnya suhogván
vérlángú taraját magas égig emelte.
ég ,
gyomrában nagy sziklahasábok
mereven vas tagjai össze csörögtek
;
Jobbik körmében felleg dárdája világolt Így fölemelkedvén , már szinte Hadúrhoz elére
De mikor
,
az villám kardját csattogva lenyujtá,
Vissza esett, és mászva futott
Mint valamelly nagy bérez Orjás képében vele volt
Megnehezült Átok A' növevényes föld
a'
,
a'
földön elbbre
melly
Félelem
,
és a'
melly hogy' mene
,
,
Nagy vala mindkett
's ,
fa
,
_,
sík földre leomlik.
a'
,
messze kiszáradt
virág meghervada utján.
de nagyobb
a'
Félelem. Ennek
Árnyékként egekig nyúlt vékony termete. Sápadt, Es beesett arczán borzasztó álmok ülének
;
— "" Mert
nem
latszatján kül r
Lábai ingadozók, Így volt
a'
s
—
206
, ,
, ,
-
semmi valóság*
volt rajt'
magasabbak az ormi fényüknél.
síkon, sokszor bujdosni szokása,
Hol hamar Alpárnak megjárván néma határit
baromrüket
Pórokat
,
Most
hadba vegyült
a'
és fiatal
'S ellenségei
éjjel ijesztett.
nagy kísértetes árnyék,
e'
Alpárnak rettegve kerülték.
Életül szemmel ment lassan utána az Átok. A' vezetk' bátor szavait megnyomta szavával
Melly fene torkából mélyen hangzik vala Hasztalanul riadoz kürtüd
Nem
hallják hangját, és
Mindent eltemet
J
Zrzavar
az
Arnyékkép
,
Lehel
,
nem buzdulnak
Fél ló
is.
fél
^
's
tompán
ember
,
Átok.
ertlen
magyarok
a*
,
utána.
és leszorít a' szörnyeteg
de vezérképen futos
;
,
,
hadak immár
a'
küztt.
Ölnyi vasas buzogányt forgat zuhogatva kezében,
Durva
fején borzas süveget visel
Benne hazugsággal folyvást küzd Nyelve csalást
Tétova,
z,
árúi.
:
s
így jár
daru tollat
és
,
,
Yeszt az igazság.
's
a' szittya
seregben
biztat, rémít, és ösztönöz} erre
A' sereg oszlani kezd, sorai szakadozva
Így
a'
"S a'
De
többi gonosz csapat
is
bomolnak s
keveregve kiszállott
rohanó hsnek remegett markában aczéla.
közelíte
Szikrázott
Hadúr,
's
megvágta hatalmasan Ármányt.
kard
a*
mint lemerle nyakába
a'
,
,
És rengett az egész környék.
Amaz ördög ervel
Tagjait össze szedé ismét
még
"S
mintha heves déltl
,
's
álla
szájt nyitna
ersen.
vad éjszakig
a'
föld,
,
==
,
,
,,
=====
207
És azon örvényes torkokkal üvöltene, bgne,
Úgy bgött
az egész levegt
's
,
bgése
betöllé.
Másodszor köddárdáját szét verte Hadisten 'S hasztalanul ismét vagdosta
Össze bomolt,
Termete.
hogy össze bomoljon
,
és lijra fölálla
keményen.
Rettenetes csörgést tettek vas tagjai, szája
Folyvást zuga
,
Ekkoron
ers
'S
Isten
's
messze kinyúlt
Ott
magyar hadakat rémíte szavával. kardját hüvelyébe taszítá
markát viharos Tátrára vetette.
's
,
nagy sziklát csikorogva kitörte tövébl,
a'
Es emelé magasan
mint szinte az
,
Fénylenek éjenként
,
Rettenetes karját
's
,
Rém
Röpdöse már
a'
De mikor
nagy
a'
Földbe lapult,
's
onnan pedig egyben ereszté
Ármányt megütötte kövével. ,
's
szirt
körmét Istenre mereszté roppanva
alatt
Ármány' vas
a'
föld
is
,
's
,
tiporta boszúsan.
's
tagjai össze szakadtak,
Széllel gördültek töredéki
Ingott
leszálla fejére
iszonyú torkán morgás a megállott.
A* hadak' istene most rá hága
Lába
égi kaszások
;
de nyögve
,
remegve
két sarkai össze ropogtak.
A' Rémet pedig elhagyták gyors szárnyai. Eldlt Isten alatt bérezés nagy termete. Félelem,
*S társaik Isten eltt mindnyáján
Átok
,
omolva futottak,
legutól iszonyú kinnal terhelve megindult, 'S vissza röpült egyedül
Isten 'S
is a'
nyomorult rósz lelke pokolra.
harezok' mezejét elhagyta serényen
ment ragyogó diadalmával hév
déli
Ott fényes kapuját kinyiták magas
égi
napon
túl.
leányok,
— Megtrlek
ü
pedig
De nem Víg
kezeit,
a'
r ,
izzadt szép homloka' térét,
's
kékes fellegre bocsátván
,
mostan az ég
'S lassan zenge
Ezrede
s
-
nagy fegyvereket villogni hagyá még,
csattogatá
lett
208
hs
kürl
boltját
,
a'
szell játszott
Csak maga küzdött
a'
nem vonta be felh
,
forgó többi világok' a'
nyomorú
nap' sugarával. föld
,
rajta
halandó
Emberek egymáshoz gyilkos viadallal omolván. Csak maga nem nyugodott, A' kiket
szült, és
Nem
táplált egyiránt.
Most
,
's
's fijait
keseredve viselte,
kebelébl fényre bocsátván,
Gzölg
vérüket itta
fölszáguldott pora lett temetje sokaknak,
,
,
,
209
KILENCZEDIK ÉNEK. VJTyászos az ütközetek' folyaniatja. Halálos erszak
kemény
Járja
Benne
sorait
vitéz seregek
,
's
ordító fergetegekként
mind vesztig emésztik
Hangjától iszonyút csendül 'S
kedvetül
Bár 'S
,
egymást.
el
kényre szokott fül
a'
vérképeinek látása
's
,
kietlen.
nap delel sugarát megelzze világgal
a'
könny
Küzdk'
sebességgel
,
míg
a'
harcz' vészeit és a'
tetteiket híven kíséri dalával
Fárad az elme
;
de
k
nem
el
fáradva dicsség'
Vérbe borúit mezején hadakoztak urára hanyatló Alp árnak 'S a' ki
Oh
rád
,
,
büszke Philó
vadabb vagy még
,
,
Ármány
rád szívtelen
tereád
,
ha talán vagytok, kik meghallgattatok eddig,
El ne ijedjetek,
a'
hadakat
nem folytatom
Párduczos Árpádnak mint romlott nemzete
én most.
míglen
,
Kardja Hadistennek gonosz Ármányt meg nem alázá, 'S a' búsult daliák' harczát
nem mondom
el
;
innen
Bodrogköz' csendes szigetébe kívánkozik elmém. Puszta az
Nem
:
al
mezején nem hallatik édes enyelgés
dobog emberi
láb.
Ormán bús
szellet
üvöltöz,
Es megürült hajléki világtalan állnak az éjben. //.
,
nagy haemosi Viddin.
14
,
Hol Huba
fürge Bodor
,
,
hol vaunak Hajna Étével
,
?
Kérdezitek; mert messze hagyám kétségesen ket.
Hol van gyenge Szümér? Hadrontó Tüzima hol van?
Elmondom
megeredt szavaimnak szünete
"s
,
Mig nem hirdetek Kedvesek
k
nekem
Szz
hajadon
Mert
te
,
is
midn nyugszom
Es köszönöd
hogy szz
,
Édes szózatokat mondék A**
ki
erre nagy
Ezt köszönöd
's
,
Biboros ajkaidat
Ekkoron
a'
,
,
Dél' völgyében
te
fkép
,
hitet álmomhoz
,
's
harczban
,
is
eljsz
könyörül
kaczagányos Étérl ,
szépségre legels.
füleim lágy hangidat érzik.
's
,
az
égbl
;
szivem* titkának régi hazája is
tüzes
illy
a'
,
szép szeme. Rajtam
lány'
de megöl ragyogó sugarával utóbb
Szakadár hogy Hajna után mind hasztalanul
sz Huba
szendergett
Gyermeki össze vetett
is.
így? ... Megtérek Hajna. tehozzád.
Vissza került szomorú lépéssel az
Ott még
fejjel
,
és
éji
járt
tanyához.
nyugtos ölében
szép álmot aludtak,
S alva köri fekvék tetemét bús gyenge cselédek.
Erre hogy ért Szakadár
,
el
nem
hallgathata
,
mélyen
Vette sóhajtását,
"s
így
monda
„Alhatol oh Huba
?
St
alszol feledékeny eszeddel.
Nem
,
szke hajadról
's
ekkor látom megnyílni szelíden
Vagy hova vesztemel
'
,
gyanánt szállott szem' tiszta világát.
Délnek völgye
H
,
ajakidról
havazó karokat uieglátoin
Isteni szikra
Nem
a'
,
urairól.
kedves vagy Hajna
,
lesz
szke fodorhaju lánya Hubának;
szép
3
örömet Bodrogköz'
új
nem
keserves ajakkal:
kérded többé, hol van deli Hajna; de kelj fül,
;
1
Lásd
hogy reggeledik
,
Szólt, és fölrázá.
==
211
Hajnának reggele nincsen."
"s
,
Kelé az,
's
hallotta beszédét.
És álmos kezeit Hajnának utána vetette. Hajnát nem, de
Még
nem
is
leié két
gyermekit alva ölében.
vala most lelkének búja emészt.
égbl
Sejtve, hogy
jött, hitt a'
Lassan elindítá magzatjait,
és
magas álomi képnek.
bizakodván,
Egi remény' hangján szólott vala gyenge szivükhöz,
Es azok elhitték szavait, szaladoztak utána.
Ü
pedig
gondos Szakadárral elre sietvén
a'
,
Messze ható szemeit hevesen járatta tanyáján.
Már oda
Epén vala mindene. A' dühös
ért.
Vad rohanásában
al
nép
kikerülte lakása' határit.
Mindene vissza került
maga Hajna hibáza közlök.
,
r
Újra nagy aggodalom szállott lelkébe Hubának
Nem ,,
nyugovék
,
hanem
a'
környéket messze bejára.
Hajna hová tntél ?" monda. ,jDeli Hajna
Kis Bodor
Nem jve
és a'
,
az
de kik
;
A' láz pórok eltt Jött nagy
Végtire,
Elem
's
Mint melly Olly vala
Nem
,
,
a'
srben ,
szikla' felét az ,
balról
zajgottak utána.
rejtve
hadrontó
maradtak
Tzima
eljött
,
id' vas karja letörte
meg lévén termete éj
és karján.
,
rontva.
üle fényén! bal szeme; képe
fele a' dárdától össze zúzódott.
tetemén látszott csak ,
's
ösmert hangjára kijöttek.
Csákány
látszott, örök
Vállain
,
szörny kezét nyujtá keseredve Hubának.
Fél vala csak
Még
gyenge Szömér
!" kiálták
er
,
A' pórokat
és szikla szabású
maga
kétszer
14 *
,
—
212
,,
t
Vissza véré hajlékától. Harmadszor ellük
Nem
gyáván j gyilkos karral hátrála, levervén
Négy hegyi pásztort, Most
is
nem
jött
Gond bágyaszt Mint
;
kik bizakodva rohantak utána.
mint
,
ki az ellenség'
volt kápa fején
Ugy jve
,
és
Majd hogy "S
szemmel
fél
is
Huba
puszta lapályra.
a'
társához
köny omla szemébl,
_,
zordon ers ajakán iszonyún illy szózatot
,,Haj
!
Huba még mi
ejte
's
nincsen nyugodalma fejünknek?
Hajdan azért gyztünk Almosnak
idétte Kiónál
És Munkácsot azért, csak azért nyerhettük
Hogy buta pórok eltt
.
nem
hs
el
seregeknek eltte
;
a'
napot
is
Félre henyélni jövék
,
;
magam
De
hiszen
vasat elbírom én
a'
Egy
fiam
,
tíz
is.
még,
rétü paizszsal itt is.
Fiam elhordozta magával,
elmaradott harczában örökre.
és vele
Boldog! hantja fölött elmennek az
Megrázzák füveit
bánom,
ölébl
egy sereget, jjön bár, fölverek
nincs fegyverem
de
a'
tábor'
;
de
nem
t a'
esti
sír'
,
I
orcza,
mellyben
El, csak volna az érez dárdát
És
Ungot,
napfényt nézni ne merjünk
és
Gylölöm életemet, nem, hogy csúffá lön ez Sem, hogy bal szememet komor éjszaka rejti Átkozom
:
gonosz, mi csapás van hátra? nagy ádáz
Harczokat eltrtünk,
Bújuk az erdketj,
,
ölne.
de halálos szálfa kezében.
;
komoran nézett
elért
vagy ijeszt
,
jüvetét óhajtja szivében
"S mostani kényesedett fiakat
Nem
bú
a' kit
haragos lépéssel jött le hegyérl
fuvalmak
fenekében.
Apjának nincs enyhelye még, Vénsége' utóján
,
,
;
213
semmije, semmije sincsen!
DiílL hajlékában nincs
'S szült fürtéivel szabadon csapodárkodik a
Elvégzé.
Amaz
1
szomorún így monda viszontag
's
,
Romiunk már nagyon
,,
szél.'
hegyhátnak végi lakója
a'
Megbúsult szavain
1
oh bajtársain
,
,
Tzima
,
:
romiunk
,
S nem maradott egyebünk lemen napjainkra panasznál Mégis melly bajokat mondasz terhedre
Több
az
enyém százszor, keserbb fájdalma szivemnek.
Vagy mi az,
St
mi reád jöhet s
a'
halnod sem gyáván
A' pórok karodat
Es ha ledltél 5
,
Kelj föl
nincs
,
Nem
birom
is
a'
,
te ledlhess. :
férjnek keze fekszik ölemben.''
omoljon,
borzadva kerüljön az éjben... 's
,
dárdát
is
kínomra marad meg az
kell.
fbb örömem,
Hasztalanul jövök közelít
el
j
el
Hajnám
élet.
,
kifutok keseredve lakomból.
3
futnom
Éjszaki honnjából
Nem
Iszonyodva tekintik
er kell hogy
ezerek köztt voltam karra legels
Magzatimért Szebbiké,
több volna halálnál?
ki reád félhalva
a"*
többszörte halok
elbb
és
nincs ki utánad sirva kiáltsa
,
A' kit szellemed
A' ki
kell.
nagy
's
,
apám! ocsmány
Nincs illyen
Én
azoknál
,
a'
Es még
is
azoknak
kimarad tévedve nyomomból. kellemes Alom.
tündér képének utána. ,
Hajnának nyomdoka sincsen
,
'S a' heves aggodalom' nyilalásai ölnek el értté."
Jól el sem' végzé
,
hogy nagy dobogási
Pór csapatok jöttek több részrl Össze futott
a'
két gyermek.
Mint az ers kszál
,
,
robajjal'
mellyre sikoltva
Maga Tzima
semmit sem
állott
féltve helyében
,
,
hová üssön
'S néze
Nem
késett sok idt. Melly nép inár legküzeleLb
Arra rohant, ?J
,
,
fülkelt a' szálfa kezével.
"s
,
:
:
jött
zivatar' hangján ordíta elébe:
's
Haj hiszen ezt vártain !
Szíves imádságom
Meglátlak most ,
,
por' férgei
hogy nappal
,
még
lássalak
látásomat
's e'
,
el
csak ez egy volt
,
íme
sem eresztem
Sorra kemény áldást mondok fejetekre botommal." ;
Bodrogköz
tele lett pórral
'S
hogy
látá
Gyermekit,
,
,
's
Huba küzbe
semmi segéd
nincs
még ép
és kardját
Rejtve maradt kebelén 'S
Azonban
de azok zavarogva megálltak.
így szólott
úgy mutatá képét
tép
,
szorúla.
bíztatta szorongó
baljába szoritá.
gyötrelme szivének
,
valamint mikor ezrek eltt
,
a'
Vér' mezején Susadal' fejedelmit verte Riónál.
Ehhez
kora, és atya léte nagyítá
tiszteletes
vele Csákány, és
Elem
Bánthatlanságát
;
Mint hegyen
rég múlt századnak tölgyei állnak
Villámot
,
a'
's
zivatart elvárván bátran
,
ott volt.
azonban
Illattal visels ibolyák nyílnak ki töveiknél 'S a' fiatal tölgyek
Úgy
a' régi csaták'
meg sem rendülnek
gyzi
alattok
hatalmasan álltak
A' két gyenge köri, várván az erszakot.
Es ha
Ellenségben szív^ ha kegyesség volna parasztban,
Megsznnek
vala itt; de doronggal, görbe kaszákkal
Jnek
's
azok
,
Szakadár csak alig tarthatja meg ket.
Szidva riasztva körül száguld,
Döfdösi
a'
's
kelevéze' hegyével
közelítket. Majd gyorsan odább áll,
'S vissza kerül ismét
,
's
rontóbban ereszti
ki karját.
,
Már
ötször szágulda körül,
Soknak vére lefolyt
Ekkor Csongorral Jött Ete
,
,
már Tzima' botján
hét élet alutt
's
;:
temet
közelített a'
el örökre.
had.
megmozdult rettent jobbja legottan.
's
A' ragyogó kardot markába ragadta; de elsbb Szolt szerelem' hangján
„Hajna
te, szép
Tégedet
,
örömem,
hegynek
a'
a'
szke fodorhaju lányhoz harcz' veszedelme ne érjen
a'
tetejére lovaddal eredj föl
,
'S várd be, inig a' környék' dúlói elesnek elttünk."
Még
el
sem végzé
Megmozgatta *S a' hegy'
,
fejét,
már Tomboli tudta mit mint
's
a' jó
legmagasabb tetejét Hajnával
Most ezek
Rá
a'
Arra rohant
szaladó népet hadakozni kövekkel. ;
de Étét szilajító gondjai vitték.
Mint melly villám
a'
Ugy mene szörny
sebességgel.
A' kiket ért,
Csak hamar itt,
a'
felht csattogva hasítja
élk, holtak
's
Csapdosta
,
,
tiporta
düledeztek eltte.
nagy tért befutá öldösve
,
zavarva.
majd meg amott csattant meg fegyvere
Harcz sem volt "S a'
,
látta ijeszt
szálfáját lezuhanni halálos ütéssel
pedig
Majd
,
elérte.
szigeten zajgó népségre ütöttek
a'
Es Csongor mene társaival, hol
Tziina'
érez
gondolat, úgy ment,
,
hanem
irtózat,
magas égbe
,
's
ez
kiáltás
rémülve futó pórok' veszedelme, halála.
Sokszor
,
kik szabados menedéket lelni reméltek
,
Vissza riasztattak rohanó kaczagányos Ététl, 'S nyögve el-elhaltak
O
pedig egyre véré
,
ha közel szágulda fejkhöz
ket
,
's
nem
lelte
nyugalmát.
már ,
,
:
=—Mint megyén
==
216
nyihogó ménesnek büszke csikósa
a'
Bogláros paripán lovait téríteni
Hs
Ete
,
úgy ment
;
mind üssze
a' szaladok' csapatit
's
,
terelte
Hogy
keze súlya alól csak egy ember' lelke se veszszen
A' ki
elbb számot nem adand kedvelteirl,
sz
Huba' életirl
Már
sokat egybe zavart
Össze rogyott
a'
,
ló
bodrogközi többi lakókról.
's
Ha Huba És az
huzamos futtában
öljelek el
veszni talált
's
alatta
,
,
,
hogy emészszem 's
is
's
lelketeket meg,
Bodrogköz' elbbi lakói ?" buta népek
De Hubát meglátva
,
's
a'
legottan
,
Hubának,
gyermekeket kebelére szorítá.
Ott az öreg bajnok nem örült még teljesen
,
és
már
Ajka kinyílt, hogy Hajna' baját panaszolja Étének
Az ,
t
megelzve imígy
.Hadban elszlt
Szüntesd
Akkor az
,
sz is
bajainknak vége szakadt már. lelkednek gondjait
:
ott áll
Hajna leányod."
fölemelte szemét, meglátta leányát; ,
's
;
ejtette beszédét
tetején egyedül deli
Elnémult örömén Csongor
hs
meg szomorú
A' hegynek
,
ragyogó kardot hüvelyébe taszítván,
a'
jobbját szívesen nyújtotta
társainak
pedig
még?
ragyogó kardot már fogta fejökre,
a'
vallják ki Hubát.
Öldökl
elére
így szolt keze, kardja mozogván:
;
Sznt dühe, 'S
hogy utószor
Nem értették de remegtenek a' öl ifjú' lábáboz sírva borultak.
Az pedig
Hogy
,
nyomorult férgek, ki hozott ide titeket
Vagy hogyan
Szóla.
kikhez
,
Mellyre vadabb lön még,
„Hah!
,
az
köszönettel Étére borúla.
elvégzé harczát, és sorra kötözte
,
,
—-eA' rabokat
Tomboli Es
a'
217
dúlás közben Hajnával alább jött,
begy' közepén leborúla egy almafa mellett.
Hajna
leszállt hószín lábával az ifjú füvekre
meg
deli
lány
,
's
,
dönt
"s
megörült
Jobban örült még 'S
ki balálos
,
a' szigetet, 's feje
Látta rohantában
A'
as-aa--
liogy több kárral ne jöbessenek ismét.
,
a'
És megörült Ete' látásán Járta
,
,
,
,
's
bajnoki karjakitetszett.
erejében az ifjút
's
elbámult szörny hatalmán.
hogy nyomban meglátta Hubát
gyenge Szómért,
's
fölkele
„Asszonyom!
bajokat kikerültük.
,
is
fürge Bodort kapcsolva kezéhez.
a'
Akkor Tomboli a'
4
ervel
és így szól vala
hozzá
:
Nincsen ezentúl,
A' ki reád haragos karját nyújthassa; de boldog Lészsz az ers' kebelén'
's
örömidnek napja soká
tart.
Mégis az elmúltról ha szivednek kedves az emlék Tartsd meg arany szálát
Szép dolog 'S
a'
még valahára
siralmasan
,
nap
Gyenge süvöltését,
délnek tájára lobogtasd.
's
Megjövök én délrl ,
a'
epedni
is
talán veszedelmed ijesztene: akkor
Megjövök én tüstént:
Ment közel
bús tündérfi' hajának.
szívnek boldogtalanért
Vedd azon emléket,
Monda
a'
szél, villám 's
és
elbb meg.
jön
biztos menedékre kiviszlek."
eltnt
alatt 's
nem
,
's
a'
híg levegben.
a'
nap hallotta uráért.
az egek' kis csillagi hallak
j
Hajna pedig szomorú hálával néze utána. Fényes aranyszálát piheg kebelébe bocsátá, 'S szánakodás' hangján illy szózatot
„Tégedet oh tündér
,
hogy menteni
ej te
szelíden:
földre leszálltai
,
, ,
218
ers
Elrontott az
Isten,
's
...
most szerte vetdvén,
A' nagy egek' színén lebdes szép tagjaid' árnya.
Szörny
végzetedért
'S gyenge az én
nem
panaszom napodat meg'
nemzd nem
Téged azért
könnye szememnek,
elég kis
vissza idézni.
lát tündökleni többé
nyújtja kezét, hogy
nem
Hajnali fényében, sem anyád
Bánatos orczádat harmattal mossa vidámmá.
Mégis enyészted után ha van árnyékodban
is
érzés
,
Lásd, hogy az emlékez lánynak, noha boldog' egészen Kedvese' karján
De
te vészeséért
Istene
Hogy
megtisztel néha siralma
is
,
—
engem sanyarítva ne büntess,
hsömnek! soha dél' fényes egét
én
nem kéltem
óhajtva,
tündér oda hagyja miattam
9
És gyermek korom' álmaival szívemre boruljon.
Nem
kértem
;
de nagyon kívántam
Hogy valahára ers
,
imádtalak értté
,
karral deli bajnok öleljen.
És magadad, Ete, hadzavaró
deli
bajnok ölelt meg.
Most mikoron boldog napjaimnak kelne világa A' boldogtalanért, hogy az értem romla, ne büntess,"
így végzé
Nem Arra
,
's
szemeit levoná
mulatott: szívét ,
a'
a'
kékes egekrl.
földhöz húzta szerelme
hol örvend képpel rá vár vala apja
*S a' kis testvérek
Büszke magas
,
hol
hs
Ete
teljes
,
,
erben
fejjel fölségesen álla közöttük.
Ment szaporán,
's
legelbb Bodor útját
Csókolták, karján csüggöttek
,
sirtak
,
állta Szömérrel,
örültek,
És atyjokra vivék. Az hogy kebelébe fogadta Épségén megörült,
's
örömét
illy
szóra fakasztá;
,
„Látom
,
kétségem sincs benne leányom
Szállt kezek ápoltak,
az
,
, ,,
égbl
az öreg katonára tekintvén
's
Égi Hadúr küldött tévelygésidre segédet.
Aldassék neve
Most
rám
sokszor
!
legfbbet
a'
ontotta kegyelmét
s
hogy téged vissza vezérlett
,
A' ki öregségem' napját föltartsa szemével,
ba
'S az
leszállt egykor, testvérinek anyja maradjon.''
Elvégzé az öregj
Megcsókolta kezét,
és
Mint csókolta elbb
,
Majd pedig elválván 'S állt mellette,
Áll
a'
Szz
völgyi virág,
Lombja közül Hajna
is
nem
'S
Egy
kedveze, szóla, mosolyga vala szólni
's
hs
a'
,
hogyan
feje ott a' fát
szép kerti fa mellett
rá hajlik az esti szelekkel.
's
pirosodva
hs'
a'
yala nyugta soká.
's
puhán ntt
kifejlik.
kebelére fejével,
A' mint már vissza ménének,
zte
boszúját.
síkon elesni Étének eltte,
fiját a'
Most meghúzta magát
t,
Vélte, talán
mosolygani kedve.
fzdött
gyengén megfekszi,
hja vesztett pór rejtekbl
Látta
,
karjára
fiatal
a' hajnallal
így hajlott
álma. Leánya
teljes lett
's
's
,
kopját vete rája boszúsan.
vagy lánykáját lelheti,
Lelke nyugodtabb
És ment
lesz.
a'
's
akkor
kopja suhogva
,
Vitte halálos erszakkal boldogtalan élét.
Észre vévé Ete
,
's
Hajnáját elvonta elle.
Gyilkos szer! hova indultál?
Termett
a' te
A' ki ha el
Jm
lemerül
vasad
nem a'
;
Nem
Hajna szivének
de halálul terme
ereszt
,
fija'
utján
lövdnek
nem megy
alunni.
kopja kemény fagyökérbe hegyével,
,
•""
220 És rezzenve megáll
Kedves
k szörny a'
Végs
dobogással messze szaladtak,
pór, mindig közelítve az ifjú,
szikla feküdt, szabadon
is
a'
slyedve
,
középen
,
futa nyugtalan észszel.
is
rettenetes sziklát meglátva sikoltott
Kit hogy hallá emez
Nem
ütésre.
indítá rohanó kaczagányos Étére.
A' gyors bajnok után Bodor
Most
riasztja,
oltalomul dühösen neki dlt az ers pór,
Es meg
Es
zi,
's
,
öldökl jobbját fölemelve halálos
Egy nagy
élet
Utána hevülten
lesz neki, és fut ijedve.
elbb
Jóval *S
Az
de az izmos pór fut.
;
Mint zúgó zivatar, fut lis Ete A' hegyen
'
,
az
es
futa, megtartá bajosan,
,
*s
más útnak
szakadt iszonyú robogással
a' szikla
Bokrokat
:
sziklának elle
az alsó
,
és fákat csikorogva lehordta
ereszté,
,
mély
inig a'
Völgybe legördülvén iszapos lágy földben elle. A' pór addig
elbb
kelé
,
és folytatta futását,
'S szinte elért a' hegy' tetejéig, hol feketéll
Rozzant vén sziklák oromul tornyozva
Nem
késett, a' sziklákat megmászta
Ott termett Ete 'S rajta
hs
,
,
"s
nem
Termete megroppant. Es
a'
esett le
Még
nagy kszál leszakadt
Halva marad nyomorult 'S a" tört
kdarabok
Nagy zavar
,
de jókor
lábát megfogta kezeivel
nagyot rántott. A' pór
Szálát ált öleié
;
fölálltak.
,
;
de
a'
nagy
egyszer húzta a'
,
a' szikla' kiálló
ertl
meg
a'
hs
,
pórra ropogva.
vérét velejével elöntvén
,
mellette zörögve futának.
aggodalom volt lenn
;
de elttök ezennel
i
Megjelenek Ete, Mellyre oszolt
"'S
fenn ült
*s
sz
Kedvre derültek az
daliák
kividámította
,
mert bajnak utána
;
Hadrontó Tüzima képét
Edesb a' lakozás. lehetett
állott vissza helyébe.
Huba' hajlékáboz elértek,
szomját hevenyében elüzé.
és
,
gyermek ük-ben.
a' kis
ürüm
s
,
sz
az
mindenik éhét
Mint
r
gond
a'
Már mindnyájan
221
......
Félre tévé nagy szálfáját
,
's
,
"s
haragja megenyhült.
szálfája helyett a'
nedv kupa
Sorba került ragyogó
forga kezében.
közben Huba szólította
Illy lakozás
és
fiját,
Hegyre futásáért így fedddék vele, mondván: ,,
Gyermekem
a'
te
idd nem
Ha
Oktalanul ne szaladj.
Nem
lesz
azon korban
,
jött el
,
a'
Odd magadat
Még
hogy
,
veszélybe
's a'
kengyelig érnek addig
:
bajtól, ne rohanj vesztednek elébe."
fiát
a'
te
korán elrontod erdet ,
hadakat bízvást megjárhatod
így feddette Síra
még
hol többnek kellene lenni.
Majd ha karod dárdát birhat, Lábaid
,
,
annak beborul vala képe.
's
dárdát
kengyelbe nem
nem
ér.
A' mint hozzá szólt
birják karjai,
De
örült neki
megijedt
,
a'
's
lába
Tüzima ,
*s
hítla.
gyermek elször
Zordon hangjától, késbb lábára fölüle,
szörny kezébl.
'S félve vévé kenyerét hadrontó
Csongor el kelé most véres
Kit hogy' láta Szömér
(Mert
,
feje'
's deli
könny
Hajna
,
sebével.
kötözni siettek.
illyen kezek ápolták a' bajnokot akkor.}
Hajna törölte sebét
,
's
vérét elmosta szelíden
,,
Ifjú arczairól, 'a a?
Szög haja' lágy Irt köte rá
,
sebrl
Karnak
a'
is
viadal' mezején
Még
,
ti
,
és
illetni 's
,
ersebb
elvárni veszélyes.
hozzájok nyájasan így szólt:
és
fodor liajn lány^
A' sebeket
gyenge Szömér
gyenge kezeknek alája,
a'
nem könny
Most csendes vala
„Szke
jött
bajnok megürle sebének
és a'
Es mosolyogva hajolt A' kit egyébként
:
félre simítá
Hozzá
fürtét.
:,
ríí=
222
J
,
te
's
mosolygó barna leányka,
nagyon kegyesen kötitek be
azért
,
ha
sebeim lesznek , hozzátok térek azokkal
Vagy magam
Hogy
is
könny
sebet ejtek testemen önként s
bekössétek, és annak lelkem örüljön."
ti
Így szólt
,
és
amazok pirulának
Félre vonult ezután
Messze teri
a' sík
,
,
társi dicsérték.
egyedül lön Hajna Étével.
's
tájék szemeiknek eltte.
Bodrog alattok megy, csillámos habjait zvén.
Kedvez az égj suhogó
Némán
áll a'
hs
,
szeleit lassúdan ereszti.
szeme Alpár'
'S aggodalom' hangján hozzá deli
„Hs 'S
tája felé vész
Hajna imígy szól
ha szavam téged nem bánt meg
,
még
te
nyugodt nem vagy
:
,
az este közelget,
van kedvesb titka szivednek.
Messze kívánkoznak rettent karjaid innen 'S
Hajna tüzes szemeid' látásán nem mer örülni."
Végezi
„Nem
;
szép Ete
hs
tüstént így válaszol erre
vagyok én, oh Hajna, nyugodt,
és
karjaim innen
Messze kívánkoznak; de ne aggódj: titka szivemnek Nincs
,
ezután sem lesz
,
melly kedyesb volna szivednél.
;
= = 223
Alpár' vérengz viadalmai gyújtanak engem A.'
harcz* híre után lesz csak nyugodalma fejemnek
nem tud
Mert tudod ,
a'
így szóltak.
Távol pedig Alpár' puszta vidékén
magyar
Véres harcz vala még
,
itt
's
harcz nélkül
;
örülni,
iszonyú morajával eget vert.
,
;
, ,
,
224
TIZEDIK ÉNEK. E
5
közben lassan futa mar
verfény,
déli
a'
És nyugatot közelebb kezdette hevíteni lángja, 'S
még
folyvást dühödött
a'
harcz
,
's
vér izzadozással
Mérgesedett daliák egymást fene búban emésztek
,
És mig ers Isten dühös Ármányt meg nem alázta, Vert vala
a'
rohanó seregek' nagy része
Itt fejedelmi
'S a' lobogós Csörszöt ?
;
's
zavarban.
vele volt a' spártai
S mint kirepített nyíl, haladott,
A' két
,
Zalán Kundot megnyomta hadával
hadvezet
állt
még
,
hs
Hermes
népeket zvén.
tüzesedve merész
's
Kund
Vissza Zalánra csapott. Megrengett sárga sisakja, 'S bús csengése riadva hatott viselje' fülébe.
De hamar A' daliás
a'
nyilazó Krallin
's
,
lángfürtü Preheszka
Kundot leverek fejedelmi Zalánról
'S fürge lovát nyilazó Krallin' vesszje megülte*
Ott
a'
bátor
hs,
Csapdosa szerte
,
megbúsult lelke tüzelvén 3 's
futó népét harsogva kiáltá
Akkor Hermessel harczolt
Vad
fija
,
's
meg-megakasztá
rohanásában. Mint két hegyes éktelen árbocz
Látszottak nagy dárdáik
Egymást rontották
,
,
's
mikor össze csapódván
recsegett
a'
,
nagy fa kezükben.
,,
,
-'
Nem
i
225
i
'
lehetett Csörsznek leteríteni spártai
Csörszöt
A' lobogós
Néha kimozditá
nem
Nem
a'
;
de merészen vissza csapott az
;
zt.
És megdöbbenté haragos vad képe az Senkinek
Hermest
tudta ledönteni Hermes
lobogós Csörsz
nem
hátrála csatáin
,
hátrált most is; de mikor hadi népe futamlott,
mene
'S atyja' szavát hallá,
Vitte hadát Hermes,
reng
's
Kundhoz
Csörsz hogy
is.
Utána zörögve
dárdája''
elért, bizlatta
nagy fiúi
érczét.
szavával,
'S végtelen örvényként mindent leteríte körében.
Ellenben rohanó Hermes Vittak erszakosan
,
's
,
láng fürt Preheszka
's
vérengz harcz
Yíva
körül
Mint
szelek' indultán elhullnak az
Kadosa
a'
e'
népség
leve közttök.
nagy zajt üte,
is, 's
's
hullott,
szi levélkék.
közben bels szekerére borulva
Sínldött sebein
de leginkább harcza' szünésén.
;
Ekkoron elhagyván harczát, jve nyalka Zoárd
Lágy ,,
testvér
Bátya
!
miért vesznél te dicsség nélkül elttem
Lásd, gonoszul fordul Elviszlek tova,
En meg
a'
vissza jövök meghalni
hs
Menj,
a'
a'
földbe
nagy bolgárt
illyet
nem
,
,
's
kéjedre pihenhetsz,
ha vég napom
öcsém
ölsz,
népembl
Otet imént dárdám leütötte J
;
_,
eljött."
nem
testvéri kezeddel
fojtasz el
engem
?
hidd ki,'sboszúlj meg.
de melle' vasával
S pajzsa' nyomásával jókor kikerülte halálát.
1L
?
bátyja viszontag imígy szólt:
mért szólsz nekem
Mért inkább
é*s
harezon csalfa szerencsénk;
hol csata nincs
Erre kemény lelk
„Óh
,
hangon szomorú bátyjához imígy szólt:
15
,
— Engem azonban Oldalamon Csak
te
is
==
226
elért súlyos dárdája födetlen
rohanj most
amaz
;
's
,
véremnek vasad
szavain
is
Vitte hadát iszonyún
Már
,
de azért meglátsz a* harczokon engem
5
így szólott
,
nem késve
:
állja boszúját."
megindult.
iszonyúbban vitte aczélát.
,
ertelenl hátrál vala Kadosa' népe.
Okét Viddinnek bátor katonái szoríták,
Bár Viddin maga nem vala
Ment lég-élre^ hol Küzd
vala
's
,
hadat
a'
Maga
itt.
z
a'
seregekhez
párduczos Árpád
seregek ritkulva bomoltak eltte.
a'
m
oda ment
de nevét
;
a'
hs
ordítva kiáltá
'S a* rohanó bolgár sokaságnak elébe vetdött.
Ott haragos hangon Viddint többszörte kiáltá 'S véres utat
tre
Es Tivarót
Bohemet lassúvá
's
Volt egy Bonka
kardjával.
nev
Levetette Berinkát tette sebekkel.
bolgár alhadnagyi tisztben
,
A' nagy Viddinhez termetre, ruhára hasonló, ''S
bár
nem
is
ollyan ers, de merész, és küzdeni termett.
Ez hogy népe között száguldani látta Zoárdot Arra csapott „Viddint nyomorú Itt
van most, rettegj,
's
érezd
te
,
meg
mi végre kiáltod
így szólván nagy dárdával megütötte Zoárdotj 'S rojtos pajzsa' felét letöré.
Mind
harczol.
'S hitte, de
nem rémült, hanem
Mérgében
,
's
legott
is,
elnéinúla keserves
oda ugratván megszúrta halálos
Sebbel ers mellét
Ronka
hitte csalódva,
Viddint ordíta Zoárd
Hogy Viddin
,
's
megsznt
vérét ontotta szivének. .
's
?
karja' hatalmát.''
elhajlott büszke fejével.
— gyzje
A' bolgár sokaság.,
,
—
227 Rajta örömbe merült
,
de búsan üvöltött
;
rémülten elálla körüle.
"s
Tas hátul szemesen minden mozgásra vigyázott. *S
merre keverg nép csüggedve vezértelen állott,
Ott termett tüstént, Szinte
nem
közbe vetette hatalmát.
és
tuda most hova menni, holottan ijedve
is
Ármány' lelkétl több részrl engede
a'
nép.
Mégis legzajosabb harczot kezdett vala Hermes Zalán
*S a' fejedelmi
Hol mikor
a'
's
,
iszonyú katonája
De
Phílo
*S gyújtogatá népét,
's
várasi zászlót
a'
Szerte lobogtatván, szaporán
mene
,
nyíl,
rontotta az ellene vágót.
,
fejjel
Már
,
futa
's
csak alig viva része
dühöd Rémnek
Küzde,
's
;
vissza csavart paripán
Csak maga nem rettenve megállt
dics
helyt
's
a'
nagyobb rész
mellzte
párduczos Árpád
mozgással emelte
tündöklött isteni kardja,
Mint lobogó mennyk. Hogy azonban Vissza futó hadait
,
Futsz-e vezér
,
,
látta
bomolni
megfordította hatalmát
Es keser szívvel mene vissza
Ot rohanó Viddin
csatáját.
nem hagya büszke szivében;
feje rettenetes
A' rezeg tollat,
3,
öl
mint az
most vala hogy magyarokra rohant a' sztelen Ármány.
Ingadozó
A'
Preheszka
szomorú zengést hallotta, serényen
Vitte feléje hadát.
'S
,
's
,
holottan elérte
így szólította kevélyen:
nyomorult latroknak büszke vezére
Fuss bár
,
eltemetem nevedet
,
Testeden
,
és félénk szivedet
megmetszi hegyével.''
így szólt,
's
a'
feketés
's e'
dárdavas át jár
nagy dárdát szörnyen emelte. 15 *
V
—
—— Jól hallá
e'
zajt,
Mint más futna,
Nem
!
sem futa tle nagy Árpád,
el
kit asszony szült félékeny apától.
futa, megfordult,
Es csak
:,
—
028
-
,
*s
nagyságos homloka látszott,
már
alig látszott,
villoga
,
csattoga kardja,
*S a' rohanó Viddint megszédítette csapása
:
így fordul meg az égi vihar nagy tengerek' árján
meg
így fordul vele
Mint
,
Yiddin
szürnyü hatalma:
a' tenger*
meg erszakos Árpád;
tereád fordult
!
Akkor dárdádat nem birtad emelni Nyelved 'S
a
1
pedig így
Hsök
Hs
fija
Reszkettek eltte
népét kergetni szünének
°s
szólott,
vagytok-e
*s
még?
Almos apám
,
,
elnémult; de az ott hagya téged azonnal,
is
szaladó seregekhez elért.
A' sanyarú Rémek,
,,
fejére
Vagy hova
meghallak
a'
;
hadak tet
vagytok-e, kikkel Ügeknek
ti
indult telepedni nyugatra?
futtok most
?
Hah
hol vagyon
!
a' ti
hazátok
?
Vissza magyar! most vissza velem, vagy halni vagy ölni
Merre vasam villog, így szólt,
's
a'
's
hadat
z
,
hangja sivítand."
hadakon végig harsog vala hangja.
Mindjárt égre ható riadással vissza nyomultak A' szaladok.
Valamint mikor Isten
Lábbal tengereit Melly az Es
ids
,
Ugy mene
a'
orma
tüneményesen elcsap
had ers Árpád' fejedelmi szavára. is, 's a'
Vitte magas kézzel Bulcsú új
fölött
betemet zabolátlan özönnel:
Megfúvá kürtét Lehel
Mind
hatalmas
hullám megy eltte tolongva
sziget'
szirtet, partot
járja
harczra hevül
,
;
nemzeti zászlót
most lelkesedetten
mind
új
dúlásra törekszik.
,
, ,
Tüstént
Kundj
hogy futa Istea ell
,
a'
mátrai
Rém
is.
csüggedt sziveket megszállta merészség.
a'
lobogós hja, Csörsz ordítva rohantak elbbre.
's
Jött Tas
is
és
,
Und
Istenes
!
=====
22«)
Most vala
,
:
ragyogó kardját liozzájok emelte.
bátrabb viadalba vezette vitézit
Es maga hadrontó hatalommal v/va közüttök. A' bolgár harczot bátrabban trte Zoárd
És kivivé tetemét
Kadosa
is
vélt Yiddinnek ellök.
a'
hogy hallá riadozni vezére' szavával
,
A' harsány kürtöt, dárdát emelinte hevíilten, 'S
nem birván
Büszke fejét, Bojta
is
valamint ezeltt, keseredve lehajtá
,
és
könnyei
elbágyadt szemeit
A' magas égre veté
,,On csak 'S
,
dárdára csorogtak-;
a'
még
egyszer emelvén
,
így szóla törékeny ajakkal
's
még ma viselhetném
harczi szerencsét
a'
bajvívó karomon bolgárok' vére csorogna,
Milly örömest halnék
de
5
talán
'S a' csata' híre között
nem
Ekkép
,
szóla keservesen
Bús szemeit "S sorsa
,
;
de
Hadúr
hogyan kére
,
és
lesz
majd halni fogok
haj
ragyogása nevemnek."
bágyadva lehunyta
rá inte nagy égi kezével a'
,
harcz
,
,
és harczi halál
lön.
Fenn, hova emberi szem, sem az agg föld' hangja nem érhet,
gyönyör
Áll egyedül
Onnan külde Szállt
A' levegt, Éledezett r
S
a'
sugárt a'
a' tiszta
a'
's
sugár
,
ragyogással az életi csillag.
hs' tetemébe
Hadisten.
vékony ragyogása megosztá
kedves hangzat
jve
lassan eltte.
hs. Lelkét öröm-üsztün emelte
_,
jövevény hangzat megrázkódtatta halálát:
= Végre beszállt
==
230
fény,
a'
,
;
's
kebelében vette lakását.
Akkor Bojtának megnyílt szeme, homloka gyógyult Es behegedt. Tetemét nagy Ismét látá
Látá
a'
napot
a'
szörny
Lóra kapott
viadalt,
's
's
,
merészség.
,
kívánta veszélyit.
népe küzé vágtatva kinyujtá
és
,
izgatta,
napalatti világot
a'
,
er
Fényes aczél kardját, hol örömben merülve tekintek
Bámulatos szemmel katonái így mikor
Mén
mind
daliák
a'
Hadvezet Árpád
J ,
s
nyomába rohantak,
föllázadtak
szágulda serényen
,
elttük az izzadt
:
futa. mint szell, tajtékzó szájjal alatta,
Es földet döbbentve vivé fejedelmi hatalmát pedig ült
daliás
,
képén nagy lelke kitnvén.
Rettent szeme, mint 'S
mint az
öl
:
villám
az ,
ers nap' fénye
világolt,
ragyogott markában aczéla.
Párducza messze repült suhogó szélszárnyon utána '£>
fenn
bús levegt
a*
Gyorsabban nem
Nem
rettentbb
rezg lobogója
hasítá.
száll az egek' villáma
felhk' szakadása
a'
,
,
sem ennél
holottan
,
Végtelen országok zuhogó özönébe merülnek
Nem megyén
keser mérgében
így
az étlen oroszlán
Csak bátor kesely' rohanása hasonlatos ehhez
Melly magasan suhog 'S a' morajos
el
,
Ott szája' hegyébe
és sziklás fészkére lecsattan.
A' fejedelmi vezér ekkép szágulda A' népek
,
valamerre csapott.
Rettenetes Viddin
_,
szárnyával az égi szelek küztt
felhbe merül.
Villámot vészen
;
,
szédüli
,
Maga
fc-je
's
omoltak
dölfösen állott
újra fölélvén.
,
sE-sa
,:!:
,
;
=====
231
És Bulcsúra veté másodszori harcza' haragját. Véresen Félté
,
Ekkor
,
és bátran állott ez
nem
félvén
maga ,
a'
eltte
,
's
kezétl
nagy nemzeti
zászlót.
Árpád rohanó népeinek eltte.
jött
Kit mikoron látott nagy erben haemosi Viddin
Hadra szokott
De hamar
megdöbbent
szive
ismét
a'
,
's
kétségbe vonúla
'S lelke vadiíl illy
gondolatokba merülve
„Viddin
erd hova
!
Viddin
!
,
vak tz' szikrája foga el,
Melly veszedelmiddel ntt
lett
,
tndött
hova bátorodásod
,
mint kísértetes árnyék
,
lemen nappal, hova lett most bajnok eszedbl? Hah! hogy egy ember eltt meg kell döbbennem ijedve, A'
A'
eltt csak imént seregek nem mertének
ki
Oh szállj Nem gyermek
állni
vissza megint hadi bátorsága szivemnek
Nem! hanem A' kit
vagyok én a'
bajnok Temoronnak fajzata Viddin,
ersök nemzettek
Minden egyéb hsnél A' bolgár sokaság.
Jj
,
nem enyelg gyenge leányka
,
.
,
hogy lenne vitézebb
és általa lenne
,
.
Ám
jj hát büszke lator,
hogy véred után Viddinn
Hasztalanul így szólt,
's
dicsvé
'k
híre maradjon.*'
az üres
Szózatival gonoszul játszott
a'
levegben enyész
csalfa szerencse.
szaporán Sthenelos' ménét megkapva
Tárta nehéz paizsot
,
's
kivoná
Melly még vértelenl nyugodott
Most pedig Síva röpült
Árpád
,
a' ,
hogy
,
reá
tilt
a'
;
új kardja'
hatalmát,
czifra
hüvelyben
a'
legersb bolgártól fényre hozatván 's
te,
porlevegt csillogva hasítá.
daliás Viddint közelíteni látá
,
= =
,
,
,
232
Rá üsmert,
egy pillanatig szntette rohan tát.
's
Majd
az elre haladt sokaságot félre kerítvén
Szólt
"s
monda Viddinnek
ezeket
hevébl.
lelke'
„Osmerlek Bodony, (így hangzék magyarul neve) híred Elterjedt
valamerre magyar hordozza szerencsés
,
Fegyvereit
;
nyomva nevedre
de gonosz bélyeg van
;
Mert nemzettagadó kész vagy gázolni rokon vért Es bérért idegent szolgálsz
Annyi vitézséggel
Vajha
hogy végre ers hadi munkád
,
Hírt hozzon neki
neked
és
ne jósoljak
idegennek adózol
;
és
népednek alázást.
hír nélkül fogtok enyészni
,
A' fizet úrnak harczaiban elaljasodottak
Száma fogyott
kis
nép
;
mert önként messze szakadtok
A' vértl, mellyhez tartozni szerencse Térj
meg
Térj
meg népeddel
azért
Birtokodúi
Nemzetnek
's
hajtsd
,
Megtelepítendek
,
kit én
népi tanácsban.
a' ,
—
úgy adja Hadisten
!
boldog füldün rükre."
e'
E' szavakon Viddin gondokba merüle Szíve' aczéláról
,
fidet adandók
térii
helyet és szólást
lészsz tagja
dicsség.
meg karodat hódoltan elttem
nagy
,
's
a' szó'
Meghódolni kevély
;
de büszke
nyila végre lepattant,
inkább hódítani vágyó
,
,
Veszni rohant vadságában elszánt vala menni A' veszedelmes utón
Hs
Árpádhoz
nem
Vagy
megtérnie szégyen
,
eszének.
azért így szólt vala válaszadólag
„Csábítók szavaid 'S
;
;
de valók
csatatérre valók
hiszed azt
,
hogy
,
nem büszke ,
:
vezér te
hol kard és dárda parancsol.
kit
még ember meg nem
alázott
,
;; :
233
;
Viddin eltted csak szóéit meghódol örömmel *S
nem
gázolsz-e te
'S földet igérsz
5
is,
rokon vért?
ki fenyítesz, szinte
melly még
el
?
nincs foglalva?
's
ha Isten
Úgy akarandja soká nem lesz? De halálos ütésre És nem szóra jüvék ina eléd. Az utóbbi világ majd ,
Lássa megj
a'
két nép meddig fog fényleni? Mellyik
Fogy meg elbb nemzettagadó romlásban Kettnknek
sorsát pedig
így szólt
megrohaná
's
a'
nagy fejedelmi leventét.
Mint mikor éktelenül zendülvén 'S a'
elesvén;
válaszsza ez óra."
itt
,
össze csap ég
Itt pedig
's
vele fülharsog nagy tengered
Yülgy ,
és
hegy remeg,
a'
nap, hold
mindeneken rémítve uralkodik
hs
Hlyen erszakkal két Össze megy
itt
Messze kivillámlik a'
De hamar
a*
elzúg a'
,
a'
's
,
szélvész
harcz
'S vérüket, életüket
Vág Viddin,
vad erszak
egymásnak eredvén
fegyver
^
's a'
,
,
harczát
hamar elvesz ersök' gerjeszti
meg nem kímélve
fül
,
és a'
ket,
csatáznak.
fényes vasa Árpád' pajzsa felé száll,
nagy zürgéssel ketté lehasítja középen
A' rezet
.
fényes aczélhegy
és szünteti
ha harag
brtömetet ,
's a'
!
j
haragos szikrái lehullván.
sokaság kürnyül
Karjai küztt
'S azt
,
és csillagok ingnak,
fidet rengetve, halálos ütésre,
csattog, csürüg
Bámul
a'
,
oh füld
,
És egyszerre világ' vas sarkai meghasadozván
Es
föld
elmohosúlt üregekbl kél dübörögve
A' zivatar ,
'S
,
beborult egeket csak villám'' fénye deríti
;
vas lapot egyben
Megszegvén bemerül; de nagy Árpád sértelenül van;
,
234 Vissza csap, és Viddin' sisakára lecsattan ütése.
Szörnyebbül ennél Istennek mennyköve nem csap,
Nem
súlyosb
a'
Nem
vízszakadás.
tartja
hatalmát
A' sisak, és nagy haj, sem ers koponyája; az éles
Vas lemerül, hol
a'
életer lakik, agyvelejébe
És hidegen megy mélyen
Mint
Haemos
hajlik
:
,
kürnyúl ültek fáradva
's
,
idig vágtak ertlen
IMellyet hasztalanul sok
Fejszések
Viddin' feje hajlik
alá.
tetején a' díszes iliarfa,
de
;
j
a'
Tengernek zivatarja vadán, megrázza tövében, "S ott
harsogva ledl
így dltélte
is
nagy
a'
el, bolgárok'
fa
vak
ers
éjszaki völgybe,
feje,
Viddin!
Rajtod az össze törött fegyver rémítve csörömpölt,
Es bátran dobogó szivedet megtörte halálod. A' fejedelmi magyar tova menvén
déli világként
,
Vitte az öldökl vasat, és sereg omla eltte.
Bojta, hogy
a'
harczokhoz elért, népére Zalánnak,
Mint lecsapó sólyom, veszedelmet, Es legelbb agyas Ocsko'
A' ki legott nyergére borúit
,
,
de nyilát
nem
Elröppen vala Bojta fölött
Gyengén
Még
a'
,
halált vitt. ,
és vére leomlott.
Ennek "védelmét Krallin válalta Es nyilazott
szörny
"s
megszegte vasával
fejét
jól
és
ivére
_,
hordozta szerencse.
messze suhanván
,
lobogós Csörsznek süvegére leszállott.
egyszer nyilazott, de vitéz Bojtára hiába
Szórta nyilát.
A" bús vég
még nem
Bojta ezen közben lecsapott Dernára Nai;v bottal küzelíte vadul;
t
szállá szivéhez, ,
ki görcsös
Bojta fülénél
=—= Balról támadván
Megfordult csikorogva Jóval
Így ez
Bojta
feje
Nagy
Kínjában kezeit rágván.
,
erre
zúgván
Bojta tovább rándult,
botja fejénél tövénél.
fa'
Rányit megütötte derékon,
's
nyergébl lebukott
ez azonnal.
Utána
Kempi Preheszka
Elvesze Dorminolik,
's
Sárga Zoborral
mikoron kopját lüke hozzá
kit
_,
agg
fijával,
Vissza vetett kopjájával
hs
Ment azután, hol nagy
zajjal fejedelmi leventék
Víttanak egymás köztt.
Hs
Eojta lesújtott.
Kund
A' lobogós Csörszszel Hermes
Vissza
ver
Erdeje
zg
Egymás Bojta
is
,
keserves
Fetrengett, mint egy magas ág letörött
"S czifrás
;
nyakán beveré kardjának aczélát
véres földet megölelte
a'
is
,
midn amaz
:,
botját Bojtára lecsapná
,
Már hs
's
,
nehéz véres
,
elbb hogysem
=
235
megvágta
,
,,
Alpári Zalánnal
lángfürtü Preheszka
;
Tassal, kik^ mint az erszakos éjszak'
ropog
zivatarban, zúgva, zörögve
a'
köztt iszonyú zajjal fene harczokat ztek. arra rohant
Hermes' katonái közül az
's
,
Ellene jött macedó Theophilt nyakszirten ütötte.
Védni rohant Xenophon
Hermes' testvére, dsidával.
,
köri megszúrta
Bojtát hóna
,
de Bojta boszúsan
Vissza csapott, és jobb karját leütötte könyökben, 'S
nem sznvén
kebelébe veié
,
Teste legott leesett
Bús feketén A' porban
Gyenge
,
mint
még
fejét,
's
? ,
l
s
a'
kardot
;
nyájas képére halál
tengerre az éktelen
fetrengett
,
amannak
lt
éjfél.
rángatta nyakával
Hermes! Hermes! kétszerte
kiáltá,
,
230
Harmadszor rebegett
,
'
ajakán testvére' nevének
's
Hangjai szellként szomorú lelkével enyésztek,
,
így vésze JS'épe
Bojtát
küzé mene kötni sebét
Torkokon Jött az,
De
nyíl, jött.
nem
szive síra
Mind
de kürüle süvült
lobogós Csürsznek kikerülte csatáját.
's a'
várt,
;
gürögük Hermest szomorodva kiálták.
a'
Mint rüpül
Nem
fájdalma hevíté.
a' seb'
szólott
baj
!
öccsét balva találta.
köny nem futa bánatos arczán
,
boszút ordított benne haragja.
's
,
's
népe között álló Bojtára mutattak.
a'
Arra rohant; az ers népet dárdája megosztá,
Bojtához juta,
megszúrta dühödve.
és oldalt
Bojta nehéz szívvel tüstént eldle,
Bús
feje
porba merült. Es ekkor az
's
veszend
életi csillag
Vissza vévé sugarát, ntelly búsan zenge, miként zeng
A' panaszos lantnak megpattant húrja
Égbe kerengett
a'
,
's
rezegve
kínnal telt földi hatálból.
Ossa vidéki Philó' bal szárnyát zte nagy Árpád 'S
már
készült
Hogy kezüket
De szomorú *S a'
gyz
rárasiak
a'
Hallod-e
Hermest bús szemmel
a'
's
látta ragyogni.
biztatván, szóla Lehelhez;
bús zajt, szép kürlü gyermeke Tasnak
a'
Monda
hs
rohant
a'
?
Bojtának veszte van ottan;
zaj az,
Menj szaporán, ódd 's
;
zajjal jött Bojta" halála fülébe,
Haj! nem csalfa
,
,
harczába merülni
fáradt Undról csattogva leverje
Ekkor megfordult, 5J1
5
népet, verd vissza üljét."
Lógva hagyá buzogánya
, 1
szép kürtü gyermeke Tasnak. fejét
kürtének alatta
,
;
;
'S dárdát vett jobbjába
237 ,
--
de a* bacb kürtöt elször el
az elcsüggedt fejeket büszkébben emelte.
's
,
:
-
Megfúvá nyargaltában. Harsogva batott Hangja
, ,,
Bojla körül tüstént iszonyú barcz támada. Hallak A" kürtös daliát közelíteni
Hermes
Hogy Lehel
ellen
Össze megy
a'
ers
két
bízva csatáztak.
's
,
elborzadt hangjára
is
dárdáját
gyztösen
hs. Hermes
Ellensége' ruhái között
megy
közlök
kitére
's
,
üsse.
téveszti szórását
el érczhegye.
Akkor
A' szép kürtü Lehel Hermes" paizsának irányoz
Es
üti
de kitörik ropogó dárdája
;
Ot Hermes nyomban
zte,
's
mint gyilkos ers fej sólyom
,
Mellymint nagy
mennyk
,
dárdája' hatalmát
csattana Lehelre, de gyorsan
Vissza szökik jó sárga lován
a' szittya
Es buzogány nyal csap Hermes' mellére Nyilt vala
a'
pánczél
f
's
vastag nyaka'
levente ,
,
holottan
bre
fehérlett.
Ottan félbb hogysem suhogó dárdája leszállna} Érte csapás
fels csontját döbbentve betörte.
's
,
Hermesnek dárdája Mint kelé
Hs
,
Lehel
nem
dárdát büszkén elrázta magáról lélekzete nyomta.
Csapkoda rá Lehel
,
's
ollyan ervel,
kártalanúl lezuhant vállára Lehelnek
's
a'
leszálltt, de
De Hermest végs
,
szép fegyvereit
és ,
Keményen
agyban verdeste. Lefordult 's
testét paj/ipája tiporta.
Ekközben Krallin Lehel' arczát vette irányba Es meg
,
körül szomorún harczoltak Bojta' vitézi.
már emelé iszonyú magasan
'S
y
kezébl;
is
érte
,
piros vérét
brére kiontván
;
,
,
,
238
De Lehel
könny
a'
sebbel
Es ismét jve más nyíl
nem gondola:
melly szügyben ütötte
is
Sárga lovát. Megrogygyant az,
Akkor mind örömes A' sisakos görögök,
zajjal r
harczolf.
nem
's
vitte
üljét:
rohanának elébe
tótok fejedelmi Zalánnal.
s
Ellenben leütött Bojtárak népe csatázott. Jött
maga
fejedelmi Zalán, és üstökös Indát
is
Földre véré, süvegét,
Megkergette Vihart Össze rogyott,
Már Lehel
,
koponyáját össze hasítván.
oldalt
s
úgy szúrta
közepett
maga
Mint ropogó villám lobogós Csörsz ,
Megronták
kört
a"
,
hogy egyben
,
zuhant nagy teste lováról.
és földre
hsök
a'
's
r
álla ,
's
de jöttek,
;
apja merész
Kund
,
tágulást adva Lehelnek.
Jött Tas is, és harczolt rohanó fejedelmi Zalánnal
Csörsz pedig egy csapatot maga bontott
Dárdáját legeli.
Rrallin futa tle; de
Száguldott Csörsz
,
és félénk
,
's
5
vitte halálos
nyomban
hátába ütötte
Dárdáját. Hegye messze bement
r
,
s
megfúrta veséjét.
Gyors Krallin leborult. íján megpattana húrja "S
dltében
nyíllal ragyogó puzdrája lecsörrent.
Csörsz kivoná az
ers dárdát,
r
s
így szóla fölötte:
..Hitvány! tled sem fog többé senki remegni;
St
tled nem
is
,
a' nyíltól
melly szívedet rzé.
,
Jó híred sem lesz; mert Csörsz
,
Kund' gyermeke gyzött
Gyors nyilazó kezedet fényes dárdája leszegvén;
Én nem
lesz
Még ma, r
S
,
ki dicsérhessen
reád pedig
tagjaidat megeszik
a' ,
,
mert nemzeted elvész
pusztának férgei jnek
"s
,
nyomorult rósz véredet iszszák."
;
==«
230 így szólván fülemelte fejét
;
büszke levente,
a'
Ment tova, mint vértl párolgó mérge3
oroszlán
*S a' leiitütt Krallin' katonái futottak eltte
Más részrl
Jára vezéri Philó
A
1
,
,
Harczra tüzelte,
Es mikor
a'
's
,
magasan
's
és
hol
,
fenyítve
kemény sorokat rendelve tovább
sorokat mind végig járta
a'
Ment ismét
fenn szóval kérve
,
,
,
többi vezértelen álló
's a'
Népeket észre vévé
;
,
rémült népeket inté
a'
's
sietvén
hadakat szaporán megjárta serény lovon
Viddinnek népét
Ott
végs munkára
azalatt
;
,
hadához
viteté a' várasi zászlót.
várasiak közepett vágtatva ragyogván
Harczba rohant; de küzel
már
jött
párduczos Árpád.
a'
Földre véré Sthenelost, ki vezéri Philónak elébe
Futva gyalog
sietett
kelevézét hátra feszítvén.
,
A' kelevézt Árpád elvágta
,
's
utána leszegte
Gyenge nyakát az ert vesztett nyúl szív görögnek.
Árpád öldökl
kezeit
Szüntelen ölt,
's
a'
nem
vette le rólok
nagy zászlót közel érte vasával.
Ott szorosan paizsos görögök búsulva megalltak.
Közbe vevék
De
a'
nagy zászlót
a'
harczi vezérrel
mikor Árpádnak megcsattana kardja közöttük,
Sárga halálképpel mind nagy rémülten oszoltak, 'S a' zászló remegett félénk tartója' kezében.
Bulcsú leverte Tboást
Es Notarast. Annak Vállát érve
Mind
kelt.
,
*s
ers
,
Árpád
a'
Strímoni Zénót,
beleit kihasítva
fogait
,
emennek
megtörve agyában.
egyszerre nehéz fegyverrel földre zuhantak.
,
240
'
Árpád harmadszor Zakóra
,
a'
várasi zászló'
Tartójára csapott. Megüté azt vakszeme' táján
Hogy
:
,
tüstént nyergére borúit
,
szédült feje csüggvén.
,
Ekkoron Árpádot végs diadalma vezette Rája rohant
szörny szemmel
,
A' zászlót kivevé
Hogy
,
magasan fülemelve kiálta,
's
3
két félre tekintvén
végig rengett seregén nyers hangja szavának.
Nagy Faragónak adá Ekkoron
magasan hogy tartsa közöttük.
,
meglátták gyors hadi népek ,
a' zászlót
Kik követék Undot, kik víttak nyalka Zoárddal,
Mind magasan ragyogó Megrémült pedig
fegyverrel elbbre rohantak.
gürüg
a'
és futa
,
gyorsan elttük.
A' bolgár makacsán helyt álla; de kardja Zoárdnak Irtogatá
Dús
ket mint tz
sorait
,
vagy ers
,
A' ki korán kimegyen
Hol
fiatal fáit
Szem küztt
Már
a'
a'
fejszés töves erdei fákat
srn
ülte
ntt dombi
szaporán vagdossa
,
berekbe,
mikorra
*s
delel nappal fáradva lenyugszik
hosszan beterítve van
Ekkép
sárga kalászok'
Zoárd
Bolgárok' seregét Ellensége' hadát,
's
,
;
de 's
a'
;
züld erdei tájék,
kopjás katonái az álló
megzé
párduczos Árpád
most ketté válva, veszend
Osztályban gyengén harczolt segedelme Zalánnak
Hermes' népeit vele Vára'
mezi
'S
fene
a'
felé.
kép
a'
harcz' mérge kizárta
Lobogós Csrsz,
's
apja
,
merész
Tas villogtak eltte tüinütten.
Itt pedig a' fejedelmi
A* rémült hadakat ^
's
magyar csattogva szalasztó a'
várasi büszke csoportot.
Kund
;,
'
241
Megfordúla Philó kétszerte
Árpádnak
kezeit
,
Megszüntette lovát ,,
Gyáva
más
ki
fuss
z
nem
,
a'
bús
arcza' hatalmát.
1
nagy hangon utána kiáltott
ezerek' lelkét viadalra tüzelted elül
nem
,
tudsz meghalni vitézül.
meg vas
de tiporjon
:
hadat
seregek* fejedelmi vezére
's
,
Futsz most kardom
Bár hát
a'
komor
daliás
's
,
rohanó
a'
de
nem merte bevárni
Villámló szemeket
Most imez
;
:
lába lovadnak
,
Tisza' nagy halait táplálja sziveddel;
"S a' véres
Mert nem vagy méltó seregeknek eltte ragyogni." Gúnyosan így szólott, hogy megfordítsa futását;
Mert igen óhajtá megvíni; de hlve, remegve
Ment
a' csalfa
vezér, mint párás csillag az égen
Melly leszakad,
3
halovány lángjának fénye kialszik.
's
Már
közel ért veszedelméhez.
Fz
mellett hökkenve megállt. Örvényesen ingott
Lábainál
a'
víz
,
remeg
Látszott mély fenekén
Tisza' partja fölött egy
árnyéka halálként de körüle csoportosan álltak
,
A' rémült katonák. Mind erre rohantak eszetlen
Bódúlásokban
,
's
Hátúiról pedig
a'
nem
volt ki megója haláltól
magyarok' riadása dörömbölt.
Mint rontó zivatar, jöttek 'S mérges
öl
Ritkult
sokaság;
a'
nyilak
Holtakkal beterlt
Árpád
is
a'
_,
robogva,
kopjak röpdöstek elttök. üvöltés támada benne;
part
,
's
Tisza' árja piroslott.
véres kardját hüvelyébe taszítás
Es dárdát ragadott Jó tova volt, //.
és
,
jaj s
csillogva
a'
,
's
kivetette vezéri Philóra.
mennyire majd nem futhat
el
16
ember
,
,
" Húsz
lélekzet alatt
Elfuta
242
mint villám
,
lecsapott derekára Philónak.
*s
,
"
szörny dárda pediglen
a'
;
,
Ekkoron az többé nem mert mulatozni helyében; Hortyogva veszdött
A' víznek szöktette lovát.
h pára
A'
,
's
urát magasan hordozta
Ennek háta' közén
dárda
a'
's
,
;
de égett
befogta sötétség
Bús szemeit. Most mind zajosan szöktettek utána A' vert
dúlt seregek
.
Két részrl kicsapott
mikor
*s
,
víz
a'
mély vizbe merültek
A' letiport füveket görögök' vérével
itatta.
Benn az ers örvény' közepén sok bajnok Sok lemaradt Küzdött
a'
lova' hátáról
Másokat
a'
elüle
a'
,
mélybe ragadta magával.
nyilak értenek
Vérbe borúit fejüket,
;
elhányva sisakját
babbal, de veszend társa lehúzta
vad halak' étkéül
*S
,
,
gyász színbe borulván
's
,
a'
el
kik halva lebajták
,
brös
's
pajzsokra teritek.
Haldoklók közepett sokszor lemerüle az él. Jaj
hangzott
Zengett
a'
,
's
szomorú bgés
dagadó Tisza
,
's
Ossa vidéki Philót siet lova A' szárazhoz elért
Ott ura
is
,
lett
a'
.
's
,
kiáltás
vitte ,
:
de mostan
párája kifogyván.
kiveszett görögök' hírére görög rév.
fejedelmi Zalán
Alítanak
magas égbe
lelkét a' partra lehelte.
Ekközben tüzesen harczolt
Még
's
csak alig birván nagy fegyvere' súlyát
Nyögve kivánczorgott Ez
lerogyott
's
,
partjai vissza morogtak.
és az
,
a'
második osztály
és a' lángfürtü
Preheszka
ert nyomták bizodalmas ervel.
Példájukra megállt Alpár' bús népe
's
csatázott.
;
,
-•
"•'
Mindennel rettentbb
Nem
látá a' harczi
Durva szivén,
's
mezn ,
's
ordítva
,
lángfürtü Preheszka.
fkép
kit
kedvele közttök
tre kezében
égett hadi
fiát
Hogy
a'
hadi zajban
kik elöltétek deli gyermekem' éltét?
„Hol vagytok ti
;
és ölve kereste.
,
Sokszor mennydörg szava zengett
Hol
,
fene bánatot érzett
,
lobogó dühhé vált búja szivének.
Vér habzott ajakán Szerte futott
,
,
243
a'
Ez hogy sárga Zobort
.
veszett ebek
Oh mért
?
bátran
élmbe nem álltok.
dljön tetemére fiamnak ?"
lecsapott fejetek
így ordíta. Reá bátran rohanának az elhunyt Bojta' vitézei:
pedig ölt,
's
Mellben szúrta Bakót, mikor 'S fültövön agg Csabait,
Hsi
fejét.
"S testeiken
's
pusztíta közöttük. ez
buzogányt vive rája,
a' tör ált járta
egészen
Ezeket tüstént betakarta halálok
,
habzó paripák vágtatva tiportak.
Ezt az ers Balator nem trte nyugalmasan. Indult
Mint szakadó
felleg
3
's
arczúl támadta Preheszkát.
Szinte fejét ketté vághatta; de össze sivítván Parti darázsrajként rá zúgtak az ifjak azonnal
Es leverek apjok' lábához Szúrta
Ott
,
's
,
elbb
az idsbik
vidám szeme' húnyorgásit örökre
elesett Balator,
Teste, köri,
's
hálóként össze lyukasztott
bven gzölg
Szint akkor vesztére
lezárá.
jvén
vérit okádta.
az idsbet agyalta
Réz buzogányával gyors Téti
;
de vissza kerülvén
A' testvérekbl háborgó Konka, nagy átkok
Küztt Tétit hátúi karddal megvágta derékon. 16
*
,
"
T
f
A' gyors Téti hajolt Hajlik az
valamint szép délszaki szálfa
,
erdben, mellyet vihar
Mégis emelte vitéz karját Ketté vágta
ers
az
's ,
Most iszonyúbb
lett
a'
:
még
t
is
lefordult.
harcz' riadása közöttük.
a'
sívó tigris kölykekre rohanva
01
j
'S
nyomban el rohan
pusztít nagy erszakkal két sárga oroszlán
Körmeik,
Reng
a'
nagy barlang íijait
tigris
a'
Hallá ezt alpári Zalán
Kundnak,
Még
's a'
de
,
's
's
,
's
:
,
holottan
erd
hosszú tre ragyogván
rohanása halálos,
bizodalmas ervel
köri
alig állhata
lobogós Csörsznek
,
csak az elbúsult atya harczolt
De most közbe
's
hímé
védvén, lángfürtü Preheszka,
Rettent vala harczaiban,
;
,
morajokkal bömböl az
's
,
messze sivalkodván szava
Villogatá kardját
n
egymást lángolva szakasztják;
és fogaik
így küzdött,
,
bús atya tre' hegyével
hogy szörnyet halva
Megszúrá mellét
Mint mikor
suhantván
hamar
csak
és
,
középen;
ére
és vissza
,
Konkának
fejét
Körbe vevék ,
'S
=====
244
'
,
's
népe
fene Tasnak eltte.
gyztös ervel.
csapott Karadónak gyermeke bátran,
A' paizsos Televér,
's
mint ktorony
álla közöttük,
Somnyelii dárdáját sebesen forgatva fejüknél.
Izmos volt Televér, izmosb valamennyi vitéznél, A' ki
ma
itt
harczolt,
Tagjaiboz képest
:
ki
Seregeken dúló keze
,
's
volt bátorsága szivének
sem 's
is
tért senkinek
,
és a'
fegyvere véres utat tört.
Hímes ers kapát emelintett barna
fejével
És paizsán látszott az írandó Rémnek alakja
3
,
=
245 A'
kit
,
Isten hajdan megaláza Kiónál.
ers
így inene nyugtalanul járván Dárdáját vér
por lepte
és
,
,
a'
vas csapotok küzlt:
's
vitézi ruháját.
Most, hogy alóla kidlt lova , harczra gyalog mene, *s
dönt
Orjás lábával letiporta az ellene küzdt.
így jött
a'
szörny
Hosszú dárdáját
Két
fiait,
ide
is
,
hogy zúgva kinyújtá
's
megütötte Preheszka' vitézl
,
kik azonnal együtt
Ott ugyan az, Elve maradt
holt testvér' tört oldala mellett
'S lassan emelte fejét
's
3
kivoná
egy ers testvért,
's
kardot alóla.
a'
Ekközben Televér ágyékon szúrva
Még
borultak.
utóbb ért meg dárdája, ledlvén,
kit
a'
a* földre
lesújta
mikor atyjok szíve szakadva,
Vért sírván szeme, tiével Televérhez utat tört, A' negyedikre rohant,
Ekkoron
,
elbb
a' kit
Holt testvéréti
,
's
's
kebelét leszegezte vasával.
leütött, föltámada ismét
karddal megcsapta derékon
Dárdanyelét, melly ott mindjárta' földre lehajlott.
Még
hozzá csapa másodszor
Föltárta Televér pajzsával,
Megragadá
t,
's
vissza
és kardját kicsavarta
Ekkor ers karral fölemelvén
Mint
de hatalmas ütését
;
visszi héja fiát
,
's
vitte
kesely
A' gyermek szomorún vergdött
Hátra maradt apját. Öt Szüntelenül ragadá
De
,
közelíte vadul a
Somfa
gerelyt
,
1
a'
a' ,
rohanván, kezébl.
magával gyáva galambot,
síva kiáltá
nagy bajnok azonban
széles mellére szorítván.
bús atya, és löké súlyos
melly nagy Televéit lábszáron ütötte
,
Erre megállt
,
vergd
és a'
gyermeket ottan
Földbe csapa nagy erszakkal
Rá
tapodott azután
Oh
Hs Jsz,
!
nemzened ennyi veszélyre
vagy mért egyebütt nem veszhete léted, ?
már kés menteni. Gyilkolsz,
lecsapott fiadat
*s
elájult.
szomorú végét keseredve ne látnád
fiaid'
S haj
,
hogy azonnal
,
lelkét kitiporta dühében.
's
kellé szegény atya
fiakat,
Hogy r
mért
=====
246
•
nem
elhunyt fiadat tröd' hegye vissza
adja.
Jütt némult kínban szaporán lángfürtü Preheszka 'S
már
fia
halva feküdt.
Oltalmat keresett
Mélyen
Még
's
Televér
de hegyes trével elérte
;
kinyílt hónát megszúrta, holottan
Szúrni akarta
elült a' vas vérében.
egyszer
;
,
vissza tekintvén
is
gerelyét csikorogva kirántá
;
Nagy szárcsontjából Ellensége,
,
:
de reá
mint sértett erdei
,
Méreggel veri láng agyarát
's üli
,
,
,
melly nagy
marja vivóit
r
Ugy mene megbúsult Televér, 's megölelte derékon Vérengz vas karjaival 's a" fidre lenyomta. ,
Olt hangos torkát végs veszedelmes ervel Fojtogatá
's
,
iszonyú kínzással elülte
Fidre rogyott maga Bámult
a'
sokaság,
is
's
"s
,
aléltan
iszonyodva megálla kürlük.
A" fejedelmi Zalán tübbé
Vérz
,
diadalmát érte halála.
nem merve
szívvel eredt szaladásnak.
megállni
Utána csapongva
Csak kevesen mentek hséges régi vitézek.
Már
félig
lemerült
E' gyilkos földön, "S szállá setéten.
's
a'
nap
,
's
bús gyenge sugara
vizein reszketve borongott,
mint örök éj,
a' felleges
alkony,
,, :
=====
Bsasas-
247
Párduczos Árpád most fordúla meg 'S a'
mint
A' ki
,
jött seLesea
,
Ugy szaladott szomorodva A' fejedelmi magyart nagy
Megdlt az 's De legeli futa
ott halt
,
'S futta
Ekkor
Árpád
!
fuss bár
;
Bajnokaim, Hajnal
öl
"s
Így szólott.
Még hallá Meg sem is
,
,
a'
barna setétség.
hova futsz
,
ers
fiak'
e"
nem
's
ellem
látod ezentúl
rágja le marhád.
anyjai, díszleni termett
nemzet, a'
el
's
mezdön
:
országokat állít."
rettent szózatok' árját
szörny dobogással
vert szive keblén.
álla, kevés haddal keseredve szaladván ,
?
mellyet követiddel üzentél ?
füvét
Amaz
Honná' határaitól 'S
gyáva vezérl
hölgyek fognak telepedni
Rajta tenyészend
serényen
harsogva utána kiáltott
se'
,
a'
tudom többé nem
de
az
,
lelkét elszánva uráért.
megállj
Hol van büszke szavad
Alpárod' mezejét
felejté.
izgatta
kört vont 's
,
„Alpárnak fejedelme
Vagy
,
gyors paripán
köri immár
elállt
:
eltte
zúgó Haleczet megütötte. Lovastul
's
,
ordítoz utána
megvédni
er
ertl
öldökl karral utána.
vitte vasát
közel ért
's
,
setét végének
'S várait, és gazdag földét
Már
Tisza melll
a' szélvészes
Meíly feketén dübürügve kikél
's
a'
szaladását látta Zalánnak
miként felh szalad
Vágtata,
, ,
miglen Nándorhoz elére
búba merülten csak távolról nézte
,
sajátját.
-^ b l
Vörösmarty, Mihály Zalán futása
1833
PLEASE
CARDS OR
DO NOT REMOVE
SLIPS
UNIVERSITY
FROM
THÍS
OF TORONTO
POCKET
LIBRARY
