MEZŐGAZDASÁGI Ő Á ALAPISMERETEK NOVOTNINÉ DR. DANKÓ GABRIELLA DEBRECENI EGYETEM AGTC
A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS
A mezőgazdaság ő á az élőhelyeket éő é és környezetét é megváltoztatja,, hogy szerves anyagot termeljen a megváltoztatja növénynek termesztésével és az állatok tenyésztésével tenyésztésével, melynek forrása a termőföld használata.
A mezőgazdaság legjellemzőbb sajátossága, hogy a tevékenység alanyai élő szervezetek, szervezetek, így a gazdálkodás eredmények kimenetele csak bizonyos valószínűséggel becsülhető, mivel a ható tényezők száma nagy és a hatások á eredménye é nehezen kiszámítható. á í ó
ÁLLATTENYÉSZTÉS
A különféle háziasított állatfajokat az ember évezredek óta saját hasznára nevelte. Napjainkban pj az életszínvonaléletszínvonal-emelkedéssel együtt gy az állatállomány is nagymértékben növekedett növekedett,, elterjedtek az iparszerű állattenyésztő telepek. Népélelmezési szerep: összes táplálék 3030-40 % %--át is elérheti az állati eredetű kalória. A háziállatokat két csoportra oszthatjuk: az egyik részük haszonállat,, ezek megélhetést biztosítanak, haszonállat biztosítanak védelmünkről gondoskodnak, segítségünkre vannak, vagy a pénzkeresést szolgálják. Haszonállatok például: szarvasmarha, m h juh, j h sertés, e té ló, ló tyúk, t úk lúd stb. tb A háziállatok másik részét kedvtelésből tartjuk.
Hosszú ú évszázadokon é á keresztül az állattenyésztés á é é a növénytermesztés egyik kisegítő ágazata volt, a munkákat állati erővel végezték. végezték Napjainkban az állattenyésztés legfontosabb célja az állati termék előállítás, előállítás a hús hús--, tej tej--, és tojástermelés tojástermelés, valamint a textiltextil- és bőripar számára fontos nyersanyag biztosítása. Talajerő fenntartása: istállótrágya Az állatok értékes termékké alakítják j az olyan y növényi y anyagokat, amelyek emberi táplálkozásra nem alkalmasak.
ÁLLATTENYÉSZTÉSI ALAPFOGALMAK Háziállat: azon állatfajok, melyek a g szintjét j elérték,, az háziasítás megfelelő ember közvetlen környezetében élnek és célkitűzéseinek megfelelően szaporodnak szaporodnak. Gazdasági állat: állat: Mindazon állatfaj, amely az ember b céltudatos él d tevékenységének ék é é k ((tartás,, tenyésztés) y ) hatására valamilyen y hasznot hajt.
Faj: Az állatok azon csoportja, melyek egyedei magukon viselnek bizonyos öröklődő (faji) bélyegeket, amelyek más fajra nem jellemzőek, így az adott állatcsoport elkülönítésére alkalmasak. A különböző fajba tartozó egyedek általában nem párosodnak, de ha igen, akkor utódaik terméketlenek. terméketlenek
Egymástól többé többé--kevésbé elhatárolható, azonos jellegű jellegű, saját körön belül szaporodó állatcsoportok.
Fajta: A fajon belüli kisebb állatcsoportok, amelyek y egyedei gy meghatározott g alaki,, színbeli, szervműködési tulajdonságokkal, ún fajtatulajdonságokkal rendelkeznek és ún. ezeket hasonló külső viszonyok között örökítik. örökítik
Állattartás: Az állatokat valamilyen hasznosítási cél érdekében takarmányozzuk, gondozzuk de tenyésztésükkel nem gondozzuk, foglakozunk. Állattenyésztés: Á A tartási teendőkön túlmenően céltudatos tenyésztői y munkát is végzünk , azzal a céllal, hogy a születendő utódoknak az ősökéhez hasonló vagy jobb tulajdonsága legyen.
A tenyésztési módszereknek két alapvető változata:
Fajtatiszta j tenyésztés tenyésztés: y : azonos fajtához j tartozó egyedet egymás közt párosítunk Keresztezés:: különböző fajtához tartozó egyedeket Keresztezés párosítunk. A keresztezésből származó utódok ttermelőképessége, lőké é él életképessége, tké é ellenálló ll álló képessége, esetenként szaporasága nagyobb mint a szülőké ülőké (h ((heterózis h t ó i hatás). heterózis h tá )
Számosállat: Állattenyésztési, statisztikai, üzemszervezési szempontból szükség van egy olyan mértékegységre, mértékegységre amelyre a különböző fajú, ivarú, hasznosítású és korú állatok átszámíthatók,, ez a mértékegység gy g a számosállat (szá). szá). g élőtömegű g állatot, illetve állatcsoportot p A számosállat 500 kg jelent. Átlagos összetételű állomány esetén a következő szorzókulcsokkal számolhatunk: Ló 0,8 Szarvasmarha: 0,8 Sertés : 0,114 Juh: 0,071
Szaporodás: Az élőlények azon alapvető képessége, hogy ö önmagukhoz kh hasonló h ló utódokat tód k t hoznak h k létre. lét Gazdasági G d á i állataink ivaros úton szaporodnak, a nőivarú állatok petesejtet a hímivarú állatok ondósejtet termelnek, petesejtet, termelnek amelyekből egyesülés után fejlődik ki az utód. Ivarérettség: A hímivarú állatok életképes ondósejtet ,a nőivarúak életképes petesejtet termelnek. Tenyészérettség: y g A tenyésztésbe y vétellel meg g kell várni azt a fejlődési fokot, amikor az állatok elérik a kifejlett kori tömegük 65 65--75% 75%--át. Ivarzás: A nőivarú állatok olyan élettani folyamata, amely a párzásra való hajlandóságban nyilvánul meg. Az ivarzás folyamán válik le a petefészekben a petesejt (ovuláció) (ovuláció). A tehén ivarzását folyatásnak folyatásnak,, a kocáét búgásnak búgásnak,a ,a juhét üzekedésnek (berregésnek),a (berregésnek) a kancáét sárlásnak nevezzük.
Párzás (p (pároztatás): ) A megtermékenyítést, g y , illetve fogamzást célzó nemi aktus. A pároztatási módok a következők: Vad Csoportos Hárembeli Egyedi vagy kézből való pároztatás A vemhesség ideje a fogamzástól az ellésig tart. tart
Az állatállományok létszáma Magyarországon 200 20 05-2010 (Aug.01; 1000 db db)) 2005
2007
2008
2010
SzarvasSzarvasmarha h -♀
722
705
701
685
Sertés
3853
343 3871
-♀ Juh Baromfi -tyúk
259 1232
15483
977 29866 12644
305 3052
230 1236
1082 31902
324 3383
277 1405
-♀
322
223 1016
964 31165 13344
793 38198 16425
SZARVASMARHA TENYÉSZTÉS
A gazdasági állatfajok közül a szarvasmarhaszarvasmarha-tenyésztés (Bos (Bos taurus) taurus) hazánkban és világviszonylatban is igen nagy jelentőségű. jelentőségű
Egyik legfontosabb nemzetgazdasági feladata a lakosság tejjel és tejtermékekkel való ellátása. ellátása Magyarországon az egy főre jutó tejfogyasztás 163,5 kg/év (KSH, 2007).
A szarvasmarhaszarvasmarha-tenyésztés második legfontosabb haszna a hústermelés, amely hazánkban főleg az exportlehetőségek kihasználása miatt nagy jelentőségű. Az egy főre jutó hazai gy 3,,3 kg/év 3,3 g/ ((KSH,, 2007). ) marhahús--fogyasztás marhahús
Napjainkra mintegy 400 szarvasmarhafajtát tenyésztettek ki.
A hasznosítás iránya szerint megkülönböztetünk tejtermelő (például holstein--fríz, jersey stb.), hústermelő (például hereford, holstein hereford, charolais stb.) gy hasznosítású (p (például magyartarka, gy , brown swiss stb.)) és vegyes fajtákat. Napjainkban is jelentős őshonos fajtánk a magyar szürkemarha.. szürkemarha
Az állattenyésztés bruttó termelési értékének 24% 24%--át adja. adja Az ágazatot nagy értékű erőforrás lekötés és gazdasági rugalmatlanság jellemzi. A lakosság fehérjeszükségletének fedezésében döntő szerepe p van,, de ipari p nyersanyagokat y y g is ad. A legelő, tömegtakarmányok és melléktermékek fontos hasznosítója. Szarvasmarha--tenyésztés Szarvasmarha é é helyzete ellentmondásos, á a visszaeső tejfogyasztás csökkenő létszámot és stagnáló hozamot eredményez. eredményez Hasznosítási irányok: tejtermelő:: friss árutej tejtermelő hústermelő: hízóalapanyag, előhizlalt borjú, növendék, hízóállat
Anatómiai ismeretek
Testtájak
Húsipari szakkifejezések marhában
Küllemi bírálat, bírálat kondíciópontozás A küllemi bírálat célja annak megítélése, hogy a külső testalakulás mennyiben áll összhangban az állat gazdasági haszonvételével. Vizsgáljuk, hogy Az állat magán viseli viseli--e a fajtájára jellemező bélyegeket Külleme szolgáljaszolgálja-e azt a termelési célt célt, amiért tartjuk (tej, hús, igaerő) Képes Ké Képes-e minél i él hosszabb h bb ideig id i termelni t l i Kellően szilárd szervezetűszervezetű-e
Kívánatos pontszámok – – – – –
Többször ellett tehenek ellés után: 3,53,54 pont p Először ellett tehenek: 3 pont Szárazra S á állításkor állítá k és é alatt: l tt 3 3,5 5 pontt Soha ne legyen 2 2--es pont! Szárazon állás alatt ne legyen 44-es pont feletti eg egyed! ed!
Elnevezés kor és hasznosítás szerint
Szopós borjú: borjú: a tejtáplálás ideje alatt az elválasztásig. Választott borjú: borjú: Elválasztás után ½ éves korig korig, Növendék: 7-12 hónapos koráig. Üsző:: nőivarú szarvasmarha Üsző Bika: hímivarú szarvasmarha Tinó:: ivartalanított hímivarú növendékmarha Tinó Borjúfogas tinó: 2-3 éves tinó Ökör: 4 éves tinó Vemhes üsző vagy előhasi üsző: először vemhes nőivarú szarvasmarha Elsőborjas ő tehén: é 1. ellés é után á a nőivarú ő ú szarvasmarha Tehén: 2. ellés utántól a nőivarú sz.m. sz.m. A Anyatehén: t hé nem fejt f jt ttehén, hé fő terméke t ék a b borjú jú
Fontosabb Magyarországon tartott fajták Magyar fajták: fajták: Magyartarka szarvasmarha Magyar szürkemarha Tejhasznú fajták: Holstein Holstein--fríz Jersey Ayrshire Húsfajták: Limousine Charolais Aberdeen angus Hereford Blonde d'Aquitaine q Fehér Fehér--kék belga Kettős hasznosításúak: Szimentáli Pinzgaui Lapály marhák
Hazánkban a holsteinholstein-fríz fajta használata az utóbbi 30 évben meghatározóvá g vált. A tenyésztési stratégia a tejelő szarvasmarha tenyésztésben a tejtermelés gyors növekedésére irányult. Az utóbbi időszakban elsősorban a termelési tulajdonságokra irányult a szelekció, ezért az él tt t élettartam jjelentősen l tő csökkent. ökk t Az intenzív tejtermelésre j történő folyamatos y szelekció mellett az állomány genetikai képességeinek p g olyan y további fejlesztése j is szerepel a jelenlegi tenyésztéspolitikában, mint például a hasznos élettartam növelésének p tenyésztési lehetőségei.
A ge genetikai et a képességek épessége ja javításában tásába a tenyészbikák célszerű kiválogatása és okszerű felhasználása játssza a legnagyobb szerepet. A genetikai előrehaladáshoz ő á a következő ő generációt mindig g g a legmagasabb g g örökítő értékű tenyészállatok párosításával kell előállítani. előállítani Az ivadékvizsgálat jelentősége igen nagy a tejelős j lő szarvasmarha h tenyésztésben, é é b mivel i la genetikai fejlesztési g j programok p g ezen alapulnak.
Néhány fontos szaporodásbiológiai jellemző Ivarérés bika (hó) üsző (hó) Tenyészérettség (hó) bik bika tehén p) Két ellés közti idő ((nap) tejelő húshasznú Vemhességi idő (nap) Ivari ciklus hossza (nap) Ivarzás neve Ivarzás időtartama (óra) Ovuláció ideje az ivarzás vége előtt vagy után (óra) előtt, Forrás: Nagy (1996)
)
57 5-7 4-6 14-30 14 30 13-24
380-420 360-380 280 21 üzekedés, folyatás 12-24 után 10
Méhregeneráció (involúció): 4242-50 nap Szerviz periódus (elléstől az újravemhesülésig): 120 nap
A KÉT ELLÉS KÖZÖTTI IDŐ JELENTŐSÉGE ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK Ö É É LEHETŐSÉGEI Ő É TEJTERMELŐ Ő TEHENÉSZETEKBEN Dr Gábor György - Tóth Fruzsina , ÁTK, Dr. ÁTK Herceghalom
A tejtermelő tehenészetek napi problémája a két ellés közötti idő csökkentése. Az újratermékenyítés az előző elléstől számított 60 60--90. nap között lenne kívánatos, hiszen a méh involúciója ekkora befejeződik. befejeződik A gyakorlatban azonban ez nehezen megoldható az ellést követő különböző oktanú szaporodásbiológiai zavarok, illetve az ivarzók nem megfelelő hatásfokú felderítése miatt.
Az elmúlt években az ellenőrzött tehenészetekben a két ellés közötti idő átlagosan elérte ill. mára valószínűleg meg is haladta a 425 425--430 napot. (tehát 140140-145 nap az újratermékenyítésig eltelt idő)
A szaporodási teljesítmény javítása főként a két ellés között eltelt idő és az egy vemhesülésre eső termékenyítések s ámának csökkentésével számának csökkentésé el é érhető hető el. el
A tejtermelő ej e e ő és húshasznú ús as ú tehenészet technológiája
Tejtermelő tehenészet
Tejtermelő tehenészetben a tehéntartás fő terméke a tej tej, ikerterméke a született borjú, mellékterméke az istállótrágya. Laktációs időszak: időszak: A tejtermelés időszaka. A fejőstehén az elléstől a következő ellés előtti 66-8 hétig fejhető. fejhető Szárazra állítás: állítás: az ellés előtt 66-8 héttel abbahagyják a fejést és részlegesen megvonják az abrakot. Involúciós lú ió időszak: időszak idő k: az ellés llé utáni á regenerálódási álódá időszak. Kritikus tejhozamszint: költségfedezeti pont. Az a hozamszint, ami az adott gazdadaság viszonyai között 0 jövedelmet ad. Laktációs termelés: a 2 ellés közti tejtermelés. tejtermelés Nagy állomány esetén havi próbafejéssel állapítják meg.
Tejtermelő képesség komponensei 1. Tejmennyiség é Napi p tejtermelés: tejtermelés j : 5-30 kg g Maximális termelés időpontja az ellés után után:: 6 hét Laktációs tejtermelés tejtermelés:: 1500 1500--9000 kg Laktáció időtartama: 305305-350 nap 2. Perzisztencia A tejtermelés j kiegyenlítettsége g g a laktáció alatt
3. Tejj összetétele Megnevezés
Szárazanyag, Zsír, Fehérje, Ebből % % % kazein, kazein %
Humán anyatej Tehén Tehén fö t j föcstej Anyakecske Anyajuh Forrás:Schmidt,1993
Tejcukor, %
Hamu, %
Energia, MJ/kg
12,2
3,8
1,2
0,4
7,0
0,2
2,90
12,7 22,8
3,7 4,9
3,4 13,6
2,8 5,2
4,8 3,2
0,7 1,1
3,04 5,73
13,2 18,4
4,5 7,4
2,9 5,5
2,5 4,6
4,1 4,8
0,8 0,8
3,10 4,96
Laktációs görbék
Tej, kg
Két ellés közötti idő ((vemhesség g + szervíz pperiódus B tehén hé
A tehén
Tejelő napok
Elapasztás
Tejmennyiség kifejezésmódjai • fejési átlag, • istálló átlag, • a laktációs hozam (elléstől az elapasztásig termelt tej), • az éves termelés ((egy gy naptári p év termelése), ), • az életteljesítmény (a kérdéses egyed élete során termelt tej összes mennyisége), • csonkalaktációs termelés (a 240 napnál kevesebb tejelő napra elszámolt termelési eredmény), é • egy takarmányozási napra jutó tejtermelés, • egy életnapra jutó termelés. termelés.
A tejtermelő tehenészet technológiája A korszerű k ű tehenészeti t h é ti ttelep l jjellemzői: ll ői Termelés alapján 6060-100 dbdb-os csoportokba helyezik az állatokat Azonos napi takarmányadagok Egyszerre terelik a várakozóba fejés előtt (megfigyelhető a viselkedés, esetleges ivarzó egyedek kiválasztása) Fejés stabil fejőberendezéssel, legalább napi 2x A tej vezetéken é megy a tejhűtőbe ű ő (4 (4--5 C) A tej csíraszám szerinti minősítése Ma a kötetlen tartásmód a jellemző. A nyitott kötetlen tartásrendszer jó lehetőséget ad a telepi munkák gépesítésére (fejés, takarmányozás, kitrágyázás). Pótabrak ó etetés: é azonosítójel í ó a tehén é nyakán, á takarmánykiosztón á ó jelfogó ó Trágyázás: mélyalmos tartás a nyitott istállókban Ivóvízellátás: önitatókkal.
A telepek munkaszervezetének kialakításakor a nagy állatlétszám miatt i tt szakosodnak k d k a dolgozók: d l ók Elletősök Fejősök Takarmányosok k á k Karbantartók Tejkezelők.
A gépi fejés műveletei Tő Tőgy előkészítése: lőké í é 1. Tőgymosás (35(35-40 Co-os vízzel) 2 2. Tőgytörlés és masszálás 3. Első tejsugarak kifejése Gépi fejés 4. Fejőkelyhek felhelyezése 5. Fejőkelyhek előre, lefelé történő meghúzása és a tejfolyás ellenőrzése 6. Gépi utófejés 7. Fejőkelyhek j y levétele A fejés utóművelete 8. kézi utócsepegtetés (a tőgy megfelelő kifejésének ellenőrzése) 9. a tejcseppek letörlése és a tőgybimbók fertőtlenítése.
Szaporítás Mesterséges termékenyítés napi 2x Vemhesség megállapítás Vemhes állatok figyelése, vetélt állatok azonnali eltávolítása Elletés
Fejős tehén takarmányozása
A tehén napi tejtermelése a fajta termőképessége és az ellés óta eltelt idő mellett alapvetően függ a takarmányozás színvonalától. A felmerülő f l ülő költ költségek é k 45 45--55 %%-a. Alaptakarmány:: tömegtakarmányból áll és fedezi a létfenntartó Alaptakarmány tápanyagszükségleten felül egy bizonyos napi tejtermelés (10(1015 l) tápanyagszükségletét is. Pótabrak: azok a tehenek kapják, akik az alaptakarmánnyal lefedezett tejmennyiségnél többet termelnek termelnek. Különböző abrakféleségből áll. Téli takarmányozási időszak: október 11-től május 11-ig. betárolt széna szénaé - és é szilázskészletre ilá ké l t épül. é ül Nyári takarmányozási időszak: május 11-től október 11-ig. Zöldtakarmányokra épül. A téli és nyári takarmányköltség közötti különbség megjelenik a tej felvásárlási árában is.
A tehenekkel etetett takarmányok
Zöldtakarmányok: á ő takarmánykeverékek, őszi á é kukorica csalamádé, pillangós fűfélék. Napi adag 3030-60 kg Tartósított T tó ít tt tö tömegtakarmányok tömegtakarmányok: t k á k: szilázs ilá 3030-50 kg, k szenázs á 10--15 kg, szénák 310 3-5 kg Lédús takarmányok: takarmányok: takarmányrépa 10 10--15 kg, kg tarlórépa 10--15 kg, burgonya 610 6-10 kg. Mezőgazdasági és ipari melléktermékek: melléktermékek: takarmányszalmák, kukoricaszár 33-6 kg, leveles répafej 30--40 kg, 30 g, melasz 1 kg g répaszelet p 1010-15 kg, g, szeszmoslék 20--40 kg, sörtörköly 820 8-15 kg Abrak:: keverőüzemekben készült tápok. 40 dkg/tejliter Abrak
Példa napi takarmányadagra Életfenntartó É letfenntartó + 8 liter tej: 30 kg silókukorica szilázs 5 kg lucernaszéna 40 dkg/liter pótabrak Kötetlen tartású telepeken az állományt csoportosítani kell termelés szerint, hogy ki kivitelezhető itele hető leg legyen en a te termelés melés sszerinti e inti takarmányozás.
Vízellátás Fontos! Nedves takarmányoktakarmányok- vegetációs víz Tiszta ivóvíz Egy átlagos élőtömegű tehén napi vízigénye az elfogyasztott takarmánytakarmányszárazanyag x 55-6 l víz vagy ag az a élőtömeg 12 12--15 %%- a =50 =50--100 l víz/nap / p
Az adag vagy komplett keverék összeállításának szempontjait a táplálóanyag--igény mellett főként a várható táplálóanyag szárazanyag felvétel befolyásolja. A laktáció eleji csökkent étvágy miatt bekövetkező negatív energiaenergia- és fehérjemérlegű állapot esetén jó emészthetőségű takarmányokból álló, álló koncentrált takarmányadag etetése szükséges, ük é mertt csakk e módon ód ffedezhető d h tő minél nagyobb mértékben a szükséglet.
Negatív energiamérleg
A nagy tejtermelésű t jt lé ű ttehenekben h kb a llaktáció ktá ió első heteiben a tejtermelés és energiaszükséglete gyorsabban nő, nő mint az állat szárazanyag szárazanyag--felvevő képessége.
Ezt a 88-12 hétig tartó időszakot negatív energiamérleg jellemzi jellemzi. Ez időszak alatt a tehén pillanatnyi energiaszükségletének fedezése céljából a saját testének energiatartalékait mozgósítja, ami anyagforgalmi betegségekhez vezethet.
Laktáció eleji energiahiány
A laktáció eleji energiahiány mérséklése magas energia koncentrációjú takarmányadagok etetésével oldható meg. Az abrak arányának y növelése az adagban g azonban csak részben oldhatja meg az energia koncentráció növelését, mivel így csökken az adagban a rost aránya, az abrakkal bevitt nagy gy mennyiségű y g keményítő y p pedig g acidózist és tejzsír depressziót válthat ki. Az energiadeficit mérséklésére nyújthat megoldást - a rosttartalom lényeges csökkentése nélkül - natúr vagy védett zsírforrásoknak a nagy termelésű tehenek takarmányadagjába juttatása, melyek növelik az adag energiakoncentrációját és energiaértékét energiaértékét. A takarmányadagok nyerszsírtartalmát hozzávetőlegesen 1,5--2 % 1,5 %--kal lehet növelni normál ((olajosmag olajosmag,, pogácsák, egyéb éb zsírféleségek) í fél é k) zsiradékokkal, i dék kk l é és ezen ffelül lül 22-2,5 2 5 %%kal bendőben inert (védett) zsírféleségekkel.
Takarmányadagok összeállításának szempontjai a csúcstermelés időszakában E llaktációs ktá ió fázis fá i az elléstől llé től a 88-10. 10 héti hétig tart. t t A tehenek t h k ekkor kk é érik ik ell csúcstermelésüket és a táplálóanyagtáplálóanyag-felvételük – főként az ellés utáni néhány hétben - elmarad a táplálóanyagtáplálóanyag-szükségletüktől. A termelésükhöz elengedhetetlen, elengedhetetlen de a takarmányfelvétellel nem kielégíthető táplálóanyagok szükségletüket testtartalékaik lebontásával fedezik, ezért elmondható, hogy a tejelő tehenek takarmányozásának g eleme a laktáció elején j fellépő p fehérjefehérje j - és talán legfontosabb energiahiány á mérséklése. mérséklése é é é .
Ennek fontos eszköze ebben a laktációs fázisban a takarmányadag y g „bypass bypass”” jellegének é növelése é oly módon, ó hogy az ne a bendő ő mikrobiális á működésének rovására történjen. A laktáció elején szintén előnyös lehet pufferanyagok etetése. A nátriumbikarbonát önmagában, önmagában vagy magnéziumoxiddal együtt alkalmazva közömbösíti a bendőerjedéskor keletkező savak egy részét, így megakadályozhatja az acidózis kialakulását és ezúton növelheti a takarmányfelvételt. A javasolható NaHCO3 mennyiség 100 100--200 g/nap.
Takarmányadagok összeállítása a laktáció közepén
A tejtermelés j valamelyest y csökken,, a takarmányfelvétel viszonylag magas szintű p , így gy az energiaenergia g - és a laktáció közepén, fehérjeszükséglet biztosítása általában nem jelent problémát. Ez indokolttá teszi az abrak mennyiségének csökkentését, s a szálas-- és tömegtakarmányok növelését a szálas napi takarmányadagban.
Takarmányadag összeállítás a laktáció végén
A tehenek takarmány takarmány-- és táplálóanyag ellátása a laktáció végén könnyen kielégíthető. A tömegtakarmányokból és a rendszerint csak néhány kil kilogramm abrakot b k tartalmazó l ó adagokból d kból a tehenek h k többet öbb képesek felvenni, mint a szükségletük, s ez lehetőséget biztosít arra,, hogy gy a laktáció elején j elvesztett tartalékaikat tovább á pótolhassák. ó á Kívánatos,, hogy az állatok ebben az időszakban jó Kívánatos kondíciót érjenek el, s testtartalékaik pótlását be tudják fejezni az apasztás idejére. Kerülendő azonban, hogy a túlkondícionált tehenek nagyobb számban jelenjenek meg az állományban. állományban Ezen állatok esetében nagyobb a veszélye az ellés körüli problémák kialakulásának, a következő laktációban kevesebb takarmányt vesznek fel és hajlamosabbak az anyagcsere betegségekre.
Szárazonálló tehenek takarmányozása - Az elapasztástól az ellés előtti 2 2--3. 3 hétig: A teheneknek a tejtermelésük befejeztével szükségük van szervezetük,, tőgyszöveteik gy regenerációjára g j hogy gy felkészülhessenek a következő tejtermelő ciklusra. Kedvező, ha az apasztás az ellést megelőző 60. nap környékén történik történik. Amennyiben 40 napnál rövidebb ez az időszak, úgy a tehén nem tudja kellő mértékben regenerálni tőgyét és a következő laktációban kevesebb tejet fog termelni termelni. Mivel a tőgy aktív involuciója (kb. 30 nap) és szöveteinek újraépítése (12(12-20 nap) átlagos körülmények között minteg 45 mintegy 45--50 napig n pig tart, t t így íg a szárazonállás á onállá idejének minimálisan el kell érni ezt az időtartamot. A 60 napnál p hosszabb szárazonállás nem jelent j előnyt y az állatok számára, sőt megnőhet az elhízás veszélye.
A szárazonállók táplálóanyag p y g igénye g y és takarmányfelvétele egyaránt alacsony. A szárazonállás első időszakában (az ellés előtti két hétig) é táplálóanyag á áó szükségletük é kisebb táplálóértékű, de jó minőségű takarmányok, mint réti széna széna, fűszenázs étvágy szerinti (ad (ad libitum) libitum) etetésével kielégíthető. E takarmányokból nem szabad a takarmányfelvételt korlátozni korlátozni, fontos fontos, hogy az állatok bendője telített legyen. Takarmányfelvételük ennek ellenére nem lesz nagy, mivel e takarmányok bendőemésztéséhez hosszú időre van szükség. Abban az esetben, ha nem biztosítjuk folyamatosan az étvágy szerinti takarmányfelvételt, úgy az az ellés után is kisebb l lesz és é hátrányként hát á ké t jjelentkezik l tk ik az áll állatt számára. á á
- Az ellés előtti 2 2--3. héttől az ellésig:
Az ellést megelőző két hétben ajánlatos a tehenekkel olyan takarmányokat is etetni, melyeket az ellés utáni időszakban is fogyasztani gy fognak. g Ennek egyik lehetősége, hogy a nagy termelésű csoport komplett takarmánykeverékének a h harmadát dát vagy negyedét dét kapják k ják ebben bb az időszakban az állatok és étvágy szerint fogyaszthatnak mellé jó minőségű réti szénát. szénát. Amennyiben erre nincs lehetőség, a kukoricaszilázs adagja gj kissé növelhető a szálas rovására és 22-4 kg ga csúcstermelés időszakában is nyújtott - tejelőtáp vagy annak megfelelő abrakkeverék etetése ajánlatos melyben a gabonadara mennyisége érje ajánlatos, el a 2 kgkg-ot. Lehetőség szerint törekedni kell az adagban a szűk Ca/P Ca /P arány, illetve a mérsékeltebb Ca szint beállítására.
A szarvasmarha felnevelése Újszülött borjak ellátása Borjak takarmányozása: előnevelőben, ki kiscsoportos t tartásban, t tá b utónevelőben tó lőb Üszőnevelés: szakszerűsége meghatározza a tehénállomány utánpótlásának mértékét és minőségét minőségét.
Borjúnevelés Borjúnevelési eljárások: Szoptatásos (természetes) borjúnevelés Itatásos (mesterséges) borjúnevelés: A borjakat kevesebb tej felhasználásával, olcsóbban lehet felnevelni felnevelni. Szakaszai: 1. Föcstejes időszak: születéstől 88-10 napos korig 2. Tejitatásos j időszak: 5050-90 napos p korig g 3. Utónevelés: tejtáplálás megszüntetésétől 6 hónapos korig
Húshasznú tehéntartás és a szarvasmarha hizlalás
A húshasznú hú h ú tehéntartás t hé t tá célja élj a hízóalapanyag hí ó l előállítása árutej termelése nélkül. A gyepterület jó hasznosítója. hasznosítója Kb. 25 e húshasznú tehenet tartanak Magyarországon. Alapvető követelmény a szapora, könnyen termékenyülő, könnyen ellő, jól legelő és az időjárás viszontagságait jól tűrő tehénállomány, pl. hereford, magyar tarka. A tehén hé hozama h a 180180 80-250 2 0 kgkg k -os borjú. b ú Tartásmód: Kötetlen tartással: nyáron legelőn, stabil karámban télen színszerű épületben karámban,
Tenyésztés szervezés
A húshasznú hú h ú tehén t hé egyetlen tl hozama h a borjú, b jú tehát t hát a jó termékenység alapvetően fontos. Úgy kell szervezni, szervezni hogy az állomány minél nagyobb hányada termékenyüljön az előre meghatározott 44-6 héten belül. Tavaszi, nyári, téli elletés A választásra 2 lépcsőben kerül sor. A nagyüzemi ágazat á 200-300 tehén. 200hé Célravezető, ha egy termelési egységet képez a húshasznú tehéntartás, tehéntartás a növendéknevelés növendéknevelés, az állománypótlást szolgáló üszőnevelés a szükséges gyepterülettel.
Húshasznú tehén állományok gyakorlati takarmányozása
A klasszikus kl ik húshasznú hú h ú tehéntartás t hé t tá egyetlen tl produktuma d kt a választott borjú. Ezért az egy tehénre jutó árbevétel alacsony alacsony, ennek következményeként a húshasznú tehéntartás csak akkor lehet gazdaságos, ha nagyon olcsó tartási és t k takarmányozási á á i megoldásokat ldá k t választunk. ál t k A húshasznú marhatartás másik alapvető feltétele, hogy minél jobb borjúszaporulatot érjünk el el. Bár gyakorlati körülmények között nehezen megvalósítható, a cél évente egy tehéntől egy választott borjú! A tehenek és a borjak szempontjából egyaránt ideális a legelőn tartás. tartás. A húsmarhatartás alapja a gyep. gyep
Szezonális elletés – egy ciklusban
Ebben az esetben arra törekszünk, törekszünk hogy a tehénállomány tehénállomány, az év egy meghatározott időszakában, néhány hónap alatt leelljen. leelljen. A borjak felnevelése, a tehenek takarmányozása szempontjából a legkedvezőbb a tél végi – tavaszi elletés elletés.. A fedeztetési időszak ebben az esetben május május--június hónapokra esik. A húshasznú fajták tejtermelése alacsony – általában csak 5-12 kg p naponta. Kora tavaszi ellés után, a tehenek, a laktációjuk nagy részében, a legelőn tartózkodnak. A legelőfű fedezi a tehenek táplálóanyag táplálóanyag-szükségletét és a legelő kiváló tartási feltételeket jelent mind a t h tehenek, k mind i d a borjak b j k számára. á á A borjakat a legeltetési idény végén választják, a gyengébb takarmányadottságú téli hónapokban a tehenek vemhesek, amikor is táplálóanyag--igényük jóval szerényebb, táplálóanyag szerényebb mint a szoptatási időszakban. időszakban
Szezonális elletés – két ciklusban A tehenek ellése két időszakra, a kora p és az őszi – október október-tavaszi hónapokra november – időszakra esik. Hátránya, Hátránya hogy az ősszel született borjak részére nehezebb kedvező feltételeket teremteni, a tehenek h k a téli él hónapokban hó kb y g tejet, j , ezért termelnek jjelentős mennyiségű takarmányozásuk is jóval költségesebb.
Takarmányozás kora tavaszi elletés esetén A tejtermelés időszaka A laktáció első hónapjában általában tartósított takarmányokat kell etetni, erre kiválóan alkalmas a fűszilázs, a réti széna vagy a kukoricaszilázs, kukoricaszilázs, kiegészítő g takarmányként y adhatunk borsószárat vagy gy tavaszi árpa, p , illetve zabszalmát, á etethetünk nedves répaszeletet é is, ha rendelkezésre é á áll. Abrak kiegészítésre csak akkor van szükség, ha a tehenek kondíciója gyenge. A legeltetést minél előbb célszerű megkezdeni, megkezdeni a kora tavaszi tavaszi, zsenge legelőfű mellé adjunk szénát, szalmát, hogy a hasmenést elkerüljük. A nyári időszakban, ha a legelőfű mennyisége elegendő nincs szükség póttakarmányozásra. Aszályos időszakokban a takarmányhiányt á hid lh j k tarlólegeltetéssel, áthidalhatjuk lól l é l vetett kukorica k k i vagy szudánifű dá ifű legeltetésével, vagy réti széna, fűszilázs etetésével. Az őszi csapadék hatására a legelő általában újra bőven terem, szalma vagy széna kiegészítésre ismét szükség van. A kora tavaszi rövid időszakot leszámítva, a legelő tartja el a tehenet. A borjaknak célszerű külön „borjúóvodában” abrakot adni, hogy növekedésüket meggyorsítsuk. Erre a célra a kukoricadara vagy egyéb gabonák darájának keveréke (búza, (búza árpa, árpa zab) tökéletesen megfelel. megfelel
A választás utáni időszak A tehenek táplálóanyagtáplálóanyag-szükséglete a borjak választása után a legkisebb, g , majd j fokozatosan nő a vemhesség g utolsó időszakában, ellésig. A tehenek takarmányozására ebben az időszakban kiválóan alkalmas a kukoricatarló kukoricatarló,, ami a tél végéig legeltethető, kivéve, ha nagy a hótakaró. A tehenek a kukoricaszár legértékesebb részeit fogyasztják el – levél, csuhélevél a szár felső része – és összegyűjtik a leesett csuhélevél, csöveket is. Kondíciójuk a kukoricatarlón általában javul. Amennyiben kukoricatarló nem áll rendelkezésre, úgy fő t k mán ként ete takarmányként etessünk ünk bet betakarított k ított fü füvet, et amit mit kiegészíthetünk szalmafélékkel – borsószalma, gabonaszalmák, kukoricaszár.
Takarmánykészlet, illetve tartósított takarmányok
A gyepekk termése t é a ttavaszii idő időszakban kb több mint i t amit it a tehenek lelegelnek, a felesleget takarítsuk be szilázsként – fonnyasztás o yas tás utá után – vagy agy szénaként. s é a é t Vessünk kukoricát – aszályos időszakban legeltethető, silózható, illetve szemesként betakarítható, utóbbi esetben tb a szár á llegeltethető. lt th tő A gyep és é a kukoricatermesztés a húshasznú tehéntartás szempontjából nagyon jó kombináció. Vethetünk szudáni cirokfüvet – aszályban legelő – ha nem kell, szénát készíthetünk belőle. S l á almozási Szalmára, l á i és é takarmányozási t k á á i célra él is i szükségünk van! Ezen túlmenően felhasználható minden olcsó melléktermék: répalevél (korlátozottan!), borsószalma, borsószár--szilázs, répaszelet, ocsúk stb. borsószár
A borjúszaporulat növelésének lehetőségei
A fedeztetési időszakban törekedjünk arra, gy a tehenek javuló j kondícióban hogy legyenek, ennek érdekében fedeztetést megelőzően még 1 1– –2 kg abrak etetése is megengedhető.
Szarvasmarha--hízlalás Szarvasmarha A marhahústermelés ú é befejező ő szakasza. A hízóalapanyagot a tervezett értékesítési tömegre é minőségre és ő é felhizlaljuk, feljavítjuk. í Fő formái: formái: - vágóborjú előállítás - hízott növendékbika növendékbika, üsző vagy tinó előállítása - felnőtt marha feljavítása. Éves É vágómarha vágómarhaá ó h -termelésünk lé k cca 120 000 t. 1 főre jutó marhafogyasztás: 77-8 kg/fő.
Növendékmarha-hizlalás: Növendékmarha 4 hónapos korban kezdődik, 1414-16 hónapos korig koncentráltabb takarmánnyal rövidül a hizlalási idő Intenzív marhahizlalás: marhahizlalás: Magas abrakkeverék ár miatt Mo.Mo.-on nem terjedt el. Előf ltét l a nagyobb Előfeltétele bb napii táplálóanyagtáplálóanyag tá láló -felvétel. f l ét l Félintenzív hizlalás: hizlalás: Ez az általános Nyáron zöldtakarmány, zöldtakarmány télen tartósított takarmány + széna + abrak Extenzív hizlalás: hizlalás: abrakot csak a hizlalás á utolsó ó 1010-12 hetében é adnak. Nálunk á ez sem terjedt el.
A marhahizlalásban á általánosan á á elterjedt: Nyitott, y , kötetlen Kiscsoportos Mélyalmos tartásmód A termelést alacsony épületépület- és bérköltség, jó gépesíthetőség jellemzi Az elletés szezonális = szezonális a vágóállatvágóállatk b á á és kibocsátás é árbevétel. áb é l
A vágóértéket meghatározó tulajdonságok kívánatos szintjei hízóbikákon Tulajdonságok
Tejelő x hereford x végtermék g eá. fajták
Húsfajták és keresztezettjeik j
Vágáskori nettó tömeg, kg H ít tt felek Hasított f l k tömege, tö kg k Színhús % Csont % Faggyú % Hús-csont Hús csont arány Hús-faggyú arány Nettó testtömeg-termelés, testtömeg termelés, g/n Csontoshús-termelés, g/n Színhústermelés, g/n Rostélyos keresztmetszet, cm2
500-560 300 350 300-350 65-70 15 17 15-17 8-12 44-44,55 4-7 1100-1250 1100 1250 700-750 520-540 75-90
550-620 335 380 335-380 69-75 14 18 14-18 3-10 4 5-55,55 4,5 7-12 1250-1350 1250 1350 750-850 550-680 85-110
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET
