ÜipestÍHetytörténetÍ ,
,
Ertesítő III. évfolyam5. szám
1996.szeptember
Az újpestifelnőttoktatás központja
Az egykoríAttila utcai iskola képe19l0.ben
Ujpesti Helytörténeti Ertesítő
199ó.szeptember
HirmannLászlo:*
Feiezetekaz ÚipestiÍelnőtt.oktatás történetéből...
A főváros negyedik kerületénekegyik fiatal játszott abban, hogy nem működött egy hasonló iskolája a Bródy Imre Gimnáztum. Az oktatási íntézmény. intézményezen a néven csupán néhány éve I945-ben, a második világháború vége után működik, ésezértsok tősgyökeres újpestikapta fel nagyon hamar napirendre került a kérdés.Ez év a fejéthitetlenkedve még a közelmúltban is, ha a n o v e m b e r é b e n ,f ő l e g p o l i t i k a i o k o k m i a t t , LétezésérőI értesült. kormányrendelet született, amely a dolgozók Mára a gimnázium egyre ismertebbé válik a számára felállítandó gimnáziumok létesítését írta helybeliek körében, ésebben szerepetjátszik az is, elő. (11.13011945) Az indoklás szerintlehetőséget hogy elődjei révénszéphagyományokkal büszkél- akartak teremteni azon fe|nőttek továbbtanulására, kedhet. Az iskola történelme mélyen gyökerezik akik ,,önhibájukon kívül'' nem szerezhettek Ú3pest históriájában. középiskolai végzettséget. A kétségtelenülnemes A település,amely alig múlt 150 éves,a XIX. célhátterébenazonban ott lapult a politika is. A század utolsó harmadában indult fejlődésnek.Az formálódó ú,jkozhatalomnak, ós azon belül a itt megtelepedő polgárok jogos igénye volt, hogy b a l o l d a l i e r ő k n e k s z é l e s t ö m e g b á z i s r a v o l t gyermekeiket legalább a betűvetésremegtanítsák. szükségük, és ezzel az intézkedésselis a munkásEnnek megfelelően kezdetben csupán alsó fokú rétegekbiza|mát igyekeztek megnyemi. iskola mííködött a községben. Idővel azonban a A koncepciónak megfelelóen Újpesten, mint fe|nőtt generációk szívébenis felébredt a tudás ,,munkásvárosban''is terveztékegy ilyen iskola iránti vágy, ésezzel megszületettaz újpestifelnőtt- felállítását. Már 1946 januárjátő| működött két oktatás. osztá|y, afféle előkészítőként.Itt az elemi iskolát, 1895-berrSzékely Henrik tanítősaját elhatiáro- illetve a polgárit végzetteket.fogadták.Az űj típusú zásábő| egy új iskolai csoportot indítoff, felnőttek iskola megnyitására azonbancsak 1946 Szeptem. számára. berében- most ötven éve- került sor. Bár a vállalkozásnak nagy sikere volt, egy.év Keresztury Dezső, a korrnány vatrlás-.és.közután anyagi okok miatt félbeszakadta tarrításés oktatás ü gy i miniszt ere 1 9 46 sze:ptern:berében ezze| egyutt megfeneklett az újpestifelnőtt-oktatás avattafel azíj.intézményt.amely a ,,ideig1enesen,, ügye is. Könyves Kálmán.Girnnázium épületében'kapott Csupán a XX. század elejón, az immát városi helyet. (Ekkor még nem sejtették,'ho€ y .ez.az Íangraemelt település gondolhatott arra, hogy állapot hosszú évtizedekre állandósul .rnajd.).A iskolát teremtsena felnőtt polgárok számfua.1910- kultuszminiszter személyesjelenlétevolt a bi.zoben, az akkor már öt éve működő fiúgimnázium nyíték arra' hogy az akkori kormányzat kiemelten kebelénbeltil hozták létrea munkások tagozatáú. A kezelte a fetnőtt-oktatáskérdését. tanítás az (Ij intézménybendíjtalan volt, amely a A dolgozók számára feiállított osztályokban a legszegényebbrétegekszámára is lehetóvé tetteaz tanításta gtrrnániam tanári karavégezte,éscsupán őrák lál,togatását.október végé'tőlápritis végéig egy tagozatvezető működése jetezte az irftézlátogathatták a .hallgatók az órákat, a hosszú.téli .rnényenbelüli kültinállást. A gi'mnázíum igazestékensokszor nyolc óra után is folyt a tanítás. gatója ekkor Farkas István volt. Mivel a .gir'rrnáAz e|ső világháború, valamint az azt követő zium mégnyolc osztályos."oktatásiintézményvolt, nehézségekmiatt ez a bíztatő kísérletis kudarcba a dolgozók számára indított osztályok az ötödik fulladt. A két háború közötti időszakban nincs évfolyammal kezdtek. Ennek osztáIyfőnöke nyoma újpesti felnőtt-oktatási intézménynek, Borsányi Károly dr. volt, míg a hatodik osztá|y valőszíníj|ega gazdasági világválság is szerepet élénKalavszky István állt. A hetedikeseketGálos
* A szerző tanár, a Bródy Imre Gimntízium igazgatóhelyettese.
199ó.szepteniber
l3
Újpesti Helytörténeti Értesítő
Ferenc vezette. Erettségire készü1ő nyolcadik osztály ebben az évbenmég nem volt. Ezen felül gimnáziumi előkészítő is indult a tanulni szándékozó felnőttek számár a, (Az .előkészítő felelt meg az első négy évfolyamnak, hiszen az anyakönyv tanúságaszerint'elsős és másodikos tanuló is akadt, igaz, csak egy-egy fő). A 1 z 9 j e l e n t k e z ő v e z e t é s é v e dl r . M ő b i u s IzabeLla tanárnőt bízták meg, aki az egyik volt. 1Élete legjelentősebb újpestitanáregyéniség alkonyán AD HONOREM ÚrpBsr kitüntetésben részesült.) A felsóbb évfolyamokbabeiratkozottak száma a je|ezte. Az |946 képzésiforma népszerűségét szeptemberébeninduló három osztályba összesen 75 feLnőtt iratkozott be. A gimnázium óvkönyveinek tanúságaszerint az első óvfolyam hallgatói körének foglalkozás szerinti megoszlása igen vegyes képetmutatott:volt közöttük kisiparos' tisztviselő éssegédmunkásis. Legalább ilyen tarka képetmutatott a tanulók életkora.A beiratkozási íveken érdekes adatokat tüntettek fel. Mivel dolgozók iskolájáról volt szó, az egyik rovat a ,,KenyérkeresőfoglalkozáS'' címet viselte. A kor szokásainak megfelelően fontos információ volt a diák vallásának feltüntetése.A háború utáni k ö z h a n g u 1 a t r a j e 1 1 e m z ő e na b e i r a t k o z ó k n a k hivatalos rendőrségiokirattal kellett igazolniuk a politikai megbízhatóságukat. Az étettségibizonyítvány gyors megszerzése érdekébenúgy alakítottákki a tanrendet,hogy a hallgatók egy év alatt két évfoiyam tananyagát vették át. osztáLyonként6 hónap tanulmányi időt határoztak meg, így az éy két részre oszlott: egy téli szemeszterre (szeptembertől februárig), ésegy nyárira (márciustól augusztusie).A diákok ,,év végén,,,azaz a 6 hónapos szorgalmi időszaklezárása után összefoglaló vízsgát tettek, amelynek tételeitmagyar, matematika, valanrint választott nyelv témakörökből állították össze. A vizsgaköteleseken felül azonban olyan tárgyak is szerepeltek a tanrendben,mint a hit- éserkölcstan, földésnéptajz,természettan,sőt latin nyelv is. Az iskola vezetésesietett megnyugtatni a jelentkezőket, hogy ,,A dolgozók iskoláiban nyert bizonyítvány a rendes korriak nyilvános jogú iskoláiEzen tény nak bizonyítványávaL azonos értékíi.,, mellett az iskola legfőbb vonzerejét az jelentette, hogy a tanításteljeseningyenesvolt. A dolgozók gimnáziumának megindításagyti-
Á mágyat kotB{ny t9,{5. nov' 2l.én kelt.lr.t30/t945. 'vt E' $. rad€ l été. él, Ezet oz blolák Lözép. rend€ l t€ az'u. n.-bolgozók l!íolátnsk |é|eríté3et "e! veov kózé!.isko|aÍ taDulEányo}' Íolyta(á'áÍa nyult!trat lebetórégel azok. Íekü nok g t;l.nott dolgorolnak, aktk önhlbájulon t(lvtll nem 'zétabettek l|Y€ n b*o. Ial végzettséget' i notjozot tskoláiban óttr|ában naptárl éYenhénl két o*tálY végaheló ul, a tanulmá-nyi |do osztátyanként |egrlább ti t}óBaP. Á betl TÍóL szlmi át|ag 2l. A tinulá' te|j.esen ingyenis. Á Dotgo'óL iskoláíban nyeÍl bizoíY|lvány a ren. .'déslorúak nyit"rnos1jlt iskolálnak btzonyitványáv6l'szoíog iÖgo3tlványt..d. tuté'atün*bon l9i6. szeptemberébéÍmúködótt a dolgozót gimnázlumálik v.' vl.. vlÍ' osztálya és a gimE. e|ókész(tó tBníolylD Lét o!z|ály. {€ g Y ogttály át eleEi iskolát, egy o5itálY a prlgárÍ i3bolát végzettet 'zónó'.}. Az u. n' téli tánéY Íontosrbb eseményel| Beiratás öuqusztui 28, 29., évnyitás gzP-ptsEbg 5' A tanÍlár Ledele 'zep. . .tembeT 1917' ÍebruÁT2|, x2' 11. 6. Fé|év november 30' ÉvvfuÍ össz€ í og|llások g.ig' Bl'onyítványoe(Á. |ébruár 2!'ÉD. A lanitd! szombat k|vételóvel égtés.tól Az € } ókészttl tünfolyan vlzsgála|at l9,l7. ÍebnáÍ 27,' 28.. náÍclu3 l' A isuttdtt a dtmaziont tanáÍl t*tülgt tagjn| lótt,lh € l . vézetó| szrtta Gluh. Ar u. í. nyárt tenév tg{?. nárc'u' '6.án kg'dódótt. M€ g üyílt ! dolgo'ók gimn&luma tv.' vl'' vlr'' Vllt. oszt{lya ér mÁrc|uB 26.án a gim. e|ó|.észltó tanj iotyab t*t o3ztálYa. Ezebb€ n 8r osztátyolban ,elenleg ts Íolylk a lan|tá. Ér öugu3ltül bövába|r lé,ezodlk b.. v. o!'lálY' Öszlólyfónök:
ts€ i ratkozott| l9.
BoÉdny| Kártty dt.
t{ltú.nóren.lúl BakattY EE6ébet, llollöl El€ g nóÍ8' Jeles Íendot Gede Mlklór' Jl tendü: schnittel Nároly, szószi Mihály' Etégsége5rendú| llyé6 Lá;zló. KukuB|k Teréz, RÁc EIz3ébet|Trgllovlcr Jtz3eÍ. zsoBbok lstván. Elégtelenl_ Kimaradt: Pozsonyi VllB!. B|e!ÍgkY Ant.l' GrílDzvelg Hoss'as mulis'táia mtclt nen orztálYo'va! Gszkár. Hózer sáBdor, JaDda KóÍoly, Kotárii Jlzseí, stedlnc8ek Elgrnér, s2ék9rÍ Lásló, ToELó Jórr€ l . lll
o'ttótY. os'iólYfönók:
Belratlozott: 32.
Ka|rv!'ky
I'tvá!
Kilűnó Í&dül Jáncal Mik|ós' szaÍ}s Ká'oly. Jeies ienao. Gálhldl Tlbor. palástt llonr, Tlh!!Y| l(láÍa, MaÍkö Jó$aí' Jó rendül Csomós Ferenc, Galgócl Józ!eí, N6loc6ry Mhgda, Princz GabÍÍella. . ltv ".' Ferenc. c"inkoto t|oaa, Gái vilmos, IlYér Etzséb.t, l.adÍ.2|r,de9z n.';;;t;";-;o.|ü. L.'r' 1I' r.as"ro, N.agy lutos. Rücker Ferenc Slrób| Géró. vldovics FéToDc,Nágy Elégtelenl Bendo Károly' RiJaraat, caönd$ Klá;Á, Nt'3 lrén. Mlschl sándoÍ, MÖ|núr István' iiorszas nulasztás Eüalt nW osztátyozva! Bertr Jótse', Gr|m Á!d!{9' Naldor JT?seÍ, Sándor tlona, v8lentlnyl GYula' M.ghalt: st€ l a€ Í
sárdomT'
YII' o'rtály. Béirstkozott:
osztály'ónölc' Gálo' FgÉnc
2,l.
Kitún6 retrdü: J"les rendüi _
Jó rendú: BeRbó sándor' Budincsúca ÁBdot. Fehér Tivadar, FÍankfuTlet MiLlós. Haragti Sándoroé. Homolya József, HrepLa lloüa, Nósé|h AtáJo., Ö'2l Fozálta, Papp Gyó'gy, Páglor Katalin, sinkalavltt Béla. zombód o|tó. E|égségesrendúl Arati Lajos, Bani Jó'8eí' Bhchr tmré, '(eménéi Jáno3, se|oeci lstviin,'völentinyl Lás'ló' Végvúrt JózseÍ' Elégtelen: Nagy lmre. Kimó'adt| Kl&jnyák Józgeí' vét€ k Artel. HÖsrza! muln'ltáí Biatt sem oszlÁlYozvel Boroi Pál.
GlBnáz|uml
e|ó}ást|tö
El9mí isholát végzettek csoportja,
l'nto|yre os'tályíónök; M6b|n! lzabolla tL'
65 30
BéíIalko2ott összét€ n : vjzsgálatol lettt * 0lígtelen egy lárgyból Elégt€ l en 2*{ térgyból Eléglelen 4.nél tiibb táÍgyból
j
Eletni j3kolát végzettek csoPortja. leíratkozott összesen _ vizsgá}Etot tett _ sik€ I (el vizsgázott E!égteIene9y |ÁÍ9ybó| Elégtel€ n 2_{ táIgyból E|égt"len 1.nél több tóÍgyból * * sileTrEl vl'rgáaott:
osztálylósökl
M6b|us lzrb.|li 6{ 31
*
9 t 2A
dn
Újpesti tle|ytörténetiÉrtesító
199ó. szeptember
keresen átalakítottaa befogadó Könyves Kálmán A kétkülönvált iskola továbbra is egy épületben Gimnázium é|etétis. Elóg, ha arra gondolunk, m ű k ö d ö t t , a z a z a , , K ö n y v e s ' ' a d o t t h e l y e t a hogy ellentétbenaz akkori középiskolai rend- ,,Dolgozók''-nak. A tanári kar tagjai között voltak szerrel, a dolgozók osztályai koedukáltak voltak, olyanok, akik mindkét hel5renoktattak, de az azaz ifjű' hölgyek és urak egyaránt |átogatták az igazgatőság már teljesen függetlenül működött. őrákaL Egy könyveses öregdiák visszaemlékezése Külön tanári szobát alakítottak ki a dolgozók szerint a pedellus bácsi panaszkodott is a diríkok- gimnáziumában oktatók számára a földszinten. A nak, hogy mióta a dolgozők estig az iskola- teljességigénye nélkül itt illik felsorolni néhány padokban ülnek, azóta sokkal több a dolga, este is olyan újpesti tanáregy éniséget, akik meghatfuozták takarítania és fűtenie kell. A nappali gimnázi- a kerület oktatásügyétéskuItúráját.BacsaLász(ő, umrnal való együttélésviszont előnyt jelentett a Birtalan Tibor. Bér Jenőné. dr. Fecske András. dolgozók iskolája számára. A felnőtt hallgatók Sárfalvi BéIáné,Sárossy Istvánné,akik évtizebemutató őrákat látogathattak, ezze| is gyarapítva deken kereszttil tanítottaka Könyvesben és a ismereteiket. dolgozóknál is. De itt tanított fiatal tanárként A munka melletti 12 hónap tanulás, s a két Pomázl LászLő, a Babits Mihály Gimnázium vizsga megfeszítettütemet követelt a tanulóktól. nyugalmazott igazgatója, Varga Dezső, a Bajza Ez lehetett az oka annak, hogy a hallgatók kérésére Utcai Általános Iskola későbbi igazgatója és dr. rövidesen áttérteka máshol megszokott 10 hóna- Sipos Lajos egyetemiprofesszor. pos tanításiévekre.Az 1948-49-estanévtőImár az Kezdetben esti ésleveIező osztályokra oszlott a új rendszerben folyt az oktatás. A váItoztatás a hallgatóság. Az oszt6t1yokheti 5 napban, jórészt tanítás eredményességének a fokozását is szol- délutánhasználhatták a gimná zium 21 tantermét. gá|ta, vaIőszíníilegez lehet az egyik oka annak, Az iskola számos kísérletnek,reformnak is hogy éves szinten 25 vo-os továbbtanulási arányt otthont adott. A 70-es évektől kezdve az országos mutatott fel a dolgozók gimnáziuma. Tehát az Pedagógiai |ntézettelkaröltve dolgozták ki az űj iskola minden negyedik tanulója folytathatta l e v e l e z ő t a g o z a t o s r e n d s z e r t , a m e l y h e t i k é t tanulmányait,még leendő orvosok, bölcsész- és k o n z u l t á c i ó s n a p b ó l á 1 1 t .E z a z o n h a l l g a t ó k közgazdász-hallgatók is keriiltek ki közültik. Az érdekeitszolgálta és szolgáija a mai napig is, akik m á s k é r d é s ,h o g y a b b a n a z i d ő b e n p o l i t i k a i egészségügyi, családi, munkahelyi vagy egyéb kérdósnek tekintették,hogy minél több munkás- o k o k m i a t t n e m r é s z e s ü l h e t n e km á s k é p z é s i szátmaző,sitfiatalembert vegyenek fel egyetemre' formában. vagy főiskolára. Hogy hányan szereztek diplomát a 1975 szeptemberétőlaz egyik első osztályban végén,anól hallgatnak a statisztikák.Ugyanakkor kísérletettettek az űn, integrált oktatás beveze. azt is meg kell említeni,hogy az év végiértesítők- tésére.Az igazgató ekkor már Reinhard Béla volt. ben ésanyakönyvekben nem egy tanuló neve mel- A tervek szerint a természettudományokat,mint lett szerepelt a megjegyzósek rovatban a követ- egy külön műveltségi terület részeit tanították kező:,,Nagyobb szorgalomraintjiik.'' volna oly móclon, hogy egy-egy órán mind a A 60-as években elsőként az országban matematika, mind a fizika és kémia tanára jelen beindult a tagozatos oktatás, ami lehetővé tette, lett volna. A kísérletazonban rövid életűnek hogy a több műszakban dolgozók folyamatosan, bizonyult. mulasztás nélkül járjanak iskolába. Az évtizedmás Az egyik legjelentősebb változás az iskola fontos váLtozást is hozott' hiszen lehetővé vált a életében1982-ben következett be. Miután az az gimnázium önállósodása. Ezt a tanulólétszám állapot, hogy a gimnázium egy másik intézmény felfutása követelte meg, a régi keretek között már épületébenkapott helyet, már kezdett tarthatatnem volt biztosítottaz oktatás. lanná válni (1946-ban ideiglenesnek tervezték 1962-ben a Könyves Kálmán Gimnáziumtól ezt!), a Dolgozók Gimnáziuma külon épületbe különválva jött létre egy új iskola, mégpedig költözhetett. Igaz, ez az épület sem volt teljesen ',Dolgozók onáltó Gimnáziuma Estí és Levelező önálló, hiszen csupán a Megyeri ú't20. a|att Tagozata,, néven. Az önállósult gimnázium első talá|hatő általános iskolának az egylk leválasztott igazgatőja Péter Ernő' egy pécsi születésűtanár számyárőI volt szó. Ta|án félrnegoldásnak minőlett. síthető mindez. hiszen ntindösszesen 8 tanterem
Újpesti He|ytörténetiÉrtesítő
199ó.szeptember
tanu1ókat egy tiszta, szépen osztályok berendezett,jól t/ VL ut, v*vil. felszerelt iskola 5r 2g zz til I}eírt nyilvános tanuló Ílü t9 4 10 ' 1 1 fogadhatta.1993 Üeirt nyilváno9 lanuló leán7 39 ló .osztá|Yozott nyitv. tanuló í|ú 6 1{ { nyarán tovább 6 4 osztályogott nyilv, tanu}ó leány 63 2l 22 osetálYozott összesen I t I 2 fejlődött az iskoEzek köttil ismétló 4 ísiÓ.ben 3zülét€ t t v. horábban la, mivel elké: 4 1 3 1 9 1l - b e n t 2 1913-ben szült a tetőtér I -: I 191,{-ben 2 t 191S-ben b e é p í t é sies . A 1 : 1 1917-ben mát meglévő l9l9-ben j t 2 3 119?0.ban '1921-ben e I I tantermek mellé & ó 5 t {) 1922-ben ir r { 1923-ban 3 könyvtárat, j I 3 J lg2,t.ben ,, I nyelvi termeket, 2 I 1925"b'en 5 1926-ban színháztermet : ? 2 l927.ben t | 928-ban ki, alakítottak 'lt glmnazIÜmJ a 71 l, 7 kitolilius Rlmüi I t cörÖg katolÍkus megteremtve t \o hogy jelentősebb 3 'o ^ Reíormátus Qrr o 4 1 ezze| egy moEvnngé|ikus váItozás történt : 2 t llaDti$ld dern oktatási volna életében. 53 2l 22 t0 M a g y a r a n y a n . y e l v ű. . tntézmény mí53 2l 22 s A magyarorCsak maqyaÍul beszel t z ködési feltéteszági politikai for1 lo 123 263 I Kisiparos Iparl segédszemélY leit. I{ Kereskedelmi tisztviseló dulattal szinte egy 6 al 2 2 2 Köztisztviseló iDl o 6 r 1 3 J o 50 év alatt jeMagántisztvíseló időben, még ha : * I t Kőulekedé$i segédszemély I ; lentős váItozáKózlekedési tisetvlseló azzal nem is szoI I Más Értc|misóni sokon ment át az 3b 15 t5 r ros összefüggésHelyben lakik , I 3 4 Budápesten iakik gE iskola. A dolgo1 -] 3 ben, de az iskola is I j Rákospa|otán laklk t t Álaoon lákik zők gimnáziuma m e g ú j u l t .R é g e n 27 5 l5 SsüleinÉ} lakik 2 6 16 gyakorlatilag 3 saiál lakása Yan FlÉ* esedékesvolt már, 5 4 I lgy órót sem nulasztott t megszűnt, mára 11 a 3 hogy az eddig csuA heti óÍaszámnál kevesebbEt m. 520 121 672 1 9 1 9 Á' saztltan mulasztott órák száma a ,,Bródy,, Úipán ,,Dolgozők,,Au Ír'fizolatlanu|mulasztott óróh rz. pest egyik ismert 4 2 2 Kítürró Tendű ként emlegetett 4 3 Jeles rendü ., és eiismert nap, 13 22 girnnázium nevet Jó rendü ,, 2l 5 9 Elégséges ren
felett rendelkezhetett az iskola, mégis hatalmas lépés volt ez az önállósodás útján. Cserébe az íntézmény felvállalta, hogy egyesül az Újpesten már több évtizede mííködő Dolgozók nttalános Iskolájával. Egy évtizeden keresztül ezltán anélkül működött
Dolgozlk $lmnázlumának stntlsztlkal adatal.
J
I
I
a
j
I
I
a
I
q
N
I
H
I
q
b:
I
f
Újpesti Helytörténeti Értesítő
1996.szeptember
Trojkolldikó-
A Brody lmre Gimnázium rövid története éptiletének
Az Attila utcában, Újpest egyik legrégebbi felépíteni.A jelenlegi telek is nagyobbrésztbeépiJlt részénmár évtizedekóta található iskola. A múlt volna, a két bejáÍatpedig két utcára: az Attlla ésa a gyorsanfej|ődő településszaporodó József utcára nyílt volna. Ez a tervrajz fennmaradt, szánadvégén, vált, hogy egyre tobb a felépült iskola azonban szerényebbméretűlett, lakossága miatt szükségessé iskola létesüljön. 1880-bana község tulajdonában v alószínűleg pénzhiánymiatt. lévő Attila u. 6. sz. alatti telken felépültegy négy A z é p ü l e tt e r v e z ő t B a u m g a r t e n S á n d o r é s tanterembő|á[ó iskola. Ez az épületnagyjából a H e r c e g h Z s i g m o n d v o l t a k , a k i k 1 8 8 8 é s 1 9 0 8 mai Bródy Gimnázium helyén állhatott. Az között - minisztériumimegbízásbő|- a gyermekintézménynem volt önálló, mert ebben az évben nevelésiésoktatási intézményekországos há,,Iőzatát került állami kézbeaz addig az egyházak irányítása alakították ki, ill. terveztékés művezették,Az alattálló iskolák többsége. egyedi tervek mellett kisdedóvó és népiskolai Az összevont újpestiiskolák megbízottigaz. mintater.veketis készítettek.Az épületektöbbségén gatőja Mády Lajos református lelkész volt, aki mint - így az AttIla utcai iskolán is - Lechner odön kora oktatásügyének egyik legjobbismerője,méltán stílusjegyeitalkalmazták. A szecessziós stílusnak kapott halála után társadalmi elismeróst: Újpest anyagot haszgének megfelelően az épi|etensokféle egyik utcájának névadója lett' S zervezőkészsé, (mitikus sárkányt idéző és makacs kitartásánakköszönhetően egy évvel náltak: kovácsoltvasat későbbez az iskola kéttanteremmelbővült, de ez a zász|őtartők ), b ádogo t, terrakottát, tég|át, betont, fejlesztéscsupán ideiglenesmegoldás volt, mert az majolikát, stukkót, mozaikot, üveget, mindezekből épületetnem terveztékhosszúidőre. Jelentősebb vizuális egységetteremtve. A kerámiát az épulet fejlődés csak a XX. század elejéntapasztalható, külső fa|án az alábbi módon a|kalmazták: 1. a 1901 és I9L2 között hétúj iskolaépülette|gazda- homlokzat architektikuS tagoLásáraszerkezeti godott a település.A fejlesztésrebáró Wlasics SzeÍepnélkül: gyámkövek, párkányok, idom- és Gyula vallás- ésközoktatásügyi miniszter hivatali tetőcserepekés csúcsdíszekformájában. 2. DíszÍideje alatt kerüIt sor, és ezértUjpest a minisztert tésteaz azonosításeszközeként a cínrerábrázolást. díszpolgáráváis megválasztotta.Ezek az iskola- 3. Burkolásra: időtálló, színtartő,dekoratívhom. ópületek már megfeleltek a kor legmagasabb szintí |okzat-megjelenítésre a klinker té,glát' k ö v e t e l m é n y e i n e ki s , é s e g y m á s s a l é p í t é s z e t i Az épület belső terében,főként a Lépcsőházakaz Erzsébet ban, az előcsarnok és a folyosók burkolásában rokonságot mutattak. 1901-ben épúLt utcai (ma Károlyi István) iskola, ezt követte az találunk hímeskő a|apzatot,A kerámiákat Zsolnay Attila utcai épület(ma a Bródy Gimnázium)' de A bejárati Vilmos pécsi gyárában készítették. már á||t a Lőrinc utcai ésa mai Tanoda tériépíilet. dátuma. ajtónáldíszkőból kirakva szerepel az építés Az Attila utcai épületugyanazokata stílusjegyeket A közel százesztendősépület eddig már többször is viseli magán, mint az Erzsébetutcai Vagy a Tanoda f e l ú j í t á s r as z o r u l t . A I I . v i l á g h á b o r ú tk ö v e t ó téri iskolák. Szembetíinő,hogy ez az egyetlen a homlokzatot díszítőgipszstukkók iskolaépületma Újpesten, amelyet a város címere felújítássoriín jótészételtávolították, de levertékÚjpest címerétis. ékesit. 1'9 2 -b en, Az Attila utcai iskolaépületbenI9o2 szeptem- Ezt a kö zelmúItban helyre áI|ították. 9 berébenindult meg az oktatás nyolc fiú ésnyolc amikor a gimnánitlmaz épületbeköltözött, megújult leány elemi osztály számára. A két nemÍídiákok a belső tér,majd a tetőtétis beépült.A felújításterelválasztásáttma is az épületkétbejárataigazolja. veit az országos Műemlék FelügyelőségjóváAz intézetkivitelezésére már 1889-benszületettegy hagyta. Reményvan aÍTa'hogy a 100. évfordulón használhatjukaz iskolát. páiyázati terv, amely mégnagyobb épületetjavasolt ismétrégiszépségében *A szerző a gimnázium míÍv észettört énet-tanára.
1996.szeptember
Ujpesti He|ytörténetiErtesítő
Dokumentumok az 1956-osforradalom Úipestieseményeiről* KelemenGyula, kormányánakál lamminisztere a Íorradalom A Nagy Imre kormány egyik tagja az újpesti Kelemen Gyula szociáldemokrata politikus volt. Neve ésmunkássága az utóbbi évtizedekben már csak egykori párttársai és harcostársai előtt volt ismert. 1 9 9 1 - b e na l a k u l t meg a ,,Kelemen Gyula Alapítvány'', amely felvállalta a politikus és az ember életénekbemutatását éspéldaként áI|Ítását.Pályafutásának bemutatásával emlékezünk 1956 forradalmi napjaira. Kelemen Gyula 1897-ben született Ujpesterr'Eredeti szakmája m(lszerészvolt. Kora ifjúságától kezdve résztvett az újpestimunkásmozgalomban,állancló önképzésselgyarapítottatudását. A Törekvós Takarékpénzt1tújpestifiókjának vezetőjekéntÚjpest város képviselőjévóválasztották.Mint képviselő, a Pest vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, az újpestitestnevelésibizottság vezetője lett. Sokat fáradozott az újpesti szociáldemokraták szervezeténeklétrehozásában.Éveket töltött tanul-
mányútonFranciaországban. Hazatér é s eu t á n a N é p szaYa tudósítója voIt, különösen Újpest ügyeirő1 cikkezett. f945 :;tán nemzetgyíilési, majd országg y í í l ó s ik é p v i s e lővé választották. 1945 és 1947 kö. zött iparügyi áIlanrtitkár' 1945 és 1948 között az NagyÚjpesti bizottmány és a képviselő testület tagjavolt. 1948ban a Nitrokémia névenismert' koncepciós per vádlottja lett, és óietfogytiglani fegyítéIték, házra 1956-bankegyelemből elengedtékhátralévőbüntetését,később pedig - perújrafelvótelsorán bűncselekményhiányában rehabilitálták. Az ezt k ö v e t ő é v e k b e nt e l j e s v i s s z a v o n u l t s á g b a né l t Újpesten. I9]3-ban halt meg, temetésea Megyeri úti temetőben f e|értegy politikai tüntetéssel. Kelemen Gyula azokközé az újpestipolgárok közé tartozott akik munkássorból lettek politikai vezetők, és szi|őlnazájukhoz húpolgárok.
* A szerkesztő köszönetet mond dr. Kovács Ivánné ésSzendiné Kósa Katalin tandrnóknek, valamint Lehoczky Gdbornénak az itt közöIt dokumentumokért
199ó.szeptember
Értesítő Újpesti He|yttirténeti
Ami a forradalomután következett Az Újpesti Forradalmi Bizottság tagjainak pere ross. ap.'ris 16-án kezdődött. 93 tárgya\ásután az I. fokú ítéleteket1959, március 15-én(!) lrozták meg. A Budapesti Fővárosi Bíróság Népbírósági Tanácsának elnöke dr. Halász Pál volt, a bírőság tagjai pedig Habas János és Horák Ferenc népbírók. Az ítéIetekakövetkezők voltak: haIáI I. rendű vádlott: Kósa Pál halál Gábor LászIő II. rendíiv. halál PéterfiMiklós III. rendű v. életfogytiglan Kollár Lajos IV. rendíív. Sohonyai János 16 évbörtcin V. rendíiv. 8 évbörtön LészaiBéIa VI. rendű v. 12 évbörton Kollár Mihály VII. rendű v. életfogytiglan VIII. rendíív. Rácz Endre 6 évbörtön Kiss Imre IX. rendű v. Koszterna X. rendíív. halál Gyula halál Csehi Károly XI. rendű v. Lichtenstein XII. rendű v. halál Sándor l0 évbörtön XIII. rendű v' Kollár József évbörtön 7 XIV. rendű v. Szabó Lajos 15 évbörtön Sinka Lajos XV. rendűv. XVI. rendű v. VenczelFerenc 8 évbcirtön 12 évbötön XVil. rendű v. Valkó Lász|6 15 évbörtön XVil. rendű v. Szikora Rudolf 20 évbörtön XIX. rendíív. Vanyek Antal Somlyói XX. rendű v. halál Nagy Sándor halál XXI. rendű v. Roik János életfogytiglan XXil. rendű v. Nyiri György 16 évbörttin XXIII. rendű v' Mo]nár Endre 13 évbörtön XXN. rendűv. Tóth Gábor 7 évbortön XXv. rendű v. Becle Margit 9 évbortön Györi Tibor rendű v. XXVI. 15 évbortön GerényiGyula XXVII. r. v. halál Dr. Rajki Márton XXVII. r. v. 10 évbörtön XXIX. rendű v. Hornyák Tibor halál XXX. rendű v. GémesJózsef 8 évbörtön István XXXI. rendű v. Szücs 3 év6 hónap b. Tichy József XXXII. r. v. JancsovicsJózsef 7 évbortön XXXIII. r. v.
A II. fokú ítéletek9 tárgyalásután 1959.július 28-án születtek a Legfelsőbb BÍróság Népbírósági Tanácsában. A tanácsvezetőbírő dr. Borbély János volt, a bírőság tagjai pedig Fehór Kálmán, Sulyán György, SzabóSándorésMarótiKárolynépbírók. hirdette ki: A tanács az alábbíítéIeteÍ. A halálbüntetéstjóváhagyta: Kósa Pál, Gábor LászIő, Kosztema Gyula, Csehi Károly' Somlyói Nagy Sándor' Dr. Rajki Márton és GémesJózsef esetében. A halálbüntetést életfogytiglani büntetésre váitoztatta: PéterfiMiklós, LichtensteinSándor és Roik János esetében. A többi íté|etetrészben enyhítették,nagy részüketsúlyosbították. 1959.július 30-án A halálos ítéleteket Csehi Károlyon, Koszterna Gyulán, Dr. Rajki Mártonon, Somlyói Nagy Sándoron és GémesJózsefen végrehajtották. i959. augusztus5-énKósa Pál, 1959. szeptember 23-án Gábor is sor került. kivégzésére
LászLő
Összeállította:dr. MészárosIstván'
Újpesti He|ytörténetiÉrtesítő
199ó.szeptember
Néhányp|akátésröplap a korabeli dokumentumokközti!
.
3ÁMUNKÁsoKt UJpcst
l.szti'1oslí
Bct;jrB ia .:bicJt, tönkrcacntck cjtót
..z cbI;k - tokok., K1viltc
ís i.z irrylk cir1sát. ! Szcrcüc:: :..cseJ.áiloill
Szcrctcd i. rri:pct ?
Scgit w lnyí.k nchéz 6ondj-.ín t
Llge nun]r':''hoz, ha$y lcgycn irc}c6 l.kósa
ez ujp-stl.6;'crlr'l.'.
nclt , a ní drága 1tÍs ni.6y.rji"ín1rn;J< ! vrDD Jwitsd
;z
l . Pcn-szkodnlk l. cs-ládaryl..k l
c lógnyosás
lI. Il.játolr rcg tl
l
.rEt
kl. e rossz {tólrut,
ÁMUNKÁT
l
kéazi}s uj l.blo)'. . toknk::t'
Hozd rcnr1bc c Í.1Lsxongíli; butoro]ri.t t Eo}6ozz' bogy béko lcgycn. Dolgozz, ho6 nyu6ulon tcgycn t
-
r1996:szeptember
Újpesti He|ytiirténetiÉrtesítő
10
h|ncÍ**ont : U}PE$T DoloozÖiüÉrr.,xovÉTBll .
.r !
t'
'
-.
c${B6tok. ka;
Tr
,i
F
Újpesti HelytiirténetiÉrtesítő
199ó.szeptember
Felhívás UJpsst lakgssrÉgához ! Áz Uipesti Nemzeti Bízottsóg a tegnap délutón meg. tortottüléséno következő hotórozatot hoztcrl t. Áz lJipesti Nemzeti Bízottság úgy hotórozott. hogy tenni nem kivónicr vórosunkgt hcrdszintérré . 2. Á ,,.*".iő,ök o vóros.rendjének és nYugolmónalc biztositúsóraminden krilön utcrsitúsnélktilis telÍesitenekszol. gúlcltot.
3. Vóltozótlarrul Íenntortiukkövetelésünket, hbgy bazónk szgbod, Íüggetlen éssemleges, olszÉg legYen, oz idegren csct. patokat voniúk ki az orszóg területéről. E. Fenti hatórozot értelmébeno nemzetőrségmór előzőleg ÍelÍegyverzett alakul
. ,Nemieti Bísotkóg Blnöka
1l
Újpesti Helytörténeti Értesítő
12
1996.szeptember
I $t.dul0z0l t)
I
ezér| m|nderi ' üiemben
2,4
ktata.nul|étrekell hoznl
|é*tl Az Plac*onYtiÉetbsüdol*.o3gltberét erneliék:fel ttzenól:százalé\kÍil"A |öbbgyermekel dolsozök részéIe uuámottév6óealádíirot|ékgt, lrell biztobítanl' Azonnal .el kell"töriilni a syerm.ektelen*giadót' Rendezni kell.a dolgoiok nyuildii*i.]-' Á'part cg a kormenl.Budapeet
A}hozo. hogy kovsteléseínketmegvplósfthassuk, rngqt .a'. legfontosabb a rend.t és a ,nyuga|om ; 1: ' ' -'büiosítá,ui-.' . ' ::7:,1 "':*' t
'i
, '' . ,..'];,é. ' .,':, j :
i
)
.
.,t
,í..'
.
,.
il,lDPlV,.ker. PvB: lv. ker' Tanács VB. . l!. ter- Elnölr* H"","tte..DÍépÍront
199ó. szeptember
13
Újpestí He|ytörténetiÉrtesítő
it
!'
'.f, ."
Mártírok útja,1956.november 8.
*rprsn FcxnÉBf;!.fills|zÍ}Trsás
14
Újpesti He|ytiirténetiÉrtesítő
199ó.szeptember
Jeney Káraly:"
100éves par ÍellegváÍa., a magYarfényÍorrási az Egyesult|zzőlámpaés VillamosságiRt. A kezdetekről...
,,A gazdaságos gyártás érdekébenaz űj gyá'r építését a szükségesség parancsolja.''Englánder A Husaár utcai gyár nem tette lehetővé sem a szakvéleményealapján az igazgatóság 1899. mechanikai, Sem az izzőIámpa-osztály bővítését, október 11.énfelhaialmazta a végrehajtóbizottezért aváIIa|atigazgatősága 1899 tavaszán íj eyar ságot, hogy gondoskodjék8.10.000 négyszögöles telek megv ás árlásálrőL, létesítése mellett döntött. Szándékát 1899 júniA végrehajtő bizottság a telekvásárlás kérdéu s á b a n e l ő s z ö r a K e r e s k e d e l e m Í i g y iM i n i s z sében először Budapesten tájékoződott. Leipziget tériurnmalközölte, amelyet azzaIindokolt' hogy az Egyesült Viliamossági Rt. a korlátlan tőkével Vilmos szeszgyátos óbudán, közvetlenül a Duna alkalmas területet. Az dolgozó némettelefon- és izzó|ámpa-iparral csak partsálnajánlott gyárépítésre agyv ezető tgazgatőság azonban beható vizsgáLat akkor maradhat versenyképes,ha bővíti gyártási volumenét,ennek érdekébenpedig feltétlenül rij úán e|zárkózott a telek megvásárlásátő|, mivel gyárat kell építenie,ahol kapacitását legalább a feltöltése a vételáratjelentősen megnövelte volna. Eközben megérkezett a Kereskedelemügyi jelenlegi háromszorosára emeli. A nagyirányú beruházások az iJ.zletieredményekbentermészet- Minisztériumdöntéseis: az Egyesült Villamossági szerű|eg vis szaesést fo gnak j elenteni, különtisen Rt.-nek, ha Budapesten vagy annak közelében azért,mivel eleinte két gyártelepen fog üzemet izzóIámp ák és gy engeár am(t gy ártmányok eLőáI|ífenntartani. Az igazgatóság arra kértea minisztert, tására gyártelepet létesít,az uzembe helyezés hogy azűj eyá,Íérdekébena telefonkészülékekreés napjától számított 15 évig állami kedvezményeket az izző|ámpákra kapott állami kedvezményeket a biztosít. Kikötötte azonban, hogy a vá||alat a régi gyárat megsztinteti, az űj gyáÍba600.000 Ft. tőkét törvény által megszabott határidő végéigfolyósíttassa,és 15 esztendeig biztosítson adómentes- fektet be. az első évtől kezdve 1200 munkást foglalkoztat ésnapi 25.000 db izzőIámpa gyártásáséget. ra rendezkedik be. A Kereskedelemügyi Minisztérium a váLla|at A Minisztérium a vállalatot még szénelektródák beadványára azt javasolta, hogy ne a fővárosban, e|őáIlítására is kötelezte, és az izembe helyezés hanem annak környékén építkezzék'mert ebben az határidejéül 1 900 v égét t(tzteki. esetben a gyárat a maximális időtartamig állami A Kereskedelemügyi Minisztérium kedvező kedvezményekbenrészesítheti. döntése után az igazgatőság lemondott budapesti Az igazgatóság a végső döntés előtt felkérte Englánder Richárdot, a bécsi műszaki főiskola telekvásárlási szándékáról és 1900. január 28-án tanátát, hogy a Huszár utcai gyárat a tűzbiztonság Újpesten gr. Károlyi Sándor nagybirtokostól é,saz rjzem továbbfejlesztése szempontjából ala- 13.500 négyszögöl kiterjedésűingatlant vett. A 182.250 korona vételárbóI az Egyesült Villamosposan vizsgálja meg. sági Rt. 82.250 koronát a szerződés aláírásakor Englánder a megbízatásnakeleget tett, és a helyszíni szemlék alapján megállapította,hogy a kifizetett, a hátralékos 100.000 korona kiegyenlípedig háromévihaladékotkapott. gyár nem maradhat a Huszár utcai helyiségeiben. tésére Újpest a századfordulón Budapest legjelen* A szerző levéltdros.A most közöIt cikk részlet az 1987-ben kindott ,,A Tungsram Rt. firténete 1896-1945,' c. ki'advtúnyból.
1
199ó.szeptember
Újpesti HelyttirténetiÉrtesítő
tősebb peremterületénekszámított 41.858 főnyi l ako s áv al, v ir ágző kézm(tipar áv aI, az alakuló gyáriparávaI. Amikor az Egyesült Villamossági Rt. 1900 elejénmegvásárolta mai telephelyét,az ingatlant a Károlyi.család fóti hitbizomány-birtoka vette körül, amelyet a Dunáig csak a Fővárosi Vízmíívek telkei szakítottakmeg. 1846 6ta áthaladt rajta a Budapest és Vác között közlekedő első magyar vasút, 1869 óta pedig lóvasrit kötötte össze Megyert a Kálvin térrel. A vállalat igazgatősága 1900. február 3-án közölte Újpest elöljáróságávaI,hogy 2 millió
részéreegyelőre nem építtetbázakat, hogy az elősegítse. üresen ál1ó újpestilakások értókesítését Wolfner Tivadar újpesti bőrgyáros kcizbenjárására - aki az elektrotechnikai gyár újpesti feLépítésénekegyik lelkes kezdeményezője és támogatőja volt - a községi képviselőtestület az igazgatíság kérelmétteljesítette,ezenfelül mentesítettea vá|Ialatot a községi adók ésjárulékok fizetése aIőI az állami kedvezmónyek tartamára. Az igazgatóság 1900. február 10.i ülésénutasította aZ,tlgyvezető igazgatősítgot,hogy az építés\ terveket március közepéig készíttesseel. Az építési sével és me gszervezésével munkál atok előkészíté
korona befektetésselÚjpesten elektrotechnikai Egger Gyula vezérigazgatót,Maishirn Péter ígazgyárat létesít,ha ennek megfelelő előfeltételeit gatósági tagot és Pintér József műszaki igazgatőt biztosítva |átja. Amikor Budapestről, az ország bizta meg. Szakértőknek Egger Etnőt, a bécsi ipari és kereskedelmi gócpontjából áttelepül VEAG vezérigazgatőját és Englánder Richárd professzort kértefel. Újpestre, jelentős terheket vesz magáta, A tervrajzokat az építésibizottság 1900. április és csatornaa Viszonzásu| az elöljáróságtól v ízhá|ózatnak a gy ár telepi g v al ó me ghossz abbítá- 10-ón Bócsben tartottülésénvitatta meg, aholVas E. sát, az aszfaltjárda ós a közvilágítás kiterjesztését, Ferenc ésKrassny Miksa igazgatísági tagok felvehogy mi indokolja az IzzőIámvalamint a telek feltöltéséhezszükségesföld és tettékazt a kérdést, homok díjtalan rendelkezésrebocsátását kérte. p a g y á r k a p a c i t á s á n a k n a p i 2 5 . 0 0 0 d b - r a v a l ó Egyúttalbejelentette,hogy tisztviselői ésmunkásai növelésétésa Mechanikai Gyár megkétszerezését,
t6
Újpesti He|ytörténetiÉrtesítő
1996.szeptember
P i n t é r J ó z s e f m ű s z a k i i g a z g a t ó a Z e l m ú l t eltérőenszárnyépülettelegészítették ki, hogy a kapcsolatosmunkálaüzletévektapasztalataivalbizonyítottaa termelés. telefonközpontok építésével felfutás realitását: |894l1895-ben 582.000 db' tokat programszerűenvégezhesse.Az épületbőví1 8 9 71 1 8 9 8 - b a n1 . 2 2 4 . 0 0 0d b , 1 8 9 8 / 1 8 9 9 - b e n téstkülönben a gyengeáramű gyártmányok export1.600.000db és 1899/1900.ban tette. 2.300.000db izző- jának várható növekedéseis szükségessé Iámpát rendeltek a cégtőI.A rendelósállomány munkálatai 1901 nyarán befeAzűj gyár építé,si á l l a n d ó n c i v e k e d é s é b őjlo g g a l l e h e t e t t a r r a jeződtek. Július közepén a gépekbeállítása annyira következtetni, hogy az 1902ll903-as üzletévben6 előrehaladt, hogy a Láng Gépgyár, ame|y az millió |ámpára lesz majd igény,amit napi 22.000 erőtelep gépi berendezésétszá|Iította,megtarthatta db lámpa gyártásával tudnak kielégíteni.Pintér azeLső próbákat. Avízkérdésis kedvezően alakult: k i m u t a t t a a z t i s , h o g y m í g a z | 8 9 9 l | 9 0 0 - a s a k u t a k n á 1 n e m l é p e t tf e l n y o m á s c s ö k k e n é s . üzletévben 1 lámpa önköltsége 16 krajcár volt, Augusztus végénüzembe helyeztéka gázgyárat é,s 25.000 db |ámpalnapos gyártás eseténez 13,5 megkezdték az izző|ámpagyártást. Néhány hét krajcárra csökken. Nyilvánva|ővá váIt, hogy a mrilva a mechanikai osztály elfoglalta új helyilámpák eladási árának süllyedésétcsak a gyártási ségeit.Az építkezési ésberendezésiköltségek több vo1umenfolyamatos ntjvelésévellehet kiegyen- mint félmillió koronával meghaladták a tervezett l í t e n i . E g g e r B é l a a t e r v e k e l l e n , E n g l á n d e r összeget éselérték a2,563,719koronát.Az építési professzor a tervek mellett szá||t síkra. Végül az vállalkozók 1.006'480koronát kaptak. A gépi beépítési bizottság az etkészített 97.000,a terveket elfogadta. rendezés141.000,a villamos berendezés Mivel a telekvásárlás ésaz építésl 23.000, akazán 60.000,a gáztervek e|készíté- vákuum-berendezés se, ill. jőváhagyása elhúzódott' a Kereskedelem- gyáÍ74.000,a kövezési munkák 16.000ésa szereügyi Minisztérium az újpestiipartelep felépítésérelésimunkák 174.000koronába kerültek. kjtűzotthatáridőt 1900 végéi g, az izembe helyezés 1901 végérlaz űj gyár már teljes kapacitással időpontját pedig 1901 tavaszáig meghosszabbítot. működött, az igazgatóság tehát egy év késéssel ta. A vállalat befolyásos közbenjáróinak kérésére a eleget tett a Kereskedelemügyi Minisztórium kí minisztérium ahhoz is hozzájá'rult, hogy a gyár az vánságának, Az ív|ámpákhozszükségesszénelek. erecletilegkikötött munkáslétszámotcsak az üzem- tródák gyártásánakbevezetéseazonbanellrúzódott, be helyezéstkövető harmadik óvben érjeel. így a vállalat a rninisztériumtólhalasztást kórt, Miután az iparhatósági és építésiengedélyt amit 1902 végéigmeg is kapott. Az igazgatóság június 30-án megkapta, az ugyvezető igazgatőság azonban ettő| a kötelezettségétőlmeg akart szaba. megkötötte az építési szerződéstWellisch Sándor dulni' ésa Kereskedelmi Bank vezetőinek közbenés Gyuia építési vállalkozókkal' A végrehajtó- jfuásarua Kereskedelemügyi Minisztérium végül is bizottság megbíztaEgger Gyulát, PintérJózsefet ós beleegyezett,hogy a vá||a|atszénelektródákhe. Englánder Richárd professzort,hogy a szükséges lyett vasútbiztosító berendezéseket szállítson. gépi berendezéstrendeljék meg, és a vonatkozó Az újpestitelepen a mechanikai és ízző|ámpaszerződéseketkössék rneg. A Wellisch.cég az részlegélesenelkülönült egymástól. A nrechanikai építési munkákkal 1900' szeptembervégénannyira gyáregységszervezetileg gyártásra, izemir odára, vasútbiztosítóberendezések előrehaladt,hogy sor került az e|ső kereseti kimu- telefonszerkesztésre, tatásokfolyósítására. raktárra, kalkulációra, statiszt1kára szerkesztésére, Az (lj gyár építkezési és berendezésiköltsé- éskereskedelmi irodára tagolódott. Az izzőIámpageinek biztosításáraaz 19a0.október 5-i rendkívüli gyáregységüvegfúvó-,photométer-,légszivattyú-, k ö z g y ű l é s f e l e m e l t e a v á l l a l a t a l a p t ő k é j é t beillesztési, gipszeLő és lámpafej-feltevő osztály2.000.000koronáról 3.000.000koronára. ból, raktárból ós kereskedelmi irodából állt. A Építés közberr az eredeti terveken tribb módosí- mechanikai gyáregység műszaki szemé|yzetét] tást kellett eszközölni, sőt újszükségletekis merül- mérnök, 6 rajzo|ő és 9 munkavezető alkotta, míg tek fel. tgy u Posta- és Távirda-igazgatóság kéré- az izzőIámpa-gy áregységszakirá ny ítását 1 üzem. séree|határozták,hogy az új gyártelepen hivatali vezető, 1 vegyészés 10 munkavezető végezte'Az Aschner helyiségetbiztosítanaka posta- és távíróhivatal új gyárban tűnik fel szervezőképességével részéte,a postamesterpedig díjtalanlakást kap az Lipót, aki kezdetben az izző|ámpa-osztá|y irodaépületben.A mechanikai osztályt az eredetitervtől főnöke, majd 1904. július l-jétőI aligazgató volt.
*
1996.szeptember
Újpesti Helytörténeti Értesítő
Egger Gyula vezérigazgatóévi fizetóse ekkor 16.800 korona, Pintér József műszaki igazgatőé 15.000korona, Aschner Lipóté pedig 8.000 korona volt. Az újpesti gyár teruezésekorPintér József nem tévedett,amikor az izzőlámpa-kereslet rohamos növekedésétjósolta. Hamarosan beigazolódott, hogy a jelentkező igényeketa Huszár utcai gyár semrniképpensem tudta volna kielégíteni.Az űj izző|ámp a- o sztáIy kap ac itás a v i sz ont lehetőv é tette, hogy a vállalat az t902lL903-as üzletévben 3.896.538 db, az 1903l19o4-esüzletévbenpedig 4.519.z51db lrímpáttudjon értékesíteni. Az l902ll903-as üzletévbenaz izző|ámpák ára a piacon uralkodó élesverseny következtében erősen csökkent, ami-a gyárosokat arra késztette,hogy a további áreséstkartell alakításával akadá|yozzák meg. Egyik szewezője, Philipp Westphal 1903 ápaz Egyesült Villamossági Rt.-t: rilisában értesítette ,,Az izzóLámpaárak állandó süllyedéselehetővéter te, lrogy Európa mértékadóizző|funpagyárai között egyetértésthozzon létre.'' Az izzóLámpa kartell ,'Verkaufsstelle der Vereinigten Glühlampenfabriken'' névenkorlátolt felelősségű társaságként alakult meg Berlinben 1903. szeptember I6-án I millió márka alaptőkéve|.Az alaptőkébeza kartelltagok kontingensük arányában járultak hozzá, amit 2],] millriő márka forgalom alapján ál|apítottak meg. Az AEG ésa Siemens un Halske AG egyenk é n t 2 2 , 6 3 3 7 o ,a z E g y e s ü l t V i l l a m o s s á g i R t . Il,3I6Vo, a Philips pedig I1,307Vokontingenstkapott,míg a többi nyolc gyár részesedóseegyüttesen 29,761vo-ottett ki. A korlátolt felelósségűtársaságot a kartelltagok által kijelölt héttagúlgazgatőság képviselte. A kartellszerződés értelmébenaz izzóLámpák a kartell feladatát képezte,de azE,gyeértékesítése sült Villamossági Rt.-nek jogában állott, hogy azokban az országokban, ahol nem műkodött kartelltag, kontingense 80vo-a erejéigeladhasson izzőkat akár fogyasztóknak, akár vi szonteladóknak. A Berlinben létrejött izzőIámpakarte||az Egyegondjain kótségsült Vil|amossági Rt. értékesítési telenül ktinnyített.A megállapítottárakon átvettea v áIIaIatra e ső lámpamennyiséget, az eladásról maga gondoskodott, majd kifizette a nyereséget.A forgaLmazás kórdésénekmegoldása fellendítette a vállalatot és lehetősóget adott arra, hogy az izzőIámp a-üzemben radikál i s átszervezést h ajtson
17
végre,ami jelentős megtakarítástés új munkamódszerek kialakítását eredményezte. Az izzóIá,mpakartellhez torténő c satlako zás sal az eladási képviseletekegy részefeleslegessévált' Mivel a képviselők a szakmában kiváló üzletszerzőknek számítottak,működésüY'reaz igazgatőság a többi gyártási ág érdekébentovábbra is igényt tartott. Megtartásukat főként a gyengeáramúgyártmányok exportjának tervezettnövelése indokolta. A szénszáIasizzőLámpa nyereségesértókesítésénekkérdéseátmenetileg tehát megoldódott, továbbra is égető probléma maradt azonban az izzőIámpa minőségének,fényhatásfokának és élettartamánaknövelése. emeléséreszéles Az tzzószál hőmérsékletének során feltűnést E,zek köríí kutatások indultak. keltett Walter Nernst Nobel.díjas kémikus által kikísérletezett lámpa, amelynél az izzőtestet fémoxidok keverékébőLáIították, eIő. .C-ra növelBár az izzőtest hőmérsékletét2350 haladta 50vo-ka1 te, a lámpa fényhatásfoka alig meg a közonsóges szénszálasizzóIámpáéL A Nernst-ízzőLámpa nyomban felkeltette az Egyesült Villamossági Rt. szakembereinek figyelmét' ésjavaslatukra a váIIaIat a Ganz és Társa céggelegyütt megszerezteazt ajogot, hogy gyárthassa Ausztria-M agyarország területén.A gyáttási engedélymegszerzéseután azonnal megindultak a kísérletek,amelyeknek során csakhamar kiderült, hogy a Nerst-lámpa nem szorítja ki a szónszálas izzőkat, alkalmazására inkább különleges területeken' az izzó|ámpa és ívlárnpaközotti viszonylatban kerülhet sor. A szabadalom kidolgozásával kapcsolatos munkálatokat annak eIlenéreaz Egyesült Villamossági Rt. és a Ganz szakemberei együttesen folytatták. Amikor az AE'G berlini gyára 1901 tavaszán píacra hozta a Nernst. lámpákat, a hazai szabadalom-tulajdonosok elhatároztátk:az AEG sikerétől teszik függővé a noha a kísérletektovábbra is gyártás megkezdését, arra mutattak, hogy a Nernst-lámpáknak nincs a két magyar gyakorlati értéke.Az AEG kérésére vállalat 1902 decemberébenmegengedte a berlini gyárnak, hogy az áLta\a gyártott, különleges megjelöléssel ellátott Nernst-lámpákat 1Ivo-os licencdíj ellenébenforgalomba hozza a Monarchia területén. Ezze! azonban sem az Egyesült Villamossági Rt., sem aGanz ésTársa nem mondottle a Nernstlámpa előáLIításánakjogáról. A két vállalat 1903-
r I
r
Újpesti HetytörténetiÉrtesítő
199ó.szeptember
ban meg is kezdte gyártását és kisebb mérvű for- hattrák.Minthogy 1904 augusztusának kozepéig az ga|mazását, tömeggy ártására azonban r észbenaz interurbánvonalakat is bekötötték ide, Budapest érdeklődéshiánya, részbenpedig a fejlesztési egész távbeszé|ő-szo1gálataegyetlen telefonkísérleteksorán elértmás irányú eredményekmiatt központban tisszpontosult.A vállalat 1904' és nem került sor. 1906' közott egészsor vidéki központ kibővítésére Az izzőlámpa-fej lesztó sben új fejezetet nyitott kapott megbízást. 1905-ben elkészítetteaz űj az a felismerés,hogy azizzőtest volfrámfémbőlis zágtábi telefonkcizpontot és átadta azt a Posta- ós kialakítható. Dr. Just Sándornak és Hanaman Távirda-ig azgatőságnak. A telefon- és távirdaF e r e n c n e k , a b é c s i m ú s z a k i f ő i s k o l a t a n á r - részle g nagy ar ány il hazai fo gl alko ztatotts ág a s e g é d e i n e k e l s ő k é n t s i k e r ü l t v o l f r á m s z á l a s mellett a gyengeáramúgyártmányok kivitele is izz6|ámp át e|ő állrítaniuk.Izző| ámpáj uk ke z deti jelentős mértékben növekedett. f é n y h a s z n o s í t á s a7 , 8 5 l m / W v o l t , a m i a l i g Még figyelemreméltóbbkapacitásbővüléstértel c s ö k k e n t a 8 0 0 ó r á s ó l e t t a r t a m a l a t t . J u s t é s a vasútbiztosító berendezéseketgyártő részleg.Az Hanaman ta|ál,má,nyukat1903. június 6-án igazgatőság a szabadalmak egész sorát vásárolta jelentettékbe, míg a szabadalmi leírás 1904. meg, hogy mega|apozzaeredményesműködésétés december |3-ánjelent meg. A találmány hordereje versenyképességét. Többek között megszerezte a felmérhetetlen. Bár a leírás szerint a fémszáI Kolban-féle villamosvasúti blokkrendszerue és a e|őá||ításához még szénszáIathasználtak, az m a g a s f e s z ü l t s é g ívíi l l a m o s v a s ú t i b i z t o n s á g i izzőtestet végü1 szénmentesvolfráms zál alkotta. b e r e n d e z é s e k r ev,a l a m i n t a B é c s i D é l i V a s ú t A két Í-eltalálóravalószínűleg Englánder pro- Társaság állománybi ztosítőberendezéseirevonatfesszor, a bécsi főiskola tanára- ala szakértőként koző szabadalmakat.Különöserr az utóbbi volt jelentős, mert a vállalatnak a tr'tÁV-nál nem kellett az újpesti gyár építésénéi is közreműködött hívta fel az Egyesült Villamossági Rt. vezetőinek számolnia a Déli Vasútversenyével. figyelmét. A vállalat igyvezető igazgatősága sietA vasútbiztosítóberendezésekgyártásával ve megszereztea nagy értékűszabadalmat.Dr. Just foglalkozó bazai gyárak 1904-ben kartellt a|apíSándorral és Hanaman FerencceI 1904. december tottak és egymás között felosztották a gyártási t3-án szerződéstkötött, amelynek értelmében a kontingenst:a Ganz ésTársa 3Jvo, a Roessemann volfrámlárnpa gyártásának s értékesítésének kizá- ésKühne 33vo,az Egyesült Villarnossági Rt. pedig rólagos jogát Magyarország és Ausztria tertiletére 30o/orészesedést kapott. Késóbb a kartellhez kiterjedő érvénnyelmegvette a feltalálóktól. A csatlakozotta TelefongyárRt. is, ami újabbkontinlicencdíjata kiszárnlázott összegek 107o.ábaná||a- gensfelosztásttett szükségessé. Az új kartellpították meg. A szabadalom további értékesí- szeruődésa Ganz és Társa részére28,49o/o,a tésébenaz Egyesült Villanrossági Rt. 107o-os R o e s s e m a n n é s K ü h n e s z á m á r a 2 5 , 4 1 v o ,d Z érdekeltséget vállalt, ezenkívül kötelezte magát a E g y e s i i l t V i l l a m o s s á g i R t . - n e k 2 3 , I v o é s a voifrámlámpa törneggy ártására. Telefongyár Rt.-nek 23%opiachányadot állapított A volfrámlámpa nagybani gyártását többéves nreg. A vállalat vezetői nagy figyelemmel kísértek kísérIetezés e|őzte meg. Ezalatt a szénszáLasizzó minden, az elektrotechnikai ipart érintő találmányt megtartottaegyeduralmát:a termelésivolunren az é s s z a b a d a l m a t .É r d e k l ő d é s ü k ekt ü l ö n ö s e n a I905lt906-os tizleti évbenelértea napi 25-30.000 Pollák-Virág-féle gyorstávíró keltette fel, aminek darabot. licencjogát még a századfordulón megvásárolták. Az űj gyárban a mechanikai osztály is jeien- A feltalálók továbbfejlesztettéka találmányt és tősen kibővítettegyártási kapacitását. A tágas perforátorra| egészítették ki. A készülék abban munkatermeklehetővétették,hogy a vállalat 1903 különbözcjtt a hagyományos távírőktő|, hogy végérebefejezhesse az új budapesti távbeszé|ő- papírszalagonjelek helyett betűket írt, és ennek központ berendezésinrunkálatait, Az új telefon- megfelelően a távirat is írott szövegként jelent központ 1904 januárjában nyílt meg. A több mint meg. A távírásznak nem volt más dolga, mint a 6000 állomást április 15-éigsikerült a Nagymező t á v i r a t o t b o r í t é k b at e n n i é s m e g c í m e z n i , A utcai központba bekapcsolni,így a Puskás Tivadar- módosítottkészülékkivitelezésére a vá|Ialat8.000 féle telefonvállalat által létesítettBaross utcai és koronát fordított,majd a szabadalom értékesítésóre S zerecsen utcai távbeszéIő-kozpontokat felszámol- 1903-ban500.000 korona alaptőkévelrészvóny-
199ó.szeptember
Ujpesti Helytörténeti Ertesítő
1937.óprilis 24.
28. 1937.szeptember
1937.novernber79.
19j8. júIius 10,
19
a Tungsram Strand létrejöttének fotódokume ntumai Tizenöt hónap. Egy népszerííújpestilétesítmény, társaságot alapított.Az új távírórendszertelőször BudapestésFiume, valamint Berlin ésKöIn között próbálták ki, sikeresen.A találmány bevezetése évekenát hosszas tárgyalásokatfolytatérdekében tak Angliában, Franciaországbanés az Egyesült Államokban' a Pollák-Vi rág.fé|egyorstávíró azonban áttitő sikert sehol sem aÍatott,mivel más távírórendszerekannak előnyeit időközben túlszámyalták. probiémáiés a Az \zzőLámpafejlesztésének k ö r é nek bővítése g y e n g e á r a m úg y á r t r n á n y o k rnellett a vállalat az erősáramű izletág művelésére kevesebb gondot tudott fordítani,ezértigyekezett attól szabadulni.A bécsi testvérvállalattal1902, november 25-énsikertilt olyan megegyezéstköta VEAG az újpestigyár nie, amelynek értelrnében erősáramú osztá|yát annak anyagraktárátvaI és megrendeléseivelegyütt átvette. A tranzakció azonban csak félmegoldástjelentett,mert az erősáram(l osztá|y a bécsiek számlájára változatlanul az újpestigyárban folytatta működését.A VEAG
Budapesten fiókirodát létesített,ami szervezetlIeg a budapesti gyáf,toztartozott,dekizárő|ag a bécsi vállalat érdekébenés utasításaiszerint míiködött. az újpestigyár Az erősáramúüzletágatlényegében nevében'de a VEAG kockázatára folytatták: az Egyesiilt Viilamossági Rt. sem a haszonban,Sem a veszteségbennem vállalt részt.Az újpesti gyár a VEAG.nak a rőgi erősátamttüzletek lebonyolíés a vállalat érdekébenkülfölclön vé,gzett tőtsáért 100.000 koronát kereskedelmi tevékenységéért fizetett. Az erősáramúüzlet ág hely zeténekfelemás megoldása Szoros kapcsolatban állt az áIlami kedvezményekügyével. A Kereskedelemügyi Minisztériuln a vállalatot dinamók és motorok gyártására kötelezte, a VEAG azonban Bécsben Egy eibocsátott szereztebe ehhez az a\katrészeket. alkalmazott feljelentésttett, és a Minisztéttum 1904 októberébenvizsgálatot indított. Ennek lefolytatása után közölte a vállalattal, hogy a feltételek be nem tartása eseténmind az á|Iami
ÚjpestÍHetytörténetiÉrtesítő
1996.szeptember
kedvezmények,mind az áLlami megrendelések vezetésévelLoránti Rudolf irodafőnöktit, a bécsi tekintetében retorzíőval fog élni. A végrehajtó képviselet irányításával pedig Salzmann lgnác bizottság 1904. október 31-i iilésénEgger Gyula vállalati tisztviselőt bízta meg. Az angol piacot a vezérigazgató és Pintér József műszaki igazgatő S c h i f f é s T á r s a s c h w e c h a t i c é g g e l k ö z c i s e n erélyesensíkraszállt azért,hogy a bécsi testvér- felállított eladási szervezet látta el az Egyesült v á|Ia|at erő sáramú cikkek gy ártásár a létesítsen V i l l a m o s s á g i R t . l á m p á i v a l é s g y e n g e á r a m ű Budapesten fióktelepet, mert az újpesti gyárban termékeivel. Az erősá'ramri üzem berendezése,az sem munkahely, sem munkaerő nem áll rendel- átköltözkcidés és a termelésfokozatos felfuttatása kezésére.Egger Ernő, a bécsi gyár vezérigazgatőja természetesenkedvezőtlenül befolyásolta 1901 és az újpesti vezetők álláspontjával ellentétben 1903 között a vá]lalat üzleti eredményeit.Az űj r a g a s z k o d o t t a h h o z , h o g y a z E g y e s ü l t V i l l a - ré,szlegkezdeti nehézsógei ellenére a vállalat mossági Rt. ne változtasson az eddigi gyakorlaton. 145.000korona tiszta nyereségetértel. osztalékot Miután nézetéta bécsi igazgatósági tagok is ebből természetesennem ftzethetett.1903 és 1905 támogatták, a végrehajtó-bizottság a dontést k ö z ö t t a p r o f i t 2 6 9 . 0 0 0 k o r o n á r a n ő t t , a z elhalasztotta. I9a5lD06-os üzletévbenpedig meghaladta a Mivel a VEAG továbbra sem gondoskodottaz 488.000 koronát' Az elektrotechnikai iparban uzIetág fejlesztésér őI, a v égrehajtóbizottság 1905. olyan konjunktúra alakult ki, hogy a váI|alat a március 29-i üléseújból napirendre tíLztea kérdést. megrendeléseketidőnként csak túlórázásokka| Az erősáraLrrrú részlegetnem |ehetettegyszerűen tucltakielégíteni.Az 1903l1904-es üzletévtől megszüntetni, mert ez a jelentős állami kedvez. kezdve a tészvényesekhárom év alatt 540.000 jelentette korona osztalékotkaptak. A vállalat anyagi bő.zisa mények és a megrendelésekelvesztését v o l n a ( a v á l l a l a t 1 9 1 6 . n o v e m b e r l - j é i g a d ó - megszilárdult, újpesti gyárát és gépi bererrdezését mentességet élvezettés 1915-ben1 millió koronán az l905ll90ó-os üzletévben3,3 millió koronára felüli megrendeléstkapott, ami a mechanikai értékelték, a gyáLÍ1,4 millió korona nyílt tartalékosztály egészévi forgalmának 60vo-át tette ki.) Az tőkével,valamint 1,6 millió korona készáruvalés erősáramú termókek előá||ításának beszüntetóse nyersanyagokkalrendelkezett.1,5 mi|lió korona ezenkívül azt is eredményezhette, hogy a vállalat adósságával szemben 1,6 millió korona követelése l egnagyobb üzletfelei izzóIánp a.szükségletüketés állt fenn. a gyengeáramú' cikkeket is máslrol fogják 1901-bena munkáslétszámnem haladta meg a beszerezni. Mindezek mérlegelésével Egger Ernő 700 főt, a növekedés tehát 2 év alatt mindössze bejelentettea végrehajtóbizottságnak, hogy a 100 főt tett ki. Mivel a Kereskedelemügyi Mini.szVEAG az újpestigyár terü|etén1905 végéiggyárat tériuma gyát adómentességét többek között ahhoz építaz erősáramú izletág tészére,és abban a feltételhezkötötte, hogy a vállalat 1904. novemlegkésőbb1906.júniusvégénmegkezdi a dinamók ber 1-jéig 1200 munkást foglalkoztasson, és az ésmotorok gyártását. igazgatőság ezt a feltételt nem tudta teljesíteni, (lj gyár Az 1906 elején tényleg feléptilt, és Szabó lenő igazgatósági elnök kieszközölte a április végénüzembe is helyezték. követelmény hatálytalanítását, Az izzőIámpakartell megalakulásával nem szűnt A vállalat igazgatősága az önköltség fokozatos meg a vállalat közvetlen eladási tevékenysége, csökkentése és a profit növelése érdekébenfőként jogában állt ugyanis, hogy a kontingensenfelül olcsó női munkaerő foglalk oztatására törekedett, gy áttott szénszálasizzőit meghatározott országok- ugyanakkor azonban a gyártási profil állandó ban forgalomba hozza. Az Egyesült Villamossági bővülése következtében nem tekinthetettel a szakRt. elsősorban oros zországb an, Spanyolországban, munkáslétszámntjvelósétől sem. A rnunkásnők Japánban, Kanadában ésDél-Amerikában építhette zöme az Újpest környéki helységekbőlkerültki. k i e x p o r t p i a c a i t . K é p v i s e 1 e t e k e t 1 é t e s í t e t t Az újpestivállalat nevétaz 1906. március 23-i Y o k o h a m a , K o b e , S z e n t p é t e r v á r ,M o s z k v a , rendkívtil i ko zgy íi|é s E g yes ii |t IzzőLámp a és -re Madrid, Montreal ésBuenos Aires városokban. Az Rt. módosította. Villamossági oroszországi exportpiacot Aschner Lipót szervezte m e g . 1 9 0 5 - b e na c é g P á r i z s b a n é s B é c s b e ni s állandó képviseletet létesített.A párizsi szervezet
II I I I
I
21
Ujpesti He|ytörténetiErtesítő
1996.szepternber
*-t-" ., ..
.
r.;
xlGÍ/R:Elt.
ms?r.Í$r*ilmnruueirÚslo ..'
BUIII'PE:STE:H. ,nw
2slj82,zl9ol' ézfun.
Az ogyes'iiilt v1llsrnossági
r*s zvényt,árse,sáána:k'
Büd6pestert
Áz sjpest€ n ta1 fé1á111*ását
rnost épj1t grarteJ'epjkre
:r ker.eskedele'fügri
t{pr{..l*s hó :5o-án :972F8' Bz. e.. ke1t
m. kif'
kárü
l}ost*.}Liva.évÍ
J',bt!!g't.ef ur fo.lyó
Íendea€ ü él|eil. e.í.lBedé}y.eate' k1-
'k{tijt,be n;u'onba'n' ]tiog:y a t,. részvé:.rytárs*sá8
a' }r1va'ün'1 c éLia.ira'r
va,i'pmlní a Jrinev,ez'enei8 post,arne*üe'r rász'ére .mn.gán1a.k'ásul fele.ján. l'ott. ínÍ*yen€ s 'hB]'y'téÉJgébet,,nemkü].önban a. hiva.tn.li én a. posta,mesüer
'he}yiségnel(
].p'káiána,k d,'j.iJment,esfüt,ését és világitá.sáü
1e6-
a'}'ább őb /is:. / ,évr.e kdt'elez{ltg bíuüo$itB&. ^ hÍvá.t,t.lnh.k folyó .treende éui a'uglsztus hó l.én nagnyitása' l.ránt inüéakedem. szl.ve$ked.jók ennéIfogva. P, ü. rógívénytároa'ság jelxésse1
ellátott'
ny1]"É.ikozír.tjt'Fl tudonásoIíPF, hozní,
felt,ét.é1eket e1fogad.jF-e. zot,tja
szóbelí1eg
bó l-én egyelőre kezésre, delkezásre
:,.:lnt.hoByp€ d 1g
a t.
csF'k a h1vF.t,a'1l herr1s9a3t.
hogy ézen
r.üárspság
ais-ént' ny118.tkozot't., hory fo1yó
czé6-
negbi-
évi eugusztus
bo:síi'th8't.ja
rendel.
fe1kérem, }roBy F.ddiE Ís, nlg a.po3talÍrdsüeir'lá.kása, renbocsátbp,tó
les*,
a' gyár }rörnyékén a, kin€ v er'ení'íJ post,a'.
Inest,er részé'..e 1nByenes lp.kásró]" gondo$kodni,.' éset,leg. á' klYteve-:. ?endő po*tamest.érnek me6t'e1e1ő kárpótlást, Erre
názve is
káren
llud.npesf '
Bulves
irásbe.l.i
nyujt',nl
galvéskedJék.
áries1üését.
I
Uj pestíHelytörténetl Ertesítő
1996.szeptember
HSI4?,ESUIT'ESTSEK ASCHNER LIPOT Az Egyesült városértazzal is, |zzőIámpa és Villahogy a céget, mossági Rt. egykori amelynek éIénáI|t, vezérigazgatója. nemzetközivé tette. I87z. január 28-án a l k a lm a z o t t a i n a k született Assakürbiztos megé|hetést tön, Nyitra megyéadott. Pártolta a ben. Kereskedelmi kultúrát, a sportot. iskolát végzett,és 1903-tól már kórus 1890.től küIcinféle működött az Egyeá1lásokat vállalt. sült lzzőban, de 1892-ben került az híres volt színjátsző EGGER és Tsai csoportja.zenekara céghez,mirrt könyós könyvtára ís. velő. 1896-ban az L925-tőlelválIalta EGGERÉK áLta| az UTE elnöki tisz. alapított Egyesült tét is, még több Viliamossági Rt. alsegítségetadva az kalmazottjaként egyesület munkásrészt vesz a gyát sportolóinak (is). fejlesztésóben. Származása miatt Szorgalma és 1944. március 19nyelvtudása miatt én a német megfelfigyelnek főnöszállás napján az kei az ambiciózus elsők között hurcoljrík el. Az akkor ]2 fiatalemberre. 1904-ben már aléves ember alig ígazgató, 1908-tól viseli eL a megaLá,zigazgatő, majd kereskedelmi igazgatő |esz. |92I. tatásokat,a testi gyötrelmeket. |945.január elején b e n a v á l l a l a t v e z é r i g a z g a t ő j á v án e v e z i k k i . az lzző akkori vezetői (gróf Jankovich Dénes és Aschner jelentős szerepet vállalt Újpest kozé\e- Bay ZoItán) kimentik őt a ha|á|táborból. Svájcba tében.1907-ben,amikor a telepüIésvárossá lett, az menekül és 1947. május végén- az akkori hata- tértbaza' IJgyvezető első városi tanács képviselőjévéváLasztották. lom többszöri sürgetésére Nevéhez fíiződlk az 191 1-ben létrehozott igazgatóként haláLáig, I95z. január 18-áig AMPERE üzemi sportegyesületmegalapítása,az szo|gá|ta a m agyar Íényforrásip ar űjjáteremtését. UTE stadion felépíttetése, az országban elsőként Sokáig nem volt illő emlegetni Aschner Lipótot. létrehozottüzemi önkiszolgáló étteremműködC s a k 1 9 8 6 - b a n ,a m i k o r a T U N G S R A M R t . tetése,munkáslakások építtetése, az újpestiuszoda a|apításának 90. évfordulóját ünnepelték, emléklétrehozása.Aschner szociális érzékenysége, táblát avattak tiszteletére. 19 89-ben alapítványt nemzetkozi kapcsolatai éstapasztalataalapján volt neveztek el róla, hogy a legjobb menedzserek a GYOSZ alelnöke, a nemzetközi tzző|ámpa- munkáját elisnrerve őizzék emlékét.199|-ben az kartelI elnöke' több bank igazgatőságánaktagja. önkormányzat d'ontésealapján egy tér' újpesti Igazán azonban Újpestet szerette, a Váci úti t u r i s t á k v á l a s z t á s a a | a p j á n p e d i g e g y s p o r t (üzemi) lakását mindvégig fenntartotta.Sokat tett a egyesületviseli nevét.
l..t
I
Újpesti HelytórténetiÉrtesítő
1996.szeptember
23
hírei tr-gyesÜ|et Az {ljpesti,l/árosvédő /
AZ EGYEsÜtnr ru.rÉtÉvlRENDEzvnrlyu: Ú.lppsr uÍnnsÉpÜI.BrBltl. Látogatás a felújítottújpestizsinagógában. Házigazda.. Rappaport Zoltán tagtársunk. Időpont: |996. szeptember22. (vasámap!!)15.00órakor.
rÉRlÜr, HoGY R nÉnpIRKFEDETT FEJJEL I-ÉprBNn'rA TEMPLoMBA!!
Ú.tppsrNnxrJstnÜszrnsÉcnrt.
Látogatás a rákospalotai Leánynevelő Intézetben. Házigazda: Bazsó Gábor tagtársunk. Időpont: 1996.október 5. (szombat)15.00óra. Találkozás: az intézetfőbejárataelőtt 14,50 órakor (XV' ker., Pozsony u. 36.)
Ú.lpBsr HÍnBsÉpÜI.Brottlt. Látogatás a JézusSzíve kápolnában. Házigazda: Kadlecovits Géza tagtársunk. Időpont: 1996.október 19. (szombat)15.00óra. Találkozás: a templom előtt (Baross u. 72.)
az Úlpnsrl vÁnosvÉuŐBcynsÜlpr nnncnur,ÉrBzÉsn AZ 1956.05 FORRADALOM ÉVFoRDULóJÁN Időpont:1996.október20.(vasárnap!!!) 15.00óra. meghívótkapnak! Tagjainka megemlékezésre
MINDEN MAGYAR HÁZA: A PARLAMENT Láto gatásaz Or szágházban. Időpont:1996.november 15.00óra. 9. (szombat) Előzetestelefon-jelentkezés október27-éig( 160-5369) Akik a fenti idópontigjelentkeznek,azonnaliinformációtkapnaka részletekről! Az Ujpesti VárosvéclőEgyesület rendezésében A találkozó fővódnöke: dr. Kapolyi LászIő akadémikus,egyesületünk elnöke. Időpont: 1996.november23. (szombat)15.00óra. Az eseményretagjaink meghívót kapnak, az &dekIődők a sajtóból informálódhatnak!
ÉvzÁninanÁu osszn.tovprBrzBNÉvu,vBnssnl
Helyszín:Polgárcentrum Időpont:1996.decemberJ . (szombat)16.00óra !!! Házigazda: Nyári István tagtársunk Vendégünk:Petrován Mária orgonaművészésa Fővárosi Kamarakórus.
24
UjpestiHe|ytörténetiErtesítő
1996.szeptember
gs Az Ujpesti Városvédó Egyesület felhívására szobrot Hock Zo|tán alpolgármesterúr avatta fel, megújulnakÚjpest köztéri keresztjei. A honfog- az újpestiegybázaklelkészeinek imája után. ls Dr. Kapolyi Lász|ó akadémikusajándékaként lalásra is emlékezve' a megyeri plébánia Szalézi Családja fel(ljíttatjaa Tomori Pá| ésa Váci út sar- valamennyi újpestiáltalános ésközépiskola könyvkán áI|ó kőkeresztet. Az újraszentelésre- ünne- tára megkapta az,,Újpesti egyházakésfelekezetek pélyeskülsőségekközött - vrírhatóanszeptember t ö r t é n e t e ' ' c . t a n u l m á n y g y ű j t e m é n y t . A 250 hónap közepén kerül sor. A temető felső kijárata példánybanbiztosítottkiadvány jóI szolgálhatja az mellett á1ló ú.n. Károlyi kereszt felújításáról a iskolák helytörténetioktatását.Köszönet a nagyVárosvédő Egyesület ésa HelytcirténetiAlapítvány lelkűségért! közösen gondoskodik. A kertvárosi plébánia w Az Újpesti Helytörténeti Alapítvány kéri Ujpe st legrégebbikőkeresztjénekkorpuszát cseréI- azokat a pedagógusokat, akik az újpesti iskolák teti ki a Görgey ésaz Erkel Gyula utca sarkán. (beleértvea gimnáziumokat, technikumokat és a !€ 1996. augusztus18-án emlókeztek az újpesti szakmunkásképző iskolákat is) történetévelfoglalreformátus gyülekezetek tagjai dr. Mády Gyula koznak, szíveskedjenek az a\apítvány telefonj án 100. születésnapjára.A Megyeri úti temetőben jelentkezni.(160-5369) megrendezett koszorúzás során virág került Mády ls Értesítjükaz érdeklődőket, hogy az a|apítváLajos, dr. Papp Gusztáv, Boldizsár Bertalan, Nagy nyunk gondozásában megjelent ,,Az újpesti LászLó, Szabó Géza ésSzenczi ottó egykori lelkiegyházak és felekezetek története''c. tanulrnánypásztorok sírjaira is, továbbáMőrocz Sándor' gyűjtemény200 Ft-os áron kapható a Helytörténeti Rákosi Zoltán, dr. Seres Lász|ő egykori gondnoG y ű j t e m é n - v b e na.z ú j p e s t i t e m p l o m o k b a n ' kok, orosz István és Andork ő LászIó kántorok Káposztásme.g}'eren a Babits Mihály könyvesemléke előtt is tisztelegtek' Dr. Mády |.g1gng(Bródy boltbanésa kiadónál Imre utca 1. fsz. 1.). Mády Gyula fia - ebből az alkalomból fényképes A könl.v telefononis megrendelhetőa 160-5369-es összeállítást készítettédesapjáról,annak műkötelefonszámon. désérőlésa családjáról. '= Új vezető a Hel1,.tör.téneti Gyűjtemény éIén. !€ 1995 májusában a Megyeri úti temetőben a Neogrády Lász|ő tanár úr, a .eyűjteménylétreII. világháború befejezésének 50. évfordulójára hozőja és vezetője 1996. szeptember1-jétőlmegemlékezvedr. Derce Tamás polgármester úr avatta válik eddigi pozíciójától. A gyűjteményvezetőfel azt az emlékművet,melynek felirata: ,'A II. jének kinevezésefolyamatban van. Valamennyi világháború újpestikatonaáldozatainak emlékére.'' újpesti helytörténettelfoglalkoző diák, pedagógus 1 9 9 6 . s z e p t e m b e r 1 - j é ns z é p s z o b o r k e r ü l t a éspolgár nevébentovábbi jó egészséget éshosszú ta|apzafta,és egy átvésettszöveg: ,,A II. világ. életet kívánunk Neogrády tanár úmak! háborúvalamennyi újpestiá|dozataemlékére''.A
Az a|apítu.iny támogatói: A S (: H N E RL t P Ó T A L A P i T V Á N Y . Éptlnt;KFT.. |..lL,E sELsZ KF.T'., HANZI,IK PÁI', Hol,Ltist cyÓRcy, I V Á N Y I N ÍK, ( ) NR Á D I : | Z E L L^ , t\'Áj\YI.lÁrutrs.Dt{'KAP(}LY'Il.,(SZLÓ, KOZM'd SÁNDÜRNÉ.PYLON 200{|KF-T.. RICOPY KFT., ÚJPIISTI KÖZOSsÉcr rv. t , . l p E s ri ) N r c l n N { ÁN Y z A ] ' A ' Úlpns.rl vAGYoNKEZELÓ RT. , r , . 1' ;, ,
Kiadja: az U.ipestiHe|ytörténetiAlapítl.án1'' Elnök: Dr. Si;rosLajos Szerkesztő:Kadlecorits Géza Szerkesztőség: 10;l7Bród.,'Irrrreu, 1. Tel.: 160-5369 Tipográfia: 11.agnerAttiIa Készítette: a Spácirrrrr[lt. l-ele|ős:Koós Gábor
