No title

A TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉNEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2008. ÉVBEN II. kötet Dél-alföldi régió

Debrecen, 2009. április

ELŐSZÓ

A Debreceni Zöldhatóság negyedik éve készít az illetékességi területének környezeti állapotáról olyan kiadványt, melyet a leginkább érintett önkormányzatok mellett el kíván juttatni az oktatási intézményekhez, civil szervezetekhez és társhatóságokhoz is. Az elmúlt évben jelentős változás következett be a felügyelőség illetékességi területében. 2008. április 1. óta két kistérség kivételével Békés megyében is ellátjuk a hatósági feladatokat a Gyulai Kirendeltségünkkel. Mivel a két megye külön régióhoz tartozik, ezért a 2008. évi állapotértékelést is régiónként külön-külön készítettük el. Célunk, hogy a kiadvány adatai segítsék az adott szervezet feladatainak ellátását, s aktuális adatokat, információkat szolgáltassanak a társadalom széles rétege számára. A most elkészített kiadvány tartalma egy általános képet ad a felügyelőség régiókra bontott illetékességi területének környezeti állapotáról, melyből ki-ki információt szerezhet a szűkebb térségének aktuális adataiból. A kiadvány terjedelméből következik, hogy valamennyi település összes környezeti adatát nem tartalmazhatja, de egy-egy térségről összegző információt tud biztosítani. A felügyelőség fejlett és kiterjedt monitoring rendszert üzemeltet, folyamatosan végez mérési feladatokat. A légszennyezettséget, a felszíni vizeink minőségét éves terv alapján, országos hálózati rendszerben vizsgáljuk, az adatok gyűjtése és értékelése hosszú évekre tekint vissza. A saját mérések mellet a környezethasználók által szolgáltatott adatok, bevallások képezik az állapotértékelés alapadatait. Ma már jobban ismerjük a településeken keletkező hulladékok mennyiségét, elhelyezésének módját, a víz felhasználókat, szennyvizet kibocsátókat, kezelőket, légszennyező tevékenységet folytatókat, vagy éppen a zajkibocsátással működő vállalkozásokat. Egy-egy térség környezeti állapota egyik évről a másikra csak ritkán változik jelentősen. Ugyanakkor elmondható, hogy a megye környezeti állapotában a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően több pozitív változás felfedezhető. Korszerűbbé váltak a kommunális hulladékkal kapcsolatos szolgáltatások, egyre több szennyvíztisztító és az ahhoz kapcsolódó csatornahálózat épül, a korábbi időszak környezeti kárainak felszámolása folyamatosan zajlik, s ma már egyetlen üzem légszennyező forrása sem üzemel határérték feletti kibocsátással. Közös érdekünk, hogy ez a folyamat ne álljon meg, s munkatársaimmal azon dolgozunk, hogy a megye környezeti állapota érzékelhetően javuljon. Reméljük kiadványunkkal hozzájárultunk ahhoz, hogy az önkormányzatok jobban megismerjék településük környezeti állapotát, s arról hitelesebben tájékoztathassák lakosságukat, az oktatási intézmények, társszervek és a civil szervezetek pedig friss, hiteles adatokhoz juthassanak. 2009. április 28.

Kelemen Béla igazgató

A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

4

KÖRNYEZETHASZNÁLATOK ENGEDÉLYEZÉSE, FELÜGYELETE

Évente átlagosan 20-30 beruházáshoz kapcsolódóan folytat le a kirendeltség engedélyezési eljárást. 2008ban az előzetes vizsgálati eljárások száma 28 db volt, melyek közül 16 esetben nem volt feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás nem került előírásra, 1 esetben az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció benyújtását írtuk elő, 2 esetben a már korábban kiadott engedély került módosításra, 9 esetben pedig a szükséges hiánypótlások miatt az eljárások (bányalétesítések vagy bővítések, szélerőmű parkok stb.) még nem fejeződtek be. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló módosított 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 1. sz. melléklete alapján lefolytatott környezeti hatásvizsgálatok száma a gyulai kirendeltség illetékességi területén 2008. év során kiugróan magas volt. A korábbi előzetes vizsgálati eljárást lezáró felügyelőségi határozatban előírtaknak megfelelően 3 esetben indult környezetvédelmi engedélyezési eljárás (két agyagbánya létesítése, illetve országos közforgalmú vasútvonal második vágányának megépítése kapcsán), mely eljárások várhatóan 2009. évben fejeződnek be. További 1 esetben a környezetvédelmi engedély módosítására került sor, valamint 1 létesítmény (bioetanol gyár) esetében az összekapcsolt környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás első szakasza zárult le.

Egységes környezethasználati engedélyezés Egységes környezethasználati engedélyt a legnagyobb környezethasználóknak kell megszerezni a Rendelet előírásai alapján. 2008. év végéig a kirendeltséghez tartozóan 19 db mind meglévő, azaz 2001. októbere előtt is üzemelt létesítmény rendelkezett egységes környezethasználati engedéllyel. Ezen felül 1 db olyan engedéllyel rendelkező új telep volt, amely 2008-ban kapott egységes környezethasználati engedélyt és még nem valósult meg, a kivitelezésére a későbbiekben kerül sor. Az egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező létesítmények 58 %-a a megye gazdasági jellegéből adódóan nagy létszámú állattartó telep, a maradék 42 % hulladékkezelő, téglagyári és földgázkitermelő létesítmény. Felügyeleti ellenőrzés A Rendelet előírja, hogy az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben évente legalább egyszer helyszíni szemlével egybekötött ellenőrzést kell tartani, mely során meg kell vizsgálni az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak teljesítését. 2008. évben a debreceni központ és a gyulai kirendeltség belső munkamegosztásának megfelelően a kirendeltség a hozzá tartozó egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező 19 telephely felügyeleti ellenőrzését elvégezte, további egy esetben pedig a korábban előzetes környezeti vizsgálati eljárásban engedélyezett létesítményt tekintett meg a helyszínen. Az ellenőrzés során a kirendeltség az engedélyben előírtak teljesítését ellenőrizte, így azt is, hogy a környezethasználó tevékenysége mennyiben felel meg az elérhető legjobb technikának (BAT). Az ellenőrzés célja az előzőek mellett a folyamatos kapcsolattartás, konzultáció a környezethasználókkal.

LEVEGŐMINŐSÉG

Sajátosságok A Kirendeltség illetékességi területe levegőtisztasági szempontból az ország kevésbé problémás, viszonylag tisztább levegőjű térségei közé tartozik. A megyében nem tapasztalható jelentős ipari eredetű szennyezés, hiszen itt nem üzemelnek a nagyobb levegőszenynyezésekért felelős vegyi- és nehézipari művek és az erősen levegőszennyező hőerőművek. A területre is jellemző, az országos tendenciához hasonlóan, hogy az ipari eredetű légszennyező anyagok kibocsátása az utóbbi évtizedben tartósan és folyamatosan csökkent. A tendenciák ismeretében remélhető, hogy ezen a téren a jövőben sem fog romlani a helyzet. E kedvező eredmény okai a rendszerváltás utáni időszakban jól ismertek. Ezen okok között kiemelten

szerepel a korszerűbb ipari technológiák bevezetése, illetve az energiahordozók árának emelkedéséből is adódó ésszerűbb energiafelhasználás következtében csökkenő ipari energiafelhasználás. A Kirendeltség területén jelentősebb légszennyezést okozó további tevékenységek az alábbiak: tégla- és cserépgyártás, gépgyártáshoz kapcsolódó felületkezelés, nyomdaipar, fa felületkezelés, kőolaj, földgáz kitermelés, feldolgozás, öntöde, kohászat, élelmiszeripar.

illetékességi területének környezeti állapota 2008 évben Az előforduló technológiák közül a tégla- és cserépgyártás elsősorban füstgáz kibocsátással és szilárd komponensekkel terhelik a levegőt. A fa, illetve fém felületkezelés, valamint nyomdaipari tevékenységek során a jelentős szerves oldószer kibocsátás okoz légszennyezettséget. A földgáztermelés és feldolgozás kibocsátása mind szénhidrogének, mind CO, NOx komponens tekintetében jelentkezik. A mezőgazdaságban és a hozzá tartozó élelmiszeriparban elsősorban

5 a terményszárító- és tisztító berendezések porkibocsátása jelent terhelést. A Kirendeltség illetékességi területén 388 db légszennyező telephelyet tartunk nyilván, mely telephelyeken 901 db légszennyező pontforrást üzemeltetnek.

légszennyező anyag (t/év)

A Kirendeltség illetékességi területén a légszenynyező anyag kibocsátás (tonna/év) 2006-2007.

Kén-oxidok Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd anyag Illékony szerves oldószerek

2006.

2007.

37,7 799,9 171,9 96,9 161,6

41,6 1431,3 134,4 104 188,7

1600 1400 1200

t/év

1000 800

2006.

600

2007.

400 200 0

Kén-oxidok

Szén-monoxid

Nitrogén-oxidok Szilárd anyag

A Kirendeltség nagyobb településeinek szilárd légszennyező-anyag kibocsátása (t/év) 2006-2007. évben

Szilárd anyag (t/év) Békéscsaba Füzesgyarmat Gyula Mezőberény Szarvas Újkígyós

Illékony szerves oldószerek

2006. 43 0,8 3,3 5,4 6,3 2,5

2007. 26,2 0,5 4 8,4 8,4 21,2

50 45 40

t/év

35 30

2006.

25

2007.

20 15 10 5 0

Békéscsaba

Füzesgyarmat

Gyula

Mezőberény

Szarvas

Újkígyós


6

A Kirendeltség nagyobb településeinek CO kibocsátása (t/év) 2006-2007. 800

2006.

2007.

700

Szén-monoxid (t/év) Békéscsaba Füzesgyarmat Gyula Mezőberény Szarvas Újkígyós

2006. 668,1 5,5 19,6 73,8 1,7 2,4

2007. 783,7 2,8 5,7 98,2 1,5 527,4

2006. 81,6 47,5 18,2 73,8 4 2,8

2007. 88,1 10,3 17,8 5,7 4,4 2,7

600 500 t/év

400 300 200 100 0

Békéscsaba Füzesgyarmat

Gyula

Mezőberény

A Kirendeltség nagyobb településeinek NOx kibocsátása (t/év) 2006-2007. 100

2006.

90

2007.

80 70

Szarvas

Újkígyós

Nitrogén-oxidok (t/év) Békéscsaba Füzesgyarmat Gyula Mezőberény Szarvas Újkígyós

60 t/év

50 40 30 20 10 0

Békéscsaba

Füzesgyarmat

Gyula

Mezőberény

A Kirendeltség nagyobb településeinek illékony szerves vegyület kibocsátása (t/év) 2006-2007.

120

2006.

2007.

100

80

Szarvas

Újkígyós

Illékony szerves vegy. (t/év) Békés Békéscsaba Gyomaendrőd Gyula Mezőberény Szarvas

t/év 60

40

20

0

Békés

Békéscsaba

Gyomaendrőd Gyula

Mezőberény

Szarvas

2006. 7,7 106,5 8,36 9,9 16,8 1,4

2007. 6,3 115,1 8,26 6,4 26,8 2,5

illetékességi területének környezeti állapota 2008 évben

7

A kibocsátások változása az elmúlt időszakban (2006-2007.)

Az immisszió mérőhálózat rövid ismertetése, mérési eredmények értékelése

A Kirendeltség illetékességi területén a mezőgazdasági jellegű és az ahhoz kapcsolódó feldolgozóipar a jellemző tevékenység, így a térségben a levegő minősége a por, illetve az esetenként előforduló bűzhatás miatt kedvezőtlen.

A Kirendeltség illetékességi területén csak manuális mérőhálózat üzemel, melynek keretében két városban (Békéscsaba, Gyula ) végzünk légszennyezettségi méréseket. Békéscsabán 3 mintavételi pont, Gyulán pedig 1 mintavételi pont van, amelyeken folyamatos NO2 mintavevőt üzemeltetünk.

A nagyobb porkibocsátók a mezőgazdasági üzemek, a szárító és tisztító telephelyek, valamint az egyes ipari üzemek (pl. a tégla- és cserépgyárak). Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a mezőgazdasági tisztító és szárító telephelyeket egyre nagyobb számban ismételten üzemeltetik. Új, korszerűbb berendezéseket állítottak üzembe, illetve korábbi szárító-tisztító rendszereket korszerűsítettek. A tisztítóberendezésekhez kapcsolódó jobb leválasztási hatásfokú, korszerűbb ciklonok, porszűrők beépítésével csökkentették, illetve a kibocsátási határérték alatt tudják tartani a légszennyező anyagok kibocsátását. Nagyobb mértékű szilárd anyag és CO kibocsátás növekedés tapasztalható Újkígyós településen, amelyet termelésnövekedés és a (korábbiakkal szemben) tényleges mérési eredményekre alapozott éves bejelentésben szereplő adatok okoznak. Nagyobb városainkban a közlekedés által kibocsátott légszennyező anyag mennyisége, valamint a közlekedés hatására kialakult porterhelés a legjelentősebb mértékű. Ezen negatív hatások csökkentésére pozitívumként megemlíthető, hogy a megye területén folyamatosan épülnek a településeket elkerülő útvonalak. Az ipar szerkezetében a feldolgozó- és könnyűipar dominál, ami levegőtisztaság-védelmi szempontból is kedvezőnek tekinthető.

A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet az illetékességi területünkön lévő Békéscsaba várost szálló por légszennyező anyag tekintetében B légszenynyezettségi zónába sorolta. A jogszabályi előírás alapján 2005. évtől Békéscsabán a „légszennyezettségi zóna intézkedési program„ keretén belül a jogszabály által előírt minimálisan meghatározott (negyedévente két hét mintavétel, 56 db minta/év) vizsgált időtartamban 1 mérőhelyen Digitel DHA-80 pormérővel mérünk szálló port. Ezen a mérőponton az elmúlt két év értékelt mérési eredményei alapján összességében a szálló por koncentráció határérték alatti, viszont a napi mérések során a tavaszi mezőgazdasági munkák, a nyár végi és az őszi betakarítási, valamint az őszi vetés előkészítési munkák idején határérték és tűréshatár túllépés is előfordult. 2006. évben 22 esetben, 2007. évben 8 esetben határérték túllépés, 2006. évben 11 esetben, 2007. évben pedig 1 esetben tűréshatár túllépés mutatkozott. 2006. évben a légszennyezettségi index alapján szennyezett, 2007. évben jó, 2008 évben megfelelő minősítést állapítottunk meg. A fentiekben leírtak alapján megállapítható, hogy területünkre elsősorban a szálló porterhelés a jellemző, melyet a közlekedés hatásán túl a mezőgazdasági tevékenység is nagymértékben befolyásol.

Szálló por PM10 frakció éves periódusok statisztikai paraméterei 24 órás átlagok alapján

PM10 év mérőpont száma

Átlag μg/m3

Max μg/m3

Perc. 99.9%

Perc. 98%

Perc. 50%

Elméleti db

Gyakorlati db

Adatrend. %

1 1 1 1

49,93 54,15 30,09 33,79

230,16 157,18 92,1 87,40

227,71 156,16 90,92 87,38

186,93 134,61 69,63 86,70

39,64 47,35 23,65 25,40

132 56 56 56

128 56 56 56

96,97 100 100 100

2005 2006 2007 2008

*PM10 pormintavételi program alapján (negyedévente két hét mintavétel) 56 db minta/év

24 órás h.é. túllép. db 47 22 8 10

24 órás h.é. túllép. % 37,01 39,29 14,29 17,86

Minősítés szennyezett szennyezett jó megfelelő


8

Nitrogén-dioxid fűtési- nem fűtési félév statisztikai paraméterei 24 órás átlagok alapján

Nitrogéndioxid Gyula Békéscsaba Nitrogéndioxid Gyula Békéscsaba Nitrogéndioxid Gyula Békéscsaba

Átlag μg/m3 36,38 31 Átlag μg/m3 29,82 21,61 Átlag μg/m3 31,12 18,54

2005/2006 fűtési félév Adatrend. Hat.ért. % túllép. db 98,9 0 95,24 0 2006/2007 fűtési félév Adatrend. Hat.ért. % túllép. db 100 0 98,78 1 2007/2008** fűtési félév Adatrend. Hat.ért. % túllép. Db 97,58 0 99,19 1

Minősítés megfelelő jó Minősítés jó jó Minősítés jó jó

Átlag μg/m3 36,74 23,46 Átlag μg/m3 30,76 15,79 Átlag μg/m3 26,70 16,87

2006 nem fűtési félév Adatrend. Hat.ért. Minősítés % túllép. db 100 0 megf 95,62 3 jó 2007 nem fűtési félév Adatrend. Hat.ért. Minősítés % túllép. db 98,91 0 jó 79,2 0 kiváló 2008** nem fűtési félév Adatrend. Hat.ért. Minősítés % túllép. Db 100 0 jó 96,40 0 jó

**2008.01.01-től minden nap nitrogén-dioxid mérés van (kén-dioxid mintavétel megszűnt)

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM

A zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó jelentős jogszabályi változások eredményeként idővel pontosabban meg lehet becsülni a zaj hatása alatt élők számát, amit a hatásterület fogalmának bevezetése, valamint a hatásterületen található védendő objektumok kötelező felsorolása tesz lehetővé. A másik lényeges változás az, hogy minden zajkibocsátást csak érvényes határérték határozat megléte esetén engedélyezhető, illetve a további működésnek is ez lett a feltétele. A jogszabály szerinti egy éves bejelentési határidő alatt (meglévő zajkibocsátóknak, ha még nem rendelkeztek kibocsátási határértékkel, határérték kérelemmel kellett a megfelelő hatóságok felé fordulni) kevés határérték kérelem érkezett, aminek az lehetett az oka, hogy területünkön a nagy zajkibocsátók már mindegyike rendelkezett határértékkel, a kisebb kibocsátók száma pedig a jelenlegi helyzetben csekély, illetve olyan kis mértékű a zajkibocsátásuk, hogy nem kell határértékkel rendelkezniük a működéshez. A jogszabályi változások hatása még nem érvényesült az idő rövidsége miatt, ezért nem lehet becslést adni, hogy a kirendeltség területén milyen mértékű a zajterhelés az új jogszabályok figyelembe vételével. Közlekedési zaj szempontjából a lakosságot érő zajterhelés alig változott. Két elkerülő út található a kirendeltség illetékességi területén. A gyulai elkerülő út karbantartási problémái miatt (burkolathibák okozta zaj) lakossági panaszokra adott okot, ami a (zajméréssel megalapozott) kivizsgálás után csak tüneti kezelést kapott, továbbra is panaszra lehet számítani ebben esetben. A Gyulán épülő új Paradicsomi lakóterülethez kapcsolódó feltáró út (noha a tervező igazolta a határér-

tékek teljesülését) valószínűleg jelentős lakossági panaszok forrása lesz, mert a kiépítése után igen közel fog haladni a védendő épületekhez, és a jelenlegi csekély terheléshez képest jelentősen megnő a forgalom. Megalapozottan feltételezhető, hogy az M44-es út megvalósítása az érintett települések közlekedési zajterhelését lényegesen csökkenteni fogja, mert a nyomvonala elkerüli a lakott helyeket, és megépülése esetén lényegesen csökkenti a meglévő 44-es út lakott területen átmenő forgalmát. A Szolnok-Békéscsaba-Országhatár vasútvonal korszerűsítése során zajcsökkentő beruházásokat is végre fognak hajtani, ami várhatóan jelentősen lecsökkenti a vasúti zajterhelést a lakott területen. A Kirendeltség rendelkezik zajmérő műszerrel, amivel tájékozódó jellegű zajméréseket végez annak megállapítására, hogy a határértéket betartja-e a kibocsátó vagy nem. Ha a tájékoztató mérés eredménye indokolja, szabványos mérést kérünk a TIKTVF laboratóriumától, és erre alapozzuk a hatósági döntésünket.

KIADMÁNYOZÁSI ADATOK:

Kiadja a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Készült 300 példányban. Felelős kiadó: Kelemen Béla igazgató Felelős szerkesztő: Wágner János DTP: Bartha András Ez a kiadvány a honlapunkról letölthető: http://tiktvf.zoldhatosag.hu

illetékességi területének környezeti állapota 2008 évben FELSZÍN ALATTI VÍZ

A felszín alatti víz és a földtani közeg A felszín alatti vizeket igénybe vevő, különböző mélységű kutak, az ezekhez kapcsolódó hálózatok, illetve a települési vízhálózat bővítések vízjogi engedélyezése jelentős feladat a kirendeltség életében. Nagy számban terveznek víztermelő kutakat, monitoring kutakat (a szennyező-forrásoknál, illetve kármentesítéseknél). Továbbá nagy számban épülnek a meglévő közüzemi vízellátó hálózatokhoz kapcsolódó vízvezetékek. Ezek egy része meglévő, elavult vízvezeték hálózatok rekonstrukciójaként, nagyobb része új vízvezeték építéseként vezetékes vízzel nem rendelkező területek, új építési területek közüzemi ivóvízzel való ellátásaként jelentkezik. Környezeti igénybevételek A kirendeltség területén mintegy 30 felszíni művelésű bánya működik, melyek közül meghatározó az agyag, illetve homokbányászat. A bányaművelés felhagyása után visszamaradó bányatavak további hasznosítása horgásztóként, illetve jóléti, csónakázó tóként lehetséges. Ezeknél a tavaknál az intenzív haltenyésztést, víziszárnyas tartást nem engedélyezzük a felszín alatti víz minőségének védelme miatt. Potenciális szennyezőforrások, tevékenységek A szennyezőforrások közül jelentős az állattartásból eredő terhelés. Sok helyen okoz gondot az állattartásból származó almos-, illetve hígtrágya hiányos műszaki védelemmel, vagy védelem nélküli tárolása. Az elmúlt évben a pályázati lehetőségek miatt a szigetelt trágyatárolók kialakítása, megvalósítása nagyobb számban jelentkezett. A kirendeltség területén található föld alatti szimpla falú tartályok átalakítása folyamatos. Az üzemanyagtárolás megszüntetésével sok esetben a régi tartályokat tüzivíz tározóvá, vagy csapadékvíz tározóvá alakítják át, néhány esetben a tartályok kiemelését választják. A megmaradó tartályokat döntően ipari fóliával duplafalúvá alakítják. Tárolótartályok (föld feletti konténeres tartályok és föld alatti duplafalú tartály) létesítésére 11 db, használatbavételre 11 db, megszüntetésre (bontás, átminősítés nem veszélyes anyag tárolására) 5 db, átalakításra 5 db szakhatósági állásfoglalást adott ki a kirendeltség. Az átalakításoknak köszönhetően egyre több a biztonságos tárolók száma. Azoknál a tartályoknál, ahol a továbbiakban is történik

9 üzemanyag tárolás, kiszolgálás, a kiszolgálótéren keletkező, szennyeződhető csapadékvizek kezelésére, elhelyezésére is csak szabályozott körülmények között kerülhet sor. Az esetek többségében a régi, föld alatti szimpla falú tartályokban történő gyűjtés, majd szennyvíztisztító telepre szállítás jelenti a megoldást, néhány esetben a szikkasztást alkalmazzák az olajiszapfogón tisztított szennyezett csapadékvíz elhelyezésére. A kirendeltség működési területén 4 db olyan tározó található, melyekben a nagy mennyiségű használt termálvizet hasznosítás után tárolnak. Ezek közül háromnak a környezetvédelmi működési engedélye már korábban kiadásra került, az engedélyekben foglaltak teljesítésének ellenőrzése folyamatos. Kármentesítések A kirendeltség működési területén jelenleg nyilvántartott 55 kármentesítés közül 8 már teljesen befejeződött. A többi tényfeltárási (2), műszaki beavatkozási (23), illetve utómonitoring (22) szakaszban van. A felszín alatti szennyeződések mintegy 50 %-a szénhidrogén eredetű. Ezek nagy része a helytelen üzemanyag és fűtőolaj tárolási tevékenységből származik. A földalatti szimplafalú tartályok közvetlen környezetére korlátozódó TPH, illetve BTEX szennyezések horizontális, valamint vertikális irányú kiterjedése kicsi. A szennyeződések közel 40 %-a a különböző típusú állattartásokhoz kapcsolódik. A megfelelő műszaki védelem nélkül tárolt szerves- és hígtrágya által okozott szennyezettség általában csak a telephely területét érinti. Csekély számban növényvédő szerek elásása, állati eredetű, illetve nehézfém tartalmú hulladékok elhelyezése, valamint technológiai szennyvíz elszikkasztása is eredményezte a szennyezések kialakulását. A kimutatott szennyezett gócok többsége lokális kiterjedésű és csak a talajvíz tartományban észlelhető, vízbázisvédelmi területet nem veszélyeztet. A néhány egyedi és állami felelősségi körbe tartozó esettől eltekintve a kármentesítési költség nem haladja meg 100 millió forintot. A műszaki beavatkozás leggyakoribb formája a talajcsere, valamint a talajvíz tisztítás utáni elszikkasztása. Sokszor a hatékonyság növelése érdekében több kármentesítési módszert kombinálva alkalmaznak. Elsődleges cél a jó megoldás kiválasztásánál az egészségügyi, illetve környezeti kockázat minél hamarabb történő csökkentése, megszüntetése. Kettő alkalommal klórozott szénhidrogén szennyezettség feltárására is sor került. Ilyenkor a szennyező anyag változatos eloszlása miatt nagy nehézséget jelent a pontos lehatárolás. További gond, hogy jelenlegi

10


ismeretek szerint még nincs olyan elterjedten alkalmazott technológia, mely segítségével megbízhatóan igazoltan elvégezhető a végleges mentesítés. Az összes kármentesítésből 7 tartozik az Országos Környezeti Kármentesítési Programhoz (OKKP). A szakaszosan rendelkezésre álló anyagi forrásoknak köszönhetően még egy államilag finanszírozott projekt sem zárult le. A különböző eredetű klórozott szénhidrogén (2), növényvédő szer (3), krómcserzett bőrhulladék (1) és galván iszap (1) szennyeződések közül az egyik fokozott figyelmet érdemel. Ennél az esetnél a belterületi ingatlanokat érintő klórozott CH szennyezettség a talajvízben és az első sekély vízadó rétegben is kimutatható. Valószínűsíthető, hogy a jelentősebb környezeti károk feltárása már megtörtént, így várhatóan a jövőben már csak kisebb szennyeződésekkel lehet majd találkozni. A 2008. évben a felszín alatti közeget terhelő rendkívüli környezetszennyezés nem volt. Megelőzés, ellenőrzés Potenciális szennyező-források létesítésének engedélyezése során hatóságunk előírja a környezet alapállapotának felmérését, illetve a tevékenység folytatásához olyan feltételek teljesülése mellett járul hozzá, amelyek esetén a lehető legkisebbre csökken a környezetszenynyezés kockázata, lehetősége. Különösen fontos ez a vízbázisok védelme érdekében, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz hoszszútávon rendelkezésünkre álljon. A vízbázisok védelme érdekében a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet szerint a szivárgáshidraulikai modellezés eredményeinek függvényében védőidomot, védőterületet, illetve védősávot kell kijelölni. Az illetékességi területünkön 5 db vízbázis esetében adtunk ki kijelölő határozatot. Mezőgyán területén befejeződött a diagnosztikai vizsgálat, a hidrogeológiai védőidom kijelölése folyamatban van. Több települési vízmű kérte, hogy az I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság tekintsen el a sérülékenység vizsgálatától, mivel ezek a települések várhatóan a Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program keretén belül a regionális rendszerről lesznek ivóvízzel ellátva, ezért a saját vízbázisukból nem kívánnak a továbbiakban ivóvizet vételezni. A Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program II. és III. üteme során további kutak mélyítését tervezik, melyek esetében el kell végezni a vízbázisok sérülékenységének vizsgálatát.

Veszélyes anyagot szállító kamion balesete utáni kárelhárítás, Gyomaendrőd

illetékességi területének környezeti állapota 2008 évben FELSZÍNI VÍZ

A TIKTVF Kirendeltsége illetékességi területén levő 50 település közül szennyvíztisztító teleppel rendelkezik 20 db, vagy oda beszállít 21 db (összesen 41 darab.) Tisztító telepek: Békés, Békéscsaba, Békésszentandrás, Csorvás, Dévaványa, Elek, Füzesgyarmat, Gyomaendrőd, Gyula, Kétegyháza, , Kondoros, Körösladány, Köröstarcsa, Lökösháza, (Kevermessel [ATI-KTVF-területéről] összekötve), Mezőberény, Sarkad, Szarvas, Szeghalom, Újkígyós (Szabadkígyóssal összekötve), Vésztő, Beszállító települések (helybeni szikkasztások nem kizárhatósága mellett): Bélmegyer Vésztőre Csabaszabadi Újkígyósra Csárdaszállás Gyomaendrődre Doboz Békéscsabára Gerendás Csorvásra Geszt Sarkadra Hunya Gyomaendrődre Kamut Békésre Kardos Gyomaendrődre Kétsoprony Kondorosra Körösújfalu Vésztőre Kötegyán Sarkadra Méhkerék Sarkadra Mezőgyán Sarkadra Murony Békéscsabára Nagykamarás Kunágotára (ATI-KTVF ill. ter.) Örménykút Gyomaendrődre Sarkadkeresztúr Sarkadra Szabadkígyós Újkígyósra Tarhos Békésre Telekgerendás Békéscsabára Szennyvíztisztító teleppel nem rendelkező települések, ahol helyi szennyvízelhelyezést alkalmaznak: Helybeni szikkasztással: Biharugra, Újszalonta Ürítőhelyen: Bucsa, Csabacsüd, Ecsegfalva, Kertészsziget, Körösnagyharsány, Okány, Zsadány II. Felszíni vízvédelem A felvízi országban meglévő tározók üzemeltetése folytán területünkre a nyári vegetáció időszak alatt mondhatni alig érkezik víz, esetenként csak néhány száz liter, vagy néhány m 3 másodpercenként. Minthogy ez idáig a Körösök vidékén nem épültek olyan víztározók, amelyekben a nagyvizekből tartalékolni lehetne az aszályos időszakokra, most csak a folyómedrekben visszaduzzasztott vízből és a tiszai vízátvezetésekből lehet az ökológiailag, illetve az egyéb vízhasználatokhoz szükséges vízmennyiséget biztosítani.

11 A duzzasztás időszaka alatt folyóink állóvízi jelleget öltenek, és minden külső szennyeződésre fokozottan érzékennyé válnak. A víztérbe kerülő tápanyagok (nitrogén, foszfor) elősegítik az eutrofizálódást. Ennek következtében fokozódik a fitoplankton-, a moszat-, és hínárképződés, intenzívebben nő a parti növényzet, amely jelenségek még ha eltérő mértékben is, de észlelhetőkké válnak, és amelyek nehezítik a különböző vízhasználatokat . Vízminőségvédelmi szempontból a fő vízfolyásaink (a Körösök) „egyéb védett” kategóriába, míg a többi vízfolyásaink (különböző csatornák) az „időszakos vízfolyás” kategóriába tartoznak. Továbbá az országosan védett Hármas-Körös illetékességi területünkre eső teljes szakasza jogszabály által kihirdetett „halas víz”. Belvíz szempontjából a terület jelentős része veszélyeztetett, a belvízmentesítés csak szivattyútelepek üzemeltetésével lehetséges. A belvízcsatornák karbantartottsága az erősen szűkös anyagi források miatt jellemzően nem éri el az egyébként kívánatos mértéket. Árvízvédelmi szempontból a Kirendeltség területének mintegy 60%-a veszélyeztetett. Szennyvízelvezetés, tisztítás Vésztő tisztítótelepének meglévő 500 m3/d kapacitása megduplázásra került, és 2008. évben már a bővített kapacitású telep üzemelt. 3 3 Köröstarcsa 150 m /d kapacitású telepének 300 m /d kapacitásúra történő bővítésének munkálatai folytak 2008. évben. Így 2008. évben a 20 db települési szennyvíztisztító telep meglévő kiépített hidraulikai kapacitása 60180 m3/d volt. Csatornabírságok 2008. évben csatornabírság címén 19 619 390,-Ft került kivetésre. Vízszennyezési bírságok A KvVM területi szerveit érintő 2006. évi átszervezés eredményeképpen a korábbi Körös-vidéki KTVF illetékességi területe megosztásra került az ATI-KTVF, és annak Kirendeltsége között. Így a szegedi központhoz tartozó területeket érintő ügyek intézése ott történt. Ez az állapot állt fent az újabb átszervezésig, amikor is 2008. április 1. napjától az egykori KÖVIKTVF teljes területe a TIKTVF-hez lett beintegrálva, és a Kirendeltség az előző átszervezés eredményeképpen jelentősen lecsökkent létszáma mellett a korábbi önálló felügyelőség teljes területére kiterjedő hatáskörében csak részben tudta lefolytatni ezen bírságolási eljárásait, és amelyek ezért áthúzódtak 2009. évre. Előbbiek magyarázzák a viszonylag szerény mértékű vízszennyezési bírságok számát (2 db), illetve összegét (291. 375,-Ft).

12


A TIKTVF kirendeltségének illetékességi területe

A Körösök vízgyűjtő területe hossza (km) magyar vízfolyás neve területen teljes Fehér-Körös 9 263 Fekete-Körös 16+4* 168 Kettős-Körös 37 37 Sebes-Körös 59 209 Berettyó 78 204 Hortobágy-Berettyó 163 163 Hármas-Körös 91 91 *: a folyó jelenti a határszakaszt

vízgyűjtő magyar területen román területen (km2) 298 151 1744 599 2649 5776 12932

% 7 3 17 17 44 100 47

(km2) 3977 4494 8642 2517 3446 14605

% 93 97 83 83 56 53

együtt 4275 4645 10386 3024 6095 5776 27537

illetékességi területének környezeti állapota 2008 évben HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

Hulladéklerakók engedélyezettsége A gyulai kirendeltség illetékességi területéhez 50 település tartozik. Ebből 47 településen működött, vagy működik valamilyen formában települési szilárd hulladék lerakó telep. A 2008. évi állapot szerint fentiekből még 9 lerakó működött a területen. Ebből 2 lerakó IPPC engedély alapján üzemel (Békéscsaba, Gyomaendrőd). Ezek 2009. július 16. után is működni fognak, mint regionális lerakók. A maradék 7 lerakónak 2009. július 15-ig van érvényes működési engedélye. Ezen lerakók az alábbi jellemzőkkel bírnak:

13 6. Köröstarcsa Működési engedélyének érvényessége: 2009. 07. 15. Műszaki védelme: A korábbi agyagnyerő helyet mesterséges agyagszigeteléssel és egy vékony agrofólia szigeteléssel látták el 1992- ben. Az akkor kiépített szigetelési rendszer és műszaki védelem nem felel meg a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet előírásainak. Csapadék és csurgalékvíz gyűjtés, kezelés nincs. 7.Szeghalom Működési engedélyének érvényessége: 2009. 07. 15. Műszaki védelme: 2,6-4 m vastag természetes agyagréteg és 80 cm vastag épített helyi agyagréteg. A depónia nagysága 22 ha. Van csurgalékvíz elvezető övárok, belvíz elvezető övárok és depóniagáz kivezető rendszer.

1. Bélmegyer Működési engedélyének érvényessége: 2009. 07. 15. Műszaki védelme: A meglévő agyag altalajt tömörítették, majd 35 cm vastag épített agyagterítéssel látták el. A csurgalékvizeket dréncsövek vezetik el egy 3 5 m -es vasbeton aknába. 2. Békés Működési engedélyének érvényessége: 2009. 07. 15. Műszaki védelme: A lerakást a meglévő 3-3,5 méter mély agyagnyerő gödrök feltöltésével kezdték meg 1976-ban. Ezt követően dombépítéses technológiával alakították ki a jelenlegi depóniát, melynek nagysága 10 ha. Épített műszaki védelmet nem alakítottak ki. Csapadék- és csurgalékvíz gyűjtés, kezelés nincs.

Illegális fémhulladék begyűjtő telep, Szeghalom

3.Békésszentandrás Működési engedélyének érvényessége: 2009. 07. 15. Műszaki védelme: A terv szerint ún. "teknőszigetelést" alakítottak ki. Ez 3 x 20 cm-es agyagrétegből és egy 5 cm vastag bentonitból, vízüvegből és helyi talajkeverékből álló szigetelő réteggel készült. A csurgalékvizeket dréncsövek vezetik el egy 10 m3-es vasbeton aknába. 4. Elek Működési engedélyének érvényessége: 2009. 07. 15. Műszaki védelme: 30 cm vastag épített agyagszigetelés. A csurgalékvizeket dréncsövek vezetik el vasbeton aknába. 5. Füzesgyarmat Működési engedélyének érvényessége: 2009. 07. 15. Műszaki védelme: A lerakást a meglévő 1,5 méter mély agyagnyerő gödrök feltöltésével kezdték meg az 1970es évek végén. Ezt követően dombépítéses technológiával alakították ki a jelenlegi depóniát, melynek nagysága jelenleg 1,9 ha. Épített műszaki védelmet nem alakítottak ki. Csapadék és csurgalékvíz gyűjtés, kezelés nincs. 2005-től csak építési törmelék és zöldhulladék helyezhető el a lerakón.

Illegális hulladéklerakó, Békés Rekultivációs programok a települési szilárd hulladék lerakó telepekre I. Települési szeméttelep rekultivációs program a Körös-szögben című KEOP-2.3.0/1F-2007-0013 jelű pályázati projekt; lebonyolításért felelős: Kondoros Nagyközség Önkormányzata. Résztvevő települések: 1. Kondoros, 2. Gyomaendrőd, 3. Szarvas 4. Békéscsaba, 5. Csabacsüd

6. Csárdaszállás 7. Kétsoprony 8. Körösladány 9. Szabadkígyós


14

Az ütemterv szerint az előkészítési szakasz zajlik, ami a műtárgyak (pl.: figyelőkutak, aknák stb.) létesítésére, műszaki beavatkozási tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárások lebonyolítását jelenti. A kivitelezési szakasz előreláthatólag 2010. után valósulhat meg. II. A Délkelet-alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási rendszerhez (DAREH) 88 település tartozik, Orosháza a gesztor település. Első körben a már bezárt és bezárandó hulladéklerakók rekultivációs, vízjogi engedélyes terveinek elkészítése történik meg. A csatlakozási szerződésben 35 települést soroltak fel, amely az illetékességi területünkhöz tartozik:

1. Békés 2. Békésszentandrás 3. Bélmegyer 4. Biharugra 5. Bucsa 6. Csorvás 7. Dévaványa 8. Doboz 9. Ecsegfalva 10.Elek 11.Füzesgyarmat 12.Gerendás 13.Geszt 14.Hunya 15.Kamut 16.Kardos 17.Kertészsziget 18.Kétegyháza

19.Köröstarcsa 20.Körösújfalu 21.Kötegyán 22.Lökösháza 23.Mezőgyán 24.Méhkerék 25.Murony 26.Okány 27.Örménykút 28.Sarkad 29.Sarkadkeresztúr 30.Szeghalom 31.Tarhos 32.Telekgerendás 33.Újkígyós 34.Vésztő 35.Zsadány

Előzőek alapján rekultivációs projektekhez csatlakozó települések száma 44 db (Gyula nem csatlakozott egyik társuláshoz sem).

Szelektív hulladékgyűjtés A gyulai kirendeltség illetékességi területén jelenleg nagyméretű regionális hulladékkezelő rendszer még nem működik. Folyamatban van orosházi gesztorság mellett a DAREH Önkormányzati Társulás formájában egy nagyméretű hulladékkezelési rendszer megindítása, a társuláshoz 2008. végéig 88 település csatlakozott. A projektbe a bezárt hulladéklerakó telepek rekultivációja, valamint a szelektív hulladékok nagyarányú begyűjtésének és feldolgozásának megoldása, hulladékégető mű létesítése tartozik. A területen jelenleg kisebb méretű hulladékkezelő rendszerek már évek óta üzemelnek, ezek működési területe nagyrészt lefedi az illetékességi területünket. A 2008. évben 195 db szelektív hulladékgyűjtő sziget volt kihelyezve az érintett településeken. A jelentősebb működő rendszerek az alábbiak: - Békéscsaba, TAPPE Kft. - Gyomaendrőd, REMONDIS Kft. - Békési Hulladékgyűjtő Kft. Fenti hulladékkezelők az elmúlt két év során az alábbi mennyiségű (tonna/év) szelektív hulladékot gyűjtöttek be és oldották meg azok hasznosítását: Békéscsaba, Tappe Kft.: Év Papír Műanyag Üveg 2007. 153,053 105,143 171,105 2008. 134,335 129,670 2,500 Gyomaendrőd, Remondis Kft. Év Papír Műanyag Üveg 2007. 38,900 23,920 101,740 2008. 23,020 19,160 71,620 Békési Hulladékgyűjtő Kft. Év Papír Műanyag Üveg 15,200 16,250 58,750 2007. 6,950 34,350 2,810 2008.

Veszélyes hulladék lerakó Előzőeken kívül 1 db veszélyes hulladék lerakónak átminősített telep található még az illetékességi területen. A Füzesgyarmat, külterület 0188/2. hrsz. alatt korábban fúrási iszap átmeneti tárolónak kialakított depónia (tulajdonosa és üzemeltetője a MB Kőolajkutató Zrt. "f.a.") 2007. november 5-i keltezéssel 45055-1-1/2007. iktatószámon rekultivációra feljogosító működési engedélyt kapott az ATI-KTVF-től. A végleges fedőzáró réteg rendszer kialakítására, a rekultivációs munkálatok befejezésére a 2010. július 31-i határidő lett az engedélyben előírva. Az előzetesen megállapított utógondozási időszak 2011. 01. 01-től 2021. 01. 01.-ig tart. Az engedélyben előírt részhatáridős feladatok végrehajtása időarányosan megtörtént.

Illegális autóbontó, Okány

illetékességi területének környezeti állapota 2008 évben

15 Földvárak

TERMÉSZETVÉDELEM

Az illetékességi területre eső települések mintegy felének a közigazgatási területén megtaláljuk ezek nyomait, azonban végleges felmérésük, bejegyeztetésük még nem történt meg. A kirendeltség működési területén a következő országos jelentőségű védett természeti területek találhatók: nemzeti park törzsterületek (NP): nemzeti park igazgatóság Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI

név Kis-Sárrét Bélmegyeri Fáspuszta Mágor-puszta Dévaványai-Ecsegi puszták Kígyósi-puszta Körös-ártér Csorvási löszgyep Összesen:

terület (ha) 7 721,30 644,09 949,18 13 076,57 4 785,06 6 578,94 1,52 33 756,66

természetvédelmi területek (TT): nemzeti park igazgatóság Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI Körös-Maros NPI

név terület (ha) Dénesmajori Csigás-erdő 5,16 Szarvasi Arborétum 45,44 Szarvasi Történelmi Emlékpark 0,69 Szeghalmi Kéktó 112,19 Összesen: 163,48

Kunhalmok A kunhalmok felmérése jelenleg még folyamatban van. Egy korábbi felmérés során Kirendeltségünket illetően kb. 1200 db kunhalmot számláltak. A kirendeltség működési területén a következő Natura 2000 területek találhatók: Különleges természetmegőrzési területek: Körösközi erdők, Sarkad-Fás, Gyantéi erdők, Bélmegyeri Fás-puszta, Csorvási löszgyep, Dél-Bihari szikesek, Dévaványa környéki gyepek, Fekete-, Fehérés Kettős-Körös, Gyula-Szabadkígyósi gyepek, Hármas-Körös, Holt-Sebes-Körös, HortobágyBerettyó, Sebes-Körös, Tóniszállás-Szarvasi-gyepek összesen 14 terület, mintegy 52 465 ha kiterjedésben. Különleges madárvédelmi területek: Kígyósi-puszta, Kis-Sárrét, Dévaványai-sík összesen 3 terület, mintegy 42 020 ha kiterjedésben. A Natura 2000 területek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerültek. Elvégzendő feladatok, célkitűzések

a törvény erejénél fogva védett („ex lege”) területek

1. Védett területek bővítése

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdése értelmében: E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek {24. § (1) bekezdés} minősülnek.

2008. nyarán megkezdődött a Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) létesítéséről szóló 3/1997. (I. 8.) KTM rendeletből adminisztrációs hiba miatt kimaradt ingatlanok védetté nyilvánítási eljárása.

A kirendeltségünk illetékességi területén forrás, láp, barlang, víznyelő nem található. A nyilvántartásban lévő ex lege szikes tavaink (160,28 ha kiterjedésben): – Mezőberényi Szikes Tó (Mezőberény); – Nádas-dűlő (Kétegyháza); – Szabadka dűlő (Kétegyháza); – Dévaványai Szikes Tó (Dévaványa). A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva a védett szikes tavak jegyzékéről szóló 8006/2001. (MK. 156.) KöM tájékoztatóban jelentek meg. Bejegyzésük az ingatlan- nyilvántartásban megtörtént.

Az eljárás Mezőgyán és Zsadány községek külterületén 281, 9491 hektár nagyságú területet érint, melyből mintegy 196 ha gyep, 75 ha szántó, 10 ha erdő, 0.5 ha egyéb művelési ágú. A védetté nyilvánítás célja a Kis-Sárrét természetes, illetve természetközeli állapotban fennmaradt tájrészleteinek megőrzése, a területre természetes állapotban jellemző életközösségek, növénytársulások megőrzése illetve fenntartása, a területen élő őshonos növény- és állatfajok állományainak hosszú távú fennmaradásának biztosítása. A területen előforduló élőhelytípusok közül kiemelkedő értéket képvisel a sziki erdőspuszta-rét társulás, mely igen nagy kiterjedésben van jelen és számos védett növény- és állatfaj élőhelye. Kisebb foltokban

16


előfordulnak szikes mocsarak, löszpusztagyepek, valamint az ürmös szikes puszta társulás is. A terület kiemelkedő növénytani értéke az öldöklő aszat (Cirsium furiens), melynek legnagyobb hazai állománya itt található. Jelen van a védett pettyegetett őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius), a sziki kocsord (Peucedanum officinale) több ezer töves állománya, valamint a korcs nőszirom (Iris spuria), a fogaslevelű bükköny (Vicia narbonensis subsp. narbonensis) és a fokozottan védett gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) több száz töves állománya. Megtalálhatóak még a hibrid gyújtoványfű (Linaria biebersteinii subsp. strictissima), a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) és az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana) védett növényfajok is.

lunata), melynek szaporodása a szintén védett sziki kocsordhoz kapcsolódik. A területre a KMNPI elkészítette a természetvédelmi kezelési tervezetet, melynek előzetes véleményezésében és az érintett települési önkormányzatok, gazdálkodók és hatóságok számára tartott egyeztető tárgyaláson részt vettünk. 2. Natura 2000 területek határainak helyesbítése, bejegyeztetés A nemzeti park igazgatóságok felülvizsgálják a 2004ben kihirdetésre került 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet szerinti Natura 2000 területek határvonalait, illetve a 2006-ban megjelent, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletben közzétett Natura 2000 területek helyrajzi számos listáját. A felülvizsgálat alapján a térképek és helyrajzi számos lista azonossága érdekében a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet módosítását fogják kezdeményezni. A nevezett rendeletben végzett módosításokat (kimaradt hrsz, bekerült hrsz) felügyelőségünknek kell kezdeményeznie. 3. Kunhalmok, földvárak bejegyeztetése

A Réhelyi túzokrezervátum egyik lakója A terület állattani értékei közül kiemelkedő a túzok (Otis tarda), a kék vércse (Falco vespertinus), a szalakóta (Coracias garrulus) és a kerecsensólyom (Falco cherrug). A gerinctelenek közül fontos érték a fokozottan védett nagy szikibagoly (Gortyna borellii

A törvény erejénél fogva védett („ex lege”) területeket, a védetté nyilvánítás tényét, az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni. A feljegyzést a természetvédelmi hatóságnak kell kezdeményeznie az illetékes földhivataloknál. E védett természeti területek kiterjedését, a természetvédelmi hatóságnak ingatlan-nyilvántartási feljegyzésre alkalmas módon, hatósági határozatban kell megállapítania. A teljes lista, és a pontos adatok birtokában kezdjük meg a határozatok meghozatalát.

Engedély nélküli gyepfeltörés a Kígyósi-pusztán, Natura 2000 területen

A TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉNEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2008. ÉVBEN

No title

Recommend Documents