0jpestÍ HelytörténetÍ 2
,őb"x\
Értesítő$\Q.:::zi 1997.július
IV. évfolyam 4. szám
A Diamant.hóz eredeti homlokzata 1926-ban
(Fotó: Erdélyi Mór)
UjpestiHe|ytörténetiErtesítő
1997.július
BerkovitsGyörgy:*
Uipesttörténetiszociográtiáia (1935-1868)
abban'hogy a zsidóság érdekeit nagybirtokosoknak hogyan egyeztesséka sajátjukéval,akkor azt kell hinnem lrogy'a zsidó gyarmatotletétnem nehéz kitalálni a fóti uradalom gazdájának' Mert nagybirtokosokvédőszárnyaia|attzsidók régótaélnekaz országban.akik lra szolgáljak az uraságokatritkasag- nag1'banikereskedeletnmel, tevékenységeikkel értékii a kivitel ésa behozatallebonyolításával,pénzkölcsön. zésse1ésváltóügyletekkel,a hiányzo iparcikkel kamatoz. előállításával,fÓldesúrij ogok bérletének -, találkozási pontjánál kezd kiformálódni' Az én tatásával akkor cserébekicsikarhatjáktőlük a azt a magyar biztonságot,az anyagigyarapodást.a megkülönböznézőpontomszerintUjpest megtestesítt Nem kételfolfiiggesztését. modern-urbanizációsfolyanratot,amely mindig tetésekegy részének keltetts tápláIma is. kedhetekabban senr,lrogy az uradalom vezetősége társadalmifeszültségeket ha akadnakiparosokéskereskedők, t.isztábanvan azzaL.. akik csak törvén1telenülíizhetikfoglakozásukat- mert példáulcéhekbenem kerülhetnek-, ha akad a városi -. ilyen a kép,amely a életforámhoz kötődő közösség, amelynektagjai csak Óstennészet,vadregényes forrásokalapjánkialakult bennenraz l830-as évek k i v é t e l e s e ns' z e m é l y r es z ó l ó k e g y k é n lte h e t n e k pusztájánakPest északihatár- városlakók - mert a városokból kitiltjak őket -, akkor, Káposztásmeg-Yer ahhozott meg lrogynagyobbszámbanletelepedjenek, ésa DunávalÖlelkezőterületéről. vidékével Ugyanis a föld sovány erre, méglegelőnekis, a kell teremteniaz íparésa forgalomszabadságát,s ott nagybirtokgazdáia.id' gróf Karoly István ráftzetne,ha font kell á||niaavárosi gazdaságbavaló bekapcsolódas gazdálkodó lehetőségének. műveltetné. Szemléleteaz okszerűség Mivel az uradalom ftlparcellázásra szánt foldjei földesúré,ezértkomolyan mérlegelia gazdaságos Ennek az akkoribanmégnem lratárosak_ isnrétlem_ egy várossal,mégpedigazza|a termeléslehetoségét. magától értetődő szernléletnek_ a majorsági Pesttel,arnelyaz országszíve.így ez a területhelyzeti - a jegyébenbirtokának egy részét enerigájarévén alkalmasnakvizon1nrlarra,hogy itt egy gazdá|kodásénak jellegű- telep parlagon hagyja. De az uradalom vezetőségét az zsidó illetr'eegy ipari éskereskedelmi logikája arrai s ös ztÖnzi. kiformalódhasson. nísítettmeződazdá|kodas éssze A grof nem habozik, hogy olyan szerződéseket hogy a parlagotse hagyjahaszontalanul.lgy támadhat az az ötlret'Jk,hogy hasznotnem hozi parcellakatbérbe kössön a parcellabérlőkkel- azokkal. akik kötele_, amelyekbenlefekteti, vallalnak házépítésre zettséget adjanak 1834.benid. gróf Karolyi Istvanegy zsidó gyarmat hogy szabadonalapíthatnakbármilyen vállalkozást, megteremtés éthatározzael hazlrelyekparcellázásával_ tizemet,műhel},t,üzletet, s hogy szabadonbérbeis adhatják,át is orÖkíthetik.A házhely .'Örök időkre'' birtokánakPesttelésa Dunávaltalálkozó részén. FÖlismeriugyanis,hogyanállíthatnásaját érdekei b é r e l h e t őa, h á z t u l a j d o n j o g aa b é r t l ő ti 1 l e t i 'A szolgálatábaa zsidóság érdekeit.Ha arra gondolok, példátlanulkedvező lehetőségurabír, osztönöz a céhes hogy már régotavan tapasztalatukésgyakorlatuka ésvároskényszeresgazdaságiéletkeretein kívülre
lrománenrvészel a torténelenr Ujpestkeletkezése lyában, lriszen a településmégszÍtzötvenévetsem híjan, kialakulásanak számlál.Feudális tarsadalmirrrú|t tisztán példázhatia,hogyan indulelső ér'tizedeiben a polgári társadalom hatottmeg a rendiségméhében -kelet-európaiv litozatára j ellerrrzőiparosodás és kÖzép városodás.Mert Ujpest a tradicionálismúlttaliS rendelkező.de mégpolgárosuló nagyváros_ mint gazdaságiésszellemi kozpont- ésa reformpárti,de méghűbérividék- mint a politikai lratalombirtokosa_
n..
*A szerző (oroshá'za 1940)írtí,szociológus. Ez a tanulmány a Yalósúgc.folyóiratban 1981-benjelent meg.
1997.július
Uj pestiHe|ytórténeti Ertesítő
szorítottelemeket- zsidókat, de nem zsidókat is -' százat is. Mindez Szoroskapcsolatrava|| a fővárosi próbáljanakitt. lrogyszerencsét ltitközséggel,bizonyítva,hogy személyeskÖlcsÖnosBár a legelsőidetelepedők ugyanzsidók,de rrrégsernségekrévénkialakul a Pesttel va|o gazd,asági Össze. zsidó gyarmatkeletkezik. köttetés.(A felekezeti iskolák kÖzül is az ,,iztae|ita A z e l s ő z s i d ó c s a l á d * L ó v y l z s á k é s B e r n á t nemzeti''iskolát szervezikmeg elsőnek l842-ben, famíliája- l835-ben érkezikide a felvidékiNagy- amely l867-ig lassanésfokozatosanfejlődik négysurányból.a népesKárolyi család egy másik áginak osÍályossá- keresztény diákokis látogatják.) uradalmikozpontjából.Nern r''életlen, hogy Lőv-vékaz A Wolfner család hozza létrea lrarmadikmanuelsők, nrert,,házi zsidók'' a Károlyiaknak,személyes faktúrát,a Wolfner.NeckertGyapjúmosóésBőrgyarat, kapcsolatbanállnak a fóti uradalomvezető tisztség- 1845-ben.A cégetalapítóWolfner Gyula - egykorú viselőivel is. S hogy miértválasztják Káposztasmegyer forrás szerint _ ezt ny1|atkozza.. ,,Pestenvásárolom _ _ pusztát? Lővy Bernát é|etrajzirojaszerint ezt igy nyersterményeinket, úgytnintnyersbőrt,gyapjútstb.,... okolja meg: ,,Ez a hely, amely Szorosana Duna ésa vaw aZ orszltgkülonbÖzőrészeibőlPestrehozatjukel, pest-váci főútvonalmellett fekszik, azonkívüla ésismétkiszállítjuk azokaÍ. Újpestre kidolgozasvégett, fővárostil alig felórányira van távol, nem alkalmas-e ahol bőrgyárunklétezik...,mihelyt azok a gyárunkban teljesen szándékainkra?Ígaz.nagyon sivár, de kidolgozottak,ismétPestre,üzleti telepünkrevagy rÖvidesennag)lonsok enrbertfogunk idelrívni,hogy raktárunkbahozzuk.,, nálunk állást találjanak, akiket jó bánásrrróddal De rnár 1838-asadatokbólkiderül,hogy a lakossag bizonyáranragunkhoztudunk majd kötni.'' A Lőr'y többségenem zsidó: a szÍtmba Vett negyvenferfi két- bár régitalpbőrgyártóésbőrkereskedőcég lrarmadanem tartozika zsidósághoz.Az 1840.esévek Testvérek _ hiábakísérletezik évekig,lrogyPestrekerülhessen. első felébena lakosság Ótven százalékbankatolikus, merta Íbvárosibóros célr,a törvényekrelril'atkozva'ezt negyvenszáza|ékbanizrae|ita,Ót száza|ékban evanmegakadalyozza. ezértkényszerülneka központi város gélikus- öt sztaa|ékárólnemtudhatóa vallás. helyettannakhatárába.A tehetősLóvyék kőből építik Viszont az is kitiinik, hogy a lakosságtöbbségenern _ ftl nagy házukat a serfőzés-éskocsmajogotaz magyar:az l842-ben összeszámlá|t I29 ide telepedett uradalomtólmár régebben bérlőMildenbergerMárton családból _ pontosabbancsaládÍöből vagy egyedülálló bina ésserfőzdéje közelében,teháta második|akőhinat férfiból- csupán 1l lenne amagyar,48 a zsidó, s a - ésmelléaz első manufaktúrat. a Lőv.v Dá'''id ésFiai maradék70 nem is magyar,nem is zsidi - milyen b ő r ü z e m é té s b ő r k e r e s k e d é s(tk ö z v e t l e n ü l P e s t etnikumhoz,nemzetheztartozlkvajon? Ftiltehetemúgy határában,a Duna mentén,a Gyáli patak torkolata is a kérdést: honnan szirmaznak el a nem magyar tá1in). családok a zsidókkal együtt osszeseni18-an -, A nrásodikrnanufaktúrát ug1,ancsak1835-bena lronnankerülnek telepünkre?A I29 családból 28 - kérdésemre g a z d a gf a k e r e s k e d őé sf a f e l d o l g o z óc é g .a t o b b hazbirtokos,a tÓbbi lráznincstelen csak a lerakattalrendelkezoNeusclrlossIzsakésFiai alapítja házat épiteninem tudó többség származási adatai meg * Lővyék bőrüzenrélrezköze|(a mai Árpád út. alapján válaszolhatok,mert csak az áll rendelke. Váci út,József Attila utca határoltaterületen).A zésemre: a I0| \táznincstelencsaládÍöközül 97 nem _ patinás Neuschlosscsalád céga fásszakrnában magyar,ez utóbbiak kétcsoportraoszthatók,azokra, szintén egv felr'idékiuradalmiközpontból,Vágr'ecséről akiknekelső rnagyarországi lakóhelyetelepünk,s tesziát ideszékhelvét. azokfa,akikneknemaz első. A kovetkezőesztendőben.1836-banrrregalakul Kozvetlenül külftldről vandorolbe, ésegyenesen a zsidi hitközség-, s mert ehlrezvallási előírásokmiatt telepünkreköltözik 44 hianincstelencsalád- 17 Cseh. legalábbtiz férftszükséges, nem nelrézarra kÖvet- Morvaországból' 14 Németországból,8 Ausztriából, 3 keztetnem,hogy tehát több zsidó család is megtelep- Szlovéniából, s l.l Galíciából,illetveLengyelországból szik" kÖvetve,fóleg NagysuranybólésVágvecséről.a -' tehátelső magyarországilakóhelyeKáposztásmegyer kéttekintélyesmanufaktúratulaj donos családot.Három pusáa' 53 zsellércsalad már régebben beköltozött, vagy évvelkésőbbftlépül a zsinagóga egy ftldesúr ha nem is olyan régen előszÖrmáshol telepedett ajándékozta telken -, a telep első templonra.amel-vben rneg,S onnan - legtobb a Nyugat.Felvidékről,majd pesti rabbik is végeznekszertatást,s ahol sok pesti sorrendbenPestről, a főváros környékérő|,azutána illetőségűizraelita pár kÓt házasságot.állítólag évente Dunantul'majd a Délvidék ésa Keleti-Felvidék keres-
Újpesti He|ytörténetiÉrtesítíí
1997.július
hazát Németek,cseh-morvák,osztrákokkénytelenek k e d e l m ij e l l e g ű u r a d a l n r ik o z p o n t j a i b i l , i l l e t v e próbáli kiborlásuk kozben változtatni,SzerencSét falvaiból _ érkezikide. idegenekkelbetelepített Származásukszerinta nemmagyaroktöbbségetehát találnak telepünkre de sokkal tÖbbenPest-Budáraés Amerikáról nem is beszélve-, mert oda német,osztrák.cseh.morvas - mint tudjuk- zsidó. (A kÖrnyékére, üket. szakképzettfrissenbevándoroltzsidok is az elóbb enrlítettorszá- szivárognak.ahol szabadmunkaerej rnegélhetésre nrindenrevállalkozó készségüket gokból kerülnek hozzánk, illetr'e a már Magyar. ségtiket, vidékrőlkoltözik valthatjak. országonlakók egy részenemzetiségi vajon a De ftlrrrerülbennemegy újabbkérdés: telepünkre.) _ MiértvandoroltakésvándorolnakMagyarországraa magyar,mégszilárd rendi társadalom amelybencsak vag.vközeli országokból? A vá|aszta későbbbontakoznakki a hasonlójellegű polgárosulas szomszédos -nenrzetekpolgári fejlődésé- kezdeményei, a folyamatai- tdr6nképesbeépíteni kozép-kelet-európainépek rendiségtőlfokozatosanszabaduló társadalmak nek kezdetisajátosságaibanvéltenrnregtalálni. Tudjuk' hog-vabban a történelmi folvarrratban. kitaszított.nálunk idegen elemeit?Válaszom csak hogy az ide folla- tagadó lehet. Akkor lrog1.anlehetséges. a kiformálódó piacgazdaságlassanként amel.vben ala- r,etődőidegenektöbbségele tudtelepedninálunk? zítjaarerrditársadalonrszigoruéshagyorrrányokon merta korabelimag.vartársadalommég p u l ó k o t o t t s é g e i t a k o r a b e l i N é m e t o r s z á g b a n ' Éppenazért,. é1,ígv Ausztriában,Cselr-Morvaországbanlranrarabb,mint a rendiséghagyonrányőrzőmozdu|atlansagában -. nrozgásbajön az addig jobbára mozdu- elegendőtarsadalminrozgashíjánkevésolyan nragyar hazÍtnkban _ nrivel a tokéta lrűbéri elenrakad' amely a * főleg technikai változások latlantársadalom,térségiinkben - bonyolódó munkanregosztás újabbés a városok e|ő|,ezért- úgl:lrogy a kol'etkeztében nagybirtokelszír,'ja r,árosokbanhannadik rendbeli iparosok,kereskedők újabbszerepeirevállalkozhatna.tehát szükségvan eg-vrészetönkrernegy,kihullik rendjéból,munkanél- o l y a n a k á r n e m m a g y a re l e m e k r ei s , a n r e l y e ka süll5,ed:hog-yvidékenjobbágy'. rrragvarokhel.vettelláthatnakfeladatokat.Próbáltam külivé,szegénnyé lrűbéres nrár elenrezni'lrog-vezértgondolt a Károlyi uradalonr parasztokvesztik el telkeiket-fÖldjeiket. De azt is is zsido gyarmatlétrehozására' jogaikat,időszakosanfoglalkoztatottnrunkaero-tarta- r'ezetősége a tapasztalhattuk.a magyartársadalomelfogadta,hogy válnak' A városi szegényeknek. lékká,nincstelenné r'idékinincsteleneknekvándorbototkell fogniuk,hogy' bizon1'osgazdasági- frbkópppolgári' városi jellegű ígya kezdetiszabadVerseny szerepkorökettradicionálisannem magyaroktoltenek uÍánnézzenek. megélhetés lratasárarrregindulótársadalnrrátrendeződés el sosorban be (hiszenmár a lrarrnadikrend. a városi polgárság lrogy a más nenzetiség,etikunr is nérnet), a területi-fo|dra1zi lrel.vzetváltoáalásfonrráiá1 veszi fol tÖbbsége is jelöl, lrog-vléteznek . amel1,tartalnrában azt tükrÖzi.hog1'az ',eredetitőke- egyúttalmunkajelleg-csoportot némely pénzügr.letek, senelszegén-vednekfoglakozások* kereskedés, fellralmozódás,'kárvallottjai tornege -. éstradicionáliskozosségüktőlelszakadnak_ a korabeli iparok amelyek,,nemvalóak'' magyaroknak,hogy - bizon-vostársadalmi. Ugvanakkoraz iparbanésa nrindennekeredmén-veképpen Kozép-Kelet-Európában. tovább élneka céhesgazdaságiélet gazdaságistátusokidegeneka rnagyarságtársada]onrkereskedelemben Íg1'telepünk.anreh'etnikai.nemzetiségi, rugalrnatlanrendi kötöttségei.amelyekgátolják a bőr'í- testében. kibon- részbenr'allási ésfoglalkozásiszempontból- jogá||á. és a tóke-fellralrnozódás tett újratermelés - küIönbozik kornyezetétől' hogy a vidékrőla r'áro- sáról nem is beszélr,e takozasát.ezitlta|akadáIyozzÍk. találjon.s ug-vanakkor idegenmarad.nern épülhetbe szervesena magyar ttrrregmegéllretést sokbaárarr,rló hanenrszervetlenül,nre11érendelve megszilárdul.bár tokésfonrráiá- társadalomba. a mezógazdaságban hozzá. teszi,lrog1, kapcsolódik ban,a hűbérinagybirtok'amelvlelretetlenné Ráadásul - rrrintlátni fogjuk - ezeknek az paraszti birto. áruterrrrelő az Önálló, megteremtődjék is elüt a a idegeneknekaz életnródja'értékrendszere kosok szárnotter'őrétege.s lrogy megszer\'eződjék hűbéri pontosabban lragvományőrző a fölkere- rnagyarokétól. vidékiipar s a kÖr bezárul.A kényszeriien (íg.vazoktól kedő, lrelyétkereső torrreg- arrrelyetigencsakfolduz. társadaloméletrnódjától, értékrendszerétól is. akik méga rendiségviszonyai éppenebbena korszak- a nem rnagyarokétól zasztrÍndásul.hogv térségünk ban demográfiai forradalrrraté1át. így a robbanás- közott élnek).Egyszóval telepünk- lakiinak menta- egy tetemesrésze litása.habitusa,modorastb.- más. Ebben a rnásságban megszaporodónépesség szerÍíen lrasonlíta settókhoz.Gettószeníelkülonüléseazonban sajátországában. selrolsenttalállratjameg szarnítását
1997.július
Ujpestil{e|ytörténetiErtesítő
liberális szemléletét. nem teljes' mert szoros gazdaságikapcsolatbanél a átveszíaz egyéniszerződések pest-budaitársadalornbozzá életmódésértékrendszer Barki előtt elvileg nyitva á|| az ift ahhoz,hogy hazszenntfoltűnőenhasonlító- szinténidegen- tagjaival. birtokos,illetve vállalkozó legyen - gyakorlatilagcsak De nagy a ktiltnbségis kÖzottük,hiszen Pest-Buda az e|őtt.aki tehetősebb,ugyanis -, ahogy az Alapito,,MindenvallalkozókotelesazUraságtorténelmihagyornányainálésnagyságánálfogva is levélszÖvegezi: szerkezetű,telepünk azonban nak azonnal 100 forintot ezüst pénzbenCautio képpen rendkívüllreterogén _ idegenségében, is. előre lefizetniésa felvállalt telkénavá||a|kozásidejétől masságában lromogén házinak telepünkről habárvalóiában szárrrítandóegy esztendő a|attaz építendo Az a vélerrrényem -, leftzetett ellenkező esetbena nenr zsidó gyarmat hogy társadalrrri-kulturálislegalábba falrttfelépíteni, felvállalt telke tettleg mellett elvesztése Cautiója... hagyomÍtnyőrző társadalom szempontbólésa kömyező. szerint mégis,'zsidó gyarmat''.Mert a nem masnakfog adatni". rnegítélése Gyarmatunkona szabad vállalkozás akadáLyai, zsidó idegenekis - a tradícióbanélő'külső szemlélő.a a korabeli tirvényekkelésszokámagyarságnézopontjábólkülonÖsen- mást képvisel- szÖgesellentétben - például:itt zsidó tulajdonosnem nek,de ugyanazt'mint a zsidóság' a polgáritársadalorrr. sokkal,lebontatnak szerződésélveitésgyakorlatát: a szabadnrunkaerőt'a zsidó alkalmazoItatis fTlfogadhat,nem nemesvállala tőke forgatását.A korabeli kozónak (hiába műkÖdikcélrenésvárosonkívül) i,állalkozói készséget. rnega polgán eszmeés robotolnianem kell. Az Alapítólevélinkább azt hangországbanmégnemlronosodott _ ezért s,ű|,*.ozza.. senkit sem akadályozhatmeg nemzetisége, szernléletétő| életmód,mégidegena rnagyarság szám.nzásaabban,hogy olyan Önálló egyszóval iS kÖltozikide olyan kevésnlagyar.Településünk vallása, már vállalkozástrozfogjon,anrihezkedveéstőkéjevan. iskolapéldájaannak- anri annyiszorÍblemlítődott hogy az -, lrogy a magyarpolgárosuláSnem rnagyarelerrrekkel kiderül az a|apszerzódésből' Egyértelműen amel1.nek létrelrozása, telep eg1. olyan uradalonrcélja indulmeg. lakói kimondottanaz iparbő|ésa forgalombólélnekképviselő elveit polgári A társadalomszerveződés telepünkakkor kezd kiformálódni. anrikorméga p e r s z e n e m ö n c é l b ó l , h a n e m h o g y a z u r a d a l o m kihasználásából a magyartársadalonr lefolözlressea csábítólelretőségek polgári életmódésértékrendszer -. margőjira szorul' ahol idegenekteszik niagukér,á. szátmazőlraszonegy részét kifejezettentiltja is a Telepünktehát rrrarginális.Ezértnyugodtanhasználon,t nezőgazdiikodást, erre alkalmasterületetbérelninern\3J px15$i'I;' a gyannat is lelret.a házlrelylrezugyanis ,,Semminetn1i enneka marginálistelepneka jellemzésére területugyanis nem adhatnak'',a bérelhető a Károlyi uradalomkapitali- illetőségek kifejezést,amely eg-vrészt -urb anizá- csak,'belsőség''. zá|őd'ásáto|.rnásrészt Pest.Bu da modern lrogya telepesek azt is kinyilvánítja, Az Alapítólevé| takartja. cióiától való fuggést a ésjogot alkotnakaz onkornrányzathoz, Az uradaloml840-ig csupán8 holdatparce|lazfol. lelretőséget tisztségviselők s az ehhezszükséges lrázlrelvekké eg1''énisajáttig-vintézéshez általában300 négyszogoles gróf megalapítja a tehát akiknekkotelezo éstestületmegválasztásálroz kit a parcellabérlókkel, szerződéseket nern a kozséget' követelrrrén.vének házat épiteni.Akik a házépítés A kozségiÖnkormányzatazonban_ gyarnratunk s azokkal tehetnekeleget.telket sem berelhetnek. községlévén= nernbizonyrlhatteljesnekés uradalr.rri r'iszon\'raserrrlépa gróf. szerzodéses a bíró ésa foldjeiból a jor'edelrrretr'alódinak, hiszen az uraságmegvétózhatja Az uradalonr- terméketlen s mert az eloljáróság önállóan csak ner.nhozó uraságijogok átengedéséből biztos és tanács dÖntéseit, jut ügyekbenhatározhat,a nagyobb pénzforráshoz (példáull840-benl095 kisebbésmagánjellegíí rendszeres az iriszék illetékes_ a gróf horderejűkérdésekben pengőforinthoz). helyettaz uraság külon Úriszékettart a gyarmatkornrányzására-, a l840-benaz egyéntszerzodések pedig az uradalmiügyész vezet be. kiadja alapító- kozségitanácsüléseken általánosjogi szabál1.ozást levelét. anrelya gyalmatminden_ jelenlegiésleendo- elnokÖl. Közigazgatási szempontból is gyarnratnak lakosának szolő szerződés.s arnellyelkin1.ilvánítja' nrutatkoziktelepünk. Kismeg-vemek, A z e 1 o l j á r ó s á gl e g s i k e r e s e b bt e v é k e n y s é gae lrogylétezikegv- eleinteUjmegvemek. mivel a fővárossalvaló Káposztasrrregyeri Uj Gyamatnak nevezett- új(akkor kozlekedésmegszervezése, anely az g a z d a s á g iÖ s s z e k ö t t e t énsy i l v á n r ' a l i é r d e k ,n e m 223lelketés23 lakóházatszámlá|ő)település, Az Alapítólevél véletlen,hogy ftlismerik' meg kell indítania Pesttel uradalnrikozségiogállására érdenres.
Értesítíí Ú.ipestiHeIyttirténeti
1997.július
azt csak látszólag illeszkednek,mert valójábannem igazi Már 1844.bentamogatjék való állandó kozlekedést. - s nem is csupán a zsidó fuvarost,aki elhatározza,hogylovaskocsijával taksások,ésnem igazi zse||érek naponta előre meghatározott időkben fuvaroz szocio-kulturálisszempontbólnem azok, haneméppen, Pestre ésvissza - a menetrendetaz mert jogállásuk éstulajdonviszonyaikfelemásan személyeket Miértállítomezt? eloljáróságszerkesztimeg, s betartásárakotelezi a értelmezhetók. - akik 1ogilagorÖkhaszonbéres a taksások Mert fuvarost.1846-banmár kétfuvaroshárom lovaskocsival bonyolítjale a megnövekedettforgalmat- ínre bérlők, tehát az uraság hűbéreseiközé tartoznak_ a majorságijobbágyokstílusában kezdetei.(S ne felejtsükel, tulajdonképpen az ,,e|ővárosi''kozlekedés ugyanakkors ugyancsakjogilag is az onálló Pest és léteznek, hogy kozbenépülaz országelső vasútvonala - és Vác kozott,amelynekállonrása|esz a szomszédos' vállalkozók, iparosok,kereskedők,rnanufaktúra rétegébe sorolhatók,teháta polgárok háztulajdonosok szinténa foti uradalomhoztartozoRakospalotan.) _ a pozíciójáttöltik be, így a jobbágyi státustésa polgári Gyarmatunkon1842-benaz iparuzők arénya73%o, foglalkozóké22% (a többi házi poziciőt eg}.tlttésegyszerreképr,iselik.amelyönellentkereskedelemmel mondás.Tulajdonviszonyaiis aa bizonyítják,hogy foglalkozású). cselédésismeretlen Az lparuzők 44 szakmábantevékenykednek a egyrésájobbágyok,mert telek birtokjogár'alnem - az szerint sohasem- rendelkezhetnek, források említette69 iparos kÖzül -: 9 asztalos- a a|apszerződés faiparőshonosságátbizonyítja-, 2 susáer, 2 timár,2 másrésztpolgárok,mertházat ésvállalkozastbittokolbérbeadhatnak,örÓkölhetnek. cipész,2 csizmadia.1-1 nyerges.bőrfestő.bőrkészítő, hatnak,értékesíthetnek' jovedelmuk az ingatlanból származ1k, k e s z t y ű s a s z i n t é nő s h o n o sb ő r i p a r r as a n n a k Ráadásul, ha akkor - nem a telepból. arnely az uraság szilmara,az változatosságáramutat -' 8 szabó. 2 takács, i-l vidékimódjan,lranem- csaka g o m b k o t ő .k o r d o v á n f e s t ő ,p a p u c s o s ,n r a s a m ó d . ingatlanjövedelrrrezóség kalapos,- a ruhiuati ipar fejlett munkamegosztásais házbo|, a folépítnrényből,az ingatlanjövedelrnező ség elsősorban városi módján lroz hasznot.Ezértvárosi polgároknak arra vall, hogy (a bőr- ésa faiparraleg1,titt) kell, hogy ésnem a lrelyi piacra kell őket tekinteni' S azt is lrangsúl.voznom nenregyedi megrendelésre -. rendlrez tartoz. dolgoznak 5 ács,3 kőműves,l üveges az építkezésirrrintvárosi polgárok,nem a lrarmadik k o n j u n k t ú r á t1 e | z i _ , 3 m é s z á r o s .l - 1 h e n t e s , nak - lriszentudjuk. hogy a rendi r.árosokbólésa kenyérsütő,sütő, molnár, ecetfőzó - affa utal, lrogy céhekbőlkitaszítódtak.illetve azokbanem is kerÍila lakossagnerrrÖnellátó-. 3 bádogos.2 lrettek_. hanema szabadr,állalkozásravaló lehetőélelrrriszerből a ,szabad Verseny''polgárságot lakatos,l-1 kovács. bognár.árendás,esztergál-vos' ségükkör,etkeztében rrreg'Városi polgárok,akik a csíráiábanis még pintérrézműves- az uradalom,az uradalnriközségek testesíti a|ig létezó tőkésviszon-vokpiaci polgárságának ésa hel1,iiparosokeszköz-, szerszárn-szükségletéről jó _, pozícióját kon,ona|azzák,s akik egyúttala rnajorsági cikkeknek Pest-Budan árulkodik a ritkaságértékű jobbágyokstátusátis betoltik. Társadalmihelyzetük piacalehet. (a egvnrástkizárő Összetevőkre,egyrésztelő1ogra, ér'ekben A legielentősebbiparág- a negv\,enes foglalkoztatottakaránya szerint) a ktr'etkezők. a másrészttokérealapozódik.A taksás-polgárakkor el léteegyik bizonyítókát'a tőkét,lra ehhez faipar 2l%o.ban(a famanufaktúranern szakképzett isrnertetlreti munkásait is szánrítva),a ruhÍvatíipar 26Yo-ban,az az e\őjogaírévénfolotte hatalmasgyakorló uradalom Itozzájárul- ha nerniárul hozzá. s ezt bármikor ipar l3oÁ-banabőnpar l0%.ban' élelnrezési a másik akkor a taksás.polgárkén1'telen 2 nregteheti, A kereskedőkkÖztil8-an - 6 fiíszerkereskedő. fakereskedő* valószínűlegmind. üzlethelviséggel és mir.oltában.a j obbágyibanmutatkozni. Telepünkházbirtokosai,önálló vállalkozói Sema is bírnak,6-anpedigházalokalmárok. alkalrnazottakkal S 7 kocsmárosvehetőszámba(akik a kocsmajogotaz rendi, Sema tőkéspolgárságotnem képviselhetik így 1akóhe15'ük sernlehetméghosszú egyértelniien, uraságtilbérlik). Ennekaz iparos-éskereskedotelepnek a lakossága_ évekig i gazi önko rnány zatta|rendelkező, fuggetlen - csak gyarmat' jogállásaéstulajdonviszonyaszerint kétalapvető urbánuskÖzÖsség pedigjogilag- mivel nemképesek telket rétegbesorolhati: a taksásokésa zsellérekrétegébe. A zsellérek (Létezikmégegy külon csoport'a zsellériogokat is bérelni.nem birtokolhatnak(mertnem építhetnek) nélkülöző házi cselédeké.) Gyarmatunktaksásaiés hinat, ezért(ahogyaz Alapítólevélfogalmazza'.),^kézi esvebetcsak akkor ésművészetnél zselléreia rendi társadalonrlrasvonránvosréteeeikÖzé nrestersésnél
1997.július
U ipestiHe|ytiirténeti Ertesítő
folytathatnak,ha a házbirtokosok abbeli jussukat bevándorlásnakköszonhetően, illetve a vándorlási ezeknekengednékát,,, igy - a taksásokhűbéresei, ktilÖnbozetbőladódóan. jogallasuka nincstelenjobbagyokévalrokon' De mint A taksás-polgárcsaládok száma,pontosabbana _ saját vállalkozással nem bíri iparosok,iparos házbirtokoscsaládfok szitma28 _ (a mar említett129 házali kereskedők,manu- családfőből) _ 1842-ben'Származásukszerint így kézművesek, legények, faktúra.munkások.mint az önálló vállalkozók - oszlanak meg: zsidó 9, német7, magyar7, egyéb polgárok- alkalmazottai,lakásbérlői,teháttulajdon- kiilföldi - főleg cseh-morva és (Szentendréről viszonyaik szerintmunkasoka szó proletarértelmében,ideszármaző)délszláv- 5 család' 1850-ben37 hiabirtokos családfrbtvesznek számba szabadon hiszen munkaerejüket,szakértelmüket tehát miközben a s ezt meg is teszik. S proletároknak (47 bénatmondhatnakmagukénak), értékesíthetik, nem tartoznak l a k o s s á g c s a k n e m k é t s z e r e s é rsez a p o r o d i k , a tekinthetőkazértis, mert szakemberként munkaadójukkalegy szakmaitestületbe,például hazbirtokosokszáma csak 40%-ka1novekszik,arányuk céhekbe- ha oda tartoznának, nem adhatnák el jelentősencsökken _ de származásiösszetételük nemvaltozik. lényegesen üket. szabadonmunkaerej pozíció A házbirtokosok arra torekednek,hogy minéltÓbb proletar nem és zsellér státus azonban A a hazukba'telkükre' hogy annyi lakónak helyzete- mind a rendi, lakastépítsenek fértssze, a zsellér-munkás adhassákki, amennyinekcsak tudjak. S mivel ahéuak mind a tőkéstarsadalom-szerveződés szempontjábil hasonlóan _ felemás' margóra szorított.Példáulmunkaerejük' száma _ a házbirtokosok arényszimiú.toz ezérta szakértelmükszabad áruba bocsájtásacsak akkor lassabbannovekszik, mint az ossznépességé, külon elismeriés lakások egyre zsúfoltabbáválnak, viszont a hiu;tulajha enneklehetőségét törvényesedik, megengedia velük szembenelőjogokatévezőtaksás- donosokegyre tÖbbháznincstelentőlszedhetnek úgyépítik,hogy legalább3. polgár ésa földesir _ a megbízhatiság,a bizonyít- lakbért'Aházak többségét (Raadasul 6 zsellércsaládnak kiadhassák,de akad 5 hi|z,amelybe várryok,az elbocsátó levelek ellenőrzésével. a zselléradikis amit a taksasszedbe tőlük fizetniük 6-12 család is összezsúfolódik,sőt egy házban 2I a javából. kell, proletárkéntis, az uradalomnak.)Egyszerre családhűzzamegmagát- ezbérhén nyomjakőket a rendi alávetettség ésa szabadVeÍsenyes Akadnak háztulajdonosok,akik csupán lakásaik kiadásából - illetve önálló vál|a|kozói ,jussuk'' kizsakmanyoltsag terhei. - élnek,kÖztükolyanok is vannak,akik (A hazi cselédekszolgai minőségbentengődnek,az bérbeadásából Alapítólevélkinyilvanítja'hogy se ipart,se kereskédéstnemis itt laknakhelyben. persze Önálló vállalA házbirtokosoktÖbbsége mégalkalmazottkéntSem, a nem folytathatnak., hazbirtokosoknekik semmiféle,jusst'' nem adhatnak kozasbais kezd. A lakosság egyre nagyobb hányadénteszi ki a bérbe.) - pontosabbana háznincstelen A gyarmatbelső társadalmitagozódásában,belsó zsellér-munkásság lakóinak onismereteszerintazonban családok.számuk (már említettük)1842-ben101,de értékrendszerében, továbbrais idegen. a taksásokésa zselléreknem jobbágyok ésnem l850.ben már 209-, s tÖbbségtik csoport Amíg 1842-bena zsellér-háznincstelen harmadikrendbelipolgárok _ magukatvilágosan és _ egyértelműenszabad polgárnak, illetve szabad túlnyomótöbbsége a 101 csaladfoköZül 86 iparos,7 hogy ktilső tarsadalmi kereskedő,1 tanuló, 1 hivatalnok_ vaw szakmájában munkásnaktaÍtják Mas kérdés, van nyilvántartva(s mint tényezóka gyarmatosokönbesorolását, ontudatát dolgozik' vagy szakemberként Vagysem.A külső megítélésamiterősen látjuk, lehettanult embe1hivatalnokis), addig 1850elfogadjak.e befolyásola szocio-kulturalismásság_ mind a taksas- ben már a statisztikaazt tarta|mazz\ hogy - a 209 polgárokat,mind a zsellérmunkásokat az idegen zsellér családfő vagy egyedülá1li férfiból 111 etnikumvagy vallás szubkulturajáhozsorolja,a telepet rendelkezik szakmáva|(70 iparos, 26 kereskedő,15 Szakmai p e d i g k o n t á r i p a r o s o ké sk e r e s k e d ő ke l k ü l ö n ü l t fuvarozó),98 csak egyszerűen,,zsellérként'', gettinak nélkül van föltüntetve tehát csaknema megnevezés lakihelyének, foga flol. Tiz év a|att,a negyvenesévtizedbena gyarmat feléneknincs szakmája,vagy abbannem tud elhelyezgyarapodása300%-oS- a lélekszám kedni. Mindebből nemcsakarra kell következtetnem, népességének i840-ben223, I842-ben355. 1845-ben 555, 1848-ban hogynemjut nekik allandó munkaésjövedelem, hogya -, terjed,hanemazt is az elszegényedés 638, 1850-ben673 természetesen a folyamatos munkanélküIiség,
Új pesti HelyttirténetiÉrtesítő
1997.július
szerepelnekaz bevandorlás_ illetve a vandorlási külÖnbozetpozitiv kell - bár mégzsellérként feltételeznem tehátfizetik a zselléradót-, hogy egyre mérlege- okozhatjatovábbra is. Bizonyítja ezt egy összeírásokban, vagy kezembekerült _ bár csupán a katolikusházassági szaporodnak,akik a zselléradókiegyenlítésére nem anyakÖnyvekftldolgo zásán alapuló - statisztikai nem képesek,vagy nem hajlandók,mert értelmét hiszen nincstelenlévénúgysembérelhetnek elemzés. |atjÍrk, -, Az 1851-65közÖtti évekbenösszeházasodó114 s ezá|ta| ,jusst'' éskilrullanaka zsellérekrétegéból, teljesenjogfosztottáválnak, l850-benmégcsak 22 katolikus pár 228 tagjából csak 4-en születnek zselléradótnem fizető háznincstelencsaládról tudunk, Újpesten,119-enbelftldről - foképpenPest.Budáról, ahonnan26-an,ésPest kimyékéről,ahonnan33.an múlvamár tÖbbszinrő|. de egy ér,tized (A hilzi cselédekarányais állandóan növekszik, k e r ü l n e k i d e . 1 0 5 . e nk ü l f T l d r ő l , e b b ő l 8 4 . e n a már 53 szolgáril Habsburg-házhoz tartoző területekről - C sehországbil 1s40-bőlmégcsak2-4-rő|.1850-ben 4 1.en,Ausztriából 37- en. SziIéziábolilletve Galíciából és20 szolgálólányról tudunk.) Azt kell látnom az adatokból, hogy a 3-3.an - szarmaznakel' s 2I-en KÓzép-Kelet-Európa - Lengyelkívüli térségeiből szakmanélküliekcsoportjanemcsaka bevándorlás Habsburg.birodalmon 8-an_ kolttznekide. bírók munkanélkülivé, orszagbóll3-an,Németorszagból hanema szakértelemmel révén, alkalmi munkássá süllyedéserévénis fÖltűnően (A bevándorlók között fokozatosan csökken a fennhatósagankívüli orszagokbólszaporodik.Hogy iparosok vagy kereskedőkezentúl Habsburg-dinasztia - e|szitrmazókaranya.) csak szabad munkaerőkéntszánrítanak,ez fokozza fóleg Németországból vándorlók többsége,legyenbelfoldi A gyarmatunkra éselszegényedésüket. kiszolgáltatottságukat A korabelikülső szemlélőa gyaÍmattársadalmát, vagy külfoldi, továbbrasem magyar- példáulmaguka botranyosnak,erkolcstelennek,gyökértelennek Pestkörnyékiekéspest-budaiaknagyrészeSemmagyar életét s foleg nem magyarokkozülük azok,akik tartja A dunakesziplébanosszerint:,'ott szüntelen nemzetiségű, jellemezhetőUjpestrevándorolnak.A cívódas,perpatvaruralkodik oly népkÖzt,mely nrásutt a .,rnasságával'' ,70%-iLt kitevő katolikusokmellett a hol jobb ernberekkozt lakott' lakossagcsaknem sem volt megelégedve, Csomó szerencsevadász|ez a képeéstükre egy zsidók képviselika legszámosabbközosséget,hiszen amerikaiszabadosstátusnak,melybenmindenvan, bekoltozésükfolyamatos, bár arálryszámukfokozatosan csokken - a hatvanasévekvégére20oÁ-ra-, de csakrendnincs..." az országostmeghaladó A tradíciókatőrzó vármegyenem is fogadjae| igazi lélekszárir-novekedésük községnekezt a ,'pionír''települést,a vármegyei mértékű,fTltűnően ti|szírny alja gyarmatunkona szerepel,hogy korabeli4oÁ.osországosmutatot. ezután is pusztaként Összeírásokban nem akad jogállását. növekedésében BebizonyoÚipestnekrobbanásszení megszerziaz uradalmikozség elismerése'akár egyetlentársa sem * pontosabbanegy azértakad, sodik, hogy a településtÖrvényes korlátozottautonómiáva|is, az uradalomnyilvános. gyorsanle is kell szogeznem,hogy Pest-Buda.A A vármegye F ő v á r o s 1 a k o s s á g a1 8 5 0 - 6 9 k o z o t t s z á z e z e t r e I ságánakszintjéntúl nem érvényesülhet. nem veszi tudomásul, számáratelepünkneknincs szaporodik,s 27O ezres nagYvárossáfejlődik' kezd ezértis gyarmat' fi|zárkőzni a jelentősebbeurópai fóvárosokhoz' Azt is onálló létjogosultsága_ kell tehát,hogy az újpestinépességtudatosítanom r o b b a n á s- a m e 1 1r'e l a t í v- P e s t - B u d aa b s z o l ú t sokkal jelentősebbnépességrobbanásából mértékben a rendkívülgyorsanszaporodikaz következik. Pest-Budais a bevándorlókgyííjtőhelye, Úipest népessége mindkét bukását Íbvarosbaésaz Újpestretelepülők - száÍnosan l848-49-esforradalomésszabadságharc hasonpróbálnak - kísértetiesen több mint helyen szerencsét követően is: az ötvenes évekbenlélekszanra nem magyarokaz iparosok, emelkedik,1860-bane\éf'az l830 fot. lítanak- (tobbségükben haromszorosára vagy munkanélküliek'vállalkozási tÖbbel kereskedőfélék De a hatvanasévekelső hétesztendejében munkaalkalomralesnek)-, azonosítjaőket gyarapodik,mint az ezt megelőző egész25 éves lehetőségre, uk ésbevandorlásuk i d ő s z a k á b a n* 1 8 6 7 - b e na t e l e p l é t s z á m am á r származasuk,törekvéstik,életmódj (már tárgyalt)oka. Azt is mondhatnám,hogy akiket a 3800-at. meghaladja A lakosság ilyen nagyarányúnövekedését Pest-Budanem tud befogadni,azok Ujpestenkeresik
2"
csak az erőtelies ésállandóarrfokozódó természetesen
boldogulasukat.
1997.július
Úipesti l{e|ytörténetiÉrtesítő
Pest-Buda j elentékenyvándormozgalmattáp|á|ó magyaÍ modern-urbanizáciő folyamatai csupán abban ereje nélkül a fóti uradalomhiába parcelláena,Újpest az egyet|envárosban bontakozhatnakki, Pest-Budán, hogy ahol a tőke egyedülhalmozódhatftil _ s ahová a többi csupán néhánylelket szám|á|ő_ lehetséges, miszerint fejlódne,s varos eiől elszívódik _, hiszen törvényszeríí, településsé valóbancsak,,zsidógyarmattá,,gy gyarmata lenne.De hogy a Íbváros e város népesség-szaporu|atának,tehát váro soegyedülaz uradalom megindula modemvárosodasútjan,annyira,hogy mar dásának üteme egyenesarányosságotmutat hitelígy Pest-Budaa növekedésével, korunkban átlép kÖzigazgatási határán - s hogy szewezetei,tőkéjének átléphet'ahhozperszea fóti uradalomtelekspekulációja munkaerő-vonzáskizárólagos színtere,az egyetlen, _, ezért amelybennépességrobbanas jatszódhatle, az egyet|en, ésliberális Alapítólevelenélktilozhetetlen amely határai menténelővárosokat hozhat létremar Úipest gyarmataPest-Budanakis. a Ebben a korszakban Újpest mégaz egyetlen a koran _ kezdetbenmégcsak Úipestet megteremtve, kÖzül - bár sokkal kisebb foti uradalomkozreműködésével. fővárost Övezótelepülések Pest-Buda(ésÚjpest) novekedésipólusként'atőkés Sorokság ésRákospalota is _, ame|yaz mértékben egyik napról a átlagosnál sokkal nagyobb,bevándorlásból adódó varosfejlódéskizárólagosképviselőiként, közép-keleta rendi tarsadalomból masikra a átlépnek g-szaporodást mutat. népe ssé Pest-Budapedig mar a modem-urbanizitciokezdeti európai_ polgáriba,mikÖzben mert amagyarnemzeti pólussá formálidik. kozösségnem va]ik fiiggetlenéésigazénpolgárivá - a szakaszábalép,s nÖvekedési De adós Vagyonannak magyarázatával,hogy Pest- tÖbbitérségésváros polgárosuláSa,modernurbaniB u d á é h o zv i s z o n y í t h a t óa b s z o l ú té sU j p e s t é h e z záciő1ael semkezdődik.Ezze|pediglétrqÖnaz ama. miért gyaÍ_ bár Közép-Kelet-Európábanmáshol sem isme. népességrobbanás hasonlíthatórelatívmértékű retlen - modern-urbanizációsmodell' amelybenaz nemkÖvetkezikbe selrolmásho|az országban. a Azértteremtődikmeg Magyarországhatarainbelül egyetlenmegszerveződőközpont könnyedénelszívhatj a csupán egyetlennövekedésipólus - amelynekpereme mindenmás terület elől a tőkét,a tobbletterméket, javakat, s amelycentrumegyúttal k e z d e t b e nc s a k Ú j p e s t ( s m o s t n e m i s m i n d e n munkaerőt,a szellemi a vidékkel is megtestesíti modem városi társadalmat perem fontosakat a szenrpontjából összefiiggést,csak a számbavéve)-, mert a magyaÍtechnikaifonadaloma azonosíthatótradicionálistársadalommalszemben, moderngépiközlekedésben,szállításban- a vasút,a amelyeta - korszakunkbana magyarrendek autonó-, a mesterségesmiáját autoritásátvédő _ vármegyei hatalom szimboközút' a gőzhajozltsmegteremtésében aZ kozlekedésben bontakozikki elsosorban'S - a peremés lizál. Elkülonül egymástól a város (tulajdonképpen a kozpontkÖzÖtt(mint azt látni fogjuk) az elővárosi egyetlenközponti város) ésa vidék(az ÖsszestÓbbi szervezet.közlekedés is bámulatosanhamarjön létre, településés térség)'két különboző társadalom. így Újpesttel együtt _ Pest-Budaennek a mesterséges szerveződéstképviselnek,szembenis állarrak,kÖzttik, kerül, az az abszolutisztikus á11am hatalmi érdekeinek közlekedésneka metszésikozéppontjába egyensúlyoz. műkodik az egyik megfelelően,újraelosáas-politikájával vérkeringésének szíveként orszétg ne felejtsem hogy kell magam, f,rgyelmeáetnem De pedig idefutó artéiaútjában Ujpesta]l: s merta magyar tőkés gazdaság - a polgári nemzeti közÖsség el. Újpest az űjito központ urbanussagaéshagyomanyvívottharc leveréseutan- a kapitalista órző vármegyevidékiségekozött, mindkéttényező megterenrtéséért születik meg. alakítóabszolút kizreműkÖdésével a magaképére társadalomszen,eződést Éppenezértnem kell csodalkoznomazon_ miutána monarchiarévénformálódik ki' amelyneka közponÖnrendeltosítottúiraelosztásátmegvalisíti hatalmiszerveiPest- polgári fonadalomelbukik antidemokratikus, feudálkapitalista Budát székhelyüknekválasztják' így mivel a kezésétőlrészbenmegfosztott, centralizáció logikája az egyet|enközpont elvéttudja szerkezetunemzet születik -, hogy Újpest polgári _ az egyet|enközpont, a nenrzetijövedelem jellegűfejlődésemégsem akadmeg.Mi lehetennekaz magáénak szerint az,hogy gyarmatunk:méga összegyÍijtésének éselosztásanakcentrumEaz egylk,a oka? Véleményem polgári pólus forradalmatmegelőzve formálidik ki, polgári Pest-Buda|esz,ezze|megváltoztőkéshatalmi tatjaaz újraelosztas arányut a sajátmagas _ a Íbvárosi szerkezetet- bár felemásmidon _ megvalósitva_ lépő_ az abszolútmonarchiamasik újraelo sztás-pol itikáj a álta| támo gatott nagybirtok tőkévelszovetségre űtjára hatalmipólusa. a továbbrais előjogokatévezőnagy- érdeke,raadasulaz egyetlen- a ,,modernizárciő,, javára; s mert a lépő növekedésipólus része. birtok (tehatpéldáula fóti uradalom)
t0
Új pesti He|ytörténetiÉrtesítíí
1997.július
Es tovább rrrélytila gyarmatikiszolgáltatottságegy lrarc a függetlenségi Az újpestiektermészetesen * is. 18.55-től az újpesti. oldalán állanak pénztadornányoznak,katonákat igencsakrneglepóintézkedéssel kell Íizetniük jelentkeznek szerint a adikulcs is néhá- eknek ugyanolyan a honvédseregbe szállásolnakel' nyan (holotta besorozottújpestii{ak kozül egyik senr hánadőt,mint a városokban.de anélkül'hogy nregkaptud magyanrl)-. persze a vármegye,amely a nenrzeti nak újházaíkután a városi háztulajdonosoknakjárő 25 - s a kifogás az. ami nemjön pártolja,errekülon is felszólítjaőket. évihazadónrentességet fuggetlenséget htszenUjpest a városi adókulcskivetésénél. Hogy egy évvela szabadságharc elvesáéseután már szárnításba halmozza, újramegindula parcellázás,azt Pest-Budavárosfejlő- nenrváros' Gyarmatunktehát a hátran1-okat házadómentesség város. e k o z z a m e r t a z házadozilsszempontjából d é s é n eákt r n e n e t vi i s s z a e s é s o pedig kozség_ Örokhaszonbéresként önkényuraloma város gazdaságiéletétadminisztratív szernpontjából jobbág1falu. jellegűmegszorításokkal amely isnrétnenr jobbágyfalu.Gondoljuk meg: béklyőzza (példétul -, telepedhetmeg akárki ott) ésaz serkenti.hogy az városkéntadőzík. Holott szoIgá|tatásaibannagyon is szegényes, kell uradalomnakrendkívülnagy pénzösszegeket előteremtenie,nevezetesena váltságdíjata szabadság- feiletlenméghosszúideig. Úipest sajátközigazgatása_ mikozbenaz uradalom harcbanrésá vevő, ,,rebellis''urak szabadonbocsátása fola rebellisuraságelleni megtorlasul" fonnhatóságát, érdekében. l850-bennrégcsak 4 holdat,de kétér,velkésőbb függesztik_ rendkívülkevésésszűk korű feladatot már 50 holdat oszt ki az uradalomházlrelynek.A r,állalhatcsak magára,bara községi szervezetú1abbés az gyarmategyszerre200 újtelekkel gyarapodik- az újabbfeladatokkalbővül, 1849-bennegszerveződl,k eddigi 80-90-hezképest-. bekör'etkezIkaz első igazi o n k é n t etsű z o l t ó s á g ,1 8 5 2 - b e nk i n e v e z i ka z e | s ő hatósági orvoSt,áIlatfelügyelőiteendőkkel (,,marhais. területrobbanas jut vi zsgálással,,) bíznakmeg három hazbirtokost' kozségt De az uradalommlnden házlrelyéremégsem szállása|ka|maznak"1853-tól úgynevezett bérlő,mert a társadalmi nrozgáshozzánk érkezőés ügyr,édet hazai hulláma egyarántmegtÖrikaz abszolutizmus mestertrendszeresítenek(aki a katona.beszitllét. sem késleked. gátjaibanésPest-Buda- városodásánakvisszaesésesolásokatintézi),kisbírókinevezésével éjjeliőrtis fizetnek. ellenéreis _ munkaerotelszívó hatásában's ntert nek,s kétkÖzségi De a kozségjÖvedelmemégezekneka szűk kÖrtínincstelenektÖmegeárarnlik gyarmatunkra,akik telket a fedezésére ésuradalrnijellegű- ,,szo|gá|tatásoknak'' bérelni,házat épiteninemképesek. m e r t a h o g ya községi e g y r é s z t A telkektöbb mint a fele üresenmarad.bár az I850- s e m e l e g e n d ő , meg|egyzi .,akivetett ben összeírt4,7lakőház 1860-ra12'5-reszaporodik.de elÖliáróságegyikjelentésében az időközben elszegémár 18.52-benemlékszünk 200 házhelyrőladlratunk adók egy részebehajthatatlan miatt''.másrészt fizetésképtelensége a település, a házak üres telkekkel nyedó eg.-vének számot.Beépítetlen állandó ésfolyantatos- mert innen az uradalom,a l'ármegveésaz állam csak váltakozrrak.Bár a házépítés felélraladr,a. elvon.de visszanemjuttatsemmit. a kiegr.ezés különosena lratvanas években a A telep ktzts jar.ainakhián1.akor'etkeztében szabadabb.nagvobb amikor kibontakozhat eg-_v társadalmimozgás-, l868-ra 2.29-reemelkedika g).armatlngatlanésingó \.ag\.onaroppantszerénv mégsem |akőhiaak száma.De a beépítetlenség csokken. például186.5.augusztusl-jénvagyoni á||apotaa Községháza, osko|a ház, mert minduntalanújabbésújabbterületeketparcelláz kol'etkező:..Ingatlanban: pad, 12,azaztizenkétszék, négy 4. f o l a z u r a d a l o m ,1 8 6 4 - b e np é l d á u l1 7 8 t e l k e t .s Ingóságokban.' azaz ugyancsakebbenaz évbencsatoljákUjpesthezaz 1831- o császári éskir. apost. felségearcképearanyozott 2, edényból, get, keretben.2. azaz kéttintatartófehércserép ben szőlőbérleti szerződéssel alapítotthegykozsé Istvanhegyet, s későbbaz 1843-banszinténbérletkéntazazkétalmánumpuhafából, |, azaz egy falióra, 1' kialakultúg1mevezett díszkertesÖvezetet'mert rnind- azaz egy feketet!tb|a,I, aZaZe7y iromány allvany' l, kettőtkörbeveszi telopünk'1867-benpedig újabb137 azaz egyFényesElek statisztikája,|. azaz egy bélyegtÖrvény,I, azaz egy telekkonyviutasítás,l85O-től holdatosztanakfol házhel1nek. A tertiletrobbanas tehát megallíthatatlan. a hatvanas egész1853.évigkormánylap,1.,azaz egy pénz|ád'a mfu 200-250holdat mondhatnragáénak a faból.,' évekvégére gyarmat.S kirajzolidik egy nagy területű,esetlegesen A korabeli{dpestencsak azok a közösségi javak allnak rendelkezésre' amelyeketa saiátosmagyartechbeépített telep. és|azén
1997.július
Újpesti lle|ytörténetiÉrtesítő
tt
nikai fonadalom teremtmeg, illetve arnelyekgyorsan b e n á t a l a k u l ( b e l é pW o l f n e r L a j o s ' a k i j e l e n t ő s _ S eZa kozlekedés" szállítas. megtérülnek lesz Újpesten),létrejon személyiség a WolfnerGyula és 1864-ben.Újpesten kozlekedésitársaságalakul. Tsa KozkeresetiTársaság(amelybenfőleg birkabőr kikészítésére amelyrek elnÖkea foti uradalonrörokose. gróf Károlyi cserzésére, ésgyapjúmosásárarendezkérnek, Engedélyt lrogy Pestre lóvasutat kednekbe). Sándor. ésrnűkodtetlressenek. Miután megkapják építlressenek Miután az Önkényuralomgazdaságpolitikájaa nvombanátalakulnakrészvénytársasággá,hatvanasévekelejénmegbukik_ példáulvisszavonják az engedélyt. Kozúti Vaspál1'aTársaságnéven.ll00 darab.200 a zsidók elleni megkülonböztetőintézkedéseket' s ez pengőforintosnévértékű részvényt bocsátanakki, a gyarmatunkonjelentőséggelbír -' előkerülnek a kÓzött akadújpesti.de zonrmela fővárosi kedr,ezőbbviszonyokraváro tőkék(annakkovet. részvényesek gazd'asági ésközélet ismert képviseloitalálhatóak. keztében is, hogv létrejönaz elővárosi kozlekedés): a Ezze|,a 220.000pengőforintos tőkévelkezdenekhozzÍt régebbimanufaktúrákat modernizá|ják,ésot újat hosszúságú sínpályarnegépítésélrez' egy 10,5kilométer alapítanak. anrely a Szénatér (Kálvin tér),az országút (a A Neuschlosscég1860.ban- nrajda Lőr,y cégis' K i s k ö r ú t ) , a V á c i ú t v o n a l á n U j p e s t i gt a r t . e g y amely fumért,lemezeket,fiírészelt faanyagotállít elő vágánnyal,de kitérőkkel.1866.augusáus i-jénadják bevezetia parkettagyártas' s elneveziaz üzemetElső át. A lóvasútkocsijai 37 perc alattteszik meg aZ utat(s Magyar Parkettagyámak'út-ésvasútépítési munkakat lriszem rekordot parkettagyárat pedig azt talán csak az Ú1pestre is vállal, majdáttelepszikPestre,a , ezt a ten.ezettmetró dÖntimajd meg valamikor).A kocsik EhrenrvaldSinronfanagykereskedo veszi át. _ első, nrasod-ésharmadosztál1úak, n1'itottakészártak Az országelsó nagyüzemienyvgyárátgyarmatunkon a nyitottakban 22, a fedettekben 38 utasférel. Ez már hozzák létre,1860-ban:a Leiner Testvérek Enyvigazi e|ővárosikozlekedés. a lrarmadik- Koppenhága gyárábanbőrenyvetéscsontszenet készítenek. 1862ésBécsután Európában.Méghamarabbkapcsolódhat ben kezd termelnia Stern Ignác Szesz- ésSzeszbe Ujpesta dunaivízi forgalornba.l85-S-ben kezdik finonrítóGyár, amelybendenaturáltszeszt,mellékk sb é r l e t termékébőlszárítottmoslékotgyártanak,s ezt é p í t e nai z ú j p e s t ik i k Ö t ő t ' r é s z v é n y eé 1863-raelkészül- Clark Adánr (!) ten'ei disznólrizlaldafelállításávalhasznosítjak. segítségével. Hamarosan, szerint a paÍtésa Népszigetkozötti Duna-ágban. l864-benegv másik enyvgyáris létrejön,a Leiner Kezdetbena DunagőzlrajőzásiTársaság.rrrajda Magyar FülÖp ésFiai En1,vgyára.amely bőrenyvetészselatint Fo11'am-és Tengerlrajózási Rt. személylrajói ternrel.l867-ben kéthajógyárat a|apitanak,egy le Pesttela forgalmat. bon1'olítjak Az első gőzhajótmár kisebbet:a HartnrannJózsef Hajógyirát,aholgozÖstés l859-benfogadhatjakaz újpestiek. de a iáratok akkor uszál-vtépítenek. ésegy nagyobbat:a Pest-Fiumei mégcsak alkalomszeníen érintiktelepünket.l86l-ben Hajigyár Rt' Újpesti Gyárát, malomtulajdonosokés tÖbbházbirtokosis kéri a hajózási társaságot.lrogr. nag-.vblrtokosok fektetik belé pénzüket,ebben j rendszeresítse a áratokat.Egr.ilven nag}. 32 hektáros. gőzosöket. uszályokat'csavargózÖst, motorost,kotró600 hajó befogadásáraalkalmas- kikotó azonban gépetállítanakeló' m e g h a l a d j a k o z s é gs z ü k s é 9 1 e t e ei tz. é r tn e m i s Gvarmatunkonmár 9 manufaktúraműködik: 3 a maradhatÜipesté.1855-benaz állarrrkincstár ki is bőrgvártásban,3 a faiparban_ ebbol 2 a kozlekedési sajátítja.ntegváltjaaz uradalorntól_ de az újpesti gépgyártásban is _, 2 a vegyiparban,a bőr- ésa részvényesek éskikötőbérlők senrmil..ven kártérítéstf a ü z e m e k l r e zk a p c s o l ó d v a , s I a z é l e l m i s z e r nem kapnak,pedig az a|apszetződésben (szesz)' is benne alapanyaggyártásban foglaltatika szabad'kikÖtoi hasznáIat,de enől sem aZ Ezeket az ijrzemeketazért nevezem lnanuuradalom,sem a kincstárnem akar tudni' s a taksás- faktúráknak.mert nem nagyok - kezdetben8-l0 polgárságnemorvosolhatja selrolbaját. munkássaldolgoznak,korszakunkbankésőbbsern _ Az Ötvenesévtizedben az Önkényuralomnak a többel, mint 20-3O-aslétszámmal_, S ezért,mertugyan gazdaságíél etet mesterségesen akadiúy oző admini sz- gépeketis alkalmaznak(Neuschlosséknálgőzfúrész tratívintézkedései miatt - csupán egy új rrranufaktúra van, s már 1862-ben4 gőzgépdolgozikaz üzemekben), keletkezik,a negyedik,a Weisz Ármin ésFia Bőrgyár de még a kézi munka uralkodik bennük, bár a 1856-ban(aholjuhbőr.kikészítéssel éskristályszóda- munkaszeryezé s már územszeru, s gyártmányaikbil gyártássalfoglalkoznak) A Wolfner cégpedig 1855- sokatállítanakeló.
t2
Új pestiHelytörténetiÉrtesítíí
1997.jú|ius
van rajuk. ha tudjak,ha szükség (s néhánynagy. értékesíthetik' Nyolc manufaktúratulajdonos A munkásságmégegyetlenmás korabeli magyar k e r e s k e d ői s ) - a k i l e n c e d i k n e kt ö b b n e m h e l y i -, s seholsemhatározzameg sincstúlsúlyban, aki német településen részvényes a birtokosa egy kivételével, eredetű,a zsidóságköréből kerül ki, ők a nag1polgárok. alapvetőena helyi társadalom szerkezetlét,ahogy az aburzsoázia helyi képviselói.A korabeli Magyar. Ujpesten- mégPest-Budánsem. é g yc s o p o r t r ao s z l i k : a országon,atőkévelrendelkezőelemekkozül elsősorbart A z s e l l é r - n r u n k á s s ná g iparosra,a kéanűvesre,a mesterlegényre, a zsidóság életmódjátjellemzi. mégpedighagyo- műhel1'bérlő hogy mányosan,a vállalkozii magatartás,így amint erre a napszámosra- abbanmindnyájanmegegveznek, nem rendelvállalkozással sem Önálló házza|' lehetőségnyílik, ők fektetnekbe először a nag)'- sem üzemszerűenszervezettiparba (a németvállalkozókkal keznek. A munkásokmindegyikcsoportja- már említettem egyiitt)' mikozben elsőként használják ki (a kapita|izálódó nagybirtok tul ajdonosai mel lett) a - a z , , e r e d e t i t o k e f e l h a l m o z ó d á s 'k' á r r ' a l l o t t j a , ából gébena tradicionálistársadalomSzempontj lén-ve is. hitelekbenrejlő lehetőségeket A gyarmatkisipara azonban egyrésztszinténa lecsúszottelem, a tőkéstársadalomszenrpontjábil kiszolgaltatott. másrésztrengetegféle pedignincstelen. helyi. őshonosiparágazatokban, foglalkozású'' Es mit takarhatvajon az ,'ismeretlen olyan szakmában,ahol hiánvzik a manufaktúraArányuk föltűnően nagynak,6-8%-nak A nregner.ezés? túlszámyaljaa nagyipart,példáulnrunkáslétszámban. a mutatkozik.Gondolom,hogy belőlük kerülnekki a úgyteriednek,ahog..v ki svállalkozásoktulajdonképpen hazaksokasodnak,merta házbirtokosokegyúttalonálló kéteselerrrek,akikről nehezenrnegállapítható'hogy m i l . e l i s f o g l a l k o z n a k .T ö b b s é g ü k s o k s z o r o s a n műhelyt.illetve üzletetis nyitnak. elesett,aki nráról lrolnapratengodik, Becslésemszerinta kisiparosokéskiskereskedok nrunkanélküli' számaa hatvanasévekvégérerrreghaladjaa százat, s nrinduntalana törr'énnyelkerül összeütkozésbe' alkalmazottakkaleg1utta kisvállalkozás 3-400családot K i s e b b s é g ű kn e m i s h a j l a n d ó m u n k á t v á l l a l n i ' a mások rovásaraminden aki mellékutakon, tartlratel. Ujpest a kisműlrelyek'a szatócsboltok.a üg1'eskedő. akarók kényesüzleteinek szo|gá|atát kocsrrrákfészkelesz. A kispolgár boldogulásának áron én'én-vesülni áránis' r.álialja.a bűnozés színhelye. _ mindkétcsoport1a, foglalkozásúak'' Az ..ismeretlen A hatr,anasévekvégérecsökken 5-I}oÁ-ra a kispolgárok aránya,mert az idevándorlik tomegéhez az elesettekésügyeskedőkszinténa szabadverseny vagy folemelkedninemtudó vesztesei'Ezek v i s z o n y í t v ae g y r e k e v e s e b b e nk é p e s e ko n á l 1 ó lecsúszott vállalkozásbaberuházni tudjuk, ehhez kauciira. a \ ' e S Z t e S e ka'k i k a m o d e r n - u r b a n i z á c ikó e z d e t i jellegzeteselemei,mind szegények. városi szakaszának is szükség van. házépítésre telekbérletre. haznincstelenés szegényeka pauperek, tobbsége A betelepülőktúlnyorrró Ebben a korszakbanUjpestena lakosságcsaknem rendelkezőrrrunkás. csupánmunkaerejével - a kán.allottak,a o l v a s o m u g y a n i s . l r o g \ ' a z t 8 . 5 6 - 6 5k Ö z o t t i 90%-il'képviselővárosi szegények a foti katolikusplébániánmegkeresztelt vesztesek- állanak szembenaz önáI|ó r.állalkozókkal esztendokben a .,sikeremberekkel''. 210 a kedveznrényezettekkel. 740 újpestiújszülottapja kozül: 383 ,,plebeius'', t ö b b s é g é n e ka. s z e g é n y e k n eak l a k o s s á g A kézmiives,7 napszámos.54 szolga, 43 ismeretlen mégÖsszeseni00 pengófonntértéksem foglalkozasú, S csak 17 iparos- molnár 9, asztalos3, tulajdonában -' 2 gyílik össze s 8-10pengőfonnttartozlstsemképesek lakatos,kőnrűves1-l cipész,ács kosárkészítő, kereskedő,3 lrajós (tehátosszesen22 jelenti az Ónitl'Lo visszaÍizetniEgy átlagosújpestiszegényvagyonáta lévőrulrajelképezi. pozíciit), l0 vincellér(lriszenaz istvárrhegyisző|óket ra1ta 41 ér,esnapsziimos Például:egy lengyel szirmazásu^ gyarmatunkhoz csato|ák),3 béres'2lovitsz (uradalmi halálautánsemmiingóságsemmarad;egy 38 cselédek)'2 elbocsátottkatonas 1.1 kántor.lrajdú, téglavető s néhányÍozogabútordarab ér,esbognárhagyatéka legénys ajegyző. legalább 80 kevéságynemű:eg-vzsido hiua|ő 37 évesfeleségének A munkásoka gyarmatnépességének százalékiltképvisel ik, hiszen egyarántmunkáspozíciót Vagyona4 vankos,1 dunyha,l lepedő,3 felsőruha;egy semmit jelenta ,,p1ebeius'', mert felső.ausztriaizsidó napszámosaz égv||Ítgon a napszánros. a kézműVes. hagyatéka:1 m u n k a e r e j ü k o nk í v ü l n r á s s a l n e m - l e g f e l t e b b sem lragv maga után; egy asztaloslegény s z a k é r t e l e m m e- l r e n d e l k e z n e k s. a z t s z a b a d o n pulrafafestetlenasztal,1 nyoszolyas 8 pengőforintot
1997.július
Újpesti Il eIyttirténeti ÉrtesíÍő
13
érőagpemű ésfelsőruha;egymorva asztaloslegény 28 tulajdonosnak' nem lelhető fol sehol,a pervesztes,az pengőforintértékűingósággal bír,de adóssága 38 elárverezendő, a csődbejutott,atÖrvénysértő, az ügyespengőforint; egy Trencsénybő l származó szolgáló lány kedő' a boldogulninem tudó, a kisemmizettelszökik' utén2 pengőforintmarad. elvándorol,ahogy idejott - az elkoltözés is óriási A lakosság nem egészen|O%o-ának. a vállal- méreteketölt (hatósági ki- és bejelentkezési jelentős. kozóknaka vagyonaazonbarr kÖtelezettség mégnincs). Példáula nagyvállalkozó- aLóvy, Neusclrloss, Gyarmatunkbelsó életében tehat megvalósulhataz Wolfner - családi cégekkönyvelésébőlkidertil,hogy újítópolgárságnéhánya|apvetőeszménye: a tÖrvény 200-300 ezerpengőforinttal rendelkeznek. előtti egyenlőség,a gazdaságiérvényesülés elvi - például lehetósége - s a helyi nyilvanosságintézményrendszere. A kisvállalkozók Sem panaszkodhatnak Markovics János hentes,kocsmárosésföldbérlő' A polgári nyilvánosság tagjai kezdetben és járul valamintháromszorosbíró (ő fele részbenhozzá a elsősorbanirodalmijelenségeken vitatkoznak,s ezzel községháza építési költségeihez). aki halála után a problematikussává|tozta\ák az addig nem proble. kovetkezőingatlanokatésingóságokathagyjalrátra:két matikusművészetet éskultúrát,kicserélikvéleméház |600, illetve l800 pengőforintértékben, 27 hold nyüket a sajtóról' a színházrol,az irodalmi művekről szánti ésrétRákospalotán, 180 pengőforint értékű (példáulgyarmatunkelső olvasókörében,amely 1860állampapír, 9000 pengőforintkészpénz,20 pesti mérő banjön létre,ésnégyévigmíÍködik,ésa másodikban, r o z s ,2 v a s e k e ,1 - 1 k o c s i ' s z e k é r 1 , 0 0 a k ó b o r , 2 amely 1865-benszerveződ1kmeg; vagy kölcsönkocsisló. 2 jármos Ökör. l tehén.i borjú,400 zsúp konyvtár,révén,amelyet 1867-benegy pesti konyvsza|ma,rengetegbútor,edény,ruhafele. kereskedőnyit meg; a szinház pedig Pestenelérhetővé válik, a Nefelejtscíműfővárosi lap 1866-banart irja, hogy a Nemzeti Színházelőadásai után ,,több Vagon közlekedik Pest és Ujpest között a közönség de már l858-bana Hölgy{rrtarjelenti,hogy A gyarmatlakiinak életmódjaelsősorbanazért kérelmére''; szokatlanésúj, mert az ember minóségiegyen- az újpestiek,,komorborongó öszi estébense unják rangúsagának elvérealapozódik, szembenaz uradalom magukat,a Fortunateremben_kávéházikÍilÖnteremben tartanak'',Sőt _ aminta Nefelejtsenől ésa vármegyetöbbi települése népességének élet. - zeneestélyeket m ó d j á v a l , a m e l y r e n d i e l ő j o g o k o n , k a s z t s z e r ű l865-benhírt ad _, mulatóhelyetakarnakemelni, bálteremmel'nyári szinházza|,föld alatti látványosmegkülonboztetéseken nyugszik. Ujpestenl'iszont nem alakul ki rendi hagyományok, ságokkal,flrrdóvel Stb.'',s erre adódna lehetóség,mert e célbólfolajanlanátelkét, sőt patriarcháli s szokások iúta|szabá|yozottkapcsolat- egyújpestikerttulajdonos jelentékeny pénzösszeget is; a következő évbenpedig rendszerházbirtokoséslakója. mesteréslegény. i4a azt ez az ujság,hogy az újpestikikötőszigetet ,,nagy nranufaktúra.tulajdonos ésmunkásakozott nem élnek aka{ák alakítani,közepénnagyüvegteremmel c s a l á d i a sv i s z o n y b a n ,m i n t p é l d á u la c é h e k b e n ' népker|té Kapcsolatukatridegena gazdaságiegvenlőtlenség és éskioszkkal'';ésmár helyi iró is akad: a jegyzó érvényesülés határozzameg: a vá||alkozóteljesen kisebbik fia, aki TiindérffyKálmán kalarrdjaicímen íréselőfizetésiíveketküld szét' kizsigereli a|ka|mazottjátönkénYeSenkiszabott regény't A kultúrán gondolkodo, vitatkozó közonség munkaidővel,vasámapimunkával'bérnem fizetessel' esősorban egymasotthonát|átogatj4ahol külÖn téráll uzsorakamatokkal, az a|kalmazottpedig azza) tör|eszt, _ perszekétkezemen rendelkezésére hogynem Íizetivissza az uzsorakolcsÖnt, nem végziel a vendégsereg hogyhol, kinek ahánában:ott,ahol a a rá kiszabottmunkát,nem fizeti ki a lakbért'Becsapja megszámolhatom, családi életmagánéletté szervezódhet,tehát elválik a egyik a másikát' igyekeznekegynas eszéntúljárni- s ez egyá|ta|ánnem ellenkezik a minden áron való közélettől-, s ez a magánélet, az intimszférakivéis kiterjesáhető.A polgari szerzés,a ,,gründolás''moráljával -, összeveszneka telévelnyilvanosszerepléssé nyilvánossága magánélethez tartozik,a családtagok tettlegességig, civakodnak,pereskednek. magánemberként vesznek résztbenne, hogy ezt A gyarmatosokéletmódjának a|fé$a ésomegájaaz tehetősnekésműveltnekkell lenniük' A állandó helyváltoztatás,a föltorekvés- a területi és megtehessék, tarsadalmimozgás.Ha példáula házbirtokosnem fizet kÖzönséget,a nyilvánosságottehát csak a nagypolgári az urasagnak,akkor nyomavész,ha a lakó nem fizet a családok alkothatjákkorszakunkbanÚjpesten, ők
3,
l4
Újpesti HelytörténetiÉrtesítő
1997.július
hozhatják \étreazt a polgári lakásmódot, amely megválasztottak jogokkal rendelkeznek(amely - a citoyenés legalább200 hazbirtokoscsaládotérint1868-ban)'akik tükrözi, hogy a maganélet szerkezeteben tere -, valamint a közélet - a burzsoá éstere - v a l a m i l y e n s z e r u ő d é sr é v é nj o g i s z e m é l y k é n t annyiper, (ezlemérhető apereksokasagán: szerepelnek egymastólelkülöntil. A polgári individualizmusésa közélettől elvált mint Ujpesten,az uradalomvagy a l'ármegyeegyetlen - már Újpesten is - telepúlésén sem zajlik, már |842-46kÖzttt az uradalmi magánéletmegtestesítőjeként kiformálódó polgári kiscsalád otthonánaktehát két ügyészelőtt lefolyt perek 40%-aújpestiügy, s ez az egymástil eltérőfeladatotkell teljesítenie,de egy ariny az ötvenes-hatvanasévekbennövekszik). a kispolgarok- már egy mas De ők - lényegében térben,így kétrészretagolódik a lakás, az egyikbe a alkotnak,amely közÖnséget műhely,az izem, az ftoda,az iz|et - a tulajdon ésa minőségű,,,másodlagos'' kíiiil reked.viszont kÖzÖnségen munkavilága' a közélet tere - helyeződik,a masikbaa ugyanaz ,,elsőd1eges'' családi (pszichológiailagis motivált) bensőségességösszefog|a a polgárság szélesebbrétegeit.akézmua szatócsokatis. akik fbleg v||!rya,a magánélettere kerül, amelyeta háló- és veseket,a mesterlegényeket, vitatják meg _ nem kell tehát a családtagokrészére a helyi eseményeket gyerekszoba(a |eggazdagabbnal _ külonszobák)rneg az ebédlőjelképez,illetve az műveltneklenniük Sem ezzel kialakul egl-politikai intim szféra megho ss zabitásakénta fo gadó szob a jellegii nyilvánosság,amelyneklegfontosabbszínhelye működik (nappali vagy szalon formájában)testesítmeg, a akávéhiu- s Újpestennem is eg1-kávéhaz már ebbenaz időben. tarsasagiélet,a nyilvanossagszíntereként' ktzosségtag1ainaka A kávéttázaz ,,elsődleges.' A polgári lakásmód gyarmatunkonnéhánymanujelenti - de csak a faktúratulajdonosés nagykereskedő otthonát fogadószoba,'meghosszabbítasát.. -, közÖnség jellemezheticsak. (Nézzükmeg példáulNeuschlossék családfő, a ferfi részére a ..másodlagos'' htlziLt,amelyet16 ezer pengőforintrabecsülnek1855- szitmárapediga fogadiszobathel1.ettesitt. az - a A kávéhiu- legyen elegánsr.agr.ke'l.ésbé telken i3 tehát ,'hatszoros'' ben, 1800négyszÖgÖles, ízlést.életmódotn-v-ilvánosan s z o b á b ó 1 ,3 k o n y h á b ó l , 3 k a m r á b ó l , i s t á l l ó b ó l , polgári szellemiséget, műhelyekbő|, raktárakból áll. képviseli(pé\dázzukezt az ízlést.stílusta korabeli szekérállásokbó1, el: első Kitíínhet,hogy legalább 3 külön hátwrtásratervezték legnagyobbújpestikávéházberendezesél - egyt!.tt él két.háromgeneráció,a zsidik hagyo. termében24 bőrhuzatúszék. 8 nádfonat,Úszék,4 tükör marryosnagycsaladiszewezetetehátkezd felbomlania borhuzatúkanapé,10 asztal, 5 aran1.rámás p o l g á r o s o d á s s akl i s c s a l á d o k r a. é s m i n d e g y i k díszekkel, sirgarézlámpák, sárgarézfogasok,20 háztartáshoz |egalább négy szoba tartozik, s a abl akfüggÖny, p énztártrafiktartói.al . sz i l-argyújti 1-1 képek,mosdótair.íztartór.al, fönnmaradóegy szobaaz egészház fogadószobájavagy lámpa, 3 újságtartó, teke- ésbiliárdaszta| I4 dákor'al:tnnen az e|ső szalonja.) S mivel a nag1polgárokgyarmatunkona zsidóság terembőlüvegezettduplaajtóvezeta r.endégszobába, korébőlkerülnekki, ők teremthetikmeg Ujpestenis azt hol a hasonló bútorzatmellett szinténaranyrámás s klrakv.aa vendég is tükrokés4 vöris Íüggonr'díszeleg. a polgári lakásmódot,amely a nyilvárrosságszínterét magábafoglatja,tehát ők az első alanyai a kulturanis Szemeelé,metszettlikőrös ül'egekéspoharak,pezsgoss ami mégkell egy ilyen elegáns szocializalódó közonségnek'A magyarpolgári kulturát éssorÖspoharak, gyarmatunkontehát .nem magyarok képviselik helyre, a kávéházaktobbségepersze ennélsokkal szegényebb). ezéftez a kultúraidegennekhat. kezdetben, kÖzönségcsak akkor valhat De ez a ,,másodlagos'' zenei a a szittház, Az olvasókir' a kölcsonkÖnyr4á1 é,ha részév kozonsége valóbana polgárinr'ih.ánoss€ , 'e1sődleges', estélyek'.abálok vagy a regény-előfizetés azonbantágabb,bővebb, mint az előbb említettsztík tagai jelentőSebbtőkéretesznekszert,S ha megszerzik amelyet.,elsődlegeS'' a műveltekrejellemző habitust- mertakkorteremthetik nagypolgárinyilvánosságé, kÖzönségnekis nevezlretünk.A nyilvánosságazért meg csak a polgári életmódot.Viszont azt kell látnom bővülhet ki, mert a magánéletrevaló életmódbeli az adatokból,hogy az életmódlegfontosabbanyagi a lakas nem felelhetmeg a polgari életvitel lehetőség a kozéleüreknemcsaka termelésiszférétjában,tényezője, is eldől. Ezért igényeinek.A hazingatlanoktobbségeugyanisrgppant hanema politikai ésa iogi szférájában mert 1000.6000pengőforintrataksálható potenciálisana közonségtagiai lehetnek:azok, akik a értéktelen. kÖzségipolitika alakításában mint választók r,agv csupán,ilyen hazakban az igazi polgári lakásmid terét
1997.július
Újpesti He|ytörténetiÉrtesíÍő
15
lehetetlenkialakítani.(A házak a legalacsonyabb szülők megosztjáka gyerekekkel.A kispolgár nem közonségnek,mert- tőkeszegény, adóosáályokbatartoznak* 1850-bena 47 bÍnből36 _, részeaz,,e1sődleges'' való értük30 krajcártól 2 pengőforintig kell adózni egy s ezérthíjanvan a művelt habitusmegszerzésére _, nincs nyilvanosszféré$a. évben.De méga,jobb'' hi,zakis csak annyirajók, hogy késztetésnekmagánéletenek Akik pedig a polgari nyilvanossagmindkétformájan 6-8 pengőforintrarug az éviadijtrk - egyetlenhéaakad ekkoriban,amelyért25 pengóforintotkell adózni -, s kívül rekednek a tulajdonnal nem rendelkezók, a -, ezekbentöbb szoba csak azértépül,hogy kiadhassak munkások.a műveletlenek,a lecsúszottak azok a megfelelő lakasmódot életmodjanak varosi szegénység lakóknak.) házakat is inkább megélhetésre,követhetik: a proletar lakásmidot, amely gyarmatunkon Még értékesebb kiadasratervezrek_ s ezekbena hazbirüokosaltalában a túlnyomótöbbségotthonátjellemzi. A zsellér. csak kétszobát lakik, ugyanannyit,mint legtehetósebb proletárok nem saját tulajdonban,hanem lakóként, lakói' (Példáulegy 1852-benépült'600 négyszögöles, béreltlakásokbanélnek(háztulajdonnala családok - négyötöde nem rendelkezika hatvanasévekvégén)' tehát ,,dupla''telken,kétudvarralrendelkezőértékes 15.700 pengőforintra becsült - sarokházban a jovedelmtikkicsi, ezértcsak szoba-konyhátvwy ew következó lakásokat alakítjákki az első udvarban 3 helyiségetbérelhetnek(egy szobára áltagosannégy darabutcaranézőkétszoba-konyhas(kamras)lakást és személyjut, de a proletaroknáiaz itt|agúirosszabba ilyen korülményekközÖtt természetesen 1 laksűrűség), egy hozzá csatlakozó,udvarranézőmelléképületben nem szerveződhetmeg - ennekmegfelelő darab szoba.konyhás(kamrás)lakást, a pincében3 maganéletiik életmódjára az intimszféra darab szoba-konyhaslakást, a második udvarban,egy terük nincs (a szegénység _, 2 darabszoba.konyhás(kamrás)lakást hiánya jellemző) tehát a közéletbensem vehetnek kisebb htéuban találhatunk a szekérállásés az istálló kozelében. részt'A proletár lakásmód sem a magánélet,sem a Mindegyik lakáshoz - tehát 8.hoz _ külön fáskamra kozéletszínterenem lehet' egyszerűencsupanftzLkaiA tartozik. Kert is van, 200 nemesítettgyümolcsfával s biológiai védelmetnyújt,s ezt is tökéletlenül. _ 400 szőlőtővel. Tulajdonképpenegy nyolclakásos proletár lakásmód is ismeretlen,hagyománytalan csupán Pest-Budán formálódik ki még_, mert az b,rhiuatmutattambe.) s ió d é s őstermelőkésparasztoka hagyomanyosnépikulturanak A m á i g j e l l e g z e t e sÚ j p e s t i é p í t k e z ém már ekkor' a múltszázad megfelelő organikuslakásmód S nem a városi lakásmód tulajdonképpen is ötvenes éveibenkialakul: s ez egyfelől a kispolgári szegénységviszonyai kizött élnek,ha nincstelenek lakásmód, másfelől a proletár lakásmód, mindkettó (kivéveaz agrárproletárokat)'A pauperizálidott ahiu színhelyeegyrészt ugyanabbanabázban-udvarbanformálódik ki és csoportoktarsasegyüttlétének jarhatnanak kiilonül el, az egyik feltételezia masikat.A tulajdonosa udvara.másrésáa kocsma (ahovámiértis ésverekedni,s gyarmatunkon mint lerészegedni ' saját lakasát - mellémíihelyétvagy üzletét- az utca masért, _ mindennaposaka kozbotranyokozasok). fe|é,a zsellér-munkasokszámára kiadasra Szanttobbi A firssen kiformálódó * polgári ésproletár szoba-konyhás'illetve egyhelyiséges lakast azadvu felé építiföl' (A házak általában magas kőalapon kiscsalád' mivel nélkülÖzia hagyományok,szokások igencsaksebezhető(perszeebbennagyok a állanak' fa|azatllkkővel kevert téglavagy vályog' ha védelmét' kell' a dunai ár hullámainak is ellenálljanak; külonbségekvallási, etnikai, származási, vagyoni tetőszerkezetükdeszkából vagy fazsindelybőlkészül, köriilményektől függően), hiszen a polgárok intimpedig nem létezik,ezért igen nagy,elhárítasakomoly gondot szféri$aelzárt, a szegényeknél emiattatúzveszé|y alápincézik,hogy a tulajdonos a családi élettradicionális kötöttségét,erkÖlcsiségét okoz. A bázaktÖbbségét polgári familiáris a borospincéjét a ral
1ó
UjpestiHe|ytörténetiErtesítő
1997.július
hazasságonkívül születettgyerek, akiknek egy részét házbirtokostulajdona,soha nem tudhatja,mikor ugyan vállalja az apa _ az ágyastársi viszonyt fosztjakmeg bérletétő|, s ezze|e$,utt háüátő|is - bár a gyakorlatilagitt házasságnaktekintik -, de a házasság ház ftlött ,,szabadon'' rendelkezhet, de kétséges, lrogy szentkÓtelékét nemtartjafontosnak.Sok a leanyanyais é r v é n y e s ü I heezt , h a v i s z o n t a t e 1 e kf o l o t t n e m _ példáulaz 1840-44kozott születettcsecsemők rendelkezikszabadon;hog1,'tőkebefektetés, i1letve negyedrésze anyja nevétkapja -, mert számos az megélhetés céljábólépitkeznek. tehátminélkevesebb egyedülálló nó ésférfi,aki (korabeli forrás szerint) kerül, annalhamarabbftzetődk ki éshoz hasznot;hogy életmódot folytat''.) nemcsakbázadot,de telekbérletetis ftzeÍnikell (nem ,,erkölcstelen A polgári nyilvánosságazonbancsak ott lehetteljes, beszélvea kaucióról) - tudjuk.hogr'az uraságnak, ahol a polgári státusvalódi s ahol a településvárosi fiiggetlenülaz épú|et nag-vságától. minőségétől' attól, jogállású,ezértaz újpestinyilvánosságrészleges. hogy melyik adóosztálybasoroltatik.egr-ségesen 25 EgyarÍtntki van szolgáltatvaa főváros valódi polgári pengőforintotkell bérletbefizetnr 300 nég.v-szÖgonyilvánosságánakésaz uradalonrvárnregyerendi lenként.tebát az állarrrilrazbérado tobbszorösét- s ez reprezentatív nyilvánosságanak. az aritn1talanul nagy adóteherftlemeszti a tőke ésa Azt is hozzitkell tennemmindehhez,hogy a helyi megélhetés nagy részét; hog}'raadásulaz épitkezés nyilvanosságlétrejÓttéVel, ha ez részleges is, tulajdon- csak vagy készpénzbol vagy uzsorabolttrténhet, mert képpenszellemilegvárossá avatódik gyarmatunk orÓkhaszonbéresek nem i.ehetnekfol. ielzálogkolcsÖnt megkezdődiktehát a szellemi infrastruktúra kiépülése, Ismétbebizonyosodik, hogy az orÓkhaszonbéres taksás -r.al arrrelyazt erednrényezi' hogy létrejÖhet a nyilvanosság státuskÖvetkeztében a házbirtokos lalkozó polgárok fórumai számára néhányvárosi komfortot tükroző minduntalan j obbágyipozícióbaszorulnak' olvasókör, külÖnterenr). De mivel ez Ezérta lrázbirtokosokérdekeaz. hog1.ktuzsorfpzélk ,,otthon''Q<ávéhÍa, a szellemi infrastruktúra felemasértelemben polgári és bérelttelküket - példáulazza|,hog1,. a telek minden gyarmatimódon kiszolgáltatott,ezértaz anyagi talpalatnyihelyétigyekezzenekbeépíteni kradasraszárrt _ infrastruktúra legfontosabbterülete a közigazgatason sok éskis lakással,hogy minéltobb lakbérjtr.edelmet -, igy maradhatcsak nvereségükaz adók kivül _' a lakásépítkezés rendkívülelmaradott,s ez húzhassanak már a lakásmódbanis ttikröződött' valaminta település- kifizetéseutarr. tervezés, anrelynem létezik' Mivel a lakossággyorsabbanszaporodrk.mint a Ez a zártsoros.kisvárosiastelepülésspontánjon hazakésa lakasok- 1840.68kozotta ielekszámkilenc létre_ az egyénitehetősség,íz|és,szándék,a ésfélszeresére, alakoházak nr-olcszorosára nőnek -, megszokásésutánzás révén ésígy terjeszkedik. tehát a szűk lakáspiac. a iakáshián-vmiatt, a lakbér EpítésiszabÍfly7a1v sincs még,csak annyi a kötöttség, magas:12-l80 pengőfonntközott mozogegy évben. amennyiaz A|apitolevélben így fogalmazódik,hogy: Ezek az összegek uzsoránakszámítanak- méga jó dísztelen és ízléssel ellenkezőépületek legalacsonyabbis. mert azértcsak egy kis sotétkanrrát ,,semminetnű netétessenek...'' adnak. Gyarmatunkonnem tervezik megaZ utcákatSem'aZ A lakbéruzsoraameh'édestestvére a lakasínségnek utcahá|ozat,ha egyáltalankiformálódik, a parcellázás annak'hogr.a lakásépítés nem tart lépést a lakás_. egr-idősgyarmatunkkal, esetlegescikcakkjaitkén1telenkövetni. A lakóhazak szükséglettel végigkíséri közé műhelyek,üzemek, raktáraktelepülnek'üres mindenkorszakát.sohasemszűnikmeg. telkek akadiúyozzÍk' a kozlekedést, áthaladást.A telep A k i u z s o r á z o t tt e l e k é s a l a k b é r u z s o r aa z t Zavaros'rendezetlen,,'pionír''stílusú(ha stílust eredménr'ezi egr-iittésegymásterősítve-, hogy az egyáltalán emlegethetünk).Amikor a gyarmat építkezési mód gyÖkértelen, elmaradott'szegényes, megszületik,átmeneti,ideiglenesjellegéttermésze- átmenetijellegű.Mer| sema hagyomanyosmagyitÍ, sem * t e s n e k k e l l t a r t a n o m .D e k o r s z a k u n kv é g é r e a h a g r ' o m á n v o sk Ö z é p - k e l e t - e u r ó p aui r b á n u s előrebocsátom, hogy azon túIis - ez a ,,pionír''stílus t e l e p ü l é s m ó de g y i k k i k r i s t á l y o s o d o t ts t Í 1 u s á t ' állandósul, sőt a településmódban ésaz építkezési szemléletét sem vehetik át vagy formálhatjáksaját módbanszerkezetalakító tényezőként maradfont. képükre:idegenek|évén, a magyartnem ismerik vagy A rossz minőségű.silán5'éscsúnya,stílustalan nem tartják magukénak, telekspekulációlévén,a házak, lakások elszaporodásánaktobb oka van, s a j á t j u k a t n e m k é p e s e k m e g h o n o s í t a n i ,í g y mégpedig a kovetkezők:hogy a telek bérelt'nem a kiszolgáltatottságukmiatt csak nyerészkedé sre vagy
1997.július
Uj pestiHe|yttirténeti Ertesítő
17
Az házbirtokosok,ők építikfÓl saját maguknak,illetve ideiglenes,olcsó megoldásokratÖrekedhetnek. újpestipo|gárházaka kozép-euripai dél-német,nincstelen lakóiknak. A kispolgárra azonbannem osztrák.cseh - polgári házformátlerontottminőségben a|apozodhata modernurbanizáció - rossz szemmelis a bejáratot, nézia bevándorlást,a manufaktúrákat,a műveltek mintÁzzik'..a telek utcavonalátvégigépítik, középre tervezik; vesznek, az udvart nyilvánosságát; szerinte is ,,gründolnak''a nagyamit a teto alá a munkások-, mert elválasztjaazutcátő|az épület.(Eztaz polgárok,és,,lumpenizá|ődnak,, teljesegészében melléképületekkel, lassanként szoba- nem képviselhetia modernpolgári-nemzetiideológia udr.artkorbeépítik hogy kiadják - de ez társadalmi-gazdasági alapjait: az iparosodást, a egy helyiségekkel. kon1-hákkal, már nem a hagyományokkal,hanem a lakásínséggeltőkefelhalmaződást,a ne nemzeti ésszabadpiacot, a parlamentálisdemokráciát,a nemzetifiiggetlenséget. fiiggossze.) pólus ésa fóti iparí kisvárosokra Mindezt Pest-Budamint nÖvekedési nálunk az is Ig'v-keletkezik iellemzővéváli településimód, amely a kispolgári uradalomképviselik,vagyis a modernurbanizácii ideológiáját és gyakor|atát- Úipest társadalmi keretezi. ésszellemiségét életrnódanyagilehetőségét képestkülső erők' amelyek révén A z i d e i g l e n e ss z e r k e z e t űt e l e p ü l é s m i dé s a szerkezetéhez megszületik:gyarmatként. településünk lakasnyomorUjpest társadalmisajátosságaibanrejlik. A házbirtokospolgárok örokhaszonbéres taksás (Rövidítettvtútozat) jogállása azutánsem változik meg, ltogy 1853-ban jellegűjogviszony, mindenholnregszűnika lrűbéres pontosabbana jobbágyi függőség A jobbágyok IRODALOM megr'althatjak telkeiket,de az újpestitaksások_ amint U g r ó G y u l a : Ú j p e s t ( 1 s 3 i - 1 9 3 0 ) . M a g y a r o r s z á g iv á r o s o k kiderül _ nem veheti meg rnonográfiája,XI. Budapest, 1932. nagy megrÖkönyÖdésemre eg.vszerésmindenkorraházhelyeiket,azért,mert 'Ujpest története,szerkesztette:Bokor László (IV.ker. tanács vb' .jobbágyi kotelezettségeik nincsenek,nemjobbágyok's 19ó9. sokszorosítvány.) mert nem mezőgazdálkodásrahasznált telekre a - K u b i n y i A n d r á s : A d a t o k Ú j p e s t l 8 4 8 e l o t t i t ö r t é n e t é h e z . TanrrlmányokBudapest múltjáról.XI. 1956. a _ megváltásnernterjesáhetőki. A házbirtokos-taksások Kubin,viAndrás: Ujpest községgéalakulása. 1831-1849 joggyakorlat szerint kedvezőtlenebbhel-vzetb e kerülnek. _In: Ujpesttörténete.Közgazdasági ésJogi Kiadó, 1977 mint a teljes jobbágyok,hiszen nem szabadulhatnak _ Csabai Imre: (Jjpest:krizség_ nagykozség_ város, 1850.1918.In: meg az orÖkhaszonbéres státustól (a haznincsteleneka Újpest törtérreteKözgazdasági ésJogi Kiad6,1977 ' Szerényi Antalné: A magyar társadalmi struktúravá|tozása ha a logikai levezetésútjánkor'etkezik),s zsellérségtől, Üjpesten, 1850-i 865. (Kézirat.) hogy így legyen,errő|az uradalomis gondoskodik. Brrdapesttorténete.IV. (Szerkesztette:Vörös Károly) Akadémia Amikor mindenhol az országbanftlszánrolidik a K i a d ó ' 1 9 7 8 . jobbágyihelyzet.gyarmatunkonfÓnn nrarad- de facto. - Magyarország törtérlete1848-1891'(Fószerkesztő):Kovács Endre l e g f ö l j e b b d e j u r e n e m ( a h o g ye d d i g i s v o l t ) . S . szerkeszto:Katus László,) AkadémiaiKiadő, 19,79' _ Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt.Kiskun Vármegye, II. konzerválódikegy rendifuggés,éppenaszabadVersen-v (Magyarországvármegyéiésvárosai.) méhében. Ujpestkivételes" egyedülállóviszonyairanem - M a k k a í L á s z | ő : A m a g y a r v á r o s f e j l ő d é s é s v á r o s é p í t é s találnakmegfelelőjogi paragrafust,eZ perszesenkinek történeténekv áz|ata:Tankönyvkiadó. 1963' * a - Tóth Tanrás: A nagyváros-ellenességideológia.történetéhez. sem kozvetlenérdeke,a lakosságkivételével Magyar FilozóÍiai Szemle, 19.79.2,sz. településgyarmatij ellegernegszilárdul. - LédererErllnm: Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon, Ki kezdi fÓlépíteniezt a várost - anrely már Szikra Kiadó, 1952 gyarmatikorszakábanis valódi VároS'rnerttelkeinek - Max Weber: A nenr legitim uralom (A városok tipológiája. In: jovedelmezőségét csak a folépítmény biztosítja eg1'edul Állanl politika' trrdonrány.)Kazgazdasági ésJogi Kiadó, 1970. (szembena falvakkal ésaz uradalommal,ahol a telek ' Bibó István: A kelet-európai kisá|lamok nyomorúsága.Yá|asz,! 1 9 16 . maga)?Kinek a bélyegét viseli maganez a zártsoros Bibó István:A rnagyartársadalomfejlődésésaz 1945.évi vá|tozás földszinti házakbő|, kisipari nrűhelyekből'kisebb értelnre.Y á|asz. |94.7. b o l t o k b ó l á l l ó t e l e p ü l é s ,a z u d v a r o k m é l v é n - Erdei Ferenc: Magyar város Akadémiai Kiadó, 1974. Hasonmás nyomorlakásokkal- amelyet csak színeza néhány kiadás. manufaktúra telepe és tulaidonosaiknak v1||uzeruháza'| SzelényiIván: Regionális irányításéstársadalmi osztályok KeletEurópában: (Kézir at, 1976.) Azt hiszem,nem tévedek,ha megállapítom: a kis- - Jürgen Habertlas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása: vállatkozókbélyegét viseli magánUjpest'hiszenmint GondolatKiadó 1971'
Újpesti Helytörténeti Ertesítő
1997.július
OpauszkiViktoria:"
Uipestbőripara
A címben je|zett két szó sokáig elválaszthatat|anvolt egymástól, Újpestről nem lehetett beszélnia bőripar nélkül - a magyarbőriparról pedig nélkÚl. Ujpest említése A teleptiléstkét iparág tette naggyá: a bőr és a faipar. Amíg a bőrgyártás és-feldolgozás kézműipari tevékenységvolt, Magyarors zágon hagyományosan fejlett volt ez az ágazat.Ujpest helyzete ebből a szempontból is rendhagyó, itt a településméreIéhez,lélekszámához és iparszerkezetéhezviszonyítvajelentős volt a bőripar Szerepe.Ezért,hogy a
_ nem hagyható figyelmen kivú| az a ténysem, hogy Ujpest természetifekvése,a Duna közelsége rendkívtilelőnyös volt, mert olcsó szállítási útvonalat és tpart vizibíuist is jelentett. Pest közelsége gazdaságllag segítettea fejlődést' mert jelentős felvevő pi acot biztosított. A felsorolt körülményeknek ktszönhető az a nagyvonalú vá|tozás, amit Ugró Gyula 1930-ban ,,amerikai módon történt'' fej1ődésneknevezett. Tény,hogy Újpest 1868-ban már nagyktzség, 1907-benrt. város' és1914-benBudapest,Pozsony és Temesvár után az ország neryedik legjelentősebb ipari városa, a trianoni békeszerződéstkövetően a második helyen á||t az akkor még..csak''80
későbbiekbenleírtak érthetőeklegyenek, szükséges néhányfontos tényrögzítése: _ Úipest mai teruletére1831-ben ko|tozott az évestelepülés. Történelmi tény, hogy a bőripar ,,v|Íagzása,, első polgár Mildenberger Márton személyében. E t t ő l a z é v t ő l k e z d j ü k s z á m o l n i a t e l e p ü l é s korszakáb an, az újpesti bőrgyártás rendkívül fontos ésjelentős volt. Örommel irnék városunk történetét. _ a tenilet birtokosa gr. Károlyi István 1840-ben é s a b ő r i p a r t ö r e t l e n f e j l ő d é s é r ö l .d e s a j n o s a lassú adta ki az akkor mindössze 101 fős település ,,dicső múlt'' után csak az újpestibőripar év és alapító levelét, ez időtő| beszélhetünkÜjpest elhalásáról tudok számot adni. Még néhány , Ez az alapítólevé|tarta|maz Úipest és a bőripar nem osszeillő fogalompárt közjogi létezéséről egy, abban az időben különösen fontos rendelkezést,,...hogya gyárak, mesterségekés a kereskedelem minél előbb virágozhassanak,a megtelepedni kívánóaknak előre is alá kell magokat vetni azon szabályoknak (statutum), melynél fogva magok közott sent czéheket.forrualni,sem az ipart megszorító kirekesztő kivaltsagos leveleket (exclusivuntpr iv i Iegium) sz er ezni nemfo gnak-.." - azza|, hogy a reformokat támogató Károlyi két rendkívüli gróf megtiltotta a céhek a|apításÍtt előnyre tett szert az újtelepülés.Először, aziparosok akik más városokban - így Pesten _ nem a szigoru céh-szabályokmiatt, űzhette mesterségét örömmel telepedettÚi pest.e.Másodszoq szabadon letelepedhetteka.tőkeerós zsidó családok is, akik. nek szabad ipanizésétMagyarországon akkor nem csak a céheknehezítették. * A szerzö tanór, helytörténeti kutató.
fognak alkotni... Lássuk hát, mi történt éshogyan az elmúlttobb mint 160 esztendőben? Lz első Ujpestre koltoző telepes kozott meglepően sok volt a timár. 1834ben Lőwy lzsák, 1836-ban Neuschloss Bernát, 1840-ben Julius Wolfner telepedettide. Kedvezó volt számukra az a körulmény, hogy ez a teri|et viszonylag távol esett lakott helyektól ésígy nem vo|t zavaró a tímárműhelyekrejellemző kellemetlenszag. 1 8 4 0 - 4 1 - b e nL ő w y é s a N e u s c h l o s s c é g e k súlyos csődbe kerültek' ennek ellenéreaz ipar fennmaradt. 1840-ben az a|apitólevélkiadásakor 15 vállalkozás foglalkozott valamilyen formában bőrrel. Néhány kis üzem hamarosan gyárként és a működott a gyors fejlődés eredményeként _ századfordulón _ több kisebb üzem mellett
1997.július
Uj pestiHe|ytörténetiErtesítő
Í9
három nagy bőrgyár volt Újpesten. A bőripari Most pedig lássuk a híressévált újpestibőrvállalkozások száma a lakosság számánakgyarapo- gyárakat. d á s á v a l e g y ü t t n ő t t é s m e g f i g y e l h e t ő ,h o g y a munkaképeslakosság többféle bőripari szakma Wol.fner Gyula és TcÍrsa Bőr., Cipő- és kozottoszlik mes. Gépszíigytir Részvénytársaság. Újpest, Károlyi Istvúnutctt I-l5. Irrnrág megnevezóse Iparosok száma A morvaországi eredetű Wolfner család első I Rdn lqro IA1n bör{rváros o to Újpestre települő tagja Wolfner Gyula (Julius bi}röndtjs l 5 Wolfner) volt, aki gyapjúmosóvállalkozásba fogott lli!rfestö I 4 btirkereskedő o l8 a Duna partján, nagyjából ugyanott, ahol a későbbi csizrnadia 3 tt l ctoesz 5 69 Wolfner-gyárfelépült.Engedélye1840.február24-i 4il clpogyar 0 keltezésű.(Társa volt a vá|Ia|kozitsbanAlbert ciniikereskedíi 4 22 kes'n}'űs b Necker). 1845-benmár 8-10 fővel termeltekés kor
/incrc
í.nlö
}].lriizern
I lnml
u lx
Újpesti He|ytörténetiErtesítő
1997.július
tudtahátráltatnia fejlődést'A kb. 1 millió forintnyi férrltés283 nőt foglalkoztatott a gyár. A II. világháború már nem volt jó hatással a s a gyorsan újjáéptilő kárt a blztosító megtérítette' üzem modernebbvolt' mint valaha. Kozben egyre cégre,gond volt a nyersanyagellátássalésaz enerszélesebb|ett az alapanyagok és a késztermékek giaellátássalis' 1943-tól csökkent a termelés,majd a gy árbő| j el entős készl eteket nyugatra hurcoltak. listája' a termelésleállt. 1944.végén Az 1896-os millenniumi kiállításon aranyérmet nyert a cég.tvék volt a teljes magyar bőrexport 30.40oÁ-a. ( 1 9 0 1- b e n a z a n g o l h a d s e r e g t ő l i s k a p t a k
Mauthner Testvérekés TtÍrsai Rt. Újpest, Váci írt40, A' gyárat alapító Mauthner család igazi ,,bőrmegrendelést.) A fejlódéstaz udvar is elismerte, 1904-bena dinasztia''. Korábban bőrkereskedésselfoglalWolfner család ,,újpesti''előnevet ésnemesi címet koztak, ezértez a gyár nem a szokásos fejlődési utat 1ártabe (tímárság_+bőrgyár),hanem bőrkapott Ferenc József csiszárÍő|, hamarosan Úipest bőrgyárnagykereskedőkkezdtek el',me11ékesen'' diszpo| gárává i s megv áias ztották Wol fn er L ajost. A cégfejlődésetöretlen a balkáni háboru majd tással foglalkozni, Lz alapitáséve 1887,Mauthner azI. vt|ágháborualatt. Ekkor csak hadfelszerelést Mihály és Lipót voltak az a|apítok.az úz|etgyártottak több mint 2000 ember foglakoztatásáva| vezetésbenazonban mindvégigMihály Szerepe volt a jelentősebb.Mivel abőrgyártásjobban jöveésújabbüzemrészeketépítettek. A világháboru után újabbgyártmányok (króm- d e l m e z e t t ,1 8 8 7 - b e ns z a k í t o t t a ka b ó r k e r e s bőr, lakkbőr), újabbgépek,s egy újabbtúz (T920) kedelemmel és megvettéka Jordán Károly-féle jellemzi a húszaséveket. bőrgyárata Váci úton. utáni újabbújjáépítés Hamarosan az ország egyik jelentős vállalata A társadalmi elismerésis utoléria családot: 19 16-ban a háborus szo|gá|tatásokelismeréseként lett a Mauthner-gyár és a millenniumi kiállításon ezüstérmetnyertek a gyár termékei (fénybőr, bárói rangotkapnak. Az első világháborunak ,,koszÖnhető''a cipő- talpbőr,talpkrupon,gépszíjbőr).1902-benebbe a gy ártás megindítása is, az első termékek ktzárő|ag gyárba is eljutottak a vasút iparvágányai. |921-tő| a bőr továbbfeldolgozásávalis foglalkoztak:létrebakancsokilletve csizmák voltak' I927-ben kezdtékmeg korszeru technológiával jött a MATU Cipőgyár (MAuthner+7Urul). Napi (ragasztottésflexivarrott talpú)a cipogyártást.A gyár terme|éseaz 193O-asévekbenvolt a legnagyobb, amikor 650 fő foglalkoztatásával 2000 pár polgári cipőt és 1000 pár katonai bakancsot gyártottakévente.Ez a teljesen elkülönült épületben műkodő cípőgyár,a későbbiDuna Cipőgyár
1000pár lábbelit állítottakelő! 1 9 2 1 - b e n á t a l a k í t o t t á ka g y á r a t r é s z v é n y társasággá, melynek a család mellett Wiegner Antal igyvezető igazgatő is tulajdonosa iett. A harmincas évekbenbeszüntettéka 1ábbelik állítottakelő. gyártását,ehelyettmégtöbb gépszí1at
elődje. A termelésa maximumát 1935.37között érteel. Lz uzem termékeik kozul 1egjelentősebbeka talpbőr és a gépszíj.7000 tonna talpbőr és 3000
Újdonság volt tg3:.ban, hogy a Balkánról vásárolt 1uhbőrből kesztyűbőr gyártásátkezdtékmeg, majd E ket utóbbi termékkészkesztyűketis készítettek. ből jelentős volt a gyár exportjais. (Anglia' Svéd-
tonna felsőbőr az ország termelésének35aÁ-a orszag,Hollandia, Japán,Kína, Norvégia). jelentette. Ez volt a termelés szerkezete a második világháboruig. Vlágmárka volt ez időben a Wolfner gépszíj. R t . v é (Erdekesség : Wi egner Antal ügyv ezető tgazgatő 1 9 3 7 - b e na k Ö z k e r e s e t it á r s a s á g o t szarmazásamiatt 1939-ben az USA.ba emigrált' alakították.(Alaptóke 9 mill. pengó:) A második világháboru előtti utolsó békeévben, ahol fia, Jenő, Nobel-díjasatomfizikus lett.) 1938-banösszesen 1402 munkást'ezen belül 1119
1997.július
Ujpesti He|ytörténetiErtesítő
2l
járt, igy lett a Wolfner Bőrgyárbó| Táncsics Bőrgyar, a rő|a leválasztott cipőgyttrbő| Duna Cipőgyár, a Mautner Bőrgyárbó| Újpesti Bőrg,lar, a Hirsch Bőrgyárbó| Díszmúbőrgyar,a Csillag Bőrgyárból pedig Finombőrtk Gyára. A Táncsics Bőrgyá,r megszokott termelési gyártottak kesztyű- ésdíszműbőröket. struktúrájávalműkodött tovább, mígnem egy 1952A világvál ság a gyártmányszerkezet átalakí- es súlyos ttizvésztkövetően felújították.1958-ban tására kényszerítetteaz üzemet, főleg juh- éskecs- új gépeketvásároltak, 1960-as évekbenfőleg kebőrből készült díszmű-kabát- ésbélésbőroket krómos, puha felsőbőröket éstalpbőrÖketállítottak gyártottak.Újpesten fokozatosan terjeszkedtek,új elő. épületeketemeltek. Igazi gyárnak 1940-től nevezAz Újpesti Bőrgyúrban főleg keményárut: hetjük, amikor is egy háromemeletesépületbenmár szegeskrupont,varrókrupont, ágótalpkrupont, dolgozták fel. Közben nyaktalpbőrt á||itottak elő, majd ez kiegészült ahazai kecskebórök 65%-íLt műkodött saját bőráruházuk a Károly k0rut 24. sz. külÖnbiző cipőipari és ruhaipari puhabőrökkel. alatt. 1950-től napi 15 tonna nyersbőrt - I957-tő| napi A gyár a II. világháborut kisebb sérülésekkel 20 tonnát dolgoztakfel.
Hirsch A. Jakab Bőrgár. Tínódi L. S. utca 22. A Hirsch család a XIX. sz. közepétől bőrkereskedelemmel foglakozott Pesten, a Belvárosban. Hirsch Jakab fia, Gyorgy kezdett bőrgyártásba Uj pesten,miután felhagyotta bőrkereskedelemmel. Kezdetben 10-12 emberrelésleselejtezettgépekkel
átvészelte'
A Dísznúíbőrgyárban' ahol eddig meglehetősen sok munkát végeztekkézművesmódon, megkezCsitlag Tíbor és TsaKt Újpest, Gtírdi J. u. 13. dődött a gépesítés. Elkezdtéka sertésbőrokfeldolCsillag Tibor ésGáspár Ignác 1928-banhozták gozását, l egeredményesebb en eladható termékeik létre üzemüket, azza| a céllal, hogy Magyar- egyike lett a sertéshasszél kesztyűbőr. gyártgyártott nem bőrfajtákat addig országon A Díszműbőrgyárhoz néhány kisebb gyáregysanak, fől eg németor szági tapaszta|atok al apján. ségethozzácsatoltak,íry a Hamerli váci Bőrgyárat, Alapanyagkéntlóbőrt (később szamárbőrt is) Horváth Lajos Tímárságát,a Stern TestvérekBőrhasználtak,mellyel a drágább kecskebőrt helyette- gyárátésaz ApróbórkészítőVállalatot (Tata).Ígya A fokozatosangyárrá fejlődő üzem 1940sítették. túlnőttÚjpest határain. gyár tevékenysége től emeletesépületbenállítottaelő speciális, divaA Finombőrök Gyárábun a termelésfokozatotos, ezértkeresetttermékeit.(Pl litografált bőrök, san nőtt' a gyárak kozotti szakosodásnakmegfelegyík éskroko utánzat.) lően a marhabőr feldolgozását megsztjLntették, A II. világháború végetvetett a divatcikkek ki. helyetteapróbőroketkészítettek gyártásánakésa hadsereg számara kellett termelniI961-tő| a gyár legkeresettebb terméke az szenvedetta gyár. ük. Vszonylag kis séniléseket uralkodó div atirányzatoknak megfelelően a l akkbőr Ú1pesten 1945. január 10-énértvégeta háboru. lett. Ezt kÖvetően gyorsan újraindult a terme|ésaz Lz 1963-as esztendő fordulópontot jelentett a újpestibőrgyárak mindegyikében,természetesen a gyárak életében:július l-jén létrehoztáka Bőripari háborússérulésektőlfüggően, eltérő mértékben. Vállalatot. Ez a váL|a|ataz ország legnagyobbjait Kezdetben foleg szovjet megrendelésre dolgoztaka foglalta magÍtba,összesen 8 gyáregységet,4 gyár ak, Összeszűkült terméksk á|áv a|, de gyorsan üzemet, 11 kirendeltséget és 51 begyűjtő telepet, nÖvekedetta termelésésbőlult a választék'gond valamint egy központi irányító részleget,Ez a volt viszont a nyersanyagbeszerzés,ezérta terme- forma nem műkodott túl sokáig, mert a hatalmas lésnövekedésenem volt egyenletes. vidéki gyárak (Pécsi Bőrgyár, Simontornyai 1948. március 26-án államosítottítk az újpesti Bőrgyár) lováltak. Igy |97I' január 1-jénlétrejötta bőrgyárakat, a tulajdonosok többsége külftldre Budapesti Bőripari Vatlatat, amely a Duna távozott. Az államosítás néwáltoztatással is együtt Cipőgyár kivételévela rendszerváltásig műkÖdtette
Ertesítő Újpesti He|yttirténeti
1997.július
felsóbor nyersbórcipóipari sertés az újpesti bőrgyárakat. Létrehoztak egy bór ruházati nyersbőr marha BIVIMPEX nevű vállalatot is, ame,lya Budapesti bór munkavéde|mi Bőripari Vállalat export és import tevékenységét Iabdabór bonyolítottale. Miként a bór- és cipőiparra országosan"az bor nyersbórruházati Díszntibőrgyár sertés újpestibőriparra is az volt jellemző, hogy a KGST juhnYersbor kesztytibór kereténbeltil a termelőkapacitásta hazai igények bé|ésbor nyersbor egyéb sokszorosáranovelték.A KGST-n beluli szakomosobor sodás következtébena magyaÍcipőipart óriásira híz|a|tÍk.1980-85-benkb. 40 millió pár cipőt bőr ruházati nyersbor Gyárasertés állítottak elő. A gyártmányok tobbségeszovjet Finombőrök bor cipóipari nyersborexk|uzív borjú exportra kerult, S ogy, a bőriparban ismert anekdota díszműbór nYersbór kecske s z e r i n t ,h a e g y v a g o n b a n c s a k b a l l á b a s c i p ó k voltak' azt is átvették.Így a cipóipar óriási szériák A hatalmas gyártókapacitást a hazat nyersbőrgyártásárarendezkedettbe, amelyhez természetesenrengetegnyersanyagkellett. bázis nem tudta kielégíteni,ezértmagas volt az A Budapesti Bőripari Vál1alat egységeiben importanyagokrészarány a. (60%). k e z d e t i A t e r m e l é s t . a fokozatosan növelték A kezdeti gyártőkapacitás 16o0 tonna kemény gyáregységeket a hogy irárryultak, arra fejlesztések puhabőr gyártását tette és 6 millió négyzetméter kb. azonos fejlettségiszintre hozzák, majd bank- lehetővé'A 80-as évekbenmegÍigyelhetővoIt az a hitelek felvételével(a 80-as években)a fejlesztések törekvés, hogy nem a teljeskorű kihasználtságra, vil ágszínvonalútermékekelőállítását célozták. hanem a nemesebb és így jobban eladható terméA legnagyobb beruházást a Táncsics Bőrgyárkek eladását tűztékkicélul. ban hajtották végre,ahol is 1976 július 15-én A gyártmányok minoségi szempontból igen beruházási hite|-szerződéstkotottek az MNB-vel eltérőekvoltak. A marha színfelsőbőrokközepes, a azért,hogy a világpiacon eladható termékekettudjók, míg a sertés janak gyártani. A cél a bútorbőrgyártásbeindítása sertésruházati- éskesáyűbőrök kiváló minőségű volt' ehhez azonbanspeciális gépeke volt szükség, ruházati velúrbőr és a bútorbőr alakult az exportmivel a bútorbőregészbőrformában készül, ezért volt. A minőségnekmegt.elelően is, főleg Észak- ésNyugat-Európa' sokkal szélesebbgépeketigényel.(Atlagosan 4,5- tevékenység A szükségesberuházások valamint az USA és Ausztrália piacain jelentek 6,4 négyzetméter/db.)
megtörténteután pedig kerestekegy olyan tőkeerős meg az újpestitermékek' nyugati céget,amely hajlandó volt átadni a technoA Budapesti Bőripari Vállalat mellen az újpesti lógiát ésbeindítania gyártás. kisipar maradványalből l95?-ben létrejottés19961978. március 10-énkotottékmeg a szerződést ig műkÖdött a Tímliripari Szijvetkezet (Yáci lt 641 9 8 1 . d e c e m b e r3 1 - i g a n y u g a t n é m eLti n d g e n s 72.) A szövetkezet megalakulásakor9 telephelyen céggel,300.000$ értékben. mtíkodött, majd I976-ban úgyhatároztak,hory egy A Budapesti Bőripari Vállalat műkodésének kozponti telephelyethoznak létre'Ennek építésével időszakában a négygyárban a következő termelési párhuzamosana kis résziegeketfokozatosanfelszerkezetiott létre: számolták. A Váci úti beruhazás 1982-benbefejeződött, a beruhazáshoz szükségestőkét állami Késztermék Alapanyag Gyáregység támogatásból,b ankhitelből valamint a Szovetkezebor IáncsicsBőrgyár marhanyersbórmuszaki elő. támogatásábólteremtették tek Szövetségének fe|sóbir cipóipari A szövetkezet a bőrgyártás mellett munkabÚtorbőr hasítékve|Úrbor v é d e l m i t e r m é k e k ,e l s ő s o r b a n m u n k a v é d e l m i
beIesbór
kesztyűk gyártásával is foglalkozott. A beérkezett
1997.július
Uipesti t{eIyttirténeti Ertesítő
nyersbőrből (sertés,birka) a 80-as évekvégénkb. A teljes bőripari struktúraátalakult. A korábbi évi 300 ezer négyzetméter bőrt és 1 millió pár nagyvá||alatokhelyett tÖbb kisebb szervezeti munkavédelmikesztyútgyártottak260 munkással. egységtermelt kevesebb készterméket,bfr az Problémátjelentett viszont, hogy a szükséges üzemek egy részebanki és külftldi (I0%) tulajberuházásokelmaradtak. donba kenilt, jelentősebb tőkebevonásaz utóbbi 4Kapcsolódik Újpest bőriparához aDuna Cipő- 5 évbennem tortént gyár tevékenysége is' amelyet a Wolfner BőrgyárA Budapesti Bőripari Vállalat ,,haldoklása'' ró1 választottak le éstettek Önálló gyÍttrá.(1949. némilegmegelőzte a rendszerváltástés az ebből szeptember).Kezdetben azzal, hogy tobb kisebb adódó gazdasági változásokat. 1985-ben levált a cipőgyárat is beolvasztottak a Duna Cipőgyárba, HajdúságiBőrgyár és a csepeli gyáregység,amely rohamosannőtt a termelés,a KGST-n belüli lehe- c s erzőany ag-gy ártÍtssal fo gl ak ozott. 19 8 6-b an tőségek hatására pedig fej1esztettékaz izem pedig az addigi gyáregységekÖnálló gyárakká a|atechnológiáját is. Így pl az országbanelsőként kultak vissza. Ekkor az Ujpesti Bőrgyár megszűnt, áttérteka ragasztott technológiára (ami sokkal telephelyétazőta is a l egkülÖnfélébb vállalkozások gyorsabb eljárás) valamint bevezettéka poliuretán bérlik,amelynek semmi közük sincs a bőriparhoz. technológiát. A Díszműbőrgyár beolvadt a Finombőrök Az l960-as évekbena Duna Cipőgyár Európa Cryárába,a Táncsics Bőrgyár műkodött tovább, ezt nagy cipőgyáratkÓzé tartozott. (Pl 1968-ban a k ö v e t ő e n 1 9 8 8 - b a na T á n c s i c s B ő r g y á r é s a Földön poliuretán technológiáva| e|őállított 1 Finombőrok Gyára részvenytársasággáalakult. millió pár cipőből 100 ezer párat a Duna Cipőgyár (Táncsics Bőrgyár Rt. ésFinombőr5'ár Rt.) ál|ított elő.) Az űjpesti bőripar legnagyobb gyárainak 1967-benoroszlányban' 1970-benpedig Hat- szervezeti átalakulásaíta 25. oldalon |évő ábra vanban hoztak létreúj termelőegységet'ami azza| szemlélteti. járt egyútt,hogy az új beruházások finans zírozása A Táncsics Bőrgyár Rt. 1988-banlett bejegyezmellett nem maradt pénz a technológia fejlesz- ve, bankok tulajdonábakerult kb. 430 millió Ft tésére. névértékben Az Rt. termékeikozott legjelentősebb A gyár 1970-esÖsszeállítókapacitásanagyobb helyet a bérmunkábankészítettbútorbőr,valamint volt, mint amennyi felsőrész elő tudtak állítani, a cipőfelsórész-bőrfoglalta el. ezértimportáltak is felsőrészt.I979.ben a magyar A 80.as évekbena termeléskb. 650-700 ezer cipóiparban elsőként bevezették a számitőgép négyzetméter/év volt, a termelésévről évrecsökíriny itotta termelési rendszert. kent évi 2000 négyzetméterig. A z 1 9 8 8 - 8 9 - b e nb e k ö v e t k e z e t t p o l i t i k a i é s 1995-benazrt. megszunt,abőrgyár tobb kft.-vé gazdaságiváltozások alapjaibanrendítették meg a alakult.Ezek. - Táncsics Bőrgyár Termelő Kft. magyar gazdaságot,s benne nagyon súlyosana bőr- éscipőipart. Nemcsak a túlméretezettkapact- - Táncsics Vagyonkezelő Kft. - Wet Blue Kft. tás veszítetteel gyakorlatilagteljes krilfoldi piacát, hanem a belftldi fizetőképeskeresletis jelentósen A szervezetielkülonültségellenérea bőrgyári visszaesett.Míg régebbenáltalában évi4 pár cipőt termelő tevékenységvá|tozat|anulműködik és a vásárolt egy magyar állampolgár, 89-benjó ha tulajdonosok tervezik a majdani újjáalakítást.A egyet. jelen legnagyobbproblémájaa piac szabá|yozatA b ő r i p a r b a n t e l j e s s é v á l t a k á o s z . A lansága valamint az őriási kapacitás. MagyarBIVIMPEX megszűnt, a gyárak egyre több bér- o r s z á g n a k e l é g l e n n e k é t b ő r g y á r ' d e m i n d e n munkával próbálták meg fenntartani önmagukat, meglévőgyár knzd a fennmaradásért. ami gyakorlatilag a saját export megszűnését A jelenleg érvényesszabá|yozők értelmében a ielentette.
m a g y a r g y á r a k n a k m i n ő s é g i t a n ú s í t v á n y té s
Újpesti HelytörténetiÉrtesítő
1997.július
Tinódi utcal, A. gyÍrhárom gyáregységbőlállt: a külfildről garanciatkell adniuk termékükről. A A caJi J. utcai illetve a tatai gyáregységekből. a minőségtanúsítványi úehozottbőröket semmiféle bőrok ára Tinódiutcaiésatatatüzemetakörnyezetvédelmi kötelezettségnem terheli, igy az import miatt be kellett zarni,jelenleg Ezze| a Táncsics előírásokszigorítása kb. 3-3,5 ezer Ftlnégyzetméter. Gondot csak a Gárdi J. utcai územműkodik. Bőrgyár nem tudja felvenni a versenyt. A A gyár alapanyagaleginkább sertésnyersbőr. az hiszen is, nyersanyagbeszerzés jelent továbbá a palettája.cipő felsőbőr" bélésbőr, nyersbőr- késztermékek emlitett piaci hely zet mtatt a hazat a 80-as kesztvtíbór. ruházati bőr. A gyár termelése áruikat. el adják lnilföldön kereskedókinkább
1915-ben @ képbul széIén) Báró Wolfuer Tít,ctdar
(F ur kas I,púngy íÍjteményébríl) az egész végétőlfokozatosanlefeléesik, akár évek a jelenlegi elmaradottságunk Súlyosproblémaa problémátjelent a cipőa szazad- *ugyu, bőriparé.Súlyos világ bőrkikészítésikultűrájától. Míg hiszen ipar szovjet exportjánakmegszűnése' fordulót kovetoen világszínvonalútermékeket jsőszámú vásárlójukat veszítettékel. .A cipőipar erre Táncsics a ma gyár, Wolfner a elő állított s a bérmuna jelenleg főleg bérmunkábandolgozik, munkáslétszáma Bőrgyár Táncsics A képtelen. munkaadő hozza. A gyár 4. 7 5 f ő , kához az a|apanyagotis a 1 9 8 4 1 9 8 9 . a l a k u l t : következőképpen adatokatnem adtak' fő, 1992. jelenlegitermeléséről 2"'I2 1991' fő, 352 1990: fó. 425 |g8g.. törleszA Tímáripari SzÖvetkezetaz I992-tó1 22 fő. 1995. fő, 141 Igg4, fő, 152 1993. fő, 195 rendszerváltáséveit.A lett tendő adóssággal kezdte a 30-án december 1988. Rt. A Finombőrgyár beálló piacvesztésóket amiból 30% szov1etexport megszűntével alaptőkével, Ft millió 342 bejegyezve használt i, ,úlyosan érintette,ráadásul az altd.uk foglalkoztatottak A tulajdonhányad. volt a ktilföldi termékeiket. technológ a sem tetteversenyképessé |etszama265fő volt.
1997.július
WolfnerBőrgyár
,.\
Ujpesti He|ytörténetiErtesítő
MauthnerBőrgyár
HirschBőrgyár
CsillagBőrgyár
1948.államosítás
TáncsicsBőrgyár
Qpesti Bőrgyár
Díszműbőrgyár
Finombőrök Gvara
július1. 1963.
BőripariVállalat
| 9 7 1 . j a n u á |r .
BudapestiBőripari Vállalat
TáncsicsBőrgyár
TáncsicsBőrgyárRt.
UjpestiBőrgyár Jogutódnélkül megszűnt
Díszműbőrryár Beolvadta FinombőrokGyárába
FinombőrokGyára
FinombőrgyárRt.
Újpesti Helytörténeti Értesítő
Bőrgyártásuk 300 ezeÍnégyzetméterről1995-re csökkent, az 1 millió pár 20 ezer négyzetméterre munkavédelmikesztyű pedig 4o ezer párra. Az eryre csökkenő eladási adatok miatt természetesen hozzá sem tudtak kezdeni a hitelek törlesáéséhez. A fenti helyzetben a munkáslétszámis fokozatosan csökkent. 260-rő| 4? főre, Megpróbáltak kiutat keresni a válságból, pl' exportálni vagy külfoldi vevót találni a szövetkezetre. 1994-96 kÖzÖttsikerült félkészállapotú bőröket eladni olaszországban, ez azonban nem jelentette a válság megoldását, a ktilftldi cégek pedig - ismerve a szövetkezet szorult anyagi helyzetét- vagy túl keveset akartak fizetni' vagy elálltak az iz|ettő|' látva az elavult technológiai A környezetvédelmielőírások berendezéseket. szigorításasok magyar bőripari üzem leállítását jelentette, hiszen az ágazat többféle vegyszerrel dolgozik és a gyártás végéntávoző mérgező anyagok némelyike lebonthatatlan.A Tímáripari SzÖvetkezet1996. december 4. őta felszámolás alatt all. azőta atermelésiértéknulla. A Duna Cipőgyár mindhárom gyáregysége (Budapest, Hatvan, oroszlány) 1992-ig, bír csökkent termeléssel,de műkÖdik. 1992 elejéna gyárból kivált három kft., amelyek azóta is működnek. Ezek: a - Dunafitt Kft. Újpest - Mono Hatvan Cipő Kft. - SZINT Cipő Kft. oroszlány A Duna Cipőgyárban megkezdődött a felszámolási procedúrabonyolult ügymenete' amely ma is tart. Jelenlegi munkáslétszáma5-6 fő. Megpró-
1997.július
a gyár épületeit,gépeit,alapbálják értékesíteni anyagait. állami A Dunafitt Kft. i992-ben tulajdonképpen tulajdonbanmaradt, hiszen tulajdonosai a Duna Cipőgyár ésa Bőrker Rt. voltak.1996. áprilisában történt meg az tgazi prtvatizilciő, amikor egy pénzügyi befektető cSoport mindhárom kft.-t megvásárolta. A Duna Cipőgyár maximális termeléseidején évi 5 millió pár cipot állított elő, amiből közel 6)oÁ-ota Szovjetunióba exportált. Mindezt átlag 4000 fő munkáslétszámmal érteel\ I992-ben, a felszámolás kezdeténévi 1.2 millió pár volt a termelés'Jelenleg a Dunafitt Kft. kb. 300 ezer pár cipőt tud előállítani, amelynek nagy része b é r m u n k a '( J e l e n l e g h o l l a n d c é g e k k e lá 1 l n a k kapcsolatban). A bérmunkához a mesÍendelőtőI kapják az a|apanyagotis, ez lecsökkentette a magyarorszÍryib őrv ásárlásaikat. hol ott korábban sokat vásároltak mind a Táncsics. mind az Ujpesti Bőrgyártól is. Ime az újpesti b őri par agóni áj rinak ttrténete.
IRODALOM - Ugró Gytrla:Ujpest 1831-1931Budapest, l932 _ A Budapseti Bóripari Vállalat es Grárainak történeteBudapest, 1984.Műszaki Könyr'kiadó _ Újpesti Helytör1érretiÉrtesitö l99J 1. es 1995i4. szám ' Statisztikaiévkörryv 198+l995. 199.711'' - Bőr. ésCipótechnikai c. tbl1'oira1992-1996.ér.fol'vamai' 2. száttt _ Újpest. Írásoka településtörteneteb'öl [jpest. 1993
1997.július
Újpesti He|ytörténetiÉrtesítő
,1
hírei Í_svesület Az tíjpesti,I/árosvédő /
} Az előre jelzett programnakmegfelelően május 3-án látogatást szerveztünk a Nemzeti Ennek során bemutatásrakenilt József Ga]rértába, nádor családi sírboltja' az MS mester műveiből rendezettkiállítás' a kozépkorigótikus szárnyas o l t á r o k . K e d v e s m e g l e p e t é sv o l t a G a l é r i a vezetőségerészérő|,hogy bemutatták a Szinyei M e r s e P á l l e g j e l e n t ő s e b bm ű v e i t b e m u t a t ó kiállítást. Nary tetszéstaratott a magyar történelmi festészet l egszebb alkotásait b emutató tár|at.
h e l y i v á r o s v é d ót e r v e k r ő l é s e r e d m é n y e k r ő l . Hazafe|émegállt a csoport Szalkszentmártonban, ahol a Petőfi-ház értékeités a református templomotismertékmeg tag|aink.
} Május 24.énszombaton a tavaszi eseménysorozat zár ásakéntKal ocsára l átogattak tagjai nk. Az érseki könyvtár, kincstár és a székesegyház bemutatásaután színvonalas orgonakoncerten vettek részt. Ezt kovetően a Yárosháza diszt e r m é b e nR o m s i c s I m r e m ú z e u m i g a z g a t ő ,a Kalocsai Városvédő Egyesület elnoke beszélta
> Az Újpesti ÖnkormányzatVárosfejlesáési és TervezésiBizottsága felkérteegyesületünket,hogy d e l e g á l j u n k k é p v i s e | ő ta b i z p t t s á g b a ' E n n e k megfelelően Iványi János tagtársunk - aki okl' építőmérnök- segítitanácsaival a Várofejlesztési Bizottságot. Sok sikert ésjó munkát kívánunk
} Ezúton is ttt1éhoztatjukTagtársainkat, hogy az őszi programsoÍozatotszeptemberkozepén kezdjük. A véglegesítettrendezv énynaptárt augusztusvégéigmindenkinek postán megkuldjtik. Jó pihenéstéskikapcsolódást kívánunk!
Iványi úrnak!
A megújuló Vúroshdza épiiletel946-ban
28
1997.július
Újpesti He|ytörténetiÉrtesítő
f{e J.y.ü'ör
téla'e
e Dr. NAGY PETER PAL főigazgatő űr levélbenértesítette alapítványunkat,hogy az Arpád kőrház raktárában még két emléktáblát őriznek azon kívül, amiről az Értesítőmájusi szőmában már hírt adtunk. A kéttábla szövese a következő:
ü'i
h' í ret<...
nevébenezútonis köszöni e példamutatőintézkedést!
e Alapítványunkaz a|ábbisírokvédelmét Negyedi SZABO iavasoljaaz Önkormányzatnak,, BÉLA újságíró,Dr. SANDoR ISTVAN kőrházi ,,E kórház szerény elődjét a Lőrincz utcai főorvos,MADY LAJOS ref.esperes, PALLYA Újpesti Szegény Gyermekkórhazat nemes lelkíi CELESZTIN festőművész, LEBSTUCK MARIA HEIL lÓzsnplrÉ ahpínanyábót1906évbenDr. főhadnagy,HALASSY OLIVÉR városi tanácsos, FUCHS IGNÁC a kórház első igazgatófőorvosa sportoló,Dr. SEMSEY ALADAR polgármester, lerakta IétesÍtette, aki érdemdúskr;zremúkadésével FOGL testvérekUTE labdarúgók,Dr. UGRo alapjat ennek a gyógyitltézetnek, melyet Dr. GYULA polgármester,Dr. SZALAY SANDoR FoNYo ZoLTÁN igazgató főort,os, továbba polgármester, KLIMA LAJOS gimn. tgazgatő, WURMB ELEMER Kórhaz EgyesüIet elnrjk katonatiszt'KRISZT Égrn NANDoR újságíró, faradhatatlan munkássaga gyümÓlcseként ]929 LAJOS fősz ámvevő, JAH OD A KA ROLY évbenadtak at emberbarati rendeltetésének. gépgyáros,antifasisztae||enálló,KELEMEN Hirdesse ez a márvanytabla a kórhaz hervadGYULA államminiszter ,politikus,L EN K EI hatatlan érdemeket szerzett aldozatos szívíi L^sZ Lo tanácselnök, LEVELEKI G Y U LA A szabadsag évcentenáriumán iótevőinek emlékét. iparos,politikus,PILLER GYULA sportvezető, az Újpesti Korhaz Eglesület.,, Dr. POVAZSAI GYÖRGY antifasiszta e|IenáI1,ó' L^sZ Lo ügyvéd,SZ EKELY E RN o páratlan érdemeket SERES ,,A korhaz újjaépítésében szaksz er vezetivez etó , SZ IGETI GYORG Y szerzett néhai Dr, BANETT ALADÁR főorvos ILLEK VINCE róm. kat. plébános, emlékéthirdesse ez a marványtabla, aki 25 évenát akadémikus, korhazunk hííségesdolgozója és ]947-évtől annak Dr. POF{L SANDOR polgármester,BACHMANN kíwl védelemre A felsoro1takon KÁROLY épitész. igazgatója volt. javasoljuka Megyeriútitemetőbenlévőtomegsírt, I949. június hó Újpesti Kórhá: Eglesiilet,,, után létesült, ami az ú.n.Tregtemetőmegszűnése az orosz katonaitemetőparcellátvalaminta II. A fenti hirhez tartozik, hogy a főigazgatő ir és 1956-banhősi halált haltak rendelkezésére mindhárom emléktáblaelhelye- világháborúban a szükséges zésrekerul akőrház főépületénekbejárati főfalán. sírjait.Az tnkormányzat részére Alapítványunk, valamennyi újpesti lokálpatrióta előteriesztés elkészrilt. Az alapÍlványtámogatói: ASCHNER LIPóT AI,APÍTVÁNY, ÉPORGRT., IIÁNZLIK PÁL, HoLLŐsl cyÖncy, IVANYINÉ KoNTúD GIZELL A, IYÁNYI JÁNos, DR. KAP0LYI LÁSZLó, RICoPY KFT., Ú.rpnsr oxxonutNYZATA,
p.q.nrir.rpusr, szoc. DEN,{.
TLINGSRA N|.SCHRÉDER RT.,
Ú"rr,rsr.r xÖzossÚcl TELEViZIó (r.rpnstt VA G Y oNKE ZEL,ő RT .
Kiatlja: az Ljpesti He|1tiirténetiA|apítvany E|nök: Dr' Sipos Lajos Szerlresztő: KadIecor'itsGéza 10{7 Bród1. Imre u. 1. Te|.:160-5369 Szerlresztőség: Tipo grália: \\.agncr Attila Készítette:a Spácium Bt. Fe|e|ős:Kttós Gábor
