Egy szemtanír vallomásai Miért nevezhetem magam szemtanúnak? 7922 őta járom Misko]c utcáit, rovom macskaköves, aszfaltos jáIdáit. Ismertem a Deák utcában egy 1ris rozoga, fö]dszintes házat, melynek ablakai a patkánylakta Pecepatakra néztek. Ajtajai a piciny udvarra, illetve az égie nyílák. Ide kö]tözött 1917-ben Ungvárról a Hunfalvy János Gimnázium. Ez a ház volt az. otthona 1939-ig. Itt kezdtem én is tanári pályámat, s mint a jó házasok, kitaúottam meilette mind a mai napig. Óraadóként kezdtem e1, és mint nyugdíjas, ismét óraadóként fejezem be. immár 3? éves tanári pályámat. Ezért neveztem magam szemtanúnak, Elsós gimnazistaként kerültem Miskolcra 1922-ben. Báí én a református gimnáziumba jártam, így csak zöldsapkás diákjait ismertem és legendás hírú,olykor diákszemmel mérve f élelmetes hirú tanáraít (Pányi, Kromberger). Ez utóbbiakat csak hírből. Nyolc évet húztam itt 1e, amikor öt évre Debrecenbe szólítoit a hivatástudat. Tanári oklevéllel a zsebemben, azután ismét itt kopogtattam regi iskolám kapuin. De tanári alkalmazáSt nem kaptam, csak ingyenes helyettesítéshez és hospitáláshoz ,iutottam. Még mi is órzöm azt a levelezőlapot, melyet a szeghalmi gimnázium igazgatója ift, és meghívott, hogy az iskola magántanulóit Dévavánván, egy tairfolyam t<erétében, negyedmagammal készítsemeló. Már is sikernek számí"i ,ri§y tott azokban az években, amikor a diplomásciknak máidnem 1ehetetlen volt állást szerezni. Rokonaim, ismeróseim gratuláló 1eveiekke1 halmoztak el. Amikor pedig egy év múlva. internátusi felügyelőséggel óraadó helyettesnek hívtak meg, volt évíolyamtársaim irigységétől kísérvevonulta,m be új munkahelyemre, Eletem legboldogabb napja mégis 1938. szeptember 3. volt. Telefonhoz hívtak. A drót másik végérőlapám hangjá' ha1lottam, akinek örömtőI elcsukló szavaiból csak annyit értettem, jöllek azonnal, mert kinevezést kaptam a Miskotci Állami Hunfalvy János (mostani nevén Kilián György) Gimnáziumhoz, ideiglenes óraadó tanárnak. A kis, Deák utcai iskola királyi várnak tűnt, félelmetes taná}-ai pedig barátságosan mosolygó_ és kezemet szorongató atyai jóbar,átoknak. Mindez ré§en volt már: azóta sok víz folyt le a Pecén, meg a Hernádon is. A köveikezó években
töItént ugyanis, hogy az iskotát bútorostól, tanárostól, igaz8atóStó1 együtt Kassára költöztették, Itt már helyettes tanár lettem. iakást kaptaű én is, az iskola is, 1939-et irtunk, és a háború mindinkább köZelÓdett. A szép, tágas épületet katonai célokra vették igénybe, és egy általános iskola épületének íelétkaptuk meg helyette. Á tai,itas légiii;dók árnyékában íolyt. A történelembő] ismert, sőt híIhedt kassai Éombázást ai akkori Gör,be utcai lakásunk ablakából néztük. _,._.Légiriadót ugyanis csak a bombázás után rendeltek el, És,hogy valójában mi történt, csak ióval késóbb tudtuk meg. Engem, mint fóÍdralz szakos tanárt, a térképészekhezhivtak be. A há6orú végénls iskola iimét Miskolcon folytatta múködését. Előszőr az Újgyóri Általános Iskola
vette fedele alá. Az 1945 46-05 iskolaévet pedig a vasgyár területén leYó, volt légoltalmi laktanya félig lebombázott épületében kezdte meg. Ez a vasgyári korszak tehát a hábolú viharaiban megtépázott köínyezetben zajlott le, és a kassai korhoz hasonlóan, ez iS 5 évig tartott. Én,akárcsak az isko}a, minden felszerelés, bútor nélkü1 kerü].tem ide. Légoltalmi pincékból összeszedett lócákból és egy vendéglőtől kölcsönkapott asztalokból és a szomszédos vasgyári iskolátó1 kapott szekrényekből állott az iskola bútorzata. En és családom egy tanteremben, hasonló bútorokkal rendezkedtünk be. Mivel szekrény már nem jutott, két asztalbó1 róttunk össze egyet. Üres konzervdobozok szolgáltak íőző- és éíkezóedényekül, Közben dúlt az infláció, A katonáskodás miatt elmaradt, s utólag ki{izetett egyévi íizetésembóI egy házilag öntött aluminium 1ábast vettem. Nem voltak taneszközeink, könvveink, Az iskola növendékeinek adományaiból vettek nekem egy latinszótárt. A vasgyár tánrogatta aZ iskolát íútóanyaggal is, A tanárok is kaptak, de íuvarrava]ó hiányában magunknak kellett kis szekéren hazahúzni. Rengeteg dolgunk vott az iskolában is. Magántanítványokat is vállaltunk. A dolgozók iskoláiban késó estig tafiottuk óráinkat. Zajló 'volt a politikai élet; választások, államosítások. Párt- és szakszervezeti munkák, agitációk, falujáfások tóltötték ki vasárnapiainkat. Ityen kemény évek után, 1950-ben kezdódótt meg a gimnázium tör,ténetének harmadik, ,,1egújabbkori" korszaka. Nagy örömme1 és ]elkesedéssel vettek részt még a tanulók is az úi épúletépítésébenés berendezésében. Fördós LáSzló igazgatót Lerner Károly Váltotta feI, aki minden idejét a munkának szentelte. Sokszoi, éjfélekig szerkesztette a jelenteseket, Statisztikákat és kimutatásokat- Egy ideig helyettese voltam, így részese is éjszakákba nyúló munkáinak. Gondnok vagy adminisztr:átor nélkü1 valóban ,,egyszenélyi" felelós volt. Az iskola új iedelet kapott, de nem úgy én, A régi épületet a Kohóipari Technikumnak adták, A lebombázott szárnyat, aho1 én is meghúztam magam, akkor már négytagú csa].ádommal együtt, iebontotiák, Nekem azonban nem szereztek lakást. Már hullt a vakolat a íejünkre, és a szép kék, o]ykor borongós egei máI nemcsak az ablakon át, hanem a lejünk fető1 is szemlélhettük, amikor az illetékesek még mindig vitatkoztak elhe]yezésünkrő1. Végül egy táfsbérteti lakásrészt kaptunk, és bár nehéz harcot vívtunk társbérlónkket, mégis ekkor kezdődött életünk viszonylag bókés korszaka. Lerner Károlyt Szegedre helyezték, a Pedagógiai Fóiskola élére,utána dr. Peja Gyózó leít az igazgató. Sok kitűnő kariársunk múködött ezalatt az intézetnél,többen közülük magasabb íunkciókba kerültek, egyetemi vagy főiskolai tanszékre. (Így Szőkefalvy Nagy Béla, Benkő László, Gehér LászIó, Kovács Menyhért, Gárdus János, Frisnyák Sándor és Tóth Kálmán,) Ami azóta töItént, az már rrem tórténelem, hanem még csak a tegnap, melynek eseményeit majd a jövó mér-
legelheti'
DI. Kiséry László ny. taná},
pesti Barnabásra emlékezünk Névadónk, a mártírhalált ha]t Kilián György mellett emlékeziink Pesti Barnabásra (Getzler József), aki iskolánk elődjében, az Álami Hunfalvy János Gimnáziumban az 1937l39-as tanévben fejezte be gimníziuTrú tanulínányait, és tett érettségivizsgát. Kende István: Akkor voltunk húszévesekc., 1974-ben kiadott művében a 1II. fejezetet az ó emlékénekszenteli. Ebből idézek néhány mondatot: ,,Nem ismerek meghatöbb példát arra, hogyan jut el valaki a titkos, illegális, fóld alatt tevékenykedő párthoz, mint Pesti Barnabás példáját.
Búnbbós 40
(G_etzler
__J
ózse_í) bi,zofuaí,tnánua
Allo\l1-i Huníalpv János
a
cifunáziun
gíí.náziun,L v
1937|38, t@néD
I-
osztálaáról.
Furcsa és elégedett kis mosoly r.áncosodna a bajúsza köré, ha valrrhogyan megtudhatná haló poraiban, hogy Budapesten a volt Piarista utcát nevezték el róla, s bár ,,utcájában" alig van több, mint néhány ház, de az egyik éppen a Tudományegyetem. Igaz, nem az ó szakmájáé, miveihogy a Pesti Barnabás utcai bölcsészkarra nyelvészek, történészek járnak, jövendő tanárok. Neki a vegyészet volt a szakmája,.. Pesti Balnabás vegyészmérnök volt. Nem magyar egyetemen tanult, mivelhogy a harmincas évek idején amikor középiskoláit atighanem - fel az egyetemre. üldözött Misko]con elvégezte Pestit nem vették - legalábbis nem kívánatos ott, ahol a tudást.volt. szár,mazása miatt, vagy az egyetemi diplomát osztogatták. Kikerült hát kli]földi egyetemre... Pesti izzóan tevékeny enrber volt. Nem akarok kitérni tettei sorotásáIa. Mással szefetném jeilemezni ót. A röpcédulaszór,ás veszede]mes mesterség, Minél hathatósabban terjeszti valaki a párt röplapjait, annál nagyobb a veszély. Az ideális szórás uicán, nyiltan, a tómegek, az emberek közé ez már o1y naggyá - a veszé]yt, hogy csak kevésszer és kevesen -kockáztathatták növeli meg, Ez keltette Pestiben a gondolatot, hogy a röpcédulaszóráshoz gépezetet keli konstruálni. Persze egyszerű kis szerkezetet, amiiyet tömegéve1 és a legegyszerűbb eszközökkel el 1ehet készíteni.Így született meg 1944 nyarán a rópcédulaszóló tekefcs: hosszú-hosszúzsineggel -együtt Sol,ban felsodort röpcédulák göngyölege. A tekercsbe göngyölt Sok tucat, sok száz röpcédula kötege közepén kó. kúlsó végénzsinegból készült hurok. A röpcédulaszóróknak így csak annyi volt a dolguk, hogy egy álló villamosra, teherautóra akasszák a hurkot, és a köteget elheIyezzék az ütköZón, lökhárítón, A ,,tettes" eltávozott azián elindu]t a jármű, s előbb-utóbb lezökkent mögé a teker.cs is. A göngyöleg tekeredett, felbomlott, s a jál,mű keltette légvonat még fel-íel is dobta, magasra, a röpcédulákat. Nem 1ehetett nem észrevenni őket. S aki felerősítette a köteget a jáfmúre, rrrár régen meSSZe jáIt vagy elkeveredett a járókelók között." ,,Aztán egyszerre eltúnt Pesti. nem jelent meg egy találkozón," Csak a háború után derült ki, hogy 1944. december 24-én kivégezték a sopronkőhidai börtönfalnál Pataki Istvánnal, Kreutz Róberttel együtt,
BARTHA IS:lvAN igaZgató
VISSZAEMLÉKEZES Franciaország és a fekete Aírika, Vietnam és Kuba között munkám, a világesemények parancsa sok helyre vezényelt. Jártam magasabb és vadregényesebb hegységekben. mint a Mecsek és a Bükk. Láttam szebb és patinásabb városokat, mint Pécs és Miskolc,
Mégis, íiataikori emlékeim mindig ide húznak vissza. Az előbbibe. ahol először az ábécét tanultam, azután pedig vasesztergályos szakmát szefeztem. S az utóbbiba Miskolcra ahol a két pécsi stúdium kö-
zött a középiskolát végeztem.
-.
Túlzás volna azt állitani. hogy MiskoJ,con a Szinva, pontosabban a Pece partján álló legszebb épület az, amit mindig izgatottan keresek, s a buldózerektőI féltek. A színház árkádjain tú1, a Dérynéutcában még az idén, 19?5-ben is ott ia}áltam az egykori ,,HunJalug Jdnos Reőliskol(L" nagyon szerény, inkább szegényes, sáI,ga, íöldszintes épületét. Az idó sem torzítja a gyermekszen optikájával rögzített képet. olyan maradt emlékezetemben, ahogyan 1930 szeptemberében először megláttam, Nagyon szépnek tűnt, mert megszépítette családi életünk váratlan fordulata. A pécsi munkanélküliség után apám, a javában tartó gazdasági VálSág idején, ismét alkalmazotti állást kapott, engem pedig beírathatott a miskolci középiskolába. Valójában mi volt a ,,Hunfalvy"? Kicsiny, betonozott udvar, nyolc, folyosó nélküli tanterem, egy tanári szoba szertárral és az ünnepi alkalomra ,,díszteremmé"előléptetett lajzterem ennyiből állt a Kassa és Miskolc között bolyongó reáliskola épülete. Benne pedig azon tanáraim és diáktársaim, akiknek már csak emlékét órzöm. Ésazok, akikkel együtt megértük mindazt, amire akkor 1egmerészebb álmunkban sem gondolhattunk. Azt, hogy miskolci iskolánkból egykoron Diósgyőrnek, hazánk egyik nehézipari kózpontjának lesz saját gimnáziuma. Az pedig nevével a magyar munkásmozgalom egyik mártírja, Kilián GyöIgy emlékénekadózik. Csak sejtem, a statisztikai adatok alapján elképzelem, hogy hány munkás- éS parasztcsalád gyermeke ü1 most a ,,Kilián" padjaiban, hányan veszik át 1975-ben is az érettségi bizonyitványt, Hogy mi volt a kétszelesen is emlékezetes. helyzet az én baltagásom ideién kommunista pedagógus és pubAz országos adatokat a felejthetetlen lici.sta, Földes Ferenc mondta el, amikor a Népszava szerkeszióségébó]. kijött hozzánk, vasas ifikhez. (Akkor, 1941-42-ben Csepelen, a Weiss Manfréd gyárban voltam vasesztergályos,) A 30-as évek végén1 300 000 munkást tartott nyilván a statisztika, Közülük azonban csak minden 10Badiknak a fia és minden B28-adiknak a 1ánva iuthatott el a középiskolába. Az ipar főiskoiájára, a Múszaki Egyetem íakultására az 1939"40-es tanévben összesen ötvenegy (igen, 51) munkás gyermeke iratkozhatott be. ., Amikor 1939-ben a mi utolsó, huszonegy íős osztályunk baliagott a egyemiskolci Pece partján (iskolánk ekkor visszaköltözött Kassára) és dül a berentei kóműves, Herczeg bácsi fia érkezett el az érettségiig jeles bizonyítványával a Múszaki Egyetemfe. De hány százar\, há\y ezlen voltak hozzá hasonlók akkor is, egyedül Borsod megyében, akik csak a1 4 elemiig vagy jobbik esetben a 4 polgáriig juthattak el? S hányan o1yanok, akik szárnrazásuk miatt külföIdön vagy csak íelszabadulásunk után folytathatták tanulmányaikat? a ,,Hunfalvy" legjobb matematikuKöztük volt többek között de a nyiJ.asok szerint kemény a mindig mosolygós, sa. Akkor így ismertük iskolánk váiogatott labdarúgó-csapatának szélökIú Getzler Józsefet a névvel, s a közösen bérelt szmokingban későjét, 1938 májusában ezzel szült fényképpel,szokatlan komolysággal íeszítettaz érettségi tablón az egyik Széchenyi utcai kirakatban. Sokszor gondoltam; mit ért volna ez az adat és ez a fotó Horthy rendórsége számára öt éweJ. később, 1943-ban? 42
Getzier Jóska baloldali Sógofa segítségéve1ugvanis 1938-ban Franciaországba, Toulouse-ba ment. Talán j'elkéi, talán;;i;bólum, ott a Gior-
dano,Bruno nevét viselő, nagy múltú vegyLiz;érnOki fakultá1942-ben úgy szerezte "gy"t"mig kitúná"mérntiki diploÁalái, 1111, i:i!|?-l]';
nogy Kozben Vegtg dolgozott. Ugy is, mint a mai francia egyetemi hallgatók 400,11-a. A nyári szü_ netben Marseille-tól északra egy nagybirtok.:", áLl"i.i..r .épát kapált, trágyát hordott. Évkc;z-b"en úiőágot a."ít, -]"gy;"i"k"t"gy,lti sokszorosított, bisztrókban mosogatott. Es dolgozott úgy is, mint konl,TLunistl7. A n:*9t..TegSZál]aSt után, 1940 nyarától kezdve áIlta a próbát, ki..._. larTa a_ iag]elo1tseg elólskoláját. Segítette a Pireneusokon túlfó1 érkező spanyol harcosokat, terjesztette a Fráncia Kommunista Párt sajtóiát, szervezte az_ ellenállási mozgalom egyetemi se.jlJeit. kétszere§en cli§iomás haicós.' IeLt. A tagjelötiség urán a ._^*l?^41,,|rá" -F ranc]a Kommunista Párt déI-franciaországi magvar sáivezele felvette Az egyetem, beíej€zésével, Íg+Z-l"ul, elóbÚ Mauntau-ban, l:.qrg] ve€ul, Trábi , az_Isére völgyében es az Alpok hegyeiben harcol, _Grenoble-ban. ,.Jqlll.uen emDel anftult er, amennulL HLíler ellen csPlekszik'. írla JóSka sógorának. Val]otta ,.Hogy hoJ? Franciaországban vagy Magyarországon? olt teTlevel - kellett -, ahová a mozgalom szólitja. A pártutasitái szerint haza
tér,nie.
júiiusában ]épte át a szü]óhaza határát iskolánk egykori hall..1943 gatója: Pesíi Barnabó.s. Ettől kezdve ezzel a néwe1, a vegyész szakértelmévelhamisított pff].*k"l es_a francia tapasztalalokkal1olytatta itthoni, illegális harcát, l(ende TstVán es iöbbi eletben maradt mozgalmi kapcsolata i.9{_ in:Fy leIrta_.'. Ugy. aho8y a Hoi.thv-rendörscg dokumentumai" alap.ián' rekonl:|:t:tt illegális .munkáj ának 1red.ménEeit; a Váci' 'úton valy :|.T]i_1 usepclen mag3sban himbálózó tran5zparenseket, a ..Ságvári tekerciY. szóIta röpcedulákat, a párL harcba sz,]litb szavál. pontosan akkor senki sem _ Ho_g_y valóiában ki vott Pesti Barnabás tudta. Harcostársai az.iJlegális munka konspiiációs szabályai miatt is cSaK mlskolcl szarmazásár,ó] és íranciuországj 1anu]mány;inak s mozgalmi Levekenységenek tenyéröl tud ak. Valódi neve azonban a felszabadulásig titok maraclt mindenki számára. Azután 1944 novemberében maga Festi is eltúnt, Egy randevúra már nem tudott elmenni. Lebukott. 1944. december 23-án Sopronkőhidán a fasiszta vészbiróság négy hazafira mondta ki a haláios _ltéletet. Hármuk nevét, aáitait páto"árl hadbíró: Bajcsy-Zsilinszky Endre, orszaggytiteii képviseló... 9Jvasta _a patakl lstván és kreutz Róbert kommunista vásmunkás. . . Hármuk fényképe Pataki és Kreutz hamis papírja ellenére Á"gj,"i lendórkapitányságon - -i"a"., ott volt. t
* Kende István:
Akkor voltunk húszévesek, Ep. Kozmosz.
19?4. 23-30_ old.
Ésa negyediké? Pesti Barnabás iotóját uioljára 1938 májusában a ,,Huníalvy" érettségi tablóján még bárki láthatta a miskolci Széchenyi utca kirakatában. mozgalmi nyelven ,,fehéren" tért 1943-ban azonban nyom nétkü1 tisztán halt meg. 1944 karácsohaza Francj.aországból. Ésígy fehéren, nyáig sem Budapesten, sem Sopronkőhidán, hetekig tartó kínvallatás árán sem tudtak meg tóle semmj.féle adatot, Még saját eredeti nevét sem. Bajcsy-Zsilinszky Endre december 24-én a siralomházban végighallgatta a három Sortüzet. Előtle azonos úton ment a halálba a három ifjú kommunista. A kivégzésnéljelenlevő ]elkész mondta e]: mindhárman báiran. emelt íóvel néztek szembe a puskacsövekkel, S hozzátette: ,,Pesti az utolsó percig mosolagott." Úgy, ahogyan mindig is láthattuk Miskolcon, Franciaországban és Pesten.
Ott, ahol most az Eötvös Loránd Tudományegyetem utcája nevével emlékeztet fiata]. életénekáldozatos útjára és hósi halálának értelméIe, Jávr.-,rkLii Budapest. l975. .ianuár.
-
SALGÓ LASZLÓ
SZERETETTEL GONDOLOK ISKOLÁMRA Sokszor ültem már le az írógép elé azza1 a feladatta1, hogy valami oiyat kelJ. írnom, ami nyomtatásban megjelenik, esetleg a rádióban. vagy a televízióban elhangzik. Volt ezek között az írások között újságcikk, tudományos dolgozat, élménybeszámoló, könyv egyaránt. Mindig izgalommal fogtam az íráshoz, de talán sohasem voltam o1yan izgatott mint most, amikor e sofokat vetem papirra. Nlindig félek az érzelgósség veszélyétő1. főként akkor, ha élményeimról, emlékeimról kell beszámolnom, s most még jobban íélekettó1. Huszonöt év távlatából visszagondolni az ,,alma mater"-ra, úgy érzem, érzelmek nélkü1 nem lehet. Különösen akkor nem, ha az ember nem csupán diákja volt az iskolának, hanem tanúja, ha szerényen is, de közremúködője volt az iskola születésének. A kérésszerint, aminek a]apján az iráshoz hozzákezdtem, magamró1 kellene írnom; arról az útrót, ami az éIettségitől mindenkoli munkahelyemre, az Országos Meteorológiai Szolgálatba vezetett, A visszaem]ékezést én mégis korábban kezdenr, 1949-ben, egy borongós tavaszi napon. Kapcsolatom a Kilián Gimnáziummal ekkor kezdődött. Sok-sok ünneplő ember, diák, tanáf gyűlt ekkor össze a krumpli- és kukoricaíöldek között ott, ahoI ma az ,,öreg" isko]a á1]., Most ta],án furcsán hangzik ez, pedig akkor valóság volt: a Stadiontól a Ládi-kisvasútig csak szántóíöldek terü]tek el a mai lakótelep helyén, amelyet keresztbe szelt a jegenyékke1 szegett keskeny aszfaltút, o1dalán a döcögő, egysínpáros villamossal. Az Ujgyóri Általános Iskola továbbtanulni vágyó kisdiákiai között álltam akkor én is az út mellett, az akkor" még csak betonalapokból áltó iskola alapkőletetelénél és keresztelőjénél. 44
Már a második osztályba léptr"ink akkor, amikor az új iskola megnyitotta kapuit előttünk. Általános köZhit aZ, hogy csak a patinás, régi iskolák tudnak igazán lelkes diákhangulatot teremteni, En iáfolom ez1, A mi iskolánknak nem voLt lnúltja, nem volt történelme, de ezt akkor mindnvájan éreztük vo|| jövóje. Negyedszázad távlatából már könnyű felmérni, n-Lit köszönhetek ]elkes és Ielkesító tanáraimnak, Weszprémy Jenónének, Benkő Lásztónak, Kamarás Istvánnak és mindenkinek, aki tanított. végü1 pedig, de nem utolsósorban Szabó Gyulának, akinek talán legnagyobb a szerepe életem alakulásában. Ó inspirálta és segítette pályaváIasztásomat. Abban, hogy az ember megtalálja élete céliát, azt a szakterületet, amelyen örömnel és remélhetőleg hasznosan tud dolgozni, döntó szerepe van az iskolának, a tanároknak. Több kell ehhez, mint az előírt pectagógiai munka_ En va1lonl, hogy ezt a többletet a Kilián Gimnázium mégadta. Alig feieződött be az iskolaépülei épitése,mi társadalmi munkábán már újra építkeztünk. Megszületett az iskolaudvar hátsó sarkában a kis épület, a csillagvizsgáló, amelynek létrejöttét és felszerelését Szabó Gyula tanár úr lelkesedésénekés szervezőkészségének kószönhettük. Nem vagyok benne biztos, de úgy tudom, hogy ez volt Magyaiországon az egyik első, talán a legelső iskolai csiltagda. Ez a kis épület adott Ótthont a csillagászati és meteorológiai szakkömek, és ebben a szakkörben ügyködve tettem meg az első lépéseket mai munkahelyem felé. A meteorológiának sok terűlete Van, köZtük egészen speciális szakágak, mint például a környezetvédelem, biometeorolÓgia stb. Engem azonban mindig csak egy dolog, az időjárás előrejelzésének leheiósége izgatott,
AZ egyetemet 18 éve fejeztem be Budapesten, s aztán még egyszer .huzamosabb idóre, két évr-e visszakerültem szülővárosomba, MiskÓlcra_
A.repülótéren sajátítottam e1 minden időjárási előrejelzés alapját, az idójárási elemek megfigyelésének, észlelésénekés mérésénekiudomanyát. Tizenbat éve azonban csak előrejelzésekke] és az időjárási folyamatok íizjkai vizsgálatával foglalkozom. Ezt a munkát a Ferihegyi iepülótéren kezdtem el, maid a Meteorológiai Intézet ElőIeje]zO Osiiatyan folytattam. Az utolsó évben vj.sszatértem a repüléshez, ha nem is az utasszá]lító óriásgépekhez. Jelenlegi feladatom egészen új, a kis repülőgépek (sportrepülók, mezógazdasági növényvédő gépek, mentók stb.f meteoroltigiai biztosítását, kiszoleálását kell megszerveznem. Szakmai pályafutásom legnagyobb megtiszteltetéSe 19?1-ben él,L, amikor meghívást kaptam a ,,Vize Professzor" nevú, 7000 tonnás szovjet tudományos kutatóhajó időjárás-elórei elző részlegébe.Mint a 1?. Szovjet Antarktisz Expedíció tagja, majdnem fél évig szeltem ezzel a pompás hajóval az Atlanti- és Indiai-óceán hullámait. Csodálatos emberi és szikmai élményekbenvolt ezalatt részem. Kanári-szigetek, Szent ]lona szigete, Ausztrália és az Antarktisz: olyan állomások, amelyeknek elérésére kiliános kisdiák koromban, de későbbi idókben sem mertem volna gondolni.
Kipróbálhattam szakmai íelkészültségemeta trópusi ócánok és a sarkvidék időjárási viszonyai között, s enné] szebb tehetőséget egy me-
teorológus számáIa álmodni sem lehet. Most veszem azonban észre, hogy írásom ]assan élménybeszámolóvá alakul át, holott nem erre kértek, éz azonban nem véletlen. Sokkal szivesebben írok élményeimről, tapasztaIataimról, mintsem magamról, ezért búcsúzomis. Befejezésül csak ennyit: a kiliános mivoltára mindig büszke ,,öreg_ _._. diák" sosem íeledkezik meg az ,,alnra mater"-ról; tudia, hogy mindal, amit a munkában, az életben eddig elért. ott alapozódott me§ huszonöt éve a vadonatúi iskola íalai között,
VISS' KÁRoLy
A ,,Kilián" Tőrök és szemtükör
tzakaszát,
-
növendóke yoltam
keretbe foglalják elmúlt 25 évem küzdelmes
. Falra akasztott fegyvereim csillogása lassanként megkopik, a maSZkot finom rozsda fedi, de naponta emlékeztetnek a pástón vívott nehéz csaták feszült perceire. Ó, a vívóversenyeknek kúlönleges atmoszíérája volt! _Kemény edzéseken szerzett technikai íelkészütség,állóképesség, önuralom, kellő idegállapot győzött valahányszor. De a veieséget i§ kön}-nyedén kellett elviselnünk. Ma halkabb csatákban van részem, látványosság nélkúiigyózelmekke1, ahol veszteni sosem szabad. Hogy is volt, hogyan egyeztethitő össze: magas szinvonalon tanulni és sportolni? valahányszor kérdeznek, szívesen beszé]ek erről.
-
Első éves ,,Kili-gimis" lány voltam, mikor rászoktam a vívás ízére. Rettentő ambícióval jártam edzésekre. otthon is gyakran megcsörrent a penge_ - a Mesterrel egy családi házban laktunk Diósgyórben, igy sok_ szor felcsendü]t: ,,Vera! Angard!" No, persze eleinte ciak annyii-értem el, hogy taftottak tótem a fiúk, S ezt nagyon élveztem. Jó tanáráim büszkén_ figyelték első versenyeredményeimet, és jobban értékeltékzsenge eredményeimet, mint jómagam. A DVTK vívóterme és a gimi egyet jilentettek számomra: édes otthont. De az időve1 már akkor sáíárkodnóm kellett. Drága Palumby tanár úr már bizonyára nem emlékszik arra, hogy egy alkalomma] kérve-kértem; tagadja meg kikérésemetegy verseny_ alkalmával. Ez már érettségi előtt volt, és kör:nömre égett a tanulás. Így lehettem mint mondiák ió tanu]ó is. Aztán 1öss malusá- osztályom ,,az- életbe". ban_ ,,kizakatolt" híres Peja igazgató úr még látta utolsó, önfeledt játékunkat az udvaron. . . Benkó tanái úr híres -osztáIya voltunk. Ugye, Ti is igazoltok, Iégi osztálytársak? Másodéves orvostanhallgató voltam, mikor az első világbajnokságom megnyerésénekhíre eljuthatott szeretett isko]ámba. Egyre nehezebb évek következtek. Tanulás, edzőtábor, versenyek, sokszor két csörte közti szü46
netben
_egy.oldalnyi vizsgaanyag. Professzoraimat nem izgatta, hogy eg1, vívóvilágbajnok vizsgázik előttük. Mennyi elszalasztott szabaa idó, kirá-ndu]ások!
Megérte. Világot látni abban az idöben nern mindenkinek adatoti meg. Cum 1aude diplonrával, új reményekkel telve fejeztem be az orvosegyetemet: szemorvos leszek. Végre felszabadultabban versenyezhetek is! De egy-két év múlva a klinikumban, a betegágynál váratlanul va]amire rádöbbentem. Még egy főiskolai világbajnoks᧠Párizsban (a bajnokcsapat tagja voltam), egy nemzetközi verseny első helyezése Kijevben, egy ba]szerencsés szereplés Torinóban és végleg döntöltem, Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinikáján mint tanársegéd gyógyítok, oktatok, és iúdományos munkára is jut idó. Férjem is orvos, két gyermekünk van. No, és a,,harmadik műszak"! Hát ebből is kiiut! Sokszor felvetődik bennem: jól döntöttem-e, midőn vívósikereim hajnalán megfutamodtam a nagy lehetőségek elól. Mégis, nap mint rrap érzem a sport embert formáló, kitartást hatványozó, erős figyelimösszpon-tosítást teremtő, állóképességet íokozó hatását. Ha egy szembetegem újra lát egy olimpiai arany nem csilloghat szebben. Az emberek 6izalmát, szeretetét, megbecsúlésétkivívni nem 1étezhet ennél nagyobb dolog a világon, Idónként ,,felismernek". A kórteremben tétova suttogás. Igaz, hogy doktornó az a nagy vívó volt? - Részben igaz, kedves, de o1y rég történt, Szót se ejtsünk róla!
-
Budapest, 19?5. februar
8.
DR. KELEMEN VERA
l955-ben órettségiztem.
..
A prérin, mindentól kissé távol, új gimnázium épült. Tisztelet óvezte kitúnő tanárok, modern, ragyogó íehértantermek, e]őadók, és ami a diákok egyik legnagyobb öröme: Nagy tornaterem!!! Olyan nagy, amilyen az orrszágban igen kevés épült abban az időben Kaphat többet egy diák? Ebben a paradicsomban jegyeztük el magunkat egy é]etre a mozgáS, a sport Szeretetével nagyon sokan. Az országszerte jól ismert Kamarás házaspár tanitott, formált, szervezett. Hogyan? Eről az eredmények beszéInek.
Reggel, amikor lráromnegyed hét-hét körül megérkeztünk az iskoisten bocsá'- megírjuk a hiányzó házi fe1lába, hogy lemásoljuk - a palánkokat néhány tucat kosárra dobás ereadatokat, és megdöngessük jéig, Kami bácsi már a kapuná1 felügyelte az iskola rendiét. Tanítás után megkezdódött a,,nagyúzem" a tornaterem és a DVTK stadionjában.
A tornaterem a kosalasok bilodalma volt, Késő estig megáilás nélküI pattogtak a labdák. Gombamódra nóttek fel a jobbnál jobb játékosok. kami bácsi kitúnó szakember volt, Kaló Maliska és lla válogatottként végigutazta Európát, Sót DélAmerikába is eljutott. Letek Lacival mi is a válogatottságig vittük. Az iskola válogatottja rendre megnyerte a megyei és területi bajnokságoi, és ott kezdhetett a dóntőkön a Budapesti Sportcsarnokban az ország hat 1egiobb középiskolás csapata között. Alkalmanként dr. Peja Győző Lgazgatő, vagy Palumby Gyula igazgatóhelyettes is elkísérte a csapatot. Ez külön iS lelkesített bennünket, Borbéiy Jóska, Sebők Zoli, Soltész Imre, Klucs Laci, Volosinovszky Laci, Mádai Attila, Topscher Andris, Novák Jancsi, Veszprémi Jancsi, Judt Pista, Lambert Miksa. Letek Laci stb. egy emberként küzdöttünk az iskola színeiért. Azóta eltelt az idó. Nlérnökök, orvosok, diplomaták, tanárok stb. lettekbelólünk..,
A másik íő sportág a Kiiiánban az atlétika volt. Elsós korunkban Kami néni a válogatott, csúcstartó atléta és az akkor már menőnek számító íelsős, szé]es vállú gumiember, Tóth Lajos tanítgatott bennünket. Lajos 100, 200 m-en, nagas-. távol- és hármasugrásban szinte verhetellen volt. Ifjúsági és utánpótlás válogatottságig vitte. Annyi dicsőséget jó pedagógiai érzékke1 tanáraink még szerzett iskolánknak, hogy - járjon iskolába. azt is elnéztékneki, hogv -ösSZeSen egy vastag füZette1
Rendszerint a tanulást is me]lózte, Néhány éwel késóbb az aIcheológiai szaklapban iöbb oldalas tanulmányát olvashattam- Egy találkozásunk alkalmából Byronró1 tartott iclkes értekezést és ma rnár több nyelven beszél. Az igazi sportoló ialán még akkor sem elveszett ember, ha kicsit késón rajtol .., De hadd térjek vissza az atlétikára. mi következtürrk, Lajos után bár szerényebb képességekkeL Mádai Atti]a barátommal, Attila a vágtaszámokban, - a távol- és hármasugrásban szefezle aZ érmeket, én magasugrásban és gerelyhajításban nyeltem a Versenyekei, Az értéketa Kiliánnak azonban a váltó- és csapatversenyeken elért győzeimek és jó helyezések ieleniették. Ezek a mutatói egy iskola magas színvonalútestkultúrájának. A Kilián pedig 150 körüli fiútanu}ólétszám mellett versenyben tudott ]enni az 500-1000 diákot számláló középiskolákkal. A közós sikerek r,észesei közül csak egyet-kettöt említsek: Soltész Baska Jóska ma az lpar"rnúvészeti Főiskola tanára Imre mérnók, Letek- Laci tanár,, Novák János mérnök stb,, stb. -, 4B
Egyszer-kétszer elinduitunk a kézilabda-bajnokságban is. Természe-
teSen nregnyertük.
A ,,fehér" sportnak is sok híve akadt az alma matelben.7gaz, ők nem az iskola színeiben versenyeztek, de büszkék voltunk rájuk (Kocsis EIZsi, Kóhalmi Kati). Szurovszky Oszi, Klucs Laci, Topscher Andris, kicsit később Drösz1er Béla tarsolyában az országos úttórő bajnokságtól, sok felnőtt versenyen elért sikertől a Galea Kupa-tagságig, számtalan babér 1apul meg. V/erner ...? NB l-es labdarúgó lett. Még tovább lehetne folytatni a Kilián-sikerek felsorolását. Éppen ezért kérem azokat. akik az emlitett diáktársakkai hason]ó színvonalon sportoltak, és most, 20-25 é,1 után szerény memóriám jóvoltából kimaradtak e pár soros visszaemlékezésból, ne nehezteljenek rám. Kedves' széP idók voltak HARIS FERENC
A
rnagyar nyelv tanítása
Gárdonyi Géza,,A 1ámpás" cimú kisregényénekfiatal tanítója tiszteletre és szána]omra méltó küzdelmet íolytatott a századforduló magyar falujának papjával, hogy tanítványait a tisztálkodásra, az emelt fóvel járásra, a viJ.ág szabadabb szemléléséremegtanithassa, Ó e].bukott abban a küzdelemben, de céljait öIökül hagyta ránk, pedagógusokra: esztétikai, erkölcsi és világnézeti nevelés nemzeti hagyományaink, népünk érdekei és saját lelkiismeretünk szerint. Minden tanárra, de különösen ránk, a magyar nyelv és irodalom tanítóira nagy fele}ósséget ró az a tudat, hogy az általunk tanított generációktól mit tanul az a sok, felnóvő kis magyar, akik tólük kapják anyanyelvüket, elsó esztétikai élményeiket,világszemléletüket. A Kiiián György Gimnáziunrban magyar nyelv- és irodalrnat oktató tíz tanár szoros együttmúködésben dolgozik. Azt szeretnénk. hogy egységes pedagógiai eljárásunkka1, azonos elveinkkel, lelkiismeretes munkánkkal, minderr tanu]ónknak megadiuk az alapot a világ szépségeinek értó élvezésébez, önmaga továbbképzéséhez, s lehetóséget íe]sóoktatási intézményekeléréséhez.
Ezért keressük testületileg azokat a módszereket, melyekkel a tanulók szívesebben belekapcsolódnak a közös munkába, hogy közben fejIődjön tudásuk, anyanyelvi kultúrájuk, beszéd- és vitakészségük. A magyartanár munkája azonban nem szorítkozhat a tananyagla. Az esztétikai, a világnézeti és a hazafias nevelés jó alkalmai az ünnepélyek, a megemlékezések. Alra törekszünk, hogy a KlSZ-alapszervezeteket bevonya a rendezésbe évró1 évre több tanuló szerepeljen ezeken
-
