No title

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogász szak Levelező tagozat Kereskedelmi Jogi Tanszék

KÖZRAKTÁRI SZERZŐDÉS SZAKDOLGOZAT

Készítette: Fegyverneki Laura /neptun kód: D2U13R/

Konzulens: Dr. Miskolczi-Bodnárné Dr. Harsányi Gyöngyi egyetemi docens

Miskolc, 2016.

1

University of Miskolc Faculty of Law and Political Studies Department of Justice Correspondence Course Department of Commercial Law

THESIS CONTRACT WAREHOUSING

Written by: Laura Fegyverneki /neptun code: D2U13R/

Consultant: Dr. Gyöngyi Harsányi Dr. Miskolczi-Bodnárné associate professor

2016, Miskolc

2

Tartalomjegyzék

Bevezetés…..………………………………………………………………....4. oldal I. Rész A közraktározás történeti megközelítése.……………………...….6. oldal 1. A közraktározás alapkövei……………………………….......…….6. oldal 2. A közraktározás külföldi modelljei………………………….…..... 9. oldal 3. A közraktározás magyar fejlődése Közraktározási törvény megjelenéséig…………………………………………....11. oldal II. Rész A közraktározás gazdasági megközelítése 1. A közraktározás közgazdaságtani jelentősége……………………….…16. oldal 2. A közraktárak bevonása a gabonapiaci szabályozásba… ……………...17. oldal 3. Közraktározás az agrárgazdaságban…………………………………….21. oldal III. Rész A közraktározás hatályos szabályozása……..……………………………………….…………………24. oldal 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A közraktári szerződés tartalmi elemei Az áru átvétele, kiszolgáltatása………………………………......42. oldal A közraktározási jogviszony……………………………………..43. oldal A közraktári felelősség…………………………………...……....45. oldal A közraktári jegy értékpapírjogi szabályai…..…………….……..48. oldal A közraktári jegy megsemmisítése…………………………….…54. oldal Közraktári jegy forgatása a gyakorlatban…………………….......54. oldal

IV. Rész A közraktározás gyakorlati aspektusai 1. Közraktárok Magyarországon napjainkban …………………………57. oldal 2. Közraktározás a gyakorlatban …………………………………….…61. oldal 3. Visszaélések, botrányok a közraktározás területén……………......…64. oldal Összegzés……………………………………………………………………73. oldal Irodalomjegyzék……………………………………………………………76. oldal Mellékletek………………………………………………………………….79. oldal

3

Van, hogy a tudás ösvényén való haladás önmagában és önmagától is kellemes, különösen, ha egy izgalmas labirintusokkal teli út végén önmagunkra találunk. /Richard David Precht/

4

Bevezetés A mezőgazdaság fejlődésének, versenyképességének alapvető feltétele a modern piaci viszonyok megteremtése. A termelők egyik legnagyobb problémája a folyamatos termeléshez, a termelés fejlesztéséhez szükséges pénzösszegek biztosítása. A modern agrárpiaci viszonyok megvalósítása elképzelhetetlen megfelelő jogi, és financiális intézményrendszer nélkül. Ezen feladatok ellátásának egyik nélkülözhetetlen eleme a közraktár.1 A közraktárak a kereskedők számára az árspekulációs tevékenységhez teremtik meg a fizikai – biztonságos raktározás – és pénzügyi – közraktárjegy fedezete ellenében hitel nyújtása a gabona-kereskedőnek – feltételeket.2 Magyarországon 1788-ban állították fel ez első közraktárt, 1949-ig a közraktározás szerves részét képezte az agrárpiacnak, akkor ugyanis megszüntették. Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltás teremtette meg az újraindulás lehetőségét, hiszen olyan gazdasági területek elindítása, újraindítása, fejlesztése előtt nyitotta meg az utat, amelyeket előtte nemkívánatosnak minősítettek, vagy éppenséggel tiltottak, ezek közé tartozik a közraktározás intézménye is. Vitathatatlan tény azonban, hogy a közraktározás már a XIX. században is nélkülözhetetlen eleme volt a magyar gazdaságnak.3 A közraktározás intézményének újbóli megjelenését a magyar gazdaságban – akárcsak a váltó megjelenését is – a nyolcvanas évek közepén fellépő krónikus forráshiány tette szükségessé.4 A közraktározást törvényi szinten hazánkban szabályozták először az 1875. évi XXXVII. Kereskedelmi Törvénnyel - illetve a többször módosított 15/1989-es, az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról kiadott KeM rendelettel -, s 1996-ig, a Közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény megalkotásáig – mintegy 120 éven keresztül - volt hatályban. A közraktári tevékenység lényege az áru törvényben meghatározott módon történő tárolása és őrzése, közraktári jegy kibocsátása, kölcsön nyújtása, végül pedig az áru kiszolgáltatása.5 A kölcsön visszafizetési garanciája a letett áru értéke. Mára megfelelő háttérrel, szakmai, és egyéb háttérintézményekkel kiépült, s szakmai elfogadottságnak örvend. A 2004-ben bekövetkezett EU-csatlakozás küszöbén kérdésessé vált

1

www.concordia.hu Szőke Gyula: A közraktárak lehetséges szerepe a magyar gabonapiaci politikában, Agrárgazdasági Tanulmányok, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest, 1998. 10. szám, 5. oldal 3 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 7. oldal 4 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 7. oldal 5 Harsányi Gyöngyi: A magyar értékpapírjog alapjai, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010., 63. oldal 2

5

a közraktározás jövője, a jelenlegi EU gyakorlat miatt. Magyarország ma Európa előtt jár e piaci intézmény tekintetében.6 A pénzintézetek köztudottan nem szívesen finanszíroznak agrárgazdasági ügyleteket, a kellő biztosíték hiánya miatt. A likviditási gondokkal küszködő agrártermelők általában nem felelnek meg a hitelképesség kritériumainak, így igencsak nehezen juthatnak a termelés fenntartásához nélkülözhetetlen forráshoz; erre a problémára megoldás a közraktározás intézménye.7 A közraktározás a gazdaságban élénkítő funkciót tölt be a rövid lejáratú forgóeszköz hitelezés eszközeként. A közraktári jegy birtokában a gazdaság alanyai hitelhez juthatnak, hiszen a pénzintézetek számára – megbízható közraktár felügyelete alatti őrzés mellett – biztonságos fedezetet nyújt a meglévő árualap.8 Ezáltal a mezőgazdasági termelő olyan rugalmas lehetőséghez juthat, amely valóságos piaci jellegű döntési helyzetbe hozza őt, nem mellesleg a közraktározás a piac szereplőinek készletezési, finanszírozási stratégiája miatt válik nélkülözhetetlen részévé az agrárpiacnak. A közraktári zár alá vett áruk számottevő hányada készletfinanszírozási konstrukciók fedezetéül szolgál.9 Áru-túlkínálat esetén a közraktár szakszerű, esetleg hosszabb időn át tartó tárolással elősegítheti a túlkínálat megszüntetését, ezáltal piacszabályozó funkciót is betölt. Fontos szerepet játszik a tőzsdei kereskedelem fellendítésében, s ezáltal a piac bővítésében is. Az árutőzsdén elfogadottá vált a közraktári jeggyel történő értékesítés.10 A közraktározás tehát jelentős, történelmi gyökerekkel rendelkező intézmény, a gazdasági élet számos területén jelen van: segíti az agrárirányítást az agrárpiac kiegyensúlyozottabb működésében; a bankot a biztonságos hitelkihelyezésben; a tőzsdét az árualap megbízható kezelésében; támogatja a termelőt likviditási gondjainak megoldásában, a kereskedőt pedig a felvásárlásban és biztonságos tárolásban, rakodásban.11 Szakdolgozatomban a lehető legszélesebb aspektusból megvizsgálom és konkrét példákon keresztül részletesen bemutatom, milyen folyamatok, változások mentek végbe a közraktározás hazai, és nemzetközi kialakulásától kezdve egészen jelenlegi szabályozásáig. Kitérek az alapítás jellegzetességeire, a jelenleg Magyarországon működő közraktárakra, a közraktári tevékenységre, a közraktározás formáira, folyamatára. Törekszem arra, hogy minél Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 142. oldal Dr. Fodor Lóránt: Tőzsdei ismeretek mezőgazdasági vállalkozóknak, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2004., 50. oldal 8 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 13-14. oldal 9 Dr. Fodor Lóránt: Tőzsdei ismeretek mezőgazdasági vállalkozóknak, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2004., 50. oldal 10 Harsányi Gyöngyi: A magyar értékpapírjog alapjai, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010., 71. oldal 11 www.concordia.hu 6 7

6

részletesebben szemléltessem a közraktározási szerződés sajátosságait, a közraktározás intézményének a piaci zavar leküzdésében betöltött nélkülözhetetlen szerepét. A közraktározási tevékenységtől elválaszthatatlan a közraktári jegy, mint értékpapír, melynek jellemzőit gazdasági oldalról ecsetelem és vizsgálom szerepét a finanszírozásban, különös tekintettel a lombardhitelezésre, néhány - nagy visszhangot keltett – jogeseten keresztül. Közraktározási tevékenység alatt az áru közraktári szerződés alapján, meghatározott módon történő tárolását és őrzését, közraktári jegy kibocsátását, végül az áru kiszolgáltatását értjük. Lényege tehát a felelősségvállalás a raktározott áruért, az árut helyettesítő okirat kibocsátása, valamint az áru kezelése, őrzése. A közraktározás őrzési funkciója – eltérően a tárolás egyéb formáitól – az, hogy az áru szakmailag, fizikailag és jogi szempontból is olyan biztonságos elkülönítést nyerjen, amelyre tekintettel az a kereskedelmi és hitelügyletek szempontjából egyaránt biztosítékul szolgálhat. Az ügyletben ugyanis olyan közbizalmat élvező raktározó vesz részt, amelyre tekintettel a kereskedő, a fogyasztó, vagy a finanszírozó joggal bízhat abban, hogy az árut részére az előre meghatározott mennyiségben és minőségben ki fogják szolgáltatni, illetve követelésének fedezete más hitelezőkkel szemben is védetten rendelkezésre fog állni. A közraktár ennek a biztonságnak kell, hogy a letéteményese legyen.12 A vele szemben megfogalmazott követelményeknek akkor tud megfelelni, ha működése biztonságos, megfelelő kockázatviselő-képességgel rendelkezik, szakmailag felkészült, jó gazdaként nemcsak őriz, de fenntartja az áru állagát és minőségét. Ugyanakkor előre jól kiszámítható módon rendelkezésre állnak azok a jogi garanciák, amelyek révén az ügylet, illetve annak szereplői megkülönböztetett védelmet és biztonságot élveznek harmadik személyekkel szemben.13

I. Rész A közraktározás történeti megközelítése 1. A közraktározás alapkövei 12 13

7

Ivanics István (KDNP), www.parlament.hu, 2009. december 16., szerda Ivanics István (KDNP), www.parlament.hu, 2009. december 16., szerda

Az első közraktárak az ókori Egyiptomban jöttek létre elsősorban az éhínség leküzdésére, valamint katonai élelmezési célokra. A későbbiek folyamán kereskedelmi megfontolások is szerepet kaptak működésükben Egyiptomban, a Római Birodalomban, valamint a görög városállamokban egyaránt. A gabona megőrzésére a talaj fölé emelt létesítményeket, ,,siris”-eket hoztak létre, amelyek a mai értelemben vett silótárolókhoz hasonlítottak.14 A középkorban már megjelent a – főként gabona tárolására szolgáló – tárházak szigorú rendeletekkel történő szabályozása is. A nemzetközi kereskedelem fellendülésével minden jelentősebb tengeri kikötőben és forgalmi csomópontokon tárolókat hoztak létre. A mai értelemben vett közraktározás alapköveit Angliában rakták le, földrajzi elhelyezkedésének, s ennek folytán hatalmas tengeri forgalmának köszönhetően. A legrégebbi dokkok 1699-ben létesültek Liverpool-ban és Birkenhead-ben, az itt elraktározott árukról pedig letétijegy jellegű árujegyet állítottak ki. A tárházak három formáját ismerték: -a kikötők környékén, az ún. dokktársaságok működtetésében lévő raktárakat, dock-okat; -az úgyszintén a kikötők területén, de magánkézben lévő tárolókat, a wharr-okat, valamint -a kikötőktől távolabbi városokban raktározási-kereskedelmi célokat szolgáló warehousokat.15 A nemzetközi kereskedelemnek köszönhetően több európai országban, nevezetesen Hollandiában, Belgiumban, Németországban, Franciaországban, és Ausztriában is elterjedt a közraktári tevékenység. Anglia után a közraktári intézmény legfontosabb kiindulópontja Hollandia, ahol törvényi szabályozás hiányában is nagy sikereket értek el, akárcsak Belgiumban. Franciaországban Colbert már a XVII. században kereskedelmi célok megvalósítása érdekében rendeletileg szorgalmazta a vámszabadraktárak, és tárházak létesítését. Németországban a gabonaárak hanyatlása hívta életre a közraktárak létesítését, amelyek szövetkezeti rendszerben alakultak meg. A legkiemelkedőbb eredményeket azonban Bajorország és Poroszország érték el. Ausztriában II. József császár ismerte fel a közraktári

14 15

8

Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 9. oldal Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 9. oldal

intézményrendszer fontosságát, s - porosz mintára -, rendeleti úton intézkedett meghonosításáról.16 Ezek a közraktárak hatósági kezelés alatt álltak, magasabb gabonaárak esetén - a közszükséglet ellátása érdekében - megnyitották őket, bő termés esetén pedig az árak leestek, és a közraktárak vevőként léptek fel a gabonapiacon az árak egyensúlyban tartása érdekében.17 A XIX. század második felében kodifikációs időszak vette kezdetét: Európa országaiban

szinte

sorra

születtek

meg

a

közraktározást

szabályozó

törvények.

Olaszországban 1871-ben következett be az első törvényes szabályozás, Oroszországban az 1888-as törvény az állami bank ügynökeivé jelölte ki a vasutakat, s állami felügyelet mellett engedélyezte a raktárházak építését. Svájcban 1881-ben született meg az első törvényi szabályozás, az első közraktárak pedig közköltségen jöttek létre, és kétjegyrendszer érvényesült.18 Eleinte a tárházak által kibocsátott közraktárjegy csupán az áru elhelyezését szolgáló elismervénynek minősült, amellyel az áru tulajdonjogát át lehetett ruházni anélkül, hogy el kellett volna mozdítani. Később, a közraktárjegyre történő rájegyzéssel lehetőség nyílt az áru elzálogosítására. Ahhoz azonban, hogy a hitelező is, és az árutulajdonos is birtokolhassa a közraktárjegyet, saját jogainak biztosítása érdekében szükség volt a zálogjogról szóló elismervénynek az árubizonylattól történő különválasztására. Ezáltal alakult ki a kettős jegy rendszere: a közraktári jegy két része az árujegy és a zálogjegy. Mindkettő hátirat útján forgatható volt: az árujegy forgatásával az áru zálogul le nem kötött részének tulajdonjogát, a zálogjegy forgatásával pedig a kölcsönösszegre adott zálogjogot lehetett átruházni.19 A nagy volumenű beruházási forrásoknak köszönhetően az Amerikai Egyesült Államok rendelkezik a világon a legfejlettebb közraktári intézményhálózattal. Tőke hiányában a farmerek nem tudtak tárolókat építeni, ezért a vasúti társaságok a vasúti rakodóhelyeken kisebb gabonatárolókat létesítettek. A gabona a szállítást követően a lényegesen nagyobb befogadóképességű központi raktárakba került, ahol ömlesztve tárolták. Ennek a hátránya az volt, hogy a gazdának le kellett mondania saját gabonájáról, ám helyette Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 9-10. oldal Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 11. oldal 18 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 10. oldal 19 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 11-12. oldal 16 17

9

osztályozott, a sajátjával azonos mennyiségű és minőségű árura tarthatott igényt. Ez a megoldás megfelel a mai is érvényes követelményeknek. Az osztályozás elve élénkíti a kereskedelmet, s lehetővé teszi a látatlanban, táviratilag is nagy mennyiségek feletti rendelkezés lehetőségét.20 2. A közraktározás külföldi modelljei Hollandia mezőgazdasága nagy hagyományokkal bír, a nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepe is kiemelkedő. A gabonaipar- és kereskedelem két város köré koncentrálódik, nevezetesen Amszterdam, amely a feldolgozóipart szolgálja ki, és Rotterdam, mint fő mélytengeri kikötő, egyben a legnagyobb gabonakikötő, mint a nemzetközi gabonapiac kulcsfontosságú állomása. A silók létezésének elsődleges oka a termelés és fogyasztás közötti időbeli eltérés. A silók ügyfelei számos okból veszik igénybe a raktárak szolgáltatásait, ilyenek többek közt a logisztikai, kereskedelmi, piaci megfontolások, valamint az a tény, hogy egy siló beruházási költségét nem képes mindenki vállalni. A silóknak két alapvető típusát különböztetjük meg: belföldi silók és kikötői silók; az üzemeltetői oldalról vizsgálva pedig kereskedelmi, szövetkezeti, független (közszolgáltató), vagy ipari cégek silóit ismerjük. Egy gabona közraktár kereskedelmi, pénzügyi, működési hatékonysága jelentős mértékben függ a külső körülményektől, így különösen a nemzetközi piaci feltételektől, a politikai és gazdasági környezettől, a helyi munkaerő állománytól, amelyeket a gabonaterminál üzemeltetőjének figyelembe kell vennie.21 A német közraktározók különböző szervezeteket alakítottak ki a közraktározás területén. A közraktározási szerződés kölcsönös kötelezettségeket keletkeztet, melynek keretében a megbízó igényt támaszt a beraktározott javak kiszolgáltatására, ezen igényét átruházhatja harmadik személyre, aki ezáltal megszerzi a megbízó szerződéses pozíciójának egy részét, s így a közraktározott áru új tulajdonosává is válhat. A közraktározó pedig minden, a szerződésből eredő jogával élhet a megbízó kiszolgáltatási igényével szemben. Németországban a közraktárak, s ügyfeleik a bankok releváns partnerei, ezért a közraktárak jó hírneve, a műszaki és szerkezeti követelmények pontos betartása kulcsfontosságú. A közraktári jegyek biztosítékként szolgálnak a felvett hitelre, ezért elengedhetetlen, hogy a biztosíték mögött lévő áru optimális körülmények között legyen tárolva, kezelve, valamint ennek megfelelően dokumentálva. A hitelfelvevő köteles a biztosítékként szolgáló árura 20 21

Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 10. oldal Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 13-14. oldal

10

biztosítást kötni. A hitelt folyósító pénzintézetek időnként ellenőrzik a közraktárakat, hogy meggyőződjenek megfelelő működésükről, s a tárolt áru állapotáról.22 Az Amerikai Egyesült Államok közraktári rendszere a legfejlettebb a világon, köszönhetően a piaci igényeknek, s a nagymértékű állami támogatásnak. Az állam beavatkozása az 1933. október 17-e óta működő Commodity Credit Corporation – CCC -, állami intervenciós szervezeten keresztül valósult meg.23 Az amerikai közraktári biztonság pedig három pilléren nyugszik, mégpedig a biztosításon; a közraktári felügyeletek ellenőrző tevékenységén; és a közraktári garanciaalapon. Abban az esetben, ha a közraktár tönkremenne, s a követeléssel szemben nem tudna helytállni, akkor a gabona letevőjét az alap kártérítésben részesíti.24 1993 előtt a gabonatermelő farmerek támogatásának két fő eszköze a garantált ár25 (loan rate), és az irányár26 (targer rate) volt. Az irányár azt jelentette, hogy ha az árutulajdonos gabonáját közraktárban tároltatta, s hitelt vett fel a közraktárjegy fedezete mellett (közraktározott áru mennyisége × garantált ár = folyósított hitel összege), dönthetett úgy, hogy a hitelt nem fizeti vissza, s egyben lemond gabonájáról a CCC javára – ilyenkor az állami intervenciós szervezet fizette vissza a hitelt. Ezzel megvalósult a minimálárszabályozás, és az államnak így nem kellett tárolókat vásárolnia, vagy építtetnie. Az Egyesült Államok közraktárai szakszerű kereskedő szervezetek is, mivel a belföldi kereskedelmi forgalom 80%-át bonyolítják le, s a közraktározott áruk 90%-át is ők veszik meg a szerződés lejártakor.27 A három legjelentősebb tőzsdének – New York Stock Exchange (NYSE), NYSE MKT LLC, National Association of Securities Dealers Automated Quotations (NASDAQ) – köszönhetően a gabonapiac olyan fejlettségi szintet ért el, hogy szükségtelenné vált a minimáláron keresztül történő szabályozása, ezért 1993-tól a gabonatermelőket fix összegű hektáronként számított támogatásban részesítik. Az amerikai gabonaraktár-rendszer háromszintű, magában foglalja a farmerek tulajdonában lévő tárolókat, a regionális tárolókat, valamint a kikötői terminálokat. A Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 14-15. oldal Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 15. oldal 24 Szőke Gyula: A közraktárak lehetséges szerepe a magyar gabonapiaci politikában, Agrárgazdasági Tanulmányok, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest, 1998. 10. szám, 27. oldal 25 Garantált ár: a piaci viszonyok figyelembevételével jogszabályban megállapított olyan minimum ár, amelyhez a miniszter kvótát rendel, valamint az így meghatározott mennyiségű és minőségű termék állami felvásárlására kötelezett vállal., 1993. évi VI. törvény az agrárpiaci rendtartásról, 2. §, h) 26 Irányár: az az ár, amely a várható piaci viszonyok függvényében azt a centrumot jelöli meg, amely az áringadozások központját képezi., 1993. évi VI. törvény az agrárpiaci rendtartásról, 2. §, i) 27 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 15. oldal 22 23

11

közraktári rendszer elsődleges feladata, hogy hitelfelvételi lehetőséget biztosítson az áruval rendelkező mezőgazdasági termelők részére, így azok szabadon választhatnak a betakarításkori azonnali értékesítés, és a halasztott értékesítés között. A közraktárak közraktárjegyet kizárólag a saját, illetőleg az általuk tartósan bérelt raktárba betárolt mezőgazdasági termékekről és mezőgazdasági termeléshez szükséges alapanyagokról állíthatnak ki. Az USDA – United State Department of Agriculture – látja el a közraktárak működése feletti állami felügyeletet.28 3.A közraktározási tevékenység kialakulása Közraktározási törvény megjelenéséig

és

fejlődése

Magyarországon

a

Hazánkban 1788-ban jelentek meg az első közraktárak, amelyek kezdetben községi, szövetkezeti alapon szerveződtek, majd a gazdasági fejlődés hatására – nevezetesen a gabonaés lisztkivitelben kivívott vezető szerepnek köszönhetően -, létrejöttek a modern értelemben vett közraktári intézmények.29 Az Andrássy – kormány még Pest, Buda, és Óbuda egyesítése előtt (1873. november 17.) terveket készített egy modern nagyváros létesítésére, a Duna-part rendezésére, hidak, utak, kikötők, közraktárak építésére.30 A közraktárak működését az 1875. évi XXXVII. tcz. (Kereskedelmi Törvény, Kt.) szabályozta, melynek alapjául az 1862. évi belga, s az 1864. évi baseli közraktári törvények szolgáltak.31 Európában a magyar Kereskedelmi törvény volt az első, amely a közraktári ügyletet kereskedelmi ügyletként szabályozta, ráadásul még az első magyar közraktár megnyitását is megelőzte.32 Az 1875. évi Kt. hatodik czimének 434-452. §-ai rögzítették a közraktározás alapelveit. A Kt. a maga idejében úttörő jelentőségű volt, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a közraktározás magas szintű szabályozásában még Nyugat-Európát is megelőztük.33 A törvény megalkotását követően – kisebb-nagyobb módosításokkal ugyan, de mintegy 120 éven keresztül -, a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény hatályba lépéséig – 1996. augusztus 10.-ig – alkalmazták a rendelkezéseit.

Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 15-16. oldal Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 10. oldal 30 MTVA 31 Kelényi Zsuzsanna: A közraktározás hazai jogszabályi háttere, Kereskedelmi Jogi Értesítő, 1994., 2. évfolyam, 7-8. szám, 11-12. oldal 32 Kelényi Zsuzsanna: A közraktározás hazai jogszabályi háttere, Kereskedelmi Jogi Értesítő, 1994., 2. évfolyam, 7-8. szám, 7. oldal 33 Harsányi Gyöngyi: A logisztika és a kereskedelmi jog intézményeinek kapcsolódási pontjai a közraktározási jogviszony körében, Jogtudományi Közlöny, 2013. 4. szám, 203. oldal 28 29

12

A Kt. a közraktár fogalmát a következőképpen határozta meg: ,,Közraktár alatt azon vállalatot értjük, mely áruk elhelyezésével, és közraktári jegyek kibocsátásával foglalkozik.” (1875. évi Kt.). A közraktári ügylet előnyeit dr. Apáthy István, a Kt. alkotója így foglalta össze: ,,A kereskedő a raktárban elhelyezett áruit vagy a közraktárban tartott nyilvános árverés útján, vagy az árujegy egyszerű átruházásával eladta; a zálogjegy segítségével pedig addig is, míg alkalmas vevőt talált, áruira a szükséges előleget felvette: ekként lehetővé vált a raktárban elhelyezett árukat forgalomképessé, a hitel érdekében mozgékonnyá tenni.”34 A közraktározás kialakításában kiemelkedő szerepe volt Máygráber Ágostonnak, aki Colbert példáját alapul véve 1865-ben könyvet is jelentetett meg.35 Hazánkban az állam, a főváros, a szövetkezetek, a részvénytársaságok, és a magánemberek létesítettek tárházakat. A szövetkezeti gabonatárak a kisbirtokos gazdák helyett végezték el a gabonák osztályozását, piacképessé tételét, ezen felül a szövetkezetek előleget nyújtottak nekik, s a piacon fellelhető legkedvezőbb viszonyok között próbálták meg a gabonájukat értékesíteni. Pénzintézetek által létrehozott, igazi nagy közraktárak is létesültek, amelyek már bocsátottak ki közraktárjegyeket. A II. világháborúig 204 különféle érdekeltségű, részben közraktár jellegű tárházban 39.900 vagonnyi tárolókapacitás jött létre, amelyből 15.000 vagon erejéig tudott tárolni a fővárosban működő hat köztárházi vállalat, a Fővárosi Köztárházak; a Dunai Raktárházak Rt.; a Centrum Raktárházak Rt.; a Luisa Gőzmalom Rt.; a Hárosi Közraktárak Rt., valamint a Vámmentes Kikötő.36 A magyar királyi Nemzeti és Szabadkikötő 32.000 tonnás gabonatárháza KözépEurópa legnagyobb tárházának számított, és még külföldön is híres volt a legkorszerűbb technikai és üzemi berendezéseiről, legversenyképesebb tárolási díjszabályzatáról.37 Nem is beszélve arról, hogy három kikötőteleppel rendelkezett (Budapest; Komárom; Párkány).38

Apáthy István: Kereskedelmi jog a magyar Kereskedelmi törvény alapján, Grill, 1876., Budapest, Ebermann Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 10. oldal 36 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 10-11. oldal 37 Forrás: Huszadik Század 38 Dr. Békei Gyula: Gabonaneműek, ,,A Kikötő” kiadása, Budapest, 48-49. oldal; 65-66. oldal 34 35

13

Annak tudatában, hogy a raktározás kérdése mind magángazdasági, mind pedig közgazdasági szempontból stratégiai fontossággal bír, úgy alakította gabona tárolására szolgáló helyiségét, hogy az minden kritériumnak megfeleljen.39 A magyar királyi Nemzeti és Szabadkikötő rendelkezett az országban egyedül olyan nagy szívóberendezéssel, amelynek segítségével a hajóban, uszályban érkezett bármilyen ömlesztett gabona percek alatt beraktározható volt. A beépített önműködő mérleg segítségével egyidejűleg mérte a mennyiséget, az esetleg kezelésre szoruló gabonát pedig meg is eleválta – a

gabona

gépek

közreműködésével,

szalagrendszer

beiktatásával,

és

csőrendszer

igénybevételével történő forgatása -, rostálta, s így felfrissített állapotban lehetett visszahelyezni. Ezen kívül fuvardíjvisszatérítési – reexpedíciós – kedvezményt is élvezett, melyet egy adott közraktár kizárólag akkor tudhatott magáénak, ha vasúti, vagy szállítási vállalat által elvégzett vizsgálat kimondta, hogy a közraktár olyan vasúti, hajózási gócponton fekszik, ahol az előnyös fuvarozás minden feltétele megvolt, s ezen kedvezménnyel felruházta. A reexpedíciós kedvezmény igénybevételének lehetősége tehát a közraktári tároláshoz kötött, s a közraktározás intézményének egyik nagy kiváltságos tényezőjének számított.40 A

II.

világháború

következtében

a

közraktári

hálózat

közel

egyharmada

megsemmisült, másik kétharmada pedig súlyosan károsodott, és közraktári jellegét is elvesztette a háborút követően kialakult gazdasági helyzet eredményeként. A közraktározás fogalma megmaradt ugyan, de elsősorban a stratégiai célokat szolgáló raktározás, illetve állami tartalékgazdálkodás intézményeként funkcionált.41 A közraktárhálózat ismételt létrehozását a gazdaság fejlődése, és a raktárkapacitás hiánya eredményezte, ezért 1960-ban az Áruraktározási Hivatal szervezésével és irányításával megkezdődött a közraktári hálózat kiépítése. 1979-től fordulat következett be a közraktározási tevékenység hazai helyzetében, mivel a minisztertanács engedélyt adott a közraktárjegyek kibocsátására, illetve a külföldiek részére történő szolgáltatások végzésére.42 A szolgáltatások köre 1980-ban vámszabadterületek kialakításával, s külkereskedelmi joggal bővült.43

Dr. Békei Gyula: Gabonaneműek, ,,A Kikötő” kiadása, Budapest, 46. oldal Dr. Békei Gyula: Gabonaneműek, ,,A Kikötő” kiadása, Budapest, 43. oldal 41 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 11. oldal 42 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 13. oldal 43 Szász Sándor: A közraktározás története, Kereskedelmi Jogi Értesítő, 1994., 2. évfolyam, 7-8. szám, 5-6. oldal 39 40

14

1985-től hivatalosan elvált egymástól a tartalékgazdálkodás és a közraktározási tevékenység, megalakult a közvetlen állami irányítású ÁTI Közraktározási Vállalat - hét országos hálózatú közraktár tulajdonosa -, mely évente több, mint 500.000 tonna árut mozgatott. A rendszerváltást követően új életre kelt a közraktározás intézménye, ugyanis ekkor terjedt ki még inkább az ÁTI tevékenysége; újabb és újabb közraktározási céllal alakuló vállalkozások jelentek meg. 1993. július 1-jén, a Gabona és Malomipari Szolgáltató Vállalatból (GAMSZOV) jogutódlással jött létre a közraktározási piacon mind a mai napig kulcsfontosságú Concordia Közraktár Zrt, amely már indulása évében az ÁTI-hoz hasonló forgalmat bonyolított, a későbbiekben pedig jócskán meg is haladta azt.44 A közraktározás szempontjából súlyos problémát jelentett, hogy magát az ügyletet akkoriban még mindig az 1875. évi Kt. szabályozta, amely a rendszerváltást követően különösen gyorsan változó jogi, és gazdasági környezet miatt már nem volt összhangban más szabályozókkal, ami számos bizonytalanságot eredményezett az intézményrendszer kialakulása, és elterjedése körül.45 A legnagyobb gondot azonban a közraktárakkal szembeni közbizalom kialakítása, és megtartása jelentette,46 nem is beszélve a közraktári ügylet kapcsán felmerülő számviteli és adózási kérdésekről (például a közraktári jegy forgatásához kapcsolódik-e ÁFA-fizetési kötelezettség). A közraktárjegyhez kapcsolódó finanszírozással az egyes pénzintézetek a 90-es évek elejétől kezdtek el foglalkozni. Az 1992-es gabonafelvásárlás finanszírozására a Középeurópai Nemzetközi Bank Rt. bankkonzorciumot hozott létre, melynek keretében az OTP Rt.vel, a Kereskedelmi Bank Rt.-vel, valamint a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-vel az MNB engedélyével 50 millió dollár értékben forinthitelt nyújtottak a megyei közraktározási vállalatoknak. A félévre szóló hitel fedezete a GAMSZOV által kibocsátott közraktárjegy volt. E konstrukcióban a megyei gabonaforgalmi vállalat felvásárolta a gabonát a termelőktől, s közraktárban helyezte el, az ezért kapott közraktárjegyet pedig a bankok megfinanszírozták. Ha a vállalat fél éven belül nem törlesztett, a bankok tulajdonába került az áru, s végül az Agrimpex értékesítette.47 Az 1875. évi Kereskedelmi törvény alapján az áfatörvény a közraktári jegy forgatásához általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget kapcsolt, így minden egyes Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 11. oldal Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 11-12. oldal 46 Gyenis Ágnes: Bizalmi tőke, Heti Világgazdaság, 1996., 18. évfolyam, 18. szám, 141-147. oldal 47 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 12-13. oldal 44 45

15

forgatáskor adózniuk kellett a forgatmányosoknak, még abban az esetben is, ha soha sem került ténylegesen birtokukba az áru. Az 1996. évi Krt. hatályba lépésével oldódott meg ez a nehézség: az áru közraktárba helyezésével az áru ,,áru minősége” megszűnik, s ettől kezdve közraktári jegyként, tehát értékpapírként funkcionál. Miután az értékpapír-forgatás nem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget, ezért a közraktári jegy, vagy bármely részének átruházása áfamentes.48 Ha a letevő szeretné kivenni áruját a közraktárból, akkor – mivel nem történt termékértékesítés -, nem kell megfizetnie az áfát. Ha azonban az árujegy, vagy a teljes közraktári jegy tulajdonosa – aki nem azonos a letevő személyével -, akarja kivenni az áruját a

közraktárból,

az

értékpapír

visszaváltozik

áruvá,

s

mivel

termékértékesítés,

tulajdonosváltozás történik, az eredeti letevőnek áfafizetési kötelezettsége keletkezik. Az áfát a közraktárhoz kell befizetni, mivel a letevő, s az áru kiszolgáltatását kérő személy nem ismerik egymást. (A jelenlegi szabályozás szerint a közraktári jegy együttes, illetve árujegy részének forgatása áfa-fizetési kötelezettséget eredményez).49 Az 1996. évi Krt. egységbe foglalta a közraktározásra vonatkozó jogi szabályokat, a közraktári ügylet jogintézményét. A jogszabály hatályba lépését megelőzően működésüket már megkezdett közraktárak egy év haladékot kaptak a törvény szerint előírt feltételek megteremtésére, a közraktárak alakítására. Amennyiben nem tettek eleget az előírt feltételeknek, nem működhettek tovább közraktárként.50 II. Rész A közraktározás gazdasági megközelítése A közraktározás intézményének az áru- és pénzforgalmi viszonyok fejlesztésében, valamint a termelés és kereskedelem hiteligényének kielégítésében van jelentős szerepe, ezáltal hozzájárulva a nemzetgazdaság hatékonyságának és eredményességének növeléséhez. Így különösen alkalmas:  rövid távú kölcsönök nyújtásával hozzájárul mind a kis-, mind a közepes-, mind pedig a nagyvállalkozások finanszírozási problémáinak enyhítéséhez;  döntési lehetőséget biztosít a termelési ütem és a felhasználási (esetleg belföldi, illetve külkereskedelmi), értékesítési, beszerzési időpont megválasztásában, azaz áthidalja a Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 61. oldal 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról, 26. § (1) bekezdés 50 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 17. oldal 48 49

16

szezonalitás (beszerzés – termelés – értékesítés – felhasználás) okozta problémákat, finanszírozási könnyítést jelent;  tulajdon-átruházási lehetőséget biztosít az áru fizikai birtokbavétele, szállítása nélkül, amely jelentős költségmegtakarítást eredményez;  taktikai vásárlások, kedvező kereskedelmi ügyletek alapjául szolgálhat;  fontos eszköze lehet az állami intervenciós tevékenységnek;  részese lehet a közraktárak nemzetközi logisztikai hálózatának;  szorosan illeszkedhet a tőzsdei forgalmazásba.51

1. A közraktározás közgazdaságtani jelentősége A mezőgazdasági vállalakozások a rendszerváltás óta válságos helyzetben vannak, gazdaságukban egyre súlyosabb a tőkehiány, ráadásul a gabonatermesztés eredményességét időjárási,

növényi-egészségügyi

körülmények,

kormányzati

döntések

úgyszintén

befolyásolják. Mindezek alapvetően a piaci árra gyakorolt befolyásukban fejtik ki (negatív) hatásukat, tehát a gabonatermesztés eredményességét lényegében meghatározó kockázati faktor a különböző tényezők által determinált piaci ár, következésképpen az agrártermelés sajátosságaként a kiadások folyamatosan, a bevételek pedig szakaszosan jelentkeznek.52 A fentebb említettek együttesen eredményezik a gazdálkodók egyik legnagyobb problémáját, nevezetesen azt, hogy a folyamatos működésükhöz szükséges feltételek biztosításához, tevékenységük folytatásához - saját tőke hiányában - idegen tőkére van szükségük. Ehhez kaphatnak segítséget a modern agrárpiaci viszonyokban kardinális szerepet betöltő közraktáraktól és a tőzsdétől. A tőzsde megteremti annak a lehetőségét, hogy a termelő az aratás idején általában bekövetkező áreséseket hedge ügylet alkalmazásával elkerülje, s az alkalmas időben megkötött tőzsdei ügylet révén, már jóval előre leköthesse a számára kedvező jövőbeni értékesítési árat. Ilyen értelemben a tőzsdén keresztül egyfajta árbiztosítást hajthat végre. A közraktározás igénybevételével, amennyiben az egyes tőzsdei terminusok között is lényeges árdifferencia tapasztalható, azáltal, hogy a terményt közraktárban helyezi el, nemcsak a tőzsdei kötés időpontja, hanem a tőzsdei terminus

51 52

Forrás: MKEH Dr. Fodor Lóránt: Tőzsdei ismeretek mezőgazdasági vállalkozóknak, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2004., 50. oldal

17

megválasztásában is szabadságot nyer – a közraktározás megszabadítja a termelőt az értékesítési kényszer alól -, így szabadon választhatja meg az optimális értékesítési időt.53 Mivel az áru ellenében biztonságos a hitelezés, ezért a közraktározás révén bővül a mezőgazdasági hitelezés,54 melynek területén egyre nagyobb jelentősége van a közraktári jegy fedezete mellett igénybe vehető hitelnek. A közraktárak által kibocsátott közraktári jegy a pénzintézetek számára szinte kockázatmentes hitelfedezetet nyújt, s a tőzsdén ugyanez a papír, mint kereskedésre alkalmas értékpapír jelenik meg.55 A jól működő tőzsde és közraktárak révén – mindenfajta állami beavatkozás nélkül -, már önmagában javul a gazdasági év egészében a piaci helyzet. Ezen piaci intézmények a piaci helyzetre működésük által kedvező hatást gyakorolnak.56 2. A közraktárak bevonása a gabonapiaci szabályozásba Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának hatálya alá tartozó gabonaintervenció az EU-s csatlakozással lépett életbe. Piaci zavar megelőzése, vagy elhárítása érdekében alkalmazott piacszabályozási eszköz, tulajdonképpen egy nyílt vételi ajánlatnak tekinthető az Unió részéről az árutulajdonosok felé. A gabonapiaci rendtartásról szóló 120/1967-es EGK rendelet fogalmazta meg a gabonaintervenciós szabályozás alapjait.57 Három fő folyamatból tevődik össze: felvásárlás, tárolás, értékesítés. Célja - az 1234/2007/EK rendelet értelmében58 - a gabonapiac stabilizálása; a gabonaszektor mezőgazdasági termelőinek megfelelő életszínvonal biztosítása, továbbá annak megakadályozása, hogy egyidejűleg nagy mennyiségű gabona kerüljön a piacra, s ebből adódóan jelentős árcsökkenés menjen végbe. Finanszírozási és raktározási gondok → termény azonnali értékesítése → piaci kínálat növekedése → nagymértékű áresés

Szőke Gyula: A közraktárak lehetséges szerepe a magyar gabonapiaci politikában, Agrárgazdasági Tanulmányok, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest, 1998. 10. szám, 16. oldal, 33. oldal 54 Szőke Gyula: A közraktárak lehetséges szerepe a magyar gabonapiaci politikában, Agrárgazdasági Tanulmányok, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest, 1998. 10. szám, 34. oldal 55 Dr. Fodor Lóránt: Tőzsdei ismeretek mezőgazdasági vállalkozóknak, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2004., 50. oldal 56 Szőke Gyula: A közraktárak lehetséges szerepe a magyar gabonapiaci politikában, Agrárgazdasági Tanulmányok, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest, 1998. 10. szám, 16. oldal 57 ez az egyik legkorábbi piacszabályozási modell, első gondolatait a 19/1962. EGK rendelet fogalmazta meg. 58 A Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről /,,az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”/ 53

18

A felvásárlás részletes szabályait a 1272/2009/EU rendelet59 szabályozza, melynek értelmében megkülönböztetjük a rögzített áras és a pályázatos felvásárlást. A rögzített áras felvásárlás kizárólag búza esetében végrehajtható, ennek maximalizált mértéke összeurópai szinten 3 millió tonna. A felvásárlási ár 101,31 €/t, a felajánlható minimális mennyiség pedig 80 tonna, az előzetesen letétbe helyezendő biztosíték mértéke 20 €/t. Pályázatos felvásárlásra – kukorica, árpa, búza és cirok esetében -, abban az esetben van lehetőség, amennyiben a Bizottság megnyitja az erre vonatkozó tendert. Ilyenkor a felajánlók adnak ajánlatot a felvásárlási árra, melyek közül a Bizottság a legolcsóbb ajánlatokat vásárolja meg. Az intervenciós felvásárlás során az Unió vállalja, hogy az intervenciós időszakon belül felajánlott – bármely gabonatulajdonos (természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság) felajánlhatja gabonáját, aki gabonája felett rendelkezni jogosult -, a közösségben megtermett homogén, per-, teher-, és igénymentes, a minimális minőségi és mennyiségi követelményeknek megfelelő, intervenciós körbe tartozó búzát, durumbúzát, árpát, cirkot, és kukoricát intervenciós áron megvesz. A gabonafelvásárlás magába foglalja a raktárak biztosítását, a felajánlott tételek mennyiségi és minőségi átvételét, felügyeletét, az árutulajdonosokkal és a raktárak üzemeltetőivel történő pénzügyi elszámolást. Azáltal, hogy áru túlkínálat esetén az állam bevonhatja a közraktárakat a felvásárlás bonyolításába,60 és a közraktár szakszerű, esetleg hosszabb időn át tartó tárolással elősegítheti a túlkínálat megszüntetését, a közraktározás intézménye piacszabályozó funkciót is betölt. Ily módon meghatározó szerepet játszik a szezonális és termelési ingadozások kiegyenlítésében, s a piaci áringadozások kihasználásában, hozzájárul a szezonalitás okozta készletezés tőkelekötésének kedvezőbb alakításához.61 Ismeretes azonban, hogy a közraktárak jelentősége jóval túlnő a piacszabályozáson, a piac stabilizáláson, a közraktárak fejlesztése nem csupán piacszabályozási, hanem az egész magyar gabonaszektor piaci irányultságú fejlesztése szempontjából is az egyik legfontosabb kérdés.62

A Bizottság 1272/2009/EU Rendelete (2009. december 11.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 60 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 15-16. oldal 61 Harsányi Gyöngyi: A logisztika és a kereskedelmi jog intézményeinek kapcsolódási pontjai a közraktározási jogviszony körében, Jogtudományi Közlöny, 2013. 4. szám, 208. oldal 62 Szőke Gyula: A közraktárak lehetséges szerepe a magyar gabonapiaci politikában, Agrárgazdasági Tanulmányok, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest, 1998. 10. szám, 14. oldal 59

19

A FVM is szerepet játszik az intervenció gyakorlati megvalósításában rendeletalkotás; szakmai kérdésekben való segítségnyújtás; valamint dönt arról, hogy az intervencióra felajánlott gabonát elfogadja, vagy elutasítja - , a minőségvizsgáló laborok (intervencióra szánt áru minőségének vizsgálata), közraktárak (ezek az intervenció egyik típusában, az MVH nevében végzik az intervenciós felvásárlást). A felvásárolt termény intervenciós raktárakban kerül elhelyezésre, majd uniós előírások szerint, pályázatok révén kerül ismét forgalomba a közösségi piacon, vagy exportra, továbbá élelmiszersegély alapja lehet.63 Lehetőség van közraktárba letett áru felajánlására is, a közraktárjegy segítségével az árutulajdonosok finanszírozási problémáikat oldják meg, így az áru nem tehermentes. Felajánlható minimális mennyiség a legtöbb gabona esetében 80 tonna, felső korlát nincs. Az intervenciós felvásárlással összefüggő speciális nemzeti szabályozást a 140/2009. (X. 29.) FVM rendelet tartalmazza.64 Végezetül megállapítható, hogy a gabonaintervenció egy olyan támogatási forma, amely hatását nem csupán az intervenció keretében felvásárolt árun fejti ki, hanem közvetett módon az egész gabonapiaci mechanizmus árképzési rendszerét támogatja meg. Az összes kínálati pozícióban lévő szereplő élvezi ennek biztonságot adó hatását.65 Az Európai Unióhoz való csatlakozást – 2004. május 1. – megelőzően a gabonaintervenció előzménye a garantált áras és ,,intervenciós” felvásárlás volt hazánkban. A belpiaci árszabályozási rendszert 1993 óta használták.66 A közvetlen szabályozás eszköze a garantált áras felvásárlás volt, az intervenció pedig a törvényben előírt célok elérésének egyik piacbefolyásolási eszköze.67 Magyarországon az intervenció a piaci zavar68 esetében alkalmazott piaci beavatkozások gyűjtőneve volt, és eseti beavatkozást jelentett. Az intervenciót a miniszter, a pénzügyminiszterrel és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterével egyetértésben az

Halmai Péter: Az Európai Unió agrárrendszere, A Budapesti Agrárkamara és a Mezőgazda Kiadó közös kiadása, 2002., 123-131. oldal 64 140/2009. (X. 29.) FVM rendelet a gabona és rizs intervenciójáról 65 Rieger László: Az intervenciós raktározás jelene és jövője, Agrárágazat, Mezőgazdasági havilap, 2007. szeptember, VIII. évfolyam, 8. szám 66 alapjait az Agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény tette le. 67 Csillag István: A gabonavertikum működése, növekedési tendenciái és a változás irányai, Agrárgazdasági Tanulmányok, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII), Budapest, 1998., 11. szám, 97. oldal 68 a piaci áraknak az irányártól, ennek hiányában az áringadozás középpontjától való olyan mértékű eltérése, amely veszélyezteti a termékek keresleti-kínálati egyensúlyát, és amelynek megelőzése vagy elhárítása érdekében piaci beavatkozás (intervenció) keretében az 1993. évi VI. törvény hatálya alá tartozó termékek mennyiségi szabályozására, továbbá állami intézkedés alapján történő felvásárlására, feldolgozására, bértároltatására, illetve értékesítésére kerülhet sor., 1993. évi VI. törvény az agrárpiaci rendtartásról, 2. § l) pont 63

20

agrárpiaci rendtartás rendelkezésre álló források terhére jogszabályban rendelhet el.69 Intervencióra sor kerülhetett előre meghatározott módon a Terméktanáccsal megkötött szerződés alapján, vagy eseti döntés alapján, a piaci egyensúlyt zavaró felszültségek keletkezésekor.70 (A közraktárak működése a piaci egyensúlyt is önmagától, minden állami beavatkozás nélkül javítja).71 Piaci beavatkozás termékfelesleg és termékhiány esetén volt alkalmazható.72 Termékfelesleg esetén a felesleg a piacról ideiglenesen, vagy véglegesen kivonható. Ennek keretében intervenció módjainak minősültek: állam által kezdeményezett export lebonyolítása; állam által történő taktikai felvásárlás (intervenciós felvásárlás = piaci viszonyokba való beavatkozásnak egy előre nem rögzített, eseti formája); feldolgozás; készletezés és tárolás; államilag támogatott forgalomba hozatal, valamint a termék forgalomból történő végleges kivonása, stb.73 Termékhiány esetében az állami, és más belföldi készletek meghatározott áron történő forgalomba hozatala, vagy annak elősegítése, vagy pedig import kezdeményezése, taktikai célú importvásárlás lebonyolítása, s e termékek szükség szerinti kedvezményekkel történő forgalomba hozatala jöhetett szóba.74 A garantált áras felvásárlás ezzel eszemben egy előre tervezett beavatkozási módszer volt, feltételeit növényi termékeknél a szezonév, állati termékeknél a naptári év kezdete előtt 90 nappal kellett meghirdetni.75 Ez a beavatkozás hasonló volt az Európai Unió intervenciós felvásárlásához. Az agrárkormányzat a törvény alapján a szigorú piacszabályozás alá vont, stratégiailag fontos termékekre minden évben rendeleti úton garantált árat határozott meg. A garantált ár a piaci viszonyok figyelembevételével jogszabályban megállapított minimum ár volt.76 A felvásárlást állam által kijelölt felvásárló szervezet hajtotta végre, a felvásárolt készletek tárolását a közraktárakon keresztül valósították meg, részben azok saját telepein, részben pedig a termelők telephelyén. A felvásárolt készlet ellenőrzését a közraktár kiépített ellenőrző rendszere segítségével oldották meg. A tárolás során felmerült költségeket a termelő fedezte, majd visszaigényelte az államtól. A piaci zavar elmúltával az áru belföldi, vagy exportértékesítésre kerülhetett.77 A beavatkozás során a felvásárlást, a tárolást, így a készletek

1993. évi VI. törvény, 21. § (2) bekezdés 1993. évi VI. törvény, 21. § (3) bekezdés 71 Szőke Gyula: A közraktárak lehetséges szerepe a magyar gabonapiaci politikában, Agrárgazdasági Tanulmányok, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest, 1998. 10. szám, 14. oldal 72 1993. évi VI. törvény, 22. § 73 1993. évi VI. törvény, 23. § 74 1993. évi VI. törvény, 24. § 75 1993. évi VI. törvény, 9. § (4) bekezdés 76 1993. évi VI. törvény, 2. § h) pont 77 Csillag István: A gabonavertikum működése, növekedési tendenciái és a változás irányai, Agrárgazdasági Tanulmányok, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII), Budapest, 1998., 11. szám, 97. oldal 69 70

21

ellenőrzését is a három közraktár – nevezetesen az ÁTI-Depo; a Hungária; és a Concordia – bonyolította le. 3. Közraktározás az agrárgazdaságban78 Magyarországon a közraktározás a rendszerváltás után indult be, elsősorban az agrárszektorban van nélkülözhetetlen szerepe, mégpedig a szezonalitás okozta forgótőke hiány, valamint a piaci áringadozások kivédésében. Mindezeken felül a kereskedelemben élénkítő funkciót is betölt, ráadásul biztonságot nyújt a termelőnek, hiszen a megtermelt árualap finanszírozhatóvá válik, s megkönnyíti a szezonális ingadozások pénzügyi áthidalását.79 A mezőgazdasági termékek termelési körforgásában a közraktározásra azért van szükség, hogy indirekt pénzügyi megoldásként csökkentse a forráshiányt. Közraktározás hiányában a termelő a betakarítást követően sokszor nem tudja kivárni a számára megfelelő eladási árat, a következő szezon megkezdéséhez viszont már be kell szereznie az inputanyagokat, ennek következtében sok esetben jelentősen alacsonyabb profitot realizál, sőt, olykor veszteséget termel.80 Mint tudjuk, a gazdaságban időről-időre forráshiánnyal kell megküzdeniük a gazdálkodóknak, ebből adódóan a vállalkozások forrásaik bővítési lehetőségeit keresik. A termelés folyamatos finanszírozása saját, meglévő tőkéjük terhére történhet, amennyiben ez már nem bizonyul elegendőnek, banki kölcsönök igénybevételére szorulnak. A gazdálkodók vagyoni helyzete azonban leggyakrabban nem megfelelő a pénzintézetek számára, hitelezésük kockázatosságának növekedésével egyenes arányban nő a bankok garanciaigénye is, így a hitelek is nehezebben hozzáférhetőek.81

78A

közös piac magában foglalja a mezőgazdaságot,és a mezőgazdasági termékek kereskedelmét is. - Római Szerződés, 38. cikkely 79 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 11. oldal 80 Élelmiszer Online, http://www.elelmiszer.hu/fmcg_szakmai_hirek/cikk/beszallt_a_kozraktarozasi_piacra_az_sgs 81 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 13-14. oldal

22

Forrás: MKEH – A közraktározási piac 2014. évi adatai

A rövid lejáratú forgóeszköz hitelezés eszközeként a közraktározás, s a hozzá kapcsolódó lombardhitelezés mindezekre a problémákra nyújt megoldást. A közraktári jegy révén megteremthető az áru elzálogosításának lehetősége. Az áru olyan raktárba kerül, mely fokozott – a fuvarozóéhoz közelítő - felelősséggel felel a betárolt áru mennyiségének és minőségének megőrzéséért. 82 De – a felsoroltakon kívül - pontosan miért is jelent a gazdálkodók számára különleges előnyt a közraktározás?  A kereskedők árualapjának biztonságos megőrzése miatt közraktároztatnak;  az árutőzsdén elfogadottá vált a közraktárjeggyel történő értékesítés, az árujegy átadása a határidős ügyleteknél teljesítésnek minősül;  a feldolgozók szempontjából különösen előnyös, ha alapanyagaik egyszeri beszerzése

után

közraktároztatnak,

ezáltal

alapanyag-szükségletüket

folyamatossá tudják tenni.  Hitelfelvétel → közraktárjegy birtokában a vállalat/termelő kölcsönhöz juthat. A folyósított hitel fedezete a közraktárjegy lesz. A lombardhitelezés a zálogkölcsönnyújtás azon formája, amikor a kölcsönt a közraktár közvetlenül nyújtja a közraktári jegy birtokosa számára. A hitel összege tőzsdei termék

Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 14. oldal 82

23

esetében az értékpapíron feltüntetett áruérték legfeljebb 2/3-a, egyéb termék esetén az 50%-a lehet.83 Hazánkban az intervenciós időszak november 1-jén – több hónappal a kalászos gabonák betakarítását követően - veszi kezdetét. Meg kell tehát oldani az áru tárolásának és a következő termelési periódus finanszírozásának kérdését. Ezen problémákra nyújt megoldást a közraktározás intézménye. A közraktározott termékek közel 95%-át agrárgazdasági termékek, mintegy 80%-át pedig a búza, a kukorica és az olajos magvak teszik ki; ebből következik az a tény, hogy leginkább a mezőgazdasági termelők – főként a kis- és középvállalkozások - által alkalmazott intézményről van szó, amelynek fő előnye a hitelfelvételben, illetőleg a biztonságos és szakszerű tárolásban rejlik. Mint tudjuk, a szemes termények jelentős hányadát betakarítás után hosszabb-rövidebb ideig tárolni kell, hiszen felhasználásukra, feldolgozásukra, értékesítésükre, stb. csak később kerül általában sor. Éppen ezért fontos, hogy a tárolás során a gabona minősége lehetőleg javuljon, a tárolás biztonságos, és olcsó legyen. 84 Tekintettel arra, hogy a betárolt gabona ,,élő szervezet”, állandóan lélegzik – nedvességtartalma és hőmérséklete a körülményektől függő mértékben növekszik85 -, és ennek folytán állandó belső átalakuláson megy keresztül, gondos kezelést igényel, hogy minőségét megőrizze. A cséplőgépről lekerült gabona nem rendelkezik olyan jó sikérrel, mint ugyanaz a gabona pár heti raktározás után. A helyes raktározás alatt tehát javul a gabonatermés minősége, forgalmi képessége, ezzel szemben a helytelenül kezelt árué rohamosan csökken. Éppen ezért (is) elvitathatatlan a közraktárak jelentősége a raktározás terén, ráadásul mindazon eszközök rendelkezésre állnak, amelyek a gabona kezeléséhez szükségesek.86 Nem mellesleg, a közraktárba letett terményre a közraktári jegy fedezete mellett hitel vehető fel magától a közraktártól – zálogkölcsönnyújtás -, illetőleg pénzintézetektől. Ezáltal a tulajdonos – aki nem rendelkezik megfelelő tárolókapacitással -, nem kényszerül arra, hogy betakarításkor azonnal, vagy meglehetősen alacsonyabb áron kényszerüljön eladni terményét, a közraktározásnak köszönhetően akkor jelenhet meg a piacon, amikor az elérhető ár már nem csupán az önköltséget fedezi, hanem hasznot is hoz, ezáltal növeli a mezőgazdaságból élők jövedelmét,

83

www.concordia.hu, Lombard Szendrő Péter: Mezőgazdasági géptan, Sipos Géza – Racskó József, Debreceni Egyetem, ATC, Szemes termények tárolása, http://www.pointernet.pds.hu/ 85 Agrárágazat: Szemesterménytárolók, tárolási technológiák: http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/2005/04/20090103175210369000000612.html 86 Dr. Békei Gyula: Gabonaneműek, ,,A Kikötő” kiadása, Budapest, 46; 48-49. oldal 84

24

biztonságát.87 A közraktározás lehetősége jelenleg azoknak a termelőknek adott, akik stabil vagyoni háttérrel rendelkeznek, ugyanis a bankok csak ilyen gazdaságok számára nyújtanak hitelt.88 Az intézmény jelentőségét példázza, hogy ezen gazdasági eszköz a magyar vállalkozók, illetve a magyar üzleti élet részére, a termelők segítésére létrejöhetett.89 Az uniós országok parlamentjének mezőgazdasági bizottsági elnökei azon az állásponton vannak, hogy a mezőgazdaság területén jelen lévő széles áringadozásokat – melyeknek oka 20-30%-ban a fekete- és spekulatív kereskedelem -, úgy lehetne meggátolni, hogy uniós közraktárakat hoznának létre, így simítva ki az áringadozások nagyságát. 90

III. Rész A közraktározás hatályos szabályozása 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A közraktározási szerződés tartalmi elemei Az áru átvétele, kiszolgáltatása A felek jogai és kötelezettségei A közraktározási jogviszony A közraktári felelősség A közraktári jegy értékpapírjogi szabályai Közraktári jegy forgatása a gyakorlatban

1. A közraktározási szerződés tartalmi elemei (Krt. 14. § (1)-(2) bekezdések) A közraktári szerződés [5. számú melléklet] agrárjogi elemekkel megtűzdelt speciális szerződés.91 A közraktári szerződés kereskedelmi ügylet, mivel egyik alanya gazdálkodó szervezet, illetve gazdálkodó szervezetnek minősülő jogi személy. A tevőleges szolgáltatási kötelezettséget jelentő – facere – szerződések körébe tartozik a letéti szerződés, és az ehhez kapcsolódó közraktári szerződés. Közös jellemzőjük, hogy a tényleges szolgáltatást nyújtó fél a másik fél érdekében fejti ki tevékenységét. A közraktári szerződés az alapját képező letéti szerződéstől két lényeges szempontból mutat eltérést. Az egyik ilyen ismérv a közraktárt megillető értékpapír-kibocsátási jog, a másik pedig a szerződés jellegéből vezethető le.

Tájékoztató a Közraktározásról szóló törvény módosításáról, 2013. június 14. Haszon Agrármagazin, 2009. december 16., szerda 89 Ivanics István (KDNP), www.parlament.hu, 2009. december 16., szerda 90 MTI, 2011. április 1., péntek 91 Prugberger Tamás: Az agrárjog alapelemeinek vázlata – Jogfejlődés és jogösszehasonlítás, Miskolci Egyetemi Kiadó, 1991., 8. oldal 317 I. 87 88

25

A közraktárnak a nála letett áruról kötelessége közraktári jegyet kiállítani, amennyiben mindez elmarad, úgy az ügylet a Ptk. szerinti egyszerű letétnek minősül,92 hiszen mindkét esetben az áru időleges megőrzése a cél. A szerződés jellege szempontjából a letéti szerződés - a polgári jog értelmében - konszenzuál szerződés, tehát létrejöttéhez elegendő a felek megállapodása, akarategysége, nincs szükség a dolog egyidejű átadására. Ezzel szemben a közraktári szerződés reálszerződés. Ugyanis az a tény, hogy a társaság a nála letett áruról közraktári jegyet köteles kiállítani, azt jelenti, hogy közraktári jegy kiállítása kizárólag az áru közraktárban

történő

elhelyezéséhez

kötődhet,

tehát

a

jogviszony

keletkezéséhez

nélkülözhetetlen jelentőséggel bír az áru átadása.93 A közraktározás minden esetben egy logisztikai ügylettel indul, mégpedig az áru közraktárba történő beszállításával. A ,,betárolás” kötelem keletkeztető tény, befejezésekor a társaság jegyzőkönyvet vesz fel, elkészíti a szerződést, melynek alapján kiállítja a letevő részére a közraktári jegyet.94 A közraktári szerződés tárgya (15. § (1) bekezdés) A közraktározási jogviszony közvetett tárgya az áru, melynek fogalmát a Krt. ,,A közraktározással kapcsolatos fogalmak” közt, az 1. §. (5) bekezdésében határozza meg. Eszerint ,,áru a pénz és az értékpapír kivételével minden forgalomképes ingó dolog”. A törvény generálisan állapítja meg, mely árukat nem lehet közraktároztatni, abból kiindulva, hogy a közraktárak majd a saját üzletszabályzatukban - lehetőségeiket, kapacitásukat felmérve - határozzák meg, mely árukat képesek, illetve kívánnak közraktározni, s melyeket nem. Előreláthatóan kell tehát a közraktáraknak meghatározni a közraktározható áruk körét.95 A törvényben megfogalmazott általános tilalmak körébe tartozik többek közt a robbanóanyag, veszélyes hulladék közraktároztatása. Közraktároztatható árunak minősülnek például a gabonafélék, fűszerek; fagyasztott termékek – amennyiben a társaság rendelkezik hűtőházzal -, műtrágya; építőipari termékek,

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, XLVII. Fejezet, 6:360. § Harsányi Gyöngyi: A logisztika és a kereskedelmi jog intézményeinek kapcsolódási pontjai a közraktározási jogviszony körében, Jogtudományi Közlöny, 2013. 4. szám, 204. oldal 94 Harsányi Gyöngyi: A logisztika és a kereskedelmi jog intézményeinek kapcsolódási pontjai a közraktározási jogviszony körében, Jogtudományi Közlöny, 2013. 4. szám, 204. oldal 95 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 47-48, 90-91. oldal 92

93

26

stb.96 Nem közraktároztatható az üzletszabályzat szerint például az öngyulladó, undort keltő, fertőzés előidézésére alkalmas áru, stb.97

Forrás: MKEH – A közraktározási piac 2014. évi adatai

A semmisség jogkövetkezményei (Krt. 15. § (3)-(4) bekezdések) A semmisség polgári jogi kategória, a szerződés érvénytelenségének egyik formája. A semmis szerződés ipso iure érvénytelen, nincs szükség külön eljárásra a semmisség megállapításához.98 A semmis szerződéshez nem fűződik jogi hatály, s ezen semmis közraktári szerződés alapján kiállított közraktári jegyet sem lehet értékpapírnak tekinteni.99 A könyv példaként említi a cselekvőképtelen személy által közraktárba helyezett áru alapján kiállított, majd továbbforgatott közraktári jegyet. A megkötött közraktári szerződés tehát semmis, azonban a jegyet, illetve annak árujegy [1. számú melléklet] , vagy zálogjegy [2. számú melléklet] részét megszerzők

A Concordia Közraktár Kereskedelmi Zrt. Üzletszabályzata, 10. oldal, 10.1. pont ,,A CONCORDIA KÖZRAKTÁR Zrt.ben tárolható és nem tárolható áruk” 97 A Concordia Közraktár Kereskedelmi Zrt. Üzletszabályzata, 10. oldal, 10.3. pont ,,A CONCORDIA KÖZRAKTÁR Zrt.ben tárolható és nem tárolható áruk” 98 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, Kötelmi jog, XVIII. Fejezet, 6:88. § (1) bekezdés 99 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 92.. oldal 96

27

tekintetében – a közraktári jegybe vetett bizalom fenntartása érdekében -, a semmisség nem érvényesül. 100 Ha a közraktár észleli a semmiséget, értesíti a letevőt az áru harminc napon belüli elvitelére – természetesen az addig felmerült közraktározással kapcsolatos költségek megtérítése után. Azonban felmerül a kérdés, mi a teendő akkor, ha a letevő a közraktári jegyet, vagy annak bármely részét továbbforgatta? Ilyenkor az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség értelmében értesítenie kell az utána következőket.101 Amennyiben – a letevő, vagy bármelyik őt követő forgató nem tájékoztatja az utána következőt az értesítésről -, az árut nem veszik ki a közraktárból, a cég az árut értékesítheti, s költségei levonását követően a befolyt vételárat bírósági vagy közjegyzői letétbe kell helyeznie. A közraktár csak akkor adhatja ki az árut, ha a teljes közraktári jegyet visszaadták részére, vagy pedig az árujegyet visszaadták, s a zálogjegyen szereplő összeget letétbe helyezték. A jegy jóhiszemű megszerzője esetén tehát értékpapírként funkcionál a semmis közraktári szerződés alapján kiállított közraktári jegy.102 A közraktári szerződés tartalma: A törvény 16. §-a taxatíve felsorolja a közraktári szerződés kötelező tartalmi elemeit. Bármely eleme, illetve a kötelező írásbeliség elmulasztása a szerződés semmisségét vonja maga után. a) a szerződés időtartama Az ügylet időtartama, mely mindig határozott, egy évnél csak rövidebb időtartamra jöhet létre.103 Mivel a közraktárakban főként mezőgazdasági terményeket tárolnak, ezért ennek oka a mezőgazdaság sajátosságaival magyarázható. A mezőgazdaságra általában jellemző az egy éves termelési idő, a termények rövidebb idejű eltarthatósága, s természetes minőségromlása. Így nincs értelme a hosszabbidejű tárolásnak.104 Felmerül a kérdés, vajon a maximális időtartamot - az egy évet -, honnan, mikortól számítjuk? A felek eltérő rendelkezése hiányában a szerződés aláírásától számítjuk. Nem kizárt azonban azonban, hogy a felek – tehát a letevő és a közraktár – kikötnek egy olyan időpontot, amely az ügyletet Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 93. oldal 101 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, Második rész, IV. Cím, 6:62. § (1) bekezdés 102 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 93. oldal 103 Harsányi Gyöngyi: A magyar értékpapírjog alapjai, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010., 73. oldal 104 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 20-21. oldal 100

28

hatályossá teszi (például június 1.), vagy valamely jövőbeni feltétel bekövetkezte (a betárolás befejeződése).105

Forrás: MKEH – A közraktározási piac 2014. évi adatai

b) a teljesítés helye A tárolási hely külön megjelölése csak akkor szükséges, ha a közraktár nem a saját tulajdonában lévő helyiségben, raktárban őrzi majd az árut, hanem művi tárolás formájában, tehát bérelt raktárban.106 A raktározás helyének megjelölése, illetőleg feltüntetése azért is nélkülözhetetlen, mert a majdani közraktári jegy, vagy bármely részének megszerzője az árut a vásárlás, vagy a kölcsönnyújtás előtt meg kívánja tekinteni, illetve szakértővel megnézetni, mennyit ér. Ugyanakkor azt is meg kell vizsgálnia az értékpapír-, vagy az árujegy vevőjének, mekkora költséggel járna az áru kitárolása, elszállítása a közraktártól.107 Alapvető jelentőséggel bír az az előírás, mely szerint a telephely legyen legalább 180 cm magas kerítéssel körbekerítve. A készletek tárolásának fedett, jól körülhatárolható tárolóban – ide értve a silót is -, kell történnie, ahol a tárolt árukat pontosan és egyértelműen el kell tudni különíteni. Fedett tárolók esetében alapvető kritérium, a tárolóhely108 zárhatósága Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996.,123. oldal 106 Harsányi Gyöngyi: A magyar értékpapírjog alapjai, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010., 73-74. oldal 107Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996.,123-124. oldal 108 Az a fizikailag elválasztható, zárható terület, vagy épületrész, amelyet a közraktár a közraktározásba vett áru tárolása céljából közraktárrá nyilvánított, Korona Közraktár Zrt., Közraktározási kisokos, Közraktározással kapcsolatos alapfogalmak 105

29

és a biztonsági őr jelenléte. A tárolóhely falainak vastagsága téglafal esetén legalább 40 cm, betonfal esetében pedig minimum 30 cm kell, hogy legyen, hossza legfeljebb 100 méter, szélessége maximum 30 méter, míg tárolási magassága legfeljebb 5 méter lehet. Továbbá, a tárolóhelynek beton aljzattal kell rendelkeznie, betonfestékkel felületkezelve, valamint előírás az is, hogy a telephely érvényes hitelesítéssel rendelkező digitális mérleggel rendelkezzen. A tárolóhely és a telephely alkalmas legyen a biztonságtechnikai rendszer elemeinek fogadására.109 Kellőképpen pontosan, mind a tárolóhely címét, helyrajzi számát, mind pedig a tárolótér110 azonosítóját, helyrajzi számát, GPS koordinátáját fel kell tüntetni a közraktári szerződésen. Rögzíteni kell továbbá, az árut silótárolóban – ide értve a tárolósilókat; tárolótornyokat és tárolószíneket is111 -; síktárolóban; konténerben; tartályban, vagy pedig raklapon tárolják. A gabona silóban, illetve csarnokban tárolható. A csarnoktárolónak négy oldalról zárt, fedett, szilárd burkolatú, jól szellőztethető, a ki- és betárolási, illetve belső árukezelési technológiát kiszolgálni képes épületet lehet igénybe venni.112 A raktárnak vasúti, vízi, illetve közúti szállítási kapcsolattal kell rendelkeznie. Hasonló feltételeknek kell megfelelniük a silótárolóknak is. Biztosítani kell a közraktározott áru szeparált elhelyezésének feltételeit.113 A közraktár a közraktárba helyezett palackozott bort köteles a Krt. rendelkezéseinek megfelelően elkülönítve, zárt helyiségben tárolni. Hordós bor esetében a betárolt bort a többi bortól elkülönített hordóban, vagy tartályban kell tárolni, amelyen meg kell jelölni a közraktározás tényét.114 c) az áru megnevezése, mennyisége, minősége, értéke A letett áru megnevezése, mennyisége, minősége, értéke a közraktári szerződés (és a közraktári jegy) egyik legfontosabb része, hiszen az egész folyamat lényege ennek az árunak a raktározása, s ennek segítségével a kölcsönfelvétel. Mindenkinek tudnia kell, mi az az áru, Korona Közraktár Zrt., Áruminősítési és –Kezelési Szabályzat, 8. oldal Az a tárolóhelyen belül elhelyezkedő légtér, amelyben a közraktárra vett áru elhelyezésre kerül, Korona Közraktár Zrt., Közraktározási kisokos, Közraktározással kapcsolatos alapfogalmak 111 Szendrő Péter: Mezőgazdasági géptan, Sipos Géza – Racskó József, Debreceni Egyetem, ATC, Szemes termények tárolása, http://www.pointernet.pds.hu/ 112 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 72. oldal 113 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 72. oldal 114 91/2000. (XI. 24.) FVM rendelet a minőségi borok művi tárolásának támogatásáról 109 110

30

amely kiszolgáltatására vonatkozó jogot – s ezzel a tulajdonjogot – megszerezheti, amelyre tekintettel kölcsönt nyújt, s amin ennek biztosítására zálogjoga fennáll. Éppen emiatt kell az áru összes jellemző tulajdonságát felsorolni.115 Az árut az Áruminősítési Szabályzatban foglaltak alapján minősítik, amely nem más, mint a közraktár által kibocsátott – többek között - az áru minőségi és mennyiségi meghatározását, az áru minőségének vizsgálatát, valamint a minőségi és mennyiségi viták rendezési elveit, továbbá az áru kezelését rögzítő szabályzat.116 A letevő a közraktározás megkezdésekor köteles az áru minőségét tanúsítani, származását igazolni. Az áru letevését kötelező minőségellenőrzés előzi meg, amelyről a közraktári jegyhez csatolt hivatalos minőségi tanúsítványt állítanak ki. Ez a csatolt minőségi bizonyítvány a banki hitelkérelem elbírálásához is szükséges okmány. 117 Amennyiben a közraktár és a letevő a minőségre tekintettel megállapodik, azt a közraktári ügyletben rögzíteni kell.118 A közraktár megtagadhatja az áru tárolását, ha minősége a letevő által közölt adatoktól lényegesen eltér, vagy a tervezett tárolási időszak alatt nem őrizhető meg.119 A megfelelő minőségi osztályozás növeli a gabona értékét, s mindez pozitív módon visszahat a gabonatermesztésre

is,

amennyiben

az

árfeltételek

javulása

a

gabonaágazatban

termelésnövekedést generál.120 Tőzsdén forgalmazott termék esetén a minőséget a tőzsdei szabványoknak megfelelő jelzéssel kell feltüntetni. A megállapított értéket a kártérítési felelősség és az ÁFA-érték miatt is fel kell tüntetni,121 ugyanis ez az értéket kell a közraktárnak kifizetni az áru esetleges eltűnése, megsemmisülése esetén, és ez lesz az alapja az ÁFA-fizetésnek is.122 Az áru mennyiségének megállapítása gabonafélék, olajos magvak, szemes és egyéb mezőgazdasági termények esetén: közraktározásra csak egészséges, száraz, rostált, káros keveréktől, kénezéstől, élőkártevőktől, idegen szagtól, dohosságtól, penésztől, és avasságtól mentes termények kerülhetnek, melyek rendeltetésszerűen felhasználhatók, s nem tartalmaznak az EU-s és hazai határértékeken felüli nem kívánatos anyagot. Ilyenek többek között a toxin, szermaradvány, stb. Nedvességtartalmuk pedig nem haladhatja meg a Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 94. oldal 116 Korona Közraktár Zrt., Közraktározási kisokos, Közraktározással kapccsolatos alapfogalmak 117 Szőke Gyula: A közraktárak lehetséges szerepe a magyar gabonapiaci politikában, Agrárgazdasági Tanulmányok, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest, 1998. 10. szám, 18. oldal 118 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról, 16. § (5) bekezdés 119 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 48. oldal 120 Szőke Gyula: A közraktárak lehetséges szerepe a magyar gabonapiaci politikában, Agrárgazdasági Tanulmányok, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest, 1998. 10. szám, 8. oldal 121 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 122. oldal 122 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 94. oldal 115

31

termékszabványban

megengedett

értéket.123

Ipari

termékek,

alapanyagok

esetén

közraktározásra kizárólag a megfelelő formában előállított, megfelelő összetételű és állagú, oxidációtól mentes termékek kerülhetnek.124

A biztonságos gabonatárolás határai a gabona nedvességtartalmának és hőmérsékletének függvényében (Celver alapján)125

Darabos áru esetén a darabszámot a közraktár állapítja meg leltározással/felméréssel, zsákos kiszerelésű áru mennyiségének meghatározása darabszámlálással, majd a zsákok számát beszorozva azok súlyával történik.126 Amennyiben a közraktározott árut súly szerint veszik át, a súlyt mindig a közraktár állapítja meg, ha viszont az áru mennyisége más módon nem állapítható meg, úgy az áru átvétele mennyiségi becslőfelméréssel – köbözéssel – történik. Ilyenkor a közraktár a tétel méreteinek, formájának felvételével meghatározza az áru térfogatát (köbözés), s azt beszorozza az áru átlagos súlyával, majd az így kapott értéket a hibahatárral (silótároló esetén ez 4%, síktároló esetén 6%) csökkentve véglegesíti. A társaság az átlagos súlyt az adott áru vonatkozásában készült minőségi tanúsítvány – certifikát – alapján határozza meg.127

Korona Közraktár Zrt., Áruminősítési és –Kezelési Szabályzat, 3. oldal Korona Közraktár Zrt., Áruminősítési és –Kezelési Szabályzat, 4. oldal 125 Agrárágazat: Szemesterménytárolók, tárolási technológiák, http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/2005/04/20090103175210369000000612.html 126 Korona Közraktár Zrt., Áruminősítési és –Kezelési Szabályzat, 4. oldal 127 Korona Közraktár Zrt., Áruminősítési és –Kezelési Szabályzat, 4-5. oldal 123 124

32

A sajáttelepen történő közraktározásra kerülő áru minőségének vizsgálata betároláskor mintavétellel történik, amelyet a társaság megbízásából egy független minőségvizsgáló szervezet végez el, hiszen meg kell határozni, az áru milyen minőségi kategóriába tartozik. Ezután kerül kiállításra a minőségtanúsítvány.

Az árunak a

termékszabványban és a közraktár Áruminősítési és –Kezelési Szabályzatában foglalt minőségi követelményeknek meg kell felelnie, amennyiben az itt foglalt minőségi előírásoknak nem felel meg, úgy a közraktár az áru átvételét megtagadja.128 Művi közraktároztatás esetén az áru minősítését a közraktározási ügylet megkötését megelőzően kell elvégezni. A minősítés a tétel azonosításával kezdődik, amelyet a közraktár a rendelkezésére bocsátott certifikát alapján végez.129 A betárolásra kerülő áruk általános és részletes minőségi követelményeit a hatályos termékszabványok határozzák meg (például: búza: MSZ 6383:2012). A Budapesti Értéktőzsdén, továbbá a LIFFE-n (London International Financial Futures and Options Exchange) forgalmazott termékek vizsgálatát a Tőzsde által elismert minőségvizsgáló szervezet végzi. Intervenciós minőségű gabona esetén a GAFTA által minősített

laboratóriumok

Termékszabványokkal

nem

tanúsítványa rendelkező

alapján áruk

kerülhet

esetén

a

sor

közraktározásra.

gyártó/forgalmazó/előállító

minőségtanúsítása, vagy a megjelölt minőségtanúsító szervezet – vizsgálati laboratórium – által kibocsátott certifikát alapján történik az Áru minőségének megállapítása.130 A Concordia Közraktár Zrt. keretein belül működik a független, GMO laborral rendelkező Gabona Control, melynek certifikátjait mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi gabonakereskedelem szereplői elfogadják. Széleskörű vizsgálati spektrummal rendelkezik, úgymint az alveográfos vizsgálat, illetve extenzográfos vizsgálat végzése, mikrobiológiai laboratórium, géntechnológiai vizsgálati eljárás, toxin vizsgálat, analízis, olaj-meghatározó NMR készülék. Az akkreditálással rendelkező minőségvizsgáló és –ellenőrző szervezet a GAFTA tagja.131 Értelemszerűen a közraktározás időtartama alatt is folynak időszaki mennyiségi és minőségi ellenőrzések, melyeket a közraktár területi, illetve központi ellenőre kétheti rendszerességgel köteles elvégezni. Korona Közraktár Zrt., Áruminősítési és –Kezelési Szabályzat, 5. oldal Korona Közraktár Zrt., Áruminősítési és –Kezelési Szabályzat, 5. oldal 130 Korona Közraktár Zrt., Áruminősítési és –Kezelési Szabályzat, 5-6. oldal 131 http://www.concordia.hu/ 128 129

33

Kardinális kérdésnek minősül az áru értékének meghatározása - ez adja a közraktári jegy ,,névértékét”.132 Itt érdek összeütközéssel találkozunk, mert a letevő érdeke, hogy minél nagyobb értéket tüntessenek fel azért, mert az a közraktári jegyet megszerzők felé pozitív információ, másrészt az áru esetleges eltűnése, vagy megsemmisülése esetén ezt az összeget érvényesítheti a közraktárral szemben.133 Ezzel szemben a közraktár érdeke, hogy ez utóbbi okból kifolyólag lefelé szorítsa az értéket, és azért is, mert, ha a közraktár nem köt felelősségbiztosítást, akkor az általa kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett áruérték nem lehet több, mint saját tőkéjének ötszöröse.134 Ha tehát alacsony áruértéket állapít meg a közraktár és a letevő, a közraktár több közraktári szerződést köthet. Az áru értéke kihatással van a közraktár által nyújtható hitel mértékére is, mivel a letett áru értékének legfeljebb kétharmadáig nyújthat a letevő számára hitelt. A hitelintézetek, bankok szintén nyújtanak közraktári jegy fedezetű hiteleket – DRB Bank; CIB Bank; OTP Bank; Erste Bank, stb. -, így a bankoknak szintén fontos érdeke fűződik a közraktárban letett áru értékének; mennyiségének; minőségének; csomagolásának szakértői tanúsítására, hiszen ezzel tudja leginkább csökkenteni a közraktári jegy-fedezetű hitelezés kockázatai.135 Ha a felek között nincs vita, a letevő könyveiben feltüntetett értéket kell figyelembe venni, amennyiben nem tudnak megegyezni, a letevő és a közraktár közösen szakértőt bízhatnak meg.136 Ugyancsak az így megállapított érték fog alapul szolgálni az áru kiszolgáltatásakor az ÁFA-fizetési kötelezettségnek is.137 d) a raktár pontos helye A zárolási jegyzőkönyv a közraktár és a letevő által aláírt, az áru betárolásakor és a tárolóhely, vagy tárolótér lezárásakor kiállított, a közraktározási szerződés elválaszthatatlan mellékletét képező okirat.138 A zárolási jegyzőkönyv mutatja meg nagyon pontosan, hol van az áru.

Harsányi Gyöngyi: A logisztika és a kereskedelmi jog intézményeinek kapcsolódási pontjai a közraktározási jogviszony körében, Jogtudományi Közlöny, 2013. 4. szám, 204. oldal 133 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 37. oldal 134 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról, 4. § (3) bekezdés 135 Brányik Ottó: Kifizetődő szakvélemény, A közraktárjegy-fedezetű hitelezés kockázatainak csökkentése, Bankszemle, 1994., 8. szám, 49. oldal 136 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 98. oldal 137 Harsányi Gyöngyi: A magyar értékpapírjog alapjai, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010., 73. oldal 138 Korona Közraktár Zrt., Közraktározási kisokos, Közraktározással kapcsolatos alapfogalmak 132

34

Minden esetben pontos helyszínrajzot, vagy olyan, azzal egyenértékű mellékletet kell tartalmaznia, amely az áru elhelyezkedésének vázlatos rajzát és méreteit mutatja a tárolótérben.139 Példaként említeném azt az esetet, amikor a Korona Közraktár Zrt. az 523/2013-as közraktári szerződésben és a 2013. december 30-án kibocsátott közraktári jegyen a tárolás módját ,,elkülönített”-ként tüntette fel, ugyanakkor a zárolási jegyzőkönyvben az áru elhelyezése ,,összekevert”-ként volt meghatározva. A Felügyelet 2014. október 20-án ellenőrzést végzett Füzesabony, Kerecsendi út 123. szám alatti telephely 1. számú raktárában, ahol a letevő Pikopack Zrt. 8 közraktári szerződésében feltüntetett ónozott acéllemezeit

MKEH, Kereskedelmi Hatóság, Közraktározás-Felügyelet, MKEH-KEH-KF/00038-044/2014., 2014. évi általános ellenőrzést lezáró határozat 139

35

tárolták. A tárolóban elhelyezett közraktári szerződésekhez kapcsolódó készlet tárolása összekeverten történt.140 e) a raktár típusa (saját vagy művi raktár), Elsősorban a sajáttelepi közraktározás és a művi közraktározás fogalmának meghatározására kell kitérni. A Krt. ,,A közraktározással kapcsolatos fogalmak” címszó alatt definiálja a két fogalmat. Eszerint ,,saját tárolás a közraktár tulajdonában, valamint a legalább három éven át, a közraktározás teljes időtartamát is magában foglaló megszakítás nélküli egyéb jogcímen birtokban tartott és saját üzemeltetésében lévő raktárban történő közraktározás. Művi tárolás minden sajátnak nem minősülő tárolás.”141 Az egypólusú közraktározás – sajáttelepi közraktározás – a közraktározás legegyszerűbb formája, amelynek során a társaság az áru tárolását valamely saját üzemeltetésű tárolójában bonyolítja le. A közraktár kockázati szintje ebben az esetben a legalacsonyabb,

hiszen

nem

vesz

igénybe

közreműködőt,

minden

tevékenység,

munkafolyamat a saját területén zajlik. A hitelnyújtás szempontjából is ez a legkedvezőbb forma.142 A sajáttelepi közraktározás logisztikai ügylettel indul. A tárolásra kerülő árut a közraktár által üzemeltetett raktárba szállítják be, ahol a társaság által elfogadott minősítő szervezet, vagy szakértő minősíti. Amikor a minősítés elkészül, és a közraktározáshoz szükséges dokumentumokat a letevő a közraktár rendelkezésére bocsátja. Ezt követően a cég elkészíti a közraktározás alapdokumentumait, és a közraktárjegyeket, amelyet átad a letevőnek.143 A többpólusú közraktározás – művi tárolás – valamely bérelt tárolóban következik be. Ebben az esetben a letevő és a közraktár közraktári szerződést, a közraktár és a raktártulajdonos pedig raktárbérleti szerződést kötnek:144 1. kétpólusú közraktározáskor két szerződést köt a közraktár, mindkettőt az áru tulajdonosával. Raktárbérleti szerződés keretében bérbe veszi az áru tulajdonosától azt a raktárt, melyben az árut elhelyezi. A másik szerződés a

MKEH, Kereskedelmi Hatóság, Közraktározás-Felügyelet, MKEH-KEH-KF/0060-037/2014., Téma vizsgálatot lezáró határozat 140

141

Krt. 1.§ (4) bekezdés

Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 29. oldal 143 ÁTI Depo Zrt., Közraktározás, Saját telepi közraktározás folyamata, http://atidepo.1click.hu/?content=kozraktarozas&lang=hu 144 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 29. oldal 142

36

közraktári ügylet.145 Így anélkül kerül ,,közraktárba” az áru, hogy akár egy millimétert is elmozdították volna, hiszen a bérleti szerződéssel a letevő raktára közraktári raktárnak minősül.146 2. hárompólusú közraktározás esetén a közraktár két, egymástól független partnerrel

áll

szerződési

viszonyban.

A

letevővel

közraktári,

a

raktártulajdonossal pedig raktárbérleti szerződést köt.147 A közraktározási folyamatban elsőként a közraktároztatási igényt kell bejelenteni a megrendelőlap

kitöltésével,

mellyel

párhuzamosan

mellékelni

kell

a

közraktári

szerződéskötéshez szükséges alapdokumentumokat (aláírási címpéldány másolat; az áru 15 napnál nem régebbi minőségi tanúsítványa). A megrendelés beérkezését követően a közraktár szakemberei a helyszínen műszakilag felmérik a zároltatni kívánt tároló tereket, hogy azok megfelelnek-e a közraktár által elvárt raktározási feltételeknek: -

a telephely minden időjárási viszony mellett megközelíthető legyen;

-

230V-os hálózat a raktárnál;

-

a raktár legyen zárható, szigetelt padlózatú, csapadéktól védett;

-

az épület feleljen meg az általános raktározási engedély kiadásához szükséges feltételeknek.

A felmérés alapján a közraktár megállapítja, az adott feltételek mellett tud-e az ügyféllel közraktározási szerződést kötni.148 A művi tárolás a sajáttelepi közraktározáshoz képest a letevő részére előnyös, mert lényegesen olcsóbb, mintha be kellene szállítania az árut a közraktár tulajdonában lévő raktárakba. A közraktár szempontjából egyrészt előnyös, mert növelheti raktárkapacitását a bérelt raktárakkal, másrészt hátrányos, mert kockázatosabb a raktárban az áru őrzése, illetve kitárolása – a közraktári visszaélések és fedezetelvonások miatt. A közraktári jegy és az árujegy birtokos részére szintén hátrányos, hiszen előfordulhat, hogy magát az árut nem, csak az értékét kapja meg a közraktártól. A zálogjegybirtokos szempontjából közömbös a közraktár

Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 29-30. oldal Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 44-45. oldal 147 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 29-30. oldal 148 Korona Közraktár Zrt., Szolgáltatás, Közraktározás folyamata, http://www.koronakozraktar.hu/index.php?p=kozraktarozas-folyamata 145 146

37

helytállási kötelezettsége miatt, ám mégis

hátrányos lehet a társaság esetleges

fizetésképtelensége esetében.149 Tehát a kockázat miatt feltétlenül tartalmaznia kell a közraktári jegy mindkét részének azt a tájékoztatást, hogy az áru művi tárolással van közraktároztatva!150 f) a tárolás módja (Krt. 16. § (3) bekezdés a)-b) pontok) Jelen esetben a szerződési szabadság elve érvényesül, mégpedig annyiban, hogy a letevő határozhatja meg: ugyanazt, vagy ugyanolyant kér vissza a közraktári jegye alapján. Amennyiben nem fajta és mennyiség alapján meghatározható – helyettesíthető – árukról van szó, hanem egyedi darabokról (például Tondach tetőcserép), akkor értelemszerűen fel sem merülhet az a kérdés, hogy ugyanazt kell-e visszaadni. Helyettesíthető áruknál azonban alapvető jelentőséggel bír. Miért? Azért, mert ezen árukat (termények, termékek) általában nagy mennyiségben állítják elő, hatalmas tárolókban raktározzák, ahol a különböző helyről érkezett azonos minőségű árukat együttesen tárolják,151 ilyenkor tehát a közraktár ugyanolyan, de nem ugyanazt az árut adja vissza.152 Gazdaságosabb az ömlesztve, összekeverve történő tárolás, és a közraktárnak kedvezőbb is, ugyanis ilyenkor nincs kihasználatlan raktárkapacitás (gabonasilók teletöltése), mivel a tárolás kevesebb helyet vesz igénybe, nem mellesleg az árut nem kell külön kezelni és nyilvántartani.153 Míg elkülönített raktározás esetében gyakran előfordul, hogy az egyik raktár félig van csupán megtöltve, a másik pedig háromnegyedig, stb., és a kihasználatlan területek a közraktárnak veszteséget okozhatnak.154 g) az áru csomagolása (Krt. 20. § (3) bekezdés) Főszabály szerint a letevő csomagolva köteles az árut közraktározásra átadni, kivéve, ha az áru jellegéből más következik, vagy, ha a felek másként állapodtak meg. Az áru jellegéből következően nem kell csomagolni az ömlesztve tárolt árukat, ám elképzelhető, hogy mégis valamilyen módon csomagolják, például zsákokba rakják. A csomagolás árut és más árukat védő hatása elsősorban a közraktár érdekkörébe tartozik, hiszen, ha felismerte a Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 46-47. oldal 150 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról, 24. § (2) bekezdés h) pont 151 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 96. oldal 152 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 22. oldal 153 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 22. oldal 154 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 96. oldal 149

38

csomagolás hiányosságát, és ennek ellenére közraktározásra vette az árut, akkor felel az így bekövetkezett károkért.155 A csomagolás rejtett hiányossága esetén mentesül csak a felelősség alól.156 h) az áru kezelésére és biztosítására vonatkozó rendelkezés (Krt. 19. § (1)-(2) bekezdések) A közraktári szerződésben rögzíteni kell, hogy az áru természetes minősége, miként fog változni a szabályos tárolás, kezelés esetén, mennyi súlyveszteséget lehet ebben a körben elszámolni. Továbbá tisztázni kell azt is, milyen minőségi változások érhetik az árut a raktározás alatt.157 A Krt. alapján a közraktár teljes felelősséggel tartozik a közraktárra vetett áru minőségének (és mennyiségének) megóvásáért, az ügylet végén kiadott áru minőségének (és mennyiségének) meg kell felelnie a betárolt minőségnek (és mennyiségnek). A közraktározott áruk voltaképpen különböző magvak, szemes termények – főként gabonák. Ezen áruk még ,,élő” szervezetek, a betakarítást követően a biológiai folyamatok nem állnak le, a tárolás során – egyre csökkenő intenzitással – tovább folynak. Az említett okból kifolyólag a közraktárnak a betárolt minőség ismerete, ellenőrzése és a tárolás alatti veszteségeinek minimalizálása158, valamint a minőség megóvása érdekében szükséges beavatkozások megtétele nemcsak alapvető érdeke, hanem kötelessége, és egyben felelőssége is.159 A minőségi átvétel a közraktárba beszállított szemes termények esetén úgy zajlik, hogy a közraktárba beérkező áru minden egyes szállítmányát szabvány szerint megmintázzák. A homogenizált, majd mintaosztó segítségével szétosztott minta egy példányából a következő vizsgálatokat végzik el:  érzékszervi vizsgálat;  rovarfertőzöttség ellenőrzése;  nedvességmérés;  tisztaságvizsgálat;  hektolitertömeg mérés;  fehérje – és sikérvizsgálat infrakészülékkel; Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 106-107. oldal 156 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról, 22. § (1b) bekezdés, b) pont 157 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 103-104. oldal 158 Agrárágazat: Szemesterménytárolók, tárolási technológiák (I.), http://www.agraroldal.hu/gabona-9.html 159 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 77. oldal 155

39

 esésszámmérés.160 A gyorsvizsgálat eredménye alapján döntik el, hogy a termény megfelel-e a letevő által előre jelzett feltételeknek; ha egy áruféléből eltérő minőségi kategória szerinti külön tárolásra irányul az igény, akkor mely minőségi kategóriába sorolandó, és a tároló mely cellájába kell betárolni. Ha az áru a biztonságos tárolás, a minőség megóvás feltételeinek nem felel meg, akkor az átvételt vissza kell utasítani.161 Egy szerződésre beérkező áruból tárolónként betárolási átlagmintát kell készíteni. A mintát vagy a közraktári ügyletben kijelölt független minőségellenőr – Gabona Controll; Mertcontrol Kft.; SGS Hungária Kft.; ISI Hungary Kft. -, vagy a letevő és a közraktár képviselője közösen veszi és pecsételi. Célszerű a közraktárnak a mintákat a tárolás végéig megőrizni. A levett mintákat - a mintavételi jegyzőkönyvvel együtt – a közraktári szerződésben kijelölt akkreditált laboratóriumba kell megküldeni, ahol az adott termékre vonatkozó szabványos vizsgálattal állapítják meg a termék minőségét. Nagyon fontos a megbízható, megfelelő szakmai háttérrel, hazai és nemzetközi akkreditálással rendelkező minőségellenőrző szervezet kiválasztása, hiszen a közraktár az eredményt, minősítést elfogadva átveszi a teljes felelősséget az áru további minőségéért a közraktározás végéig, az áru kiadásáig.162 A közraktár a betárolt tétel végleges minőségét az áru homogenizálása, átforgatása segítségével állítja be, amelyet célszerű a betakarítást, betárolást követő 4-6 hét múlva esedékes áttisztítást; átszellőztetést; átforgatást, vagy esetlegesen fertőtlenítést biztosító eljárással összekapcsolni. A betárolt áru végleges minőségét – amely alapja lehet a közraktár felelősségvállalásának – az ilyenkor végzett hiteles mintavétel és laboratóriumi vizsgálat határozhatja meg.163 A tárolás ideje alatt a szemes termények minőségének rendszeres és folyamatos ellenőrzése a biztosítéka annak, hogy az esetleges kezdődő minőségromlás időben felderíthető legyen, és a szükséges intézkedéseket késedelem nélkül meg lehessen tenni. Az áru romlásának veszélye esetén a közraktárnak mindent meg kell tennie, hogy a várható károsodás mértékét csökkentse, ilyenek többek közt a forgatás; tisztítás; szellőztetés; gázosítás.164

Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 78. oldal Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 78. oldal 162 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 78-79. oldal 163 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 79. oldal 164 Korona Közraktár Zrt., Áruminősítési és –Kezelési Szabályzat, 9-10. oldal 160 161

40

A letevő előzetes felszólítása után, - ha a letevő, vagy a közraktári jegy birtokosa azt el nem viszi -, minél hamarabb értékesítenie kell az árut, s a befolyt vételárat a rendes szabályok szerint fel kell osztania.165 A letevőnek kell legjobban ismernie a saját áruját, így – értelemszerűen -, annak belső tulajdonságait is. Amennyiben különleges kezelést igényel, akkor erről a letevőnek a közraktárt tájékoztatnia kell. Ennek elmulasztása esetén a társaságot nem terheli felelősség az áru megromlása esetén.166 i) a közraktári díj és a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díja A közraktári szerződés visszterhes, az ellenszolgáltatás meghatározása elengedhetetlen kelléke az ügyletnek, másrészt a már megállapított díjak utóbb nem emelkedhetnek, ugyanis a díj összegét rávezetik a közraktári jegyre, és ez a jegyen való feltüntetés, illetve a letéti könyvbe való bejegyzés akadályozza a díjemelést.167 A meg nem fizetett közraktári díj, illetőleg a közraktári ügyletben kikötött egyéb szolgáltatások díjai biztosítékául a közraktárt az árura minden más zálogjogosultat megelőző, úgynevezett privilegizált zálogjog – a közraktár közraktári jegyre vezetett díjkövetelése; a zálogjegybirtokos követelése; a közraktár egyéb követelése; az árujegybirtokos követelése -, illeti meg.168 Éppen ezért teljesen kiszámíthatóvá, pontosan értékelhetővé kell tenni a közraktárjegy, a zálogjegy értékét, tudni kell azt, mekkora az az összeg, amelyet a közraktár mindenki mást megelőzően leemelhet az értékesítés során befolyt pénzösszegből.169 A közraktár a közraktári szerződésben - az áru általános kezelésén túl -, vállalhatja egyéb szolgáltatások teljesítését is. Mindezeket célszerű egyenként megjelölni, s a díjakat egyenként feltüntetni. Valamennyi díjat - a szerződés értelmében – a letevő köteles megfizetni, aki úgy is dönthet, hogy mindent előre kiegyenlít. Ez az összeg természetesen alacsonyabb lesz, mintha a közraktár maga előlegezné meg a költségeket azzal, hogy a

Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 103-104. oldal 166 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 104-105. oldal 167 Harsányi Gyöngyi: A magyar értékpapírjog alapjai, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010., 74. oldal 168 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról, 20. § (5) bekezdés 169 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 108. oldal 165

41

költségek fedezete az áru, melynek kiváltásakor kell a közraktár követelését megtéríteni, vagy pedig az értékesítéskor magát kielégítheti elsőnek az áru vételárából.170 Mi történik akkor, ha a letevő csak a díj egy részét fizeti meg? Nos, ilyenkor a közraktár csak a díjhátralékot írja rá a közraktári jegyre. Azonban ebben a helyzetben a társaságnak joga van magasabb összegben meghatározni a díjat, többek között az ügylet futamidejének végéig felszámíthatja a megelőlegezett díjkövetelés után járó kamatokat is.171 A törvény abból indul ki, hogy az áru a közraktári ügyletben kikötött raktározási időt teljes egészében kitölti. Elképzelhető azonban, hogy a közraktári jegyet megszerző – a raktározási idő lejárta előtt – az árut ki akarja venni. Ezt megteheti, azonban a közraktári jegyen feltüntetett – közraktárat megillető – követelést köteles teljes egészében kifizetni, arányosításra nincs mód. Ennek oka a közraktár raktározási kapacitásának tervezésében rejlik, s ha az előre lekötött raktárai kihasználatlanok maradnak, hasznosításuk bizonytalanná válhat, következésképpen nem érheti kár abból, hogy előbb kiváltották az árut.172 h) az a tény, hogy a 17. § szerinti szabályzatok is a szerződés részét képezik, A közraktári szerződés szövegének tartalmaznia kell azt a kitételt, hogy a közraktár üzleti és díjszabályzataiba foglalt előírások az ügylet részét képezik173 Az üzleti szabályzat az üzleti feltételeket rögzíti, a díjszabályzat pedig az aktuális díjtételeket. Összefoglalva elmondható, hogy a közraktár szabályzata alapvetően tartalmazza a társaság által vállalt kötelezettségeket, s azt is, milyen áron veszi ezeket magára. Ezek az információk az üzletfelek számára kellőképpen fontosak, ezért nyilvánosságra kell hozni.174 A díjszabályzat változása a letevővel megkötött közraktári szerződésben rögzített díjat nem érinti.175 k) a szerződő felek cégszerű aláírása és a keltezés A cégszerű aláírás egy olyan írásbeli nyilatkozat, melyet az adott társaság nevében tesz a képviseletre jogosult természetes személy. Az aláírásnak meg kell egyeznie az aláírási Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 108-109. oldal 171 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 109. oldal 172 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 109. oldal 173 Harsányi Gyöngyi: A magyar értékpapírjog alapjai, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010., 74. oldal 174 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 100. oldal 175 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról, 17. § (3) bekezdés 170

42

címpéldánnyal. Ahhoz, hogy a cégszerű aláírás érvényesnek minősüljön, a képviselő aláírása mellett a társaság bélyegzője is szükséges. A keltezés tartalmazza az ügylet írásának helyét jelölő település nevét, és a szerződés megírásának naptári napját jelölő dátumot.

2. Az áru átvétele, kiszolgáltatása (Krt. 18. § (1)-(3) bekezdések, 18/A §. ) Az átvétel a tényleges beszállítás, a kiszolgáltatás pedig a tényleges kiadás időpontja még abban az esetben is, ha az áru kísérőokmányait később adják át. A kárfelelősség szempontjából érdemi jelentőséggel bír a tényleges átvétel-kiszolgáltatás meghatározása.176 Ha a közraktár valami gyanúsat észlel, még a szabályosan megkötött szerződés ellenére sem kell átvennie az árut, ugyanakkor nem köteles az okiratok valódiságát vizsgálni. Ez utóbbi fordulat a közraktárak védelme érdekében került a törvénybe, amennyiben ugyanis nem lenne jogosult a társaság az iratokat vizsgálni, az azt eredményezné, hogy nyilvánvaló hamisság esetén is kötelessége az árut elfogadni.177 Tehát a jelenlegi szabályozás értelmében vizsgálhatja, s ennek megfelelően megtagadhatja az áru átvételét, de ha vizsgálta (vagy nem vizsgálta) és átvette az árut, akkor az áru eredetéért felelősség nem terheli. A közraktár érdekében áll, hogy alaposan utánanézzen az árut kísérő okmányoknak, ugyanis, ha az áruhoz kapcsolódó minőségi bizonyítványok nem valódiak, s az áru más áruját is károsította, akkor a közraktárt terheli a felelősség. A kárt okozó áru letevőjével szemben utóbb érvényesítheti a felelősséget.178 Általában nagyobb tömegű áru közraktároztatásakor előfordulhat, hogy – úgymond – ,,szétdarabolják” a beszállítási, vagy a kiszállítási folyamatot. Ezért fontos a jegyzőkönyvek felvétele a folyamatokról. Ha az árubeszállítása befejeződött, jegyzőkönyvet állítanak ki, s annak alapján adják ki a letevő részére a közraktári jegyet. Több részletben történő beszállítás

Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 101-102. oldal 177 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 102. oldal 178 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 102-103. oldal 176

43

esetén minden egyes részmennyiséget jegyzőkönyveznek, majd a folyamat végén a teljes mennyiségről kiállítják a közraktári jegyet.179 Az áruáttárolás kizárólag írásbeli kérelemre, és a közraktár jóváhagyásával történhet. Az áttárolást dokumentálni kell, s minden dokumentációját – kérelem, engedély, stb. - a vonatkozó közraktári szerződés ügyleti dossziéjába kell helyezni. Például: a közraktározott áruk áttárolása a kabai művi telephely Bonfreeze 2 elnevezésű hűtőtárolóból a – szintén kabai művi telephelyen lévő – Bonfarm elnevezésű hűtőtárolóba.180 Az áru áttárolását a letevő/közraktári jegy birtokos szolgáltatásként kérheti a közraktártól, amelyet a társaság egyedi mérlegelés alapján – indokoltság, kivitelezhetőség – végez el.181 Az áttárolással kapcsolatban felmerült költségeket az viseli, akinek az érdekkörében felmerült okból szükségessé vált. Gyakran előfordul, hogy az áttárolás a közraktározott áru minőségének megóvása érdekében válik indokolttá. Például (síktárolóban) a gabona minőségi mutatóinak jelentős romlása esetén nélkülözhetetlenné válik a forgatással történő árukezelés. Sokszor az áru teljes mennyisége átmozgatásra kerülhet. Abban az esetben, ha a forgatásra kerülő áru teljes mértékben kitölti a tárolóteret, vagy felszabadítják a tárolótér egy részét ahhoz, hogy el lehessen végezni a forgatást, úgy az árut másik tárolótérbe kell áttárolni. A szellőztetés is olykor – szélsőséges esetekben – a teljes készlet áttárolásával zajlik.182

A közraktározási jogviszony – A felek jogai és kötelezettségei Közraktározási jogviszony elsődlegesen a közraktár és a letevő között jön létre. A letevő egyidejűleg a közraktári jegy első tulajdonosává válik. Az értékpapír átruházása alapján változás következik be a közraktárral jogviszonyba kerülő alany oldalán. A közraktározási jogviszony állandó és egyben központi szereplője a közraktár, amely olyan gazdálkodó szervezet, amely közraktári tevékenység folytatására jogosult.183 Közraktár - a jelenlegi szabályozás értelmében – kizárólag kétféle módon működhet, mégpedig Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 101-102. oldal 180 MKEH, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Kereskedelmi Hatóság, Közraktározás-Felügyelet, MKEH-KEHKF/00038-044/2014., 2014. évi általános ellenőrzést lezáró határozat 181 Concordia Közraktár Zrt., közraktári díjszabályzat 182 Korona Közraktár Zrt., Áruminősítési és –Kezelési Szabályzat, 9. oldal 183 Harsányi Gyöngyi: A logisztika és a kereskedelmi jog intézményeinek kapcsolódási pontjai a közraktározási jogviszony körében, Jogtudományi Közlöny, 2013. 4. szám, 205. oldal 179

44

részvénytársaságként, illetőleg külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként (fióktelep). Amennyiben részvénytársasági formában jön létre, a 2006. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról (gt.) rendelkezései alkalmazandóak rá. Ilyen esetben legalább 500 millió forint alaptőkével alapítható, amely pénzbeli, és nem pénzbeli hozzájárulásból áll. Utóbbi, tehát a tárgyi apportrészek közül minimálisan 250 millió forintnak kell ingatlanként rendelkezésre állnia. Kizárólag névre szóló részvényeket bocsáthat ki, mely értékpapírokat az állam, valamint bármely belföldi, és külföldi természetes, és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság megszerezheti. E szigorú törvényességi feltételeknek megfelelően alapított, cégjegyzékbe bejegyzett közraktár a közraktározási tevékenységet akkor kezdheti meg, ha azt a felügyelet a Magyar Nemzeti Bank egyetértésével előzeten engedélyezte, és a közraktárt nyilvántartásba vette.184 Fióktelep esetén közraktár dotációs tőkével185 alapítható, s magára a gazdálkodó szervezetre a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A részvénytársaság alaptőkéjéhez hasonlóan a dotációs tőke is legalább 250 millió forintnak megfelelő pénzbeli hozzájárulásból, s minimum ugyanilyen értékű apportból áll. Nem pénzbeli hozzájárulásként – apportként – a közraktári tevékenység folytatására alkalmas, tehermentes ingatlan bocsátható a közraktár rendelkezésére, amelynek értéke 250 millió forintnál nem lehet kevesebb. Cégnevében, hirdetésében a ,,közraktár” elnevezést kizárólag a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően alapított, és működtetett,

belföldön

cégjegyzékben

bejegyzett

részvénytársaság,

vagy

fióktelep

szerepeltetheti. A közraktározási jogviszonyban a közraktárral szerződő letevő pozíciójában bárki lehet, aki polgári jogviszony alanya lehet, tehát természetes személy; jogi személy; jogi személyiséggel nem rendelkező társaság. A közraktári jegy első birtokosa a letevő, hiszen árujának közraktárba helyezésével, az áru átvételének elismeréseként veszi át a közraktártól az értékpapírt – kétszereplős jogviszony. Ha nem történik termékértékesítés, és hitelt sem vesz fel, a letevő személye, és a közraktári jegy birtokosának személye nem válik el egymástól. Ez a legritkábban előforduló esetek közé tartozik, mivel a közraktári jegy Harsányi Gyöngyi: A logisztika és a kereskedelmi jog intézményeinek kapcsolódási pontjai a közraktározási jogviszony körében, Jogtudományi Közlöny, 2013. 4. szám, 205. oldal 185 A dotációs tőke a fióktelep létesítéséhez és működéséhez a létesítő által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke /1996. évi XLVIII. törvény, 2. § (3) bekezdés/. 184

45

kibocsátásának éppen az a lényege, hogy a letevő az értékpapír segítségével áruját eladja, vagy annak elzálogosításával hitelhez jusson. Tehermentes tulajdonátruházás esetén a teljes közraktári jegy forgatására kerül sor. Ilyenkor egy harmadik személy jelentkezik a társaságnál az áru kiszolgáltatását kérve, így háromszereplős jogviszonyról beszélünk,186 a letevő jogállásába kerül a jegybirtokos.187 Olyan eset is előfordulhat, hogy más személy birtokolja a közraktári jegy árujegy részét (árujegy birtokos), és más a zálogjegy részét (zálogjegy birtokos).188 4.A közraktári felelősség (Krt. 22. § (1) bekezdés) A közraktárnak az árut a betároláskor meghatározott minőségben, és átadott mennyiségben kell kiszolgáltatnia. Felelősséggel tartozik kötelezettsége teljesítéséért.189 Mivel a közraktár egy olyan letéteményes, amely főtevékenységi köre szerint áru tárolására, őrzésére szakosodott szervezet, nem elegendő az általános felelősségi szabályok alkalmazása, mint például az egyszerű letét esetében. Ez a megfontolás vezette a jogalkotót a közraktár fokozott felelősségének deklarálására.190 A törvény taxatíve sorolja fel a – meglehetősen szűk körű - kimentési okokat. A közraktár – vétkességre tekintet nélkül – az átvételtől a kiszolgáltatásig felel a nála elhelyezett áruban bekövetkezett kárért. A szigorú szabályozás indoka többek között azzal magyarázható, hogy egyedül a közraktár van olyan helyzetben, hogy elhárítsa a kárt. Ezért csak a kimentési okok fennállása esetén van lehetőség a mentesülésre a felelősség alól.191 Mik a szükséges tényállási elemei a közraktári felelősség megállapíthatóságának? Mindenekelőtt lényeges, hogy bekövetkezzen a kár. Amennyiben a közraktári szerződés alapján letétbe vett áru elveszik, megsemmisül, vagy megromlik, a közraktár ellen kártérítés iránti pert indíthat a közraktári jegy birtokosa, - illetve, ha külön-külön ruházták át -, akkor az árujegy birtokosa, vagy pedig a zálogjegy birtokosa. Mivel a közraktári szerződésben meg

Harsányi Gyöngyi: A logisztika és a kereskedelmi jog intézményeinek kapcsolódási pontjai a közraktározási jogviszony körében, Jogtudományi Közlöny, 2013. 4. szám, 205. oldal 187 Salamonné dr. Solymosi Ibolya: A váltó, Agrocent Kiadó, 1994., 16. oldal 188 Harsányi Gyöngyi: A logisztika és a kereskedelmi jog intézményeinek kapcsolódási pontjai a közraktározási jogviszony körében, Jogtudományi Közlöny, 2013. 4. szám, 205. oldal 189 Harsányi Gyöngyi: A logisztika és a kereskedelmi jog intézményeinek kapcsolódási pontjai a közraktározási jogviszony körében, Jogtudományi Közlöny, 2013. 4. szám, 206. oldal 190 Harsányi Gyöngyi: A logisztika és a kereskedelmi jog intézményeinek kapcsolódási pontjai a közraktározási jogviszony körében, Jogtudományi Közlöny, 2013. 4. szám, 206-207. oldal 191 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 112. oldal 186

46

kell jelölni a letett áru értékét, így ez az érték lesz a kártérítés mértékének felső határa192 az áru megsérülése, megsemmisülése esetén. Ha csak részleges elveszés, megsemmisülés, megromlás következett be, akkor az érték meghatározására – vita esetén – szakértőt kell igénybe venni.193 Kizárólag a közraktározásra elhelyezett áruban keletkezett kár esetén lehet a közraktárral szemben ezt a szigorú szabályt alkalmazni. Tehát csak akkor, ha közraktári szerződés alapján tették le az árut. Letéti szerződéssel bértárolásra került áru esetén a Ptk. rendelkezései szerint kell a kártérítési felelősséget megállapítani.194 A

kárfelelősség

szempontjából

releváns

a

tényleges

beszállítás-kiadás

jegyzőkönyvben történő rögzítése -, függetlenül az áru tényleges mozgásától.195 A Krt.-ben felsorolt károkozási lehetőségek mindegyikének az a lényege, hogy a társaság egyáltalán nem, vagy nem úgy tudja kiszolgáltatni az árut, ahogyan azt vállalta, ezért felelősséggel tartozik.196 Nem feltétlen felelősségről van szó, a törvény taxatíve felsorolja a felelősség alóli mentesülési okokat. A közraktár tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok jelenti azokat az eseményeket, melyeket semmilyen módon nem lenne képes a közraktár kivédeni – vis maior. Ide tartozik például a földrengés, árvíz, háború, stb. A tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok fennálltát a közraktárnak kell bizonyítania, amennyiben mindez nem sikerül, úgy ő viseli a nála elhelyezett áruban bekövetkezett kárt.197 Ha az áru belső tulajdonsága – természetes minősége alapján romlott meg, a letevő viseli az árujában bekövetkezett kárt, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a kárt a közraktár magatartása okozta.198

,,a jogalkotó minden esetben, ha fokozott felelősséget ír elő, ezt a kártérítés mértékének korlátozásával ellensúlyozza.” Harsányi Gyöngyi: A logisztika és a kereskedelmi jog intézményeinek kapcsolódási pontjai a közraktározási jogviszony körében, Jogtudományi Közlöny, 2013. 4. szám, 207. oldal 193 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 112. oldal; Harsányi Gyöngyi: A logisztika és a kereskedelmi jog intézményeinek kapcsolódási pontjai a közraktározási jogviszony körében, Jogtudományi Közlöny, 2013. 4. szám, 207. oldal 194 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 112. oldal 195 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 101-102, 112. oldal 196 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 112-113. oldal 197 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 113. oldal 198 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 113. oldal 192

47

A csomagolás rejtett hiányosságát mindkét félnek bizonyítania kell, mégpedig a közraktárnak azt, hogy a csomagolás általa fel nem ismerhető hibája okozta a kárt, a letevő viszont hivatkozhat arra, hogy – a hibás csomagolás igaz ugyan, azonban -, mégsem emiatt következett be a kár. Például: ,,törékeny üvegekben helyeztek el bort, s az üvegeket dobozokba csomagolták anélkül, hogy az üveg és a doboz közé olyan anyagot tettek volna, ami az ütődéstől megóvja. A rakodás során megsérült az áru, s a kifolyt bor megkárosította a szomszédban tárolt gabonászsákokat”.199 Jelen esetben a közraktárnak azt kell bizonyítania, hogy nem volt kellően csomagolva a bor, míg a letevő bizonyíthatja, hogy nem emiatt következett be a kár, hanem azért, mert rakodás közben leejtették a dobozokat. (A letevőnek sikerült bizonyítani a leejtést).200 A letevő, illetve a képviseletében eljáró személy felróható magatartása. A letevő, vagy alkalmazottja /képviselője; megbízottja/ olyan magatartást tanúsított, melyből bekövetkezett a kár. Ha a letevő bizonyítani tudja, hogy – saját maga, illetve képviselője, alkalmazottja, megbízottja, stb. - úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, mentesül a felelősség alól, ha viszont nem tudja bizonyítani, úgy ő viseli a kárt.201 Abban az esetben, ha a közraktárban az egyik áru a másik árut károsítja, a kárt szenvedett áru tulajdonosa felé a közraktár felel. Amennyiben nem hajlandó a kárt megtéríteni, a közraktár ellen indított kártérítési perben kell az igényt érvényesíteni. A közraktár a károsult felé helytállni tartozik, de továbbháríthatja a kárt a károkozó áru letevőjére.202 Ha viszont nem más árutól károsodik az áru, de elveszik, megsemmisül, megromlik, megsérül, a közraktár ellen kell a pert megindítani.203

Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 113-114. oldal 200 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 114. oldal 201 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 114-115. oldal 202 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 115. oldal 203 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 115-116. oldal 199

48

5. A közraktári jegy A közraktárjegy áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapír, amely azt jelenti, hogy valamely áru feletti rendelkezési jogot biztosít tulajdonosának - de például ide tartozik a hajóraklevél is.204 Feladata a közraktárban elhelyezett árura vonatkozó kiszolgáltatási követelés igazolása, az árura vonatkozó rendelkezési jog megtestesítése.205 A közraktár közraktári szerződés keretében közraktári jegyet bocsát a letevő rendelkezésére, amely az árut helyettesítő, tulajdonjogát megtestesítő, forgalomképes okirat, váltók módjára forgatható értékpapír. A forgalomban az árut helyettesíti, s annak átruházása esetén az áru tulajdonjoga is átszáll.206 A közraktári jegyben a közraktárban letétbe helyezett áruhoz kapcsolódó kiváltási jog testesül meg.207 A közraktár által időrend és sorszám szerint vezetett letéti könyv szelvényrészét képezi (háromrészes) a közraktári jegy, és a letéti könyvben maradó tőlappal azonos adatokat – a letett áru egyedi minőségi paramétereit208 - tartalmazó, összefüggő, ám egymástól elválasztható két részből, árujegyből (cédule) és zálogjegyből (warrant) áll.209 Mindez azért lényeges, mert a közraktárnál – a közraktári szerződésen kívül – csak a letéti könyv tőlapja marad, és a tőlap bizonyítja, hogy mit írtak rá eredetileg az értékpapír letevőnek átadott részére. Amikor a közraktári jegy birtokosa ki szeretné venni az árut, és megállapítják, nem ugyanazok az adatok szerepelnek a közraktári jegyen, mint a letéti könyvben, a közraktár a helyzet tisztázásáig nem adhatja ki az árut. Elképzelhető ugyanis, hogy a közraktári jegyen, vagy jeggyel bűncselekményt követtek el, vagy azt megkísérelték. A jegybirtokos a kiszolgáltatásra kötelezés, vagy a kártérítés megfizetésére kötelezés iránti pert indíthat a közraktár ellen. A bíróság dönti el, mely papír fogadható el hitelesnek.210

Román Róbert: Az egyéni és társas vállalkozások jogi szabályozása, EKF Líceum Kiadó, Eger, 2007., 156. oldal Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 225. oldal 206 Dr. Békei Gyula: Gabonaneműek, ,,A Kikötő” kiadása, Budapest, 51. oldal 207 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 207. oldal 208 Szőke Gyula: A közraktárak lehetséges szerepe a magyar gabonapiaci politikában, Agrárgazdasági Tanulmányok, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest, 1998. 10. szám, 9. oldal 209 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról, 24. § (1) bekezdés 210 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 119-120. oldal 204 205

49

A közraktári jegy és annak mindkét része értékpapír, adattartalmát a Krt. 24. § (2). bekezdése sorolja fel részletesen. Az a közraktárjegy, melyből a törvényes tartalom hiányzik, nem tekinthető hiteles értékpapírnak.211 A közraktári jegy mindkét részének - és a letéti könyvnek is - tartalmaznia kell: [1.-2. melléklet] a) a közraktári jegy (árujegy-zálogjegy) elnevezést az okirat kiállításának nyelvén; Mivel mindkettő különválasztva is forgatható, feltétlenül tartalmaznia kell, hogy a jegynek éppen mely része, ugyanis mindegyikhez más-más jogok és kötelezettségek tartoznak. Az okirat kiállításának nyelvén kell az árujegy-zálogjegy elnevezést tartalmaznia.212 b) a közraktár megnevezését; A közraktározási szerződés megkötőit fel kell tüntetni a közraktári jegyen, hiszen a legfőbb kötelezett a közraktári jeggyel szemben a közraktár, feltétlenül szerepelnie kell az értékpapíron.213 c) a letéti könyv sorszámát; A letéti könyv szelvényrészét képezi a közraktári jegy, azzal teljesen azonos adatokat tartalmaz. A letéti könyv sorszáma a közraktári jegy sorszáma is.214 d) a letevő nevét, székhelyét (lakhelyét); A letevő megjelölése azért fontos, mert a közraktározott áru feletti tulajdonjoga a kiszolgáltatásig fennmarad. Mindebből következően neki kell a számlát kiállítani az új tulajdonos felé, ráadásul a rossz csomagolás, az áru belső tulajdonsága, illetve a felróható magatartása miatti kártérítési felelősség szintén őt terheli. 215 e) a letett áru megnevezését, mennyiségét, minőségét és a 16. § (5) bekezdés szerinti értékét; A letett áru megnevezése, mennyisége, minősége, értéke a közraktári szerződés (és a közraktári jegy) egyik legfontosabb része, hiszen az egész folyamat lényege ennek az árunak a raktározása, s ennek segítségével a kölcsönfelvétel. Mindenkinek tudnia kell, mi

Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 33. oldal Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 121. oldal 213 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 121. oldal 214 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 121-122. oldal 215 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 122. oldal 211 212

50

az az áru, amely kiszolgáltatására vonatkozó jogot – s ezzel a tulajdonjogot – megszerezheti, amelyre tekintettel kölcsönt nyújt, s amin ennek biztosítására zálogjoga fennáll. Éppen emiatt kell az áru összes jellemző tulajdonságát felsorolni.216 Közraktári jegy értéke = áru aktuális értéke – közraktározási díj még ki nem fizetett része217 f) a szerződésben kikötött közraktári díjból és a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díjaiból fennálló követelés összegét; A közraktári szerződésben kikötik a közraktári tevékenység után járó közraktári díjat és az egyéb szolgáltatások után járó díjat. Mindkettő tekintetében mindenki mást megelőző – privilegizált – zálogjoggal rendelkezik a közraktár. A társaság és a letevő a közraktári ügylet megkötésekor megállapodhatnak abban, hogy a letevő kifizeti a szerződés megkötésekor megállapított díjakat (ezek a közraktározás folyamán nem változhatnak), ilyenkor az áru teljes egészében terheletlen. Másik megoldás az, ha a letevő az árura terheli át a közraktár által megállapított díjakat – ebben az esetben az áru értéke értelemszerűen alacsonyabb lesz, mint az előző esetben.218 g) a közraktározás időtartamát a lejárat pontos megjelölésével; Az ügylet időtartama mindig határozott, ezt a jogalkotó egy évben maximálta. Ennek oka az egy éves (mezőgazdasági) termelési idő, melyet a felek eltérő rendelkezése hiányában a szerződés aláírásától számítjuk. Nincs kizárt azonban azonban, hogy a felek – tehát a letevő és a közraktár – kikötnek egy olyan időpontot, amely az ügyletet hatályossá teszi (például május 20., vagy valamely jövőbeni feltétel bekövetkezte (a betárolás befejezte). h) a raktározás helyét – művi tárolás esetén ennek megjelölésével –, továbbá A raktározás helyének megjelölése, illetőleg feltüntetése azért is nélkülözhetetlen, mert a majdani közraktári jegy, vagy bármely részének megszerzője az árut a vásárlás, vagy a kölcsönnyújtás előtt meg kívánja tekinteni, illetve szakértővel megnézetni, mennyit ér. Ugyanakkor azt is meg kell vizsgálnia az értékpapír-, vagy az árujegy vevőjének, mekkora költséggel járna az áru kitárolása, elszállítása a közraktártól.219 i) a kiállítás keltét és a közraktár cégszerű aláírását. Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 122. oldal 217 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 33. oldal 218 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 123. oldal 219 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 123-124. oldal 216

51

Az i)-pontban leírtak a szabályszerű értékpapíri minőséghez szükségesek, tehát a közraktári jegy mindkét részének – és a letéti könyvnek is – alapvető kellékei. Amennyiben ezekből akár egy is hiányzik, az irat nem tekinthető értékpapírnak, s nem következnek belőle azok a jogok, és kötelezettségek, mint amelyek a szabályszerűen kiállított közraktári jegyből.220 Az áru kiszolgáltatását - főszabály szerint - az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása esetén jogosult igényelni az értékpapír birtokosa.221 Az árut akkor adhatja ki a közraktár, ha letétbe helyezték nála az áfát. Egyébként az árujegybirtokos is kérheti a kiszolgáltatást, ha az árujegyet visszaadja, és a zálogjegyen szereplő összeget letétbe helyezi.222 Mind az árujegy- mind pedig a zálogjegy birtokosa megtekinthei a közraktárban elhelyezett árut – az ezzel kapcsolatos költségek viselése esetében -, a társaság üzletszabályzatában meghatározott hivatali időben.223 A közraktári jegy kifejezés gyűjtőnév, azt az értékpapírt jelenti, amikor mind az árujegy, mind pedig a zálogjegy két külön papíron szerepel,224 ám együtt van. Ha külön-külön szerepelnek, akkor vagy árujegynek, vagy zálogjegynek nevezzük, hiszen mindkettőhöz különböző jogkövetkezmények fűződhetnek.225 A teljes közraktárjegy együttesen teljes jogot nyújt birtokosának, míg az árujegy önmagában a zálogjegy által korlátozott rendelkező jogot biztosít. A zálogjegy viszont csupán zálogjogot ad a kölcsöntőke és járulékai erejéig.226 A közraktári jegy – vagy egy részének – átruházása ugyanúgy, mint a váltó [4. számú melléklet] esetében, forgatás útján történik. A forgatás az értékpapír, vagy vonatkozó részének hátoldalára [3. számú melléklet] írt átruházó nyilatkozattal – forgatmány -, és (cégszerű) aláírással valósul meg. Azoknál az értékpapíroknál, ahol a jogalkotó előírja a forgatást – úgymint a csekk; váltó; névre szóló kötvény; közraktári jegy zálogjegy része,, stb. esetében -, fontos azt tudni, miként került valakinek a birtokába és, ha nem az elképzeléseknek megfelelően végződött az ügylet, tudni kell, hogy utólag ki ellen lehet az igényt érvényesíteni, ez pedig csak úgy lehetséges, ha a papíron szerepelnek ezek a Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 124. oldal 221 Krt. 25. § (1) bekezdés 222 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 124-125. oldal 223 Krt. 25. § (2) bekezdés 224 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 120. oldal 225 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 29. oldal 226 Dr. Békei Gyula: Gabonaneműek, ,,A Kikötő” kiadása, Budapest, 51. oldal 220

52

kötelezettek. Az átruházáskor csak a forgató írja alá a forgatmányt, az új jegybirtokost csak megnevezi – vagy nem (üres forgatmány) -, annak nem kell a forgatmányt aláírnia.227 A forgatás nem csupán azt jelenti, hogy feltünteti magát a jegyen az átruházó, hanem azt is, hogy felelősséget vállal – utóbb a visszkereseti igényért esetleg helytállás - az átruházásért.228 A közraktározott áruk köztudottan nagy értékkel rendelkeznek. A közraktár csak a letevőt ismeri, ahhoz, hogy ellenőrizni tudja, tényleg a jogosult jelentkezik-e az áru kiszolgáltatását kérve, ismernie kell az összefüggő láncolatot. (Az üres forgatmány esetében nincs meg a láncolat, ugyanis ott az egyik forgató saját elhatározásából szakad meg ez a lánc).229 A forgatás szereplői az átruházó, akit forgatónak, a közraktárjegy, vagy egy részét megszerzőt pedig forgatmányosnak nevezzük.230 A forgatmánynak két típusát különböztetjük meg: a teljes forgatmányt és az üres forgatmányt. Az előbbi jelenti az olyan átruházó nyilatkozatot, mely tartalmazza a forgatmányos megjelölését, és a forgató (cégszerű) aláírását, az utóbbi pedig ezzel szemben nem tartalmazza a forgatmányos megjelölését. A forgatással kapcsolatban felmerült vitás kérdésekben a váltójogi szabályok alkalmazandóak. Forgatóként kizárólag az tekinthető, akinek a neve forgatmányosként, vagy letevőként szerepel a közraktári jegyen. Amennyiben üres forgatmánnyal szerezte meg – tehát a hátiraton nem jelölték meg őt forgatmányosként -, akkor bele kell írnia magát a jogosulti pozícióba. A forgatmány joghatásai: - átruházó hatás: a forgatmány a közraktári jegyből eredő minden jogot átruház a forgatmányosra, ez utóbbit a továbbforgatás joga is megilleti; - a zálogjegybirtokos a forgatás után is hitelező marad, ugyanis a visszkereseti jog érvényesítése esetén teljesítenie kell a zálogjegybirtokosnak, s saját jogán fordulhat az őt megelőzők ellen; - igazoló hatás: a forgatmányok összefüggő láncolata legitimálja a közraktári jegy birtokosát; - kötelező hatás: a forgató felelős a későbbi zálogjegybirtokosoknak a fizetésért, az árujegy forgatója pedig azért felel az őt követő árujegybirtokosnak, hogy az árut a forgatmányos a közraktárból kiveheti – értelemszerűen a közraktár és a zálogjegybirtokos követelésének

Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 130. oldal 228 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 126. oldal 229 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 126. oldal 230 Korona Közraktár Zrt., közraktározással kapcsolatos alapfogalmak, www.koronakozraktar.hu 227

53

kielégítését követően -, illetve az áru értékesítése esetén a követelések kielégítése után fennmaradó összeget az árujegybirtokos részére a közraktár kiadja.231 Az árujegy az áru feletti rendelkezési jogot biztosítja. Átruházása révén eladhatóvá válik az áru anélkül, hogy a raktárból elmozdításra kerülne. Önmagában kizárólag a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjegy által korlátozott kötelezettségét bizonyítja.232 Az árujegy az áru kiszolgáltatása iránti igényt – a tulajdonjog megszerzésének lehetőségét hordozza magában. Mivel az önállóan forgatott árujegy tekintetében az árut a zálogjegyen feltüntetett kölcsönösszeg erejéig zálogjog terheli, ezért csak akkor vehető ki a közraktárból, ha a zálogjegyen szereplő összeget – és az áfát is - letétbe helyezi a birtokosa a közraktárnál, valamint kifizeti a közraktár díjkövetelését.233 Tehát: árujegy értéke = áru értéke – (közraktár követelése + zálogjegyen feltüntetett összeg + közraktár egyéb követelése + áfa)234 Ha különvált az árujegy és a zálogjegy egymástól, csak az árujegy birtokosa kérheti a közraktártól az áru kiadását (értelemszerűen a meghatározott feltételek mellett). A közraktárnak mindenképpen meg kell kapnia a zálogjegyen szereplő összeget, hiszen – ha már az áru nincs meg -, a zálogjegybirtokos a közraktártól kérheti ezt az összeget. A szabályosan forgatott zálogjegy önmagában a rajta szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg, s ennek fedezetéül zálogjogot biztosít birtokosának a közraktárban elhelyezett árun.235 A zálogjegy forgatásával a közraktári jegyen feltüntetett érték erejéig kölcsönt lehet felvenni,236 az áru feletti tulajdonjog értelemszerűen nem száll át.237 A zálogjegy pénzkövetelést rögzítő értékpapír, kifizetését a közraktárban elhelyezett áruk is biztosítják.238 A zálogjegybirtokos nem követelheti, hogy a közraktár szolgáltassa ki számára a letett árut, csak a kölcsönösszeg lejáratkori visszafizetését követelheti.239 A közraktári jegy zálogjegy része nem csupán a zálogjog fennálltát bizonyítja, hanem a zálogjog alapjául szolgáló jogot – a kölcsönszerződés alapján keletkezett követelést – is. Nincs szükség Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 126-127. oldal 232 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról, 26. § (7) bekezdés 233 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 135. oldal 234 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 33. oldal 235 A Ptk. 1996. évi XXVI. törvénnyel történt módosítását megelőzően a zálogjog önálló átruházása ismeretlen fogalomnak számított, ezért a zálogjegy forgatása mellett szükségesnek tartották az alapügylet engedményezését is. 236 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról, 26. § (6)-(6a) bekezdések 237 Harsányi Gyöngyi: A magyar értékpapírjog alapjai, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010., 65. oldal 238 Dr. Kuncz Ödön: A magyar kereskedelmi és váltójog tankönyve, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1938. 239 Harsányi Gyöngyi: A magyar értékpapírjog alapjai, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010., 67. oldal 231

54

tehát az engedményezésre,240 mert az értékpapír függetlenné válik az alapügylettől, önálló életet él.241 Zálogjegy értéke = zálogjegyen szereplő összeg – kölcsön diszkontált értéke242

A közraktári jegy megsemmisítése A közraktári jegy, vagy bármely részének megsemmisülése, vagy elvesztése egyben a követelés megsemmisülését is jelenti, kivéve, ha az értékpapírt közjegyzői határozat semmissé nyilvánítja. Ebben az esetben a követelés a közraktári jegy nélkül is érvényesíthető, s a közraktár székhelye szerinti közjegyző illetékes eljárni.243 A közraktári jegy megsemmisítését a jegy utolsó birtokosa, vagy az kérheti, akit az értékpapír alapján valamilyen jog illet, vagy kötelezettség terhel.244 A megsemmisítésre irányuló kérelemben meg kell jelölni a közraktári jegy lényeges tartalmát, s valószínűsíteni kell a kérelmezési jogosultságot. A kérelem alapján a közjegyző hirdetményt tesz közzé, melyben felhívja a közraktári jegy birtokosát az értékpapír egy hónapon belüli bemutatására. A hirdetménynek tartalmaznia kell a figyelmeztetést, mely szerint a bemutatás elmulasztása esetén a közraktári jegyet semmissé nyilvánítják. A hirdetmény kibocsátásáról egyidejűleg értesíteni kell a kérelmezőt, a közraktárat, a letevőt, valamint a zálogjegy első birtokosát. Értelemszerűen az áru- illetve zálogjegy átruházói kötelesek az utánuk következő birtokosokat az értesítésről két napon belül tájékoztatni.245 Az értékpapír hirdetményi határidő alatti bemutatása esetén a közjegyző az eljárást megszünteti. Amennyiben az értékpapír bemutatása elmarad, a közjegyző a közraktári jegyet határozatban semmissé nyilvánítja.246

6. A közraktári jegy forgatása a gyakorlatban Termelő Zrt. elhelyezi gabonáját a közraktárban, majd a közraktár által kiállított közraktári jegyet továbbforgatja Agrár Nyrt.-re, aki továbbforgatja az értékpapírt Tritikálé ,,A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges.”, 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, XXVIII. Fejezet, 6:193. § (1)-(2) bekezdések 241 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 134. oldal 242 Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 33. oldal 243 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról, 41. § (1)-(2) bekezdések 244 Harsányi Gyöngyi: A magyar értékpapírjog alapjai, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010., 70. oldal 245 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról, 41. § (3) bekezdés, 42. § (1) bekezdés 246 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról, 42. § (3) bekezdés 240

55

Zrt.-re. Ez utóbbi társaság leforgatja a zálogjegyet Vetőmag Nyrt.-re. Búza Zrt. megvásárolja az árujegyet Tritikálé Zrt.-től, magához váltja a zálogjegyet Vetőmag Nyrt.-től, s felveszi az árut a közraktárból.

A közraktári jegy forgatása a gyakorlatban

Az értékpapír tulajdonosának garanciát jelent az áru mennyiségének és minőségének meglétét illetően, továbbá a jegy birtoklása azt a lehetőséget biztosítja, hogy annak fedezete mellett hitelt vegyen fel valamely banktól vagy akár a közraktártól. Ennek megfelelően a közraktári jegy segítségével igénybe vehető hiteleknek két formáját különböztetjük meg: a banki kölcsönt és a zálogkölcsönt. Ha kölcsönfelvétel történik, a zálogjegy különforgatását jelző első hátiratot247 mindkét jegyre fel kell jegyezni [3. számú melléklet] és a letéti könyvbe is be kell vezetni, valamint az első hátiratnak a Krt. 27. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat kell tartalmaznia. Lényeges feltüntetni, ha a közraktári jegy forgatása egyben történik, mert a zálogjegyen szereplő forgatók visszkereseti igényének érvényesítésénél a törvény úgy rendelkezik, hogy ,,a zálogjegy birtokosát az áru értékesítése után fennmaradó követelése erejéig a zálogjegyet őt megelőzően forgatókkal szemben viszkereseti jog illeti meg”. Mindebből következik, ha a zálogjegyet úgy forgatják, hogy nem jelölik meg, közraktári jegy forgatása, vagy zálogjegyforgatás (külön) történik-e, akkor a törvény szó szerinti értelmezése alapján az

Első hátirat: a zálogjegy ettől a pillanattól kezdve válik szét a közraktári jegytől, tehát zálogjegyként történő első forgatása történik. 247

56

utolsó zálogjegybirtokos azoktól is követelhetné a visszkereset alapján a megtérítést, akik teljes egészében forgatták a közraktári jegyet.248

Forrás: Bécs – Csőke – Gyenge – Mátyus: A közraktározás, 137. oldal

Az ábra értelmében a letevő a közraktári jegyet egyben forgatta, majd az értékpapírt megszerő külön forgatta a két jegyet – ezzel véve fel kölcsönt -, akkor a zálogjegy utolsó birtokosa csak a jegyet különválasztóig mehet vissza visszkereseti igényével, mert a letevő a kölcsönt felvevő tartozásáért nem felel.249 A zálogjegyforgatás bejegyzése a letéti könyvbe jelentőségteljes, hiszen ez egy pótlólagos biztosíték, tudniillik ha az árujegy a zálogjegy nélkül van valakinek a birtokában, abból az következik, hogy a zálogjegy kölcsön biztosítékául és igazolásául a hitelezőre lett forgatva, tehát nyilvánvaló: az árut kölcsön, s ezáltal zálogjog terheli. Hogyha az árujegybirtokos nem tudja előadni a zálogjegyet, akkor az árut kizárólag úgy adhatja ki részére a közraktár, ha a kölcsön futamidejének lejáratakor érvényesíthető követelés összegét a közraktárnál letétbe helyezte.250 Már a Kereskedelmi törvény idejében is (el)ismertnek és elterjedtnek számított a nála letett árukra az úgynevezett előleg folyósítás. Mindez konkrét esetben, mint zálogjegyre adott

Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 136-137. oldal 249 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 137. oldal 250 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 140. oldal 248

57

zálogkölcsön jelentkezett, s a közraktár olyan hitelező, aki a közraktározott árura a zálogjegy átruházása mellett kölcsönöz.251 A közraktári zálogkölcsönnyújtásról a Krt. 28. § (1) bekezdése rendelkezik. A pénzintézeti és a közraktár által történő kölcsönnyújtás közötti alapvető különbség, hogy a pénzintézet az adós hitelképességét vizsgálja, míg a közraktár csak az áru minőségét. A bank biztosítékokat kér a nyújtandó hitel fejében, ezzel szemben a közraktár csak a zálogjegy ráforgatását kéri, ezzel biztosítva a kölcsön kielégítési lehetőségét, valamint azt is, hogy ezen követelést, ami a kölcsön nyújtásávalaz adós felé keletkezik, könnyedén másra átruházhassa, s így ismét tőkéhez jutva újabb kölcsönt nyújthasson.252 A Krt. 28. § 2. bekezdése azt kívánta megakadályozni, hogy túl nagy legyen a közraktár visszkereseti felelőssége, s emiatt bekövetkezzen a társaság fizetésképtelensége.253

Forrás: MKEH – A közraktározási piac 2014. évi adatai

IV. Rész A közraktározás gyakorlati aspektusai 1. Közraktárok Magyarországon napjainkban Közraktári tevékenységet Magyarországon jelenleg a következő közraktárak gyakorolhatják:254 dr. Nagy Ferencz: A magyar kereskedelmi jog kézikönyve. Különös tekintettel a bírói gyakorlatra, Athenaeum, Budapest, 1901. 252 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 143. oldal 253 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 144. oldal 251

58

 ÁTI DEPO Közraktározási Zrt.  CONCORDIA Közraktár Kereskedelmi Zrt.  Korona Közraktár Zrt. Az ÁTI DEPO Közraktározási Zrt. a brit többségi tulajdonú Interag Holding tagja. Összesen 172.200 tonna gabonatároló – főként siló – kapacitással, és 12 telephellyel rendelkezik az ország különböző pontjain (Baja, Győr, Miskolc, Pécs, Szabadbattyán, Szigetszentmiklós, Gyöngyös).

Szajol,

Békéscsaba,

Kecskemét,

Mátészalka,

Mezőkovácsháza,

Raktári nyilvántartásuk raktár irányítási szoftverrel történik, informatikai

rendszerük on-line rendszerű. A cég partnerei készletfinanszírozási problémáiban 2009. január 5-től, az általa üzemeltetett raktárterekbe betárolt árukra vonatkozóan, a készletfinanszírozó pénzintézetek által preferált sajáttelepi közraktárjegyeket tud partnerei rendelkezésére bocsátani.255 A CONCORDIA Közraktár Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1993-ban alakult az egykori Gabona- és Malomipari Szolgáltató Vállalat (GAMSZOV) jogutódjaként. Az ország különböző területén elhelyezkedő telephelyén, mintegy 288.000 tonna saját tárolókapacitással; művi közraktározási rendszerrel rendelkezik a hazai gabonapiacon. A társaság részvényeinek 100%-a az állam tulajdonában van. A közraktár fő célja: -

az agrárirányítás segítése az agrárpiac kiegyensúlyozottabb működésében;

-

támogatni a termelőt likviditási gondjainak megoldásában, a kereskedőt a felvásárlásban és biztonságos tárolásban, rakodásban;

-

hozzájárulni a bank biztonságos hitelkihelyezéséhez;

-

segíteni a tőzsdét az árualap biztonságos kezelésében.

A Concordia az általa kibocsátott közraktári jegyre kölcsönt is folyósít, melynek fedezete mellett igénybe vehető zálogkölcsön mértéke az áruérték 2/3-a. Egyszerűsített eljárás keretében történik a hitelkihelyezés. Szintén lehetőség van banki hitel felvételére is, ugyanis a közraktár által kibocsátott közraktári jegyre bármely kereskedelmi bank hitelt nyújt.256 A Korona Közraktár Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Skála Coop Befektetési Zrt. A cég 2009. augusztusa óta mind sajáttelepi, mind művi közraktározási tevékenységre jogosult. MKEH Közraktározás-felügyelet, http://mkeh.gov.hu/kereskedelmi/kozraktarozas_felugyelet www.atidepo.hu 256 www.concordia.hu 254 255

59

,,Gondos gazdaként” elektronikus, valamint humán védelmi rendszerrel végzi tevékenységét. A raktáraknál kihelyezett behatolás védelmi- és video rendszerek jelzéseit központi diszpécser szolgálat figyeli, így a nap 24 órájában biztosítva van az áru folyamatos ellenőrzése és felügyelete. A területi ellenőrök legalább kéthetente ellenőrzik az áru fizikai meglétét és minőségét, ezt követően folyamatosan dokumentálják a helyszínen tapasztaltakat. A területi képviselők munkáját pedig központi ellenőrök felügyelik.257 Mint tudjuk, az elmúlt években a hazai közraktározási piacot árueltűnési botrányok jellemezték, amelyek nyomán a Közraktári Felügyeletnek több közraktár engedélyét is vissza kellett vonnia. A történtek a közraktárak közti 2007-2008-as árversenyre vezethetőek vissza. Szolgáltatási díjaikkal ugyanis olyannyira egymás alá licitáltak, hogy bevételeik már a működési költségeiket sem fedezték. Ennek az lett a következménye, hogy - a szigorú törvényi háttér ellenére -, hézagok keletkeztek, melyeket a 2008. szeptemberében kirobbant gazdasági világválság okozta negatív gazdasági folyamatok tovább tágítottak. E hézagok visszaéléseket generáltak, s az ezekből elkönyvelt veszteségek vezettek végül a közraktári tevékenységi engedélyek visszavonásához.258 Megszűnt közraktárak: 

SGS Közraktár Zrt.



Depo-Trezor Közraktári és Kereskedelmi Zrt.



Dunadepot Közraktározási és Kereskedelmi Zrt.



Hungária Közraktározási és Kereskedelmi Zrt.



Első Danubius Közraktározási és Kereskedelmi Zrt.

A globális SGS-cégcsoport által létrehozott SGS Közraktár Zrt. a 2011-es betakarítási szezon előtt lépett a közraktározási piacra. A cég – az úgynevezett letétkezelési szolgáltatás égisze alatt – nemzetközi szinten évtizedek óta nyújt hasonló szolgáltatást.259 A közraktár a közraktározás

teljes

folyamata

során

biztosította

a

termelők

részére

az

áru

minőségellenőrzését, laboratóriumi vizsgálatát, elemzését és értékelését, szükséges kezelését, valamint az ehhez tartozó – zárás időpontjában a finanszírozáshoz szükséges - dokumentációt. A társaság által kibocsátott letett áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapírt több

257

www.koronakozraktar.hu Agromonitor, eFarmer, 2011. június 17., http://www.efarmer.net/cikk.asp?db=hirek&id=19085 259 http://www.elelmiszer.hu/fmcg_szakmai_hirek/cikk/beszallt_a_kozraktarozasi_piacra_az_sgs, 2011. május 24. 258

60

pénzintézet is elfogadta.260 Maga kezdeményezte közraktári tevékenységének megszüntetését, ezért a Felügyelet a tevékenységi engedélyét 2012. októberében visszavonta.261 A 2007-ben alakult Lombard-csoport közraktára, a Depo-Trezor Közraktári és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A cég 2011. májusában csődeljárás iránti kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bíróságra,262 ugyanebben a hónapban közraktározási tevékenységi engedélyét a Felügyelet 2011. május 11. napján visszavonta.263 A Dunadepot Közraktározási és Kereskedelmi Zrt. 2008. augusztusában kezdte meg működését. Mivel a közraktározás a bizalomról szól – hiszen a szolgáltató beépül a finanszírozó és az árutulajdonos közé -, ezért a társaság a közraktározásba vetett bizalom helyreállítását tűzte ki célul. Saját fejlesztőmérnökkel olyan minősítési rendszert dolgoztak ki, mely a tárolótér és az áru adottságaitól függően biztosította az áru felügyeletét. Ez egy olyan gabonába szúrható adapter volt, mely jelezte a halom erőteljesebb mozdulását, s ezt követően azonnal riasztott a központban.264 A társaság közraktározási tevékenységi engedélyét a Felügyelet 2010. szeptemberében visszavonta.265 Minderre azért volt szükség, mert ellenőrizhetetlen volt a cég tulajdonosi szerkezete, s kérdéses volt, van-e a társaságnak a szükséges mértékben tehermentes ingatlana. A lefolytatott vizsgálatok eredményeképpen fény derült a cég lejárt köztartozására is, fennállt a fizetésképtelenség veszélye. Továbbá azt sem tudta igazolni, van-e könyvvizsgálói záradékkal ellátott és a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolója. A vállalat a könyvek vezetésének elhanyagolásával megsértette a számviteli törvényben meghatározott nyilvántartási kötelezettségét, ezzel pedig megnehezítette vagyoni helyzetének áttekintését és ellenőrzését.266 A budapesti székhelyű, egész országot lefedő hálózattal rendelkező Hungária Közraktározási és Kereskedelmi Zrt. 1994-ben alakult, nagy gabonatermelő és pénzügyi vállalkozások tulajdonaként (Bábolna Rt.; IKR.; OTP Rt.; Order Rt.). Többségében művi közraktároztatást folytatott, egy saját és öt bérelt teleppel állt partnerei rendelkezésére Baranya, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. A társaság a 2000-es évek elején a http://www.elelmiszer.hu/fmcg_szakmai_hirek/cikk/beszallt_a_kozraktarozasi_piacra_az_sgs, 2011. május 24. MKEH Közraktározás-felügyelet, http://mkeh.gov.hu/kereskedelmi/kozraktarozas_felugyelet 262 mfor.hu, http://mfor.hu/cikkek/Csodot_kert_a_Lombard_csoport_kozraktara.html 263 MKEH Közraktározás-felügyelet, http://mkeh.gov.hu/kereskedelmi/kozraktarozas_felugyelet 264 Napi Gazdaság, www.agrotrend.hu/hirek/agrargazdasag/33757 265 MKEH Közraktározás-felügyelet, http://mkeh.gov.hu/kereskedelmi/kozraktarozas_felugyelet 266 Fejér Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége, http://www.fmteszov.gportal.hu/gindex.php?pg=13706182&nid=5756369 260 261

61

művi közraktározás terén a legnagyobb forgalmat bonyolította le a hazai piacon.267 A cég közraktározási tevékenységét 2010. május 3. napjától a Felügyelet felfüggesztette, ugyanezen év augusztus 6. napján pedig visszavonta közraktározási tevékenységi engedélyét.268 A budapesti székhelyű, 2005-ben alapított Első Danubius Közraktározási és Kereskedelmi Zrt. fő tevékenységei a raktározás és a tárolás voltak. Működése során pénzügyi problémák merültek fel, 2008.nyarán a Felügyelet visszavonta közraktározási tevékenységi engedélyét.269 2. Közraktározás a gyakorlatban 270 Mit tehet a termelő, ha aratáskor nagy mennyiségű búzával rendelkezik, és a korábban felvett kölcsönei visszafizetéséhez, valamint az őszi munkák elvégzéséhez pénzre van szüksége? Két lehetősége van: először is a legkézenfekvőbb megoldás az, ha gyorsan eladja, amije van. Feltehetően alacsony árat kap áruja ellenértékeként, hiszen mindenki most aratott, tehát túlkínálat van. A másik eshetőség az, ha búzáját berakja a közraktárba, s a társaság által kibocsátott közraktári jeggyel próbál tőkére szert tenni. Itt szintén két választási lehetőség kínálkozik, mégpedig eladja a teljes közraktári jegyet – átruházza az áru kiszolgáltatásához való jogát -, vagy kölcsönt vesz fel,271 melynek fedezetéül a közraktárban elhelyezett búzája szolgál. Ez utóbbi esetben a közraktári jegy zálogjegy részét a kölcsönadóra kell forgatnia. Miért cselekszik jól a termelő, ha ezt a lehetőséget választja? Azért, mert megmarad az esélye arra, hogy egy későbbi időpontban ismét kivehesse az árut. Nem mellesleg a hitelező is teljes biztonságban van, ugyanis ezt csak úgy teheti meg az árujegy birtokosa, ha a zálogjegyet visszaváltja a zálogjegybirtokostól, vagy pedig a zálogjegyre felvezetett kölcsönösszeget a közraktárnál letétbe helyezi.272

Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002., 73-74. oldal MKEH Közraktározás-felügyelet, http://mkeh.gov.hu/kereskedelmi/kozraktarozas_felugyelet 269 MKEH Közraktározás-felügyelet, http://mkeh.gov.hu/kereskedelmi/kozraktarozas_felugyelet 270 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 28-32. oldal 271 kölcsönt vehet fel a közraktártól (zálogkölcsön), vagy pénzintézettől (banki kölcsön). 272 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 28-29. oldal 267 268

62

Forr ás: Bécs – Csőke – Gyenge – Mátyus: A közraktározás, 205. old.

Mi történik, ha az adós (a termelő) nem tudja visszafizetni a kölcsönt időre? Ilyenkor a zálogjegybirtokos – aki lehet más is, mint aki a tényleges kölcsönt nyújtotta, hiszen a zálogjegy önmagában forgatható -, kérheti a közraktártól, hogy az árut adja el (tőzsdei értékesítés, árverés), s a befolyt vételárból a közraktár és a zálogjegybirtokos igényének kielégítése után megmaradó pénzt kapja vissza az árujegybirtokos. Tehát, ha a letevő – a közraktári jegy első birtokosa – kölcsönt vesz fel, akkor ennek fejében a közraktári jegy zálogjegy részét a kölcsönadóra kell forgatnia. A kölcsön határozott időre szól, s a kölcsönadáskor meg kell határozni azt az összeget, amelyet lejáratkor a zálogjegy birtokosa érvényesíthet, valamint a lejárat idejéig ki kell számítani a kölcsön idejére szóló kamatot is. A tőke, és az így kiszámított kamat adja azt az összeget, amit a közraktári jegy mindkét részére 63

ráírnak, mint érvényesíthető követelést. A zálogjegy forgatásakor a forgatmányos egy diszkontált összeget fizet azért a jogért a forgatónak, hogy a kölcsön lejártakor a zálogjegyen szereplő összeget érvényesíthesse.273 Mi a teendő, ha lejár a kölcsön futamideje? Ilyenkor az utolsó zálogjegybirtokos – akinél a jegy van -, bemutathatja a zálogjegyet fizetés végett annak, aki először forgatta külön a zálogjegyet, tehát, aki a kölcsönt ténylegesen felvette. Ha kifizetik követelését, visszaforgatja a jegyet a kölcsönvevőre.274 Ha nem kapja meg a zálogjegybirtokos a követelt összeget, akkor óvást kell felvetetnie, s ezzel kérheti a közraktártól, hogy adja el az árut, s a befolyt összegből elégítse ki a zálogjegybirtokos követelését. Az óvás intézménye a váltójogból ismert, és annak közhitelű tanúsítása, hogy a zálogjegyet a fizetésre kötelezettnek bemutatták, s az nem akart, vagy nem tudott fizetni, illetve nem volt megtalálható.275 Miért kell az óvást felvetetni? Azért, mert, ha a zálogjegybirtokos követelését nem lehet teljes egészében az áruért kapott vételárból fedezni, akkor a különbözet erejéig megtérítési – visszkereseti - igénnyel fordulhat az őt megelőző zálogjegyforgatók ellen,276 akik a követelésért egyetemlegesen felelnek. A visszkereseti jog az óvás napjától számított egy év elteltével évül el, így ezen időintervallumon belül van mód élni vele. Tehát óvás hiányában is kérheti a közraktártól az értékesítést, de elveszíti visszkereseti igényét. 277 A hitelezőnek egyrészt az áru feletti zálogjog, másrészt az őt megelőző zálogjegyforgatók személyes felelőssége nyújtja követelése biztosítékát. A visszkereset intézménye a váltó személyi felelősségvállalási jellegét egyesíti a zálogjoggal a közraktározásban. Annál nagyobb a zálogjegy tényleges piaci értéke, minél több tőkeerős vállalkozás, pénzintézet szerepel a zálogjegyforgatók között.278 Mikor kell az óvást felvetetni? Ha a kölcsön lejártakor, s a lejárat napján a kölcsönadó a zálogjegyen szereplő összeget nem kapja meg, akkor ettől számított két munkanapon belül Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 29, 31. oldal 274 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 31. oldal 275 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 31, 160. oldal 276 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 31, 160-161. oldal 277 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 31. oldal 278 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 31. oldal 273

64

óvást kell a zálogjegyre felvetetnie. Két óvási lehetőség van, mégpedig, ha a felek meg tudnak egyezni, akkor a kölcsönt felvevő nyilatkozatának a zálogjegyre történő rávezetésével, ennek hiányában közjegyzői óvással.279 A közjegyző által felvett óvás aktív tevékenység, ugyanis a zálogjegy birtokosa köteles a közjegyzővel a kölcsönt felvevő székhelyére elmenni, s ott kell a fizetésre felhívni. Lehetőség van az önkéntes teljesítésre.280 Mivel az óvásoknak komoly bizonyítóerejük van, a közjegyzőnek szigorú időrendi sorrendben kell rögzítenie az óváskönyvben a felvett óvásokat, az összeget, és az összes lényeges elemet.281 Az óvás tartalmi elemeit a Krt. 31. § (4) bekezdése kötelező erővel sorolja fel. Ha a felek a közjegyző jelenléte nélkül veszik fel az óvást, akkor azt kell feltüntetniük, ki az óvatolt, és ki a jogosult, az óvatolt elismerő nyilatkozatát (például: elismeri a követelést, de nem tud teljesíteni), a dátumot, valamint mindkettejük aláírását.282

3. Visszaélések, botrányok a közraktározás területén Az 1990-es években számos közraktár került nehéz helyzetbe amiatt, hogy – művi tároltatás esetén – a raktár feletti felügyeleti jogot is meghagyta a bérbeadónak. Ezáltal ugyanis előfordult, hogy a letevő – felhasználva a közraktári jegyet – kölcsönt vett fel, vagy értékesítette a közraktári jegyet, s mivel az ő felügyelete alatt volt az áru, természetben el is adta. Amikor a zálogjegybirtokos kérte az értékesítést, vagy a közraktári jegy birtokosa kérte a kiadást, az áru addigra már nem volt meg, s a közraktárnak kellett a jegy birtokosai felé helytállnia, tehát fizetnie. Értelemszerűen megpróbálhatta a felelősséget a letevőre továbbhárítani, s követelni a kifizetett összeget, azonban vagy nyoma sem volt már ilyenkor a letevőnek, illetve, amennyiben volt, sem tudott teljesíteni.283

Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 161. oldal 280 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 161-162. oldal 281 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 162. oldal 282 Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 163. oldal 279

Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996., 45. oldal 283

65

Az Európai Uniós csatlakozást követően főként a 2007-2008-as években akadtak szép számmal közraktári csalások, fedezetelvonó szerződések,284 melyeknél legtöbbször a bankok jártak rosszul. A pénzintézetek viszonylag könnyen adtak hitelt, amennyiben tudták, hogy a hitelfedezetként szolgáló áru közraktárban van. A bűnözők találékonyak, ezzel éltek vissza: beszálltak a közraktárüzletbe, majd sajátjukként értékesítették az ott elhelyezett árut, ám olyan esetek is jócskán adódtak, amikor a már eladott áru után vettek fel hitelt.285 Gyakran

a

,,fehérgalléros”

bűnözők

olyannyira

gátlástalanok,

hogy

a

közraktárjegyekkel úgy próbálnak hitelhez jutni, hogy azok mögött valójában semmi sincs, vagy van ugyan áru, de az minősége miatt mit sem ért. A közraktárjegyekkel elkövetett ügyletekhez sokszor biztosítási csalások is kapcsolódtak.286 Olyan esetek is előfordultak, amikor az árut egyszerűen ellopták a közraktárból. A közraktározott termékek 90%-a ugyanis nem a közraktár saját telepén, hanem bérelt raktárban marad – művi közraktározás. Ezeket a raktárakat kéthetente ellenőrizték, gyakran csak úgy, hogy az árukupacokat kétméteres mélységig vizsgálták meg. A nemegyszer hatméteres kupacok alsó négy méterét így simán ki lehetett cserélni. A közraktárak nem felelnek a hiányért akkor, ha nyilvánvaló, hogy a letevő tüntette el a saját áruját a saját raktárából.287 Számtalanszor előfordult az is, hogy ugyanarra az árura több közraktárral kötöttek közraktározási szerződést: többszörösen állíttattak ki rá közraktári jegyet, s vettek fel hitelt. A művi raktárak ajtaját általában lakat, a közraktár matricája, és műanyag plombája ,,védte”, melyek eltávolítása nem igényelt különösebb erőfeszítést. De megesett az is, hogy a raktár ajtaját cserélgették attól függően, hogy éppen ki érkezett ellenőrzésre.288 Az állam is jelentős károkat szenvedett (például: Agromex-ügy) közraktározási ügyekben, körülbelül hétmilliárd(!) forintot. Ebben a körben kiemelendők többek között az agrárintervencióval

kapcsolatos

visszaélések,

különös

tekintettel

az

intervenciós

készlethiányokra, a raktározási anomáliákra.289 Az olykor kvázi orgazdaként (például:

Actio Pauliana, 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, XIX. Fejezet, VII. cím, 6:120. § (1) Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. 285 HVG, 2013. március 25., hétfő 286 HVG, 2009. szeptember 7., hétfő 287 HVG, 2010. június 16., szerda 288 HVG, 2010. június 16., szerda 289 HVG, 2010. december 29., szerda 284

66

Fertilia-műtrágya ügy) működő közraktárakban folyó bűncselekményeknek csak a piac lassan meginduló öntisztulása vethet véget.290 A közraktározás a bizalomról szól, hiszen a szolgáltató beépül a finanszírozó, és az árutulajdonos közé,291 azonban a sorozatos visszaélések jelentős mértékű bizalmi válsághoz vezettek. A gazdaság megfelelő működése, s a piac megtisztítása érdekében a bizalom mielőbbi helyreállítása kulcsfontosságúvá vált. Egyre inkább kikristályosodott az a nézet, miszerint, a közraktárakkal szemben felállított magas – 500 millió forintos – tőkekövetelmény sem szavatolja megfelelően az ügyletek biztonságát, ehhez szigorú és hatékony közraktári felügyeleti ellenőrzésre, valamint a közraktári ügyletek megfelelő szintű garanciális biztosítására is szükség van.292 A közraktárjegyes hitelezésen milliárdokat veszítő, ezért a hitelezési kondícióikat jócskán megkeményítő bankok 2010 májusában javaslatokat dolgoztak ki azért, hogy a korábban tapasztalt árueltűnéseket, fedezetelvonásokat vissza lehessen szorítani.

A

felügyelettel összefogva sikerült elérni, hogy ugyanezen év július elsejétől a közraktárak önként bevezették ezek egy részét. Amellett például, hogy térfigyelő kamerákkal, mozgásérzékelőkkel megerősítették a raktárak őrzését, GPS segítségével rögzítették a letett áru koordinátáit, és a közös adatbázis alapján pillanatok alatt lebukik, aki ugyanarra az árura két különböző közraktárral szerződne.293 A javaslatok közt szerepelt továbbá – a már korábban említettek mellett - a közraktárak elektronikus védelemmel történő felszerelése, ehhez non-stop diszpécserszolgálat társítása, valamint a birtokvédelmi szabályzat módosítása is.294 A bankok kereskedelem-finanszírozásának kiemelt kockázata van, sok a visszaélés, a csalók által okozott kár gyakran milliárdokra rúg (például: Erste Kereskedőház esete [2011ben beolvadt az Erste Ingatlan Kft.-be]). Mivel a bank kereskedelmi tevékenységet nem végezhet, ezért ilyen tevékenységi körrel rendelkező vállalkozásokat hoznak létre. Ennek a vállalkozásnak értékesítik az árut, de olyan módon, hogy egyidejűleg visszavásárlási lehetőséget kötnek ki az ügyfél számára, vagy olyan kikötés is szerepelhet, hogy az ügyfél megjelölhet harmadik személyt is vevőként. A kereskedőcég a visszavásárlás megtörténtéig az áru tulajdonosává válik, és áru-, valamint árfolyamkockázat jelentkezik nála a hitelezésre HVG, 2010. június 16., szerda HVG, 2008. szeptember 22., hétfő 292 Szőke Gyula: A közraktárak lehetséges szerepe a magyar gabonapiaci politikában, Agrárgazdasági Tanulmányok, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest, 1998. 10. szám, 30. oldal 293 HVG, 2010. június 16., szerda 294 HVG, 2010. október 29., péntek 290 291

67

jellemző ügyfélkockázat helyett. A kereskedőcég az árut kiadja tárolásra, s a közraktárban elhelyezett termékre hitelt vesznek fel, amelyet általában nem fizetnek vissza, sőt, általában még az árunak is előbb-utóbb nyoma vész.295 A piac normalizálódásához éppen ezért szükség volt a közraktári törvény módosítására.296 Többek között ezen múlik, hogy ismét elindulhasson a közraktárjegyfedezetű kereskedelmi és agrárhitelezés, amely szinte teljesen leállt az elszaporodó, s összességében a bankoknak milliárdos károkat okozó csalások, lopások, és sikkasztások miatt.297 Jelen fejezetben konkrét példák ismertetésén keresztül kitérek a közelmúltban nagyobb sajtóvisszhangot keltett jogvitás esetekre. A ,,kukoricás” sikkasztó Egy mezőgazdasági vállalkozó 2004 szeptemberétől egy agrártermelő és –szolgáltató cég vezető tisztségviselője volt. 2005-ben intervenciós felajánlást tett csaknem nyolcezer tonna kukorica megvásárlására az MVH-nál. A hivatal elfogadta a felajánlást, és át is utalta a cégnek a több, mint 230 millió forintos vételárat. Az így már a magyar állam tulajdonába került kukorica tárolására raktározási szerződést kötöttek. A vádlott azonban a kukorica 3,5 ezer tonnájára közraktári szerződést is kötött egy másik céggel, amely nem tudott arról a tényről, hogy ez már az MVH, illetve más cégek tulajdona. A vállalkozó 2006 őszén 2,3 ezer tonna áru közraktári jegyére mintegy 59 millió forintos kölcsönt vett fel egy pénzintézettől. Utasítására a raktárkezelő megtévesztette az ellenőröket: attól függően, hogy azok mely cégtől érkeztek, cserélgette a raktár ajtajain lévő táblákat. Végül 1600-1700 tonna hiányra hivatkozva levelet írt az MVH-nak azzal, hogy a hiányzó mennyiséget ismeretlen tettesek ellopták. A férfi cégével 2006 októberében 1511 tonna takarmánykukorica tárolására kötött szerződést egy másik cég. Ez az áru egy részét értékesítette, de azt a vádlott nem tudta kiadni, mert 450 tonna kukorica közraktári zárás alatt volt, ezzel 48 millió forintos kár érte a megrendelőt.

HVG, 2010. március 10., szerda HVG, 2010. október 29., péntek 297 HVG, 2009. augusztus 18., kedd 295 296

68

2007 februárjában egy újabb termelő cég kötött szerződést a vádlott által képviselt céggel összesen 3,6 ezer tonna takarmánykukorica termeltetésére, ez két évre opciós jogot biztosított a termeltetőnek. A vádlott azonban a gabonát szeptemberben learattatta, és másnak eladta.298 Agromex-ügy 2007 nyarán a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal több, mint 27 ezer tonna, korábban az állam által felvásárolt kukoricát adott el a jánoshalmi Agromex Kft.-nek. A cég hamis banki bizonylatokkal igazolta a vételár kifizetését, a valóságban azonban nem fizetett az áruért, ellenben közraktároztatta azt, majd a közraktárjegyek továbbforgatásával eladta a CIB Készletezési Kft.-nek – ez utóbbi fizetett is. Egy idő után az MVH-nak világossá vált, hogy megtévesztették, ezért visszaszerezte a készletet, majd másnak adta el. A CIB Bank válaszul kártérítési pert indított az MVH, és a raktározó cég ellen is.299 Gabona-Komplex Kft. Az apostagi Aranykorona Kft. 2008 őszén 263 millió forintnyi búzát és napraforgót adott el a Gabona-Komplexnek. A terményt a felvásárló közraktárra vetette, de az ezért kapott közraktári hitelből nem az Aranykoronát fizette ki. A bíróság végül 123 millió forint tőketartozást, és annak kamatait ítélte meg az Aranykoronának. Mindezek mellett a cég ügyében a felszámoló ismeretlen tettes ellen sikkasztás, csalás, lopás, fedezetelvonás és hűtlen kezelés gyanújával.300 Fertilia-műtrágya ügy A részben Lakatos Zsolt által tulajdonolt, illetve Baráth Ákos által vezetett Partnerünk. Kft. 2004 júniusában – szóbeli megállapodással – 1500 tonnányi péti ammónium-nitrát műtrágyát vásárolt 60 millió forintért, december végéig szóló halasztott fizetéssel az enyingi Fertilia Kft.-től. Addig azonban a szállító tulajdonjog-fenntartással élt, vagyis az áruját sem eladni, sem más módon megterhelni nem lehetett volna. A műtrágyát a Partnerünk Kft. azonnal – az eladó tudta nélkül –, tízmillió forinttal magasabb áron továbbadta a Tricorp Euro Kft.-nek, amely közraktározási szerződést kötött a Hungária Közraktározási Rt.-vel. Az ügylet eredményeként a műtrágya speciális helyzetbe került, értéke közraktárjegy formájában testesült meg. Ezt a váltók módjára forgatható értékpapírt a Mohács és Vidéke HVG, 2013. július 4., csütörtök HVG, 2013. március 25., hétfő 300 HVG, 2010/37. szám 298 299

69

Takarékszövetkezet vette át, mintegy 53 millió forintnyi, az általa folyósított hitel fedezeteként. Mint tudjuk, a közraktárjegy épp arra való, hogy a tulajdonosa pénzhez juthasson addig is, amíg a raktárban őrzött áruját eladja, csakhogy jelen esetben a pénzt - úgymond ,,szétcsorgatták”. Miután a botrány kipattant, a takarékszövetkezet vált a műtrágya tulajdonosává, a Fertilia követelésére pedig nem maradt fedezet. Joggal merült fel a kérdés, vajon mennyiben terheli a felelősség a műtrágyát közraktározó – számos hasonló ügy miatt a piacról 2009 nyarán kivonult Hungária Közraktározási Zrt.-t? A Krt. értelmében a közraktáraknak nem feladata, hogy ellenőrizzék, a letevő jogos tulajdonosa-e az árunak, avagy sem. A letevőnek ugyan nyilatkoznia kell arról, hogy az áru per-, teher- és igénymentes-e, azonban hatósági eszközök hiányában a közraktár ezt nem tudja kontrollálni, így - ez utóbbi – könnyen az orgazda szerepébe kerülhet. A Fertilia esete tipikus. A közraktári felügyeletet ellátó Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal közleményében a hasonló esetek elkerülése végett arra hívta fel a figyelmet, hogy az eladónak tanácsos lenne olyan kikötéssel élni, miszerint a vételár kiegyenlítéséig nem mond le az áru tulajdonjogáról.301

A kecskeméti négyszázmilliós csalás Egy budapesti férfi egy kft. gazdasági ügyintézőjeként, társaival több alkalommal úgy kötött szerződést gabona közraktározásáról, hogy a termény egyáltalán nem, vagy annak csak egy része volt az adott tárolóban elhelyezve. A vállalkozás tulajdonában lévő közraktárjegyeket a kecskeméti pénzintézet által nyújtott hitelhez fedezetként használták fel. A fedezet nélküli közraktárjegyekkel okozott csalással az elkövetők összesen 420 millió 126 ezer forint kárt okoztak a banknak. Kontirex-ügy A békéscsabai Kontirex Kereskedelmi Kft.-nek nem volt elegendő tőkéje ahhoz, hogy az összes – főleg Romániából behozott -, műtrágyát megvásárolja, ezért kellett bevonnia az Erste Kereskedőház Kft.-t, és a CIB Készletezési Kft.-t. A két banki cég megvette a műtrágyát, majd megbízták a Kontirexet, hogy tárolja azt elkülönítve a saját raktáraiban. A 301

70

HVG, 2010. június 16., szerda

felek kötöttek egy opciós szerződést is, ami a banki cégeknek eladási jogot, a Kontirexnek pedig vételi kötelezettséget jelentett. A banki vállalkozások időnként ellenőrizték, megvan-e az árujuk, így derült ki 2009 tavaszán, hogy eltűnt az Erste 1,3 milliárd forint értékű műtrágyája. Hasonlóképpen járt a CIB is. A 2008-as válság kitörése után a felére estek a műtrágya árak, miközben a banki cégekkel még a ,,topon” szerződtek. Így – ,,más lehetőség nem lévén” - azért nyúltak hozzá a kereskedőházak műtrágyájához, mert szorult helyzetükben ugyanazt más hitelezőknek is fedezetül adták. Másrészt a hitelek törlesztése nehézségekbe ütközött, mert a cégnél a látszólag elkönyvelt, valójában számla nélkül értékesített áru miatt több százmillió forintos hiány keletkezett.302

,,Kukoricagóré” Az egész magyar agrárfinanszírozást megrengette az a négymilliárd forintos csalás, melynek gyanúsítottját Spanyolországban vették őrizetbe. 2008 tavaszán derült ki, hogy a GP Trade Kft. által a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól átvett intervenciós kukoricának – csakúgy, mint a tulajdonos-ügyvezető Korcz Imrének – nyoma veszett. A GP Trade raktáraiban a hivatal emberei vékony réteg kukoricával fedett szalmabálákat találtak. A ,,felszívódott” termény mennyisége meghaladta a 20 ezer tonnát, a kárérték pedig a négymilliárd forintot. A kukoricatolvajlási ügy az egész magyar agrárfinanszírozásra komoly hatást gyakorolt. Az esetet követően ugyanis a bankok megszüntették a közraktározási hitelek folyósítását. Ennek részben az volt az oka, hogy egyes bankok komolyan ,,megégették” magukat amiatt, hogy a hitel fedezetéül szolgáló gabonát a kereskedők elsikkasztották.303

Concordia-botrányok A közraktározás hazai történelmének legtöbb visszaélését, botrányát a stratégiai fontosságú Concordia Közraktár Zrt. szolgáltatta a sajtónak. A továbbiakban ezért a társaság

302 303

71

HVG, 2011. július 20., szerda HVG, 2009\34. szám; 2009. augusztus 18., kedd

működésében legnagyobb visszhangot keltett ügyekre munkámban részletesen kívánok rávilágítani. 1995. szeptemberében a Concordia Közraktár Kereskedelmi Részvénytársaság részvényeinek 39%-át adóskonszolidációs megállapodás keretében a Kereskedelmi Bank Rt. vette át - ,,hitelért részvény” csere. A közgyűlésen az új tulajdonos kérésére vezérigazgatóvá választották Máhrné Kazareczky Évát. 1998. október elején a Kereskedelmi Bank Rt. nem értett egyet a vezérigazgatónő leváltásával,

ezért

felajánlotta

a

többségi

tulajdonos

(61%)

Földművelésügyi

és

Vidékfejlesztési Minisztériumnak: vásárolja fel a részvénycsomagot, és akkor szabadon dönthet személyi ügyekben. Az FVM közel 775 millió forintért – halasztott fizetés mellett felvásárolta a bank kisebbségi részvényeit, tehát visszaállamosította a Concordiát. Az agrártárca indoklása szerint a jogszabályok lehetővé teszik, hogy rövidtávon a privatizációról szóló törvényben meghatározott 50%+1 szavazati tulajdonrésznél nagyobb arányt képviseljen az állami hányad a Concordia Rt.-ben. Az immár a minisztérium 100%-os tulajdonában álló közraktár október 20-án megtartott közgyűlésén leváltotta a korábban vezérigazgatói tisztséget betöltő Máhrné Kazareczky Évát, s helyére Korompai Nicolette agrármérnököt nevezte ki. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság is megújult. Korompai Nicolette kinevezését követően hónapokig vizsgálódott a Gazdasági Minisztérium berkein belül működő közraktár-felügyelet, hogy eldöntse: vajon rendelkezik-e a vezérigazgatói pozíció ellátásához szükséges hároméves szakmai gyakorlattal, vagy sem? A Magyar Hírlap304 közlése szerint a vezérigazgató nem rendelkezik a közraktározásról szóló törvényben előírt kinevezési feltételekkel, miszerint ,,a közraktár vezetőjének felsőfokú végzettséggel, legalább hároméves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie, feddhetetlen előéletűnek kell lennie”. Az ezekről szóló dokumentumokat a közraktári felügyelet számára a kinevezést megelőzően 30 nappal meg kell küldeni. Mivel Korompai Nicolette 1996-ban szerezte meg diplomáját Mosonmagyaróváron, ezt követően vezérigazgatói kinevezéséig 1998. október - a KPMG nemzetközi könyvvizsgálócégnél dolgozott, eleve kizárt, hogy rendelkezett a hároméves szakmai gyakorlattal.

304

72

MH, 1998. december 7., 9. oldal

Mint az később napvilágot látott, 1998 őszétől a közraktárt az igazgatóság és a felügyelőbizottság teljes kiiktatásával vezette az új vezérigazgató; arról nem is beszélve, hogy 100 millió forintig az igazgató jóváhagyása nélkül hozhatott döntéseket a 2 milliárdos alaptőkéjű cégben.305 Az igazgatóság felmentett elnöke, Lengyel Zsolt további törvénytelenségre világított rá, mikor elárulta, a Concordia – az igazgatóság tudta nélkül – megvásárolta a konkurens Hungária Közraktározási Rt. 13%-os részvénycsomagját. A Concordia a részvényérték többszörösét fizette ki, holott gazdálkodása az elmúlt évben drasztikusan romlott. Amikor Lengyel tájékoztatást kért az ügyben, felmentették igazgatóság-elnöki tisztéből.306 A Concordia nevéhez fűződik a nevezetes váltó-kibocsátási ügy is. Mindenekelőtt elengedhetetlen annak a ténynek a tisztázása, miért is volt szükség a váltóra? Ahhoz, hogy a Concordia többségi tulajdonában lévő kereskedővállalat, az alultőkésített GMS 96 Kft. a gabonakereskedelemhez hiteleket vehessen fel - az agrártárca megtiltotta a Concordiának a készpénzes finanszírozást. Mindezek ellenére a közraktár 2000. május 9-én vállalt kötelezettséget arra, hogy 100 millió forintot – 500 ezret tőkeemelésre, a további 99,5 milliót pedig tőketartalékba helyezésre -, ad át a GMS 96 Kft.-nek.307 ,,A közraktár harmadik személy tartozásának visszafizetéséért kezességet nem vállalhat” – (1996. évi XLVIII. törvény, 4. §, 1. bek.) – ennek ellenére a közraktár mégis kezességet vállalt egy 412 millió forintos váltóért, melynek kiállítója a saját – illetve 0,1%ban a szintén FVM tulajdonban álló Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság (TIG) – tulajdonában álló cég, a GMS 96 Kft. volt.308 A nevezett váltó április 12-én járt le, meghosszabbítását a tulajdonos agrártárca nem engedélyezte, s miután a GMS 96 Kft. nem tudott teljesíteni, a pénzösszeget a közraktározási vállalatnak át kellett utalnia a GMS hitelezői részére a Daewoo banknak. A váltóhoz fűződő pénzügyi kötelezettségvállalás aláírásával Korompai Nicolette vezérigazgató túllépte hatáskörét, ezzel megsértette a közraktározási törvény rendelkezését, ezért a tulajdonos FVM szerint felelőssége megállapítható.309 Az ügyészség szerint a Concordia nem csupán a kezességvállalással sértette meg a Krt. rendelkezéseit, hanem akkor is hibát vétett, amikor a lejárt váltót kifizette. Ugyanis, ha 305

Origo, 2001. Origo, 2001. 307 Beszélő online, 7. évfolyam, 4. szám 308 Beszélő online, 7. évfolyam, 4. szám 309 Világgazdaság online, 2001. május 2. 306

73

nem volt joga kezességet vállalni az értékpapírra, akkor az nem is tekinthető váltónak. A közraktár vezetői azzal védekeztek, hogy a váltót ,,egyéb gazdasági ügylet biztosítékaként” értelmezik, nem pedig kezességvállalásként. A társaságalapító okirata értelmében zálogos, jelzálogos, illetve befektetési jellegű kötelezettségvállalásról 300 millió forintig az igazgatóság, azon felül a közgyűlés dönthet. A Concordia a Ferencvárosi Torna Club részére reklámszerződések formájában 75 millió forintot juttatott, további 50 milliót pedig a Fradi Befektetési Rt.-nek utalt át éveken keresztül.310 Korompai Nicolette vezérigazgató utasítására a Concordia Rt. többségi tulajdonában lévő kereskedővállalat, a GMS ’96 Kft. egy, az Agrograin Rt.-nek ígért tizenegyezer tonnás búzaszállítmányt a szállítás előtt pár nappal lemondott, és nyomott áron – 340 millió forintért - a Ploy Kft.-nek értékesített. Ez utóbbi, budapesti székhelyű, üzletviteli tanácsadással, gabona-nagykereskedelemmel

foglalkozó

gazdasági

társaság

394

millióért

azonnal

továbbértékesítette az árut az Agrograin Rt.-nek. A nyereséget később a cég öt különböző kft.-nek továbbutalta. A rendőrség úgy találta, hogy az 54 millió forintos különbözetért a cég nem végzett ellenszolgáltatást. Mint az később napvilágot látott, a Ploy Kft.-t röviddel a már említett búzaügylet lebonyolítását megelőzően alapították, ügyvezető igazgatója egy ápolónő, könyvelője pedig Korompai egyik közeli rokona.311 A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) megkérdőjelezi továbbá azt a 191 millió forintos áfás összeget, amelyet az FVM bocsátott a Concordia Rt. rendelkezésére – főként raktárkapacitások fejlesztésére -, azonban azt nem rendeltetésszerűen használták fel. Az említetteken felül kifogásolják, hogy a közraktár Szuromim Lászlóval, Szabadi Béla menesztett politikai államtitkár korábbi titkárával összesen 3,2 millió forint értékű tanácsadói szerződést kötött.312 Összegzés A megfelelő törvényi háttérrel rendelkező, termelőorientált közraktározási rendszerrel a mezőgazdasági termelők jelentős bevétel-növekedést érhetnek el, ezért az agrárszabályozás és a gabonatermesztők szempontjából elengedhetetlen a betakarítás utáni árutárolás 310

Magyar Narancs online, 2001/26. (06. 28.) Beszélő online, 7. évfolyam, 4. szám 312 www.origo.hu, 2001. június 19. 311

74

lehetősége. Ezáltal nem kényszerülnek rá arra, hogy betakarítás után azonnal – nyomott áron – túladjanak terményeiken, így elkerülve a piacon a túlkínálat bekövetkeztét.313 A közraktár a raktározás és termékforgalmazás területén nyújt segítséget az áru gyűjtésében és elosztásában, a szezonális, illetőleg a termelési ingadozások kiegyenlítésében, valamint a piaci áringadozások kihasználásában. Ugyanakkor az áru tulajdonjogát megtestesítő értékpapír segítségével - a közraktári jeggyel -, alátámasztott árufedezet biztonságosabb hitelezést tesz lehetővé a finanszírozó bank számára, hiszen megtestesíti a letett áru feletti tulajdonjogot, értékpapír mivoltának megfelelően könnyedén átruházható, valamint – a közraktárak törvényi kötelezettségeiből adódóan -, az áru mennyisége és minősége is garantált a futamidő alatt. A termelőknek pedig megkönnyíti a hitelfelvételt, s egy viszonylag könnyen hozzáférhető idegen forrást biztosít. Mindazonáltal az áru nem kerül a közraktár tulajdonába, kizárólag a birtokába. A közraktározási ügylet fennállása alatt a letett árut a letevő vagyonában a közraktári jegy helyettesíti. Az ellene indult végrehajtási eljárásban kizárólag az értékpapír foglalható le, az áru nem. Úgy vélem, a jelenleg három szereplős közraktári szolgáltatás bővítésre szorulna, hiszen mindez a gazdák számára jelentős előnnyel járna. Ezt oly módon lehetne megvalósítani, hogy a közraktár létesítésénél előírt ötszáz millió forint értékű minimális alaptőkét például száz millió forintra lecsökkentenék. A minimális alaptőke nagyságának csökkentéséből eredő kockázatnövekedést egy közraktári biztosítási és garanciaalap létesítése kompenzálná. Az alaphoz való csatlakozás valamennyi közraktár számára kötelező lenne. Ezen kívül lehetővé kellene tenni, hogy a közraktárak kereskedelmi tevékenységet is folytathassanak – mindez a gazdálkodók számára jobb értékesítési lehetőségeket eredményezne. Javaslom egy központi adatbázis bevezetését, melyben a közraktározásra kerülő áruk mennyisége, helye és minősége nyilván lenne tartva. Ezen adatbázisból az információk nyilvánosak lennének, így erősítve az áru meglétéhez fűződő közbizalmi érdeket. Ezekkel a változtatásokkal a közraktározás működőképessége jelentősen javítható lenne, és ezáltal helyreállna a kereskedő – termelő, illetőleg a bank – termelő közötti bizalom.

Rieger László: Merre tovább? A gabonapiaccal kapcsolatos intézményi kérdések, Agrárgazdasági Kutató Intézet, VE Georgikon Kar, LV. Georgikon Napok, 510. oldal 313

75

Munkámban igyekeztem a lehető legszélesebb aspektusból megvizsgálni és bemutatni eme több évtizedes tapasztalattal, piaci elfogadottsággal és megfelelő törvényi háttérrel rendelkező, az agrárpiac szempontjából nélkülözhetetlen szerepet betöltő intézményt. Nagy hangsúlyt fektettem a közraktározás, a közraktárak keletkezési körülményeinek hazai és nemzetközi szinten történő ismertetésére és hatályos szabályozásának elemzésére. Különösen fontosnak tartom, ha egy tudományos munkában nemcsak a tömör, lényegre törő elemzés, hanem a konkrét, gyakorlati példák alkalmazása, képekkel történő illusztrálása sem marad el. Éppen ezért törekedtem az általam feldolgozott könyvek, folyóiratok anyagát közérthető példákkal alátámasztani, valamint vizuális eszközök segítségével szemléltetni annak érdekében, hogy a közraktározás lényegi ismérveire rávilágítsak. Központi szerepet szántam a közraktározási szerződés és a közraktári jegy jellemzésének, az ezekhez kapcsolódó fogalmaknak, alapul véve a Közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény hatályos szabályozását. Végezetül kitértem pár – a közelmúltban – nagyobb sajtóvisszhangot keltett jogvitás esetre is. Bízom abban, sikerült teljes képet nyújtanom az általam választott, rendkívül összetett és a gazdasági élet szempontjából nélkülözhetetlen intézményről.

76

Irodalomjegyzék

1. A Bizottság 1272/2009/EU Rendelete (2009. december 11.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 2. A Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről /,,az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”/ 3. A Concordia Közraktár Kereskedelmi Zrt. Üzletszabályzata 4. Agrárágazat – mezőgazdasági havilap 5. Agromonitor.hu 6. Apáthy István: Kereskedelmi jog a magyar Kereskedelmi törvény alapján, Grill, 1876., Budapest, Ebermann 7. Bács Zoltán – Kozár László: Amit a közraktározásról tudni kell, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002. 8. Bécs Krisztina – Csőke Andrea – Gyenge Magdolna – Mátyus Imre: A közraktározás, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996. 9. Beszélő online 10. Brányik Ottó: Kifizetődő szakvélemény, A közraktárjegy–fedezetű hitelezés kockázatainak csökkentése, Bankszemle, 1994., 8. szám 11. Concordia Közraktár Zrt., Közraktári díjszabályzat 12. Czilják László: Közraktár és banki hitelezés, Bank és tőzsde, 1995., 3. évfolyam, 5. szám 13. Csillag István: A gabonavertikum működése, növekedési tendenciái és a változás irányai, Agrárgazdasági Tanulmányok, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII), Budapest, 1998., 11. szám 14. Dr. Békei Gyula: Gabonaneműek, ,,A Kikötő” kiadása, Budapest 15. Dr. Fodor Lóránt: Tőzsdei ismeretek mezőgazdasági vállalkozóknak, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2004.

77

16. Dr. Kuncz Ödön: A magyar kereskedelmi és váltójog tankönyve, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1938. 17. Dr. Nagy Ferencz: A magyar kereskedelmi jog kézikönyve. Különös tekintettel a bírói gyakorlatra, Athenaeum, Budapest, 1901. 18. e-Farmer 19. Élelmiszer Online 20. Fejér Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége 21. Gyenis Ágnes: Bizalmi tőke, Heti Világgazdaság, 1996., 18. évfolyam, 18. szám 22. Halmai Péter: Az Európai Unió agrárrendszere, A Budapesti Agrárkamara és a Mezőgazda Kiadó közös kiadása, 2002. 23. Harsányi Gyöngyi: A logisztika és a kereskedelmi jog intézményeinek kapcsolódási pontjai a közraktározási jogviszony körében, Jogtudományi Közlöny, 2013. 4. szám 24. Harsányi Gyöngyi: A magyar értékpapírjog alapjai, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010. 25. Haszon Agrármagazin 26. Huszadik Század 27. HVG 28. Kelényi Zsuzsanna: A közraktározás hazai jogszabályi háttere, Kereskedelmi Jogi Értesítő, 1994. 2. évfolyam, 7-8. szám 29. Korona Közraktár Zrt., Áruminősítési és –Kezelési Szabályzat 30. Korona Közraktár Zrt., Közraktározási Kisokos, Közraktározással kapcsolatos alapfogalmak 31. Magyar Hírlap 32. MFOR.hu 33. MKEH Közraktározás-felügyelet 34. MKEH, Kereskedelmi Hatóság, Közraktározás-Felügyelet, MKEH-KEH-KF/00038044/2014., 2014. évi általános ellenőrzést lezáró határozat 35. MKEH, Kereskedelmi Hatóság, Közraktározás-Felügyelet, MKEH-KEH-KF/0060037/2014., Téma vizsgálatot lezáró határozat 36. MTI 37. MTVA 38. Napi Gazdaság 39. Origo 40. Piac & Profit

78

41. Prugberger

Tamás:

Az

agrárjog

alapelemeinek

vázlata

–

Jogfejlődés

és

jogösszehasonlítás, Miskolci Egyetemi Kiadó, 1991. 42. Rieger

László:

Az intervenciós

raktározás

jelene és

jövője, Agrárágazat,

Mezőgazdasági havilap, 2007., szeptember, VIII. évfolyam, 8. szám 43. Rieger László: Merre tovább? A gabonapiaccal kapcsolatos intézményi kérdések, Agrárgazdasági Kutató Intézet, VE Georgikon Kar, LV. Georgikon Napok 44. Román Róbert: Az egyéni és társas vállalkozások jogi szabályozása, EKF Líceum Kiadó, Eger, 2007. 45. Salamonné dr. Solymosi Ibolya: A váltó, Agrocent Kiadó, 1994. 46. Szász Sándor: A közraktározás története, Kereskedelmi Jogi Értesítő, 1994., 2. évfolyam, 7-8. szám 47. Szőke Gyula: A közraktárak lehetséges szerepe a magyar gabonapiaci politikában, Agrárgazdasági Tanulmányok, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest, 1998. 10. szám 48. Tájékoztató a Közraktározásról szóló törvény módosításáról, 2013. június 14. 49. www.atidepo.hu 50. www.concordia.hu 51. www.egykor.hu 52. www.koronakozraktar.hu 53. www.parlament.hu 54. www.pointernet.hu 55. 120/1967-es EGK rendelet a gabonapiaci rendtartásról 56. 140/2009. (X. 29.) FVM rendelet a gabona és rizs intervenciójáról 57. 1875. évi XXXVII. törvénycikk, a Kereskedelmi Törvény 58. 1993. évi VI. törvény az agrárpiaci rendtartásról 59. 1996. évi XXVI. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek módosításáról 60. 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról 61. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 62. 91/2000. (XI. 24.) FVM rendelet a minőségi borok művi tárolásának támogatásáról

79

Mellékletek 1.

80

számú melléklet

2.

81

számú melléklet

3.

82

számú melléklet

4.

83

számú melléklet

5. számú melléklet

84

85

86

87