Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének___ /2011. (__) önkormányzati rendelete Paks Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 24/2003. (XII. 23.) önkormányzati rendelet módosításáról Paks Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3)a.) pontja alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az érdekelt államigazgatási szervek véleménye kikérésével és velük egyetértésben, a következőket rendeli el: 1.§ Paks Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 24/2003. (XII. 23.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § A rendelet hatálya (1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) hatálya Paks Város közigazgatási területén lévő ingatlanokra, az azokon tervezett telekalakításokra, építményeken, nyomvonalas létesítményeken végzett építési munkákra, valamint ezek tulajdonosaira, bérlőire, használóira terjed ki. (2) A HÉSZ hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési és bontási munkát végezni, továbbá rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) az általános érvényű előírások mellett csak a magasabb szintű jogszabályok és e rendelet előírásai betartásával szabad. (3) A HÉSZ 1. melléklete a Szabályozási Terv (továbbiakban: SZT). A HÉSZ az SZT K1-K33 jelű külterületi, és B1-B27 jelű belterületi tervlapjaival (szelvényeivel) együtt érvényes és értelmezhető.” 2. § Az Ör. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § Fogalom meghatározások E rendelet alkalmazásában: 1. Főépület: Az építési telken, telken elhelyezhető, az építési övezetnek, övezetnek megfelelő rendeltetésű épület. 2. Csurgó távolság: A meglévő vagy tervezett új épület oldalhatár felöli homlokzata és a telekhatár között lévő telekrész. 3. Csúszás-, omlás-, valamint árvízveszélyes terület: a partfalak hatástávolságán (a perem, és lábvonalakon) belüli, a 15º-nál meredekebb dőlésű, és a 3 m-nél nagyobb földvastagságot eredményező tereprendezéssel érintett területek, illetve a Duna nagyvízi medre és a „V” jelű övezetek. 4. Építési övezet, övezet határa: a különböző építési övezeteket és övezeteket elválasztó vonal. 5. Idényjellegű használat: Az adott építmény legfeljebb 60 napra szóló használata. 6. Irányadó útterület: a tervezett közterületi út előirányzott építési területe, mely a még nem ismert igények miatt továbbtervezést igényel. 7. Irányadó építési hely: Az épület - építési helyen belüli - javasolt helye. 8. Irányadó telekhatár: Telekalakítás esetén javasolt telekhatár.
1
9. 10. 11. 12. 13. 14.
15.
16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
Kialakult állapot: a már meglévő épületek, telkek jellemző méretei valamint a jellemző beépítési módok, építési helyek (elő-, oldal és hátsókert méretek) kialakult rendje. Központi belterület: Paks és Dunakömlőd belterülete Gyapa, Cseresznyés, Csámpa, Biritó és Hegyespuszta belterületei nélkül. Megtartásra javasolt épület: A város SZT-ben jelölt történetileg kialakult, hagyományos – de nem védett – épületállománya. Melléképület: Az a különálló épület, amely nem minősül főépületnek. Tervezett szabályozási vonal: a terv szerint módosuló közterületeket és az egyéb, nem közterületeket elválasztó vonal. Táj- és településképet jelentősen megváltoztató építmény: Olyan építmény, amely sziluettje (tömege, magassága) által a táj látványában, illetve a településképben új hangsúlyos elemként jelenik meg. Tervezett belterületi határ: a város távlati belterületi fejlesztésre kijelölt területének jellemzően a jelenlegi belterületekkel érintkező, azokhoz közvetlenül kapcsolódó területek - tervezett határvonala. Térfal: A közterületet (utcát) határoló épületek és kerítések zárt vonala. Tömb (az SZT-ben lila szaggatott (!!!) vonallal lehatárolt telekcsoport): a beépíthetőség feltételeként telekcsoport újraosztására kijelölt legkisebb terület. Történetileg kialakult lakóterület: A város azon lakóövezetei, ahol az övezeti előírásokban az építési telkek legnagyobb beépítettségének mértéke "*"-gal jelölt. Zárt kerítés: Olyan tömör kerítés, amely a mögöttes területre a belátást 100%-ban takarja és magassága legalább 1,80 m. Traktusszélesség: Az épületek (épületszárnyak) főtömegét jellemző tetőzet főgerincvonalára merőleges szélességi mérete. Új beépítésű terület: a beépítésre szánt területeken az a terület ahol az SZT-ben jelölt terület-felhasználás eltér a jelenlegi használattól. Az atomerőmű biztonsági övezete: Külön jogszabályban megállapított kiterjedésű övezet. Turisztikai célú állattartó építmény: Olyan gazdasági építmény, melynek elsődleges rendeltetése meghatározott turisztika célokra tartott állatok elhelyezésére, bemutatására szolgál.” 3. §
Az Ör. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3. § Értelmező rendelkezések (1) A HÉSZ előírásai továbbá az SZT szabályozási elemei a (2) bekezdésben foglaltak kivételével kötelező érvényűek (továbbiakban: kötelező szabályozási elem). (2) A szabályozási terv irányadó szabályozási elemei: a) irányadó útterület, b) irányadó építési hely, c) irányadó telekhatár, d) megtartásra javasolt épület. (3) A kötelező szabályozási elemektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet. (4) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a HÉSZ-ben foglalt rendelkezések keretei között a HÉSZ, illetve az SZT módosítása nélkül megengedett. (5) A beépítésre szánt területek valamint az SZT-ben tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek a terv módosítása nélkül is - a belterületbe csatolásról szóló 2
önkormányzati döntést követően - a szükséges belterületbe vonási eljárás lefolytatása után belterületbe vonhatók. (6) A helyi védettségű építészeti, természeti érték törlése, vagy újabb védetté nyilvánítása a védettség elrendeléséről és megszűntetéséről szóló önkormányzati rendelet alapján történik. A védetté nyilvánítás, vagy védettség megszűnése jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, a tervben átvezethető. (7) A szabályozási, illetve építési vonal új épület építése esetén érvényesítendő. (8) Ahol a szabályozási, illetve építési vonal meglévő épületet érint: a) A szabályozási vonalat, építési vonalat és az emiatt szükségessé váló telekhatár rendezést a meglévő épület elbontása után, új épület építése esetén kell figyelembe venni. b) A meglévő épületen a karbantartásokat el lehet végezni, illetve fel lehet újítani. c) Bővítés esetén (kivéve a tetőtér beépítést és a szint ráépítést), a bővítés irányának meghatározásakor a szabályozási, illetve építési vonalat figyelembe kell venni. d) Új épület építése esetén a szabályozási, illetve az építési vonalon, valamint az építési helyen – az elbontásra tervezett épületből a kivitelezés idejére visszamaradó – túlnyúló építményeket, építményrészeket legkésőbb a használatbavételig le kell bontani.” (9) Rendezettnek kell tekinteni egy telket, ha a szabályozási vonallal jelölt közterület kialakítása még nem történt meg, de a tervezett építési munka az elő-, oldal-, hátsókert meghatározásánál a szabályozási vonalat veszi figyelembe, továbbá a telek beépítettségére és zöldterületi fedettségére vonatkozó mutatószámokat úgy tartja be, hogy azok a távlati közterület számára szükséges telekrész területével csökkentett telekre vonatkozóan teljesüljenek. Kerítés, támfal csak a szabályozási vonalon létesíthető. (10) Az építési övezetek határvonalát telekhatárként is értelmezni kell. Telekegyesítés és telekhatárrendezés során az építési telkeket elválasztó övezeti határ a telekalakításra vonatkozó szabályok keretei között változhat. Az érintett telek(kek) építési övezeti besorolását a telek utcafronti (közterületi) pozíciója határozza meg. (11) A megtartásra javasolt épület csak akkor bontható el, ha annak felújítása gazdaságtalan vagy műszakilag nem lehetséges. Bontás esetén az épület helyét „irányadó építési hely”-ként kell figyelembe venni. (12) Az építményeket a lakó, településközpont és központi vegyes területeken az építési vonalon az alábbiak szerint: oldalhatáros beépítés esetén az építési hely utcai építési vonalán és a telek beépítési oldalát meghatározó telekhatáron vagy attól maximum 1,00 m-re, egyéb beépítési mód esetén az építési hely utcai építési vonalán homlokzattal és a homlokzati határfal külső síkjának minimum 2/3-ad részével kell elhelyezni. Az utcai építési vonalon a főépület állhat. (13) Az építési helyet meghatározó elő-, oldal- és a hátsókert méreteket az adott beépítési mód
alapján az alábbiak szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat a HÉSZ övezeti előírásai vagy az SZT rögzítik. a) Az előkert legkisebb mélysége beépített terület esetén az adott utcasorban kialakult állapot szerinti méret, újonnan beépítésre szánt területeken 5,0 m. b) Az oldalkert legkisebb szélessége: szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén az előírt építménymagasság ("H") fele, oldalhatáron álló beépítési mód esetén "H". c) Beépített terület esetén a b) pont szerinti távolság - az OTÉK szerinti telepítési távolság megtartásával - az adott utcasorban kialakult állapot mértékig csökkenthető, de nem lehet kisebb szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén 3,0 m-nél, oldalhatáron álló beépítési mód esetén pedig 4,0 m-nél.
3
d) Zártsorú beépítési mód esetén az új épületeket a telekhatárokra tűzfalasan, ettől eltérő épület-elhelyezésnél pedig – az OTÉK szerinti telepítési távolság megtartásával - de legalább 3,0 m távolságra kell tartani. e) A hátsókert legkisebb mélysége - az f) pont kivételével - beépített terület esetén az adott területen kialakult állapot szerinti méret, újonnan beépítésre szánt területen az OTÉK előírása szerinti méret, azaz nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az épület hátsókertre néző tényleges építménymagasságának méreténél."
4. § Az Ör. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „5. § Az építmények földtani megalapozottságát szolgáló előírások: (1) Bármely építési munka esetén, valamint bármely építési tevékenység megkezdése előtt az alábbi esetekben vizsgálni kell a terület geológiai viszonyait: a) a meredek csúszás- vagy omlásveszélyes, továbbá alápincézett területek további beépítésénél, b) az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél, c) a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás). (2) Geotechnikai és mérnökgeológiai vizsgálatokkal kell megalapozni: a) a partfalak hosszú távú állékonyságának biztosítása érdekében a 2 m-nél magasabb partfal vagy kőzetfal felületével közvetlenül érintkező építmények felújítását vagy építését, b) a meglévő építmény alá nyúlóan, kőzetfalba mélyítetten tervezett pince építését, c) a 15º-nál meredekebb dőlésű területeken valamint d) a feltöltött területeken történő beépítéseket. (3) Új pince nem létesíthető a közterületek alá terjeszkedően. (4) A partfalak hatástávolságán, a perem és lábvonalak védőtávolságán belül (mely területe egyéb előírás hiányában a partfal magasságával egyezik meg) általános előírásként kell érvényesíteni: a) a lábvonalak védőtávolságán belül lakóépület vagy huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmény csak mérnökgeológiai vizsgálatokban meghatározott műszaki megoldással helyezhető el, b) a peremvonalon, a felszíni vizek levezetését szolgáló építményeken kívül építmény nem helyezhető el, c) a peremvonal mögötti biztonsági zónában nagy lombkoronájú erős gyökérzetű fák nem telepíthetők, a védősávban talajlazítással járó tevékenység nem végezhető, d) a peremvonal mögötti biztonsági zónában szintkülönbségtől függetlenül ajánlott a gyepesítés. (5) A rendelet 1. mellékletében az SZT szelvényeken szaggatott-nyílvonallal lehatárolt és a nyilak irányával meghatározott területen belül, továbbá a HÉSZ-ben előírt esetekben az építési munkák végzéséhez, a műszaki megoldások megalapozottságához geotechnikai vizsgálatokat is el kell végezni. (6) Az építési munkák végzése során jelen szakaszban foglalt előírásokon túl az egyes építési övezeteknél, övezeteknél megfogalmazott földtani körülményeket is figyelembe kell venni. "
4
5. § Az Ör. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § Települési főépítészi véleményezés, a Helyi Építészeti - Műszaki, és Településrendezési Tervtanács (1) A főépítészi tevékenységről szóló Kormányrendelet előírásai érvényesülése érdekében, azzal összhangban: a) A „Gip – M” jelű építési övezetek területén történő építési munkák kivételével, minden építésügyi hatósági engedély köteles munka tervét a település egységes táji és építészeti arculatának alakítása és megőrzése érdekében a települési főépítésszel az építtetőnek véleményeztetni kell. A települési főépítész a véleményét a tervlapokra vezeti rá. b) Azokban az esetekben, ha a tervezett építési munka nem építésügyi hatósági engedély köteles, a település egységes táji és építészeti arculatának alakítása és megőrzése érdekében : ba) a helyi értékvédelmi területen, bb) a műemléki környezetben, valamint bc) a város bevezető illetve átmenő forgalmat lebonyolító útjai, a Fehérvári, Kereszt, Deák Ferenc, Dózsa György, Tolnai, Kölesdi, Újtemplom, Biztonsági elkerülő, Kandó Kálmán, Gesztenyés, Pollack, Építők, Kishegyi, Táncsics Mihály, Rókus, Dunaföldvári, a 6-os út mentén, valamint a Szent István téren az épületek, valamint építmények homlokzati felületének, tetőzetének külső megjelenését érintő átalakítása, burkolásának és színezésének megváltoztatása, reklámberendezés, reklámfelület elhelyezése esetén az építtető köteles a települési főépítésszel egyeztetni a tervezett munkákat. (2) A települési főépítész előzetes szakmai véleményében állást foglal a telkek beépítési módjával (terület-felhasználásával), a javasolt épület(ek) tömeg- és homlokzatformálásával, valamint az utcaképbe való illeszkedésével (ezen belül a portálok, a kapuzatok továbbá a cég-, és címtáblák, illetve a reklámberendezések, a reklámfelületek kialakításával) kapcsolatban mind az új épületekre, mind a meglévő épületekre irányuló, az (1) bekezdésben nevesített építésügyi hatósági engedélykérelmek esetén. (3) A Helyi Építészeti - Műszaki, és Településrendezési Tervtanácsról szóló önkormányzati rendeletben előírt esetekben és módon - a tervező köteles beszerezni az önkormányzati főépítészi tervtanács véleményét.”
6. § (1) Az Ör. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „ (4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti utcasorban előkert nélküli vagy más beépítési mód szerinti épület átépítésre kerül, a térfal vonalának folyamatossá tétele érdekében, építési szándék esetén, a főépítész szakvéleménye alapján a tömör kerítés építése az építés feltételéül szabható. ” (2) Az Ör. 9. § (6) bekezdés c) pont második francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (A kerítés kialakításánál) „ - egyszerű és visszafogott felületképzés és színezés alkalmazható.”
5
7.§ (1) Az Ör. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) A reklám- és hirdető-berendezések tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény), valamint egyéb felület építészeti megoldásaihoz. A tervezett reklám-, és hirdetőberendezések tetszőleges sorrendben szerelhetők fel és a szerkezeten belüli tényleges reklámfelületek külön terv nélkül alakíthatók ki úgy, hogy az alkalmazott tipográfia és grafika, valamint a kiválasztott színek illeszkedjenek az érintett épület karakteréhez.” (2) Az Ör. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(4)Tetőfelületen és tetőzeten szerelt tartóberendezésen önálló reklám-, illetve hirdetőberendezés csak kivételes esetben, városképet nem zavaró módon és csak a főépítész előzetes véleményének megismerése után helyezhető el."
8. § (1) Az Ör. 11. § (1) bekezdése bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép: (A tetőterek beépítésére vonatkozó előírások) „(1) A város területén új tetőterek építése, meglévők utólagos beépítése az alábbi követelmények teljesülése esetén lehetséges:” (2) Az Ör. 11. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: "a) A kialakult utcakép adottságait is figyelembe véve a tetőzeten elsősorban tetősíkban fekvő nyílászárók (tetőablakok) helyezhetők el. Tetőfelépítmények csak abban az esetben létesíthetők, ha azok az épület egészével összhangban vannak, illetve anyaghasználatuk és részletképzésük kor- és szakszerű."
9.§ (1) Az Ör. 12. § (1) bekezdés b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A melléképületek létesítésének és kialakításának általános előírásai) „b) Melléképület főépület nélkül nem létesíthető, illetve ilyen épület főépület hiányában lakássá nem minősíthető át. d) A melléképületek csak földszintes kialakításúak lehetnek, a tetőtér nem építhető be” (2) Az Ör. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Állattartó melléképületekre vonatkozó általános előírások: a) Állattartó épület ott és úgy létesíthető, ahol és ahogy azt az állattartásról szóló magasabb szintű jogszabályok valamint az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi. b) Az állattartó építmények elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok meghatározásakor a magasabb szintű jogszabályok és az állattartásról szóló önkormányzati rendelet szerint kell eljárni. c) Az SZT-ben kijelölt új lakóterületek állattartó övezeti besorolását azok beépítésének megkezdése előtt az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni.”
6
10.§ Az Ör. 13. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Gépjármű várakozóhelyekre vonatkozó előírások) „c) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló hely minden megkezdett 4 parkoló helye után 1 nagy lombkoronájú fa telepítését kell elvégezni úgy, hogy a fa a parkoló burkolatainak területébe (zöld szigetbe) kerüljön.”
11.§ Az Ör. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „14. § A rendeltetés mód megváltoztatásával kapcsolatos előírások (1) Meglévő épület rendeltetésének részleges, vagy teljes megváltoztatására abban az esetben van lehetőség, ha az új funkció az adott épületben lévő további - változatlan funkcióval működő egységek, valamint a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, továbbá az SZT-ben lehetővé tett hasznosítását (fejlesztését) nem akadályozza. (2) A történelmi városközpont területén, illetőleg helyi védelem alatt álló épületben a rendeltetési mód - részleges vagy teljes - megváltoztatására csak akkor van lehetőség, ha a javasolt új rendeltetés, valamint az azzal együtt járó sajátos feltételek nem zavarják a védett létesítmény városképi hatásának érvényesülését.”
12.§ Az Ör. 16. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A város belterületét növelni az SZT-ben megállapított, tervezett belterületi határvonalként jelölt területekkel, valamint az SZT beépítésre szánt területeinek területével a belterületbe csatolásról szóló képviselő-testületi határozattal történő megerősítését, valamint a belterületbe vonáshoz szükséges földhivatali eljárás lefolytatását követően lehet. (2) A lakó-, gazdasági-, üdülő és központi vegyes terület bővítése esetén a belterületbe vonás csak az érintett területek út és közműellátási terveinek elkészültét követően történhet meg.”
13.§ Az Ör. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A város beépítésre nem szánt területei: a) KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK b) ZÖLDTERÜLETEK c) ERDŐTERÜLETEK d) MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK e) VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK f) TERMÉSZETKÖZELI TERÜLETEK g) KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK”
7
14.§ Az Ör. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(4) A város közterületein elhelyezhető építményekre vonatkozó előírások: a) Az árusító pavilon bruttó alapterülete egységenként maximum 12 m2, SZT-ben kijelölt építési helyeken maximum 18 m2 lehet. A pavilont a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével kell elhelyezni úgy, hogy az adott közterület azonos funkciójú és karakterű szakaszain csak azonos formájú, azonos anyagú és színű pavilonok állíthatók fel. b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (például: autóbusz várakozóhely) bruttó alapterülete maximum 16 m2 lehet." 15.§ (1) Az Ör. 19. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az OTÉK 7.§ (3) -(5) bekezdéseiben előírt építési övezeti / övezeti jellemzők helyi használata:) a) A kialakítható építési telek legkisebb mérete: •
•
Az építési övezetben – a telekalakításról szóló jogszabályok szerinti - újonnan kialakítandó építési telek legkisebb területe, mérete, amely területméret az alábbi esetek kivételével értelemszerűen a telekalakítással érintett (visszamaradó) építési telkekre is érvényesítendők: -
A szabályozási terven kötelező szabályozási elemmel meghatározott telekalakításokat a telekméretek tekintetében kialakult telekként kell figyelembe venni.
-
Az Lf, Lk és Lke jelű lakóterületek két utcára néző legalább 800 m2-es saroktelkeinek megosztása esetén az övezetre előírt telekterület-méret és a telekmélység fele is elegendő.
Az övezeti előírásokban szereplő jelek esetén: - „K” – az övezetben új telek nem alakítható ki.(Kivéve a „Gip-M”jelű építési övezeteket – ahol az üzemeltetéshez szükséges telekalakításokat az „alövezetek”ben kialakult telekmérethez kell igazítani.) „SZT” - az övezetben telekalakítás csak az SZT-ben jelölt telekalakítás szerint történhet, - „K-SZT” - az övezetben SZT-ben jelölt telekalakítások kivételével új telek nem alakítható ki. - „SZTK” – a telekméretet a készítendő SZT-ben kell megállapítani.
(2) Az Ör. 19. § (1) bekezdés b) pontjában az első alpont helyébe a következő rendelkezés lép, a negyedik alpont utolsó mondata hatályát veszti: b) A beépítési mód (építési hely): •
"Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és a hátsókert méreteket az adott beépítési mód alapján a 3.§ (13) bekezdés előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat a HÉSZ övezeti előírásai vagy az SZT rögzítik."
(3) Az Ör. 19. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az OTÉK 7.§ (3) -(5) bekezdésében valamint a HÉSZ-ben foglalt követelmények közül a város területén egységesen érvényesítendő övezeti előírások:) 8
„a) A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: A város beépítésre szánt területeinek építési övezeteiben az egyes építési telkek csak az alábbi közművesítettség esetén építhetők be. aa) A központi belterület építési övezeteiben - kivéve a Malomhegy Lke-4.4 jelű építési övezetet: a közüzemi villamos energia szolgáltatás, a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, a közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás, továbbá a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte esetén. ab) A Malomhegy Lke-4.4 jelű építési övezetében: a közüzemi villamos energia szolgáltatás, a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, a közüzemi szennyvízhálózat kiépítéséig egyedi, környezetbarát technológiával kialakított házi szennyvíztisztítóval, továbbá a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte esetén. ac) A Gip-2 jelű építési övezetekben, a Dunától az árvízvédelmi töltésig terjedő területeken a szennyvízközmű közműpótló berendezéssel is helyettesíthető. ad) A város beépítésre szánt területeinek egyéb belterületi (Biritó, Csámpa, Cseresznyés, Gyapa) valamint nem belterületi építési övezeteiben: a közüzemi villamos energia szolgáltatás, a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, továbbá a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte esetén. ae) A város beépítésre nem szánt területein az építés akkor is lehetséges, ha a közművesítettségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn. Ezeken a helyeken a hiányzó közművet közműpótló létesítményekkel, berendezésekkel kell helyettesíteni. af) A közműveket a közterületen kell kiépíteni, a magánutakról feltárt építési telkek esetén a közműveket a magánút közúti csatlakozásnál kell biztosítani.”
16.§ (1) Az Ör. 21/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Telekalakítás: A terület hagyományos telekstruktúrája megőrzendő, telekösszevonásokra nem, csak az övezetre előirt telekméret elérése érdekében kezdeményezett telekhatárrendezésekre van lehetőség.” (2) Az Ör. 21/A. § (4) bekezdése b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (4) „b) A tervben feltüntetett építési hely irányadó javaslatként veendő figyelembe. c.)Az épületeket előkert nélkül az utcavonalra kell helyezni, ettől eltérni csak a kialakult állapotra tekintettel lehet.” (3) Az Ör. 21/A. § (5) bekezdés c) pontjában az "engedélyezett" szövegrész helyébe a "történhet" szöveg lép. 17. § (1) Az Ör. 21/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Telekalakítás: A terület hagyományos telekstruktúrája megőrzendő, telekösszevonásokra nem, csak az övezetre előirt telekméret elérése érdekében kezdeményezett telekhatárrendezésekre van lehetőség.” (2) „Az Ör. 21/B. § (4) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
9
(4) „a) Az épületeket főszabályként előkert nélkül, az utcavonalra (utcai telekhatárra) kell helyezni, ettől eltérni csak a kialakult állapotra tekintettel lehet. A beépítések helyének meghatározására javaslatot az SZT alátámasztó munkarészéhez tartozó, az alvég területére vonatkozó beépítési terv tartalmaz.” (3) „Az Ör. 21/B. § (6) bekezdése c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (6) „c) Építési anyagok: A homlokzatokon elsősorban hagyományos építőanyagok (vakolat, tégla, kő, cserép, fa, üveg, stb.) alkalmazhatók. Az épületek színezése – védett épület esetében színterv alapján - elsősorban „földszínű” és elsősorban mészfestékkel - történhet. A tető héjalása égetett agyagcserép (illetve azonos színű és textúrájú betoncserép) és műemléki pala lehet.” 18. § Az Ör. 21/C. § (2) bekezdés táblázata a következő új övezeti sorral egészül ki: (Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:) (2) övezet jele
beép. módja (ép.hely)
A kialakítható telek legkisebb széless./mélys./ ter. [m] [m] [m²]
legnagy. beép. [%]
legnagyobb építm mag. [m]
legkisebb zöldfelül. [%]
40
7,5
50
" Lk-3.7
SZ
-
-
600
„ 19.§ Az Ör. 22. § (1) bekezdésében az "épületmagasságot" szöveg helyébe az "építménymagasságot" szöveg lép. 20.§ Az Ör. 22/B. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (3) „a) A kétoldali közterülettel határos telkeknél mindkét utca felöli oldalon - a telek utcai telekhatárától mért 15 méter mélységben - csak főépület építhető. „
21.§ (1) Az Ör. 22/D. § (2) bekezdés táblázatának utolsó övezeti sora helyébe következő övezeti sor lép: (Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:) (2) övezet jele
beép. módja (ép.hely)
A kialakítható telek legkisebb széless./mélys./ ter. [m] [m] [m²]
legnagy. legnagyobb beép. építm mag. [%] [m]
legkisebb zöldfelül. [%]
„ Lke-4.4
K-SZ
-
-
1200
20
4,5
60 „
10
(2) Az Ör. 22/D. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az Lke-4.4 jelű építési övezetben ezen bekezdés hatálybalépésekor már kialakult 3. számú melléklet szerinti hrsz-ú, 1200 m2, illetve attól kisebb telkeken a legnagyobb beépítettség 25 % lehet. ” 22.§ (1) Az Ör. 22/E. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A területen az építési helyek pincékkel való érintettségét fel kell mérni. Pincével érintett területeken az építéskor figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.” (2) Az Ör. 22/E. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Ha a kialakult állapotra való tekintettel az OTÉK 32.§ (2) bekezdés szerinti telepítési távolságok nem biztosíthatók, akkor az elsődlegesen előírt beépítési módtól el lehet térni.” 23. § (1) Az Ör. 22/F. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) A területen építés csak megfelelő és az előírt közműcsatlakozások esetén lehetséges.” (2) Az Ör. 22/F. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Beépítési mód, építési hely: aa) Az egyes építési telkek az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint építhetők be a következők szerint: Előkert mérete 0,0 m (az épületeket előkert nélkül az utcai telekhatárra kell helyezni). Az Lke-Dk1 és Dk2 jelű lakóövezetekben az utcai telekhatártól számított 25 m-es sáv határozza meg az építési hely hátsó határát, azaz a hátsókert mérete az adott építési telken a 25 m-en túli területsáv. Értelemszerűen a 25 m-es és az annál kisebb telken a hátsókert mérete 0,0 méter ,a 25 m-es építési sávon túl építmény nem helyezhető el. Az Lke-Dk-3 jelű lakóövezetben a hátsókert mérete 6,0 m. ab) A terven jelölt építési hely és a hozzá tartozó építési vonal, az SZT irányadó telekalakítási javaslata esetén érvényes. ac) Az adott építési helyen belül az épületeket kedvezőtlen égtáj felöli oldalhatárra, és a telek utcai határára kell helyezni.” 24.§ (1) Az Ör. 23/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: "a) Telekalakítás: aa) A lakóterület hagyományos telekstruktúrájának megtartása érdekében a lakótelkek nem vonhatók össze. A telekhatár-rendezés maximum 20,0 m-es telekszélességig lehetséges. ab.)A házikerteket, függetlenül attól, hogy azok a lakótelektől elkülönülten önálló helyrajzi számú ingatlant jelentenek, de használatuk a lakótelkekkel együtt történik a lakótelkek szerves részének kell tekinteni, azok önálló építési telekként nem oszthatók meg. ac.) Az Lf-Dk1 jelű építési övezetben amennyiben a megosztás partfalat érint, telekmegosztás csak a peremvonal mögött, attól minimum 10 m-re lehetséges. " (2) Az Ör. 23/A. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „d) Az építési övezeti előírásokban lehatárolt hátsókertek kizárólag mezőgazdasági művelésű "házikertként" hasznosíthatók. A hátsókertek területén épület nem helyezhető el. A
11
területen ahol a szabályozási terv partfalat jelöl a partfal védelmében megfogalmazott előírások érvényesítendők” 25.§ Az Ör. 23/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az Lf-Gy3 jelű, újonnan kialakult övezetek területén a telkek hátsó telekhatárán minimum egy sor legalább kétszer iskolázott, 1 méter magasságban mért minimum 12/14 cm törzskörméretű, nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani, és a lakóépületek használatbavételéig a telepítést el kell végezni.” 26. § Az Ör. 23/C. § (2) bekezdése táblázatának utolsó övezeti sorában az övezeti jel "Lf-Csá1" övezeti jelre módosul, valamint a táblázat kiegészül a következő övezeti sorral: (Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírásokJ (2) övezet jele
beép. módja (ép.hely)
A kialakítható telek legkisebb széless./mélys./ ter. [m] [m] [m²]
legnagy. beép. [%]
legnagyobb építm mag. [m]
legkisebb zöldfelül. [%]
30*
4,5
40*
„ Lf-Csá2
K-O
-
-
1500
„ 27.§ (1) Az Ör. 24/A. § (2) bekezdés táblázata a következő új övezeti sorral egészül ki: (Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírásokJ (2) övezet jele
(ép.hely)
[m]
[m]
[m²]
[%]
legkisebblegnagyobb építm mag. [m]
K-Z
-
-
300
60
4,5-6,0
beép. módja
A kialakítható telek legkisebb széless./mélys./ ter.
legnagy. beép.
legkisebb zöldfelül. [%]
„ Vt-1.2
20 „
(3) Az Ör. 24/A. § (3) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: "b) Beépítési mód, építési hely: ba) A tervben feltüntetett építési hely irányadó javaslatként veendő figyelembe.. bb) A megtartásra javasolt épületek a továbbépítés során felhasználandók, lebontásuk esetén az új épület számára építési helyként figyelembe veendők. bc) Az épületeket előkert nélkül az utcafrontra kell helyezni, ettől eltérni csak a kialakult állapotra tekintettel lehet. 28.§ (1) Az Ör. 27. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) A területen élelmiszer gyártása, csomagolása, valamint tűz- és robbanásveszélyes tevékenység csak a környezetre kiterjedő, a terhelések környezeti kölcsönhatás vizsgálata szerint folytatható.” 12
(2) Az Ör. 27. § (4) bekezdése e), f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „e) A telkeken az előkertek kivételével, a telekhatárok mentén minimum egy sor, vagy a környezetvédelmi hatóság által előírt, legalább kétszer iskolázott, 1 méter magasságban mért minimum 12/14 cm törzs-körméretű nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani, és az épületek használatbavételéig a telepítést el kell végezni. A fásítást a zöldfelület számításnál figyelembe lehet venni. f) A Paksi Ipari Park területén (a Gksz-1.1, Gksz 1.2. építési övezetekben) az e) pont előírásait nem kell alkalmazni, itt a telkek egyéb, nem utcai telekhatárai mentén minimum 2,0-2,0 m széles, vagy a környezetvédelmi hatóság által előírt, - fasor telepítésére alkalmas - zöldsávot kell biztosítani. A zöldsáv a zöldfelület számításnál figyelembe vehető. g) A Paksi Ipari Park területén (a Gksz-1.1., Gksz-1.2. építési övezetekben) a telkek előtt, az utak mentén, mindkét oldalon minimum egy sor, vagy a környezetvédelmi hatóság által előírt, legalább kétszer iskolázott, 1 méter magasságban mért minimum 12/14 cm törzskörméretű, nagy lombkoronájú és időjárástűrő fa telepítése kötelező, - az adott utcaszakaszra egységes módon. A fa telepítését az út tulajdonosa az utca kialakításakor köteles elvégezni. A már kialakított utcák fásítását a rendelet hatályba lépését követő 12 hónapon belül kell elvégezni.”
29. § (1) Az Ör. 27/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2)
Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: beép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legnagyobb legkisebb övezet jele módja széless./mélys./ ter. beép. építm mag. zöldfelül. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Gksz-1.1
O/SZ
30
-
1500
60
10,0
25
Gksz-1.2
O/SZ
50
-
3000
60
10,0
25
Gksz-1.3
K-SZ
30
60
3000
60
9,0
20
Gksz-1.4
SZ
60
60
5000
60
9,0
20
Gksz-1.5
SZ
30
-
2 000
40
6,0
20 „
(2) Az Ör. 27/A. § (4) bekezdésében a „Gksz-1.3” szövegrész helyébe a „Gksz-1.5” szöveg lép. (3) Az Ör. 27/A. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A „Gksz-1.4” jelű övezetben az építtetőnek nyilatkoznia kell, hogy a tervezett tevékenység az atomerőmű működését sem rövid, sem hosszú távon nem befolyásolja kedvezőtlenül.”
30.§ Az Ör. 27/B. § (3) bekezdése a.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (3) „a) A két ingatlant legkésőbb a 3625 hrsz-ú telken megépülő legelső épület használatbavételéig össze kell vonni.”
13
31. § Az Ör. 27/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A „Gksz-3.2” jelű övezetekben az építtetőnek nyilatkoznia kell, hogy a tervezett tevékenység az atomerőmű működését sem rövid, sem hosszú távon nem befolyásolja kedvezőtlenül.” 32.§ (1) Az Ör. 27/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27/F. § „Gksz – 6” jelű építési övezetek „(1) Az építési övezetek a Gyapa, a Biritó területén valamint a külterületen meglévő és tervezett telephelyek területét foglalja magában. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: beép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legnagyobb legkisebb övezet jele módja széless./mélys./ ter. beép. építm mag. zöldfelül. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Gksz-6.1
K-SZ
-
-
3000
50
7,5
20
Gksz-6.2
K-SZ
-
-
1500
40
7,5
20
Gksz-6.3
K-SZ
-
-
3000
30
7,5
50
(3)
A dunakömlődi Gksz-6.1 jelű építési övezet területén: A telephely bővítésének feltétele a környező gyepterületek vízelvezetésének megoldása. A telephely bővítésekor a patak mentén, a terven jelölt 50 m-es védősáv területét a bővítés során az elsőnek megvalósuló épület használatbavételéig fásítani kell.. A kijelölt sávban épületet, építményt, burkolt felületet (utat, parkolót stb.) elhelyezni nem szabad.
(4)
A Gksz-6.3 jelű építési övezet telkeire előírt minimális 50%-os zöldfelületet legalább kétszintű (gyep és 40 db cserje/150 m2, vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2) növényzettel kell teljesíteni. Az előírt zöldfelület telepítését az építési övezetben legelsőnek megvalósuló épület használatbavételéig kell elvégezni.”
33.§ Az Ör. 28. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § IPARI GAZDASÁGI TERÜLET (Gip) (1) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. (2) A terület egyéb ipari terület, ahol az OTÉK 20.§ (4) és (5) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el. (3) A telkeken az előkertek kivételével, a telekhatárok mentén minimum egy sor, vagy a környezetvédelmi hatóság által előírt, legalább kétszer iskolázott, 1 méter magasságban mért minimum 12/14 cm törzs-körméretű, nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani, és az épület használatbavételéig a telepítést el kell végezni. A fásítást a zöldfelület számításnál figyelembe lehet venni.” 14
(4) A Paksi Ipari Park területén (a Gip-2.1., és Gip 2.2. építési övezetekben) a (3) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni, itt a telkek egyéb, nem utcai telekhatárai mentén minimum 2,0-2,0 m széles, vagy a környezetvédelmi hatóság által előírt, - fasor telepítésére alkalmas -, zöldsávot kell biztosítani. A zöldsáv a zöldfelület számításnál figyelembe vehető.” (5) A Paksi Ipari Park területén (a Gip-2.1., és Gip 2.2. építési övezetekben) a telkek előtt, az utak mentén, mindkét oldalon minimum egy sor, vagy a környezetvédelmi hatóság által előírt, legalább kétszer iskolázott, 1 méter magasságban mért minimum 12/14 cm törzskörméretű, nagy lombkoronájú és időjárástűrő fa telepítése kötelező, - az adott utcaszakaszra egységes módon. A fa telepítését az út tulajdonosa az utca kialakításakor köteles elvégezni.” 34. § (1) Az Ör. 28/A. § (2) bekezdés az alábbi új övezeti sorral egészül ki: övezet jele
Gip-1.4
beép. módja (ép.hely) SZ
A kialakítható telek legkisebb széless./mélys./ ter. [m] [m] [m²] 50
-
3 000
legnagy. beép. [%]
legnagyobb építm mag. [m]
legkisebb zöldfelül. [%]
50
14,0
25
(2) Az Ör. 28/A. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (3) „e) A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani, és az épületek használatbavételéig a telepítést el kell végezni.” (3) Az Ör. 28/A. § kiegészül a következő rendelkezéssel: „(6) A „Gip-1.4” jelű építési övezetben az építtetőnek nyilatkoznia kell, hogy a tervezett tevékenység az atomerőmű működését sem rövid, sem hosszú távon nem befolyásolja kedvezőtlenül.”
35. § (1) Az Ör. 28/B. § (3) bekezdés bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép: „A területeken a beruházónak az építési előtt igazolni kell, hogy:” (2) Az Ör. 28/B. § (5) bekezdés b.) pontja helyébe a következő rendelkezéssel: „b) A fentiek igazolására az építmények megépítését megelőzően a partvonaltól az árvízvédelmi töltésig terjedő sáv egészére vonatkozó átfogó terep- és vízrendezési tervet kell készíttetni és engedélyeztetni az illetékes, hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság(-ok)gal.”
36. § Az Ör. 28/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az övezetben az építtetőnek nyilatkoznia kell, hogy a tervezett tevékenység az atomerőmű működését sem rövid, sem hosszú távon nem befolyásolja kedvezőtlenül.”
15
37.§ Az Ör. 28/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A területen a jelenlegi volumenű működéshez szükséges – élettartamát jelentősen nem növelő létesítmények helyezhetők el. A téglagyárral határos természetvédelmi terület (védett löszfal) védelméről gondoskodni kell.”
38.§ Az Ör. 28/E. § (2) bekezdése helyébe a következőrendelkezés lép: „(2) A területen az engedélyezett üzemvitel során elektromos-energia termelés és átmeneti jelleggel kizárólag a Paksi Atomerőműben szintén az engedélyezett üzemvitel során keletkezett kiégett kazetták tárolása végezhető. A tárolás maximális ideje az első tároló modul használatbavételétől számított 50 év.”
39.§ (1) Az Ör. 31/A. § címében a „Kpi – Pincesorok építési övezetei” szövegrész helyébe a „Kpi – Pincés területek” szöveg lép. (2) Az Ör. 31/A. § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A pincés területek a város pincesorainak területeit foglalja magában. (2) A pincesorok területén belül - "Kpi-V" jelű építési övezet (20) bekezdésben meghatározottak kivételével - csak présház valamint a borturizmushoz kapcsolódó ellátási (közösségi) létesítmény helyezhető el." (3) Az Ör.31/A.§ (9) bekezdésében az "engedélyezhető" szövegrész helyébe "létesíthető" szöveg lép. (4) Az Ör. 31/A.§ (11) -(16) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: "(11) Egynél több ablak elhelyezése esetén az ablakméreteknek meg kell egyeznie. Az ajtó és ablak fából készülhet. Az épület oldalfalain és hátsó homlokzatán szellőzőnyílások nem nyithatók. (12) Az épület falazata tégla, vályog, vert fal lehet. Faház nem helyezhető el. (13) Az épület homlokzata lehet vakolt, fehérre festett és fehérre meszelt, valamint tégla architektúrás, az utóbbi esetben a homlokzaton csak I. osztályú égetett agyag-tégla felülete jelenhet meg, egyenletes hézagmérettel falazva. Kőporos vakolat nem alkalmazható. (14) Az épülethez külső lépcső csatlakozása az előlépcsőt kivéve nem megengedett. (15) Az oromfal anyaga lehet falazott, illetve deszka. Az utóbbi csak függőleges osztású lehet. Farost- és forgácslemez burkolat nem alkalmazható. (16) Az ellátási (közösségi) létesítményeket egyedi terv alapján a présházakhoz igazodó megjelenéssel, a környezetet is bemutató terv alapján létesíthetők." (5) Az Ör. 31/A.§ (18) bekezdése a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: "a) Az egyes présházak megépítése, illetve használatbavétele az esetben lehetséges, ha az épület, illetve telek csapadékvíz elvezetése biztosított. b) A terület villamos energia ellátását biztosító villamoshálózatot a pincesorok építészeti, városképi értékei miatt a légvezetékes megoldásról fokozatosan földkábeles megoldásra kell átépíteni, az új hálózat csak fölkábeles kivitelben valósítható csak meg."
16
(6) Az Ör. 31/A.§ (19) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Az övezetben csak egy építési telek alakítható ki a szabályozási terv szerint. Telekmegosztásra a későbbiek során sincs lehetőség.” (7) Az Ör. 31/A.§ (20) bekezdés a) pontjának utolsó "Az ettől való eltérést az elvi építési engedélyben kell rögzíteni." mondata hatályát veszti, a b) pontjában az "engedélyezhető" szövegrész helyébe a " valósítható meg " szöveg lép.
40.§ (1) Az Ör. 31/B. § címében a „Kh – Hulladék tároló és kezelő telepek építési övezetei” szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „Kh –Hulladékkezelő és -lerakó területek” Az Ör. 31/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A terület elsősorban a települési folyékony és szilárd hulladékok kezelésére és elhelyezésére szolgál. (2) A terület egyes építési övezeteiben csak az adott létesítmények működtetéséhez szükségek üzemi építmények helyezhetők el.”
41.§ (1) Az Ör. 31/C. § címében a „Kb – Bányaterületek építési övezetei” szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „Kb – Bányaterületek” (2) Az Ör. 31/C. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A bányaterületek a nyersanyag kitermelés (bányászat), a nyersanyag előfeldolgozás céljára szolgáló területek.” (2) A bányák területén csak a bánya üzemeléséhez szükséges létesítmények építésére van lehetőség.” 42.§ (1) Az Ör. 31/D. § címében a „Kz – Zöldfelület jellegű különleges területek építési övezetei” szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „Kz – Zöldfelület jellegű különleges területek” (2) Az Ör. 31/D. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: "(1) A zöldterület jellegű különleges területek elsősorban a nagy zöldfelülettel rendelkező, alacsony beépítettséget igénylő létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) A terület egyes építési övezeteiben a meghatározott rendeltetést szolgáló illetve az ahhoz kapcsolódó ellátási (közösségi) létesítmény építésére van lehetőség." (3) Az Ör. 31/D. § (3) bekezdés táblázatában az első "Kz-ell." jelű övezeti sor hatályát veszti, a "Kz-tur" övezeti jel helyébe a "Kz-tur1" övezeti jel lép, továbbá a táblázat a következő két új övezeti sorral egészül ki: (Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírásokJ
17
(3)
(ép.hely)
A kialakítható telek legkisebb területe [m²]
Kz-káp
Egyházi létesítmény (kápolna)
SZ
250
40
9,5
40
Kz-e
Energiapark
SZ
K
20
10
60
Meghatározott övezet jele rendeltetése
beép. módja
legnagy. beép.
legnagyobb építm mag.
legkisebb zöldfelül.
[%]
[m]
[%]
„
„ (4) Az Ör. 31/D. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (9) "d) Az építési övezetben a szennyvizek elhelyezése közműpótló berendezéssel is megoldható." (5) Az Ör. 31/D. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(9) A „Kz –tur1-3” jelű építési övezetek turisztikai (elsősorban lovas-, bor és falusi turizmus) célú létesítmények építményei - ide értve a működtetéshez szükséges szolgálati lakást is elhelyezésére szolgál. a) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni. b) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. c) A Kz-tur1 és a Kz-tur3 jelű építési övezetekben az épületek meglévő dűlőút tengelyétől minimum 10,0 m-re, helyezhetők el. d) A Kz-tur3 jelű építési övezet területén: da) a zöldterület jellegű különleges területté történő átsorolást követően a beruház megkezdéséig mezőgazdasági művelést kell folytatni, dc) a lovas telep működését úgy kell tervezni, hogy a keletkező trágya hasznosítása megfeleljen az érvényben lévő jogszabályoknak. (6) Az Ör. 31/D. § a következő (10) és (11) bekezdésekkel egészül ki: "(10) A "Kz -rég" jelű (védett régészeti terület) építési övezet (egyben világörökség- várományos terület), ahol az érintett ingatlanok hasznosítása a kezelési tervben meghatározottaknak megfelelően történhet. (11) A "Kz-e" jelű (energiapark) építési övezet az Atomerőműhöz kapcsolódó, különleges látogatóközpont területét foglalja magában. a) Az építési övezet az atomenergia, az energiatermelés és az energia felhasználás bemutatója, és annak kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál. b) A területen ba) az energiapark működéséhez szükséges oktatási, ismeretterjesztési, kiállítási, konferencia célú, továbbá kutatás-fejlesztéssel összefüggő tájékoztató, bemutató építmény helyezhető el, bb) az a) pont szerint megvalósult építmények rendeltetése a későbbiekben sem változtatható meg, bc) az övezet területe nem osztható fel, bd) a létesítmény parkoló-szükségletét telken belül kell biztosítani.”
18
43.§ (1) Az Ör. 31/E. § címében a „Kkö – Közlekedési létesítmények építési övezetei” szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „Kkö – Közlekedési- és közműépítmények területei” (2) Az Ör. 31/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az épületnek minősülő közlekedési építmények (ha azok nem a közlekedési területen belül kerülnek elhelyezésre), valamint a közműtelepek területei.” (3) Az Ör. 31/E. § (3) bekezdés táblázata a következő három új övezeti sorral egészül ki: (Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírásokJ (3) övezet jele
Meghatározott rendeltetése
(ép.hely)
A kialakítható telek legkisebb területe [m²]
beép. módja
legnagy. beép.
legnagyobb építm mag.
legkisebb zöldfelül.
[%]
[m]
[%]
„ Kkö-Tr
Elektromos alállomás
SZ
1000
40
6,0
40
Kkö-Vm
Vízműtelep
SZ
1000
40
6,0
40
Kkö-Hk
Hirközlési telep
SZ
1000
40
6,0
40 „
44.§ Az Ör. a következő új 31/G. § -sal egészül ki: " 31/G. § Kmü - Mezőgazdasági üzemi területek (1) A közigazgatási területen meglévő és tervezett mezőgazdasági üzemek területei (állattartó telep, terménytároló, szárító, faipari üzem, vegyes majorok). (2) A területen elsősorban a mezőgazdasági műveléshez szükséges üzemi építmények valamint a gazdaság működtetéséhez szükséges szolgálati lakások helyezhetők el. (3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: beép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legnagyobb legkisebb övezet jele módja széless./mélys./ ter. beép. építm mag. zöldfelül. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Kmü
SZ
50
80
5000
30
7,5
40
(4) A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé. (5) A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum, vagy a környezetvédelmi hatóság által előírt, egy sor nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani, és az épületek használatbavételéig a telepítést el kell végezni. (6) A mezőgazdasági üzemi területeken csak akkor létesíthető új állattartó telep, ha a telephelyen keletkező szerves trágya és hígtrágya elhelyezésére rendelkezésre áll a nitrát érzékeny terület előírásainak megfelelő terület."
19
45.§ Az Ör. a következő új 31/H. § -sal egészül ki: "31/H. § Kká - Kistermelői állattartásra szolgáló területek (1) E terület jellemzően az önkormányzat állattartási rendeletében meghatározott saját szükséglet mértékét meghaladó, kistermelői állattenyésztés céljára szolgál. (2) A területen elsősorban a mezőgazdasági üzemi építmények valamint a gazdaság működtetéséhez szükséges szolgálati lakások (telkenként max. 2 lakás) helyezhetők el a legkisebb védőtávolságok betartásával. (3) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: beép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legnagyobb legkisebb övezet jele módja széless./mélys./ ter. beép. építm mag. zöldfelül. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Kká
SZ
-
-
3000
30
4,5
40
(4) A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé. (5) A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor nagy lombkoronájú és időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani, és az épületek használatbavételéig a telepítést el kell végezni. (6) Kistermelői állattartásra szolgáló területeken csak akkor létesíthető új állattartó telep, ha a telephelyen keletkező szerves trágya és hígtrágya elhelyezésére rendelkezésre áll a nitrát érzékeny terület előírásainak megfelelő terület." 46.§ Az Ör. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „32. § KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK (KÖ) (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A közlekedési területek és létesítmények szabályozási szélességeit a szabályozási tervlap és HÉSZ határozza meg. A közutak, közterületek számára az SZT-ben és a HÉSZ-ben meghatározott építési területet biztosítani kell. (3) A terv közlekedési területei: a.) KÖu jelű általános (közúti) közlekedési területek, b.) KÖk jelű kötöttpályás (vasúti) területek. (4) A KÖu jelű általános (közúti) közlekedési terület szabályozási szélességén belül csak a közút, gyalogút, kerékpárút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. (5) A KÖk jelű kötöttpályás (vasúti) területen belül kizárólag a pálya és kereskedelmi vasút üzemeltetéséhez, működtetéséhez elsődlegesen szükséges létesítmények (vágányok,
20
energiaellátási létesítmények, üzemi-utasforgalmi épületek, szolgálati lakások) helyezhetők el. (6) A közutak elhelyezése céljára legalább a következő szabályozási szélességű területeket kell biztosítani: a.) Gyorsforgalmi utak (autópálya) 60 m b.) Főutak (I. és II. rendű) 40 m c.) Országos mellékutak, helyi főutak: 30 m d.) Helyi gyűjtőutak, összekötő- és bekötő utak: 22 m e.) Egyéb helyi jelentőségű út: 16 m f.) Lakó és kiszolgáló utak: fa.) Közút és közforgalomnak átadott magánút belterületen: 12 m fb.) Építési telek megközelítésére szolgáló magánút: 6m fc.) Mezőgazdasági út (dűlőút) vízelvezetéssel: 8m g.) Önálló kerékpárutak: 3,0 m h.)Önálló gyalogutak: 3,0 illetve 9,0 m az SZT-ben jelöltek szerint. (7) A közlekedési területek szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján csökkenthető. (8) Meglévő, kialakult utcák esetén – ott, ahol a közlekedési területek méretei csak aránytalan ráfordítás mellett növelhetők az egyéb indokolt méretre – a biztonságos közlekedés feltételeit forgalomtechnikai eszközökkel, illetve a forgalom korlátozásával kell biztosítani. (9) A közúti közlekedési terület övezetei: a.) Belterületen: aa) KÖu-2b övezet: I. rendű főút ab) KÖu-3b övezet: Helyi főutak ac) KÖu-4b övezet: Helyi gyűjtőutak ad) KÖu-5b övezet: Belterületi lakó és kiszolgáló utak (közterületek) b.) Külterületen: ba) KÖu-1k övezet: Gyorsforgalmi út bb) KÖu-2k övezet: I. rendű főút külterületen bc) KÖu-3k övezet: Országos mellékutak bd) KÖu-4k övezet: Összekötő- és bekötő utak be) KÖu-5k övezet: Egyéb helyi jelentőségű utak bf) KÖu-6k övezet: Jelentősebb mezőgazdasági utak. (10)
A közúthálózat egyes elemeinek övezeti besorolását a 2. számú melléklet tartalmazza. "
47.§ Az Ör. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „33. § ZÖLDTERÜLETEK (Z) (1) A terven zöldterületi övezetként lehatárolt területek funkcionális és zöldfelületi fejlesztésére, illetve rekonstrukciójára valamint új parkok, kertek létesítésére csak kertépítészeti tervek alapján van lehetőség. (2) A "Zkp" jelű közparkokban és a "Zkk" jelű közkertekben az OTÉK 27.§ (4) bekezdésében szereplő építmények helyezhetők el. (3) A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők, legfeljebb 2%-os beépítettséggel.
21
48.§ Az Ör. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „34. § ERDŐTERÜLETEK (E) (1) Az erdőterületeken az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el az OTÉK 28. §. (3)-(4) bekezdésében foglalt korlátozások szerint. (2) A terv erdőterületei - elsődleges rendeltetésük szerint - az alábbi területegységekre tagolódnak: a) Ev - védelmi (védett és védő) rendeltetésű erdőterületek, b) Eg - gazdasági rendeltetésű erdőterületek, c) Ee - egészségügyi-szociális, turisztikai (közjóléti) rendeltetésű erdőterületek. (3) Az erdei építményekre vonatkozó előírások: a) A telken létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet. b) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. c) Az épületek meglévő dűlőút tengelyétől minimum 10,0 m-re helyezhetők el. (4) Az erdőterületeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani. (5) A meglévő - és a fenti szabályok szerint nem beépíthetőnek minősülő - beépített ingatlanokon álló épületek felújíthatók és korszerűsíthetők, illetve a már meglévő rendeltetésüknek megfelelő célra használhatók. (6) Az erdőterületeken a konkrét építési területek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát. Felszínmozgás veszélyes területeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési területek kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.”
49.§ Az Ör. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „35. § MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK (M) (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás), valamint kivételes esetben a turisztikai célú hasznosítás építményei helyezhetők el. (2) A város mezőgazdasági területe - építési szempontból - az alábbi területegységekre, illetve ezen belül övezetekre tagolódik: a) Má - általános mezőgazdasági területek: aa) Má-á - általános (jellemzően szántóföldi) mezőgazdasági övezetek, ab) Má-ü - mezőgazdasági ültetvény övezetek, ac) Má-t - turisztikai használatra is szolgáló övezetek, ad) Má-k – korlátozott használatú mezőgazdasági övezetek. b) Mk - kertes mezőgazdasági területek (jellemzően a volt zártkerti területek), (3) A mezőgazdasági területen az építés az OTÉK 29.§ (3) – (4) bekezdéseiben foglalt előírások keretei között az alábbi övezeti kötöttségekkel történhet:
22
Mk
Má-ü Má-t 2.000
Má-á
720-1500
2.000 – 5.000
5.000 5.0000
1500
5.000
5.0000
3000
10.000
100.000
6000
25.000
250.000
720
5.000
m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és/vagy turisztikai célú építmény helyezhető el m2-t meghaladó területű telken gazdasági épület és/vagy turisztikai célú építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el. m2 telekterület felett – az előzőeken túl lakóépület is szőlő-, gyümölcsös- és elhelyezhető úgy, hogy az a kertművelési ág esetén megengedett 3%-os beépítettség m2 telekterület felett - felét nem haladhatja meg. egyéb művelési ág esetén
(4) Az „Má-k” jelű övezetekben építmény nem helyezhető el. Az "Má-t" jelű övezetekben állattartási létesítményként csak turisztikai célú állattartó építmény helyezhető el. (5) Az "Má-á", "Má-ü" illetve az "Má-t" mezőgazdasági - övezetekben birtoktest és birtokközpont az OTÉK 29.§ (5)- (8) bekezdése szerint alakítható ki. (6) A mezőgazdasági területeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani. (7) Az épületekre vonatkozó előírások: a) A telken létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága – az „Mk” jelű területek kivételével - 7,5 m lehet. b) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. c) Az épületek eresze a szomszédos ingatlanok fölé nem nyúlhat át. (8) Az „Mk” jelű területekre vonatkozó külön előírások: a) A területen minimum 720 m2-es, jogszabályoknak megfelelően megközelíthető új földrészletek alakíthatók ki. b) Az épületek a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re, helyezhetők el. c) Az épület földszintes, legfeljebb 3,50 m-es építménymagasságú lehet, úgy hogy a lejtős terepen az épület lejtő felőli homlokzatára számított építménymagasság 4,5 m-t nem haladhatja meg. Az épület tetőtere beépíthető. Az épület főtömegét jellemző tetőzet főgerinc-vonalára merőleges szélességi mérete a 6,0 m-t nem haladhatja meg, a tetőgerinc vonala a hosszoldallal párhuzamos lehet. d) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni. e) Pince, kerítés, támfal: ea) A pince közterület, vagy a szomszédos telek alá nem nyúlhat. Kialakítása feleljen meg a terepszint alatti építményekre vonatkozó előírásoknak. eb) A kerítés anyaga fa, vagy drótfonat lehet, élősövény létesíthető. (9) A meglévő - és a fenti szabályok szerint nem beépíthetőnek minősülő - beépített ingatlanokon álló épületek felújíthatók, korszerűsíthetők illetve a már meglévő, rendeltetésének megfelelő célra használhatók.
23
(10) A mezőgazdasági területeken a konkrét építési területek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát. Felszínmozgás veszélyes területeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési területek kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.” 50.§ Az Ör. 36. §. (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (nyitó szöveg) „e) „V-4” jelű övezet - vízműkutak, vízműlétesítmények” 51.§ Az Ör. kiegészül az alábbi 36/A. §-sal: „36/A. § TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET (Tk) (1) Természetközeli területek a város mocsár és nádas művelési ágban nyilvántartott területei. (2) A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.” 52.§ Az Ör. kiegészül az alábbi 36/B. §-sal: „36/B. § KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET (Kk) (1) A különleges beépítésre nem szánt területek a város azon sajátos felhasználású részei, melyeken legfeljebb 2 %-os beépítettséget igényelnek. (2) A különleges beépítésre nem szánt területeken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.” 53.§ Az Ör. kiegészül az alábbi 36/C. §-sal: „36/C. § Különleges turisztikai terület (Kkt) (1) A különleges turisztikai terület a térség turisztikai hasznosítását szolgáló sport és szabadidős területek. (2) A területeken 3000 m2-t elérő, illetve meghaladó területnagyságú telken 2 %-os beépítettséggel a térség turisztikai hasznosításához (sport, kemping) és a terület műveléséhez szükséges építmények, kereskedelmi szálláshely és legfeljebb 2 lakás helyezhetők el az alábbi előírások szerint: a) Az épületek legfeljebb 7,50 m-es építménymagasságúak lehetnek. Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni. b) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, földszintes kialakításnál 38-45°, emeletes kialakításnál 30-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. c) Az épületek meglévő dűlőút tengelyétől minimum 10,0 m-re, helyezhetők el.
24
(3) Az erdőterületeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.”
54.§ Az Ör. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „37. § Kulturális örökségvédelem (1) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások a) A város nyilvántartott régészeti lelőhelyeit az SZT és a HÉSZ 1. sz. függeléke tartalmazza. b) A Lussonium és környezete fokozottan védett régészeti lelőhely és világörökség várományos terület. c) Azokat az - ismert - területeket, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető (régészeti érdekű területek) a HÉSZ övezeti előírásai tartalmazzák. d) A régészeti lelőhelyek esetében a kulturális örökség védelméről szóló rendelkezések előírásai szerint kell eljárni. e) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók. (2) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások a) A város műemléki védelem alatt álló értékeit az SZT és a HÉSZ 2. sz. függeléke tartalmazza. b) A függelék szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel. c) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a műemlékvédelemről szóló rendelkezések előírásai szerint kell eljárni. (3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások: a) A város a helyi értékek védeleméről külön önkormányzati rendeletben gondoskodik. b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák. c) A helyi védettséget élvező értékeket az SZT és a HÉSZ 3. sz. függeléke tartalmazza. (4) A védett értékek folyamatos vezetéséről mind az SZT-ben, mind a HÉSZ függelékekben gondoskodni kell. (5) A világörökség-várományos területbe eső ingatlanok hasznosítása a kezelési tervben meghatározottaknak megfelelően történhet. A közlekedési infrastrukturális hálózatokat és építményeket a kulturális örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységét megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve kell elhelyezni. A közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a világörökségi területek védelmét nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. A területen új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető.” (6) A város településkép-védelmi területei a Helyi Védett területek (HÉT - a Történelmi városközponttal). A településkép-védelmi területeken a történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településszerkezetet, településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmény elhelyezésére vonatkozó építési-műszaki tervhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.
25
55.§ Az Ör. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „38. § Táj- és természetvédelem (1) A természeti területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok figyelembe vételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. (2) Az országos és a helyi védettséget élvező – valamint a jelen terv szerint védelemre javasolt értékeket a HÉSZ 4. sz. függeléke tartalmazza. A védelemre javasolt értékek – a védelem alá helyezést követően – védettnek tekintendők. (3) A mocsár, nádas, karsztbokorerdő, sziklás terület és ősgyep területeken az OTÉK előírásának megfelelően épületet elhelyezni nem lehet. (4) A közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (5) Az SZT-ben lehatárolt tájkép-védelmi területen a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. ”
56.§ (1) Az Ör. 39. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell.” (2) Az Ör. 39. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(2)A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.” (3) Az Ör. 39. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A közművezetékek telepítését: - új vezeték építése estén a város központi belterületein minden esetben, - meglévő vezetékek rekonstrukciója (átépítés, felújítás), korszerűsítése esetén a műemléki környezetben, a helyi értékvédelmi területen, valamint a város bevezető illetve átmenő forgalmat lebonyolító útjai, a Fehérvári, Kereszt, Deák Ferenc, Dózsa György, Tolnai, Kölesdi, Újtemplom, Biztonsági elkerülő, Kandó Kálmán, Gesztenyés, Pollack, Építők, Kishegyi, Táncsics Mihály, Rókus, Dunaföldvári, Szabadság, Béke, valamint a 6-os út mentén a gazdaságos területhasználat, valamint a városkép védelme érdekében csak föld alatti elhelyezéssel szabad megépíteni.” (4) Az Ör. 39. § (8) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Adótorony, antenna, szélkerék telepítésére vonatkozó előírások: a) Belterületen, továbbá országos jelentőségű természeti területen, tájvédelmi körzetben, helyi jelentőségű természeti területen terepszintre állítva 12,0 m-nél magasabb, 26
építményre szerelve 4,0 m-nél magasabb antenna és tartószerkezete a városi főépítész előzetes véleménye megismerése után helyezhető el. b) Közszolgálati távközlési antenna telepítése előtt az antenna helyének kiválasztása céljából a beruházónak előzetesen az önkormányzattal egyeztetni kell. c) Szélkerék telepítése előtt a szélkerék helyének kiválasztása, valamint a telepítés egyéb feltételei meghatározása céljából a beruházónak az önkormányzattal egyeztetni kell.”
57. § Az Ör. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „40. § Árvízvédelem (1) Az árvízvédelmi töltés és a Duna menti sávban (ártér) bármilyen tevékenység az árvízvédelmi töltés és a töltéslábtól számított 10-10 m-es sávban, valamint a Duna meder és a part éltől mért 10 m-es sávban az illetékes, hatáskörrel rendelkező környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság(-ok) előírása alapján végezhető csak. (2) A Duna partélétől számított 10 m-es sáv szabadon tartandó, magasépítési létesítményekkel, árvédelmi töltéssel - a hajózás létesítményeinek kivételével - nem terhelhető, közművek e sávban csak korlátozottan helyezhetők el. (3) Az állandóan „átmozgatott” hullámtéri terület szervesanyag-tartalma, inhomogenitása, gyökér-átszőttsége és igen változó kompresszibilitása kb. 1,0 m vastagságban érvényesül. Erre közvetlenül még feltöltés sem helyezhető. (4) A mértékadó talajvízszintet a jelenlegi terepszinten kell felvenni a felhajtóerők számítása tekintetében. (5) Az ártéri terület feltöltésére a szakhatóságok által jóváhagyott, az alaptömb-kiemelésekből származó iszapos homok, (lösz) osztályozatlan kavicsos homok-, illetve egyéb szennyeződéstől mentes kinyert anyag alkalmas, melyet hidromechanizációs technológiával lehet bedolgozni. A jelenlegi felszínt képző (termőtalaj-jellegű) humuszos finomhomok, illetve homokliszt a feltöltés felszínén elteregethető. (6) Minden más anyagkitermelési hely egyedi elbírálást, szigorú környezetvédelmi és geotechnikai előírás-betartást igényel. Árvízvédelmi töltés mentett oldalán 60 m-en, a víz felöli oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt nyitni csak az illetékes vízügyi igazgatóság előírásai alapján lehet. (7) A vízelvezető árkok működését minden műszaki beavatkozásnak lehetővé kell tenni (Molnár árok, Páli árok). (8) Az ártéri területen belül az egyes terület-felhasználási kategóriákra vonatkozó előírásokkal összhangban építményt az alábbiak szerint lehet elhelyezni: a) építmények part éltől való távolsága minimum 10 m, b) építmények töltéslábtól számított minimum távolsága a fejlesztett szelvényt figyelembe véve 10 m, az épületek földszinti padlószintjének magasságát a mértékadó árvízszinten (95,36 m Bf) vagy efölött javasolt kialakítani (feltöltés, lábra állítás), c) a terület feltöltését egy terület felhasználási egységen belül - a beruházások gazdaságossága érdekében kockázatelemzés alapján, az egyéb szükséges védelmi felszerelések, eszközök biztosításával kell elvégezni. (9) A területet gyakori árvízi elöntések érik, a terhelhető – alapozásra alkalmas – összlet a jelenlegi felszín alatt 4-5 m mélységben helyezkedik el, azaz magasépítési létesítmények tekintetében beépítésre jelen körülmények között csak korlátozottan alkalmas, a javasolt alapozási sík É-D-i irányban 87,50 - 89,00 mBf. 27
(10) A területen építmények tervezését részletes mérnökhidrológiai vizsgálattal kell megalapozni.
talajmechanikai,
mérnökgeológiai-
(11) Árvízvédelmi művet és annak altalaját, csak a vízügyi hatósági előírások betartásával szabad megbontani, átalakítani.
58.§ Az Ör. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „41. § Környezetvédelem (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, amelyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját lehetetlenné teszik, így fejlesztési és építési, valamint külön jogszabályok alapján gyakorolható bármely tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzésével, a követelmények érvényesítésével kezdhető meg és folytatható. (2) A létesítmények kialakításánál figyelembe kell venni az ágazati jogszabályokban, egyedi hatósági eljárásokban, szabályokban meghatározott védősávokat, a védőövezeteket és az építmények közötti legkisebb védelmi célú távolságokat. (3) Az építmények kialakításánál, a meglévő és új technológiák üzemeltetésénél biztosítani kell a környezeti elemekre (földtani közeg, a felszíni és a felszín alatti vizek és a levegő), valamint a zaj, mint jelentős hatótényezőre vonatkozó követelmények érvényesülését, a minőségi és terhelési (imisszió és emisszió) határértékek teljesülését. (4) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban vagy a hatóságok előírásaiban megállapított határértékeket meghaladó mértékű hatást.” 59.§ Az Ör. 42. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) A Paksi Atomerőmű biztonsági övezetének kiterjedését, valamint a biztonsági övezeten belül végezhető tevékenységek körét és az ezekre vonatkozó eljárási szabályokat a ………… számú Kormány rendelet tartalmazza. "
60.§ (1) Az Ör. 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép. (2) Az Ör. kiegészül e rendelet 2. és 3. számú mellékletével.
61. § Hatályát veszti az Ör. 10.§ (1), (3) és (4) bekezdése, a 18.§ (3) és (4) bekezdése, a 19. § (3) bekezdése, a 23/C. § (3) és (4) bekezdése, a 24/A. § (4) bekezdés f) pontja és a (6) és (7) bekezdése, a 24/B. § (3), (5) és (6) bekezdése, a 24/C. § (3) bekezdése, a 27/B. § (3) bekezdés c) pontja, a 27/C. § (4) és (5) bekezdése, a 27/D. § (3) bekezdése, a 27/G. §-a, a 28/A. § (5) bekezdése, a 28/B. § (3) bekezdés c) pontja, a 28/C. § (4) és (5) bekezdése, a 28/E. § (9), (10) és (11) bekezdése, a 29. §-a, a 30. §-a, a 31/A.§ (20) bekezdés a) pontjának harmadik franciabekezdése, a 31/B. § (4) és (5) bekezdése, a 31/C. § (6), (7) és (9) bekezdése, a 31/D. § (7) és (8) bekezdése, a 31/F. §-a, a 35. §-a, a 36. § (2) bekezdés g. pontja és a (3), (4) és (5) bekezdése. 28
62. § (1) Ez a rendelet …………………. lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. (2) Ez a rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti
Paks, 2011. 09.11.
Hajdú János polgármester
Dr. Blazsek Balázs címzetes főjegyző
29
1. melléklet a …./2011. (…) önkormányzati rendelethez
30
2. melléklet a …./2011. (…) önkormányzati rendelethez 1. Belterületen: Övezeti jel KÖu-2b KÖu-3b
KÖu-4b
Az út megnevezése I. rendű főút − 6. sz. főút belterületi szakaszai Helyi főutak − ÉNy-i elkerülő út meglévő szakasza (Biztonsági út, Gesztenyés utca) − ÉNy-i elkerülő út tervezett szakasza (Fehérvári út – Gesztenyés u. között) − Fehérvári út − Kereszt u. - Széchenyi tér − Dózsa Gy. u. − Tolnai út − Deák Ferenc utca − Szent István tér − Kölesdi út − Vasútállomás bekötőútja (51364 sz. út) − Pollack Mihály utca − Zsíros köz − Kápolna utca − Táncsics Mihály utca − Dunakömlőd, Béke utca (62134 sz. bekötő út) Helyi gyűjtőutak − Petőfi utca − Hidegvölgy utca − Haladás utca − Szentháromság tér − Anna utca − Munkácsy M.- Hegyalja utca − Kossuth L. utca − Rákóczi utca − Pál utca − Györkönyi út − Akác utca − Pollack Ltp. tervezett gyűjtőútjai − Kishegyi út − Újtemplom utca − Ifjúság útja − Gagarin utca − Alkotók útja − Építők útja − Villany utca − ÉK-i elkerülő út - I. (Hidegvölgy utcáig) − A 6-os út biztonsági úti csomópontját a vasútállomással összekötő út − Ipari park útjai − Atomerőmű északi bejáró út − Atomerőmű déli bejáró út − Béke utca - Radnóti utca (Dunakömlőd) − Szabadság utca (Dunakömlőd) 31
KÖu-5b
− Ceresznyési út belterületi szakasza Belterületi lakó és kiszolgáló utak (közterületek)
2. Külterületen: Övezeti jel KÖu-1k KÖu-2k KÖu-3k
KÖu-4k
KÖu-5k KÖu-6k
Az út megnevezése Gyorsforgalmi út − M6 autópálya I. rendű főút − 6. sz. főút külterületen Országos mellékutak − Cecei út (6231 sz. összekötő út) − Nagydorogi út (6232 sz. összekötő út) − Kölesdi út (6233 sz. összekötő út) − Madocsai út (5111 sz. összekötő út) − Atomerőmű tervezett bekötőútja Összekötő- és bekötő utak − Cseresznyési bekötő út − 6-os út - Biritó összekötő út − Ény-i elkerülő út Paks, Kömlódi utca -Dunakömlőd közötti tervezett külterületi szakasza − Az ipari park tervezett bekötő utjai Egyéb helyi jelentőségű utak Jelentősebb mezőgazdasági utak
32
3. melléklet a …./2011. (…) önkormányzati rendelethez
33
