BaloghMagdolna
Az emigrációdiszkrétbája.
CzestawMirlosz(191I-2004) ésJoszif Brodszkij(1940-1996) JEGYzETEK EGYrrrrls poRtRÉHoz' Ezt u Ításta hewenöt évesBojtár Endrének, az Emigrórrsok címrí tanulmány szerzdjének ajánlom.l
,,Minden sámr?öa, a szülófóldjét csak emlékeiben felke. reső költó patrónusa Dante, csakhogy megszaporodtak a Firenzék!'' (Czeslaw Milosz)l
Kétszínesfénykép reprodukciójafekszikelőttem. ValószÍnűleg ugyanannak az alkalomnak kétktilonbozőpillanatát rögzíti a kétfénykép. Az elsőn Milosz és Brodszkij egy amerikai egyetemdíszdoktori avatására vonulnak, a talár alatt ugyanolyan oltozékmindkeaőjtikon. A másikon Mi. losz ésBrodszkij egymásmellett állnak a színpadon, éskozosen olvasnak fel. Az idősebb, kissé korpulens Milosz ésa nála egy évhíján három évtizeddel fiatalabb Brodszkij egymáshozöltöztek: ugyanolyan szÍnűzakót, inget, nadrágot ésnyakkendőt viselnek. Mindketten nyájasan moso. lyognak, szemlátomást jól énik magukat egymás társaságában. Életkorukat nézve lehetne kozttik afféleapafiúkapcsolat,habár a,,fiú'',Brodszkijtúlzottanis nehézfickó, igazi kormányozhatatlanszemélyiség.Ahogyan kozos barátjuk, Tomas Venclova jellemzi ók'et: ha Milosz az ,,igen'',Brodszkij a ,,nem''.Tűz ésvíz, ésmégisannyi minden köti össze őket... A foldrajzi éskulturális tér,ahonnan jöttek: a történelmi tapasztalatok,közös barátok, közos vonzódások, és nem utolsósorban, szenvedélyükéshivatásuk a költészet. Az oroszésa lengyelkultúraelemei át- meg áthatják egymást, ésegészenegyedi mintázatokba rendeződnekennek a kétalkotónak a világszemléletében.S nemcsak arról van itt szó, hogy egy
lengyel művész,író, gondolkodó nemigen kertill heti meg,hogy számotne vessena kétévszázados orosz birodalmi létneka lengyel gondolkodásban hagyott lenyomatával. Bár perszeez a Mickiewicztől Conradon át Marian Zdziechowskiig sok gondolkodót-írót magában foglaló hagyomány is ott van Milosznál, (gondoljunk csak az orcszar. s1dgcÍműesszéjére)a. S azt se felejtsuk el, hogy DosztojevszkijésSesztov eszméinélkul nem lehet Mi{osznak a metafizikai Rosszeredetétkutató Íi|ozífiájfuó| beszélnis.Másfelől Brodszkijt sem érthetjük meg e szerzóil< nélktil. E másik oldalról nézve,a lengyel nyelv ismereténekóriási slerepe volt az öwenes,hawanas évekazon szovjetunióbeli fiataliai számára,akik az európai kultúramodem irányait és műveit szerettékvolna megismemi: a lengyel nyelv volt a nyugati kulnírára nyíló ablak. Brodszkii lengyeltil olvasta elóször Proustot,Faulknert,Joyce-ot,éslengyelnyelvtu. dása révénfedezte fel a huszadik századilengyel irodalmat elófub olvasóként, későbbpedig fordü tóként isó (UgyaneztÍlzutat járta a kitűnő liwán koltő ésirodalomtudós,Tomas Venclova is.) S az összekötő kapcsok ellenére mennyi minden választjael Miloszt ésBrodszkijt!Mindenekelőtt a származás,a családi háttér.Aligha hozha. tó közös nevezőre az ősoket ésa rokonságot nem. zedékekrevisszamenőleggondosan számon taftó, a hagyományokba mélyen belegyökerezett litván-lengyel kisnemes ésa leningrádi zsidó kispol. gári család egyedtili gyermeke. Brodszkiiéknal az volt a természetes' hogy nem nagyon emlegették a felmenóil<et, habár messzenem a felejtés,ha-
2000 €)
4e
nem a józan megfontolás okán, hiszen a varrógépekkel kereskedő anyai, meg a könyvkereskedő apai nagyapa egyaránt gyanús,,kíspolgári''elem. nek számította szovjet ideológiai kódexben. A szociokulturális háttér mellett (legalábbis részben)mások a történe[mi tapasztalataik rs. A huszadik század első felében születettek, ahogyan Mi{osz is, a szélsőséges helyzetek, a halál közvetlen fenyegetettségében nőttek fel. Mitosz gyerekkéntmár a ,,nagyháborút'' is megszenved. te. A felnőtt fiatalembemek azután a második világháború, a német, majd a szovjet megszállás adta fel a leckét a túlélés módjainak megtalálására, hogy a sztálinizmus lengyelországi berendez. kedésenyomán fudatosuljon benne, miféle er. kölcsi kényszerekjelolik ki a mégvállalható ésa már vállalhatatlan között a lehetségesösvényt, van.e ilyen valójában, és hogyan hat mindez a személyiség integritására.
A
IJ
l \ Ialta utáni Kelet.Euróoában felnőtt generációhoz tartozó Brodszkij,,.,..,edéke számára az erőszak másnak mutatta magát: a hét. köznapok bürokratizált valóságaként, annak egészrutinjával, azadatt történelrnisors alakjat al. tötte fi1agára:(...) a rabság egés7ens7okvónyos, nyilvónvah, ésmindigjebnlévő valami, al<.ar azidő. jrírrís(kiemelés:B. M.).i'' Mindez alapvető fon. tossággal bÍrt az értelmiségimagatartások lehet. ségestípusainak alakulása, és a társadalmi érzé. kenységformálódása szempontjából. Végül pedig, a két ember személyiségtípusa is eléggéktilonboző: nehéz összehozni a kedélyes, társaságkedvelő,nyitott, joviális úriembertaz ön. törvényű, gyakran arrogáns, a társasági normákra fittyet hányó, provokatív neurotikussal. A ktilonbozőségekről szólva feltétlenül meg kell említenr.a nyolcvanas években zajlott KÖzép.Európa.viiát, amelyben Mitosz és Brodszkij éleseneltérő álláspontot foglalt el. Miiosz az idő tájt hangsúlyozta,hogy hisz a közép.európai kul. (kesobb szkeptikusabbvolt ezzel túralétezésében kapcsolatban)8s azt is, mennyire fontosnak tartja az orosz ésa német nyelvterület közé eső nemzeti kultúrák megktilonboztetését az oroszkultúrától. Ezzel szemben Brodszkij, Milan Kunderával foly. tatott, s a Közép.Európa.vitát voltaképpen elin. dító polémiájában annak a véleményénekadott hangot, hogy Kozép.Európa nem is létezik,legíeljebb Nyugat-Azsia. Kundera pedig, aki Oroszor-
qn
szágot vádolja Kozép.Európa eltüntetéséért, téved, hiszen a kommunizmus eszméit- mint ahogyan minden más eszmétis _ Nyugatról importál-
\\' .:.
ta Oroszország. Két hősünk konkrét, biográfiai tényeken ala. puló kapcsolatának valamennyi részletét itt most nem célom felidézni,elégtalán annyit rögzítent, hogy Milosz tudott Brodszkijról mát az orosz költő amerikai emigrációját megelőzően is. Brodsz. kij ugyancsak ismerte,sőt fordítottais Mí{oszver. seit ésazt is tudni lehet, hogy lengyel pályatársát - Auden mellett - a kortárs költészet egyik legna. gyobbjának tekintette. Szorosabb barátságba a hetvenes évekmásodik felében,Amerikában ke. rültek. Brodszkij alighanem ez idő tájt tette a leg. többet, amit az általa nagyra becsült kollégáért tehetett: kihasználva saját, ekkor már jelentős
lctI
koltői reputációját, ő ajánlotta a Neustadt.díjra Miioszt, aki e díj birtokosaként került a nemzet. közi elismeréstjelentő Nobel-díj potenciális je. loltjei, majd ténylegesbirtokosai kÖzé' Az mindenesetre megállapítható, hogy alkotói pályájuk éssorsuk jó néhány hasonló (éspersze legalább ennyi eltérő vonást) mutat. A sorspár. huzamok közelebbről nézve áItalánosítható ta. nulságokat hordozhatnak, mert a kozép- és ke. let.európai régió kultúrtörténete szempontjából fontos változásokra mutatnak rá, az eltérésekpedig nem ktilonben tanulságosak lehetnek, hiszen számbavételükkel világosabban rajzolódhamak ki a két alkotó személyiségének egyéni vonásai. Mindkettőjük életénekéspályájának az ad kr'ilo. nös jelentőséget,hogy - bár a maguk egyénimód. ján _ az emigróns író léthelyzetét fogalma77dkújra, pályájuk egyik tanulsága éppen az, hogy alkotóként radikálisan átértelmezík az emigració ToTnaÍL. tikus eredetű toposzát. Itt ennek a jelenségneka felvázolására vállal. kozom, a két alkotó nyugati' elsősorban északamerikaí befogadásánaknéhány jellegzetesvonására is kitérve, éscsak aZ0. századmásodik felében,éscsak a kozép.éskelet-európai régió. ban zajló emigrációval/elvándorlással foglal. kozom. Az emigráció9 vagy száműzetés(a haza kény.
nl
szerűelhagyása) a kultúra,az irodalom történetének régről ismert jelensége.Az európai alkotók koztil (a teljességigénye nélktil) száműzött volt Ovidius, a mottónkban szereplő Dante, Rousseau, Victor Hugo, Adam Mickiewicz, James Joyce, Paul Celan, Bertolt Brecht, Thomas Mann,
url ml J, t
tTt
s: m \ vt
m tu n( ál
eÍ
le
h: n h .A l-
rÍ
P
h n il I
t
r
r
s (
iÉ üo-
nÍ|*-
F ini, bldEllÍ.
bát
p'
la rLe-
tsftt
Dtós
Ira EtI ie' 'tói lsa€ Ú. ta-
Leból peEN
ilak rai.
ilö. ód. Ía, 6 Ú.. alü70-
lik ó. rlry' f-
ók rlt !s-
es llt
Witold Gombrowicz,Vlagyimir Nabokov, AlekszandrSzolzsenyicin. Az emigránsléthelyzetnek,a talajt vesztettség lélektanának,ésa hazától való elszakítottság tragikus kovetkezményeinek egyik legmegrázóbb művészimegfogalmazása,Milo5 Cmjanski Lon. don reghryecímű monumentális alkotása (1971' magyaruL19?7), egy1920-bansámfuetésbekényszerüló orosz herceg, Rjepnyin története, amely már indulásakor sejteti a bekövetkező tragédiát. Noha a regénynektöbb elbeszélőjeis van, a szö. veg legnagyobb részelázasan hompolygő belső monológ, amely a főfrrősállandó, zaklatott lelki tusáját közvetíti, amelyet kifelé az őt befogadni nem tudó Londonnal, befeléönmagával vív. Az állandó bens6 ktizdelem és lelki fesztiltségoka egyrésztaz a diszkrepancia, amely a fóftrősben a nevelődésesorán beleégettanglománia ésa je. lenbeli tapasztalataiközött mutatkozik.A korábban ideálisnak látott angol társadalomról kide. rül, hogy hipokrita, a sokmilliós London, amelyben szinte e|vészaz ember, rideg ésembertelen. A sáműzöttek beilleszkedését segítenihivatott' jelentős kitűnő kapcsolati haloval és anyagi forrásokkal rendelkező orosz emigráns szervezeteka politikai loialitás kizárólagosságaalapján állnak. Aki ezt nem vállalja Íel,azt kegyetlenül sorsára hagyják. Az angol társadalomnem tud az újon. nan érkezettnekkorábbi társadalmi helyzetéhez illő/méltó helyet biztosítani.Az emberi méltósá. ga maradékátmégőnő, ugyanakkor a száműze. tésmegpróbáltatásai,a sorozatosmegaláztatások nyomán folyamatostársadalmi ésegzisztenciális presztízsvesztést átélő fóftrős végül meghasonlik, személyisége kettéhasf, sorsa emiatt torkollik öngyilkosságba. I
ság, a nácizmus térhódítása,majd a nagyhatalmak egyezkedéseinyomán a szovjet befolyási övezet kiterjesztéseKozép-Európa nagy részére több hullámban olyan tömeges elvándorlást indí. tott el, amelyre korábban nem volt példaaz európai történelemben.Noha ebbenazújnépvándorlásban sokan sokféle indítékból vettek részt, szempontunkból itt most a leglényegesebbnekaz a specifikus mozzanat látszik, amely elsősorban a szellemembereitérinti,ahogyanCzestawMilosz fogalmaz:,Á koltő száműzése egyviszonylagnem régi felfedezésközvetlen következménye, mely szerint:aki a hatalmat birtokolja, az a nyelvet is ellenőrizheti, mégpedignemcsak a cenzurális tilalmakkal, hanem azzalis, hogy megváltoztatjaa szavak jelentését.''l0 A nem szabadtársadalomban ennek egyeneskövetkezményeként,,avalóság teljes szÍéráimegszűnnek létezni,egyszerűen azéft,mert nincs nevük.''ll A hivatásukat éppena valóság keresésében, a , létkérdésein való szabad,korlátok nélktilielmél-' kedésbenmegtaláló alkotók elnémításához veae. tő folyamatnak tobb hulláma volt 1939-ben, L944.ben, 1947-I948-ban, 195ó-ban, 19ó8-ban áramlottak jelentősebb számbanpolitikai emig. ránsok Nyugatra. A '45 után emigrálók között korántsem csak a kommunisták politikai ellenfe. lei voltak, hiszenjól tudjuk,számos,a kommunista eszmében csalódott baloldali énelműalkotó is elmenekült. A szovjet rendszerberendezkedése nyomán szerteKtizép.Európábangleichschaltolt, monolit struktúrábakényszerítettkulnúrábanés irodalomban nem volt ttibbéhelytik a ktilonboző irányzatoknak éscsoportosulásoknak, s minden alkotónak a szocialistarealizmusfából vaskarika. doktrínájáhozkellett igazodnia.Aki nem óhaj' tott ennek részeselenni, az vagy önként hagyta el az orságot' vagy belső emigrációba vonult. Kuton..o,.éneti szemszögbőlnem lé- Akiket a rendszernem fogadottel, azokatpedig nyegtelen ktilonbsegek vannak a 19. századiésa emigrációbakényszerítették. 1945és1989kozött 20. századielvándorlás között, kédéleértelemben Kozép-Európa kultúrájának folytonosságát nem kis részbenéppenezeka disszidens(máskéntgon. is. Elóször: a 19. századiemigráció mégakkor is jobbáraelszigeteltjelenség, dolkodó) vagy emigráns (kivándorló) alkotók ha a lengyelirodalom (ésa tartották fenn. Innen nézve a számrízetés története nem írható le a kulfoldre menektilő alszülető irodalom) fontos, a kultríkotók nélktil.Másodszor:éppena20. században, számíuetésben ra folytonosságát fenntartó értékhordozó,maga éséppena kozép-éskelet-európairégióbanválik a haza kényszerűelhagyása tömegessé,úgyszól- az emigráns irodalom a második világMború utáván népvándorlás-1ellegrívé. A nagy történelmi ni időszak kultúr. ésirodalomtörténeténekmeghatározó fejezete. kataklizmák, az első ésmásodik világháboní, az A ktilfoldre kényszerülő író léthelyzete felől 1917-esorosz forradalom,a magyarTanácsköznézvekétségtelenüla száműzetés egzisztenciális társaság, az l97943.as nagy gazdaságivilágvál.
2000 O 51
kockázataitűnnek először szembe.Nem véletlen, hogy a haza (kényszerű)elhagyásának fogalma negatívkonnotációkat hív elő a fudatban, ame. lyek valamifélehiányt, valamitől való megfosztottságot, szenvedéstjelenítenek meg: olyan fogalmakat,mint az üldöztetés,a kívül rekedés,a szülótraza kultrirajatol való elszakadás, az anyanyelvi kozosségbőlvaló kiszakadás,az elidegenedés,az elszigeteltség, a magány,a gyökértelenné válás, sőt, a személyiség feladásafelmorzsolódása is. Ezt a jelenségetMárai Sándor írtale drámaian (San Gennaro vére). '.
A I \z
emigráció sokkját Milosz és Brodszkij sem kertilhette el. Az ő sorsuk azonban késóbb- számostényezőösszj átékánakköszönhetően - más irányt vetc miután maguk is átesnek az emigráns.betegségen, Milosz ésBrodszkij az új nyelvi éstánadalmi közegben úgytalálták meg önmagukat, hogy emigrációjuk kivételes önépí. téshez,az alkotó létkorábbanpéldanélktilikitel. jesedéséhez, Nobel-dr1ialelismert életmű-teremtéshezvezetett' méghouá úgy,hogy ehhez nem kellett radikálisan szakÍtaniukaz anyanyelvi kultúrávalsem. Nem kellett feladniuk az anyanyelvet' nem volt szükségtiknyelwáltásra. Ebben, ennyiben ktiltinboznek más, ugyancsak sikeres, ,,világhírrÍ' 20. századi emigránsoktól, például Vladimir Nabokovtól vagy Milan Kunderától. Természetesenkorábban is szülemekemigrá. cióban jelentős, akár korszakosművek, mi több, olykor csa&rsort születhettek L9. szándi 'n.i\ lengyel irodalom kánonja értelmezhetetlen volna Adam Mickiewicz Őscilc-jeésPan Tdeusz.a, Juliusz Slowacki Kordian.1a,Zygmunt Krasiríski N b-bosl
52 €)
ZOOO
aki a francia Alpok lejtőjéntelepedettle egy kis faluban, La Combe-de-Lancey-ban, ahol a táj a Kárpátokra, sziilőföldjére emlékeztette. Határ GyőzőlüUimbledonban magateremtette meg ma. gának mikroheÁját, a Hongriuscule-Ll3 Milosz ésBrodszkij sorsaéséletműveazértmás eset, meft ők be akartak, ésbe is tudtak illeszlcedni a befogadó kulnírába,sót, igen magaspozícióra tettek szert a kortárs amerikai kolt& ésírótársa. dalomban, amit rangoselismerések,díjaksora is igazolt:Milosz 1978-banmegkaptaa,,kis Nobelnek'' is nevezettNeustadt.díjat,l980.ban a No. bel.díjat, több egyetem fogadta díszdoktorává. Brodszkijt I 98 1-ben a McArthur-drj j al iutalmazták' 1987-ben(a Nobel-díjaévében)az amerikai kritikusok díját kapta az egy éwel korábban megjelent lzss T|vn one c. esszékötetéért' 199 l.ben az USA rezidens koltője ésaz oxfordi Egyetem díszdoktoralett. Az amerikai kulturális életaktív részeseikéntmindketten résztvettek ktilonféle megmozdulásokban.Beolvadásukhoz penzeszük. ségvolt a recipiensre, a befogadó közegre, az an. gol nyelv (ésaz elitkulúra) kivételesasszimiláló képességére is. Abban, hogy Milosz ésBrodszkij Amerikában intellektuális tekintélyre tett szert' hogy amerikai íróként(is) számontaftották óftet, az alkotói teljesítményentúljelentds szerepevolt annak is, ahogyan önmagukat prezentálták, iizleti nyelven fogalmazva:ahogyan negcshúltÁkn.rugt]at. S habár elsőre talán úgytíÍnhet,in egy igazi sikeftörténettel van dolgunk, szó sincsen valamiféle diadalmenetről. Nemcsak azért,meft a sámrízetés ésa haza elhagyásamindkettejiik életében a személyiséget alapjaiban megrázó,faidalmases sok veszteséggeljaro folyamat volt' az újkömyezerhez órténő alkalmazkodás pedig hosszadalmas,nehéz,éskompromisszumokkalterhelt, hanem azértis, mert mint alabb majd látni fogjuk, a koltészetlényegi fondíthatatlanságáva| öszeÍiig. . gőproblémákkal nekik is szembekellett nézniiik; nem véletlen,hogy költészettik amerikai recep. ciója számoskérdőjeletvet fel.l{ Mindez ráadásul egy tágabb kontextusba illesz. kedik, ami nélktil nem is lenne éntrető a történet, hiszen a sorsok éspályák a márcdik világháborúutáni erősen átpolitizált légkorben,a hideg. háború ideológiai meghatározottságainakámyé. kában formálódak. Az 1945 és 1989 közotti öt évtizedalatt az erővonalak mindenkori váltoásai közvetlen hatással voltak a bizonytalan kontríní
kozep megtu déstir hez-l a közé vatja i
AT
Unió| rópa it nemn dektd
Indr
Báral zednyi ketar ként l óftet. meg, I ktilt6 Milc ponü lomao ciaqr zelg& zsupF ben h I-affiu Instyt kiado ?A# igyekl resszl De te, he help mind dali ti ráció ésfelj eredn tott a kétg téÍ|á adott
uk a
támq Sloh lomb
I Ggy lcis latáia . Határ Eg maÉÍtmás lcÚzked. dcióra lÚtársa. trcra is NobellaNoDlrává. blmaznrikai Dmeg-
9l-ben lFtem i aktív
lonfele csztikÚ' an.
niláló tában neriLotói nk is, plven pisimifé. lám. Ében Is és myerdalt hatü, a úig. riük; BepLszhé.
tú.
d.c-
ryé. ti öt tai Ínj
kozép-európairégió iránti ér.deklődésre, galmazták és támogatták, ugyanúgy, ahogyan ez pedig meghatározta a térségkuloírája iránti érdekl& Milosznak a mozgalom lapjaiban, így a francia déstis: Milosz ésBrodszkij amerikai beérkezé.sé. Prelr,,es-benésmásutt megjelent írásait ésfordí, hez - kimagasló egyéniteljesítménytikmellett tásait.) a közép-európaikulnírapolitikailag motivált diAz, hogy mint a franciául ésangolul is megjevatja is hozzájánrlt. lent A rabul ejtnttártclcmcíműesszél5ötetszerző. A hidegháboní leárultával, majd az Európai jétminden további nélktil rögtön beskatulyázták Unió keleti bővítésével erősen apadt a Közép.Eu. mint az antikommunizmus szakértőjét,Mi{oszrópa iránti nyugati ésamerikai figyelem is, míg- nak már csak azértsem volt ínyére,mert akkor nem régiónk mára kulturálisan szinte teljesen ér- még (sok kortársához hasonloan) jóhiszemríen dektelennévált a nyugat sámára. azt gondolta, hogy a sztálinizmus valamiféle kisiklás, ésnem tett egyenl&égjeletantikommunizmusésantisztálinizmusközé. Ő a sztálinizmus lndulás az emigrációba lélekpusztítóhatásaira akart figyelmeztetni. Az, hogy politikai írókéntfogadták, azértis 7'avatta, Bár a lengyel ésaz orosz k
oí|ílíl Íi
E?
mert nem tudott ésnem is nagyon akart (mert elhelyezni Brodszkiit. Innen nézve jól látszik, nem volt képes)beilleszkednia szovjettársada. hogy Brodszkij az elvárt társadalmi viselkedés, lomba. A rendszerpedig ,,példátstatuált''vele: ő azaz a politikailag elkotelezett állampolgári mavolt az első a késősztálini.hruscsovikorszaknon. gatartás szempontjából a hivatalossal szembehe. konformistái közül, akivel szembenmindazokat lyezkedve olyan magatartásmodellt épített ki, az erőszakos módszereket bevetették,amelyek amelv számos elemét az ellenkultúrából merítene későbboly mindennaposakkáváltak az ellenzéki (ilyen volt maga a kiindulópont, a politika ésaz figurákkal szemben.Kétszerítélték bononbtinteelkötelezett társadalmi viselkedés megvetése' tésre,háromszorvolt elmegyógyintézetben kény. amelyet Brodszkij éstársai reménytelenül komp. szergyógykezelésen, másfélévet töltött Bzakon romittálódottnak tekintettek), a bohémság, a száműzetésben. Noha rendszeresenírt ésfordí. pszeduo.proletár megjelenés, a borostás külső, a tott' a hivatalosirodalmi életapparatcsikjaisze- rendszertelen életvitel (hasonlóan bizonyos eumébencsak egy zavaró alak volt, aki semmikép. rópai és amerikai szubkultúrákéhoz). Ugyanakpen sem illett bele a rendszerbe. A Szovjetunió. kor más elemek szempontjából, mondjuk á SZov. ban egészena Nobel-díj 1987.es odaítéléséigjet ideológiában kulcsfontosságú patriotizmust nem is jelent meg verseskötete.Szűkebbtársasá- vagy az orosz felsőbbrendűség tudatát nézve (amelyet az ellenzék a hivatalos kultúrával egy. gát egy kis undergroundcsoport alkotta a hatva' nas évek Leningrádjában, ahol ehhez hasonló behangzó módon magáénak vallott) Brodszkijt költőcsoportból az idő tájt mégkettő volt ésnem nem hozhatjuk egyik csoporttal sem közös nevevéletlenül:az L935és1941közt születettnemze- zőre.l8 dékbensok tehetséges koltő akadt, akik megle. Magatartását hangsúlyozottan nwgfutemberi hetősen méltatlanul maradtak csak a szűkebb stratégiája határozta meg, azé a magánemberé, szakmaikorokben ismeftek,vagy pláne elismer. aki éppm ilymkánt volt e lképzelhetet len a szovjet tek (mert koltészenik hírét elhomályosította doktrína elvei alapján, hiszen az éppen az embe. Brodszkij későbbi sikere). Mindenesetre a Jevrek életénekmaradéktalan államosítását célozta. genyijRejn' Anatoli; Najman,Mihail Bobisevés A magánélet.és az inínyított kozélet kozotti ha. Brodszkij'? alkotta négyesta forradalom előtti tárvonalat akarta felszámolni: suttyomban beszüakmeizmusakkor mégélő nagyasszonyához ffiző. remkedett a családok mindennapjaiba, belopó. dő barátságukmiatt Ahmatova.fiúknak,később, zott az otthonokba, a hálószobákba is. Brodszkij a költőnő halála után, Ahmatova.árváknak ne. iszonyodott a szovjet doktrína életidegenségétől vezték.A ,,vöröshajú kölyok'' - ahogyana $ang. ésszemélyiségellenességétől: úgyvédekezett elleidős'' Najman ésRejn maguk között Brodszkiit ne, hogy egyszerűen nem vett róla tudomást. S nevezték_ tizennyolc évesenmegjelent kozotéppen ezt nem tűrhette a hatalom. A konflikrus jóformán tük, majd első menetben az |963.as perben kulminált. ,,levakarhatatlan''volt. A legktilonbozőbbélethelyzetekbenkényszerítette a nála valamivel idősebb társait, hogy saját, jel. legzetesen deklamáló előadásában hallgassák uonu,,minr ismeretes, A munka. meg legujabbverseit.Tehetségehamar kibontakerülésseléstársadalmiparazitizmussalvádolták. kozott: I972.re már jelentős líraikorpuszthozott Az egész, abszurdvádakon alapuló per cinikus és létreolyan, későbbkanonikussá vált versekkel, megalázó volt.l9 Annak ellenére,hogy semmi. mint az Úi stanzak Augriztá]nz Q96$, az Etégia lyen bűncselekménytnem tudtak a koltőre rábi. éskényszer. John Donne-ért(1965), a T. S. Ekot ha]á]ára zonyítani,öt évészakiszáműzetésre ( 19ó8 )' a P ostaetatemnasttaln( 1970)' a G y ertya. munkára ítélték.A koltő kiszabadításaérdeké. szenteW (1972), a Babscslca (1972) vagy az ben minden követ megmozgatőértelmiségiek: odrisszeruzT élBnaklns zlwz Q 9 7Z). Anna Ahmatova' az életevégefeléjáró, négyszeA Brodszkij-jelenség szociokulturálislényegét res állami díjasSzamuílMarsak, ésDmitrij Soszalighanem Gerald Smith ragadtameg a legpon- takovics mellett nem kisebb nemzetközi tekin. tosabban. Az angol ruszista kultúrszociológiai tély,mint Jean Paul Sartre is ott volt ésabban, szemszögbőla késősztálini korszakhivatalos kul. hogy Brodszkijbüntetését öt évről a már tényle. gesenletöltött másÍélévremérsékelték, túrája,valamint az azza|szembenkibontakozó elvalószílenkultúra koordinátarendszerébenkísérlimes nűleg Sartre.nak a kozvetlenül Anasztasz Mi.
54 0
ZOOO
kojanh< teséhe ban: a l hogy B gyen.K a neÍn időszak emberi teletbe
(1 e 7 5
Asa sodott, rendszr vezett vonai I
doktris hazáia g otan hetetk Noh rikába unióH té Ny hogv I ráns sg tikai s sal-a
ból to
ahol a nek el vista r
állast Egyut Wyrt venc( tésta ban t tetéh
cásáb nála nem zetkö költó kor n sége tok I k"pc konn
I h.vl. dkdés' Nári rna. rnbehe-
frn ki, Eítette *a es az ryvetése, I lompbág, a liilrO, " iltos eubyanakI a szovÚizmust 1 nézve ral egyodszkilt b neve*rn.}rri lmberé, troovjet tembeÉlozta. Xti haI besziibclopóodszkii ícét6t nelleúst. S fiktus h
rmkablták. tus és mmil rábiryrzerd€kéQiek: ByszeSoszrkinl$an, hylelrrlzi. I Mi-
kojanhoz, a Minisztertanács elnöke első helyetteséhezíron levele nyomhatott a legtobbeta latban: a hatalom nem engedhette meg magánat, hogy Brodszki1 tigycbol nemzetközi botrány legyen. Különös tekintettel arra, hogy ez az időszak a nemzetközi politikában mégiscsakaz enyhtilés időszaka,s a he$enes évekelejénmár zajlanakaz emberijogokatésazalapvető szabadságiogok tiszteletben mftását deklaráló Helsinki Egyezmény (l97 5) elóftészítésének munkálatai. A szabadulásutáni néhányévbenbebizonyo. sodott, hogy Brodszkij nem tud megfelelni a rendszerkövetelményeinek:a KGB akciói, a tervezett verseskötete megjelentetés€kortili huzavona, majd a kéziratvisszautasításaazza|az ín. doklással' hogy a koltő nem elégelkötelezett a bazája iránt (értsd:nem tett verseiben bizonyságot a rendszeriránti lojalitásáról), végülelkerülhetetlenül vezetteka kiutasításhoz.zo Noha addigramár kétkotete is megjelentAmerikában, Brodszkiit koncepciós pere ésa Szovjet. unióból töfténő l9?7.es kiutasításatette ismert. té Nyugaton, elsősorban annak köszönhetően, hogy perénekjegyzóíktinyvemegjelent az emigráns saitóban.2'Vagyis híréta hideghábonípolitikai szeleröppentette fel, és- szembenMiloszsal - azonnal rokonszenvet keltett iránta.
I-|rodszkij L972.ben, a Szovjetunió. ból torténő kiutasÍtásátkövetően Becsbe repülq ahol amerikai kiadója (akkoriban készültversei. nek első angol nyelvű kiadása), Carl Proffer szlavista várta ésazonnal felajánlott neki egy tanári állást a Michigani Egyetemen,Ann Arborban. Egytitt kerestékfel az akkoriban Ausztriában élő Wystan Hugh Audent, Brodszkijelsó számúkedvencét,aki már ismerte Brodszkijt (ő írt bevezetéstaz L9??.ben, a kiutasítás évébenAmerikában megjelent válogatott angol nyelvű verskötetéhez).Az angol-amerikai költő rögtön pártfogásábavette Brodszkiju a friss emigránsegyhétig nála lakott, majd házigazdájávalegyütt repült a nem sokkal később londonban rendezett nem. zetközi költészeti fesztiválra, amelyen a kortárs koltók krémjéveltalálkozhatott. Az angolul akkor mégalig beszélőBrodszkijott kotott ismeret. ségetStephen Spenderrel,akivel későbbjóbaÁ. tok lettek. A friss emigráns körül szinte azonnal kapcsolati háló szövődött' s ez igencsak meg. könnyítette a nyugati hétkoznapokbavaló bele-
úzódiását anyagi gondjai többé nem voltak, hi. szen egyetemi oktatóként rendes fizetéstkapott, mi több, életébenelőször egyedtil lakhatott egy házban. (a michigani Ann Arborban élt 1977.ig, attól kezdve pedig halalaig New York Greenwich Village nevű városrészében.) Miközben hazájában1972-igmindösze hat ( !) versejelent meg nyomtatásban, Amerikában koltóíként is azonnal elismerték. Auden - aki csak a fordításokra hagyatkozva tudta megítélniBrodszkij költészetét- ugyanolyan elismeróen szólt a versekről,mint azok for. dítója,George Kline, aki az oroszeredeti alapján a huszadik századiorosz költészet legnagyobbjaihoz mérvevélekedik úgy,hogy ,,a harminckét éveskoltő kiallja az összehasonlításpróbáiát a harminckét éves Anna Ahmatovával, a hárminckétévesBorisz Pasztemakkal,ésa ha1minckét éves Marina Cvetajevával és Gzip Mandelstammal".Kline azzal a retorikus fordulattal zárja bevezető tanulmányác ,fiogy egy napon majd odaállíthatjuk.eJoseph Brodsky-t a huszadik századi orosz költészet négyóriása mellé, azt ma mégkorai lenne megmondani. Én azonban mélyen meg vagyok győződve róla, hogy így lesz".22 Brodszktjial szembenMilosznak nagyon sokáig kellett vámia a megérdemeltkoltői elismerésre. Hosszú éveken át csupán egy eg.yetemioktató volt Berkeley-ben, akit fordítóként,a lengyel költészetnépszerűsítőjeként tartottak számon,és csak mintegy kétévtizeddelkésóbbléphetettsaját jogán, koltdkéntaz amerikai kozonségelé. Milosz eleinte az emigránsok tipikusnak mondható öngyógyító módszereihezfolyamodott: első, emigrációban írtprózai munkáiban a visszatekintésé a főszerep,megpróbáljamegvonni addigi élete mérlegét. Ugyanakkor az ekkor írt szövegeiben a sámvetés mellett az önigazo|ás kényszereis érbenne van. A magafajtabaloldali szimpágiájú telmiségiválasztásilehetőségeitkutatja az L944_ 45.ös lengyel politikai helyzetet rekonstruálva, ahogyan AhaÍAlar'' an teszi a fófrrős, a szenő nyilvánvaló alteregója.Majd gyermekkora tájaira térvisszaképzeletben, s az újjáteremtett idillben keres gyógyírta számkivetettséggyötrelmeire, ahogyanAz Issauolgyebizonyítia.A Csolólias Ewóp esszéipedig egy sajátosszellemiön. életrajzotadnak ki, amelyben kozép.európaigyökereit tárja fel ésszembesítiEurópa nyugati felének szellemiéskulturális hatásaival.
2m0 € )
55
A Jegyzeteka szúnúzetlsrőlcímÍÍ,eredetileg a párizsi Ku]uró.ban 1975-ben publikált esszében már nemcsakazt tudja felmémi,milyen szellemi képességekrevan szükségaz emigráns életben maradásához,hanem valamelyest arról is bizonysága lehet, hogy ő maga birtokában van ezeknek a tulajdonságoknak ,,Ú1 ,,"., új gondolkodás. mód, új távolság - hogy eÍTevan szükségeaz emigánsnak, az nyilvánvaló, de hogy mennyire képesa régiénjétmeffiítani, az azoktól a tartalé. kaitól Íiigg,amelyeknek a létezéséről korábban magasem tudott."z3
léptemaz utcára, csupa olyan embert láttam magam körül, akik számos tekintetben tökéletesen idegenek voltak számomra,olyannyira, hogy még Brazíliában sem érezhettemvolna magam ennyire csodabogámak, annyira távol voltak ezek az emberek az én mindennapi elfoglaltságaimtól. Ők voltak az igadi csodabogarak, és az a tény' hogy ugyanazon a nyelven beszélttink,csak to. vább bonyolította, lsszezavarta a dolgokat. Ide. gen országbanélni semmi újatnem jelent, ha az ember már éltOroszországban.''2ó Mind Milosz, mind Brodszkij tudatában van annak, hogy az emigráció, a számrízetés emberek millióinak tapasztalataakár csak a huszadik száL,|rodvkij Amerikába érkezveugyan. zadban is. Minden emigráns/számíuött ugyanazt csak átélte az emigráció sokkját. Természetes, tapasztaljameg,amit Mitosz olyan pontosan ír le hogy benne is munkált az énjeelvesztésétől,írói A lwza l<eresése című esszékötetében.Bzerint: a öntudata felmonsolódásától való félelem.Épp.'' paradigmájának meghatározó elemei: számrízetés az akkor már több mint két évtizedeemigrációaz ismeretlentől való félelem,amely a térbelitájékozódásmegszokott koondinátáinak hiányából ban élő Milosz volt az, aki igyekezenlelki éser. kölcsi támasszal szolgálni a frissen érkezetmek. ered, s amit az idegensajánává|toztatásáva|, azaz Brodszkijnak ktildott levelébenarra figyelmezteti elsajátításávallehet leküzdeni, az elveszettségérköltőtársát, hogy ha az első időszakot sikerül nilzése,amely első kozelítésbena megszokott tájé. élnie, akkor később már sokkal konnyebb lesz. koódási pontok hiányából ered, de amelynek a Azzal igyekszik megnyugtatni fiatalabb pályatÁr. térbeli tájékozódásnehéxégeintúl mélyebb,egsát, hogy voltaképpentermészeteslenne, ha nem zisztenciális rétegeiis vannak, a hazatéréslehetudna többé alkotni, hiszen az ember a hazájá. tetlenségénektudata, a hazától való térbeli és ban, a sajátnégyfala kozott tud ími elsősorban.2a idófuelitávolság,a bels6szabadságénéseésa maMint utóbb kidertilt, paradox módon éppen ez gány.27 paradigmája elsősorban sok. A száműzetés volt az a megjegyzés,ami felkeltette Brodszkij féle,elemi lúál|ryalÍrhatóle, amelyek mindegyi. becsvágyát, s arra késztettea költ6t, hogy megkéreegyenkéntis érvényes, hogy tönkreteheti az próbáljon feltilkerekednibénultságán.25 embert.Ha azonbanez nem következik be, általa, A száműzetéssokkiának lektizdeseben nem is neki köszönhet6en megerdsödsz, parafrazeálja oly meglepő módon, egy méga Szovjetunióban NietzschétMilosz. kialakított magatartásforma,a kömyezettől való tudatoselszigetelődéstaktikája segítette,amelyről lánatóan beszélegy interjúban,amikor azt fejz, ami végleg elveszett, az újon. tegeti' mennyire abszurdnakítélteleningrádi éle. nÍrnmegtanult koordináták segítségével egy matét.Amikor Miriam Gros megkérdezitőle: ,Jvíit gasabb,szellemiszintenjelenvalóvá válhat. Aki a jebntaztn szfuúra szóműzetés}rrn élni,örökre eL száműzetésegpisztenciálisparadigmájából sajátos s7akítuaa7anyanyeluétől?Egyolyanorszlgfunélni,étosztképes formálni, a megismerésmagasabb ahol a uereit csak fardÍthfun olvas|wtják?,, szintjérejuthat el, gondolkodása megszabadulhat Brodszkij ígyválaszol: régebbikulturális és történelmi beidegződések. től, s az ígyértelmezettbelső szabadságrévénesz,,Bizonyos értelembenfájdalmas kérdésez, de már megszoktam, hogy az életemben mekkora tétikailagkiemelkedd életművethozhat léme. szerepet játszik az atszurd. Sőt, azt hiszem, Azt, hogy az emigráció az alkotás szempontjámindennek éppígykell lennie. Minél képtele. ból nemcsak veszteség, hanem az alkotóerőújabb nebb, minél elkeriilhetetlenebb valami, annál forrása is lehet, Milosz szerint olyan emigráns valodibb. Úgy vélem, a kortilményekhezfiíződő művészekpéldájabizonyítja,mint Marc Chagall, viszonyomat réges-régen,még oroszországban Samuel Beckett, James Joyce, Isaac Bashevis alakítottamki. ott, ha az Íróasztalommell6l kiSinger vagy lgor Sztravinszkij.2E
56 € )
SOOO
A nyeb
Azt, hogy visztikai i trlt, arvJl ben, Milq elhagyla I rai). Enrr
iónak, u
megválto tos burlrr amely ka laként vcr jó6 kabini Brodszlij, höz vorrz. nyelvhez I grírrek,irl vélesz.DI viszonya i módon t nyilvánrn kozvetleo veszteség hétközÍ'{ sát hozzal is. A n4 tálódva e meg: a Lf fedezi fd meg az Ú rén.''A t szivitás,l az egy&t pasztalan alkotásru
A befo konte klcsod
Említetti losz a leo ia, aháh Hazai po o cz4s,bu mint az( a ul
bmíctescrr q3'Ínés rcnnyieka Émtól. t tény, rL tor- lder. ha az ll
van
rberek ül sza. tFnazr nírle Itint: a Janei: beli á. Eyából I "r'az Qét. t, tÁjé. tnek a S, egI lehebcli es temansokdegyibeti az ítala, éIja
úion. t maAkia riátos rabb hlhat ÉekL eszlE.
nqá. liabb ;ráns tall, hevis
A nyelvbeemigrálók
borúésa pusztuláselőénetétőlvezettetve apokaliptikus víziókatjelenítettmeg. Az azóta a lengyel irodalomtörténet kánonjáAzt, hogy az emigráció elsődlegesen mégislinigjelenség, visztikai ban kiemelkedő helyet elfoglaló katasztrofizmus ahogyanBrodszkij í4aAzáh. pot, anwlyet száműzetést.tek lúrunk című esszéjé. jelentőségét mutatja'hogy az 1918előtti világ elben, Milosz is ésBrodszkijis a sajátbőrénéni:aki tűnésemiatti veszteségtudata tobb lengyel írónemzedékegyetemesélményét Íejezteki, amelyelhagyja hazáját,,,a nyelvbe emigrál'' (vö. Márai). Ennek lényegéttaLán az anyanyelv fún]rció. hez méga századkozepénésmásodik felében is jdnok, íIletueaz anJon)elu|wzfűződő viszonynak visszatértek.(lasd peldaul az ún.,,szríkebb pátmegváltozásábanlehet megragadni:a nyelv sajá- riák'' irodalmát). Milosz koltészeténekmozgatórugóiról szólva tos burkot képezaz író-emigráns kortil: a nyelv, amely kard volt, védőpajzzsáalakul, sőq kapszu- Zdis|aw |-apiriski két ellentétes motivációról, a politika és a metafizika iránti vonzódásról be lakent veszi korul (eszünkbe juthat mégaz űrhajós kabinja metaforaként,csakhogy, figyelmeztet Elsőre talán meglepőnek tűnhet politikai szél.32 koltőként aposztrofálni Miloszt, de tény,hogy Brodszkij, a gravitáció ez esetben nem a Foldhöz vonz, hanem éppenhogy eltávolít tőle). A a mindenkori ,,itt ésmost'' társadalmi kérdése{. iránti érdeklődése_ vagy ahogyan ő magafogá|nyelvhez fűződ,őkapocs, ami egykor magánjelle. gűnek, intimnek tűnt, a sáműzetésbensorsszerű. mazott kissé ironikusan:,,állampolgári passzió vé1esz.29 Milosz is megtapasztalia, hogy más lett a ;a''rr- elkötelezett alkotónak mutatja' s ez u atti. viszonya a lengyel nyelvhez: emigriínsként,,új tűd líráját legalább a hawanas évekig meghatá. módon énékeli az anyanyelvét''.30Miközben rozza.Már katasztrofistakéntis hatni akart a kör. nyezetére'de méginkább érezníezt az oca]enie. nyilvánvaló, hogy az anyanyelvi kozosséggel való kötet verseiben:a lírai alany a háborúsélmények közvetlen, napi érintkezésmegszűnése fájdalmas hatáMra kozérthetőbbnyelven szólal meg,ésszolveszteség,ami érthetően az utca nyelvének, a gálni akar. Elkötelezettségenem egy párthoz vagy hétköznapi nyelvhasználat idiómáinak megkopá. sát hozza magával, az eltávolodásnak van haszna eszméhezvaló kötődésként értendő: Milosz a is. A naponta használt idegen nyelwel konfronköltészet magas rendű etikai ktildetésébenhisz, ahogyan a kötetet bevezető EWszó címríversben tálódva az anyanyelv új perspektívábanjelenik mondja: ,,Mi a költészet' mely nem menti meg / meg: a koltő a nyelv ,,újaspektusaitéstónusait fedezi fel, azok ugyanis világosabban jelennek A nemzeteket,se az embereketl/ Hivatalos hazugsággalcimborálás,/ Részegektobzdasa, l ... l meg az új kömyezetben használt nyelv hátte' ritmikai expreszBaldis-olvasnivaló'' (Weöres Sándor fordítása). rén.''A szókészlettisztasága,a szivitás, a mondatszerkezetekegyensúlya- ezek az egyértelműenpozitív hozadékaiMilosz tapasztalan szerint az idegen nyelvi kömyezetben kcitetegyik ciklusa, aGlosy biednych ludzi a kataklizmával szembeni magatartás. alkotásnak.]t modelleket vizsgálja. Az egyik áldozat ezt mondja: ,,nem arra a bölcsességretettem szert, amit vártam''.A ciklus másik, Eg[szegáql<ereszthqa A befogadáskulturális gettóranez cínűversénekegyessám első személykontextusánakmegteremtése: ben megsólaló líraalanya arra az erkölcsi felelós. kicsodaaz a czeslawMílosz? viselségrefigyelmeztet, amelyet sztikségszerűen nie kell egy keresztényneka soá után, mégha Említetttik,hogy emigrációja időpontjában Mi. jogilag ártatlan is, hiszen a,,korülmetéletlenek'' losz a lengyel irodalom magasan jegyz.ettalkotója, a háboníutáni költészetjelentós figurájavolt. ,,ahalál segédei.'' Az elkotelezettségindítia arra a koltőt, hogy Hazai pozíciójátaddig megielentkötetei: Poarut (193ó)' vala- olyan megszólalásmódokat keressen,amelyek vioc1osie1as;qd,m(1933)' Trrl 2d'my mint az ocaLtnie(1945) ésaTruktatnwralny(Ér. lágos és egyértelmű kozlést tesznek lehetővé. Költészete mindinkább klassziciálódik' s a stílustel
9ü}0
57
ság adekvát leírásárahasznál. AzÉrul
il|osz lírája csak rendkívtil szűk körben válhatott ismerttéaz anyanyelvííolvasók koreben is, angol nyelvríversválogatáspedig első alkalommal csak 1973-ban jelenr meg tdle. Emögött a nagyon is megkésettkoltői debtitálás mögöm mégmindig els&orban politikai okok hú. zódak meg. Azoknak, akik a vasftiggönyön túli irodalmak megismeftetésévelfoglalkoztak, szá. mos nehézséggelkellett szembenézniük. Enől számol be például Adam Czemiawski Piszqc i thtnarzry w czasachimnei ,&i"y , krqiu, o któ. r1m ttulv znnm( Ím e' 1-dtt.,i a |údeg]rúbofiú ifu . gl én e oly an cr s7ógfun, anclyúl t,ulnk eg1 et.ntást) i címűesszéjében. Celina wieniawska, magais elismert fordítója a lengyel irodalomnak, egy általa szerkesztettantológiához kémefel a szenót fordítóként, azonban hamar kidertilt, hogy ''nag.yon [w.] semmi szín alatt nem egyezik bele abba, hogy antológiájában akárcsak egyetlen emigráns költő verse is szerepeljen,arra hivatkozva, hogy az angol nyelvű olvasókat kizárólag az érdekli, ami Lengyelorságban történik. Ett6l fuggetlentil azonban biztosítottróla engem,hogy az emigráns alkotókat fordítói minőségükbenmegemlítimajd az eldszóban. Így aztán Czeslaw Milosz, Ja.' Darowski ésjómagam szerény,ám állandó helyre tetttink szert a lengyel Panteonban" (Í994. l1.).l c'..iawski kiemelte, hogy w. álláspont-
s8 6) g00o
ja az emigránsokkal kapcsolatban egyáltalán nen számítottkivételesnek:,,aző emigránsokhozvaló vis.zonya akkoriban eléggéáltalánosnak volt mondható a nyugatiértelmiség ésa kulturális hi vatalnokok köreiben. Az emigránsokdinoszauru. szok,akik politikai értelembenbecsődöltek, nyilván a kultúrájukis teljescsőd. (. . .) wieniawskát - a nyugati értelmiséghezhasonlóan _ egyfajta sajátosreálpolitika mozgatta.Igyekezettjó kapcsolatokatápolni a varsói hatalommal,s ha az an. tológiába felvette volna szerzókénta Darowski, Milosz vagy magamfajtakapitalista ügynököket, háborúsuszítókat,ez azt jelentette volna, hogy fordítóként elveszÍtiazt a privilégiumát, amelynek köszönhetden szabadbejárása lehetett a kormány által ellen6nött varsói kiadókhoz'' (1994, 11.).35 Milosz lírájának kritikai befogadásátazonban a politikai szempontokon túl az is nehezítette, hogy - szemben Ítzorosz irodalommal, amely iránt hagyományosan élénkvolt az érdeklődésa lengyel irodalom szinteteliesenismeretlenvolt Nyugaton, emiatt meg kellett teremteni a lengyel irodalom majdani befogadásához szükséges kontextust. Ezt a heroikus munkát Milosz jóformán egymagavégezteel, tobbféleúton-módon is. Mindenekel6tt a konárs lengyel líra legjelent& sebb alakjait kezdte el angolra fordítani. Saját költészete helyett - kétségtelentilönzetlenségről tanúságottéve- másokat mutatott be: els6sor. ban Zbigniew Herbert, Tadeusz Rózewicz, Aleksander Wat, Wyslawa Szymborska verseit ismertette meg az amerikai kozonséggel.19ó5-ben Postwar Polish Poetry címmel adott ki egy maga válogatta antológiát, amelynek komoly kritikai visszhangjavolt, majd 1969-benpublikálta Tlre Hlstory of Pohh Litgrutlre című irodalomtöfté. netét,amelynek elsősorbanaz volt a célja,hogy az irodalmi művek befogadásáhozésértelmezéséhez elengedhetetlen történelmi éskultúrtönéneti ismeretekkel vértezzefel a nyugati olvasót - elsősorban a polonisztikai tanulmányokat folytatö amerikai egyetemistát. Perszeszükségvolt az önmenedzselésreis. Mi. losz már az említett antológiában igyekezettsaját költészetétis,,beleími''a korszaklíratörténetébe. Még inkább törekedett erre A lrngyel iÍodaloln. tthténetc címűkézikonyvében. elneve^iqq zésrí költőcsopon jellemzésesorán idézia legfon. tosabb kritikai véleményeketsaját kóltészetér61, ugyanakkor önkritikus is. ,,Első, Vers anegfagyon
időről (Poe csúverses rontotta e 1936)cím dalomtörd legjelleml rencsétlen súversekb megemlíd egyetleni nem bizto teljesekrr Sajáth zyk, Jastru lyozza,ho sal volt a I évtizedbc Mindo nek amcr gyel (illc nakésim szereptü érthet6'i nok Mil sász krü hogy a b Nobel) t
....é5
Brods& (els&al hogy írt váltó p maga a tő, han vol vol amelytt előadól Voznyc ve$ék' nása í ecyidd nek, q hallaú modcrt mányil szakba tenefr dővis
Itr rrtt b@rab f voh balis hiEaurull, nyil.c!Éjta -rn6kát l'ó l.aP iazanlo'T'ski, 5löket, r hogy 'tnelyha kor'(1994, nrrban !ftefte, arnely
h* -
bn volt a lenBéges l 1őfor. ibn is. Nent& ' Saját !é8rő1 b&orAlekirrnertí-ben maga ritikai tTlv ónéhogy *é. Éne:-el'tató , Misaját Ébe. ún 3\r'efoníÍl.6l, dlott
id&ő| (Poarut o czasicZasrlgbm,1933) címűkarcsúverseskötetéttársadalmi eszmefuttatásokkal rontotta el, következő, Háron tÍl (Trrl imy, 193ó) címűkötetét viszont Kazimierz lü(/ykairodalomtörténészés kritikus a "katasztrofizmus. legjellemzófobművénektartja. Világméretűsze. jövendölnek a klasszikushangzárencsétlenséget súversekbenfelbukkanó jelképek.''Mi|osz azt is megemlíti,hogy,,őt neveztéka lengyel költészet egyetlenigazi panteistájának''.HozzáÍ(tzve, hogy nem biztos,hogy ez igaz,hiszen,,ugyanilyenerőteljeseknála a keresztény elemek''. Saját helyéta háboníutáni költészetben,,Wazyk,JastrunésPnybo6 mellett jeloli ki, s hangsú. Iyozza,hogy az említettekkel együtt dontő hatás. sal volt a lengyellírafejlődésé re az 1945utáni két évtizedben.3ó Mindezzel együtttény,hogy Milosz költészeté. nek amerikaibefogadásábanegyértelműen a lengyel (illewe az emigráns polonista) kritikusok. nak ésirodalomtönénészeknek volt meghatározó szerepük.]iMindennek az ismeretébentalán már énhető, miértmaradtakcsaknem visszhangtala. nok Milosz első angol nyelvríkötetei az angolszász kritikusok korében.Mint ahogyan az is, hogy a befogadásbancsak a Neustadt-díj(a kisNobel) 1978-asodaítélése hozott fordulatot.
....éskicsodaaz a Brodszkij?
műen leími már csak azértsem,,.,.* - mintha az egészegyetemeskultúrát koltői lehetőségektárházának tekintené- a hagyomány távolabbi rétegeiből ésa huszadikszázadköltészetébőlegyaránt merít.A Puskin-kulmszta magakorára már sztereotipizáltnak, üresnek érzi, ezértinkább Baratinszkijhoz fordul, ugyanakkor .gyik legna. "t gyobb orosz koltőnek a klasszicista Gyensavint taftja,ésszívesenalkalmazzaa 18.századritmikai képleteit. Beszélhetünkköltészete újklasszicizmusáról, amelyet a pontos leírásésmértékjelle. mez,de az Ensébet-koriangol metafizikuskoltók műveiből, ésW. H. Audentől vagyéppenRobert Frosttól is áwesz mintákat. Az emigráció elótt született koltészetének minden bizonnyal egyik csúcspontjaaz Eltgio,; Jo|n Doruw.értcímű',1965-ösnagy veni' "..f ben az egyesapró részletekbőlfolytonosan, spirál alakban alulról felfeléhaladva építkezőképek úgysorakoznak,hogy a koltő képesa végtelentá. gasságénetétkelteni.A folytonos felfeléirányu. ló mozgás a lírai hőst a végsődolgokról való el. mélkedés atmoszférájába emeli.3EE korszakmásik jelentős teljesítményea PosÍ latllttrn nastÍam címűversciklus,amely filozófiai igénnyelmutatja be a,,birodalmiléthelyzetet''egyolyan korban, amelyből már minden értékkiveszett. Azodxz. (I97 z\ amnéziáslírai hőse szeuszTélemak]:r:isn|ak számára csak egy a bizonyos: bolyongása most már visszavonhatatlanullétállapotávávált.
Brodszkijt, ahogyairmár volt róla szó, a nyugati (elsősorban angolszász)kritika fedezte fel. Az, hogy írtak róla, elsősorban nagy visszhangot kiváltó perénekvolt betudható. Viszont nemcsak maga a,,Brodszkij-jelenség'' volt figyelemfelkel. tő, hanem a koltő versei is, hiszen fényévnyitávol voltak attól a fajta hivatalos szovjet lírától, amelyet a hawanas-hetvenes években amerikai előadókörutakon is népszerűsített Jevtusenkoés Voanyeszenszkij.Ahogyan első kritikusai is észrevették,Brodszkij verseinek legszembetűnőbbvonása az a furcsa kettősségvolt, hogy egyszerre' egyidejűlegtűntek kortánian frissnek, újszerűnek, ugyanakkor - a kotott versformák miatt _ hallatlanul tradicionálisnak. Brodszkij az orosz modemséglffiához visszanyúlvaannak a hagyománynak a fonalát vette fel, amely a szovjetkorszakbanmegszakadt,s a létezés alapvetőkérdéseit tette fel, az embeméka világhoz ésIstenhezffz& dő viszonyáról. Poédkájátnem könnyű egyértel-
f\.' Amerikában töltött első öt évben,1972 és1977 közott mennyiségilegroppan. tul imponáló verstermésszületett, különösen, ha figyelembe vessziik, hogy a kolto ekozben taní. tott is. Kétkotetnyivers,41aronyl
A
qq
lett, a zenei elemekháttérbeszorultak.Egzisztenciális értelembena feleslegesség énése,ésa létezésvéletlenszerűségének tudata kerül elótérbe, ahogyan u Velencei strófák.ban írja: ,,a tájkép megvannélkülemis''. Sokan nihilizmust emlegetnekaz amerikaiversekkel kapcsolatban, valójában azonban nem ndni, erről VáÍl.€ Sór vagy-atesti öregedés,a betegSég,az életkozelgő végénektudata, a kiútta. lanság énése sugallhatta a kiábrándultságot. Brodszkij eliut annak megfogalinazásáig,hogy az (de ezzel ember léthelyzetemagaa száműzettetés a felismerésselegyszersmindmeg is békélezzel a helyzettel).Kivételesensrírített módon ad kifejezéstennek az életérzésnek a Cape Cd }r,bsődah-ban, az amerikai korszak egyik legjelent& sebbversében.al Az emigráns alkotó izoláltsága ké6zeres:nemcsak a hazai olvasóközönségtől ésirodalmi élettől van elvágva,hanem újhaája kultúrájától is, hiszen a nyelv, amelyen alkot, számukra ismeretlen. Nem meglepő, ha az író ebben a helyzetben legalább részlegesenszeretne kitomi az elszigeteltségből.Brodszki1tis mind jobban foglalkoz. tattaaz idegen kozegbenvaló közvetlen megmutatkozásvágya. Nem akart cqqpán egy oroszktiltő lenni Amerikában, közvetlenül szeretett volna ott is olvasókra találni. Ugyanakkor érezte,saját bőrén tapasztaltanap mint nap, mennyire nehéz egy adott kultúrából kilépve egy másik kultúra közegében érvényesenkommunikálni. Enől így írelső esszékötete,a Izss Thanone címadóírásá. ban: ,,A szomorúigazságaz,hogy a szavak a valóság dolgában is felsülnek. Legalábbis az a benyomásom, hogy minden élmény,mely az oroszság világából sármazik, legyen akár fotográfusi precizitással leírva, egyszerűen lepattan az angol nyelwől, s nem hagy látható nyomot a felszínén. (. . . ) amikor a nyelv nem képeskifuezni mindazt, ami egy másik kulúrában visszataszító,abból a legrosszabbfajta tautológiák származnak.''{z
t{yetvbólnyelvbe: angolnyelvenalkotni Brodszkii emiatt akart nyomot akart hagyni. Emellett nyilván erős lehetett rajta az angol nyelv nyomása is. Arra a kérdésre, hogy miért ír angolul, őszintén vallotta mégambivalens kész. tetéseitTomas Venclovának: Ánnak igen egy-
qooo
szerűoka van: gyógykezelés.Amikor az ember bizonYosnyelvi közegben él,akkor ez a közeg nyomást gyakorol rá. Ími akar ezen a nyelven, hogy megbizonyosodjon róla, képes-eerre. Ktilső és belső hangok azt súgjákneki, hogy ne tegye' ne vonuljon ki a saját kultúrájából, ne engedjena csábításnak.Csábítás eseténkétféleképpen visel. kedik az ember. Vagy ellenáll, ésvégül szentté válik, valószínribb azonban, hogy idegbajos lesz. Ezért'az énpolitikám mindig az volt, hogy időről idóre engedek a csábításnak.''a3 Milosz azoknak a I6_L7. szÁzadikoltőknek a kétnyelvűségére hivatkozik, akik sámára természetesvolt, hogy a latin nyelv ismeretében, mint. egy annak hátterén énékeltéksaját nyelvüket. Brodszkij mégtovábbmegy, amikor egy interjúban egyenesen azt állítja, hogy a kétnyelvűség norrna' ésarra emlékeztet,hogy a 18-19. századi orosz értelmiségszámára természetesvolt, hogy franciául kommrrnikál.Bdinkbe idézi,hogy Tolsztoj Hábor,úésMl<é.jében hosszúfrancia nyelvű passzusokvannak. Az orosz koltő úgyfogja fel a kétnyelvűséget, mint játékot,mint az alkotás ex' panzióját. A kétnyelv, az orosz ésaz angol állan. dóan hat egymásra:,,interferencia támad közottük, a tradíciók összeiitköznek egymással,énmeg élek az ezek adta lehetőséggel,kihasználom mondja''.{4 Milosz ennél jóval visszafogottabb: tartja magát ahhoz az elvéhez,amelynek értelmében oersetcsak a gyermekkoranyelvénírazember.
A,,beérkezés,, ambivalenciája: kérdöjeteka befogadásban Ahogyan a befogadáspolitikai aspektusaifokozatosan háttérbeszorultak, a művek keriiltek az érdeklődésktizéppontjába.Fs,a mozzanat szükségszerűena fordítások minőségéreirányította a figyelmet. Magukétaz alkotókét is. Milosz egy idő után elkezdte szigorúankonmollálni a fordításokat, olyannyira, hogy az á|talanem ,,hitelesített'' fordításoknem is igen láthattak napvilágot, még olyan esetekbensem' amikor mind a maga készítette, mind a más által készítettváltozat ismert volt, ésaz amerikai kritikusok egyértelműenazt a másikat tartották jobbnak. Később Milosz saját fordításokat készített,amelyeket a kiválasztoa fordító (tobbnyire Roben Hass vagy Robert Pinsky) stilisztikailag átdolgozott. A koltő elégedettségétazonban nem volt konnyű elémi. Azt,
hogy mi nak egy hetik: J nyelvűn nak v4 voltak. idioszinl hogy a I sem elQ nekvo& azénl visszaad
voltBn sősorbr rumés leteseH amelyd nek t.á tény,h koó4 étikáiÍ formái mert rl szabad ban, h lanító hogy e verssd Még p formá nakü tét bg ameltl más' r zist ta mage
gvob ven'Ú
inkáH neÍno egvb AI kiseH funlrc szerú megd kat, é nikai
5cr bi f nyor hogy
Üo es tt, ne
di..
" rviselrntté r lesz. időről reka EtÍné. ,Dintriiket. Efjú.
hnaég &adi , hogy Tolszryclvű tfela ÉexallanbzritDmeg Bnlabb: dmé. nber. ))
ko?avét. kség. a fi7 idő Éso. !ett" még íszí llert xna nját [ott bert AeAzt,
hogy milyen nüanszokra volt énékeny,Milosz. nak egy 1975-ös levélből való szavai énékeltet. hetik ,,Évekenát nem törődtem a verseim angól (. . .) Ennek a hanyagságnyelvrímegjelenésével. nak vagy nemtörddömségnek ktilonboző okai voltak. Ezek egyike talán egy affélestilisztikai idioszinkráziánaknevezhetőjelenségvolt, vagyis hogy a mások által készített,mégolyjó fordítások sem elégítettekki, minthogy ritmikailag idegenek voltak a saját lélegzewételem stílusától.(. . . ) az én angolságom ritmikai menete mégiscsak visszaadjaaz eredetihangot.'s
a leheq még problematikusabb volt Brodszkij költészeténekangolra fordítása,elsősorban a koltőnek az eredeti versforma (metrum ésrÍmképlet) megónésére éslehető legtöké. letesebbreprodukálásárairányuló elvárásai miatt, amelyeket a fordítók többnyire szélsőséges igény. nek tekintettek. Jóllehet ebben igazuk lehetett, tény,hogy a metrikai ésformai elemekrevonatkozó elgondolasok Brodszkij esztétikájánakéspoétikájának fundamentumát alkották. A kotetlen formájú szabadversetBrodszkij azéftvetette el, meft úgyvélte, a metrum ésa pontos ritmus a szabadversnélsokkal funkcionálisabban segítabban, hogy megfogalmazzuka benniinket nyugtalanító gondolatokat: ,,azolvasó Ígyazt érezheti, hogy a káoszt megzabolázták, szemben a szabad. verssel, amikor is a káosz lesz a meghatározó,"$ Még pontosabban fogalmazta meg a kötött versformával kapcsolatos elveit A laltészeta uahság. nak el]et.úlh forma cÍmű,Tomas Venclova kötetét bevezető esszéjében: ,,A vers hangzásvilága, amelyet a ktiltő belső hallása hívott életre,nem más, mint a megismerés speciális formája,szintézist teremtő forma (...)' tehát a hangzásnakonmagában is van szemantikája,s6t gyakran nagyobb mértékben,mint a grammatikának, s a versmérték az,ami a szó akusztikai aspektusátleginkább kifejezi. A metrika semmibevételeezért nemcsak a nyelwel szembeni bűntény, hanem egyben a szetzőönkasztrálásának aktusa is.''{? A ktlltő meggyőződéseszerint a versben a legkisebb formai elemeknek is fontos sz€mantikai funkciójuk van, amelyeket éppenezértszükség. szerűen meg kell órizni. Ez a posztulátum szinte megoldhatatlan feladatok eléállította a fordítókat, éskorántsem.csak anól volt vó, hogy tech. nikai énelemben volt nehéza dolguk. Robert
Hass emlékeztetettarra, hogy a metrikus veni nagyon is más jelentésthordoz az angol-amerikai, illewe tz oÍoszkoltészetben:,,Amerikában az időménékesvers egy olyan koltdt juttat az ember eszébe,aki nyakkendőt hord, és az akadémiai klubban ebédel.Otoszországbaninkább a személyes kockázat ellenére is, egyfajta mágányos és szenvedélyesfegyelemkéntművelt művészetmorális erejétsugallja.Emiatt, ha a Brodszkij-verset, amelyet már önmagában is nehézmás nyelven visszaadni, a formai jegyeket megőrizve kell angolra fordítani,az a veszélyáll fenn, hogy magaa vers egészenmás hangfekvésbenszólal meg''.,l8 Brodszkij verseinekangolrafordttesanál,amely, mint láttuk, megoldhatatlannak tűnő problémákat okozott, mégproblematikusabbnak te$z€tt +. koltő angolul Írtverseinek fogadtatása.Ezeknct a verseknek a száma (kb. hawan műről van só) ugyan elenyészőa mintegy kilencsáz orosz vers mellett, ám Brodszkij kifuezetten ambicionálta, hogy ezeket is tartsák sámon az életmű részeként.Kritikusai azonbansúlyosprozódiai ésnyel. vi hiányosságokat vetettek a szemére{9.
Konktúáóhetyett A kétktiltó halálával leárult az a korszak,amikor személyesenfeltigyeltékverseik angol fordítását, illewe maguk fordították munkáikat angölra, s ez új helyzetet teremt a mai ésa jövőbeni fordÍtók számára.Az azonban bizonyos, hogy a fordítói eljárásukat illető mégolyjogos kritikák ellenére is nagy formátumúalkotók munkásságáról van szó, akik visszavonhatatlanul beÍrták magukat a huszadik sázadi kóltészettörténetébe. Mitosz kivételesentermékenyalkotói pályája mintegy hawan évetfog át, költészettékompo. nált tapasztalataita huszadik századlegdrámaibb évtizedeinek történéseiből párolhatta le. Mégis közös nevezőre hozható Brodvkij rovidebb töné. nelmi idő alatt születettlírájával,mert egy bizo. nyos távlatból nézvemindkettejük költészete leírható a huszadik század meghatátoz,6kulturális modelljének,a modemségnekegy.egyváltozataként.Más ésmás módon, de mindketteitik kti'ltészete valamiféle lezárásnak látszik, talán azért, mert kivételesenerősen hittek abban, hogy a ktiltészetkülönösen fontos helyet foglal el az emberi létezésben, s ez a tudat mára, úgytűrrik, visszahoz. hatatlanul elenyészett.
2000 O 6t
19. A p< cvk
JEGYZETEK l. Kitűnő könywben rajzolta meg a kétalkotó párhuzamos portréját az orosz.lengyel kulturális kontextus figye. lembe vételével Irena Grudziríska.Gross: Milosz l Brodski.Pole magnetyczne.Znak, Kraków, 2007. 2. Bojtár Endre: Emigránsok. ln: uő: Ke|e't.Ewópa vag1 Közép.EuÍópa?Századvég,Budapest, 1993.149_|7 4' ]. Czestaw M ito sz:Beszédeka N obel-dÍjótuételeo]]Qlnábó|. A svéd akadémián mondott beszéd.In: uő A l<á,tség. beeséstisztasóga.Válogatott esszék.osiris-Z000, Buda. pest, 1999. 208. íord.Pálíalvi Lajos. 4. Czeslaw Miiosz: oroszország. ln: uő: Csalírlias Ewópa. Kalligram, Pozsony,2011. 126-148. 5. Czeslaw M ilosz:Srr,,edenkn g ésD os7mjeuszfuj. Valamint: Dos7tojeus7kij ésSartre,Sesztov, ao'lagy aáségbeeséstist. tasdga.in:Cz. M.: i. m.98-117., 149-1,64.,21?-?37. 6' A hatvanasévekliberális lengyel kiadói politiká;ának köszönhetően lengyelul hozzáférhetőek voltak a mo. dem éskortárs nyugati szerzőkművei, amelyeketmeg lehetett venni Moszkvában és Leningrádban, a népi demokráciák könyvtermését árusító könyvesboltokban. Vö. V. Poluhina Milosz-interjú,in: V. Poluhina: BrodsTkijghzami sTowemennyikoo'- Brodsky through the e1esof his contemfnlaÍies.Szpb, Zsumal Zvezda, 1997. 314. Brodszkij fordította Herbert, Rózewicz, Mi{osz' Gatczyrískiköltészetét.Vo. interjúk. 7. Barbara Toruríczyk: Kró\ok és szelbmek. Lettre 24. szám(|99?. tavasz)fordította:Pálvi András 8. tűnik, legalábbisa 20. századvégefelé,hogy Ko"Úgv zép.Európa csupán néhány idevalósi értelmiségitudatában létezik''idézi:Barbara Toruíczyk: Királyok és szellemek.Lettre'24. sz.ford. Pályi András. http://epa. oszk.hu/00000/00012/00008/33toru.hrm 9. Az emigrációval kapcsolatos fogalmak jelentése az egyes nyelvekben jelentősen kulonbozik. Angolul az .exile ' mást jelent, mint az,emigrant,.Magyarul a szám. űzetés,az emigráció szavak nagyjából szinonimái egymásnak: ahaza, az otthon kényszerűelhagyását jelöli mindkettő, s az idegenben született irodalom emigráns irodalom (németül az Eilliteraatr, Emigranten)itcratur ugyancsak szinonima a Metzler.féle irodalomtudomá. nyi lexikon szerint). A közép-európai emigrációk irodalmaival kapcsolatos kérdéseketa legátíogóbban tárgyaló John Neubauer Zsuzsanna Török szerkesztette:Tlre Enb and Retum of tX/'r:iters East-Central Etnope. ( Berlin, De Gruyter, from 2009.) címűkötet példáskövetkezetességgel írjakörtil az emigrációhoz kapcsolódó íogalmakat.Az 'exile' ér. telmezésükszerint az, aki azérthagyja el hazáját.l|akó. helyét, mert személyesszabadságaésemberhez méltó életeközvetlen fenyegetésnek van kitéve'példáulbebörtönzés, elítéltetés, kitelepítésvagy kényszermunka vár rá. Ennél a csoportnál (1989-90-ig, a közép-európai rendszerváltásig volt érvényes,hogy) a haza elha. gyása többnyire végleges,nincs lehetőséga visszatérés. re. Ez a meghatározás a legtöbb huszadik századi emig. ránsra igaz, van azonban két másik csoport. amelvet csak részbenérinta közvetl..' f..,y.g.tettségésa haza. téréslehetetlensége. Ezeket a szerzőkaz'emigrant', illetveaz'expatriate'szavakkalnevezikmeg.,,Áz'emigrant'osztozhat az 'exile'.la| az elszigeteltségben, ésaz
62 0
ZOOO
iltrtt
ugyanakkor nem sújtjákaz'exile'. elidegenedésben, hoz hasonló szigorúkorlátozások''(i. m. 8')' Hasonlóan következetes a 'dissident' és az 'inner emigrant' elkülönítése is: előbbi, a nvslrcnt gondolladn aktívan kiveszi részét a potitikai kiizdelmekből' a belső emigrónsellenben nem vesz résztközvetlentil a politi. kában (i. m. uo.). 10. Czesiaw Miiosz: i. m. 208. 1 l . U ő , uo . l2. Az elvándorlás visszafordításáról,az emigráns alkotók visszatéréseiről, illetve az emigránsirodalom jellegzetes műfajairól a lengyel irodalomban Pálfalvi La;os írt monográfiát. Vo. Pálíalvi Lajos: Tényésmetafara. A bngyel emigrorió Frózairodalma l945-1980. Balassi Kiadó, Budapest'199]. 13. Ennek nem mond ellent az sem,hogy kialakultak kulturális központok egy-egyfolyóirat vagy kiadó kortil, s ezek úgy.ahogyenyhíthették az emigránsok elszige. teltségét, ahogyan a hollandiai Mikes Kelemen Kör, vagy a svájci Európai ProtestánsMagyar Szabadegyetem' vagy a párizsi Magyar Műhely köre. Jelentősebb kisugánása - nem beszélvea hazai kulturális élettel való kapcsolatról - alighanem csak kevés ilyen köz. pontnak volt. Ezek koztil mindenképpen kiemelkedik a Jerzy Giedroyc szerkesztettelengyel Kulana fo|yó. irat, ésa mellette műkodő Instytut Literacki kiadó a Párizs melletti Maisons Laffitte-ban,amely kifejezetten ambicionálta a hazai irodalmi élettel,a lengyelországi irodalommal való kapcsolattartást. t4.Ezze| kapcsolatban az irodalmi kétnyelvűségproblé. mája a legérdekesebb.Magát a fogalmat ktiloníéle. képpen értelmezik a komparatisztikában. Az itt tár. gyalt két szerző esetébenkét nyelv felváltva történő használatáról van szó, ennek mindkettejük esetében legérdekesebb,de egyszersmind legtöbb problémát felvető kérdése a saját líra fordítása(illetve az abban való közreműkodés, a fordítók kontrollálása, a mások által fordított szövegeik átdolgozása). 15. Az újabbkutatásokbizonyították,hogy 1951-52-ben valóban létezettegy Milosz.dossziéa CIA-ben. Vö. Andnej Franaszek: Milosz. Biografia. Wydawnictwo Znak, Kraków, 20l 1. 483. Az emigráció körülményeiről ésA rabul ejtettertelemÍogadtatásárólrészletesebben ld. Balogh Magdolna: Rabul ejtett értelmek.In: NagyvilrÍg,2013. 8. 833-850. 76.Hozzáfűzhetjük, hogy a két költő helyzete a sztálini kultúrpolitika sajátos következményekénthazájukban ,,kiegyenlítődött'', hiszen nemcsak Brodszkii ne. vét nem lehetett leími hivatalosan l987.ig, hanem Mi{osznevétsem egészen1981.ig. 17. Najman |962.tő| |966.ig,a koltőnohaláláig a titkára volt, az ő révénkerültek kapcsolatba a többiek ls Ahmatovával. Vo. Anatolij Najman: Rasszkazü o Anne Ahmatovoj. Moszkva, Hudazsesztuenrwjalit)eratura,!989. 18. DzseraldSmit: IoszifBrodszkij:Vzgljad inoszrrannovo szovremennyika.In: A. G. Sztyepanov,I. G. Fomenko, Sz. Ju. Sztyepanova (eds.): Iosxr/BrodsTkij:problemü poetyiki. Novoje lityeratumoje obozrenyije, Moszkva, 2012. 12-13.
mutz eltar ln , C ltlÍIr '
20. Broi Beng nrelt toÍJí
21.En t
ellen kon. íolr.( lent onm :onT Z Z .Ga Geo HaÍ| Fran Aul ,r-).w:. mú' 24. Hrt: ganl lenr n}i|í
s;r
25.Az < kolt :dar hiru Bra 7sru 2ó. Rcn (19 77. Eze ufSr orci ha. 28.Ccl:
(.{ rou tah
29. J.a l:gr nYq 10. G. 3 l. lvtu 31.7Át Alc Pio ll. A: ado l4 .Al t% kr í Rrc Wa n&
' Cx t i c'
lnÍ )cr
L,lLu,; a h..i,' Í \r l r r t-
ll.'r,ik lles:et Lal,t s Írrl trJ.
Bal.r..r Ji k u l rorul.s :ls:rgeÍl K.lr. Jei:r'etrtcbb életrel Í k.r:{heJrk t.tlr','t.taJr'ra ate:ct!l eLrrro|.lérrtéle. n tárirténíj tében lénlát rt L,an nások l -L,en
- \().
lcr\\'o nveieseb<.In: álin i ijukt nenem ktíra :k is Iuo |Ír'€ .
L( ) \' O
l c nntbil,e,
19. A perben bizonyítható bűncselekménytnem találtak, csak azt tudták végülfelróni a költőnek, hogy nem tudott keresetiigazolásokkalakkora évesjövedelmet kimutatni, amelyből a bíróság szerint egy íelnőtt ember eltarthatja magát. Vö. Szóte Katalin: Kíutil ngasobb. In: Gránicz István (szerk.):Elsikkasztottorosz irodalom . Helikon,39, I993lZ-3 . 341-346. 20. Brodszkijszovjetunióbeliéletérőljó összefoglalástad Bengt Jangfeldt: Feljeg17ések ]osif Brods7kijról. A n) eluaz lsten. Typotex Kiadó' BudapesÍ,20 | z. 9_? 6. fordította:Rácz Judit, Teplán Ágnes. ZL. Egy bátor újságírónő,Frida Vigdorova a bírónő tiltása ellenéregyorsírásosjegyzeteketkészítetta tárgyalásokon, ezt eljuttatták aVo7dwnüje prtyi című emigráns íolyóirathoz,amelynek 19ó5. évi4. számábanmegje. lent a per teljesanyaga.A dolog jelentőségetúlmutat önmagán, ugyanis az eset mrííajteremtőaktusnak bi. zonyult, ez lett az ún.Per.szanizdat őse, ZZ.George L. Kline: Introdurtion.In: (vál., bev., jegyz: George L. Kline): Joseph Brodsky: SelectedPoems. Harper and Row Publ., New York, Evanston, San Francisco, London, (L972.) 23. (e|ősző) !í. H. Auden, Ford. George L. Kline. 23. Cz. Milosz: Nory o urygnaniu,In: uő: Zacrytwjqc od moich ulic.lnstytut Literacki, Paryz, 1985. 46. 24. Hivatkozás: levél felidézésePoluhina.interjú. Gigantszkoje zdanyije sztrannoj arhityekturü. In: Valentyina Poluhina (ed.): Brodszkü gla7amis7owemen1. nyilcou- Brodskl tLtroughthe eJes of his contempnrmies, Szpb, Zsumal Zvezda, 1997.317. 25. Az említett Milosz-levélnek nagy szerepe volt a két koltő kapcsolatának elmélyülésében.Gigantszkoje zdanyije sztrannoj arhityekturü. In: Valentyina Polu. hina (ed.): nrodszkij slazarni szowenennJikou Brodsky through the e1es of his contempÜraÍies,szpb, Zsumal Zvezda, 1997. 317. 26. Rozsgyonnüj v izgnanyii. Miriam Gross interjúja, ( 1981). In: V. Poluhina: Bolsaja knyiga intervju. 166. 77.Ezeket veszi számba részletesenOlaf Krysowski: Etos w1gnnnia w zbiarze esejów Czeslawa Milosza: Szukanie ojczJm) címrí tanulmányában. http://www.tekstualia.pl/index.php/pl/varia.online/44-artykuly I 164-... 28. Czeslaw Milosz: O wygnaniu. In: uő: Szrrkanie oj. cryrn). KÍaków 2001. Vydawnictwo Znak' z0uz1?. (Az esszéeredetileg1988-banjelent meg egy fotóso. rozathoz késztiltelőszóként, amelyet Exiles címen ad. tak ki.) 29. JoszifBrodszkij:Szosztajanyije,kotoroje mi nazivaem izgnanyiem.In: Ja. A. Gorgyín (szerk.):J. B.: Szobra. n)Ueszocsin)en)ijVI. Puskinszkij íond,Szpb. 2000. 35. 30. Cz. Milosz: i. m. uo, 50 3l. Mindkét idézet:Cz. Milosz: id. mű, uo.' 50. 3Z.Zdi*aw Lapiríski: Miedrs politil,q a metafiilq. in: Aleksander Fiut (ed.): Ponvuanie Milosza, 2. cz. Pierwsza1980_l 998. Wyd. Literackie,Kraków, 2000. 33. Az 1965-ben megjelent Postwar Polish Poetry-ben adott önjellemzésétidézi Zdistaw Lapiríski: i' m. 19. 34' A Polrslr lVriting Today című, a Penguin Boola-nál l967-ben megjelentantológiáról van szó. Czemiaws. ki írását idézi:Bo2ena Karwowska: Milosz i Brodski. Recepcja Lqryrnw l
befogadását.Az erre vonatkozó adatokat az ő munká. jából idézem. 35. Uó' idézi:Bo2enaKarwowska,i. m. 25. ]ó. Vo. Czes{aw Milosz: A bngyel iodaknn ú,ftálete, AtÍ. raktor, Máriabesnyő, 201 1. 146. ford. Mihályi &uzsa. 37. A már említetteken kívtil Gomori György, Alek. sander Fiut, Jan Bloriski, Renata Gorczyríska,Michal Pawel Markowskí,illetve Andnej Busza ésZbigniew Folejewski érdeme volt Milosz megismertetéseaz amerikai közonséggel'A későbbiekbenhozzájukcsat. lakoztak a Milosz.tanítványok: Louis Iribame és Catherine S. Leach. 38. Vö. I. ,John Donne aludni tért.Ésalszanak/ képek, falak éságy, padló se másképp./ Elaludt asztal,szőnyeg, zár, lakat, / szekrényésfuggöny, gyertya éspohárszék./ Elaludt minden. Tál, pohár, palack' / porce. lán, kristály, mécs,üvegcse,téka,/ kenyér'kés,óra, kőedény,damaszt,/ lépcsőfok,ajtó. Mindenütt csak éjvan'' (ford.Gergely Ágnes). VI' ,,Én,a lelked 1árok itt, John Donne. / Én bűnhődöm csak az égi magasban, / mert kezem nyoma van munkáimon: / szenve.dély,eszme,láncnál súlyosabban. / E teher tégedíelröpíthetett / eszmélets bűnok közt, hogy arra szállj, hol / fenn madár, s te folyvást népedet / láttad dőlt síkútetők magasából. lLáttad a tengert s messzi tájakat. / Éltedmagadban odalenn a Poklot. l Lárá| vilrá. go, Éde.'t-- vágyadat, / a leggyötrőbbet, mely elébed forrott. / Eletet láttál. Sziget volt a íold. / S Oceánt leltél,partokat,ahonnan / csak sötétség'csak sötétség üvölt.'' (ford.Gergely Ágnes) In:JoszifBrodszki'j:Post aetarcmno stÍaln. Versek. Európa, Budapest, l 988. 9 5, 101. 39. In: JosziíBrodszkij:i. m. 80. 40. Andrzej Drawicz:Josif Brodski. In: A. Drawicz (ed.): Histcnia liwatwl rosyjskiej XX wieku. PWN, \7arszawa,2007. 5ó8. 41. Magyar fordításhiányában ezt a versetitt nem idézhetem. Brodszkij magyar recepciójának hiányosságairól vo. Balogh Magdolna: A recepció esetlegessége. Brodszkij versei magyarul. In: Jeney Éva,Kálmán C. György (eds.): ,,Int
2015. 35-38.
42. JosziíBrodszkij:Embemélkevesebb.In:JoszifBrodszkij cyűjtd
2000 O 63
