No title

Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2010/9

http://www.eski.hu/hol

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

2010. augusztus 30.

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből 2010. augusztus 30.

Egészségpolitika ...................................................................................................................................... 3 Az NHS vonzaná a magánbetegeket................................................................................................... 3 Menedzser orvos az egészségügyi tárca élén Csehországban ........................................................... 4 Egészségügyi reformok............................................................................................................................ 5 Szlovákia: az új kormány egészségügyi programjának első feladatai ................................................. 5 Egészségügyi reformtervezet – Luxemburg ........................................................................................ 7 250 egészségház felállításával kapcsolatos projekt – Franciaország.................................................. 8 Oroszország egészségügyi reformja ................................................................................................... 9 Finanszírozás......................................................................................................................................... 11 Csehországban a lakosság egészségügyi magánkiadásainak emelését tervezik ............................. 11 A szlovák egészségügyi szektor adósságállománya ......................................................................... 11 A lengyel egészségügy finanszírozási problémái .............................................................................. 12 Szlovénia: növekvő hiány a kötelező egészségbiztosításban............................................................ 13 A kiegészítő biztosítók megtakarítási javaslatai – Franciaország ...................................................... 15 A kötelező betegpénztárak fúzióinak veszélye – Németország ......................................................... 16 Egészségügyi rendszerek működése..................................................................................................... 17 A nagyobb alapellátó praxisok nagyobb betegbiztonságot nyújtanak................................................ 17 Háziorvosi modellek – Németország ................................................................................................. 18 A befektető orvosi rendszer – Németország...................................................................................... 19 BBC hír a román egészségügyről ...................................................................................................... 20 USA: 5 orvosi beavatkozásért megéri külföldre utazni....................................................................... 22 Kórházügy.............................................................................................................................................. 24 Az első magánszektor irányítása alá kerülő NHS kórház .................................................................. 24 A társasági forma alkalmazása a portugál kórházakban ................................................................... 25 New Karolinska Solna projekt............................................................................................................ 26 Pályázati felhívás öt kórházi-egyetemi intézet felállítására Franciaországban .................................. 27

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből- 2010. augusztus 30.

Népegészségügy ................................................................................................................................... 28 2009-ben közel 12 ezren haltak meg rák következtében Szlovákiában............................................. 28 Magasabb-e a tervezett otthonszülések esetében az újszülött halálozások aránya? ........................ 28 Kanyaró-megbetegedések Franciaországban ................................................................................... 29 Varicella (bárányhimlő/övsömör) elleni ajánlott oltás 50 év fölött....................................................... 30 A betegek bevonása a kezelésükkel kapcsolatos ismeretekbe az új francia Kórháztörvény szerint.. 30 Törvényjavaslat a dohányzás felszámolására Finnországban........................................................... 31 Egészségtelen élelmiszerek megadóztatása..................................................................................... 32 Humán erőforrás .................................................................................................................................... 33 Szakorvosi humán erőforrás az európai egészségügyben ................................................................ 33 Szakorvosi helyzetkép Romániában.................................................................................................. 36 Moszkvában megtartotta első ülését az Orosz Föderáció Orvosi Kamarája...................................... 36 Ország-információk................................................................................................................................ 38 Szlovákia egészségügye ................................................................................................................... 38 Események ............................................................................................................................................ 39 Előkészületek a WHO Európai Regionális Bizottságának 60. ülésszakára........................................ 39 Egészségügyi prioritások meghatározása a gazdasági válság után – OECD.................................... 40 Könyvismertetés .................................................................................................................................... 41 WHO: Egészséges munkahelyek: modell a cselekvéshez – Könyvismertetés ................................. 41

2


Egészségpolitika Az NHS vonzaná a magánbetegeket Miután Andrew Lansley brit egészségügyi miniszter bejelentette, hogy eltörölné a kórházak közvetlen fizetésből adódó jövedelmének felső határát, a jól menő NHS alapítványi trösztök készen állnak arra, hogy magánbetegeket vonzzanak pénzügyi gondjaik enyhítésére. Az NHS 20 milliárd fontos költségvetési hiánya arra készteti a legjobban teljesítő trösztöket, hogy profitáljanak a belföldről és külföldről érkező fizető betegekből, a pénzt pedig az ország népegészségügyének finanszírozására használják. Az ellenzők szerint mivel Lansley megszűntette a várakozási időkre vonatkozó célkitűzéseket és ösztönzi a magánellátást, a betegek visszakerülnek egy olyan rendszerbe, ahol a fizető betegek a rászorultaknál előbb juthatnak ellátáshoz. A Munkáspárt álláspontja szerint ez a politika elszabadítaná a piaci erőket az NHS-ben. Andrew Burnham árnyék egészségügyi miniszter úgy véli veszélyes a magánbetegek kezelését korlátozó felső határ eltörlése és az országos várakozási idő standardjainak megszűntetése. Ha megszűnne a magánbetegek ellátásából befolyható pénzösszeg korlátja, akkor az NHS betegeket további várakozásra kényszeríthetnék. És ahogy a várakozási idők növekednek, az embereket arra kényszeríthetik, hogy fizessenek az ellátásukért. Burnham szerint ez nem más, mint a régi Tory NHS választás - várj hosszabb ideig, vagy fizess a magánellátásért. A fenti aggodalmak ellenére Európa legnagyobb rákgyógyító központja, a manchesteri Christie kórház tíz éven belül megháromszorozná magánbevételeit, miután az elmúlt hónapban egyezséget kötött a világ legnagyobb privát kórház csoportjával, a HCA-val. Az amerikai HCA, amely hat magánkórház birtokosa Londonban, 14 millió fontot fizet egy új rákgyógyító központ létrehozásáért a Christie kórházban. A kórház személyzete először kétségeit fejezte ki a fejlemény kapcsán, majd tudomására jutott, hogy a bevételek fele visszakerül az NHS-be, így mindenki jól jár. Miután a miniszter kifejezte szándékát, hogy feloldja a magánbetegek ellátására vonatkozó 2%-os korlátot, többen Oroszország és a Közel-Kelet gazdag betegeit veszik célba. A Moorfields szemészeti kórház egy újabb kórház létesítését tervezi az olajban gazdag Abu Dhabiban. A Moorfields három éve indított Dubaiban, ez alatt a betegek száma ötszörösére növekedett és elérte a 9700-at. A Moorfields magánbetegekből befolyó jövedelme eléri a 13 millió fontot, ebből 4 millió Dubaiból származik. Sokan attól tartanak, hogy a magánbetegek vonzására tett erőfeszítések ellenére az NHS lekésett a globális magán egészségügy versenyéről. Az Egyesült Királyság vállalkozásai jóval lemaradnak az amerikai, német, indiai egészségügyi vállalatoktól és a malajziai kórházaktól. (SZL) Forrás: `

http://www.guardian.co.uk/politics/2010/aug/01/nhs-trusts-private-patients

2010-08-17 14:15:37

3


Menedzser orvos az egészségügyi tárca élén Csehországban Az Egészségügyi Minisztérium kihívásokban gazdag miniszteri székét 2010. július közepe óta a menedzser és röntgenorvos Leos Heger (TOP 09) foglalja el. A szakemberek többsége, illetve a szakmai szervezetek elismerik - főleg az egészségügy finanszírozásának kérdéseiben - gazdag tapasztalatait. Több éven át vezette a Hradec Králové-i Oktatókórházat, amely az országban egyedüli kórházként soha nem szorult az államra eladósodás miatt. Jelenleg az eddigi egészségügyi miniszterek sorában tizenhatodikként kell szembenéznie az egészségügy általános eladósodásának veszélyével, ugyanis az egészségbiztosítók tízmilliárdra becsülik a járulékbevétel csökkenését. A Petr Nečas vezette jobbközép kormánykoalíció (ODS=Polgári Demokratikus Párt, TOP 9 és VV=Közügyek) kormányprogramjának legfőbb céljai között szerepel az államháztartás hiánya további növekedésének és az ország eladósodásának a megállítása, a finanszírozási rendszer átláthatóságának biztosítása, a korszerűbb és hatékonyabb egészségügy kiépítése. Az új egészségügyi miniszter fontosnak tartja a kormányprogram egészségügyi részének összehangolását, olyan aktuális fontos feladatok megoldását, mint az egészségügyi regulációs díjak (co-payment) módosítása, illetve emelése, a standardon felüli ellátás díjainak legalizálása, az egészségbiztosításból fedezett szolgáltatások csomagjának meghatározása. Mint a kompromisszumok embere, törekszik az ellenzéki pártok támogatását is megnyerni, és a Cseh Orvosi Kamarával való együttműködést felújítani, amely az ODS előző két miniszteri időszaka alatt stagnált. Célja, hogy tervei megvalósításához megnyerje az orvostársadalom minél nagyobb körét. A miniszter nem készül azonnali radikális személyi változtatásokra, a nyári hónapokban elemzéseket folytat az eddig benyújtott reformtervekről. Az első lépések között tervezi a kilenc egészségbiztosító igazgatóival való tárgyalást, hogy megfelelő adatok birtokában hozzanak objektív döntéseket. Az új miniszter nem ért egyet az oktató és egyéb állami specializált nagy kórházak részvénytársaságokká alakításával, mint ahogy Tomás Julínek (ODS) ex-miniszter tervében szerepelt. Idővel szükséges lehet egyes állami kórházak struktúra-átalakítása, hogy önállóan gondoskodjanak a hatékony működésről, azonban ezt non-profit formával is el lehet érni. Mindesetre nagy változásokra kell a miniszternek felkészülnie, a legnagyobbakra a kilencvenes évek óta. A nyári hónapokban megvizsgálja a Julínek által elkészített reformterveket és a korábbi miniszterek javaslatait is, amelyek nem valósultak meg. Ezek elemzése alapján szeptemberben ismerteti döntését. (VM) Forrás: ` ` `

CTK, 2010. 07. 14. - 08. 10. Právo, 2010. 07. 28. ZDN, 2010. 07. 07 - 07. 15.

2010-08-11 14:54:11

4


Egészségügyi reformok Szlovákia: az új kormány egészségügyi programjának első feladatai Az Egészségügyi Minisztérium előkészítette több egészségügyi törvény módosítását, amelyek a betegek érdekeit szolgáló átalakításokra irányulnak. Ezek célja a betegek helyzetének javítása és megvédése a túl magas egészségügyi költségektől, valamint az átláthatóság növelése a szlovák egészségügyben. Az intézkedések kiindulópontját a kormányprogram egészségügyi részében meghatározott feladatok képezik, és a tervek szerint 2011-től lépnek érvénybe. Intézkedések a betegek érdekében A gyógyszertérítés védőlimitjének bevezetése A betegek gyógyszertérítései 2002-2009 között 170%-kal nőttek, és az egészségügyi ellátásra költött készpénzkifizetéseinek aránya meghaladta a fejlett országok adatait. Az Egészségügyi Minisztérium a reguláció hatékony eszközének tekinti a co-payment ésszerű mértékének alkalmazását az egészségügyben, ugyanakkor a hátrányos helyzetű betegek csoportjának védelmében térítési limit bevezetését tartja célszerűnek. A módosító javaslat szerint a testi és szellemi fogyatékos betegek gyógyszertérítésének határa negyedévente 30 euró, a nyugdíjasoknak esetén pedig 45 euró lesz, az ezen felüli költségeiket az egészségbiztosító téríti. A kötelező szakorvosi beutaló megszüntetése A kormányprogram szerinti módosító jogszabály szerint megszűnik a szakorvosi beutalók kötelezettsége. A betegek, amennyiben nem tartják célszerűnek, a háziorvos megkerülésével közvetlenül felkereshetik a szakorvost. A háziorvosnak továbbra is lehetősége lesz tájékoztatni szakorvos kollégáját a szükséges kezelésekről és a beteg egészségi állapotáról. A betegek biztonsága érdekében a törvény meghatározza az adatok továbbításának formáját. Az átláthatóság érdekében tett intézkedések A transzparencia, az átláthatóság, a független és szakszerű reguláció az egészségügyben, amely finanszírozása nagymértékben közpénzekből történik, sokkal fontosabb, mint más ágazatokban. Ezen okból a minisztérium intézkedései nyomán teljes nyilvánosságot nyernek az egészségbiztosítók és az egészségügyi ellátás szolgáltatói közötti szerződések, visszanyeri függetlenségét az egészségbiztosítókat felügyelő hivatal, korlátozzák a kórházakban a pazarló gazdálkodást a jogi forma változtatásával, megkezdik az előkészületeket a kórházak igazságos finanszírozásához szükséges változtatásokra. A szerződéses kapcsolatok transzparenciája Az interneten közzéteszik az összes egészségbiztosító minden egészségügyi szolgáltatóval kötött szerződésének szövegét. A lakosság számára hozzáférhetővé válnak az információk arról, hogy a városukban, illetve régiójukban az egyes szolgáltatókat milyen kapcsolatban állnak az egészségbiztosítókkal, mely szolgáltatók részesülnek méltatlanul előnyben. Ez megkönnyíti az

5


állampolgároknak az egészségbiztosító, illetve szolgáltató megfelelő kiválasztását, és jelentősen korlátozza a rejtett szerződések és a korrupció érvényesülését. Szigorítják az egészségbiztosítók pénzügyi működésének szabályait, annak érdekében, hogy ne ismétlődjenek meg a múltban és jelenleg meglevő rossz gazdálkodási példák. Az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal függetlenségének biztosítása Visszaállítják az egészségbiztosítók stabilitását és a szolgáltatók működésének minőségét felügyelő hivatal függetlenségét. A kormány nem hívhatja vissza indoklás nélkül a hivatal elnökét. A politikai hatalomtól való elkülönítéssel a hivatal betöltheti a független és professzionális döntéshozó szerepét. A kórházak részvénytársaságokká alakítása Az állami kórházak jelenleg költségvetési intézmények, amelyekre a transzparencia hiánya, a helytelen irányítás és az átláthatatlan számvitel jellemző. Ezek a kórházak az adósságmentesítést tekintve folyamatosan adósságot generáltak. A 2009 végén nyújtott 130 millió euró financiális segítség ellenére az állami kórházak új adóssága 2009-ben meghaladta az 50 millió eurós értéket. A helyzet javítása érdekében kerül sor törvénymódosításra. A kórházak részvénytársasági formára való átalakításával növelik a kórházi vezetőknek a gazdasági eredményekért való felelősségvállalását, biztosítják az átlátható elszámolást és audit kötelezettségét. Ugyanakkor a kórházak tulajdonviszonyai nem változnak, köztulajdonban maradnak. A diagnózis szerinti díjazás bevezetéséhez szükséges változtatások A kórházak egészségbiztosítók általi finanszírozására jelenleg nem léteznek megfelelő szabályok. A nagy oktató kórházak ugyanazon standard szolgatatásért, ugyanazon diagnózis mellett sokkal nagyobb összeget kapnak, mint a kisebb szolgáltatók. Ezzel szemben a magas költségű diagnózisokhoz kapcsolódó gyógyítás szolgáltatásai pénzügyileg alulértékeltek. A minisztérium célja a diagnózis szerinti díjazás (DRG) igazságos rendszerének a kialakítása, amelyhez a létrehozandó törvénymódosítás teremti meg az intézményi feltételeket.(VM) Forrás: `

http://www.health.gov.sk/ - 2010. 08. 13.

2010-08-18 14:42:39

6


Egészségügyi reformtervezet – Luxemburg 2010. július elején, Luxemburg egészségügyi minisztere, Mars Di Bartolomeo, az ország Államtanácsa elé terjesztette az egészségügyi rendszer törvénytervezetének előzetes dokumentációját. A 2009. július 29-i kormányzati nyilatkozatnak megfelelően, a tervezett intézkedések a szolidaritás, a méltányosság, a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés és a színvonalas ellátás jegyében születnek. A reformlépések négy sarokpontja a következő: 1. Az egészségügyi struktúra reformja A reformtervezet elsődleges célja az egészségügyi rendszer jobb koordinációjának és irányításának elérése olyan intézkedésekkel mint a dokumentáción és a szabványokon alapuló normatív keret meghatározása, a hatékonyság előtérbe helyezése, a szolgáltatók felelősségvállalásának ösztönzése és a felügyeleti eljárások szigorítása. Az ezt szolgáló intézkedések a következők: ` az alapellátás prioritásként való kezelése, az önkéntes alapon választható beutaló-orvosi szerepkör megteremtése, ` személyes orvosi dokumentáció bevezetése, ` standardizált dokumentáció felállítása, ` a kórházi ellátás kompetencia központokkal és ezekhez rendelt szolgáltatási hálózattal való megszervezése, ` az orvosok és a kórházak közötti kapcsolat transzparenciájának biztosítása (akkreditáció, dokumentáció stb. révén), ` a kórházi szektor fokozottabb koordináltságának elérése (átfogó költségvetési csomaggal, analitikai számvitellel, a tevékenységek összehangolásával stb.) ` a gyógyszerek helyettesíthetőségének és egy visszatérítési alapnak a bevezetése, ` a laboratóriumok tevékenységének behatárolása. 2. Az egészségbiztosítás anyagi helyzetének stabilizálása A reformtervezet mintegy 50 millió EUR összegű megtakarítást irányoz elő a szolgáltatói tarifák és költségvetések áttekintése révén. 2011-ben a deficit előreláthatólag hasonlóan alakul a 2010-es hiánytervezethez. A közép és a hosszú távú intézkedések valószínűleg az egészségügyi kiadások növekedési ütemének (közel 6% az utóbbi években) lassulását fogják előidézni. Az előrejelzések szerinti éves 3-4%-os növekedés reálisnak tűnik, minthogy bizonyos tényezők mint a lakosság elöregedése, az orvostudomány fejlődése vagy a szolgáltatások bővülése a növekedést feltartóztathatatlanul előidéző vektorok. A megtakarítások nem a minőség vagy a hozzáférhetőség rovására történnek, hanem a hatékonyság és a transzparencia biztosításával valósulnak meg. 3. Az egészség- és az anyasági juttatások biztosításának kiegészítő forrásai A következő 4-6 év anyagi stabilitásának biztosításához kiegészítő anyagi erőforrások szükségesek. Különböző alternatívák vannak a járulékok összegének módosítására, illetve a járulékmentesség küszöbértékének növelésére. 7


4. Az anyasági juttatások integrálása az átfogó rendszerbe Jelenleg a szociális juttatások közül csak az anyasági juttatások nincsenek még integrálva az Országos Egészségbiztosításba, így ezen a téren gyors intézkedésre van szükség, melynek révén egyszerűsödhet az adminisztráció, összehangoltabbá válhat a betegségmegelőzés, rugalmasabb lesz a szolgáltatások biztosítása, és a költségek alakulása is jobban figyelemmel lesz kísérhető. Az Államtanács támogatja a törvénytervezetet előkészítő dokumentációban foglalt átfogó elképzeléseket, és felkérte Mars Di Bartolomeo, egészségügyi és a társadalombiztosítást felügyelő szociálisügyi minisztert, hogy mielőtt szeptemberben benyújtaná törvényjavaslatát, folytasson további konzultációkat a reform által érintett szociális partnerekkel és egészségügyi szolgáltatókkal a reform financiális és strukturális elemeiről egyaránt. (ZLL) Forrás: `

http://www.gouvernement.lu/salle_presse/actualite/2010/07-juillet/26-dibartolomeo/index.html

2010-08-03 15:11:49

250 egészségház felállításával kapcsolatos projekt – Franciaország Franciaországban a Vidéki Területek elöljáróságai ismételten napirendre tűzték kongresszusukon az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés kérdését, mint a lakosságot leginkább foglalkoztató problémát. Nicolas Sarközy köztársasági elnök az összejövetel záróakkordjaként bejelentette, hogy elindítják a multiprofesszionális egészségházak vidéki területeken való felállítására vonatkozó terv gyakorlati megvalósítását. A Területrendezési és Területfejlesztési Interminiszteriális Bizottság (CIADT) már 2010. május 11-én kötelezettséget vállalt 250 multiprofesszionális egészségház 2010-2013-as időszakban történő felállításának finanszírozására. Az egészségházak, melyek feladatait a „Kórház, a Betegek, az Egészség és a Térségek” elnevezésű 2009. július 21-i törvény pontosan meghatározta, az egészségügyi szakemberek közötti együttműködés előmozdításával kívánják a lehető legmagasabb szinten biztosítani a betegek ellátását és teljesíteni a fiatal szakemberek elvárásait. A települések elöljárói és az egészségügyi szakemberek egyre nagyobb erővel dolgoznak olyan projektek kialakításán, melyek egyaránt megfelelnek minden térség kívánalmainak. A terv július végén történt hivatalos életbelépéséről a prefektusokat és a regionális egészségügyi hatóságok főigazgatóit már értesítették. Az egészségházak a következők vonatkozásában részesülhetnek finanszírozásban: ` a feladatok előzetes tanulmányozása és a tevékenységek összehangolása a regionális egészségügyi hatóságok felügyelete mellett (projektenként 50 000 EUR), valamint a kísérleti időszakban a szakemberek újfajta honorálása miatt felmerülő költségek, ` a felszerelések átfogó dotációja, a vidékfejlesztés dotációja, illetve a Területrendezés és Területfejlesztés Országos Alapja által folytatott beruházások a prefektusok fennhatósága alatt. Az állam a projekt költségeinek 25-35%-át is átvállalhatja a prioritásoknak megfelelően.

8


Az állam által nyújtott támogatás a költségek országos jegyzékén fog alapulni. Ez a dokumentum egyben meg határozza azokat a feltételeket is, melyeket az egészségházaknak teljesíteniük kell a támogatásra való igényjogosultsághoz. Az országos program regionális szintű megvalósítását egy bizottság fogja figyelemmel kísérni. A felügyeleti szerv tagjai a regionális egészségügyi hatóságok képviselői, a prefektusok, a regionális és más átfogó tanácsszervezetek és az önkormányzatok illetékesei, valamint a szakma képviselői lesznek. (ZLL) Forrás: `

http://www.sante-sports.gouv.fr/b-hortefeux-r-bachelot-narquin-m-mercier-lancent-un-programme-definancement-de-250-maisons-de-sante.html

2010-08-02 14:24:44

Oroszország egészségügyi reformja Oroszország elkezdte problémákkal teli egészségügyi rendszerének átalakítását és radikális változásokat hajt végre az 1990-es évek elején bevezetett kötelező egészségbiztosítási rendszerében. Emellett jelentős átalakításokat terveznek az egészségügyi ellátás módjában, a kormány pedig több pénzt ígér a krónikusan alulfinanszírozott ágazat számára. 2010-ben 624 mrd (kb. 20 mrd USD) rubelt fektettek az anyasági ellátásokba, a gyermekek után járó támogatásokba és egyéb szociális jellegű pénzbeli támogatásokba, 144,8 mrd rubel (kb. 37 mrd USD) pótlólagos összeget rendeltek az Országos Egészségügyi Terv prioritásainak megvalósításához. 2011-ben indítják az egészségügyi rendszer modernizálásának programját. Az orosz egészségügyi minisztérium honlapján a 2011-2012-re vonatkozó egészségügyi modernizációs program keretrendszere olvasható, a modernizációs programok kidolgozásának határideje 2010. október 1. A kerettervben az egészségügyi szolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének javítását határozzák meg célként az Orosz Föderáció területén. A feladatok között az egészségügyi intézmények anyagi-technikai bázisának bővítése, a korszerű információs rendszerek bevezetése és az egészségügyi ellátás standardjainak bevezetése szerepel. A modernizációhoz a járulékok 2%-os növelésével a biztosítási alap 460 mrd rubel (15,1 milliárd USD) többletpénzhez jut 2011-12-ben. A munkáltatók alkalmazottak után fizetett kötelező egészségbiztosítási járulékát 3,1%-ról 5,1%-ra növelik az elkövetkezendő két évben, hogy pénzalapokat teremtsenek a fejlesztésekhez. A bevétel nagy részét konkrét problémákra: a kórházak és járóbeteg rendelő intézetek felújítására és új berendezések vásárlására, gyógyszerek vásárlására, a kórházi élelmezés javítására vagy az orvosok fizetésének emelésére fordítják. Csak azok a régiók és intézmények részesülhetnek fejlesztési alapokból, amelyek világos, elfogadható, a projektkövetelményeknek megfelelő korszerűsítési programot tudnak felmutatni. A regionális intézmények ehhez irányelveket kapnak. A parlament alsó háza (Duma) júliusban hagyta jóvá a reformhoz kapcsolódó első jogszabályt egy előzetes szavazásban. Ez volt a kezdete a három szavazásból álló jogalkotás folyamatnak, így történhetnek még módosítások, főleg azért, mert a reform vitákat vált ki és sok bírálatban részesül. Az orosz munkaadók panaszkodnak, hogy a kormány arra kényszeríti őket, hogy a kórházak és az orvosi berendezések felújítását finanszírozzák, így nem kell költségvetési pénzekhez nyúlni. Azt is felróják, hogy az új rendszer túl nagy hatalommal ruházná fel az alkalmatlan kormánytisztviselőket és a szovjet típusú központosított egészségügyi szolgálathoz való részbeni visszatérésre emlékeztet. 9


A BMJ szerint az új törvényjavaslat országszerte térítésmentessé teszi az egészségügyi ellátást, először a Szovjetunió 1991-ben történő összeomlása óta. Elméletben már létezik ez a jog, gyakorlatban azonban sokan csak a bejelentett tartózkodási helyükön részesülhetnek ellátásban. Az új törvény úgy oldaná meg a problémát, hogy az egész országra érvényes biztosítási fedezetet nyújtana az embereknek, benne a résztvevő magánklinikákkal. A betegek az internetre is felkerülő országos intézménylistából szabadon választhatnának, hogy hol részesülnek ellátásban. A reform nem minden szakértő kedvére való, még ha üdvözlik is a plusz pénzalapokat. Egy vélemény szerint a reform lényegében az egészségügyi finanszírozás általános rendszerével való kontárkodás, azonban nincs szó átfogó reformról. (SZL, BI) Forrás: ` `

`

BMJ 2010;341:c4025 http://www.bmj.com/cgi/content/full/341/jul26_1/c4025 Председатель Правительства Российской Федерации В.В.Путин провел совещание по расходам федерального бюджета на 2011–2013 годы в части здравоохранения, социальной и демографической политики. 9 июня 2010 http://www.government.ru/gov/priorities/docs/10938/print/ Примерная программа модернизации здравоохранения субъекта Российской Федерации на 2011-2012 годы http://www.minzdravsoc.ru/docs/mzsr/med-ins/5/PROGRAMMA__MODERNIZATCII.doc

2010-07-29 13:19:07

10


Finanszírozás Csehországban a lakosság egészségügyi magánkiadásainak emelését tervezik Csehország azon OECD országok közé tartozik, amelyek lakosságának egészségügyi magánkiadásai alacsony mértékűek - Luxemburghoz, Dániához, Norvégiához és Nagy-Britanniához hasonlóan. A magánkiadásokat a jelenlegi 17,5%-ról 25%-ra kívánják emelni. Csehországnál alacsonyabb értékkel rendelkezik Luxemburg (9,1%). Az egészségügyi magánkiadások aránya legmagasabb az USA-ban (53,5%) és Svájcban (40,9%). A regulációs díjakat Csehországban 2008-ban vezették be, a betegek 30 korona vizitdíjat, 30 korona receptdíjat tételenként, 60 korona kórházi tartózkodási díjat és 90 korona ügyeleti díjat fizetnek. Az új kormány a díjak emelését tervezi. A szakorvosi vizitdíj háziorvosi beutaló nélkül 200 korona lenne. A kórházi tartózkodási díj is emelkedne, az alsó határt 100 koronában tervezik megszabni. Ugyanakkor a receptdíjat nem tételenként, hanem csak receptenként kellene fizetni. (VM) Forrás: `

CTK, 2010. 08. 09

2010-08-11 14:55:11

A szlovák egészségügyi szektor adósságállománya Az egészségügyi ágazat adósságairól szóló 2010-es kormányjelentés szerint az egészségügy teljes adóssága 2009. december 31-én 193,5 millió EUR volt. 2009-ben a kórházak 130 millió EUR állami kölcsönben részesültek, a kölcsön nagy részét 12 állami kórház kapta (114 millió EUR), ebből az öt legnagyobb oktató kórház 88 millió EUR támogatásban részesült. Ennek ellenére a szektor adóssága egy év alatt (2008-hoz képest) csak 80 millió euróval csökkent, a kórházak 50 millió EUR új adósságot halmoztak fel. Az adósságból a legnagyobb rész az előző évhez hasonlóan az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó egészségügyi intézményekre jut: 115 millió EUR (a 2008. évihez képest az állami támogatást is figyelembe véve az újonnan felhalmozott adósságuk 34 millió EUR). A kórházak közül a legkisebb adóssága a részvénytársaságokká alakított kórházaknak van. (VM, BI) Forrás: ` ` ` `

SME, 2010. 08. 10. http://www.i-health.sk/sk/aktuality/ Aktuálne.sk – 2010. 08. 11 SITA, 2010. 06. 14 http://www.slovakradio.sk/inetportal/rsi/core.php?page=showSprava&refPage=&id=30553&textToBol d=health

2010-08-18 14:10:58

11


A lengyel egészségügy finanszírozási problémái 2010 júniusában, még a lengyel köztársasági elnökválasztás eredményeinek ismerete előtt jelent meg a BMJ-ben egy elemzés, majd egy arra reagáló cikk a lengyel egészségügyi reform problémáiról. A cikkek szerzői egymással is vitatkoznak arról, hogy a kötelező egészségbiztosítás bevezetése és annak kezdettől jellemző alulfinanszírozása mennyire tartalmazott rejtett piacosítási szándékokat és milyen mértékben vezetett az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének megosztottságához. Az egészségbiztosítás kezdetekor a közkiadások a GDP 4%-át tették ki, kevesebbet, mint a szocialista időszakban, az adóköteles jövedelmekre 7,5%-os járulékokat állapítottak meg. Ez az egyik szerző szerint szándékoltan a magánellátás és a magánbiztosítás igénybevétele fele akarta terelni a lakosságot. Az egészségügyi ellátás igénybevételében megnyilvánuló egyenlőtlenségek a vitapartner szerint nem újak. A kommunista időszakban is jobb ellátáshoz juthattak a tanultabbak, a kapcsolatokkal rendelkezők, vagy a hálapénzt fizetők, nem beszélve a privilégiumokat élvező hatalmi elitről. Jelenleg a magánszolgáltatásokat és a magánbiztosítást az alacsony jövedelmek miatt csak kevesen tudják megvásárolni. A 2009-es lengyel Társadalmi Diagnózis (Diagnoza Społeczna: http://www.diagnoza.com/index.html) felmérés szerint a háztartások mindössze 5%-a rendelkezik magán egészségbiztosítással, ők is főként a munkahelyük juttatásaként kapják azt. A felmérés szerint a keresettel nem rendelkezők 47%-a nem tudta kifizetni a szükséges gyógyszereket, ez az arány a vállalkozóknál 7%, az időskori és a rokkantnyugdíjasok körében 26,4% és 43,4% voltak. A vállalkozók 24 szeresét költik a keresettel nem rendelkezőkhöz képest arra, hogy informális fizetéssel, hálapénzzel megkerüljék pl. a várakozásokat, a sorban állást az ellátásra, vagy formális úton magánszolgáltatásokat vásároljanak. Nincs vita arról, hogy a lengyel egészségügy alulfinanszírozott, bár a járulékok fokozatosan növekedtek, míg elérték a 9%-ot, várható mértékük 10% lehet. Járulékokat a jövedelemmel rendelkezők fizetnek, amellyel a gyermekeik és nem dolgozó házastársaik jogosultságát is fedezik. A jövedelemmel nem rendelkezők után az állam fizet. A mezőgazdasági gazdálkodók (farmerek) más rendszer szerint fizetnek, járulékaik a megművelt földterület szerint kerülnek meghatározásra. A farmereknek pl. az Egészségbiztosítási Alaphoz 10%-nyi a hozzájárulásuk, holott a lengyel lakosság kb. 40%-a vidéki, mezőgazdasági területen él. A mezőgazdasági vállalkozók biztosítási rendszerének megváltoztatása bár lényeges lenne, politikailag kényes téma. Az alulfinanszírozás a kórházak eladósodásához vezetett. Bár a kormányzatnak folyamatosan voltak az adósságmentesítésre irányuló intézkedései, ezeknek nem volt tartós hatása. Ugyanazon körülmények között vannak adósság nélkül működő és eladósodó kórházak is. A jelenlegi kormányzat az egészségügyi intézmények hatékony pénzügyi menedzsmentjének megvalósítását a kórházak működésének átalakításában (gazdasági társasági formák kialakításában) látja. Az erre vonatkozó törvényt azonban a repülőszerencsétlenségben elhunyt Lech Kaczynski elnök 2008 novemberében megvétózta (http://www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=1888). A kórházi ágyak többsége az önkormányzatok tulajdonában van. A vétó után az elmúlt év tavaszán indult az un. „B terv” (http://www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=1945), amely szerint pénzügyi támogatásban részesülnek azok az önkormányzatok, amelyek úgy határoznak, hogy végrehajtják a tulajdonukban levő kórházak struktúraátalakítását, illetve részvénytársaságokká alakítását. A BMJ cikke szerint (Peggy Watson) az 598 köztulajdonban lévő kórház közül mindössze 11 teljesítette a program feltételrendszerét. A másik BMJ szerző (Jolanta M Sabbat) szerint ez nem jelent automatikusan tulajdon privatizálást, nincs arra vonatkozó javaslat, hogy a közintézményeket a magánszektornak adják el, az önkormányzatok döntenek az intézményi portfolióról.

12


A lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal 2010-ben vizsgálta a kórházak helyzetét. 2007 óta a Nemzetbiztonsági Stratégia szerint a biztonsági kérdéseket szélesebb körben vizsgálják, mint hagyományosan a katonai biztonságra fókuszálva. Figyelembe veszik a gazdasági biztonság, az energiabiztonság és a társadalmi biztonság, köztük az egyik legfontosabb, az egészségügyi biztonság kérdéseit is. 734 kórházat kerestek meg a kérdőívükkel, közülük 506, az intézmények 70%-a válaszolt. A felmérés összegzése rámutatott: a kórházak és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közötti 2010-es szerződések értéke 2009-hez képest 2,4%-kal csökkent. Az elégtelen finanszírozás következtében a kórházak 40%-a csökkentette a kórházi felvételeket (legtöbben a sebészeti osztályokon). A kórházak kb. 60%-a nem tudja időben kifizetni a közüzemi számlákat a hitelek kamatait, az intézmények 72%-a küzd adóssággal. A kórházak 90%-a a szerződött volumenen felül teljesített ellátást. A túlteljesítésnek viszont csak 14%át fizette ki az egészségbiztosító, van olyan intézmény, amelynek teljes értéken, míg mások semmilyen ellentételezést nem kaptak. Az extra finanszírozásról szóló döntéshozás kritériumrendszere nem világos az intézmények számára. A kórházvezetők háromnegyede szerint veszély fenyegeti az intézménye működtethetőségét 2010-ben. Több, mint harmada gondolja, hogy a fő veszélyt az ellátáshoz való hozzáférés korlátozása jelenti. Aggódnak az adósságok és a likviditási problémák miatt, sokan tartják problémának, hogy az egészségbiztosító csak néhány hónapra szerződik, ami megnehezíti az intézmények működésének tervezését. A köztársasági elnökválasztási kampányban az egészségügy egy volt a fontos vitatémák közül. A cikk megjelenése óta tudott, hogy az elnökválasztást Bronislaw Komorowski, a kormányzó Polgári Platform (PO) jelöltje nyerte. (BI) Forrás: ` ` `

Peggy Watson: Poland’s painful market reforms BMJ 2010;340:c2837, doi: 10.1136/bmj.c2837 (Published 15 June 2010) Jolanta Sabbat: Different view of Polish health policy BMJ 2010;341:c3593, doi: 10.1136/bmj.c3593 (Published 7 July 2010) Wyniki kwestionariusza BBN dotyczące zabezpieczenia dostępności pacjentów do świadczeń lecznictwa szpitalnego: http://www.bbn.gov.pl/portal/pl/2/2171/Wyniki_kwestionariusza_BBN_dotyczace_zabezpieczenia_do stepnosci_pacjentow_do_swi.html

2010-08-05 13:42:27

Szlovénia: növekvő hiány a kötelező egészségbiztosításban A Szlovén Egészségbiztosítási Intézet (HIIS) értékelése szerint a kötelező egészségbiztosítás vesztesége a válság hatására sokkal gyorsabban nőtt, mint előzőleg becsülték. Az új becslés szerint eléri a 112 millió eurót (ami az eredeti becslés kétszerese), és a HIIS költségvetésének mintegy 5%-át teszi ki. A kötelező egészségbiztosítás deficitjének növekedése a pénzügyi válság és az azt követő recesszió várt kimenete. A következő tényezők jelentősen hozzájárultak a hiány megnövekedéséhez: ` az aktív munkaerő számának visszaesése miatt csökkent a hozzájárulások mértéke; ` az egészségügyi szakemberek kereseteinek gyors növekedése, amelyet az állami szektorban a megváltozott fizetési rendszer eredményezett; 13


` a hosszabb betegszabadságok miatt növekedtek a táppénz-költségek (a munkahelyek bizonytalansága és a növekvő munkanélküliség miatt); ` a gyógyszerkiadások növekedése. Számos tényező különböző irányban – vagy a kiadások növelése, vagy az egészségügyi hozzájárulások csökkentése irányában – történő közrejátszása vezetett a HIIS egyre növekvő hiányához. 2008-ban, amikor elfogadták az állami alkalmazottakra vonatkozó új törvényt, a Szlovén Egészségbiztosítási Intézetet már előre figyelmeztették a kötelező egészségbiztosítás költségvetésének pénzügyi stabilitását veszélyeztető, esetleges káros hatásokra. Ezzel együtt a költségvetés stabilnak tűnt 2008-ban, mivel a gazdaság is jól teljesített. 2009-ben a keresetek növelésének egy fázisát ténylegesen végrehajtották, és azóta a helyzet rosszabbodott. A keresetek utolsó növelését 2009 végén-2010 elején tervezték végrehajtani, de elhalasztották 2011-12-re. Mivel ez egy fontos kérdés, ez a fő oka a jelenlegi és előre jelzett veszteségeknek. Emellett egyéb tényezők is hozzájárultak a hiány növekedéséhez, így például a kedvezőtlen demográfiai helyzet, a táppénz- és gyógyszerkiadások növekedése, valamint a biztosítási hozzájárulások csökkenése. A munkanélküliek száma gyors ütemben, 80%-kal nőtt 2008 szeptembere óta, amikor a munkanélküliség szintje a legalacsonyabb volt. A kötelező egészségbiztosítás GDP-n belüli aránya folyamatosan csökken 2002 óta, és 2007-ben 5,85%-ra csökkent. Következésképp, a különböző típusú magánkiadások növekedtek, amelyeknek azonban korlátozott a hatásköre. Mivel az epidemiológiai helyzet változó, és egyes súlyos problémák, mint pl. a daganatos megbetegedések kezelése egyre drágább, az egészségügyben jelentős kihívásokkal kell szembenézni. Az egészségbiztosítás veszteségeinek leküzdésére még nem dolgoztak ki konkrét stratégiát. A lehetséges lépések a következők: ` ` ` `

a jövőbeni kereset-növekedések befagyasztása az egészségügyben; szigorúbb megközelítés a gyógyszerek visszatérítésére és az árazási stratégiákra vonatkozóan; a kórházi kiadások menedzselése; a hosszabb távú táppénz-kiadások csökkentése.

A kötelező egészségbiztosítás veszteségét előre jelezték, de nem vették túlságosan komolyan. Átfogó megközelítésre van szükség a nemzeti költségvetésre, elszámolásokra vonatkozó politikák terén, valamint a különböző szektorok közötti egyensúly kialakításában. Fontos megjegyezni, hogy néhány könnyen előre jelezhető költségnövekedést, így például a gyógyszerkiadások növekedését, valamint a daganatos megbetegedések gyógyításának dráguló költségeit nem vették számításba, és az egészségbiztosításra irányuló nemzeti politikákat arra a feltételezésre alapozták, hogy a GDP növekedése fedezni fogja az egészségügy megnövekedett kiadásait. A kötelező egészségbiztosítás finanszírozásának fenntarthatósága először 2000-ben kérdőjeleződött meg, az egészségügyi szakemberek kereseteinek emelése, valamint a hozzáadott érték-adó bevezetése után. Ezt később szabályozta a keresetek kontrollja az állami szektorban, valamint a gazdasági növekedés. Ez 2008 vége óta megváltozott, a gazdasági helyzet fokozatos romlását követően. A munkanélküliség a 2008. szeptemberi 6% alatti szintről 2010 áprilisára 10% körüli szintre nőtt, a GDP pedig 7,8%-kal csökkent 2009-ben, ami jelentősen hozzájárult a 75 millió eurós deficithez. 2010 elején a HIIS-nek még volt 54,6 millió euró értékű felhalmozott tartaléka. 2010-re azonban 112 millió euró értékű veszteséget jeleztek előre, így a tartalékok nem lesznek elegendőek a hiány fedezésére. A kötelező egészségbiztosítás deficitjének megoldására irányuló stratégia kidolgozásában jelentős szerepe van a Szlovén Egészségbiztosítási Intézetnek. Elő kell készítenie egy azonnali listát a 14


beavatkozásokról, amelyek 2010 és 2011 folyamán csökkentik a deficitet. A jelenlegi helyzetet valószínűleg befolyásolni fogja az Új Egészségügyi és Egészségbiztosítási Törvény is, amely jelenleg a nyilvános viták korai stádiumában van. Az egészségbiztosítás és az egészségügyi minisztérium által javasolt változtatásokat évről évre monitorozni és értékelni fogják . Az értékelés könnyebb nyomon követést biztosít, és lehetővé teszi a folyamatok „finomhangolását”. Minden jelenleg tárgyalt, a kötelező egészségbiztosítás deficitjének visszaszorítására irányuló beavatkozás csökkenéshez fog vezetni bizonyos egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. Meg kell állapítani a hozzáférésben várható csökkenés mértékét, valamint azt is, hogy az aktív vagy az idősebb lakosságot fogja-e erőteljesebben érinteni.(AZS) Forrás: `

Albreht, T.: Increasing losses in compulsory health insurance. Health Policy Monitor, 2010. április. http://www.hpm.org/en/Surveys/Institute_of_Public_Health_Slovenia__Slovenia/15/Increasing_losses_in_compulsory_health_insurance.html?content_id=251&search.x=7 4&search.y=13&p_i=0&a=sh&p_c:1116=1116&language=en

2010-07-28 15:52:59

A kiegészítő biztosítók megtakarítási javaslatai – Franciaország Franciaországban a Kiegészítő Biztosítást nyújtó Szervezetek Országos Egyesülete (UNOCAM) közzétette az egészségügyi kiadások költség-hatékonyságát szolgáló javaslatait, melyek a tagbiztosítók szerepének megerősítése mellett 3,5 milliárd EUR megtakarítást tartanak megvalósíthatónak a 2011, 2012 és 2013-as évek folyamán. Az országos egyesület által tervezett költségcsökkentő intézkedések: ` a laboratóriumi vizsgálatok díjtételeinek átalánydíjjal való felváltása bizonyos krónikus betegségek esetén, ` nem kellő hatékonyságúnak ítélt gyógyszerek alkalmazásakor a gyógyszerár visszatérítésének csökkentése, ` az átvállalás korlátozása a gyógyfürdőkezelések finanszírozásánál. Mindez már régóta szerepel a kiegészítő biztosítók követelései között, de mindehhez még további kérelmek irányulnak a tagszervezetek egészségbiztosításon belül betöltött szerepének konkrét meghatározására, és az eligazításra olyan kérdésekben, hogy mennyiben járuljanak hozzá a CMU jogosultság (Átfogó Egészségügyi Támogatás) finanszírozásához, illetve a kiegészítő egészségbiztosítás megkötését megkönnyítő intézkedések lehetővé tételéhez. Az UNOCAM egyesület körébe tartoznak a kiegészítő biztosítók, nevezetesen a kölcsönösségi alapon működő Francia Mutuelle-szervezet, a Mutualité (FNMF), a Francia Biztosítótársaságok Szövetsége (FFSA) és a Gondoskodást nyújtó Intézmények Szakmai Központja (CTIP). (ZLL) Forrás: `

http://www.viva.presse.fr/Les-complementaires-proposent-de_14018.html

2010-08-04 14:53:02

15


A kötelező betegpénztárak fúzióinak veszélye – Németország Sok egészségüggyel foglalkozó szakember mára kritikával szemléli a német kötelező betegpénztárak fúziós hullámait, amit korábban inkább gazdaságossági célkitűzésekkel hoztak összefüggésbe. A kötelező betegpénztárak növekvő számú fúziónak köszönhetően ugyanis hamarosan olyan erőssé válhatnak egyes pénztárak, hogy egy esetleges pénztárcsőd esetén az államnak kellene kivédenie a rendszerösszeomlást és annak káros velejáróit, hasonlóan a banki szférában röviddel ezelőtt lejátszódottakhoz. A pénztári fúziók száma Németországban mindemellett tovább nő. A Kötelező Betegpénztárak Csúcsszövetségének adatközlése szerint két év lefolyása alatt a kötelező betegpénztárak száma 221ről (2008) 163-ra (2010.07.01.) csökkent és elképzelhető, hogy hamarosan csupán 100 körülire zsugorodik azok száma. Ez év elején például két nagy betegpénztár a Barmer és a Gmünder Ersatzkasse (GEK) egyesültek. Együttesen az új társaságnak – Barmer GEK – mintegy 8,6 millió biztosítottja lett. Az elkövetkező hónapokban további mega-fúziók várhatóak. Közép-Németországban is egy új pénztáróriás van kialakulóban: Az AOK Plus für Sachsen és Thüringen és az AOK Hessen kívánnak 2011.01.01-én egyesülni. Az információk szerint az új AOK mintegy 4,2 millió biztosítottal fog rendelkezni és így a negyedik legnagyobb betegpénztárrá válik. Még idén július elsejéig egyesül a Bank BKK és a Neckermann-BKK ún. Vereinigten-BKK, azaz Egyesült Üzemi Betegpénztárak néven. Az IKK-Nordrhien és a Signal Iduna IKK már szintén egyesültek. Az új megalakult Vereinigte IKK – Egyesült IKK – mintegy 1,6 millió biztosított tagot tudhat magáénak. További gondot jelent a rendszerben, hogy 2010 első felében százezrek hagyták el a kiegészítő járulékot szedő első 16 kötelező betegpénztárat. Egyedül a DAK-tól július 1-ig például mintegy 241 000 tag távozott. A piacvezető Barmer GEK ezzel szemben 69000 biztosítottal növelte taglétszámát és a Techniker Krankenkasse 238000 taggal bővült. A német szakértők attól tartanak, hogy az ingázók hamarosan meg fogják változtatni a teljes egészségügyi piacot, mivel a jelenlegi kormány készülő egészségügyi reformtervei között szerepel például a kiegészítő járulékok korlátlan mértékű beszedésének lehetősége. Amennyiben a német politikusok kitartóan azt hirdetik tehát, hogy csupán néhány betegbiztosító elegendő és az egyesülés az egyedüli helyes út, akkor a német vélemények szerint a hosszú idő óta legnagyobb gazdasági válságból nem sikerült levonni a tanulságot. A bankrendszer csődje megmutatta, hogy mennyire kockázatos az elsősorban nagy és ezzel a rendszer fenntartása érdekében nélkülözhetetlen egységekre alapozni. Amennyiben kisebb pénztárakat kellene bezárni, más pénztárak azok biztosítottait ugyanis problémamentesen képes lennének fogadni. A nagy, több millió biztosítottal rendelkező pénztárak esetében ez már csak igen nagy nehézségek és magas költségek árán megvalósítható, amiért a már amúgy is igen csekély tartalékokkal rendelkező államnak kellene kezeskednie. (VN) Forrás: ` `

Ärzteblatt: http://www.aerzteblatt.de/nachrichten/42240/Experten_warnen_vor_Grosskrankenkassen.htm Ärztezeitung: http://www.aerztezeitung.de/politik_gesellschaft/krankenkassen/article/614546/experten-warnenkollaps-gesetzlichen-krankenkassen.html?sh=1&h=1721748505

2010-08-06 13:48:49 16


Egészségügyi rendszerek működése A nagyobb alapellátó praxisok nagyobb betegbiztonságot nyújtanak Bár az alapellátás viszonylag biztonságosabb, mint a kórházi ellátás, ott is történhetnek véletlen nem várt, nem kívánt események. Ezek előfordulási gyakoriságát 100 ezer konzultációból 5-80 esetre becsülik. A betegbiztonság szempontjából a nagyobb praxisoknak vannak előnyei és hátrányai is. A több szakemberrel dolgozó praxisokban lehetőség van a betegbiztonsággal kapcsolatos feladatok delegálására, ugyanakkor a nagyobb létszám a kommunikációs problémák kockázatát is magában hordozza. Kutatások szerint a nagyobb praxisok klinikai teljesítménye nem jobb, mint a kisebb praxisoké, a betegbiztonságban azonban összességében jobb eredményeket produkálnak. Az erre vonatkozó kutatás az EPA (European Practice Assessment) adatainak felhasználásával készült, 10 ország (Ausztria, Belgium, Anglia, Franciaország, Németország, Izrael, Hollandia, Szlovénia Svájc, Wales) praxisainak vizsgálata alapján. (Országonként 30 praxist vizsgáltak, az egyszemélyes, a kétszemélyes és a csoportpraxisok hasonló arányban szerepeltek a mintában.) A kutatás a praxisok mérete, elhelyezkedése (falusi vagy városi terület), fizikai munkafeltételek, a munkahelyi légkör, a viselt felelősség, a munkaidő, leterheltség (ez utóbbiak értékelését a munkatársak végezték egy skála alapján) és a betegbiztonság menedzseléséhez tartozó 45 indikátor közötti kapcsolatot vizsgálta. A betegbiztonság indikátorai a következő 10 csoportba sorolhatók: biztonságos, akadálymentes praxisépület, telefonos elérhetőség és triage, gyógyszerbiztonság, váratlan események jelentési rendszere, betegadatok tárolása, szakmai kompetenciák, higiénia, betegek véleményének, tájékoztatásának rendszere, minőségbiztosítás, szervezett másodlagos prevenciós programok kardiovaszkuláris megbetegedésekre, cukorbetegségre, COPD-re. A betegbiztonság indikátorait pontozás alapján értékelték. A saját skálájukhoz viszonyítva a praxisokban átlag fölötti pontértéket a higiénia, a betegadatok nyilvántartása, a szakmai kompetencia (továbbképzés) és a praxisok fizikai elérhetősége kapta. A többi indikátor átlag körüli értékeket kapott. Regresszió analízis alapján a praxisméretnek a gyógyszerbiztonság menedzselésére volt a legjelentősebb hatása. Ezen kívül a vizsgált 10 területből még 7 csoportban voltak megfigyelhetők jobb értékek a nagyobb (több mint 2 háziorvos) praxisokban: a biztonságos praxisépület, a váratlan események jelentési rendszere, a betegadatok tárolása, a szakmai kompetenciák, a higiénia, a betegek véleményének, tájékoztatásának rendszere és a minőségbiztosítás tekintetében. A praxisok méretének a betegbiztonság jellemzőire gyakorolt hatása a nagyobb praxisokban jelen lévő speciális szervezeti jellemzőkre vezethető vissza. Ezt más tanulmányok eredményei is alátámasztják. Skóciában pl. a kisméretű háziorvosi praxisok a Quality and Outcomes Framework (minőség és eredmény keretrendszer, a praxisok minőségi indikátorok szerint részesülnek többletfinanszírozásban) szervezeti indikátoraiban alacsonyabb értékeket kaptak, mint a nagyobb praxisok. A klinikai ellátás indikátoraiban nem volt különbség a praxisok mérete alapján. A kutatás eredményei szerint a praxisok jellemzői közül még a munkafeltételek, a munkaidő, a felelősség és a praxisok földrajzi elhelyezkedése mutat szignifikáns kapcsolatot a betegbiztonság menedzsmentjének egyes jellemzőivel (pl. jobb munkafeltételekkel rendelkező praxisoknál jobbak a biztonságos praxisépület értékei, a városi praxisokban a gyógyszerbiztonság értékei jellemzően alacsonyabbak stb.). (BI)

17


Forrás: `

Sander Gaal, Pieter van den Hombergh, Wim Verstappen, Michel Wensing: Patient safety features are more present in larger primary care practices. Health Policy,Volume 97, Issue 1, (September 2010) 87–91

2010-08-12 12:18:24

Háziorvosi modellek – Németország Pénztári Orvosok Szövetségi Egyesületének véleménye szerint a háziorvosi modellek az ellátásban továbbra is igen csekély jelentőséggel bírnak, csupán mellékszerepet játszanak. Ennek ellenére a Pénztári Orvosok Szövetségi Egyesületének alelnöke újra azt követelte, hogy a Háziorvosi Szövetség 73b paragrafus által kialakult monopolhelyzetét szüntessék meg, továbbá meg kellene szüntetni a betegpénztárak szerződéskötés iránti kényszerét is. Az Általános Helyi Betegpénztárak véleménye szerint az ilyen modellekben részt vevő biztosítottak csaknem teljes mértékben elégedettek az ellátással, ami egyértelműen az ellátás minőségével magyarázható. A Pénztári Orvosok Szövetségi Egyesülete követelését egy több mint 6000 német lakos körében 2010 júniusában készült felmérés eredményein alapuló tanulmánnyal támasztotta alá. Véleményük szerint a reprezentatív felmérés eredményei azt mutatják, hogy a háziorvos- központú ellátásban való részvétel semmit nem változtatott az ellátáson, annak minőségén. Ezen a véleményen volt a megkérdezettek 73%-a (2008:75%) és a megkérdezettek csupán 17% tapasztalt némi javulást az ellátásban, ami 2008hoz képest csupán három százalékpontnyi javulást jelent. A válaszadók 6%-a vélte úgy, hogy az ellátás rosszabbodott (2008: 9%).

Tényként állapítható meg továbbá az is, hogy szövetségi szinten csupán a megkérdezettek 59%-a számára voltak ismertek háziorvos-központú modellek, ami 2008-hoz viszonyítva négy százalékpontnyi csökkenést jelent.

18


Bár a válaszadók mintegy 40 százaléka ismerte ezeket a programokat, de mégsem vesz részt azokban. Ilyen jellegű szerződéskötésről a megkérdezettek csupán 19 százaléka számolt be és a legtöbb résztvevő a 60 év felettiek csoportjához tartozik. Megállapítható az is, hogy régiónként igen eltérő a háziorvosi modellek ismertsége. Bajorországban például a megkérdezettek 79 százaléka számára ismertek ilyen modellek. Ezzel szemben a felmérés azt mutatta, hogy Rheinland-Pfalzban a válaszadók már csupán 45 százaléka, Baden-Württembergben pedig csupán 56 százaléka ismerte azokat. Ez azért is meglepő, mert Baden-Württembergben az AOK közlése szerint mintegy 700 000 személy jelentkezett a háziorvosi modellbe. Ezzel szemben a felmérés itt a részvételi arányt csupán 17%-ra becsülte, ami átlag alattinak minősül. Megállapítható még, hogy a programok ismertsége szorosan összefügg azzal, hogy egy-egy pénztár mennyire intenzíven reklámozza azokat. A háziorvosi modell esetében ezt azonban nem minden pénztár teszi szívesen. Az AOK Baden-Württemberg vezetője teljesen más véleményen van és ennek alátámasztása céljából egy betegek körében készült felmérésre hivatkozva a következőket nyilatkozta. A felmérés szerint a résztvevők 97 százaléka elégedett, illetve nagyon elégedett a háziorvos- központú ellátással és ezek mögött a számok mögött a „tényleges ellátás minősége" rejlik. Eközben Németország egyes régióiban e témakörben választott bírósági eljárások zajlanak és azok lezárásáig nem kötnek ilyen jellegű háziorvosi szerződéseket. (VN) Forrás: `

http://www.aerztezeitung.de/politik_gesellschaft/berufspolitik/article/615379/hausarztmodellgeschaetzt-oft-unbekannt.html?sh=10&h=-182491072

A befektető orvosi rendszer – Németország A német egészségügyi rendszer sajátos jellemzője az ambuláns és fekvőbeteg ellátási szintek szektorális elkülönülése. Az ambuláns ellátást szinte kizárólag szabadfoglalkozású, önálló praxissal rendelkező orvosok végzik. A kórházakban folyó fekvőbeteg ellátást pedig többnyire az ott alkalmazotti státuszban tevékenykedő orvosok nyújtják. Az önálló praxissal rendelkező szabadfoglalkozású orvosok kötelező jelleggel tagjai az ambuláns ellátás biztosításáért felelős Pénztári Orvosok Egyesületének. Az említett két ellátási szint szigorú, szektorális különválása német vélemény szerint gazdaságtalan működéshez vezet. Németországban a befektető orvosi ágyak számának csökkenése jellemző. Míg 2001-ben 30400 befektető orvosi ágyat regisztráltak, 2003-ra ez a szám 29200-ra, 2006-ra 23903-ra csökkent és a 2008. évi statisztikák szerint a német egészségügyi rendszerben már csupán 21765 ilyen ágyat üzemeltettek, ami az összes kórházi ágyhoz viszonyítva 4,3%-os aránynak felel meg. A csökkenés fő okai között említhető a befektető osztályok főosztályokká történő átalakítása, a befektető osztályok vagy azokat működtető kórházak bezárása, illetve a kórházi tartózkodási idő csökkentése vagy a fekvőbeteg szolgáltatások ambuláns szektorba történő áthelyezése miatti ágyszám leépítések. Az ágyszám csökkenés mellett szintén megfigyelhető a befektető orvos által elvégzett kezelési esetek számának évek óta tartó csökkenő tendenciája Németországban. 1998-hoz képest (1,67 millió kezelési eset) 2004-ben 27,5 százalékos csökkenés volt megfigyelhető (1,21 millió kezelési eset). A kezelési esetek számához hasonló csökkenés figyelhető meg a kiadások terén is. A betegpénztárak befektető orvosi honoráriumokra fordított kiadásai 1998-ban 416 millió eurót tettek ki, 2004-ig 116 milliós csökkenés volt megfigyelhető, azaz 300 millió euróra csökkent a pénztárak ilyen jellegű kiadása. A befektető rendszerben részt vevő orvosok száma ezzel szemben 1998 és 2004 között állandó volt és 2005-ben 2,1 százalékos emelkedés volt megfigyelhető, azaz 6115 befektető orvost dolgozott a német

19


kórházakban. A befektető orvosok számában a 2005-ös statisztikához képest 2008-ban némi emelkedés figyelhető meg. A befektető orvos szabadon praktizáló szerződéses szakorvos lehet. Tevékenységük végzéséhez az illetékes Pénztárai Orvosok Egyesületének és a betegpénztárak közös engedélyezési bizottságának jóváhagyása és az illetékes kórház belegyezése szükséges, valamint a kórház által ilyen formában üzemeltetni kívánt szakterületnek szerepelnie kell a tartományi kórháztervben. A befektető orvosi rendszer keretében a kórházban a befektető orvos elsősorban a kórházba utalt saját betegeinek ellátását végzi. A befektető orvosi rendszer alapvető célját tekintve a fekvőbeteg és az ambuláns ellátási szintek közötti zökkenőmentes átmenet megteremtése miatt jött létre, de nem mellékes cél az egészségügyi költségek csökkentése sem. Az önálló praxissal bíró szabadfoglalkozású orvosok a kórházak számára e rendszer keretében egyébiránt biztosítják a folyamatos betegellátást is a beutalt betegek révén és így a jobb kihasználtságot. A kórház és a befektető orvos között szerződéses viszony áll fenn (ún. befektető orvosi szerződés), amelyben rögzítik mindkét fél jogait és kötelezettségeit (különösen a befektető ágyak számára, költségekre vonatkozóan). A befektető rendszer elsősorban a fül-orr-gégészet, szemészet, nőgyógyászat, urológia és ortopédia terén terjedt el. A szerződéses orvosok mintegy 5%-ának volt 2008-ban jogosultsága Németországban arra, hogy betegeit a kórházban e rendszer keretében kezelje. Németországban a lakosság mintegy 90% a kötelező biztosítás tagja, a lakosok fennmaradó körülbelül 10%-a rendelkezik teljes értékű magán egészségbiztosítási szerződéssel. A befektető orvosok által nyújtott kórházi szolgáltatások terén ki kell hangsúlyozni, hogy külön számol el a befektető orvos és külön a kórház. A befektető orvos a kötelező biztosítottakkal szemben nyújtott fekvőbeteg ellátások esetében az EMB szerint számol el az illetékes pénztári orvosok egyesületével, míg a kórház elszámolása a DRG rendszeren keresztül (befektető osztályos DRG) közvetlenül az illetékes betegpénztárral történik. Időközben a kórház köthet közvetlenül a befektető orvossal is a honoráriumra vonatkozó közvetlen szerződést, de ez a betegek számára nem jelent különbséget. (VN) A témáról bővebben olvashatnak az ESKI honlapján: `

http://vega.medinfo.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/befektetoorvos_germany_2k1000730.pdf

2010-07-30 12:34:17

BBC hír a román egészségügyről Románia az összes többi EU-tagállamnál kevesebbet költ egészségügyi ellátásra, és az eddigi legsúlyosabb recesszió miatt a jövőben még ennél is kevesebbet tervez egészségügyre fordítani. Ez a krónikus alulfinanszírozottság, valamint az orvosi személyzet elszívása veszélyezteti a betegek megfelelő ellátását. Az egyik dél-romániai szegény faluban élő Grigore család egyetlen fia számára a szegénység halálos ítélet volt. A 9 éves Christian Grigore májusban eltörte a karját, és bevitték a legközelebb eső Slatina-i kórházba. 4 nappal később azonban a fiú meghalt, nyilvánvalóan a súlyos fertőzésnek köszönhetően, amit a kórházban kapott. Az apa elmondása szerint az orvosok egyszerűen ignorálták a fiát. A családnak saját költségére kellett fájdalomcsillapítót vásárolni. Ekkor 6 dollárt adtak az orvosnak, ennél többet nem tudtak a kezelésre fordítani. Mr. Grigore így nyilatkozott: „Ha több pénzem lett volna, akkor meg lehetett volna menteni az életét”. A kisfiú halála rámutatott a román egészségügyi rendszer „betegségére”. A kórházmenedzsmentet és a Cristian Grigore-t kezelő orvosokat elbocsátották. Dr. Romeo Stanculescu, az új orvos-igazgató a következőket nyilatkozta: „Úgy gondolom, ez a gyermek a rendszer áldozata volt. De mi vagyunk a rendszer, és a mi hibáink tükröződnek vissza az ilyen esetekben”. 20


A román kórházak országszerte súlyos adósságoktól szenvednek. Előfordul, hogy nem tudják beszerezni a szükséges összes gyógyszert és orvosi műszert sem, gyakran kifogynak alapvető dolgokból, mint például antibiotikumok. A Sanitas elnevezésű nővérszervezet poszterén ez áll: „Nemet mondunk a 25%-os bércsökkentésre!”. Romániában, az EU egyik legszegényebb tagországában a kezdő orvosok havonta mintegy 400 USD-t keresnek, a nővérek még ennyit sem. A kormány takarékossági intézkedései között az is szerepel, hogy ezeket a jelentéktelen béreket 25%-kal csökkentse. Valentina Gheorghe főnővér rendkívül pesszimista a jövőbeni romániai kereseti lehetőségeket illetően. Habár 28 éve dolgozik a Slatina-i kórházban, Angliába vagy Franciaországba szeretne emigrálni a jobb kereseti lehetőségek reményében, mert a két gyermekét a hazai keresetéből nagyon nehezen tudja eltartani. Az egészségügyi tárca vezetője, Cseke Attila mindössze a GDP 3,6%-val gazdálkodhat, ami azt jelenti, hogy az egészségügyi költségvetés az EU-tagországok között Romániában a legalacsonyabb. Ez a brit egészségügyi költségvetésnek kevesebb, mint fele, a német egészségügyi büdzsének pedig mintegy harmada. Ugyanakkor Cseke Attila nem ért egyet azzal, hogy a román egészségügy az összeomlás szélén áll. „Nem összeomlásként írnám le, hanem inkább nagyon nehéz pillanatként – 2010 válaszútjaként. Meg kell találnunk a helyes utat, amely kivezet minket ezekből a problémákból” – fejtette ki. A román egészségügyi miniszterek átlagos hivatali ideje 8 hónap. Cseke Attila megjegyezte: „Valójában ez épp a 8. hónapom a hivatalban.” Azonban azt is hozzátette: „Pontosan ez az egyik fő probléma. Az elmúlt 20 évben 19 egészségügyi miniszterünk volt. Néhány miniszter elkezdett valamilyen változtatást, de nem volt ideje keresztülvinni azt, majd a következő miniszter egy teljesen más stratégiához fogott hozzá.” Júliusban Cseke Attila a legtöbb kórház ellenőrzését a helyi tanácsok felelősségi körébe delegálta. Azt reméli, hogy ez a folyamat elősegíti majd a menedzsment fejlődősét és a nagyobb tőkebefektetéseket olyan kórházakba, mint pl. a Slatina-i. Ugyanakkor amíg Románia az IMF hiteleire van utalva, a miniszter keveset tud tenni a béremelések érdekében. 2007 óta majdnem 5000 orvos – 10-ből 1 – emigrált Nyugat-Európába, ahol 10-szer ennyit kereshetnek. Anca Surugiu, aki a Houston nevű PR-cégnek szervez orvosi állásbörzéket, elmondta: „23 és 63 év közötti orvosok és nővérek fordulnak hozzánk. Szomorú tény, mivel jó szakembereket veszítünk el.” Miután egy operetténekesnő, Amelia Antoniu kómába esett és majdnem meghalt egy bukaresti kórházban végzett rutinműtét után, aki megteheti, az szívesebben utazik külföldre kezeltetni magát. Így teszik ezt az ország vezető politikusai is. Az elnök például néhány évvel ezelőtt Bécsben végeztette el porckorongsérv- műtétjét. Mindemellett Romániában a legmagasabb az EU-n belül a tuberkulózis fertőzések aránya. Dr. Adrian Mocanu, a Marius Nasta Tüdőbetegségek Intézet vezetője arra figyelmeztet: „Szakembereink megteszik a tőlük telhetőt, de együtt kell működniük az EU összes országával.” A román polgárok ugyanis Európaszerte utazgatnak, és amíg nem stabilizálják az egészségügyi rendszert, addig nemcsak az egészségügyi szakembereket, hanem a baktériumokat is exportálhatják. „Attól a perctől fogva, hogy Románia EU-tagállam lett, a tuberkulózis már nemcsak román probléma, hanem európai probléma is lett” – tette hozzá. (AZS) Forrás: `

http://www.bbc.co.uk/news/world-europe-10914678

2010-08-17 16:50:50

21


USA: 5 orvosi beavatkozásért megéri külföldre utazni A West Palm Beach-i Gyógyturisztikai Szövetség szerint mintegy 800 ezer amerikai utazik évente külföldre azért, hogy kezeltesse magát. A szervezet szerint a betegek 40-60%-ot takarítanak így meg a kezelésük árából. Ugyanakkor felmerülhetnek aggodalmak a biztonsággal, az egészségbiztosítással és az orvosi műhibákkal kapcsolatban, amelyek szükségessé teszik, hogy a betegek az elutazásuk előtt megvizsgálják annak az orvosnak, valamint egészségügyi intézménynek a hitelességét, akivel, illetve ahol kezeltetni kívánják magukat. A következő felsorolás a leggyakoribb gyógyturisztikai eljárásokat tartalmazza, valamint azokat az országokat, amelyek ezekre a kezelésekre specializálódtak. 1. Csípőprotézis műtét Célországok: Costra Rica, Brazília. Becsült megtakarítás: 7442 USD. „A csípő- és térdprotéziseket általában fedezi az amerikai egészségbiztosítás, de ez gyakran nem elég. Gyakran ugyanis a biztosító cégek csak akkor találják szükségesnek az ilyen beavatkozásokat, amikor a betegnek már évek óta fájdalmai vannak. Ezen felül, az eljárás Dél-Amerikában csak mintegy 8000 USD-ba kerül” – nyilatkozta Renee-Marie Stephano, a Gyógyturisztikai Szövetség elnöke. Stefano szerint a megtakarítások annak köszönhetők, hogy a laborvizsgálatok külföldön olcsóbbak, és a külföldi orvosok esetében gyakran nem olyan magas az orvosi műhiba-biztosítás, mint a hazai orvosok esetében. A biztosítással nem rendelkezők az USA-ban átlagosan 15442 USD-t fizetnek a csípőprotézis-műtétért az atlantai Arthritis Alapítvány szerint. 2. Mesterséges megtermékenyítés Célországok: Oroszország, Panama, India. Becsült megtakarítás: 6000 USD. „Az első számú műtét, amit a pácienseink el akarnak végeztetni, az a mesterséges megtermékenyítés” nyilatkozta Taras Kuzin, a MedVacation, a Denverben található gyógyturisztikai ügynökség igazgatója. „Egy in vitro beavatkozás az USA-ban -gyógyszereket és a kórházi tartózkodást is beleszámítva 16000 dollárba kerül. Mi hasonló szolgáltatást kínálunk, amely magában foglalja a gyógyszerezés, a repülőút, a hotel, valamint a reptéri transzfer költségeit is 10000 dollárért”. Az amerikai egészségbiztosítási cégeknél elektív eljárásnak számító in vitro megtermékenyítés költségei kezelésenként 12000 és 17000 USD között becsülhetők, amely nem foglalja magába a kezelést követő gyógyszereket. Gyakran azonban egy kezelés nem elegendő. A birminghami támogatott megtermékenyítés szakértők non-profit társasága által készített tanulmány szerint az in vitro kezeléseknek csak 28%-a eredményez élve születést, ami azt jelenti, hogy a kezelésben résztvevő nők kétharmada semmit sem kap a pénzéért cserébe. Mivel az in vitro kezelések gyakran eredménytelenek még a legjobb körülmények között is, a nem hozzáértő orvosok a sikertelen kezeléseket könnyen magyarázhatják a hibák nagy valószínűségével. „A betegeknek meg kell bizonyosodniuk afelől, hogy a kórházak és orvosok az amerikai akkreditációs ügynökség által akkreditálva vannak”- nyilatkozta Andrew Lloyd, gyógyturisztikára specializálódott ügyvéd. 3. Angioplasztikai eljárások és mitralis billentyű csere Célországok: Szingapúr, Thaiföld, Korea Becsült megtakarítás: 6000-25000 USD

22


Minél kockázatosabb egy eljárás, annál mélyebb szintű kutatás, utánajárás szükséges – tette hozzá Lloyd. A dallasi Amerikai Szív Társaság jelentése szerint a betegek 10000-15000 dollárt fizetnek egy angioplasztikáért az USA-ban, a mitralis billentyű csere pedig 50000 dollárba is kerülhet. Az ázsiai intézmények ugyanezeket a beavatkozásokat a költségek feléért végzik el a Gyógyturisztikai Szövetség szerint. Lloyd szerint azonban azoknak a pácienseknek, akik ilyen invazív beavatkozásnak vetik alá magukat, biztosítást kellene kötniük az esetleges komplikációkra a gyógyturisztikai ügynökségeknél. „A komplikációkra vonatkozó biztosítás általában azt jelenti, hogy ha valami hiba történik, a biztosító fizet egy amerikai orvosnak, hogy hozza helyre a hibát. Az olyan beavatkozások esetében, mint a szívsebészet, annak is fontos utánanézni, hogy milyen utógondozást nyújt az intézmény.” 4. Fogászati koronák, hidak, esztétikai fogászat Célországok: Mexikó, Costa Rica Becsült megtakarítás: 300-1100 USD foganként „Sok páciens keres fel minket olyan esztétikai fogászati kezelések céljából, mint például implantátumok és koronák” – nyilatkozta Patricia Marsek, a Vernon Hills-i MedTreat gyógyturisztikai cég igazgatója. A Cleveland Klinika, egy ohioi non-profit orvosi kutatóközpont jelentése szerint a fogászati koronák 5001100 dollárba kerülnek foganként, földrajzi helyzettől és a felhasznált anyagoktól függően, a porcelánból készült bevonat esetében 500-2000 dollárba. Dél-Amerikában a korona foganként 200-600 dollárba kerül, míg a porcelánbevonat 300-900 dollárba. „Ez a megtakarítás önmagában még nem indokolja a külföldi kezelést, hacsak nem olyan problémája van a páciensnek, ami az USA-ban 6000 dollárba kerülne. A repülőút és a szálloda árát beleszámítva, 6000 dollár a pénzügyi nyereségküszöb, amiért már megéri fogászati kezelés céljából külföldre utazni” – tette hozzá Marsek. 5. Gyomor bypass Célországok: Mexikó, Panama, India Becsült megtakarítás: 10000-12500 USD A gyomor bypass, amely a gyomor szűkítését szolgáló sebészeti beavatkozás, külföldön feleannyiba kerül, mint az USA-ban, a Gyógyturisztikai Szövetség szerint. Az elhízás kezelésére szolgáló vagy súlycsökkentő sebészeti beavatkozások a leggyakoribb kezelések közé tartoznak, amelyek miatt a páciensek külföldre hajlandók utazni. „Ez az első számú eljárás iparágunkon belül, mivel gyakran nem fedezi az amerikai biztosítás. A MedVacation nem kínál az elhízás kezelésére szolgáló csomagot, mivel túl sok komplikáció merülhet föl” – nyilatkozta Kuzin, a MedVacation igazgatója. Az elhízás kezelése céljából külföldre utazóknak is célszerű biztosítás kötni az esetleges komplikációkra, valamint utánanézni, hogy az adott intézmény akkreditálva van-e az amerikai egészségügyi szervezeteknél és a Nemzetközi Egészségügyi Minőség Társaságnál, amely egy Dublinban működő non-profit minőségellenőrző ügynökség. „Minden attól függ, hogy az ember milyen alaposan néz utána ezeknek a cégeknek. Végeredményben az élete múlhat rajta” – állapította meg Kuzin.(AZS) Forrás: `

http://www.eturbonews.com/17831/5-medical-procedures-worth-trip-abroad

2010-08-13 14:25:18

23


Kórházügy Az első magánszektor irányítása alá kerülő NHS kórház Az NHS irányítása alatt álló kórházak egyre több problémával kerülnek szembe, ezért kísérletek kezdődtek a működtetés magánosítására. A kelet-angliai Huntingdon városában működő Hinchingbrooke Hospital lesz az első NHS kórház az Egyesült Királyságban, amely a magánszektor irányítása alá kerül. Az átvétel 2011-ben történik, a jelentkező szervezetekből októberben választják ki a nyertest. Erre a lépésre azért van szükség, mert a kórházi tröszt 40 millió font adósságot halmozott fel, ez az egyik legnagyobb az NHS-ben. A kórház működtetése franchise szerződés formájában történne és valamennyi pénzügyi kockázatot a magánszervezet vállalna. A személyzet továbbra is az NHS alkalmazásában áll majd, és a kórházi vagyontárgyak is az NHS tulajdonában maradnak. Ha a Hinchingbrooke Hospital működtetésének privatizációja megvalósul, precedens értékűvé válhat, és további nehéz helyzetben levő NHS kórház irányítását vehetik át magánvállalatok. A franchise nyertese köteles lesz a jelenleg fennálló szolgáltatásokat továbbra is nyújtani. A szolgáltatásokat érintő bármilyen változás egy külön nyilvános konzultációt tesz szükségessé. A szerződés többek közt a következőket tartalmazza: ` a franchise szerződés minimum hét évre szól ` a franchise-t elnyerő szervezet évenkénti díjat fog fizetni, amelyet a fennálló NHS tartozás csökkentésére használnak ` a franchise-t elnyerő szervezet nem hozhat lényegbevágó döntéseket, melyek befolyásolhatják a Hinchingbrooke kórház hosszú távú életképességét (pl. birtok eladása) a tröszt testületének jóváhagyása nélkül ` a szervezet ugyanazon szabályok szerint működik majd, mint egy NHS ellátó, és nem kap garanciát arra, hogy a jövőben bevételekre tehet szert az NHS-től. A közszolgálati dolgozókat egyesítő Unison szakszervezet és a Brit Orvosszövetség egyaránt elítélte a Hinchingbrooke kórház kiszervezését, mivel költséges és veszélyes kísérletnek tekintik. Attól tartanak, hogy a 2011 áprilisában érvénybe lépő szerződés megnyitná az NHS belső piacát, majd további haszonszerzési tevékenység következne. Az Orvosszövetség a kórház árverezéséről beszél, míg a kelet-angliai egészségügyi hatóság azzal érvel, hogy nincs szó privatizációról, mivel a személyzet és a vagyontárgyak az NHS-ben maradnak. Az egészségügyi minisztérium ugyanakkor támogatásáról biztosította a Hinchingbrooke NHS Trust funkcionális privatizációját. (SZL) Forrás: ` ` `

http://www.hinchingbrooke.nhs.uk/page/news/news/operating-franchise-process-begins http://www.strategicprojectseoe.co.uk http://www.guardian.co.uk/society/2010/feb/19/hinchingbrooke-huntington-hospital-nhs-private

2010-08-18 15:52:05

24


A társasági forma alkalmazása a portugál kórházakban 1990 óta, a portugál Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) a privát szektort partnerének tekinti, így Portugáliában az egészségügyi szolgáltatások biztosításában az állami és a magán szektor egyaránt részt vesz. A magán egészségbiztosítás és ennek alrendszerei a lakosság megközelítőleg 25%-ának nyújtanak fedezetet, illetve kiegészítő biztosítást az NHS fedezete alatt állóknak. Az utóbbi évtizedekben Portugália összkiadásának, és különösen az állami kiadásoknak a növekedése a lakosság számára nyújtandó lefedettség problémás voltát jelezte. Így 1995 és 2002 között központi kérdéssé vált az NHS centralizált rendszerének átalakítása. A kórházak irányítására vonatkozó 2002-es törvény értelmében az NHS állami tulajdonban álló kórházi vállalkozásokra (SA kórházak) és államilag irányított kórházakra (SPA) tagolódott. Az SA-k jogi értelemben korlátolt felelősségű társaságok, de különleges sajátságuk, hogy teljes mértékben állami tulajdonban álló, kizárólag állami tőkével rendelkező kórházi vállalkozások. Az SPA-k ezzel szemben tradicionálisan állami kórházak, jogi identitással, valamint adminisztratív és pénzügyi autonómiávall. Az SA kórházak ugyan állami irányítás alatt állnak, de tevékenységükben üzleti jellegűek, ugyanakkor az SPA kórházak tipikusan állami irányítású intézmények. Az SA kórházak függetlenebbek, mint az SPA kórházak, és eszközeikben közelebb állnak a privát irányítású létesítményekhez, jogi szabályozásuk szintén eltérő. Az SA kórházakról a magánjog rendelkezik. Eszerint szabadon vásárolhatnak egészségügyi felszerelést és gyógyszereket, folytathatnak beruházásokat, illetve köthetnek szerződést munkavállalóikkal. Az SA kórházak tevékenységének szabályozását a kereskedelmi társaságokra vonatkozó jogszabálygyűjtemény tartalmazza. Ez a kórháztípus szintén az állami társaságok és a közkórházak szabályozását ellátó irányítás alá tartozik. Az SA kórházak tevékenységének felügyeletét a Pénzügy- és az Egészségügyi Minisztérium látja el. Az SPA kórházak hagyományos állami kórházak, melyek irányítása vertikális felépítésű, és csupán részleges autonómiát biztosít a humán és az anyagi erőforrások kezeléséhez. Ennek a kórháztípusnak a pénzügyi felügyeletét az Egészségügyi Minisztérium látja el, mely teljes körű fennhatósággal rendelkezik az SPA kórházak felett. Az új kórházirányítási struktúrák tekintetében, az egyéni munkaszerződések bevezetése, független szabályozó hatóság felállítása és a szociális és privát szektorral való szerződéskötések nagyobb száma szintén hozzájárult a reformfolyamatok felgyorsításához. Az állami kórházak egyharmadának az állam tulajdonában lévő kórházi vállalkozásokká való átalakítása lehetővé tette az anyagi kockázat szolgáltatókra való áthárítását. Portugáliában az egészségügyi szektor új típusú állami irányításának főbb jellemzői a következők: ` a vásárlás és a szolgáltatás-nyújtás elkülönülése, ` a kormány által gyakorolt felügyeleti szerepkör szerződéskötéseket elősegítő szerepre való váltása, ` piaci folyamatok bevezetése, ` privatizáció ` decentralizáció

25


` változások a szervezeti struktúrában ` irányítási autonómia ` az állami intézmények társasági formává alakítása. A hatékonysággal kapcsolatos vizsgálati eredmények arra engednek következtetni, hogy a piaci folyamatok bevezetése és a szervezeti struktúrában alkalmazott változtatások – így az irányítási autonómia megteremtése és az állami kórházak átalakítása - pozitív hatást gyakorolt a közkórházak tevékenységére Portugáliában. A kedvező tendencia különösen az SA kórházakban érvényesült, de még további vizsgálatok szükségesek az eredmények alátámasztásához. (ZLL) Forrás: `

REGO,G. – NUNES,R. – COSTA,J.: The challenge of corporatisation: the experience of Portuguese public hospitals, European Journal of Health Economics, 2010, 11, 367–381.

2010-08-11 12:16:02

New Karolinska Solna projekt A New Karolinska Solna a Stockholm Megyei Tanács eddigi legátfogóbb projektje, egyben világszerte az egyik leginnovatívabb egészségügyi projektnek számít. A tervek szerint a 2015 decemberéig felállítandó egyetemi kórház az oktatással és a kutatással szorosan összefüggő szakellátást fog nyújtani, és erősíteni fogja a stockholmi régió élettani, egészségtudományi vonatkozásban betöltött vezető szerepét. Ebben a régióban összpontosul az ország egészségügyi iparágainak 60%-a, és ez a régió ad otthont 6 egyetem működésének is. A projekt keretében, az új intézmény a hozzáférhető szolgáltatások bővítése mellett, erősíteni fogja az együttműködést a Karolinska Intézet orvosi fakultásával, és hozzájárul az európai szintű kutatási, oktatási és innovációs célkitűzések megvalósításához, így a várakozások teljesülése esetén az orvostudomány és innováció nemzetközi referenciaközpontjává válhat. 2010. július 1-jén, az Európai Beruházási Bank (BEI) 300 millió EUR-s kölcsönt nyújtott a New Karolinska Solna projekt keretében felállítandó egyetemi kórház megépítéséhez. (ZLL) Forrás: `

http://www.fhf.fr/Informations-Hospitalieres/Dossiers/Europe/programmes-et-projets-europeens/Unpret-de-la-BEI-pour-un-nouvel-hopital-suedois

`

http://www.nyakarolinskasolna.se/en/

2010-08-05 12:12:51

26


Pályázati felhívás öt kórházi-egyetemi intézet felállítására Franciaországban Franciaországban Valérie Pécresse oktatásügyi és Roselyne Bachelot-Narquin egészségügyi miniszterek július 30-án bejelentették, hogy pályázati felhívást tesznek közzé kórházi-egyetemi intézetek felállítására a „Jövőbeli beruházások” elnevezésű program keretében. A pályázati felhívás - egy 850 millió EUR-s átfogó csomag révén – lehetővé fogja tenni öt, a magas színvonal értékrendjét képviselő és ezt a kutatásokra és a francia cégek tevékenységére kivetítő központ felállítását. Ezzel a jövőre vonatkozó beruházások viszonylag kis körre, rendkívül jelentős erőforrásokat fognak összpontosítani a világszínvonal eléréséhez. A jövőben alapítványi státuszban tevékenykedő kórházi-egyetemi intézetek mindegyikéhez egy egyetem, egy egészségügyi intézmény és egy kutatóintézet fog tartozni. Az új intézetek egy szakterület vonatkozásában összegyűjtik a francia kutatókat és orvosokat, illetve más országok hasonló területen dolgozó szakembereit egy, az egészségügyet, az oktatást, a kutatást és az értékalkotást a legmagasabb színvonalon képviselő program jegyében. Az új intézetek oly módon lesznek kialakítva, hogy egy rövid időre, a kutatók számára a kutatásaikat fokozottan ösztönző környezetet tudjanak biztosítani a laboratóriumi háttér rendelkezésre bocsátása és a kutatótársakkal való eszmecsere lehetővé tétele révén. A „Jövőbeli beruházások” program keretében, Valérie Pécresse már június 28-án jelezte a „Kohorszok” elnevezésű pályázati felhívás közzétételét. A „Kohorszok” program olyan vizsgálatokat kíván ösztönözni, melyek révén különböző egészségi állapotú populációk több éven át történő követő vizsgálata válik lehetővé. Az új központok, melyek célja az alapkutatás és a klinikai kutatás összekapcsolása, valamint a szolgáltatások színvonalának emelése, a jövőben ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeire is támaszkodhatnak majd. Valérie Pécresse szerint a kórházi-egyetemi intézetek a betegek, a kutatók és az orvosok javát egyaránt fogják szolgálni. (ZLL) Forrás : `

http://www.gouvernement.fr/gouvernement/investissements-d-avenir-lancement-de-l-appel-a-projetsinstituts-hospitalo-universitaires

2010-08-09 14:58:13

27


Népegészségügy 2009-ben közel 12 ezren haltak meg rák következtében Szlovákiában 2009-ben 11966 emberéletet követelt a rák Szlovákiában. (Szlovákia lakossága 2009 közepén 5 418 374 fő volt.) Leggyakoribb a tüdő és a hörgőrák volt, 2056 halálesettel, főként a férfiakat érintve. A vastagbél daganatok okozta halálesetek száma 951, a hasnyálmirigy rák 712, a gyomorrák 684, a végbélrák 503 esetben vezetett halálhoz. A nők körében a mellrák a leginkább elterjedt, 700 halálesetet okozott, a méhnyakrák 213, a méh daganata 180, a petefészek daganata pedig 272 halálesetért felelős. Becslések szerint a nők mindössze ötöde vesz részt rendszeres nőgyógyászati vizsgálaton, amellyel a betegségeket még korai, kezelhető állapotban lehet felfedezni. A rákkal kapcsolatos halálozás a többi fejlett országhoz hasonlóan hosszú ideje növekvő tendenciájú. (BI) Forrás: `

Nearly 12,000 Slovaks fell victim to cancer in 2009 http://spectator.sme.sk/articles/view/39677/10/nearly_12000_slovaks_fell_victim_to_cancer_in2009. html

2010-08-03 12:47:47

Magasabb-e a tervezett otthonszülések esetében az újszülött halálozások aránya? Egy szisztematikus vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a tervezett otthonszülések esetében kétszer olyan magas az újszülött halálozások aránya, mint a kórházi szülések esetében, habár mindkét ráta nagyon alacsony. A különbséget az orvosi beavatkozás, valamint az újszülött-újjáélesztéshez való hozzáférés alacsonyabb rátája okozza – feltételezik a kutatók. A tanulmány arra az eredményre jutott, hogy az újszülött halálozási arány 0,2% (azaz 16 500 születésre 32 halálozás jut) a tervezett otthonszülés esetében, összehasonlítva a kórházi szülés esetén tapasztalt 0,09%-kal (azaz 33 302 születésre 32 halálozás jut). Az újszülött halálozást úgy definiálták, mint az élve születést követő 28 napon belüli halálozás. A születés körüli halálozási ráták, amelyek magukban foglalják a legalább 20 hetes vagy 500 grammos halvaszületés, valamint az élve születést követő 28 napon belüli halálozást is, hasonlóak voltak a két csoportban. „Aggodalomra ad okot, hogy ez a kutatás kétszeres újszülött mortalitási rátát azonosított a tervezett otthonszülések esetében a tervezett kórházi szülésekhez viszonyítva” – figyelmeztettek a kutatócsoport vezetője, Joseph Wax, az amerikai Oregon állambeli Maine Medical Center szülészeti osztályának vezetője. Ugyanakkor Mervi Jokinen, az angliai Szülésznők Királyi Kollégiumának fejlesztési tanácsadója a következőket nyilatkozta: „Az eredmények összehasonlítása nehéz, mivel a kutatók olyan rendszereket tanulmányoztak, amelyeket különbözően szerveztek meg, és olyan adatokat használtak föl, amelyeket különböző módon gyűjtöttek össze különböző országokban.” Elmondta, hogy az Egyesült Királyságban

28


olyan szülésznők végzik a szolgáltatásokat, akik tapasztaltak az otthonszüléseket és az újszülöttek újjáélesztését illetően, amely nem jellemző minden országra. „Néhány országban – beleértve az USA-t is – nem igénylik, vagy nem engedélyezik, hogy regisztrált szülésznők részt vegyenek az otthonszülésekben” – nyilatkozta, és azt is hozzátette, hogy az otthonszülések kis száma szintén megnehezíti az összehasonlítást. A Nemzeti Perinatális Epidemiológiai Egység jelenleg tanulmányt készít az Egyesült Királyságban a kórházi szülések, valamint a minősített szülésznők által vezetett otthonszülések összehasonlításáról, ami elegendő adatot foglal magában ahhoz, hogy lehetővé tegye az értelmezhető összehasonlítást – mondta Ms Jokinen. A tanulmány eredményei az anyai és újszülötti kimenetek szisztematikus felülvizsgálatára vonatkozó orvosi irodalmon alapulnak, amely tartalmazza az összes, fejlett nyugat-európai országban készült publikáció angol nyelvű áttekintését az anyai és újszülötti kimenetekre vonatkozóan, a szülés helye szerint. A 237 tanulmányból csak 12 felelt meg a meta-analízis összes kritériumának. Az elemzés során felhasznált tanulmányokat Ausztráliában, Kanadában, Hollandiában, Svédországban, Svájcban, az Egyesült Királyságban és az USA-ban készítették. A kutatócsoport feltételezése szerint az otthonszülés esetében a csökkentett szülészeti beavatkozás magyarázhatja a megnövekedett újszülött halálozást.(AZS) Forrás: `

British Medical Journal, 2010. július 10. 341. szám.

2010-08-09 14:27:27

Kanyaró-megbetegedések Franciaországban 2008 óta szaporodnak a kanyaró-megbetegedések Franciaországban. A francia lakosság Egészségügyi Felügyeletet ellátó Intézete (INVS) szerint a 2010 január-május között eltelt időszakban több mint 2000 esetről érkezett bejelentés, és ezzel 2008 óta több mint 4000-re emelkedett a regisztrált esetek száma. A kanyaró-megbetegedések előfordulása az utóbbi hónapokban az európai kontinens viszonylatában is emelkedett, és Franciaország az egyike a betegség által leginkább érintett területeknek. A 2008 óta jelentkező esetek felét a 2010-es év első öt hónapjában diagnosztizálták. Az INVS rámutat, hogy a járvány gócpontjainak kialakulása az oltási lefedettség hiányosságaira, illetve nem megfelelő voltára vezethető vissza, és félő, hogy a nyári szünet alatt a járvány terjedése felgyorsul. Így az eddig elmaradt oltások pótlására az intézet immunizálási programot készül indítani az 1992 óta született kiskorúak, és az 1980 és 1991 között született felnőttek számára, mivel a bejelentett esetek 40%-a a 20 éven felülieket érinti. A francia lakosság immunizáltságának aránya (90%) nem éri el az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott szintet (95%). Az oltás pótlólagos beadatása ugyan nem kötelező, de a Kanyaró-MumpszRubeola elleni immunizálás keretében két szúrással már 9 hónapos kortól védettséget nyújt 3 gyermekbetegség - így az ezek közé tartozó kanyaró – ellen is. (ZLL) Forrás: `

http://www.viva.presse.fr/La-rougeole-continue-de-progresser_13976.html

2010-08-12 10:35:44

29


Varicella (bárányhimlő/övsömör) elleni ajánlott oltás 50 év fölött A legutóbbi kutatások szerint az 50 éven felüliek több mint 20%-ánál alakul ki övsömör (herpes zoster), és ez a kockázat, mely a varicella/herpes zoster vírussal szembeni immunitás csökkenésének tulajdonítható, a kor előrehaladtával folyamatosan nő. Míg az övsömör akut fázisa után a kiütések eltűnésével többnyire a fájdalmak is megszűnnek, az 50 éven felüliek 10-20 és a 80 éven felüliek 30%ánál az életminőséget többé-kevésbé súlyosan érintő formában maradnak fenn. Egy olasz kutatócsoport 5675 övsömörön átesett beteg körében folytatott 3 éven át retrospektív vizsgálatot. A felmérés eredményei szerint a betegek többsége a betegség megjelenésekor háziorvosához fordul és antivirális terápiában részesül (10-ből 8 esetben), viszont továbbra is fennálló fájdalmak esetén a betegek 70%-a szakorvost (szemészorvost, bőrgyógyászt vagy neurológust) keres fel problémáival. Ilyenkor az esetek több mint felénél a szakemberek görcsoldó szereket írnak fel. Összességében az övsömör által érintett betegek 1,3%-ánál, illetve a fennmaradó fájdalmak miatt kezelt betegek 2%-ánál válik indokolttá a 8, illetve 10 napon át tartó hospitalizáció, és ezzel a terápia költségvonzata a kórházon kívüli kezelés 20-szorosára, a fájdalomterápia esetén pedig ötszörösére emelkedik. Az idősebb lakossági csoportok oltása így egyrészt az erős fájdalmakat okozó betegség megelőzése, valamint a komoly költségkihatások elkerülése miatt válhat indokolttá. (ZLL) Forrás: `

http://www.lepoint.fr/chroniqueurs-du-point/anne-jeanblanc/la-vaccination-contre-la-varicellerecommandee-apres-50-ans-16-08-2010-1225561_57.php

2010-08-17 16:14:29

A betegek bevonása a kezelésükkel kapcsolatos ismeretekbe az új francia Kórháztörvény szerint A betegek bevonása a terápiájukkal kapcsolatos ismeretekbe és ezzel a betegség jobb megismerésének és kezelésének előmozdítása – minden egészségügyi szolgáltató szerint prioritásnak tekintendő a krónikus betegek ellátásában. Az erre vonatkozó rendelkezések a Kórháztörvényben szerepelnek. A kezelésekkel kapcsolatos ismereteknek a beteggel való megosztása autonómiát biztosít a beteg számára, javítja életminőségét, és elősegíti az előírt gyógymódok fokozottabb támogatottságát. A törvény alkalmazásával kapcsolatban augusztus elején közzétett dokumentumok olyan színvonalas programok támpontját képezik, melyek a betegek igényeinek a lehető legjobban megfelelnek. Az Államtanács rendelkezése szerint a programok engedélyezésének feltételeit a regionális egészségügyi hatóságok fogják előírni, függetlenül attól, hogy ezek a programok a fekvőbeteg-ellátó intézményekben vagy ezeken kívül fognak megvalósulni. Engedélyezésükhöz a programoknak meg kell felelniük az országos határozatban előírt követelményeknek, így pl. az oktatáshoz szükséges kompetenciák meglétének. A betegek oktatásával kapcsolatos programok szervezését olyan multidiszciplináris csoportok kezdeményezhetik és valósíthatják meg, melyek tevékenységében egy vagy több orvos is részt vesz.

30


Az Egészségügyi Minisztérium engedélyével rendelkező betegszervezetek is komoly szerepet játszhatnak a programok koordinálásában. A programok általában három szakaszra oszlanak: ` a diagnosztizált adatok, illetve az előzmények felmérése a beteg szükségleteinek elemzéséhez, illetve a terápiás tanácsadás célkitűzéseinek meghatározásához, ` ismeretközlés egyéni vagy csoportos keretek között ` az ismeretközlés eredményességének kiértékelése. Egy módszertani kézikönyv, melyet a Magas szintű Egészségügyi Hatóság a Betegségmegelőzés és az Egészségmegőrzés Országos Intézetével együttműködve adott ki, szolgál referencia-anyagul a programok megvalósításához kórházi környezetben és kórházon kívül egyaránt. Azok a programszervezők, akik már a jelenlegi rendelkezés előtt kezdeményezték a betegek számára nyújtandó ismeretközlést, 2011. január 1-jéig szerezhetik be az ehhez szükséges engedélyeket az illetékes regionális egészségügyi hatóságoktól. (ZLL) Forrás: `

http://www.sante-sports.gouv.fr/publication-des-textes-d-application-de-la-loi-hpst-relatifs-a-leducation-therapeutique-du-patient-desormais-inscrite-officiellement-dans-le-parcours-de-soins.html

2010-08-16 15:17:15

Törvényjavaslat a dohányzás felszámolására Finnországban A héten törvényjavaslatot terjesztettek be Finnországban azzal a céllal, hogy megelőzzék különösen a gyermekek és a serdülőkorúak rászokását a dohányzásra. A finn jogalkotás korlátozni kívánja a dohánytermékek árusítását és reklámozását, főként a 18 éven aluliak számára. A törvényjavaslat szerint már egy szál cigaretta fiatalkorúnak való eladása, illetve egy doboz cigaretta fiatalnak való megvásárlása is a dohányárusításra vonatkozó tilalmak megszegésének számít, és komoly szankciókat vonhat maga után. Az orron át alkalmazott tubák árusítására teljes tilalmat készülnek elrendelni. A dohányzást tiltó rendelkezéseket ki fogják terjeszteni azokra az intézményekre, melyekben gyermekek vagy fiatalkorúak tartózkodnak, a bérlakásokat tartalmazó házakhoz tartozó létesítményekre, a hotelszobákra, valamint a kültéri rendezvényekre. A jövőben a dohányárut vagy a dohánytermékek márka-jelzését nem lehet a boltok szabad polcain elhelyezni, katalógusukat vagy árjegyzéküket csak kifejezett kérésre lehet a vásárlóknak átadni. Cigarettát automatákból sem lehet majd vásárolni. A törvény előreláthatólag október 1-jén fog életbe lépni. Rendelkezéseinek gyakorlati megvalósítását a jogalkotás által kijelölt időpontokig kell teljesíteni: pl. a dohánytermékek szabadpolcon való elhelyezésének és a szállodai szobákban való dohányzásnak a teljes tilalma 2012 elején, az automatákból való árusítás megszüntetése 2015-ben lép érvénybe. (ZLL) Forrás: `

http://www.stm.fi/en/pressreleases/pressrelease/view/1522179#en

2010-08-19 13:37:24 31


Egészségtelen élelmiszerek megadóztatása A dán kormány 25%-os adóemeléssel sújtotta a jégkrémeket, a csokoládékat és az édességet. A 25%os emelés 2010. július 1-től hatályos. Az egészségre káros termék fokozott megadóztatásának célja az elhízás, a szívbetegségek és más megbetegedések előfordulásának csökkentése, az egészségügyre nehezedő terhek mérséklése, a születéskor várható élettartam növekedésének elősegítése. A dán kormány 2009. március 1-én a Dansk Folkeparti-val (Dán Néppárt) közösen határozott a 2010-től induló adóreformról. Az erre vonatkozó törvényeket a parlament 2009. május végén fogadta el. Az adóreform lépéseinek bevezetése a 2010-2019-es időszakban fokozatos. Az egészséggel kapcsolatos adóintézkedések a következők: ` 25%-kal növekvő adó a jégkrémre, csokoládéra, édességekre ` Dobozonként (20 szálanként) 3 DKK-val növekvő adó a cigarettára ` A pipadohányra kilogrammonként 120 DKK-val növekvő adó ` Cukortartalomtól függő adó az üdítőitalokra (a cukormentes üdítőitalok adója csökken) ` Adó a telített zsírtartalmú olajokra és egyes tejtermékekre Az év folyamán új adót vezetnek be a telített zsírokat tartalmazó margarinra és olajokra (napraforgó olaj, repceolaj), az állati zsírokra, a magas zsírtartalmú tejtermékekre. Az alkoholra, a zsírokra és a dohánytermékekre kivetett további adók bevezetése 2019-ig fokozatosan történik meg. Dániában 2003 óta törvény tiltja az iparilag előállított transz-zsírsav felhasználást. Angliában június végén jelent meg a NICE (National Institute for Health and Clinical Excellence) útmutatója, amely az élelmiszergyártók számára fogalmaz meg ajánlásokat az élelmiszerek só, cukor és zsírtartalmának csökkentésére. Ajánlásai szerint fel kell gyorsítani a lakosság sófogyasztásának csökkentését, 2015-ig napi 6 g, 2025-ig napi 3 g legyen a személyenkénti maximális sóbevitel. Ajánlásában szerepel, hogy az élelmiszergyártók jelentősen csökkentsék a rejtett telített zsírok használatát a termékekben, a transz-zsírokat pedig egyáltalán ne alkalmazzák. (A cikk szerint ez utóbbi Dánián kívül még Ausztriában tiltott.) Az útmutatót készítő csoport vezetője, Klim McPherson (az Oxford University epidemiológia professzora) szerint a NICE ajánlásai 40 ezer szív-és érrendszeri okok miatt bekövetkező korai halálozást előzhetnek meg. (BI) Forrás: `

` `

Rebecca Wilkins: Danes impose 25% tax increases on ice cream, chocolate, and sweets to curb disease BMJ 2010;341:c3592, 6 July http://www.bmj.com/cgi/content/full/341/jul06_2/c3592 Danish Tax Reform 2010 http://www.skm.dk/public/dokumenter/engelsk/Danish%20Tax%20Reform_2010.pdf NICE recommends that the food industry cut salt, sugar, and fat to save lives BMJ 2010;340:c3378 http://www.bmj.com/cgi/content/full/340/jun22_3/c3378

2010-08-06 11:16:13

32


Humán erőforrás Szakorvosi humán erőforrás az európai egészségügyben Az Európai Bizottság 2008-as fehérkönyve és 2009-es jelentése, valamint a WHO és az OECD nemrégiben közzétett jelentése arról tanúskodik, hogy nemzetközi szinten is megélénkült az egészségügyi humán erőforrás iránti érdeklődés. A munkaerő tervezése kritikus kérdést jelent az egészségügy területén. Négy fő indokot tárgyalnak arra vonatkozóan, hogy az elkövetkezendő években felmérjék az európai országokban szükséges egészségügyi dolgozók számát, típusát, kompetenciáit és felelősségi körét: ` A lakosság demográfiai, epidemiológiai és társadalmi-kulturális profiljának változásával változnak az egészségügyi szolgáltatások szükségletei. Az öregedő társadalom növekvő szolgáltatásokra tart igényt a krónikus betegségek, a mentális betegségek és a szociális ellátás menedzselésére, és kevesebb szolgáltatást igényel a csecsemő, gyermek és anyasági ellátás terén. ` A szolgáltatások keresleti és kínálati mintái változáson mennek át a változó elvárások, a multikulturálissá váló társadalmak, az egészségügyi rendszer teljesítményének javítását célzó technológiai és szervezeti újítások következtében. ` Maga a munkaerő is változáson megy át: egyre idősebbé válik és a nyugdíjaztatás egyre nagyobb arányokat ölt; egyre nagyobb az összpontosítás az ápolásra és a kisegítő egészségügyi szakmákra; egyre nagyobb a dolgozók országok közötti migrációja. ` Nagy az időkülönbözet a szakpolitikai döntéshozás és a valós eredmények elérése között. Példának hozható fel a szakorvosok képzése, ami éveket vesz igénybe. A WHO négy fő módszert határozott meg a jövőre irányuló munkaerő tervezésre: szükséglet alapú szemlélet, igénybevételi vagy kereslet alapú szemlélet, az egészségügyi munkaerő lakossághoz mért aránya, célkitűzés szemlélet. A szakirodalom számos módszertani korlátot azonosított ezekben a megközelítésekben, ezekhez még a következő kihívásokat lehetne hozzáadni: ` Az országos szinten történő munkaerő tervezés nagy egyenlőtlenségeket fedhet el a dolgozók földrajzi elosztásában, akik gyakran városi területekre koncentrálódnak ` Nehéz számot adni a szolgáltatások különböző társadalmi-gazdasági csoportok általi egyenlőtlen igénybevételéről ` A munkaerő tervezés könnyen átpolitizálható, amely hatalmi harchoz vezethet az egészségügyi szakemberek és a politikaalkotók között ` Nehéz megjósolni, hogy a munkaerő feminizálódása és idősödése milyen mértékben fogja megváltoztatni az orvosok munkájának jellegét ` A tervezési módszerek kevés figyelmet fordítanak a megvalósítási stratégiákra és arra, hogy lehetséges-e azokat teljesíteni ` A tervezési módszereknek tekintetbe kell venni az egészség tágabb meghatározóit ` A tervezési módszereknek lépést kell tartani a technológia gyors és kiszámíthatatlan változásával, amely módosíthatja a szükséges humán erőforrás szintjeit

33


A szakorvosi munkaerő tervezése A legfontosabb kérdés, amivel az európai politikaalkotók szembekerülnek abban áll, hogy az szakorvosi munkaerő EU-szintű tervezése kívánatos és/vagy lehetséges gyakorlat-e. Az EUROSTAT munkaerő adatai 24 fajta szakorvosi és 8 fajta ápolói csoportot tartalmaznak. Az elmúlt két évtized trendje egyenletes növekedést mutat általában az orvosok számában. Amikor azonban a szakterületeket részleteiben vizsgáljuk, megjelennek árnyalt különbségek. Pl. míg az aneszteziológusok, bőrgyógyászok és gasztroenterológusok száma emelkedett ezen időszak alatt, addig a kardiológusok és háziorvosok száma szinten maradt (az utóbbi csak Németországban, Szlovéniában és Észtországban csökkent némileg). A egészségügyi munkaerő tervezés kérdésének vizsgálatához a szerzők két szakorvosi területen (kardiológia és pszichiátria) mérték fel a jelen helyzetet az EU-s országokban. Azért választották ezt a két területet, mert magas betegségterhet képviselnek és szorosan kapcsolódnak az elmúlt két évtizedben tapasztalt demográfiai és epidemiológiai változásokhoz. Kardiológia A Szakorvosok Európai Szövetsége (UEMS) részére végzett tanulmány összevetette az európai kardiológus orvosok számát. Az egy millió lakosra jutó kardiológusok száma Nyugat-Európában 7-től 210-ig terjed (Írország, Görögország), az átlagérték 58. Az EU12 hét országában, plusz Izraelben és Törökországban a kardiológusok száma 11-től 120-ig terjed (Törökország, Litvánia), az átlagérték 62. A nyugat-európai országokban a képesített kardiológusok 6-20%-a nő volt, míg Európa keleti részében és Izraelben ez az arány 10-80%-ig terjedt (Izrael, Litvánia). A 100 ezer lakosra jutó kardiológusok száma a legalacsonyabb Portugáliában, Írországban és Romániában, míg a legmagasabb a balti országokban és Bulgáriában. Potenciális kardiológus hiány mutatkozik olyan országokban, ahol viszonylag magas a betegségteher, de kevés orvos van (Finnország, Írország). Kardiológus többlet tapasztalható azokban az országokban, ahol viszonylag alacsony a betegségteher, de sok orvos van (Franciaország). A kardiológus szakorvosok számának változékonysága részben azzal is magyarázható, hogy igen nagy különbségek állnak fenn a kardiológusok szerepét és feladatait illetően. Az UEMS tanulmány szerint néhány országban, mint Ausztria nem igazán létezik külön kardiológiai szakterület, hanem a belgyógyászat részét képezi. Az EU más országaiban a kardiológus orvos meghatározása és tevékenysége jelentős különbségeket mutat. Az Egyesült Királyságban pl. a kardiológus egy erősen szakosodott orvos és legtöbbször egy nagy kórházhoz tartozik, míg más országokban (Franciaország, Görögország, Olaszország) sokan csak magánpraxisban működnek és nem végeznek bonyolult eljárásokat. Szükséges a szakorvosok eloszlását is tekintetbe venni. Egy amerikai tanulmány szerint a kardiológusok és más szakorvosok leginkább a lakóhelyükhöz és a képzést nyújtó helyhez közel dolgoznak, és nem azokon a helyeken, ahol a betegség a legnagyobb számban fordul elő. Szükség lenne hasonló információkra az EU tagállamaiban is a szakorvosok eloszlásának összehasonlítására. Pszichiátria A mentális egészségügy számára rendelkezésre álló források és szolgáltatások összetétele és terjedelme nagy változatosságot mutat Európában. Egy WHO tanulmány szerint több országban a klinikai vezetés és a mentális egészségügyi ellátás még mindig erősen támaszkodik a pszichiáterek jelenlétére. Európában a 100 ezer lakosra jutó pszichiáterek száma 1-30-ig terjed (Törökország, Svájc). Az átlagérték az EU15-ben 12,9, az EU12-ben 8,9.

34


A 100 ezer lakosra jutó pszichiáterek száma a legmagasabb Belgiumban, Finnországban, Litvániában, a legalacsonyabb pedig Máltán. A mentális betegségek prevalenciája a legnagyobb Észtországban, Szlovákiában és Romániában, a legkisebb Bulgáriában, Finnországban és Máltán. Szlovákiában orvoshiány mutatkozik magas betegségteherrel, míg Belgiumban orvostöbblet van alacsony betegségteherrel. A kardiológiához hasonlóan a változatosság részben a szakterület meghatározásának különbségével magyarázható. A WHO szerint az országok nyilvántartása tartalmazhat vagy kizárhat különböző pszichiáter kategóriákat, mint inaktív vagy nyugdíjazott pszichiáterek, vagy az állami szektoron kívül alkalmazottak. A következetlenségek a mentális betegségek esetadatait is befolyásolhatják, pl. az országok osztályozási rendszerében fennálló különbségek és az aluljelentésből adódó problémák. Bár nincsenek ajánlások a pszichiáterek számára vonatkozóan, egy WHO jelentés szerint sok európai országban kevés képzett és rendelkezésre álló pszichiáter van, az országokon belül eloszlás problémás lehet, a személyzetet nem megfelelően használják és sok dolgozó improduktív vagy demoralizált. A jelentés a humán erőforrás tervezésének javítását ajánlja ezen nehézségek leküzdésére. Ezzel összhangban az Európai Mentális Egészségügyi Nyilatkozat cselekvésre szólít fel, hogy toborzási, oktatási és képzési programokat tervezzenek a kompetens multidiszciplináris munkaerő megteremtésére. Egy új WHO tanulmány szerint azonban az EU15 országokból csak kilenc, az EU12 országokból pedig csak kettő rendelkezik mentális egészségügyi stratégiával. Következtetés Mivel nincsenek egyértelmű kritériumok a megfelelő orvosellátottság mérésére, nehéz tudomást szerezni arról, hogy az EU-s országok készek-e válaszolni a jelenlegi demográfiai és epidemiológiai trendekre. Az országos szinten történő tervezést javíthatná az egészségügyi szakdolgozók ellátottságának összehasonlítása az ellátás szükségleteihez viszonyítva. Feltételezhetően a munkaerőnek a szükségletekhez viszonyított aránya kiegyenlítődne. Ahogy azonban a fenti elemzések mutatták, igen nagy kihívást jelent a tagállamok ilyen módon történő összehasonlítása. Leszámítva az adatok hiányosságát, problémát jelent még, hogy a tagállamok munkaerő adatait harmonizálni és csoportosítani kellene kor, nem és földrajzi koncentráció szerint ahhoz, hogy az országok közötti különbségek értelmezhetőek legyenek. A munkaerő EU-s szintű összehasonlításához tekintetbe kell venni még az országok egészségügyi rendszerei közötti különbségeket. Az ezekből adódó változatosság részben magyarázatot ad a szakorvosok számában meglevő különbségekre. Az egészségügyi munkaerő adatok és információk minősége jelentős javulásra szorul a tagállamokban ahhoz, hogy a szakorvosok és más egészségügyi dolgozók számai összehasonlíthatók legyenek. (SZL) Forrás: `

Philipa Mladovsky and Tiziana Leone: Specialist human resources for health in Europe: are we ready? Euro Observer, Summer 2010 Volume 12, Number 2 http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0017/117314/EuroObserver12_2.pdf

2010-07-30 12:54:13

35


Szakorvosi helyzetkép Romániában Romániában évente átlagosan 3700 orvostanhallgató szerez diplomát, és kezdhet így általános orvosként praktizálni. A háziorvosi tevékenységet 1997-ben ismerték el szakterületként. Az elmúlt évtizedben jelentkező tendencia nyomán, a praktizáló orvosok többsége a mára már elismert szakterületek valamelyikét választja hivatásának. 2008-ban 100 000 főre 234 orvos jutott az országban. Évente körülbelül 2000-2500 hely van a rezidens képzésben . A szakterületek képzési ideje megfelel az EU követelményeknek. A szakorvosi tanulmányok befejezéseként szakorvosi vizsgát kell tenni, és ennek sikeres teljesítése után az orvosi kamara regisztrálja az új szakembereket, és engedélyt állít ki számukra a szakterületükön való praktizáláshoz. A fogászati képzésben változásokat vezettek be az EU követelmények teljesítése érdekében, így 2003 óta új kurzusok egészítik ki ezen a területen az elméleti és a gyakorlati képzést egyaránt. A fogorvosok szakosodásának időtartama 5 év. Az Egészség- és Családügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik a szakosodás megszervezése és a szakorvosi engedélyek kiadása, ugyanakkor az Oktatásügyi Minisztérium felügyeli az orvosi egyetemek tevékenységét, tanmenetét és az ott folyó képzést. A szakorvosok szakterület-választása nemek szerint a következőképpen alakul Romániában: ` az orvosnők által preferált szakterületek: a gyermekgyógyászat, a háziorvoslás, a hematológia, pszichiátria, neurológia, gasztroenterológia, onkológia, radiológia, ` a férfiak szélesebb körben választják a sebészi hivatást, az urológiát és az ortopédiát. A szakorvosok kor szerinti megoszlása azt jelzi, hogy az 50 év feletti szakemberek aránya csak a gyermekorvosok és a belgyógyászok esetében haladja meg az 50%-ot. A nyugdíjkorhatár nők esetében 58, férfiak esetében 63 év, de az orvosi hivatás gyakorlására vonatkozó jogszabály - igény esetén engedi a továbbpraktizálást. Az ország orvosellátottságában területi egyenlőtlenségek és jelentős szakemberhiány mutatkozik az EU országok hasonló adataihoz képest. A szerzők szerint a helyi közösségek egészségügyi szakemberek megtartására fokozottabban építő munkaerőgazdálkodás, a szakorvosok leterheltségének csökkentése, valamint a szolgáltatások színvonal szerinti elismerése nagymértékben hozzájárulna a jövőbeli feladatok sikeres megoldásához. (ZLL) Forrás: `

http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0017/117314/EuroObserver12_2.pdf

2010-08-24 13:49:21

Moszkvában megtartotta első ülését az Orosz Föderáció Orvosi Kamarája 2010 júliusában megtartotta első ülését az Orosz Országos Orvosi Kamara Tanácsa. A kamara 2009 decemberében alakult. A Kamarát az orosz egészségügyi dolgozók legnagyobb szakmai szervezetévé szeretnék fejleszteni.

36


Az elnökké választott Leonyid Rosál szerint az új szervezetnek az orosz egészségügy megszervezésének egy sor olyan szerepét kell magára vállalnia, melyeket most állami intézmények végeznek. Ezek közé a feladatok közé tartozik többek között az önszabályozás rendszerének bevezetése, az egészségügyi ellátás standardjainak és minőségi kontrolljának kidolgozása, az egészségügyi dolgozók jogainak védelme a hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben, az egészségügyi dolgozók tevékenységének etikai szabályozása. Az orosz lakosság mindössze 30%-a elégedett az egészségügyi ellátással. A Kamara az állammal partneri kapcsolatban szándékozik tevékenykedni, célja, hogy Oroszországban minél több jó orvos dolgozzon, a posztgraduális képzés magas színvonalú és elismert legyen. Feltétlenül szükségesnek ítélik egy erős szakképzési, továbbképzési rendszer felépítését, e cél eléréséhez külföldi példákat tanulmányoznak. A Kamara által kidolgozásra kerülő első dokumentum az egészségügyi dolgozók szakmai etikai kódexe lesz. A kamara tagjai már megkezdték az orvosok választott bíróságaira, a független szakértői értékelésre, a szakmai felelősségbiztosításokra vonatkozó tapasztalatok összegyűjtését és közzétételét. (SZE) Forrás: ` ` `

http://idmz.ru/idmz_site.nsf/009618e0072e1120c3256e0a00449358/f4953f89e91024adc325775e003 daae0?OpenDocument http://www.ami-tass.ru/article/66675.html http://medportal.ru/mednovosti/news/2010/04/19/ethique/

2010-08-13 09:42:21

37


Ország-információk Szlovákia egészségügye Szlovákia kormányának az egészségügyre vonatkozó programjában alapvető célkitűzésként szerepel az egészségügyi ellátás minőségének javítása és a betegek biztonsága érdekében a diagnosztizálás és gyógyítás támogatása, megszilárdítása. Standardizálással kívánják biztosítani az indokolatlan ellátás kiszűrését, ugyanakkor a forrásmegtakarítás elérését. A kormányprogram előírja az általános egészségbiztosításból fedezett egészségügyi ellátás mértékének definiálását, amelyet a bevételi források, valamint az ország gazdasági helyzetének figyelembevételével kell megvalósítani, és kötelezően egységessé tenni az egészségbiztosítási piac összes résztvevője számára. A kormány támogatja a kiegészítő egészségbiztosítás fejlesztését, amely segítségével lehetővé válik a standardon felüli egészségügyi ellátás, valamint az ezzel összefüggő szolgáltatások legális térítése. A kormány gyógyszerpolitikájában olyan térítési rendszer bevezetése szerepel, amely a gyógyszerköltségek minimalizálására irányul, különös tekintettel az alacsony jövedelmű csoportokra. A program szerint sor kerül az egészségügyi szolgáltatók minimális hálózatának átértékelésére és a struktúra-átalakítására, az egészségügyi intézmények igazságos finanszírozási rendszerének bevezetésére. Az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodájának Szlovákiáról szóló aktualizált tanulmánya az ESKI honlapján olvasható: `

http://vega.medinfo.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/szlovakia_2010_augusztus.pdf

2010-08-19 13:05:01

38


Események Előkészületek a WHO Európai Regionális Bizottságának 60. ülésszakára A WHO Európai Regionális Bizottságának ez évi találkozójára 2010. szeptember 13-16-án Moszkvában kerül sor. A WHO Európai Régiójához tartozó 53 állam képviseletét ellátó bizottsági tagok minden év szeptemberében háromnapos rendezvényen vesznek részt. Ülésszakaikon regionális stratégiákat határoznak meg, ajánlásokat készítenek a WHO/Europe tevékenységéhez, felügyeleti feladatokat látnak el, valamint megvitatják és jóváhagyják a költségvetési előirányzatokat. A bizottság napirendjén szereplő kérdések: ` jobb egészségi állapot biztosítása Európa lakossága számára ` a WHO Európai Regionális Irodája által folytatott tevékenység adaptálása az európai környezetváltozáshoz a regionális irányítás perspektívájában ` az európai környezet-egészségügyi folyamatok jövője ` az egészség külpolitikai és együttműködést elősegítő vonatkozásai a népegészségügyet átfogó an szemlélve ` egészségügyi partnerség a WHO Európai Régiójában ` stratégiai partneri viszony a WHO Európai Regionális Irodája és az Európai Bizottság között, illetve az ezt meghaladó szinten ` a kulcsfontosságú népegészségügyi és egészségpolitikai feladatok megoldására tett lépések Európában ` kísérletek a jobb egészségi állapot biztosítására a WHO Európai Régiójában ` a WHO finanszírozásának jövője ` költségvetési javaslat a 2012-2013-as időszakra tervezett programhoz ` a poliomyelitis felszámolása a WHO Európai Régiójában ` ismételt kötelezettségvállalás a kanyaró és a rubeola kiküszöbölésére 2015-ig, illetve a kongenitális rubeola szindróma megelőzésére a WHO Európai Régiójában Technikai információkat tartalmazó témakörök ` átfogó egészség és egészség-diplomácia ` az egészség társadalmi meghatározói ` a Milleniumi Egészségügyi Célkitűzésekkel kapcsolatban a WHO Európai Régiójában elért eredmények ` a gazdasági válság és kihatásai az egészségre és az egészségügyi rendszerekre ` az országos egészségpolitikák, stratégiák és tervek keretterve

39


A Regionális Bizottság az előző ülésszakokon megvitatott kérdések megoldására hozott intézkedéseket is áttekinti, és figyelemmel kíséri gyakorlati megvalósulásukat. (ZLL) Forrás: `

http://www.euro.who.int/en/who-we-are/governance/regional-committee-for-europe

2010-08-13 12:02:26

Egészségügyi prioritások meghatározása a gazdasági válság után – OECD 2010. október 7-8-án a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) párizsi székhelyén egészségügyi miniszteri találkozóra kerül sor, melyen azok az egészségügyi feladatok kerülnek meghatározásra, melyek a gazdasági krízis nyomán válnak prioritássá. Az előzetes tervek szerint a találkozón a tárcavezetők meg fogják vitatni, hogy alacsonyabb költségvonzatok mellett hogyan lehet megfelelő feltételeket biztosítani a jobb egészségi állapot eléréséhez, és hogy az egészségtelen életmód megelőzésére fordított források, mennyiben lehetnek költség-hatékonyabbak, mint a helytelen szokások miatt bekövetkező betegségek kezelésére fordított erőforrások. Az ellátás, amennyiben nem megfelelő színvonalú, ismételt kórházi felvételekhez, hosszabb kórházi tartózkodáshoz és a szükségesen kívül további műtétekhez vezethet. A miniszteriális találkozó előtt egy fórum tűzi programjára az ellátás színvonalával kapcsolatos kérdéseket, és ezen a résztvevők - eredményes kezdeményezések tükrében - fogják megvitatni, hogy az ellátás minősége milyen mértékben hat az egészségügyi rendszerek hatékonyságára. Néhány, az OECD által a témakörben összegyűjtött adat: ` az 1990-es évek eleje óta a születéskor várható élettartam növekedése közel 40%-ban az egészségügyi kiadások növekedésének tulajdonítható. ` az egészségügyi kiadások mértéke (melynek GDP-hez viszonyított átlagos aránya jelenleg 9%) a legtöbb OECD országban meghaladja az utóbbi 15 évben elért gazdasági növekedést, és 2050-ig még 50-90%-kal tovább emelkedhet. ` a fejlett ipari országokban, a kardiovaszkuláris betegségek 22%-a a dohányzásra vezethető vissza, a mértéktelen alkoholfogyasztás férfiak esetében a megbetegedések 8-18%-át, nőknél 24%-át okozza, ugyanakkor a túlsúly 8-15%-ban játszik szerepet a betegségek kiváltásában. ` a kórházi tartózkodások több mint 10%-ánál következik be műhiba, és ez az esetek közel felénél megelőzhető vagy elkerülhető lenne. (ZLL) Forrás: `

http://www.oecd.org/document/18/0,3343,en_21571361_44701414_44703122_1_1_1_1,00.html

2010-08-06 13:44:33

40


Könyvismertetés WHO: Egészséges munkahelyek: modell a cselekvéshez – Könyvismertetés. „A vállalkozás sikere függ a dolgozók egészségétől” Dr. Maria Neira igazgató, WHO, Környezet és Népegészségügyi Részleg A munkavállalók egészsége, biztonsága és jólléte olyan életbevágó ügy, amely a világszerte dolgozók millióit érinti. De ez a téma túlmutat az egyéneken és családjaikon. Alapvető fontosságú a termelékenységre, a vállalkozások versenyképességére, fenntarthatóságára, a közösségekre és a nemzeti, regionális gazdaságokra nézve. Jelenleg nagyságrendileg 2 millió ember hal meg évente munkahelyi baleset, foglakozási megbetegedés és sérülés következtében. Emellett 268 millió nem-végzetes munkahelyi baleset átlagosan 3 munkanap-kiesést eredményez esetenként. Továbbá évente 160 millió foglalkozással összefüggő új betegség alakul ki. Ezeket az adatokat a WHO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) gyűjtötte össze. Csupán csak azokról a megbetegedésekről, balesetekről találhattak adatokat, melyek bejelentett munkahelyeken történtek. Sok országban a legtöbb dolgozó nem regisztrált munkahelyen, olyan gyárakban, cégeknél dolgozik, amelyek nem jelentik a foglalkozással összefüggő sérüléseket, megbetegedéseket. Egyúttal az itt dolgozók kimaradnak a sérülések, illetve a betegségek megelőzését célzó minden programból. A foglalkozási megbetegedésekből eredő hatalmas teher, az ezzel járó gazdasági költségek, a hosszútávú emberi erőforrás-veszteség mind-mind az egészségtelen munkahelyeknek tudhatóak be. Ez félelmetes kihívást jelent a nemzeti kormányoknak, a gazdasági szektornak és az egészségpolitikai döntéshozóknak, szakembereknek egyaránt. 2007-ben a WHO Közgyűlése jóváhagyta a Munkavállalók egészsége: globális akció- tervet (Workers’ health: global plan of action (GPA)), mellyel új lendületet kívántak adni a tagállamoknak. Ez az 1996-os Közgyűlés: Globális Stratégia a foglalkozás-egészséget mindenkinek (Global Strategy for occupational health for all) c. dokumentumán alapult. A Globális Akciótervvel összhangban ez a kiadvány olyan keretet ad az egészséges munkahelyek fejlesztéséhez, mely jól alkalmazható az egymástól sokban különböző országokban, munkahelyeken és kultúrákban. (VD) Forrás: `

http://whqlibdoc.who.int/publications/2010/9789241599313_eng.pdf

2010-08-23 09:36:28

41

No title

Recommend Documents