No title

Szentpétery Zsigmond Általános Iskola OM azonosító: 033526 4563 Rohod, Jókai utca 6. Telefon:/fax: 44/584-008 E-mail: [email protected] ________________________________________________________________________________________________________________

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Rohod, 2014. november 25.

Készítette: Dobos Istvánné igazgató

0

TARTALOM 1. Az iskola nevelési programja

4. o.

1. 1. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása a 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet Nemzeti alaptanterv alapján 1. 2. Fejlesztési területek-nevelési célok 1. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladata, eljárásai és eszközei 1. 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1. 5. A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladatok 1. 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1. 7. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 1. 8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1. 9. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje 1. 10. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1. 11. A tanulmányok alatti vizsgarendszabályzat 1. 12. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 1. 13. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve 2. Az intézmény helyi tanterve 2. 1. Új NAT belépése a 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet szerint

2. 2. Kerettanterv 2. 3. Az iskola által választott új kerettanterv 2. 4. Az új helyi tanterv óraszámai 2. 5. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma 2. 6. A heti időkeret különbözetének tervezett felhasználása a 2013/2014. tanévre 2. 7. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, heti óraszáma 2. 8. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2. 9. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2. 10. Mindennapos testnevelés, testmozgás 2. 11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és az értékelés formái 2. 12. Az otthoni felkészülésben előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 2. 13. A magasabb évfolyamra lépésének feltételei 2. 14. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 2. 15. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszere 2. 16. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2. 17. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag. 1

4. o. 6. o. 17. o. 25. o. 26. o. 32. o. 35. o. 37. o. 59. o. 60. o. 62. o. 67. o. 69. o. 70. o. 71. o. 71. o. 79. o. 84. o.

89. o. 93. o.

94. o. 95. o. 97. o. 104. o. 108. o. 113. o. 113. o. 115. o. 117. o. 120. o. 132. o.

2. 18. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2. 19. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elve 2. 20. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek 2. 21. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek

2

133. o. 137. o. 141. o. 142. o.

BEVEZETŐ Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra – az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra – határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg:

- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról – - 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről - 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelete a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről - 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről - 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról - 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről - 2013. évi CCXXXII. Törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 1 - 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről - 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

3

A Szentpétery Zsigmond Általános Iskola bemutatása A Szentpétery Zsigmond Általános Iskola 4563 Rohod Jókai utca 6. székhellyel a település egyetlen 8. évfolyamos általános iskolája. 2013. 01. 01-től fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. „A 21. század iskolájának megteremtése Rohod Községben” pályázat keretein belül 2012. szeptember elsejétől felújított és természettudományi, informatika szaktanteremmel, melegítő konyhával, ebédlővel, orvosi szobával, fejlesztő - foglalkoztató teremmel bővített épületben folyik a nevelő-oktató munka. Az általános iskola tornateremmel és sportpályával rendelkezik, így a gyermekeknek lehetőségük van a sportolásra, a mozgásigényük kielégítésére A tanulói népesség jellemzői 1. 2. 3.

4.

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Tanulók száma Hátrányos helyzetű tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma Veszélyeztetett tanulók száma Személyiségi ok miatt Környezeti ok miatt Személyiségi és környezeti ok miatt Egészségügyi ok miatt Védelembe vett tanulók száma Nemzetiségi tanulók száma Képességkibontakoztatásban résztvevők száma Más településről bejárók száma Sajátos nevelési igényű tanulók száma Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók száma Útravaló – Macika pályázatban résztvevők száma Ingyenes tankönyvtámogatásra jogosultak száma Ingyenes étkezik Mély szegénységben élők száma A nevelést-oktatást segítő személyek száma

134 fő 91 fő 87 % 62 fő 46 % 23 fő 17 % 4 fő 16 fő 2 fő 1 fő 6 fő 60 fő 44%87% 86 fő 4 fő 2 fő 1 fő 8 fő 117 fő 87 % 117 fő 87 % 25 fő 19 % 5 fő

1. Az iskola nevelési programja 1.1. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása a 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet Nemzeti alaptanterv alapján A Nat – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 5. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – rögzíti „az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot, meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására”.

4

Az iskolák szakmai önállóságának teret engedve lefekteti a köznevelés szemléleti, elvi és tartalmi alapjait, azaz meghatározza az alapműveltség kötelezően közvetítendő tartalmait minden magyarországi iskola számára. Az új NAT műveltségi területenként határozza meg az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A fejlesztési feladatok és a közműveltségi tartalmak az egyes nevelési-oktatási szakaszokhoz kapcsolódnak. A Nemzeti alaptanterv alapján megfogalmazott feladatok: - a nemzeti műveltség, - a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése, - az egyetemes kultúra közvetítése, - az erkölcsi érzék és a szellemi, érzelmi fogékonyság elmélyítése, - a tanuláshoz, a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, - az egyéni és a csoportos teljesítmény ösztönzése, - a közjóra való törekvés megalapozása, - a nemzeti közösségi összetartozás és hazafiság megerősítése, - értékálló és a kor igényeinek megfelelő tudás elsajátítása. A Nemzeti alaptanterv alapján megfogalmazott célok: - a haza felelős polgárává váljék, - a tanulókban kifejlődjön a hazafiság érzelemvilága, - reális önismeret, - szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert, - megtalálja helyét a családban, - megtalálja helyét a munka világában, - tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására váljék képessé, - legyen képes felelősségteljes döntések meghozatalára, - váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra, cselevésre, - ismerje és értse a természeti és társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat, - a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzése. A hatékony intézményes nevelés-oktatásnak nélkülözhetetlen eleme a szülőkkel történő együttműködés. Az intézmény a szülők számára nyújtott pedagógiai segítséggel, a szülők véleményének, javaslatainak befogadásával, hasznosításával teremti meg a sikeres együttműködést.

5

1.2. Fejlesztési területek-nevelési célok A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatáscselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. Összhangban kell lennie a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel. A nevelési célok megvalósulása a köznevelés folyamatában: - beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; - tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; - alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; - témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. Az erkölcsi nevelés - A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, - A cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, - Igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, - Az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése, - Az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra való felkészítés, - A tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira a helyes megoldáskeresés, - A kötelesség tudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítő készség, a tisztelet, a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás megtanulása, - A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől, képzelőtehetség, intellektuális érdeklődésük felkeltése. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait, az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeit, nehézségeit és ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákat. - Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. - Ismeretek, egyéni és közösségi tevékenységek elsajátítása, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. - Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, - Ismerjék meg Európa történelmét, sokszínű kultúráját, 6

Állampolgárságra, demokráciára nevelés - A cselekvő állampolgári magatartásra, a törvénytiszteletre, az együttélés szabályainak betartására, - Az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletére, az erőszakmentesség, a méltányosságra nevelésre, - A tanulók megismerjék meg a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, a honvédelmi nevelést biztosítása. - A közügyekben a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztésére, - A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítása, a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások megismerésére. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése - Az az önismeret fejlesztése, mint a társas kapcsolati kultúra alapja – a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség . - A tanuló kedvező szellemi fejlődésének, készségeinek, tudásának és kompetenciáinak kifejlesztése. - A tanulók képessé váljanak az érzelmeiknek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, a kölcsönös elfogadásra. - A tanuló énképének kialakítása, hogy a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. - A megalapozott önismeret kialakításával a tanulókban fejlődjön ki a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához szükséges képesség. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretet kapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A környezet változásai, az érték-rendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata: - a harmonikus családi minták közvetítése, - a családi közösségek megbecsülésére nevelés, - felkészítés a családi életre, - a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésére nevelés, - a szexuális kultúra kérdései. 7

A testi és lelki egészségre nevelés - Az egészséges életmódra, a testi, lelki egészségre nevelés, - A helyes táplálkozásra, a mozgás megszerettetésére, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására nevelés, - A lelki egyensúly megóvására, társas viselkedések szabályozására, a konfliktusok kezelésére nevelés, - A családdal együttműködve a tanulók felkészítése az önállóságra, a betegség megelőzésére, a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében, - A káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésére nevelés, motiválással, példamutatással.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség - A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban, saját élményű tanuláson keresztül. - A segítő magatartás képességeinek fejlesztése, az együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és – megvalósítás.

Fenntarthatóság, környezettudatosság - A tanulók az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják. - A tanulók számára a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá. - A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására nevelés. - A tanulók megismerjék a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, - Kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció - A tanulók életkorához igazodva átfogó képet kell nyújtani a munka világáról. - Tevékenységeken keresztül kell biztosítani arra, hogy a diákok kipróbálhassák képességeiket, elmélyülhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthassák a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, - Képessé váljanak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. - Fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

8

Gazdasági és pénzügyi nevelés - A tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa, a fogyasztás területén, - Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát, - Lássák a rövid és hosszú távú céljaik, az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát, - A köznevelési intézmény biztosítsa a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés - A tanulók nevelése az új és a hagyományos médiumok nyelvének nevelésére, - A médiatudatosságra nevelés, a kritikai beállítódás kialakítása, a médiumoktól befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására, - A tanulók megismertetése a média működésével és hatásmechanizmusaival, - A média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, - A valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, - A különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása Minden pedagógus teendője: - Felkeltse az érdeklődést a tanulóban az iránt, amit tanít, - Útbaigazítást adjon kapcsolatban.

a

tananyag

elsajátításával,

szerkezetével,

hozzáférésével

- Annak megtanítása, hogy hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; - Hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; - Hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; - Melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; - Miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; - Hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. - Olyan tudás kialakítása, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. - A tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. 9

Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek Az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége a teljesítmény növelésére sarkalló, az életesélyek tanulással történő növelését szolgáló egységes, közös alapra kell, hogy épüljön. Cél a személyiségfejlesztő tanítás. Olyan pedagógiai munkát feltételez az iskolától, a pedagógusoktól, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is.

A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásának szempontjai: - olyan szervezési megoldások alkalmazása, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; - a tanulás megszervezése úgy, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; - a nevelési-oktatási folyamat során legyen lehetőség a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárására, a tévedéseik kiigazítására, tudásuk átrendezésére; - az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáinak és formáinak alkalmazása különböző szervezeti formában (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában), - a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; - a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása, - sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; - a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; - különböző tanulásszervezési megoldásokkal ki kell alakítani az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőséget szolgáló szervezeti formákat, az iskolák közötti együttműködésben és az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

Az eredményes tanulás segítésének elvei Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön.

10

Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartóval, az iskola működtetőjével, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: - a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök alakítása az 1–4. évfolyamon; - folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban; - az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel; - a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén; - a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, - a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; - motiváló és hatékony tanulásszervezési segítségével (pl. sakk, logikai játékok);

eljárások

alkalmazása,

akár

játékok

- egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; - a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képesség-profilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése.

Képesség-kibontakoztató felkészítés A képességeket kibontakoztató felkészítés a személyiséget fejlesztő pedagógiai munkával és a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyeinek növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált keretek között is, ha a közösség- és a személyiségfejlesztés halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, és a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő magatartásformák és készségek kialakításával, az ezek alapjául szolgáló képességek kibontakoztatásával.

11

Kulcskompetenciák, a kompetencia alapú oktatás pedagógiai feltételrendszerének kialakítása A kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában a tanulók gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, a változások irányát és tartalmát cselekvően lesznek képesek befolyásolhatják. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. - Az anyanyelvi kommunikáció elsajátításával a tanuló képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. - Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. - Képes és tud segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyezően kifejezni.

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. - A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. 12

- Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. - A matematikai kompetencia során a tanulók felismerik az alapvető matematikai elveket, törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. - Lehetővé teszi a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére.

Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, hogy az ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, a várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük a természetes és mesterséges környezetünket, irányítsuk cselekedeteinket. - A természettudományok esetében elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék a természet működési alapelveit, az alapvető tudományos fogalmakat, módszereket és technológiai folyamatokat, az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait. - A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani lehet a természettudományos és műszaki műveltséget, új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerhetnek meg a tanulók. - Kialakul a kritikus gondolkodás az áltudományokkal, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes elképzelésekkel, a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben.

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: - az információ felismerése (azonosítása), előállítása, bemutatása és cseréje; 13

visszakeresése,

értékelése,

tárolása,

- digitális tartalomalkotás és megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az Interneten keresztül. - a digitális kompetencia magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (email, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén.

A tanulónak értenie kell: - miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, - ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, - az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, az etikai elveket, a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket, - a szükséges készségek magukba foglalják - az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését, - a digitális kompetencia fejlődését segítheti az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Az állampolgári kompetencia: - a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, - a kompetencia magába foglalja az aktuális események, a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét (az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása). - a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. - a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzése, a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján).

14

A pozitív attitűdök: - az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása, a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz, az Európához való tartozás tudata, - a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeknek, a demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. - A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. - a kiegyensúlyozott kapcsolatok, a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. - az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete.

E kompetencia alapja: - az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, - figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük.

Az attitűdök vonatkozásában: - legfontosabb az együttműködés, a magabiztosság és az integritás, a társadalmigazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. - a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra, - a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, a változások iránti fogékonyság.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. A szükséges ismeretek: - az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerése, értelmezése, a gazdaság működésének átfogóbb megértése, a pénz világát érintő magabiztos tájékozódás. 15

- a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete, - szükséges készségek, képességek: - a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, az etikus magatartás. Pozitív attitűdök: - függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, a média segítségével, az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi: - a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában. - a kulturális és nyelvi sokféleség megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Képességek és készségek: - a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, az általános életminőség javítása. Pozitív attitűdök: - a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság. - a nyitottság, az érdeklődés, kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval, saját szükségleteinek és lehetőségeinek, a tanulás folyamatnak a megismerése. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. 16

A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót: - előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, készségeit tudja alkalmazni a tanulási és képzési folyamataiban, otthon, a munkában, - eleme a motiváció. A hatékony és önálló tanulás feltétele: - a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, - képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Az ismeretek elsajátításához szükséges alapvető ismeretek: - írás, olvasás, számolás, valamint az IKT eszközök használata, a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése, képesség a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, Pozitív attitűd: - a tanulás iránti belső motiváltság. 1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladata, eljárásai és eszközei Az iskola nevelőtestületének pedagógiai hitvallása A Szentpétery Zsigmond Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Pedagógiai alapelvünk, hogy: - iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat; - alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének; - kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra; - pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk; 17

- a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van; - a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében; - a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához; - az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát; - minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át; - iskolánk a tanulókat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása; - a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; - alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében; - minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét; - az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; - minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat; - a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük; - hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez; - iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; - az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal; - az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét; - a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk; - a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret); - megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét; - reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását; - a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét; 18

- alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét; - a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport; - a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. Bizonyos, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem lehetséges kialakítani minden egyes az iskolába járó tanuló személyiségében. Mégis a nevelők mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy minél több tanuló rendelkezzen végzős korára minél több, itt felsorolt személyiségjeggyel. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében célunk: Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1 - 4. évfolyam): - az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot; - vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; - tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt; - az iskola adjon teret a gyermekjáték- és mozgás iránti vágyának; - az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését; - az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; - társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal; - szeressék és óvják természeti környezetüket; - az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása; - mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását. Célok a nevelés-oktatás a felső tagozaton (5 - 8. évfolyam): - folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; 19

- a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; - vegye figyelembe, hogy a 10 - 12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz; - vegye figyelembe, hogy 12 - 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás; - a kötelező iskolázás szakaszai: a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz, amelyeknek a folyamaton belül a NAT által pontosan körülhatárolt funkcióját érvényesítjük; - az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése; - a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra; - a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre; - alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására; - magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását; - a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával; - tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését; - segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak; - elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni; - az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez; - a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos, a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze; - fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; - a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; 20

- a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét; - jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; - a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; - a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja; - a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága; - a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon, - az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához; - alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét; - ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit; - legyen képes egészségesen önérvényesítő viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben; - személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív; - alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket; - A szűkebb és tágabb értelemben vett szülőföld megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program, különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai Feladatok a nevelés-oktatás az alsó tagozaton: - a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon; 21

- a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen; - alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd); - a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; - alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket; - támogassa az egyéni képességek kibontakozását; - az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; - a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; - működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; - törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; - tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; - erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; - a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. Feladatok a nevelés-oktatás felső tagozatán: - fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek; - az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját; - olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét; - tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit; - tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban; - a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra; - vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt; - erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére; - fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”; - felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét; - a test és a lélek harmonikus fejlesztése; 22

a szocializáció folyamatainak elősegítése; az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése; a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása; a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről; - adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az infókommunikációs technikákat. -

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eljárásai, eszközei Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai - fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; - az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére; - a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; - az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; - az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; - az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; - a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg; - a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; - a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; - a kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; - a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; - az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti 23

-

-

-

-

-

-

készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése, fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív- interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.), az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét; az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével, az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő; a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik; az iskolában folyó nevelő–oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket; alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket; az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai szocializáció folyamatába.

Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei - minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat; - a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele; - személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása; - a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával; - az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül; - megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket; - a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei, illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk; - nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére; 24

- a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük: - A: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló; - B: a tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív feladatmegoldás, követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás. 1. 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét a pedagógiai alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és az eszközökből építjük fel az alábbiak szerint: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: a.) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) b.) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) c.) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia) Iskolánk nevelő és oktató munkájának középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiségének sokoldalú fejlődése, fejlesztése áll. Az átdolgozott Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás szolgálják, hogy tanulóink: - különböző szintű adottságaikkal; - eltérő mértékű fejlődésükkel; - iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal; - eltérő érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel; - szervezett ismeretközvetítéssel; - spontán tapasztalataikkal összhangban; minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Kiemelt személyiségfejlesztő munka folyik a különbségek kezelésére kidolgozott programjainkban. Személyiségformáló funkciók szerint: a) szokásformáló eljárások: a. a beidegzés közvetlen módszerei b. a közösségfejlesztő és önfejlesztő feladatok megszervezésének módszerei b) a példakép-eszménykép formálásának módszerei: a. a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének direkt módszerei b. a modell-közvetítő kortársi interakciók megszervezésének módszerei c) meggyőződés-formáló eljárások: a. a tudatosítás közvetlen módszerei A segítő életmódra nevelés területén: - A pozitív szociális szokások kialakítása és gyarapítása - A segítő életszokások kialakítása 25

-

Tolerancia Szociális minták Együttműködési képesség fejlesztése Versengés képessége

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén: - A mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése - A tanulói önértékelés fejlesztése. - Önkiszolgáló képesség - Önellátási hajlam - Önvédelmi képesség - Önfejlesztési lehetőségek Oktatáson kívüli személyiségjegyek alakítása: - A szabályhasználat képességének fejlesztése - Tanítási órákon kívüli fórumokon történő hatékony szereplés - Tapasztalati alkotóképesség - Helyzetértékelő képesség A természettudományok tanításakor, amely beépül a komplex személyiségfejlesztésbe, a tanulási környezetet úgy kell tervezni, hogy az támogassa a különböző aktív tanulási formákat, technikákat a tanulócsoport összetétele, mérete, a rendelkezésre álló lehetőségek függvényében. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tanulók megfelelően motiváltak legyenek a tanulásra. A személyiséget körbevevő társadalom helyes motivációs bázisa biztosíthatja az optimális személyiség-fejlődést. 1.5. A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladatok Jogszabályi háttér: - A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - Országgyűlési határozat (96/2000), Nemzeti stratégia a kábítószer - fogyasztás visszaszorítására; - Az iskola egészségügyi ellátásról 26/1997. NM. rendelet, 2. és 3. számú melléklete - 49/2004. ESZCSM rendelet a területi védőnői ellátásról - 26/1997. NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról - 51/1997. NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról. Egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskolai élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. 26

Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és az iskolai nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást; Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a tanulók között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; Egészségügyi szolgáltatásokhoz biztosítja azokat a feltételeket, amelyek a szolgáltatások iskolai megvalósítását segítik. Ennek érdekében együttműködik a helyi egészségügyi szakemberekkel; Segíti, biztosítja az intézményi dolgozókat célzó egészségfejlesztési programokat; Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek (szokások kialakítása), a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének; Segíti a lelki egészségfejlesztést, a társas támogatást, tanácsadást biztosító programokat. A tanulók hosszú éveket töltenek el az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, amely jelentős mértékben meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvés – orientált tevékenység. Az elsődleges tevékenység a megelőzés, amely a betegség megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. Az egészségfejlesztés annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés, az egészségi állapot fejlesztésére és erősítésére irányul. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: - Természettudományos kompetencia Az ember és a rajta kívüli természet között lejátszódó kapcsolatok megértése, előrejelzése, - Szociális kompetencia: A saját egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése Testi, lelki egészség egészségünk védelme, ennek szerepe a társadalomban Az iskolai egészségnevelés programjának kiemelt feladatai A test és a lélek harmonikus fejlesztése, az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése és az azt elősegítő szokások és tudatosság kialakítása. Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi-lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítenie kell azokat a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakítását, amelyek a tanulók egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. 27

Az iskolának fontos szerepe van abban, hogy a tanulókat készítsék fel arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntést hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani; fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismerjék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit; készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére; ismerjék meg az önálló gyalogos közlekedés legfontosabb szabályait, a tömegközlekedési eszközök használatának „illemét”, az utas-balesetek elkerülésének lehetőségeit, módjait. Az iskolának tájékoztatást kell adni a káros függőségekhez vezető szokások (pl.: dohányzás, alkohol, drog, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzéséről. Segíteni kell a krízishelyzetbe jutottakat. Az életkori sajátosságoknak megfelelően foglalkozni kell a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel és figyelmet kell fordítani a családi életre történő felkészítésre. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezzenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területnek az iskola pedagógiai rendszerébe, az összes tevékenységébe kell beépülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, - az értékek ismerete, - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat, - barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe, - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, - a tanulás és a tanulás technikái, - az idővel való gazdálkodás szerepe, - a rizikóvállalás és határai, - a szenvedélybetegségek elkerülése, - a tanulási környezet kialakítása, - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. Osztályfőnöki órák keretében foglalkozni kell az alábbi témákkal is: - környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés), - személyes biztonság, (közlekedés, rizikóvállalás), - testi higiénia, - testedzés, mozgás, sportolás Iskolai szokások, programok Az iskolai egészségnevelés összefügg a pedagógusi magatartással, gondossággal, igényességgel, az intézmény szervezettségével, munkarendjével, munkavégzési körülményeivel, feltételeivel. Fontos feladatok közé tartozik a szokások kialakítása: (pl.) 28

-

az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetése, megfelelő méretű, állagú tanulói asztal, pad, szék biztosítása (testtartás) az osztályban az ültetési rend megtervezése (látás, hallás,) megfelelő világítás biztosítása a tantermek hőmérséklete, szemléltetés, kísérletek elhelyezése, láthatósága étkezés, ebédelési idő és étkezési körülmény, feltétel, lehetőség, ivóvíz minősége (hol ihatnak) WC-k tisztasága (zárható helyiségek) tisztálkodási lehetőségek (testnevelés óra után, egyéb munkavégzés után) kijelölt dohányzóhely (csak felnőtteknek),

Programok, tervek: Az iskolai programok a tanulók egészét, esetenként csak bizonyos korosztályt érintenek az életkori sajátosságok figyelembevételével. Az iskolai programok kivitelezéséhez, megvalósításához be kell vonni az egészségügyi szakembereket, a témát jól ismerő előadókat, pedagógiai szakszolgálat illetékes képviselőit. Iskolai szinten az alábbi témaköröket szervezzük szakemberek bevonásával: Téma dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-használat megelőzés szexuális nevelés, fiúk-lányok biológiai érése önismereti tréning egészséges táplálkozás előadás szájhigiéniás ismeretek helyes fogápolási módszerek

Korosztály 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam

Előadó orvos, rendőrség, családsegítő szakszolgálat szakorvos

7. évfolyam Szülőknek

nevelési tanácsadó táplálkozási szakértő (k)

1-2. évfolyam 3-4. évfolyam

Iskolaprogram szervezői

Tanórai foglalkozások Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez, amelyek alkalmat, lehetőséget kínálnak és biztosítanak a pedagógus számára, hogy szóljon, érveljen az egészségnevelés ügyében. A témakört komolyabban érintő tantárgyak (biológia, egészségtan, környezetismeret, testnevelés, kémia, technika) alapját képezik azon tevékenységi rendszernek, amelyeken keresztül a legtöbb ismeretet, összefüggést, tapasztalatot szerzik a tanulók. A pedagógusoknak a tantárgyakban, tanmenetben meg kell jelölni azokat a témaköröket, amelyek kapcsolódnak az egészséges életmóddal, az egészségvédelemmel és a témafeldolgozása előtt hívják fel a tanulók figyelmét az esetleges előzetes tennivalókra, kísérletekre, otthoni megfigyelésekre, meglévő ismereteik, tapasztalataik összegyűjtésére. Osztályfőnöki órák során is számos kérdéscsoport megvitatásával, elemzésével kell és lehet foglalkozni e témával. Ilyenek: napirend, heti rend, alvás, pihenés, öltözködés, étkezés, hétvégi program, teendő betegség esetén, gyógyszerek szedése, sebkötözés, seb ellátás, munkavédelmibalesetvédelmi ismeretek. 29

Napközis foglalkozások keretében szólni kell és meg kell tanítani a tanulókat a gazdaságos, célszerű időbeosztásra, a tevékenységek egymásra épülésének sorrendjére, fontosságára. Az iskola kapcsolata az egészségügyi intézményekkel Az iskolában minden tanulónak biztosítani kell azt a jogot, hogy az iskolában végzett és az iskola által szervezetten lebonyolított egészségügyi ellátásban részesüljön, amelyeket az egészségügyi szakdolgozók (orvos, védőnő, ápoló) végeznek. Az iskolának gondoskodni kell azokról a feltételekről, lehetőségekről, amelyek révén biztosítja a tanulók egészségének és testi épségének megóvását. Segíteni kell a tanulók egészségügyi ellátásának és szükség esetén az egészségügyi felügyeletének rendjét. Ennek érdekében rendszeres kapcsolattartásra, együttműködésre van szükség az egészségügyi intézményekkel, szervezetekkel, szakdolgozókkal. Kapcsolat az iskolaorvossal, védőnővel Az iskolában az iskolaorvos végzi el a kötelező védőoltásokat, a különböző vizsgálatokat (vérnyomás, látásvizsgálat, lúdtalp, gerincferdülés, tartási rendellenességek, segélynyújtás). A gyermekek évente fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt, melyet a vajai fogorvos végez. Ezekhez a vizsgálatokhoz az iskola biztosítja a tanulók részvételét, felügyeletét, a vizsgálatok, oltások zavartalan lebonyolításához a szükséges helyiséget (orvosi szoba). Az osztályfőnökök, illetve a pedagógusok figyelemmel kísérik azokat a tanulókat, akiket az iskolaorvos vagy a védőnő valamilyen problémával kezelnek. Szükség esetén jelezzük feléjük az egészségvédelemmel kapcsolatos gondokat. Kapcsolat az ANTSZ helyi szervezetével Az iskola megszervezi, nyomon követi az évente szükséges influenzafigyelő szolgálatot és meghatározott időpontokban, időtartamban jelentést ad az ANTSZ - felé a tanulók megbetegedéséről, hiányzásáról. Jelzik, ha fertőzésre gyanús személyt vagy más fertőzési formát észlel az iskolában a tanulók vagy akár a szülők körében. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Hazánkban kiemelkedően magas a cardiovasculáris és a daganatos betegségek halálozási száma. Ennek nagyfokú javulását tudjuk elérni helyes táplálkozással. Egy gyermek étkeztetése a fejlődő szervezet igényei miatt különös gondot követelnek. Itt a legfontosabbak az iskolai étkeztetés milyensége. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt magas a túlsúlyos fiatalok aránya, ez azonban ma már vetekszik az alultápláltság kérdésével. A súlynövekedés a serdülőkor éveiben fokozódik, erre is gondolni kell. Jó lenne elérni, hogy minden gyermek jusson olyan táplálékhoz, amire szüksége van. Az egészségfejlesztési tervnek tehát a helyes táplálkozás, mind az ételek mennyiségére, minőségére, valamint az elfogyasztás módjára vonatkozóan is ki kell, hogy terjedjen a figyelme. 30

Figyelembe veendő szempontok: - El kell érni, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek az iskolában étkezzenek. Akik gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, kedvezményesen étkezhetnek, ami napi 3-szori étkezést tartalmaz. - A munkaközösség-vezető és az élelmezésvezető folyamatosan ellenőrzi a változatos és egészséges étrendet is. - Osztályfőnöki óra keretében sokat beszélgetnek a tanulókkal az egészséges életmódról, és nagy gondot fordítanak az egészséges táplálkozásra is. Testmozgás Statisztikai adatok igazolják, hogy a gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetők lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a gyerekeket, hanem azzal tudnak segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. Gyors és látványos javulásra nem számíthatnak, az apró eredményeket is meg kell becsülni. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 141. § (1) kimondja, hogy a mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, 5 testnevelés óra megtartásával kell biztosítani. Mindezeket a lehetőségeket mérlegelve minden tanévkezdésre kidolgozzuk órarendszerűen, hogy mikor, hol mozoghat mindennap a tanuló. - A testnevelés órák játékosak a gyerekeket sok sikerélmény éri és így a mozgás mai esetekben is – nemcsak órán – örömet tud számára okozni. - Testnevelési óra keretében a bemelegítő 10 perces gimnasztikába beépítjük a gerinctorna és lúdtalptornát. A testnevelő szakmai továbbképzéseken bővíti tudását a gyógytornával kapcsolatban. - A testnevelési foglalkozások és órák nagyszerű lehetőséget biztosítanak az egészséges életmód és a higiénia nevelésére. Lelki egészség védelme – személyiségfejlődés A társadalomban egyre nagyobb számban megjelenő alternatív örömszerzési forma a dohányzás, alkohol és drogfogyasztásból adódó problémák mindannak a következményei, hogy a teljes egészségi állapothoz oly fontos mentális egészségre, ennek fejlődésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben. Az egészségfejlesztési terv része a mentálhigiénés szemlélet, s annak megjelenési formái: - Iskolai órán (biológia, technika, etika, egészségtan, természetismeret, osztályfőnöki óra) beszélgetés a káros hatásokról, veszélyességekről. Meghívott előadók tartanak órákat a gyermekeknek a drog, dohányzás és az alkohol problémáiról 4. és 8. osztályban, valamint kiadványaikkal is segítik a tiltott szerek megismerését.

31

- Iskolánkban tilos a dohányzás és alkoholfogyasztás még egyéb iskolai rendezvényeken is. Az iskola dolgozói is csak kijelölt dohányzóhelyen cigarettázhatnak az iskola épületétől legalább 5 méterre. Osztályfőnökökre és szaktanárokra egyaránt nehezedik a feladat. Az ellenőrzés és a befolyásolhatóság. Az iskola környezeti hangulata, udvar és a tantermek berendezése, az állandó programjaink talán lehetőséget adnak a gyerekeknek arra, hogy e tiltott szerekre ne is gondoljanak, hanem életük egészségesen teljen. - Itt jeleníthető meg az iskolának az a feladata, ami a család bevonását és a velük való kapcsolattartást tervezi meg, annak módját, célját és feladatait részletezi. Iskolánk nagyon jó és folyamatos kapcsolatot tud a szülőkkel fent tartani. Rendszeres az orvosi és védőnői kapcsolat. Iskolaorvosunk rendszeresen előadást is tart az osztályokban. - A diákönkormányzat is szerepet vállal nemcsak a sport, hanem a lelki egészség mellett is, mint a helyes életmód része, beszélgetések, programok szervezése, figyeli az osztályok rendjét, tisztaságát „osztályterem díszítése”- versenyt hirdet. Egészségnevelési nevelési feladatok Célunk az, hogy gyermekeink képesek legyenek felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék fel az egészségkárosító tényezőket és azok veszélyeit. El kell érni azt, hogy az egészségéért tegyen valamit és alkalmazza az iskolában megismerteket és megtanultakat. Ezt a legjobban akkor tudja elsajátítani, ha tanórán kívül gyakorlatban is alkalmazza azokat. Programok keretében lehetőséget kapnak a diákok: - napköziben (terítés; étkezés; tisztálkodás stb.) - tanulmányi kirándulások Iskolai programunk részévé válhat – külső források révén - az erdei iskola is, ahol több napot töltenek együtt a gyerekek szülői felügyelet – tanári felügyelet – alatt. Iskolánk tanulói rendszeresen részt vesznek tanulmányi kirándulásokon. 1.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségi nevelés területei az iskola keretén belül: - tanórák, - tanórán kívüli egyéb foglalkozások (napközi, kirándulások, stb.) - diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (diák-önkormányzati munka) - szabadidős tevékenység. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: Mivel az osztályközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, másrészt pedig valójában a tanulók spontán, véletlenszerű gyülekezete legfontosabb célunk ebből a (leginkább) nem nevelési szempontból összetömörült csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely képes: - a közös cél érdekében hajlandó, a közös értékrend elfogadására és - az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. 32

Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekedhetünk: a.) a tanulás támogatása: - kölcsönös segítségnyújtással, - közösségi ellenőrzéssel, - tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, - a tanulók kezdeményezéseinek segítése, - a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, - a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással; helyes cselekvések bemutatásával; bírálat, önbírálat segítésével), - a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének (ki)fejlesztése, - a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, - a következő évfolyamon (iskolafokon) a már elért eredményekre való építés, - olyan nevelőkollektíva kialakítása (megtartása) mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja, - különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny, stb.) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: - jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel, - olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, - a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése, - a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés, - az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítandó ismeretek készségszintűvé alakítása mellett az életkor- és réteg specifikus jellemzők figyelembevétele és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési mód, - ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön, - olyan erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést, - olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. - A közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik: - a tananyag elsajátítása 33

- segítse a tanulók kezdeményezéseit, - járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez. - a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, - biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére, - alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, - ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, - tegye képessé a tanulókat a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, - alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését, - alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt, legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és - kifejezés, a vélemények, érvek kifejezésének, értelmezésének, megvédésének képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, - fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészségmegőrzésére, - személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják, - fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre, kapjon átfogó képet a munka világáról, - az alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás, és az egymásért való felelősség érzését. A közösségfejlesztést az alábbi tanórán kívüli egyéb tevékenységek szolgálják Hagyományőrző tevékenységek - Fontos feladat az iskola névadójának, Szentpétery Zsigmond, emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenként márciusban megrendezésre kerülő vetélkedő, melynek témája kiegészül szülőfalunk történetével is. - Minden tanév folyamán iskolai szintű ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: évnyitó, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, farsangkor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. - Iskolánkban a lakóhelyünkön fellelhető neveléstörténeti, helytörténeti és néprajzi emlékeket őrző iskolatörténeti gyűjtemény található. A gyűjtemény minden érdeklődő számára nyitott, előzetes megbeszélés alapján látogatható.

34

Diákétkeztetés. A hátrányos helyzetű tanulók háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. Térítés ellenében más tanulók is igénybe vehetik e szolgáltatást. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 1.7. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, melyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak felkészítése a középiskolai továbbtanulásra. Főbb tevékenységek összefoglalása - megtartja a tanítási órákat, - feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, - megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, - munkaidejének beosztását az SZMSZ megfelelő szakaszai részletezik, - a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, - legalább 15 perccel a munkaidő illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, - a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, - tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi az osztálynaplót, nyilvántartja az óráról hiányzó, vagy késő tanulókat, - rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, - összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, - a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, 35

- tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásukról az eredményesebb tanulás érdekében szükséges feladatokról, - részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, - évente két alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, - a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, - megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, - az igazgató beosztása szerint részt vesz az osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, - helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal, - bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, - felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, rendeltetésszerű használatának biztosításáért, - előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, - folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, - elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra, - szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, - az osztályozó konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, - ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, - beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, - közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. Osztályfőnök - Feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, - javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, - a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, - kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: anyakönyv, bizonyítványok, stb. - vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, - előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, - felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, - kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diák-önkormányzati vezetőségével, 36

- biztosítja az osztály képviselőinek a diák-önkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét, - folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, - az osztályozó konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, - előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében, - közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, - minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, - közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a középfokú tanulmányokra történő jelentkezését - folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására, - minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi feladatot ellátó pedagógusnak a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a naplóba, - folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, az adataiban bekövetkező változásokat - esetenként órát látogat - a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal 1.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Sajátos nevelési igényű tanulók A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről értelmében: „sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,” A Nemzeti alaptanterv és a választott kerettanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény), a Nat és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, - a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, - a fővárosi, megyei feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelésfejlesztési tervet, 37

- a szülők elvárásait - az általuk nevelt tanulók sajátosságait. - A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az iskolák a pedagógiai programok és helyi tantervek kialakításakor veszik figyelembe. A sajátos nevelési igény kifejezi: a. a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b. az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé. Célok és feladatok: - A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával. - Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására. - A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. - Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára A köznevelési törvény értelmében a sajátos nevelési igényű tanulók számára olyan többletszolgáltatásokat fogalmaz meg, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Ezek: - speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, - speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. Integrált nevelés, oktatás: A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk (teljes vagy részleges integrációjuk). Sikerkritériumok: - a tanulók beilleszkedése, 38

- önmagához mért fejlődése, - a többi tanulóval való együtt haladása. Ezeknek az eléréséhez szükséges: - a pedagógusok részvétele az integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken. - a pedagógusok, egyéb dolgozók, gyermekek és szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. - az egyes gyermek vagy csoport igényeihez igazodó pedagógiai – egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazása. Pedagógusok elvárható kompetenciái: A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus: - a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait, - egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus – konduktív nevelés esetén konduktor - együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából, - individuális módszereket, technikákat alkalmaz, - a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; - egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; - együttműködik különböző szakemberekkel, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

a

gyógypedagógus

iránymutatásait,

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktoróvodapedagógus, konduktor-tanító, terapeuta - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; - javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, 39

szükséges megvilágítás, helyalkalmazása stb.);

és helyzetváltoztatást

segítő bútorok,

eszközök

- segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; - javaslatot tesz alkalmazására;

gyógypedagógiai

specifikus

módszerek,

módszerkombinációk

- figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; - együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; - terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra; - segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében; - segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását. A sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez, oktatásához igénybe vesszük az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiaiszakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a köznevelés-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. A tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek a. a fogyatékosság típusának és súlyosságának tanár/terapeuta, gyógypedagógus foglalkoztatása, 40

megfelelő

gyógypedagógiai

b. speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c. a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása. d. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés, oktatás és terápia hatására a mentális képességek területén is számottevő lehet. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Alapfokú nevelés – oktatás szakasza a. alsó tagozat: 1–4. évfolyam Ezen a tagozaton a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hang-súlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. Az alsó tagozat első évfolyamán javasolt egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. Nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. b. felső tagozat: 5–8. évfolyam A felső tagozaton a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Segítő eljárások, amelyek az eredményes integráció feltételei: - az egyéni képességekhez igazodó, differenciált tanórai munka szervezése; - a tanulókat önmagukhoz képest mérten értékeljük; - diagnózisnak megfelelő habilitációs, rehabilitációs, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztató foglalkozás szervezése; - tanulópárok kialakítása, - tanulási technikák elsajátíttatása szakórákon és egyéni foglalkozásokon, (tanulás tanítása, önálló hatékony tanulás kompetenciája) - rendszeres ismétlés, gyakoroltatás, változatos tanulásszervezés, egyéni tanulási motiváció erősítése, bíztató dicsérettel, javító szándékú elmarasztalással

41

- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a továbbtanulás irányítása, segítése. Fejlesztési területek – nevelési célok Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelése Családi életre nevelés Kiemelt feladat az önálló életvezetésre való felkészítés. Ennek meg kell jelennie a nevelésoktatás teljes intervallumában, s kiemelten fontos szerepet kap a gyakorlás, a saját élmény, a tapasztalat. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A személyiségfejlesztés Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Kulcskompetenciák Az Európai Unió országaiban megfogalmazott, a Nat-ban alapvető célként meghatározott kulcs-kompetenciák fejlesztése az enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált (inkluzív) és a gyógypedagógiai intézményekben megvalósuló nevelési formáiban egyaránt fontos nevelésioktatási elvárásként jelenik meg. Ennek biztosítása elengedhetetlen a társadalmi integráció szempontjából, s különös hangsúlyt kap az önálló életvezetés, a munka világába való beilleszkedés érdekében. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelv elsajátításának folyamatában az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében a beszéd centrikusságot kell előtérbe helyezni. A beszédértés és beszédprodukció fejlesztése az elsődleges feladat. A tanulók egyéni sajátosságaihoz való igazodás mellett alapelv, hogy esetükben a nyelvelsajátítás lényegi módja nem az elszigetelt nyelvi jelenségek oktatása, hanem az a folyamat, amelyben az ember nyelvileg fogalmazza meg a valóságra vonatkozó ítéleteit. Az anyanyelv tanításában csak az a fejlesztő tevékenység hozhatja a kívánt eredményt, amely (az egyén képességének és beszédállapotának figyelembe vétele mellett) a beszédnek, mint összetett folyamatnak a fejlesztésére irányul, s a „nyelvet” funkcióinak (kifejező, informáló, felhívó) meg-felelően, elemi formáiban (közlés, megbeszélés, rábeszélés) és alaptípusaiban (élőbeszéd, írott beszéd) gyakoroltatja és alkalmaztatja. 42

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia az enyhén értelmi fogyatékosok nevelésében egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel. A hallási észlelés, figyelem, emlékezet fokozott fejlesztése mellett a célokat a tanulók szükségletei határozzák meg. A sikeres kommunikáció érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra, játékos keretek között történő megvalósításra, helyzetgyakorlatokra. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia fejlesztése során elsajátíthatók és gyakorolhatók a gondolkodási műveletek (pl. problémamegoldó gondolkodás), továbbá a funkcionális képességek (érzékelés, észlelés, felidézés, emlékezés, figyelem, képzelet). A matematikai kompetencia birtokában az enyhén értelmi fogyatékos tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezi, képessé válik arra, hogy a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző területein. Kiemelten fontos a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység, a szabálytudat és a stratégiahasználat kialakítása. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati jellegű természettudományi műveltség kialakítása, a mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes természettudományos világkép kialakítása. Kiemelt feladat a tanulók egészségvédelmi, betegségmegelőzési és környezeti ismereteinek, bővítése. Digitális kompetencia Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve középpontban a munkához, az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés áll. Szociális és állampolgári kompetencia A szociális kompetencia segíti az enyhén értelmi fogyatékos tanulót abban, hogy megtalálja helyét, feladatát a családi és a társadalmi munkamegosztásban. Felkészül a közügyekben való aktív részvételre. Az állampolgári kompetencia – az enyhén értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiaipszichológiai jellemzőit figyelembe véve – a tartalmakat sajátélményű tevékenységek formájában gyakoroltatva biztosítja. Az önismeret, a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás képességének fejlesztése elősegíti a harmonikus közösségi beilleszkedést.

43

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és attitűdök alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A tanítási-tanulási folyamatban az enyhén értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját cselekedeteinek tükrében ismerje fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait. Tudja fogadni mások segítségét. Tudjon segítséget kérni és adni. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényege a kreativitás fejlesztése. Az eredetiség és ötletgazdagság, a divergens gondolkodás, a kíváncsiság és az alkotókedv nem csak az intellektuális tényezők függvénye, nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek is. Fontos a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzést. Hatékony önálló tanulás A hatékony önálló tanuláshoz alapvető készségekkel, képességekkel kell rendelkezni. Az írás, olvasás, számolás, az IKT eszközök használata, amelyek lehetővé teszik, hogy képes legyen az enyhén értelmi fogyatékos tanuló önálló ismeretek szerzésére. Képes legyen felismerni, hogy miben tud elsajátítani új ismereteket, és tudjon segítséget, tanácsot, információt kérni. Legyen képes közös munkában, csoportban dolgozni. Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv a tanulás célja és egyben minden ismeretszerzés eszköze is. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében kitüntetett helye van. Célja és feladata a szókincsfejlesztés és – gazdagítás, a növekvő igényű helyes nyelvhasználat erősítése, a nyelvi hátrányok csökkentése. Feladata az eredményes olvasás-, írástanulás feltételeinek megteremtése, e speciális készségek kialakítása, megerősítése. Kiemelkedő szerepe van a nyelv rend-szerére, a helyesírásra vonatkozó alapvető tudás elsajátításában. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai a) Az olvasás elsajátításához szükséges hármas asszociáció megerősítése: - vizuális észlelés – jelfelismerés, - akusztikus észlelés – hangok differenciálása, - a beszédmotoros észlelés fejlesztése. b) A téri és síkbeli tájékozódás fejlesztése. c) Grafomotoros készségek fejlesztése. d) Az olvasott szavak és a köztük lévő grammatikai viszonyok felismertetése.

44

e) Szavak olvasásának begyakorlása – szóemlékezet, vizuális, akusztikus memória fejlesztés. f) Szövegösszefüggések megláttatása, szövegértés fejlesztése. g) A helyesírási szokások megerősítése.

Fejlesztési feladatok - Kommunikációs képességek fejlesztése különféle élethelyzetekben. - A tanult nyelvi fordulatok alkalmazása tanulási helyzetben és a spontán beszédben is. - A kommunikációs helyzetnek megfelelő kulturált nyelvi magatartás, viselkedés fejlesztése, gyakorlása. - Önismeret erősítése. - Véleménynyilvánítás, mások véleményének meghallgatása. - A szövegtartalmat, a beszélő szándékát tükröző kommunikáció eszközeinek alkalmazása fokozódó önállósággal. - Figyelem, gondolkodás, emlékezőképesség, analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése. - A tanulók passzív és aktív és szókincsének gazdagítása. - Összerendezett íráskép kialakítása az egyéni adottságok mellett. Az írás eszközszintű műveleteinek gyakorlatai: másolás, tollbamondás, emlékezetből írás fokozatai. - Mozgás, finommotorika, ritmusfejlesztés, szem-kéz koordináció, optikus differenciáló képesség, vizuális észlelés fejlesztése. - Az önkorrekciós képesség fejlesztése, problémahelyzetek felismertetése.

hibakeresés,

–

javítás,

helyesírási

- Helyesírás fejlesztése másolással, tollbamondással, illetve emlékezetből történő írásbeli feladatokkal. Vizuális, akusztikus, fonematikus észlelés, érzékelés fejlesztése. Idegen nyelvek Az élő idegen nyelv tanításának, tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. A szülők igényei, a tanulók fejlettsége szerint az iskola hozhat döntést a hetedik évfolyam előtt megkezdett idegennyelv-tanulás ügyében. Az idegen nyelv tanításának alapvető célja a kellő motiváció és késztetés a nyelv tanulása iránt, sikerélményekhez juttatni a tanulót a későbbi nyelvtanulás érdekében. A nyelvtanulási stratégiák között fontos szerep jut a játékos tevékenységeknek, az egyszerű élethelyzetek modellezésének, ismert helyzetek, tartalmak idegen nyelven történő értelmezésének. A nyelvtanulás középpontjában a motiváció fenntartása, a hallott szöveg (kérdés, utasítás, cselekvés stb.) megértése, fejlesztése áll. A sikeres nyelvtanulás érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra.

45

Fejlesztési feladatok - Beszédszándék - Beszédértés - Az idegen nyelvi témákban feldolgozott, begyakorolt szavak megértése, értelmezése. - Beszédkészség - Képesség – a tanult témákban – egyszerű kérdések megfogalmazására és azok megválaszolására. Matematika A gyakorlás folyamán, a kognitív képességeket szem előtt tartva növelhetjük a tanulók intellektuális kapacitását. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai a. A tanulás eszközeinek célszerű használata. b. Kíváncsiság ébrentartása, az önbizalom folyamatos megerősítése. c. Ismeretek mozgósítása bemutatott analóg helyzetekben, alkalmazás a próbálgatások szintjén. d. Cselekvésben jelentkező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, megoldása próbálkozással. Az eredmény ellenőrzése. e. Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, mennyiségek megfigyelése, a látottak értelmezése, és a tapasztalatok összefoglalása. f. A mennyiségállandóság, képességének kialakítása.

a

mennyiségek

közötti

tájékozódás

és

a

becslés

g. A matematika tanulásához szükséges fogalmak fokozatos megismerése. h. A közös cselekvéshez, munkához szükséges tulajdonságok, képességek felépítése, szokások kialakítása. i. A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése. j.

Az alkotás örömének átélése. Az érzelmi, akarati életük fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek megismertetése, elfogadtatása.

k. Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, sejtés megfogalmazása. A képzelt és a tényleges megoldás összevetése. Fejlesztési feladatok - A térben és időben, valamint a világ mennyiségi viszonyaiban való tájékozódás saját élményből kiindulva. - A megszerzett tudás, az elvont fogalmak, szabályok, összefüggések stb. felhasználása, kezdetben ismert, majd ismeretlen szituációkban. - A problémamegoldó képesség megszerzése a próbálkozás útján, majd racionális szinten. - Kérdések megfogalmazásának, képességének kialakítása.

állítások 46

bizonyításának,

a

véleményalkotás

- A kiválogatás, összehasonlítás, csoportosítás gondolkodási műveleteinek segítségével a matematikai fogalmak, a mennyiségi viszonyok, valamint a mennyiségállandóság fogalmának kialakítása. - A számolási készség fejlesztése változatos gyakorlati feladatok segítségével. - Műveletek írásban való végzése, a szóbeli számoláson túl a műveleti sémákra (analógiákra) való emlékezés. - Cselekvési sorrend tervezése; megoldáskeresés: lehetséges megoldások kiválasztása, megoldása készen kapott sémák szerint, algoritmusok segítségével, később alternatív gondolkodás mentén. - A feltételezés és a valóság összehasonlításának a képessége az eredmény helyességének megítélésében. - A segítségkérés és – elfogadás képességének, valamint az együttműködési képesség fejlesztése, kialakítása. - A gyakorlatban megfigyelt tulajdonságok megnevezése, a lényeges jegyek kiemelése. - A látottak elemzése, összehasonlítása, a különbségek felfedezése. - A tájékozódási képesség fejlesztése térben, időben és a mennyiségek között a gyermek ismereteihez igazodva. - A finommotorika, a térlátás, a szem-kéz koordináció fejlesztése. - Mennyiségek elképzelése, cselekvéshez, történéshez fűződő megfogalmazással. - A tulajdonságok kiemelése, felismerése.

a

tulajdonságok összehasonlítása,

a

különbségek

- Megadott szempont szerint összefüggések keresése a látszólag különböző dolgok között. - A tapasztalatok gyűjtése alapján kérdések megfogalmazása. - Az ítélőképesség fejlesztése. Ember és társadalom Előnyben kell részesíteni a sajátélményű tevékenységeket. A fejlesztés kiemelt területként kezeli a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelést, a szociális érzékenységet, az értékvédő magatartás kialakítását, a környezetért érzett felelősséget. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: - Az időészlelés fejlesztése saját élményen keresztül, majd pedig, az évtizedek, évszázadok, évezredek, az emberöltő megértése. - Az idő múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása, összefüggések felfedeztetése. Az egyén és társadalom kapcsolata, egyén, család, közösség, nemzeti társadalom, a világ nemzetei. - Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének, az információgyűjtés technikájának fejlesztése. Az információ forrásainak megkülönböztetése, bizonyosan hiteles, nem bizonyosan hiteles, hiteltelen. - A tér és idő kapcsolatainak bemutatása, ezek felfedeztetése. - A kommunikációs képességek fejlesztése. - A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése. 47

- Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, valóság és a fikció közötti különbség érzékeltetése, szemléletes bemutatása. - A megtartó emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése. - Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Kritikai gondolkodás fejlesztése. - Az együttműködésen alapuló tanulás fejlesztése kooperatív technikák alkalmazása. Fejlesztési feladatok - Régen és ma érzékelése, események beazonosítása saját élményből. - A saját szerep, a saját feladat, a saját felelősség felismerése. - A különböző közösségekben való létezés formáinak, lehetőségeinek ismerete. - Ismeretszerzés a szabadság, felelősség, emberi helytállás jelentőségéről. - Erkölcs és vallás helye, szerepe az egyén és társadalom szempontjából. - Történelmi események okainak és következményeinek elemzése fokozatosan csökkenő segítségnyújtás mellett. - Költségvetési, gazdálkodási ismeretek a családi költségvetéstől az államháztartásig. - A munkavállalás gyakorlata. Ember és természet A tanulók ismeretelsajátításában a természeti-környezeti világ elemi megismerésének lehetősége tűzhető ki célul. Nagyobb hangsúlyt kap a szemléletformálás, a természethez való pozitív viszonyulás megteremtése, az egyén és a társadalom számára fontos konstruktív magatartás- és viselkedésformák, az egészséges életmóddal, életvitellel, környezettudatos viselkedéssel kapcsolatos szabályok elsajátítása. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: - Figyelem-, emlékezet fejlesztése, a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése. - Kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazásának tanítása. - A kommunikációs képességek és készségek fejlesztése. - A saját testkép, testséma kialakítása, majd pedig a térérzet alakítása, megerősítése, viszonyszavak pontos - használata, az idő múlásának érzékelése, felfogása, az idői és téri változás észlelése, értelmezése. - A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése. - Analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése. - Ok-okozati összefüggések, probléma felismerés, megoldások keresése. - Szokások, szokásrendszerek kialakítása. - A tanulási szokások (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegoldás, értelmezés, irányított ismeretszerzés kialakítása, megerősítése. - Kísérletek, saját tapasztalat, a természettudományos ismeretek és a hétköznapi élet tapasztalatai közti összefüggések felismerése, erősítése. 48

Fejlesztési feladatok - Anyagok és halmazállapotok megkülönböztetése a hétköznapi élet példáival. - Az élőlényekkel kapcsolatos fogalmak gazdagítása, csoportokba sorolás, életműködés felfedeztetése konkrét példákon. - Az élőlények érzékelhető elvonatkoztatások.

jegyeinek

megállapítása

–

összehasonlítások,

- Tapasztalatok, ismeretek gyűjtése a természet könnyen megfigyelhető és felfogható ciklusaival kapcsolatban; a mindennapok időviszonyai. - Állandóság és változás felfedezése irányítással, egyszerű példákkal. - Tájékozódás a közvetlen környezetben, a szűkebb lakótérben, lakóhelyen. - Ismeretek a földrajzi környezetről konkrét tapasztalatokból merítve. - Az élő és élettelen közötti különbség, az életjelenségekhez kötött élet-értelmezés elemi ismeretei. - Törekvés az ember számára fontos egészségmegőrző szokások elsajátítására: egészséges táplálkozás, tisztálkodás, mozgás. - A használati tárgyak anyagainak felismerése, az anyagfogalom biztos használata. - A hétköznapi folyamatokban előforduló energiafajták és energiahordozók bemutatása példák segítségével. - Egyszerű megfigyeléseken, tapasztalatokon alapuló időjárás-megfigyelés, a változások értelmezése. - Az élővilágban működő egyensúly szerepének bemutatása az életből vett példákon keresztül. - Ismeretszerzés saját szervezete működéséről, vizsgálódások, konkrét tapasztalatok segítségével.

felépítéséről

–

megfigyelések,

- A gyakoribb betegségek megelőzése, a gyógyítás mindenki számára elérhető módozatainak ismerete, a környezet és az egészség közötti kapcsolat felismerése, az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok hatásainak megismerése. - Önismeret, önelfogadás, egészségmegóvás készségének fejlesztése. - A háztartás, a környezet ismert és használt egyszerű gépeinek működtetése, a fizikai ismeretek alkalmazása a működtetés során. - Felismertetni a kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémákat. - A háztartási szerek használatával, tárolásával kapcsolatos elővigyázatossági szabályok megismerése. - Felelősségérzet kialakítása és fejlesztése magunk és környezetünk iránt, ok-okozati összefüggések, következmények felismerése, következtetések levonása.

49

Földünk és környezetünk A mindennapokban is jól használható gyakorlati példákon és tapasztalatokon keresztül sajátíthatják el a földrajzi térben történő eligazodás alapvető eszközeit, módszereit. Az egyszerű, elemi földrajzi ismeretek átadása, az általános és a speciális képességek fejlesztésére, a specifikumokra figyelve történik – a habilitációs, rehabilitációs célokat, feladatokat hordozva.

A műveltségi terület kiemelt habilitációs /rehabilitációs feladatai. - A gondolkodási funkciók fejlesztése: megfigyelés, elemzés, összehasonlítás, elvonatkoztatás, probléma-felismerés, ok-okozat összefüggés meglátásának képessége. - A rövid és a hosszú távú figyelem és emlékezet fejlesztése. - A rész–egész viszony a valóságban, a térképi ábrázolásban. A valóság és térképösszefüggéseinek felismerése. - Biztos tájékozódás megteremtése a közvetlen térben. Tájékozódás biztonsága a síkban, a jelek, a szimbólumok világában. - Tájékozódási feladatok, téri viszonyok felismerése, megértése; valamely tárgy, objektum tényleges és viszonylagos helye, helyzete. - Az idő észlelés fejlesztése. Időrend, periódus a természetben, a folyamatokban. - Kommunikációs képességek – kérdezni tudás, szakkifejezések használata. - Tanulási szokások megerősítése: térképek, információhordozók használata, önálló ismeretszerzés egyszerű szövegből, a tankönyv, a feladatlap, munkalap használata. Fejlesztési feladatok - Ismeretszerzés, tanulás – a földrajzi környezetben történő eligazodás képességének fejlesztése, információk szerzése, kezelése. - Tájékozódás a földrajzi térben és időben. - Tájékozódás földrajzi-környezeti kérdésekben, folyamatokban. - Tájékozottság a hazai földrajzi-környezeti folyamatokban. - A hétköznapi életben felhasználható földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, folyamatos gyarapítása. - Tájékozottság a regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben – a természetföldrajzi övezetesség társadalmi-gazdasági életben való megnyilvánulásainak felismertetése példákon keresztül. - A világgazdaság működésének a napi életünkre gyakorolt hatásai – példák segítségével. Művészetek Az iskolai nevelés, oktatás rehabilitációs célú feladatainak megvalósításában kiemelt szerepe van a gyakorlati tevékenységeknek, mert általuk az ismeretek élményszerűvé válnak, segítik a mélyebb megismerést, fejlesztik a kreativitást. A tevékenységek, az alkotások széleskörű kínálata lehetőséget teremt az egyéni adottságok kibontakoztatására, a differenciális megvalósítására. 50

A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: - Önismeret, önértékelés, társas kapcsolatok, a pozitív kapcsolatteremtő és együttműködési képesség fejlesztése.

alkalmazkodóképesség,

- Képzelet, kifejezőkészség, kreativitás, fejlesztése. - Harmonikus mozgás kialakítása, fejlesztése. - A figyelemkoncentráció, a tartós figyelem és az emlékezet fejlesztése. - Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése. - A térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása a valós térről, időről, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól. - A kommunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázolásban, befogadásban. - A finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése. - Az ismeretszerzési, a tanulási képességek fejlesztése. - Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés, érzékszervi kultúra gazdagítása. - Felelősségérzet kialakítása és fejlesztése magunk és környezetünk iránt, ok-okozati összefüggések, következmények felismerése, következtetések levonása. - Fejlesztési feladatok - Téri helyzetek leírása szóban, megjelenítése szabadkézi rajzban. - Egyszerű közlő ábrák értelmezése. - A kezdeményező, az alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése. - Változatos technikák alkalmazása az önkifejezésben, az alkotásban. - Az egyéni ízlés, stílus érvényesítése a saját tárgy készítésében. - A művészi alkotásokban megismert konfliktusok értelmezésével a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakításának segítése. - Zenei képesség fejlesztése (írás-olvasás, énekhang, zenei memória, fantázia) - Az életvezetés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését szolgáló képességek fejlesztése.

Informatika A mindennapi élet szerves részeként jelenlévő informatikai ismeretek, illetve az informatikai ismerethordozók használatának készsége, az esélyegyenlőség megteremtése, az életvitel céljából is kiemelkedő jelentőségű. A tanulóinknak képessé kell válniuk az informatika eszközrendszerének alapvető használatára. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: - Érzékszervi megismerések. - Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése. - Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés műveleteinek gyakorlása. - Szabályfelismerés, tervező, rendszerező, döntési képesség fejlesztése. - Csoportosítások, következtetések. 51

- Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. - A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagálóképesség fejlesztése. - A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése. - Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése. - Analízis, szintézis. Fejlesztési feladatok A számítógépes technika felhasználása a tudás bővítésére, kezdetben segítséggel, később önállóan is. - A hálózat eszközként való használata ismeretek gyűjtéséhez, kapcsolatok építéséhez, problémák megoldásához. - Gyakorlati problémák megoldása a dokumentumok készítésével. - Eligazodás a logikai rendben meglévő információforrások között, használatuknak megtanulása, szokások kialakítása. Életvitel és gyakorlat A tanuló egyediségének, megváltozott tulajdonság-együttesének figyelembevételével hozzájárul a cselekvési, a szociális, a kommunikációs kompetenciák kialakításához. A sérülés specifikus jegyek figyelembevételével épít a NAT ezen műveltségi területen megfogalmazott alapelveire, kiemelt fejlesztési területeire, fő témaköreire, feladataira.

A műveltségi terület kiemelt habilitációs /rehabilitációs feladatai - A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése: azonosságok, különbségek, csoportosítások, szabálykeresések, analógiák, felismerése, összefüggések megoldása, ok-okozat felfedezése. - A probléma felismerő, a tervező, alakító, konstruáló képesség fejlesztése, kíváncsiság, motiváltság ébrentartása. - A cselekvőképesség fejlesztése, önellátás, környezetellátás technikáinak elsajátítása, alkalmazása. - Motorikus képességek fejlesztése, szabályozott akarati mozgások, továbbfejlesztése. A kar-kéz sebességének és ütemének alakítása.

mozdulatok

- A munkához való helyes viszonyulás, az érzelem, akarat, kitartás céltudatos fejlesztése. - A reális énkép, önismeret kialakítása, távlati lehetőségek felismerése, az önfejlesztő magatartás elfogadtatása. Szociális képességek fejlesztése. Fejlesztési feladatok - A saját élményen, tapasztalaton alapuló egészségmegóvás problémakörének felismerése, személyes lehetőség és szerep az életvezetésben, az egészség megóvásában, életvezetési problémák felismerése a családi környezetben, a testi-lelkiszociális egészség megőrzésében. 52

- Tapasztalatszerzés a mesterséges környezetről, szabálykövető magatartás a mesterséges környezetben, anyagok, formák, egyszerű szerkezetek megfigyelése, az anyagalakító tevékenység műveletei. - Gazdálkodás az anyaggal, energiával, a munkával és az idővel. - Az egyéni tulajdonságok és eredményesség összefüggései a tervezés, szervezés, kivitelezés során. - Önértékelő-, ítélőképesség, az individuális különbségek megfogalmazása. - A napi ismétlődő háztartási feladatok felismerése, tevékenységek ön- és környezetellátásban, gyakorlottság az egyszerűbb háztartási munkában, szerszámok, gépek használatában, a szolgáltatások igénybevételében. - Tapasztalatszerzés a jövedelem beosztásában, tudatosság a takarékosságban. - Érzékenység a közvetlen környezet, a lakás formai, esztétikai világában, az otthon nyugalmának, mint értéknek, örömforrásnak elfogadása, szükségletek és lehetőségek felismertetése egyéni sajátosságok szerint. - A minőség, a tudatos fogyasztás ismeretei, reklámok értelmezése, szelektálás, viszonyulás. - Az egyéni adottságok megismerésén alapuló önismeret fejlődése, tapasztalatok a legfontosabb pályákról, a hozzájuk vezető utakról, lehetőségekről, valóság és a vágyak valamint a realitások összehangolása. Testnevelés Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében gyakori a helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség, a diszharmonikus, az inkoordinált mozgás. A tanulók egy részénél mozgásfogyatékosság nehezíti a cselekvéses tanulást, aktív mozgástevékenységet. Mindezek szükségessé teszik, hogy a gyógypedagógia és ezen belül a szomatopedagógia eszközrendszere segítse eljuttatni a tanulókat a rendszeres testedzés, a mozgásos játéktevékenység öröméhez, a mozgásbiztonsághoz. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai: - Erősítse a mozgásigényt, a kezdeményezőkészséget, bátorítson mozgásos feladatok, gyakorlatok elvégzésére. - Tanítson mozgásos játékokban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék örömére. - Fejlessze a mozgásos alaptechnikák elsajátításának képességét, a kitartást, az állóképességet. Kiemelt feladat - Általános kondicionálás, a test hajlékonyságának, a végtagok ügyességének fejlesztése, a gyorsaság, az ugró, a dobó, az egyensúlyozó képesség alakítása, a tanuló biológiai állapotának, terhelhetőségének függvényében. - A saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítása (függőleges és vízszintes zónák), a téri viszonylatok pontos felismerése, viszonyszavak felfogása, használata, a téri biztonság erősítése. - A szép testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése.

53

- A tartós figyelem, a fegyelmezett feladat-végrehajtás fejlesztése, a felelős magatartás beláttatása. - Önismereti képesség fejlesztése, önállóság, a versenyszellem erősítése. - Fejlesztési feladatok - Az erő, az állóképesség, a gyorsaság, az ügyesség növelése. - Koordinációs képesség, mozgástanulási képesség, mozgásszabályozó képesség, mozgásalkalmazkodó képesség, - egyensúlyozó képesség, ritmusképesség, reakciók, téri tájékozódó képesség fejlesztése. - Jellemtulajdonságok – akarat, bátorság – fejlesztése. - A megosztott figyelem képességének automatizálása. - Helyzetfelismerő képesség fejlesztése. - Tartásjavító és korrigáló gyakorlatok, sporteszközök alkalmazásával is.

prevenciós

és

rehabilitációs

feladatok,

- Önállóan végezhető mozgásfejlesztő, kondicionálást biztosító gyakorlatok. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy diákotthoni, kollégiumi) programokba. A gyógypedagógus, a terapeuta – esetenként más szakember véleményének figyelembevételével – készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló sajátos nevelési igényeire, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás.

A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről értelmében: „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek,” Napjaink pedagógiai, pszichológiai gyakorlatában rendszeresen 54

tapasztaljuk a tanulási zavarok és az agresszív viselkedés kapcsolatát. A súlyos tanulási problémákkal küszködő gyerekek általában agresszívebben viselkednek, de meg is fordítható a kérdés, az agresszív gyerek jelentősen lemarad a tanulásban. Mindennapi gyakorlatunkban sokszor találjuk megmagyarázhatatlannak a gyerek viselkedését. Ezt a megmagyarázhatatlan viselkedést, magatartást nevezhetjük magatartási zavarnak, magatartási nehézségnek. Ezek közül az alábbiak fordulnak elő leggyakrabban: Hiperaktivitás Főbb jellemzői: - feltűnően gyorsan vált egyik cselekvésből a másikba - feladatait, munkáját képtelen megszervezni - életkorához képest túlzott ellenőrzést igényel - játékban, a csoportban nehezen tudja kivárni, amíg sorra kerül - gyakran nem tudja befejezni, amit elkezdett - gyakran észrevehető, hogy nem figyel oda - figyelme könnyen elterelhető - képtelen koncentrálni iskolai munkájára, más figyelmet érdemlő feladatra - nem tud tartósan játszani egy játékkal, egy játékszerrel. Kognitív funkciók zavarai: A figyelem nem megfelelő működése súlyos tanulási problémákhoz vezethet akkor is, ha a tünetet nem kíséri motoros nyugtalanság. Kutatások bizonyítják, hogy az életkor növekedésével a figyelem fokozatosan javul és szelektívebbé válik, miközben elterelhetősége csökken. A figyelemzavarból adódó problémák tanévről-tanévre súlyosbodó gondot okoznak, hiszen az alapvető fogalmakban, készségekben keletkező hiányosságok a további évek tananyagának elsajátítását egyre nehezebbé teszik. Két formáját különböztetünk meg, egyiket reflektívnek, a másikat impulzívnak nevezzük. Impulzív típus: - rosszul hangsúlyoznak - kihagynak szavakat - mással helyettesítik az olvasott szót Reflektív típus: - lassan, óvatosan reagálnak - körültekintően összehasonlítanak.

55

Agresszió: Az agresszív gyerekek rendszeresen tapasztalt népszerűtlenségének talán a legfőbb oka az, hogy ezek a gyerekek hiányosságokat mutatnak a szociális információk kognitív kezelésében. Az életkornak megfelelő átlagnál sokkal gyengébben ismerik fel egy-egy szociális helyzet oksági hátterét, a szociális probléma megoldási készségük erősen korlátozott. Az agresszív gyerek cselekedetének magyarázatai nem pusztán önigazoló hazugságok. Ők valóban úgy érzik, hogy támadják őket olyan esetekben is, amikor szándékos provokációval vádolják őket. Az agresszív gyerek távolságtartó, társai egyre jobban elkerülik, benne pedig fokozatosan megerősödik az érzés: a világ örökös gyűlölködés, a folyamatos elutasítás helye. - A magatartási, beilleszkedési zavarral (osztályfőnök, osztálytanító, szaktanár).

küzdő

tanulók

kiszűrése,

megfigyelése

- A beilleszkedési, magatartási zavarok okainak feltérképezése (amennyiben szükséges, szakember segítsége (Pedagógiai Szakszolgálat). - Szorosabb kapcsolat kiépítése a gyermek családi környezetével, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekek átmeneti otthonával, a gyermekvédelmi központtal. Tevékenységformák (pl. kézműves foglalkozások, zenei foglalkozások, kulturális tevékenységek, kirándulások, munkaalkalmak, sporttevékenységek, tanulás és segítők (pl. kortárs segítő, civil szervezet, hitoktató, védőnő, kisebbségi önkormányzat, tanár, szociális munkás) megtalálása, összehangolása a tanuló beilleszkedési, magatartási zavarának enyhítésére, leküzdésére. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánkban a veszélyeztetettség legfőbb okai, tünetei Környezeti okok: - Anyagi okok, családi konfliktusok, mindkét szülő munkanélküli, nevelési hiányosságok /túlzott szülői óvás, elemi szokásrendszer kialakulatlansága, stb./ - Italozás a családban, kifogásolható szülői életvitel, a gyerek elhanyagolása, testi fejletlenség, a család szétesése. A gyermek személyiségéből eredő okok: - Értelmi elmaradottság, gátlásosság, fokozott agresszivitás. Egészségügyi - szociális ok: - A családban sok a gyerek, veleszületett betegségek. A veszélyeztetettség elhárítására hozható intézkedések Iskolai eszközök igénybevételével: Iskolán kívüli lehetőségek igénybevétele: - A Gyermekjóléti Szolgálat segítségének kérése. - Gyámügyhöz irányítás, javaslat állami gondozásba vételére, ügyészségi bejelentés, ÁNTSZ segítségének a kérése. 56

Iskolánk speciális gyermekvédelmi munkaformái: - kedvezményes étkezés és napközis, tanulószobai elhelyezés - felzárkóztató foglalkozások szervezése - szabadidős tevékenységek szervezése - felvilágosító előadások. A gyermekvédelmi munka magában foglalja az iskolavezetés, az osztályfőnökök és valamennyi nevelő ifjúságvédelmi feladatait. Célja a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése, csökkentése. A kívánatos az, ha a fenti sorrend az iskolai nevelőmunkában valóban érvényesül. Az iskola általános gyermekvédelmi feladatot lát el a napközi otthon és tanulószoba működtetésével, az iskolaorvosi ellátással, a gyermekek étkeztetésével, a tanórák előtt és után biztosított felügyelettel, sokszínű szabadidős program szervezésével. Speciális gyermekvédelmi feladatai során megóvja a tanulókat a különböző veszélyektől, földeríti és nyilvántartja a veszélyeztetett gyerekeket, közreműködik a fejlődésüket gátló hatások megszüntetésében, elősegíti kiemelkedésüket a károsító környezetből. Kapcsolatot tart a hivatásos gyermekvédelmi szervekkel és intézményekkel /Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, ifjúságvédelmi szervek/. E feladatainak ellátásához gyermek és ifjúságvédelmi felelőst alkalmaz. A feladatok megvalósításában első helyen az osztályfőnökök állnak, akik az igazgatóhelyettessel szorosan együttműködve végzik az alábbi feladatokat. Az osztályfőnök irányítja a vezetésére bízott osztályban az ott tanító pedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét. Jelzi a bekövetkezett veszélyeztetettséget, javasolja a gyermek nyilvántartásba vételét. Segíti a szülőket a nevelési problémák megoldásában, és közreműködik a veszélyeztető körülmények felszámolásában. Számon tartja az igazolatlan mulasztást, segít a pályaválasztásban, a szabadidő helyes eltöltésében, a túlkoros tanulóknak a beilleszkedésben. Különös gonddal foglalkozik a nehezen nevelhető, magatartási problémákkal küzdő tanítványaival. Az igazgatóhelyettes fogja össze az iskolai gyermekvédelmi munkát. Feladatai: - Mindazoknak a feladatoknak az iskolai koordinálása, amelyek az osztályfőnökökre hárulnak. - Részt vesz a speciális gyermekvédelmi munka szervezésében, megvalósításában és ellenőrzésében. - Felméri és nyilvántartásba veszi a veszélyeztetett tanulókat. - Az osztályfőnököknek segítséget nyújt a feladatok megvalósításához. - Ismeri a problémás családok gondjait, kapcsolatot tart az állami szervekkel. - Az iskola munkatervére építve elkészíti a gyermekvédelmi- és az egészségügyi vizsgálatok éves esemény naptárát, a gyámügyi és az érintett partnerszervekkel egyeztetve. 57

- Munkáját az igazgatóhelyettes irányítja, ellenőrzi és értékeli. A szociokulturális hátrányokkal küzdő, tanulási kudarcoknak kitett tanulók többirányú segítséget vehetnek igénybe: Részükre a tanítási órákon rendszeres differenciálással teremtjük meg a lehetőséget a közvetlen, egyéni segítségnyújtásnak. A nevelők tanórai és tanárón kívüli tevékenységük során kiszűrik a tanulási nehézségekkel, beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő gyerekeket. Körültekintően feltárják e jelenségek okait. A gyermek személyiségének pozitív jellemvonásait feltárva azokat tudatosítva törekszenek a gyermek önbizalmának erősítésére, szeretetteljes légkör megteremtésére, a gátlások, feszültségek oldására, az életvezetési hiányosságok korrigálására, a viselkedés és magatartáskultúra fejlesztésére. Mindent megtesz a szülő megnyeréséért, részére pedagógiai tanácsot ad. Szükség esetén a gyermeket a Nevelési Tanácsadóba, Pszichológushoz irányítjuk, melynek szakvéleménye alapján biztosítjuk a tanulók fejlesztési célú foglalkoztatását. Minden igényt benyújtó gyermek részére biztosítjuk a napközis, tanulószobai ellátást. Kiemelten tehetséges tanuló Tehetséggondozás, képességfejlesztés: A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről értelmében: „kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.” A tehetséggondozást az alábbi tevékenységek szolgálják: - A tanítási órákon a nevelők a tehetséges tanulók tekintetében fokozottabban törekszenek az önálló tanulói tevékenykedtetésre, plusz - könyvtárba vezető, búvárkodásra ösztönző - feladatok adásával fokozzuk az önálló ismeretszerzés képességét. - Egyre inkább rászoktatjuk tanítványainkat a modern informatikai eszközök használatára. Ennek érdekében a szabadon választható órakeretből a 3. 4. és az 5. osztályban egy órában tanítjuk az informatikát. - Az 1-8. osztályban 0,5 - 1 órával növeltük a matematika órák számát. - Szintén a tehetséggondozást szolgálják a szakkörök is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével, minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. - A rendszeresen megrendezésre kerülő versenyek, vetélkedők, bemutatók is a tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik. Emellett természetesen az iskolán kívüli versenyeken való részvételt is biztosítjuk a tehetséges tanulók számára. E rendezvények megszervezését és a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok végzik. - Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából a tanulók számára évente egy-két alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes. Esetenként ehhez a lehetőségeink szerint támogatást nyújtunk. - A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. 58

- Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatára a tanulók igényeinek alapján előzetes megbeszélés után, tanári felügyelet mellett lehetőség nyílik. - Önköltséges formában megszervezzük a művészeti képzést a tanulók igényei szerint. 1.9. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A diákönkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval (vagy pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladat: - olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem - sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, - a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, - a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, - olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, - a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, - a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, - olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait - DÖK döntései Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott Intézményi Diákbizottság (IDB) látja el. Az IDB tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai, diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint f) amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét - az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, 59

d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatban. A diákönkormányzat, a diákképviselők, az intézményvezetés kapcsolattartásának rendje Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. Feladata a diákönkormányzat képviselete, a diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás, a diákönkormányzat egyetértési és döntési jogkörébe tartozó feladatok ismertetése, a diákönkormányzat rendezvényeinek előkészítése, segítése, az évi rendes diákközgyűlés összehívása. A diákönkormányzat ülésén részt vesz az intézmény vezetősége. A tanulóknak itt lehetőségük van véleményeik elmondására, kérdéseik feltevésére A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 1.10. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Tanulók az iskolában Minden gyerek az iskolaközösség teljes jogú tagja. Mint iskolapolgár, egyaránt élhet az iskolai demokrácia közvetlen és közvetett eszközeivel. A közvetlen demokrácia alapját a szólás joga képezi. A gyerekek az iskolai életminden kérdésében javaslatot tehetnek, megfogalmazhatják kérdéseiket és elmondhatják kritikai megjegyzéseiket. Vélekedésüket az iskola tiszteletben tartja, toleránsan fogadja és azokra válaszokat ad. Az igazgatóságot és a nevelőket munkaidőben - a tanórákon kívüli időszakban bármikor megkereshetik mondanivalójukkal. Az osztályfőnöknek tett felvetéseiket, az osztályfőnök továbbítja a megfelelő helyre, s a kapott információkat közli a tanulókkal. Az egyes gyerekek iskolához való kötődését hivatottak erősíteni, az előtérben elhelyezett fotók, tanulói munkák, amelyek bemutatják az iskola életét, életének jeles pillanatait, és őrzik a volt tanítványok emlékét. A diákönkormányzat működési rendjében érvényesíti mindazokat az értékeket és viselkedési technikákat, amelyeket az iskola értékrendszerében kívánatosnak tart. Szervezeti rendje az iskola egész tevékenységi rendszerét lefedi. Működése egyaránt kiterjed a rend, a fegyelem megtartására, az információáramlás szervezésére, a különböző tanulók közötti versenyek bonyolítására, és az egyes tevékenységi irányok működésében való részvételre. 60

Felvállalja egyes iskolai rendezvények önálló megszervezését, /farsang Mikulás-nap, termésünnep, diáknap stb./. Az osztályok által választott tisztségviselők alkotják az osztályszintű önkormányzatot, amely a tanulói önkormányzat alsó szintjét képezi. A diákönkormányzat legfőbb iskolai szerve a tanulói önkormányzati tanács. Tagjai az osztályközösség 2-2 delegáltja. Az önkormányzati tanács gazdálkodik a működéséhez juttatott normatív fejkvótával és saját bevételével is maga rendelkezik. Szülők részvétele az iskolai munkában A gyermekei nevelésére figyelmet fordító szülők érdeklődést mutatnak az iskola szolgáltatásai és rendezvényei iránt is. A problémás gyerekek szüleivel a kapcsolat sok esetben egyoldalú, csak a nevelő keresi a kapcsolatot. A szülők többsége ilyen alkalmakkor együttműködésükről biztosítja a nevelőt, de ez sajnos csak nagyon rövid ideig érzékelhető. Néhány etnikai család esetében ellenérzés, intolerancia érezhető az iskola iránt. Az iskola évente 4 - ebből 1 pályaválasztási - szülőértekezletet tart. Az iskola működését Szülői Munkaközösség segíti, melybe minden osztály 2 szülői képviselőt delegál. A munkaközösség a mindennapi kapcsolattartásra elnököt bíz meg. Az elnök megbízatása visszavonásig érvényes. A munkaközösségi tagokat évente erősítik meg. A munkaközösség segíti az iskolai rendezvények megszervezését, gyakorolja törvényes jogait, közvetíti a szülők helyi kéréseit, véleményt mond az iskola terveiről. Az osztályfőnökökkel szembeni iskolai elvárás, hogy minden új osztályt kapó pedagógus az első tanévben látogassa meg a családokat, ismerkedjen meg a családdal és gyermeknevelési törekvéseivel. A pedagógusok és szülők évente 1-2 alkalommal társasági összejövetelen is találkoznak, emberi kapcsolataik erősítése és a kötetlen eszmecsere érdekében. Ösztönzi, hogy minél többen vegyenek részt az iskolai ünnepségeken és a tanulók kirándulásra kísérésében. Minden tanévben nyílt napot tart, amelyen minden tanóra, iskolai foglalkozás a szülők számára szabadon látogatható. Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés - alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. A megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás, - koordinált pedagógiai tevékenység, - feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, - az őszinteség, 61

-

eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség.

Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi két témakör köré rendeztük: a.) A szülők részéről - a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: - aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, - ötletnyújtást az előadások témáihoz, - őszinte véleménynyilvánítást, - együttműködő magatartást, - nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, - a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, - érdeklődő-segítő hozzáállást, b) Iskolánk (pedagógus) - a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: - nyílt nap, nyílt órák szervezése, - rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, - változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes - viselkedési módokat, - előre tervezett szülői értekezletek, - rendkívüli szülői értekezletek, - fogadóórák, - előadások szervezése - pályaválasztási tanácsadás, - családlátogatás, - közös kirándulások. c) A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: - osztály-család közös hétvége túrázással egybekötve - családi játékos vetélkedők - közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével - alapítvány létrehozása a nevelési problémák megoldásának segítésére. 1.11. A tanulmányok alatti vizsgaszabályzat A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni. 62

A pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Általános szabályok Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Osztályozó vizsga Az Intézmény az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási év szorgalmi idejében kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 %-a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha 63

- felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Sikeres osztályozó vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 68..§ (4.) bekezdésének hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Javító vizsga Ha a tanuló tanév végén – legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. Abban az esetben is javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal szervezi meg. 64

A független vizsgabizottság, vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, a tanuló a kormányhivatalhoz, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalához (a továbbiakban: hivatal) – a döntést követő öt napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a kormányhivatal, a hivatal három munkanapon belül bírálja el. Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. A sajátos nevelési igényű tanulóra vonatkozó szabályok A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb ismérvei A vizsgabizottság minimum három főből áll: - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár 65

Az általuk ellátandó feladatok: Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el. Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet, - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár lehetőség szerint szakos tanár felel a vizsga szabályszerűségéért. Írásbeli vizsgák általános szabályai: - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet, - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot, - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával. Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható. Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak. Az írásbeli vizsga javítása - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót. A szóbeli vizsga általános szabályai: - egy napon három szóbeli vizsga tehető le, - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie, - a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani, - a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre, - a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő, - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja, - a felelet maximum 10 percet tarthat, - ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz, - két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet, - ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről, - szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt. Gyakorlati vizsga általános szabályai: - a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről, - a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni.

66

Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. A pedagógiai programban meghatározott tanulmányi idő lerövidítésével (tanév összevonás, egyéni haladási rend, stb.) élni kívánó diákok esetén érvényes vizsgarendet lásd az 1. számú mellékletben. Vizsgatárgyak részei Irodalom Magyar nyelv Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Földrajz Biológia Kémia Technika Informatika Testnevelés Ének-zene Rajz

írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga

2013/2014-es tanévtől a Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról alapján használjuk a tantárgyak megnevezését felmenő rendszerben. 1.12. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola igazgatója az átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni az átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója az átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Magasabb évfolyamra, más iskolából jelentkező tanulót a tanítási év során bármikor átveszünk, ebben az intézmény igazgatója dönt. Ebben az esetben a tanulónak be kell mutatnia: - a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, - az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat. 67

Különbözeti vizsga letételére akkor kerülhet sor, ha a tanuló a korábbi tanulmányai során nem tanult valamilyen tantárgyat, amelyre iskolánkban az iskolai tanulmányai folytatásához szüksége van. Ekkor a felkészülést a szülőnek kell biztosítani. A különbözeti vizsga anyagának összeállításáért és a vizsga lebonyolításáért a szaktárgyi pedagógus a felelős. A különbözeti vizsga letételének határideje október vége, abban az esetben, ha a tanuló év elején kérte átvételét. Év közben külön határidőt a különbözeti vizsga letételére az igazgató állapít meg, amit az átvétel időpontjában közöl a tanulóval. A tanuló átvételének tényét a beírási naplóba, a törzskönyvbe, az osztálynaplóba és a bizonyítványba jelezzük. A tanulói jogviszonyt létesítő tanuló adatait az intézmény vezetője a jogviszony létesítést követő 5 napon belül megküldi a KIR-nek. A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló a vendégtanulói jogviszonya létesítésének engedélyezésére a vele jogviszonyban álló iskola igazgatójának nyújtja be írásbeli kérelmét. Az iskola igazgatója a kérelemben foglaltak alapján, a kérelem átvételétől számított tizenöt napon belül beszerzi a döntéshez a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola javaslatát, vagy 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 49.§ 2. bekezdésében foglalt kérelem szerint a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő egészségügyi intézmény vagy a gyógykezelést biztosító intézmény javaslatát. A tanulóval jogviszonyban álló iskola igazgatója a benyújtott kérelemről meghozott döntéséről értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, valamint a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola, vagy a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő egészségügyi intézmény vagy a gyógykezelést biztosító intézmény vezetőjét. A vendégtanuló teljesítményének értékelését a fogadó iskola végzi, és írásban értesíti a tanulóval jogviszonyban álló iskolát. Megszűnik a vendégtanulói jogviszony, ha azt a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője kérelmére megszünteti. Az iskola igazgatója megszüntetheti a vendégtanulói jogviszonyt akkor is, ha a tanuló a foglalkozásokról igazolatlanul legalább tíz alkalommal távol maradt, vagy a tanuló a vendégtanulói jogviszonyból eredő kötelezettségeit nem teljesítette. A vendégtanulói jogviszonyt létesítő intézmény vezetője a jogerőre emelkedett döntésről értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt és a tanulóval tanulói jogviszonyban álló iskola igazgatóját. A felvételi eljárás különös szabályai Iskolánkba minden, az intézmény beiskolázási körzetében élő, iskoláskorú, iskolaérett tanulót felveszünk. Elsősök beíratása, minden évben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által meghirdetett időpontban van. Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között – a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet 68

igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. A beírást az iskolatitkár végzi. A beiskolázási körzetünkön kívüli tanulót is felveszünk, abban az esetben, ha a körzetünkből minden jelentkező iskolaköteles tanuló felvételét biztosítottuk, és még van férőhely az iskolában. A tanuló felvételének tényét a beírási naplóba, a törzskönyvbe, az osztálynaplóba és a bizonyítványba jelezzük. A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója a kormányhivataltól kapott nyilvántartás, a kijelölt iskola a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be. Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. 1.13. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve Elsősegélynyújtáson értjük azt a cselekedetet, amikor egy megsérült, illetve hirtelen megbetegedett embernek segítünk, illetve ellátjuk. A megfelelő beavatkozáshoz mind elméleti, mind gyakorlati felkészülés szükséges. A felkészülés egyik lehetősége az iskolás korban zajló oktatás. A jó elsősegélynyújtó mindent megtesz a feltétlenül szükséges beavatkozások elvégzése érdekében, de ismervén korlátait, csak a szükséges beavatkozásokat végzi el. Nem kezd olyan ellátásba, mely az adott helyszínen felesleges, vagy nem kivitelezhető, esetleg kifejezetten káros. Az elsősegélynyújtónak tisztában kell lennie alapvető biológiai ismeretekkel, alapvető elsősegély-nyújtási fogásokkal, az életveszélyes, vagy ahhoz vezető állapotok felismerésével. Fontos a megfelelő kapcsolatteremtő képesség. Célunk: a tanulók ismerjék, és tudják alkalmazni az alapvető elsősegély-nyújtási módokat. Iskolánkban az 1-8. évfolyamon az alábbi elsősegély-nyújtási témakörökkel foglalkozunk a kötelező tanítási órákon. Az ismeretek átadása során változatos módszereket alkalmazunk. Az alsó tagozaton környezetismeret tanórák keretében: - teendők baleset esetén, segélyhívás - horzsolások, enyhe égési sebek, duzzanatok, rovarcsípések ellátása - teendők rosszullét, mérgezési tünetek esetén A felső tagozaton természetismeret, biológia, kémia, fizika órákon: - vérzések típusai, vérzések ellátása - légutak biztosítása, légúti akadály eltávolítása, nem lélegző sérült újraélesztése, stabil oldalfektetés; - mozgásszervek sérüléseinek ellátása, gyakoribb hibaforrások - égési sérülések ellátása, gyakori hibaforrások 69

- teendők gázmérgezés, gyógyszermérgezés, alkoholmérgezés esetén, gyakori hibaforrások - vegyszer okozta bőr- és szemsérülések ellátása Az átadott ismeretek elmélyítésére felhasználjuk a tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat pl.: a Szentpétery napok keretében megrendezésre kerülő egészségnap, elsősegély-nyújtási vetélkedő.

2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE A Nat-ban megfogalmazottak alapján a kerettantervek határozzák meg a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, az elvárt tudás mélységét. Az új NAT szerinti szakaszok: -

alsó tagozat, felső tagozat, középiskolai nevelés-oktatás szakasza, szakiskolában folyó nevelés-oktatás szakasza, Köznevelési hídprogramban (I.,II) folyó nevelés-oktatás szakasza.

Az új Nat-ban megfogalmazódó fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak az egyes nevelési-oktatási szakaszokhoz kapcsolódnak. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Két részre tagolódik: - az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó tagozat, - az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat. Az alsó tagozat: - első –második évfolyamon lehetővé kell tenni, ösztönzi az ebben az életkorban a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelését, - harmadik–negyedik évfolyamon erőteljesebbé – a negyedik évfolyam végére már meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanításitanulási folyamatok. A felső tagozat: - a nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez kötődik, - szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása, - a hetedik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés 70

megalapozása, valamint pályaorientációra.

az,

hogy

fektessen

hangsúlyt

a

pályaválasztásra,

2.1. Új NAT belépése a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet szerint. A 2013/2014-es tanévtől a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (új Nat) és az erre épülő kerettantervek bevezetése felmenő rendszerben első és ötödik évfolyamon kerülnek bevezetésre. A többi évfolyamon kifutó rendszerben a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a hozzá kapcsolódó, az intézmény által adaptált kerettantervet alkalmazása történik. Tanév/évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2013./2014.

Helyi tanterv 2013.

Helyi tanterv kifutó

Helyi tanterv kifutó

Helyi tanterv kifutó

Helyi tanterv 2013.

Helyi tanterv kifutó

Helyi tanterv kifutó

Helyi tanterv kifutó

2014./2015.

Helyi tanterv 2014.

Helyi tanterv 2013.

Helyi tanterv kifutó

Helyi tanterv kifutó

Helyi tanterv 2014.

Helyi tanterv 2013.

Helyi tanterv kifutó

Helyi tanterv kifutó

2015./2016.

Helyi tanterv 2014.

Helyi tanterv 2014.

Helyi tanterv 2013.

Helyi tanterv kifutó

Helyi tanterv 2014.

Helyi tanterv 2014.

Helyi tanterv 2013.

Helyi tanterv kifutó

2016./2017.

Helyi tanterv 2014.

Helyi tanterv 2014.

Helyi tanterv 2014.

Helyi tanterv 2013.

Helyi tanterv 2014.

Helyi tanterv 2014.

Helyi tanterv 2014.

Helyi tanterv 2013.

2.2. HELYI TANTERV (a 2013/2014-es tanévtől KIFUTÓ rendszerben) Tantárgyi rendszere és heti óraszáma Iskolánkban, normál tagozaton az OM által jóváhagyott Apáczai Kiadó által készített kerettantervet alkalmazzuk kifutó rendszerben. A kerettanterv jellemzői: - A műveltségi területek fejlesztési feladatait fejlesztési szakaszokra (1–4., 5–6., 7–8.) ezen belül pedig, évfolyamokra bontja. Áttekinthető szerkezetben, tanulói tevékenységekre építi a tantárgyak tartalmait. Törekszik a korszerű tanulásszervezési megoldások ajánlására. - A közös nemzeti értékek, a nemzeti hagyományok ápolása mellett más népek történetének, kultúrájának, szokásainak ismertetésével és megbecsülésével, a nemzeti identitás fejlesztését, a különböző kultúrák iránti nyitottságot szolgálja. 71

- Módszertani ajánlásokat tesz minden tantárgy esetében a tananyag feldolgozásához, a fejlesztési feladatok sikeres megoldásához. - A Kerettanterv figyelembe vette, hogy érvényesíteni kellett azokat a változá sokat, amelyek jogi szempontból az 1993. évi LXXIX. törvény 2003–2006. évek közötti időszak módosításaihoz kapcsolódnak. A felépítésében a tanterv a kötelező oktatást 1 - 8 évfolyamra, egységes fejlesztési folyamatként értelmezi és határozza meg. - Figyelembe vette, hogy a NAT értékrendszere bővült, elsődlegesen az Európai Unió kulcskompetencia keretrendszerének beépítésével. - Tantárgyanként megtalálható a jellemző kulcskompetenciákra való hivatkozás, a tantárgyi bevezetőkben szerzőik az általános nevelési elveket és fejlesztési feladatokat hangsúlyozták. -

Az újrafogalmazott kiemelt fejlesztési feladatokat a szerzők beépítették a műveltségi területekből kialakított tantárgyak tanterveibe.

- A közoktatás alapozó szakaszának pedagógiai szerepéről kialakított filozófiát, érvényesíti a kerettanterv az 5–6. évfolyam átalakításával, a tanulási stratégiák hangsúlyosabb megjelenítésével, de a Magyar nyelv és irodalom, valamint a Matematika tantárgyak tanterveiben ajánlást ad a fejlesztés területeire és időkereteire is. - Minden tantárgy tantervében szerepet kapnak a tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei és területei. - Az egyéni boldogulásban kiemelten fontos az egész életen át tartó tanulásra történő felkészülés, illetve felkészítés, melyet minden fejlesztési szakaszban érvényesítette. Az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve az ország bármely településén, a nevelőoktató munkához szükséges feltételekkel rendelkező iskolák számára készült. Figyelembe veszi az intézmények tehetséggondozó és felzárkóztató kötelezettségét, az integrációs nevelés lehetőségét is. A sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez a kerettanterv ajánlásai mellett figyelembe kell venni a NAT irányelveit, a fogyatékosság típusának megfelelően a tanuló lehetőségeihez, korlátaihoz és igényeihez igazodva kell a fejlesztést megtervezni. A nemzeti és etnikai kisebbség számára eligazítást adnak a speciális követelményekre az irányelvek, melyek a helyi tantervekben megjeleníthető szabad sávban kell elhelyezni a kötött nyelvi és népismereti óraszámokat. A Kerettanterv az iskolákban folyó pedagógiai munka tervezését oly módon kívánja segíteni, hogy a középpontba állítja a tanulók kompetencia alapú tudásának, képességeinek, személyiségének fejlesztését. Ajánlásokat fogalmaz meg a nevelési programban előírt iskolai programok (fogyasztóvédelem, egészségnevelés, környezeti nevelés programja) elkészítéséhez. A műveltségi területek tartalmait a közoktatási törvény szóhasználatának átvételével az alapfokú oktatás, és a középfokú oktatás képzési szakaszai szerint értelmezi. 72

A tantárgyi rendszer Tantárgyak neve

Tartalmak (műveltségi területek)

Magyar nyelv és irodalom 1-4. o.

Magyar nyelv és irodalom 1-4.o.

Irodalom 5-8.o.

Magyar nyelv 5-8.o Angol nyelv 4-8.o.

Irodalom 5-8.o Ember és társadalom. Dráma 5-6. o., Művészetek Mozgókép s médiaismeretek 8. o. Cigány népismeret, kultúra 1-8. o. Magyar nyelv 5-8. o. Angol nyelv 4-8.o.

Matematika 1-8.o.

Matematika 1-8.o.

Történelem 5-8. o.

Történelem és állampolgári ismeretek Hon és népismeret 5-6. o. Ember és társadalomismeret, Cigány népismeret 5-8. o. Etika 7. o.

Etika Környezetismeret 1-4. o. Természetismeret 5-6. o.

Ember és társadalom Ember a természetben Ember a természetben Egészségtan 6. o.

Biológia és egészségtan 7-8. o. Fizika 7-8. o.

Ember a természetben Egészségtan 8. o. Ember a természetben

Kémia 7-8. o.

Ember a természetben

Földünk és környezetünk 7-8.o.

Földünk és környezetünk 7-8. o.

Ének-zene 1-8. o.

Informatika 3-8. o.

Ének-zene Tánc 5-6.o. Cigány kultúra1-8. o. Rajz és vizuális kultúra 1-8.o. Cigány kultúra 1-8.o. Informatika 3-8. o.

Technika és életvitel 1-8. o.

Életvitel és gyakorlati ismeretek.

Testnevelés és sport 1-8. o.

Testnevelés és sport.

Osztályfőnöki

Ember a természetben Életvitel és gyakorlati ismeretek

Rajz és vizuális kultúra 1-8.o.

73

A tantervek forrásai Tantárgy neve Magyar nyelv és irodalom 1-4. o.

A tanterv Szerzője 1-4. osztály Szilágyi Imréné…

A tanterv forrása Apáczai Tantervcsalád Minősített tanterv Apáczai Tantervcsalád Minősített tanterv

5-.8. osztály Széplaki Erzsébet 5-6. osztály Sűrös József Magyar nyelv

5-8. osztály Széplaki Erzsébet

Matematika 1-8. o.

1-4. osztály Kurucz Istvánné Balassa Lászlóné 5-8. osztály Csatár Katalin… Csikósné Marton Lívia

Angol nyelv 4-8. o.

Környezetism. 1-4. o. Mester Miklósné Ének-zene 1-8. o.

Rajz és vizuális kultúra 1-8. o.

1-4. osztály Süle Ferenc 5-8. osztály Kovács Andrásné Pálffi Erika 1-8. osztály Pálfi Erika

Technika és életvitel 1-8. o.

1-8. osztály Kővári Istvánné

Testnevelés és sport 1-8. o.

1-8. osztály Horváth Tihamér

Történelem 5-8. o. Hon és népismeret 5-6. o. Etika 7. o.

Bánhegyi Ferenc Tamássy Györgyi

Informatika 3-8. o.

Dr. Pitrik József

Természetismeret 5-6. o. egészségtan 6. o.

5-6. osztály Horváth Miklós 6. osztály Nagyné Horváth Emília

Tánc

74

Adaptáló, az adaptálás mért. Alsós mk. Papp László Harangi Judit

Apáczai Papp László Tantervcsalád Harangi Judit Minősített tanterv Apáczai Alsós mk. Tantervcsalád és Minősített tanterv Apáczai Tantervcsalád Papp László Minősített tanterv Apáczai Alsós mk. Tantervcsalád Minősített tanterv Apáczai Alsós mk. és Tantervcsalád Minősített tanterv Apáczai Tantervcsalád Minősített tanterv Apáczai Tantervcsalád Minősített tanterv Apáczai Tantervcsalád Minősített tanterv Apáczai Tantervcsalád Minősített tanterv Apáczai Tantervcsalád Minősített tanterv Apáczai Tantervcsalád Minősített tanterv Apáczai Tantervcsalád Minősített tanterv

Alsós mk. és Sápiné Bigai Andrea Alsós mk. Alsós mk.

Harangi Judit

Fizika 7-8. o.

Molnár László

Kémia 7-8. o.

J. Balázs Katalin

Biológia 7-8. o.

7-8. osztály Horváth Miklós 8. osztály Nagyné Horváth Emília Szentirmainé Brecsok Mária

Egészségtan 8. o. Földünk és környezetünk 5-8. o. Osztályfőnöki 5-8. o. Sajátos nevelési igényű tanulók nev. oktatása 1-8. o. Cigány népismeret, kultúra oktatás

Hétszínvirág Ált. Isk. Marcali

Képességkibontakoztató és integrációs nevelés

Általános Iskola Rohod

Apáczai Ilyésné Papp Edit Tantervcsalád Minősített tanterv Apáczai Tantervcsalád Minősített tanterv Apáczai Tantervcsalád Minősített tanterv Apáczai Tantervcsalád Minősített tanterv Nyíregyházi Tanterv Hétszíntan tanterv

Sápiné Bigai Andrea Osztályfőnöki mkv. Nev. Test

Cigány Nevelőtestület interkulturális oktatási alaptanterv MKM. 27213/96/VII.. Képességkibontakoztató és integrációs program (készült az OM integrációs programja alapján)

75

Kötelező órák óraterve Heti óraszám évfolyamonként

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (Dráma)

1. o.

2. o.

3. o.

4. o.

5. o.

6. o.

7. o.

8. o.

h

h

h

h

h

h

h

h

9

8,5

8,5

8,5

1

1

1

1

(Cigány népismeret) Irodalom Dráma (Cigány népismeret és kultúra)

3

3

0,25

0,25

1

1

3

3

1

1

(Mozgókép és médiaismeret)

0,5

Magyar nyelv Angol nyelv

2

2

2

2

2

3

3

3

3

4,5

4,5

3,5

3

Matematika

5

5

4

4

Környezetismeret

1

1,5

1,5

2

Ének-zene

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

Cigány kultúra

0,5

0,5

0,5

0,5

0,25

0,25

0,25

0,25

0,25

0,25

(Tánc) Rajz és vizuális kultúra

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

Cigány kultúra

0,5

0,5

0,5

0,5

0,25

0,25

0,25

0,25

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

3

3

3

5

2,5

2,5

2,5

2

2

2,5

3

(Hon és népismeret)

0,5

0,5

(Cigány népismeret)

0,5

0,5

1

1

Történelem

Etika

0,5 76

Informatika

1

1

1,5

1,5

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Biológia és egészségtan

1,5

2

Természetismeret (egészségtan)

1

1

2

2 0,5

0,5

(Egészségtan) Földünk és környezetünk

1

1

1

1

Osztályfőnöki

0,5

0,5

0,5

0,5

27

24,5

27,5

27,5

Kötelező óraszám összesen

24

22

22

24,5

Nemzetiségi nevelés-oktatás kifutóban (2013/2014-es tanévben a 2.,3.,4.,6.,7.,8. évfolyamokat érinti) a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról alapján. Alsóban: 0,5 óra népismeret+ 2 óra kultúra Felsőben: 1 óra népismeret +2 óra kultúra

77

A Sajátos nevelési igényű tanulók kerettanterve (2013/2014.tanévtől kifutó rendszerben) 1-8. évfolyam

ÉVFOLYAMOK Tantárgy

1. évf. I. félév

1. évf. II. félév

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

Anyanyelv

9

8,5

8,5

8,5

5

5

5

5

Társadalomismeret

-

-

-

-

2

2

3

3

Matematika

5

5

4

4

4

4

4

4

Gazdálkodás

2

2,5

2,5

3

3

3

3

3

-

-

-

-

2,5

3

4

4

Művészeti nevelés

3

3

3

3

2,5

2

2

2

Testi nevelés

5

3

3

3

5

2,5

2,5

2,5

Közös óra

-

-

-

-

1

1

1

1

Adaptáció

-

-

-

-

-

-

-

-

Természetismeret

24

7. évf.

8. évf.

Játék informatikai eszközökkel

-

-

-

1

3

-

-

-

-

Projekt osztályszinten

-

-

-

-

-

-

-

-

-

78

Projekt iskolai szinten 5-6., 7-8.

-

-

-

-

-

3

3

3

3

Összesített heti

24

24

22

22

24,5

27

25,5

27,5

27,5

Összesített évi

444

444

814

814

906,5

999

943,5

1017,5

1017,5

2.3. HELYI TANTERV 2013. Bevezetve: a 2013/2014-es tanévtől az első és az ötödik évfolyamtól felmenő rendszerben A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: 

1. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyamára



2. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyamára





Nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei 3. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez 10.2. – a cigány nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára 4. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez 11.1. – Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam)

Választott tantárgyi változatok:

Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom

A változat

Fizika

B változat

Kémia

B változat

Biológia-egészségtan

A változat

Ének-zene felső tagozat

A változat

Ének-zene alsó tagozat

A változat

79

A helyi tanterv 2013. óraszámai Óraterv nemzetiségi nevelés-oktatással Bevezetve: 2013/2014-es tanévtől első és ötödik évfolyamon felmenő rendszerben Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam (alsó) Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

K.

Sz.t V.

Ö

K.

Sz.t V.

Ö.

K.

Sz.t

V.

Ö.

K.

Sz.t V.

Ö.

Magyar nyelv és irodalom

7

1

-

8

7

1

-

8

6

2

-

8

6

2

8

Angol nyelv

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

2

Matematika

4

1

-

5

4

1

-

5

4

-

-

4

4

-

-

4

Erkölcstan/Hit- és erkölcstan

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Környezetismeret

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Ének-zene

2

-

-

2

2

-

-

2

2

-

-

2

2

-

-

2

Vizuális kultúra

2

-

-

2

2

-

-

2

2

-

-

2

2

-

-

2

Életvitel és gyakorlat

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Testnevelés és sport

5

-

-

5

5

-

-

5

5

-

-

5

5

-

-

5

Informatika

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

1

-

1

-

1

Népismeret

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Nemzetiségi kult.

1

-

1

2

1

-

1

2

1

-

1

2

1

-

1

2

Össz.óraszám

25

2

1

28

25 2

1

28

24

3

1

28

26

3

1

30

K: Kötelező óra, Szt: Szabadon tervezhető, V: Választható Ö: Összesen

80

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam (felső) Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

K.

Sz.t

V.

Ö

K.

Sz.t

V.

Ö.

K.

Sz.t

V.

Ö.

K.

Sz.t

V.

Ö.

Magyar nyelv és irodalom

4

-

-

4

4

0,5

-

4,5

3

1

-

4

4

0.5

-

4.5

Angol nyelv

3

-

-

3

3

-

-

3

3

-

-

3

3

-

-

3

Matematika

4

0,5

-

4,5

3

1,5

-

4,5

3

1

-

4

3

1

-

4

Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek

2

-

-

2

2

-

-

2

2

-

-

2

2

-

-

2

Erkölcstan/Hit-és erkölcstan

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Természetismeret

2

0,5

-

2,5

2

1

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

Biológia-egészségtan

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

2

1

1

-

2

Fizika

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

2

1

0.5

-

1.5

Kémia

-

-

-

-

-

-

-

-

1

0.5

-

1.5

2

-

-

2

Földrajz

-

-

-

-

-

-

-

-

1

0,5

-

1.5

2

-

-

2

Ének-zene

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Vizuális kultúra

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Hon és népismeret

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Informatika

-

1

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

-

-

-

-

Testnevelés és sport

5

-

-

5

5

-

-

5

5

-

-

5

5

-

-

5

Osztályfőnöki

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Népismeret

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Nemz.kultúra

1

-

1

2

1

-

1

2

1

-

1

2

1

-

1

2

Össz.óraszám

28

34

30

3

1

34

2

1

31

27

K: Kötelező óra, Szt: Szabadon tervezhető, V: Választható Ö: Összesen 81

3

1

31

30

3

1

Sajátos nevelési igényű kerettanterv Az iskola által adaptált óraszámok: Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

K.

Sz.t V.

Ö

K.

Sz.t V. Ö.

Magyar nyelv és irodalom

7

1

-

8

7

1

-

Matematika

4

1

-

5

4

1

Erkölcstan/Hit- és erkölcstan

1

-

-

1

1

Környezetismeret

2

-

-

2

Ének-zene

2

-

-

Vizuális kultúra

1

-

Informatika

-

Technika, életvitel és gyakorlat

4. évf.

K.

Sz.t V.

Ö.

K.

Sz.t V. Ö.

8

6

1

-

7

7

1

-

8

-

5

3

1

-

4

4

1

--

5

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

2

-

-

2

2

-

-

2

2

-

-

2

2

1

-

-

1

2

-

-

2

2

-

-

2

-

1

2

-

-

2

2

-

--

2

2

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

--

-

1

Testnevelés és sport

5

-

-

5

5

-

-

5

5

-

-

5

5

-

-

5

Össz.óraszám

23

2

-

25

23

2

-

25

23

2

-

25

25

2

-

27

82

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf. K.

Magyar nyelv és irodalom

6. évf.

Sz.t V.

Ö

K.

1

-

5

-

-

--

4 -

7. évf.

Sz.t V.

Ö.

K.

1

-

5

-

-

-

4 2

8. évf.

Sz.t V.

Ö.

K. Sz.t V. Ö.

1

-

5

-

-

2

4 2

1

-

5

-

-

2

Angol nyelv

4 -

Matematika

4

1

-

5

4

1

-

5

4

1

-

5

4

1

-

5

Erkölcstan/Hit- és erkölcstan

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

-

-

2

2

-

-

2

2

-

-

2

2

-

-

2

Hon-és népismeret

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Természetismeret

2

-

-

2

2

-

-

2

4

-

-

4

4

-

-

4

Földrajz

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

2

-

-

2

Ének-zene

2

-

-

2

2

-

-

2

1

-

-

1

1

-

-

1

Vizuális kultúra

2

-

-

2

2

-

-

2

1

-

-

1

1

-

-

1

Informatika

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

-

-

1

1

-

-

1

2

-

-

2

1

-

-

1

Testnevelés és sport

5

-

-

5

5

-

-

5

5

-

-

5

5

-

-

5

Osztályfőnöki

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

1

1

-

-

1

Össz.óraszám

26

2

-

28

25

2

-

27

29

-

31 29

2

-

31

83

2

2.4. HELYI TANTERV 2014. Bevezetve: a 2014/2015-ös tanévtől az első és az ötödik évfolyamtól felmenő rendszerben A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: 1. melléklet – Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyamára Javítva a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 2. melléklete szerint 2. melléklet – Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyamára Javítva a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 3. melléklete szerint 11. melléklet – Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára 11.1. – Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) Megjelent a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 4. mellékleteként

Választott tantárgyi változatok:

Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom

A változat

Fizika

B változat

Kémia

B változat

Biológia-egészségtan

A változat

Ének-zene felső tagozat

A változat

Ének-zene alsó tagozat

A változat

84

A helyi tanterv 2014. óraszámai Bevezetve: 2014/2015. tanévtől első és ötödik évfolyamon felmenő rendszerben Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam (alsó) Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

K.

Sz.t V.

Ö

K.

Sz.t V.

Ö.

K.

Sz.t

V.

Ö.

K.

Sz.t V.

Ö.

Magyar nyelv és irodalom

7

1

-

8

7

1

-

8

6

2

-

8

6

2

8

Angol nyelv

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

2

Matematika

4

1

-

5

4

1

-

5

4

-

-

4

4

-

-

4

Erkölcstan/Hit- és erkölcstan

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Környezetismeret

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Ének-zene

2

-

-

2

2

-

-

2

2

-

-

2

2

-

-

2

Vizuális kultúra

2

-

-

2

2

-

-

2

2

-

-

2

2

-

-

2

Életvitel és gyakorlat

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Testnevelés és sport

5

-

-

5

5

-

-

5

5

-

-

5

5

-

-

5

Informatika

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

1

-

1

-

1

Össz.óraszám

23

2

0

25

23 2

0

25

22

3

0

25

24

3

0

27

K: Kötelező óra, Szt: Szabadon tervezhető, V: Választható Ö: Összesen

85

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam (felső) Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

K.

Sz.t

V.

Ö

K.

Sz.t

V.

Ö.

K.

Sz.t

V.

Ö.

K.

Sz.t

V.

Ö.

Magyar nyelv és irodalom

4

-

-

4

4

0,5

-

4,5

3

1

-

4

4

0.5

-

4.5

Angol nyelv

3

-

-

3

3

-

-

3

3

-

-

3

3

-

-

3

Matematika

4

0,5

-

4,5

3

1,5

-

4,5

3

1

-

4

3

1

-

4

Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek

2

-

-

2

2

-

-

2

2

-

-

2

2

-

-

2

Erkölcstan/Hit-és erkölcstan

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Természetismeret

2

0,5

-

2,5

2

1

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

Biológia-egészségtan

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

2

1

1

-

2

Fizika

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

2

1

0.5

-

1.5

Kémia

-

-

-

-

-

-

-

-

1

0.5

-

1.5

2

-

-

2

Földrajz

-

-

-

-

-

-

-

-

1

0,5

-

1.5

2

-

-

2

Ének-zene

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Vizuális kultúra

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Hon és népismeret

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Informatika

-

1

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

-

-

-

-

Testnevelés és sport

5

-

-

5

5

-

-

5

5

-

-

5

5

-

-

5

Osztályfőnöki

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Össz.óraszám

26

31

28

3

0

31

2

0

28

25

3

K: Kötelező óra, Szt: Szabadon tervezhető, V: Választható Ö: Összesen

86

1

28

28

3

0

Sajátos nevelési igényű kerettanterv Az iskola által adaptált óraszámok: Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

K.

Sz.t V.

Ö

K.

Sz.t V. Ö.

Magyar nyelv és irodalom

7

1

-

8

7

1

-

Matematika

4

1

-

5

4

1

Erkölcstan/Hit- és erkölcstan

1

-

-

1

1

Környezetismeret

2

-

-

2

Ének-zene

2

-

-

Vizuális kultúra

1

-

Informatika

-

Technika, életvitel és gyakorlat

4. évf.

K.

Sz.t V.

Ö.

K.

Sz.t V. Ö.

8

6

1

-

7

7

1

-

8

-

5

3

1

-

4

4

1

--

5

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

2

-

-

2

2

-

-

2

2

-

-

2

2

1

-

-

1

2

-

-

2

2

-

-

2

-

1

2

-

-

2

2

-

--

2

2

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

--

-

1

Testnevelés és sport

5

-

-

5

5

-

-

5

5

-

-

5

5

-

-

5

Össz.óraszám

23

2

-

25

23

2

-

25

23

2

-

25

25

2

-

27

87

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf. K.

Magyar nyelv és irodalom

6. évf.

Sz.t V.

Ö

K.

1

-

5

-

-

--

4 -

7. évf.

Sz.t V.

Ö.

K.

1

-

5

-

-

-

4 2

8. évf.

Sz.t V.

Ö.

K. Sz.t V. Ö.

1

-

5

-

-

2

4 2

1

-

5

-

-

2

Angol nyelv

4 -

Matematika

4

1

-

5

4

1

-

5

4

1

-

5

4

1

-

5

Erkölcstan/Hit- és erkölcstan

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

-

-

2

2

-

-

2

2

-

-

2

2

-

-

2

Hon-és népismeret

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Természetismeret

2

-

-

2

2

-

-

2

4

-

-

4

4

-

-

4

Földrajz

-

-

-

-

-

-

.

-

1

-

-

1

2

-

-

2

Ének-zene

2

-

-

2

2

-

-

2

1

-

-

1

1

-

-

1

Vizuális kultúra

2

-

-

2

2

-

-

2

1

-

-

1

1

-

-

1

Informatika

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

-

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

-

-

1

1

-

-

1

2

-

-

2

1

-

-

1

Testnevelés és sport

5

-

-

5

5

-

-

5

5

-

-

5

5

-

-

5

Osztályfőnöki

1

-

-

1

1

-

-

1

1

-

1

1

-

-

1

Össz.óraszám

26

2

-

28

25

2

-

27

29

-

31 29

2

-

31

88

2

2.5. HETI ELLÁTANDÓ ÓRASZÁM 2013/2014 Kt. mód. 243/2003. (XII.17) Kormányrendelete érvényes a 2. 3. 4. 6. 7. 8. osztályban Évf.

Oszt. száma

Kt. 52. §. (3) köt. ó

Kisebbségi óraszám

Kt. 52. §. (7) nem köt.

Nem kötelező összesen

Kt. 52. § (11) egyéni 12%

Összes óraszám

2.

1

20

2

10 %

2

2,4

26,4

3.

1

20

2

10%

2

2,4

26.4

4.

1

22,5

2,25

10%

2,2

2,7

29, 65

6.

1

22,5

2,25

25 %

5,625

2,7

33

7.

1

25

2,5

30 %

7,5

3

38

8.

1

25

2,5

30 %

7,5

3

38

135

13,5

26,8

16,2

191,5

Ö.

Knt.,110/2012. Kormányrendelet 1. és 5. osztály felmenő rendszerben a kötelező tanórába beleszámítva a heti 5 kötelező testnevelés órát Évf.

Oszt. Knt. 27. §. (4) száma 6. sz. melléklet kötelező óraszám

Knt. 27. §. (4) 6. sz. melléklet heti időkeret

Knt. 27. §. (4) 6. sz. melléklet alapján a kötelező és a heti órakeret különbsége

Knt. 27. §. (5) tehetséggond, vagy felzárkóztatás

1.

1

25

52

27

1

5.

1

28

51

23

1

Ö.

2

53

103

50

2

Nem tartalmazza a habilitációs és rehabilitációs óraszámot (tanévenként változó létszám) A heti időkeret és a kötelező óra különbsége: 50 óra (1.,5. osztály)

89

HETI ELLÁTANDÓ ÓRASZÁM 2014/2015 Kt. mód.243/2003. (XII.17) Kormány rendelete érvényes a 3. 4. 7. 8. osztályban a kötelező tanórába beleszámítva a heti 5 kötelező testnevelés órát Évf.

Oszt. Kt. 52. §. Kisebbségi száma (3) Köt. óraszám ó

Kt. 52. §. (7) nem köt.

Nem kötelező összesen

Kt. 52. §. (11) egyéni 12 %

Összes óraszám

3.

1

20

2

10 %

2

2,4

26.4

4.

1

22.,5

2,25

10 %

2,2

2,7

29, 65

7.

1

25

2,5

30 %

7,5

3

38

8.

1

25

2,5

30 %

7,5

3

38

Ö.

4

92,5

9,25

19,2

11,1

132,05

Knt.,110/2012. Kormány rendeletet 1.2. és 5. 6. osztály felmenő rendszerben a kötelező tanórába beleszámítva a heti 5 kötelező testnevelés órát Évf.

Oszt. száma

Knt. 27. §. (4) 6. sz. melléklet kötelező óraszám

Knt. 27. §. (4) 6. sz. melléklet heti időkeret

Knt. 27. §. (5) tehetséggond, vagy felzárkóztatás

52

Knt. 27. §. (4) 6. sz. melléklet alapján a kötelező és a heti órakeret különbsége 27

1.

1

25

2.

1

25

52

27

1

5.

1

28

51

23

1

6.

1

28

51

23

1

Ö.

4

106

206

100

4

1

Nem tartalmazza a habilitációs és rehabilitációs óraszámot (tanévenként változó létszám) Heti időkeret és a kötelező óra különbsége: 100 óra (1.2. 5.6. osztály) 90

HETI ELLÁTANDÓ ÓRASZÁM 2015/2016 Kt. mód. 243/2003. (XII.17) Kormány rendelete érvényes a 4. - 8. osztályban Évf.

Oszt. száma

Kt. 52. §. (3) Köt. ó

Kisebbségi óraszám 2,25

Kt. 52. §. (7) nem köt. 10 %

Nem kötelező összesen 2,2

4.

1

22.,5

8.

1

Ö.

2

Kt. 52. §. Összes (11) egyéni óraszám 12% 2,7 29, 65

25

2,5

30 %

7,5

3

38

47,5

4,75

9,7

5,7

67,65

Knt.,110/2012. Kormány rendeletet 1.2. 3. és 5. 6.7 osztály felmenő rendszerben Évf.

Oszt. száma

Knt. 27. §. (4) 6. sz. melléklet kötelező óraszám

Knt. 27. §. (4) 6. sz. melléklet heti időkeret

Knt. 27. §. (5) tehetséggond, vagy felzárkóztatás

52

Knt. 27. §. (4) 6. sz. melléklet alapján a kötelező és a heti órakeret különbsége 27

1.

1

25

2.

1

25

52

27

1

3.

1

25

52

27

1

5.

1

28

51

23

1

6.

1

28

51

23

1

7.

1

31

56

25

1

Ö.

6

162

314

152

6

1

Nem tartalmazza a habilitációs és rehabilitációs óraszámot / tanévenként változó létszám/ ÖSSZESEN: Heti időkeret és a kötelező óra különbsége: 152 óra

91

HETI ELLÁTANDÓ ÓRASZÁM 2016/2017 Knt.,110/2012. Kormány rendeletet 1.2. 3.4. és 5. 6.7. 8. osztály felmenő rendszerben Évf.

1.

Oszt. Knt. 27. §. (4) száma 6. sz. melléklet kötelező óraszám 1 25

Knt. 27. § (4) 6. sz. melléklet heti időkeret

Knt. 27. §. (5) tehetséggond, vagy felzárkóztatás

52

Knt. 27. §. (4) 6. sz. melléklet alapján a kötelező és a heti órakeret különbsége 27

1

2.

1

25

52

27

1

3.

1

25

52

27

1

4.

1

27

55

28

1

5.

1

28

51

23

1

6.

1

28

51

23

1

7.

1

31

56

25

1

8.

1

31

56

25

1

Ö.

8

220

425

205

8

Nem tartalmazza a habilitációs és rehabilitációs óraszámot / tanévenként változó létszám/ ÖSSZESEN: Heti időkeret és a kötelező óra különbsége: 205 óra Választás a kerettantervekből Tantárgy

A választott kerettanterv megnevezése

Emelt óraszámú tantárgy

Emelt óraszámú kerettanterv megnevezése

Nincs

Nincs

92

2.6. A heti időkeret különbözetének tervezett felhasználása a 2013/2014.tanévtől 1. évf. 27 óra o o o o

napközi: 18 óra Egyéni felzárkóztató foglalkozás: 3,5 óra Tehetséggondozó foglalkozás: 3,5 óra Sportkör: 2 óra

2. évf. 27 óra o o o o

napközi: 18 óra Egyéni felzárkóztató foglalkozás: 3,5 óra Tehetséggondozó foglalkozás: 3,5 óra Sportkör: 2 óra

3. évf. 27 óra o o o o

napközi: 17 óra Egyéni felzárkóztató foglalkozás: 4 óra Tehetséggondozó foglalkozás: 4 óra Sportkör: 2 óra

4. évf. 28 óra o o o o

napközi: 17 óra Egyéni felzárkóztató foglalkozás: 4 óra Tehetséggondozó foglalkozás: 4 óra Sportkör: 2 óra

5. évf. 23 óra o o o o o o o

Tanulószoba/ Önálló tanulás segítése: 10 óra Felzárkóztató foglalkozás: 4 óra Tehetséggondozó foglalkozás: 4 óra Informatika szakkör: 1 óra Angol szakkör: 2 óra Német szakkör: 1 óra Matematika szakkör: 1 óra

6. évf. 23 óra o o o o o o o

Önálló tanulás segítése (Tanulószoba): 10 óra Felzárkóztató foglalkozás: 4 óra Tehetséggondozó foglalkozás: 4 óra Informatika szakkör: 1 óra Angol szakkör: 2 óra Német szakkör: 1 óra Matematika szakkör: 1 óra

93

7. évf. 25 óra o o o o o o o

Önálló tanulás segítése (Tanulószoba): 10 óra Felzárkóztató foglalkozás: 4 óra Tehetséggondozó foglalkozás: 4 óra Informatika szakkör: 1 óra Angol szakkör: 2 óra Német szakkör: 1 óra Sportkör: 3 óra

8. évf. 25 óra o o o o o o o o

Önálló tanulás segítése (Tanulószoba): 10 óra Felzárkóztató foglalkozás: 4 óra Tehetséggondozó foglalkozás: 4 óra Matematika szakkör: 1 óra Informatika szakkör: 1 óra Angol szakkör: 2 óra Német szakkör: 1 óra Sportkör: 3 óra

2. 7. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, heti óraszáma A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá b) melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá, ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. 94

A szabadon választott órát és foglakozást lehetőleg a Köznevelési törvényben szabályozott megfelelő végzettségű pedagógus tartja, a tantárgyfelosztás függvényében. A pedagógusválasztás szabályai: Intézményünkben a pedagógusválasztásra nincs lehetőség. Kötelezően választandó foglalkozás: Nemzetiségi oktatást választó tanulóknak 1-8. osztályban: Cigány/roma nemzetiségi kultúra 1óra Szabadon választható foglalkozások: 5. évfolyam: o o o o

Informatika szakkör: 1 óra Angol szakkör: 2 óra Német szakkör: 1 óra Matematika szakkör: 1 óra

6. évfolyam: o o o o

Informatika szakkör: 1 óra Angol szakkör: 2 óra Német szakkör: 1 óra Matematika szakkör: 1 óra

7. évfolyam: o o o o

Informatika szakkör: 1 óra Angol szakkör: 2 óra Német szakkör: 1 óra Matematika szakkör: 1 óra

8. évfolyam: o o o o

Informatika szakkör: 1 óra Angol szakkör: 2 óra Német szakkör: 1 óra Matematika szakkör: 1 óra

Az intézmény által ajánlott és választható szakkörök tematikus tervezete a pedagógiai program mellékletében található. 2. 8. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolában az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket használnak a tananyag feldolgozásához, melyet hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. 95

Tankönyvként az a nyomtatott formában megjelent vagy elektronikus adathordozón rögzített könyv hozható forgalomba, amelyet a miniszteri rendeletben meghatározott eljárás keretében - tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítottak, vagy - nyilvános pályázati eljárás keretében meghatározott évfolyam, műveltségi terület, tantárgy vagy annak tanításához alkalmazható pedagógus-kézikönyv vonatkozásában a miniszter kiválasztott, vagy - a miniszter kezdeményezésére tankönyvjegyzékre vették.

kísérleti

tankönyvként

fejlesztettek

ki

és

a

A tankönyvjegyzék bármely évfolyam bármely tantárgya vonatkozásában a Nat szerint jóváhagyott kerettantervi tantárgyanként legfeljebb kettő tankönyvet tartalmazhat. A korábbi szabályozás alapján tankönyvvé nyilvánított és a tankönyvjegyzékre felvett tankönyvek a régi kerettanterv szerinti tantárgyak kifutásáig, de legfeljebb az engedélyükben meghatározott időtartamig tankönyvként forgalmazhatók, tankönyvként választhatók. Az iskola igazgatója minden év június 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni vagy új tankönyvet vásárolni. A felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a felmenő rendszerben bevezetésre kerülő térítésmentes tankönyvellátás elsőtől nyolcadik évfolyamig, valamint a nemzetiséginevelés oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban mely évfolyamokon történik meg, valamint ,hogy az ingyenes iskolai tankönyvellátással nem érintett iskolai évfolyamokon az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevételével, használt tankönyvek biztosításával, illetve tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján is történhet. Erre jogosultságot szerez az a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló aki: - tartósan beteg, - a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, - három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, - nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen állnak rendelkezésre. A felméréssel egyidejűleg tájékoztatást kell adni arról, hogy az iskola, az iskola fenntartója vagy működtetője, illetve más támogató kíván-e biztosítani bármely további tankönyvtámogatási kedvezményt. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskolának a helyben szokásos módon, hirdetményben kell közzé tenni a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. 96

A felmérés eredményéről az iskola igazgatója minden év június 15-éig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, a szülői szervezetet, közösséget (a továbbiakban: szülői szervezet), az iskolai diákönkormányzatot, az iskola fenntartóját, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója a vélemények alapján minden év június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről a helyben szokásos módon tájékoztatja a szülőt vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót, továbbá a fenntartót. Taneszközök A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei, munkaközösség hiányában a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Évfolyamonként, tantárgyanként kerül meghatározásra. A szülőket tájékoztatni kell azokról a tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati felszerelésekről is , amelyekre a következő tanévben a tanulmányi munkához szükség lesz. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, - az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak, - a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. - A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolai szülői szervezet évente meghatároz. 2.9. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A nevelési-oktatási folyamatnak és az oktatásnak mindenkor összhangban kell lennie hazánk Alaptörvényével, a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, valamint az ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel. A NAT fontos szerepet szán az egyetemes magyar nemzeti hagyománynak, a nemzeti öntudat fejlesztésének, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudatának ápolását is. Az erkölcsi nevelés Az emberi erőforrások minisztere 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szabályozza, hogy a kötelező órák keretei között felmenő rendszerben heti egy erkölcstan órát kell tartani az iskolákban. Ez a tantárgy így célirányosan fogja segíteni, hogy intézményünkben alapvető feladat az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. 97

A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók belső szabályozó érőivé váljanak. A tantárgy középpontjában a formálódó gyermeki személyiség áll testi, szellemi és lelki értelemben. Ez határozza meg a tanulás-tanítás folyamatát, illetve a tartalmi szerkezetet. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint hazánk Alaptörvénye rögzíti az ember elidegeníthetetlen jogát az élethez és a szabadsághoz, következésképpen az erkölcstan a személy egyediségét és méltóságát helyezi középpontba. Erre az alapelvre kell épülnie minden társas kapcsolatnak és közösségi szerveződésnek. Az erkölcstan magába foglalja az ember minden fontos viszonyulását – önmagához, társaihoz és közösségeihez, környezetéhez és a világhoz –, mert ezek alapozzák meg azt az értékrendet, amelyre az ember döntései során támaszkodhat. Cél, hogy a foglalkozások azonos erővel hassanak a különböző szociális körülmények között élő, kulturális és etnikai szempontból eltérő csoportokhoz tartozó gyerekek fejlődésére. Az erkölcsi nevelés fő célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, az európai civilizációban általánosan elfogadott erkölcsi értékek tanulmányozása és ezek alkalmazása a mindennapokban. Tegyük ezt azzal a szándékkal, hogy mindez segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban, erkölcsi problémáik tudatosításában és a felelős döntéshozatalban. Az erkölcsi nevelés azonban nem korlátozódhat egy órára. Áthatja az iskola egész nevelési rendszerét, a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységeket. Fontosnak tartjuk a pedagógusok példamutatatását. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Főleg az osztályfőnöki órákon és a történelem, valamint a hon- és népismereti foglakozásokon tanítunk olyan tartalmakat, melyek erősítik a hazafias érzést a tanulóinkban. Így a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgyi tartalmaira fókuszálva elmondhatjuk, ami igaz a többi tantárgy közismereti tartalmára is, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelő ismeretek kerülnek benne feldolgozásra. 1–4. évfolyamokon a műveltségterület tartalmai az alapvető tartalmakkal való ismerkedést, az alapfogalmak elsajátítását szolgálják (időbeliség, helyszín, szereplők) a családi történetek, közvetlen környezetünk és a magyar történelem jeles eseményein keresztül. Az 5–8. évfolyamok ismereteinek fókuszában a megragad ható történetek és a jelentős történelmi személyiségek bemutatása áll. A történelmi folyamatok elvont értelmezése itt háttérbe kerül, átadva helyét a nemzeti identitás megerősítését is szolgáló eseménytörténetnek (pl. Hunyadi János, Mátyás király, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc). A tevékenykedtetés szerepet kap pl. múzeumok látogatásán és kiállítások anyagának feldolgozásán keresztül. Az iskolai ünnepségek színvonalas műsorai nemzetünk nagy eseményeire hívja fel úgy a figyelmet, hogy mozgósító erejű és gondolatokat ébresztő legyen a tanulóifjúságunk számára. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az iskola egész szellemiségét áthatja a demokráciára nevelés. Kiemelt szerepe van a problémaközpontú és elemző tanításnak, amely segíti a történelmi helyzeteken keresztül a mai világunk megértését is. A Diákönkormányzat törvényben előírt jogainak gyakorlásával tanulóink megtanulhatják a társadalmi folyamatokban való aktív részvételt, megérthetik a demokratikus jogok 98

gyakorlásának jelentőségét. Így dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diák-önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Magyarországon az oktatás demokratikusságát, a tanuláshoz való jogot, az esélyegyenlőséget, a tanulás és tanítás szabadságát, a pedagógusok, tanárok és szülők jogait és kötelességeit alapvető jogszabályok szabályozzák. Magyarország alkotmánya lefekteti, hogy "minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges" Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Segítséget nyújtson azoknak a tanulóknak, akik magatartási és viselkedési problémákkal, valamint stressz kezelési és önismereti nehézségekkel küzdenek. A tanulók a foglalkozásokon megfelelő ismereteket szerezzenek, melyekkel hatékonyabban tudják megoldani mindennapi gondjaikat és nehézségeiket. Az önismeret a szó köznapi értelmében az önmagunkról való tudást jelöli, azt, hogy ismerjük képességeinket, adottságainkat, vágyainkat, céljainkat, tudatában vagyunk személyiségünk pozitívumainak, de korlátainak, hiányosságainak is. Az önismeret már egész kicsi korban megjelenik, természetesen a testi valóságot érzékelik csak. Fontos feladat volt a helyes, és reális önismeret kialakítása. Több gyerek nem tudja, hogy mit is jelent az, hogy tulajdonság. Nem ismeri saját magát, nincs tisztába a saját képességeivel. Ezek ismeretének hiánya befolyásolhatja, megnehezítheti pl. a helyes pályaválasztást, ami nagyon komoly krízishelyzetet idézhet elő a gyermek életében. Egymást segítve alakulnak ki az énképük, amelyet sokszor a társak alakítottak, formáltak. (Milyen vagyok, milyennek látnak mások?) Az iskolai önjellemzésben megjelennek azok a tulajdonságok, amelyek a személyközi kapcsolatban jelentősek, és fontos helyet kap a kompetenciák felsorolása, gyakori említése is, hiszen erőteljesen a személyes kompetencia A családi életre nevelés A családi életre nevelés megvalósításához új forma szükséges, a személyiségfejlesztés modern szemlélete. Azért, hogy ne csak oktassunk, hanem neveljünk is, és igazán bensővé váljanak a gyermekekben/fiatalokban az általunk közvetített „A családi életre nevelés és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése az iskolában” attitűdök és értékek, fontosnak tartjuk, hogy a hagyományos frontális oktatás helyett, a tanár a diákokat egyenrangú partnerekként kezelve, interaktív technikákat alkalmazva, oldottabb légkörben valósítsa meg óráit. A 99

pedagógus kilépve a tanulási teljesítményt értékelő és magatartást fegyelmező szerepköréből, elfogadó és értékadó, a családbarát szemléletmódot hitelesen képviselő személyként kell, hogy jelen legyen. Ezeken a foglalkozásokon játszunk, beszélgetünk a diákokkal, s az új ismereteket is igyekszünk – előadás helyett – közös munkával felfedezni! Ezen újszerű szemléletmód eszközei a közösen végzett gyakorlatok, játékok, a drámapedagógia elemek alkalmazása, a projektmunka. A közösen megélt élmény hozzásegít ahhoz, hogy a foglalkozást tartók és a fiatalok közelebb kerüljenek egymáshoz, együtt jussanak el egy-egy igazság felismerésére. Az élményszinten történő tanulás a felszíni racionális elsajátítás helyett, a mélyebb érzelmi megértést is lehetővé teszi, ezzel segíti elő a különböző értékekkel való azonosulást. Az emberi méltóság, a tisztelet fontosságára neveléssel, egymás elfogadásával, a rávezetéssel, az elgondolkodtatással hiszünk abban, hogy a fiatalok az átgondolt kérdések és információk birtokában önálló, felelősen cselekvő, érett személyiséggé válnak. Tudatosítjuk bennük: a döntés az ő kezükben van, az ő felelősségük. Esélyt adunk a fiatalok számára, hogy boldog családi életet alapíthassanak, s a felnövekvő nemzedéknek nagyobb esélye legyen a kiegyensúlyozottabb házasságra és a boldog családi életre. Azon fáradozunk, hogy a fiatalok egészséges életmóddal és a harmonikus családi élettel kapcsolatos ismeretei elmélyüljenek, felismerjék a veszélyes élethelyzeteket, belső meggyőződésből tudjanak „igen”-t mondani a valódi értékekre és „nem”-et a káros szenvedélyekre! Munkánk során főleg a tanórákon ragadunk meg minden alkalmat, hogy ezeket az értékeket közvetítsük, de a szülők felé is úgy fordulunk, hogy őket is segítsük. Több közös családi rendezvényt is szervezünk. A testi és lelki egészségre nevelés Érzelmi és gondolati életünket legalább olyan fontos karbantartani, mint a testünket, sőt talán még annál is fontosabb, mert fizikai részeinket gondolataink, és az általuk kiváltott érzéseink vezérlik minden percben. A testünk sejtjei ugyanis felveszik uralkodó érzelmeink és gondolataink rezgéseit, és ennek megfelelően reagálnak, működnek. Ha valami miatt ugyanis sokáig fájdalmat érzünk, egy idő után a testünk is megtelik ennek a rezgésével, és fizikai fájdalommal fog reagálni, mivel egy bizonyos mennyiség után a szervezet szabadulni szeretne attól, ami nem jó számára. Ezért iskolánkban egészségnevelő programot működtetünk, mely tantárgyakra lebontva meghatározza a fő feladatainkat. Egészségnapot szervezünk, ahova a családot és az érdeklődőket is várjuk. Az egészséges táplálkozás, a mozgás, a pozitív énkép kialakítása köré csoportosítjuk programjainkat. Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezettudatosság rendszeres tevékenység. A környezettudatos szemléletet és gondolkodásmódot ki kell alakítani, és fenn kell tartani. Ami a legfontosabb, hogy a berögzült, környezetre káros szokásokon kell változtatni, ami kezdetben lemondásokkal és adott esetben pénzügyi ráfordításokkal jár, hosszabb távon viszont megtérülnek a befektetések. A környezettudatosság fogalma együtt jár a fenntarthatóságéval, már fiatalon el kell kezdeni.

100

A köznevelési törvény kiemelten kezeli a környezeti és egészségnevelési programot, óvodák, iskolák, valamint egyéb fejlesztési és tehetséggondozási programok. A program célja az iskolában, a környezettudatosság és a fenntarthatóság fejlesztése, oktatási segédanyagokban való részletes kifejtése, a további megkezdett programok folytatása, valamint az együttműködés fejlesztése a kisebb közösségek, szülők, iskolák között. Iskolánkban is környezeti programot működtetünk, mely tantárgyakhoz is rendeli a feladatokat, de ebben meghatározzuk azokat a projekteket, akciókat, táborozásokat, kirándulásokat, amivel a környezettudatos magatartásra és ezzel együtt ennek a fenntartására neveljük tanulóinkat. Pályaorientáció A pályaorientáció nem csak egy vagy két tanév feladata, hanem az iskolakezdéstől kezdve kell felkészíteni a gyerekeket, arra, hogy majd helyes pályát válasszanak. Ez nagyon fontos az egyén, de a társadalom számára is. Hiszen a későbbi gazdaság és társadalom hatékony működése, fejlettsége múlik azon, hogy dolgozó emberek lehetnek majd tanítványaink, vagy munkanélküliek. Ezért óriási a felelősségünk. Első osztálytól kezdve, az új kerettantervvel elkezdjük az erkölcstan oktatását, amelynek fő kérdéskörei, hogy Ki vagyok én? Hogyan viszonyulok másokhoz? Mi az én szerepem és helyem a társadalomban? Reálisak a céljaim? Mindezek a pályaválasztás eléréséig ön és társismeretre tanítják a tanulóinkat. A hetedik és a nyolcadik osztály már célirányosan a konkrét pályaválasztással foglakozik osztályfőnöki és a technika, életvitel és gyakorlat órákon. Szakmákat, foglalkozásokat ismernek meg. Olyan munkahelyekre látogatnak el, ahova a tanulóink tovább szeretnének tanulni. Pályaválasztási kiállításokon vesznek részt. Pályaválasztási szülői értekezleteket tartunk. Nyílt tanítási napokon vehetnek részt tanulóink. Gazdasági és pénzügyi nevelés Tudatos és eredményes pénzügyi és gazdasági ismeretanyag, szemléletmód alakulhat ki tanulóinknál, amely által a fiatalok az alapvető információk birtokában a felnőtt élethez szükséges döntésképes, jövőtudatos aktív polgárként élhetik majd életüket. A mai világban elengedhetetlen, hogy alapvető pénzügyi ismeretekkel rendelkezzenek a társadalom tagjai. Eddig nem kapott jelentőségének megfelelő hangsúlyt ez a nevelés. Intézményünkben matematika órákon is, de az osztályfőnöki órák keretén belül foglalkozunk ezekkel a témákkal. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra való nevelés az információ forrásának és jellegének beazonosítása révén lehetővé teszi a befogadandó információk tudatos értékelését. Nemcsak az információ mennyisége, hanem az információs csatornák elképesztő mérvű gyarapodása is indokolja a különös odafigyelést. A gyermek csak akkor értheti meg az őt körülvevő világot, ha képes kritikusan megítélni mindazt, amit lát vagy hall. A gyerekek fejlődése eltérő lehet, és az, ahogyan televíziózás közben értelmezik a látottakat és hallottakat, fejlettségük mellett függ – 101

többek között – attól is, hogy milyen társadalmi közegben, kultúrában nevelkednek. Vannak azonban jellegzetes közös vonások, amelyek általában jellemzőek egy-egy korosztályra. Iskolánkban ezért is vezettük be a szabadon felhasználható órák terhére a harmadik, negyedik, ötödik osztályban az informatika oktatását. Célunk ezzel nem csak az informatikai ismeretek közvetítése volt, hanem az is, hogy tanulóink tudatosan használják az infokommunikációs eszközöket. A tanulás tanítása Társadalmunkra az állandó fejlődés, változás, az átlagos ismeretek növekedése a jellemző. A nevelés és oktatás egyik fontos feladata az is, hogy fejlessze a gyerekek kreativitását, gondolkodását, felelősségérzetüket. A tanulásszervezési eljárások közül a kreativitást fejlesztő, munkáltató módszereket és szervezeti formákat részesítjük előnyben. A tanároktól a motiváló, aktivitásra ösztönző, cselekedtető technikák alkalmazását várjuk. A verseny helyett az együttműködést helyezzük előtérbe. Ösztönözzük a csoportmunka alkalmazását. Folyamatosan szoktatjuk a tanulókat saját munkájuk értékelésére. A tanórákon szorgalmazzuk a hagyományos keretek közötti, rendszeresen alkalmazott differenciált oktatást. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a helyi tantervekhez használt mikro tantervek (tanmenetek) jól igazodjanak az egyes osztályok összetételéhez, tudásszintjéhez. Az önálló ismeretszerzés megalapozása érdekében: - Célunk a kellemes környezet biztosítása, a feszültségmentes, kedvező légkör fenntartása az iskolai foglalkozásokon. - A ténytudást meghaladó tanári követelményeket a problémafelvető, feladatmegoldó tanítás irányába közelítjük. - Fontos a könyvtár rendszeres használatát igénylő feladatok adása a tanórákon. A tudás modern értelmezésén az új eszközök alkalmazni tudását, az önálló ismeretszerzés képességét, a számítástechnikai képzést és az idegen nyelv ismeretét értjük, amelyek kiegészítik a tudás hagyományos értelmezési körét. A minőségi ellenőrzés megvalósítása érdekében folyamatosan működtetjük a helyi értékelési rendszerünket. Rendszeressé tesszük az oktatási folyamatmérést, vizsgáljuk az 1. évfolyam iskolakészültségi szintjét, nevelési eredményekkel követjük figyelemmel az iskolai értékválasztás megvalósulását. A tanulási feltételek javítása érdekében törekszünk a korszerű digitális tananyagok beszerzésére, az iskolai könyvtár állományának fejlesztésére. Az informatika oktatása a szaktanteremben valósul meg. Tanulási stratégiák és tanulási módszerek kialakítása: - Tudjon ismereteket meríteni saját emberi-társadalmi környezetéből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből és más ismerethordozókból. - Tudjon ismereteket meríteni egyszerű statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényekből, egyéb forrásokból. 102

- Dolgozza fel a különböző forrásokból származó információit nevelői irányítással. - Legyen képes társadalmi tapasztalataiból, valamint a különböző szöveges és képi információkból származó ismereteit önállóan értelmezni, és belőlük következtetéseket levonni. - Nevelői irányítással tudja megmagyarázni a különböző társadalmi-történelmi események, jelenségek okait és következményeit. - Legyen képes adott témához információkat gyűjteni az iskolai vagy más könyvtárakban. - Ismerje és tudja használni a legfontosabb kézikönyveket, lexikonokat, atlaszokat. Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres.

103

Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségeit a helyi tanterv minden tantárgy előtt részletesen taglalja. 2.10. Mindennapos testnevelés, testmozgás Az iskolai testnevelés és sport, ismeretrendszerével, értékeivel, funkciójával sajátosan összetett műveltségi terület. Megkülönböztetett részét képezi a tanulók testi, motoros, lelki, értelmi, érzelmi és szociális fejlődését szolgáló teljes körű iskolai egészségfejlesztésnek, az intézményi komplex mozgásprogramnak, valamint a személyiségfejlesztésnek és a tehetséggondozásnak. A rendszeres fizikai aktivitás, jelentős szerepet játszik az egészséget és az életminőséget döntően befolyásoló, számos, nem fertőző népbetegség (túlsúly, kövérség, szív- és érrendszeri, daganatos, mozgásszervi, lelki betegségek, táplálkozási zavarok, testképzavarok, szenvedélybetegségek) elsődleges megelőzésében. A tanulók képessé válnak saját szintjüknek, képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő fejlesztő hatású mozgásprogramot kidolgozni, illetve azt végrehajtani. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebben elviselik a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A műveltségi terület egyik stratégiai célja a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre szocializálása. A testnevelés és sport műveltségi terület másik célja a személyiségfejlesztés. A problémamegoldó és kritikus gondolkodás valamint a kreativitás fejlesztéséhez is hozzájárulnak. Az önismerettel, az önkontrollal, a szabálykövető magatartással együtt a feladatorientált kapcsolatteremtés és együttműködés szintje is fejlődik. A testnevelés és sport a küzdeni tudásra, a kudarc és a monotónia tűrésére is nevel. Nélkülözhetetlen a mozgástanulás szerepe a saját testkép megismerésében és a testtudat kialakításában. A testnevelés és sporttevékenységek révén a tanulók gyakorlatias és a mindennapokban is hasznosítható tudást szereznek a rendszeres fizikai aktivitás előnyeiről és hatásairól, ezáltal fejlődik egészségi és edzettségi állapotuk, személyiségük, megbecsülik a teljesítményekhez szükséges erőfeszítéseket. További cél a tehetséggondozás, a sportban tehetségesek felkarolása - a tanuló erős és gyenge oldalát egyaránt támogatva, segítve. A magyar és egyetemes sport hagyományai és értékei, illetve élsportolóink példaértékű teljesítményének megismerése segíti a nemzeti azonosságtudat fejlesztését, az emberi teljesítmény elismerését. A differenciálás és a motiváció a tanulóközpontú fejlesztés kiemelt alapelvei. Az esélyegyenlőséget biztosító elv figyelembe veszi a gyermekek testi, lelki és szociális állapotának természetszerű különbözőségeit, eltérő fejlődési lehetőségeit. A testnevelés és sport a tanulási nehézségek kezelésében – a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek fejlesztésében – és a társadalmi integrációban betöltött szerepe, mint alapelv, szintén hangsúlyos.

104

Kiemelt célok: A mozgáskészség fejlesztése, a fitnesz és edzettségi szint fejlesztése szoros kapcsolatban áll a rendszeres fizikai aktivitással. Ezek a természetes mozgások, helyes testtartás kialakítása és fenntartása, motoros képességek fejlesztése, a terhelés összetevői és jelentősége, testtömeg index, táplálkozás és egészségmegőrző szokásrendszer. A kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése a sportági készségek kialakítását eredményezik (technika, taktika). A testnevelési és sportági tevékenységhez kötődő ismeretek fejlesztése (bemelegítés, terhelés és fejlesztési összetevők, gyakorlás, mérés és értékelés; játékokkal és sportágakkal kapcsolatos szabályismeretek, sporttörténeti ismeretek). Részvétel a szabadidős, diák- és versenysportban, sportágválasztás, a kiválasztás és utánpótlás-nevelés elősegítés, amelye az élethosszig tartó rendszeres fizikai aktivitást eredményeznek. Személyiségfejlesztés, szociális és érzelmi képességek fejlesztése, erősítése (siker és kudarc, győzelem és vereség feldolgozása, szociális kapcsolatrendszer fejlesztése, alkalmazkodás, konfliktuskezelés, a csapathoz tartozás érzelmei, az együvé tartozás erősítése; testtudat), a lelki egészség erősítése és fejlesztése. Az egészségtudatos szokások fejlesztése (mozgásszükséglet-kielégítés szokásai, egészségkárosító motoros tevékenység tudatos elkerülése, egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és szokások, sporttevékenységgel kapcsolatos egészségügyi szokások). Fejlesztési feladatok, szerkezete: Motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás Játék Versenyzés Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség - Általános és speciális képességfejlesztő, az edzettséget fejlesztő és a fittségi szintet növelő vagy megtartó testgyakorlatok. - A motoros képességek fejlesztésének és szerepének tudatosítása. Játék - Egyénileg, párban és csoportban végrehajtott játékos mozgásformák. - Sportági előkészítő mozgásos játékok. - Alkotó és kooperatív játékos feladatok. - A kognitív, affektív és szociális képességek fejlesztése játékkal.

Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás - Sportág specifikus és általános technikai, taktikai elemek egyénileg, párban és csoportban. - A kognitív, az affektív és a szociális képességek fejlesztése motoros tanulással. Versenyzés - Egyénileg, párban és csoportban végrehajtott sportág specifikus versenyek. - A versenyzés szerepe a kognitív, affektív és szociális képességekben.

105

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés - Prevenciós és szabadidős sporttevékenységek. - Életmódot, életstílust és életminőséget befolyásoló egyéni, társas és csoportos tevékenységek. A mindennapos testnevelés és testmozgás megszervezése A Kntv. 27.§ (11) bekezdése és a 20/2012.EMMI rendelet 193.§(3) bekezdése értelmében 2012. szeptember 1-től az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel, d) egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján – amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik – a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással váltható ki.

2012/2013-as tanévben

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Testnevelés órák száma

5

3

3

3

5

2,5

3

2,5

Megvalósítás

Heti 5 tantervi testnevelés óra

Heti 3 tantervi testnevelés óra + 2 óra tömegsport

Heti 5 tantervi testnevelés óra

Heti 3 tantervi testnevelés óra + 2 óra tömegsport

106

Heti 2 óra tömegsport 2-3 óra sportkör

2013/2014-es tanévtől

Testnevelés órák száma Megvalósítás

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

5

5

3

3

5

5

2,5

2,5

Heti 3 tantervi testnevelés óra + 2 óra spotkör

Heti 3 tantervi testnevelés óra + 2 óra tömegsport

Heti 2,5 tantervi testnevelés óra + 2,5 óra tömegsport

Heti 2,5 tantervi testnevelés óra + 2,5 óra tömegsport

Heti 3 tantervi testnevelés óra + 2 óra sportkör

Heti 5 tantervi testnevelés óra

2014/2015-es tanév

Testnevelés órák száma

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

5

5

5

3

5

5

5

2,5

Megvalósítás Heti 5 tantervi testnevelés óra

Heti 3 tantervi testnevelés óra + 2 óra tömegsport

Heti 5 tantervi testnevelés óra

Heti 2,5 tantervi testnevelés óra + 2,5 óra tömegsport

2015/2016-os tanév

Testnevelés órák száma Megvalósítás

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

5

5

5

5

5

5

5

5

Heti 5 tantervi testnevelés óra

Heti 5 tantervi testnevelés óra

A könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés szervezése A tanuló az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. A könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órát, lehetőség szerint, a többi tanulóval együtt, azonos csoportban kell szervezni. Az orvosi szűrővizsgálatot május 15-éig kell elvégezni, kivétel, ha a vizsgálat oka később következik be.

107

Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. A könnyített testnevelésórát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelés óra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a minden-napos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon. A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelésioktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében. Ha a tanuló a szakorvosi javaslat alapján a testnevelés órán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelés órákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára a szakorvos tesz javaslatot. Fel kell menteni a tanulót a testnevelés órán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés órán való részvételét sem. Amennyiben a tanuló csak gyógytestnevelés órán vesz részt, értékelését a gyógytestnevelő, gyógytestnevelés és testnevelés órán is részt vesz, értékelését a testnevelő és a gyógytestnevelõ együtt végzi.” 2.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és az értékelés formái Az iskola elsődleges feladata az ismeretátadás. Ennek következménye, hogy az iskola feladata az is, hogy a megszerzett ismerteket időközönként számon kérje a tanulóitól. A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja a pedagógus, a diák és a szülők számára azt, hogy - figyelemmel kísérhessék a tanuló egyéni előrehaladását, - a felmerülő problémákat időben észrevegyék, - a jól teljesítők megerősítést nyerjenek, - a lemaradó tanulók segítséget kaphassanak. A beszámoltatás, a számonkérések, értékelések fajtái: Diagnosztikus értékelés: - Alapvető funkciója, hogy a tanárt informálja a tanuló felkészültségéről. - Alkalmazzuk tanítási év elején vagy egy új témakör felvétele előtt a tanulók előzetes ismereteinek felmérésére. Formatív értékelés: - Feladata az, hogy visszajelzést kapjon a tanuló arról, hol tart, mit tud, és mit nem tud vagyis segítse a tanuló önértékelését. Szummatív értékelés: - Feladata, hogy összegezze, lezárja a tanulási ciklust, tehát a folyamat végén alkalmazzuk.

108

Elvei: -

Az értékelés, minősítés mindig előremutató legyen, soha ne megbélyegző. Lényeges feladatnak kell tekinteni a tanulói önértékelés rendszerének kialakítását. A tantárgyi tudás értékelésébe a viselkedési problémák nem számíthatók be.

Feladatai: - a tanulócsoportok eredményeinek viszonyítása általános (standard) értékekhez, illetve országos eredményekhez, - a következtetés, a tanítás-tanulás hatékonyságára, - a követelmény teljesítésének szintjei alapján a korrekció és további gyakorlás témáinak kijelölése, - a tanuló egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményéhez, - a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjeggyel. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyam félévkor minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. Félévkor és év végén a szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet - KIVÁLÓAN TELJESÍTETT - JÓL TELJESÍTETT - MEGFELELŐEN TELJESÍTETT - FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL A szöveges minősítéshez a nefmi.gov.hu -n elérhető szöveges értékelés című mondatbankot alkalmazzuk.

109

A 2. évfolyam második félévében és a magasabb évfolyamokon a tanulók munkáját év közben érdemjegyekkel, a félév és tanév végén osztályzattal minősítjük. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0 - 33 % 34 - 50 % 51 - 75 % 76 - 90 % 91 - 100 %

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A második évfolyam második félévétől és a magasabb évfolyamokon a félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre osztályzattal: - második-negyedik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, angol nyelv (4. o.), matematika, környezetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, informatika (4. osztály), erkölcstan/hit- és erkölcstan - ötödik – hatodik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, angol nyelv, matematika, informatika, természetismeret, énekzene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, erkölcstan/hités erkölcstan - hetedik- nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, angol nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia egészségtan, kémia, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, erkölcstan/hit- és erkölcstan A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell vezetni. A második évfolyam év végétől - nyolcadik évfolyamig a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból nem alkalmazunk értékelést: - informatika harmadik évfolyam - hon-és népismeret ötödik évfolyam - cigány népismeret (nemzetiségi nevelés esetén) A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba a következő bejegyzés kerül: „részt vett” E szabályozás kifutó rendszerben alkalmazzuk, a 2013 / 2014. tanévtől az ötödik évfolyamot már nem érinti. 110

Erkölcstan / Hit-és erkölcstan Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyam félévkor csak szöveges értékelést alkalmazunk. Félévkor és év végén a szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet - KIVÁLÓAN TELJESÍTETT - JÓL TELJESÍTETT - MEGFELELŐEN TELJESÍTETT - FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL Erkölcstan: Kiválóan teljesített az a tanuló aki: A tanuló részvétele az órai munkában aktív és együttműködő. A tananyag iránt érdeklődő, a tanulásra jól emlékszik és képes alkalmazni azokat. A tanuló szívesen foglalkozik a munkafüzeti feladatok megoldásával. Jól teljesített az a tanuló aki: A tanuló részvétele az órai munkában részben együttműködő. A tananyag iránt általában érdeklődő, a tanulókra részben emlékszik és részben képes alkalmazni azokat. A tanuló általában foglalkozik a munkafüzeti feladatok megoldásával. Megfelelően teljesített az a tanuló aki: A tanuló részvétele az órai munkában változó, ritkán együttműködő. A tananyag iránt nem mindig érdeklődő, de a figyelmét felkeltő témákra emlékszik és képes alkalmazni azokat. A tanuló nem mindig foglalkozik a munkafüzeti feladatok megoldásával. Felzárkóztatásra szorul az a tanuló aki: A tanuló részvétele az órai munkában elutasító, nem működik együtt. A tananyag iránt nem érdeklődő, nem együttműködő, felzárkóztatásra szorul. A tanuló nem foglalkozik a munkafüzeti feladatok megoldásával. Hit-és erkölcstan Kiválóan teljesített az a tanuló aki: A tanuló részvétele az órai munkában aktív és együttműködő. A tanuló bibliai történetek és témák iránt érdeklődő, a tanultakra jól emlékszik és képes alkalmazni azokat. A tanuló órai munka során szívesen foglalkozik a bibliai történetek hallgatásával, játékos feldolgozásával, énekek, dalos játékok tanulásával. Jól teljesített az a tanuló aki: A tanuló részvétele az órai munkában részben együttműködő. A tanuló bibliai történetek és témák iránt általában érdeklődő, a tanultakra részben emlékszik és részben képes alkalmazni azokat. A tanuló az órai munka során általában foglalkozik a bibliai történetek hallgatásával, játékos feldolgozásával. Az énekeket, dalos játékokat részben tanulja meg. 111

Megfelelően az a tanuló aki: A tanuló részvétele az órai munkában változó, ritkán együttműködő. A tanult bibliai történetek és témák iránt nem érdeklődő, de a figyelmét felkeltő témákra emlékszik és képes alkalmazni azokat. A tanuló az órai munka során nem szívesen foglalkozik a bibliai történetek hallgatásával, játékos feldolgozásával. Az énekeket, dalos játékokat ritkán tanulja meg. Felzárkóztatásra szorul az a tanuló aki: A tanuló részvétele az órai munkában elutasító, nem működik együtt. A tanult bibliai történetek és témák iránt nem érdeklődő, felzárkóztatásra szorul. A tanuló az órai munka során nem foglalkozik a bibliai történetek hallgatásával, játékos feldolgozásával. Az énekeket, dalos játékokat nem tanulja meg. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje A beszámoltatás, számonkérés alkalmazott formái: - Szóbeli felelet: Az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. - Írásbeli beszámoltatás: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül. - Gyakorlati számonkérés: A kísérletek, mérések elvégzésében

elért

gyakorlottság

mérése

azokban

a

témakörökben, amelyekben a tanulónak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra. - Önálló kiselőadás: Egy adott téma önálló feldolgozása és előadása - Óraközi munka: Az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége. - Versenyeken való eredményes részvétel Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

112

A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, angol (a 4-8. évfolyamon), matematika, természetismeret, történelem társadalmi és állampolgári ismeretek, fizika, kémia, biológia - egészségtan, földrajz ellenőrzésénél: - a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó kompetencia alapú témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül minden tanulónak legalább egyszer szóban is felelnie kell. - az ének-zene, vizuális kultúra, az informatika, a technika, életvitel és gyakorlat tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, - a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. - a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. 2.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: - a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; ezért a tanulók szóbeli és írásbeli házi feladatokat is kaphatnak. - az első-nyolcadik évfolyamon a tanulók hétvégére és a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; 2.13. Magasabb évfolyamra lépésének feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.

113

Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetés-ként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. Az évfolyam megismétlése – kivétel a hatodik osztályt el nem végző, tizenhatodik életévét betöltő tanuló – nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra lépésről a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát, alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a szülő felé az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a évfolyamismétléssel folytathatja.

tanítási

év

végén

nem

minősíthető,

tanulmányait

Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Osztályozó vizsga letétele után folytathatja tanulmányait a magántanuló és az a tanuló, akinek engedélyezték, az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.

114

2.14. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontások: Csoportbontásban nem szervezünk tanítási órákat. Egyéb foglalkozások szervezésének elvei: Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettese rögzítik a tanórán kívüli órarendben. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Az intézményben a tanulók számára az alábbi- az iskola által szervezett - egyéb foglalkozások működnek: -

napközi, tanulószoba/önálló tanulás segítése, szakkörök, sportkör, felzárkóztató foglalkozások, tehetségfejlesztő foglalkozások, művészeti képzés

A tanórán kívüli egyéb foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: A tanórán kívüli egyéb foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a napközi és a tanulószoba/önálló tanulás segítése és a felzárkóztató foglalkozások kivételével önkéntesek. A tanórán kívüli egyéb foglalkozásokra történő jelentkezés májusban és a tanév elején történik és egy tanévre szól. A jelentkezés elfogadása után a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A szakkörökbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges, melyet a szülő a gyermek ellenőrzőjébe, tájékoztató füzetébe jegyez be. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A napközi, tanulószoba/önálló tanulás segítése működésére vonatkozó általános szabályok: A napközis csoport 1-2. évfolyamon és 3-4. évfolyamon szerveződik. A tanulószoba/önálló tanulás segítése 5-6., 7-8. évfolyam tanulóiból szerveződik. a.) A napközibe, tanulószobára/önálló tanulás segítése azok a tanulók járnak, akik nem kaptak mentesítést a délutáni 16.00-ig tartó bent tartózkodás alól, illetve azok, akiknek felvételét a szülő kérte. 115

b.) A napközi, tanulószoba működésének rendjét a napközis, tanulószobás nevelők állapítják meg az éves napközis munkatervben. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. c.) A napközis, tanulószobai/önálló tanulás segítése foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis, tanulószobát vezető nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. A felzárkóztató foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A felzárkóztató foglalkozást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. - Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk. - A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk, magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, második idegen nyelv elsajátítását célzó (német nyelv), de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, melyhez fenntartói és más források is igénybe vehetők. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 116

Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, melyhez esetenként az intézmény, támogatást nyújt. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Cigány kulturális tevékenység. legalább két tanórának megfelelő időkeretében roma/cigány kulturális tevékenységet is biztosítunk nemzetiségi nevelésben résztevő tanítványainknak. E tevékenységek lehetnek kézműves foglalkozások, népzenei, néptánc foglalkozások, roma témájú filmek, színházi előadások, a romák történelmével, hagyományaival, képző- és iparművészetével kapcsolatos kiállítások megtekintése, író-olvasó találkozó roma alkotókkal, találkozók roma közéleti személyiségekkel, részvétel roma művészeti-kulturális programokon vagy felkészülés ilyen programokra Az iskolai sportkör működési rendje Sportköri foglalkozás: -

Atlétika, kölyökatlétika

-

Futball

Ezeket meghirdetett formában, felügyelettel, dokumentálható módon, minden gyereknek biztosítani kell.

Az iskolai sportkör és az iskolavezetés kapcsolatának formája, rendje: Alapja a sportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a sportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör vezetője a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba. Egyebekben a sportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. 2.15. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fizikai fittségének) mérése a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81. § szerint történik: (1) Az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa – az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban – az (5) bekezdésben meghatározott országosan egységes mérési módszer és az annak alkalmazásához kifejlesztett eszközök alkalmazásával a nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti 117

tanulók részvételével ellátja a tanulók fizikai állapotának és edzettségének (a továbbiakban együtt: fizikai fittség) mérésével kapcsolatos feladatokat. A tanulók fizikai fittségi mérésének célja a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógus – a mérésben érintett tanulónként – rögzíti és feltölti az (5) bekezdés szerinti informatikai rendszerbe. (3) A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az iskola testnevelés tantárgyat tanító és az iskola igazgatója által kijelölt egyéb pedagógusai tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából – elsősorban az iskolai testnevelésórák keretei között – szükséges intézkedéseket. (4) A fizikai fittségi mérések iskolai adatai alapján az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestület részére a pedagógiai program részét képező iskolai egészségfejlesztési program módosítására. (5) A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (a továbbiakban: NETFIT) a tanulók fizikai fittségi mérésének adatait rögzítő, a 4. mellékletben meghatározott tartalmi keret szerinti informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer. A NETFIT rendszerbe azonosításra alkalmatlan módon feltöltött tanulói eredményeket a NETFIT-et támogató informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer automatikusan kiértékeli. (6) A fizikai fittségi mérés eredményeit a mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési időszak utolsó napjáig az iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával fel kell tölteni a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást. (7) A tanulók fizikai fittségi mérésének részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé.” A fizikai fittségi mérések iskolai évfolyamokra vonatkozó tartalmi kerete A NEMZETI EGYSÉGES TANULÓI FITTSÉGI TESZT (NETFIT) 1. A NETFIT célja: A NETFIT elsősorban diagnosztikai jelleggel méri és követi nyomon a tanulók fizikai fittségét, a köznevelési intézmények rendelkezésére bocsátott útmutató szerint [„Kézikönyv a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) alkalmazásához”]. Célja az egészséghez szükséges fittségi állapot elérése, megőrzése, javítása (fejlesztése) a tanulók fizikai aktivitási szintjének növelésén keresztül. 2. A NETFIT tartalmi területei: A NETFIT a fizikai fittségi mérés során három tartalmi területet, azokhoz kapcsolódóan pedig négy fittségi profilt különböztet meg az alábbiak szerint.

118

A NETFIT tartalmi területei és a kapcsolódó fittségi profilok Tartalmi területek

Fittségi profilok

Leírás

2.1.

A tanulók testösszetételére vonatkozó mérések - az antropometriai paraméterek mérése és a testösszetétel becslése

2.1.1.Testösszetétel és tápláltsági profil

2.2.

A tanulók vázizomzatának fittségére vonatkozó (pálya)tesztek

2.2.1. Vázizomzat fittségi profil

A NETFIT testösszetétel és tápláltsági profilja tartalmazza a testtömeg és testmagasság értékekből számított testtömegindexet (BMI) és a testzsírszázalék értéket. A NETFIT tesztek közül a vázizomzat fittségével az ütemezett hasizom teszt, a törzsemelés teszt, az ütemezett fekvőtámasz teszt, a kézi szorítóerő mérés és a helyből távolugrás teszt foglalkozik. A hajlékonysági teszt megbízható eredményekkel szolgál a térdhajlító izmok nyújthatóságáról. Az aerob fittségi profil a 20, vagy 15 méteres állóképességi ingafutás teszt eredménye alapján becsült aerob kapacitás minősítését tartalmazza, vagyis a légzőszervrendszer és a keringési rendszer állapotának, a szervezet oxigénszállító és oxigén-felhasználási képességének mutatója.

2.2.2. Hajlékonysági profil

2.3.

A tanulók aerob kapacitására vonatkozó (pálya)tesztek

2.3.1. Aerob fittségi (állóképességi) profil

3. A tanulók testösszetételére és tápláltsági állapotára vonatkozó mérések típusai 3.1. Testtömeg mérése 3.2. Testmagasság mérése 3.3. BMI (az előző két érték alapján számítva) 3.4. Testzsírszázalék mérése 4. A tanulók aerob kapacitására és vázizomzatának fittségére vonatkozó mérések, tesztek A 1. Mérés megnevezése 2. Ütemezett hasizom teszt 3. Törzsemelés teszt 4. Ütemezett fekvőtámasz teszt 5. Kézi szorítóerő mérés 6. Helyből távolugrás teszt 7. Hajlékonysági teszt 8. Állóképességi ingafutás teszt 15 m, ill. 20 m

B Mérés célja Hasizomzat erejének és erő-állóképességének mérése. A törzsfeszítő izmok erejének mérése. A felsőtest izomerejének és erőállóképességének mérése. Az alkar izmainak maximális izometrikus erőkifejtő képességének mérése Alsó végtag dinamikus erőkifejtési képességének mérése. A térdhajlító izmok nyújthatóságának mérése. Maximális oxigénfelvevő-képesség becslése. 119

2.16. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet 7. §-a kimondja, hogy az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskola egészségnevelési programja a következőket tartalmazza: - Mi az egészség? - Mi az egészségfejlesztés? - Az életmód szerepe - Az iskola szerepe és lehetőségei - Alapelvek Az egészségnevelés célja - Az egészségnevelés feladatai - Az egészségnevelés területei - Módszerek, eszközök - Fejlesztési követelmények - Ellenőrzés, értékelés - Egészségügyi prevenció az iskolában - Az iskolában végzett szűrővizsgálatok - A szakemberek együttműködésének lehetőségei és módszerei - Az egészségnevelés szakmai programja Az ismeret-centrikus megközelítések egymagunkban nem értek el kedvező eredményt. Nyilvánvalóvá vált, hogy csak újabb eszközök bevonásával válhat valóban hatékonyabbá az egészségnevelési munka. Így napjainkban az egészség – megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Olyan életmódbeli alternatívákat kínál, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet részévé válik, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését, ezen kívül szakmapolitika változásokat feltételez, mivel a politikai és környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják az egészséget. Mi az egészség? Az egészségről alkotott nézetek nagyon változatosak, az egészség többféleképpen is definiálható. Az egyszerű megközelítések mellett léteznek átfogó filozofikus vagy 120

morális felfogások is. Másképp gondolkodnak az egészségről a laikusok és másképp az egészségügyben dolgozók, de a különböző kultúrákban, társadalmakban ugyancsak eltérő módon vélekednek és beszélnek róla. Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott definíció az egészséget a társadalmi és az egyéni teljesítmény felől közelíti meg, és hangsúlyozza az egészség dinamikus és pozitív természetét. Az egészséget alapvető emberi jognak, „az élethez szükséges erőforrásnak” tekinti, mely egyben társadalmi befektetés is. Fontos, hogy az egészségfogalom kiterjedt jelentéstartalma miatt az adott helyzethez igazodó szempontok kerüljenek előtérbe, melyek meghatározzák az elsődleges feladatokat is. Az egészség a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki. Mi az egészségfejlesztés? Az egészségfejlesztés fogalma viszonylag új keletű, ennek ellenére gyökerei sok – sok évre nyúlnak vissza. Kezdetben a fő célkitűzés a megfelelő higiénés szokások bevezetése és elterjesztése volt. Később a környezeti és biológiai tényezők változása által okozott betegségek kerültek előtérbe. Így a figyelem központjába az életmód változtatás, az átfogó védőoltási és szűrési rendszerek kerültek. Ezekkel az intézkedésekkel a járványok kezelhetőkké váltak. A krónikus megbetegedések megjelenésével és elterjedésével, különböző egészségnevelési kampányok jöttek létre. Bebizonyosodott azonban, hogy a nevelési folyamatba illeszthető ismeretátadás, az ismeretek bővítése önmagukban nem eredményezik az egyes ember szintjén az életmód tartós megváltozását. Az ismeret-centrikus megközelítések egymagukban nem értek el kedvező eredményt. Nyilvánvalóvá vált, hogy csak újabb eszközök bevonásával válhat valóban hatékonnyá az egészségnevelési munka. Így napjainkban az egészség – megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Olyan életmódbeli alternatívákat kínál, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet részévé válik, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését, ezen kívül szakmapolitikai változásokat feltételez, mivel a politikai és környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják az egészséget.

121

Az életmód szerepe A népegészségügy mérései kedvezőtlen életkilátási képet mutatnak. Az okokat két témaköré csoportosítják.  az egészségre ártalmas viselkedési módok gyakoriságának alakulása,  a gazdasági - társadalmi környezet minősége. Az életmódot nem kiváltó oknak kell tekintenünk, hanem okozatnak. Az életmód meghatározza az egészségi állapot alakulását. Az egészségi állapot viszont csak akkor változik, ha az életmódmód megváltozásában szerepet játszó okokat megszüntetjük. Az egészségi állapotban pozitív változásokat szeretnénk elérni, akkor még az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzően kell segítséget nyújtani. A beavatkozásra legeredményesebb időszak az általános iskolában eltöltött nyolc év, mert ebben a korban legintenzívebb a tanulási időszak. Ebben a munkában a család és az iskolai környezet támogatását is el kell nyerni. A harmonikus személyiségtől elválaszthatatlan a kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és konfliktusok kezelésében való jártasság. A megfelelő önbizalom, a közösséghez való tartozás, a párkapcsolatok alakításának képessége nélkül elvész az önirányítás képessége, az egyén egyre kevésbé érez felelősséget saját sorsának alakításáért. Az egyensúly felborul, a labilis személyiség kapaszkodót keres, és ideiglenesen talál is a pótszerekben, pótcselekvésekben. A megfelelő prevenció tartalmát a képességek és készségek határozzák meg. Az egészségnevelés területei: - Egészség – betegség, - Táplálkozás – mozgás, - Napirend – a szabadidő helyes felhasználása, - Testápolás – személyi higiénia – és az öltözködés, - Családi élet jelentősége, - Kortárskapcsolatok, - Káros szenvedélyek – helyes döntések, - Szexualitás, - Egészséges környezet és védelme, - Balesetek megelőzése – elsősegélynyújtás. Fejlesztési követelmények - Támaszkodjunk minden korcsoportban a tanulók meglévő ismereteire. - Folyamatosan értelmezzük az egészségnevelés fogalmát. - Az egészségnevelésre vonatkozó fogalomkészletüket bővítsük, tegyük egyre differenciáltabbá. - Az egészség és a magatartás szempontjából kritikusnak mondható területekkel (táplálkozás, mozgás, biztonság, az alkohol, a kábítószer, a dohányzás, a családi és kortárs kapcsolatok, a környezetvédelem, a személyes higiénia és a szexualitás) nem egymástól elszigetelten, összefüggéseikből kiragadva, hanem kölcsönös kapcsolatrendszerükben foglalkozzunk. - Törekedjünk a test és a lélek harmonikus fejlődésére, a szocializáció folyamatainak elősegítésére, az alapműveltség továbbépítésére, a tanulási stratégiák fejlesztésére. 122

-

Fejlődjön magabiztosságuk, a jövővel szembeni pozitív beállítódásuk. Fokozatosan fejlődjön mozgásigényük, s ezzel együtt állóképességük. Helyes erkölcsi szemlélet fejlesztése (társadalmi, nemi - és családi élettel kapcsolatban). Fejlődjön szociális érzésük.

Ellenőrzés, értékelés - A tanulókat az egészségnevelési programokban végzett munkájuk alapján értékelni kell. Az ellenőrzés rendszeres munkára ösztönzi a tanulókat. - Ismereteik és képességeik fejlődnek. Az ellenőrzés önellenőrzésre kötelességtudásra nevel, és fejleszti a tanulók önértékelő képességét. - Az értékelés történhet: szóban, írásban, iskolarádión és iskolai újságon keresztül, faliújság segítségével, oklevéllel stb. Egészségügyi prevenció az iskolában A prevenció fő formái: - Elsődleges prevenció: az egészséget támogató életmód gyakorlása, a környezeti károsító tényezők kiiktatására irányuló tevékenységek. Akkreditált programok alkalmazása: Drog prevenció - DADA program, Életvezetési ismeretek és készségek, táplálkozási programok, stb.) - Másodlagos prevenció: szűrővizsgálatok.

az

egészséges

emberek

között

végzett

időszakos

Az iskolában végzett szűrővizsgálatok A gyermekkori szűrővizsgálatok különböznek a felnőttkoritól. Mivel a gyermekeknél dinamikusan fejlődő szervezetről van szó, náluk nemcsak az egészség állapot, hanem a gyermek testi, mozgási - mentális, pszichés és szociális fejlődését vizsgáljuk és értékeljük. Az egyedi fejlődési ütem miatt az orvos dönt a vizsgálatok rendjéről. Minimális követelmények a vizsgálatok rendjéről: - Az iskolás gyermeket kétévente, az óvodás gyermeket évente és a védőoltások beadása előtt meg kell vizsgálni, - A testnevelési csoportbeosztások elkészítése előtt, - Táborozás előtt, - Az iskolába lépést megelőzően, - Amikor a pályaalkalmasságot véleményezik. A szűrővizsgálatok rendje, mely kiterjed a következő területekre: - A növekedés és a testi fejlődés mérése és minősítése (alultápláltság, túlsúly, növekedés megtorpanása vagy gyors növekedés) - Vérnyomásmérés - Mozgásszervek vizsgálata (testtartási hibák, gerincferdülés, lúdtalp, mellkas deformitások) 123

- Látás vizsgálat -

Hallás vizsgálat Beszédhibák vizsgálata Pajzsmirigy vizsgálat Nemi fejlettség vizsgálata Fogászati szűrővizsgálat

A szakemberek együttműködésének lehetősége és módszerei A tanulók iskolai környezetének alakításában, a közegészségügyi teljesítésében meghatározott feladatkörrel rendelkeznek: -

feladatok

Az ÁNTSZ munkatársai, az iskolai – egészségügyi szolgálat szakemberei (iskolaorvos, védőnő), az iskola pedagógusai, a szülők közössége, Nevelési Tanácsadó, Logopédiai hálózat, Gyermekjóléti szolgálat, Gyermekpszichiátriai rendelések.

Az ÁNTSZ feladata: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló Törvény a Tisztiorvosi Szolgálat feladatkörébe rendeli a gyermekintézmények telepítésével és ellenőrzésével kapcsolatos közegészségügyi tevékenységet. Az iskolai – egészségügyi szolgálat közegészségügyi feladata: - Az iskolai – egészségügyi szolgálat jogszabályban rögzített feladatai közé tartozik a közegészségügyi követelmények működés közbeni teljesítésének figyelemmel kísérése, az észlelt hiányosságok jelzése. - Az életkornak megfelelő szűrővizsgálatok szervezése, lebonyolítása. - Szülői értekezleten tájékoztatást adnak a tanulók körében végzett vizsgálatok eredményeiről. - Bekapcsolódnak a prevenciós munkába. A pedagógusok közegészségügyi feladatai: A közegészségügyi szabályok betartatása elsősorban az intézményben dolgozók feladata. A nevelőknek nemcsak a gyermekek érdekében, de saját érdekükben is törekedniük kell a tárgyi környezet, valamint a napirendből adódó felesleges terhelések megelőzésére, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtésére. A szülők közössége: Az óvoda és az iskola a gyermek egészséges testi és lelki fejlődésének elősegítését, a gyermeket nevelő családokkal, a szülőkkel, gondozókkal együttműködve tudja csak eredményesen megvalósítani.

124

Nevelési tanácsadó: A gyermekek tanulási képességeit vizsgálja. A tanácsadó feladata, hogy a tanulási zavarokban, részképesség zavarokban szenvedő gyermekek komplex vizsgálatát, a speciális igények felmérését elvégezzék. A továbbhaladás érdekében tanácsokkal látja el a szülőket, a nevelőket. Figyelemmel kísérik a tanulók fejlődését. Logopédiai hálózat: A különböző eredetű beszédhibák korrigálását végzik. Gyermekjóléti szolgálat: A nehéz szociális körülmények között élő gyermekeknek nyújtanak segítséget. Feladatuk a családok segítése a gyermeknevelésben, a gyermekek veszélyeztetésének megelőzése, a bántalmazott, elhanyagolt gyermekekkel kapcsolatos nehézségek megoldása. Gyermekpszichiátriai rendelés: A gyermekek és serdülők pszichés zavarait, betegségeit vizsgáló, kezelő egészségügyi intézmények. Feladatuk a gyermekek pszichés problémáinak, fejlődészavarainak és ezek komplex oki hátterének tisztázása, majd ennek megfelelő terápia végzése. Az egészségnevelés szakmai programja Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok - Iskolai étkeztetés - Mindennapos testmozgás - Személyiség fejlődése Az egészségnevelési feladatok megoldása: - Mindennapos testnevelés - A tanórai programon belül (szaktárgyi órák: környezetismeret, biológia, egészségtan modul, osztályfőnöki óra, testnevelés stb.) - A tanórai programon kívüli tevékenységek - Akkreditált programok alkalmazása - Egészségnapok, egészséghetek, sportprogramok szervezése - Balesetvédelmi rendszabályok megismerése, alkalmazása - A szülők bevonása a programokba - Foglalkozáson kívüli tevékenységek: szabályjátékok, mozgásos játékok Környezetnevelési alapelveink - Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létez értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. - A Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés. - A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése. 125

-

Az ökológiai gondolkodás kialakítása és fejlesztése. Rendszerszemléletre nevelés. Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása. Szerves kultúra fontossága a környezeti nevelésben. A környezetetika hatékony fejlesztése. Érzelmi és értelmi környezeti nevelés. Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés. Tolerancia és segítő életmód. A környezettudatos magatartás és életvitel segítése. Az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése. Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése. Az egészség és a környezet összefüggései. Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák.

Környezetnevelési céljaink a.) Hosszú távú célok A környezettudatos állampolgárrá nevelés érdekében diákjainkban kialakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt, - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, - a rendszerszemléletet, - és tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód - szintetizálás és analizálás - problémaérzékenység, integrált megközelítés - kreativitás - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód - vitakészség, kritikus véleményalkotás - kommunikáció, média használat - konfliktuskezelés és megoldás - állampolgári részvétel és cselekvés - értékelés és mérlegelés készsége

126

b.) Rövidtávú célok A környezetnevelési munka hatékonyságához fontos: - a tantestület tagjainak megnyerése a környezetnevelési munkához - a tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása - hagyományok ápolása - környezet és természetvédelmi versenyeken való részvétel - osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában - a szaktárgyi órákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei) - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szaktárgyi órákon - a környezetszennyezés hatása a természeti, az épített környezetre, az emberre - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok) - tanórán kívüli szakkörök szervezése - multimédiás módszerek alkalmazása szaktárgyi órákon A környezeti nevelés színterei Iskolánkban a környezeti nevelés a tanórákon integráltan és a tanórákon kívül valósul meg. a.) Környezeti nevelés a tanítási órákon Testnevelés: A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket; - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat. A tanulókban - tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom Alsó tagozat (6-10 év) A tanulók: - ismerjék meg közvetlen természetes és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket); - érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. 127

Felső tagozat A tanulók: - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását; - törekedjenek az anyanyelv védelmére; - sajátítsák el a médiák elemzésének technikáit; - tudjanak disputát folytatni. A tanulókban: - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával; - fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Idegen nyelv A tanulók: - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; - tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni; - állampolgári felelősségtudata fejlődjön. A tanulókban: - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók: - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön; - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; - legyenek képesek reális becslésekre; - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban: - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez készségeket. 128

szükséges

számolási

Fizika A tanulók: - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; - váljanak az ismereteik birtokába, a tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá. Földrajz A tanulók: - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; - ismerjék meg a világ globális problémáit; - ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit. Biológia A tanulók: - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti – működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok – okozati összefüggéseket; - ismerjék meg a környezet – egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; - sajátítsák el a testi – lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban: - alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók: - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; - értsék meg a különbözőn technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Ének-zene A tanulók: - ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; - tudják, hogy az élő és élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; 129

- fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók: - ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére. Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; - ismerjék a természetes alapanyagok használatát; - legyenek képesek a műalkotásokat környezetnevelési szempontoknak megfelelően elemezni; - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezetnevelési témaköröknek megfelelően; - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti elemeket. Tánc és dráma A tanulók - tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel; - legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.); - sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezetnevelési lehetőségeket. Osztályfőnöki teendők: - Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. - Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. - Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, (például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését) és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag és energiatakarékosság az iskolában. b.) A környezetei nevelés lehetőségei a tanórán kívül - Tanórán kívüli szakkörök szervezése - Tanulmányi kirándulások - Terepgyakorlatok - Akadályversenyek - Vetélkedők szervezése (pl. településünkről) - Rajzverseny (pl. Föld napján) - Iskolazöldítés, faültetés (pl. Madarak és fák napján) - Kiállítás rendezése fotók vagy rajzok felhasználásával - Iskolakert gondozása - Őszi és tavaszi szemétszüret - Madáretetés egész télen - Parlagfű-írtó verseny - Papírgyűjtés - Szelektív hulladékgyűjtés - Környezetvédelmi őrjárat (fényképek, feljegyzések készítése és információ továbbítása a környezetvédelmi hatóságoknak) 130

- Ismeretszerzés (előadások, videó bemutatók, könyvismertetés, folyóirat tallózás keretében) Környezetvédő gyermekmozgalom szervezése - Komposztláda készítése - Gyógynövények megismertetése és gyűjtése - Állatok gondozása (pl. akvárium gondozása,) Együttműködés a környezeti nevelésért a.) Iskolán belüli együttműködés Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés – oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka koordinálása az igazgatóhelyettes feladata. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát – az OM segédanyag felhasználásával – a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat. Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelésünk területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Ez egyrészt megvalósul azon keresztül, hogy az iskolánkban elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – biztosítják a családok. Alkalmazottak: Az iskolai adminisztrációs és technikai munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: fél oldalas papírok használata, folyamatosan gyűjtsük a hulladék papírt és a kifogyott nyomtatópatront). Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az 131

iskola épületének takarítása tisztítószereket használunk.

során

környezetkímélő,

az egészségre

nem ártalmas

b.) Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal a kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára kiemelkedően fontosak a múzeumok, a vadasparkok, a természetvédelmi oktató központ és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon előkészítjük. Az iskolai tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat, továbbképzéseket a civil szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. 2.17. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Településünkön élő lakosság egy része cigány/roma származású. Azoknak a tanulóknak, akiknek a szülei azt kérik, meg kell szervezze a nemzetiségi roma/cigány oktatást. A sikeres integráció és az együttélés követelménye, hogy minden tanuló ismerje a cigányság múltját, történelmét, szokásait, kultúráját. Ezeket az ismereteket a tantárgyakba beépítve integráltan oktatjuk. Főleg a következő tantárgyak esetében. Magyar irodalom óra keretében: cigány népmesék, versek, mondókák Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek – A cigányság eredete, vándorlása, letelepedése Ének –zene - Cigány népdalok Vizuális kultúra - cigány festők élete, munkássága. 132

Ezek az ismeretek a tanulók számára lehetővé teszik, hogy toleránsak és nyitottak legyenek a mássággal szemben, amely alkalmassá teszi őket más nemzetiségek és népek elfogadására. A beépített tananyagtartalmat a melléklet tartalmazza. 2.18. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű - de különösen a szociális hátrányban lévő tanulót képességeinek kibontakoztatásában. Iskolánkban fokozatosan csökken a tanulólétszám és ezzel párhuzamosan nő a munkanélküli, illetve az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók száma. Ezért már a tendencia kialakulásának kezdetén felfigyeltünk e jelenségre és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szakaszos konkrét tervezést évente meg kell ismételni. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének lényege a tapasztalati tanulás és az együttműködés. Ehhez kapcsolódóan jelenik meg a képességek és a hozott tudás, tapasztalat és értékrend szempontjából heterogén intézményi környezet megteremtésének feltételrendszere, amely nem a leszakadók felzárkóztatására épül, hanem az egymástól tanulás pedagógiai erejére. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg tanítási tartalmakat, választandó tantervet, tankönyvet, nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, hanem olyan struktúrát vázol fel, melynek követése kikerülhetetlenné teszi az integrációs nevelést. Az alkalmazás feltételei Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében Integrációs programunk legfőbb célkitűzése, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Mindennek elérése érdekében a partneri kapcsolatok támogatásával a gyermekek komplex segítését kívánjuk kidolgozni és bevezetni a készségek fejlesztése, a tanulmányok támogatása, a pedagógusok felkészítése, a szabadidő hasznos eltöltése, valamint a családokkal, szülőkkel tartott kapcsolat fejlesztése révén. Az iskolába való bekerülés előkészítése Az általános iskolában a felvételi eljárást az elsősök beiratkozása jelenti, külön felvételit a jogszabályi előírásoknak megfelelően nem tartunk. A beiratkozás megszervezése, lebonyolítása külön eljárásrend alapján történik.

133

A program célja: a.) segíteni azon tanulók - beilleszkedését az iskolai környezetbe - ismeretelsajátítását - egyéni ütemű fejlődését b.) akik - szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek - családi mikrokörnyezetéből adódóan hátrányos helyzetűek, - családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek, - iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, - csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek) - munkanélküli szülők gyermekei, - átmenetileg hátrányos helyzetűek - áttelepült, beköltözött (új) tanulók - tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait. A program távlati ütemterve (évi program): Időpont Feladat 1. március-április a hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása a hátrány meghatározása (melléklet adatlapon) 2. május a tevékenységi formák megtervezése a következő tanévre 3. szeptember a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése 4. október-június tevékenységi formák megvalósítása ütemterv szerint 5. május eredmények számbavétele fejlesztési tevékenységek megtervezése a következő tanévre

Felelős gyermek és ifjúságvédelmi felelős, oszt. fők. Oszt. fők. Oszt. fők. Oszt. fők. igazgató gyermek és ifj. felelős

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: - tanulás előtti ügyelet - ebédelési lehetőség, rászorulóknak étkezési kedvezmény - egészségügyi szűrővizsgálat, kötelező orvosi vizsgálatok, fogászati szolgálat - alkalmi országjárások, természetjáró kirándulások szervezése térítéssel - tájékoztatás segélyekről, pályázati lehetőségekről - felzárkóztató tehetséggondozó programok szervezése - pályaorientációs tevékenység - bemutatók, sportrendezvények - motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön - kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal - anyagi hozzájárulások a színház, múzeumlátogatásokhoz, kiránduláshoz, - művészeti képzéshez - pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon 134

Szociális gondozás, szocializációs szerep Az iskola feladatának tartja a szociális gondozó szerep ellátását, a gyermekvédelemről szóló 1997. tv. hatékony végrehajtásával. A tanulási esély növelése érdekében intenzíven és folyamatosan fejlesztjük a szükséges technikai hátteret, ösztönözzük az ismerethordozók használatát, kiemelt szerepet szánunk a könyvtárhasználatnak. A könyvtár számára biztosított forrás egy részét tartós használatú tankönyvek beszerzésére fordítjuk, s kölcsönzéssel a rászoruló gyermekek rendelkezésére bocsátjuk. Az iskola javaslatot tesz a rászoruló tanulók étkezésének önkormányzati támogatására. Integrációs és képesség kibontakoztató program Az iskolában heterogén osztályok szerveződnek. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése -

Szülői házzal Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal Szakmai és szakszolgálatokkal Középfokú oktatási intézményekkel Kisebbségi önkormányzattal Civil szervezetekkel

A pedagógiai rendszer tartalmi elemei A tartalmi elemek a hagyományos értelemben vett pedagógiai rendszerek alkotórészeit egészítik ki azokkal a szempontokkal, melyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció leginkább a tanulásszervezési formákra hat. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek Az önálló tanulást segítő fejlesztés - tanulás-módszertani ismeretek az osztályfőnöki órákon - tantárgyi levelezős versenyek - önálló ismeretszerzés az iskolai könyvtárban, ahol Internet hozzáférésük is van - a számítógépek használata a tanítási órák után Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése - tehetséggondozás a Művészeti Iskola kihelyezett osztályaiban - kommunikációs képességeket fejlesztő programok Szociális kompetenciák fejlesztése - drog-prevenciós programok - játékterápia - drámapedagógia Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek -

patrónusi rendszer működtetése iskolai sportkör működtetése 135

-

ingyenesen igénybe vehető szakkörök művelődést szolgáló szabadidős programok

Multikulturális tartalmak -

multikulturális tartalmak megjelenítése a helyi tantervben (magyar, ének-zene, stb.) előítéletek kezelését szolgáló tanórán kívüli programok

Az integrációt elősegítő módszertani elemek -

differenciálás a tanítási órákon az egyéni bánásmód elvének az alkalmazása a kooperatív tanulási technika alkalmazása a projektmódszer alkalmazása

Műhelymunka – a tanári együttműködés formái -

problémamegoldó fórumok esetmegbeszélések mikro csoportokban értékelő megbeszélések

Kompetencia alapú értékelési rendszer -

a szöveges értékelés rendszerének alkalmazása (háromhavonta kötelező értékelés) egyéni fejlődési napló vezetése

A továbbhaladás feltételeinek biztosítása -

pályaorientáció a tanórákon és a tanórán kívül utánkövetés

Elvárható eredmények Az iskolai integrációs program alkalmazása esetén a következő eredményekről kell számot adni, melyek az ellenőrzés szempontjait is jelentik: - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. - Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. - Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. - Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. - Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. Ezek eredményeként: - Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. - Csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma. - Csökken az iskolai hiányzások óraszáma. - Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanulók száma. - Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. - Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot elérik. 136

Intézményi önértékelés- tanév végén 2.19. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elve Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. 137

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Azt a tanulót, aki képességihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. 138

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő vagy jeles eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. A fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetés: Kisebb vétségek esetén a tanulókat fegyelmező intézkedésben részesítjük. Kisebb vétségnek számít: - házirend megszegése - kisebb szünetbeli, iskolán kívüli iskolai rendezvényeken történő fegyelemsértés - társadalmi tulajdon elleni vétség - hanyagság a vállalt feladatok elvégzése során - tanórai, a tanítási órákon a többi tanuló haladás akadályozó rendbontás Fegyelmező intézkedés lehet: Szóbeli figyelmeztetés-megrovás: - Szaktanári: a tantárgyi követelményeket nem teljesítő, felszerelését rendszeresen nem hordó, a házi feladatait többször nem elkészítő; - Osztályfőnöki: több tantárgyból jelentkező tanulási problémák, gyakori magatartási problémák esetén az osztályfőnök adhatja; Írásbeli figyelmeztetés-megrovás: - Az osztályfőnök: szóbeli figyelmeztetés után adható, abban az esetben, ha a szóbeli figyelmeztetés ellenére is problémák merülnek fel a tanuló tanulmányi munkájában, magatartásában. - Igazgatói: Az osztályfőnök kezdeményezésére, az intézmény igazgatója adhatja. - Nevelőtestületi - Gyermekjóléti esetmegbeszélő konferencia Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi 139

Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. Elmarasztalási szokásaink sokkal zártabbak, de ezeknek is meg van a nyilvánosságuk. Kerüljük a megszégyenítést, de határozottan megrójuk azokat, akik a közösség szellemét rombolják, vagy magatartásuk nem felel meg iskolánk értékeinek. A nevelőtestület által korábban kidolgozott, a szülők és tanulók által elfogadott fegyelmezési és pontozási metódusunk bevált, alkalmazását továbbra is javasoljuk. Számunkra kiemelkedően fontos pedagógiai elv, hogy a gyermek személyiségének fejlesztését, fegyelmezését, csak a fegyelmező és dicsérő metódusok együttes alkalmazásával lehet teljes értékűen elvégezni. Éppen ezért, az alábbi táblázatokban rögzítjük kiszabható dicsérő, és fegyelmező intézkedéseinket: DÍCSÉRŐ ÉS ELMARASZTALÓ FOKOZATOK AZ INTÉZMÉNYBEN Dicséretek Iskolában/Napköziben Szaktanári dicséret Szóbeli csoportvezetői dicséret Szóbeli osztályfőnöki dicséret Írásbeli csoportvezetői dicséret Írásbeli osztályfőnöki dicséret Igazgatóhelyettesi dicséret szóban Igazgatói dicséret Igazgatóhelyettesi dicséret írásban Nevelőtestületi dicséret Nevelőtestületi dicséret, könyvjutalom Fegyelmi intézkedési fokozatok Iskolában/Napköziben Szaktanári figyelmeztetés Szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés Írásbeli osztályfőnöki megrovás Igazgatói figyelmeztetés Igazgatói megrovás Nevelőtestületi megrovás Gyermekvédelmi megbeszélés, eset konferencia

Szóbeli csoportvezetői figyelmeztetés Írásbeli csoportvezetői figyelmeztetés Csoportvezetői megrovás A tanuló egy hetes felfüggesztése A tanuló egy hónapos felfüggesztése A tanuló végleges kitiltása

A köznevelési törvény alapján fegyelmi büntetések a következők: - megrovás, - szigorú megrovás, - kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába- végrehajtása akkor lehetséges, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától - kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az „eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától” és a „kizárás az „iskolából” csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Ha a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem sikerül új iskolát keresni, a Kormányhivatal hét napon belül másik iskolát jelöl ki a tanuló számára. 140

Az „áthelyezés másik iskolába” fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a másik iskola igazgatójával megállapodik a tanuló átvételéről. A „meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása” fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkozik. A nevelőtestület Fegyelmi Bizottságot hoz létre, melynek tagjai: - igazgató (vagy helyettes) - osztályfőnök - gyermekvédelmi felelős - igazgató által megbízott, osztályban tanító szaktanár A fegyelmi eljárást az igazgató kezdeményezi és bonyolítja le. Fegyelmi eljárás szabályai: - a kötelezettségszegéstől számított három hónapon belül indítható (kivétel, ha büntető – vagy szabálysértési eljárás indult és az nem végződött felmentéssel), - fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát és értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. - a fegyelmi határozatot a nevelőtestület hozza, - be kell szerezni az iskolai diákönkormányzat véleményét, - a fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, ha kiskorú, szülőjét is értesíteni kell, be kell vonni, - ha a tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettség szegést, vagy a tényállás tisztázása miatt indokolt, fegyelmi tárgyalást kell tartani. Fegyelmi tárgyalás: -

A fegyelmi tárgyalás lefolytatására legalább háromtagú fegyelmi bizottságot kell létrehozni a nevelőtestület tagjaiból.

A fegyelmi tárgyalás lefolytatására a 20/2012. EMMI rendelet 53-62.§ rendelkezéseit kell alkalmazni. 2.20. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek A projektoktatás A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. A munkafolyamat eredménye a produktum, amely lehet: - tárgy, játék, társasjáték, - modell (minta a valóság tanulmányozásához, terv, pl. szabásminta stb.), - makett (gép, eszköz, kicsinyített alkotás), - előadás, színdarab, magnófelvétel, videofelvétel, fénykép, - írásmű, művészeti alkotás, kiállítás, összetett alkotások, - bemutató, tabló, diagram, elméleti megoldás, rendezvény, ünnepély, - egyéb 141

Az iskolai szintű rendezvényeket projekttervek alapján készítjük el. Itt ügyelünk arra, hogy a projektoktatás jellemzői, módszerei megjelenjenek. Kiemelten fontosnak tartjuk a tanulói öntevékenységet, kreativitást és önállóságot erősíteni. A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre épít. Az iskolánkban hagyományként a következő projekteket szervezzük meg tanórán kívül: - karácsonyi ünnepség,farsang - az iskola névadó személyével kapcsolatos rendezvények - tanulmányi kirándulás 2.21. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Tanuló mentesítésének elvei a 16.00-ig tartó bent lét alól: Felmentés az alábbi indokok alapján adható: - a tanuló számára nem biztosított az ingyenes étkezés - a gyermekorvos által igazolt egészségi állapota miatt - igazoltan különórai elfoglaltsága van - a szülő nyilatkozik arról, hogy a gyermekének otthoni felkészülése biztosított, tanulását megfelelően segíteni tudja, ezt a gyermek képességének megfelelő tanulmányi eredménye alátámasztja. A tanuló mentesítése egy tanévre szól, amely szülői kérésre indokolt esetben módosítható. A mulasztás a tanrendi órákéval azonos megítélésű. A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. A beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a tanuló beteg, gondoskodik a többi tanulótól való elkülönítéséről, és iskola a lehető legrövidebb időn belül értesíti a tanuló szüleit. Orvosnak kell igazolnia azt, hogy a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelésioktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha: -

a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

-

a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,

-

a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

Ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

142

Az iskola köteles a szülőt értesíteni: - a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, valamit akkor is, - ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése ellenére a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, és ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra. Közlekedési nevelés Felgyorsult életünk és a közlekedési kultúra romlásának köszönhetően egyre gyakrabban hallhatunk közlekedési balesetekről. A közlekedési szabályok ismerete és az egyén viselkedési kultúrája az alapja a biztonságos közlekedésnek. A helyes és biztonságos közlekedés szabályainak elsajátíttatása az életbiztonságunkat növeli. Kicsi gyermekkortól a családok alakíthatják ki leginkább az erre való igényt, de az iskolának is komoly a felelőssége ebben. Az iskolában a közlekedési nevelés két alapvető színtere: Elméleti oktatás - Alsó tagozaton a környezet órák tananyagában jelenik meg. - Felső tagozaton a technika tanterv tananyagának része a közlekedési szabályok megerősítése. Gyakorlati alkalmazás - Iskolán kívüli programok, kirándulások alkalmával tudatosítjuk és alkalmazzuk a helyes közlekedés szabályait.

143

Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése A téma az osztályfőnöki órákon kerülhet feldolgozásra. Cél, hogy tanulóink megismerjék és megtanulják elkerülni azokat a helyzeteket, amelyben károsultakká, áldozatokká válhatnak (aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, felkészülés a felnőtt lét szerepeire). Legfontosabb nevelési feladataink, amelyet mindennapi nevelő munkánk során végeznünk kell: - Erkölcsi nevelés erősítése - Alapvető törvényi ismeretek nyújtása - Alapvető állampolgári jogok ismertetése Ez a téma nem kötődik konkrét tantárgyhoz, a mindennapi eseményekhez alkalmazkodva, a társadalmi és iskolai történéseket felhasználni kell diákjaink szemléletét alakítanunk. Erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása A konfliktus életünk része. A konfliktusok során kialakuló viták szükséges részei mindennapjainknak. Diákjainkban a mindennapi együttlét során ki kell alakítanunk a konfliktusok kezelésének erőszakmentes technikáit. Legfontosabb feladatunk, hogy gyermekeinket is megtanítsuk a vitás helyzetek kezelésére. Konfliktuskezelési technikák gyakorlati alkalmazásának színterei: - A tanórai technikák (páros munka, csoportos és együttműködő, kooperatív tanítási technikák) alkalmazásával kell a gyermekeket hozzászoktatni a társas viszony, az abból adódó konfliktusok helyes megoldására. - Drámaórák, ahol szituációs játékok keretében gyakoroltatható a konfliktuskezelés. - Osztályfőnöki órákon, az osztályban kialakuló konfliktusok megbeszélése, vitakultúra elsajátítása. - Szünetekben, szabadidőben kialakuló konfliktusok esetén az ügyeletes pedagógus feladata a problémamegoldás segítése. - Magatartási, beilleszkedési gondokkal küzdő gyermekeinknél kiemelten foglalkoznak ezzel a témával fejlesztő pedagógusaink.

144

A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása A módosított Pedagógiai Program elfogadásával kapcsolatban az osztályfőnöki munkaközösség– a jogszabályban meghatározottak szerint – véleményezési jogot gyakorolt.

Rohod, 2014. november 20. ………..…………..…………………… osztályfőnöki munkaközösség –vezető

A módosított Pedagógiai Program elfogadásával kapcsolatban az alsós munkaközösség – a jogszabályban meghatározottak szerint – véleményezési jogot gyakorolt.

Rohod, 2014. november 20. …………………………………… alsós munkaközösség –vezető A módosított Pedagógiai Program elfogadásával kapcsolatban az Intézményi Tanács – a jogszabályban meghatározottak szerint – véleményezési jogot gyakorolt.

Rohod, 2014. november 20. ………………………………… intézményi tanács elnöke

A módosított Pedagógiai Programot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 13 igen 0 nem 0 tartózkodó szavazattal elfogadta

Rohod, 2014. november 25. ……………………………….. A nevelőtestület képviselője

Jóváhagyta: Dobos Istvánné igazgató

Rohod, 2014. november 25. ………………………………… igazgató

145