ZENEOVODA /
EVES TERV I(erecsend
l
I
,,A zeneovi boldogság, szeretet és vidámság." /Komáromi Lajosné/
A
,,Zeneővoda" elindításánáI a Kodály-Forrai módszer hagyományait veszem alapul, amely a zene, elméleti szemléleténalapszik. F,z a zenei nevelés nélkülözhetetlen segítője. Célja a zenei anyanyelv megalapozása. Mivel nem a délelőtti nevelési tenileten belüli ének foglalkozásokat értem a Zeneneóvoda alatt, igy olyan lépéseket szeretnék tenni a hatékonyabb zenei nevelés érdekében,amely néhány teniletre koncentráltabb figyelmet fordít. Cél és feladat a zenei tevékenységen belül a gyelmek teljes személyiségétfejleszteni!
A felnőtt közvetítésével, hangerejével, a könnyed és egyszeni közös énekléssel, a játék lehetőségével,a népi mondókák, játékok hatékony feldolgozásával a zenehallgatási anyag tudatosan énekelt, hangszeres megismertetésével a zene megszerettetése, befogadására való képességek megalapozása. Igy alapozhatő meg a zenei anyanyelv, azene nyelve.
A
tevékenységfeladatai tebát a különböző zenei készségek,képességek fejlesztése, ezek összehangolása más készségek, részképességek,pszichikus és gondolkodási fu nkci ók fej lesáésével valamint a szociali záciős fo lyamattal.
Fontos a felhasznáIt anyag igényes kiváIasztása az életkornak és az adott csoport szintjének megfelelően. Kezdetben minél több zenei élménynyújtás,játék, az érzelmek és hangulatok egyfajta kifejezési formája majd fokozatosan haladva, alkalmat adva a továbbfejlődésre.
A
gyermek zenei nyelvi képességeinek fejlesáésében a népdalok, mondókák, gyermekdalok, műdalok, más népek dalai fejlesszék anyanyelvei kifejezéseiket, képességeik.
Ennek megvalós ítását a következőképpen értem
:
Zenei készséeek.képességek fej lesztése . metrumérzék . ritmusérzékezen belüI a/ritmus, b/szünetek helye c/ütemhangsúly: 2-es, 3-as, 4-es liiktetés, d/tempó, e/motívumhangsúly, sorhangsúly, f/osztinátó . dinamlkaí érzék . hangmagasság-dallamérzék, hangszínérzék . belső hallás . intonációs készség,hangképzés . tonalitásérzék . zenei memória . zenei improvizációs készség . érzelmek, hangulatok kifejezése azenében
Természetesen ez a sok készségés képességfejlesztés nem különül el élesen egymástól, hanem átfedik egymást. Tulajdonképpen nem is lehet csak az egyik vagy csak a másik képességetfejlesáeni, mert bármilyen zenei tevékenységet folyatunk, automatikusan alakul az összes készség,képesség.
Miután tájékoződtam a zeneóvodás gyerekek meglévő képességeiről, minden
gyermek fejlesáését a saját szintjéről indítom és a fejlesztés menete is mindig a gyermek saját érésitempója szerint ütemezem. Szerencsére ez maximálisan me gval ó s íthatő a m e g fe l e ő gy ereklétszám m i att. 1
Kezdetben) az alapokban a legfontosabb a metrumérzék (vagyis az egyenletes lüktetés) megléte esetleg kialakítása habár korcsoport tekintetében ennek megléte már adott kell, hogy legyen!
A későbbiekben használjuk
a kétfélemetrumot (negyed és nyolcad osztású mérő
egyidejű használata) Egyenletes lüktetés, osztinátó alkalmazása, két alapvető ritmikai egység TA és TI ,,hasznáIatd', bevésődése, megosztott figyelem fejlesztése, izomkontro11, mozgáskoordináció, auditív diszkrimináciő,
keresácsatornák bekapcsolása, többérzékszervi egyidejű tapasztalás
(interszenzoros koordináció). Ezalatt aú. értem, hogy a felnőttek tudatosan tanulnak, számukra egyértelmű hogy a ti-ti időben felezi a tá-ti, hogyan lehet egy értéketfelezni, de ezt nem lehet egy gyermeknek elmagyarázni, csak éreztetni, mégpedig rendkívül sok gyakorlás áItall Ez bonyolultnak tűnik de nem dz, mivel a gyerek utánzással, mozgásosérzékszervi (szenzomotoros) úton tanul, így a feladat megjeleníthető egy készségfejlesztő zeneijáték során. Fontos a minél váItozatosabb gyakorlás. Az mindennek az alapja, hogy a gyerek tudjon egy időbeli értéketfelezn\, tehát atáti-ti reláció valamint a,,szün" értéke.
A
fejlesztés másik ugyanilyen fontos területe a ltangmagasság iránti érzék (hallásfejlesztés) és ehhez kapcsolódó intonációs készségkialakítása. Kiindulópontja az audltív diszkriminácl,ő kialakítása, vagyis hogy a gyermek a különböző hangmagasságokat érzékelnimajd a kurzus végéreprodukálni tudja.
Mivel zeneóvodáról van szó, fontos megismerkednünk a recitáció fogalmával
I
t
I l
s
annak alkalmazásával. Ismét nem bonyolult a feladat csupán alkalmat kell teremteni a fejlesztésre, ami itt személyre szólóan megoldható. A recitáció: énekbeszéd. Olyan éneklés,mely ritmikájával pontosan követi a szöveget, dallamában pedig egyszinten mozog.
Segít a dallamészleléskialakulásában, az intonáció fejlesztéséhez nélkülözhetetlen. Az intonáció: hangadás, megszólaltatás. Aki nem énekel
hamisan, hanem tisztán, annak fejlett az intonációs készsége.
A
ritmikai készségekfejlesztésénélnagy szerepe van a mozgásnak. A hallásfejlesztésnél szinte ugyanolyan teret kapnak, pl a dallam térbeli elhelyezése által. Nem újdonság a hangmagasság követése kézzel, ami áItaI fejlesztem a téi. tájékoződást, többérzékszervi észlelést(1átás-hallás-mozgás összekapcsolódása), érzékelést,testsémát, auditív diszkriminácíőt, interszenzoros koordinációt, testkontrollt, izomkontrollt stb. Ezek majd az iskoláskori tanulási folyamatokban nagy fontossággal bírnak maj
d
!
Nem utolsó sorban szólnék még a zeneóvodában folytatott belső hallás fejlesztésérőI és a tonális érzékkialakításáról. Nehéz és hossá folyamat. Amikor a gyermek külső hanginger nélkül, csupán gondolatban hallják a mondókát, yagy dalt akkor beszélünk belső hallásról. Felelgetős játékkal kezdem a csoport tagjai és köztem majd a csoport két része között. Ha ügyes a csoport a továbbiakban lehet megbeszélt, kitalált jelzés szerint hangosabbhalkabb-még halkabb-néma szövegmondás. A metrum, vagy a ritmus, vagy mindkettő jelenléte ennél a fejlesáésnélis nélkülözhetetlen!
A tonalitás érzék(hangnemiség)
a hangnem és az alaphang érzeténekképessége. Szoros kapcsolatban van a belső hallással és az intonációs készséggel.
Ide tartozik még a zenei memória és az improvizációs készségfejlesztése is, amelyek az előzőekhez szorosan kapcsolódó teniletek. Első lépésa szöveggel megjelenő ritmus, azaz a itmizáIt szöveg visszaadása. Enltán további dallammotívumokat tartalmaző visszhangjátékok következnek. A játék segítségével
mindent el tudunk érni a gyerekeknél, kitűnő társunk a fejlesztésekhez!!
!
A zenei anvag kiválasztása
I I
t I I I
Segít a gyennek zenei fogékonyságának megalapozásában. A mondókák, az énekes játékok, a komponáIt zenék alkalmazása az érzelmi motiváltság mellett az esúétlkaiélménynyujtást szolgáIj a. 3-4 éveseknél:ölbeli játékokat, lovagoltatókat, az arc-kéz-ujj valamint közös kifejező játékokat, amelyek a felnőttel gyakorolva a szeretet megnyilvanulását fejezik ki. A játékok elsősorban kétszemélyes jellegűek. Az egyszerő utánző mozgással kísértmegszemélyesítő szerepjátékok fejlesztlk a gyermek esztétikus mozgását, ezek a gyennektánc alapját képezik. A kicsik még nem javasolhatóak a zeneóvodába hiszen nincs megfelelő alap amire a továbbiakban építhetnék.
4-5 éveseknél:mozgásuk már fejlettebb, de még mindig játszanak az óvónővel ölbeli játékot is. Az egyszeni körjáték már bonyolultabb. Megtanulják
kis segítséggela csigavonalas, hullámvonalas mozgást, páwáLasztő, sorgyarapítő játékokat. fej leszthetőek minden téren.
Őt
szerepcserére épülő, már javasolhatóak a zeneővod,ába,
5-6 éveseknél:kombináltabb mozgással nagytérben mozgásos játékokat kell váIasztani. A sima szerepcserén túl a párváIasztás, a két körforma, csoportos fogócska, sorgyarapodó-fogyó, több szereplős körjátékok, hidas, ludas játékformákat, valamint huncutkodó, tréfás játékokat. A gyermekjátékokban előforduló egyszerő táncmozgások, a váItozatos játékmozdulatok, lépések, térformák tanítása, a mozgáskultúra finomítása a népi gyermektáncok alapját képezik. Számukra a zeneővoda javasolt hiszen a jő alapok kiváló fejlesztési lehetőségeket kínálnak, megalapozza az általános iskolai ének őrák első o sztályo s dalany agának zökkenőm entes el s aj átítás át.
Az
ének-zene áItaI keltett érzelem motiválja gyermekeinket az élményből fakadó spontán alkotóképességre, az űjraátélés örömére. Az érzelmi hatások mellett fejlődik figyelmük, és egyben felkészülnek az elvont gondolkodásra, fogalomalkotásra a hangok térbeli érzékeltetésével. Zenehallgatáshoz olyan műveket választok, amelyeket énekelve és hangszerrel elő tudok adni, s felkeltem a gyennek érdeklődéséta zene iránt. Az érzelmi hatású dalok, népdalok, valamint a komponált műzenei dalok s a hangszeres zene illeszkednek az évszak-, gyermek- és. ünnepkörök hangúatához, a foglalkozás zenei célkitűzéseihez.Forrai: Enek az óvodában, Törzsök: Zenehallgatás az óvodában, Gryllus: Daloskönry I-2
Zenei nyelvi képesséeekfej lesztése 4 éves gyermekek az ővodai ének foglalkozások keretein belül megismernek 6-8 mondőkát, ölbeli játékot és 10-15 énekesjátékot. A rövid mondókák 2l4-es üteműek, amelyekben a negyed és a páros nyolcad ritmusok vannak. Játék közben szerzlk meg a zenei készségeket, ismerkednek meg a zenei alapfogalmakkal: . z halk - hangost fttangeről, beszéden, éneken, zörejen o o,magas mély relációt, melyet térben is mutatnak 3
-
.
t
I l
megfigyelik
a
csendet, megkülönböztetik
a
környezet hangjait,
a
hangszerek hangszínét. Különböző mozdulatokkal érzékelikaz egyenletes lüktetést, megismerik a dob használatát. Eletkorukat és zenei fejlettségüket tekintve még a zeneóvoda fo glalkozásait-i smétlem-nem j avaslom.
I
l l
l_ l_
l l l l l l l l l
l l l l l l l
4
-
5 évesek:
korábban megtanult dalokat ismétlik újabb 4 - 5 mondókát, 15 - 18 gyermekdalt tanulnak. Együtt, az óvónő segítségével,indításával csoportosan, önállóan énekelnek gyermekeink, jó szövegkiejtéssel mondják a mondókákat.
A
. Fontos a magas-mély hangok érzékeltetésebeszédhangon, hangszeren. . A gyermekek térben megmutatják a dallam fel-lemenő viszonyát. A dallammotívumok visszaéneklésévelcsoportosan és egyénileg is .
próbálkoznak.
HasznáIják a fogalompár viszonyát: halk-hangos közötti különbség felfedezése. Felismerik a finomabb zörejeket, beszédet, énekhangot, hangszín-ktilönbözőséget, hangszín forrását, távolságát. Az ismert
ztil a dal feli smerést, dúdolást. egyenletes lüktetés mellett a jól ismert mondókákon, dalokon
dal okon, hang szereken keres
. Az
keresáül megismerik a gyermekek a gyors-lassú közötti különbségeket Qárás, mozgás - beszéd), a kettes lüktetés váItozatos mozdulatait, az egyöntetri játékos mozdulatokat. A kérdés-felelet játékait váItozatos szövegekkel, ritmusmotívumokkal ismerik meg, jéússzák el, amelyben
.
érzlk a motívumok hangsúlyát. Megtanulják a ritmushangszereket önállóan triangulum, ritmusfa.
is
használni:
dob,
5-7 évesek: A gyermekek megtanulnak 4-5 új mondókát, 18-22 gyermekdalt, énekesjátékot. A játékismétléseklehetőséget adnak az előző években megismertek eljátszására. A mondókákat a magyar beszéd ritmusa szerint mondják el. A megismert dalokat hallás alapján szöveg nélkül is tudják énekelni, dúdolni, zümmögni, egyszerű szótagokkal mondani. Az előző évek alapján már felismerik a magas és mély éneklésikülönbözőséget. Saját
. .
hallásuk alapján
. .
.
a
dallammotívumok flolfelé és lefelé hajló irányát
kézmozgással és vis szaénekléssel. A felelgetős játékok segítik a :'isrta éneklést.Az együttes és egyéni gyakorlás biaosítja a halk-hangos közötti kiilönbség megtanulását, taps beszéd - ének - hangszerek alkalmazásával. Felismerik a dallamdúdolást, a hangszinek fi nom eltérését zörej en, beszédhangon. Megkulönböaetikaz egyenletes lüktetést a mondóka vagy dal ritmusától. Kialakul gyermekeinknél, hogy belső hallás alapján éneklésnélkül is össze tudják kapcsolni a dalok, mondókák ritmusát. A gyors - lassú váItozatát más fogalompánal is egybekötik: magas - gyors beszéd, hangos és lassú taps, mély - lassú ének, stb. Térbeli érzékük fejlesáése az egyszení játékos, táncos mozgásokkal érhető el: dobbantás, koppantás, páwáLasztás, páros forgás, kifordulás lépésekv áItozatai, stb.
l l l l l l l l l l l l l l l l l l l
I
l
A
gyermekek alkotóképességének formálása hallás, ritmus, formaérzék fejlesztő játékokkal, hangszerekkel (dob, cintányér, triangulum, népi hangszerek) történik. A zenei nevelés kötött és kötetlen formában valósul meg. A zeneóvoda segíti az óvoda mindennapi munkáját a képességek, készségek kibontako úatását az egy énímegvaló sításban. A mondókák, énekek ismételgetéseerősíti gyermekeinkben a nyelvi képességeket, mint az artikulációt, hanglejtést, ritmust, hangsúly, hangerőt. A hangutánző szavak éneklése,mondókázása fejleszti a magán- és mássalhangzők pontos képzését,kiejtését.A sokfele énekesjáték lehetőséget biztosít a szókincs bővítésére,az anyanyelvi kultúra fej lesztésével.
A fejlődés várható eredménye a zeneóvoda végére . A gyermekek örömmel jíltsszák az énekes játékokat. . A gyermekek gátlások nélkiil egyedül is tudnak énekelni.
. . .
Tudnak éWezettel figyelni a zenehallgatásra. Y.gkiilönböztetik a zenei fogalompárokat. Erzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.
I l l_ l_ l_ l_ l_
l
l l
t
l
I I I l_
I I I
l
Felhasznált irodalom
Forrai katalin: Enek zene az ővodában Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában Muzsika az ővodában-módszertani kiadvány 200] lI-2-3. szám Komáromi Lajosné: A játék természetes örömével
