No title

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279

Sz.: 7/2016.

HAJDÚSZOVÁT KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

2016. November hó

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Aláírólap Hajdúszovát Község településrendezési tervének Megalapozó Vizsgálati munkarészéhez

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 2

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat


oldal 3

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat TARTALOMJEGYZÉK Hajdúszovát Község Településrendezési tervének megalapozó vizsgálatához 1. rész: Helyzetfeltáró munkarész Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1.2. A településfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata 1.3. Területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. Hatályban lévő településrendezési eszközök 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek 1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség 1.7.2. Térbeli - társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések egyházak, stb.) 1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, stb.) 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása 1.9. A település gazdasága 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelései 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet - kínálat) 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás 1.10.6. Intézményfenntartás 1.1.


oldal 4

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.10.7. Energiagazdálkodás 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1. Természeti adottságok 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat 1.12.2.2. Tájhasználat értékelése 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek 1.12.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett területek, értékek, emlékek 1.12.3.3. Ökológiai hálózat 1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.13.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei 1.13.1.1. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek 1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái 1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata 1.14.1.2. Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok 1.14.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 1.14.1.4. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) 1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek 1.14.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat 1.14.2.2. A tulajdonjogi vizsgálat 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter 1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése 1.14.5. Az építmények vizsgálata 1.14.5.1. Funkció, kapacitás 1.14.5.2. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) 1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom 1.14.5.4. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok 1.14.6. Az épített környezet értékei 1.14.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag 1.14.6.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület 1.14.6.3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők 1.14.6.4. Világörökségi és világörökség várományos terület 1.14.6.5. Műemlék, műemlékegyüttes Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 5

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és a temetkezési emlékhely 1.14.6.7. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület,műemléki környezet 1.14.6.8. Nemzeti emlékhely 1.14.6.9. Helyi védelem 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái 1.15. Közlekedés 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok 1.15.2. Közúti közlekedés 1.15.3.Közösségi közlekedés 1.15.3.1. Közúti 1.15.3.2. Kötöttpályás 1.15.4. Kerékpáros és gyalogosközlekedés 1.15.5. Parkolás 1.16. Közművesítés 1.16.1.Víziközművek 1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíztermálvíz hasznosítás) 1.16.1.2. Szennyvízelvezetés 1.16.2.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés 1.16.2. Energia 1.16.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás ás más ellátórendszerek) 1.16.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei 1.16.2.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése 1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) 1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) 1.17.1. Talaj 1.17.2. Felszíni és felszín alatti vizek 1.17.3. Levegőtisztaság és védelme 1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés 1.17.5. Sugárzás védelem 1.17.6. Hulladékkezelés 1.17.7. Vizuális környezetterhelés 1.17.8. Árvízvédelem 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák 1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást; beépítést befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 1.18.1. Építésföldtani korlátok 1.18.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei 1.18.1.2. Csúszás, süllyedésveszélyes területek 1.18.1.3. Földrengés veszélyeztetett területei 1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1. Árvízveszélyes területek 1.18.2.2. Belvízveszélyes területek 1.18.2.3. Mély fekvésű területek 1.14.6.6.


oldal 6

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.18.2.4. Árvíz és belvízvédelem 1.18.3. Egyéb 1.18.3.1. Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl lejtés, falszakadás) 1.18.3.2. Mélységi, magassági korlátozások 1.18.3.3. Tevékenységből adódó korlátozások 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely 1.20. Városi klíma 2. rész Helyzetelemző munkarész 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetés, folyamataik elemzése 3. rész Helyzetértékelő munkarész 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése , szintézis 3.1.1. A folyamatok értékelése 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése 3.1.3. A településfejlesztés- és rendezés kapcsolata 3.2. Problématérkép/értéktérkép 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása 3.3.2. Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése 3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése


oldal 7

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat I. rész: Helyzetfeltáró munkarész I.1. Bevezetés, előzmények Hajdúszovát Község Polgármesteri Hivatala 2016. évben bízta meg a Kiszelovics és Társa Településtervező Kft-t, hogy a település igazgatási területére vonatkozóan új, a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerinti településrendezési tervet készítsen. Az új településrendezési terv készítését indokolta a jelenleg hatályos településrendezési terv jóváhagyása óta eltelt időszak társadalmi, gazdasági változása, a megváltozott fejlesztési elképzelések. A jogszabályi környezet változása, a magasabbrendű tervek módosulása, a pályázati lehetőségek is mind az új terv készítését indokolták. 1.1.

Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

Hajdúszovát község Hajdú – Bihar megyében, Debrecentől DNY – i irányban 20 km távolságban fekszik. A legközelebbi város Hajdúszoboszló 9 km távolságban van. Debrecen felől a 4 -es számú főközlekedési úton, majd arról letérve a 4805. jelű országos mellékúton közelíthető meg, fenti út áthalad a településen. Hajdúszoboszlóról és Derecskéről is elérhető a településen átmenő 4804. és 4816. jelű országos mellékúton. A településnek vasútállomása nincs, a vasúti kapcsolat a 9 km -re lévő hajdúszoboszlói vasútállomás segítségével megoldott. A tervezéssel érintett terület Hajdúszovát külterületén található.


oldal 8

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A település igazgatási területének szomszédai: -

Északon, észak - nyugaton: Keleten, dél - keleten: nyugaton: délen:

Hajdúszoboszló Derecske Hajdúszoboszló, Kaba Tetétlen, Földes

Hajdúszovát intézmény-ellátottsága a megye falvainak átlaga körüli, bővebb részletezése a további fejezetekben fog történni. Középfokú ellátását kiegészíti Hajdúszoboszló, Derecske, Berettyóújfalu és Debrecen városa, az utóbbi felsőfokú ellátás tekintetében is biztosítja az ellátást, továbbá a felsőfokú ellátást Budapest és Miskolc biztosítja. Egészségügyi ellátás területén kórház tekintetében Debrecen, míg járóbeteg ellátás tekintetében Hajdúszoboszló, Debrecen egészségügyi intézményeit veszik igénybe. Az ország távolabbi településeinek megközelítése (Budapest, Nyíregyháza) a megfelelő közúti kapcsolatának köszönhetően nem okoz gondot, közvetve a 4 – es számú főúttal érhetők el a települések. Hajdúszovát a Hajdúszoboszlói Kistérségi Többcélú Társulás tagja. Kistérségi kapcsolatok terén Hajdúszoboszló, Nagyhegyes és Ebes településekkel szorosabb az együttműködés. Elhelyezkedése térkép

Forrás: Google Maps Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 9


Hajdúszovát természetföldrajzi képét alapvetően meghatározza, hogy a község a Hajdúság síkjából néhány méterre kiemelkedő, a Kösely és mellékfolyásai által szabdalt lapos löszhátra települt. A település területének jelentős részét tehát löszös képződmények borítják, de előfordulnak szikes foltok is. A tájra jellemző mind a jó minőségű szántóterület, mind az ártéri lösziszappal feltöltött síkság. Hajdúszovát település a Dél - Hajdúság nevű kistáj területén fekszik. Magyarország kistáj kataszterében azonosító száma 1.11.12 A kistáj Hajdú-Bihar megye területén helyezkedik el. A kistáj területe 750 km2. A kistáj területe:

Települései: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Ebes Derecske Földes Hajdúszoboszló Hajdúszovát Kaba Nádudvar Püspökladány Tetétlen

Domborzati adatok A kistáj 88 és 110 m közötti tszf-i magasságú, löszös iszappal fedett hordalékkúp síkság. A felszín vertikálisan gyengén szabdalt, a relatív relief mindenütt 10m/km2 alatt marad (átlagos értéke 2,5 m/km2). Az orográfiai domborzattípusok szempontjából a legnagyobb részt az alacsony, ármentes síkság foglalja el, az É-i területek az enyhén hullámos síkság kategóriájába sorolhatók. A síkságba változatosságot csak 1 – 3 m magas folyóhátak, Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 10

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat kunhalmok és a 2 – 3 m magas, löszös homokkal fedett homokbuckák visznek. A terület D – i részét nagy sűrűségben fedik különböző feltöltődési stádiumban lévő egykori folyómedrek. Földtani adottságok A jelentős vastagságú, a magyarországi földgázvagyon kb. 1/8-át rejtő (Hajdúszoboszló, Ebes) pliocén rétegsorokra helyenként 200m - es pleisztocén folyóvízi üledék települt. Ennek felépítésében a Sajótól a Körösig számos folyó vett részt. A würmtől kezdődően a különböző folyóvízi rétegekre finomszemű (iszapos, agyagos) üledékek rakódtak, s a peri glaciális éghajlaton többnyire lösz – szerkezetet vettek fel, helyenként azonban ártéri, mocsári iszapként, agyagként maradtak meg. Az alacsonyabb szinteket mindenütt folyóvizek járták be, a képződött üledékek (folyóvízi homok, ártéri lösziszap stb.) és formák is ehhez kötődnek. A felszín közeli üledékekhez kapcsolódó hasznosítható nyersanyagok közül a derecskei és a hajdúszoboszlói agyag előfordulás emelhető ki. Potenciális szeizmitás értéke 6-7˚ MS. Éghajlat Mérsékelten meleg és száraz éghajlatú kistáj. Közel 2000 óra évi napsütés várható, ebből nyáron 810 óra körüli, télen 185 óra körüli a napfénytartam. A hőmérséklet évi és vegetációs átlaga 9,9-10,0 C, ill. 16,8 – 17,0C. A 10 C középhőmérsékletet meghaladó napok ápr. 10 – 11 és okt. 19 – 20 közé esnek (évente 191 – 193 nap). Az április 12 – 14 és október 19 – 21 közötti időszakban általában már nem csökken a hőmérséklet fagypont alá (évente 188 – 192 nap). Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,0 ºC és –34,2 ºC közötti, az abszolút minimumok átlaga –16,5 ºC és –17,0 ºC közötti. A csapadék évi összege 530 és 570 mm között változik a területen, a nyári félévé 310-330 mm. A 24 órás csapadékmaximum 88 mm és Kabán észlelték. Évente 38-40 hótakarós nap várható, 16-18 cm átlagos maximális vastagsággal. Az ariditási index értéke 1,24 és 1,33 közötti. ÉK – i, É – i és D-i a legnagyobb valószínűséggel előforduló szélirány. Az átlagos szélsebesség 2,5 és 3,0 m/s közötti. Kifejezetten száraz, de nem túl meleg éghajlatú kistáj, s ez a kevésbé vízigényes növénykultúráknak kedvező. Vízrajz A kistáj fő vízfolyása a Keleti – főcsatorna, amely 110 km- es hosszából 27 km – t tesz meg a tájon belül. Keresztezik a vízfolyást K – ről Ny felé a Kösely – főcsatorna (90 km, 777 km2), és a Hamvas – főcsatorna (46 km, 361 km2), DK – en érinti a Sárréti – csatorna (70 km, 386km2). A Kösely a Kondoros (30 km, 234 km2), és a Tócó (25 km, 131 km2) összefolyásából keletkezik. Vízben szegény, gyér lefolyású, száraz terület. Lf=1 l/s.km2; Lt=6%; Vh=130 mm/év Vízjárási adataink csak a Köselyről vannak. Nádudvarnál a vízállások – 17 és 172 cm, a vízhozamok 0,01 és 28 m3/s között váltakoznak. A közepes vízhozam 2 m3/s volt. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 11

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Árhullámok csak tavasszal és ritka nagy csapadékokkal szoktak jelentkezni, míg az év többi részében alig van víz a medrekben. A Kösely vízminőségét Debrecen szennyvizei annyira tönkreteszik, hogy a torkolata alatt még a Hortobágy - Berettyó is végig III. osztályú lesz. A mélyen fekvő belvizes területet 400 km – nél hosszabb csatornahálózat ágazza be. Az állóvizek száma viszonylag nagy, mert sok a kistájon a mesterséges tározó és halastó is. A talajvíz sehol nincs 4 méternél mélyebben, sőt Földestől DK-re már 2m alatt megtaláljuk. Mennyisége nem számottevő. Kémiai jellege a terület középső harmadában nátrium-, máshol kalcium – magnézium – hidrogénkarbonátos. Keménysége nagyobb részt 25 nkº alatt van, de a települések körzetében tetemesen meghaladja ezt az értéket. A szulfáttartalom 60-300 mg/l között váltakozik, de Nádudvar térségében a 600 mg/l-t is eléri. A rétegvíz mennyisége 1-1,5 l/s.km2 becsülik. A nagyszámú artézi kút átlagos mélysége a 100 m-t meghaladja, vízhozamok eléggé jelentékenyek. A hajdúszoboszlói hévíz gyógyvíz minősítésű és nemzetközi hírű gyógyfürdőt üzemeltet. A táj felszíni vízkészletét 80%-ban, a felszín alattiét 20%-ban hasznosítják a becslések szerint. Növényzet A kistáj a Tiszántúli flórajárás része, jellegzetesen mezőségi táj. Minimális területi kiterjedésű potenciális erdőtársulásai a tatárjuharos lösztölgyesek, a sziki tölgyesek és a tölgy – kőris – szil ligeterdők. A rendszeres mezőgazdasági művelés alatt álló területek sűrűbben előforduló nyílt társulásai a bükkönyösök és a fakó – muharos – tisztes füvesek. A szikesek gyakoribb növényei a bajuszpázsit, a magyarpolka, az ágas sóballa stb. Az erdőművelésbe vont területeken vegyeskorú, zömében keménylombos, kisebb részben fenyőerdők díszlenek. Az összes erdő folyónövedéke sok év átlagában mintegy 3,7-4,5 m3/ha között alakul. A mezőgazdaságilag művelt területek gyakoribb haszonnövényei a búza (25-40 q/ha), a kukorica (35-40 q/ha), és a cukorrépa (200-500 q/ha). Talajok A löszös üledéken legnagyobb területi kiterjedésben (63%) vályog mechanikai összetételű, nem felszíni karbonátos (kilúgozott) 3-4% szervesanyagot tartalmazó, kedvező termékenységű (IV.) réti csernozjomok alakultak ki. A Hajdúsággal határos északi területeken még kedvezőbb termékenységi besorolású (III.) alföldi mészlepedékes csernozjomok találhatók, összesen 11%-nyi területen. A szikes talajvíz miatt befolyásolt tulajdonságú réti csernozjomok közül az agyagos vályog fizikai féleségű, V. talajminőségű, mélyben sós réti csernozjomok 6%-nyi területen, a kedvezőtlenebb termékenységi besorolású (VI) mélyben szolonyeces réti csernozjomok pedig 3%-nyi területen jelennek meg. A kistáj összetételének jelentős részét (17%-át) teszik ki a szikes talajok. A löszös üledékeken képződött, nehéz mechanikai összetételű (agyag) mezőgazdaságilag teljesen terméketlen talajok14%-nyi területet fednek. A IX. termékenységű, agyagos vályog mechanikai összetételű sztyepesedő réti szolonyecek 3%-ot borítanak. A szikes talajok jelenlétével együtt a kistáj mezőgazdaságilag értékes. Sajátos táji adottságok


oldal 12

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A kistáj települései többsége közúton jól megközelíthető. E településeken több helyütt megtalálhatóak a népi – iparművészeti és a hajdúsági kultúrtörténeti emlékek (Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Nádudvar stb.) A kistáj üdülési – gyógyüdülési természeti adottságai országos, sőt nemzetközi jelentőségűek. A Hajdúszoboszlón feltárt gyógyvízre gyógyfürdőkomplexum épült. Mindezek mellett a Keleti – főcsatorna országosan kedvelt horgászvíz. Tájtipológiai összegzés Mérsékelten meleg és száraz éghajlata mellett igen nagy a vízhiánya. Ezt csak a Keleti – főcsatorna közelében enyhíti annak vízhozama. A túlnyomóan nagyobb rész lösztakarós, közepes talajvizű hordalékkúp – síkság, amelyet réti csernozjom fed. A szántóföldi igénybevétel csaknem kizárólagos, ami erős kultúrsztyep jelleggel jár. Ezt csak az utak melletti akácos ligetek, valamint a magasabb talajvizű szikes laposok legelőnek használt füves foltjai bontják meg hellyel – közzel. A kistáj délnyugati negyede magasabb talajvizű, folyóhátak közé zárt alacsonyártéri síkság. Talajai vagy mélyben sós csernozjomok, vagy réti és sztyepesedő réti szolonyecek. Előbbieken a szántóföldi hasznosítás és vele a kultúrsztyep jelleg általános, míg utóbbiakon a korán kiégő szikes puszták mellett ártéri liget- és láperdő maradványok is feltűnnek, főleg füzes – nyáras, itt – ott sziki tölgyes állománnyal.

1.2.

A településfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata

Hajdúszovát község jelenleg hatályos településfejlesztési dokumentuma A településfejlesztési koncepció az alábbi településfejlesztési célokat, elhatározásokat tartalmazza jövőkép szempontjából:  A település tekintetében: A települési környezet megújulása, minőségi fejlődése. Cél a meglévő épített és természeti értékek megőrzése, a közterületek felújítása, az intézményhálózat korszerűsítése, településközpont rehabilitációja. A településközpontban településközpont-rehabilitáció keretében központformáló változások következnek be. A település közbiztonságának javítása érdekében az intézmények körül és a frekventált részeken meglévő térfigyelő kamerarendszer fejlesztése, polgárőrség megerősítése, továbbá a rendőrségi körzeti megbízott rendszer visszaállításának szorgalmazása. A település fő célkitűzése az intézményhálózat korszerűsítése és gazdaságos átalakítása, összevonása. Középtávú cél a településen a szociálpolitikai rendszerrel összefüggésben bölcsőde létesítése. A település központi részén egységes zöldfelületi rendszer kialakítása és fenntartása, új központi park létrehozása a megszűnő óvoda területén. A település arculatának erősítése, főtér kialakítása, közterületek rehabilitálásával, új térburkolattal, utcabútorokkal. A piactér helyének kijelölése, szolgáltatásokkal, kereskedelmi egységgel. A belterületen játszótér kialakítása. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 13

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A meglévő intézményhálózat felújítása, korszerűsítése, települési temető bővítésének biztosítása, ravatalozó épületéhez új parkolók kialakítása. A meglévő településképhez igazodva megvalósulnak mindazon elemek, melyek elengedhetetlenek a minőségi változáshoz.  Turizmus tekintetében: A meglévő környezeti adottságokra, és Hajdúszoboszló közelségére alapozott turisztikai fejlesztéssel sokszínű idegenforgalmi kínálat kialakítása. A természetvédelem elsődlegessége mellett, a természetbarát turizmus megteremtése. A horgászturizmus népszerűsítése, a meglévő horgászvizek és horgásztavak mellett újabb horgásztó kialakítása. Ökoturisztikai terület kialakítása, szabadidőközpont létesítésével, mely lehetőséget nyújt a településen élő lakosság részére a szabadidő eltöltésére (rendezvények szervezésére alkalmas terület, színpad, játszótér, park, horgászat, stb.), továbbá az idelátogatók számára alkalmas pihenőközpont kialakítása, amely minden korosztály igényeit kielégítő kikapcsolódást biztosít. Ehhez megfelelő szállás (tájjellegű építmények, sátorozás), vendéglátás (kiszolgáló egységek) létesítményeinek kialakítása szükséges, továbbá a szabadidő kellemes eltöltésének feltételeit is meg kell teremteni (tó, tornapálya, vízisí, fürdés). Hagyományteremtő fesztiválok, rendezvények további rendezvényekkel történő kiegészítése, ezek turisztikai marketingje. A turisztikai kínálat színesebbé tétele a lovasturizmussal (pl.: lovagoltatás, lovasiskola), és a kerékpáros turizmus alapjainak megteremtésével. A Kotszegi kertben lévő tájházban kézműves foglalkozások, kismesterségek bemutatása, népi gyermekjátékok és egyéb rendezvények színesíthetik a turisztikai kínálatot. Ugyancsak a turisztikai kínálatot növeli a helytörténeti állandó kiállítás, mely bemutatási lehetőséget biztosít a település régmúltjával kapcsolatos tárgyaknak. A nagy hagyományokkal rendelkező Kodály kórus népszerűsítése. Az egyházi rendezvények, találkozók, megemlékezések, egyházzenei rendezvények összekapcsolása a települési rendezvényekkel. A meglévő műemlék erődített templom turisztikai marketingje. A települési turizmust célszerű összekapcsolni a térségi turizmussal.  Intézmények tekintetében: A legfontosabb célkitűzés a meglévő intézmények gazdaságos fenntartása, összevonása, korszerűsítése, akadálymentesítése. A három telephelyen működő óvoda egy telephelyre történő integrálása, központi óvoda létrehozása a meglévő óvoda bővítésével. Az alsó és felsőtagozatos általános iskolai képzés egy telephelyre történő összevonása intézménybővítéssel. Az óvoda és iskola tárgyi feltételeinek és eszközállományának fejlesztése. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 14

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A településen a meglévő kereskedelmi egységek mellett, új kereskedelmi – vendéglátó egységek, üzletek létesítése, kiskereskedelem fejlesztése, támogatása. A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiában foglaltak figyelembevételével csatlakozni kell a tornaterem-építési programhoz, melynek célja az oktatási intézményben a meglévő tornaterem rekonstrukciója. Lehetőség szerint részt kell venni a tanuszoda-építési programban, melynek célja lehetőséget teremteni minden kistérségben az általános iskolai úszásoktatáshoz. A községi sportegyesület újbóli felállása esetén a sportpálya működtetése, az öltözők felújítása az elsődleges cél. Ki kell használni a „sportág specifikus létesítményfejlesztési program” biztosította lehetőségeket a versenysport sikerességének biztosítására, sportág – specifikus létesítmények létrehozása azon sportágakra vonatkozóan, melyek a település sportág bázisául szolgálnak. Lehetőség szerint részt kell venni a „Sport a kistelepüléseken program”-ban, melynek célja a vidék sportjának fejlesztése, esélyegyenlőség biztosítása az alacsony költségvetéssel gazdálkodó kistelepüléseken élőknek. Integrált szociális intézmény létrehozása új területen. Integrált közösségi szolgáltató tér kialakítása, ahol helyet kaphatnának civilszervezetek, alkalmas lehet tanfolyamok, foglalkozások megtartására és e-pontként is működhet.  Ipar tekintetében: A település célkitűzése a munkahelyteremtés támogatása, melynek mozgatórugója a gazdasági fejlesztés. A település bel- és külterületén több helyen kisebb és nagyobb vállalkozások számára gazdasági terület kijelölése, a meglévő vállalkozások fejlesztésének helybiztosítása mellett. Az ipari szintű nádfeldolgozás hagyományainak folytatása. A csökkent munkaképességűeket foglalkoztató, rehabilitációs munkahelyek megteremtésének támogatása.  Mezőgazdaság-tájgazdálkodás tekintetében: A külterületen lévő mezőgazdasági szántó területeken települési hagyományoknak megfelelő szántóföldi növénykultúrák termesztése. Előtérbe kerülnek a hagyományos termelési, gazdálkodási módok kihasználva a környezet adta lehetőségeket. Nádhasznosítás. Kis –és középgazdálkodók szerepvállalása a mezőgazdasági termelésben. Cél az állattartó telepek további üzemeltetése, a nagyüzemi állattartás hagyományainak megtartása, az állattartás korszerű technológiával történő fejlesztése, valamint a biogazdálkodás fejlesztése. A mezőgazdasági terménytárolás feltételeinek biztosítása a település külterületén. Az állattenyésztéshez kapcsolódó beruházások, kiszolgáló létesítmények építésének támogatása.  Természetvédelem és környezetvédelem tekintetében:


oldal 15

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A fenntartható fejlődés figyelembevételével a település kiemelkedő természeti, táji kincseinek bemutatása azok hasznosítása. A környezettudatos fejlesztések eredményeként a táji környezetre alapozott turizmus és idegenforgalom megerősödik.  Infrastrukturális fejlesztés tekintetében: Hajdúszovát településen az elsődleges fejlesztési cél a szennyvízcsatorna hálózat és a szennyvíztisztító telep megvalósítása. Belvízelvezetés, belvízrendezés megoldása. A belterületi út- és járdahálózat felújítása, fejlesztése minőségi fejlődést eredményez. A külterületi főfeltáró utak rendszerének kijelölése a mezőgazdasági termelés miatt kulcsfontosságú. A település belterületét elkerülő – északnyugat felől külterületi, kelet felől pedig belterületi szakasz - út tehermentesítené a belterületi forgalmat. A természetbarát turizmus megteremtése érdekében kerékpárút hálózat kiépítése. Hajdúszovát település érintettje Hajdúszoboszló-Hajdúszovát –Debrecen településeket összekötő ún. Hortobágyi Kerékpárút tanulmánytervnek. A településfejlesztési program az alábbi prioritásokat tartalmazza: VI.1. 1. Prioritás: gazdaságfejlesztés Hajdúszovát bel- és külterületén gazdasági területek kijelölése célszerű, melyek lehetőséget adnak munkahely teremtésre. A meglévő vállalkozások számára a fejlődési lehetőség biztosítása célszerű. A gazdaságfejlesztésen belül kiemelt fontosságú a hagyományokkal rendelkező és jelenleg is működő korszerű állattartó telepek további fejlesztése, a bioenergia felhasználása. A külterületen a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó terménytároló, feldolgozó létesítmények korszerűsítése, építése. A mezőgazdasági termőterületek hagyományos növényi kultúrái termesztésének megőrzése és a biogazdálkodás előtérbe helyezése. Korszerű, megújuló- és jövőbeni energiaforrások hasznosításának lehetősége. A belterületen a nem hasznosított területek alkalmasak lehetnek környezetét nem zavaró gazdasági tevékenységek számára. Ugyancsak a belterületen a csökkent munkaképességűeket foglalkoztató vállalkozások lehetőséget adnának rehabilitációs munkahelyek létesítésére. Az ipari, gazdasági területek kijelölése hatására, megélénkülő gazdasági tevékenység várható, amely mind a foglalkoztatás növelését, mind a település eltartó képességének növelését eredményezheti. Elérendő fejlesztési célok, feladatok:  Külterület belterülethez közeli részén ipari termelés számára gazdasági terület kijelölése  A belterületen kisebb vállalkozások, csökkent munkaképességűeket foglalkoztató üzemek, környezetbarát tevékenység számára terület biztosítása Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 16

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat  A kül- és belterületen környezetét nem zavaró gazdasági célú tevékenységek számára terület kialakítása  Külterületen állattartó telepek építése, fejlesztése  Külterületen terménytárolás, mezőgazdasági termékfeldolgozás céljára terület kijelölése

2. prioritás: Turizmusfejlesztés Hajdúszoboszló közelségére alapozott turizmus fejlesztése és további turisztikai attrakciókkal történő bővítése. Újabb turisztikai színfolt lehet egy rekreációs, szabadidős terület, amely pihenésre alkalmas, továbbá lehetőséget biztosíthat ökotáboroknak, természetbarát összejöveteleknek. Ezen terület alkalmas lehet gyermekek számára természetbarát táborozóhely kialakítása, nomád tábor létrehozása. A természeti környezet bemutatására alapozott iskola megteremtése. A turisztikai kínálatot tovább színesítheti a lovasturizmus feltételeinek megteremtése, lovaspálya kialakítása és a kerékpáros turizmus alapjainak megvalósítása. Horgász- és vadászturizmus fejlesztése. A turizmus színfoltja a horgászturizmus, mely a meglévő horgásztavak fejlesztésén túl új horgásztavak létesítését eredményezheti. Tájház megvalósítása a turisztikai kínálatot tovább bővítheti, azáltal, hogy helyet adhat kézműves foglalkozásoknak, különböző rendezvényeknek (pl.: kosárfonás, szövés, kismesterségek bemutatása stb.) és összejöveteleknek. A belterületen integrált közösségi tér kialakítása, melyben helyet kaphatnak civil szervezetek, klubok, valamint alkalmas lehet tanfolyamok és rendezvények lebonyolítására, megvalósítására. Az érintetlen területekre, táji különlegességekre és természetközeli állapotú tájakra épülő ökoturizmus, természetjáró és kerékpáros turizmus megteremtése is hozzájárul a turisztikai kínálat színesítéséhez. A turizmusban rejlő kiaknázatlan lehetőségek, társadalmi-gazdasági felemelkedéshez vezetnek. A településen célszerű a sokrétű és változatos turisztikai kínálat miatt turisztikai koncepció kidolgozása, mely kapcsolódna a térségi turisztikai programhoz. A turisztikai termékek szervesen kapcsolódhatnának a térség idegenforgalmához, egyúttal építhetnének a közeli települések turisztikai kínálatára. A különböző kulturális és hagyományteremtő rendezvények, rendezvénysorozatok összehangolása. Elérendő fejlesztési célok, feladatok: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 17

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat              

Ökoturizmus fejlesztése Turisztikai, rekreációs terület létrehozása Horgász- és vadászturizmus fejlesztése Lovasturizmus megteremtése, lovaspálya építése Tájház kialakítása Kerékpáros turizmus alapjainak megteremtése Településközpont rehabilitáció Új települési közpark és játszótér kialakítása Hagyományőrző együttesek, csoportok szervezése, ehhez kapcsolódó rendezvények lebonyolítása. Kiállítások, kulturális rendezvénysorozatok, ökorendezvények, továbbá gasztronómiai rendezvények szervezése. Turisztikai marketing tevékenység A természetbarát turizmus kiszolgáló létesítményeinek létrehozása. Integrált közösségi tér megvalósítása A településről további ismertető anyag, honlap készítése, folyamatos frissítése

3. prioritás: Humán erőforrások fejlesztése Hajdúszovát fejlődésének, az itt élő népesség jövőjének záloga az oktatás színvonalának emelése, a felnövekvő generáció iskolai végzettségi szintjének javítása. Ezt a célt szolgálná az iskola egy helyre történő integrálása, az 1-8 osztály egy központi iskolaépületben történő elhelyezése. A jelenleg három telephelyen működő óvoda egy telephelyre történő összevonása. Az intézmény összevonások révén megüresedő intézményépületek közösségi hasznosítása. Fontos cél az oktatás színvonalának emelésén túl a rászoruló, hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulásának támogatása, továbbá a tehetséggondozás feltételeinek megteremtése. A jól képzett korszerű ismeretekkel rendelkező fiatalok nagyobb eséllyel kerülnek jó pozícióba a munkaerőpiacon. A település fontos feladata helyben az oktatási intézmények tárgyi eszközeinek fejlesztése és eszközvásárlás. Elérendő fejlesztési célok, feladatok:    

1-8 osztályos iskola egy telephelyen történő működtetése Óvoda összevonások, központi óvoda bővítéssel, korszerűsítéssel. Iskola, óvoda tárgyi feltételeinek javítása Tehetséggondozás, és hátrányos helyzetű fiatalok oktatásával kapcsolatos támogatás (ösztöndíj).  Nyelvi, informatikai és zenei képzés tárgyi és személyi feltételeinek erősítése. 4. prioritás: Lakóterület fejlesztése


oldal 18

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A népességmegtartás és népességnövelés érdekében a belterületen és belterületbe vonással lakótelkek kialakítása és a lakáshoz jutási támogatás feltételrendszerének kidolgozása. A belterületen új lakópark kialakítása a településre betelepülni szándékozók részére.  Lakáshoz jutási támogatásrendszer kidolgozása  Új lakóterület, lakópark kialakítása  Belső tömbfeltárások lehetőségének megteremtése 5. prioritás: Infrastruktúra fejlesztése A koncepció fontos elemei a közlekedéshálózat és közműrendszer fejlesztésére tett javaslatok. Ezek részben a regionális fejlesztések függvényei, részben a helyi erők mozgósításával megoldható helyi feladatok. A fejlesztés elsődleges iránya a településen a szennyvízberuházás megvalósítása. Ezen belül szennyvíztisztító létesítése továbbá a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése. A környezeti terhelés ezáltal lényegesen csökkenne, a természet- és környezetvédelem érdekei jobban érvényre tudnának jutni. A település belterületén további rendezett közterületek és piac fejlesztése, valamint az intézményekhez kapcsolódva új, közterületi parkolóhelyek kialakítása. A település belterületi forgalmának tehermentesítésére szolgáló elkerülő út megvalósítása. A település lakóútjainak és járdáinak felújítása is fontos célja a településnek. A turisztikai fejlesztéshez is kapcsolódóan kerékpárút kiépítése. Elérendő célok, feladatok:       

Szennyvíztisztító megépítése Szennyvízcsatorna – hálózat kiépítése Belterületet tehermentesítő elkerülő út építése Utak, járdák felújítása Gyűjtőútrendszer fejlesztése Parkolók kialakítása Kerékpárút építése 6. prioritás: A települési környezet értéknövelése

A település fontos feladata a település értékeinek megőrzése, értékőrző felújítása. Az egyedileg megjelenő intézményeknél, lakóházaknál kiemelt figyelmet érdemel, hogy a védettség egyszerre jelentse a fennmaradás lehetőségét, és egyben a korszerűsítés, továbbépítés lehetőségét is, ezért fontos, hogy az önkormányzat rendeletet alkosson a helyi épített és természeti értékek védelmére. A történetiséghez méltó védelmet biztosítani az emlékhelyeknek. A teljes közigazgatási területre kiterjedő művi és természeti értékvizsgálatra alapozva, egyben támogatási rendszer kidolgozásával segíteni kell az értékek fennmaradását, megtartását. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 19

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A helyi értékvédelmi rendelet célja, hogy biztosítsa a település területén a kulturális örökség-, táji, természeti, építészeti, történelmi, képzőművészeti, iparművészeti, ipartörténeti, régészeti értékeinek megőrzését, hosszú távú fennmaradását, ennek érdekében korlátozásokat vezessen be és közforrásokon alapuló támogatást biztosítson. A rendelet keretein belül meg kell teremteni egy pályázati feltételek alapján működő támogatási rendszert, mely ösztönözné a települési értékek megőrzését és melynek forrását – az önkormányzat forrásainak függvényében – az éves költségvetés tartalmazná. Kiemelendő cél a településközpont szebbé, esztétikusabbá tétele. A település prognosztizált fejlődéséhez elengedhetetlenül fontos a hagyományos értékeket megtartó, ugyanakkor korszerű településközpont tervezése. A jövőkép elengedhetetlen része egy rendezett településközpont. A települési környezet értéknövelésébe a belterületi zöldfelületi rendszer kialakítása, új közpark létrehozása és a közterületek, közparkok használatának szabályozása is belefoglaltatik. A településközpont megújításánál településközpont rehabilitáció keretében az összehangolt felújításra, központformálásra kell törekedni. Elérendő célok, feladatok:         

Helyi értékvédelmi vizsgálat Helyi értékvédelmi rendelet megalkotása Értékvédelmi támogatási keret létrehozása Régészeti területek védelme Kunhalmok védelme Műemlék – parókia és sarokbástyák felújítása Településközpont vonzóvá tétele Településközpont rehabilitáció Településkép formálása építészeti térformálás és zöldterületi térkapcsolat eszközeivel  Zöldterületek megújítása  Új közpark létesítése  Egységes zöldfelületi rendszer létrehozása 7. Prioritás: Mezőgazdaság, tájgazdálkodás, természetvédelem, környezetvédelem Az európai uniós elvárásoknak megfelelően a külterületen szorgalmazni kell a biogazdálkodást, a fenntartható gazdálkodás keretén belül. A külterületi kis- és közepes mezőgazdasági gazdálkodók összehangolt gazdálkodása a talaj termőképességének legoptimálisabb használata érdekében. A nagyüzemi állattartás korszerű, EU előírásoknak megfelelő technológiai fejlesztése elérendő cél. Szorgalmazni kell a meglévő állattartó telepek fenntartását, megőrzését, korszerűsítését, bővítését, új állattartó telep létesítését. Előtérbe kell helyezni a bioenergia felhasználást. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 20

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Előtérbe kell helyezni a rendelkezésre álló táji-természeti értékekkel való célszerű gazdálkodást. A koncepció célja a környezeti-ökológiai egyensúly arányos biztosítása a területfejlesztéssel. Kiemelten kell kezelni a természeti és természetközeli területek élővilágának (növény és állatvilág) fennmaradását. A természeti, táji értékek megőrzését és idegenforgalmi turisztikai hasznosításukat előtérbe kell helyezni. Különös figyelemmel kell lenni a település már meglévő, kihasználatlan értékeire, területi adottságaira. A hagyományokkal bíró kertgazdálkodást támogatni, a szőlő- és gyümölcstermesztést visszaállítani. Elérendő célok, feladatok:           

A hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági termelés további fenntartása Fenntartható fejlődés megteremtése Mezőgazdasági terménytárolás és feldolgozás lehetőségének megteremtése Állattartó telepek előírásoknak megfelelő felújítása, újabb állattartó telepek létesítése A biogazdálkodás szorgalmazása A külterület összehangolt művelése, vetésszerkezetének optimalizálása A természeti, természetközeli állapot fenntartása, az értékek megőrzése Külterületi feltáróúthálózat kialakítása (dűlőutak burkolása) Helyi természeti értékek védelméről szóló önkormányzati rendelet megalkotása. Fasorok telepítése, utak és utcák fásítása Kertgazdálkodási tevékenységet ösztönözni, támogatni

(Forrás: Képviselő – testületi határozattal jóváhagyott településfejlesztési koncepció)

1.3.

Területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata

A településrendezési tervekkel való összhang kidolgozása külön dokumentált magasabbrendű tervekhez való igazodás munkarészében került kidolgozásra. A település közigazgatási területének vonatkozásában a 2014. január 1-én hatályban lépett Országos Területrendezési Terv előírásait, valamint Hajdú - Bihar Megyei Területrendezési Terv vonatkozó előírásait alkalmazni, figyelembe véve az OTrT 2013. évi CCXXIX. tv-el (továbbiakban: MTv) átmeneti rendelkezéseit. Hajdúszovát közigazgatási területe területfelhasználásba sorolt: - 500 - 750 ha települési térség - mezőgazdasági térség


az

OTRT

szerint

az

alábbi

térségi

oldal 21


Az alábbi OTRT - szerinti övezetek érintik: - országos ökológiai hálózat övezete - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete - jó termőhelyi adottságú szántó övezete - kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete - országos vízminőségvédelmi terület övezete A települést érinti országos kerékpárút - törzshálózat eleme és 400kV-os átviteli hálózat távvezetékeleme. Hajdú - Bihar Megyei területrendezési terv Térségi szerkezeti terv alapján Hajdúszovát közigazgatási területe az alábbi térségekbe sorolt: - mezőgazdasági térség - erdőgazdálkodási térség - vízgazdálkodási térség - hagyományosan vidékies települési térség - építmények által igénybe vett térség


oldal 22


A térségi szerkezeti terv alapján a közigazgatási területet főút, térségi mellékút, országos kerékpárút törzshálózat elem, 400kV-os átviteli hálózat távvezetékeleme érinti. Hajdú - Bihar Megyei területrendezési terv Térségi övezeti terv alapján Hajdúszovát közigazgatási területe az alábbi térségi övezetekbe sorolt: - ökológiai hálózat térségi övezetébe - kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetébe - térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetébe - tájképvédelmi terület övezetébe - rendszeresen belvízjárta terület övezetébe - honvédelmi terület övezetébe A magasabbrendű tervekkel való igazodás munkarésze külön feldolgozásra kerül a településszerkezeti terv leírásának önálló fejezeteként.

1.4.

A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai

A község közigazgatási területével határos szomszédos települések: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 23

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat -

Északon, észak - nyugaton: Keleten, dél - keleten: nyugaton: délen:

Hajdúszoboszló Derecske Hajdúszoboszló, Kaba Tetétlen, Földes

A településsel szomszédos települések településrendezési terveinek vizsgálata: - Hajdúszoboszló településrendezési terve, jóváhagyás: 2016, jóváhagyó határozat: 83/2016. (V.26.) KT határozat, készítette: Cívisterv Bt (Zsemberi István vezető tervező) A közigazgatási határral szomszédos település csatlakozó területfelhasználása mezőgazdasági terület. A közigazgatási határon átnyúló vízfolyás a Kösely csatorna. Közös infrastrukturális elem a 4804. sz. főközlekedési út. A településrendezési terv olyan fejlesztést, mely közvetlenül hatással lenne Hajdúszovátra nem tartalmaz.

- Derecske településrendezési terve, jóváhagyás: 2016, készítette: Cívisterv Bt (Zsemberi István vezető tervező)


oldal 24


A közigazgatási határral szomszédos település csatlakozó területfelhasználása mezőgazdasági terület. Közös infrastrukturális elem a 4816. sz. közlekedési út. A településrendezési terv olyan fejlesztést, mely közvetlenül hatással lenne Hajdúszovátra nem tartalmaz. - Kaba településrendezési terve, jóváhagyás: 2016, jóváhagyó határozat száma: 31/2016 (II.29.) készítette: Art Vital Kft (Labbancz András felelős tervező),


oldal 25


A közigazgatási területtel határos a Keleti - főcsatorna parti sávja, erdőgazdálkodási terület, mely az ökológiai folyosó eleme. A területen korlátozó elem az ökológiai folyosó. Kaba településszerkezeti terve olyan fejlesztést nem tartalmaz, amely hatással lenne Hajdúszovát közigazgatási területére.

- Tetétlen településrendezési terve, jóváhagyás: 2002, jóváhagyó határozat száma: 74/2002 (VIII.15.) készítette: T4 Terv Bt. ( Kőszeghy Attila tervező), módosította Art Vital Kft. ( felelős tervező: Labbancz András)


oldal 26


A közigazgatási területtel határos a Keleti - főcsatorna parti sávja, és mezőgazdasági (szántó) terület. Tetétlen településszerkezeti terve olyan fejlesztést nem tartalmaz, amely hatással lenne Hajdúszovát közigazgatási területére. - Földes településrendezési terve, jóváhagyás: 2005 készítette: T4 Terv Kft (Dr Kőszeghy Attila vezetőtervező), módosította 2014-ben Civisterv Bt (vezető tervező: Zsemberi István),


oldal 27

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A közigazgatási határral szomszédos település csatlakozó területfelhasználása mezőgazdasági terület. Közös infrastrukturális elem a 4805. sz. közlekedési út. A településrendezési terv olyan fejlesztést, mely közvetlenül hatással lenne Hajdúszovátra nem tartalmaz.

A szomszédos település rendezési tervei olyan elhatározásokat és olyan fejlesztéseket nem tartalmaznak, melyek a település területfelhasználására, fejlesztési elképzeléseire hatással lennének. A települések közötti vonalas infrastruktúrák a közigazgatási határon átmenő elemek, melyek a kapcsolatot biztosítják.

1.5.

Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása

A település egy hatályos településfejlesztési döntéssel rendelkezik, melyben a Képviselőtestület határozattal döntött új településrendezési terv elkészítéséről. A döntést indokolta a település településfejlesztési koncepciója és településrendezési terve jóváhagyása óta eltelt több éves időtávlat társadalmi- gazdasági- közigazgatási változásai, a törvényi kötelezettség és a megváltozott fejlesztési elképzelések. 1.5.1. A hatályos településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Hajdúszovát nem rendelkezik integrált településfejlesztési stratégiával. A településfejlesztési koncepció tartalmazza azokat a fejlesztési elképzeléseket, melyek az elmúlt időszak fejlesztési lehetőségei, irányai voltak. A fejlesztési elképzelések egy része megvalósult, a meg nem valósult fejlesztések egy része ma már nem fejlesztési célkitűzés, míg egy része továbbra is fejlesztési cél.

1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A hatályos településrendezési szerződés jelen településrendezési terv készítésére vonatkozik. A településrendezési terv készítésével párhuzamosan folyó, vagy induló településrendezési tervmódosítás nincs. 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. Hatályban lévő településrendezési eszközök Hajdúszovát Község Településrendezési terve az Épített Környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (1997. évi LXXVIII. törvény) alapján 2010 -ben került jóváhagyásra. Az elmúlt időszakban több településrendezési terv módosítás történt. A településszerkezeti tervet a Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 28

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 762/2010. (XI.10.) számú Kvt. határozattal, a helyi építési szabályzatot pedig a 17/2010.(XI.11.) számú rendelettel hagyta jóvá Hajdúszovát Község Önkormányzatának Képviselőtestülete. Településrendezési terv módosítások: - Különleges, állattartó telep kijelölés, 109/2016. (VI.29.) Kt határozattal jóváhagyva, a módosító rendelet 16/2016. (VI.30.) Ök rendelet - Településközpont, vegyes terület kijelölés, 134/2016. (VIII.12.) Kt határozattal jóváhagyva, a módosító rendelet 17/2016. (VIII.13.) Ök rendelet - Különleges, állattartó terület kijelölés és falusias lakóterület szabályozása 568/2013. (XII.20.) Kt határozattal jóváhagyva, a módosító rendelet 14/2013. (XII.21.) Ök rendelet - Állattartó telep szabályozása, a módosító rendelet 13/2012. (X.26.) Ök rendelet - Különleges terület , horgásztó területének szabályozása, a módosító rendelet 11/2011. (VIII.04.) Ök rendelet 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A településszerkezeti terv az alábbi fejlesztéseket jelölte ki: Változó besorolású (az előző szabályozás szerint beépítésre nem szánt) területek az alábbiak:      

általános mezőgazdasági gyep területből ipari, gazdasági terület általános mezőgazdasági gyep területből, különleges terület (szennyvíztisztító) általános mezőgazdasági gyep területből, falusias lakóterület általános mezőgazdasági területből, ipari gazdasági terület általános mezőgazdasági gyep területből, különleges állattartó terület általános mezőgazdasági területből, különleges állattartó terület

Változó besorolású (kategóriájukon belől átminősülő) területek:   

általános mezőgazdasági gyep területből, különleges horgásztó terület gazdasági erdőterületből, különleges temető terület falusias lakóterületből, különleges lovasturizmus terület

Változó besorolású (az előző szabályozás szerint beépítésre szánt) területek az alábbiak: 

kertvárosias lakóterületből, zöldterület (közpark)


oldal 29

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesség, nemzetiségi foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség

összetétel,

képzettség,

Demográfia Az 1552-ben készült országos összeírásban mint 121 jobbágytelekből álló község szerepel. A Szepesieknek 66 porta, Bajomi Ferencnek 35 porta, a debreceni plébánosnak 18 porta, Derecskei Imrének 2 porta. Összesen 121 porta, s így a jobbágytelkek számát alapul véve Szovát lélekszáma kb. 700-800 lehetett, ami az akkori időkben nagyközségként volt elismerve. Az 1596-os összeírások az elpusztult községeket, köztük Szovátot lakatlanságuk miatt nem is említik. Az 1730-as évekig nagy a népességhullámzás, a falu népesedési-letelepedési viszonyai ingatagok. év 1701 1715 1720 1736 1744 1773 1787/7 1797 1828 1840 1845

lélekszám 450-500 600 650 900 1000 1450 1628 1736 2427 3027 3082

családszám 90-100 120 130 180 200 290 323 343 405 598 609

Az első hivatalos magyarországi népszámlálás óta a község népességszámának alakulása népszámlálásonként a következőképpen változott: Év 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 Fő 3000 3259 3366 3463 3633 3749 4133 4086 4069 3733 3502 3211 3036 3154

Hajdúszovát népességszáma (forrás: TEIR) Év Lakó-

2000 3181

2001 3194

2002 3200

2003 3178

2004 3207

2005 3164


2006 3138

2007 3093

2008 3087

2009 3044

2010 3058

2011 3111

2012 3146

2013 3119

2014 3045

oldal 30

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat népesség Állandó népesség Állandó Népesség Férfiak Állandó Népesség nők

3237

3255

3252

3228

3262

3250

3198

3194

3196

3173

3183

3173

3197

3192

3153

1632

1644

1643

1621

1626

1631

1602

1596

1600

1588

1594

1590

1594

1589

1569

1605

1611

1609

1607

1636

1619

1596

1598

1596

1585

1589

1583

1603

1603

1584

Hajdúszovát lakónépesség számának alakulás (forrás: saját szerkesztés)

A település célkitűzése a népességszám megtartása és növelése. A település népességszáma évről évre váltakozik, a népvándorlással és a születésekhalálozások számával összefüggésben hol negatív, hol pozitív változás figyelhető meg a kb. 3000 lélekszámú településen. Az élveszületések és halálozások aránya (forrás: TEIR) Év Élveszületés Halálozás

2000 35

2001 45

2002 42

2003 39

2004 54

2005 47

2006 33

2007 40

2008 45

2009 42

2010 33

2011 46

2012 48

2013 36

2014 38

26

35

33

40

42

38

43

34

38

42

24

45

30

39

38


oldal 31


Élveszületés, halálozás aránya (forrás: saját szerkesztés) Az élveszületések száma az elmúlt 14 évben 33-54 között mozgott, míg a halálozások száma 26-45 közötti tartományban volt. A halálozások száma 2003., 2006, 2013. évben meghaladta az élveszületések számát, míg a többi években alatta volt, vagy azonos volt a halálozások és születések száma. Népvándorlás (forrás: TEIR) Év Odavándorlás Elvándorlás

2000 118

2001 96

2002 95

2003 113

2004 146

2005 130

2006 133

2007 138

2008 133

2009 84

2010 111

2011 115

2012 145

2013 125

2014 120

120

95

100

142

130

183

159

194

148

132

109

155

141

151

188


oldal 32

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Népvándorlás (forrás: saját szerkesztés) A népvándorlás jellemzően minden évben jelentős szám, és jellemzően az elvándorlás száma meghaladja az odavándorlás számát. Az elvándorlás összefüggésben van a munkahelyek alacsony munkaerő felvevő képességével a településen. Foglakoztatás, munkanélküliség A helyi foglalkoztatásban a rendszerváltás előtt a termelőszövetkezetnek volt meghatározó szerepe, hiszen 1980-ban még a munkaképes lakosság 70%-a dolgozott a helyi termelőszövetkezetben. A rendszerváltást követően a szövetkezet felbomlott, megnövekedett a mezőgazdasági vállalkozók száma, Bt-k, Kft-k alakultak. A többségük sertés- és baromfitartással, szarvasmarhatenyésztéssel, kukoricatermeléssel és burgonyatermeléssel foglalkozik. A hajdúszováti gazdák 1995-ben alapították meg a gazdakört, melynek jelenleg 54 tagja van. Hajdúszováton jelenleg 167 vállalkozás működik. Tevékenységét tekintve a legtöbb vállalkozás mezőgazdasággal foglalkozik (növénytermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt). A község határában több állattartó telep található. Ezeken kívül üzemel gabonaszárítással és takarmánykeveréssel foglalkozó vállalkozás is a településen. A kisebb vállalkozások vendéglátással, élelmiszer kiskereskedelemmel, és egyéb szolgáltatással foglalkoznak. A vállalkozások kb. 85-90%-a egyéni vállalkozásként működik, és csak a fennmaradó 10-15% tömörült egyéb vállalkozási formába (Kft, Bt, Rt és szövetkezet). A legfőbb munkaadó a településen az Önkormányzat. A munkanélküliség tekintetében a települési adatok jóval meghaladják a megyei és országos átlagot. Ez a gazdaság átalakulásával és a képzetlen munkaerő magas számával magyarázható. A népesség gazdasági aktivitása az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent. A foglalkoztatottak egy része eljár a településről dolgozni. Jellemzően Debrecen nagyobb munkaerőfelvevő üzemei a foglalkoztatják a napi ingázók zömét. Nagyobb foglalkoztatók a településen: 1.) Hajdúszovát Község Önkormányzata 2.) Szováti Sertés Állattenyésztő Kft. 3.) Sain Farm Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 4.) Pernyéspuszta Kft. 5.) Nagisz Zrt. 6.) 3J Kft. 7.) Hajdúszováti Gabona Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 33

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 8.) Kovács - Ker Kft. 9.) Hajdúszováti Pékség Kft. 10.) Família 8 Kft. 11.) Fatima 97 Mg Kft. 12.) Derecskei Coop Zrt. 13.) Tisztató Kft. 14.) Szi – Mo Csemege Kft. 15.) Hajdú takarékszövetkezet

A településen kevés a munkahely, illetve a munkahelyet teremtő vállalkozás. Jellemzően mezőgazdasági, állattenyésztő vállalkozások vannak. Sokan ingáznak a környező nagyobb településekre, elsősorban Debrecenbe. A mezőgazdasági vállalkozások nagy része – a legnagyobbak kivételével - jellemzően családi vállalkozás Az önkormányzati közfoglalkoztatás keretén belül 5 startmunka programban összesen kb. 50 fő végzett közmunkát. A startmunka program keretén belül az öt terület: 1. belvízelvezetés – vízelvezető árkok, elfolyók rendben tartása, mélyítése, szélesítése, 10 fő 2. mezőgazdasági – konyhakerti növények termesztése, felvásárló a központ konyha, nagy értékű (1,5 millió ft) fóliasátor került megvásárlásra (9x51m) öntözőrendszerrel együtt. 14+1 fő szakember dolgozik 3. mezőgazdasági külterületi utak rendbetétele – egyengetés, kátyuzás, kaszálás, parlagfű irtás (ütemezetten 4 alkalommal nyáron) 4. illegális hulladéklerakó felszámolás – kaszálás, szemét összegyűjtés, 10 fő részvételével 5. belterületi utak karbantartása – egyengetés, kátyuzás, 5 fő részvételével. Továbbá 3 hosszú időtartamú közfoglalkoztatási programban további 80 fő foglalkoztatása valósult meg. A 2016. évet érintette még 2 képzés, amely a közfoglalkoztatás keretein belül zajlott. A programot munkával kezdték, majd tanultak, 2x20 fő kerti munkás és állatgondozó. Az elmúlt évben nem volt startmunka program, viszont 9 hosszú időtartamú közfoglalkoztatás és 329 fő volt a programokban foglalkoztatva. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 34


A közfoglalkoztatásról, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, és az egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény létrehozta és megteremtette a közfoglalkoztatás új intézményrendszerét. Ahogy más területre is jellemző, a közfoglalkoztatást szabályzók is többször módosultak. A 320/2014 (XII.13.) Korm. rendelet alapján a Munkaügyi Kirendeltségek szervezetileg 2015.04.01 hatállyal a Járási Hivatalokhoz kerültek. 2015. évben az előzetes tervezési szempontok alapján elsősorban a település önfenntartását segítő, helyi sajátosságú programok kapnak támogatást a Kistérségi Startmunka Programok között. Egyéb programok hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében valósíthatók meg /közút, belvíz, illegális hulladék stb./. A közfoglalkoztatás keretein belül különböző képzési lehetőségekre is mód van. Munkanélküliek (regisztrált álláskeresők 2000-től) száma és végzettsége (Forrás: TEIR) Év Regisztrált Munkanélküliek Regisztrált MunkaNélküliek férfiak Regisztrált MunkaNélküliek nők Reg. munkanélküli 8.o. kevesebb végzettséggel Reg. munkanélküli 8.o. végzettséggel Reg. munkanélküli szakmunkásképző v. Reg. munkanélküli szakiskolát v. Reg. munkanélküli érettségizett Reg. munkanélküli főiskolát végzett Reg. munkanélküli egyetemet végzett

2000 371

2001 339

2002 353

2003 417

2004 404

2005 380

2006 421

2007 467

2008 436

2009 469

2010 482

2011 423

2012 534

2013 360

2014 425

224

213

204

230

227

203

231

257

232

252

262

228

283

218

243

147

126

149

187

177

177

190

210

204

217

220

195

251

142

182

30

32

34

40

35

32

36

43

40

39

37

32

42

31

26

196

193

204

242

240

238

260

276

257

268

285

248

307

220

279

89

73

79

94

93

82

81

94

78

85

79

78

100

57

72

8

7

6

5

4

3

12

12

14

12

14

12

14

10

8

48

32

28

35

29

22

30

39

45

63

62

51

67

41

38

0

2

2

1

3

2

2

3

2

1

3

1

2

0

1

0

0

0

0

0

1

0

0

0

1

2

1

2

1

1


oldal 35


A munkaerő-piaci helyzet elemzése alapján megállapítható, hogy bizonyos tényezők, úgymint az alacsony iskolai végzettség, a képzettség és az alkalmazkodóképesség hiánya, rossz egészségi állapot, etnikai, nemi, vagy életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetés, jelentős munkaerő–piaci hátrányok kialakulásához vezetnek. Komoly probléma az alacsony iskolázottság, a tartós és többgenerációs munkanélküliség, amely nehéz feladatokat ad a helyi önkormányzatnak, valamint problémaként jelentkezik a településen élő emberek számára is. A munkanélküliséggel kapcsolatos adatokat befolyásolja a szociális védőháló változása. A rendszerváltás után jelent meg a munkanélküliség. A regisztrált munkanélküliek a munkanélküli járadék időszakán túl, amennyiben munkát nem találtak szociális jövedelempótló támogatásban részesülhettek. Az időközbeni jogszabályi változások miatt 2008-tól regisztrált álláskeresőkről beszélünk, akik rövid ideig álláskeresési járadékot kaptak, majd szociális helyzetüktől függően kaphattak támogatást illetve közhasznú munkát kellett végezniük. Az utóbbi évek újabb változásokat hoztak és különböző területeken közmunkásként foglalkoztatják az álláskeresőket. Hajdúszováton jellemzően az álláskeresők zöme fizikai dolgozó, alacsonyabb iskolai végzettséggel. Jövedelmi viszonyok Hajdúszovát, hasonlóan az Észak-Alföldi régió településeihez az országos jövedelmi viszonyok alsó szegmensében helyezkedik el. Hajdú - Bihar Megyén belül a Hajdúszoboszlói Járás jövedelmi viszonyok tekintetében ugyan a mezőny első részében található, azonban a járáson belül is eltérőek a jövedelmi viszonyok. Hajdúszováton belül a jövedelmi viszonyok, hasonlóan a többi településhez nagy különbségeket mutatnak. A legalacsonyabb jövedelműek a szociális juttatásokat (álláskeresési járadék, közmunka, GYES, nyugdíj stb.) igénybevevők. 1.7.2. Térbeli - társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Hajdúszováton is a környező településekhez hasonlóan a rendszerváltás után kisebb mértékű társadalmi rétegződés alakult ki. A település lakóterületei között vegyes a rétegződés, utcán belül jellemzően hasonló jövedelműek élnek. A rétegződésen belül kiélezett konfliktusok nincsenek, de az érdekviszonyok a társadalmi osztályon belül mozognak. 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések egyházak, stb.) Hajdúszováton 1994 óta minden évben megrendezésre kerül a Szováti Napok, melynek keretében kórushangversenyt, kiállításokat, előadásokat szerveznek. A programot gazdagítják a szekérfelvonulások, a különböző néptáncosok, vendégszereplők műsorai. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 36

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Civil szervezetek:  Hajdúszovát Kulturális Fejlődéséért Közhasznú Egyesület  Négy Évszak Kulturális Egyesület Rendezvények: -

Hajdú Kórustalálkozó – február hónap Megyei Vers és Prózamondó Verseny – április hónap Majális – Május 1. Gyermeknap – május hónap Hajdú Ízek Fesztiválja – július hónap Nyárbúcsúztató Délután – augusztus hónap Hajdúszováti Napok Programsorozat – szeptember, október hónap Torta- és Süteményfesztivál – november hónap Mindenki Karácsonya – december hónap

Iskolai, óvodai rendezvények: Farsangi program, Mikulás rendezvény, Jótékonysági Gála, Jótékonysági Bál, Rendkívüli énekóra, Karácsonyi rendezvény, Sportnap, Egészségnap Református egyház Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Szovát mint paróchiális egyház szerepel. 1332-37. évi pápai tizedjegyzéket, mint az első forrást, az eredeti forráskiadványra hivatkozva, annak a 334. és 360. lapján van Zowath, illetve Zowad névformában megemlítve, felsorolva. A Dukátus területén két főesperesség volt: a szabolcsi és a borsovai esperesség. Mindkettő az egri püspökség alá tartozott. A szabolcsi főesperességben, az egri püspökségben megtaláljuk Szováth nevét. Készült a pápai tizedjegyzékről egy másik feldolgozás is, melyben az 1332-37. évszám mellett Zohad, Zowad olvasható. Szovát a mohácsi vész után még egy ideig megmaradt római katolikus templomos községnek, mert uraik ugyanazok , akik a nagy katasztrófa előtt voltak. Szovátot Debrecenhez írott bizonyítékok szerint már 1503 – óta erős szálak fűzték. A török hódoltság után 1552 – től kezdve ez az összekapcsolódás még erősebb lett úgy, hogy Debrecen egykori uradalmainak felsorolásánál Szovát már mint egyik „uradalom” van említve. A 18 jobbágyporta a plébánosoknál megmaradt mindaddig, míg a reformáció győzelme folytán el nem távoztak Debrecenből. Akkor aztán ez a juss a református lelkipásztorokra szállt. Ez az úgynevezett „szováti papszer”. Debrecen város céltudatos birtokszerzésekkel 4741 kat. H. szováti földesura lett. 1594-ben a jobbnak vélt új települési helyre hozzák a telepeseket, legtöbbet éppen Debrecenből. Méliusz Juhász Péter által a reformált vallásra térített nép már szilárdan állott a reformáció mellett. A község jellege az új településsel református lett. Az is bizonyos, hogy 1608-ban már református anyaegyházközségként szerepel Szovát a legrégibb névtár feljegyzései szerint. Egyszerű nádtetős vályogtemploma előtt harangláb áll. A 60 fontos súlyú kis harang felirata: „ ANNO DOMINI 1614”. 1639-től Debreceni András volt Szovát lelkipásztora. 1640 – 44 között a templom felépült, s amit a mai templom melletti omladékok bizonyítják téglából épült. A püspök a templomot Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 37

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat körülvevő bástyafal építését is elrendeli, ami mind a négy oldalról meg is történt. A ma már csak nyugati oldalon meglévő 10 lőréses és két bástyaszobás téglafal erre bizonyíték. Az is tudott, hogy a többi oldalról 1785-ben, a mai templom építésekor bontották le három falát. A Szováton is megfordult tatár – török horda kétségkívül megrongálhatta a templomot is annyira, hogy az 1644-re megépült téglatemplom helyett mintegy 50 évi használat után újat kellett építeni. Ennek a templomnak nem volt tornya, csak egyszerű harangláb volt előtte. A szováti templom tornyának építése Habókay Márton nevéhez fűződik, aki az első anyakönyv megnyitója és az első jegyzőkönyv vezetője volt, amikor új korszakot nyitott meg mind a község, mid az egyház életében. Ez az első anyakönyv azonban 1944-ben megsemmisült. Megmaradt azonban a Gábor András lelkész által 1733 – 1746 között vezetett jegyzőkönyv, ami ma is történeti forrás. Habókay Márton 1746 – 1776-ig volt Szovát nagyon tisztelt és szeretett, megbecsült lelkésze. 1745 – ben Ő építteti a mai torony alsó tömbjét. Habókay Márton 1776 – ban a gyülekezet az akkori templom kerítésénél temette el. A mai templom ráépült a sírra. 1785 – ben templomépítéshez kezdett a gyülekezet. A templom építése két évig tartott. A templom téglabolthajtásra épült, volt két hajója , amely 3 – 3 téglaoszlopon nyugodott. A két karzat és a szószék is téglából épült. Az előző két templom törmeléke, ami megemelte a templom helyét nem bizonyult szilárd talajnak, és már az 1800-as évek elején jelentkeztek a falrepedések, ami miatt 1805-ben a bolthajtások és a téglaszószék bontását rendelik el. A mennyezetet deszkapadozatra építik át, a falrepedéseket kijavítják, fa karzatot építenek. 1857-ben fognak hozzá a templom és torony generáljavításához. Ezeknek a munkálatoknak az elvégzései tették szükségessé, hogy lebontsák a templomot körülvevő tégla védőfalakat a délnyugatra néző rész kivételével, emlékül a tatár – török világból. A két újjáépített fakarzat feljáratai is megváltoznak. A templom új mennyezetet kap. Ezeket a munkálatokat 1861-ben fejezték be. Még 1745-ben építtetett tornyot Habókay Márton az előző templom elé. 1807-ben elhatározták a torony magasítását. 1854-ben fel kellett újítani a tornyot. 1898-ban az életveszélyes tetőzetet lebontják, majd ugyanebben az évben új gömböt helyeznek a templomtoronyra.


oldal 38


1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, stb.) Közigazgatás: A közigazgatási feladatokat a polgármesteri hivatal biztosítja a településen. A középfokú közigazgatási intézmények és kormányhivatalok Hajdúszoboszlón találhatók. Polgármesteri Hivatal, Hajdúszovát. A vizsgálat készítés időpontjában a hivatal épületének teljes átalakítása folyik. A munkálatok időtartamára, mintegy fél évre a hivatal ideiglenes helyre költözött.

Oktatás Óvodai ellátás: Hajdúszováti óvodák egy igazgatóság alá tartoznak, de három telephelyen működnek.


oldal 39


Statisztikai adatok (forrás: Hajdúszováti Óvoda) A statisztikai adatok a nevelési évek október 1-i statisztikai adatait jelöli Nevelési Év 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

Foglalkoztató Csoport szobák Száma 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6

Óvodai ÓvodaLétszám Pedagógusok Száma 116 13 124 13 137 13 127 13 131 13 125 13 131 13 124 11 119 11 124 12

Pedagógiai Asszisztens Száma 2 2 2

Óvodai Dajkák száma 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6

Óvodai ellátással kapcsolatos adatsor (Forrás: VÁTI - TEIR) Év Óvodai feladatellátási helyek száma Óvodai férőhelyek száma Óvodába beíratkozottak szám Óvodapedagógusok száma

2001 3

2002 3

2003 3

2004 3

2005 3

2006 3

2007 3

2008 3

2009 3

2010 3

2011 3

2012 3

2013 3

2014 3

155

155

135

135

146

146

146

146

146

146

146

146

146

146

120

113

117

121

124

116

124

137

127

131

125

131

124

119

13

13

15

13

13

13

13

13

13

13

13

13

11

11


oldal 40

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Általános iskola 1609-től nagy érdeme az új településhelyen a református egyháznak, hogy az új, templomi kultúra mellett kialakította az iskolai művelődés alapelemeit is. A falu lakossága az 1664-re felépített temploma és lelkipásztorai közvetítésével a puritán kálvinizmus szellemiségével szívta magába elsősorban az egyházkultúrát. Az egyházi iratok hitelesen őrzik az iskolák rendbentartását.1802-ben tevődött le a lányok iskolájának a fundamentuma. 1764-ben már volt Szováton úgy leány-, mint fiú-iskola. 1857-ben a templomtorony gömbjébe tett iratok szerint a kisebb fiúk iskolájában 60, a nagyobb fiúkéba 54, a lányok iskolájában 106 volt a tanulólétszám. 1861-ben a fiúiskola renoválására került sor. 1873. ápr. 2-án az egyházi épületek nádtetőzetét újonnan beszegik, a fiúiskolát azonban cseréptető alá veszik, a tornácon lévő faoszlopok helyett téglaoszlopokat tesznek. Ez az épület a mai Széchenyi u. 2. sz. alatti iskola. 1945-ig az oktató-nevelő munka a kialakult módon folyt. 1932-től Hajdúszovátnak is volt már egy tanyai iskolája a Klebelsberg Kuno kultuszminiszter által az országban létrehozott 1000 iskola egyike. Két és fél kat.h. tartozott hozzá. Fél holdon volt a tanítói szolgálati lakásos, egytantermes iskola, játszó- és gazdasági udvar, valamint konyhakert. A tanyavilág teljes megszűnése, a tanyák lebontása, a tanyasi lakosok faluba költözése, a tanulólétszám teljes eltűnése következtében a nagymeződűlői tanyai iskola 1960-ban bezárta kapuit. Az iskolák államosításáról, 1948. július 1-től új helyzet állt elő a hajdúszováti iskolánál is. A hajdúszováti állami iskola a kormánytól kapott két tantermi felszerelést, fizikai, kémiai, biológiai alapfelszerelést, 3 kályhát, 5 asztalt, 3 táblát, 8 szekrényt. Térképeket, sportfelszerelést. Áttekinthető hiteles kép az iskoláról és munkájáról az 1991. év adataival: Az iskola az 1984-85-ös években épült, 1986. február 11-én volt benne az első tanítási nap. Eredetileg 4 tantermes + tornatermes épületként szerepelt, de végül 6 tanterem kialakítása történt meg benne. Helyiségek: 6 szaktanterem, 1 tornaterem, 3 kiszolgáló helyisége, 2 iroda, 1 büfé, 5 szertár, 1 zsibongó, 1 légpuska lőtér, 1 bitumenes pálya, 1 füves pálya. Diószegi Lajos Általános Iskola

2016. októberi adatszolgáltatás: - osztályok száma: 11 - tanuló létszám: 179 fő - pedagógusok száma: 23 fő Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 41


Év

Tanulói létszám (fő)

2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016

262 240 237 190 190 192 192 191 183 177

Iskolai létszám és oktatással kapcsolatos adatok (forrás: VÁTI-TEIR) Év

Általános iskolai feladatellátási helyek száma Ált. iskolai osztálytermek száma Ált. iskolai osztályok száma Ált. iskolai tanulók száma Ált. iskolai főállású pedagógusok száma Tornaterem, tornaszoba a közoktatási intézményben Tornateremmel, tornaszobával ellátott közoktatási intézmény száma

2001 1

2002 1

2003 1

2004 1

2005 1

2006 1

2007 1

2008 1

2009 1

2010 1

2011 1

2012 1

2013 2

2014 2

17

17

17

17

17

17

16

16

14

14

14

14

12

12

19

19

20

20

16

16

15

15

13

11

11

11

10

10

401

369

352

311

264

262

240

237

206

190

192

192

191

183

33

33

33

31

31

31

27

23

22

22

22

22

21

22

2

2

2

3

3

2

3

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Egészségügy Az első orvost 1879-ben alkalmazták. Az orvosi rendelő és az orvos lakása akkor a későbbi jegyzői lakás helyén volt. Szováton az „Őrangyal” gyógyszertár 1890-ben létesült a jelenlegi Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 42

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat telken és épületben. Szováton az első községi bába alkalmazásáról is az 1890. évtől van feljegyzés. 1894-ben létesült az első községi óvoda. Az anya- és csecsemővédelmet egy orvossal egy védőnő 1931 óta a STEFÁNIA Védőintézethez tartozva látta el. A Fiók Szövetség a nyári hónapokban a csecsemők és a kis gyermekek részére napközi otthont és tejkonyhát tartott fenn. 1939-ben 3 orvos, fogorvos, fogtechnikus, 1 védőnő, 3 szülésznő, kevés OTI biztosított, 1 gyógyszertár volt. A szociális és egészségügyi ellátás kistérségi többcélú társulás keretében működik. -

Háziorvosi rendelő, Ady E. út 2.

A településen 2 fő háziorvos végzi a háziorvosi teendőket. Gyermekorvosi ellátás nincs, viszont védőnői szolgálat működik a településen. Fogorvosi ellátás a Hősök tere 14. szám alatt működik. Szakorvosi ellátás nincs. Járóbeteg ellátást részben Hajdúszoboszló egészségügyi intézményei, részben pedig a debreceni kórház látja el. Fekvőbeteg intézeti ellátását a debreceni kórház és klinika látja el. Egészségügyi adatok (forrás: TEIR) Év Háziorvos Házi gyermekorvos Körzeti ápoló Betöltött Védőnői Helyek száma

2000 2 0

2001 2 0

2002 2 0

2003 2 0

2004 0 0

2005 1 0

2006 2 0

2007 2 0

2008 2 0

2009 2 0

2010 2 0

2011 2 0

2012 2 0

2013 1 0

2014 2 0

2

2

2

2

0

1

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

2

2

2

n.a.

2

2

2

2

2

2

2

1


oldal 43

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Gyógyszertár: -

Őrangyal Gyógyszertár, Ady E. út 23.

Szociális ellátás -

Hajdúszoboszlói Kistérség Szociális Szolgáltató Központ, Gondozási Központ, Idősek Klubja, Kossuth L. u. 15. A nappali ellátáson kívül az intézmény étkeztetést 91 fő részére, házi segítségnyújtást 14 fő részére és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 23 fő részére biztosít. A dolgozói összes létszám: 4 fő


oldal 44


Hajdúszoboszlói Kistérség Szociális Szolgáltató Központ, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Hősök tere 1.

2 fő családgondozó látja el a teendőket

-

Hajdúszováti Református Egyházközség Idősek Otthona Hajdúszovát, Sallai út 4.

A Hajdúszováti Református Egyházközség Idősek Otthona 2003-ban épült, egy hektáros telken, zöld övezetben. Az otthon 2004. január 1-én nyitotta meg kapuit az egész országból érkező idős emberek számára. Minden szobához tartozik előszoba és fürdőszoba. A háromszintes épületben a lakók akadálymentes közlekedését lift biztosítja. Szintenként tágas, 52 m²-es társalgó található, ahol a lakók szervezett foglalkozásokon vehetnek részt vagy beszélgethetnek egymással. Az otthon saját konyhája házias, ízletes, diétás étkeztetést is biztosít. Az étkező nagy üvegfelületeivel a parkra néző, impozáns, 92 m²-es alapterületű. Az egész épület szerves egységet alkot. Az egyes lakószobák és a nővérszoba között állandó összeköttetés van. A nővérszoba a legtávolabbi lakószobától is mindössze 36 m-re található, így az éjjel-nappal szolgálatban lévő ápoló személyzet optimális körülmények között tud gondoskodni az otthon lakóiról. A fizikai erőnlét javítását gyógytornász segíti, a lélek ápolását pedig segítik a közös foglalkozások, a mentálhigiénés szakember, foglalkoztató és a lelkész. Az otthont körülvevő parkban kialakított sétányok és a mellettük kialakított filagóriák,kerti padok biztosítják a sétára indulók kényelmét és felüdülését. Az otthon szervezeti keretein belül idősek klubja is működik. Az otthonban a bentlakásos férőhely: 58 fő A személyzet száma: 29 fő A nappali klub férőhely száma: 30 fő


oldal 45


Szociális ellátás (Forrás: TEIR) Év Időskorúak otthonainak száma Nappali ellátást nyújtó idősek klubjainak száma Időskorúak otthonai működő férőhelyek száma Időskorúak otthonaiban gondozottak száma Nappali ellátást nyújtó idősek klubja működő férőhelyeinek száma Nappali ellátást nyújtó idősek klubjaiban ellátottak száma

2000 0

2001 0

2002 0

2003 0

2004 0

2005 1

2006 1

2007 1

2008 1

2009 1

2010 1

2011 1

2012 1

2013 1

2014 1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

1

2

2

2

2

2

0

0

0

0

0

58

58

58

58

58

58

58

58

58

58

0

0

0

0

0

56

57

58

56

55

56

55

57

56

56

20

20

20

20

20

20

50

50

50

50

50

50

50

50

50

22

20

22

24

21

17

48

53

58

53

48

49

47

47

49


oldal 46

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Művelődés Kodály Zoltán Művelődési Ház, Hősök tere 9.

A művelődési ház befogadóképessége: 300 fő

A könyvtári kötetek száma (Forrás: VÁTI - TEIR) Év Nyilvános könyvtár Nyilvános könyvtárak egységeinek száma Kölcsönzött egység Beíratkozott olvasó

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

18308

19051

19585

19607

18570

15466

16978

17273

16740

14411

14442

14710

14299

13518

14030

14015

12988

16129

14596

13231

9148

11124

10898

9389

4283

4430

2583

944

1548

1667

411

404

412

357

306

352

212

220

221

215

255

280

321

334

368

1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása A településen az esélyegyenlőség biztosítása különböző országos és térségi programokkal biztosított. A programok pályázatok révén érhetők el.


oldal 47

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.9. A település gazdasága 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre

A XIX. század elején már két csapszék deríthető fel. Komáromyné belső csapszéke és a külső, a Lajda csapszék. A XIX. századtól élénkült a szovátiak nagyvásárokba járása. Nagyvárad környékéről hozták az oltatlan meszet, amiért búzát adtak cserébe. Szovátról meszelőnek való tippant a cigányok vittek eladni főleg Szoboszlóra. Vásáron, piacon, vagy házalva egyaránt árulták. 1940 előtt 37 magánkereskedő tevékenykedett Hajdúszováton: 2 hentes és mészáros, 2 toll- és nyersbőr, 3 termény-, 5 baromfi-, 1 asztalosipari készáru (koporsó)-, 8 vegyes-, (azaz szatócs, legtöbbjük zsidó) 1 ló-, 6 zöldség-, 1 cukorka és édesipari-, 4 italmérő és 4 ószeres kereskedő. 1945 előtt a magánkereskedőkön kívül működött a HANGYA SZÖVETKEZET is. Az 1939. évi 2. zsidótörvény a hajdúszováti zsidó kereskedőkre is a végső csapást 1944-ben mérte. A zsidó-üzletek és tulajdonok teljes elvétele következett be. A falu egyik fontos kereskedelmi színtere a hetipiac helye a mai Hősök tere déli szegélyénél, az akkor Piac térnek nevezett terület volt. Heti két alkalommal, kedden és pénteken tartottak piacot. A piacot erről a helyről 1952-ben mai helyére tették át. A Földműves szövetkezet 1948-ban alakult meg. Profilja helyi felvásárlási és kereskedelmi tevékenység volt. Állandóan bővíti üzlethálózatát. A boltok forgalmának megoszlása 1959. április hónapban: Főbolt 172 000 Ft Textilbolt 160 000 Ft 1.sz. fiókbolt 75 000 Ft 2.sz. fiókbolt 75 000 Ft Húsbolt 35 000 Ft A 3 italbolt 154 000 Ft 1964-ben a következő üzletek működtek: 1 kisáruház, 1 vegyes önkiszolgáló bolt, 1 vasbolt, 3 fiókbolt, húsbolt, 3 italbolt. Az FMSZ utóda az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet lett. Kereskedelmi hálózat Hajdúszováton az 1992. évben: ABC + 1 butik, 1.2. fiókbolt, 1 szerződéses élelmiszerbolt, „Kedvenc” Kisvendéglő, 19 helyen italárusítás, 2 virágbolt, 1 játékbolt, 3 zöldség-árusító butik, 4 maradék bolt, 1 temetkezési cikkeket árusító, 2 Tüzép, 1 diszkont, 1 gyógyszertár, ”Kati” presszó, 2 fagylaltbolt, 1 posta, 2 takarmánybolt, 1 gázcseretelep, 1 tejcsarnok, a szerződéses hentes, 1 hatósági húsbolt. A település pénzintézete a Hajdú Takarékpont hálózat tagja.


oldal 48


A háziipar, a szövés-fonás századunk elejéig, a háziszőttes uralmáig volt jelentős. Vargák, szűcsök tímárok is léteztek a faluban az elmúlt század végéig, akik keresett mesterként voltak elismerve. Századunk elejétől már tanult mesterek munkája lépett előtérbe. Az iparosmesterek munkája a falu földművelési teljesítményével függött össze. A termeléstől függően dolgozgattak a parasztok. Lovat patkoltattak, szekeret javíttattak, újat is csináltattak. Voltak a faluban cipészek, kovácsok, asztalosok, szabók. 1894-ben létesült Szováton a Hitelszövetkezet, mint hajdúvármegyei Takarékpénztár „fióktelepe”. A 30-as években Hajdúszováton 2 szikvízellátó, 1 kéményseprő, 2 villanyszerelő, 4 kovács, 3 asztalos, 3 szabó, 4 cipész, 3 kerékgyártó, 1 kalapkészítő, 1 pék, 3 szobafestő, 3 kőműves, 2 nádaló, 4 vályogvető, 4 cséplőgépész volt. Némelyiknél segéd és inas is dolgozott. A tégla- és cserépgyártás tartozik még ide, mint kb. félszáz embert eltartó helyi tömegipar. Öt kisebb téglagyár dolgozik ekkor Szovát határában, s a debrecen környéki kőművesek is szívesen vásárolnak tőlük, mert jó kemény téglát égetnek. A községi tégla- és cserépgyáron kívül a többi magántulajdonban van. A Kisipari Termelőszövetkezet 1952-ben alakult meg Hajdúszováton. A KTSZ-tagság létszáma induláskor 16 volt. Megalakult részlegek: férfi fodrászat, asztalos, kovács, kerékgyártó, kőműves, bádogos, cipész. A felvirágoztatást kiváló vezetéssel érte el. A KTSZ-t 1975. XII. 31-én a derecskei KTSZ-hez csatolták. A legnagyobb kapacitású a debreceni Építőipari KTSZ tulajdonát képező üzem. Három verőasztala van. Egy asztal napi, egy műszak alatti teljesítménye 2500 cserép. Egy-egy idény alatt 500 000 cserepet, 45 000 téglát és 6000 kúposcserepet gyártanak. A debreceni Ingatlankezelő Vállalat tulajdonában lévő cserépégető szintén április 15-től október 15-ig működik. Ez az üzem egy idény alatt termel: 200 000 cserepet, 20 000 téglát, 2000 kúposcserepet. Az alkalmazottak száma: 8 fő. A községi- és a Molnár testvérek üzemét 1972-től 1981-ig a hajdúszováti Május 1 Termelőszövetkezet üzemeltette. A TSZ a 80-as években az üzemeltetést megszüntette. A község ipari létesítményei közé tartozott egy 16- és egy 24 kalapácsos takarmánydaráló is. Üzemeltetője, a Május 1 Tsz. Bérbeadást is vállalt. 1979-ben 60-70 dolgozóval alakult meg a Generalplast KFT üzeme a földesi útfél mellett, a községtől 8 km-re, 6 kat. h. területen, az egykori Németh tábornok birtoka területén települt. A HÉVISZ – hajdúszoboszlói szövetkezet – 20 szováti nő foglalkoztatásával 1985-től 1992-ig varróüzemet tartott fenn.


oldal 49

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Napjainkra az mondható el, hogy a településen nem jellemző az ipari termelés, a vállalkozások inkább a kereskedelmi és szolgáltató rétegekben vannak képviseltetve, mintsem az iparban. A község mezőgazdasági jellegű település, meghatározó a lakosság életében a növénytermelés, és az állattenyésztés. A szántóterület átlagos aranykorona értéke 29, 41. A tájra jellemző mind a jó minőségű szántóterület, mind az alacsony termőértékű földterület, melyet főleg legeltetéssel hasznosítanak. A mezőgazdaságilag művelhető összes földterület 4450 ha, többnyire jó minőségű szántó, a többi csak legeltetésre alkalmas szikes, nádas, élő- és kiszáradt folyómeder. A helyi foglalkoztatásban a rendszerváltás előtt a termelőszövetkezetnek volt meghatározó szerepe, hiszen 1980-ban még a munkaképes lakosság 70%-a dolgozott a helyi termelőszövetkezetben. A rendszerváltást követően a szövetkezet felbomlott, megnövekedett a mezőgazdasági vállalkozók száma, Bt-k, Kft-k alakultak. A többségük sertés- és tyúktartással, szarvasmarhatenyésztéssel, kukoricatermeléssel és burgonyatermeléssel foglalkozik. Hajdúszováton jelenleg 595 regisztrált vállalkozás található. Tevékenységét tekintve a legtöbb vállalkozás mezőgazdasággal foglalkozik (növénytermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt). A község határában több állattartó telep található. Ezeken kívül üzemel gabonaszárítással és takarmánykeveréssel foglalkozó vállalkozás is a településen. A kisebb vállalkozások vendéglátással, élelmiszer kiskereskedelemmel, és egyéb szolgáltatással foglalkoznak. A vállalkozások kb. 85-90%-a egyéni vállalkozásként működik, és csak a fennmaradó 10-15% tömörült egyéb vállalkozási formába (Kft, Bt, Rt és szövetkezet). Az igazgatási területen lévő jelentősebb állattartó telepek:  3 J Kft. a legnagyobb állatállománnyal bíró nagyüzem. (Derecskei útfél 06/4 hrsz., Pályi-zúg 098/5 hrsz., Szűcs tanya: sertés állomány 0121/2, 0121/3 hrsz.).  Pernyés-puszta Kft. (022, 021 hrsz. a földesi út melletti szakosított szarvasmarha telep tejelő tehén, borjú, növendéküsző)  Szováti Sertés Zrt (0115/3 hrsz., Kokas-dűlői út mentén, sertéstartás)  Hajdúszováti Gabonaszárító, Tároló és Takarmánykeverő Kft. (0115/1 hrsz., Kokas-dűlői út és a szoboszló út mentén)  Nagisz Zrt (0170/1-10 hrsz., Derecskei út menti dűlőben baromfitartás)  major (0153 hrsz., Pércsi út mente: juhászat) A legfőbb munkaadó a településen az Önkormányzat. A településen a legnagyobb gondot a munkanélküliség okozza. Kevés a munkahely, és a munkahelyteremtő beruházás. Vállalkozások száma Forrás: VÁTI, TEIR adatbázis Év Regisztrált Vállalkozások száma Működő

2000 130

2001 127

2002 125

2003 126

2004 130

2005 135

2006 129

2007 187

2008 525

2009 531

2010 550

2011 560

2012 587

2013 596

2014 595

115

112

109

109

112

103

98

1876*

102

90

88

87

87

80

n.a.


oldal 50

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat vállalkozások száma Működő Kft Működő Rt Működő szövetkezet Működő Bt Működő EV 0 és ismeretlen számút foglalkoztató működő vállalkozás *1-9 főt foglalkoztató 10-19 főt foglalkoztató 20-49 főt foglalkoztató 50-249 főt foglalkoztató 250 fő feletti foglalkozó

8

9

9

9

10

7

8

16*

19

19

18

17

13

16

28*

1

1

1

1

1

1

1

1*

1

1

1

1

1

1

1*

5

5

5

5

5

4

4

3*

3

2

1

2

2

3

6*

12

13

14

12

12

10

11

18*

13

10

8

9

10

6

12*

88

83

79

81

83

79

73

147*

66

58

60

58

61

53

88*

64

68

67

63

13

0

2

21*

0

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

120*

41

38

36

41

94

97

90

158*

n.a.

n.a.

n.a.

81

82

74

467*

6

2

3

3

3

2

2

4*

4

3

4

3

2

4

4*

4

4

3

2

2

4

4

4*

3

3

2

3

3

2

4*

0

0

0

0

0

0

0

0*

0

0

0

0

0

0

0*

0

0

1

0

0

0

0

0*

0

0

0

0

0

0

0*

Hajdúszovát község nagyobb munkaerő foglalkoztatói (Forrás: Önkormányzat, 2016. évi adatok) 1.) Hajdúszovát Község Önkormányzata 2.) Szováti Sertés Állattenyésztő Kft. 3.) Sain Farm Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 4.) Pernyéspuszta Kft. 5.) Nagisz Zrt. 6.) 3J Kft. 7.) Hajdúszováti Gabona Kft. 8.) Kovács - Ker Kft. 9.) Hajdúszováti Pékség Kft. 10.) Família 8 Kft. 11.) Fatima 97 Mg Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 51

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 12.) Derecskei Coop Zrt. 13.) Tisztató Kft. 14.) Szi – Mo Csemege Kft. 15.) Hajdú takarékszövetkezet

1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A település főbb gazdasági ágazatai: - mezőgazdaság A szováti határ használatának módjáról a XVIII. Század elejéről vannak adataink. Ez a szabad foglalás és nyomásos gazdálkodás sajátos keveréke volt. 1979-es éhínség után Komáromy tanácsára kezdtek ugart szántani. A 3 éves váltás, azon belül a 3 nyomás használata azonban még az 1840-es években is szokásban lehetett. Ezzel a módszerrel trágyázás nélkül és egyszeri szántás mellett is fenn tudták tartani a talaj termékenységét. Az összeírások hangsúlyozzák, hogy a szováti határ különböző növények termesztésére alkalmas, leginkább azonban búzát vetnek. A kilencedkimutatásokban őszi és tavaszi búza, árpa, zab és köles szerepel. Elenyésző a zab. A XVIII. Század utolsó évtizedeiben már jelentős a kukoricatermesztés. Ugyanakkor jelenik meg a dohány is. Szívesen fogadta a lakosság a krumplit. Veteményes kertjeik, kenderföldjeik mellett jó dinnyéjüket már a XVIII. Században említik, káposztájukat az 1840-es években Fényes Elek dicséri. 1760-től tudunk szőlőről, de a bortermelés nem jelentős, a szőlőt inkább étkezésre szánták. Adatunk 1732-ből való. Akkor a debreceni részen 165 lovat és 18 ökröt, a Komáromyval közös részen 16 lovat és 4 ökröt írtak össze. 1760-ban 219 ló és 38 ökör, illetve a közös részen 74 ló és 4 ökör volt. A juhok számára a báránytizedből következtethetünk, ez 1724ben, illetve 1773-ban debreceni részen 14, illetve 28 volt. Tekintetbe véve a külterjes viszonyokat, 30%-os szaporulatnál többet aligha számolhatunk, így a juhállományt 4-500, illetve 7-800 darabra becsülhetjük. Adatok egész Szovátra 1805-ből: Ló: 722, ökör: 50, tehén: 495, juh: 2527. Az 1715-ös országos összeírás 1012 ½ pozsonyi mérő szántót talált Szováton, az 1720-as viszont a hármas forduló egészét. Ezt figyelembe véve és a határhasználatnál elmondottak szerint számítva, a vetésterület 337, illetve 417 köblösnek adódik. 1736-ban a debreceni részen 191 köböl vetés volt, egész Szováton tehát 250-300. év 1715 1810/1 1812/1 1830/4 1828

Vetésterület (köblös) 337 1819 1524 1521 1891


Ebből kenyérgabona vetés 225 1213 1016 1014 1261

Termés (köblös) 1238 6063 5080 5070 6303 oldal 52

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1830 1836/7 1843 1845

2233 2023 2200-2400 2322

1488 1349 1467-1600 1548

7443 6743 7333-8000 7740

Mivel adataink a debreceni részre vonatkoznak, ezeket kiegészítve kapunk becslést a falu össztermelésére.

1701 1714 1720 1759

Búza (köböl) 100 40

Árpa (köböl) 40 40 130 130

A XVIII. század eleji termelés nagyjából a szükségleteket fedezte, a falunak többlete nem volt, legfeljebb belső forgalma. A század második harmadát jelentékeny visszaesés jellemzi. A belső forgalom alakulása azt a korábbi megállapításunkat támasztja alá, hogy a falu földellátottsága igen jó volt. A piacra utaltak aránya a gazdasági növekedéssel együtt csökkent, mert lehetőség volt a földterület bővítésére. Régóta a két fő termény a búza és a kukorica. 1945 előtt a bánkúti búza és a Fleischmann féle lófogú kukorica. A harmincas évektől négyes (Nordfolki) forgóval dolgoztak. A tarlóhántást, az őszi szántást, a trágyázást nagyon lényegesnek tartották. Nagy súlyt helyeztek a gyomirtásra, a kukoricasorok többszöri „meghúzatására”. Már a XVIII. században létezett négy szőlőskert mellé a húszas évek legelején felzárkózott a ma is főleg szőlővel és gyümölcsfával beültetett Cenzus kert. Hajdúszováton 1935-ben összesen 9528 gyümölcsfa volt, ebből első helyen van a szilva, 2826 darab. (Magvaváló szilva: 1081, veres szilva 1701, ringló: 44 darab) Almafa: 1481, körte: 361, birs: 295, cseresznye: 357, meggy: 1458, őszibarack: 117, kajszibarack: 595, dió: 488, mogyoró: 23, gesztenye: 1, eperfa 526 db. Adatok egyes állatfajták megoszlásáról az 1895. és az 1935. évi statisztika tükrében: Az állat megnevezése Szarvasmarha Magyar fajta Pirostarka birka ökör tehén növendék Ló Nóniusz Angol félvér Lipicai Arab félvér

1895 Összesen db Összesenből db 1081 1081 10 85 503 483 878


513 4 4 8

1935 Összesen db Összesenből db 899 314 585 7 45 400 447 667 467 2 4 6 oldal 53

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Egyéb melegvérű

Hidegvérű Ménesre jár Sertés Mangalica Zsírsertés Hússertés Malac Tenyészkan Koca Hízó Házilag levágtak Juh

345 4 98

186 2 74

3016 3016

2676 2640 36 609 40 451 1576 614

3047

1898 előtt éjjel-nappal, tavasztól őszig, míg a hó le nem esett, gulya-ménes, birkanyájak a legelőn voltak. A szilaj tartásmód az 1898. évi tagosítás óta megváltozott. A közlegelőre hajtották ki az állatokat. A külső legelő az 1400 kat. hold terjedelmű hosszúsziki kaszáló, ahol a gulyát és a ménest őrizték a pásztorok. Az állattartáson belül a juhászat az utóbbi időkig megtartotta a jelentőségét. Hajdúszováton a régebben működő Tsz földterületei a privatizáció során felaprózódtak, és magántulajdonba kerültek. A hajdúszováti külterületi földek jelentős hányada kevés nagygazdálkodó tulajdonában van, akik a jó minőségű földeken gépesítéssel növénytermesztést folytatnak, illetve jelentős sertéstelepek vannak. Földhivatali területkimutatás Fekvés Belterület Külterület Zártkert Összesen

Összes terület (ha) 386, 65 ha 5372,09ha 41,96ha 5800,71ha

Külterületi földrészletek művelési áganként Művelési ág Erdő Gyep (legelő) Gyep (rét) Gyümölcsös Kert Kivett Nádas Szántó Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

Terület (ha) 127,49 ha 471,44 ha 50,16 ha 5,17 ha 23,82 ha 595,75 ha 185,36 ha 4335,08 ha oldal 54

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Szőlő

6,43 ha

A külterület felosztása művelési ágak szerint: - szántó: 4289 ha (32AK) - gyep:  rét: 50 ha  legelő: 418 ha - nádas: 168 ha - erdő: 103 ha (akác, tölgy, nyárfa, turkesztáni szilfa) - kivett: 344 ha Az erdők területe nem jelentős, a külterületen kisebb erdősávok találhatók, melyek faállománya az elmúlt években jelentősen lecsökkent. A külterületen jó néhány major, telephely és gazdasági központ található, ezek most már mind magántulajdonba kerültek. Vetésszerkezet (2016. novemberi adatok alapján, becsült értékek) -

állandó gyep (kaszált): 200ha állandó gyep (legeltetett) : 75 ha cukorborsó: 4 ha cukorrépa: 8 ha csemegekukorica: 205 ha őszi árpa: 200 ha őszi búza: 400 ha őszi tritikálé: 2 ha rozs: 30 ha tavaszi árpa 2 ha tavaszi zöldborsó: 200 ha kukorica: 2000ha lucerna: 110 ha napraforgó: 900 ha ideiglenes gyep (kaszált): 3 ha

A továbbiakban bemutatásra kerülnek a külterületi jelentősebb gazdálkodó majorok, tanyák, gazdasági központok, telephelyek (felsorolás a TF – 1 jelű tervlapon ábrázoltak szerint): 1. Szűcs tanya Jelenleg raktár, magtár, gabonatároló van a területen. 2. Szárító Gabonaszárító. 3. Sertéstelep


oldal 55

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 4. Sertéstelep 5. Biogáz üzem A sertéstelepen keletkező trágya felhasználásával működő üzem, mely a keletkező villamosenergiát a hálózatba juttatja. 6. Szarvasmarha telep Egykor a termelőszövetkezet tulajdonában lévő szakosított szarvasmarha telepen az állatállomány az elmúlt években jelentősen lecsökkent. 7. Géptelep 8. Dancsházi Família Kft Integrátor szolgálat, tárolási tevékenység, gépesített bérmunka. 9. Nádtelep A környéken termesztett és learatott nád feldolgozása. 10. Szárító 11. Fácántelep A vadásztársaság tulajdonában lévő fácán nevelde. 12. Horgásztó 13. Szivattyútelep 14. Baromfitelep Nádudvari cég tulajdonában lévő telep. 15. Kossuth major A megszűnt mezőgazdasági termelőszövetkezet egykori műanyag üzeme működött a területen. Jelenleg szárító, magtár, géptelep és szolgálati lakás található a területen. 16. Benzinkút Üzemeltető a Tiszta – tó Kft, Ebes 17. Szennyvíz leürítő


oldal 56

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A területen jelenleg a szennyvízleürítő üzemel, a működési engedélye meghosszabbításra került. A hulladéklerakó telep, mely ezen a területen volt lezárásra került. A területen monitoring kutak találhatók. 18. Volt dögkút A területen az egykor működő dögkút felszámolásra került. 19. Vízmű 20. Vízmű kút A területen 2 vízműkút található. Vízhozamuk 500 l/perc, illetve 700 l/perc. 21. Sertéstelep 22. Volt kertészet 23. Egykori téglagyár területe 24. Volt műanyagüzem 25. Birkahodály Az állattartó telepen mintegy 500 db juhot tartanak. 26. Birkahodály 27. Vágópont A vágóhíd EU-s pályázati forrásból alakul át vágóponttá. 28. Volt Tsz-telep (juhászat) 29. Volt gátőrház (géptelep) 30. Major (volt marhatelep)

A külterületen egyéb kisebb tanyák is találhatók, ezeket azonban nem részletezzük. Az igazgatási területen lévő jelentősebb állattartó telepek: 

3 J Kft. a legnagyobb állatállománnyal bíró nagyüzem. (Derecskei útfél 06/4 hrsz., Pályi-zúg 098/5 hrsz., Szűcs tanya: sertés állomány 0121/2, 0121/3 hrsz.).


oldal 57

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat     

Pernyés-puszta Kft. (022, 021 hrsz. a földesi út melletti szakosított szarvasmarha telep tejelő tehén, borjú, növendéküsző) Szováti Sertés Zrt (0115/3 hrsz., Kokas-dűlői út mentén, sertéstartás) Hajdúszováti Gabonaszárító, Tároló és Takarmánykeverő Kft. (0115/1 hrsz., Kokas-dűlői út és a szoboszló út mentén) Nagisz Zrt (0170/1-10 hrsz., Derecskei út menti dűlőben baromfitartás) major (0153 hrsz., Pércsi út mente: juhászat)

-ipar A háziipar, a szövés-fonás századunk elejéig, a háziszőttes uralmáig volt jelentős. Vargák, szűcsök tímárok is léteztek a faluban az elmúlt század végéig, akik keresett mesterként voltak elismerve. Századunk elejétől már tanult mesterek munkája lépett előtérbe. Az iparosmesterek munkája a falu földművelési teljesítményével függött össze. A termeléstől függően dolgozgattak a parasztok. Lovat patkoltattak, szekeret javíttattak, újat is csináltattak. Voltak a faluban cipészek, kovácsok, asztalosok, szabók. A 30-as években Hajdúszováton 2 szikvízellátó, 1 kéményseprő, 2 villanyszerelő, 4 kovács, 3 asztalos, 3 szabó, 4 cipész, 3 kerékgyártó, 1 kalapkészítő, 1 pék, 3 szobafestő, 3 kőműves, 2 nádaló, 4 vályogvető, 4 cséplőgépész volt. Némelyiknél segéd és inas is dolgozott. A tégla- és cserépgyártás tartozik még ide, mint kb. félszáz embert eltartó helyi tömegipar. Öt kisebb téglagyár dolgozik ekkor Szovát határában, s a debrecen környéki kőművesek is szívesen vásárolnak tőlük, mert jó kemény téglát égetnek. A községi tégla- és cserépgyáron kívül a többi magántulajdonban van. A Kisipari Termelőszövetkezet 1952-ben alakult meg Hajdúszováton. A KTSZ-tagság létszáma induláskor 16 volt. Megalakult részlegek: férfi fodrászat, asztalos, kovács, kerékgyártó, kőműves, bádogos, cipész. A felvirágoztatást kiváló vezetéssel érte el. A KTSZ-t 1975. XII. 31-én a derecskei KTSZ-hez csatolták. A legnagyobb kapacitású a debreceni Építőipari KTSZ tulajdonát képező üzem. Három verőasztala van. Egy asztal napi, egy műszak alatti teljesítménye 2500 cserép. Egy-egy idény alatt 500 000 cserepet, 45 000 téglát és 6000 kúposcserepet gyártanak. A debreceni Ingatlankezelő Vállalat tulajdonában lévő cserépégető szintén április 15-től október 15-ig működik. Ez az üzem egy idény alatt termel: 200 000 cserepet, 20 000 téglát, 2000 kúposcserepet. Az alkalmazottak száma: 8 fő. A községi- és a Molnár testvérek üzemét 1972-től 1981-ig a hajdúszováti Május 1 Termelőszövetkezet üzemeltette. A TSZ a 80-as években az üzemeltetést megszüntette. A község ipari létesítményei közé tartozott egy 16- és egy 24 kalapácsos takarmánydaráló is. Üzemeltetője, a Május 1 Tsz. Bérbeadást is vállalt. 1979-ben 60-70 dolgozóval alakult meg a Generalplast KFT üzeme a földesi útfél mellett, a községtől 8 km-re, 6 kat. h. területen, az egykori Németh tábornok birtoka területén települt. A HÉVISZ – hajdúszoboszlói szövetkezet – 20 szováti nő foglalkoztatásával 1985-től 1992-ig varróüzemet tartott fenn. Fentiek alapján megállapítható, hogy a településen nagyobb ipari üzem nem alakult ki, a meghatározó gazdasági ág a mezőgazdaság és az ahhoz tartozó állattenyésztés. 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelései A településen jellemzően a nagyobb gazdálkodó szervezetek a mezőgazdasághoz, agrárszférához és állattenyésztéshez köthető tevékenységet folytat. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 58

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A nagyobb gazdálkodó szervezetek több év óta hasonló profillal működnek. Jellemzően a saját tevékenységükön belül bővítenek elsősorban pályázati lehetőségekkel eszközvásárlással és korszerűsítéssel fejlesztik vállalkozásukat. Az elmúlt években a megújuló energiahasználat terén is voltak beruházások, fejlesztések az állattartó telepeken. 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló munkaerő képzettsége, K+F stb.)

tényezők

(elérhetőség,

A település versenyképességét a gazdasági lehetőségein túl (nagykiterjedésű mezőgazdasági területek, állattenyésztés ) az elérhetőség, a munkaerő képzettsége is befolyásolja. Hajdúszovát földrajzi értelemben, elérhetőség területén megyén belül közepes potenciállal rendelkezik. A településen keresztülhaladó főbb utak Debrecennel és Hajdúszoboszlóval biztosítanak összeköttetést. Közvetlen vasúti kapcsolat nincs. A munkaerő településen belüli átlagos képzettségi színvonala alacsonynak mondható, nagy az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A településről az aktív dolgozók nagy része napi ingázással eljár dolgozni jellemzően Debrecen nagyobb üzemeibe. 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet - kínálat) Az ingatlanpiaci viszonyok az ország többi településéhez hasonlóan Hajdúszováton is jelentősen átalakultak. A 2009. évi pénzügyi válság alapjaiban változtatta meg az ingatlanpiacot. A finanszírozási nehézségek és szociális támogatások miatt a kereslet egyre csökkent, míg a kínálat jelentősen növekedett. Megjelentek az értékesíthetetlen ingatlanok, melyeknek hiteltartozása nagyobb, mint az ingatlan értéke. Az utóbbi 1-2 évben stagnálni látszódik a folyamat, ugyanakkor lakásépítésről nem beszélhetünk. Hajdúszováton jelentős az alacsony komfortfokozatú, felújításra szoruló épület. Év 2013 2014 2015

Építés 7 6 6

Használatbavétel 2 4 1

1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere

1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Hajdúszovát Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2016.(II.16.) számú önkormányzati rendelete Hajdúszovát Község 2016. évi költségvetéséről szól. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 59

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Hajdúszovát község költségvetési rendelete a 2016. évi költségvetést: a.) költségvetési kiadási előirányzatát 766 100 ezer Ft - ban b.) költségvetési bevételi előirányzatát 486 100 ezer Ft - ban c.) költségvetési egyenleg (hiány) összegét -280 000 ezer Ft – ban állapítja meg A költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló pénzmaradvány igénybevétele 280.000 ezer forint. A költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló lekötött bankbetét megszüntetés összege 200 000 ezer forint. A költségvetési hiány külső finanszírozására szolgáló hitel felvétele 0 forint. A költségvetési szervek finanszírozási összege 135.978 ezer forint. Az önkormányzat összesített működési kiadási előirányzatait a Képviselő – testület a következők szerint határozza meg: Megnevezés Működési kiadások előirányzat összesen: ebből: - személyi juttatások: - munkaadót terhelő járulékok, szoc h.adó - dologi kiadások: - ellátottak pénzügyi juttatásai - egyéb működési kiadások

eFt 602.215 275.477 56.546 138.153 41.154 90.885

Az önkormányzat felhalmozási kiadásai összesen: 163.885 ezer forint A felhalmozási kiadásokból: - beruházások előirányzata: 11.750 ezer forint, - felújítások előirányzata: 151.835 ezer forint - egyéb felhalmozási kiadások előirányzata: 300 ezer forint Az önkormányzat tartalék előirányzatot képez: -

általános tartalék: 2.300 e.Ft Céltartalék 55.085 e.Ft

Az 59/2015. (IV.27.) Számú KT határozattal fogadták el az Önkormányzat a 2015-2019. évekre vonatkozó gazdasági programját: A gazdasági, pénzügyi környezet Az Európai Unióból a 2014 és 2020 közötti hétéves ciklusra, Magyarországra érkező források alapját az EU Kohéziós Politikája, valamint Vidékfejlesztési Politikája adja. A források egyrészt elősegítik Magyarország felzárkózását az EU legfejlettebb régióihoz, másrészt a


oldal 60

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat mezőgazdaság versenyképességét és a vidéki térségek népességmegtartó képességének megőrzését szolgálják. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása értelmében 2012. január 1-től megszűntek a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési tanácsok. A megszűnt regionális és megyei területfejlesztési tanácsok jogutódjai a területileg érintett megyei önkormányzatok lettek. A területfejlesztési és a területrendezési feladatokat tehát egységesen a megyei önkormányzatok látják el. A törvény értelmében megszűnt a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács is. Így kötelezően működő kiemelt térségi fejlesztési tanácsként egyedül a Balaton Fejlesztési Tanács maradt meg, önkéntes térségi fejlesztési tanácsokat ugyanakkor továbbra is lehet alakítani. A törvény újraszabályozza a megyei önkormányzat területfejlesztési hatáskörét. A feladatok felölelik a területfejlesztési döntéseket megalapozó vizsgálatokat, a megyei területfejlesztési koncepció kidolgozását, nemzetközi együttműködési megállapodások megkötésének lehetőségét, valamint számos lényeges kérdésben a megyei önkormányzat számára véleményezési jogot biztosít. A megyei önkormányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról. A feladatok ellátása vonatkozásában ugyanakkor beszámolási kötelezettség terheli. Ha a megye területén túlmutat egy-egy területfejlesztési ügy, az az érintett régió területét alkotó megyék, illetve a főváros képviselőiből felálló regionális területfejlesztési fórum feladatkörébe tartozik. Létrejöttek emellett a megyei területfejlesztési fórumok, amelyeknek a megyei önkormányzatok és a megyében található megyei jogú városok delegáltjai a tagjai. A megyei területfejlesztési fórum célja, hogy a megyei jogú városokat bekapcsolja a megyék területfejlesztési döntéshozatalának előkészítésébe. A Kormány 1702/2014. (XII. 3.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról a következők szerint rendelkezik: „A Kormány 1. egyetért azzal, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: TOP) területi szempontú operatív programként előre meghatározott forráskeret alapján elsődlegesen gazdaságfejlesztési céllal, gazdaság- és településfejlesztési beavatkozásokat tartalmazzon, 2. egyetért azzal, hogy a TOP keretein belül meghatározott források tervezése integrált területi programok kialakításával a következő területi szinteken valósuljon meg: a) megyei szint, b) megyei jogú város szintje, 3. egyetért azzal, hogy a TOP és az integrált területi programok keretében folyó tervezés során figyelembe kell venni: a) a kohéziós politikai kereteket, b) a Partnerségi Megállapodást, c) a megye területfejlesztési koncepciójának és programjának fejlesztési irányait, d) a megyei jogú város integrált településfejlesztési stratégiájának fejlesztési irányait, Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 61

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 4. egyetért azzal, hogy a 2. pontban meghatározott integrált területi programok az 1. mellékletben meghatározott indikatív forráskeretek alapulvételével készüljenek el,……...” Az 1. melléklet szerint a megyei önkormányzatok tervezési jogkörében készülő megyei szintű fejlesztési programok forrásainak indikatív, megyénkénti megoszlása (310,1 Ft/Euró árfolyamon számítva): Hajdú-Bihar megyében 49,62 Mrd Ft Európai Uniós támogatás hazai társfinanszírozással együtt. A 2. melléklet szerint a megyei jogú városok önkormányzatai közvetlen tervezési jogkörében készülő fejlesztési programok forrásainak indikatív, megyei jogú városok közötti megoszlása (310,1 Ft/Euró árfolyamon számítva): Debrecen Megyei jogú város: 43,32 (Mrd Ft) Európai Uniós támogatás hazai társfinanszírozással együtt. Hajdú-Bihar megye jövőképét a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Területfejlesztési Koncepciója fogalmazta meg, mely dokumentum meghatározta az időszak fejlesztései során figyelembe veendő átfogó célokat, a stratégiai célokat, a horizontális elveket és célokat is. A megye jövőképe Hajdú-Bihar megye 2030-ra megőrzi természeti értékeit és a helyi közösségek együttműködéseire, adottságaira és hagyományaira építve –támaszkodva Debrecen, mint a Kárpát-medence egészség fővárosa és versenyképes innovációs központ gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatására – fenntartható, kiegyensúlyozott, lakosai számára minőségi szinten élhető környezet lesz. A jövőkép szerint 2030-ban a megye közel két évtizede folyamatosan és fenntartható módon fejlődik, jelentősen javul a gazdasági teljesítmény és nő a foglalkoztatottak száma. A megye kedvező földrajzi fekvését és természeti adottságait kihasználva visszanyeri a gazdaságban korábban betöltött súlyát. Hajdú-Bihar megye átfogó céljai: 1. Hajdú-Bihar megye természeti adottságaira, hagyományaira és kutatási potenciáljára alapozott gazdaságfejlesztés, mely növeli a foglalkoztatást és erősíti a megye keletmagyarországi innovációs központ funkcióját. 2. A szegénység és társadalmi kirekesztés csökkentéséhez, valamint a munkaképes korú lakosság piacképes képzettségi szintjének növeléséhez szükséges szolgáltatási és közigazgatási funkciók erősítése. 3. A hatékony víz- és energiagazdálkodás, valamint a fenntartható környezetgazdálkodás feltételeinek megteremtése és fejlesztése a Tiszántúlon az éghajlat- és klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésére. Hajdú-Bihar megye 2014-2020-as időszakra vonatkozó stratégiai céljai két szinten kerültek meghatározásra annak érdekében, hogy mind a különböző tématerületek és ágazatok célirányos fejlesztései, mind a megye területi tagozódásának megfelelő speciális igényekre alapozott fejlesztések markánsan kiemelésre kerülhessenek. E szintek az ágazati és területi szintek. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 62

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Stratégiai ágazati célok:  Az Alföld értékeire épülő fenntartható környezet,  Versenyképes gazdaság és egészséges élelmiszer,  A megye gazdasági szerkezetének megfelelő oktatás, szakképzés,  Közösségi, szociális, egészségügyi és társadalmi fejlesztések a leszakadó társadalmi csoportok esélyegyenlőségének és életminőségének javítására. Stratégiai területi célok:  Debrecen, az életerős város, mint a Kárpát-medence egészség és innováció fővárosa,  Járásközpontok és járási szintű városok, mint a helyi közösségek együttműködésének centrumai,  Kistelepülések, mint az élhető vidéki közösségek színterei. A vidéki kistelepüléseknek az elmúlt időszakban az elöregedés, az elvándorlás és elszegényedés problémájával kellett szembenézniük. Fontos cél ezeknek a folyamatoknak a kezelése, olyan biztonságos, gazdaságilag életképes és élhető vidéki környezet fenntartása, amely megőrzi a megye vidéki területeinek értékeit, erősíti a települések önmegtartó erejét. Az önszerveződés és az önfenntartó gazdálkodás segíti a minőségi életkörülmények kialakítását, melyet a vállalkozói szemlélet erősítésével és a foglalkoztatást biztosító (elsősorban mezőgazdasághoz kötődő) vállalkozások fejlesztésével, valamint a generációs megújulás támogatásával lehet elérni. A Gazdasági Programban meghatározott célok elérésének alapja az önkormányzati gazdálkodás. A önkormányzat helyi bevételeit elsősorban az iparűzési adó és gépjárműadó 40 %-a képezi. Az adóztatásban a Képviselő-testület döntése alapján a 2015. évben változás nem lesz. A település adottságai miatt - a településen nem jellemző az ipari termelés, a vállalkozások inkább a mezőgazdaságban vannak – így az iparűzési adó bevétel nem magas. Céljainak eléréséhez nélkülözhetetlen az önkormányzati gazdálkodás további javítása. Folyamatosan vizsgálni kell minden lehetőséget, ami a hatékony vagyongazdálkodást, illetve nagyobb bevétel elérését teszi lehetővé. Az önkormányzat évek óta önhibáján kívül hátrányos helyzetű, forráshiányos gazdálkodást folytatott. Az elmúlt négy évben likviditási nehézségek nem voltak az önkormányzatnak, működési, fejlesztési hitel felvételére nem került sor. Az önkormányzat feladatai ellátásának, valamint a költségvetési szervek működésének pénzügyi akadálya nem volt. Ez évben a szennyvízhálózat és szennyvíztisztító telep tényleges kivitelezése várhatóan fejlesztési hitel felvételére kényszerítheti az önkormányzatot. A 2015. évi költségvetés előreláthatólag megfelelő pénzügyi kereteket tartalmaz a kötelező feladatok vonatkozásában. Erre az évre biztosított állami feladatalapú támogatások és az önkormányzat saját bevételei az előző évről maradó pénzmaradvánnyal kiegészítve – szennyvízberuházás vonatkozásában hitelfelvétellel – finanszírozzák a feladatok biztonságos ellátását. Az önkormányzati költségvetés összeállításának fő szempontjai: a kötelező feladatellátás legalább az eddigi színvonalon, a kötelező feladatokon túl nem sok lehetőség van további önként vállalt feladatok ellátására, nagyszabású vállalkozási tevékenység végzését továbbra sem tervezi – cél: kísérleti jelleggel kertészeti növénytermesztés elkezdése kezdetben kisebb területen, majd a terület növelése és a Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 63

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat megtermelt áruk értékesítése is -, a közfeladatai ellátásának szervezeti kereteit, amely területen még indokolt, a társulási formában történő ellátást választja. Irányelvei: a szabályos és biztonságos gazdálkodás pénzügyi feltételeinek biztosítása, a költségvetési egyensúly megtartása, a hiány mértékének mérséklése. Az önkormányzati beruházások megvalósítása során alapelv – éppen a fentiekben vázolt forráshiány miatt -, hogy a beruházások csak pályázati forrás bevonásával valósíthatók meg. Célszerű olyan átfogó pályázati programot készíteni, ami alapja a községkép kialakításának. Fejlesztési alapelvek, célok a 2015-2019-es évekre Az önkormányzat általános célja, hogy a településen élők életkörülményei, így elsősorban a megélhetési viszonyok, a települési komfortosság, az egészséges és biztonságos környezeti feltételek az erőforrások megőrzése mellett jelentősen és tartósan javuljanak. A község egy élhető település legyen, ahol a lakók települési komfort érzete magas legyen, a kötődés szintje is emelkedjen, illetve kifelé és befelé egyaránt javuljon a község megítélése. A település fejlődése, a XXI. század kihívásai, a fenntartható fejlődés biztosítása szükségessé teszi, hogy az önkormányzat szervezője, generálója legyen a megújuló energiaforrások hatékony felhasználásának. A gazdasági programban meghatározottak megvalósításához szükséges anyagi források biztosítása érdekében az alábbi feladatok rögzíthetők: 1. A pályázati források figyelése, igénylése és megszerzése. 2. Az önkormányzat sajátos működési bevételeinek növelési lehetőségeit meg kell keresni olyan adórendszer megteremtésével, mely megfelel a helyi adópolitika elvárásainak és hatékony eszköze az önkormányzat saját forrás növelésének. 3. Közteherviselés (helyi adók felülvizsgálata, hátralékok behajtása, adómorál javítása) biztosítása. 4. A képviselő-testület nyomon követi a költségvetési támogatási rendszert és az elképzeléseivel összhangba hozva igyekszik kihasználni a rendszer által nyújtott lehetőségeket (legkedvezőbb összegű támogatás megkeresése). 5. Az önkormányzat áttekinti a meglévő vagyontárgyait, azok hasznosításának módját és lehetőségeit, a fenntartási, üzemeltetési költségek nagyságát és javaslatot dolgoz ki az egyes vagyontárgyak megfelelő kihasználására, az értéknövelő beruházásokra, a felesleges vagyontárgyak hasznosítására, valamint az egyes vagyontárgyak értékesítésére. A fejlesztés részterületei, legfontosabb elképzelések, célok: 1. Köznevelés, közművelődés, ifjúsági feladatok Az oktatási, közművelődési, ifjúsági feladatok végrehajtása során kiemelt cél az oktatási, kulturális igények kielégítése. Olyan oktatási, művelődési lehetőségeket kell kialakítani, ami a felnövekvő nemzedékek részére lehetőséget teremt a kulturális felemelkedésre, a szabadidő hasznos eltöltésére. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 64

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Ezen területen új intézmény építése, a meglévő korszerűsítése, felújítása időszerű. 1.1. Új óvoda építése, bölcsődei csoport létrehozása Bölcsődei csoport létrehozása kihasználatlanul álló önkormányzati épületben javítaná a kisgyermekes szülők keresőtevékenység végzésének a lehetőségét. Jelenleg a Hajdúszováti Óvodában a 6 óvodás csoport 3 külön épületben van elhelyezve. Mindhárom épület idős elhasználódott, van közöttük száz évnél régebbi építésű is. A három helyszín miatt komoly problémát jelent megszervezni és ellátni az óvodai feladatokat (étkeztetés, dajkák állandó ingázása). A telephelyek többsége eredetileg nem óvodai nevelés céljára épült, a rendelkezésre álló óvoda épületek gazdaságos átalakítása nem lehetséges, az óvodai csoportok integrálása csak új óvoda építésével oldható meg. A településközpontban, Piac utca 5.szám alatt lévő, jelenleg kihasználatlan un. „piaci iskola” területén, a megvásárolt teleknagysággal együtt megvalósítható az integráció, a gazdaságos üzemeltetés, valamint az, hogy az óvodai nevelés modern korszerű minden igényt kielégítő feltételek mellett folyhasson egy helyen. A tervek készítése folyamatban van, engedélyes terv birtokában pályázati támogatás elnyerésére kell törekedni. Projekt becsült forrásigénye: kb. 300 – 400 millió Ft. 1.2. Általános iskola tetőfelújítása A Diószegi Lajos Általános Iskola életében jelentős változást hozott a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, mely alapján az önkormányzati fenntartású iskola 2013. január 1. napjától állami fenntartásba került. A fenntartói feladatok ellátására a törvényi felhatalmazás alapján létrejött a Klebersberg Kunó Intézményfenntartó Központ (KLIK). A köznevelési feladatott ellátó intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetése 3000 fő lakosságszámú település esetében továbbra is az önkormányzat kötelezettsége. A köznevelési feladatok ellátása két telephelyen történik, a Maklári utcai központi épületben, valamint a Széchenyi utcai iskolaépületben. Az iskola központi épülete 1985-ben épült, lapos teteje közel harminc éves. Az elöregedett tetőszigetelés eddig még fel nem újított része már nem képes ellátni feladatát, ennek következtében a tornaterem beázik. Az elmúlt években sor került az összes nyílászáró cseréjére, az épület hőszigetelésére, és a fűtésrendszer teljes körű korszerűsítésére, jelenleg a tető felújítás a sürgető feladat. Projekt becsült forrásigénye: 5 millió Ft. 1.3. Kodály Zoltán Művelődési Ház felújítása Az önkormányzat a helyi közművelődési feladatellátásának közösségi színtér működtetésével tesz eleget, melynek a Művelődési Ház épülete ad helyet. A Kodály Zoltán Művelődési Ház külső-belső és komplett energetikai felújítása időszerűvé vált, a projekt célja, hogy a község közösségi színtere kulturált körülményekkel rendelkezzen, a település rendezvényeinek megfelelő otthont biztosítson. Megfelelő, kulturált helyet adjon a lakosság és különböző civil szervezetek, egyesületek, gazdálkodó szervezetek rendezvényeinek Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 65

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat megtartásához, a klasszikus közművelődési igények kielégítéséhez, a kisebb klubhelyiségek kialakításával otthont adhat az önszerveződő közösségek, önképző körök működéséhez. Megvalósításra váró munkanemek: belső átépítés, villámhárító felújítása, elektromos hálózat cseréje, fűtéskorszerűsítés. Projekt becsült költségigénye: kb. 30 millió Ft. A Községi Könyvtárnál továbbra is prioritást élveznek az alábbiak:  a rendelkezésre álló anyagok felhasználásával, és bővítésével helytörténeti kiállítás rendezése;  az író-olvasó találkozók tartása,  gyermekfoglalkozások tartása. 2. Sport 2.1. A hajdúszováti lakosok számára igen kevés helyi sportolási és szabadidő eltöltésére alkalmas helyszín áll rendelkezésre. A sportpálya igen leromlott állapotban van. A fiatalok szabadidejének hasznosabb, tartalmasabb, egészségesebb eltöltését lehetővé tévő sportpálya felújításának támogatása célként jelenik meg az önkormányzat programjában. 2.2. Az új köznevelési törvény előírja az iskolások részére a heti több alkalommal megtartandó sportot, testnevelést. Az általános iskola központi épületében rendelkezésre álló tornaterem ezen előírás megvalósítására kevésnek bizonyul. Jelenleg nélkülözhető tanterem tornaszobává, tornateremmé alakításával az iskolások sportolási lehetősége megnyugtató módon biztosításra kerülne. Projekt becsült forrásigénye: 500.000 Ft. Diószegi Lajos Általános Iskola öltözőjének felújítása pályázati forrásból Projekt becsült költségigénye: 5 millió Ft. 2.3. Sportpálya és a kiszolgáló létesítményeinek felújítása, kiépítése A Diószegi Lajos Általános Iskola udvarán található aszfaltozott kézilabda pálya (sportpálya) aszfaltburkolata számos helyen repedezett, balesetveszélyes, szükségessé vált a pálya teljes aszfaltburkolatának cseréje, új aszfaltszőnyeg, készítésével. Projekt becsült költségigénye: 4 millió Ft. 3. Szociális feladatok A következő időszakban várható munkanélküliek, betegek, időskorúak és nagycsaládosok növelhetik a támogatásra szorulók számát, többen kerülhetnek a perifériára, egyes rétegeknél emelkedhet a szegénység. A szociális ellátórendszerünknek fel kell készülni arra, hogy a jelentkező problémákra választ tudjon adni. Az önkormányzat pénzbeli és természetbeni támogatási rendszerét folyamatosan felül kell vizsgálni, hogy a támogatás a megfelelő személyekhez kerüljön. Amíg az állam többletnormatívát biztosít rá, továbbra is társulási formában indokolt a szociális alapszolgáltatások ellátása, valamint a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működtetése. A Szociális Földprogram beindítása szükséges a közfoglalkoztatottak bevonásával. Az önkormányzati földek tervszerű felhasználására koncepciót kell készíteni. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 66

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A Szociális Földprogram végrehajtásával kapcsolatban, a pályázati lehetőségek, valamint az értékesítés miatt vizsgálni kell egy szociális szövetkezet létrehozását. 4. Gyermekvédelem A gyermekvédelem szoros kapcsolatban van az köznevelési, közművelődési, és szociális feladatellátással. E területen az elvégzett munka generációkra befolyásolhatja a település működését. Cél, hogy a helyi települési támogatások elsősorban természetbeni ellátások formájában kerüljenek megállapításra, biztosítva, hogy az ellátások elérjék a céljukat. Továbbra is biztosítani kell a tanévkezdési támogatások, valamint az ingyenes tankönyv rendszerét, a fiatalok első lakáshoz jutásának segítését. 5. Egészségügyi feladatok Az önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása. Az egészségügyi feladatok ellátása terén az önkormányzat eleget tesz valamennyi törvényi kötelezettségének. A Képviselő-testület a gazdasági program időtartama alatt fenntartja és fejleszti a védőnői ellátást, valamint a háziorvosi és fogorvosi alapellátást (vállalkozó orvosokkal). A fenti elvárásokkal összhangban figyelemmel kell kísérni az egészségügyi alapellátást biztosító háziorvosokkal és fogorvossal kötött feladat-ellátási szerződések teljesülését. Az orvosi ügyeleti rendszert továbbra is a Hajdúszoboszlói Járóbeteg Egészségügyi Centrummal kötött szerződés alapján látja el. Fent kell tartani, és fejleszteni kell a szűrések rendszerét a megelőzés érdekében. 6. Idegenforgalom, turizmus 6.1. Emlékház vagy Tájház kialakítása Az emlékház/tájház kialakításával egy épületben lehetne elhelyezni a falu múzeumot, az énekkari szobát, valamint a helyi tűzoltóság muzeális értékeit. A Tájház mind az átutazó, mind a településen szállást igénybe vevő turisták számára kínál színes programot. Az üzemeltetés során be kell kapcsolni a tevékenységbe, a szervezésbe a vendéglátással, falusi turizmussal foglalkozó helyi vállalkozókat is. Emlékház létrehozása Tetőszerkezet felújításával, vizesblokk kialakításával, hőszigeteléssel, nyílászáró cserével, megfelelő körülményeket kialakítani a használaton kívüli iskolaépületben, ahol bemutathatóvá válik a nagy múltú Kodály Énekkar (emlékszoba tervezet), valamint az általános iskola honismereti szakkörének munkája és a települési hagyományok helytörténeti kiállítás keretében. Projekt becsült költségigénye: 100 millió Ft. 6.2. Kotszegi csőszházhoz vezető szilárd burkolatú út kiépítése 2012 évben az Önkormányzat pályázatot nyújtott be a csőszház felújítására. A pályázat részét nem képezhette az odavezető rossz minőségű földút felújítása. Ezzel a fejlesztéssel azt szeretnénk elérni, hogy a község műemlékvédelem alatt álló épülete az ahhoz illő megfelelő Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 67

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat minőségű úton lehessen megközelíteni. A felújítás 2014. év elején elkészült. Már csak az út felújítása hiányzik. Projekt becsült költségigénye: 8 millió Ft. 6.3. Falusi szálláshelyek kialakítása, a meglévők bővítése Az idegenforgalmi statisztikából köztudott, hogy az idegenforgalmi kereslet a többféle vonzású üdülőhelyeket kedveli. Így piacgazdasági szempontból is megalapozott az, hogy a község a környező települések és a saját kisebb adottságait kihasználva, az úgynevezett „falusi üdülés”, valamint az úgynevezett „egyéb” (rendezvény / kulturális turizmus) vonzástényező fejlesztésével kívánja növelni a térség idegenforgalmi vonzerejét. A projekt lehetőséget nyújtana építési tevékenységekre és eszközbeszerzésre egyaránt, új és már működő szállásadók részére is. Eredményként a fiatalok helyben tartását, az elköltözés csökkenését, a falusi turizmus további fellendülését várjuk. A turizmus a szomszédos településekkel együttműködve az ottani látványosságokra és a településen jelenlévő értékekre, valamint a Hajdúszoboszló - Hajdúszovát között megvalósuló kerékpárútra is építhet. Projekt becsült forrásigénye: 30 millió Ft 6.4. Kistérségi kerékpárutak létesítése Jelenleg nincs kerékpárút-hálózat Hajdúszováton, amely megkönnyítené a közlekedést és a turizmust segítené. Kizárólag belterületi kerékpárút szakaszokat találunk. A lakosság nagy része a hétköznapokban a településen belül, és jelentős részük azon kívül is, kerékpárral közlekedik. Ez pedig a településen kívül rendkívül balesetveszélyes, mert a településeket összekötő utak minősége és szélessége nem alkalmas arra, hogy azon kerékpárral biztonságosan lehessen közlekedni. A fejlesztés eredményeként a Hajdúszovátot Hajdúszoboszlóval, illetve Ebessel összekötő kerékpárút – hálózattal megnyílik a lehetőség a biztonságosabb közlekedésre. A megépítendő kerékpár utak a kistérség turisztikai vonzerejét is erősítik. A kerékpárút hálózat több ütemben kerül megvalósításra. Projekt becsült forrásigénye: 250 millió Ft 6.5. Az idegenforgalom kulturális kínálatának bővítését eredményező rendezvénysorozat: Hajdúszováti Napok kibővítése Több éves múlttal rendelkezik a település hajdúszováti kórusnapok megrendezésében. A településen más kulturális rendezvény nincs. A projekt a hagyománnyá vált, Kodály Zoltán emlékét őrző hajdúszováti kórusnapok tartalmi és időbeni kibővítését is magába foglalja. A helyi műemlék jellegű templom kiválóan alkalmas lenne e rendezvény, valamint orgonahangversenyek helyszínének. A kórusfesztivál kiterjesztése a nyári időszakra, új programok bevezetése: „Szováti ízek fesztivál” elnevezéssel, a község hagyományaira alapozva kulturális, szórakozási program elindítása, „Szovátiak találkozója”, ahol azon települések képviselői vesznek részt, amelyek nevében a „szovát” név megtalálható, a térség adottságaira alapozva „Horgászverseny” is meghirdethető a településen. Projekt becsült forrásigénye: 5 millió Ft


oldal 68

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 6.6. Az idegenforgalmi vonzerőt növelő – a kistérség egészére kiható – turisztikai szolgáltatások bővítése: Jóléti tó és kultúrpark kialakítása, ökoturisztikai szabadidőközpont létesítése. A község turisztikai vonzerejének növelése és a lakosságmegtartó erejének fokozása érdekében megvalósítandó turisztikai attrakció. Munkanemek: tóépítés, csatornameder korrekció, feltöltés, mederburkolás, zárt csatorna építés, Mogyoróséri csatorna töltésépítése, műtárgyépítés, fatelepítés, füvesítés, információs táblák kihelyezése, vízellátás (ivóvízellátás, öntözés) Projekt becsült költségigénye: 350 millió Ft. 7. Infrastruktúrafejlesztés A település hosszú távú, és fenntartható fejlődésének kulcseleme a humán infrastruktúrával együtt a települési infrastruktúra fejlesztése. 7.1. Szennyvíztisztító és csatornahálózat kiépítése A környezetvédelem, valamint a fenntartható fejlődés szempontjából kulcsfontosságú a beruházás. 2015. évben végre elérkezett a kivitelezés ideje. Fő törekvés, hogy zökkenőmentesen valósuljon meg a kiépítés, a támogatás intenzitási ráta növelésével, minél kisebb költségbe kerüljön a lakosságnak, minél több ingatlan rendelkezzen ezzel a közművel, minél magasabb arányú legyen a rákötés. Projekt költségigénye: 1,2 milliárd Ft. 7.2. Önkormányzati épületek energiatakarékos felújítása, akadálymentesítése A településen működő önkormányzati intézmények üzemeltetése, működtetése az elavult illetve korszerűtlen nyílászárók és a hőszigetelés hiánya miatt gazdaságtalan. Az épületek (kb. 10 épület) fűtése minden évben jelentős anyagi megterhelést jelent az önkormányzat költségvetésének. A projekt keretében sor kerülne az összes nyílászáró cseréjére, az épület hőszigetelésére, és a fűtésrendszer teljes körű korszerűsítésére, illetve egyes épületeknél a tetőszerkezet felújítására, továbbá a szolgáltatások akadálymentes igénybevételéhez szükséges feltétetlek megteremtésére (anya-csecsemővédelem épülete). Lehetőség szerint megújuló energiaforrások igénybevételével (napkollektor). Eredményként a csökkenő fenntartási költségek fognak jelentkezni. 7.2.1. Polgármesteri Hivatal: Hőszigetelés, nyílászárók cseréje A Polgármesteri Hivatal és más önkormányzati épületek energetikai felújításának célja a hosszútávú fenntarthatóság mellett az épület működési költségeinek drasztikus csökkentése. A beruházás magában foglalná az épület hőszigetelését nyílászárók cseréjét, valamint a kazáncserét is. Ezen túlmenően az épületet felszerelése napelemmel, napkollektorokkal, melyek hozzájárulnak a villamos energia- és gázfogyasztás csökkentéséhez. Projekt becsült költségigénye: 40 millió Ft. 7.2.2. Egészségház (anya-és csecsemővédelem): Hőszigetelés, nyílászáró csere. Jelen projekten belül az Egészségház épületének energetikai felújítását szeretnénk megvalósítani, melynek célja, a hosszútávú fenntarthatóság mellett az épület működési Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 69

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat költségeinek drasztikus csökkentése. A beruházás magában foglalná az épület hőszigetelését nyílászárók cseréjét, valamint a kazáncserét is. Ezen túlmenően az épületet szeretnénk felszerelni napelemmel, napkollektorokkal, melyek hozzájárulnak a villamos és gázfogyasztás csökkentéséhez. Projekt becsült költségigénye: 30 millió Ft. 7.3. Kerékpárút építése 7.3.1. Széles körű helyi társadalmi igényt kielégítő új kerékpárút építése a településen a Szoboszlói út mellett. Projekt becsült költségigénye: 30 millió Ft. 7.3.2. Meglévő kerékpárút felújítása A jelenlegi kerékpárút töredezett kátyús, megsüllyedt, lassan már teljesen alkalmatlan közlekedésre, ezt a kerékpárutat szeretnénk felújítani. Projekt becsült költségigénye: 5 millió Ft. 7.4. Piac fejlesztése 2. ütem A 2014 nyarán megvalósult 1. fejlesztési ütem folytatásaként a még rendelkezésre álló területen zárt elárusítóhelyek létesülnének (3db). Projekt költségigénye: 30 millió Ft. 7.5. Belterületi aszfaltozott utak burkolatának felújítása Hajdúszovát település aszfaltozott útjainak aránya közel 100 %-os (Hámán Kató utca egyedül nem asztalfozott). Egyes utak aszfaltozása több évvel ezelőtt készült el, így azok a használat során erősen megrongálódtak, kátyúk keletkeztek. Mivel az utak építése, javítása pályázat útján is magas önerővel rendelkezik, ezen igény megoldása nehézkes és csak szakaszosan valósítható meg. Első szakaszban az Apaffy, Bocskai. Hunyadi, Kossuth L. utcák útburkolatának felújítása szükséges, mivel az útburkolat számos helyen sérült, hiányos néhol balesetveszélyes. Projekt becsült költségigénye: 40 millió Ft. 7.6. Településközpont rekonstrukciója – köztéri zöldfelület kialakítása A település központjának rendbetételét szolgáló fejlesztések 10 éve kezdődtek meg. Az út, a vízelvezetés és a térburkolás részben megoldott. A projekt célja a Fő tér még hiányzó részeinek és a Széchenyi utca díszburkolattal történő ellátása, a növényállomány minőségi javítása. Sétálókörút kialakítása a Fő tér, Hősök-tere - Széchenyi utca- Ady Endre utcák összekapcsolásával. Fenti fejlesztés eredményeként turisztikailag vonzóbb településkép megteremtése várható. Projekt becsült forrásigénye: 8 millió Ft 7.7. A járdaépítés és rekonstrukció lehetőség szerint pályázati források bevonásával


oldal 70

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A település teljes területén lévő járdák felújításra szorulnak, ezért kiemelt e területen kiírásra kerülő pályázatok figyelése. A településen kb. 10 km hosszúságú járda, illetve útfelület van amely felújításra szorul. Ezen útszakaszok töredezettek kátyúsak. Van olyan utca (Kállai É. utca ) amelyen teljes hosszában hiányzik a járda, az ott lakók esős időben nehezen tudják megközelíteni saját ingatlanjaikat. Projekt becsült költségigénye: 20 millió Ft. 7.8. Önkormányzati dűlő utak kátyúzása és Hajdúszovátot elkerülő út megépítése pályázati forrásból A mezőgazdasági munkagépek nagymértékben hozzájárultak a dűlő utak járhatatlanná tételében. Ebben a ciklusban is továbbra is célkitűzésként szerepel a megoldáskeresés az utak rendbetételére, és egy elkerülő út építésére. 7.9. Belterületi csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése A település legmélyebben fekvő utcáin (Petőfi u. , Károlyi M. u. Munkácsy Mihály. u., Bercsényi Miklós u.) jelenleg földmedrű árokrendszer található részben vagy egészében a jelenlegi árokrendszer nem biztosítja megfelelően a csapadékvíz elvezetését. A burkolt medrű (zárt) rendszer megfelelő kiépítésével, a hiányzó, kellő számú átereszek beépítésével megoldódna ez a probléma. Ezen a területen is a szakaszos megvalósítás lehetséges a magas költségvonzata miatt. Első szakaszban burkolt medrű (zárt rendszerű) felszíni csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése a Petőfi u, Károlyi M. u., Hősök tere, Ady E. , József A.u. , Maklári Pap Mór utcákon. Projekt becsült költségigénye: 200 millió Ft. 7.10. Szeméttelep és szennyvízürítő rekultivációja A szeméttelep rekultivációja 2014. évben lezárult. Ez év feladata lesz még a szennyvízürítő teljes felszámolása, annak rekultivációja. A környezetvédelmi hatóságtól kapott határidő a feladatok elvégzésére: 2015. december 31. napja. 7.11. Új játszótér építése Hajdúszovát jelenleg nem rendelkezik községi játszótérrel, kiépítésével régi elképzelés valósulna meg, melynek közösségformáló közösségmegtartó erejét kihasználva csökkenteni lehetne a fiatalok utcán történő céltalan lézengését. Projekt becsült költségigénye: 20 millió Ft. 7.12. Egységes utcanév táblák és útbaigazító táblák és út menti hulladékgyűjtők kihelyezése, fából készült buszvárók kihelyezése Hajdúszovát jelenleg nem rendelkezik útbaigazító táblákkal, és az utcanév táblák sem egységesek. Ezt a hiányosságot szeretnénk pótolni, valamint a régi lemez buszmegállókat a település képéhez illó faragott fa építményre szeretnénk lecserélni, barátságosabbá téve ezzel a településünk főterét. A projekt keretében kb 400 db utcanévtábla és útbaigazító tábla kerül kihelyezésre egységes esztétikus megjelenéssel. Projekt becsült költségigénye: 10 millió Ft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 71

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 7.13. Önkormányzati feladatellátást segítő gépek, járművek, eszközök beszerzése A kötelező és önként vállalt feladatok ellátásához szükséges gépek, járművek, eszközök beszerzése keretében: ételszállító jármű, kis traktor, lapvibrátor, faaprító, fóliasátrak beszerzése. Projekt becsült költségigénye: 50 millió Ft 7.14. Vágóhíd felújítása, bővítése korszerűsítése Az önkormányzati tulajdonú vágóhíd jelenleg nem üzemel, újranyitásához teljes épületfelújítás és bővítés, valamint teljes technológiacsere szükséges. A projekt indokoltságát adja, hogy a településen nem működik vágópont vagy vágóhíd. Projekt becsült költségigénye: 90 millió Ft. 7.15. Szociális szolgáltató központ és bentlakásos idősek otthona építése A társadalom elöregedésével egyre nagyobb szükség lesz bentlakásos intézményekre. Pályázat keretében ilyen intézmény épülne önkormányzati tulajdonú területen. Projekt becsült költségigénye: 400 millió Ft. 7.16. Zöldfelület növelése fásítással, erdőtelepítéssel Hajdúszovát községben (kül- és belterületen) minimális a park, zöldterület, ezáltal a növény állomány. A projekt a település É-K-i részén történt fásítás folytatása, mely most magában foglalja a még nem fejlesztett területeken a településszerkezeti és környezetvédelmi (védősáv, levegőtisztaság, széljárás) változtatásokat. Projekt becsült forrásigénye: 5 millió Ft 7.17. Munkahely teremtő, gazdaság élénkítő projekt megvalósítása Első lépcsőben száraztészta üzem létrehozása. A projekt becsült költségigénye: 500 millió Ft. 8. Közszolgáltatások A kommunális hulladékszállítási közszolgáltatás működik. Továbbra is problémát jelent a zöld és az inert hulladék ártalmatlanítása. Megoldást a zöldhulladék vonatkozásában a házi komposztálás elterjesztésére ösztönzés jelentené. Az önkormányzatnak is törekedni kell komposztáló, ágaprító berendezések beszerzésére. Komposztálás, aprító berendezés működtetése közfoglalkoztatottak bevonásával. Önkormányzati feladat 2015. évben az elkülönített hulladékgyűjtés (papír, műanyag, üveg, fém, zöld hulladék) megszervezése a településen. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére szervezett közszolgáltatás igénybe vételére kötelezni kell a megépülő szennyvízhálózatra rá nem kötött ingatlanok tulajdonosait a talajterhelési díj bevallása és megfizetése mellett.


oldal 72

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A közműves ivóvíz-szolgáltatás közszolgáltatás 2015. január 1. napjától a Tiszántúli Regionális Vízművek (TRV) Zrt-vel kötött bérleti-üzemeltetési szerződések alapján történik. Az előző gazdasági program ideje alatt a közművagyon önkormányzati tulajdonba történő visszaadása megtörtént. Vizsgálatot igényel az ivóvízrendszer rekonstrukciójának kérdésköre az erősen elavult rendszer miatt. A probléma megoldása érdekében együtt kell működni az üzemeltetővel az esetleges pályázati lehetőségek kihasználása érdekében. A szennyvíztisztító- és hálózat beruházás ez évben megvalósul. Törekedni kell a lakossági teljes rákötés elérésére a környezetvédelem, valamint a fenntartható fejlődés érdekében. A szennyvízelvezetés és tisztítás közszolgáltatás végzésére 2015. évben a kijelölt közszolgáltatóval szerződést kell kötni. A köztemetői szolgáltatások közül a kegyeleti közszolgáltatást, a temető üzemeltetést kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján a PLATINUM Hajú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat földesi részlege látja el. Forrás: a Képviselő-testület az 59/2015. (IV.27.) Kvt. határozatával elfogadott gazdasági Program.

1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Hajdúszovát Község Önkormányzat településfejlesztési politikájának legfőbb célkitűzése, hogy az önkormányzati vagyon a képviselő-testület ciklusa alatt tartósan ne csökkenjen. Csak olyan fejlesztéseket vállaljon, melyekkel a megvalósuló eszközöket, programokat a működtetés során is zökkenőmentesen finanszírozni tudja. Az önkormányzati gazdálkodás forrásai:

-

állami támogatások (feladatfinanszírozás, kiegészítő támogatások)

-

helyi adóbevételek (kommunális, iparűzési, …)

-

központi adóbevételek (a gépjárműadó településen maradó része,…)

-

működési bevételek (térítési díjak, bérleti díjak)

-

felhalmozási bevételek,

-

átvett pénzeszközök,

-

pályázatok (működési, fejlesztési).


oldal 73

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység A 59/2015. (IV.27.) Számú KT határozattal fogadták el az Önkormányzat a 2015-2019. évekre vonatkozó gazdasági programját. Hajdúszovát esetében a 2015-2019 között megvalósítani tervezett fejlesztési elképzelések:

-

Új óvoda építése, a meglévő korszerűtlen tagóvodák megszüntetésével egy központi óvoda létrehozása Bölcsődei elhelyezés biztosítása Diószegi Lajos Általános iskola központi épületének tetőfelújítása Kodály Zoltán Művelődési Ház külső-belső és komplett energetikai felújítása Diószegi Lajos Általános Iskola öltözőjének felújítása Sportpálya és a kiszolgáló létesítményeinek felújítása, kiépítése Emlékház, tájház létrehozása Kotszegi csőszházhoz vezető szilárdburkolatú út építése Falusi turizmushoz kapcsolódó szálláshely létesítés Hajdúszoboszló – Hajdúszovát kerékpárút építés Jóléti tó és kultúrpark, valamint ökoturisztikai szabadidőközpont létrehozása Polgármesteri hivatal teljes átalakítása, energetikai korszerűsítése Egészségház energetikai korszerűsítése Kerékpárút építés Piac fejlesztése Belterületi utak felújítása Településközpont zöldfelületi rekonstrukció Járdák felújítása Önkormányzati dűlőutak kátyuzása és Hajdúszovátot elkerülő út építése Belterületi csapadékvíz elvezető rendszer építése Szeméttelep és szennyvízleürítő rekultivációja Játszótér létesítése Egységes utcanév táblák, hulladékgyűjtők és új buszvárók létesítése Önkormányzati feladatellátást segítő járművek, gépek beszerzése Vágóhíd felújítása, korszerűsítése Szociális szolgáltató központ és bentlakásos idősek otthona építése Zöldfelület növelése fásítással, erdőtelepítéssel Száraztészta üzem létrehozása 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika

A településen a helyben foglalkoztatás terén a legnagyobb foglalkoztató a közmunka révén az önkormányzat. Hajdúszovát minden a foglalkoztatással kapcsolatos hosszú és rövidtávú programot kihasznál. A helyben foglalkoztatottak egy része a mezőgazdaságban és állattenyésztésben dolgozik, itt jelentős az alkalmi munkavállalók száma is. A foglalkoztatottak nagy része Debrecen ipari üzemeiben, esetleg a környékbeli nagyobb települések foglalkoztatóinál dolgozik. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 74


1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás Hajdúszováton az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok évente megállapított bérleti díj alapján kerülnek bérbeadásra. 1.10.6. Intézményfenntartás Az intézményfenntartás keretei az elmúlt évben átalakultak. Az oktatási, nevelési intézmények a Klebersberg Intézményfenntartóhoz tartoznak. Az önkormányzat tulajdonában lévő nappali idősek ellátását szolgáló intézmény fenntartása, továbbá a polgármesteri hivatal fenntartása önkormányzati feladat. Egyházi fenntartású a bentlakásos idősek otthona.

1.10.7. Energiagazdálkodás Az önkormányzat energiagazdálkodásához tartozik az intézmények teljes energiaellátása a fűtés - melegvíz - villamosenergia ellátás. Az energiagazdálkodás területén a villamosenergiagazdálkodás terén az intézmények világítás korszerűsítése, új energiatakarékos fényforrások alkalmazása célszerű. Az elmúlt években pályázati forrásokból az óvoda tetején és a művelődési ház tetején napelemek kerültek felszerelésre, melyek az adott intézmény energiaszükségletének jelentős részét biztosítják. 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások Az alábbi feladatok ellátását Hajdúszovát Község Önkormányzata végzi:       

Önkormányzati közutak üzemeltetése Önkormányzati lakóingatlanok és nem lakóingatlanok bérbeadása, üzemeltetése Zöldterületek üzemeltetése Belvízvédelemmel kapcsolatos tevékenység Sportlétesítmény működtetés Temető fenntartás, működtetés, temetkezési szolgáltatás Város és községgazdálkodás mns. tevékenység (közterület bérbeadás)


oldal 75

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1. Természeti adottságok

Hajdúszovát a Hajdúság, a Sárrét, és a történelmi Bihar megye találkozásánál, a jelenlegi Hajdú-Bihar megye középső részén, a megyeszékhelytől 20 km-re, délnyugatra fekszik a Kösely és mellékfolyásai mentén. A község északról, északnyugatról Hajdúszoboszló, keletről, délkeletről Derecske, délnyugatról Földes és Tetétlen, nyugatról Kaba településekkel szomszédos. A község a Hajdúszoboszlói Kistérség Többcélú Társulás tagja. A település igazgatási területe 5800,71 ha: külterülete 5372,09 ha, belterülete 386,65 ha, mely az igazgatási terület középső, északi részén helyezkedik el, zártkerti része 41,96 ha, lakosainak száma 3045 fő. (2015. január) A település természeti adottságai Hajdúszovát igazgatási területe a Dél - Hajdúság kistáj területén fekszik. A község a Hajdúság síkjából néhány méternyire kiemelkedő, a Kösely és mellékfolyásai által szabdalt lapos löszháton terül el. Domborzata, földrajz, talajai A kistáj 88-110 m (Bf.) magasságú ármentes részekkel tagolt löszös iszappal fedett hordalékkúp síkság. Ebbe változatosságot csak 1-3 m magas hátak, kunhalmok és a 2-3 m magas, löszös homokkal fedett homokbuckák jelentenek. A terület déli részét nagy nagymértékben fedik a különböző feltöltődési stádiumban lévő egykori vízfolyás medrek. A település közigazgatási területe a balti tengerszint felett 92 és 120 m között változik. A település területének jelentős részét löszös képződmények borítják, de előfordulnak szikes foltok is. A tájra jellemző, mind a jó minőségű szántóterület, mind az ártéri lösziszappal feltöltött síkság. Hajdúszovát igazgatási területén leggyakrabban előforduló talajtípusok: jóminőségű löszös üledéken 3-4% szervesanyagot tartalmazó, kedvező termékenységű réti csernozjom talajok alakultak ki a külterület jelentős részén, valamint az agyagos üledékeken képződött, agyagos vályog, illetve szikesedésre hajlamos vegyes talajok: gyenge termőképességű sztyepesedő réti szolonyec, és a legelőként hasznosított szoloncsák szolonyec talajok találhatók a község határában. Éghajlata Hajdúszovát közigazgatási területe mérsékelten meleg és száraz éghajlattal jellemezhető. A napsütés évi összege 2000 óra körül van, a hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 10°C, illetve 17°C. A fagymentes időszak április 12-14-től október 19-21-ig tart, s átlagban 188-192 nap. Az évi csapadékösszeg 530–570 mm (vegetációs időszakban 330 körüli mm). Télen átlagosan 38-40 napig borítja hó a földet, a hó vastagsága 16-18 centiméter körül van. A leggyakoribb szélirány az ÉK-i, É-i és a D-i, az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 76


Vízrajza A Dél - Hajdúság kistáj vízben szegény, gyér lefolyású, száraz terület. A település nyugati határának vízhálózatát az egyenes vonalú mesterséges kb. 4 km hosszan folyó Keleti főcsatorna, míg a külterület déli-keleti határát átszelő szabályos nyomvonalú KösélyHajduszováti átmetszés csatorna vízfelülete jelenti. A hajdúszováti tájra jellemző a nádasokkal tarkított, kanyargó (a Tócó és Kondoros egyesüléséből származó) Tekeres-ér, amely a nyírségi talapzat és az Ér-vidék érintkezésénél, részben az egykori nagyobb folyó neandereit használva Szovát határában a 1922-ben ásott kb. 1,7 km hosszú kanálison folyik végig s ettől kezdve a Keleti-főcsatorna alatti bújtatón átjutva Nádudvar határában a Hortobágy folyóba torkolásáig a Kösely nevet viseli. A Kösely a szováti határ sokáig jellemző folyója volt, mely jó ideig a település életét is jelentősen befolyásolta, irányította. Az 1950-es évektől, a belvízszabályozás óta a Kösely vize alaposan lecsökkent, csupán nádtermő árterülete jelentős. Nádasok és vízzel borított területek nagysága az idők folyamán nem változtak számottevően. Természetes vízfolyás még a település déli részén, a Nagymezőn folyó Ürmös-ér, mely a Telek-dűlőnél a Köselybe ömlik. Mesterségesen létrehozott állóvíz a Füzes horgásztó a Nagymezői határban. A kistérségben a talajvíz sehol nincs 4 méternél mélyebben. Növényzet Hajdúszovát igazgatási területe az Alföld flóravidéke (Eupannonicum) tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozó kistáj. Csekély kiterjedésű potenciális erdőtársulásai közül a tatárjuharos lösztölgyesek (Aceri tatarico-Quercetum), a sziki tölgyesek (Festuco-pseudovinaeQuercetum) és a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-ulmetum hungaricum) a meghatározóak. A fentebb felsorolt eredeti potenciális növénytársulások napjainkban csak helyenként és zárványszerűen láthatók. Jelenleg a tájat javarészt fajszegény ültetvény jellegű erdők és széles véderdő-sávok jellemzik. Hajdúszovát jellegzetesen mezőségi táj. A rendszeres mezőgazdasági művelés alatt álló területek sűrűbben előforduló nyílt társulásai a bükkönyösök (Vicia) és a fakó–muharos– tisztes füvesek. Fellelhetők az utak mentén pásztortáska, a mezei-, útszéli- és büdös zsázsa, vadrepce. A szikesek gyakoribb növényei a kamilla, bajuszpázsit (Crypsis aculeata), az ágas sóballa (Suaeda sp.), stb. A vízrendezést követő gyors és jelentős mértékű vegetáció változás a település igazgatási területének természetes növénytakarójának átalakulását jelentette. Nagy területeken található a vízmentesítések, belvíz lecsapolások után másodlagosan létrejött szolonyec szikesek és növénytársulásaik. Ezek közül említésre méltó a hernyópázsit (Beckmannia eruciformis), az osztrák kányafű (Rorippa austriaca), a sziki üröm (Artemisia santonicum), a sóvirág (Limonium gmelini), a réti őszirózsa (Aster sedifolius), és a sziki kocsord (Peucedanum officinale). Vizekben igen gyakoriak a csillárka- az ostoros moszatok és a békalencse-félék. Néhány fejlettebb növény neve: fekete nadálytő, a torzsika. A boglárkafélék közül: hínáros víziboglárka, szíki víziboglárka és a nagy víziboglárka. Igen


oldal 77

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat gyakori a nád, megtalálhatók a kákafélék és a sások, az ágas békabuzogány a békatutaj és az ezüstös levélfonákú, sárgavirgágú libapimpó. Hajdúszovát természeti környezetének flóráját jelenleg a mezőgazdasági kultúrtáj egységesített, mesterséges társulásai határozzák meg. A mezőgazdaságilag művelt területek gyakoribb haszonnövényei a gabona- és takarmánynövények, az erdőterületeken ültetvény jellegű puhafás és keményfás erdők-erdősávok láthatók. Élővilág, állatvilág Az egykor vízjárta terület állatvilága és a ligetes erdők, rétek-legelők környezetében figyelhető meg. A fán fészkelő madarak, illetve a vízhez és az erdőhöz kötődő kétéltű, hüllő és emlősfajok fordulnak elő, a mezőgazdasági területeken, elsősorban a földön fészkelő madárfajok a jellemzőek, de itt is találkozhatunk védett kétéltűekkel, hüllőkkel. A település közelében folyik a Kösely és az Ürmös, amelynek vizében kárász, ponty, csuka és törpeharcsa él. A vízi madárvilág igen gazdag. Hajdan a vizek mentén darvakra is vadásztak. Tavasszal megjelennek a gólyák, gémek és kibicek, ősszel főleg sirályokat lehet látni. Az úszómadarak közül állandó a szárcsa, a tőkés réce és a cigányréce. A ragadozómadarak képviselői a réti héja és az egerésző ölyv. Az emlősök közül elég gyakori a róka. A Kornyó kis erdejében időnként őzek is előfordulnak. A református templomkertben fülesbaglyok vannak. Hajdúszovát igazgatási területének állatvilága alkalmazkodott a növényi környezet változásához. A mezőgazdasági termelés miatt rágcsálók, madárfélék száma nagy. (pl.: egerek, pockok, veréb, fácán) Ragadozók közül menyét, róka, egerészölyv a leggyakoribb. A vadgazdálkodáshoz kötődően az őz, vaddisznó, vadgerle egyedszáma jelentős. Táji megjelenés, tájképi jellegzetesség A település igazgatási területének látványát meghatározzák a természeti értékekben gazdag, tájképileg változatos, értékes területek. A belterületet is többszörösen megszakító mélyfekvésű, nádas-zsombékos területek, a nagy füves legelők, a széles erdősávval szegélyezett mesterséges öntözőcsatornák vízfelületei. A település külterületét összefüggő, nagy szántóföldi művelésű területek, szabályos elrendeződésű mezőgazdasági utak és az ezek között kanyargó hajdani bővízű vízfolyások, belvízelvezető csatornák, ezekhez kapcsolódó erdősávok, kisebb kiterjedésű erdőfoltok és a hullámos felszínen lévő mezőgazdasági és a kertgazdasági tájat jellemző telepített növényzet jellemzik. A község külterületére jellemző még a nagyobb területű állattartó és mezőgazdasági terménytároló telepek, gépudvarok látványa (Kokas-dűlői major) valamint a hajdanvolt gyümölcsösök, zártkertek (Kotszegi kert, Cenzus kert) látványa.


oldal 78


Jellegzetes mezőgazdasági tájkép: a nagymezői határban és a település keleti határainál lévő természeti terület.

1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet A község határának tájhasználatát meghatározza, hogy jó minőségű szántóföldjével, öntözéses gazdálkodásával mezőgazdasági településnek számított, és ma is meghatározó a szántóföldi termelés.

1.12.2.1.

Tájtörténeti vizsgálat

A település igazgatási területe valószínűleg már az újkőkortól (neolitikum) lakott terület volt. Ezt valószínűsítik az Kotszegi kert környékén az egykori főjegyzői tanya területén ásás közben előkerült edények és eszközök. Az eredeti település nem a mai helyén, hanem a Kotszegi kert keleti oldalán, a községtől délkeletre a Kösely bal partján volt. A település a nevét III. Béla király idejében jegyzője, Anonymus az itt letelepedett őslakosságot a szlávok családjához tartozó bolgároknak írja le. A szláv szwat magyarul helyiséget jelent és ebből alakulhatott ki a Szovát elnevezés. Dr. Mesterházi Károly által 1969-ben szerkesztett Hajdú- és Bihar megye Árpád-kori településeit ábrázoló térképen Szoboszló 1075. évvel való említése mellett Szovát, mint Árpád-kori falu az 1213. évszámmal van feltüntetve. Szovát első települése elhelyezkedése arra mutat, hogy a lakosság főfoglalkozása a halászat, a pákászat volt, amit a bő halállomány is valószínűsít. A tatárjárás előtt Váradi Regestrumból bizonyítható, hogy Tépe, Kaba, Nádudvar és Szoboszló is mellett Szovát is a kolosi várispánsághoz tartozott. Az Árpád-kori Bihar és Szabolcs vármegyék határán ezeknek a várbirtokoknak volt feladatuk, hogy őrizzék a szalacsi sótároló helytől Szolnokig vezető út itteni biztonságát. Ezt a Derecskéről Kabára vezető, a község határát érintő, napjainkig meglévő Sóút is valószínűsíti. Közigazgatási szempontból ekkor Szovát a Dukátus területéhez tartozott, vagyis a trónörökös herceg uralma alatt állott. Ezt virágzása teljében szüntette meg 1115-ben Könyves Kálmán. Ebben az időben jellemző tájhasználat az ártéri gazdálkodás, a rideg állattartás és a halászat. A jobb minőségű talajokon árpát, zabot, búzát termesztettek, a legelőkön juh-, marha-, és Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 79

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat lótartás folyt. Az 1241-42-es mongol pusztítás Szovátot sem kíméli meg. Keserűegyházzal együtt porrá égett. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzék írásos formában Szovát az egri püspökség alá tartozott parochiális egyházként szerepel Zowath, illetve Zowad névformában. Nagy Lajos király 1355-ből való adománylevelében Fodor Mihály szováti nemes itteni birtokait, Literáti Mihály tábornokmesternek adományozta. A katonák által a nápolyi csatából hazahurcolt pestis évtizedekig szedte áldozatait a helyi lakosság köréből elsősorban Keserűegyháza területén. Az elnéptelenedett falu határát felosztották Szoboszló, Kaba és Szovát települések között. (Boldogasszony teleki puszta- Pusztaegyházi út mente) A falu következő írásos említése 1469. december 4.-én kelt Mátyás király kiváltságlevelében fordul elő ismét. Ebben az időben elsősorban halászatból, pásztorkodásból és földművelésből éltek az itteniek. Az 1552-ben készült országos összeírásban 121 jobbágytelekből álló nagyközségként szerepel. A Szepesieknek 66 porta, Bajomi Ferencnek 35 porta, a debreceni plébánosnak 18 porta, Derecskei Imrének 2 porta, így Szovát lélekszáma 700-800 fő lehetett. Bajomi Miklós a falu birtokosa, majd Gönczy György prédikátor már 1579-ben az egész szováti „papszert” átengedte Debrecen városának. (4741 kat. hold) A falu határa kisebb megszakításokkal török hódoltsági terület volt. Szovátot is feldúlták, felperzselték és többször elnéptelenedett a község. 1594-ben új települési helyre hoztak telepeseket Debrecenből és Bajomból, 1608-ban már református anyaegyházközségként szerepel Szovát és az erdélyi fejedelmek rendelkeznek felette. (1613-ban Báthory Gábor Lónyai Farkasnak adományozza falu adó- és dézsmajövedelmét) Az újjáépült falu a régi Szováttól ÉNy-ra a Kösely nádasaival körülvett, szigetszerű területen épült fel, ahol a folyó nagy kanyarulata, árterülete és széles nádasa jó védelmet biztosított. Ekkor a lakosság földvárt és védelmi rendszert épít. A templomvár a mai templom helyén állott. Ez az Erdély felől betörő tatárok ellen védelmet is nyújtott. Szejdi Ahmed basa Szoboszlót 1660. április 29-én támadta meg és megsemmisítő csapást mért a hajdúkra. A törökök támadásai a következő évtizedekben is folytatódtak. A XVII. sz. második felében Rákóczi, a Bánffy család, Debrecen városa és a Komáromy család birtokolja Szovát határát. A szováti határ használatának módjáról a XVIII. Század elejéről vannak adataink. Ez a szabad foglalás és nyomásos gazdálkodás sajátos keveréke volt. A 3 éves váltás, azon belül a 3 nyomás használata azonban még az 1840-es években is szokásban volt. Ezzel a módszerrel trágyázás nélkül és egyszeri szántás mellett is fenn tudták tartani a talaj termékenységét. 1732-ből való kilenced kimutatásokban őszi és tavaszi búza, árpa, zab és köles szerepel. A XVIII. Század utolsó évtizedeiben már jelentős a kukorica- dohánytermesztés. Jelentős a burgonyatermesztés, veteményes kertjeik, kenderföldjeik mellett jó dinnyéjüket szintén említik, káposztájukat az 1840-es években Fényes Elek dicséri. 1760-től szőlőt is telepítenek étkezési céllal, a bortermelés nem jelentős. Külterjes állattartással ekkor a debreceni részen 165 lovat és 18 ökröt, a Komáromyval közös részen 16 lovat és 4 ökröt írtak össze. A juhok számára a báránytizedből következtethetünk, ez a debreceni részen 28 volt. A XVIII. század eleji termelés nagyjából a szükségleteket fedezte, a falunak többlete nem volt, legfeljebb belső forgalma. Az 1800-as évek közepén Szováton a jobbágyok felszabadítása, a gazdasági élet fokozatos átállása, az úrbéri kötelezettségek megváltása megy végbe. A XIX. Század elejétől kialakulnak a szőlőskertek. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 80

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1860-tól már korszerűsödik a házépítés Szováton is. Megépül az első szováti tégla- és cserépgyár. 1898-ban a községi elöljáróság kérésére az 1898. évi IV. tc. 2. szakasza alapján a falu 1876-tól Szabolcsból Hajdú megyébe került, így a Hajdúszovát név használatára jogosult. Szovát gazdálkodásában, s általában a táj képében nagy változást hozott az ebben az évben bekövetkezett tagosítás. Szabad versenyt hirdetett, tőke és termelési szabadságot hozott a vetéskényszer helyébe. Az extenzív gazdálkodás helyébe a rendelkezésre álló területet az intenzívebben kezdték művelni. A falutól távolabb kiosztott illetőség birtokosai hamarosan hozzákezdtek a tanyaépítéshez. Felépült egy második külsőségi Szovát. I Világháború végén a románok kivonulása után 1922-ben az úgynevezett újsori részen a legelőből kiszakított területen a fronton járt 180 nincstelen, nagycsaládos embernek házhelyet juttattak. Debreceni városi földeket is kiosztották, de ezek a helyi érdeklődés hiányában a debreceni gazdák kezébe kerültek. Az ugarfeltörést követően megnövekedett a szántók, a gyümölcsösök és a területe, csökkent a rétek-legelők nagysága. A település tájhasználatára túlnyomó többségben a nagybirtokos szántóföldi művelés és a kertészet, gépállomás, építőanyag- és mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar is jellemző. A földművelés a gépesítéssel korszerűsödött, belterjes, istállózó állattartás jelentősége is növekedett. Gabonatermesztésben 1945 előtt a bánkúti búza és a Fleischmann féle lófogú kukorica volt az elsődleges, de jelentős a takarmány- és magtermelés is. A harmincas évektől négyes (Nordfolki) forgóval dolgoztak a mezőgazdaságban. A tarlóhántást, az őszi szántást, a trágyázást nagyon lényegesnek tartották. Nagy súlyt helyeztek a gyomirtásra, a kukoricasorok többszöri „meghúzatására”. Létrejönnek a gyümölcsöskertek (Cenzus kert). Hajdúszováton 1935-ben összesen 9528 gyümölcsfa volt, szilva, (magvaváló szilva, veres szilva, ringló), alma, körte, birs, cseresznye, meggy, őszibarack, kajszibarack, dió, mogyoró, eperfa. 1944 nyarán a szováti legelőt a németek szükségrepülőtér céljára vették igénybe. Hajdúszovát hadszíntérré vált. Különösen a templomban és a körülötte lévő iskolákban keletkeztek nagy károk. A háborút követően a földosztás alkalmával Hajdúszovát parasztjai között (372 igénylő család) 2178 kat. hold földet osztottak ki. A XX. század második felére jellemző (a tulajdonviszonyokban is bekövetkezett) változások: a mezőgazdaság többszörös átalakulása, nagyüzemmé fejlesztése, hatalmas állattartó telepek létesítése, nyomon követhető a községet körbeölelő táj jelenlegi szerkezetében, táji látványában. A fentieken kívül a település mai tájhasználatát meghatározza a gazdasági és közlekedési környezet, a szomszédos és közeli települések (elsősorban Hajdúszoboszló és Debrecen) turisztikai és iparfejlesztései, természetvédelemhez (pl.: Natura 2000 területek) szorosan kötődő, természeti értékekben változatos táji környezet (szikes legelők, erdőfoltok, mélyfekvésű nádasok) és az itt élő állatvilág.

1.12.2.2.

Tájhasználat értékelése

Jelenleg elsősorban a mezőgazdasági tájhasználat (nagyüzemi szántóföldi művelés, legelőgazdálkodás, állattartás), valamint a mezőgazdasághoz köthető ipari és szolgáltatási Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 81

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat célú gazdasági tevékenység, kismértékben erdőgazdálkodás, és a vízgazdálkodás alá eső területek jellemzik a település igazgatási területének hasznosítását. Mezőgazdasági tájhasználat Hajdúszovát lakossága a környezet kedvező természeti adottságait kihasználva földművelésből és állattenyésztésből élt. A község termőtalajai nagyrészt jó minőségű, jó termőképességű csernozjom talajok. A település határának birtokviszonyai a középkortól a közelmúltig változtak. A földesúri és egyházi birtokokon, jobbágytelkeken gabonanövények termesztése (főleg búza), legeltető külterjes állattartás folyt. A vízjárta határban termett, építőanyagként is szolgáló nád, gyékény felhasználása, és a halászat jellemző. A két háború között a nagybirtokokon a földművelés és állattenyésztés, valamint mezőgazdasági termékek feldolgozása folyt. A II. Világháborút követő földosztások, majd a téeszesítés és a kollektív tagsága művelte az szováti földeket. 1949-ben létesültek az első termelőszövetkezeti csoportok (Új kenyér, Vörös Csillag, Új Élet, Kodály, Petőfi, Előre, Viharsarok és Dózsa). A földet kétféleképpen művelték vagy úgy, hogy a szántási- vetési- és betakarítási munkái közös összefogással történtek, és a termés teljes egészében a parcella tulajdonosáé lett, vagy úgy, hogy a összefogott gazdák parcelláit egyesítve a részesedés az elvégzett munka teljesítésétől, norma alapján történt. Később megalakult az ebesi Állami Gazdaságnak egy üzemegysége, majd Szováti gazdák földje a berettyóújfalui Állami Gazdaság kezelésébe került. 1956 után a termelőszövetkezetek kedvezőbb feltételek és nagyobb központi támogatással fejlődhettek. Négy nagy termelőszövetkezet jött létre: Május 1, Kossuth, Győzelem és Ezüstkalász. 1967ben Mocsári Sándor elnök vezetésével Lenin Tsz. néven egyesült. Gépműhely, sertéstelep, szarvasmarha-telep, szárítóüzem, terménytárolók tartóztak ide. A derecskei út mentén kertészet is működött. A téesz a FAO-kísérlet keretén belül kiemelt öntözéses modellüzemként is ismertté vált. A rendszerváltás után a termelőszövetkezetek megszűnt, magángazdaságok alakultak ki és kárpótlás eredményeként kisebb-nagyobb földterületekhez jutottak a szováti gazdák. Jelenleg a szántóföldi növények termesztése a legmeghatározóbb a község külterületén. Jelentős területű kertgazdasági területek, zártkertek találhatók a felszíni vízfolyások mentén, és a lakott területek szomszédságában. A szántóföldi művelésű határrészeken gabonaféléket (őszi búzát, őszi árpát), takarmány- és ipari hasznosítású növényeket kukoricát, lucernát, napraforgót, silókukoricát, stb. termelnek. Öntözéses gazdálkodás folytatnak a Nagymező dűlő határrészen (lineárok) jellemzően zöldségnövényeket (zöldborsót, cukorborsót), csemegekukoricát termesztenek. A szikesedésre hajlamos területeken legelőgazdálkodás folyik. Pázsitfűfélék közül az óriás csenkesz, réti perje, rezgőfű, csomós ebír, deres tarackfű, egérárpa, cigánybúza jó szénát adnak. A tippanfélék körül a cérnatippant most is meszelőnek használják.


oldal 82


Nagymezői lineár öntöző-rendszer és a nagyüzemi kukorica termesztés, betakarítás

Hajdúszovát község ingatlan-nyilvántartási területi kimutatása, a Polgármesteri Hivatal adatszolgáltatása alapján. Művelési ágak

Belterület ha/m²

Külterület ha/m²

Zártkert ha/m²

Összesen ha/m²

szántó

-

4335,08

-

4335,08

gyep (rét)

-

50,16

-

50,16

kert

18,14

23,82

41,96

-

gyümölcsös

-

5,17

-

5,17

szőlő

-

6,43

-

6,43

gyep (legelő)

-

471,44

-

471,44

erdő

4,03

119,22

-

123,25

művelés alól kivett terület

-

595,75

-

595,75

nádas

-

185,36

-

185,36

halastó

-

0

-

0

fásított terület

-

0

-

0

Összesen:

0

5372,09

41,96

5800,71

A település jelentős része a magasabb-rendű területrendezési tervek (OTrT és a megyei területrendezési terv) szerint mezőgazdasági térség és kiváló termőhelyi adottságú szántó terülelet övezetéhez tartozik.

Cenzus-kert bejárata és a Kotszegi-kert és a műemlék csőszház


oldal 83

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Kertgazdaság- gyümölcstermesztés Kertgazdasági területek a belterületen (Temető-kert, Varga-kert és a birkahodály melletti területen Mogyorós-kert), a belterülettel határos területeken (Kotszegi-kert) és külterületen (Cenzus-kert) egyaránt megtalálhatók. A fasorokkal védett, körbehatárolt zárkertekben gyümölcsösök, kisebb parcellás mezőgazdasági hasznosítású területek váltották egymást. Napjainkban a Cenzus-kert kivételével alig található gyümölcsfa ültetvény ezeken a területeken.1972-ben a Majorkert elnevezésű egykori zártkert helyén három utcát alakítottak ki.

Szarvasmarha tartó telep és a Nagisz Zr. baromfitelepe

Állattartás, tanyák Hajdúszovát hagyományaiban legeltető-állattartó település. (lásd az erre utaló dűlőnevek: Csürhe-járás, Nagy gulyalegelő, Közlegelő, stb.). A középkortól a külterjes állattartás (juh, szarvasmarha, sertés és ló) a jellemző. A 19. század második felétől a rideg állattartás visszaszorult, és az istállózó állattartás került előtérbe. A nagy háborút követően a korszerű majorokban gazdaságosabb (jobb hús és tejtermelő fajták) szarvasmarha fajta (pirostarka és szimentáli fajta) jellemzi az állatállományt. A múlt század második felében nagykiterjedésű területeken (Lenin Tsz majorjaiban Földesi út mentén lévő major, Kossuth major, Kokasdűlői major), és a volt állami gazdasági majorokban állattartásra (szarvasmarha, sertés, baromfi), terménytárolásra és feldolgozásra rendezkedtek be. Napjainkban az üzemszerű, zárt állattartás a jellemző. Elsősorban sertés és baromfi, másodsorban szarvasmarha és juh tartásával foglalkoznak. (3J Kft. állattartó telepe, Sertéstelep Hasznosító Kft., Hajdúszováti Szarvasmarha telep Hasznosító Kft., NAGISZ Rt. Baromfitelepe Szováti Agrár Kft.) Külterületi majorok, állattartó telepek általában burkolt úton megközelíthetően és a település közelében találhatók. Az igazgatási területen lévő jelentősebb állattartó telepek:  3 J Kft. a legnagyobb állatállománnyal bíró nagyüzem. (Derecskei útfél 06/4 hrsz., Pályi-zúg 098/5 hrsz., Szűcs tanya: sertés állomány 0121/2, 0121/3 hrsz.).  Pernyés-puszta Kft. (022, 021 hrsz. a földesi út melletti szakosított szarvasmarha telep tejelő tehén, borjú, növendéküsző)  Szováti Sertés Zrt (0115/3 hrsz., Kokas-dűlői út mentén, sertéstartás) Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 84

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat   

Hajdúszováti Gabonaszárító, Tároló és Takarmánykeverő Kft. (0115/1 hrsz., Kokas-dűlői út és a szoboszló út mentén) Nagisz Zrt (0170/1-10 hrsz., Derecskei út menti dűlőben baromfitartás) major (0153 hrsz., Pércsi út mente: juhászat)

Legeltető állattartás, juhászat és a gépesített kaszáló legelőgazdálkodás

Speciális állattartás a vadgazdálkodás, ami a Hunor Vadásztársaság kezelésében folyik. (fácántelep (062/2 hrsz.) Horgásztó – halastó is található a település közelében. (039 hrsz., Füzes Horgásztó-Papszer dűlő) Erdőgazdálkodás Hajdúszovát igazgatási területe az Alföld flóravidéke tiszántúli flórajárásba tartozó kistáj. Potenciális erdőtársulásai tatárjuharos lösztölgyesek (Aceri tatarico-Quercetum), a sziki tölgyesek (Festuco-pseudovinae- Quercetum) és a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Quercoulmetum hungaricum) alkották. Az egykori szováti erdők, fasorok, a nagyüzemi táblák kialakításakor a mezőgazdasági területhasználat miatt szinte teljesen kipusztultak eltűntek. Napjainkban a község külterületén erdőgazdasági területekre a nemesnyár ültetvények a jellemzők, valamint a termőhely típusnak megfelelő telepített keménylombos erdők (kocsányos tölgy Quercus robur) erdők találhatók. Az erdőgazdálkodási területeken zömében, fiatal- és középkorú erdők találhatók. A telepítés jellegéből fakadóan, ezek az erdők azonos korú és fajú egyedekből állnak, többnyire monokultúrák. A mai ravatalozó mellett a Hősök-kertjének nevezett területen az első világháborút követően 198 szováti hős emlékére 198 tujafát ültettek, s el, és a tujaerdő melletti 12 holdas területen akácerdőt telepítettek.

Belterületi akácos-kocsányostölgy elegyes erdő.


oldal 85

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Gazdasági és jóléti célú erdők A magasabb rendű tervekkel összhangban nagyobb összefüggő, gazdasági célú erdőterületek a hatályos rendezési terv szerint a jelenlegi csatorna partokat kísérő nyárfások, védelmi célú erdőterületek a meglévő mezőgazdasági majorok (Kossuth-major a derecskei útfélen, Vereszik meletti baromfitelepre vezető gazdasági út mentén) kocsányos tölgy elegyes erdők és jóléti célú erdők a belterületen lakóterület mellett található (akácos és tölgyelegyes erdőfoltok).

Tölgyes és nyárfás véderdősáv, tölgy elegyes erdősáv a település derecskei határában.

Tájfásítás Hajdúszovát külterületének utjait kísérő, jelenleg szakaszosan meglévő fasorok többnyire szürke nyárfákból (Debrecen felé, Derecskére, Földesre vezető utak egy-egy szakasza), a szoboszlói út mentén akácosok, község határát részben feltáró mezőgazdasági utak mentén vegyes (tölgy, akác, fűzes) fasorok találhatók. A zártkertek körül és a mezsgyéken haladó dűlőutak mellett nyáras-füzes-akácos fasorok, a legelők szélén kőris-tölgyes fasorok, facsoportok láthatók. Különleges látványt nyújt a derecskei útfélen a volt kertészet mellett ültetett keleti tuja fasor. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztályának adatszolgáltatása alapján az Országos Erdőállomány Adattár Hajdúszovát közigazgatási területén 122,64 ha erdővel borított és 0,61 ha nem erdővel fedett, de az erdőtervben szereplő területet (cserjés, tisztás, nyiladék) tart nyílván. Az erdőterületek elsődleges hasznosítási céljaiknak megfelelően:  védelmi célú erdőterület: 91,18 ha  gazdasági célú erdőterület: 26,82 ha  közjóléti erdő 4,03 ha Kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező erdőterület 122,64 ha.

Derecskei út menti nyárfasor és a téli debreceni úti nyárfasor.


oldal 86

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A védett erdők vonatkozásában a hatósági jogkört a területileg illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, valamint az Erdészeti Szolgálat, míg a nem védett erdők esetében, az Erdészeti Szolgálat gyakorolja. Az OTrT szerint és a megyei szintű területrendezési tervben foglaltak alapján a község erdősült területei a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetébe sorolt. Vízgazdálkodás alá eső területek Korábban a Kösely a község határának jellemző folyója volt, mely jó ideig az ismétlődő vízborításokkal a település életét is jelentősen befolyásolta, irányította. Az 1950-es évektől, a belvízszabályozás óta a Hajdúszovátot körülölelő felszíni vizek mennyisége alaposan lecsökkent, napjainkban csupán a folyómedrek nádtermő árterülete, és a lefolyástalan részek mocsaras felületei meghatározók a településkép kialakításában. Hajdúszovát külterületén meghatározó az öntözést és a belvízelvezetést szolgáló, valamint tájképet is gazdagító mesterséges vízfelületek, öntözőcsatornák. Természetes vízfolyások (Ürmös-ér, Kesely) és mesterséges csatornarendszerek (Keleti öntöző főcsatorna, Hajdúszováti összekötő csatorna). A korábbi természetes vízfolyások medrében 1981-ben a Lenin Tsz. területén, a nagymezői határban mesterséges vízszintemeléssel 3,4 hektáros „üzemi halastavat” hoztak létre. A Füzes Horgásztó- és szabadidő parkot 2007-óta a PrimVol Trade Kft. működteti.

Füzes horgásztó és a Kösely Hajdúszováti átmetszés csatorna két szakasza.

Az OTrT szerint és a megyei szintű területrendezési tervben foglaltak alapján a község külterülete a (település közvetlen környezete és délnyugati határa) a rendszeresen belvízjárta terület övezetébe sorolt. Gazdasági tájhasználat A településen a történelmi és a mai időkben is az ipari-gazdasági tevékenység elsősorban a mezőgazdasági tevékenységhez (szántóföldi termeléshez, állattartáshoz) és a megtermelt


oldal 87

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat javak feldolgozásához, tárolásához és az kötődik. Hajdanán lovat patkoltak, szekeret javítottak, vagy újat csináltak. Voltak a faluban cipészek, kovácsok, asztalosok, szabók is. A háziipar, a szövés-fonás századunk elejéig, volt jelentős. A XIX. század végéig keresett mesterként vargák, szűcsök, tímárok is voltak a faluban az elmúlt század végéig, uradalmi alkalmazásban cipész, kerékgyártó, kovács, cséplőgépész, molnár élt a községben. 1925-ben már asztalos, bognár, építőmester, gépész, szikvízellátó, borbély kisiparos is lakott itt. A tégla- és cserépgyártás félszáz embernek biztosított munkát. A községi tégla- és cserépgyáron kívül a többi négy magántulajdonban volt. A két háború között a mezőgazdaságban a gépesített nagybirtokrendszer jön létre, az istállózó állattartás, a szőlő- és gyümölcskertek, az iparosodással (gépállomás) jellemzik a gazdasági tevékenységet. Világégést követően 1952-ben alakult meg Hajdúszováton a Kisipari Termelőszövetkezet (férfi fodrász, asztalos, kovács, kerékgyártó, kőműves, bádogos, cipész). Folytatódott a téglagyártás is a debreceni Építőipari Ktsz tulajdonát képező üzemben. A község ipari létesítményei közé tartozott egy 16- és egy 24 kalapácsos takarmánydaráló is. 1979-ben megalakult a Generalplast Kft műanyagüzeme a földesi útfél mellett, a községtől 8 km-re, mely napjainkban már nem üzemel. Mindezek mellett a Lenin Tsz melléküzemágai (mosoda, cserép- és téglaüzem, villanyszerelő műhely, nádüzem, stb.) biztosítottak munkát a rendszerváltozásig. A HÉVISZ hajdúszoboszlói szövetkezet 1985-től 1992-ig varróüzemet tartott fenn.

A lakott terület közvetlen szomszédságában lévő Gépudvar és a szennyvíztisztító telep épülete.

A 1990-es évek után a foglalkoztatási szerkezet jelentősen átalakult. Elsősorban a mezőgazdaságban, másodsorban a szolgáltatásban, kereskedelemben dolgoznak az itt lakók. A településre ma sem jellemző az ipari termelés. Hajdúszovát határában jelenleg a legnagyobb ipari tevékenységet folytató üzem: Hajdúszováti Gabonaszárító, Tároló és Takarmánykeverő Kft., Hajdúszováti Gépszervíz Kft. (hrsz: 024/1 hrsz., gépjárműjavítás, karbantartás), és a sertéstelep mellett működő biogáz üzem.


oldal 88


Sertéstelep és a biogáz üzem.

Kereskedelmi és szolgáltató tevékenység az élelmiszer kereskedelem (Pékség, COOP élelmiszerbolt, húsbolt), magánvállalkozásban üzemeltetett kisboltok: takarmány és tápbolt, építési anyagok boltja, Tüzép-telep, vegyeskereskedés, vendéglátóhelyek, és két falusi szálláshely, stb. Közlekedési tájhasználat A község település-földrajzi helyzete nem kedvezőtlen. Az országos közúthálózat részeként a Debrecen felől a 4-es főközlekedési úton, majd arról letérve a 4805-ös számú közúton közelíthető meg, mely át is halad a településen Földes irányába. Hajdúszoboszlóval a 4804 számú, míg Derecskével a községen is áthaladó 4816 számú közút köti össze. Hajdúszovátról Kabára a földesi útról letérve a 4802 számú közlekedési úton juthatunk el. Vasútvonal nem érinti a települést. A legközelebbi vasútállomás Hajdúszoboszlón van.

Földesi út a kabai és derecskei útelágazás közelében.

Rekreációs tájhasználat-turizmus Rekreációs tájhasználat alatt az „érintetlen” természet és a természetközeli állapotú tájrészek üdülési, turisztikai célú „kiaknázását” értjük (aktív pihenést nyújtó szabadidős tevékenységek, és a csendes elfoglaltságot jelentő természetjárás). A fent említet vízfolyások (Füzes Horgásztó, Keleti Főcsatorna, átkötő csatorna) lehetővé teszik e tájhasználatot. (sporthorgászat, mint helyi természeti környezetben eltölthető szabadidős tevékenység). A község sajátos turisztikai helyzetéből adódóan (Hajdúszoboszló, Debrecen, Kaba a gyógyfürdők szomszédsága) miatt a falusi turizmus, és a kerékpáros túrizmus, valamint a horgászturizmus szerepel lehetőségként. A rekreációs tájhasználathoz köthető a vadász-túrizmus is. A településen a Hunor Vadásztársaság működik. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 89


Füzes Horgásztó és Szabadidő park.

1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1.

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

Az alföldi táj képét változatossá tevő, az élővilág számára menedéket nyújtó szegélyek a külterületet meghatározó hajdani Kösely folyó nádas partjai és a csatornázott Kösely- és Ürmös-ér menti széles növényzettel fedett területek (nádas, bokorfüzesek), a mezőgazdasági művelésű területek telek- (mezsgye) határain és külterületi utak és öntözőcsatornák mentén alakultak ki. Tájképi szempontból értékesek a szántóművelés síkjából kiemelkedő kunhalmok, a majorok körüli tanyafásítások, hagyományos gazdasági épületek, tájfásítások, mezővédő erdősávok, dűlőutak menti fasorok, vízállásos, mocsaras területek, egykori anyagnyerő-helyek maradványai. Magyarországon a megmaradt gyepterületek akár a szántóföldi kultúrákhoz, akár az összterülethez viszonyítjuk alacsony arányúak, ezért természetvédelmi, tájvédelmi szempontból igen értékesek. (Csürhejárás, Hosszú-Vörös-szik, Bojtor lapos, Nagy-gulya legelő, stb.) Az OTrT szerint és a megyei szintű területrendezési tervben foglaltak alapján a település igazgatási területe a térségi tájképvédelmi terület övezetébe sorolt, valamint a térségi tájrehabilitációt igénylő övezet, és az országos ökológiai hálózat magterület és az ökológiai folyósó övezetébe tartozik. Hajdúszovát tájképileg is meghatározó építészeti értékei:  Református Templom. Műemlék templom a község központjában a Ady Endre utcában áll. (1193 hrsz.) A hajdani, 1644-re felépült, egyszerű, nádtetős vályogtemplomot minden oldalról téglafalak vették körül a lakosság védelmét szolgáló az épület alatt lévő pincékkel, alagutakkal. Előtte harangláb állt. A kis harang felirata: Anno domini 1614”. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 90

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A jelenlegi templom a lerombolt templom helyén késő barokk stílusban épült 17851787-ben. Később, 1857-1861 között klasszicista stílusban átalakították. A templom 39 méter magas neobarokk tornyát a németek 1944. október 17-én lelőtték, csupán 23 méter maradt meg belőle. Lőréses bástyafala XVI. századi, melyet az Országos Műemléki Felügyelőség támogatásával és a megyei műemléki albizottság segítségével állítottak helyre. A templomban található Habókai Márton sírtáblája 1776-ból. Berendezése 1800 körül készült szószék és úrasztala. Kertje természetvédelmi terület. Műemléki törzsszáma: MJ 1876.

Református templom és Parókia épülete.



Református parókia Hajdúszovát, Ady E. utca. 4. (1194/2 hrsz.) Barokk stílusban épült 1794- ben. A XX. században elején átalakították. Homlokzata szecessziós stílusú. Műemléki törzsszáma: MJ 10057.



Kotszegi Csőszház Hajdúszovát, Kotszegi kert, (2237 hrsz). A XIX. század közepén épített csőszház csüngő eresze, szabadtűzhelye, pendelyes szabad kéménye, padkája őrzi a népi építészet jellegzetességeit. A Honismereti Szakkör 1980-ban emléktáblával jelölte meg. A közelmúltban az épületet és közvetlen környezetét felújították. Műemléki törzsszáma: MJ 9005.



Kőkeresztek református lelkiségnek megfelelően nem találhatók Hajdúszovát igazgatási területén.


oldal 91

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 

Emlékművek: Az I. világháborús emlékmű Az II. világháborús emlékmű 1848-49 Szabadságharc emlékére állított kőobeliszk és emlékkert Kodály Zoltán tevékenységét, emlékét idéző szobor az általános iskola kertjében. A templomkertben elhelyezett emlékművek

1.12.3.2.

Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett területek, értékek, emlékek

A Hajdúszovát határában található egyedülálló sajátos pusztai és vízállásos területek növényzete és állatvilága (rovar- és madárfajok, lágyszárú növények) megőrzése és az itt élő emberek megélhetése, táji környezetbe való beavatkozása (földművelés, állattartás, öntözés, vízpótlás, stb.) általában tájhasználati konfliktusokhoz vezet. Ennek feloldására különböző fokozatú, jelentőségű természetvédelmi területeket hoztak létre a múltban is és napjainkban is. A település igazgatási területén nemzeti parki terület nincs, azonban európai jelentőségű, természetvédelmi területek megtalálhatóak. Országos jelentőségű tájvédelmi körzet sem érinti a község határát (Az egyes védelmi célú területek átfedésben vannak egymással.) Az OTrT szerint és a megyei szintű területrendezési tervben foglaltak alapján a Hajdúszovát igazgatási területe a védett természeti terület övezetébe, az ökológiai (zöld) folyosó övezetébe sorolt. Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek a Natura 2000 területek . Az európai közösségi jelentőségű, természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó, (kihirdetett, illetőleg a korábban kijelölt területeken előforduló), valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhely típusok, és az ott élő állatok és növények élőhelyének megóvása, a Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 92

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat biológiai sokféleség fenntartásához, a biodiverzitás megőrzéséhez szükséges szabályok megállapítása, betartatása a település közigazgatási területén. (45/2006 XII. 8. KvVM Rendelet megerősítette a kijelölt területek védelmét.) Hajdúszovát igazgatási területén Kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területek kerültek kijelölésére a község határában található élőhelytípusok megőrzése érdekében. Ezek az alábbiak:  Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530 kód)  Síksági pannon löszgyepek (6250)  Folyóvölgyek mocsárrétjei (6440)  Keményfás ligeterdők (91F0) Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén az Hajdúszováti gyepek (HUHN20092) Ezek az alábbi helyrajzi számú területek: 05/8, 06/4a, 43/2, 43/3, 43/4, 43/5, 43/11, 0106/10b, 0106/8b, 0106/9b, 0107/1, 0107/2, 0108, 0109/5b, 0109/6b, 0109/7b, 109/8b, 0110/1, 0110/2, 0110/5, 0161, 0164/1b, 0164/1d, 0164/2b, 0164/2c, 0164/3b, 0164/3c, 0164/3d, 0164/4b, 0164/4c, 0164/5b, 0164/5c, 0164/5d, 0164/5f, 0165/1a, 0165/1c, 0165/1d, 0165/1f, 0165/2a, 0166/1, 0168, 0169a, 0169b, 0169c, 0169d, 0169f, 0169g, 0169h, 0169j, 0173/2, 0173/6b, 0173/6c, 0173/6f, 194, 195, 196, 197, 198, 199, 200, 201, 202, 203, 204, 205, 206, 207, 208, 209, 210, 211, 212, 213, 214, 215, 2146, 217, 218, 219, 220, 221, 222, 223, 224,225, 226, 227, 228, 230, 231, 232, 233, 234, 235, 236, 237, 238, 240, 241, 243, 244, 245, 246, 247, 248, 249, 250, 251, 252, 253, 254, 255, 256, 257, 258, 259, 260, 261, 262, 263, 264, 265, 266, 267, 268, 269, 270, 271, 272, 273, 274, 275, 276, 277, 278, 435, 446/9, 712/1, 712/2, 824/2, 910/1, 911, 912, 913, 914, 1859/12. Védelemre tervezett, kijelölt területek A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Bihari-sík Tájvédelmi Körzet tervezett bővítéseként a település keleti határában, Derecske szomszédságában lévő gyepes területeket, valamint a Kösély mentét kívánja országos jelentőségű természeti területként, védetté nyilvánítani.

A Bihari-sík Tájvédelmi Körzet tervezett bővítéseként tervezett Hosszú-Veres szik legelő kocsányos tölgyes delelőhellyel , valamint a Kösély és széles parti sávja.


oldal 93

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Ide vonatkozó jogszabály még a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről, és az 1996, évi LIII. Törvény a természet védelméről. Ex-lege (a tövény erejénél fogva) védett területek Kunhalmok A kunhalom gyűjtőfogalomba tartoznak a sírhalmok (kurgánok), tellek (lakódombok), őrhalmok és határhalmok a Természetvédelmi Törvény 23§ hatályba lépése -1997. január 1.óta védettek, a kunhalom fogalom meghatározása csak a törvény 2003-ban történt módosításával : „a kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak”. A kunhalmok tájképi- és élővilág védelmi értékkel rendelkeznek. A terület természetes állapotára jellemző növénytársulások (pl.: löszpusztagyep), vagy azok különböző mértékben degradált maradványai, valamint az ezekhez kötődő állatvilág maradhattak fenn a területükön. A kunhalmok természetesen kultúrtörténeti, régészeti, néprajzi stb. jelentőséggel is rendelkeznek, amelyek feltárásával, megőrzésével a kulturális örökségvédelem szakterülete foglalkozik (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat).

Kunhalom a szoboszlói út mellett.

Hajdúszovát határában az alább ismertetett kunhalmok találhatók:  Baló-halom Határ halom, a településtől 2,1 km északnyugatra, a Kösely bal partján. 100 m Bf. Még feltáratlan. (0137/8 hrsz.)  Bás-halom: A községtől déli irányban 1,6 km-re, a közlegelőn, az Űrmös értől 600 méterre északnyugatra. 99 m Bf. Feltáratlan. A szováti ember régtől hajlamos nevek felderítésére. A török világban a basa ezen a halmon verette fel sátrát. A szovátiak a basát básnak nevezték el. Innen a halom elnevezése is. (012/12a hrsz.)  Bistó laponyag Északnyugati irányban 1,9 km-re a szoboszlói közút északi szélén a Kösely és az Ürmös ere között. 1909-ben ásatás történt itt. Benne a tűzhely melletti népvándorlás


oldal 94




  

kori fületlen, kormos, feketére égett fazekat leltek, hullámvonallal díszítettet, törötten, pár darab cserepet, állati csontokat. (0124/17a hrsz.) Kishegyes halom A településtől 3,4 km-re a Kösely könyökénél, a Szoboszló-Hajdúszovát közút északi oldalán. 101 m Bf. Kutatása 1909-ben történt. A pernyés földben 380 cm mélyen szétszórt emberi csontokat találtak. A felső talajban 50 cm mélyen, koporsós sírban Árpádkori csontvázat tártak fel. (0124/6 hrsz.) Juhász domb A községtől keletre 3,4 km-re, a Kondoros ér és a Hajdúszovát-Sáránd út között, középen. 100 m Bf. Feltáratlan. (hrsz.) Nagy hegyes halom A településtől északnyugatra (3,8 km-re), a Hajdúszoboszlói közút északi oldalán, a határtól 700 méterre. Feltáratlan. (0124/14/a hrsz.) Szörös halom A községtől északkeletre (3,2 km), 200 méterre a község határához. 103 m Bf. Feltáratlan. (0152/15 hrsz.)

Helyi védett területek, természeti értékek:  A református templom kertje, és a templomkertben találhatók az Aradi vértanuk Emlékfái. Az 1898-ban az Aradi vértanúk emlékére Aradról származó 13 darab vadgesztenyefát ültettek, közülük 3 ma is megtalálható, tízet a közelmúltban pótoltak.  A település északi részén a temető mellett meglévő koros feketefenyő (Pinus nigra),

Templomkert és a feketefenyő fa.

1.12.3.3.

Ökológiai hálózat

Az ökológiai folyosók folytonossága biztosításának jelentősége, a település határában mozaikosan elhelyezkedő természeti területeket, élőhelyeket (nedves réteket, vízpartokat, erdőfoltokat) fasorokkal, mezővédő erdősávokkal összekötve, ezek a védett területek helyi ökológiai hálózatot alkotnak. Az ökofolyósók rendszere teljes átfedést mutat a kijelölt és védelemre tervezett természeti területekkel. A szakági helyszínrajzon feltüntettük a tájképet gazdagító un. öko-szegélyt, ami természetes és mesterséges vízfolyásokat kísérő lágyszárú és fásszárú növények sávja. Az élővilág védelme (az állatok búvóhelye, madarak fészkelő helye) miatt ökológiai szempontból is jelentős Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 95

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat terület. Tájesztétikailag is fontosak az öko-szegélyek: kedvező a látványában tagolt, növényzettel „keretezett”, szántóföldek látványa, mint a végeláthatatlan „egysíkú” mezőgazdasági területek tájképe. Az OTrT szerint és a megyei szintű területrendezési tervben foglaltak alapján a község igazgatási területe az országos ökológiai hálózat részeként az ökológiai (zöld) folyosó övezetébe sorolt. (Kösely mente)

Ökológiai folyosóként szolgál a gyepterület és a vízfolyás határén lévő fás-cserjés növénysáv.

1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése  Védett természeti érték megőrzése és az egyéb tájhasználat: A ex-lege védett kunhalmokat veszélyeztető, emberi tevékenységből adódó káros hatások közül az alábbiak emelhetők ki. - Intenzív mezőgazdasági művelésből adódó káros hatások: a kunhalmokat (a halomtest épségét és magasságát) a legtöbb esetben és legnagyobb mértékben a szántásból és egyéb mezőgazdasági talajmunkákból adódó erózió pusztítja. A kunhalmok élővilágát veszélyeztetik a környezetében végzett növényvédelmi, tápanyag utánpótlást biztosító munkálatok. - Anyagnyerő helyként való használat: sok esetben a kunhalom (és a természetvédelmi szempontból értékes élőhely) roncsolását a halom-test anyagának elhordása okozza. - Túllegeltetés gyeppel borított kunhalmokon: az összefüggő gyep felszakadozását, természetvédelmi szempontból jelentős élőhely degradációját, gyomosodását, a tájképi érték csökkenését, a halom-test gyorsabb pusztulását idézheti elő. - Illegális leletkeresés, ásatás: e tevékenységgel a kunhalmok kultúrtörténeti, régészeti értékei károsodnak, semmisülnek meg, halom-testen előforduló értékes élőhelyeket, valamint a kunhalom tájképi értékét is károsítják az elkövetők.  Megélhetést jelentő földművelés, állattartás, valamint a táj természetes növényzetét megtartó természetvédelmi törekvések a gyepes területeken (Csürhe-járás, HosszúVeres-szik legelők).  A talaj és a vízfolyások vízminőség-védelmének biztosítása és a mezőgazdasági művelésből, állattartásból adódó környezeti terhelés.  A belterületi zártkerti területrészek jelenlegi fenntartása, gondozása (gondozatlansága) és a rendezett településkép kialakítása.


oldal 96

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat  Mezőgazdasági hasznosítás, belvízelvezetés és az ősgyepek fenntarthatósága, védelme.  Mezőgazdasági tájhasználat során a gazdasági szempontok (szántóföldek hozamának növelése) érdekében történő talajerő-utánpótlás és a kívánatos kemikális környezetterhelés csökkentése.  Kertségek táji jellegzetesség megtartása, célszerű és hasznos fenntartása, újrahasznosítása, újratelepítése, és a termények megőrzése, a kertségek védelme. (Cenzus-kert)  Mezőgazdasági telephelyek, állattartó épületek táji megjelenése a belterület közvetlen szomszédságában. (Budai Nagy Antal utca mente).  A település megközelítését szolgáló közlekedési utak jelenlegi állapota és a turizmus fejlesztését kívánó törekvések. (Hajdúszoboszlói út)  Felhagyott gazdasági területek épületek, építmények és a tájképvédelem, természetes táji jellegzetességek biztosítása.

A Derecskei útfélen lévő felhagyott kertészet”romjai” és a belterületen lévő vízállásos Natura 2000 védelem alatt álló természetközeli terület Varga-kert és a Földesi út között.

1.13.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei Hajdúszovát a környező településeket (Debrecen-Földes és Hajdúszoboszló-Derecske) összekötő utak kereszteződésénél a folyó partjainak magaslatain alakult ki. Korábban a Kösely a község határának jellemző folyója volt, mely jó ideig az ismétlődő vízborításokkal a település életét is jelentősen befolyásolta, irányította. Az elnéptelenedett középkori falu, a török hódoltságot követően a Kösély folyó és mellékágainak árvizeitől mentes magaslatain, az erdeti településtől keletebbre épült újjá. A mai település szerkezete, utcahálózata is tükrözi a község történelmét. Hajdúszovát felszíne a magasabban fekvő belső magjától (az erődtemplom és szomszédos főtér) belterület határai felé minden irányban lejt, egyes helyeken igen hirtelen. A Hősök terétől északra, a mai II. Rákóczi Ferenc utca felé a Széchenyi utcától északra, a Szoboszlói út kijáratáig, végig követhető ez a lankás ereszkedő. A déli, délkeleti utcák végei szintén 1-3 m szintkülönbséggel csatlakoznak a közvetlen környezetükhöz. Az 1950-es évektől, a belvízszabályozás óta a Hajdúszovátot körülölelő felszíni vizek mennyisége alaposan lecsökkent, napjainkban csupán a folyómedrek nádtermő árterülete, és a lefolyástalan részek mocsaras felületei meghatározók a településkép kialakításában.


oldal 97

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Hajdúszováton a települési jellegéből, méretéből adódóan nincs egységes zöldfelületi rendszer. A település zöldfelületi elemei igazodtak a község történelmi és igazgatási központjához, intézményeihez. A községen áthaladó közlekedési utak mentén nagyobb kiterjedésű közhasználatú zöldfelületek, valamint kicsi, aprólékosan kialakított zöldterületek, emlékkertek, intézménykertek és a közösség szempontjából nem hasznosítható eltérő méretű zöldterületek találhatók. A település központi zöldfelületein kívül a község belterületi zöldfelületeit részben a szétdaraboltság másrészt a zöldfelületi-használat nélküliség jellemzi. (Sportpálya melletti erdősültség, rét-legelő, a Varga-kert melletti mélyfekvésű terület, Temető-sziget és a településközpont között húzodó nádas, területek „gazdátlansága”, stb.) Hajdúszovát közterületei, közparkjai gondozottak, rendszeresen fenntartottak. A lakosságot szolgáló, minőségi, kondicionáló zöldfelületek aránya a község területéhez képest megfelelő. Az új zöldfelületi elemek kialakítása, a régebbiek fejlesztése a jelenleg hatályos rendezési terv szakági tervjavaslatában foglaltaknak megfelelően történik.

1.13.1.1.

Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek

Egy település zöldfelületi rendszerét területi és hálózati elemek alkotják. Területi elemek a közhasználatú zöldfelületek és a jelentős zöldfelületi intézmények, a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények kertjei megjelenésükben, területi nagyságukban, és a település életében betöltött szerepükben igen eltérőek. A zöldfelületi rendszer hálózati elemei a község utcáit kísérő növényzet. (fasorok, virágágyak, sövények, stb.). A település zöldfelületi rendszerének hármas funkciója van: ökológiai-, használati érték, és vizuális-esztétikai jelentősége van. A zöldfelület ökológiai szempontból előnyösen módosítja a helyi klíma alakulását. Előnyösen befolyásolja a település hő- és vízháztartási viszonyait, valamint a levegő-szennyezettséget és a zajhatások mértékét is csökkenti. Kedvező környezetminőségét biztosítanak a településen élőknek. A zöldfelületek vizuális, esztétikai hatása: a dekoratív növényzettel borított közparkok, közkertek, a fásított utcák hozzájárulnak a kedvező településkép kialakításához. (pl.: elfedik az előnytelen megjelenésű területrészeket, gazdasági használatú, vagy a rombolt területeket). Az utcafásítások „zöld folyosói” a település zöldfelületei elemeit fűzik egybe, valamint a település területrészeit a szomszédos külterület biológiailag aktív felületeivel kapcsolják össze. Használati érték szempontból a zöldfelületek értékét a feltöltődést szolgáló kertberendezési tárgyak, (utcabútorok, közvilágítás, ivó-kutak, kerti burkolatok, játszószerek, stb.) mennyisége, minősége, elrendezése, valamint a zöldfelületen folytatható rekreációs tevékenységek sokfélesége (pihenés, sportolás, játékszórakozás, szabadtéri közösségi rendezvények stb.) határozzák meg. A zöldfelületi elemeket jelentőségük (közhasználatuk, elhelyezkedésük), kialakításuk és növényzetük minősége, valamint a terület fenntartás gyakorisága, a zöldterület nagysága alapján rangsorolva az alábbiak: Közhasználatú,település szintű közparok, közkertek Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 98

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Hajdúszovát településközpontja a fent említett országos közutak találkozásánál az Ady Endre és József Attila utcák hosszú kereszteződésénél, illetve a Hősök terén található. A település kertépítészetileg is értékes, igényesen létesített közhasználatú zöldfelületei egymás mellett láthatók. A gyógyszertár előtti teresedéstől az óvoda kertjéig a templomkert, a parókiafalumúzeum, a községháza, az iskola, a művelődési ház kereskedelmi központ előtti parkokat, parkrészleteket, emlékhelyeket, zöldfelületeket foglalja magába.

Hősök tere és a Községháza előtti közkert A Polgármesteri Hivatal előtti több kisebb-nagyobb zöldterületből összeálló közpark. A Hősök terét a templom, a polgárházak és falusias jellegű épületek, valamint a múlt század második felének építészeti stílusára jellemző homlokzatú épületek keretezik. A Polgármesteri Hivatallal szembeni emlékmű környezetét a közelmúltban építették újjá. Most folyik a községháza korszerűsítése és az ehhez kapcsolódó parkrészlet felújítása. A díszkertek növényeikkel, terebélyes, szép habitusú, koros fáival, örökzöldjeikkel, fenyőivel a település meghatározó településkép formáló elemei.

A Hősök tere emlékhelyének környezete és a tér túloldalán lévő parkrész színes növény együttese.

Az I Világháború elesettjeinek emlékkertje a szobor fölé magasodó japánakácfával a Hősök tere záró parkrészeként.

A Református Templom kertje A település belterületi központi zöldfelületének legértékesebb része a templomkert, mely helyi természeti védelem alatt áll. A korábbi XVII. században épített templomot körülvevő Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 99

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat bástyafal létesítését védelmi célokból az akkori püspök rendelte el. Jelenleg már csak nyugati oldalon meglévő 10 lőréses és két bástyaszobás téglafal látható. 1857-ben fognak hozzá a templom és torony generáljavításához. Ez tette szükségessé, hogy lebontsák a templomot körülvevő tégla védőfalakat a délnyugatra néző rész kivételével. Ezeket a munkálatokat 1861ben fejezték be.

A templom körüli belső kert és az egyik „védőbástya”.

A hagyományok szerint a templomkertben, 1898-ban az Aradi vértanúk emlékére Aradról származó 13 darab vadgesztenyefát ültettek, közülük három ma is megtalálható, tízet a közelmúltban pótoltak. A kert gondozott utjai, padjai, emlékkövei, virágágyásai, talajtakaró örökzöldjei hangulatos emlékhelyül szolgálnak az értékes erődítmény-templom körül.

A véderőd megmaradt falszakasza,az előkert és a templomkert védett vadgesztenye fái.

1848- 49-re Szabadságharcra emlékeztető díszkert. A község Gaál Zsigmond javaslatára létrehozta létre 1898. márc. 15-én, az ötven éves évfordulón az emlékkertet. A településközponttól térben távolabb, a József Attila – Arany János út sarkán található az 1848 – 49 – es Szabadságharcra emlékező, hiányos növényzettel körbevett apró zöldfelület.


oldal 100


Az emlékkert látványa 2010.-ben és napjainkban.

Korlátozott közhasználatú, de jelentős zöldfelülettel bíró intézményi zöldfelületek A fenti elnevezés alatt a „nyitvatartási” időben, illetve a látogatók számában, tevékenységi körében meghatározottak szerint használt, lehatárolt közösségi zöldfelületek értjük. Intézmények kertjei Iskolák kertjei Az alsótagozatos iskola, a Széchenyi utcai iskola kertje gyepes fogadóudvara idős japánakácfának ad otthont. A hátsó füves területen a hatályban lévő településrendezési tervben foglaltaknak megfelelően, korszerű gyermek-játszóhely létesült. A Gaál Zs. utca felől változatlanul rendezetlen a füves sportpálya környezete.

Az általános iskola alsótagozatos iskolaépülete, és a japánakác fák alatt kialakított játszóhely.

A Diószegi Lajos Általános Iskola központi iskolarésze 1984-85-ös években épült. A Maklári Pap Mór utcai iskola kertje a főtér felöl rendezett, cserjékkel, keleti tujákkal beültetett. Hátsó kertrészen egy terebélyes fa, tornaudvar látható és hatalmas kihasználatlan füves terület.

Az általános iskola felsőtagozatos iskolaépülete, és a művelődési házzal közös sportpályája.

Óvoda kertjei Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 101

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A település óvoda intézménye három telephelyen működik: Hősök tere 8. (1 hrsz.), Csokonai utca 2/a (79/6 hrsz.), Széchenyi utca 4. (1218/1 hrsz.) alatti intézmények kertjeit az apróságok számára korábban fajátékokkal, játszószerekkel szerelték fel. (homokozó, kerti ház, most ezek mellett csúszda, fészekhinta, mászókák állnak, burkolt zsibongó áll a kicsik rendelkezésére. Árnyat adó terebélyes fák (magas kőris, kislevelű hárs ) és gondozott gyepfelület jellemzi az óvodák kertjeit. A központi helyen lévő óvoda kicsi kertje fajátékokkal, filagóriával berendezett. Az utcán lévő csörgőfa, fiatal hársfák árnyékolják a burkolt udvart.

A Központi óvoda játszóhelye és a Csokonai utcai óvoda épülete.

Idősek Otthona A Hajdúszováti Református Egyházközség Idősek Otthona 2003-ban épült, egy hektáros telken, Temető-sziget településrészen. Az otthont körülvevő parkban kialakított sétányok és a mellettük létesített filagóriák, kerti padok biztosítják a sétára indulók kényelmét és felüdülését. Szép, gondozott dekoratív növénycsoportok, virágágyak teszik szebbé az ottélők életét. Az otthon szervezeti keretein belül idősek klubja is működik.

Jelentős zöldfelületű intézmények: Temetőkert A temetőszigeti Sallai úton egymás mellett lévő temető területek tulajdonviszonya különböző. A legnagyobb területű a református egyház működő temetője. A ravatalozó és körülötte lévő temető önkormányzati tulajdon, míg körbekerítve külön már lezárt izraelita temető van.


oldal 102

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A temetőkert örökzöldjei már messziről köszöntik a közeledőt. A bevezető út melletti területre az I. világháború 198 szováti hőse emlékére 198 tujafát ültettek, s Hősök-kertjének nevezték el.

Temető sírkertje, örökzöldjei, a hősökre emlékeztető tujasorok és a ravatalozó környezetének hatalmas fái, oszlopos örökzöldjei.

A ravatalozó 1980-ra készült el a hősök kertje mellett, a református temető- és a Kiserdő szomszédságában. Az épület körül lévő emlékkert növényzete gazdag örökzöldekben (pl. feketefenyő, hamisciprus, borókák, keleti tuják), és évelőágyásokban. Gondozott sírjain elfekvő és oszlopos örökzöldek láthatók. Lekerített területét északról elegyes akácerdő, délről nyírt cserje, gyertyán-sövény határolja. Belső útjait nyírfa fasor, valamint vegyes fajú nyírt cserjesövények kísérik. A növényzet fajgazdagsága és gondozottsága, valamint az itt található lombos és örökzöld fák kora a település talán legszebb zöldfelületi elemévé teszik a sírkertet. A temető sírkertje részben kegyeleti park.

Kegyeleti park és az izraelita temető.

Sportpálya Sportpálya (1135/6 hrsz.) hatalmas gyepfelülete jelenleg a település belterületén, a külterület határán található. A játékpálya zöldje a puszta füves területébe simul, csak a kapuk fehér keretei és a kétsoros nyárfa fasor teszik láthatóvá a sportterület határait. A sportterülethez konténeres öltözőépület, szabályos játéktér, ülő és állóhelyek eső ellen védett kispadok is tartoznak.


oldal 103


Gyógyszertár előtti díszkert A település központi zöldfelületének lezárásaként is szerepelhet ez a háromszög alakú sövénnyel, lombos fákkal, évelőágyással és betonelem burkolatú járdával szegélyezett füves terület.

Nem közhasználatú egyéb zöldfelületek Hajdúszovát belterületén mélyfekvésű, vízállásos, nádassal borított, vagy ligetes, fás-füves területeket, valamint a biológiai aktivitással bíró, de esztétikai élményt, és használati értéket a település közössége számára nem nyújtó nagyméretű belterületi, mezőgazdasági (legelők) és kertgazdasági hasznosítású kerteket, valamint az akácos, elegyes erdő területét soroltuk. A falu településképét meghatározó jelentős „zöldfelületi elem” még a porták mögött, az utcák és a belvízelvezető-csatorna partok mentén, a mindenhol látható, érzékelhető Hajdúszovátot körbeölelő nádas-vízállásos területek látványa. Utcafásítás: Hajdúszovát település történetisége visszaköszön a község utca hálózatában is. A belterület középső részén a központot körkörösen körülölelő kisebb utcák jellemzik. A községről Földes felé vezető út mentén (Budai Nagy A. utca), az út és a Vargakert között szabályos utcahálózatú településrész található. A községet átszelő fő közlekedési utak mentén a lehetőséghez képest kevés fasor látható, és nem alakult ki még egy egységes települési utcakép sem. Ez alól kivétel az Ady Endre út központi szakasza. Az intézmények előtt betonelem burkolatú kényelmes járda, széles dekoratív, rendszeresen fenntartott zöldsáv található. A zöldfelületen a közlekedési felület felöl nyírt sövények és terebélyes, koros fasorok teszik hangulatossá az utcát (japánakác, vadgesztenye, csörgőfa, stb.). Egyes utcákban gyümölcsfák, (főleg meggyfa, diófa, szilvafa), máshol oszlopos örökzöldek (tuják, hamisciprusok) láthatók. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 104


A településközpont gyalogjárdái, dekoratív növénysávja a vadgesztenye fákkal.

1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése Hajdúszovát zöldfelületi ellátottsága a gondozott, fenntartott, területek nagyságának tekintetében megfelelő (közkertek, intézménykertek). Nagy biológiai aktivitású, egybefüggő, helyenként ligetes növényzettel borított területek aránya jelentős a beépített, lakott területekhez képest. (erdőfoltok, a csatornák mentén lévő és a legelőket alkotó természetközeli növénytársulások, belső magánkertek, stb.) Zöldfelületi használati érték szerint is megfelelő a települési zöldterületeinek jelentős hányada. (Hősök tere, temetőkertek). Találhatók azonban kertépítészeti szempontból „kihasználatlan”, (zöldfelületi funkciónélküli felületek: sportpálya környezete, a felsőtagozatos iskola és a művelődési ház közös zöldfelülete, legelők területe). Vizuálisesztétikai jelentősége a településközponthoz tartozó zöldfelületi elemeknek (Templomkert, Hősök tere, Községháza előtti közpark), és az idősek otthona kertjének, a temetőkertek van. A település zöldfelületei rendszeresen fenntartottak, gondozottak. Hiányoznak viszont az ideillő, egységes kertberendezési tárgyak (pihenőhelyek, padok, ismertetőtáblák, hulladékgyűjtők, útjelző táblák, stb.).

1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A zöldfelületi rendszer konfliktusai a település történeti kialakulásából, utcaszerkezetéből, és környező táj természeti és épített adottságaiból adódnak (a Kösély meanderei, belvízelvezető árkok mentén kialakult kisebb vizes élőhelyek közvetlen közelsége, állattartó- és gazdasági területek közvetlen szomszédsága). - előnytelen, hogy az egyes zöldfelületi elemek között nagy a földrajzi távolság (központi zöldfelületek-sportpálya) - előnytelen a Debrecen felől, valamint a Földes felől érkezőket fogadó településkép (nádüzem leharcolt állapotú épülete, valamint a tehenészeti telep és gépállomás működéséből adódó rendezettlenség, bár ez utóbbit az út mellé telepített diófasorral a közelmútban próbálták orvosolni, - nincs egységes települési, zöldfelületi arculat, Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 105


-

-

-

a településközponthoz tartozó leromlott állapotú különböző célú épületek, területek vizuális és funkcionális (turisztikai, idegenforgalmi célok) konfliktust is okoznak. (Templom épülete, környezete és a szemben lévő épületek állapota,) nincs a turisták és az idelátogatók fogadására, pihenésére kialakított zöldfelület-rész a település központi zöldfelületén, kevés a gyermekek részére kialakított játszóterület (a sportpálya messze van, az iskola és a művelődési ház mögötti zöldterület nehezen megközelíthető és az aszfaltburkolatú pályán kívül nincs más lehetőség), jelentős az értékes, de zöldfelületi közösségi és rekreációs célú tájhasználati szempontból kihasználhatatlan növényzettel borított terület (belterületi erdők, árkok, vízfolyások mente) a belterületen sok a természetvédelmi- és természeti terület, melyek a egyrészt a település zöldfelületi értékei, másrészt, pedig a község fejlődésének korlátai, a belterületen nagy a zártkertek és a mezőgazdasági hasznosítású területek aránya (Veres-telep mellett, Kotszegi-kert, derecskei útmellett, temető mellett), a természetben, mezőgazdaságban dolgozó, vagy nagy zöldterületű ingatlannal rendelkező lakosoknak nincs igénye újabb közösségi zöldterületek kialakítására, a Kösely régi medrét követő nádasok a lakóterületek közé ágyazódva az illegális hulladéklerakás, környezetszennyezés lehetséges területei, a fentiek orvoslásához, megvalósításához kevés a település erre fordítható anyagi eszköze.

Kollányiné Földi Hajnalka Tájépítész Felhasznált irodalom: 1. 2. 3. 4.

Polgármesteri Hivatal adatszolgáltatása Hajdú-Bihar megye Területrendezési Terve Cívisterv, Debrecen, 2010. Hajdúszovát honlapja, Természetvédelem. hu honlap

1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata A település területfelhasználását tekintve külön vizsgáljuk a bel és a külterület területfelhasználását. A belterület nagy része jellemzően lakóterület családiházas lakóingatlanokkal. A település központi részén a lakóépületek mellett intézményi területeket találunk, ahol a település Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 106

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat igazgatási, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi létesítményei találhatók. Az intézményi területek – óvoda épületek, általános iskola épületei, orvosi rendelők, művelődési ház, üzletek - a református templomhoz és a polgármesteri hivatalhoz térben közel helyezkednek el. Hajdúszováton a lakóterületek jellemzően a belterületre koncentrálódnak. A belterületet

Északon: legelő, nádas területek Keleten: szántó területek Délen: legelő, kertes és szántó területek Nyugaton: nádas, szántó területek

határolják. A tényleges lakóterület falusias és a település központjában a két gyűjtőútra felfűződve lakó és intézményterületek váltakozásával településközpont és kisvárosias jellegű. A lakóterületeken elhelyezkedő épületek beépítését tekintve 50 – 50 százalékban előkert nélküli – utcafrontra épült – építésű, illetve található előkertes beépítésű is. Főként földszintes, de nem ritka a földszint + tetőtérbeépítéses lakóépület. Az épület elhelyezés jellemzően oldalhatáronálló, néhány helyen – jellemzően az intézmények – szabadonállóak, míg a polgárosodó lakóházak hézagos zártsorú beépítésűek. A belterületen a peremterületeken nagykiterjedésű beépítés nélküli legelő és nádas területeket is találunk. Ezek a területek beépítés nélküliek. A belterületi területfelhasználás a Tf-2 tervlapon ábrázolásra került.

A külterület zöme általános mezőgazdasági, szántó terület.


oldal 107

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A külterületen jelentős számú nagy állattartó telep működik. A telepek egy része már korszerűsített és új építésű állattartó épületeket is találunk, melyeknél a korszerű megújuló energiahasználat is előtérbe került. A külterületi területfelhasználást a TF-1 tervlap tartalmazza.

1.14.1.1.

A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata

Az eredeti település nem a mai helyén, hanem a Kotszegi kert keleti oldalán, a községtől DKre a Kösely balpartján volt. Szovát már neolitikus korban lakott hely volt. Ezt a Kotszegi kert melletti egykori főjegyzői tanya – később Szabadság kert – területén ásás közben előkerült edények és eszközök valószínűsítik. Az 1241-42-es mongol pusztítás Szovátot sem kíméli meg. Keserűegyházzal együtt porrá égett. A menekülni tudó lakosság a Kösely folyó által körülzárt nádas-szigeten húzódik meg. Két emberöltővel később már ugyanazon a helyen újjáépült a falu, amit az is bizonyít, hogy az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Szovát mint paróchiális egyház szerepel. 1332-37. évi pápai tizedjegyzéket, mint az első forrást, az eredeti forráskiadványra hivatkozva, annak a 334. és 360. lapján van Zowath, illetve Zowad névformában megemlítve, felsorolva. Az 1355-ből való adománylevele, amelyben Fodor Mihály szováti nemes, a heremita baráttá tett Keresztény főesperes apja, Szovát Bihar megyei, valamint Keserűegyház és Kabaegyház nevű Szabolcs megyei birtokait Literáti Mihály tábornokmesternek adományozta. Nagy Lajos király seregét főleg a nápolyi hadijáraton a pestis, a döghalál valósággal megtizedelte, bár a Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 108

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat járvány megszűnni látszott, az átvészelt katonák mégis hazahozzák, s 1349-60-ig Szováton és környékén valósággal dühöngött a betegség, s 1381-82-ben éri el tetőfokát. Ekkor vált lakatlanná a szomszédos Keresűegyház. Az elpusztult falu egyik részét Kabához a másikat Szoboszlóhoz (neve: Keserű határrész), a harmadikat Szováthoz csatolták. Ennek Boldogasszony teleki puszta a neve, s itt vezetett el a Pusztaegyházi út. Az 1596-os összeírások az elpusztult községeket, köztük Szovátot lakatlanságuk miatt nem is említik, bár valószínű, hogy csekély számmal sikerült a Kösely nádasaiban a megmenekülteknek búvóhelyet találniuk. A templomvár a mai templom helyén állott. Az is megállapítható, hogy a nagy török pusztítás után új lakosságot, új telepeseket Szovát Debrecentől és Bajomtól kapott. A XVII. Század derekától a jobbágytelkek száma hosszú időn át 54 egész telek volt. Ebből Debrecen részén volt a XVII. sz. második felében 40, Rákóczi rész: 4, Bajomi (később Komáromy családé) 10 porta. A Rákóczi rész ekkor a Bánffy családra szállott. Még 1742-ben is Debrecennek 10 portája van. A tényleges helyzet azonban már ekkor is más volt, mert a telken több „kunyhó” volt. A Bajomi részt Komáromy debreceni főbíró megszerezvén a helyzet jogilag így megmaradt 1735-ig: 54 portából (49 egész, 9 fél, 2 negyed) Komáromy Györgynek 12, fiscalis részén 4, közös földeken 4, a városé 40. 1787-ben több háztelket kérő folyamodvány kapcsán, s elrendeli a házatlan zsellérek összeírását. A névsorban 10 család szerepel. Ekkor parcellázzák ki a Lajda utcát, 8 öles szélességű portákat kapnak az igénylők, ketten 15 öl széleset mert lovas gazdák. A belső telkek hossza marad 20 öl. Újabb osztás következik, ami a telkek szaporodását jelenti 1806ban. 1815-ben (Komáromy), kevéssel később a város is osztott telkeket, 10 öl szélességben, s 20 öl hosszúságban 200 négyszögöles belső telkek jöttek így létre. Utóbbi az ún. „városon”, amit Vár utcának is mondtak. Ez a mai Dózsa György utca.


oldal 109


I. Katonai felmérés(1763 - 1787) térképe Hajdúszovát településről A XIX. században a falutól távolabb kiosztott illetőség birtokosai hamarosan hozzákezdtek a tanyaépítéshez. Felépült egy második külsőségi Szovát. A tanyavilág kialakulása a tagosításkori dűlőút rendszeréhez igazodik. A XIX. Század elejétől kialakuló szőlőskertek is megváltoztató tényezői lettek a szováti tájnak.

II. Katonai felmérés (1806 - 1887) térképe Hajdúszovát településről


oldal 110


III. Katonai felmérés(1869 - 1887) térképe Hajdúszovát településről

Magyar Királyság térképe(1869 - 1887) Hajdúszovát településről


oldal 111


Kataszteri térképek XIX. sz. 1922-ben az úgynevezett újsori részen a legelőből kiszakított területen a fronton járt 180 nincstelen, nagycsaládos embernek házhelyet juttattak, ahol azok saját erejükből fel is építették ikerablakos házacskájukat.

1.14.1.2.

Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok

Hajdúszovát Község ingatlan - nyilvántartási területi kimutatása a Hajdúszoboszlói Járási Hivatal, Járási Földhivatala 2016. évi törzskönyvi adatszolgáltatása alapján. Művelési ágak

Fekvések területe ha/m2 Belterület Külterület

Összesen Zártkert

Szántó Rét Szőlő Kert Gyümölcsös Legelő Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 112

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Nádas Erdő Kivett Halastó Fásított terület Összesen

1.14.1.3.

Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek

Hajdúszováton jellemzően a beépítésre szánt területek a belterületen találhatók. A beépítésre szánt területek zöme lakóterület. A településen a beépítés intenzitása és jellege alapján jellemzően kertvárosias és a peremterületeken falusias lakóterület alakult ki. A beépítésre szánt területek kisebb hányada településközpont terület ahol a lakó és intézményi területek vegyesen találhatók. A beépítésre szánt területeken a gazdasági területek nagyrészt a külterületen találhatók, melyek mezőgazdasági majorok, ahol a mezőgazdasághoz kapcsolódó állattenyésztéssel és terménytárolással, szárítással foglalkoznak. Az állattartó telepek között jelentős méretűeket is találunk a külterületen. A belterületen beépítésre nem szánt területek jellemzően a közterületek, valamint a nagykiterjedésű zöldterületek, a sportpálya, valamint a temető területe, továbbá a belterület peremterületén lévő gyep és természetközeli nádas területek. A településen kertes mezőgazdasági területeket is találunk. Ezek a kertségek egykor zártkertek voltak. A beépítésre nem szánt területek zöme a külterületen helyezkedik el. A település külterületének egy része szántó terület, ahol szántóföldi növénykultúrákat termesztenek, továbbá legelőterületek találhatók, valamint a Kösely folyó és árterülete. Jelentős területek a külterületi nádasok.

1.14.1.4.

Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok)

A település intézmény- szervezete az elmúlt években jelentősen megváltozott. Oktatási intézmények terén az intézményellátó szervezet a KLIK (Klébersberg Intézményfenntartó Központ), mely a település általános iskolájának fenntartója. A településen az óvodai ellátás megoldott. Egészségügyi ellátás terén az orvosi rendelő látja el a település háziorvosi szolgálatát, az ügyeleti ellátás Hajdúszoboszlón biztosított. A szociális ellátás terén önkormányzati fenntartásban, és tulajdonban van az idősek nappali otthona, egyházi fenntartású az idősek bentlakásos otthona.


oldal 113

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A kereskedelmi egységek terén az elmúlt évtizedekben változás volt tapasztalható. A nagyobb áruházláncok közül a településen a COOP képviselteti magát, mellette pedig a magán kisebb kereskedelmi egységek elsősorban a központi részen jelentek meg, ahol az élelmiszer mellett szaküzlet is megtalálható. A községháza jelenleg felújítás alatt áll, az ideiglenes községháza melletti központi részen van a piac területe. Hajdúszovát község kereskedelmi és vendéglátó üzletei (2016. november 10-én működő, forrás: Önkormányzat)

Sorsz. 1. 2. 3.

Üzlet címe Hősök tere10 Hősök tere 1-3. Munkácsy út 20.

Üzemeltető neve Derecske- COOP Kima Bettina Ezüsthorog Bt Éles Tibor

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Ady Endre út 15. Rákóczi út 47. Ady Endre út 15. Rákóczi út 47. Hősök tere 1 – 3 Ady Endre út 19. Sallai út 4.

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Hősök tere 1 – 3 Batthyány út 3. József A. u. 38. Hősök tere 10. Ady Endre út 17. Hősök tere 6 Budai N. A. út 15. József A. u. 16. Batthyány u. 30. Ady E út 15. Hősök tere 13. Ady Endre út 24. Budai N. A. út 3. Vöröshadsereg út 29. Hunyadi u. 2.

Miléné Galgóczi Judit FLAGA GÁZ OMNI – KER 2004 Bt. Kerek Anikó OPTIKUM KFT Daku Jánosné Református Egyházközség Idősek Otthona Szőllősi Józsefné Magyar Posta Zrt Szolgért Bt Gomba büfé Miléné Galgóczi Judit Szabó Lóránt Illyés Viktória Rizán János Norbert Szálkai Zoltán Lajos Bárándi Kenyér Hegyesi Gábor MÁZSA Bt. OMNI – KER 2004 Bt. Ungvári Gábor

26.

Gaál Zs. U. 6.

Szálkai Lajos

27. 28. 29. 30.

Hősök tere 14/b Budai N. A. u. 15. Petőfi u. 15. József A. út 9.

Kajatanya Kft. ZSAMBEE Kft ÁDÁM Vegyesboltja KLACH Bt.

Győri Jánosné


Üzlet jellege Élelmiszerüzlet Használtcikk Sportszerbolt, virág- és kertészeti üzlet Ajándékbolt Gáz cseretelep Horgászbolt Italbolt Használtruha üzlet Virág – ajándék bolt Munkahelyi vendéglátó üzlet Élelmiszer jellegű vegyesbolt Posta Bár, hasonló vendéglátás Édesség, vendéglátó Zöldség - gyümölcs Tűzifa kereskedés Presszó Italüzlet Italüzlet, élelmiszerüzlet Kenyérüzlet Húsüzlet Takarmánybolt Könyv, sportszer Gépjármű alkatrész és tartozék szaküzlet Élelmiszerüzlet, virág- és ajándék üzlet Melegkonyhás vendéglátóipari üzlet Húsbolt Italüzlet Élelmiszerüzlet Lábbeli és bőrüzlet oldal 114

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Bencsik Miklósné Dari Gyuláné Nagy Krisztián István Sarkadiné Király Angéla MIPAFU Trade Kft

Élelmiszerüzlet Édesség, egyéb Zöldség - gyümölcsüzlet Használtcikk Élelmiszer, vegyes

36. 37. 38. 39. 40.

Gaál Zs. u.6. Hősök tere 6/a Hősök tere 3. József A. u. 23. Rákóczi u. 1189/2 hrsz Batthyány út 7. Hősök tere 1-3 Hősök tere 5 Hősök tere 1-3 Hősök tere 1-3

Nagy Jenő Kapus Anita Molnárné Bartha Bernadett SZI – MO Csemege Élelmiszer Nagy Krisztián István

41. 42. 43. 44. 45. 46. 47.

Görgey út 25. Szoboszlói út 27. Hősök tere 7 Hősök tere 10 Gaál Zs. u.6. Gaál Zs. u.6. Szabadság út 13.

Balogh Albert Oláh Antalné Mészáros Józsefné INSECVÉDKER Kft Szováti Kemencés Kft Kimáné Bakos Ilona Nagy Mónika

48. 49. 50. 51.

Batthyány út 9. Hajdúszováti piac Hajdúszováti közig Hajdúszováti közig

Balogh Katalin Mándokiné Szöllősi Ildikó Mozgóbolt Mozgóbolt

Presszó Textil, ajándék Élelmiszer, vegyes Élelmiszer, vegyes Zöldség – gyümölcsüzlet, élelmiszer Élelmiszer, vegyes Élelmiszer, vegyes Hideg, meleg étel Hideg, meleg étel Kenyér, vegyes Használtcikk Élelmiszer, zöldséggyümölcs Használtcikk Lábbeli, ruházat Állateledel, takarmány Hús - hentesáru

31. 32. 33. 34. 35.

Coop áruház

Piac

Turizmus tekintetében a településen több falusi szálláshely működik: -

Béres Sándorné Hajdúszovát, József Attila út 25.


oldal 115


Hadházi László Hajdúszovát, Hősök tere 13.

-

Váradi László Hajdúszovát, Derecskei útfél

-

Fazekas Sándorné Hajdúszovát, József Attila út 31.

1.14.1.5.

Alulhasznosított barnamezős területek

A településen alulhasznosított, barnamezős területek közé sorolható azok a jelenleg nem hasznosított gazdasági területek (pl. volt nádüzem) és külterületi volt majorok, melyek már nem üzemelnek a területük funkcióváltásra vár. 1.14.1.6.

Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület

A településen konfliktussal terhelt területek közé sorolhatjuk a jelenleg be nem épített területeket. A külterületi kiskertek egy része is ide sorolható, melyeken már épület, építmény nem, vagy csak romos állapotban található. Konfliktussal terhelt területek azok az utcák épületcsoportok, ahol a szegregáció megjelent. 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Hajdúszovát község telekméret vizsgálata a mellékelt Tm-1 rajzszámú térképen került ábrázolásra. A település belső szerkezetét kétféle megközelítésben lehet vizsgálni.


oldal 116

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A klasszikus morfológia elsősorban a települési utcahálózat vizsgálata alapján különíti el az alaprajzi típusokat, míg a funkcionális morfológia elsősorban a települési szerepkörök térbeli rendjét vizsgálja. A klasszikus morfológia alapján általában a városok összetettebb típust képviselnek, vagyis többféle morfológiai, alaprajzi alaptípus keverékéből tevődik össze. Valamely település morfológiája a kialakulásához, az alapításához kötődik. Alapvetően meghatározó, hogy létrejötte fokozatos, hosszú történeti folyamat eredménye, vagy meghatározott alapításhoz kötődik. Hajdúszovát esetében hosszú történelmi folyamat során alakult ki a jelenlegi telekszerkezet. Hajdúszovát régi településrésze jellemzően szabálytalan formavilággal rendelkezik, az alföldi településekre jellemző halmazos szerkezetet mutatja, melynek jellegzetességei a szabálytalan utcavezetések - melyek később közterületekké alakultak, a zegzugok, megtörések és a tömbön belüli szabálytalan, elaprózódó telkek. A telkek mérete változó, a nagyobb (2500-3000 m2 körüli) telkek az intézmények telkei. A lakóépületekhez tartozó telkek átlagosan 40-60 m mélységű, 14-16 m szélességű, így kb. 8001000 m2 területűek. A településközpontot körülvevő lakóterületek a sajátos építési (és tényleges telek-) használatuk szerint is falusias lakóterületek. Telkeik a Kossuth utcán különösen nagyok, itt a telekméretek átlagosan 2500 m2nagyságúak, de előfordul 4000 m2 körüli telek is. A Veres-telep, valamint a településközpontot északról, keletről és nyugatról övező lakóterületek telkei kisebbek. Itt az átlagos telekmélység 40-60 m, néhol 80-90 m, a telekszélesség 14-20 m, a telkek mérete, pedig 700-1400 m2 között változik.


oldal 117

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.14.2.2.

A tulajdonjogi vizsgálat

A településen az ingatlanok tulajdonjelleg szerint állami, önkormányzati, magán és egyházi tulajdonban vannak. A magántulajdonú ingatlanok nagy része magánszemélyeké, míg kisebb hányad magán tulajdonú gazdasági társaságoké. Az egyházak ingatlanai közé a templom, parókia területe tartozik, továbbá egyházi a temető és a bentlakásos idősek otthona. Tulajdonjog szempontjából közterületekhez soroljuk azokat a nem forgalomképes önkormányzati területeket, amelyek egy része közlekedési terület, egy része közösségi tér, jellemzően zöldterület. A közterületeket a KT – 1 tervlapon ábrázoltuk.

1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter Az önkormányzati tulajdonkataszter az önkormányzat adatközlése alapján került térképi ábrázolásra az ÖT-1 és ÖT -2 tervlapokon. A belterületen az önkormányzati utakon, közterülteken kívül intézmények és lakóingatlanok és nagykiterjedésű nem beépített, jellemzően legelő és mélyfekvésű területek és a kiskertek egy része, valamint be nem épített építési telkek tartoznak önkormányzati tulajdonba. A külterületen a feltáróutak egy része, a csatornák és árkok egy része, valamint a zártkertek területén több telek önkormányzati tulajdonú.


oldal 118



oldal 119


1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A készülő településrendezési tervhez a Nemzeti Kataszteri Program Kft-től kerül megvásárlásra hiteles, digitális ingatlannyilvántartási alaptérkép állomány. A hivatalos alaptérkép állomány mellett az épületállomány és környezet geodéziai felmérése nem szükséges.

1.14.5. Az építmények vizsgálata 1.14.5.1. Funkció, kapacitás Hajdúszovát teljes belterületének zömét a magántulajdonú lakóingatlanok alkotják. A lakóingatlanokat elsődlegesen lakó célokra használják. A település központi részén, a Hősök tere körüli területrészeken megfigyelhető a lakóingatlanok vegyes célú használata elsősorban üzletek, szolgáltatások működnek az ingatlan egy részében, vagy a lakóingatlan teljes egészében intézményi funkcióra átalakításra került. Az intézményeket az adott funkciónak megfelelően használják. Az iskola két intézményben működik, a kapacitás megfelelő. Az óvoda három tagintézményben működik, azonban az épületek korszerűtlenek, nem a célnak megfelelőek, így tervezett az óvodák egy új, központi épületbe történő összevonása és bölcsőde létesítése. Energetikai korszerűsítés és felújítás tervezett a művelődési ház épületénél. A községháza épületét a vizsgálat időszakában teljesen felújítják, energetikai korszerűsítéssel és akadálymentesítéssel együtt. Az épületben a polgármesteri hivatal mellett egyéb kistérségi intézet is helyet kap. Az orvosi rendelők két épületben működnek, külön van a védőnői szolgálat. A gazdasági területeken az építmények funkciója a különböző gazdasági ágaknak megfelelő.

1.14.5.2.Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) Hajdúszovát lakóterületein a jellemző beépítési mód az oldalhatáron álló családiházas beépítés. A beépítés mértéke a telekterülettől függő, az elaprózódott kisebb telkeken a 4050%-ot is eléri, a nagytelkes területeken a 15-20%-ot sem mindig éri el, de az átlagos 8001000m2-es telkeken a beépítés 30% alatt van. Az oldalhatárra épült családiházas területek előkert tekintetében változatos képet mutatnak, a településen belül előfordul az előkert nélküli a beépítés, máshol 3-5 méteres előkertek vannak. Hajdúszovát településközpontjában jellemző a zártsorúsodó beépítés, amely egyes utcarészeken teljesen zártsorú összeépítést jelent, míg más részeken úgynevezett szárazkapubejárattal csatlakoznak az épületek és az utcavonal felé egybefüggő beépítést mutatnak. A település központi részén lévő intézmények jellemzően szabadon állóak, de méreteik miatt a telek szélességének hangsúlyos elemei. Az intézményi terület sűrűsége és beépítési százaléka magasabb a családi házas területeknél, átlagosan 40 -50 % körüli érték. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 120

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A családiházas lakóingatlanokon egylakásos épületek vannak, többlakásos, vagy tömbszerű beépítés nem alakult ki. A lakóterület a településközpont térségében a sajátos építési használat szerint kisvárosias. Lakóépületek és intézményi épületek egyaránt megtalálhatók, melyek legnagyobb részben földszintesek. A telkek mérete változó, a nagyobb (2500-3000 m2 körüli) telkek az intézmények telkei. A lakóépületekhez tartozó telkek átlagosan 40-60 m mélységű, 14-16 m szélességű, így kb. 800-1000 m2 területűek. A településközpontot körülvevő lakóterületek a sajátos építési (és tényleges telek-) használatuk szerint is falusias lakóterületek. Telkeik a Kossuth utcán különösen nagyok, itt a telekméretek átlagosan 2500 m2nagyságúak, de előfordul 4000 m2 körüli telek is. A Veres-telep, valamint a településközpontot északról, keletről és nyugatról övező lakóterületek telkei kisebbek. Itt az átlagos telekmélység 40-60 m, néhol 80-90 m, a telekszélesség 14-20 m, a telkek mérete, pedig 700-1400 m2 között változik. A jellemző beépítési mód az oldalhatáron álló előkertes, illetve előkert nélküli beépítés. A falusias lakóterületen legjellemzőbb a főépülettel összefüggően, annak folytatásaként elhelyezett melléképület-telepítés, és néhol a különállóan, illetve a főépülettel szembeni telekhatáron vagy ahhoz közel való elhelyezés. 1.14.5.3.

Magasság, szintszám, tetőidom

A településen általánosan jellemzőek a földszintes épületek, csak szórtan találhatók földszint + emeletes (esetleg tetőtéri beépítésű) lakóépületek. A jellemző beépítési mód az oldalhatáron álló előkertes, illetve előkert nélküli beépítés. A falusias lakóterületen legjellemzőbb a főépülettel összefüggően, annak folytatásaként elhelyezett melléképület-telepítés, és néhol a különállóan, illetve a főépülettel szembeni telekhatáron vagy ahhoz közel való elhelyezés. Az épületek műszaki állaga általában megfelelő, leromlott állagú épületek a belterület északi részén, valamint a Csokonai utcán vannak. Épületmagasság tekintetében megfigyelhető, hogy a legrégebbi utcára merőleges hagyományos háztipus belmagassága kicsi, padlóvonala alacsony, így az épületmagasság ezeknél az épületeknél a legkisebb. Az ugyancsak régi, jelentős számú polgárosodó, zártsorúsodó beépítést mutató épületek jellemzően magasabb belmagasságúak, padlásmagasításosak és így az épületmagasságuk is nagyobb a hagyományos földszintes házaknál. A település fontosabb intézményei közül az általános iskola egyik épülete tetőtérbeépítéses, míg a többi intézmény földszintes, azonban jellemzően nagyobb belmagasságú, így az épületmagassága is nagyobb a családi házakétól.

1.14.5.4.

Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok

A településkarakterre jellemző, hogy a különböző településszerkezeti egységek más-más képet mutatnak. A település központi részén a templomot és a községházát is magában foglaló tömb a település leghangsúlyosabb része.


oldal 121


A település régebbi részein jellemző az oldalhatárra épített „hoszúház” amely a lakó és a gazdasági funkciót is magában foglalta. Egyes részeken a polgárosodó építészet jegyeit magukon viselő gazdaházak találhatók, melyek, úgynevezett „hajlított” házak, egyrészt az utca irányában zártsorúsodást mutatnak, másrészt az oldalsó telek irányában épültek. A település egészére jellemző a változatos utcakép, a különböző épülettípusok és beépítések egymásmellettisége.


oldal 122


1.14.6. Az épített környezet értékei 1.14.6.1.Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Településszerkezeti fejlődés: Hajdúszovát egykori településmagja az 1783. évi első katonai felmérés alapján beazonosítható. Ez körülbelül a mai Bocskai utca – Wesselényi utca – Csokonai utca– a mai 1-0-0 Hajdúszováti csatorna partja – a mai Mogyoróséri-csatorna partja –Belső-Kösely partja – Gaál Zsigmond utca – Rákóczi Ferenc utca és ettől kissé északra eső tömb vonalát jelenti Már meglévő települési terület volt a mai temető melletti zártkertes rész, melyen a katonai térkép szerint épületek is voltak.


oldal 123


A település belterületének jelenlegi szerkezete Mai településszerkezet, belterület-használat Hajdúszovát belterületi terület-felhasználásának jellegzetességei: - A településen áthaladó két gyűjtő út mellé csoportosulnak az intézményi és kereskedelmi funkciók. - A belterületen nagy a zártkertek aránya (Veres-telep mellett, Kotszegi-kert, derecskei út mellett, temető mellett). - Belterületen sok a természetvédelmi és természeti terület, melyek részben a településnek értékei, részben pedig fejlődésének korlátai. - Konfliktusforrást jelentenek a nádasok, melyek a Kösely régi medrét követik, és a lakóterületek közé ágyazódva a szennyezés (pl. illegális hulladéklerakás) lehetséges területei. - Sok a mély fekvésű, időszakosan vízzel borított terület. - A belterület területhasználatára jellemző a „lazaság”, jelentős a területi tartalék (üres telkek, lakatlan épületek főleg az északi lakóterületeken, és a Verestelep egyes részein). - A lakóterület döntően falusias használatú, kivéve a településközpontot, ahol a kisvárosiasodás fedezhető fel. - Több helyen megtalálhatók a polgárosodás jegyében épült házak, de ezek nem összefüggően, hanem foltokban jelennek meg, ami a polgáriasodás folyamatának megtorpanását jelzi.


oldal 124


A település közigazgatási területének jelenlegi szerkezete

Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület

1.14.6.2.

A Lechner Lajos Tudásközpont adatszolgáltatása alapján Hajdúszováton az alábbi lelőhelyek találhatók: Azonosító 30621

Lelőhelyszám 46

Név Baló - halom

35199

75

Szováti útfél 3

25321 30553

1 2

Kösely –csatorna Újtelep


hrsz 0124/17, 0125/3, 0101/11, 0101/12, 0101/13, 0101/14, 0101/15, 0101/16, 0101/17 0124/5, 0124/6, 0124/7, 0124/8, 0124/9, 0103/1, 0104, 0106/9, 0105 0134/1, 0135 1010, 1084, 1112, 1118, 1135/2, 1135/3, 1135/4, 907, 908, 909, 910/1, 911, 912, 915, 922, 923, 924, 925, 926, 927, 928, 929, 930, 931, 932, 933, 934, 935, 936, 937, 938, 939, 940, 941, 942, 943, 944, 945, 946, 947, 948, 949, 950, 956, 957, 958, 959, 960, 961/1, 961/2, 962, 963, 964, 965, 966, 967, 968, 969, 970, 971, 972, 973, 974, 975, 976,

oldal 125

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 977, 978, 979, 980, 981, 982, 983, 985, 986, 987, 988, 989, 990, 992, 993, 994, 996, 997 0137/9, 0137/8, 091/2, 091/25 0163/21, 0163/20, 0163/19, 0163/18 0124/17 0124/17 0130/3, 0130/2, 0130/1 0124/13, 0124/14

30626

3

Balla - halom

30627

4

Szőrös - halom

30628 30629 30630 30631

5 6 7 8

30632 30632 30633

9 10 11

Hegyeshatár - halom Pap- telek- dűlő Bistó - laponyag Nagy – hegyes halom 098/5, 097, 094/26 Zsip - halom 012/11, 012/12 Bás - halom 087/15, 0146, 0145/5, Kis – Zsip - halom 0145/6, 0145/7 0202, 0227

32413

12

32414

13

32415 36574

14 15

Ürmös – éri csatorna 1. Ürmös – éri csatorna 0200/7 2. 0187/17, 07 Bás – halom - dűlő 1191, Református templom 1193,

34379 58654

16 17

Cenzus - föld Szőrös – halom II.

48047

18

Pályi - zug

62720 62722

19 20

Bozóki – dűlő I. Bozóki – dűlő II.

63774

21

Bozóki – dűlő III.

69681

22

Nagy – Mező - dűlő

70469

23

Berettyói ÁG Takarmányszárító I.

70471

24

Berettyói ÁG Takarmányszárító II.


1192, 1194/1, 1194/2, 1163/2, 1162/2 0184/3 0152/13, 0152/14, 0152/15, 0152/2 0102/1, 0102/10, 0102/11, 0102/2, 0102/4, 0102/5, 0102/7, 0102/9, 0103, 0108, 086, 091/1, 094/21, 094/22, 094/23, 094/24, 094/25, 094/26, 097, 098/2, 098/3, 098/5 016/1 016/1, 017, 034/7, 034/8, 034/9 016/1, 017, 031/2, 028/17, 031/1 026/18, 026/19, 026/21, 026/22, 014/1, 014/2, 014/3, 014/4, 014/5, 014/6, 017, 018/1, 014/9, 014/8, 014/7 0175/1, 0173/5, 0224/2, 0207/4, 0214/3, 0214/4, 0223/1, 0223/2, 0223/3, 0173/2, 0173/27, 0173/3, 0174, 0175/5, 0175/4, 0175/3, 0175/6, 0175/7, 0175/2, 0175/8, 214/1, 0208, 0223/4, 0222, 0173/4

oldal 126

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 71239

25

Nádudvari útfél

71241

26

Nádudvari Lenin Tsz

73333

27

Köz - legelő

73335

28

Lenin Tehenészete

73337

29

Varga - kert

73339

30

Kossuth - telep


útfél

TSZ

091/1, 0117/3, 0116, 086, 0120 0117/3, 0117/2, 0117/4, 0116, 0118, 086, 0124/17, 0121/4, 0115/1, 0115/3, 0114, 0117/5, 0117/6, 0115/2, 0123, 0119, 0117/7, 0113 1948/3, 1859/13, 1859/12, 024, 025, 023/3, 0104/1, 023/5, 0105, 0106/3, 0106/9, 0106/8, 0106/2, 0106/7, 0106/6, 0104/2, 0104/3, 0104/4, 0106/4 018/5, 018/6, 018/7, 019, 020, 022, 017, 012/1, 024, 021, 023/5, 023/6, 023/7, 023/10, 013, 014/2 446/9, 409, 408, 226, 373, 374, 195, 289, 288, 284, 287, 351, 350, 290, 293, 292, 291, 348, 347, 349, 294, 283/1, 285, 286, 283/2, 266, 267, 268, 269, 281/1, 281/2, 43/3, 222, 221, 225, 227, 224, 223, 194, 308/3, 354, 251, 252, 253, 259, 260, 261, 262, 264, 265, 272, 273, 274, 275, 276, 277, 278, 199, 200, 201, 219, 228, 220, 346, 295, 231, 024, 021, 023/5, 023/6, 023/7, 214, 213, 216, 215, 217, 218, 203, 202, 197, 212, 211, 210, 358, 359, 446/4, 446/6, 411/2, 411/1, 410, 235, 236, 237, 238, 240, 241, 242, 230, 232, 234, 233, 209, 207, 208, 205, 204, 206, 244, 246, 254, 255, 256, 263, 270, 271, 249, 250, 247, 248, 245, 243, 196, 198, 258, 257, 296, 297, 298, 299, 300, 301, 302, 303, 304, 305, 306, 307, 339, 338, 345, 340, 341, 342, 343, 344, 361, 362, 363, 364, 365, 360, 337, 308/1, 310, 353/2, 366, 367, 368, 370, 371, 372, 332, 311, 334, 308/2, 335, 336, 446/7, 446/8, 413, 412, 357, 356, 355 0179, 0166/1, 0165/1,

oldal 127


73341

31

Lenin Kertészete

78193

32

Morgó - nyugat

84443

33

Gerenda – hát 1.

84445

34

Gerenda – hát 2.

85007

35

Hajdúszoboszlói útfél

85581

36

Kis – Zsip - halom

85763

37

Cenzus – föld É

85769

38

Kotszegi kert


TSZ

06/4, 05/8, 07, 05/4, 05/5, 06/8, 05/7, 06/6, 06/5, 06/9, 06/2, 06/3, 0166/2, 05/2, 0165/2 2069, 2068, 2067, 0178/7, 0176, 0179, 0178/6, 0178/3, 0177/1, 0178/2, 2034, 2101, 2002/1, 2002/2, 2003, 2001, 2000, 2073, 2072, 2071, 2070, 2066, 2077, 2076, 2075, 2074, 2125, 2124, 0175/5 0163/9, 0163/8, 0163/7, 0193/4, 0193/2, 0193/3, 0192, 0190/34, 0190/2, 0190/39 0104/6, 0104/7, 0104/11, 0104/10, 0104/9, 0104/8, 0104/5, 0104/4, 0108 0106/15, 0106/13, 0105, 0104/7, 0104/11, 0104/10, 0104/9, 0104/8, 0106/ 1737, 1738, 1739, 1740, 1741, 1742, 1780/1, 1780/3, 1715/1, 1715/2, 0123, 0132/3, 0132/4, 0132/5, 0132/6 0147/1, 0147/2, 087/15, 0146, 0145/5, 0145/6, 0145/7 0167/11, 0167/7, 0167/8, 0167/9, 0167/10 2528, 2429, 2430, 795/6, 04/12, 04/14, 04/13, 04/11, 486, 2527, 03, 2467, 2548, 2451, 2452, 2453, 2454, 2455, 2456, 2447, 2448, 2449, 2450, 2468, 2486, 2487, 2488, 2444, 2506, 2547, 2546, 2545, 2544, 2543, 2542, 2469, 2470, 2474, 2473, 2471, 2472, 2489, 2490, 2531, 2532, 2533, 2534, 2535, 2536, 2537, 2538, 2539, 2540, 2541, 2475, 2476, 2477, 2478, 2479, 2480, 2481, 2482, 2483, 2484, 2485, 2445, 2446, 2530, 2529, 2432, 2433, 2434, 2435, 2436, 2437, 2438, 2439, 2440, 2441, 2442, 2443, 2491, 2493, 2494, 2492, 2495, 2526, 2525, 2524, 2523, 2520, 2519, 2516, 2515, 2514,

oldal 128

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 2513, 2512, 2511, 2510, 2509, 2508, 2507, 2496, 2497, 2498, 2499, 2521, 2522, 2431, 2423, 2428, 2503, 2502, 2501, 2505, 2504, 2500 017, 016/1, 034/9, 034/10 017, 284, 283/2, 327, 328, 329, 321, 319, 316, 317, 314, 315, 318, 326, 322, 323, 433, 020, 012/1, 283/1 026/5, 026/3, 026/4

86929 86931

39 40

Bozóki – dűlő IV Bás – halom – dűlő, István utca

87539

41

87541

42

Nagy – Mező – dűlő Nyugat Nagy – Mező – dűlő 096/5, 096/4, 096/6 Észak

A régészettel az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezete foglalkozik részletesen. 1.14.6.3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A településen védett épített környezet nem található, de a helyi arculatot biztosító építészeti jellemzőkkel rendelkezők épületek igen, melyről részletesen a helyi értékvédelmi vizsgálat ír.

1.14.6.4.

Világörökségi és világörökség várományos terület

A településen ilyen terület nem található.

1.14.6.5.

Műemlék, műemlékegyüttes

 Református templom Hajdúszovát, Ady E. u., (hrsz.: 378, 379) A templom késő barokk stílusban épült 1785-1787-ben. Később, 1857-1861 között klasszicista stílusban átalakították. A templom 39 méter magas neobarokk tornyát a németek 1944. október 17-én lelőtték, csupán 23 méter maradt meg belőle. Lőréses bástyafala XVI. századi, melyet az Országos Műemléki Felügyelőség támogatásával és a megyei műemléki albizottság segítségével állítottak helyre. A templomban található Habókai Márton sírtáblája 1776-ból. Berendezése 180 körül készült szószék és úrasztala. Műemléki törzsszáma: MJ 1876. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 129

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A védetté nyilvánító határozat száma:50041/1958. A hagyományok szerint a templomkertben, 1898-ban az Aradi vértanúk emlékére Aradról származó 13 darab vadgesztenyefát ültettek, közülük 3 ma is megtalálható, tizet a közelmúltban pótoltak. A templomkert helyi természetvédelmi érték.  Református parókia Hajdúszovát, Ady E. u. 4., hrsz.:1194 Barokk stílusban épült 1794- ben. A XX. században átalakított. Homlokzata szecessziós. Műemléki törzsszáma: MJ 10057. A védetté nyilvánító határozat száma:14443/1987.  Csőszház Hajdúszovát, Kotszegi kert, Hrsz.: 2237 A XIX. század közepén épített csőszház csüngő eresze, szabadtűzhelye, pendelyes szabad kéménye, padkája őrzi a népi építészet jellegzetességeit. A Honismereti Szakkör 1980-ban emléktáblával jelölte meg. A nádtetőt és az oromfalat felújították. Műemléki törzsszáma: MJ 9005. A védetté nyilvánító határozat száma: 1853/1979.

1.14.6.6.

Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely

A településen védett történeti kert, temető és temetkezési emlékhely nem található. Temető 

Református temető

Az újjátelepült Szovát első temetője a templomtól ÉNY irányban, kb. 200 méterre lehetett, amit a vályogvetéskor kikerült csontmaradványok igazolnak. A Szoboszlói úttól ÉK – re, az akkori község végén, a hídon túl kezdődött és folytatódott a mai Petőfi telep területén. Amikor elértek a temető melletti gyümölcsös kertet, átlépték az utat és temettek az út mindkét oldalán. Az út baloldalán lévő már betelt részt 1862-ben adta át a Presbitérium közhasználat céljára, s kért helyette a községi elöljáróságtól 1871-ben új területet. A temetőszigeti 5 holdhoz akkor kapott az egyház újabb 5 holdat temetőnek. Ehhez a 10 holdhoz csatolt az 1898 – i tagosításkor újra 4,5 kat. Holdat, s így ma az egyháznak 14,5 kat. Hold temető területe van. A Presbitérium a területet parcellákra osztotta, s az utak mellett úgynevezett családi sírhelyeket alakított ki. A parcellák végén a negyvenes évekig ingyenes sírhelyeket is biztosított.


oldal 130


1.14.6.7.

Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület,műemléki környezet

Hajdúszováton műemléki környezet került kijelölésre az országos védelem alatt álló épületek környezetében:

-

Csőszház ex-lege műemléki környezete: törzsszám: 9005 hrsz: 2201, 2238, 2236, 2234

-

Református parókia ex - lege műemléki környezete: törzsszám: 10057 hrsz: 1161/4, 1162/2, 1163/2, 1193, 1203, 1213/1, 97, 1212, 1195, 98, 99, 100

-

Református templom ex-lege műemléki környezete: törzsszám: 1876 hrsz: 1161/4, 1162/2, 1163/2, 1192, 1194/1, 1194/2, 1203, 1213/1, 1214/1, 1215, 95, 96, 97


oldal 131

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.14.6.8.

Nemzeti emlékhely

A településen nemzeti emlékhely nem található.

1.14.6.9.

Helyi védelem

A településen a hatályos településrendezési terv részeként elkészült helyi értékvédelmi vizsgálat alapján az alábbi építészeti értékek helyi védelem alá helyezését javasolta a vizsgálat Hajdúszováton a következő építmények javasoltak helyi egyedi védelemre:

1. Őrangyal patika Hajdúszovát, Ady Endre – Kossuth L. út sarok Az 1900-as évek elején épült patika épületelhelyezése egyedi. A jellegzetes saroképületeket követi le, ugyanakkor a szabadonálló épület az utca íve miatt tűnik saroképületnek, és került a bejárata az utca tengelyére merőlegesen. Jellegzetes az ablakok fölötti díszítés. Javasolt az épületforma és a homlokzati arányok és homlokzati díszítés megőrzése.

2. Polgári lakóház (védőnői szolgálat), Hajdúszovát, Ady Endre út 9 A polgári lakóház jellegzetessége a középső falszakasz oromzatos kialakítása és építészeti hangsúlyozása. Az ablak feletti egyenes párkányzat is egyedi. Javasolt az utcai homlokzatkialakítás megőrzése.


oldal 132


3. Polgári lakóház , Hajdúszovát, Ady Endre út 1 A polgári lakóház jellegzetessége a középső falszakasz oromzatos kialakítása és építészeti hangsúlyozása. Az ablak feletti egyenes párkányzat is egyedi. Javasolt az utcai homlokzatkialakítás megőrzése

4. Polgári lakóház , Hajdúszovát, Ady Endre út 19 Jellegzetes polgári lakóház padlásmagasítással. Ablak feletti tagozattal. Javasolt az utcai homlokzat megőrzése.


oldal 133


5. Polgári lakóház , Hajdúszovát, Ady Endre út 21. Díszes homlokzatú lakóház szárazkapu bejárattal. A kétszínű tégla homlokzat, és a homlokzati díszítő oszlopmotívumok fejezet része teszi különlegessé az épületet. Javasolt az utcai tégla architektúrás homlokzat megőrzése.

6. Lakóház utcafronti homlokzata, Hajdúszovát, Kossuth L. út 35. A lakóház homlokzati oromzata különleges. Az épület tömegéhez képest nagy oromzat uralja a homlokzatot. Javasolt az utcai homlokzat és oromzatkialakítás megőrzése.


oldal 134


7. Polgári lakóház , Hajdúszovát, Kossuth Lajos út 47. Polgári lakóház a helyben szokásos padlásmagasítással, az ablakok körüli díszítéssel. Javasolt az utcai homlokzat megőrzése.

8. Polgári lakóház , Hajdúszovát, Ady Endre út 44.

Tégla homloki felületű, szárazkapu bejáratos polgári lakóház. A homlokzat tagolása és az ablak feletti díszítés teszi egyedivé. Javasolt az utcai homlokzat és kapubejáró megőrzése.

9. Polgári lakóház , Hajdúszovát, Ady Endre út 24. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 135

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Előkertes polgári lakóház. Jellegzetesség a padlásmagasítás. Említésre méltó a kovácsoltvas kerítés, mely a polgári lakóházak előtt ritka, tekintve, hogy jellemzően előkert nélküliek, míg ez a lakóház előkertes. Javasolt az utcai homlokzat megőrzése.

10. Polgári lakóház , Hajdúszovát, Ady Endre út 18. Tégla homlokzatú polgári lakóház. Jellegzetessége a homlokzati díszítés: a stilizált oszlopok, valamint az ablakkeretezések. Javasolt az utcai tégla architektúrás homlokzat megőrzése.

11. Lakóház utcai homlokzata , Hajdúszovát, Batthyány út 25. Lépcsős oromzatú lakóház. Az utcai homlokzat hatásában szinte a ház előtt van. Javasolt az utcai homlokzat és oromzat megőrzése.


oldal 136


12. Lakóház tető oromzata , Hajdúszovát, Petőfi S. út 3. Jellegzetes lakóház fűrészelt deszka oromzattal, csipkézett díszítéssel. A kontyolt tető és az oromzat alatt deszka vízvető épült. Javasolt a deszkaoromzat megőrzése.

13. Egykori magtár épület , Hajdúszovát, József Attila utca. Jellegzetes malom épület, melyből több fellelhető volt Hajdúszováton. Az ipartörténeti emlék jellegzetessége az ablakok fölötti íves boltöv és a tégla díszítés. Javasolt a külső tömegforma és homlokzati arányok, homlokzati felületek megőrzése.


oldal 137


14. Utcaképi védelem, Hajdúszovát, Kossuth L. út 18-22. Jellegzetes zártsorúsodó beépítés. Példája jól látható a Kossuth utcai lakósoron. Javasolt a beépítési forma megőrzése.

15. Utcaképi védelem, Hajdúszovát, Kossuth L. út 39 - 41. Zártsorú beépítés szárazkapu bejáratokkal. Javasolt a beépítési forma megőrzése.


oldal 138


16. Utcaképi védelem, Hajdúszovát, Ady Endre út 42 – 46. Zártsorú beépítés szárazkapu bejáratokkal. Példája az Ady Endre úton. Javasolt a beépítési mód megőrzése.

17. Utcaképi védelem, Hajdúszovát, Dózsa György út 40 – 42- 44. Jellemző népi lakóházsor, mely a Hajdúszovátra jellemző beépítési módot (oldalhatáron álló beépítés) és a jellegzetes utcára merőleges gerincű, tornácos népi lakóházakat mutatja. Javasolt a beépítési mód, az egyes épületek tömegforma és homlokzati kialakítás megőrzése.


oldal 139


18. Artézi kutak, Hajdúszovát, Kossuth Lajos út, közterület

Az 1920-30 -as években több artézi kutat is létesítettek Hajdúszováton, melyek talpmélysége 110 – 130 m volt. Javasolt a kút megőrzése.

19. Lakóház kapuja, Hajdúszovát, Kossuth Lajos út 22. Polgári lakóház ívelt, fából készített kapuja. Javasolt a kapu megőrzése.


oldal 140


20. Lakóház kapuja, Hajdúszovát, Széchenyi út 8. Lakóház szárazkapu bejárata Javasolt a kapu megőrzése.

21. Maklári Pap Mór szülőhelye, Hajdúszovát, Széchenyi út 10. Ezen a helyen született Maklári Pap Mór, a település nagy tanítója. Javasolt az emlékhely megőrzése.


oldal 141


22. 1848/49-es szabadságharc emlékműve, Hajdúszovát, Arany J. – József A. út sarok Az 1848/49-es szabadságharc emlékkertje obeliszkkel. Javasolt az emlékmű megőrzése.

23. Hősök emlékoszlopa, Hajdúszovát, Hősök tere Hősök emlékoszlopa a Főtéren. Javasolt az emlékoszlop megőrzése.


oldal 142


24. I. világháborús emlékmű, Hajdúszovát, Hősök tere I. világháborús emlékmű a főtéren az óvoda előtt. Javasolt az emlékmű megőrzése.

25. Hősi katonai síremlék, Hajdúszovát, temető Hősi katonai síremlék a temetőben. Javasolt a síremlék megőrzése.


oldal 143


Helyi természeti értékek: 1. Templomkert, Hajdúszovát, Széchenyi út A templomkert növényegyüttese védelem alatt áll. A templomkertben 1898-ban az aradi vértanúk emlékére 13 vadgesztenyefát ültettek, amit Aradról hoztak.

2. Fekete fenyő, Hajdúszovát, temető melletti terület A temető területe melletti belterületi ingatlanon lévő koros, terebélyes fenyőfa. Pinus nigra azaz feketefenyő. Nagyon szép középkorú, terebélyes növény. Tűlevelekkel teli oldalágai hosszan kinyúlnak, törzse nincs felkopaszodva. Törzsátmérője 50-60 cm, lombkoronájának átmérője 10-12 m, magassága 8-10 m. Teljesen kifejlődött, szabad állású, dekoratív lombozatú, jellegzetes, fajára jellemző habitusú, egészséges feketefenyő.


oldal 144


A településrendezési eszközök részeként új helyi értékvizsgálat készül - feltárva a település épített és természeti értékeit. 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái Hajdúszovát épített környezetének konfliktusai, problémái jellemzően a beépítetlen területekkel kapcsolatosak. A belterületen lévő beépítés nélküli területek rendbentartása problémát okoz, továbbá településkép szempontjából is konfliktusforrás. Ugyancsak konfliktusforrás az üresen álló, állagukban romló lakóépületek. Továbbá környezeti konfliktust okoznak az elhanyagolt, igen rossz állagú lakóházak és azok környezete. 1.15. Közlekedés 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok Hajdúszovát község Hajdú-Bihar megyében, a megyeszékhelytől dél-nyugat irányban, mintegy 20 km-re található. A települést a 4805. jelű Debrecen – Bihartorda összekötő út, a 4804. jelű Hajdúszoboszló – Hajdúszovát összekötő út, valamint a 4816. jelű Hajdúszovát – Derecske összekötő út csatolja az országos közúthálózatba. Az előbb említett országos közutak kapcsolják a települést a térség nagyobb közúthálózatába (4. számú elsőrendű főút, valamint a 47. számú másodrendű főút).


oldal 145


Hajdúszovát és környezete (Forrás: Google Maps) 1.15.2. Közúti közlekedés Az országos közutak hálózata: Az országos közúthálózat részeként az alábbi utak érintik a várost: A 4805. jelű összekötő út a belterület észak-keleti részénél éri el a települést, majd dél-keleti irányban továbbhaladva hagyja el a községet. A 4805. számú összekötő út átkelési szakaszának beépítettsége 10,00 – 11,00 méterre található a közút tengelyétől. Az összekötő út burkolt szélessége: 7,00 méter. A 4804. jelű összekötő út a 4805. jelű összekötő út 15+405 km szelvényében csatlakozik és észak-nyugati irányban haladva biztosítja a község második nagyobb közúthálózati kapcsolatát. A 4804. számú összekötő út átkelési szakaszának beépítettsége 10,00 – 11,00 méterre található a közút tengelyétől. Az összekötő út burkolt szélessége: 7,00 méter. A 4816. jelű összekötő út a 4805. jelű összekötő út 14+695 km szelvényében csatlakozik és dél-keleti irányban haladva biztosítja a község harmadik nagyobb közúthálózati kapcsolatát. A 4816. számú összekötő út átkelési szakaszának beépítettsége 10,00 – 11,00 méterre található a közút tengelyétől. Az összekötő út burkolt szélessége: 7,00 méter.


oldal 146

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Az érintett 4805. jelű összekötő út, 4804. jelű összekötő út és 4816. jelű, állami kezelésű országos közutakon a 2014. évben mért közúti forgalomszámlálási adatok alapján az alábbi értékek mutathatók ki: 4805. jelű összekötő út: Az átlagos napi forgalom (ÁNF): 2433 jármű/nap, azaz 2805 E/nap volt a 2014. évben. A számlálás a 13+966 km. szelvényben történt. A járműtípusonkénti megosztás: 2014. évben:

2029-ben:

E/nap

MOF

Személygépkocsi

1653 j/nap x 1,340 = 2215 j/nap x 1,0 =

2215 x 0,15 = 332 E/óra

Autóbusz

27 j/nap x 1,033 =

70 x 0,15 =

Tehergépkocsi

673 j/nap x 1,327 = 893 j/nap x 2,5 =

2233 x 0,15 = 335 E/óra

Motorkerékpár

14 j/nap x 1,078 =

15 j/nap x 0,8 =

12 x 0,15 =

2 E/óra

Kerékpár

25 j/nap x 1,000 =

25 j/nap x 0,3 =

8 x 0,15 =

1 E/óra

Lassú járművek

41 j/nap x 1,330 =

55 j/nap x 2,5 =

138x 0,15 =

21 E/óra

2433 j/nap

3231 j/nap

4676 E/nap

701 E/óra

28 j/nap x 2,5 =

10 E/óra

A fentiek alapján várható forgalomnagyság a 2029. évben: -

az átlagos napi forgalom (ÁNF): 3231 j/nap

-

a mértékadó óraforgalom (MOF): 701 E/óra

A megengedett forgalomnagyság 1000 E/óra egy forgalmi sávra, így az útpálya jelenlegi geometriai kialakítása meg fog felelni a 2029. évig a várható forgalomnagyságnak. 4805. jelű összekötő út: Az átlagos napi forgalom (ÁNF): 3946 jármű/nap, azaz 3904 E/nap volt a 2014. évben. A számlálás a 15+200 km. szelvényben történt. A járműtípusonkénti megosztás: 2014. évben:

2029-ben:

E/nap

MOF

Személygépkocsi

2335 j/nap x 1,340 = 3129 j/nap x 1,0 =

3129 x 0,15 = 469 E/óra

Autóbusz

45 j/nap x 1,033 =

115 x 0,15 = 17 E/óra

Tehergépkocsi

850 j/nap x 1,327 = 1128 j/nap x 2,5 =

2819 x 0,15 = 423 E/óra

Motorkerékpár

67 j/nap x 1,078 =

72 j/nap x 0,8 =

58 x 0,15 =

Kerékpár

583 j/nap x 1,000 =

583 j/nap x 0,3 =

175 x 0,15 = 26 E/óra

46 j/nap x 2,5 =


9 E/óra

oldal 147

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Lassú járművek

66 j/nap x 1,330 =

88 j/nap x 2,5 =

220x 0,15 =

33 E/óra

3946 j/nap

5046 j/nap

6516 E/nap

977 E/óra



-



2029-ben:

E/nap

MOF

Személygépkocsi

1072 j/nap x 1,340 = 1436 j/nap x 1,0 =

1436 x 0,15 = 215 E/óra

Autóbusz

20 j/nap x 1,033 =

53 x 0,15 =

Tehergépkocsi

619 j/nap x 1,327 = 821 j/nap x 2,5 =

2054 x 0,15 = 308 E/óra

Motorkerékpár

9 j/nap x 1,078 =

10 j/nap x 0,8 =

8 x 0,15 =

1 E/óra

Kerékpár

12 j/nap x 1,000 =

12 j/nap x 0,3 =

4 x 0,15 =

1 E/óra

Lassú járművek

30 j/nap x 1,330 =

40 j/nap x 2,5 =

100x 0,15 =

15 E/óra

1762 j/nap

2340 j/nap

3655 E/nap

548 E/óra

21 j/nap x 2,5 =

8 E/óra



-



2029-ben:


E/nap

MOF oldal 148

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Személygépkocsi

1439 j/nap x 1,340 = 1928 j/nap x 1,0 =

1928 x 0,15 = 289 E/óra

Autóbusz

31 j/nap x 1,033 =

80 x 0,15 =

Tehergépkocsi

582 j/nap x 1,327 = 772 j/nap x 2,5 =

1931 x 0,15 = 290 E/óra

Motorkerékpár

22 j/nap x 1,078 =

24 j/nap x 0,8 =

19 x 0,15 =

3 E/óra

Kerékpár

23 j/nap x 1,000 =

23 j/nap x 0,3 =

7 x 0,15 =

1 E/óra

Lassú járművek

41 j/nap x 1,330 =

55 j/nap x 2,5 =

138x 0,15 =

21 E/óra

2138 j/nap

2834 j/nap

4103 E/nap

616 E/óra

32 j/nap x 2,5 =

12 E/óra



-



2029-ben:

E/nap

MOF

Személygépkocsi

1768 j/nap x 1,340 = 2369 j/nap x 1,0 =

2369 x 0,15 = 355 E/óra

Autóbusz

52 j/nap x 1,033 =

135 x 0,15 = 20 E/óra

Tehergépkocsi

907 j/nap x 1,327 = 1204 j/nap x 2,5 =

3010 x 0,15 = 452 E/óra

Motorkerékpár

43 j/nap x 1,078 =

46 j/nap x 0,8 =

37 x 0,15 =

Kerékpár

727 j/nap x 1,000 =

727 j/nap x 0,3 =

218 x 0,15 = 33 E/óra

Lassú járművek

98 j/nap x 1,330 =

130 j/nap x 2,5 =

325x 0,15 =

49 E/óra

2433 j/nap

4530 j/nap

6094 E/nap

914 E/óra

54 j/nap x 2,5 =

5 E/óra



-


A megengedett forgalomnagyság 600 E/óra egy forgalmi sávra, így az útpálya jelenlegi geometriai kialakítása meg fog felelni a 2029. évig a várható forgalomnagyságnak.


oldal 149

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A fenti vizsgált országos közutak közül a 4804. jelű, 4805. jelű és 4816. jelű utak az osztályba sorolás szerint: - a külterületet tekintve:

Tervezési osztály: K.V. Környezeti körülmény: A Tervezési sebesség: 80 km/óra

- a belterületet tekintve:

Tervezési osztály: B.V. Hálózati funkció: C Környezeti körülmény: C Tervezési sebesség: 40 km/óra

Az egyéb közlekedő utaknál forgalomszámlálás a jelentéktelen nagyságú forgalomnagyság miatt nem történt, így adatok nem állnak rendelkezésre. A belterületen a többi út a helyi Önkormányzat kezelésében lévő úthálózatot képezi. A település belterületén a gyűjtő utak kategóriájába sorolható közutak nem találhatóak, a lakó utak vezetik a közúti forgalmát az országos úthálózat útjaihoz. A település belterületén a legtöbb utca a kiszolgáló- és lakóutak kategóriájába sorolható, a lehetőségnek megfelelően 5,00 – 18,00 m közötti beépítési szélességgel. A lakó utak osztályba sorolásukat tekintve a tervezési osztályuk jele: B.VI. , hálózati funkciójuk : d, környezeti körülmény: C, a tervezési sebesség: 30 km/óra. Kiépítettség: A település belterületén az úthálózat kiépítettsége megfelelő, a kiépítettség kb. 80%-osnak mondható. Csomópontok: A község belterületén a legforgalmasabb csomópontok az országos közutak csomópontjai. A 4805-4816. jelű utak a József Attila – Batthyány úti csomópontban, valamint a 4805-4804. jelű utak a Ady Endre – Szoboszlai úti csomópontban találhatóak. A csomópontok geometriai kialakítása megfelelő, területük elégséges, baleset a tervezés időszakáig nem volt, új csomóponti kialakításhoz a terület helye biztosított.


oldal 150

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A felszorzott forgalomnagysági értékek szerint a meglévő csomópontok kialakítása a forgalomnagyságot tekintve meg fog felelni a 2029. évi tervezési időszak végéig várható forgalmi igényeknek. A csomópontok elhelyezkedését az K-2 rajzszámú Közlekedési vizsgálat belterület tartalmazza. Töltőállomások: A település területén a 4816. jelű összekötő út mentén töltőállomás található. Vízi közlekedés: A területen vízi közlekedés nem üzemel. Légi közlekedés: A területen légi közlekedés nem üzemel. A debreceni repülőtér megközelítése közúton biztosított.

1.15.3.Közösségi közlekedés 1.15.3.1.

Közúti

Hajdúszovát község lakói a környező településekre közúton egyéni- és tömegközlekedési eszközökön juthatnak el. Az autóbuszjárat a helyi igényeknek teljesen megfelel. A településen belül helyi tömegközlekedési járat nem üzemel. A környező településekre történő eljutást a helyközi autóbuszjárat biztosítja, amely Debrecenbe, Hajdúszoboszló felé és Derecske irányába közlekedik. A településen belüli autóbusz megállóhelyek a forgalmi sávokon kerültek kijelölésre, külön autóbuszöböl csak a 4805. jelű összekötő úton, a polgármesteri hivatal mellett került kiépítésre.

1.15.3.2.

Kötöttpályás

A településen üzemelő vasúti pálya, illetve bármely más nemű kötöttpályás közlekedési forma nem található. A legközelebbi vasúti csatlakozás Hajdúszoboszlón található.


oldal 151

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.15.4. Kerékpáros és gyalogosközlekedés A településen belül kiépített kerékpárút nem található. A kerékpáros forgalom a környező településekhez képest elenyésző. A burkolt utcákban legalább az egyik oldalon a gyalogos közlekedés érdekében kiépített szilárd burkolatú járdák találhatóak. A településen kijelölt gyalogos-átkelőhely a polgármesteri hivatal környezetében található.

1.15.5. Parkolás A község belterületén kiépített tömbparkoló található a Polgármesteri Hivatal épülete előtt, ahol 8 gépjármű helyezhető el. A Coop ABC előtti parkolóban 5 gépjármű, míg a művelődési ház és könyvtár előtt és mellett 5 gépjármű helyezhető el. A temető mellett 8 gépjármű helyezhető el. A nagyobb intézményeknél az intézmények udvarán, valamint az intézmény előtt szegély mellett biztosított megállás. A település belterületén, az egyéb helyeken a keresztmetszeti elrendezés és a csekély forgalomnagyság lehetővé teszi az útpadkán történő megállásokat, várakozásokat. 1.16. Közművesítés 1.16.1.Víziközművek Hajdúszovát község Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúszoboszlói járásban helyezkedik el. A Hajdúság, a Sárrét és a történelmi Bihar megye találkozásánál, Debrecentől 20 km-re délnyugati irányban, Hajdúszoboszlótól 9 km-re délkeletre fekszik. Teljes területe sík, a tengerszint feletti magasság 90-100 méter közötti. A község belterülete 427 hektár, külterülete 5372 hektár kiterjedésű. Természetföldrajzilag az Alföld Hajdúság nevű középtájának (1.11.12. számú) Dél-Hajdúság megnevezésű kistáján fekszik, Hajdúszoboszló közvetlen szomszédságában. A település körül értékes és védett természeti területek, a község határában kunhalmok találhatók. Felszíni vizekben, vízfolyásokban gazdag terület. Közigazgatási területét dél-nyugaton érinti a Keleti-főcsatorna. A község leginkább meghatározó felszíni vízfolyása a Kösely-főcsatorna. Megközelíthetősége: Közúti megközelítése Debrecen irányából a 4. sz főközlekedési útról letérve, a 4805 jelű országos mellékútról megoldott, míg Hajdúszoboszló irányából a 4804 jelű országos mellékútról, Derecske felé pedig a 4816 jelű országos mellékútról biztosított.


oldal 152

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A települést Debrecen-Földes viszonylatban napi 8 autóbusz járatpár, és iskolai időszakban további 4 járatpár érinti. Hajdúszoboszló-Derecske viszonylatban további11 autóbusz járatpár közlekedik. A település közigazgatási területének a szomszédai: Hajdúszoboszló, Derecske, Földes, Tetétlen, Kaba Fontosabb statisztikai adatok: Teljes népesség: 3045 fő (2015. január 1-i adat), Lakásállomány: 1109 db (2014. évi KSH statisztikai adat) Népsűrűség: 52,28 fő/km2 (2015. január 1-i adat), Közigazgatási terület: 58,0 km2 (2015. január 1-i adat),

Statisztikai adatok Hajdúszovát településre vonatkozóan (forrás: TEIR) Év Háztartásoknak szolgáltatott víz (m3) Üzemelő közkifolyó (db) Közüzemi ivóvízhálózat hossza (km) Összes szolgáltatott víz mennyisége (m3) Közcsatornában elvezetett összes szennyvíz (m3) Közüzemi szennyvíz csatorna hálózat hossza (km) Közcsatornába bekapcsolt lakások száma (db)

2000 79

2001 76

2002 79

2003 81

2004 78

2005 78

2006 78

2007 88

2008 80

2009 84

2010 78

2011 77

2012 79

2013 76

2014 76

50

44

44

44

44

45

45

45

45

45

45

35

35

35

35

16

16

16

16

16

16

16

16

16

16

16

16

16

16

16

85

82

85

87

85

86

87

98

92

98

89

88

90

86

90

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

TERMÉSZETFÖLDRAJZI, DOMBORZATI, ÉGHAJLATI, HIDROLÓGIAI ADOTTSÁGOK A 3045 fős lakosszámú község az Észak-alföldi régióban, az 1.11.12. számú, Dél-Hajdúság nevű kistájban helyezkedik el. A kistáj települései: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 153

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Hajdúszoboszló, Ebes, Püspökladány, Nádudvar, Kaba, Hajdúszovát, Derecske, Tetétlen, Földes. A kistáj Hajdú-Bihar megyében helyezkedik el. Területe 763 km2 (a középtáj 48,7%-a, a nagytáj 1,5%-a). Domborzati adatok: A kistáj 87 és 114,3 m közötti tszf-i magasságú, löszös iszappal fedett hordalékkúpsíkság. A felszín vertikálisan gyengén szabdalt, a relatív relief mindenütt 10 m/km2 alatt marad (átlagos értéke 2,5 m/km2). Az orográfiai domborzattípusok szempontjából a legnagyobb részt az alacsony, ármentes síkság foglalja el, az E-i területek az enyhén hullámos síkság kategóriájába sorolhatók. A síkságba változatosságot csak az 1-3 m magas folyóhátak, kunhalmok és a 2-3 m magas, löszös homokkal fedett homokbuckák visznek. A terület D-i részét nagy sűrűségben fedik különböző feltöltődési stádiumban levő egykori folyómedrek (ezekhez parti és övzátonyok kapcsolódnak). Földtan: A medencealjzatot DNy-EK-i és erre merőleges szerkezeti vonalak erősen feldarabolták, így a mélyben flis, valamint átalakult kristályos kőzetek találhatók, ezekre helyenként középsőmiocén vulkáni sorozat települt. A Derecskéi-árokban az alaphegység kb. 6 km mélyre süllyedt, s erre jelentős vastagságban jura és kréta üledékes kőzetek települtek. A jelentős vastagságú, földgázvagyont rejtő (Hajdúszoboszló, Ebes) pliocén rétegsorokra helyenként 200 m-es pleisztocén folyóvízi üledék települt. Ennek felépítésében a Sajótól a Körösig számos folyó vett részt. A würmtől kezdődően a különböző folyóvízi rétegekre finomszemű (iszapos, agyagos) üledékek rakódtak, s a periglaciális éghajlaton többnyire lösz-szerkezetet vettek fel, helyenként azonban ártéri, mocsári iszapként, agyagként maradtak meg. Az alacsonyabb szinteket mindenütt folyóvizek járták be, a képződött üledékek (folyóvízi homok, ártéri lösziszap stb.) és formák is ehhez kötődnek.

Hajdúszovát elhelyezkedése a kistáj területén Éghajlat: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 154

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Mérsékelten meleg és száraz éghajlatú kistáj. Közel 1960-2000 óra évi napsütés várható, ebből nyáron közel 800, télen 180 óra körüli a napfénytartam. A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 9,9-10,1 °C, ill. 17,0-17,2 °C. A10 °C középhőmérsékletet meghaladó napok ápr. 1-3. és okt. 19-20. közé esnek (évente 198-200 nap). Az ápr. 10-12. és okt. 19-21. közötti időszakban általában már nem csökken a hőmérséklet fagypont alá (évente 190-194 nap). Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,0-34,5 °C, a minimumoké -16,5 °C körüli. Az évi csapadékösszeg 520-560 mm (D-en a több), a nyári félévé 310-320 mm. A 24 órás csapadékmaximum 91 mm és Hajdúszoboszlón esett. A hótakarós napok átlagos száma 36-38, az átlagos maximális hóvastagság 16-17 cm. Az ariditási index értéke 1,26 és 1,34 közötti. ÉK-i, É-i és D-i a legnagyobb valószínűséggel előforduló szélirány. Az átlagos szélsebesség 2,5 és 3 m/s közötti. Kifejezetten száraz, de nem túl meleg éghajlatú kistáj, s ez a kevésbé vízigényes növénykultúráknak kedvező. Vizek: A Közép-Tisza K-i vidékének fő vízfolyása a Keleti-főcsatorna, amely 110 km-es hosszából 27 km-t tesz meg a tájon belül. Keresztezik folyását K-ről Ny felé a Kösely (91 km, 777 km2) és a Hamvas-főcsatorna (46 km, 361 km2), DK-en érinti a Sárréti-csatorna (70 km, 386 km2). A Kösely a Kondoros (30 km, 234 km2) és a Tócó (25 km, 131 km2) összefolyásából keletkezik. Vízben szegény, gyér lefolyású, száraz terület. Vízjárási adataink főleg a Köselyről vannak. Nádudvarnál a vízállások -17 és 172 cm, a vízhozamok 0,01 és 28 m3/s között váltakoznak. A közepes vízhozam 2 m3/s volt. Árhullámok csak tavasszal és a ritka nagy csapadékokkal szoktak jelentkezni, míg az év többi részében alig van víz a medrekben. A mélyen fekvő belvizes területet 400 km-nél hosszabb csatornahálózat ágazza be. Az állóvizek száma viszonylag nagy, mert sok a mesterséges tározó és halastó is. A 10 természetes tó együtt 34 ha. Közülük a Nádudvar melletti Kerülő-ér tava (7 ha) a legnagyobb. A 9 tározó területe együtt meghaladja az 1400 ha-t. Egyedül a Kaba-tetétleni több 1100 ha-nál. Jelentős (143 ha) még a nádudvari is. A „talajvíz" sehol sincs 4 m-nél mélyebben, sőt Földestől DK-re már 2 m alatt megtaláljuk. Mennyisége nem számottevő. Kémiai jellege a terület középső harmadában nátrium-, máshol kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége nagyobbrészt 25 nk° alatt van, de a települések körzetében tetemesen meghaladja ezt az értéket. A szulfáttartalom 60-300 mg/l között van, de Nádudvar térségében a 600 mg/l-t is eléri. A rétegvizek mennyisége nem jelentős. Nagyszámú artézi kútjának az átlagos mélysége meghaladja a 100 m-t. A vízhozamok eléggé jelentékenyek, de nincs összefüggés a mélységgel. Földesnek 66 °C-os, Hajdúszoboszlónak 78 °C-os, Kábának 44 °C-os, Nádudvarnak 45 °C-os, Püspökladánynak 47 °C-os, nátrium-kloridos ásványvize van. A hajdúszoboszlói hévíz gyógyvíz minősítésű, és nemzetközi hírű gyógyfürdőt üzemeltet. A települések többségében van hosszabb-rövidebb csatornahálózat, a rákapcsolt lakások aránya 54,7% (2008). Növényzet: Alapvetően agrársivatag, É-i és D-i peremein nagyobb szikes legelőkkel, utóbbinál sztyeptál eredetű szikes tavakkal. A Hajdúságnak a Hajdúhátnál egyhangúbb felszínén a deráziós völgyek lankásabbak, és szinte mind elszikesedett (kis részben ez szódás-szoloncsákos szikest Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 155

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat jelent), a Kösely völgyrendszerében mély vizű mocsarak és nádas-gyékényes úszólápok vannak. Az alkati vegetáció nagyobb foltjait ezek és a néhány tíztől néhány száz hektáros szolonyec szikes puszták teszik ki, melyek jó részét ma már nem legeltetik. A lösznövényzet máig elég fajgazdag, noha az egyes mezsgyék területe általában kicsi, és viszonylag zavartak is. A lösznövényzet őrzői ezek és néhány kurgán, melyek közül egyesek vegetációja meglepően ép. A táj szikes tavainak nagy részét elvesztette, de még mindig sok értékes maradvány van. Ma Hajdúszoboszló és Debrecen terjeszkedése és a kihasználatlan gyepek felszámolása jelenti a fő veszélyforrást. Florisztikailag fontos fajok: a kopár és a füves sziki élőhelyeken pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium), erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana), magyar sóballa (Suaeda pannonica), sziki pitypang (Taraxacum bessarabicum); a sziki erdős-sztyep-maradványokon: fátyolos nőszirom (Iris spurid); az úszólápokon: villás sás (Carex pseu-docyperus), tőzegpáfrány (Thelypteris palustris); az üde réteken: csátés sás (Carex divisa); a száraz gyepekben: tavaszi hérics (Adonis vernalis), kék atracél (Anchusa barrelíeri), fehér zanót (Chama-ecytisus albus), hengeres peremizs (Inula germanica), festő csülleng (Isatis tinctoria), pusztai gyújto-ványfű (Linaria biebersteinii), macskahere (Phlomis tuberosa), törpemandula (Prunus tenella), rekenyő (Rapistrum perenné), gór habszegfű (Si-lene bupleuroides), karcsú zsombor (Sisymbrium polymorphum). Kipusztult a szennyes ínfű (Ajuga laxmannii), az öldöklő aszat (Cirsium furiens), a tátorján (Crambe tataria) és a kései pitypang (Ta-raxacum serotinum). Gyakori élőhelyek: Bla, Fia, Flb, F5, OC; közepesen gyakori élőhelyek: B2, B3, B5, B6, F4, OA, OB; ritka élőhelyek: Blb, D6, F2, H5a, RB, RC. Fajszám: 400-600; védett fajok száma: kevesebb mint 20; özönfajok: gyalogakác (Amorpha fruticosa) 2. (Molnár Attila) 4-es sz. főút

Hajdúszovát

Derecske

A község területéről készült ortofotó Talajok: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 156

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A felszínt borító löszös üledék 63%-án vályog mechanikai összetételű, nem felszíntől karbonátos, azaz kilúgozott, 3-4% szerves anyagot tartalmazó, kedvező termékenységű (int. 85-110) réti csernozjom talajok találhatók, amelyek 95%-ban szántóként és legelőként, valamint erdőterületként hasznosíthatók. A Hajdúsággal határos É-i területen még kedvezőbb földminőségi besorolású (int. 95-120) alföldi mészlepedékes csernozjom talajok fordulnak elő 11% területen. Szántóként 95%-ban, valamint legelőként hasznosíthatók. A szikes talajvizű réti csernozjom talajok agyagos vályog fizikai féleségű, a 45-60 (int.) földminőségi besorolású, mélyben sós réti csernozjom változata 6% területen, a némileg gyengébb minőségű (int. 35-45), mélyben szolonyeces réti csernozjom változata pedig 3% területen jelenik meg. A mélyben sós változat 85%-a és a mélyben szolonyeces változat 15%a hasznosítható szántóként, a fennmaradó rész pedig legelőként és erdőként. A szikes talajok a kistáj 17%-án fordulnak elő. A löszös üledékeken képződött, agyag mechanikai összetételű réti szolonyec talajok 14%-ot foglalnak. A 20 (int.) pontnál is gyengébb földminőségű, agyagos vályog mechanikai összetételű sztyepesedő réti szolonyec talajok 3%-ot borítanak. A szikes talajok 40, ill. 60%-a legelőként, a fennmaradó rész pedig szántóként hasznosulhat. A szikes talajok jelenléte ellenére a táj mezőgazdaságilag értékes. Közlekedés: Arteriális közlekedési hálózati helyzetű terület. EK-DNy-i irányban szeli át a 4. sz. főút, és a Budapest-Szolnok-Debrecen kétvágányú villamosított vasúti fővonal. K-i peremét a 47. sz. főút és a Debrecen-Nagykereki vasúti mellékvonal, D-i szélét a 42. sz. főút érinti. Állami közútjainak hossza 190 km, amelyből 55 km (29%) első-, ül. másodrendű főút. Közútsűrűség 25 km/100 km2, főútsűrűség 7 km/100 km2. Főút menti településeinek aránya 67%. Vasútvonalainak hossza 48 km, amelynek 42%-a villamosított. Vasútsűrűség: 6,3 km/100 km2. Településeinek 67%-a rendelkezik vasútállomással. Időszakosan kishajókkal hajózható vízi útja a Keleti-főcsatorna 27 km-es szakasza. Hajdúszoboszlónak és Földesnek polgári célú füves repülőtere van. Településhálózat: A kistáj ritkásan betelepült, a településsűrűség mindössze 1,2 település/100 km2, az átlagos településméret viszont közel 8600 lakos. A 9 településből 5 városi jogállású, közülük elsősorban Hajdúszoboszló és Püspökladány rendelkezik táji szerepkörrel is. A városi népesség aránya (2001: 82,6%) jóval az országos átlag feletti, a kistáj jelentős része azonban falusias jellegű. A néhány falu népes, jórészt 3000-es-nél nagyobb település. Népesség: Mivel a népes települések kiterjedt határral rendelkeznek, a népsűrűség eléggé alacsony (2001: 71 fő/km2). A népességmaximum 1980-ban volt, de azóta alig csökkent a népességszám (2001: 77 380 fő). A korszerkezet kedvező, a gyermekkorúak aránya jelentősen meghaladja a 65 év felettiekét (2001: 19,2, ÜL 14%). Az elöregedési index értéke a települések többségében kedvező (<100), elöregedő helység nincs. Az iskolázottsági mutatók viszont még Debrecen fényében is eléggé rosszak, főleg a magasan képzettek aránya alacsony, a diplomásoké (2001: 5,6%) a fele sincs az országos átlagnak. Vallási téren a reformátusok dominálnak, a lakosság közel fele kálvinista. A római katolikusok aránya 8,9%, a görög katolikusoké pedig csak 1,4% (2001). A vallási képet jelentősen befolyásolja, hogy a lakosság közel 1/3-a felekezethez nem tartozónak vallotta Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 157

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat magát 2001-ben, s közel 7% vallása volt ismeretlen. A lakosság döntő része (több mint 96%) magyar, ezen kívül csak a cigányság érdemel említést (2001: 1,5%). Legnagyobb, közel 500 fős közösségük Püspökladányban él. A munkaerő-piaci mutatók elég rosszak, a lakosság alacsony gazdasági aktivitásához magas munkanélküliség társul (2001: 31,9, ül. 19,4%). Sajátos a foglalkozási szerkezet is, elsősorban az agrárkeresők magas részesedése a feltűnő (2001: 16,6%). A legmagasabb a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya Nádudvaron (44,7%), jelezve a hagyományok továbbélését. Az ipari keresők aránya átlagos (28,5%), a tercier szektoré átlag alatti (54,8%). A munkanélküliség 2007 nyarán az országos átlag másfélszerese (9,6%), az egyes települések közötti jelentős különbségekkel. (Forrás: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere (2010.)) Közműellátási adatok a 2014-es évre vonatkozóan (Forrás: TEIR): HAJDÚSZOVÁT

2014.

Lakásállomány (db)

1109

Közüzemi ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

1023

Közüzemi ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások aránya (ellátottság) Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km) Üzemelő közkifolyók száma (db)

92,25 % 16,0 35

Az összes szolgáltatott ivóvíz mennyisége (1000 m3)

89,60

Háztartásoknak szolgáltatott ivóvíz mennyisége (1000 m3)

75,50

Közüzemi szennyvíz-elvezető rendszerbe bekapcsolt lakások száma (db)

1050 *

Közüzemi szennyvíz-elvezető rendszerbe bekapcsolt lakások aránya (ellátottság) Közüzemi szennyvíz-elvezető csatornahálózat hossza (km) Közüzemi szennyvíz-elvezető csatornahálózatban elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3) A háztartásokból a közüzemi szennyvíz-elvezető csatornahálózatban elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3)

94,68 % * 17,85 * ** **

Háztartási gázfogyasztók száma (db)

696

Az összes gázfogyasztók száma (db)

740

Gázellátó hálózatba bekapcsolt lakások aránya (ellátottság)

62,76 %

A teljes gázvezeték hálózat hossza (km)

30,20

Háztartási villamos energia fogyasztók száma (db)

1184

Villamos energia hálózatba bekapcsolt lakások aránya (ellátottság) Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

~100 % oldal 158

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Az összes villamosenergia-fogyasztó száma (db)

1291

A kisfeszültségű villamosenergia-elosztóhálózat hossza (km)

19,80

*: 2015. évi adatok. **: jelenleg nem áll rendelkezésre adat.

1.16.1.1.

Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíztermálvíz hasznosítás)

A község vízellátását a belterületen található települési vízműről biztosítják, melyet a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. üzemeltet. Az 1974-ben kiépített belterületi vízellátó hálózat jórészt acny. anyagú, vegyes rendszerű (ágvezetékekből és körvezetékekből áll). A vízműtelep vízbázisát 2 db mélyfúrású (157 m talpmélységű) kút jelenti, melyek tekintetében a vízmű üzemeltetési engedélye szerint 550 l/perc kapacitás engedélyezett. A településen található vezetékhálózat jellemző paraméterei: 15.054 m 479 m 420 m

NA 80 KM-PVC NA 125 acny. NA 150 acny.

Hajdúszovát község vízműtelepe a 4804 j. közút mellett

Hajdúszováton korábban igen sok ártézi kút üzemelt, a belterületen és a külterületen is, melyek legtöbbje 110-130 méter mélységből kapta a vizet. A törpevízmű megvalósulását követően ezek jelentősége lecsökkent, vizük mára elapadt. A belterületen az ártézi kutak közül néhány még fennmaradt, de használaton kívül lettek helyezve. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 159


Régi kerekes kút és új hálózati közkifolyó Hajdúszovát belterületén

A településen a szolgáltatott ivóvíz a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint nitrit- és vastartalom szempontjából kifogásolt. Az ivóvízminőség javítás, a vízmű technológiai fejlesztése az önkormányzat és a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. közös beruházásában megtörtént. A vízműtelepen vas-, mangán- és ammóniamentesítő technológiai fejlesztés került kialakításra. A próbaüzem lezárását követően kerül kiadásra az új technológiára vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély. Az új technológia: Az igény szerint üzemelő kutak (2 db) vizét a meglévő búvárszivattyúk nyomják bekötővezetéken keresztül a meglévő térszíni medencékbe, a 2 db levegőbekeverő injektoron át. A medencében történik meg a vastalanításhoz szükséges oxidációs levegőbekeverés a nyersvízhez. A meglévő vízmű-gépházba telepített hálózati szivattyúk a medencéből szívják az előkezelt vizet és a vas-, mangán- és ammóniummentesítő szűrőn át nyomják a hidrofortartályon keresztül a községi vízhálózatba. A szűrőtartály öblítése előkezelt nyersvízzel és levegővel történik 48 óránként. Az öblítővizet a meglévő előülepítőn és csatornán keresztül a vízműtelep előtt található földmedrű árokba vezetik, mely a Hajdúszováti Önkormányzat kezelésében van. A kutak indítását a medencében lévő úszókapcsolók vezérik. A hálózati szivattyúk vezérlését a gépteremben elhelyezett hidrofortartályon lévő nyomáskapcsoló biztosítja. Hajdúszovát vízmű tervezett kapacitása: Lakások száma (KSH adat): Vízellátó hálózatba bekötött lakások száma: A vízellátó hálózatba bekötött lakások aránya: Üzemelő közkifolyók száma: Éves kitermelt vízmennyiség: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

924 m3/d 1109 db 1023 db 92,25 % 35 db 149.800 m3/év (410 m3/d) oldal 160

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Technológiai vízszükséglet, veszteség: Szolgáltatott vízmennyiség:

52.300 m3/év 97.500 m3/év

(34,9 %)

Vízműkutak: Vízmű I. sz. kút Kataszteri szám: B-36 Talpmélység: 157,0 m Csövezés: 0,0 – 110,0 m-ig Ø 241/228 mm acél 94,0 – 157,0 m-ig Ø 165/155 mm acél Szűrőzve: 114,0-126,0 m, 130,0-151,0 m között Nyugalmi vízszint: -9,25 m (2003.) Vízhozam: 550 l/p -12,35 m-es üzemi vízszinten (2003.) Vízminőségi adatok (2003.): Vas: 0,28 mg/l Mangán: 0,08 mg/l Ammónia: 1,42 mg/l Nitrit: <0,023 mg/l Nitrát: <1,0 mg/l Összes keménység: 154,0 CaO mg/l Vízmű II. sz. kút Kataszteri szám: B-38 Talpmélység: 157,0 m Csövezés: 0,0 – 10,0 m-ig Ø 318/302 mm acél 0,0 – 49,5 m-ig Ø 241/228 mm acél 49,5 – 102,0 m-ig Ø 165/155 mm acél 50,0 – 100,0 m-ig Ø 203/192 mm acél 86,0 – 157,0 m-ig Ø 133/124 mm acél Szűrőzve: 109,0-122,0 m, 128,0-150,0 m között Nyugalmi vízszint: -8,50 m (2003.) Vízhozam: 700 l/p -12,0 m-es üzemi vízszinten (2003.) Vízminőségi adatok (2003.): Vas: 0,34 mg/l Mangán: 0,07 mg/l Ammónia: 1,41 mg/l Nitrit: <0,023 mg/l Nitrát: < 1,0 mg/l Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 161

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Összes keménység:

156,0 CaO mg/l

Külterületi vízellátás Hajdúszovát község külterületén jelentősebb magán vízfogyasztó nincs, de több nagylétszámú állattartó telep is van. E telepek vízellátása önállóan történik.

A külterületi állattartó telepek önálló vízellátó rendszerrel és saját magastározókkal (hidroglóbusz) rendelkeznek

A vízműkutak védőterülete A települési vízmű belső védőterületének határa a kúttól, illetve a vízkezelő és víztároló műtárgyaknál, azok szélétől mért 10 m sugarú kör, illetve a földfeltöltés rézsűtalpától mért 5 m széles területsáv, zárt kerítéssel körülvéve. A belső védőterületen csak olyan tevékenység végezhető, mely a kitermelés előtt, vagy a kitermelés alatt álló víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelés folyamatát nem veszélyezteti. A belső védőövezet területén csak a vízkivétel létesítményei és az ahhoz kapcsolódó, a vízellátó rendszer üzemi céljait szolgáló létesítmények helyezhetők el. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 162

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A belső védőterületen trágyázás (szerves és műtrágyázás), valamint a növényvédő szerek alkalmazása tilos. A meglévő létesítmények üzemeltetésénél, valamint az újak létesítésénél ügyelni kell arra, hogy a szennyező anyag ne kerülhessen a terepfelszínre, illetve a kutakba és azok vizébe. A védősáv határa a földbe fektetett vízvezeték felett a föld felszínéig, alatta 1,0 m mélységig, a vezeték mellett kétoldalt legalább 2-2 m széles területsáv. A védőterületekre vonatkozó előírásokat és korlátozásokat részletesen a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 10-15. §-ai, valamint az 5. sz. melléklete tartalmazza. Fenti rendelet alapján legkésőbb 2007. szeptember 01-ig kell elvégeztetni a település ivóvízbázisának védőidom – védőterület meghatározását és kijelölését. A felszín alatti vizek védelme A víz alapvető és pótolhatatlan lételeme minden élőlénynek. Az érintetlen vagy természetközeli állapotú tiszta felszíni és felszín alatti vizek a biodiverzitás megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségűek. A víz természeti erőforrásként is értékes. A felszíni és felszín alatti vizeket megannyi gazdasági tevékenységhez használják fel: turizmus, mezőgazdaság, ipar, bányászat és nem utolsósorban ezek az ivóvíz legfőbb forrásai is. Az ivóvízbázisok védelme, a vízminőség javítása, a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás megteremtése a települések kiemelten fontos feladatai. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint Hajdúszovát község "érzékeny" felszín alatti vízminőség védelmi területen fekvő településként van nyilvántartva. "A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről" rendelkező 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 23 §. (1) bekezdés a.) pontja értelmében a vízbázisok hidrogeológiai védőidomát legkésőbb 2007. szeptember 01-ig meg kellett határozni és ki kellett jelöltetni. A térség területén a múlt század első felében több mélyfúrású (200 – 250 m talpmélységű) kutat is létesítettek, melyeknek egy részét eltömedékelték, másik része viszont használaton kívüli, de azóta is létezhet. Fontos feladat a meglévő kutak pontos helyének feltérképezése, tulajdonosának, vízjogi engedélyezettségének és távlati használatának kiderítése. Amennyiben valamelyik kutat használaton kívül akarják helyezni, eltömedékelését – vízbázis védelmi szempontok miatt – csak szakszerűen, engedélyek alapján lehet elvégezni. A "vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról" szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, az 500 m3/év kitermelt vízmennyiséget meg nem haladó, kizárólag házi vízigény kielégítésére szolgáló, sekély mélységű kutak önkormányzati engedélyezési hatáskörbe tartoznak. (Létesítés, használatba vétel, megszüntetés, eltömedékelés, stb..) Ezek engedélyezésénél figyelembe kell venni az alapvető vízbázis védelmi követelményeket (palástcementezés). A lakossági fúrt kutakra ugyancsak a 10 m – es védőtávolság megtartása kötelező.


oldal 163

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A külterületi helyi, saját szükségletek kielégítésére szolgáló kutak esetén is kötelezően érvényes a 10 m sugarú körnek megfelelő védőterületet kialakítása. Ennek, illetve a vízbázisok védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletben foglaltaknak a betartását a hatóságoknak rendszeresen ellenőrizni kell. A meglévő vízellátó rendszerek bővítését, illetve újak létesítését – a felszín alatti vízbázisok ismeretében – a TIVIZIG engedélyezi, igény szerint javaslatot is tesz rá. Tervezéskor minden esetben – állattartó telep kialakításakor kiemelten – be kell tartani "a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről" szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet előírásait. A külterületi tanyák és egyes állattartó telepek vízellátását rendszerint egyedileg, többnyire 10-30 m körüli talpmélységű fúrt kutakból oldják meg a tulajdonosok, de találhatók még néhol ásott kutak is. Ezen vízkivételi művek esetében is elő kell írni a védőterületekre vonatkozó korlátozásokat és tiltásokat, melyeket a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szabályoz. A belterülettől távol eső telepek, majorok, tanyák vízellátása a távlatban is csak egyedileg oldható meg, a nagy távolságok miatt a városi hálózatra gazdaságosan nem kapcsolhatók. A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés "C" pontja értelmében az 500 m³/év vízigényt meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő, talajvizet kitermelő kút létesítését a település jegyzője engedélyezheti. Minden egyéb esetben a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az engedélyező hatóság. A kismélységű kutak különböző létesítményektől, potenciális szennyező forrásoktól való minimális védőtávolságát mindenhol be kell tartani! Környezetvédelmi szempontból különösen nagy figyelmet kell fordítani a kutak helyes kialakítására, a szennyező anyagok bejutásának megakadályozására. Hajdúszovát a 27/2004. (XII.25.) „a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” KvVM rendelet alapján érzékeny földtani közegben található a felszín alatti vizek szempontjából. Ennek értelmében a tervkészítés folyamán fokozottan kell figyelembe venni a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó hatályos jogszabályokat: - 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről különös tekintettel a település ivóvízbázisára és a strandi kutakra. - 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről - 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről - 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről - 27/2004. (XII.25.) „a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” KvVM rendelet 1.16.1.2.

Szennyvízelvezetés


oldal 164

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Hajdúszováton a 2015. évben valósult meg a szennyvízelvezető rendszer és a települési szennyvíztisztító telep is. A község elválasztott rendszerű csatornahálózattal rendelkezik, amelynek üzemeltetője a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Püspökladányi üzemegysége. A szennyvízelvezető rendszer fontosabb adatai a 2015-es évre vonatkozóan: HAJDÚSZOVÁT Lakásállomány (db) Közüzemi szennyvíz-elvezető csatornahálózat hossza (km) Közüzemi szennyvíz-elvezető rendszerbe bekapcsolt lakások száma (db) Közüzemi szennyvíz-elvezető rendszerbe bekapcsolt lakások aránya (ellátottság)

1109 17,85 1050 94,68 %

A településen gravitációs csatornahálózat épült ki, amelynek a mélypontjaira szennyvízátemelőket telepítettek. Összesen 5 db közterületi szennyvízátemelő létesült a község belterületén, melyek közül az I. számú a rendszer végátemelője. Az átemelők a gravitációsan összegyűjtött szennyvizet szivattyúk segítségével, nyomóvezetékeken keresztül juttatják el a hálózat magasabban fekvő pontjának tisztítóaknáiba. Innen ismét gravitációsan halad tovább a szennyvíz, egészen a végátemelőig, ahonnan már közvetlenül a szennyvíztisztító telepre továbbítják. A szennyvíztisztító telep a község belterületének a keleti szélén, az Arany János utca végén elhelyezkedő 1135/8 hrsz-ú ingatlanon, kerítéssel körbevéve került telepítésre, a jelenlegi lakóterületektől kb. 300 m távolságban. Összesen 16.225 fm DN 200 mm-es átmérőjű KG-PVC anyagú gravitációs csatorna, valamint 1.622 m D90-es és D160-as KPE anyagú nyomóvezeték épült ki. A házi bekötőcsatornák összesített hossza 9.338 fm, melyek DN 160-as KG-PVC csőanyagból épültek meg. A házi bekötések száma összesen: 1050 db. A hálózatba 264 db beton tisztítóakna, 166 db műanyag tisztítóidom, és a házi bekötésekhez 1011 db műanyag tisztítónyílás került beépítésre. A szennyvíztisztító telep vízellátására egy 397 m hosszúságú D110 mm átmérőjű KPE csőanyagú vízvezetéket fektettek le, amely a települési vízellátó hálózathoz csatlakozik. Szennyvíztisztító telep: A szennyvíztisztító telep főbb paraméterei az alábbiak:  hidraulikai kapacitás: 275 m3/d  biológiai kapacitás:

2542 LE


oldal 165


A hajdúszováti szennyvíztisztító telep légifelvétele A beruházás keretében mechanikai előkezelés, levegőztető és utóülepítő tereket magában foglaló denitrifikálást is biztosító biológiai tisztító-műtárgy épült meg, amely biztosítja az iszapsűrítést és az iszapvíztelenítést. A tisztítási technológia totáloxidációs, eleveniszapos eljárás, a keletkezett iszapok stabilizációjával, nitrifikációval, denitrifikációval, részleges biológiai foszfortalanítással. A biológiai tisztító egységben a baktériumok enzimrendszerük hatására aerob körülmények között végbemegy a szennyező szerves szénvegyületek lebontása, az iszap teljes stabilizációja és a nitrifikáció, anoxikus körülmények között, pedig a denitrifikáció. A szennyvíztisztítási technológia kb. 60 %-os részleges biológiai foszfortalanítással rendelkezik, a hideg téli hónapokat leszámítva, amikor ez az érték csak kb. 40 %-os. A szennyvíz maradék foszfortalanítását az előírt 10 mg/l határérték elérése céljából ún. szimultán foszfortalanítással biztosítják. A baktériumok élettevékenységéhez szükséges oldott oxigént finombuborékos rugalmas membrános mélylevegőztető rendszer biztosítja. A műtárgy levegőztető teréből a szennyvízeleveniszap elegy nagyátmérőjű csővezetéken kerül át az utóülepítőbe, ahol végbemegy a fázisszétválasztás. Az eleveniszap recirkulációját, illetve a fölösiszap elvételt idővezérelt szivattyú biztosítja. A tisztított szennyvíz gravitációsan kerül a Kösely-főcsatornába bevezetésre. A rendszerből kikerülő fölösiszap sűrítése és közbenső tározása iszapsilóban történik. Az iszap víztelenítését szalagszűrővel végzik. A víztelenített iszap hat havi fedett tározása a telepen biztosítható. A víztelenített szennyvíziszap hasznosításra kerül:  rövid távon: az AKSD Kft. debreceni telepére történő beszállítást követően,


oldal 166

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat  közép-, ill. hosszú távon: az önkormányzat együttműködve további önkormányzatokkal és a víziközmű szolgáltatóval közös finanszírozáson alapuló térségbeli komposzttelep létrehozásával kívánják megoldani az iszaphasznosítást. A talaj és talajvíz védelme érdekében szennyvíz belterületen csak közcsatornába vezethető. A közcsatornára rákötött ingatlanok esetében, ahol előtisztítás szükséges (pl.: éttermek, konyhák, gépkocsi mosók), a megfelelően méretezett műtárgyak (zsír és olajfogók) kiépítését és a későbbiekben szakszerű üzemeltetését biztosítani kell, létesítésük és üzemeltetésük vízjogi engedély alapján lehetséges. Külterületi szennyvízkezelés A külterületi tanyákon, majorokban jelentősebb mennyiségű szennyvíz nem keletkezik. Ezeken a helyeken a szociális szennyvizek elhelyezhetők szikkasztással, amennyiben ennek feltételei adottak. Ahol a szikkasztással kapcsolatos előírások nem teljesülnek, ott a zárt, szigetelt tározóban történő gyűjtésről és a szippantott szennyvíz fogadó aknában történő elhelyezésről kell gondoskodni. Hajdúszovát a 27/2004. (XII.25.) „a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” KvVM rendelet alapján érzékeny földtani közegben található a felszín alatti vizek szempontjából. Ennek értelmében a tervkészítés folyamán fokozottan kell figyelembe venni a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó hatályos jogszabályokat. Távlatban, kis mennyiségű szennyvizek esetében továbbra is a gyűjtés és szállítás lehetősége jöhet szóba, azzal a megkötéssel, hogy kizárólag zárt, szigetelt szennyvíztároló építhető. Nagyobb szennyvíz mennyiségek esetén egyedi, kis szennyvíztisztító berendezés(ek) létesítése javasolt. A meglévő csatornahálózattól távol lévő területek esetén lehetőség van egyedi szennyvízkezelés megvalósítására is. Amennyiben a talajvízszint átlagos szintje viszonylag alacsonyan helyezkedik el, valamint a terület nem minősül környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból érzékeny, illetve védett területnek, akkor az egyedi szennyvízkezelést, illetve tisztítást végző berendezések alkalmazása lehetséges, a vonatkozó jogszabályok szerint (147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet). Élővízfolyásba, csapadékcsatornákba, árkokba, felhagyott kutakba tilos szennyvizet belevezetni! Állattartással kapcsolatban keletkező trágyalevek zárt gyűjtéséről és trágyaszarvasra történő öntözéséről, vagy alkalmas mezőgazdasági területen való szakszerű elhelyezéséről gondoskodni kell. A szennyvizek elhelyezésekor figyelembe kell venni a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről előírásait.


oldal 167

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, hígtrágya, egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról, kijelölt telepre történő szállításáról, illetve hasznosításáról. A felszíni és felszínalatti vízbázisok védelme szempontjából különösen nagy gondot kell fordítani a szociális és az állattartásból származó szennyvizek elvezetésére, biztonságos elhelyezésére. A szennyvízcsatornára nem csatlakozott lakosok házi gyűjtőaknáit rendszeresen ellenőrizni kell. Ezen aknák általában nem megfelelő szigetelésűek, így azok tulajdonosait fel kell szólítani a környezetvédelmi jogszabályok betartására. Ezen ingatlanok esetében a lakosoknak gondoskodniuk kell a keletkező szennyvizek rendszeres elszállíttatásáról. Amely ingatlantulajdonosok a kiépült közcsatornákra nem hajlandóak rácsatlakozni, a 2003. évi LXXXIX. törvény előírásai szerint környezetterhelési, illetve talajterhelési díj megfizetésére kötelezhetők. A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg, rövid időre sem megengedhető. A nyílt árkokba, csatornákba, patakokba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásokba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. Vállalkozási, gazdasági, ipari területekről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő egyedi szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése-elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok (ÁNTSZ, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) engedélyének a beszerzése is szükséges. Közvetlenül az élővízfolyásba, az ipari-vállalkozási-gazdasági területekről származó ipari eredetű szennyvíz kizárólag a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után, a hatóságok által kiadott vízjogi létesítési engedéllyel, - az abban előírtak szigorú betartásával - vezethető be. Közműlétesítmények és közműhálózatok, valamint elektronikus hírközlési hálózatok és létesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat, valamint jelen helyi építési szabályzatban előírtakat kell figyelembe venni. Az ágazati előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, és az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető. A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőövezeteinek számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a hálózatok és létesítmények, valamint azok biztonsági-, védőövezeteinek helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Új út, utca létesítésekor a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 168

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról és a még hiányzó közmű kiépítéséről is gondoskodni kell. A közművezetékek átépítésekor és új vezetékek fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az útburkolat alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani. Továbbá, a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy azok 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények-ben (OTÉK) meghatározásra került a szennyvíztisztító, szennyvíziszap-kezelő, -tároló és -elhelyező építmények legkisebb távolsága (védőterülete) lakó-, vegyes-, gazdasági- (a jelentős mértékű zavaró hatású ipari kivételével), üdülő- és különleges (a hulladéklerakók területének kivételével) területektől. A szennyvíztisztító telep védőtávolságán (300 m) belül lakó-, üdülő, kereskedelmiszolgáltatási célú, ipari gazdasági, településközponti vegyes és különleges övezethez tartozó építmény nem helyezhető el, élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető és nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, nem csomagolható, nem raktározható és nem forgalmazható. A szennyvízgyűjtő hálózatra telepített szagmentesen és zajmentesen kialakított szennyvízátemelő műtárgy 20 m-es, a szagtalanító berendezés nélküli műtárgy 150 m-es védőtávolság biztosítását igényli, az OTÉK előírásai szerint (Függelék az Országos Településrendezési és Építési Követelményekhez - Függelék "A").

1.16.2.3.

Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés

Belterületi vízrendezés, felszíni vízelvezetés A község a 448. sz. Keleti-főcsatorna menti belvízrendszer, ezen belül a 48b jelű Kösely belvízöblözetbe tartozik. A belvízöblözet domborzata sík, a terület mélyfekvésű, belvízérzékeny, amit az elmúlt évek jelentős belvizei is alátámasztanak. A község belterülete mértékadó vízállás esetén csak szivattyúsan mentesíthető. Az Ürmösérbe emelő szivattyútelep az önkormányzat kezelésében van. A település belvízzel közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik. Hajdúszovát a Kösely-főcsatorna fővízgyűjtő övezetébe tartozik. A település a Kösely régi és új medrével körülvéve helyezkedik el. A község csapadékvíz elvezetését általában nyílt szelvényű csatornahálózat biztosítja, amelyek átereszei sok helyen már erősen feliszapolódtak. A feliszapolódás miatt az árkok egy része csak szikkasztó funkciót képes betölteni, vízelvezetésre nem alkalmasak. A településen nagyobb vízelvezető árkok is találhatók, melyek egy része burkolt, ezek állapota változó. A belterületről lefolyó vizek fő befogadója az Ürmös-éri csatornán keresztül a Hajdúszovát-Kösely átmetszés öntöző-főcsatorna, valamint a település É-i szélén haladó Kösely-főcsatorna. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 169

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Tervszerűen felújított csapadékvíz-elvezető rendszer a községben nem létesült, és arra engedélyezési terv sem készült. A belvízcsatornákba, mint közvetlen befogadókba vezetendő gyűjtőcsatornák rekonstrukciójára pályázatot mindaddig nem tud benyújtani az önkormányzat, amíg a vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány, illetve a létesítési engedélyezési terv el nem készül. Fejlesztési célok és előírások a belterületi vízrendezés területén: A csatornával el nem látott fejlesztési területeken különös fontossággal kell kezelni a belvízrendezés kérdését. A tervszerű, összefüggő csatornahálózat kiépítése feltétlenül indokolt, nyíltárok vagy zárt csőcsatorna formájában, a terület jellegétől és a várható közlekedési viszonyaitól függően. A kiépült átereszeket és a zárt csatornákhoz tartozó víznyelőket az ingatlantulajdonosoknak rendszeresen karbantartani szükséges. Ezen kívül fontos, hogy önkormányzati rendelet szabályozza az udvarokról kivezethető és a csapadékvízgyűjtő csatornákba bevezethető vizek minőségét, visszaszorítva ezáltal a trágyaleveknek és a csapadékvízzel hígult szennyezéseknek a közcsatornákba történő bevezetését. A belterületi vízelvezető rendszerek önkormányzati tulajdonban és kezelésben vannak, azok folyamatos karbantartását kiemelt feladatként kell kezelni a belvízzel való veszélyeztetettség miatt.


oldal 170


A hajdúszováti belterület és közvetlen környezetének szintvonalas Topográfiai térképe

Külterületi vízrendezés, vízhasznosítás Az elmúlt évek belvízveszélyes időszakai rámutattak a térség belvízvédelmi rendszerének gyengeségeire. A hosszú száraz időszak után bekövetkező nedves periódus korábban nem tapasztalt helyzeteket teremtett. A 2000. év eleje óta többször is kialakult belvízhelyzet több tényező együttes hatásaként alakult ki. Az Alföldön a csapadék helyenként megközelítette, sőt meg is haladta az 1000 mm-t. A korábban igen mélyen húzódó talajvízszint az Alföld túlnyomó részén a sokévi átlagos szint fölé került, így a talajnak gyakorlatilag megszűnt a vízbefogadó képessége. A térség településeinek mélyebben fekvő kül- és belterületi szakaszain kivétel nélkül jelentkeztek a magas talajvíz okozta problémák. A külterületi csatornák egy része önkormányzati tulajdonban, másik része állami tulajdonban és 2 érintett vízgazdálkodási társulat kezelésében van. Karbantartottságuk közepesen jónak mondható. A térségben a Hamvas-Sárréti Vízgazdálkodási Társulat és a Berettyó Vízgazdálkodási Társulat az illetékes. A térség legjelentősebb vízfolyása a TIVIZIG kezelésű Kösely-főcsatorna. A Kösely-Hajdúszováti átmetszés öntöző-csatorna szintén TIVIZIG kezelésű. A Kösely-főcsatorna gravitációsan csatlakozik a Hortobágy-főKiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 171

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat csatornához. Vízjárását tekintve a Kösely-főcsatorna 0+000-26+880 km között mesterséges hatásra állandó, míg a főcsatorna 26+880-60+716 km között állandó vízfolyás. Az Ürmös-ér és az Ö-1-csatorna társulati kezelésű, csakúgy mint az Ürmös-éri szivattyútelep, amelynek kapacitása 1,32 m3/sec. A belvizek elvezetésében jelentős szerepe van az üzemi csatornahálózatnak. Az üzemi csatornák gyűjtik össze a belvizeket és továbbítják az üzemközi és állami főműveken keresztül a főbefogadóba. Az üzemi és a magán vízrendezési művek egy része a társulattól került üzemi kezelésbe, másrészt önálló beruházásként létesültek. A tulajdonviszonyok változásával a csatornák műszaki állapota leromlott, a külterületi csatornák feliszapolódtak, elgazosodtak, vagy feltöltés következtében megszűntek. Ezen állapoton csak a magánérdekek és a társulati célok legjobb értelemben vett összehangolása változtathat. A TIVIZIG kezelésű vízrendezési létesítményeken a közeljövőben fejlesztések nem várhatók. A térségben a következő csatornákat hasznosítják öntözésre: -

Keleti-főcsatorna (TIVIZIG kezelésű) KFCS-Aranyosi út bal É-i övcsatorna (TIVIZIG kezelésű) Hajdúszováti-tájcsatorna (a Hamvas-Sárréti Vízgazdálkodási Társulat kezeli) Derecskei-öntözőcsatorna (a Berettyó Vízgazdálkodási Társulat kezeli)

Hajdúszovát külterületén található a Hajdúszováti AC telep, mely a Hajdúszováti Vállalkozók Szövetkezetének kezelésében van. A 18/2003. (XII. 9.) számú, települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló KvVM-BM együttes rendelet szerint Hajdúszovát település ár- belvízzel nem veszélyeztetett. Fejlesztési célok és előírások a külterületi vízrendezés területén: - A külterületen keletkező káros vizek hatékony elvezetését csak komplex rendszerben, a belvízöblözet jelentős területrészeire kiterjedten lehet megvalósítani. Ehhez a külterületi mezőgazdasági táblák tulajdonosainak, a szövetkezetek és a vállalkozások összefogása szükséges, hogy az elmúlt években beszántott, kezeletlenül hagyott csatornák ne maradjanak elhanyagoltan, karbantartásuk megoldott lehessen, amely mindannyiunk közös érdeke. A csatornák mellett a tulajdonos illetve a használó az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy azáltal a víz természetes lefolyását nem akadályozza, állapotát, üzemeltetését és a víz minőségét nem veszélyezteti. - A vízrendezési létesítmények mellett a fenntartósávot szabadon kell hagyni a belvízvédekezési, fenntartási munkák zavartalan lebonyolítása végett. A TIVIZIG kezelésű létesítmények mellett a fenntartósáv szélessége 6-6 m. A csatornák szélétől 10 m-en belül végleges építmény nem helyezhető el. - Belvízcsatornába hígtrágya, szennyvíz vagy mezőgazdasági vegyszer nem önthető, nem vezethető bele! - A társulati kezelésű csatornák mentén 2-2 m-es sávot kell szabadon hagyni. Fejlesztést a társulatok nem terveznek, csak karbantartási munkákat. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 172

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat - Az EU szinten közös vízpolitika megteremtését célzó Víz Keretirányelv (2000/60/EK direktíva) a tagállamok számára előírja mindazon intézkedések megtételét, melyek a vizek jó állapotának elérését, illetve fenntartását biztosítják. Ehhez alkalmazkodva, a vízgyűjtő területen csak a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak alapján tervezhetők tevékenységek. A kizárólagos állami tulajdonú csatornáknál a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet parti sávokra vonatkozó 2§ 3. b) pontja alapján a partéltől szabadon hagyandó sáv 6-6 m, míg a nem kizárólagosoknál a c) pont szerint 3-3 m. A csatornák megközelítésével, keresztezésével kapcsolatban a kezelő, üzemeltető TIVIZIG szakvéleménye a mértékadó. A településrendezési tervnek illeszkednie kell a település vízrendezési-, belvízvédelmi, valamint vízkár-elhárítási terveihez.

A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint Hajdúszovát község területe, valamint az itt található felszíni vizek nem érzékeny besorolásúak. A meglévő rendszerek folyamatos karbantartásáról, - a medrek kotrásáról, az átereszek és zárt csatornák tisztításáról, valamint az árokpartok kaszálásáról - gondoskodni kell. A csapadékvizek zavartalan lefolyását mindenkor biztosítani kell. A fejlesztésre javasolt területeken a belvíz- és csapadékvíz elvezetését ki kell építeni, szükség esetén pedig a meglévő létesítmények rekonstrukcióját el kell végezni. Az utak, utcák burkolatának felújításával párhuzamosan a vízelvezető rendszerek kiépítését, illetőleg rekonstrukcióját is meg kell oldani. Az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalevet, iszapot, vegyszermaradékot, stb.) tilos a nyílt felszínű, illetve a zárt csapadékvíz-elvezető csatornákba, felszíni vizekbe, felszín alatti vizekbe, valamint a talajba, és ásott kutakba juttatni. A csapadékvíz az egyes telkeken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. Az egyes ingatlanokról a csapadékvizet a közterületi nyílt csapadékvíz elvezető árokba, zárt szelvényű csapadékvíz csatornába vagy biztonságos közlekedést nem akadályozó, tisztítható ráccsal ellátott folyóka segítségével az utcai járdaszint alatt, illetve a járda szintjével megegyező síkban szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből - a telkekről - csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet. A belterületi védekezési terv, illetve vízkár-elhárítási terv évenkénti rendszeres felülvizsgálatát és aktualizálását el kell végezni.


oldal 173

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Az árkok és csapadékcsatornák folyamatos karbantartásáról az önkormányzatnak gondoskodni kell. Javasoljuk megvizsgálni a záportározók jóléti hasznosításának lehetőségét is. A rendszeresen víz alá került területek mentesítése csak jelentős meliorációs munkák elvégzése, a befogadó csatornák vízszállító-képességének felülvizsgálata és szükség szerinti növelése után lehetséges. Vízgazdálkodási területként nyilvántartott területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb beruházás megvalósítási szándéka esetén. Amennyiben a csapadékvíz veszélyeztetés nélkül a végbefogadóig nem vezethető el, és a szűk keresztmetszetű szakasz kapacitás növelése nem valósítható meg, akkor helyben létesítendő záportározóval kell a víz-visszatartást megoldani. 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat vízzáró burkolattal, vagy alépítménnyel és kiemelt szegéllyel kell kivitelezni azért, hogy a felületén összegyülekező a csapadékvíz ne szikkadjon a talajba, illetve ne folyjon közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. "Zöld" parkoló létesítése nem megengedett. A csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. Csapadékvíz az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető! A nem állami tulajdonú belvízcsatornák mindkét oldalán, a partéltől számított 3-3 m széles fenntartási sávot karbantartási célból szabadon kell hagyni. Kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, patakok és tavak esetén a karbantartási sáv a partéltől mért 6-6 m széles területsáv. Vízgyűjtő – gazdálkodás – tervezés Az Európai Közösség vízpolitikáját megtestesítő Víz Keretirányelv (VKI) előírásai szerint a tagállamokban 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni és a felszín alatti vizeket és fenntarthatóvá kell tenni ezt az állapotot. A jó állapot elérése érdekében a VKI 13. cikke előírja, hogy a tagállamoknak a területükön fekvő vízgyűjtő területekre (rész – vízgyűjtőkre és az ország területére eső vízgyűjtőrészekre) Vízgyűjtő – gazdálkodási Tervet (VGT) kell készíteniük. A hazai jogrendbe illesztést több jogszabály, elsősorban a 221/2004 (VII. 21.) Korm. Rendelet a vízgyűjtő – gazdálkodás egyes szabályairól biztosítja. Ez a kormányrendelet írja elő a VKI 13. és 15. cikke szerinti Vízgyűjtő – gazdálkodási terv elkészítését 2009. december 22 – ig, és az Országjelentés (nemzeti VGT) megküldését. A vízgyűjtő – gazdálkodási terv 2009. december 22-ére készült el. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 174

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A VKI magyarországi végrehajtásához az országot vízfolyás víztestek vízgyűjtőire és a tervezési tevékenységet segítően 42 tervezési alegységre osztották fel. Hajdúszovát település a 2 – 17 jelű Hortobágy – Berettyó elnevezésű tervezési alegység területén található. Az alegységre vonatkozó vízgyűjtő – vízgazdálkodási terv szintén kidolgozásra került. Az alegységen felszíni és felszín alatti víztestek találhatók. A Vízgyűjtő – gazdálkodásról szóló 221/2004 (VII. 21. Kormányrendelet szerint: Felszíni víztest: a felszíni vizek különálló, jelentős eleme (így például tó, tározó, folyó, patak, csatorna) vagy ezek része, szakasza. Felszín alatti víztest: a felszín alatti víz térben – külön jogszabály szerint – lehatárolt része. Hajdúszovát település a Kösely főcsatorna felszíni víztest vízgyűjtő területén helyezkedik el, valamint a következő felszín alatti víztestek találhatók a térségben: HU_sp 2.6.2. Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész talajvíz víztest HU_pt 2.3. Délkelet – Alföld termálvíz víztest HU_p 2.6.2. Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész rétegvíz víztest A területre vonatkozó alegységi terv tartalmazza a felszíni és felszín alatti vizek jellemzését, az azokat érő terhelések és hatások elemzését, a monitoring eredményeket, a védett területek és a víztestek állapotértékelését, a vízhasználatok gazdasági elemzését, valamint a környezeti célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedések programját. Ez utóbbiban olyan, a célok eléréséhez szükséges intézkedések szerepelnek, melyek szakmai szempontból megvalósíthatók, nem sértik súlyosan a közérdeket és nem elviselhetetlenül költségesek a társadalom számára. A Kösely-főcsatornára is megfogalmazásra kerültek a környezeti célkitűzés eléréséhez szükséges intézkedések, valamint az állapot javítását és fenntartását szolgáló egyéb intézkedésék. Ezen intézkedések közép- és hosszútávúak.

1.16.2. Energia 1.16.2.1.

Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás ás más

ellátórendszerek) Meglévő kül –és belterületi hálózat

Hajdúszovát közigazgatási területén 22 kV légvezeték rendszer található. Az ellátást a Hajdúszoboszlói alállomásról kapja. A közigazgatási területen a transzformátor állomások ellátására 22 kV -os, míg a közvilágítás és a lakossági fogyasztás biztosításához 1 kV -os hálózat épült ki. A megépült 22 kV -os rendszer maradéktalanul biztosítja a település energiaellátását. A belterületi 1 kV -os elektromos rendszer légvezetékes kiépítésű. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 175

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Külterület energiaellátása: - a villamos energiát az áramszolgáltató saját tulajdonú, üzembiztos hálózatról biztosítja a külterületi fogyasztók részére. A karbantartásuk, korszerűsítésük folyamatos. A fogyasztói ellátás minőségi paramétereit az érvényes szabványelőírások szerint kell biztosítani. A hálózat külső zavarokra érzékeny. A zárlatok alkalmával bekövetkező üzemszünetek áthidalására a fogyasztói csoportoknál megfelelő teljesítményű aggregátorok, akkumulátortelepek és szünetmentes áramforrások beépítésével lehet gondoskodni. A túlfeszültség biztonságos szintre történő csökkentésére megfelelő minőségű, állandóan ellenőrzött állapotú levezetőket kell a 22 kV-os hálózat és a 0,4 kV-os fogyasztói erőátviteli hálózat csatlakozásainál beépíteni. KÖZVILÁGÍTÁS:

A jelenlegi utak mentén az előírásoknak megfelelő világítást biztosító karos, nátriumlámpás közvilágítás üzemel.

Év Háztartási vill. energia fogyasztók száma Háztatások részére szolgáltatott vill. energia (1000kWh)

2000 1153

2001 1161

2002 1170

2003 1185

2004 1188

2005 1192

2006 1201

2007 1201

2008 1209

2009 1208

2010 1199

2011 1194

2012 1184

2013 1188

2014 1184

2050

2202

2298

2720

2656

3025

2853

2774

2713

2823

2801

2900

2665

2640

2713

Fejlesztések: Idegen tulajdonú hálózatról ellátott területek nincsenek. Belterületi telek kialakítás A belterületen kialakításra kerülő fejlesztések ellátását a meglévő primer (22kV) hálózat bővítésével új transzformátor állomás létesítésével és kisfeszültségű szabadvezeték hálózat kiépítésével lehet megoldani. Mindegyik fejlesztési területhez közel eső középfeszültségű elosztóhálózat van, melyről az igényelt villamos energia biztosítható. Ezen területek kisfeszültségű energiaellátása szabadvezeték hálózatról oldható meg. A nagyobb energiaigényű fogyasztókat földkábeles hálózat építésével lehet ellátni. Ellátatlan területek vizsgálata: Az ellátatlan területen jelenleg nincs a településen. A jelentkező fogyasztói energiaigények műszaki-gazdasági feltételeit az áramszolgáltató határozza meg. A villamos energiaellátás jelentős költségei miatt csak a ténylegesen jelentkező igények kiszolgálását kell biztosítani. A fejlesztéseknél jelentkező költségek egy részét az áramszolgáltató fedezi az érvényben lévő rendelkezések alapján. A jelenlegi belterület energiaellátása biztosított. Az új létesítmények kialakításához középfeszültségű hálózat, alállomás és kisfeszültségű hálózat létesítése Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 176

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat szükséges. Közmű szolgáltató fejlesztései. Az üzemeltető folyamatos fejlesztésekkel biztosítja a villamos energiaellátás minőségének javítását, az üzembiztonság fokozását, a hálózatok átviteli kapacitásának bővítését . A jelenlegi 22kV-os középfeszültségű hálózaton az üzemeltető nem tervez jelentősebb beavatkozást, mert azok állapota és kapacitása megfelelő, a később jelentkező energiaigényeket is ki tudja elégíteni. A középfeszültségű hálózatokon az alábbi programszerű fejlesztéseket és korszerűsítéseket valósítja meg az áramszolgáltató a zavartalan és biztonságos energiaellátás érdekében: - középfeszültségű oszlopkapcsoló készülékek cseréje - közép/kisfeszültségű transzformátor állomások túlfeszültség védelme - közép és kisfeszültségű hálózatok rekonstrukciója – tartószerkezetek és vezetékszakaszok cseréje. - Kiskeresztmetszetű hálózatok cseréje kapacitásbővítés céljából - Meghibásodott szerkezetek folyamatos cseréje. A fejlesztési területen az alábbi védőtávolságokat kell betartani a létesítés során a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet alapján: villamosmű 22kV-os szabadvezeték 22kV-os szabadvezeték 22kV-os földkábel 22/0,4 kVos transzformátor állomás 22/0,4 kV-os transzformátor állomás 0,4 kV-os csupasz szabadvezeték 0,4 kV-os szigetelt szabadvezeték 0,4 kV-os földkábel

elhelyezkedés külterület belterület kül-és belterület külterület belterület kül- és belterület kül- és belterület kül- és belterület

biztonsági övezet 5m 2.5m 1m 5m 2.5m 1m 0,5m 1m

Tilalmak a biztonsági övezetben a) a villamosműhöz nem tartozó a1) oszlop, torony, önálló tartószerkezet, daru, állványzat, a2) A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó - külön jogszabály rendelkezései szerint robbanás- és tűzveszélyes anyag (pl. gáz, benzin, olaj) tárolására alkalmas tartály, Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 177

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat a3) üzemanyag töltőállomás, a4) gémeskút, nyitott állapotban föld felszínétől mért 4 m-nél magasabb sorompó, c) anyag tárolása és felhalmozása c1) oly módon, hogy az oszlop járművel való megközelítését akadályozza, c2) nem éghető anyagok 2 métert meghaladó magasságú tárolása (pl. siló, víztartály, építőanyag), amelynél a mértékadó magasság a depónia-ember-eszköz-mozgástér együttes mérete, c3) az oszlopszerkezetben és az alapozásban agresszivitásuk miatt kárt okozó vegyi anyagok tárolása és felhalmozása, c4) A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó - külön jogszabály rendelkezései szerint robbanás- és tűzveszélyes anyagok (pl. nád, fa, gumi, hulladék, szilárd, folyékony, gáznemű tüzelő- és üzemanyag, lőszer) tárolása és felhalmozása, a mezőgazdasági termelésben szükségszerűen, ideiglenesen a táblán maradó szalmabála, valamint nem kazlazott széna kivételével; d) munkavégzés d1) a c) pontban felsorolt A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó - külön jogszabály rendelkezései szerint - robbanás- és tűzveszélyes anyagokkal, kivéve a mezőgazdasági termeléssel együtt járó szokványos munkaműveleteket, d2) a jármű (gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép stb.) üzemanyaggal való feltöltése, d3) a c) pontban említett A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó - külön jogszabály rendelkezései szerint - robbanás- és tűzveszélyes anyagok elégetése, kivéve a mezőgazdasági munkák végzése során szükségszerűen a táblán maradó szármaradványt, valamint a tarló égetését. A tarló, illetőleg a szármaradvány égetésnél be kell tartani az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait; e) a föld felszínétől mért 3 méternél magasabb idegen létesítményhez tartozó fémhuzal, 12. § Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezetében tilos: a) építeni, elhelyezni (pl. alapozás, oszlop), üzemeltetni bármilyen végleges épületet, építményt, berendezést - ide nem értve nyomvonalas létesítménynek jogszabály, illetőleg a szabvány előírásainak megfelelően kialakított keresztezését, illetőleg megközelítését - amely a földben elhelyezett vezeték - hűlési viszonyait rontja, - folyamatos és biztonságos üzemeltetését akadályozza, - üzemzavar elhárítását, karbantartását akadályozza, veszélyezteti vagy lehetetlenné teszi; Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 178

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat b) bármilyen ideiglenes épületet, építményt, berendezést a földben elhelyezett vezeték üzemben tartójának előzetes hozzájárulása nélkül elhelyezni; c) a vezeték üzemben tartójának előzetes hozzájárulása nélkül minden olyan, a föld felszíne alatti és feletti tevékenység végzése, amely az élet- és vagyonbiztonságot, illetőleg a föld alatti vezeték épségét, valamint folyamatos és biztonságos üzemét veszélyezteti, vagy veszélyeztetheti. E rendelet alkalmazásában ilyennek minősül: c1) korróziót előidéző erősen savas vagy lúgos folyadék talajra öntése, c2) fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolása, c3) a robbantás, c4) éghető anyagoknak nagy tömegben való elégetése, c5) az útburkolat felbontása, c6) az árok- vagy gödörásás, c7) a szondázás (különböző vizsgálati céllal fémrudak leverése), c8) fúróberendezés, pneumatikus munkagépek, földgyaluk üzemeltetése, c9) a talajba beágyazott műtárgy, oszlop, vízóraakna gépalap stb. daruval, vontatóval vagy más géppel, eszközzel - a műtárgy kézi erővel végzett körülásása nélküli - kiszakítása; d) a földben elhelyezett vezeték földművén (töltésén) a vezeték üzemben tartójának hozzájárulása nélkül mindennemű munkavégzés, ami a földmű megbontásával jár. 13. § Az erőmű és az alállomás biztonsági övezetében a 11. § (1) bekezdésében és a 12. §-ban foglalt rendelkezéseke kell alkalmazni. (2) A biztonsági övezetben a) tábor, kemping, vásártér, sportpálya, játszótér, gyakorlótér, karám, kijelölt autóparkoló, tömegközlekedési járművek megállóhelye 100-500 kV-os névleges feszültségű vezeték esetén akkor létesíthető, ha a 7. §-ban meghatározott távolságokra vonatkozó és egyéb előírások megtarthatók (pl. a vezeték oszlopa körül a talajfelszín aszfaltozott vagy azzal villamos szigetelés szempontjából egyenértékű vagy más anyagú réteggel ellátott, vagy az oszlop körülkerített); b) az épületre szerelt televízió- vagy egyéb antenna, villámhárító stb. úgy létesíthető, hogy üzemszerű helyzetben a szél által a szabvány szerint kilengett áramvezetőket, feldőlés esetén a nyugalomban levő áramvezetőket Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 179

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat b5) 1-35 kV névleges feszültségszint között 2,0 méternél, b6) kisfeszültségnél l,25 méternél jobban ne közelítse meg; d) közúton és saját használatú szilárd burkolatú úton (a továbbiakban együtt: szilárd burkolatú út) csak 4,5 méternél, illetőleg a magasságkorlátozó táblán feltüntetett magasságnál, ezen kívüli területen csak 4 méternél alacsonyabb építésű vagy ezzel azonos magasságig anyaggal rakott jármű közlekedhet, illetőleg dolgozhat; e magasságot a rakomány, a járművön szállított személy, illetőleg szerszám legmagasabbra nyúló része, valamint a jármű működés közben sem haladhatja meg. A jármű legkiállóbb része az oszlopot, kikötését, illetőleg ezek alapozását úgy közelítheti meg, hogy abban károsodást ne okozzon, az áramvezetőket pedig sem vízszintesen, sem függőlegesen, a következőkben megadott távolságértékeknél jobban a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg: d5) 35-15 kV névleges feszültségszint között az 1,5 métert, d6) 15 kV névleges feszültségszint alatt az 1,2 métert; e) olyan fémtárgyat, amelyet hosszúsága vagy tömege miatt legalább két vagy több embernek kell szállítani, a távvezeték tartószerkezetétől mért 15 m távolságon belül csak akkor szabad vinni, illetőleg tartani, ha a munkavégzőket megfelelő anyagú, villamosan szigetelő, sérülésmentes védőlábbeli védi, amely a talajtól villamosan elszigeteli vagy maga a talajfelszín villamosan szigetelőanyaggal burkolt (pl. aszfaltozott); f) a föld felett 3 méternél nem magasabb, összefüggő, 50 méternél hosszabb fémszerkezetek, fém szőlőkordon, fémkerítés, fém csővezeték (pl. öntözőberendezés csővezetéke) érintésvédelemmel ellátva létesíthető; g) föld alatti csővezeték (pl. gázvezeték, öntözőberendezés csővezetéke) érintésvédelemmel ellátott fémcső, vagy szigetelőanyagú cső lehet; (3) A villamosmű üzemben tartójának írásbeli hozzájárulása, kell a biztonsági övezetben: a) épületnek, építménynek a létesítéséhez; b) idegen létesítményhez tartozó, 0,2x0,3 méternél nem nagyobb jelzőtábla (pl. tűzcsapjel) a vezeték oszlopán, illetőleg alapozásán a föld felszínétől mért legfeljebb 2 méter magasságban történő elhelyezéséhez; c) 4,5 méternél magasabb jármű vagy rakomány közlekedéséhez, illetőleg munkavégzéséhez. A villamosmű üzemben tartója a hozzájárulásában előírhatja, hogy a közlekedés, illetőleg a munkavégzés csak megbízottja jelenlétében történhet. A villamosmű megközelítésére ebben az esetben is alkalmazni kell a (2) bekezdés d) pontjában foglalt előírásokat; Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 180

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat d) nem éghető anyag (pl. építőanyag, föld, törmelék, ócskavas) tárolásához. Az anyagot a hozzájárulásban meghatározott módon és időtartamig, a földfelszíntől mért, legfeljebb 2 méter magasságig szabad tárolni, amelynél a mértékadó magasság a depónia-ember-eszközmozgástér együttes mérete; e) a terepszint megemeléséhez (pl. tereprendezés, gátépítés, vízszintszabályozás, halastó vagy zagytér létesítése), amely munkákat a hozzájárulásban foglaltaknak megfelelően kell elvégezni; f) nyílt árok vagy gödör létesítéséhez f1) a fa, illetőleg betonoszlop 5 méteres körzetében, f2) az acélszerkezetű oszlop, illetőleg kikötése alapozásának szélétől vízszintesen mért 8 méter távolságon belül vagy e távolságtól kezdődő 45°-os lejtőszögű sík alá nyúlóan. A 100 kV-os és ennél nagyobb feszültségű vezetéknél az árok vagy gödör az oszlop terepjáró gépjárművel való megközelítését nem akadályozhatja; Jelen tilalmak és korlátozások csak a legfontosabb előírásokat tartalmazzák, azok részletes leírását a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet tartalmazza. Gázellátás: A Hajdúszoboszlói MOL gázátadótól kapja a gázt. A belterület döntő többségét 3 bar-os rendszeren keresztül látja el gázzal. A vezetékhálózat hossza: 19 962 m, anyaga 19 920 m KPE vezeték és 42 méter acélvezeték. A település belterületén a gázellátó rendszer közel 100 %-ban ki van építve. A felmerült családiházas kisfogyasztói bekötési igényeken túl esetlegesen a későbbiekben felmerülő belterületi nagyfogyasztói (ipari nagyfogyasztó) fejlesztési igény esetén a létesítendő intézmény gázellátását a tényleges fogyasztási igény ismeretében külön kell vizsgálni, hogy a meglévő elosztó rendszerről megoldható-e, vagy speciális, egyedileg kiépített célvezeték szükséges. A hálózat jól méretezett és tervezett és a jelenlegi fogyasztást és a jövőbeni igényeket is tudja szolgáltatni. A gázhálózat új építési korú, ezért nagyobb volumenű karbantartási és rekonstrukciók szükségességére nem kell számolni.

Gázszolgáltatási adatok (forrás: TEIR) Év Háztartási gázfogyasztók száma Összes

2000 519

2001 542

2002 579

2003 618

2004 656

2005 715

2006 735

2007 756

2008 757

2009 783

2010 798

2011 766

2012 761

2013 708

2014 696

1266

1680

1599

1603

2077

1775

1803

1590

1634

1358

1599

1187

1083

1150

1039


oldal 181

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (1000m3) Összes szolgáltatott gázból háztartások részére szolgáltatott (1000m3) Összes gázcsőhálózat hossza (km) Összes gázfogyasztó (db) Gázzal fűtött lakások száma

799

814

947

1136

1123

1137

1207

1100

1134

951

912

834

737

729

612

33

34

34

32

29

29

29

29

30

30

30

30

30

30

30

551

577

615

655

693

755

777

800

803

826

842

809

804

750

740

519

542

579

618

656

697

717

755

756

782

797

766

761

706

696

A közigazgatási és a belterületen tervezett településfejlesztési célkitűzések megvalósításánál a létesítményektől az alábbi védőtávolságokat kell figyelembe venni : Vezeték típusa Középnyomású vezeték 4 bar

Létesítmény Lakóépülettől szennyvíz vezetéktől vízvezetéktől üreges földalatti műtárgytól telefon földkábeltől elektromos földkábel

Védőtávolság 4,0 m 1,0 m 0,7 m 2,0 m 0,5 m 0,5 m

Új utcanyitás, telekkiosztás építési engedély kiadásánál illetve egyéb közmű létesítésénél figyelembe kell venni az MSZ 7048 / 3 – 83 illetve az azt módosító Szabványügyi Közlöny 2002. Augusztus 01. (SZ.K.8.) számában közzétetteket, továbbá az MSZ 7487 / 2 – 80 szabványokban foglaltakat. CH ipari létesítmény: Hajdúszovát község közigazgatási területén bányatelek nem található.

1.16.2.2.

Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei

Az elmúlt években országosan, így Hajdúszováton is előtérbe került a megújuló energiaforrás alkalmazása. Jelenleg a településen még nem üzemel szél vagy nap energiát felhasználó, előállító létesítmény.


oldal 182

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A megvalósítandó fejlesztések során elsősorban napenergiára kell gondolni megújuló energiaforrás alkalmazásával kapcsolatban, hisz a település fekvését és egyéb adottságait is figyelembe véve, szél erőművek telepítése és energiatermelés céljából történő üzemeltetése nem lenne gazdaságos. A villamos energia, mint vezetékes energiahordozó távlatban is csak világításra és technológiai célú energiaigények kielégítésére javasolható. Bár alkalmas lenne termikus célú energiaigények kielégítésére is, beruházási és üzemeltetési költségigénye miatt ilyen célú alkalmazása csak a kis teljesítményű, tartalék (időszaki kiegészítő fűtésre, vagy ahol más energiahordozó valamely okból nem alkalmazható, kizárólag a völgyidőszakban) hőtárolós fűtésre javasolható. A megújuló energiaforrások közül külterületi állattartó telepen biogáz üzem található.

1.16.2.3. értékelése

Az

önkormányzati

intézmények

energiahatékonysági

Az önkormányzati intézmények energiahatékonysága javítható egyrészt a korszerűbb energiatakarékosabb készülékekkel, alternatív kapcsolós vagy mozgásérzékelős világításokkal, kompakt fénycsövekkel. Az energiahatékonyság növelését szolgálja az épületek korszerűsítése mind gépészeti, mind építészeti oldalról. Építészet terén a homlokzatok utólagos hőszigetelése és a nyílászárók cseréje, növeli az energiahatékonyságot. Ugyancsak az energiahatékonyságot növeli a napkollektorok beszerelése, mellyel mind a világítás, mind a melegvíz ellátáshoz nyerhető energia. A nem felújított önkormányzati intézmények többségében a világítótestek elavultak, üzemeltetésük nem gazdaságos. Ezért javasoljuk azokat lecserélni energiatakarékos izzóval ellátott elektronikus előtétű egyedi kompenzálású lámpatestekre. Javasoljuk ezen kívül az elektromos hálózat felújítását is. Különös figyelmet kell fordítani a különböző intézmények térvilágításának gazdaságos működésére, tehát javasoljuk ezek alkonykapcsolóval történő működtetését, de kézi lekapcsolásra való lehetőséggel. Továbbá szem előtt kell tartani az esetleges fényszennyezés elkerülését. Ennek érdekében a lámpatesteket úgy kell elhelyezni, hogy: csak kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába világítson. csak megfelelő, szükséges időszakban világítson. Ennek érdekében megfelelő ernyőzésű és energiafelhasználású lámpákat kell elhelyezni. Ezek azok a lámpatestek, amelyek IDA (International Dark Sky Association) minősítéssel rendelkeznek. Az IDA nagyon szigorú szempontrendszer alapján választja ki azokat a világítótesteket, melyekkel teljesen fényszennyezés mentes világítás létesíthető  

1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények)


oldal 183

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Telefonellátás: a./ Helyközi hálózat: A helyközi telefon gerincvezeték Debrecen felől érkezik. Optikai kábel érkezik Hajdúszoboszló felől a hajdúszováti telefonközpontig. b./ Helyi hálózat : A helyi hálózat kapacitása az igényeknek megfelelően bővíthető. A belterületi hálózat légvezetékes.

Kábeltévé ellátás: A településen légvezetékes kábeltelevíziós hálózat üzemel. A kábel televíziót a Földesi és Társa Kft üzemelteti. c./ Kábel nélküli telefonellátás: A településen a mobiltelefon szolgáltatás üzemel. d./ Mikrohullámú rendszer: A településen mikrohullámú rendszer következtében az építés szabályozását megkövetelő védősáv nem található. Védőtávolság: Telefon földkábel kábeltelevízió földkábeltől 0,5 m Telefon földkábel minden más létesítménytől általánosan 1,50 m Az elektronikus hírközlési építmények vonatkozásában a 2003. évi C. törvény 94.§. (1) alapján: „a településtervezésénél, rendezésénél utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét.”

A postai létesítmények vonatkozásában pedig a 2003. évi CI. törvény 40.§. (1) alapján: „a településtervezésénél, rendezésénél utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell a postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 184


1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) A település igazgatási területe: 58 km2, ebből:  belterület  külterület  zártkert

3,9 km2 53,7 km2 0,4 km2.

Hajdúszovát kül- és belterületi ábrázolása topográfiai térképen Hajdúszovát település Hajdú-Bihar megye középrészén, a Hajdúság tájegység területén található. Debrecentől DNy-ra 20 km-re, Derecske-Hajdúszoboszló között félúton helyezkedik el. Geoföldrajzi adottságai révén a Debrecen-Földes, Hajdúszoboszló-Derecske közlekedési tengelyt érinti. Legjelentősebb közútkapcsolatát a 4805-ös és a 4804-es számú összekötő utak jelentik. A település múltját döntően a Hajdúságra jellemző jó löszháti termőtalaji adottságok határozták meg, amely jelenleg és távlatban is fontos tényező a település megélhetésében. Hajdúszovát település a Dél - Hajdúság nevű kistáj területén fekszik. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 185

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Magyarország kistáj kataszterében azonosító száma 1.11.12 A kistáj Hajdú-Bihar megye területén helyezkedik el. A kistáj területe 750 km2. A kistáj települései a következők:

Domborzati adatok A kistáj 88 és 110 m közötti tszf-i magasságú, löszös iszappal fedett hordalékkúp síkság. A felszín vertikálisan gyengén szabdalt, a relatív relief mindenütt 10m/km2 alatt marad (átlagos értéke 2,5 m/km2). Az orográfiai domborzattípusok szempontjából a legnagyobb részt az alacsony, ármentes síkság foglalja el, az É-i területek az enyhén hullámos síkság kategóriájába sorolhatók. A síkságba változatosságot csak 1 – 3 m magas folyóhátak, kunhalmok és a 2 – 3 m magas, löszös homokkal fedett homokbuckák visznek. A terület D – i részét nagy sűrűségben fedik különböző feltöltődési stádiumban lévő egykori folyómedrek. Földtani adottságok A jelentős vastagságú, a magyarországi földgázvagyon kb. 1/8-át rejtő (Hajdúszoboszló, Ebes) pliocén rétegsorokra helyenként 200m - es pleisztocén folyóvízi üledék települt. Ennek felépítésében a Sajótól a Körösig számos folyó vett részt. A würmtől kezdődően a különböző folyóvízi rétegekre finomszemű (iszapos, agyagos) üledékek rakódtak, s a peri glaciális éghajlaton többnyire lösz – szerkezetet vettek fel, helyenként azonban ártéri, mocsári iszapként, agyagként maradtak meg. Az alacsonyabb szinteket mindenütt folyóvizek járták be, a képződött üledékek (folyóvízi homok, ártéri lösziszap stb.) és formák is ehhez kötődnek. A felszín közeli üledékekhez kapcsolódó hasznosítható nyersanyagok közül a derecskei és a hajdúszoboszlói agyag előfordulás emelhető ki. Potenciális szeizmitás értéke 6-7˚ MS. Éghajlat Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 186

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Mérsékelten meleg és száraz éghajlatú kistáj. Közel 2000 óra évi napsütés várható, ebből nyáron 810 óra körüli, télen 185 óra körüli a napfénytartam. A hőmérséklet évi és vegetációs átlaga 9,9-10,0 C, ill. 16,8 – 17,0C. A 10 C középhőmérsékletet meghaladó napok ápr. 10 – 11 és okt. 19 – 20 közé esnek (évente 191 – 193 nap). Az április 12 – 14 és október 19 – 21 közötti időszakban általában már nem csökken a hőmérséklet fagypont alá (évente 188 – 192 nap). Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,0 ºC és –34,2 ºC közötti, az abszolút minimumok átlaga –16,5 ºC és –17,0 ºC közötti. A csapadék évi összege 530 és 570 mm között változik a területen, a nyári félévé 310-330 mm. A 24 órás csapadékmaximum 88 mm és Kabán észlelték. Évente 38-40 hótakarós nap várható, 16-18 cm átlagos maximális vastagsággal. Az ariditási index értéke 1,24 és 1,33 közötti. ÉK – i, É – i és D-i a legnagyobb valószínűséggel előforduló szélirány. Az átlagos szélsebesség 2,5 és 3,0 m/s közötti. Kifejezetten száraz, de nem túl meleg éghajlatú kistáj, s ez a kevésbé vízigényes növénykultúráknak kedvező. Vízrajz A kistáj fő vízfolyása a Keleti – főcsatorna, amely 110 km- es hosszából 27 km – t tesz meg a tájon belül. Keresztezik a vízfolyást K – ről Ny felé a Kösely – főcsatorna (90 km, 777 km2), és a Hamvas – főcsatorna (46 km, 361 km2), DK – en érinti a Sárréti – csatorna (70 km, 386km2). A Kösely a Kondoros (30 km, 234 km2), és a Tócó (25 km, 131 km2) összefolyásából keletkezik. Vízben szegény, gyér lefolyású, száraz terület. Lf=1 l/s.km2; Lt=6%; Vh=130 mm/év Vízjárási adataink csak a Köselyről vannak. Nádudvarnál a vízállások – 17 és 172 cm, a vízhozamok 0,01 és 28 m3/s között váltakoznak. A közepes vízhozam 2 m3/s volt. Árhullámok csak tavasszal és ritka nagy csapadékokkal szoktak jelentkezni, míg az év többi részében alig van víz a medrekben. A Kösely vízminőségét Debrecen szennyvizei annyira tönkreteszik, hogy a torkolata alatt még a Hortobágy - Berettyó is végig III. osztályú lesz. A mélyen fekvő belvizes területet 400 km – nél hosszabb csatornahálózat ágazza be. Az állóvizek száma viszonylag nagy, mert sok a kistájon a mesterséges tározó és halastó is. A talajvíz sehol nincs 4 méternél mélyebben, sőt Földestől DK-re már 2m alatt megtaláljuk. Mennyisége nem számottevő. Kémiai jellege a terület középső harmadában nátrium-, máshol kalcium – magnézium – hidrogénkarbonátos. Keménysége nagyobb részt 25 nkº alatt van, de a települések körzetében tetemesen meghaladja ezt az értéket. A szulfáttartalom 60-300 mg/l között váltakozik, de Nádudvar térségében a 600 mg/l-t is eléri. A rétegvíz mennyisége 1-1,5 l/s.km2 becsülik. A nagyszámú artézi kút átlagos mélysége a 100 m-t meghaladja, vízhozamok eléggé jelentékenyek. A hajdúszoboszlói hévíz gyógyvíz minősítésű és nemzetközi hírű gyógyfürdőt üzemeltet. A táj felszíni vízkészletét 80%-ban, a felszín alattiét 20%-ban hasznosítják a becslések szerint. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 187

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Növényzet A kistáj a Tiszántúli flórajárás része, jellegzetesen mezőségi táj. Minimális területi kiterjedésű potenciális erdőtársulásai a tatárjuharos lösztölgyesek, a sziki tölgyesek és a tölgy – kőris – szil ligeterdők. A rendszeres mezőgazdasági művelés alatt álló területek sűrűbben előforduló nyílt társulásai a bükkönyösök és a fakó – muharos – tisztes füvesek. A szikesek gyakoribb növényei a bajuszpázsit, a magyarpolka, az ágas sóballa stb. Az erdőművelésbe vont területeken vegyeskorú, zömében keménylombos, kisebb részben fenyőerdők díszlenek. Az összes erdő folyónövedéke sok év átlagában mintegy 3,7-4,5 m3/ha között alakul. A mezőgazdaságilag művelt területek gyakoribb haszonnövényei a búza (25-40 q/ha), a kukorica (35-40 q/ha), és a cukorrépa (200-500 q/ha). Talajok A löszös üledéken legnagyobb területi kiterjedésben (63%) vályog mechanikai összetételű, nem felszíni karbonátos (kilúgozott) 3-4% szervesanyagot tartalmazó, kedvező termékenységű (IV.) réti csernozjomok alakultak ki. A Hajdúsággal határos északi területeken még kedvezőbb termékenységi besorolású (III.) alföldi mészlepedékes csernozjomok találhatók, összesen 11%-nyi területen. A szikes talajvíz miatt befolyásolt tulajdonságú réti csernozjomok közül az agyagos vályog fizikai féleségű, V. talajminőségű, mélyben sós réti csernozjomok 6%-nyi területen, a kedvezőtlenebb termékenységi besorolású (VI) mélyben szolonyeces réti csernozjomok pedig 3%-nyi területen jelennek meg. A kistáj összetételének jelentős részét (17%-át) teszik ki a szikes talajok. A löszös üledékeken képződött, nehéz mechanikai összetételű (agyag) mezőgazdaságilag teljesen terméketlen talajok14%-nyi területet fednek. A IX. termékenységű, agyagos vályog mechanikai összetételű sztyepesedő réti szolonyecek 3%-ot borítanak. A szikes talajok jelenlétével együtt a kistáj mezőgazdaságilag értékes. Sajátos táji adottságok A kistáj települései többsége közúton jól megközelíthető. E településeken több helyütt megtalálhatóak a népi – iparművészeti és a hajdúsági kultúrtörténeti emlékek (Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Nádudvar stb.) A kistáj üdülési – gyógyüdülési természeti adottságai országos, sőt nemzetközi jelentőségűek. A Hajdúszoboszlón feltárt gyógyvízre gyógyfürdőkomplexum épült. Mindezek mellett a Keleti – főcsatorna országosan kedvelt horgászvíz.

1.17.1. Talaj Az egész területe síkság, melynek tengerszint feletti magassága 82 - 87 méter között változik. A következő táblázat a művelési ágakat szemlélteti: Művelési ág Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

Területe ha/m2 oldal 188

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Művelési ág

Területe ha/m2

szántó

4335,08

gyep (legelő)

471,44

gyep (rét)

50,16

kert

23,82

gyümölcsös

5,17

szőlő

6,43

erdő

127,49

nádas

185,36

kivett

595,75

1.17.2. Felszíni és felszín alatti vizek Belterületi vízellátás A község vízellátását a belterületen található települési vízműről biztosítják, melyet a HajdúBihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. üzemeltet. Az 1974-ben kiépített belterületi vízellátó hálózat jórészt acny. anyagú, vegyes rendszerű (ágvezetékekből és körvezetékekből áll). A vízműtelep vízbázisát 2 db mélyfúrású (157 m talpmélységű) kút jelenti, melyek tekintetében a vízmű üzemeltetési engedélye szerint 550 l/perc kapacitás engedélyezett. A településen található vezetékhálózat jellemző paraméterei: 15.054 m 479 m 420 m

NA 80 KM-PVC NA 125 acny. NA 150 acny.

A vízmű vízbázisául az alábbi két mélyfúrású kút szolgál: ➞ 1. sz. kút (B-36) : talpmélység : 157 m Vízhozam: 550 l/p -12,35 m-es üzemi vízszinten (2003.) ➞ 2. sz. kút (B-38): talpmélység : 157 m Vízhozam: 700 l/p -12,0 m-es üzemi vízszinten (2003.) Az igény szerint üzemelő kutak (2 db) vizét a meglévő búvárszivattyúk nyomják bekötővezetéken keresztül a meglévő térszíni medencékbe, a 2 db levegőbekeverő injektoron át. A medencében történik meg a vastalanításhoz szükséges oxidációs levegőbekeverés a nyersvízhez. A meglévő vízmű-gépházba telepített hálózati szivattyúk a medencéből szívják az előkezelt vizet és a vas-, mangán- és ammóniummentesítő szűrőn át nyomják a hidrofortartályon keresztül a községi vízhálózatba. A szűrőtartály öblítése előkezelt nyersvízzel és levegővel történik 48 óránként. Az öblítővizet a meglévő előülepítőn és csatornán keresztül a vízműtelep előtt található földmedrű árokba vezetik, mely a Hajdúszováti Önkormányzat kezeléséKiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 189

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat ben van. A kutak indítását a medencében lévő úszókapcsolók vezérik. A hálózati szivattyúk vezérlését a gépteremben elhelyezett hidrofortartályon lévő nyomáskapcsoló biztosítja. Hajdúszovát vízmű tervezett kapacitása: Lakások száma (KSH adat): Vízellátó hálózatba bekötött lakások száma: A vízellátó hálózatba bekötött lakások aránya: Éves kitermelt vízmennyiség: m3/d) Technológiai vízszükséglet, veszteség: %) Szolgáltatott vízmennyiség:

924 m3/d 1101 db 1020 db 92,6 % 149.800

m3/év

52.300 m3/év

(410 (34,9

97.500 m3/év

Külterületi vízellátás Hajdúszovát község külterületén jelentősebb magán vízfogyasztó nincs, de több nagylétszámú állattartó telep is van. E telepek vízellátása önállóan történik. Szennyvízelhelyezés és tisztítás

Hajdúszovát településen a megépült szennyvízcsatorna hálózat elválasztott rendszerű, gravitációs kialakítású 5 darab szennyvíz-átemelővel. Összesen 16.228 m gravitációs csatorna és 1.443 m nyomóvezeték épült ki. A szennyvíztisztító telep Hajdúszovát külterületén, a 1135 hrsz-ú területen került megépítésre, a telep paraméterei az alábbiak: ➞ hidraulikai kapacitás: 275 m3/d, ➞ biológiai kapacitás: 2542 LE. ➞ A beruházás keretében mechanikai előkezelés, levegőztető és utóülepítő tereket magában foglaló denitrifikálást is biztosító biológiai tisztító-műtárgy épült meg, amely biztosítja az iszapsűrítést és az iszapvíztelenítést. A tisztítási technológia totáloxidációs, eleveniszapos eljárás, a keletkezett iszapok stabilizációjával, nitrifikációval, denitrifikációval, részleges biológiai foszfortalanítással. A baktériumok élettevékenységéhez szükséges oldott oxigént finombuborékos rugalmas membrános mélylevegőztető rendszer biztosítja. A műtárgy levegőztető teréből a szennyvíz eleveniszap elegy nagyátmérőjű csővezetéken kerül át az utóülepítőbe, ahol végbemegy a fázisszétválasztás. Az eleveniszap recirkulációját illetve a fölösiszap elvételt idővezérelt szivattyú biztosítja. A tisztított szennyvíz gravitációsan kerül a Kösely-főcsatornába bevezetésre.


oldal 190

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A rendszerből kikerülő fölösiszap sűrítése és közbenső tározása iszapsilóban történik. Az iszap víztelenítését szalagszűrővel végzik. A víztelenített iszap hat havi fedett tározása a telepen biztosítható. Vízrendezés, vízhasznosítás Belterületi vízrendezés

A község a 448. sz. Keleti-főcsatorna menti belvízrendszer, ezen belül a 48b jelű Kösely belvízöblözetbe tartozik. A község belterülete mértékadó vízállás esetén csak szivattyúsan mentesíthető. Az Ürmös-érbe emelő szivattyútelep az önkormányzat kezelésében van. A település belvízzel közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik. Hajdúszovát a Kösely fővízgyűjtő övezetébe tartozik. A település a Kösely régi és új medrével körülvéve helyezkedik el. A község csapadékvíz elvezetését általában nyílt szelvényű csatornahálózat biztosítja, amelyek átereszei sok helyen már erősen feliszapolódtak. A feliszapolódás miatt az árkok egy része csak szikkasztó funkciót képes betölteni, vízelvezetésre nem alkalmasak. Külterületi vízrendezés, vízhasznosítás 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról jogszabály szerint: Hajdúszovát az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik.


oldal 191


Hajdúszovát külterületi részén húzódó csatornák (http://80.249.165.197/belviz/index.html) A Kösely-Hajdúszováti átmetszés öntöző-csatorna szintén TIKÖVIZIG kezelésű. A Köselyfőcsatorna gravitációsan csatlakozik a Hortobágy-főcsatornához. Vízjárását tekintve a Köselyfőcsatorna 0+000-26+880 km között mesterséges hatásra állandó, míg a főcsatorna 26+88060+716 km között állandó vízfolyás. Az Ürmös-ér és az Ö-1-csatorna társulati kezelésű, csakúgy mint az Ürmös-éri szivattyútelep, amelynek kapacitása 1,32 m3/sec. A kockázatos anyagok elhelyezése, felszín alatti vízbe történő közvetlen vagy közvetett bevezetése engedély köteles tevékenység, mely csak az illetékes környezetvédelmi felügyelőség által kiadott engedély, illetve a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján történhet. Fontos talaj és a felszín- és felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos hatályos jogszabályok betartása ill. betartatása! Élővíz folyásba, kutakba, csapadék csatornába hulladékot és szennyvizet bevezetni tilos! Vízgyűjtő gazdálkodás Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve a 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozat mellékleteként jelent meg. Ezen anyagban az ország négy vízgyűjtőre és 42 tervezési alegységre lett Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 192

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat felosztva, melyen belül Hajdúszovát közigazgatási területe, az 2-17 számú HortobágyBerettyó vízgyűjtőgazdálkodási tervezési alegységre esik. A vízgyűjtő gazdálkodási terv célkitűzései és intézkedési tervei a következők: Szennyvíztisztító telepek építése és korszerűsítése Mezőgazdasági eredetű tápanyagszennyezés csökkentése Mezőgazdasági eredetű peszticid szennyezés csökkentése Bekövetkezett szennyezések csökkentése, felszámolása, beleértve a felhagyott szennyezett területek kármentesítését 5. Hosszirányú átjárhatóság helyreállítása, a duzzasztás és a vízszintszabályozás hatásának csökkentése 6. Hidromorfológiai viszonyok javítása a hosszirányú átjárhatóságon kívül (vízfolyások és állóvizek morfológiai szabályozottságának csökkentése) 7. A vízjárási viszonyok javítása illetve vízkivételek, más víztestre történő átvezetések ökológiai hatásainaik csökkentése 8. A víz hatékony felhasználását elősegítő műszaki intézkedések, az öntözés, az ipar, az energiatermelés és a háztartás területén 9. Vízár politikai intézkedések a költségmegtérülés alkalmazása érdekében a lakossági vízi szolgáltatás területén 10. Vízár politikai intézkedések a költségmegtérülés alkalmazása érdekében az ipari vízi szolgáltatás területén 11. Vízár politikai intézkedések a költségmegtérülés alkalmazása érdekében a mezőgazdasági vízi szolgáltatás területén 12. Mezőgazdasági tanácsadás vízvédelmi szemponttal kiegészített rendszere 13. .Ivóvízbázisok védelmét szolgáló intézkedések (védőterületek, pufferzónák) 14. Kutatás, tudásbázis fejlesztés a bizonytalanság csökkentése érdekében 15. Elsőbbségi veszélyes anyagok kibocsátásának megszüntetése és elsőbbségi anyagok kibocsátásának csökkentése 16. Ipari szennyvíztisztítók korszerűsítése, bővítése 17. Talajerózióból és/vagy felszíni lefolyásból származó hordalék- és szennyezőanyag terhelés csökkentése 18. Inváziós, tájidegen fajok és betegségek terjedésének megelőzése és szabályozása 19. A rekreáció (beleértve a horgászatot is) káros hatásainak megelőzése és szabályozás 20. A halászat és egyéb olyan tevékenységek káros hatásainak megelőzése és szabályozása, amelyek állatok és növények eltávolításával járnak 21. Településekről, épített infrastruktúrából és közlekedésből származó szennyezések megelőzése és szabályozása 22. Erdészeti tevékenységből származó szennyezés megelőzése vagy ellenőrzése 23. A természetes vízvisszatartást elősegítő intézkedések 26. Halgazdasági hasznosítás káros hatásainak megelőzése és szabályozása 27. Termálvizek kezelése a vízfolyásokba történő bevezetés előtt 28. Hűtővizek felszíni vízbe történő bevezetésének szabályozása 29. Mezőgazdasági telepekről (állattartásból) származó terhelés csökkentése 30. . Hordalék- és tápanyag-visszatartás felszíni befogadókba történő bevezetés előtt 31. Beszivárogtatás, visszasajtolás korszerűsítése, szabályozása 32. Nem vízigények kielégítését szolgáló felszín alatti vízelvonások szabályozása, a hatások enyhítése 33. Károsodott vízi és vizes és szárazföldi élőhelyek védelme a vízjárást befolyásoló hatásokkal szemben, az egyéb intézkedéseken felül 1. 2. 3. 4.


oldal 193

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 34. Károsodott vízi és vizes és szárazföldi élőhelyek védelme vízminőségi hatásokkal szemben, az egyéb intézkedéseken felül 35. Fürdőhelyek védelmét biztosító speciális intézkedések 36. Szakszerűtlenül kiképzett kutak ellenőrzése, rekonstrukciója, felszámolása 37. Balesetből származó szennyezések megelőzése

1.17.3. Levegőtisztaság és védelme Hajdúszovát a tisztalevegőjű települések közé tartozik. A területen az uralkodó szélirány É-ÉK-i és DNy-i, nagyobb gyakorisággal előfordul a D-i, DK-i áramlás is. Az uralkodó szél átlagos sebessége 3.0 m/s-ra vehető. Közúti megközelítése Debrecen irányából a 4. sz főközlekedési útról letérve a 4805 jelű országos mellékútról megoldott, míg Hajdúszoboszló irányából a 4804 jelű országos mellékútról, Derecske felé pedig a 4816 jelű országos mellékútról biztosított. Levegőtisztaságot érintő panasz, bejelentés nem volt. A fejlesztési területen, az iparterületek elhelyezésénél csak a környezetre nem ártalmas (környezetbarát) ipari üzemek, illetve technológiák kialakítása javasolható. A település belterületén üzemanyagtöltő állomás üzemel. Külterületi nagyobb gazdálkodók (cég neve, terület nagysága amin gazdálkodik, ha állattenyésztés, akkor az állat létszám , telepek megnevezése) ➞ ➞ ➞ ➞ ➞ ➞ ➞ ➞

098/5 hrsz. sertéstelep; 0104/2 a, sertéstelep; 0115/3 hrsz. sertéstelep; 022 hrsz. szarvasmarha telep; 0153 hrsz. juh telep; 0170/1 hrsz. baromfitelep; 446/9 hrsz. birkahodály; 795/5 hrsz. birkahodály.

A gyalogosok közlekedését minden utcában legalább az egyik oldalon kiépített járda szolgálja. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. számú rendelete alapján a légszennyezettség tekintetében Hajdúszovát az alábbi kategóriába tartozik: Zónacsoport a szennyező anyagok szerint


oldal 194


10. Az ország többi területe,

Kén-dioxid

Nitrogéndioxid

Szénmonoxid

PM10

Benzol

F

F

F

E

F

Talajközeli ózon

PM10 Arzén (As)

O-I

F

F

F

F

PM10 PM10 benz(a)PM10 PM10 Kadmium Nikkel (Ni) Ólom (Pb) pirén (BaP) (Cd) D

A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet 5. sz. melléklete a zónabesorolásokat az alábbiak szerint értelmezi: D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték, az 1. sz. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szerepelő anyagok esetében a célérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. A levegő védelmével kapcsolatos jogszabályok előírásait be kell tartani ill. tartatni! 1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés Települési zajforrások: -

Közlekedés, Ipar, Kereskedelem, Szórakozás, Építkezés, Háztartási tevékenység.

Ipari tevékenységből származó zajjal kapcsolatos panasz nem érkezett. A kereskedelmi egységekkel összefüggésben jelentkező zajhatás minimális értékű, nem meghatározó, panasz nem érkezett. Hajdúszovát településen lévő kereskedelmi, szórakoztató és vendéglátó egységek: Üzlet címe

Üzemeltető neve


Üzlet jellege

oldal 195

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Üzlet címe

Üzemeltető neve

Üzlet jellege

Hősök tere10

Derecske- COOP

Élelmiszerüzlet

Hősök tere 1-3.

Kima Bettina

Használtcikk

Munkácsy út 20.

Ezüsthorog Bt Éles Tibor

Sportszerbolt, virág- és kertészeti üzlet

Ady Endre út 15.

Miléné Galgóczi Judit

Ajándékbolt

Rákóczi út 47.

FLAGA GÁZ

Gáz cseretelep

Ady Endre út 15.

OMNI – KER 2004 Bt.

Horgászbolt

Rákóczi út 47.

Kerek Anikó

Italbolt

Hősök tere 1 – 3

OPTIKUM KFT

Használtruha üzlet

Ady Endre út 19.

Daku Jánosné

Virág – ajándék bolt

Sallai út 4.

Református Egyházközség Idősek Otthona

Munkahelyi vendéglátó üzlet

Hősök tere 1 – 3

Szőllősi Józsefné

Élelmiszer jellegű vegyesbolt

Batthyány út 3.

Magyar Posta Zrt

Posta

József A. u. 38.

Szolgért Bt

Bár, hasonló vendéglátás

Hősök tere 10.

Gomba büfé

Édesség, vendéglátó

Ady Endre út 17.

Miléné Galgóczi Judit

Zöldség - gyümölcs

Hősök tere 6

Szabó Lóránt

Tűzifa kereskedés

Budai N. A. út 15.

Illyés Viktória

Presszó

József A. u. 16.

Rizán János Norbert

Italüzlet

Batthyány u. 30.

Szálkai Zoltán Lajos

Italüzlet, élelmiszerüzlet

Ady E út 15.

Bárándi Kenyér

Kenyérüzlet

Hősök tere 13.

Hegyesi Gábor

Húsüzlet

Ady Endre út 24.

MÁZSA Bt.

Takarmánybolt

Budai N. A. út 3.

OMNI – KER 2004 Bt.

Könyv, sportszer

Vöröshadsereg út 29.

Ungvári Gábor

Gépjármű alkatrész és tartozék szaküzlet

Hunyadi u. 2.

Győri Jánosné

Élelmiszerüzlet, virág- és ajándék üzlet


oldal 196

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Üzlet címe

Üzemeltető neve

Üzlet jellege

Gaál Zs. U. 6.

Szálkai Lajos

Melegkonyhás vendéglátóipari üzlet

Hősök tere 14/b

Kajatanya Kft.

Húsbolt

Budai N. A. u. 15.

ZSAMBEE Kft

Italüzlet

Petőfi u. 15.

ÁDÁM Vegyesboltja

Élelmiszerüzlet

József A. út 9.

KLACH Bt.

Lábbeli és bőrüzlet

Gaál Zs. u.6.

Bencsik Miklósné

Élelmiszerüzlet

Hősök tere 6/a

Dari Gyuláné

Édesség, egyéb

Hősök tere 3.

Nagy Krisztián István

Zöldség - gyümölcsüzlet

József A. u. 23.

Sarkadiné Király Angéla

Használtcikk

Rákóczi u. 1189/2 hrsz

MIPAFU Trade Kft

Élelmiszer, vegyes

Batthyány út 7.

Nagy Jenő

Presszó

Hősök tere 1-3

Kapus Anita

Textil, ajándék

Hősök tere 5

Molnárné Bartha Bernadett

Élelmiszer, vegyes

Hősök tere 1-3

SZI – MO Csemege Élelmiszer

Élelmiszer, vegyes

Hősök tere 1-3

Nagy Krisztián István

Zöldség – gyümölcsüzlet, élelmiszer

Görgey út 25.

Balogh Albert

Élelmiszer, vegyes

Szoboszlói út 27.

Oláh Antalné

Élelmiszer, vegyes

Hősök tere 7

Mészáros Józsefné

Hideg, meleg étel

Hősök tere 10

INSECVÉDKER Kft

Hideg, meleg étel

Gaál Zs. u.6.

Szováti Kemencés Kft

Kenyér, vegyes

Gaál Zs. u.6.

Kimáné Bakos Ilona

Használtcikk

Szabadság út 13.

Nagy Mónika

Élelmiszer, zöldség- gyümölcs

Batthyány út 9.

Balogh Katalin

Használtcikk

Hajdúszováti piac

Mándokiné Szöllősi Ildikó

Lábbeli, ruházat

Hajdúszováti közig

Mozgóbolt

Állateledel, takarmány

Hajdúszováti közig

Mozgóbolt

Hús - hentesáru


oldal 197

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A zajhatástól védendők az emberi tartózkodásra szolgáló épületek, közterületek. A rendezési terv készítése során fontos szempont, a területi funkciók, telepítések olyan meghatározása, hogy a megengedett határérték feletti zajterhelés ne keletkezzen. A zaj- és rezgés védelemmel kapcsolatos jogszabályok előírásait be kell tartani ill. tartatni! 1.17.5. Sugárzás védelem A közigazgatási területet érinti észak – dél irányban egy 132 kV-os villamos távvezeték. A közigazgatási területen 22 kV-os villamos hálózatot építettek ki. A közigazgatási területen a közvetlen villamos energia ellátást 22 kV-os villamos légvezeték hálózat biztosítja. A közigazgatási területen a transzformátor állomások ellátására 22 kV-os, a közvilágítási, a lakossági, a közületi fogyasztás biztosításához 1 kV-os hálózatot építettek ki. A megépült 22 kV-os hálózat maradéktalanul biztosítja a település villamos energia ellátását. A belterületi 1 kV-os villamos hálózat légvezetékes, légkábeles kiépítésű. Telefonellátás ➞ A településen és közigazgatási területén helyközi optikai kábel található mely Hajdúszoboszló irányából érkezik a településre és a Posta területén a központban végződik. ➞ A település közigazgatási területén adótorony nem található alatt A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének mérésére épült ki hazánkban az országos sugárzásfigyelő rendszer, melynek legfontosabb eleme a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a műszerek folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzás, az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét. A dózisteljesítmény mértékegysége a nanosievert/óra (nSv/h). A természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon 50 - 180 nSv/óra körül ingadozik. A mérőállomásokról beérkező jeleket folyamatosan figyelik. A figyelmeztető szint 250 nSv/óra. Ez a szint a valós veszélyt jelentő szint töredéke, nem jelenti azt, hogy az állomás közelében lévők veszélyben lennének, csak a szakembereket figyelmezteti a kivizsgálás megkezdésére. A 250 nSv/óra alatti háttérsugárzás természetes és semmiféle veszélyt nem jelent. Hajdúszováton nincs háttérsugárzást mérő berendezés, a legközelebbi Hajdúszoboszlón és Debrecenben található. A katasztrófavédelem honlapján az aktuális adatsorok mindenki számára elérhetőek és megtekinthetőek (www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=monitor_nbiek_terkep). 1.17.6. Hulladékkezelés


oldal 198

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Hajdúszováton a kommunális hulladék gyűjtését és szállítását a Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft. végzi, az erre a célra rendszeresített 120 literes edényzettel. Az edényzet ürítése hetente egyszer alkalommal történik. Az összegyűjtött hulladék a Debreceni Regionális hulladéklerakóba kerül. A hulladék minőségi összetételét tekintve papír, üveg, fém, salak és hamu, műanyag, textil és kis mennyiségben veszélyes anyag. A településen 3 db gyűjtőszigetet alakítottak ki, ahol 3 hulladékfrakció szelektív gyűjtésére van lehetősége a lakosságnak, ezek a frakciók a következők üveg, műanyag, papír és műanyag. A gyűjtőszigetek a következő utcákban találhatók meg: Hősök tere, Rákóczi F. utca és Kállai Éva utcák. A szigeteken lévő edényzeteket havi rendszerességgel ürítik, illetve a telítődésnek megfelelően. A gyűjtő konténerek űrtartalma 1.100 literes. A pontos elhelyezkedésüket a Kö jelű helyszínrajz szemlélteti A községi felhagyott szeméttelep a belterületen, a 912 hrsz-ú területen működött. A telepet rekultiválták felszámolással, a lerakó helye a következő képen látható.


oldal 199


A felszámolt hulladéklerakó helye Az építési-bontási hulladékot, a lakosság az építkezésnél használja fel. A termelésből származó veszélyes hulladékok kezeléséről és ártalmatlanításáról a termelő köteles gondoskodni. A helyi jogalkotásnál a közösségi hulladékgazdálkodási politikának a magyar jogi szabályozásba beépült alapelveit kell követni, melyek a következők: -

megelőzés elve, elővigyázatosság elve, megosztott felelősség elve, szennyező fizet elve, közelség elve,

valamint a közösségi környezetvédelmi szabályozásának megfelelően harmonizált hazai jogszabályok követelményeit szükséges figyelembe venni. A hulladékokkal és a hulladékgazdálkodással összefüggő törvények és a hozzá kapcsolódó rendeletek betartása ill. betartatása fontos feladat!

1.17.7. Vizuális környezetterhelés A vizuális környezetterhelés témakörében a fényszennyezettség, valamint az illegális hulladéklerakás kerül kifejtésre. Ma már egyre több információnk van arra vonatkozóan, hogy Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 200

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat a fényszennyezés érzékenyen érinti a természeti környezetet, az élővilág jelentős részét, az éjszakai tájképet, ráadásul egészségügyi kockázatot is jelent. A vizuális környezetterhelés Hajdúszováton nem jellemző. Általánosságban jellemző az ország városaira a különböző méretű és stílusú reklámtáblák. A települések arculatát adó városmagban és a kaputérségben minél figyelemfelkeltőbb formában próbálják az érdeklődést elérni a reklámtábla kihelyezői, amely időnként komoly ellentmondásban van a település táji-, épített adottságaival. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) módosítása (211/2012. [VII. 30.] Korm. rendelet) definiálta a fényszennyezés fogalmát, valamint megalkotta a fényszennyezés kivédésére szolgáló építési szabályrendszert. Az élhetőbb és egészségesebb környezet megteremtése érdekében fel lehet mérni a fényszennyező forrásokat, és azok, az új szabályozásnak megfelelő, korszerűbb és hatékonyabb eszközökkel való kiváltását, egyúttal a fényszennyezés kiváltó okait is megszüntetve. 1.17.8. Árvízvédelem Hajdúszovát nincs árvízi veszélyeztetettségnek kitéve.

1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Hajdúszováton nincs környezetvédelmi konfliktus a hulladéklerakó felszámolásával megszűnt a korábbi évek környezetvédelmi problémája.

1.17.10. Természetvédelem A közelmúltban kerültek kijelölésre (275/2004 X. 4. Korm. Rend.) és bejegyzésre (45/2006 XII. 8. KvVM Rend.) az európai közösségi Kiemelt jelentőségű, természetmegőrzési területek, ami Hajdúszovátnál a Hajdúszováti gyepek (nyilvántartási kód: HUHN20092) néven kerültek természetvédelmi oltalom alá. A védett területek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén találhatók. A következő képen a település külterületén és környezetében található védett Natura 2000-es területek láthatók.


oldal 201


Hajdúszováti gyepek

NATURA 2000-es területek 1.17.11. Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók A fejlesztések során lehetőség szerint törekedni kell a megújuló energiaforrások egyedi alkalmazására. A hálózati energia felhasználás csökkenthető napelemek v. napkollektorok beépítésével. Fűtés rásegítésre és a használati melegvíz előállítására napkollektorok alkalmazása célszerű. Az önkormányzati energia-költségek és károsanyag-kibocsátás csökkentésének csak az egyik lehetséges módja a megújuló energiaforrások alkalmazása. Ezen energiaforrások is csak akkor jelentenek igazán nagy megtakarítást, ha korszerű, kis energia-igényű épületekben vannak felhasználva. Ha a fűtés-korszerűsítés megelőzi az épületszerkezet hőszigetelését, az újonnan telepített rendszernek a régi hőszükségletnek megfelelő teljesítményűnek kell lennie, hogy elláthassa feladatát. Amikor a későbbiekben az épületszerkezet szigetelése elkészül, a beépített teljesítménynek csak egy részére lesz szükség, amely a kapacitás-kihasználatlanság miatt drágábban termel majd. Ebben az esetben nem fog hatékonyan működni a rendszer, hiába korszerű a fűtési rendszer és az épületszerkezet is.

1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást; beépítést befolyásoló vagy korlátozó tényezők)


oldal 202

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.18.1. Építésföldtani korlátok 1.18.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Hajdúszováton alábányászott területek, barlangok és pincék nem találhatók. Ezen területek építésföldtani korlátozásával nem kell számolni. 1.18.1.2.

Csúszás, süllyedésveszélyes területek

Hajdúszováton csúszás, süllyedésveszélyes területek nem találhatók. Ezen területek építésföldtani korlátozásával nem kell számolni. 1.18.1.3.

Földrengés veszélyeztetett területei

A települést és környékét ritkán érik földrengések. Az ország szeizmikus veszélyeztetettségi zónáiból, a település közvetlen környezete a 2. zónához tartozik. Magyarország szeizmikus zónatérképe

(Forrás: GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda)


oldal 203

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A történelmi és a jelen korokban feljegyzett szeizmológiai események által gyengén érintett területen fekszik Hajdúszovát. Magyarország szeizmotektonikája

(Forrás: GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda) Magyarország földrengélyveszélyeztetettsége

(Forrás: GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda)


oldal 204

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A település közigazgatási területe gyengén érintett földrengés veszélyeztetett területekkel.

1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1. Árvízveszélyes területek Hajdúszovát térségében az árvizek nem jellemzőek, hiszen a jelentősebb folyók elkerülik ezt a területet. Árvízi veszélyeztetettség szempontjából a Keleti-főcsatorna emelhető ki, amely a község délnyugati határán haladva, mintegy 2100 m hosszúságban érinti a közigazgatási területet. Ezen a szakaszon a Keleti-főcsatorna mindkét oldalon védművel rendelkezik. A 09.04 számú Darvas-Pocsaji védelmi szakasz lokalizációs töltése Hajdúszovát területére esik. A főcsatorna túlpartján elhelyezkedő 09.03 számú Kálló-menti védelmi szakasz lokalizációs töltése, már Kaba és Tetétlen közigazgatási területén van. A település közigazgatási területének dél-nyugati peremén húzódik az Aranyosibekötőcsatorna, amely a Keleti-főcsatornába torkollik. A torkolat közelében, de már Tetétlen területén található az Aranyosi-szivattyútelep. Feladata, a Keleti-főcsatorna magas vízállása esetén az összegyülekező belvizek szivattyús beemelése a főcsatornába. Önkormányzati kezelésben lévő árvízi védmű nincs. A település közigazgatási területén lévő árvízvédelmi létesítményeken a védekezést a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) végzi. A kikötők és más hajózási létesítmények létesítésére és üzemeltetésére az 50/2002.(XII.29.) Korm. rendelet előírásai az irányadók. A nagyvízi medrek, a parti sávok és vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztettet területek használatára és hasznosítására vonatkozóan 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani. A TIVIZIG kezelésű területeken csak az Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása mellett végezhető bármilyen, az eredeti állapotot megváltoztató beavatkozás. Az elsőrendű árvízvédelmi töltés védősávjait a töltéslábtól mért 10-10 m széles sávban szabadon kell hagyni. A védősávon belül semmilyen új létesítmény nem építhető, a védősávba eső meglévő épületek nem bővíthetők. A 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet szerint, a 09.04 számú Darvas-Pocsaji, és a 09.03 számú Kálló-menti védelmi szakaszok fontosabb adatai az alábbiak:


oldal 205


A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet előírásait a rendezési tervekben is figyelembe kell venni, így különösen a 7. § rendelkezését, amely az alábbiakat tartalmazza: 7. § (1) A fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné. (2) Az árvízvédelmi töltésen és az (1) bekezdésben meghatározott védősávon belül a fenntartó hozzájárulása szükséges különösen a járműközlekedéshez, kivéve a kerékpárral való közlekedést, állatok legeltetéséhez, hajtásához - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. §-ának (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -, anyagok ideiglenes tárolásához. A TIVIZIG kezelésében lévő területeket érintő munkákat csak az Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásának birtokában lehet végezni. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság elkészítette a működési területét érintő nagyvízi mederkezelési terveket. A tervek célkitűzése a kijelölt árvízvédelmi fővédvonalak között levonuló árvízszintek csökkentése a területhasználatok szabályozásával, illetve műszaki beavatkozásokkal. A jelenlegi alapállapot ismertetésén túl a tervezett állapotra vonatkozó előírásokat és intézkedéseket fogalmaz meg, melyek befolyásolhatják a nagyvízi mederben található ingatlanok, létesítmények használatát, fejlesztését, kezelését is. A nagyvízi mederkezelési terv a javasolt beavatkozásokat és azok árvízvédelmi szempontú hatását tartalmazzák, figyelembe véve az egyéb használatokat is (természetvédelem, gazdálkodás, településrendezés, stb). A nagyvízi mederkezelési tervek készítését a „Vízgazdálkodásról” szóló 1995. évi LVII. törvény írja elő, melynek végrehajtását és a tervek tartalmi követelményeit „A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról” szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet tartalmazza. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 206

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Védőterületek, védősávok: -

-

Az elsőrendű árvízvédelmi töltést és védősávjait a töltéslábtól mért 10-10 m széles sávban szabadon kell hagyni. A védősávon belül semmilyen új létesítmény nem építhető, a védősávba eső meglévő épületek nem bővíthetők. A 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 23. §-a alapján az árvízvédelmi földmű mentén a hullámtéren a vízoldali töltésláb vonalától mért 60 m-en, a mentett oldalon pedig a mentett oldali töltésláb vonalától 110 m-en belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával, szükség esetén részletes talajfeltárás, állékonysági és szivárgási vizsgálat alapján lehet.

A 18/2003. (XII. 9.) számú, települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló KvVM-BM együttes rendelet szerint Hajdúszovát település ár- belvízzel nem veszélyeztetett. A 4/1981. (IV.4.) OVH. rendelkezés idevonatkozó részeit be kell tartani, melyek a következők: - Az elsőrendű árvízvédelmi töltést, valamint annak védősávjait a töltéslábtól mért 1010 m szélességben szabadon kell hagyni, építési tilalommal kell védeni. - A védősávon belül semmilyen új létesítmény nem építhető, a védősávba eső meglévő épületek nem bővíthetők. - Az árvízvédelmi fővédvonal mentén, a hullámtéren a lábvonaltól számított 60 m-en, a mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad, csak a vízügyi hatóság külön engedélyével, amennyiben a talajmechanikai, illetve szivárgási viszonyok a vizsgálatok eredményei alapján nem veszélyeztetik az árvízbiztonságot. Bármely, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő csatornát érintő beavatkozás esetén az Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulását meg kell kérni. A területek beépítési előírásainak összhangban kell lenni a bel- és külterületi vízrendezési művek kiépítésével és üzemeltetési engedélyével. A 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet Árvízvédelmi töltések fejezetének, 7. §. (1) pontja kimondja, hogy a „fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltésláb vonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné.” A 30/2008. (XII.31.) KvVM rendeletben foglaltakat figyelembe kell venni. A 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletben foglaltakat kérjük megfelelően alkalmazni. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 207

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A 83/2014. (III.14.) Kormányrendelet 2. §. (3) pontjában foglaltak szerint: A parti sáv szélessége: a./ a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog minkét partján a partvonaltól számított 10 méterig, b./ az a.) pontban nem említett egyéb kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, c) az a) és b) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények partvonalától számított 3 méterig terjed.

1.18.2.2.

Belvízveszélyes területek

A települések ár-és belvíz veszélyeztetettségi besorolását a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet határozza meg a legveszélyeztetettebb településrész helyzete alapján. Ez alapján Hajdúszovát a nem veszélyeztetett kategóriába került besorolásra. A belvízveszélyes időszakban kialakuló elöntések, gyakran az üzemi művek, út menti árkok elhanyagolt állapota, átereszek feliszapolódása, feltöltése miatt alakulnak ki. Ezek karbantartása, a belvízcsatornák kotrása, az átereszek tisztántartása, felújítása az üzemeltető feladata. A belterületi vízelvezető rendszerek önkormányzati tulajdonban és kezelésben vannak, azok folyamatos karbantartását kiemelt feladatként kell kezelni a belvízzel való veszélyeztetettség elkerülése érdekében. Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve jelentős nagyságú területeket jelöl Hajdúszovát község közigazgatási területén „belvízjárta terület” övezeti besorolással. Ezeket feltüntettük a VK-2. számú Víziközművek – Áttekintő helyszínrajz című tervlapon. A belvízjárta területek általában a vízfolyások mentén, valamint a mélyfekvésű területeken állandó vagy időszakos jelleggel kialakuló vizes, lápos, mocsaras területeken jönnek létre. A rendszeresen víz alá került területek mentesítése csak jelentős meliorációs munkák elvégzése, a befogadó csatornák vízszállító-képességének felülvizsgálata és szükség szerinti növelése után lehetséges. Vízgazdálkodási területként nyilvántartott területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. A fejlesztésre javasolt területeken a belvíz- és csapadékvíz elvezetését ki kell építeni, szükség esetén pedig a meglévő létesítmények rekonstrukcióját el kell végezni. Az utak, utcák burkolatának felújításával párhuzamosan a vízelvezető rendszerek kiépítését, illetőleg rekonstrukcióját is meg kell oldani.


oldal 208

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A kizárólagos állami tulajdonú csatornáknál a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet parti sávokra vonatkozó 2§ 3. b) pontja alapján a partéltől szabadon hagyandó sáv 6-6 m, míg a nem kizárólagosoknál a c) pont szerint 3-3 m. A csatornák megközelítésével, keresztezésével kapcsolatban a kezelő, üzemeltető TIVIZIG szakvéleménye a mértékadó. A településrendezési tervnek illeszkednie kell a település vízrendezési-, belvízvédelmi, valamint vízkár-elhárítási terveihez. A meglévő rendszerek folyamatos karbantartásáról, - a medrek kotrásáról, az átereszek és zárt csatornák tisztításáról, valamint az árokpartok kaszálásáról - gondoskodni kell. A csapadékvizek zavartalan lefolyását mindenkor biztosítani kell. Az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalevet, iszapot, vegyszermaradékot, stb.) tilos a nyílt felszínű, illetve a zárt csapadékvíz-elvezető csatornákba, felszíni vizekbe, felszín alatti vizekbe, valamint a talajba, és ásott kutakba juttatni. A csapadékvíz az egyes telkeken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. Az egyes ingatlanokról a csapadékvizet a közterületi nyílt csapadékvíz elvezető árokba, zárt szelvényű csapadékvíz csatornába vagy biztonságos közlekedést nem akadályozó, tisztítható ráccsal ellátott folyóka segítségével az utcai járdaszint alatt, illetve a járda szintjével megegyező síkban szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből - a telkekről - csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet. A belterületi védekezési terv, illetve vízkár-elhárítási terv évenkénti rendszeres felülvizsgálatát és aktualizálását el kell végezni. Az árkok és csapadékcsatornák folyamatos karbantartásáról az önkormányzatnak gondoskodni kell. Javasoljuk megvizsgálni a záportározók jóléti hasznosításának lehetőségét is. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb beruházás megvalósítási szándéka esetén. Amennyiben a csapadékvíz veszélyeztetés nélkül a végbefogadóig nem vezethető el, és a szűk keresztmetszetű szakasz kapacitás növelése nem valósítható meg, akkor helyben létesítendő záportározóval kell a víz-visszatartást megoldani. 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat vízzáró burkolattal, vagy alépítménnyel és kiemelt szegéllyel kell kivitelezni azért, hogy a felületén összegyülekező a csapadékvíz ne szikkadjon a talajba, illetve ne folyjon közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. "Zöld" parkoló létesítése nem megengedett. A csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. Csapadékvíz az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető! Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 209

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A nem állami tulajdonú belvízcsatornák mindkét oldalán, a partéltől számított 3-3 m széles fenntartási sávot karbantartási célból szabadon kell hagyni. Kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, patakok és tavak esetén a karbantartási sáv a partéltől mért 6-6 m széles területsáv. A rendezési terv által érintett tervezési területek fejlesztésével és az új épületek kialakításával egy időben javasoljuk a felszíni vízelvezetést biztosító csatornák kapacitásának vizsgálatát. A településrendezési terveknek és a beépítésre tervezett területek építési előírásainak összhangba kell lennie a csapadékvíz-elvezető hálózat létesítésével és kiépítésével. A településrendezési eszközök módosításánál figyelembe kell venni a település vízrendezési és vízkár-elhárítási tervében foglaltakat. A városfejlesztésnek törekednie kell, hogy a településen a belvíz, illetve árvízveszélyes mélyfekvésű területek nagysága minél inkább csökkenjen. A belvizek komoly anyagi károkat okozhatnak, és a területfelhasználást is erősen korlátozzák. A mélyfekvésű, belvizes területekről csatornák építésével (gravitációsan) vagy szivattyúk alkalmazásával (átemeléssel) kell eltávolítani a felszíni vizeket, amelyek a megfelelő befogadókba vezethetők. Bizonyos esetekben a terület feltöltése is megfelelő megoldás lehet. Feltöltés után a területfelhasználás, illetve területi besorolás is módosítható. 1.18.2.3.

Mély fekvésű területek

A települések ár-és belvíz veszélyeztetettségi besorolását a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet határozza meg a legveszélyeztetettebb településrész helyzete alapján. Ez alapján Hajdúszovát a nem veszélyeztetett kategóriába került besorolásra. A belvízveszélyes időszakban kialakuló elöntések, gyakran az üzemi művek, út menti árkok elhanyagolt állapota, átereszek feliszapolódása, feltöltése miatt alakulnak ki. Ezek karbantartása, a belvízcsatornák kotrása, az átereszek tisztántartása, felújítása az üzemeltető feladata. A belterületi vízelvezető rendszerek önkormányzati tulajdonban és kezelésben vannak, azok folyamatos karbantartását kiemelt feladatként kell kezelni a belvízzel való veszélyeztetettség elkerülése érdekében. Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve jelentős nagyságú területeket jelöl Hajdúszovát község közigazgatási területén „belvízjárta terület” övezeti besorolással. Ezeket feltüntettük a VK-2. számú Víziközművek – Áttekintő helyszínrajz című tervlapon. A belvízjárta területek általában a vízfolyások mentén, valamint a mélyfekvésű területeken állandó vagy időszakos jelleggel kialakuló vizes, lápos, mocsaras területeken jönnek létre. A rendszeresen víz alá került területek mentesítése csak jelentős meliorációs munkák elvégzése, a befogadó csatornák vízszállító-képességének felülvizsgálata és szükség szerinti növelése után lehetséges.


oldal 210

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Vízgazdálkodási területként nyilvántartott területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. A fejlesztésre javasolt területeken a belvíz- és csapadékvíz elvezetését ki kell építeni, szükség esetén pedig a meglévő létesítmények rekonstrukcióját el kell végezni. Az utak, utcák burkolatának felújításával párhuzamosan a vízelvezető rendszerek kiépítését, illetőleg rekonstrukcióját is meg kell oldani. A kizárólagos állami tulajdonú csatornáknál a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet parti sávokra vonatkozó 2§ 3. b) pontja alapján a partéltől szabadon hagyandó sáv 6-6 m, míg a nem kizárólagosoknál a c) pont szerint 3-3 m. A csatornák megközelítésével, keresztezésével kapcsolatban a kezelő, üzemeltető TIVIZIG szakvéleménye a mértékadó. A településrendezési tervnek illeszkednie kell a település vízrendezési-, belvízvédelmi, valamint vízkár-elhárítási terveihez. A meglévő rendszerek folyamatos karbantartásáról, - a medrek kotrásáról, az átereszek és zárt csatornák tisztításáról, valamint az árokpartok kaszálásáról - gondoskodni kell. A csapadékvizek zavartalan lefolyását mindenkor biztosítani kell. Az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalevet, iszapot, vegyszermaradékot, stb.) tilos a nyílt felszínű, illetve a zárt csapadékvíz-elvezető csatornákba, felszíni vizekbe, felszín alatti vizekbe, valamint a talajba, és ásott kutakba juttatni. A csapadékvíz az egyes telkeken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. Az egyes ingatlanokról a csapadékvizet a közterületi nyílt csapadékvíz elvezető árokba, zárt szelvényű csapadékvíz csatornába vagy biztonságos közlekedést nem akadályozó, tisztítható ráccsal ellátott folyóka segítségével az utcai járdaszint alatt, illetve a járda szintjével megegyező síkban szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből - a telkekről - csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet. A belterületi védekezési terv, illetve vízkár-elhárítási terv évenkénti rendszeres felülvizsgálatát és aktualizálását el kell végezni. Az árkok és csapadékcsatornák folyamatos karbantartásáról az önkormányzatnak gondoskodni kell. Javasoljuk megvizsgálni a záportározók jóléti hasznosításának lehetőségét is. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb beruházás megvalósítási szándéka esetén. Amennyiben a csapadékvíz veszélyeztetés nélkül a végbefogadóig nem vezethető el, és a szűk keresztmetszetű szakasz kapacitás növelése nem valósítható meg, akkor helyben létesítendő záportározóval kell a víz-visszatartást megoldani. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 211

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat vízzáró burkolattal, vagy alépítménnyel és kiemelt szegéllyel kell kivitelezni azért, hogy a felületén összegyülekező a csapadékvíz ne szikkadjon a talajba, illetve ne folyjon közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. "Zöld" parkoló létesítése nem megengedett. A csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. Csapadékvíz az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető! A nem állami tulajdonú belvízcsatornák mindkét oldalán, a partéltől számított 3-3 m széles fenntartási sávot karbantartási célból szabadon kell hagyni. Kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, patakok és tavak esetén a karbantartási sáv a partéltől mért 6-6 m széles területsáv. A rendezési terv által érintett tervezési területek fejlesztésével és az új épületek kialakításával egy időben javasoljuk a felszíni vízelvezetést biztosító csatornák kapacitásának vizsgálatát. A településrendezési terveknek és a beépítésre tervezett területek építési előírásainak összhangba kell lennie a csapadékvíz-elvezető hálózat létesítésével és kiépítésével. A településrendezési eszközök módosításánál figyelembe kell venni a település vízrendezési és vízkár-elhárítási tervében foglaltakat. A városfejlesztésnek törekednie kell, hogy a településen a belvíz, illetve árvízveszélyes mélyfekvésű területek nagysága minél inkább csökkenjen. A belvizek komoly anyagi károkat okozhatnak, és a területfelhasználást is erősen korlátozzák. A mélyfekvésű, belvizes területekről csatornák építésével (gravitációsan) vagy szivattyúk alkalmazásával (átemeléssel) kell eltávolítani a felszíni vizeket, amelyek a megfelelő befogadókba vezethetők. Bizonyos esetekben a terület feltöltése is megfelelő megoldás lehet. Feltöltés után a területfelhasználás, illetve területi besorolás is módosítható. 1.18.2.4.

Árvíz és belvízvédelem

Vízrendezés, belvízvédelem A község a 448. sz. Keleti-főcsatorna menti belvízrendszer, ezen belül a 48b jelű Kösely belvízöblözetbe tartozik. A belvízöblözet domborzata sík, a terület mélyfekvésű, belvízérzékeny, amit az elmúlt évek jelentős belvizei is alátámasztanak. A község belterülete mértékadó vízállás esetén csak szivattyúsan mentesíthető. Az Ürmösérbe emelő szivattyútelep az önkormányzat kezelésében van. A település belvízzel közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik. Hajdúszovát a Kösely-főcsatorna fővízgyűjtő övezetébe tartozik. A település a Kösely régi és új medrével körülvéve helyezkedik el. A község csapadékvíz elvezetését általában nyílt szelvényű csatornahálózat biztosítja, amelyek átereszei sok helyen már erősen feliszapolódtak. A feliszapolódás miatt az árkok egy része csak szikkasztó funkciót képes betölteni, vízelvezetésre nem alkalmasak. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 212

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A településen nagyobb vízelvezető árkok is találhatók, melyek egy része burkolt, ezek állapota változó. A belterületről lefolyó vizek fő befogadója az Ürmös-éri csatornán keresztül a Hajdúszovát-Kösely átmetszés öntöző-főcsatorna, valamint a település É-i szélén haladó Kösely-főcsatorna. Tervszerűen felújított csapadékvíz-elvezető rendszer a községben nem létesült, és arra engedélyezési terv sem készült. A belvízcsatornákba, mint közvetlen befogadókba vezetendő gyűjtőcsatornák rekonstrukciójára pályázatot mindaddig nem tud benyújtani az önkormányzat, amíg a vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány, illetve a létesítési engedélyezési terv el nem készül. Fejlesztési célok és előírások a belterületi vízrendezés területén: A csatornával el nem látott fejlesztési területeken különös fontossággal kell kezelni a belvízrendezés kérdését. A tervszerű, összefüggő csatornahálózat kiépítése feltétlenül indokolt, nyíltárok vagy zárt csőcsatorna formájában, a terület jellegétől és a várható közlekedési viszonyaitól függően. A kiépült átereszeket és a zárt csatornákhoz tartozó víznyelőket az ingatlantulajdonosoknak rendszeresen karbantartani szükséges. Ezen kívül fontos, hogy önkormányzati rendelet szabályozza az udvarokról kivezethető és a csapadékvízgyűjtő csatornákba bevezethető vizek minőségét, visszaszorítva ezáltal a trágyaleveknek és a csapadékvízzel hígult szennyezéseknek a közcsatornákba történő bevezetését. A belterületi vízelvezető rendszerek önkormányzati tulajdonban és kezelésben vannak, azok folyamatos karbantartását kiemelt feladatként kell kezelni a belvízzel való veszélyeztetettség miatt.

Külterületi vízrendezés, vízkár-elhárítás Az elmúlt évek belvízveszélyes időszakai rámutattak a térség belvízvédelmi rendszerének gyengeségeire. A hosszú száraz időszak után bekövetkező nedves periódus korábban nem tapasztalt helyzeteket teremtett. A 2000. év eleje óta többször is kialakult belvízhelyzet több tényező együttes hatásaként alakult ki. Az Alföldön a csapadék helyenként megközelítette, sőt meg is haladta az 1000 mm-t. A korábban igen mélyen húzódó talajvízszint az Alföld túlnyomó részén a sokévi átlagos szint fölé került, így a talajnak gyakorlatilag megszűnt a vízbefogadó képessége. A térség településeinek mélyebben fekvő kül- és belterületi szakaszain kivétel nélkül jelentkeztek a magas talajvíz okozta problémák. A külterületi csatornák egy része önkormányzati tulajdonban, másik része állami tulajdonban és 2 érintett vízgazdálkodási társulat kezelésében van. Karbantartottságuk közepesen jónak mondható. A térségben a Hamvas-Sárréti Vízgazdálkodási Társulat és a Berettyó Vízgazdálkodási Társulat az illetékes. A térség legjelentősebb vízfolyása a TIVIZIG kezelésű Kösely-főcsatorna. A Kösely-Hajdúszováti átmetszés öntöző-csatorna szintén TIVIZIG kezelésű. A Kösely-főcsatorna gravitációsan csatlakozik a Hortobágy-főcsatornához. Vízjárását tekintve a Kösely-főcsatorna 0+000-26+880 km között mesterséges Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 213

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat hatásra állandó, míg a főcsatorna 26+880-60+716 km között állandó vízfolyás. Az Ürmös-ér és az Ö-1-csatorna társulati kezelésű, csakúgy mint az Ürmös-éri szivattyútelep, amelynek kapacitása 1,32 m3/sec. A belvizek elvezetésében jelentős szerepe van az üzemi csatornahálózatnak. Az üzemi csatornák gyűjtik össze a belvizeket és továbbítják az üzemközi és állami főműveken keresztül a főbefogadóba. Az üzemi és a magán vízrendezési művek egy része a társulattól került üzemi kezelésbe, másrészt önálló beruházásként létesültek. A tulajdonviszonyok változásával a csatornák műszaki állapota leromlott, a külterületi csatornák feliszapolódtak, elgazosodtak, vagy feltöltés következtében megszűntek. Ezen állapoton csak a magánérdekek és a társulati célok legjobb értelemben vett összehangolása változtathat. A TIVIZIG kezelésű vízrendezési létesítményeken a közeljövőben fejlesztések nem várhatók. A térségben a következő csatornákat hasznosítják öntözésre: -

Keleti-főcsatorna (TIVIZIG kezelésű) KFCS-Aranyosi út bal É-i övcsatorna (TIVIZIG kezelésű) Hajdúszováti-tájcsatorna (a Hamvas-Sárréti Vízgazdálkodási Társulat kezeli) Derecskei-öntözőcsatorna (a Berettyó Vízgazdálkodási Társulat kezeli)

Hajdúszovát külterületén található a Hajdúszováti AC telep, mely a Hajdúszováti Vállalkozók Szövetkezetének kezelésében van. A 18/2003. (XII. 9.) számú, települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló KvVM-BM együttes rendelet szerint Hajdúszovát település ár- belvízzel nem veszélyeztetett. Fejlesztési célok és előírások a külterületi vízrendezés területén: - A külterületen keletkező káros vizek hatékony elvezetését csak komplex rendszerben, a belvízöblözet jelentős területrészeire kiterjedten lehet megvalósítani. Ehhez a külterületi mezőgazdasági táblák tulajdonosainak, a szövetkezetek és a vállalkozások összefogása szükséges, hogy az elmúlt években beszántott, kezeletlenül hagyott csatornák ne maradjanak elhanyagoltan, karbantartásuk megoldott lehessen, amely mindannyiunk közös érdeke. A csatornák mellett a tulajdonos illetve a használó az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy azáltal a víz természetes lefolyását nem akadályozza, állapotát, üzemeltetését és a víz minőségét nem veszélyezteti. - A vízrendezési létesítmények mellett a fenntartósávot szabadon kell hagyni a belvízvédekezési, fenntartási munkák zavartalan lebonyolítása végett. A TIVIZIG kezelésű létesítmények mellett a fenntartósáv szélessége 6-6 m. A csatornák szélétől 10 m-en belül végleges építmény nem helyezhető el. - Belvízcsatornába hígtrágya, szennyvíz vagy mezőgazdasági vegyszer nem önthető, nem vezethető bele! - A társulati kezelésű csatornák mentén 2-2 m-es sávot kell szabadon hagyni. Fejlesztést a társulatok nem terveznek, csak karbantartási munkákat. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 214

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat - Az EU szinten közös vízpolitika megteremtését célzó Víz Keretirányelv (2000/60/EK direktíva) a tagállamok számára előírja mindazon intézkedések megtételét, melyek a vizek jó állapotának elérését, illetve fenntartását biztosítják. Ehhez alkalmazkodva, a vízgyűjtő területen csak a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak alapján tervezhetők tevékenységek. Árvízvédelem Hajdúszovát térségében az árvizek nem jellemzőek, hiszen a jelentősebb folyók elkerülik ezt a területet. Árvízi veszélyeztetettség szempontjából a Keleti-főcsatorna emelhető ki, amely a község délnyugati határán haladva, mintegy 2100 m hosszúságban érinti a közigazgatási területet. Ezen a szakaszon a Keleti-főcsatorna mindkét oldalon védművel rendelkezik. A 09.04 számú Darvas-Pocsaji védelmi szakasz lokalizációs töltése Hajdúszovát területére esik. A főcsatorna túlpartján elhelyezkedő 09.03 számú Kálló-menti védelmi szakasz lokalizációs töltése, már Kaba és Tetétlen közigazgatási területén van. A település közigazgatási területének dél-nyugati peremén húzódik az Aranyosibekötőcsatorna, amely a Keleti-főcsatornába torkollik. A torkolat közelében, de már Tetétlen területén található az Aranyosi-szivattyútelep. Feladata, a Keleti-főcsatorna magas vízállása esetén az összegyülekező belvizek szivattyús beemelése a főcsatornába. Önkormányzati kezelésben lévő árvízi védmű nincs. A település közigazgatási területén lévő árvízvédelmi létesítményeken a védekezést a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) végzi. A kikötők és más hajózási létesítmények létesítésére és üzemeltetésére az 50/2002.(XII.29.) Korm. rendelet előírásai az irányadók. A nagyvízi medrek, a parti sávok és vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztettet területek használatára és hasznosítására vonatkozóan 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani. A TIVIZIG kezelésű területeken csak az Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása mellett végezhető bármilyen, az eredeti állapotot megváltoztató beavatkozás. Az elsőrendű árvízvédelmi töltés védősávjait a töltéslábtól mért 10-10 m széles sávban szabadon kell hagyni. A védősávon belül semmilyen új létesítmény nem építhető, a védősávba eső meglévő épületek nem bővíthetők. A 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet szerint, a 09.04 számú Darvas-Pocsaji, és a 09.03 számú Kálló-menti védelmi szakaszok fontosabb adatai az alábbiak:


oldal 215


A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet előírásait a rendezési tervekben is figyelembe kell venni, így különösen a 7. § rendelkezését, amely az alábbiakat tartalmazza: 7. § (1) A fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné. (2) Az árvízvédelmi töltésen és az (1) bekezdésben meghatározott védősávon belül a fenntartó hozzájárulása szükséges különösen a járműközlekedéshez, kivéve a kerékpárral való közlekedést, állatok legeltetéséhez, hajtásához - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. §-ának (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -, anyagok ideiglenes tárolásához. A TIVIZIG kezelésében lévő területeket érintő munkákat csak az Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásának birtokában lehet végezni. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság elkészítette a működési területét érintő nagyvízi mederkezelési terveket. A tervek célkitűzése a kijelölt árvízvédelmi fővédvonalak között levonuló árvízszintek csökkentése a területhasználatok szabályozásával, illetve műszaki beavatkozásokkal. A jelenlegi alapállapot ismertetésén túl a tervezett állapotra vonatkozó előírásokat és intézkedéseket fogalmaz meg, melyek befolyásolhatják a nagyvízi mederben található ingatlanok, létesítmények használatát, fejlesztését, kezelését is. A nagyvízi mederkezelési terv a javasolt beavatkozásokat és azok árvízvédelmi szempontú hatását tartalmazzák, figyelembe véve az egyéb használatokat is (természetvédelem, gazdálkodás, településrendezés, stb). A nagyvízi mederkezelési tervek készítését a „Vízgazdálkodásról” szóló 1995. évi LVII. törvény írja elő, melynek végrehajtását és a tervek tartalmi követelményeit „A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról” szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet tartalmazza. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 216

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Védőterületek, védősávok: -

-

Az elsőrendű árvízvédelmi töltést és védősávjait a töltéslábtól mért 10-10 m széles sávban szabadon kell hagyni. A védősávon belül semmilyen új létesítmény nem építhető, a védősávba eső meglévő épületek nem bővíthetők. A 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 23. §-a alapján az árvízvédelmi földmű mentén a hullámtéren a vízoldali töltésláb vonalától mért 60 m-en, a mentett oldalon pedig a mentett oldali töltésláb vonalától 110 m-en belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával, szükség esetén részletes talajfeltárás, állékonysági és szivárgási vizsgálat alapján lehet.

A 18/2003. (XII. 9.) számú, települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló KvVM-BM együttes rendelet szerint Hajdúszovát település ár- belvízzel nem veszélyeztetett. A 4/1981. (IV.4.) OVH. rendelkezés idevonatkozó részeit be kell tartani, melyek a következők: - Az elsőrendű árvízvédelmi töltést, valamint annak védősávjait a töltéslábtól mért 1010 m szélességben szabadon kell hagyni, építési tilalommal kell védeni. - A védősávon belül semmilyen új létesítmény nem építhető, a védősávba eső meglévő épületek nem bővíthetők. - Az árvízvédelmi fővédvonal mentén, a hullámtéren a lábvonaltól számított 60 m-en, a mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad, csak a vízügyi hatóság külön engedélyével, amennyiben a talajmechanikai, illetve szivárgási viszonyok a vizsgálatok eredményei alapján nem veszélyeztetik az árvízbiztonságot. Bármely, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő csatornát érintő beavatkozás esetén az Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulását meg kell kérni. A területek beépítési előírásainak összhangban kell lenni a bel- és külterületi vízrendezési művek kiépítésével és üzemeltetési engedélyével. A 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet Árvízvédelmi töltések fejezetének, 7. §. (1) pontja kimondja, hogy a „fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltésláb vonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné.” A 30/2008. (XII.31.) KvVM rendeletben foglaltakat figyelembe kell venni. A 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletben foglaltakat kérjük megfelelően alkalmazni. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 217

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A 83/2014. (III.14.) Kormányrendelet 2. §. (3) pontjában foglaltak szerint: A parti sáv szélessége: a./ a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog minkét partján a partvonaltól számított 10 méterig, b./ az a.) pontban nem említett egyéb kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, c) az a) és b) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények partvonalától számított 3 méterig terjed. 1.18.3. Egyéb 1.18.3.1.

Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl lejtés, falszakadás)

Hajdúszováton kedvezőtlen morfológiai adottságokkal (pl.: lejtés, falszakadás) nem kell számolni. 1.18.3.2.

Mélységi, magassági korlátozások

Hajdúszováton mélységi, magassági korlátozással nem kell számolni.

1.18.3.3.

Tevékenységből adódó korlátozások

Hajdúszovát településen tevékenységből adódó korlátozás a belterületen az országos előírásoknak megfelelően a lakóterületek védelme érdekében, mind a gazdasági tevékenységre, mind az állattartásra nézve van.

1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely A település közigazgatási területén bányatelek nem található. 1.20. Városi klíma

Az egyedi, városi klíma létrejöttének alapja az emberi tevékenység, melynek hatására a különböző éghajlati elemek jelentősen módosulhatnak a települést övező természetes környezethez képest. E változások nem függetlenek egymástól, hanem szoros ok-okozati összefüggésben állnak.


oldal 218


Az egész folyamat kiindulópontja az emberi tevékenység, melynek hatására sajátos, mesterséges felszín jön létre. Ennek jellemzője az, hogy igen változatos, kis területen belül hirtelen módosulhat, a különféle éghajlati paramétereket pedig jelentősen befolyásolja. A városban lehulló csapadék a mesterséges, nem vízáteresztő felszíneknek és a csapadékelvezető csatornahálózatnak köszönhetően nagyon gyorsan lefolyik, így a városban a párolgás rövidebb ideig tart és kisebb mértékű, mint a városkörnyéki területeken. Ezáltal a városban a relatív nedvességtartalom is kisebb lesz. A felszín másik fontos hatása a sugárzási paraméterek módosulásában nyilvánul meg. Azt, hogy egy adott felszín a ráeső napsugárzást milyen mértékben nyeli el, illetve veri vissza, a felszín tulajdonságai döntően meghatározzák. A változatos felszín, a nagyobb érdesség miatt a város felett nagyobb a súrlódás, ami a szélsebesség csökkenéséhez és a turbulencia fokozódásához vezet. Felszíntípus

Albedó (α)

Emisszivitás (ε)

0,05-

0,98-

0,40

0,90

0,20-0,45

0,84-0,91

0,16-

0,90-

0,26

0,95

Mezőgazdasági földek, tundra

0,18-0,25

0,90-0,99

Gyümölcsös

0,15-0,20

Csupasz talaj

(sötét, nedves)

(világos, száraz) Sivatag Fű hosszú (kb. 1 m magasságú) rövid (kb. 0,02 m magasságú)

Erdő Lombhullató (lomb nélküli állapot) Lombhullató (lombos állapot)


0,15-

0,97-

0,20

0,98

oldal 219

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Örökzöld

0,05-0,15

0,97-0,99

0,03-0,10

0,92-0,97

0,10-1,00

0,92-0,97

Hó régi

0,40-

0,82-

friss

0,95

0,99

Jég tenger

0,30-0,45

0,92-0,97

Víz

(kis zenitszög esetén) (nagy zenitszög esetén)

gleccser

0,20-0,40

Aszfalt

0,05-0,20

Beton

0,10-0,35

Fehér festett fal

0,50-0,90

Színes festett fal

0,15-0,35

Piros/barna tetőcserép

0,10-0,35

Tégla és kő

0,20-0,40

Kátrány és sóder

0,03-0,18

Hullámlemezes tető

0,10-0,15

Mindezek hatására megváltoznak a hőháztartási viszonyok: a település területén hőmérsékleti többlet alakul ki. Ezt kiegészíti az is, hogy a levegőszennyezés hatására fokozódik a különféle üvegházgázok koncentrációja a település fölött, ami erősíti az üvegházhatást. 1.20.2. Hajdúszovát klímáját befolyásoló tényezők A közvetlenül a településről származó hőmérsékleti adatok nem állnak rendelkezésre. A település klímáját jelentősen befolyásoló geomorfológiai képződmény nincs, a település közvetlen környezete nagyobb kiterjedésű vízfelülete a Kösely. Az alapvetően érvényesülő kontinentális éghajlat az elhelyezkedésből adódik. Az ország egyik legszárazabb területének (mérsékelten meleg - száraz) zónájához tartozik a település. A sokéves átlag 599 mm csapadék mennyiséget rögzít. Klimatikus viszonyok eloszlása Magyarországon


oldal 220


A település zöldfelületei klímahatás szempontból nem jelentősek. A fásított közterületek nem összefüggőek, rendszert nem alkotnak, kiterjedésük lokális, mikrokörnyezeti hatást tudnak csak kifejteni. A település szerkezetéből és jellemző beépítési módjából adódóan a burkolt felületek aránya viszonylag alacsony, nem jellemzőek a városi un. faltól-falig szilárd burkolatú térrészek. A tömbbelsőkben összeérő telekvégek zöldfelületei többnyire egyszintesek, a fásított felületek kiterjedése minimális, egysoros. A település klimatikus viszonyainak alakulásában nagy szerepet játszik, hogy a közvetlen környezetben nagykiterjedésű mezőgazdasági területek és nádas területek találhatók. Mindezen tényezők pozitívan hatnak a település klimatikus viszonyára. Hőhullámos napok száma (napi középhőmérséklet >25 °C) az 1980-2009-es időszakban


oldal 221


(Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)


oldal 222

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 2. rész Helyzetelemző munkarész

2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetés, folyamataik elemzése Hajdúszovát népesedési, demográfiai helyzetét tekintve, az adatsorokat elemezve látható, hogy az elmúlt 10 év időtávlatában a település népességszáma évről évre váltakozik, a népvándorlással és a születések- halálozások számával összefüggésben hol negatív, hol pozitív változás figyelhető meg a kb. 3000 lélekszámú településen. Összességében elmondható az elmúlt évekről a népességszám változás nem jelentős a lakónépesség száma 3000 – 3100 fő körüli. jellemzően az odavándorlás magasabb, amely a viszonylag alacsony ingatlanárakkal és a település jó közlekedésföldrajzi helyzetével (Debrecen és Hajdúszoboszló közelsége) magyarázható. A roma kisebbség megtalálható a településen, azonban a településen belül szegregációt lehatárolni nem lehet, egyes utcarészekre jellemzően szegregált területek. A helyi foglalkoztatásban a rendszerváltás előtt a termelőszövetkezetnek volt meghatározó szerepe, hiszen 1980-ban még a munkaképes lakosság 70%-a dolgozott a helyi termelőszövetkezetben. A rendszerváltást követően a szövetkezet felbomlott, megnövekedett a mezőgazdasági vállalkozók száma, Bt-k, Kft-k alakultak. Foglalkoztatás tekintetében a legnagyobb foglalkoztatók a mezőgazdasághoz, állattartáshoz kapcsolódó vállalkozások és az önkormányzat. A település a foglalkoztatottság terén évek óta a szociális közmunkaprogram adta lehetőségeket kihasználva próbálja a munkanélküliséget csökkenteni. A közmunkaprogramban a településellátó, településüzemeltetési, településszépítő és kommunális tevékenységeket végeznek és ezen túl a magasabban képzett álláskeresőket a közszférában alkalmazzák. a foglalkoztatás és munkahelyteremtés érdekében a település minden munkahelyteremtő szándékot, lehetőséget támogat, mely a településen új munkahelyek létrehozásával, vagy a meglévők megtartásával jár. A foglalkoztatottak közül többen napi ingázással Debrecen és a környékbeli nagyobb települések üzemeiben, vállalkozásainál dolgoznak. A község mezőgazdasági jellegű település, meghatározó a lakosság életében a növénytermelés, és az állattenyésztés. A szántóterület átlagos aranykorona értéke 29, 41. A tájra jellemző mind a jó minőségű szántóterület, mind az alacsony termőértékű földterület, melyet főleg legeltetéssel hasznosítanak. A mezőgazdaságilag művelhető összes földterület 4450 ha, többnyire jó minőségű szántó, a többi csak legeltetésre alkalmas szikes, nádas, élő- és kiszáradt folyómeder. A településen jellemző a nagyszámú állattartó telep, melyeken szarvasmarhát, sertést, baromfit tartanak. Az elmúlt években több állattartó telepet korszerűsítettek, felújítottak, több éve biogáz üzem is működik az állattartó telepen. A településrendezési tervmódosítások zöme is a külterületi állattartó telepek fejlesztésével, bővítésével vagy új állattartó telep létesítésével volt kapcsolatos. A település továbbra is szeretné az agrár jellegét megőrízni. Hajdúszováton az ingatlanárak a térség országos átlagához képest alacsonyabbak. Nagyszámú jellemzően alacsonyabb komfortú eladó ingatlan található. A település intézményellátottsága községi szinten a megyei átlag körül van. Intézményeik felújítását, korszerűsítését, energetikai megújítását folyamatosan pályázatok révén próbálják megvalósítani. Jelenleg a községháza és az ugyanazon épületben található kistérségi intézmények teljes felújítása, energetikai korszerűsítése folyamatban van. Az intézmények Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 223

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat közül a három telephelyen működő, korszerűtlen óvodák kiváltását egy központi helyen történő új óvoda épület felépítésével tervezik, ahol új funkcióként bölcsőde is helyet kapna. A Kodály Zoltán Művelődési Ház teljes rekonstrukciója elengedhetetlenül fontos. Az iskolai oktatás két épületben történik. Az iskola sportudvarain túl a települési sportpálya áll rendelkezésre, amely azonban elhelyezkedése révén inkább tömegsport célokat tud szolgálni. A szociális ellátás terén idősek napközi ellátása megoldott, és a Családsegítő szolgálaton keresztül a házi idősgondozás és szociális étkeztetés történik. Egyházi fenntartású idősek bentlakásos otthona működik több éve a településen. Nagy múlttal rendelkezik a református egyház, bizonyos, hogy 1608-ban már református anyaegyházközségként szerepel Szovát. 1640 – 44 között a templom felépült, s amit a mai templom melletti omladékok bizonyítják téglából épült. A püspök a templomot körülvevő bástyafal építését is elrendeli, ami mind a négy oldalról meg is történt. A ma már csak nyugati oldalon meglévő 10 lőréses és két bástyaszobás téglafal erre bizonyíték. Habókay Márton 1746 – 1776-ig volt Szovát nagyon tisztelt és szeretett, megbecsült lelkésze. 1745 – ben Ő építteti a mai torony alsó tömbjét. Habókay Márton 1776 – ban a gyülekezet az akkori templom kerítésénél temette el. A mai templom ráépült a sírra. 1857-ben fognak hozzá a templom és torony generáljavításához. Ezeknek a munkálatoknak az elvégzései tették szükségessé, hogy lebontsák a templomot körülvevő tégla védőfalakat a délnyugatra néző rész kivételével, emlékül a tatár – török világból. A településképhez tartoznak az épített emlékek. Hajdúszováton országos védelem alatt álló műemlék a Református templom, a Református Parókia, a Kotszegi csőszház, amelyeken túl helyi épített és természeti érték védelemre tervezett értékek vannak. Az épített értékek között több polgári lakóház, valamint jellemző utcarészlet is található, a természeti értékek közül a templomkert természetvédelmi terület, továbbá védelemre érdemes egyedi táji értékek is találhatók Hajdúszováton. A településen a pénzintézetet a takarékszövetkezet képviseli, és a posta az ügyfelek rendelkezésére áll. A településen a kereskedelmi ellátás a rendszerváltás után átalakult, a jellemzően magánüzletek és a Coop üzlethálózat képviselteti magát. Az alapvető ellátáson túl kevés a szaküzletek száma, így a környező nagyobb települések szaküzleteit veszik igénybe. A településen működik piac, melynek elárusító területe fedett kialakítású. A település szerkezete történelmileg kialakult, a régi katonai térképek alapján a fejlődés megfigyelhető, melynek jegyeit az utca vonalvezetések, teresedések változatlan formában tükrözik. A belterületi területfelhasználás jellegzetessége, hogy a településen áthaladó két országos út mellé csoportosulnak az intézményi és kereskedelmi funkciók. További jellegzetesség a belterületi egykori zártkertek (Veres – telep, Kotszegi – kert, Derecskei út melletti terület, temető melletti terület) nagy aránya, a jelentős kiterjedésű belterületi természeti területek, nádas területek, a mélyfekvésű területek. A belterület területhasználatára jellemző a jelentős tartalékterületek nagysága. A lakóterület döntően falusias használatú, kivéve a központi településrészt, ahol intézmények és lakófunkciójú épületek vegyesen találhatók. Több helyen megtalálhatók a polgárosodás jegyében épült házak, de ezek nem összefüggően, hanem foltokban jelennek meg, ami a polgáriasodás folyamatának megtorpanását jelzi. Jellemzően a beépítés oldalhatáron álló, földszintes családi házakkal, azonban egyes utcaszakaszokon a zártsorúsodás nyomai is fellelhetők. A méretükben nagyobb közintézmények jellemzően szabadonálló beépítésűek utcával párhuzamos tetőgerinccel. A településen jellemzően földszintes épületek találhatók, az újabb építésűek között tetőtér beépítésesek is előfordulnak, az intézmények nagy része földszintes, az iskola egyik épülete tetőtér beépítéses. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 224

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Hajdúszovát településközpontja az Ady Endre és József Attila utcák hosszú kereszteződésénél, illetve a Hősök terén található. A település kertépítészetileg is értékes, igényesen létesített közhasználatú zöldfelületei egymás mellett láthatók. A gyógyszertár előtti teresedéstől az óvoda kertjéig a templomkert, a parókia-falumúzeum, a községháza, az iskola, a művelődési ház kereskedelmi központ előtti parkokat, parkrészleteket, emlékhelyeket, zöldfelületeket foglalja magába. Hajdúszovát zöldfelületi ellátottsága a gondozott, fenntartott, területek nagyságának tekintetében megfelelő (közkertek, intézménykertek). Nagy biológiai aktivitású, egybefüggő, helyenként ligetes növényzettel borított területek aránya jelentős a beépített, lakott területekhez képest. (erdőfoltok, a csatornák mentén lévő és a legelőket alkotó természetközeli növénytársulások, belső magánkertek, stb.) Zöldfelületi használati érték szerint is megfelelő a települési zöldterületeinek jelentős hányada. (Hősök tere, temetőkertek). Találhatók azonban kertépítészeti szempontból „kihasználatlan”, (zöldfelületi funkciónélküli felületek: sportpálya környezete, a felsőtagozatos iskola és a művelődési ház közös zöldfelülete, legelők területe). Vizuális-esztétikai jelentősége a településközponthoz tartozó zöldfelületi elemeknek (Templomkert, Hősök tere, Községháza előtti közpark), és az idősek otthona kertjének, a temetőkertek van. A település zöldfelületei rendszeresen fenntartottak, gondozottak. Hiányoznak viszont az ideillő, egységes kertberendezési tárgyak (pihenőhelyek, padok, ismertetőtáblák, hulladékgyűjtők, útjelző táblák, stb.). A település megközelítése közúton a 4. számú (Budapest – Nyíregyháza) főútról lecsatlakozó 4804. jelű Hajdúszoboszló – Hajdúszovát összekötő útról, a 4805. jelű Debrecen – Bihartorda összekötő útról valamint a 4816. jelű Hajdúszovát – Derecske összekötő útról lehetséges. Vasútvonal nem érinti, legközelebbi vasútállomás Hajdúszoboszlón található. A meglévő közüzemi szolgáltatási rendszerben az elektromos energia, vízellátás, csatorna és a gázhálózat az egész belterületen kiépült, üzemel. A szennyvízcsatorna hálózatot a közelmúltban adták át, saját szennyvíztisztító telepe van. A település belterületén a burkolt utak aránya a megyei átlag körüli. Parkolóhelyek tekintetében a polgármesteri hivatal előtt, Coop ABC előtt, a művelődési háznál, a temetőnél kiépített tömbparkoló található, a további helyeken a megállás közterületen biztosított.

3. rész Helyzetértékelő munkarész 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése , szintézis 3.1.1. A folyamatok értékelése

Hajdúszovát és térsége társadalmi-gazdasági szempontból egyaránt az ország közepes lehetőségekkel rendelkező térségei közé tartozik, mely kifejezésre jut az alacsony vállalkozási aktivitásban, a tőkeszegénységben, a viszonylag alacsony ipari foglalkoztatottságban, a képzett munkaerő alacsony arányában. A település fejlődése érdekében tehát kulcsfontosságú a tőkeabszorpciós képesség, illetve a helyi gazdaság versenyképességének javítása, különös tekintettel a munkahelyteremtő beruházásokra és a gazdaság fejlődését elősegítő infrastrukturális fejlesztésekre. A település jelenlegi viszonylag kedvezőtlen helyzetéből kitörési pontot jelenthet a nem, vagy alulhasznosított területeken munkahelyteremtő Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 225

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat beruházás megvalósítása. A település jellemzően agrár település nagy mezőgazdasági, állattenyésztési múlttal. Az agrár jelleget továbbra is meg kívánják őrízni. A mezőgazdaság fejlesztése érdekében fontos a megfelelő vetésszerkezet, a megtermelt nagymennyiségű termény tárolása, és piaci feltételeinek javítása. Kiemelten kell foglalkozni az állattenyésztéssel, mely a külterületi telepek számát és állatállományát tekintve is jelentős számú. Az állattartó telepek nagy része korszerű, a megújuló energiát több telepen hasznosítják, az új telepek pedig az új előírásoknak megfelelő feltételek szerint épülnek. Az állattenyésztéshez és mezőgazdasághoz kapcsolódva a helyben történő termékfeldolgozást preferálni kell. Demográfiaia szempontból egyrészt a munkahelyteremtés, másrészt a rendezett, kulturált lakókörnyezet indukál változást. Hajdúszovát település célja, hogy népességszámát megtartsa, kismértékben növelje, a kulturált, vonzó településképpel pedig a letelepedési lehetőséget teremtse meg. A település jövőképe, hogy Hajdúszovát térségi szerepkörében megerősödött, korszerű állattartó telepekkel, működő mezőgazdasággal, prosperáló gazdasággal bíró, stabil népességmegtartó képességű település legyen. A helyi gazdaság versenyképes, korszerű szerkezetű és magas jövedelemtermelő képességű legyen továbbá megvalósuljon a település tőkevonzó képességében erősítése. A legfontosabb prioritás a helyi gazdaság fejlesztése, kiemelten a mezőgazdaságot és az állattenyésztést és az ezekhez kapcsolódó feldolgozóipart a munkahely teremtés érdekében. Népességmegtartás területén a település szeretné elérni, hogy a népességszám stagnáljon, majd növekedjen. Hajdúszováton a jól működő mezőgazdaság és jelentős állattenyésztés és környező ipari üzemek munkaerő foglalkoztatása ellenére is jelentős a munkanélküli álláskeresők száma, akik jellemzően alacsony iskolai végzettségűek. Az önkormányzat folyamatosan a közmunkaprogram és a startmunka program révén igyekszik részükre munkát és jövedelmet biztosítani. A későbbiekben is az országos program adta lehetőségeket foglalkoztatás terén ki kell aknázni, valamint az önellátóvá válásra kell törekedni. A település gazdasági helyzetével összefüggésben a lakások avultsága és állaga a megyei átlag körüli. Meg kell akadályozni az épületállomány további romlását, az avult, lakhatatlan épületeket le kell bontani és a felszabaduló telkek beépítésénél törekedni kell a magasabb színvonalú épületek építésének elősegítésére. A helyi gazdaság beindításához tőkeerős befektetőkre és piaci kapcsolatokra van szükség. A gazdaság beindítása kedvezően hatna az egyéb gazdasági - társadalmi folyamatokra, így a munkanélküliség aránya csökkenne, a településen a jövedelmi viszonyok emelkednének, amely kedvezően hatna a településképre és vonzóvá válna a település a letelepedni szándékozóknak. A térségi idegenforgalmi adottságokat (Hajdúszováton a horgászturizmus, Hajdúszoboszló gyógyfürdő, Debrecen történelmi adottságai) kihasználva erősíteni kell a turizmust, elsősorban a szálláskínálatot növelni és a térségi kerékpárút hálózattal a természetbarát turizmust erősíteni.


oldal 226


3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése Hajdúszovát település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők sokszor összefüggésben vannak egymással, vagy éppen egyik tényezőből következik a másik tényező. Fejlesztést befolyásoló külső tényezők  Pályázati lehetőségek  Tőkeerős befektetők Fejlesztést befolyásoló belső tényezők

 Gazdasági terület kialakításának lehetősége  Pályázatok benyújtása  Kiépült infrastruktúra  Képzett munkaerő  Átképzési lehetőség  Rendezett településkép  Alulhasznosított területek fejlesztése

3.1.3. A településfejlesztés- és rendezés kapcsolata A település fejlesztés tartalmazza mindazon beavatkozási pontokat, elképzeléseket, melyek a település közép- és hosszútávú tervezett elképzeléseinek eredménye. A fejlesztés elképzelhetetlen rendezés nélkül. A fejlesztéssel kijelölt területek településszerkezetbe illesztése, a beépítés paramétereinek, feltételeinek meghatározása a rendezés, amelyek közvetlen és állandó kapcsolatban vannak. A fejlesztés és rendezés kapcsolata nem egyirányú, hanem oda-vissza irányú folyamat, ahol a fejlesztésnél elképzelt fejlesztések rendezési megvalósítása sokszor a környezetet is megváltoztatja, melynek rendezése viszont a fejlesztési elképzelés nélkül megvalósíthatatlan.

3.2.

Problématérkép/értéktérkép

Hajdúszovát község problématérképét és értéktérképét külön- külön tervlapon ábrázoltuk. A problématérkép tartalmazza mindazon objektumokat, területeket, vonalas és térbeli létesítményeket melyeknek megléte vagy éppen hiánya a település számára problémát okoz. A problématérképen jelöltek magyarázata és kiegészítése: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 227


       

A település belterületén lévő jelentős nagyságú beépítetlen terület Mélyfekvésű, lefolyástalan területek Belterületi kiskertek Funkcióváltásra váró épületek Avult óvodaépületek Kerékpárút kiépítésének hiánya Vasútvonal hiánya Külterületen a volt állattartó épületek

Az értéktérképen jelöltek magyarázata:


oldal 228


           

Országos védelem alatt álló művi értékek Védett helyi művi értékek Felújított református templom és környezete Védett templomkert Védett temető Működő idősek otthona A település szerkezete az egykori közterület struktúrát őrzi. Helyi identitást őrző falumúzeum Meglévő horgásztó (külterület) Helyi jelentőségű védett természeti emlék (fák, facsoportok) Külterületen működő állattartó telepek Befejezett szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító


oldal 229


3.3.

Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek

A településrészek lehatárolását külön tervlapon ábrázoltuk. 3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása

Településrészek lehatárolása

A településrészek lehatárolásánál figyelembevettük a településszerkezetet, az elhelyezett létesítményeket, a településrészek jellegét. Fentiek alapján a belterületet a következő településrészekre bontottuk: 1. Településközpont A terület a Gaál Zsigmond út – József Attila út - Batthyány út – belterületi határ – Ady Endre út – Vörös Hadsereg út által határolt terület.


oldal 230

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A település legrégebben kialakult településrésze. Ezen a területen található a település központja és intézményei. A területen megtalálható a műemlék református templom, mellette a műemlék parókia, az idősek napközi otthona, a polgármesteri hivatal, a Gaál Zsigmond út túloldalán az általános iskola egyik épülete, az óvoda, az orvosi rendelő. A Hősök tere mellett kereskedelmi intézmények, valamint a település közparkja, valamint annak közelében óvoda épület. Az Ady Endre út mellett általános iskola, művelődési ház, áruház , iroda, lakóépületek találhatók. A terület jellemzően földszintes beépítésű, épületmagasság tekintetében a település egyik legmagasabb része. Épületelhelyezés tekintetében a településrészen szabadonálló, oldalhatáronálló és zártsorú épületelhelyezéssel is találkozunk. Összességében elmondható, hogy ezen a területen találhatók a település intézményei, környezetükben pedig családiházas lakóterületek. 2. Keleti településrész József Attila út – Batthyány út - belterületi határ - csatorna által határolt terület. A területen jellemzően lakóterület, változatos teleknagyságokkal, oldalhatáron álló családi házakkal. A Batthyány út mentén található a posta és régebbi polgári lakóházak. párhuzamos utcák alkotta telektömbök találhatók. A lakóterületekre főleg a település belterületének szélén jellemző az állattartás, a gazdálkodás. 3. Északi településrész Gaál Zsigmond út – Rákóczi Ferenc út – József Attila út – belterületi határ – beépítetlen terület által határol terület A József Attila út melletti területekre jellemző a vegyes területhasználat, gazdasági, kereskedelmi és lakó egységek található egymás mellett. A településrész zöme lakóterület, a Petőfi – Károlyi Mihály- Damjanich - Görgey utcák párhuzamosak, ezeken a területeken jellemzően azonos telekméretek és beépítés alakult ki. A Görgey úttól északra aprótelkes tömbök találhatók. A terület északi részén található az egykori nádüzem területe. 32. számú főközlekedési út belterületi szakasza melletti vegyes területfelhasználású területrész. Ezen a területen található a belterület gazdasági területrésze a benzinkúttal és a SEI Kft kábelköteg gyártó csarnokaival. A területegységen lévő lakóterületeket szabályos utcahálózat jellemzi, oldalhatáron álló, jellemzően előkertes épületek találhatók a területen. Ide soroljuk a nagy zöldfelülettel rendelkező intézményeket , így a római katolikus temető területét a mögötte lévő beépítetlen mélyfekvésű területtel és a település sporttelepét, ahol labdarugó és egyéb sportpálya, valamint öltöző épület található 4. Temető – sziget településrész Szoboszlói út - belterület határ – beépítetlen terület által határolt terület Ezen a területrészen találhatók az egykori kiskertek, melyek mára egységes területet mutatnak. A jelentős kiterjedésű temetőkertek találhatók itt, melyek nagy része a református egyház tulajdona és ezen a területen van a lezárt izraelita temető területe. A jellemzően szabályos telkeken elhelyezkedő családiházas lakóterületek mellett a református egyház fenntartásában működő Idősek bentlakásos otthona is itt működik. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 231

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 5. Szoboszlói út melletti településrész Szoboszlói út – Ady Endre út – belterületi határ által határolt terület A terület az egykori Major – kert terület családiházas területe, valamint a Szoboszlói út mellett itt található a vízmű területe. Az Ady Endre út mellett jellemzően polgári tipusú lakóépület találhatók zártsorúsodó épületelhelyezéssel. A belterületi határ mellett jelentős nagyságú beépítetlen nádas területek vannak. 6. Varga – kert és lakóterületek településrész Kállai Éva út két oldalán lévő területek A terület az egykori Varga – kert kertségi területe, túloldalán pedig jellemzően szabályos telkeken oldalhatáronálló családiházas terület található. A Varga – kert mögött nagykiterjedésű legelőterület található juh hodállyal. A terület szélén lévő Budai Nagy Antal út mellett telephely található. 7. Debreceni úttól délre lévő településrész A belterületi határ és a csatorna közötti terület A területen található a település sportpályája, a közelmúltban átadott szennyvíztisztító telep, jelentős nagyságú beépítetlen vízállásos és legelő területek. A területegység déli részén benzinkút és vágóhíd területe található. A belterületi határ mellett egykori kiskert területek találhatók.

3.3.2. Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése A településen szegregált terület lehatárolása nincs, a település több területén lakókörnyezetben egyes utcarészeken találkozunk szegregációval. A kisebbség és a társadalmilag lecsúszott réteg a település több pontján elsősorban a rossz állagú épületekben lakik. A roma kisebbség integrálódva a település egész területén megtalálható. 3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése A beavatkozást igénylő területek egy része lehatárolásra került a problématérképen, melyek további területekkel kiegészítésre kerültek. Ezek a következők:     

Beavatkozást igénylő terület az egykori kertségek területe, mely rendezése szükséges A belterületi beépítés nélküli terület rendezése A belterületi hasznosítás nélküli területek rendezése Kerékpárút építésének nyomvonal kijelölése A mélyfekvésű területek rendezése


oldal 232

Hajdúszovát Község Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat  A település több pontján található jelenleg be nem épített kisebb területek fejlesztése, rendezése  További közterületi parkolók kialakítása  Településközpont rendezése, a zöldfelület rendezése kertészeti eszközökkel

Felhasznált irodalom: - Magyarország kistájainak katasztere - Hajdúszovát község településrendezési terv, Alátámasztó munkarész 2010. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. - Hajdúszovát község honlapja, - Természetvédelem. hu honlapja - Wikipedia – Hajdúszovát - 2015-2019. évekre vonatkozó gazdasági program - Költségvetés


oldal 233

No title

Recommend Documents