No title

Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2008/14

http://www.eski.hu/hol

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

2008. november 11.

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből 2008. november 11. EU egészségügy...................................................................................................................................... 3 Határon átnyúló ellátás az EU-ban ...................................................................................................... 3 EU: Belső piaci szabályozás és a magánbiztosítás szabályozása ...................................................... 4 Indítvány az Alzheimer-kór elleni európai összefogásra...................................................................... 7 Kampány az egészségügyi indítványok népszerűsítésére .................................................................. 7 Egészségpolitika ...................................................................................................................................... 9 Döntés az NHS-t kiegészítő magánellátás engedélyezéséről.............................................................. 9 Egészségügyi rendszerek működése..................................................................................................... 10 Onkológiai betegek segítőközpontja Szlovákiában............................................................................ 10 Egészségügyi magánbiztosítás Írországban...................................................................................... 10 Jelentős javulás az NHS trösztök teljesítményében .......................................................................... 12 Népegészségügy ................................................................................................................................... 13 Az agyér-történések eredményesebb ellátására irányuló intézkedések ............................................ 13 A Psoriasis Világnapja, 2008. október 29. ......................................................................................... 13 Kampány a halláskárosodás megelőzésére ...................................................................................... 14 Finanszírozás......................................................................................................................................... 15 Kockázatkiigazítás: 2007-ben 18,5 milliárd euró került újraelosztásra - Németország ...................... 15 Hatalmas járulékhátralékok a kötelező betegbiztosításba visszatérők körében -Németország ......... 15 A betegség költségei nemzetközi összehasonlításban...................................................................... 16 Végleges döntés született a kötelező biztosításon belül 2009-től fizetendő egységes járulékról Németország ..................................................................................................................................... 18 A német kormány tehermentesítő csomagot indított útjára................................................................ 19 Tájékoztatási kötelezettség a honorárium-túllépésekről Franciaországban....................................... 20 Elítélik a GP-k aránytalan fizetés növekedését.................................................................................. 20 Egészségügyi informatika ...................................................................................................................... 22 EU-s jelentés az eHealth standardizálás akadályairól ....................................................................... 22 Az elektronikus egészségügyi kártya bevezetése nyilvánvalóan újra csúszik- Németország ............ 23 Az Aetna és a Microsoft HealthVault partnersége ............................................................................. 23 Elektronikus egészségügyi kártyák Európában ................................................................................. 24

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből- 2008. november 11.

Humán erőforrás .................................................................................................................................... 28 Megoldások az egészségügyi munkaerő-helyzet problémáira - OECD ............................................. 28 Az általános orvosok helyzete Franciaországban.............................................................................. 29 Gyógyszerügy ........................................................................................................................................ 31 EU: bővülő eszköztár az európai gyógyszerpiacon? ......................................................................... 31 Egészségügyi reformok.......................................................................................................................... 33 Gyors haladás a portugál alapellátás reformja révén......................................................................... 33 Egészségügyi véleményformálók a finanszírozási reformról ............................................................. 34 Kórházi reformterv 2012-re, Franciaországban ................................................................................. 35 Kórházfinanszírozási reformtervezet 2009 - 2014 – Németország .................................................... 35 Bizonyítékokon alapuló orvoslás............................................................................................................ 39 Kína: egészségügyi reformok ............................................................................................................ 39 Ország-információk................................................................................................................................ 42 Románia egészségügye - 2008 ......................................................................................................... 42 Események ............................................................................................................................................ 43 Esélyegyenlőség az egészség szociális determinánsaira vonatkozó akció révén ............................. 43 Új perspektívák a finn egészségügy fejlesztéséhez........................................................................... 44 Európai „Ambient Intelligence” konferencia ....................................................................................... 45 Egészségügyi Világszervezet ................................................................................................................ 47 Csökkenő tendencia várható az AIDS-mortalitás terén – WHO......................................................... 47 Az Országos Gyógyszerfelügyeleti Központok éves találkozója, Uppsala, 2008. október 20-23....... 47 Nemzetközi közegészségügyi szimpózium a környezet és az egészségügyi kutatás kapcsolatáról, Madrid, 2008. október 20-22.............................................................................................................. 48

2


EU egészségügy Határon átnyúló ellátás az EU-ban A betegek azon joga, hogy más EU- tagállamban kezeltessék magukat, illetve az egészségügyi szolgáltatók azon joga, hogy más uniós tagországban működjenek, sosem volt vitatott. Az EU Szerződés explicite említi az egészségügyi szolgáltatók letelepedésének szabadságát, és ezen szabadság speciális törvényi keretbe való helyezését. Az irányelvek szabályozásokat tartalmaznak az egészségügyi dolgozók képzettségének EU-szerte történő elismerésére, biztosítva az orvosi hivatás gyakorlásának lehetőségét. Mindazonáltal egy ideje feltételezhető, hogy az EU szabad mozgásra vonatkozó rendelkezései nem érvényesülnek az államilag finanszírozott egészségügyi szolgáltatások esetében. Úgy tűnik, hogy az egészségügyi ellátás államilag finanszírozott rendszerekbe történő integrációja univerzális hozzáférést kíván garantálni, megvédve ez által a belső piaci szabályok alkalmazásától. Ugyanakkor az 1990-es évek végén az Európai Bíróság világossá tette, hogy az egészségügyi ellátás – a finanszírozás módjától függetlenül – gazdasági tevékenység, és ezért össze kell egyeztetni az EU Szerződés határon átnyúló szolgáltatások szabadságára és a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel. A belső piac részeként ezek a szabályozások hozzájárulnak az EU gazdaságának ösztönzéséhez azáltal, hogy lebontják a tagállamok közötti kereskedelem akadályait. A letelepedési szabadság garantálja az ellátóknak, hogy akár több tagállamban is letelepedhessenek. A szolgáltatások szabadsága pedig lehetőséget ad az ellátóknak, akik letelepedtek az egyik tagállamban, hogy (ideiglenesen) szolgáltatásokat kínáljanak egy másik tagállamban is anélkül, hogy ott is le kellene telepedniük. A szolgáltatások szabadsága magában foglalja a határon átnyúló szolgáltatások nyújtásának szabadságát, és szolgáltatást igénybe vevők is akadályok nélkül elmehetnek a szolgáltatást nyújtó államába, hogy ott vegyék igénybe a szolgáltatást. Az Európai Bíróság világossá tette, hogy a beteg társadalombiztosítási rendszerétől való előzetes engedélykérés a tervezett külföldi orvosi kezelés költségének visszatérítése előtt akadályozza a szabad mozgás elvét. Az Európai Bíróság döntés szerint ezt az akadályt a kórházi ellátás esetén meg lehet indokolni, a járóbeteg ellátás esetében azonban nem. A konzekvens politikai folyamat, amely arra irányult, hogy választ találjon a betegek, ellátók és egészségügyi hatóságok jogbizonytalanságára a külföldön igénybevett kezelések költségének visszatérítését illetően, 2008-ban a Bizottság határon átnyúló ellátásra vonatkozó irányelv-javaslatával végződött. Fokozatosan világossá vált, hogy ezek a szabályozások túlmennek a betegmobilitás kérdésén. Nemcsak a külföldi ellátás költségének visszatérítésére vonatkozó szabályozások akadályozzák a szabad mozgást, hanem más szabályozások is, amelyek korlátozzák a külföldi egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ez a sokat vitatott, 2004-ben kiadott ún. Bolkenstein irányelvvel vált nyilvánvalóvá, amely a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozik. Az eredeti javaslat éppúgy vonatkozott az egészségügyi szolgáltatásokra, mint a többi szolgáltatásra. Kötelezte volna a tagállamokat arra, hogy értékeljék, hogy az egészségügyi szabályozásuk (pl. az egészségügyi szolgáltatások tervezése és a díjszabás) szükséges és arányos-e, és ha nem, akkor tegyék meg a szükséges változtatásokat. Végül az egészségügyet kivonták a 2006-os irányelv hatásköréből. Az irányelv kezdeti javaslatában foglalt rendelkezések azonban nem érkeztek teljesen meglepetésként. Habár a szabad mozgásra irányuló rendelkezések kezdetben annak garantálását célozták, hogy egy másik tagállamban letelepedett ellátók ugyanazokat a feltételeket élvezhessék, mint az adott állam nemzeti ellátói, az Európai Bíróság interpretációja arra vonatkozóan, hogy mi képezi akadályát a 3


szabad mozgásnak, fokozatosan kiterjedt azokra az intézkedésekre, amelyek megkülönböztetés nélkül a hazai és külföldi ellátókra, de akadályozzák vagy „kevésbé vonzóvá” teszik ezt a „fundamentális szabadságot”. Így a szabad mozgásra irányuló rendelkezések egészségügyi szolgáltatásokra történő alkalmazásának küszöbe relatíve alacsony, és az egészségügyi ellátók nemcsak akkor kifogásolhatják a szabályozást, ha úgy vélik, hogy az potenciálisan akadályozza a szabad mozgásukat, hanem a szabályozó intézkedés létét már önmagában is vitathatják. Ugyanakkor a szabad mozgásra irányuló rendelkezések alkalmazása az egészségügy területén nem feltételek nélküli. Az Európai Bíróság tudatában van annak, hogy jelentős piaci zavarok fordulhatnak elő, ha az egészségügyi ellátásra szabályozatlanul kerül sor. Például elismerik, hogy a lakosság egészségének védelme és az egészségügyi rendszerek fenntarthatósága, mint közérdekű célok igazolhatják a szabad mozgás akadályozását. Ebben a vonatkozásban 3 feltétel érvényes: a) be kell bizonyítani, hogy az intézkedés a közérdek védelméhez szükséges; b) nem lépi túl azt a határt, ami a cél eléréséhez szükséges; c) az eredményt nem lehetett volna elérni egy kevésbé korlátozó intézkedéssel. Következésképp, az egészségügyi hatóságoknak relatíve nagy bizonyítási teherrel kell szembenézniük. A szabályozó testületeknek demonstrálniuk kell azt, hogy az általános intézkedések az adott ellátó (vagy beteg) speciális helyzetében is igazolhatók, és bizonyítaniuk kell, hogy amennyiben nem alkalmaznának korlátozást, az sértené a közérdeket. A szereplők csak fokozatosan ébredtek tudatára annak, hogy mi forog kockán. Az egészségügyi hatóságok meg vannak győződve arról, hogy elveszíthetik az irányító szerepüket az egészségügyi rendszer fölött, és attól tartanak, hogy a jogi bizonytalanság káros deregulációhoz vezet. Ugyanakkor rendkívül nehéznek bizonyul a megfelelő politikai választ megtalálni ezekre a fejleményekre. A téma komplexitása és a jogi alap tisztázatlansága a Szerződésben jelentős szerepet játszik ebben. Mi több, a törvényi kezdeményezés elkerülhetetlenül maga után vonja a sokkal inkább explicit feltételek megteremtését, amelyek mellett a szabályozó intézkedések kompatibilisek vagy inkompatibilisek a szabad mozgásra irányuló rendelkezésekkel. A tagállamok úgy tűnik abba az ellentmondásos helyzetbe kerülnek, hogy annak érdekében, hogy megőrizzék nemzeti autonómiájukat, el kell fogadniuk az EU kisebb-nagyobb beavatkozását a nemzeti egészségpolitikákba. Az Európai Bizottság szintén képtelennek tűnik nagyobb átláthatóságot biztosítani. A jelenlegi javaslat a betegek jogairól a határon átnyúló egészségügyi ellátásban óvatosan kerüli ezt a témát. Következésképp, egyre alaposabban kutatják az egészségügyi szabályozás kompatibilitását a szabad mozgásra irányuló rendelkezésekkel. Ezen fejlemények hosszú távú hatásai azonban megjósolhatatlanok maradnak. A diverzitás növekedését eredményezhetik az egészségügyi ellátásban, valamint a fragmentáció növekedését az egészségügyi rendszerekben. Mi több, a betegek és ellátók választási lehetőségeinek kibővülése kiválthatja az egyenlőség és szolidaritás állami támogatását. Amennyiben ezek a hatások nem szándékosak, politikai akció szükséges.(AZS) Forrás: Rita Baeten: Cross-border services. Euro Observer, 2008. ősz. 10. évf. 3.szám. 2008-11-07 14:05:17

EU: Belső piaci szabályozás és a magánbiztosítás szabályozása Az EU belső piaci szabályai érintik a magánbiztosítás szabályozását az 1994-ben bevezetett 3. Nem Életbiztosítási Irányelven és annak 2007-es módosításán keresztül. A szolgáltatások szabad mozgásának lehetővé tétele érdekében az irányelv megtiltja a biztosítási monopóliumokat, a biztosítókkal való egyenlő elbánást követeli meg (a profit státuszra való tekintet 4


nélkül), és általában megtiltja az ár- és termékellenőrzős formájában történő „anyagi” szabályozást. Az irányelv nem vonatkozik arra az egészségbiztosításra, amely az ország társadalombiztosítási rendszerének részét képezi, de minden olyan egészségbiztosítási formára vonatkozik, amely „magánbiztosításnak” tekinthető. Az anyagi szabályozás tilalmával az irányelv korlátozni tudja a kormány azon szabadságát, hogy szabályozzon egy olyan piacot, amely különböző rendellenességektől szenved. Ez veszélyeztetheti a fogyasztóvédelmet, és befolyásolhatja egyes csoportok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését. Ugyanakkor, ha a politikai döntéshozók őszintén nyugtalankodnak az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés miatt, az egyik stratégia az lehet, ha megbizonyosodnak arról, hogy a kötelező egészségbiztosítás mindenkire kiterjed és a szolgáltatások széles körét lefedi, kiküszöbölve vagy csökkentve ezáltal a magánbiztosítás iránti igényt. Az EU piaci és versenyszabályai vajon veszélyt vagy lehetőséget jelentenek a politikai döntéshozók számára? Ahhoz, hogy választ tudjunk adni erre a kérdésre, át kell tekinteni az irányelv hatását a magánbiztosítás szabályozására, valamint azt, hogy a magánbiztosítás milyen szerepet játszik az egyes EU- tagországokban. Amikor az irányelvet bevezették, a magánbiztosítás szabályozásának módja az egyes tagországokban meglehetősen különböző volt. A kormányzati beavatkozás mértéke az egészségbiztosítási piacon nagymértékben függ a magánbiztosítás egészségügyi rendszerben betöltött szerepétől (1. tábla). Például Németországban és Hollandiában, a magán egészségbiztosítás a magas jövedelmű háztartások esetében helyettesítette az állami egészségbiztosítást. A kormányzat ezért intenzíven beavatkozott a piaci folyamatokba, hogy védelmet nyújtson az idősebbeknek, valamint az alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak (valamint az állami egészségbiztosítási rendszer finanszírozásának, amely a magas kockázattal rendelkező háztartások aránytalanul nagy hányadát fedi le) a magánbiztosítók kockázatszelekciójával szemben. Más országokban a szabályozás mértékét befolyásolja a politikai ideológia, valamint a piaci struktúra aspektusai, mint pl. a működő biztosítók száma és összetétele. A piaci struktúra befolyásoló hatása különösen erőteljes az olyan piacokon, ahol a kölcsönös társulások a dominánsak, és ahol a politikai döntéshozók a fiskális politikát gyakran arra használták fel, hogy a társulásoknak előnyt biztosítsanak a piaci biztosítókkal szemben. A legtöbb országban a fogyasztók védelmének egyik leggyakoribb módszere (a fizetőképességi kontroll mellett) a politikai feltételek és prémium ráták előzetes politikai jóváhagyása volt. Írország az egyetlen olyan ország, amely a magánbiztosítás nyújtását egyetlen kvázi-kormányzati biztosítóra (VHI) korlátozta. Az irányelv bevezetését követően a legtöbb tagállam módosította a jelenlegi törvényeket, vagy új, az irányelvvel összhangban lévő szabályozást vezetett be. A törvényi változtatások általában magukban foglalták a szigorúbb szolvencia- kontrollt, valamint a politikai feltételek és prémium ráták előzetes jóváhagyásának megszüntetését. Franciaország kivételnek bizonyult, és az Európai Bíróság 2000 májusában ítéletet hozott a francia kormánnyal szemben. A legnagyobb változás Írországban következett be, ahol a kormányt arra kényszerítették, hogy nyissa meg a piacot a verseny előtt, és szigorú szabályozási keretet vezessen be, amely magában foglalta a nyílt bejegyzést, a díjak közösségi szabályozását és a kockázatkiegyenlítési rendszert. A kockázatkiegyenlítés kivételével, amelyet a lefölözés megakadályozása céljából vezettek be, a többi szabályozás már érvényes volt a VHI-re 1994et megelőzően. Ami újnak bizonyult, hogy megváltozott a magánbiztosítás szerepe Írországban. A magánbiztosítás 1991 előtt helyettesítő szerepet játszott, kórházi hozzáférést biztosítva azon emberek számára, akik nem voltak jogosultak az ingyenes fekvőbeteg-ellátásra az állami egészségügyi rendszeren belül. 1994-re ez a szerep részben pótló (visszatérítve a gazdagabb háztartások copaymentjét a járóbeteg ellátásban), ill. elsősorban kiegészítő biztosítássá (a biztosítottaknak gyorsabb hozzáférést adva a magánkórházakban nyújtott elektív ellátásokhoz vagy az állami kórházak magán ágyaihoz). A direktíva 54. cikke speciális szabályokat tartalmaz az olyan egészségbiztosításra vonatkozóan, amely „teljes vagy részleges alternatívát” jelent az állami egészségbiztosítással szemben. Ilyen esetekben az 5


irányelv megengedi a kormányoknak, hogy anyagi szabályozást hajtsanak végre a közjó érdekében. A megengedhető eszközök közé tartozik a nyílt bejegyzés, a közösségi minősítés, a standardizált csomagok és a kockázatkiegyenlítési rendszer. Ugyanakkor bizonytalanság van annak értelmezésében, hogy az irányelv mit ért „teljes vagy részleges alternatíva” alatt. Bizonytalanság van annak értelmezésében is, hogy milyen típusú beavatkozás engedhető meg. 2003-ban az írországi BUPA, amely a VHI legnagyobb riválisa ezt a bizonytalanságot kihasználva felelősségre vonta az ír szabályozást az Európai Bíróság előtt. A BUPA azzal érvelt, hogy a kockázatkiegyenlítési rendszer valójában állami segítség a VHI-nek, amelynek profilját az idősebbek képezik, így a kockázatkiegyenlítési mechanizmusa nettó nyertese a VHI. Azt is hozzátették, hogy a szélesebb körű szabályozó keret ellentmond a közösségi irányelvnek, és nem igazolható a közjó elvével, mert a magánbiztosítás Írországban nem az általános gazdasági érdek szolgálatában áll, és nem jelent teljes vagy részleges alternatívát az állami egészségbiztosításra. 2008-ban az Európai Bíróság elutasította a BUPA érvelését. Úgy találta, hogy a magánbiztosítás az általános gazdasági érdek szolgálatában áll, elsősorban azért, mert az ír kormány így tekinti, de azért is, mert a magánbiztosítást szabályozó keret megerősítette a kormány érvelését ebben a vonatkozásában. Továbbá megjegyezték, hogy az ír kormány a magánbiztosítást az ír egészségügyi rendszer második pillérének tekinti, és hogy az Európai Bíróság ezt nem kérdőjelezheti meg, az a tény pedig, hogy a piac az ír lakosság felét lefedi, hitelt ad a kormányzat nézőpontjának. Az Európai Bíróság döntése azt sugallja, hogy az EU-jog jelentős mozgásteret ad a kormányoknak, hogy igazolják, hogy a magánbiztosításra vonatkozó szabályozásuk a közjót szolgálja, és mindenféle indoklást alátámaszt az a tény, hogy az egészségbiztosítás a lakosság jelentős részét lefedi. A BUPA-döntés érdekes fejlemény, mivel kb. egy év múlva az Európai Bizottság jogsértési pert indított Szlovénia és Belgium ellen azon az alapon, hogy a biztosítókkal való különböző elbánás (Belgiumban) és az anyagi szabályozás, beleértve a kockázatkiegyenlítési mechanizmust (Szlovéniában) ellentmond az irányelvnek. A szlovén esetben a Bizottság szerint a kiegészítő egészségbiztosítási piac, amely lefedi az állami co-paymentet, nem képezi az állami egészségbiztosítási rendszer teljes vagy részleges alternatíváját. Tekintve, hogy Szlovéniában a magánbiztosítás piacát a kormány az egészségügyi rendszer második pillérének tekintette, és az lefedi a lakosság mintegy 70%-át, a BUPA-esetet követően a Bizottság interpretációja kifogásolható. A belga eset sokkal inkább egyértelmű, mivel az Európai Bíróság döntése általánosan megerősítette, hogy a kormányoknak nehéz igazolniuk a biztosítottakkal fiskális vagy egyéb formában történő különböző elbánást. A direktíva logikájának egy része, amely az anyagi szabályozás megengedésére vonatkozik azon magánbiztosítási piacok esetében, amelyek az állami biztosítás alternatíváját képezik, úgy tűnik, megengedi a kormányoknak, hogy hozzáférést biztosítsanak azokhoz a piacokhoz, amelyek hozzájárulnak az anyagi védelemhez (az EU terminológiájában a társadalmi védelemhez). A helyettesítő piacok megfelelnek ennek a követelménynek, és a Bizottság, valamint egyéb szervek nem kifogásolták az extenzív szabályozásokat, amelyekre Németországban vagy Hollandiában került sor. A tanulmány szerzői szerint a kiegészítő piacok szintén hozzájárulhatnak a szociális védelemhez, különösen, ha az állami co-paymentet térítik vissza, mint Franciaországban vagy Szlovéniában. Ha az irányelv megakadályozza, hogy a kormányok hozzáférést biztosítsanak a kiegészítő biztosításhoz, az aláaknázhatja a szociális védelmet. Az írországi BUPA esete azt sugallja, hogy az irányelv egyre inkább irrelevánssá válik az általános gazdasági érdekre irányuló szolgáltatásokra vonatkozó EU- politika fejleményeinek fényében. A szlovén eset fejleményei további árnyékot vetnek erre a gondolatmenetre. Az irányelvnek a szerzők szerint el kellene vennie a politikai döntéshozók kedvét, akik magas fokú szociális védelemhez kívánnak hozzáférést biztosítani, hogy a magánbiztosításra támaszkodjanak, amely kiegészíti – vagy akár helyettesíti – az állami biztosítást. A Bizottság megerősítette, hogy az új

6


holland rendszer, amelyben a magánbiztosítók kötelező biztosítást kínálnak, az irányelv hatáskörébe esik, és ezáltal megadta az indulási engedélyt a holland kockázatkiegyenlítési sémának. Mindazonáltal döntését egy magánbiztosító az Európai Bíróság előtt kifogásolta. A BUPA-esettel létrejött precedens miatt az Európai Bíróság valószínűleg nem fog a holland szabályozással ellentétes döntést hozni. De a jogi kifogásolás léte mutatja, hogy a normál gazdasági tevékenység és a szociális biztonság közötti határok elmosódottsága növelheti a komplexitást, amelyre az irányelv nem tartalmaz rendelkezést. A komplexitások fényében itt az ideje, hogy vitázzanak arról, milyen irányba kellene elmozdulni. Meg kellene találni azt a gondolkodásmódot a magánbiztosításról, ami túlmegy az állami biztosítás „részleges vagy teljes alternatíváján”. Ezek a terminusok nem tükrözik teljes egészében az állami és a magán biztosítás közötti kapcsolatot. Az Európai Unióban legalábbis a magán egészségbiztosítás ritkán nyújt valódi alternatívát a kötelező biztosításra. Forrás: Sarah Thomson- Elias Mossialos: Internet market rules and regulation of private health insurance: threat or opportunity? Euro Observer, 2008. ősz. 10. évf. 3. szám. 2008-11-07 14:03:38

Indítvány az Alzheimer-kór elleni európai összefogásra Az Alzheimer-kór és társult betegségei elleni fellépéssel foglalkozó Európai Konferencia záróakkordjaként Nicolas Sarkozy, az Európa Tanács hivatalban lévő elnöke európai összefogásra szólított fel a betegség leküzdése érdekében. A Nicolas Sarkozy elnök által az Alzheimer-kórral szembeni fellépéshez szükségesnek tartott intézkedések a következők: ` az év végéig átfogó ajánlások elfogadtatása az Európa Tanáccsal arra nézve, hogy az Európai Unió 27 tagországa 2010-ig országos tervet dolgozzon ki az Alzheimer-kór ellen, ` fokozottabb összpontosítás a betegséggel kapcsolatos statisztikákra a sokakat sújtó kór prevalenciájának jobb feltérképezése érdekében, ` szorosabb együttműködés előmozdítása a finanszírozás és a kutatások terén az európai kutatók mobilitásának ösztönzésével. A tervezett intézkedések célja, hogy az Európai Unió vezető szerepet töltsön be a kutatásokban. (ZLL) http://www.premier-ministre.gouv.fr/chantiers/sante_1113/nicolas_sarkozy_favorable_un_61516.html 2008-11-07 11:10:53

Kampány az egészségügyi indítványok népszerűsítésére Az Európai Bizottság az állampolgárokhoz kíván szólni új webes kampányában, amely bemutatja az egészség javítását célzó európai kezdeményezéseket. A „Europe for Patients” nevű internetes oldal friss információval szolgál az EU-s kezdeményezésekről, emellett nemzeti és regionális egészségügyi szervezetek által készített cikkeket és eseményeket is tartalmaz. A webhely indításakor Androula Vassiliou egészségügyi biztos úgy nyilatkozott, hogy a cél egy koherens és kézzelfogható kommunikációs keret nyújtása volt a különböző egészségügyi szakpolitikák számára. Az

7


egészségpolitikai döntéshozásba be kívánják vonni az állampolgárokat is azáltal, hogy nyilvánossá teszik a kezdeményezéseket. A kampány tíz indítványt mutat be, amelyek a következő kérdésköröket ölelik fel: betegbiztonság, határokon átívelő egészségügy, ritka betegségek, szervadás és szervátültetés, rákszűrés, egészségügyi munkaerő, influenza és gyermekkori védőoltás, mentális egészségügy, antibiotikumok használata. A fő cél, hogy mindenki jobb egészségügyi ellátásban részesüljön Európában. Közben az Európai Betegek Fóruma nemrégiben publikált egy kiáltványt, amely szintén arra ösztökélte az EU-t, hogy jobban vonja be a betegeket az egészségpolitikai döntéshozásba. A Fórum egyenlő és időben történő egészségügyi ellátást követel valamennyi európai lakos számára. Vassiliou új kezdeményezése ellenére az európai végrehajtó hatalom igen kevés kompetenciával rendelkezik az egészségügy terén, és a nemzeti kormányzatok teljesen irányításuk alatt tartják egészségügyi rendszereiket. A Bizottságnak a határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló nemrégiben benyújtott irányelv javaslata hűvös fogadtatásban részesült a tagállamok kormányai részéről. Olyan időkben, amikor a nemzeti költségvetések egyre inkább túlterheltté válnak, a tagállamok vonakodnak elkötelezni magukat olyan európai szintű szabályozásnak, amely potenciálisan megnövelné az egészségügyi rendszereikre nehezedő terhet. (SZL) Forrás: http://www.euractiv.com/en/pa/campaign-seeks-boost-interest-eu-health-initiatives/article-175951 Europe for Patients: http://ec.europa.eu/health-eu/europe_for_patients/index_en.htm 2008-10-14 13:51:10

8


Egészségpolitika Döntés az NHS-t kiegészítő magánellátás engedélyezéséről A brit kormány várhatóan engedményeket tesz a betegek számára, hogy kiegészíthessék az NHS-en belüli ellátásukat magánellátással. Angliában jelenleg az NHS kizárja a szolgálatból azokat a betegeket, akik olyan kezeléseket vesznek igénybe, amelyek nem állnak rendelkezésre az NHS-ben. A kormányzat bejelentése szerint azonban nem léteznek jogi érvek arra nézve, hogy a betegeknek föl kellene adniuk az ingyenes NHS ellátást pusztán azért, mert saját költségen vásárolnak gyógyszereket. A kérdés nagy vitákat indított el, mivel néhány területen betegek haltak meg azért, mert nem tudták érvényesíteni jogukat az NHS-en kívül nyújtott ellátás igénybevételére. Más területen azonban kevésbé szigorúan alkalmazzák a szabályokat – mint kiderült, évente kb. ezer beteg egészíti ki NHS kezelését magán úton vásárolt gyógyszerekkel. A kormány korábban kijelentette, hogy a betegek nem vegyíthetik a magánellátást az NHS ellátással. A probléma kikerülése érdekében több NHS kórház lehetővé tett magánrendelői vizitet a betegek számára, melyet aztán az ellátás egy epizódjának számoltak. Egy másik esetben egy orvos egy privát receptet írt fel, melyet egy magáncég juttatott el a beteg otthonába. Az idén egy 64 éves beteg bélrákban halt meg, mialatt harcolt azon jogáért, hogy az NHS kezelésén felül vásárolhasson gyógyszereket magán úton, hogy növelje a betegség elleni harc esélyeit. A beteg kb. 11 ezer fontot költött saját forrásból a cetuximab nevű gyógyszerre. A brit szabaddemokraták egészségügyi szóvivője szerint elfogadhatatlan, hogy megtagadják az emberektől azt a jogot, hogy kiegészíthessék rendes ellátásukat, ezért üdvözli a kormány döntését a kérdésben. Igazságtalannak és embertelennek tartja, hogy az összes ellátást megvonják azoktól, akik hajlandók önerőből pénzügyileg hozzájárulni életmentő kezelésekre. A Macmillan Cancer Support vezetője szerint a kormány bejelentésének az lesz majd a próbája, ha megreformálják a klinikai irányelvek készítését végző szakmai intézetet, a NICE-t (National Institute for Health and Clinical Excellence). Ezzel biztosítják majd, hogy azok a klinikailag hatásos gyógyszerek, amelyek befogadását a NICE jelenleg megtagadja, rendelkezésre fognak állni az NHS-en belül. Az a becslés szerinti 10 ezer beteg, akiktől megtagadják ezeket a gyógyszereket, kétségbeesetten várnak a változásra. Az NHS Confederation vezetője üdvözli a szakpolitikában beálló változást, ugyanakkor figyelmeztet arra is, hogy ha megengedik az NHS ellátásban a magánfizetéseket, az egy nem kívánatos kétsebességű egészségügyi szolgálathoz vezethet. (SZL) Forrás: http://www.guardian.co.uk/politics/2008/nov/04/topuphealthcare-nhs 2008-11-10 14:25:30

9


Egészségügyi rendszerek működése Onkológiai betegek segítőközpontja Szlovákiában A Szlovák Rák Elleni Liga (LRP SR) díjmentes segítőközpontot hozott létre, amely 2008. október 20-ától áll rendelkezésre az onkológiai betegek és a nyilvánosság részére. Az átadást a „Rák elleni küzdelem hete” keretében szervezik. Az erről szóló sajtótájékoztatón a Liga elnöke elmondta, hogy Szlovákia a közép-kelet-európai országok közül elsőként létesített ilyen központot, ahol megvalósul az integrált onkológia (először az USA-ban szervezték meg). Kiemelte, hogy a rák minőségi és hatékony gyógyítása mellett szükség van a páciens átfogó gondozására, ugyanakkor hangsúlyt kell fektetni a páciensek tájékoztatására, aktív mozgására és relaxációjára. A központban dolgozó szakemberek konzultációkat fognak tartani az onkológia, pszichológia és szociális ügyek területén. A páciensek személyes konzultáción vehetnek rész, ugyanakkor e-mail és telefonos szolgálat is rendelkezésre áll. A központ ismeretterjesztő, relaxációs és rehabilitációs kurzusokat, szemináriumokat és tanácsadást szervez a nyilvánosság számára. Egyik fontos partnere a SEPS (Szlovák Elektronizációs Adásrendszer, R.T.), amely mint nemzetgazdasági stratégiai intézmény társadalmi felelősséget vállal és számos projektet támogat a filantrópia, karitatív tevékenység, egészségügy, oktatás és sport területén. A szponzorokon kívül magánszemély is hozzájárult a költségekhez egymillió korona értékben. Előzetes adatok szerint az összes ráfordítás meghaladja az 50 millió koronát. Ebben az évben a rák elleni küzdelem hetében az elhízás kérdései kerülnek előtérbe, és 17 városban osztanak tájékoztatókat az egészséges táplálkozásról. Szlovákiában az elkövetkező évtizedekben a figyelem középpontjába rákbetegségek kerülnek, ezeket követik a lelki problémák és a szív-és érrendszeri betegségek. (VM) Forrás: TASR, 2008. 10. 15. 2008-11-04 14:27:06

Egészségügyi magánbiztosítás Írországban Az ír egészségügyi magánbiztosítási piacot formálisan az 1957-es Önkéntes Egészségbiztosítási Törvény hozta létre. Célja az volt, hogy a Voluntary Health Insurance Board (VHI) létrehozásával önkéntes biztosítási fedezetet nyújtson a felső 15%-os jövedelemmel rendelkezők számára, akik akkor nem voltak jogosultak az állami kórházi rendszer térítésmentes elérésére. Azóta kiszélesítették a jogosultságokat és valamennyi ír lakos számára elérhető (majdnem) ingyenesen a kórházi ellátás. Ennek ellenére a magán egészségbiztosítás igénybevétele jóval meghaladja az előrebocsátott 15%-ot, és jelenleg több mint 2 millió ember, vagyis a lakosság több mint fele részesül ilyen fedezetben. A Health Insurance Authority által végzett felmérés szerint ez a magas arány annak tudható be, hogy a fogyasztók úgy gondolják a magánbiztosítás gyorsabb hozzáférést és jobb szolgáltatást nyújt az állami egészségügyi rendszerhez képest. A magánbiztosítást a legtöbben nem luxuscikknek, hanem szükségszerűségnek tekintik.

10


Az ír egészségügyi magánbiztosítás piaca három pilléren nyugszik: közösségi díjszabás, nyitott feliratkozás és életre szóló fedezet. A közösségi díjszabás értelmében a biztosítók nem változtathatják a díjakat vagy juttatásokat. Kor, nem, egészségi állapot vagy bármilyen kockázati tényező nem vehető tekintetbe a díjak vagy a juttatások meghatározásában. A nyitott feliratkozás azt jelenti, hogy a biztosítók nem tagadhatják meg a fedezetet senkitől, bár várakozási időszakokat elrendelhetnek. Az életre szóló fedezet kiköti, hogy ha egy fogyasztó lejelentkezett egy magánbiztosítónál, a fedezetet megújíthatja, és csak igen korlátolt esetekben tagadhatja meg ezt tőle a biztosító. Ha akarnak, a fogyasztók büntetés nélkül válthatnak biztosítót. A három pillér követelményén felül a jogszabályok meghatároztak egy minimum juttatási csomagot is. Az 1992-es európai harmadik nem-életbiztosítási direktíva kötelezte az EU-s tagállamokat, hogy megnyissák a nem-életbiztosítási piacaikat a verseny számára más tagállamok biztosítóival szemben. A direktíva 1994-ben került be az ír jogalkotásba az Egészségbiztosítási Törvény formájában. Miután a piac előtt megnyílt a verseny, a BUPA Ireland elkezdte a magán egészségbiztosítás árusítását 1997ben. A VIVAS Health nevű társaság 2004-ben lépett piacra. 2006-ban a BUPA Ireland kivonult a piacról a kockázatkiegyenlítő fizetések bevezetése miatt. Üzletét a Quinn Group vette át, amely jelenleg Quinn Healthcare néven működik. Bár léteznek kisebb biztosítási vállalkozások (pl. a rendőrök vagy az elektromos dolgozók számára), a nyílt piacon 3 biztosítótársaság működik csak: a Quinn Healthcare, a VHI és a VIVAS Health – 20%-os, 73%-os és 7%-os piaci részesedéssel. Mivel a VHI 40 éves monopóliumot mondhat magának, jelentős tagságot épített fel még a dereguláció előtt és az ügyfelek többsége nem vándorolt el a verseny bevezetése után sem. Az első piaci jellemző, amely nagy vitákat eredményezett, az a kockázatkiegyenlítés bevezetése volt. Míg a BUPA Ireland/Quinn Healthcare és a VIVAS Health nettó befizető volt a kockázatkiegyenlítési alapba, addig a VHI nettó befogadója volt a fizetéseknek. A BUPA Ireland erősen ellenezte a kockázatkiegyenlítés rendszerét, mivel a domináns pozícióban levő VHI kasszájába kellett fizetnie. A BUPA Ireland panaszt tett az Európai Bizottságnál, hogy vizsgálja meg, vajon a kockázatkiegyenlítés az ír piacon nem jelenti-e állami segély törvénytelen nyújtását. A Bizottság válasza nemleges volt 2003ban, így a biztosítótársaság az Európai Bírósághoz fordult, mely 2008. februárban első fokon ellene ítélt. A BUPA Ireland az ír bírósághoz is folyamodott az esettel, amit 2006-ban a fellebbviteli bíróság ejtett. A jelen pillanatban a Legfelsőbb Bíróság vizsgálja az ügyet. Az egymással versengő biztosítók közötti feszültség enyhítésére jelenleg olyan jogalkotásról folynak viták az ír parlamentben, amellyel 2008 végéig köteleznék a VHI-t a versenytársai által betartott szabályozási standardok elfogadására. (SZL) Forrás: Brian Turner: Celtic Tiger, Health Care Dragon: Fiery debates in the Irish private health insurance market Eurohealth Vol 14 No 1, 2008 2008-10-30 13:16:32

11


Jelentős javulás az NHS trösztök teljesítményében Az egészségügyi szolgáltatások felügyeletét végző Healthcare Commission közzé tette az angliai NHS trösztök 2007/08 éves teljesítményének értékelését. A harmadik alkalommal végzett felmérés szerint a trösztök összességében javulást mutatnak, egyre több tröszt kapott „kiváló” és egyre kevesebb „gyenge” osztályzatot. A 391 tröszt mindegyike egy általános négypontos besorolásban részesült (kiváló, jó, elfogadható, gyenge) a szolgáltatások minősége és a pénzügyi források felhasználása vonatkozásában. A szolgáltatások minősége terén 100 tröszt (26%) volt kiváló, 139 (36%) jó, 132 (34%) elfogadható és 20 (5%) volt gyenge. Két éve csak 41% kapott kiváló vagy jó értékelést és 59% volt elfogadható vagy gyenge. A pénzügyi források felhasználása terén 94 tröszt (24%) volt kiváló, 145 (37%) jó, 132 (34%) elfogadható és 20 (5%) volt gyenge. Két éve csak a trösztök 16%-a volt kiváló vagy jó és 84% részesült elfogadható vagy gyenge minősítésben. Idén 42 tröszt bizonyult kiválónak mindkét kritérium szerint, míg a 2005/06-os első értékelésnél csak kettő. Idén az NHS trösztök több mint harmada (151) javította szolgáltatása minőségének besorolását, ezek közül 26 tröszt két osztályzattal lépett előre. A trösztök 17%-a (66) mutatott teljesítmény romlást, ezek közül 26-an két osztályzattal estek vissza. Régiók szerint észak-Anglia teljesített a legjobban már harmadszor egymás után, azonban a dél-nyugati országrész nyújtotta a legnagyobb mértékű javulást. London az egyetlen terület az országban, ahol a szolgáltatások minősége hanyatlást mutatott (48%-os eredménnyel a tavalyi 55%-hoz képest). Szakadék keletkezett London és az ország többi része között, főleg a szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén, mint sürgősségi várakozási idők, GP-k elérhetősége, beutalástól a kezelésig eltelt idő, mellrák szűrés. A Commission cselekvést sürget a londoni probléma megoldására. A trösztök típusai szerint elemezve az eredményeket, a 169 akut és specialista tröszt mutatta a legjelentősebb javulást. Az alapellátási trösztök (PCT-k) teljesítménye csalódást okozott, csak 33%-uk ért el kiváló vagy jó besorolást. Ez a számos célkitűzésnek tulajdonítható, amit az alapellátási trösztöknek teljesíteniük kell, köztük nagy kihívást jelentő egészségügyi kimeneteli mértékkel. A mentési trösztök javulást mutatnak a válaszadási idők célkitűzéseinek teljesítésében. Idén 2 tröszt ért el kiváló osztályzatot (első alkalom, hogy ez megesik egy mentési tröszttel), 5 minősült jónak, 1 megfelelőnek és 3 gyengének. A források felhasználásában egy mentési tröszt sem kapott kiváló besorolást. A mentális egészségügyi trösztök jobban teljesítettek más trösztökhöz képest. Az 56 trösztből 12 ért el kiváló eredményt mindkét kritérium szerint, míg egy éve csak 2, azelőtt pedig egy sem. Az alapítványi trösztök továbbra is megelőzik a nem alapítványi trösztöket. A 42 trösztből 38 minősült kiválónak mind a szolgáltatások minősége, mind a pénzügyi források felhasználása vonatkozásában. (SZL) Forrás: http://www.healthcarecommission.org.uk/newsandevents/newsstories.cfm?cit_id=1425&FAArea1=custo mWidgets.content_view_1&usecache=false 2008-10-21 11:25:24

12


Népegészségügy Az agyér-történések eredményesebb ellátására irányuló intézkedések Az Agyér-katasztrófa megelőzésének Világnapja alkalmából, Roselyne Bachelot francia egészségügyi miniszter október 29-én expozét tartott a Minisztertanács számára az agyér-történések jobb ellátására irányuló intézkedésekről. Franciaországban évente 150 ezer állampolgárt ér agyér-katasztrófa (AVC), és közülük minden negyedik 65 évnél fiatalabb. Így ez az agyi történés a harmadik helyen áll a főbb halálokok között, és vezető szerepet tölt be a felnőttek rokkantságának kiváltásában is. Az AVC következményeinek kialakulása csak rendkívül gyors ellátással előzhető meg. Ennek ismeretében került meghatározásra a szükséges lépéseket tartalmazó három intézkedéssorozat: 1. a preventív intézkedések fokozása és az ellátás gyorsabbá tétele A tünetek lehető legkorábbi felismerése időben történő ellátást tesz lehetővé, és ennek tulajdoníthatóan nem alakul ki a betegség akut fázisa. A diagnosztizálás eredményesebbé válásának egyrészt az egészségügyi szakemberek – orvosok, mentőtisztek – hatékonyabb képzésén, másrészt a nagyközönség tájékoztatásán kell alapulnia. 2. egy olyan ellátási láncolat kialakítása, melyben, a különböző kezelési fázisok sora - a sürgősségi ellátástól a rehabilitációig - a telemedicinára fog épülni, mivel ez teszi lehetővé a távdiagnosztika validálását, valamint a szakismeretek és a lakossági ismeretek közelítését. Az AVC kezelését végző speciális neurovaszkuláris részlegek száma 2 év alatt megkétszereződött. Az év végéig még 20 újabb részleget fognak felállítani. 3. a 2009-es évtől kezdődően a csomagterv megvalósításának követéséhez és értékeléséhez a sürgősségi ellátás teljesítménymutatói fognak kiindulási alapul szolgálni. (ZLL) Forrás: http://www.premierministre.gouv.fr/chantiers/sante_1113/amelioration_prise_charge_accidents_61489.html 2008-10-30 12:42:48

A Psoriasis Világnapja, 2008. október 29. Október 29. a Psoriasis Világnapja révén lehetőség nyílik a jelentős testi és lelki problémát okozó betegség szélesebb tömegekkel való megismertetésére. Minthogy a tünet együttes a nagyközönség által kevéssé ismert, Franciaországban a Psoriasis ellen küzdő Társaság (APLCP) figyelemfelkeltő akciókat tart ezen a napon. A psoriasis vagy pikkelysömör a francia lakosság 2-4%-át, azaz 1,2-2,4 millió francia állampolgárt érint. A statisztikák szerint idén 60 ezer új esetet diagnosztizáltak.

13


A psoriasis a bőr krónikus gyulladásos kórképe, mely a szervezet immunitását is megtámadhatja veleszületett hajlam révén vagy olyan környezeti tényezők hatására, mint pl. a stressz. Az esetek 25%a a mérsékelt vagy a súlyos kategóriába tartozik. A pikkelysömörös kórképek 30%-a a fiataloknál, már sokszor 20 éves kor előtt jelentkezik. A betegek 10-30%-ánál ízületi problémák szintén fellépnek, melyek mozgáskorlátozottságra is vezethetnek. Az érintettek 50%-a ennek ellenére nem áll gyógykezelés alatt. A pikkelysömörben szenvedők számára betegségük, annak ellenére, hogy nem fertőző, mégis szociális hátrányt jelent, komoly gondokat okozva a betegek 40%-ának magánéletében, hivatali munkájában és társas kapcsolataiban. Ezekre a problémákra próbálnak megoldást keresni a Világnap figyelemfelkeltő akciói. (ZLL) Forrás: http://www.doctissimo.fr/html/dossiers/psoriasis/8161-psoriasis-journee-mondiale.htm 2008-10-29 16:03:53

Kampány a halláskárosodás megelőzésére A francia Egészségügyi Minisztérium október 25-én kampányt indított a 13-25 éves korosztály számára azzal a céllal, hogy ráirányítsa a fiatalok figyelmét a hangos zene hallgatásának veszélyeire. A kampány jelmondata, hogy „a túl hangos zene hallgatása odavezet, hogy a továbbiakban már a felét sem halljuk”. November 12-ig, a fiatalok által leginkább kedvelt rádióműsorok is szólni fognak erről az érintettekhez. A felmérések szerint azoknak, akik az utóbbi időben igen magas amplitúdiójú zajszintnek voltak kitéve, mindössze 7,5%-a használt valamilyen fülvédőt, illetve 5,1%-uk távolodott el valamennyire a zajforrástól. Október 25-től Internet site is indul Franciaországban a hallás védelmében. (ZLL) Forrás: http://www.mutualite.fr/?OpenFrameSet&Frame=Une&Src=%2Fweb%2Fframeset.nsf%2Fmutuelles%2 Fcs_cmu%3FOpenDocument%26AutoFramed 2008-10-28 12:16:51

14


Finanszírozás Kockázatkiigazítás: 2007-ben 18,5 milliárd euró került újraelosztásra Németország A Szövetségi Biztosítási Hivatal november eleji jelentése szerint a kötelező pénztárak körében megtörtént kiigazítás – amiben összesen 227 pénztár vett részt – pénzforgalma a 2007-ben 18,5 milliárd eurót tett ki, ami az előző évhez képeset 1,3 milliárd euró növekedést jelent. 2003 óta a kockázatkiigazítás keretében azon biztosítottak részére, akik beiratkoztak egy strukturált kezelési programba, saját csoportot kell képezni, mivel ezen biztosítottak járulékszükséglete magasabb, mint a nem disease management programokba beiratkozott személyeké. A Szövetségi Biztosítási Hivatal közlése szerint ez 2007-ben mintegy 3,4 millió biztosítottat érint. Ennek megfelelően egy diabetes mellitus 2.-es típusú cukorbetegségben szenvedő és disease management programba feliratkozott biztosított átlagos járulékszükséglete például 4696 euró körül alakul, miközben egy normál biztosítottra átlagosan 1908 eurót fordítanak. 2002 óta a kockázatkiegyenlítés rendszere bővült egy ún. „risikopool”-lal, amiből a különösen költségigényes eseteket finanszírozzák. A Szövetségi Biztosítási Hivatal adatai szerint ez azt jelenti, hogy meghatározott biztosítottak esetében a ráfordítások 60%-át minden egyes pénztárnak megtérítik, ha a szükséges kezelés meghaladja a 21051,48 eurót, ami a tavalyi évben 603 ezer biztosítottat érintett. (VN) Forrás: Ärzteblatt: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=34293 2008-11-07 13:18:08

Hatalmas járulékhátralékok a kötelező betegbiztosításba visszatérők körében Németország Németországban 2007. április 1. óta a hatályos törvény értelmében minden korábban kötelező betegbiztosítással rendelkező személynek biztosítania kell magát, függetlenül attól, hogy milyen okból veszítette el korábbi betegbiztosítását. A pénztárat, melynél egy adott személy utoljára biztosítva volt (lehetőség nyílik új pénztár választására is), kötelezték arra, hogy a biztosítással nem rendelkező személyt tagként felvegye. Azok, akik a biztosításba való visszatéréssel – legyen az kötelező vagy magán biztosított – késlekednek pénzbüntetésre számíthatnak. Ennek megfelelően 2007 óta mintegy 85 ezer addig biztosítással nem rendelkező személy tért vissza a kötelező betegbiztosításhoz. Kötelező betegbiztosításba visszatérő személyek körülbelül kétharmada azonban járulékhátralékot halmozott fel, ami időközben körülbelül 100 millió eurót tesz ki. A biztosítással nem rendelkező személyek sajnos gyakran csak akkor fordulnak már a kötelező betegbiztosítási pénztárhoz, ha lebetegedtek és segítségre van szükségük. Ilyen esetben azonban az időközben felhalmozott hátralékuk – azaz a 2007. április 1. óta esedékes díj – is esedékessé válik, ami az adott személy jövedelmétől és az eltelt időtartamtól függően akár több ezer euró is lehet.

15


A Betegpénztárak Csúcsszövetségének közlése szerint 2007 áprilisában visszatérő 85 ezer személy közül 52 ezer nem fizetett a pénztárának járulékot vagy azzal hátralékban van. Ez elsősorban amiatt volt, hogy az eladósodott személyek, rossz anyagi helyzetben lévő vállalkozók a hiányzó források miatt a legvégsőkig halogatják a pénztárhoz történő jelentkezést. Ez alól kivételt képeznek a Hartz IV-re jogosult személyek, mivel az ő járulékukat az illetékes munkaügyi ügynökség automatikusan átutalja. Mivel a biztosítással nem rendelkezők esetében rendszerint csekély jövedelemmel rendelkező személyekről van szó, a részletfizetési megállapodásoknak vagy a költségesebb végrehajtási eljárásoknak nem sok hasznuk van. E helyzetre hivatkozva az AOK azt követeli a politikától, hogy az önkormányzati segélyhivatalok vállalják át a megszaporodott járulékhátralékokat. Az eddigi információk szerint ettől a lehetőségtől a segélyhivatalok azonban elzárkóznak, aminek köszönhetően a hátralékos betegbiztosítási járulékok időközben elérték a 100 millió eurós nagyságrendet. További mintegy 180 millió euró hiányzik a pénztáraknak, mivel a Betegpénztárak Csúcsszövetségének információi szerint időközben az önkéntes betegbiztosítással rendelkezők körében is egyre magasabb már a járulékhátralék. Véleményük szerint ebben az esetben is a politika okolható, hiszen többhavi hátralékot felhalmozó önkéntes biztosítottakat sem lehet kizárni a biztosításból, mivel a biztosításból való kizárást felváltotta a - versenynek a kötelező betegbiztosítás területén való erősítéséről szóló törvényben - a szolgáltatás szüneteltetése. Amennyiben például egy biztosított két hónapon keresztül nem fizet, a pénztárak szüneteltethetik a nekik nyújtott szolgáltatást, ami alól azonban kivételt képeznek a sürgősségi ellátások. (VN) Forrás: AOK: http://www.aok-bv.de 2008-11-06 12:07:40

A betegség költségei nemzetközi összehasonlításban Az emberek jó egészségi állapota az ország gazdasága számára is előnyt jelent, ezért a fejlett országok jelentős pénzösszegeket fordítanak az egészség javítására és a betegségteher csökkentésére. Az egészségügy megfizethetőségét érintő gondok miatt a döntéshozók gyakran végeznek összehasonlítást különböző országok egészségügyi kiadásaiban, s ennek eredményeként javíthatják az egészségügyi rendszer hatékonyságát vagy megfizethetőségét. Az európai államok egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a betegség költségét (cost of illness, COI) vizsgáló tanulmányok iránt. Ezek a tanulmányok részletes leírást adnak a betegség pénzügyi terheiről a kereslet és kínálat jellemzői alapján. A COI vizsgálatok segítik a döntéshozókat a jövőbeli egészségügyi költségek előrevetítésében és a forrásallokáció döntéseiben. Az egészségügyi költségeket nem pusztán betegség szerint mérik, hanem a szolgáltató, a kor és a nem szerint is. Bár a COI vizsgálatokat elsősorban egy adott országon belüli felhasználásra fejlesztették ki, az egészségügyi kiadások nemzetközi összehasonlításában is hasznosnak bizonyulnak. A jelen Health Policy tanulmány az OECD egészségügyi számla rendszerének (SHA) keretét használta fel a kínálati oldal COI keretben történő osztályozására. Vizsgált országok: Ausztrália, Kanada, Franciaország, Németország és Hollandia. Az egészségügyi számla rendszer bevezetésére azért került sor az OECDben, hogy az egészségügyi kiadások becslése összehasonlíthatóbb legyen a különböző országok között. Az SHA kerettel szolgál az egészségügyi kiadások különböző skálán történő standard jelentésére, amelyekre egységes osztályozási rendszereket dolgoztak ki: egészségügyi ellátók, egészségügyi funkciók, egészségügyi finanszírozás.

16


A jelen nemzetközi összehasonlítás a gyógyító ellátást nyújtó szolgáltatókra korlátozódik. Az összehasonlítás részletes adatait a „Kapcsolódó anyagok”-ban mellékelt táblázatok tartalmazzák, melyek 6 csoportra oszthatók: 1. Az országok egészségügyi kiadásainak jellemzői és a COI vizsgálatok A vizsgált 5 ország a GDP hasonló hányadát költi egészségügyre: 9%-10,6%. Az egy főre jutó egészségügyi kiadások US$ 2290 (Kanada) és US$ 3043 (Németország) között terjedtek. Az országok korstruktúrája kimutatja, hogy a német lakosság idősebb a többi ország lakosságánál, és ez is magyarázhatja nagyobb arányú költekezését. Németországban és Hollandiában alacsonyabb a férfi/nő arány, mint Ausztráliában, Kanadában és Franciaországban. 2. Egészségügyi kiadások az ellátók kategóriái szerint (az egészségügyi összkiadások százalékában) Az egészségügyi rendszerek számos szervezeti különbségekkel rendelkeznek és eltérnek a nyújtott szolgáltatások típusai szerint is. Franciaország pl. költségvetésének viszonylag nagy részét költötte orvosi termékekre. Ausztráliában a járóbeteg ellátás kiadásai voltak viszonylag magasak, míg Hollandiában a költségvetés tekintélyes hányadát költötték ápolásra és a lakóhelyen történő ellátásra. 3. COI öt országra vetítve az összes COI százalékában A betegség költségei jelentős változatosságot mutatnak a különböző országokban. Valamennyi országban a keringési megbetegedések és az emésztési rendszer betegségei képezték az elsődleges költség elemeket. A mentális betegségek kiadásai Hollandiában értek el magas szintet. A COI adatok összehasonlítását akadályozta az a tényező, hogy több betegségcsoport ki lett zárva a vizsgálatból. 4. COI az ápolásra és a lakóhelyen történő ellátásra Az ápolás és a lakóhelyen történő ellátás helyzetképe nagy eltéréseket mutat a betegségek költségeinek megoszlásában. A táblázat 8 betegség költségeinek adatait mutatja. Pl. a mentális betegségek terén az egy főre jutó kiadások US$ 67 (Németország) és US$ 184 (Hollandia) között ingadoztak. 5. Igazított COI: összes COI (kórházak, orvosok, felírt gyógyszerek, fogorvosok). Szelekció után 4 tényező kiadásai kerültek összehasonlításra. A COI számokban benne foglaltatott ellátói csoportok az egészségügyi összkiadások csak egy részét fedték le: Ausztrália 64%, Kanada 66%, Németország 59%, Franciaország 57%, Hollandia 57%. Néhány betegségcsoportra nézve a szelekció a költségek nagy részének kizárásához vezetett. Pl. olyan mentális betegségeket, mint a dementia gyakran ápolóotthonokban és a lakóhelyen kezelnek. 6. Az egészségügyi kiadások összehangolása az SHA és a COI esetében Az összehasonlíthatóság javítása érdekében az SHA osztályozás szélesebb körű alkalmazására van szükség. Találhatók kisebb különbségek az egészségügyi kiadások SHA és COI becslésében. A COI vizsgálatoknak szintén hasznosítaniuk kellene az SHA-n belüli kiadási adat dimenziókat: funkcionális dimenzió (pl. gyógyító vagy rehabilitációs ellátás), pénzügyi forrás dimenzió (pl. állami finanszírozás vagy közvetlen kifizetés). A COI vizsgálatok részletesebb információkat eredményeznek az egészségügyi kiadásokról, mint a csak az egészségügyi összkiadásokon alapuló összehasonlítások (a GDP %-ában). A COI az egészségügyi kiadások kialakulásának alaposabb megértését nyújtja, ami nélkülözhetetlen a nemzetközi összehasonlításokhoz. A kor és nem szerinti egészségügyi kiadások adatai lehetővé teszik a kiadások demográfiai különbségekre történő korrigálását. (SZL)

17


Forrás: Richard Heijink: Cost of illness: An international comparison Australia, Canada, France, Germany and The Netherlands Health Policy, Volume 88, Issue 1, October 2008 A betegség költsége (COI) nemzetközi összehasonlításban – táblázatok megtalálhatók az ESKI honlapján http://vega.medinfo.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/coi_tablak.doc 2008-11-04 14:51:56

Végleges döntés született a kötelező biztosításon belül 2009-től fizetendő egységes járulékról - Németország Hosszas viták után 2008. október 29.-én végleges döntés született a 2009-től fizetendő egységes járulékkal kapcsolatban. A Szövetségi Kabinet határozata alapján a járulékteher egységesen 15,5 százalékra nő (a kötelező biztosítás tagjai számára a járulékteher jelenleg átlagosan 14,92%), amiből 2009. január elsejétől 7,3%-ot fizetnek majd a munkaadók, 8,2%-ot pedig a munkavállalók. Az Új Egészségügyi Alap indulásával Németországban tehát a kötelező betegbiztosítottak mintegy 90%-ának kell 2009-től magasabb járulékot fizetnie. A pénztárak mindeddig kedvezőbb feltételek biztosítása mellett szálltak síkra, de a hosszas, elhúzódó viták ellenére sem sikerült elérniük a kiadások biztosításához véleményük szerint szükséges 15,8%-os értéket. Az egészségügyi miniszter reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ezzel véget ér a pénztárak eddigi siránkozása. November közepére ugyanis minden pénztár tudni fogja már, hogy mennyi pénz áll majd rendelkezésére a biztosítottak 2009. évi ellátásának finanszírozására, továbbá kihangsúlyozta, hogy a pénztárak 100%-ban hozzájutnak azokhoz az eszközökhöz, amelyekre a pénztári kiadások finanszírozásához a 2009-es évben szükségük lehet. Az egészségügyi miniszter a pénztárak szemére vetett azt is, hogy azok az új szabályozást a nagyobb fokú traszparenciától való félelmük miatt utasították eddig vissza. A valóságban a pénztári menedzserek arra törekedtek, hogy minden továbbra is átláthatatlan maradjon, és ennek köszönhetően továbbra is önkényesen változtatható legyen a térítendő járulék, bízva abban, hogy ez úgysem derül ki. Egyetlen pénztári menedzser sem kívánja nyilvánosan kifejteni azt, hogy az Új Egészségügyi Alapból származó bevételekből miért is nem lehetséges a jövő évi finanszírozás. A pénztárak álláspontja ezzel kapcsolatban a következő: ha a fenyegető kiegészítő járulékkal kapcsolatos félelmekről esik szó, az semmi esetre sem a hibás menedzsment vagy az intranszparencia számlájára írható. (A jogalkotók szándéka szerint amennyiben a pénztárak kiadásai meghaladnák a járulékból származó bevételeiket, kiegészítő járulékot szedhetnének tagjaiktól, ám ebben az esetben automatikusan fel kell ajánlaniuk tagjaik számára a pénztárváltás lehetőségét. A kiegészítő díj mértéke nem haladhatná meg a járulékköteles jövedelem 1%-át. A törvény lehetőséget adna arra is, hogy a pénztár – keresetvizsgálat nélkül – a járulékköteles jövedelemhatárhoz kötött kiegészítő díj helyett fix vagy százalékos, legfeljebb havi nyolc eurónyi hozzájárulást szedjen tagjaitól.) A kötelező betegbiztosítás előre látható alulfinanszírozásáért csakis a politika tehető felelőssé. A jövő évi finanszírozás a költségeket például a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium számításai ellenére nem 100%-ban, hanem csak 98,5%-ban fedezi. Az Új Egészségügyi Alapot az ellenzék is erősen kritizálja. Daniel Bahr – az FDP egészségügyi szakértője – jelentős hátránynak tartja, hogy a jövőben a politika az egészségügyi juttatásokról dönthet. 18


A jövőben folyamatos vitáktól tart arra nézve, hogy a politika mennyi pénzt kész az egészségügy rendelkezésére bocsátani, ami az egészségügy finanszírozását csak bizonytalanabbá és instabilabbá teszi. Az AOK Szövetségi Egyesülete a szövetségi kormánytól egy megtakarítási csomagot követel az egészségügyi kiadások korlátozása érdekében. Amennyiben a szövetségi kormány úgy véli, hogy a meghatározott 15,5%-os járulék megfelelő, akkor néhány dolgot tennie kell annak érdekében, hogy a pénztárak ki is jöjjenek az általuk meghatározott bevételekből. Itt említhető például a gyógyszergyárak betegpénztáraknak adott jelenlegi 6%-os kedvezményének 16%-ra való emelése (a kedvezmény 2003ban 6% volt, 2004-ben 16%, majd 2005-től ismét 6% lett) vagy a fekvőbeteg területen a kiadásnövekedés 3,5 milliárd euróban történő korlátozása. Ezen kívül 118 euróról 180 euróra kellene emelni a hosszú távú munkanélküliség esetén állam által térítendő pénztári járulékot. Tekintettel a labilis gazdasági helyzetre a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara is újfent kritizálta az Egészségügyi Alapot. (VN) A témához kapcsolódó korábbi cikkek: http://www.medinfo.hu/civiltajekoztatas/hol/cikkh.cgi?id=1734 http://www.medinfo.hu/civiltajekoztatas/hol/cikkh.cgi?id=1677 http://www.medinfo.hu/civiltajekoztatas/hol/cikkh.cgi?id=1416 http://www.medinfo.hu/civiltajekoztatas/hol/cikkh.cgi?id=1407 http://www.medinfo.hu/civiltajekoztatas/hol/cikkh.cgi?id=1388 Forrás: Ärzteblatt: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=34204 2008-10-31 13:44:40

A német kormány tehermentesítő csomagot indított útjára A kormány múlt hét szerdán indította útjára tehermentesítő csomagját, amely a családok, bérlők és munkavállalók terheit hivatott enyhíteni. A kabinet döntött a gyermekek után járó támogatás és lakbérhozzájárulás növeléséről, valamint a munkanélküli járulék csökkentéséről. Az első és második gyermek után járó családi pótlék összege január elsejével 10 euróval 164 euróra nő, a harmadik gyermek után járó pótlék összege, pedig 16 euróval 170 euróra módosul. Minden további gyermek esetén a családi pótlék összege szintén 16 euróval 195 euróra emelkedik. Az alacsony jövedelemből élők visszamenőleg október elsejétől kapják a magasabb lakbér-hozzájárulást azért, hogy a meg növekedett fűtési hozzájárulás terhei csökkenjenek. A munkanélküli járulék mértéke 3,3%-ról 2,8%-ra mérséklődik. A Hartz IV-re, illetve a szociális segélyre szoruló családokban elő gyermekek a tizedik évfolyamig az iskolakezdés megkönnyítése érdekében további 100 euró támogatásban részesülnek. Ezen felül, éves szinten 6000 euróra nő a gyermekek után járó kedvezmények összege. A szóban forgó törvénycsomag továbbá lehetőséget kínál az ún. háztartásban igénybevett szolgáltatások (fűnyírás, gyermekfelügyelet, homokozó gyermekek részére történő kialakítása stb.) díjainak adóból történő részleges (éves szinten a 20.000 euróig eszközölt ráfordítások 20%-a, azaz maximum 4000 euró kerülhet levonásra) levonására.

19


Az alacsony jövedelemből élők a lakbér esetében egyszeri támogatásban részesülnek. Egyszemélyes háztartás esetén ez 100 eurót, két személyes háztartás esetén, pedig 130 eurót tesz ki, a jogosultak száma ezzel egy időben a jelenlegi 600 ezerről 800 ezerre emelkedik. A kabinet jóváhagyta továbbá a munkanélküli járulék 2009. január elsejével 3,3%-ról 3%-ra történő csökkentését, illetve a 2010 június 30.-án esedékes további 0,2 százalékkal 2,8%-ra történő csökkentést. (VN ) Forrás: Ärzteblatt: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=34050 2008-10-20 14:45:37

Tájékoztatási kötelezettség a honorárium-túllépésekről Franciaországban Jövőre Franciaországban a 70 EUR-on felüli honorárium-túllépést alkalmazó orvosoknak erről előzetes írásbeli tájékoztatást kell nyújtaniuk betegeiknek. A szabad díjszabás felszámítására jogosult szaktekintélyek – a II. szektor orvosai - valamint a fogorvosok érintettek az előreláthatólag 2009 februárjában életbe lépő rendelkezés által. A tájékoztatási kötelezettségüket nem teljesítő szakemberek anyagi szankciókra számíthatnak a biztosítópénztárak részéről. A részletes költségelőirányzat bevezetésének célja, hogy a rendelők váróhelyiségében várakozó betegek az ott kifüggesztett árszabás mellett további információkhoz jussanak várható költségeikről. Emellett azonban a betegek a konzultáció során is kérhetnek ilyen irányú tájékoztatást a felkeresett orvostól vagy titkárnőjétől. Azok a betegek, akik a kapott tájékoztatást mérlegelve, nem óhajtanak emelt díjat fizetni ellátásukért, az I. szektor orvosaihoz fordulhatnak, akik a Társadalombiztosítás által rögzített tarifák mellett dolgoznak. A specialisták honorárium-túllépései 2004 és 2006 között átlagosan 4,6%-kal emelkedtek. Ezek az árak általában 50%-kal haladják meg a Társadalombiztosítás árszabását, és összességében 2,1 milliárd EUR-t tettek ki 2006-ban. (ZLL) Forrás: http://www.mutualite.fr/actualites/toutes_les_infos/nos_articles/depassements_d_honoraires_un_devis_ obligatoire_des_70_euros 2008-10-20 11:43:44

Elítélik a GP-k aránytalan fizetés növekedését A brit kormányzat kiadásait felügyelő Public Accounts Committee „könnyfakasztónak” tartja a háziorvosok 58%-os fizetésemelését, amely a munkaidő csökkenését is eredményező új NHS szerződés értelmében történt. A 2003-ban bevezetett szerződés – amely lehetővé tette a GP-k számára, hogy felmodják az ügyeleti időben való rendelés kötelezettségét – három év alatt a vártnál 1,8 milliárd fonttal többe került az egészségügyi minisztériumnak. A GP praxisok pénzjutalomban részesültek, ha olyan teljesítmény célkitűzéseket hajtottak végre, melyek a betegellátás javulásához vezettek. A legtöbb praxis közel került a maximális bónuszpontok teljesítéséhez és jövedelmük átlagban évi 100 ezer fonttal növekedett. Az új teljesítmény finanszírozási 20


rendszer révén könnyűvé vált a GP praxisoknak a magas pontszám elérése. A praxisok jelenleg rövidebb munkaidőben dolgoznak és teljesítményük is csökkent. Csak a fizetésük emelkedett egyre, három év alatt átlagban 58%-kal. A brit egészségügyi miniszter szerint az NHS szerződés elősegítette a GP-k számának 15%-os növekedését és a betegellátás minőségének javulását. A szabaddemokraták egészségügyi szóvivője úgy véli, a kormány megdöbbentően inkompetens módon kezelte a GP-k fizetési ügyeit. A British Medical Association háziorvosi bizottságának elnöke szerint a GP praxisok a szerződés óta további munkát vállaltak magukra, jövedelmük, pedig be lett fagyasztva. A BMA közölte a kormánnyal, hogy a háziorvosok teljesíteni fogják a jövedelmük növekedését előidéző legtöbb célkitűzést. A Public Accounts Committee jelentése az átvilágítási hivatal (National Audit Office) vizsgálatát követően történt, amely úgy találta, hogy a GP-k teljesítménye átlagosan 2,5%-kal csökken évente, míg az egészségügyi minisztérium 1,5%-os növekedést jósolt. (SZL) Forrás: http://www.guardian.co.uk/society/2008/oct/09/doctors.pay.gp.health.nhs 2008-10-18 12:18:35

21


Egészségügyi informatika EU-s jelentés az eHealth standardizálás akadályairól Az eHealth fejlesztéseket áttekintő EU-s jelentés szerint az egymással ütköző ICT standardok az egészségügyben interoperabilitási problémákat teremtenek a számítógépes egészségügyi információs rendszerek között, amely az egészségügyi szolgáltatások szükségtelenül magas költségeihez és elmulasztott lehetőségekhez vezet az ipar fejlődése számára. Az információs és telekommunikációs rendszerek interoperabilitásának hiánya az egészségügyben (pl. elektronikus betegnyilvántartás, betegösszefoglalók, sürgősségi adatok) fő akadályokat képeznek az eHealth alkalmazások széleskörű elterjedésében. Az eHealth Cselekvési Terv a közösség egyik fő prioritásként határozta meg az interoperábilis egészségügyi rendszerek fejlesztését az EU-27-ben 2010-ig. Az Európai Bizottság által megrendelt tanulmány rámutatott arra is, hogy a specifikus alkalmazások megfelelő eHealth szabványai és konkrét használatuk példái szintén hiányoznak. A nem kielégítő jelen helyzet mellett a jelentés azonosított néhány érdekelt-specifikus akadályt is, amelyek megnehezítik a jövő eHealth standardjainak befogadását: Politikai akadályok: Egymástól eltérő nemzeti és regionális egészségügyi rendszer standardizálási megoldások, a standardizálás alacsony kormányzati támogatása, az elektronikus kommunikáció ösztönzésének hiánya. A Standard Fejlesztő Szervezetek (SDO) által emelt akadályok: A közös standardok kidolgozását akadályozza a különböző SDO-k közötti verseny, amelyek saját eHealth szabványokat fejlesztenek és anyagi bevételre törekszenek. Vállalati akadályok: A Standard Fejlesztő Szervezetekhez hasonlóan az ITC vállalatok is jövedelemre számítanak standardizálási tevekenységükből. Az általánosan használt standardok adoptálása költséges lehet, míg az egymással össze nem férő standardok üzletileg hasznosnak bizonyulnak olyan vállalatok számára, amelyek a különböző rendszerek interoperabilitását lehetővé tevő szolgáltatásokat árulnak. ICT felhasználó akadályok: Az egészségügyi ellátók (háziorvosok és kórházak) számára költséges feladat a legmegfelelőbb szabványok kiválasztása, a meglevő adatok konvertálása és a szükséges szoftver frissítések megvásárlása. Az akadályok leküzdésére a jelentés szerzői először a stratégiai eHealth rendszereket érintő prioritási standardok és szolgáltatások azonosítását, alkalmazásuk támogatását ajánlják EU-s szinten. Később a specifikusabb standardok kidolgozása és az egymással ütköző standardok harmonizálása következhet. (SZL) Forrás: http://www.euractiv.com/en/health/report-identifies-barriers-ehealth-standardisation/article-176846 Jelentés: ICT standards in the health sector: current situation and prospects http://www.ebusiness-watch.org/studies/special_topics/2007/documents/Special-study_012008_ICT_health_standards.pdf 2008-11-07 12:35:11 22


Az elektronikus egészségügyi kártya bevezetése nyilvánvalóan újra csúszikNémetország Az elektronikus kártya őszre tervezett bevezetése újra nem kerül megvalósításra. Eredetileg az elektronikus egészségügyi kártyát Németországban, 2006-ban tervezték bevezetni, de az indulás a felmerülő technikai és egyéb problémáknak köszönhetően már eddig is többször csúszott. A Kötelező Betegbiztosítás Csúcsszövetségének projektfelelőse szerint a kártya leghamarabb 2009 elején kerülhet bevezetésre. A csúszás oka most többek között az, hogy még nem áll rendelkezésre elegendő számú megfelelő engedélyezett kártyaolvasó terminál. Sem a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium, sem a Gematik (Gesellschaft für Telematikanwendungen der Gesundheitskarte mbH) üzemeltető cég nem tudott pontos választ adni a bevezetés tervezett új időpontjára vonatkozóan. A kapott információk szerint pillanatnyilag ellenőrzések folynak arra nézve, hogy lehetséges-e egyáltalán azon megegyezések betartása, amelyek esetében már az ez évi indulással számoltak. (VN ) Forrás: Ärztezeitung: http://www.aerztezeitung.de/praxis_wirtschaft/?sid=519260 http://www.aerztezeitung.de/praxis_wirtschaft/gesundheitskarte/Default.aspx?sid=513647&ticket=ST745-0Z6UWd3G0eI5orUFu5Nq1KFKISwd9UL0A6G-20 http://www.aerztezeitung.de/praxis_wirtschaft/gesundheitskarte/Default.aspx?sid=513645 2008-11-06 14:35:59

Az Aetna és a Microsoft HealthVault partnersége Az Aetna amerikai biztosítótársaság a Microsofttal karöltve novemberben elindít egy új programot, amely lehetővé teszi hatmillió Aetna tagnak, hogy hozzáférhessen személyes egészségügyi nyilvántartásához az interneten keresztül. A program szerint azok a tagok, akik egészségügyi nyilvántartással rendelkeznek a biztosítótársaságnál, továbbíthatják betegadataikat a Microsoft HealthVault számlákra*. A program nem jelent extra költségeket a résztvevő Aetna tagok számára. Az adatok védelmét a "Connecting for Health" irányelvek szolgálják, amelyeket a Microsoft és más, egészségügyi nyilvántartást nyújtó online vállalat dolgozott ki a betegadatok titkosítására. A 17 millió tagot számláló Aetna 2009-ben kibővítené a programot, így még több tagot fedne le szolgáltatásával. A Microsoft Health Solutions Group szerint a programban résztvevő Aetna tagok teljes mértékben irányításuk alatt tarthatják személyes egészségügyi nyilvántartásukat. A betegek kezelőorvosai és a Microsoft alkalmazottai nem férhetnek hozzá az orvosi információkhoz a tagok jóváhagyása nélkül. A Microsoft igen éberen ügyel arra, hogy biztonságot nyújtson az adatok számára. Az Aetna úgy véli a program folyamatos hozzáférést ad majd a betegdokumentációhoz, és mivel még nem létezik egy országos egészségügyi információs technológiai hálózat, ez lesz az ilyen jellegű szolgáltatás első nemzedéke. A szolgáltatás révén elkerülhetők lesznek a megismételt vizsgálatok és olyan hibák, amelyek a beteg teljes állapotának meg nem értéséből adódnak. A program csökkenteni fogja a vállalat költségeit is. Jelenleg több tíz millió dollárt költenek arra, hogy telefonon válaszoljanak meg olyan kérdéseket az ellátóknak, jogosult-e egy személy az ellátásra, vagy milyen juttatásokban részesülhet. Ha ilyen információk az ellátók rendelkezésére állnak, nem lesz többé szükség a telefononhívásokra. (SZL) 23


Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/articles/126509.php *A HealthVault szolgálatot egy korábbi cikkünk ismerteti részletesebben: http://www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=1297 2008-10-28 12:58:30

Elektronikus egészségügyi kártyák Európában eEHIC Az európai egészségbiztosítási kártyát (European Health Insurance Card, EHIC) 2006. januárban vezették be az EU-s tagállamokban és négy EU-n kívüli országban (Izland, Lichtenstein, Norvégia, Svájc). Az EHIC a különböző E nyomtatványokat váltotta fel és elősegítette a papír nélküli kommunikációt a határon átívelő ellátás szereplői között (betegek, ellátók, társadalombiztosítási intézmények). Az indítvány sikeresnek bizonyult és 2006 végére több mint 150 millió európai állampolgár mondhatta magát a kártya tulajdonosának. Az európai egészségbiztosítási kártya valamennyi EU-s tagállamban azonos és a tulajdonos nevét, azonosító számát és születési adatait tartalmazza. Az EHIC újabb nemzedékét az elektronikus európai egészségbiztosítási kártya (eEHIC) fogja képviselni. Az adatok elektronizálásával egyszerűbbé válik a jogosultság ellenőrzése, más adminisztratív eljárás végzése és kiegészítő szolgáltatások nyújtása. Nincs még európai szintű megegyezés a technikai részletekről, de feltehető, hogy az eEHIC egy chippel ellátott EHIC kártya lesz, vagy egy elektronikus személyazonossági igazolvány (eID). Az Európai Bizottság felkérte a European Committee for Normalisation nevű bizottságot, hogy vizsgálja meg a lehetséges standard megoldásokat egy következetes és interoperábilis technikai megvalósítás céljából. Az eredmények 2008 végére várhatók, publikálásra 2009 elején kerülhet sor. A fejlesztések terén megemlíthető a NETC@RDS projekt, amelyet néhány éve indítottak az eTEN nevű európai program finanszírozásával. A NETC@RDS sikeresen fejleszt és tesztel egy prototípus eEHIC kártyát. A „NETC@RDS for EHIC” kezdeményezésben (2007-10) magyar részről az OEP vesz részt. Egyéb elektronikus kártya alkalmazások az egészségügyben Az összeurópai eEHIC kártya kezdeményezésen kívül több országban használnak már elektronikus kártyákat (e-card) az egészségügyben. Ezek leggyakoribb alkalmazási tevékenysége adminisztratív és biztosítási jogviszony ellenőrzési célokat szolgál (Ausztria, Franciaország, Szlovénia, Olaszország és Spanyolország egyes régiói). Az elektronikus kártyák szintén gyakori alkalmazási területe az elektronikus receptfelírás vagy ePrescription (Egyesült Királyság, Finnország, Portugália, Svédország). Több országban személyazonosító kártyába integrálják az egészségbiztosítási kártyát (Belgium, Észtország, Finnország, Olaszország, Portugália). A következő országokban valósultak meg vagy valósulnak meg a közeljövőben e-card alkalmazások az egészségügy terén: Ausztria Az országos egészségbiztosítási kártya projekt 2005-ben sikeresen teljesült, így több mint 8 millió állampolgár és 12 ezer háziorvos vehette kézbe az elektronikus kártyát. A kártya hátoldalát európai egészségbiztosítási kártyaként használják. Az első fázisban az e-card az egészségbiztosítási jogosultság ellenőrzésére szolgált. A következő fázisban, 2006-tól kezdődően a kórházi információs rendszerek integrálása következik, plusz egyéb funkciók fokozatos hozzáadása (pl. a beteg kórtörténete). Egy kártyaolvasó segítségével az e-card hozzáférést nyújt az orvosok számára a betegadatokhoz, melyek egy központi hálózaton vannak tárolva. A felhasználók az elektronikus 24


receptfelírásra is igénybe vehetik a kártyát az ePrescription System-hez való kapcsolódással. A kártya Citizen Card-ként hivatalos ügyek intézésére (eGovernment) is használható, biztonságos digitális aláírással. Az egészségbiztosítási kártya kompatibilis a NETC@RDS projekttel, amely hozzáférést biztosít a határokon átívelő európai egészségügyi szolgáltatásokhoz az IT rendszerek és az intelligens kártyák kombinációja révén. Belgium 1998-tól kezdődően a belga társadalombiztosítási rendszer valamennyi kedvezményezettje használja a társadalombiztosítási kártyát (SIS Card). A 2004-ben indított Carenet projekt elsődleges célja a betegek biztosítási jogosultságának elektronikus ellenőrzése és egy 99%-os papír nélküli kommunikáció elérése a biztosítók és a kórházak között. Bizonyos egészségügyi ellátók, mint a gyógyszerészek és a kórházak egy adathozzáférési kártyát alkalmaznak párhuzamosan (Security Access Module card). A SIS Card-ot jelenleg személyazonítási célokra is használják, ezt azonban fokozatosan felváltja az elektronikus azonosító kártya. Országosan 2009-ben lesz minden állampolgár tulajdonában az eID és kulcskártyaként fog működni központilag tárolt információk eléréséhez. A társadalombiztosítási információs kártya szintén funkcionálisan integrálva lesz az eID-hez. Az intelligens kártyaként működő elektronikus azonosító kártya két hozzáférési engedélyt tartalmaz: egyet a hitelesítésre, egyet a digitális aláírás létrehozására. A kártya azonosító adatai közül a név nyomtatott formában is megjelenik, míg a tulajdonos címe elektronikus formában van csak jelen. Egyesült Királyság Az egészségügyben intelligens kártyák az elektronikus vényfelírási szolgálatban (Electronic Prescription Service) vannak terjedőben. Az EPS lehetővé teszi a receptek továbbítását a GP rendelőből a gyógyszertárba. A brit Egészségügyi Minisztérium és a NHS Connecting for Health 2007-ben kezdte az EPS program 2. megvalósítási fázisát. A gyógyszerészek egy chip kártya és egy PIN kód segítségével kapcsolódhatnak a rendszerhez. A kötelező elektronikus személyazonosító kártyát 2008/9 folyamán vezetik és minden 16. életévét betöltött személynek, valamint az országban 3 hónapnál tovább tartózkodó külföldi állampolgárnak folyósítják. Az „eID card” hitelesítési és elektronikus aláírási tulajdonságokkal lesz ellátva. Tervek szerint a kártya biometrikus információt is tartalmaz: digitális ujjlenyomat és írisz-szken. Az elektronikus személyazonosító lehetséges bővített alkalmazási területei még nincsenek meghatározva. Észtország Észtország fejlett eGovernment szolgáltatási infrastruktúrával rendelkezik, amelyet az eHealth terén is alkalmaznak, pl. a beteg és az egészségügyi ellátó kapcsolatba lépésekor. A 15 éven felüli lakosság 80%-ának van elektronikus személyazonító kártyája, amelyet számos célra használhatnak: hitelesítés, digitális aláírás, közlekedési jegy vásárlása, lakossági nyilvántartások olvasása, egészségbiztosítás, bank tranzakciók. Finnország Az elektronikus személyazonító kártya előmozdítása céljából 2004-től kezdődően a finn állampolgárok eldönthetik, hogy felkerüljenek-e egészségbiztosítási adataik az eID kártyára. Ha pozitívan döntenek, nincs többé szükségük az egészségbiztosítási kártyára. Az „eID card” egy tipikus intelligens kártya, amely személyes információkat és egy tanúsítványt tartalmaz. Használatához két PIN kódra van szükség: egy a hitelesítéshez, egy az aláíráshoz. Jelenleg előkészületben van egy ePrescription rendszer, amelyhez egészségügyi ellátók és gyógyszerészek férhetnek hozzá intelligens azonosító kártyák segítségével.

25


Franciaország A Carte Vitale elektronikus egészségbiztosítási kártyát 1998-ban vezették be, amelyet 2006-ban a Carte Vitale 2 váltott fel. Az új kártya az egészségbiztosítási műveletek biztonságát kívánja megerősíteni és fényképet is tartalmaz a csalások elkerülésére. Az intelligens kártyát mindenki megkapja, aki lejelentkezett a társadalombiztosítónál és jogosult egészségbiztosításra. A kártyán levő chip csak adminisztrációs és jogosultsági információkat tartalmaz, és lehetővé teszi a fizetési igények elektronikus átvitelét az egészségügyi szakemberek és a társadalombiztosítási intézetek között egy biztonságos zárt hálózaton keresztül. A 2. generációs egészségügyi kártya tartalmazhatja a háziorvos és az esetleges kiegészítő pénztár adatait is. A kártya tulajdonosának kérésére felkerülhetnek a kártyára olyan adatok is, amelyeket sürgősségi esetben közölni kell, így pl. hogy a beteg informált-e a szervadományozás szabályait illetően. A chip beépített titkosítási mechanizmusai biztonságossá teszik az elektronikus hitelesítést és aláírást. Kapacitása 32 KB és megfelel az új IAS standardoknak (Identification, Authentication and Signature). Jelenleg nem tervezik a Vitale és az eID egyesítését, így az általános személyazonossági kártya nem fog tartalmazni egészségügyi adatokat, főleg adatvédelmi okokból kifolyólag. Létezik egy kártya az egészségügyi szakemberek részére is, a CPS (Carte de Professionnel de Santé), amelyet 1993-ban vezettek be. A CPS funkciói között található az egészségügyi szakemberek azonosítása, hitelesítése és aláírása. Németország Az elektronikus egészségügyi kártya bevezetését többszöri halasztások után 2009-re tervezik és fontos szerepet játszik majd a német egészségügyi alkalmazásokban. A kártya a betegpénztárak eddigi chip kártyájának helyébe fog lépni. Az egészségügyi kártya személyes információkat (név, születési dátum, azonosító szám, ország, város, irányítószám) és titkosítási funkciókat tartalmaz. Az egészségügyi kártyát opcionális tanúsítvánnyal is elláthatják, így aláírásra is alkalmas lesz. További adatok is tárolhatók a kártyán – a tulajdonos kérésére sürgősségi adatok is rákerülhetnek. A kártya a következő alkalmazásokra szolgál: biztosítási státusz ellenőrzése, eEHIC kártya számára rendelkezésre álló adatok, elektronikus receptfelírás, gyógyszer kölcsönhatás és ellenjavallat ellenőrzése (önkéntes alapon). Olaszország Az olasz elektronikus kártya (Carta d’identitá elettronica - CIE) egy hibrid kártya, amely két funkcióval szolgál. Egyrészt kiváltja a hagyományos személyazonosító kártyát, másrészt hitelesítő és azonosító eszköz lesz az eGovernment folyamatokban. Az olasz eID kártya használható lesz egészségbiztosítási kártyaként is. Portugália A portugál elektronikus személyazonosító kártya 2007-től 5 kártyát váltott fel: személyazonossági igazolvány, adókártya, társadalombiztosítási kártya, szavazólap és egészségügyi kártya. Az eID egy intelligens kártya, amely biometriai azonosítók révén (fénykép és ujjlenyomat) biztonságot nyújt az elektronikus hitelesítésre és aláírásra. Az eID kulcskártyaként működik, így nem tartalmaz érzékeny (adó vagy egészségügyi) adatokat. Románia Tervbe van véve egy intelligens chip kártya, amelyet a betegek és az egészségügy ellátók azonosítására használnak majd. A kártya személyes adatokat és sürgősségi esetekre minimális egészségügyi adatokat fog tartalmazni. Lehetséges, hogy ezeket az adatokat egy elektronikus személyazonosító kártyán fogják feltűntetni, amit szintén tervbe vettek.

26


Szlovénia A szlovén egészségbiztosítási kártya rendszert 1999-ben vezette be az Egészségbiztosítási Intézet az Európai Unió ajánlásait követően. A rendszer két elektronikus azonosító kártyát foglal magába: az egészségbiztosítási kártyát (HIC) a biztosított személyek számára és az egészségügyi szakmai kártyát (HPC) a szakemberek számára. A kártyák csak az egészségügy és az egészségbiztosítás területén történő azonosításra és nem eGovernment alkalmazásokban használhatók. A HIC egy mikroprocesszorral ellátott intelligens kártya, a chip a következő adatokat tárolja: a kártya tulajdonos személyes adatai, társadalombiztosítási szám, a kötelező és önkéntes biztosítás adatai, tulajdonos orvosának adatai, döntés szervadás kérdésében, felírt gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök. A kártyán látható nyomtatott információk: társadalombiztosítási azonosító szám, név, születési dátum, kártyaszám. A HPC szakmai kártya egy mikroprocesszorral ellátott intelligens kártya, ahol a chip a következő adatokat tárolja: a kártya tulajdonos azonosító száma, a kártya sorszáma, személyes adatok, képesítés, ország kód, Népegészségügyi Intézet kódszáma, szakterület, hozzáférhetőségi jogok típusa. A kártyán látható nyomtatott információk: társadalombiztosítási azonosító szám, név, születési dátum, kártyaszám. A jövőben le kívánják cserélni a jelenleg forgalomban levő kártyákat olyan kártyákra, amelyek képesek lesznek tanúsítványokat tárolni és elektronikus aláírásokat végezni. Ez főleg az orvosok számára teszi biztonságosabbá az elektronikus kommunikációt és aláírást. (SZL) Források: eHealth priorities and strategies in European countries http://ec.europa.eu/information_society/activities/health/docs/policy/ehealth-era-full-report.pdf European eGovernment initiatives http://ec.europa.eu/information_society/activities/ict_psp/documents/identity_management_eu_02_07.p df European Health Insurance Card http://ec.europa.eu/employment_social/healthcard/index_en.htm NETC@RDS Project http://netcards-project.com NETC@RDS for EHIC http://ec.europa.eu/information_society/activities/eten/cf/opdb/cf/project/index.cfm?mode=detail&project _ref=ETEN-510777 European Health Insurance Card (EHIC): towards simplification for healthcare professionals http://www.fineid.fi/vrk/fineid/files.nsf/files/DE26117898F344CAC22573EE0037C5E6/$file/EHIC_toward s_simplification_for_healthcare_professionals_Article_Marc_Lange.pdf Electronic Prescription Service http://www.dh.gov.uk/en/Healthcare/Medicinespharmacyandindustry/Prescriptions/ElectronicPrescriptio nService/index.htm Health Insurance card in Austria http://www.intosaiitaudit.org/intoit_articles/22_p20top21.pdf A 27 EU-s országot összefoglaló táblázat megtalálható az ESKI honlapján: http://vega.medinfo.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/ecard_tabla.doc 2008-10-16 10:04:32

27


Humán erőforrás Megoldások az egészségügyi munkaerő-helyzet problémáira - OECD Az OECD-jelentés, mely a 2005-2008-as időszakban az OECD és a WHO által az egészségügyi munkaerő-stratégiák és a nemzetközi migráció témakörében folytatott közös projekt eredményeként jött létre, az orvosokra és az ápolónőkre összpontosítva vizsgálja az egészségügyi szakemberek nemzetközi migrációját és képzését az elvándorlás kiinduló állomását képező országon kívül alkalmazott munkaerő-stratégiák fényében. Az OECD országok számára komoly kihívás az egészségügyi szakemberek iránti igény teljesítése az elkövetkező 20 évben. Az egészségügy humán erőforrását már jelenleg is erős migráció jellemzi, mely nemcsak az OECD országok között, hanem némely fejlődő ország és az OECD-térség viszonylatában is jelentkezik. Az elvándorlási folyamatok erősödése vagy visszaszorulása nagymértékben függ a munkaerőre vonatkozó stratégiáktól. A hallgatói létszám rátáinak megemelése nem vezet rövid távú eredményre az orvosképzés viszonylag hosszú időtartama miatt. Így továbbra is a migráció jelenti legalább is néhány országban az időszakos vagy a regionális aránytalanságok megoldását. Mindenesetre a munkaerőt jobban megtartó intézkedések, a szakterületek szerinti jobb elosztás vagy a külföldi kvalifikációval rendelkező szakemberek ismereteinek jobb felhasználása segíthet az egészségügyi szakemberek tevékenysége iránti kereslet és kínálat harmonizálásában. Az OECD-térség orvosokkal és ápolónőkkel való ellátottságában érzékelhető fellendülés jelentősen lelassult az utóbbi 15 évben, változások következtek be a tevékenység során ellátandó munkaóraszámban, a szakma elnőiesedése volt tapasztalható, fokozódott a specializálódás és a szakemberek nagyobb számban vonultak nyugdíjba. Az ezredforduló táján számos országban jelentkezett orvos- és nővérhiány, és az előrejelzések szerint a továbbiakban is hasonló tendenciákra kell számítani. Az Egyesült Nemzetek lakossági előrejelzései azt mutatják, hogy a következő 20 évben a fiatalabb korcsoportok sok OECD országban kisebb létszámúak lesznek, és ez valószínűleg meg fogja növelni a legjobb tanulókért folytatott szektorközi versenyt. A legtöbb OECD ország valamilyen formában korlátozza a hallgatói létszámát. Az orvosi egyetemekre való felvétel a múlt évtized végén volt valamelyest növekvő tendenciájú, és ennek tulajdoníthatóan csak jelenleg érzékelhető néhány országban emelkedés a frissdiplomások számában. 2005-ben regisztrált számuk így is elmarad az 1985-ös szinttől. Az orvosok és az ápolónők számában jelentkező növekedés ellenére is hiányállapotok észlelhetőek a kereslet-kínálat vonatkozásában, mivel ezt a demográfiai változások és a jövedelemviszonyok is befolyásolják. Így fontos az orvos- és az ápolónőképzés kapacitásának szinten tartása. A külföldön képzett orvosok létszáma jelentősen járul hozzá az orvos-állományok változásához, mivel ez a létszám az idők során sok OECD országban számottevő növekedést mutatott. A 90-es évek végén a bevándorlás nagymértékben megemelkedett azokon a területeken, ahol egyébként szakemberhiány jelentkezett. Az egészségügyi szakemberek migrációjának számításba vétele azonban sok OECDországot túlzottan függővé tenne a bevándorlástól.

28


A migráció és az oktatási stratégiák nem tekinthetőek a munkaerőhelyzet kizárólagos megoldásának. Az elérhető egészségügyi munkaerő jobb hasznosítására más irányelveket is szükséges alkalmazni: 1) a munkaerő megtartása jobb szervezéssel különösen a távolabb eső területeken, 2) az egészségügyi munkaerő integrációjának fokozása (a pályát elhagyó szakemberek visszahívásával, a külföldi kvalifikációk elismerési folyamatainak egyszerűsítésével), 3) az egészségügyben dolgozók szakmai összetételének hatékonyabbá tétele, 4) a produktivitás javítása a teljesítmény díjazásával. A különböző országok nagy valószínűséggel különbözőképpen választanak ezek közül az irányelvek közül egészségügyi munkaerőpiacuk flexibilitása, intézményi megkötéseik és költségtényezőik szerint. Az országok közötti mobilitás fokozódása és az egészségügyi szakemberek létszámában jelentkező hiány világszerte aggodalmat kelt az egészségügy humán erőforrásának kezelésében potenciálisan fellépő nemzetközi függőség miatt. Valóban fennáll annak a rizikója, hogy a munkaerőhiány áttevődik az egyik országról a másikra az OECD térségen belül és kívül. Még ha az átfogó munkaerőhiány túllép is a migráció kérdéskörén, a nemzetközi elvándorlás súlyosbíthatja azoknak az országoknak a problémáit, amelyek eleve kevés szakemberrel rendelkeznek. A nemzetközi fejlesztésre vonatkozó iniciatívák révén megerősödhet az egészségügyi rendszer azokban az országokban, ahonnét az előzőekben elvándoroltak a szakemberek, és enyhülhetnek azok a gondok, amelyek a szakembereket elvándorlásra késztetik. Az egészségügyi munkaerővel kapcsolatos keresletben és kínálatban jelentkező strukturális egyenlőtlenségek lehetséges megoldásai azonban nem azonos súllyal esnek latba, mivel megvalósításuk a különböző célkitűzések eltérő kezelésétől függ országos és nemzetközi szinten egyaránt. Így az egyes országok helyzetét összehasonlítva szükség van az egészségügyi munkaerő-politika változásainak és az egészségügyi szakemberek helyváltoztatásának jobb nemzetközi monitorozására, különös tekintettel az egészségügyi szakemberek átfogó egészségügyi piacán érvényesülő keresletkínálati viszonyok potenciális kiegyensúlyozatlanságára, valamint a nemzetközi együttműködés kilátásainak javítására. (ZLL) Forrás: The Looming Crisis in the Health Workforce: How Can OECD Countries Respond? ISBN 978-92-6405043-3, OECD 2008 2008-11-03 15:52:20

Az általános orvosok helyzete Franciaországban A francia Orvoskamara Tanácsának (CNOM) legutóbbi vizsgálata szerint, az országban egy év alatt közel 5%-kal csökkent a rendszeresen praktizáló általános orvosok száma. A frissdiplomás orvosoknak csupán a 10%-a indít magánpraxist, és ez az előrejelzések szerint 2025-re a privát általános orvosok által nyújtott ellátás közel 40%-os visszaeséséhez vezet. Ugyanakkor a lakosság elöregedésével egyre nő a könnyen elérhető, közelben nyújtott szolgáltatások iránti igény. A háziorvosi konzultációért járó díjtétel emelésének 2009 márciusára való halasztása nem

29


ösztönzi a frissdiplomásokat a szakma választására. A fiatalok elfordulnak a háziorvosi hivatástól, és a már önállóan praktizáló orvosok is inkább a fix fizetéssel honorált állások felé orientálódnak. Ily módon évtizedek óta először csökken az általános orvosok által nyújtott szolgáltatások száma, illetve az ellátás egy része áttevődik más, jóval költségesebb szintre. Ahhoz, hogy a szakemberek a pályán maradjanak, illetve ezt a hivatást válasszák az MG France (az általános orvosok szakszervezete) sürgős intézkedéseket tart szükségesnek az alábbiak szerint: ` a szakorvosi nómenklatúrával járó tarifák alkalmazása a CNOM által szakorvosnak minősített általános orvosok számára, ` átalánydíj bevezetése a krónikus betegek follow-up vizsgálatáért és a betegségmegelőzésért, ` a jelenleg még nem vagy alig fizetett szolgáltatások – pl. bizonyos számon felüli túlóra, ügyeleti készenlét, telefonos tanácsadás, stb. - anyagi elismerése, ` folyamatos segítség a rendelők adminisztrációját színvonalasan végző dolgozók foglalkoztatásához, ` a több szakterületet átfogó csoportpraxisok fejlesztése a fiatal orvosok elhelyezkedésének megkönnyítésére, ` ösztönzők az orvoshiánnyal küzdő területek gondjainak megoldására, ` a területet képviselő szaktekintélyek kinevezése az általános orvosi ismeretek oktatására az egyetemeken, ` a magánpraxist folytató általános orvosok szociális védelmének fejlesztése. Az általános orvosok jövedelemviszonyai 2007-ben majdnem 100%-kal voltak lemaradva más szakterületek anyagi elismerésétől, így sürgős intézkedések szükségesek a szakterület fennmaradásának támogatásához és az ellátás hozzáférhetővé tételéhez a lakosság számára. (ZLL) Forrás: http://www.mgfrance.org/ 2008-10-29 12:16:30

30


Gyógyszerügy EU: bővülő eszköztár az európai gyógyszerpiacon? Az európai gyógyszerpiacot tradicionálisan az új, szabadalmazott, innovatív termékek közötti verseny jellemzi, a generikumoktól a párhuzamos importokig. A legújabb fejlemények azt sugallják, hogy az Európai Bizottság fontolóra vette, hogy szükséges lenne kibővíteni az „eszköztárát”, szigorúbb ex post ellenőrzést gyakorolhasson bizonyos kutatás alapú ipari tevékenységek fölött, hogy akadályozza a generikus versenyzőket. Ebben a kontextusban az EU Szerződés 82.cikke, amely megtiltja a domináns pozícióval való visszaélést, egyre nagyobb jelentőséget kap. Párhuzamos import A párhuzamos import azt jelenti, hogy a nagykereskedő alacsony áron megveszi a gyógyszert az egyik országban, majd importálja, és magasabb áron értékesíti egy másik országban. Mivel a különböző európai kormányok eltérő árszabályozási politikát folytatnak, egy terméknek az ára az egyes országokban eltérhet egymástól. Habár az Európai Bizottság eddig pozitívan szemlélte a párhuzamos importot – a belső piac megszilárdulását elősegítheti a –, az Európai Bíróság, ill. a nemzeti bíróságok jelenlegi értékelései a kettős árazási stratégiára vonatkozóan, amivel a kutatás-alapú gyártók meg akarják akadályozni a párhuzamos kereskedelmet, azt sugallja, hogy a párhuzamos kereskedelmet a jövőben nem fogják támogatni. A jelenlegi esetjog óvatosan azt sejteti, hogy az ilyen típusú preventív stratégiát csak bizonyos feltételek mellett lehet alkalmazni. Ez pedig aláaknázhatja a Bizottság a párhuzamos importtal kapcsolatos eddigi álláspontját. Például a GlaxoSmith Kline (GSK) esetben az Elsőfokú Bíróság elutasította a Bizottság azon érvelését, miszerint a GSK politikájának célja a verseny korlátozása. Az Elsőfokú Bíróság szerint a Bizottságnak körültekintően meg kellett volna vizsgálnia az ez egész szabályozási és gazdasági helyzetet. A Bizottság fellebbezést nyújtott be az Európai Bírósághoz az Elsőfokú Bíróság határozatával szemben. Generikumok A generikumok versenyét európai és nemzeti szinten egyaránt ösztönzik, ugyanakkor a kutatás alapú ipart számos törvényi és szabályozó eszköz védi a generikus versenytől, amelyek célja, hogy ösztönözze a kutatást és fejlesztést azáltal, hogy az innovatív termékeknek de facto piaci kizárólagosságot biztosít legalább egy bizonyos időtartamra. Az európai termékek engedélyezési rendszerének jelenlegi módosításainak eredményeképpen, egy új terminust, a „piaci kizárólagosságot” vezettek be, hogy megakadályozzák a generikumok marketingjét a kizárólagossági periódus lejáratát követő két évben, megnövelve ezáltal azt a teljes időtartamot, ameddig a generikumok gyártóinak várniuk kell termékeik regisztrálása előtt. A generikumok gyártói ezen felül arra panaszkodnak, hogy a regisztrációt és a generikumok használatát gátolja a közösségi harmonizáció hiánya a referencia termékek jelzésére vonatkozóan, amellyel a generikum gyártójának meg kell alapoznia az Európaszerte történő jóváhagyást. Ez részben betudható a szellemi tulajdon védelmére jogosult tulajdon típusainak általában a szabadalom, a márkajelzés és a szerzői jog összekapcsolásán keresztül. A versenyjog és a szellemi tulajdon védelme 2006 májusában a Bizottság 60 millió eurós bírság megfizetésére kötelezte az Astra Zeneca-t (AZ) arra hivatkozva, hogy visszaélt domináns piaci helyzetével azáltal, hogy késleltette legkeresettebb terméke, a Losec generikus helyettesítőinek generikus piacra való belépését. Az Astra Zeneca központi stratégiát 31


dolgozott ki a Losec piaci pozíciójának megvédésére Európában, miután lejárt az aktív összetevőre vonatkozó alapvető szabadalom, és pótlólagos szabadalom-védelmet keresett számos országban. Az Astra Zeneca „félrevezető reprezentációját” a szabadalomhatóságok felé visszaélésnek tekintették, mivel a generikus piacra történő belépés megakadályozására irányuló központi stratégia részét képezték. A Bizottság az Astra Zeneca azon stratégiáját is kifogásolta, hogy szelektíven vonja vissza a Losec piaci jogosultságát a fejlettebb verzió javára azokban az országokban, ahol speciális piaci helyzet miatt a generikus versenyzők, ill. a párhuzamos importőrök képesek lennének elindítani a generikus másolatokat, hacsak a „referenciaterméket” elérhetetlenné nem teszik. Az ezt követő szabályozási módosításoknak lehetetlenné kell tenniük, hogy ez a fajta viselkedés megismétlődhessen. Az Astra Zeneca ügyében történt döntés volt az első, amikor a Bizottság a 82. cikk alapján megbüntette a magatartást az értékesítés engedélyezéséért felelős nemzeti szabadalomhivatalok és szabályozó hatóságok előtt. Fontos, hogy a Bizottság megkülönbözteti azokat a forgalomba hozatali engedélyeket, amelyeknek a célja a szabadalomtól és az adatok kizárólagosságától eltérően nem az innováció díjazása, hanem csupán annak a jognak a megadása, hogy a terméket a piacon értékesíthessék. A döntés fellebbezés alatt áll, de időközben a Bizottság hasonló nyomozásba kezdett más cégek állítólagos visszaélései után. A Bizottság „nyomozása” A versenyjogi biztos nyilvánosan elismerte, hogy „a generikumok versenye egy olyan terület, ahol a múltban a szabályozás nem érvényesült megfelelően”, és ennek megfelelően akciókat kell foganatosítani. A Bizottság egész szektorra kiterjedő vizsgálata 2008. január 16-án vette kezdetét, hajnali razziákat tartottak legalább 8 főbb gyógyszergyártó cégnél. A nyomozás két fontos területre fókuszál: egyezmények a gyógyszergyártó cégek között (pl. szabadalomvitákban való megegyezések), illetve annak megállapítása, hogy a cégek hoztak-e létre mesterséges korlátokat a piacra történő belépés megakadályozására, pl. a szabadalomjogokkal való visszaélés, kellemetlenséget okozó peres eljárások vagy egyéb eszközök által. A nyomozás megkezdése a Bizottság hajlandóságát jelzi arra vonatkozóan, hogy a verseny hatása révén hatalmat nyerjen a gyártók szabadalomstratégiái fölött, különösen a termékek szabadalmi idejére vonatkozóan. A Bizottság új eszközeinek hatékonysága azonban azoktól az ellenőrző lépésektől függ, amelyekre a Bizottság a végső jelentésében kerül sor, amelyet 2009 tavaszára terveznek.(AZS) Forrás: Leigh Hancher: An expanding toolkit for the pharmaceutical market? Euro Observer, 2008. ősz. 10. évf. 3.szám 2008-11-07 14:06:50

32


Egészségügyi reformok Gyors haladás a portugál alapellátás reformja révén A portugál kormány által 2005-ben bevezetett egészségügyi reformok kedvezőbbé tették a háziorvosi hivatás gyakorlásának feltételeit, ily módon pozitív irányt vett a szakemberek létszámának az előbbiekben csökkenő tendenciája, és a betegek is az ellátással való elégedettségüknek adtak hangot. A változások középpontjában az Új Családegészségügyi Részlegek (USF) állnak, melyek keretében háziorvosok, ápolónők és adminisztratív dolgozók közös döntéseken alapuló team-munkája nyújt a betegek számára személyesebb és rugalmasabb ellátást. A közösség nagyobb betekintést nyer az ellátás szervezési kérdéseivel és a kezelésekkel kapcsolatos döntéshozatalba, és mivel az USF csoport jól ismeri az ellátandó lakosok problémáit, igényeit, ennek megfelelően szervezi meg erőforrásait, és ehhez igazítja időbeosztását. Az utóbbi 30 évben a portugál egészségügy „az egészséget mindenkinek” célkitűzés megvalósításához az alapellátás-szempontú megközelítést, mint alapvető stratégiát alkalmazta. Ennek köszönhetően 9,2 évvel javult a következő generáció születéskor várható élettartama, és a nyugat-európai átlagnak megfelelő 3/1000 élveszületésre csökkent a csecsemőmortalitás. A mindenki számára hozzáférhető egészségügyi szolgáltatásokat Portugáliában tradícionálisan az egészségügyi központok országos hálózata biztosítja a lakosság számára. Az Országos Egészségügyi Szolgálat által nyújtott ellátásra való jogosultság feltétele a betegek feliratkozása egy háziorvoshoz, aki valamelyik egészségügyi központban dolgozik. Ő biztosítja az első személyes kapcsolatot a betegekkel. Az egészségügyi központok eredetileg minimum 70 orvossal dolgozó és emberek 10 ezreinek egészségügyi ellátást nyújtó hatalmas szervezetek voltak. Az USF reformok elindításának célja az volt, hogy ezeket az intézményeket jobban irányíthatóvá és a betegek igényeinek jobban megfelelővé tegyék. Régebben az orvosok és az ápolónők fix fizetésben részesültek, jelenleg teljesítményen alapul a díjazásuk. Az intézkedéseknek köszönhetően az orvosok közül többen választják az általános orvosi hivatást, melynek feltételei hasonlóak a magánszektor által nyújtott feltételekhez, ugyanakkor nagyobb függetlenség áll az ezt a praktizálási formát választó szakember rendelkezésére. A lakosság mintegy 20%-a részesül az USF-ek szolgáltatásaiban, és a jövő évben számuk előreláthatólag több mint kétszeresére emelkedik, ami a betegek nagyfokú elégedettségét is tükrözi. A reformok következő fázisa az egészségügyi központokra összepontosít: nagyobb financiális autonómiával kívánja felruházni ezeket a szervezeteket, ugyanakkor számukban erős csökkentést is tervez, ami nem találkozik a nagyközönség egyetértésével. Általánosságban véve elmondható, hogy az elért eredmények ellenére a portugál egészségügy nem problémamentes. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéért teljesített közvetlen kifizetések aránya Európában a legmagasabbak közé tartozik, jóllehet az egészségügyi ellátás többségében ingyenes. A gyógyszerek, a fekvőbeteg-ellátás és az egészségügyi központokban folytatott konzultáció költségei némileg a felhasználókat is terhelik, kivéve azokat, akik gazdasági vagy szociális okokból (terhes anyák, egyetemi hallgatók, gyermekek, cukorbetegek) térítésmentességet élveznek, és ez a felhasználói kör a lakosság mintegy felét teszi ki. Aránytalanságok vannak az ápolónők és az orvosok számában, és sok nyugdíjba vonuló szakember helye betöltetlen marad az orvostanhallgatók létszámának korlátozása miatt. Így sok beteg továbbra is a kórházak sürgősségi osztályát keresi fel a helyi egészségügyi központ helyett. Mindazonáltal a problémákra megoldást jelenthet az USF-ek gyakorlatának elterjedése. (ZLL) Forrás: http://www.who.int/bulletin/volumes/86/11/08-041108/en/index.html 2008-11-10 12:51:10 33


Egészségügyi véleményformálók a finanszírozási reformról A Commonwealth Fund és a Modern Healthcare Health Care 16. alkalommal végzett „véleményformálói felmérés”-ben egészségügyi és egészségpolitikai vezetőket kérdeztek meg az amerikai egészségügy helyzetéről. A válaszadók több mint kétharmada (69%) elégedetlenségét fejezte ki a jelenlegi rendszerrel szemben, amely általában "fee-for-service" fizetésen alapul. A vezetők szerint a jelenlegi egészségügyi rendszer nem eredményes a hatékony és minőségi ellátás előmozdításában, így az amerikai egészségügy finanszírozási módszerei alapvető reformokat igényelnek. A jelenlegi teljesítményen/tételes elszámoláson alapuló fee-for-service rendszer egyenkénti szolgáltatásokat térít, mint kórházi tartózkodás, orvosi vizitek, beavatkozások, ahelyett, hogy a betegség folyamán vagy egy bizonyos időszakban felmerülő legmegfelelőbb betegellátásért nyújtana fizetést. Eközben a fee-for-service ösztönzőket teremt a technikai és költségesebb szolgáltatások nyújtására a hatásosabb és értékesebb ellátás támogatása helyett. Az egészségügyi vezetőknek csak 1%-a részesítette előnyben a fennálló fee-for-service fizetési módszert az alternatív megoldásokkal szemben. A felmérés kikérte a válaszadók véleményét az Egyesült Államok egészségügyi rendszer teljesítményének javítását érintő lehetséges egészségpolitikai stratégiákról is. 85%-uk véli úgy, hogy a leghatásosabb hosszú távú stratégia egy alapvető fizetési reform lenne, ahol ösztönöznék az egészségügyi ellátókat a hatékony és minőségi ellátás szolgáltatására. A vezetők többsége szintén hatásos stratégiának gondolta a minőségi ellátók számára juttatott bónusz fizetéseket, valamint egy nyilvános jelentési rendszert, mely az ellátók minőségére és hatékonyságára vonatkozó információkat tenné közzé. Nagy támogatásban részesültek a „csomagolt megoldások” a fee-for-service fizetéstől való elmozdulásra. A „bundled approach” egyetlen fizetés nyújtásából áll, ami a beteg által egy esemény vagy egy időszak folyamán igénybe vett összes szolgáltatásért járna. Összességében elmondható, hogy legtöbb megkérdezett vezető egyértelmű változást követelt. A jelenlegi pénzügyi válság megváltoztatta az egészségügyi reformot érintő vita jellegét. Még inkább szükséges egy olyan tervezet megfogalmazása, amely a lakosság nagyobb hányadának ad biztonságot az egészségügy terén, miközben a költségeket is kontroll alatt tartja. A véleményformálók túlnyomó többsége (85%) támogatja a Medicare díjütemezésének átalakítását is az alapellátási kifizetések növelésére. A Commonwealth Fund egészségügyi rendszer teljesítmény értékelését végző bizottsága (Commission on a High Performance Health System) úgy határozta meg a jól teljesítő rendszer, mint ami képes mindenkit segíteni egy hosszabb, egészségesebb és produktívabb élet elérésében. Jelenleg azonban az amerikai egészségügyi rendszer – bár más országnál jóval többet költ egészségügyre – az elérhető teljesítmény szint alatt marad. A Commission úgy véli, hogy nem érhető el egy hatékony és értékes betegellátás alapvető fizetési reform nélkül. Ezen célhoz szükséges, a véleményformálók által is erősen támogatott stratégiák között találhatók a következők: ` A minőségi ellátás és a források körültekintő felügyeletének jutalmazása, a pazarlás minimumra csökkentése, ` A jelen fee-for-service fizetéstől való elmozdulás a teljes betegellátás szolgáltatók között megosztott felelősségének irányába, ` A fizetési egyensúlyhiány korrigálása, amely jutalmazza a szakellátást az alapellátással és megelőzéssel szemben, valamint a eljárási szolgáltatásokat a kognitív szolgáltatásokkal szemben. (SZL) Forrás: Health Care Opinion Leaders' Views on Payment System Reform http://www.commonwealthfund.org/usr_doc/Stremikis_HCOL_payment_sys_reform_1189_db.pdf?sectio n=4039 2008-11-06 14:13:06 34


Kórházi reformterv 2012-re, Franciaországban Franciaországban közleményt hoztak nyilvánosságra a „Plan Hôpital 2012” elnevezésű kórházi reformtervezet első fázisáról. Az elképzelésekben az új kórházak felállításától, a részlegek renoválásán át az épületek biztonságossá tételéig (azbesztmentesítés) a kórházstruktúra minden irányú fejlesztése szerepel. Az átmeneti időszakban egyes kórházak rekonstrukciója a létesítmények átcsoportosítása révén fog megtörténni. Így a nagyobb építkezésekre vonatkozó tervek között említendő Nîmes egyetemi kórházközpontjának vagy a carcassonne-i kórháznak az újjáépítése. Az utóbbi rekonstrukció két másik létesítmény integrálódásán fog alapulni. Ugyanígy az „Euro Méditerranée” elnevezésű marseille-i kórházpólus két intézmény - az Ambroise-Paré és a Desbief kórház - tevékenységét fogja ötvözni. A kórházak átcsoportosításával a minisztérium célja az új struktúrák kialakítása mellett a szolgáltatások körének átalakítása is. A reformok kidolgozásához számos projektet nyújtottak be, ezek közül azonban csak kevés valósulhat meg. A különböző régiókban mintegy 2000 projekt foglalkozott a közkórházaknak közel a felével. Ezeknek kevesebb, mint 20%-át, 343 projektet vontak be országos értékelésbe. 250 projekt nyert pozitív elbírálást, ezen belül 93 projekt volt építményre vonatkozó. Az első fázisban elvégzendő beruházásokra 1,7 milliárd EUR áll rendelkezésre, ugyanakkor a „Plan Hôpital 2012” megvalósításának teljes költségvetési keretét 10 milliárd EUR-ra tervezik. (ZLL) Forrás: http://www.viva.presse.fr/Plan-Hopital-2012-les-projets.html 2008-10-18 11:02:50

Kórház finanszírozási reformtervezet 2009 - 2014 – Németország A tervezetben megfogalmazott problémák és célok (A szövetségi kormány által szeptember 24-én elfogadott törvénytervezet szerint) A DRG rendszer bevezetésének keretében 2009. január elsejéig befejeződik a kórházi költségvetések országos szinten egységes árakhoz történő igazítása. Hasonló egységesítésre van szükséges a kórházi beruházások finanszírozása terén is abból a célból, hogy a kórházak számára megbízható keretfeltételek és szilárd kalkulációs alapok jöjjenek létre a szükséges beruházási intézkedések tervezéséhez és kivitelezéséhez. Ezeknek megfelelően kell, hogy meghatározásra kerüljenek a kórház finanszírozás 2009-től érvénybe lépő keretfeltételei. Ezen kívül számos kórház aktuális gazdasági helyzete is sürgetővé teszi a törvényi kiigazítást azért, hogy továbbra is szavatolható maradjon a kórházi ellátás hatékonysága. Megoldási javaslatok A kórházak hatékonyságának biztosítása és a finanszírozási rendszer továbbfejlesztése érdekében a következő intézkedések foganatosítása szükséges: ` azon kórházak esetében, amelyek az egyes tartományok kórházterveiben szerepelnek, a beruházás-fejlesztés támogatása 2012. január elsejétől (pszichiátriai és pszichoszomatikus intézmények esetében 2014-től) teljesítményorientált beruházási átalány formájában valósul meg. Ehhez megtörténik egy fejlesztési megbízás odaítélése azzal a célkitűzéssel, hogy 2009. december 31.-ig a beruházási esetértékek meghatározásának alapelvei és kritériumai tartományi szinten megtörténhessen.

35


` 2009-ben lehetővé válik a 2008. és 2009. évi kollektív szerződés szerinti béremelések részarányos finanszírozása (a béremeléseket 50%-ban a pénztárak finanszírozzák) ` a Szövetségi Statisztikai Hivatal megbízása egy orientációs érték meghatározására, amely felöleli a kórházi terület aktuális költségeinek alakulását és előreláthatólag 2011-től a kórházi árak eddigi szigorú alapbérhez való kötődésének alternatívájaként szolgálhat. ` a kötelező betegbiztosítottak után eddig járó 0,5 százalékos kedvezmény menetrend szerinti megszüntetése ` az ápolószemélyzet helyzetének javítását célzó fejlesztési program bevezetése; három év leforgása alatt 21000 kiegészítő ápolói munkahely részarányos finanszírozásának lépésenkénti kiépítése az ápolási szolgálatban, valamint lehetőség biztosítása új munkaszervezési módszerek kipróbálására ` 2010 és 2014 között a jelenleg eltérő nagyságú tartományi alapeset-értékek lépésenkénti kiigazítása egy egységes alapeset-érték folyosó szerint ` 2013-tól egy átalánydíjas, napokra vonatkozó díjfizetési rendszer bevezetése a pszichiátriai és pszichoszomatikus intézmények körében ` az orvosi továbbképzéshez kötő, DRG díjazási rendszer keretében felmerülő járulékos költségek finanszírozásának ellenőrzése ` a betegápolás, illetve a bába szakmai képzésben résztvevők gyakorlati tevékenységének anyagi forrásainak biztosítása A reform tervezett pénzügyi hatásai A kötelező betegbiztosítás számára e törvény intézkedései révén összesen 2 milliárd euró többletkiadás jelentkezik. Ez esetben a várható járulékemelés 0,2 százalékpont lehet, amit a munkavállaló és munkaadó egyenlő arányban kell, hogy viseljenek. A többletköltségek a következőkből adódhatnak: ` 2008/2009-es kollektív szerződés szerinti béremelések részarányos finanszírozása: 1,35 milliárd euró ` az ápoló személyzet helyzetének javítása: 0,22 milliárd euró ` a kötelező betegbiztosítottak után eddig járó 0,5 százalékos kedvezmény megszűnése: 0,23 milliárd euró ` a pszichiátria finanszírozásának javítása: 0,06 milliárd euró ` a praxisokban végzett gyakorlati képzés finanszírozása: 0,15 milliárd euró Az egységes alapeset-értékfolyosó bevezetése a kötelező betegbiztosítás számára nem mehet végbe semlegesen. Annak prognosztizálása is nehéz, hogy a 2010-től 2015-ig tartó bevezetési fázisban ez a pénztárak számára többletterhekhez vagy a terhek csökkenéséhez vezet-e, mivel a helyzet modellezése feltételfüggő (a költségek, alapbérek, esetszámok változásától). Az aktív kórházi szolgáltatások árszintjének változása a betegpénztárak feladatinak újraelosztásához vezet az egyes tartományok között. Az egységes alapeset-értékfolyosó bevezetése ezen kívül ahhoz vezethet, hogy egyes tartományokban a magánbetegek kórházi díjai növekednek, más tartományokban, pedig csökkenek (az előzetes becslések szerint ez várhatóan mintegy 200 millió euró tehernövekedést eredményezhet a magánbetegek körében). A szövetség a fekvőbeteg-ellátás szubvencionálása során megközelítően 11 millió euró éves többletköltséggel számolhat, valamint a bérköltségek és az ebből eredő magasabb járulékok következtében további 8 millió euróval. A szövetség számára a 2009-től e törvénytervezetben előirányzott intézkedések a mezőgazdaság területén dolgozók biztosítási költségeinek további 22 milliós eurós kiadásnövekedését eredményezik. 36


A 2009-es évben a szövetség, a tartományok és az önkormányzatok összességben (a munkaadóként a paritásos elv szerinti finanszírozás, aktív kezelések stb.) mintegy 730 millió költségteherrel számolhatnak. A törvényben szereplő intézkedések révén (béremelések részarányos finanszírozása stb.) nagyságrendileg mintegy 1 milliárd euró tehercsökkenés realizálható. Kapcsolódó kritikák, vélemények Német Kórházszövetség álláspontja A Német Kórházszövetség álláspontja szerint legalább 7 milliárd euróra lenne szükség, aminek demonstrációk útján kívánnak majd hangot adni. A Kötelező Betegbiztosítók Csúcsszövetsége Növekvő biztosítási terhek A biztosítottak és járulékfizetők számára a törvénytervezet kedvezőtlen hatású. A kórházi ellátás területén a verseny fokozására újra nem került sor. A fekvőbeteg-ellátás területén továbbra is a közös és egységes költségvetési tárgyalások dominálnak és teljesen hiányzik a tervezetből az érezhetően minőség- és hatékonyságnövekedést ígérő szelektív szerződések rendszere (önkéntességen alapuló elektív szolgáltatásokra vonatkozó betegpénztárak és kórházak között megköthető egyedi szerződések). Jelentősen nőnek várhatóan a biztosítottak terhei. A betegpénztárak terhei összességében a tervezetben szereplő intézkedések következtében mintegy 4 milliárd euróval növekedhetnek (maga a pénztáraknak fizetett szanálási járulék megszűnése például 1,3 milliárd eurós tehernövekedéssel jár a pénztárak számára). Egyes elemzések szerint a jelentős tehernövekedés ellenére sem oldja meg e törvénytervezet a kórházak alapvető finanszírozási problémáját. A duális kórház finanszírozás a pénztárak (üzemeltetési költségek) és tartományok (beruházási költségek) között tehermegosztást irányoz elő. Miközben a pénztárak a számukra előírt fizetési kötelezettségeket évről évre teljesítik (mintegy 50 milliárd euró/év szinten), a tartományok a beruházásokkal évek óta elmaradásban vannak. Tehát a kórház finanszírozás egyik fő problémája a tartományok állandó elmaradása az épületekre és gépekre fordított beruházások terén (az új rendszerben a tartományok választhatnak, hogy át kívánnak-e térni az beruházások finanszírozásának új rendszerére). A reformnak tehát ezt a helyzetet kellene orvosolnia, amire azonban nem kerül sor, hanem épp ellenkezőleg folytatódni látszik a tartományok lassú, fokozatos kihátrálása a kórház finanszírozásból. AOK Bundesverband Az AOK vezetője Herbert Reichelt szerint a Német Kórházszövetség pánikkeltésének semmi alapja nincs és minden panasz megalapozatlan, ha szem előtt tartjuk a kabinet által elfogadott 3 milliárd eurós segélycsomagot. Reichelt óva intett attól, hogy a kötelező betegbiztosításban fizetendő díj mértéke 15,8%-ra emelkedjen. Helytelennek tartja, hogy egyre több pénzt pumpáljanak a rendszerbe, sokkal inkább egy strukturális változtatásra (pl. szelektív szerződések rendszere) lenne szükség, amit azonban a kormány az új tervezettel elszalasztott. Politik Deutschland: A kórház finanszírozás javul A koalíciós szerződés a kórház finanszírozási rendszer teljes újraszabályozása mellett foglal állást. Évek óta rosszabbodott ugyanis a kórházak gazdasági helyzete, aminek legjelentősebbek okai a következők: ` a növekvő személyi és tárgyi költségek

37


` a tartományok elégtelen beruházás finanszírozása ` a kórházak munkaszervezési módszereinek változatlan volta A beterjesztett törvénytervezet a kórházak számára gazdasági helyzetükre nézve egyértelműen tehermentesítő hatást gyakorol. Ezzel a koalíció tartotta a szavát és 3 milliárd eurót bocsát a kórházak rendelkezésére az ellátás és a foglalkoztatottak munkafeltételeinek javítása érdekében. Az intézkedéscsomag a következőket tartalmazza: ` ` ` `

a szanálási hozzájárulás megszüntetése a béremelések pénztárak általi 50%-os finanszírozása ápolószemélyzet számának növelése érdekében kidolgozott program (21 ezer új állás) teljesítményorientált beruházás finanszírozás kidolgozása

Regorz Consulting: a tervezetben előirányzott 21 ezer új ápolói állás célhoz kötött támogatási rendszere hibás ösztönző. A kórház finanszírozási reform tovább erősíti a különbségeket a pénzügyi szempontból működőképes és a gazdaságilag veszélyeztetett intézmények között. A Regorz Consulting által készített elemzés megvizsgálja az új szabályozások ösztönző hatásait és következtetéseket von le a különböző kórházak és foglalkozási csoportokra gyakorolt hatások tekintetében. Részletesen elemzi a kórházak reform által indikált két lehetséges magatartási formájának hatásait: ` a kórházak a törvény értelmében cselekedve valóban új nettó ápolói munkahelyeket teremtenek ` a kórházak megkerülve a korlátozásokat az újonnan létrehozott munkahelyeket arra használják fel, hogy más foglalkozási csoportokban csökkentsék a személyzet számát. (VN) A teljes elemzés (Regorz Consulting - elemzés: A kórház finanszírozási reform 2009: az ápolószemélyzet számának bővítésének lehetséges következményei ) a következő linken elérhető német nyelven: http://www.regorz-consulting.de/finanzierung_pflegepersonal_khrg.pdf Források: Ärztezeitung: http://www.aerztezeitung.de/politik_gesellschaft/?sid=507671 Ärzte Zeitung online, 19.08.2008 Bundesrat: http://www.bundesrat.de/ Bayerische Staatsregierung: http://www.bayern.de/Pressemitteilungen-.1255.6643272/index.htm Bundesverfassungsgericht: http://www.bverfg.de/entscheidungen/lk19990127_2bvl000898.html GKV-Spitzenverband. https://www.gkv-spitzenverband.de/Politik_Krankenhausreform_2009.gkvnet Juristisches Informationssystem für die Bundesrepublik Deutschland: http://www.juris.de/jportal/portal/page/home.psml/js_peid/012122;jsessionid=51A34372B4331A4713514 5E9A272C9DA.jpe4?id=jnachr-JUNA080902284&action=controls.Maximize Verdi: http://www.verdi.de/gesundheit-soziales/branchenpolitik/deckel_weg/data/flugblatt_krankenhausdemo-end.pdf 2008-10-17 12:56:07

38


Bizonyítékokon alapuló orvoslás Kína: egészségügyi reformok Egészségügyi egyenlőtlenségek A kínai gazdasági fellendülés az elmúlt évtizedekben együtt járt a gazdagok és szegények közötti egészségügyi különbségek megnövekedésével. Ugyanakkor a gazdasági konjunktúra miatt Kína más országoknál sokkal kedvezőbb helyzetben van ahhoz, hogy felszámolja az egészségügyi egyenlőtlenségeket, mivel képes a főbb egészségügyi reformok végrehajtására. Erre a következtetésre jutottak a The Lancet kínai egészségügyi reformokról szóló tanulmánysorozatának szerzői. Kínában rendkívül nagy egészségügyi egyenlőtlenségek tapasztalhatók. A vidéki gyermekhalandósági ráták közel 5-szörösek is lehetnek a szegényebb és gazdagabb közösségek között. Miközben a várható élettartam Shanghai-ban 1981-2000 között 5,2 évvel növekedett (72,9 évről 78,1 évre), Gansuban, amely az ország egyik legszegényebb tartománya, a növekedés csak 1, 4 év volt (66,1 évről 67,5 évre). Kínának súlyos kihívásokkal, három egymást erősítő problémával kell szembenéznie az egyenlőség terén: 1. Piaci rendellenességek és elégtelen kormányzati irányítás: az orvosok nem megfelelő, ugyanakkor nyereséges eljárásokat és gyógyszereket alkalmaznak, a kormányzati befektetés nem megfelelő, a megnövekedett out-of-pocket kiadások a szegényeket sújtják a legjobban, a kormányzat egészségbiztosítási rendszere elégtelenül működik. 2. Hatalmas egyenlőtlenség mutatkozik az egészségi állapot szociális tényezőinek eloszlásában. A leggazdagabb tartományok állami kiadásai 48-szor magasabbak, mint a legszegényebbeké. A tiszta ivóvíz a nagyvárosok lakosságának 96%-a számára elérhető, miközben a szegényebb vidékeken a lakosságnak csak kevesebb, mint 30%-a számára. A vidéki területekről városokba vándorlók egészségügyi ellátása katasztrofális, hatalmas különbségek vannak az anyai halandóság terén a bevándorló és a helybeli nők között. 3. A kínai kormánynak meg kell erősítenie a lakosság bizalmát, és vissza kell állítani az igazságosságot. A gazdaság fellendülésével nőtt az elégedetlenség a jóléti és egészségügyi szolgáltatások igazságtalan elosztásával szemben, különösen a növekvő out-of-pocket kiadások miatt. A kínai kormány egy vidéki és két városi egészségbiztosítási rendszert hoz létre, és elkötelezte magát az erőteljesebb állami finanszírozás mellett, és azt is hozzátette, hogy az állami létesítményeket nem szabad profittermelésre ösztönözni. A tanulmány szerzőinek következtetése: „Kína gazdasági kapacitása olyan gyorsan növekszik, hogy meg fogja tudni valósítani a főbb reformokat”. Fő prioritás: az egészségügyi munkaerő hatékony elosztása Az orvosok és nővérek egyenlőbb eloszlását és a végzett orvostanhallgatók munkaerőpiacra való belépését célzó politikák képezik a prioritásait az Egészséges Kína 2020-ra célkitűzésnek. Más országoktól eltérően Kínában sok az orvos és nővér. A legutóbbi rendelkezésre álló, 2005-ös adatok szerint 1,9 millió engedélyezett orvos és 1,4 millió engedélyezett nővér van Kínában. Az orvosok 67,2%-a, a nővéreknek, pedig 97,5%-a csak főiskolainak megfelelő, vagy középiskolai végzettséggel rendelkezik. Az orvosok lakosokra vetített száma a városi területeken kétszer akkora, mint a vidéki 39


térségekben, a nővérek esetében pedig háromszoros a különbség. Elemezések azt mutatják, hogy az egészségügyi dolgozók lakosokra vetített számának 1%-os növekedése a gyermekhalandósági ráta 0,133%-os csökkenéséhez vezet. A tanulmány szerzői szerint „a rossz eloszlást csak olyan nemzeti vagy tartományi politikák révén lehet kiküszöbölni, amelyek hatékony ösztönzőket teremtenek az egészségügyi szakemberek, különösen az orvosok számára, hogy a vidéki térségekben vállaljanak munkát.” Nyilvánvaló többlet van egészségügyi dolgozókból, akik nem tudnak a végzettségüknek megfelelően elhelyezkedni. A tanulmány szerzőinek becslése szerint a 2000-2005 között orvosi és egyéb egészségügyi képzést végzettek közül majdnem 1 millióan nem tudtak munkát vállalni az egészségügyben. Közülük sokan gyógyszeripari vagy biotechnológiai vállalatoknál helyezkedtek el. A képzés és munkaerő-piaci igények összehangolására, valamint az egészségügyi és az oktatási minisztérium közötti koordináció fejlesztésére van szükség. Kínának az oktatási program diverzitásának kihívásával kell szembenézni, hogy a lehető legjobban meg tudjon felelni a lakossági szükségleteknek - pl. egy orvosnak lehet, hogy nem szükséges 8 éves képzésben részesülnie ahhoz, hogy a vidéki lakosság alapvető egészségügyi ellátását biztosítani tudja, ugyanakkor, ha egy nagy, városi kórház szaksebésze akar lenni, akkor szüksége van rá. A tanulmány szerzői szerint nincs világos válasz az orvosi képzésre vonatkozó egységes nemzeti standardokról szóló vitában. „Habár az orvosok és nővérek képzése az utóbbi időben jelentősen kiterjedt, az egyenlőtlen elosztás súlyos problémája fennmaradt. Mivel a kormány el akarja érni 2020-ra az Egészséges Kína célkitűzést, ezért az egészségügyi reformnak elő kell segítenie az alapvető egészségügyi ellátáshoz való egyenlő és egyetemes hozzáférést. Ez szükségessé teszi, hogy minden kínai család számára – akár gazdag, akár szegény tartományban, akár vidéki vagy városi területen él – elérhető legyen a megfelelően képzett egészségügyi dolgozó által nyújtott egészségügyi ellátás. Out-of-pocket kiadások csökkentése és mindenkire kiterjedő egészségbiztosítás Az out-of-pocket kiadások magas szintje, a növekvő költségek és az egészségbiztosítás egyetemleges kiterjesztésének elakadása gátolják Kína egészségügyi célkitűzéseinek elérését. A kormány azonban elhatározta, hogy megoldja ezeket a problémákat – már növelte az állami kiadások mértékét, és elkötelezettséget vállalt arra, hogy 2010-re eléri a 100%-os biztosítási lefedettséget. Az out-of-pocket kiadások aránya az összes egészségügyi kiadáson belül 1980 és 2000 között 20%-ról 59%-ra emelkedett, majd 2006-ban visszaesett 49%-ra. Más országokkal összehasonlítva ez az arány meglehetősen magas (Dél-Korea 45%, Svédország 16%, Japán 15%, Franciaország 11%). A kórházi felvétel átlagos költsége annyi, mint Kína egy főre jutó éves jövedelme. A városi háztartások 35%-a, ill. a vidéki háztartások 43%-a nem tudja megfizetni az egészségügyi ellátást, és gyakran ellátás nélkül marad. A tanulmány szerzői szerint a fő változások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy csökkentsék a betegek out-of-pocket kiadásaitól való függőséget, és azokat előre kifizetett biztosítási fedezettel váltsák fel, most erőre kaptak. Az egészségbiztosítás lefedettségének kiterjesztése és a minőség fejlesztése együtt jár az out-ofpocket kiadások csökkentésével. A kormány biztosítási rendszereinek lefedettsége az elmúlt években növekedett, ugyanakkor sok OECD- ország átfogóbb lefedettséget biztosít a szolgáltatások, valamint a költségek részaránya vonatkozásában, mint Kína. A kínai lakosság jelentős részének pedig az évi rendelkezésre álló jövedelméhez képest túlzottan magasak az egészségügyi kiadásai más OECDországokkal összehasonlítva. Kínának meg kell birkóznia a növekvő költségekkel és a források elosztásával. A tanulmány szerzői úgy vélik: „ameddig az ellátókat a jelenlegi szolgáltatásonkénti díjazással finanszírozzák, a növekvő 40


költségek a legjobban átgondolt reformokat is aláaknázzák.” A jelenlegi rendelkezések szerint az ellátók olyan gyógyszereket és eljárásokat alkalmazhatnak, amelyek nem tudnak profitot termelni. A pénz elosztása terén sürgős reformintézkedésekre van szükség, mivel a jelenlegi rendszer a városi kórházakat preferálja (amelyek az összes forrás több mint feléből részesülnek), a vidéki egészségklinikák és közösségi egészségközpontok azonban nagyon alulfinanszírozottak. A tanulmány szerzőinek végkövetkeztetése: „a kihívások fenyegetőek, de Kínának megvan az ereje ahhoz, hogy megbirkózzon velük, és képes arra, hogy megtervezze, kifejlessze és végrehajtsa az új politikákat és programokat, mivel a vezetőség teljes körű támogatása a változás irányában hatásos és messze kimagaslóbb, mint más országokban.” (AZS) Forrás: The Lancet Series on Health System Reform in China. The Lancet, 2008. október. http://download.thelancet.com/flatcontentassets/series/china/china-press-release.pdf 2008-11-07 10:03:28

41


Ország-információk Románia egészségügye - 2008 Románia társadalmának minden szektora, így a román egészségügy is gyors és nagy horderejű változásokon ment át 1989 óta. A lakosság száma folyamatosan csökken az elvándorlásnak, a csökkenő születésszámnak és a növekvő halálozásnak tulajdoníthatóan. A lakosság egészségi állapotának mutatója messze elmarad más országok hasonló statisztikáitól: a születéskor várható átlagos élettartam 6 évvel rövidebb mint az EU átlagos értéke, és az anyai és a csecsemő-mortalitás a legmagasabbak közé tartozik az Európai Régióban. Az 1989-ban indított jelentős reformok nyomán 1998-ra az előzőleg központosított, adó-alapú rendszer decentralizált pluralisztikus társadalombiztosítási rendszerré alakult, melyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felügyel, annak területi kirendeltségei és az egészségügyi szolgáltatók közötti szerződéses kapcsolatok révén. A társadalombiztosítás által finanszírozott szolgáltatásokat éves keretszerződésekben határozzák meg. A szolgáltatások finanszírozása az alapellátás esetében 85%ban súlyozott fejkvóta, 15%-ban szolgáltatás szerinti (fee for service, tételes elszámolás), az aktív kórházi ellátásban esetátalány és tételes elszámolás szerinti, a krónikus ellátásban éves költségvetés serint biztosított. A jelenlegi reformintézkedések, melyek a 2006-os Egészségügyi Reformtörvényen alapulnak, főként a decentralizációs folyamatok folytatására, a magánszektor kialakítására és az egészségügyi és szociális ellátás jól áttekinthető kapcsolatrendszerének kiépítésére helyezik a hangsúlyt. Az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodájának országtanulmánya megtalálható az ESKI honlapján: http://vega.medinfo.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/romania_2008.pdf 2008-10-15 16:30:39

42


Események Esélyegyenlőség az egészség szociális determinánsaira vonatkozó akció révén Londonban, döntéshozók, vezető szakemberek és akadémikusok, valamint számos nemzetközi szervezet részvételével november 6-7-én kerül megrendezésre az Egészségügyi esélyegyenlőséggel kapcsolatos Konferencia, melynek témája az Egészség Szociális Determinánsaival foglalkozó Bizottság (CSDH) által elért eredmények megvitatása lesz. A rendezvény célkitűzései: ` a CSDH jelentése kapcsán felmerülő kérdések tanulságainak áttekintése ` tapasztalatcsere az egészségügyben jelentkező egyenlőtlenségek felszámolásával foglalkozó szakemberekkel ` partnerkapcsolatok kiépítése a kormányok, különböző szervezetek, kutatóintézetek, valamint a polgári lakosság és a magánszektor között az egészség szociális determinánsainak meghatározására ` a Bizottság tevékenységének előmozdítása a WHO-val való együttműködés jegyében. ` A résztvevők számára lehetőség nyílik a CSDH jelentés által felvetett problémák közös megoldásának kidolgozására, és a saját területükön, országukban szükségesnek tartott intézkedések átgondolására. (ZLL) A szekcióülések témakörei: 1. Egyenlőség már a kezdetektől (a kisgyermekek fejlődése során) 2. Globalizáció 3. Egészségügyi rendszerek 4. Egészséges emberek: Egészséges helyek (Városi környezet) 5. Megfelelő alkalmazási körülmények 6. Prioritásként kezelendő egészségügyi körülmények és szociális determinánsok 7. A nemek egyenlősége 8. Jogok és társadalmi kirekesztettség 9. Mérési eredmények Forrás: http://www.euro.who.int/socialdeterminants/news/20081031_1 2008-11-05 15:02:36

43


Új perspektívák a finn egészségügy fejlesztéséhez 2008. október 2-án Helsinkiben, a Finlandia Palotában, a finn SITRA (Nemzeti Innovációs Alap) szervezésében került megrendezésre az „Új perspektívák a finn egészségügy fejlesztéséhez” elnevezésű konferencia, amelyen több mint 400 egészségügyben érdekelt szakember és egészségpolitikus vett részt. A rendezvény célja az volt, hogy körvonalazzák az egészségügy szerkezetében és az egészségügyi ellátásban a szükséges jövőbeni változtatásokat. Michael E. Porter, a Harvard Business School professzora „Az egészségügy újradefiniálása” című előadásában a következő kulcsterületeket sorolta fel, amelyekre a finn egészségügyi rendszer fejlesztése során hangsúlyt kell fektetni: Értékteremtés Az egészségügy fejlesztése során elengedhetetlen, hogy az összes szereplő érdekei és ösztönzői a páciensek számára történő értékteremtés köré csoportosuljanak. Az egészségügyi értéket úgy definiálják, mint egy egységköltségre jutó egészségügyi kimenetek. A költségek önmagukban gyakran állnak az egészségügyi reform fókuszában, de a magas költségek csak tünetei a problémának, nem pedig maguk a problémák. Az alapvető értéket az egészségügyben a betegek egészségügyi kimenetei határozzák meg. Porter professzor szerint az egészségügyi költségek csökkentésének legjobb módja a betegek egészségügyi kimeneteinek fejlesztése. Az egyenlő hozzáférés és a szabad ellátó-választás megerősítése Porter hangsúlyozta az állampolgárok egyenlőségét és szabad választását az egészségügyi szolgáltatásokat illetően. „Az egészségügy hozzáférhetősége nem elég, az adott kezelés nem garantálja szükségképpen a legjobb minőségű ellátást és a lehető legjobb egészségügyi értéket.” „Minden állampolgárnak biztosítani kell a szabad ellátó-választást és hozzáférést a legmagasabb minőségű ellátáshoz. Ez olyan helyzethez vezet, ahol a legjobb ellátók továbbfejlődnek, amely értéket generál a rendszerben” – tette hozzá. Nézetei szerint a finn „személyi orvos” modell – habár jó az alapellátás folytonossága szempontjából, nem támogatja a fogyasztó szabadságát a legjobb minőségű ellátás kiválasztása terén. A struktúrák és a mérés fejlesztése Porter professzor szerint az ellátást úgy kellene átszervezni, hogy integrálják a szolgáltatásokat az integrált praxis-egységekbe, amelyek menedzselik a teljes ellátási ciklust, beleértve a prevenciót, a folyamatban lévő betegség-menedzsmentet és az ellenőrző vizsgálatot. Gyakorlatban a szolgáltatók biztosítanák az összes olyan szolgáltatást, amely a különleges orvosi kezelésre szoruló állapot esetén szükséges egy „integrált praxis egységben”. Miközben az „integrált praxis egység” – modell számára az egyes betegségekre specializálódott központok szolgálnak példaként, a legtöbb ellátónak (pl. a kórházaknak) összetett „integrált praxis egységekként” kellene működniük. Az ellátás hatékonyságának kiértékelését standardizálni kell, és ki kell terjeszteni az egészségügy összes szereplőjére. Az eredménymérést ki kell terjeszteni a termelékenység és költségek méréséről a rövid és hosszú távú egészségügyi kimenetekre is. Az eredményeket az ellátás teljes ciklusán át mérni kell, nemcsak az egyes beavatkozások vagy az ellátók egyes típusai esetében – hangsúlyozza Porter professzor.

44


Számos ország ugyanazokkal a kihívásokkal küzd Az egészségügyi ellátáshoz való egyetemes hozzáférést biztosító országoknak sok hasonló problémával kell szembenézniük, mint azoknak az államoknak, amelyeknek vannak nem biztosított állampolgáraik is. Az ellátás fragmentációja és a visszatérítés, ami a szolgáltatások volumenét díjazza, nem az egészséget, egyenetlen minőséghez, valamint magas és emelkedő költségekhez vezet. A finn egészségügyi rendszer fejlesztése teljesen új megközelítéseket igényel. „A magas színvonal és a fogyasztó-orientált szolgáltatások fenntartása és fejlesztése szintén az egészségügyi szereplők feladatainak, felelősségének és prioritásainak széles látókörű újradefiniálását igényli. Amikor az ellátás kimenete kezdi irányítani a működést, akkor lesz meg a helyes irány” – nyilatkozta Hannu Hanhijärvi, a Sitra Egészségügyi Program igazgatója. Egészségügyi érték a finn egészségügyi rendszerben Juha Teperi, az Egészségügyi és Szociális Minisztérium programigazgatója Porter professzor egészségügyi érték–modelljét összekapcsolta a finn körülményekkel. „Finnország minden bizonnyal a világ egyik vezető állama az egészségügyi adatgyűjtés tekintetében. Az egészségügy működőképességét a költségeken keresztül monitorozzák, de a rendszer egészét kellene vizsgálni arra tekintettel, hogy mennyi egészségügyi összértéket hoz létre” – nyilatkozta Teperi. Az egészségügyi központok egy jól működő, értékteremtő rendszer példái. Ugyanakkor folyamatos pénzügyi nyomással kell szembenézniük, amelynek oka részben a bonyolult finanszírozási rendszer. Az egészségügyi központok kulcsszereplők, működőképességük előfeltétele a jól működő egészségügyi rendszernek. A jól működő egészségügyi központok a prevencióra helyezik a hangsúlyt, koordinálják a különböző egységek által nyújtott ellátást, elkerülik a nem orvosi problémák egészségügyi ellátás által történő megoldását, és támogatják az egyéni, otthoni gyógyulást.” – tette hozzá Teperi. A Porter-modell szerint az egészségügyi értéket specializáció és verseny által is lehet fejleszteni. Ezen felül, támogatni kell a fogyasztónak a személyes egészség fenntartásában és a szolgáltatás felhasználásában betöltött szerepét és pozícióját. Finnországban a fogyasztói haszon és a legmagasabb színvonalú ellátásra való jogosultság a speciális egészségügyi ellátásban a legjobban a specializáció és a szolgáltatás központosítása révén valósítható meg – nyilatkozta Teperi. Finnországban a versenyt gyakran egyoldalúan úgy tekintik, mint versenytárgyalás vagy privatizáció, amikor is ennek sokkal inkább az egészségügyi kimenetek terén való versenyről kellene szólnia, és mind az állami, mind a magán ellátókra ki kellene terjednie. Amennyiben az egészségügyi kimenetek nem az első prioritást képezik, és az egyes szervezeteket csak a költségek alapján értékelik ki, ez a legkönnyebb mód arra, hogy a költségeket az egyik helyről a másikra transzferálják.(AZS) Forrás: http://www.sitra.fi/en/News/MainNews/Improving_Finnish_health_care.htm 2008-10-31 11:30:15

Európai „Ambient Intelligence” konferencia A 2008-as Ambient Intelligence (környezeti intelligencia) konferenciát a németországi Nürnbergben rendezik november 19-22-ig. A környezetbe ágyazott rendszerek hatalmas potenciálját csak úgy lehet megvalósítani, ha a technológiák és az alkalmazások tekintetbe veszik az emberek szükségleteit. A konferencia fő témája így az „emberek érdekében nyújtott szolgáltatások” lesz. Az esemény az 45


akadémia és az ipar kutatóit szólaltatja meg, akik a kapcsolódó területeken működnek – hardver és szoftver, alkalmazások, szolgáltatások, biztonság és etikai kérdések – az integrált és biztonságos környezeti intelligencia megoldások létrehozása céljából. Az alkalmazások két fő területét a „Jólét és egészségügyi ellátás” és a ”Mobilitás és Logisztika” képezi, amelyek alapot adnak a kutatást érintő felszólalásoknak, esettanulmányoknak, eddigi tanulságoknak és szocio-ökonomikus tanulmányoknak. A konferencia többek között a következő területeket öleli fel: ` Idősek számára tervezett „támogatott élet” szolgáltatások ` Szolgáltatás-orientált intelligens és kényelmes otthonok a kellemesebb szórakozásra és szabadidőre ` Kontext-orientált egészségügyi monitorozó és riasztó rendszerek ` Intelligens és együttműködő otthoni eszközök az intelligens otthoni és vásárlási környezetekre ` Fiziológiai érzékelő műszer intelligens környezeti monitorozásra (SZL) Forrás: http://www.ami-08.org 2008-10-22 14:03:00

46


Egészségügyi Világszervezet Csökkenő tendencia várható az AIDS-mortalitás terén – WHO Ellentétben a WHO előző előrejelzéseivel, a Világszervezet hétfői bejelentése szerint, az AIDSmortalitás előreláthatólag az elkövetkező öt év során fogja elérni legmagasabb értékét, majd csökkenő tendenciájúra fog váltani. A WHO a 2,2 millió halálesetre tehető 2008-as halálozás maximum 2,4 millió halálesetre történő emelkedését prognosztizálja 2012-re, arra az évre, ami előtt elindulhat az a tendencia, melynek révén a betegség okozta mortalitás 1,2 millió főre való csökkenése várható 2030-ra. Az előzetes előrejelzések 2012-re 2,8 millió, 2030-ra pedig 6,5 millió halálesettel számoltak. A WHO jelentése szerint, mely a morbiditás világméretű terhével kapcsolatban is közöl értékelést, a szív- és érrendszeri problémák és a fertőző-, valamint a paraziták okozta betegségek jelentik a vezető halálokokat a Föld lakosságának halálozásában. (ZLL) Forrás: http://www.lemonde.fr/web/depeches/0,14-0,39-37414269@7-50,0.html 2008-10-27 14:22:52

Az Országos Gyógyszerfelügyeleti Központok éves találkozója, Uppsala, 2008. október 20-23. A WHO Nemzetközi Gyógyszermonitorozási Programjában részt vevő Országos Gyógyszerfelügyeleti Központok, a 2008. október 20-23-án, Uppsalában tartott 31. éves találkozójukon ünneplik a program negyvenedik évfordulóját és a WHO Nemzetközi Gyógyszermonitorozást koordináló Központjának 30 éves fennállását. Az Országos Gyógyszerfelügyeleti Központok szakemberei minden évben véleményt cserélnek a káros gyógyszerkölcsönhatások átfogó vonatkozásairól és a gyógyszerbiztonság ellenőrzésére irányuló módszerek továbbfejlesztéséről. Az uppsalai találkozón is több mint 100 ország képviselteti magát. A konferencián a következő témakörök kerülnek megvitatásra: ` a gyermekgyógyszerek biztonságossága, ` a betegek biztonságát szem előtt tartó gyógyszerfelügyelet, ` a hamisított gyógyszerek elleni fellépés, ` a népegészségügyi programok során alkalmazott gyógyszerek biztonságossága. (ZLL) Forrás: http://www.who.int/medicines/areas/quality_safety/safety_efficacy/nat_cent_meeting/en/index.html 2008-10-21 11:57:24

47


Nemzetközi közegészségügyi szimpózium a környezet és az egészségügyi kutatás kapcsolatáról, Madrid, 2008. október 20-22. A szimpózium védnökei a WHO/Europe, a Spanyol Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium III. Károlyról elnevezett Egészségügyi Intézete és az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatósága (EC DG Research). A rendezvény célja, hogy tudósok, döntéshozók és más érdekelt szakemberek számára együttműködési platformot állítson fel a közegészségügyi kutatás témakörében, különös tekintettel a környezet és az egészség kapcsolatára. A rendezvény speciális célkitűzései a következők: ` a környezettel és az egészséggel foglalkozó kutatások múlt évtizedben elért legfőbb eredményeinek áttekintése, ` a környezeti krízishelyzetek, mint például a toxikus olajszindróma (TOS), a kergemarhakór (BSE) és a dioxin-krízis egészségügyi vonatkozásaival kapcsolatos kutatások bemutatása és tanulságainak ismertetése, valamint az aktuális kérdések, mint a klímaváltozás, problematikájának megvitatása, ` a környezeti kockázatok kezelésére vonatkozó stratégiák - problematikus helyzetben való tájékoztatás és kockázatkezelés - kialakításához szükséges információk és ismeretanyag terén jelentkező eltérések kiértékelése, ` azoknak a közegészségügyi prioritásoknak a meghatározása, melyek további kutatást igényelnek ahhoz, hogy szerepeljenek az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatósága által 2007-2013-ra tervezett Hetedik Keretprogram napirendjén. A szimpózium a 2009-ben a „Környezet és egészségügy” témakörben tartandó Ötödik Miniszteriális Konferencia előkészítésében elért legújabb tudományos eredményeket fogja az egészségügyi döntéshozók elé tárni, valamint referencia dokumentum révén fog segítséget nyújtani a kutatások stratégiai tervezéséhez. (ZLL) Forrás: http://www.euro.who.int/symposium2008 2008-10-20 15:52:35

48

No title

Recommend Documents