PilismarótiHírek200l. jú|ius
L ac kfi J á n os:
Illan el A keitben áIlni, karodon a babával, ki rád borul, s csak később, fokozatosan távo]odik eI majd, A kertben, ,mely rád borul, s csak késóbb, Íokozatosan távo]odik eI majd, Nézni, az osszes többi fát kiszorÍtó szívós akác miként lóbáIja a maggal teli cserzettbőr- szín ií tokoka t, s egyszerií, szimmetrikus szerkezetű m éregzöüd Ie véI.ftirtj ei t, Ez, itt. A Dunárő] idevágó párás szé]bena kihamvadt tábort(Íz hideg füstszaga éIed, A]Ini, mint a ftíbe d(,fött vasuilla, a tuskóba ütdtt balta, ba]ta nyelében az ék, s a homokban gytikertikkel a fák. Mezítláb focizáskor szerzett kis seb van talpadon, ki tudja, mi áramlik, il]an eI ezen a résen a ftildbó|I beléd, be]ó1ed a fcildbe.
X. évfolyam 3. sziárn
Pilismaróti Hírek200l. júüus
X. évfolyam3. saím
--
orlo{aifríre{ Május 3l.ével véget éÍt a tanév az óvodában. Az évzítrőkmegtartása után osszevontcsoportokműkodnek' Az elmúlt időszakból néhánv óvodai rendezvényről szeretnékszólni. Március 3l-én tartottuk első ízben a Sportcsarnokban a jelnnezbált.Már tavaly gondolkodtunk azon, hogy nagyobb hely kel|ene nekünk, ahol a szülők, rokonok' gyerekek kényelmesebben elfernének.Az ö|tözoben nem zsúfolódnánaktissze, és nem kellene a gyerekeknek kimenni a hidegbe, ha át akarnak Öltozni. Úgy gondolom' jó választásnakbizonyult a sportcsarnok.Mindenki le tudott ülni' a gyerekekszabadonmozoghattak. A gyerekek egytől egyig mind nagyon. nagyon szépek,ügyesek voltak. A jelme. zek a kívánságaikatttikrözték.Bízunkbenne, hogymindenkijő| érenemagát' SzeretnémmegkoszÖnniTóbiós Istvánnak, Gyurkovics Jozsefnek,P etrovics Atttldnak, Bocsik Ferencnek, Csorba Laszlónak, hogy '.a székeket áthordták a kultúrbó| a sportcsarnokba, ésvisszais vitték.A hangosításRétiJózsef érdemevolt, köszÖnjük' Köszönjük a sztilői munkakÖzosség és mindazonszülők segítségét is, akik belépőt fizettek, tombolával, zsákbamacskával yagy süteménnyel támogattáka jelmezbált' Aprilis' május hónapban rengetegprog. ramja volt a gyerekeknek.Anyák napját tartottunk,kirándulnimentünkaz á||atkert. be, a nagycsoportosokiskolában vo|tak, évzárottartottunk' és május 29-énNévadas.nap volt.az óvodában.l999.benvette . fe| az óvoda a Mesevár nevet' Minden évben erre em|ékezünkmájus végén,a Névadás.napot pedig ÖsszekÖtjük a gyermeknappal'Ebben az évbenis nagyon készültünk rá. A sztilői munkaközosség (I,|jlaki Sándorné, Gyurlrovics Józsefuí, Bebiak Andrea, Réti Józsefué,Dubányi Istvanné) gofrit sütÖtta gyerekeknek,közel 300 darabot.Volt torta,édesség is, délelőtt pedig a Holle anyó című mesejátékot é|vezhettéka gyerekek a kultúrban a
Kincses Színház előadásában.Ebéd után nem aludtak a gyerekek, az ovónők ktilÖnböző tevékenységeketszerveztek nekik' Színesgyurmából |isagyurmáta,ak, papírsárkányt festettek, színeztek stb. Nagyonjól telt a nap' Koszönjük a Pilismarótért Alapítvanynak, hogytámogattaezt a rendezvényünket. A nyárra mindenkinek jó pihenést kivánunk! U. Gv.
Szeretnémfelhívnia sziilők figye|métihogy a nyitva tartás után az róvodaudvarán idegenek NEM tartózkodhatna|gaz előforduló balesetekért felelősséget nem vállalunk!
Gyíijtöünk együtt, hogy segíthessünk!!l KedvesTestvérek,gyerekekl A SzentLőrincKaritászcsoport szeretneösszegyűjtenimegunt' jó álIapotú haszná|ható, játékokat' mesekönyveket, hog.yezze|tudjunksegíteni azoknak,akikneknincsmódjuk ezekhezhozzájutni. Kérjük,jutassátokel a Plébániára vagY Bádiné, Éva nénihez| Segítségeteket koszönjtik!
2 aa a a oa a a a a a a a oa oa a a oa a a a
aa.
X. érrfolvam3. szám
Pilismaróti Hírek200l. iúlius
t0trolúg 2001. április 9.én hosszan tartó, súlyos betegségután 66 éves korában elhunyt Bellovai Barnabás, a pilismaróti iskola egykoriigazgatoja. Emlékeszíviinkbenijriikkéél! ,,Mondomnéktek:mi mindig búcstÍzunk, Az ffiltől reggel.A nappaltóIeste.,. A 'yzÍnektijl, ha szijrkepor belepte, A c'söndtóI, mikor hang zavarjafel, csöndbe halkul el. A hangÍól,^mikor Minden szó\ól, mit kimondotta szank... Minden mosolytól, mely sugarzottreúnk' Minclen sebtől, melyftijt éségeteít, Minden képtőI,mely belénkmélyedett, Az almainktól, mik nem teljesiiltek, A langiainktól, mik lassan Hhtiltek, Á tiinő Í4jtól,mit vonatbóI láttunk, A kemény rögtől, min megáll a labunk,, Mondomnéktek:mi mindig búcsúzunk.,'
Most is búcsúzunk. Orök búcsút veszünk Bel|ovai Barnabástól,a tanártól, iskolánk egykori igazgatőjától,a tanítványokBarna bácsijától. A búcsúnagyon nehéz, hisz hihetetlen számunkra, hogy i, az örokifiű nincs tobbé,Hihetetlen' hogy az az ember,aki é|etét a Dunakanyare kétszéptelepülésének szentelte- elment, Domös - Pilisrnarót.Pilismarót_ Dömos. lgen' Bellovai tsarnabáséletének, pá|yirjá. nak helyszínei'Egy életút, egy iskola. AZ lSKoLA' Igy, csupa nagybetűvei.Négy évtizeda koznek.a kozért.
Ez a kéttelepüléstanújalehetetta píúyakezdő tanító szárnybontogatásának, tanár. emberré,kÖzéletiszemélyiséggé válásának (hiszen tudjuk, ltogy az elmúltévtizedekben.mindkét meghatárotelepuléséletében játszott!). zó szerepet Nagy felelősségevan a tanárnak: nyitott szemű, nyitott fiilti, nyitott lellni, értő _ érzőembereketkell nevelnie.Barna zenész lelke, történelemtanár mivolta, a múltértékeit kereső,megbecstilő,s arra nevelő ember példalehetettvalamennyiünkszámára' Pít|yt$ittl95ó szeptemberében a domosi iskolában kezdte: a gyerekek és a környezet tisztelete,szeretete,megbecsü|éseövezte munkáját. A dömÖsi felsőtagozat megszűnéseután, 1980-bankerült Pilismarótra, s lett a \ét teleptilésközös iskolájánakigazgatőja.Igy 1980.tól kezdő. dően már nemcsak a tanáremberfelelős. sége nyomta a vát||átt, hanem az intéz. ményvezetőéis, hiszen igazgatókéntis bizonyítania kellett' A kÖrzetesítés,a tanulói |étszÍm növekedése komoly feladatokatjelentett:Barna új iskolát, jó iskolát akart csinálni,melynekfe|tételeit az iskolavezetésnek elő kellettteremtenie. S megkezdődotta vezetói lét orok harca: harc a pévért az építkezéshez, az iskola felszereléséhez, s harc a jó pedagógusokért.Támogatókat,szakembereket keresni, megnyerni,lelkesíteni,hitet adni' bizonyí. tani - fenntartónak,sztilőknek, gyerekeknek _ emberpróbálófeladat. . S az iskola felépult,a tantesttiletegyre erősödött: összekovácsolódott,kozösséggé vált. ÉskÖzbenBarna, nem ismervelehetetlent,kiaknáztaa lehetőségeket. Nem ismertlehetetlent:ha kellett,a szakos ellátottságbiaosításahoza tanárképzőföiskolákon az igazgatóhelyettesselszemé. lyesen kerestéka megfelelő embereket. ott, a helyszínena kiválasztottakkalelhitették,hogy a pilismarótiiskola jó műko. déséhez rájuk, csak rájuk van szükség.A jelöltek elhitték, l6 éve itt vannak, s ugyanazért a célért do|goznakma is. (FoLYTATÁS A 4. oLDALol.D
3 coaao.la.oorai*.rc+raalcO.o.o
Pilismaróti Hírek200l. iulius
"
Nem ismert |ehetetlent:úgy gondolta a '80.as évek elején, hogy a gyermekek boldogulásához a nyelvtanulás' idegen nyelvek ismerete nélkiilözhetetlen.Ennek következtébenmár ekkor elindult Pilismaróton a két idegen nyelv tanítása,és ez máraaz iskola egylk erősségelett. Nem ismert lehetetlent:mégcsak a gim. náziumokban volt egy.két számítógép, amikör Ő a fejébe vette, hogy lesz oktatás Pilismirróton.És számítástechhnika tett:l985 őszénmegvalósultaz álom. Fáradhatatlanulkeresteaz iskola szttmáraa lehetőségeket,s szerető figyelemrnel inkább apaként, mint igazgatőként támogatta kollégái munkáját. A mai tantestü|etmagja a vezetésealatt vált önálló alkotókÖzÖsséggé' i Pá|yÍtja utolsó pillanatáig meghatározó szerepet játszott iskolánk, tanítványaink életében:miiveltsége, ku|túraltsága,a kÖnyve.kszeretetepélda volt valamennyi diákja, kollégájaszámátra.Au a nagypapás szeretet,mellyel a gyerekekhezkÖzeledett, felejthetetlenszámunkra. Az iskolávalvaló kapcsolata1996'január .l-jétől' a nyugdíjbavonulás napjától sem szakadt meg: figyelemme|kísérteéletünket' örÖmeinket, bánatainkat, s velünk egyutt Örült a jó eredményeknek, sike.reknek.Amíg egészsége engedte,jelen vo|t az iskola életének fontos eseményein' Valamennyitinkbgn élénken élneka kozos kirándulások' kÖzos programok, a munkával egyutt eltöltÖtt évek örÖmteli pillanatai. Hogy egy tanáremberéietemennyirevolt sikeres,nehezenmérhető,számokbannem kifejezhető. Abban azonban bizonyosak lehetünk, hogy kollégánk egy emberoltő alatt sok tanitvány tarsolyába tett nélku| ozhetetlen útravalót. Abbana tudatbanbúcsúzunk, hogyvailjuk: hal meg az, ki milliólcra kijlti ,,Nem Dúséltekincsét,ámbar napja múl; Hanem lerazvan, ami benneföldi, Egl éltetti eszmévé finomul','
(tuany)
FábiánnéGvimesi Lívia
4 T aaoa aea$ot
X. évfolvam3. sám
TaIá|koztunk
Nagy izgalommalvártam2001. május 19. ét.Ugyanis e#e a napra 30 évesosztálytalálkozót szerveztünkegy kedves osztálytársamma|, Varga Margittal. Fél négykorgy'ülekeaürtkaz iskola előtt. Mindenki orült, mosolygott és üdvÖzölte egymást, sőt még egy.egy öromkönnycjepp is megcsillanta szemekben. ordÖg Istvánne,Manci tanítónénitkértuk fel a rendhagyóosáályfbnÖki óra megtartásáia' mivel osztályfönÖkünkésmégtöbb tanárunknem lehet mar közÖttünk. Ráiuk egypercesnérna felállássalemlékeáünk. Virág tanitó néniegyébelfoglaltságamiatt nem tudott résztvenni a találkozón' Őt telefonon keresaul üdvÖzöltük e nap alkalmából. S hogy kik meséltekaz elmúltot, illetve harmincévtörténéséről? . BartosIstvan BenkovitsJózsef
Csomor Adrienn Harnyák l,ajos Kis UszIó LikMária Noszkai Katalin Pete Éva Pintér Balint Pintér Dúvid Pintér Lajos Pintér Zsuzsanna lizabó Erzsébet Tardosi József Tardat Edit Varga Margit
{FoLYTATÁS Az 5' oLDAL0N)
roc $*+ t$*.rr.r *c re
PilisrnarótiHírek2001' iúlius
Egyéb okok miatt három osztálytársunk nemtudotteljönni. A beszámolók után némi csénd.Nekem, mint ,,szószólónak'', elcsuklott a hangom. Számomra a nap legnehezebbpillanatai következtek. Azokra az osztálytársakra emlékezni,akik már nincsenekkozotttink: Marosi József és Piatrik István. Mit is mondjak? Egy Kassák Lajos.versből idéztem.Egy némaperc' Nekik már csak ennyittudtunkadni ésnéhanyszál virágot. Az ,,ünnepi'' vacsora fogyasáása mel|ett sokat beszélgettünk,emlékeketidéztünk. Ugy éreztem, egy szép enrlékkel letttink. mindnyájan gazdagabbak PintérZsuzsanna
Torpónok Segítség Az árviz sujtotta Tarpa általanos iskolája áprilisbanlevélbenfejeáe ki köszönetét a pilísmaróti altalanos iskolrínaka nekik nyujtott segítsé'gért',,Köszönjtik az iskolaszereket ésberendezéseket, élelmiszer-,ntha. és pénzadomanyaikat.Szrímrrrrkra nagyonsokatjelentettaz egffiérzés ésa jó sző, az aggidás' a bátorításés irta az iskola a biztatás is'' igazgatő1a
X. évfolvam3. szím
Ho| to|rálhotókmega ,,PiIismorót tört énete,, címííkörryv kötetei? Természetesen azoknál, akik a polgármesteri hivatalbanmegvásároltákvagy közrejutalmaként mtilqödésük kaptakbelőle. Tájékoztatniszeretnémazonban a lakos. ságot,hogy az országésa megyetudományos intézeteibeis eljuttattamnéhánykötetet. Az orszdgos SzéchényiKÖnyvtar 6 pél. dányt, a KormdnybiztosiHivatal _ amelya 600 ezer forintos .kÖnyv megjelenéséhez támogatást biztosított 5 pé|d'ányt, az orszagos Levéltar2, a IradtorténetiIntézet ésLevéltarl.1 darabotkért.Az országos Honismereti IntézetKönyvtára (Vác), a Honismeret cimu folyóirat szerkesztősége, a NemzetiMúzeumTÖrténetiFényképtara, a budapestiEgletemi Konyytár, a Duna Múzeum könyvtára, az Eötvös Lorand g1etem TörténettudomanyiKaTudománye ranak és Tanárkepző Főiskolajanak könyWára, a pápai Reformatus Egthazkerület TudomanyosGyíijteménye1t-2pé|dánytkapott' Megyénktöbb fudományosintézményébe is eljuttattambelöle: a Komarom-Esztergom Megpleionkormányzat Levéltaraba,a tatabányaimegyei könyvtárba, az esztergomi Balassa Múzeumba, a tarutóképző foisko|ába. Az esáergomi Babits Mihály Városi Konyvtár a megyéreÜonatkozólaggytijti a helytorténeti dokumentumokat, feldolgozásokat.Természetes tehát,hogy ez a könyvtár is kapott a Pilismarót törté:netecimú konyv I-II' ktitetébő|2-z darabot.Annál is inkább fontos ez, meÍta foiskolások közül tÖbben felhasználják diplomamunkájuk megírásához. Csodálkozvatapasztaltam, hogy a Pilismaróti HÍrek című községi lapot nem gytijtotteaz esztergomitonyvtai (másteleptilésekétigen), azon egyszeni oknál fogva, hogynemkaptameg(?). (FOLYTATAS A 6. OLDALOI.T)
5 .. e + .. a. .. a . r . . a a a oa a la a a a a a
X. évfolvam 3. safun
PilisrnarótiHírek200l. itilius
Pedig ez is helytorténetidokumentum, annak ellenére,hogy a lakosság, a kozigazgatásmindenkori gondjait,problémait nem igazán tiikrozi' de ésa közvé|eményt az iskoláról, az óvodáról, a nyugdíjas klubról, az öregek napközi otthonáról,a kÖzségkulturális eseményeirőlés a helyi több mint tíz évehiteles sporteseményekről tájékoztatást adnak az egyes számok' KÖszönhető ez annak,hogy az érintettin. mindenkorivezetői írtak ezek. tézmények a jövő rol. Természetesen ez is nagy érték szátmára, Nosza, pótoljuk azt, amitlehetl Az |997tő| a nálammeglévőPilismaróti Hírek pé|. dányait átadtam a ffiteménynek. Ám a
legnagyobb segítségetezen a térenMórkosi Lajos, a kozségtiszteletreméltólokál. patriótájanyújtotta,aki saját gytijteményébő| .az 1987 óta megielenthelyi újság példányaita konyvtár helytorténeti gyűjte. ményének rendelkezésére bocsátottalemásolásvégett. KÖszönjük,Lajosbácsi! .A Pilismarót története című könyv Íttadásakor mindenintézményben elismerésüket, koszönetüket fejeaék ki a kozségnek,a szerzőnek,sőt ígéretet tettek,hogy ezt íráspolgármesteri is ban közlik a hivatallal. Nem tudom, hogy ebből hány levélérke. zett meg. LukácsnéVarga Eszter
..'..í(1cs.;.)r'.dcílrÉ ;'r 'i:t3,giiÍsztcr
i'rsztr.ll\ orga Hsacrl Illlczlncnyú'lk'a VitézJd,nosRtnrai Katolikirs Tutitókcp:ró FriíiskolaI(oÍlyvtára ilcvébotcz.útonszcretnékk.lszÖÍ|ctcl rnondan|a nlisma'Tt'töftótctc cinrti hr.idványin.KiíÓn kó$zTnj(ttqhogy szcnré|ycscn cl tclsrcrr fáradnrhor:árrk, ittsrcrtlgy r ktnyvct márir'a,' olvglióiú rcndclkcz*crc oocsótttotjuk. \.ig)' l)rtltll sz.ÜnurlkÍLbogy a hcly$rldo+t.kut:ttdst a rnarriNi ttukormányz;u : tl1cttbilLcziiot tárnogatja Szercu{tcl g'raü'!á|uúi rcndlrivrilalagos cs sdnvornlas nrr.gtkához. i ulx!!114 ,.:!lcs.:scgcl cs tni.Ü*átktvánokko|legarrn lleycbcnis. i:sztc{crlr'j'I|
,'i.
?r.r"L"*1'.r.\$itg
I'urrics rlr Siuu$* .Ua,g,,,. ff**
'.. i o n y 1 1 ; 1 1 "a ;5'
i"i-srlergorn' :0{}0 09;:ü5
B.rrkovicsl.$sdó potgiirmxtir Pilismafót
tr' 20bl:.márt,Íus Br:drp'trr,
ÜÍ! TilzteltPolgármester NecvonköszÖnjttk'tPilisÍnatóttö.Ítéíl.rccirrriitiinlrít.rynir;Lut4csnéVarBaEs&lBfcn 3raolátjuk.F:1 ",' mcg.hogyc.zírton uia''ajr.*"t'. pngcato L:l;i;ilff;űr.''I, -l" ilyen EgyclrnetfotdÍtés csi kÜtt*''éB reüi, Í*i.aíoiJ." i[tri.'i' lí'*iii'dt'".. VagrEsaar rnffisec rr.r1stúi'c;lct-y3'Lukácsné i,i]J'r"öiiirrli. *iatnrút1ia szivesen clkészÍtcséhcz aminek benrdÉari, készÚlnck hogyegy*,, említcue, 'nuourroi.is amcnnyibcne"'c igén$tanana*. ;;ilil;';fu 'Ttgitseg"r" mindcnjot. Niúrreju*lozu"ánok .Üdvtrlettel: r -. n" . , - \q:..*..-.- í{=VJ"E . .Emüké Tonrsics .Dr. .fdosztályli?z ctö ;hcty!ttq6 .ldnyképsr T'oiléíeli
6 a.ra a a a .a ..a a . oa o. a oa . a a a . . l. o
Pilismaróti llírek 200l. iúlius
Pllismarot az lnterneten Amit az egészvi|ág megtudhat a faluról A községÜrnkirant érdeklődők a szánttő. gépesülághalózaton, az Intemetenis infor. má|ódhatnakPilismarótról. Bár ery.ery hon. lapon attalában csak néhá,rrymondatos ismertető olvasható a falu foldrajzi fekvéséről, történelméről,sport- ésszabadidős programjairól, a nem falubeliek így is sok érdekes dolgot tudhaÍrakmeg Pilismaróról és kor. nyékéről.Az alábbiakban ezek koztil váasz. tottamki néhanyérdekesebbírast, ,,Az orszátg eryik legszebb tÍIjílul.,a Dunakanyarbanfekvö kozség történelmének ta|an legfenyesebb korszaka a rómaiakhoz kapcsolható, amikor Ad Herculem néven wríryző te|eptilés, katonai tábor, számos örtorony allott itt. A középkorbankiralyi bir. tok, dombolda|aibanjó bor termett' Strandja után a Duna aranyparganak nevezték: al|arrdó |akóinak szátma 1850 köru| van, de nyaranta írók, más művészek, rendszeres .nyara|ók.tö|tik itt az idejiiket' A Kisheryen nary castrum maradváryai látlratók, ismert műem|éke a romantikus stílusú egykori Heckenast.kúria. A komyék?ilisi Tájvédelmi Körzethez tartoző kirandulóhelyei, forrásai,turistaútvona]ai népszeniek.'' ,,Pilismarót a megye eryik leggazdagabb régészetilelőhelye. Mís az őskorban megte|epedettitt az ember. Kőpengéket, kelta, avarkori, népvárrdorláskorabeli sírokat,valamint számos római kori leletet tartak fe| a kÖrnyéken.Első írásos említésel l3s.ból származik, mely szerint tr. Béla király birtoka volt. l260.ban Maria kiralvné a üsegrádi Szent András monostomak adominyozta. A |5. színadvégétőla pálos rend tu|ajdonavolt, egészena szeÍzetesrénd l8. századi fe|oszlatásáig,E szÍzadbana nagy kiter1edésű Vallasalap tulajdonaéskÖzpontja |ett' A 19. sziuadban lakói a szantófoldi művelés mel|ett gesáenyét, szilvát, szőlőt termesztettek,bort termeltek.Fakitermelése, valaryint a fa- ós rőzsehordás sok ember megélhetését biaosította,Az l880.as évek végénbeindult első ipan iieeme, az István
7 . . .r. . r. . aaa. aco
X. évfolvam3. szÁm
Rt. tég|agyára, strandjanak és üdülőtele. pének kialakításáÍaa védőgát kiépítésének idejénkeru|t sor. l950-ben megalakultter. melőszÓvetkezete,a szomszédosszÖvetkezetekkel eryüttműködve igen nagy tenileten gazdalkodott.Jelenlegi termelő tiaemei kozül a Pilisi Parkerdőgazdasag Erdészete és a Dunakanyar Szövetkezet Műanyagtizeme a |egfontosabbgazdasagierység''l ,,A kozségnevezetességei: - a középkori eredetűreformátustemplom . a műemlékjellegű, 1810.benépültrómar katolikustemplom, . az 18lO.benkésztiút Nepomuki SzentJálros szobor, . az l860.as évekbena romantikajegyében éptiLlt Heckenast.kúria' A településrőlkellemes kirandulas tehető a Kishegyen talÉrlhatórómai erődítményma. radványokhoz, a kÖmyékentalalható foná. sokhoz, valamint az Esztergom folötfr Vaskapúoz, a hegységegy távolabbi ponqahoz. Pilismarót nevezetes nyári rendewényei a július.augusztusbanmegrendezettNyari Ze. nei Esték,az augusztus lO-éntartottLőrincnapi búcsúés kirakodóvásár, a juliusi országos és NemzetkÖzi Motorostalalkozó, va|amint a Szent Iswan.napi Nyarbúcsuz. tató.'' ,,A Dunakanyar kizkedvelt kirandulóhely, valamennyi teleptiléseonmagában is kuriózum; múzeumaiva],műenrlékeivel,építészeti és természetilátvanyosságaival nagyszámú bel. és kül6ldi látogatót vona egészévben. Pilismarót és kornyékeszárntalan sport. és szabadidőprogramotkínál a látogatóknak.A üzisportok szerelmesei éppúgyhódolhafurak szenvedélyüknek, mint a kirándulni, |ovagol. ni, esetleg vadasari szeretők. Az utóbbi évekbenkialakítottobb hektarosÖbÖla horgászok paradicsoma.Idealis helyszín a nyu. godt pihenésre,feltidiiüésrevágyók számára is. A Dunakanyarbanegyedtiüallóhomokos, sóderes szabadstrandjakozkedve|t fiirdő. és pihenőhely. A laÍ'kas part a kisryermekek fiirdését is lehetővéteszi.,, Vá|ogatta: Prusinszki Istvrín
a a a a a oa oa oa a , oa
Pilismaróti Hírek200l. iúlius
[r |9tl'máiust5.i ot]antói üt!íiitGt I. rész Az I. vi|ágháboruelott ésannakbefejezé-
séig |etezett egy tengeri haderő, amely Osztrak-Maqynr Hadiflotta névenszerepel a hadtorténelemben. Jelentőségét egykori ellenségei kÖzt.il néhányan igyekeztek csökkenteni beszámolóikban, azonban a tőle elszenvedettvereségetert az igyeke. zetet eredményesen derékbatö.rik az igazságot tisztelő kutatók és közvélemény e|őtt,Ez utóbbi mégakkor is, úgyis igaz, ha a közelmú|tmindenkorimagyarhivata. los illetékesei teljeserőbedobással haditen. je|entéktelenségét gerészetük igyekeaékés igyekeznekbizonyítani. A tengeri háboruk történetébenpéldátlan az a fé|e|metes túlerő, amellyel szemben bátranhelytálltaz osrtrák.rnagyarhajóhad. El|enségeinketsorra véve, mindegyiknek kti|on.külon nagyobb flottája volt úgy a Földközi-, mint az Adriai.tengeren.Korfu ,szigeÍea franciák bazisa volt, Máltán az angol foldközi-tengeri hajóhad "ál|omásozott, a szövetségesbőlelőbb semlegessé, majd gyorsan ellenséggé váló o|asz flotta pedig Torontó' Brindisi, Ancona ésszem. ben az albán parti Valonábanépített ki hadikikötőket. Elég csak egyszer felidézni emlékezettikbenaz Adria térképét,és rnárisrvilágossá válik a fentiek fenyében, hogy hajóhadunkfeladatanem lehetettés nem is volt más, mint saját partjainkésaz ezek menténvaló kereskedelmihajózásunk védelme'továbbá az albán hadjárat az utánpótlás vízentörténő lebonyolítása'hiszen akkor még sem használható kÖzut, semvasútvona| nemvolt ezena tájon. Hogy az Adrián az osarák-mawaÍhajóhad megtettea kÖtelességét, semminem bizonyítjajobban, mint az, hogy a part menti hajóforgaloma háboru alatt élénkebb volt, mintvalaha Ez a hajőhad az osszes ellene felvonult elIenséges haditengerészeti erőknek csak egyhatod részéttette ki, és a kovetkező egységekből állt:
X. évfolvam 3. sám
. 16 csatahajó,javarésztPólában áülomásozva biztosítottaa kisebb,fiirgebbegysé. a megfelelőháttérvédelmet. .gekrészére Cirkáló flotilla, amely 4 modern könnyti cirkálót és2 régebbipancéloscirkálót foglalt magába. . Az előbbiekhezszorosankapcsolódott a két torpedó flotilla, amelyek mindegyike l0-l0 torpedórombolóbólés 25.25 torpedónaszádból állott. A cirka|ó és torpedó flotillák Íö titőerejéta sebességükés fo fegyveruk jelentette,mindkettőt eredményesen kihasználtak a háboru négy éve alatt. - A negyedikcsoportbataÍtoztaka tengeralattjárók, amelyekbenhajóhadunkugyan nem bővelkedett,de annál nagyobbhírne. vet szereztekmaguknakbátorságukkalés mindenkori lovagias viselkedésükkelaz etlenségek iránt. E rövid felsorolásnemlenneteljes,ha nem emlékeznénk meg haditengerészetünk még kétéletfontosságú alkotórészéről: elsőként a legtÖbbvéráldozatothozott tengerészrepti|őkről,másodszorpediga Duna-flotil. láró[ amely hősiesenvette ki részét a déli és az oÍosz harcterek ktizdelmeiról. Ez utóbbinak és egyben egész,dicső haditengerészetünknek Trianon á|tal meghagyott utolsó maradékavolt a Maglar Kiralyi Folyamőrség,majd annak utódja, a Honvéd Folyami Flotilla és a Mapgtar Kereskedelmi Tengerészet.Most már ezekről is csak múltidőben lehet beszélni. hiszen2000-200l.remindkettőtfe|számolták a hozzá nem értssükelismeréseképpen negatívdíjatérdemlőilletékeseink. A fentiekelőrebocsátásaután tériünkviszsza a mú|t száza,delejére,és vizsgáljuk meg azokat az eseményeket, amelyéua, otrantó előtti]ütkozethezvezettek. A világháboru elején a francia hajóhad válla|ta magára azt. a szerepet' hogy az általa lekicsinyilt - akkor a világ flottái kÖzött a hetedik helyen áIló - osztrákmagyar hajóhadatlesöpörje az Adria kék vizérő|'Ennek demonstrálásáral9l4-15ben a francia hajórajok nagy ttintető . felvonulásokathajtottalivégreágészenaz Adria kozepéig,bombá'evaLissa, Lagosta,
.8 Oa a a a a a a a a a a a a a a oa a a oa a oa . .
Pilismaróti Hírek 200l. iúlius
PelagostaszigeteketésGravostaműemlék városát, támadásokat hajtottak végre a cattarói öböl védőműveiés az egyetlen odavezetővasútvonalellen' annakérdeké. ben, hogy elpusztítsáka Monarchia legdélibb haditengerészeti bazisát. Az erőfitogtatásértazonban drágán megfizettekők is és szÖvetségeseik is. A Jeart Bart franeia csatahajó,a Leon Gambetta,az A'malfiésa Garibaldi páncéloscirkálók elsüllyesztése látványosan bizonyította a császári és királyi tengera|attjárókéberségét, valarnint nagy részbenmagyaf személyzetükbátor. ságát' Az osztrátk.magyar felszínihajók és tengeralattjárók eredményesműkodésefolytán az ellenségvesztesége l91ó.ig a fentieken kivtil l kÖnnyti cirkáló, 2 segéd. cirkáló, ó torpedóromboló,3 torpedónaszád ésl0 tengeralattjárívolt. Ezzel szemben a mi flotillánk elveszítettegy kiscir. kálót' valamintkéttorpedórombo,lót éskét tengeralattjárót. A kiscirkáloa Zentavolt, amely16 ellenségeshajóval vívotthósi küzdelemután amelyben|egénységének tobb mint a fele 'életétáúdozta - süilyedt el Monte Negro partjai előtt. Személyzetének vízbenúszó tagjairaa franciák tovább tüzeltek, az an. golok pedig elmulasztottá{c kimenteniőket. Erről ,5lr Anrlrew Cunninghamangol ten. gernagyigy ír a Sailor odysseecíműkonyvében:,,minta Scorpionromboló parancs. noka résztvettem a Zentaelleni csatában, ame|ynekvégétr a Troubridgeellentenger. nagy kérdésére, hogy rombolói kezdjék.e el menteni az úszókat, csak ennyit vála. szoltam:ahhozmar túlkésővan.,, Ezze| szemben a Zenta é|etbenmaradt személyzete, 139 embera 3l2-bo|,ötórányi úszásután elértea montenegíóipartot, ahol hadifogságbaestek éscsak 1916'ja. nuár l5.énszabadultak ki' l9l6-tól az ellenségnagy hajóinakelvesz. tésénckulva óvatossá .váit, erőfeszítése arraterjedtki, hogy elzárjaaz Adriát annak legkeskenyebb részén otrantónáÍ. ElószÖrkonnyticirkálókkaléstorpedórornboiókkal próbálkoztakBrindisi és Valona kczött. de eredrnénytelenül, tengeralatt-
X. évfoivam 3. szám
járóinkat nem tudtak megakadályoznia FoldkÖzi+engeÍTevaló kijutásban, sem pedig a hazatérésben. Ezután új módszert találtakki a franciaésangol tengernagyok. Rerlgetegangol halászgőzöst szereltekfel gyorstüzelő ágyuk*al és vízi bombákkal. Ezek a hajók az akkori tengeralattjárókát|. taluk ismertmerülésihatáríig,azaz 40 méter mélységig lenyuló acélhálótvontattak magurkután nyugatról kelet feléésvissza. A hálókon különböző mélységekben elhejelezték, |yezettaknák ésriasztókészülékek ha rájuk akadtvalami. A hálók ésvontatóik felett repülőgépekfigye|téka vizet,,'ezenkívül felszíniőrhajók biaosították ezt. a ,,Ita|aszatitevékenységet''. E hálórendszerennégybúvárhajónk veszett oda. A'z osztrák.magyarhajóhad isméte|ttámadásokkaldé|ebbreszoritotta ezt a há|ővonalat,sőt sikerult rneg is ritkítani, olyannyirasegítveezze|a németésaz osztrák.magyartengeralattjárókműkÖdé. sét,hogy az angol kormányésaz admiralitás 1917áprilisábanmár úgylátta a helyzetet, miszerint Anglia és sztvetségesei i9i7. novemöer l.jénkénytelenek lesznek békétkotni, ha valamilyen,addig nem alkalmazotthatásosabbeszközt nem.találnak a tengeralattjárókellen. (Lsd. Sims amerikai tengernagyThe victory at sea c. könyvét')Ennek érdekében megsűrítették a há|őzátratésrnélyebbre terjesztették' a felszíni hadihajóklétszámátmegemelték' tokéletesítettéka tenger alatti hangfigyeléstés otrantónál repülőteretlétesítettek Ezek az intézkedések bizo. eredményesnek nyultak,az U.boot.ok bevetésrőlvisszatérve, torpedók nélktil,minimális kész|etek. kel, kimerült idegzetű legénységge| napo. kat toltottek a víz alatt, hogy a számtalan veszélytrejtö hálózáron kellő időben át tudjanakhajózni. Az amúg-v is kis létszámútengeralattjáró ra.!kímélése érdekében a császári éskirályi hajóhadparanesnokságelhatároáa a zár megsemmisitését. (FoLYTArÁs Kl\lEfi(EzŐ SZÁMUNKBAN) Szimon Mik|ós tengerészkapitány
$ +**t*ett+*sot.Ö++$*o*.+*oot
Pilismaróti Hírek200l. iúlius
Szinte mindenkinekvan némielképzelése arról, hogy mi is a jóga. Sokankapcsolják kicsa. Összeezt a foga|mataz Összetekert, vart testhelyzetbenüldogélő emberekkel, de osszekapcsoljáka nyugalommal,a belső is. kiegyensúlyozottsággal' a deni képével jóga, Mi is tu|ajdonképpen a ésmilyenlétjogosultságavan ma enneka több évezre. destudásnakésgyakorlatnak? A jóga az emberitest éslé|ektudatosfej. lesztésének egyik legrégibbmódszere.Egy életmód,amellyelma is tudatossá,Önuralmunk a|á"tartozővá, koncentráittá,deriissé tehetjükéletünket,és nem utolsó sorban egészségessé válhatunk,egészségesek maradhatunkebben a stresszel teli, hajszolt világbanis. Az ősijógának számosáryazata van, a test feletti uralmat nyujtó hatha.jó. gátó| a szel|emi,meditációs formákata|kalmazó:giana.jógáig.Ezek élesennem is választhatók el egymástól, hiszen a testi gyakorlatformákis hordoznakszel|emitar. jógairányzatokis jel. talmat'ésa meditatív Iegzetes testhelyzeteket kivánnak meg. Ezekke| az irányzatokkal nem kívánokitt rész|etesen foglalkozni. A mindennapiéle. tünkbenalkalmazható,a napjainkbabeépíthetó' testi-szellemiegészségtinket megőrző hatha.jóga az, amire szeretnémrÍtirányitani a figyelmet. Kinek van ma erre szüksége? Azt is kérdezhetném, kinek van ma nehézségetesti, lelki, szellemitéren?Ki szenved ma feszült izomzattő|,zakatoló agytól, fel. dúltérzelmektől,álmatlanságtól,emésztési panaszoktól,ízületi merevségtol, idegességtő|,magánytól, a belső béke hiányá. tó | . . . ? A válaszadott. Sokan hiszik aet, hogy a jóga egy tőlünk távoli' misztikus, elérhetet|engyakorlat. rendszer,nem nekik való' Mert mindenük faj, úgysem tudnak úgykiesavarodni,nem érnekrá stb. Vagy mert nem ismerik,hogy
1 0 ....o...o.c eoo. oc f
x. átrolvam 3. szím
milyenlehetőségeket hordoz magábana jó. ga. Erről szeretnék mégejteuinéhanyszót. A testiink és érzelmeinkfeletti uralkodás által lelktink és szellemünkmegnyugszik. NöVekszik életörÖmünk,önismeretünk,elcsendesülaz elménk.Testtink izmai nem megfeszülnek,mint más testgyakorlások során,hanemmegnyúlnak' A nyujtózkodás |azítíst,megnyugvástjelent' Az előrehaladást önmagunkhozkell mérnünk,sajátkor. látainkatéshatárainkatmélységesen tisáe|etbentartva.Éppenezértnincs korhatára, nincsenekegészségi.megkötései, mozgáskézségbeli elvárásai. Csak a saját határa. ink, így mindenki megtanulhatj a ezenhatárokon belül a sajátgyakorlatait,éskialakíthatja saját tréningrendszerét. A rendszeres,alkalmankéntfel-, egyőrát igénÉevevó gyakorlás az életünketvál. toztatja meg. Ellazit, fratalrit,megfelelően szabá|yorua életfunkcióinkat, megtölt energiával,sőt, szépítőhatásais van! Segít kulonboző fajdalmakon,emésáésizavarokon, keringásjavító,testi ésszellemitelje. sitőképességünket növeli, számos betegséget kedvezőenbefolyásol.Mnden gyakorlat más ésmás szervekfeléirányítj a a vért, erősítveés megújítvaezze|a szervezetet' KÖnnyebbenmegszabadulunka szerveze. tünkben felhalmozódó salakanyagoktól, . ezá|ta|ellenállóképességünk is nő. Csak előnyökről tudok írni, a megfelelőenvég. zett gyakorlatoknakugyanis nincs káros hatása. M intlezekÍén}lében ősztől megfeteIő számú érdeklődéseseténjógaÍoglalkozősolrat ihdítokküIönböző korcsoportoknak.Az ér. deklődést..igtin}lt a követlcező telejfonszamqkonlehetjelezni: 0ő (33't470-.053 vagya6 G|,t 350-9487 Varomj elentkezésüket! Dr. Károlyiné Baka Gyöngyi természetgy ő gyász,j ógaoktató
+ . . c or. . .
PilisrnarótiHírek200t' iútius
Miért tíizelünk meggondolatlanul? A kozelmúltban érkeztem Pilismarótra nyaralni' és.sajnálatosmódon azt ész]e|tem, hogy e községben' amelyet én oly csodálatos környéknek vé|ek,nagy bána. tomra napontatüzelésselszennyezika kör. nyezetet,nem kímélvlaz enrberekegészségét ésa kÖrnyezetet. Mint az kÖztudott,mindenneműtuzelésés fiistszármazékrákkeltő, illetve azonnali tüdőkárosítóhatású. Lehetőségeinka tüzelni való dolgaink eltávo|ítására: l. Egy helyre összehúzvafak és gallyak elszállítását az önkormányzat egy-két napon belil| bejelentésre ingyenelszállítja, az újonnanvásárolt aprítógéppelfeldara. bo|ják' és kertjeinkbenújrahasználhatjuk, mintgyomirtót. 2. MagánkomposzÍalásmindenfele nö. vényszármazékoknak,amelyeket később szintén.újrahasznosíthatunk nÖvényeink. 'hez, termőfo|djeinkhez,virágoskertjeinkben. 3, Nagy szemeteszsákokbanosszerakva egyszeregy hétena kukások mindennemii szemetetszívesenelvisznek. Ha ígyis |ehetne,akkor miértválasájuk a biizös, kel|emetlen,egészség.és kornye. zetkárosítótüzeléstésfiistö|ést,hiszenez a mi világunk' ahol élünk,és csak egy Van be|ő|e.Nem utolsó sorbanmiértveszélyez. tetjük az egymáts közötti békességet éSharmóniát?!
X- évfo|vam 1 szÁm
Az esőerdők fontossága Mostanában sokat hallani arról, hogy a Föld súlyos állapotban van az esőerdők pusztulásaésirtása miatt. Mi áll ennek a hátterében? Az esóerdőt azérthívjákesőerdőnek,mert mindennap esik az eső. A fti a 60 métert is elérhetik.Ezek a fak termelik a légkör oxigéntartalmánakjelentős részét' Sok gyümÖlcsfajaés számtalangyógynövénye is van. Becslésekszerintaz esőerdőkbenél valamennyinövény. ésál|atfajfele. Az itt é|őemlősok 59%.a denevérfele. Egy trópusi esőerdő hat négyzetkilométerén kb' 1500 virágos növényfaj,750 faÍaj,l00 emlősféle,400 madárfaj,100 hüllőfaj, ó0 kétéltiifaj él,a rovarok számátcsak becstil. ni lehet.Egy futballpályanagyságuterüléten |egalább42 ezerfele rovarfajtalálható. Ezze| szembenMagyarországonösszesen 2300 virágos növényfajt,83 emlősfajt,346 madárfajt,15 htillőfelétés 15 kétéltiifajt ismertink. Évente26 millió hektár esőerdő semmisül meg.Ha ez igy folytatódik, 2035.resemmi nem lesz belőle! Percenként35 futballpá. lya nagyságu terület semmisül meg! Ha kihal az esőerdő, 500.1000 állat- és növényfajpusztul majd ki, mert elvészaz életteriik. A pusztuláshárom szakasza: l. Az esőerdőfeltárása,utak készítése 2' Letelepedés 3. Teljespusztulás Az emberi irtáson kívül nagy veszélyt jelenteneka szefinyezettlégkörből szárma. zó savas esők, amelyekmérgeitka fákat, Az erdőirtások után maradt csupasz talaj hamarelmosódika trópusi ösőktől, pedig1 cm talaj 150.400év a|attfejlődik ki, és6 éva|attpusztulel! Mindezek tükében megérthetjük,hogy mi|yen |ényegesmar most cselekedntink Fö|dünk védelméért! Károlyi Fíilöp (4. osztályostanuló)
1 1 .. r.o. a... a a a . . . .
o.. a. a... e. c
Pilismaróti Hírek200l. iitlius
X. évfolvam 3 szám
ts Szefogás a Dunakanyarért A Dunakanyar idegenforgalmi, kulturális és öko|ógiai fejltídéseert a terségörrkormiínyzatai mostantólegységesen lépnekfel. Az enől szo. június |54n, az I. Du|i saímdéknyilatkozatot nakanyar Konferencián irtál
12 .......
ökoturistakat, a feltetelrendszertis fejleszteni kell, illetve sok helyen meg kell teremteni.A felszolalók sámos peldathoztak.fel a jelenleg nem megfelelő körülményekre' Aldatlan állapot a bakancsos turizrrrus infrastruktúrEanak fejletlensége,a turistqielzesek gazdiítlansága, az erdészstprofitorientált,a gyalogosturistákat sokszor semmibevevő tevékenysége. A kör. nyezetbarátközlekedési eszközok mégmindig tuítrrínyban vannak, a tÖmegközlekedésösszehangolasravár, nem beszélvearról, hogy a börzsonyi kisvasutakfélújítasa évekóta késik. A Közlekedésiés Vízügyi Minisztériumelőa. több autó. dija is kieme|te,hogy a jelenleginél buszjáraürakkellene közlekednie a térségben' A kínalatjavítasánaképpena turisáikai cél. pontok (természétvedelmiterület) esetében lenne nagy jelentősége,akár anyagi áldozatok áran is, hangsúlyoáadr. VerbóczlryJdnos minisáeri fótarrácsos. Ennek ellenéreérezhetpa fejlődés.Pozitív je. lek a - hamarosan befejeződö - BudapestSzob.Ipolydamasdkerékpárosúwona|,a jobb parton is fejlődő kerékpárutszakaszok, a bör. zsonyi erdei kerékpáros úWonalhálózat, az Ipoly menti kerékpárosúwonal, s a nemrégiben kiírt péúyőzat, amely, rövid távon ugyan, de a Dunakanyarban is lehetőségetteremt a gyalogos turistautak jelzésrendszerénekfelújítasára.Atiitő eredÍnényekre azonban a Du. nakanyarbanmiíkcjdőhivatalok, intéanények, ciü|ek ös2szefogására is sztikséglenne. Re. méljük, tettek is követik a hajón elhangzott szavakat,s ajovő évi II. Dunakanyar'Konferenciánmár kevesebbproblémáróléstöbb po. zitíwmról eshetmajd szó' . Moys Zoltán (Megielenta Turista Magazin 2001.jútiusi számában.)
.PilismarótiHírek Fe|elősszerkosztö: PappnéSenográczkyErika Tördelés ésgrafika: Barsony Judit, Prusinszki Istvan Kiadja: Pilismarót Község PolgármesteriHivatala Szerkesztőség:2028 Pilismarót,Rakóczi út8. Tel,:z*70-198 Fax: 06 (33) 47|.|l0 (Polgármesüeri Hivatal)
o. a a rrr o. a r. . r. .
o. o. . o
