A PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
„Környezetvédelmi füzetek” címmel kiadványsorozatot indított, melynek célja bemutatni azon programokat, melyeken jelenleg is dolgozik.
Összeállította: Jégl Gizella Piac- és Vásárüzemeltetési osztályvezető
Kiadta: Dr. Kelemen László vezérigazgató PVV Zrt.
A LEXIKONBAN: PIAC: olyan terület, ahol lehetőség van áruk elhelyezésére és az adásvétel lebonyolítására. PIACTÉR: olyan terület, amely központi helyet foglalt el már az ókori és középkori városok építészeti kialakításában és életében egyaránt (pl. az ókori Görögországban agora, más területeken fórum) és amely az árucsere szférája, amelynek keretei között az áruk rendszeres és tömeges adásvétele történik. Az árugazdaságban a gazdaságilag elkülönült, egyes termékek előállítására specializálódott termelőknek - saját szükségleteik kielégítésének biztosítása miatt - szükségük van a termékük piacon történő adásvételére. Az árutermelő az árujának piacon történő értékesítésével igazolja munkájának társadalmi szükségességét.
PIACTÉR: atomizált életünk egyik olyan ritka területe, amely még magán viseli a társadalom „emberi” jellemzőit, ahol még megtalálhatóak a naturális gazdálkodás nyomai (Munkádhoz add a neved, „arcod”!), ahol az emberek, vevők és eladók, ismerősként üdvözlik egymást, ahol ismerik egymás igényét, szokását, búját, baját. VÁSÁRCSARNOK: fedett élelmiszer Piac. A pécsi Vásárcsarnok is egy fedett piactér, ahol mindez megtalálható egy koncentrált térben, ahol körbevesz egy különleges, semmihez sem hasonlítható zsongás, szemet gyönyörködtető látvány és étvágygerjesztő illat. „Az bornak, búzának böcsi nem vala, mindenféle barom bőséggel vala, póroknak sok aranypénzök vala, só fejér és vas is sikeres vala.” Görcsöni Lantos Aladár
A GYAKORLATBAN: PIAC: olyan terület, ahová nap, mint nap érkezik a termelők által megtermelt finomabbnál finomabb friss zöldség, gyümölcs és minden más élelmiszer, és ahol a vevő ezek közt válogatva, dúskálva választhatja ki a család élelmezéséhez szükséges alapanyagokat.
4
Piac az ókori Rómában (Relief)
Kétezer éves városunk a kelet-nyugat felé húzódó Mecsek hegység déli lábánál terül el. Pécs és a környező települések fekvése, a mediterrán jellegű klíma rendkívül kedvező a szőlő, gyümölcs és zöldségfélék termesztésére. Emiatt mindig is jellemző volt e térségre a növénytermesztés és az ezen alapuló állattartás. A zöldség, gyümölcs és az egyéb élelmiszertermeléssel foglalkozó családok, vállalkozások, kereskedők eredményes tevékenységének nélkülözhetetlen része a termelt áruk eladásának helyszíne, a PIAC. A piactérre járás egy ősi, kedvelt életforma, egyfajta hasznos és egyben kellemes időtöltés, mert bevásárlás közben beszélgetünk, régi ismerősökkel találkozunk, újakkal ismerkedünk, egy különös közösséget alkotunk. Egy ország, egy korszak, egy város gazdagsága, az emberek hangulata, elégedettsége vagy elégedetlensége azonnal nyomon követhető napjainkban is a piacon. A poéta bevezetőként citált sorai Magyarország virágkorát idézik Mátyás király korának azon időszakából, amikor borban, búzában, baromban bővelkedő, jó sójú és vasú, boldogságos aranyidőszak volt. Pécs városának fejlődése is nyomon követhető a piacokon keresztül. Ahogy a város
területileg és lélekszám vonatkozásában növekedett, úgy szaporodtak a piacok is. Jelenleg három kispiac és egy Vásárcsarnok látja el a város lakosságát naponta friss zöldség-gyümölccsel, élelmiszerrel, mely kiegészül hétvégenként a vásárral, ahol szintén jelentős árubőség várja élelmiszerekből a vevőket. A város piacait az 1950. augusztus 15-én létrejött Pécs Város Tanácsa tartotta fenn és üzemeltette 1979-ig. A Vásárcsarnok az 1970-es évek végén épült, amit az eladók 1979. év végén vehettek birtokba. A Vásárcsarnok, a piacok és a vásártér működtetésére a Városi Tanács vezetése létrehozta a Piac- és Vásárcsarnok Felügyelőséget, (később névváltozással Piac- és Vásárigazgatóság) mint intézményt. Az üzemeltető intézményt Pécs Város Önkormányzata döntése értelmében 2001. április 1-jétől a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt-be (jelenleg Zrt.) integrálta, két másik gazdálkodó szervezetével együtt. A PVV Zrt. szervezeti struktúráján belül az Üzemeltetési Igazgatóság Piac- és Vásárüzemeltetési Osztálya gondoskodik a piacok és a vásártér zökkenőmentes üzemeltetésről. A történelmi múltú piaci szintér (a görög eredetű „agora”, vagy a latin eredetű „fórum”) a városi „piarcz”, mindig a város szívéhez, a főtérhez kapcsolódott. Jelen eset-
5
ben a múlt század eleji Széchenyi téri piac (Négycsatorna utcának is hívták, mert 4 irányból jöttek a piacra a környező falvakból a népviseletbe öltözött árusok) testesítette azt meg, és még ma is, hogy a piac már elkerült onnan, szívesen töltik idejüket ott a fiatalok és az idősebbek egyaránt. A Széchenyi téri piac az idők során délre tolódott és a jelenlegi Vásárcsarnok lett az utódja. A város lakosságának és gazdaságának múlt századi rohamos fejlődése hívta életre a lakótelepi kispiacokat, melyek mai is üzemelnek és kedvelt szinterei a vásárlásnak.
A Vásárcsarnok Valamennyi ma működő piac közül a Vásárcsarnok bonyolítja le a legnagyobb forgalmat, mely nem utolsó sorban központi elhelyezkedésének köszönhető. Mintegy negyed százada - a mostani Vásárcsarnok helyén még egy nyitott szabad eladóterű piac állt, a város felől „lacipecsenyés” pavilonok szegélyezték, és ami mellett jól megfért a távolsági buszpályaudvar. Szerencsés döntés volt az akkori piac és mostani vásárcsarnok életében is ez a kapcsolat, mert a környező falvakból, községekből, városokból a termelők, vásárlók könnyebben és gyorsabban célhoz értek. Korának látható jelei mutatkoznak a
6
csarnok külső-belső építészeti kialakításán (vasbeton szerkezet, szögletes geometriai forma, dísztelenség), de azt tapasztaltuk és tapasztaljuk, hogy a városlakók szerették és szeretik mai is a Vásárcsarnokot. Azt a vásárcsarnokot, amely helyet adott és ad most is sok őstermelőnek és kistermelőnek, kereskedőnek, biztos megélhetést nyújtva családjuk számára. A vásárcsarnok építészetileg küllemében talán nem olyan szép és korszerű, mint a ma épülő áruházláncok, bevásárlóközpontok, de egyedi és különleges, mert a benne árusító mikroközösségek, a termelők és a kereskedők tették és teszik azzá. A vásárlók személyes kapcsolatba, ismeretségbe kerülhetnek az általuk kiválasztott termék előállítójával, alkudozhatnak, kérdezhetnek, válogathatnak, minősíthetik az kínált árut és mindenki vásárolhat igénye, pénztárcája szerint, csakúgy, mint hajdanán. A Vásárcsarnok kínálata az 1980-90-es években zöldség-gyümölcs, fenyő, dinnye és hús termékek vonatkozásában, a városban vezető helyen volt, mind a felhozatal, mind a választék tekintetében. Üzemeltetőként igyekeztünk az évek során az árusítandó termékek körét úgy meghatározni, hogy a vásárcsarnok elsősorban zöldség-gyümölcs és élelmiszer piac maradjon. 1992-ben a vásárcsarnok galériáját átalakí-
tottuk, az éttermi vendéglátó egység – Saláta bár – megszűnése után a mai kor elvárásainak is megfelelő üzletek kerültek kialakításra és megnyitásra. Több alkalommal látványában is megújulta Vásárcsarnok. Az épületet a külső festés színválasztásával és az árnyékoló szerkezetek kihelyezésével, a külső feljárat megépítésével tettük változatossá. A 2001-es átszervezést követően megnyílt a lehetőség és rá is fért a korosodó Vásárcsarnokra a jelentősebb korszerűsítés, szépítés.
maradékokat, a veszélyes hulladékokat, a papírt. - Átalakítottuk és korszerűsítettük a mérlegkölcsönző, helypénzszedő, gombavizsgáló helyiségeket, ahol évente mintegy 12500 fő fordul meg. A lapostetős, utólagos pavilon beépítések tetejét hangulatos cserépfedéssel láttuk el, mellyel látványában vonzóbbá tettük az egyszerű beépítést. A tetőzetet itt is faszerkezet tartja összhangban az álmennyezettel, ami a funkcionális szerepén túl kellemes esztétikai hatást eredményezett.
2002-ben: - A túlméretezett belmagasságot álmennyezettel tettük barátságosabbá, mely egyben a világítás korszerűsítés során az új lámpasor tartószerkezete is. - Az utóbbi évek nagy forróságait mennyezetventillátorok felszerelésével tettük elfogadhatóbbá. - A közbiztonság érdekében kamerás megfigyelőrendszert építettünk ki.
2004-ben: - Lecseréltük az elhasználódott napellenzők megfakult ponyváit. - A tisztább környezetért zsákos hulladékgyűjtőket helyeztünk ki. - Jelentős felújításra került a szeméttömörítő gép, melynek használata a költségkímélésen túl jelentős környezetvédelmi hatással is bír.
2003-ban: - Felújítottuk az északi oldali üzleteket kiszolgáló szennyvízvezeték rendszert, az előírásoknak megfelelő zsírfogó akna átépítésével. - Kialakítottuk a szelektív hulladék-gyűjtést, mely során külön gyűjtjük a környezetre veszélyes használt sütőolajat és élelmiszer
2005-ben - A még hatékonyabb környezeti hatás csökkentés érdekében a felújított szeméttömörítő gépnek új, a szennyvízrendszerbe kötött csurgaléklé gyűjtős aljzatot alakítottunk ki, a szaghatást pedig vízpermetes megoldással csökkentettük. - Világításkorszerűsítést hajtottunk végre az
7
árkádsoron, a külső bejáratoknál és a feltöltő oldalon, ahol a korszerű lámpatesteket szereltettünk fel. - Költség és környezetkímélés céljából a meddőenergia felhasználás csökkentésére fázisjavító berendezéssel láttuk el villamosenergia rendszerünket. - 6 db korszerű számlaadó géppel láttuk el munkatársainkat. - Mosható falfestékkel festettük át a külső lábazatot és a belső eladótéri és lépcsőházi falfelületeket, amellye folyamatosan higiénikusan tisztán tartható a felület. Az eltelt 25 év alatt a vásárcsarnok üzemeltetését szabályozó törvények és a szakhatósági rendeletek is sokat változtak, melyek látható eredménye: - a füstöltárusító soron kihelyezett cseppvédelmi üvegvitrinek - a tejtermékek árusításnál a hűtővitrin - a savanyú káposzta árusító helyek speciális üvegvitrines standok, hideg-melegvizes vizesblokkal. AVOP pályázatot nyújtottunk be a vásárcsarnok további korszerűsítésének elősegítésére, amit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásra alkalmasnak talált, de forráshiány miatt nem kaptunk meg. A pályázati forrásból terveztük megvalósítani: - a pinceraktárak klimatizálását,
8
- az aszfaltos aljzat cseréjét esztétikus, higiénikusan tisztántartható műgyantásra. - a csarnoki eladótér légtérének hűtő-fűtőszellőző rendszerének átalakítását, felújítását. 2006-ban: - Felújítottuk az egyik teherlift elhasználódott liftszekrényét. - Az elmaradt AVOP pályázati forrás ellenére elkészült a pinceraktárak klimatizálása, mellyel a funkciójának megfelelő hőfok biztosítása volt a cél, mivel az utóbbi években a nagy nyári felmelegedést ellensúlyozni kell. - Folyamatban van valamennyi bejárati ajtónál a szélfogó kialakítása, mellyel a nagy eladótér téli, nyári hőháztartását kívánjuk komfortosítani. Középtávú fejlesztési terveink alapján további, folyamatos korszerűsítést hajtunk végre, melyhez lehetőség szerint az Európa Uniós AVOP pályázati támogatásra is támaszkodni szeretnénk. Nem csak technikailag, de emberileg is nehéz feladatra vállalkozik az, aki élelmiszer piacot, vásárcsarnokot üzemeltet. Egy-egy ilyen létesítményben több száz bérlő és alkalmi árus igényét, érdekét kell egyszerre figyelembe venni és kielégíteni, úgy, hogy az
mások érdekét, az esélyegyenlőséget, a piac szabadságát ne sértse, de ne ütközzön a sokrétű szabályozásba se. A jövő számunkra több feladatot ad, pl. támogatni kívánjuk kiemelten a magyar termékek és a hozzá kapcsolódó őstermelők piacra jutását ill. a termékek, a biztonságos, egészséges élelmiszerek megismertetését. A Kecskemétihez hasonlóan új rendszert szeretnénk megismertetni a vásárlókkal, melynek mottója: a Megbízható termelő. Nagyobb szerepet kívánunk vállalni az egészséges életmód közvetítésében is. Ehhez kapcsolódnak az alábbiak: - 4 éve működik a Vásárcsarnokban sikerrel a biotermelők standja, - házi tej és tejtermékek csak itt kaphatók, melynek további bővítését tervezzük, - nagy mennyiségben a termelőtől méz kapható, - savanyított termékeket, az előállítótól közvetlenül, - termelői őrölt paprika a böllér szaküzletből, - húsipari termékek széles skálája, ahol zömében a gyártó árusítja saját termékét, saját vágóüzemből, így a termék biztonságos eredete követhető, - vadon termő gombaárusítás és lakossági gombavizsgálat csak itt van, - a város legszélesebb virágpalettáját nyújtja a Vásárcsarnok ma is.
Sokat javult a Vásárcsarnok közbiztonsága. Térfigyelő kamera rendszer működik, azt megelőzően pedig folyamatos rendőri jelenlét biztosításával nehezítettük meg a rossz szándékú látogatók dolgát. Elsőként a Vásárcsarnokban volt húsvéti és karácsonyi kézműves vásár, amit most már a városban több helyen is rendeznek. Bababörzéink is lakossági igényeket elégítenek ki és rendkívül közkedveltek már 5 éve. A több mint 25 éves csarnoknak számos olyan partnere van, aki a csarnok átadásától bérlőnk és Ő vagy családja még napjainkban is az. Jellemző a Vásárcsarnokra, hogy aki bekerül a bérlői körben, mindent megtesz annak érdekében, hogy az is maradhasson, ezért viszonylag kicsi a bérlői fluktuáció. Ez azt mutatja számunkra, hogy megtalálják a számításukat és érdemes hosszú távú fejlesztéseket végrehajtanunk. A Vásárcsarnok a hét hat napján nyitva tart: hétfőtől péntekig 5-17 óráig, szombaton 5-14 óráig.
9
Fotó és arculat: Sz.Graphic Reklámgrafika Sorozat szerkesztő: Füzesné Schmidt Ilona médiareferens
