Zalai Tanügyi Információk
TÁMOP 3.2.4 – 08/1-2009-0025. A „Könyvtári szolgáltatások fejlesztése Zalában” című projekt eseményei
Hogyan segítheti a biblioterápia a pedagógus munkáját? A gyermekkori könyves élmények döntő szerepet játszanak a későbbi olvasói magatartás, a felnőtt olvasói pályafutás szempontjából, ugyanis a gyermekkori megalapozás, előkészítés lesz az olvasni tanulás egyik motivációs bázisa. A családi előkészítés után a gyermek már alig várja, hogy ő maga is tudjon olvasni. A könyvekkel való kapcsolat az iskolában teljesedik ki, az olvasási készség elsajátítása révén. Az alsó tagozatos olvasókönyvek történetei, majd a felső tagozatos irodalom tankönyvek, az irodalom órák, irodalmi szakkörök pedig bevezetik a gyermeket a szépirodalom varázslatos világába. Megismeri az irodalom formanyelvét, a művészi ábrázolás sajátosságait, az irodalmi-esztétikai érték kritériumait. És a kisgyermekkori spontán meseélvezetből tudatos, műélvezetre nyitott befogadói magatartás alakulhat ki. Szülők, pedagógusok, könyvtárosok mindannyian tudjuk az olvasás nyújtotta előnyöket, a jótékony következményeket, s tudjuk azt is, hogy ezek a hatások az olvasás nélkül csak részlegesen, vagy csak komoly erőfeszítések árán érhetők el, valósíthatók meg a személyiség fejlődésében. Az olvasás révén ugyanis szinte észrevétlenül jutunk el intellektuális és érzelmi gazdagodáshoz, műveltség- és tudásgyarapodáshoz, a pszichikus funkciók fejlődése révén pedig kedvező irányú személyiségformálódáshoz. Mégis baj van az olvasás körül. Ezt most már évek, sőt inkább évtizedek óta mondjuk, mérjük, tapasztaljuk. Ez a látszólag oly egyszerű folyamat nem tud zavartalanul megvalósulni, és ennek egyre súlyosabb következményeit észlelhetjük. A gyengén és keveset olvasó gyerekek többsége kommunikációs gondokkal küszködik, gondolataikat nehezen fejezik ki szóban és írásban egyaránt, nem értik a tanári magyarázatot, a tankönyvek instrukcióit. De ez még csak a legbelső kör, vagyis a tanulási nehézségek köre. A további szomorú következmény a mindennapi érintkezésben érhető tetten: anyanyelvüket csak az elemi megértés és reagálás szintjén használják, szókincsük szegényes, nyelvi megformálásuk igénytelen. Még egy körrel beljebb lépve: képzeletük fejletlen, érzelemviláguk nélkülözi a finom árnyalatokat. Összefoglalva megállapíthatjuk tehát, hogy a nagyon keveset vagy egyáltalán nem olvasó gyerekek egyaránt hátrányba kerülnek a tanulás, a társakkal való kapcsolat, a beilleszkedés, az érzelmi érés, a személyiségfejlődés, az erkölcsi fejlődés terén. 6
A helyzet felismeréséhez, a probléma egyértelmű megfogalmazásához a szülői tapasztalatok, az olvasáskutatási eredmények, a PISA vizsgálatok mindmind meggyőző adalékokat szolgáltattak. A 21. század első évtizedének végére megérett a helyzet, hogy az egész társadalom megmozduljon a lefelé tartó spirál megállítása érdekében, hogy a maga területén minden érintett szakma és civil erő tegyen erőfeszítéseket a helyzet megváltoztatására. Az egyik esélyt a racionális meggyőzés, a belátáshoz juttatás jelentheti. Az Európai Unió hosszú távú célkitűzései időről időre iránymutatást adnak ebben a kérdésben: nem véletlen, hogy az írás, olvasás, számolás képességét a legelemibb kulcs-kompetenciák között emlegetik és kívánják fejleszteni mint olyan követelményt, ami az egyén boldogulásának és a társadalmi, gazdasági fejlődésnek egyaránt alapvető feltétele! A másik esélyt olyan új módszerek felkutatása és bevezetése, vagy régóta bevált, de időközben elfelejtett vagy nem elég korszerűnek, divatosnak tartott alkalmazások felelevenítése jelentheti, melyek révén az érzelmi megközelítés, a bevonás, az érdekeltté tevés, a motiváció eszközeivel élve lehet az alapokig visszanyúlva újraépíteni a gyermeki személyiséget. Határozottan állíthatjuk, hogy 2009-2010-re ez az igény megérlelődött a magyar társadalomban is, és tanúi lehetünk a fent említett mindkét irányban történő bizonyos elmozdulásnak. Az oktatási és kulturális intézmények számára elsősorban a tanulás támogatására kiírt és elérhető TÁMOP pályázati támogatások erőteljes hangsúlyt fektettek, fektetnek az olvasásfejlesztési, az olvasás-népszerűsítési tevékenységek megvalósítására. A figyelem középpontjába került – többek között – a biblioterápia módszerének alkalmazása. Az eljárásban két fogalom, a könyv és a gyógyítás kapcsolódik össze, a lényege egyfajta segítségnyújtás az irodalom eszközével. Történetileg hosszú kialakulási folyamatának ismertetésétől itt most eltekintünk. Az elsőként kialakult ága, az un. klinikai biblioterápia, kifejezetten a sérült személyiség gyógyításának szolgálatába állítja az irodalmat, az olvasást (más művészetekkel együtt). A másik ága, az un. fejlesztő, megelőző biblioterápia inkább a személyes problémák megoldásának segítését jelenti, irányított olvasás és megbeszélés, vagyis az irodalmi műből kibontható hatás révén. A 20. század
2011. június
közepe táján terjedt el azzal a céllal, hogy a személyiségfejlődést elősegítse, az önismeretet elmélyítse, a mentális egészség megtartását erősítse. A fejlesztő, megelőző biblioterápiát az amerikai oktatás nagyon gyorsan felkarolta, az iskolai oktatónevelő munka részévé tette, felismerve, hogy a modern oktatás célkitűzéseit – a változásokhoz való alkalmazkodást, a beilleszkedést, valamint a környezetét kezelni tudó személyiség kifejlesztését – jól kiegészíti, megerősíti a biblioterápiás módszer alkalmazása. Az érzelmi és mentális problémák megoldására, a nem-kívánatos személyiségjegyek kialakulásának megelőzésére egyaránt alkalmasnak tartották a módszert, az eredményeket kísérletileg, az attitűd-változások mérésével is alátámasztották. A fejlesztő-megelőző jellegű biblioterápiába minden gyerekcsoport bevonható. Az átlagos, egészséges gyermekek számára, akiknek „csupán” az életkori sajátosságaiknak megfelelő problémáik vannak, lehetséges az alkalmazása. A veszélyeztetett helyzetben (elszegényedés, túlzsúfoltság, erőszak, helytelen szülői gyakorlat stb.) lévő gyermekek számára azonban feltétlenül szükséges, hiszen ők valódi segítségre szorulnak. Napjainkban tanúi vagyunk, hogy maga az iskolai irodalomtanítás is keresi annak a lehetőségét, hogy az
irodalmi ismeretek megtanításán túl meg is szerettesse az irodalmat. Már szinte az egykori olvasástanítási módszerek gazdagságával vetekszik az irodalomtanításban alkalmazott új módszerek sokasága: a gyermekközpontú, a műközpontú, a problémaközpontú eljárás, a reader-response elmélet, a logoterápiára, a flaw-élményre építő irodalomtanítás, hogy csak néhányat említsünk. Mindegyikben közös az a törekvés, hogy közelebb vigye a műalkotást a befogadójához, hogy tananyagból élménnyé tegye a művekkel való találkozást. Az iskolai irodalomtanítást a könyvtárban, kötetlenebb keretek között megtartott biblioterápiás foglalkozások rendszeresen kiegészíthetik, kölcsönösen erősítve egymást. A gyerekek és fiatalok érzelmi és mentális szükségletei óriásiak, még ha igyekeznek is titkolni, szükségük van tehát olyan segítő formákra, mint a biblioterápia. Könyvtáros, pedagógus, vagy éppen könyvtárostanár szervezett továbbképzéssel fel tud készülni erre a szép feladatra, mely irodalmi, olvasáspedagógiai, olvasáslélektani, kommunikációs ismeretekre, csoportvezetési gyakorlatra, továbbá segítőszándékra és szeretetre épül. Dr. Bartos Éva, a Könyvtári Intézet igazgatója
Stresszkezelés a mindennapokban A „Könyvtári szolgáltatások fejlesztése Zalában” című projektünk keretében Dr. Menyhárt Ildikó (Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségfejlesztési osztály osztályvezető főorvosa) előadására hívtuk az érdeklődőket 2011. május 17-én. Az előadás, melynek címe Stresszkezelés a mindennapokban, közérdekű témát dolgozott fel. A stressz szervezetünk ősi védelmi és alkalmazkodási rendszere. Fontos szerepe van életünk védelmében (támadás, menekülés esetén) és az egyéb környezetei hatásokhoz történő alkalmazkodás segítésében. A mai ember számára megváltozott ez az ősi értelemben vett reakció, inkább az átmeneti vagy tartós feszültségeket okozó konfliktusok, élethelyzetek szervezetre gyakorolt negatív hatását értjük alatta. A tartósan fennálló stressz rossz közérzethez, sőt betegségekhez vezethet. Jó tudni, hogyan védekezhetünk a
kiváltó élethelyzetekben, vagy hogyan kerülhetjük el magukat a kiváltó helyzeteket. Előadónk áttekintést adott a stressz összetevőiről, a stressz okozta elváltozásokról, a stresszorokról, típusairól, forrásairól, csoportokba (szomatikus, pszichés, magatartásbeli) rendszerezte a kiváltott tüneteket, jellemző zavarokat. Beszélt a munkahelyi stresszről és a nemek közti stresszor különbségekről, valamint az egészségkárosító hatásokról, megjelenésükről, felismerésükről, vázolta a kerülésüknek, vagy kezelésüknek fontosságát. Végül, stresszoldóként minden részt vevő egy pár perces lazítást kapott bónuszként. Köszönjük a hasznos előadást! Bedő Sándorné szakmai vezető
7
Zalai Tanügyi Információk
Őrizd meg tehetséged! Légy boldog és sikeres! Olvass! Író-olvasó találkozó Nógrádi Gáborral és Nógrádi Gergellyel Újabb állomásához érkezett a megvalósításban a TÁMOP 3.2.4-08/1-2009-0025 „Könyvtári szolgáltatások fejlesztése Zalában” című könyvtári konzorciumi pályázat a zalakarosi kettős funkciójú könyvtárban. A kortárs magyar gyermekirodalom egyik legnagyobb íróját, Nógrádi Gábort sikerült meghívni 2011. május 11-én 14 órára a könyvtárunkba. Elkísérte őt fia, Nógrádi Gergely is, aki operaénekes, újságíró, s édesapja nyomdokait követve szintén íróként is ismert már. Nógrádi Gábor 1947-ben született Nyíregyházán. Jelenleg egy Duna parti kisvárosban él, s napjainkban is sorra jelennek meg könyvei a gyerekek nagy örömére. Legismertebb művei: A bátyám zseni, Az öcsém zseni, Hecseki és a kedves betörők, Mit jelent?, Marci öröksége, Hogyan neveljünk?, Segítség, ember!, Az anyu én vagyok!, Édes Munyimunyi! stb. Két regényét filmesítették meg: Gyermekrablás a Palánk utcában, A mi Kinizsink. Galambnagymama című művének azonos című elbeszélése a 3. osztályosok olvasókönyvében is megtalálható. 2000-ben az IBBY, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa az év legjobb ifjúsági könyvének járó díjjal tüntette ki PetePite című gyermekkönyvét. Filmforgatókönyvek írásával is foglalkozik (Egy szoknya, egy nadrág, Csocsó, avagy éljen május elseje!, Meseautó, Hippolyt, Sose halunk meg, Patika c. tévésorozat). Nógrádi Gergely 1971-ben született Budapesten. Gyerekkönyvei: Nyau, Vau. Riportköteteket írt Vujity Tvrtkóval. Önéletrajzi könyvet többek között Albert Györgyiről, Rúzsa Magdiról. Nevéhez fűződik a
Klasszikusok újramesélve sorozat, melyben klasszikus ifjúsági regényeket ír át rövidebb változatban, a mai gyerekek nyelvére lefordítva (Egri csillagok, A kőszívű ember fiai, Nyomorultak, stb.). 2001-ben az MKV novellapályázatának különdíjasa lett. Könyvtárunkban Nógrádi Gábor tartott előadást. Nagyon humoros, élményszerű stílussal beszélt a gyerekeknek életéről, gyermekeiről, könyveiről, filmjeiről, a tanulás és az olvasás fontosságáról. Közben folyamatosan kérdéseket tett fel nekik, s a helyes válaszokért apró könyvecskéket adott jutalmul. Végül a hallgatóság is feltehette saját kérdéseit. Ezután aki szeretett volna, nagyon kedvezményes áron vásárolhatott az írók könyveiből, majd dedikáltathatta is azokat. Az írók százezer forint értékben ajándékoztak könyveket térítésmentesen a könyvtárunknak. A gyerekek nagy tapssal, a könyvtárosok az önkormányzat által küldött jelképes ajándékkal, egyegy üveg Zalakaros város borával köszönték meg az előadást és az adományt. Az író-olvasótalálkozó délután a gyerekek szabadidejében zajlott. Mi sem mutatja jobban azt, hogy mennyire ismertek és népszerűek könyvtárunkban Nógrádi Gábor művei a gyerekek körében, mint az, hogy 79 tanulónk hagyta abba a délutáni játékot, s élt az íróval való találkozás lehetőségével. Nagyon jó volt látni azokat a gyereket, akik a találkozó után belekezdtek a Nógrádi regények olvasásába, és másnap még szünetekben, napközis szabadidőben, az udvaron is folytatták azt. Horváthné Nagy Elvira
Hol lakik a táltos paripa? A murakeresztúri könyvtár vendége volt Boldizsár Ildikó Mesefoglalkozás gyerekeknek A meséket mindannyian szeretjük, gyermekek, fiatalok és a felnőttek is. Vendégünk meséket ír és mesével gyógyít, Boldizsár Ildikónak hívják. Ő volt vezetőnk ebben a nagy birodalomban, a mesék világában. Az előadás játékosan kezdődött, Ildikó körbeírta a mesét, és a gyereknek kellett kitalálni, melyik meséről van szó. A játék után megfejtettük, hol lakik a táltos paripa, majd mese következett, melyet szájtátva hallgattak a jelenlévők. Kb. 60 gyermek vett részt a programon, 2.-7. osztályosok. Amikor a mese elkezdődött, olyan csend támadt, hogy még a bogár zümmögését is 8
hallani lehetett. A gyerekek nagyon élvezték a mesét és a foglalkozást. „Mit üzennek a mesék nekünk felnőtteknek?” Ezzel a címmel előadás hangzott el a mese gyógyító hatásairól. Az előadó dr. Boldizsár Ildikó mesekutató, író, etnográfus volt. Megálmodója és megvalósítója a világ első Meseterápia Központjának, mely 2010. szeptember 30-án, a Népmese Napján nyitotta meg kapuit. A világot jobbítani akaró emberek nemes szándékából azzal a céllal jött létre, hogy egy komplex mű-
2011. június
vészetterápiás modell keretében kapukat nyisson meg egy stabil, saját belső értékeken nyugvó, a szűkebb és tágabb környezettel is harmonikus kapcsolatot fenntartó élet kialakításához és a boldogság képességének elsajátításához. „A mesékben ősi üzenetek vannak kódolva, melyek ősképek formájában jelen vannak a tudatalattinkban és a mese hatására felnyitódnak ezek a kódok, így fejtik
ki jótékony hatásukat”. Ildikó azt is elmondta, hogy 2000 mesetípus létezik, így minden emberi élethelyzetre lehet mesét találni, mely utat mutat. Az érdekfeszítő előadás után kötetlen beszélgetésre is lehetőség nyílt Boldizsár Ildikóval. Spirk Erzsébet
„Csak az ember olvas” – kiállítás a pedagógiai szakkönyvtárban Ismét nagy érdeklődést tapasztaltunk az olvasmányélmények megörökítésére októberben megjelentetett felhívásunk iránt. Az áprilisban lejárt második beküldési határidőig közel 150 szebbnél-szebb alkotást kaptunk a megye általános- és középiskolás tanulóitól. A könyvajánlásokhoz nagyon jó témákat választottak a diákok, az első helyezetteknél különösen jók a személyes meglátások és felkeltik az érdeklődését az olvasónak, hogy kézbe vegye az ajánlott műveket. A beküldött alkotásokból május 27-én kiállítás nyílt a Dr. Kovács Lajos Pedagógiai Szakkönyvtárban.
A Kedvenc olvasmányom pályázat 2. fordulójának díjazottjai Hely
Név
1.
Tóth Emilia
1.
Markó Lilla
2.
Fábián Zsófia Katalin
Évf.
Alkotás címe
Iskola
12. Stephenie Meyer: Páterdombi Szakképző Iskola, Zalaegerszeg Alkonyat 11. Eric Knight: Vajda János Gimnázium, Keszthely Légy hű magadhoz 7. Szabó Magda: Abigél Landorhegyi Általános Iskola, Zalaegerszeg
A rajzpályázat 2. fordulójának díjazottjai 1-4. osztály 1.
Németh Mátyás
2.
Irodalombarátok: Bokor Fanni, Cserép Dániel. Cserép Diana, Farkas Szabolcs, Katona Anna, Popper Anna, Simon Stefánia, Varga Rebeka Molnár Tünde
3.
2.a Zelk Zoltán: Négy vándor 4. Csukás István: Keménykalap és Krumpliorr
Eötvös József Székhelyiskola, Zalaegerszeg
3. A századik könyv
Csányi-Zrínyi Általános Iskola, Zalaszentgrót
3. Koltai Luca külön- Benzsay Vera díj
2.a Rigó Béla: Naptár 2. Az én kicsi pónim
külön- Sebesi Sára díj külön- Szalabán Hédi díj külön- Márkus Anna díj
1. Mesevár
Móra Ferenc Általános Iskola, Óvoda, AMI és Könyvtár, Zalakaros Eötvös József Székhelyiskola Zrínyi Katarina Kistérségi Horvát Általános Iskola és AMI, Tagiskolái és Tagóvodái, Tótszerdahely Csukás István Általános Iskola, Teskánd
1.b A róka és a holló
Zrínyi Miklós Általános Iskola, Nagykanizsa
2. Zelk Zoltán: A három nyúl
Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Bocfölde 9
Zalai Tanügyi Információk
5-8. osztály Hely
Név
Évf.
1.
Hegedüs Kata
2.
Horváth Alexandra
3.
Kodela Brigitta
külön- Kremonás Lucia díj külön- Bartalovics Petra díj
Alkotás címe
Iskola
5. A kiskakas gyémánt félkrajcárja 6. Csodás mesék nagyobbaknak 5. Az okos lány
Móra Ferenc Általános Iskola, Óvoda, AMI és Könyvtár, Zalakaros, Tölgyfa-kör Móra Ferenc Általános Iskola, Óvoda, AMI és Könyvtár, Zalakaros, Tölgyfa-kör Zrínyi Katarina Kistérségi Horvát Ált. Iskola és AMI, Tagiskolái és Tagóvodái, Tótszerdahely 8. Simkó Tibor: Móra Ferenc Általános Iskola, Óvoda, AMI és Ukulele Könyvtár, Zalakaros 6. Móra Ferenc: Móra Ferenc Általános Iskola, Óvoda, AMI és A hatrongyosi kakasok Könyvtár, Zalakaros
A díjazottaknak szeretettel gratulálunk! Jó pihenést és kellemes olvasást kívánunk a vakációra! Várjuk a nyári olvasmányélményekről készült esszéket és a különböző technikával készült alkotásokat, beküldési határidő: 2011. szeptember 15. Némethné Hajdu Márta projekt menedzser
J OG S ZA B ÁLYF IG YE L Ő A közoktatást érintő, április 16-tól 2011. május 15-ig megjelent új jogszabályok és jogszabályváltozások Új jogszabályok: 17/2011. (V. 6.) NEFMI rendelet
21/2011. (V. 12.) NEFMI rendelet
a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól Hatályos: 2011. 05. 07. Magyar Közlöny 2011/48. a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és a Regionális Ifjúsági Irodák működéséről szóló 2/1999. (IX. 24.) ISM rendelet módosításáról Hatályos: 2011. 05. 15. Magyar Közlöny 2011/50.
Módosított jogszabályok:
2/1999. (IX. 24.) ISM rendelet
a közalkalmazottak jogállásáról Módosítja: 11/2011. (III. 9.) AB h. Hatályos: 2011. 05. 31. a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és a Regionális Ifjúsági Irodák működéséről Módosítja: 21/2011. (V. 12.) NEFMI r. Hatályos: 2011. 05. 15.
Megjegyzés: A módosító jogszabályok a magyarorszag.hu oldalon nem találhatóak meg, mert azonnal beépítik a módosított jogszabályba. Az új szabályok könnyebben megtalálhatók a módosító jogszabály szövegében, ehhez a magyarkozlony.hu oldalt érdemes böngészni.
Összeállította: Bánfalvi Péter közoktatási szakértő 10
