A MAGYAR VEGYIPAR TELJESÍTMÉNYÉRŐL ÉS PERSPEKTÍVÁIRÓL Budai Iván igazgató Magyar Vegyipari Szövetség MKE 2. Nemzeti Konferencia 2015
Tartalom
A modern magyar vegyipar fő korszakairól
Az EU és a hazai vegyipar főbb trendjeiről napjainkban
Fejlesztések és K+F+I ráfordítások a vegyiparban; ipar és tudomány: kapcsolódási lehetőségek
Kezdetek és újrakezdések: 1900 - 1949 Az I. világháború előtti évtizedek: megkezdődött a vegyipar akkori legfontosabb ágainak – gyógyszeripar, műtrágyaipar – kiépítése. A termelés bővítésének legfőbb akadálya: a szén- és nyersanyaghiány. 27,7 százalékkal nőtt a munkáslétszám és megközelítette a 20 ezer főt.
Trianoni döntés - anyaországon kívülre kerültek fontos nyersanyagforrások és feldolgozó ipari létesítmények, köztük 40 jelentős vegyészeti gyártóbázis, nem szólva az Osztrák– Magyar Monarchia 50 milliós fogyasztói piacának 4/5-éről.
1920-1945: a gazdasági világválság súlyos következményei ellenére a vegyipari fejlődés jelentős volt: súlya az iparon belül 1929-ben 7,0 %, 1938-ban pedig már meghaladta a 9 %-ot. A vegyipari vállalkozások ki tudták elégíteni a hazai ipar és mezőgazdaság teljes szükségletét + jelentős gyógyszer és gumi termék export.
gyógyszeripar, műtrágyaipar, gumiipar, ipari gázgyártás, ásványolaj-feldolgozás
Intenzív fejlődés, szerkezetváltás 1950–1970
A II. világháborúban a magyar vegyipar termelőkapacitásának közel egyharmada elpusztult. 1949: háború előtti kibocsátás
A II. világháború után, különösen az 1960-as évektől felgyorsult az iparág fejlődése, a mai termelőkapacitások többsége ekkor alakult ki. FEJLESZTÉSEK FŐ IRÁNYA (1959): - műtrágyagyártás jelentős mértékű bővítése (Péti Nitrogénművek + BVK, TVK, TVM) emellett: szintetikus szál, műanyag gyártás fejlesztése A nemzetközi gyakorlatot követve a vegyipari fejlesztések szénbázison, az 1960-as évektől kezdve pedig petrolkémiai bázison valósultak meg.
Petrolkémiai beruházások 1971–1989 KGST Komplex Program - petrolkémiai ipari integráció - Magyarországon a Petrolkémiai Központi Fejlesztési Program BORSODI VEGYI KOMBINÁT PVC-üzem TISZAI VEGYI KOMBINÁT olefinvertikum *
MAGYAR VISCOSA-GYÁR poli-akril-nitril üzem PÉTI NITROGÉNMŰVEK ammónia, pétisó-, karbamidés kevertműtrágya-üzemek A HAZAI IPARFEJLŐDÉS ÚJABB FEJEZETEKÉNT 1970 ÉS 1989 KÖZÖTT ÖSSZESEN 18 VEGYIPARI ÜZEM ÉPÜLT MEG.
* 2015.aug.1-től: MOL Petrolkémia Zrt.
Petrolkémiai beruházások 1971–1989 (folyt.) HOSSZÚTÁVÚ HATÁSOK ÉS EREDMÉNYEK
1970 után a hazai VEGYIPAR TERMELÉKENYSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő volt: az évtized folyamán évente átlagosan 8,8 százalékkal nőtt Később a tervgazdaságról a piacgazdaságra történt sikeres áttérés egyik alapfeltétele volt! ÚJ JELENTŐS IPARÁG IS SZÜLETETT MAGYARORSZÁGON: a műanyagalapanyaggyártást és a műanyag-feldolgozást magában foglaló MŰANYAGIPAR. A vegyi anyagok és termékek körében a legnagyobb arányú külpiaci értékesítés mind a mai napig a petrolkémiai ipar termékeiből származik. A hazai vegyipar látványos fejlődési íve legjobban azzal jellemezhető, hogy 1950–1990 között a bruttó termelés indexe a 31-szeresére növekedett.
Privatizáció és szerkezeti változás 1990–2000
Állami szerepvállalás radikális csökkenése, privatizáció, külföldi tőkebevonás, importliberalizáció: A változások eredőjeként egyfelől csökkent az iparág súlya az egész iparon belül (1990: 21,2% - 1999:18,8%), másfelől legnagyobb vállalatai a nemzetgazdaság egészének teljesítményét befolyásolni képes cégek sorába emelkedtek. Összességében: sikeres átállás!
Hirtelen és radikálisan csökkent a műtrágyák és a növényvédő szerek iránti kereslet. Ez a terület volt a változások legnagyobb vesztese a 90-es években.
Európai versenykörnyezetben 2001–2007 Az EU CSATLAKOZÁS ÉS A GLOBÁLIS
HATÁSOK következtében a hazai vegyipari vállalkozásoknak is számolniuk kellett a világ vegyiparát meghatározó tényezőkkel, úgymint KÖRNYEZETI TERHELÉS CSÖKKENTÉSÉRE vonatkozó növekvő igények, elvárások és előírások
A MOL 2001-ben 55 Mrd
Ft értékű késleltetett kokszolót helyezett üzembe a maradékmentes kőolajfeldolgozás biztosítására, 2005-ben pedig az üzemanyagok minőségét fejlesztő, 60 Mrd Ft értékű beruházási projektjét fejezte be.
A TVK-nál 2002–2004 között a 110 Mrd Ft értékű Petrolkémiai Fejlesztési Projekt keretében új olefinés polietiléngyár készült, és intenzifikálták a PP– 4-üzemet.
A BorsodChem-nél 2003–2006 között 300 millió eurós beruházás valósult meg, melynek keretén belül nőtt a VCM-, PVC-, TDIkapacitás, és új klór- és MDI-üzem épült.
A Nitrogénműveknél 2005-2008. között 100 M EUR összegű beruházás keretében új salétromsavüzem és műtrágya granuláló üzem létesült. Előbbi a legnagyobb kapacitású és legkorszerűbb ilyen jellegű üzem a világon.
GLOBALIZÁCIÓVAL ÖSSZEFÜGGŐ HATÉKONYSÁGI ÉS PROFITELVÁRÁSOK a vegyiparban foglalkoztatott MUNKAERŐ MINŐSÉGÉVEL szembeni igények és elvárások növekedése, különös tekintettel az új technológiák gyors terjedésére.
Válság és kibontakozás 2007–2013 AZONNALI INTÉZKEDÉSEK – cél: a vállalatok stabilizálása és a munkaerő megőrzése. Költségcsökkentés, optimalizálás. ELŐRE MENEKÜLÉS – kapacitásokat és energiahatékonyságot növelő beruházások VÁLSÁG A gépjárműipar, elektronikai ipar, az építőipar és más ágazatok recessziója közvetlenül és azonnal éreztette hatását a vegyi anyagok és termékek piacán.
KÜLPIACOK KEDVEZŐ ALAKULÁSA 2010-től segítette a kilábalást, export vezérelt növekedés indult.
AZ EU VEGYIPARA STAGNÁLT 2014-BEN (+0.3% 2013-HOZ KÉPEST) EU VEGYIPARI TERMELÉS DINAMIKÁJA 2014. évi növekedés % előző évhez képest
Termelési index – 2010=100,0 baloldali mutatók Termelés változása %-ban előző évhez képest – jobb oldali mutatók
- 7.1%
Versenyképességi tényezők
KÉT ÉVTIZED ALATT A VEGYIPAR ENERGIAINTENZITÁSA FELÉRE CSÖKKENT
Termelés +60% EU VEGYIPAR TERMELÉS A FELDOLGOZÓIPARI ÁTLAG FÖLÖTT
Energia felhasználás -16 %
VEGYIPAR FELDOLGOZÓIPAR Átlagos növekedés /év 2001-2013 Vegyipar 2,5 % Feldolgozóipar 1,9 %
1990
2012
ÜHG KIBOCSÁTÁS MEGFELEZŐDÖTT 1990 ÓTA
2001
2013
1990
2012
Tőkeberuházások 20 éve változatlan összegben Tőkeberuházás (milliárd Euro) Tőkeberuházás (az értékesítés %-ában)
Tőkeberuházások MELY TÉNYEZŐK BEFOLYÁSOLTÁK (NEGATÍVAN) A BERUHÁZÁSI DÖNTÉSEKET AZ EU VEGYIPAR KKV SZEKTORÁBAN AZ ELMÚLT ÉVEKBEN ?
NÖVEKVŐ ENERGIA ÉS NYERSANYAG KÖLTSÉGEK SZABÁLYOZÁSBÓL ADÓDÓ NÖVEKVŐ KÖLTSÉGEK BIZALOMHIÁNY AZ EU ÜZLETI KÖRNYEZETÉVEL SZEMBEN GAZDASÁGI VÁLSÁG
A FINANSZÍROZÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS EGYÉB (MUNKAERŐ KÖLTSÉGE, A TERMELÉST SÚJTÓ MAGAS ADÓK, STB.)
Source: Cefic SMEs investment survey 2015 (D,F,UK)
Ázsia vegyipara lekörözi a többi térségét A világ vegyipari értékesítése 3,156 milliárd Euro (2013) Az EU ennek 16,7 %-át adja
Egy évtized alatt a vegyipari termelés súlypontja áthelyeződött Ázsiába / Kínába
A VEGYIPAR GAZDASÁGI SÚLYA ELTÉRŐ AZ EU TAGÁLLAMAIBAN Nagy vegyipari kapacitással rendelkező EU tagállamok (A teljes EU vegyipari termelés 5 %-a felett, 2013)
Tagállamok, amelyekben az ipari termelés aránya a nemzetgazdaságban (a hozzáadott érték előállításában) magasabb az EU átlagánál (2013)
Tagállamok, amelyekben az ipari termelés alacsony arányban járul hozzá a hozzáadott érték előállításához
7 tagállamban állítják elő a vegyipari termékek közel 85 %-át 2013: 527 milliárd Euro
A magyar vegyipar részesedése a válság óta folyamatos növekedésének köszönhetően visszakerült az egy százalék feletti szintre. Közép-Európában a cseh vegyiparéhoz hasonló mértékű, kibocsátással rendelkezik. Hozzáadott érték OK Innováció - erősítendő
Vegyipari termelés dinamikája Magyarországon 2005-2014
120
Előző év=100,0
115
Forrás: KSH
110 105
Erős európai kötődés: a Magyarországról exportált vegyipari termékek háromnegyedét az EU egységes piacán értékesítik a vállalkozások
100 95 90 85 80 75 70 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Vegyi anyagok, termékek gyártása
A válság kezdete óta a növekedés ugyan változó ütemű, de folyamatos. 2014-ben a vegyipar – vegyi anyagok és termékek gyártása - európai összehasonlításban és a magyar nemzetgazdasági teljesítményhez képest ismét kimagasló 9,2 %-os növekedést produkált (2013-ban: 6,4%). A vegyipari társaságok összesített nettó árbevétele meghaladta az 1500 milliárd Ft-ot, exportból 900 mrd Ft.
Magyarországon gyártott vegyi anyagok és termékek értékesítése folyó áron, mrd HUF/EURO Forrás: KSH 1600
1513 1371,4
1400
1254,1 1133,4
1200
1000
944,3
896,1 732,9
800
600
400
4,3
3,8 2,8
4,5
4,7
5,0
3,3
200
0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
A MAGYAR VEGYIPAR SZERKEZETE VEGYIPAR TERMELÉSI SZERKEZETE 1513 mrd Ft, 2014
"TELJES" VEGYIPAR SZERKEZETE 5125 mrd Ft, 2014 Gumigyártás 9% Műanyag feldolgozá s 15%
Kőolajfeldolgozás, kokszgyártás 31%
Szervetlen alapanyag Szerves alapanyag 3% 6% Növényvédős zerek 1%
Festékek 2%
Tisztítószer, testápolási cikkek 9% Ipari gázok 4% Egyéb termékek
10% Műtrágya, nitrogénvegyületek 6%
Gyógyszeripar 15% Vegyipar (vegyi anyagok, termékek) 30%
Műanyag-alapanyagok 59%
MAGYAR VEGYI TERMÉK EXPORT FŐ IRÁNYAI VEGYIPARI TERMÉK EXPORT PIACOK (% Euroban számítva, 2013 Forrás: KSH
ÁZSIA
USA +
3,3
2,0 1,7
EGYÉB
EU 15
18,6 EU-n kívüliek
40,4
34,0
EU 13 („ÚJAK”)
Legnagyobb export piacaink - Németország - Közép-európai régió - TTIP?
FOGLALKOZTATÁS, SZAKKÉPZÉS TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA A MAGYAR VEGYIPAR ÖSSZES ÁGAZATÁBAN (4 FŐ FELETTI VÁLLALKOZÁSOK, KSH )
FOGLALKOZTATÁS AZ EU VEGYIPARBAN
+ 1116 FŐ
82 000 80 000
79 673
78 557
1.29
76 610
78 000 76 000
73 835
74 000 72 000
69 223
70 000
70 433
71 923 72 576
- 9.1% 1.17
68 000
1.17
66 000 64 000 62 000
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015 I.név
Problémák a szakmunkás/technikus utánpótlásban: - az iskolarendszerű szakmunkásképzés visszaállítása
2007
2010
2014
FOGLALKOZTATÁS / KERESETEK HAVI BRUTTÓ ÁTLAGKERESETEK 2014-BEN ÉS VÁLTOZÁS ELŐZŐ ÉVHEZ (=100,0) KÉPEST (4 fő feletti vállalkozások, KSH)
103
NEMZETGAZDASÁG
237700 104,2
IPAR
273518
102,4
GUMI- ÉS MŰANYAG
252699 99,9
GYÓGYSZERIPAR
490287 100,6
VEGYIPAR
360963 105,7
OLAJIPAR
538419 0
100000
200000
300000
400000
500000
600000
SZABÁLYOZÁS, VERSENYKÉPESSÉG, FENNTARTHATÓSÁG AZ ÁLLAMI SZABÁLYOZÁS KIEMELT TERÜLETE GLOBÁLISAN - Az iparág technológiai adottságai, környezet- és egészségvédelmi szempontok, a munkavédelmi aspektusok, iparbiztonsági szabályozások, termelési fegyelem betartásának ellenőrzése. - E célok mögött időnként megjelennek a piacról való kiszorítási szándékok, illetőleg érdekek is. Hatályos egészségvédelmi, biztonsági és környezetvédelmi EU szabályozások Forrás: Directory of EU legislation in force, Chapter 15
940
998
1084
997
2004
2005
2006
2007
1105
2008
1223
2009
1386
2010
1590
2011
1724
2012
Előkészületben lévő jogi aktusok száma: 194
EU SZABÁLYOZÁS – VERSENYKÉPESSÉG - FENNTARTHATÓSÁG REACH rendelet – vegyi anyagok regisztrációja, értékelése, engedélyezése CLP rendelet – vegyi anyagok osztályozása,címkézése és csomagolása Cél: a kémiai biztonság, a környezetvédelem, az egészségvédelem növelése - Magyarországon párhuzamosan fenntartott bejelentési és kockázatbecslési előírások - OSOR ellenére magas közvetlen költségek (adatmegosztás, külső tanácsadók, regisztrációs díjak), KKV szektor szűküléséhez vezet - más régiókhoz képest bürokratikusabb, költségesebb szabályozás SEVESO III irányelv – súlyos ipari balesetek megelőzése - Magyarországon az irányelv előirányzottnál szélesebb körre kiterjesztett és jelentős adminisztratív kötelezettségekkel terhelt iparbiztonsági szabályozás EU ETS 3rd Phase 2013-2020 – emisszió kereskedelmi rendszer: cap and trade - cél a carbon beárazásával 21 %-kal kevesebb kibocsátás elérése 2020-ra 2005-höz képest – az ETS szektorban, amely azonban a teljes kibocsátás kevesebb, mint felét fedi le - a korábbi nemzeti „sapkák” helyett egységes, EU wide cap: aukció + ingyenes hozzáférés - a megtakarított egységek értékesíthetőek – ez a rendszer ellentmondása is!
EU SZABÁLYOZÁS – VERSENYKÉPESSÉG - FENNTARTHATÓSÁG
A szabályozás optimalizálása – szükséges szabályok és szükségtelen többletterhek A biztonsági szempontok maradéktalan betartása mellett az iparág szereplőinek minél kisebb adminisztratív terheket okozzanak! EU „okos szabályozás” („smart regulation”) - az EU jogalkotás felülvizsgálata az „újraiparosítási” céllal összhangban
Az EU előírásoknál szigorúbb, bürokratikusabb szabályozást meg kell szüntetni, e nélkül versenyképességünk romlik, mivel a többlet terhek -beruházások megtérülését gyengítik, a befektetéseket / fejlesztéseket nehezítik, visszafogják - a magyar vállalkozások termékeinek árát növelik és/vagy a munkaerő árát alacsonyan tartják.
AZ ÜHG KIBOCSÁTÁSOK ALAKULÁSA AZ IPARI SZEKTROBAN Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az ipari szektorban 14 000 12 000
nem-energetikai tüzelőanyag felhasználás
10 000
vegyipar
CO2, eé, Gg
A MAGYAR VEGYIPAR TELJESÍTI AZ EURÓPAI KÖVETELMÉNYEKET ÉS ELŐÍRÁSOKAT + FÜGGETLEN AUDITTAL TANÚSÍTOTT FELELŐS GONDOSKODÁS® PROGRAMOT VALÓSÍT MEG Sürgető a magyar vegyipari versenyképességet rontó körülmények felszámolása
8 000
ásványi termékek
6 000
vas- és acélgyártás
4 000 F-gázok 2 000 1990
1995
2000
2005
2009
2010
2011 Forrás: Országos Meterológiai Szolgálat
EU SZABÁLYOZÁS – VERSENYKÉPESSÉG - FENNTARTHATÓSÁG Földgáz átlagos ára EU vs USA USD/mBTU
Energia- és nyersanyagárak – európai és magyar probléma is - EU ENERGIA UNIÓ
Etilén előállítás átlagos költsége EU vs USA USD/tonna
Szolidaritás: az egyetlen szállítótól való függőség visszaszorítása, szolidaritás, különösen amikor az ellátásban zavarok lépnek fel Az energia szabad mozgása: „ötödik szabadságjogként” az energia határokon átnyúló szabad áramlása, a hálózatok összekapcsolása. Energiahatékonyság: a termelési kapacitással egyenrangú, önálló energiaforrásként figyelembe vett energiahatékonyság újragondolása. Karbonszegény társadalom: a helyi energiatermelés hatékony felvétele az energiahálózatba. Az EU technológiai vezető szerepének megerősítése a megújuló energiaforrásokon alapuló új generációs technológiák révén. Vezető szerep az elektromos mobilitás terén, bővítve az európai vállalatok exportját és globális versenyképességét.
„FRACKING WILL CONTINUE TO LOWER THE COST OF MANUFACTURING IN U.S., MAKING IT CHEAPER THAN CHINA BY 2018” - ACC/Boston Consulting Group (2015.július): Megjegyzés: US feldolgozóipari költségek jelenleg 5 %-kal magasabbak a kínainál, és 20 %-kal alacsonyabbak az európaiaknál! “When people choose whether to invest in Europe or the US, what they think about most is the cost of energy. The loss of competitiveness is frightening.” Antonio Tajani, European Industry Commissioner
FEJLESZTÉSEK / BERUHÁZÁSOK – MOL PETROLKÉMIA ZRT MOL P Olefin 1 MOL P Olefin 2
NYERS C4 BUTADIÉN 130 kt/év 2015-től
NYERS C4
NYERS C4 Slovnaft Olefin
Műgumiüzemek
Butadién kinyerő üzem Növekvő kereslet a gumiiparban 2025-ig a globális butadién kereslet előreláthatóan évente 2,7%-kal fog növekedni, melynek legfőbb hajtóereje az autóipari/gumiipari kereslet növekedése.
A butadién jövedelmezőségének alapjai
A butadién kínálat korlátozott A globális kapacitás várhatóan évente csak 2,0%-kal fog bővülni, mivel növekszik a könnyű krakkolható alapanyagok (etán, propán) használata, amiből kevesebb butadién-etilén gyártható.
A természetes gumi (kaucsuk) kínálata korlátozott
Beruházás értéke: 100 millió €
A szintetikus vs természetes gumi felhasználási aránya várhatóan növekszik.
28
FEJLESZTÉSEK / BERUHÁZÁSOK - BorsodChem Zrt A 2011-ben zárult TDI-2 projekt eredményeként az évi termelő kapacitás 160 ezer tonnára nőtt Folytatódik az MDI-2 projekt a korábbi 150 ezer tonna/év kapacitás 300 ezer tonnára növelése céljából 2015: új sósav konverziós üzem, beruházási értéke 100 M €, lehetővé teszi az izocianátok termelésének további növelését.
FEJLESZTÉSEK / BERUHÁZÁSOK - Nitrogénművek Zrt. 2012. óta 350 M EUR összegű beruházás keretében bővül az ammónia, salétromsav és műtrágya termelés. A gyár kapacitása a jelenlegi 1 millió tonna/évről 2017-re 1,6 millió tonna/év műtrágya kibocsátásra emelkedik.
VEGYIPARI K+F RÁFORDÍTÁSOK EU K+F vegyipari ráfordítások emelkednek, intenzitásuk viszont csökken K+F Ráfordítások (milliárd €) K+F Ráfordítások (értékesítés %-ában) Átlagos növekedés/év 1991-2013 Értékesítés +2,7% K+F ráfordítás +0,1% K+F ráfordítás az értékesítés %-ában -2,5%
Vegyipari k+f ráfordítások Magyarországon cca. 85 millió Euro/év (NAV 2012)
IPAR ÉS TUDOMÁNY: KAPCSOLÓDÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK Vegyipari technológiai és fenntarthatósági platform
ipar és tudomány közötti info áramlás
BASF példa VERBUND: együttműködés tudományos és üzleti partnerekkel – nemzetközi interdiszciplináris tudás INNOVATÍV TERMÉKEK ÉS ELJÁRÁSOK - FENNTARTHATÓ MEGOLDÁSOK - KÖZEL 3000 PROJEKT - 1,84 MRD € K+F RÁFORDÍTÁS (2013) - „LEGERŐSEBB” SZABADALMI PORTFÓLIÓ (Patent Asset Index)
IPAR ÉS AKADÉMIA – TÖBB INFORMÁCIÓ, TÖBB EREDMÉNY Vegyipari platformon kialakítható együttműködés lehetséges technológiai és termékfejlesztési területei: - jelenlegi vezető termékek bázisán speciális termékek fejlesztése pl. gépjárműipari, építőipari, mezőgazdasági felhasználásra: könnyű alkotóelemek, hőgazdálkodás, funkcionális növényvédelem, környezetkímélő tápanyag utánpótlás, stb. - gyártásközi és késztermék analitikai módszerek fejlesztése - környezetvédelmi, biztonságtechnikai és egészségvédelmi teljesítményt növelő fejlesztések – zöld innováció - energiafelhasználás csökkentését, energiahatékonyságot növelő fejlesztések - egészségügyi, gyógyszeripari felhasználású termékek fejlesztése
Albert Einstein a lehetetlenről...
"Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja."
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!
