7 szám.
1895. Április, t
ÍV. évfolyam.
,éreklye-múzeum> Abony városi, alsófejérmegyei,* .*‘ M íSW gyei' ifia & ;* íW pússóU budapesti, Ccsongrádmegyéi, íebérmegyei)«igönlötiíiegyeii.'•hontniegyei, kolozsvári "marosvásárlielyi,. szabolcsmegyei, szentesi, tolíiaffi^fei,!(óMal- ítört)iítálffi^0ei)' törtóébseii- /vasmegyei;;;M ^ a 'kóiözsváffiiiárözi'K. Máiídó 'tiízöttlság^l^ossiitli-bizottság és Vasvári-kör hivatalos közlönye. ;*
u * ii« n tutr
* v í *. ín.
,y
. *>** *.
.
'
- <
.
— <’
** ,
K.í
.
. ,'i
•,
r,
,
.-SZERKESZTO-BIZOTTSAG:
v
Szigeth y''M iklós ezredes, V égh' Bertalan r eÉredes-alelnökök Esterházy Miguel gr., Finály Henrik dr., Gámáft Zsigm ond; ;G yarm ath y' 'Miklós, Huszár Sándor br; K őváry László, Martin Lajos dr.' 1 ; 1 ■' ‘ ''''S á rk á n y ' ''Ferénez, ’ Szabó Sámuel és Szász Gerő.
<;
■ / . .F E L E L Ő S SZE R K E SZTŐ :
,
-
K. US Z K Ó I S T T7 " jLJST. ' -; az ereklye múzeum őre.
'
RENDES MUNKATÁRSAK:
.
Alsó-K ubinból: Bulla György. B.-HunyadróL: Gyarmathy Zsigmond, Gyarmathy Zsigmondné, B ecsből : ' Veress Endre, B eszterczéről: Csernátoni Gyula dr. B rassóból: Baráczy Sándor, Köós Ferencz. B u d a p estről: Hegedűs István dr., Helfy Ignácz, Hentaller Lajos, Jakab Elek, Jókai Mór, Kreith Béla gr. Remer Zsigmond dr., Szinnyey József id., C sík szeredá ból: Benedek István. D e é sr ő l: Kádár' -József. H id v ég ről: Nagy Sándor. K .-V ásárhelyről: Balogh Vendel dr. K olozsvárról : Bartha Miklós. Benel Ferencz, Deáky Albert, Ferenczy Zoltán dr., : Hory Béla, Kovács János, Kuszkó Istvánné, L őv ei Klára, Magyary Mihály, Márki Sándor dr., Szádeczky Lajos dr., L ú gosról: Dengi János dr., M .-B ogátról: Tokaji. Etelka. M .-Vásárhelyről: Imreh Sándor. N agybányáról: Törökialvi Pap Zsigmond, N agyváradról: Hegyesi Márton., N yíregyházáról: Krúdy Gyula. Sátoralja-U jhelyről: Matolay Etele, Székely-Ud varhelyről: Vajda Emil dr. Székesfehérvárról: Éder József dr. A lsó-S zóvá t:D ézsi Mihály. T ordáról: Borbély György, Ferenczy Ferencz. Vízaknáról: Szentkatolnai Bakk Endre. Rajzoló munkatárs: Nagy Gyula tanár. Fényképező munkatársak.'Dunky Ferencz, ' • . •• • Dunky Kálmán. B u dapestről: V ágó Bertalan. ■■ ~ ■
Szerkesztőség és kiadóhivatal, hová a lapot illető minden küldemény intézendő i
Kolozsvárt,
Széohenyi-tér 27. sz.
Orsz. Tört; Ereklye-Múzeum helyiségében,
t
,
r
>:
A m.posta-takarékpénztár clearing és cheque forgalmában a kiadó-hivatal száma ÍÍ2 1 3 .
■■'.i:
:& /£e g rje le n ils: ,m i n. d. e n.
wÍU
óv i-é aa. "é''s:'í 5 - é ri:
Ara negyedévre 1 frt. — Külföldre ,1, Irt 25 kr.’
-1 Ui
!’! .
» ,
’klap az első évfolyamtól megrendélhiető. —•Díszes borítékba kötve az hll.éslll. évfolyam ára 15 irt*
LapTan-ic jelen szá m a 1© oldalra terjed..
;■
. 7 A R T A L O M Kossuth Lajos emlékezete:
.
V:
:
oidai ^y' . v' r
Bácsi Balázs Márton — Földvári lilék - Liiley Bertalan — Otrobán Károly —■Sófalvi Károly, — Spi>klá Dá vid — Takács Tóbiás. . . • ,
59
Különfélék Kik
1 -ííliX Ö
Az életrajz külön pálliumba jő és betűsor szerint helyez,tetik, el a nagv napok szereplőinek életrajza .-,köza. E .......- ..n .w . .,.- v' l % Hon.
A „T örténelm i Lapofe°~jeleri száma m ásfél ív n yi tartalomm al jelen t még. K árpótlást óhaj tottunk ezzel nyújtani a felm erült késedelemért,
l%'*Me^ef'>t9r^eiM^ib^enniiin^ui9íérVe2!éMé/ -Étf-
. 5D^6(' i>r.QUí^iyunkklktÖ tt^'$idé^tlrLapim 1k .jéleiPsWámá
•
1k'ifh, .
I i v ■*rí. í J B S ?
tií>*Ii 11n - ■ rrészletesén k özU a m u zeu m -egyletJ elen tésé^ ^ ^
íx^ s-b a i patíA Ívrnwm',\sv*r''";<4-|a?>^
: SzeVMztC'égV üzenetek.' — X^rSrVénllmS XapoK-féfen
• .<
; Híd
v most |i Imit meg a Kanta.huszár naplója'— Bekötési ^ J '* -tálil&lí
A z 1<34:8 . 4:»)» yyiöitG n clin i L&T)ok‘ -ríi p^ás/ "■r d e1t é - i. 1 ö H
+'
'V / ® 'v'i í " Í ,
" ’
i
1 '' V i
i
'
{ ^ r ^ n io g a t ó ji ^oítafene jnuzeumnal^ máp, alakulata “ j rilásodík é v é t ő l k e z d v e . E m ú z e u m á m e g a lk o to t t i ti
i
'
~
■
x
r
•
•
*_•
szabályok nyom án; most mar jo g ila g is nemzeti közkincscsé lett s lapunk barátai közü l mindi azok, a kik lelkesedéssel, buzgalom m al járultak ( ;X ^j'ennek! ié v é lé sé h e z, velünk -együ tt örülhetnek s d m ,mi,thálás, köszönetét .mondurik,e h e ly e n .is azért, yihM éger, J ózsef „A nagysarlói véletlöntSB höcösztjűki“■ Midi alek-1M anó érsek m : könyytániofc Eger^oNekünk-. Jhqgy szivesek voltak részt kérni a m unkából s csak a 4 8 - 4 9 - e t tárgyazó m üvek,jegyzékére íett-volna.- h ö ^ ' é g ^ ^ i ^ l jr^ g y Íéléfekeí dolgoztak velünk’ szükségünk. Újpesti K. szerk. A tárcsát sorra vessztilí." ^^zi^a:;izép:^''S8Szétárt^t> m elyet lapun k s áz Szilágyi Mihály Bpest. Az ajánlatot szívesen és k öszö ereklye muzeum k örü l tanúsítani szíveskedtek, nettel elfogadjuk Nem aggódunk különben ama terv kérjük jö v ő re is megtartani, h og y a m egkezdett} évre előfizettek:
Szerkesztői üzenetek.
miatt sőt örülnénk, ha,más is megpróbálkoznék azzal, , ... , ^ , ... . a mely nekünk- olv.-vcghetetlen sok munkába 's -áldó- } ’/ e p u le te t;e g y e sü lt erővel tetőzhessük be zatba került. L - ei Klára. Szívós ügyeiméi; hálásan kö-* szőni külön is az elnök...-K—s. Antaí- -ezrédes.* Mindhá-' rom, rendbeli adatot vettük. Levélben fogunk részletesén • • ' Ö reg h o n v é d e k k é p e i a m íJen iiim on . A ko lozsvári orsz. ereklye muzeum a m. é -!>uu ielhivta a szólani a tett ajánlatra nézve, l ’imár K ároly Vízakna. í-8 — 49-es honvédeket, hogy egyenkint vagy csoportosan A kedves szép levelet köszönjük. A képet . s .életrá:zot fényképeztessék lé magukat, a képeket a honvédek- rö - 1 elvette tőlünk Kalmár bátyánk, hogy .sorakoztassad íidebb-iiO '^abb életrajzai kíséretében küldjék )>e, hogy a D. Zilah. Néhai Dobay Sándor arczképe ,é s é le t r a jz a daliás idők katonáinak képeiből .minél szebb és irripobeérkezett. Sárkány t. szerkesztő b. tag utján. Szegfű G yörgy. ;A részvényeket,; beváltja->32 írtért Folli Viktor' iiálóbb csoportot lehessen alakítani ,A felhívást tett kökolozsvári .banktizleteíiíDr.tjSzterszky 'í Vinczének t o lm á - ' ■vett'e.-.'.Több. száz -arczkép, ? csoportkép,;; egy kis levéltárt képező életrajzi adat-tár érkezett b e ,: melyek már is csoltuk a, szives üdvözletei. A kettős képet' hálás kö szakszerűen vánna,k ^rendezve 'és csoportosítva. Legtöbb szön ettel vettük. A késésért •elnézést kérünk.' 'Székely «gyes kép' van a kolozsvári honvéd egylet köréből. Utánna . Bon.edok. A kép el -van helyezve í 57 sz. a. sorra kerül .1 brassói, ‘ szolnokdobóka-megyei; .szentesi, marostordaG — J).-né Becses adományát a febr. 1 -én megjelent aegyei honvéd-egylet köréből. Képviselve van különben számban nyugtázta a honvéd-cgylot. Meltáztassék utánna •i szabadságharcz minden fegyverneme és, több katoná nézni. Az arczképét >mi felmerülő alkalomkor bemutatjuk. val, képviselve ^an^ minden honvéd-egylet Most a ko — Egyebekre méltnztassék a kolozsvári, honvédegylet lozsvári - honvéd-egylet előterjesztett •indítvány folytán jeg y zője; Nagy Pál székely főhadnagy, nyug. számtaná ogyik gyűlésén elhatározta, hogy márczius 15-ike előtt csos támogatását igénybe venni — Krivácn ezredes. í'gy alkalmas napra összehívja az összes egyleti tagokat Az alexandriai vártüzér főparancsnokának, az olasz k i a Dunky-fivérek műtermébe; ott csoportosan, zászlóaljanrály fiatal tüzér ezredesének képét az öreg ezredes képe kint azután egyes képekben levétetik magukat a millemellé egy keretbe tettük. Had .buzdítsa és lelkesítse a niumi' gyűjtemény- javára; A muzeumban Kalmárj Antal fiatalságot az, hogy miként kell áldozni á házáért fiata főhadnagy rendezi , a képesoportozatokat. Lajstromozza lon, meg nem változni öreg korban, hanem ifjú-lélekkel, zászlóaljankint és betűsorban. Az arczképpel kapcsolato rajongó szeretettel munkálkodni a múltak emlékein, me san beérkezett életrajzok és a honvéd szolgálatra vonat lyek zálogát kell hogy képezzék, egy szebb jövendőnek; kozó okmányok vagy egyéb iratok a -honvéd nevével és óhajtjuk, hogy a komáromi vár eseményeinek megírá szolgálati minőségével ellátott pálliumba helyeztetnek. A sához az ég erőt, hosszú életkort adjon s. fiatalos élet pálliumok betűrendben tartatnak nyilván. Ez úttal is fel kedvet. Mint ama vártüzér főparancsnoka, a ma még kérjük azokat, a kiknek csak arczképük vagy életrajzuk élők között ezredes ur legilletékesebb e fontos törté van benn, hogy pótlólag a hiányt kiegészíteni szívesked nelm i tények megírására. jenek. Kívánatos volna, ha minél számosabb arczkép s . D raskoezy Ede elnök, Scherer Lajos. Az arezképet életrajz •érkeznék be a honvédektől vagy hozzájuk tar és életrajzot vettük. Hálásan köszönjük. Átadtuk a muzeum tozók részéről. Az életrajzokhoz kérdő pontokat tartal ez osztálya rendezőjének Kalmár Antal főhadnagynak. maz lapunk jelen.száma. , v. Ő a képet lajstromozás után keretbe teszi, ellátja élet rajzi adatokat tartalmazó kártya lappal és sorakoztatja.
IV. évfolyam._______
Kolozsvár, 1895. Április 1.
7. szám.
1848-49. TÖRTÉNELMI LAPOK. A m. j.osta-takarékpénztár clearing- és chequeforgálmában a kiadóhivatal száma 3 2 1 3 .
Felelős szerkesztő:
J |
Szerkesztőség :
Kolozsvár, főtér 12. sz., emelet. Telefon sz. 244,
j|
KUSZKO ISTVÁN, az creklye-múzeum őre.
Előfizetési dijak:
II
Kolozsvár, 1895 április 1.
Ma egy éve tették le a haza elköltözött, leg nagyobb férfiának megszentelt porait a hazai anyaföldbe. Az élő, a száműzetés évtizedeinek fo lyamán, sokat k ü zd ött; a hontalanság kínos ér zete szivének minden részét átjárta. Testének elporló hamvai mégis vissza kerültek az édes hazai földbe.- Ma egy éve hulltak rá a görön gyök a nemzet fiai és leányainak könyzápora között s ma a kegyelet virraszt emléke felett. Kossuth emlékezetét évről-évre fenntartják a honfiak. A tűnő évekkel nem lankadni, hanem nőni fog a kegyelet iránta. E kegyelet m egnyil vánult m ár az első évfordulón, m ert a fővá ros ban is, a vidéken is, kegyeletés ünnepélyeket rendeztek halála és temetése alkalmával, Ez ünnepélyek közül legalább egyet, a k o lozsvári honvédegylet által rendezett gyászünnepélyt részletesebben ismertetjük a lá b b :
Kossuth Lajos gyászünnepe. A kolozsvári honvéd-egylet választmánya kegyeletes-ünnepélylyel gyászolta meg Kossuth Lajos elhunyténak évfordulóját. A városi Redout nagytermében folyt le a kegyeletes ünnepély. A terem előrészén a pódium és asztal, fekete szövettel volt bevonva. A pódium fölött Kossuth Lajos képe volt elhelyezve, gyászfátyollal körítve. A teremben, két oldalánál az emelvény felőli részen, az J8 4 8 —49-es honvédek foglaltak helyet. Lehettek vagy 50-en Kossuth Lajosnak e többnyire ősz katonái. A jelenvolt tisztek és honvédek közül a következőknek a nevét sikerült feljegyeznünk: Asztalos István, Bakos István, Bay János, Bocskor Lajos, Bertha Mihály, Bíró József, Böckel Károly, Csillag Sámuel, Czakó József, Csonka György, Filker János, Fógel Károly, Halászi János, Kászoni Géza, Kalmár Antal, Kelemen Gábor, Kerekes György, Koleszár János, Kisfaludi Lajos, Kóczy Ferenez, Kovács Ferenez, Létay Lajos, Marczi József, Mamicza János, Münszter Ede, Mester József, Nagy István, Nagy Pál, Nagy Lajos, Nedoroszták János, Pollák Ignácz, Szabó Sámuel, Sándor János, Schütz Sándor, Sebesy György, Sebesi Sándor, Stark Alajos, Szász Lőrincz, Szabó János, Szucsáky Imre, Takács András, Tóth Mihály, Urlaky Péter, Vajasdy Lajos, Vincze István.
Kiadóhivatal:
'
V< évre 1 írt, 7* évre 2 írt, egy évre 4 írt.
I Kossuth Lajos emlékezete. *
j a p szellemi és anyagi részét illető közleményék az ereklye-múzeum őre czítnére küldendők.
^
,
Kolozsvár, Széchenyi-tér 27. sz.
A 'terem padsorain úri női és férfi közönség fog lalt helyet. Ablakok, karzat állóhely zsúfolásig megtelt közönséggel. Három óra után Szabó Samu 4 8 — 49-es honvéd lépett az .emelvényre s tartotta a következő szívhez szóló beszédet: , Gyászra gyülekezett Közönség! 1894. uj év reggelén e sorokat irtam: Üdvözlet Kossuth. Lajoshoz! Egy képet látok magam előtt. — Túl az Alföld rónáján, túl a kék tengeren, az olasz, havasok lábainál, csendes szobában: agg férfi ül iróaszatala mellett, egyedül . . . Kilenczvenegy év, — s azonfelül a -hontalanság terheit hordozza meggörnyedt vállain. De gyengült szemei belátnak a jövő titkaiba, s miként az ó-testamentom prófétái: hazája sorsán aggódva, nemzete jövőjét intézi. Fáradt agyának minden gondolatával, reszkető ke zének minden tollvonásával hazájának tesz szolgálatot most is. Végrendeletét irja a magyar nép számára, s köny vekbe foglalva haza küldi. Ezt olvastam belőle (Garibaldira alkalmazva): „A legnemesebb hála-nyilatkozat, melylyel- egy nemzet azon fiai emlékének adózhat, a kikjhazafíui kö telességüket önzetlenül teljesítették: ha megvalósítani törekszik azokat az eszméket, melyekért azok éltek és haltak.“ (Kossuih L. „lratai“ IV. 484. lap ) ' Mi öreg honvédek, a 4 8 — 49-dik szabadságharcz aggult katonái s a fiatalabb nemzedék képviselői, ezt a fogadást tesszük s küldjük újévi üdvözletül Magyaror szág legelső honvédjének, Kossuth Lajosnak !*) * * *
Három hónap múlva e sorok kelte után, már a kerepesi temetőben a honi föld göröngyei hullottak Kos suth Lajos koporsójára. ' Nem volt ahhoz fogható temetés Magyarország alap jának megvettetése óta. Ott sirt a koporsó körül fél millió em ber: a magyar, nemzet küldöttei és* képviselői! . . . Gyászolt és sirt az napon egy egész ország, igaz bánattal és siralommal. Nem volt ott különbség ur és szolga, városi polgár és földműves, avagy nemzetiségek közt, nem választott el ott minket társadalmi életünk megrontó ja: a külön böző politikai meggyőződés. Öregek és ifjak, asszonyok és gyermekek egy zésben Összeforva, együtt sírtunk mindnyájan.
ér
Egy eszmében egyesültünk a hazaszeretetben. — És most, alig egy év múltán másként lenne? Ne engedd, oh Isten! Magyarok Istene! valaha másként lehessen! . . . *) 1848—49. Tört. írással.
hogy
ez
Lapok 1894. 1. azám. Nehány száz alá 1
50
1848—49. TÖRTÉNELMI tAPOK.
Nemzetünk erkölcsi sülyedését, hazánknak a végromlás lejtőjére jutását jelentené, ha valaha a magyar haza szeretetével és a legelső magyar ember tiszteletével összeférhetetlennek tartanák Kossuth Lajos emlékének kegyeletes_felujitását, — Mert Ha megvesz a honfi erkölcs, Hunnia ledül s a rabigába görnyed!
Gyászoló gyülekezet! Jertek, imádkozzunk Kossuth Lajosért! ! ! Ezután a kolozsvári polgári dalegylet lépett az emelvényre s elénekelte a himnuszt, mit a jelenlevők állva hallgattak végig. Az ének elhangzása után Nagy Lajos, 4 8 — 49-es honvédtiszt, unitárius esperes, tanár tartotta az alábbi költői lendületű imát Kossuth Lajos emléke felett. A mindenkit mélyen megható ima igy s z ó l: Világoknak teremtője, menynek és földnek Istene, népeknek és országoknak legfőbb ura, mindnyájunk sor sának intézője: és Atyánk Istenünk! a honfi kegyelet ez emlékünnepén imádkozunk tehozzád. Tekints kegyelmesen mireánk és vedd kedvesen a honfi szivek buzgó áldozatát! Az emberiség legnagyobb prófétája és jóltevője, szent fiad az ur Jézus m ondotta: „ Valahol kettőn vagy hár mán egybegyülnek az én nevemben, ott vagyok közöttük . 8 („Máté 18. 20.) Bizony, bizony maholnap ketten vagy hárman leszünk ama nagy idők tanúiból, de hisszük, hogy jelen van köztünk ama nagy hazafi dicsőült s z e l-. leme, kinek vezetése alatt a honvéd név dicsősége előbb bejárta a föld kerekségét, majd elmozdította a nehéz követ, mely hazánk uj életre kelt alkotmányának sírját elzárta. Bs mi e nagy szellem vezetése, kormányzása alatt ketten vagy hárman is, mig szivünk utolszór dobban, mig ajkainkon elhal a szó, soha meg nem szününk imád kozni édes hazánkért, tehozzád ph egyedül hatalmas, bölcs és -szerető Istenünkhez. Dicsérünk téged — m ert: Őseinket felhozád . Kárpát szent bérezére Általad nyert szép hazát Benrieguznak vére S bár annyi balszsrencse közt Oly sok viszály után. Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán.
1895. április 1
Ne bocsáss hazánkra ellenséget, hogy a miket az elmúlt század zivatarjai- közt elvesztettünk mindazt a tartós béke áldásai között kipótolhassuk. Ezekben imádkozunk tehozzád, ezekben kérünk té ged et" Nagy Isten azon érzelmek hatása alatt, melyek e gyászünnep alkalmával lelkűnkben ébredeznek. Oh őrizd még éz érzelmeket, hazánkfiai keblében ezutánra is, hogy legyen e nap ébreresztője a honfi eré nyeknek és buzdítás nagy nevednek dicsérésére. Mindörökké Ámmen. A beszéd után a polgári dalegylet énekelt egy gyászdalt, mely után Szabó Samu megköszönte a hon véd egylet nevében a gyászoló közönségnek a részvétet. Ezzel a .közönség csendesen eloszlott. Felemlitendőnek tartjuk, hogy e gyászünnepély meg tartása kezdetben templomban terveztetett. Szombaton délelőtt dőlt el az, hogy a gyász-ünne pély a redoutban tartható meg. A közönség értesítése és az előkészület jóform án rögtönzés volt. Az igaz, benső kegyeletnek, a harmonikus együtt érzésnek legszebb nyilvánulása volt az, hogy a gyász ünnepély mind rész vétel, mind más tekintetben ily szépen sikerült.
Orsz.-. Tört, Ereklye-muzeum-Egylet. Bizonyára velünk fog örvendeni az egész nemzet, hogy az az alkotás, m ely mint szor galmas méhek az ország különböző pontján élő honfiak és honleányok kisebb nagyobb adomá nyaiból létesült, az alábbi jegyzőkönyv, jelentés és alapszabály szerint jogilag is az egész nemzet tulajdonává vált. Mi indultunk először az országban a nem zet részére ily alkotás létesitésére, mi jelentjük először, négy évi fáradságos gyűjtés után alap szabályokban ki, h ogy. a mit gyűjtöttünk, az a nemzet közkincse. A jegyzőkönyv, jelentés és alapszabály erről igy szólanak:
'Jegyzőkönyv-
Dicsérünk téged Istenünk, mert valamint a szent hajdankorban a te válvetett népedhez úgy hozzánk is elküldötted időnkint a prófétákat, vezéreket, kiknek láng szelleme felrázta a népet szunnyadozásából s mindannyi szor győzelemre vezette kicsiny .seregünket, valahány szor az ellenség vagy az önkényes hatalom a hazát s annak szabadságát veszélyeztette. Küldöttéi ihletett dalnokokat, kikkel együtt imádkozánk. Támassz köztünk ujabb prófétákat, ihletett dalno kokat, a kik megértvén az idők szellemét, a közhaza javát, oktassák vezéreljék ezután nemzetünket.
A Történelmi Orsz. Ereklye-muzeum alapszabályszerű megalakítása- érdekében a kolozsvári márcz. 15. állandó bizottság, mint a muzeum kezdeményező és szervező testiilete által tartott alakuló közgyűlésről. Jelen voltak: Deáky Albert elnök, H ory Béla pénztárnok, Kuszkó István muzeum őr, B ay János, honv. egyl. vál. tag. Nedoro,zték János, márcz. 15. biz. tag. Polcz Rezső, Sándor József, Emke alelnök főtitkár. Sípos Károly, márcz 15. bizottsági tag. Szabó Sámnel a kolozsvári honvéd-egylet elnöke. Várady Aurél, Vincze István biz. tagok. Elnökölt: Deáky Albert. Jegyzett: Kuszkó István.
A koronás királyt, ki alkotmányosan uralkodik fe lettünk, népei javára hosszasan éltessed. Adj mellé bölcs tanácsadókat, a honszeretetben és igazságérzetben tántorithatlan kormányférfiakat.
1. Elnök a gyűlést megnyitván, előadja, hogy gyűlés tárgya, a kolozsvári márcz. 15. bizottság által kezdeményezett és szervezett orsz. tört. erekyle-muzeumegylet alapszabályainak megállapitása.
Terjedjen el hazánkban a felvilágosodás, a köz művelődés, testvéri szeretet mindenfelé,' hogy együttesen műveljük a haza boldogságát.
Előadja, hogy a márcz. 15. bizottság 1891 év február lG-án tartott gyűlésén indítványozta Kuszkó István, hogy Iétesittessék egy országos ereklye muzeum,
a
1895. április 1.
1848— 49. TÖRTÉNELMI LA-POK.
a melynek méltó helye Kolozsvár falai között a Mátyás király születési házában volna. A bizottság az indítványt elfogadta s az indítványozót megbízta a muzeum meg alkotásának keresztül vitelével. Indítványozó ezt elvál lalta s feladatát oly szépen oldotta meg, hogy a puszta indítványból, ma már egy rendezett gyűjtemény van együtt s a megindított tevékenység nyomán sok irányú szá mos és az egész országra kiterjedő alkotások keletkeztek. A muzeum-egylet működése már évek óta" az egész országra kiterjeszkedik. Alkotásai számosak-. Az elért eredmények sikerben dúsak. Egy ilyen életerős testület működésének sikerteljesebb folytatásához önálló szer vezetre van szüksége. Azért hívta össze ez alakuló köz gyűlést, mely különben régi vágya, mely a múlt évben kifejezett óhajtása a bizottságnak. Megemlíti egyúttal, mikép a muzeum-egylet Kolozs vár város hatóságának figyelme és gondoskodása folytán nyerte jelenlegi ideiglenes szállását a torna vívó épület emeleti részében. A lakbér s a legszükségesebb kiadások fedezésére Kolozsvár város törvényhatósága évi 200 frtot szavazott meg Ennek kifizetésére és a járandóság állan dósítása a muzeum-egylet alapszabályszerü szervezését, az alapszabályok bemutatását teszik szükségessé. Az eddigi működés tárgyalására és az alapszabályok megalkotására hivta össze a jelen közgyűlést. Felemlíti ez alkalommal, hogy a muzeum őr Kuszkó István vitte keresztül mindazokat a munkálatokat, a m elye ket napirendre hozott s a melyek kivitelével négy év óta a muzeumban ugyszólva állandó gyűlésen a márcz. 15. bizottság tagjai s a muzeum igazgatósága őt megbízta. Elismeréssel adózik a kiváló sikerért a buzgó muzeum-őrnek s a gyűlést megnyitottnak jelentvén ki, — a jegyzőkönyv vezetésére Kuszkó Istvánt kéri fel. 2 . Muzeum őr előterjeszti orsz. történelmi ereklyemuzeum-egylet 1891 — 1894-ről szóló jelentését. A terjedelmes jelentés j e l e részben tárgyaltatván, az idő előre haladott volta miatt elnök a gyűlés folytatását a következő napra hahsztja. A gyűlés folytattatik 1895. márcz. 23-án. Jelen voltak a fentirtak. 3. Kuszkó István muzeum őr folytatja a muzeumegylet eddigi működéséről szóló jelentés felolvasását. A jelentés mind általánosságban, mind részleteiben elfogadtatik. Egyúttal elhatározza a gyűlés, hogy a j e lentés egy nyomatott példányát a jegyzőkönyvhöz fűzi. 4. Felölvastatik a muzeum berendezésére és fe l szerelésére az igazgatóság megbízása folytán a muzeum őr vezetése alatt folytatott filléres gyűjtés eredményéről, valamint a berendezési és fenntártási kiadásokról szóló kimutatás; bemutattatik az ennek alapját képező n ap ló; melybe minden kr. kiadás és bevétel időrendbe be vezetve és tételről tételre okmányolva van s felolvastatik Bay János és Nedoroszték János bizottsági tagok, mint ki küldött számvizsgálók jelentése, kik a naplót tételrőltételre megvizsgálták s a bevételi és kiadási okmányok kal össze hasonlítva, rendben találták A bemutatott s rendben talált kimutatás és napló elfogadtatván, muzeum őrnek a felmentvény elismerés mellett megadatik. . 5. Hory Béla pénztárnok elő terjeszti a muzeum alap vagyonát feltüntető számadást. • A bemutatott számadás a kiküldött számvizsgálók általHétéiről-tételre felülvizsgálva lévén, a gyűlés H ory Béla pénztárnoknak több évi pontos és odaadó műkö déséért jegyzőkönyvi köszönetét és elismerést szavaz s a felelősség alól felm enti.
51
5. Muzeum őr előterjeszti a kolozsvári orsz.. tör ténelmi ereklye-muzeum-egylet alapszabályainak tervezetét. A bemutatott tervezetet a gyűlés mind általánosságban mind részleteiben elfogadja, a jegyzőkönyvhöz csatolja s az alapszabályok alapján az egyesületet véglegesen meg a la k u lja k jelenti ki s egyidejűleg elhatározza,. hogy az alapszabályokat jóváhagyási záradékkal leendő ellátás végett Kolozsvár város hatósága utján a nagyméltóságu m. kir. belügyminisztériumhoz felterjeszti. 7. Elnök indítványozza, hogy külön jegyzőkönyvi elis merés és köszönet adassék ki a muzeum létesítésére vonatkozó javaslat tevőjének, Kuszkó Isvánnak, ki azt nemcsak indítványozta, hanem négy éven keresztül ön feláldozó, önzetlen munkával egyúttal megalkotta, és kap csolatban a gyűjtéssel olyan alkotásokat létesített, a melyek maradandó értékkel bírnak s a hazafias érzés ápolására és fejlesztésére befolynak. A gyűlés Kuszkó István muzeum őrnek hálás el ismeréssel jegyzőkönyvi köszönetét szavaz és azt külön kiadatni határozza. 8 . Jegyzőkönyv hitelesítésére elnök által és meg bízásából felkéretik H óry Béla és Nedoroszték János.
9. Elnök a gyűlést bezárja. ■ A jelenlevők az ügybüzgó elnöknek éljenzés lett szavaznak köszönetét.
mel
Km. f. Deáky Albert, s. k.
Kuszkó István, s. k.
elnök.
jegyző.
H itelesíti: Hory Béla.
Nedoroszték János.
A kolozsvári orsz. ereklye-muzeum-egylet' működéséről— A muzeum őr beszámoló jelentése. —
Tisztelt Igazgatóság! Mélyen Tisztelt K özgyűlés! A kolozsvári országos ereklye-muzeum fejlődéséről van szerencsém az alábbiakban jelentést ten n i: A muzeum megalakulását 1891. febr. hó 15-én tartott gyűlésén mondta ki a márcz. 15. bizottság. E kijelentés visszhangot keltett egész országban, mert első volt ilynemü alkotás létesítésére. Ezerek csoportosultak a honfiak és honleányok közül az ország minden részé ből az eszme meg valósításához és siettek támogatni és segítettek megvalósítani a felszínre hozott tervet. A nemzet vágyának és óhajtásának kifejezése volt e muzeum megalakítására vonatkozó indítvány: Négy év telt el azóta sokoldalú munkában és olyan eredményekben, a melyekhez azt hiszem, nem kell semmi szóvirág, hogy azok értékük szerint méltattassanak. Kitelhető rövidséggel és szárazon fogom elősorolni az eredményeket, a melyeket nem lankadó és szaka datlan munkálkodás árán a nemzet jobbjainak lelkes támogatása mellett testületünk elért. Jelentésem ez: Kezdeményezés. 1891. február havában intéztük a nemzethez az első felhivást a muzeum létesítése érdekében való közre működésre. Meghallották mindenfelé. Már a márcz. 15. ünnepély alkalmára egy egész csoport ereklye és irat érkezett be jeléül annak, hogy a gondolat testet ölthet.
52
1848— 49. TÖRTÉNELMI LAPOK.
Ez a felhívás Aradon is viszhangot keltett. A vértanuk városában a város és megyeház pinczéjében, padlásán, raktáraiban halommal hevertek szabadságharczi drága em lékeink: pinczóben össze hányva a Csányi levéltár, egyebbütt is iratok, fegyverek, billincsek fogolymunkák. Az aradi Kölcsey-egylet felvette az eszmét s Varjassi Árpád kir. tanfelügyelő odaadó és, nemes buzgolkodása révén munkához láttak. Majdnem szószerint átvették s kiadták felszólításunkat - a . nemzethez, munkálkodtak, gyűjtöttek s ma kegyelet tárgyai ott is a szabadság harczi ereklyék. Becsben Kreith Béla gr. már évekkel azelőtt vá sárolgatta azokat a tárgyakat, melyek a szabadságharcz emlékei s a melyek a fegyverletétel után oda vándorol tak. Gyűjtötte a Kossuth emlékeket is. A kolozsvári és aradi felhívás akczióra ösztönözte őt is, a becses emlék tárgyakat lehozta a fővárosba s a vigadóban kiállította, íg y keletkezett a harmadik gyűjtemény. Ez bár tudtunk szerint ma is még a gróf magán tulajdonát képezi, idő és pénz kérdését képezheti csupán az, hogy ez a gyűj temény is a nemzet tulajdonává váljék.
1895. április 1 A muzeum további alkotásai.
Ereklye-muzeumunk a Történelmi Lapokkal egy olyan orgánum birtokába jutott, a mely szélesebb körű akczióra tette képessé. E lap támogatása mellett tehát mindazokat a hazafias alkotásokat és intézkedéseket léte-sithette, a melyek egy részről biztosították gyűjteménye gyarapítását, más részről pedig olyan hazafias ünnepélyek rendezését és intézkedések keresztül vitelét tette lehetővé, a melyek az egész, országra kiterjedtek. Megtartva a sorrendet, jelentésünket úgy tesszük meg, hogy legelőször a muzeum kebelére vonatkozó fejlő désről számolunk b e : A kolozsvári muzeumba érkező tárgyak igy csopor tosulnak: 1 . Kossuth-pénz; II. ereklyék; III. proklamáczió k ; IV. életrajzok; V. arczképek, csataképek; VI. kéz iratok; VII könyvek; VIII. 1848— 49. hírlapok; IX. jelenlegi hírlapok, A beérkező különbözőnemü tárgyak egy általános naplóban nyugtáztatnak és abból vonatik ki a megfelelő csoport-naplóba a tárgy. 1., Szabadságharczbeli pénzek.
Történelmi Lapok. E működés folyamán felmerült a szüksége annak, hogy a legdrágább emlékek, a történelmet kiegészítő ama részletek gyüjtessenek össze, a melyek megírva ed dig még sehol sincsenek s a melyek örökre sírba száll nának. E gondolat megvalósítására tárgyalások indultak. E tárgyalások eredményeül Inczédy elnöklete alatt szer kesztő-bizottság alakult a következő még ma is élő ta gokból : Szigethy Miklós ezredes, Végh Bertalan ezredes-alelnökök Esterházy Miguel g r , Finály Henrik dr., Gámán Zsigmond, Gyarmathy Miklós, Huszár Sándor br. Kőváry László, Martin Lajos dr. Sárkány Ferenez, Szabó Sámuel és Szász Gerő. , . E bizottsághoz mint mint munkatársak csatlakoz tak a következők: A lsó-K ubihból: Bulla György, B.-H unyadról: Gyar mathy Zsigmond, Gyarmathy Zsigmondné, B écsb ől: V e ress Endre, Beszterczéről: Csernátoni Gyula dr. Brassó ból-: Baráczy Sándor, Koós Ferenez, Budapestről: Hege dűs István dr., Helfy Ignácz, Hentaller Lajos, Jakab Elek, Jókai Mór, Kreith Béla gr. Reiner Zsigmond dr., Szinnyey József - id., Csíkszeredából: Benedek István. D eésről: Kádár József. H idvégről: Nagy Sándor, K .-V á sárhelyről: Balogh Vendel dr. Kolozsvárról: Bartha Mik lós, Benel Ferenez, Deáky Albert, Ferenczy Zoltán dr., Hory Béla, Kovács János, Lővei Klára. Magyary Mihály, Márki Sándor dr., Szádeczky L a jos'dr., L ú g osról: Dengi János dr., M.-Vásárhelyről: Imreh Sándor. Nagybányáról: Törökfalvi Pap Zsigmond. Nagyváradról: Hegyesi Már ton, Nyíregyházáról: Krúdy Gyula. Sátoralja-Ujhelyről: Matolay Etele, Székely-Udvarhelyről: Vajda Emil dr. Székesfehérvárról: Eder József dr. Alsó Szóvátról; Dézsi Mihály. Tordáról: Borbély György, Ferenczy Ferenez. Vízaknáról: Szentkatolnai Bakk Endre, Rajzoló munka társ : Nagy Gyula tanár. Fényképező munkatársak: Dunky Ferenez, Dunky Kálmán. Budapestről: Vágó Bertalan. Megjegyezzük, hogy ez a legújabb n évsor; az al kotók, az alapítók egyrésze már elköltözött s a T, L egyenkínt szomorúan meggyászolta őket. Az elköltözöttek helyét időről-időre eddig ujabb és ujabb erők vált ják fet. A szerkesztő-bizottság eddigi működéséről szóló jelentést a „Történelmi L a p o k “ f. é. folyamának 25. 26. 27. lapján találják önök összefoglalva.
E gy nagy csoportja van együtt a szabadságharcz beli pénzeknek. Rendes és kényszer papír pénzek, arany, ezüst, réz pénzek mind könyvelve és külön-külön csopor tosítva állíttattak ki. Két drb. amerikai Kossuth pénzünk is van Minden bejött pénzdarab könyvelve és nyilvánosan nyugtázva v o lt II. Ereklyék. E czim alá a következő tárgyak soroltattak: Ágyú golyók és más löveg. Csataterekről, hősök sírjairól vett föld, fű, virág. Emlékoszlop rajza. Emlékoszlop miniatűr mintája, Érdemrend. Egyéb szab. harczi ereklyék. Fegyver. Hadi zászló. Koszorú. Katonai felszerelési tárgyak. Pecsétnyomók. Ruházat. Szabadságh. pénzek. Szabadságharczi elítéltek által fogságban.készített emléktárgyak. Szabadságharczbeli kokárdák. Szobbr. stb Minden beérkezett tárgy folyó számot kap az áltolános naplóban és czimkével ellátva az adományozó nevé nek kitüntetésével; legtöbbször a tárgy történeti értékének rövid leírásával hélyeztett el. H l. Proklamácziók. A szabadságharcz e nevezetes kiadványairól nagyon szép gyűjteménye van múzeumunknak. E proklamácziók időrendben csoportosíttatnak: Külön választatnak a másod példányok, melyek csere tárgyát fogják képezni. IV . Életrajzok. Ezek gyűjtése a muzeum keletkezésével egy időre esik. Minden arczképpel életrajz is kéretik be. Az élet rajzok megírásánál fősuly fektettetek az 48 —49-beli működésre s az akczió oda irányul, hogy a kinevezési, kitüntetési okmányok, vissza emlékezések, naplók stb. szintén beküldessenek. Az életrajzok betű rendben helyez tetnek el. Minden egyes szabadságharczbeli szereplőről külön pállium állittatik 'ki. (Ebben csoportosul az illető egyénre minden okmány, minden életrajzi adat. Ujabb rendezés alatt most áll az életrajzi tár, mely közel 400 egyén életrajzi adatait tartalmazza. Kalmár Ántal főhad nagy rendezi V. Arczképek. A muzeum azzal kezdte működését, hogy megnyerte a honvéd-egyleteket, a fényképészeket a honvédek kabinet képekben valő levételére. Segélyére sietett a Történelmi
1895. április 1
1848—49.
TÖRTÉNELMI
Lapok, mely a beérkezett képekből időről időre csopor tokat közölt. A képek mindenike külön keretbe foglalva, az illető honvéd rövid életrajza kitüntetésével ellátva, zászlóaljak szerint csoportosítva van kitüntetve. Legutóbb a tömeges érkezések miatt a zászlóalji sorrend kissé megbomlott. A muzeum falai sem nyújtanak elegendő tért immár ujabb csoportosításához a félezret kitevő kép tárnak. Uj tágasabb lakásán csoportosíthatja ezeket a mu zeum rendszeresebb formában. E csoportba tartoznak a csata és más képek, melyek nagy számban vannak. E helyen megemlítjük, mikép a Történelmi Lapok számos képet sokszorosittatott. A honvédek levétele körül elévülhetlen érdemeket szereztek a Dunky fivérek, kik több százra menő arczképet készítettek el a. kolozsmegyei és a szolnok-dobokamegyei honvédekről díjmentesen. Kivülök Musalek Brassóban,. Botár K. Tordán buzgólkodott a képek levétele körül. Legbecsesebb csoportját képezi a gyűjteménynek a 129-et meghaladó magyar legióbeli arczkép. Mindenik vizit-kártya nagyságú. .Mindenik Olaszországban készült. Sípos Károly gyűjtött össze 43 drbot Jeszenszky István Brassóban élő ezredes 50 drbot. Benedikti József vajda hunyadi birtokos pedig 27 drbot, melyhez mások ado mánya is járult. VI. Kéziratok. Ezek ,a legdrágább kincsei a muzeumnak. Ezekbe vannak letéve azok az adatok, a melyek kiegészítő részeit képezik, a történelemnek. Naplók, egykorú jegyzetek, magyar, német, franczia, olasz levelek, kéziratok nagy halmaza gyüjtetett össze, a szabadságharczról, az emigráczióról és a magyar légióról. Sok olyan becses történelmi adat van, a miket ma még nem szabad közzé, tenni, a szerepelt egyének életben léte miatt. Nagyon sok adat fényt, világot vet a történet iró előtt megtörtént eseményekre. M nd e kéziratok őriztetnek. A felhasználhatókat rendre-rendre közzé adja a Történelmi Lapok. Igen becses adatokat képez a Krivácsi ezredes irat csomója, mely a magyar légió működésére vonatkozik. VII. Könyvek. A Történelmi Lapok megindultával a könyv gyűj tés is megindult. Ez adta pár év előtt azt a gondolatot, hogy létesittessék a szabadságharczbeli könyvekből Kossuth könyv tár czim alatt egy nyilvános könyvtár. Hentaller Lajos, a „T. Lapok“ munkatársa szíves kedett össze írni a könyvek czimjegyzéket, ezt kiegészítette Hegyesi Márton.történetiró az ö gazdag könyvtára segélyé vel, a kiegészítést pedig befejezte Veress Endre munka társ az egyetemi könyvtárban levő adatokból. A. szabadságharczra vonatkozó csaknem minden műnek czimjegyzéke megvan. Szerzőkhöz, kiadókhoz csak kérő levéllel kell fordulnunk s a terv megvalósítható. A jelenleg meglevő müvek is [több száz kötetre mennek. Ezek az egyetemi könyvtár rendszere szerint katalógusba vannak véve, illetve minden példányról czédula •van kiállítva. Külön csoportba kék színű czédulákkal vannak ellátva, a szabadságharczra vonatkozó müvek, fehér czédulákkal azok, a melyek ezzel csak kapcsolatosak. V il i . 48 — 49-beli hírlapok. Ezek egy külön gyűjteményt képeznek s csaknem minden hírlap meg van a gyűjteményben. Nagyon sok
LAPOK.
53
hírlap teljes példányokban együtt van E hírlap gyűjte mény egy gazdag- kincses tára történet irodalmunknak; ezekben vannak letéve a napok eseményei azzal a hűség gel, a melylyel a napi tudósitók az események lázas hevenyében és azok hangulatának hatása alatt papírra vetették. Az 1894. évig elhelyezett lapokból a lajstrom a „Történelmi Lapok" borítékain időről -időre közöl ve volt. _ IX . Jelenlegi hírlapok. A Történelmi Lapok csere példányaképen a fővá rosi napi s a Királyhágón túli vidékek lapjai özönlenek be. Ezeket a muzeumban gyüjtjük, a mi annyival inkább szükségesnek mutatkozott, mert az erdélyi részekben a királyhágó túli részében s főleg a fővárosban megjelent lapokból gyűjtemény nem tartatik. E gyűjtemény most még rendszeresebb alakot fog ölteni, a mennyiben tervbe vétetett, hogy az ország minden megyéjéből legyen kép viselve egy-egy a napi eseményeket felölelő lap. X . Kossuth gyűjtemény. Kossuth Lajos életére, hálára és emlékezetére vo natkozó iratok, adatok, nyomtatványok, hírlapok, köny vek összegyűjtésére nagy gondot fordított a muzeum. Megszerzétt a Kossuth halála alkalmával csaknem minden hírlapot csere utján. A külön kiadott gyászjelentéseket, proklamácziókat a fővárosból is, a vidéki városokból is bekérte, hogy azokat kegyelettel megőrizhesse az utókor számára. Külön szekrényben őrizzük ezeket a tárgyakat. . Ezen kívül a Kossuth Lajos emlékezetére külön gyászlapot adott ki a Történelmi Lapok-ból. Emlékezetéről pedig egy nagy csoport-kép gyűjte ményt nyomatott, mely a Kossuth Lajos születése, mű ködése, halála és emlékezete részleteit szimbolizálja. Ünnepélyek. A márcz. 15. ünnepélyeknek a Kossuth névnapját és emlékezetét fenntartó ünnepeknek országszerte való megtartására befolyt a muzeum. Mind ezek, mint folyó ügyek intézteitek. Külön részletes jelentést a Történelmi Lapokban találnak önök. Nevezetes és kimagasló ünne pély volt különösen az, a mely a Bem 1849. febr. 4. rendeletére 1894. febr. 4-én tartatott meg Vízaknán.' Mind két nap vasárnapra esett. 1849-ben Bem elren-' delte, hogy a katonák vonuljanak isteni tiszteletre. Nem tehették, mert „négy nap dörgött az ágyú Vízakna és Déva között." Megjelentek a fiatalok helyett az öregek, negyvenöt év után az isteni tiszteleten. Ez az ünnepély az egész ország kegyeletét . keltette fel. Özönével érkeztek a táviratok, üdvözölni az egykori fiatal hősöket, kik öreg korukban is kegyelettel teljesítették öreg vezérük ren deletét. A leveleken, táviratokon kivül egy csoport ko szorú érkezett a vízaknai emlék szoborra, a melyeket Szentkatolnai Bakk Endre plébános s Kremniczky Amánd m. kir. bánya nagy küldöttek be s l melyeket kegyelettel őriz az ereklye-muzeum. Ez ünnepély tervét Imreh Sándor munkatársunk hozta szőnyegre. Honvéd menedék ház. Kolozsváron egy honvéd menedékház létesítése ügyében az ereklye-muzeum őr kezdeményezésére m oz galom indult és bizottság alakult. Tagjai voltak: Deáky Albert, Szabó Samu, Hory Béla, Kuszkó István s a hon védegyleti választmány. Ezek jelentése a „Történelmi Lapok" m. é. folyamának 193. 194. lapjain foglaltatik.
54-
.
1848—49. történelmi lapok.
Honvédsegélyezés. Erre is kiterjedt a figyelme az Efeklye-Muzeumnak. A helyi honvédek segélyezésére, utánjárással és czélszerü intézkedésekkel hatott E reklye-M uzeum unkkeletkezése előtt élve el voliak temetve az öreg honvédek. Akezióra serkentettük a honvédegyleteket, buzdítot tuk, bátorítottuk az ínséggel küzdőket, tájékoztattuk őket arról, hogy miképen juthatnak segélyhez, vagy megér demelt nyugdíjhoz. Kidolgoztunk a nyugdíj elnyeréséhez népszerű m o dorban egy tájékoztatót ezt a „T. L .“ utján s a honvéd egyletek utján s a hol lehetett közvetlenül minden szegény honvéd kezeihez eljuttattuk Eredménye nem maradt el, mert mig 1891-ben, ákcziónk megindítása előtt 1834 honvéd kapott 143787 frt nyugdijat, 1894-ben 6753 honvéd-kapott 377831 frt nyugdijat. A múlt évben nagyobb mértékben forszíroztuk a tájékoztatást, mint azt a „T. Lapok“ junius-juliusi szá mai is bizonyítják. A „T . L a p o k "o n kívül még külön tájékoztatót is adtunk ki, szétküld ve az összes hazai lapoknak. Ennek az lett az örvendetes eredménye, hogy az orsz honvédsegélyző-egylet költségvetésén alapos módosítást tett szük ségessé. .. . ' Erről az orsz. honvédsegélyző-egylet igy nyilat kozik : Tekintve, hogy a nyugdíjas egyének száma az 1894. év folyamán ily nagy mértékben emelkedett, i 894. évi julius hó 20 án, az 1895. évi költségelőirányzat felter jesztésekor egyesületünk az 1895-ik év szükségleteinek fedezésére a magas kormánynál az évi 300,000 frt.dotatiónak 400,(.00 frtra leendő felemelését s annak törvényhozásilag leendő megszavazását kérelmezte. Fzen összeg az állami költségvetésbe fel is vétetett. Miután azonban az 1894. évi juHus havától a nyugdíjasok száma min-, den várakozáson felü l oly nagy mértékben emelkedett, hogy az 1895. évre eltekintve az V* évi szaporulatoktól már eddig nyugdijak czimén 464,926 f r t 50 kr. szüksé geltetik, pótlólag még 30,000 fr tn a k , megszavazását ké relmeztük. H a pedig ezen összeg akár az idő előrehala dottsága, akár más okból tör vény hozásilag megszavazható nem volna, úgy ezen hiány az egyesület törzsvagyonából a Nagyméltóságu m. kir. miniszterelnök ur engedelmével felveendő kölcsönnel fo g pótoltatni. E legszélesebb körű akeziónak, a mi részünkről az volt az indoka, hogy most, a midőn a honvédek jobbára elérték a 65. életévet, lehetőleg mindenik hozzá juthas son megérdemlett ellátási dijához s tekintettel arra, hogy az ellátottak létszáma a természet rendje szerint fáj dalom, napról-napra fogy, muzeumunk eszközölhessen ki a fel nem használt összeg fenmaradó részletéből a ko lozsvári honvéd menedékház fentartására egy bizonyos átalányt. Kolozsvári honvédegylet. A muzeum befolyása révén nyert uj szervezetet a kolozsvári honvéd-egylet, mely megelőzőleg hét éven át a segélyezés dolgában gyűlést nem tartott, az ellátási ügyek eligazítása kizárólag Inczédy Samu ezredes elnök vállaira nehezedett. 1893. julius havában tartott közgyűlésen az honvédek a ma már néhai Inczédy Samu ezredest tisztelet beli elnöküknek kiáltották ki, a választmányt, uj erők beválasztásával akczióra képessé tették; élére Szabó Samu tanárt helyezték; ily módon a működésre képessé téve, a muzeum őr jegyzösége mellett másfél éven át
1S95. ápiilis 1.
minden vasárnap délután gyűlést tartva, az akczió meg indult. Az írásbeli munkákat, a felterjesztéseket a honvé dek okmányainak különböző testületektől való beszerzé sét, mint jegyző, a muzeum őr végezte. Ez hetenkint két-három munka napra terjedő fog lalkozást adott, a mit a muzeum őre éjjeli időben tel jesített. E munkálkodás révén a honvéd-egylet minta egy letté emelkedett, minden tekintetben okadatolt felterjesz tései a központban kiváló figyelemben részesültek, s a múlt év november haváig 28 kolozsvári honvéd részére 227ö f r t állandó nyugdijat eszközölt ki. Többeknek ju t tatott a központi segélyző-egylet révén alkalmi segélyt. Az elhaltak özvegyeinek pedig kieszközölte a temetési járulékot. Maga körében is eszközölt 200 frtot meghaladó gyűjtést, mit koronkint kiosztott az ínséggel küzdő liadastyánok közöttEzeken kivül a választmány számba vette az egy let tagjai közül azt, hogy kik élnek, kik haltak m eg? Ezek névsorát a lapokban is közölte. Törekedett az egy let elérni azt, hogy az orsz. honvédügyeket tisztán és nemesen szolgálják, méltóan az ügyhöz. E czélból in dítványozta m. é. aug végével a vele egyetértő egye sületeknek az ügyek élére, a Péchy Tamás megnyerését. E bizalmas átiratai elfogadásra talaltak s az egylet, mint a honvéd ügyek elnökét üdvözölhette Péchy Ta mást. A segélyezési pénztárt az egyletben Mamicza Já nos kezelte. Társas estélyek. A hazafias érzés ápolására hathatósan befolytak azok a társas estélyek, a miket a muzeum 1892. máj. 15-től hónapról-hónapra rendez. Eredetileg úgy voltakt ezek az estélyek tervezve, hogy azokon szabadsagharczbeli dalainkat énekben és zenében a mai nemzedékkel megismertessék a műkedvelők. Erre azonban csupán egy' izben volt alkalom. A többi estélyek csendes megbeszé lések összejövetele volt. Ez estélyek sorozatát a Történelmi Lapok élén álló három ezredes (Inczédy, Szigeti, Végh B ) nyitotta meg. Ez estélyeken beszélték meg először mindenik kotásnak, mindenik eszmének a kivitelét.
al
A Vasvári kör ily barátságos megvitatás után ke letkezett, itt beszéltük meg a muzeum berendezésének a részleteit. A vízaknai honvéd ünnep, a honvédmenedékház gondolatának miképeni kivitele itt került először szőnyegre. Itt jelentette be már a második estélyen Teleki László gróf azt, hogy atyjának drága ereklyéit nálunk helyezi el, itt kereste meg a kolozsvári honvédeket, szer kesztőséget a már elhunyt 48— 4 9 -beli őrnagy és Am eri kában volt ezredes Fornet Kornél. Vidéki bajtársak itt adtak találkozót. Honvédek kebli vagy országos ügye, itt nyertek megvitatást; a se gélyezés iránti lépések módozatait itt beszélték meg. Ez estélyeket két izben is felkereste Hegyesi Már ton szab. h. történetíró, Ugrón Gáspár a székudvarhelyi egylet elnöke és sok vidéki látogató. A kik el nem jöhettek, azok is vidáman nézték ez estélyeket. öreg A mikor első évfordulója volt az estélyeknek, Me zősi László százados, ki Batthyányi közelében az Uj épületben volt bezárva, 8 üveg 40-es évbeli tokaji b o rt küldött a társaságnak óriási pinczéjéből sok jó kíván ság kíséretében.
1 895. április L
184 8
—
4 9 .
.történelmi lavok.
Kimutatás
-Azóta ez öreg ur is meghalt. Nyugodjék békével. Ezek az estélyek a Budapesten megjelenő lapok Tokonszenvét is megnyerték. A Bpesti H. egy alkalom mal igy irt róla: .M a napság a mikor napról napra pusztul az a nemzedék, mely látta még a nagy napokat, van valami megindító, valami szivet megdobogtató az olyan estén, a mikor összegyűl az öregek kel a fiatalság azzal az ősi jelszóval: emlékezzünk a régiekről.
A muzeum belső működése. A muzeum időről időre tartott igazgatósági gyű léseinek jelentéseit önök megtalálják a o „Történelmi La pokban." Már 1892 augusztusban Inczédy elnöklete alatt tar tott gyűlésen nagyobb akczióhoz kezdett, ereklyék gyűjtése érdekében. Első berendezési és megnyitási ideje Kossuth Lajos 90. születés napjára esett. Elhatározta a múzeum, hogy ettől az időtől számítja éveit. Ugyanekkor elhelyezkedve ideiglenesen a tornavivó intézet emelete helyiségében, hozzá kezdett az alkotáshoz. Berendezte tárgyait, szervezeti szabályzatot készí tett, megkereste időről időre az ország több testületét tájékoztató iratok kíséretében ereklye adományok és a berendezés czéljaira filléres gyűjtések eszközlése végett. „ A rany könyvet“ alapított, ebben minden kr. adományt nyilvánosan nyugtázott. Az adományokból tovább fej lesztette az intézményt, az alapítványokat pedig gyümölcsöztette. Sok munka, sok éjjelezés árán igy keletkezett egy puszta indítványból a muzeum, mely ma ahhoz értők szerint-8 — 1 0 ezer frt értéket képvisel, s melynek becse s értéke főleg a kiválóan fontos eredeti okiratok és kéz iratok, drága ereklye tárgyak s összegyűjtött képekben évről-évre növekedni fog. Az alkotásnál a muzeum a legmesszebb menő ta karékosságot fejtette ki. A felhívások szét küldésénél a munka dijakat a legalsóbb árra szállította le. Könyvelési Posta kiadások nagy részét éveken át a Történelmi Lapok számlájára róttam. Pedig ez is meg volt terhelve 5 7 ~ 6 száz ingyen példány nyal, mely az intelligens szegeny honvédek járulékát képezte, melyért cserébe képek, Vlsszaemlékezések, adatok érkeztek a muzeumnak. Ez az észszerű és takarékos beosztás tette lehetővé, hogy minden fillér árán növekedett s növekedik a muzeum -és csekély anyagi erővel hatalmas alkotásokat létesítet tünk s a jövőre kiható intézmények alapjait tettük le. Bevételeinket, kiadásainkat különben ellen őriztet tük az egész nemzet által, az ereklye muzeum naplóit egyrészről az igazgatóság tagjai, más részről a márcz. 15. állandó bizottság tagjai időről-időre átnézték. A számadásokat s a vagyon kimutatást az alábbiakban terjesztjük elé. A ) Vasvári K ör. „Vasvári Kör* czim alatt egyesületet alakított a muzeum még 1892-bén a muzeum őr kezdeményezésére. E kör részletes jelentését a „Történelmi Lapok" 1893. évfolyamának 145 — 148 és következő lapjain találjuk. A körnek szervezeti szabályzata is van, a mely a „Történelmi Lapok* 1892. évfolyamának 158 lapján foglaltatik. A körnek elnöke Szabó Sámuel tanár; vezetése alatt mint egy száz tag buzgolkodik, hogy a fiatalon vértanú halált szenvedett hős emléke fentartassék. Szép márczius 15. ünnepélyt rendezett az idén is. 'Ugyanez alkálothmál tartotta közgyűlését is, melyen ipénztdrnoka a következő anyagi erédménynyel számolt b e :
55
i
A Vasvári emlék-alap pénztáráról. Egyenleg áthozat 1893. évből . . . 104 frt 93 kr. 1895. február 19. Teleki László gróf Ad. 20 „ „ Kér. bankban kamat . . . . . . 10 „ 10 „ Összesen . 135 frt 08 kr.
. . . . . . . Egyenleg áthozat 1893. október 7. kiránduláskor kiadás Egyenleg . . ................... ...... Összesen .
132 frt 2 „ 132 -» 135 frt
77 kr. 26 ÍJ 77 ** » 03 kr.
1895. márcz. 15-én. Poszler Gyula; pénztárnok. Az ünnepi közgyűlés az iparosok főtéri palotájába n folyt le. Emlékbeszédet mondott Szabó Sámuel, Vasvá rinak egy hazafias szellemű proklamáczióját felolvasta Tárkányi György. Lövei Klára Vasvári -egykori tanár társa ez alkalomra irt megemlékezését felolvasta Kuszkó István. A jelenlevők jkvi köszönetét szavaztak Lövei Klára urhölgynek a felolvasás összeállításáért.
KimutatásAz orsz. ereklye muzeum 1892—1894 évi bevétele és kiadásairól. T. sz
Bevétel |Kiadás i frt kr j . frt kr
T á r g y i
.i l| Postaigazgatóságok és hivatalok ado 197 05 ' mánya . . . . . . . . | 117 36 Adó- vám- és sóhivatalok adománya 2 3 Vasúti állomás főnökségek (lásd 28 5 6 7 767/873 r. tétel) adománya . 232 14 r 4 Körjegyzőségek 5 Törvsz.. jbir., ügyészség, közjegyzőségek és ügyv. kamarák ado mánya .................................. . .7 2 40 27855 Pénzügyőrség adománya . . . . 6 3570 7 Áll. és községi iskolák adománya . 171 30 Virilisták ■ „ • 8 195047 9 Más testületek és egyesek „ Összesen . . 3340J64 Irodai szerek, bútor, könyvkötői munka, képkeretek, állványok, berendezési munkadijak s fel szerelésekre . . . . . . Szolgabére . . . . . . . . 2 3 Nyomtatványok, postaköltség, czimzési és expediálási munkadijak 4 Fűtés és világítás . . . . . . . . . . . . 5 Egyéb kiadások Összesen . .
'
'
1
Az alap pénztárba átkezeltetett
,
1274 2 0 82 60 1376 45 74 31 128 54 2936
.
Összesen
. . . 3340.6413196 Levonva a kiadást . 3196; 1 0 Marad 1894. végével tiszta bevétel Egyszáznegyvennégy frt 54 kr.
10
260 —
144)54
10 •
azaz
1
Kolozsvár, 1894. decz. 31 én. Goldschmidth s. k. Fentebbi kimutatás alapját képező naplót a bevételi és kiadási iratokkal tetelről-tételre átvizsgálva, rendben tálaltuk. Kolozsvár, 1895. márczius Nedoroszték János.
2 0
.
Bay János m. k.
56
1848---49. TÖRTÉNELMI LAPOK. I. A z alapítványok összege a következő:
. . 3. 4. 5. 6 . .7. 8 . 1
2
id. K. Biasini Domokos alapítványa A Kolozsvári műkedvelők „ Groedl Ármin „ . A pécsi takarékpénztár „ Kossuth Lajos „ Inczédy Sámuel „ Kinizsi alapítvány • Hirsch Mór alapitvanya
29 frt 14 kr. 29 01 11 0 '45 27 49 49 25 17 « 65 2 2
01
25
II. A folyó pénztárban van III. A Történelmi Lapok gyűjtése a Kossuth szoborra így tehát kezelésem alatt van Összesen
» — » 310- frt 0 0 kr. 204 »• 53 » 426
w 97
»
941 frt 50 kr.
Kérem jelentésem tudomásul vételét. Kolozsvárt, 1895. márcz. 22. H óry Béla, az 0 . E. M. pénz tárnoka.
Fentebbi kimutatást tételről-tételre megvizsgálván s az okmányokkal összehasonlítván, helyesnek találtuk. Kolozsvárt, 1895. márcz. 20. B ay János, s. k.
Bedoroszték János, s. k.
Jövőre kiható intézkedések. Már 1863. jan. 15 én tartott gyűlés elhatározta, hogy több osztályt s bizottságot szervez kebelében és ezek élére vezetőket nyer meg. Ilyen osztályok, bizottságok a következők:
1895. április 1.
a muzeum és azokban való együttes munkára tért nyit mindazoknak, a kikben hazafiui lelkesedés a munkakedvvel párosul. A mostani szervezés után önök lesznek hivatva ezek megalkotására. A 7. pontban említett kegyelet-bizottság működése a legszebb s évszázadokra kiható alkotásokat létesíthet. Ennek munka programmját vázlatosan leírva feltalálják önök a Történelmi Lapok 133 158. 1894. évi lapjain. Tiszteleti tagok. A szabadságharczban kiváló tevékenységet tanúsított s az ereklyemuzeum alkotása körül is nagy sikerrel mun kálkodott több jeles hazafi méltó volna arra, hogy tiszte leti tagja legyen múzeumunknak. Egy ily rövid időre szabott gyűlés nem elegendő a közönséges tárgyak felölelésére sem. Erre egy ünnep napot kell szentelni, mely alkalommal megbízás esetén bátor leszek javaslatomat előterjeszteni. Most csak megemlíteni kívánom, mikép az igazgatóság Inczédy Samu ezredest tiszteleti elnökké választotta s tőle meleghangú -köszönő iratot is nyert, Kreith Béla grófot pedig tiszteleti tagnak választotta az alapítás kezde tén, a szabadságharczbeli emléktárgyak gyűjtése körül tanúsított lankadatlan működéséért. Azon kívül néhai tiszteleti elnöke Inczédy Sámuel ezredes arczképét életnagyságu mellképben elkészíttette s az most a muzeum termében el van helyezve. A képet Nagy Gyula rajz tanár volt szives elkészíteni. Teleki Sán dor gr. ezredesről mellszobrot készíttetett.,
Ezek képezik rövid foglalatát T. i dzottság és T. Közgyűlés eddigi működésűnknek, s én nagy hálával . gyűjtő-osztályt létesít a muzeum minden időben adózom a t. bizottságnak a kitüntetésért, melylyel meg való fenntartására szükséges anyagi erő gyűjtés folytonos tisztelt akkor, a mikor felhatalmazott, hogy egy gon tovább vitelére; dolatért négy év múlva ennyi évszázakra kiható alko 2 . ereklye-osztályt alakit az ereklye gyűjtése, azok hitelességének megállapitása és ezentúl való rendezésére; tással számoljak be. 3. könyvtári-osztályt a szabadságharczra vonatkozó Kolozsvárt, 1895. márcz. márcz. 16-án könyvek összegyűjtése és berendezésére; Kuszkó István, 4. levéltári-osztályt a beérkezett szabadságharczbeli a muzeum Őre. okmányok feldolgozására és hozzáférhetőve tételére; 5. képtári-osztályt a szabadságharczra vonatkozó képek összegyűjtése, rendezése és nyilvántartására; 1
6 . ünnepély-rendezői osztályt itthon és az ország különböző pontjain hazafias tárgyú és- czélu ünnepélyek rendezésére; továbbá:
7. kegyelet-bizottságot a melynek feladata lesz a még életben levő 4 8 — 49-es honvédek anyagi helyzetének enyhítésére a megtehető intézkedéseket megtenni. Az elhalt honvédek temetésének a történelmi múlthoz méltó impozánsá tételéről gondoskodni, továbbá oly honvédek temetéséről, a kiknek hátramaradottjaik nincsenek, s a kik végrendelkező óhajtásaikban ezt kívánják, gondos kodni a rendelkezésre bocsátott anyagi erő erejéig, vala mint megfelelő síremlék felállításáról is. Kiterjeszteni figyelmét arra, hol szükséges az országban nagyobb ese mények színhelyének magyarázatául szolgáló emlékek f e l állítása s ezeknek a jövőben való létesítésére mozgalmat kezdeni stb. A gyűlés kimondja, hogy 8 . vidéki gyűjtő osztályok megalakítására nézve intézkedéseket tesz. E megalakítás, miután egy kiváló csoportja tömörült a legjobb hazafiaknak az ország minden pontjárol a „Történelmi Lapok zászlója alá, gyakorlatilag könnyen megoldható. Az 1— 6 pont alatti csoportok élére a szabadságharczban működött kiválóbb férfiakat kér fel
Az Orsz. Történelmi Ereklye-Muzeum Egyesület alapszabályai nál egyesület czím e:
1 . §. A t egyesület czím e: Ereklye-muzeum Kolozsvárt. “
Az
„ Országos
Történelmi
egyesület czélja.
2 . §. Az 1848— 49. magyar szabadságharczra vonat kozó ereklyék, iratok, történelmi adatok összegyűjtése és azoknak Kolozsvárt állandó elhelyezése, nyilvánosságra való berendezése és m egőrzése; továbbá a hazafias ér zés ápolása és fentartása.
A z egyesület pecsétje. 3. §. A z egyesület pecsétje: a budai honvédemlék rajza. „Országos Történelmi Ereklye-M uzeum Kolozsvárt 1 8 9 1 “ körit attal. A z egyesület védője. 4. §. Az egyesület védője Kololozsvár sz. kir. város törvényhatósága, melynek polgármestere az egyesület igazgatóságának hivatalból tagja.
57
1848— 49. TÖRTÉNELMI LAPOK.
1895. április 1 A z egysület vagyoni forrásai.
5. § A egyesület vagyona, illetőleg bevételei: a) begyült ereklyék, iratok, könyvek, képek stb b) örökös, alapitó és rendes tagok adományai és járulékai. c) ajándékok és hagyományok; tárgyakban úgy mint - kész pénzben; d) a muzeum tagjai és pártolói által eszközölt gyűjtések ünnepélyek, felolvasások stb jövedelmei. Munka kör. 6 . §. A muzeum által létesítendő osztályok, körök, bi zottságok ügyviteli rendjét, a különböző czélu alapítva nyok kezelése, gyümölcsöztetése és ellenőrzése módo zatait, a választmány által kidolgozandó külön ügyrend állapítja meg.
Tagok. 7. §. Tiszteletbeli tagok, akiket az egyesület, a szabadságharczban kivívott érdemekért, vagy az orsz. tört. ereklye-muzeum alapítása körül kiváló és hazafias buzgósággal teljesített munkásságért választott. Külföldi tagok tiszteletbeli taggá választásához a belügyminiszter engedélye kikérendő.
első közgyűlésre kitűzött tárgyak felett határoz. A köz gyűlés a kolozsvári napilapok utján 8 nappal előbb, a tárgysorozat közlésével hivandó össze. 16. §. A közgyűlés hatásköre. a. A tiszteletbeli tagok, elnökség és igazgatóság megválasztása b. Az évi jelentés, zárszámadások és költségvetés tárgyalása és a felett határozathozatal. c. Az alapszabályok módosítása, m el}hez az egyleti tagok 3 / 4 részének jelenléte és a jelenlevők 'Yr.ed részé nek hozzájárulása szükséges. A módosított alapszabályok azonban csak miniszteri jóváhagyás után lépnek éleibe. d. Indítványok tárgyalása, melyek azonban a köz gyűlés előtt legalább 3 nappal az egyesületi irodában írásban benyújtandók. e. Évenkint 3 számvizsgáló kiküldése. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére, két tag kiküldése. A tárgyalás parlamentaris módon tartandó. _
’
Igazgatóság.
17. §. Az igazgatóság az elnökség tagjain és Kolozs vár város képviselőjén kivül közgyűlés által három évre választandó 24 tagból áll.
8 . §. Örökös tagok, a kik a muzeum javára 1 0 0 0 írt alapítványt tesznek. 9. §. Alapitó tagok, a k ik a muzeum ja já ra legalább egy száz frtot adományoznak
Rendes gyűlés havonkint egyszer, rendkívüli ülés öt tag, vagy az ellenőr kivánatára összehívandó. Érvényes határozathozatalra elnök és jegyzőn kivül legalább 3 igazgatósági tag jelenléte szükséges
10. §. Rendes tagok.' A kik 3 évi kötelezettséggel évente 1 frtot fizetnek. 11. §. Tagok jogai. Az egylet tagjai a közgyűlésen tanácskozási és szavazási joggal bírnak. Testületek kép viselőik által vehetnek részt.
Az igazgatósági ülés-jegyzőkönyveit az elnök, a jegyző és az elnö'c által kijelölt egyik igazgatósági tag hitelesíti
12. § Vidéki körök. Megyékben, városokban, nagyobb községekben, hol a muzeum-egyletnek az ügyviteli szabályzatban meghatározott számú rendes tagja van, ezek külön kört alakíthatnak. A körök feladata a muzeuraalapot tagok nyerésével és gyűjtéssel növelni. Ennek javára hazafias ünnepélyeket, vagy vigalmakat rendez nek, felkutatják az ereklye-értékkel biró szabadságharczbeli tárgyakat, iratokat, nyomtatványokat, azoknak hitelességét megállapítják és a muzeumnak beküldik.
a) Tagok felvétele felett határoz. b) A közgyűlést előkészíti. c) Az évi költségvetés tervezetét megállapítja. d) Számadásokat fe lü l vizsgáltatja. e ).A z ügyrendet megállapítja.
Feladata továbbá minden körnek kerületében öszszegyüjteni a történelmi adatokat, azokat tisztázni és a tisztába hozott adatokat beküldeni. Czélja kerületében egyúttal a kegyelet ébrentartására ünnepélyeket, emlékbeszédeket tartani, állandó emlékek felállítását közvetíteni.
18. §. Igazgatóság hatásköre.
/ ) Alkalmazottak felvétele, díjazása, vagy elbocsá tása felett intézkedik. . g) A közgyűlés határozatait végrehajtja és minden a közgyűlés részére fenn nem tartott ügyben határoz. A z elnökség: 19 §. Az elnökség tagjai: az elnök és alelnökök, a mu zeum őr, pénztárnok, ellenőr és a jegyzők.
20. §. Az elnök, akadályoztatása esetében pedig az elnök által helyettesített alelnök vezeti az üléseket, utal ványoz 100 frt erejéig. Képviseli az egyletet; különösen Kebli osztályok. tulajdonjog szerzéseknél úgy ingóság mint ingatlanokra nézve vételnél, vagy eladásnál, törvényszékeknél, hatósá 13 §. Az ereklye-muzeum-egylet saját kebelében goknál és testületeknél is. osztályokat állít fel, bizottságokat küld ki. Ezeknek s a Alelnökök Az alelnökök számát időről időre a köz vidéki köröknek munka programmját az igazgatóság álla gyűlés állapítja meg és akadályoztatás esetében az elnököt pítja meg. helyettesítik. A z egyesület kormányzása. 21. §. A múzeum őr az egyesület irodájának főnöke ; 14 §. A muzeum ügyeit a közgyűlés, az igazgató szerkeszti az egylet kiadványait, gondozza a tárgyakat, a ság és az elnökség intézik. muzeum működéséből a választmánynak jelentést tesz. A közgyűlés. 22 §. A pénztárnok a megállapítandó ügyvrend ér telmében kezeli az egylet vagyonát. 15. §. Rendes közgyűlés évenkint szeptember második 23. §. A z ellenőr az egyleti vagyon kezelését s a felében tartatik, rendkívüli közgyűlés azonban 1 0 egyleti pénztári ügyvitelt ellenőrzi. tag vagy az ellenőr írásbeli kivánatára, a [tárgy meg jelölésével bármikor összehívandó. A közgyűléseken érvé nyes határozat hozatalra 24 tag jelenléte szükséges, ellen kező esetben, 8 napon belül uj közgyűlés hivandó össze, s ez á közgyűlés, tekintet nélkül a tagok számára, az
24. §. A jegyzők vezetik a jegyzőkönyveket és segéd keznek a muzeum őrnek az irodai teendőkben. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja három évre. A választások titkos szavazással történnek.
58
1848— 49. TÖRTÉNELMI LAPOK. A z egyesület feloszlása.
25. §. A muzeum-egyesület feloszlását csak külön e czélra összehivott közgyűlés határozhatja el, melyhez a tagok 3 / 4 részének jelenléte és ezek % részének hozzá járulása kívántatik. Feloszlás esetén a muzeum Kolozsvár város birtokába, és ha 1 0 év eltelte alatt hason.irányú egyesület nem alakul, mely azt átvenné, ez időn túl tulajdonába megy át. E közgyűlési határozatok foganatositás előtt a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztendők. 2 6 .' §. Ha a muzeum-egylet az alapszabályokban meghatározott czélt, hatáskört és eljárást meg nem tar taná, működését a kormány felfüggesztheti s az egyletet az alapszabályok szigorú megtartására kötelezheti, vagy a körülményekhez képest feloszlathatja. Kolozsvárt, 1895. márczius 23-án tartott alakuló közgyűlésből. Deáky A lbert, elnök.
Kuszkó István, jegyző.
Jegyzetek az 1849-ik évi eseményekről. ^
— A hadjárat alatt összegyűjtött adatokból, késó'bb a keleti amigratio alatt történtekből egybeállitotta: Lászlófalvi Velics Károly 1818— 49-iki honvédszázados és volt emigráns.
A világosi fegyver letétel után: ugyanis : Az er délyi jobb szárnyon levő hadosztályt végleg Zsibóra hoz ták egybe s itt egyesülve a Kazinczy táborával 3 had test 600 ágyúval tétlenségre lévén kárhoztatva, megadta magát. Zsibón több napig voltunk s vártuk a tudósítá sokat s folytak a hadi tanácsok a további teendők felett a mig végre is bekövetkezett nálunk is a fegyver letétel s zászlóaljkint lettek a honvédek a várba berendelve, a hol fegyvereiktől megfosztva foglyul esett mindenki a ki berohant a várba. Kezdetben az a hir terjedt el — a táborban, hogy az oroszoknak adjuk meg magunkat s szabadon bocsátják a honvédeket, mindenki belenyugo- dott sorsába s várta a felszólítást a bevonulásra. Miután azonban az ’ ellenkezőről győződtünk meg, felbomlott a rend a táborban s mindenki azon törte fejét, hogy mene küljön. Hozzám is megjött a rendelet, hogy zászlóajjammal vonuljak be a várba s azt a . zászlóaljjal tu datva elbúcsúztam tőllük, sarkantyúba véve lovamat me nekültem, Nagy-Bánya felé, mint tiszttársaira is mene kültek és a legénység is más irányt' véve követte s egy sem ment a várba fegyverét letenni. Megjegyzem, hogy főbb tisztársaink közül azok a kik azelőtt a rendes ka tonaságnál szolgáltak egész bizalommal maradtak helyt s várták a rendeletet a bevonulásra, állitván, hogy Lüders orosz főparancsnok Ígérete folytán biztositva van a szabadon bocsáttásük, a mint azonban csuful felül■tek később. Megérkezve Nagy-Bányára a sok menekülttől alig lehetett mozogni a piaczon s csak kerülő utón folytat hattam másnap tovább utamat Szatmárra s itt is tele volt a város menekültekkel. E keserves visszaemlékezésből annyit még meg kell említenem, hogy nagy része a honvédeknek mene kült s fegyverét a közeli erdőkbe elrejtve indult bujdosni. Br. Eglofstein ezredes is a végzetes haditanács után két tiszttársával állt helyt s agyonlőtték magukat. Az elkeseredés általános volt és az egész tábort zavarba hózta Varga Imre főtüzér' szemünk láttára a töltényes szekérre ült fel egyik társával s magára gyújtotta s többen végezték ki magokat az osztrák szökevényekből a kik hozzánk átjöttek volt. /
1895. április 1
Szatmárra érve itt maradtam egy pár napig s több tiszttársammal találkoztam itt utoljára, mert a hányan voltunk annyifelé oszlottunk s bujkáltunk, hogy elleneink kezébe ne jussunk s nagyobb része külföldre igyekezett a főbb tisztek közül. Szatmáron még magyar kormánybiztos volt Kende Sigmond, s általa többen kaptunk út levelet. Én is kaptam Budapestre s Tarsoly Gergelylyel együtt szándékoztunk felutazni. A . mint tehát sikerült lovainkat s egyet mást értékesíteni és a honvéd ruhát, polgári öltönyt felcserélni egy szekerest fogadtunk s az zal utaztunk a pusztákon Debreczenbe és onnan Buda pestre s itt bujkálva vártuk be a további ténykedéseket. 1849 év végével kezdődött Haynau féle embertelen ül döztetések és kivégzések alatt itt voltunk többen honvéd tisztek az elővárosokba elrejtve, több polgári háznál a mentő angyalként őrködő a kormányzó anyja az öreg Kossuthné Br. Radákné, Meszlényiné, Rutkainé s Ruzits Ilka pártfogásuk alatt, mig rendre közreműködésük mel lett menekülhetett ki a merre lehetett és akart. Nekem szándékom volt keletre menekülni s tár saimat felszólítottam, hogy csatlakozzanak, de egyik sem vállalkozott — számítva arra, hogy az üldözések nem sokára megszűnnek és ennyi áldozat után e vandaliz musnak vége szakad. De nagyon is csalatkoztak — mert a kémsereg a mivel abban az időben az egész országot elárasztották s utón útfélen kémkedtek s kutattak — a kit csak kézre keríthettek irgalom nélkül elfogták s el zárták s folyt ellene a vizsgálat s többnyire kivégezték. Tarsoly Gergelyt is nemsokára elfogták Keszt helyen a hová lerándult, hogy a gazdasági intézetbe felvétesse magát s egyelőre besorozták a fegyencz csa pathoz s többed magával kisérték Gráczba a hol több nyire honvéd tisztekből fegyencz csapatot alakítottak. Itt azután a sok embertelen nyomorgatások s zaklatások folytán kimerülve betegen kerültek a kórházba többen s egyeseknek nagy utánjárással sikerült kezesség mellett szabadsággal családjukhoz visszatérni további intézkedésig. íg y került Tarsoly Gergely is családja közbenjá rásával kezesség mellett betegen haza Tordára, s a hol nemsokára a folytonos üldöztetések folytán testben s lé lekben megtörve agyonlőtte magát. Noszlopit is elfogták a csendőrök folytonosan kém kedve utánna, estve későn a mint szállásáról kilépett s ezt is kivégezték az uj épületben, s még csak Hatvani val maradtam — a ki végre is elhatározta magát velem menekülni a keletre. De végzete ezt is hamar utolérte s őtet is elfogták. Nejétől a ki betegen feküdt a a Ferentz városban egy háznál — s a kinek már végórája közeledett, el akart búcsúzni — s alig lépett be a házba nejéhez a csendőrök egy kémmel meglepték és elfogták s vitték a vesztőhelyre az uj épületekbe a honnan nem is menekült többet. Magamra maradva egyedül s szülőimmel levél ál tal érintkezve értesültem az Erdélyi katonai hatóság által gyakorolt brutális üldöztetésekről a hol Urbán telyhatalommal űzte ténykedéseit mint Haynau Buda pesten. Ily körülmények között haza térni még akkor nem lóvén tanácsos — egyelőre abban állapodtunk meg, hogy a Haynau által közzétett felülvizsgálaton eszközöljek pártfogóim által egy felmentési bizonyítványt, és azt küldjem haza felhasználás végeit. Egy pár hétre sike rült is a felülvizsgálati bizonyítványomat kézhez kapni, mely szerint a •/ alatt ide csatolt eredeti bizonyítvány ból látható, hogy a felülvizsgálaton katonai szolgálatra alkalmasnak nem találtak. Kelt Budapesten 1850 mártius 22 ón. Haynau által aláírva. Én tehát ennek a hiteles
1848— 49. TÖRTÉNELMI LAPOK.
1895. április 1.
bizonyítványnak hiteles másolatát haza küldöttein atyám nak Tordára, hogy azt a katonai hatóságnál bemutassa, remélve, hogy az által a további zaklatástól szabadul hatok. De nagyon csalatkoztunk, mert Urbán előtt be léve'n vádolva családunk mint főbb forradalmárok — és atyám le tartóztatva Kolozsvárt mig vizsgálat alatt volt — miután három fia szolgált a honvéd seregben, és atyám is* mint nemzetőr .százados sok szolgálatot tett Tordán (ugyanis: György öcsém a 31-ik zászlóaljban, mint főhadnagy, Lajos öcsém a veres sapkás U -ik zászlóaljban hadnagy) és én mint vadász százados s parancsnok a a havasi expeditióban működve több ütközetben vertem meg s oszlattam szét az oláh serget s főleg nagyon is terhelő volt reám nézve s nagy kihágásnak volt be számítva Dézsinek mint osztrák kémnek letartóztatása és a nála talált levelek elkobzása Túr feletti állomáson — s ez időben Dózsi nagy befolyással volt az Urbán ténykedéseinél s mint fő áruló s feladó szerepelt s töb beket meghurczoltatott helyt Kolozsvárt is. — De kü lönösen reám boszuból is sokat áskálódott s minden féle hamis feladásokkal terhelve, felmentésemről szó sem lehetett.
59
la k á cs Tóbiás. A városszerte ismert és szeretett nyugalmazott felső-czikolai gazdatiszt elhunyt. A boldo gult 48-as hős, 63 éves vala és már mint 17 éves ifjú állt a honvéd-seregbe. Részt vett a Komárom körül vi vőit csatákban, nemkülönben az egész szabadságharczot végig küzdötte. Egy érdekes mondása is fölevenült most a jó öreg urnák Evekkel ezelőtt 16 éves leánya halt meg. E kedves leányt mindenki megsiratta. Midőn a temetés után fölhozták előtte, hogy neje oda van a bá nattól és ő még könnyet sem ejt, a következőt m ondá: „Sirni nem férfihoz illő ; életemben csak egyszer sirtam s most is könnyezek ha arra gondolok . . . Ez akkor volt, m ikor tőlünk 48-ban Kossuth-apánk búcsút vett.“ Legyen könnyű neki a föld, melynek szabadságáért ő is küzdött.
KÜL ÖNF É L É K
Honvédegyleteket, munkatársainkat és lapunk ba rátait kérjük szíveskedjenek a halálozásokról egy-egy rövid tudósítást írni s a gyászjelentést az ereklye-muzeum számára esetről-esetre beküldeni.
K ik ir t a k a T ö r t é n e lm i L a p o k b a n ? A muzeum évi jelentése részére számba vették azoknak a névsorát, kik a szabadsádharczbeli történelmet kiegészítették s azzal kapcsolatosan a hazafias eszméket szolgálták. Ezek névsora a következő : Áldor Imre, Sz. Bakk Endre, B. V. Benedek István, Bulla.. György, G. Büttner Júlia, B. Büttner Lina, Dr. Balogh Sándor, Bende Gábor, Id. Bulla György, Benedek Ferencz, Borbély György, Beniczky Lajos, Bodog László, Bartha Miklós, Borcsa M i hály, Czecz János tábornok Amerikából. Dr. Csernátoni Gyula, Degré Alajos, . . . d., Dr. Dengi János, Deáky Albert. Dr. Éder József, E cofia, Egy puritán honvéd. Fekete Béla, Ferencz József, Ferenczy Ferencz, Fornet
Bácsi Balázs Márton öreg honvéd Kolozsvárt e l halt. Temetésére márcz. 22-én a kolozsvári honvéd-egy let testületileg vonult ki.
mond, Harmath Lujza, Hegedűs István, Hegyesi Márton, Hentaller Lajos, Horváth László, Herendy Vilmos,
(Folyt, követk.)
HALÁLOZÁSOK.
Földváry Elek, péterii nagybirtokos, meghalt. Föld váry Elek arról nevezetes, hogy 1848-ban, J 4 éves ko rában beállott huszárnak s végig küzdötte a szabadságharczot. U nokaöcscse, Földváry E lem ér, Temesvárra érkezett, hogy a halottnak Péteribe történendő szállítása iránt intézkedjék. A boldogultat .nagyszámú rokonság, a Damaszkinok, Dadányiak, Marschall bárók, Földváryak stb. gyászolják. A temetés f. márcz. 19-én volt a pest megyei Péteri községben. Lüley Bertalan, 1848— 49-iki honvéd főhadnagy, a branyiszkói ütközet egyik dicső hőse, a budapesti ügy védi kamara legidősebb tagja, f. márcz. hó 16-án rövid szenvedés után, 81 éves korában meghalt. Otrobán K ároly 1848 —49-es honvédhuszár meg halt márczius 18-án Fülén (Udvarhelymegye) 74 éves korában. Otrobán 1840-ben állott be a József-huszárokhoz s 1848-ban az egész ezreddel átment a . magyar hadsereghez. Ott volt Buda ostrománál és bevételénél. A világosi fegyverletétel után besorozták a 4. számú Schlick gróf nevét viselő huszár-ezredhez s ott szolgált 1852-ig. SófaUy Károly, volt 1848 —49-es honvédhadnagy, meghalt Budapesten, 67 éves korában. Márcz. 23-án te mették el a Damjanics-utczai lakásáról, temetésén a 48-as honvédek és a Radetzky hadastyán-egyesület tagjai testületileg jelentek meg. Spekla Dávid volt zentai illetőségű 1848— 49-es honvéd közvitéz elhunyt márcz. ‘2 5-én Zentán; a ki az 1848— 49-es hadjáratban Perczel tábornok hadtesté hez tartozván, az egész hadjárat alatt az alsó táborban a ráczok, oláhok, szerviánok és Ilorvátok elleni küzdel mekben vett részt.
Kornél, Ferenczy Zoltán. |Győrfi Pető, | Gyarmathy Zsig-
| Házmán váth
L.,
Ferencz, Imreh
| Herepei Iván, Hóry
Sándor,
Béla, H or- ,
| Inczédy Sámuel, [
I.
S.
| Irányi Dániel. | Jakab Elek, Jókai Mór, Kádár József, Kássa Lajos, Katona Imre, Koós- Ferencz, Kovács János, Kozma Pál, Krasznay Péter, Krúdy Gyula, Kulinyi Zsig mond, Kuszkó István (K.) Karsa Ferencz, Kuszkó I-stvánné, Tokaji Irma,
| Kinizsy István, | (K .) K. J. Kalmár Antal
(M. J.) Dr. Márki Sándor, Mártoníi Lajos, |Matskásy Antal, | Miháltz Elek, Matolay Etele, | ld. Mezőssy László, | Mol nár Zsigmond, Nagy Sándor, Nedeczky István, Nagy La jos, . . . ó, T. Papp Miklós, T. Papp Zsigmond, Persián, Gerő, Pünkösti Gergely, Réthy Lajos, Rónay Jáczint. Sárosy Gyla, Sebesy Samu, Szabó Sámuel, Szálezer Sán dor, Szemerjay Károly, Széchy Lorencz Josephine, Sajó Aladár, Szegfű György, Szemlélő, Szentgyörgyi József, | Székely József, | Szász Lajos, Szász Ferencz, Szabolcska Mihály, Szász Gerő, Szterényi József, Sebestyén József, (Nagy-Sajó). | Tenky Sándor | T. Tímár Károly, Id. Tirts Rezső, Tokaji Irma, Tenky Sándor, Tokaji László, Tóth Sándor, T. R., Urházy György, Újhegyi, Urmössy Lajos, Vajasdi Lajos, Dr. Vajda Emil, Végh Bertalan, Veress Endre, |Veress Ferencz, | K. Veress Sándor, D. Veress K. W eress Sándor, | Várkonyi Endre, roly, Zambelly Lajos. □
Sándor,
| Vadnay Ká
foglaltak időközben elhunytak.
M á rcz iu s 15-őt, a szabadság nagy napját a követ kező városok ünnepelték meg nagy lelkesedés között: Kolozsváron inpozans és a nagy nap emlékéhez méltó ünnepélyt rendezett: a kolozsvári márcz. 15. állandó
4 60
~
.
,
\
-
\ _____________________________ 1848— 49.
J '
■
történelmi
lapok.
_____________________
1895. április 1.
össze. Együtt ünnepeltek itt az öreg honvédekkel s azokkal, a kik minden hó 15-én össze szoktak gyűlni. Deáky Albert elnök tartotta az első felköszöntőt éltetve a márcziusi ifjakat a most már öreg honvédeket s ezek kö Az ünnepély Pongrácz Lajos népzenekarának nyi zött Nedoroszték János biz. tagnak egy emléklapot is tányával vette kezdetét. Azután a kolozsvári dalkör éne nyújtott lát, melyet ott az estélyen a következő jelenkelte a „Nemzeti dal“ -t. Deáky Albert szép elnöki meg ■ voltak Írtak a lá : Ábrahám Antal, Berzeviczy Béla, Bpest. nyitójában szomorúan emlékezett meg Kossuth haláláról. Bocskor Lajos, Deáky Albert, Esztegár Kristóf, Fáyl Azután Hory Béla árvaszéki elnök tartotta meg lendü Frigyes, Fáyl Frigyesné, Bpest. Br. Feilitzsch Arthur, letes szép emlékbeszédét. Hindi Árpád, Hóry Béla, Kalmár Antal, Kovács János, Sipos Etelka énekelt kedvesen szivhez szóló nép Kuszkó István, Magyary Mihály, Makkay Domokos, Sán dalokat, a miket a közönség háromszor ujrázott meg. dor József, Sárdy Lőrincz, Szabó Sámuel, Dr. Szádeczky Kuti Irén k. a. gyönyörű szavallatát a közönség Lajos, Szekula Ákos, Dr. Váradi Aurél, Vincze István, megéljenezte. és Walter Ede. A jelenlevők maguk között gyűjtést is Fayl Frigyes a budapesti orsz zeneakadémia taná rendeztek, a melynek eredménye 14 frt 5 kr lön. Ez rának művészi zongora játéka következett ezután, a me összeget takarékpénztárba helyezték „ Nedoroszték János lyet a közönség zajosan megéljenezett és megtapsolt. alapítvány az ereklye-muzeum javára* czimen, melyet a Tótfalusi József ev. ref. püspöki titkár nagy hatást keltve következő társas estélyeken időről-időre növelni fognak szavalta el Szász Gerőnek egy szép alkalmi versét. Végül filléres adományokkal, mindaddig, mig a társaság tagjai a polgári dalegylet a szózatot énekelte s a társaság a közül egy másik éri el a 25 estélyen való megjelenés Pongrácz zenekarának Rákóczi indulója mellett elvonult. ünnepét, mely alkalommal ennek nevén kezdetik uj ala pítvány létesítése. A Nedoroszték János alapítványának A Vasvári-kör egy szép ünneppel ülte meg márcz kezelésére Bocskor Lajos 48 - 49 honvéd tiszt kéretett 15-ét. Az iparosok főtéri palotájának nagytermében em fel egyhangúlag. Muzeum őr ezután röviden vázolta ezek lék-beszédet tartott Szabó Sámuel, Vasvári egy hazafias nek a társas estélyeknek keletkezését és folyamát, utalt kiáltványát felolvasta Tárkányi György theol. tanár, azokra a sokoldalú eredményekre, a melyek elérettek Lövey Klárának egy hangulattal irt szép megemlékezé hazafias alkotások terén, az ezeken folytatott barátsá sét felolvasta Kuszkó István, a „Történelmi Lapok" gos eszmecserék nyomán. — Utána Szabó Samu honszerkesztője. Az ünnepélyen elegáns női és férfi közön védegyleti elnök éltette azokat, a kik a nagy napoknak ség vett. részt, mely a termet egészen megtöltötte. hivei. Szekula Ákos Feilitzsch Arthur báróra köszöntött, Ünnepélyt rendezett „az egyetemi polgárság“ az Sándor J ózsef a társaság fővárosi vendégeit köszöntötte 4 8 — 49. honvédek* és „a fiatalok egylete." fel, Kovács János Hóry Bélát, Szabó Samu Szádeczky Budapesten a következő helyeken ünnepelték m eg, tanárra emelt poharat. Deáky a sajtó jelen volt képvi márczius 15 -ik ét: selőire, Hindy Árpád, Magyary Mihály és Kuszkó Istvánra A református gimnáziumban. A III. kér. polgári köszöntött. Kovács felköszöntött egy angolt, a ki a fiúiskolában. A VII kér középkereskedelmi iskolában. szomszéd asztalnal lelkesült a társaságon Az angol kö A VIII. kér leányiskolában. A V ili. k é r .. főreáliskolá szönő feleletét magyarul tolmácsolta Kovács. Feilitzsch ban. A IX. kér. polgári és kereskedelmi iskolában. Az báró felköszöntötte ezután még Kovács Jánost és ezzel V. kér. állami főreáliskolában. A terézvárosi polgári a társaság éjfélkor eloszlott. körben, ■ Vasvári kör irói. A vasvári kör Íróinak névso A vigadó kis termében a fővárosi polgárság elő rát, kik tollal szolgálták a kör történelmét a „T örté kelősége gyűlt össze estére. Hegedűs István szónoklatot nelmi Lapokéban, midőn a muzeum alakuló közgyűlése mondott, Gaal Ferenez szavalt, Ki) ály Albert, Erőss alkalmából alább közöljük, egyúttal megemlítjük, mikép Béla beszedeket m ondtak.' több egykorú iró kézirata még ezután kerül sajtó alá., Lelkesen ünnepeltek: Alberti-Irsa, Aszód, Abony, A névsor ez: Csűrös József, Gyarmathy Zsigáné, HerBrassó, Barcstelep, Balassa-Gyarmat, Beregszász, Bürkös, mann Antal, Hegyesi Márton, Dr. Hermann Antal, Hóri Czegléd, Csallóköz-Somorja, Dunaföldvár, Debreczen DöBéla,, Horváth József, Kuszkó István, L. A., Lővei Klára, mösd, Deés,. Déva, Dicső-Szt.-Márton. Eger, Esztergom, Pethő Károly, Sárkány Lajos, Szinnyei' József, Szabó Fiume, Gyula, Heves, Hajdúszoboszló, Pápa, Horgos, Sámuel, Veress Endre. Isaszegh, Jászberény, Jász-Karajenő, Körmöczbánya, Keszt A 48-as honvéd özvegye. A szabadságharcz hely, Kassa, Kalocsa, Kőbánya, Kisbér, Karám (Zolyom egyik legderekabb, hősének, W innier Antal 48-as hon m.) Kecskemét, Kolozs, Maros-Vásárhely, Mezőlak, Me védkapitánynak az özvegye, nagy nyomorban él Götnörzőtúr, Mocs, Nagy-Enyed, Nagy-Szombat, Nagy-Bánya, megyében, a Tornallyától több kilométernyire eső Méhi Nyíregyháza, Nagy-Kőrös, Nagy-Várad, Pápa, Resiczaközség lakói közt. Az özvegy már 70 esztendős és házbánya. Rozsnyó, Székely-Udvarhely, Somogyvár, Szabadka, ról-házra jár Tornallyán meg a környék többi községei Szeged, Sátoralja-Ujhely, Szatmár, Szegzárd, Szilágy ben, hogy éhen ne vesszen. A hidegtől és a fáradságtól Cseh, Sz.-Kraszna, Szamos-Ujvár, Torda, Tata, Újpest, megdermedt karján kosarakban tojást és zöldséget czipel Várpalota, Varsolcz. S még igen sok helyen, honnan faluról-falura s csak az tartja benne a lelket, hogy akad azonban sajnálatunkra nincsenek közelebbi értesüléseink. nak gazdag asszonyok, a kik az aggnő múltját ismerik K ossuth-gyász. A Kossuth-gyászünnep rendező és a tojást meg a zöldséget lehetőleg busás áron vásá rolják meg. így él a honvéd özvegye, a ki férjének el bizottságának irodájába, főleg a vidékről, még egyre ér keznek az élővirág- és koszorú küldemények. A bizott hunyta után hasztalan folyamodott a honvod segélyzőegyesülethez. A tornallyaiak közt most mozgalom indult ság a virágokat egész csöndben kiszállítja Kossuth Lajos meg, hogy a hetven éves özvegynek némi könyöradosírjára, a melyen a vasárnapi gyászünnep óta száznál mányt hozzanak össze. Az adományokat Debudrik Vilmos több friss koszorú fekszik. Társas estély. A márcz. 15. biz. tagjai a k öz ' adópénztáros veszi át Tornallyán, a ki azokat rendelteté ponti szálloda külön termében társas-estélyre gyűltek sük helyére juttatja.
bizottság, d. u. 3 órakor előkelő nagy közönség foglalta el az első padsorokat ablakokat és zsúfolásig megtelt földszinti és karzati része a városi vigadónak.
..„zmuvclcidJs irodalmi és műnyomdai részvénytársaság Kolozsvárt.
§Sr* Épen most jelent meg *4
„
Értesülvén, h ogy sokan óhajtják könyvalakban is birni néhai Kinizsi István huszár-kapitány ér dekes emlékiratát, mely vonzó előadásával lapunk rnult évi folyamában t olvasóinkat olyan kedélyesen és tanulságosan szórakoztatta ;selhatároztuk annak külön kiadását. / A 170, sűrűm r
,
A z „1 8 4 8 - 49. „ 7 örténelmi Lapok“ ' • ; •' szerkcnztösé'ir. . • .
;
B e k ö t é s i t á b l á k az 1848 — 49. Történelm i Lnpok 1892. és 1893. és 1894. évi folyamának be kötésére deci. elejétől kezdve , darabonkint 80 krral megrendelhetők a kiadóhivataltól. A bekötési tábla díszes kiállítással készül, Az 1892-ik első évfolyam táblája v ö r ö s angol vászon, az 1H93. év folya m , táblája .fehér. 'Az 1894. évfolyam táblája p e dig zöld angol vászonból készül. A m. é. fo ly á -' mok bekötési táblái olcsó, elegáns és Ízléses kiállításáért előfizetőink körében nagy keresletnek örvendtek. E táblába kötve, a Történelmi Lapok bármely szalon asztalnak díszét képezi. A' tábla első lapján, piros fa li. é. folyamnál fehér a jelenleginél zöld) alapon arany nyomással koszorú által övezve foglal helyet M agyarország és Erdély" külön-külön álló czimeré,;melyet felül, szent István koronája fó g - ■ lal össze. Ez alatt disz betűkkel a lap czime, a s z e r -; kesztőség s az évfolyam van feltüntetve. E fel írást, a tábla szélein ízléses fekete nyomású k ör zet veszi körül; Á tábla hátsó lapján vaknyom ásu ékítmények foglaltatnak. A tábla sarkára az első. lapon foglalt felírat van arany nyom ással helyezve. E felhivást azért tartjuk szükségesnek m ost ide jében közölni, hogy olvasóinknak módjuk legyen az ideje korán való m egrendelésre s tájákozva legyünk a készítendő példányokszámára nézve.
Képek a szabadságharczból a milleniumra. A kolozsvári orsz. ereklye-muzeum fel kéri a honvéd-egyleteket, a hazai fényképésze
két, rajzolókat, s az ügy iránt érdeklődő haza fiakat, honleányokat, h ogy a millenium idejéig a szabadságharczbeli honvédek arczképeít, a h on védemlékek képeit vagy miniatura mintáit, vala mint honvéd sírem lékek, csatahelyek képeit a k o lozsvári orsz. ereklye-m uzeum ba beküldeni szí veskedjenek. A muzeum minden ?■’tárgyat k öszö nettel fogad és njilvánosan fog;uyugtáznL E tár gyakból a millenium: idejére egy szép kiállítás rendezése terveztetik.'
Az 1848-49* „Történelmi Lapok “-ra egész évre előfizettek:
1895. 'évre''befizették: I)r. Maizner József, Iij. Várady Lajos.
L ED ÉLYI EGESZSEGI LAKDAOSOK. (CSODA-LABDACSOK.) ' . . Mindennemű székrekedés és azok követkozményei eltávolítására, hogy mily kitűnő házi szer, mutatja -az- a. körülmény,, hogy minden,, más összetételt túl-szárnyalt, . semmiféle ártalmas szert' Sem-, tartalmaz, éppen ezért nem ártalmasok a gyomor- és belekre, hanem az emésztést rendes állapotba h ozzák; araiiyeresek,' gyomor- és máj bajosoknak és azoknak, kik altesti idegbántalmakban szenvednek és a vértisztKást: igénylik, biztos gyógyulást ".hoz, 'helyreállítják és fentartják az egészséget. . : A fenti bajokon kívüli a\k6vetkéző; bájokban nyújt alapos segélyt: Kezdetleges, nyilt és vak arany érnél, mindennemű kiütéseknél, régi sebeknél, sömör-, otvar-, fekélyek-, fej- és fdlfájdalomnál,,gyomorhuriitr', gyomürgörcs-, hányinger és nehéz eníésztesnél. Tqvábbá'rhéumaticuá bajoknál az epo kiválasztást elősegíti, . egyszersmint. 'óvszerül szolgál a járványos betegségeknél. :• « HASZNÁLATI UTASÍTÁS. 1.fl ,•l, . , Felnőttek ruggel és este 2— 3 labdacsot vesznek. Erősebb szei-Yczetüek 4 —4 szemet , vehetnek, kik gyomorbajban szenvednek és hosszabb kúrát akarnak tartani, minden reggel vegyenek 2- szemel. Ara egy próbadoboz nak 21 kr. egy rendes doboznak 50 kr. ' ,
KAI’ U l l O :
'
V
N A G Y 'S l K D O R -
gyógyszertárában a „vörös keresztihez
M aros-Vásárhelyit, Szt.-G yörgy-uteza A. sz. ' Gyógyászati különlegességek/illatszerek. Pipere-., és gyógyszárszappahok. Gyógyborok.\íValódi tokaji assiuFranczia és magyár Cognak. Mindennemű' ásványvizek: S — Legkitűnőbb minőségű.„China Malaga" és „China-Vas- , q ~ Malaga" bor. Sebészeti eszközök. Kötszerek stb. Egyedüli készítője és szétköldési raktára a már 10 év óta’ közkedveltségnek Örvend’á „Gyöngyvirág*^ különle gességeknek u. m. : Gyöngyvirág hölgypor, szájvíz, fog-, por, arczkenőcs, mosdóviz, hajolaj. pomádé, brillantin, ; viasz pomádé illatszer, eau de Cologne, hajszesz, szappan - j és Gyöngyvirág szobafüstölőnek. _ ^ Készítője a legtisztább gyógyszerészi szeszből elő állított Sósborszesznek és a Dr. Tischler általánosan el terjedt gyógyerejü szájvize és fogporának. • Levélbeli megrendelések postai utánvét mellet a legnagyobb pontossággal eszközöltetnek; csomagolásra nagy goud íorJíttatík., • . '; ,
< , n j uf f í ” , ...h onv. anyakönyvi szám. .
*
, v‘
;
1848—49 h ö irv V d e g y lH ; t a g ja .
..... ... -
’>*•V
fí*“.
V
*. -
Íí
.1. a honvéd neve:, 2. Született 18
„
.h ó
.<
, n -
Jr
’ . . . .
.
községben.— V a llása :
megye ,
-
3. Honvédségi szolgálata előtt mivel foglalkozott, vagy mily állást töltött be?..
4. 1848 — 49-ben, mely időtől kezdve, meddig szolgált ? ..
.
.
. . .
5. Honvéd minősége, melyik hí.nvédzászlóaljnál vagy csapatnál szolgált ? „
,6. Ütközetben vett e részt, melyekben ?
hol ?
.
-
•
mikor ?
me^sebe-iilt, h o l? ............ .. . 7. A honvédségnél legutóbb milyen rangot viselt? Részesült-e kitüntetésben?
8. Jelenleg mi á , foglalkozása?....................................................
9. Jelenlegi tartózkodási helye ...
v . - '- '
. megye
város község.
- ,
,10. Nős-e, vannak-e gyermekéi ? Milyen állást foglalnak el ? Milyenek a. vagyoni viszonvai ?
Í J . 1 8 Í8 — 49 ről történeti visszaemlékezéseket irt-e, nnly czim alatt, hol, mikor jelentek meg ?
12. Vannak-e,, egykorú jegyzetei, .levelei, emléktárgyai $mely eket:, az ereklye-muzeum részére a ^ T orL apoku-bán való ‘ közlés, illetve ismertetés végett beküldhet ?
Mellékelve
‘
-
.. (vizit-, kabinet, régi aquarel-rajzolt) arczkép drb .... napló, leírás, ereklye ... K elt.. ‘ .
.
,
189.
■
.'
'
.
.
.
» bo’nvéd aláírása:
a honvédegvlot elnökének aláírása.
■
.drb.
