ít'
MAGYAR FILOZIFIAI SZEMLE
rÓrvnÁcmopÁs
A MAGYAR TUDoMÁNYos AKÁDÉMIA FILoZTFIAI BIZoTTSÁGÁNAK FoLYTIRATA Meg|elcnil
az MTA Fi|ozÓÍial Intézetésa Sorog AtaPÍtv.ny támogrtásávat
SURKESZTIK
ÁnoN I.Ászt.T
CUT ZSTKA (technilot szerteszt ) KENDEFFY GÁBoR LENDVAI L. FERENC (Íetel6sezetkeezÍt) MEZEI BALÁzs
A SZERKESZIÖBIZoTT5ÁG TAG]AI: ALMÁSI MIKLT6 (elnÓk),CSEJTEIDEzsT, cszMADIA sÁNDoR, FEHÉRMÁRTA, MARTTH MIKLT6' MÁTÉANDRÁS, MUNKÁCSY GYUI.A, NYÍRÍIcxsTTF, PRÖHLE xÁnoly, nTzse ERZSÉBET,RUzsA IMRE (tisztc|etbeli tad, sanqÁI LÁszLT, TAMÁSGÁSPÁR Lff(LG
79%/7-2-3 TARTALOM }oT MÁnrn: A PlatÓni ,et6s" -rő| - Íeminista interpretáciÓk k.p".á', MorNÁR PÉrrn: Az cllenállási jog két értelmezéseAquinÓi Szcnt Tamásrrál . . FÖLDVÁRI SÁrvoon: Fólvilágosode" és nemzeti megríjulás a kárpátaljai rusán kultrirában vblKovlcs MÁnte: IGnt mint a klasszikus 8eo8ráfia el6futára IJNDvAI L. FEREhlc: A íóldrajz h|ozőhája mint tÖrténelemfilozÓfiai probléma . ENDREFFY ZottÁt.l: Globáis problémák a politikai Íi|oz6Íia és az etika szemszÖgéből Ftr"DEsI Tetvds: Az erkÖlcsi jogok szerq>e és mcgalapozása
A szám elkészítésében résztvettek; BANG}IAKÁTALIN (szervezésésadminisztratívfeladatok) HoRvÁTH JUDIT (mrtszakiszerkesztő), SZÁNTT ÉvA(korrektor) KIss GYULA (müszald tanácsad ) A cikkek sziivegétszámítÓ8éprevltték Villax Etla, Nyistyár Erz8ébet A azcrkcsztÓsé3cÍnc: t0s4 Budapeet,szemcrc u' lo., postacÍm.: l39E Budapcot,Pf. 594.Tclefon: 131.2795 A }ladÓ cÍme:l447 Budapest'Pí' {87 Nyomdal e|Óállítás:S()'IENyomda,Budapert =.;'
1 31 5? 81 95 t27 151
Ésurlzgn
n/fiq.]It.JtÁsA IGRPÁTALIAI
RUSZiN KUT"TURABAN* FÖLDVÁRI sÁNDoR
Sz.ámoseszmetÖrténeti,ha tetszik, kultrirtipolÓgiai kÖzhe|y qal.e a f loilágosodás nyu7at- és kelet+urőpai rtegjelenési.formői k zti k lonbségeket'Ami talán a lt6els6ként juthat eszíi!'kbe arrÚ6 lJ;'ugaton a tizennvolcadik szá-.4i gondolkodás főkrrszábarl az, egyének szrbadsága áll, a keleti értelrrdségszámÁra viszont elsósorban a nernzetek szabedsá5a a k
. A szerzí kÖszÖneÉt fejezi ki a Pro knooanila Cultura Hungariae Dunahíji Népck Kutabíg Szakalapítoánynak, arruéfia Lu&J
e*Ö|cs korában, sokkal iobban mcgfelel a protestáns gondolkodás, v-agyakÁr a (ozintén éc tÖbbez Í megűjult - megreÍormált) kato|ikus szellemiség. F,rtelmetlen ez a kérdég, miért nem volt Keleten reÍorrnáci . A keleti kereszténységben r}olacztika gem volt. A keleti kereszténységben nem voltak meg az rljkori vellÁaoorágot megel6z6 Íejl dési stádiumok: ha megjelent is ezekból valami a Szimeon Polockij által szervezett Szláv - GÖ. példáut a XWI. ez^?^de|s6 Íe|ében -, ez importált nyugati ter:nrékmaradt a keletiek rÖg - trttn Akadémiában cámÁra idegcn éstalajtalan. Amikor a péteri refornrok ésezzel kartiltve a nyugati raciorraliata szellem gyÖkeresen átalakította oroszországot, mÁsfél évsázados lr zdelem indult meg a tradicionális gondolkodás. és életmÓd, illetve a nyugati lrulhjna kÖzÖtt' Az utÓbbir l, minden áldása mellett, az is megállrapíthatÓ, hogy a bcle6 fejl déot bizonyítÓ gyÖkeleket nélktiLlozte.Ez k zismert tény, amelynek a Lorutatálása rgr értékeli,rrem mir6síti sem a keleti badicionalitást sem a nyugati kulturát. Iellemző, és témánk szempon$ábÓl rrem érdektelen emlékeztetniiLnkrá, milyen dÖnt6 léÉs vo|t az egyházszewez'et uralkodÓi vaskézzn| valÓ átalakítása, ame|yben az a FeoÍan Rokopovics játszotta a kulcsszerePet, akit Na5y Péter mint az ukrán qyhÁz RÓgrában tanul! nyugati szellemmel átitatott, modernizál teolÓguaát fedezett Íol Kijevben.l - Ha Kt'zéPEur6pa keleti Íelét vesszíik czrm{tg5rre,akkor azonban neur ilyen élesa szembeÍrállÁs,ésa bevezetdben harnis lÖzhe|yként említett kijelentéseket még tÖbb joggal neveáetjuk azokrrak. ValÓ igaz, lrogy a hangsírly - a tizennyolcadik századrrál ill. a tizenkilencedik claő Ícléberr- xil.t Íeléegyre inkább a Íremzehetevódik. Ámde a polgáÍi nemzet Íogalma éppensfugel Nyugaton jelenik meg, például Diderct-nál a ,,|taza,, és a ,|EÍ\znt,, fogalmainak meghat&ozásában. Továbbá: egyéni és kÖztisségi auton ,nria szeclbeállítása selrr indokolt. A Pet66td kiilc*inzi'tt kodrely eryébként is ÍrrÁr a romantika gondolkodása, és nemcsak a kelet-eulÓpai irodalnakban, hanem a nyugatiakban is follelhetd. Só! éppen annak a Byrcn-rrak, illetve Shelleynek a kÖltészetébcn,fiket Petőfi saját elódeiként tisztelt. Korábban pedig'' az érzékenységk ltészetébenvitathatatlanul megjelenik az auton6m, érzó, vlgyakozÁ, lelki folyarrratait vállalő egyén a nemzet sorsát egyébkénf igencsak czív{ Ön viselő kÖ|t6knél: Bessenyeit6l lGrmÁnig, hogy maryar Éldákat em|íts Í'L Amíg a Fanni hagyományai az egyénre ÍÓkuszálva reprezentálja a Nyugatnől indult éÍzékenységir.odalnrát, A nemzet csinosodősa viszont . Jellegzeteeen ma4yar, kelet.eur'Ópai mú' Ugyanaz a Kármán J6zseÍ reÍlektál Lorárral legégetóbb tnagyaÍ problémáin - ettól nÉg a Fanniban jelentkez6 rtílueirány egyá|talán nem válik speciálisan magyarrá. Ugyan mely logikai bul.Jenc
l FcoÍarr Prokopovics, az rij kultrira ésegyház kérdéseirdl:Cracraft, lames: The Church Rllorm of Petcr the Great, London- tanÍord1971;Rothe,tlans: kligion und'Kultur in den kgionen dcs russishen Reichesim 1.8.lahrhundert, D sseldorf 19&4;Horak, Stephen M.: ,Thc Kijev Academy: A Bridge to Europe in the Seventeenth Centur/, East European Quarbrly 2 (1!X8),? 117 skk. o.
!t.
cÍedrÍ'ényezhehé, h"gyto tÖrténetesennem Íttavolrr'ameg a Fannit, akkor csupán A nemzet csinosodása okán valamiÍélenemzeti szentirnentalizmus, rnagyar érzékenységiÍodalmi képvisel6jének tifuláljuk a sz'erz6t? Nyilván egymástől k{tlÖnbÖző aspektusokat kevernénk e6ybe. Ami pedig a főlvilágosodást vagyis az emberiség ,,nagykortlvá válását', (Kant) illeti, azt nem lehet szimpliÍikáci nélkiil egyérrkÖz1rcnturaésnemzetkilzpontr1ra bontani. Autonőm k zÖsségcsakisautonőm iniltoiiluumokből ,áIlhat,nagykoni nemzetet kizőtólag nagykoni egyének(polgárok) akothatnak, Nem kelet-eur pai lelenrérrytehát a kóztbség tÁg{,, mint ahogyan a ,,1rrrrlzrl( eszrnéjesem "nag5il
$
2 A Kárpátaljához nyelvileg ésfóldrajzilag legkÖzelebb álő Ukrajna kulhírájában a kelcti és a nyugati sléra talákoásárÓl ill. {itkÖzeseiról: Wintcr, Eduard: Byzanz und Rom im Kampf um díc Uktaine 955_7939, |-etpng 79L2, az itt tárgyalt korszakrÓl: 105-137. o. IfultrírtipolÓgiai mcgkÖzelítése:Fóldvári Sándor: kultrtrkÖrci és az algebrai "EurÓpa
A lárpáta$ai kulturÁlig Íé8iőaajátos Íejl dési viazonyai sz{ikségeseéteszik annÁk létezett-ekáÍPátaliai fÖlvilágosodás egyáltaláry s ha igen, a kérdégnekíÖ|vetését: milyen értelemben? Beszélhet{lnk.e a francia hatást t loÖz6 EragyaÍ fÖlvilágosodáshoz, vagy pedig a német mintát kÖvetó cseh folvilágosodáshoz hasonl icleruégekr6l? Talán egyikr6l sem/ és IGIPátalján a fÖlvilágosodás helyett annak a nemzeti megrijulással a Lelet
o. A strukturák izomoríizmusa", Magyar Filozőfiai Szemle 37 (793), H,397-4o2. spheres oÍ Europe and do|gozathoz irodalomjegyzek az angol változatban: ,,The cultual the isomorphism of algebraic structures,,,in Pusztay János (ed.):Das sprnchliche Bild. der krnshinstra p-Rc gion, Szombathely 7991,9-17. o. 3 Praák, Bjchard: Cseh-magyar párhuzamok, Bp. 191, kiil ' 17-{9. o' illetve a rendkíviil pzdag jegyzebpparátus. -LJó.: Ce*o-:nailarské kulfumí oztahy oil osoícenstoído toku 78t18.Brno 7991. 56
do|gozat keletein bel l. Az cgyik a Íog,lr|t'trr|ttrlnlttul Ilrrtl lr.jltÍ ellentmondÁs. Véleményem szerint a fólvilágogodás per dc|initiont'llr Lo|(tnti'zik mindennem vallÁsi eszmevilágtÓl' A lodovico Muratorl nevévcl fémje|zett illetve a
XuI- Xuu. s'í.rdban kibontakoző többi modcrrriálÓ katolikug egzmeáÍamlatot nem tarthatjuk a ÍÖlvilágoeodás válÍajairrak.He|yeacbb, mcrt gzabatosabb a bevált ,,reformkatolicizmus', elnevezés.Bár:rrelykatolikuo azcllemi irányzat lehet reform. élzatti _ de egyetlen katolikus irányzat sem lehet a ÍÖlvilágosodás kóvetője. Még akkor sem, ha valamely gondolkodÓ reverendába-ÖltÓzÖtten alkot a ÍÖlvilágoeodás jegyeit magán viselő eszmerendszert, hiszen a gondolatot fogiuk ez esetben a Íillvilágosodás rePrezentánsának taÍtani, nem 1rdig a reverendát. A kritikával illetett kiÍejezéstazért sem tarthatiuk szerencsésnek, mert nem eléggéneutrális ahhoz, hog;r exakt losikai gondolatsor visszaadásában, szaktudo. mányi vagy ft|ozÁÍiai érvelés teljesen emőci mentes leírásában ÍÖlhasználhatő leg7en. A ,,muratoriánus Íiilvilágosodás,, önmagában ellentmond terminuga mintha sugallná, hogy a Íiilvilágosodás valamiféle ,,FÁtfi/,, ,,ha|ad6,,, vagy más hasonl jelenség, í8y tehát a reformkatolicizrrust is - amely az egyházon bellili haladT el6remutatő stb. jelenség - ennek válfajaként kellene fÖltttntetn rrk. Csakhogy ez a száh^sználat rossz beidegződéseket idéz fÖl. Amit exakt, neutrálig terminolÓgiával sz{ikséges kiÍejeznlink, azt j6l tiikrÖzi a ,,refor:nrkatolicizmus,' kiÍejezés:reform, el6r.elé1És, határozottan katolikus szellemiségben' Pra2ák természetesen egy meghatár.ozott koncepciőba illesztve használja ,,a Íelvilágosodás muratoriusi típusa,, terÍrinust. Idézz k megÍoga|mazását:a ,,A feloilágosodás olyan őltalános eszmei,politikai ésfilozőfiai áram)xtLéntjelentke. zett, amely az alaPoetí társadalmi útalakulások sziikségességére reagáloa dominőns szerePheziutott a 78.szízadi Eurőpában,ugyanakkora 17 _ 18.századi tudomány nagyarőny fejlddésénekeszmei ÖsztÖnzípként - az ilj ipai társadalomgeneziséoelősszefiiggésben_ a természetéstársailalomtudományok rendkío.iilifejl déséhezoezetetf',,Vagyis oly mértékbentágítjaki a Íiilvilágosodás fogalmát, hog5l abba így nemcsak a katolikus reforrrgondolatok Íérrrekbele, hanem például a matematikai analízis megsztiletéee,vaw az oxigén Íó|Íedezése is. Ha mindenkép1ren utalni kívánunk a reÍornrkatolicizmus és a folvil,ágosodás tbszefíiggéseire,a}J
{ Pralák: C*h:nagyar..., 33. o, 5 SárkÖzy Pétcr: .I(atolikus eldfelvilágosodás Itáliában és }vÍag5rarorságon", in Bitslccy István-Debreczctti Attila (szerk'): Á Fcloi|igonilás forilulata e magyar iroilalomban, srjr6 alatt.
. Bzínvomlo& hogy muratoriánus vagy más refoturkatolicizmussal találkozzunk? lgaz, éppen a-tizennyolcadik s.{zad utols hamradában ismerkedhetnek meg az egri papneve|ő szeminárium kárpátaljai ha|lgatői a katolikus egyházon beluli modernebb tanokkal. Lut9kay Mháty, a kárpátaljai megrijulás k zponti alakja Itá|iában, Luccában ismerkedik - Bécs után _ . .'yogát*'''6pai katolikus (ás vilÁgi) gondolkodás m veivel, a luccai nagyhercegi konyvtárban, 1829-ben. A k.Hég ez: milyerr mértékberrismghette .'eg á kárpé.taUaiá:telmisé8 a reÍorrrrkato. |icizrnust, milyen m6don és id6ben találkozott vele, és nem utolsÓsorban: ins.pirálta-e Örráll6 gondolkodásra, tináll m.dvekre a káryátaljai ruszin gondolkod6}at ez a nyugati hatás? - tényeges, hog5l a katolikus gondolkodason bel li moderrrebb áramlatok érintőleges ismeretét ne kiáltsuk ki a íolvilágosodás Lárpata|ai forme;árrak- Hiszen az Egerben tanulő gÖrÖ8katolikus papnovelrdékek r'ámáÍa m.égaz érintóleges ismerkedés is hata|mas el6relépésvolt. Van Praáknak egy másik alapvető gondolata, amelyet jobban ki is feit és ez a nemzeti.meg julás korszakot-kiieliild Íogalma.Nemzeti megijutás nak nevezi a ma8yaÍ kultrira nálunk Íolvilágosodás ésr.eforrrrkornéven enilágetett korszakait, a cseh kulhírtorténet mintájára. Szokatlansága ellenéreis ..gnyoo terrrinolÓgia, m4r csak szabatossága miatt is' Hiszen a folvilágosodás eszmettiIténeti, a reÍo'mrkor politikat rténeti Íogalom; az irodalombán használt megfelel inek esetében Pedig a Ítilvilágosodás eszmetÖrténeti, a romantika stílustÖrténeti fogalom. Igaz, nás a Ina8yaÍ és más a cseh múvelódéstórténetperiodiáci ja. A nemzeti meg julás korszalcát mégis kijeltilhetjtik, mert egyetlen kategoriával kiÍejezi az 184&i8 tartÓ folyanratok lényegét. Ezt PtaiÁk-magyaÍ reénsei is méltatták.. Számunkra KÁrpátatja m vel6déstórténete a Íontos].amiben a cseh mintára, ma8yar vorratkozásban terminolőgiát jítő Praáákhoz hasonlőan mi is kijelo|juk a nemzeti meg julás korszakát; amint látni fogjuk, a ÍÖlvilágosodásnál aokka| pontosabban és Íogalmi zavarok nélktil jellememe igy a munkácsi cgyházmegyefÖLíllításátől,tehát 1777-t6legészen184Lig tartő idíszakot. A cseh múvel désttirténettelvont 1rárh'' ""m azt is je|zi, hogy a kárpátaljai ruszin kulhiÍát sok s-ál fúzi a fteleti) kt'zéP-euÍ,6Pai kulturáÍs régi hoz lega|ább annyi, mint a kelet.eur6pa'ihoz. Az ut bbihoz kÖti elsógorban a nyelv, amelyet tÖbben az ukrán dialekfusának tekintenek, bár a ,,kárpátuloán', ternrinus használata nem volt mentes Politikai tartalomtől sem (ugyanakkor a sz6 politikai Íelhangja nem változtat semmit 6em .rzotu ho5y a ,,taryat"toao" áminus használata nyelvészetileg jogos.e vagy sem). K ti, vagy inkabb rokonitja az ukrán kultrirához a kárpátaljai ruszinokat a görÖg katolikui egyház is. Bár ].646 után, éppen a káryátaljai 8Ör 8 katolikus egyhi{z létrejÖttével, fokozatosan, de határ.ozottan megszúntek a Keletre irányu|ő kapcsolatoN s a Égi6 értelmisége nyugati míveltségú lett. IGrpáta|ja teMt arra is példa, hogy az rlgynevezett kelet6 Niederhauser Emil: Gsko-maáarské..." [recenziÓ], Szúzadok La (995), "Praák: 482-.483.o. 58
}Özép.eur6pai rÉgiÓ rin. kozép.cwÚpai |ellq;íl, Íei| t|érrtllrbcnugyana}*or lclet. cuÍ Pai vorráeolot is hordoző allotÓclcmekMl lll' Nem kÍvánunk it| cz'n| - az ugyancaak vitatott éetcriede|meg irodalommal rcnde|kcz - lcHécrcl bővcbbcn fulalkozÍ'i; a rtragyÍrr8zaz6k kÖátl lclet.EuÚPr Ín.g}ózdít.!ébcÍl mindeÍ'Ékd tt vorratkozőlag pedig Boitár En&e,7 a nemzeti megrijulás iroda|mi ldáto..Ógrira Fried István munkáit emelj k ki.E *l}*
Arrikor kárpátatiai kult rfuÓl beszéliink, egyrészt a rusán (régebbiter:rrinolő6iával kárpátutaán) etnikum kultűráiát é.tjtik Ío,galom taÍtalmán' másÉszt a munkácsi 8ÖÍÖgkatolikus e6yháznregye illetve" az 181íban bel6le kivált eperjesi egyhÁzrnegye kult Ítt'rténetében gondolkodunk. A munkácsi egyházmegye tőrténetéta tizennyolcadik száz^d uf6lgő hanÍ'adáig ÍÖldo|gozÁ Hodinka Antal ie azt vallotta: a nrszin etnikum tÖrténeteteljeeséggelegybeesik a kárpátatjai gÖtÖg katolikus egyhÁz tt}rténetével,így az etnikum ttlrténetetrelyett egyháztÖrténetet ír.9 Nem mentes ez a fitlfogás a 8thÖ8 katolikug pap Hodinka Román fiánal gzemléletbeli elÍogultságátÓl, aki maga is papnak }észttlt.loA káÍPátaljai éskeletfelvidéki térséga benn{inket érdekl id6szakban magyar éskisebb részben szlovák elemet is fel tud mutatni a gÖrÖg katolikus n@ségen beld. (lvíás vallás ak kÖrébena német elem is figyelmet érdemel.)Dolgozatunk keretei kÖzótt azonban mi is megmaradunk a ruszin népelem ésa gÖr g katolikus egyház detenrrirrálta kárpátaljai kult'ira Íogalmánál, minthogy e kett6 . kis eltffsek ellenére - fedi eg;rmást.11
' Boitá' Endre: 'Thc EnlightenmÉnt in East-Europcan Literatur.e", SfuiIíe Slaorca o. U6: .Die Áufklárung in Acailemiae kbntiarum Hungariae ts (1c7n, H,37*-379. osteuropa", Ácta Litleraria Academiae *ientiarum Hungaiae n Í978),34,257 BL. o. U6: ,,Az ember feljó..." A feloilágosoil,Ís és a fomantika a kiizép- és kelet.eurőpni irodalmakban, Bp. 1986.U6: Kelet-Eurőpa oagy Kiizép-Eurőpa?, Bp. t993. E Fried István: Kekt. ésKözép-Eurőpa köziitI. Iroilalmi páthuzamok ésszembesításeka kelet.kiizép+urőpai irodalmak kijréb6l, Bp. 198'6.vÖ. BojtáÍ Endre: 'Egy fel nem kéÉ oPPonens ut lagos véleménye", Korhírs 32 (19Í}8),3, t49-7%, o. Fried lswán: Utak és téoutakKelet-Kiizép-Eurőpa iroilalmaiban, Bp. 1989. Uó: ost,,,itbleuropiiische Sfudien. Ungai*h-Iatoixhi sbrre ichische literartscheBcziehungcn, Szeged,7991. 9 Hodinka Antal: Á nu*ácsi giirii g* akolíkue púspőkaégliirténete , Bp. 19o9.III-IX. o. 10Hodin}a életművéneklíjraérÉkelése indu|t mcg a Nyíle gyhÁzá^7993. jfunus 12-14-érr rendezett Hodirrla Antal Emlékkonferencián, l. Udvari István (szetk'): Hodinka Antal Emlékkiinyo' Nyíregyháza 193. A konÍererrciárÓl: Fóldvári Sándor: .Hodinka Antal Emlékkonferetria NlregyMán", IvIagyar Kiittyoczemlc t7o (L994), 1, 10-101. o. és Százailok G2n B%, H, 5%199. o., valamint Ho nismcrct 27 (79c,, 6, 74. o. Í IGindl, Richar d: Gexhbhb dcr Deu$hcn in den Katpaülcnldndern, Gotha 1907/191. - Winter, Eduard (Hg.):Dte Deubchen in der Slowakei und in Karpathorufl.anil, Mtinster
A gÖrtg Lato|ikus, ruezin kult Ía sánte kiár lag a PaP6á8 soÍaib'6l kikertil eredménye,g a tizenrryolcadik gázadban nem lép tul értelmiségtevékenyaégérrek vallÁgoe irodalom kerctein. Nem is váÍhatunk tÖbbet, hiszen az 1&6. ápÁ|is 2L a én ttirtént ungoái uniő e|ótt méglehet6ségesenr volt az ortodox papságnak arra, hog5l a iobbágyaorbÓl kiemelkedjék, így iskolázott éÍtelmiségnem jÖhetett létrc. A ruazin nQrlem teljességgel .Uzonos volt a iobbágysággal. A 8ÖrÖ8 kato|íkus cgyhÁz létrejotte volt az a társada|mi éskulturális el6Íeltétel,amely az alapokat je|cnthettc egy ruszin identitástudatrí értelnriség kialakuláaához. Bár ez a megál|apítÁs szinte triviálisnak tfnhet, a kérdéskutatásának sajátoe kilríilményei mégianehezítik elÍogadását. A gthÖg katolikus egyházat likvidálÓ sztalini politika, illetve a posztsztalinista ttlrténettudomány nemcsak a múvelódéstÖrténeti értékelégtPn6bált" kisajátítani, hanem a fo'rrások ÍÖltárását is - mégpedig, ÍÖldrajzi elhelyezkedése miatt, igen sikeresen. (A berc&zászi állami levéltárba hrrrolt, illewe szétdrilt, megsemmisített koÉbbi P{i8Éki levéltári anyagok ÉldÁiát enrlíthetjtik.) A Politikai kilrti|nrénye&en tűl az is kedvezőtleníil hatott, il|etóleg a gthÖg katolikus múvel6déstitrténettel hogy a kárpátisztikával legtÖbbazÜr vallási vagy nemzeti vorratkoásban ilyen vagy olyan olda|ra valanilyen mértékignÉtan elkótelezett szaz6k Íoglra|k.rlztak.(ortodox és/vagy u}rán elfogultsággal, de akadt épPenséggeltű|zottan magyaÍ szemléletúi".) Igy mindmÁig nélkulozzok a monognÍikus m vel6déstorténeti ftlldolgozást. Escményttir:ténettelugyanakkor tÖbb tcÍiedelmes monográÍia is Íoglalkozik' A lc8m.gbÍzhatőbbak éppen a katolikus plpi szazők szintéásei, 1gy az ullt6 cocmérryeinek legmoderrrebb és legteliesebb foldolgozása, Íorráskt}zlésekkel, a jczsuita Michael I.acko eddig négyszs kiadott munkája'l2 A Lacko el tti rzakirodalomből mindmáig klasszikus Íoldolgozás a bécsiSzent Barbara.templom parochusának és az ottani 8ÖrÜ8 katolikus szemirrárium rektorának, |ulian Pe|egznek a keleti szlávok megkereszteléséigvisszanyólo é8a litván' fehérorosz, illetve ukrán tertiletelren fekv6, oz., IGlet.EurÚpa valamenrrl bnzána szertartásű Latolikug egytrÁzánl.k tÖrténetétfelÖlel hatalmas múve.13Ép1rn a ungvári uni6 id6pontiÁban téved:1 49-neteszi - az ő idejébenazonban az uni6 szakirodalma még nem tudott mege6yezésrejutni a pontoo dátumot illet6en.1{ érinti,komp|exitása o. - Bár a kárpátaljai kultűrkÖr szé|ét 1926,k l': 5-77,3Á,87-39. miatt itt eÍnlÍtendő demográÍiai fÖldolgo'/": Paládi-IGvács Attila: 'Ukrán szÓrványok a 18-19. sázadban a mai Magyarország észa}keletit&zÍ{ ,Népíkulhűra- Népi társadalom 7 (|973), 327-367. o., u6.: '(Ikránische Sbeusicdlungen in Nordostungarn in 18-19. Jahrhundert", Acta Ethnographica 22 (L973),377415. o. u l.acko, Mchael: Uttb Ldhorodiensis Carpathicoíum cu,n Ecclesia Caillolica, Romfr 1955,, 1965.U6: .The Union oÍUlhorod", Slooak Sfudies VI., Historica 4 (796É),7-'L%,o. U2horoder Union', Os*.irchliche Stuilicn 8 (7959),1,3-30. o. U6: "Erie B Pelesz, |ulian: Gasclríchh iler Union der ruthenig'hen Kirchc mit Roz, Bd. tr" 1881, 353-363. o. W{lrzburyWien ÍPapp GyÖrgy:.Azungvári uniÓ id6pontja", Kalcti Egyház 8 (7%7)'76|_t67,1&{-188. o'
o
A magyar gzelirodaltrmban az ar,sizÁgor lrvéltár Mkőczi _ Aspremont leoéltárának addrt ismeretlen adatait do|gozla ÍÖlPeÍényilőzleÍ' BáÍ ideolÓgiai elkÖtelezettsége mÁra elavult, nag:ron Íontos kiemeln nk - forrásÍÖltáráaain tűl -, hogy az uniÓt nem tartja nemzetiségellenesnek. (Szemben pl. Arat6 alÁbb idézett, hasonl an markáns marxista elkÖtelezettséggelírt munláival; s6 t, az űjabb irodalombÓl alább idézett Cserbákkal szemben is tárgyilagosabb ebben a ugyanakkor, azlnií gazdasági motívurrrainakkízárőlagoskérdésben.)Értékelése ságáf illetően egyoldal .ls Azt a sajátos helyzetet hog5l a korábban semmilyen felsóbb osztállyal nem rendelkező kárPátaljai ruszirrság s7ÁÍ1Áraa gthÖg katolikus PaPi Éteg jelentette a nemzeti értelmiséget és p tolt minden mÁs (teh.át lttányz polgári, nemeei) réteget, j6l jellemzi Eduard Winter, aki szerint ez a papság ,,eine natiorrale Wintertdl Hierarchie' volt rGrpátaljáÍL16 A magyaÍ szakirodalomban ftiggetlenttl - hasonlÓ megállapításokat }víedveZoltán tett. T nem csak arra fuvia fol a figyelmet, ho6y az egyMzi uni6 - a korábbi t rténészi Í lÍogással ellentétben - nem tekinthetd kárÓlagosan a papeág gazdaságs emelkedésének, noha ez is fontos. Flangs lyozza, hogy a PaPság emelkedése, a teol giai képzÁs lehet6ségeinek megteremtése a??^l is járt, hogy a tóbb esetben akár írástudatlan ortodoxjobbágy-papok,abatykríthelyétf lváltottaegyképzettpapiréteg,amely m,űrfol tudta oállalni a kárpőtaljai ruszinsáy dennfíkáciőját biztosítani tudő, mfioelt értelmiségszerepét.Ezt azis mutatja,lrog5la 8ÖÍÖtkato|ikus egyház nag1/ Íigyelmet Íordfitaz alsőfok oktatás fejlesztéséreis.17 Az ungvári uni6 tehát nemcsak a papság, hanem a rájuk bízott trívek kultuÍális emelkedését is szolgálta. Az uniőt ezzel szemben kiárÓlagosan a pa'pság emelkedéseként,a klérusnak a rrépt l valő elidegenedéseként,a népi vallásosság és a tradicionális kultríra elsorvaszt jaként értékelicserbák András.l8 Az ungvári megrendezésre keriilt uniÓ 350. évÍordul ján Ungvárott 199{í.április A_224n
Ua. klny: Miskolc 1941. E Perényi lőz.*Í: "A kárPátaljai ukránok egyMzi uniÓjának kezdete a fr,lTI. század köaePén", MTA Nyelo. éslroilalomtuil. oszt. Kijzl. 12 (1958),t4,179_t*!. o, 16Winter, Eduard: 'Die KámpÍe der Ukrainer oberungams um eine rrationale Flierarchie im Theresianer ZeitalE{ , Kyios 71 o%9--4o), L29-7{L. o.Ü6: FrühauftIiirung, Belin 1966, A4-28.o. ' Medve Zoltán: 'Rol. jazttka v ProcesszE sztanovlenyija naciji podkarpatszkÍich rusztinov", in Gadányi l(ároly (szerk.): III. Nemzcfl
67
nemzctlözi cgiyhÁztorténetikonÍercrrciaelóadásainak megja|entetéseremélhetőleg kÖzclcbb viaz majd a káryátaljai gffig katoticiznrue tizennyolcadik gzÁzrdbatr bctÖltÖtt kulfurálie szer.epénektényszerúbbértékeléeéhez.
Az irodalom tehát a vitatott kérdésekel|enéremegegyezik abbarr"hogy a vizsgált, etni}ai.vallági aspektusban detenninálhatő (mikro)kulbrirkt}r értelmiségét a fÖlvilágooodás és a nemzeti megrijulás szempontjábÓl szőba jóhető korszakban alapvct6en a gthi}g katolikus papság alkotta. Minden további elemzés teMt ennek a rétegrrcka ku|trrirájára kell, hogy irányuljon. A témánk tehát í8y konlqetiálhatő: milyen eszmetőrténeti,tudományos ésiroilalmi ararlata oolt ennek a kárpátaljai ruszin, götóg katolíkus papi értelmiségnek a XWil_XIX százail forilulóján? Hogyan teagált ez a papi értelmiség a kor eszmeáramlataita? Ennek a papi értelmiségnekjellegzetes képvisel6je |oann Pasztelij , az Egerben t.anu|t kanronok ,,lrlkipászto/, (Paszairju dusevnttj) c. kÖlteménye, amely akrogzticlron fomáiában rejti a szerz6 nevét. tlasonlÓan akr.osztichon utal olekgzandr PadalsÍ.ij sz*ri@ae az ,,É,'t* a világr6l,, (Piszny o szvityi) c', kcresztény g|mélkedé8ekb6lállÓ kólteményébcn. A kortáÍs rnagyaÍ irodalomban iclentkez Anyos Pál, Dayka Gábor vagy Verseghy Ferenc kárpátaljai párhr'-"rnait hiÁba keress k, még egyetlen szeÍelmes verset gem találunk.l9 Így korrekciÓra szorul az a vélemény, amelyet a rnagyaÍ szakiror{a|omb,an Udvari Iswán képvisel, aki a tizennyo|cadtk század' végénhosszű évtizedekig múk dó, rragy Íornrátumű piigÉkÖt, Bacsinszlry Andrást a kárpátaljai Íólvilágosodáe képvisel6jeként apoeztrofálja.,o Valő igaz, Bacsinszky és eg7ik elódje, olsavszky Mhá|y }víánuel igen sokat tett az iskolázott, ruszin t}ntudat papi értelmiaég,és általában a kárpátaljai m vel6désitgy érdekében.2lolsavszkyr. l a már említett Pasztelij ődát is ift, akfu a rra6yobb kelet-eurőpai népek kÖltői abszolutista uÍatkodőikől a tizennyolcadik szá-r615-'.22 Ám ez még nem ÍÖlvilágosodás! Pontosabbrrak, a tényekhez sokkal kÖzelebb állÓnak tarthatjuk a l'A
jclzctt versek szÖvegétkÖzli Rudlovcsak, olena: PoaÍri bkarpattya. Antologija zekarp ab ukrajinszkoji poeziji, Prjasiv [Preéov]1965.Pasztelij: 12lF15, Padalsfij 92-97, 99. o. D Udvari IsWán: ruszin fe|világosodás jeles képviscl je, Bacsinszky András pttapók", "Á inRuszinok a )
()|ekgz,rrndetBrran jelenleg lGrradában múkod6 kárPátalri GgYlrttz|ltrtí'rr1.rrr,, megfogalmazÁsÁt,aki Bacsinszky pttapóLlcl hr;x.atllllll',rn a ctrl<,ozlttt, oidrodzccnnya, va5yts ,,egyházi megrijuláe, rijiÁez letée',letnritrucl hacznÁ|ja'a Az ukrárr ,,vid'rodzserrnya,, nem a ,,folvilágosodÁs,,, nem rrz ,,AuÍLlllnrrrg,,, hanem az ,,Ítjjász|l|etés,, , a,,Wiede1geburí, megfelelője' A tizennyolcadik s?ÁzÁdi lcárpátaljai fejl6dés teMt a korabeli cseh kulturtorténetbő| iamcrt,,nÁrcdní ob'rozenÍ,' ,,natiorrale Wiedergeburí, Íolyamatát e|6|egzi, ám a ÍÖlvilágosodás szekulaÍizÁlt eszmevilágának, természetszemléleténeksemmi jelétsem ta|álju} - nem is szÓlva a kanti értelemben vett Í lvilágosodáa autonÓm, ,,nagykor&, egyéniségér6l.A példaként említett cseh kultrirt rténet is megkii|önbÖzteti az ,,osoícenstoí, (=}uÍklarung; & az ,,obrození,' (=Wieder8eburt) fogalmát. Erderrres megfi6yelntink a tobb tekintetberrhasonlő lrelyzetííés hasonlÓ fEl6dé8i utat kÖvetó baltikumi népek példáját i8. Említettiik az észt nép tÖrténelmében ,,ii*amise ae8,,,vatyis az,,ébredéskora" kifejezésseljelolt korszakot. Fzt az észt m vel&égtÖrténet megktil nb zteti a Ítlvilágosodás korát6l, amellyel bizonyos id beli áÚedésben van. felezve ezzc|, hogy a folvilágosodÁsrrak nem forrrrája, Kelet.Eur pában sem, a nemzeti megírjulás, hanem kétktilonbÖz jelensé6r6l van sző, amelyek kózott bizonyos kapcsolatok vannak' Az ir.odalomtt}rténészEndel Nfuknél a ,,rrational awakening,, mintegy az e|ső Íázlsát képzr a ,,national movemení hatalnras korszakának, amely ilodalomtttrÍénéileg az ÖrrállÓ észt m ir.odalom ielentkezésével kezd6dil, és a r.omantika utáni nemzedékkel ánr|. Sokkal tágabban értelmezi tehát a nemzeti mozgalom korszatát, semlrrint hqy az a ÍÖlvilágosodással lenne azrrlos.z1 Beletartozik a rremzeti romantika is hasonlÓan a kult ÍtÖrténészPraZÁ|
B Bararr" olekszander: |episzkop Andij Bacsinszkíj i ce*oonc oid,rod,zsennya na fukarpatgi, Yorkton/Sask. 19{i3@ibliotheca togos 33). a Nirk, Endel: Estonian Librature, Tallinn 1970, &4-7!6. o. ÉJáncs,Henno: Ge*hichh iler estni*hcn Librafur, Stockholnr- Uppsala 1965,5-32. o. 63
rÖvid }.ézikÖnyvétnÉjt6 Aleksig Rubulis a fÖlvilágosodás kor&Úl (,,the age oÍ Enlightenmení) beozélaz észtirodalomban a nerrzeti romantikával árÓd6 rra6y kqazak kaPcaán, ugyanakkor a finn irodalommal kapcsolatban ó is a nemzeti éblrtdés(,,rrationalawakening,) terminust ha8znÁlia.,6B6vebb, t.ehát rrem zanzásító kézikónyvek, ísy Édá"l John H. Wuorinen Finnolszág-tt}rténete is a hosszabb lé|egzetúnenrzeti koIszakkal dolgozik ,,the rrational movement aÍtq 782t, .27A Íinrr Íeil6dést6|kanyalodjunk vissza egy gondolat aejéig az ukránhoz: a nrár emlcgetett FeoÍan Rokopovics idejében az ulcrán qyhÁzt értelmiséga nyugatias teo|Ógiai gondolkodással, az ukrán pÓza retorikus jellegén egy évsz4q^at^ nyomot hagyÓ racionalizmussal reagál a tizennyolcadik sázad szellemére, hog5l azutÁn a nemzeti identifikáciő korszaka még a tizenkilencedik ezázad végéigis eltartson.T TcrarinolÓgiai kérdésektovábbi Észletezésébedolgozatunk keÍetei ki'zi'tt nem bocsátkozunk. Annyit iegyz nk meg, hogy az ,,Auftlanrng", illetve a ,,nationale Wiedergeburí, fogalmának egymáshoz val6 viszonyát hasonlÓan fogjuk Íel, mint tette azt Niedcrhauser Erril a kelet-eur pai nemzeti megűjulás problematikáját clemző sántézisében. A nyugati Íolvilágosodás a keleti nemzeti megrijulás egyik hatÓ tényez6|e.Idóben a falvilágosodás jelentkezéseilletóleg a nemzeti megűjulás ncm fedi eg5rnrástminden kelet.euÍÓPai kult rában - sót! Niederhauser a kérdést kerpatalai kultrrirának czinte minden szőban forgő etnikumnál taglalja (épp.' " azentel kevesebb figyelmet).' egybemosása eredményeáeti, hogy kárPátaljai A két Íogalom trelemzavar l1aegy srszÁBaicsinsdry egészkolszakát, pusztán interpretálha ÍolvilágosodÁsként annak alapján, hogy a piispiik ismert néhány Herdert6l s7ÁÍÍ1^zÁgondolatot. Baceinszky ktJrlevelei alapián Udvari István ftl|vázo|ia a ptis1Ék m velódéspoliti. }ai programját, amely ,,az anyanye|vi katekizálásban, iskoláztatásban, a va|láserkolcsi nevelés el6sítésében és elmélyítésében,,áll. Hogy ezt a kétsé$elenul szimpa'tikus és népérŰl gondoskodő - Programot ,,nrszin folvilágosodáskéní, lehessen aposztr.ofálni, a a?ErzÁ föltételeá, hogy Herder egzÍréi hatottak a p{ispÖkr.e, amelyekkel ,,Bacsinsd.y Bécsben els6 kézb6l
6 Rubulis, Aleksis: Baltic Literature. A Suroay of Finnish, Esbnian, Latoian, and o. Lithuanian Litetatures, Notre Dame - London 7970,8-2f,6H8. - London 1965,132454. o. z Wuorinen, Finland, New York of H.: A History fohn I Shabliovsky, Yevhen: Ukrainhn Librnture Through the Ages, Kiev t97O, tl4-{5. o. Praák, Richard: ,,Rané osvícenské myélenkové pÍedpol.Jady rrárodního obrození ve vychodrrí éásti s ední Evropy se detelem L UkÍaiiné", Ceskoslooenská slaoistika _ Lingoistic*é hisbie !98i3, 77*-L88.. o. Horat Stephen M.: ,,The Shevchenko Scientific Society (187F1973): Contributor to the Birth of a Nation', East Europcan Quailcrly 7 (796),2,249 slk. o. l A ,fÖlvilágosodás" és a 'tuttzcti mcgűjulás" kategÓriáit Niederhauser nyomán l.:Niederhauser Emil:Anemzeti meg,Íjulásimozgalmak Kelet-Eutőp ában, Bp, ért,elmezem; tÍI7,732-!43' o. 4
nrgi8mé!*.dh.tetí,. Utal a kérdéenltotbágára ie: ,,Izga|maskutatői Íeladat |cnrr megfejteni, milyen olvasmÁnyélmények hatottal a p{lapÖkre'', Nem tílnll számurrlrra érthetdnek ezek alapián, amit magabiztosan állaPít meg Udvari: ,,Bacsinsdry tÖlekvései k"poá'. is beigazolődva látjuk azt a tételt,mely azerint a feloi|ágosodúst saját dialektíkőja el6bb-utőbb mindeníitt nemzetioé teszi." [Kiemelés nem az eredetiben.]s tla nem kívánt a szetzÁ - akinek ugyanakkor Bacsinszky kÖrleveleinek egyik legteljesebb nyelvi és tÖrténeti fÖldolgozását koszonhetjtik - valamiÍéle tires szlogent hozni kővetkeztetéseinek igazolásán, akkor legalább egy |á\egyzntben illett volrra tudomágunlcra hoznia, hogy ,a fÖlvilágosodás dialektikája,, egy Horkheimer-Adomomú kaPcaán is bizonyoe kótóft tartalm kiÍejezéssévált a filozÓfiában.3l Nemhog5l a Íolvilágosod ás, de az eulÓpai gondolkodáeban ezt alapvet en megelózó karteziánus eszmék ismerete is csak egy embeloltővel Bacsinszky kora után, a bevezetőben enrlített Dohovics Bazil írásaiban érhet6 tetten a kárpáta|jai nrszin kultrirábarr" s benn k is csupán felszínes, félreértettformában. Helyesebb lenne az egyházi értelmiségdeter:a rrálta káÍPátaljai kultÉrában is az eWfeloilágosodás terminusának használata, mint tetttik ezt fóntebb az o|asz eszrÍretÖrténe eaetében,Muratori reÍor:rrkatolicizrrusa kapcsán. FÖltéve,ha a kárpátaljai kultrlra adott korszakában egyáltalán sztikségesbárgrit is fólvilágosodásként apoeztrroÍál. nunk. l**
Mlyen tényezf,k játszottak szcÍel'et abban, hog;l a gÖrÖ8 katolikus qyhÁz értelmiségemegismerie a korabeli eur pai gondollrodást és reflektáljon rá? l(árPátatián a kulhíra fordulatát az a kl1rtilmény eredrrrényeáe, hogy a PaPkéPz& - olsavszky és Bacsinszlry minden igyekezete ellenére - nem vott kielégít6en megoldhat Munkácsory illetve Ungváron. A káÍpátatjai gÖ!Üt
! Udvari |efuállr:Ruszinok..., 207-2ff.. o. 31Horkheirner, Max-'Ailorno, Theodor W.: Á
/e loil gonil s ilialek tikája . A szerzópátoa tÖbbszÖr hivatkozil Hegel: A szellem fenomenol 8rájára ktil. a fÖlvilágosodásban autonÓmmá váIt egyén fololdődására-megsztirrrtetésérea ,csapaí.ban. Hozátehetjtik: a polgári társadalom fejlddése, az indusztrializrnus szintrlgy negligálja az egyén! mint a nemzet mítosában gondolkod társadalmak. Visszakanyarodva az idézetts zcrzípátoshoz: a uritolÓgia indította el a felvilágoso.|Á" végtelenfolyamatát, arnelyben minden cgyes "Mag3 teorctikue rrézetelkerttlhetetlen sz{ikségazerílséggel áldozatul esil annak a megscmmiaítd kritikának, amely szerint maga' is csupán hit, mÍg végtil a szcllem, az ígazÁg $t a felvilágosodás Íogalma is animisztitusan varázslattá nem válnak." (28) GyiimÖlcsÖzó gondolat végigkÖvetni, hogyan vdt ÖnÍna8a antitézisébe, hogyan válik ÖnmagÁt megsziintet mítogsá a Íremzeti megrírjulásis: expanziÓs, hegemonisztikus ttirekvések, másfelől a kisebbségi komplexusok tordtÓ psáchikai kalodája - a totáIis létb6l a partikulárisba.siillyedés; a nembeliséghez mint átalánoshoz mérten a kttlonos sántjén.
Latolilug papnÖvendékek számáÍa eldazÜr Nagyezombat, majd a tizennyolcadik aázad mágodik Íe|étőlEger, Nag;rvárad trmberg pvÓv), illetve Bécs jelenti a maga'aabb teolÓgiai képzés lehetóségét.Itt nincs tertink rá, hogy áttekints k a papképzés eg&zÍt, csupán a refomrkatolicizmus és ÍÖlvilágoso dás, egyszÁva| a nyugati kultrin kÖzvetítdikéntmtlkó
ban végzctt papok LÓáll lcr lt ki a tizcnnyolcadil gzÁza'di mun}Ácai p{lspÖLÖL nagy genrrÁciÓia: oloawz}y Mihály Márruel, Bradáca lánoa, Baceinszky AndÍá.. A jelen dolgozatnak ncm föladata váJaszolni aÍra a L.rdésre, vajon a BzAkiÍod& lomban miért rrem aztlletett meg ,,A nagyazombati befolyás és az cllenc vívott h!rc, dmü tanulmány - hogy Zsatkovicsnak az F4lq azeÍcPéttáÍgya|Ó, a maga ideiébcn a lvÍagyar Ttlrténelmi Tá$ulat Ély.dlat is elnyert munkájának dmét parafrazealjuk. Mivel a munkácsi Llérusnak caak Egerrel volt jogi ée gazdaűg| vitája, a nagyszombati teolÓgiát nyilvÁn nem érte arrnl lritika, mint az cgrit.$ lvíÁria Teézia kirÁtyn 77*t6| kezdve évi 1zn ÍoÍintnyi gegélyt utat l$fbc, hÁt 8ÖrÖ8 tatolikug pa'pnÖvendékneveltetéeére.A }irályn6 dóntéoéÍeBa*Óczy Berenc egri P{laÉk kérésenyomán ter lt sor, aki, mint ió pÁsztot, gondoskodni kívánt a 8ÖrÖg katolikus lelkészképzésr6l.sEbben a lépésbenaz egri hegemÓnia megezilárdítását látták a gthÖg katolikusok, mert a munkácsi a1rcotoli vikáriue, olsavszlry Mihály is meg akarta szerezrri ugyanezt a támogatást. Eger éeMunkÁcs kÖzótt az ungvári uni6t6l kezdve folytak viták, vagyie ami ta 1646. áprilie 2.l4n Ungvtlron 63 ortodox pap letette a katolikus hiwalláEt Jakueich Gyoqgy egri ptispÖk kezébe. Ett6l kezd6d6en az epi ptlspÖkÖk fólfogása szerint a gÖrÖg katolikusokat dmzetes piispóliként komrányző s"lmély az ó rituálig helyettestlk, teMt az egri ptispok alárendeltje. A munkácsi fÖlÍo8á8 szcrint viszont a gÖrÖ6 katolikus dmzetes ptispÖk a1notoli vikáriusként cgakis a r6nrai pápának van alárendelve. Az qyhÁá jwíezdi}ciÓ kérdése csak tóbb mint s'rz év műlva old dott meg, amikor 177t-brer.)GV. l&lra*n.FÍólállítF az Örrállá murr}Ácgi 8óÍÖg katolikue egyházmcgyét. A téma szliroxlalrruíban a f nti iuÍiszdikciős szem1rontok mellett elhalványu|t az a tény,tngy a fuGryola6d||q gza.ad folya.nrán Eger az Eur6pára rréz6ablalot jelentette a lGlet.FelvidéL é&f6lént Kárpátalja számáÍa. A kulhí'raentrum-szercp els6sorban Eger barokL Íolvfu{g!&{bz kaPcs&dí. Ez a ÍÖlvirágás BaÍkful Ferenc pttspóksége alatt éri el tet6Pont':át' amitm az qi p apÖld udvar váIík is hatő' iÍodalmi kÖzponttá Gqrddiurrk Flaller I'ászl6 TéIémaquekiadatására, vagy orczy l-órinc p6rtÍogol ására.37A baÍokk irodalmi fordításának életet fÖlvMgoztatő BaÍk czy 1754.ben - tehát amikor a gthÖg katolikugok - a bécgi eg5retem mintáiáÍa sz*l.vezi át a teol giai oktatága megklzdódótt w"Í8t.8 Utőd'' Eo'terházy lGroly létr.ehozzanonumentálig kÖnyvtárát, amely
s Zsatkovice l(álmárr: ,Az e6 befolyás és az ellenc vívott lrarcz a mun}ácsi gÖrÖg szertarásr1egyházurcgptórténelmében", Századok 15(1884),68H96,766-7t!6,839-3.|i|. o, s Fináczy Emő: Á magyarorsz gi kőzokbbás tórténeb Máia Teréziakor ban, I., t899, L&-L69. o. 'Bitskey István:.BarkÓczy Fetenc, az irodalmi mecénás",in Szauder JÓzseÍ-Tarrrai Andor (sznrk'):Irodabm ésfeloil goudős, L94,33s-365. o. L6kÖs István: .E8pr ésa felvilá8oso. Aás", IrodalomWtténet78 0%6'),2, 4HB. o, 3 Bozsik Pá!: Az egri pavneoeléstijrÉneh a X| I. gz zailban 778tig, t9l.o,81-138. o.
n.mcaak a teolfuiábarr" hanem a csil|agászatban és az o'rvootudományban is rcprezentÁlja korának eur pai tudonrányát'39 A mun}ácsi 8Ü[Ö8katolikusokat így cÜÚP6i színt egyetemi kÖnyvtár, R6ma és Bécs baÍol& m veltsége fogadja ami}r6t MurrlÁcgon a tizennyolcadik szÁzadtnn egyáltalán nem beszélhet nk.s Ami a apeciáliun 8tffi8 katolikus táÍ$/a}at, azaz a tifqgidt & az qyllÚzi siláv nyc|vet illeti, mÁafél évtizedig nincs adat. Az els6 tarrár a már említett tlabina Luláca, aki Eszterházy píispÖktól 1769.ben kapia kinevezéeét.Személyénól itt annft, hog5l Nagyszombatban végeztetanulmányait, maid a zenrpléni Í esperes. eégig emelkedett, mikÖzben egyre éle9ed6el|entétbekerttlt a munkácsi egyházi vezetésocl - párhuzamooan eg1rrekozelebb ker{tlvénaz egri ÉsÉki udvarhoz..l Az Egerben végzettPPoL legtÖbbjemagaeabb egyMzi tisztségekbe emetkedett, így példáut Pásztéll |ános nag5ryrtpoot, Boksay |ános, Iváskő Demeter, Gáll }víÁtyÁsée omcaay Mihály karrorrokok, továbbá Koszeghy GyÖrgy gimnáziumi taÍ'ár ésmÁgok.e Megá|lapíthatő, lrog5l E6er szer.epeNagyszombatéval vetekszik; a munlácai gÖÍÖ8katolikus klérus magasabb múveltség., egylrÉzáta nagyobb hozáértégt kÍván6 állásokban is szolgálni tudő, a r6mai katotikus klénrssal egy rzinten áIlő rétegénekklpzésében bár ellentmondágos, de vitán ft}l Lleledményes lzclePet tÖltÖtt be. A korábbi kép egyolda|rÉűgíÁoz|:rcrzzájárrlrht,hogy azÉgri Fdegyházm%yei lrvéltár anyagai vagy nem voltak hozáÍérhet k a kutatás .ámÁÍa (ez jcllemző Hodinka Antal mun&ái ára), vagy a bel ltik késztilt
' A vona&oz6 i-rodalom bibliogrÁfiáját ig hozza: AntalÓcá l.ajos ( szrtk.): Kébzáz éoesaz Egri F6cgyhűzmegyciKiinyohír 179&_1!D3.Emlékkiitryo, E6et!9!3.Iásdmégaz 1993.dec. 2E{n rendezett emlékkonÍerenciael adásai: Kábz őz éoesaz Egri F6c gyh zmegyai Kőnyo fuír 1793_7993. Emlákúléa, Eger 1995. (Az Eszcrházy Károly Tarrárk. F6i6k' é6 Ú Egll1 F cgyMzm. I(Önyvt. f{iz. 1.) o Foldvári Sándor: 'Egcr szcrcpe a }erpátaljai 8ÖrÖg katolikus kultr1rában", SÍrrdia Ucrainica ctRusinica Nyírcgyházicns js (sajtÓ alatt);u6: Adalékok az Egri Főcgyháznregyei " lGnyvtár cirill ésglagolita nyomtatványainak provcrriencia-kérdééhe/ , M. Kiinyoszeile 7B (7992), L-2,I@_773. o. U6: 'Hodinka Ántal éoa magyaroraági ciril| kónyvészeÍ, in Udvari IswÁn (szcrk.):Hodinka Anh|Emlékkiinyo, Nlregyháza 1993,2fi54G.,o.,AzEgn FdcgyhÁznregyei KÖnyvtÁr ruszin possesson $egyzÉei,, uo' 300-3o1. o. .lBozsJl: Az cgrípapneoelés.,,La-I43, 2oo.o. FÖ|dváriSándor: .li[abina Lu}ács, a gÖrÖg latolilusot cgri tarrára", Heoesi NapIő 2 (1992),3, z'_24, o. - EgycdÍil trGndra Kaboe figyelt Íol rd hogy Habina halála után twÖs Ferenc studiorum praefectus neveztetett ki "a gÖrÖg rítus profcsszorának" 175. május 91n, legyzrbt' Esz|crházy Károlyr l tcrvezett monográfiájának el munlrálataiként kéziratban maradab jelerrtegaz E gnFíegyhÁArLegyel I nyvtár birtokÁb6''" rendezés alatt. Dt. AntalÓcá l.aios igazgatÓnak itt ÍeJezern ki LószÖnáeÍnrt a Kandra-hagyaték kutathatőságátr. -oAyvckctadjaZsatkovice:'Munlác*gyhÁntgyá$akazegripapnÖvc|déW,Giirög Ikblikus Szemlc t9l'o. okt ber 23, 319_3n. o. Elisrnai az cgri tarrulmányok poátív LultuÉlis hatáát, czzcl Önmagánat is némi}éppellentrnondva. 68
fÖldolgoások tozÓban maradt (í5ylqdrÍ Urrlo cgí tre|r vagy l(rndra lÖboe Erztcrházy-monográfiá|a)$ llt
Az eddig elmlítettpapl srurinnriunok bár }Özvcdtettél a ÍTrugatqlÍÚPai kult rát, az ege.iaillagvi"s8ál6, vaw a lvíarkhot Ferenc m k déeéÍlekk.'azÖnhető e|s6 hazai orvosi iskola Évén a tcrrrészettudomÁnyokat is, hatásuk elsóooÍban a sánvorralras teotÓgiai múveltség átadágának keÍEtei kózÖtt mozog. Bécs a tegÍontosabb inspirálÓ er6. Bécsben 177+t6 md
3 Kádár érsekhagyaté}ábÓl els6 ízberrkÖzÖl Antal czi (szrtk.): Kébzáz éocs...,(1993),93 skk. o. A Po bco IIum aonsbbii alapján dolgozik Boeák Nándor: "Eszterházy l(ároly egri piispók ésa 8ÖrÖgkatoliku6ok (Licerrcia dolg', kézirat, Eget L979, az Egri Hittudományi roiskota bveitara;. Vizs8á|ataim szerint lGndra Kabos scm lépett trll a protocollumokbrrr meglév adatokon. |{ Plóchl, willibald M.: St. Barbara zu Wun. Dic Gc*hichb dcr grbchixh*atholi*,hc St. Barbara, M' I]I., Wicrr 195. A korábbi irodalomből Kitche und bnhalpfanc Ce*oo i vihod Szo. Vafuarú o Vcnc, Lvov 1881; Pelcsz: Poljansfij, P&: kiemeljiik: 63á37, 6tÍL-443.o. ... Bd. fr', der llnion Geschichtz 6 A Lutskay.irodalom eddigi legb vebb bibliográfiája: Lizanec, Petro: ooszrrovrre literatura pro Luc.skaja", in u6 (szerk.): Mihajlo Lucskaj: Gramatíka szloo|ano--tuszka [reprint és uldn fordítÁs], Kiijiv 1989, 35-39. o. s Magocsy, Paul Robcrt: The Languege Qucatiott Among Thc Subcatpathian Rusyae, Fairview 4917,6. o.
íráebcliségében. A tizenkilerrcedik g-Á".d értelmisége fÖligmeri e he|yzet tarthatatlanságát. A figye|em a beszélt nyelv grammatikai leírása felé fordu|, bár rrem a|akul ki ruszin iroda|,mi nyelv. Tehát a tizennyolcadik gqÁz.allg|nemhog]/ ÍólvilÁgosodásként, de még rrerrrzeti megűjulásként is csak nagy.rragy j akaÍattal értclmeáetnénk' Lutskay Mhály - akinek nevétjogosan írhatjuk magyalosan, mert a NagyváÍadon tÖltÖtt gimnáziumi évek alatt a ruszin Pop családnév helyett vettJ fol a magyaros Lutakayt - Béceben mélyrehat nyelvészeti tanulrrányokat Íolytat. l(éziratban maradt eti6p nyelvtant ír, ám a sémi nyelveknél i"bb.'' érdekli mindenekelótt a slavisztika' Megalko$a qyházi-siláv-ruszin párhuzarros nyelvtarrát.f lVÍegismerkedik és annak haláláig kapcsotatban marad |osef Dob'rovskfvat, a cseh auft|áristával, a sdáv nyelvéazetmÉ8akotÓ'áva|' Dobrovskf, mint ismetetes, maga is érdeklódÖtt a káÍPátaljai nyelv iránt amint azt a cinkotai gdovák |ellréeszel,furaj Ribajjal folytatott levelezése tanr1sítja'sLutskay munkáját Dobr,ovskf múveinek kiegésátésétil szÁn|a, s szttl faluj& a Bereg megyei Nagyluceka nrgzin dialektusát írja le korárrak színvorralán állő ÍilolÓgiai eszkÖzÖkkel.{9tr(ortársa,a bécsiSzent Barbara-templom parochusa, Ivan Fogarasij. Berezsanyins ie szÉrkeszt ruszin nyelvtant, szintén Dobrovskf hatásáÍa.sl T l azon, hog5r medelenik a ÍÓlvilágoeodás korának gyti:rrÖlcse, a filol gia, mást is kÖozÖnhet{ink LutskayrraL. EcrlÍtett|ik Fédikáci& gy{teményét. Szinte a Grammatic va| egyid ben aztiletik m(:g az Egyházi beszéilek az éo minden oasárnaPjára c. munka.' Alkot kedvét igen tkvendetes kiils kihtiJmények fokozák. Bécsi tanu|Í'ányait kovet6en ktiltinbózó egyházi tisztségekettÖlt be Ungvárory majd 1829.ben Itáliába megy udvari pa'prrak. Az olasz ésmagyar illetve az olasz é8ruszin kulturkapcsolatok eddig kell képpen ÍÖlnem derített sánÍoltja az 1829.ben Luccában lét$ített 8ffi8 katolikus }áp"|"" tó'rtéÍEte.A sparryol BorrrÜorroktr6lsz^:rlw"Á párma.luoi Borbon-ház 1817-től uralkodik Luccábarv s C-arlo l.odovico Borborv a tudományo.
3 Grammatica Slaoo-ktlhena, seu ocbro-Iaoicac, ct acfu in montibus Carpaticis p eroo--tussicae, ceu dialecti oigentb lingoae. EÁia per Michaelcm Lutskay, parochum et v'a. diaconunr Unghvariensem, acfualern serenissimi Princípis et Ducie de Lucla capellanum aulicum, Budae 1830. s Tich}, Frantiéek: Dobrovskf a Podkarpatská Ru{ , n |o*f Dobroosk',!. Sbomík "|osef etntí,Ptaha L929,332_j43. o. Rot, Alekszandel |oszef Dobrooszkijo itziike fuk arpabzkíh ukrainceo, Naulovii Zap szkti Uzshorodszkoho Dcrzsavnoho Universzitetu 9 (799), 271-20. o. e Gcrovsfij, Gcorgij jurjevics: ,,Russfij jazllk v cerkovnoszlavjarroruszkoj grammatyike Mihajla Popa-Lucslaja', in Karpabrusszkij Szbomyk, Uzsgorod lfi), 53-318. o. s Panylcvics, Ivan: ,Hto buv Ivan Bcrezeanyin - Mihajlo Lucskaj csi lvan Fogoroaij", Naukooüj zbornúk Tooarűsztoa koszoita 7J (1y31),168-188. o. a Ruszko--ltgorazka ili maloruszka gramma$ka) Vienna 183Íl. 'Ce/xooaúfu bcszcilii n4 ogze flyeqyeli roka, Buá.e 1831.
m
LetpÁrtolÓ, múvclt uÍa|kodÓ,s aki a gÖlrÜgtrÚnt hvln|n clnyern|, crrncl érdc}ébcn pcdtg biánci rífuaű udvari papot io lívtn ellalm.rzni. El grzÜr a Bécgbcn taÍtÓzkodő káÍlÓcai szcrb metnopolitÁhoz Íordul' Ő ozt larrÁoolia, ne kér|enpapot qtodox egyhááÓl, ngt ez megbotánkoáot gz lhct r hrcoi udvarbarr" a katolikug Itáliában; elkertilhet azonban a visgág hclyzct, tra tÖrpg Latolikus FaPokat allralmaz. Így a bécsi Szent Barbara.templomot t
g
Ragionamento ili Sua Macstá Carlo Loilooico Infanb ili S?ag,,, Principc Ercilitarb ilí Lrcca, Presidentedella k Accademiadettodalla Maesb Sua nella shnne adunanza bnutl nel kal Palazzo iI giomo 22 Decembre 1819. Atti della Reale Áccademia Lucchcsc di Scienze Lcttere ed Arti 1 (1821), IX-[. o. í Gordtinszkiii, Jaroszlav: 'osznovarrrrye gr-kat. cerkvtl v knyazse"""* '**o u lt-|ili'l 7npiiszkii Naukoooho Tooartszfua imenü kocsenka 725 (7918),62-93. o. s lladzsega" Vaszilij: Mihail Luc*.aj. Zsittyepisz. i borii, lJz-shotod,799,50-61. o. Lutskay Miháy 1829. jlílius 28-tÓl 18i![. okt ber 20.ig tartÓzkodott Luccában. s Pogorielov, Valerij: gyejatyelnoszty Mihajla Lucskaja" karpatorusszkogo "Lityeratumaja piszatyelja nacs. XD( veka", in Katpatorusszkije e$uilü, Btatts|ava Lg39,5_56' o. 9 Hisbna Carp ato-RuÍheno rum, sacrae t cioilis. Ungvári P{ispÖki KÖnyvtár, majd UngvÁri Állami ugyetem KÖnyvtára; jelenlegi 6rzé6ihelyérdl illetvc kezel jéről nincs inÍormáciÓm. sJurij'SzakfordításábanIGlet.Szlovákiábanukrán-latinbilingviskiadásbanÍolyamatosan megielenik: Annahs Mu*i Culturae Wrainbnsis Soiilnicieasis 11 (1983),41-18É).o., 13 (1988),109-2,$. o., La (%6),93-26I' o. (A 13. kótet jelent meg }és6bb!) 9 Duliskovics, oan^:Iezbicgszkijc c*rtű ugro--taszkih.I4II., Y I,Jngvare!8724877, f Hodinla: A muflk cei...
,r
fÖlruntetó e|ső kotet alapján vanná}', akik kétségbevonják a modemrebb id6}ű6l aző|ő ÍEezntek hitelességétis. Ez majdnem olyan egyoldal , mintha ováciÓval fogadrránk a nrszin nép els6 komoly loÓnikáiát, amely végre Íó|Íedezteezt az clnyomott né1xt, s megmutatta |éte"bét a világnak' A pontosabb értékelésnél mindcnekel6tt arra kell emlékeztetntirnk, hogy qPPen Lutskay kortársa az a mrgyaÍ Horvát latván, aki 182.!ben (tehát Luts}iay luccai ut^'ása elótt négy évvell)jelenteh lrcgRajzolatok a magyar nernzet legrégibbtörténeteibíl dmmel az bE!Ít etÜrténeti és nyelvészeti látom&ait összegzí munkáját. A nemzeti dic'&ét tÁplálása valamerrnyi kelet{uÍ.ÓPai népttlrténetírásátjellemzi elikoriban. Gondoljunk a edovákok Cirill-illethődku|fusára, vagy a nag;rmorva birodalomra.6oMé8 a cseh PalackÍ is egyértelmúena nemzeti Öntudat ságábtának rendeli alá mun}áját, nem is szÓlva elódjér6l, Dobnerr'ó|. Mindez a nemzeti megrÉjulás (nationale Wiedergeburt) bel96 tÖrvényszer ségeiból, tipolÓgiai sajátoeságaiből rdÓdik, arrint ezt Niederhauser Erril szinte valamennyi szÓban Íoqg6 nemzet tÜrténetírását eg1rmás mellé állítva elemzi. - Nem kérhe${tk sámon tehát Lute}aytÓl a pozitivista t rÍénettudomány erényeit, hiszen az adott korszakot tekintve ez anakronizmus lenne. Hogy Lutskay munláiát kortársaival .'8szevethes. c L, e választ adjunk arta a kérdésreis, hatottak+ a luocai nagyhercegi kÖnyvtárban Íorgatott munkák az éppen írni kezdett Historiára, egyáltalán, hogy pontos elemzéeétadhassuk, ahhoz a Lutskay.fi|ol giának eg5l pr zai kÖrti|ményt kellene mcgtcremtenie: az ungvári kéziÍat hozáÍérhetóeégét,esetleg egy magyar- latin gondozott Íorráskiadványban t Één6kózzétételétfu. Megállapítha$uk tehát a Historia Carpatho-Ruthenorumm^l a korabeli tÖrténettudományban a rrálárrál fejlettebb kelet-eur pai népek sánvorraláÍa kertilt Kárpáta|ja - ám azt még nenr Íogalmaztuk meg egyértelmúen:vajon a fillvilágc' godáa hatása kimutathatő< Lutstay Mhály krÓnikáiában? Niederhausef hangsűlyozza azt is, hog;l a Íólvilágosodás racioÍralizmusa els oorban a fonások f ltárásának igényébenjelentkezik.6tAz ístőrténeteÍillet en kevésa Íorrás,tehát ott minden nÉPnélFllemzó a spekula6v tt'rtérre|ecr"alkotás; án a kózelebbi m ltgt illet6en más a }relyzet.Sajnos, a ká4>átaliai tÖrténetÍrásranem terjed ki Niederhauser elemzése, a ténrával kotábban Íc6Jla|ko?Ászrrz kJÉ| viszont hiányzik ez a tipolőgiai megkőzelítés;így a káIPáta|jai tt'rténetíráesaljÓval bdvebben foglalkoző Arat6 azt vesá észe, hogy Lutskay már nem csupán apo|ogetikus egyházttlrténetet ad (Bazilovitscsal szemben), hanem egész népéról k. Ez a megÍoga|rrrazás viszont az adott esetben némileg magában hordja a azimpliÍikálás lehetóségétis.e
o Buwirr" Ján: .Vel'komoravská a cyÍilo-í'.todijská Eadícia v slovensLom národnom obrodenie", His'oric*é shúdb 76 (1971),131_150.o. o Niederhauser BmjI: A ncmzcli mcgíjulásí...; a ÍÖlvilágosoÁár Íorrásigényességéte:23I, l Lorabcli tÖrtérrctírásés a nemzetfudat Összcf{rggéscirc:238' o' o AratÓ Endre: I(alc t-Eurőp a 6rÉnete a 19.gz zad cI.ű fclébcn, Bp. |9L, t86_!98. o. U6: A fcud Ib nemzctiségt6la polg,íri nemzetig, Bp. L95, L24_t27. o. U6: Á magyaronz gi
72
Rugzin cl dciÓ fÖlévitathatat|anul az a mőd*zc| emcll I'.rrtr}ay m vét,arrellyel a lcvéltári fomáaolhoz nyí|t. Amíg az gtÖtténrt ÍeJezlfu/. ncmzeti ÖntudattÓl kioré ttilÍ tvc és k.l|ó Íorrásanyag hiányában sPckuhtívn* mondhÁtÓk, a kora űi}ori anyag értéLétaz a már említett tudomÁrrytÜténeti adat is mutatja, hog;l Hodinkával beár lag a kéziratban Íekvó Lutskay*rőnika szsl'gált azÁmos kérdés cgyed li levéltári Ío'rráeául.p''tk Loztil az Egri Fóegyházmegyei levéltár (18o+ig P epÖki, majd Freeki l.evéltár néven) anyagát említi k, amely a XVItr. századb l igen sok, mindmáig fÖltáratlan anyagot őriz a munkácsi gÖ[Ö8 katolikus cgyházaregye tÖrténeténevorratkozÓlag.{ Minden e8ri témái'Éegyháztorténeti kdégben a legut bbi időkig Lutakayra hivatkozott az irdalonr' amennyiben a Íorrág csak Egerben volt fÖllelhetó.
FilozÓfiailag iz8o|rna5a$! kérdés:megjelenik< a fÖlvilágooult ternrészetszemlélet Lutskay nemzedékének gondolkodásában, jelesttl Dohovics Bazil6 csillagászati dolgozataiban? A váIasz: igen is, nem is. Kétséslív{il megtalájuk a raciorrális, immanens vilá gnagyarázaiot,a terarészettudonrányon aaputo vitagrorogast. Ám olyan problémákkal viaskodik, amelyeken a magyar múvelódés fél évs-á..ddal el6tte t lléPett, és nrár ez a Íé|százAddal l@Íábbi magyar ternrészeÚtilÍogás is jelentős meglcésettségetmutat a képviselói által is ismert és forgatott nyugati azfr?6|<|. z kéPest. Minden kulturális jelenséget azonban a saját kultrirkoÉnek tórténetébenkell elhelyezrrtink. Ha olekezandr Padalszkij bevezetdben említett, vallásos elmélkedéseket taÍtalmazÓ kÖltészetével,illetve az ez'zr| rcpnezrntá|t tizennyolcadik száz^dl kárPátaljai kt'ltészettel vetittk óssze Dohovics életm vét, hiányoltuk a szrelmi lírát, akkor a fejlódés szembeÖtl6. Ha Padalsfijrrál Dohovicgrrál megtaláljuk a valÓban vi|ági témákat. (Esyik versét egyébként Lutskay a már említett Grammaticája f{iggelélébenmint ruszin néPdalt kÖzli.66)
nemzetiségcknemzeti ideolőgiája, Bp. 1983,5lH5, 1m-106. o. (Lubkay tórténetírásának címétpontatlanul adval), 247243. o. 6 Décsy Antal: Áz agytr oro szokrt| oalő igen rőoiil elmékcdés, Kassa 1797; Basilovits, Joannicio: Breois ttotitia Fundationia Theodoi Koríaboib olim ducis de Munkacs, pto Religious Ruthenis Ordinis Sancti Basilii Magni, in monte Csernek ad Munkacs: anno MCCLX. 1-{, IG6sa 7799-t8{)5. í L. Egerrel kapcsol.atban a 3H3. jegyzetekbett idézett m veket! 6 Életérőla vonatkoző irodalommal: Nyedzelsfij, tevgenyij: ocse* karpabrasszkoj Ii$ erafurü, Uzsgorod t932, 92_44. o. 6 ,,7aszpiva$ mi, Zozulenyko, ku...", in Lucslay: Grammatica..., 173. o. VÖ. Tichf, Naukooüj zborniik Tooarügzloa Frantiéek: .Lidové písné v Luékajové Proszoita 7-{ (1%1),3A731{ o.
Amive| itt kissé b vebben foglal}ozrri kívánunlr, az a bolygőmozgás Dohovics.féle magyarázata. világ alkotr:rányár l e6;5l|épéssetfeljebb, mint C'artészés Newton,, dmmel "A Jclcnt meg a Eelsímagyatonzűgi Minercában az az értekezés,amelynek alcíméiil a szazÁ szo}ségesnek látta megielÖtni: ,,eredeti gondolat,,.a oohbvicg azt veti Dercartee.szcmére,hogyha az fuitestek mozgása valarrrely t}rvénykóvetkezménye volna, a}*or az ilrvény elindításához fol kell tételezrrtini
---t
F - ma képlet értelmében az er6 a gyorsulás irányába mutat, nem Pedi8 a sebesség ifuyfu .H'19" a mozgás megoáltoztatásához van ezukseg-eÍ.6!e.Ámint ma lÖzepiskolai fizikatanulmányainkrnk már a kezdetén tuáiuk minden test megtartja eredeti sállapotát, amíg oalamely er6 hatisára mozgásúnak 'mozg nagyságőt oagy irányát fie| nefi oáltoztatja, A bolygőmozgás esetébentehát a tomeg}ó.z@pont Íelémutatő e'6 irányába a keringő e$test gyors"lása mutat nlm Fdi8 a sebess-ége.(}vÍalmegfogalmazá'ban: tudjuk, h"áy gyorsulrás és a " eg1raránt vektorok.) Ezzel a newtoni torvénnyet ai-ghaáakozhatott fbo'é8 Dohovics, aki a jelek szerint csak távo|i hírb6t ismerte valamennvire - de fel letesen - a newtoni rendszert. Annak matematikai alapjair l (nofu bene: Newton f múvének engdeti dme: A Természet fitozőfiájinak matematikai fqlatma seirr volt. Negr is szÁ|va a fizenÍIyolcadik eÍ6tetieseÍl layeloeiD "La,"auo analfuisr6l. fej|6d6 inÍinitezimális sámításr l l ?-^z Í71^i kifejezéssel a matematikai Az !8b-as években mÁt :gzq1n illett fudnia egy tenrrészettudÓsrnk, hog5l (mai jelÖléee}rkelfÖlílva):
c Fclaó Mngyatorsz gi Mincrca 1 (18o, 11,451-459. o.;uo. 2 Q826),4,6?-475, o, 74
dv !!'
lim Átio
dt
Av
At
tchÁt -' [r
dv 6
.-
dt
i
-
ma
azaz a kcring6 drabant azért nem hull bele székesébe,Útrrt az e irányába a gyorsulása mutat, nem pedig a sebessége.Elrelyett milyen rr.agyaÍá7Atottalálunk Dohovicsnál? A gravitáciÓ mint valami lelki vonzalom, égitestek kÖzti szerelem ielenik meg:o ,,F.n egy résaő| azt veszem fel, hogy a drabant oda.hűz a székeshez, r shoz 1em; éspedig magát l hriz, nem vonatik általa, nem is vonja a székest kÖla;iinbe' En hát cselekvő értelernbeveszem az Ígir t:cvustt rrelrézkedést(gr."it"") és nálam arrnyit tész ez, mint oila tÖrekedni, oila hítzni, - arányozrri = nra8át6l a székeshez. [...l odu hűzván a drabant, magátÓl indul székese felé, s ezen indultánál fogva egybe is ragadrra vele - mint vas a mÁgn'essel,de a székes sebeg forgásával egy kerengí atmosphérát Íorrrál nraga kÖr l - Cartész Örvényéhez hasonlÓt mellyben a sákeshez indult dÍabant, arárryának félret,ötését(ÍeÍracti6t) ezenvedvéry korutjária a azékes teatét - |qz'Í ngut f&hetvéo és rigy oeztán kereng, forog, alább kiÍejteni, mely ktili}nösen,, Igazat kell adnunk a sz*rzÁnek: eredeti gonilolat, Szőrrakoztat an er.edetinrásÍél évsázaddal Newton után De legyiink igazságosak a magyar gondolkodásban ha a rragyanrl és latinul is ír.6Dohovicsot a ruszinhoz soroljuk - sántén nem ngrt zÖlikmó rÉIk l a rrwtoni termlszeÚolÍogás éselÍogadása a XVilI. g*4zadban. t,egalábbis a nem els sorban természettudonránnyal foglalkozÓk, hanem a |iterátoÍ.ok kÖrében - bár alapm veltségtikhóz a newtoni rendszer ismer.etének a szÁzad' derckatol nrár (olvasmányaik után) hozzá kellett volna tartoznia.s Dohovics ezt kóvetőerr nÉg egy dolgozatot kÖzÖlt gaiát vi|ágnagyarázatÁ |, hasonlőan spekulaHv m6dszerlel.70 Megérdemli, hogy idézztink ebből is ery
a Fels6 lvlagyar-orsz gi Minerca 1 (185), L1-,45D.o. o VÖrÖs |mre: Természcbzemléleta teloilőgo*il s koi magyar irodalomban, Bp,799L, 27 skk. o. m Dohovics Basilius: 'Az eglsz Világ' Rende fudományosan el6-adva" a legujjabb Felfogások szerént. Tiszta eredeti munka" , Fcl*6 Magyarországi Mineroa 3 (182n, 5, 77%_72ÜI. o.;4,7828, 5, 1681-1695.o.81812_1823. o,, 1o 189/-19(8' o.
gondolatot, mive| a }ora (i|letvc a megel6z6 évezáAd|.) teruréazcttudomÁnyával E.mbeÍl tanÚsított éÍtettcÍ'ége eltcÍ'ÉÍ.e, a kúrpátalpi m fioelhég örténetében most a racionálísoilágmagyarácWczÖrűdoózÖIhetiiikaz immanenstermészetfőlfogás,
zatfulentkezését:^
,,Ha a TeluÉezetnek, és nem az Istennek tulajdoní$uk azt a Íoglalatosságot a vilÁg allotmányával, melly szerént a kugzko<|ések,antagoniák, tórekedések, s k lÖnbÍéleváltoások után Önkéntvalahog5l eszkÖzÖltetik ki az elrendelés [...],tigy meg ke|l adni a természetnek, hogy az 6 .a járatban ÍoglalatoskodÓ mun}ássága o tgani z álá ssal megy véghez',, A Terrrrészet bels6 rendje - ez ntÁr egyértelmúen a ÍÖlvilágoeodás korának gondolkodőjára vall. Igaz, 182&ban. Az is igaz, hogy a gnvitáciőval mindvégig képtelen megbarátkozrri, s egy késóbbi dolgozatában, amely az árapály jelenségét hivatott magyarázni, ismét élesenbÍrálja a newtoni gravitáci&fogalrnat. IGdvenc Örvényelméletétveszi elő, s az égitestek forgása által ,,atnrosférájukban,, keltett Örvénnyel nagyarázza, a da8á|yt' A Hold Örvérryebelemerttl a Föld légterébe,és íolkavarja a viz.Let - állÍga Dohovics.z tt*
Bár az eldadoft Éldák csak illusztrálÓ jellegdek . nem tért nk kl p|. Dohooics tllnadalomÍi|ozÓÍiai nézeteire -, a kárpátaljai Íolvilágosodás kádésér l mindezek alapján már mondhatunk érdemit. Mieldtt azonban a ÍÖliileteseégvádjára alapot ezolgáltatrránk, említs k meg, hogy a kárpátaljai nrszin kultűÍa fÖImutat néhány ezcmélyiséget,akik or.oszországba emigráltak, éealik a tárg5ralt korszak fordul.atiellegét,a kárpátaljai kultrlra sánvorralának ugrásszerű euplkedésétésarcrrlatának vá|tozÁsát inkább demonshálnák. Sajnoa a ÍoltételegmÓd használata indokolt, mivel ezek a személyiségekhíllépnek ugyan a íÖntebb vázolt provincializmuson és eulÓpai szint gondolkodÓkká emelkednek - caak éppen elszakadnak sz{rlófÖldjtikt l; életrrr vtik a honvágy ésa kapcsolattartási igyekezet ellenére sem vÁlik a káryátaljai Égiő kultűrájának szerves t&zÁvé. Meg kell jegyezniink, hogy az eurőpai kulhiÍtÖrténetmégnem fedezte fÖl a lGrpáta|jár l emigrált gondolko. dÓkat, akibl mind ez ideig csupán életrajzi fÖldolgoások jelentek meg: egyetlen alÁbb hivatkozott munka sem üel.jnthet6mélvebb esznrttÍtérreti elemzésnekz3Azt
n Dohovics: ,Az egészVi|,ág Rcrrde...' 1193.o. z Dohovics Basilius: 'Tenger duzzadás-ttlrc.tfc" , FcIe6 Mlgyar+rczági Minetoa 6 (183o), 7,47-44. o. a Az itt említett és rÉhány továbtn kárpátaljai sz{iletés{ oroszorságba emigÉlt értclmiségire:Szvencickij ,IíarionSz,: Obzor szno*tryij Katv abzko j Ruszi sz Rosszipj o 7.ju polooinu XIXoekg, Sz.Peterburgt9a6,24-45. o. (Igcn korrckt.) A le$íiabb Íoldolgoás aem tÖrckszik jogelméleti, filoz fia., tudománytÖrt&eti óeezefÍlggésckbehelyezctt, mélyebb
Tb
b mcg}oeázhtiuh trc6g/cnrtk olrai }ÖzÖtt hrtírt'z.'lt.n trEglc|ölitlk a }Árpátiezti}a belterieeségétig: a téma k'u|hírtÖrténctctu|zrr|t orányban mutat fÖl olyan irda|mat, amely í67 vagy Úi1y, de beltlb6l érintettkéntvizsgá|ja IG{Pátalját' Az objektivitáshoz sz{ikségesemocionÁlis Íuggetlenség,a mqfelelő rálátást biztosÍtÓ tÁvoleágtartÁs igen kevéaldÍPátaÜai kultriÍt.,!Íénetimun}át jellemez. Els6sorban a azent1Étervllriegyetem rektorár6|, BalugyÁnszlry Mhályr l kell itt szÓlnunk. A l(assán folytatott jogi tanulmányainak idején trGzincErval kot barátságot, nnjd BécsbenSonnenfels tanítványa. FÖlvilágosult gondolkodÓként a nagyváradi jogakadémián hÍvjaÍöl magáÍa a figyelme! a lvíartinovics.mozgalmat |rÖvet6en gyanriba keveredik, bár a pthbefogást l megmenektil. Kőzgazdászl<ént és jogászként ellenpéldája mindannak, amit eddig érzékelteft nk nem papi rzemély, a nag5rváradi i%akadémia délcániazékéigemelkedett po|gái szálttazÁsÍt értelmiségi,akinek állása is némi lehet6eégetbiáoeít eszrréinek teriesztésére.Nem is sz nik meg a vele szembeni Politikai bizalmatlanság. Az elságetel6dés el6l oroozorságba megy, ahol az említett rektori tisztség után minisztériumi tisztvi8el6, majd ál|amtitkár - i6l|ehet ÍÖlvilágosult nézetei miatt itt sem mentes a támadásoktÓl, inhikákt l. Ttirvérrysza|*azt6iszaepe,jogtudonrányi munkássá5ának kibontakoáea ielzi az alkot i pálya kibontalozását.7r Ho[i5l alakját a azabályt er6sÍtó kivételnek tekinthetjtik' anÍ'ak egyik oka (ppen az, hqy életm vének jelentós része oroszors zÁgban sztiletik, illetve hogy a fiatalabb Lutskay.nemzedék határ.ozottan ruszin tudatrl ta8iaival gzeml'en a lengyel beteleP l6k utődaként, de már fele6olsvai g Ög katolikus pap fiaként sztiletett Batugyánsz.ky els6sorban hugarus értelmieégi,Mndez nem csÖkkenti magyarországi életszakasának esznet.Jrténeti fontosságát, mert, mint a már hivatkozott monográÍusa' Tardy taioc fogalnraz: ,,az orcszsszÁgi reforrrrer Balugyánszlrynak egy ÍragyaÍoÍBági jakobinus Balugyánszky az e|&jé,,75 Az tttvenes évekbeli monográfia megállapítását így mÓdosíthats'ánlc az orcszorsz lgi reformer áIlamférfinak egy fiagyarc,szági auftlarista goni\okodő az e|6dje. - Azt a Balugyánsz|gÉ, aki 1789 szeptemberrébenHugo Grotiugrrak az ember eszes és
clemzésre,hanem az adatok pontoe összcgyííjtée&eiÉrtyul; Bajcura, Tarnara:7lk arp ahukrajinszkaja intelligenciit o Rosziji o pctooj polooinyc XIX oeka, Bratislava 1971. 7' Fatyejev, A.N.: Akailcmicsszkaja i goazuilarszlocnnafugycjatyelnoszty M.I. [helyescn: A.,l Balugyanszkogo o Rosziji, Uzsgorod 1931. Tardy |'a1oe:Balugy nszky Mihály, Bp. 1954.VÖ': Csekcy István: Miháy életeésmunkásdga" , Sz zadok % (7%7), "Balugyánszky 1-.{,326-350. o. E Tardy: Balugyúnszky ,,., 3' o. - Balugyánszky fiatalkori gondolkoáásának radikáis jcllegé.t lratározottan tapdja C*kcy: Balugy nszky,., a Tarily.lnonográfia filolÓgiai an4bízlntőságát is kétségbevonva. vÖ. Bcnda Kálmán: ,Iíon.;
vallott nézeteit vá|asztja na8yváÍadi szekfoghqa tár8yául, t|rrer tcrnrégzétéÍ6l urtndcrr}rppen a Íolvilágosodás képviselőpként kell értéke|níinl. Harcrrto utat j&t be orlay Janos, aki Balugyánszlryva! eqyiao*n y9t.'!'csF" orvoatanhallgatá, nemkiilÖnben a szabadk6múves p.áholyok heii: YÍ 1q.F" ahol Sándor cár udvari orvosává emelkedik, majd az kivÁndorol öoszországba, ó odegaz.i lÍceum igazgátQa |az, 1829.ben bekÖvetkezett halráláig.76 Elryl Palágy..Íaluban sánma'i,raÍ A űtját orroezors"á*ba. cgyengeti n.r"gyá"zIyi falvak ruszin lakosságátÓl már gyemlek|-orában kómyez o!.hi; "később "iíit"titt oroszként t nteti fÖl magát és mes{rívaldő eleajÁtíwán e nyelvet, matyaÍ voltát és magyaÍ érzelnreit is Ugyanal.kor honiitargait a cári udvarban. megórizve, rokorrainkat és a magyalok nyomait kcÍ.esiÍól, Pétervárr l a firrnek, majd a lGulcázus * az Úial iranyába.tejt-utazásaival' Balu'yánsz.kynak ufrr, (GÖrÖ' Demeter, 1.6cly Péter, Kukolnik |Ásd6, Madimir Mihály, i..e*t"át ma8yar hazának tett szolgálatot nragasztalja, amikor az Petraeevics AndÍá'; oroszolszági karriei nyűjtotia lehetőségeketecseteli. A cári udvarban ugy.rykk* a Habsbrrr[ Birodalomkn é16szláv teswérek megsegítéseokán iavasolja az említett tudősok meghívását.z Még l-ő
aaa
9emtjuk mcger6sÍti a kulturáttg ÍodulatrÓl mondottakat. A kárpátaljai g&Ög Latolikus pap frának Bécsietenti az Eur pán nyflÓ kaput. A fólvilágosodá;mint cezmet rténeti jclcnség a tizennyolcadik század |egvégénéri el Kárpátalját. Ekkor lÉg az bodalorrban tapa'sztalt kíoéÍ.*lcnaégeinem mutathatÓk ki. Csakis a vallásog irodalom létezik, amelyneL temati}ája, moÉvurrai, s nag5rrésztforgravilá. gg is kÖ*PkoÍi keretek kbzbtt rrrrrzog ám a feilettebb kózÍp.eur pai népek LÖzÍpkorához mérten is szegényesnek mondhatÓ. A káÍPátatiai rusziry gÖrÖg Latolikus papi értelmiséga tizenny9t6adit1 gr4zad|E1nem Ep tcl ezen a kultűrán. A nragyar papi értelmiségből szírlo.razÁénékenységpoéháira ninca példa, ruszin Anyos Pált a kárpátaljai kul16'6l41 13g1}a|álunk. Ázok a KfuPátalj& l e?ÁÍolrazÁ uragyarértelmiségiek, akik, mint orlay, BalugyánszLy, aulklárista gondolkod kká váltak, fizikailag és kulturálisan elszakadnak a ÉgiÓt6l, életm v ket részben a Bl^wa1 de féíkéntuz olrrlsz kult'futÖrténetrészekéntkeu tÁrg5Iatnunk. Akkor is, ha orlay publi}ál Szerrtpétervárott l8osben cgy értekezéstKárpátatja tÖrténetér6lD - amely azonban csak a tizenlcilerrcedik század' e|ú harmadában jelentkezó Lutskay.nemzedék ta8jai kózvetítése után ker{it majd a kárpátaljai szellemi }Öztudatba'm Ténylegesen a filolőgia, a Dob'rovskf hatásáÍa fÖllqP nyelvésze! a Lutskay rÉ6ykotetee krr nikájában jclentkez t rténedráe, éea Dohovícg Bazillal kfuviselt világiasabb sz.Ílpzet€, gondollrodás mutatja a fÖlvilÁgooodÁs és (az ett6l k{ilÖnválasztand Íogalom) kb"á? e kebteur6pai rpmzeti ébred& hatását' A dolgoza. funkban terjedelmi korlátok miatt csal' errrlítésszcrden,vagy egyáltalán nem érintett s7fi"Ák (I. Fogarasij, }. Csurgovics)n életnr{lve ia ezt a megállapítást támasztja alá. Nem beszélhettin&'szerrreserrkilristályoeodő kárpátaljai fÖlvilágoeodásr.6l, csu1rán a kÖrnyez néPek fÖlvilá8osodÁs koÍi kult ráiának hatásáÍa taPaszta|hatÓ rréhányegyedi ieleÍ'8ég!6l'KÁrPátalia rég a vele sok szemporrtbÓl
D[imilripoics] Lodíj o izobrazscnyiji polezkogo mmaniszta, Uzsgorod 1930,5. o. D Orlaj, Ivan Szerrrjonovics: .Isztorija o Karpato-Rosszalv ili o peteezelenyiji Rosszijan v IGrpatszkija gor{l i o prikljucsenyijah s nyimi ezlucsivsihszja", Szeoeműj Vesztnyik Lü4, 7, 758-172. o., uo. 2, 26L-z76. o., uo' 3, 267-294. o. Kozli még: Szvencickij, Ilarion Sz.: Magerialii p o iezb iji oozro zsgycnyija IQry abzkoj Ruszi.I. Szno*nyifi Karp abzk ojRuszi s Rosszijej o 7-oj polooinye XIXogo ocka, Lvov 1905,56-&!. o. Ú orlay tÖrtéÍEtiértekezéséÍe például a rnáÍ tÖbbezÖr anlített Bcresznyin_FotaJassy reagált, vÖ. Szvcrrickij: MatyerialÍi..., &t skk' o', Bct.ezsanyin levele orlayhoz. - Ez is alÁtámasztja Parrykevics: Hb buo.,, me8állaPítását, hogy a krezsanyiz pszeudonírna Fogarassyt r.|..ia" aki a bécsi Szt. Barbara-tcmplom papjaként el nyÖs helyzetben volt a periÍerikus Kárpata]ja és EurÓpa kultrírcentrumai kÖzÖtti kÖzvedtés szempon$áből. VÖ. Lute}ay és a lugi Bourbon.udvar kÖzti kÖzvcdtésér6lmondottakkal. a Ceurgovicere llrd, Nycdzclszkij: Oaed<..., 96.96. o.
#
rokon Íeilddéetmutató gdovák kulturához kepcst ia a periÍériaszerepét tólti bG. Mint perifériának, indokolt a Lultúraelmélcti, komparativisztikai szempontból történő kutatása, mivel hasznooítható adatokat kapunk ÉldÁul BécshatásÁnakf vagy tágabban a köz{p éakelet+urópai népeknemzeti megújulási mozgalmainak tipológiájához. Ez a tipológiai megkozelítés a legkevésbé s€m értelmezhetó azonban a tárgyalt kultfukör pejoratív megítélésekéntsót éppen az hizza a|Á KáÍPátaljának mint eaját iderrtitásfudattal rendelkezó (ruszin, 8öÍÖ8 katolikus) mikrokultúrának a je|entőségét,bogy oan helye a komparatív kultúrtörténet által vizsgátt objektunrok soÍrábaÍL
ST.JMMARY Thc biighbnment and frtc NatíonalAuekening ín Carpaúian Rufrtenia h úe Lab 7Ú - Ftrlv 19 Cantuies ln his article, the author seeks to answer the question whether French and German Enlightenment had influenced in any rnse the Carpathian (Greek Cathohc) Ruthenc culture in the 18ü and 1'9ü centuries. He attempts to prove that national awakening was a phenomenon different from Enligh-
tenment in Eastern Europe. It developed very slowly in tlp area and produced, at ite only religious literature. It was only at the first halÍ oÍ the 19ö century that the fust products of a secularized Ruthenc culttue appeared characteristically mainly in Hung;arian.
e Vajda György |vtth{|y:Kcletre nyílik Mcs kapuja, Bp.199L. 80
'l!!E
lFlFFF
r
3óo Ft t1|ófizctés egy évrc 72O,-Pt
lssN 002ó.0000
FiloZő.na A MAGYARTUDoMÁNYoslraoÉuta
rttozórtnt gtzorrsÁoÁNarrotyTtutl T€íiroái a lvlagyaÍPoota a Poetahírlapüzletciben él e 19l*l\...J P,1TII ffi.Ftkzbesító postahivatalná], HÍrlape|ófizetésiés
t.apellátási Irodáná ftlELIR) 1900 Budapest xtn" r.l.t u |ti/ A, .Postabarü valamint at..taa"*t a Postautalványon, nt :re .va.aro, !*::.]::ul -vaqJ 02|42799 pénlorgalmi jelzószámra. Példárrryon}ént megvásárolhbtó a Shiliunt |3Á Budapest, Váci u. 22' tel.:1185€ 8 1) es a Mngíszter (1o52"Budapcst,Városhriz u l' le| 1382.440)könyvesboltban, az Író! k)nyoesbolt]íban (Budapest,ú. endraeoy rii G),
a FókuszKönyoóruházbaa(1072Budapest, naro"a ,it rdro.).
Az el6fizetési d1j egy évre:72O,_ Ft Egy sám ára: 120,_ Ft KülÍ.'ldön terjeszti a Ku|tura Kiilkereskedelmi Válalat (H.1389 Budapest, PÍ..L49) ésa Kiadó (H.1tl47 Budapest, Pf' tl87).
(oldalanként.5 sor,soronként 50 betűhely)
,,j,k.'.?.ki.-Y, 4'91yF^ kér'iik szerkesztóségtin}hoz eljuttatrri, lehetóség szerint sá'r!Ítógépes |emeín is.
