202 AKLASSZTKUSOK
v^ltozhatatlan, akkor meg is leliet tartani. Sot ugyanez a gondolkodo oddig megy, hogy megengedi, hogy az isteni nevek tobbseg6t el lehet turai." Midon Fortuna istenasszonyrol beszel, kit Felicitasnak is hfnak, azt mondja; „Minek a ket n6v? De ez m6g turhetS: raert egy es ugyanazon targynak sokszor van k6t neve. De mire valok a kiilon templomok, kulon oltarok, kulon aldozatok?" Megis Szent Agostonnak egesz munkajan es az elso kereszteny teol6gusoknak valamennyi raunkdjdn, amennyire e tekintetben Mhetek, vegighuzodik az az ellenseges szellem, mely vakka teszi oket minden irant, a mi j6 es.igaz es szent, es nagyit mindent, a mi rossz, f61revezeto es erkolcstelen az emberisegnek regi vallasaiban. Csak az apostolok es Jezusnak kozvetlen tanitvdnyai memek mdskepp es kets^gki vul igazabb kereszteny szellemben besz61ni az imadasnak regi alakjair61.''' Mert ha. „a kulonbozo idoket es kul6nf61e m6dokat, melyekben Isten azelott sz61ott eleinkliez a prdfetdk £ltal" a zsido n6pre szuTdthetjuk is, vannak mas helyek, melyekbol vilagosan Jdderul, hogy az apostolok elismertek az isteni rendelest es gondviselest meg „a tudatlansag ideiben" is, melyeket, mint mondjak, „az Isten eln6zett".'^ Sot annyira mennek, hogy azt mondjak, Isten az elmult idokben engedte (e(ase^^)mmd a nemzeteket amaguk utjan j£mi. Es lehet-e valami meggySzobb es hatalmasabb, mint Szent P^l besz6dje Athenban?" „Mert amint elmegyek vala mellette s Worn vaia dldozattevesteket, talal6k egy oltart evvel a folfrdssal: Az ismeretlen Istennek. En tehat kinyilatkoztatom nektek, akit ismeretlen imadtatok. Isten, aki a vildgot alkotta es minden benne val6 dolgot, minthogy ura egnek es foldnek, nem lakozik templomokban, kezzel epftettekben; Nem is tiszteli 6t az emberek keze, mint ha 6 neki szilks6ge volna valamire, minthogy o ^d mindennek eletet 6s leheletet es mindent; Es 0 alkotta egy verbol az embereknek minden nemzeteit, melyek e fold kereks6g6n laknak, es megszabta elore ideiket es lako helyeik hat&ait; Hogy keress6k az urat, ha talan ki'vankoznak utdna, es megtaMljak; nines is pedig messze egyiinktol is; Mert o benne elunk 6s mozgunk 6s vagyunk; mint koltoitek koziil is egynemelyek mondtak: Mert mink is fiai vagyunk."'^ Ezek igazan kereszteny szavak, ez az az igazan kereszteny szellem, mellyel a vilag r6gi vallSsait tanulmSnyoznnnk kell: nem mint Istentol fuggetleneket, nem mint gonosz szellem mCfvet, mint csupab^lvdny- 6s ordogimSddst, nem is mint pusztaemberi k6pzelm6nyt, hanem mint el6'k6szuletet, mint szukseges r6szet az emberi nem nevel6senek - mint „keres6set az umak". Beteljesedett az ido mind a zsid6kra, mind a pogdnyokra nezve, es a megelozott korokat I'lgy kell tekintenunk mint sziiks6geseket, isteni rendel6s szerint, hogy beteljen az a megszabott m6rtek, a joban 6s rosszban, mely a torteneteknek k6t nagy nemzeti aramlatSval, a zsid6val es pogannyal, a semivel es aijdval, el6rette a megszabott mert6ket es tuMrasztotta " U o . I V . 18. '"t The Bible: its Form and its Substance. Three Sermons preeched before the University of Oxford, 1863. Apost, cselek. XVII. '^Uo.XIV. 16. '^Uo.XVn.23. Kleanthes mondja: ek ton gar gi^nos esinen; Aratos: pater aiidrdn... tou gar genos esitieii.
MAXMtlLLER 203
rajta, hogy osszevegyiiljenek 6s mind a kettdt egy ijj folyam aija vigye tova, „a vi'zforrds, mely az orok 61etre fakad". S ha ily szellemben kutatjuk at a regi vilag szent romjait, meg leszunk lepve, hogy. mennyivel tobb igaz valMst taMlunk abban az ugynevezett pogdny mitol6gidban, mint a mennyit vartunk. Csak, mint Szt. Agoston mondta, nem szabad torodniink a nevekkel, melyek kiilonosen hangzanak fulUnkbe. Mirajlunk mar nem uralkodik az a feltekenys6g, mely m61tdn elfogta az elso kereszteny ir6k szfvet; mi lehetiink mdr nagylelkitek Jupiter 6s imdd6i irant. Sot hozza kell szoknunk, hogy a regi vallasokat ugyanazon tiszteletnek egy r6szevel tekintsuk, mellyel a magunk6nak tanulmanyahoz fogunk. „A valldsos osztont", mint Schelling mondja, „meg sotet es zavaros miszt6riumokban is tisztelnunk kell". Csak attol kell dvakodnunk, amit a kitfinS angol allamf6rfi erint n6ha Homerosrol irt konyveben, nem kell a keresztenyseg sajatos k6pzeteit keresnunk az emberiseg osi hit6ben. De mdsfelol bizvast kereshetjuk azokat a valMsos alapfogalmakat, melyeken maga a kereszt6nys6g is 6pul, s melyek n61kul maga a kereszt6nys6g is nelkiilozte volna terra6szetes 6s tort6neti tdmasztekait, s nem lehetett volna az, ami. Azt hiszem, min61 korabbra megyilnk, min61 inkdbb kutatjuk minden vallasnak elso csfrdit, anndl tisztabban taldljuk az istensegrol vald fogalmakat, annal nemesebbnek minden uj valldsalapft6 szdnd6kdt. De minel hatrdbb megyunk, annal gyamolatlanabbnak is latjuk az emberi nyelvet azon t6rekves6ben, hogy kifejezze, amit legeslegnehezebb volt kifejezni. A vallas tortenete egyfajta ertelemben a nyelv t6rt6netfc, Sok kepzet, mely az evang61ium nyelv6ben megtestesiilt, megfoghatatlan 6s kimondhatatlan lett volna, ha azt k6pzeljuk, hogy valami csodalatos ero xniv az &emberekkel kozolte volna. Ma is azt latjak m6g a t6rftok, hogy elobb nevelniok kell vad tanftvdnyaikat, azaz a nyelvnek s gondolatnak ama szmvonalara kell oket emelni, melyet a gorogok, r6maiak 6s zsid6k ertek el idoszdmit£sunknak elejen, mielott a kereszt6nys6g szavai 6s kepzetei csak n6mileg megfoghat6kka valnak elottuk, s mielott sajat nyelviik el6g eros a forditasra. A szo 6s gondolat itt is, mint mindeniltt, karoltve jar; 6s egy szempontb61 a vallasnak igazi tort6nete, mint mar mondottara, sem volna sem tobb, sem kevesebb, mint ama kulonbozo kfs6rletek t6rt6nete: kifejezni a Kifejezhetetlent, Meg fogom kis6rteni mindezt vilagosabba tenni legalabb egy p61da altal, s e c61ra az drja nemzetek valMsa 6s mitologiajiinak legjelent6kenyebb nev6t valasztom. Zeusl, az istenek isten6t, mint Platon nevezi. Vegyiik tekintetbe mindenekelott azt a t6nyt, melyben nem lehet ketelkedni s melyrol, aki itlatja eg6sz jelentos6g6t, csakhamar meggyozodhetik, hogy a r6gisegrol val6 legfoltunobb s legmesszebb vag6 tanulsagait foglalja magdban - azt a tenyt ertem, hogy Zeus, a gorog mitoldgia legszentebb neve, ugyanaz, a mi Djaus^^ a szanszkritban, /ov«^° vagy Ju a latin Jupiterbsn, Tiw az angolszaszban, amely megorzodott a keddnek Tiwsdaeg, Tuesday neveben, az eddai Tyr isten napjdban, es Zio az 6f61n6metben. Ezt a sz6t csak egyszer k6peztek: a gorogok nem k61cs6n6zt6k a hindukt61, sem a rdmaiak Djaus az egyes szam alanyesete; a tiszta to Djit. A kettfit vegyest haszndlom, noha talan jobb volna mindig DjiA hasznalni. '^'^ Jovis mint alanyeset elSfordul Enniusnal, ahol elsorolja a tizenket romai istent: Juno, Vesta, Minerva, Ceres, Diana, Venus, Mars, Mercurius, Jovi', Neptunus, Vulcanus, Apoll6. Ide vald m^g Dius ebben; Dius Fjdius, azaz Zeus pisHos.
