9215 2 Erkzzct r.
? ~ 3 'AO 4 0
SZÁMVEVŐSZÉKI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG Módosító iavsla t Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére Helyben T/12792/ Tisztelt Elnök Úr ! Az Országgyűlés Számvevő széki és Költségvetési Bizottsága az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994 . (IX . 30.) OGY határozat 94 . § (1) bekezdése és 102 . (1) bekezdése alapján az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXVII . törvény módosításáról szóló T/12792 . számú törvényjavaslathoz a következő bizottsági módosító javaslato t terjeszti elő: 1 . A törvényjavaslat a következ ő 1. §-sal egészül ki, egyidejűleg a §-ok számozása értelemszerűen módosul : „l . A személyi jövedelemadóról szóló 1995 . évi CXVII. törvény (a továbbiakban : Szja tv. ) a következő 1/B. §-sal egészül ki : „1B. §. (1) A külföldi illetőségű előadóművész választhatja, hogy az el őadóművészi minőségében Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett , kifizetőnek nem minősülő személytől származó, nemzetközi egyezmény alapján, vagy nemzetközi egyezmény hiányában belföldön adóztatható jövedelme után keletkez ő adókötelezettségét e rendelkezései szerint teljesíti . A választás feltétele, hogya magánszemély bármely 12 hónapos idő szakban 183 napot meg nem haladóa n tartózkodik Magyarországon és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjr a jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér ől szóló törvény szerint nem belföldi . (2)Az (1) bekezdés szerinti bevételb ő l – ideértve a tevékenységgel összefüggésben fizetett költségtérítést és a biztosított szállás szokásos piaci értékét is – a magánszemél y a 'övedelmet 30 százalék átalán költsé levonásával álla .ít°a me Ez övedelem a nem tartozik az összevont adóalapba. (3)Amennyiben a (2) bekezdés szerinti bevétel nem önálló tevékenységre tekintette l illeti meg a magánszemélyt, és annak összege másként nem állapítható meg, a magánszemély azt – választása szerint – a (2) bekezdés szerinti tevékenysége szokásos
2
díjazásának a Magyarországon végzett tevékenysége napjaival arányos részeként is megállapíthatja. (4 A magánszemély az adót az adóhatóság által rendszeresített, magvar és angol nyelvű nyomtatványon – természetes azonosítóinak, illető ségének, valamint személyének azonosítására alkalmas hatósági igazolványa típusa és szám a feltüntetésével – a Magyarországról történ ő távozását megelőzően vallja be, és a z említett napig fizeti meg . A bevallásban fel kell tüntetni : a) a magánszemély jövedelmének összegét , b) a magánszemélyt terhelő adót, és c) a jövedelmet juttató személyéekj nevét és címét (székhelyét). (5) A (2) bekezdés és e törvény egyéb rendelkezését ől eltérően nem kell a bevételb ől jövedelmet megállapítani, ha a bevétel összege bármely 12 hónapos id őszakban a 200 ezer forintot nem haladja meg. Az említett értékhatár átlépése esetén választható a (2) (4) bekezdés rendelkezésének alkalmazása azzal, hogy a14) bekezdés szerinti bevallás i és megfizetési kötelezettséget els ő esetben a jövedelem egészére kell teljesíteni, ismétlődő esetben • edi • arra a részére amel tekintetében arra mé . nem került sor . (6) E § alkalmazásában előadóművésznek min ősül a Központi Statisztikai Hivata l elnökének 7/2010 . (IV. 23 .) számú közleményével kiadott Foglalkozások Egysége s Osztályozási Rendszere alapján az alábbiakban meghatározott foglalkozást végz ő magánszemély függetlenül attól hogy azt a magánszemély önálló tevékenység ide értve az egyéni vállalkozói tevékenységet isZvy nem önálló tevékenység keretében végzi: a 2724 Zeneszerz ő zenész énekes fo • lalkozásból a zenész énekes b) 2726 Színész, bábművész, c) 2727 Táncművész, koreográfus foglalkozásból a táncművész, d) 2728 Cirkuszi és hasonló el őadóművész, és e) 3711 Segédszínész, statiszta." 2. A törvényjavaslat 1 . § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze a következ ők szerint módosul : „(1) Az [személyi jövedelemadóról szóló 1995 . évi CXVII. törvény (a továbbiakban :] Szja tv.[)] 3 . § 41 . pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :” 3. A törvényjavaslat 1 . § (3) bekezdése a következők szerint módosul : „(3) Az Szja tv. 3 . § 91 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következ ő:) „91 . Kockázati biztosítás : az olyan személybiztosítás, amely esetében biztosítás i esemény bekövetkezése nélkül vagyoni érték kivonására (– ide nem értve az I . számú melléklet 6. pont 6.3. pontjában említett engedményt –] nincs lehetőség (így különösen nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke), azzal, hogy kockázat i biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosításo k esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is, de nem min ősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás – akkor sem, ha a biztosító teljesítését biztosítás i esemény váltja ki –, ha az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítás i feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott
3
biztosítási szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződ ő hozam együttes összegét; e rendelkezés alkalmazásában nem min ő sül vagyoni érték kivonásának az a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítés (íg y különösen a díjkedvezmény, díjengedmény, díjvisszatérítés), amelyre a díjat fizet ő személy jogosult, de vagyoni érték kivonásának minősül, ha a személybiztosítás díját más személy – ide nem értve a kifizet őnek nem minősülő magánszemélyt – fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre a biztosítás feltétele i szerint magánszemély jogosult, ez utóbbi esetben azzal, hogy amennyiben a magánszemély erre a szerz ődéskötést követ ően egy későbbi időpontban válik jogosulttá , akkor a biztosítás a teljes tartam alatt nem min ősül kockázati biztosításnak ."" 4. A törvényjavaslat a következő 3. §-sal egészül ki, egyidej ű leg a §-ok számozása értelemszerűen módosul : „3 . § (1) Az Szja tv . 7 . § (1) bekezdése)pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Ajövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)
e a visszatérített adót adóelőle ' et feltéve ho azt korábban költsé _ként ne m érvényesítették, továbbá a magánszemély jogszer űen tett önkéntes kölcsönös pénztár i nyilatkozata alapján kiutalt, illet őleg az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt kiutalt összeget ; a magánszemély nyugdíj előtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a nyugdíj-el őtakarékossági számláján jóváírt összeget, továbbá a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozata alapjá n kiutalt, a biztosító által a magánszemély nyugdfjbiztosítási szerz ődésén jóváírt kiutalt összeget ;” (2) Az Szja tv . 7. $ (1) bekezdés j) pontja a következő jf)alponttal egészül ki : fAjövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:
j) azt az összeget, amelyet] ,„ifi az Európai Unió tisztviselő inek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítás i átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapna k utalnak át, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlán , foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tagi kiegészítésként, nyugdíj el őtakarékossági számlán vagy nyugdíjbiztosítási szerz ődésen jóváírnak azzal, hogy az í. óvóírt összegi a 28 . 17 bekezdésének alkalmazásában nem tekinthet ő a számlatulajdonos által teljesített befizetésnek, és nem jogosít az adó feletti rendelkezésre;" 5. A törvényjavaslat a következő 4. §-sal egészül ki, egyidej űleg a §-ok számozása értelemszerűen módosul : „4.Az Szja tv. 24.
L) bekezdése a következ ő h) alponttal egészül ki:
(Nem önálló tevékenység) „h) az országgy űlési képvisel ői tevékenység.” 6. A törvényjavaslat 5. (2)-(3) bekezdése a következ ők szerint módosul : „(2) Az Szja tv. 298. § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép , egyidejűleg a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki :
4
„(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóel őleglevonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbel i nyilatkozat a a) a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról , b) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén err ől a tényről, amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartot t (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természete s személyazonosító adatait, lakcímét, továbbá azt, hogy e személyek – [ide értve]ideértve a magzatot is – az adóév mely hónapjaiban min ő sültek eltartottnak, kedvezményezet t eltartottnak . A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fé l adóazonosító jelét is fel kell tüntetni . (2a) Ha a családi [pótlékra]kedvezményre jogosult magánszemély ugyanazo n adóéven belül több személlyel osztja meg vagy érvényesíti közösen a család i kedvezményt, akkor a bevallásban – a másik jogosult vagy a megosztással érintet t házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével – fel kell tüntetni, hogy [ a házastársak, élettársak számára külön-külön] hány jogosultsági hónap tekintetébe n érvén esítik közösen a kedvezmén va . a kedvezmén me osztásával érintet t házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében osztják mega kedvezményt . [állapítható meg . E bekezdés alkalmazásában a család i kedvezményre nem jogosult, a családi kedvezmény megosztásával érintet t házastárs, élettárs számára az a hónap tekinthető jogosultsági hónapnak , amelyben kizárólag a családi kedvezményt megosztó magánszemély jogosult a családi kedvezményre, kivéve azon hónapokat, amelyekben a család i kedvezményre jogosult személy a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi.] ” (3) Az Szja tv . 29/B . §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki : „(6) Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre a családi szintén jogosult más magánszemély [házastársa, élettársa] járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét a Tbj . 51 . §-a vagy 51/A . §-a szerint érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban a jogosult(ak) által , vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak [a magánszemély és házastársa, élettársa] által együttesenérvényesíthető családi kedvezmény [együttes] összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmén y összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott rész e (625 százaléka) .' 7 . A törvényjavaslat a következ ő 7. §-sal egészül ki, egyidej űleg a §-ok számozás a értelemszerűen módosul : 7. Az Sz•a tv. 44/C . -a hel ébe a következ ő rendelkezés lé . és e ide' űle a következő 44/D. §-sal egészül ki : „44/C . § (1) A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője – figyelemmel a (8 ) bekezdésben foglalt rendelkezésre – az adóbevallásában tett nyilatkozat, munkáltató i adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapjá n rendelkezhet az összevont adóalapfa adófának az adókedvezmények levonása utá n fennmaradó részéb ől a következő k szerint meghatározott összegek átutalásáró l (nyugdíjbiztosítási nyilatkozat a Magyarorszá og a vagy – figyelemmel a (7) bekezdés rendelkezéseire is – más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött
5
nyugdíjbiztosítási szerz ődés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett össze g (ideértve a kifizet őnek nem minősülő más személy által fizetett, adómentes bevételnek minő sül ő vagy az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is) 2 0 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításho z kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető. (2) A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott össze g átutalását az adóhatóság — ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapfán fizetend ő adóját megfizette, az adózás rendjér ől szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkoz ó rendelkezései szerint, egyébként a magánszemély kérelmére az adótartozás, illetőleg az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti adó megfizetését követ ő 30 napon belül — az (5) bekezdésben említett esetet kivéve, a magánszemély által megjelölt olyan , biztosító pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelynél (jogel ődjénél) a biztosító igazolás a szerint történt az adóévben arendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetés, vagy rendelkezési jogosultságot megalapozó biztosítás i szolgáltatás igénybevétele . Több biztosító esetén is csak egy biztosító jelölhet ő meg. Az előbbi rendelkezésekt ől eltérően a biztosító végelszámolása, felszámolása, tevékenységének felfüggesztése esetén az adóhatóság értesítése alapján a magánszemél y a teljesítést kérheti — nyilatkozata szerint, ha van más biztosítónál fennáll ó nyugdíjbiztosítási szerződése — ezen más biztosító pénzforgalmi számlájára, enne k hiányában a saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére) . Amennyiben a megjelöl t biztosítónál a magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik nyugdíjbiztosítás i szerző déssel, a befolyt összeget a biztosító a magánszemél y a más biztosítónál fennálló n • dfbiztosítási szerződésére való 'óváírás cél'ából a magánszemély nyilatkozata alapján ezen biztosítóhoz továbbutalja; b) nyugdíjbiztosítási szerződésének nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése eseté n minden további rendelkezés nélkül a magánszemélynek kiutalja ; c) halála esetén minden további rendelkezés nélkül a kedvezményezett(ek), illetve a kedvezményezettnek min ősülő örökösök részére kiutalja ; d) az a)-c)pontban nem említett esetben, illetve a magánszemély a) pont szerint i nyilatkozata hiányában az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlár a visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatóságho z benyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugd ű biztosítási szerződése neki fel nem róható okból szűnt meg. (3) A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánszemély a biztosító által — az adózá s rendjéről szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására vonatkoz ó előírásai szerint — kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, valamint a (2) bekezdésben említett megjelöl t biztosító nevét, pénzformaalmi számlaszámát és a nyugdíjbiztosítási szerz ődés egyedi azonosító számát (szerz ődésszámát) . A biztosító a kiadott igazolásról az adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító igazolás adatszolgáltatásár a előírt határid őig adatot szolgáltat az adóhatóságnak . (4) Az (1)-(3) bekezdés szerint jogosult — feltéve, hogy annak egyéb törvény i feltételei fennállnak — a biztosítójk) által kiadott igazolás alapján nyilatkoza t megtételére az a magánszemély is, aki e joggyakorlásának időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel nyugdíjszolgáltatás teljesítésére tekintettel már nem
6
ha a ma ánszemél nek rendelkezik . Az e n ilatkozat szerinti össze • et az adóhatósá nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapjá n fizetendő adóját megfizette – az adózás rendjér ől szóló törvénynek a visszatérítend ő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás, illet őleg az adóbevallás szerinti adó megfizetését követ ő 30 napon belül a magánszemély álta l megjelölt címre (számlára) utalja. (5) A (4) bekezdésben említett eset kivételével nem tehet nyugdíjbiztosítás i n ilatkozatot az a ma•ánszemél aki a n ilatkozattétel id ő .ont'ában n _dí'biztosítás i szerződéssel már nem rendelkezik . E törvény alkalmazásában az a magánszemél y rendelkezik n u!dí'biztosítási szerz ő déssel aki az adott idő .ontban fennálló e törvé n szerint nyugdíjbiztosításnak minősülő biztosítási szerződés szerződője. (6) Az (1) bekezdés alapján átutalt összeget a magánszemélynek húsz százalékka l növelten kell visszafizetnie ha a n • dí'biztosítás n • dí'biztosítási szol áltatás nélkü l me szűnik va a szerződés ú módosul ho_ az a szerz ő désmódosítást követő en e törvén rendelkezései szerint már nem minő sül n dí'biztosításnak . A ma ánszemél ezen kötelezettségét a biztosító a kifizet ő re vonatkozó szabályok szerint megállapítja, – a kamatjövedelem megállapítását követ ő en – a biztosítói teljesítés összegéb ől levonja,a rá vonatkozó bevallási szabályok szerint bevallja és az adóhatóság számára a bevallá s ben "tásának határideéi_ me .fizeti . Amenn iben az említett kötelezettsé telesítésér e a n u dí'biztosítási szerződés bármel oknál fo va nem n ú't fedezetet a részben v a e észben le nem vonható össze ről a biztosító i azolást állít ki a ma ánszemél részér e e úttal erről adatot szol áltat az adóhatósá számára . A ma ánszemél a biztosító által kiadott igazolás alapján az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség összegét és a bevallá s benyújtására előírt határidőig fizeti meg annak a biztosító által le nem vont részét . a n _dfbiztosítási 7 A más EGT-államban letele .edett biztosítóval : külföldi biztosító) kötött nyilatkozattal összefügg ő rendelkezések alkalmazásában n u dí'biztosítási szerző dés esetén e • rendelkezései abban az esetben alkalmazhatóak , ha a magánszemély az adóévre rendelkezik a külföldi biztosító olyan – az állam i adóhatósá • által közzétett formában kiállított – i azolásával amel ben a külföldi biztosító a (3) bekezdésben említett adatokon túlmen őe n a feltünteti nevét me • nevezését címét székhel ét a letele • edése szerinti állam t állami adóhatósá a va annak me felelő • énzü : i hatósá a által me átla. itot azonosító jelét , b) megjelöli, hogy mely államban rendelkezik illető séggel, valamint c i l azola ho a mai ánszeméll el kötött biztosítási szerző dés e törvény rendelkezése szerint nyugdíjbiztosításnak min ősül, tovább á d kötelezettsé . et et vállal arra ho • az e szerint kiutalt össze ! et a ma l ánszemé l nyugdíjbiztosítási szerz ődésén írja jóvá, tovább á e n ilatkozik arról ho l ol an szerző déses o viszon ban áll a ma ánszeméll e l amel ala án ké es az e törvén ben fo ! lalt a kifizetőnek minősülő biztosítóra vonatkozó adatszol áltatási kötelezettsé telesítésére és e kötelezettsé telesítését vállalfa . 8 Az 1 bekezdésben fo ! laltaktól eltérően a ma ánszemél rendelkezés i jogosultságát az adóhatóság közrem űködése nélkül elkészített bevallásában gyakorolja , ha arra külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerz ődés alapján jogosult . A
7
magánszemély a bevallásában – a rendelkezési jogosultság alapja, összege megállapításához szükséges adatokon túlmenően – feltünteti a külföldi biztosító nevé t (megnevezését), címét (székhelyét), továbbá azt az államot, amelyben a biztosító belföldi illet őségűnek minősül. A magánszemély, ha adó feletti rendelkezési jogosultágát külföldi biztosítóval megkötött nyug_díibiztosítási szerződés alapján gyakorolta, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség összegét és a bevallás benyújtására el őírt határidőig fizeti azt meg. 44/D . § (1) Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáró l önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-el őtakarékossági nyilatkozatban é s nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az adóhatóság által átutalt össze g (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot . (2) Ha a magánszemély adóalapja adójának az adókedvezmények levonása utá n fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes átutalását ne m teszi lehető vé, vagy a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg a 280 ezer forinto t meghaladja, az adóhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban jogszerűen megjelölt összegek arányát veszi figyelembe azzal, hogy az egyes átutalások jogcím szerint i összege ebben az esetben sem haladhatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányad ó összeghatárt . (3) Utólag nem befolyásolja az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat, a nyugdíj elő takarékossági nyilatkozat, illetve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat szerint utaland ó összeg nagyságát, ha a magánszemély önellen őrzése, vagy az adóhatóság utólagos adómegállapítása a magánszemély összevont adóalapja adójának az adókedvezménye k levonása után fennmaradó részét megváltoztatja . Ha azonban az önellenőrzés vagy az utólagos adómegállapítós a magánszemély összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részét olyan mértékben lecsökkenti, hog y az már nem éri el az átutalt összeget, az így mutatkozó különbözetet az adóhatóság személyi jövedelemadó kötelezettségként írja el ő. f4) A (3) bekezdésben említett különbözetr ől az adóhatóság nem hoz határozatot, ha az ötezer forintot az nem haladja meg . (5) Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a nyugdíj-el őtakarékossági számla vezetőjének, valamint a biztosítónak a magánszemély számára kiadott igazoláson sajá t pénzforgalmi számlaszámát is fel kell tüntetnie . ' 8 . A törvényjavaslat 9. §-a a következők szerint módosul : 999 .
(1)Az Szja tv . 67/B . (4a) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :
„(4a) Nem minősül a lekötési időszak megszakításának a lekötési nyilvántartásba n szerepl ő értékpapír átalakítása (kicserélése), ha az átalakított (kicserélt) értékpapír vag y – ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az értékpapírt kibocsát ó szervezettől az őt megillet ő vagyonhányadra tart igényt – az értékpapír helyett kapott pénzösszeg legkés ő bb az értékpapír átalakítását, a pénzösszeg kifizetését követő 1 5 napon belül a lekötési nyilvántartásba kerül. Nyilvánosan forgalomba hozott értékpapí r zártkörűvé történő átalakítása (kicserélése) csak abban az esetben nem min ősül a lekötési időszak megszakításának, ha a magánszemély az átalakított (kicserélt ) értékpapír helyett az őt megillető vagyonhányadra tart igényt és arra pénzben jogosult , feltéve, hogy ez a pénzösszeg a kifizetését követő 15 napon belül a lekötési
8
nyilvántartásba kerül . A 15 napos határid ő elmulasztását a lekötési id őszak megszakításának kell tekinteni . " (2) Az Szja tv. 67/B. §-a a következő (1 lD–(12) bekezdéssel egészül ki: „(11) A magánszemély a tartós befektetési szerz ődés megszüntetésével a befektetési szol • áltató illetőle • a hitelintézet által vezetett lekötési n ilvántartásban rö zítet t pénzösszegek, pénzügyi eszközök egészét a lekötés megszakítása nélkül mási k befektetési szolgáltatóhoz, illető leg hitelintézethez utalhatja (transzferálhatja) át lekötési átutalás . Amenn iben a ma•ánszemél a lekötést átvev ő befektetés i szolgáltatónál, illetőleg hitelintézetnél a lekötési átutalással érintett állomány elhelyezési éve tekintetében már rendelkezik tartós befektetési szerz ődéssel, úgya lekötést átvev ő befektetési szolgáltató, illető leg hitelintézet az általa az adott naptári é v tekintetében vezetett lekötési nyilvántartásban rögzíti a lekötési átutalásban szerepl ő pénzösszegeket, pénzügyi eszközöket . Amennyiben a _pénzügyi eszköz transzferálás a nem lehetsé ' es valamint a 3 bekezdés b ont a szerinti •énzlekötés esetén a lekötés i átutalást megel őzően a pénzügyi eszközt értékesíteni kell, valamint a betét lekötésé t meg kell szüntetni és mint pénzeszközt kell átutalni . (12J Lekötési átutalás esetén az átadó befektetési szolgáltató, illető leg hitelintézeta lekötési átutalással érintett pénzösszegekre, pénzügyi eszközökre vonatkozó igazolás t lekötési i . azolás ad a maánszemél nek és a lekötési utalást fo _adó befektetés i szolgáltatónak, hitelintézetne k a) az elhelyezés naptári évéről és az elhelyezés naptári évében a tartós befektetés i szerződés alapján befizetett összegről (lekötött pénzösszegr ől), b) az átutalt pénzösszegekről pénzügyi eszközökről az eltranszferált pénzügyi eszközök megszerzésére fordított összegekről és c) az átutalás napjáról .” 9. A törvényjavaslat 12. §-a a következők szerint módosul : „12. § (1) Az Szja tv . 77/C . §-a a következő (la)–([lb] lc) bekezdéssel egészül ki : „(1a) Munkavállalói értékpapír-juttatási programnak (a továbbiakban : program ) minősül [a gazdasági társaság által m űködtetett] az olyan juttatási rendszer : a) amelynek keretében kizárólag a gazdasági társaság vagy annak kapcsol t vállalkozása által kibocsátott értékpapírt lehet szerezni ; b) amelynek keretében kizárólag a gazdasági társaság munkavállalója vagy vezet ő tisztségviselője szerezhet értékpapírt ; c) amelyet a gazdasági társaság munkavállalói és vezető tisztségviselői között [teljes körűen]teljeskör ű en írásban meghirdetnek ; d) amelyben a gazdasági társaság munkavállalói és vezet ő tisztségviselői közül a részvételre jogosultak körét nem a munkaköri feladattal kapcsolatos egyén i teljesítménytől függ ő ismérv határozza meg; e) amelyben a juttatásra való jogosultság semmilyen módon nem kapcsolódik a munkavállaló, vezető tisztségviselő egyéni teljesítményéhez ; fi amelyben a program szervez ője visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a programban foglaltak teljesítésére azzal, hogy a juttatás a gazdasági társasá g érdekkörébe tartozó, el őre meghatározott, a program meghirdetését követ ően meg nem változtatható, objektív feltételhez köthető;
9
g) amelyben az adóéven belül [résztvev ő]részt vev ő magánszemélyek legfeljebb 2 5 százaléka lehet vezető tisztségviselő; h) amelynek keretében az adóéven belül a vezet ő tisztségviselők legfeljebb a megszerezhető összes értékpapír együttes névértékének 50 százalékát kitev ő együttes névértékű értékpapírt szerezhetnek ; és i) amelynek keretében a gazdasági társaság és a kibocsátó számviteli vezet ője, [felügyel ő bizottsági]felügyel ő-bizottsági tagja és e személyek közeli hozzátartozója a program keretében nem szerezhet értékpapírt . (lb) Programszervez ő ként az (la) bekezdés szerint bár el a külföldi vállalkozá s magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete . ([lb] 1 c) A gazdasági társaság (ideértve a külföldi vállalkozás magyarország i fióktelepét, kereskedelmi képviseletét) kapcsolt vállalkozása és annak munkavállalói , vezető tisztségviselői is részt vehetnek a programban. Ebben az esetben az (la) bekezdésben foglalt feltételeknek az programban részt vev ő kapcsolt vállalkozás é s annak munkavállalói, vezet ő tisztségviselői tekintetében is teljesülniük kell ." (2) Az Szja tv. 77/C . § (24) bekezdés e) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (Az
elismert munkavállalói értékpapír juttatási program keretében szerzet t jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában .) „e) a program szervez ője: az értékpapír magyarországi juttatását a program alapjá n megszervező [a programot m űködtető] gazdasági társaság, illetve a külföldi [gazdasági társaság esetén annak] vállalkozás magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete, a juttatást követőenideértve az előbbiek (gazdasági társaság, külföld i vállalkozás) jogutódját is ;”" 10. A törvényjavaslat a következ ő 13. §-sal egészül ki, egyidejűleg a §-ok számozása értelemszerűen módosul: „13. § Az Szja tv. 82. $-a a következ ő (3) bekezdéssel egészül ki : „(3) Az állami adóhatóság az adott év november 30-áig honlapján közzéteszi a külföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján tehető nyugdíjbiztosítási nyilatkozat feltételeként meghatározott 144/C . $ (7) bekezdés],a külföldi biztosító által kiállítandó igazolás formáját . Az igazoláson a kért adatoka t magyar és angol nyelven kell szerepeltetni .” 11.A törvényjavaslat 13. §-a a következők szerint módosul : „13. § Az Szja tv . 84/Y . §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „84/Y. (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2013 . évi törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezet t adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)-([8]9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (2) E törvény a) 28 . § (2) bekezdése szerinti bevételt szerz ő magánszemély – a biztosító felhívására – írásban nyilatkozik arról, hogy a 2013 . január He előtt megkötött
10
biztosítási szerz ő désre 2013 . január Hét megel őző en más személy – nem szerz ődőként – milyen összegben fizetett az 1 . számú melléklet 2013 . január Hét megel őzően hatályos 6 .pont 6 .3 . alpontja szerinti adómentes díjat, ennek hiányában a magánszemél y 2013 . január 1-jét megelőzően teljesített saját befizetésének összegével a bevételt ne m lehet csökkenteni ; b) 65 . (3a) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a díjnövekedés mértékét először a 2012 . december 31-ét követően kezdődő biztosítási évre vonatkozóan kel l vizsgálni ; c) 1 . számú melléklete 6 . pont 6.9 . alpontjának alkalmazása során a díjnövekedé s mértékét elő ször a 2012 . december 31-ét követő en kezdődő biztosítási évr e vonatkozóan kell vizsgálni, valamint az említett alpont díjfizetés gyakoriságár a vonatkozó rendelkezését a 2012 . december 31-ét követő első díjfizetéstő l (díjelőírástól) kell megfelelően alkalmazni . (3) A 67/A. § és 67/B . alkalmazásában nyilvánosan forgalomba hozot t értékpapírnak min ő sül annak a részvénytársaságnak a részvénye, amely 2014 . márciu s 14-én nyilvánosan működött, feltéve, hogy a részvénytársaság alapszabályát 2014 . március 14-ét követően nem módosították . (4) E törvény 77/C . §-ának az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2013 . évi . . . törvény hatálybalépését megelőz ően hatályos rendelkezései alkalmazásában az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program ( a továbbiakban : program) keretében értékpapírt szerz ő magánszemélynek kell tekinteni azt a magánszemélyt is, aki a program nyilvántartásba vételét kezdeményez ő eljárás megkezdésének id őpontjáig a programban részvételi szándékát nem jelezte, azonban a z értékpapírt a nyilvántartásba vett program feltételei szerint szerezte, ideértve különöse n a 77/C. §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2013. évi . . . törvény hatálybalépését megelőzően hatályos (19) bekezdés c) és fi-g) pontjában foglalt feltételek teljesítését is . (5) A 77/C . §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2013 . évi . . . törvénnyel megállapított, illetve módosítot t rendelkezései hatálybalépését megel ő ző napon az elismert munkavállalói értékpapír juttatási programok nyilvántartásában szerepl ő munkáltatói értékpapír-juttatási programok keretében juttatott értékpapírok adókötelezettsége megállapítása során a 77/C. §-nak az említett módosítás hatálybalépését megel ő ző napon hatályo s rendelkezéseit alkalmazni lehet . 6 E törvén nek az e% es adótörvén ek és azokkal összefü ő más törvén e k valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2013 . évi . . . . . . . . . . törvénnyel megállapított 67/B . & (11)-(12 ) bekezdését kizárólag a 2013 . december 31-ét követ ő en megkötött tartós befektetési szerződésekre lehet alkalmazni . ([6]7) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények , valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2013 . évi törvénnyel megállapított 11/A . § (1) bekezdésif pontja, 12 . c) pontja,l3 . § (1) bekezdés a) alpontja, 44/B . (4) bekezdés, 65 . (3) bekezdés a) pont ac)-ad) alpontja, (3a) bekezdése, (6)-(6a) bekezdése, 1. számú
11
melléklet 4 . pont 4 .27. alpontja, 7. pont 7 .15 . alpontb)alpontja,7.25. alpontja, 8 . pont 8 .21 . alpontja, 9 . pont 9 .5 .1 . alpont a)-c) alpontja a 2013 . január 1-jét ől megszerzett jövedelmekre is alkalmazható. ([7]8) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények , valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013 . évi törvénnyel módosított I . számú melléklet 8 . pont 8.14 . alpontja az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül alkalmazható . ([8)9) E törvénynek az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvénye k módosításáról szóló 2013 . évi CXXIX . törvénnyel megállapított és a nemzet i köznevelésről szóló 2011 . évi CXC. törvény módosításáról szóló 2013 . évi CXXXVII . törvénnyel módosított I. számú melléklet 4. pont 4.13 . alpontjában foglaltakat a 2013 . január 1-jétől megszerzett pénzbeli juttatások tekintetében kell alkalmazni .' 12 . A törvényjavaslat 15. §-a a következők szerint módosul : „15 . Az Szja tv. 1. 2. § (6) bekezdésében a ”járhat el" szövegrész helyébe a "jár el" szöveg; 2. 3. 95. pontjában a „személybiztosítás” szövegrész helyébe a „betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás) " szöveg; 3. 11/A . § (1) bekezdés f) pontjában a „vállalkozó” szövegrész helyébe a „vállalkozó, vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette” szöveg; 4. 11/A. 1) bekezdés n) pontjában a valamint nyu, dí/-előtakarékossáR i nyilatkozatot” szövegrész helyébe a „nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot” szöveg; [4.]5 . 12 . c) pontjában a „vállalkozó, és” szövegrész helyébe a „vállalkozó, vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette, és” szöveg; [5.]6 . 14 . (1) bekezdésében a „társas vállalkozás, a polgári jogi társaság is ” szövegrész helyébe a „ társas vállalkozás is” szöveg, a „ vállalkozásnál, illetve a polgári jogi társaságnál díj ellenében” szövegrész helyébe a „vállalkozásnál d ellenében” szöveg, (4) bekezdésa)pontjában a,pénztári nyilatkozatban " szövegrész helyébe a„pénztári nyilatkozatban, ny gdíjbiztosítási nyilatkozatban ” szöveg; 7 . 26 . § (1) bekezdésében a,január 15-éig" szövegrész helyébeajanuár 10-éig " szöveg; [6.]8 . 44/B. (4) bekezdésében a „rendelkezett” szövegrész helyébe a „rendelkezett (id e nem értve az adóköteles nyugdíjszolgáltatásról való rendelkezést)” szöveg; 9. 45 . §-ában a „pénztári nyilatkozat és a nvugdíj-előtakarékossgi nyilatkozat szerinti ” szövegrész helyébe a „pénztári nyilatkozat, a nyugdfj el őtakarékossági nyilatkozat ésa nyugdOiztosítási nyilatkozat szerinti” szövegi [7.110 . 46 . (6) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „ társas vállalkozás, polgári jogi társaság, és” szövegrész helyébe a " társas vállalkozás és" szöveg ; [8.111 . 49/B. (6) bekezdés d) pontjában az „ az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe” szövegrész helyébe „az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági terméke k előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásr a történő alkalmazásáról szóló rendeletben foglalt támogatásként vehet ő igénybe”
12
szöveg, (12) bekezdésében az „a szellemi termék” szövegrész helyébe az „ a szoftvertermék felhasználási joga, a szellemi termék” szöveg, (14) bekezdésében a z „ a szellemi termék” szövegrész helyébe az „ a szoftvertermék felhasználási joga, a szellemi termék” szöveg; [9.]12. 62 . § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „ingatlan átruházásából ” szövegrész helyébe az „ ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni érték ű jog átruházásából” szöveg; [10.] 13 . 62/A. (3) bekezdés b) pontjában az „ a term őföldről szóló törvényben meghatározott term őföldnek min ősülő földrészlet” szövegrész helyébe az „ az a termőföldnek minősülőföldrészlet, amely külterületen található” szöveg; (11 .] 14. 63 . § (7) bekezdésében az „ ingatlan vagyoni értékűjog” szövegrész helyébe az „ ingatlan, vagyoni értékűjog” szöveg; 1S. 65. (1) bekezdés c) pontjában az 119-szorosa" szövegrész helyébe „1,19szorosa, vagy — ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli — 1,28 szorosa”szöveg, 16. 65 . (1) bekezdés d) Dontiában a díjat meghaladó " szövegrész helyébe a „díjat (ideértve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugd jbiztosítási szerz ődésen jóváírt összeget is) meghaladó”szöveg; [12.]17 . 65 . (3) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában a „ létrejötte évét ” szövegrészek helyébe a „létrejöttét” szöveg, (3a) bekezdés a) pontjában a „díjtartalékkal együtt elkülönítetten tartja nyilván” szövegrész helyébe a díjtartalékkal együtt elkülönítetten (vagy a tartalék befizetett díjhoz való egyértelmű hozzárendelésével) tartja nyilván" szöveg,[(6) bekezdésében az „az adó (2) bekezdés szerinti mértékével” szövegrész helyébe az „az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel” szöveg,] (6a) bekezdésében a „ kockázati biztosítási díjat, vagy — ha a kockázati biztosítás díja nem elkülönített — rendszeres ” szövegrész helyébe a „kockázati biztosítási díjat (ideértve a szerz ődéses feltétele k szerint rögzített módon meghatározott, utólag levonással érvényesített díjat is), vag y — ha a kockázati biztosítás díja nem elkülönített, akkor is, ha az több kockázatr a terjed ki — rendszeres” szöveg; [13.]18. 72. (4) bekezdés e) pontjában az „ a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság által” szövegrész helyébe az „ a társas vállalkozás által” szöveg; (14 .] 19. 77/C. §-t magában foglaló alcím címében az „Az elismert munkavállalói ” szövegrész helyébe az „A munkavállalói” szöveg ; [15.]20.77/C . § (1) bekezdés a) pontjában az „értékpapírt elismert” szövegrész helyéb e az „ értékpapírt munkavállalói értékpapír juttatási " szöveg, az „az elismert programban” szövegrész helyébe az „ a programban” szöveg, b) pontjában az „ az elismert program nyilvántartásáról rendelkez ő határozatban” szövegrész helyéb e az „a munkavállalói értékpapír juttatási program nyilvántartásában ” szöveg, (6) bekezdésében, a (15) bekezdés nyitó szövegrészében, (17) bekezdésében, a (18 ) bekezdés nyitó szövegrészében az » az elismert program” szövegrészek helyébe az „ a program” szöveg, a (24) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az elismert munkavállalói” szövegrész helyébe az „A munkavállalói” szöveg, (24) bekezdés b) és d) pontjában az „az elismert program” szövegrész helyébe az „ a program ” szöveg, [16.]21 . I. számú melléklet 1 . pont 1 .10 . alpontjában a „lakáscélú támogatás ” szövegrész helyébe a „ lakáscélú támogatás és az integrációs támogatás” szöveg, 6 . pont 6.6. alpont b) alpontjában az „ időpontjában adómentes” szövegrész helyébe az „ időpontjában e melléklet 6.3. alpontja szerint adómentes” szöveg, 6 .7. alpont nyitó
13
szövegrészében az „a 6.6. pont b) alpontjának rendelkezését ől függetlenül ” szövegrész helyébe az „a 6.6 alpontban foglalt rendelkezések alkalmazása sorá n (kivéve, ha e törvény ettől eltérően nem rendelkezik) " szöveg, 6 .7. alponta) alpontjában az „ ideértve, ha azok a költségek a jövedelem”szövegrész helyébe az ideértve azt is, ha a költségek a jövedelem”szöveg, 6 .7 . alpontc) alpontjában a „ meg nem haladó rész” szövegrész helyébe a „ meg nem haladó rész azzal, hogy az összeghatárt biztosítási szerződésenként (a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosításokkal együtt) kell vizsgálni” szöveg, 7. pont 7 .15 . alponta)alpontjábana „szolgáltatója, valamint a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás által” szövegrész helyébea „szolgáltatója által”szöveg, [7. pont 7 .15. alpont b) alpontjában a „kiegészítő szolgáltatásból származó” szövegrész helyébe a „kiegészítő szolgáltatásból, biztosító biztosítási szolgáltatásból származó” szöveg, a „pénzügyi vállalkozásnak az adott” szövegrész helyébe a „pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak az adott” szöveg,] 8 . pont 8 .14 . alpont nyitó szövegrészében a „ kifizető által” szövegrész helyébe a „ kifizető, kifizetőnek nem minősülő külföldi személy által” szöveg, 9. pont 9 .5 . alpont 9.5.2 pontjában a „ ha rendelkezik” szövegrész helyébe a " ha legkés őbb a bevallás benyújtásakor rendelkezik" szöveg; 22 . I .számú melléklet7.pont 7 .15 . alpontb)alpontjában a „kiegészítő szolgáltatásbó l származó”szövegrész helyébe a „ kiegészítő szolgáltatásból, biztosító biztosítás i szolgáltatásból származó”szöveg,a„pénzügyi vállalkozásnak az adott”szövegrész helyébea„pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak az adott”szöveg,a „ 10 000 forintot”szövegrész helyébe a „ 20 000forintot”szöveg, (17.]23 . 2. számú melléklet 1 Jellemz ően előforduló bevételek fejezet 9 . pontjában a „ kapott kártérítés” szövegrész helyébe a " kapott kártalanítás, kártérítés" szöveg; [18.]24. 10. számú melléklet I. Jellemz ően előforduló bevételek fejezet 9. pontjában a „ kapott kártérítés” szövegrész helyébe a " kapott kártalanítás, kártérítés" szöveg; [19.]25 . 13 . számú melléklet 10 . pontjában a „40 százaléka” szövegrész helyébe a „4 0 százaléka, 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka” szöveg lép. 13. A törvényjavaslat 16. §-a a következők szerint módosul : „16. § Hatályát veszti az Szja tv . 1. 7 . § (1) bekezdés]) pont jc) alpontja; 2. 16 . § (1) bekezdésében „az országgy űlési képvisel ői” szövegrész ; [2.13. 47. (4) bekezdésében az „ és adóalapot növelő tétel” szövegrész ;, [3.14. 48. § (2) bekezdés e) pontja; [415, 50. (9) bekezdése ; [5.]6. 62. (2) bekezdés c) pontjában az „, erdő művelési ágú föld” szövegrész, [6.]7. 62. § (2) bekezdés c) pontjában a „— ha a jövedelmet nem a 64 . ' (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani —” szövegrész, 62 . § (5) bekezdése ; [7.]8. 64 . § (2) bekezdésében az „, erdő művelési ágú földjének” szövegrész és a „fekvő mezőgazdasági m űvelés ű külterületi” szövegrész, 64 . § (3) bekezdésében az „, erdő művelési ágú földjének” szövegrész; 18.19. 77/C. § (2) bekezdésében az „ az elismert program nyilvántartási számát, valamint” szövegrész, 77/C . (3) bekezdésében az „ az elismert program nyilvántartási száma, továbbá” szövegrész, 77/C . § (4) bekezdésében az „az elismert program nyilvántartási számáról,” szövegrész, 77/C . (5) bekezdésében
14
az „ az elismert program nyilvántartási száma, továbbá” szövegrész, 77/C . § (7) bekezdésében az „ az elismert program nyilvántartási száma, valamint ” szövegrész, 77/C . § (14) bekezdése, 77/C . (18) bekezdés b) pontjában az „elismert” szövegrészek, 77/C. § (19)-(23) bekezdése, 77/C . § (24) bekezdés a) és j) pontja; [9.] 10. 80. § c) pontjában a " természetbeni" szövegrész; 11 . azI .számú melléklet 8.pont 8 .10. alpontjában az „az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény alapján”szövegrész ." 14. A törvényjavaslat 17 . § (1) bekezdése a következők szerint módosul: „17. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996 . évi LXXXI . törvény (a továbbiakban : Tao. törvény) 4. §-a a következő 28 . ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában) „28 . nem jelentős összeg ű hiba: a számvitelr ő l szóló törvény szerint meghatározott ne m jelentős összegű hiba[, azzal, hogy ezen el őírás e törvény alkalmazásában a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő adózó esetében i s alkalmazandó, és ezen adóalanyoknál a nem jelent ős összegű hiba értékhatára a mérlegfőösszeg 2 százaléka . A nem jelent ős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló bevallásban kell figyelembe venni] ;”" 15.A törvényjavaslat a következő 19. §-sal egészül ki, egyidej űleg a §-ok számozása értelemszer űen módosul : „19. § A Tao. törvény 8 . §-a a következő (éjbekezdéssel egészül ki : „(8) Az (1) bekezdés p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését az adózónak nem kell alkalmaznia, ha a nem jelent ő s összegű hibát a feltárás napjá t magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, ho g y a nem 'elentős össze ű hibával érintett adóévi adóala .' a me ! halad' a a nem ' elent ős össze ! ű hiba összegét .' 16.A törvényjavaslat a következő 22 . §-sal egészül ki, egyidejűleg a §-ok számozása értelemszer űen módosul : „22. § A Tao. törvény 17 .
(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
7 Átalakulás esetén a o • utód a 'o • el ő dnél keletkezett elhatárolt vesztesé _ nek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított, az adózá s előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt részére, valamint kedvezményezett eszközátruházás esetén az átvev ő társaság az átruházó társaságná l keletkezett az önálló szervezeti el sé • nek betudható elhatárolt vesztesé re - a o elődnél illetve az átruházó társasá_nál eltelt id őt is beszámítva - az 1 3 bekezdé s rendelkezéseit a (8) bekezdésre figyelemmel alkalmazza . Ez a rész kiválás eseténa jogelőd, kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság elhatárol t veszteségét csökkenti . A jogutód a jogel ő dnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával els ő alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévéne k adózás előtti eredményét csökkentheti .' 17. A törvényjavaslat a következ ő 23-24. §-sal egészül ki, egyidejűleg a §-ok számozása értelemszer űen módosul :
15
„23. § A Tao . törvény 22/C . § (1) bekezdésa)pontja a következő at)alpontta l egészül ki: (Látvány-csapatsport támogatása (e alkalmazásában a továbbiakban : támogatás) keretében az adózó a következő fogcímekre nyújthat támogatást ('uttatást~ a) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére ) „aj) az amatőr sportszervezetek versenyeztetéssel összefüggő támogatására;”
költségeinek
24. § A Tao . törvény a következő 29/V. §-sal egészül ki : „29/V . § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2013 . évi. . . törvénnyel mállapított 17 . (7) bekezdését az adózó a 2013 . adóévi adókötelezettsé g-ének megállapítása során választása szerint alkalmazza . (2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények , valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvény módosításáról szóló 2013 . évi. . . törvénnyel megállapított 22/C. (1) bekezdésa)pont aflalpontját els ő ízben a 2011 . adóévi adókötelezettségre lehet alkalmazni . ' 18 . A törvényjavaslat 24 . §-a a következ ők szerint módosul : „24 . A Tao . törvény 1. 4. § 5 . pontjában a „30 százalék” szövegrész helyébe a „10 százalék” szöveg, a „30 százalékot” szövegrész helyébe a „10 százalékot” szöveg, a „3 0 százalékos” szövegrész helyébe a „10 százalékos” szöveg, a „ 60 napon ” szövegrészek helyébe a „ 75 napon "szöveg; 2. 4. 15 . pontjában a ,fennmaradási engedély joger őre emelkedésének a napja, " szövegrész helyébe a ,fennmaradási engedély joger őre emelkedésének a napja, a használatbavétel tudomásulvételének a napja,” szöveg; 3. 4. § 18/a. pont[jában] 1 . alpontjában a „mérlegfordulónapi piaci” szövegrész helyébe a „mérlegfordulónapi könyv szerinti” szöveg; 4. 4 . § 18/c. pontjában az „az az ingatlan” szövegrész helyébe az „az a külterületi ingatlan” szöveg; 5. 4. § 33 . pont d) alpontjában az „apportálása (a továbbiakban : ingatlan hasznosítása)” szövegrész helyébe az „apportálása (a továbbiakban együtt : ingatlan hasznosítása), továbbá ingatlan értékesítése” szöveg; 6. 5. § (7) bekezdésében az „abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték” szövegrész helyébe az „abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték, vagy amely adóévben a z egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezete k működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint els ődlegesen gazdaságivállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül” szöveg; 7. [7. § (1) bekezdés u) pontjában az „adóellenőrzés, önellen őrzés során” szövegrész helyébe az „adóellenőrzés során” szöveg ;] 7. (1) bekezdés e) pontjában az „az immateriális jószág értékesítéséb ől,”szövegrész helyébe az „az ugyanazon immateriális jószág értékesítéséb ől, "szöveg; 8. 7 . (1) bekezdés zs) pontjában és (11) bekezdés b) pontjában a „szellem i termék” szövegrész helyébe a „szoftvertermékek felhasználási joga, szellem i termék” szöveg;
16
7. § (11) bekezdés b) pontjában a „szellemi termékre” szövegrész helyébe a „szoftvertermékek felhasználási jogára, szellemi termékre” szöveg; 10. 7 . § (12) bekezdésében az „az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történ ő alkalmazásáró l szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe” szövegrész helyébe az „az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági termékek el őállításával foglalkozó kis és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe” szöveg; 11 . [ 8. § (1) bekezdés p) pontjában az „adóellen őrzés, önellen őrzés során ” szövegrész helyébe az „adóellen őrzés során” szöveg ; 12 .] 18. § (6) bekezdésében az „ a jegyzett t őke nem pénzbeli hozzájárulássa l történő teljesítése” szövegrész helyébe az „ a jegyzett tőke, tőketartalék nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése” szöveg; [13112 . 22/A. § (1) bekezdésében az „ideértve a felhasznált hitel visszafizetésér e igazoltan felvett más hitel” szövegrész helyébe az „ideértve a felhasznált hite l visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt” szöveg; [14] 13. 22/A . § (4) bekezdésében az „az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek el őállításával foglalkozó kis- é s középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történ ő alkalmazásáró l szóló 1857/2006/EK rendelet 4 . cikkében foglalt vehető igénybe” szövegrés z helyébe az „az Európai Közösséget Létrehozó Szerz ődés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- é s középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történ ő alkalmazásáró l szóló rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe” szöveg; [15.]14. 22/C . (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában az „az Európai Közössége t létrehozó Szerz ődés 87. és 88. cikkének a csekély összeg ű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet” szövegrész helyébe az „az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés alapján elfogadott, a csekély összegű (de minimis) támogatások alkalmazásáról szóló bizottsági rendelet ” szöveg; (16.] 15. 26. § (13) bekezdésében a „kisvállalati adó alanya” szövegrész helyébe a „kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvén y (a továbbiakban: Katv.) hatálya alá tartozó adóalany” szöveg, a „kisvállalati adó adóalanyisága” szövegrészek helyébe a „Katv. szerinti adóalanyisága” szöveg; [17.] 16. 31 . (4) bekezdésében az „az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- é s középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történ ő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2006 . december 15- i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 358 ., 2006. 12. 16., 3. o.)” szövegrész helyébe az „az Európai Közösséget Létrehozó Szerz ődés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági termékek el őállításával foglalkozó kis- é s középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történ ő alkalmazásáró l szóló rendelet” szöveg lép." 9.
19. A törvényjavaslat 29. §-a a következő szerint módosul :
17
„29 . Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006 . évi LIX. törvény (a továbbiakban : Különadó tv.) a következő alcímmel egészül ki : „ Hitelintézeti hozzájárulás 4/C . § (1) A hitelintézetnek a 2013 . adóév[ben]re a Hpt . 311 . §-ára tekintette l egyszeri [adó]fizetési kötelezettsége keletkezik . (2) A hitelintézet[i hozzájárulás alapja] az (1) bekezdésben meghatározott fizetés i kötelezettségét azáltal teljesíti, hogy az általános kockázati céltartalékbó l [csökkenéseként] az eredménytartalékba – a 2013 . december 31-i fordulónappal – [elszámolt]átvezetett összeg .el az e fordulóna . . al lezáruló adóév társasá .i adóala .'a megállapítása során a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996 . évi LXXXI . törvény (a továbbiakban : Tao törvény) 6 . § (5) bekezdésb)pontjának alkalmazása esetén a j övedelem-(nyereség-)minimumot, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az adózás el őtti eredményé t megnöveli . (3) [A hitelintézeti hozzájárulás mértéke a (2) bekezdés szerinti adóalaprés z után 19 százalék.] Az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségre tekintettel a 2013 . december 31-ei fordulónappal lezáruló adóévben a hitelintézet társasági adóalapja a Ta o törvény 6 . (1)-(2), (5)-(101 bekezdése szerint megállapított, a (2) bekezdés szerin t módosított összeg, de legalább az általános kockázati céltartalék csökkenésekén t elszámolt összeg . A hitelintézet a 2013 . december 31-ei fordulónappal lezáruló adóé v elhatárolt veszteségét a (2) bekezdés szerint növel ő tételként elszámolt összeg figyelembe vétele nélkül állapítja meg . (4) Az általános kockázati céltartalékra tekintettel keletkezett adóalaprész után a hitelintézet 19 százalékkal állapítja meg a társasági adót . [(4)](5) A hitelintézet a [hitelintézeti hozzájárulást] társasági adóalapjából a (2)-(3 ) bekezdés szerinti rész tekintetében a 2013-ban kezd ő d ő adóévre vonatkozó adóel őlegkiegészítési kötelezettségét azzal teljesíti, hogy a (2) és (3) bekezdés szerin t meghatározott fizetési kötelezettséget 2014 . március 10-éig megállapítja, az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon bevallja és egy összegben (társasági adófizetési kötelezettségként) megfizeti . (6) Az (5) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása a jogkövetkezménye k szempontjából az adófizetési kötelezettség elmulasztásával esik egy tekintet alá , amelynek alapján adóbírság és késedelmi pótlék kiszabásának van helye . ” 20. A törvényjavaslat a következ ő 30. §-sal egészül ki, egyidej űleg a §-ok számozása értelemszer űen módosul : „30. § A Különadó tv . a következ ő 11 . §-sal egészül ki: „11 . E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények , valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII . törvén y módosításáról szóló 2013 . évi . . . . . . . . . . törvénnyel megállapított 4/C. $-a 2014 . december 31-én hatályátveszti.' 21. A törvényjavaslat 30. §-a a következők szerint módosul :
18
„30. § A Különadó tv . a) 4. § (5) és (6) bekezdésében a „2013-ra” szövegrész helyébe a „2014-re” szöveg; b) 4/A. § (1) bekezdésében a „2013-ban” szövegrész helyébe a „2014-ben” szöveg; c) 4/A. § (2) bekezdésében a „2013 .” szövegrész helyébe a „2014 .” szöveg; d) 4/A. (3) bekezdésében a „2010-2012.” szövegrész helyébe a „2010-2013 . ” szöveg, a „2013.” szövegrész helyébe a „2014.” szöveg; e) 4/A. § (38) bekezdésében az „A Hpt. szerinti” szövegrész helyébe az „ A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban : Hpt.) szerinti” szöveg; f) 4/B . § (1) bekezdésében a „2013-ban” szövegrész helyébe a „2014-ben” szöveg; g) 5. § (3) bekezdésében a„a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996 . évi LXXXI. törvény”szövegrész helyébe a„a Tao törvény” szöveg; 111[g)] 6. § (4) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Hpt.” szöveg; i)jh)] 7. § 4. pontjában az „a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokró l szóló törvény (a továbbiakban : Hpt.)” szövegrész helyébe az „a Hpt.” szöveg; D[i)] 7. 8. pontjában a „létrejött pénzügyi vállalkozást” szövegrész helyébe a „létrejött pénzügyi vállalkozást, továbbá a kizárólag csoportfinanszírozást végz ő pénzügyi vállalkozást” szöveg lép." 22. A törvényjavaslat a következő 33-34. §-sal egészül ki, egyidejűleg a §-ok számozása értelemszer űen módosul: „33 . A Katv. 7. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a következő (3a) bekezdéssel egészül ki : „(3) A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, valamint nyilatkozni lehet arról, ha a kisadózó vállalkozás a fő állású kisadózó után magasabb összegű tételes adó f 8 . § (4a) bekezdés] megfizetését választja. (3a) A magasabb összegű tételes adó a bejelentést követ ően is választható .A mal asabb össze g ű fizetési kötelezettsé et a választásról szóló n ilatkozatnak a z adóhatósához történő beérkezésének hóna ától kell telesíteni . A ma asabb össze ű tételes adót a választás visszavonása hónapáig, a kisadózó vállalkozó f őállású jogállasának megszűnése hónapjáig vagy a kisadózó vállalkozás e fejezet szerinti adóalanyiságának megsz űnése hónapjáig_kell teljesíteni .” 34 .
A Katv . 8. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki :
„(4a) A (4) bekezdés rendelkezését ől eltérő en a kisadózó vállalkozás választhatja , ho a főállású kisadózó után ma • asabb össze ű tételes adót fizet . Az e választá s alapján fizetend ő adó minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint .” 23. A törvényjavaslat 33 . §-a következők szerint módosul: „33 . § A Katv . 10. [-a] (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a a következő (la) bekezdéssel egészül ki : „(1) A fő állású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, Tbi .-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991 . évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, eze n ellátások számításának alapja havi 81 300 forint, magasabb összeg ű tételes adó fizetése
a
19
esetén 136 250 forint . Az állami adóhatóság a 7 . $ és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a fő állású kisadózó biztosítotti jogállásának id őtartamáról és az ellátáso k alapjáról . (1a) Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót a 8 . § (9) bekezdés d) pontja alapján nem kell megfizetni .' 24. A törvényjavaslat 40 . §-ának nyitó szövegrésze és a törvényjavaslat 40 . §-ával megállapított alcím a következ ő k szerint módosul: „40. § A Katv . a következő alcímmel és 28/A . §-sal egészül ki : 20/A.Egyszerűsített vállalkozói adó ” 25. A törvényjavaslat 88. §-a a következők szerint módosul: „88 . § A helyi adókról szóló 1990 . évi C. törvény (a továbbiakban : Htv.) 19. pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :
b)
(Mentes az adó alól :) „b) a belterületen fekv ő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mez őgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvés e szerint illetékes mező gazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja, ” (2) A Htv. 19. §-a a következő d)ponttal egészül ki: (Mentes az adó alól:) „d)az adóalany termék-el őállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatóság i előírásban megállapított véd ő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalan y adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50 %-ban saját el őállítású termék értékesítéséb ől származik .” 26. A törvényjavaslat a következő 92. §-sal egészül ki, egyidejűleg a §-o k számozása értelemszer űen módosul: „92. A Htv. a 42/B . $-t követ ően a következ ő 42/C . alcímmel egészül ki :
-sal és azt megelőző
„Az adóbevallás-benyújtás, bejelentkezés, változás-bejelentés szabályai 42/C. (1) Az önkormányzati rendeleti mentességre, kedvezményre nem jogosult , vagy azt igénybe venni nem szándékozó adóalany, bevallás-benyújtásra kötelezett a z építményadóról, atelekadóról. a magánszemély kommunális adójáról a hel parűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló pénzügyminiszteri rendelet (a továbbiakban : PM rendelet) szerinti, az adónemre vonatkozó bevallási nyomtatványon is teljesítheti . (2) Az adózó a bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségét a helyi iparűzési adóban, az idegenforgalmi adóban a PM rendelet szerinti, a bejelentkezésr ől, változásbejelentésr ől szóló nyomtatványon is teljesítheti .
20
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti esetben az adózó a nyomtatványon feltünteti a) annak az önkormányzatnak az elnevezését, amelynek adóhatóságához bevallási , bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségét teljesíti, tovább á b) a helyi iparűzési adóról szóló bevallási nyomtatványon azt az adóévet, amelyre a bevallás vonatkozik és az önkormányzat rendeletében meghatározott, az adott adóévr e vonatkozó adómértéket . (4) Az (1)-(2) bekezdésben említett nyomtatványt elektronikus úton csak akkor lehe t benyújtani, ha azt az önkormányzat rendelete lehet ővé teszi . "" 27. A törvényjavaslat 92. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki : „(5) A Htv . 52. §-a a következő 19. ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában :) „19.termék-előállító üzem :az az állandó jelleg ű üzleti létesítmény (épület, műtárgy), amelyet az elhelyezésére szolgáló telek utáni adó alanya saját termék elő állítására vagy saját termék el őállításával összefüggő célra (ide értve különösena sa' át előállítású termék tárolását szállítását kiszol . álását a termeléshez ka csolódó irányító, kiszolgáló tevékenységeket) használ ;' 28. A törvényjavaslat a következ ő 100. §-sal egészül ki, egyidej űleg a §-o k számozása értelemszerűen módosul : „100. § Az Itv . 33 . § (2) bekezdésének 35-42 . pontjai helyébe a következ ő rendelkezések lé . nek e • ide' űle • a bekezdés a következő 43-46 . ontokkal e észül ki : es alkotmán os 'o ok érvén esítése illetőle kötelezettsé ek tel 'esítés e valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külö n jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogv a illetékmentes eljárások) „35 . a fogyasztóvédelmi hatóság els ő fokú fogyasztóvédelmi eljárásai 36. az európai területi együttműködési csoportosulásban történ ő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás ; 37. a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi , közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot ellátó intézmény fenntartója által a köz onti költsé ' vetésb ől i. én bevett normatív állami hozzáárulások és támo atáso k megállapítására irányuló eljárás i 38. az egészségügyben működő szakmai kamarai tagsági viszony els ő létesítésére irányuló eljárás ; 39 . a hadkötelezettséggel és a honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolato s állami az • atási el' árás valamint az azokkal ka . csolatos hatósá i i azolás cél' ára kiállított közokirat ; 40. a megváltozott munkaképesség ű személyek ellátásai megállapítására irányuló eljárás ; 41. a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban a lakcím érvénytelenné nyilvánítására irányuló eljárás ;
21
42. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvén y szerint bejelentett értesítési cím törlése, ha a törlést a polgárok személyi adatainak é s lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti címjogosult kezdeményezi ; 43. az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételr ől kiállított hatósági bizonyítvány ; 44. a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természete s személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a települési önkormányza t jegyzője vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban : járási hivatal) által a szociális rászorultság fennállásáról kiállított igazolás, valamint a kincstár által a családi pótlékra való jogosultságra vonatkozóa n kiállított igazolás ; 45. a mező gazdasági termel ő székhelye vagy lakóhelye és a m űvelése alatt álló termőföld, tanya vagy használatában lév ő tel hely között, termény szállítása esetén, a z útdíj köteles elemi útszakaszra vonatkozó, díjmentes viszonylati jegy váltására jogosít ó hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás ; 46. a szociális, gyermekióléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásába (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) val ó felvétel, az adatmódosítás, a szolgáltatói nyilvántartásból való törlés, a szolgáltató i nyilvántartással kapcsolatos bejelentések, a szolgáltatói nyilvántartás adatairól hatóság i bizonyítvány kiállítása és a szolgáltatói nyilvántartásból teljesített egyé b adatszolgáltatás ." 29. A törvényjavaslat a következő 101 . §-sal egészül ki, egyidej űleg a §-ok számozása értelemszer űen módosul : „101 . § Az Itv. 62 . § ~1) bekezdésének az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2013 . évi XCIII . törvény 2. §-a által beiktatott s) pontja helyébea következ ő rendelkezés lép : (Afeleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfa jegyzési jo g
illeti meg:) t)a szabálysértéssel okozott kár megfizetésére kötelező végrehajtási eljárásban .” 30. A törvényjavaslat a következ ő 103. §-sal egészül ki, egyidejűleg a §-ok számozása értelemszerűen módosul: „103 . § (1) Az Itv . 99/F. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki : „(4) Ha az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával megállapított illeték összeg e nagyobb, mint amelyet az illetékkötelezettség keletkezésekor hatályos szabályo k alapján a vagyonszerz őnek fizetnie kellett volna, az állami adóhatóságnak az illetékfizetési kötelezettséget az (1D bekezdésben foglaltak figyelmen kívül hagyásáva l kell megállapítania. Ha a vagyonszerz ő az így megállapított illetéknél több illetéke t fizetett, az állami adóhatóság a különbözetet visszatérítirészére .' 31. A törvényjavaslat 106. 3. és 5. pontja a következ ők szerint módosul : (Hatályát veszti az Itv .) „3. 21 . § (5) bekezdésében a „ cserénél,”, a „ cseréjét: " és a „ csere= vagy ” szövegrészek,”
22
„5 . 77. § a) pontjában az „ ideértve az illetékelőleget is,” szövegrész .” 32. A törvényjavaslat 164. §-a a következők szerint módosul : „164. § A Tbj . a 24. §-t követ ően a következő alcímmel és a 24/A-24/C . §-sal egészül ki : „ Családi járulékkedvezmény „24/A. § (1) Az Szja tv . szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosul t biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesít ő – biztosított házastársa , élettársa családi járulékkedvezményre jogosult . (2) A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetend ő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét . (3) A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillet ő , az Szja tv . szerinti családi kedvezmény összegéből [a biztosított és házastársa, élettársa által ] a) az Szia tv . szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosul t biztosítottak által közösen és/vagy b) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesít ő biztosított házastársa, élettársa által együttese n ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka i de legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott járulékok együttes összege . (4) A családi járulékkedvezményt a (3) bekezdés a)ésb)pontjában meghatározott személyek [biztosított és házastársa, élettársa – ]döntésük szerint [– ]együtt is, d e csak egyszeresen érvényesíthetik . A családi járulékkedvezmény [közös]együtte s igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek – adóbevallásban, munkáltató i adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntet ő – nyilatkozata , amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket . (5) A családi járulékkedvezmény (3) bekezdés szerinti összegét a biztosított az [személyi jövedelemadóról szólóéves bevallásában, munkáltatói adómegállapításába n feltünteti . (6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti [az egyéni vállalkozó által a 29 . § (3) bekezdés második mondata alapján fizetett és a társas vállalkozó által a 27. § (2) bekezdés második mondata alapján fizetett járulékot, továbbá] azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv . szerint adómentes vagy bevételnek ne m minősülő [– ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szerveze t részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összegét –] járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére a z adóévben levont, befizetett tagdíj összegét) . Egyéni és társas vállalkozó esetén [Ha az egyéni vállalkozó kivétje, átalányban megállapított jövedelme vagy a társa s vállalkozó személyes közrem űködői díja nem éri el a 29 . § (3) bekezdése vagy 27. § (2) bekezdése szerint elvárt járulékalapot, akkor] a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közrem űködői díjat terhel ő járulékok erejéig lehet érvényesíteni . 24/B. A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét .
23
24/C . Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévent e érvényesítette, és az [személyi jövedelemadóról szóló]éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a család i járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. E rendelkezé s nem befolyásolja jogosulatlan igénybevétel esetéreaz 51/B . [(2)](3) bekezdésében előírt [szerinti] fizetési kötelezettséget.' 33 . A törvényjavaslat 166. §-a a következők szerint módosul: „166. § A Tbj . az 50. §-t követő en a következ ő alcímmel és 51 ., 51/A . és 51/B. §-sal egészül ki : „A családi járulékkedvezmény érvényesítés e
51 . § (1) A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegéne k megállapítására, ha az Szja tv . szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak min ősül. (2) A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv . szerinti családi kedvezmény adóel őleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személy i jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének — ha az pozitív — 16 százaléka, d e legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhel ő a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék , és b) nyugdíjjárulé k összege. (3) A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hog y az annak megfelelő összeget [a ] a)természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy b2 ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre [és] pénzbeli egészségbiztosítási járulékként [és —]vagy c)ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék semfnem] nyújt telje s fedezetet a járulékkedvezményre [—]nyugdíjjárulékkén t nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak . A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art . 31 . § (2) bekezdés szerinti bevallásában vallja be . (4) A biztosított az adóel ő leg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését . (5) Családi járulékkedvezmény havi összegét nem érvényesítheti az, aki ne m minő sül [A]az Szja tv . szerint[i] családi kedvezményre jogosultnak [nem min ősülő biztosított nem érvényesítheti a családi járulékkedvezmény havi összegét] . 51/A. (1) A biztosított egyéni vállalkozó és mez őgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi összegét saját maga állapítja meg . (2) A biztosított egyéni vállalkozó által [igénybe vehet ő] érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közö s [érvényesítés]igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után
24
megállapított személyi jövedelemadó adóel ő leg-alap különbözetének — ha az pozitív — 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhel ő a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék , és b) nyugdíjjárulék összege. (3) A biztosított őstermelő által [igénybe vehető]érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre es ő összege (közös [érvényesítés]igénybevétel esetén a biztosított mez őgazdasági ő stermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésb ől származó jövedelem vagy az átalányba n megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemad ó adóelőleg-alap különbözetének — ha az pozitív — 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhel ő a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék , és b) nyugdíjjárulék összege [azzal, hogy ahol jogszabály a családi járulékkedvezmény havi összegé t említi, ott a családi járulékkedvezmény negyedéves összegét is érteni kell] . (4) A biztosított egyéni vállalkozó a havi,a[és] mezőgazdasági ő stermelő a [havi] negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelel ő összeget [a] természetbeni egészségbiztosítási járulékként, [és] vagy ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményrepénzbeli egészségbiztosítási járulékként, [és —] vagy cl ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék [nem]sem nyújt telje s fedezetet a járulékkedvezményre [— ]nyugdíjjárulékként nem fizeti meg az állami adóhatóságnak . A biztosított egyéni vállalkozó é s mezőgazdaságiőstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét [a biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermel ő] a járulékokról szóló bevallásában vallja be . (5) Családi járulékkedvezmény havi vagy nevedével összegét nem érvényesítheti az, aki nem min ősül [A]az Szja tv. szerint[i] családi kedvezményre jogosultnak [nem minősülő biztosított nem érvényesítheti a családi járulékkedvezmény havi vag y negyedéves összegét] . 51/B. § (1) A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles [a munkáltatói adómegállapítás során, illetve — ha munkáltató i adómegállapítás választásra nem jogosult, vagy azt a munkáltató nem vállalja —] az éves bevallásában vagy — ha munkáltatói adómegállapítás választásra jogosult és azt a munkáltató vállalja — a munkáltatói adómegállapítás során elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény 24/A . § (3) bekezdé s szerint megállapított alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként [címen] a foglalkoztató, [vagy] a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített.
25
(2) Ha a családi járulékkedvezmény 24/A . § szerint megállapított összege több, min t amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi vagy évközi összegeként [címen] a foglalkoztató vagy az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhető, illetve munkáltatói adómegállapítás eseté n az említett különbözet tekintetében a személyi jövedelemadó különbözetére vonatkoz ó szabályok [Szja tv. 14. § (2) bekezdés]szerint kell eljárni . (3) Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy [évközi] negyedéve s összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására el őírt határidőig vissza kell fizetnie . A biztosított a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelel ő különbözeti bírság fizetésére köteles . Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.' 34. A törvényjavaslat 167. §-a a következők szerint módosul : „167. § (1)A Tbj . 65. § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamara i törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésé t célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010 . évi CXXIII. törvény 153 . §-ával megállapított 11 . b) pontban foglaltak alkalmazandók 2013 . január H e előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaer ő-kölcsönzés esetén is, azzal az eltéréssel, hogy a két éves id őtartamot 2013 . január 1-jétől kell számítani és a biztosítás i kötelezettség legkorábban 2015 . január 1-jével jön létre .” (2) A Tbj . 65 .A-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki : „(3) Az egyes adótörvények és azokkal összefügg ő más törvények, valaminta Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010 . évi CXXII. törvény módosításáról szól ó 2013 . évi. . . .. törvénnyel beiktatott 24/A.–24/C., 51 ., 51/A . és 51/B . §-okat az olyan jövedelmekre kell els őként alkalmazni, amelyeket a 2014. január hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani .' 35. A törvényjavaslat 168. §-a a következők szerint módosul : „168. A Tbj . a) 4. § k) pont 1 . alpontjában az „ a tanulószerz ődésben meghatározott díj, ” szövegrész helyébe az „ a tanulószerz ődés alapján ténylegesen kifizetett díj,” szöveg, b) 19. (4) bekezdésében a „ 6660 forint (napi összege 222 forint) " szövegrés z helyébe a „ 6810 forint (napi összege 227forint) "szöveg , c) 47. § (3) bekezdésében az és azok ala " szövegrész helyébe az „ és azok alapfáról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi iárulékkedvezményről" szöveg., d) 50.§ (6) bekezdésében a „valamint nyugdíffárulékról "szövegrész helyébea „nyugdíiiárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről”szöveg, e) 53/A. (1) bekezdésben a » 82,35” szövegrész helyébe a » 81,89” szöveg, a „ 17,65” szövegrész helyébe a „ 18,11 " szöveg lép. 9 ) 36. A törvényjavaslat 173. §-a a következők szerint módosul : „173 . § Az Eho .
26
a) 3/A. § (1) bekezdésében a „magánszemély vagy –ha a jövedelem után i adófizetésre az Szja tv. szerint a kifizető köteles – a kifizető” szövegrész helyébe a[z] „[az Szja tv. 65. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetbenJmagánszemély ” szöveg, b) 11 . § (2) bekezdésében a „3. .'-ban meghatározott jövedelem” szövegrész helyéb e a „jövedelem” szöveg ép :,,, 37 . A törvényjavaslat 177 . §-a a következő k szerint módosul: „Az Eat. 462/E . § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép és ezzel egyidej űleg az Eat . 462/E . § (3) bekezdése a következ ő c) ponttal egészül ki : (A részkedvezményre való jogosultság feltétele, hogy)
„b) a kedvezménnyel érintett munkavállaló tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizet ő működik, és c) a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapj a a b) pont szerinti szabad vállalkozási zónában vagy [attól] e szabad vállalkozási zón a közi az _ atási határától – közúton va közfor alom el ő l el nem zárt ma ánúto n számított –legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vag y ugyanabban a területfejlesztésrő l és a területrendezésrő l szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van, mint a b) pont szerinti szabad vállalkozási zóna.' 38. A törvényjavaslat 177 . §-át követő en a következő 178 . §-sal egészül ki, egyidej űleg a §-ok számozása értelemszer űen módosul: „178 . § Az Eat . 462/F . §-a helyébe a következő rendelkezés : 462/F. • 1 Adófizetési kötelezettsé • et eredmén ező munkaviszon ba n a doktori PhD va ennél ma• asabb tudomán os fokozattal va_ tudomán o s címmel rendelkez ő kutató, fejlesztő, vagy b)a nemzeti fels ő oktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató - vállalkozásként m űködő kutatóhelynek minősülő kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhel ő adóból adókedvezményt vehet igénybe. (2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményez ő munkaviszonyonként külön-külön kiszámítot t részkedvezmények összegeként állapítsa meg A részkedvezmény egyenlő a) az (1) bekezdésa)pont szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatott természetes személ munkavállalót az adóme álla . ítási id őszakra me illet ő az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhel ő közterhekkel é s más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 2 7 százalékával , b) az (1) bekezdésb)pont szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatot t természetes személ munkavállalót az adóme álla . ítási időszakra me ! illető az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhel ő közterhekkel és
27
más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint 14, 5 százalékával . (3) Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási idő szak egy részében nem, vagy nem kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységnek megfelel ő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási id őszakr a vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet . (4) Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya kezd ődik vagy véget ér, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizet őt. (5) E § alkalmazásában a) kutatóhely: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004 . évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban : Innovációs tv .) 4. 4. a) pontja szerinti kutatóhely i b) kutató, fejlesztő : az Innovációs tv . 4. § 4.d)pontja szerinti kutató, fejlesztő.'
39. A törvényjavaslat VII . Fejezete a következő 19. alcímmel és 184 . §-sal egészül ki, egyidej ű leg a §-ok és alcímek számozása értelemszer űen módosul: „19. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011 . évi CLV . törvény módosítás a 184. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szól ó 2011 . évi CLV . törvény 4. § (lb) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(lb) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatot t természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjána k megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhel ő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 500 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulás i adó alanya az Eat . 462/F. §-ában meghatározott, kutatók foglalkoztatása után járó 2 7 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít . Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 500 ezer forint arányosan csökkentett része vehet ő figyelembe . E bekezdés alkalmazásában részmunkaid ős foglalkoztatásnak minősül aza foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri ela betöltött munkakörre érvényes teljes munkaid őt.”" 40. A törvényjavaslat a következ ő 204. §-sal egészül ki, egyidejűleg a §-ok számozása értelemszerűen módosul : „204. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008 . évi LXVII . törvény (a továbbiakban : Távhő. törvény) 6. §-a a következő (12) bekezdéssel egészü l ki: „(12) Abban az esetben, ha a részesedés nyilvántartásból történ ő kivezetése újabb kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történő részesedésszerzés miatt következik be, az adózónak nem kell a (2) bekezdés d) és e) pontjában foglaltakat alkalmaznia . Az utóbbi részesedés szerzésére tekintette l adózás előtti eredmény csökkentésként számításba vett összegként kell azonban
28
figyelembe vennie a korábbi kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere alapján érvényesített adózás el ő tti eredménycsökkentésb ől azt a részt , amelyet növelésként még nem vett számításba. ' 41 . A törvényjavaslat 204. §-ának nyitó szövegrésze a következő k szerint módosul: „204. § A [távh őszolgáltatás versenyképesebbé tételér ől szóló 2008. évi LXVII . törvény (a továbbiakban:] Távhő . törvény[)] az „A jövedelemadó bevallása , megfizetése” alcíme helyébe a következ ő rendelkezés lép :” 42. A törvényjavaslat a következő 206. §-sal egészül ki, egyidejűleg a §-o k számozása értelemszer űen módosul : ,.206. A Távhő. törvény 6 . § (2) bekezdés d) és c) pontjában az „összeg ” szövegrész helyébe az összes, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra" szöveg lép. 43 . A törvényjavaslat IX. Fejezete a következő 23. alcímmel és 210-212. §-okkal egészül ki, ezzel egyidej űleg a további alcímek, illetve §-ok számozás a értelemszerűen módosul : „23. A közm űvezetékek adófáról szóló 2012 . évi CLXVIII . törvény módosítása 210. A közművezetékek adófáról szóló 2012 . évi CLXVIII . törvény (a továbbiakban : közműadó-törvén 10. • -a hel ébe a következ ő rendelkezés lé s „10. § A hírközlési vezetékkel rendelkez ő adóalanynak a hírközlési vezeték után i adó alapjának a) 200 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetend ő adó 0%-át, b) 200 000 métert meghaladó, de 350 000 métert meg nem haladó része után a z egyébként fizetendő adó 30%-át, c) 350 000 métert meghaladó, de 500 000 métert meg nem haladó része után a z egyébként fizetendő adó 75%-át, d) 500 000 métert meghaladó része után a fizetend ő adó teljes összegé t kell megfizetni.” 211. § (1) A közműadó-törvény 12. § (4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(4) Az adóalany évközi megszűnése esetén az adóalany adóévi, a megszűnést me ! előzően nem tel' esített adóbevallási adófizetési kötelezettsé • ét a me sz űnéssel egyidejűleg teljesíti .” (2) A közműadó-törvény 12. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) E törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók ."" 212. § Hatályát veszti a közm űadó-törvény 11 . §-a." 44. A törvényjavaslat 304. §-a a következ ő (6) bekezdéssel egészül ki, a tovább i bekezdések számozása értelemszer űen módosul :
29
„(6) A 4. § és a 21 . § 2. és 11 . pontja az országgyűlési képviselők következő általános választását követ ően megalakuló Országgy űlés alakuló ülésének napfán lé p hatályba. ” 45 . A törvényjavaslat 1. melléklet 2. pontja a következők szerint módosul : „2. Az Szja tv . I. számú melléklet 4. pontja a következ ő 4.27-4.28. alponttal egészü l ki: (Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes.) „4.27. a kifizet ő által független félnek biztosított olyan szolgáltatás, amelyne k forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Uni ó valamely pénzügyi alapja vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és a z államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve , hogy a szolgáltatás nem min ősül a magánszemély tevékenysége ellenértékének ; 4.27. A Nemzet Művésze-díj tárgyiasult forma és a díjjal járó életjáradék . ' 46. A törvényjavaslat 1. melléklet 3 . pontja a következők szerint módosul : „3 . Az Szja tv . I. számú melléklet 6. pont 6 .3 . alpontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes )
„6.3 . a kockázati biztosítás más személy által — az ugyanazon díjat fizet ő személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 3 0 százalékát meg nem haladóan — fizetett díja (azonos szolgáltatási tartalomma l rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része), [kivéve az olyan kockázati biztosítás más személy által fizetett díját, amelyre a biztosító a szerz ődéses feltételekben meghatározott jogcímen (így különöse n kármentesség jogcímen) az adott biztosítási id őszak(ok)ra esedékes díj 3 0 százalékát meghaladó engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket) nyújt ; nem kell alkalmazni a kivételként meghatározott rendelkezést, ha az engedményr e a díjat fizető más személy jogosult azzal, hogy ha utóbb a biztosítási szerződés úgy módosul, hogy az engedményre magánszemély válik jogosulttá, akkor a korábba n más személy által fizetett kockázati biztosítás díjának egésze adóköteles biztosítás i díjnak minősül a szerz ődés módosításának időpontjában,] ide nem értve, ha a biztosítási díj e melléklet más pontja szerint adómentes ;' 47. A törvényjavaslat 1. melléklet 6. pontja a következ ők szerint módosul : „6 . Az Szja tv . I. számú melléklet 7. pontja a következő 7 .25 . alponttal egészül ki : (Egyéb indokkal adómentes) „7 .25 . a Hajdú-Bét Rt., illetve a NOVOFARM Rt . élőállat-beszállítói által igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztés i miniszteri rendelet, valamint a Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítói által igényb e vehető csekély összegű (de minimis)támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszter i rendeletszerinti támogatás azzal, hogy az adómentes juttatás után az adó mértékére
30
vonatkozó rendelkezés (8 . §) szerint megállapított, meg nem fizetett személy i jövedelemadó az egyéni vállalkozók, az őstermelők esetében agrár csekély összeg ű (de minimis) támogatásnak minősül." 48 . A törvényjavaslat 3. melléklet 4. pontja a következők szerint módosul : „4. A Tao. törvény 1 . számú melléklete a következ ő 15 . ponttal egészül ki : „15 . Az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illet ő ségű adózó a 7 . § (1) bekezdé s cs), d) pontja és 8 . § (1) bekezdés b), d) pontja szerinti adózás előtti eredményt
módosító tételek alkalmazásakor az értékcsökkenési leírást — választása szerint — a belföldi illet őség megszerzése napján érvényes piaci értékre vetítve állapítja meg , amennyiben a belföldi illetőség megszerzése el őtt szerzett eszközökre e törvény szerinti értékcsökkenési leírást nem állapítottak meg.' INDOKOLÁ S 1. Magyarország a hatályos kettős adóztatás elkerülésérő l szóló nemzetközi egyezmények alapján a külföldi el őadóművészek Magyarországon végzet t tevékenységéből származó jövedelmét akkor is adóztathatja, ha e személyek csak rövi d ideig tartózkodnak Magyarországon . E személyek számára a magyar adózási szabályo k betartása azonban túlságosan nagy adminisztrációs terhet jelent, ezért célszer ű részükre egy egyszerűsített eljárási rendet biztosítani mind az adó megállapítása, mind anna k bevallása vonatkozásában . Az új előírások szerint a külföldi illetőségű előadóművészek egy egyszerűsített adózási módszert választhatnának . A választás esetén a teljes bevételük (ide értve a részükr e biztosított szállás ellenértékét is) 70 százaléka után kötelesek a 16%-os szj a megfizetésére, a fennmaradó 30 százalék a tevékenységükkel összefügg ő költségek fedezetét biztosítja . E személyek családi kedvezményt, adókedvezményt nem vehetne k igénybe. A kisjövedelm ű művészek tehermentesítését szolgálja az az el őírás, mely szerint 20 0 ezer forintos bevételig (maximum 22 400 forint adóteherig) a bevételb ől nem kel l jövedelmet megállapítani, azaz az gyakorlatilag adómentes . Ha azonban a magánszemély Magyarországon adóztatható bevétele bármely 12 hónapos id őszakban meghaladná ezt az értékhatárt, akkor az adókötelezettség a teljes bevételre kiterjed . Az adóbevallást és az adó megfizetését az ország elhagyásáig kell teljesíteni . Az adóbevallás egy rendkívül egyszer ű, háromsoros, angol és magyar nyelvű bevallás lenne, melyet így a külföldi el őadóművészek is könnyen ki tudnának tölteni. Előzete s bejelentkezés (adóazonosító jel igénylés) nem szükséges az eljáráshoz . 2. Jogtechnikai pontosítás . 3. A 3. és 43 . pontban javasolt, egymással összefügg ő módosítások megteremtik az összhangot az Szja tv . kockázati biztosítás fogalma és ezen biztosítások más személ y által fizetett, adómentesnek min ősülő díja között . A módosítás révén csak azo n személybiztosítás minő sülhet az Szja tv. alkalmazásában kockázati biztosításnak, amel y esetében biztosítási esemény bekövetkezése nélkül semmilyen módon nincs lehet ő sé g vagyoni érték kivonására. Az ezen feltételnek megfelel ő biztosítás más személy (pl . kifizető) által fizetett díja — havonta a minimálbér 30 százalékáig — adómentes . 4. Ld. a 7. pont indokolását.
31
5. Az Országgyűlésrő l szóló 2012 . évi XXXVI. törvény jelentő sen átalakítja a z országgyűlési képvisel ők javadalmazására vonatkozó szabályozást . Az új rendelkezések az országgy űlési képviselők következő általános választását követően megalakul ó Országgyűlés alakuló ülésének napján lépnek hatályba . Az említett törvény a képviselő tiszteletdíját nem önálló tevékenységb ől származó járulékalapot képez ő jövedelemnek minősíti. Az Országgyűlésről szóló törvény és az Szja tv . közötti összhang megteremtése érdekében szükséges az Szja tv. egyes rendelkezéseinek módosítása . A javaslat az országgy űlési képviselői tevékenységet kiemeli az önálló tevékenységr e vonatkozó szabályok köréb ől és áthelyezi azt a nem önálló tevékenységek közé . Ezen túlmenően módosul az Országgyűlés hivatali szervezete által az országgyűlési képvisel ői tisztség ellátására tekintettel természetben biztosított eszközök, szolgáltatások adómentességére vonatkozó rendelkezés . A rendelkezések – az Országgy űlésről szóló törvénnyel összhangban – az országgy űlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgy ű lés alakul ó ülésének napján lépnek hatályba . [Összefügg a hatályon kívül helyező rendelkezések 2 . és 11 . pontjával .] 6. A javaslat összhangba hozza a családi járulékkedvezmény érvényesítéséve l összefüggésben beiktatott új szabályok fogalomhasználatát az Szja tv . fogalomrendszerével . A fogalomhasználat egységesítésével egyszer ű södik a jogosultság megállapítása, a közös érvényesítés vagy a megosztás bevallásban való követése . 7. Az Szja tv . hatályos szabályozása alapján az üzleti biztosítóval megkötöt t nyugdíjbiztosítás magánszemély által fizetett díjához (ellentétben az önkéntes kölcsönö s biztosító pénztári és nyugdíj-el őtakarékossági számlára történ ő befizetésekkel) nem kapcsolódik kedvezmény. A nyugdíjcélú megtakarítási hajlandóság növelése érdekében a törvény 2014 . január 1-jétől adó feletti rendelkezési jogosultságot biztosít a magánszemély által – az Szja törvény fogalmának megfelel ő – nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett összegek után. A szabályozási logika az önkéntes pénztárb a befizetett összegek után biztosított rendelkezési jogosultságot követi . A magánszemélyt e jog mind a belföldi biztosítóval, mind az EGT-államban letelepedett biztosítóval megkötött szerz ő dés után megilleti . A kedvezmény a magánszemély által befizetett összeg 20 százaléka, de adóévenként legfeljebb 100 vagy 150 ezer forint, amel y összeget az állami adóhatóság a magánszemély adójából a magánszemél y nyugdíjbiztosítási nyilatkozata alapján a – belföldi vagy külföldi – biztosítóhoz utal . A magánszemély a nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a biztosító által kiadott igazolá s alapján teheti meg . Az adóhatóság által átutalt összeget a magánszemélynek 2 0 százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás nyugdíjbiztosítás i szolgáltatás nélkül sz űnik meg, vagy a nyugdíjbiztosítási szerződés úgy módosul, hog y az a szerződésmódosítást követ ően már nem minő sül nyugdíjbiztosításnak . A költségvetési bevétel-kiesés mérséklése érdekében a magánszemély által önkénte s pénztári, nyugdíj-el őtakarékossági és nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján igényb e vehető kedvezmény nem haladhatja meg a 280 ezer forintot . [Összefügg a 4 . és a 10. ponttal.] 8. A javaslat lehet ő vé teszi, hogy a magánszemély a tartós befektetési számlájá t adókötelezettség keletkezése nélkül helyezhesse át az egyik befektetési szolgáltatótól a másikhoz. A módosítás csak a 2014 . január Hét követ ően megkötött tartós befektetés i szerződésekre alkalmazható . [Összefügg a 11 . ponttal .]
32
9. A javaslat pontosítja a munkavállalói értékpapír-juttatási programok módosítot t szabályait. 10. Ld. a 7. pont indokolását. 11.Ld. a 8 . pont indokolását . 12.A szövegcserés módosításokhoz : 4., 6., 9 ., 16 . Ld. a módosító javaslat 7. pontjának indokolását. 7. A javaslat – a társadalombiztosítási jogszabályokkal való összhan g megteremtése érdekében – január 15-ér ő l január 10-ére módosítja azt az időpontot, ameddig kifizetésre kerül ő munkaviszonyból származó, az el őző évre vonatkozó bevételt, társadalombiztosítási ellátást az előző évi jövedelemként kell figyelembe venni. 15 . A nyereménybetétkönyvek után kisorsolt nyeremények és az értékpapí r formájában juttatott kamatjövedelem esetében – ha a jövedelmet egészségügy i hozzájárulás is terheli – nem megfelel ő az Szja tv. által alkalmazott 1,19-szoro s szorzó. Ebben az esetben a jövedelmet összesen 22 százalék közteher terheli , amelynek levonása után a magánszemély megkapja a tárgynyereményt vagy a z értékpapírt, mint nettó, adózás utáni értéket . Az 1,28-szoros új szorz ó beépítésére ezért van szükség, mivel a nettó juttatás 128 százalékából levonv a annak 22 százalékát (16% szja-t és 6% eho-t) juthatunk el a 100 százalékhoz , azaz a tényleges, nettó juttatáshoz . 17. Ld. a módosító javaslat 3. pontjának indokolását . 21. Ld. a módosító javaslat 3 . pontjának indokolását . 22. A javaslat 10 ezer forintról 20 ezer forintra emeli azt az összeghatárt , amelyet meg nem haladóan fennálló követelést a hitelintézet, a befektetés i szolgáltató, a pénzügyi szolgáltató, illetve a biztosító adómentesen elengedhe t azzal a feltétellel, hogy az elengedéssel a követelés teljes egészében megsz űnik. 13. A hatályukat vesztő rendelkezésekhez : 2. Ld. az 5 . pont indokolását . 9. Jogtechnikai pontosítás . 11 . Ld. az 5 . pont indokolását . 14. A módosító javaslata nem jelent ős összeg ű hiba fogalmát pontosítja . 15. A nem jelentős összegű hiba fogalmának pontosításához kapcsolódóan a módosítás i javaslat el őírja, hogy az adózót választási lehet őség illeti meg abban az esetben, ha a javára mutatkozik – a korábbi adóévek adózás el őtti eredményét csökkentő – a különbözet. Ebben az esetben az adózó a nem jelent ős összegű hibát a feltárás napjá t magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, és nem szüksége s helyesbítenie a korábbi évek adóalapját, így nem is kell alkalmaznia vonatkozó adóala p növelő tételt. 16. A módosító javaslat egy olyan jogalkalmazást el ősegítő rendelkezést vezet be , amely tisztázza, hogy beolvadás esetén a jogutód az általa átvett tárgyévi negatí v adóalapot mely adóévben használhatja fel első alkalommal . A módosítási javaslat pontosítja, hogy beolvadás esetén a beolvadó társaság beolvadás adóévében kimutatott tárgyévi negatív eredményére tekintettel a beolvadás jogutódja els ő alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóév adózás el őtti eredményét csökkentheti .
33
17. A módosítási javaslat a látvány-csapatsport támogatás jogcímeinek körét pontosítja . A módosítás értelmében az adózó a látvány-csapatsport országos sportág i szakszövetsége részére az amatőr sportszervezetek versenyeztetéssel összefügg ő költségeinek támogatására is nyújthat támogatást (juttatást) . A módosítási javaslat egy olyan átmeneti rendelkezést vezet be, amely értelmében a fenti módosítást első alkalommal a 2011 . adóévi adókötelezettségre lehet alkalmazni . A módosító javaslat arról rendelkezik, hogy azon szabályt, amely szerint beolvadás esetén a jogutód az általa átvett tárgyévi negatív adóalapot els ő alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóév adózás el őtti eredményének megállapítása során vehet i figyelembe, az adózó már a 2013 . adóévi adókötelezettségének megállapítása során i s alkalmazhatja. 18. A módosító javaslat jogtechnikai jelleg ű pontosításokról gondoskodik . A módosító javaslat pontosítja, hogy a bejelentett immateriális jószág értékesítése, nem pénzbel i vagyoni hozzájárulásként történ ő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó részével az adózó akkor csökkentheti az adózás el őtti eredményét egyéb feltételek teljesülése mellett, ha a bejelentés adóévét megel ő ző adóévben az ugyanazon immateriális jószág értékesítéséb ől, kivezetésébő l származó eredménynek az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és a z adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegére tekintettel ne m csökkentette az adózás el őtti eredményét . A javaslat biztosítja, hogy a rendelkezések alkalmazásakor ugyanazon immateriális jószág vizsgálatára kerüljön sor. 19. A hitelintézeti hozzájárulás bevezetésének indoka, hogy a 2013 . december 31-vel megszűnő általános kockázati céltartalék a képzésekor (ráfordításkénti elszámolásakor ) csökkentette a hitelintézet társaságiadó-alapját . Ennek megfelelő en indokolt, hogy a hitelintézet az általános kockázati céltartalék átvezetése miatt keletkez ő adófizetés i kötelezettséget is társasági adóként teljesítse . A hozzájárulás társasági adókén t (nyereségadóként) történ ő kimutatása a befektetők, elemzők számára is tisztább képet biztosít a hitelintézetek működéséről, mivel megkönnyíti az egymást követ ő üzleti éve k adózás el őtti eredményének összehasonlítását. A módosító javaslat szerint a 19 százalékos mértékű társasági adót a hitelintézet kötele s az általános kockázati céltartalék csökkenéseként elszámolt összeg után akkor i s megfizetni, ha egyébként társaságiadó-alapja (például adóévi veszteség, vagy korább i évek elhatárolt vesztesége miatt) az átvezetett összegnél kevesebb lenne . 20. Hatályon kívül helyező rendelkezés . 21. Jogtechnikai pontosítás. 22-23 . Adózói és érdekképviseleti jelzések szerint kisadózó vállalkozások tétele s adójának választását negatívan befolyásoló tényez ő — elsősorban azon érintettek esetében, akik nyugdíj el őtt állnak —, hogy az 50 ezer forintos havi adótétel megfizetés e csak egy korlátozott (havi 81 300 Ft) ellátási alapra jogosít . Az érintettek felvetéseikbe n jelezték, hogy célszer űnek tartanák a szabályozásba egy olyan választási lehetőség beiktatását, amely alapján a vállalkozás — saját döntése alapján — a fő állásúnak min ősülő kisadózó után magasabb összegű tételes adó megfizetésével magasabb összegű ellátási alapot biztosíthatna a kisadózónak, tehát a növelt összeg ű adó megfizetése esetén magasabb nyugdíjra és táppénz-ellátásra szerezne jogosultságot .
34
A javaslat 75 ezer forintban állapítja meg a magasabb összeg ű tételes adó mértékét, amelynek választásáról a főállásúnak minősülő kisadózó az adózási mód választásakor nyilatkozhat, de bármikor kés őbb is megteheti ezt. A magasabb összegű adót első ízben a választás bejelentésének hónapjára kell megfizetni . A magasabb összeg ű adó megfizetése addig alkalmazható, amíg a vállalkozó a választásra vonatkozó bejelentését vissza nem vonja, főállású kisadózói státusza meg nem szűnik, vagy a vállalkozá s adóalanyisága bármely, a törvényben szabályozott okból meg nem sz űnik. A társadalombiztosítási és munkanélküli ellátások ellátási alapja a magasabb összeg ű tételes adó fizetése esetén 136 250 forint . 24. Jogtechnikai jellegű pontosítás. 25. A hatályos szabályok értelmében – szűk kivételtől eltekintve – valamennyi bel- és külterületi, épülettel be nem épített telek telekadó-köteles . Nemzetgazdasági érdek fűződik ugyanakkor ahhoz, hogy az un . termék-el őállító üzemhez tartozó , jogszabályban vagy hatósági el őírásban megállapított védő -biztonsági terület – annak korlátozott használhatósága okán – adómentességben részesüljön . Az adóelkerülés megakadályozása érdekében az indítvány szerinti mentesség csak akkor illeti meg az adóalanyt, ha a megel őző adóévi évesített nettó árbevétele legaláb b 50 %-ban saját elő állítású termék értékesítéséb ő l származik, azaz jellemző tevékenysége a termék-el őállítás. 26. Jelenleg valamennyi önkormányzati adóhatóság önállóan rendszeresíti a bevallás i nyomtatványokat a 3512008 . (XII .31 .) PM rendelet (PM rendelet) szerinti minta nyomtatvány alapján, hiszen a rendeleti mentességi, kedvezményi, adómértékr e vonatkozó szabályok településenként eltérhetnek. Ez viszont jelentő s adminisztrációs többletet jelent az adóalanyok, elsősorban a vállalkozások számára . Erre figyelemmel a módosítás eredményeként lehetővé válik, hogy a helyi adókban az önkormányzati adórendelet szerinti mentességre, kedvezményre nem jogosult adóalany a hatályos P M rendelet szerinti, „központi” minta-nyomtatványon is eleget tehessen bevallási bejelentési kötelezettségének . Az indítvány azt is lehetővé teszi, hogy a helyi iparűzési adóalany, továbbá az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett szintén a PM rendelet szerint i nyomtatványon teljesítse bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségét . Az önkormányzatok eltérő fejlettsége és különböző elektronikus ügyintézési gyakorlata miatt a bevallás-benyújtás, a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatván y benyújtása elektronikus úton csak akkor lehetséges, ha arra vonatkozóan a z önkormányzat rendeletet alkotott. 27. A Javaslat – a 24 . pontban foglaltakkal összefüggésben – rögzíti, hogy mit kel l termék-előállító üzem alatt érteni . A meghatározás értelmében az az állandó jelleg ű üzleti létesítmény (épület, műtárgy) sorolható e definíció hatálya alá, amelyet a z elhelyezésére szolgáló telek utáni adó alanya saját termék el őállítására vagy saját termék el őállításával összefüggő célra (ide értve különösen a saját el őállítású termék tárolását, szállítását, kiszolgálását, a termeléshez kapcsolódó irányító, kiszolgál ó tevékenységeket) használ . 28. A Javaslat technikai pontosítást fogalmaz meg azáltal, hogy az illeték-mente s tényállások számozásának duplikációját megszünteti . A változtatás a hatályo s mentességekhez képest tartalmi változást nem eredményez .
35
29. A Javaslat technikai pontosítást fogalmaz meg azáltal, hogy az illetékfeljegyzés i joggal érintett tényállások jelölésének duplikációját megszünteti . A változtatás a hatályos szabályozáshoz képest tartalmi változást nem eredményez . 30. Az Itv-nek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvénye k módosításáról szóló 2012 . évi CLXXVIII . törvény által beiktatott 99/F . § (1) bekezdés e a vagyonszerz ők egy része számára – a 2012 . december 31-én hatályos szabályokho z képest – terhesebb illetékfizetési kötelezettséget eredményezett . A Javaslat ezen átmeneti rendelkezés által teremtett méltánytalan helyzetet hivatott orvosolni . 31. Jogtechnikai jellegű pontosítás. 32-33 . A módosítási javaslat az Szja tv . családi kedvezmény szabályaival összhangba n több helyen pontosítaná a családi járulékkedvezményre vonatkozó szabályozást . Pontosításra kerül a jogalkalmazás könnyítése érdekében az is, hogy a z egészségbiztosítási járulékon belül milyen sorrendben kell a járulékkedvezmény t érvényesíteni : a javaslat szerint elsőként a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékból és ezt követ ően a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékból (a 10% nyugdíjjárulék változatlanul az utolsó a sorrendben) . 34. A javaslat a családi járulékkedvezmény bevezetésével összefüggésben szüksége s átmeneti rendelkezést tartalmazza, amely alapján a kedvezményt els ő alkalommal a 2014 . januári bérek után lehet igénybe venni . 35. A magánszemély éves elszámolási kötelezettségére tekintettel szükséges el őírni, hogy a foglalkoztató az évközi és az éves járulékigazolásokon köteles járuléknemenkén t feltüntetni azt is, hogy mekkora összeg ű családi járulékkedvezményt érvényesített a munkabérb ől. 36. A javaslat értelmében egyértelm űvé válik, hogy a nem pénzben juttatot t kamatjövedelmet [Szja tv . 65 . § (1) bekezdés c) pontja] terhel ő eho fizetés i kötelezettség a magánszemély terhe (az ehot a kifizet ő állapítja meg, és a bruttó nyereményalap, azaz bruttó kamat terhére fizetend ő) . 37. A javaslat pontosítja a szabad vállalkozási zónákkal összefügg ő kedvezmény jogosultsági feltételeit, azzal, hogy meghatározza a 20 km-es távolság kiszámításár a vonatkozó paramétereket . 38. A javaslat kiterjeszti a kutatók, fejleszt ő k utáni szociális hozzájárulási ad ó kedvezményt az ilyen munkakörben foglalkoztatott olyan munkavállalókra, akik doktor i képzésben vesznek részt vagy már doktorjelöltek (jelenleg a kedvezményhez PhD fokozat szükséges) . Az új személyi kör a jelenlegi kedvezményezetti körnek az „utánpótlását” képezheti , ami még jobban elősegítheti a hazai vállalkozások K+F tevékenységét . 39. Összhangban a 39 . pontban szerepl ő módosítási javaslattal a szüksége s átvezetéseket tartalmazza a szakképzési hozzájárulást érintően. 40. A módosítási javaslat értelmében nem növeli az adózás el őtti eredményt a kedvezményezett átalakulás, vagy kedvezményezett részesedéscsere révén a megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként vagy könyv szerinti értéke kivezetéseként korábbiakban elszámolt összeg, ha a kivezetés újabb kedvezményezet t átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történ ő részesedésszerzés miatt következik be . A módosítási javaslat tehát a több, egymást
36
követő kedvezményezett átalakulásra vagy kedvezményezett részesedéscserér e tekintettel mentesíti az adózót az egyéként alkalmazandó adózás el őtti eredmén y növelését el őíró rendelkezések alkalmazása alól . 41. Jogtechnikai pontosítás . 42. Jogtechnikai pontosítás . 43. A közművezetékek adójáról szóló törvény hatályos szabályozása szerint a hírközlés i vezetékekre vonatkozó sávos adókedvezmény mértéke 170 km vezetékhosszig 80% , 170-250 km vezetékhossz között 60%, 250-300 km vezetékhossz között 20% . A teljes adót csak a 300 km-t meghaladó vezetékhossz után kell megfizetni . A hatályos szabályozás tehát jelenleg is figyelembe veszi azt, hogy a kisebb, kevesebb vezetékke l rendelkező távközlési társaságok tehervisel ő képessége kisebb . Mindemellett so k esetben e kisebb társaságoknak – szolgáltatási területük miatt – egy fogyaszt ó eléréséhez relatíve sok vezetéket kellett kiépíteni . Gazdasági és társadalmi érdek fűződik ugyanakkor ahhoz, hogy a ritkán lakott, távol i vidékeken élők is megfelel ő távközlési infrastruktúrával rendelkezzenek . Annak érdekében, hogy ezen infrastruktúra kiépüljön, illetve fennmaradjon, az említet t adókedvezmény terjedelme a javaslat szerint b ővül, egyben a kedvezmény struktúráj a egyszerűsödik. A javaslat értelmében nem kell adót fizetni 200 km vezetékhosszig, 200 350 km vezetékhossz között az adókedvezmény 70 %, a 350-500 km között i vezetékhossz adójából pedig 25% adókedvezmény vehet ő igénybe. A teljes adót az 500 km vezetékhossz felett kell megfizetni . A változtatás magában foglalja azt, hogy a fenti adókedvezmény ne legyen de minimi s kedvezmény, mert az uniós szabályozás szerint a bárki által alkalmazható sávo s adókedvezmény nem támogatás . 44. Hatályba léptető rendelkezés [összefügg az 5 . és a 13 . ponttal] . 45. Az Országgy űlés a legkiemelkedőbb, elismert művészek méltó életkörülményeine k életjáradék formájában történ ő biztosítása céljából új művészeti díjat alapított, a Nemzet Művésze-díjat. A rendelkezés új jogcímmel egészíti ki az Szja tv . 1.számú melléklet 4 . pontját, amely biztosítja a Nemzet M űvésze-díj tárgyiasult formájának, valamint a díjjal járó életjáradéknak az adómentességét . A díj illetékmentességéről külön rendelkezé s nem szükséges, mivel a mű vészeti célra juttatott ajándék illetékmentességét a z illetékekrő l szóló 1990 . évi XCIII . törvény 17 . § (1) bekezdés a) pontja generálisan biztosítja. 46. Ld. a 3 . pont indokolását. 47. A T/12792. számú törvényjavaslat Országgy űléshez történő benyújtását követően került kihirdetésre a Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítói által igénybe vehet ő csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló 89/2013 . (X. 4 .) VM rendelet, amel y alapján a Hajdú-Bét Rt és a NOVOFARM Rt él ő állat-beszállítóihoz hasonlóan a Pápai Hús 1913 . Kft. beszállítói is támogatáshoz juthatnak a rendeletben meghatározot t feltételek fennállása esetén. Indokolt, hogy ez a támogatás is adómentes legyen, ezért a javaslat kiegészíti az Szja tv . I . számú mellékletének 7 .25 . pontját. 48. A módosítási javaslat egyértelm űvé teszi, hogy az üzletvezetés helyét belföldr e helyező adózó a belföldi illet őség megszerzése el őtt szerzett eszközökre akkor se m állapíthat meg értékcsökkenési leírást a piaci értékre vetítve, ha az adott eszköz
37
tekintetében nem ő, hanem valamely más belföldi adózó számolt el értékcsökkenés i leírást. Budapest, 2013 . november 7 .
