No title

4320 Nagykálló, Kossuth út 8. Telefon/fax: 42/263-435 Elektronikus levélcím:[email protected]

A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola Minőségirányítási programja /I M I P/

Érvényes: 2009. április 16-tól

MÓDOSÍTVA:

Nagykálló, 2010.06.30.

Név Készítette (igazgató) Minőségirányítási teamvezető

Aláírás

Időpont

Ferencziné Kerezsi Eleonóra Czérnáné Vass Mónika

Jóváhagyta (a fenntartó részéről)

Szülői szervezet véleményezése

Lásd 1.sz. melléklet

Nevelőtestület jóváhagyása

Lásd 2. sz. melléklet

Tervezett felülvizsgálat határideje (érvényesség)

2013. április 16.

1. Bevezető........................................................................................................................................... 4 1.1.Az IMIP értelmezése...................................................................................................................... 4 1.2. Az IMIP helye a dokumentációs rendszerben............................................................................... 5 1.3. Az alkalmazott fogalmak rövidítések ........................................................................................... 6 2. Az intézmény bemutatása .............................................................................................................. 10 Képesség kibontakoztató programunk…………………………………………………………. 3. Fenntartói célok, elvárások ............................................................................................................ 15 4. Minőségpolitika, küldetés, jövőkép………………………...…………………………………….16 4.1 A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola stratégiai célrendszere ................................................ 19 5. Minőségirányítási rendszer ............................................................................................................ 29 5.1. Vezetés ........................................................................................................................................ 29 5.1.1. Humán erőforrás biztosítása..................................................................................................... 29 5.1.2. Vezetőségi átvizsgálás ............................................................................................................. 33 5.1.3. Dokumentumok kezelése ......................................................................................................... 46 5.1.4. Feljegyzések kezelése: ............................................................................................................. 50 5.2.Tervezés ....................................................................................................................................... 53 5.2.1. Éves munka tervezése .............................................................................................................. 55 5.2.2. Szakmai gyakorlat szervezése.................................................................................................. 58 5.3. Ellenőrzés.................................................................................................................................... 60 5.3.1 Belső audit................................................................................................................................. 61 5.3.2. Nem megfelelő szolgáltatás kezelése....................................................................................... 63 5.3.3. Helyesbítés és megelőzés......................................................................................................... 65 5.4. Mérés, értékelés .......................................................................................................................... 67 5.4.1. Partnerek elégedettség és igényfelmérése................................................................................ 67 5.4.2. Intézményi önértékelés ............................................................................................................ 72 6. Minőségfejlesztési rendszer ........................................................................................................... 77 6.1.Minőségfejlesztési team-ek működése......................................................................................... 77 6.2. Partnerek azonosítása, kapcsolattartás ........................................................................................ 79 6.3. Intézményi erősségek és gyengeségek ........................................................................................ 79 7. IMIP megvalósításához szükséges fejlesztési, feladatok ............................................................. 80 7.1 A munkatársak (teljes dolgozói kör) felkészítése a MIP megvalósítására.................................. 80

2

7.2. A szervezeti kultúra formálása.................................................................................................... 80 7.3.A nevelő-oktató munka minőségének formálása ......................................................................... 80 7.4. A partnerközpontú működés bevezetése az integrált intézményre ............................................. 81 7.5. Minőségirányítási kézikönyv ...................................................................................................... 82 8. Az országos kompetenciaméréssel kapcsolatos feladatok…………………………………..……82 8.1. Törvény vonatkozások……………………………………………………………………… …82 8.2. A kompetenciafejlesztés céljainak lebontása és ütemezése………………………………….. .82 8.3. A kompetenciafejlesztés minőségirányítási és minőségfejlesztési struktúrájának, támogató környezet kiépítése………………………………………………………………………………84 8.4. A kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos PDCA logika működtetése………………………… .84 8.5. A kompetenciamérés és megvalósítás menetét tartalmazó ütemterv éves felülvizsgálata……..84 8.6. Az országos kompetenciamérés eljárásrendje………………………………………………….85 8.7. At intézmény pedagógiai eredményességét szolgáló feladatok az anyanyelvi és a matematikai alapképesség növelésével……………………………………………………………………… 87 8.8. Az intézmény 9-10. évfolyamának belső diagnosztikus mérésértékelései…………………… 90 8.9.A szövegértéssel foglalkozó munkacsoport intézkedési terve……………………..…………...94 Mellékletek

1. számú melléklet: Az IPR megvalósításának cselekvési ütemterve ……………………………99 2. számú melléklet: A módosított intézményi minőségirányítási programnak (IMIP) a szülői szervezet által történő véleményezése …………….…………………………………………….102 3. számú melléklet: Jegyzőkönyv a módosított MIP nevelőtestület által való elfogadásáról……..103 4.számú melléklet: Partnerlista……………………………………………………………………104 5. sz. melléklet: Vezetői feladatokat ellátók, továbbá pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény-értékelésének rendszere …………………………………..…………………………107 6. számú melléklet:

A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelési

szabályzata…………………………………………………………………………………………131

3

1 Bevezető 1.1 Az IMIP értelmezése Az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmát a közoktatási törvény határozza meg: 40.§ (A működés rendje) o (10) A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási

programjában

kell

meghatározni

(továbbiakban:

intézményi

minőségirányítási program). o (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben

vezetői

feladatokat

ellátók,

továbbá

az

alkalmazottak

teljesítményértékelésének a szempontjait, az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés

kiválóan

alkalmas,

alkalmas,

kevéssé

alkalmas,

illetve

alkalmatlan eredménnyel zárulhat. o A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartó minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. o A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntaró jóváhagyásával vállnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon kell nyilvánosságra hozni.

4

1.2 Az IMIP helye a dokumentációs rendszerben A közoktatási intézmények eddigi szabályozó dokumentumai mellett az IMIP jellegzetessége és szükségessége: 85.§ (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban önkormányzati minőségirányítási program). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg o A fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, o A közoktatási rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok – gyermek -, és ifjúságvédelem,

szociálpolitika,

munkaerő-gazdálkodás,

közművelődés,

egészségügy

kapcsolatait, o A fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal. A törvényi utasítások alapján 2003-ban az Intézményi Minőségirányítási Program elkészítését a fenntartói /Önkormányzati Minőségirányítási Program elkészítése előzte meg. A törvényi előírás szerint a fenntartó önkormányzat az intézmény rendelkezésére bocsátotta az elkészített ÖMIP-et és az IMIP ezzel összhangban készült el. Az önkormányzati MIP meghatározza o A fenntartónak a közoktatási rendszer egészére vonatkozó elvárásait, o Valamint intézményi szinten az elvárásokkal kapcsolatos feladatokat. A helyi oktatáspolitika fejlesztése nem csupán a politikai akarat, hanem a város adottságainak és lehetőségeinek (demográfiai helyzet, helyi pedagógiai tradíciók, településszerkezetbe elfoglalt hely, közlekedési viszonyok, pedagógus ellátottság, saját, önkormányzati bevételek, településfejlesztési tervek, regionális területfejlesztési tervek, stb.) sajátos függvénye.

5

1.3 Az alkalmazott fogalmak, rövidítések Minőségirányítás Az intézményvezetési feladatköröknek minden olyan eleme, amely a helyi minőségfogalom kialakítására, a minőség javítása érdekében célkitűzések és feladatok megfogalmazására, valamint azok megvalósítására irányul. Minőségpolitika Az a dokumentum, amely összefoglalja az intézmény, mint szervezet minőséggel kapcsolatos céljait, e célok elérésének elveit, valamint a célok eléréséhez alkalmazott legfontosabb eszközöket. A minőségpolitikát a szervezeti célok (pedagógiai, működési), a minőségügyi szabályozók, a pedagógiai program és a felül vizsgált minőségügyi helyzet alapján kell meghatározni.

Vezetési feladatok végrehajtása A vezetési feladatok azokat a tevékenységeket, folyamatokat foglalják magukba, amelyek az intézmény képviselete, elvárásoknak megfelelő működtetése, irányítás a más hatáskörbe nem utalhat: o Stratégiai elképzelések, célok megfogalmazása, a vezető elkötelezettségét kifejező stratégiai dokumentumok megfogalmazása (küldetésnyilatkozat, minőségpolitikai nyilatkozat), o Az intézmény jogszerű működési rendjének kialakítása és fenntartása, o Az intézmény biztonságos működésének biztosítása, o Az intézmény működésének és szakmai eredményeinek időszakos ellenőrzése, értékelése, o Partnerkapcsolatok irányítása, o Minőségfejlesztési rendszer működtetése. o Meg kell fogalmazni a kompetenciafejlesztést támogató környezet biztosításának tervezési, irányítási és ellenőrzési területeit o A konkrét elvárásokat közösen kell kidolgozni a belső és külső partnerekkel.

6

Tervezési feladatok végrehajtása A tervezési feladatok a PDCA jellegű szemlélet (tervezés – végrehajtás – ellenőrzés, értékelés, korrekció, beavatkozás, fejlesztés) érvényesítését jelentik az intézmény minden területén. Ez azt jelenti, hogy a fontosabb tevékenységek, eljárások, folyamatok esetében a PDCA logika alkalmazása mindenképp ajánlott, sőt elvárt. A tervezési feladatok általános értelemben jelennek meg, melyet, ha mélyebben értelmezünk, akkor a következő területeket és szinteket jelentheti: o A Stratégiai tervezés (Intézményi Minőségirányítási Program) o Az Éves tervezésen belül megkülönböztetjük a Szakmai munka éves tervezését (Pl. Munkaközösségi tervek) illetve a Működtetés éves tervezését. A tervezési feladatok szabályozása alkalmával meg kell határozni a tervdokumentumok elkészítésének rendjét, tartalmát, az egyes dokumentumok egymáshoz való viszonyát. A kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos PDCA folyamatok: -A kulcsfolyamatok áttekintése - Az intézmény belső diagnosztikus ellenőrzési – mérési – értékelési rendszerének áttekintése (belső, városi, területi és országos mérések egymást támogató, kiegészítő rendje, az országos mérések további elemzése) - Sikerkritériumok megfogalmazása, intézkedési tervek készítése az egyes kompetencia területek fejlesztésére - A folyamatos fejlesztés motiválása, irányítása, támogatása - Az értékelési – ellenőrzési – rendszer jogosítványainak kidolgozása, működtetése

Mérési feladatok végrehajtása A mérésekkel (mérhető mutatók, szempontok megadásával, a szempontokhoz, mutatókhoz illeszkedő megfelelő mérőeszközökkel) biztosítjuk, hogy a kitűzött célok közelítése, elérése a megadott időszakossággal, mintával ellenőrizhető, értékelhető. Mérések során az intézmény olyan

7

adatok, mutatók vizsgálatát végzi az ezek mérhetőségét biztosító speciális eszközökkel, melyek révén objektív, tényszerű eredményeket kap.

Ellenőrzési feladatok végrehajtása. A PDCA logika értelmében az ellenőrzési feladatok a megtervezett feladatok végrehajtás közben végzett, folyamatközi, valamint záró-ellenőrzések elvégzését jelenti. Az ellenőrzéseket az elvárt eredménykritériumokhoz viszonyított szempontok határozzák meg. Az ellenőrzési, mérési feladatok rendszerszerű elvégzése a vezető hatásköre. Az egyes méréseket – ellenőrzéseket beosztások, kompetenciák, érintettség alapján a vezető delegálhatja a megfelelő szintre. A vezető felelőssége az, hogy külső és belső partnerei számára ismertté tegye a mérések – ellenőrzések rendszerét (szempontjait, tartalmát, időpontjait, módját, dokumentálási rendszerét), világosan megjelenítse, hogy mely ellenőrzéseket végzi személy szerint, illetve megismertesse az ezzel megbízottakat.

Értékelési feladatok végrehajtása. A különböző területeken kitűzött célok, eredmények elérésének értékelése az adott területre meghatározott vizsgálati szempontok, illetve a végzett mérések ellenőrzések alapján. A tervezési szintekhez és területekhez hasonlóan az értékelés is többféle szinten többféle tartalomra vonatkozhat. Ugyancsak különbözhetnek az értékelések az időszakosság megszabásában is (pl. féléves, éves, ciklusközi, stb.) Az értékelés szabályozásánál az intézmény meghatározza az értékelés tárgyát, az értékelés szempontjait, az értékelés időszakosságát, az értékelés felelősét, a legitimitás és dokumentálási rendet. Az egyes területek értékelései közül a közoktatási intézmények esetében kiemelt fontosságú területek a szakmai működés, illetve humán erőforrás-gazdálkodás területéhez kötődik. A minőségvizsgálatok kiemelt figyelmet fordítanak mind a szervezeti működés, mind a szakmai területen végzett munka eredményessége és hatékonysága értékelésére. Az intézmények munkáját a fenntartó is folyamatosan méri, ellenőrzi, értékeli. Az IMIP elkészítését megelőző Önkormányzati Minőségirányítási Program, Intézkedési terv éppen ezeket a mérési – ellenőrzési – értékelési szempontokat, időszakosságot, eszközöket szabja meg az intézmény számára, melyeket figyelembe kell vennie a mérési – ellenőrzési – értékelési rendszer létrehozásakor.

8

A korábbiakban meglévő vizsgálatok, melyek hagyománya meghatározza az intézmények belső mérését, ellenőrzését, értékelését: törvényességi vizsgálatok, szakmai ellenőrzések, pénzügyi beszámolók, a vezető féléves beszámolói. A minőségfejlesztési rendszer működtetése és fejlesztése szempontjából kiemelt jelentősége van az időszakos intézményértékeléseknek. Az intézmény teljes mérési – értékelési rendszerének áttekintése továbbfejlesztése, támogatása érdekében, az országos mérések szemléletének megfelelően: -

Bemeneti mérések

-

Folyamat közbeni mérések (szövegértés, számolási, helyesírási, problémamegoldó, kombinatív készségfejlesztés) az országos mérések elé illesztése

-

Kimeneti mérések

-

Az országos mérések beillesztése az iskolai értékelési, mérési rendszerbe: • intézményi önértékelés (az önértékelés indikátorrendszerében meg kell jelenteni a kompetencia mérések eredményeit) • a pedagógusok és a vezetők teljesítmény- értékelési rendszerében szempontként fel kell használni a kompetencia-fejlesztés eredményességét • fontos a partneri mérések eszközeinek fejlesztése, hogy az intézmény visszajelzést kapjon az intézményben folyó képesség és készségfejlesztésről a tanulási környezet megfelelősségéről.

Minőségfejlesztés, minőségfejlesztési rendszer Az intézményen belüli tevékenységek és folyamatok eredményességének és hatékonyságának növelése az intézmény és a partnerek igényeinek mind teljesebb kielégítése és a partnerek elégedettségének növelése érdekében. A folyamatos fejlesztés (innováció) a komplex intézményértékelés alapján a vezető által jóváhagyott fejlesztési stratégia alapján zajlik. A fejlesztések projekt-szerűen történnek az intézményben, ami azt jelenti, hogy a vezető minden egyes fejlesztés estében megszabja az adott fejlesztési projekt célját, időtartamát, költségkereteit. Megbízza a fejlesztésben résztvevőket, biztosítja a fejlesztés végrehajtási feltételeit. A folyamatos fejlesztés eszközrendszeréhez tartozik az egyes folyamatok működésének eredményességét, hatékonyságát mérő rendszer (pl. folyamatvégi értékelések és beavatkozások tervezése; szabályok belső ellenőrzésének tervezése, stb.) Eredménynek tekinthető a tanulók tudása, illetve tudásának változása. Viszonyítási szempontok: - Korábbi tudást (követő mérése) - Követelmények (tantervben, pedagógiai programban)

9

- Standardok (országos mérések átlagai) - Képességek (alapképességek és tanulási képességek) - Iskolai ráfordítások (hatékonyság, költségek, idő, külön foglalkozások) - Körülmények (szocio-kulturális háttér) - Elvárások (partner igény) A minőségirányítási program adott fejlesztési irányainak megfelelő átdolgozásával a pedagógusok a saját

pedagógiai

munkájukkal

kapcsolatos

fejlesztést

is

átgondolják,

és

a

fentiek

figyelembevételével készítenek az adott kompetenciafejlesztésre pedagógiai akciótervet.

2. Az intézmény bemutatása Az intézmény története A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola története 15 éves múltra tekint vissza. A szakiskola története az 1992/93-as tanévben kezdődött. A Kőrösi Csoma Sándor Általános és Zeneiskola akkori igazgatója Almási Lászlóné elhatározta, hogy létrehozza Nagykállóban azoknak a 14. életévüket betöltött tanulóknak a képzését, akik valamilyen ok következtében nem tudtak más településre eljárni iskolába, vagy lemorzsolódtak a környék iskoláiból. Kezdetben ez az iskola speciális tantervvel is működött. Az első két évben segédápolókat, varrómunkásokat, gépíró-és szövegszerkesztőket képeztek. A szakiskolai tagozat vezetője Szalai Lajos volt. Az egészségügyi képzés átalakítása 1994-ben megtörtént, a megyében egyedüliként nappali képzésben beindult az OKJ-s bizonyítványt adó Ápolási asszisztens képzés. Szintén OKJ-s bizonyítvány megszerzésére nyílt lehetőség ezután a Varrómunkás, a Gépíró- és szövegszerkesztő szakmákban is. A piaci igényhez igazodva 1997-ben elindult a Cipőfelsőrész készítő szakma is. Az iskola létszáma egyre nőtt, lehetőséget kapott az önállósodásra ezért. A fenntartó döntése értelmében 1998. szeptember1-től Önkormányzati szakiskolaként működött tovább, igazgatója Szalai Lajos lett. 1999. januárjában az iskola átköltözött a városközpontban található volt általános iskola alsó tagozatának épületébe. A Kossuth út. 8. szám alatti épület 8 tantermes, tanári szobával, szertárral, irodával. Az épület alagsorában lévő ebédlő továbbra is az alsó tagozathoz tartozott. Problémát okozott, hogy az épülethez nem tartozott tornaterem, így a Városi Sportcsarnokban volt a testnevelés órák 50%-a megtartva. A többi óra az udvaron, vagy a folyosón volt tartva. Az évek múlásával a szakmák változtak. Az országban végbement gazdasági változás magával vonta a szakképzés átalakulását is. Így nálunk is szűntek meg és léptek be új szakmák. A cipőfelsőrész készítő szakmára már nem volt igény. A varrómunkás szakma is elhalt, volt egy ideig mezőgazdasági szakmai alapozó képzés Tiszavasvárival közösen. 2004-ben elkezdődött az építész

10

szakmacsoportban a szakmai alapozó képzés, majd 2006-tól a Vasbeton- és műkőkészítő szakképzés. Szintén új szakmaként indult el 2004-ben a Szociális gondozó és ápoló szakképzés. Maradandónak és stabilan beiskolázhatónak tűnik még mindig az Ápolási asszisztensképzés. Továbbra is képezünk Gépíró- és szövegszerkesztő szakmán, igaz már a beiskolázhatóságával egyre több gond van. Mégis megőrizzük alternatívaként, felajálva azoknak a tanulóknak, akik orvosi alkalmatlanság miatt nem juthatnak be más szakmára, vagy csak szakképzési évfolyamra érkeznek hozzánk. Bár nehezen, de mégis fenn tudjuk tartani a nőiruha- készítő szakmát is. A 2007-2008. tanévben újabb szakmák és szakmacsoportok lépnek be, ezzel is növeljük annak az esélyét, reményeink szerint, hogy egyre több tanuló jön hozzánk tanulni. Így ebben a tanévben a 9. és 10. évfolyamokon az egészségügyi, szociális, vendéglátás és idegenforgalmi, élelmiszer, könnyűipari, és építész szakmacsoport áll választási alternetíva ként tanulóink előtt. A szakképző évfolyamokon ebben a tanévben ápolási asszisztenseket, szociális gondozó és ápolókat, épület- és építménybádogosokat, gépíró- és szövegszerkesztőket, pincéreket, nőiruha-készítőket, vasbeton- és műkőkészítőket képezünk. Az évek múlásával nem csak a szakképzés szerkezete változott meg, hanem az intézmény szerkezete és vezetése is változáson ment át. Ezzel párhuzamosan a nevelőtestület is folyamatosan cserélődött. Szakemberek jöttek- mentek. 2000. június 10-én az intézmény felvette Dr. Kállay Rudolf orvos és kórházigazgató, nagykállói ősi földbirtokos család leszármazottjának nevét, aki példaértékű munkát végzett az egészségügyben, ezzel is mintát adott a jövő nemzedékeinek az egészségügy területén. 2003. augusztus, 1-én az intézmény elveszítette önállóságát, a Nagykállói Középiskola tagintézménye lett, vezetője Szabóné Lipkovics Ildikó volt egy éven át. Az összevont intézmény igazgatói posztját Lipták Lajos töltötte be egy évig. A 2004. júliusi igazgató választást Dr. Elek Tamás nyerte az összevont intézmény élére. A Kállay Rudolf Szakiskola Tagintézmény élén is változás történt. Az intézmény vezetője Ferencziné Kerezsi Eleonóra lett, míg a gyakorlati-oktatásvezető Balogh Imre. Így működött középiskolája 2007.júnisának végéig.

a város összevont

A város képviselő testületének döntése értelmében a

középiskolából kiválva a szakiskola 2007. július 1-től Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskolaként működik tovább. Az intézmény megbízott igazgatója Ferencziné Kerezsi Eleonóra lett, akinek vezetőtársa és helyettese az intézmény gyakorlati-oktatásvezetője, Balogh Imre. 2008. július 1-től Ferencziné Kerezsi Eleonóra kinevetett igazgatóként irányítja az intézményt, 2009. szeptember 1től a gyakorlati oktatás szervezésével összefüggő feladatokat Czérnáné Vass Mónika vette át.

11

A munkakörülmények is változtak évről- évre, különösen 2004. szeptembere óta. A pályázati és támogatási, költségvetési forrásokat kihasználva egyre több szaktantermet hoztunk létre. A beköltözéskor létrehozott varrodai tanműhely, az ápolási terem, a számítógép terem, folyamatosan fejlesztve voltak az utóbbi évek során. 2003 után újabb négy szaktanteremmel bővülünk, melyek közül kettőt az előző tanévben, míg a másik kettőt az idei évben nyertük pályázati forrásból. Ez többek között annak is köszönhető, hogy városunk belépett a Nyírvidék TISZK Kht-ba, így az ott fejlesztésre fordítható összegből épült meg az új bádogos műhely, az új szakképzés számára. További fontos változások történnek velünk ettől a tanévtől. A szomszédos iskola több helyisége rendelkezésünkre áll ezután. Az eddigi szűkös férőhely és kétműszakos tanítás helyébe, egy kényelmesebb, emberbarát, tanulóbarát, tanárbarát munkakörülmény lép. Tornaterem öltözőkkel, tantermek, közösségi helyiségek, sportudvar, orvosi szoba , új szaktantermek teszik lehetővé az egyműszakos tanítást, a szabadidő hasznos eltöltésének terét. A Szakiskolánk az országban elsőként, 1994. szeptember 1-én vezette be a 10. osztályra épülő szakképzést. A nevelési, oktatási, képzési piacon való sikerességünk érdekében 2006-tól kapcsolódhattunk a Nyírvidék Térségi Integrált Szakképző Központhoz. Nyírvidék TISZK Az Észak-alföldi régió Nyíregyháza kistérségében a pályakezdő fiatalok munkanélküliségének megelőzése érdekében a szakképzési rendszer olyan továbbfejlesztése Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozásával, amely képes a folyamatosan változó, csúcstechnológiai és munkaerő-piaci igények költség- hatékony kielégítésére, valamint a tanulók lemorzsolódásának csökkentésére. A TISZK 16 tanműhelyében és laboratóriumában modulrendszerű oktatásban pályaorientációs számítógépes modellekkel kínál tanulási lehetőségeket az itt tanulóknak. Tanáraink, szakoktatóink: Az intézmény oktatóinak, tanárainak száma évről-évre nő. Az elmúl 5 évben 10 fővel bővült az engedélyezett álláshelyek száma. Ez azért valósulhatott meg, mert az osztályok száma is ugrásszerűen emelkedett, a tanulólétszámmal párhuzamosan. A Nagykállói Középiskola megalakulásakor, 2003. aug.1-én 250 körül volt a tanulólétszám, 8 osztállyal. Az elkövetkező tanévben, 2007/2008- ban várhatóan 320 fő tanul 12 osztályban. A szakképző évfolyamokon szakmák szerinti bontás van, általában két szakma ad egy osztályt. Ettől a tanévtől belép a 13.

12

évfolyam is a nőiruha-készítő szakmán.

A 9. és 10. évfolyamokon szintén kettő különböző

szakmacsoport ad egy osztályt. Valószínű, hogy ennek is köszönhető iskolánk népszerűsége, mert bőséges a szakmaválasztás. Továbbá a pedagógusaink gyermekbarát, nevelőcentrikus szemlélete is vonzóvá teszi iskolánkat. A 25 fő szaktanár, szakoktató, gyakorlati oktató mellett az óraadó szakemberek, mérnökök, orvosok, diplomás ápolók, mentőtiszt, mestervizsgás szakemberek, szociálpolitikus biztosítja a szakképzés magas színvonalát, a sikeres szakmai vizsgát. Az oktatóink jól felszerelt szaktantermekben oktathatnak, rendelkezésükre áll minden feltétel a munkához. A külső gyakorló helyek is színvonalasak, megfelelnek minden elvárásnak. Az oktató-nevelő munkát 1fő Gyermek és Ifjúságvédelmi felelős, 1 fő TISZK munkacsoport és Minőségbiztosítási felelős segíti fél-fél álláshelyen. Az irodai munkát 1 fő iskolatitkár látja el. Tanulók jellemzői: Az iskola tanulói a környező településekről érkeznek, kb.50%, a fennmaradó másik részt a helybeli tanulók és a messzebbről érkezett kollégisták alkotják. A tanulók többsége azért érkezik iskolánkba, mert a gyenge tanulmányi eredménye nem tette lehetővé más iskolatípusba történő beiratkozását. Minden tanuló rendelkezik eredményes nyolcadik osztályos bizonyítvánnyal, de sok a hiány, amit pótolnunk kell az első évben. A felmérések bizonyítják, hogy nagyon gyenge képességű, sőt súlyos tanulási nehézségekkel küzdő tanulónk is van. Szerencsére közepeshez közeli tanulók is érkeznek iskolánkba, sőt erős közepesek, mert itt találnak nekik tetsző szakmát. A tanulók szociális helyzete nagyon rossz, az iskolába beiratkozottak kb. 80%-a jogosult támogatásra, ingyenes tankönyvellátásra. Általában minden évben az összlétszám 30-35%-a halmozottan hátrányos családi körülmények közül érkezett. Számukra az ingyenes tankönyven túl, a kedvezményes étkeztetés és a Gyermekvédelmi Felelős is segítségükre van. A Tanév elején megtörténik a tanulási nehézséggel küzdők felmérése, kiknek szakemberek segítenek a szaktanáraink korrepetálásán kívül. A tanulók érdekvédelmét a DÖK látja el a mozgalmat segítő tanár vezetésével. A tanulók jogait és kötelességeit az iskola Házirendje tartalmazza. A szülők: Az iskolában a családi háttér, változó. A legtöbb gyerek szerény, de rendezett családi körülmények között él, tapasztalataink szerint. Jómódú családból érkezett gyerek nem jellemző iskolánkban. A

13

családok

körülbelül

egyharmada

nagyon

szerény

anyagiakkal

rendelkezik,

alacsony

iskolázottsággal, innen kerül ki a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók csoportja. A szülők számára iskolánkban SZMK működik, mely osztályszinten és iskolai szinten is képviseli az érdekeiket. A szülőértekezleteken, fogadóórákon és egyéni megbeszéléseken is elmondhatják felvetéseiket, érdeklődhetnek gyermekeik tanulmányi előmeneteléről. Sajnos nálunk is előfordul, hogy csak hívásra jön be a szülő az iskolába, ha már probléma adódik a gyermekével. A tankötelezettséget, megszegő szülőket felkeressük, a családsegítőhöz fordulunk és a probléma megoldásában gyermekvédelmi felelősünk, segít a szülőknek. Sajnos a lakóhelyileg illetékes jegyzőkhöz is kellett már több alkalommal fordulnunk a kötelességüket elmulasztó szülők miatt. Fő célunk ezen esetek számának csökkentése a Gyermekvédelmi munka hatékonyságának növelésével. Képesség-kibontakoztató programunk: A társadalmi elvárások óriásiak a pedagógusokkal szemben, az oktató, ismeretátadó funkció mellett egyre inkább előtérbe kerül a személyiségformálás, a családi szocializáció mulasztásaiból eredő reedukáció, a családgondozás és a gyermekek magatartási zavarainak helyrehozó funkciója. Nem közömbös számunkra, hogy hogyan sikerül a hátrányos helyzetű gyerekeknek a képességbeli szintre-hozása, személyiségfejlődésük és szocializációjuk megtámogatása, annak érdekében, hogy növeljük társadalmi beilleszkedési esélyeiket. A nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994(VI.8) MKM rendelet kiegészült két olyan új oktatási – szervezési formával, amely normatíva biztosításával ösztönzi a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből

és

fejlettségből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó – iskolai nevelésének – oktatásának megszervezését. Elemei a következők: I. Az alkalmazás feltételei II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer III. Elvárható eredmények IV. Bevezetési ütemterv

14

Az képesség-kibontakoztató felkészítés pedagógiai rendszerének fontos kitételei az együttnevelés, a tapasztalati tanulás és az együttműködés.

Iskolánkban eddig is az együttnevelés került előtérbe, a

tanulóink együtt vannak mind a tanítási órákon, mind a szabadidős tevékenységek során is, ugyanakkor ügyelünk arra, hogy a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekeknél egyénre szabottan történjen a képességkibontakoztatás. Képesség-kibontakoztató programunk célja, az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és fejlettségű gyermekek együttfejlesztése, együttnevelése az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. Ezért szükség van a már meglévő programjaink továbbfejlesztésére, új módszerek alkalmazására a tanítás–tanulás folyamatában, a pedagógusok tapasztalati tudásának gyarapítására.

3. A fenntartói célok, elvárások (Részlet Nagykálló Város Önkormányzatának minőségirányítási programjából az intézményre vonatkozóan) „A Nagykállói Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium többcélú, összetett iskolaként működő intézmény. Intézményegységeiben és tagintézményeiben az általános és szakmai középfokú oktatás mellett általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás és iskola rendszerű felnőttoktatás, továbbá szakképesítés megszerzésére előkészítő iskolai oktatás is folyik, kiegészülve a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi, externátusi elhelyezésének biztosításával. Az intézmény számos gimnáziumi, szakközépiskolai, szakképző szakiskolai tagozata, nappali, esti, levelező képzési formái révén sokszínű lehetőséget biztosít azoknak a tanulóknak is akik nem akarnak, vagy nem tudnak leszakvizsgázni, de speciális képzésre motiválhatók. A felnőttoktatás keretében az érettségire való felkészítés érdemel kiemelt figyelmet, ezzel összefüggésben a későbbi pályaválasztás is kiemelt hangsúlyt kap. Az általános iskolával megegyező módon az intézménynek tételesen szerepeltetnie kell a felzárkóztatás elérni tervezett nagyságrendjét, a közreműködőket (speciális szakembereket, pedagógusokat), majd az értékelés idejét, ahol konkrétan minősíteni szükséges a teljesítést. A kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása érdekében konkrét, ellenőrizhető célokat kell kitűzni (pl. közép és felsőfokú nyelvvizsga stb.)”

15

4. Minőségpolitika Minőségpolitikai nyilatkozat „Az iskola arra való, hogy a gyermek megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”

Minőségpolitika A minőségpolitika fogalmi tisztázása segíti az egységes oktatói magatartás, az egységes pedagógiai folyamat gyakorlatának erősödését. Természetesen számos meghatározás lehetséges, de fogadjuk el, hogy a minőségpolitika alatt „a kitűzött céloknak való megfelelés” értendő. A meghatározás azt a szándékot erősíti, hogy a kitűzött minőségcélok elérését mindenki a maga erejének megfelelően végrehajtja. Elfogadása egyben a megvalósításban történő aktív közreműködés deklarálása is, s hiány természetesen számon kérhető.

4.1. Fenntartói Minőségpolitika Az intézmény fenntartói minőségpolitikája megfogalmazza azt a fajta kötelezettséget, mely szerint az intézménynek alapvető kötelessége teljesíteni az alapító okiratban és a pedagógiai programban leírtakat.

4.2. Intézményi Minőségpolitika A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola vezetése és dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, folyamatos intézményi fejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. A partnerek együttes igényeinek megfelelő nevelési, oktatási, képzési kínálatot biztosítunk. Tanulóinkat olyan elméleti és gyakorlati ismeretek birtokába juttatjuk, amelyek segítségével képesek lesznek szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik, készségeik megfelelnek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. Összehangolt osztályfőnöki, szakszerű gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint prevenciós munkával törekszünk a különböző hátrányok kompenzálására, a szakmaszerzési, továbbtanulási esély növelésére. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, sikeres emberekké váljanak. Olyan tanulókat kívánunk nevelni, akik szeretik és védik a természetet, ápolják hagyományainkat, megbízhatóak, gyakorlatiasak és kreatívak, elfogadják a másságot, és a minőségért maguk is felelősséget éreznek. A vezetés biztosítja – megfelelő minőségügyi ismeretekkel rendelkezők bevonásával – az intézmény hatékony működését.

16

Iskolánk dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményi fejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. Intézményünk kinyilvánítja, hogy az iskolai dokumentumokban rögzítettek értékek és alapelvek szerint, a törvényesség betartásával működünk. A nevelési, oktatási, képzési piacon való sikerességünk érdekében kapcsolódtunk a Nyírvidék Térségi Integrált Szakképző Központhoz.

Az intézmény jövőjére vonatkozó céljaink: - Minden tanulónkat sikeres szakmai vizsgához juttatni. - Elérni a szakmakínálattal, hogy tanulóink piacképes szakmához jussanak, illetve az egyéni bánásmód, személyes gondoskodás révén tovább tanuljanak. - A tanév közbeni lemorzsolódást 5%-kal csökkenteni. Nagykálló, 2010.06.30. Ferencziné Kerezsi Eleonóra igazgató

17

4.3. Küldetésnyilatkozat „Ha többet nevelünk, kevesebbet kell gyógyítanunk” /Fodor József/ Hisszük és valljuk, hogy a szakmát csakis szeretettel, maximális hozzáértéssel és hivatástudattal lehet jól művelni. Intézményünk biztosítja hogy tanulóink képességeiknek, érdeklődésüknek, személyiségüknek megfelelő módszerek alkalmazásával tanulhassanak.

A diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. Fontosnak tartjuk tanulóink személyiségének formálását, fejlődését.

Igényeljük, hogy közvetlen és közvetett partnereink véleménynyilvánítással segítsék a nevelő- – oktató munkát, a célok meghatározását; lehetőségeik szerint aktívan vegyenek részt azok megvalósításában. Az oktató-nevelő munka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, önképzésével biztosítjuk. A gyermekbarát, családias, szeretetteljes légkör tanulóink képességeinek kibontakoztatását, személyiségfejlődését segíti. Küldetésünk, hogy az intézmény rendelkezésére álló valamennyi eszközzel, újabb erőforrások folyamatos feltárásával és bevonásával minőségi szolgáltatást biztosítsunk a szakiskolai oktatás területén a térség lakossága számára. Törekszünk arra, hogy az innen kikerülő diákok a társadalom hasznos tagjaivá váljanak és büszkék legyenek iskolájukra.

Nagykálló, 2007. július 1.

Ferencziné Kerezsi Eleonóra igazgató

18

4. 4. Jövőkép Iskolánk nem csupán oktatási, hanem nevelési-oktatási intézmény is. Ezért fő célkitűzésünk, hogy korszerű ismeretekkel rendelkező, mások iránt toleráns, az európai normákat ismerő és elfogadó tanulókat neveljünk, akik el tudják különíteni az értékest az értéktelentől. Fontos célunk, hogy önmagával és természeti környezetével harmóniában lévő, megfelelő vitakultúrájú, magyarul és idegen nyelven is kommunikáló tanulókká váljanak, akik később a társadalomban ezeket a kompetenciákat hasznosítani tudják. Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik. Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak. Szakképzésünkben közvetítünk.

a

munkaerő-piaci

igényekhez

rugalmasan

alkalmazkodó

ismereteket

A tanulókkal szemben a követelményekhez igazodó értékelésre törekszünk. Oktatásunk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. Minőségpolitikai célkitűzéseink a következő alapértékeket tekintik elsődlegesnek: Gyermekközpontúság Partnerközpontúság Esélyegyenlőség Törvényesség Eredményesség Hatékonyság Átláthatós Mindezek figyelembevételével arra törekszünk, hogy a Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola a jövőben tovább erősítse helyzetét Nagykálló és a kistérség oktatási struktúrájában.

Nagykálló, 2007. július 31. Ferencziné Kerezsi Eleonóra igazgató

19

4.1 A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola stratégiai célrendszere HOSSZÚTÁV Cél (célértékekkel)

KÖZÉPTÁV Mérés módja

Feladat/cél Helyzetfelmérés

RÖVIDTÁV Mérés módja

Feladat

Összegzés a helyzetről Az emberi erőforrás

Kritérium, határidő, felelős

1. Minden tanulónkat

A szakiskolai

sikeres szakmai

tanulmányok végén

átfogó képének

Felelős: általános

vizsgához juttatjuk.

tett sikeres

meghatározása

helyettes

szakmunkás vizsga

Emberi ef. térkép

Határidő: 200X. szeptember 14. Szintmérés

Szintfelmérők, tesztek Felelős: intézményvezetők, mkv., szaktanár Határidő: 200X. október 15.

Szintmérés értékelése

Szintfelmérők, tesztek Felelős: mkv., szaktanár Határidő: 200X.

HOSSZÚTÁV Cél (célértékekkel)


Feladat/cél


Feladat

Kritérium, határidő, felelős november 12.

Helyzetelemzés

Összegzés a helyzetről Felelős: igazgató, intézményvezetők, Határidő: 200X. november 19.

Fejlesztés

Összehasonlító

Emberi erőforrás

Emberi ef. térkép

adattábla

fejlesztése, átképzés

Felelős: általános helyettes Határidő: 200X. 12. 10.

Szintre hozás

Lemorzsolódás, tanulói értékelésben való fejlődés Felelős: mkv., szaktanár, 200X. 05. 23.

Értékelés

Összegző értékelés

Szintmérés

Tesztek, dolgozatok folyamatosan

21



Feladat/cél


Feladat

Kritérium, határidő, felelős Felelős: szaktanár, 200X. 05. 30.

Korrekció

Korrekciós terv

Korrekció

A cél elérésére történő fejlesztés Határidő: 200X. szeptember 30. Felelős igazgató, intézményvezetők

2. Az iskola tanulói az Központi feladatlapok

Az országos átlag

Központi

Az országos mérés

Fejlesztés

országos kompetencia- Az OKÉV által

feletti teljesítés

feladatlapokkal

eredményeinek

Határidő: mérés napja

mérésen legalább az

meghatározott

matematikából és

változása, kompetencia Felelős: MÉCS vezető

országos átlagnak

időpontban,

szövegértésből

mérés kiértékelése,

megfelelően

meghatározott

teljesítenek.

évfolyamon.

3. A szakmai

Tanulóink egy része a

képzésben tanulóinkat

vizsgát követően

piacképes szakmákhoz érettségire való

Munkaközösségvezető

összehasonlító elemzés k Helyzetfelmérés

Összegzés a helyzetről Az emberi erőforrás

Emberi ef térkép

átfogó képének

Felelős: általános

meghatározása

helyettes

juttatjuk, illetve

felkészítésbe

Határidő: 200X.

továbbtanulnak az

kapcsolódik be. A

szeptember 14.

22



egyéni bánásmód,

többiek 80%

személyes

munkához jut a

gondoskodás révén

szakmai képesítés

Feladat/cél


Feladat


megszerzése után közvetlenül, vagy 2 éven belül. Szintmérés

Szintfelmérők, tesztek Felelős: intézményvezetők, mkv., szaktanár Határidő: 200X. október 15.

Szintmérés értékelése

Szintfelmérők, tesztek Felelős: mkv., szaktanár Határidő: 200X. november 12.

Helyzetelemzés

Összegzés a helyzetről Felelős: igazgató,

23



Feladat/cél


Feladat

Kritérium, határidő, felelős intézményvezetők, Határidő: 200X. november 19.

Fejlesztés

Összehasonlító

Emberi erőforrás

Emberi ef. térkép

adattábla

fejlesztése, átképzés

Felelős: általános helyettes Határidő: 200X. december 10.

Szintre hozás

Lemorzsolódás, tanulói értékelésben való fejlődés Felelős: mkv., szaktanár, 200X. május 23.

Értékelés

Összegző értékelés

Szintmérés

Tesztek, dolgozatok Félévente Felelős: mkv., szaktanár, 200X. május 30.

24



Feladat/cél


Feladat


Információs hálózat

Visszajelzések száma

kialakítása (tanulók

aránya, Adatbázis

visszajelzése)

Határidő: 200X. szeptember 15. Felelős: intézményvezető

Nyomonkövetés

Adatbázis Határidő: 200X. szeptember 15. Felelős: intézményvezető

Korrekció

Korrekciós terv

Korrekció

A cél elérésére történő fejlesztés Határidő: 200X. szeptember 30. Felelős

4. A tanév közbeni

Az iskolai

A gyengébb

Tanulmányi átlag

Évközi tanulmányi

Kigyűjtés

lemorzsolódás

létszámváltozás,

képességű, vagy

alapján

átlag számítás a kapott Határidő: 200X.

csökkentése, az IPR

statisztika

szociális hátrányok,

Tanulási zavarok

érdemjegyek alapján:

október 29.

25



Feladat/cél


Feladat


program működtetése

tanulási zavarok

kiszűrését célzó

2.0 alatti tantárgyi

Prevenciós

az iskolánkban 3-5 %-

gyanúja miatt a

feladatlapok

átlag kigyűjtése

csoportvezető,

kal.

lemorzsolódás

Neveltségi szint

Tanulási zavarra

Osztályfőnökök,

szempontjából

kérdőív

kiszűrt, vagy alacsony, Munkaközösségi

veszélyeztetett

átlag alatti neveltségi

tanulók kiszűrése,

szintű tanulók

hátrányok

továbbítása a TISZK

kompenzálása,

fejlesztő

felzárkóztatás,

pedagógusához,

mentorálás, egyéni

pszichológosához.

csoportvezetők

fejlesztés 2.0 alatti tantárgyi

Korrepetálásra

átlagú tanulók számára jelentkezők névsora korrepetálás

Határidő: 200X.

felajánlása

október 29. Osztályfőnökök, Munkaközösségi csoportvezetők,

A felzárkóztatás

Éves prevenciós

A felzárkóztatás

Ügyeleti napló

26



Feladat/cél

RÖVIDTÁV Mérés módja munkaterv

Feladat


megszervezése ,

Határidő: 200X. június

szaktanárok

15.

közreműködésével

Osztályfőnökök, Munkaközösségi csoportvezetők , szaktanárok

Vezetői ellenőrzés a

Ügyeleti napló

felzárkóztatást

Határidő: 200X. június

végzőknél, értékelés

15. Intézményvezető

Korrekció, fejlesztés

Intézményvezető munkaközösség vezető feljegyzése Határidő: 200X. június 15. Intézmény vezető

A felzárkóztatás eredményességének vizsgálata és

Tanévzáró értekezlet

Statisztikák kigyűjtése Osztálynaplók, Prevenciós adatok

csoportnaplók: összesítés

27



Feladat/cél


Feladat

értékelése

Kritérium, határidő, felelős Határidő: 200X. október 29. osztályfőnökök

Statisztikák elemzése

Éves beszámoló Határidő: 200X. június 30. Intézmény vezető

A felzárkóztatás

A következő éves

Tanévnyitó nevelői

Éves munkaterv

értékelése az

munkaterv bemeneti

értekezlet

Határidő: 200X.

intézményben

információi

fejlesztésének

szeptember 14 Intézményvezető

megtervezése

28

TISZK-kel egyeztetett közép- és hosszútávú céljaink: Cél

Feladat

Időtáv

A munkaerő-piaci igényeket

Rugalmas szakmaszerkezet kialakítása

H

visszatükröző szakmastruktúra

Tanulók nyomon követésének működtetése

H

Pályaorientációs tevékenység

Pályaorientációs képzésen való részvétel

K

erősítése

Új tanulási módszerek alkalmazása

K

kiépítése az intézményekben

(projektmódszer) Intézmények közti átjárhatóság

Egymás tájékoztatásának kialakítása

K

biztosítása

Tananyag egységesítése

H

Költséghatékonyság növelése

Közös pályázati lehetőségek feltárása és

K

megvalósítása Pedagógiai munkát segítő munkatársak

K

feladatainak megosztása a TISZK-ben Középtávú feladataink: − Pályaorientációs feladatok ellátása. − Meglévő külkapcsolataink ápolása, továbbfejlesztése. − Nevelést-oktatást segítő eszközök korszerűsítése, bővítése, karbantartása, pótlása. − Rendszerszemlélet kialakítása, az intézményi folyamatok szabályozása. Hosszú távú feladatok: − Szakmai vizsgára való felkészítés. − Továbbtanulásra való felkészítés. − Munkába álláshoz szükséges ismeretek megszerzésének elősegítése. − Partnerkapcsolatok fenntartása, fejlesztése.

29

5. Minőségirányítási rendszer (MIR) A MIR az intézményi működés folyamatait szabályozza.

5.1. Vezetés 5.1.1. Humán erőforrás biztosítása A folyamatleírás célja Az intézmény tevékenységeinek megvalósításához szükséges emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése. Alkalmazási terület Az intézmény teljes tevékenysége. A folyamatleírás tartalma Az intézmény feladataihoz az Éves munka tervezése eljárás szerint kell biztosítani az emberi erőforrást. Amennyiben nem áll rendelkezésre az alábbiak szerint kell erről gondoskodni. A Tantárgyfelosztást készítő igazgatóhelyettesnek az Oktatók nyilvántartása alapján kell megítélnie, hogy új dolgozó felvételét indítványozza az igazgatónak, vagy óraadó tanárral oldja meg az adott tantárgyak tanítását, feladatok ellátását. Az óraadók biztosítását a Beszerzés eljárás szerint kell végezni. A szakmai munkát segítők felvételét az intézményegységek vezetői indítványozzák a Nem pedagógus munkatársak nyilvántartása alapján. Felvétel Az intézmény feladatainak ellátását biztosító munkatársi kör összetételét, képzettségét az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról határozza meg. A munkáltatói feladatokat az igazgató látja el (SZMSZ 3.1 fejezet). Az intézmény igazgatóját a fenntartó nevezi ki pályázat útján. A jogszabályi háttér ismeretében a fenntartó az éves költségvetési rendeletében biztosít meghatározott számú álláshelyet az intézmény számára, melyeket az intézmény pályázati eljárás keretében tölt be.

30

Szakmai munkát végzők kiválasztása A pályázat beküldési határidejéig gyűjti a személyzeti előadó a pályázatokat és mellékleteiket. A határidő lejárta után az igazgató először a pályázó jogszabályi elvárásoknak való megfelelését vizsgálja. Az ebben a fázisban nem megfelelő pályázókat az igazgató értesíti az elutasításról. A minimális kritériumoknak megfelelő pályázatok íróit az igazgató meghallgatásra, személyes benyomások szerzésére, a pályázatból nem kideríthető kérdések egyeztetésére hívja be. A megfelelő pályázó kiválasztásában az igazgató dönt, amiről az iskolatitkár révén értesíti a pályázókat. Az intézmény nevében, munkáltatóként az igazgató köt munkaszerződést a nyertes pályázókkal a jogszabályi háttér (1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről, 1993. évi. LXXIX. törvény a közoktatásról és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény) alapján. Az új munkatársak a munkaszerződésükkel kapják meg Munkaköri leírásukat. A határozott időre kinevezett munkatársak szerződésének lejárta után az igazgató dönt a kinevezésről, vagy a szerződés megszüntetéséről. A határozatlan időre szóló kinevezés esetén a munkatárs új munkaszerződést is kap. A szakmai munkát segítő munkatársak kiválasztása A szakmai munkát segítő munkatársak felvételét a megyei napilapban kell meghirdetnie az igazgató utasítására. A kiírásnak tartalmaznia kell a feladat ellátásához szükséges szakmai ismeretet és gyakorlatot. A hirdetésre jelentkező felvételéről az igazgató dönt. Betanulási rend Az alkalmazásra kerülő új munkatársakat munkába állásuk előtt a feladatuknak megfelelő oktatásban kell részesíteni. A betanítás tartalmi elemeit rögzíteni kell a Munkatársak betanítási tematikájában. A betanulás után meg kell győződni annak eredményességéről. Betanítás A Munkatársak betanítási tematikájában rögzített ismeretek:

31

1. Az

intézmény

pedagógiai

szolgáltató

munkájának,

célkitűzéseinek,

minőségpolitikájának az új munkatárssal való megismertetése az igazgató feladata. 2. Az intézmény minőségirányítási rendszerének az új munkatárs tevékenységéhez kapcsolódó elemeit a minőségirányítási teamvezetőnek kell betanítania. 3. A szakmai feladatok megismertetését az igazgatóhelyettesnek, illetve az illetékes munkaközösség-vezetőnek kell megoldania. 4. A munka- és balesetvédelmi ismeretek oktatása a munkavédelmi felelős feladata. A betanításról Oktatási naplót kell készíteni.

Munkakörök átadása-átvétele Az iskolavezetésből az igazgató,

illetve gyakorlati oktatásvezető helyettesek feladata

biztosítani az adott munkakör átvételét. Amennyiben az azt korábban ellátó munkatárs az intézményben van, vagy megszervezhető a jelenléte, mindenképpen el kell érni, hogy ebben közreműködjön. Ha új munkakörről van szó, fokozottan figyelmesnek kell lennie a betanítást végzőknek és a mentornak. A munkakör átadásról Munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni.

Munkatársak értékelése Az intézményben a munkatársak tevékenységét rendszeresen értékelni kell. Az értékelés egyik alapja az óralátogatás, melyről a látogatást végzőnek feljegyzést kell készítenie: Óra megfigyelési lap pedagógus értékeléséhez és a Tanulói értékelő lap felhasználásával a közvetlen vezetőnek (igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető) kell elvégeznie. Az értékelést figyelembe kell vennie az adott munkatárs számára javasolt képzés, továbbképzés meghatározásánál, új feladatokkal való megbízásnál. Meg kell határozni azokat a pontokat, módszereket, amelyek a kompetenciafejlesztést segítik, így felül kell vizsgálni, és ha szükséges át kell dolgozni az: - az óralátogatások szempontrendszerét - az osztályfőnöki és szaktanári beszámolók szempontjait - a munkaköri leírásokat - a továbbképzési rendszert és beiskolázási terv szempont rendszerét. A vezetői munka értékelését, a Vezető értékelő lap felhasználásával értékelik.

32

Továbbképzés Az öt évre szóló Továbbképzési program alapján kell az igazgatónak elkészítenie az éves Képzési tervet a tanévnyitó értekezletig, az éves Beiskolázási tervet a tanév rendjét előíró rendelet szerinti határidőig a fenntartó által jóváhagyott, öt tanévre szóló Továbbképzési program alapján. Az intézmény emberi erőforrás adatbázisát naprakészen gondoznia a személyzeti ügykezelőnek. Ehhez a megvalósult képzést követő, 5 munkanapon belül kell a képzéseken részt vevőknek adatot szolgáltatniuk, illetve bemutatniuk a végzettséget igazoló dokumentumokat. A képzési terv elkészítésénél figyelembe kell venni •

A partnerek igényeit és elégedettségét,

•

Az intézmény céljait,

•

A munkatársak értékelését,

•

A korábbi képzettséget, végzettséget.

•

A

beiskolázáskor

a

kompetencia

fejlesztés

módszertanának

megismerésének és használatának lehetőségét Az éves Képzési terv szerint kell a munkavédelmi és a tűzvédelmi oktatást megvalósítani. Munkavédelmi oktatásban részesül minden új dolgozó belépésekor. Tűzvédelmi oktatást a tűzvédelmi munkatárs tart minden év augusztusában a tanévnyitó tantestületi gyűlésen, valamint a nem pedagógus állomány részére minden év szeptemberének első hetében. Ennek tartalmi elemeit a Tematika oktatásról feljegyzés rögzíti. A munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásokról meg kell őrizni a Tematika oktatásról bizonylatot és a Jelenléti íveket. Az éves Képzési tervben nem tervezhető belső és külső képzéseket a Nem tervezett képzések bizonylaton kell feljegyeznie a minőségirányítási teamvezetőnek. Az intézményben megvalósított képzéseket az Éves oktatási tervben kell megtervezni, ami az Éves munkaterv mellékletét képezi. E képzéseket, megvalósításuk után két héten belül értekelnie kell az intézmény vezetőségének a résztvevők véleményei (Hallgatói elégedettségmérő kérdőív belső továbbképzésen), valamint a képzésen készített Feljegyzések alapján.

33

5.1.2. Vezetőségi átvizsgálás A folyamatleírás célja Az intézményi stratégia tervezési és felülvizsgálati folyamatának szabályozása. Leírja az intézmény célrendszerének meghatározását, valamint a működését hosszú távon meghatározó dokumentumok elkészítésének rendjét, tartalmát, ezek egymáshoz való viszonyát. A célrendszer biztosítja a minőségpolitika, illetve a minőségpolitika megvalósulását szolgáló stratégiai célrendszer kialakítását és a partneri igények figyelembevételével történő folyamatos aktualizálását. A vezetőségi átvizsgálás a célok elérését, a minőségirányítási rendszer eredményességét, hatásosságát vizsgálja, és a szükséges intézkedéseket határozza meg. Alkalmazási terület Az intézmény teljes szervezetére vonatkozik a minőségirányítási és stratégiai döntésekkel kapcsolatos kérdésekben. A folyamatleírás tartalma Az Iskola Nyírvidék Térségi Integrált Szakképzési Központot létrehozó iskolaszövetség tagja. Így célrendszere és stratégiája megalkotásakor mindenképpen alapul kell vennie a Nyírvidék TISZK Stratégiai tervét (2006-2010) és a Stratégiai célok intézményi lebontását. A minőségpolitika megfogalmazását a Minőségirányítási kézikönyv (MKK) 3. fejezete tartalmazza.

Stratégiai tervezés Helyzetelemzés Az intézményi helyzetfelmérésben ki kell térni az intézmény erősségeire, gyengeségeire, a környezetből adódó lehetőségekre és az onnan származó veszélyekre, különös tekintettel a külső- és belső működési környezet speciális feltételrendszerére. A helyzetelemzéshez adatgyűjtést kell végeznie a vezetésnek. Az adatgyűjtést dokumentum-elemzéssel, a partnerek igényeire, elvárásaira és elégedettségére vonatkozó,

34

az adott partneri körtől származó adatok elemzésével, illetve KJ-S módszerrel kell megvalósítani. (A KJ-S módszer leírása megtalálható a Közoktatási Minőségfejlesztési Program Minőségfejlesztési kézikönyvéhez készült CD-jén, illetve letölthető a www.kozokos.hu, vagy

www.sulinova.hu

honlapokról.

A

partnerek

igényeinek,

elvárásainak

és

elégedettségének meghatározását a Partnerek elégedettség – és igényfelmérése, eljárás szabályozza.) A helyzetelemzés másik két alapvető tényezője a fenntartó és a TISZK intézményre bontott céljaiból adódik. Az intézmény jellegéből adódóan a stratégiai helyzetelemzésben az alábbi területekre és azok tényezőire is ki kell kitérni. • A jogi környezet, a helyi és az országos oktatáspolitika változásának paraméterei, • Más intézmények működésére, teljesítményére vonatkozó adatok, alkalmazott módszereik, • Az intézményi innováció, fejlesztés adatai, • Az intézményfejlesztési szakmai program végrehajtásából származó információk, adatok, • A vezetői ellenőrzésből és belső értékelésből származó adatok, • A humán erőforrás átalakulása, • Finanszírozási kérdések, - a fenntartói finanszírozási lehetőségek alakulása, - tanfolyamok mennyiségi változása, - bevétel-orientáció. • Piaci adatok: - konkurencia erősödése, - munkaerő-piaci jellemzők - a partneri igények gyors követhetősége.

35

A stratégia meghatározásához az iskolavezetés a kérdésekre adott válaszokat az 1. sz. ábra szerint rendszerezi.

Minőségpolitika Erősségek

Lehetőségek

NŐ A B S Z T R A K C I Ó

Jövőkép (vizió)

Jelen – küldetés (misszió)

CSÖKKEN

Gyengeségek

Azonnal megszüntetendő problémák => Rövidtávú cél

Veszélyek

Hosszú távon megszüntetendő problémák => Hosszú távú cél

Stratégia 1. ábra

Küldetés, jövőkép, minőségpolitika, és a stratégia (rövid- közép és hosszú távú célrendszer) kidolgozása és felülvizsgálata Az erősségeinkre építve a vezetés meghatározza, kidolgozza az intézmény küldetését (misszióját), a lehetőségekre támaszkodva jövőképét (vízióját). A Küldetés és a Jövőkép figyelembevételével dolgozza ki a céljainak keretét nyújtó Minőségpolitikát. Célok lebontása A küldetés és a jövőkép – mint a fő stratégiai célok meghatározó gyökereinek – lebontása egy folyamatosan megvalósítható és az idő mentén eloszló hierarchikus célrendszerre. A hosszú távú célok nagyobb egységekre (középtávú célok) és lépésekre (rövidtávú célok) való lebontását a Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola stratégiai célrendszere rögzíti, mely

36

Minőségirányítási kézikönyv mellékletét képezi. Ebben az intézmény vezetősége elkészítette a legalacsonyabb absztrakciós szintű célokra, illetve végrehajtható feladatokra való lebontás. Az intézményi programelemek, tervező dokumentumok kiegészítése a kulcskompetenciák fejlesztésének feladatával. A kompetenciafejlesztést segítő tantárgyi- és tananyagrendszer átdolgozása. Az oktatást-nevelést segítő eszközrendszer kidolgozása. A kompetencia fejlesztés módszertanának megismerése és használata. A célokhoz sikerkritériumok megfogalmazása. A célok rangsorolásánál a Minőségpolitika követése az alapkritérium. Intézkedési tervek Ha

további

részletezés

szükséges,

a

végrehajtási

feladatokra

lebontott

célok

megvalósítására a felelős vezető, vagy a minőségirányítási team dolgoz ki Intézkedési tervet. Ebben rögzíteni kell a célokhoz rendelt

• • •

megfelelőségi kritériumokat (célérték), a felelősöket, a határidőket.

A Minőségpolitikát, a Küldetést, a Jövőképet, a Stratégiai célrendszert és az Intézkedési terveket az igazgató hagyja jóvá. A stratégiai tervezés megújítása Amennyiben a belső és külső változások mértékét olyannak ítéli meg a vezetés, a stratégiai tervezés megújítását teljes körűen el kell végezni. A változástervezésben meg kell határoznia a vezetésnek a stratégiai tevékenységeket és a változásokra vonatkozó kritériumokat: Stratégiai tevékenységek köre: • a szervezet, mint szolgáltató fejlesztése, • a szolgáltatás szakmai fejlesztése, • minőségfejlesztés, • információs rendszer fejlesztése, • humán erőforrás fejlesztése. A változtatásokra vonatkozó kritériumok:

37

• legyen célorientált, • szervezetet és szervezeti kultúrát fejlesztő, • növelje a szervezet alkalmazkodó képességét, • racionalizálja a működési struktúrát, • növelje az intézményi működés hatékonyságát. Az

intézményfejlesztés

összhangja

a

minőségpolitikával

és

a

stratégiai

célrendszerrel Az intézményvezetés feladata, hogy biztosítsa a Minőségpolitika, a Küldetés, a Jövőkép, a Stratégiai célrendszer és az Intézkedési tervek összhangját az intézmény fejlesztésével. Ennek érdekében, az előzőekre vonatkozóan vizsgálja az intézményvezetés: • a szolgáltatást, • a működést, • a humán erőforrás fejlesztést. Ezt a vizsgálatot az intézmény működésének értékelése alkalmával ismét el kell végezni.

A minőségpolitika, a küldetés, a jövőkép és a célok tudatosítása Munkatársakkal - a kidolgozást, illetve a változást követően - az igazgató ismerteti az intézmény küldetését és jövőképét, valamint a minőségpolitikát. A tudatosítás érdekében az intézményben több helyen is ki kell függeszteni ezeket: •

Tantermek, előadótermek,

•

Tanári szobák,

•

Közösségi terek,

•

Irodák.

A rövid- közép és hosszú távú célok, illetve a megvalósításuk leírását szolgáló Stratégiai célrendszer, illetve Intézkedési terv tartalmát beosztásra, illetve névre szóló feladatok ismertetésével kell rendszeresen közzé tenni. Az intézkedési terv az éves Munkaterv részét képezi. A munkatársak a tudomásulvételt és a közös célok elérése iránti elkötelezettségüket a minőségpolitika, a küldetés, a jövőkép esetén az ismertetés jelenléti ívén, stratégiai célrendszer és az intézkedési terv esetén a minőségirányítási teamvezetőnél tárolt másolat hátoldalán aláírásukkal igazolják. (Az intézkedési terv hátoldalát csak azoknak a munkatársaknak kell aláírniuk, akikre vonatkozóan az, feladatokat határoz meg.)

38

A felvételre kerülő új munkatárs esetében a minőségi ismeretek elsajátítását, és a minőségpolitika

iránti

elkötelezettségüket,

a

betanításukat

végző

igazgatónak,

intézményvezetőnek, vagy helyettesének a munkába állása előtt biztosítania kell (lásd Humánerőforrás biztosítása). Az

óraadók

vonatkozásában

már

szerződéskötéskor

rögzítjük

minőségirányítási

kötelezettségeiket, illetve biztosítjuk intézményünk minőségpolitikájának, küldetésének és jövőképének ismertetését. A minőségpolitika, a küldetésnyilatkozat, a jövőkép és a célrendszer változása esetén a munkatársak és az óraadók irányában - a változás jóváhagyását követő négy munkahét leforgása alatt - a fentiek szerint gondoskodunk a változtatások ismertetéséről és az új elvárások tudatosításáról.

A célok teljesülésének nyomon követése A minőségirányítási team-vezető feladata a Stratégiai célrendszerben, illetve az Intézkedési tervben rögzített feladatok határidőre való teljesítésének és a kitűzött sikerkritériumoknak való megfelelés folyamatos figyelemmel kisérése. A megfelelőnek minősített végrehajtott feladatokat aláírásával és a teljesítési dátum feltüntetésével kell igazolnia a stratégiai célrendszerben, illetve az intézkedési tervben. A rövid távú célok teljesülésének értékelése a hetente tartott vezetői értekezletek tárgyát képezi. A vezetői értekezleten részt vesznek a következők: • Igazgató, • Minőségirányítási team-vezető, • Igazgatóhelyettes • Közalkalmazotti tanács vezetője. A vezetői értekezletek határozatairól az igazgató készít feljegyzést. A célok teljesülésének elmaradása esetén a minőségirányítási team-vezető feladata felhívni erre az érintettek figyelmét, illetve a bevonásukkal meghozni a szükséges intézkedéseket. Az intézményegységeket a vezetői értekezleten résztvevő vezetőik tájékoztatják a célok megvalósításáról, szintén felhívják figyelmüket az esetleges elmaradásokra.

Az intézmény működésének értékelése (vezetőségi átvizsgálás) A vezetés évente két alkalommal (minden tanévi félév zárását követő hónapban) végzi az

39

intézmény működésének értékelését, melyen átfogóan értékeli a kitűzött célrendszer teljesülését. Az értékelés célja megvizsgálni, hogy a kiépített és működtetett minőségirányítási

rendszer

megfelel-e

az

MSZ

EN

ISO

9001:2001

szabvány

követelményeinek, hogy az intézmény, illetve egyes folyamatai milyen hatékonysággal működnek, merült-e fel igény az intézményi működés módosítására. Az intézmény vezetése az alább meghatározott szempontok alapján megvizsgálja az intézmény működésének gyakorlatát, a folyamatos alkalmasság, a szabályozásnak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és hatékonyság biztosítása érdekében. Az intézmény működésének értékelését a vezetői értekezletek résztvevői végzik. Szükség szerint meghívhatók a belső auditorok, vagy más munkatársak, akik az értékeléshez fontos információt adhatnak. Az átvizsgálás bemenő adatai a következő témakörökhöz tartalmaznak információt: • vezetői ellenőrzés eredményei, • belső auditok eredményei, • a partnerektől származó visszajelzések, • az indikátorrendszer mutatóinak eredményei, • tanévzáró, félévzáró értékelő értekezlet eredményei, • a javító és fejlesztő (megelőző) tevékenységek eredményei, • az országos kompetencia mérés eredményei • a korábbi értékelések során elhatározott intézkedések megvalósulásának vizsgálata, • az esetlegesen megváltozott körülmények számbavétele, • a minőségfejlesztési munka eredményei. Az átvizsgálás kimenő adatai a következő témakörökhöz tartozó intézkedések: • a minőségirányítási rendszer és folyamatainak tökéletesítése, • a szolgáltatásnak a partnerek követelményeihez kötődő tökéletesítése, • a szükséges erőforrások. Az átvizsgálás tárgyát képezik: • Auditjelentés, • A küldetés, a jövőkép, a minőségpolitika és a célok megvalósulásának értékelése, • Minőségirányítási Kézikönyv, Folyamatszabályozások Kézikönyve, (felülvizsgálat),

40

• Minőségirányítási rendszer feltételei (személyi, tárgyi), • Minőségcélok és megvalósításuk, • A partneri észrevételek, és elégedettség trendje, • Az eredmények alakulásának értékelése, • A belső hibák, reklamációk jellege, gyakorisága és a trendek értékelése. (Belső auditon kívüli eltérések: Eltérésjelentők • A helyesbítő és megelőző feladatok kiértékelése, • A beszállítók minősítése: Óraadó tanárok nyilvántartása • A tanárok és a képzési folyamatok értékelése: Tanárok értékelése • A Stratégiai célrendszer és kiadott Intézkedési terv(ek) teljesülésének értékelése, • A szabályozottság értékelése és a szabályozási igények feltárása, • A Stratégiai célrendszer módosítása, Intézkedési tervek kibocsátása, • A minőségirányítási rendszer fejlesztési lehetőségének vizsgálata, • A strukturális feltételek értékelése és a fejlesztési igényének meghatározása, • Beruházási, fejlesztési javaslatok, • Éves Belső audit program meghatározása. • Országos kompetenciamérés eredményeiből adódó feladat meghatározás • A célokhoz sikerkritériumok meghatározása Az átvizsgálás előtt a minőségirányítási teamvezető feladata elvégezni a nyilvántartások beépített programjai szerinti kiértékeléseket. Az ő feladata az értékelés eredményének és határozatainak rögzítése a Vezetőségi felülvizsgálati jegyzőkönyvben. Az értékelés jegyzőkönyvét és a kiadásra, illetve kidolgozásra kerülő Intézkedési terveket az igazgatóhelyettes ellenőrzése mellett hagyja jóvá, illetve rendeli el.

41

Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere ELLENŐRZÉS TERÜLET

mérési pont

módszer

ÉRTÉKELÉS

gyakoriság dokumentá felelős

mérési pont

módszer

gyakoriság

dokumentáció felelős

ció Tanulmányi munka belső ell. szerint

dokumen-

havonta

tum-elemzés

napló,

ofi

folyamatos

szóbeli

eseti tanme-

ellenőrző,

ellenőrző

ig.h.

tanmenet

írásbeli

net szerinti,

napló, bizo-

igazgató

szerinti félév,

félévente

nyítvány

évente

jegyzőkönyv

szaktanár

évente

jegyzőkönyv

Iskolai VB

esetenként

szaktanár

évvége Versenyeredmé-

tanévvégi

nyek

értékelés

elemzés

évente

összesíté-

igazgató

sek, jegy-

igh. mkv.

versenyek

beli, gya-

TANULÓK

zőkönyvek Vizsgák

Évvége

elemzés

évente

írásbeli, szókorlati

jegyző-

igazgató

könyv

ig.h.

vizsga

írásbeli, szóbeli, gya-

tag

korlati Magatartás

folyamatos

óralátogatás

folyamatos feljegyzés

igazgató

osztályozó

megbeszélés

félévente

ig.h.

folyamatos

óralátogatás

folyamatos feljegyzés

igazgató

osztályozó

megbeszélés

félévente

feljegyzés

ig.h.

dokumentum esetenként

jegyző-

igh.

-elemzés

könyv

feljegyzés

félév, évvége

önértékelés

félévente

napló

osztályfő-

megbeszélés

nök

értekezlet Szorgalom

félév, évvége

önértékelés

félévente

napló

osztályfő-

megbeszélés

nök

értekezlet Fegyelmi ügyek

esetenként

félév, évvége

megbeszélés

félévente

jegyzőkönyv

igazgató

megbeszélés

42

Jutalmazások

munkaterv

óralátogatás

(motiváció)

szerinti

dokumen-

rendszeres

feljegyzés

igazgató

félév,

önértékelés

napló

ig.h., mkv

évvége

dokumentum-

tum-elemzés Belső mérések

jegyzőkönyv

igazgató, ig. h.

elemzés

tanmenet sze-

dokumen-

folyamatos napló

ig.h.

tanmenet

írásbeli

rendszeres

napló

szaktanár

rint 10. év

tum-elemzés

évente

ig.h.

szerint 10. év

szóbeli

évente

jegyzőkönyv

munkaköz.

végén Külső mérések

félévente

esetenként

jegyzőkönyv

írásbeli

esetenként

jegyző-

végén ig.h.

esetenként

vez. írásbeli

eseti

jegyzőkönyv

ig. h.

beszámoló

félévente

jegyzőkönyv

igazgató

beszámoló

félévente

jegyzőkönyv

igazgató

beszámoló

félévente

jegyzőkönyv

igazgató

félévente

feljegyzések

igazgató

könyv a tanulók TISZK-ben történő kompetencia méréseire, mely az IMIP-ben megfogalmazottak alapján történik. Tanmenet, program IX. 10.

dokumentum- évente

tanmenet

ig.h.

PEDAGÓGUSOK

elemzés

félév évvége

Tankönyv, tan-

IX. 15.,

dokumentum- félévente

rendelések, ig.h.

félév

eszköz

II. 15.

elemzés

leltári

évvége

megbeszélés

jegyzőkönyv

Ofi,

munkaterv

óralátogatás

munkaterv feljegyzés

igazgató

félév

munkaközösség

szerint

dok.-elemzés

szerint

ig.h.

évvége

munkaterv feljegyzés

igazgató

félév

beszélgetés,

ig.h. mkv.

évvége

dokumentum-

vezetői tevékeny-

megbeszélés

ség Pedagógusok

munkaterv

óralátogatás

munkája

szerint

dokumentum- szerint elemzés

napló

elemzés

43

Munkaközösségi

munkaterv ,

óralátogatás

munkaterv napló

igazgató

szakmai munka,

IPR program

iskolai elem-

szerint

ig.h., IPR

IPR

szerint

zés

feljegyzés

tanév vége

önértékelés

évente

jegyzőkönyv

igazgató ig.h.

team-vezető

beszélgetés Házirend

folyamatos

iskolabejárás

folya-

óralátogatás

matos

feljegyzés

igazgató

évente

beszámoló

évente

jegyzőkönyv

igazgató

évente

beszámoló

évente

jegyzőkönyv

igazgató

2 évente

beszámoló

2 évente

jegyzőkönyv

igazgató

ig.h.

dokumentumISKOLA

elemzés Ügyeleti rendszer

folyamatos

dokumentum- folyaelemzés

feljegyzés

matos

igazgató ig.h.

beszámoltatás SZMSZ, Pedagó-

ig. utasítás

jogszabály és

giai Program vég-

szerint

dokumentum

rehajtása

2 évente

feljegyzés

igazgató

elemzés

44

Intézkedési tervek kidolgozása és megvalósítása Az egyes lépések megvalósításához a Módszertani segédlet a Közoktatási Minőségfejlesztési Programhoz kiadott CD módszertani anyagait kell alkalmazni.

Előkészítő szakasz A fejlesztések céljait a gyengeségek, illetve azok okainak vizsgálata révén kell meghatározni. Azokban az esetekben, ahol a gyengeségeknek nincs nyilvánvaló oka, fel kell tárni azokat. A feladatra, a kérdés jellege szerint, problémamegoldó csoportot kell létrehozni, és a probléma okainak feltárását a Halszálka diagramm alkalmazásával kell végezni. A munkát a minőségirányítási teamvezető irányítja. Célmeghatározás A célokat a fejlesztő teamek határozzák meg, és a teljes munkatársi körrel el kell fogadtatniuk a munkatársak megvalósításba való bevonása érdekében, a minőségirányítási teamvezető irányításával. Ezt Intézkedési terv formájában kell dokumentálni. Az Intézkedési terv véglegesítése Az Intézkedési tervet a teljes munkatársi kör véleményét figyelembe véve, a tervezet alapján a minőségirányítási teamvezetőnek kell elkészíteni. Az Intézkedési tervet az igazgató hagyja jóvá aláírásával, és adja ki. Az elkészült cselekvési sorok, szabályozások beépítése az intézmény munkatervébe, szabályozási rendszerébe Az intézmény működését, tevékenységét rövidtávon, tanévre vonatkozóan leíró Éves munkatervbe be kell építenie az igazgató helyettesének.

Ellenőrzés, visszacsatolás Az intézkedési tervek végrehajtását a minőségirányítási teamvezető folyamatosan ellenőrzi. A következő értékelésen át kell tekinteni az előző értékelésen hozott megelőző intézkedések végrehajtását is.

A folyamat megfelelőségi kritériumai •

A célok végrehajthatósági szintre történő lebontása.

•

A rövidtávú célok minimum 75 %-os teljesülése.

•

Minden munkatárs és óraadó ismerje a minőségpolitikát.

•

Minden intézkedési tervnél legyen igazolható a végrehajtásban érintettek oktatása (a célok

45

és a megvalósítás) ismertetése.

5.1.3. Dokumentumok kezelése A folyamatleírás célja Olyan belső dokumentációkezelés kialakítása és működtetése, amely biztosítja a minőségirányítási rendszer működéséhez szükséges dokumentáció ellenőrzöttségét, naprakész állapotát, a dokumentumok megfelelő rendszerezését és elosztását, hogy minden munkaterületen a munkavégzéshez szükséges módon rendelkezésre álljanak. Alkalmazási terület Az intézmény teljes minőségirányítási dokumentációs rendszere.

Minőségirányítási dokumentumok A minőségirányítási rendszer alapdokumentumai a Minőségirányítási kézikönyv és az Eljárások kézikönyve. E két dokumentum hivatkozásokat tartalmaz az összes olyan előírásra, amelyek a minőségirányítási rendszer működtetéséhez szükségesek (pl. előírások). A Bizonylati album tartalmazza azokat a feljegyzéseket (bizonylatokat), amelyeket a minőségirányítási rendszerben alkalmazunk. A rendszer működését átfogó eljárások meghatározzák, hogy az egyes munkafolyamatokhoz milyen dokumentumoknak kell rendelkezésre állnia. Megkülönböztetünk belső használatra szánt és kimenő dokumentumokat. A belső dokumentumok minden lapja élőfejjel van ellátva, mely tartalmazza a dokumentum • egyértelmű megnevezését, • azonosító jelét, • a hatályba léptetés dátumát, • az oldalszámot és az összes oldal számát, • a változat számát, • a készítő, az ellenőrző és a jóváhagyó személyét. A kimenő dokumentumok fejlécében az intézmény logója és hivatalos azonosító adatai szerepelnek, láblécbe kerülnek a dokumentum megnevezése, azonosító jele, a hatálybalépés dátuma és a változat száma.

Minőségirányítási dokumentumok készítése, jóváhagyása, kiadása A Minőségirányítási kézikönyvet a minőségirányítási teamvezető készíti el, az igazgató vizsgálja át (ellenőrzi) és hagyja jóvá. Az Eljárások kézikönyvét a minőségirányítási teamvezető állítja össze, a

46

folyamatokat a folyamatgazdák készítik, a minőségirányítási teamvezető ellenőrzi, és az igazgató hagyja jóvá. Kivételt képez, ha a minőségirányítási teamvezető, vagy az igazgató a folyamatgazda. Ebben az esetben gondoskodni kell az összeférhetetlenség kiküszöböléséről. Az egyes területeket érintő egyéb dokumentumokat a szakterületért felelős készíti el. A minőségirányítási teamvezető ellenőrzi, és az igazgató hagyja jóvá. Kiadásra kizárólag ellenőrzött és jóváhagyott dokumentum kerülhet. A dokumentumok visszavonásig érvényesek, ha az érvényesség időbeni hatálya nincs feltüntetve. A minőségirányítási rendszerben használt dokumentumokat és bizonylatokat az Érvényes dokumentumok jegyzéke tartalmazza. A nyilvántartásban az azonosító jel, a megnevezés, a változatszám, a készítő neve, a jóváhagyó neve, a hatálybalépés dátuma az eredeti példány tárolási helye és hatálytalanítás után a megőrzés ideje szerepel. A nyilvántartást a minőségirányítási teamvezető készíti el, kezeli, az igazgatóhelyettes vizsgálja át, és az igazgató hagyja jóvá. Az előírás és utasítás jellegű dokumentumokat az Elosztási listával kell kiadni, mely tartalmazza, hogy mely dokumentum, hány példányban, mely területek felé került kiosztásra. Az Elosztási listán az átvevő személy aláírásával igazolja az átvételt. Bármely dolgozó igényelhet a minőségirányítási teamvezetőtől saját részére példányt. Amennyiben kérése indokolt, nevét az Elosztási listára fel kell vezetni. A minőségirányítási teamvezető felelős azért, hogy a rendszer működése során minden alkalmazási területre csak jóváhagyott, érvényes példány legyen kiadva. Az érvényes szabályozó dokumentumok az intézmény belső honlapján elérhetőek. Amely tagintézmény nincs a belső hálózaton, ott a minőségirányítási teamvezető biztosítja az iskolatitkár számára az érvényes dokumentumok elektronikus, pdf formátumát. A feljegyzések formátumát a belső hálózatról lehet letölteni. Amely tagintézmény nincs a belső hálózaton, ott a minőségirányítási teamvezető biztosítja az iskolatitkár számára az érvényes feljegyzésformátumok elektronikus formátumát.

Minőségirányítási dokumentumok módosítása A dokumentumok változtatására, módosításra bárki tehet javaslatot. Az írásban rögzített és megindokolt javaslatokat, módosítási kérelmeket a minőségirányítási teamvezetőhöz kell benyújtani, aki azokat 30 napon belül áttanulmányozza, és amennyiben szükséges, konzultál a javaslatot beterjesztővel. Ha a módosítási indítványt elfogadja, a folyamatgazdákkal történő egyeztetést követően, a dokumentum érintett részében a módosítást végrehajtatja. Amennyiben a módosítási javaslatot az eljárás készítője, illetve az igazgató nem fogadja el, a javaslatot tevőt írásban értesítenie kell az elutasításról és annak indokáról.

47

A változtatott oldalakat új változatszámmal kell ellátni. A dokumentumon létrejövő valamennyi változást jól olvashatóan jelölni kell a módosított dokumentumon, a változás azonosíthatóságának megtartásával (a módosított bekezdés szegélyezésével). Amennyiben szükséges, a módosítások számától függetlenül, új dokumentumot kell kiadni. A változtatások jóváhagyása ugyanolyan módon kerül végrehajtásra, mint a kiadásnál. A változtatásokat azok készítik, ellenőrzik, illetve hagyják jóvá, akik az eredeti dokumentumot is. A változásról az érintetteket Elosztási lista alapján az intézményvezető értesíti a minőségirányítási teamvezető tájékoztatása alapján, illetve átadják a minőségirányítási csoport helyi képviselőjének a kiosztása szánt példányokat. A minőségirányítási csoport képviselői kiadják a megváltozott oldalakat, illetve dokumentumot, és visszaveszik az érvénytelenné vált oldalakat, illetve dokumentumot. A visszaadott oldalakat, illetve dokumentumokat meg kell semmisíteniük. A megsemmisítésre vonatkozóan a Feljegyzések kezelése tartalmaz szabályozást. A minőségirányítási team-vezetőnél tárolt eredeti példány is kivételt képez, melynek változtatott lapját "ÉRVÉNYTELEN" felirattal ellátva kell tárolnia az Érvényes dokumentumok jegyzékében meghatározott ideig, Érvénytelen dokumentumok dossziéban. Ha indokolt megőrizni az adott munkahelyen az érvénytelen példányt, a készítőnek arra is rá kell vezetnie az "ÉRVÉNYTELEN" feliratot a véletlen használat megakadályozása érdekében.

Minőségirányítási dokumentumok tárolása és kezelése Az intézmény által készített minőségi dokumentumok kinyomtatott törzspéldányait a minőségirányítási team-vezető, a többi példányt az elosztó lista szerint az intézmény dolgozói tárolják. A dokumentumok kezelése és használata közben minden felhasználó köteles óvni azok épségét. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles gondoskodni arról, hogy illetéktelenek (külső felek) kezébe ne kerülhessenek az intézmény dokumentumai. Azok külső félnek történő kiadása kizárólag az igazgató jóváhagyásával történhet.

Minőségirányítási dokumentumok felülvizsgálata A Minőségirányítási kézikönyv és az Eljárások kézikönyvének érvényességét évente, a többi dokumentum érvényességét 2 évente felül kell vizsgálni azok készítőjének. Amennyiben a külső, vagy belső környezet szabályozásai (pl. jogszabály, szabvány, stratégia) megváltoznak, és a változások szükségessé teszik az intézmény belső dokumentumainak változtatását, a minőségirányítási team-vezető felülvizsgálja azokat. A felülvizsgálat kiterjedhet az egyéb szakmai

48

dokumentációkra is. A dokumentáció aktualizálását a készítés és ellenőrzés szabályai szerint kell elvégezni. A felülvizsgálatok igazolása a Minőségirányítási kézikönyvben, illetve az Eljárások kézikönyvben az azok szerves részét képző Felülvizsgálatok igazolása bizonylaton történik. Az egyéb dokumentumok esetében az elvégzett felülvizsgálatot az Érvényes dokumentumok jegyzékében a felülvizsgálatot végző személynek „Felülvizsgálva” felirattal, aláírásával, dátummal kell igazolnia.

Szabvány és jogszabályok, rendeletek kezelése Szabványok Az intézményben a minőségirányítási rendszer működésével kapcsolatos szabványok kezelését a minőségirányítási team-vezető végzi. A szabványok érvényességét évente a Magyar Szabványügyi Testület internetes honlapjának figyelése alapján (www.mszt.hu) aktualizálja, rendeli meg az új változatokat. Nyilvántartásuk a Szabvány-nyilvántartásban

történik. A nyilvántartás vezetése a minőségirányítási

team-vezető feladata. Az ő feladata a szabványok változásának figyelése, és azok átvezetése az intézmény minőségirányítási dokumentációiban is.

Jogszabályok és rendeletek Minden új és az intézmény dokumentációját módosító jogszabályra fel kell hívni a figyelmet, ha az intézmény egészének működéséhez kapcsolható: oktatásügy, munkaügy, alkalmazotti lét, az oktatási intézményekre vonatkozó jogszabályok, utasítások, magyarázatok, pénzügyi szabályozás stb. Az ide tartozó dokumentumokat Jogszabály és rendelet nyilvántartásban kell felsorolni. A jogszabályok változásának figyelését az igazgató, intézményvezető, tagintézmény-vezetők, valamint a minőségirányítási team-vezető végzi. A figyelésbe bevont dokumentumok köre: • Oktatási Közlöny, • Magyar Közlöny, • CD - Jogtár (Hírlevele), • Iskolaszolga, • Pénzügyi Közlöny

49

A figyelésbe bevont dokumentumok átnézésének határideje a megjelenésüket követő 2 hét. Az intézmény tevékenységét érintő jogszabályok változásokról az igazgató ad tájékoztatást szóban, vagy nyomtatásban tájékoztatást az intézmény vezetőinek: • Igazgatóhelyettes • Gyakorlati oktatásvezető A jogszabályról adott információ szerkezete: • pontos címe, • a joganyag száma, • a kibocsátás éve, • a kibocsátó, • a megjelenés helye, (a folyóirat, közlöny neve, a megjelenés éve, száma, oldalszáma) Az iskolatitkár gondoskodik az érintett munkatársak, óraadók tájékoztatásáról, az igazgató a képzésükről. A jogszabályok és rendeletek új és régi változatainak kiadását, visszavonását és kezelését a 4.3. szerint kell végezni. Módosulás esetén a minőségirányítási team-vezetői feladata az érvénytelen szabványok bevonása, valamint az ezekből, illetve jogszabályok és rendeletek változásából adódó módosítások átvezetése a minőségirányítási rendszer dokumentációján. A hatálytalanított szabványok, jogszabályok, rendeletek "törzspéldányát", legalább 5 évig meg kell őriznie.

Számítógépes dokumentációkezelés A minőségirányítási rendszer teljes elektronikus dokumentációja megtalálható a minőségirányítási teamvezető számítógépén. A minőségirányítási team-vezető a 4.1- 4.5. fejezetben leírtakon túl, gondoskodik a dokumentáció folyamatos frissítéséről. A Minőségirányítási kézikönyv, az Eljárások kézikönyve a munkatársak számára nyomtatott formában rendelkezésre állnak olvasásra az iskola könyvtáraiban, a Bizonylati album lapjai elektronikusan is elérhetőek az iskolatitkárok számítógépén, azok kinyomtatására ott van lehetőség. Változások esetén a minőségirányítási team-vezető küldi meg az új, vagy javított dokumentációt az iskolatitkároknak. A számítógépes adatkezelés és adatvédelem részletes szabályozását a Feljegyzések kezelése jelű eljárás, a Megfelelő munkakörnyezet biztosítása és a Számítástechnikai szabályzat tartalmazza.

5.1.4. Feljegyzések kezelése A folyamatleírás célja Olyan feljegyzés kezelési szabályozás kialakítása és működtetése, amely biztosítja a minőségirányítási rendszer működéséhez szükséges feljegyzések azonosítását, szakszerű kezelését, tárolását, és megőrzését,

50

melynek eredményeként a minőségirányítási feljegyzések bizonyítékul szolgálnak az elvégzett munka mennyiségi, és minőségi igazolásához. Alkalmazási terület Az intézmény teljes minőségirányítási feljegyzésrendszere.

Feljegyzések kezelése A feljegyzésekre és dokumentumokra vonatkozóan az intézmény jogszabályi előírásoknak való megfelelését az Iratkezelési szabályzat alapján kell biztosítani. E szabályzatnak megfelelően kell biztosítani a ki- és bemenő levelezés nyomonkövethetőségét is az Iktatókönyv alkalmazásával. Gazdasági ügyrend rögzíti azokat A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény végrehajtására vonatkozó előírásokat, módszereket, amelyek biztosítják intézményünk sajátosságainak, feladatainak leginkább megfelelő, a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódó bizonylatok kiállításának, ellenőrzésének, továbbításának, felhasználásának, kezelésének rendjét.

A feljegyzések fajtái Az intézmény feljegyzési rendszerében két fő típust különböztetünk meg: • a minőségirányítási rendszer hatálya alá tartozó feljegyzések, • egyéb területek feljegyzései, melyek a minőségirányítási rendszer működésével nem hozhatók kapcsolatba (pl.: pénzügyi, gazdasági, stb.) A minőségirányítási feljegyzések az Érvényes dokumentumok jegyzéke elnevezésű nyilvántartásban kerültek összeírásra. A nyilvántartás tartalmazza a feljegyzés megnevezését, kódszámát, érvényes változatszámát, a kitöltött feljegyzés megőrzési idejét és helyét, valamint a selejtezés módját.

A feljegyzések kitöltésének alapelvei Mindenkinek hozzá kell férni a munkájához szükséges feljegyzésekhez. Az intézményi készítésű feljegyzések, űrlapok első kitöltés előtti biztosítása a Bizonylati Albumban elhelyezett eredeti példányról másolással történik. A kitöltést olvashatóan, tollal (nem ceruzával) kell végezni. Ha a minőségirányítási rendszer szabályozása előírja, a feljegyzések továbbadását bizonylatoltan kell végezni. A feljegyzésen javítani csak úgy lehet, hogy a tartalma továbbra is olvasható legyen. Az eredeti bejegyzést egy vonallal le kell húzni, és mellé kell írni a helyes értéket, szöveget. A javítást szignóval és dátummal kell azonosítani, és ha lehetséges, az okot is mellé kell írni.

51

A feljegyzések tárolása A kitöltés után a feljegyzést az Érvényes dokumentumok jegyzéke elnevezésű nyilvántartásban meghatározott ideig és helyen meg kell őrizni, biztosítva annak állagmegóvását és a gyors visszakereshetőségét. A feljegyzések tárolásához alapvető információkat ad az Irattári terv, melynek a tárolásra vonatkozó előírásokat veszi alapvetően figyelembe. A feljegyzések tárolását zárható helyen, lehetőleg zárható szekrényben, illetve fiókban, kell biztosítani, hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá. A feljegyzések selejtezése, megsemmisítése A feljegyzések selejtezése és megsemmisítése csak az Érvényes dokumentumok jegyzéke elnevezésű nyilvántartásban meghatározott megőrzési idő letelte után, és a nyilvántartásban meghatározott módon lehetséges. Lehetséges megsemmisítési módok: • széttépés (több darabra), • iratmegsemmisítővel, • elégetés, • kötegelt formában, hulladék-feldolgozónak való átadás (értékesítés). A megsemmisítés módjának meghatározásánál és a megsemmisítésnél minden esetben figyelembe kell venni, hogy illetéktelenek kezébe ne kerülhessenek olyan adatok, amelyek tulajdonlása sérti a személyiség jogokat, vagy az intézmény gazdálkodásával, működésével kapcsolatban nem publikus adatokat tartalmaznak. A megsemmisítésért felelősek a minőségirányítási team-vezető és az iskolatitkár.

Számítógépes adatkezelés és adatvédelem A számítógépeken csak hivatalos, a munkavégzéshez szükséges és engedélyezett szoftvereket lehet alkalmazni. Az igazgató titkárnőjének feladata, hogy naponta letöltse és kinyomtassa az intézmény számára érkezett e-mail-eket. A külön, a beosztások szerinti e-mail címekre érkezett elektronikus levelek napi rendszerességű figyeléséért a címzettek felelősek. Az intézmény tevékenységével kapcsolatos számítógépes adatokat (pl.: minőségirányítási rendszer adatai) védelmük érdekében, azok képződésekor, illetve módosításuk alkalmával merev háttértárra és CD-re

52

egyaránt menteni kell. Amennyiben a párhuzamos, CD-re történő mentés azonnal nem történik meg, a rendszergazda felelős azért, hogy legkésőbb a hét utolsó munkanapján megtörténjen a mentés. A háttértárak (flopy, újraírható CD) tárolása során biztosítani kell: • a háttértárak kijelölt helyen, hőtől, fénytől, mágneses tértől védve történő tárolását, • a háttértáron található adatbázisok megnevezését a címkén, • az archiválás időpontjának rögzítését a címkén. A háttértárakat a titkársági zárható szekrényben kell tárolni. Mindig csak a legfrissebb információhordozókat. A számítógépeket használóknak ezen felül a Megfelelő munkakörnyezet biztosítása jelű eljárás szerint gondoskodni kell az általuk készített könyvtárstruktúra és az azokban fellelhető anyagok, információk áttekinthetőségéről, gondozásáról. Folyamatosan figyelniük kell az állandóan működő vírusvédelem ellenére esetlegesen megjelenő vírusjelenségeket, és arról értesíteniük kell a rendszergazdát. Az informatikai rendszer kialakításával és karbantartásával kapcsolatos egyéb szabályozásokat az Számítástechnikai szabályzat és a rendszergazda munkaköri leírása rögzíti.

5.2.Tervezés 5.2.1. Éves munka tervezése A folyamatleírás célja Az intézmény szakmai, tantárgyi struktúrájának alapul vételével a szükséges személyi kapacitás felmérése és a tanári feladatok optimális megosztása, valamint az intézmény egészét érintő éves feladatok tervezése. Alkalmazási terület Az intézmény elkövetkező évi/félévi munkájának tervezése.

A tantárgyfelosztás elkészítése Az SZMSZ 2.1.3 a) pontja szerint a tanév munkarendje a Tantárgyfelosztásban kerül meghatározásra. A kötelező óra több szakfeladaton, különböző intézményegységekben is kiadható a pedagógusok számára. A napi munkarendet az Osztályórarend, a Tanári órarend és a Helyettesítési rend határozza meg, vagy a intézmény vezető állapítja meg. A tantárgyfelosztás előkészítése A Tantárgyfelosztás elkészítésénél a Pedagógiai programból, és az abban rögzített Óratervből kell kiindulni. Az általános igazgatóhelyettesnek kell ezt elkészítenie, meghatározva először az Előzetes Tantárgyfelosztást, amit az igazgatónak a fenntartóhoz jóváhagyásra be kell nyújtani.

53

Az Előzetes Tantárgyfelosztás alapján az igazgatónak kell egyeztetést folytatnia a fenntartóval. Amennyiben a fenntartó egyeztetést kér, vissza kell térni az előzetes tervezéshez és az általános igazgatóhelyettesnek meg kell vizsgálni, hogy a fenntartó elvárásait miként veheti figyelembe az általa jóváhagyott pedagógiai program előírásainak megtartása és a törvényes keretek között. A fenntartó jóváhagyása után következik a Beiskolázás eljárás. A teljes tantárgyfelosztás elkészítése A fenntartói egyeztetésben jóváhagyott előzetes Tantárgyfelosztás alapján az igazgatóhelyettesek, valamint a gyakorlati oktatásvezető készítik el a következő tanév Tantárgyfelosztását. Kidolgozásánál figyelembe kell venni a felmenő rendszer érvényesítéséért az előző tanév Tantárgyfelosztását mint kiindulási alapot. Az Óraterv rögzíti, hogy az egyes képzési formák, szakirányok – szakképzés esetén az egyes szakok – egyes évfolyamain a tanulók milyen tantárgyakat, milyen óraszámban, esetleg milyen csoportbontásban tanulnak. A Pedagógiai program tartalmazza az intézmény beiskolázási programját, melyben a következő év tervezése szempontjából meghatározó, hogy az első évfolyamokon (általános középiskolai- és szakképzésben) hány új osztály indul. Az előző évi Tantárgyfelosztás a tanári munka felmenő rendszerének optimális megvalósításához szükséges. A teljes Tantárgyfelosztást az igazgatóhelyettesnek kell összeállítania a közoktatási törvény figyelembe vételével. A területek között a feladatokat ellátó tanárokban átfedések lehetségesek, ezért nagy jelentősége van a folyamatelemek egymásra épülésének és a külön-külön elkészített felosztások összehangolásának. A teljes Tantárgyfelosztás tanáronként és osztályonként az óratervi órákon kívül tartalmazza az egyes tevékenységekkel járó kedvezményeket (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, minőségfejlesztési és közalkalmazotti tanácsban végzett stb.), az óraterven kívüli órák (szakkörök, korrepetálások, diáksportkör stb) felosztását. Kimutatja a kötelező- és túlórákat, valamint az un. üres álláshelyek és a tartós távolléten levők helyettesítését. Ebben a fázisban mutatható ki, hogy milyen tantárgyak esetén van tanárhiány, és az olyan mértékű-e, hogy belső helyettesítéssel, óraadóval, vagy új alkalmazottal oldható fel. Amennyiben óraadót, vagy új kollégát kell alkalmazni, a Humán erőforrás biztosítása eljárást kell alkalmazni. Oktató-nevelő szolgáltatásunk minőségének egyik alapkérdése, hogy munkatársaink ne legyenek túlterhelve. Erre vonatkozóan a közoktatási törvény és végrehajtási utasításai rendelkeznek az egyes

54

pedagógus beosztások mellett kötelezően ellátandó elméleti, illetve gyakorlati órák számáról. A tantárgyfelosztás készítésének keretében, az elméleti és gyakorlati órák számának ismeretében lehet az egyes tanárra meghatározni a kötelező órák számát azok arányában, ha mindkét területen tanít valaki. Ebből adódik aztán az összes ellátott óra alapján az adott tanár túlóráinak száma.

A teljes tantárgyfelosztás véleményeztetése Az elkészült teljes tantárgyfelosztást a munkaközösségek véleményezik. Amennyiben módosítást javasolnak, azt az előző tanév június 30-ig kell megtenniük. A javaslatot, mérlegelés után, a Tantárgyfelosztást elkészítőknek kell figyelembe venniük. Az elkészült Tantárgyfelosztást vizsgálnia kell a kibővített vezetésnek, hogy van-e hiányzó, vagy felesleges munkaerő az intézményben. Amennyiben hiányzó emberi erőforrás van, és óraadóval nem látható el a feladat, a Humán erőforrás biztosítása jelű eljárás szerint kell eljárni. Végül az iskolaszékkel kell véleményeztetnie az igazgatónak az így elkészült Tantárgyfelosztást. Amennyiben elfogadható észrevételük van, azt figyelembe kell venni a Tantárgyfelosztás módosításánál. A teljes tantárgyfelosztás jóváhagyása A Tantárgyfelosztást (B5412) végül az intézmény igazgatója vizsgálja át és hagyja jóvá. A jóváhagyás után az általános igazgatóhelyettesnek kell megküldenie a Gazdasági Ellátó Irodának és a fenntartó

önkormányzatnak,

mint

intézményünk

következő

évi

finanszírozásának

egyik

alapdokumentumát. A megküldést az Iktatókönyvben kell rögzítenie.

Az éves munka tervezése A tanév rendjét, az azt megelőzően kiadott miniszteri rendelet rögzíti. Az év tervezettségét, az egész intézményt érintő programok, idejét, felelőseit a helyi Tanév rendje határozza meg. A Tanév rendjét az intézmény vezetése készíti el, és a tanévnyitó tantestületi értekezlet hagyja jóvá. Dönt •

a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program következő tanévre vonatkozó módosításáról, az új tanév feladatairól),

•

az előző év, országos kompetencia mérés eredményeiből adódó feladat meghatározás

•

az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról,

•

a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról,

•

a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól,

•

a Házirend módosításáról,

•

az Tanév rendje jóváhagyásáról.

55

Órarend készítése A tantárgyfelosztás alapján az igazgató által megbízott órarendkészítő csoport végzi az iskola órarendjének összeállítását. Szükség szerint konzultálnak a területfelelős igazgatóhelyettesekkel. Az órarend készítésénél kiindulási alapként kell kezelni • a Teljes tantárgyfelosztást, • a Pedagógiai Programban található Óratervet. Az órarend elkészítésénél prioritást kell biztosítani • a testnevelés beosztásának, • a szakszerű oktatásnak, • a folyamatos tanulói foglalkoztatásnak, • a szaktanári munkában a felmenő rendszernek, • adott tantárgy órái blokkosításának, vagy elosztásának, • a tanműhelyek, laborok és számítástechnikai termek optimális kihasználásának, • a nagy óraszámú pedagógus továbbképzéssel való összehangolásnak. Az intézményben folyó munka gyors átláthatósága, a szükséges helyettesítések, óracserék, teremcserék hatékony megoldása érdekében az Osztályórarend mellett Tanári órarend is készül. Az Osztályórarendet az Osztálynaplóba kell bevezetni, illetve a tanulókkal Ellenőrzőjükbe, az első osztályfőnöki órán beíratni. Az Osztályórarendet és a Tanári órarendet ki kell függeszteni, vagy el kell helyezni a tanári szobákban, az iskolatitkárnál és a portán, valamint a Tanteremórarendet a tanári szobában a gyors tájékozódás, illetve tájékoztatás érdekében a tantermek ajtajára is fel kell függeszteni..

Az éves nevelő-oktató munka tervezése tantárgyanként A szaktanár az egyes osztályokban, tanulócsoportokban folyó nevelő-oktató munka éves tervezését a Tanmenet elkészítésével, kitöltésével valósítja meg. A tanmenet elkészítésének határidejét a Tanév rendje tartalmazza. A Tanmenet a Pedagógiai Program helyi tantervében megadott tantárgyi programjára épül, mely tartalmazza

56

●

a tantárgyi program célját, ●

a tananyagot és a követelményeket tanévekre lebontva, ●

a tananyag kapcsolódását más tantárgyakkal, ●

az értékelés módját, ●

a tárgyi feltételeket.

Ebből kiindulva tervezi meg a szaktanár a tananyag elsajátításának ütemét, módját. A Tanmenetek elkészítésének koordinálása és jóváhagyása a munkaközösség-vezető feladata. Ez biztosítja az adott szakmai munkaközösség nevelő-oktató tevékenységének egységességét, tervezettségét. A Tanmenetnek minimálisan tartalmaznia kell ●

a több órát felölelő téma címét, összóraszám-igényét, ●

a téma lebontását alcímekre, tanórákra, ●

az éves tantárgyi tanmenetekben legyen fellelhető a kompetenciák fejlesztése

●

a nagyobb tananyagegységek összefoglalásának ütemezését, ●

a tervezhető írásbeli számonkérések ütemezését.

A Tanmenet megvalósítása és annak dokumentálása Amennyiben az nevelő-oktató munka folyamán végzett mérések, ellenőrzések indokolják a szaktanár eltérhet a Tanmenet szerinti ütemezéstől, szem előtt tartva, hogy a tananyag oktatását lezárja a tanév végére. A több óra tananyagát felölelő, írásbeli számonkéréseket össze kell hangolni az adott osztályban tanítóknak. Egy napra két összefoglaló írásbeli számonkérésnél több nem tervezhető. Az Osztálynapló haladási részében, egy héttel előre, ceruzával kell jeleznie a szaktanárnak. A szaktanárnak a Tanmenet egységeinek magvalósítását az Osztálynapló haladási részébe óráról órára be kell írnia. A szaktanár a Tanmenetet a megvalósítás folyamán jegyzetül is kell használnia annak rögzítésére, hogy az általa tervezett oktató- nevelő munka megvalósítását hogyan kívánja módosítani a későbbiekben. A Tanmenetet évente a szaktanárnak az illetékes munkaközösség-vezetővel véleményeztetnie kell, és jóvá kell hagyatnia az illetékes igazgatóhelyettessel.

57

5.2.2. Szakmai gyakorlat szervezése A folyamatleírás célja Az intézmény szakképző tevékenységéhez tartozó szakmai gyakorlat optimális megszervezése az intézmény tanulói, hallgatói számára.

Alkalmazási terület Az intézmény szakképző évfolyamain tanulók szakmai gyakorlatai. (Az évközi szakmai gyakorlatok szervezése részben a többi tanóra keretében történik, az Éves munka tervezése eljárás szerint.)

A gyakorlat előkészítése A szakképző évfolyamokon a tanulók a gyakorlati oktatásvezetőnek adják le, legkésőbb az első tanítási napon (minden tanév szeptember 1-én), a szakmai képzésüknek megfelelő Tanulószerződésüket. Az illetékes szakmai kamara elvégzi a gyakorlati képző helyek minősítését (akkreditáció, ellenőrzés), az adatokat a gyakorlati oktatásvezető számára elérhetővé teszi, ami számára a gyakorlóhely elfogadásának az alapja. A gyakorlati oktatásvezető a Tanulószerződéseket bemutatja a szakképzést folytató intézményegység vezetőjének. Ezután leadja az iskolatitkárnak, aki nyilvántartásba veszi a gyakorlati képzőhelyeket. A külső, intézményen kívüli szakmai gyakorlati képzések esetén a gyakorlati oktatásvezető levélben keresi meg a gyakorlatot biztosító intézményt, és átadja a gyakorlat követelményeit a Képzési programból. A fogadó intézmény visszaigazolja a készségét (Igazolás szakmai gyakorlat,

(majd a

gyakorlati oktatásvezető előkészíti az Együttműködési megállapodást a gyakorlati helyekkel, amit az igazgatónak kell aláírni. A megállapodás kitér a tanévek végén megtartandó két hetes összefüggő gyakorlatokra is. A gyakorlat irányítására, segítésére az Iskola Megbízási szerződést. A gyakorlati oktatásvezető és a gyakorlatvezető előkészítő megbeszélése a külső gyakorlati helyeken személyes megkeresés útján történik. A gyakorlati oktatásvezető itt ismerteti a Gyakorlati beosztást, adja át az oktatóknak az Osztálynévsorokat. A tanulók munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatásban részesülnek. Az első, általános oktatásra az első gyakorlati foglalkozáson kerül sor, melyet a szakoktató, vagy a vállalti oktató tart. Ezt tartalmazzák az oktatók Munkaköri leírásai, valamint az Együttműködési megállapodások. Az oktatás megtörténtét, a tanulók részvételét a Munkavédelmi naplóban rögzíteni kell.

58

A Szakképzési törvénnyel és az adott szakma OKJ szerinti képzési programjával összhangban az iskola vagy a külső gyakorló hely látja el munkaruhával, eszközökkel, alapanyagokkal, vagy szerszámokkal a tanulót. Értékes eszközök esetén Átvételi elismervénnyel igazoltatja, illetve bejegyzi a tanuló Szerszámkönyvébe A tanuló akkor válthat gyakorlati helyet, ha a kamara által kiadott áthelyező nyilatkozatot hoz a gyakorlati oktatásvezetőnek. Az Áthelyező nyilatkozatot el kell fogadnia, és hitelesítenie kell mind az előző mind az új munkahely képviselőjének, valamint a kamara képviselőjének. Ezzel együtt új tanulószerződést kell kötnie a tanulónak.

A gyakorlati képzés dokumentálása A tanulóknak tartott képzést, gyakorlati oktatást a tanulófelelős mesternek az illetékes kamarától kapott Tananyag tartalmi kivonat és OKJ szerinti képzési program alapján kell megvalósítania és dokumentálnia a Gyakorlati oktatási csoportnaplóban. Ennek kell tükröződnie a tanulók Munkanaplójában is.

A gyakorlati képzés ellenőrzése és értékelése A szakképzési és a kamarai törvények értelmében a szakmai gyakorlatok felügyeletét az illetékes kamara látja el. Az iskola, ennek hatékonyságát növelendő, a gyakorlati oktatásvezető informális, látogató tevékenységével támogatja ezt. A látogatások alkalmával értékeléséről Feljegyzés gyakorlat ellenőrzéséről készít amennyiben a meglátogatott oktató az intézmény főállású dolgozója. A látogatás kiértékelését is az emlékeztetőben rögzíti a gyakorlati oktatásvezető. A gyakorlóhely, a tanuló, hallgató ellenőrzésének szempontjait az Feljegyzés gyakorlat ellenőrzéséről tartalmazza, amit ki kell töltenie az ellenőrzést végzőnek. . A tanulóktól származó információk alapján, amennyiben az iskolai képzésre rossz hatást gyakorló, a vonatkozó előírásoknak ellentmondó jelenségek jutnak tudomására a gyakorlati oktatásvezetőnek, az adott gyakorló helyre szakértői ellenőrzést kell javasolnia a kamaránál.

A tanulók gyakorlati munkájának értékelése A féléves, éves gyakorlati munkaértékelésének alapja a Gyakorlati oktatási csoportnaplóba, illetve az Osztálynaplóba tett bejegyzések. Az értekezletek után következő szekcióüléseken kell értékelni a gyakorlat megvalósításának tartalmát, a látogatásokból levont következtetéseket.

59

Amennyiben a tanév második félévében zajlik az osztályozó értekezlet, ekkor kell ismertetnie a gyakorlati oktatásvezetőnek az oktatók vizsgákkal kapcsolatos teendőit, közreadnia ezeket Vizsgabeosztás formájában.

Az összefüggő gyakorlat ütemezése és értékelése A gyakorlati oktatásvezető készíti el az összefüggő gyakorlat ütemezését, tájékoztatja a tanulókat a gyakorlattal kapcsolatos tudnivalókról. A tanulók a tapasztalatok, a tanultak rögzítésére és a gyakorlat elvégzésének dokumentálására Gyakorlati naplót vezetnek. Az összefüggő gyakorlat végeztével a gyakorlatra befogadó, a Gyakorlati naplóban a tanuló teljesítményét értékeli. A gyakorlat teljesítése után a gyakorlati oktatásvezető vizsgálja annak teljesítését a Gyakorlati oktató csoportnaplója alapján. A következő tanév megkezdésének feltétele a gyakorlat teljesítése. A gyakorlat átfogó értékelését a gyakorlati oktatásvezető végzi az új tanév első vezetőségi ülésén, a Feljegyzés gyakorlat ellenőrzéséről, valamint a Nyilvántartás szakmai gyakorlati helyekről (N7511) táblázata alapján.

5.3. Ellenőrzés 5.3.1 Belső audit A folyamatleírás célja A folyamatleírás célja, hogy szabályozza az intézmény minőségirányítási rendszerének tervszerű auditálását azért, hogy a rendszer működésében biztosítsa az eredményességet és az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány előírásainak való megfelelést. Alkalmazási terület A rendszer felülvizsgálata kiterjed a Minőségirányítási kézikönyvben és az Eljárások kézikönyvében szabályozott összes folyamatra, valamint a bizonylati rendre. A folyamatleírás tartalma Az intézmény évente a teljes minőségirányítási rendszerre kiterjedő belső auditot, felülvizsgálatot végez, annak érdekében, hogy felmérje: • Folyamatai mennyire felelnek meg a belső szabályozásoknak,

60

• Az alkalmazott folyamatok - beleértve azok szabályait is – mennyire eredményesek, célszerűek, segítik az intézményi célok megvalósulását. A belső auditok a különböző tevékenységeket, illetve folyamatokat végző és végrehajtó munkatársakat támogatják abban, hogy tevékenységüket fejlesszék, felismerjék a hibákat, és képesek legyenek azok kijavítására. Rámutatnak a pozitív eredményekre, a lehetséges fejlesztendő területekre. A belső audit kiterjed az intézményen belüli – a szervezeti egységek közötti – együttműködés eredményességének, valamint a követelmények megvalósításának vizsgálatára. Az intézmény úgy tervezi meg a belső auditi programját, hogy az mintavétel útján lefedi a teljes intézményi működést, és az egyes felülvizsgálatok eredményeiről a teljes minőségirányítási rendszerre lehet következtetéseket levonni az intézményi működés értékelésének keretében.

Országos kompetenciaméréssel kapcsolatos folyamatok szabályozása Kompetenciafejlesztés szempontjából kulcsfolyamatnak tekinthető tevékenységek: • Óratervek újragondolása a kulcskompetenciák fejlesztése céljából • Tantárgyak esetén a minimum és optimum szintek kidolgozása, egyeztetve a követelményekkel (feladat, felelős, időpont,dokumentálás) • Tankönyvek kiválasztásának átgondolása, kompetencia alapú tankönyvek választása • Belsőellenőrzés – értékelés eljárásrendjének áttekintése, átdolgozása • Országos mérés eredményeinek felhasználása a tervező munkában •Az országos kompetencia-mérés eljárásrendjének áttekintése, összehangolása a belső mérési rendszerrel, eljárásrendet kell készíteni azok optimális működtetése érdekében, hogy milyen legyen: - a mérést megelőző eljárásrend - a mérés eljárásrendje - a mérés utáni eljárásrend - a mérések feldolgozásának eljárásrendje

Belső auditi program A minőségirányítási rendszer működésének felülvizsgálata és értékelése a Belső auditi program szerint történik.

61

A belső auditi program egy tanévre készül. Az elkészítés határideje a tanévnyitó értekezlet előtt egy héttel, felelőse a minőségirányítási team-vezető. A felülvizsgálat kiterjed a rendszer valamennyi elemére. A rendszer egyes elemeinek felülvizsgálati gyakoriságát a tevékenység fontossága, valamint az előző vizsgálatok eredményei határozzák meg. A folyamatleírásokat és a munkaterületeket évente legalább egyszer, a vezetőségi átvizsgálás előtt felül kell vizsgálni.

A minőségirányítási rendszer felülvizsgálata A felülvizsgálatok elvégzése az auditorok feladata. Az auditorok munkaterületén a függetlenség kereszt auditálással kell biztosítani, saját munkájukat nem auditálhatják. A felülvizsgálat előtt a felülvizsgálatot végzőknek Ellenőrző kérdéslistát kell készíteniük, amely keretbe foglalja a vizsgálatot, és biztosítja a felülvizsgálandó elemek reprezentatív voltát. A felülvizsgálat lefolytatása előtt egyeztetni kell annak pontos idejét és helyét az érintettekkel. Az auditornak (az igazgató, vagy a minőségirányítási team-vezető utasítására, vagy hozzájárulásával) lehetősége van az intézmény területén „meglepetésszerű”, az adott terület vezetőjének be nem jelentett felülvizsgálatot is végezni. Az auditornak ebben az esetben 4.3 pont szerint kell eljárni. A belső audit munkájába az auditor az intézmény egyéb szakembereit is bevonhatja. Ebben figyelembe kell vennie, hogy: • csak képzett (eredményes vizsgával rendelkező) szakember lehet auditor, • az auditor nem vehet részt annak a területnek az auditálásában, ahol dolgozik.

Az audit végrehajtása Az auditot az elkészített ellenőrző kérdéslista alapján kell végezni. A felülvizsgálat során az auditornak be kell tartania a vizsgálat kiterjedési területét, de az ellenőrző kérdéslistától szükség szerint el lehet térnie. Az auditon a vizsgált személyeknek jelen kell lenniük, így azonnal közölhető velük a rendszer előírásaitól való eltérés. Az auditornak és az auditált terület képviselőjének a felülvizsgálat megállapításában lehetőleg egyetértésre kell jutnia, mivel mindkettőjük közös célja a minőségirányítási rendszer minél eredményesebb működése. Az auditornak bizonyítékkal kell észrevételeit alátámasztania, melyeket az Eltérésjelentő lapon kell rögzítenie. Az eltérésjelentések alapján a minőségirányítási team-vezető készíti el az Audit jelentést. Az audit jelentést az igazgatónak kell kapnia.

62

Az audit jelentések tartalmát az intézmény működésének felülvizsgálata folyamán a minőségirányítási team-vezető ismerteti. A vezetés meghatározza, a szükséges javító intézkedéseket, amelyek végrehajtására javaslatot tesz, és szükség szerint Intézkedési tervet dolgoz, vagy dolgoztat ki az érintettekkel. A megfogalmazott javaslatokat és intézkedési terveket az intézményvezető hagyja jóvá, és adja ki végrehajtásra.

Ellenőrző felülvizsgálat A felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok megszüntetéséhez előírt tevékenységek végrehajtásának ellenőrzésére (egyeztetett időpontokban) ellenőrző felülvizsgálatot kell végezni. Ezt a tevékenységet az auditor végzi. Az ellenőrző felülvizsgálatot és annak eredményét az Eltérésjelentő lapon kell dokumentálnia. A befejezett rendszer auditot a belső audit programban dokumentálja a minőségirányítási team-vezető, ezáltal ellenőrizve az audit teljes körű megvalósítását.

5.3.2. Nem megfelelő szolgáltatás kezelése A folyamatleírás célja A nem megfelelőnek minősített szolgáltatások és a szolgáltatás folyamán továbbadott termékek észlelése esetén végzendő tevékenységek szabályozása. Alkalmazási terület A beszerzés, tárolás és a forgalmazás, illetve a szolgáltatás megszervezésének és megvalósításának ellenőrzési folyamatai során.

Beérkező nem megfelelő termék kezelése A beszerzés, tárolás során észlelt nem megfelelőségek két fő csoportra oszthatók: • Olyan termékek, amelyek nem megfelelősége az átvételi ellenőrzésnél megállapítható. Ilyen termékek például a könyvtár által beszerzett könyv. • Olyan termékek, szolgáltatások, amelyek nem megfelelősége csak a felhasználás, a szolgáltatás megvalósítása során állapítható meg. A beérkező termékek ellenőrzésnél Beszerzés eljárás szerint kell vizsgálni a termékek megfelelő voltát, illetve lefolytatni a reklamációt a szállítónál.

63

Nem megfelelőség kezelése szállítás közben Bármilyen, az intézmény által történő szállítás közben károsodó termék esetén egyedi elbírálás és intézkedés szükséges. Ilyen esetben a károsodást és a megtett intézkedést fel kell vezetni a szállítólevélre. Amennyiben a termék az intézményben kerül tárolásra, a lerakodást végző, illetve irányító személynek jól látható módon rá kell írnia a termék tetejére rögzített lapra: „Zárolva”, és biztosítani kell annak elkülönítését.

Nem megfelelőség kezelése tárolás közben A tároló helyről felhasználásra csak olyan termékek (könyvek, jegyzetek, kiadványok) kerülhetnek ki, amelyek az ellenőrzés alapján megfelelőnek minősültek. Amennyiben a nem megfelelőség a tárolásra vezethető vissza, a Helyesbítés, illetve Megelőzés eljárás szerint kell cselekedni, a terméket pedig a 4.2 fejezet szerint el kell különíteni annak tároló helyén. Amennyiben a hiba oka nem a beszállítóra vezethető vissza, vizsgálni kell a javíthatóság, vagy a felhasználhatóság lehetőségét. Ez az illetékes vezetőségi tag feladata, de szükség esetén be kell vonni az igazgatót is. Abban az esetben, ha a nem megfelelőség egyértelműen a beszállító hibájára vezethető vissza, a Beszerzés eljárás szerint kell a beszállító felé eljárni.

Nem megfelelőség kezelése szolgáltatás közben A szolgáltatási folyamatban előforduló nem megfelelőség előfordulása esetén a szolgáltatási folyamatban előírtak szerint kell eljárni.

Nem megfelelőségi adatok kezelése A nem megfelelőségekről a folyamatgazdáknak, vagy az illetékes vezetőnek Eltérésjelentőt kell készítenie. A bármely területen keletkező nem megfelelőségekre vonatkozó bejegyzéseket a minőségirányítási teamvezető köteles rendszeresen, de minimum havonta egyszer ellenőrizni. Az ellenőrzés tényét aláírásával és dátummal kell igazolni. Ha a minőségirányítási team-vezető javító, helyesbítő intézkedést kezdeményez, a Helyesbítés, illetve Megelőzés jelű eljárás szerint kell eljárnia. Amennyiben a hibák jellege és mértéke megkívánja, azonnali hibajavító és helyesbítő intézkedést kell hoznia az illetékes vezetőségi tagnak. Bármely területen is keletkezik a nem megfelelőség, a minőségirányítási team-vezetőnek a Nem megfelelőségek nyilvántartásába azt minden esetben fel kell vezetni. A nem megfelelőségi adatokat statisztikai módszerekkel ki kell értékelni.

64

Az évente tartott vezetőségi átvizsgálások alkalmával a nem megfelelő termékek, szolgáltatások alakulását is értékelni kell.

5.3.3. Helyesbítés és megelőzés A folyamatleírás célja A folyamatleírás célja, hogy támogassa a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztését, létrehozzon és működtessen egy hibajavító tevékenységet. E tevékenységek a hibák okainak kiszűrését, elemzését és a hibák ismételt előfordulásának megakadályozását szolgálják. Alkalmazási terület A minőségirányítási rendszer minden területére, folyamatára és feltételrendszerére kiterjed, beleértve az alvállalkozókat is.

Fogalmak Helyesbítés: tevékenység egy észlelt eltérés, nem megfelelőség (egy követelmény teljesülésének hiánya) megszüntetésére.

A folyamatleírás tartalma A helyesbítő tevékenységek során, amennyiben az igazgató, a minőségirányítási teamvezető megítélése szerint a probléma jellege ezt megkívánja, a Helyesbítő intézkedések, bizonylatot kell használni, ami a feladatok és a felelősök meghatározására, az elvégzett munkaszakaszok, és az eredmények dokumentálására szolgál. A bizonylat értelemszerű kitöltéséért és tartalmi megfelelő voltáért a vezetőség adott területért felelős tagja felel. A bizonylatokhoz minden esetben mellékelni kell a különböző munkafázisok során képződött feljegyzéseket. Az egyszerű, napi megoldást igénylő problémák végrehajtását nem kell külön dokumentálni.

A helyesbítő tevékenység kezdeményezése A helyesbítő tevékenységeknek az intézmény tevékenységében a következő fontos csoportjai lehetségesek: • A szolgáltatások megvalósítása során feltárt hibák megismétlődésének kiküszöbölésére, a vevői

65

reklamációk előfordulásának kiküszöbölésére kezdeményezett helyesbítő tevékenységek. Erre vonatkozóan a reklamációk, a belső hibanyilvántartások kiértékelése Eltérésjelentő, valamint a beszállítók értékelése során nyert információk alapján évente legalább egyszer a minőségirányítási team-vezető megfogalmazza a leglényegesebb problémákat. Ezt követően szükség szerint intézkedési tervet ad ki. • A belső minőségi felülvizsgálatok kiértékelése által generált helyesbítő tevékenységek. A Belső audit alapján minden belső minőségi felülvizsgálatot követően, amennyiben a minőségirányítási rendszer működésében nem megfelelőséget tár fel az intézmény, beavatkozás szükséges. Az Eltérésjelentő – amely megnevezi a problémát, a felelős személyt, és a végrehajtás határidejét képezi a helyesbítő tevékenységek kiindulási alapját. Bármely esetben kerül feltárásra a nem megfelelőség, a javító, helyesbítő intézkedés megtétele mindig szükséges.

A probléma és okainak meghatározása a helyesbítő intézkedések esetén Az adatgyűjtést, adatelemzést és a probléma lehetséges fő okainak feltárását a feladat végrehajtásával megbízott felelős koordinálja. Az adatgyűjtés során a Helyesbítő intézkedések bizonylatot értelemszerűen kell kitölteni. Az adatelemzés során meg kell határozni, és rangsorolni kell a probléma fajsúlyos összetevőit (a befolyásoló hibákat). Az okkeresés fő célja a legnagyobb hiba tényleges okainak megtalálása.

A megoldás tervezése és kivitelezése a helyesbítő intézkedések esetén A megoldásnak a legvalószínűbb ok kiküszöbölését kell céloznia. A megoldás fázisaira meg kell neveznie a felelősöket, valamint a teljesítési határidőket. A felelősöknek meg kell azt valósítaniuk.

A megvalósított megoldás hatásosságának visszamérése helyesbítő intézkedéseknél A megoldás gyakorlatba ültetését követően az adatgyűjtéssel azonos körülmények között kell elvégezni a hatás visszamérését. A megoldás eredményét értékelnie kell a helyesbítő intézkedésben megnevezett felelősnek. Abban az esetben, ha az elvárt eredmény teljesül, a megoldást megfelelőnek kell minősíteni.

66

Beavatkozások Amennyiben az elvárt eredmény nem, vagy csak részlegesen teljesül, a további teendők meghatározása érdekében, az igazgatónak kell azt jelezni.

Az eredményesség vizsgálata Amennyiben a kijelölt beavatkozások megtörténtek, a végleges eredményesség kimutatása érdekében, ha szükséges, meg kell ismételni az adatgyűjtést, ami ebben az esetben csak a legfontosabb befolyásoló hibákra terjed ki.

A helyesbítő tevékenység visszacsatolása Ha a megoldás szabályozást igényel, el kell végezni a dokumentumokba, eljárásokba, előírásokba való visszacsatolást és a személyzet képzését. A dokumentumok módosítását az igazgató utasítására a Dokumentumok kezelése eljárás szerint kell végrehajtani. A helyesbítő tevékenység végrehajtásának ellenőrzése: A minőségirányítási team-vezető köteles a helyesbítő tevékenység végrehajtását végigkísérni.

5.4. Mérés, értékelés 5.4.1. Partnerek elégedettség és igényfelmérése A folyamatleírás célja A partnerek, az intézmény tevékenységében érdekeltek azonosításának, igényeik és elégedettségük mérésének, a velük folytatott kommunikációnak a szabályozása. Alkalmazási terület A partnerek intézményi szolgáltatásokról alkotott véleményének megismerése. Partnerek (érdekelt felek): Az intézmény szolgáltatásait igénybe vevő, tevékenységével kapcsolatosan, elvárásokat megfogalmazó, működésére befolyással bíró intézmények, szervezetek, személyek, csoportok.

A partnerek, érdekeltek azonosítása Az intézmény intézményegységenként azonosította érdekelt feleit (partnereit). A partnereket képviseleti szerveikkel, képviselőikkel a Partneri nyilvántartásban kell számon tartani intézményegységenként a minőségirányítási megbízottnak, illetve a teljes adatbázis gondoznia kell a minőségirányítási teamvezetőnek.

67

Kapcsolattartás a partnerekkel, vevőszolgálat Intézményünk

minden

partnerével,

illetve

partneri

körével

tartunk

kapcsolatot

a

Partneri

nyilvántartásban megadott módon. A közvetlenül a nevelésben, oktatásban, képzésben, szolgáltatásban részt vevő külső partnereinkkel kapcsolatunkat a pedagógusokon, a szakszolgálatot végzőkön és az intézmény többi dolgozóin keresztül tartjuk. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer bevezetése óta a partneri kapcsolatok építésének és ápolásának a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók érdekében különösen nagy jelentősége van intézményünkben. Különös szerepe van ezen belül az osztályfőnököknek, a gyakorlati oktatásvezetőknek, a szakszolgálat vezetőjének, illetve az iskolatitkárnak, akikkel közvetlen kapcsolatuk van a szolgáltatásainkat igénybe vevőknek. Egyes esetekben a kapcsolattartás az adott partnercsoportot képviselő szervezeten, vagy személyen keresztül valósul meg. A kapcsolattartás egyes eseteit az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata III. A és B pontjai szabályozzák. Ugyanakkor az iskolarendszerű képzésben része a kapcsolattartásnak, hogy a nevelésben, oktatásban, képzésben érdekelteknek időről időre meg kell kérdezni a véleményét, tapasztalatait, a neveléssel, oktatással, képzéssel kapcsolatos elvárásait. Ezt az alábbiak szerint kell végezni, illetve az eredményt számukra is nyilvánossá kell tenni, amit a minőségirányítási team-vezető tesz meg. A kapcsolattartás keretében foglalkozni kell partnereink reklamációival a Nem megfelelő szolgáltatás és panaszkezelés eljárás szerint. A kapcsolattartás felületeiként kell alkalmazni az iskolai hirdetőtáblákat, az iskolarádiót, és az iskola honlapját. A partnerek azonosításának gyakorisága, a partneri nyilvántartás aktualizálása A partnerazonosítás folyamatát évenként meg kell ismételni szeptember 30-ig az intézményegységek auditorainak a minőségirányítási team-vezető vezetésével. Ezt az Éves Munkatervben is rögzíteni kell. E mellett a Partneri nyilvántartást folyamatosan karban kell tartani. Az adott partnerre vonatkozó folyamatos karbantartásért a tagintézmények vezetői felelnek, akik a partneri listában, mint a korrekcióért felelős személyek kerültek megnevezésre. A partneri lista karbantartása során a tudomásukra jutott változásokat e-mailben kell megküldeniük az iskolatitkárnak, aki az elektronikus listát havonta karbantartja.

Az adatállomány hozzáférhetősége Az adatállomány az intézmény valamennyi munkatársa számára hozzáférhető. Elektronikus, vagy nyomtatott formában a minőségirányítási team-vezetőnél és az iskolatitkároknál.

68

Az elektronikus adatállományok hozzáférhetőségét a személyiségi jogok, és a személyes adatok védelemről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény értelmében jelszavas beléptető rendszerrel korlátozzuk.

A felmérés eszközeinek kidolgozása A kérdőíveket a Comenius 2000 programban készítettek fejlesztésével alkotta meg a minőségirányítási csoport. A mérés előtt egy hónappal az igazgató hagyja azokat jóvá. A minőségirányítási csoport feladatai: • Új kérdőívek elkészítése, illetve a korábban már használtak felülvizsgálata, módosítása, • Kérdőívek sokszorosítása , ha szükséges postázása, on-line kérdőívek informatikai hátterének biztosítása • A kérdőívek kiosztása a tanulóknak, • A kérdőívek kiosztása a munkatársaknak, • Gyűjtőládák elhelyezése, • A kitöltött kérdőívek típusonkénti gyűjtése, • Az adatok Excel táblákban való rögzítése, feldolgozása, statisztikák készítése, • Elszámolás a kiadásra nem került kérdőívekkel. A mérés szervezésében és lebonyolításában, a minőségirányítási csoport tagjain kívül, az iskolatitkároknak és az osztályfőnököknek kell közreműködniük.

A kérdőívek készítése Mivel a méréseknek ismételhetőknek és összehasonlíthatóknak kell lenniük, a minőségirányítási teamvezető határozza meg a kérdőívek fő tartalmi területeit. A kérdőíveket a minőségirányítási csoport tagjai állítják össze, szakterületenként zárt végű és nyitott kérdéseket fogalmazva meg. A következő állandó partneri igény és elégedettségmérő kérdőíveket használjuk: • Tanulói kérdőív • Szülői kérdőív • Tanárok kérdőíve A kérdőívek állandó, alapvető tartalmi területei: • szakmai munka, • az intézményi működés körülményei,

69

• a partneri viszony. A kérdések összeállítása A kérdések összeállításának az alábbi szempontok figyelembe vételével kell történnie: • a kérdések legyenek egyértelműek, világosak, lehetőleg rövidek, • ne tartalmazzanak kettős állításokat, • legyen egy kérdés arra vonatkozóan, hogy a válaszadó összességében hogyan értékeli az intézmény tevékenységét, • a válaszadás (a felkínált válaszlehetőségek alkalmazásával, vagy áttekinthető pontozással) gyors és egyszerű legyen, • lényegi kérdéseket kell megfogalmazni. A minőségirányítási team-vezető felel azért, hogy a bevezetés előtt, az igény és elégedettség vizsgálatára szánt kérdőívek tesztelése, ill. tökéletesítése (pl. a vizsgálati alanyok számára nem egyértelmű megfogalmazások pontosítása) megtörténjen. A kérdőíveket a munkatársak, illetve a Dokumentumok kezelése jelű eljárás szerinti módosítási javaslat alapján lehet módosítani. A mérés előtt egy hónappal az igazgató hagyja azokat jóvá. A kérdőívek szerkesztése A kérdőívek egységes formátum és logikai felépítés szerint készülnek. Minden kérdőív láblécet kap, amely tartalmazza a kérdőív azonosításához szükséges információkat a Dokumentumok kezelése jelű eljárás szerint. A kérdőívek az alábbi fő tartalmi egységekből épülnek fel: • Bevezető, felvilágosító rész, amely tartalmazza a felmérés célját, a visszaküldéssel, gyűjtőládába helyezéssel, a kitöltéssel kapcsolatos tudnivalókat. • Kérdések a válaszadói csoportok megismeréséhez, szegmentálásához. • Kérdések arról, hogyan értékelik az intézmény tevékenységét, szolgáltatásait. • A befejező részben nyílt végű kérdés, amely az elégedettségre és elégedetlenségre kérdez rá. Kérdőív kipróbálása, korrekció A fenti tartalmi és formai követelmények szerint elkészült kérdőíveket kismintán ki kell próbálni, amennyiben új kérdőívet vezetünk be, vagy a kérdések több mint 30%-át megváltoztatjuk. A kipróbálást 4.3 fejezet szerinti mintába nem vont partnerek köréből választott kismintán kell végezni. A lehetőségekhez mérten meg kell akadályozni, hogy a minta tagjaihoz információk jussanak a kérdőív tartalmáról. A kipróbálásnál minden körülményt fokozottan figyelni kell, és a megkérdezettek véleményét ki kell

70

kérni a kérdőív kérdéseinek érthetőségéről. A tapasztalatokat a minőségirányítási teamvezető összegzi, a kidolgozókkal valósítják meg a kérdőív esetleges módosítását. Az igazgató ezután hagyja jóvá a végleges kérdőívet.

Mintavételi eljárás A partnerazonosítás és a mérőeszközök kidolgozását, ellenőrzését követően, a minőségirányítási teamvezető partnerenként megállapítja a mintavételi eljárást. A mintavétel nagyságát a Partneri igény- és elégedettségmérési előírás tartalmazza.

A felmérés szervezése A felméréseket a Partneri igény- és elégedettségmérési előírásban, leírtak szerint kell megszervezni. A lebonyolítást a minőségirányítási team-vezető, illetve az osztályfőnökök végzik (mérőbiztosok).

Az igény- és elégedettségmérés eredményeinek rögzítése, feldolgozása A mérés lebonyolítását a Partneri igény- és elégedettségmérési előírásban leírtak szerint kell végezni. Az eredmények adatösszesítése osztályonként, tanulócsoportonként, illetve a szakszolgálatban történik. Az adatbevitelt és az adatok számszerű feldolgozását tagintézményenként a minőségirányítási csoport tagjai végzik. A feldolgozás és a rögzítés számítógépen történik, táblázatok, diagrammok és grafikonok formájában. Az intézményi szintű statisztikák és a szöveges összegző értékelést a minőségirányítási team-vezető készíti el. Az összegző értékelés rövidített változatát a Partneri igény és elégedettségmérési előírásban leírt módon kell eljuttatni a partnerekhez.

A kérdőívek és a feldolgozásukból nyert információk kezelése Az eredményeket elektronikus és nyomtatott formában is tárolni kell. Egy nyomtatott példányt dossziéban lefűzve a minőségirányítási team-vezetőnél kell elhelyezni, ahol az intézmény munkatársai, a kifüggesztett anyagok bevétele után is, bármikor megtekinthetik. Elektronikus formában a minőségirányítási dokumentációban, a minőségirányítási team-vezető számítógépén kell meg őrizni. A kitöltetlen kérdőívek eredeti, nyomtatott példányát a Bizonylati Albumban a minőségirányítási teamvezető tárolja.

71

A személyiségi jogok védelmét a kérdőív névnélküliségével kell biztosítani, és csak a minőségirányítási munkában szabad felhasználni. A kitöltött kérdőíveket a feldolgozás befejezéséig az azokat használóknak kell tárolni elzártan, utána az Irattári tervnek megfelelően kell megsemmisíteni. A felméréssel nyert információkat fel kell használni a • vezetőségi átvizsgálás alkalmával, • valamint a Beszerzésnél, illetve a Humán erőforrás biztosításánál . Az igazgató, a vizsgálati eredmények alapján határozatot hozhat a Stratégiai célrendszer felülvizsgálatáról, illetve a szükséges helyesbítő tevékenységekre Intézkedési tervet ad ki. A felmérés eredményeiről a minőségirányítási team-vezetőnek be kell számolnia a vezetőségi átvizsgálás alkalmával.

Visszacsatolás a partnereknek Az adott partneri körre vonatkozó felmérés eredményeit a 4.1 pontban ismertetett kapcsolattartási keretekben kell visszacsatolnia, ismertetnie a kapcsolattartásért felelősnek.

5.4.2. Intézményi önértékelés Az intézményi folyamatok és tevékenységek ellenőrzése, mérése, értékelése Intézmény az egyes folyamatok szabályozása során a folyamatleírásokba beépítve meghatározta az egyes folyamatok ellenőrzésének • gyakoriságát, • módszertanát, • mérési pontjait, • végrehajtói felelősségét . Az ellenőrzési és mérési tevékenységeket az egyes folyamatokban kell szabályozni úgy, hogy azok beavatkozási, javítási lehetőséget biztosítsanak a felelős szereplők számára, és információt nyújtsanak az intézmény számára. Az ellenőrzési feladatok elsődleges végrehajtói a tevékenységet végző, folyamatot végrehajtó intézményi munkatársak. Az integrációs támogatás igénylésével való elszámoláskor minden alkalommal intézményi önértékelést készítünk az IPR elemek megvalósulásáról a pénzügyi elszámolás mellékleteként. Ezt az önellenőrzést a belső auditok kontrollálják, a vezetői ellenőrzések kiegészítik. Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja.

72

Vezetői ellenőrzés Az intézmény vezetője meghatározza, és nyilvánossá teszi az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket. A vezető megjelöli, hogy melyek a működés azon területei, folyamatai, amelyeket személyesen kíván ellenőrizni. Meghatározza az alkalmazandó módszereket, időpontot, az ellenőrzés során nyert információk felhasználási módját. Az intézmény vezetése az érintettek bevonásával kialakítja, és a gyakorlatban működteti az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájának ellenőrzési, értékelési rendjét.

Szakmai, pedagógiai tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatok • A pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtásának ellenőrzése, a pedagógusok tevékenységének vizsgálata ezzel kapcsolatban. • A nevelői-oktatói munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez. • IPR elemek megvalósulása • Tanóra védelme. • Az anyakönyvek, haladási naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése (havonkénti ellenőrzés a vezetők által). • Az osztályozó, a különbözeti, az érettségi és a köztes vizsgák szabályszerű lefolytatása. • A szakmai munkaközösségek felszereléseinek, a szertárak, előadótermek berendezéseinek szabályszerű használata. • A túlórák összegének megállapítása. • A tanulók balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatása, ennek bizonylatolása (a tanulók oktatása a tanév első napján történik meg, melyről minden tanuló oktatási naplót ír alá). • A nevelő-oktató munka gazdasági hátterének biztosítása.

Ellenőrzési szabályzat beépítése az intézményi életbe A közoktatási intézmény vezetőjének beszámolója A közoktatásról szóló törvény 104. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a közoktatási intézmény vezetője évenként egyszer beszámol az intézményében folyó szakmai munka minőségéről, a nevelési, pedagógiai program eredményességéről, időarányos végrehajtásáról.

73

Belső auditok A belső audit biztosítja a minőségi rendszerünk dokumentált szabályozások szerinti működésének, illetve a végrehajtás hatékonyságának vizsgálatát. A minőségirányítási rendszer működésének felülvizsgálata, értékelése és ellenőrzése az intézményvezető által jóváhagyott Belső értékelési program, illetve Belső audit terv szerint történik. Ez biztosítja, hogy felülvizsgálat kiterjedjen az intézmény minden szakterületére és a minőségirányítási rendszer valamennyi elemére. A folyamatleírásokat és munkaterületeket évente kétszer vizsgáljuk felül. A felülvizsgálatokat intézményünkben a minőségirányítási vezetőn kívül még egy auditor végzi a Rendszeraudit kérdéslista alapján elkészített Ellenőrző kérdéslista segítségével. A minőségirányítási team-vezető TQM teljes körű minőségbiztosítási diplomával

rendelkezik, ezáltal olyan speciális ismeretekre is szert tett, melyek

garantálják MIR rendszerünk szabvány szerinti működtetését és dokumentálását.

A felülvizsgált

területeket és a személyeket a Belső audit tervben határozzák meg egy évre előre. Az esetleges észrevételekről készült Nem megfelelőség jelentések alapján a minőségirányítási team-vezető Audit jelentést készít, melynek tartalmát a vezetőségi átvizsgáláson tárja a vezetőség elé. A vezetés meghatározza a szükséges javító intézkedéseket, melyek végrehajtását az auditor az ellenőrző felülvizsgálatok alkalmával ellenőriz.

Mérés Az intézményi munka ellenőrzésének, értékelésének egyik legfontosabb eszköze. A tantárgyi mérések mellett egyre több lehetőség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai mérések elvégzésére is. Több ponton elvégzett méréssel becsülhető az ún. hozzáadott pedagógiai érték. Az iskolai nevelő-oktató munka részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: 1. A pedagógusok körében •

Az iskolai klímavizsgálat. Az intézményi helyzetértékelés előtt, valamint évente- a vezetőségi átvizsgálás előtt a MIR-ben alkalmazott kérdőív szerint.

•

Tanári teljesítményértékelési kérdőív kétévente, a vezetőségi átvizsgálás előtt, MIR-ben alkalmazott kérdőív szerint.

•

Pedagógusok elégedettségének mérése évente.

•

A szakképzési rendszerben tanító pedagógusokat mérő TISZK-es elégedettségmérési kérdőív.

74

2. Szülők körében • Szülői igény és elégedettség mérése kérdőíves módszerrel évente, a vezetőségi átvizsgálás előtt, MIRben alkalmazott kérdőív szerint. • A szakképzési rendszerben tanuló diákok szüleit mérő TISZK-es elégedettségmérési kérdőív. 3. Tanulók körében •

Tanulói igény és elégedettség mérése kérdőíves módszerrel évente, a vezetőségi átvizsgálás előtt, MIRben alkalmazott kérdőív szerint.

•

A szakképzési rendszerben tanuló diákokat mérő TISZK-es elégedettségmérési kérdőív.

A 9. osztályos tanulók hozott tudásszintjének mérése az első hónapban a következő tárgyakból: - matematika, - magyar nyelv, A 9. osztályos tanulók neveltségi szintjének mérése az első hónapban a TISZK intézmények által elfogadott kérdőív alapján. •

Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátításának mérése.

Országosan előírt mérőeszközök Az iskolának kötelessége alkalmazni: •

a szakmai vizsgákon,

•

külső mérések,

•

országos mérések alkalmával, kompetencia mérés szerint.

Az Oktatási Minisztérium, illetve a szakminisztériumok által kidolgozott és megküldött írásbeli és szóbeli vizsgatételeket, ezek javítási útmutatóit. •

Az éves munkatervben rögzített meghatározott célú mérések - a tanulók alapvető személyiségvonásaira, - a tanulók neveltségi szintjére, - a tanulók tantárgyi tudásszintjére, - a tanulók testi fejlettségére.

75

Értékelés 1. Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. 2. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. 3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: •

az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére,

•

a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére,

•

az integrációs pedagógiai program megvalósulására,

•

a tanulók tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére.

•

az országos kompetencia mérés eredményei

4. Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója félévkor és év végén értékeli. A nevelő-oktató munka intézmény szintű félévi és év végi értékeléséről jegyzőkönyv készül, melyet az intézmény megküld a fenntartó önkormányzatnak. 5. A tanulók ellenőrzésével és értékelésével a Pedagógiai Program foglalkozik részletesen. A tanulói értékelés alapvető célja: •

a teljesítményszint és tudásszint jelzése,

•

jelezze a pedagógus számára a tanuló ( és a HHH tanuló) fejlődését,

•

tájékoztassa a szülőt,

•

motiváció a továbbtanulás irányába,

•

az önértékelés képességének kialakítása.

Intézkedések o Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon kell nyilvánosságra hozni.

76

Intézményi szintű értékelés •

Fenntartói és egyéb vizsgálatok: - szakmai tevékenységre vonatkozó, - gazdasági, pénzügyi szempontú.

•

Vizsgák

•

Önértékelési rendszer, melynek elemei: - irányított önértékelés KMD modell alapján, - az intézmény működésének értékelése vezetőségi átvizsgálás alkalmával, - intézményi klímavizsgálat.

Irányított önértékelés Intézményünk meghatározott időközönként (3 év) teljes körű irányított önértékelést végez KMD modell alapján. Az intézmény az Irányított önértékelést szabályozott módon és gyakorisággal végzi, összegző önértékelést végez, melynek célja, hogy az intézmény teljes körűen felmérje adottságait, elért eredményeit, s ennek segítségével •

azonosítani tudja a szervezet erős és gyenge pontjait,

•

kijelölje a szervezeten belüli legfontosabb fejlesztési területeket,

•

meghatározza a továbbfejlődés irányait.

Az irányított önértékeléshez kapcsolódóan történik meg a szervezeti kultúra rendszeres felmérése és a fejlesztéshez szükséges beavatkozás megtervezése.

Intézményi klímavizsgálat Az intézményi klímavizsgálatot évente végezzük a vezetőségi átvizsgálás előtt. A dolgozók az intézményi klíma jellegzetességeit felmérő kérdőívet töltenek ki. Eredményét a szervezeti kultúra fejlesztéséhez használjuk fel.

Az értékelés legfontosabb funkciója a minőség biztosítása és fejlesztése, mégsem azonos fogalmak. A minőségbiztosítás tágabb fogalom: minőségbiztosítás az iskola egyes elemeinek működésébe beépülve folyamatosan elősegíti a minőségi elvek érvényre jutását. Azaz ne csak vizsgák idején értékeljünk, hanem a szervezeti működés és a pedagógiai folyamat minden pontján. Ennek érdekében az intézmény elkészíti az intézkedési tervet.

77

6. Minőségfejlesztési rendszer 6.1.

Minőségfejlesztési team-ek működése

Tagintézményenként minőségfejlesztési team-ek működnek, aminek eredete a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési programban való részvételükre nyúlik vissza. A team-ek a partnerközpontú működés biztosításáért, a problémaorientált minőségfejlesztésért felelősek. Feladatai közzé tartozik: -

A partnerek azonosításának megismétlése annak szabályozása szerint,

-

A partneri igények, valamint a partnerek elégedettségének és elégedetlenségének feltárása,

-

A kapcsolatrendszer áttekintése és kiegészítése abból a szempontból, hogy milyen szűkebb és tágabb szakmai kommunikáció segíti a kompetenciafejlesztésben dolgozó pedagógusok munkáját.

-

Az erősségek és problémák, valamint az igények azonosítása,

-

A problémák megszüntetésre és az igények kielégítésére intézkedési tervek kidolgozása,

-

Az intézkedés tervek megvalósításának nyomon követése,

-

A magvalósult intézkedések eredményeinek értékelése és a szükséges beavatkozások megtervezése,

-

Az intézmény átfogó önértékelésének elvégzése a vezetők közreműködésével.

A minőségfejlesztési team célja A minőségfejlesztési rendszer működtetése, a bevezetésre kerülő minőségfejlesztési program hatásosságának, hatékonyságának biztosítása. A minőségfejlesztési team tagjai A minőségfejlesztési team-et intézményegységenként működtet az intézmény. Az egyes csoportok az intézményegységek különböző szakterületein tevékenykedő munkatársaiból tevődnek össze, akik a munkaköri leírásukban rögzített feladatokon kívül megbízással rendelkeznek a továbbiakban ismertetett feladatok végrehajtására. Minőségfejlesztési team tagok feladatai Közreműködni az intézmény aktuális minőségi helyzetének felmérésében és a hiányosságok szakmai és minőségi értékelésében. Meghatározni a minőségi szabályzatok tartalmi és formai követelményeit.

78

Koordinálni az intézmény szakmai és minőségi szabályzatainak (minőségi kézikönyv pedagógiai program, SZMSZ, eljárási utasítások, előírások, stb.) ki, illetve átdolgozási folyamatát. Támogatást nyújtani a minőségi követelmények szakmai szabályzatokba történő sikeres beillesztéséhez. Aktív részvétel a minőségfejlesztési oktatások lebonyolításában. A minőségi módszerek széleskörű terjesztése és oktatása. A helyesbítő tevékenységek felügyelete. Felügyelet a tervezett dokumentáció kidolgozási és implementálási folyamatok felett. A minőségirányítási program alapján elkészülő és bevezetésre kerülő minőségirányítási rendszer belső auditjainak megszervezése és végrehajtása. Részvétel a tesztelő auditok lebonyolításában. Az intézmény képviselete a nemzeti és nemzetközi minőségi rendezvényeken és az intézmény által elért eredmények ismertetése A minőségfejlesztési team munkamódszere és működési módja A minőségfejlesztési team a fenti feladatok munkaidőben látja el. A Minőségfejlesztési Tanács (melyet intézményegységek minőségfejlesztő csoportjainak tagjai alkotják) megbeszéléseket tart, amelyek célja az intézményi szintű minőségi feladatok megoldási stratégiájának megtervezése. A minőségirányítási team-vezető felel a team-ek megfelelő működési feltételeinek megteremtéséért (terem, kiértesítés, stb.) A Minőségfejlesztési team jogosultságai A Minőségfejlesztési team tagjai a minőségirányítási team-vezető által megjelölt időpontokban az egyéb tevékenységek alól felmentést kapnak. A minőségfejlesztési vezető által megjelölt időpontokban megszervezett értekezletről az igazolt távolét engedélyezett. A kiadott feladatok számonkérésére a minőségirányítási team-vezető jogosult. Minőségfejlesztési team feloszlását, vagy egyéb feladatokra való megbízását csak intézményvezető rendelheti el.

6.2. Partnerek azonosítása, kapcsolattartás A partnereinket intézményegységenként azonosítottuk, és tartjuk velük a kapcsolatot. A partnerlistákat a 3. sz melléklet tartalmazza tagintézményenként.

79

6.3. Intézményi erősségek és gyengeségek Az intézményi erősségeinek és gyengeségeinek meghatározását az azonosított partnerek (Partnerlista szerinti)

kérdőíves

megkérdezésével

végezzük

(először

a

COMENIUS

2000

Közoktatási

Minőségfejlesztési program keretében tagintézményenként tettük.) Ennek eredményeit beépítjük a problémák

elhárítását

és

a

fejlesztési

szolgáló

intézkedési

terveinkben,

melyeket

részben

megvalósítottunk, részben folyamatban vannak. IPR programunk e területre vonatkozó, sajátos SWOT-ANALÍZISSEL is kiegészült.

7. IMIP megvalósításához szükséges fejlesztési, feladatok 7.1 A munkatársak (teljes dolgozói kör) felkészítése a MIP megvalósítására A minőségirányítási program megvalósításának alapvető feltétele, hogy a munkatársaink megismerjék iskolánk minőségpolitikáját, mint átfogó céljaink legrövidebb megfogalmazását, tájékoztatást és segítséget kapjanak ahhoz, hogy e célok lépésenkénti megvalósításában, hogy mikor és hogyan lesz szerepük, továbbá megerősítsük őket abban, hogy partnerközpontú minőségfejlesztésünk tovább folytatódik. Az egységes és általános feladaton túl, a minőségirányítási rendszer bevezetéshez, működtetéshez, felülvizsgálatához és fejlesztéséhez, részletes leírásuk után, meg kell ismertetnünk az egyes folyamatszabályozásokat azokkal, akikre konkrétan vonatkoznak. Továbbá fel kell készítenünk, képzés keretében, azokat a munkatársainkat, akik a rendszer működésének mintavételes ellenőrzését fogják végezni.

7.2. A szervezeti kultúra formálása Intézményünk szervezeti kultúráját, a minőségirányítás bevezetésének jelenlegi stádiumában, a partnerközpontú működés megvalósításával, a gyengeségek és problémák okainak feltárásában és megszüntetésében

való

dolgozói

közreműködéssel,

valamint


rendszerünk

kidolgozásával, betanításával és ellenőrzött, értékelt működtetésével kívánjuk fejleszteni. Ezek az eszközök a hagyományos értelemben vett tréningek mellett, bizonyítottan hatnak a szervezeti kultúra fejlesztési irányában. A jövőre vonatkozó terveinkben szerepel az önértékelés- központú minőségfejlesztés kidolgozása, és a bevezetése, ami szintén növeli a tanulók, szülők, pedagógusok és más partnerek iránti szervezeti elkötelezettséget. Ennek elemei megtalálhatóak partnerközpontú működésünkben is.

80

7.3.

A nevelő-oktató munka minőségének formálása

Nevelő-oktató munkánk alappillérét jelentik a pedagógusok munkatársaink. Ilyen irányú tevékenységük alapját képzi az emberi erőforrásokkal való gazdálkodásunk, melynek folyamatorientált kezelését (emberi erőforrásokkal való gazdálkodás) Humánerőforrás biztosítása elnevezésű folyamatszabályozás oldja meg. E tevékenység gondozását támogatja partnerközpontú működésünk is, hiszen az itt felelhető problémák azonosítását a partneri igény- és elégedettségmérés révén, illetve kiküszöbölését módszertanilag támogatja az. A nevelő- oktató munka minősége sokszor múlik a tervezettségen. Ennek eszközei a bevezetésre kerülő ”Éves munka tervezése” illetve a „Szakmai gyakorlat szervezése” eljárások alkalmazása.

7.4. A partnerközpontú működés bevezetése az integrált intézményre Mivel az intézményünket alkotó egységek korábban önálló intézményenként működtek, és a minőségfejlesztő tevékenységüket is önállóan végezték korábban, szükségessé válik e tevékenységeik összehangolása. Erőforrásaikat így tudják majd hatékonyan, és közös céljaik érdekében, egységesen kezelni az egységes intézményi stratégia megvalósításához. Sorsz. Feladat 1. 2. 3. 4.

Egységes kérdőívek elkészítése

team-vezető Intézményi minőségirányítási

partnerlista szerinti partneri körökben

team-vezető

Kérdőíves felmérés eredményeinek

Intézményi minőségirányítási

összesítése intézményegységenként

team-vezető

A felmérés összesítése és értékelése


intézményi szinten

team-vezető

intézkedési terv készítése megoldásukra Az intézkedések magvalósítása

6.

7.


Kérdőíves felmérés elkészítése a

A problémák okainak feltárása, 5.

Felelős

Intézményi minőségirányítási team-vezető Intézkedési terv szerinti felelős

Az intézkedések eredményességének


meghatározása

team-vezető

81

Határidő

8.

Beavatkozás

Intézményi minőségirányítási team-vezető

7.5. Minőségirányítási kézikönyv A minőségirányítási kézikönyv integráltan kezeli az intézmény stratégiai célrendszerét folyamatainak szabályozását és partnerközpontú működésének szabályozását.

82

8. Országos kompetenciaméréssel kapcsolatos feladatok „ A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában.” (Coolahan)

8. 1. Törvényi vonatkozások A Közoktatási törvény 40. § (11): A min ségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejl dését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkit zései és az intézmény m ködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A közoktatási törvény 99. § (7): „Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot…a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet. Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek. Az intézkedési tervben kell meghatározni a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, illetve az ennek végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelő színvonalú oktatást.”

8. 2. A kompetencia fejlesztés céljainak lebontása, ütemezése Hosszú távú terv 1. Kompetenciafejlesztés módszertanának bevezetése

Középtávú terv Rövid távú terv • A tanulást segítő és • Az intézményi értékelő programelemek, eszközrendszer tervező kidolgozása. dokumentumok kiegészítése a • Pedagógus kompetenciafejlesztés módszertani feladataival. továbbképzések ütemezése. • Tapasztalatcsere, hospitálás (ahol a • A pedagógusok és a kompetencia alapú vezetők teljesítmény oktatás szerint értékelési tanulnak). rendszerének működtetése: • Érintett működési szempont a folyamatok kompetenciafejlesztés azonosítása, eredményessége fejlesztése, szabályozása. • Tantestület felkészítése a mérés-

83

2. A vezetés felelőssége, elkötelezettsége pozitívan hat az egész szervezetre, ezáltal a napi gyakorlatra.

•

•

•

Az egész szervezetbe épüljön be a tanulói teljesítmény növelését célzó folyamatos jobbító tevékenység. Jól delegált feladat és hatáskör működik (mindenki tudja mi a dolga, s hogyan jobban e téren) A folyamatos fejlesztés kiterjesztése jól működik az osztálytermi folyamatok szintjén

•

•

• •

3. Az intézményi önértékelés kiegészítése a kompetencia mérések eredményeinek nyomon követésével (az önértékelés indikátorrendszerében megjeleníteni a kompetencia mérések eredményeit)

•

•

•

A tanulói teljesítmény javítását célzó belső ellenőrzési-értékelési rendszer működtetése Partneri igénymérés szintjén is megjelenik a tanulói teljesítményről történő információkérés. Önértékelésre épülő folyamatos fejlesztés működtetése

•

•

értékelésre. Tervezés szintjén megjelennek az intézkedések megtervezésének feladatai, a tantestület bevonásának módja. A pedagógusok és a vezetők teljesítmény értékelési rendszerében szempontként beépül a kompetenciafejlesztés terén elért eredmény. Kapcsolódó folyamatok szabályozása. A munkaközösség vezető és mérési koordinátor hatáskörének és felelősségének bővítése. Belső mérés (az egyes tantárgyi mérések elmozdítása kompetencia mérések irányában) Belső mérési ellenőrzési értékelési rendszer kidolgozása.

8. 3. A kompetencia fejlesztés minőségirányítási és minőségfejlesztési struktúrájának, támogató környezetének kiépítése

Feladatgazda

Irányítási tevékenységek Értelemszerűen

Szövegértés Csoportvezető minőségi csoport Matematika minőségi Csoportvezető

Beszámolási kötelezettség Igazgatóhelyettes Mérési koordinátor

Ellenőrzési tevékenységek Igazgató/mérési koordinátor Igazgató/Igazgatóhelyettes

Mérési koordinátor

Igazgató/Igazgatóhelyettes

84

csoport Munkaközösségek

Munkaközösségvezetők

Igazgatóhelyettes

Igazgató/Igazgatóhelyettes

8. 4. Kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos folyamatok PDCA logikájának működtetése •

A kulcsfolyamatok feltérképezése és szabályozása (tankönyvválasztás, taneszközök használata, a pedagógusok együttműködésének rendje, a kompetenciafejlesztés ellenőrzése-értékelése, fejlesztőfolyamatok) Az intézmény belső diagnosztikus rendszerének kidolgozása (belső mérések és az országos mérések egymást támogató, kiegészítő rendje, az országos mérések további elemzése) Sikerkritériumok megfogalmazása, intézkedési tervek készítése az egyes kompetencia területek fejlesztésére A folyamatos fejlesztés motiválása, irányítása, támogatása Az értékelési-ellenőrzési rendszer jogosítványainak kidolgozása, működtetése Trendek elemzése A humán erőforrás menedzsment és a partnerkapcsolat áttekintése, fejlesztési terv kidolgozása a támogató személyi feltételek megteremtése érdekében.

• • • • • •

8. 5. A kompetenciamérés megvalósítás menetét tartalmazó ütemterv éves felülvizsgálata Feladat

Minőségi célképzés

Tevékenység

A célok konkretizálása

áttekintése

Felelős

Határidő

Intézményvezető

200X. november

munkaközösség vezetők

30.

Kapcsolatrendszer

Továbbképzési terv

Igazgató, igazgató-

200X. december

felülvizsgálata

áttekintése.

helyettes,

20.

Kapcsolatfelvétel szakmai

munkaközösség vezetők

szervezetekkel A vezetés

A kompetencia fejlesztés

Igazgató,

200X. november

felelőssége és

tervező folyamata,


10.

szerepe

irányítási feladata, és

teamvezető

ellenőrzési feladata Folyamatok

Belső mérések, országos

Munkaközösség vezetők

szabályozásának

mérés eljárásrendje

, pedagógusok

Kompetencia

Információ átadás

Intézményvezető,

fejlesztéssel

munkaközösségek között

munkaközösség-vezetők,

200X. január 30.

felülvizsgálata

kapcsolatos belső

minőségirányítási team-

85

200X. január 30.

kommunikációs

vezetők.

rendszer struktúrája A pedagógus

Teljesítmény kritériumok

Iskolavezetősége

200X. május 30.

teljesítményértékelé kidolgozása si rendszer felülvizsgálata Intézmény

Mérési értékelési feladatok

Igazgató,

200X. december

működési

bővítése

igazgatóhelyettes,

20.

feladatainak

minőségirányítási team-

bővítése

vezetők

Az intézményi

Mérési eszközök

önértékelés

gazdagítása, szakmai

felülvizsgálata

fejlesztése

Minőségcélok

A tanulók képességének

kiegészítése,

fejlesztése

Pedagógusok

200X. április 30.

Minőségirányítási team.

200X. január 30.

Elégedettség mérés

200X.,március 20.

pedagógusok feladatai Partnerek

Elégedettség mérés

elégedettség mérése eszközök fejlesztése

eszközök fejlesztése

8. 6. Az országos kompetenciamérés eljárásrendje 8. 6. 1. A mérést megelőző eljárásrend Feladat Az érintett tanulók, szülők írásos tájékoztatása

Felelős Iskolai koordinátor

A felmérésvezetők felkészítése, a felkészítés dokumentálása A tesztanyagokat tartalmazó doboz átvétele, ha szükséges, jegyzőkönyv felvétele A felmérés előkészítése: terembiztosítás, helyettesítések megszervezése Az iskolai kérdőív átadása az igazgatónak

Iskolai koordinátor

Az iskolai kérdőív kitöltése

Igazgató

A tanulók adatainak átvezetése a jelenléti ívekre

Felmérésvezetők

86

Iskolai koordinátor Igazgatóhelyettes Iskolai koordinátor

Határidő Mérést megelőző héten Mérést megelőző héten Amikor a mérés megérkezik Mérést megelőző nap Amikor a mérés megérkezik Mérést megelőző nap Mérést megelőző nap

8. 6. 2. A mérés eljárásrendje Feladat A jelenléti ívek és a tesztanyagok kiosztása a felmérésvezetők részére A felmérés lebonyolítása, a kódszámok kezelése A felmérési jegyzőkönyvek vezetése, kezelése A kitöltött és rendezett felmérési anyagok összegyűjtése A tanulói háttérkérdőívek kiosztása A felmérés menetének ellenőrzése 8. 6. 3. A mérés utáni eljárásrend Feladat A tesztek, kódszámok ellenőrzése, a jelenléti ívek, jegyzőkönyvek összegyűjtése, ellenőrzése, javítása Az iskolai jegyzőkönyv kitöltése a felmérési jegyzőkönyvek alapján A kitöltött iskolai kérdőív átvétele A tanulói háttérkérdőívek összegyűjtése A tesztek, kérdőívek és egyéb dokumentumok összegyűjtése, becsomagolása, lezárása


Határidő Mérés napján

Felmérésvezetők Felmérésvezetők Iskolai koordinátor Felmérésvezetők Iskolai koordinátor

Mérés napján Mérés napján Mérés napján Mérés napján Mérés napján


Határidő Mérés napján

Iskolai koordinátor

Mérést követő nap

Iskolai koordinátor Osztályfőnökök Iskolai koordinátor

Mérést követő nap Mérést követő nap Mérést követő nap

8. 6. 4. A mérési eredmények feldolgozásának eljárásrendje Feladat Felelős Módszerek, eszközök A mérési eredmények ismertetése a Munkaközösség Értekezlet szaktanárokkal vezetők Az erősségek és gyengeségek Munkaközösség Értekezlet meghatározása vezetők Stratégiai célok megfogalmazása, Szaktanárok Probléma ezek megvalósításához szükséges specifikus feladok, módszerek meghatározása A célkitűzésekből származó aktuális Munkaközösség feladatok beépítése a munkatervekbe, vezető az intézkedési tervbe IMIP vezető A kitűzött feladatok Munkaközösség Tematikus mérés megvalósulásának nyomon követése vezető Az eredmények ismertetése a Munkaközösség Értekezlet szaktanárokkal vezetők

Határidő A mérés megérkezését követő 30 napon belül Adott tanév végéig Mérést követő tanév szept. 30-ig Mérést követő tanév szept. 30-ig Folyamatosan Tanévzáró Mk. ért.

8. 7. Az intézmény pedagógiai eredményességét szolgáló feladatok az anyanyelvi és a matematikai alapképességek növelésére 8. 7. 1. Vezetés szintje: Feladat Az országos mérés intézményi eredményeinek elemzése, értékelése, a sikerek és kudarcok okainak keresése, helyzetelemzés

Teljesülési mutató Ismertek az okok.

87

Felelős / határidő Igazgató / 10. 31.

A testület képzésének (továbbképzési terv felülvizsgálata) bevonásának (értekezletek, belső képzés, egymástól tanulás) és motiválásának megteremtése Minőségfejlesztési struktúra megtervezése, hatáskörök delegálása, projektfelelős és team vezetők megbízása A szervezetfejlesztés és az ehhez kötődő vezetési feladatok, intézkedések megtervezése Szakértő biztosítása a belső továbbképzéshez, a mérőeszközök elkészítéséhez és a szakmai munka visszacsatolásához. A fenntartó tájékoztatása az eredményekről és a feladatokról A belső mérések elvi egységének szemléletének meghatározása, az országos mérések szemléletének megfelelően. Az akcióterv megvalósításának ellenőrzési pontjai és a felelősségek meghatározása

Kompetenciafejlesztéssel összefüggő képzések, és motivációs rendszerének kiépítése

Igazgató / 11. 15.

A felelősök írásbeli megbízása, tisztázott hatáskörök.

Igazgató, minőségügyi team-vezető /11. 05.

Szervezetfejlesztési terv és mérőeszköz használata.

Igazgató /12. 15. 2008. 01. 15.

Az anyagi feltétel biztosítása

Igazgató / Szükség szerinti időpont

A fenntartó támogatása biztosított

Igazgató / 11.20.

A meghatározott mérési elvek

Igazgató és a szakmai vezetés / 12. 15.

Van ellenőrzési terv

Igazgató /11. 30.

8. 7. 2. Munkaközösségek szintje: Pedagógusok képzése Értik a kompetencia alapú oktatás lényegét Az országos mérés Ismertek az okok eredményeinek értékelése a munkaközösség munkájának vonatkozásában, okok keresése a vezetés okfeltárásának ismeretében A tanulók Konkrét információ tanulásának van vizsgálata, az adatok feldolgozása Intézkedési terv Tervezettek a készül a tanulás feladatok

igazgató

12. 10.

Munkaközösség vezetők,

12. 15.

Munkaközösség vezetők,

200X. 01. 10.

Munkaközösség vezetők szaktanárok

01.20.

88

tanítására, a végrehajtás megkezdődik Intézkedési terv készül a szövegértés javítására, a végrehajtás megkezdődik Intézkedési terv készül a számolási készség javítására, a végrehajtás megkezdődik A helyi tanterv felülvizsgálata a fejlesztés szempontjából (pl.jó kerettantervet választottunk-e stb) A tankönyvválasztás felülvizsgálata a fejlesztés szempontjából A helyi tanterv alapján olyan tantárgyi tanmenetek közös készítése, amelyek középpontba állítják az alapképességeket fejlesztését Belső mérési eszközök kidolgozása (szakértői segítséggel), amelyek mérik az egy tanév alatti pedagógiai hozzáadott értéket, és hasonlóak az országos kompetenciaméréshez (év eleji és év végi képesség mérés, osztályonkénti összehasonlítással), a mérések elvégzése, feldolgozása,

Tervezettek a feladatok


01.20.

Tervezettek a feladatok


01.20.

Rögzítettek a vizsgálati eredmények és teendők

Igazgató, szaktanárok és tanítók munkaközösség vezetője

02. 15.

Rögzítettek a vizsgálati eredmények és teendők

Igazgató, szaktanárok és tanítók munkaközösség vezetője Szaktanárok és tanítók, munkaközösség vezetője

03. 15.

Igazgató, munkaközösség vezetők, mérési szakemberek

08. 15.

Képességfejlesztést középpontba állító tanmenetek elkészültek

Van szakszerű mérőeszköz

06. 15.

09.15. 05. 30. mérés után 15 napon belül

10. 01.

Elemzés, feladatok meghatározása, adatbázis kialakítása

89

8. 7. 3. Egyéni szint: Ismerkedés a szakirodalommal Kompetencia alapú oktatásra felkészítő képzésen való részvétel A kompetencia mérési eredmények és a szakterület ismeretében saját tanítási tevékenység elemzése, erősségek gyengeségek rögzítése, fejlődési út kijelölése Aktív részvétel a fejlesztő munkában Az alapképességekre vonatkozó tantárgyi fejlesztési terv készítése Új technikák, módszerek keresése és alkalmazása Külső, belső képzéseken, tapasztalatcserén való részvétel Az iskola mérési eredmények tükrében a feladatok kijelölése évente

Alapműveket ismeri

Pedagógusok

Egyéni tervezés, a fentiekhez igazítottan Egyéni tervezés, a fentiekhez igazítottan

Biztos ismeretekkel rendelkezik

Pedagógusok

Ismeri saját szakmai tevékenységét

Pedagógusok

Egyéni tervezés, a fentiekhez igazítottan

Van vállalt feladata

Pedagógusok

Képességfejlesztésre épített tanmenetét elkészítette

Pedagógusok

Egyéni tervezés, a fentiekhez igazítottan Egyéni tervezés, a fentiekhez igazítottan

Belső képzésben átadja ismereteit

Pedagógusok


Aktívan vesz részt

Pedagógusok


A fejlesztés tervezett

Pedagógusok


8. 8. Az intézmény 9-10. évfolyam belső diagnosztikus mérésértékelései Diagnosztikus vizsgálatok: Mérési-értékelési feladat

Mérésmód

Idő

Sikerkri térium

Felelős

Nyilvánosság, dokumentáció Fejlesztések kijelölése

Ellenőrzés

I. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE Bemenet mérések - Kulcskompetenciák - Alapkészségek állapota

Beszéd-hanghallás Értő olvasás Elemi számolási készség Tapasztalati következtetés

Minden év szeptember 30ig.

A mérés Az első elvégzése, évfolyam dokumentá tanárai lása

Következő év

90

Szóban, Munkaírásban, munka- közösségközösségi meg- vezető, beszélésen. igazgató Fejlődési napló tanulónként.

-

Visszamérés a problémás tudáselemekné l

március, illetve a második osztályban szeptemberben

Minimum mérések Matematika Magyar

Tesztlap

A tanulók állóképességének vizsgálata 11/1994 MKM rendelet 2. § (2) g

A testnevelést tanítók által összeállított feladatok elvégzése.

Minden év május. Minden év október vagy november. illetve minden év április

Egyénekre, csoportokra szabott fejlesztési tervek. Fejlesztési tervek értékelése. Érintett Írásban: osztályfők - szülő és a - tanuló munkaközö - pedagógus sség-vezető Az előző TestSzóban és méréshez nevelést írásban viszonyított tanítók. dokumentálás: fejlődés. Az iskola táblázat formátumban. is Fejlesztési összeállít lehetőségek hat meghatározása.

Igazgatóhelyettes.

Munkaközössé g-vezető

feladatso rt a méréshez (Cooper Teszt) Szövegértő olvasás mérése 1. évfolyam tanulói mérés

Szépirodalmi szöveg feldolgozása. Ismeretterjesztő szöveg feldolgozása. OKÉV mérőlapokon

Minden év március hó. iskolai mérés OKÉV mérés által meghatározott időpontban

A mérés megtörtént e. Az országos átlag felett

iskolai mérés

Munkaköz össégvezető. szaktanáro k

Szóban, Igazgató írásban, munkaközösségi megbeszélésen és nevelőtestületi értekezleten. A mérést, Fejlesztési értékelést a tervek munkaközö egyénekre és sség-vezető csoportokra által szabottan kijelölt Fejlesztések szakfolytatása tanárok végzik a munkaközö sségvezetők által meghatározott iránymutatás szerint

Szépirodalmi szövegen Ismeretterjesztő szövegen

Minden év március hó.

Az elemzés Munkaköz megtörtént össége. vezető.

Szóban, Igazgató írásban, munkaközösségi megbeszélésen és nevelő-testületi értekezleten.

Íráskép vizsgálata Szépirodalmi szövegen Ismeretterjesztő

Minden év március hó.

Az elemzés Munkaköz megtörtént össége. vezető.

Szóban, Igazgató írásban, munkaközösségi meg-

Funkcionális helyesírás vizsgálata

91

szövegen Szempontsort a munkaközösségek határozzák meg. Számolási készség Tesztlap vizsgálata

beszélésen és nevelő-testületi értekezleten. Minden év március hó Belső mérés

A mérés megtörtént e. Az országos átlag felett

Munkaköz össégvezető

Szóban, Igazgató írásban, munkaközösségi megbeszélésen és nevelő-testületi értekezleten . A mérés megtörténte, a fejlesztés kijelölése

Erkölcsi arculat vizsgálata

Tesztlap

Minden év nov. A mérés megtörtént e, a fejlesztés kijelölése

Osztályfőn öki munkaközö sség Osztályfőn ökök

Tanulók figyelmének vizsgálata a tanulás tanulásához

Tesztlap:

Minden év októberében

A mérés megtörtént e, a fejlesztés kijelölése

Osztályfőn ökök,

A mérés megtörténte, a fejlesztés kijelölése

Az értékelések megtörtént e, dokumentá lása, megerősíté sek, fejlesztések megjelölés e. Az értékelések megtörtént e, dokumentá lása, megerősíté sek, fejlesztések megjelölés e. Az értékelések megtörtént e, dokumentá lása, megerősíté sek, fejlesztések megjelölés e.

Az eljárásrend ben megjelölt értékelési csoport

Szóban, írásban, elhelyezés a személyi anyagban.

Az eljárásrend ben megjelölt értékelési csoport

Szóban, írásban, elhelyezés a személyi anyagban.

Igazgatóhelyettes

Szóban, írásban Igazgató

II. PEDAGÓGUSOK Pedagógusok teljesítményértékelése

Pedagógus évente önértékelő és értékelő és összesítő la

Vezetői feladatkörben foglalkoztatottak értékelése.

Vezetői önértékelő jegyzék

évente

Nem pedagógus munkakörben alkalmazottak ellenőrzése, értékelése.

Ellenőrzési terv szerint

Évente illetve az ellenőrzési tervben megjelöltek szerint

III. PARTNEREK

92

Igazgató

Igazgató

- Gyermekek - Szülők - Alkalmazottak - Fenntartó - Iskola

Kérdőív Kérdőív Interjú Kérdőív

- Orvos, védőnő

Interjú

- Egyházak

Interjú Kérdőív

Interjú

Évente Évente Évente Évente Évente

Az előző méréshez viszonyítot t pozitív elmozdulás

Minőségirányítási csoport a minőségi körök bevonásáva l

Szóban, Igazgató írásban, nevelőtestületi megbeszélésen

Azonosság ok, különbözős égek meghatározása Fejlesztése k meghatároz ása intézkedési tervekben

Minőségirányítási csoport

Igazgató Szóban, írásban, nevelőtestületi megbeszélésen Szóban, írásban, nevelőtestületi megbeszélésen

Erősségek, gyengesége k, lehetősége k, veszélyek meghatározása


Két-évente Két-évente Két-évente

- Sport és művelődési intézmények Összehasonlító elemzés

Dokumentumelemzés

Trendvizsgálat

Dokumentumelemzés

Mérés megtörténte után 30 napig. Két-évente

Minőségirányítási csoport és nevelőtestület legitimálás ával

IV. CÉL, TARTALOM VIZSGÁLAT - Intézményi önértékelés

SWOT-analízis

Minden év őszén

- Klímavizsgálat

Teszt

Két-évente


Az elemzés megtörtént e - Irányított önértékelés

EFQM modell

NégyÉvente

Adottságok , elért eredménye k meghatározása. Intézkedési tervek készítése.

Dokumentumok felülvizsgálata, karbantartás - Helyi Pedagógiai Törvények Program megismerése,


Nevelőtestület

A dokumentumok

93

Szóban, Igazgató írásban, nevelőtestületi megbeszélésen Szóban, írásban, nevelő- Igazgató testületi megbeszélésen Szóban, írásban, nevelőtestületi megIgazgató beszélésen

Szóban, írásban, nevelőtestületi megbeszélésen Igazgató

benne a NAT-ra épülő kerettanterv - IMIP

dokumentumelemzés

ban megjelöltek szerint

- SZMSZ

vagy az erre alakult minőségi Pontosításo körök k megtörtént e

- Házirend - Továbbképzési terv Szóban, írásban, nevelőtestületi megGazdasági- beszélésen Igazgató Vezető

- Alapító okirat Gazdálkodással kapcsolatos felülvizsgálat

Ellenőrzési rendszer felülvizsgálata

Évente Törvények, dokumentumok

Szóban, írásban, nevelőtestületi megbeszélésen

Évente Dokumentumelemzés

Iskolai A vizsgálat menedzselvégzése. ment Pontosításo k megtörtént e

Igazgató

Megerősíté s, illetve korrekció

8. 9. A szövegértéssel foglalkozó munkacsoport intézkedési terve Feladat, tevékenység

Felelősök

Határidő

Az olvasási készség fejlesztése Szövegértelmezés (pl. szakmai órákon algoritmus alapján önállóan dolgoznak) Szókincsfejlesztés, szómagyarázat Szókincsfejlesztés, szómagyarázat Szépirodalmi szövegek feldolgozása (novellák, tanmese, vallomások esszék) Magyarázó típusú

9-10-ig minden tanár,

10. év vége

Az ellenőrzés módja, személye Feladatlap, felmérések, tanárok

9-10-ig minden tanár,

10. év vége

Feladatlap, felmérések, tanárok

9-10-ig minden tanár, tanító 9-10-ig minden tanár, tanító 9-10-ig minden tanár, tanító

10. év vége


10. év vége


10. év vége


10-ig minden tanár,

10. év vége


94

szövegek (okfejtések, érvelések, definíciók, kommentárok, tankönyv szövegek) értelmezése. Dokumentum típusú szövegek értelmezése Lényegkiemelés Kérdésfelvetés Nyílt végű kérdésekre a válasz pontos megfogalmazása Szövegértési feladatbank létrehozása (Szépirodalmi, ismeretközlő, dokumentum feladatbank létrehozása Szakácskönyv használata segítség nélkül Rádióújság használata tanórákon Térképek használata a tanórákon Statisztikai adattáblák, használati útmutatók, közüzemi számlák, folyószámlák, folyamatábrák értelmezése. Időjárás jelentések, grafikonok értelmezése Interneten menetrendek böngészése Gyakorlati feladatok megoldása az internet segítségével

Szaktanárok, elsősorban a természettudományok at tanítók 10-ig minden tanár, 10-ig minden tanár, 10-ig minden tanár, tanító

10. év vége


10 év vége 10. év vége 10. év vége

Feladatlap, felmérések, tanárok Feladatlap, felmérések, tanárok Feladatlap, felmérések, tanárok

Kompetencia munkacsoport

2007/2008. tanév vége

A feladat bank létrejötte igazgató

Szakmai tanár

10. év vége

szaktanárok

9-10ig minden tanár,

10. év vége

tanárok

9-10-ig minden tanár

10. év vége

szaktanárok

10-ig tanárok Elsősorban a természettudományok at tanító szaktanár

10. év vége

szaktanárok

10-ig, tanárok Elsősorban a természettudományok at tanítók Informatikatanárok

10. év vége

tanárok

10 év vége

tanárok

Informatika tarárok

10. év vége

tanárok

8. 9. 1. A szövegértés javítása Feladat: A szövegfeldolgozás legfontosabb technikáinak beépítése az egyes tárgyak oktatásába (pl.: matematika, magyar nyelv és irodalom stb.)

Tevékenység: - szöveges feladatok, szövegértési feladatok alkalmazása minden tanítási területen

Felelős: - szaktanárok

Ellenőrzés, értékelés módja: - tanmenetek

- igazgató

- tanfolyam tapasztalatainak alkalmanként. - munkaközösségi tervek

- munkaközösségvezetők

95

- felkészülés tantestületi keretben (tanfolyam szervezése) - megbeszélés munkaközösségi keretben

- szaktanárok - szaktanárok, munkaközösségvezetők - igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők, szaktanárok

- foglalkozási tervek - a tervek elemzése, értékelése - óralátogatások

- szaktanárok - könyvtárszakos kollégák - drámát tanító kollégák

- tanmenetek - foglalkozási tervek

- felmérések elemzése - év végi beszámolók

- megjelenítés a foglalkozási tervekben - tapasztalatok átadása munkaközösségi megbeszéléseken

Szókincsbővítés

Önálló munkák feldolgozása

- adott tárgyakból év eleji és év végi mérés - tapasztalatok megfogalmazása az év végi beszámolókban - kötelező olvasmányok feldolgozása - könyvtári órák szervezése - szituációs játékok alkalmazása a dráma órákon - hon- és népismereti órák - nyelvi játékok alkalmazása szakórákon - önálló vélemény alkotására nevelés - képzőművészeti alkotások elemzése - gyűjtőmunkák alkalmazása az egyes szaktárgyaknál - vázlat írásának

- szaktanárok - szaktanárok - szaktanárok - szaktanárok

- foglalkozási tervek elemzése, ellenőrzése

- szaktanárok

- tanmenetek ellenőrzése

- szaktanárok -DÖK vezetősége, - osztályfőnökök

- tanmenetek ellenőrzése - év végi beszámoló ellenőrzése

96

Kötelező olvasmányok feldolgozása

megtaníttatása - a diákok nagyobb számának bevonása az iskolarádió, iskolaújság készítésébe - az osztály termekben lévő faliújságokon tematikus témakörök feldolgoztatása - diákszínpad szervezése színházlátogatáso k, mozi látogatások szervezése - a tanulók érdeklődésének megfelelő olvasmányok választása - a korosztály ill. csoport összetételének megfelelő olvasmány választása - feldolgozás módjának megváltoztatása - dráma órákon az olvasmányok egyes részeinek Feldolgozása

- tervek ellenőrzése

- magyart tanító szaktanárok, osztályfőnökök - szaktanárok

- éves munkaterv ellenőrzése - osztályfőnöki tanmenetek ellenőrzése. - munkatervek ellenőrzése.

- szaktanárok - szaktanárok - szaktanárok

97

- tanmenetek ellenőrzése.

MELLÉKLETEK

98

1. számú melléklet

IPR MEGVALÓSÍTÁSÁNAK CSELEKVÉSI ÜTEMTERVE

FELADATOK

MEGVALÓSÍTANDÓ ELEMEK

FELELŐSÖK

♥

♥

♥

Intézményi Integrációs Program irányítása IPR menedzsment tagokkal való kapcsolattartás Munkaterv munkamegosztás szerinti kialakítása, betartatása Programban résztvevők munkájának összehangolása Kommunikáció a programmal kapcsolatban álló szervekkel Programmal kapcsolatos események, információk ismertetése Kötelező értékelő esetmegbeszélések vezetése Pedagógiai tervezésben való közreműködés Pedagógiai ellenőrzésben való közreműködés

1. IPR menedzsment működtetése (3 fő), IPR alapú intézményfejlesztés + IKCS munkacsoport /együttműködés, partnerégi kapcsolatok/

HATÁRIDŐ ♥

Ferencziné Kerezsi Eleonóra Gyurjánné Kertész Tímea Czérnáné Vass Mónika folyamatos

Január IPR részletes ütemterv készítése, feladatok kiosztása, munkacsoportok megválasztása az esetlegesen beérkező új HHH tanulók beazonosítása, hiányzó nyilatkozatok pótlása Egyéni fejlesztési tervek készítése, mentorálás Szülői értekezlet

. Aktualitások

2. Egyéni fejlesztési tervek készítése, egyéni tanulási útvonalak támogatása

1 pedagógus/5 tanuló

Mentori rendszer működtetése

A mentor a képesség-kibontakoztató programban résztvevő 1.Gyurjánné Kertész tanuló elsőszámú segítője, aki közvetlenül tartja a kapcsolatot Tímea a tanulóval foglalkozó valamennyi szakemberrel, illetve a családdal (lehet pedagógus, ifjúságvédelmi felelős, 2.Orha Szabina szakszolgálat munkatársa). 3.Molnárné Katona A mentor önként vállalja ezt a koordinációs munkát: Ilona Személyre szóló írásos tájékoztató, a szülő egyetértési nyilatkozatának beszerzése •

•

• •

a tanulóval naponta értékeli a nap eseményeit, meghallgatja, közvetíti a tanuló, a család felmerülő kéréseit, kérdéseit, a vele foglalkozókhoz. egyéni fejlődési naplóját vezeti, a tanuló teljesítményét folyamatosan tanulmányozza, konzultál a szakemberekkel, javaslatot tesz a gyermek érdekében, tanulás-módszertani segítséget nyújt szükség szerint, szervezi a gyermek szabadidős elfoglaltságát, hétvégi

99

4.Dávida János 5.Katona Éva 6.Szuhi Lászlóné 7.Muraci-Fenyőfalvi Mónika 8. Farkasné Jécsák Zsuzsa

folyamatos tanév végéig

• • • •

•

programokat is javasol, a tanuló bizalmas közléseit a gyermek érdekében hasznosítja (jogszerűség megőrzésével), kutatja a gyermek támogatását szolgáló ösztöndíj lehetőségeket, segíti a pályaválasztásban, a motiváltság erősítésében, kezeli a tanuló személyi anyagát, a tanár, pszichológus, a bizottságok szakvéleményeit, kiegészíti azokat rendszeres feljegyzéseivel, a gyermek véleményét tükröző felmérésekkel, a háromhavonta kötelező értékeléssel párhuzamosan kikéri a gyermek véleményét saját teljesítményéről, iskolai közérzetéről, sikereiről, problémáiról, javaslatairól.

9.Balogh Imre folyamatos tanév 11.Markóczyné Cseh végéig Anna 10.Ferencz Katalin

12. Kissné Valéria

Kiss

13. Máté Tünde 14. Tóth Tamás 15. Illés Barbara

Elsődlegesen a mentorok az osztályfőnökök és a közismereti tantárgyakat oktató pedagógusok személyében kerülnek kiválasztásra. További feladatuk: Tanórán kívüli differenciált foglalkozások szervezése heti min 1 óra időtartamban A tanulmányi eredmény alakulásának függvényében az adott tantárgyból differenciált foglalkozásokat szerveznek a tanórán kívül. Készség-, és képességfejlesztés.

3. IMCS + IFCS munkacsoport Vezetője: Dávida János és Ferencz Katalin

IMCS munkacsoport feladatai: Kompetenciák fejlesztésének szakmai-módszertani megalapozása -Hospitálás más intézményben, bázisiskolában havonta min. 1 alkalommal

Balogh Imre Ferencz Katalin Illés Barbara

-Az integrációt elősegítő módszertani elemek kidolgozása

Markóczyné Cseh Anna

-Műhelymunka, esetmegbeszélések kezdeményezése, résztvétel műhelymunkákon

Dávida János

A továbbképzéseken szerzett ismeretek beépítésének támogatása a pedagógiai gyakorlatba.

Katona Éva

Szakmai támogatásnyújtás, tapasztalatok átadása

Bogár Jánosné

Hospitációra épülő szakmai együttműködés

Orha Szabina

koordinálása. Iskolai szintű projektek koordinálása. •

Máté Tünde

szakkönyv vásárlása

100


•

4. Szociális hátrányok enyhítése a programban résztvevő tanulók esetében 5. IPR szaktanácsadás6. A pedagógusok tanórai tevékenységéhez szükséges eszközök beszerzése 7. Iskolai átmenetet segítő munkacsoport

konferencián, szakmai fórumon való részvétel

Tanszer, írószer, játék, ruházat, cipő,sporteszköz, osztálykiránduláson való részvétel valamelyikének biztosítása a HHH tanulók számára

IPR szaktanácsadóval való kapcsolattartás, folyamatos konzultáció

Igazgató, IPR menedzsment, mentor tanárok

tanév végéig folyamatos

Írószer, papír, festékpatron, stb. beszerzése.

Feladata: a továbbhaladás feltételeinek biztosítása, visszacsatolás, utókövetés, pályaorientációs programok.

Vezetője: Molnárné Katona Ilona

8. Általános feladatok

Igazgató, IPR menedzsment

Molnárné Katona Ilona Markóczyné Cseh Anna Muraci-Fenyőfalvi Mónika Móricz Istvánné Nagy Csaba Jánosné Szuhi Lászlóné


Lemorzsolódás csökkentése, kiküszöbölése! -Műhelymunka, esetmegbeszélések, -multikulturális tartalmak beépítése a tanmenetekbe, tanórák anyagába, -új tanítási módszerek elsajátítása, -Kompetencia-alapú értékelési rendszer kidolgozása és alkalmazása -szülői tájékoztató programok -egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése -Kapcsolattartás a TISZK fejlesztő szakembereivel, Családsegítő szolgálatokkal -kooperatív technikák alkalmazása -életvezetési ismeretek és készségek szövegesen árnyalt és ösztönző jellegű tanulói értékelés -a tanulók komunkációs készségének a fejlesztése - közösségfejlesztő és közösségépítő, mentálhigiénés programok szervezése - drogprevenciós és egészségfejlesztő csoport működtetése (részletes programtervezet, cselekvési ütmeterv) -Differenciálás, csoportmunka módszereinek tudatosabb használata -„a tanulás tanítása” - a mentorok segítése a három havonta kötelező kompetencia alapú értékelésben

101

Tantestület minden tagja

folyamatos


A módosított intézményi minőségirányítási programnak (IMIP) a szülői szervezet általi véleményezése A módosított KT 40. § (11) alapján az IMIP működésével kapcsolatban a szülői szervezetnek véleményezési joga van. Az iskolai Szülői szervezete 2010. 06. 22-én a Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola módosított Intézményi Minőségirányítási Programját megtárgyalta, az abban foglaltakkal egyetért, és azt a nevelőtestületnek elfogadására, a fenntartónak jóváhagyásra javasolja.

Nagykálló, 2010. 06. 22.

Buczkó Zoltánné hitelesítő

Kertes Györgyné hitelesítő

102

3. számú melléklet Jegyzőkönyv a módosított MIP nevelőtestület által való elfogadásáról

Az intézményi minőségirányítási program (IMIP) nevelőtestület által történő elfogadása

A módosított KT 40.§ (11) alapján a nevelőtestület a szülői közösség véleményének kikérése után évente értékeli a minőségirányítási programot. A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola nevelőtestülete a 2010. 06 30-i ülésén megtárgyalta a szakiskola módosított Minőségirányítási Programját, és azt ……….. igen,………… nem……….tartózkodás mellett elfogadta, és felhatalmazza az igazgatót, hogy a fenntartónak jóváhagyásra beterjessze.

Nagykálló, 2010.06.30.

Az alkalmazotti közösség nevében: Tóth Tamás hitelesítő

Markócziné Cseh Anna hitelesítő

103


Partnerlista

Ssz.

Partner neve

Címe

Kapcsolattartó neve

Tel.

Szolgáltatás

Kapcsolattartó neve

Közvetlen partnerek A nevelési-oktatás folyamat elsődleges szereplői

Igazgatóság Szülők

Pedagógusok

Tanulók Nyírvidék TISZK Kht. Nyírség TISZK A pedagógiai munkát segítő munkatársak: iskolatitkár A pedagógiai munkát segítő munkatársak: takarító személyzet

4320 Nagykálló Kossuth út 8. 4320 Nagykálló Simonyi út 44. 4320 Nagykálló Kossuth út 8. 4320 Nagykálló Szabadság tér 5. 4400 Nyíregyháza Árok út 53 4400 Nyíregyháza Árok út 53 4320 Nagykálló Kossuth út 8 Nagykállói Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.

Ferencziné Kerezsi Eleonóra

Intézményvezető

Buczkó Zoltánné

0630/3815193

KT, Szakszervezet

42/263-435

DÖK

42/263-435

SZMK vezető

Intézményvezető Pedagógusok Intézményvezető Pedagógusok

Intézményvezető Intézményvezető Garainé Uri Ilona

Intézményvezető

42/263-435

Borsiné Sveda Anita

Takarító Intézményszemélyzet vezető munkáltatója

A tanulási-tanítási és nevelési folyamat közvetlen megrendelői Fenntartó Polgármesteri Hivatal

4320 Nagykálló Somogyi Béla u. 5-7.

Polgármester Jegyző

104

42/263101

Intézményvezető

A tanuló életútjának, tanulási útjának következő állomása Felső oktatási intézmények DATE Nyíregyházi Főiskola Munkaerőpiac

4320 Nagykálló Báthori út 36.

Nagykálló Város 4320 Nagykálló Önkormányzat Általános Iskola Nagybalkányi út és Alapfokú 6. Művészeti Oktatási Intézmény

Tanulmányi osztályvezető Tanulmányi osztályvezető Munkaügyi kzp. adott területének előadója Osztályfőnökök Vezetők

Intézményvezető

Az intézmény számára meghatározó szerepet játszó egyéb felhasználók Nagykállói Egyesített Óvoda

4320 Nagykálló Szabadságharcos út 6.

Nagykálló Város 4320 Nagykálló Önkormányzat Általános Iskola Nagybalkányi út és Alapfokú Művészeti Oktatási 6. Intézmény

Korányi Frigyes Gimnázium Kollégiuma Korányi Frigyes Gimnázium Budai Nagy Antal Szakközépiskola Polgármesteri Hivatal

4320 Nagykálló Korányi F. út 25. 4320 Nagykálló Korányi F. út 25. 4320 Nagykálló Korányi ut

Iintézményvezető Intézmény-vezető

Kollégium igazgató

42/263- gyak. 438 hely.

Gyak. okt. vez.

42/263- gyak. 449 hely.

Intézményvezető Gyak. okt. vez.

42/263menza Intézmény-vezető 706

Intézményvezető

Intézmény-vezető Pedagógusok

Intézményvezető

Intézményvezető

Polgármester 4320 Nagykálló Jegyző Gazdasági vezető Somogyi Béla u. 5-7. Hivatali dolgozók

Igazgató Gyak. okt. vez.

Közvetett partnerek Munkaügyi Központ Kereskedelmi és Iparkamara

4320 Nagykálló Báthori u. 36. 4400 Nyíregyháza Széchenyi u. 2.

Munkaügyi kzp. adott területének ea-ja Int.vez.

105

Gyermekvédelmi felelős 42/311544

Gyak. okt. vez.

Pedagógiai, Közművelődési Intézet és Továbbképző Kzp.

4400 Nyíregyháza Búza u. 5.

Int.vez.

OH OKÉV SEGÍTŐK-ÉSZ

4320 Nagykálló Szabadság tér 5.

Intézmény-vezető

Pur Mihályné

Intézmény-vezető SZMK vezető

Ligeti Hajnalka Int.vez. Int.vez.

SZA-PA Kft. Benetton KFT

Vöröskeresztes 42/263141 42/263136

Int.vez.

Könyvtáros Vöröskeresztes Vöröskeresztes

Aranyi Gábor

42/ 507238

Intézmény-vezető

Dr. Nagy Pálma

42/563140

Intézmény-vezető

Kissné Kiss Valéria Fiókvez. Területi ügynök

4320 Nagykálló

Re-Forsz Kft. J & T Bau Kft.

Intézmény-vezető

Int.vez.

4400 Nyíregyháza Vöröskereszt Malom u. 3. 4320 Nagykálló Városi könyvtár Kossuth út 8. Öregek Otthona Szállást Biztosító 4320 Nagykálló Idősek Klubja Kossuth u. 40. 4320 Nagykálló Pszichiátriai Szakkórház Szabadság tér 13. 4400 Pszichológus Nyíregyháza TISZK Árok út 4320 Nagykálló Gyermekorvos, ápolónő, védőnő Szabadság tér 5. 4320 Gyermek- és ifjúságvédelmi Nagykálló, felelős Kossuth 8. 4320 Nagykálló OTP Bank Zrt. Árpád út. 4400 Nyíregyháza Allianz Hungária Biztosító Rt. Dózsa György út 4320 Nagykálló KÁLL-VAS Trade TOLL-TEX Kft.

42/508720

Gyermekvédelmi felelős 42/262905

Gyak. okt. vez. Gyak. okt. vez. Gyak. okt. vez. Gyak. okt. vez. Gyak. okt. vez.

4320 Nagykálló Dózsa György út 4320 Nagykálló Fintortag 4320 Nagykálló Nagybalkányi ut

Gyak. okt. vez.

Gyak. okt. vez. Gyak. okt. vez. Gyak. okt. vez.

106

4320 Nagykálló, Kossuth út 8. Telefon/fax: 42/263-435 Elektronikus levélcím:[email protected]

NAGYKÁLLÓI KÁLLAY RUDOLF SZAKISKOLA


VEZETŐI FELADATOKAT ELLÁTÓK, PEDAGÓGUS ÉS NEM PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN FOLGALKOZTATOTTAKTELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉNEK RENDSZERE 2. változat

Érvényes: 2009. április 16-tól (A Közoktatási törvény 40. §. (11) bekezdésének módosítása alapján, mely megjelent az Oktatási Közlöny 2008. december 18-i számában)

107

A vezetői feladatokat ellátók, pedagógus és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény-értékelése I. Az értékelési rendszer alapvonásai A közoktatási törvény, 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (11) bekezdésének módosítása alapján, az alábbi módon kidolgozást nyert az intézményben vezetői feladatokat ellátók, a pedagógus és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény-értékelésének szempontjai és az értékelés rendje. A teljesítmény-értékelés az intézményi sajátosságok figyelembevételével létrehozott sokrétű követelményrendszerre épül, végső formáját a tantestület aktív közreműködésével nyerte el. Kizárólag a tantestület jóváhagyásával alkalmazható. Alapja az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, a Pedagógiai Program, a munkaköri leírások, a pedagógus és nem pedagógus munkakör különböző szerepszintjei és az ezeknek megfelelő képességeket, készségeket átfogó, közmegegyezésen alapuló kritériumrendszer, valamint az értékelési ciklus végén született sikeres területeket és fejlesztési célokat tartalmazó megállapítások.

II. A teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei. 1. Az intézményi önértékelés periódusa A teljes körű intézményi önértékelés több tanévre vonatkozó, összegző értékelés. A teljes körű intézményi önértékelést ötévente végezzük el. 2. Az intézményi önértékelés célja, módszerei o

o

o

o

Az intézményi önértékelés célja, hogy az intézmény felmérje adottságait és elért eredményeit, majd ezek felhasználásával: Kijelölje a működésen belüli legfontosabb területeket. Meghatározza a továbbfejlődés irányát. Intézményi önértékelés elkészítésével kell értékelni az intézményben folyó oktató-nevelő munkát ötévente. Az eltelt időszakra visszamenően kell vizsgálni: A fenntartó önkormányzat minőségirányítási programjában az intézmény számára meghatározott feladatok teljesülését. A pedagógusok körében végzett mérések eredményeit (a pedagógusok elégedettségének mérése). A szülők és tanulók körében végzett igény- és elégedettség mérések eredményeit. Az intézmény egyes területeire jellemző adatokat. Az intézményi önértékelés során feltárt adatok vizsgálata értékelésénél meg kell állapítani, hogy az intézmény működésében: Melyek az erősségek? Hol jelentkeznek problémák? Melyek a fejlesztendő területek? Az intézményi önértékelés során feltárt problémák megoldására és a szükséges fejlesztések megvalósítására intézkedési tervet kell készíteni.

108

III. A vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus munkakörben teljesítmény-értékelése

foglalkoztatottak

1. A teljesítmény-értékelés (minősítés) céljai és jellege A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá szakmai fejlődés elősegítése. Ezen túl: a. Az intézményben az oktatás–nevelés szakmai színvonalának folyamatos emelése. Segítségnyújtás abban, hogy a pedagógus egy, a tantestület által elfogadott teljesítmény-kritériumsor alapján képet kaphasson teljesítményének külső megítéléséről. Az egyéni fejlődésnek és teljesítménynek az elismerése és megbecsülése. A pedagógus szakmai továbbfejlődésének elősegítése tanácsadással, egyéni célok kitűzésével. A ciklus végén az összegyűlt tapasztalatok alapján új célok, változtatások kitűzése, amik az intézmény egész rendszerére fejlesztően hatnak. b. Az intézmény vezetési színvonalának folyamatos fejlesztése, mely hozzájárul: Az intézmény pedagógiai, személyi, vezetési és tárgyi feltételeivel összefüggő nehézségek azonosításához és megoldási módok kimunkálásához. Az egyéni szükségletek, igények és a továbbképzések összehangolásához. A pedagógusok és a vezetés közötti kommunikáció hatékonyabbá tételéhez. A feladatok arányosabb elosztásához A Pedagógia Program folyamatos fejlesztéséhez.

A teljesítmény-értékelési rendszer alapelvei és az ezekből következő elvárások: A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. Fejlesztő szándék elve és az ehhez kapcsolódó elvárások: A pedagógusok és a vezetés közötti információcsere, véleménycsere folyamatossá válása. A teljesítmény-értékelés segítségével a problémás területek beazonosítása, a fejlődés irányainak kijelölése. Az egyéni teljesítmény változásának követhetősége. Méltányosság elve és elvárások Az értékelési rendszer jóváhagyása tantestületi megbeszélés és elfogadás után történik. Az egyénre vonatkozó minden adat bizalmas. A pedagógus számára valamennyi rá vonatkozó adat hozzáférhető.

109

Véleménynyilvánítási lehetőség biztosítása az egyénnek a róla összegyűjtött adatokkal kapcsolatban. Segítse a pedagógus önálló döntéshozatalát a fejlődési út kiválasztásában. A lehető legteljesebb objektivitásra való törekvés. Az értékelési folyamatban törekedni szükséges az esetleges feszültségek oldására. Sokoldalúság elve és elvárások A teljesítmény-értékelés a pedagógiai tevékenység összetettsége miatt figyelembe veszi a tantárgyak oktatásával, az önálló életre való felkészítéssel összefüggő nevelési-oktatási tevékenységeket és az intézményi élet megszervezésével kapcsolatos tevékenységeket. A különböző intézményrészeknek legyen lehetőségük a mérőeszközök pontosítására és kiegészítésére.

A pedagógusok és vezetők értékelésének területei, követelményei és módszerei A teljesítmény-értékelés az alapelvek és célok figyelembevételével kialakított, a tantestület által elfogadott minőségi munka jellemzőit tükröző sokrétű követelményrendszeren alapul. Az adatok hozzáférhetősége és a fejlesztő jelleg elsődlegessége miatt a teljesítménya következő kritériumok alapján történik: 1. 2. 3. 4.

értékelés

A pedagógus oktató-nevelő munkájának értékelése A pedagógus képzettségének és felkészültségének értékelése A pedagógus munkafegyelmének értékelése A tudatosan kialakított sajátos intézményi kultúra képviselete

A követelményrendszer a részletesen kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg, melyek a pedagógusi munkához tartozó különböző szerepszinteket, a megfelelő képességeket és készségeket átfogó kritériumrendszert, a munkaköri leírásban foglaltakat és az előző mérési ciklusban megfogalmazott fejlesztési célokat tartalmazza. A teljesítmény-értékelés az alábbi eszközök segítségével gyűjti össze az információkat: a) Pedagógusok esetében 1. 2. 3. 4.

Óra-megfigyelési lap Teljesítmény-értékelő lap Önértékelő lap Minősítési lap

b) Vezetők esetében 1. Vezetők önértékelő lapja 2. Vezetőt értékelő lap 3. Minősítési lap

110

Az értékelés részletes kritériumrendszere és az értékelés elvégzésének eljárásrendje A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles. 4.1. A teljesítmény-értékelés periódusa Az intézmény vezetőinek és pedagógusainak teljesítmény-értékelését 2 évente értékeljük. 4.2. Óra-megfigyelési lap A kétéves ciklus során a pedagógust a teljesítmény-értékelő csoport tagja, ill. az igazgató/helyettes ciklusonként legalább kétszer meglátogatja, és a megadott kritériumok alapján értékeli a látott tanórát/foglalkozást, melyet megbeszélés követ. Ha az értékelő csoport tagja úgy ítéli meg, hogy az adott alkalom nem nyújtott elegendő információt a lap megalapozott kitöltéséhez, újra látogathat, legfeljebb még kétszer. Az értékelő csoport tagja dönti el, hogy mely osztályt/csoportot látogatja meg, de a tervezett látogatás előtt legalább egy héttel egyeztetnie kell az érintett pedagógussal. Ha a pedagógus úgy ítéli meg, hogy a látogatott óra bármilyen ok miatt nem volt sikeres, kérheti az óralátogatás megismétlését. A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni: a, kiemelkedő 3 pont b, megfelelő 2 pont c, kevéssé megfelelő 1 pont d, nem megfelelő minősítés 0 pont X nincs elegendő információ ennek megítéléséhez Minden esetben beírható „X = nincs elegendő információ ennek megítéléséhez” érték is. Ha ezek aránya meghaladja a kritériumok 25 %-át, újabb látogatás szükséges. A minősítő beszélgetés előtt a ciklus összes óralátogatásának laponkénti átlagpontszámaiból újabb átlagot számítanak, ami rákerül a minősítő lapra. A látogatás után két munkanapon belül a pedagógus megkapja az igazgatóhelyettestől a kitöltött óra-megfigyelési lap másolatát, ahol szükséges, indokolással. Ennek alapján beszélik meg a következtetéseket, majd rögzítik a sikeres és a fejlesztést igénylő területeket.

4.3. Teljesítmény-értékelő lap A teljesítmény-értékelő lap kitöltését a teljesítmény-értékelő csoport folyamatosan végzi, s a teljesítmény-értékelő beszélgetés előtt összegzi az önértékelő lap információit is felhasználva.

111

4.4. Önértékelő lap a) Pedagógus esetében Célja az elért eredmények dokumentálása és annak felmérése, hogy az órai/foglalkozási tevékenységen túl milyen egyéb pedagógiai, az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket végzett a pedagógus, illetve milyen pedagógusi hozzáállást tart értékesnek. Az önértékelő lapot ciklusonként egyszer, a ciklus lezárása előtt (március-áprilisban), tölti ki a pedagógus. Az értékelő csoport az összegzés során megegyezik abban, hogy a pedagógus teljesítménye az adott kritériumban a tantestület átlagához képest kiemelkedően sikeres (+), az átlagnak megfelelő (√) vagy elmarad az átlagtól (-). Ezután rögzítik a minősítő lapon a kiemelkedően sikeres és a fejlesztést kívánó területeket. b) Vezető esetében Minden vezető saját munkájáról ciklusonként egy alkalommal tölti ki a vezetők önértékelő lapját. Az eljárás a fentiekkel azonos, de az értékelést az igazgató/igazgató helyettes és a minőségirányítási team vezető végzi. 4.5. Minősítő lap A ciklus végén, április-májusban kerül sor a ciklus tapasztalatait összegző minősítő beszélgetésre. Ekkor az összes adat birtokában az érintett tanár és az értékelő csoport kijelölt tagjai, teljesítményértékelő beszélgetésen beszélik meg a tapasztaltakat és jelölik ki az egyéni célokat, melyekről minősítő lapot állítanak ki. A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevésbé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: a, 80-100% - kiválóan alkalmas b, 60-79%- alkalmas c, 30-59% - kevéssé alkalmas d, 30% alatt- alkalmatlan minősítést kap a pedagógus.

A pedagógussal a minősítés eredményét ismertetni kell, annak egy példányát meg kell kapnia. A megismerés tényét aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. A minősítési lap egy példányát a pedagógus alapnyilvántartás tartalmazza.

112

A beszélgetés résztvevői : az igazgató/igazgatóhelyettes és a munkaközösség/minőségirányítási team vezető a pedagógusok esetében az igazgató és az értékelő csoport legalább egy tagja, egyéb részlegeknél az igazgató/igazgatóhelyettes és az értékelő csoport legalább egy tagja. Napirendje: Áttekintik, megvitatják és konszenzust alakítanak ki: Az előző ciklusban kijelölt egyéni célok megvalósulásáról. A teljesítmény-értékelő lapok alapján született eredményekről, figyelve a sikeres, illetve problémás területek tekintetében az előző ciklushoz képest bekövetkezett változásokra. Az önértékelő lap szerinti teljesítményekről, figyelve a sikeres, illetve problémás területek tekintetében az előző ciklushoz képest bekövetkezett változásokra. Megvitatják a véleménykérő lap alapján felvetődő kérdéseket. Megegyeznek az új egyéni célok tekintetében, és konkrétan megfogalmazzák azokat. Összefoglalják a fejlesztésre szoruló területekkel kapcsolatos tennivalókat. Mindezeket rögzítik az minősítő lapon, melyet mind az érintett, mind a beszélgetésen résztvevő valamennyi tag aláírásával hitelesít. 4.7. Vezetőt értékelő lap A pedagógusok évente egyszer töltenek ki értékelő lapot vezetőjükről. Az értékelő lapot elektronikusan is kitölthetik, majd név nélkül az iskolatitkárnál található dobozba dobják. Ezek kiértékelését az igazgató és a minőségirányítási team vezető végzi és visszajelzést ad az adott vezetőnek. Évente az igazgató és a minőségirányítási team vezető az értékelési beszélgetésen vitatja meg a felmerült kérdéseket a vezetőkkel, majd konszenzust kialakítva a megfelelő tennivalókat rögzítik a vezetői minősítő lapon. 5. Az értékelés elvégzésének eljárásrendje 5.1. Az intézményvezető Feladatai: A teljesítmény-értékelés működési kereteinek biztosítása, a minőségirányítási csoport kijelölése. A teljesítmény-értékelő beszélgetések lebonyolítása a vezetőkkel és a tagozatokon. 5.2. Minőségirányítási csoport A minőségirányítási csoport 3 tagú. Kijelöléséért az igazgató felel. Feladatai:

113

A teljesítmény-értékelés ütemtervének elkészítése. Az értékelés tartalmáról, folyamatáról információ szolgáltatása a tantestületnek. Az értékelő csoportok választásának lebonyolítása. Az értékelő csoportok munkájának koordinálása. Az értékelés egységességének biztosítása. A ciklust követő szeptemberben tájékoztató értekezlet lebonyolítása, ahol a minőségirányítási team-vezető beszámol az összesített átlagokról, összegzi a pedagógiai programmal kapcsolatos tanulságokat, előterjeszti a vezetőség javaslatait, intézkedési tervét. Az értekezletre rövid, összefoglaló feljegyzést is készít. Az értékelési folyamat egész tartama során tanácsadással szolgál valamennyi érintett számára az információkat bizalmasan kezelve. 5.3. Teljesítmény-értékelő csoport A teljesítmény-értékelő csoport delegált tagjainak kiválasztása az adott részleg tantestületének titkos szavazásával történik. A választást a minőségirányítási csoport bonyolítja le. Delegáltnak olyan pedagógus választható, aki minimum 3 éves munkaviszonnyal rendelkezik az intézményben az adott területen. A teljesítmény-értékelő csoport mandátuma egy értékelési ciklusra szól. Tagjaik titoktartási kötelezettséget vállalnak, amelyet írásbeli nyilatkozatban rögzítenek. A szavazás menete: A szavazást megelőzően a választható pedagógusok listáját a minőségirányítási csoport kifüggeszti. A szavazás akkor érvényes, ha az adott testület 90 %-a megjelenik. A titkos szavazás alkalmával a pedagógusok a delegálhatók létszámának megfelelően 1-3 főt jelölnek a listán. Összeszámlálást követően a legtöbb szavazatot elérők nyilatkoznak a vállalásról. Amennyiben az első szavazás alkalmával, ha valamelyik jelölt nem szerezte meg az érvényes szavazatok legalább 20 %-át, a szavazást meg kell ismételni. Feladatai és jogai: Évenként, pedagógusonként legalább egy óralátogatás és a megbeszélés lebonyolítása, a meglátogatandó osztály/csoport kiválasztása. Az értékelt pedagógus teljesítményére vonatkozó adatok összegyűjtése, összesítése. Az értékelési beszélgetés előkészítése, lebonyolítása. Az minősítő lap véglegesítése, hitelesítése.

114

5.4. Iskolatitkár Feladata: A vezetőt értékelő lapok összegyűjtése. 5.5. Az érintett pedagógus/vezető: Feladata és jogai: Fogadja az értékelő csoport tagjait a vele egyeztetett időpontokban. Az óralátogatás után óramegbeszélésen vesz részt, majd két munkanapon belül megkapja a kitöltött óralátogatási lap másolatát. Önértékelő lapon tájékoztatást nyújt a tanórai/foglalkozási munkájáról, és a tanórán/foglalkozáson túli tevékenységéről is. A teljesítmény-értékelési, minősítő beszélgetésen véleményét elmondja, tanácsot, segítséget kérhet, valamint részt vesz az egyéni, a következő ciklusra vonatkozó céljai kijelölésében. A ciklus végén minősítő lapot kap, melyen rögzítik az értékelés eredményeit, tanulságait, a következő ciklusra vonatkozó célokat. A lap megjegyzés rovatában véleményt nyilváníthat. Panaszt tehet a minőségirányítási csoport tagjainál az eljárás bármely körülményével kapcsolatban, amit kötelesek az erre kijelölt bizottsággal kivizsgáltatni. 5.6. A tantestület Feladata és jogai: A rendszer bevezetése előtt véleményezi, majd többségi szavazással dönt a teljesítmény-értékelési rendszer egyes elemeiről és elfogadja az intézmény teljesítmény-értékelési rendszerét. A ciklus lezárása után szeptemberben szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az összesített átlagokról, a pedagógiai programmal kapcsolatos tanulságokról, a vezetőség javaslatairól, intézkedési tervéről. A ciklust követő szeptemberben a tantestület bármely tagja javaslatokat tehet módosításokra. Ebben az esetben új szavazás szükséges a következő ciklus előtt.

6. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása 6.1. Az adatok dokumentálása Az adatok bizalmas és biztonságos kezeléséről gondoskodni kell. Az érintett pedagógus az óramegbeszélések után a kitöltött óralátogatási ívek másolatát megkapja, az önértékelő lapokat saját maga tölti ki. Az minősítő lap megírása után a fent említett a dokumentumok a lap mellékleteként megőrzendők a következő ciklusig. Ezek biztonságos tárolása a minőségirányítási team-vezető kötelessége. A hozzáférés rajta kívül csak az igazgatónak, a helyetteseknek és az érintettnek engedélyezett.

115

Az minősítő lap mindaddig nem selejtezhető, amíg a pedagógus az intézményben dolgozik. Munkaviszonya megszűnése esetén azt kérésére át kell adni neki, ha azonban nem kéri, meg kell semmisíteni (az iratkezelési szabályzatnak megfelelően), mert más munkáltatónak nem adható át. 6.2. Az adatok felhasználása Az érintett pedagógus/vezető: o o o

Megismerhet minden róla gyűjtött információt, betekinthet a dokumentumokba. Segítséget kérhet az igazgatótól, a közvetlen felettesétől a feltárt problémák megoldásához. Referenciák írásakor kérheti az igazgatót az értékelésből származó információk felhasználására.

Az igazgató, az igazgatóhelyettes: • • • •

• •

Felhasználhatják az információkat az intézmény vezetői gyakorlatának fejlesztésére, a továbbképzési terv elkészítésére. Az igazgató bármikor hozzáférhet minden pedagógus minősítő lapjához. Az igazgatóhelyettes bármikor hozzáférhetnek az irányításuk alá tartozó területen dolgozó pedagógusok minősítő lapjához. A szerzett információkat az igazgató felhasználhatja a beosztást érintő döntéseknél, a bérezéssel, elismeréssel és jutalmazással kapcsolatos döntések meghozatalakor egyeztetve az igazgatóhelyettessel, illetve az érintett munkaközösség-, minőségirányítási teamvezetőkkel (vezetőségi kör). Az igazgató az összesített intézményi adatokat felhasználhatja marketing és PR célokra. Az igazgató a pedagógus kérésére köteles segítséget nyújtani a feltárt problémák megoldásában.

Az igazgató NEM használhatja fel a név szerinti személyes adatokat, információkat: • • • •

Az évenként a vezetőségi körnél tágabb körben meghozandó döntések befolyásolására. Fegyelmi eljárás kezdeményezésére, vagy egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során érvként a döntés befolyásolására. Elbocsátás kezdeményezésére. Információ-szolgáltatási célból sem intézményen belül, sem kívül, kivéve a pedagógus kifejezett kérésére referencia adásához.

7. Eljárási szabályok •

Első ízben a 2008/2009-es tanév értékelése történik, majd kétévente ismétlődik.

•

Az értékelés az intézményben egy éven túli munkaviszonnyal rendelkező pedagógus munkakörben dolgozókat és a vezetőket érinti. A kinevezett, illetve megbízott vezetőket a vezetői kinevezést vagy megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetőt megbízása lejárta előtt legalább három hónappal kell minősíteni.

•

A teljesítmény-értékelési rendszer a tantestület által elfogadott értékelési szabályzatban megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján történik.

116

Nem gyűjthető és nem használható fel olyan adat, amely: az értékelt által nem ismert forrásból vagy nem az adatgyűjtésből származik, a pedagógus tudta nélkül keletkezett, nem a pedagógusmunkájával kapcsolatos, valamint amelyről nem kap a pedagógus az értékelő beszélgetés előtt tájékoztatást. •

Az értékelési szabályzatot annak bevezetése előtt a tantestület tagjai egy, erre a célra összehívott teljesítmény-értékelési értekezleten többségi szavazással érvényesítik.

•

A szabályzat bármely részletének módosítása kétévente, a következő ciklus előtti szeptemberben megtartandó teljesítmény-értékelési értekezleten kezdeményezhető a tantestület bármely tagja által. Minden módosítás többségi szavazással lép érvénybe.

•

A teljesítmény-értékelő csoport tagjai egyszemélyes véleményt csak az óralátogatási lap kritériumaival kapcsolatban alkotnak. Kedvezőtlen ítéletüket konkrétumokkal kell indokolniuk. Az összes többi kritérium esetében az értékelési beszélgetés során az értékelő csoport tagjainak és az érintettnek konszenzusra kell jutnia. Amennyiben ez nem sikerülne, a beszélgetés összes résztvevőjének többségi szavazásával kell a kérdést eldönteni. Szavazategyenlőség esetén az érintett pedagógus szavazata a döntő.

•

Az adatok kezelése a fent leírtak szerint történik. Minden adat bizalmasan kezelendő. A minőségirányítási team vezető által, az egész tantestületre vonatkozó összesítésén kívül, semmilyen más lista nem készül. Az adatok egészéhez a minőségirányítási teamvezetőn, az igazgatón és helyettesein kívül senki sem férhet hozzá. Minden résztvevő erkölcsi felelőssége, hogy az adatokat titokként kezeli, azokról senkivel sem beszél. Ez alól csak az igazgató és helyettesei kapnak felmentést, de kizárólag szakmai szempontok felmerülése esetén vezetői körben.

•

A pedagógus, az értékelési összesítő aláírása előtt – bármikor írásbeli panasszal élhet az értékelés bármely részletével kapcsolatban. A minőségirányítási team vezetőnek a panasz kivizsgálására egy bizottságot kell felállítania, melynek tagjai: a minőségirányítási team vezető egy, a panaszos által megnevezett tantestületi tag, a tantestület egy, sorsolással kiválasztott tagja. A bizottság bizalmasan tárgyal, majd titkos többségi szavazással dönt a panaszról. A szavazás során a tartózkodás tilos.

8. A fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolata Intézményünk önértékelése szoros kapcsolatban van a fenntartói minőségirányítási rendszerben megfogalmazottakkal. A kapcsolat kétirányú: •

A fenntartó minőségirányítási programja /ÖMIP/ határozza meg azokat a főbb elvárásokat, melyek alapul szolgálnak az önértékelés szempontrendszerének kialakításához. Ezért az

117

•

önértékelés eredményét összevetjük a fenntartói elvárásokkal és ennek alapján határozzuk meg a további feladatainkat. A fenntartó az intézményi önértékelés, valamint az országos mérésekben elért eredményeknek a birtokában az aktuális helyzetnek megfelelő új célokat, követelményeket fogalmaz meg intézményünk felé.

9. Mérés, értékelés eljárásrendje Önértékelésünkhöz szorosan hozzátartozik, hogy figyelemmel kísérjük tanulóink fejlődését összevetve az országos átlagokkal. Ezért az országos mérések rendszeréhez kapcsolódva adaptáljuk az előző évi feladatokat, s az országos mérésekkel azonos időben intézményünk is méri a tanulók teljesítményét. 1. A mérés lebonyolításával kapcsolatos feladatok o o o o

Előző évi mérés feladatainak adaptálása A feladatok kiosztása a célzott osztályoknak A feladatok megoldása Feldolgozás, kiértékelés

2. A mérést követő feladatok A kiértékelésből adódó feladatok összesítése, a szükséges intézkedések meghatározása, intézkedési terv készítése a következő tanévre.

118

IV. Záradék: A szabályzat hatálya A Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola, Nagykálló, Kossuth út 8. intézménynél pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók teljesítmény-értékelésének szabályzata. Ezen szabályzat: • • •

A Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. Törvény; A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet; A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet; rendelkezésein alapul.

A szabályzat hatálya kiterjed a Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola intézményre, valamint az intézménynél foglalkoztatott pedagógusokra.

Hatályba lépés A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Kelt: Nagykálló, 2010.06.30..

Ferencziné Kerezsi Eleonóra igazgató

A tantestület 2010. 06. 30-án tartott ülésén a szabályzatot megvitatta és egybehangzó szavazattal elfogadásra javasolta.

Kelt: Nagykálló, 2010. 06. 30. Ferencziné Kerezsi Eleonóra igazgató

119

ÓRA/FOGLALKOZÁS-MEGFIGYELÉSI LAP Osztály:

Pedagógus: 3 =kiemelkedő minősítés

Értékelő:

2 = megfelelő minősítés

Dátum:

1 = kevéssé megfelelő minősítés

0= nem megfelelő minősítés

Indoklás SZEMÉLYES TULAJDONSÁGOK 1. A tanításhoz, a tantárgyhoz /foglalkozásokhoz való hozzáállás 2. A pedagógus megjelenése, hangneme, stílusa 3. Kapcsolata a tanulókkal, a gyermekkel való bánásmód minősége 4. A figyelem, fegyelem fenntartásának képessége ÓRA/FOGLALKOZÁS TERVEZÉS MINŐSÉGE 5 Rugalmasan alkalmazkodik a gyermekek egyéni sajátosságaihoz, terhelhetőségéhez. 6. Szemléltetés sokoldalúsága, eszközök változatossága, előkészítettsége/a foglalkozás előkészítettsége, sokoldalúsága. 7. Megfelelő számú és jellegű feladat kitűzése/egyéni foglalkozások biztosítása 8. A feladattípusok és munkaformák változatossága, egyensúlya/az önálló életre felkészítés feladatainak változatossága, egyensúlya 9. A feladatok/az önálló életre való felkészítés formáinak kidolgozottsága, előkészítettsége 10. Új pedagógiai módszerek tervezése 11. Időbeosztás 12. Balesetmentes környezet biztosítása A TANÍTÁS/FOGLALKOZÁS MINŐSÉGE 12. Óravezetés, a foglalkozás munka szervezése, az óra/foglalkozás dinamikája 13. A feladat-meghatározás, instrukció, ill. a magyarázatok egyértelműsége 14. A tanulók hibázásának kezelése 15. A tanulók munkájának értékelése 16. A váratlan helyzetek, konfliktusok kezelése 17. Az óra hangulata, légköre 18. Egyénre szabott fejlesztés alkalmazása 19. Korszerű módszerek, eszközök alkalmazása/önálló tanulásra való képesség fejlesztésének módszerei ADMINISZTRÁCIÓS FELADATOK 20. Dokumentáció vezetése 21. A tanmenet/ fejlesztési terv szerinti haladás, eltérés jelölése. Önértékelés 22. Saját teljesítmény objektív értékelésének képessége

120

TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELŐ LAP 3= kiemelkedő minősítés Értékelő 2 = megfelelő minősítés Dátum: 1 = kevéssé megfelelő minősítés 0= nem megfelelő minősítés X= nincs elegendő információ ennek megítéléséhez Indokolás 2 és 1 esetén MUNKAFEGYELEM 1. Pontos munkakezdés, órák/foglalkozások megtartása 2. Részvétel és aktivitás az értekezleteken, szakmai megbeszéléseken 3. Házirend, napirend betartása és betartatása 4. Határidők betartása és betartatása SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉG 5. Megfelelő szaktudás, a szakma általános és specifikus szintű ismerete 6. Folyamatos szakmai önképzés, új módszerekre való nyitottság 7. A megszerzett tudás alkalmazása és továbbadása kollégáknak 8. Innovációra és adaptációra való képesség (eszközök, módszerek, programok, tananyagok megújítása)/ (új módszerek, programok felhasználása a foglalkozások során) TUDATOSAN KIALAKÍTOTT SAJÁTOS INTÉZMÉNYI KULTÚRA KÉPVISELETE 9. Fogadókészség, nyitottság a belső és külső látogatók felé. 10. Kapcsolattartás a szülőkkel, kollégákkal, külső partnerekkel 11. Intézményi szintű feladatokban való részvétel IPR, (ünnepélyek, rendezvények, versenyek) 12. Az „ad hoc” munkákban segítőkész hozzáállás 13. „Gazdaszemlélet” – az intézmény iránt felelősségtudattal rendelkező 14. Külső és belső partnerek panaszainak kezelése 15. Az intézmény jó hírnevének képviselete (PR és IPR munka, médiaszereplés, nemzetközi és hazai rendezvények, kiállítások)

MEGJEGYZÉSEK: Pontszám átlag:

121

ÖNÉRTÉKEL

LAP

Név: Dátum: Ennek az Önértékel lapnak egyrészt az a célja, hogy a benne foglalt kérdésekkel dokumentáld, hogy a konkrét tanórai tevékenységen túl milyen egyéb pedagógiai és az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket, és általában milyen tanári hozzáállást tartasz értékesnek és fontosnak, másrészt pedig az, hogy rögzítsd az ezeken a területeken elért eredményeidet.

1. Részt vettél-e valamilyen képzésen, tanfolyamon az elmúlt két évben?

. . 2. Milyen külön bérezéssel/kedvezménnyel nem járó, nem órarendi, iskolai szint feladatokat láttál el az elmúlt két év során? (Iskolai szint ünnepélyek/rendezvények szervezése, iskolai dokumentumok készítése, órarendkészítés, pályázatírás, stb.)

.. 3. Milyen külön, nem órarendi, iskolai szint feladatokat láttál el az elmúlt két év során? (Osztályf nökség, szakkörök vezetése, munkaközösség-vezetés, iskolai szint ünnepélyek/rendezvények szervezése, érdekképviseleti tevékenység, stb.)

.

122

4. Milyen külön bérezéssel/kedvezménnyel nem járó, nem órarendi, osztály/csoportszint tevékenységeket végeztél az elmúlt két év során? (Ünnepélyek rendezése, extra kirándulások, színház/mozi-/múzeum-látogatások, kiállítások szervezése és lebonyolítása, egyéb.)

5. Részt vettél-e bármilyen iskolán belüli vagy iskolán kívüli szervezés , nem tanórai jelleg szakmai tevékenységben az elmúlt két év során? (Tananyagírás, vizsgáztatás, el adás tartása, publikáció, továbbképzés vagy továbbképzés tartása, bemutató óra tartása, szakmai látogatófogadása és tájékoztatása, stb.)

6. Részt vett-e olyan tanuló az iskolai/küls versenyen az elmúlt két évben, akit az adott tárgyból tanítottál? (Add meg a tanuló nevét, a helyezést és az évet.)

7. Megítélésed szerint egyénileg milyen területeken fejl dtél a legtöbbet az utóbbi évben? .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................... ...........................................................................

123

VEZETŐK ÖNÉRTÉKELŐ LAPJA 1. Részt vett-e valamilyen képzésen, tanfolyamon az elmúlt két évben? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 2. Sikerült-e betartani és betartatni a határidőket? Milyen esetben volt nehézsége, s mit gondol, miért?…………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 3. A fenntartóval, érdekképviseleti szervekkel, szakmai munkaközösségekkel való együttműködése jó szintű-e? Milyen esetek igényeltek együttműködést? …………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 4. Milyen iskolai szintű feladatokat látott el az elmúlt két évben? (iskolai dokumentumok készítése, szakmai látogatók fogadása és tájékoztatása, vizsgáztatás, előadások tartása, publikáció, továbbképzések tartása, pályázatírás, stb.) ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 5. Milyen, a napi rutintól eltérő természetű belső és külső problémákat, panaszokat kezelt? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

124

……………………………………………………………………………………………… 6. Az intézmény jó hírnevének képviseletét hogyan látta el? (PR munka, hagyományok ápolása,médiaszereplés, nemzetközi és hazai rendezvényeken, kiállításokon való részvétel, stb.) ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 7. A szülőkkel, látogatókkal hogyan szervezte meg a kapcsolattartást? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 8. Milyennek tartja a kollégákkal való kapcsolatodat, hogyan oldja meg velük a kapcsolattartást? ……………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………….... ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 9. Milyen megoldatlan problémákat lát szakmai és vezetői munkájában? ………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. 10. Mely munkaközösségek, egyéb csoportok összejövetelén/esetmegbeszélésén vett részt az elmúlt két évben, hogyan követi ezek munkáját? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

125

………………………………………………………………………………………… 11. Hány órát látogatott meg a ciklus során? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ……………… ………………………………………………………………………… 12. Milyen sikereket ért el szakmai munkája során? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

126

VEZETŐT ÉRTÉKELŐ LAP 3 =kiemelkedő minősítés

Értékelő:

2 = megfelelő minősítés

Dátum:

1 = kevéssé megfelelő minősítés 0= nem megfelelő minősítés X= nincs elegendő információ ennek megítéléséhez

A vezető neve: SZEMÉLYES TULAJDONSÁGOK 1. Elfogadja és vezető szerepével azonosul. 2. Magabiztos, önálló személyiség. 3. Céltudatos és elkötelezett intézménye iránt. 4. Belátja tévedéseit, képes az önkritikára. 5. Tevékenységközpontú, erős késztetése van teljesíteni és eredményt elérni. 6. Kialakult értékrend vezeti, tisztességes, korrekt személyiség. 7. Kész a kiállásra, még ha népszerűtlen dologról is van szó. 8. Döntésre képes személyiség. 9. Folyamatosan tanul, fejlődik. 10. Tettei és szavai összhangban vannak. 11. Szakmailag felkészült. A VEZETŐ MINT VÁLTOZTATÓ 12. Képes koncepciót váltani. 13. A dolgok megtörténését kiváltó személyiség. 14. Képes az emberek és az erőforrások mozgósítására az új dolgok kezdeményezése és megvalósítása céljából. 15. Tevékenyen bevonja embereit a változás tervezésébe. 16. A változást támogató magatartást elismeri. 17. Keresi és elfogadja elgondolásainak kritikáját. AZ ELKÉPZELÉS MEGALKOTÁSA 18. Jól látja az egysége működésének lényegét és haladásának módját. 19. Képes a kritikus jelentőségű kérdésekre összpontosítani. 20. Képes az egysége részére új irányt jelölni. 21. Meghatározza azt az átfogó célt, amely összefogja intézményegysége erejét. A CSAPAT KIALAKÍTÁSA 22. Eléri, hogy a csapattagok a csoport céljai iránt elkötelezetté váljanak. 23. Tevékenyen bevonja a csapattagokat a munkájukat befolyásoló döntésekbe. 24. Tanácsért, konzultációért folyamodik a csapattagokhoz. 25. Tevékenyen bevonja a csapattagokat a csoportteljesítmény értékelésébe és a korrekciós lépésekről való döntésbe. A HELYZETMEGHATÁROZÁS 26. Jól érzékeli az intézményre ható külső körülményeket. 27. Jól érzékeli a partnerek elvárásait és igényeit. 28. Jól érzékeli az intézmény erősségeit és gyengeségeit. 29. Megállapítja a fő fejlesztési irányokat és azokra összpontosít. 30. Kidolgozza a célokat, a cselekvési sorrendet és az erőforrásokat összefogó éves tervet. 31. Bevonja a kollégáit a tervek kidolgozásába. 32. A váratlanra is terveket dolgoz ki. 33. A terveket időszakonként felülvizsgálja és kellőképpen módosítja. A KOMMUNIKÁLÁS

127

34. Mindenkivel megtalálja a megfelelő hangot. 35. Jó hallgató, mások problémája iránt empatikus. 36. Hatásos, jó előadó. 37. Hatékony és eredményes értekezletet tart. 38. Jól fogalmaz írásban. 39. Tudatja a kollégáival merre tart a szervezet, hogyan tervezi, hogy oda eljusson és mit jelent mindez számára. 40. Tudatja a kollégáival állásfoglalását a kulcskérdésekkel kapcsolatban. 41. A kollégáit ellátja pontos és teljes információval. A KÉPESSÉ TÉTEL 42. Az emberekhez (kollégák, szülők, diákok) méltósággal és megbecsüléssel viszonyul. 43. Őszinte érdeklődést tanúsít a kollégái, mint személyiségek iránt. 44. Képes megérteni kollégái igényeit. Empatikus. 45. Nyilvánvaló elkötelezettséget tanúsít a minőségi munka iránt. 46. Másokat motivál lelkesedésével és optimizmusával. 47. Képes az emberekből a legjobbat kihozni. A FELKÉSZÍTÉS 48. Eleget foglalkozik az emberekkel, időt szentel rá, hogy személyes kapcsolatot létesítsen velük. 49. Figyelemmel kíséri a csoport valamennyi tagjának szakmai fejlődését. 50. Egyenes, őszinte visszajelzést ad kellő időben. 51. Elősegíti, hogy beosztottjai erősségeiknek, érdeklődésüknek megfelelően többletfeladatokat kapjanak, és azokban megmérhessék magukat. 52. Ösztönöz az önképzésre, továbbképzésre. A MÉRÉS 53. Folyamatosan értékeli a tervhez viszonyított haladást, ha szükséges, módosít. 54. A problémákkal fontosságukkal arányosan foglalkozik.

128

1. sz. melléklet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényhez Készült a „2008. évi LXI. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény módosításáról” alapján

Minősítési lap 1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): .......................................................................................................................................... Anyja neve: ......................................................................................................................................................... Születési hely, idő: ............................................................................................................................................... 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: ............................................................................................................... A közalkalmazott besorolása: ............................................................................................................................. A vezetői megbízás/munkakör betöltésének kezdete: ........................................................................................ A minősítés indoka: ........................................................................................................................................... 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Kiemelkedő - Megfelelő – Kevéssé alkalmas- Nem megfelelő Szöveges indoklás:……………………………………………………………………………………………… 3.2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Kiemelkedő - Megfelelő – Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő Szöveges indoklás:……………………………………………………………………………………………. 3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Kiemelkedő - Megfelelő – Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő Szöveges indoklás:…………………………………………………………………………………………… 3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Kiemelkedő - Megfelelő – Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő Szöveges indoklás:…………………………………………………………………………………………… 3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Kiemelkedő - Megfelelő – Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő Szöveges indoklás:………………………………………………………………………………………….

129

3.6. Szóbeli kifejezőkészség (ha a munkakör ellátásához jelentőséggel bír) Kiemelkedő Megfelelő – Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő Szöveges indoklás:…………………………………………………………………………………………… 4. Vezetői beosztáshoz/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok 4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Kiemelkedő - Megfelelő – Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő Szöveges indoklás:……………………………………………………………………………………………. 4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése Kiemelkedő - Megfelelő – Kevéssé alkalmas - Nem megfelelő Szöveges indoklás:…………………………………………………………………………………………… 5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, javasolt kevéssé alkalmas területek, célkitűzések: ………………………………………………………………………………………………………………. 6. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas (80-100%) – alkalmas (60-79%) – kevéssé alkalmas (30-59%) – alkalmatlan (30% alatt) 7. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel:…………………………………………………....

Nagykálló, ……………………………. A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem. ................................................... a minősítést végző aláírása, beosztása

A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem, a minősítés egy példányát átveszem. ….................................................... a minősített aláírása

130

6. melléklet

A NEM PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA

131

Az adminisztratív feladatokat ellátó foglalkoztatottak teljesítmény-értékelése Felelős: az igazgató Hatóköre: • Iskolatitkár Az értékelés periódusa: kétévente egy alkalommal az adott év június 30-áig. Kapcsolódó intézményi dokumentumok • • • • • • •

Érintett személy munkaköri leírása SZMSZ Közalkalmazotti szabályzat Továbbképzési program Pedagógiai program Munkaterv IMIP

A szabályozás részét képező formanyomtatványok: 1. Iskolatitkár önértékelő lapja 2. Iskolatitkár munkáját értékelő lap 3. Iskolatitkár teljesítményének összesítő lapja

1. A teljesítmény-értékelés célja: A teljesítményértékelés célja, hogy az intézmény adminisztratív feladatait ellátó személyek teljesítménye fokozatosan - különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével- javuljon, és ezzel segítse az Intézmény minőségcéljainak megvalósítását. A cél megvalósítása érdekében szükség van a

• • •

a nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményének egységes kritériumok szerinti megítélésére, nyomon-követésére visszajelzés az értékelt személy számára munkájának erősségeiről, fejlesztendő területeiről, amely alapja és ösztönzője a további fejlődésének a feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölésére

132

2. Alapelvek, elvárások • • • •

A fejlesztő szándék elve: Az értékelés legyen alkalmas a munkasikerek, eredmények kimutatására, a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére. A sokoldalúság elve: Az értékelés térjen ki a tevékenységben realizálódó teljesítményekre is, követve a tényleges munkavégzés szerinti arányokat. Az értékelés területeit és módszereit az igazgató az érintettek javaslatainak figyelembe vételével határozza meg. A méltányosság elve: Kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, az érintett számára minden róla felvett adat legyen hozzáférhető. Törekedjen objektivitásra; csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre. A kivitelezhetőség elve: Az értékelés tervezésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre állóerőforrásokat, törekedni kell az idővel, pénzzel és munkaerővel valótakarékos gazdálkodásra.

Elvárások az értékelők felé: • tényszerű adatokkal biztosítsák az értékelés megalapozottságát, • vegyék figyelembe a munkamegosztásból eredő egyéni sajátosságokat, • adjanak lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse véleményét, • tartsák be az adatkezelésre, titoktartásra vonatkozó szabályokat, megállapodásokat. Elvárások az értékeltek felé: • működjenek együtt az értékelőkkel az értékelés folyamatában, önértékeléssel segítsék a teljesítményértékelést, • fogadják bizalommal az értékelők megállapításait, használják fel saját fejlődésükhöz az építő kritikát, • őszintén nyilvánítsanak véleményt az értékeléssel kapcsolatban.

3. Az értékelés szempontrendszere Az értékelés szempontrendszerének alapja az egyénre szabott munkaterv és az SZMSZ: • • • • • • • • • • •

A Munkaköri leírásban szereplő feladatok ellátása Szakmai felkészültség, fejlődés: elvárt ismeretek megléte, mélysége Szükséges képességek Személyes tulajdonságok Felelősségi kör betartása Vagyonbiztonság, titoktartás betartása A munka hatékonysága Megbízhatóság, vezetői feladatok ellátása, elkötelezettség Éves munkatervekben a személyre szóló feladatok teljesítése Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés Ember kapcsolatok, kommunikáció • Helyzetfelismerés, kreativitás

133

4. A folyamat szabályozása, az információgyűjtés eszközei, használatának módja Az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének folyamata megegyezik a pedagógusok teljesítmény értékelésének módjával, azzal együtt, egy időben zajlik. Felelőse az Értékelési felelős. Az eljárásrendben csak az eltérés szabályait, folyamatát határozzuk meg. Ahol szükséges, ott hivatkozunk a pedagógusok teljesítmény értékelésének eljárásrendjére. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményét értékelő dokumentumok: 1. Iskolatitkár önértékelő lapja: a megfelelő kérdőívet az értékelt személy (önértékelés) tölti ki. 2. Iskolatitkár munkáját értékelő lap: az értékelt személy felettese(i), vele egyenrangú partnere(i) és beosztottjai azonos időszakban, de egymástól függetlenül töltik ki. 3. Iskolatitkár teljesítményének összesítő lapja: a minőségirányítási vezető tölti ki. Az összegzés tartalmazza az erősségek, fejlesztendő területek és célkitűzések meghatározását a munkaköri feladatokra, elvárt ismeretekre, szükséges képességekre, személyes tulajdonságokra vonatkozóan. Értékelési skála

A lapokat kitöltők egy ötös skála alapján értékelik az egyes kritériumokban mutatott teljesítményt. Erre az egymást követő ciklusok közötti teljesítmény-különbségek szemléletessé tételéhez van szükség. A kapott pontszámokból átlagot kell számítani. 3 =kiemelkedő minősítés 2 = megfelelő minősítés 1 = kevéssé megfelelő minősítés 0= nem megfelelő minősítés X= nincs elegendő információ ennek megítéléséhez

Az összesített teljesítményértékelő lap egy példányát az érintettnek át kell adni, a azon szereplő megállapításokhoz a dolgozó írásban kiegészítéseket, észrevételeket fűzhet.

134

Záradék 1. A teljesítmény-értékelés során keletkezett dokumentumok – mivel személyiségi jogokat tartalmaznak – szigorúan bizalmasak! 2. A dokumentumokat a személyi anyag őrzésére vonatkozóan kell az intézménynek őrizni! 3. A kitöltött kérdőívek 5 év után selejtezhetők. 4. Az értékelő és összesítő lap nem selejtezhető, a személyi anyagra vonatkozó selejtezési szabály érvényes rá.

135

1.sz. melléklet

Iskolatitkár munkáját értékelő lap Értékelt személy neve:………………………………………………………. Értékelést vezető: ………………………... Idő: ………………………………………

S.sz. 1. 2. 3. 4.

Értékelési skála

Kompetenciák

3

A Munkaköri leírásban szereplő feladatok ellátása Szakmai felkészültség: elvárt ismeretek megléte, mélysége Jogszabályok, belső szabályozások ismerete

9.

A munka hatékonysága Szükséges képességek megléte: Helyzetfelismerés, kreativitás, önállóság Személyes tulajdonságok: pontosság, megbízhatóság, segítőkészség, gyorsaság Vagyonbiztonság, intézményi titoktartás, munkavédelmi szabályok betartása Megbízhatóság, vezetői feladatok ellátása, vezetői utasítások elvégzése, elkötelezettség Emberi kapcsolatok, kommunikáció

10.

Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés

11.

Túlmunka végzése

5. 6. 7. 8.

Minősítési átlag (az értékelési skála alapján)

136

2

1

0

X

2.sz. melléklet

Iskolatitkár önértékelő lap Név: ………………………………………………………. Idő: ………………………………………

S.sz. 1. 2. 3. 4.

Értékelési skála

Kompetenciák

3

A Munkaköri leírásban szereplő feladataim ellátása Szakmai felkészültségem: elvárt ismeretek megléte, mélysége Jogszabályok, belső szabályozások ismerete

8.

A munkám hatékonysága Szükséges képességek megléte: Helyzetfelismerés, kreativitás, önállóság Személyes tulajdonságaim: pontosság, megbízhatóság, segítőkészség, gyorsaság Vagyonbiztonság, intézményi titoktartás, munkavédelmi szabályok betartása Megbízhatóság, vezetői feladatok ellátása, vezetői utasítások elvégzése, elkötelezettség Emberi kapcsolatok, kommunikáció

9.

Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés

10.

Túlmunka végzése

5. 5. 6. 7.

Minősítési átlag (az értékelési skála alapján)

137

2

1

0

X

3.sz. melléklet

Iskolatitkár teljesítményének összesítő értékelése Név: …………………………………… Értékelést vezető: ………………………............. Időpont: …………………………………………………………………………………….. 1. A kompetencia területeinek értékelési átlaga: ___________________ 2. A dolgozó szakmai felkészültségének: Erősségei

Fejlesztendő területei

_____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________

3. A dolgozó további kompetenciáinak: Erősségei

Fejlesztendő területei

_____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________ _____________________________________ _________________________________

138

4. Kiváló területei: 5.Az értékelő indokai az értékelésről:

6. A dolgozó észrevételei, megjegyzései:

7. Javasolt képzések, továbbképzések:

Határidő

Nagykálló, ……………………………………………. ………………………………. igazgató

…………………………….. iskolatitkár

139

No title

Recommend Documents