„Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni.” /Véghelyi Balázs/
KISARI BÓBITA ÓVODA
OM azonosító: 202401
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.
Készítette: Fodorné Nánásy Szilvia óvodavezető
1
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 1. 1 Az Intézmény rövid bemutatása 2. PROGRAMUNK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI, TÁRGYI FELTÉTELEI 2.1. Az óvoda személyi feltétele 2.2. Az óvoda tárgyi, dologi feltétele, eszközrendszere 3. ÓVODAKÉP, GYERMEKKÉP, PEDAGÓGUSKÉP, SZÜLŐKÉP 3.1. Küldetésünk 3.2. Gyermekkép 3.3. Pedagógus kép 3.4. Szülőkép 4. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI 5. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA 6. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATRENDSZERE 6.1. Egészséges életmód alakítása 6.2. Érzelmi és erkölcsi nevelés és közösségi nevelés 6.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 7. A JÁTÉK, A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS, ÉS MUNKA HELYE PROGRAMUNKBAN 7.1. Játék és tanulás értelmezése 7.2. A tevékenységben megvalósuló tanulás 7.3. Az óvodai munka, mint a szervezett tanulás előfutára 8. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 8.1. Verselés-mesélés
2
8.2. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc 8.3. Rajzolás, mintázás és kézimunka 8.4. A külsővilág tevékenymegismerése 8.4.1. Környezeti ismeretek megismerése 8.4.2. Matematika tartalmú tapasztalatszerzés 8.5. Mozgás 9. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK. 9.1. Különleges bánásmódot igénylő gyernekek nevelése 9.1.1 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése 9.1.2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése 9.2. Nemzetiségi óvodai nevelés ellátás 9.3. Migráns gyermekek interkulturális nevelése 10. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK 11. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 12. DOKUMENTÁCIÓ 13. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE, DOKUMENTÁLÁSA 14. AZ ÓVODÁNK HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI 15. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE 16. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK 17. ÓVODÁNK A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT ESZKÖZRENDSZERE 18. FÜGGELÉK 19.LEGITMÁCIÓS ZÁRADÉK
3
AZ ÓVODA ADATAI
NEVE:
KISARI BÓBITA ÓVODA
Címe:
4921 Kisar Petőfi utca 2.sz
Az óvoda fenntartója: Kisar – Tivadar Önkormányzatok Óvodai Társulása Alapító okirat száma: 202 401 Telefon sz: 0670/8869223 E-mail:
[email protected] Óvodai férő helyek száma: 50fő óvodai csoportok száma: 2 Alapító okirat száma: 2/2013
4
ÓVODÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK A helyi óvodai pedagógiai program elkészítésénél a következő jogszabályokat vettük figyelembe: Alapító okirat 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 363/2012. (XII. 17) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 2003.évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011.évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
5
1.BEVEZETŐ. Óvodai Pedagógiai Programunk értékrendje összhangban van az Országos Óvodai Nevelés Alapprogramban leírtakkal. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, a mi feladatunk az, hogy minden gyermek számára egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést biztosítsunk. Az egyéni bánásmód elvét alkalmazva csökkentjük a meglévő hátrányokat, nem adunk helyet semmiféle előítéletnek. Intézményünk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Pedagógiai programunk lényeges elve, hogy a gyerekek kezdeményezéseire építve mi óvodapedagógusok tovább fűzzük, tovább fejlesszük a gyerekek gondolatait. A program működtetése során az óvodáskorú gyermek fő tevékenységét, a játékot vesszük kiindulópontnak. A játékban megvalósíthatók, tovább fűzhetők a különböző fejlesztési feladatok, tevékenységi formák. 1.1. Az Intézmény rövid bemutatása „Ha bensejében derűs az ember, akkor a világ is kifényesedik körülötte.”Az óvodáknak, pedig minden időben „ragyogniuk” kell!” (Kassák)
Kisar község ahol élünk az ország északkeleti csücskében a Tisza folyó és az „ öreg” Túr között helyezkedik el. Térségünk – benne Kisar is – halmozottan hátrányos helyzetű település. Az óvodai nevelést igénybe vevő családok megélhetési lehetőségei nagyon eltérőek.
A
lakosság elsősorban mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, bár a jelenlegi gazdasági helyzetben ez a tevékenység sem biztosít nyugodt megélhetést számukra. A munkanélküliség miatt a családok egyre nehezebben tudnak gondoskodni a gyerekeikről. Folyamatosan nő a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Az életszínvonal folyamatos romlása állandó létbizonytalanságot teremt a családok jelentős részében. A társadalmi élet változásainak következtében egyre több a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő részképesség-lemaradással érkező, sajátos nevelési igényű gyerek. A családok többségének azonban van egy közös jellemzője, a szatmári vidékhez, falvakhoz, hagyományokhoz való valamilyen szintű kötődés. Az óvodapedagógusokról ez szintén elmondható, ezért természetesen óvodánkban is jelen van a múltat idéző, az óvodai környezetbe illeszkedő használati tárgyak, díszítő elemek, természetes anyagból készült eszközök. 6
Óvodánk 65 éves múltra tekint vissza. Már 195O-ben is volt úgynevezett nyári óvoda. 1966ban új óvodaépületben, konyhával kibővített egy vegyes csoporttal működött.1982-től társadalmi összefogással, teljesen új három csoportos óvoda épült. 1991-től a gyermeklétszám csökkenése miatt már cask két
csoporttal működünk. A felszabadult csoportszobát
tornaszobának használjuk. Minden csoportszobához tartozik öltöző, és mosdó (ebben van a WC is). Az étkezés, pihenés, egésznapi tevékenység a csoport szobában történik. Az óvoda 5O férőhelyes, ahová a kisari gyermekeken kívül a szomszédos Tivadar, Nagyar községekből átjárnak a gyermekek. 2012 január 01-től az önkormányzat teljesen felújította az óvoda épületét, udvart. Jelenleg 50 gyermeket vár óvodánk, két jól felszerelt csoportszobája, barátságos udvara van.
Az
intézmény korszerű, küllemében, felszereltségében büszkessége a falu lakosságának. Az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését.Nyitottak vagyunk a partneri elvárások iránt, de szolgáltatásainkat a szakmaiság és a gyerekek mindenekfelett álló érdekét szolgáló szempontok határozzák meg. Pedagógiai programunk lényeges elve, hogy a gyerekek kezdeményezéseire építve mi óvodapedagógusok tovább fűzzük, tovább fejlesszük a gyerekek gondolatait. Óvodánk arculatát meghatározza: a hagyományőrzés, a népi kultúra ápolása, jeles napok köré szervezett tevékenységek. Fontosnak tartjuk, hogy a modern világgal ötvöződve gyermekeink is megismerjék népünk kulturális gyökerét, azok szépségét és értékét, előtérbe helyezve lakóhelyünk hagyományait. Az alkalmazottak és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.
Szeretnénk, ha óvodánk a megértés, az egymás iránti türelem, elfogadás, szeretet, biztonságot, vidámságot adó béke szigete lenne, ahol a gyermekek napjuk nagy részét örömmel, boldogan, önfeledt játékkal tölthetik, kreatív, jókedvű szakmailag kiváló, mindig megújulni képes óvónők irányításával.
7
2. PROGRAMUNK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI, TÁRGYI FELTÉTELEI 2.1. Óvodánk személyi feltételei Óvodánk két csoportjával foglalkozó két óvodapedagógus felsőfokú, egy óvodapedagógus középfokú végzettséggel rendelkezik. Képzettségük megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak. A vezető felkészült a pedagógiai munka irányításának ellenőrzésének feladataira. Nevelőmunkánk középpontjában a gyermek áll, kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. A
nevelőtestület sokéves szakmai tapasztalattal, jó szaktudással folyamatos önképzéssel
igyekszik megfelelni a mai kor társadalmi és szakmai kihívásainak. Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül. Jó gyakorlatok bemutatására nyitott a testület. Óvodapedagógusok: Óvodapedagógusok száma:
3 fő
-
Ebből óvodavezető
1 fő
-
Ebből szakvizsgázott
1 fő
Nevelő-oktató munkát segítők: Szakképzett dajka néni
2 fő
Technikai dolgozók: Élelmezésvezető
1fő
Szakácsnő
1 fő
Konyhai kisegítő
2 fő
karbantartó
1 fő
Nevelőtestületünk határozata értelmében olyan továbbképzéseket részesítünk előnyben, melyek szervesen illeszkednek óvodai nevelőmunkánkhoz. Ezeket a továbbképzési program tartalmazza bővebben. Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással. Igyekszünk olyan továbbképzéseken részt venni, amelyek szinkronban vannak a Pedagógiai Programunk célkitűzéseivel, követelmény- és feladatrendszerével. 8
Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.
A pedagógiai önállóságot biztosítja, hogy az óvoda élén szakmailag független intézményvezető áll.
Az azonos célokért, azonos elvek alapján, változatos módszerekkel dolgozik, szakképzett dajkák segítségével.
Pedagógiai Szakszolgálat alkalmazásában álló logopédus heti 2 és fejlesztő pedagógus heti 1 alkalommal, 1 órában foglalkozik az erre rászoruló gyermekekkel.
Fontos: -
Segítse az intézményben folyó sajátos nevelési feladatok végzését, az SNI gyermekek nevelését.
-
Szerezzenek olyan korszerű ismereteket, amelyek hatékonyabbá teszik a HHH gyerekekkel való fejlesztő foglalkozásokat.
-
A tehetséggondozás sikeressége érdekében új módszereket ismerjenek meg az óvodapedagógus.
2.2. Az óvoda tárgyi, dologi feltétele, eszközrendszere Az óvoda épülete 600 m2 alapterületű. Két csoportszoba, 1 tornaszoba, 2 irodahelység, 3 db raktár, 1 főzőkonyha, és a hozzátartozó előkészítő helységek. Az óvoda férőhelye alapító okirat szerint: 50 fő
Az óvoda épülete, udvara, berendezései biztosítják a gyermekek egészségének megőrzését és fejlődését.
Óvodánk rendelkezik a helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Igyekszünk az eszközöket úgy elhelyezni, hogy azok a gyermekek számára hozzáférhetőek, biztonságosak legyenek.
A csoportszobák természetes és mesterséges megvilágítása jó.
Minden csoportszobához külön öltöző, mosdó tartozik.
A játék, étkezés a csoportszobában zajlik, az alvást külön helységben oldjuk meg.
Minden csoport alkalmazza a nevelő-oktató munkában TV, videó, diavetítő, rádió, CD lejátszó, magnó, DVD lejátszó, számítógép.
Az óvoda épületét, udvarát berendezését úgy alakítottuk ki, hogy azok szolgálják a gyermekek kényelmét, megfeleljenek testméretüknek, lehetővé téve mozgás- és játékigényük kielégítését. 9
Az udvarunk tágas, árnyékos. A füvesített udvarban életkori sajátosságainak megfelelő esztétikus és biztonságos udvari játékok vannak.
Külön fejlesztő szobában dolgozik a logopédus, fejlesztő gyógytestnevelő a tornaszobában foglalkozhat a gyerekekkel.
Az óvodához tartozó konyhában 250 főnek főznek, (óvodás, iskolás gyermekek, pedagógusok, idősek, vendégétkezők,).A konyha felszereltsége megfelel a HCCP előírásainak.
pedagógus.
A
3. ÓVODAKÉP, GYERMEKKÉP, PEDAGÓGUSKÉP, SZÜLŐKÉP 3.1 Küldetésünk A
gyermekek
személyiségének
fejlesztése,
testi-lelki-szociális
szükségleteinek
kielégítése. Ennek alapfeltétele: A gyermekek minél több irányú megismerése, megértése és feltétel nélküli szeretete. Programunk a gyermekek és felnőttek együttes, egymásra ható kapcsolatát tükrözi, melyben a felnőttek érvényesítik a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit; a gyermekek a felnőttekkel közösen tevékenykedve haladnak a világ megismerése felé. A felnőttek részéről ez tudatosan felépített és körültekintően kialakított folyamat, mely ismereteik állandó bővítését, a világ történéseinek nyomon követését feltételezi. Programunk figyelemre méltó eleme a család és óvoda szoros együttműködése, melyben a családi nevelés jogait és elsődlegességét a pedagógusok tiszteletben tartják, a szülők pedig bíznak az óvónők szakértelmében. 3.2. Gyermekkép A gyermekek egyedi személyiségek, akik fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Óvodai nevelésünk eredményeként szeretnénk ha:
Testben, lélekben egészséges, előítélet nélküli, boldog, kiegyensúlyozott gyermek legyen, aki harmóniában él környezetével és önmagával.
Képes a szeretetre, tudja, hogy segíteni jó, vállalja a cselekedeteit, érzelmileg kötődik közvetlen környezetéhez, szülőföldjéhez.
10
Kezdeményező, óvja, védi környezetét, könnyen kommunikál, önálló véleménye van, eligazodik a világ dolgaiban.
Gyermekeink szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben.
Tisztelik szüleiket, az óvónőket, a dajka néniket, bizalommal fordulnak hozzájuk.
Ápolják a hagyományokat, becsülik a munkát, és szívesen végeznek munka jellegű tevékenységeket.
3.3.Pedagóguskép
Szakmailag pedagógiából, pszichológiából jól felkészült óvodapedagógus.
Képes jó kapcsolatot kialakítani az óvoda partnereivel.
Törekszik a feltételek gazdagítására, az élmény gazdag légkörre, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésére.
Igénye van az önképzésre, szakmai ismeretének bővítésére.
Munkatársaival igyekszik alkotó, biztonságos, családias kapcsolatot teremteni, olyan légkört kialakítani ahol mindenki jól érzi magát.
3.4. Szülőkép
Képes a jó kapcsolat kialakítására és megtartására a gyermekek nevelése érdekében.
Tiszteli gyermeke pedagógusát és az óvoda valamennyi dolgozóját.
Segítőkész, jó szándékú, azonosulni tud a HOP szellemiségével, a kötetlen szervezeti keretekkel, tanulási formákkal, aki gyermekközpontú személyiségével segíti programunk megvalósítását.
Legyenek képesek a másság elfogadására, gyermeküket is ennek szellemében neveljék.
4. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI Óvodánkban törekedtünk arra, hogy minden óvónőre és dajkára egyaránt érvényes, munkájukat meghatározó pedagógiai alapelvek mellett megjelenjenek azok a sajátosságok, melyek intézményünk, óvodai csoportunk arculatát leginkább meghatározzák, a tartalmi munkát. Az óvodai nevelésben alapelv:
A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák 11
kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. A gyermekek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása és megerősítése. A gyermeket elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi, mindenkor és minden helyzetben a gyermek érdekeinek figyelembe vétele, szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Az óvoda gyermekközpontú nevelési attitűddel, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására. Az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket, a gyermek személyiségéhez és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatását, kompetenciáinak alakítását. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartása, az iskolába lépő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének előkészítése. Az óvoda kialakult pedagógiai értékeinek megőrzésére törekvés. A fejlesztő hatások mindig a gyermek életkorához, egyéni igényeihez, szükségleteihez igazodjanak. A figyelem, kivárás, tolerancia, segítségnyújtás, elfogadás, türelem jelenjen meg a mindennapokban. Minden dolgozóra érvényes alapelv: aki az óvodában dolgozik: értéket közvetít, nevel, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e erről diplomával.
5. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA A (2,5) 3-7 (8) éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak eltérő fejlődési ütemének, érési jellemzőinek szem előtt tartásával:
A sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés,
A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki és szociális érettség kialakítása,
A gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása,
A különleges bánásmódot igénylő gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosítása,
A migráns családok gyermekeinek integrált nevelése, emberi jogainak védelme.
A nemzetiséghez tartozó gyermekek önazonosságának megőrzése, ápolása, erősítése, az integráció lehetőségének biztosítása.
Az óvodás gyermekeket sikerorientált, nyugodt, családias környezetben alakítani, figyelembe véve egyéni képességüket, egyéni fejlődési ütemüket, gyermeki szabadságukat, és jogaikat tiszteletben tartva.
12
Olyan gyermekeket nevelni, akik értékelik, ismerik hagyományainkat és környezetük szépségét, óvják is ezeket.
6. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATRENDSZERE Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: – az egészséges életmód alakítása, – az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés – az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 6.1. Egészséges életmód alakítása A gyermekek óvodába lépéskor különböző fejlettségű fokon állnak, és eltérő ütemben fejlődnek.Fejlődésükben fontos szerepet játszanak a mikro szociális környezeti tényező, a család, amelyik segítheti, lassíthatja, illetve gátolja az egészséges életmód szokásainak kialakítását.Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden gyermek szociális helyzetéről Ezért elengedhetetlen a családdal való együttműködés.Az óvoda feladata, hogy az e területen meglevő értékeket közvetítse a család felé. Ezekre alapozva, ezt tovább erősítve alakítjuk a testápolás, a táplálkozás, öltözködés, mozgás, pihenés, levegőzés és testedzés szokásrendszerét.Meghatározónak tartjuk a megfelelő napirend kialakítását, mely elegendő időt biztosít az egyes tevékenységekre, így megteremti a stresszmentes, kiegyensúlyozott, biztonságos, nyugodt, a gyermek számára is kiszámítható légkört. Célunk:
az egészséges életmód iránti igény megalapozása kiemelt jelentőséggel
a gyermek testi fejlődésének elősegítése
pozitív kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel
Ezen belül:
A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése
A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése
A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése
A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése 13
Az egészséges életmód, testápolás, az étkezés, az öltözködés, betegségmegelőzés és az egészségmegőrző szokásainak kialakítása
A napközben megbetegedett gyermekek szüleit értesítsük
Biztosítsuk a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges biztonságos környezetet, érzelmi biztonságot, nyugodt napirendet.
A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása
Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.
a
Módszerek, eszközök, rendezvények, amelyek az egészségnevelési programunkat segítik: -
nevelőtestületi értekezletek,
-
képzések egészségfejlesztés témakörben,
-
szülői fórumok, előadások egészségfejlesztő, egészségügyi szakemberek bevonásával,
-
rendezvények a szülőkkel, partnerekkel,
-
környezetvédelmi tevékenységek a szülőkkel, partnerekkel,
-
kirándulások,
-
egészségvédelmi programok,
-
mérések,
Egészséges táplálkozás A gyermekek étrendjének minőségi és mennyiségi összeállítását megbeszéljük az élelmezésvezetővel. Vitaminban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket, nemcsak főtt formában, hanem nyersen is megkapják a gyerekek. A nyers zöldségekből, gyümölcsökből a gyermekekkel közösen készítünk gyümölcssalátákat, zöldségsalátát. A szülőket minden héten tájékoztatjuk a heti menüről a faliújságon olvasható. Figyelemmel kísérhetik, hogy milyen tápanyagok, vitaminok jutnak be a gyermek szervezetébe, és milyenekre van még szüksége. Intézményünk egy 300 adagos főzőkonyhát üzemeltet. Az igénybevevők kőre kiterjed: -
ellátottal: óvodás és iskolás gyerekek
-
szociális étkezők
-
alkalmazottak
-
vendégétkezők
14
A főzőkonyha - mint közétkeztető - feladata az ellátottak élettani energia- és tápanyagigényeinek megfelelő összetételű és jellegű táplálék biztosítása Az ételek a napirendben rögzített időpontra elkészülnek, s étkezés megkezdésére alkalmasan vannak tálalva. (nem forró és nem hideg) Nagy hangsúlyt fektetünk az ajánlásban szereplő sómennyiség betartására, igyekszünk friss, illetve szárított fűszernövényekkel, sómentes ételízesítőkkel fűszerezni az ételeket. Az élelmezési alapanyagokat napi szinten, friss formában rendeljük a beszállítóktól Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért:
Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Tanácsot adnak (szülői értekezleten, fogadóórán, kötetlen beszélgetés keretében), hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki. Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében egészségfejlesztő programokat szervezünk, amelyek játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl: salátakészítés, tízórai összeállítás). A nevelési év során legalább 1 alkalommal kerül lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő szervezett tevékenység: „Egészség-hét”. Mindennapos testnevelés, testmozgás A rendszeres mozgás biztosításával (mindennapos testnevelés, játék) megalapozzuk a gyerekek mozgáskultúráját, fejlesszük motoros képességeiket. A mozgásos versengések során a gyermekek átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják ezek kezelését is. A közös örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolataik is kiszélesednek. Fontos figyelembe venni: A mozgásokhoz kapcsolódó gondozási feladatok elősegítik a helyes higiénés szokások kialakítását. Az óvodapedagógus feladata – a dajkával, hogy megteremtse a feltételeket a gyermekek egészséges fejlődéséhez. A gyermekek mozgásának fejlesztése örömforrás és alkalmas lehetőség az esetleges mozgáshibák korrigálására is. Lehetőleg felváltva biztosítjuk a mozgást és az üléssel együttjáró tevékenységeket. Célunk, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek a szabadban. A mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek
15
természetes mozgását és testi képességeit, (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés). A mozgásfejlesztés lehetőségei: -
a testnevelés tevékenységen belül,
-
mindennapi testnevelésben
-
a szabadjátékban a gyermekek kötetlen, spontán, természetes játékos mozgás közben,
-
differenciált mozgástevékenység során.
Az óvoda és a pedagógus feladatai az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulása érdekében:
A napi tevékenység részeként a 10-20 perces frissítő mozgás (szabadban). Lehetőség szerint minden gyerek minden nap vegyen részt a szervezett mozgásban Kihasználunk nap folyamán minden lehetőséget a mozgásra!
Az eltérő adottságú gyerekek számára is jelentsen sikerélményt a testmozgás (pozitív megerősítés) A mozgásos játékeszközök biztonságos használatának életkori szinten történő megismertetése Szülők bevonása a mozgásos tevékenységekbe (sportnap, nyíltnapok) A testmozgás az életkori sajátosságok figyelembe vételével játékos, táncos elemeket is tartalmazzon
Az egészséges életmódra nevelés hatékonysága maradéktalanul akkor érvényesül, ha a fejlődéséhez szükséges optimális környezet lehetőség szerint biztosított. Óvodánk udvarra erre a célra is megfelelő, játszó udvar, füvestér, a biztonsági szabványoknak megfelelő játékok.Évszakonként rövid kirándulásokat, sétákat szervezünk változatos helyszínnel, megismertetjük a természetjárás szépségét a gyermekekkel. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk, és mintát adunk a szülőknek is. Évente egy alkalommal a szülőkkel közössen kirándulunk a vadasparkba. A gyermek életrendjében a levegőztetésnek, mint elsőrendű edzési lehetőségnek minden évszakban szerepel Az időjárásnak megfelelő, réteges és praktikus öltözködés kialakítására nagy hangsúlyt helyezünk. A szülői értekezleteken erre a szülők figyelmét felhívjuk és kérjük együttműködésüket.
16
PIHENÉS ALVÁS
A testi és szellemi regenerálódás egyik legfőbb eszköze az alvás. A 3-7-8 éves gyermekek alvásigénye átlagosan 12-14 óra/nap. Ebből óvodánkban napi 2 órát alszanak, pihennek a gyermekek 13-15-ig. A gyermekek egyszerre fekszenek le, megközelítőleg egyszerre kelnek fel. A korábban ébredő gyermekek is megvárják az alvásidő végét. Gyakorlati
tapasztalataink
azt
igazolják,
hogy
megfelelő
óvónői
odafigyeléssel,
figyelmességgel megoldható, hogy a gyermek a pihenési időt ne érezze kényszernek, nyugodtan viselkedjenek akkor is, ha nem alszik. Az óvónő feladata a csendes pihenő alatt a nyugodt pihenés feltételeinek biztosítása. Külön figyelmet kell, hogy fordítson a nehezen elcsendesedőkre, a nehezen alvókra, nagyon fontos, hogy minden gyermekhez megfelelően közeledjen. A nyugodt alvás feltételeinek biztosítása érdekében az ágyakat naponta ugyanolyan sorrendben helyezzük el. Mindennap a terem ugyanazon részén alszik a gyermek, s a szomszédjai sem változnak./ biztonságérzet növelése / alváshoz biztosítjuk a friss, oxigén dús levegőt, intenzív szellőzéssel. A takarót és a párnát a szülők hozzák otthonról, mosásáról, vasalásáról is ők gondoskodnak. Testi, lelki, mentális egészség fejlesztése Testi
és
lelki
egészség
fejlesztése,
a
viselkedési
függőségek,
a
szenvedélybetegségekhez vezetőszerek fogyasztásának megelőzése Alapelvek: A
dohányzás
megelőzésében
és
visszaszorításában
jelentős
szerep
jut
az
óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Ezért az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: Szabad beszélgetések és mesélés. A dohányzást megelőző magatartásra nevelésnek is egyik eszköze az olyan mese, amely az állatvilághoz, a növények életéhez vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nem-dohányzó magatartás szépségeit. Olyan mesékről lehet szó, amelyekben a helyes magatartás "pozitív" élményei jelennek. 17
Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletekre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások: egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Védő-óvó előírás:
az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,
a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,
a tilos és az elvárható magatartásforma. 18
Az óvónő a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést:
felvilágosítással,
a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával,
a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával,
a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával,
Az óvoda és a pedagógus feladatai a baleset-megelőzés érdekében:
A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye a csoportnaplóban kerül dokumentálásra.
Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ–ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz a fejlesztő szobában található.
Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki.
A személyi és környezeti higiéné fejlesztés A mentálhigiénia célja: biztosítani a gyermek legoptimálisabb intellektuális és érzelmi fejlődését, segíteni a kiegyensúlyozott személyiség kialakulását, a lelki egyensúly megtartását. A gyermek lelki egészségének megőrzése, megóvása, egész napos feladat. Nevelőmunkánknak egyszerre közösséginek és egyénre-szabottnak kell lennie. Az óvoda és óvónő feladatai:
A gondozási feladatok végzése, mint minden más tevékenység, érzelmi vezéreltség, ezért az óvónő elsődleges feladata, hogy megfelelő jó kontaktust alakítson ki a gyermekekkel.
Ne sürgesse, hanem segítse abban, hogy ezeket a teendőket egyre önállóbban végezze. Vegye észre a gyermek negatív érzelmeit kísérő jelzéseket és nyújtson segítséget azok megoldásában.
Főleg az első időszakban az óvónő testközelsége meghatározó jelentőségű legyen.
Vegye figyelembe a gyermekek eltérő fejlettségi szintjét és fejlődési ütemét.
19
Ügyeljen arra, hogy mindig elegendő idő álljon a feladatok elvégzésére és begyakorlására, a szokásrendszer kiépítésére.
A gyermekek helyes kézmosásra, kéztörlésére szoktatása
A fogmosás technikájának megismertetése, mindennapos gyakoroltatása, a fogmosás eszközeinek rendben tartására serkentés
A
fésű
használatának
bemutatása,
gyakoroltatása,
szükség
szerinti
segítségnyújtás A ruhák összehajtásának, az öltözőpolcon való rendben tartásának megismertetése elvárása
Lázas, hányós, hasmenéses gyermek elkülönítése, gondoskodás felügyeletéről, szüleinek értesítse
A gyermekek balesetvédelmi oktatása évente egyszer, illetve az alkalomnak megfelelően, dokumentáltan
Elegendő mennyiségű WC- papír használatára ösztönzés
A fiúktól WC deszka felhajtásának, a fiúszerepnek megfelelő WC használatnak elvárása
A WC lehúzásának igénnyé alakítása, elvégzésének figyelemmel kísérése
A fejlődés várható eredménye óvódáskor végére:
A testápolás körében kialakított egészségügyi szokásokat önállóan végezzék.
Ismerjék a tisztálkodás jelentőségét, tisztálkodási eszközöket megfelelően használják.
Önállóan öltözzenek, ruhaneműjüket tartsák rendben.
Alakuljon ki bennük a kulturális étkezés igénye, helyesen használják az evőeszközöket. / kanalat, kést, villát /
Ügyeljenek környezetük rendjére, tisztaságára, felszólítás nélkül is szüntessék meg a kisebb rendellenességeket
Befejeződjön a szokások belsővé válásának elsajátítása.
WC használatakor a fiúk felhajtják a WC deszkát és állva végzik kisdolgukat.
WC-zést követően a kislányok és kisfiúk is használják a WC papírt.
A tisztálkodási eszközre vigyáz, tisztán tartja, használat után a helyére teszi.
WC-zés és egyéb szennyező tevékenység végzése után kezet mos, a kezét szárazra törli.
Zsebkendőjüket köhögéskor, tüsszentéskor önállóan használják.
.A kulturált étkezés alapvető szokásait ismerik (asztalnál ülve, halkan, csukott szájjal étkeznek) 20
Igénylik az asztal esztétikus rendjét, kulturáltan étkezik.
Önállóan öltöznek, ruháikat ki – begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.
A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása minden dolgozó kiemelt feladata. A környezetvédelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítására fokozott figyelmet fordítunk.
A környezet tisztán tartása, portalanítása, szükség szerint fertőtlenítése, termek szellőztetése, ivóvíz higiéniája, a helyes fűtés és világítás biztosítása, az udvar, a csoportszoba, a játékok tisztántartása. Megfelelő páratartalom biztosítása, nyugtató hatású színharmónia. Csapok elzárása. Folyékony szappan használata. Levegő minősége a csoportszobában.
6.2. Érzelmi nevelés, erkölcsi és közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi beállítódása, a személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonos szeretetteli légkör vegye körül. Az óvodához, az óvónőhöz fűződő pozitív érzelmi kapcsolat segítségével könnyebben sajátítják el a közösségi élet szabályait. Meghatározó jelentőségű az óvónő személyisége, mert utánzással sajátítják el a magatartási normákat, meghatározott értékeket. A társas érintkezésnél a pozitív érzelmeken alapuló modellt erősítjük, követendő példaként állítjuk a közösség elé.Óvodáskorban a személyiség
fejlődésében
kiemelt
jelentőségű
az
„én”
tudat
fejlődése.
Az ünnepek kiemelkednek a mindennapi életből, a hagyományok a közös élmény fokozza a gyermekek közösséghez tartozását. A különböző jellegű ünnepeket sajátosságaiknak megfelelően szervezzük azzal a céllal, hogy minden gyerek számára külön, de egyben az egész közösségnek is élményt, örömet jelentsen. A hagyomány az egész közösség életének jellemzője. A közös élmények mély nyomot hagynak a gyermek főleg, akkor, ha aktívan élték át. Célja: Érzelemdús, szeretetteljes légkörben az együttműködő szociális magatartás kialakítása, erkölcsi akarati tulajdonságok formálása. Negatív szociokulturális tényezők ellensúlyozása, különbözősség elfogadása, szülőföldhöz való kötödése.
21
Feladatai:
Az érzelmi biztonság megteremtése a gyermeki személyiség fejlődéséhez szükséges pozitív ingerekkel.
Közös élményekre épülő tevékenységek során a gyermek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése, szociális magatartás alakítása.
Különleges bánásmód a beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekeknél, negatív szociokulturális tényezők ellensúlyozása.
Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek;
Egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete.
Érzelmi biztonság megteremtése a gyermeki személyiség fejlődéséhez szükséges pozitív ingerekkel. A beszoktatás pillanatától kezdve az óvoda minden dolgozója különös szeretettel, odafigyeléssel, megérzéssel és türelemmel forduljon a gyermekek felé, mert az óvodában töltött első napok meghatározóak lehetnek érzelmi kötődésük szempontjából. Az óvónő igyekezzék közel kerülni minden egyes gyermekhez, és az érzelmek segítségével formálni személyiségüket. Magatartását érzelmi támaszt nyújtó beállítódását jellemezze, ugyanakkor legyen határozott és következetes. Vegye figyelembe a gyermekek fejlettségét, törekvéseit, a megoldandó feladatok állandó szem előtt tartásával. A csoportszoba otthonosságával is segítjük az érzelmi biztonság megteremtését.Alakítsuk ki minél több kuckót, bensőséges zugot, ahol a gyermekek nyugodtan játszhatnak.Engedjük, hogy önállóan választhassák kedvenc tevékenységeik közül, és azt az általuk meghatározott ideig
végezhessék.Teremtsük
meg
annak
feltételét,
hogy
az
egyes
feladatokat,
tevékenységeket sürgetés nélkül végezhessék. Napirendünkben a várakozási időt igyekezzünk a minimálisra csökkenteni. Közös élményekre épülő tevékenységek során a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése, szociális magatartásuk alakítása/ együttműködés, önzetlenség, figyelmesség / Akaratának ezen belül önfegyelmezésének, kitartásának, szabálytudatának fejlesztése. A közös tevékenységek a gyermekek fejlődésének serkentői, amit az élmény gazdag mindennapok megteremtésével kívánunk elősegíteni. A közös tevékenységek alapvető feltétele, hogy a gyermek jól érezze magát a közösségben, érzelmileg kötődjön társaihoz, az óvónőhöz, óvoda dolgozóihoz. 22
A közösségi magatartás szokásainak kialakulását olyan feladatok megoldásával segítjük, ahol a gyermekek kipróbálhatják önmagukat, fejlődhet a társhoz, a felnőttekhez, és a környezethez való viszonyuk. A feladatok mindig távlati célként is jelenjenek meg. Az óvónő-gyermek viszonyát bensőséges, egymást elfogadó, segítő, magatartás jellemezze. Az óvónő feladata, hogy pozitív értékeket, normákat közvetítsen, magatartása mindig példaként álljon a gyermekcsoport előtt. Következetes magatartásával segítse elő, hogy a gyermekek fokozatosan ismerjék fel a szokás lényegét, és ehhez belátás útján alkalmazkodjanak. Büntetés csak a játékból való kivonással történhet. Használjon mindenki olyan élethelyzetet, tevékenységet, ahol a gyermekek gyakorolhatják a közösségi magatartás szabályait:
Alakuljon a felnőttekhez, a környezethez való pozitív viszonyuk, az irántuk érzett tisztelet, megbecsülés. Tapasztalják meg, hogy a tárgyi környezet, a munka eredményének védelme közös érték. Az érzelmi kötődés révén legyenek bizalommal óvónőjükhöz.
A gyermekek egymáshoz való viszonyában is nyilvánuljon meg:
A társ elfogadása, megbecsülése, a különbözősség tolerálása Egymás és kisebbek segítése Tudjanak rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje ezt. A kapcsolatok és különböző tevékenységek során erősödjön meg „én” tudatuk, differenciálódjon „én” képük.
A tevékenységek során alakuljon a feladathoz való pozitív viszonyuk:
Érjük el, hogy a számukra érdekes feladatokat is szívesen végezzék Erősödjön feladattudatuk, kitartásuk, képesek legyenek a kudarcok elviselésére
Különleges
bánásmód
a beilleszkedési
nehézségekkel
küzdő gyermekeknél,negatív
szociokulturális tényezők ellensúlyozása. A családok életkörülményeinek romlásával növekszik azoknak a gyermekeknek a száma, akik valamilyen hátrányt szenvednek fejlődésük során. Az egyéni bánásmód biztosítja, hogy a gyermekek a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően váljanak a közösség tagjává. Az óvónő szerepe ebben igen nagy jelentőségű. Mélyrehatóan kell ismernie a 23
gyermeket, azok szociokulturális hátterét, hogy fejleszteni tudjon. Különleges bánásmódot igénylő gyermek számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Lehetőség szerint minden gyermeknek legyen sikerélménye, tűnjön ki valamilyen tevékenységi formában, ezáltal serkentse tevékenységre. Igyekezzen megtalálni a kontaktust a csendesebb, nehezebb kommunikáló gyermekekkel is, észrevétlenül egy gyermek se tűnjön el a csoportban. Különleges gondot fordítunk a magatartással küzdő gyermekekre. A családdal közösen igyekszünk megtalálni az eltérő viselkedés okát. Az óvónő érzelmileg is fogadja el ezeket a gyermekeket, és fokozatosan kapcsolja be a közösség számára is hasznos tevékenységekbe. Türelmes, segítő szándékú magatartásával járuljon hozzá a problémák korrigálásához. Amennyiben ez nem sikerül, szakember segítségét vegye igénybe. A különleges bánásmódot fokozatosan alkalmazzuk a tehetséges gyermekeknél. Segítsük őket, hogy a megfelelő területen meglévő kiemelkedő képességűket kibontakoztathassák. Egyéni, vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkozások megszervezésével, szakemberek alkalmazásával, fejlesztő eszközök beszerzésével, az egyéni képességeket fejlesztő módszerek alkalmazásával valósítjuk meg. Az óvónő feladatai:
A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, az én-tudat alakulásának elősegítése, az egészséges életvitelhez, a társadalmi élet mindennapjaihoz szükséges jártasságok, készségek alakítása
Az egyéni bánásmód elvét az óvónő az óvodai élet valamennyi területén érvényesítse.
Törekedjék arra, hogy a gyermekek átvegyék elfogadó, segítő, megértő beállítódását
Tegye lehetővé a barátságok kialakulását, a közösségi nevelés szempontjából értékes tulajdonságok kialakulását. Teremtsen olyan érzelmi biztonságot, amelyben a gyerekek jól érzik magukat, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Az óvodai nevelés minden területén az óvónők következetesen működjenek együtt, és azonos pedagógiai elveket valósítsanak meg. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvodavezető együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
24
Ragaszkodnak óvodájukhoz, ismerjék szűkebb - tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Ismeri a közösségben megkívánt viselkedéskultúrát, Képesek kapcsolatteremtésre, együttműködésre. Szívesen tevékenykednek együtt társaikkal, elfogadják és betartják a tevékenység által megkívánt magatartási formákat. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, elfogadják és megértik, hogy az emberek különböznek egymástól. A felnőtteket és munkájukat tiszteli. Érzelmein, indulatain korának megfelelően tud uralkodni. Alakulóban van a feladattudata Érkezéskor, távozáskor köszön A szülőkkel való kapcsolat a kölcsönös bizalom, tisztelet és elfogadás elvén működik
6.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása-beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van, minden mozzanatának szerves része.A beszédkapcsolatok kialakulását segíti a nevelő és gyermek közötti szeretetteljes viszony, a jó csoportlégkör. Nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben a gyermekek szívesen megszólalnak, elmesélik élményeiket. Ha mindig odafigyelünk rájuk, ösztönözzük őket, érdeklődéssel hallgatjuk őket, akkor fokozzuk beszédkedvüket. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet. Óvodapedagógus feladata:
Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett
tapasztalatainak,
ismereteinek
rendszerezése,
bővítése,
különböző
tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – alkotóképesség – fejlesztése
Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.
25
A céltudatos kommunikációs nevelés megvalósításához elengedhetetlenül fontos a gyermekek beszédkészségének ismerete.
Folyamatosan figyeljük hogyan alakul a kommunikáció a csoportban.Az egymásra figyelés, egymás meghallgatása, ezek gyakoroltatása a gyerekekkel.
Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés.
Alkalmazott nyelvi játékok:
Nyelvgyakorlatok. Gombócevés, méznyalogatás
Ajak-és nyelvtorna: síró baba, szomorú-vidám, zizi felszedése nyelvheggyel
Légzésgyakorlatok:
harmonikázás,
haragos
cica,
léggömbfújás,
búvárjáték,
szappanbuborék fújás, tárgyak elfújása, huhogás ablaküvegre, rétes nyújtás
Hangutánzó játékok
Rímek keresése szavakra, szinonimák gyűjtése, ellentéte szópárok, kakukk tojás, szólások, közmondások befejezése, mondd másképpen, mese kiegészítés, varázsló játék (mit tennél ha.) kérdezzünk okosan, elvont, régies kifejezések értelmének keresése, szituációs játék, riporter játék ( kérdés-felelet ). Beszélgetés: mi történik a képen?gyűjtőfogalmak. Kiemelten figyelünk arra, hogy az ingerszegény környezetből érkező, hátrányos helyzetű gyermekek szegényes szókincsének gazdagítása érdekében, konkrét ismeretek nyújtására van szükség. További feladatunk beszédkultúrájuk fejlesztése.
Fejlődés várható eredménye:
Anyanyelv ismerete, megbecsülése, szeretete.
Természetes beszéd és kommunikációs kedv.
Élmények tapasztalatok szerzése az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.
Helyesen, tisztán, érthetően beszél.
Értelmi nevelésünk céljai:
Tevékenység, élményszerzés közben fejlődjenek értelmi képességeik.
Természetes kíváncsiságukat, megismerési vágyukat többféle helyzetben, szituációban élhessék ki, ismerjék meg a felfedezés, próbálkozás örömét.
Fejlődjön önállóságuk, figyelmük, kitartásuk, pontos feladatvégzésük, feladattudatuk. 26
Legyenek bátrak, nyitottak, toleránsak, tudni vágyók.
Legyenek készek az új élmények befogadására.
Legyen önértékelésük, pozitív „énképük”.
Szerezzenek tapasztalatokat konfliktushelyzeteik kezeléséről.
Tevékenység és élményszerzés közben tegyenek szert tapasztalatokra, és elemi szinten sajátítsák el az információkeresés célszerű formáit..
Feladataink
A gyermekek értelmi képességeinek fejlesztése / érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, akarat, gondolkodás - alkotóképesség – fejlesztése.
Megerősítő, támogató magatartásunkkal, érdekes szituációk megteremtésével tartsuk ébren kíváncsiságukat, megismerési vágyukat;
Csoportos foglakozások szervezésével teremtsünk olyan lehetőségeket, melyekben önállóan tevékenykedhetnek, tervezetten szerezhetnek tapasztalatokat.
Segítsük elő a gyermekek kreativitásának kibontakozását;
Viselkedésünkkel, beállítódásunkkal, példánkkal nyújtsunk modellt
Tudatában legyünk a lehetséges konfliktushelyzeteknek, mert így fel lehet készülni az egyes esetekre, esetleg meg is előzhetjük őket, a már kialakultakat értően kezelhetjük
Ismerjük el a problémák eredeti megoldását;
Használjuk fel nevelőmunkánkban a családból hozott kulturális értékeket és hagyományokat.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
Beszédük jól érthető, mondataikban jelenjenek meg a főnevek, igék, melléknevek, számnevek.
Megfelelő tempóban, hangnemben, hangsúllyal beszéljenek kifejezve érzelmeiket, gondolataikat.
Beszédükben jelenjenek meg az elvont fogalmak, és az ok-okozati összefüggéseket jelölő szavak.
Mutassanak érdeklődést az új, és ismeretlen kifejezések iránt.
A könyveket szívesen nézegessék, meséljenek a képekről, élményeiket képi ábrázolásban jelenítsék meg.
Korának megfelelően kialakul a pontos érzékelése, észlelése. megfigyelése, emlékezete, képzelete, figyelme, akarata, gondolkodása – alkotóképessége. 27
Térbeli viszonyokat képes felismerni, megnevezni.
Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is.
Figyelme korához képest tartós.
Gondolkodására a probléma megoldásra törekvés és a kreativitás jellemző.
Szókincse korának megfelelő.
Jól használja a metakommunikációs eszközöket.
Bátran, szívesen kommunikál társaival és a felnőttekkel.
Társára odafigyel, türelmesen meghallgatja mondanivalóját.
A közölt információt megérti.
A kommunikációt kapcsolatfelvételre is használja.
Bátran kérdez.
Verbális emlékezete korának megfelelő.
Egyszerű történetet, mesét képes önállóan is elmondani.
Ismeri és használja az udvariassági szavakat.
Tud szemkontaktust teremteni és tartani.
Élményeit és gondolatait el tudja mondani.
7. A JÁTÉK, A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS ÉS MUNKA 7. 1. A játék és tanulás értelmezése Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének
az
óvoda
napirendjében,
időbeosztásában,
továbbá
a
játékos
tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. Célja:
A gyermeki személyiség tükrözésének legfőbb területe a játék, melynek célja a gyermek életkori sajátosságaiból adódó játék igényének maximális biztosítása.
Tevékeny, gazdag óvodai élet megteremtésével a gondtalan, szabad játék kibontakozása.
28
Családias légkör, az otthonosság megteremtésével a játék önkéntességét, a gyermek önállóságát, kezdeményezését fejlesztjük, erősítjük.
A gyermek belső érzelmének, külső hatásoknak, a vágyaiknak a játékban való felszabadításával olyan tevékenység kialakítása, melyek révén személyiségük, képességük fejlődik A játéktevékenység az óvoda kinyitásával elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott
játékkal
játszhatnak.
A
játék
folyamatosságát
a
napirend
jól
biztosítja.Óvodapedagógusként gyermekeinkkel közösen együttjátszunk, és lehetőséget biztosítunk a játék szabadságának és nyugalmának biztosításában. Csoportszobai játéktevékenységek:
gyakorló vagy funkciós játékok
építő játékok
szerep (utánzásos) játék
dramatikus játék
Ezekhez a játéktevékenységekhez a csoportszobában megfelelő mozgásteret, játékszereket, eszközöket, anyagokat biztosítunk. A szerep illetve az utánzó játékokban a gyerek tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, érzelmeit jeleníti meg. Szabadban történő játéktevékenységek:
mozgásos játékok
népi játékok
A játékszerek választásakor a csoport összetétele, a gyermekek életkori megoszlása iránymutató. A kiscsoportos gyermekeknél a mozgásigény, a manipulációs vágy kielégítése a legfontosabb, A gyakorlójáték eszközigénye, mindenből nagyobb mennyiségre van szükség. (öltöztethető, rakosgató, húzogató játékok. ) A nagyobb gyerekeknek a szerepjáték alapvető eszközeit vásárlással biztosítjuk, a kiegészítő kellékeket közösen elkészítjük. A gyermekek a szerepjáték során hiányzó eszközöket – rendkívüli találékonysággal, fantáziával – más eszközökkel, anyagokkal helyettesítik, a hibásakat megjavítják, gyűjtögetünk olyan anyagokat, amelyek a gyermekek megtudnak munkálni. Elérhető helyen tároljuk (kosár, doboz). A konstruáló, építőjátékban a gyermekek különböző játékszereket, tárgyakat hoznak létre, építenek, szerelnek, szerkesztenek. 29
Gondolkodást, kreativitást fejlesztő játék. Az összerakás, a szerkesztés, összeállítás öröme újabb és újabb tevékenységre ösztönzi őket. Alkotásaikat általában a szerepjátékhoz használják. A konstruáló / építő / játék nagyon sok fajtája beszerezhető. A szabályjáték fokozatosan alakul ki, a gyakorlójátékból a szerepjátékon át. Az önként vállalt, saját maguk által felállított szabályoktól jutnak el a játékszabályok maradéktalan betartásáig. Az óvónő irányító tevékenységeinek alapvető jellemzője a közvetettség. Az indirekt irányítási mód azonban nem jelentheti azt, hogy az óvónőnek nincs kötelezettsége a játékidőben. A gyermek e tevékenységben figyelhető, fejleszthető leginkább. Az együttjátszás, az ötletadás, bátorítás, buzdítás, eligazítás, mintaadás, modellkövetés, elismerés, dicséret – a gyermek egyéni képességeihez igazodva – a játékirányítás megfelelő módszerei. A nevelő alkalmazzon olyan nevelési eljárásokat, amelyek lehetővé teszik a különböző fejlettségű gyermekek együttjátszását. Tanítsa meg a gyermekekkel, hogy ne zavarják egymást, alkalmazkodjanak, becsüljék meg egymás játékát, építményét. Mozgásos szabályjátékokat (testnevelési játékok, labdajátékok, versenyjátékok, dalos és mondókás népi játékok körjátékok), értelmi képességeket fejlesztő játékokat (társasjátékok, képes kirakók, dominók, memória játékok, nyelvi játékok). Népi játékok: A népi játékok sajátos tartalma, formája, játékanyaga visszatükrözi az adott nép életmódját, gondolatát és érzésvilágát. Jelenjenek meg a népi játékok az óvodai élet különböző tevékenységi formáiban:
énekes-táncos játék
mondókás játék
dramatikus játék
társas és vetélkedő játékok
Jelenjenek meg a népi játékeszközök, amelyek a mai játékeszközöket harmonikusan egészítik ki: rongybaba, csuhébaba
Jelenlétük fontos, mivel természetes anyagból készülnek, kapcsolódnak a természeti környezethez. Biztosítani kell a gyermekeknek, hogy a népi játékokat eredeti formában, eredeti szöveggel, dallammal, tánclépéssel és szabályokkal játszhassák az óvodában 4-5 éves korban. 30
Törekszünk arra, hogy a gyermekeket megismertessük mozgásos, fantázia és énekes játékokhoz kapcsolódó versekkel:
környezetről,
időjárásról,
évszakokról,
tárgyak,
állatok
megszemélyesítéséről,
ünnepekről Ezekhez a játéktevékenységekhez a csoportszobában megfelelő mozgásteret, játékszereket, eszközöket, anyagokat biztosítunk. A szerep illetve az utánzó játékokban a gyerek tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, érzelmeit jeleníti meg. A játékból adódó óvónői feladatok
Megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékhoz, szimbolikus játékhoz, konstruáló játékhoz, szabály játékhoz..
Megteremteni a szabad tevékenykedés, kezdeményezés, együtt játszás lehetőségeit, a különböző játékfajták spontán variálását kornak megfelelően.
Kiküszöbölni a szociális helyzetből adódó különbségeket, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeknek gondozásában, kultúrában, játékban azt nyújtsuk, ami otthonunkban hiányzik.
Biztosítani az indirekt irányítás felelősségét, szabad játék túlsúlyának érvényesülését.
A játékok a gyermekek által jól látható és elérhető helyen történő elhelyezése. A játékszereket és eszközöket úgy helyezi el, hogy könnyen áttekinthetőek és elérhetőek legyenek a gyermekek számára, és keltsék fel érdeklődésüket.
A mozgásos és a nyugalmasabb játékok számára egyaránt biztosítja a játék tartalmának megfelelő teret, és „kuckókat”, hogy a játszócsoportok igényeik szerint elkülönülhessenek
A játékkedv fokozása, a játéktémák bővítése, a tartalom mélyítése érdekében sokoldalú élmény- és tapasztalatszerzési lehetőségeket szervez, kihasználja az óvoda, a környezet és a szülők kínálta lehetőségeket, sétákat, kirándulásokat. „Az, hogy milyen mértékben alakul ki a gyermekekben a játék igénye, és a játék készsége, hogy milyen lesz a viszonyuk e tevékenységhez, az nagyban függ az óvónő személyiségétől. A játékról vallott felfogásától, de még inkább a játékhoz való viszonyától, játszási kultúrájától.”
( Dr. Kovács György: Játék, ON 1990/6 . 190.o.)
31
Fontos: A játék megkapja megfelelő, méltó helyet: - a tevékenységformákat úgy állítjuk a gyermekek fejlesztésének szolgálatába, hogy azokat, játékosan éljék meg; - játéktevékenység közben fedezzék fel környezetüket; - szabad, spontán módon játsszák ki magukból örömüket, bánatukat, vágyaikat; - játékos, felszabadult, örömteli érzésekkel adják át magukat az esztétikai hatásoknak; A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
Alkalmasak a tartós együtt játszásra, melynek megtervezését, a megfelelő játékszerek kiválasztását, a szerepek kiosztását, szabályok betartását képesek önállóan megszervezni.
Óvodáskor végére olyan alkotásokat hozzanak létre, melyben tükröződnek egyéni ötleteik, és érzik a sikeres építés örömét.
Örömmel játszanak szabályjátékokat, és figyelmeztetik egymást a szabályok betartására.
Olyan játékhelyzeteket hozzanak létre, melyekben tapasztalataik alapján megjelenítik a felnőttek tevékenységeit.
7.2. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Célunk:
Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése.
Fontos, hogy az óvodapedagógus építsen a gyermek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire.
A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.
Az egész óvodai nap folyamán valósul meg, ennek elsődleges terepe a játék és az óvodai élet. Elsődleges cél a gyermeki képességek fejlesztése, támogató környezet megteremtésével, és a gyermeki előzetes tapasztalatok figyelembevételével. A programban helyet kap az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységeken megvalósuló tanulás, amelyek 32
számtalan probléma és feladatmegoldás lehetőségét adják a gyermekeknek. A program felfogása szerint a tevékenységekben megvalósuló tanulás azt jelenti, hogy az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek a játékidőben zajlanak úgy, hogy nincs közben játékelrakás. A tanulás lehetséges formái az óvodában:
az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása,
a spontán játékos tapasztalatszerzés,
a játékos, cselekvéses tanulás,
a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés,
az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés,
a gyakorlati problémamegoldás.
Feladatok a tanulási folyamatban:
Nyugodt tanulás feltételeinek biztosítása
Célszerűen berendezett csoportszoba
Elkülönített tanulósarok
Megfelelő szokásrendszer kialakítása
Motiváció biztosítása
A tevékenységet az óvónő előre megtervezett feladatok alapján szervezi, irányítja, személyre szabott pozitív értékeléssel segíti.
A
tanulás
legyen
spontán,
játékos
tapasztalatszerzés,
ismeretközvetítő,
képességfejlesztő, differenciált
Tanulási folyamat komplexitásának szem előtt tartása
A gyermek reagálásának, megnyilatkozásának beépítése a tanulási folyamatba.
A tanulási tevékenységből adódó óvónői feladatok
Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás)
A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése.
Lehetőség szerint a gyermek számára olyan szituációk átélése, ahol megismerhetik a felfedezés, kutatás örömeit. 33
Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése.
A tanulás irányítása során, személyre szabott pozitív értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakoztatását. A gyermeki kérdésekre épülő ismeretátadás lehetőségének kiaknázása.
Tervezett játékokkal és tevékenységekkel felkészülés a mindennapos feladatokra.
A játékos, cselekvéses tanulás biztosítása.
Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse.
A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése
Nevelő munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. A fejlesztés célzó pedagógusi feladatok:
A tehetség és megjelenési formájának felismerése.
A gyermek segítése a továbbfejlődésben
Intellektusuk és kreativitásuk ösztönzése.
A szülő segítése gyermeke nevelésében.
Részképesség-lemaradás, illetve egyéb potenciális tanulási zavar időbeni kiszűrése, jelzés a megfelelő szakembernek és az óvodavezetőnek.
Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.
34
2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára.
35
A szociálisan érett gyermek: egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben 7.3. Az óvodai munka, mint a szervezett tanulás előfutára A munkára nevelés az óvodai nevelés eszközrendszerének része, a gyermek életében igen jelentős tevékenységi forma. A gyermekek fejlődése tevékenység közben megy végre. A munka tartalmában és formájában gazdag tevékenység, s-ezáltal hozzájárul a sokoldalú személyiség kialakulásához. A munkára nevelés során: a gyermek értelmi képességei fejlődnek, munkaszemléletük megfelelő irányba fejlődik, alakulnak erkölcsi tulajdonságaik: önállóság, felelősség, kitartás, akaraterő, segítőkészség, saját és mások munkájának megbecsülése, stb. Célja: A munka jellegű játékos tevékenységek során olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, amely elősegíti a sokoldalú gyermeki személyiség fejlesztését. A munka jellegéből adódó óvónői feladatok
Nyugodt, bizalmon alapuló, szeretetteljes légkör kialakítása.
Megfelelő eszközök (célszerűség, méret, anyag) és azok hozzáférhetőségének biztosítása.
Elegendő munkalehetőség szervezése.
Megfelelő hely és elegendő idő biztosítása a munka elvégzésére a folyamatosság érdekében. 36
A differenciálás elvének érvényesítése a feladatadáskor. A gyermek saját magához mérten kapjon fejlesztő értékelést
A munka értékelése legyen folyamatos, konkrét, reális, a gyermekhez mérten fejlesztő hatású.
A munka jellegű feladatokat elsősorban jutalomból adja (nem büntetésként!).
Ismertesse meg velük az adott munka eszközeit, azok ésszerű használatát, a munka legcélszerűbb fogásait, sorrendjét, az ellenőrzés módját.
Mindenfajta munkában és korcsoportban teremtse meg az önálló munkavégzés lehetőségét.
Fontosnak tartjuk, hogy a munkatevékenység örömmel és szívesen végzett folyamatos aktív tevékenység legyen az óvoda mindennapjaiban. A. Gyermek saját személyükkel kapcsolatos teendői Tartalma: testápolás, öltözködés, étkezés. A gyermekek természetesnek tartják ezeket a munkákat, szükségességüket elfogadják, megértik. Már egészen kicsi korban meg van az igényük arra, hogy ezeket a teendőket egyedül végezzék. Esetenként a családban negatív hatások érik a gyermeket e tekintetben, ugyanis a szülők egy része a siettetés miatt, más része a dédelgetés miatt nem engedi a gyermeket egyedül tevékenykedni. Az ilyen gyermek az óvodában sem önálló, elveszti munkakedvét, önbizalmát. Ezekre az esetekre külön figyelni kel, hiszen a munkavégzéshez szükséges készségek csak a gyakorlás által fejlődnek. B. Mindennapi élettel kapcsolatos munkák Környezet rendbetartása, átrendezése, spontán helyzetekből adódó feladatok, megbízatások teljesítése, alkalomszerű munkák. Ezeknek a munkáknak az elvégzéséhez akaraterőre, kitartásra van szükség. A nevelő feladata abban áll, hogy a feladatteljesítés legoptimálisabb fokát teremtse meg. Módja: A gyermekek képességeinek megfelelő feladat kiválasztása, ismertetése, elfogadtatása. Pozitív érzelmi hatások biztosítása. A munkavégzés folyamatának örömtelivé tétele. Barkácsolás A játék keretén belül végzett barkácsolás a játékot gazdagabbá, újszerűbbé teszi. Kedvező hatással van a közösség alakulására, a gyermekek érzelmi, értelmi fejlődésére, a nehézségek leküzdésének képességét fejlettebb szintre emeli. 37
Kerti munka Szívesen segítenek a falevelek összegyűjtésében, Szívesen ápolják a növényeket csoportszobában, udvaron egyaránt. Télen gondoskodnak a madarak táplálékáról. Naposi munka A naposság közösségi megbízatás. A naposok olyan feladatokat teljesítenek, amelyek a csoport, a gyermekközösség életében nélkülözhetetlenek. Figyelem összpontosítást, feladattudatot kívánó tevékenység. Naposi munka tartalma: Terítés ebédhez A játékok elrakásának, a csoportszoba rendjének ellenőrzése Növénygondozás Felelősi munka, (például mosdó, élősarok) A naposi munka során tudatosodik a gyermekekben az a tény, ha ő kiszolgál másokat, később ő is elvárhatja ugyanezt. Megérzik, hogy a másokért végzett munka is lehet örömteli. Fejlődik kötelességtudatuk az által, hogy meghatározott időpontban, meghatározott idő eltelte után visszatérően el kell végezni bizonyos feladatokat, ugyanúgy mint az iskolában, vagy az életben. A munkatevékenységek megszervezése, irányítása Nyugodt légkör biztosítása Megfelelő feltételek biztosítása: hely, idő, helyes munkatempó Az önálló munkavégzés lehetőségeinek biztosítása (fokozatosság, egyéni bánásmód) Munkavégzéshez állandóságának, folyamatosságának biztosítása. Differenciált reális értékeléssel segítsük elő a munka fejlettebb szintű megvalósítását, fejlesszük a munkához való pozitív viszonyulást. Tervezés Tervezéskor a tevékenységet és nem a követelményt kell megfogalmazni. Az értékelés lehetőséget ad arra, hogy megbizonyosodjunk tervezésünk helyességéről. Értékeléskor az önkiszolgálással kapcsolatos feladatok gyakorlásának szintfelmérése mellett szólni kell a gyermek erkölcsi, akarati tulajdonságainak fejlődéséről is. Egyetértek Bakonyi Vincze Ágnes Az óvodai munkára nevelés néhány elvi kérdés című tanulmányában lejegyzett gondolattal: „Az óvodai munkára nevelés akkor lesz eredményes, ha a gyermek mindazt az örömet, kezdeményezést, őszinte átélést és odaadást átviheti a munkára, amelyet a játékban átél.” 38
8. ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉG FORMÁI 8. 1. Verselés, mesélés ” Minden lány egy kicsikét királylány, minden Fiú kicsit hős lovag, A Lány trónol Álomország trónján, a Fiú képzel kardot és lovat.” Fodor Ákos
A verselés mesélés lehetőséget nyújt a kicsinyek szellemi szükségleteinek kielégítésére, beszéd
tanulás-tanítás,
szórakoztatás
terén,
kellemes
időtöltés,
együttes
élmény.
Mindennapjaink során az általunk megfelelő színezettel előadott mese vagy vers hozzájárul a gyermek jó közérzetéhez. Mi óvónők a mindennapi mesélés, verselés idején beszédünket példaként nyújtjuk. Nagy feladat hárul az óvónőkre, mert a gyermekek figyelmét el kell terelni a televíziózásról a mesék-versek birodalmára. Ezen kívül a szülőket is meg kell győzni a mesélés szépségeiről, mivel ma már nem divat az esti mesélés sem. A mesélés, verselés élmény a 3-7-8 éves gyermeknek. Az irodalmi élmény közvetítője a felnőtt. Az anyagot bátran tervezhetünk szigorú egymásra építettség nélkül, mert a nagyobb gyermekek szívesen hallgatják újra kisebb koruk meséit, ugyanakkor a kicsik is bekapcsolódnak a verselésbe, a hosszabb mese hallgatásába. A mesélést-verselést nem lehet egy foglalkozási ág keretei közé szorítani. ” helye és ideje van mindig ahányszor a nap folyamán lehetőség és igény van rá”. ( Zilahi Józsefné: nevelés az óvodában verssel, mesével.5.o. 1989.)
Mesét-verset mindennap hallgatnak a gyermekek. A mesélésen való részvétel a gyermekek számára mindig önkéntes. Az év során új anyag 4-5 kiolvasó mondóka, 15-16 mese, 10-12 vers. Fontos az ismétlések lehetőségének biztosítása is Célunk:
Alapozódjon meg a gyermekek esztétikai, erkölcsi, irodalmi értékrendje.
A gyermekek élvezzék, értékeljék, szeressék a magyar népköltészet, klasszikus költőink, modern kortárs versíróink értékes, a gyermekekhez közelálló műveit.
A szülők nevelési szemléletének formálása, az irodalmi nevelés hatására fejlődjön a gyermekek anyanyelvi szintje, kommunikációs képessége, önkifejezése.
Örömmel mondogassák a nekik kedves, hallott mondókákat, verseket, és az 39
önkéntelen figyelmükre támaszkodva emeljék be, véssék be emlékezetükbe az átélt mondóka, népi játék, versélmények hatására próbálkozzanak nyelvi improvizációval is. Óvónői feladataink:
Ne múljon el nap mesehallgatás nélkül!
Változatos irodalmi élmények nyújtása / népi, klasszikus és kortárs művek /
Az irodalmi élmény befogadásához szükséges feltételek kialakítása
Gyermekek mese-, versalkotásra ösztönzése.
Képeskönyvek elérhetőségének biztosítása.
Teremtsen alkalmat az óvónő arra, hogy gyermekek eljátsszák, elmondják, elbábozzák kedvelt meséiket, de adjon lehetőséget fantáziájuk szárnyalására az általuk kitalált történetek elmondására is, vagy a már ismertek másfajta cselekmény szövésére, befejezésére. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
Örömmel várja a mesélést.
Mesekezdeményezésen szívesen részt vesz.
Képes kitartóan figyelni.
Emlékezetében megtartja az egyszerűbb mesefordulatokat.
Szívesen nézeget képeskönyvet.
Szívesen mond verset, mondókát.
Képes történeteket elmondani.
Képes meséket, történeteket alkotni.
Elkezdett történeteket fantáziája segítségével folytatni tud.
Szívesen dramatizál, bábozik.
Kiegészítő és báb eszközöket szívesen barkácsol.
Nő a szülői mesélés gyakorisága.
8. 2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A zenei nevelést már a születéstől kell kezdeni. A szülői ház, óvoda feladata, hogy a gyermekeket korán tervszerűen fejlessze, és érdeklődővé tegye a zene iránt. Célunk:
A gyermekeket megszerettetni az énekléssel, énekes játékokkal
Fejleszteni a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, mozgás kultúráját 40
Minél több zenei élményhez juttatni a gyermeket zenei ízlésük és zenei anyanyelvük megalapozása érdekében
Népdalok éneklése, a gyermekek néptáncokat és népi játékokat, hagyományokat ismernek meg.. Ezeket a rendezvényeinken előadott műsorokba beiktatjuk és előadjuk. Az ének, a zene jelen van a gyermek mindennapjaiban. Játék közben énekelnek, dúdolgatnak, hallják a felnőtt éneket, zörejeket, zenei hangokat. „ A zenében van valami csodálatos, valami szavakkal ki nem fejezhető, ami nélkül élhetünk ugyan, de igazán boldogok sohasem lehetünk.” ( Pécsi Géza: kulcs a muzsikához. Előszavában Tankönyv kiadó, Bp.1989. )
Óvónői feladataink:
Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák kiválogatása, ezek összeállítása az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelően. A zenei nevelés anyagát a népi gyermekjátékok, valamint Forrai Katalin: Ének az óvodában és Gryllus Vilmos dalos füzetéből merítjük.
Biztosítjuk, hogy az ének, zene, énekes játék, gyermektánc, mindennapos tevékenység és nagyon fontos a felnőtt minta spontán utánzása.
A migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit is figyelembe vevő dal és zenei anyag-választás.
Az óvodában is játszható énekes népszokások válogatása: mártonnap, szüreti mulatság, pásztorjáték, farsang, pünkösdölő, lakodalmas.
Ritmusérzék fejlesztése, éneklési készség és a harmonikus, szép mozgás alakítása.
A gyerekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal.
Igényes hangszerjátékkal és zene kiválasztásával a zenei fogékonyság megalapozása.
Friss levegő biztosítása.
A kör és egyéb mozgásos játékokhoz elegendő hely kialakítása.
A játékok hangulatának megteremtéséhez változatos, esztétikus, motiváló hatású, élményt előhívó eszközök biztosítása.
Az óvónő örömmel vesz részt a közös éneklésben, énekes játékban, maga is élvezi a tevékenységet. Egésznap biztosított tevékenység.
Óvónői feladatok korcsoportonként, a hallás – és ritmusérzék fejlesztése terén:
Fejleszti hallásukat magas-mély reláció, halk-hangos különbségének 41
felismertetésével.
(2,5) 3-4 évesek
Motívum-visszhang, egyszerű dallammotívumok visszaénekeltetésével.
csoportjában
Hangszerek
hangjának,
eltérő
zörejhangok
felismertetése
és
megkülönböztetése.
Fejleszti ritmusérzésüket az egyenletes lüktetés, tempókülönbségek (gyors-lassú) érzékeltetésével, játékos mozdulatokkal.
Egyszerűbb táncmozdulatok, utánzásos elsajátíttatása.
Ütőhangszerek, egyszerű ritmushangszerek bemutatása, és gyakoroltatása.
Ritmusmotívumok – egyszerű beszélt és énekelt-visszatapsoltatása.
Fejleszti hallásukat az oktáv és kvint távolságok érzékeltetésével.
Halk-hangos megkülönböztetésével, beszéd, ének és taps formájában.
Zenei emlékezetüket dallamfelismeréssel, dallambújtatással fejleszti.
Finomabb zörejek egymás hangjának és a természet hangjainak felismertetése.
4-5 évesek csoportjába
Az egyenletes járás és tapsolás összhangjának megteremtésével fejleszti ritmusérzéküket.
Gyors-lassú tempótartás képességének alakítása beszéd, ének és mozgáson keresztül.
Táncos jellegű mozdulatok alakítása.
Ritmushangszerek
használatával
a
koordináció
szem-kéz
és
a
finommozgás alakítása.
Ritmus és dallam motívum visszatapsoltatása és visszaénekeltetése.
Dallamfordulatok kitalálására ösztönzés.
Fejleszti
hallásukat
a
magas-mély
dallam
vonalának
térbeli
érzékeltetésével.
5-6-7 (8) évesek csoportjában
Gyors-lassú és a halk-hangos fogalompárok együtt gyakoroltatása.
Dallamfelismertetés kezdő motívumról vagy belső motívumról.
Dallambújtatás gyakoroltatása hosszabb és rövidebb egységekkel.
Motívum-visszaénekeltetése kitalált szöveggel csoportosan és egyénileg.
Sokféle zörejek és zenei hangok felismertetése, kis eltérések, irányok, távolságok, közeledések, távolodások függvényében.
Fejleszti
ritmusérzéküket, 42
az
egyenletes
lüktetés
és
ritmus
megkülönböztetésével és összekapcsolásával.
Dallam felismertetése a dal ritmusáról.
Gyors és lassú tempó tartása mérőegységnek megfelelően, negyed, nyolcad lépéssel.
Esztétikus, egy ütemű mozgás fejlesztése, változatos térformák alakítása, játékos táncmozdulatok gyakoroltatása.
Tánc közben a zene ritmusának, lüktetésének átvételére motivál.
Törekszik arra, hogy táncban a párok összehangoltan, és a több pár egymáshoz igazodjon.
Változatos ütőhangszerek használatával a dalok ritmusához alkalmazkodás képességének fejlesztése.
Dallammotívumok hangsúlyainak kiemeltetése tapssal, járással, játékos mozdulatokkal.
Ösztönzi saját szövegű dallam kitalálására, zenei kérdés-felelet játékra.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
Örömmel szívesen játszik dalos játékokat.
Bátran énekel, akár egyedül is, szívesen hallgat zenét.
Megkülönbözteti a zenei fogalompárokat: halk-hangos, gyors-lassú, magas- mély.
Különbséget tesz az egyenletes lüktetés és a ritmus között.
Egyszerű dallammotívumokat tisztán énekelnek vissza
Egyszerű táncos mozgások elemeit ismerik (dobbantás, koppantás, kilépés, páros forgás, stb.) Ismeri a népszokásokhoz kapcsolódó dalokat, dalos játékokat.
Élőzenét, népdalokat hallgatják, örömet jelent számukra.
Felismeri néhány hangszer hangját.
Maga is képes egyszerűbb hangszerek használatára (dob, cintányér, triangulum).
8. 3. Rajzolás, mintázás és kézimunka A rajzolás, mintázás és kézimunka során a gyermeki élményei, képzelete és fantáziavilága jut kifejezésre. Az építő-ábrázoló, alakító tevékenység segíti a gyermekek téri, formai és színképzetének alakulását, gazdagodását, személyiségük fejlesztését. A tevékenység során megismerkednek különböző anyagokkal, azok tulajdonságaival, formálhatóságával, az eszközök használatával. Célja: 43
A gyermek tér-, forma- és szín képzeleteinek gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük kialakítása. Az alkotás, az önkifejezés, a környezet esztétikai alakítása, az esztétikai élmények befogadása. Óvónői feladataink:
A gyermekeket rácsodálkoztatja a szépre, esztétikusra.
Megismerteti a migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit.
Megfelelő helyet, időt és eszközt biztosít a gyermekek számára.
Az ábrázolás eszközeit a gyermekek által elérhető helyen tartjuk.
Párhuzamosan végezhető tevékenységeként lehetőséget ad a szabad alkotásra.
Megtanítja az ábrázolótevékenységgel kapcsolatos higiéniai szokásokat: hosszú ujjú ruha feltűrése, védőkötény használata, kézmosás, védő asztalterítő.
Megismerteti a gyermekekkel az eszközök használatát, a különböző anyagokat.
A (2,5) 3-4 évesekkel megkedvelteti a rajzolás, festés alapjait, a mintázás alaptechnikáit, nyomdázást, tépést, ragasztást.
A 4-5 éves gyermekek körében formálja a képalkotást, megismerteti a vágás, hajtogatás, egyszerűbb fonás, varrás és gyöngyfűzés alapjait.
Az 5-6-7 (8) éves gyermekeknél a képalkotás különböző, változatos technikákkal történő készítését erősíti (például mozaik, kollázs, nyomatok), és megismerteti a szövés technikáját, valamint a többféle technikai megoldást igénylő barkácsolást.
A gyermekek által létrehozott alkotást pozitívan értékeli, elfogadja.
Ösztönzi a gyermekeket a színek széles skálájának használatára.
Az alkotókedvet ötleteivel, javaslataival egy-egy inspiráló eszközzel segíti.
Az 5-6-7 éves gyermekeknek saját eszközt és saját gyűjtődossziét biztosít.
A váratlan eseményeken alapuló ábrázolási kedvet rugalmasan kezeli.
Az udvaron is megteremti a lehetőséget az alkotásra.
Balkezes gyermeket nem erőltet jobb kézzel való munkálkodásra.
A rajzolás során különösen figyel a diszgráfia tüneteire, észlelésekor jelzéssel él a pszichológus felé.
Nagy odafigyelést tanúsít a helyes ceruzafogás iránt.
Mintázáshoz többféle anyagot is használ (vizes homok, gyurma, agyag, gipsz).
A mintázási kedvet különböző természetes anyagokkal, kiegészítőkkel növeli (termések, magvak, fűszerek, szárított és préselt növények).
44
A csoportszoba, öltöző, mosdó és folyosó esztétikumának alakítása és fenntartása során formálja a gyermekek ízlését, környezettudatos szemléletét.
A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka az egész nap folyamán biztosított tevékenység.
Téma javaslat esetén úgy fogalmazunk, hogy tág megoldási lehetőséget biztosítunk a gyermeki képességek fejlesztése érdekében. A témamegjelölés csak iránymutató, csak lehetőség, bármikor megváltoztatható, az adott csoportot, és óvónőt ért benyomások meghatározóak lehetnek. A gyermekek előre nem látható, de tudható helyzeteket teremthetnek, s az óvónőknek erre kell ráhangolódnia. Az ábrázoló tevékenységben tágabban értelmezve a vizuális nevelésben megvalósított feladatok, elért eredmények utólag is dokumentálhatóak a csoportnaplóban. Rajzolás, mintázás, kézimunka tartalma: rajzolás, festés, tépés, vágás, ragasztás, hajtogatás, viaszkarcolás, nyomathagyás, agyagozás, gyöngyfűzés, csöpögtetés, vonalvezetés. Ismerkedés az anyagok tulajdonságaival. Miből, mit lehet létrehozni, hogyan formálható:
Vegyes technikák alkalmazása
Természetes anyagok használata
Közös, kollektív munkák létrehozása
Földre, homokba, aszfaltra rajzolás
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
Bátran, szívesen használja az ábrázolás eszközeit.
Élményeit képes megjeleníteni.
Szem-kéz mozgása összerendezett.
Helyesen fogja és használja a ceruzát, ecsetet, ollót,
Ismeri a hat alapszínt, azt bátran használja.
Megfelelő a finmotorikus képessége, nem görcsös, biztos a vonalvezetése.
Vizuális észlelése, megfigyelése, emlékezet, korának megfelelő.
Ábrázolása során kitartó, akár több napon keresztül is képes munkálkodni.
Alkotás közben ügyel környezete és saját maga, munkája tisztaságára.
Szereti maga körül a harmóniát, a szépet, szívesen díszíti a környezetét.
Térlátása korának megfelelő.
Emberábrázolásban megjelenítik a részformákat, mozgás-ábrázolással próbálkoznak 45
Vonalvezetése balról jobbra halad.
8.4. A külsővilág tevékeny megismerése 8.4.1. Környezeti ismeretek megismerése A kisgyermek első tapasztalatait környezetéből szerzi, ezért igen nagy jelentőséggel bír a gyermekek személyiségének fejlődésében a családi nevelés. A külsővilág megismerésében a gyermek otthonról hozott tapasztalatait, ismereteit kell bővítenünk, és a környezethez való pozitív beállítódást erősítenünk. A gyermekek életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően ismerkedjenek meg a környező valóság formáival, mennyiségi viszonyaival és azok összefüggéseivel. Az ismereteket, tapasztalatokat lehetőleg természetes környezetben szerezzék komplexen, több érzékszervre hatóan, tevékenyen közreműködve. Célja: A gyermek minél sokoldalúbb tapasztalatokat szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből, az ehhez való kötődésüket pozitív érzelmi viszony jellemezze. A családi kultúra értékeinek figyelembe vétele. A külső világ tevékeny megismerése során fedezzék fel környezetünk mennyiségi és formai összefüggéseit tevékenységeken keresztül. Tudatos, tervszerű szervezéssel biztosítjuk a gyermekek környezetével kapcsolatos gazdag tevékenységrendszert, ezáltal segítjük a gyermekeinket a biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz, (alkalom, időhely, eszköz) A külső világ (környezet) megismertetéséből adódó óvónői feladatok
Az új ismereteket a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyára építi, illetve élményeikre, tapasztalataikra támaszkodik.
A meglévő ismereteket elmélyíti, rendszerezi.
Változatos tevékenységeket biztosít felfedezésre, megfigyelésre, megismerésre.
Témaválasztásánál figyelembe veszi a lakóhely, a környezet sajátosságait.
Módszereit, eszközeit a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítja: megfigyelés, játékos tevékenységek, szenzitív játékok, gondolkodtató kérdésekkel problémahelyzet előidézése, kísérletezés, vizsgálat.
Ünnepélyek és hagyományőrzés formájában közvetíti a nemzeti kultúra értékeit, hagyományait. Neveljen a szülőföld szeretetére, szokások, családi és tárgyi kultúra értékeinek védelmére
Megtanítja felfedezni a környezet szépségét, harmóniáját. 46
Megláttatja az összefüggéseket és az ok-okozati viszonyokat.
A csoportszobában élő természetsarkokat alakít ki, ahol mindig csírázik, hajt, zöldell valamilyen növény.
Az udvaron lehetőséget biztosít a kertgondozásra, ehhez megteremti a feltételeket.
Növények, állatok fejlődéséről, gondozásáról, hasznáról ismereteket nyújt.
A kirándulásokon természeti kincsek gyűjtésére motivál (lehullott termések, levelek, magok, tollak, fakérgek, kagylók, csigaházak, kavicsok).
Az óvoda közvetlen környékére sétákat szervez, megismerteti a helyet, ahol az óvoda található, a helyet, ahol élnek.
Elemi közlekedési szabályokat gyakoroltat, közlekedési eszközökkel ismerteti meg a gyermekeket.
Fontos
feladatunknak
tartjuk
a
nevezetességekkel,
az
ünnepeinkkel,
hagyományainkkal való megismertetést.
A gyermekeknek megmutatjuk a felnőttek óvodai munkáját, illetve az óvoda környékét, környezetét
A közlekedésre nevelés fontos szempontja, a helyes viselkedés, a viselkedési morál megalapozása (udvariasság, köszönés stb.), aminek gyakorlása és tudatosítása érdekében gyalogos kirándulást, autóbusz kirándulást, és vasúton való utazást szervezünk.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
Ismerik nevüket, szüleik nevét, foglakozását, lakásuk címét
Megnevezik testrészeiket, értik a higiéniai szabályok betartásának jelentőségét.
Ismerik a közlekedési eszközöket, az elemi közlekedési szabályok betartásának jelentőségét
Megnevezik az évszakokat jellemző tulajdonságaik alapján
Megnevezik a napszakokat és a hét napjait
Ismerik a növény szó jelentését, megnevezik a környezetükben található ismertebb növényeket, részt vesznek azok gondozásában (gyomlálás, öntözés stb ).
Ismerik a környezetükben élő állatokat, tudják azokat csoportosítani egy-egy jellemző tulajdonságaik alapján.
47
Ismernek néhány erdei és vadállatot
Megnevezik környezetük színeit, sötét és világos árnyalatait
Képesek lesznek jelenségek, tárgyak között összehasonlítást végezni külső jegyek alapján
Viselkedésüket jellemezze a szeretet, tisztelet, az egymás problémái iránti érdeklődés.
Nevelési feladatunknak tartjuk, hogy gyermekeink védjék az élő környezetet. Így alapozhatjuk meg a természet szűkebb, tágabb környezetünk a haza szeretetét. Szoros kapcsolatot tartunk Sz.Sz.B természet és Környezetvédelmi Kulturális Értékőrző Közhasznú Alapitvánnyal. Célja:
A gyerekek bevonása a környezeti nevelést célzó tevékenységekbe, nevelésbe,
tudatformálásba, terep programokba. Egyeztettet időpontban a gyerekek számára 25-30 perces foglalkozásokat tartanak, játékos formában. 8.4.2. Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése Külső világ megismeréséhez tartozik a matematika tartalmú tapasztalatok szerzése. Óvodai nevelésünk egészében érvényesülő folyamatként kezeljük Tudatos, tervszerű szervezéssel biztosítjuk a gyermekeink matematikai ismeretekkel kapcsolatos gazdag tevékenykedést, ezzel segítjük a gyermekeinket a biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz, (alkalom, idő, hely, eszköz) Életkori sajátosságuknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően alkalmazzuk a matematikai kifejezéseket, amelyek először passzív szókincsé válnak, majd beépülnek beszédükbe Tapasztalatok szerzését irányítottan végezzük, az egyéni sajátosságokat figyelembe véve. A tevékenységeket változatos formában kötetlen, egyéni, páros, mikrocsoportos szervezéssel, megfelelő hely, idő, eszköz anyag segítségével biztosítjuk. Célja: A gyermekek a közvetlen környezetükben végzett tevékenységek során aktív cselekvőként sajátítsák el a matematikai ismereteket A környezet megismerése közben a gyermekek matematikai tapasztalatainak elősegítése a mindennapi életben szerzett ismeretek tudatos rendezése A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismertetéséből adódó óvónői feladatok 48
A gyermekeink matematikai érdeklődésének felkeltése, fenntartása
A játék során adódó spontán matematikai helyzetek kihasználása.
Matematikai
fogalmak,
kifejezések,
összefüggések
megismertetése,
megtapasztaltatása.
Érdekes, a gyermekek kíváncsiságára építő problémahelyzetek teremtése.
Matematikai tartalmú játék kezdeményezése során a gyermekek egyéni fejlettségének, képességeinek figyelembevétele.
Az alapvető formákat felismeri, azonosítja: kör, négyzet, téglalap, háromszög.
A gyermekek egyéni feladatmegoldásának meghallgatása, a sajátos logika elfogadása. Tudatos, tervszerű, differenciált egyénre szabott fejlesztése
A gyermeki tevékenység változatos formájának biztosítása: egyéni, páros, mikro csoportos szervezéssel.
Mozgásos feladatnál a testrészek megnevezése, a velük végzett cselekvés elmondása.
A matematikai osztályozás, halmazokkal végzett feladatoknál a matematikai ítéletek megnevezése.
A térbeli viszonyok, az irányok és helyzetek pontos megnevezése. A matematikai tapasztalatszerzés tehát természetes környezetben a legeredményesebb.
Jól fejleszti a gondolatok tevékenységgel, szóval történő kifejezését. A
környezet
megismerése
során
szerezett
élmények,
tapasztalatok,
tevékenységek lehetőségének tárházát kínálják a nevelés számára.
matematikai
A csoportszobákba
felszerelt nagyméretű tükrök lehetőséget biztosítanak a téri percepció kialakításánál. Minden lehetőséget igyekszünk megragadni a téri tájékozódás segítése érdekében, figyelmet fordítunk a síkbéli tájékozódásra is (testnevelés, rajzolás, stb.) A közös feladatok élményt jelentenek gyermekeink számára, és ez által is erősítjük bennük a csoporttudatot, miközben az egyéni feladatmegoldás közben sikerélményhez juttatjuk őket. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
Logikus gondolkodása életkorának megfelel, problémamegoldókészsége jó.
Számfogalma 10es számkörben mozog. Képes halmazokat összehasonlítani, tulajdonság szerint szétválogatni.
Helyesen értelmezi és használja az összehasonlítás megítélésének fogalmát: hosszabbrövidebb, kisebb-nagyobb, több-kevesebb, stb. 49
Ismeri az irányokat, és helyesen értelmezi feladatvégzése során: jobbra-balra, előrehátra, lent-fent, stb.Helyesen használja a névutókat.
Felismeri a sorba rendezés logikáját, azt képes jól folytatni, legalább 3 elemszámmal
Az alapvető formákat felismeri, azonosítja: kör, négyzet, téglalap, háromszög.
Képes részekből az egészet kirakni
Ismeri az alapvető mértani testeket, azokat képes felismerni és megnevezni (kocka, gömb, téglatest).
Van tapasztalata a tükörképről, szimmetriáról.
Azonosságokat, különbözőségeket képes felismerni és megfogalmazni
8. 5. Mozgás 1. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszicho motoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. 2. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. 3. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. 4. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget 50
kell biztosítani.Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A testnevelésnek fontos szerepe van az egészség megóvásában, az egészséges életmódra nevelésben. Fejleszti a természetes mozgást, a testi képességeket.Megismerteti a gimnasztikát, a testnevelési játékokat. A mozgás fejlődését a születéstől a kisgyermekkorig általában figyelemmel kísérik, fontosnak tartják a szülők. Ebben az életszakaszban a gyermek mozgása képet ad általános fejlettségi szintjéről. Elmondható, hogy az óvodába került gyermekek fizikálisan fejletlenek, gyenge a szervezetük ellenálló-képessége. A gyermekek kevés mozgásos játékot ismernek, jellemző a cél nélküli futkározás, rohangálás. A mozgásos feladatok, mozgásos játékok tervezésénél figyelembe vesszük a csoportok összetételét, életkori sajátosságait, a gyermek egyéni fejlettségi szintjét Célja: A személyiség sokoldalú fejlesztése, mozgásigény kielégítése, és a mozgás megszerettetése. A testi képességek – fizikai erőnlét –fejlesztése. Feladatai:
A gyermekek életkorának megfelelő természetes mozgásformák fejlesztése a játékban. Nagy és finom mozgások fejlesztése.
Mozgásfejlesztés a szervezett tevékenységekben, s a mindennapi mozgásban.
Társra figyelés képességének alakítása, egészséges életmódot erősítő tevékenység, minden gyermek számára biztosítani.
a mozgással kapcsolatos szókészletet, természetes mozgását (járás, futás, ugrás, egyensúlyozás stb.),
testi mozgásos képességeit (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés
Úgy alakítjuk a napirendet, hogy a gyerekeknek legyen lehetősége a mozgás tevékenységre a csoportszobában és az udvaron egyaránt.
A mozgás fejlesztésének területei: Szabad játék kereteiben végzett mozgásos játékok Mivel a gyermekek mozgásigénye eltérő, fontos, hogy az aktívabb mozgást és a nyugodtabb tevékenységet kedvelő gyermekek is megtanulják az egymáshoz való alkalmazkodást. A 51
célunk
az,
hogy
minden
gyermek
megtalálja
a
fejlettségének,
érdeklődésének,
temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. Fontos, hogy felkeltsük-,fenntartsuk a gyermekek mozgáskedvét, megszerettessük a mozgást. Lényeges a motiváció, a körülmények megteremtése, szabályok kialakítása, a pozitív megerősítés.Ezeknek megfelelően biztosítjuk a megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekhez mind a csoportszobában, és az udvaron.Időjárástól függően a lehető legtöbb időt töltjük a szabadban. Az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál szem előtt tartjuk a gyermekek életkorát, fejlettségi szintjét és a csoport összetételét. A testnevelés két formáját használjuk: Naponta kétszer 10 perc frissítő, játékos mozgás, heti egy alkalommal kötelező foglalkozás. A foglalkozáson ki-ki saját képességei szintjén hajtja végre a gyakorlatokat. A kisebbek könnyített, a nagyobbak nehezített változatát. A kicsik hamarabb befejezhetik a gyakorlást. Célunk annak elérése, hogy a kiscsoportosok is szeressék meg a tornát, ne tagadják meg a kötelező részvételt. A középsősöknél, a nagyoknál a fokozatos terhelés betartásával a feladatok, a gyakorlatok pontos, fegyelmezett, kitartó végzésre nevelünk. Különböző fejlettségű gyermekből álló csoportban különböző szintű irányító munkára van szükség. Az egyéni képességekhez igazodva kell végezni a hibajavítást, ellenőrzést, értékelést. A különböző életkorú gyermekek együtt tornázása biztosította pozitív lehetőségeket, hatásokat feltétlenül ki kell aknázni. Utánzás, bemutatás, gyakorlás, magyarázat, bemutatás, hibajavítás, ellenőrzés, dicséret, buzdítás. A mozgásos tevékenység egészségügyi feltételeinek megteremtése az óvónő feladata: levegő napfény biztosítása elsődleges. A környezet, a sportszer mindig tiszta legyen! Ne legyen balesetveszélyes! A gyermekek öltözzenek le a foglakozáshoz! Lehetőleg a szabadban kell tartani a foglakozásokat! ( A gyengélkedők vagy lusták is szokjanak hozzá fokozatosan a mozgásos tevékenységhez.). Mozgásfejlesztésből adódó óvónői feladatok:
A mozgás beépítése természetes módon a gyermekek tevékenységébe.
A gyermekek mozgáskedvének megőrzése, illetve szükség esetén felkeltése.
A mozgásos tevékenység pozitív megerősítése. 52
A baleset elkerülése érdekében a mozgástevékenység szabályainak kialakítása a gyermekekkel közösen, majd fokozott betartása.
Mozgásos tevékenység lehetőségének biztosítása a tornaszobában és az udvaron.
A gyermekek életkorához és egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos tevékenységre inspiráló eszközök kiválasztása, folyamatos cseréje.
A mozgás anyagának összeállítása, figyelembe véve a csoport és az egyéni fejlettség aktuális állapotát.
A játék, játékosság elsődlegességének tiszteletben tartása a foglalkozásokon.
A tevékenységek irányításánál és értékelésénél differenciál, figyelembe veszi az egyéni fejlődési jellemzőket.
A testnevelés-foglalkozások szervezése biztosítja a folyamatos mozgás lehetőségét, kiküszöböli a várakozási időt..
Kiemelt prevenciós feladatok megvalósítása: nagymozgás fejlesztés, egyensúlyérzékfejlesztés,
szem-kéz,
szem-láb
koordináció
fejlesztése,
testséma
fejlesztés,
térpercepció-fejlesztés, finommotorika fejlesztés, keresztcsatornák fejlesztése.
Tiszta, jó levegő biztosítása a tornaszobában, szükség esetén a dajka segítségének igénybevétele.
Biztosítjuk, hogy a mozgás spontán vagy szervezett formában mindennapos tevékenység legyen.
A fejlődés eredménye óvodáskor végére: A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak lenni a mozgásos játékokban Ismerik az irányokat, tudnak térben mozogni, tájékozódni. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. Módszertani alapelvek:
A szaknyelv használata.
Egyszerű, érthető utasítások alkalmazása.
Mintaértékű gyakorlatbemutatás, vagy magyarázattal kísért bemutattatás.
Tapintatos hibajavítás.
Egyéni képességek figyelembe vétele.
53
9. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK
Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: -
különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
-
sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
-
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
-
kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködése az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. 9. 1. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése
9.1.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Óvodai pedagógiai programunk elkészítésekor, valamint napi munkánk során figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében foglaltakat. Az irányelv célja, hogy a pedagógiai programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.. Sajátos nevelési igényű gyermek az: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. § A sajátos nevelési igényű - a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. Célunk: 54
A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a gyerekek között személyiségük különbözősége.
A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése, hogy javuljon életminőségük és a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba.
Alapelvünk:
A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön.
Gyermek
közösségünkbe
csakis
olyan
sajátos
nevelési
igényű
gyermekek
integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetők.
A gyermekek mindenekfelett álló érdekében a mi felelősségünk, hogy minden rendelkezésünkre
álló
segítséget
megadjunk
a
gyermekeknek
képességeik
fejlődéséhez, személyiségük kibontakozásához, ismereteik bővítéséhez.
Az óvónőknek olyan befogadó csoportlégkört kell kialakítaniuk, melyben a gyermekek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást (megfélemlítés, megalázás, az emberi méltóság megsértése).
A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai – orvosi – pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára kell építeni.
A fejlesztés legfontosabb területei:
A kognitív funkciók fejlesztése.
Alapmozgások kialakítása, a nagymozgások koordinálásának javítása, az egyensúly érzék fejlesztése.
Manuális készség, finommotorika fejlesztése.
Minimális kontaktus, kooperációs készség a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése, a beszédszervek ügyesítése, beszédindítás, a beszédmegértés fejlesztése, az aktív és passzív szókincs bővítése és a grammatikai rendszer kiépítése.
Játéktevékenység alakítása, adekvát játék használat elsajátítása.
Szociális kompetenciák kialakítása fejlesztése.
Az integrált nevelésből adódó feladatok: Inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, 55
segítőkészség, empátiás készségek alakítása - együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus. Külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez.
A sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségénél az óvónő vegye figyelembe a sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai állapotát.
Ismerje fel és gondozza kiemelten a gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt.
Törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek.
A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni.
Az óvodapedagógus értesse meg és tudatosítsa a gyermekcsoportban dolgozó dajkával, hogy kommunikációja, bánásmódja, viselkedése ugyanolyan modell értékű, mint az övé.
A sajátos nevelési igényű gyermekek optimális nevelésének érdekében a pedagógusok ismereteinek bővítése, elsősorban gyógypedagógiai téren.
A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, bármilyen oknál fogva a hátrányos helyzetű gyermek, felzárkózását elősegítse.
Szükség
szerint
szakvélemény,
fejlesztési
javaslat
kérése
a
megfelelő
szakszolgálatoktól.
Az óvodáskor végére, a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermeket is juttassa el az óvodai nevelés általános célkitűzéseiben megfogalmazott minimális szintre: alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködés.
Tárgyi feltételek biztosítása, különösen a nagymozgások fejlesztését, téri tájékozódást, beszédészlelés és – megértés fejlesztését és a gondolkodási stratégiák támogatását szolgáló eszközök.
Az
elfogadás
szemléletét
úgy
alakítjuk,
hogy
tartózkodunk
mindazon
viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek különbözőségét hangsúlyozza
Munkánkkal közvetve segítjük a társadalom befogadó szemléletének kialakítását.
56
Fokozott figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik esetében az adatvédelemmel és a személyiségjogokkal kapcsolatos szabályok betartására.
Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít.
Kiemelten fontos feladat a differenciálás, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehető
legnagyobb
mértékben
igazodjon
a
gyermekek
egyéni
fejlettségéhez,
képességeihez, az egyéni képességekhez .Az átlagtól valamilyen irányban eltérő fejlődést mutató gyermekek esetében célzott odafigyelésre van szükség. Ezen esetekben a szülőkkel egyetértésben, amennyiben a gyermek állapota megkívánja más szakembert, logopédust, pszichológust, orvost, konduktort is be kell vonni a fejlesztőmunkába. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
A sajátos nevelési igényű gyermekek is szívesen járnak óvodába.
A közösségen belül megtalálják helyüket, társaik elfogadják, nem kerülnek peremhelyzetbe.
Örömmel vesznek részt a speciális foglalkozásokon.
A bemeneti fejlettséghez képest kimutatható a fejlődés.
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettség. 9.2. Tehetséggondozás –tehetségfejlesztés A tehetséggondozás az alábbi területeken valósul meg, amelyek nem különülnek el egymástól, hiszen az óvodában minden fejlesztés komplex megvalósítással történik.
Mozgásfejlesztés
Anyanyelvi fejlesztés
Zenei képességfejlesztés
Vizuális képességfejlesztés
A tehetséggondozás intézményi szemlélete: A program célja az, hogy segítséget nyújtson abban, hogy a felnövő generáció tagjai életük minden szakaszában: -boldogok és kiegyensúlyozottak legyenek -rendelkezzenek biztonságot jelentő normákkal, értékekkel -erősek maradjanak a megpróbáltatások idején is, meg tudják oldani problémáikat -legyen elegendő önbizalmuk, szeretni és becsülni tudják önmagukat. 57
-Merjenek hinni képességeik hatalmában, legyen bátorságuk tehetségük felfedezéséhez, akaratuk és kitartásuk a megvalósításhoz -Rendelkezzenek megfelelő készségekkel és kellő határozottsággal a veszélyt jelentő helyzetek visszautasításához. Feladatunk: A szülő figyelmének a felhívása a gyermek kiemelkedő képességére, Megfelelő tárgyi feltételek biztosítása a tehetség kibontakoztatásához. Folyamatos felkészülésünk a speciális képességek támogatásához. Differenciált egyéni bánásmód tudatos alkalmazása. „ Mert mi teremtünk szép, okos lányt És bátor, értelmes fiút, Ki őriz belőlünk egy foszlányt, Mint nap fényéből a tejút.” József Attila
9.3. Nemzetiségi nevelés: A nemzetiségi óvodai nevelés hazánk egységes nevelési- fejlesztési rendszerének része, mely az Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatait. Mint ahogy társadalmunk, községünk lakossága is sokszínű: kulturáltságban, anyagi lehetőségeiben, nemzeti és etnikai hovatartozás tekintetében. Cél:
Kompenzálni a családi nevelés esetleges hiányát.
Segíteni a család valamennyi tagját a többségi társadalom érték- és normarendszeréhez való minél sikeresebb alkalmazkodásában.
A gyermekeknek – beilleszkedésük során – szeretet és biztonságérzet biztosítása, éreztetve,
hogy
a
„különbözőséget”
elfogadjuk,
tiszteletben
tartjuk,
ezzel
megalapozzuk érzelmi kötődésüket az óvodához, ösztönözzük társas kapcsolataik pozitív alakulását.
A hátrányos családi környezetben élő gyermekek felzárkóztatásának elősegítése.
A társadalmi elvárásoknak megfelelő viselkedéskultúra alapozása.
A roma kultúra megismertetése, hagyományápolás, identitástudat alakítása
Feladat:
A gyermekek személyiségének megismerése, az esetleges lemaradás területeinek, mértékének megállapítása.
58
A családi nevelés jellemzőinek megismerése. (A roma gyermekek óvodai nevelését meghatározza az eredet, a beilleszkedés foka, az életvitel, a szülők iskolázottsága, munkavállalása. Tudnunk kell, hogy a gyermeknek hogyan teltek életének első évei. Mindez fontos a családi házzal való együttműködés szempontjából is.)
Körültekintő testápolási, higiénés, öltözködési szokások alakítása, az étkezési kultúra alapozása.Az egészség megőrzéséhez szükséges szokások alapozása, a harmonikus, szép mozgás elsajátíttatása.
Az érzelmi élet gazdagítása, az érzelmek felett való uralkodás képességének kialakítása, a különbözőség tiszteletben tartása, az identitás alakítása
A magyar és roma gyermekek megismertetése egymás hagyományaival, szokásaival és azok tiszteletben tartására nevelés.
Hátrányok kompenzálása a fejlesztési feladatok differenciált, egyénre szabott segítségével.
Az önkiszolgálás, tisztálkodás, étkezési szokások területén mutatkozó hiányosságok pótlása, a hiányos fogalomismeret megszüntetése, beszédhibák korrigálása, a szókincsgazdagítása.
A nemzetiségi kultúrkincs (irodalom, zene, népi játék) megismertetése.
Első lépésnek tartjuk a szülők megnyerését az óvodai neveléshez, az esélyegyenlőség megteremtéséhez.
Segítjük a családból az óvodába való átmentet azzal, hogy a szülő betekinthet reggelente a csoportszobába, (egészségügyi előírásokat betartva) lehetővé tesszük, hogy napközben is meggyőződhessen gyermeke biztonságáról.
Ez megnyugtató a szülő számára, hiszen
bizalmatlanságuk az óvoda iránt mindenki által ismert.Féltik gyermeküket, csak maguk mellett tudják biztonságban. A nehézségek ellenére arra törekszünk, hogy a szülők három éves kortól szívesen adják óvodába gyermekeiket, felismerve ezzel azt, hogy így nagyobb lehetőség kínálkozik az esélyegyenlőség megteremtésére.Hangsúlyozzuk, hogy képesek vagyunk a különbözőség tolerálására, ezt közvetítjük a gyermekcsoport és a nem roma szülők felé. Ezt tapasztalhatja valamennyi szülő az óvoda különböző rendezvényein, szülői értekezleten, kirándulások alkalmával stb. Óvodánkban a roma kultúrába bepillantást kapjanak a gyermekek. Gyűjtöttünk roma meséket, verseket. A tevékenységekben alkalmanként a roma versek, mesék, dalok jelennek meg. A vizuális nevelésben helyet kap a sajátos szín- és formavilág. A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepel a cigány tánckultúra megismertetése. Intézményünk
munkáját
kiegészíti
a
családdal
együttműködés. 59
(szülőkkel,
nagyszülőkkel)
való
A szülők a gyermek neveléséért felelősséggel tartozunk, keressük velük a rendszeres partnerkapcsolatot. Az óvodai nevelésben a szülők érdekét, jelenlétük biztosítását természetesnek, sőt kívánatosnak tartjuk. A nevelésben együttműködő szülők segítségükre vannak a csoportközösség szervezésében, a gyermek fejlődésének elősegítésében, az identitás megalapozásában, fejlesztésében. Gondozási feladatok A gondozási feladatokat az óvodapedagógus és dajka gyakoroltatja, alakítja szokásaikat a mindennapok folyamatában, az egyéni hiányosságok és az eltérő ütemű egyéni fejlesztés figyelembevételével. A gyermekek, beilleszkedését nehezíti az eltérő értékrend a család és az óvoda között. Fontos, hogy fokozatosan vezessük be a gyermekeket az óvoda helységeinek, eszközeinek megismertetésébe. Azoknak az eszközöknek a használatát, amelyek otthon hiányoznak, nem erőltetjük rájuk, amíg meg nem szokták ezek hangját, méretét (pl.: WC, háztartási gépek stb.). Az alapvető higiénés szokások kialakítására nagyobb hangsúlyt fektetünk, több időt, lehetőséget teremtünk ezek gyakorlására. Helyes hatékony kézmosás bemutatása, gyakoroltatása (szappan, körömkefe használata). Saját törölköző használata. WC használata, papír használat, WC lehúzás, kézmosás WC használat után. Étkezések előtti kézmosás.Zsebkendő használatának kialakítása. Étkezésnél az evőeszközök megismertetése, arra törekvés, hogy rendeltetésszerűen használják. A fogkefe, fogkrém használatának megismertetése, törekszünk arra, hogy szokásukká váljon ezek használata. Készségek, képességek fejlesztése Minden óvodapedagógus a napi tevékenységek során, az egyéni eltéréseknek megfelelően végzi. Munkánk során figyelmet szentelünk a kimagasló zenei képességű, jó ritmusérzékű, kézügyességű gyermekek fejlesztésére. Játék és valóságtudatuk jó, szabályismeretük a praktikus nevelés miatt kissé elmarad az életkori szinttől, de fejleszthető. Egyéni fejlesztéssel pótolható a gyermekek játékeszköz ismerete, használata. A munka megszervezése nem okoz gondot a praktikus családi nevelés miatt. Azok a munkafolyamatok kapnak nagyobb hangsúlyt az óvodában, amelyek a családban nem ismétlődnek. Hangsúlyozottabb a fokozatosság és a rendszeresség elvének érvényesülése. A gyermekek
tanulásában
a
családi
hatások
fokozottabban
érvényesülnek:
utánzás,
modellkövetés. A gyermekek bevonása a felnőttek játékéba, munkájába a spontán tanulást erősíti. 60
Az óvoda feladata az eltérő tapasztalás, élményhatás, ismeret, tudásanyag megismertetése és pótlásának megszerzése, az iskolakezdéshez az esélyegyenlőség megteremtése. Az anyanyelvi, irodalmi nevelés során gyakran találkozunk a gyermekek körében hiányos fogalomismerettel. Gyakoribb a gyermekek körében az életkori beszédhiba. A szókincsgazdagítás lehetőségei körül gyakrabban alkalmazzuk a képolvasást, a hangutánzó játékokat, a mesedramatizálást, a bábozást. Az óvodai verselés, mesélés a roma gyermekek identitás tudatának kialakításának lehetőségét jelenti. Rajzolás, festés kézimunka területén a tevékenységekhez szükséges tárgyi feltételek gyakran hiányoznak a családban. Ezek pótlásáról gondoskodunk az óvodában. Zenei nevelés területén jellemző a gyermekek érdeklődése. Megmutatkozik tehetségük a szép, tiszta éneklésben, a dallam gyors elsajátításában. Egyes gyerekeknél megvalósítható az zenei nevelés fejlesztése, a korai tehetséggondozás. A környezet megismerésére nevelés során fontos, hogy az óvodapedagógusok ismerjék a gyermekek eltérő élményanyagát, a hiányzó elemeket pótolják, bővítsék a meglévő tapasztalatokat. Megismertetjük a gyermekekkel a számukra nehéz gyűjtőfogalmakat, rászoktatjuk arra, hogy élményeiket merjék szóban kifejezni. A gyermekek matematikai érdeklődése és tudása azonban kicsit egyoldalú, amire otthon szükség van azt feltűnően jól, amire nincs, azt egyáltalán nem tudja. Az ismerős területeket felszínre hozva feladatunk a gyermekek ismereteinek bővítése. A matematikai nevelésben állandó vizsgálódás tárgya a tárgyi világról a képi, a képiről a fogalmi, az elvontabb felé milyen mértékben képes a gyermek elmozdulni. Figyelmet fordítunk a roma gyermekek értelmi fejlődésében a tanulékonyságra, az emlékezeti tevékenységre, a képszerű síkon történő műveletvégzésre. Az alábbi képességfejlesztésekre nagy hangsúlyt helyezünk
Kondicionális képesség (erő, állóképesség, gyorsaság)
Térérzék, szem- láb- kéz koordináció, figyelem.
Testséma, irányok, téri tájékozódás.
Finommotoros koordináció, megfigyelőképesség.
Esztétikai érzék, illetve ritmusérzék.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére.
A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként
A gyermekben kialakul a pozitív érzelmi viszony a nemzetiség kultúrája iránt.
Életkorának és egyéni képességének megfelelően olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket közvetítse.
Tájékozódni tud kommunikációs helyzetekben Ismeri az anyanemzet kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat. 61
9.4. Migráns gyermekek interkulturális nevelése Migráns gyermek az a gyermek, aki, valamint akinek a családja nem magyar állampolgár, és munkavállalás, tanulás céljából tartózkodik Magyarországon, illetve menekült státuszú. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Alapelveink:
A migráns gyermekek a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvodai nevelést.
Az emberi méltóság elismerése és tiszteletben tartása minden migráns kisgyermeket megillet.
Az egyéni bánásmód elvét az ő nevelésük során is érvényesítjük.
A
bevándorló
családból
érkező
gyermekek
értékességét
egyediségükben,
individualitásukban keressük. A migráns gyermekek interkulturális neveléséből adód óvónői feladatokat
Felkészülés a gyermek fogadására
Az óvónő felkészülése a szülőkkel és a gyermekkel való kapcsolatfelvétellel kezdődik. A későbbiekben a gyermek kultúrájával, vallásával, nemzetiségével kapcsolatos információkat is össze kell gyűjtenie, szükség esetén utána kell olvasnia. Ezek az információk hozzásegítik ahhoz, hogy jobban megérthesse a gyermek viselkedését, meghatározhassa a pedagógiai beavatkozás lehetséges irányait. Tanácsos ezeknek az információknak egy részét a csoportban dolgozó dajkával is megismertetni.
Az érkező gyermek empátiás fogadása
A migráns gyermek kezdeti viselkedését meghatározza aktuális érzelmi beállítódása és előzetes szocializációs tapasztalatai:
A migráns kisgyermek, amikor bekerül a számára tejesen idegen környezetbe, egyedül lévőnek, kirekesztettnek érzi magát.
Nem érti a körülötte lévő felnőttek és gyerekek beszédét, és őt sem értik a többiek.
Fél az ismeretlentől, a változástól, a bizonytalanságtól.
Általában a család szociálisan is rászorult, ezért a többi kisgyermekhez viszonyítva hátrányosabbnak érezheti magát.
62
Feladatunk: A kezdeti időszakban a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése. Az eltérő nyelv, szokások, viselkedési módok, étrend elfogadtatása, értékként való bemutatása szükséges a többségi gyermekek számára. A más kultúrákról, a vallásokról, a bőrszínről, az etnikai különbségekről szóló, életkornak megfelelő ismeretek bemutatása apró lépésekben, a gyermekek érdeklődésikörét -játék, mese, vers, ének, zene, tánc- figyelembe véve valósítható meg. A migráns gyermeket segíteni kell a magyar nyelv elsajátításában, melynek leghatékonyabb eszköze a játék, tere pedig maga a közösség. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
Szívesen jár óvodába.
A gyermekcsoport egyenrangú tagjának érzi magát.
Szívesen játszik társaival és a csoporttársak is keresik a társaságát.
Megérti a magyar szavak jelentését, szavakat, tőmondatokat képes magyarul kimondani.
10. A GYERMEKVÉDELEMMEL TEVÉKENYSÉGEK
ÖSSZEFÜGGŐ
PEDAGÓGIAI
Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységünk A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért
és
ellátásáért,
a
gyermekvédelmi
jelzőrendszernek a köznevelési
intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért. Törvényi kötelezettségen túl (jelzőrendszer működtetése, esetmegbeszélések, közös családlátogatások, kerekasztal beszélgetések) rendszeres, napi kapcsolat van a szolgálat családgondozóival, akik figyelemmel kísérik a gyermekek állapotát, hiányzását, a szülők együttműködését, a családok működőképességét. Cél: azonnali intézkedés a gyermeket, családot ért probléma megoldására. Minden kisgyermek rendszeresen járjon óvodába, a szülők meggyőzése, bizalmi kapcsolat kiépítése.
63
Óvodásaink eltérő szociokulturális környezetből kerülnek óvodánkba. Fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törődés, a segítségnyújtás. Speciális feladataink: Rugalmas szervezeti keretek kialakítása, az egyéni foglalkoztatás megvalósítása Minden óvodapedagógus kiemelt feladatai, közé tartozik a gyermekvédelmi munka. Gyakorlatunkban a gyermek családi körülményeinek figyelemmel kisérése, fejlődésének követésével együttesen történik.
Különös figyelmet és gondot fordítunk a
kedvezőtlen szociális és kulturális környezetből érkező gyermekekre. Fontos feladatunk a közösségbe való beilleszkedésük segítése, az egészséges életmód szokásainak (étkezés, tisztálkodás, mosdóhasználat.) és viselkedéskultúrájuk alakítása. Mindezt eredményesen csak szerető-elfogadó, tapintatos nevelői attitűddel érhetjük el, mely egyaránt meghatározó kell, hogy legyen a gyermekekkel való bánásmódon túl, a családdal való kapcsolattartásban is. Munkánk során fő elv: a család tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése, a gyermek iránt érzett felelősség. A gyermekvédelmi munka fő feladata a prevenció,
azaz
a
veszélyeztetettség
kialakulásának
a
megakadályozása
(ez
az
óvodapedagógus és a gyermekvédelmi felelős közös felelőssége). Ha az óvoda a gyermekeket, veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. A legsúlyosabb esetekben történik meg a veszélyeztetett nyilvántartásba vétel, melynek során az önkormányzat jegyzőjével és a gyermekjóléti szolgálattal szorosan együttműködünk. Nyilvántartásba vétel szempontjai:
súlyos anyagi nehézséghez kapcsolódó elhanyagoló nevelés,
elhanyagoló neveléshez kapcsolódó testi- lelki bántalmazás,
súlyos érzékszervi károsodás, ill. tartós betegség,
a gyermek testi, mentális fejlődésének veszélyeztetése.
(a veszélyeztetettség megállapítása eltérő a Közoktatási törvény és a szakirodalom értelmezésében, ezért a statisztikai adatszolgáltatás során a Kt. előírásait, míg a nyilvántartás során a Kt. előírásai mellett a fent felsorolt szempontokat is érvényesítjük. Célunk: 3-7 éves korú gyerekek érdekeinek képviselete emberi és gyermeki jogok érvényesülésének, valamint a gyermek egészséges testi-lelki fejlődésének biztosítása.
64
Feladat: Szülők tájékoztatása a gyermekjóléti szolgálat munkatársának személyéről, elérhetőségük idejéről, helyéről. Évenként feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik. Az óvónő a csoportba lévő gyerekek problémáit elsősorban a családdal történő megbeszélés során, velük együttműködve próbálja megoldani. Amennyiben e kapcsolattartás nem hoz változást, szakember (fejlesztőpedagógus, védőnő, orvos,
pszichológus)
segítségét
kéri.
Elhanyagolt,
családi
viszályok,
bántalmazás esetén a gyermeket érő káros hatások elhárítására az óvodavezető, és az óvodapedagógus együttesen dönt a gyermekjóléti szolgálat és a jegyző bevonásának szükségességéről. Súlyos esetekben a gyermekjóléti szolgálat munkatársa s a jegyző védelembe vételt, családba helyezést, állami gondozásba vételre tesz javaslatot. A családnak a nevelésben elsődleges a szerepe, ebben az esetben az óvónő feladata a szülők segítése. Ha erőfeszítéseik nem járnak eredménnyel, külső segítséget kell igénybe venni (önkormányzati, gyermekjóléti szolgálat, gyermekorvos). A folyamatos információáramlás érdekében rendszeres kapcsolatot tartanak. Az évente készülő kimutatás tartalmazza: az óvodába lévő hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek számát. A gyermekekkel kapcsolatos adatokat csak az arra illetékes személyek kezelhetik, a titoktartási kötelezettség betartásával. Évi 2-3 alkalommal települési tanácskozást tart a gyermekjóléti szolgálat, A nevelési folyamat és a gyermekek fejlődésének nyomon követését szolgáló ellenőrzés – értékelés elvei Intézményünkben a nevelési folyamatok és a gyermek ellenőrzésének - értékelésének elvei a következők: - tervszerűség, - folyamatosság, - életkori sajátosságok figyelembe vétele, - egyéni sajátosságok figyelembe vétele, - pozítivumok erősítése - nyitottság, - a program céljainak való megfelelés, - együttműködés, 65
- objektivitás, - fejlesztő hatás, - partnerközpontúság, - egymástól tanulás, - dokumentálás. preferált eszközei: -gyermeki produkció, gyermeki alkotások Az óvodapedagógus értékelése, visszajelzése pozítiv, érthető, konkrét legyen. Kerüljük a sztereotip értékeléseket (ügyes vagy stb.) helyette a gyermekek konkrét, jó cselekedetét, tettét emeljük ki. Az ellenőrzés formái (tájékozódó, tematikus, visszatérő, napi), jellege (diagnosztikus, fejlesztő,
összegző),
helyszínei
és
területei
(szakmai,
gazdálkodás,
munkáltatás,
tanügyigazgatás) és érintettjei (pedagógus és nem pedagógus) az SzMSZ-ben
és ahhoz
kapcsolódóan az éves vezetői tervben kerülnek meghatározásra. A gyermeknek joga van
A nevelési és oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák.
Óvodai napirendjét életkorának megfelelően alakítsák ki (játékidő, levegőztetés, pihenőidő, étkezés, testmozgás).
A gyermek emberi méltóságának és személyiségének tiszteletben tartása érdekében nem vethető alá embertelen, megalázó büntetésnek, testi fenyítésnek, zaklatásnak, idetartozik az étel erőltetése, a levegőztetés megvonása is.
A gyereket közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti.
A gyerek joga, hogy képességének, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.
Vallási vagy világnézeti, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, fogyatékossága, egészségi állapota nem sérthető.
A gyerek nevelése és oktatása az intézmény pedagógiai programja alapján történik, mely szerint az ismeretek közlését, átadását tárgyilagosan és többoldalúan kell megvalósítani.
Biztosítani kell a foglalkozásokon való részvételét.
66
A gyerek cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát az óvoda nem korlátozhatja, de a gyerek e jogának gyakorlása közben nem veszélyeztetheti saját, illetve társai, az óvoda alkalmazottainak egészségét, testi épségét.
Nem akadályozhatja viselkedésével a többiek művelődéshez, fejlődéséhez való jogát.
A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozójától csak a saját érdekében, törvényes, meghatározott esetekben és módon választható el.
A gyermeket kizárólag anyagi okokból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.
A gyermeki jogok védelme: a gyermeki jogok védelmére köteles minden olyan természetes és jogi személy, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, a gyermek ügyeinek intézésével foglalkozik. Szülői jogok és kötelességek
A szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A házirend egy példányát a beiratkozáskor a szülőnek betekintés céljából át kell adni.
Joga, hogy saját gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a gyerek neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.
Az intézmény vezetője és a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon.
Kezdeményezheti szülői szervezet, óvodaszék létrehozását, s abban tevékenyen közreműködhet.
A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon a gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről.
Biztosítsa gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását, hiszen 3 éves korttól kötelező az óvoda.
Amennyiben a szülő a gyermeket másik óvodába kívánja elvinni, akkor az új óvoda igazolását meg kell kérni. Visszajelzés hiányában értesíteni kell az illetékes jegyzőt.
Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, és a tőle elvárható módon segítse a fejlődés folyamatát, valamint a gyerek közösségbe való beilleszkedését, a közösségi élet szabályainak elsajátítását.
Rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével, foglalkozó pedagógusokkal, és részükre az együttnevelés érdekében a szükséges tájékoztatást adja meg
Tartsa tiszteletben az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. 67
Az óvónők feladatai
Az
óvodába
járó
gyermekek
szociális,
szociokulturális
családi
hátterének
megismerése.
Szükség szerint környezettanulmány végzése.
Szükség szerint védőnő segítségnek igénybevétele.
Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzet jelzése az óvodavezetőnek.
A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén a hiányzás jelzése az óvodavezetőnek.
Az óvodavezető feladatai
Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal.
A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása.
Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása.
Kötelező óvodába járással kapcsolatos feladatok ellátása.
Beszámoló készítése.
A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő családok segítésének lehetőségei
Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről, támogatási lehetőségekről.
Ingyenes étkezés
A szülők által ajándékozásra behozott gyermekruhák, játékok elajándékozása a rászoruló családoknak.
A gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében az óvoda köteles együttműködni
az óvoda orvosával, védőnőjével
a térség gyámügyi hivatalával
a Gyermekjóléti Szolgálattal
A faliújságon megtalálhatók az érintettek elérhetőség Szükség szerint esetmegbeszélést végzünk közösen, a gyermek testi, lelki egészségének családban történő nevelése érdekében.
68
Óvodánkban a roma gyermekek száma évről-évre emelkedik. Többségük hátrányos és veszélyeztetett körülmények között él. Nevelő munkánk során figyelembe vesszük a „Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelés irányelveit." Sikerkritériumok
Csökken a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek száma.
Minden rászoruló időben megkapja a segítséget.
A szülők bátran fordulnak az óvónőkhöz és a vezetéshez gondjaikkal.
Anyagi okok miatt egyetlen gyermek sem marad ki az óvodából.
A segítő szervezetekkel hatékony együttműködés alakul ki.
11. ÓVODAI ÉLET SZERVEZÉSE Óvodánkban a nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján történik, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes
nyitvatartási
idejében
a
gyermekekkel
történő
foglalkozások
mindegyikét
óvodapedagógus irányítja, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként és csoportonként összesen napi két óra átfedéssel. Az óvodába felvett gyermekek csoportban való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének, valamint a köznevelési törvényben meghatározott létszámhatárok, a számított létszámra vonatkozó előírást is figyelembe véve. Személyi feltételek.
Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.
Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Értékfelfogása erősen hat a gyermekekre, ezért nem mindegy, hogy milyen értékeket közvetítünk, s azokat milyen tudatosan képviseljük.
Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. 69
A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli.
A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit.
A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét
Nevelőmunkánk
során
a
dajka
és
az
óvodapedagógus
tevékenységét
összehangolttá kell tennünk. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseiről, módszereiről. A pedagógiai programnak megfelelően kell tevékenykedniük. Az együttműködés, a munkamegosztás tudatos folyamat, melynek tervét, a csoportnaplóban jelenítjük meg /munkatársi értekezletek/. A nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája elengedhetetlen a feladataink megvalósításához. A gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A vezető irányításával az éves nevelési-tanulási tervben megfogalmazottakat heti terv szerint valósítjuk meg. A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. Az óvodapedagógusok módszertani szabadságukkal élve tervezhetik és szervezhetik a csoportos foglakozásokat a szabad játék, az egyéb napi párhuzamos tevékenységek mellett. A „foglakozások” elnevezés kiterjesztett formában értendő, a szükséges módszertani felkészültséggel: tervezetek, fokozatos időtartamúak, gyakorlatiasak. Az óvodai tevékenységeket úgy szervezzük, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjunk tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainknak. A 70
napirend, hetirend kialakítása a helyi adottságok, igények, lehetőségek, hagyományok figyelembevételével, a helyzethez rugalmasan alkalmazkodva történik. A napirend tekintetében az udvarra történő kimenetel és bemenetel időpontjának meghatározása fokozatosan, elsődlegesen a korcsoport életkori sajátosságait figyelembe véve kerül kialakításra. A program pedagógiai szemléletéből adódóan elsődlegesnek tartjuk a gyermek játékát, ezért a legtöbb időt a napirendben erre a tevékenységre fordítjuk. Mivel az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van – az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel,
építi
kapcsolatait
a
gyermekekkel,
egyúttal
segíti
önállóságuk
fejlődését,
együttműködve a gondozást végző dajkával, ezért a napirend kialakításánál ezt az időigényt is figyelembe vesszük. A jól kidolgozott napirend a maga rugalmas változásaival lehetőséget ad az óvodai élet egészében az elmélyült tevékenykedésre, elegendő időt biztosítva arra, hogy a gyermekek minden tevékenységüket befejezhessék, pontosan elvégezhessék. A napirend konkrét időbeosztása a csoportnaplókban szerepel. Az óvodai nevelés délelőtti és délutáni programjai is a csoportnaplóban fogalmazódnak meg. Ez lehetőséget ad a párhuzamosan végezhető tevékenységre és az egyhuzamban biztosított hosszabb játékidőre. A szabad játékra több időt biztosítunk, mint az óvodapedagógus által kezdeményezett játékra. Napirendek korcsoport szerint: (2,5) 3-4 évesek csoportja: Idő 700-1150
Tevékenység Párhuzamos tevékenységek: Játék, szabadon választott tevékenység, tízórai, óvónő által tudatosan tervezett és szervezett kezdeményezett tevékenység.
Kötelező tevékenység: heti 1 alkalommal nagy mozgás, a többi napokon mindennapos testnevelés. Udvari játék, levegőzés, séta. Gondozási feladatok-munka jellegű tevékenységek. 1150-15°°
15°°-17°°
Ebéd. Pihenés. Gondozási feladatok-munka jellegű tevékenységek. Uzsonna. 71
Szabad játék, szabadon választott tevékenység, óvónő által kezdeményezett tevékenység, levegőzés, szolgáltatások.
5-6-7 (8) évesek csoportja
Idő 700-1150
Tevékenység
Párhuzamos tevékenységek: Játék, szabadon választott tevékenység, tízórai, óvónő által tudatosan tervezett és szervezett kezdeményezett tevékenység. Kötelező tevékenység: heti 1 alkalommal nagy mozgás, a többi napokon mindennapos testnevelés. Udvari játék, levegőzés, séta. Gondozási feladatok-munka jellegű tevékenységek.
1150-15°°
Ebéd. Pihenés. Gondozási feladatok-munka jellegű tevékenységek.
15°°-1700
Uzsonna. Szabad játék, szabadon választott tevékenység, óvónő által kezdeményezett tevékenység, levegőzés, szolgáltatások.
Mivel a nevelés nem zárul le május 31-én, ezért a nyári időszakra (június 1-jétől augusztus 31-éig) tartalmas, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartva gondosan megtervezett napirend szolgál.
Az év közben már kialakított, szabályok, szokások megtartásával az óvodapedagógus a nyári élet megtervezésénél adjon lehetőséget a gyermeknek arra, hogy az évszak örömeit szabadon élvezze, közben legyen lehetősége változatos tevékenységekre, közvetve kompetenciáinak fejlesztésére.
72
Nyári napirend Idő
Tevékenység
700-1200
Párhuzamos tevékenységek: játék a szabadban, tízóraizás, egyéb szabadon választott tevékenység, óvónő által kezdeményezett tevékenység. Mindennapos testnevelés. Udvari játék, levegőzés, séta. Gondozási feladatok-munka jellegű tevékenységek.
1200-15°°
Előkészület az ebédhez. Ebéd. Előkészület a pihenéshez, pihenés.
15°°-1700
Párhuzamos tevékenységek, mosdóhasználat, uzsonna, játék a szabadban, óvónő által kezdeményezett tevékenység.
Hetirend
A hetirendbe azokat a tevékenységeket rögzítjük, melyek időhöz kötöttek és rendszeresen visszatérő jellegűek. Óvodánkban a hetirend, nem napokhoz kötött, hanem egyegy téma köré csoportosított ismeretek, tapasztalatok, élmények feldolgozását jelenti. Az egyes tevékenységek helyszínének megválasztására az óvodai életrend, a csoport napirendje, az óvoda feltételei lehetnek befolyással.A kirándulás, séta és egyéb élményszerzés alkalmával
A tevékenységek közbeni tanulást, a tapasztalatszerzést kötött és kötetlen szervezési formákban egyaránt alkalmazzuk, melyekben érvényesül az óvodapedagógus szakmai önállósága, módszertani szabadsága. Kiemelt szerepet kapnak a párhuzamosan végzett tevékenységek, melyek az egy időben, egymás mellett játszó, tevékenykedő gyermekek tanulását, tapasztalatszerzését jelentik. Az óvodapedagógus fejlesztő és fejlődést segítő munkájában épít a gyermekek egyéni érdeklődésére, egyéni tapasztalataira, képességeire. A szervezésnél figyelembe vesszük:
az egyes nevelési területek feladatait
a gyermekek egyéni élményeit, ismereteit
a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait 73
az időjárást
az óvodán kívüli foglalkozások helyszíneit / Az egyes tevékenységek helyszínének megválasztására az óvodai életrend, a csoport napirendje, az óvoda feltételei lehetnek befolyással.A kirándulás, séta és egyéb élményszerzés alkalmával /
Az adott csoport hetirendje a csoportnaplóban szerepel. Ebben jelöljük a konkrét időpontokhoz kötött tevékenységeket, programokat. Szeptember 1-től május 31-ig Szabadon válaszható tevékenységek: a hét minden napján a gyermekek spontán
Irányított tevékenységek
érdeklődése
alapján,
vagy
óvodapedagógus kezdeményezésére testnevelés (heti egy alkalommal)
szabad játék
mindennapos testnevelés (azokon a napokon, amikor
más
mozgásos
tevékenységek rajzolás, festés, kézimunka
nincsenek) mesélés, verselés ének-zene, énekes játék, gyermektánc a külső világ tevékeny megismerése
Június 1-től Aaugusztus 31-ig
Kötelező tevékenységek
Szabadon választott tevékenységek
mindennapos testnevelés
játék mesélés, verselés
74
az
rajzolás, festés, kézimunka ének-zene, énekes játék, gyermektánc a külső világ tevékeny megismerése munka jellegű tevékenységek
11.2 Tevékenységi formák szervezési jellemzői Az óvodai tevékenységek megszervezésénél maximálisan biztosítjuk a gyermeki jogokat – vallási, nemzeti, etnikai-; figyelembe vesszük a gyermek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését, terhelhetőségét. Mindezek kielégítésére indirekt, a gyermeki aktivitást biztosító módszereket alkalmazunk. Tevékenységi formák: Tevékenységi forma
Szerkezeti forma
Mozgás (irányított testnevelés)
kötött
mindennapos testnevelés Ének-zene,
énekes
játék,
Kötetlen 3-8 éveseknek
gyermektánc
Mesélés, verselés Rajzolás, festés, kézimunka
Kötetlen 3-8 éveseknek Kötetlen 3-8 éveseknek folyamatos
Külső világ tevékeny megismerése
Kötetlen 3-8 éveseknek
/ matematika tartalmú tapasztalatszerzés/
75
12. DOKUMENTÁCIÓ A pedagógiai dokumentáció célja, hogy megjelenítse a helyi pedagógiai program elv-, cél-, és feladatrendszerét, meghagyva az óvodapedagógusok választási szabadságát a módszerek és az eszközök alkalmazásában.
Intézményi szintű pedagógiai dokumentumok
Az óvodai nevelés országos alapprogramja (Alapprogram)
Kisari Bóbita Óvoda Pedagógiai Programja,
Óvoda mindenkori Éves Munkaterve, mely komplex módon a teljes szakmai szervezetre, azon belül pedig nyomon követhetően, személyekre vonatkozó – a pedagógiai program adott évben megvalósítandó – céljait és feladatait tartalmazza.
Csoportszintű pedagógiai dokumentumok Csoportnapló; a gyermekcsoportok nevelési-fejlesztési programja
Az óvoda által használt nyomtatványok:
a felvételi előjegyzési napló,
a felvételi és mulasztási napló,
az óvodai csoportnapló,
az óvodai törzskönyv,
a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény,
a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentum.
A programhoz a következő szakmai dokumentumok elkészítését tartjuk szükségesnek, amelyek segítik az ellenőrzést, elemzést, értékelést.
Az óvoda éves munkaterve
Tartalmazza, a pedagógiai, ellenőrzési tervet.
Felvételi és mulasztási napló / időkerete naponta/
Csoportnapló
A gyermekek egyéni fejlettségét feltáró és fejlesztési feladatait (prevenció, korrekció) tartalmazó dokumentum.
Tervezés, tematikus rendszer, integrált fejlesztés
Programunkban a műveltségtartalom a hagyományos foglalkozási ágakra tagolódik. A feldolgozás módja az óvodapedagógusok által meghatározott műveltségtartalmak köré felépített, és az egyénre szabott integrációs módszer. Az integráció egy vezérfonal mentén
sokoldalú
megközelítéssel
és
feldolgozást jelent. 76
sokirányú
képességfejlesztéssel
történő
Az óvodapedagógusoknak – az intézményben kialakult hagyományokra alapozottan megjelenítve a speciális tartalmakat - szakszerűen kell összeválogatni és integrálni a különböző területekről származó megfelelő tanulási tartalmakat
Tervezési dokumentum:. A 2012-ben megújult Óvodai nevelés országos alapprogramja épül az óvoda saját pedagógiai programja. A pedagógus ezeket a dokumentumokat is figyelembe véve végzi nevelési-oktatási tervezőmunkáját, és készít anyaggyűjtést,, tematikus tervet, valamint foglalkozástervet.
Pedagógiai program:. A pedagógiai programunk az érvényes Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül, de figyelembe veszi az adott intézmény gyermekeinek, környezetének és a pedagógusok sajátosságait is.
Anyaggyűjtés: A pedagógus által készített tervezési dokumentum, amely az Óvodai nevelés országos alapprogramjára és az intézmény pedagógiai programjára épül. Célja áttekintést adni a pedagógusnak egy-egy tevékenységhez kapcsolódva az adott csoportban zajló egész éves nevelési-oktatási folyamatáról. Az anyaggyűjtést a pedagógus év közben a tapasztalataival, megjegyzéseivel egészítheti ki.
Tanulási-tanítási egység: A tanulási-tanítási folyamatnak egy olyan egysége, amelynek keretében a gyermek valamely nevelési-oktatási célt egy adott műveltségtartalom, tanítási téma feldolgozása révén ér el. A tanulási-tanítási egységhez meghatározott időkeret kapcsolódik. Egyik fajtája a tematikus terv.
Tematikus terv: A tanulási-tanítási egység egyik fajtája. A pedagógus által készített tervezési dokumentum, amely az Óvodai nevelés országos alapprogramjára, az adott műveltségi területhez és tevékenységhez kapcsolódva, az intézmény pedagógiai programjára és a pedagógus által készített éves tervre épül. Célja, hogy áttekintést adjon egy adott csoportban egy konkrét témakörnek a tanulási-tanítási folyamatáról. A tematikus terv részletesebb, mint az éves terv, tartalmazza a csoport megnevezését, a foglalkozásokhoz rendelt didaktikai feladatokat, a fejlesztendő készségeket és képességeket, valamint a kapcsolódó ismereteken túl az alkalmazott főbb módszereket, szervezési módokat és eszközök megnevezését is.
Foglalkozásterv A pedagógus által készített tervezési dokumentum, amely rögzíti a foglalkozás céljait, nevelési-oktatási stratégiáját, a foglalkozás felépítését, menetét, az alkalmazott módszereket és szervezési módokat, valamint az eszközöket. A foglalkozásterv tartalmazhatja a gyermeki és a pedagógusi tevékenységek tömör leírását, valamint a pedagógus instrukcióit is, továbbá a lehetséges gyermeki 77
válaszokat és választevékenységeket. A foglalkozástervhez – szakmai ellenőrzés, minősítés, portfólióba történő feltöltés során - a mellékletben célszerű csatolni a gyermekek részére szóló feladatlapokat, a feldolgozott szövegeket, az egyéb segédeszközöket, és érdemes mellékelni az IKT- tananyagokat is. A foglalkozástervek készítésének intézményi gyakorlata
amennyiben külső vagy belső ellenőrzés, látogatás (hospitálás, belső továbbképzés) várható, az érintett pedagógus köteles foglalkozástervet készíteni, amelyet átad a látogatóknak, vezetőnek,
A pedagógusok egy-egy tematikus tervhez kapcsolódóan 2-3, azon túl pedig saját belátásuk alapján készítenek foglalkozástervet.
13.
A
GYERMEKEK
FEJLŐDÉSÉNEK
NYOMON
KÖVETÉSE,
DOKUMENTÁLÁSA A pedagógiai munka dokumentációi - a gyermekek fejlettségállapotának mérése Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Egyéni fejlődési napló Célunk: minden egyes gyerek személyiségének, egyéni fejlődésének rendszeres, folyamatos megfigyelése, nyomon követése azonos mérők alkalmazása mellett, differenciált segítése Feladat: az egységes mérőeszköz alkalmazása mellett a gyermek egyéni fejlettségi szintjének rögzítése. Felülvizsgálat évenkénti elvégzése. Új mérési technikák, megfigyelési módszerek megismerése, kipróbálása, beépítése a rendszerbe a gyermek minél jobb megismerése céljából. A mérési, értékelési eredményeket az óvónők felhasználják. (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés, pedagógus-értékelés, a gyermekek megfigyelésén alapuló és egyéb mérések.) Várható eredmények: az óvodai nevelőmunka eredményeként különböző szociokultúrális háttérrel és különböző fejlettséggel rendelkező gyerekek befogadása, együttműködése valósul meg egyéni, differenciált, képességszintre épülő fejlesztése mellett (megfigyelés, mérés). A gyermek fejlődését fejlődési naplóban, fejlődési lapon nyomon követi, Megfigyeléseinket évente két alkalommal írásban rögzít. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat
78
Alkalmazkodunk az eltérő képességekhez, eltérő viselkedéshez, nevelési helyzetben alternatívákat keresünk, Együttműködünk a szakemberekkel, javaslataikat beépítjük a pedagógiai munkába. Az együttműködés az óvoda dolgozói között a tervezésben feladatok megosztásában megvalósul. A gyermekek fejlettségi állapotáról szóló szülői beszélgetések (fogadó óra, családlátogatás) tartalmát a fejlődési napló bejegyzéseire szükséges alapozni. A szülő a fejlődési naplóban aláírásával ad nyomatékot a közös megbeszélések tartalmának.
A testi fejlettség adott állapotát minden óvodapedagógus „jó szemmel”, gyakorlati tapasztalatai birtokában képes felmérni. Az esetleg rejtett elváltozásokra, rendellenességekre a gyermekorvos és a védőnő, a logopédus hívja fel a figyelmet. Ezek alapján teszi meg a további lépéseket az óvodapedagógus. Értelmi és szociális képességeik, egyéni fejlődési ütemük megismerésében segít a, fejlesztő pedagógus. A bemeneti mérést október 31-ig kell elvégezni. / DIFER/ Azoknál a gyermekeknél, akik év közben érkeznek óvodánkba, két hónap elteltével kell elkészíteni a bemeneti mérést. A kimeneti mérést május 31-ig kell elkészíteni az óvodapedagógusoknak. A tanköteles korú gyermekek kimeneti mérése március 31-ig készül el, hogy az iskolaérettség megállapítása egyértelmű legyen. Mellékletként csatolni kell az rajzfejlettséghez szükséges emberrajzot. A DIFER segítségével 4 éves kortól évente és az iskolába menő gyerekeknél május 31.-ig visszaméréssel történik. A gyermekek személyiségfejlődésének minden területére kiterjednek. Középső csoportban, a csoportban dolgozó óvónő javaslatára, megfigyelései alapján, kidolgozott fejlesztési terv szerint, ill. 4 éves korban DIFER mérés eredményeit figyelembe véve, a gyermekek differenciált fejlesztésben részesülnek. A nevelőmunka tervezése 3 havonként, szervezési feladatok havonta, elemzése, értékelése 3 havonta történik a csoportnaplóban. A tevékenységi formák megtervezése, hetente a csoportnaplóban. Az óvodapedagógusok a csoport életéről szóló megfigyeléseiket a csoportnaplóban, a gyermekek fejlettségéről szóló bejegyzéseket az egyéni fejlődési lapjára rögzítik. A csoportnapló tartalmazza: az anyanyelvi nevelés feladatait, a balesetvédelmi szabályok betartását szolgáló feladatokat. Továbbá a hátrányos, halmozottan hátrányos SNI gyerekek, 79
logopédiai fejlesztésre járó gyerekek névsorát. A csoportnaplóhoz csatoljuk, hogy a szülőn kivül a gyermeket más személy is haza viheti az óvodából és ezt aláírásával igazolja. Az egészségesen fejlődő gyermekekről szerzett ismereteknek, előrehaladásuk mértékének megfigyelése, írásos dokumentálása minden óvodapedagógus kötelessége. Csoportjukba járó gyermekek fejlődését, fejlődésének vonulatát folyamatosan figyelemmel kísérik. A gyermekek fejlődésének nyomon követése megfigyelésükön alapszik, mely elsősorban a játékukon, de természetesen egész óvodai életükön keresztül valósul meg. Mérjük a gyerekek elégedettségét, kíváncsiak vagyunk arra, hogy mit szeret és mit nem. A nem kedvelt területekre intézkedési tervet készítünk. A gyermekek aktuális fejlettségi állapotáról, fejlődési üteméről, az esetleges problémákról korrekt módon tájékoztatjuk a szülőket. A tájékoztatásról a szülők aláírásukkal igazolják. A gyermekek fejlődését mindenkor a maga fejlődési szintjéhez mérjük. Minden kisgyermeket a saját szintjén kell fejleszteni. A fejlesztés játékba ágyazottan vagy játékosan, kellő erőfeszítést igénylően és sikerélményt biztosítva történjen. Minden gyermek esetében, segítsük az önmagához viszonyított optimális fejlődést. A gyermekek hibáit, tévesztéseit,mint a tanulási, fejlődési folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. A nevelési év végén június 10-ig készítik el az óvónők az éves értékelésüket, kiemelve a munkatervben megfogalmazott feladatokra. A kötelező dokumentumok vezetése naprakészen és folyamatosan történik, melyet az intézményvezető negyedévente, de ad hoc jelleggel is ellenőriz. Fontos: Az óvónő a pedagógiai programban előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse. Programunk sajátosságait és a várható fejlettségi mutatókat az egyes fejezetekben megfogalmazott célok és feladatok foglalják magukba. Célunk, hogy az óvodánkból kikerülő gyermekeket a következők jellemezzék:
jó egészségügyi szokásokkal rendelkezzenek;
mozgásukat, viselkedésüket, testi szükségleteik kielégítését szándékosan tudják irányítani; 80
bátran, biztonsággal, nyitott érdeklődéssel mozogjanak környezetükben;
a megtapasztalt együttélési szokásoknak, szabályoknak megfelelően tudjanak viselkedni, együtt érezni, konfliktusokat megoldani, tudják érzelmeiket kulturált módon kifejezni;
véleményüket, ítéleteiket, elképzeléseiket többféle módon tudják mások felé közölni;
képesek legyenek mások véleményét, másságát elfogadni, tolerálni;
legyenek kreatív elképzeléseik, és érvényesítsék is azokat;
ismerjék értékeiket, bízzanak magukban és a felnőttekben;
pozitívan viszonyuljanak a természeti, társadalmi és emberi környezetükhöz;
belsőleg motiváltak, esztétikailag fogékonyak legyenek;
jellemezze őket a felfedezés és gondolkodás öröme;
kommunikáljanak érthetően, folyamatosan,
cselekvően vegyenek részt a különféle tevékenységekben;
képesek legyenek esztétikai értékeket befogadni és létrehozni.
Fő célunk: hogy a gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. 14. AZ ÓVODÁNK HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI Az óvodai élet vezérfonalát az évszakhoz kapcsolódó ünnepkörök és jeles napok jelentik. Nevelőmunkánk fontos részei az ünnepek sajátos hangulatai, a hozzá kötődő hagyományok, szokások felelevenítése. Az ünnepek, a szokások keretet adnak a munkánknak. A gyermekek megszokják, hogy a jeles napok ismétlődnek és hogy mindennek meg van a maga ideje. Minden jeles napot, ünnepet egy hosszabb készület előz meg, amelyben folyamatosan biztosítjuk a szükséges eszközöket. A várakozás, a készülődés fokozza az ünnepekhez fűződő érzelmeket, belső tartást ad, s ez által teljesedik ki gyermekeink személyisége. A hagyományok ápolása közben együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszik a várakozás időszakát. Maga az ünnep külsőségeivel együtt sem lehet erőltetett, betanított forma, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlét kell, hogy legyen. Az óvodapedagógus teremtse meg azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves része a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve tovább él a népi kultúra, s a mai gyerekek is megtalálják benne a szépséget, örömöt és követendőt. 81
Feladatunk:
Lakóhelyünk szokásainak, hagyományainak, kulturális értékeinek összegyűjtését, megőrzését és továbbadását a jövő számára.
A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban
Verselés, mesélés dramatikus játék.
Népmesék, mondókák, közmondások, találós kérdések
Ének, énekes játékok, zenehallgatások, hangszeres népzene, gyermektánc.
Rajz, mintázás, festés, kézimunka.
Tárgykészítő népi játékok, szövés, gyöngyfűzés, agyagozás.
A környezet tevékeny megszerettetése.
Találós kérdések, népi jóslatok, népszokások.
Mozgás, mozgásos játékok.
Ügyességi és sport játékok.
Óvodánk jeles napjai A jeles napok által behatárolt időszakok az évkörnek olyan szakaszai, amelyek jelzik az adott időszak tennivalóit, szokásait, a cselekvések érzelmi hátterét. Állatokhoz kapcsolódó szokások, hagyományok: -
szeptember 8. kisasszony nap - fecskék gyülekezése,
-
szeptember 29. Mihály nap - állatok téli szállásra hajtása /csorda/
-
november 11. Márton nap - háziszárnyasok, udvar lakói,
-
február
14.
Bálint
nap
-
megfigyelése, -
április 24. György nap
- állatok legelőre
hajtása, Növényekhez kapcsolódó szokások, hagyományok -
október 8. - szőlőszüret
-
november 25. Katalin - ághajtatás karácsonyra,
-
december 4. Borbála - gyümölcság hajtatása, 82
madarak
viselkedésének
-
december 13. Luca - Luca búza hajtatás,
-
március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony - gyümölcsfák, kertek megfigyelése.
Évszakváltáshoz kapcsolódó szokások, hagyományok: -
szeptember 24.- csillagászati ősz kezdete,
-
november 31. András nap - ősz búcsúztató,
-
február 2. gyertyaszentelő - fény, árnyék hatása,
-
virágvasárnap
-
május 12,13,14 fagyosszentek - időjárás változás,
- kisze hajtás,
Óvodai kirándulás
Tavaszi kirándulás
Őszi kirándulás
Egyéb rendezvények:
Nyílt napok, bemutató foglalkozások
Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok: Rendezvény
Időpont
Felelős
Helyszín
Óvónő, dajka
Csoportszoba
December 6
Óvónő, dajka
Csoportszoba
December 22
Óvoda dolgozói
Csoportszoba,
Óvodavezető
Iroda
Születés és névnapok folyamatos megünneplése Mikulás megünneplése Karácsony megünneplése Óév búcsúztatás, új Január 02 év köszöntése Farsang
Február
Óvónő, dajka
Csoportszoba
Húsvét
Márc. vagy ápr.
Óvónő, dajka, szülők
Csoportszoba
Március 08
Óvónő
Csoportszoba
megünneplése Nőnap megemlékezés 83
Anyák
napjának Május első hete
Óvónő, dajka
megünneplése
Óvoda területe, vagy műv. ház
Nagyok búcsúztatása
Június első hete
Az óvodai dolgozói
Művelődési ház
Gyermeknap
Június első hete
óvónő
Óvoda területe
Óvoda bál
2 évente
Óvoda
dolgozói Művelődési ház
szülők
15. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE Az óvoda és a család kapcsolata Az óvoda belső kapcsolatai Az óvodánkon belüli belső kapcsolatoknak nagyon meghatározóak. Elsősorban az óvodapedagógusnak van fontos szerepe, mert személyisége nagyon nagy hatással van az óvodai gyermekcsoportra. Az óvoda valamennyi dolgozója sajátos személyiségén keresztül épít az egyéni színekre, ezzel is otthonossá téve az óvoda légkörét. Kapcsolattartási formák gyermekcsoportok között, gyermekcsoportokon belül: Változatos módszerekkel segíti az intézmény a gyermekek együttműködését. Sokoldalú közösségépítő tevékenységei vannak az intézménynek
Közös ünnepélyek, megemlékezések / mikulás, karácsony,farsang, anyák napja, évzáró/
a beszoktatási időszakban az idősebb gyermekek segítenek az új óvodásoknak
színház-, bábszínház-látogatások
közös kirándulások
nagycsoportosok búcsúztatása rendezvényeken részt veszünk
Kapcsolat a családdal, együttműködés Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, kiegészíti azt. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Jó, ha mindkét fél tisztában van a gyermekek és a szülők jogaival. A szülőnek éreznie kell, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveit, s szándékaink 84
őszinték, a segíteni akarás vezérel bennünket. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az együttműködésnek a kölcsönös bizalomra, őszinteségre, egymás elveinek elfogadására, tiszteletben tartására kell épülni. A kapcsolat formái: Napi találkozások Szülői értekezletek Családlátogatás Beszoktatás / fokozatos/ Fogadó óra Nyílt nap, /Közös ünnepek, rendezvények szüret, közös ajándékkészítés, süteménysütés, közös farsang, közös munkák, anyák napja, gyermeknap stb. Az óvoda mindig nyitva áll a szülők előtt, nem kell betartani a hivatalos kapcsolattartási formát. Bármilyen kérdés, probléma vetődik fel, megtaláljuk a megbeszélés módját. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. Kapcsolattartás az iskolával Az óvoda-iskola jó kapcsolata az átmenet megkönnyítése miatt nagyon fontos. A gyermekek érdekében jó kapcsolatot tartunk fenn az Általános Iskola alsó tagozatával. ( Kisarban működő iskola), nevelőkkel és a gyermekekkel egyaránt. Formái: Figyelemmel kísérjük az iskolába menő gyerekek beilleszkedését, iskolai fejlődését. Látogatás az iskolába az óvónővel. Az iskolások gyakran ellátogatnak hozzánk, beszámolnak iskolai élményekről. A tanító néni ellátogat az óvodába, és megfigyeli a leendő első osztályosokat Nagycsoportos gyerekekkel ellátogatunk az iskolába 85
A fejlettség szerinti beiskolázásra az óvónők folyamatos megfigyelése, tapasztalatai, az orvosi szakvélemény alapján kerül sor. Problémás gyermekek esetében igénybe vesszük a Nevelési Tanácsadó szakembereinek segítségét. Az iskola-óvoda közösen rendezett ünnepségein szívesen veszünk részt. Kapcsolat az önkormányzattal Az önkormányzat viszonyulása az óvodához megértő és segítőkész problémáinkat meg tudjuk beszélni. Az együttműködés formái:
Kölcsönös tájékoztatás, egyéni személyes megbeszélések
Értekezletek, tanácskozások az óvodát érintő jogi szabályozás kérdéseiben
Részvétel az óvodai rendezvényeken
Kapcsolat a Nevelési tanácsadóval Ez az intézmény Fehérgyarmaton működik. Nagy segítség a szülők számára, hogy a logopédia illetve a fejlesztő pedagógia helyben történik az óvodánkban, ugyanis a szakemberek kijárnak hozzánk. A fejlesztő pedagógus heti egy és a logopédus heti 2 alkalommal jön a gyerekekhez, /amennyiben tud a nevelési tanácsadó logopédust biztosítani intézményünknek./ Az iskolaérettségi vizsgálat illetve a pszichológiai vizsgálat a nevelési tanácsadóban történik. Ha az iskolaérettség megállapításával a szülő és a nevelő nincs azonos állásponton, kérjük szakember véleményét. Kapcsolat más óvodákkal Óvodánk más óvodákkal való jó kapcsolatát a tapasztalatszerzés miatt tartom fontosnak. Megbeszéljük, megvitatjuk az aktuális pedagógiai problémákat, eredményeket. A segítségnyújtás, támogatás jellemzi az együttműködést. Kapcsolat az egészségügyiekkel A védőnő a tanév során több alkalommal ellátogat az óvodába. Elvégzi a szükséges egészségügyi teendőket. Kapcsolata a gyermekekkel közvetlen, baráti. Óvodánkban fogorvos ellenőrzi a gyermekek fogainak épségét. Beszélget a gyermekkel a fogak védelmének fontosságáról, tanítja őket a helyes táplálkozási szokásokra, a fogmosás helyes technikájára. Házi Orvos szükség szerint meglátogatja a gyermekeket. 86
Kapcsolattartás az Egyházzal A községben élő emberek többsége reformátusvallású, a hitoktatást református lelkész végzi a szülők igényének megfelelően. Lehetővé tesszük, az óvodai életrendet figyelembe véve, hogy heti egy alkalommal nyitvatartási időn belül a gyermekek az egyházi személy által szervezett fakultatív hitoktatásban részt vegyenek. Szakmai szervezetekkel való kapcsolat A közvetlen szervezetekkel tartunk kapcsolatot a pedagógiai munka és a gyermekek fejlesztése érdekében. a. Szabolcs-Szatmár –Bereg megyei Pedagógiai Oktatási Központ Az együttműködés formái: Folyamatosan kapunk tájékoztatás továbbképzésekről, megjelenő szakkönyvekről Szakmai tevékenységünk fejlesztése érdekében igénybe vesszük segítségüket Az együttműködés formái: Részt veszünk továbbképzéseken, ahol szakmai téren igen sokrétű segítséget kapunk. Az óvoda kapcsolatai
Partnerek
Gyerek
Partnerek
Óvoda
Kapcsolattartás
Partnerlista
képviselői
képviselője
módja
frissítése
Szülő
Csoportvezető
beszélgetés,
Évente
óvónő
szülői értekezlet
Óvodavezető
Nevelőtestületi
Kivételes
értekezlet
esetben
Óvodapedagógusok Csoportvezető óvónő
Technikai dolgozók Dajka, élelmezés Óvodavezető vezető,
konyhai
Munkaértekezlet, Kivételes beszélgetés
esetben
Nevelőtestületi
Évente
dolgozók Szülők
Szmk vezető
Óvónő
értekezlet, szülői értekezlet Iskola
Pedagógusok
Óvodavezető 87
Tantestületi
Vezető
értekezlet,
váltáskor
fogadó óra Polgármester,
Fenntartó
Személyesen
Kivételes
jegyző, gazdasági
telefonon,
esetben
vezető
bármikor
Gyermekjóléti
Gyermekjóléti
szolgálat
Szolgálat vezetője
Egyház
Lelkipásztor
Óvodavezető
Óvodavezető
Személyesen
Vezető
bármikor
váltáskor
Óvónő,
Értekezleten
Évente
óvodavezető
személyesen, telefonon
Egészségügyi szervek
Védőnő, orvos
Óvodavezető
Egészségügyi
vezető
vizsgálatok Környező települések óvodavezetők,
személyesen,
vezető
telefonon
váltáskor
Értekezleten,
Vezető
Tanácsadó
telefonon,
váltáskor
vezetője
személyesen
óvodái
óvodapedagógusok
Nevelési tanácsadó
Nevelési
Sz.-Sz—B.
megyei Óvodavezető
pedagógiai
oktató
Óvodavezető óvodavezető
Óvodavezető
központ
Értekezleten,
Vezető
személyesen,
váltáskor
telefonon
16. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény önmagában nem teremtheti meg azokat a társadalmi feltételeket, amelyek a gyermekek egészséges fejlődése érdekében szükségesek, azonban biztos alapot nyújt olyan társadalmi törekvésekhez, amelyek a társadalmi fejlődés szolgálatában a gyermek mindenek felett álló érdekét kívánják érvényesíteni. Intézményünkben érvényesül a Szegregációmentesség Diszkriminációmentesség A hátrányos helyzetű gyermekek nevelési és társadalmi integrációjának támogatása Az esélyegyenlőség érvényesítése, valamennyi hátrányos helyzetű csoport részére a köznevelésben kiemelt feladat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek 88
esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják óvodai sikerességüket. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek a köznevelési intézményen belül érvényesülnie kell. Óvodánk elkötelezett a nevelési esélyegyenlőségek megteremtésében, biztosítjuk az óvodai neveléshez, mint alapszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférést. 1. Intézkedéseink A fenntartó önkormányzat települési, köznevelési intézkedési tervében megfogalmazott feladatok maradéktalan végrehajtása A gyermekek szociális helyzetének figyelemmel kisérése, HHH státusz alakulásának követése Sajátos nevelési igényű gyermekek regisztrálása, figyelemmel kisérése
2. Feladataink Tervszerű pedagógus továbbképzés, beiskolázás. Az esélyegyenlőségre utaló jelekkel rendelkező gyerekek kiszűrése. Kiemelt figyelem a HHH gyermekek irányában. Célzott fejlesztések a pedagógiai szakszolgálat munkatársai segítségével Partnerekkel történő együttműködés (Önkormányzat, Kormány Hivatal, Családsegítő Szolgálat) Pályázati lehetőségek felkutatása, kihasználása a fejlesztések érdekében (humán, infrastruktúra) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatásának biztosítása.
89
17. AZ ÓVODÁNAK A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT ESZKÖZRENDSZERE A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek biztosítottak, de kiegészítésre szorulnak.
Megvalósítás időpontja:
Szükséges mennyiség:
2013-2018
3 db
folyamatos
50 db
Folyamatos
csoportonként
Nagyítók
Folyamatos
10 db
Terepasztal
Folyamatos
2 db
Földgömb
Folyamatos
2 db
Évenkénti folyamatos
20-30db
Kisméretű takarító eszközök
Folyamatos
20-30 db
Talicskák
Folyamatos
10-15 db
Mozgást fejlesztő eszközök Természetes anyagból készült udvari játékok Tornaszerek
folyamatos
pótlása
(labdák,
babzsák) Testséma fejlesztéséhez szükséges eszközök Kisméretű tükör A
külsővilág
tevékeny
megismeréséhez
Szükséges eszközök
Munka jellegű tevékenységhez szükséges eszközök Kisméretű kerti szerszámok, vödrök, ásó, lapát, gereblye, locsoló
Játék
és
szabadidős
tevékenységhez
szükséges eszközök
90
Készség-és képességfejlesztő játékok
Folyamatos
Csoportonként arányosan
Szerepjátékhoz szükséges kellékek
Folyamatos
Csoportonként arányosan
Udvari játékok
Folyamatos
Csoportonként arányosan
Vizuális tevékenységhez szükséges kellékek
Folyamatos
Csoportonként arányosan
Mesekönyvek
Folyamatos
Évenként 5 db
Ismeretterjesztő könyvek
Folyamatos
Évenként 5 db
Óvodai fektető
Folyamatos
50 db
Szőnyeg
Folyamatos
2 db
Gyerek asztal és székek
Folyamatos
csoportonként arányosan
Felnőtt székek
Folyamatos
10 db
Gyerek mosdóba tükör
Folyamatos
2 db
Babaház
Folyamatos
1 db
Kerti asztal
Folyamatos
2 db
Pad
Folyamatos
4 db
Homokozó
Folyamatos
1 db
Takaróháló
Folyamatos
1 db
Gyermektörölköző
Folyamatos
50 db
Fésű
Folyamatos
50 db
Anyanyelvi és kommunikációs képességet fejlesztő eszközök
Helyiségek bútorzatai és egyéb berendezési tárgyai
Játszóudvari eszközök
Tisztálkodási és egyéb felszerelések
91
Fésűtartó
Folyamatos
2 db
Abrosz
Folyamatos
15 db
Vasaló
Folyamatos
1 db
Porszívó
Folyamatos
1 db
Folyamatos
10 fő
Cd lejátszó
Folyamatos
2 db
Fényképezőgép
Folyamatos
1 db
Számítógép
Folyamatos
1db
Felnőttek
munkavégzéséhez
szükséges
eszközök
Egészség- és munkavédelmi eszközök
Védőruha Informatikai eszközök
SNI
gyerekek
fejlesztéséhez
szükséges
Folyamatos
eszközök
A gyerekek létszámának
A beszerzések során előnyben részesülő eszközök és felszerelések:
A kötelező eszköz és felszerelés jegyzéknek való megfelelés
Egyéni fejlesztést szolgáló eszközök
92
megfelelően
FELHASZNÁLT IRODALOM
1. Az óvodai nevelési országos programja 1996. – 2009.nov.20-tól érvényes módosítása 2. Az óvodai nevelés programja 1989 3. Helyi óvodai nevelési program 2004,-2011 4. Nagy Jenőné: Segédletek az óvodai nevelési programok elkészítéséhez 5. Óvodavezetők Kézikönyve 1 – 11. Okker Oktatási Iroda 1995- 1996 6. Porkolábné dr, Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában 1992 7. Dr. Tótszőllősiné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában 1994. 8. Pereszlényi Éva – Porkolábné Dr. Balogh Katalin Játék – mozgás – kommunikáció 1996 9. Képességfejlesztés játékban, tanulásban Hajdú Bihar Megyei Pedagógiai Intézet 1994 10. Forrai KatalinÉnek az óvodában 1993 11. Zilahi Józsefné Nevelés az óvodában verssel – mesével 1989 12. Epochális rendszerű óvodai nevelési program 1997 13. Deliné Fráter Katalin Lépésről – lépésre program 14. Hajnal Istvánné: Egészséges életmódra nevelés ON 1989. 43.o. 15 . Kósáné Dr. Ornai Vera: Inkább együtt ON. 199O/4. 122.o. 16. Izsó Lajosné: Szerepjáték irányítása ON. 1986/11.366.o. 17. Dr. Kovács György: A játék ON 1996/9 189.o. 18.Óvodai Jogfutár 2012.ok., 2013. febr.
93
18 . FÜGGELÉK 1. Érvényességi rendelkezések:
A helyi pedagógiai program 2015. szeptember 01. napjától lép életbe. Bevezetése minden óvodai csoportban megtörténik.
A helyi pedagógiai programunk érvénysségi ideje öt nevelési évre –az az 2015. szeptember 01.- 2020. augusztus 31. napjáig szól.
A helyi pedagógiai program módosítására jogosult: -
az óvoda vezetője
-
a nevelőtestület bármely tagja
A módosítás kérelmét – nevelőtestületi kérelem esetén többségi, minimum 50 % plusz 1 fő kérelmezése esetén, - a felülvizsgálat során felmerült indokok alapján az óvodavezetőnek írásban kell jelezni. A helyi pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényssé. Amennyiben a fenntartóra többletkötelezettség hárul, akkor egyetértése szükséges. A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő nevelési év szeptember 1-től kell bevezetni.
A helyi pedagógiai program nyílvánosságra hozatala:
Az óvoda pedagógiai programja nyílvános, minden érdeklődő számára megtekinthető, az intézményből ki nem vihető. A helyi pedagógiai program 1-1 példánya a következő személyeknél, ill. intézményeknél tekinthető meg:
-
az óvoda fenntartójánál
-
az óvoda irattárban
-
az óvoda vezetőjénél
A helyi pedagógiai programot
a nevelőtestület 2015.09.06-án megtartott
nevelőtestületi ülésén fogadta el.
94
Tájékoztatásul megkapták: -
Fenntartó
-
irattár
-
óvoda
95
19. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A KISARI BÓBITA ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT MEGISMERTÜK, ELFOGADTUK 2015.09.06-ÁN……….
DANÓ SÁNDORNÉ .
FODORNÉ NÁNÁSY SZILVIA NEVELŐTESTÜLET
Szülői Szervezet megismerte, egyetértését nyilvánította 2015 09.08-én…………………..
A Pedagógiai Program érvényes 2015. szeptember 01.-től határozatlan ideig.
96
