Összefoglaló Tamáné Dr. Nagy Erzsébet Kúriai tanácselnök „Vitaindító anyag a Pp. újraszabályozásához”című vitaanyag megtárgyalásáról a kollégiumi tagok és a meghívottak (Dr. Török Judit a Kúria polgári kollégiumvezetőhelyettese, Dr. Csiki Péter a Debreceni Ítélőtábla kollégiumvezetője, Cogoiné Dr. Boros Ágnes táblabíró ésDr. Pribula László egyetemi docens DE ÁJK polgári eljárásjogi tanszék tanszékvezetője) részvételével tartott, a Debreceni Törvényszék Gazdasági Kollégiuma 2013. április 29-i kollégiumi üléséről
1.) Koncepcionális kérdések A tanácskozás résztvevői egyetértettek, hogy a Pp. kialakult alapelvei és általános rendelkezései körében nagymértékű koncepcionális változás nem indokolt, a jelenlegi Pp. szemléletét meghatározó szabályok nagyobb mérvű módosítása sem szükséges. A teljes eljárási rend újragondolása helyett a részletszabályok finomítása szükséges. A jogcímhez kötöttség normaszintű előírása sem indokolt, e helyett olyan normaszöveg megalkotása szükséges, amely mindenki által egységesen értelmezhető. Például a Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontjában a keresetlevél kötelező tartalmi elemeként meghatározott „az érvényesített jog” fogalmát szükséges pontosítani, egyértelművé téve, hogy ez nem a jogcím megjelölését jelenti. E körben indokolt lehet megvizsgálni más, hasonló jogrendszerű országok eljárási szabályait is. (Az osztrák szabályozás szerint a kereseti kérelem jogalapjának megjelölését, azaz, hogy a felperes a kérelmét mely jogszabályi rendelkezésre alapozza, az öZPO sem követeli meg, a bíróságnak a kereseti követelést valamennyi lehetséges jogi aspektusból meg kell vizsgálnia természetesen a felek rendelkezési joga és a kérelemhez kötöttség elvének keretén belül. A német szabályozás is ehhez hasonló, Németországban sem jelent kötöttséget és korlátot a bíró számára a felek kérelmében előadott jogi minősítés azonos és változatlan kereseti kérelem és tényállás mellett, a kereset kötelező tartalmi elemei között az érvényesíteni kívánt jog itt sem jelenik meg, a felperesnek a vita tárgyát, határozott kereseti kérelmet, azaz, hogy milyen döntést vár a bíróságtól és az ennek alapjául szolgáló tényállást kell megjelölnie). Azt is figyelembe kell venni, hogy ez csak úgy kerülhet szabályozásra, hogy ne járjon a fair eljárás sérelmével. Emiatt olyan jogi szabályozás kialakítása szükséges, amely a téves megjelölése esetén lehetőséget ad arra, hogy a bíró az eljárás folyamán a kontradiktórius eljárás elvének megfelelően megvitatott és olyan jogcímre alapítsa döntését, amely tekintetében az ellenérdekű fél is lehetőséget kapott arra, hogy észrevételét megtegye, bizonyítási indítványait előterjessze. Mivel nem lehet minden lényeges kérdést alapelvi szinten szabályozni, ezért a Pp. koncepcionális felülvizsgálata a konkrét eljárási és különleges eljárási szabályok körében indokolt.
- 2 -
2.) Az elektronikus kommunikáció és a korszerű elektronikus eszközök használata, a lezajlott technikai változások által nyújtott lehetőségek eljárásjogi igénybe vételére régóta jelentkezik igény, ezek bevezetésének előfeltétele a bíróságokon elvégzett nagyfokú informatikai fejlesztés és gyakorlati felkészítés a személyi állományra is kiterjedően. Átgondolást igényel az eljárások gyorsítása körében olyan elektronikus eszközök használata (például SKYPE), amely videokonferencia keretén belül is lehetőséget ad távollévő (akár külföldön levő) felek, vagy tanúk ilyen módon történő meghallgatására költségkímélő módon. 3.) A törvényszék elsőfokú hatáskörét megalapozó értékhatár összegszerűségének eldöntése a statisztikai adatok és a hatásvizsgálatok alapján állapítható meg, ugyanakkor újragondolást igényelnek a Pp. 23. § (1) bekezdésében meghatározott egyes perkategóriák: például az orvosi műhiba perek esetén, ha személyhez fűződő jog megsértésének a megállapítását a felperes külön nem kéri, a 30 millió forint alatti kártérítési perek elbírálása jelenleg a járásbíróság hatáskörébe tartozik, ugyanakkor ezek olyan speciális szakismeretet is igénylő ügyek, amelyek törvényszéki elsőfokú hatáskörébe utalása lenne indokolt. Keresethalmazat esetén, ha az egyes kereseti kérelmek nem azonos szintű bíróságok hatáskörébe tartoznak, szükséges lenne normaszinten szabályozni, hogy a fél által előterjesztett valamennyi kereseti kérelem elbírálására a magasabb „szintű” bíróság rendelkezik hatáskörrel. 4.) A költségkedvezményekre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata körében eldöntendő kérdés, hogy vagy a bíróság, vagy a hivatal (jogi segítségnyújtó szolgálat) legyen jogosult, illetve köteles minden kérdésben határozatot hozni a jelenleg működő párhuzamos eljárás megszüntetése mellett. Ha a hivatal hatáskörébe kerül minden költségkedvezmény elbírálása, és a per során olyan adat jut a bíróság tudomására, amely alapján megállapítható, hogy a hivatal által engedélyezett költségmentességre a fél nem jogosult, a bíró jogosult, egyben köteles is legyen felülvizsgáltatni a költségkedvezmény tárgyában hozott határozatot. Amennyiben kizárólag a hivatal lesz jogosult a költségkedvezmények elbírálására, a költségek előlegezésével kapcsolatos díjak (például szakértői díj) is e hivatal költségvetéséből, és ne a bíróság költségvetéséből történjen. A járásbíróságokon rendkívül sok problémát okoz, hogy olyan pártfogó ügyvédek kerülnek kijelölésre, akik szakmai ismeretei az adott ügyben nem megfelelőek. Az is gyakori, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálattól a bírósági panasznapra küldik az ügyfeleket, indokolt lenne a bírósági panasznap megszüntetése.
- 3 -
5.) Az illetékekre vonatkozó szabályozás áttekintése tárgyában megalapozott vélemény csak akkor hozható, ha ezt a kérdést konkrét ügyek adatai és a másodfokú statisztikai adatok tükrében hatástanulmány keretén belül megvizsgálják. 6.) A Pp. 141. § (6) bekezdésében foglalt szabály fenntartása indokolt, az eljárási szabályok betartása mellett a bírónak lehetőséget ad az eljárás elhúzódásának megakadályozására és a per ésszerű időn való befejezésének biztosítására. 7.) A vagyonjogi ügyekben a felülvizsgálati szabályok nem megfelelőek, az értékhatár alatti ügyekben sok esetben szükség lenne felülvizsgálati eljárásra. Vannak olyan jogterületek, például a végrehajtási ügyek, amelyek az értékhatár miatt felülvizsgálati eljárás keretén belül soha nem kerülhetnek elbírálásra, holott súlyukat, tárgyukat tekintve ez indokolt lenne. Az új Ptk. megalkotása miatt is szükséges a felülvizsgálati eljárás szabályainak az áttekintése, hiszen számos olyan új jogi probléma adódik, amely független az ügy pertárgy értékétől. A közigazgatási perekben is szükséges a felülvizsgálati eljárás szabályainak az áttekintése, ezen ügyek nagy része az egyfokú elbírálás miatt egyesbírói eljárássá alakult. Megfontolandó a Kúrián egy olyan különtanács működtetése, amely ezekben a perekben a kezdeményezéseket elbírálhatná. Az „értékhatáros szűrő” fenntartása azért is indokolatlan, mert elvi kérdések az 1-2 millió forintos pertárgy értékű ügyekben is vannak. 8-9.) Nem fenntartható az a megközelítés, hogy kizárólag az 1 millió forintos összeghatár miatt a peres eljárás során a kisértékű perekre kötelező eltérő eljárási szabályokat alkalmazni. Az mindenképpen fenntartandó szabály, hogy a jogalkotó által „kisértékűnek” minősített ügyekben (például 1 millió forint alatti pénzkövetelések esetén) a fizetési meghagyásos eljárás kötelező legyen. Az is megfontolandó, hogy bizonyos összeghatár alatt (például 100 000 vagy 500 000 Ft) kötelező legyen bírósági közvetítő által a közvetítői tevékenység igénybevétele, ha a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyással szemben a kötelezett ellentmondást terjeszt elő. Ezeket az ügyeket a közvetítő bírósági titkár nemperes eljárásban intézné, és csak abban az esetben kerülne peres számra iktatásra, ha a közvetítés nem hozta meg a „várt” eredményt. A közvetítői eljárásban a tényállás, a felek álláspontja már feltárásra kerülne, ezért külön eljárási szabályok nélkül is alkalmasak lennének arra, hogy a peres eljárási általános szabályai szerint gyorsan befejeződjenek.
- 4 -
A jelenlegi szabályozás azért is tarthatatlan, mert vannak az országban olyan régiók, ahol az 1 millió forint alatti követelés az ügyfelek egy részének akár több havi, vagy éves fizetését jelenti, vagy a vadkár, szavatosság, kártérítési perek összege sem minden esetben haladja meg az 1 millió forintos értékhatárt, ugyanakkor a jelenlegi eljárási szabályok betartásával ezek az ügyek tisztességesen nem tárgyalhatóak le. 10.) A kiemelt ügyek szabályozásának újragondolása feltétlenül indokolt. Ha ez a „különleges pertípus” fennmarad, finomítani szükséges a kiemelt ügyek körébe tartozó pertárgy kategóriát, mivel nem feltétlenül csak a pertárgy érték miatt minősülhet a társadalom szempontjából fontos érdeket képviselő eljárásnak egy ügy. A kiemelt ügyek szabályozása körében előírt határidők is nehezen tarthatók (Pp. 386/C. § (1) bekezdés). Például ha a keresetlevél hiánypótlásra szorul és 8 napos határidő mellett hívja fel a bíróság a jogi képviselőt, rendszeresen határidő hosszabbítást kérnek, ugyanakkor a bírónak a keresetlevél beérkezésétől számított 60 napon belül már az első tárgyalást meg kell tartania. Az igen bonyolult, szakértői bizonyítást is igénylő kiemelt ügyekben is ésszerűtlen az előírt határidő, az akár több száz oldalas szakértői véleményre a peres felek 8-15 napos határidőn belül érdemi észrevételt nem tudnak tenni, a szakértő sem tudja 60 napon belül elkészíteni a szakvéleményt. Szükséges a Pp. 146/B. §-ának a felülvizsgálata is, semmi sem indokolja a 200 millió forintos pertárgy érték szerinti különbségtételt a keresetváltoztatás tekintetében. 12.) A közigazgatási és munkaügyi bíróság elkülönítése a rendes bírósági rendszertől nem indokolt, a jelenlegi szabályozás koncepcionális szinten fenntartandó. A Pp. XX. fejezetébe a Kúria által kidolgozott elvek, vélemények beépítésre kerültek, az egyes részletszabályok finomítása szükséges. Amennyiben a munkaügyi perek az európai joggyakorlat alapján a köztisztviselők, közalkalmazottak jogviszonyával kapcsolatos ügyekre kerülnek majd „fenntartásra”, viszont már felveti a jelenlegi részletszabályok megváltoztatását.. A felülvizsgálati eljárás szűk köre miatt a rendes jogorvoslati szabályok (szűk körű) kiterjesztése indokoltnak látszik. A Pp. 337. § (1) bekezdésében meghatározott 30 napos határidő fenntartása indokolatlan, ennyi időn belül soha nem kerül döntéshozatalra sor, célszerűbb lenne a jogerős határozat hozataláig rendelkezni a felfüggesztésről. 14.) A Pp. elnevezéséből is az következik, hogy nem indokolt kiegészíteni a nemperes
- 5 -
eljárásokra vonatkozó elvi fejezettel. A jelenlegi szabályozás kielégítő, azokról az eljárásokról, amelyek nemperes eljárásoknak minősülnek, külön törvény rendelkezik, általában visszautalva a különleges eljárási szabályokat nem igénylő kérdésekben a Pp-re (például Cstv. 6. § (3) bekezdése, Ctv. 32. § (1) bekezdése, 72. § (2) bekezdése, Vht. 9. § (1) bekezdése).
D e b r e c e n, 2013. április 29. napján
A feljegyzést készítette: Dr. Dzsula Marianna gazdasági kollégiumvezető
