TIOP-3.2.1-12/1-2012-0001 l 8. Hírlevél
Hírlevél 2014. II. évfolyam IV. szám
TIOP-3.2.1-12/1-2012-0001 „Az integrált rendszer kereteinek megteremtése az foglalkoztatási szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével”
TIOP-3.2.1-12/1-2012-0001 l 8. Hírlevél
Hírlevél Hírlevelünkben a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) konzorciuma által európai uniós forrásból megvalósuló kiemelt projekt keretében elvégzett tevékenységekről és az eredményekről nyújtunk tájékoztatást. A TIOP-3.2.1-12/1-2012-0001 „Az integrált rendszer kereteinek megteremtése a foglalkoztatási szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével” című kiemelt projekt fő célja az aktív munkaerő-piaci politikák eredményességének és hatékonyságának javítása, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) által nyújtott szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztése, a kapacitások bővítése, új feladatainak ellátásához szükséges feltételek megteremtése országszerte 56 munkaügyi kirendeltség modernizációjával. A kiemelt projekt 2012. november 30-án indult és 2015. június 30-án zárul. Jelen hírlevelünkben a KIH Integrált Ügyfélszolgálatok Kialakítása Projektirodát mutatjuk be. Mottó: az az építészeti szemlélet, amit a projektirodán képviselünk, és munkáinkban törekszünk megvalósítani, a Bauhaus építészeti, képzőművészeti újításaiban, és az 1930-as évek modern építészetében gyökeredzik, a funkcionalitás, a letisztult formavilág, egyszerű anyaghasználat alapkövetelmény munkáink tervezésekor, - természetesen XXI. századi építéstechnikára, és lehetőségekre, valamint építészeti gesztusokra átültetve. Bár az építészeti elkötelezettségen túl a rajzpecsétünk tipográfiája is főhajtás kíván lenni a Bauhaus szellemisége előtt, Herbert Bayer 1925-ben kommunikált - a csupa kisbetűvel való kommunikációra vonatkozó – híres szlogenje: - „mindent kisbetűvel írunk, de ezzel időt nyerünk. azonfelül: minek két a b c, ha egy is elegendő? miért írjunk nagybetűt, ha nem mondhatjuk ki? - ” ellenére mégis tisztában vagyunk azzal, hogy egy ilyen nagy horderejű kulturális szokás megváltoztatása egy – egyébként működő rendszerben – gyakorlatilag lehetetlen, vagy legalábbis emberöltőket kívánó, időigényes feladat. Az iroda tervezésében jelenleg két nagy projekt fut – vélhetően sokan hallottak már a Kormányablakok tervezési projektről, melyben 19 megyében és a fővárosban a Kormányhivatalokkal konzorciumi szerződésben 236 településen, 277 helyszínen tervezzük, (illetve néhány esetben közreműködünk a tervezésben) – egységes belsőépítészeti arculat mentén – az új, modern, integrált ügyfélszolgálatokat, a kormányablakokat. A másik most futó nagy projektje az irodának a TIOP-3.2.1-12/1-2012-0001 azonosítószámú, „az integrált rendszer kereteinek megteremtése a foglalkoztatási szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével” című kiemelt projekt, amelyben a Nemzeti Munkaügyi Hivatallal konzorciumi szerződésben 56 db munkaügyi kirendeltség épület felújítása, illetve néhány új, zöldmezős kirendeltség épület megtervezése a feladatunk, egy 100%-ban uniós forrás felhasználásával. A tervező iroda szűken vett szakmai stábja jelenleg 29 fő építész tervezővel, mintegy 20 fő szakági tervezővel (épületgépész, épületvillamossági tervező, statikus tervező, tűzvédelmi tervező, rahabilitációs szakmérnök, költségvetés tervező, illetve műemlékvédelmi szakmérnök, valamint BIM menedzser), irányító tervező, műszaki vezető, illetve felelős vezető építész irányítása mellett dolgozik. Az iroda működése szempontjából elengedhetetlen az irodát vezető menedzsment munkája, a pénzügyi, projekt-tervezéssel foglalkozó, a személyi ügyekkel foglalkozó, és nem utolsó sorban az iroda működését szervező asszisztensek munkája is. Ahhoz, hogy a tervező csapat munkája hatékony legyen, létre kellett hoznunk a Graphisoft-tal közösen egy különleges tervezési szoftverrendszert, az ArchiCAD 16 BIM-et (Building Information Modelling – modell alapú épület információs rendszer) egy olyan alapvetően modellalapú épület-tervezési módszert, amely a háromdimenziós modellből képes generálni az aktuális kétdimenziós terveket.
TIOP-3.2.1-12/1-2012-0001 l 8. Hírlevél
Térszervezés, arculat és filozófia Az általunk tervezett munkaügyi kirendeltségeknél ragaszkodtunk ahhoz, hogy egy újszerű arculat mentén tervezhessük őket, - leváltva a korábbi, kicsit a múlt század hetvenes éveit idéző arculatot amely új arculat a Kormányablak arculatból lett levezetve, hiszen a munkaügyi kirendeltségek is egyszer részei lesznek a Kormányablak integrált ügyfélszolgálati rendszernek. A Kormányablakoknál megismert alapvetően pozitív filozófia gondolatiságát a munkaügyi kirendeltségek vonatkozásában is át kívántuk örökíteni, természetesen a sajátos szolgáltatási formáknak megfelelő térképzési megoldásokkal, illetve a színvilágban a fehér és szürke színek mellett két meleg szín a narancs és a citromsárga is helyet kapott az arculatban, mintegy biztosítandó a régi arculati megjelenéssel való – kizárólag jelzésszerű – kapcsolatot. A munkaügyi kirendeltségek öninformációs terei szándékaink szerint tágas, átlátható terek lesznek, ahol a természetes fény szabadon áramolhat, pozitív energiával feltöltve az ügyfeleket. A munkaügyi kirendeltségekben az ügyfélfogadás, valamint a megbeszélések – ügyfél és ügyintéző között - külön tárgyalókban zajlanak, de ezeknél is alapvető szempont az átláthatóság, a transzparencia, amelyet alkalmasint – az üvegtáblák közé elhelyezett - színes reluxával lehet korlátozni a megbeszélések időtartamára.
A tervezési szempontok a kiegészítő terek, háttér irodák kialakításánál is fontosak voltak, bár a költségek csökkentésének rendkívül fontos igénye legelőszőr ezeket a tereket érintette. A szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés, akadálymentesítés A munkaügyi kirendeltségek tervezése során a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, valamint az egyetemes tervezés elveinek lehető legnagyobb mértékű alkalmazása alapkövetelmény volt. Ez a gyakorlatban a meglévő épületek átalakítása, felújítása esetén az utólagos komplex akadálymentesítést, míg új épületek tervezése során azt a szemléletet tükrözi, hogy az épületet eleve úgy tervezzük, hogy bárki, – legyen az az életvitelében bármilyen módon korlátozott személy is - hozzá férhessen a szolgáltatásokhoz, mind a kormányablak ügyfélszolgálatok, mind a munkaügyi kirendeltségek vonatkozásában. Hiszünk abban, hogy mind a Kormányablakok, mind a munkaügyi kirendeltségek baba-mama barát ügyfélszolgálatok legyenek, és ne csak a fogyatékkal élő embertársaink miatti akadálymentesítés legyen a tervezés középpontjában, ezért olyan ügyféltereket álmodtunk meg, amely minden korcsoport, vagy mozgásában, vagy életvitelben bármilyen módon korlátozott ember számára megfelelő lesz. A már nagyobbacska gyermekes szülőkre is gondolva, minden ügyfélszolgálaton tervezünk játszósarok kialakítást, új, akadálymentesített, készségfejlesztő, gyerekjáték felhasználásával.
TIOP-3.2.1-12/1-2012-0001 l 8. Hírlevél
Energia– és környezettudatosság A KIH Integrált Ügyfélszolgálatok Kialakítása Projektiroda munkatársai, tervezői elkötelezetten igyekeznek a fenntartható építés elveinek megfelelő épületeket, létesítményeket tervezni. Úgy gondoltuk, ezen a téren a munkaügyi kirendeltségek tervezése során lesz lehetőség a számunkra, hogy megmutassuk, az állami tulajdonú épületek alacsony energia felhasználásúvá tétele közép és hosszú távon jó üzlet az állam számára, de sajnos a TIOP 3.2.1. projektben is rendkívül szűkös pénzügyi keretek között kell megvalósítani az elérendő célokat, és az energia hatékonyság és környezettudatosság ma még nem mindig tartozik a preferenciák közé… Egy alapvetően egészséges épített környezet megvalósítása végső soron egészségesebb embereket, kevesebb betegszabadságot, kevesebb egészségügyi kiadást, hatékonyabban működő gazdaságot eredményez, nem utolsó sorban gazdaságosan üzemeltethető, hosszú távon fenntartható épületállományt jelent, legyen az igazgatási, lakó, vagy ipari épület. Ebben a szellemben igyekeztünk megtervezni a TIOP 3.2.1. projektünk legnagyobb épületét, a pécsi volt iskolai menza helyén létesülő új munkaügyi kirendeltség épületét. Ez a „zászlóshajó” munkaügyi kirendeltség új, négy szintes, monolit vb. vázas, mintegy 1 660 m2 nettó szintterületű épülete, amelynek több építészeti és műszaki megoldása a fenntartható építés elvei mentén született. Az épület tervezett bontott tégla burkolata a telken meglévő épületek bontásából származik, így azt a helyszínen hasznosítjuk újra, ennélfogva kevésbé terheljük környezetünket akár a szállítás, akár a lerakóhelyi környezet szennyezést tekintjük. Az épület téli fűtési energia szükségletét távhővel biztosítjuk, ám a PÉTÁV nem földgázzal, hanem szalmabálás megújuló energiával állítja elő a hőenergiát, amelyet csővezetéken juttatunk az épületbe. Az eredeti elképzelésekből az esővízgyűjtést meg tudtuk menteni, de ennek a wc-k öblítésében való újrahasznosítását – beruházási költségcsökkentési indokokkal - az építtető kivetette a programból. Csak remélni tudjuk, hogy egy új energetikai, vagy más fejlesztési projektből tudunk forrást biztosítani arra, hogy ez az épület e tekintetben is energia hatékony legyen.
utcai homlokzat
utcakép
Az épület hőszigetelése – szerencsére – még így is a jelenleg hatályos szabványértéket meghaladó módon lett tervezve, figyelemmel az időközben bekövetkezett szabályozás szigorítására, és egy fenntarthatóbb, minél kevesebb energiával működtethető épület kialakítására. A tervezői elkötelezettség sajnos azonban kevés, ha nem párosul olyan hosszútávra is gondolni képes beruházói szemlélettel, és nem utolsó sorban pénzügyi forrással, amely előfeltétele a valóban működőképes energia hatékony és környezettudatos, fenntartható építésnek. Jó példa erre a legelsők között tervezett balatonboglári üres, állami tulajdonú telken egy közös kormányablak – munkaügyi kirendeltség új, nagyon attraktív, mintegy 600 m2 nettó szintterületű épülete is.
TIOP-3.2.1-12/1-2012-0001 l 8. Hírlevél
Ez az épület is kimagasló energetikai jellemzőkkel bírt, a téli hőveszteségből adódó fűtési energiát levegő – víz hőszivattyúval állítottuk elő, amely a minimális használati melegvíz szükségletet is biztosítani tudta. A lapos tetős épület mindkét tömegét extenzív zöldtető rétegrenddel terveztük, az alacsonyabb épületszárny felett meg is jelenik a varjúháj félékből telepített extenzív zöldtető, míg a magasabb épületrészen a növényzetet kavicsterítéssel helyettesítettük. A zöldtető rétegrend komoly épületfizikai előnyökkel jár, hiszen a rétegrendbe beépített vízmegtartó/vízelvezető rétegben tárolt víz párolgása részben a gyökérzetet látja el nedvességgel, illetve a párolgás - amely hőelvonással jár – természetes módon hűti a tetőszerkezetet, csökkentve az épület belső tereinek nyári túlmelegedési kockázatát, ezáltal jelentősen csökken az épület hűtési energia szükséglete. Ennek az épületnek a finanszírozhatósága mind az NMH, mind a Kormányhivatal részéről sajnos megkérdőjeleződött, mire a tervdokumentáció elkészült, így ez az épület – legnagyobb sajnálatunkra – nem fog megvalósulni. A munkaügyi kirendeltség a településen új helyszínen – a jelenlegi kirendeltség épületének átalakításával, bővítésével - fog létrejönni.
a tervezett utcai homlokzat
és a belső átrium kialakítása
Tervezési munkánk és a műemlékvédelem A tervezői munkánk rendkívül összetettségére jellemző, hogy a két futó nagy projektünk közel 300 tervezési helyszíne közül több, mint 100 különböző szintű műemléki védettséggel rendelkezik, illetve régészetileg védett területen található. Ezek engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítése, a kutatási munkák, a régészeti, és falkutatási munkák összehangolása, az örökségvédelmi egyeztetések lebonyolítása, mind-mind külön kihívást jelentenek, részben a határidők betarthatósága miatt, részben – néhány esetben - az ortodox örökségvédelmi szemlélettel való küzdelem miatt is. A védett épületek új funkcióval való ellátása, új élettel való megtöltése ebben a két nagy projektben is elsőrangú feladat, de sajnos a rendelkezésre álló források összege általában nincs arányban a feladat nagyságával, összetettségével. Erre kiváló példa a kisbéri, volt Batthyány-Wenckheim kastély mellett - műemléki védettségű környezetben - található, erősen leromlott állapotú épületek új, közigazgatási funkcióval való ellátása. A nagyobbik, a „főépület” egy 586 m2-es földszintes, nyeregtetős hivatali épület lesz, (itt kap helyet a Kormányablak, az új munkaügyi kirendeltség, valamint a járási hivatal egy része is.), a másik egy kis, XX. századi épület, mely irattári funkciót kap. A „főépület” eredetileg törzsmén istállónak épült 1854-56 között. 1946-től kórház és szakorvosi rendelő működött falai között 2006-ig, azóta csak raktározásra használták, illetve az utóbbi években üresen állt, erősen leromlott állapotban van. A felújítás során szerettük volna, ha a főépületen a múlt század 50-es éveiben teljesen lerombolt – de viszonylag jól dokumentált - eredeti portikuszának rekonstrukciója helyett, egy valóban XXI. századi kapuzat jön létre az eredeti romantikus stílusú helyett.
TIOP-3.2.1-12/1-2012-0001 l 8. Hírlevél
Bár értékes építészeti javaslatokat fogalmaztunk meg ezen cél elérésére, de az örökségvédelmi egyeztetések végül nem adtak szabad utat ennek az elképzelésnek, és meg kellett maradni a portikusz rekonstrukciója mellett. A belső terek kialakítása során törekedtünk arra, hogy a kismértékű épületbővítés, az akadálymentesítés elemei mind szervesen illeszkedjenek a korabeli és helyreállított architektúrához. A jó arányérzékkel alkalmazott modern, XXI. századi építészeti, belsőépítészeti megjelenés, anyaghasználat nem idegen a műemléki környezettől, ellenkezőleg, kiemeli azt. Az alábbi képeken jól látható a tervezett portikusz-rekonstrukció és a jelenlegi állapot közti különbség…
Szintén jó példa lehet munkánk összetettségére, sokrétűségére műemléki környezetben a tolnai munkaügyi kirendeltség helyi védelem alá tartozó épülete, a gyönyörűen felújított főtér szomszédságában, amelynek kész felújítási terveiből sajnos a forrás szűkössége okán szintén jelentősen vissza kellett lépni.
a meglévő épület látványa
és az eredetileg tervezett átalakítás építészeti megjelenése
Szakmailag szintén nagyon fontos épület számunkra a munkaügyi kirendeltségek tervezésében a kalocsai, rendkívül leromlott állapotú, elbontásra ítélt kb. 280 m2 alapterületű épületének helyén tervezett új, mintegy 650 m2 nettó szintterületű épület.
a meglévő épület főutca felöli homlokzata
TIOP-3.2.1-12/1-2012-0001 l 8. Hírlevél A meglévő épületet gazdaságosan nem lehetett felújítani, ezenkívül a szabályozási tervi előírások (kétutcás telek, mindkét utcafronton zártsorú beépítés, stb) is nehezítették a tervezési folyamatot. Az első változatban rendkívül nagyvonalú, építészetileg és műszaki megoldásait tekintve is előremutató épületet alakítottunk ki. A fenntartható építészet jegyében itt is a bontásból származó téglaburkolatot szerettük volna az épületen látni, illetve passzív és aktív energiacsökkentő megoldásokat terveztünk, ám ezek jelentős része a költségcsökkentési elvárások következtében elbukott.
A tervezett első változat minden igényt kielégítő új létesítmény főépületi szárnya – és környezete,illetve a hátsó épületszárny – és környezete
A második – költségcsökkentési okokból visszafogottabb - verzióban az épületről lekerült a bontott tégla burkolat, valamint az antracit színű táblás szerelt homlokzatburkolat, valamint a fémlemez fedés is. Ennek ellenére a vakolt verzió az újfajta, látványos homlokzati lyukarchitektúrának, a belső térképzésnek köszönhetően továbbra is hordoz építészeti értéket, a városi szövet egyik kiemelkedő épülete lehet.
A Somogy megyei Tabon a már-már életveszélyes meglévő kirendeltség épületének helyén terveztünk szintén új, mintegy 450 m2 nettó szintterületű épületet, egy problémás, beékelődő ingatlan megvásárlásával, telekösszevonással, illetve leszabályozással terhelt ingatlanrendezést követően.
a meglévő épület utcafronti szárnya…
tömegvázlat - 1
TIOP-3.2.1-12/1-2012-0001 l 8. Hírlevél
A tervezett új épület, ami szintén jelentős költségvisszavágáson esett át, még mindig korszerű, modern, új, egészséges környezetet biztosító épület lett.
az utcakép:
és a tömegvázlat - 2
A kormányablak és a munkaügyi kirendeltség projektek eddigi eredményei számokban A tervező iroda felállítását és a munkák beindulását követően az elmúlt bő másfél évben az iroda tervezői felmértek mintegy 390 épületet, épületrészt, csatlakozó környezetével együtt, építészeti, belsőépítészeti tartószerkezeti, épületgépészeti és épületvillamossági szempontból, közel 110 000 m2 alapterülettel (Kormányablak helyszíneket és munkaügyi kirendeltségeket). Megmodelleztük a felmérések alapján az épületek, épületrészek 3D-s tömegvázlatát, ami a tervezések kiindulópontja lehetett. Eddig elkészítettük mintegy 210 db kormányablak és 56 db munkaügyi kirendeltség engedélyezési és kiviteli tervdokumentációt, beszereztünk összesen 266 db építési –és örökségvédelmi engedélyt, illetve hatósági bizonyítványt. A fenti tervszolgáltatás alapján mindezidáig megépült, átadtak, és üzemel 82 db Kormányablak ügyfélszolgálat illetve 3 db munkaügyi kirendeltség, szerte az országban, illetve több helyszín építés alatt van, ezek kivitelezésénél gyakori tervezői művezetéssel és helyszíni ellenőrzéssel segítjük a terv szerinti kivitelezés minél eredményesebb megvalósítását. A projekt teljes megvalósulása után mintegy 23 000 m2 általunk megtervezett felújított, illetve új, korszerű épületben fogadhatják az álláskeresőket a munkaügyi kirendeltségek. Az írás szerzői: Varga Zsolt - projektiroda vezető Dr. Magyaródi Zoltán - szakmai vezető Zács András - vezető építész
