TUDoMÁNY, MÚVÉSZET, IRoDALoM, oKTATÁS, PoLITIKA Sárbogárdnak gazdag szellemi öröksége van.
Az
e1múlt évszázadok-
ban kieme1kedő személyiségek éltek és alkottak itt, fontos események részesei itt szüIettek, vagy itt nyugszanak a város temetőiben. Az irodalmi hagyománycrk gyökerei a XYI. század elejére nyúlnak vissza, Tinódi Lantos Sebestyén születésének csak megközelítően pontos dátumáig. Az irodalomtörténet sokat vitatott és máig eIdöntetlen kérdése: a költő szülőhelye. Életét-- á v€rS€iben megénekelt részleteken kí_ vüI _ homáiy fedi. Hoi és mikor szüIetett, ma sem tudjuk pontosan. Születési évét1505 és 1510 közé teszik, születési helyének egyes életrajzírók a Fejér megyei Tinódot, mások a Baranya megyei Tinód falut tartják.l Károly János úgy vélekedik, hogy ,, . . . habár nem is teljesen bizonyos, hogy I'i.nódy Sebestyén Fejér megyében született, de minthogy nemes levelében a Sebastianus Literatus de Thynod kifejezés nemcsak nevére vagy Tinódra vaIó iIletőségére vonatkozik, de kétségtelenüla Fejér megyében elterjedt ős Tinódy családból való származását bizonyítja; ennélfogva bizonyosra vehető, hogy lantosunk a Fejér megyei Tinódyakból származott."2
Károly János közli Tinódi 1553-ban kapott nemeslevelének szövegét, meIyet a király, I. Ferdinánd és a történetíróként ís jelentős oláh Miklós érsek írt alá, s amely két szempontbóI is figyelemre méltó. Egyrészt tisztázza szátmazását: ,,bár tisztességes és nem megvetendő szülőktől származott, de akik a polgári sorsból nem emelkedtek ki és a nemesség fényére nem jutottak e1'', tehát semmiképpen sem a nagymúItú köznemes Tinódy család sarja; másrészt párját ritkítja történeImünkben, hogy költő ,.az ének]ésművészetével és a történeteknek magyar nyelven ékes versekbe foglalásával'' emelkedhessen a kiváltságos osztály tagjai sorába. A szülőhely körüI kialakult vita eredményénélfontosabb az a tény, hogy a megye és a község több mint négy évszázadon át magáénak hitte és vallotta a török idők krónikását. Sárközy Mihálil Tinódi Sebestyénről nevezte el patikáját, a sárbogárdi értelmiség a Tinódi Sebestyén Körbe tömörült. A Bischitz család 1750_tői kötődik Sárbogárdhoz. Mária Terézia uralkodása idején Bisiée nevű cseh-morvaországi falubóI kerültek Magyar527
Grszágra' S rövid pozsonyÍ tartózkodás után telepedtek Ie ítt.3 Bi,schitz Saicirnan a zsidó gyl-ilekezet alapítója, ej.ső rabbija vo1t, kcránai< j:íres tatrnil'dtudósa és kilbbniistája. 1788-ban itt temették e1.'' A csa1ád a szabaciságirarc bukását követően költözött ei innen. A leszármazottak közrjtt olyan nagynevű személyiségeket találunk, mint Róheirn Géza etnográfus, I]euesu G.'1örgu kémikus, aki 1943-ban a rádioaktív indukció mócszerévei eiért kérniai és sugárbiológiai kutatása_inak eredményeiért No'bei-clíjat kapott5. Heuesy Pól diplornata és ÍIe'-uesy AndriLs zenetcjrténész'6 1B10-tő1 feitehetően 3 évig tanítóskodott a községben Bódoglt' MihőIy. 1B1.,']-tó1 a pesti egyetemre járt, orvos és neves szakíró lett. Két kötete és a Tudományos Gvűjteményben számos értekezéseje1ent meg.7 Huszdr Kó.roIE életérő1 nagyon keveset tudunk: aljegyző Fejér megyében, majd Veszprém megyében tábla-bíró. 1B16-ban Pesten jelent nreg A tiszti írás alkotásának és mód_jának sommás tudománya című munkája' mel'vnek e1őszava Sárbogárdon kelt 1815' január 13-án. Ismerjük egy levelét is. me1yet Horváth István tö;:ténészhez írt, ugyancsa.k Sárbogárdon, i828. április B-árr.
A Tuclományos Gyűjtemény egyik 1egeső füzetében, az 181Íl-i viT. kötetben o1vasható Javallat Úiság cottégyom felől című rendkívül figyelemre méitó cikke. Huszár világosan kimondja azt, arnj' minden XIX. század közepe eiőtti sajtótatrí{ás ha'llgatólagos aIapja, hogy nem az újságírásra, hanem az olva:;ásr:a. ;'z újsá-gok fe1használásra való tanítás
a
céI. .,Az iijságc;Ivasás mestersége is oly'an mesterség, me-
lyet más mesterségek módjára tanítani kell.'' Huszár egy napjainkig tartó haiadó egyetemi' felsőfokú oktatási reformot sürget, melynek során a ,'státttstttdományok'', a ,.statisztika'', de emellett egyik legelsőként a ,,pénz dolga'' is tantárgyként szerepe1jen; ezek között a modern tárgyak között kapna helyet az újságkollégium is.e Huszár Károly irodalomtörténeti jelentősége abban ál1' hogy élete cójjánalr egy folyóirat szerkesztését és kiadását tekintette. A lap címe: Grációk. A jó ízlésés kelletnes kedvtöltés olvasó könyve. Fojó_írás Tekintetes Ns. Fejér Vármegye kimunkálásár'a. A folyóirat soha nem jeie,ixt rneg. Erről Cziráky Antal o'rszáebíróhoz írott, $rbogárdon 1830. július 5-én ke1t levele tájékoztat beirtriinliet. A kiadáshoz szLikséges engedély megvolt ugyan' de csak 1'B e\őfizető gyúlt össze. I{ijztük voit Bezerédj István, Zichy Károly, Apponyi György. A 'iap e'.so lzámának kézir'ata rnegmaradt: történelmi, természettudományi, etnográfiai közleményekei és r'erseket tartalmaz'g A kézirat nagyrészt Huszó,r Kóloly tíz évi munkájának e:eclmértye. Eár szetzőt nem emjít. tudjuk, hogy kisebb részben barátai írásait gyűjtötte össze. i|-'rObarr mindcissze 10 Jap és folyóirat volt M,agyarországon, .sajnálatos, lro3y a 11. e1őfizetők hiányában nem jelenhetett meg.
Ami Sárbogárdon az tskoláztatás és a közmíívelődés terén történt, abban a református egyháznak döntő szerepe vo1t. A Ielkészek maguk iS tudományos érde}
egynéhány tanítások címmel.l0 1B38. ner'ezetes év Sárbogár'd művelődéstöriénetében. Ez év március 13-án érkezett ide Tornpa MihúLy, hogy ÍLoruőÍ|l, Dőniel rel*or úr melIett segédtanító legyen. iompa ekkor a Sárospataki diákoskocást szakította félbe. Ebben a választásban fontos szempont volt a'z is, hogy a tanulmányai fol5'tatásához szükséges pénzt megszerezze. Bogárd.on pedig szükség volt 522
