SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK JEGYZİJÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240, Fax: 47/311-404
TÁJÉKOZTATÓ - a Képviselı-testületnek a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról
Tisztelt Képviselı-testület! Az elmúlt években sokat változtak és a mai napig is folyamatos változáson mennek keresztül a családpolitika és a szociálpolitika célkitőzései. Ezek keretei közé tartozik a gyermekvédelem is. A világon minden társadalom létének alapja a felnövekvı generáció megfelelı életfeltételeinek és életkörülményeinek biztosítása, hiszen e nélkül a társadalmak nem tudják reprodukálni önmagukat. Ezért minden jogrendszer – több-kevesebb sikerrel – igyekszik biztosítani a felnövekvı generációk megfelelı fejlıdését. Ennek egyik legfontosabb eszköze a gyermekvédelem. A gyermekvédelem: a gyermek testi, szellemi, erkölcsi, anyagi érdekeit elımozdító szociális, jogi, egészségügyi és pedagógiai tevékenységek és intézkedések összessége. A gyermekek védelme nem válaszható el a társadalmi és gazdasági problémáktól, sıt napjainkban az utóbbiak hatására új módszereket kell bevezetni, alkalmazni. Talán soha nem volt annyira igaz, mint ma, amit 1929-ben írt le dr. Dréhr Imre. „Minden állami gyermekvédelem s a legtökéletesebb gyermekvédelmi törvények értéktelenek, ha hiányzik a társadalmi lelkiismeret, amelyik egyedül tudja a gyermekvédelmet élı valósággá tenni. (Dréhr Imre dr. 1929.) Az 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 96. §. (6) bekezdése kötelezı jelleggel elıírja a helyi önkormányzatoknak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenység évenkénti átfogó értékelését. Az átfogó értékelés tartalmi követelményeit a – többször módosított – 149/1997.(IX.10.) Kormányrendelet 10. sz. melléklete szabályozza az alábbiak szerint. 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása:
2 -
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülık száma, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezıkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, fıbb okai, önkormányzatot terhelı kiadás nagysága, - egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, - gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülıkre vonatkozó statisztikai adatok. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: - gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, mőködésének tapasztalata (alapellátásban részesülık száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, szociális válsághelyzetben levı várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzırendszer tagjaival való együttmőködés tapasztalatai), - gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggı tapasztalatok. Jegyzıi hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések: - védelembe vettek száma, a védelembe vétel okai, felülvizsgálatok eredménye, - ideiglenes hatályú elhelyezések száma, okai, gyámhivatali felülvizsgálat eredménye. A gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által készített átfogó értékelés tartalmazza a jegyzıi gyámhatósági intézkedésekre vonatkozó adatokon kívül a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat is. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenırzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzık mőködését engedélyezı hatóság ellenırzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása. Jövıre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. elıírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). A bőnmegelızési program fıbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bőnelkövetık számának az általuk elkövetett bőncselekmények számának, a bőnelkövetés okainak bemutatása. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttmőködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidıs programok, drogprevenció stb.).
1. A települési önkormányzat demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira: Sárospatakon lakóhellyel rendelkezık száma: 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
14.644 fı 14.539 fı 14.466 fı 14.347 fı 14.184 fı 14.131 fı 13.962 fı
3 2007 2008
13.794 fı 13.640 fı
Születések száma: 1990 193 fı 1991 156 fı 1992 171 fı 1993 165 fı 1994 157 fı 1995 134 fı 1996 144 fı
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
138 fı 119 fı 118 fı 121 fı 105 fı 111 fı 129 fı
2004 2005 2006 2007 2008
109 fı 112 fı 112 fı 110 fı 114 fı
A 18. éven aluli lakosság megoszlása életkor szerint 2008. évben 0-2 év: 3-5 év: 6-14 év: 15-18 év: összesen:
330 fı 320 fı 1154 fı 699 fı 2503 fı
A fenti adatokból megállapítható, hogy a lakosság lélekszáma hosszú évek óta folyamatosan csökken. Nagyon kevés a 18 éven aluliak aránya! Az utóbbi években a születések száma 110 körül mozog. Nagyfokú az elvándorlás.
2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: Az említett törvény 18. § (1) bekezdése szerint a jogosult gyermek számára a) a települési önkormányzat jegyzıje a törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, b) a települési önkormányzat képviselı- testülete (Egészségügyi és Szociális Bizottság) a törvényben és az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg. Döntésük alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás még célzottabbá tehetı, természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó kedvezmények közül a legjelentısebbek: a pénzbeli támogatás, összege 2008 évben július és november hónapokban gyermekenként 5.500,-Ft, a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye, a tankönyvtámogatás. A települési önkormányzat képviselı- testületének megmarad az a jogosultsága, hogy más, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli támogatásokat határozzon meg, illetve, hogy a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kiegészítse. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak száma 2008. december 31.-én 771 fı, elızı évben 817 fı.
4 Az év folyamán 2 esetben kellett a benyújtott kérelmeket elutasítani, mert a kérelmezı nem felelt meg a jogszabályban foglalt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételeknek. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma 2008. évben 450 fı, összesen 631 esetben. A pénzbeli támogatások önkormányzatot terhelı kiadásának nagysága 2008. évben az alábbiak szerint alakult: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 8.701 eFt (10 %), rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 3.170 eFt (100%) Településünkön a gyermekétkeztetés megoldott. Ennek biztosítása az óvodák, iskolák épületében történik. A gyermekétkeztetés esetén a gyermek és a tanuló részére a nappali oktatásban történı részvételéig az alábbi normatív kedvezményeket kell biztosítani: a) a bölcsıdés, az óvodás, az 1-5 évfolyamon nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek után az intézményi térítési díj 100 %-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-át, c) három vagy több gyermekes családoknál gyermekenként 50 %-át, d) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek vagy tanuló után 50 %-át, kedvezményként kell biztosítani. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehetı igénybe. A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, a nevelési oktatási intézmény vezetıje – a fenntartó által megállapított szabályok keretei között – a gyermek egyéni rászorultsága alapján további kedvezményt állapíthat meg.
3. Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítását a szolgálat beszámolója tartalmazza. A gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggı tapasztalatok. A települési önkormányzat feladatai között a Gyvt. 94. § (2) bekezdése szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehetı ellátások hozzájutását. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhetı bölcsıdében, hetes bölcsıdében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban vagy táborban, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben.
5 Településünkön ebbıl bölcsıde egy csoporttal, óvoda, iskolai napközi mőködik. (Az a település, ahol tízezernél több állandó lakos él, bölcsıdét köteles mőködtetni.) Gyermekek átmeneti gondozása megszervezhetı helyettes szülınél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában. (Az a település, ahol húszezernél több állandó lakos él, gyermekek átmeneti otthonát, ahol harmincezernél több állandó lakos él, családok átmeneti otthonát köteles mőködtetni.) Helyettes szülıi hálózat megszervezésén a Gyermekjóléti Szolgálat évek óta munkálkodik, jelentkezı még nem volt e feladat ellátására.
4. Jegyzıi hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések: Védelembe vétel: Az 1997. évi XXXI. tv. 68. § (1) bek. értelmében: „Ha a szülı vagy más törvényes képviselı a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhetı, hogy segítséggel a gyermek fejlıdése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzıje a gyermeket védelembe veszi.” A tv. (2) bek. értelmében: „A települési önkormányzat jegyzıje – a gyermeket a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével – védelembe veheti, továbbá a) a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, b) a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, c) a rendırség, az ügyészség, a bíróság jelzése alapján a bőncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. Településünkön a veszélyeztetett kiskorúak száma: 2001. évben 184 fı, 2002. évben 209 fı, 2003. évben 219 fı, 2004. évben 240 fı 2005. évben 200 fı 2006. évben 106 fı 2007. évben 244 fı 2008. évben 137 fı 2002. év decemberében nyilvántartott védelembe vett gyermekek száma 24 fı, 11 családban. 2003. év december 31.-én nyilvántartott védelembe vett gyermekek száma 28 fı, 9 családban. 2004. év december 31.-én nyilvántartott védelembe vett gyermekek száma 33 fı, 13családban. 2005. év december 31.-én nyilvántartott védelembe vett gyermekek száma 33 fı, 10 családban 2006. év december 31.-én nyilvántartott védelembe vett gyermekek száma 32 fı, 11 családban 2007. év december 31.-én nyilvántartott védelembe vett gyermekek száma 54 fı 20 családban 2008. év december 31.-én nyilvántartott védelembe vett gyermekek száma 57 fı Az év folyamán védelembe vett gyermekek száma 9 fı.
6
A védelembe vételt a gyámhatóság évenként, vagy a kirendelt családgondozó, a korlátozottan cselekvıképes gyermek, a szülı vagy más törvényes képviselı kérelmére bármikor felülvizsgálja, vagy az a gyermek nagykorúvá válásával megszőnik. Tárgyévben a gyermekek védelembe vételének felülvizsgálatára hivatalból került sor. A gyámhatóság 6 gyermek védelembe vételét szüntette meg. A védelembe vétel további fenntartása indokolt volt azokban az esetekben, ahol a szülınek vagy a gyermeknek felróható védelembe vételhez vezetı okokat a család segítséggel sem tudta megoldani. Tárgyévben a védelembe vételhez vezetı, illetve a védelembe vétel fenntartásához vezetı okok zömében a szülınek felróható nevelési hiányosságok illetve kamaszok kifogásolható magatartása. Az elmúlt tanévben emelkedett az igazolatlanul hiányzó gyermekek száma. A legtöbb esetben az elsı jelzések, melyek egy- egy gyermek veszélyeztetett helyzetének feltárásához vezetnek, a gyermekjóléti szolgálat vagy a jegyzı felé történı, hiányzásokról megküldött értesítés. Továbbra is jellemzı a kamasz lányoknak a szülıi felügyelet alóli kibújása, fiúk esetében az iskolai házirend szabályainak megsértése. Több esetben került sor fegyelmi tárgyalás lefolytatására. Leginkább veszélyeztetettek a csonkacsaládban élık, a sokgyermekes családok, és megállapítható az alkoholfogyasztás hatása is. Magasabb az esetek száma az alacsonyabb iskolai végzettségőeknél. Ideiglenes hatályú elhelyezés: Az 1997. évi XXXI. tv. 72. § (1) bek. értelmében: Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzıje, a gyámhivatal, valamint a határırség, rendırség, ügyészség, bíróság, büntetés- végrehajtási intézet parancsnoksága (beutaló szerv) a gyermeket ideiglenesen nevelésre alkalmas különélı szülınél, más hozzátartozónál, illetve személynél, nevelıszülınél, vagy gyermekotthonban helyezi el. Az ideiglenes hatályú elhelyezésre vonatkozó statisztikai adatok: év
2003 2004 2005 2006 2007 2008
elhelyezett gyermekek száma:
5 7 12 5 8 7
az érintett családok száma:
5 4 5 3 3 3
elhelyezések helye: hozzátartozónál gyermekotthonban
2 1 2 3 7 1
3 6 10 2 1 6
A hatósági intézkedést általában hosszabb családgondozás elızi meg, de elıfordul, hogy csak közvetlenül az intézkedést megelızıen szereznek a gyermekvédelemmel foglalkozó szervek tudomást a család vagy a gyermek problémáiról.
7
5. A Sárospatak Városi Gyámhivatal beszámolója a 2008-ban tett hatósági intézkedésekrıl és feladatokról A városi gyámhivatal feladat- és hatásköre a gyermekek védelme érdekében az alábbiakban határozható meg: - Elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélı szülıknél, más hozzátartozónál vagy alkalmas más személynél, illetve nevelıszülınél, ha erre nincs mód, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben. - Átmeneti nevelésbe veszi a kiskorút és egyidejőleg gyámot rendel. - Tartós nevelésbe veszi a gyermeket és gyámot rendel. - Dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendelésérıl. - Dönt az otthonteremtési támogatás megállapításáról, a gyermektartásdíj megelılegezésérıl. - Dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról és a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról. - Pert indíthat, illetve kezdeményezhet szülıi felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása érdekében. - Hozzájárul a gyermek családba fogadásához. A Sárospatak Városi Gyámhivatal illetékességi területe Sárospatak városra és 16 városkörnyéki településre terjedt ki. A gyámhivatal a tárgyévben 734 db határozatot hozott. 4 db határozat államigazgatási úton történı megtámadására került sor. A megtámadott határozatokból kettıt megsemmisített a felettes szerv, kettıt saját hatáskörben módosított az I. fokú hatóság. A gyámhivatal 2008-ban jelentıs ügyiratforgalmat bonyolított le, a 2730 iktatott gyámhatósági ügyiratból 637 alapszámmal, 2093 pedig alszámmal került iktatásra.
A Városi Gyámhivatal intézkedései 2008. évben: A.) A Városi Gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében tett intézkedései A gyámhivatal illetékességi területén összesen 28 ideiglenes hatályú elhelyezés történt, ami 39 kiskorút érintett. 5 gyermek harmadik személynél (hozzátartozónál), 1 nevelıszülınél, 12 gyermekotthonban, 20 pedig más bentlakásos intézményben került elhelyezésre. A tárgyévben a gyámhivatal 28 kiskorút vett átmeneti nevelésbe, a 2008. december 31-én átmeneti nevelt kiskorúak száma 79. Az átmeneti nevelésbe vett kiskorúak után fizetésre kötelezett hozzátartozók száma: 21. A nyilvántartásban szereplı tartós neveltek száma: 10. Valamennyien szülıi lemondó nyilatkozat alapján kerültek tartós nevelésbe. 2008. évben elrendelt utógondozási esetek száma: 6. A tárgyév folyamán utógondozói ellátás elrendelésére 9 kérelem érkezett. Két esetben a gyermekotthonban, 3 esetben utógondozói otthonban, 6 esetben pedig nevelıszülınél került sor az utógondozói ellátás biztosítására.
8
B.) A Városi Gyámhivatal pénzbeli támogatásokkal kapcsolatos döntései A tárgyévben benyújtott, 6 otthonteremtési támogatás iránti kérelem alapján indult eljárás. 3 fiatal kapott, 5.130.000,-Ft-ot fizettünk ki. Gyermektartásdíj megelılegezése iránt 11 esetben indult eljárás, amely összesen 17 gyermeket érintett. Gyermektartásdíj megelılegezése címen kifizetett összeg a tárgyév folyamán 1.436.500,Ft. A 2008. évben megszüntetett megelılegezések száma: 1. 2008. decemberében összesen 18 kiskorú után fizettünk gyermektartásdíjat.
C.) A gyermekek családi jogállásának rendezésével kapcsolatos intézkedések Az év folyamán összesen 16 kiskorú családi jogállása rendezıdött a gyámhivatalnál, ebbıl teljes hatályú apai elismerı nyilatkozattal 9, képzelt apa megállapításával 7 esetben. 3 esetben járult hozzá a gyámhivatal az apaság vélelmének megdöntése iránti perindításhoz.
D.) Perindítási és feljelentési kötelezettség keretében tett intézkedések Nem volt szükség arra, hogy a gyámhivatal magánindítványt terjesszen elı. Szülıi felügyelet megszüntetése iránt nem, ellenben gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt 5 esetben indítottunk bírósági eljárást.
E.) A szülıi felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatos intézkedések A tárgyévben kezdeményezett kapcsolattartási ügyek száma 30. A jogerısen befejezett ügyek száma 30, ebbıl 27 esetben határozattal szabályozta a kapcsolattartást. A határozattal szabályozott ügyek közül 21 átmeneti nevelt gyermeket érintett. A kapcsolattartás szabályozásánál jóval magasabb a száma a végrehajtási ügyeknek (22). Erre akkor is sor kerül, ha a bíróság szabályozta azt, s akkor is ha a gyámhivatal. Sajnos a legtöbb esetben ezek az ügyek nem a gyermekekrıl, hanem a szülık ellenségeskedésérıl szólnak, s a hatóság itt eredményt csak nagyon ritkán tud felmutatni. Ezek az ügyek többnyire akkor szőnnek meg, ha a gyermekek felnınek és a szülık belátják, hogy a hatósági eszközökkel kényszeríteni nem lehet ıket arra, hogy ápolják szüleikkel a kapcsolatot. A múlt évben 22 kiskorú családba fogadását hagyta jóvá a gyámhivatal, elutasítani 2 esetben kellett kérelmet. A gyermekvédelem keretébe sorolhatjuk az örökbefogadást is. Sajnálatos módon ezen ügyek száma évrıl-évre csökken. Nem az igényekkel van a baj, örökbefogadni szándékozók vannak, viszont azon gyermekek száma, akik örökbeadhatók, vagy akik megfelelnének az elvárásoknak folyamatosan csökken. A potenciális szülık egészséges gyermeket szeretnének, és sajnos átmeneti, vagy tartós nevelt gyermekek többsége halmozottan sérült. A másik problémát pedig az jelenti, hogy a vér szerinti szülık teszik lehetetlenné az örökbefogadhatóvá nyilvánítást, hiszen nem mondanak le gyermekükrıl, évente néhány
9 alkalommal meglátogatják ıket, ezzel lehetetlenné teszik az örökbefogahatóvá nyilvánítást, viszont annak érdekében sem tesznek semmit, hogy ismét magukhoz vegyék ıket. A jelenlegi szabályok szerint így meghiúsítják, hogy a kicsik új családba kerülhesenek. Örökbefogadásra alkalmasnak 2008-ban 5 szülıt nyilvánítottunk, kérelem és az elvégzett tanfolyam, valamint a helyszíni vizsgálat és meghallgatás alapján. 6 esetben indult eljárás kiskorú házasságkötésének engedélyezése iránt, a gyámhivatal hozzájárult a házasságkötésekhez. Házasságkötés elızetes engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha az a házasulandó (16. életévét betöltött) fiatal érdekét szolgálja. A várandósság önmagában nem lehet indok. Ugyanakkor valamennyi esetben a „menyasszony” már gyermeket várt a kérelem benyújtásakor. Sajnos az is elıfordult, hogy minkét házasuló fél fiatalkorú volt. Elég nehezen indokolható meg, hogy a házasságkötés ilyen fiatal korban a „gyermek” érdekeit szolgálja.
F.) A gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatos intézkedések 2008-ban összesen 146 kiskorú állt gyámság alatt. A gyámi tisztséget 41 kiskorú esetében családba fogadó személy, 26 esetben harmadik személy, 10 esetben hivatásos gyám, 32 esetben nevelıszülı, 17 esetben gyermekotthon vezetıje tölti be. A számadásra kötelezett gyámok száma 116. A gyámok évente számolnak el gyámoltjaik vagyonával, amik határozattal fogadunk el (vagy sem) és hagyunk jóvá. Nem tartozik a gyermekvédelem körébe, de mégis érdemes megemlíteni a gondnokságot is. A gyámhivatalt többnyire úgy tartják számon, hogy gyermekekkel foglalkozik. Az utóbbi évben megfigyelhetı az a tendencia, hogy sajnos városunk és környéke elöregedik. Ezzel magyarázható, hogy a gondnoksági ügyek száma emelkedik. A múlt évben 202 személy állt cselekvıképességet érintı gondnokság alatt. Közülük 199 fıt helyezett a bíróság gondnokság alá. A gondnokok szintén évente elszámolnak. 5 esetben került sor ideiglenes gondnok kirendelésére, 1 esetben pedig zárgondnokot rendeltünk ki. A gondnoki teendıket 75 gondnokolt esetében a Polgármesteri Hivatal által alkalmazott 2 hivatásos gondnok látja el, 123 esetben egyéb személy, családtag.
G.) A vagyonkezeléssel kapcsolatos intézkedések A szülıi jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gyermek ingatlantulajdonának átruházására, vagy bármely módon történı megterhelésére vonatkozik, illetve ha az átruházni kívánt ingóság értéke a 100.000,-Ft-ot meghaladja. A kiskorúak ingatlantulajdonának átruházásával, megterhelésével kapcsolatban 51 eljárás indult, valamennyi esetben jóváhagyó határozat született, mivel a jogügylet a gyermek érdekét szolgálta. A gyámhivatal nyilvántartásában 103 vagyonnal rendelkezı kiskorú, és 75 vagyonnal rendelkezı gondnokolt szerepel. 141 kiskorú rendelkezik gyámhatósági fenntartásos betétállománnyal, amelyben összesen 18.605.175,-Ft van elhelyezve.
10 83 gondnokság alatt álló személy rendelkezik gyámhatósági fenntartásos betétkönyvvel vagy folyószámlával, az itt elhelyezett készpénzvagyon összesen 81.871.844,-Ft. Rengeteg változásra van még szükség a gyermekvédelem területén. Fontos lenne, hogy egy adott esetben a megoldás játszana a döntı szerepet és ne az eljárás. Fokozottabban kell felmérni az egyéni szükségleteket. A legfontosabb azonban az, hogy a családdal együtt és nem ellenük kell a problémát megoldani. Fejleszteni kell a helyi ellátásokat és szükséges a meglévı intézményhálózat korszerősítése is. A cél az, hogy minden gyermek emberi körülmények között élhessen elsısorban a családjában, ám pusztán csak azért, hogy a szülık munka nélkül megéljenek a gyermekeikbıl, azért nem szabad mindenáron a vérszerinti családba tartani az egyébként ott már szenvedı gyermekeket.
6. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenırzések tapasztalatainak bemutatása, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzık mőködését engedélyezı hatóság ellenırzésének alkalmával tett megállapítások: A felügyeleti szervek által az elmúlt évben szakmai ellenırzésre nem volt, de rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyámhivatal a Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Miskolci Kirendeltségével, a városi ügyészséggel, a bírósággal és a rendırséggel egy-egy konkrét ügy kapcsán. Ilyenkor sor kerül az esetleges hiányosságok feltárására, közös álláspont, egységes értelmezés kialakítására.
7. Jövıre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. meghatározásai alapján A gyermekek védelmének és ellátásának biztosítása érdekében Sárospatakon az intézményi rendszer kiépült. További célkitőzés az intézményi rendszer legalább jelenlegi színvonalon történı mőködtetése, amennyiben lehetıség kínálkozik rá, további fejlesztése. Egyéb célok és javaslatok (nem a Gyvt. elıírásai alapján) melyek a gyermekjóléti szolgálat által szervezett gyermekvédelmi kerekasztal beszélgetések során is megfogalmazódtak: -
-
Jók a tapasztalatok a kollégiumban férıhelyet kapott veszélyeztetett helyzetben lévı gyermekek gondozásakor (szocializáció elısegítése, szülı tehermentesítése, több esetben részben ennek köszönhetıen az ideiglenes intézkedést sikerült elkerülni), lehetıségekhez mérten a lakáskörülmények javítása, minden olyan intézkedés, mely a fiatalok bőnelkövetési lehetıségeit igyekszik csökkenteni – térfigyelı rendszer, stb. a felnıttoktatás népszerősítése, támogatása gyermekek veszélyeztetettségét megszüntetı, de leginkább azt megelızı programok szervezése, támogatása
11
8. A bőnmegelızési program fıbb pontjainak bemutatása Évekkel ezelıtt Sárospatakon is megfogalmazódott településünk még biztonságosabbá tételének igénye, megindult a különbözı szervek együttgondolkodása. Eredményeképpen megalakult polgárırség, melynek jó a megítélése a rendırség és a lakosság részérıl is. 8800/122/2007.(IV.27.) számú határozatával a Képviselı- testület elfogadta Sárospatak Város Önkormányzatának Bőnmegelızési Koncepcióját. „ A koncepció célja, hogy a közrend megóvása, a bőnmegelızésben és bőnüldözésben résztvevı szervezetek, intézmények közötti célirányos párbeszédet elısegítse, és lehetıségeihez mérten megfelelı kereteket biztosítson a közös feladatok eredményes ellátására. Segítséget nyújtson Sárospatak Város Önkormányzatának az alapvetı emberi jogok érvényesítéséhez, az életminıséget javító közbiztonság megteremtéséhez, a jogsértéseket elıidézı okok és a sértetté válás veszélyeinek csökkentéséhez, a bőncselekmények eredményes megelızéséhez, a lakosság és az anyagi javak védelme érdekében kifejtett tevékenységhez.” A célokon túl a koncepció tartalmazza az alapfogalmakat, Sárospatak közbiztonsági helyzetét, a lakosság számának és összetételének alakulását, a bőnügyi helyzet alakulását az elmúlt években, az önkormányzati szabálysértések jellemzıit, a megelızésre vonatkozó önkormányzati feladatokat. A Rendırkapitányság Sárospatak Város 2008. évi közbiztonságának helyzetérıl, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekrıl és azzal kapcsolatos feladatokról szóló beszámolójának adatai alapján illetékességi területükön 2008 évben az ismertté vált bőnelkövetık száma 398, ebbıl a fiatalkorúak száma 76, a gyermekkorú elkövetık száma 11. Az elmúlt évhez képest némi csökkenés tapasztalható a fiatalkorú és gyermekkorú elkövetık számát tekintve. A szabálysértés vagy bőncselekmény elkövetését követıen az érintett kiskorúak veszélyeztetettségének megszüntetése, újabb, esetleg súlyosabb jogszabályba ütközı cselekmények elkövetésének megelızése érdekében a Rendırkapitányság, mint szabálysértési hatóság jogerıre emelkedett határozatával értesíti az elsı fokú gyámhatóságot a gyermekkorú és fiatalkorú szabálysértést elkövetıkrıl, az ügyészség megküldi a bőncselekmény/ek elkövetése miatt fiatalkorúak ellen indult bőnügyben a vádirat egy példányát. Településünkön a leggyakrabban elıforduló szabálysértési ügyfajták a tulajdon elleni, és a közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése szabálysértések. A bőncselekmények túlnyomó részét a vagyon elleni bőncselekmények adják. A beszámoló megállapítja, hogy a fiatalok egyre fiatalabban válnak bőnelkövetıvé. Ennek csökkentése érdekében fokozni kell a megelızı tevékenységet.
12
9. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttmőködés keretében végzett feladatok, szolgáltatások ellátásának bemutatása a Gyermekjóléti Szolgálat beszámolójában szerepel. Kérem a Tisztelt Képviselı-testületet, hogy az elıterjesztést vitassa meg és fogadja el.
Sárospatak. 2009. május 19.
Dr. Komáromi Éva jegyzı távollétében:
Dr. Szabó Rita aljegyzı
Készítette: Dr. Farkas Éva Gyámhivatal vezetı Rák Józsefné igazgatási irodavezetı
1
Beszámoló a Családsegítı és Pedagógiai Szakszolgálat Gyermekjóléti Szolgálatának tevékenységérıl 2008.
A gyermekjóléti alapellátás célja, feladata
A szolgáltatás feladatát, illetve célját a „Gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény” 38.§ (1) határozza meg: Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdésének, a családban történı nevelésének elısegítéséhez, a veszélyeztetettség megelızéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történı kiemelésének a megelızéséhez. Célja, hogy a gyermek és családja lakóhelyén kaphassa meg mindazt a támogatást és segítséget, amely a „jóllétéhez” szükséges. Koordinációs, szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatok végrehajtásával biztosítja a megfelelı ellátást a gyermekek és családjaik számára.
I.
Gyermekjóléti szolgálat szervezési tevékenysége:
A gyermekjóléti szolgálat tevékenységének alapja az észlelı- és jelzırendszer megfelelı mőködtetése. 2008-ban 5 alkalommal szerveztünk Gyermekvédelmi – kerekasztalt, szakmaközi megbeszéléseket. Az elmúlt évben ünnepeltük intézményünk 10 éves fennállását. A születésnapi megemlékezés mellett Szakmai Konferenciát szerveztünk. Törvényi kötelezettségünknek eleget téve 2009. március 19-én tartottuk meg éves gyermekvédelmi tanácskozásunkat. A jelzırendszer elızı évi beszámolóin és értékelésén keresztül megállapítható, hogy a gyermekvédelmi munkában fokozottan felszínre kerülnek a szociális, társadalmi problémák, nı a családok elszegényedése. Lecsúszás, nélkülözés, elhanyagolás, szenvedélybetegség megjelenése már fiatalkorban jellemzi a gondozott családokat. A gyermekvédelmi tanácskozást követte egy akcióterv kidolgozása, amelyen súlypontoztuk a következı év feladatait, e köré szervezve a szakmaközi tanácskozásokat, amely közül a legfontosabb, hogy a roma kisebbségi önkormányzattal újra föl kell venni a kapcsolatot, és be kell vonni ıket a gyermekvédelmi munkába. A jelzırendszer beszámolóit követte a TÁMOP-5.2.5-08/1-2008-0275 nyertes pályázatunk nyitó konferenciája, mely városunk legkritikusabb pontjain – Halászhomokon, Csepel-telepen, Kutyahegyen, - a szociális hátrányok leküzdését tőzte ki célul az elsısorban ott, de a városban máshol is élı, veszélyeztetett fiatalok integrációs programjain keresztül. Városunkban a jelzırendszer jól mőködik. Az óvodák, iskolák, középiskolák gyermekvédelmi felelıseivel, a védınıkkel szoros a munkakapcsolatunk, rendszeresek a közös családlátogatások. Háziorvosokkal, gyermekorvosokkal való együttmőködésünk is
2 zavartalan. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt évek kitartó munkája elismertté tette a szolgálat tevékenységét, probléma esetén bizalommal fordulnak hozzánk a jelzırendszer tagjai. A gazdasági megszorítások ellenére pályázati források segítségével tudunk eleget tenni a magas szakmai, törvényi követelményeknek. Szolgálatunk mind felszereltségében, mind személyi követelményekben, felkészültségében megfelel ezen kritériumoknak. Tapasztalataink szerint a Gyámhatóságnak sokrétő elfoglaltsága és teendıi mellett kevés ideje volt ténylegesen a városunkban élı gyermekek védelmére. Reméljük, hogy a személyi változás hatékonyabb gyermekvédelmi munkát eredményez a továbbiakban számunkra is. Köszönjük, hogy a Gyámhivatal fontos döntéseiben figyelembe veszi családgondozóink véleményét. Munkánkban a szakmailag hatékony munkakapcsolatokra törekszünk. 2009. áprilisában intézményünk Családsegítı és Gyermekjóléti szolgálatát a megyei Módszertani Központ munkatársai szakmailag ellenırízték. Az ellenırzés pozitívan nyilatkozott munkánkról, melynek írásos változatát a napokban fogja megkapni az Önkormányzat – Idézve: „A családsegítés szolgáltatása nagyon jó szakmai színvonalon mőködik, melyben a napi munka szervezetten történik. Az intézmény szakmai élete nyitott, rugalmas, a napi kihívásokhoz igazodó, az új, válság jelentette problémákra megfelelıen reagáló. A város problémával élı lakosai számára biztonságosan nyújtja a színvonalas szolgáltatásokat a családsegítés munkacsoportja. A családgondozást, az esetek dokumentálását a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen, szakmai és etikai normák betartásával végzik. A dokumentációs rendszerük igényessége, szakmai tartalma figyelemre méltóan jó. Fontos pozitívuma az intézménynek még a jó szakmai kapcsolat hálója. A munkatársak és a vezetık szívesen fogadták a felmerülı változtatási javaslatokat, motiváltak voltak az új információkra, aktívan és érdeklıdve kezeltek minden szakmai témát. A szakmai ellenırzés során pozitív és együttmőködı vezetıi és munkatársi hozzáállással találkoztunk.”
II.
A gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége:
Alapellátásban történı gondozás ( 2008-ban) Védelembe vétel
Összesen: Érintett családok száma
60 fı 77 fı
137 fı 62 család
Kiemelés ( ideiglenes beutalás) 7 gyermek esetében történt. két gyermek esetében 30 napon belül megszőnt a beutalás.
3 öt gyermek átmeneti elhelyezett lett. A beutalás 5 családot érintett. A gyermekjóléti szolgálat gondozási eseteinek száma a kapcsolatfelvétel módja szerint: -
Önkéntes Szülıvel közösen Gyermekjóléti szolgálat által kezdeményezett Jelzırendszer által kezdeményezett Együttmőködésre kötelezett Összesen:
2 9 9 57 61 138
Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint: - Gyermeknevelési - Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggı) - Szülık vagy család életvitele - Szülıi elhanyagolás - Magatartászavar, teljesítményzavar - Szenvedélybetegségek - Családi konfliktus (szülık egymás közti, szülık- gyermek közti) - Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség - Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki) - Fogyatékosság, retardáció Összesen:
8281 69 56 49 39 37 17 6 6 442
A védelembe vett gyermekek és családjaik túlnyomó része a város romatelepén él. Gondozási folyamatukban a megélhetési nehézségek mellett a problémát a szülık mértéktelen alkoholfogyasztása, a dohányzás és egyéb szenvedélyek okozzák. A gyermekek után járó jövedelmekkel ritkán rendelkezik a család. Már a kiutalás napján jelentkezik az állítólagos „kölcsönért” a valamikor kölcsönt adó, és a család továbbra is az uzsorás hitelébıl él. A mindennapi megélhetés nehézségei felırlik a szülıket. A család ténylegesen nem rendelkezik a kapott jövedelmekkel. Hitelt hitelre halmoznak, megélhetésük egyre nehezebb, életük kilátástalanná válik. A „nyugtató szerek”, alkohol, cigaretta, esetenként gyógyszerek, vagy ezek egyszerre, csak rövid ideig csillapítják megélhetési nehézségeiket. Otthonaikban a nélkülözés, a káosz, a veszekedés, a félelem lesz úrrá, ahol gyermekeik még kiszolgáltatottabbá válnak. Nı a családon belüli problémák száma.
Családoknál elıforduló gyakori problémák: •
Elhanyagolás
Gyakran tapasztalható jelenség a szülı nemtörıdömsége. A szülık elhanyagolják környezetüket. Maguk és gyermekeik tisztálkodását sem helyezik elıtérbe. Tisztálkodási
4 hiányosságok, higiénés ápolatlanság következtében kialakuló fertızı betegségek gyakori elıfordulása jellemzı a telepi családoknál. •
A család „szétesése”
A veszekedésektıl és verekedésektıl hangos családi légkör. A probléma leginkább a megélhetési nehézségek és a nem megfelelı pénzbeosztás. A családokban az italozó szülık, bulik, agresszív viselkedési minták halmozottan fordulnak elı. A gyermek számára torz viselkedési mintát közvetítenek. A gyermekek ebben a közegben nevelkednek – számukra ilyen a követendı példa, ez a „család”. •
Fiatalon szülıvé válás
A család szétesése és a problémák sorozata a szülı-gyermek kapcsolat romlásához vezet. Családjából menekül a biológiailag már érett, egyébként tudatlan, tájékozatlan kamasz leánygyermek, fiú. Fiatalkoruk ellenére párkapcsolatot létesítenek, korán felelıtlenül gyermeket vállalnak. A gyermekvállalás újabb problémákat szül. Családjaikban a gyermek, mint „jövedelemforrás” megszerzése a minta, de valójában a nehézségek számukra még ezután kezdıdnek: lakhatási nehézségek, a több generáció együttélésébıl fakadó viták, nem megfelelı gyermeknevelési minták, nem megfelelı csecsemı és gyermekgondozás. Korai felelısség, illetve annak hiánya. •
Kiskorúak és fiatalkorúak által elkövetett bőncselekmények
A saját nehézségeikkel törıdı szülık sokszor nem is veszik észre gyermekük alapvetı szükségleteit, igényeit – szeretet, odafigyelés hiánya –, így a családból menekülı, bandázó fiatalok könnyen bőncselekmények áldozataivá válnak. Az elmúlt év tragédiába torkolló, fiatalkorú által elkövetett, halálos kimenetelő eseménye a szolgálatot is megrendítette. Elkövetıje gondozottunk volt, jelenleg elızetes letartóztatásban van. Az esemény hátterében családok viszálya, kábítószer gyanúja vélhetı. Az elkövetı gyermekvédelmi szemszögbıl áldozata az eseménynek. Statisztikai adataink, illetve a rendırségtıl kapott jelzések verekedésig fajuló eseményekrıl, kisebb értékre elkövetett zsarolásról, lopásról, tanító zaklatásáról, csavargásról szólnak.
Gyakori problémák korcsoportonként: Csecsemıkor: • • • •
Gondozatlanság, elhanyagolás Ápolási hiányosságok Védıoltások elmaradása Kezeletlen betegségek, betegségek nem megfelelı ellátása (pl.: lázmérı hiánya, illetve használata, lázcsillapítás)
5 Kisgyermekkor: • • • • • • •
Tisztálkodási hiányosságok Nem megfelelı öltöztetés Fehérnemő használatának hiánya Játékok hiánya Törıdés, nevelés hiányosságai – nagy testvér neveli a kicsit A szülı tényleges jelenlétének hiánya Kiszolgáltatottság
Óvodáskor: • • •
Intézményesített nevelés hiánya Rendszertelenség Szülıi feladatok ellátásának hiánya –( pl: tisztálkodás, gyermek óvodába vitele )
Iskoláskor: • • • • • • • •
Iskolai hiányzások Magatartászavar Beilleszkedési nehézségek az iskolában Tanulási problémák –/ A tudás nem érték = családmodell/ Túlkorosság Magántanulóság (már alsó tagozatban, mint fegyelmezı eszköz) Társak, tanárok ellen irányuló agresszió Korán jelentkezı szenvedélybetegségek
Fiatalkorúak: • • • • • • •
Megélhetési bőnözés elterjedése Iskolai tankötelezettség nem teljesítése Tanulói jogviszony korai, önkényes megszüntetése Deviáns viselkedési módozatok kiszélesedése Szenvedélybetegségek megjelenése, illetve kiteljesedése A társadalom perifériájára kerülés Korai gyermekvállalás és családalapítás
Az utóbbi idıszakban az oktatási –nevelési intézményekben egyre több esetben tapasztalható a magatartászavar, illetve az agresszív viselkedés megnyilvánulása. Sajnálatos, hogy már a legkisebb gyermekek körében a trágárság és a verekedés a probléma kifejezıeszköze. Ahogy nınek, az eszközrendszer negatív irányba szélesedik. A tanulók és a szülık agressziója egyaránt jelen van az oktatási - nevelési intézményekben. Esetenként fegyelmi eljárással, esetkonferencián való „megbeszéléssel”, fokozott odafigyeléssel, hatósági közremőködéssel orvosolható a baj.
6
III. A gyermekjóléti szolgálat szolgáltatásai: Szakmai tevékenységek és egyéb szolgáltatások a gyermekek száma szerint (2008-ban): • • • • • • • • • • •
Családlátogatás Információnyújtás: Segítı beszélgetés: Tanácsadás: Hivatalos ügyekben közremőködés: Szakmaközi megbeszélés Felülvizsgálati tárgyalás – védelembe vétel Közvetítés más szolgáltatásba: Felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel - átmeneti nevelés Konfliktuskezelés Esetkonferencia
774 582 543 387 193 234 36 21 1 1 12
Szabálysértést vagy bőncselekményt elkövetett gyermekek gondozása: Szabálysértés elkövetésekor gyermekkorú: fiatalkorú: Bőncselekmény elkövetésekor gyermekkorú: fiatalkorú:
Az elmúlt évben nem volt. 7 fı 1 fı 2 fı
Szakellátásban lévı gyermekek családjainak száma: 7 család – 10 fı gyermek esete
IV. Egyéb tevékenységek: •
A nyári gyermekétkeztetési program megszervezése és lebonyolítása az idén is a szolgálat munkatársainak aktív közremőködésével történt. A 2008. évi szociális gyermekétkeztetés lebonyolítása szakított az elızı évek hagyományaitól. Csökkent az adható létszám, mert a kiírás a gyermekvédelmi támogatásban részesülık negyedét határozta. Városunkban ez 150 fı. Szerettük volna, ha minél több családot tudunk mégis bevonni: ezért családonként 1 gyermek kapott támogatást – azaz 6 héten keresztül, hetente 1 élelmiszercsomagot. Ily módon 150 család részesülhetett a programból. Idıtartama 2008 június 16. és július 25. között 30 munkanapon keresztül tartott. Lebonyolítása az RFV Non Profit Kft aktív részvételével történt.
7
V. Jövı, célok, feladatok: •
A TÁMOP-5.2.5-08/1-2008-0275 nyertes pályázat lehetıségével megvalósulhatnak azok az elképzelések, mely a városszéli telepi környezetek szocializációs nehézségeinek enyhítését célozták meg. A pályázat segítségével lehetıség nyílik a telepen élı roma családok összefogására; a szülıi kötelezettségek tudatosítására, elmélyítésére. Nagy figyelmet szeretnénk fordítani arra, hogy a szülık alapvetı szülıi tudást szerezzenek, mélyítsenek el; illetve konkrét példákon keresztül irányítani ez elkeseredett, tehetetlen édesanyákat és édesapákat a problémás élethelyzetek megoldásában. A programok intézményünkben és klienseink „otthonában” elkezdıdtek. 2009. júniusában szolgálatunk munkatársai hetente Halászhomokon „családi délutánokat” fognak szervezni, hogy a családok közvetlen tapasztalatokat szerezhessenek a „tartalmas idı” eltöltésérıl, hogy gyermekeiket megfelelıen odafigyelı és nevelı szülıvé válhassanak, hogy minél több idıt tudjanak eltölteni. Mindezt augusztus végén egy egész napos program zárja majd. Szeptembertıl 5 csoportot indítunk be, amelyek magatartászavaros, alapellátásban lévı, ill. védelembe vett klienseinkbıl szervezıdik a Vay Miklós Szakképzı Iskolában, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában, az Erdélyi János Általános Iskolában. E mellett egy szülıcsoportot is indítunk, valamint folytatódik az olaszliszkai hátrányos helyzető gyermekeknek szervezett tehetséggondozó programunk is. (Intézményünk pedagógiai szakszolgálata évekig és jelenleg újra része a sárospataki tehetségpontnak.) Nyáron a cigánytelepen szervezzük meg nyári napközis táborunkat, amely két hétig egész napos elfoglaltságot biztosít a helyszínen a gyermekek számára.
•
Elıkészítjük a TÁMOP Biztos Kezdet 5.2.1. programjára beadandó pályázatunkat, amely a 0-5 éves korosztály integrációját, hátrányainak csökkentését, kompenzálását célozza meg, hogy legszegényebb családokba születı gyermekek lemaradása minél kisebb legyen, mire óvodába, iskolába kerülnek.
•
Szeretnénk részesévé lenni annak a folyamatnak, amely lehetıvé teszi, hogy a családsegítı és gyermekjóléti szolgáltatást kistérségi, társulási szinten láthassuk el, hiszen ez a város esetében több mint 5 millió forintos forrást eredményezne erre a két szakfeladatra, csökkentve ezáltal a város kiegészítését az intézmény fenntartásához.
Sárospatak, 2009. május 10.
……………………………………….. Molnár Marianna igazgató-pszichológus
……………………………………….. E. Sáfrányos Sarolta szakmai vezetı
8
Táblázatok
1. A gyermekjóléti szolgálat forgalma Alapellátás keretében gondozott gyermekek száma Védelembe vett gyermekek száma A szolgáltatást igénybe vevı gyermekek száma
2003 70
2004 88
2005 153
2006 62
2007 56
2008 60
42 209
42 240
39 197
43 125
67 177
77 242
2. A gyermekjóléti szolgálat szolgáltatásait igénybe vevı esetek száma Információ nyújtások Hivatalos ügyek intézésében való közremőködés
2003
2004
2005
2006
2007
2008
637
747
912
695
792
582
250
377
779
359
340
193
3. Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint
Kezelt probléma száma Probléma típusa Szülık vagy a család életvitele Anyagi (megélhetés, lakhatás) Gyermeknevelési Szülıi elhanyagolás Szenvedélybetegségek Családi konfliktus Magatartászavar, teljesítményzavar Fogyatékosság, retardáció Gyermekintézménybe beilleszkedési nehézség Családon belüli bántalmazás Problémák száma összesen
2004 44 35 41 34 11 38 38 2 9
2005 73 39 26 34 32 31 49 1 7
2006 54 32 47 27 18 42 39 2 10
2007 72 56 71 59 42 45 49 2 22
2008 69 81 82 56 39 37 49 6 17
2 254
6 298
2 273
19 437
6 442
