im îSiM
MAGYAR IPARMÜ7ÉS2H1 SZERKESZTI^YÖROYIKÁLMÁN
P
M »i
r»\
'fii
3ieiaicia>ci3ici3iei3ici3iciaiciaici3i«:i3igi3'c
Ü I I I E Ä E S E S S l/ <#rchViisi5 HäS ^iriu.viriiaiisA. 1
ÏI3ICI3ICI3
I
izizizisizcixixizixixixizixizizizinzizix
KJAmA^ORSZMa^IPARNÉVÉSZETI tiß$U£Al- 'MEÖJELENIK-ÉyENTETiZSZEß ELÖFÍZETÉSÍDIJ • EGY- É V B E I
ixxni EVF. Wmm fciwiiia
i
mim
MAGYAR IPARMŰVÉSZET
L'ART DÉCORATIF HONGROIS
AZ ORSZÁGOS M. IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM É S ISKOLA É S AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE MEGJELENIK ÉVENKINT TÍZSZER
ORGANE OFFICIEL DU MUSÉE ET DE L'ÉCOLE DES ARTS DÉCORATIFS ET DE LA SOC. HONGR. DES ARTS DÉCORATIFS PARAIT PAR ANNÉE DIX FOIS
XVII. ÉVFOLYAM.
XVII« ANNÉE.
1914.
6. SZÁM.
1914.
NUMÉRO 6.
•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•
TARTALOM. 236 Nádai Pál : Gyermekművészet 241 Török Gyula : Meséskönyv és képeskönyv... 243 Rózsaffy Dezső dr. : A játékszer morálja 257 Orbók Loránd: Bábjátékok 260 Párisi impressziók In memóriám : Lechner Ödön f . — Rauscher Lajos f . Juhász Árpád f 262-273 Művészeti oktatás : Az O. M. Kir. Iparművészeti Iskola. — Jutalomdíjak .„ 274—275 Kiállítások : Az O. M. Iparművészeti Társulat gyermekművészeti kiállítása. — Divatkiállítás. — A darmstadti művésztelep kiállítása 275—276 Pályázatok : Eldőlt pályázatok 276—277 Szakirodalom : Az ornamentika. — Magyar díszítmények. — A nagyváros esztétikája. — Kunst und Schule 277—278 Krónika : Székesfővárosi iparművészeti bizottság. — Művészi élet Amerikában 279—280 Hivatalos közlemények. — Hirdetések.
t
T, •
TABLE DES MATIÈRES. Paul Nádai : L'art de l'Enfant
•H Jules Török : Livres des contes •H Désiré Rózsaffy: La morale du jouet •H •M Roland Orbók : Marionettes ... •H Impressions parisiennes H • In memóriám ... •H Enseignement de l'art H
Expositions Concours •M Littérature professionnelle ... H • Chronique •H H Communications officielles. •
íí í! •
H • •H H •H •
237 241 243 257 260 262—275 274-275 275—276 276-277 277—278 279—280
Annonces.
Előfizetési díj a „Magyar Iparművészet" egy évfolyamára 22 K. Külföldre egész évre 24 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IX., Üllői-út 53—37. sz. Telefon : József 678. Prix de l'abonnement, annuel de la Revue „Magyar Iparművészet" 22 C. A l'Étranger par année 24 C. Rédaction et administration : Budapest, IX., Üllői-út Nos 53—57.
Az O M. Iparművészeti Társulat tagjainak a „Magyar Iparművészet" illetménykép jár, évi 20 korona tagsági díj ellenében.
Tagul jelentkezni lehet az igazgatóságnál (Budapest, IX., Üllői-út 35—57. szám).
K E H R U N G *K'| kelmefestő • c d I
voq^Ueztító'H I Qyatfiuóapee!• I mzftgmonö'tcr I io f t d k ű z l c t c k ' d I
várüó'tnttióctv I féôzcbcti'Bctï I Uetz - lötvátvu-1 t ô d a » c c ç * a l a t t | Építési anyagok raktára, padló, falburkolás és betonépfíkezési vállalat. Márványmozaiklapok, mintázott cementlapok, karmantyus betoncsövek, különféle műkőmunkák, granitterazzo, betonmunkák, csatornázások, falburkolások, mettlachi-Iapok, keramit- és klinker-Iapok, fayence-Iapok. KőS ^ S ^ S ^ r O b agyag- és cementcsövek. VftSfoSmt?»,»
I* t c t c f o f l * T 5 - 0 5 I
àfrùs-36'ôzàmi p.K.
_
M
NÁDAI PÁL: GYERMEKMŰVÉSZET színek c s a p o n g ó világa, jókedvtől h a n g o s t a n u l ó s z o b á k , tarka g y e r m e k r u h á k , s á r k á n y o k , repülőgépek, ü v e g s z e k r é n y e k b e n á l m o d o z ó m e s é s k ö n y v e k , m e r e v s z e m ű k a t o n a b á b u k é s millió a p r ó k é z irkafirkája, e g y tündérbirodalom n é m a zenéje f o g a d j a a g y e r m e k e k barátait a z O r s z á g o s M a g y a r Iparművészeti T á r s u l a t kiállításán. A f i a t a l s á g é d e s örömeit stilizáltán, a z ízlés r o s t á j á n k i v á l o g a t v a , csillogó s o k a s á g b a n k a p j a a szemlélő, akiben elsuhant évek emlékei mint a p r ó g y e r t y a l á n g o k g y u l l a d n a k ki újra. T a l á n e g y halk s ó h a j t á s is kél, talán önkéntelen ö s s z e h a s o n l í t á s o k b a b o c s á t k o z i k a n é z ő a m a g a g y e r m e k k o r a s z e r é n y e b b külsőségeivel, talán a z a g g o d a l m a s é r z é s is m e g s z ó l a l a puritánabb lélekben, mikor a művészetnél s ü r g e t ő b b nevelőfeladatokra g o n d o l . M i n d e n e s e t r e a képzetek tarka szálait s z ö v ö g e t i itt a g o n d o l k o z á s a g y e r m e k körül. A g y e r m e k körül, akit íme a XX. s z á z a d több g y e n g é d s é g g e l é s megértéssel szeret, mint b á r m e l y előtte járt s z á z a d . G o n d d a l ápolja a testét, műszerekkel t a n u l m á n y o z z a a lelkét, felszedi a z utcáról, higiénikus iskolatermekben é s z s z e r ű m ó d s z e r e k k e l sugall neki g o n d o l a t o k a t , szellős t o r n a c s a r n o k b a n , zöld g y e p e n pirosítja a z arcát, f o k o z z a a z életkedvét, jóval t u d a t o s a b b lett a z értelem kiművelése, elevenebb a z a k a r a t e r ő , a b á t o r s á g , a jellemképzés. É s természetesen, m á s lett a z e g y é n i s é g esztétikai nevelésének m ó d j a is. A g y e r m e k művészi é r z é k e n y s é g é b e k a p c s o l ó d i k bele szinte láthatatlan s z á l a k k a l az e g é s z művészi nevelés. A régi iskolában — m é g e g y - k é t évtizeddel ezelőtt is — c s u p a értelmi tényezővel ébresztgették a g y e r m e k b e n a lélek m ű v é s z i ösztöneit. A költemény, a z ének c s u p a Studium volt, melyet o l y k o r g y ö t r ő e l m e m u n k a közvetített. Ahelyett, h o g y a s z a v a k z e n g é s e , a lélek ritmusa ujjongott v o l n a bennük, mint a z e m b e r i s é g l e g s z e b b k o r á b a n . A r a j z a f á r a s z t ó m á s o l á s o k , a z a p r ó l é k o s m ű g o n d verítékes m u n k á j a volt, ahelyett, hogy hozzászoktatott volna a dolgok megfigyeléséhez, az alkotóformák könnyű és g y o r s v i s s z a a d á s á h o z s m e g a d t a v o l n a a z emberi k a p c s o l a t o t a v i r á g szirmaival, a lepke z o m á n c á v a l , a k ő k ú t n é m a silhouettejével. A m ű v é s z e t története é v s z á m o k b a é s a n e k d o t á k b a a p r ó z ó d o t t . A m ű v é s z e g y é n i s é g é s a n a g y k u l t ú r k ö z ö s s é g e k minden g y ö n y ö r ű a l k o t á s a i h o m á l y o s faliképek, r o s s z c i n k o g r á f i á k a n y a g a lettek. A nevelés e g y a k o r l a t i a s a b b iránya Amerikából jött a z ó - v i l á g b a ; A n g l i á b a n s utána N é m e t o r s z á g b a n talált l e g h a m a r á b b v i s s z h a n g r a . Az a m e r i k a i a k n a k k ö s z ö n j ü k a r a j z t a n í t á s n a k a közvetlen szemléletből, a belső átélésből kiinduló m o d e r n módszereit s a z első m ű v é s z i e s faliképeket, k é p e s l a p o k a t é s r a j z k ö n y v e k e t , melyeknek s z í n e s litográfiáival e g y német e m i g r á n s f o r r a d a l m á r , P r a n g L a j o s a j á n d é k o z t a m e g az i s k o l á k a t e g y f é l s z á z a d d a l ezelőtt. Művészi k e z d é s é b ő l a z ó t a milliós n a g y kiadóvállalat lett B o s t o n b a n , eszméiből m ó d s z e r , tanmenet, nevelőstílus. A falikép s a k l a s s z i k u s m ű v é szet olcsó, jó r e p r o d u k á l á s a lett azontúl a z esztétikai nevelés jelszava. L o n d o n b a n , M a n c h e s t e r b e n m á r n e g y v e n évvel ezelőtt tevékenyen m ű k ö d ö t t e g y s z ö v e t s é g ( A r t f o r S c h o o l s A s s o c i a t i o n ) , amely iskolákat, m u n k á s k l u b o k a t , egyesületeket t á m o gatott azzal, h o g y o l c s ó á r o n adott nekik m ű v é s z i faldíszeket. F r a n c i a o r s z á g viszont a kilencvenes években tesz e l ő s z ö r erélyes kísérleteket, h o g y a z i s k o l á b a n n a g y o b b helyet biztosítson a m ű v é s z e t n e k . E g y n a g y o n g y a k o r l a t i s e g y b e n f á j d a l m a s g o n d o l a t a d azóta táplálékot a L ' A r t à l ' É c o l e egyesület t e v é k e n y s é g é n e k : újra talpra a k a r j a állítani F r a n c i a o r s z á g azt a műipari befolyást, a m e l y a z é v s z á z a d o k f o l y a m á n a francia ízlés d ö n t ő b e f o l y á s á v a l mérhetetlen g a z d a g s á g o t jelentett ez o r s z á g n a k . A m o z g a l o m g y ö n y ö r ű e n fejlődik: vidéki helyi bizottságai mindenütt beleviszik a z iskolaépítésbe, a tantermek b e r e n d e z é s é b e , a r a j z o k t a t á s b a , a z iskolakertekbe a művészettel v a l ó eleven kapcsolatot, B r e t a g n e b a n , N o r m a n d i á b a n , a V o g é z e k tövében a n é p m ű v é s z e t h a g y o m á n y o s s z é p s é g e i n e k é s a történeti emlékeknek á p o l ó szeretetét. B e l g i u m b a n k ü l ö n ö s e n a n a g y v á r o s o k , mint például Antwerpen é v e n k é n t 3000—5000 f r a n k n y i ö s s z e g e t juttatnak e g y - e g y m ű v é s z a k a d é m i á t végzett fiatal festőnek, h o g y e g y - e g y új iskola falait f r e s k ó k kal díszítsék, amelyek a régi f l a m a n d k é z m ű v e s s é g emlékét hirdetik allegorikus, n e m e s
Magyar Iparművészet.
1
•
•H
•
•H
kompozíciókban. Ausztria, S v á j c , Itália mind vetélkedve díszíti művészettel iskoláit. De egyetlen állam sem hajtotta v é g r e a művészi nevelés o r g a n i zálását olyan céltudatos a n , mint N é m e t o r s z á g az utolsó ^évtizedben. Ott sem tisztán ideális javakért folyik ma m á r a művészetpedagógusok küzdelme, mint eleinte. A híres K u n s t e r z i e h u n g s t a g o k (München, Drezda, H a m b u r g ) nemc s a k a művészet életvidító, lélekformáló h a t á s á r a mutattak rá, amelyre a s o k s z á r a z elmélet mellett oly igen s z ü k s é g e van a léleknek, de m e g mutatták azt is, h o g y e g y m ű v é s z e t r e nevelt, í z l é s e s t á r s a d a lom a l e g j o b b fogyasztója a maga nemzeti művészetének s e g y e n e s e n rákényszeríti a maga Az iskolai jutalomtárgyakra hirdeC o n c o u r s pour les premiers prix i p a r á t az ízléses, megtett pályázat pályaműve. Bokros des écoliers. Prolet de Bokros et b í z h a t ó é s s z o l i d terés Szekeres. Szekeres. m e l é s r e . A világgazdas á g r a b e r e n d e z k e d ő német indusztrializmus jelentékeny részben a német társadalom művészi iskolázottsága miatt kénytelen a selejtes árúkkal való üzérkedést elejteni. A német g y á r i p a r b a n , városépítésben, berendező-művészetben, grafikában, közlekedőtechnikában, textil-, porcellán-, linoleumgyártásban, a leginkább t ö m e g g y á r t á s r a berendezett n a g y ü z e m b e n a mérnök mellett az iparművészé a z első hely, mert a német m u n k a kvalitásaival a k a r hódítani s a legszélsőbb néprétegekbe is belevinni a s z é p f o r m á k szeretetét. C s a k a nevelés módszereinek g y ö k e r e s átalakulásával, sőt e g é s z életfelfogásunk m e g v á l t o z á s á v a l tipeghetett be a g y e r m e k a s z é p s é g o r s z á g á b a . Ki kellett alakulnia e g y optimistább világnézetnek, mely a gyermekévek paradicsomi örömeivel e g y e g é s z élet m é l y s é g e s b e n y o m á s á t a k a r j a elvetni. Rá kellett jönni, h o g y élő lényre semminek s i n c s a k k o r a h a t á s a , nevelőereje, mint a környezetnek, a z első példáknak, a psziché első karóinak. A g y e r m e k életében is érvényesül e biológiai i g a z s á g . H o g y milyen volt a g y e r m e k s z o b á n k levegője, a z iskolaterem fala, a v á r o s ritmusa, melyben járni tanultunk, a d a d a meséje, mely ismeretlen világokba hasított b a r á z d á t , a játék, a könyv, a tisztaság, a k a c a g á s és az a r c o k beszéde, — mindez e g y e g é s z életre kiható tanulság. E z az új nevelőhit tehát attól v á r j a a jövő társadalom n a g y o b b művészi érzékenységét, életösztöneinek ízlésesebb alakulatát, h o g y már kicsiny k o r á b a n s z é p dolgokkal veszi körül m a g á t az embert. Újabb esztétikai nevelésünkben tehát s o k k a l f o n t o s a b b az iskolaterem, a g y e r m e k s z o b a virágos, b a r á t s á g o s , n y u g o d t intimitása minden szemléltető
•ÍÍ H
í•
H •H • •M •M
« f! f! •
•H H • •H «H •H •H H •H •
il •
leírásnál. A mesélő s z ó m e s s z e b b hangzik a l e g g o n d o s a b b a n fogalmazott prédikációnál. A jó falikép többet mond, mint tíz fejezet a műtörténetből. Az a rajz, mely a gyermek lelkéből spontán lobban fel, a z otthon s z ó r a k o z á s b ó l rajzolt piros nyelvű Mikulás, r o b o g ó mentőkocsi, szilvalekvárfőzés és a g ó l y a m a d á r a Lacikával a csőrében — jobban növeli a művészi érzést, mint akárminő diszciplína. Külön-külön egyik sem mond sokat, együttvéve, o k o s a n ö s s z e f o g v a nemzedékek ízlését lehet vele megtermékenyíteni. * * *
V V ••i
intimitástól. Minden csupa átgondolt finomság, halk színöröm bennük. És mégis, mindegyik más-más tervező stílusával ismertet meg. Menyhért tantermén a tiszta célszerűséggondolat mellett főképp az anyagmegbecsülés érzik s talán leginkább megfelelt egyszerű szolidságával annak a kívánalomnak, melyet egy demokratizáló művészethez fűzni kell. Kozma Lajos ezúttal is csupa nemes romantika. A tizennyolcadik század angol és holland bútorműves-emlékei belerajzanak az agyába, de mégis mennyire magyar ! A vonalakon, melyekkel szekrényét összefogja, a székfaragásokon, melyek régi népies faragott emlékek után csendülnek fel. Talán legkisebb dolgaiban van legtöbb művészet : a viráglétrákban, melyek apró madarai, szívecskéi, csillagai, bábui együtt rezdülnek a mi népmeséink legszebb motívumsorával. Ha ma magyarságunkat kifelé reprezentálni akarnók : ez a szoba el nem maradhatna. Igaz, hogy kifogásokat is tehetni ellene. Kinő egy mai iskola igénytelenségéből, luxusművészet van benne, egy palota vagy kastély fiatal hercegei számára gondolták ki és nem szegény, éhes pesti gyerekeknek. Megyer Antal leányszobája egyszerű és finom. Bútorai fehér színükkel, melyet a fekete veretek diszkréten emelnek ki, nem mutatnak semmi idegen befolyást és legfeljebb egypár szakszerű megjegyzést tűrnek meg, aminő például a túlsók él ellen való felszólalás, a kissé merev formák és a textil színes moll-tónusának hiánya ebből a finom szonátából. Vass Béla gyermekszobája szintén e művész jobb alkotásai közül való. Hófehér lapidáris egyszerűsége csak a detailokba igyekszik a naiv gyermekéletnek megfelelő művészetet plántálni. Itt talán túlsókat is ad : a gyermekszobába kevesebb törékeny holmi, nipp és dísztárgy való, téresebbnek, mozgásra s z é l e s e b b n e k kell lennie. K a r d o s Böske hímzései, különösen vitrageai ezúttal is megkapják a szemlélő érdeklődését színeik harmóniájával, üde frisseségükkel, de invenciója iránt kétségeket támasztanak. — A folyósok falait művészi fényképek borítják. NéConcours pour les premiers hány elsőrangú fotográfusunk állította prix des écoliers. Projet de
Az Iparművészeti Társulat mostani kiállítása tehát — ha már a felnőttek művészi nevelését térviszonyainak hiányosságai miatt nem szolgálhatja — a felnövő nemzedék jobb ízlésére M • gondol s egyetlen eszme köré csoportosítja minden mondanivalóját: a gyermek művészi II • élete köré. Keveset, de válogatottan jót akar •II adni mindabból, ami vágy, törekvés vagy •II eredmény ezen a téren az utolsó években V •II jelentkezett. Ma már elmondhatni, hogy a •II Társulat e mostani kiállítása az utolsó évek •II legsikerültebbjei közül való és hasonlíthatat'i fejlettebb ízlésről tesz bizonyságot, mint lanul •II II például az elmúlt nyáron a Musée Galliera• •II ban rendezett ilynemű párisi kiállítás. •II A siker érdemeiből először az interiőrök •II •II tervezői: M e n y h é r t Miklós (iskolaszobája), •II K o z m a Lajos (napköziotthon mesélőszobája), •II M e g y e r Antal (leányszobája) és V a s s Béla •II (gyermekszobája) meg L a k a t o s Artúr (díszítés, •i •II rendezés) kérnek méltó részt. Ezek a szobák •II mosolyognak a napfénytől, a virágillattól, az •II •H •H H • II • II •
•II «II •II •II •II
'i
V II
• II • II • •II II • •II •II
•II V •II •II
'i 'i
a
•H H •
9H •
Az iskolai jutalomtárgyakra hirdetett pályázat pályaműve. Bokros és Szekeres.
Bokros et Szekeres.
•
•H •H •M •M •H •M
••i
•H
•M •II •II •II •II •II •II •II •II •II •II •II •II •II •M •M
•M II • •M •II •II •M •II •II •II II •
•II •II •II II •
•II •II •II •II •II •II •II •II •II •II •II •II II • •H
J 239
itt ki az utolsó időkből való legjobb felvételeit, itt is meglepődve kell tapasztalnunk : mennyire a legjobb nemzetek közé tartozik e ponton is a magyar. R ó n a i , P é c s i , S z é k e l y , R é v é s z és B i r ó és mások gyermekképei néha a legfinomabb rézkarcok hatásával vetélkednek. Semmi sincs bennük a régi édeskés és tréfás gyermekfelvételek „ötletességé"-ből. A gyermeket úgy adják, ahogy lénye megcsillan : mosolygó arcával, csodálkozó szemével, fehér, finoman ápolt bőrével, selymes hajával. Úri gyerekek szordinált vidámságát érezni e folyosón. Mennyire más, mennyivel zsibongóbb a világ a kiállítás nagy Uvegcsarnokában. A szemlélő első pillanatban bizonyos zűrzavart érezhet itt a vitrinák, állványok, asztalok és paravánok meg falitáblák tömegében. De később észre kell venni, hogy ez az összevisszaság így stílszerű : ha gyerekrajz vegyül játékkal, ruhák csoportja mellett ott vannak a babák és faliképek felett sárkányok röpdösnek. Vagy nem a sokféle hatás ez összeszűrődése adja-e a gyermekélet báját, melybe csak a pedagógia s a doktrinérizmus szeret merev formákat, rendszert és csoportosítást belevinni. Közelebb lépve úgyis látszik, hogy itt két világ égtája mosódik össze, melyek közül az egyikben a gyermek számára, másikban a gyermekek maguk alkotnak művészies dolgokat. A gyermekek rajzaival, kézimunkáikkal, silhouettejeikkel, karton-munkáikkal, plasztilin-, agyag- és textil-munkáikkal ezúttal — noha ez talán mindennél érdekesebb része a kiállításnak — azért nem foglalkozunk, mert éppen e folyóiratban az évek folyamán már sokszor lemértük azt a sok mérföldes utat, melyet e tekintetben a rajzoktatás nálunk megtett. A legjelentősebb állomások mind itt vannak Öcsénytől Budapestig és külön öröm kis parasztgyerekek babáin látni a psziché fejlődését s külön öröm meglátni, hogy a kis Páris Anellában meg Martyn Ferencben miként tükröződik vissza a Rippl-Rónai közelsége csakúgy, mint a kis S ó s Imrében a gödöllői művészeké. És itt van a Gyermektanulmányi Múzeum pompás baba- és gyermekrajz-kollekciója is, jóleső bizonyságául e Társaság helyes pedológiai érzékének. A tények konstatálása ezúttal sem járhat fájdalmas reflexiók nélkül. A néző minduntalan nagyszerű tehetségeket lát felbukkanni a gyermekművészetfel foglalkozó tervezőink közt és nem látja gyökerüket, elhelyezkedésüket a magyar indusztrializmusban és a magyar közönségben. Tessék egy tekintetet vetni a magyar faliképek szánalmas, színtelen, vásári olajnyomatokra emlékeztető csoportjára és
tessék megnézni, micsoda művészi litográfiákkal kedveskedik a bécsi csász. udv. államnyomda, meg hogy milyen ABC-és könyvekből tanulja (drbja 80—120 fillér) a müncheni gyerek az írást-olvasásf. Azután pedig bele kell mélyedni N a g y Sándorné, Undi Mariska vagy K a r d o s Böske színes lapjaiba, melyeket gyerekek gyönyörűségére, játékos kedvtelésből tollal és vízfestékkel vetettek papírra, melyekben miniatűr-finomságok vannak és olyanok, mint elsuhanó álmok reszkető emlékei. Ezek az álmok némán szállnak el, mert a magyar könyvkiadó, grafikai műintézet és részvénynyomda-vállalat nem kíváncsi arra, miről és hogyan álmodik a magyar művész. Vagy meg kell nézni az osztrák művésznők vitrinéit, morva parasztbabák után készült játékaikat, batikruháikat, melyeknek ma már piacuk van osztrák és német földön s meg kell látni, hogy mennyi tehetség van a mi tervezőinkben : Z a d u b á n s z k y Irénben, J u h á s z Árpádban, az iparművészeti iskola növendékeiben, W. G y e n e s Gittában, W e s z e l y , Gányi játékaiban, mennyi nagyszerű példakép a magyar parasztjátékokban, azokban is, melyeket az iparművészeti iskola vifrinája őriz, azokban is, melyek S z a b l y a - F r i s c h a u f Ferenc csodálatosan érdekes etnografikus játékai közt mint régi magyar játékok szerepelnek. Mindebből kiindulhatna a magyar művészi játékipar, ha meg nem dermedne itt minden kísérlet, mely a kereskedők s a gyárosok ízlésére appellál. A székesfehérvári javítóintézet bábui, bármilyen mulatságosak, szószerinti kópiái német mintáknak s alig számottevők mint iparcikkek. És hány grafikus, hány textilművész, hány ötletes és magyaros nyelvű keramikus van itt elbújva vagy fog kisarjadni ez iskolák kollekciójából mint egyéniség, mint tervező és fog kiszédülni ebből az országból, hogy egypár nagyszerű lendület őrizze eltűnő emlékét. Mennyi tehetség van itt és ahogy ezek dalolnak a magyar gyerekeknek, abban a dalban mennyi szomorúság v a n . . . *
Nem lehet ezt a kiállítást erősen szubjektív benyomások nélkül végignézni. A szemlélő — csakúgy mint a krónikás — halkan engedi őket maga körül rajzani s elmenőben megáll a kiállítás előcsarnokában, ahova százszámra tódulnak a gyerekek. Kis pesti, csenevész és vérszegény gyerekek. De a homlokuk mögött a művészet vágya lobog és papirossal, ceruzával felfegyverkezve készülnek lelopni egyetmást. Ez a kiállítás nekik készült és talán ők fogják egyszer a mai nemzedék keserűségének és vigasztalanságának utolsó emlékeit letörölni.
TÖRÖK GYULA: MESÉSKÖNYV É S KÉPESKÖNYV
könyveket, amelyekkel a gyermek é r d e k l ő d é s é t akarjuk szolgálni, három csoportba oszthatjuk. Az alig pár éves apróságok tápláléka a képeskönyv, amelynél a szöveg egyáltalában nem fontos, vagy csak néhány magyarázó sorból áll. Azoknak, akik az írás-olvasás rejtélyes mesterségében jártasok, mesekönyv való. Az idősebbeknek azután kezd mellékes lenni a kép és egyszerűen illusztrációvá fokozódik le a szöveget díszítő rajz és kép. Mind a három fajta könyvnél természetesen igen fontos a takaros, ízléses külső és különösen nagy nevelő, finomító hatása van annak, ha a rajzok, illusztrációk igazi művész kezétől származnak. A legnagyobb súlyt ebből a szempontból a képeskönyvre és a meséskönyvre kell fektetni. A képeskönyv elnevezésében viseli ennek az indokolását, hiszen valóban arra való, hogy az egymás után sorakozó tarka képekkel megragadja az érdeklődést, lebilincselje a gyermek gondolkodását. Természetes, hogy a legkitűnőbb képeskönyvek azok, amelyek a lehető legegyszerűbb modorban, szinte stilizált kristályossággal oldják meg ezt a feladatot. A német B u s c h n a k sikerült ez legjobban és igen figyelemreméltóak az angol és amerikai képeskönyvek is, nem is szólván a japáni gyermekek könyvecskéiről, amelyek talán legtökéletesebbek e nemben. A mesekönyvekben már kezd illusztrációszerű szerepet ölteni a kép. Mégis szinte párhuzamos hivatást tölt be a szöveggel. Egyformán izgatja a fantáziát, testet és alakot ad a képzelt világ figuráinak, de ugyanekkor, anélkül hogy erre esne a hangsúly, csiszolja a gyermek ízlését. Természetesen ezt csak az oly meséskönyvektől lehet várni, mint amilyenekkel az angolok rendelkeznek, ahol a legkitűnőbb és legfinomabb érzékű mesterek egyenesen a gyermekművészet szolgálatába szegődtek. A magyar szülő, aki gyermeke ébredező érdeklődését, bimbódzó elméjét könyvekkel akarja táplálni, hiába járja végig a könyvesboltokat. Elvétve is alig akad olyan magyar meséskönyv vagy képeskönyvecske, amely céljának megfelelne, amelynek tarka képei igazi művész kezétől származnak, amely alkalmas arra, hogy az apró szíveket elbűvölje, a fantáziát elringassa, a gyermeki kedélyt mo-
solyra hangolja. Ennek a szomorú állapotnak a magyarázata egyrészt abban található, hogy könyvdíszítőművészetünk, modern értelemben véve, alig egypár esztendős. Valóban csak néhány éve fektetnek súlyt a kisebb és nagyobb kiadóüzletek arra, hogy a piacra dobott könyvárúk toalettje, külső és belső megjelenése tetszetős, ízléses és művészi legyen. A megrovás a képeskönyvek csaknem teljes hiánya miatt elsősorban a magyar könyvkiadókat illeti. Mert magyar nyelvű meséskönyv, képeskönyv halomszámra jelenik meg minden esztendőben. Tartalmukra, szövegükre nézve különbözők ezek a könyvek, de külső megjelenésre és az illusztrációkat tekintve, kilencven százalékban nagyon szomorúak. A karácsonyi gyermekkönyvpiac legnagyobb része közönséges vásári portéka. Az illusztrációk külföldről származnak és csodálatos az ízléstelenség hatalma, az idegen kultúra millió kincse közül éppen a szemetet vásárolják meg évtizedek óta a magyar gyermek számára. Wilhelm B u s c h zseniális képeskönyvén kívül csak elvétve került hozzánk idegenből igazán értékes portéka. Ami a magyar művészeket illeti, nem vádolhatjuk őket szigorúan. Igaz ugyan, hogy rendszerint gyorsan és lélek nélkül végezték különösen régebben a meséskönyvek illusztrációját, de nem szabad feledni, hogy a nevetségesen csekély honorárium ellenében valóban nem is lehetett kívánni odaadó munkát. É s nem szabad feledni még egyet : olyan művész, aki speciálisan bele tudott volna illeszkedni a gyermek lelkébe, alig akadt és az eddigi illusztrációs munkát nagy vásznakon dolgozó piktorok végezték üres óráikban. Ami a jövőt illeti, nemcsak a kiadókra és művészekre várnak kötelességek. Nagyon kívánatos, hogy a szülők több gonddal válogassák a könyveket és ne csak kizárólag a tartalomra helyezzék
Rackham rajza.
Dessin de A. Rackham.
••i
[i
•H
A Gyermekművészeti kiállításból. M. Podhajska fából esztergályozott és festett játékszerei.
•
H •
•H •H
•
H •
V
a súlyt. Es nagyon fontos végül, hogy az iskolákban ismertessék meg a gyermekkel a művészies, finom megjelenésű könyveket, oltsák beléjük az idegenkedést a közönséges és vásári portéka iránt. A gyermek számára készült könyvek művészetének helyes és helytelen értelmezését világosan, szinte iskolásán mutatja az a néhány szekrényre való meséskönyv és képeskönyv, amely az Iparművészeti Társulat gyermekművészeti kiállításán látható. Az egyik szekrényben magyar könyvek sorakoznak egymás mellé. Mily hamar végezhetünk a kellemes munkákkal és mily sok időt venne igénybe a hibák fölsorolása ? Mindenekelőtt szeretettel kell megemlékezni N a g y Sándorné néhány poétikus finomságú rajzáról, színes képecskéjéről. Képeskönyv számára önálló formában és meséskönyvbe illusztrációnak egyaránt igen alkalmatosak ezek a holmik, amelyek egy gyöngéd női lélek fantáziája szerint igazodnak és így egyenesen arra valók, hogy megsimogassák, elfoglalják a gyermek lelkét. L e s z n a i Anna képeskönyve a pillangóról nemes törekvésű munka, de inkább felnőttek számára való. K a r d o s Böske színes rajza igen jelesen illeszkedne bele Jancsi és Juliska történetébe. A művészek közül N a g y Sándort köszönthetjük szívesen az illusztrátorok között. Régebbi, de különösen újabb könyvdíszeit sok megértés, szeretet és választékosság hatja át. V a d á s z Miklós a fejlettebb ifjúság számára kifogástalanul illusztrálta M o l n á r Ferenc diákregényét. A fiatal és új tehetségek között szeretettel kell üdvözölni G a r a Arnoldot, aki néhány képeskönyvet és számos illusztrációt céltudatosan, odaadással alkotott az utóbbi esztendőkben. A külföldi könyvek előtt sajnálkozással állhatunk meg. mi attól a művészettől, amely angol könyveket jellemzi első
csak őszinte Hol vagyunk különösen az betüjöktől az
Exposition „L'Art et L'Enfant". Jouets en bois.
utolsó kis záróvignettáig. Azokat a műveket, amelyeket például R a c k h a m Artúr illusztrált, magunk is örömmel, valóságos kíváncsisággal vehetjük a kezünkbe. Elképzelhető, hogy milyen igaz örömei és gyönyörűséget szerezhetnek az angol gyermeknek a könyvek, melyeket Rackham finom technikájú színes illusztrációi és disztingvált kis rajzai díszítenek. A gyermek felfogásához szerencsésen férkőznek Walter C r a n e egyszerű vonalú, kevés színnel élénkített rajzai is. Edmond D u l a c Rackhamre emlékeztetően könnyed, légies modorban dolgozik és ide sorozhatjuk a magyar származású P o g á n y Willy t is azzal a megállapítással, hogy ez a modor valóban a legközvetlenebbül szolgálja a mesék hangulatát. C l a y t o n Margaret és Githa S o w e r b y nevét említjük még az angolok közül, nem feledkezvén meg Kate G r e e n a w a y ről, akinek különösen a finomsága megkapó. A kisebb igényű dolgok között szerepelnek Cecil A l d i n és Chloe P r a s t o n csapongó kedélyű, groteszk kis könyvei és Frank A d a m s kedves humorú rajzai. A franciák, akik a gyűjteményben nincsenek teljesen és legelőnyösebben képviselve, rendszerint mellőzik a külön műlapokat és a szöveg között szórják el ízléssel az illusztrációkat. Inkább képeskönyveik válnak ki ezúttal : R a b i e r Benjamin ellenállhatatlan humorú kutyahistóriái és G e r b e a u l t közvetlen dolgai a legkellemesebbek. A német könyvpiac óriási tömegeket produkál gyermekeknek való dolgokban és nagyon sok a dicséretes holmi ezek között is. Színes műmellékleteik finomsága kifogástalan, rajzaik, apró silhouettejeik igen ízlésesek, de még mindig nem akadt senki, aki B u s c h művészetét túlhaladna. A budapesti könyvkereskedések polcairól hiányoznak az amerikai képeskönyvek is, amelyek pedig, ha egy más világ ízlése szerint készültek is, Jiatározottan kiválóak és utánzásra méltóak.
*
•™
*"
A Gyermekművészeli kiállításból. M. Podhajska fából esztergályozott és festett játékszerei.
Exposition
„L'Art et l'Enfant". Jouets en bois-
RÓZSAFFY DEZSÖ DR.: A JÁTÉKSZER MORÁLJA ióía m o d e r n i p a r m ű v é s z e t és modern gyermekpedag ó g i a van, a m ű v é s z e k e t és pedagógusokat álland ó a n f o g l a l k o z t a t j a ez a k é r d é s : Milyen legyen a gyermek kezébe szánt j á t é k s z e r ? Minő elvek azok, melyek a nevelés, művészet és szórakoztatás szempontjából a játéktárgy mivoltára befolyással v a n n a k ? É s t o v á b b á milyen v o n a t k o z á s b a n v a n a g y e r m e k j á t é k s z e r é v e l ? Mit jelent s z á m á r a é s m i k é p p e n irányíthatjuk a g y e r m e k e t , h o g y ebben a z ő t u l a j d o n v i l á g á b a n j ó r a v a l ó ö s z töneit, t e r m é k e n y k é p e s s é g e i t felköltsük é s irányítsuk. A k é r d é s n e k n a g y i r o d a í m a van. E z ú t t a l a z o n b a n nem a s z a k k ö r ö k idevonatkozó nézeteire v a g y u n k k í v á n c s i a k . H a v i s s z a megyünk egy félszázaddal, meglepetéssel t a p a s z t a l j u k , mily b ö l c s e n , f i n o m a n é s t a l á l ó a n írt e p r o b l é m á k r ó l nem k i s e b b í r ó m ű v é s z mint: C h a r l e s B e a u d e l a i r e . * „A gyermekek a játékban — írja — nagy absztraháló-és képzelőtehetségről tesznek bizonyságot. Játéktárgy nélkül is játszanak A szék mint postai utazókocsi, a szék mint utas és a szék, amely ló is egyszersmind — nincs más élő, csak a kocsis ! A fogat mozdulatlanul áll és mégis robogó gyorsasággal száguld be rengeteg képzelt területeket. Mily egyszerű az egész berendezés ! Ugyancsak szégyelheti magát fantázia hiánya miatt az a közönség, amely a színházaktól a fizikai és mechanikai eszközök tökéletességét várja és nem tudja fölfogni, hogy Shakespeare darabjai szépek maradhatnak barbár egyszerűségű színházi kellékek mellett, vagy éppen azért ? " * Oeuvres complètes III. vol. L'art r o m a n t i q u e : morale du joujou".
„La
„A játék a gyermek első beavatása a művészetbe, vagy még inkább ez a művészet első megvalósulása számára és később, érett korában, a tökéletesebb megvalósulások nem fognak szellemének annyi melegséget, lelkesedést, hitet nyújtani, mint ezek." „Tekintsük az egész primitív, barbár játéktárgyakat, amelyek készítésénél a kézműves a lehető legegyszerűbb eszközzel a lehető leghívebb képet igyekezett nyújtani és mindezt a lehető legolcsóbban. Ott van például : az egészen lapos alakú pojáca ; melyet fonállal rángatnak ; az üllőt verő kovácsok (nálunk : kovács és medve) ; a ló és a három darabból álló lovas : négy pálca alkotja a ló lábszárait, farka fütyülőben végződik, a lovas fejét néha tollacska díszíti, ami már nagy fényűzés ! (Nálunk ma is gyártják.) Huszonöt, tíz és ötfilléres játékok! Vájjon azt gondolják, hogy ezek az egyszerű ábrázolatok a valóságnak kevésbbé hű képét keltik a gyermek elméjében, mint azok a gyönyörűséges újévi ajándékok, melyek inkább a parazita szolgalelkűség hódolathajlongásai a szülők gazdagsága előtt, semmint a gyermeki szellemnek szánt ajándékok ?"
A „ F l e u r s du m a l " h a l h a t a t l a n s z e r z ő j é nek lelki g y e n g é d s é g é r e m u t a t a k ö v e t k e z ő néhány s o r : „Ha kisétálsz reggelenteazzal az elhatározással, hogy magányosan fogsz bolyongani a széles utakon, rakd tele zsebeidet ezekkel az apró találmányokkal és a korcsmák mentén, a fák tövében adjad oda az ismeretlen és szegény gyermekeknek, kik utadba akadnak. Látni fogod tágra nyíló szemeiket ! Először nem mernek majd hozzányúlni, kétkedni fognak boldogságukban. Azután kezeik mohón nyúlnak az ajándék után és el fognak inalni, mint a macskák, amelyek messze tőlünk költik el a nekik dobott táplálékot, mivel megtanulták, hogy az emberekben bízni nem lehet " A t u d o m á n y o s s z e r k e z e t e n a l a p u l ó fizikai játékszerekkel szemben véleménye közömbös. L e g f ő b b hibájuk, h o g y n a g y o n d r á g á k . M a r ó s z a t í r á v a l nyilatkozik a z o k r ó l a s z ü lőkről, akik elvből n e m a d n a k játékot gyermekeiknek.
•
•ÍÍ •H •H •H •H •H •H •ÍÍ •H
••i
•H •M •H
*•i
•H •H
••i
•M •ÍÍ ÍÍ • •H •H
•i
H •H •H •
••i
•H
•i •
•H •
•H H •H • •H •H •H
••i
•H M
fi•
•
•II •II •II II • II • II • II • II « II • II • II • II • II • II • II • II • II • II • II • II • II • II •
„Ezek ugyanazok az emberek — mondja —, akik szívesen adnak egy frankot a szegénynek azzal a feltétellel, hogy megfullad a pénzért vásárolt kenyéren, de két sous-t megtagadnak tőle, ha arról van szó, hogy a korcsmában hűsítő italt vegyen magához " „Vannak szülők — mondja tovább —, akik a játékot úgy tekintik, mint néma imádás tárgyait ; vannak öltönyök, melyeket legalább vasárnap fel lehet ölteni ; de a játékokra még jobban vigyáznak. Alighogy a ház barátja a gyermek köténykéjébe dobta az ajándéktárgyat, a takarékos és kegyetlen anya azonnal rátámad a gyermekre, elveszi az ajándékot és szekrénybe helyezi, mondván : „Ez még nem neked való, majd ha nagy leszel, tiéd lesz!" — Egy barátom bevallotta, hogy sohasem élvezhette játékait: „Mikor pedig felnőttem más dolgaim akadtak." Vannak különben gyermekek, akik maguktól cselekednek így. „Nem játszanak játékaikkal, hanem elteszik, rendbe helyezik, könyvtárakat és múzeumokat csinálnak belőlük, néhanéha megmutogatják kis barátaiknak, megkérve őket, hogy h o z z á j u k ne n y ú l j a n a k ! Nincs sok bizodalmam ezekhez a g y e r m e k - e m b e r e k h e z " . S z ó s i n c s róla, n a g y o n s z u b j e k t í v n é z e t e k ezek, n a g y o n is a kiváló író e g y é n i s é g é b ő l f a k a d t a k , de éppen a z é r t é r d e k e s e k s mély intuitív é r z é k é r e mutat, h o g y n e m egyet a f ö n n e b b ismertetett elvekből a h i v a t á s o s m o dern g y e r m e k p e d a g ó g i a is m a g á é n a k vall. A j á t é k t á r g y a k lehető e g y s z e r ű s é g é r e é s k ö n n y ű h o z z á f é r h e t ő s é g é r e v o n a t k o z ó nézetét különben a t e o z ó f u s S t e i n e r Rudolf dr. is v a l l j a : „Ha egy ócska asztalkendőt összegöngyölünk olyképpen, hogy a kendő két csücskéből lábakat, másik két csücskéből karokat formálunk, egy csomóból fejet alakítunk s tintával megrajzoljuk a szemeket, orrot, szájat, úgy készen van a baba. Igaz, vehetünk úgynevezett „szép" babát, valódi hajjal, festett orcákkal s ezt is odaadhatjuk a gyermeknek. Ez a „szép" baba mindazonáltal rettenetesen rút és a gyermek esztétikai érzékét egész életére megronthatja . . . A gyermek az asztalkendőből alakított babát képzeletében emberi lénnyé fogja kiegészíteni. A képzelet ezen tevékenysége az agyformák kialakulását gyorsítja és irányítja, ugyanúgy, amint a kéz izmai feszülnek és erősbödnek, ha kezünket használjuk. Ha a gyermeknek ú. n. „szép" babát adunk, az agytevékenysége tompul, megfogyatkozik, ahelyett hogy növekednék.*
M a g d a Kneir e z e k e t írja : „Jó ha megkívántatjuk a gyermekkel játékszerét, ha nem adunk neki túlsók játékot egyszerre, megmagyarázzuk, mire való a játék és kijelöljük számára a helyet, ahova eltehető. Még a legapróbb gyermektől is gondot és rendet kívánjunk. Az elhanyagolt játékszert kobozzuk el harag és habozás nélkül ; ilyen módon a gyermeket rendhez, takarékossághoz szoktatjuk." ** M a g d a Kneir szerint lehetőleg kerüljük a z o kat a j á t é k t á r g y a k a t , melyek a g y e r m e k k e g y e t lenkedő, b r u t á l i s é s l á r m á s h a j l a m a i t é b r e s z t i k föl. K é s ő b b , a v a l ó életben elég k o r á n lesz alk a l m a m e g i s m e r k e d n i velük. A d j u n k neki i n k á b b o l y a n o k a t , a m e l y e k megkedveltetik vele a h a r m o n i k u s zenét, s ő t emelkedett é r z é s e k e t kelthetnek föl benne. „Ha a gyermeknek alkalma van kertészkedni, adjunk neki kis gereblyét, lapátot, öntözőkannát, némi vezetéssel megtaníthatjuk őt magot ültetni, a növényt gondozni, maga termelte virágot szedni." A g y e r m e k így k o r á n , j á t s z o g a t v a m e g t a n u l j a a kitartó s z o r g a l o m é s t ö r e k v é s s z é p s é g é t é s hasznosságát. Végül ideiktatom é p p e n a n n y i r a b ö l c s , mint humánus pedagógiai tanácsát : „Valahányszor a gyermek új játékot kapott, a régiek közül egyet félre tétettem vele. Ez arra volt jó, hogy szegény vagy beteg gyermekeknek ép és használható játékokat adhassunk. Nagyon helyesen cselekszünk, ha rászoktatjuk a gyermekeket arra is, hogy teljesen jó vagy új játékaikat olyan pajtásoknak adják, akiknek nincs. A birtoklott tárgynak mással való megosztása ne legyen előttük ellenszenves : ezzel a testvéri szeretet, az igazságosság érzését öntjük fiatal szíveikbe." Az idézettekből látjuk, h o g y a m o d e r n m ű v é s z i és erkölcsi kérdések — legalább a gyermeks z o b a falain belül — n a g y j á b ó l ö s s z e f ü g g n e k .
•
M •
•H H •
•H H • M •
•H H • M •
•H
••i ••i H •
•H •H M • H •
•H M •
•• i
•H M •
•H H •
•H
••i •M •II II • II • II • II • II • II • II •
•
II • II •
** L e T h é o s o p h e édit. par O. Revei, 16. mai 1914.
II • II • II • II • II • II • II •
S t e i n e r dr. n a g y súlyt helyez a gyermekszoba, a gyermeket környező t á r g y a k , b ú t o r o k , s ő t a g y e r m e k i öltözet színére, melynek — szerinte — lehetőleg a g y e r m e k t e m p e r a m e n t u m á h o z kellene a l k a l m a z k o d n i a . Végül e g y h ö l g y e t s z ó l a l t a s s u n k meg, aki n e m r é g mély p e d a g ó g i a i é r zékkel írt arról, m i n ő j á t é k o t a d j u n k a gyermek kezébe és hogyan viselkedjék a gyermek játékával szemben. * Die Erziehung des Kindes vom Gesichtspunkte der Geisteswissenschaft von Dr. R. Steiner. Preis Mk. 0.50.
•
II • II
T, • ••i
H
íí •
Nagy Sándorné rajza.
Dessin de Mm« A. Nagy.
*H •H
V •i • •i • •i • * Ä
il
218.
A Gyermekművészeti kiállításból. 218. Kozma Lajos : Faragott és festett szekrény a napközi otthon m e s e s z o b á j á ban. Készítette a Budapesti Műhely.
y
Exposition „L'Art et l'Enfant". 218. L. Kozma : Armoire sculptée et peinte pour chambre de récréation.
H H• H•
• « V
H
f!• = • = • = • : • = • = • = • : • : • = • = • : • = • : • = = • = • = • f! Magyar Iparművészet.
245
•i
•11
" v
MHMMMMffrtiMiH i ^ M T h F ^ T T I H
^
-
^
ï
—
it
:
246
» n í •
T ij?
T
a
g
n
. . . ^ i & i á M — ^ P
220. A Gyermekművészeti kiállításból. 219. Kozma Lajos : Napközi otthon mesélőszobája. KészUlt a Budapesti Műhelyben. —220.Megyer Antal: Leányszoba.Készítője StadlerMárton.
i
H• " it y
s Exposition „L'Art et l'Enfant". 219. L. Kozma: Chambre de récréation. — 220. A. Megyer: Chambre de fillettes.
" n jf •
H^ft ;
•il • « Ä
n
ÍSHHI
'{M
SÍÉlifi
y
-
11 ft
222. A Gyermekművészeti kiállításból 221. Menyhért Miklós: Elemi iskola tanterme. Készítette Feiwel Lipót utódai — 222. Vass Bêla : Gyermekszoba. •
Exposition „L Art et l'Enfant". 221. N. Menyhért: Salle d'étude d'une école élémentaire. — 2Ii. A. Vass : Nursery
f[ • •
» 2*
247
a— 223.
224.
A Gyermekművészeti kiállításból. 223. Kozma Lajos : Virágtartó létrák. Készültek a Budapesti Műhelyben. — 224. Székesfővárosi elemi iskolai tanulók ragasztott színes silhouette-jei.
248 L
Exposition „L'Art et l'Enfant". 223. L. Kozma : Supports sculptés et peints de fleurs. — 224. Silhouettes. Travaux spontanés d'écoliers.
N~
II
jj
s
•
• • « yn •
226.
A Gyermekművészeti kiállításból 225. Kozma Lajos : Virágtartó létrák. Készültek a Budapesti Műhelyben. — 226. Székesfővárosi elemi iskolai tanulók ragasztott színes silhouefte-jei.
Exposition „L'Art et l'Enfant". 225. L. Kozma : Supports sculptés et peints de fleurs. — 226. Silhouettes découpées en papier. Travaux spontanés d'écoliers.
; 249
A Gyermekművészeti kiállításból. 227 —228. Arthur Rackham rajzai a „Mother Goose" című mesekönyvben.
Exposition „L'Art et l'Enfant". 227 —228. A. Rackham : Illustrations du livre de contes „Mother Goose".
:
•
fi
229.
» • « il
í
A Gyermekművészeti kiálltfásból. 229. Edmund Dulac rajza a „The Sleeping Beauty" cimű mesekönyvben.
»
I V Exposition „L'Art et l'Enfant". 229. E. Dulac : Illustration du livre de contes „The Sleeping Beauty".
• »
H O R-J
n
231.
»
•n V y
252
A Oyermekművészeti kiállításból. 230 —231. Kardos Böske színes rajzai.
Exposition „L'Art et l'Enfant". 230 —231. Dessins colorés de Mlle E. Kardos.
233. A Gyermekművészeti kiállításból. 232 —233. Nagy Sándorné színes rajzai.
Magyar Iparművészet.
Exposition „L'Art et l'Enfant". 232—233. Dessins colorés de M mc A. Nagy.
3
A Gyermekmúvészeti kiállításból. 234, 236. Zadubánszky Irén. 235. Kardos Böske gyermekruhái. — 237 — 238. Munkaközben komponált hímzések. Zadubánszky Irén vezetésével készültek a Peterdy-utcai fővárosi ipariskolában.
254
Exposition „L'Art et l'Enfant". 234, 236. I. Zadubánszky. 235. E. Kardos. Robes d'enfants. — 237 — 238. Broderies. Travaux avec ornements composés en cours d'exécution.
« •i
•
A Gyermekművészeti kiállításból. Az iskolai évvégi jutalomtárgyakra hirdetett pályázat pályaművei.239—240. Bokros Ferenc és Szekeres Béla. — 241—242. Ékes Lajos és Spinner Dezső.
Exposition „L'Art et l'Enfant". Concours pour les premiers prix des écoliers. 259—240. F. Bokros et A. Szekeres — 241—242. L. Ékes et D. Spinner.
255 3*
256
« y »
n
A Gyermekművészeti kiállításból. Szablya-Frischauf Ferenc játékszergyüjteményéből. 243, 246. Régi francia. 244. Indus. 245. Japán. 247. Samoa-sziget. 248. Kabyl. 249. Régi magyar.
Expos. „L'Art et l'Enfant". Collect, de jouets de M. SzablyaFrischauf. 243,246. Vieux français. 244. Des Indes. 245. Japonais. 247. De l'île de Samoa. 248. Kabyls. 249. Vieux Hongrois.
JJ y y
n
•i fi fi • H
n «
•
•II
A Gyermekművészeti kiállításból. Orbók Loránd bábszínháza. Tervezte és rajzolta Muhits Sándor. Kolumbus és „legénysége".
Exposition „L'Art et l'Enfant". Théâtre de Marionettes. Dessin par A. Muhits.
ORBÓK LORÁND: BÁBJÁTÉKOK z ölbeli gyermek elé tartoft rongybabái megrázza az anya és az apróság arca mosolyra derül, szemében boldog fény ragyog. A baba mozog : a baba él! Ezt a gyermekörömet megtaláljuk minden gyermekkorát élő népnél. A primitív és mozgatható, tehát az élet illúzióját keltő emberalakokkal, bábokkal vagy silhouetfekkel minden korban és kultúrában találkozunk. A római ásatások mozgatható tagú cserépbabáitól a dunántúli betlehemesek alulról pálcikával rángatható alakjaiig számtalan változatát ismerjük a bábjáléknak. A jávai wayang-játékoknál a hindú őslegen-
dák alakjai tarka színekben pompázó, üvegpálcikákkal mozgatott silhouettekben kelnek életre. Az alakok átvilágított és kifeszített vászon mögött mozognak s az előadást zene és ének kíséri. A mozi háromezer év előtti megálmodása ! A párisi Guimet-múzeum őrzi egy ilyen wayang-játék figurináit, melyek a Mahabharata előadására szolgáltak. A nagyon hosszú, erősen stilizált, tarkán színezett alakok, amint a vásznon át tompított színeikkel álomszerű menetben vonultak föl, vagy a zene ritmusára mozgatták fejüket, karjukat, talán a legartisztikusabb formáját mutatják a színjátszást pótló ősi bábjátéknak. A wayang-játékkal közeli rokonságban van az árnyjáték, a „kínai árnyékok" (ombres chinoises), mely most is felüti fejét itt-ot^
»
Magyar Iparművészet.
299
A Oyermmekművészeti kiállításból. Orbók Loránd bábszínháza. Bertalan a hires utazó. Muhits S. rajza.
Exposition „L'Art et l'Enfant". Marionette, Dessin par A. Muhits.
különösen Parisban és Bécsben, és karakterisztikus, sőt nagyon poétikus fekete mozgó silhouettek ábrázolására adott alkalmat modern művészeknek. (Pl. Rivière Három királya. La marche aux étoiles.) A wayang-játékok komoly misztikumával erős ellentétben áll a török karagőz. Az izlám városaiban évszázadok óta ez az egyetlen színházpótló mutatvány. A ramazán-Unnep estéin zsúfolt házak mulatnak Karagőz (a karagőz-játékok főalakja) obszcénül durva tréfáin. Ez a Karagőz már közel áll az európai népies bábjátékok hőséhez, aki minden országban más-más néven győzedelmeskedik úron, katonán, halálon és ördögön, akár Vitéz László, akár maître Guignol, akár Punch, akár Hanswurst néven püföl végig mindenkit a gyerekek nagy örömére. Ezek a bábjátékok inkább etnográfiai érdekességüek s miután többnyire nagyobb városokban maradtak fönn, teljesen elszakadtak a népművészettől. A mai városi bábjátékok gyári fejekkel és a nagy színházakat otrom-
bán utánzó díszletekkel dolgoznak, minket tehát művészi szempontból alig érdekelhetnek ; de annál inkább érdekelhet az a kérdés, hogy mivé lehet ez a régi és örökéletünek látszó primitív művészet, ha művészek veszik át a vásári nép kezéből. A mozgatható babák a XVIII-ik században kerülnek először a vásári bódékból a szalonokba. E század egy esztendejében valósággal járványszerüen terjedt el a zsinóron rángatható fantoche-okkal való játék. Természetesen a szalonokba csak átfinomult és művészi formában juthatott be a vásárok népének vidám mulatíatója és durvaságig egészséges vidámságából is sokat elveszít. Megszületik a rokokó-kor szenvelgős, hajbókoló, sóhajtó és megható finom marionette-babája. Ez később, az 1890-es években, újra életre kel George Sand bábszínházában, melyben finoin babáival (néhány év előtt láthatóak voltak Pierre Weber francia drámaíró egyetlen bábjáték-előadásán) saját darabjait mondatta el. Ez és még számos hozzá hasonló bábszínház csak rövid ideig élhetett, mert nem volt egyéb, mint pillanatnyi precieuse szeszély. Ezek a bábjátékok a nagy színpadot utánozták. Bármily művésziek is a díszletek, bármily karakterisztikusak is a babák, ha dikcióznak, keveset mozognak és az élő színészeket lehetőleg híven utánozzák, az első kedves meglepődés után unalmassá válnak. Úgy hatnak, mint a megfordított gukkeren át nézett színpad. Egy pillanatra nagyon kedves a színes miniatűr-kép, de csakhamar megfordítjuk látcsövünket. A Münchenben működő művészi bábjáték, melynek kitűnő művészek, festők, szobrászok, zenészek és énekesek dolgoznak, az első pillanatra bármily kedvesen hat is, a világ legunalmasabb színháza. Az igazi bábjáték, amely talán csak a jövőben fog megszületni, az lesz, amely nem akarja az élő színészeket mechanikus hűséggel utánozni, hanem megengedi a babáknak, hogy a maguk babaéletét éljék. Éppen ezért sokkal művészibb a kézre húzott s az ujjakkal mozgatható Vitéz László baba, mint a mechanikusan dróton rángatott marionette. A drótos marionette, miután teljes alakokkal dolgozik, ösztönszerűleg igyekszik az élő alakok mozgásának másolására. Ami primitív báj és kedvesség a marionette-játékokban van, azt éppen tökéletlenségüknek köszönhetik. Egy mechanikailag tökéletes marionette-színház épp oly kevéssé kötne le bennünket, mint a Tanagra-színházak megtévesztésig élőnek látszó azonos alakjai.
•
•II •II •II
A kézre húzott babáknak megvan a saját formanyelvük; minden érzést erősen hangsúlyozott, groteszk mozdulatok fejeznek ki. Ezek a babák mindig karrikiroznak és épp H • •II ezért elevenebbek, mint a marionettek, mert az életet kifejező mozgást tömörítve, összegezve adják. Míg a marionette megközelíti a valódi életet, a Vitéz László baba élete elevenebb életet él az élőknél. Igaz, hogy II • •M karrikirozott életet, de viszont a karrikatúra •II mindig inkább művészet, mint a fotográfia. A marionette színes miniatűr mozgófénykép, a Vitéz László babái, mint már említettük, II « külön, saját formanyelvükön beszélnek hozzánk. Ha a baba megütődik, tényleg beleütődik az oldalkulisszába, hódolatát derékszögben meghajolva fejezi ki, ha megnéz valamit egész fejét végighúzza az illető tárgy fölött, ha verekedik, teljes törzsével lendül neki s ha meghal, a kis színpad párkányán kicsüngő nehéz fej az üressé vált ruhán, melyből a mozgató kihúzta kezét, úgy csüng, mint valami nagy tömör virág, melynek szára elfonnyadt. A lélek elszállását, a Ielkehagyott testnek szomorúteljes összeroskadását min•I! den nagy tragikus színésznél erőteljesebben fejezi ki ez a bánatosan csüngő fej. É s valóban az eleven élet hagyta el, mert hiszen testében valódi vér keringett, mozdulatait valódi idegszálak irányították, melyek a mozgató kezén át hálózták be a babatestet. Ezért él oly igazán Vitéz László az élettelen mechanikus marionettek mellett! A jövő bábszínháza az lesz, amely ezeknek a babáknak sajátos kifejezésű, eleven életét művészi keretekbe foglalja. Ï A nagy színházak úgysem képesek gyermekeinknek azt adni, amire szükségük lenne. •II A mesék színes világát, a mesemondó fantázia ragyogását a nagy színházak csak Ii • százezres áldozatokkal varázsolhatnák a gyerekek elé. A bábszínház a maga kis kereteiben mindent megvalósíthat, amiről a nagy színházak nem is álmodhattak. Az aranytornyú kastély, a kacsalábon forgó vár, a tófenék tündérvilága, a szirteken gyémántgömbökkel labdázó tündérek ; mindent megvalósíthat az ő kis színpadán és éppen a kis méretek miatt a nagy színpadnál sokkal színesebben, gazdagabban s mindenekfelett művésziesebben ! Művészi keret,melyben művészi babák élnek, de egy pillanatig se felejtik el, hogy ők nem színészek, hanem Vitéz László egyenes leH • származottjai : ez lesz a jövő bábszínháza s •II ezzel meg lesz oldva egyúttal a gyermekszínház nehéz problémája is. • II •
II •
II • II • II •
II •
II • II •
II •
II • II •
II • II • II • II • II • II •
II • II •
II • II • II •
II • II •
II • II •
II •
II • II • II •
A Gyermekművészeti kiállításból. Orbók Loránd bábszínháza. A tudós. Muhits Sándor rajza.
Exposition „L'Art et l'Enfant". Marionette. Dessin par A. Muhits.
II • II •
II • II •
II •
II •
II • II •
II •
II •
II •
II • II •
II •
II •
II •
II • II •
II «
II • II •
II • II •
II •
II • II • II •
II *
II •
A Gyermekművészeti kiállításból. Orbók Loránd bábszínháza. A bohóc. Muhits Sándor rajza.
Exposition „L'Art et l'Enfant". Marionette. Dessin par A. Muhits.
J 259
•
I •II
'i
II
•II •II •II
Szemelvény az Iparművészeti Iskola ezidei munkáiból. Grafikai osztály. T a n á r : Helbing Ferenc.
École royale des Arts décoratifs. Classe de graphique Prof. : F. Helbing.
PÁRISI IMPRESSZIÓK nagy iparművészeti kiállítás, amelynek tervét oly büszkén és bátran röpítették világgá a franciák úgy látszik - elmarad. Ma már szinte kétségtelen, hogy 1916-ban nem fognak Párisban találkozni a világ nemzetei, nem fogják összemérni az alkalmazott művészet fejlesztésében szerzett érdemeiket, nem fognak bizonyságot tenni művészi iparuk újabb eredményeiről, amint ezt Roger Marx álmodta. Eleinte csak holmi akadályok merültek fel, a hely, az idő kérdése, a bútorgyárosok ellenkezése s miközben ezeket az alapjukban véve jelentéktelen kérdéseket hosszú és felesleges aggályok között tárgyalták, mindenki tudta, érezte, hogy mindez csak ürügy s mindennek mélyén egyetlen ok rejtőzik, amely a kiállítás gondolatának megvalósulását lehetetlenné teszi: a németektől való félelem. Amióta a német szorgalom és iparkodás lendületbe hozta a német iparművészetet, a franciák féltékenyen és idegesen tekintenek szomszédaikra, akik ma már nemcsak a gazdasági verseny, hanem a szellemi elsőség terén is erősen ostromolják a francia hegemóniát. Igaz, hogy a német mesterkedés nem érhet fel a régi francia iparművészet nívójáig, de félő, hogy a német iparművészet gyakorlati jellege, olcsósága és • S főleg a modern jelszó győzedelmeskednek a V történelmi jellegű francia kultúrán és a bourgeois jelenkor végül is Németországnak juttatja azt a tiszteletet, amely a XIX. század közepéig elsősorban a franciáké volt. A modern gondolkodású francia művészek és különösen az írók teljes bizalommal vannak azonban fajuk szellemének frissesége és örök energiája iránt és meg vannak győződve arról hogy ez a szellem éppen olyan chef d'oeuvre-öket fog alkotni egy új és modern
260 L
l'Art
Páris, iúnius hó.
formanyelv alapján, mint amilyeneknek régi dicsőségét köszönheti. Érezték azonban, hogy ez a régi dicsőség állja útját az új szellem megszületésének s azért annak kikényszerítését tartották a legelső feladatnak. Az iparművészeti világkiállítás gondolata is ilyen kényszerítő eszköz volt. Azt gondolták, hogy ha a kiállítás terve bizonyossá válik s ha a kiállításról ki van zárva minden történelmi stílus és a francia iparművészek csupa modern alkotásokkal kell hogy megvívják a csatát, ez a fontos alkalom, a francia művészet becsülete és a gazdasági érdekek, kikényszerítik majd a modern francia stílust. A számítás papiroson igen érthető, a gyakorlatban azonban van egy igen nagy hibája. Nem a régi kultúra barátainak ellenkezése, nem is a tehetségek hiánya, hanem az a tudat, hogy ha ez a kikényszerített modernség megszületik — teljesen német jellegű lesz. A német iparművészet befolyása letagadhatatlan, a Pavillon Marsanban utoljára tartott nagy kiállítás interieurjei mind magukon viselték a német modernség jellegét s kétségtelen, hogy ha a francia ipar elfogadja azokat az elveket, amelyeken a modern iparművészet alapszik, feltétlenül hasonlóvá lesz ahhoz a művészethez, amely ezeket az elveket elsőnek karolta fel — s ez a német művészet. Igen valószínű tehát, hogy ha a kiállítás és vele kapcsolatban a modern francia termelés létrejön, bármilyen finom és előkelő legyen is, nem fogja lemoshatni magáról a német szellem befolyását. Ettől pedig a franciák mindennél jobban félnek. Ezért hiusult meg a kiállítás eszméje. Azt a pontot érintette, amelyre a francia közélet ma a legkényesebb. Hiszen az emberek Párisban egyebet sem csinálnak, mint figyelik, hogy mi történik odaát és minden hírre, minden mozzanatra megrezzennek, mintha kísértetet látnának. A németek említésével is vigyázni kell, az idegen egy vigyázatlan megjegyzéssel teljes antipátiát kelthet és úgy szerepelhet,
n
•n
Szemelvény az Iparművészeti Iskola ezidel műnkéiből. Grafikai osztály. T a n á r : Helbing Ferenc.
mint a francia nemzet ellensége. A németekkel való találkozás pedig nem történhetik másképpen, mint a revanche formájában. Amíg a revanche sikere nem biztos, addig a találkozásról nem lehet szó. Ezért bukott meg a kiállítás eszméje is, és az iparművészeti mozgalom ma egészen más irányokban halad. Azok, akik a modernséghez ragaszkodnak, az iparművészeti nevelés megreformálásával akarják ösztökélni az újító szellemet. De talán sokkal nagyobb azoknak a száma, akik szembefordulnak a modern gondolattal és a francia hazafiság kérdésének tekintik a történelmi stílusokhoz való ragaszkodást. Ezek perhorreszkálnak minden modern törekvést és felfogásuk nagyon élénk egyetértésben van az újjáébredező francia nacionalizmussal. A modern iparművészetet egészen német mesterkedésnek tekintik s minden lehető eszközzel meg akarják védeni az eredeti francia kultúrát. Elszántságukra nézve igen jellemző, hogy még vallási kérdést is kovácsoltak az iparművészet dolgából. Modern francia iparművészet azért mégis van, de egészen más értelemben. Nem elvek, nem tudományos gondolkodás, nem gazdasági belátás, nem is művészeti meggyőződés teremtették, hanem olyasvalaki, akinek akarata Franciaországban mindig feltétlen és döntő volt: az asszony. A női szépség kultusza Párisban XVI. Lajos kora óta nem volt olyan eleven és rajongó, mint ma. S a szépség iránti hódolat, amely elsősorban dekoratív lénynek teSzemelvény az Iparművészeti Iskola ezidei munkáiból. — Grafikai oszt
École royale des Arts décoratifs. C l a s s e de l'Art graphique. Prof. : F. Helbing.
kinti a nőt, hihetetlen mértékben leköti a tervező művészek fantáziáját. A női ruha és ékszer,minden, ami a nőt díszíti vagy környezi, minden, ami egy női arcnak vagy testnek kerete lehet, ezer és ezerféle ötletet dob felszínre, s a francia esprit ebben az irányban igazán ki menthetetlen. Itt vannak igazán a helyükön, a színes parókától kezdve a drágaköves cipőig gondosan megterveznek, kiszámítanak minden vonalat, minden színfoltot és egy korrektül felöltöztetett asszonyra reápazarolják minden művészi leleményességüket. S itt azután igazán újak és eredetiek, mert a divat nem áll meg. Egyre és egyre friss szenzációkat követel és a nagy cégek teljesen lekötnek minden művészi erőt, amely ezeknek a szenzációknak megalkotására képes. Semmi sem izgatja annyira a művészek fantáziáját, mint a női toilette, amely túlszárnyal a maga eredeti rendeltetésén és úgy mutat be egy femme de monde-ot, mint egy csodálatos műtárgyat. Sőt nemcsak a ruha és az ékszer felett uralkodik az asszonyi szépség, az interieuröket is úgy tervezik, hogy egy-egy asszony modern szépségének megfelelő keretet szolgáltassanak. A fényűzés, amelyet eközben kifejtenek, szinte hihetetlen. S abban a lázas keresésben, amelylyel folyton új és új formát akarnak adni az asszonynak, talán megszületik az új iparművészet, amelyet a doktrinér törekvések nem tudtak létrehozni. Nem az első dolog volna, amelyet az aszszonyainak köszönhet Franciaország. École royale des Arts décoratifs. — C l a s s e de l'Art graphique.
• •n •
•n •nn •
•n
•n il
T, • •»
•n •M •II 11
i• »
t, i•
303 n •
• il• •n •n n• •H II • g11 • •II
i
búcsúztaktőle,mert érezték, hogy hosszú idő fog elmúlni, míg ismét akad egy művész, aki az övéhez hasonló tehetséggel s még inkább az övéhez hasonló idealizmussal fogja szolgálni a nemzeti művészet ügyét. A művészettörténet és a rendszeres kritika feladata, hogy megállapítsa azt az e l ő k e l ő h e l y e t , amelyet Lechner Ödön és a nevéhez fűződő alkotások a magyar művészet fejlődésében elfoglalnak. Mi a gyász első óráiban csak a veszteség nagyságára és azokra a páratlan művészi erényekre akarunk rámutatni, amelyek világosan és d i c s ő s é g e s e n ragyogva környezik a halott mester emlékét. Mert már ezekben az órákban is figyelmeztetni kívánjuk a gyászolókat, hogy a tiszteletnek, amelyet Lechner Ödön egyénisége megkövetel és amelyet őszinte szívvel áldoz neki minden emelkedett gondolkodású ember, legnemesebb, legtisztább formája, ha az ideálok, amelyek a mester École royale des Arts décoratifs. Classe Szemelvény az Iparművészeti Iskola lelkét és szívét maguk de l'Art graphique. Prof. : F. Helbing. ezidel munkáibői. Grafikai osztály. Tanár : Helbing Ferenc. felé vonzották, halála után sem maradnak hívők és harcosok nélkül. LechnerÖdön élete és művészete a legragyogóbb példa, amelynek követésére magyar építőművész felesküdhet, erényei a legbiztosabb nyomok, amelyek felé haladva, a magyar architektúra az ő életének gyönyörű álmát: ECHNER ÖDÖN f . (1846—1914.) A magyar a nagyszabású magyar építőművészetet elérheti. ^•művészetet fájdalmas és érzékeny veszteség érte : hajlott korban, de még mindig Lechner Ödön földi pályáján ezt az álmot fiatalon és alkotásra készen meghalt Lechner álmodta. De ez a csodálatos álom nem tette Ödön. A monumentális részvét, amely az el- jámbor álmodozóvá, aki az ábrándok hiú hunyt mestert sírjába kísérte, élénk bizony- mozdulatlanságában tölti napjait. Építeni akart, ságot tett arról, hogy a magyar művészet és de nem légvárakat, hanem valóságos palotákat társadalom teljes íudatában voltak annak az s merész lendületű fantáziája mellett el volt erőnek, amelyet számukra Lechner Ödön jelen- látva a szükséges energiával. Ez az energia tett. Művészek és magyarok meghatva, gyá- hajtotta, hogy megismerjen és megtanuljon szoló szívvel állották körül a koporsót, amely- mindent, amire a gerinces, bátor művésznek ben egy melegszívű, dús fantáziájú, nagyszabású szüksége van. Ez vitte Párisba, ahol forráművész] teteme feküdt, egy művészé, aki míg suknál, a legkisebb részletekben kívánta tanulélt, szívének minden dobbanását, fantáziájának mányozni a stílusok fejlődését. Az az idő, minden felvillanását, bő tehetségének minden amelyet külföldön, különösen Párisban a morzsáját a művészetnek és a magyarságnak Clement Parent-nal való barátságban töltött, szentelte. Művészek és magyarok szomorúan a munka és szorgalom ideje volt s akkor
H
SI N R m MEMÓRIÁM
L
•
•II •II •II •Ii II • II •
szerezte azt a páratlan képzettséget, az építőművésznek azt a kitűnő műveltségét, amely később alkotásaiban oly nagyszerűen nyilatkozott meg. Itt vált a stílusok fölényes ismerőjévé, itt szerezte azt a tökéletes kultúrát, amely minden komoly művészetnek legmélyebb alapja. Ennek a kultúrának köszönhetjük azokat az épületeit, amelyeket történelmi stílusokban épített : a szegedi városházát, a nagybecskereki vármegyeházát, az Államvasutak Nyugdíjintézetének palotáját, amelyek valamennyien a legfejlettebb ízlés, a legtökéletesebb ismeret és szinte szuverén biztosság tanujelei. Ez a fölényes képzettség adott neki szilárd alapot ahhoz, hogy kifejlessze és érvényesítse egyéniségének másik nagy tulajdonságát : az újat kezdő, újat alkotó erőt. Dús fantáziája, merész akaratereje nem tudtak belenyugodni a tradicionális stílusba, nem tudtak megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy a modern emberiség ne találja meg a maga formanyelvét és bízott abban, hogy az egyéniség ereje képes annak megalkotására hagyományok és előzők nélkül is. így lett belőle a modernizmusnak legelszántabb bajnoka, így nyert műveiben monumentális kifejezést a művészet örök fiatalságának, örök mozgásának gondolata. Ebben a tekintetben méltóan csatlakozott a XIX. század művészeihez, a nagy chercheurökhöz, akiknek ereiben örökké égett az alkotás lázas vágya, az újra való szomjuzás, a haladás, megújhodás, a megfrissülés utáni rajongás, amely a művészt egy pillanatra sem engedi megállani. A század legnagyobb individualitásai közé tartozott, azokhoz, akik az egyéni fantáziát, a nemes és előkelő lélek független kitalálásait föléje helyezik minden tradíciónak, akik csak önmagukból merítenek és művészi álmaikban mindig a jövő útjait járják. így függetlenítette magát mindentől, így produkált a művészet számára önálló, saját értékeket s így mutatott példát a bátorságra, a kezdeményező erő szent önbizalmára, amely minden új mű- Szemelvény az Iparművészeti Iskolából. vészi t e r e m t é s n e k örök Grafikái osztály. Tanár: Helbing Ferenc. alapja.
De mindezeken felül az idealizmus legtisztább tényében ragyog az a szeretet, amellyel faja és nemzete iránt viseltetett. Addig a pillanatig, amíg a halál meg nem állította, szívének minden dobbanása a nemzeti művészetről beszélt, amelyhez makacsul, elszántan, mindenekfelett ragaszkodott. Amikor munkához látott, Budapest még félig német város volt és súlyosan nehezedett reá az idegen kultúra ; ekkor fogamzott meg benne a magyar faj művészi érvényesülésének gondolata és hű maradt hozzá halála percéig. Valaha a történelmi stílusok utánzásával szemben, ma az idegen szellemű modernség ellen, mint törhetetlen Cato hangsúlyozta a magyarság, a nemzeti művészet gondolatát. Tulajdonképpen ez a gondolat adta életének és művészetének a legideálisabb lendületet s ez a legdrágább örökség, amelyet követőire hagyott. A magyar nép formanyelvének megbecsülése, a művészetben a magyar jelleg, magyar íz, magyar szellem szerető keresése és dacos hangsúlyozása olyan ideálok, amelyeket a magyar művésznek sohasem szabad elfelejtenie s amelyeknek forró és megható tisztelete teszik LechnerÖdönt a szó legszorosabb és legnemesebb értelmében a nemzet halottjává. — Tiszta életének megvolt a maga nagy eredménye, a nevéhez fűződő stílus, amely örök időkre m e g ő r z i a nevét. Mert ebben az időben, amikor a világ építőművészete lázasan keresi az új kifejezési formát, mikor a legaktuálisabb, leghevesebben hajszolt probléma az architektúra újjászületése, nagyszerű és ritka jelenség egy művész, aki az egyéniségében rejlő erőkkel új formát, egyéni stílust tud teremteni. Ez a stílus, amelybenálmaitmegvalósította,egészen az ő egyéniségéhez fűződő s éppen azért aligha lesz f o l y t a t á s a . Maga az oeuvre azonban,amelyet Lechner Ödön alkotott, a modern építészet történetének egyik legfontosabb étapeja. S az a körülmény, hogy mindent önÉcole royale des Arts magából adott s hogy művédécoratifs. C l a s s e de szete is önmagába tér vissza, l'Art graphique. Prof : csak megerősíti a tiszteletet, François Helbing.
•
•nn •n • n •
•M
•nn • n
•i• n •
•il •nn • •n n 11 • n
X •
=* 263
amellyel genieje iránt viseltetünk. Kivételes, ritka művész volt, akiben az egyéniségnek olyan csodálatos ereje lakozott, mint a világ kultúrájának csak igen kevés nagyságában. Az álmok, amelyeket életében álmodott vele mennek az örökálom hónába, de azok, amelyeket realizálni tudott, itt maradnak, mint a főváros köntösének legszebb ékkövei. S mi mindig tisztelettel és szeretettel fogunk reájuk tekinteni, meghajolva a művész előtt, akinek nemes lelke alkotásaiban örökké közöttünk lebeg. (y K.)
R
AUSCHER LAJOS f . Pünkösd szombatjának verőfényes délutánján érkezett a hontmegyei Zebegényből a leverő hír, hogy Rauscher Lajos, a magyar képzőművészet, a művészi és műszaki oktatás fáradhatatlan és alapvető munkása, csendesen elhúnyt. Halála nem ért bennünket váratlanul, hiszen már másfél év óta betegeskedett, de mégis megdöbbentett hazai művészetünk egyik jellegzetes alakjának kidőlte s halála híre fájdalmas visszhangot keltett mindazok lelkében, kik az ő harmónikus művészetét és az ő ritka nemességű egyéniségét ismerték. Halálával egy hosszú, negyven éven túl terjedő művészpálya záródik le. Rauscher Lajos Székely Bertalannal és Schulek Frigyessel együtt tagja volt annak a művészi triásznak, mely feladatul tűzte maga elé művészi kultúránk tervszerű megalapozását, nemcsak kiváló alkotó tevékenység alapján, de művészi oktatásunk szervezése és a rajzoktatásnak széles körre való kiterjesztése révén is. Rauschert a mult század hetvenes éveinek elején a hazánk iránti rokonszenv hozta közénk és második hazájához való fokozódó szeretet és hűség tette őt teljesen a miénké. A huszonhatéves ifjú építész és festő, midőn fővárosunkban letelepedett, már jeles és sokoldalú művészi képzettséggel rendelkezett, melyet kiváló stuttgarti tanáraitól, művészbarátaitól sajátított el, de főleg a saját tehetségének és szorgalmának köszönt. Legelőbb is építészeti munkáival vonta magára a figyelmet ; a képzőművészeti főiskola (Andrássy-út 71. számú) palotája, sgrafittó homlokzatával, előcsarnokával, ma is e hosszú útvonal legízlésesebb alkotásai közé sorozható; a Körönd-tér egyik házának hasonló faldíszét szintén ő tervezte és, tegyük hozzá, jórészt tanítványai segítségével ő vitte át a falra. Aselmeczbányai akadémia egy épületére, a régi egyetem, a Tudom. Akadémia nagytermeibe is tervezett faldíszeket, melyek közül a két utóbbi tervezet azonban kivitelre nem került. Toldy Ferencnek a kerepesi temetőben lévő síremlékét több hasonló művel együtt ő tervezte.
A nyolcvanas évek elején az esztergomi Mátyás-kálvária természetes nagyságú remek képét s a szent koronáról az első hiteles felvételeket, ez utóbbit a Tudom. Akadémia megbízásából, Rauscher készítette. Ide tartozólag megemlíthetjük még, hogy az 1884. évi ötvösműkiállítás nagy katalógusának és az „Ötvösség remekei" című díszműnek illusztrációit jórészt az ő vezetése mellett tanítványai rajzolták. E mű az első ilynemű hazai és hazai erők segélyével készült munka volt. A résztvevő tanítványok közül Kádár Gábor és Krieger Béla e téren a francia fővárosban később ismert nevet vívtak ki maguknak. A hetvenes évektől a kilencvenes évek közepéig mesterünk egész sorozatát tervezte és rajzolta
•"«FAS«<íUÚ ga s ^ r a;as.J» ÜL JW^B« E: Szemelvény az Iparművészeti Iskola ezidei munkáiból. Lakásberendezési osztály. Tanár : Györgyi D.
École royale des Arts décoratifs. Classe de l'Lart intérieure. Prof.: D.Györgyi.
4
V
250.
250. Szemelvények az Iparművészeti Iskola ezidei káiból. Ötvösosztály. T a n á r : Zutt A. R.
250. École roy. des Arts décoratifs. Classe de l'orfèvrerie. Prof.: A. R. Zutt.
1265 Magyar Iparművészet.
5
Szemelvények az Iparművészeti iskola ezidei munkáiból. 251. Béléspapir. Grafikai osztály. Tanár : Helbing Ferenc. 252. 253. Könyvkötés, kéziaranyozás. Tanár Gróh István. Technikai vezető : Stern Anna.
266
École royale des Arts décoratifs. 251. C l a s s e de l'Art graphique. Prof. : F. Helbing. 252. 253. Reliures. Prof. : E. Qróh.
•
íí
__
255. Szemelvények az Iparművészeti Iskola ezidei munkáiból. 254. Béléspapir. Grafikai osztály. Tanár : Helbing Ferenc. 255. 256. Könyvkötés, kéziaranyozás. T a n á r : Gróh István. Technikai vezető : Stern Anna.
íj•
256 École royale des Arts décoratifs. 254. Classe graphique. Prof. : F. Helbing. 255. 256. Reliures. Prof. : E. Gróh.
267 5*
ÍÍ
•n
•
•II
•n
•
•II
•
•II
•
•II •fi
25/.
• «n
•n •n
•
•n •M
258.
« JJ
268
257. 258. Szemelvények az Iparművészeti Iskola ezidei munkáiból. Lakásberendezési osztály. Tanár : Györgyi Dénes.
257. 258. École royales des Arts décoratifs. Classe de l'Art intérieure. Prof. : D. Györgyi.
• J| y
•
•
'
w
m
f
1
,
"J*1
260.
259. 260. Szemelvények az Iparművészeti Iskola ezidei munkáiból. Lakásberendezési osztály. Tanár: Szablya Frischauf Ferenc.
fi
259. 260. École roy. des Arts décoratifs. Classe de l'Art intérieure. Prof.: F. Szablya Frischauf.
fi
9 ^ 0
V
. !..
Szemelvények az Iparművészeti Iskola ezidei munkáiból. Plasztikai osztály. 261. T a n á r : Simay Imre. 262. T a n á r : Mátrai Lajos.
École roy. des Arts décoratifs. 261. 262. sculpture. Prof. : E. Simay et L. Mátrai.
Classe de
265.
264. Szemelvények az Iparművészeti Iskola ezidei munkáiból. 2od. Plasztikai osztály. Fafaragványok. T a n á r : Simay Imre. 264. Textil-osztály. Batikolás. Szakoktató : Örkényi István.
L
École roy. des Arts décoratifs. 263. C l a s s e de sculpture. Sculptures sur bois. Prof. : E. Simay. 264. C l a s s e textile. Coussin en soie, genre „batik". Prof, spécial : E. Örkényi.
V
=•=J
271
265.
265. Szemelvények az Iparművészeti Iskola ezidei munkáiból. Plasztikai osztály. T a n á r : Simay Imre.
272
265. École royale des Arts décoratifs. C l a s s e de sculpture. Prof. : E. Simay.
a díszalbumoknak, feliratoknak : a Gizella főhercegné, a Römer F., a Zichy M., az Yblalbumok stb., továbbá a koronázás 25-ik évfordulójára a fővárosnak a királyhoz intézett díszfeliratához az aranytáblákat, Jókai díszpolgári okleveléhez az aranykeret rajzait ő szolgáltatta. E tárgykörbe számíthatjuk az 1885-ik és az 1896-ik évi orsz. kiállítások nagy díszokleveleinek rajzát is. Ezenkívül úgy egyesületek, mint magánosok számára számos iparművészeti tervezetet készített, melyek közül a Simor bíboros érsek jubileumára szánt remekművű pásztorboté külön említésre méltó. Már a hetvenes évek elejétől számos akvarellt festett, főleg tájakat és vedutákat. A Margitszigetről két sorozatot festett József főherceg számára ; lefestette a királyi palotát és számos városképet, többek között a fővárosnak nagyterjedelmű és részleteiben is teljesen hü, unikumszámba menő látképeit. Mint illusztrátor a hetvenes években résztvett az első Petőfi-kiadás díszítésében, továbbá az „Osztrák-magyar monarchia írásban és képben" című vállalatba is számos képet rajzolt. Illusztratív tevékenységével kapcsolatban kezdett a művészi grafikával foglalkozni. Bár mesterünk úgy az ecsetnek, mint a tollnak és a ceruzának feltétlen ura volt, mégis szükségét érezte annak, hogy ezekből az alaptechnikákból kiindulólag a legmagasabb technikai készséget feltételező sokszorosítási eljárásokkal foglalkozzék. Ez az új művészi ág őt annál is inkább vonzotta, mert a nyolcvanas évek meddő iparművészeti törekvései őt többé ki nem elégítették. A tudás alaposságával és élénk tudásvágyával tanulta meg az ismeretes eljárásokat és a művész finom érzékével kereste az utakat. Tudós barátjától, Wartha Vincétől támogatva, sikerült a mélynyomás új módjait felfedezni, melyek a művészt képessé teszik, hogy a technika nehézségeitől magát felszabadítva, alkotásait gyorsabban, közvetlenebbül és teljesebben adja át a sokszorosítólemeznek, mint azt eddig tehette. Halála előtt még pár héttel, leküzdve szervezetének gyöngeségét, e felfedezését tárgyaló munkájának sajtó alá rendezésén dolgozott, mely immár csak az elhúnyt mester dicsőségét van hivatva szélesebb körben hirdetni. Rauscher nemcsak a művészi grafika technikájának kitűnő és úttörő mestere, de alkotásainak művészi értéke is eléri a külföld legjobb ilynemű munkáinak színvonalát. E művek témáit a felvidéki tájak, a főváros és környéke szolgáltatták; a mester szeme új dolgokat lát meg, melyek a fölületes művész tekintetét nem vonják
Magyar Iparművészet.
magukra. A rajz finomsága és biztossága, a tárgy és technika kölcsönös vonatkozása, harmóniája Rauscher alkotásainak kiváló jellemvonásait adják. Még a mester negyven évre terjedő tanári működésének kell néhány sort szentelnünk. Ő mint tanár egyike volt a legszeretetreméltóbb egyéniségeknek. Már a hetvenes és nyolcvanas években, mint a képzőművészeti főiskola* tanára, felhívta tanítványai figyelmét, az akkor divatozó egyoldalú stílusismétlés korában, a népművészetben rejlő értékekre és a természeti formák helyes felhasználására. Tanítványait is sikerrel alkalmazta segédül, saját munkáinál. A régebb rajztanárnemzedéknek ő adta a kezébe az első szakszerű középiskolai rajzi utasításokat, a technikusok és építészek újabb nemzedéke tőle tanult rajzolni és ez utóbbiak az ő előadásai révén nyertek bevezetést az ornamentikába. A kir. iparművészeti iskolának szervezésénél is az ő tervezetét fogadták el s ennek az intézetnek művészi vezetése is néhány évig az ő kezében nyugodott. A mai sivár érdekharcok korában, midőn a művészek is a társadalmi és a politikai előképek után indulva, harcias szervezetekbe sorakozva állanak egymással szemben, mily megnyugtató érzés Rauscher életén végigtekintenünk, aki önzetlenül, teljesen a művészetnek és a kötelességnek élt és csendes műtermébe vonulva többet dolgozott, maradandóbbat alkotott, mint a küzdőtér nagyhangú bajnokai. Ezért kiérdemelte, hogy ne csak művészetének, de nemes egyéniségének emlékét is híven megőrizzük ! s.
J
U H Á S Z Á R P Á D f . A magyar művészeti
élet általános, mély részvéte kísérte sírjába Juhász Árpádot, aki váratlanul, alkotóerejének teljes birtokában kellett hogy búcsút mondjon eredményes pályájának. A magyar iparművészetet különös fájdalommal érintette a művész halála, mert Juhász Árpád azok közé tartozott, akik rajongó szeretettel csüggenek a magyar művész legszebb feladatán : a magyar nép művészetének megértésén és kifejlesztésén. Ennek a szép feladatnak szentelte egész élete munkáját. Alighogy kikerült mesterének, Lötz Károlynak iskolájából, minden erejével a hazai népművészet tanulmányozásához látott s önfeláldozó lelkesedéssel gyűjtötte egybe annak értékes kincseit. A magyar nép viseletében, alkotásaiban elrejtett formakincset bányászta és részben a Malonyay Dezső által szerkesztett „A magyar nép művészete" című műben, részben a Néprajzi Múzeumban levő festményeiben adott róluk számot. Különösen * Akkor még mintarajziskola és r. tanárképző.
6
••i
•n •n n
Ä •
•
?! í! •í! y
MŰVÉSZETI OKTATÁS
Szemelvény az Iparművészeti Iskola ezidei munkáiból. — Grafikai osztály. Tanár : Helbing Ferenc.
École royale des Arts décoratifs. — Classe de l'Art graphique. Prof. : Francois Helbing.
a matyó művészet eredeti és tüzes szépsége kapta meg s művei élénk dokumentumai mindannak az artisztikus gazdagságnak, amely Mezőkövesd vidékén született. Életének utolsó szakát úgyszólván teljesen a mezőkövesdi népművészet kultusza tölti be, ennek alapján készítette iparművészeti munkáit, festett dobozait és a matyó-babákat, amelyek még legutóbb az Iparművészeti Társulat gyermekművészeti kiállításán arattak nagy sikert. A Magyar Iparművészetnek is régi munkatársa s olvasóink bizonyára élénken emlékeznek finom, magyaros rajzaira, amelyek több ízben ékesítették lapjainkat. Melegszívű, finomérzésű művész volt, aki minden apró alkotásában kifejezésre tudta juttatni a szeretetet, amellyel a művészet és a magyarság iránt viseltetett. Ez a szeretet a legdrágább érték, amelyet a magyar kultúra művészfiaitól kaphat s bizonyára igen fájdalmas, hogy ezt az értéket oly hirtelen és korán örökre el kellett vesztenie. * * *
A művészetben nincsenek megmásíthatatlan szabályok, csupán általános elvek vannak, amelyek a gyakorlatban folyton változnak. Walter Crane.
TVZ O. M. KIR. IPARMŰVÉSZETI ISKOLA újabban minden tanév végén házi kiállítást rendez azzal a céllal, hogy a tanárok egymás munkásságát megismerjék, figyelemmel kísérhessék, a kiállítást közösen megnézzék, megbírálják és az ekképpen kialakuló vélemények révén a szakosztályoknak összhangzó együttműködését biztosítsák. Nem a nagyközönségnek szánt, külső hatásra törekvő kiállítások ezek, hanem intim jellegű beszámolók, amelyekbe a tanári karon, az intézet ifjúságán és néhány meghívott vendégen kívül más alig tekinthet bele. Az idei beszámolón ismét sok kedvező jelenséget láttunk, ami az intézet következetesen egészséges és gyakorlati irányú fejlődéséről tesz tanúságot. A régebben tespedő ötvösosztály például oly bámulatos pedagógiai érzékkel egybeállított tanmenetet és kiváló eredményeket mutat fel, hogy immár a legjobb reménységgel nézhetünk e nagyfontosságú művészi iparágunk jövője elé. A grafikai osztály csoportját a vezető tanár kitűnő gyakorlati érzéke hatja át, mely számol a mindennapi élet szükségleteivel, de bizonyságot tesznek a szebbnél szebb, változatos munkák arról is, hogy a növendékek egyéniségét túlszigorú, vagy egyoldalú korlátozással le nem nyűgözik. A plasztikai osztályokban szembeötlik a komoly törekvés, mely a formât mindig valamely meghatározott anyaghoz köti és ezzel a különböző technikákhoz való alkalmazkodóképességet akarja elérni. A díszítményi rajz tanítása sem merül ki többé jórészt értéktelen papirostervezetekben, hanem oda törekszik, hogy már a legelemibb gyakorlatokat összekösse valamely praktikus céllal. Természetesen ez csakis bizonyos technikai eljárások ismeretével érhető el. Ezért örömmel látjuk, hogy az ornamentika tanítását a linoleummetszés, szőnyegcsomózás, hímzés, batikozás és a sokféle könyvtábladíszítési eljárások, az üvegfestés stb. gyakorlásával egészítik ki. Az e téren elért eredmény igen tiszteletreméltó. Hasonló egészséges szellem hatja át a díszítő-szakosztályok tanítását is. A textil-osztályban újabban a legszebb sikereket a batikolással érik el. A kerámiai osztály ez alkalommal a már ismert régibb munkáinak variálására szorítkozik. Annál elevenebb működést fejtenek ki a lakásberendezési osztályok, amelyek a belső építészet és a bútorosság nagy tárgykörébe tartozó sok nemes ízlésű formai megoldással és finom hatású színpoémák-
kai lepik meg a nézőt. — Általában megállapíthatjuk, hogy céltudő, erős akarásról és jeles erők harmonikus együttműködéséről győz meg az iparművészeti iskola legújabb beszámolója. Kívánjuk, hogy az a fiatalos kedv és tettvágy, mely jeles intézetünk vitorláit most duzzasztja, ne lankadjon s vigye tovább is frissen és biztosan céljai felé.
J
UTALOMDÍJAK. Azoknak a pedagógusoknak, akik a szívükkel gondolkoznak, régi óhajtásuk, hogy az iskola többet jutalmazzon, mint büntessen. Néhány igaz, dicsérő szóval, egy cirógatással többet lehet a gyermeknél elérni, mint ezer büntetőparagrafussal. A mai iskola jutalmazási törekvése azonban jóformán csak az év végére szorítkozik s ott is kimerül a könyvjutalomban. Holott bizonyos, hogy a könyv sok minden előnye megszűnik abban a percben, amikor a gyerek elolvasta és szekrényébe zárja. Ez a gondolat vetődött fel a mostani gyermekművészeti kiállítás rendezőbizottságában, amikor elhatározta, hogy pályázatot ír ki — a legtágabbkörű területen — olyan jutalomdíjakra, amelyek a legjobb tanulók között szétosztatván, egyrészt állandóan szemük előtt lehessenek, másfelől íróasztaluknak, szobájuknak vagy a lakás falának művészi díszéül szolgáljanak. Csak egyfeltétel volt, hogy a reprodukálandó modell egyegy másolata ne igen kerüljön többe pár koronánál és az a metszet, plakett, cserép, fából vagy fémből készült tárgy, melyet az iskola így kioszt, ne igen terhelje meg a mainál jobban az állam, a főváros, az egyház vagy a község pénztárát. A pályázat — amelynek java termése ott látható a gyermekművészeti kiállítás falán — bizony nem járt teljes eredménnyel. A gondolat annyira új és példátlan, hogy a mi iparművészeti tervezőink legnagyobb része nem tudott vele mit kezdeni. Az Iparművészeti Társulat bírálóbizottsága ezért a vásárlásra fordított egész összeget ki sem adhatta és csak három munkát talált arra alkalmasnak, hogy az iskolafenntartók figyelmébe ajánlja. Ezek közül kettő (egy Mátyás király-plakett és egy keretezett emléklap) Bokros és Szekeres munkája, egy pedig (magyaros ornamentikájú verssorok) Ékes Lajos és Spinner Dezső munkája. A többi közt is akad néhány ötletes gondolat, melyek bizonyos változtatások árán felhasználhatók. Feltűnően hiányzanak azonban a szűkebb értelemben vett iparművészet körébe tartozó tárgyak : dobozok, írómappák, tolltartók, téntatartók, szelencék, necessairek, könyvkötések, zsebnaptárak stb. stb., amik éppen a hasznos voltuknál fogva annál nagyobb megbecsülésben részesülhetnek. Formailag, különösen a
Szemelvény az Iparművészeti Iskola ezidei munkáiból. — Grafikai osztály. Tanár : Helbing Ferenc.
École roy. des Arts décoratifs. — Classe de l'Art graphique. Prof. : Francois Helbing.
grafikai pályaművekben, igen sok ízlés nyilatkozik meg s a magyaros ornamentikának finom hajtásaival találkozunk ezen a pályázaton is, de hiányzik az invenció, az anyagok ismerete és a gyakorlati élet szükségletei iránt való érzék. S mintha egy kissé általában is túltengene az újabb generációban a cifrálkodás, az ékesenszólás a mondanivalók súlya helyett. Bizonyos azonban, hogy a kezdet e szerényebb sikere után erőteljesebb fejlődést lehet várni és már most sem volna haszontalan kísérlet a legjobb munkák közül néhányat sokszorosítva, a művészi nevelés ez első fecskéit, a magyar tanulóifjúság közé röppenteni.
•
•M
A
Z O. M. IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT L GYERMEKMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSA szeptember hó közepéig lesz látható, hétfő kivételével 9-1-ig. A kiállítást mindenfelé nagy rokonérzéssel fogadták s hetek óta hemzse-
275 6*
Ebben az ügyben június 10-én Nádler Róbert elnöklésével a társulat és az ipartestület kiküldötteinek részvételével értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a kiállítást október hó közepétől november hó közepéig rendezik nagyszabású divat-revükkel kapcsolatban. A kiállításon nemcsak az ismert nagy divatszalónok vesznek részt, de módot kívánnak adni a szereplésre kisebb divatiparosoknak is anélkül, hogy az őket nagyobb anyagi áldozatokkal terhelné meg. A kiállítás részletes programmját az előkészítő bizottságnak még június hóban tartandó ülésén állapítják meg.
•n •n •n •II •II •II
DARMSTADTI MŰVÉSZTELEP KIÁLLÍ-
À TÁSA, mely a képző- és az iparművészet minden ágának alkotásait foglalja magában, május hó 16-án nyilt meg és tart f. é. október hó 11-éig. E kiállítással egyszerre a hercegi palotában egy retrospektív kiállítás is látható, mely a német művészetnek 1650. évtől 1800-ig terjedő korszakát tünteti fel. E kiállításokat, valamint a kölni Werkbund és a leipzigi könyvművészeti kiállításokat lapunk legközelebbi számában behatóan ismertetjük.
E
Szemelvény az Iparművészeti Iskola ezidei munkái ból.DIszttőfestő-osztály. T a n á r : Sándor Béla.
«
••i
École roy. des Arts décoratifs. Classe de la peinture décorative. P r o f e s s o r : Béla Sándor.
gett benne a vidám gyermeksereg, mely tanítói vezetéssel nagy tömegekben kereste fel a kiállítást és gyönyörködve nézegette a sok érdekes és tanulságos látnivalót. De nagy örömét lelheti e kiállítás megtekintésében mindenki, aki a gyermeket szereti s akinek a művészetnek a gyermekkel való vonatkozásai iránt érzéke van.
D
IVATKIÁLLÍTÁS. Az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulat a nőiruhakészítőipartestület közreműködésével ez év őszén divatkiállítást rendez az Iparművészeti Múzeumban.
276 L
LDŐLT PÁLYÁZATOK. Június hó elején az O. M. Iparművészeti Társulat által hirdetett több érdekes pályázat felett határoztak az illetékes bíráló-bizottságok. Az eredményeket a döntések sorrendjében következőkben ismertetjük : a) A Nemzetközi Mozgófénykép-Kiállítás plakátjára hirdetett pályázat bíráló-bizottsága június hó 5-én határozott a beérkezett 47 pályamű felett. A 250 koronás I. díjat Hosszú Pintér Gyulának, a 125 koronás II. díjat pedig Karlai Mór iparművészeknek ítélte oda. Ezeken kívül a kiállítás végrehajtó-bizottsága megvásárolta Földes Imre, Rogán Róbert és Jeney Jenő pályaműveit 50-50 koronáért. A pályaművek a jury döntése után láthatók voltak az Orsz. Iparegyesület nagytermében. b) A M a r k o v i t s é s G a r a i c é g által egy orfeumplakát keretjére hirdetett pályázatot június hó 6-án döntötte el az illetékes bírálóbizottság, mely a 100 koronás I. díjat Zombori Erbits Jenőnek, a 60 koronás II. és a 40 koronás III. díjat Szekeres és Bokros közös műveinek ítélte oda. A bizottság ajánlatára a pályázatot hirdető cég megvásárolta még Ékes és Ékes, Pállá Jenő, Töttössy Edith és Hosszú Pintér Gyula pályaműveit. c) A Szt. Lukács-gyógyfürdő igazgatósága megbízásából egy j e l k é p e s r a j z r a és a •
H
fürdőre vonatkozó a r c h i t e k t ó n i k u s f ö l v é t e l e k r e hirdetett pályázatok bíráló-bizottsága június hó 9-én bírálta el a beérkezett pályaműveket s egyhangú megállapodással elhatározta, hogy mindkét pályázatot eredménytelennek nyilvánítja, amennyiben sem a beérkezett 31 jelképes rajz, sem a beküldött 51 architektónikus kép közül nem akadtak olyanok, melyeket a bizottság a kitűzött pályadíjakra érdemeseknek ítélt volna. Ezért a bizottság javaslatára a Sz. Lukács-fürdő igazgatósága a pályázatot a Társulat útján újból kiíratja. Az erre vonatkozó pályázati felhívást lapunk e számában közöljük. A lejárat napja f. évi október hó 5-dike. d) A Szt. Istvánnapi ünnepségek propagálására hivatott plakát rajzára hirdetett pályázat pályabírósága Bárczy István dr. polgármester, mint az O. M. Iparművészeti Társulat elnökének elnöklésével június hó 13-án bírálta el a beérkezett 38 pályaművet. Az 500 koronás I. pályadíjat Budai István, a 200 koronás II. pályadíjat pedig Bokros Ferenc és Szekeres Béla pályaművének ítélte oda. Ezenkívül megvásárolták 100-100 koronáért Kacziány Aladár, Földes Imre és Pataky Piroska plakátterveit.
ZÀKIR OD ALOM
zések, mégis Ybl dr. tanulmánya olyan szempontokból fogja meg a problémát, amelyekre nézve alig akad előzője. Míg ugyanis a legtöbb művészeti író művészettörténeti avagy s t í l u s k r i t i k a i nézőpontból foglalkozik az ornamenssel, Ybl dr. tanulmánya egészen plméleti jellegű és az ornamensnek ismerettani természetrajzát kívánja nyújtani. Ebben a tekintetben pedig úgyszólván mint felfedező szerepel és egy olyan kérdésre irányítja a figyelmet, amellyel az esztétikusok mindeddig nem foglalkoztak kellő részletességgel és precizitással. Kiindulási pontja a Kant-féle filozófia, amelynek aprioritását azonban a XIX. század lélektani és biológiai eredményeivel ellenőrzi. Ezen a széles alapon építi fel az ornamentumoknak ismerettani feltételeit. Pontos és végleges különbséget tesz a tárgyon megjelenő és a tárgyat alkotó ornamentum között és az utóbbival kapcsolatban tárgyalja az iparművészet legfőbb problémáját, a szükségszerűséget, megállapítva annak feltétlen érvényét. Ezután egy rendkívül érdekes fejezetben foglalkozik az ornamentális elemekkel ú. m. a ritmus és a szimmetriával, mint formális és az alkalmazással, mint nem-formális elemmel. Kifejti a ritmus és szimmetria genetikus ismerettani jelentőségét, pontos figyelemmel a jeleknek fiziológiai hátterére és esztétikai érvényesülésükre. Majd bőven foglalkozik az ornamentika tartalmi momentumaival, az organikus és nemorganikus ornamentika értékével, miközben kiterjeszkedik Lipps és Warringer hasonló irányú elméleteinek kritikájára. A különböző megjelenésű ornamentumok esztétikai értékelése zárja be a szigorúan tudományos tanulmányt,
TVZ ORNAMENTIKA. Ybl Ervin dr., akinek -fA. nevét olvasóink lapunkban megjelent cikke után ismerik, rendkívül komoly és mélyen • szántó tanulmányt írt az ornamentika kérdésé•I • M • ről. A probléma szinte a legaktuálisabb mindazok •II között, amelyek ma az iparművészeiét érdeklik. Abban a lázas keresésben, amellyel a modern művészet új kifejezésformára, végső eredményében új stílusra törekszik, úgyszólván az ornamens játssza a legnagyobb szerepet : az ornamens értéke, jelentősége a stílusfejlődésre nézve, k e l e t k e z é s é n e k , megváltozásának, megújhodásának kérdése a legnagyobb mértékben izgatja a művészeti írók és gondolkodók érdeklődését. A külföldi irodalomban egyre és egyre inkább szaporodSzemelvény az Iparművészeti Iskola nak az ornamens szereezidei munkáiból. Díszítőfestő-osztály. pével foglalkozó értekeTanár : Sándor Béla.
École roy. des Arts décoratifs. Classe de la peinture décorative. Prof. : Béla Sándor.
amely minden sorában meglepő bizonyságot tesz szerzőjének brilliáns tájékozottságáról s mély és eredeti gondolkodásmódjáról. A felvetett kérdéseket imponáló merészséggel s mindamellett világos biztonsággal tárgyalja és egész rendszerének rendkívüli meggyőző erőt tud adni. Kár, hogy tárgyalási módja talán kissé túlságosan szigorú és elvont, így könyve a laikus számára nehezen megérthető. A szakirodalom azonban kétségtelenül kellő érdeklődéssel és elismeréssel fogja fogadni a tanulmányt, amely egy fiatal tehetségnek lendületes bemutatkozása.
M
AGYAR DÍSZfTMÉNYEK. 25, részben többszínű mintalap iparművészek és rajzoktatók számára, valamint iskolai használatra. Tervezte Hollós Károly. A szerző kiadása. Ára 10 korona. — Az érdemes szerző már mintegy harminc év óta foglalkozik a magyar ornamentikával s eddig számos idetartozó sikerült tervezete került forgalomba. Munkáit választékos ízlés és a rajznak majdnem pedánsan gondos csiszoltsága jellemzi. Jelen műve kizárólagosan körbe tervezett, a kör területét harmonikusan betöltő síkdíszítményeket foglal magában, amelyeket jó részben magyar suba- és szűrhímzésekben előforduló elemekből alakított. A mű gyakorlati használhatósága szempontjából célszerűbb lett volna, ha a szerző néhány bordűrrel, négyszög stb. díszítménnyel tarkítja tervezeteit, melyek különösen a rajztanításnál igen jó szolgálatot tehetnek. Ezért Hollós művét rajzoktatóink figyelmébe ajánlhatjuk.
N A G Y V Á R O S E S Z T É T I K Á J A . (Kari Grosstadt. Berlin, Bruno Cassirer.) E folyóirat hasábjain több ízben volt már szó Schefflerről. A fiatal német esztétikusok közt kevés van, aki annyi finomsággal, annyi részletességgel tudna műalkotásokat analizálni, mint ő. Különösen, mikor nem annyira formataglalásról van szó, mint inkább a művészet pszichéjéről. Városokról (Páris, Berlin), azok művészi életéről, korokról és festőirányokról (Italienische Reise), építészeti és iparművészeti kérdésekről (Der neue Stil, Architektur der Grosstadt) egyforma könnyűséggel és biztossággal ír. Nagy termékenysége sem fáradtá, sem felületessé nem teszi, legfeljebb a munkái konstrukcióján érzik meg, hogy nem egyidőben keletkezett minden fejezetük és hogy kitöltetlen hézagok maradtak. Ez ötlik szembe a legújabb munkáján is, melynek egyes fejezetei, főleg a berlini architektúra s városesztétika kérdéseivel foglalkoznak és a német revükben jelentek meg külön-külön. Ámde az ő
À Schefíler : Die Architektur der
problémái kinőnek a berlini keretekből, jellemzően kozmopolitikus kérdésekké válnak és amit a bérházakról, az áruházak stílusáról, a falusi házakról, a temető-architektúráról ír, egytől-egyig oly megállapításokat tartalmaznak, hogy egy kialakuló világváros-esztétika alapgondolatainak tekinthetők. Igaz, hogy a speciális berlini látás még az ő nagy európai iskolázottságára is rányomja a bélyegét : nem tud más lenni, mint északnémet. Ez főleg egyéniségekről írt portréin látszik meg: Messelről, Hoffmannról, Behrensről, Tessenowról, Muthesiusról, Obristről, Endellről egyforma lelkesedéssel ír és ezeket a feljegyzéseket olvasva, azt hihetné az ember, mintha minden idők legkülönb városépítői Berlinben és Drezdában élnének. E jellemzésekben mindig több a csodálat és a személyes jótulajdonságok átélése, mint a kritika, de így is igen értékesek. Meg lehet állapítani belőlük, hogy SchefFIer tisztán látja a mai nagyvárosi építészet fejlődési irányait, a kétféle iskolának: a neoklasszicizálónak és a romantikusnak összefüggését a régebbiekkel s tudja, hogy mely tényezők azok a mai építészetben, melyek stílusalkotó erővel bírnak. Hogy a gazdasági viszonyok hatását, a vasbeton és a vas esztétikai szerepét beleolvasztja az architektúra mai fejlődésmenetébe, az azt mutatja, hogy a Riegel-féle esztétikai elméletet nagyon szerencsésen tudja gazdaságpszichológiai megfigyeléseivel és egyéni íróművészetének ötleteivel változatossá tenni. UNST UND SCHULE, évenként négyszer K megjelenő folyóirat, szerkeszti A. Hartmann. Gerlach és Wiedling kiadása, Wien. Egy évre 9.40 K. — A művészi nevelés, illetőleg a művészetnek az általánosan képző iskolák tanítási rendszerébe való belevitelének kérdése mintegy 12—15 év óta napirenden van és mindinkább terjed azu a meggyőződés, hogy az e téren elérhető eredmények nem csupán az általános kultúra szempontjából, hanem az ipari termelés, tehát a nemzetgazdaság szempontjából nagy értéket jelentenek. Az iskolának a művészettel és az alkotó munkával való közösségét, az esztétikai és művészettechnikai ismeretek terjesztését, az ízlés nemesítését akarja szolgálni a most meginduló, tetszetős külsejű folyóirat, melyből elsősorban a rajz- és kézimunkatanítók meríthetnek sok becses útmutatást, ötletet. De érdekes tudni- és látnivalót talál benne a laikus közönség is, mely ösztönszerűleg vonzódik a művészethez, szereti a szépet s a gyermekeket részesíteni akarja a művészi alkotás örömeiben. Ezért az új folyóiratot olvasóink figyelmébe ajánljuk.
V II
VII
•
•íí Szemelvények az Iparművészeti Iskola ezidei munkáiból. Lakásberendezési osztály. Tanár : Györgyi Dénes.
S
ZÉKESFŐVÁROSI
IPARMŰVÉSZETI
BIZOTTSÁG a címe annak az új bizottságnak, melyet Bárczy István dr., polgármester kezdeményezésére a székesfővárosi tanács a május hó 19-én tartott ülésén alakított. E bizottság hatáskörére nézve a tanács egyben kimondta, hogy ezentúl a fővárosi közigazgatás bármely ágában felmerülő oly ügyek, melyek iparművészeti vonatkozással bírnak vagy bírhatnak, a tan. XIV. ügyoszt. útján most alakított iparművészeti bizottság elé terelendők tárgyalás és javaslattétel végett, még pedig oly stádiumukban, hogy ez a bizottság az ügyeket még bármely irányú döntés e l ő t t szakszempontból kellőképpen előkészíthesse, illetve az illetékes ügyosztály által megjelölt szükséglethez és a rendelkezésre álló fedezethez mérten állást foglalh a s s o n a munkálatok iránya, tartalma, anyaga, formája és kivitelének egyéb módozatai (a munkálatokkal való megbízás, pályázatok stb.) tekin tetében. Az iparművészeti bizottság elé terelendők tehát elsősorban a főváros számára készülő középületek, hivatalok.iskolákésazegyéb TSld&zwt alapraj.
Écolé roy. des Arts décoratifs. Classe de l'Art de l'interieure. Prof.: Dénes Györgyi.
fővárosi intézetek (pl. fürdők, könyvtárak stb.), üzemek belső berendezései és iparművészeti jellegű díszítései, a főváros kegyúri jogának gyakorlásából kifolyólag végzendő iparművészeti vonatkozású munkálatok, azonkívül pedig minden belső berendezési és m á s iparművészeti jellegű munka, átalakítás stb., mely a már fennálló székesfővárosi épületekben szükségessé válik. A bizottság feladata lesz megállapítani, vájjon az illető munka (berendezés, felszerelés stb.) művészi irányú legyen-e s mily mértékben, azért az ügyek ilyen kérdések tisztázása végett is ennek a bizottságnak adandók ki javaslattétel végett. A bizottságelnöke Bárczy István dr. polgármester, helyettes elnöke Wildner Ödön dr. tanácsnok, tagjai Alpár Ignác, Bachruch Károly, Freund Vilmos, Glück Frigyes, Thék Endre és Wolfner József főv. törvényhatósági bizottsági tagok, továbbá Ágotái Lajos, C z a k ó Elemér dr., Fieber Henrik, Györgyi Kálmán, Lajta Béla, Nádler Róbert és Teles Ede. Amidőn örömmel veszünk tudomást a bizottság megalakulásáról, annak az óhajunknak adunk kifejezést, hogy a bizottságnak iparművészetünk fejlődése, általában pedig a művészeti kultúra szempontjából oly fontos működése minden irányban mennél sikeresebb legyen.
•H H
S !i •
8 fí •
•H
?!
•S •II II
íi •
•H •H •H •H H
T,•
T, T, •íí
•H •H
í! Ü •fí
•H •H
«J 279
Szemelvény az Iparművészeti Iskola ezidei munkáiból. Díszltményl tervezés. T a n á r : Gróh István.
École royale d e s Arts décoratifs. C l a s s e d'ornamentation. Prof. : Etienne Gróh.
de l'Art
Jj Ü
n n V • Jí y y • íí y V • fi » V V íí » V • í £ V • íí y V • t, » » • íí y • • •
M
ŰVÉSZI É L E T AMERIKÁBAN. Erről a témáról, mely Európát annál lázasabban kezdi érdekelni, minél félreismerhetetlenebbé válik Amerika életfelfogásának hatása az óvilágra, mostanában egyre gyakrabban jelennek meg tudósítások. Ezek azonban többnyire csak eleven tollú újságírók vagy útleírók szemléletei, míg nemrég alkalmunk nyilt egy művészeti szakembernek, Jessen Péternek, a berlini Iparművészeti Múzeum tudós igazgatójának amerikai útján szerzett benyomásaival megismerkedni, melyeket a Hamburgi Iparegyesületben mondott el. Ebből az előadásból is kitűnik, mily céltudatosan igyekszenek az amerikaiak eloszlatni azt a balhitet, hogy belőlük a művészi érzék teljesen hiányzik. Az amerikai architektúra ugyanis nem merül ki a szédítő felhőkarcolók ízléstelenségeiben, mert Bostonban, Chikágóban egész sora van a modern, finom anyagszépségű villaövezeteknek, melyek kecses és szép összhangban egyesülnek. De a nagy árúházak, hotelek, kereskedelmi irodák sem nélkülöznek minden szépséget és főleg az anyagok gazdagságával lepnek meg. A márvány, a bronz, világítótestek gyakran imponáló méretekkel emelik e nagy házak belsejének gazdag kevélységét. A díszek néha kissé túlzott pompaszeretettel s hivalkodóan jelentkeznek, de a konstruktív szépségek azért mindenütt szóhoz jutnak. Vonatkozik ez még a pályaudvarok várócsarnokaira is, melyek közt nem egy a New-Yorkba érkező idegent elragadtatással tölti el. Iparművészeti berendezéseiben a gépbútor dominál, de az sem otromba vagy
ízléstelen, hanem mindig elsőrangú tervezők kezére vall, akik jól értik, hogy az anyag meglepő hatásait, célszerű formáit miként kell érvényre juttatni. Iparművészetükben első helyen kell említeni grafikájukat, könyvművészetüket, mely tipográfiájuknak észszerüségével, anyagszépségével, a papir finomságával és bizonyos konstruktív egyszerűséggel hat. Az amerikai grafikusok s kivált a kézművesek nagy hajlandóságot mutatnak arra, hogy ismét valami céhszerű szövetségben egyesüljenek. Bostonban, amely zeneileg is Amerika legjelentősebb városa, egy egyesülét van, amely vagy ezer művészt, műbarátot, férfit és nőt, egyesít, akik egy elárusítócsarnokot tartanak fenn s ebből olyan bútorok, fém- és agyagmunkák kerülnek ki, hogy a legjobb európai iparművészeti termékekkel vetélkedhetnek. Mindezekből Jessen azt állapítja meg, hogy Amerika a művészet támogatása tekintetében is nagy jövőnek néz elébe s ennek abban is egyik biztosítékát látja, hogy az amerikaiak híres gyüjtőszenvedélye és múzeumpártolása is őszinte, komoly műélvezésen alapul. Ez amatőrségben a legtiszteletreméltóbb v o n á s az a makacs következetesség és céltudatosság, amellyel az amerikai gyűjtő dolgozik. A szemléletnek és a szemléltetésnek nagy nevelőerejét, párosítva az iskolákban dívó műhelyszerű oktatással oly fényezőknek tekinthetjük, amelyekkel Amerika minden józansága ellenére is a jövendő nemzedékekbe az ideális javak iránti érzéket fogják beleoltani.
• •=•=•=•=•:•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•=•:
ORSZÁGOS MAGYAR HÁZIIPARI SZÖVETSÉG, BUDAPEST, IV.. KIGYÓ-TÉR 1. ERZSÉBETHAZAI, FELSŐVIDÉKI, MATYÓ É S TEMESI HÍMZÉSEK, ZSEBELYÎ, KALOTASZEGI SELYMES É S PAMUT VARROTTASOK É S MÁRAMAROSI HÍMZÉSEK. TORONTÁU É S MÁRAMAROSI SZÖVÖTT SZŐNYEGEK. VERT, HORGOLT É S RECECSIPKÉK. NÉPIES KŐEDÉNY É S AGYAGÁRÚK. H - M - H MEZŐGAZDASÁGI HÁZIIPARI CIKKEK. I-M-M-M
a
C
•THEK • ENDRE BÚTOR-, Z O N G O R A É S ÉPÜLETMUNKÁK GYÁRA R.-TÁRSASÁG
Ujabban jelent meg
AZ IPARMŰVÉSZET » KÖNYVE• HARMADIK JEZŐ)
(BEFE-
KÖTETE.
Az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat megbízásából szerkesztette
sajtó alá rendezte
RÁTH GYÖRGY DIVALD KORNÉL oa, 352 szövegképpel és 75 műmelléklettel.
NAOY VÁLASZTÉK MŰVÉS Z I E S E N KÉSZÍTETT BÚT O R O K B A N . Sggggg S A J Á T GYÁRTMÁNYÚ ZONGORÁK N A G Y V Á L A S Z T É K B A N , M E L Y E K É R T A GYÁR A LEGMESSZEBBMENŐ J Ó T Á L L Á S T VÁLLALJA 80S
BUDAPEST, VIIL, ÜLLÓI-ÚT 66.
A kötet tartalma : A fémek szerepe az Iparművészeiben. Irta : E d vt I l l é s A. Az ötvösség. Irta: Ml h a l i k József. A bronz é s az ón. Irta : dr. É b e r L. A vasművesség. Irta C s 4 n y I Károly. A zománc. Irta : MI h a 11 k József. Az Üveg. Irta : DI v a 1 d Kornél. A könyvkötés. Irta : dr. O u I y â s Pál. Szövött munkák. Irta: M i h a i l k Gyula é s T ö r ö k Kálmán. Iparművészeti törekvések a huszadik században. Irta : dr. N á d a t Pál. S u t X > £ x > ' ï > ?
A III. kötél árai 6 K. Mindhárom kötet ára díszkői. 4 8 K. Az Iparm. Társulat tagjai a harmadik kötetet 11-60 K, mindhárom kötetet 34-60 K kedvezményes áron kaphatjá k a Társulat irodájában.
Kiadta az Athenaeum irodalmi és nyomdai részv.-társ. Kapható minden könyvkereskedésben.
KÉPKIÁLLÍTÁS MAGyAR FESTŐMŰVÉSZEK EREDETI FESTMÉNYEINEK ft ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSA t «
VIII., RÖKK SZILÁRD UTCA 40. ft ft SZABAD BEMENET * * ft ft » O L C S Ó ÁRAK * * *
>>•41]
I *
Zsolnay Vilmos-féle Pécs
KERÁMIAI OYÁRAK
Állandó kiállítás és elárusítás: Budapesten, IV. ker., Váci-utca 39-ik szám.
ATHENAEUM I R O D A L M I É S NYOMDAI RÉSZV.-TÂRSULAT B U D A P E S T RÁKÓCZI-ÚT 54.
11111
MAGYAR IPARMŰVÉSZET SZERKESZTH5YÖRÖYIKÁLMÁN
MAIl)^AZOR$ZMAfí^IPARMrtíVÉS7ETI |l2ÍimiI^r»MEúlELENIKÉy£NTETÍZSZEI DÖFIZETÉSIDIJEQY- É V R E * Z Z K O H
