PÁPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 32/1992.(XII.29.) önkormányzati rendelete az állattartásról1 /egységes szerkezetben/ 2
Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. § 3
Pápa város közigazgatási területén állatot tartani a közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és építésügyi jogszabályok betartása mellett, ezen önkormányzati rendeletben foglalt előírások szerint lehet.
2. § E rendelet szempontjából haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, kecske, juh; 4 kishaszonállat: liba, kacsa, tyúk, gyöngytyúk, pulyka, galamb, nyúl; 5 egyéb állatok: kutya, macska, méhek; lakók: lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező, valamint a tulajdonossal, illetve bérlővel szerződés alapján a lakásban élő személyek; e rendelkezés alkalmazása során: egy kérelmezőnek számítanak az adott ügyben 1 lakásban élő/k/, a kérelem benyújtásánál az előző bekezdésben írt sorrend alkalmazása az irányadó.6 7 díszállatok: éneklő és díszmadár, díszbaromfi, díszgalamb, postagalamb, vadászgörény;
Haszonállat és kishaszonállat tartása 3. § (1)
Tilos haszonállat és kishaszonállat tartása a rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt területeken. Nem esik tilalom alá a házi szükségletre vásárolt állat legfeljebb 3 napi tartása.
(2)
Tilos a haszonállat tartása a rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt területeken.
1
Módosította: 13/2004. (IV.30.) rendelet Módosította: 13/2007. (X.25.) rendelet 3 Módosította: 13/2007. (X.25.) rendelet 4 Módosította: 5/2008. (II.28.) rendelet 5 Módosította: 13/2007. (X.25.) rendelet 6 Módosította: 26/1997. (X.15.) rendelet 7 Megállapította: 13/2007. (X.25.) rendelet 2
Hatályos: 2004. 05. 15-től Hatályos: 2007. 10. 25-től Hatályos: 2007. 10. 25-től Hatályos: 2008. 03. 07-től Hatályos: 2007. 10. 25-től Hatályos: 1997. 10. 15-től Hatályos: 2007. 10. 25-től
(3)
Tilos a haszonállat, valamint galamb és nyúl tartása az 1. és 2. sz. mellékletekben felsorolt területeken kívül a közösségi rendeltetésű épületek, a gyermekjátszóterek, az élelmiszer üzletek (a palackozott italt árusítók, illetve a zöldségboltok kivételével) területén, illetve ezen ingatlanoktól számított 70 méter, valamint a lakótelepek lakásaitól számított 50 méter távolságon belül.
(4)
8
(5)
10
A Tapolcafői vízbázis 5. sz. mellékletben meghatározott területén haszonállatok közül legfeljebb 3 db sertés és ezek egyszeri szaporulatai elválasztásig, illetve legfeljebb 100 kishaszonállat tartható engedély nélkül.
(6)
11
A 3. § (4) bekezdésében meghatározott állatlétszámot kismértékben meghaladó állattartást – az ÁNTSZ Pápai Kistérségi Intézete és a hatósági állatorvos véleményének figyelembevételével – a Gazdasági Bizottság egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti.
(7)
12
Az 1. és 2. sz. mellékletben fel nem sorolt belterületeken, kertes mezőgazdasági területen, legfeljebb 3 szarvasmarha vagy ló, 8 sertés vagy juh, vagy kecske, 3 szamár vagy öszvér és ezek egyszeri szaporulatai elválasztásig, illetve legfeljebb 200 kishaszonállat tartható engedély nélkül. Az állattartáshoz az ingatlan felett rendelkezni jogosult (tulajdonos, kezelő, haszonélvező, használó) hozzájárulása szükséges. 9 A Gazdasági Bizottság az állatok számát – egészségügyi és állategészségügyi okokból – korlátozhatja.
Borsosgyőr, Kéttornyúlak, Tapolcafő településrészeken – Tapolcafőn az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a 3. § (4) bekezdésben meghatározott álltalétszámot meghaladó állattartást – az ÁNTSZ Pápai Kistérségi Intézete és a hatósági állatorvos véleményének figyelembe vételével – a Gazdasági Bizottság egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti. 4. §
(1)
13
(2)
14
Kertes mezőgazdasági területen állattartási létesítmény a telek utcafronttól számított hátsó 1/3-ad részén, 20 méteres előkert elhagyásával, a szomszédos ingatlanokon meglévő más rendeltetésű gazdasági épületektől legalább 15 m távolságra helyezhető el. Haszonállat tartása esetén kötelező a zárt trágyalétároló létesítése, területe az építési engedélyezési eljárás során kerül meghatározásra.
(3)
Az állatok elhelyezésére szolgáló építmények tisztaságát, szükség szerinti fertőtlenítését az állattartó köteles biztosítani.
(4)
Az állati trágyát az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekből naponta el kell távolítani.
8
Új állattartási épületek védőtávolságait a 3. sz. melléklet tartalmazza.
Módosította: 13/2007. (X.25.) rendelet Módosította: 19/2010. (XI.12.) önkormányzati rendelet 10 Módosította: 13/2007. (X.25.) rendelet 11 Módosította: 19/2010. (XI.12.) önkormányzati rendelet 12 Módosította: 19/2010. (XI.12.) önkormányzati rendelet 13 Módosította: 4/1996. (II.21.) rendelet 14 Módosította: 13/2004. (IV.30.) rendelet 9
Hatályos: 2007. 10. 25-től Hatályos: 2010. 11. 12-től Hatályos: 2007. 10. 25-től Hatályos: 2010. 11. 12-től Hatályos: 2010. 11. 12-től Hatályos: 1996. 02. 21-től Hatályos: 2004. 05. 15-től
(5)
15
A trágyakezelés szabályait, valamint a környezethigiéniai követelményeket e rendelet 4. sz. melléklete rögzíti.
Egyéb állatok tartása 5. § (1)
Kutya lakótelken, illetve többlakásos lakóépület udvarán lekerített helyen, vagy megkötve tartható. Harapós, vagy támadó természetű kutyát csak megkötve, vagy zárt helyen szabad tartani, és az ingatlan bejáratán „Harapós kutya” figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
(2)
16
(3)
A lakóépület erkélyén (loggia), vagy közös használatra szolgáló helyiségekben kutyát tartani tilos.
(4)
17
A kutya tartására vonatkozóan a többlakásos lakóépület esetében a társasházközösség közgyűlése által elfogadott, írásban rögzített házirend szabályai az irányadóak. Amennyiben házirend nem szabályozza a tartást illetve társasháznak nem minősülő többlakásos lakóépületben, a kutyatartás megtiltásának kezdeményezéséhez a lakások lakói – lakásegységenként – legalább 1/3-ának indokolt kérelme szükséges. Írásbeli kérelem esetén a Gazdasági Bizottság a beadvány és a környezettanulmány alapján a kutya tartását mérlegelési jogkörében megtilthatja.
(5)
Testi fogyatékosok egy jelző, vagy egy vezető kutyát hozzájárulás nélkül tarthatnak.
(6)
A kutyatulajdonos köteles kutyáját úgy tartani, hogy az a házban, vagy annak szomszédságában lévő lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, a testi épséget és egészséget ne veszélyeztesse.
(7)
Kutyát beengedni, bevinni tilos:
Udvarral, vagy kerttel nem rendelkező többlakásos lakóépületben lakásonként egy kutya tartható, a szomszédos lakásokban lakók belegyezése esetén ettől el lehet térni.
a.) közintézménybe, b.) 18üzletbe, strandra, élelmiszer-feldolgozó üzembe, élelmiszerraktárba és a piac területére, vendéglátóipari egységbe, c.) oktatási, egészségügyi szociális, kulturális- és sportrendezvényre, d.) 19diákszállásra, e.) játszótérre, f.) 20a Várkertbe (a Bakonyér és a volt Tapolca-meder közötti területre, továbbá a Termálfürdő területére).
15
Módosította: 29/1995. (VII.1.) rendelet Módosította: 13/2007. (X.25.) rendelet 17 Módosította: 19/2010. (XI.12.) önkormányzati rendelet 18 Módosította: 31/2005. (X.20.) rendelet 19 Módosította: 13/2004. (IV.30.) rendelet 20 Módosította: 13/2004. (IV.30.) rendelet 16
Hatályos: 1995. 07. 01-től Hatályos: 2007. 10. 25-től Hatályos: 2010. 11. 12-től Hatályos: 2005. 10. 20-tól Hatályos: 2004. 05. 15-től Hatályos: 2004. 05. 15-től
(8)
Közterületen, többlakásos lakóház udvarán, valamint közös használatú helyiségekben kutyát szakszerűen felhelyezett, zárt szájkosárral ellátva, pórázon szabad vezetni.21 Fenti szabály nem vonatkozik a többlakásos lakóházra és a közös használatú helyiségre akkor, ha a többlakásos lakóház és a közös használatú helyiség felett rendelkezni jogosultak ehhez beleegyezésüket adják.22
(9)
23
(10)
24
A kutya és a ló tulajdonosa, vagy a kutya és a ló felügyeletével megbízott személy köteles ügyelni arra, hogy a kutya és a ló a közterületet, a kutya a lakóház közös használatú helyiségét, udvarát ne szennyezze (szennyezés esetén a szennyeződés eltávolításra kerüljön), a parkosított területeket ne rongálja.
A kóbor, befogott, a veszélyessé vált ebekre vonatkozó szabályokat a 6. sz. melléklet tartalmazza.
6. § (1)
Az önkormányzati bérleményben legfeljebb két macska tartható.
(2)
Társbérlet esetén a macska tartásához a társbérlő hozzájárulása szükséges.
(3)
A macska által okozott szennyeződés eltávolításáról az állat tulajdonosa köteles gondoskodni. 7. §
25
Díszállat a város közigazgatási területén számbeli korlátozás nélkül tartható. A díszállat tartás megtiltását a tartási hely szerinti ingatlannal közvetlenül szomszédos lakóépület, lakótelek és nem lakás céljára szolgáló /pl. intézmény, gazdálkodó szervezet / ingatlanban lakók vagy a képviseleti jogosultsággal rendelkezők 1/3-os többsége indokolt, írásbeli kérelmükkel kezdeményezhetik a Gazdasági Bizottságnál. 8. § Többlakásos lakóépület udvarán, közös használatú kertjében méhek tartásához a tulajdonos(ok), illetve bérlő(k) hozzájárulása szükséges. 26
9. §
27
E rendelet 2. §-ában nem szereplő állatok tartásához engedély szükséges, amelyet a Gazdasági Bizottság – az ÁNTSZ Pápai Kistérségi Intézete, a hatósági állatorvos szakvéleményének figyelembevételével – adhat ki.28
21
Módosította: 29/1995. (VII.1.) rendelet Módosította: 33/1995. (IX.6.) rendelet 23 Módosította: 29/1995. (VII.1.) rendelet 24 Módosította: 13/2004. (IV.30.) rendelet 25 Módosította: 19/2010. (XI.12.) önkormányzati rendelet 26 Számozását módosította és az eredeti 9. §-t hatályon kívül helyezte a 13/2007.(X.25.) rendelet 27 Módosította: 19/2010. (XI.12.) önkormányzati rendelet 28 Módosította: 29/1995. (VII.1.) rendelet 22
Hatályos: 1995. 09. 01-től Hatályos: 1995. 10. 01-től Hatályos: 1995. 09. 01-től Hatályos: 2004. 05. 15-től Hatályos: 2010. 11. 12-től Hatályos: 2007. 10. 25-től Hatályos: 2010. 11. 12-től Hatályos: 1995. 07. 01-től
Állatvédelmi szabályok29 (hatályon kívül) Az állattartás megtiltása 30
10. §
31
(1)
Az állattartást meg kell tiltani, ha az közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi, környezetvédelmi jogszabályt sért és az állattartó felszólítás ellenére nem tett eleget jogszabályi kötelezettségének.
(2)
32
Az állattartást a hatósági állatorvos és az ÁNTSZ Pápai Kistérségi Intézete szakvéleménye, valamint a beadvány és a környezettanulmány alapján a Gazdasági Bizottság mérlegelési jogkörében megtilthatja. Megtilthatja továbbá az 5. § (6) bekezdésében foglalt esetben is.
(3)
33
Az állattartó az állattartás megtiltása esetén a Gazdasági Bizottság által megállapított határidőben, – amely legfeljebb a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 nap – az állattartást köteles megszüntetni.
Vegyes és záró rendelkezések 11. § 34
(1)
A rendeletben foglaltak megtartását és végrehajtását a Polgármesteri Hivatal, az ÁNTSZ Pápai Kistérségi Intézete, a hatósági állatorvos, a Közterület-felügyelet, valamint a Városgondnokság ellenőrzi.
(2)
35
Aki e rendelet 3-10. §-aiban foglaltakat megszegi, szabálysértést követ el és 50.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3)
Az 5.§ (8)-(9) bekezdésében foglaltak közterületi ellenőrzése során a közterületfelügyelők a tetten ért elkövetőt helyszíni bírsággal sújthatják.
(4)
E rendelet előírásai nem vonatkoznak az alkalmi cirkuszi rendezvényekre, állatkiállításokra, lovasversenyekre.
(5)
E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az 5/1981.(VI.10.) sz. rendelet hatályát veszti.
29
Hatályon kívül helyezte: 13/2007.(X.25.) rendelet 6. §-a Számozását módosította: 13/2007. (X.25.) rendelet 31 Módosította: 26/1997. (X.15.) rendelet 32 Módosította: 19/2010. (XI.12.) önkormányzati rendelet 33 Módosította: 19/2010. (XI.12.) önkormányzati rendelet 34 Módosította: 13/2007. (X.25.) rendelet 35 Módosította: 21/2011. (VII.7.) önkormányzati rendelet 30
Hatályos: 2007. 10.25-től Hatályos: 2007. 10. 25-től Hatályos: 1997. 10. 15-től Hatályos: 2010. 11. 12-től Hatályos: 2010. 11. 12-től Hatályos: 2007. 10. 25-től Hatályos: 2011. 07. 15-től
(6)
36
Azok az állattartók akik Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 13/2007. (X.25.) rendelete kihirdetésekor, annak rendelkezéseibe ütköző módon végeznek állattartást, 2008. június 30. napjáig türelmi idő áll rendelkezésükre, hogy tevékenységüket a R. előírásainak megfelelően megváltoztassák illetve megszüntessék.
Pápa, 1992. december 29.
Dr. Kovács Zoltán s.k. polgármester
Maróti Miklósné dr. s.k. jegyző
Kiadmány hiteléül:
_______________ köztisztviselő
36
Megállapította: 5/2008. (II.28.)
Hatályos: 2008. 03. 07-től
37
T I L O S haszonállat és kishaszonállat tartása az alább felsorolt területeken Ady Endre sétány Anna tér Ányos Pál utca Árok utca Balla Róbert tér Barát utca Bartók Béla utca Bástya utca Beke József utca Béke tér Bella utca Bitva utca Bocsor István utca Bocsor-köz Böröczky domb Cinca-sor Cuha utca Csáky László utca Csatorna utca Csizmadia utca Csutorás utca Dárda utca Deák Ferenc utca Derű utca Dóra utca Eötvös utca Erzsébet liget Esterházy út Fazekas utca Felleg utca Fenyves utca Fenyvessy Ferenc utca Flórián utca Fő tér Fő utca Fürdő utca Gábor Dénes utca Gerence utca Gombkötő utca Gróf út (páros oldal) Hajagos utca Halastó utca Harangöntő utca (sorházas rész) Harmat utca Horváth Mihály utca Igal utca 37
Módosította: 13/2007. (X.25.) rendelet
Hatályos: 2007. 10. 25-től
1. sz. melléklet
Irhás utca Irinyi József utca Isaszegi utca Jedlik Ányos utca Jókai u. (Március 15. tértől Gyimóti útig) Kard utca Kelmefestő utca Képző utca Kertész utca Kígyó utca Kis tér Klauzál Gábor utca Komáromi utca Kopja utca Korvin utca Kossuth Lajos utca Közép utca Kuruc utca Kürt utca Ligetköz utca Liliom utca Major utca Marcal utca Március 15. tér Margaréta utca Márton István utca Mester utca Mikszáth Kálmán utca Mozsár utca Muskátli utca Nagysallói utca Napraforgó utca Pálos tér Pály Elek utca Petőfi Sándor utca Puskás Tivadar utca Rába utca Radnóti Miklós utca Rákóczi Ferenc utca Ráth Károly utca Ruszek köz Sásréti utca Séllyei utca Somody József utca Szabó Ervin utca páros oldal 48-tól 70-ig Széchenyi István utca Szellő utca Szent István út (Fő tértől Esterházy útig) Szent László utca Szente János utca Szentilonay József utca Szilágyi József utca
Szövetkezet utca (sorházas rész) Tapolca sétány Tarack utca Tókert utca Tompa Mihály utca Török Bálint utca Trombita köz Tulipán utca Varga utca Várkert út Vásár tér Vermes Illés utca Veszprémi út páratlan oldal 47-től 59-ig Viczai János utca (sorházas rész) Vízmű utca Wesselényi Miklós utca páratlan oldal 8-től 20/B-ig, páratlan oldal 31-től 37-ig Wesselényi utca /páros oldal 8-20/B., páratlan 31-37. házszámokig/ Zimmermann utca
38
Lakótelepek:
Fáy András lakótelep Huszár lakótelep Vajda Péter lakótelep Bástya utca és Korona utca által határolt többszintes beépítésű lakótelep
38
Módosította: 13/2007.(X.25.) rendelet
Hatályos: 2007. 10. 25-től
2. sz. melléklet39 T I L O S haszonállat tartása az alább felsorolt területeken Ág utca Arany János utca Batthyány utca Budai Nagy Antal utca Celli út (Kiss tértől a Határ utcáig) Czuczor Gergely utca Csapó utca Damjanich utca Dózsa György utca Egressy Béni utca Erkel Ferenc utca (Celli úttól Munkás utcáig) Fűzfa utca Gárdonyi Géza utca Győri út Györök Leó utca Gyurátz Ferenc utca Harangöntő utca (családiházas rész) Hársfa utca Honvéd utca Hóvirág utca Hunyadi János utca Ibolya utca Jácint utca Kálvária utca Kankalin utca Kisliget Korona utca Kölcsey Ferenc utca László Miklós utca Liszt Ferenc utca Mézeskalács utca Nagy László utca Szabadság utca Szabó Ervin utca páros oldalán, a Teleki utcától a Juhar utcáig Szalmavári utca Szegfű utca Szent István út (Esterházy úttól végig) Szövetkezet utca (családiházas rész) Vadász utca Vasvári Pál utca Vörösmarty Mihály utca Zárda utca Zrínyi Miklós utca
39
Módosította: 13/2007. (X.25.) rendelet
Hatályos: 2007. 05. 25-től
3. sz. melléklet Állattartási épületek védőtávolságai védőtávolság: m
Állattartási épület, építmény
Kisállat ketrece, ólja, kifutója
telekhatártól
szomszédos lakóépülettől
ásott kúttól
fúrt kúttól
vízvezetéktől
--
10
10
5
1
--
10
15
5
2
--
15
15
5
2
--
15
15
5
2
3
10
15
5
2
Juh, kecske, sertés – legfeljebb 5 állatig – istállója, ólja, kifutója (legalább 400 m2-es lakótelek esetén)
Juh, kecske, sertés – legfeljebb 8 állatig – istállója, ólja, kifutója (legalább 700 m2es lakótelek esetén)
Ló, öszvér, szamár, szarvasmarha legalább 700 m2 területű lakótelek esetén tartható
Komposztáló, siló, trágya vagy trágyalétároló
4. sz. melléklet A trágyakezelés szabályai környezethigiéniás követelmények 1./ Állattartási épületben 1.1. A szagártalom csökkentése érdekében szükséges a helyiségek rendszeres takarítása, időszakonkénti kimeszelése. A bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőztetéssel a magasba kell terelni. Lehetséges továbbá a fásítás, bokrosítás, valamint az ammóniaképződés csökkentésére az istállón belül és kívül a trágyába, alomanyagba megfelelő szerek keverése, továbbá a kellemetlen szagú takarmányok fedett állapotban való tárolása. 1.2. A trágyát az istállóból, ólból folyamatosan, de naponta legalább egyszer ki kell szállítani és azt zárt konténerben, vagy trágyagödörben kell tárolni. 2./ Trágyatároló 2.1. Telken belüli elhelyezésére a 3. sz. melléklet tartalmaz előírásokat. 2.2. Az építmény vízzáró betonnal burkolt gödör. 2.3. Az állattartási épületből kihordott trágyát úgy kell elhelyezni, hogy a környezetre káros hatást (légszennyeződés, szivárgás) ne fejtsen ki. 2.4. A trágyát folyamatosan takarni kell. Történhet: talajtakarással, fóliával, egyéb módon. 2.5. A tárolót időszakonként vagy szükség szerint üríteni kell, tartalmát a lakóterületről el kell szállítani. 2.6. Egy lakótelken tárolható trágya mennyisége legfeljebb: - 1000 m2 alatt - 1000-3000 m2 között - 3000 m2 fölött
1 m3 3 m3 5 m3
3./ Trágyalétároló 3.1. Trágyalé csak zárt, földalatti tartályban helyezhető el. A tároló vízzárásáról gondoskodni kell. 3.2. A trágyalevet az állattartási épületből folyamatosan kell a tárolóba vezetni úgy, hogy a környezetre káros hatás (bűz, szivárgás) ne történjen. 3.3 A trágyalétárolót szükség szerint üríteni kell. Ártalmatlanítására a folyékony hulladékokra vonatkozó szabályok érvényesek.
4./ Egyéb 4.1. Az állattartással foglalkozó személyek kötelesek a kártékony rágcsálókat rendszeresen irtani. 4.2. Az elhullott állati tetemeket az állategészségügyi telepre kell szállítani, az elszállításig zárt göngyölegben (műanyag zsákban) kell tartani. 4.3. A fertőzéseket az állattartó köteles a Polgármesteri Hivatalnál bejelenteni, az állatot az intézkedésig elkülöníteni.
6. sz. melléklet A kóbor, a befogott, a veszélyessé vált ebekre vonatkozó szabályok 1./ A közterületen tartózkodó kóbor ebeket (a közterületen felügyelet nélkül tartózkodó, elszabadult, szabadon engedett ebet) a gyepmester köteles a gyepmesteri telepre elszállítani.
2./ A befogott ebről a gyepmesternek naprakész nyilvántartást kell vezetnie.
3.) A befogott ebet a gyepmester 14 napig őrzi, igazolt tulajdonosa ez időn belül - a tartási és ápolási költségek megtérítését és az állatorvosi vizsgálatot követően - kiválthatja.
4.) A ki nem váltott ebek életét kíméletes módon altató injekcióval kell kioltani.
5.) A befogott, az elhullott, a veszélyessé vált ebekre vonatkozó díjak: - befogott eb szállítási díja - befogott eb tartási díja - elhullott eb elszállítási díja - veszélyessé vált eb elaltatási díja
600,-Ft 300,-Ft/nap 600,-Ft 900,-Ft
