No title

Digitized by the Internet Archive in

2010 with funding from University of Toronto

http://www.archive.org/details/jajczabnsgvOOthal

A Szent István koronája területének megtartásáért vívott harczokban elvérzett

magyar

és horvát

hsök emlékezetének.

Uspomeni zasaéuvanje zemalja Krune Sv.

Stjepana palih ugarskih iunaka.

i

hrvatskih

JAJCZA (BÁNSÁG, VÁR ÉS VÁROS)

TÖRTÉNETE 1451

A M.

1

1527

TUD AKADÉMIA TÖRTÉNELMI BIZOTTSÁGA MEGBÍZÁSÁBÓL IRTA

DR THALLÓCZY

LAJ<

EGY TÉRKÉPVÁZLATTAL, OKLEVÉLHAS< rYOMATÚ CZtMERKÉPPEL ÉS A SZÖVEG KÖZI 17 ÁBRÁVAL

DAPEST,

1

HÖRNYÁNSZKY VIKTOR

K

>S

\L,

NYOMATOTT

Különlenyomat a Monumenta Hungáriáé Historica dlplomataria xl. kötetébl.

Hornyánszky Viktor

cs. és kir. udv.

könyvnyomdája.

ELSZÓ. A

Magyarország

középkori

expanzívval

jának a jellege

magyar államszervezetre

teljesen eltér középkori

tud

A nemzet ers

kerül.

vezére kifelé csak akkor

középeurópai

szövevényes

politikája

már védelmi helyzetbe

szemmel tartja, de A Duna-Száva vonalán túl

közben

alkal-

ország

az

vívmányait

balkáni

is

bels ügyeit kellkép rendben vezér Nagy Lajos. Zsigmond király az Anjouk

ha

Ilyen

tartja.

maitól

tétel,

állapítandó meg. hatni,

politiká-

A

hogy politikájának kritériuma a küls kölcsönös egymásra hatásának mérlegelc-

mazható az a és belpolitika

balkánfélszigeti

váltakozó védelem.

is

es

szervezetek lassankint

elmállanak, a török hadiszervezet pedig, mely nagy ember-

tömegekkel operál, nagyjából a

XV. század serre,

gyar alakja,

dre

—

(1456

gyz

és foglal.

Hunyadi János,

nézve legnagyobb ma-

vitézségre

nagy haditettel 65 esztenugyan a magyar korona déli

nándorfehérvári

a

— 1521)

akkor irányadó

biztosítja

—

de a törököt letörni

határvonalát,

sem

tudja. Bármily hs, a nemzet egyetemét csak idre tudja egyesíteni, mert nem a király.

Mátyás

Fia

hanem az emel

a

politikát

els,

székbe,

királyi

Z, ugyancsak

lév szomszéd Szelesebb lagos

az

nem

kit

apja derékségébe vetett

népei-:

alapra

magvar

a

évi

vérbeli

leszarni,

s ellegezett

bizalom

uralkodása folyamán

világ-

magyar határ menten törtenetében maradandó nyomot hagy.

senki

politikát,

ugyan elnyerte

.'!'_'

hit

idrl

a/ els. a

ki

a

eldei közül nem fektette a meg Zsigmond sem. Zsigmond

saját-

király

nemet császárságot, birodalmi politikáján

megérzik bizonyos magyar hatás, de az mégis római-német császári politika.

Mátyás

király

a

maga eszméit

képviseli

magyar ervel, a mikor lehet, de néha ellenére is, ha kell. Majdnem közhelylyé vált Mátyás balkáni politikájáról az a megrovó

elhanyagolta

azonban

török

a

Két

letörését.

nem

eleddig

nagyravágyó

hogy

ítéletmondás,

méltányoltak eléggé

miatt

tervei

körülményt

fontos

Egyik,

bírálói.

hogy a Habsburgoknak III. Fridriknek s fiának Miksának a keleti politikája elssorban Magyarország megszerzésére irányult. Elvonatkoztatva minden személyes indoktól, elnézve :

a diplomácziai fejlemények változatos egymásutánjától, Mátyás

törekvése a német császári trónra alapjában véve hatalmas

visszavágásnak

diplomácziai

szívós és belterjes

szabad e

ha

ráutalta,

magyar

tnik

Fridrikék lassú, de

fel

törekvéseivel szemben.

kifejezést alkalmazni rá

E

1

harczra

a tények

:

logikája.

A

másik körülmény, mely Mátyásnak a balkáni poliabban a megismerésben rejlett, hogy

igazította,

tikáját

Magyarország egymagában már az elég

ers

a

nem

idejében

volt

török hatalom végleges visszaszorí-

feltörtet

tására.

Arra,

érhessen lett

el,

hogy a török túlervel szemben aktiv sikereket nagy nemzetközi pénzbeli és katonai segélyre

Ez nem

volna szükség.

nem

volt

arról

sem, hogy Mátyás

történt

nem

elegend. Ezenkívül

meg, a pápai segély

szabad megfeledkeznünk

uralkodása

nem

hosszú

volt eléggé

a nemzet legfels rétegének a lesímítására, illetleg a királyi

hatalom

eltt

való

föltétlen

világraszóló eszével, levert teljesen

s

nem

egybefoglalva

volt

fia,

küls

:

meghódolásra.

minden bels ki

nyomába

politikájának

tagozottsága tompította

Fölötte

léphetett.

fényét

a

állott

de

ellentétet,

nem

Röviden

bels ernek

el.

aránylag elégséges az az eredmény, melyet a délvidéken a törökökkel szemben elért. Kivédte Ilyen helyzetben

az egész határt s a török világhatalom nyugati törekvéseivel 1

Fraknói király

Nem

lehet

Vilmosnak

történetet

Mátyás tervezett

eléggé

méltányolnunk

azt

lankadatlan szorgalmát,

a

megfelel

törekvései

a

világításba

császári trónra.

történetírásunk

helyezi.

a

Nesztorának,

melylyel

Legújabb

Mátyás

tanulmánya

:

(Budapest, 1914. M. T. Akadémia

nngy munkájának egyik ékköve.)

szemben mesteri húzással elhelyezkedett abba a poziczióba, mely a törököt 63 évig (1463 1526) Jajcza várából visszatartotta a délnyugati német tartományok elfoglalásától. Azonfelül Horvátországot és Szlavóniát épp úgy megvédte ez a vár, mint a hogy a másik kulcsos erd: Nándorfehérvár a magyar alvidéket.

—

A nek élte

ez

kitn szem

a

gyönge

Az

szervezte határrvidék-

is

nagy katona úgy, hogy az

túl-

utódait.

összes

magyar bánságok, ezen az állam

védelmére

tének

meg

jajczai foglalmányt

terüle-

katonás szervezet végvidékek

kihasított

a jajczai bánság állotta meg legtovább a helyét. Az európai kereszténységnek hosszú ideig egyetlen reményközött

XV — XVI.

sége, az általános haditörténetnek

védelmi

közismert

pontja

tartományoknak közösen

Csak kötelességet ténetére

s

egyes

s

a

magyar

féltett délkeleti

vonatkozásaira

és osztrák örökös

ferssége ez a

mikor

teljesítünk,

s/.ázadszerte

e

végvárnak

rendelkezésünkre

a

vár. törálló

anyag alapján rátereljük a figyelmet.

Ha nem talál

az

egyenletes a nyújtottuk kép, ha ismétlésekre

olvasó,

avagy ha lékekkel

bizonyára

számot vet majd

legbvebb

történelmi anyagból

a

találkozik

körülményekkel.

sem

lehet

a

a

kutató,

Hiszen a

múltnak

teljes

képét megszerkeszteni, elég, ha az eleddig napvilágra került anyai; fényszóróként belevilágít a sötétebb részekbe.

A

BÁNSÁG TÖRTÉNETE.

JAJCZAI

FEJEZET.

I.

Színtér, földrajzi

nyok.

—

viszonyok és a

történelmi

A

—

fejldés.

—

Telepedési viszonyok, rómaiak, szlávok.

A

Földtani viszoplivai zsupa.

—

Hrvatin-nemzetség.

—

Hatvannégy esztendeig (1463 1527.) áll a nemzetSzáva-Duna folyó rendszeréhez

közi politika elterében a tartozó

Verbász (Vrbas)

tenger szintje

Ez a ma aránylag niki

4500 rajzi

még

kerület

folyó

mentén

340 méternyire a

épült jajczai (Jajce) vár s alsó

felett

bosnyák város,

kis

járásának

jajczai

a

mint

középpontja,

lakost számlál. Csöndes, regényes hely,

városa.

a

trav-

körülbelül

melynek

föld-

fontossága érvényesülni fog ugyan a jövben, de

csak történelmi visszaemlékezéseknek megkap*')

cziója romjaiban

is.

mely a Nyugat ell Konstantinápoly

rohamot

ezért

;

A XV.

ma

illusztrá-

században Jajcza az a vaskapu,

felfogta a Balkán-félsziget góczpontja

Európa szívének nevezik Európa összes fell

római pápa, a lengyel

irányzott

:

hódítási

államai (a

érdekelt

Németország) a magyar korona kulcsának, a kereszténység elvédjének, ezért törekszik király, Itália,

összes erejével betörni ezt a kaput az életers, birodalom.

Egy

tekintet

a színtérre

hogy Jajcza egyfell az északi

világosan

Adria

s

ozmán

ifjú

elénk

tarja,

horvát-krajnai

a

nyugati vidék, vagyis a nyugati Európa vonzó körébe esik,

másfell

A

északra az alföldi

pannon- síksággal

függ

össze.

Balkán-felsziget északnyugati szárnybástyázatának ez az

elhatároló pontja tehát mindaddig védgát, birodalomnak a végvára.

Megdlvén

a középkori

elszikkadtak, ezzel

együtt

fontossága. Azután

sem

míg a

magyar birodalom,

megsznt Jajczának

lett

ugyan

is

magyar vegei

is

aktuális

kihalt történelmi

szín-

színtér,

térré e nevezetes hely,

de a török határ küljebb terjedvén,

máskép alakulnak a Nyugat Úthálózat.

és Kelet határszéli vonatkozásai.

történelmi fejleményeknek ezt az eredményét min-

A

denekeltt Jajcza úthálózata tünteti elénk. íme

szemléltet

vázlatban a különféle irányban való elágazások hossza:

GjracUsha 6ie

33n

1.

Ebbl

HW^vU^ajaoíy

BaniaLuk

i

a következ irányokat állapíthatjuk meg.

zágráb —

nan egyfell a

út,

a hon-

laibacJii (a horvát, illetleg

német)

(magyar) vonal (540 km.) ágazik

A

Jajcza

—gradiskai

másfell a pozsega

irány (410 km.),

1

— banjaluka — gradiskai

el.

— mohács — budapesti

1

illetleg

összeköttetés,

Verbász folyó három tagozatban összeszoruló völgyében

század derekán használatos, jobb útja volt a Zágráb Koranamellékenl, Kladusa, Unamenti krupai vezetett.

letben

azután a kamengradi várat

Itt

is

feltünteti),

Jircrek kV.

majd Kljucson

Die Handelsstrassen

wáhrend des

Mittelalters. 84.

1.

való elindulásuk

át

éri

út,

(a

Szana völgyébe

mely a

(helyrajzi vázlatunk a mellék-

Jezeróig

s

Jajczáig

kitnik,

hogy

15-öd

Alsó-Bosznia

vitt

napra

az

út.

Laibachból

fvárosába.

und Aktenstücke zur Gesch. der Verhaltnisse 1.

XV.

— Ribnik — Brlog

und Bergwerke von Serbien und Bosnien

után értek Jajczába,

mellékletei közt. 5.

ösvény

csak a

1532 decz. 27. Kuripesics, a császári követ-

ség tolmácsa beszámoló útjából

l'rkundcn

1500 i.

Úthálózat váza.

sz.

Éjszakuyugatnak vezet a jajcza

a

jelé

etc.

az

Gévay: I.

kötet

1

(140 km.)

Délkelet irányában

nik

— lasvai

a jajcza

vezet

1

— irav-

Jajcza ezen a vonalon egy-

út Szarajevó fele.

vidéke Magyarországnak a tulajdonképeni

aránt elvédje s

Bosznia ellenében, mint viszont ennek a magyar

batár

déli

irányában.

Míg az északnyugati vonalak Jajcza nemzetkzi fonfel, a délkeleti út a magyar-bosnyák viszony-

tosságát tüntetik

latban érvényesül.

Nem

csekélyebb jelentség körülmény, hogy a

Jaj-

czából kiinduló utvonalak banán pontját erintik az adriai ten-

gerszegélynek; egyik északnyugaton Kljucs (Kljuc)

nak (Bihaé) fordul km.)

ér,

míg Bihácstól

egy (200 km.) kiágazó tenger

Spalatónak

felé

— Bihács-

keletnyugat irányában Fiúméhoz (330

s

Drvar

— Sebenicóig

Legrövidebb

út.

gojno (régen Uszkoplje) — Livno

útja

vezet

Jajczának

a

északdélnyugat Bu-

vezet,

(Spljet)

(áibenik)

— Sinjen

220 km. hosz-

át

szúságban. Ez a vonal Jajczának, mint történelmi nucleus-

nak a magyarázója. Hiszen

erre vezetett Spalatótól (Salonatól)

Glamocson,Han

kiindulva a regi római országúta Prologon,

Csadjavicán a

földrajzi

Banjalukába

át

s

onnan

fel

Száváig.

a

helyzetbl állapítható meg Jajcza

hogy megalapítójának, Hervojának a

tetése Spalatóval s

terjeszked) vágya miként vezetett

megvalósítására.

Jajczának

Ebbl

sr összeköt-

el

a spalatói herczegség

1

s

vidékének

telepítési s

megelz

történelmi szereplését

ebbl

folyólag jelents

vonatkozásait rövid földtani

vázlattal kell bevezetnünk. Helyfekvése

ugyanis Jajczál Bosz-

mennyi-

niának fölötte érdekes földtani vidékévé avatja, a

alakzata annyira változatos, hogy magában foglalja úgy az ország összes szedimentár formáczióit, mint valamennyi bosnyák tektonikai folyamat alakulási mozzanatait.

ben

Jajcza

vidékének

tektonikai

fvonása,

hogy

Útjába

esik annak a nagy rendellenes fejleménynek, melyet a trav-

nikmelléki 1

A/,

Vlasics

(Vlaié)

utak fontosságát mar a kortársak

Petancü cancellarii Segniae ad Wladislaum Hang,

870-2.

planinának (fensiknak) meredek

et

:

is

értékelték.

V,

•.

Dissertatio de itineribus aiigreJiendi

Bohemiae regem. Schwandtner

Ser.

R.

Felicis

Turcam H.

1

Föicnani '

T c lepe d(: s

.

12

szegélyén áthaladva Kljucs környékéig. fel ületbe! i

tavak

indulvást a Pliva

leválása jellemez Jajczától

északi

Ennek a nagy földmagába

zavar okozta iránynak az északi szárnya

foglalja Jajcza északi határát,

részben krétából

melynek

máig

szintje

lerakodásokból

újabbkori

s

is

nagy-

Csak a

áll.

mozgása folyamán emelkedett ki Jajcza környéke, mely a harmadkorban tóval borított alföldet alkotott. Ez az emelkedés ugyancsak a leggeológiai

legújabb

korszak tektonikai

újabb földtani korszakban mehetett végbe, mert a folyók rendszere, jelesül

a Verbász, ugyan medret szorított

a hegysorozatok sikátoraiban, de máig

idbl, hogy a bérczszorosokat kiszélesítse s a

Ez

sem

magának

futotta

ki

az

és canonokat (völgyzárakat)

hegyes szegély martokat

lelapítsa.

majd félelmes zordsága,

a különféle alakzataiban

majd festi elrendezése a tájképeknek, adja meg Jajcza

pit-

toreszk jellegét.

A

mi Jajcza rétegzetes

szakszer

letes,

felsorolása

történelmi szempontból

felépítését illeti, annak részmessze elvezetne tárgyunktól,

meg éppen

Mveldés-

fölösleges.

szempontból elég megemlítenünk, hogy a produktív

történeti

márgaréteget

környékén

Jajcza

cseppkmész

egy

különös

kifejldésre

Ez az olykor nag}'méret monolithokban jelentkez kzet könnyen vágható s

jutott

sejtes

bontja.

valamint faragásra alkalmas becses anyagot szol-

építésre, gáltat.

Érdekesek azok a negyedkori és jelenkori, majd

tor-

majd gerebenszer fokokat példázó mésztuff (Travertin)-képzdmények, melyek a nagy tóból elretörtet laszokat,

Pliva folyón átzuhognak.

A

Pliva folyó a Szmiljevac planina éjszaki lejtjén ered

az ugyancsak Pliva

nev

helység (5 km. Szokolac-Sólyom-

fészek vára romjaitól) közelében, czánál

a

Verbászba

elválasztott

két 4

tavat alkot. Öt

ömlik.

—5

— hat

km.

Alsó

30 km. folyás után folyásában

hosszú, mintegy 500 m. széles

ers sugárban 30 m. mélységben,

czától nyugatra, bezajlik

Jaj-

földnyelvvel

a rohanó Verbászba. Egyetlen

vány ez a maga nemében. Tájképi

leírás helyett

a várnak ezen oldaláról felvett mása.

Jajlát-

szolgáljon

13

'_'.

A fedett

malom és

folyása

Pliva

tömegek

szám. Jajcza látképe

mentén

illeszkednek,

apró

s

élénkíti

ezt

tuffképzdés

a

vizes

torlaszokhoz kivájt cseppk-

azonkívül

tarkáilik

igei

e

.1

rajta,

számos

fával,

pázsittal

meg egy csomó

primitív

pompás színhatású képet A cseppk-

bizonyos

megszakítással

máig

is

1

folyik.

A tuffmészben ugyanis skori kulturrétegeknek van nyomuk.

14

A

szárazon

valamikor

felület

mert

állott,

csak

ebben

az

állapotában kínálkozott alkalmas letelepedési területül.

formácziók példázzák a város

A különböz jelleget

földtani

nyúlványok a palaozoiknm határán

a déli

:

terül-

a Verbász hidja melléki sziklaormok trias-képzödmények, a város nagy része a várhegygyei együtt s a nek

el

:

kolostor

ferenezrendi

A

emelkedett.

rétegzeten

tertiár

(ész.)

város mellékén alakult új negyed s a gyártelepek egy

régi

1 része negyedkori cseppkmészre épült.

Oskor

-

A

mentén természetes barlangLa Ténekorbeli leletek alkotják az átmenetet a Pliva és Verbász völgye késbbkori megtelepedési viszonyaihoz. Ebben a már kezddik az aranyvilág. illyr törzseket uraló korszakban mikor az aranyhordó folyómedrekre s tellérekre akadtak. 2 Sípovonál (12 km. Jezerotól) szemben vele Szaricsi (dr. Blau egykori porosz konzulnak valószín állítása szerint ó-illyr Pliva mindkét partja

kínálkoztak skori telepedési helyekül.

lakások

nevén

mellett római

Saritte) és Voloraj

telepekre

akadtak

a Pliva egyik mellékvizében, a Bisztricza patakjában pedig

aranymvelés nyomait lelték. Sipovónál, meglehet, hogy római municipium állott. Fontos lelet, hogy magában Jajcza városában római törmelékeken kívül egy templom maradványaira akadtak római

a koltár:

O. M.

I.

van ajánlva.

Ebbl

útja

Banjaluka

baj

z

Jupiternek

—

felé

mint

hogy a mai

vonhatjuk,

idkben meglakott

már római

említk — Kljucsnak

telep

vezetett,

állott,

mert a

vezet völgyszorosokban akkoron csak pász-

Ez adatokat Katzer

1

a

tehát

következtetést

azt a

Jajcza helyén

melynek

Depulsori

:t

F.

kormánytanácsos, bosnyák-herczegovinai

országos geológus vázlatából vettük. 2 3

0. Blau: Reisen in Bosnien und Herzegovina. Berlin, 1877. 114. L.

mányát 5 Bosnien

—

II.

Truhelka 6.

11.,

s

C:

ugyancsak tle

a YVissenschaftliche Mitteilungen

aus

Archaeologische Forschungen auf der Burg von Jajce und

ihrer nachsten

Umgebung 87

tossági van a Vagány

matinos", mely a határt

1.

Die Königsburg Jajce 1904. Szarajevó ez. tanul-

s.

kk.

1.

Jajcza

további

melléki sziklafeliratnak jelzi.

:

in

környezetében fon-

„inter

Sapuates

et

[Ae]

15

torok járta

nyomásokon közlekedtek teherhordó lovakkal

és

öszvérekkel. Földrajzi szempontból

az

—

pásztortörzsek

illyr

melyik ága

—

már

idt megelzleg

a római

a dalmata

torzscsoportnak vala-

nevet adtak a Pliva folyó vidékének

si

az

:

Pelva elnevezésbl hozta ki a nagy leíró, 1 Konstantin császár hangáttétel útján a Ukí^-j. nevet.

bíborban született

A nyugat-római J ° Nem telik bele

meg.

meg

szállják

kétszáz esztend s a horvát

régebben

foglalható,

alá

sznt

birodalom Dalmácziában iso-ban

vezérelt

avaroktól

gyjtnév törzsek

szláv

a mai dalmát partszegély hátmögét (626

Salonát megostromolják, feldúlják, majd bvzantin

,;

i

névleges

fönhatóság alatt végleg gyökeret ver a szláv elem, a római elem pedig a partszegély!

telepekre szorul.

Új

Nem

rendszeres meg-

A mai

telepedés ez, ínég olyan sem, mint a longobardoke.

bosnyák

akkoron a dalmát

A

szlávság.

relte

s

területen

állomásokat

szállító

pásztorokat

s

észak

parttól

talált

természetesen

szlávság

felé

terheket

a részben avarok vezé-

többségben

volt

az avar despotismus alatt felsbb vezérl köreiben állam.

Az

alkotásra fejldöttebb tulajdonságokkal rendelkezett.

ere-

sebb szláv apródonként felszítta tehát az illyrség töredékeit.

A

mai herczegovinai

s bosnyák megszállás, a kinek jobban mondja hódításnak, csak a régi utak mentén történhetett: t. Spalató Szinj Glamocs Kljucs fell, de

tetszik,

—

i.

Bihács irányában

Nem

—

—

beszivárogtak.

is

bennünket senki hypothesisek fölha az akkori megtelepedést nem tartjuk intenrendszeres birtokbavételnek. Egy-egy törzsf megindul vádolhat

is

állításával, siv,

néhány nemzetséggel gyei havasokkal

s

meddig valamelyik másik nemzetség 1

Truhelka

minta slav.

p.

<;.

1.

a

Mm.

der

Bonn. V. 400.

8.

k.

Pliva folyó nevet

k

Bvebben

ssellschafl

s

völ-

addig halad, a

birtokolta vidékig

Topographie dei Bosna, Hercegovin

Pliva ssupáról

ed.

m.

Verbásset, mely sebesi jelent.

Gebiete.

A

i.

megül néhány

ellenállás nélkül

hegyekkel egyetemben,

s

illyrek

\V. ra

in

adtak, épp u^v

Tomaschek

:

Die vor-

und der anejenzenden

Wien, 1880. XXIII.

Constantio Porphyr. De administrando imperü. Cap,

Mon.

speet.

Inst.

ér.

Slavorum meridionalium.

VII.

-

•

Rueki.

Avar->/l.i\

Illetleg

horvát

mt « s/a11

-

1

-

.

10

Ha hatalmasabb vel,

annál, visszaszorítja,

visszahúzódik.

Nem

ha meg az

bvebb

szorul

határképzdés ezen a színtéren nem Ez az oka a folytonos havasi határviszályoknak. biztos

hegyi

a túlsó

nyájaikat

áthajtották

bírja

er-

magyarázatra, hogy

lejtkre,

állhatott

A

be.

pásztorok

azt

állítván,

hogy így volt az szokásban. Erre közbeléptek a nemzetségfk s gyakran csak vérontás után jött közbe valamelyes megegyezés, így történt ez bizonyára a plivai zsupával

is, mely odatudva a verbászi sellket magában. Szorosan leczövekelt határai nincsenek,

a Pliva foglalta

—

—

vidékét

folyó

csak úgy általánosságban szerepel a bérezés vidéken ez vagy amaz hegyhát, vagy erdszegély. Egy-egy ilyen területi egységet zsupának neveztek. A Balkán-félsziget e részének bíboros leírója, Konstantin császár sokat kommentált munkája számos ellenmondást tartalmaz, de az egyetlen 1

melybl

alap, a

a

piivai

a

plivai

kiindulhatunk.

zsupa a horvát törzsek megszállotta

tíz

zsupa

zsupa.

rendjében fordul

el

cetinai, hlevnoi (Livno,

Ez a

az imotai (ma imotski),

s földrajzilag

ma

Boszniában) zsupákhoz sorakozik.

plivai zsupa eleinte tényleg egy olyan kis külön

pásztorállomácskát alkotott, mely a vezérl nemzetség fejét királyának, természetesen

uralta

mében. Minden zsupa egy-egy

a

szó patriarchális

értel-

mely terjeszkedni akar. Ebbl magyarázható a nemzetségek versengése. A mely nemzetség zsupája kedvez színtérrel dicsekedhetik s

ers

sejtet

alkot,

akaratú, ügyes, a viszonyokat felhasználni tudó feje

van, beolvasztja, vagy hatalma alá keríti a gyengébb zsupát s

souverainitása alá

relatív

veti

a legyzött

nemzetséget.

A

meglazult zsupa azután a fölötte úrrá lett kenéznek, bánnak az országában megmarad közigazgatási egységnek.

A

havasi részeken

elhatárolt közületek.

1

is

fejldhettek pásztor

a

állapítja

meg

szabatosan

ki

fensíkon

Gotha

I.

115.

szánt,

1.

teljes

az eddigi eredményeket. Csak abban

érthetünk egyet a jeles tudóssal hogy ^u>o:ov Bosona, mely szerinte

iterra. regio,

a szláv zemlja, a

nyos zsupáknak foglalatát IX.

nem

havasi

Dr. K. Jireéek: Geschichte der Serben. 1911.

irodalmi apparátussal

nem

A

században. U.

o.

121.

magyar Boznaság, Orbázság, Nyírség) bizo-

alkotta, eredetileg szerb birtoklás 1.

lett

volna a

17

a hogy kedve

legeltet,

s legelt kanczaaljak 1

2

nem

legelbért

tartja,

fizet.

A

1

rétet

=

szerint számítják: 4 ploía patkó

kobila kanczaalja (die Hufe), egy patkó 8 klinac, 8 szeg.

Ez a csángó szabad pásztorelem vlach néven a középkor végéig megmarad külön társadalmi rétegnek.

A

nemzetségek elosztása a színtér viszonyaihoz alkalA szk völgyszorosok átszelte területek véde-

mazkodik.

lemre alkalmas pontjain egymásután épülnek a hegyi várak,

melyek veszély idején a nemzetségek szolganépét is oltalmazzák. Ha azután valamely hatalmasabb törzsf gyz, ezek a családi várak független törzsfk birtokában mintegy országos várakká válnak. Bosznia területi

csók s

északnyugati részén három nemzetségnek a

vetélkedése

(brebiri

XII — XIV.

be a

tölti

Kotromanok

grófok), a

századot: a Suhi-

bán utódai)

(Prijezda

a Hrvatin-nemzetség hatalmi versenye.

A

elnyomulásban leledz ers

hol fegyveres, hol békés

nemzetségfkben ösztönszerleg

él

a király kodásra,

helye-

sebben egyeduralomra való törekvés. Ezt az említett három

A

nemzetséget rokoni kötelék fzi egymáshoz.

Subicsok a

tengermelléki városokra s a horvát hátmögi földre támaszkod-

nak, a

Kotromanok si zsupái a várbosznai

(szerajevói) s

a lasvai (Travnikig) vidék, vagyis Fels- Bosznia, de hatalmi körzetök IV. Béla király óta Kraj-ig,

a

felér

Alsó-Boszniáig, a Dolnji

Száva alföldjéig. 9 Subicsék 1322-ben elbuknak

már 1323 körül Hrvatin

Vukoszláv,

s fia,

s

áttérnek Kotro-

manovics István „az egész bosnyák föld, Soli (Só, Tuzla), Donji Kraj s Huni ura" és testvéröcscse Vladiszláv hsé-

1

P.

o.

szokás alapján

a banjalukai kerület régi

ináig

sem

tizet

legelbért

Magyarországon az Alföldön es Vas megyében ismeretes volt a fcMKSaaJ/OMnérték rétre,

legelre.

a Dunántúl

s

Kecskemétet

is

U

Tak.its S. magánközlese. :I

IV.

Béla kiadványa i bosnyák

Tuzla), Olféld rctva,

(Dolnji

Kraj,

püspök

résséfe.

ViJgossa, Lubínci, Lasva. Uskolpje, Helinopolje

zsupak említtetnek. Theiner M. Slav. neveiben hibás

átirat

a

l'zora, So

Fliva stb.) zsupakkal. Vrhbosna,

bosnyák

I.

2!»7

területi

— 298.

Ez

a

raint

—

Brdo.

V-

bosnyák báni

sajnos

történet alapoklevele.

—

hely-

En

csza

^

]* l

atl

része:

* raj

Dol °;j.

ó

18

bánok

gére, feltámadván a horvát

ellen

:

banicai,

vrbanjai

(orbászi?) zsupáikkal, a bennök épült kljucsi és kotori várral

Ezeket

egyetemben. i

nemzetségi

a

irtokokú] (plemenita

Mindezért

a bosnyák bán és öcscse.

toznak urukat szolgálni.

melynek helyfekvése

déli

a Horvatín

ma már nem

nemzetség

si

várokból,

birtokukat báni ado-

bosnyák bánt.

helyesebben

a bosnyák

(István zsupántól eredleg)

a

Donji

Stipanicsok Alsó-

Krajt,

Boszniát birtokolták (comes de inferioribus Bosne bus) a XII. században. Valószín,

confini-

hogy szállásbirtokuk

régebben, de oklevelesen csak a XII. század végéig

Övék

nyíthatjuk.

vára

volt

—

banicai,

Glamocs

környéke,

s

sekkel

a

mint említk

—

vrbanjai zsupa,

a plivai zsupa.

s

ebben a korban

csak annyi bizonyos, hogy a

lehet,

tar-

tértek

meg. 2

állapítható

bírják s urokul elismerik a

Horvatin-nemzetség, 3

^

fegyverrel

fekv

részében

Ezzel a ténynyel Horvatinék

mányok czímén

csak

A bánok hségére Luzacon

a vrbanjai zsupa

Hrvatinék

örök

szállásbirtokokat

adományozza 1 Hrvatinéknak

bastina)

volt

bizo-

Kljucs

Határjelölé-

elállani

nem

spalato

— livno — banja-

része,

mely a Száva

lukai (akkor vrbanjei) útvonal északi

ennek a nemzetségnek a birtoka s hogy azt a horvát bánoktól függetlenül bírták. Csak akkor lépnek védenczi viszonyba a hatalmas Subicsokkal (a kikkel vérségi s komasági viszonyban állanak), a mikor ezek Spaalföldjével határos,

latótól s a

dalmát

észak

városoktól

felé

terjeszkednek

s

államalkotásra törekszenek. 4

Erre nézve dr. Truhelka tanulmánya a szerajevói Glasnik 1915.

1

foly.

Historiéka

podloga

agrarnog

pitanja

u

Bosni

érdekes

összeállí-

tást közöl. a

L.

Tanulmányok a bosnyák bánság kezdetérl szóló akad.

kezésünket. (1909-ben megjelent németül és horvátul a nien ez. kiadvány XI. kötetében.

Bvítve Studien

niens und Serbiens im Mittelalter ez. munkánk. 54 305.

1.

a Horvatinicsok

si

L.

stoljica.

Rad, 1897.

zur

— 65.

Geschichte 1.

érte-

Ber. aus Bos-

Ugyanitt

Bos1.

a

czímerét.)

horvát nemzetségekrl

do XVI.

W.

A

1.

V. Klaió

:

Hrvatska plemena od XII

Horvatin-generáczióról 1315. Blagay Okit.

Karácsonyi János nemzetségi munkájához a függeléket.

'1301 Scardona.

febr.

2.

Scardona, 1304 márcz. 30. Spalato. 1305 febr. 21.

Nera szándékunk már közölt dolgokat megismételni, sem pedig Jajcza történetének ötletébl a bosnyák ezenkori

történet vonatkozásait eladni.

Az 1

azonban megkívánja, hogy a

elbeszélés folyamata

lorvatinicsok nemzedékrendjét ideiktassuk. 1 Pryezda bán

[stván,

Gergely

Hivatni

Vukoszláv

Pál

Vlatko Vuk

ákkép

\'ukac

Hervoja Vuk

(Pavlovics) Vladíszláv

eredetileg

már

nyugatra,

az

Horvatin másik

Vükac

fia,

fia

gáriában

járt

még nem

ekkoron

melleken),

Kotroman

ki

háztznézben

magyar

bírja.

határozhatjuk s

a plivai

Nagy

lorvatin testvére volt a

I

Gergely, a

István:

nevében Bul-

István

Boszna völgyében adományt, si birtoka azonban Glatt

dalmái határszélen

tehát a

batár

meglehet, hogy a lucskai zsupa

kapott (1323 után

észak-

(Jajczától

Pál a zemleniki (zemuniki) zsupát

zsupa egy része az övé. Sztjepán

Banica-zsupát

a

alsó-szlavon-mágyar

birtokviszonyait

meg pontosan,

a

fia)

A Horvatin-nemzetség birtoka a Horvatin fiai között oszlott mejg, hogy Horvatinnak Vukoszláv nev fia

családja

és

zemleniki zsupa urai

(a

Gergely

Pál

rokon.'.

vagyis az István

(Sl

s

s

ezért

Greben

vára-''

a

ugyancsak Szlavónia,

határszél közelében feküdt.

Kotromanovics István bán idejében •

.

•

a

,

,

,

Horvatin- urak •

,

hivségesen szolgainak neki, mint uroknak.

Hasznát

is

lat-

Hrvatinéi

IS5S— 1380. i. Tvrtko N.i.\

A

1

Mitt.

teljes

aus Bosnien

táblázatra miies szükség.

Jer Hei

u.

..

XI.

A

teljes

27.,

i-

táblázatot A.

és

1.

Öiáii

voda Mervoje VuköiÓ llrvatmir munkája. 22.

1287-ben V/8. Pryezda bosnyák bán vejének,

Istvának adományozza,

III.

Kotromanovics Zemleniket

jelent

1.

cemleniki zsupát

Vodichai

II.

[stván,

mint

Blagay

bosnyák

a

>klt.

Dolnji

öli— f>4.

1322-ben

Pálnak.

megyében Kendektl Kálinktól) ny. é. felé Magyarlak (ma Madjárovo) a középkorban i

Hektor kesén van. Esek alighanem \

I.

idományozza

K

'Greben vára helyfekvésérl Wiss Mitt aus B und ezen munkánk utolsó fejezetében. Egyébként 6|

tinok kösül

WÍSS.

alók

Csánki

i

i

II.

I\'.

.'(4u.

1.

s

ben vara K

reküdt, l-ig

Vlkoszl*

vándorló kath. Horva-

l.ajos

20

mert birtokban meggyarapodtak. Megváltozik viszonyuk a bosnyák bánsághoz 1353 után, mikoron Kotrománovics az eszes, fortélyos, kitartó s a István fiatal unokaöcscse ták,

:

konjekturákat értékelni s felhasználni tudó Tvartko

politikai

(1353—1391) kezdi meg 1354

A

uralkodását.

rencsés

mányozgató bánnak

— 1370-ig

fiatal,

nem éppen

anyja gyámsága

sze-

alatt kor-

Lajos magyar király, Kotrománovics

I.

A

Erzsébetnek az ura, a ftámasza.

bosnyák urakban a

hív-

nem jutott kifejezésre s csak akkor hódoltak be, ha ers kéz szorítja ket engedelmességre Az egyes nemzetségek a maguk ségnek, mint erkölcsi fogalomnak az érzete

érdekei szerint,

részben

egymás,

bán

részben a

s pártja

ellen csoportosultak. déli s délkeleti, majd lengyel szemben a bosnyák területi alakulás folyamata kevésbbé tnik fel, mindazonáltal az Anjoukat közelrl érdekl személyes vonatkozások oly érdekes keretbe illesztik ezt a magyar határmenti államalakulást, hogy egyes

Lajos királyunk extensiv

világpolitikájával

részleteit is

Csak

értékelnünk azért

nem

kell.

tegetéseknek, mert könnyen fölvett

bvebb

szentelhetünk

tárgyunkra térnénk.

Hogy

Tvartko bán nagynénjének a

teret ebbéli fej-

elveszthetnk a I.

míg

fonalat,

Lajos magyar király, mint

bizonyos patriarchális

férje,

fel-

sbbséget gyakorolt a Kotroman-családdal szemben, ez közelebbi adat nélkül tikai

ha

átvitt

lez

is

tényköiülmény.

feltételezhet

A

poli-

felsbbséget, illetleg a magyar korona souverainitását,

értelemben

is,

két

mozzanat

tette

mintegy köte-

feladatává a királynak. Egyik a vallás kérdése.

király a róm. kath. hitnek a zászlótartója, a

tokos társadalom s az uralkodó (bogumil), ha

még úgy

I.

Lajos

bosnyák

bir-

báni család pedig patarén

hántorgatja

katholikus érzelmeit.

is

A

patarén vallás szerepe a kulcsa a középkori bosnyák állami

psychenek. Ezért mellett

nem

fejldhetett

a vérségi

sem bensséges viszony a

két

összeköttetés

dinasztia

között.

A

másik ok, a mely folytonos súrlódásra vezetett, az a körülmény, hogy a szávaalji határterületek Dubica, Szana, Orbász megyék, a szávaalji Szlavónia bizonytalan határai :

a

XV. században úgvszólván összenttek a bosnyák alsó

'

21

vidék (Dolnji Kraj) nemzetségbirtokaival, tehát a bosnyák bánságéval is. Hova-tovább eltérbe lép tehát a Horvatin-nemzetség birtokainak a fontossága katonai szempontból. S itt elssorban Kljucs várának a kérdése (egyfell a bihácsi lasva— szerajevói út akkori királyi hadi útnak s a pliva

—

csomópontja; Bihács és Kljucs közt UO km. a távolság) érdekelte a

birtoka.

magyar

A

állami

A

hatalmat.

vár a Horvatin-c-

családban akkoron két áramlat küzd egymással:

a Tvartko bánhoz

h

családi

ágak

Tvartko-ellenesek,

a

s

a mi tudvalevleg vérrokon birtokos családoknál mindenütt és mindenkor altalános jelenség. Horvatin unokái, Gergely és László,

s

az

István

grebeni

Gergely,

fia,

glamocsi

és

nemesek 135()-57-ben Tvaitko-ellenesekké váltak többi atvjokfiával ellentétben. Személyes okának kellett lenni, mert megun-

mag var-szlavón földön akartak birtokot. A mely középkorban si földjét elhagyja, csak vérbosszútól

ták az ottlétet s

bosnyák a

vagy nagyon súlyos személves sértés miatt azonban még nem volt szó a birtokcsereri. Történt ugyanis 1356 végén vagy 137 elején, hogy a nevezett Horvatin urak felkínálták magukat Lajos királynak azzal a kijelentéssel, hogy a szent korona hségére való félelmében,

cselekszi. Eleinte

A

térnek.

király

fogadta a

szívesen

kijelentést,

megígérte

hogy si birtokaikban megersíti s a bán hatósága Lajos király különben a bosnyák elalól kiveszi ket. bar egyik sem vállalta önkéntesen a behódokelknél nem voll népszertlen. Igaz, hogy csak 28 esztenlást nekik,

1

—

dvel

(1408) a halála után rója

e

Osztója király

szavakat

adománylevelére Vukorija,a deák: ..Lajos király országunk

elkelivel szemben mindig szerette az igazságot." legnagyobb elismerés a balkáni népek részérl. 1

Anjoukori Okit Vi

Lettje

tyok levelei közül korült. Klaió V. Bosznia KÍr41]l

hogy

a királynak eladatták

percipimUS*. Klaié

réssért Kzt mi nem

Ebbl nem

latjuk.

V. mentségére stolgál

t..rt.

hogy

a

érdemes munkájában még nem Miklosich M.

s.

I.

548.

Hiszen az

1.

,quia

király

dolast

lat

oklevélbl certa

biztatta

ebben

kiderül,

relacione fel

okit.

további eladásában, tiogy az akkori anyag

napfényre került adatokat. -

E

MODL.4650. Odaa Vikoszkm-

idékukat:

átl

következik,

1

'J47.

s

kkll.

értékesíthette

az

utóbb

A

lévén

czével ért

határon

át)

A

s

régi horvát

Velen-

király

szlavón

s a

becsapások

folytonos

többi ágaik Lajos

tart,

a szándékkal

azzal

hogy

ellen,

a zavar-

nem

vannak

(a

mai

napiren-

bosnyák nemzetségfk közül Horvatinék egy része

Tvartkóval király

A magyar

1

bosnyák belviszonyokkal

a a

törekvését

ezt a kifelé

követi.

elfoglalva,

tördni. Azalatt

rá

den. 2

sorozata

lios^zú

k

uraknak

Ilorvatin

az

noster''

„fidelis

Hogy Lajos

királyival.

mozgósított

1363-ban

Bosznia

megfékezze

bánját

úrrá legyen fölötte, teljesen bizonyos. így akarta a patarén-

felekezetnek, ennek a keresztényellenes vallásnak, gyökerét

Hogy

kitépni.

mily

ers gyökere

járásban

jajczai

találhatunk. 3

volt Jajcza körül a pata-

mely szerint a máiglan 835 patarén (bogumil) sírkövet

rénizmusnak, bizonyítja Boszniát,

körülmény,

a

az

illetleg

— —

a Kotroman-örökséget

Halomföldének (Holm, Hum, nejének hitbére) kivételével

nem

akarta elfoglalni a király, mert azt felesége öccse jogos

tulajdonának tekintette. Csak a magyar határ biztosítása volt a czélja.

Az

megyéknek

alsó-szlavón

században

meg,

a

fejldése

csak,

a

ez még, melyet Csak mellesleg emhogy Szana, Dubica és Orbász megyékben, a bos-

XIII.

gyarmatosítani lítjük,

indult

védelmezni

s

új

föld

kellett.

nyák határ közelében, kevéssel elbb indul meg a mag3'ar és szlavón urak megtelepedése, részint királyi adomány, részint szerzemény útján. Nem rendszeres telepítés ez,

hanem dét.

elnyomulás. Amellett szemmel nézte a birtokosokat,

farmer

afféle

püspök nem

jó

várnagyával

Hrasztoviczai 1

V. ö.

1353, 77.

1.,

tanulmányok *

Ruvarac a Wiss. ez.

Ilarion Mitt.

a

zágrábi

féltvén tize-

1359-ben rárontva

Töttös

tanulmányát: Die Regierung des Banus Tvrtko

324.

1.

és a

mi Bosnyák és

szerb

nemzékr.

munkánkat.

Olchwáry Andrást, Osztrozsác vára ^„in regno nostro Slavoniae védelmében a bosnyákok letartóztatták és fogolykép tar-

existentis")

tották. Átirat a

Zsigmond

király 1398-iki oklevelében.

Staroseloban Vinac közelében

legszebb patarén-temetó'knek. V. jevói Glasnik 1897. 46. s kkll.

ö.

Szemere

(13 km. Jajczától)

Hörmann

ltr.

fasc.

47

:

5.

van egyike a

K. becses közlését a szera-

Újabban Varoslukban (Travnik) Truhclka C.

Batalo tepcsija síremlékét feltáratta.

23

László mesterre hajnalban, úgy hogy

a puszta

életet

elhajtják.

Egy

vakba

meg

uraság

typusát tünteti

A

fél.

tiszttartó

felett

akkori

az

60

sertését

telepe

Úriház,

fal-

az

rendelkezik,

éléskamrával, pinczével, ruhatárral,

jól felszerelt

kincsesházzal

emeletes

az

épült

jobbágyai

telepített

csak

feleségével

vagyonos földesúr

felszerelt

teljesen

Magaslaton

elttünk.

áll

ez

menti meg, 6 darab marháját,

jómódú hogy jobbagyait

gazdaságnak

naturális

zágrábi püspök

fél,

munkát végez, mikor égy

elcsalhatják s várnagya gyökeres

virágzó uradalmat tönkre tesz. Míg Németországban Magde-

burgból rendszeresen

telepít

az érsek, vállvetve a német urakkal,

Szlavóniából, mely pedig természetes medenczéje a terjesz-

püspökség és világiak széthúznak, [gy aztán nem verhetett gyökeret a megyei intézmény S a telepítés

kedésnek

nem

dél felé,

hanem

ersíti,

gyöngíti az államot. Ezeket

Épp Bosznia

oly figyelmet

kifelé 1

Boszna fels folyása mentében

s a

gyar-bosnyák

bánság",

„ma-

alakult

várával

Szrebrenik

központtal. Ezért Lajos

mint

védelmi

1363-ban a saját vezér-

királynak

északnyugati Boszniába vonult serege egyik részé-

lete alatt

a másik Uszorába s Szrebrenik

vel,

nemcsak

hanem egymás ellen is. érdemelt magyar szempontból Kelet-

a királynak megvédeni,

kellett

felé indult,

Konth Miklós

nádorra! az élén.

A át

király

vonul a

felé

véd

1363 június elején

plivai

Szokol (Szokolovo gnezdo) Sólyomfészek

km. -re fekv plivai

ostromolja, az onnan 5

1

a

Zichy

Zichy lt.

indította el hadait.

V.

Okm.

cs.

kt —

Ostdeutschland, Dr.

Bihácson

zsupába, s a Pliva folyása menten Jajcza

r63

II!..

A

várat felöl.

Béthmonostori Töttösökrl

német

telepítésekrl

—

Ottó Schulz

Ernst.

II.

1360. A

L,

nev

kerítés

Die Colonisation von

1.

;

Die

Kolonisierung and

Germanisierung dei Gebiete zwischen Saale und Kibe. Leipzig 1806. a

losjogol

Lajos király oklevelet, melyben a Czegei Vass

adományoz, 1363-ban

Sabbato proximo I.

am

;

Hazai Oki. 289

a

70.

11.

„in

Plyua in obsidione

Petri

IX.

.

a

királynak

28. a

de nála

bécsi

u.

o.

kelt

Panli

lt.

A.

4.

oklevelet 1363 jól.

államlevéltárbóL L. Ráth K. A

nem pontos

ep/

jül.

térre 8.

Bosenensis

közölté

Deák

Hibásan Plyna-nak nyomatta a dátumot, de

tényleg 1'lvHa a kelet, a mit a czegei V.

el

pal-

részére

CS.

az idézet

XXVIII. 10.

megállapítottunk.

Magy. rört Tar

i

magyar királyok utazá

24

A

jobbára lovasokból

nem

kadékos

területen

a nádor

járt rosszul,

hadait állították

hogy a magyar

meg

ért

sza-

eredményt. Szrebrenik mellett

meg úgy

Szokol eltt

látszik a király

a bosnyák portyázok. Bizonyosra vehet,

Szokolovo gnezdót, a sólyom fészket,

király

A várat Horvatin

vette be.

magyar sereg ezen a

álló

el

fia

nem

Horvatinic Vak (Vlkc) védel-

:

három évvel késbb (1366 aug. 11.) 1 ma prozori járása a travniki Prozor alatt Rámában ezt Íratja Vuk részére kiállított adománykerületnek „hív szolgámnak azon idben teljesített szolgálevelébe lataiért, midn a Lajos nevezet magyar király ellenem mezte. Tvartko bán

—

—

:

támadt

s Plevára (Pliva) jött

vajda híven szolgált

lév Szokolt

A

nekem

Szokol vára

elé

adom

s ezért

ekkor

;

Vlkc

neki a Plivában

az egész Plivával (területével)".

bán szavaiból ugyancsak az következik, hogy Vuk

vajda e hadjáratban Tvartko párthíve volt atyjafiaival szem-

körülmény is, hogy Szokol vára s a plivai zsupa Tvartko kezén volt 1366-ban. Tárgyunkra nézve az a fontos, hogy az adománylevélben megjelölvék a plivai zsupa határai Uszkoplje (Bugojno) Krtova Elaig. Ez utóbbi hely fekvését nem tudjuk az

ben, de viszont megállapítható

meghatározni, de

nem

a

egyebütt,

lehetett

mint a Verbász

balpartján, azután Glamocstól Vitorajig (szerintünk a Vitorog-

hegységig),

határjegyig.

Luzsicetöl Ricseváig (ismeretlen) s

Ez

Lukától a

utóbbi határ a Verbász jobbparti Luka-zsupa

mely a magyar birodalmi határig terjedt. A túloldali vázlatban megkísértjük hozzávetleg szemléltetvé tenni a plivai zsupa területét. Tárgyunkra nézve az a ftanuság lehetett,

—

belle, hogy Jajcza s a

Vuknak

A való

viszonyát 1

A

Pliva Verbászmente Horvatinics minden hbérjellegtl ment birtokává lett. mi Lajos királynak s Tvartko bánnak egymáshoz

örökletes,

a szokoli vállalat után, 2 arról

illeti

Kiadta Fermendzin E.

:

Acta Bosnae. Zágráb,

zágrábi Akadémia kézirattárából, 1

járat

nem

sokáig tartott

VI. s

1.

már

77.

Ebbl

július

Lajos király és a bán között.

1892.

ren-

34—35.

11.

Starine XXI. 82.

1363 aug. 18-án Lajos király már

Copia dei Commemoriali jött létre

elbb

a

Zólyom-Lipcsében

föltetszik,

hogy

a

vadászik.

bosnyák had-

havában valamelyes megegyezés

25

mozaikszer adatokból biztos tényként csak annyit állapíthatunk meg, hogy Tvartko bán, mikor furai megunták s elzték, a magyar király oltaimát kereste és segítségét kérte. A mint azonban erre kapott, mindent

delkezésre álló

megtett,

hogy a

király hatalmától

hogy mikor Tvartko niában

megsznt

ellen

megszabaduljon. Jellemz,

fellázadtak az

az állami rend. Minden

6

„urai",

Bosz-

nemes souverain-

2G

bi bánnak

Azért (egyelre) csínyján

vissza.

hogy alattvalóikegyelmébl fogadta

Elpanaszolta,

magát.

nevezi

nak egy része csak az Isten s Lajos

bánni alattvalóival s

kell

elnézést kér.

Alikép egyeztethet össze ez a nyilatkozat

elbb

Vuk

említett plivai Horvatinics

négy hónap múlva

mánylevéllel, melyet

annak az

részére kiállított ado(VIII. 2.) állít ki

kegyelmébl bán", az istenfél

bán? Ekkor már „Isten Szt. Gergelyt tisztel Tvartko „Bosnia, Kraji és Podrinje és

Szerintünk

azt

feleli,

nem éppen nehéz

hogy báni

a

adománylevélrl

A

Idegen

—

nem

szemben,

eszténynyel

akkoron

volt

Lajos

öccsét, ez

De

adta

tartotta

az

hisz

tudott.

—

katholikust,

végig

meg fogadkozását

a ke-

a

a

üldözte,

is

bosnyák

a

prozori

a

is 1

a

sem

arról

lelke

hajlott),

is

Mert Velencze

?

semmit

király

Tvartko

ha

schismatikusokhoz

patarén maradt

a valót

királylyal, holott

magyar

a

mert

patarén,

(talán a

meg

írta

a

közölte

levelet

Ha

megoldás.

a

kérdre vonta volna

tekintélye miatt így kellett tennie.

akkor Velenczének miért ezt

Usora, Dolnji

Soli,

ura".

czímzésért

a

azért

király

Chlm

a és

a

hol

érte. 2

Szlavóniában,"

régi

bosnyák nem ismerte a szótartást, illetleg a fogadkozás kötelez voltát, középés mely már-már törvényerejvé vált nyugateurópai társadalmakban. Modern nyelven szólva a loyalitás nem lakozik a balkáni femberekben. Hogy Tvrtko bán nyugatnak

mely a

magatartásában

ügyében adtak

szerb

a

s

hogy

Horvatin-fiak

magyar részrl

ellenállására,

Klpics

fiának

váráért

Krös megyében,

s

1

Századok 1907. 508.

2

V. ö.

életr.

I.

tan.

cserébe

nem

is

tagadható.

bosnyák

adja

Brestyanócz

ugyanazon év augusztus 12-én

Lajos király 1367 III/26-án kelt kiadványát Bosnyák és

342

—43.

lap.

A

Horvatinicsokat Szlavóniában „advena"-

nak, jövevénynek, „gyüttmentnek" nézték. és

balkáni

eljárása

király

bosnyákok

a

a

már 1363 márczius 5-én Horvatinics Vukoszláv

Ugyanis várát

Lajos

Az

szerepet játszhatott,

okot

Vlatko

hódolt.

csapatairól,

1440-ben Zrínyi Péter horvát

melyek Csupor-birtokokat pusztítottak,

hogy extraneusok. Galgóczi

ltár

Lad. 72V2.

azt írják,

27

egyenesen

a

sodálni,

hogy

jurisdictio

királyi

magyar

a

folyama, s a bosnyák

személyes

ellentétet

horvát bán,

s

alá

helyezi.

határterjeszkedés

hatalmi

bán

idéztek

föl

az

1

Nincs

mit

természetes

törekvései politikai és

összes

érdekeltek,

a

a határos sziavon és bosnyák nemzetségek,

magyar bánok közt. Ezen forrongó határszéli társadalomban a Horvatinicsok két ága magyar alattvalóvá lesz. míg a Vuk vajda ága Boszniában dönt tényeznek indul. Vuk vajda 1380 eltt meghalt. Tvartkp akkor mar három év óta király s látván, hogy Vilknak elvetett magva nem rosszul

s a

kelt

ki,

adja

át

tokot),

nemescinek a/ s

apai

egyúttal

tanácsára

örökségét

Bosznia

Ezzel Jajcza alapításához, 1

'-'

lapjain.

I.

s

vajdának

Hervoja mint

szabad

bir-

nagyvajdájának nevezte ki." Hervoja szerepléséhez ertünk.

h.

Legelbb közzétettük

a

Magyar Könyvszemle 1897.

Megjelent a bosnyák Glasnik

284—299.

fiának,

(megersíti

11.

1809

folyt,

s

a

f.

151'

Mittcilungen VI.

FEJEZET.

II.

Hervoja Vukcsics nagyvajda, majd spalatói herczeg.

—

Jajcza építése.

—

Szerepe 1463-ig.

Négy magyar,

a bosnyák kenyur.

folyamán s

a

zsupának

plivai

bosnyák

négy

s

szerepét Hervoja

játsza

folyvást

hevesen lüktet

Énnek érvényesülése

a hatalmas

:

pénztgyjt

szerz,

földet

örökös ura. Jellemének csak egy, haláláig

üterét ismerjük alaposan

uralkodása

király

Vukcsics, a nagyvajda,

után való vágyát. 1

A

XIV.

századot

vállalkozók korának

is

a kényurak,

nevezték. Ezek alatt az

kényurakat

dottiere-ket és

dinasztikus

illetleg

értik

A

elssorban.

olasz con-

kép

sége megkívánja, hogy melléjük sorakoztassuk s

Kelet-Európa

kimagaslóbb

typusa a legváltozatosabb.

Az

alakjait.

Van köztük

teljes-

a Balkánt,

olasz

kényurak

pénzzel

s ésszel

dolgozó vállalkozó; kíméletlen, gyilokkal, méreggel uralkodó

vad zsarnok

;

jószív és ildomos,

mvelt

és nagyralátó. Mind-

kiváló katona és vezér

;

de mégis abszolút kormányzó;

egyikben van valami, a mi embertársai kegyetlen telt

is.

Klasszikus

bnök

még ha

és erények hagyományaival

környezetében lesz úrrá mindegyik. Csukatermészet a

java,

mely a

Ers

jólétre jutott

mellett 1

sem L.

pontyokat

elnyeli.

akaratú, bátor, s mégis álnok a

szláv vérrel elegy

a

német nemzetség, mely nagy befolyása A magyar nagy

Hervoja herczeg és czímere. Turul, 1892. tan.

11.

Hranic — Kosaca

Bosnien Sandalj .'380.

1.

von Jovan

I.

Ljubic-nak

Hadban. Hervoja és Hranic Sandalj viszonyáról XIX.

Cilii-had, ez

tudott felülkerekedni ellenségein.

munkája, 1902. Bosnyák-szerb nemz.

Phil.

fölé emeli,

:

Der

—

J.

Sisic id.

tanulmányát a

Grossvojvode von

Radonic,

Archiv.

f.

slav.

29

urak

elssorban

Garaiék

:

még akkor

katonák, de

vitéz

királyokhoz

Ahhoz,

hívek, ha az ellenállás jogával élnek.

is

hogy királylyá legyen valamelyikük, nem elég ersek, mert mindegyik sajnálta a másiktól a hatalmat. Két csoportra Lajos

király

partján

vélte

oszlottak

Anjouk

urak

felvidéki

a

continentalis

a

nápolyi

horvát-bosnyák-

a

Duna-Tiszamenti,

a

holott

tart,

egyik

az

boldogulását:

dunántúli magyar velük

a

után:

halála

s

Nyugathoz csatlakoztak.

Elszánt ember van mindkét párton, kegyetlenek, de szavukat

inkább

A

Vannak mindkét

állják.

horvát

urak

magyar korona

A

Subicsok,

dinasztikus szt.

közül iránt,

inkább

földközi-tengeri

XIV.

a

kisérletexésök,

koronához hívek. Pártot

ütnek,

de

loyalisok

dereka

együtt a

s

a

politikusok.

letöretvén a

század

Sok közös vonás van köztük,

sággal.

noha

fúr meg nemes,

a többi

s

felekezeten fértias jellemek.

Frangepánok,

a

saját

óta

a

magyar-

a magyarok közt,

de a színtéri viszonyok mostohasága alattvalóikkal szemben

keményebhé

ket, távolabb élvén a központtól.

Ter-

törekvésük, hogy a mostoha dalmát

terra

teszi

mészetes az a

ferma vidékérl a jobb sziavon részek

Ezektl

elüt

komplikált jellem.

felé

gravitálnak.

bosnyák oligarcha. Egyáltalán nem Egyénileg bátor s vad mindegyik. Hegya

alkalmazzak,

lakó pásztor alattvalóik cseleit

s

mint

a va-

dász a vadat, azonkép csalja trbe ellenségét. Irgalmat ismer,

hisz vallása

sem

tanítja

kodott, bajában megalázza magát.

nem

Szerencséjében elbiza-

rá.

Külsleg megbékél

halá-

de megbocsátani s feledni nem tud. Hiú, minden kényúr. Azonban a bosnyák dinas/.ta r.i

los ellenségével, tetteti

mellett naiv. Alapmveltsége honnan vegye? Ha aztán tapasztal,

sága

azon

nyersen

fókUSt

illeti,

uradalmába.

A mi

nincs, lat

az

nem

is

valamit, azt

akkori

lehet, át

mveltségi

csak a dalmát varosokból, Raguzából

s

Velen-

CZébl kaphat embert, írástudót, építmestert, mert Ugyanabból a forrásból ment jórészt a horvátság is, melynek azonban rendelkezésére áll a Nyugat s a mennyiben elrehaladottabb, a valamit tartja

egy

budai ilyen

királyi

fúr,

udvar

is.

naivitásában

Ha

aztán

menten

alkot

is

különbnek

magát. Szenvedélye és érzése seredetiségében nyilat-

30

kzik meg. Hervoje Vukcsics nagyvajdában, a kit ugyancsak nem hasonlíthatunk a komplikáltabb jellem azonkori femberekhez életrajza nyitott könyv. Nem kell éppen a :

determinismus

helyezkednünk,

álláspontjára

találnunk. Nincs

Egy XV.

ítélkeznünk.

morál

szempontjából

fember nem

századbeli bosnyák

is

más, az mindig több akart lenni és pedig minden-

lehetett

Nem

áron.

a történelmi

miért

Hervoja

de

törekvéseit természetesnek kell

pártállását, pártváltoztatását,

rosszabbak

voltak azért

szomszédaiknál,

csak

elmaradottabbak. Hervoja

három fszakaszra

oszlik.

Az els

— 1391-ig, Tvrtko király haláláig

terjed.

Eladdig

Hervoja szakasz 1380

élete folyása

mint nagyvajda a hatalomban gyarapodó uralkodónak min-

den vállalatában hív támasza,

maga

s ezáltal

is

befolyásra,

vagyonra tesz szert. Abban a családi jelleg, vérbosszúra emlékeztet harczban, melyet 1387-ben folytat Tvartko a gylölt tetka (nagynéne), Lajos király özvegye, az éppen oly

kemény Erzsébet

ellen,

Hervoja

királyság

ügyeiben

összes

Dabisa István

király,

dönt.

1391

—

nápolyi

a

teljesen

Anjouk és a magyar-horvát felkelk részén els emberré lesz, a ki a bosnyák király

Irányadó,

áll.

után a

halála 1409-ig,

noha

Tvartko utóda ismét behódol a magyar

királynak és a Hervoja plivai birtokával határos vármegyék

mindinkább

megersödnek,

Hervoja,

Zsigmond

királynak határozott ellensége. Hatalma

szomszédainak rovására.

A

magyar

gyarapodik összes

zsupa pedig a Verbász

plivai

magyar Orbász megye rovására Birtoka magvának fére a Verbász-folyó lévén, terjed. természetes, hogy az expansio északfelé a Szávának, délészaki folyása mentében a

felé

pedig Uszkopljenak (Bugojno) Spalatóig irányul. 1 Min-

A

1

Verbász (Vrbas) folyó

a

Zec

planina

nyugati lejtjén (Foj-

nicától délnyugatra) ered és Szvinjár helység közelében ömlik a Szávába.

Folyása mentén három völgyszorost érint a Verbász.

Az els szoros

a

grebeni sziklánál a Komotin-patak (Komotinski-patak) torkolata közelében

kezddik nál éri

el

s

az Ugar-folyó torkolata eltt kb. 2 km. ér véget. Aginoselo-

a Verbász

romjánál végzdik. s

kb.

a

második

A harmadik

Karanovac helységig

völgyszorost, lefelé

(Remié

mely

kb.

a

Zvecsájgrad romjainál han)

ér.

Innen

krupai vár

kezddik,

Banja-Lukáig

km. a távolság, majd egy hol tágabb, hol szkebb völgy következik.

12

31

den

kínálkozó

—

ján

alkalmat

megragadott

összefügg országrészszé

áit

—

szorosabb

összeköttetésbe

jut

a

tenger-

Trau meg Spalato városával. Egy darabig, Hor-

parttal és

váthy János lázadásának

nagy

erezvén a királyi

után,

leverése

megersödését,

hatalom

hogy Házassága út-

nagyvajda,

Nelipics Ilona, a híres Nelipics János cetinai

felesége

knéz leánya

a

egyesítse.

szavakkal

hívséget

I

ugyan Zsigmondnak (1393), 1 de a nikápolyi 1396) követ években rögtön eláll tle, s Nápolyi Lászlót uralja dominus naturálisának, Boszniában s Rác2 in a trónkövetelnek vicarius generálisa lesz, királyhelyette a ki ezen a területen

Zsigmond

király

czéljában

Hervoja

meg

Eleinte

azt

a

teszi,

orbászmegyei területe

akar,

irányul,

királynak

Dabisá utódját, utóbb azonban elpártol

1398-bán

s

mely

hadjáratában,

ellen

bosnyák

vállalja

mit

gyztes

marad.

Osztója

Istvánt

tle

elbuktatja.

s

1

második emeletere 1403-ban László királyt rávette, vagy ráve-

Életczéljának úgyszólván nov.)

(okt.

a mikor

hogy megtegye Spalato

tette,

Toldalék

1

I..

1395

—

sz.

I.

LS93

melynek fispánja Vlkach

.

Codex 1

kézirattár)

király.

a

Zay

okit.

V.

descensu

„in

Fejér,

B.

ltr.

28.

Zsigmond

királyt

1.

van

ma

a

prope

Orbaszvá*

Újlakon

15-én

intéz-

427.

p.

r.

villám

nap múlva pedig már 583)

t

hségnek Szana

a

nomine ducis Hervojae

campestri

11

X.

októbei

erre

törökkel

a

A török ai

kai

irón

Hervoja

ik

el,

(M.

•

<

Moi

.

(Illókon),

Zichy

keltez.

a

Hervoja pedig

maradt földekre

új

terjeszthette

ráír,

CD.

X/2).

B

kik küldtek

Qn.

Július

stro campestri"

20-án

is

magyar

a

földeket es

délvidéket. •.

2.)

s

neki.

„sub

(Alsó-Szlavon

.

s

foglalta

el

a

Zsigmond

mert a megersített átjárók és

LucÍUS Mem. castro

okit.

határt,

a

i

-

iború kerekedett.

ostromahoz ostromjártas egyénekre es szerekre akra

a

népet kellet

a villongásokból o

indul

körülmény kényszerítette,

megdúlatta

török pusztítás következtében a telepes

könnyszerrel

igy

várakat Ezenképen király

hadjáratra az

a

társulva,

rabolta

meg zsákmányul. A

szétszaladt, ltr.

j

CD.

polgárjogot,

velenczei

Ára

Széchenyi T.

C.

szigetek,

85.

Hervoja

tartotta

VII 13-án

(atyjafia

Man.

Istvántius Cat.

Vásárhely" (közel Banja-Lukához).

Gr.

hozzátartozó

Augusztus 13-án Orbász-Vásárhelyen

akad.

keltez

a

s

25-én raguzai nemes és udvarházat kap.

II

kedik.

kir.

ér,

117.

Orbaai 1.)

VOll di

B,

a

traui-

Trau. V.

vocato

in

descensu no-

A »p*i***> herczcg.

32

Lissa

Lesina,

Curzola,

Ezzel a ténynyel Hervoja uralkodója

széls

a

sától

Spalatónak

magyar

déli

kitn

Hervoja

állással,

behódoltatott

A

a

váro-

Spalato

terjed

területnek.

ennek

lett

bosnyák

a

nyert

sokat

a

ezzel

fel-

hatalmi

melynek immár

kulturterületet,

kevesebbet nyert az

városa annál

szomszéd horvát comeseket s a nemzetszázadokon át ismerték s ha

nagyját

apraját

ségek

egy

Spalato

ura.

urasággal.

új

kiútja

rendkívül

földnek.

föltétlen

lett

határig

kikötje, akkor szépen virágzó kereske-

elsrangú

delme, ipara

duxnak.

herczegének,

Brazza

és

koronként súrlódások voltak is közöttük, de nem voltak A spalatói városi államocska polgárai viszálykodtak

idegenek.

k

meg

ugyan a

vidéki urakkal, de ezek legjobb vevik,

szállítóik,

közvetítik. Hervoja idegen rájuk nézve, eretnek,

durva, s helytartót küld

Lrincz

rájuk.

1

Éppenséggel nem Medici

hanem egy

lesz az urok, mint Firenzének,

osztja parancsait.

a

kényura,

hátmögi vidék kapzsi

kietlen,

jobbára távol tlük

ki

2

Hervoja, mint a lázadások és hatalmaskodások nagy mestere,

a

volt,

ki

nem

tette át

csak

si

földjén érezte otthon magát, ezért zsupáiban,

nem ok

váraiban idz. 3 Azután

Ha

ellenállani.

nem

végleg oda

személyes

csak

érintkezés

ként

folytonos neki

kellett

mint

jobbára

tudta.

Elég

A

keresked, volt,

egy

spala-

ha

félt

koron-

látta. 1

1.

meg,

míg hatalmasnak

a

földjén

lázadásától,

való

kincseit biztonságba helyezi.

lakosság

városi

tle,

hová

uralkodását,

teszi át

a velük

s

si

fékezhetett meg.

védett hely, a tói

jelenléte

tud majd az egyház

furaknak

joggal félhetett atyjafiainak s a patarén kiket

hogy

nélkül attól tarthatott,

Spalato katholikus környezetében

nyomásának

Bosnyák

állandó székhelyét Spalatóba.

Atyjafia Conte Petriza Jurgevich de Verbas.

516.

u. o. 3

Hervojáról, „a nagyhatalmú, testileg

király 1403. évi zárai szereplésérl titkár leveleit: IVIon. Vat. 8

Leveleinek

I.

1.

IV. 611. s köv.

keltezése

1393

is

Math.

— 1411.,

csántól (Zvecsájtól) végig a Narenta mentéig

megfordult.

Lucius

m. 384.

i.

1.

de

kiváló

sancto

s

László

Miniato

királyi

úrról",

1.

ugyancsak változatos Szuminden nevezetesebb helyen

33

A herczeggé

nagy vajda székhelynek olyan helyre

lett

melyet északról nehezen lehet

építtet várat,

onnan pedig délfelé könnyen juthatott

megközelíteni,

Hiszen

a tengerhez.

el

olyan középponti fekvés székhelyféle mentsvár kellett neki már az apja halála után is nagyvajda kora: 1380 Óta.

íme a

vár építésének valószín személyes indoka.

jajezai

A

építésének

var

kora

megoldatlan

eleddig

A XIV. szazad végéig esak egyszer van plivai

a

zsupa

A kútfk

központja.

nem

pedig bizonyos, hogy a jajezai várhegy alatt rtorony

Medved-kula (medvevár) s telep állott Jajcza érdemes monographusa

nyomán

írja.

140

hogy Hervoját

1

Szokol

városai sem,

Jajcza

említik

mert a

SZÓ,

még mindig

illetleg váracsainak

várai,

róla

lajcza

kél

:

a

mai

XIV. században

a

krónikák

raguzai

a

„COnte

táján

Jajcze"-

di

nak nevezik. Minthogy pedig 1404 eltt nem említik Jajczát

ebbl

sehol,

azt

hogy

következteti,

var

a

ekkor

épült.

nem

1404-

Erre az a megjegyzésünk, hogy Hervoját ben,

már

de

„conte

di

1396-ban

Jajcze"-nak.

legelször

említi

Ebbl

csak

az

krónikás

Kc^ti

következik,

1

hog

zsupának verbászmenti keleti reszet kukái névvel illette s hogy abban, mint székhely, Jajcza varosa már fennállott. Hogy a var építése akkor már belervoja a

plivai

fejezdött,

vagy

az adatból

nem

I

valószínnek

akkor

kezddött, az

Elbbi okfejtésünk

bizonyítható.

hogy Jajcza

tartjuk,

székhelyivé avatása

valamikép

ebbl

meglehet, de

egyik

várának

összefügg

alapjárj

berezegi

a spalatói

her-

czegség megalapításával, de positiv adat a var kiépítésének

nem került el. 8 Annyi adatosan bizonyítható,

idejére eddig

a

wecsáji

1

erd

„Con con

regina di

i.il

II.

illet hely

Záj

occasione parve

Harvoje

conte

álla

Bossina ed apresso

li

baroni di

Minthogy dalmit mesterek

dalmát közjegj

Mon.

Slav.

ekképeu

XXV.

Mer.

-

repubblica pregarlo conteotarsi cio

di

dere álla repubblica una deli •

hogy Jajcza elvédje: mar mint Hervoja bir-

15-én

jan.

Chronicá Ragusina Junii Resti (Restié)

Scriptorea tom.

rare

1404.

loi

quel

s'introi

o di Primorie építették

iratokban valamikor

a

la

per

regno,

várat,

nyomra

<>

.li

farli

conce-

Canali."

remélheti

találhatunk.

„cvcrói ta c P ,téséro1

34

toka említtetik s onnan keltezi Hervoja „isten kegyelmébl fenséges spalatói

herczeg"

ellen kötött szövetségét.

hogy a

—

most

plivai,

raguzaiakkal

a

Ebbl

1

Hervoja terjedt.

souverainje,

Ha

a

—

határig

Jajcza vára 1404-ben felépült, mint a hogy mi

vesszük, kétségtelen,

hogy

ideig tartott

még azon

ha csak

volt

A

szó.

király

melynek

jajczai zsupa,

magyar orbász-megyei

bizonyosra

is

Osztója

következtethetjük,

minthogy Jajcza vára már közép-

pontja a verbászmenti vidéknek

a

bízvást

esetben

is,

hosszabb

építése eg}'

rtoronyról

közlekedési viszonyok, az anyag egy részé-

nek odaszállítása akkoriban nehezen

mészk ugyan bven

ment.

A kitn

jaj-

fanyagot az építkezéshez, de a felszerelés, a borítóanyag s a kfaragómunka elállítása okvetetlenül hosszú idt feltételez, annyi-

czai

szolgáltatta a

val inkább, mert a vár szilárdul épült, mire bizonyság

sbbi

ké-

története.

Elnézve ettl a kérdéstl, ugyancsak nincs megoldva Jajcza vára nevének a jelentése sem.

A hagyomány

nev

azt tartja,

hogy Hervoja

építmesterre bízta a vár

egy

építését, a ki azt

Luculli

a nápolyi

Uovo vára mintájára alkotta. Annyiban van csak köze egymáshoz a két vár nevének, hogy az olasz uovo a tojás szónak megfelel szava, Castello délV

kicsinyít formájában szlávul

dad alakú, azt nem a

nápolyi

Castello deir uovo.

:

jajce-t jelent.

szándékosan

Erre

az

a

hanem

választották,

v árat uraló szikla alakjához alkalmazták J

nev

Azt helyesen

a vár monographusa „hogy ha a vár alaprajza tojás-

állítja

a

V

megjegyzésünk, hogy a nápolyi

várnak a neve sem tojásdad formájából ered.

A

hasonló Castello

deli'

Uovo történetére nézve néhány vázlatos sort ideiktatunk. A nápolyi szigeten (insula maris, illetleg Megari) a

Vlí.

század óta a Megváltóról

1

a

nevezett

bazilikát

(basilica

egy kolostort említenek a források. 1 28-ban a nápolyi herczeg véd körfalat építtetett, mely

S.

Salvatoris) s mellette

késbbi erdnek a magvát 1

2

Miklosich

Truhelka

:

i.

Mon. m.

7.

Serb. 1.

alkotta.

CCXLI.

sz.

35

Késbb gyes a

normannok kibvíték

a

„Castello

Az Anjouk elnevezés.

A

A

Nagy

szállott

Lajos

király

vár a nápolyi történelmi

eltérben

restaurál-

ezért

s

ház

királyi

szolgait

gyakran

tagjai

fejlemények

ideig.

január 29

(1348

is

Fri-

II.

kincseit.

többé kevésbbé huzamosabb

tartózkodtak e varban, Ide

an

1270-ben, Róberl

kincsek tárházául.

királyi

s

el

.Castello dell'ovo"

Akkoriban bevehetetlennek tartották

tatta. ;i

falakat

idejében keletkezett a

Károly

1.

a

helyezte

Salvatore"-ban

del

során

folyton

az

áll.

Ismeretes, hogy Nápoly az északkeleti Balkán-részek-

Dalmácziával,

kel:

sr

hogy

ismételnünk,

Castello

s

felesedé,

Margit,

hogy legalább

éltek, kell

király

összeköttetésben

is

László

állott

UOVOt

deli'

úgyszólván

[^ed:u,

.

hskorukat

hírbl ismerte a berezeg, arra

nem

ad.:

Ebbl azonban

nem

éppenséggel

llervoja

nápolyi mesterrel, a Castello

építtette

Jajczát.

foglaltatnék

nevezték

mag,

ennek

varnak a nevérl

a

hagyomány

Egyik

szerint

legendás

a

való

esetleg

hogy uovo formájára

következik,

deli'

még ha ebben

De valami

is

el

(Jajce).

a

onnan

is,

adatban

akkor sem

bosnyák Jajczát ered a

vonatkozású

:;

tojást

leltek.

A kepék jobban íme

végnél.

a

Vannak,

1

Neapolitanis

vonatkotás 1

kik Jajcza

A

Nápoly,

12. et

comitibua

foglaltatik

var

díi-ts jan

el

viszontagságairól

A.

Colombo tanulmányát

s

p.

141.

kr.v.

1.

legvilágosabb

Grmusa várának

B9*én).

1420-ban

Crooicon

In

A ma

ed.

de

de civibus

eastro." Ugyanitt

számos

i

1.

11

a

„Napoli

nobilissima'

cs.

folyó-

Castello deli' Castello

-leli

rn.it

kezére került. 3

(Bihácsi

Siculum

magnum convivium

baronibus regni

iratban

s

nevét

1887. .,Fecit

vái sxere]

.i

a

deli'

A nagy lakomáról pag,

lilasiis

magyaráznak ovo kepe.

i'astell

a

nápolyi

bbájos

szigetvár neve, mert egyik gerendája alatt valami

p,

után

halála

nem szükség

Hervojáról

jut.

A

királyival s országával.

László

Nagy Lajos

Boszniával,

szoros történelmi kapcsolatba

tkran említenek tojásra épített rárakat

Alfonz

38

kerület,

Una

az

jobb

legendás vajdája

partján),

Jajica

1 nevével hozzák összefüggésbe Jajcza vára nevét.

Positiv tényként csak azt

várat az ott

lev

város

meg,

hogy a

Hervoja

építtette

állapíthatjuk

székhelyül

felé

dalmát mívesekkel, 1380 után,

1391

— 1404

között. Jelleg-

XXXVII. lapon közöljük a

zetes formáját feltüntetend, a

vár képét nyugati oldaláról.

Bizonyos képzel látással a Hervoja 1409—1415.

Hervoja neve

tojásnak

sziklát

is

vél-

nevét. 2

fzni a vár

hetné, a ki az alakhoz akarja

be a várnak a történetét 1416-ig,

tölti

a nagyvajda, illetleg a herczeg haláláig. Külsségre nézve fényes, de csakhamar alkonyra forduló szakasza ez a bosnyák dinasztának. A magyar állami ellenhatást Nápolyi

László sikertelen kísérlete következtében ersen megérzi a

bosnyák

alföld.

nem ismervén

A

nápolyi

király,

a viszonyokat,

az albán parton, azonkép

nem

mint

a

hogy eldei,

tudtak gyökeret verni

kudarczot vallott Dalmácziában,

minden fortélyoskodása mellett is. A dalmát községeknek haszon kellett, az urakat meg reális adományok elégítik ki s csak az er imponált nekik. Zsigmond király két gyzedel-

mes hadjáratának Boszniában (1406, 1408) az az eredménye, hogy az apró dinaszták nagyrészét kiirtja Bosznia nyugati s keleti részében, Hervoját pedig újból a magyar király táborába tereli. Most az az érdeke, hogy Zsigmond király szárnyai alatt megtartsa eddigi eredményeit. Budára megy tehát behódolni 1408 végén. Ott szívesen fogadják, spalatói

herczegségét a magyar korona védnöksége

alatt

megersíti

a király s komaságra lép vele, azonfelül megtiszteli az újon alapított

Sárkány- renddel, melyre Hervoja

mód

Ekkor tetzik hatalma. Osztója, a bosnyák

büszke.

felett

király,

Hervoja

3 A romokat 1889 eltt hordták szét. Az elhordás alkalmával magyar formájú tollas buzogányt s lándzsát találtak. A nép azt beszéli, hogy Jajica vajda élt itt ezeltt ötszáz évvel, s Vuk Brankovicscsal

kötik össze a regét.

hogy

e szerb

Vuk Brankovicsnak

Kovaéevic K. közlése a 2

a ki az

e

meséhez

csak

annyi

a köze,

guzlárénekeket keletrl idemenekült szerbek plántálták

W. M.

aus B.

I.

448

Déli oldaláról tekintve, a

hegynek tojásdad formáját

ábrát látja. Truhelka

m. az 50.

i.

sz.

ide.

1.

ábrán.

is

elképzelheti,

souzerainje,

bosnyák

csak azon a területen

magánbirtoka

a mely

úr,

várából

bobováczi

illetleg

birtokait

mellette,

;

azonban egy nálánál is erélyesebb kényúr hatalomban, ügyességben szemmelláthatólag háttérbe szorít. Vuk Koszacsa humi (késbb herczegovinai),

st

felette

Hervoja,

áll

rudinei kenéz unokája

kit

Szandálj nagyvajda, a

ki

sógorság-

ban van Horvatinicsékkal. álnokságai

Hervoja htlenségét,

ebben a korban,

írás

szinte

Nem

alattvaió.

történet-

a

fejtegeti

hogy nem

hangsúlyozza,

soha

volt

ismételjük mindazt, a mit jellemzé-

mar felhoztunk. De lehet-e az elfelé l'élsouverain szinte a souzerain-jével szemben? Hervoja nem hagyta felben sére

nemzetközi összeköttetéseit

A

van.

rainek

is.

a milanói ellen

durva

st

Beszelik,

formája

Nagyban ugyanezt

az ilyen typus követ.

a

azt cselekszi,

s

viszontbiztosításnak

hasznára

iri

melyet

ez,

tettek

souze-

a

hogy Visconti Fülöpnek,

írnak róla,

berezegnek tanácsára Zsigmond a szultánt Yelencze

St

izgatta.

a

mondtak, Velenczének kedett a törökkel

dorkodását.

—

bosnyák követek, ha ugyan igazat a mely titokban szintén egyezha lehetett, elárulták Zsigmond fon-

—

Zsigmond

Csakhogy

áramlatokban

világpolitikai

viszi

magatartását nagyobb távlatból Ezért

beérjük

azzal,

szerepet

h,

ezért

s

Hervojának

mikor nem,

cserben.

mánya ennek a politikájának, hogy adó tényez apródonként ellensége

császár,

megítélnünk.

mellzzük

hogy

kiket hagyott

s

késbb

dönt

kell

1413-ig viselt dolgait, hogy mikor szövetkezett,

király,

a

s

kikkel

Természetes

folyo-

körülbelül minden iránylett.

A magyar bánok:

Maróthy Já Garay Monoszlai Csupor s sohasem bíztak benne, felteltek tle a hatalmukat s váraikat, s a mi - úgy látszik joggal leginkább bánthatta János,

Pál

—

lenézték, kicsúfoltak. Iranics

gylölték

guza és

Velence

l

inig

hatalmas

s

vetélytársa

alattvalói, a spalatóiak,

pedig

csak

addig

:

Szandálj

nemkülönben, Ra-

álltak

vele

volt.

Ezen id ott

;

Osztója király

tartózkodik-.

alatt

gyakran Jajcza vara a székhelye,

Onnan

Raguzába, Spalatóba.

l

\

Budára Zsigmond királyhoz, 109-ben a spalatóiakat meginti, hogy járt fel

40

a

a

czimboráló,

törökkel

király részére

tett

koronához htlen

szt.

házadományukat vonják

1 keltez „in castro nostro Ovi" 1411

mond

Osztója Jajczán

vissza.

— 1412-ben, miután Zsig-

a Hervojától ekkor támogatott szerencsés hadjáratai

után a bosnyák területbl magyar kerületeket akar alkotni s a sziavon,

magyar s szerémi urak közt éppen

amellett, talán

szétosztani. Hervoja mind-

ezért, hol titokban, hol nyiltan lép fel elle-

A magyar királynak azonban még szüksége van rá

nük.

ejti el.

Ugyanis Nápolyi László nem éppen haszonnal,

denesetre

eladta

Dalmácziát

s

nem

módon, de min-

vitézi

velenczeieknek

a

100,000 aranyért. Zsigmond erre hadat visel ellenük, vezére, ozorai Pipo, Friaulban szorítja a köztársaságot.

A

signoria

hogy a dalmát tengerpartnak csak akkor lehet jogos Zsigmond királylyal valamelyes megegyezésre Római követeit utasítja tehát, hogy a magyar király-

érezte,

birtokosává, ha jut.

nak

men

aranyig

100,000

tehetnek,

ajánlatot

névleges

felsségét elismerik azáltal, hogy évenként egy dísztakarós lovat, egyszeri

ajándék

hogy azután

élhet a

50,000

fejében

adnak

4?

2

neki, s

A

Hervoja bírta Spalató és egyéb helyek maradjanak Hervoja kezén. Zsigmond királynak azonban a maguk módja szerint beis

dalmát

királyi

czímmel.

nem bíztak benne. Mikor ez késbb hogy majd közvetít a királynál, hidegen azt válaszolták, hogy követeik máris alkudoznak vele. A magyar korona viselje, noha sok tekintetben szerencsétlen politikájával, könnyen befolyásolható hirtelen árulták Hervoját, mert felkínálkozott nekik,

:i

természetével,

maga

volt az oka,

birtokáról

Érthet, hogy Zsigmond

hogy Hervoja, mint

nára

volt,

Ebbl

világos,

1409, IV.

3.

—

A

volna az, 3

öble az

Az alku ha Zsigmond király

Toldalék

I.

akkoriban

királynak alattvalója,

megtartsa

levelet latinul mindenesetre spalatói

hogy Jajczát tojásnak

.Memorie istoriche di Tragurio. 391. 2

Adria

az

ma Közép-Európának.

akkor Magyarországnak, mint

1

hog}^

gyámkodása alá jutott, Dalmáczia sohasem mondott le. Csak olyan érdeke volt ez

köztársaság

élelmes

nem

fordította

a

latin

köz-

deák

írta.

deák. L. Lucius:

1.

sikerült,

mindenkép

elfogadja.

Velenczei Ált. Sen. secr.

hasz-

1409—11.

149.

1.

lemondás

lett

41

még 1412-ben nagy A Vladiszláv

vétlen tengermelléki birtokait s ezért

bánnak

tisztességgel

lengyel király

udvarban.

vele a budai

ünnepélyek

rendezett

tiszteletére

berezeg

alkalmával megjelent a spalatói

(máj.

de

is,

12)

magyar

a

urak egy része sértleg viselkedett vele szemben, Szandalj

meg

nagyvajda

Hranics

a

mond

meghidegült az 6

is

czeiekkel viselt háborúban Spalato

kikötjét

elején tört

Hervoja

ellentét

elzáratta vele

közt

ellentelei

t

Szandalj a Zsigmond partján van.

ki.

a velen-

1

ló.i

és

Zsig-

ellene.

noha

iránt,

a köztársaság hajói eltt. (1412 nov.

A lappangó

tüzet

a

szította

herczege

1413

kegyelik

Budán; ezt a büszke herczeg nem trhette. Erre a báború a bosnyák bels területen s a Száva alján minden hadüzenet nélkül máris kiütött. A bels háború pragmatikus lefolyásátnem

meg

állapíthatjuk

Hervoja 141.'-5-ban

korrendi pontossággal.

magyar zászlósokhoz írásbeli üzenetet küld, melynek tartalma három részre osztható. Elször felpanaszolja, hogy Garay János és Csupor Pál, nem Borbála királynhöz

—

tudni miért

a

s

pozsegai

a

vár

—

kivételével

elfoglalták

szlavón jószágait. Azután igen tetszets okfejtéssel eladja,

hogy ha bnös, akkor mint

a

sárkány-rend lovagját

állítsak

bíróság elé s ne vádolják alap nélkül, de naivul szemükre veti,

hogy nem bántak

ren

megjegyzi,

szintén

vele

s

a végén nagy kese-

hogy „akár pusztuljak el, akár nem, a bosnyákok egyesülni akarnak a törökökkel** Az utasítás kitnik, hogy a herczeg mar el volt elszánt hangjából szánva

mar

küzdelemre. Megkísértette az alkudozást, de Budán

a

eleve kimondták rá az ítéletet.

Hervoja birtokainak

hogy

Egy

1

-

okból

1.

a

király

Ezt

az

nos,

lehet >uia

chan nuncupati

:

alól

Péter,

A

el

király

nem

teljes

a

vádolták, varakat.

az

multa a gondjaira

is

eltt

Cindri-gyjteménybl

a

kezdtek

azzal

viszont

rábizonyították,

A Magyar Nemzet Története,

utasítást

1674

nem

hatalma

várat.'

Schönherr Gy.

magyar urak

a

k

ámde

várnagy, Bodola

Thorichani

ti

;>H4.

édeset,

elszedi kir.

hogy

állította,

azt

els.

512.

III.

Lucius

közli

>a

kelet

:

i.

m

hiányzik, ez

bizton megállapítani a korrendi összefüggést

idem in

l'etrns

regno

de Hódol.

Bozne

i

habiti

castellanus castri sui

existendo,

idein

re^ii

Tliori-

castrum suum

42

kétkulacsos

volt,

de elvégre

hogy ekkor csak kellett jutnia ennek a

Meglehet,

hogy a törökkel szövetkezik.

dlre

tarthatatlan helyzetnek.

A

mennyire

e törmelékes adatokból képet alkothatunk,

az a nézetünk, hogy Hervoja, Szandálj Hranics ellen, alattom-

ban a törökkel tárgyalt. Szandálj pedig budai barátaival s a bánokkal Garay Jánossal és Csupor Pállal fölfedte a török:

barát

Az

fondorlatot.

ismeri. Erre a

hogy azután

—

az

az uszorai

vereség.

nagyon

jól

elfoglalták várait.

Hervoja megvallja,

—

már csak a maga

becsülete érdekében

is

váraik elfoglalásával

kérését

végs mon-

utasítás

szándékait

török

bánok

Felajánlja kezességnek várait

Hervoja bukása,

követi

idézett

data rávall, hogy Hervoja a

szerzett

magának

Orbászt és

:

elégtételt.

Kozaraczot,

ha

teljesítik.

Ajánlatát paktálni,

nem

fogadták

sem egyezséget

A

el.

kötni.

király

Azt

írta

nem akar sem

urainak

Friaulból

„non vult pacta nec conventiones". Szerepük volt ebben az

ügyben a spalatóiaknak, a kik Zsigmondot követük által Hervoja ügyeirl informáltak. Zsigmond a Hervoját illet összes levelezését megmutatta a követnek s véleményét kérdezte. Egyébként Hervoja a királynál már 1412-nél jóval 1

elbb

kegyvesztett

volt.

kinél olyan levelét találták,

Egy követét ugyanis elfogták, a melybl kitnt, hogy a törököt az

országba hívta. Erre 1413 május 1-én lázadónak nyilvánította a

király,

quod

regale Thorichan,

suorum

sorum

nobilium strage

serenitas sua

et periculo

alumpni

sacraeque

non

a

et

felmondta

sine sudorosis

neki

viribus

a

copio-

suorum militum et manibus condam Henvoye de Bozna patealiorum emulorum suorum in manu forti

nonnullorumque

exercitum

rinae iniquitatis eripuisset

herczegségétl,

megfosztotta

coronae

dicti

regni

fidelium

sui

Hungáriáé

reapropriasset

Herwoye seclam adiungendo suis dolosis proditionibus et tradimentis rursus eidem Herwoye restituisset et resignasset propter quod ipse Petrus de iure et de facto iuxta matúrám deliberationem fidelium praelatorum et baronum suorum antiqua et approbata dicti regni su dicto

;

Hungáriáé consvetudine requirente superinde factam nóta resparsus

varum

et

festi beati

offuscatus extitisset."

—

Michaelis archangeli (november 15)

nádor és Palóczi Mátyás országbíró kiadványa

fest

b. 1

Marié Magd. Lucius

i.

(jul.

22.)

m. 395—96.

kiadványából. 1.

publica

infidelitatis

Bude quadragesimo

NM.

Zsigmond

lt.

die octa-

Garai Mikloi

kir.

1423.

in

komaságot, elvétette tle

három

tartozó

Raguzának a Spalatóhoz

s átadatta

és kimondta Hervoja megbüntetését. 1

szigetet

A délvidéki dandárokat a zágrábi és pécsi püspököket, Garay János temesi ispánt, Medve Péter dalmát-horvát. Csupor Pál szlavón hant mozgósítván ellene. Nagy örömet keltett Hervoja bukása Spalatóban. :

A kényuralmat

ott a

melyet

dázta,

berezegi

Nápolyi

aug.) s azután

vár

(castellum

1403-ban

László

építtetett (1403 Hervoja helyettest

:1

lervojának engedett

I

ducale) pél-

át.

nevezett Spalatóba s a várat bosnyák rséggel rakta meg.

A

nép, a mint a király elhatározásáról értesült,

mot intézett a vár ellen hogy Hervoja kényurasága kére

Vitályos

Szt.

(jul.

aug.

8.,

két ostro-

Megfogadták,

9.)<

való megszabadulásuk emie-

alól

templomot

tiszteletére

Be

építenek.

is

vettek a várat s lerontottak.

végzdött kilencz

így

uralkodás után

a

Jajczából

elég sokáig váratott magara.

Zsigmond

évi

igazgatott spalatói herczegség.

A végmegoldás

császár és király az egyházszakadás orvoslására a nyugati

Bozen, 1413 május

1

azzal

levelében

nem

volt

ólok közt.

a/,

manyozza

a livnói

Botsának nem

et

király

141.'.

:

Statuta

17-en

jun.

1

-

I..

„La trre

1413

Feltren

oldalán érseki

készült

fel

állott

volt

e

I4t><>

hogy

ezalatt azt érti,

I

kelt

233

'kit.

1

Hogy

ikket

a

XV

a

141.:,

!'.

Ephemeris

az

Zannini

\'1I1

di

a

a.

ím

t

király

H

termi

láttak,

NM.

levéltára

Spalatensis

'-'">.

lap.

Diocletianus palotája keleti

Cipriano

szazadban épült

:mond

Zsigmond

horvát és sziavon urak

vesén

lel

ellene legelbb.

Cipríano

Elbb

1

16-án a Blagayaknak

jun.

Seardonae

civitatís

kia d }9.

levél

ir

Conte

Buduae,

civitatis

Zagrab, 1882. Akad.

He:

palotától

Hervojáénak.

leges

Hervoja

errl Alacevió G. di

11.

a

mar

i

nem

tehát

Hihet, hogy

1.

.

/>'
—

104

X./5.

fiáinak,

király Írnokának

l'eltriben

Isukra terjeszked l'al

el

Lesinae.

Szanamegyét. Blagay

Csupor

Zs.

1409-ben

BalSa,

402. Fcjt; r,

1.

magvaveszett Ha

s

fia,

Ha.

Insnlae

már ugyancsak bírta

ZSupát.

volt

Ljubic

S civitatis

V.

király ez ok-

adományait, hogy

tett

elaggott

Hervoja

Hervoja vajdának és

Mon. Serb. -\~

Miklosieh.

1409-ben

igen

akkor

Lucius

decz. 8. Osztója István

et

mert

írnoka igazat mondott,

Zsigmond

hogy

Érdekes,

1.

lervojának

I

meg herczegnek,

azért tette király

indokolja

velen

telke; n

nyugatra az I

tartottak a

44

világ ügyeiben foglalatoskodik.

országban helytartók

ersen készül

az

viszik

1414 január óta

Magyar-

Azalatt

Hervoja

ügyeket.

Spalatót

visszafoglalni

megvédeni

s

alsó-

szlavón szerzeményeit.

Egymagában nem a

Osztója királylyal,

érzett

kivel

Tvartkót, a

Zsigmondtól

szotta ki

ekkor

—

még

ehhez elég ert. Kibékült tehát

szemben a magyar tanács

fogva

tartott

siker nélkül.

elbbi

királyt

II.

ját-

Jelentsebb ennél

a

herczegnek a törökkel való szövetkezése. Bosznia

s a

Bosznia

csöndes

mohamedán elnyomulás. óta folyik

;

kivált

Hum

muzulmán s a

focsa

occupatiója

— szerajevói

már terület

1389 fell.

hogy Bosznia ezenkori török helytartóinak java része renegáttá vált bosnyákokból került Ishak bég tényleg ki. Még nem teljes a bizonyság, hogy renegát bosnyák úr-e, de érdemes róla néhány sort közbevetni. Sok valószínség szól a mellett, hogy Vuk Koszacsa vajdának az unokája Vukac ez az Ishak bég. 1 Újabb kutatások

kiderítették,

:

Ugyanis

hogy

egyúttal,

Boszniának

ügyesen

oly

De

furdalást a

kevéssé

oly

épp

érzett

érezhetett

s

saját

Olaszországra. Mit

A

bánta

o

Károly

már llll vége

pusztítás

mikor

magyar

a

déli

Garay János. Csupor Pál, Maróthy János A nem nagy számú, úgy látszik, nem is jól

a

ne bántsak.

birtokait

megindult a magyar

felé

csak

mozgósítanak

Erre

rászaba-

alatt

dúlásokat,

a

hatalmáról van szó: csak az

ellen.

lelkiismereti

hogy a mohamedánt behívta, mint Ludo-

felett,

vico Sforza, mikor a francziákat Vili. dította

eredményre.

bármiként a dolog, föltétlenül bizonyos, hogy

álljon

Hervoja

iszlám

beállított

mélyreható

propagandája miként vezetett oly

\

dandárok:

vezérlete alatt. és elrelát

magyar sereg 1415 aug. az uszorai bánságban körül kemény vereséget szenved: vezérei

vezetett

Makljanovácz

—

részben elfogatnak, részben levágatnak. 1 Hervoja által azt

—

diadalt

Csupor

a

ökörbgéshez megjelent.

büszke

ül,

varratta

ráolvasván, megölette.

9

Kivált

állhat.

az ismert anekdota szerint

ki

berezeg hangját, mikor Budán

hasonlította a

>körbrbe

I

bosszút

ellentelein

kínozza, a

Pált

a török

Errl szó

meg, de megöletésének azonban jellemzi lervoját. halt

a

állítólag

s

szavait

saját

mert a fogságban

sincs,

mely

rege.

vitézi

híre afféle

1

Az nak

teljes

és

pítési

mint

késbb

Sámson,

belepusztul 6

az

Magyarország

úr,

folyását,

1

meg

is.

V.

külön

a

ö.

Hervoja

csata

király

ill">

okleveleibl

-

Zsigmond

oklevelében,

címere

havában vívatott

be-

pedig

tan.

ez.

5

v.

ö.

u.

o.

lt.

király

1".

is

J<>

-''-.

czélzás nélkül Galgóczi

lt.

.i.

t.

Zichy

368.

1

V

a

okit.

14.

Zsigmond

stb.

megemlíti Csapói Pál

de a Thuróczy

7. 1.

elkövet-

satában r

iflitható

•

barezosoknak. Sigray

cvi

lesz

ismét

éreztetheti

államiságra

hej

oszlopait.

Voltakép a torok

késbb

csak

tele-

Hervoja,

megállította.

is.

urak-

magyar-szlavón

a is

megrázza Bosnyákország az ország

bosnyák

aug.

termé

délvidéki

rttösöknek ezenkori szereplésérl

melléki nagybirtokos .t

mely

terjeszkedést

a

A

hatásukat.

ez.

volt

következményei

a

éreztetik

veresége ezáltal

vak

a

csatának

uszorai

tesen csak

<<

krónikájában említett anekdotára való

Közöljük

.i

Toldalékban

II.

46

lett

egy évvel sem

1406 ápr. havában). Spalato megsznt mint herczegség.

„diadalát", (f

czeieké

Hervoja

vég kezdete.

a

kezett

;

túl

velen-

Zsigmond össze-

munkájának eredményei késbb

roppant, mindazonáltal élete

újra kifejezésüket

Kelleténél

de

élte

a

Hervoja országa halála után

király is rajtavesztett.

más formában

meg

lelik.

hosszabban idztünk Jajcza ezen korsza-

kánál, holott magáról a városról s a várról vajmi

keveset

mondhattunk. S mégis így kellett eljárnunk, mert Jajczának. mint Hervoja „birodalma" székhelyének éppen ez a

meg

személyes vonatkozás adja

ér

tengerig

a

boszniai,

történelem színterére

fpontjaként lép a

a

területnek

közvetítnek indul

s

Egy nyugat-

a tartalmát.

úgyszólván

a

ha rövid idre is, de történeti Száva s az Adria közt zománczot az ad neki. Hogy Jajcza királyi székhelylyé ln, azt csakis Hervoja pályájából s alkotásából érthetjük meg. ;

Katakombák.

fzdik

Hervoja korához

Jajczának egyik nevezetes-

katakombák építménye. A jajczai vár„Lukács-torony" közelében, a „Medvéd kula"-tól

sége, az úgynevezett alján épült

(medvetorony) északra 21 m. -nyíre egy sziklafalba vágott ajtón keresztül a szikla barlangjába épített, a terephez illeszked földalatti templomba jutunk. Errl a templomról, melyet katakombáknak neveztek el, legelbb Bancalari Gusztáv írt 1887-ben. 1 Behatóbban tárgyalta s keletkezését illetleg a kérdést valószínen végleg megoldotta dr. Truhelka Cyrill. 2

érdekes

Szerinte ez a kriptának szánt sziklatemplom

csak kibvítette

ideje eltt fennállott,

a czímeres vonatkozások, melyeket a az egykorú

hogy

bizonyság, is

képíró.

—

említettük

1

..Die

1404 eítt

Königsstadt Jaice

sche Rundschau für Geographie

in

Bosnien

u.

Statistik.

u.

X.

—

azok

falába vésett

barlangi

mint telepítvény

jóval

már Hervoja

erre vallanak

szikla

Ránk nézve ez a

Jajcza.

már

:

építkezés

ahogy elbb

fennállott.

Katakomben".

ihre

11. s köv.

k.

Deut-

1.

* „Die Katakomben von Jajce' czím 1894-ben megjelent tanulmányában. (Wiss. Mitteilungen aus Bosnien und der Herczegovina II. k. -

94. s

köv.

1904-ben

Ugyanezt

1.)

írott

s

már

a

idézett

tanulmányt

rövidítve

munkájában 55—60.

1.

közzétette

Jajczáról

47

A csupán rinte

a

a

legrégibb

séggel

várhegy

volt a

itt

elején

korában

Hervoja

monographusa,

idézett

is

rtornya

fennállott.

lehetne

a

királyi,

hogy

szintjére

Annyi tény, hogy

várnak,

a var egyes

a

mely

vár.

többször építkezését

szorítja; a

kepét adni, a mit

azonban biztosan

kezdte

sze-

Medved-kula

már a XIV. század s nagy képzelötehet-

részleteirl

Azt

Hervoja

illetleg országos

nézve

berezeg

Csak hozzávetleg

azonban inkább kerülünk. píthatjuk,

Hervoja

legfelsbb

fellegvár.

vána

épített

a

.alapon

lett

megállaa

várból

FEJEZET.

III.

.

—

Jajcza vára Hervoja halála után.

A magyar

Természetes

Hervoja rszága.

—

védrendszer.

Osztója István és

Kereskedelmi

határok

nélkül

fia,

II.

Tvrtko.

egyházi viszonyok.

s

szkölköd,

széttagolt

különnem területrészekbl összehalmozott s éppen ezért össze nem forrott ország, melyet csak egy rövid emberölt tartott össze czélra nem vezethet eszkötársadalmú,

zökkel eleddig, alkotója

mindig

után

halála

Egyik

összeomlott.

a

Balkán-félszigeten

dinasztiának sikerül

rövidebb-

hosszabb ideig fenntartani utódjaiban a családját, a másiknak, a melynek nincsen életrevaló utóda,

uradalma —

felbomlik az

Ez

már elhunyta után

mert csak annak nevezhetjük.

a sorsa Hervoja országának

is.

Felesége, a Kacsics

(nem pedig Szvacsity) nembeli dinasztának, Nelipics Ivánnak a özvegységre ntestvére, a kivel egy csomó várat kapott, múlva jutván, már félesztend felesége lesz Osztója István 1

bosnyák királynak. Egyetlen fia, Balsa herczeg, csak leányutódokban folytatta az apja ágát; egyik Katalin, másik Dorottya. Elbbi Blagay Jánosné, utóbbi Frangepán Mártonné.

Ekképen a

Hervoja-féle herczegség,

amgy

kiválása következtéoen vált.

nem

zsupa bosnyák

királyok székhelyei.

lehullott a korona, torzóvá

Horvatinicsok voltak elegen, de a Hervoja-féle családi

Jajcza a

is

melyrl Spalato város

került a kezükre,

csakhamar

elmállott a

Jajcza vára és városa -úgy látszik,

sok

birtok.

Hervoja fiának a

—

után melynek idpontjára nézve adatot nem -tudunk Osztója (1398—1404; 1408— 1418), késbb fia, halála

— 1423)

Osztojics István (1418

(1404—1408; 1

Frangepán

1421

okit.

Jánosról, a híres ramai

— 1443) I.

116.

comesrl

s

azután

hatósága

Sógoráról, legottan.

a

77.

Tvartko király

alá

kerül.

koronához

h

Vájjon

Nelipics

Osztója a jajczai zsupát az földdel) törvénytelen

Mának, a

úgynevezett Dolnji krajjal

késbb oly

vranduki kenéznek, adta-e

hírhedtté vált

(Al-

Radivgj

mo-

Jajcza többször említett

nographusa úgy állítja. Valószínbbnek tartjuk azonban, hogy a bosnyák királyok, mígnem Osztójának másik törvénytelen Tamás székhelyét oda tette át, külön helytartófia István 1

t

mar akkor bánoknak neveztek, noha

kat rendeltek, a kiket

a

bosnyák középkori igazgatás nem ismeri

ezt

a

speciális

magyar horvátországi tisztséget. 1 A bosnyák királyoknak si székhelye Szutjeszko; (szarajevói ker. viszokói járás, 12 km. a csaticsi állomástól) Tvartko onnan keltez, mint székhelyérl (in curia majd aula nostra regali). 8 A királyi családnak, Kotromanéknak I.

mez-

szállásbirtoka: a vrhbosznai zsupa, vagyis Szarajevó

(Sarajevsko

sége

polje),

melyhez

aztán

a

zsupa

lasvai

A vrhbosznai zsupa fbb Viszoko lv.tr, ugyancsak székhely I. Tvartko eltt, de utódai is kelteznek onnan Kresevo* Fojnica, Vares, ViszokóTvartko óta székhely s ettl tól északnyugatra Szutjeszko, északkeletre Vares-felé védett, szakadékos területen magas hegy ormán Bobováa vára, a hova kincseiket rejtettek a Travnikkal.

idött

helyei:

1

I

I.

királyok.

a s

6

Jajcza s vára abban az arányban nyert fontosságban, melyben a törk uralom gyökeret vert Fels-Boszniában a bosnyák királyi területet följebb szorította. A magyar 1

:

Truhelka C. Jajczai okit.

A

mai

*

elbb

zárda

W. M. aus

L.

L.

halomnak

mögötti 11.

IV.

268.

ma

dvor,

is

I.

A mai Szarajevó, Vrhbosznának, magyarul Várbosznán hogy Brdo zsúpénak volt a fhelye, de 1415-ben, st

még

török kézív kerül.

is 4

7.

1.

francziskánus

curia báni a neve.

hisszük,

m.

i.

Szarajevói kerület, fojnicai járás.

Közelében egy

Hervoja

bírta

var romjai. '

dei

\

keltezéseket

részben n

mi

Akad.

jeszkotol a Lukovica épült. 11

1.

Miklosicfa

Commemoriali (Velenczei

:\-yi

V.

ö. 5.

még

állt

kiadványaiban. patak

mellett

Stratmiirovics

i.

m.,

Pucsicsnál Mon. Rag

kiadvány) Ljubicsnál

Bobovácz meredek,

Gy. Bosnische

.

I

(Horvát Akad.i

északkeletre

a

van

ah^ hozzáférhet., Königsschlösser.

SSÜÜáfl

W. M.

50

korona

a török

területe s

za

magatartásával

1413-ban

terület

között, melyet

inadból

(csak

Hervoja

azért

ala-

is)

pozott meg, a bosnyák királyság csak észak felé találhatott

menedéket, vagy paktálnia csék

s

kellett.

Ezt cselekedték Osztoji-

Tvartko király néha ügyesen, de gyakran rajtavesztve.

II.

Zsigmond királynak csak uralkodása vége felé sikerült a déli határt biztosítani azáltal, hogy OJ az utolsó szerb fa szent korona Magyar

r

'

'

s ar

incorpo"

1426 körül megegyezik, minek következtében Nándorfehérvár magyar kézre jutott. Lazarevícs

kenézzel,

Bosnyák

Istvánnal

1411 óta nem szerencsés, az okát nincs De hangsúlyoznunk kell, hogy a magyar

politikája

miért ismételnünk.

védrendszerben nagy volt a fogyatkozás.

magyar

rendszer

banderialis

azon

mezni, de megjegyezzük, hogy

ség tekintetében de

vezéreik,

Nem

korbeli

egyéni

kívánjuk

állapotát

vitézség és

a

jelle-

képes-

ugyan az egyes zászlóaljak és

kiváltak

szervezet

fegyelem

és

dolgában

lazák.

minden tervszerségnek. 1433-ban kelt a tervezett sereglétszám- megállapítás, mely alapul szolvéderreformnak. E létszámból Horvátországra, gált a Szlavóniára (a mai Horvátországra), az uszorai részekre Híjjával voltak

általán

(a rácz despota, a pozsegai

mint

a

dalmát,

a

ispán,

szlavón

horvát,

pécsi

püspök) valaBoszniára

részekre,

veres

esett.

A

hogy a

déli

létszámot

pontos

mert a jegyzék

nem

teljes.

1

megyék

:

Valkó,

Bodrog,

tartani

lehet megállapítani,

Annyi azonban

kiviláglik belle,

birodalmi határt Dalmáczia, Horvátország védi

nyugat fell, északról Szlavónia

magyar

nem

és

9000 fegy-

részeire s a Szt. Szávai herczegségre összesen

Vercze, Somogy,

s kelet fell a déli

magyar

Zala, Baranya, Bács, Pozsega,

Szerem, Tolna. Kitnik

hogy a király a magyar korona incorporált részeit megs megvédelmezni tartozik.

1

Schönherr i. m. 592. kép lehetetlen. Ha Zsigmond számát, az arányszám

— noha

1.

továbbá,

120,000-re teszi a létszámot, ez minden-

alatt

1.200,000-re tesszük az összlakosság

az a középkorban

nagyobb

—

képtelenség.

Hiszen a mai hadseregünk békeállománya a népességnek csak alkotja.

Az

efféle

hatók. Abból

sem

önkéntes becsléseknek nincs hasznuk, lehet következtetni,

hogy

a

086 °/„-át nem megbíz-

s

fpapok, bárók

a banderiumtartás alól 286,000 arany forinton megválthatták

s

káptalanok

magukat.

51

Az ország

egyháznagyjai

zászlósai,

védelmezni ezeket a részeket

(XXII).

Berzeneze (Cierzencze) a magyar királysághi

nyák

I

Miklós

Garai

nádor

hogy Halomföld (Chulmia, Huni), Livno (Hlevna)

felhozta,

Nagy

meg-

kötelesek

-ajos király igazgat tata a horvát

király tartja

Nagy Lajos

bán

>z

tartozott

Jelenleg a bos-

által.

hatalmában mindezen részeket, valamint a

Grebent és számos egyéb várai

bírta

s

ezeket

;

is.

Ezek

a

ma-

gyar korona incorporált részeit alkotvan, az államhatáron belül esnek. Ezért a király kérdezte, hogy melyik

aza

határ, a

honnan

a sereg megindulni tartozik, részint a területnek megvédelmezése, részint az elveszett terület visszaszerzése

okából Ezek

:

„Dalmáczia, Horvátország, Ráma, Servia, Bosznia (külön a régi

melynek

Rámától,

1411-ben

Iván

Nelipics

ura)

az

1

Lodomeria és Bulgária, a mint azok a tiszteletreMagyarországs

Galiczia,

méltó Lajos király korában a koronához

hoz tartoztanak*. (Art. XXVI.) Minthogy Magyarország melléktartományaival oly népes es hatalmas, hogy bármely

ha hadserege jó akar

arról,

Ez

rendes

és

ellenféllel

beosztást

hogy a rendek mit határoznak rendekhez

a

kérdés

intézett

megbírkózhatik,

nyer,

informáltatni

8 e részben.

szerintünk

egy

a

jegyzkönyve, a mint különben Kovachich, a kiadó is megjegyzi. Ezen az alapon dolgozták ki a/ 1435-iki I-S végzeményt, mely királynál tartott tanácskozásnak a feldolgozott

azonban csak egyes részleteket kodifikál. 9 Zsigmond király utódainak egy csomó megoldatlan kérdést s egész sorozatát az elzálogosított váraknak hagyta örökül. Albert király idejeben, tehát 1437 után, Boszniában

három var

tnéría

Bu

1

.

említtetik

t

tévedésbl Cumania

beant".) '

Magyarországhoz

Komothyn}

helyett

;i

Cumaniae.

II.

tar-

Tvrtko bos-

bevezetésben

Meglehet, hogy Hoszniát

irt

leír".

Toldalék IV strumra,

III.

mely

Lehet egyébként, hogy szöveghiba, mert a

és

-

a

elövára Bocsácz és

..

1

mint

említtetik,

(„sicuti

Kovachich

V,

Másolat a m.

Arch. közi. XII.

condam

tempore

11°

»

om, 336.

kir.

115.

vagy

hivatkoznak az

Sigismundi exercituare de-

1.

orsz. lev. Tört. 1

protocollumra

domini

187&

Emlék gyjt. Hibásan kiadtak

52

1 nyák király pedig Nagy és Kis-Kemlek vára zálogbirtokosa. Mennyiben függ össze a két dolog, vájjon Jajczáról, mint cseretárgyról volt-e szó, mikor Zsigmond király 1426-ban 2 követséget küldött II. Tvartkóhoz, nehezen állapíthatók meg.

nem úgy érti-e a jegyzék, közvetlenül Magyarezek hogy a mely Castra Bosneról azt kellene hinnünk, országhoz tartoztak e? Formája szerint Még

az

sem bizonyos, hogy

Jajczát

szól,

hogy igen, mert Boszniában több vár volt, mint p.o. Szrebrenik, melyrl megemlítik, hogy Máté bán kezén volt zálog czímén.

:i

Ulászló

I.

Bosznia

idején

király

Magyarországgal a status quo

alapján,

szövetséget s

köt

ekkor Jajcza

'

is

bosnyák birtok. Egyébként bvebelemeznünk a patarén felekezet befolyásáról ha e politikai vonatkozásod igazi tett megjegyzésünket, akarnók megvilágítani. Hiába részletességgel kell értékét

bennefoglaltatott, mint

ben kellene

érsek, a zágrábi, pécsi, szerémi és

volt a kalocsai

bosnyák

püspök minden buzgólkodása, a hitbuzgó Marchiai (pápai márkabeli) Jakab (cs. nevén Gangala) térítési buzgalma, a Kotromanokból s ivadékaiból igaz katholikussá egy sem

még ha külsleg

vált, Kath. egyházi on> '

vallották

is

a

hitet.

II. Tvartko Pozsonyban Zsigmond királvugyancsak Tvartko a jajczai francziskábarátjánál, Marchiai Jakab bosnyák nusok pártját az vikáriusnál, úgy látszik, Jakab a jajczai barátokban nem

Hiába ebédel

lyal,

5

hiába

bízott;

6

hírében

fogja

barátja, Tvartko,

királyi

1435 deczember 20-án ismét Magyarországban

áll.

idzik Székesfehérvárott, tény, tényleg

Az nem is

akadályozta,

hogy

ferenczes barát

1

Késbb

adományul

:

egy

a

barátok,

kik

László kapta

fia,

királytól. 1.

a lepogl. iratok közt horv. orsz.

„Focdus denique Vladislai

róla

mindenkép meg-

Vukcsics István herczegovinai herczeg

Mátyás

144.'!.

lib.

I.

inter reges et

Schwandtner

5

Mon. conc. med. aevi

,;

Fermendzin s

mondja

azt

megkereszteljék

övéit

Századok 1K69, 605.

!>;>

akkor

volt megkeresztelve, s

:i

De rebus

s

a király csak színre nézve volt keresz-

2

*

794—

I.

mégis csak az eretnekség

i.

több helyén.

ni.

146.

I.

ltr.

regna confirnatum 8 Callimachi

folio

.

I.

2.

J.

457.

791.

Bobováczon

keltez.

L.

Wadding

X./7.

országában vannak; mert abban az országban tnanichaeus eretnekek vannak. Hiába buzgólkodtak a raguzai papok. Rá akarták venni az eretnek és szakadár bosnyákokat, hogy küldjenek Bázelbe követeket, de három szláv püspök:

dozó

egyház

Strojnik, a kath.

Djedgost, Starac és

királyt.

1

Ez

három patarén

a

elöljáró

mikor

a katholiczizmust akkor, a

a

még nem

török

helyzetnek. Az európai teljesen urává a ekkor még nem irányult annyira a Balkán

Zsigmond

beszelt

hiába

veszedelemrl, a rendek Mindamellett

az

király -

pápák segedelmével, ha lassan

A

elkelkre

az

s

Osztója

katholikus,

elismert

herczeg leánya

a

l
(14 11-

felesége

Jajczán

megindul a

hitelet.

Ebbe az idbe

nak

hit

Legelbb állott

Katalin

Szt.

templomot,

a

helyezték

el

Itt

másik egyház

lesz.

a

mely

Mon V U.

'

Ili

közt.

in

Ilyen

ssupája)

is.

conc Farlati

ö.

s

dioecesis

esik a jajezai

oppido

(In

i

mai

o.

I.

766

1450

mecset

városi

helyén

159-ben Szt. Lukacs ereklyéjét,

l

Boldogasszony

tiszteletére

m. aevi

I


— 77.

mecsei

1.

<.-.

épült,

mellette

tévesen Lukácslett.

a

campa-

M<

VI III.

!

regno

királyasszony

a

tiszteleteié

a

tornyának neveztek. A templomból

1

példázzák. 9

ersségeit

pedig díszes haranglábat emeltek, melyet

ruliuin.

István

castro nostro Jajce, kelteznek).

in

építtet

a:

és udvari kápolna épül, a királyok-

lak

jobbára tartózkodási helye

is

60)

várbosznai birtokain a láng-

király a

Jajce,

ver.

királyi

Vukcsics

Katalin,

zárdai

vár kiépítése,

szemmel-

munkásságukat.

király,

ferenczesek

királyi

a

kitartásával s a

buzgalm is

török

de terjed és gyökeret

terjesztik

A

a/.

is

a

megtapasztalván, a

Tamás

István

iia,

1436-ban

ülésen

iglaui

propaganda

is,

cuius regio eius religio elvét

családra

közérdekldés tele.

veszedelemre való utalással,

látható török

lett

sajnálkoztak. 1

katholikus

a

legdühösebb

már-már ingamegakadályozta

rémítgetésekkel visszatartották a

ellenségei,

Bosne

korul

Ebendorfei

Diarium.

ugenius papa (IV) indulgentias

Vranduk

Mariae

concedit.

(Radivoj

in

GUunoc

Permendiio

kenéz, a

k

nullius

k.

érének

54

(Szahat kula) a mai

óratorony

úgynevezett

pedig

nilébl

még romjaiban

Jajczának

ékessége. Szt. Katalin egyháza

is

tulajdona) 1 volt a

bosnyák vicariátusának

(a ferencz-rend

A

székesegyház, mellette épült a rendház.

egy templomot Szt. Péter templomként szerepel. 2 tettek

barátok

az

A

conventekkel

ottani

hogy

Dalmácziából

eleinte

a

feren-

jajczai

kerültek

illetleg

ki,

összefüggésben.

szoros

állottak

dalmát conventek szolgáltatták Jajczának a bort,

és ruhát

oda vonultak

;

el

épí-

is

mely helyrségi

tiszteletére,

megállapítható,

Történetileg

czes

várban

ell

a veszedelem

az

olajat,

elaggott

vicariusa, a két

barátok. Kapisztrán János a rend apostoli

ország conventjeinek elkülönítését tervezte, a mit Thomasi

püspök nem

lesinai

nem

javasol, mert

akarja ezt a gyönge

csemetét kitenni a veszedelemnek, noha a sikereket mutattak

már

része

áttért.

kedves

tartózkodási

:

s

Magánjogi adatokból ipari életnek

Van

de

is

jobbágya lalja

nem

A

az

..Ad

jön be városlakónak,

hanem

A

királyi

ccclesiam

sancte

Cath.

in

s

II.

városon

vár alján

castro

Jajce

regni,

dicti

regni

dicti

idetart,

que

existit."

318.

Az úgynevezett

Szt.

Lukács-tornyát

történetét igen érdekesen írja le Truhelka, lanai a

jó pénzért vál-

ki ott raktárt

fratrum ord. minorus de observantia vicaria

Theiner: Mon.

Ebben csak

akkori bosnyák társa-

gen keresked, iparos telepszik meg, a 1

beszárma-

is

minden.

pásztor s a várban lakó kenéznek a

a teherforgalom közvetítését.

domus

s

a kiindulópontja.

Spalato

irányul

természetes folyományát látjuk

dalmi rétegzetnek.

hogy a kereskedelmi

látjuk,

felé

köz-

kiváló helyre jutott.

Dalmáczia egyéb részeibl

Spalato

1444-tl

központ,

hitéleti

Jajczában jobbára

ott raguzai s

zott lakos,

s

mint az úgynevezett bánsági

pont, 4 forgalmi tekintetben

'

elkelk nagy-

a város és a vár, mint a király

helye,

kezdve fontosságban, Jajcza

nagy

térítés terén

az

3

oppidum

Jajcza az

meg

a király,

s

fel,

túli

i.

s

Szt.

m.

61-

Dzsebics-házak mellett voltak,

Lukács 64.

1.

A

ereklyéinek

rend ingat-

a keleti kaput Papaz

Kapijának, barátok kapujának nevezték, mellette egy rtorony. 3

Capistranus Triumphans Köln 1700, 194—95.

4

Ljubic: Listine IX. 215. Pál jajczai bán. V.

ö.

1.

Okt.

1.

sz.

árusítja el készletét. Hitelbe kap Spalatóból ottan szegdnek hozzá. A velenczei és emberek árút, raguzai keresked linóm árút hoz be, közönséges posztót Spalatóból szállítanak", de egyéb árút, fszert is. Nem akarunk

a vidéken

s

egyes adatokból összefügg képet V.

Az adatok Jajczában ekkor pénzes kereskedk lak-

közjegyzségi

spalatói

bizonysága szerint tak,

kiknek

a

a

jelesül

kell

készpénzük

s

akkor

azt

meg.

állapíttatott

is

lehetett,

értékforgalmat

hogy a

föltételeznünk, de bizonyos,

idegen.

kereskedelmi

biztosítani

Valami nag\

1

Az

volt.

kereskedk

raguzai

és

mennyiben

a

szerzdésilet-;

jajezai adatait.

irattárak

hitelük,

velenczei

szabadsága,

nem

Toldalékban

festeni, azért a

közöljük a zárai helytartósági levéltárban rzött, régi

sz. a.

királynak a

kereskedk fizette illetékekbl és vámokból volt a le,^ nagyobb készpénzbeli baszna. Noha Jajcza hegyes-erdos vidék, jövedelme a középkorban sem lehetett passzív. Hiszen ma is a sokkal kisebb r

760,000 koronát jövedelmez 312,000 korona

járás

jajezai

kiadással szemben.

hasonlítható

A

össze

pénzügyi rendszer ugyan nem

inai

középkori

a

magángazdálkodással,

mindenesetre számbavehet a visszafele következtetés

de ará-

nyosításánál.

Jajcza

nyer

es

hely

központ tehát már ekkor

mint

leven, a

kísérik, s kikémlelésére

hovatovább

portyazokat küldenek. „Jajcza bijela"

vagyis székvár lesz a neve már a töröknél

fehér-, .1

is

A magyar határhoz legközelebb törökök már elbb is nagy figyelemmel

fontosságban.

politikai

réven kerül bele a

Mátyás

felléptéig

király

telep es határvár ez a

replése

a magyar-török

megrli a bosnyák '

Érdekes

Iram Miklóssal

azonban mégis csak bosnyák

bánsági központ. Világtörténeti sze-

erpróbában nyilvánul

s

cegevini.

Tamás

kötött

1444-ben

144íi

királynak

lése

a

említi ismételve

1888

az ének.

mely

kelt

in

január

3-án Vrandukban

Spalatóban, rivojnicaán es Jaj i.

m. 208.

1.

A vclenczeiek

castro nostro Jajce.-

Kosta llonnann Narodne pgjesme Sarajevo

meg.

királyságot.

[stvál]

iisend kereskedelem erdekeben. Fenuendzin kiváltságlevele

is,

hsi mesékbe.

Gjerselea

Ali

muhamedanova u Bosni HerVuk Jajoanin harezában így

és

i

FEJEZET.

IV. Mátyás király bosnyák 1458 1463.

—

politikus

A pápa koronája.

—

Bosznia. békülése.

—

politikája.

—

—

—

A

Bosznia 1459.

—

György.

Szendr vára

s

Tomásevics István bosnyák

—

—

Bosznia és a Hunyadiak.

Brankovics

király.

—

Diplomácziai elcsatározások.

—

kath.

A

halkán-

térítés.

—

Pius pápa és

II.

Mátyás király meg-

A török

hadjárat kezdete.

1.

Mátyás

Mátyás király poutlkája.

szempontnak

király balkáni politikájában két

van dönt fontossága. Egyik az egyetemes európai érdek,

magyar

melyet a részük

volt,

magukénak

vallottak.

törekvéseit

irányította,

területi

mióta

királyok,

az

európai politikában

a saját létfenntartásuk érzetében

A másik magyar

a

mely

ok,

épségének a fenntartásában

birodalom leledzik.

mindenha a

.Mátyás délfelé

király

való

Az elbbi szem-

pont következetes érvényesítése az akkori középkori európai

hatalmak befolyásától

is

E

függött.

a keresz-

tekintetben

tény magyar érdeket csak annyiban pártolta a többi- keresztény hatalom,

amennyiben

külön érdekének

is

azt az egyes phasisokban a saját

tartotta.

E

részben tehát Mátyás király-

nak a többi hatalom akaratához tehát

az

exigentiáktól

függött.

kellett

alkalmazkodnia,

Mag}^arország

területének

megvédése azonban a souverainitásból kifolyó oly elemi kötelezettség, melyet igaz, hogy szintén a lehetséghez képest, de függetlenül intézett.

Nándorfehérvár 1456. évi védelme biztosította Magyar-

Ámde mentén Mátyás trónraléptekor még

ország részére a Duna-Száva folyása

szerb deszpotaság tos

kulcsos

:

vonalát.

Igaz,

nismus

Duna

fennállott

a

a Brankovics György Ráczországa fon-

várával,

Vég-Szendrvel

(Smederevo),

Száva-Drina szöge hátmögében a bosnyák élt.

a déli

hogy két ütköz közé

volt ez a királyság,

került.

királyság

Gyönge egy

s

a

még orga-

melynek majd a török, majd Az Alduna mentén pedig

a magyar rugótól kellett tartania.

a

hogy

havasalföldi vajda magatartásától függött,

véd magyar

vagy a

török,

ezeket

vetjük

latra

van-e a

részen

tényezket,

a

szemben

mindig

magyar korona

a

ítelete,

százezer aranynyal

meg

nia

mikor azt

a

Ma

lehet törni a

a

az akkori

szem

érdekét tartotta

de

mint hogy érthet

a

politika,

„pogányt", csak akar-

könny

szerb,

a is,

elssorban

le,

a

maga

a

Kzert Mátyás csak azt tehette,

eltt.

végigmegyünk

ha

S

czéljaival.

lényein, melyek'

sora

bosnyák 6^

hogy vagy megtöri a vele szembenálló, esetleg irányzatokat, vagy diplomatiai úton összhangba

maga

néhány

hogy

Balkánon egy akarat dönt, akkor

volna a magyar politikának,

oláh

gyöng

ereje

hitte,

a

török

Mátyásnak.

kell

lett

kész

nem ismer

K/ért telette vérmes, a viszonyokat

európai diplomatia

Ma

hogy

nyilvánvaló,

többé-kevésbbé központosított, harezra

hatalommal

támadó

a

túlsúly.

hozza

a

azon

uralkodása

keretében játszódnak

politika

délkeleti

ellentétes

röviden azzal jellemezhetjük keleti politikáját, hogy: ha

háborúval oldotta

tehette,

meg

ha

kérdéseket,

a

lehetett,

szövetségek utján igyekezett úrrá lenni.

Elemi

nem

lehet

Mátyás meg,

meghatározásnak eléggé

király

tetszik

balkáni

politikáját

tan

jellemzés, de

e

hogy

hangsúlyoznunk,

a

történetírás

mindig a posteriori

ítéli

úgyszólván belevéste a conventionalis történeti

s

fel-

hogy

Mátyásnak egész erejével kellett volna a törökre támadni. A legújabb idkig nem ismervén Mátyás korának a bels, részletes rugóit, 1 nem azt írták le, hogy fogásba,

mit és miért cselekedett, illetleg cselekedte e/t vagy amazt

hanem hogy

a király,

Az

mit

kellett

volna cselekednie.

utolsó despotának katonai tekintetben

dunamelléki

országa:

Szendr

vára

1459

oly

fontos

június

20-án

toiok kézre került. 1

1

Felderítésük érdeme javarésxben Praknói Vilmost

osnyák és pest,

V

1909.

évfolyam

I

ö

szerb

Fraknói Vilmos

nenut kiadásában

s

K

nemcedékrajsi

illeti.

Buda

tanulmányok.

revételeivel

Századok

kozul azokat, a melyeket magunkévá munkának 1913-ban (München

telek

felhasínáltam a nevezett jelent

élet-

tettünk, 5)

meg-

58

E

hogy a középkori magyar magához vonzani a balkáni sem nem sikerült sem kiragadni azt a szerbek szemében akkor

részben

politikának

szerbséget,

meg

nem

éppenséggel

szultáni hatalmi

kell vallani,

turko-byzantin

ellenszenves

oly

igazán magyar-balkáni nemzetségnek

Szendr

jelleg

körbl. Pedig a Hunyadi-háznak, ennek az ez volt a

politikája.

és ezzel a Morava-völgye végleg elveszett Magyar-

meg nem fér szerb Mátyásnak a magyar korona köz-

országra nézve. Igaz; hogy a törökkel

késbb

elemet jogi

sikerült

kötelékéhez fzni, 1 de ez emigráns elem

volt,

holott a

Mátyásnak minden diplomatiai mestervonása ellenére a töröknél maradt. Nándorfehérvár ugyan megmaradt végvárnak, melyet a magyarság meg is védelmezett, de Szendr birtoka nélkül a késbbi országrész

déli dunaelvei szerb

események

folytán

expansióra, tartós

déli

hódításra,

nem

kerülhetett a sor.

A

helyzet ilyetén alakulása következtében a Kotroman-

család fattyúhajtását királyként uraló

török

magyar hadernek

a ki mellé Bosznia

állott teljes

szerep

fontosságú

védbástya ellen:

volt

a

jutott

Boszniának fokozott

a

Bosznia

politikában.

nyugati

felvonulása

lelkébl, az hathatós

Magyarország becses elvédet kap területének a megvédésére, ha Bosznia királya vele megy, a török pedig, ha melléje állanak a bosnyák hadak, eset-

segítséget

nyert

vele.

leges visszavonulását

Ámde ebben

Bosznia és a

Hunyadiak.

,..,,.,,

mindenkor

biztosíthatja.

a kétlaki helyzetében rejlik Bosznia saját , ,

,

,

politikájának a gyöngesége. Mert

ugy

csak

,,,,

állhatott

külön szervezetül, ha a két ellentétes hatalom sen

küllfelez.

Úgynevezett

ers középponti hatalom

nyílt

nélkül

politikát

szkölköd

meg

közt ügyea

hybrid,

állam,

melyet,

ez

magyar és török ellentétes áramlat, nem folytathatott. A magyar diplomatia szemében álnoknak tnt fel a bosnyák politika, mert nem bízhatott benne. A török pedig ugyancsak érezte, hogy a míg közte és a magyar határ közt ez a korlát fennáll, addig sem parancsolhat korlátlanul, s a nyugati világ sem

mint rideg sziklaszigetet,

csapkodott

a

tart tle. 1

Magyar-szerb összeköttetések oklevéltára. 1907. 248

— 284.

1.

Ezért Boszniának, mint önálló szervezetnek,

el kellett

még ha ersebb kez, nagyobb tehetség király élén, mint István Tamás (1441—1461), az Osz

múlnia, is

az

íia.

Valamint bizonyos az

végbemenni

áll

hogy Bosznia területén kellett magyar-török leszámolásnak, mely vagy el-

a

is,

ell a nyugati kijáró t, ha gyz a ma vagy Konstantinápoly parancsol ezen a bástyán mar Mátyás zárja a török

alatt,

ha ez megveszti a háborút. Mindezt a

nyekbl ma

Mátyás

désbl.

Mátyás

mindezt

király

maga módja

képest a

esemé-

lefolyt

világosan látjuk: ez folyt a pragmatikus fejl-

király

erezte,

szükséghez

a

S

és tehetsége szerint irányította.

N>snyák politikájába

hiz^

aládi

0, hogy modern nyelven szóljunk, „mint Hunyadi van engagirozva" a bosnyák királyival ;emben. Hiszen István Tamás bosnyák király 1444 jún. 2-án kelt okleveleiben elismeri, „hogy a mi kegyes urunk, Ulászló, [sten kegyelmébl Magyarország és Lengyelor királya. Hunyadi Jánosnak, egyebek közt erdélyi Stb. vajda s urunk Ulászló király fkapitánya nagyságának

hagyomány

is

tanácsára,

jóakaratából

belejátszik.

ex

ersített"

nyák az

1

(instituit

királynak

idben

kijelentését

et

Nem

confirmavit).

Magyarország és

a

Fennállott

közjogi

elemezni,

hiszen

ünnepélyesen

rendelkezésébl

minket Bosznia királyának ünnepélyesen

megtett

Bosznia

viszonyra

szöveg

a

A személyes vonatkozási ragadjuk

ki

meg-

és

akarjuk itta bos-

abban

közt

vonatkozó

saját

világosan

belle, mert nyilván-

hogy a bosnyák király, a saját bevallása szerint, Hunyadi János teremtménye Ezzel megkapjuk Mátyás

való,.

király e

kérdésben tanúsított subjectiv magatartásának

kulcsát.

Nem

csupán

souverainitásának

állampolitikai okok, de dynastikus rását,

[gaz,

dinasztiának 1

irányítja

is

még csak alighogy megfogamzott,

Legújabban kiadatott

Serbiens im Mittelalter"

Ebben

traditio

hogy 1458-ban a magja ennek a

a fontos oklevélben

Jinos sxemi helyet blatosit neki

íre,

s

„Studien zur

czim munka

oki.

mintegy viaaontbiatositás

eljá-

ezért ha alá Bosnieas unj

király

hogy évente 3000 aranyforintot

alatt.

Hunyadi

foglaltatik

A

a

kezdd

XXXIII, szám

ha netán menekülni kénytelen.

ígéri,

vele

Geschichte függ.

is

nemcsak

én ése,

menedék-

tizet

naki.

60

is

lehetségnek, de

rendeli a saját szempontját az actualis

soha

nem

szem

téveszti el

Egy

ell.

osztrák krónikás

írja,

1

hogy az ellene lázadó urak egyik vezérét, a nagyralátó Újlaki Miklóst, a körmendi csata (1459 április 7.) után azzal nyerte

meg a maga részére, hogy Bosznia trónjával kecsegtette. Ez minden bizonynyal a posteriori való állítás, melyre ráczáfol az a körülmény, hogy István Tamás bosnyák királyival ugyanakkor tárgyal. 2 Valami szóbeszéd alapján kelhetett a hír, s a hírterjesztésnek már akkor is „alkotó" ereje volt. Feltn azonban az a biztosság, s az a messzelátás, melylyel Mátyás azonnal belenyúl a bosnyák ügyekbe. Mátyás király eldei a magyar királyi székben idegenek voltak: az Anjouk olaszok, Zsigmond, a ki ugyan magyarrá vált, nyugati ember, Albert, V. László németek. A magyar királyság akkori hatalmi helyzetébl kifolyólag megannyian többé-kevésbbé siKeres expansiv politikát folytattak az Árpádok megalapozta hagyományokra is támaszkodva, de úgy, a hogy Mátyás, egyikük sem ismerte a balkáni lelket. Hunyadiék a Balkánról beszármazott magyar nemzetséggé váltak. Mátyásban is él a keleti traditio, s ha lelkének összetett elemeit apróra szedjük, bízvást píthatjuk,

hogy

balkáni

akkori nyugati

mveltség

csaphatta be°

balkáni

vérbl

idealista

féle

a Balkán-

uralkodó,

mert

belátott

nem

taníthatta

.^

balkáni politikus elvet,

van, rögtön

sebb

eláll

nem

hitet

hízeleg

neki,

köt,

de

fordul.

vált.

„nem

a

lelkébe.

t

semmi-

de

1

De Roo

Bossniensis :

Ezt

regtii

:

Hist.

speni

már Teleki

kész

mihelyt

ismer. Ösztöne ellenfele

ma még

alkalma

mikor alkalma

viszontbiztosítja

Az igazság

Austriae

lib.

VI.

erkölcsi

f.

er-

halálos

nyílik,

ha

nyílik

rá,

magát szövet-

tekintetben isme-

341. Mathias rex

fecit. is

hogy

Szomszédaival ünnepélyes szerz-

alattomban

ségese ellenfelével.

érzi,

azonnal

lehet másként, titokban, de

egyenesen ellene dést

szándékától, ha

Barátságra

nálánál.

ellenfelével,

nem

t*

renaissance tudós, mert vele született.

politikus

1458-1463.

magyarrá

keresztény uralkodó.

Oly tulajdonsága ez neki, melyre

megálla-

megjegyezte HK.

1.

.

.

.

Nicolao

fogalom eltte, csak az ernek enged.

rétien

S mert ez a

legnagyobb biztosítéka, csak egy a

primitív létnek a

hogy mentl hatalmasabb, mentl gazdagabb gyen

akár

vagy

vallású,

keleti

római egyházzal

ha hasznát

is,

Le-

megalkuszik

bogumil,

mert

látja,

czélja,

legyen.

ezzel

a

vagy

is

megy a sora. létet biztohagyományos rítus, melynek küls-

az erejét növeli, vagy ha rosszul

A

sítja.

neki

vallás

ségeihez ragaszkodik, de elhikája nincs. Kz a ragaszkodás különíti

többitl,

a

el

marad meg nemzeti

ezért

s

indi-

Eljárásában csak az a következetesség, hogy

vidualitásában.

csak

paradoxont

Ezt a

következetlen.

az

meg. a

érti

ki

ismeri a Balkán fejedelmeit.

A középkorban csak a török értette meg ellenteleit, mert rájuk szállott Byzancz lelke. Az európai nyugat nem ismerte a keletet, nem ismerte a pápaság sem, mely Ugyan egyetemes álláspontra helyezkedett, de részletes

nem

egyebet

szem

eltt,

a Balkánon.

el

A

sikereknél

pillanatnyi sikert tartva

gyakran félrevezették. Két fember azonban ismerte:

Ulrik, 1

i'zillei

ért

ez a hatalmas, de títlravasz,

Balkánszláv, a

nem

ki

érhette

czélját, es

el

Mátyás megértette, hogy mit hségnyilatkozata

a

irányában.

ket, addig

még akkor sem. Csakhogy

hódoltak

mindig azon

él hatalommá

sebb legyen, ezért joga

Mátyás

A míg

er

néha

neki,

hogy

volt,

vált.

oltott

király.

uralkodók

ér a balkáni

„szent korona"

sebb volt és leszoríthatta

németbe

ero-

Neki úgj

magyar joghatóság életbeléplN-ig a magyar birodalom az elretörtet ozmánsággal szemben folyton védelmi állasván újra

kezdenie a

kellett

mert 1415-tl kezdve

tetését,

1

ban

volt,

tett.

Ezért a rácz es bosnyák politika

nem is magán '

teheti,

s

tehetett

egyebet, mint hogv a

Czillei

hogv

l'lrik

eléri

czélját

s

ott

éppen

hol

i>.

Ljubié

:

i,

becses

chronologiai jelzsek

nem

tanulmányában

\

-

úgy

igyekezett

tudott.

horvát

.1

I

istine

velencsei államlevéltári nainkat

közölt

Secrctoi Fraknói

V.

tért

maga erdekében

a

Balkán-félsziget északnyugatán bizonyára isulása.

még nem

es a

de tényleg

is,

segíteni,

III

.1

ha szívósan küzdött

más képet \ I

;

öltött

62

Brankovics

Hogy mennyire birodalom

déli

tnik

erejevesztettnek

a magyar

fel

feszít ereje, azt legélénkebben megvilágítja a

rigómezei csatavesztés után Brankovics Györgynek a béke-

magyar birodalom és a török szultán között. május 21, Szendr). l A magyar országos tanács rááll, hogy a havasalföldi részek, Ráczország és Bosznia, tehát a magyar birodalommal akkor védelmi viszonyban közvetítése a

(1449

álló területek

egyidejleg a szultánnak

(censum

censust

országok

fejedelmei

és

is

megfizessék a szokott

hogy ezen Magyarországba

azonban,

Kikötik

solitum).

mindenha

lakói

jöhessenek, causa curialitatis (illendségbl való hódolás) és

egyéb

ügyeik

okából,

elintézése

ebben

s

törökök

a

ne

háborgassák ket. íme tehát ezek az országok kétségtelen

hbéres a

tri,

magyar koronának, mely azonban ezzel hogy meg nem védheti ket s

részei a

elismeri,

kijelentéssel

hogy adót

Lehet-e

ellenségének.

fizessenek

ezt

a

viszonyoknak valamely tételes forCsak egy bizonyos, hogy nem tiszta s tarthatatlan állapotnak azon id szerint beállított fokmérje ez. Nem is csodálhatjuk, hogy István Tamás bosnyák király a két hatalom közé szorítva 1449 november 11-én Doborviszonyt az

államközi

májához sorozni

?

ban országa érdekét tekintve, összes rendéivel egyetértleg Korógyi János macsói bán eltt megfogadja, hogy Magyarország és

szent

nem

el

követ

Ezzel

koronája, valamint Hunyadi

htlenséget

biztosította

s a

törököket

nem

János

Magyarország irányában,

magát

ellen

fogja segíteni.

de

szultánnak megfizette az adót. Oklevelünk ugyan nincs

de

el, ha azt hogy nem fog

ne hinné

ki

biztosította,

állítom,

meg

Ezt külön-

meg akart maradni, Szorosan akarván a tárgyhoz ragaszkodni, csak meg-

kath. térítés.

koronája.

szultánt viszont

ellene tenni semmit.

ben, ha

a

hogy a

a rá,

említjük, 1

hogy Eugen

Mk

orsz.

V. Miklós

s

MODL.

levéltár.

is

kellett tennie.

már 1444

Teleki:

óta

243—411. Ez a

HK. X.

jogtörténeti szempontból felette érdekes oklevél eredetije dott. Teljes tartalmára 1.

sz. jegyzet. s

Hungarie

A

nézve

ö.

Teleki:

HK.

sajnos, elkalló-

120—121.

IL.

nem

fegyverszünet azonban ezen az alapon

Teleki u. o. X. 245

Corone,

v.

—

6.

„regno Hungarie

et

eretnek-

lap, s

jött létre.

sacre eiusdein regni

necnon magnifico dominó Joanni de

Hunyad,

regni Hungarie gubernatori nullám faciemus infidelitatem'".

ipsius

irtó

ers propagandát

czélzattal

meg

királyt

határozottan

irányításába

politika

hanem a bosnyák

ezt cselekszik,

külön oltalmuk alá fogadják.

A

a balkáni

hitnek, s

befolytak.

katholizáló

De nemcsak fembereket

1

befolyás Dalmáczia,

térítés és

Boszniában, a

folytattak

katholikus

a

nyertek

is

Lesina püs-

jelesül

pöke Tamás apostoli delegátus részérl' indult meg. Annak van határozott nyoma, hogy 1446-ban egy gyöngyökkel

is

es drágakövekkel kirakott korona készült a bosnyák király ;

mely egyelre a spalatói

r,

kincstárába

volt

július 20-án átvette."

1

Jelen Oklevéltár.

*

A

püspökség 3

in

Farlati

élén.

Sacrum

Illyr.'

:

1446

Spalato,

partibus Bosnae,

I.

Tomasmiak közül

velenczci

Üojmo székesegyház

Szt.

honnan Tamás püspök 111' Átadta-e tényleg, vagy nem, annak a

letéve,

auream preciosam donum

1428

s

255.

áll a lesitun

161-ig

1

1.

Episcopus Farensis

20.

jul.

Thomas,

való IV.

a thesaurariis eccl,

et delegátus apostolicus

Dogmi

s.

coronam

Spalati

Fugenii IV. Regi Bosnae Stephano

I'p-

1

I

Ostopié deferenduni suscipit acceptumque testatur.

Rcverendus dominus episcopus Farrcnsis confessus

contentus ae

et

Thomas

fráter

delegátus apostolieus

notarii infraseriptorum

Raynerio Laurentii

ser

signantibus unain coronam auream

depositatam

etc.

in

thesauria

thesaurariorum per ipsum rabilem^ virum,

et

et

íulcitam

perlis et lapidibtlS

ecclesie praedicte

referendam serenissimo

regi

Bosne

et

stipulantibus

péti

faciendo

liberans supraseriptos thesaurarios etc. ráta

ac observare

entibus

etc.

venerabili

Actum viro

et

dominó

et

amplius

coronam absolvens

quam absolutione

consiliaris

de

Jadra

testibus

babitis

el

ad pistonum extia mui

Paulo

l'aladinich

set

et

exam.

Zára

ht.

lt.

Spalato kölj.

It.

A

et

habere

archiadiacono

Farrensi Au<- Sertano dominici primicerio Spalati et nobile

de Cresana

nuntium

;

absolul

et

dictam

non convenire sub peoa

Spalati

dictorum

sive per vene-

suprad

finem quietationis

futurum non petendo nec

et

fecit

el

preciosis

de qua quidem corona

ut dicebatur,

pientibus

pro firma

niaiuis

de Marostita presbyterem

dominus episcopus delegátus

suorum bonorum

per

et

pro parte sanctissimi domini nostri

praefatus

in

Nicola Gonosolich

set

et

et

et reasij

Spalatensis daotibus

dominum episcopum delegatum

dominum Johannem

apostolicum nomine

datam

Duymi

de Spalato thesaurariis ecclesie sancti

gratia

testim examinatoris

recepisse ac sibi

et

Sedis

apostolice

et

partibus Bosne sponte fit

in

asseruit in preseatia

babuisse

fuisse a Qobilibus viris

dei

h.

Veccb.

I

Matteo de

Marino Ubertis

nincs nyoma. \)e bizonyára nem adta át, mert különben a bosnyák király, ha ekkor megkapta volna, nem vágyódott volna annyira utána. Kiderül azonban e ténybl, hogy a bosnyák király teljesen

önjogú uralkodó akart lenni, a

mely

szán-

dékát a térítk, munkájok sikere érdekében, csak pártolták.

A magyar

noha a kereszténység egyefelé, ebben a politikájának

souverainitás,

temes érdekét védte

délkelet

ugyan megfelel, de végs

czélját

kényelmetlen

illetleg

hogy ne mondjam gátat látott. Megérezték, hogy a bosnyák király Magyarországtól fügpolitikai térítésben akadályt,

getlen

akar

delem.

Ha

lenni,

mint jó

katholikus,

pápai védnökség alatt

tehet ellene semmit, a török ellen

áll,

bogumilirtó

a magyar király

meg

az

összes

feje-

nem

keresz-

ténység védelmét remélheti. Mindezek csak pillanatnyi remé-

a mint az események hogy István Tamásnak országa mellé a dalmát-horvát bánság is kell, hogy Czilleit onnan kiszorítsa, de meg hogy hatalmát öregbítse. E mellett azonban országában nem tudott igazában hatalomra jutni, máskép fordult a dolgok rendje, mint a hogy azt a jajezai udvar

nyek voltak, menten

máskép

el

foszlottak,

is

alakultak. Kiderült,

ügyesked balkándiplomatái

kieszelték.

2.

Szendró vára Bosznia,

H59.

Brankovics György (1456) deszpotának

nak halála után (1458) eltérbe

s

fiának Lázár-

lépett a rácz kérdés.

Mátyás

királynak állást kellett foglalni, hogy kinek a kezére jusson

Szendr

vára. Mátyás, a ki a szerb és bosnyák fordulaminden vonatkozásaiban ismerte, a maga szempontjából helyesen intézte el a kérdést. A magyar-bosnyák

tokat

jogviszonyt ugyanis világosan körvonalazta a szegedi (1459 elején)

országgylés. 1

átadta

hbérként

Tamás

fia

A

István

1

levelével.

király

V.

ö.

Szendrt,

király

fiának

Istvánnak, Novo-Brdo a híres bányavidék pedig

egyenesen Boszniához

bosnyák

Brankovics-örökséget,

Tamás bosnyák

urának

István

került. vallja

Tamás

király

Fontes Rerum Austr.

II..

A megegyezés

értelmében a

Mátyást és a török szultánnal 1459

február

20. k. p.

171.

10-én

Jezeróban

kelt

széniben függetleníti magát. íme a tiszta

Viszont

helyzet.

hogy Boszniát védelmezi, rácz despotának megteszi a bosnyák királyfit, a ki Szendrt tartozik megvédelmezni a tonik ellen. Mátyás ezzel a

Mátyás

szavatol

király

szerzdéses

lépéssel a

érte,

terére lépett

politika

abban a

a megersödött e megállapodás alapján hatalommal hathatós segédert nyer. Csalódott.

bosnyák

hogy

Tamás

fia

Ilonát,

feleségül

ugyan

elvette

alig két

hónap

1-en

év április

István,

145'.).

a néhai

deszpota leányát, de

hitben,

a bosnyák-rái múlva török kézre kerül Szendrö vára, deszpotatus eszméje egyelre letnt. Nem akarjuk tovább fzni az események részleteit. Annyi bizonyos, hogy a bosnyák hatalom, gyöngéden szólva, ismét paktált a törökmellett, bizton számítkel, pedig ha híven kitart Mátyás s

magyar

hatott a

az

nyult ez

A szegedi egyezmény világos mindenkép életképtelennek bizo-

segélyre.

megállapodásai

ellenére,

mert

alakulás,

új

szerzd

az egyik

fél

a

:

bosnyák királyfi s tanácsadó nagybátyja, akár félszbl, akar egyéb okoknál fogva, feladták a várat, s a törökök részérl

nem

lön bántódásuk.

is

Hogy Mátyás i

i

bosnyák

-i

-

•

politikáját

1

—

fektette,

magyarázatra.

A bosnyák

1

Fraknói

V,

ruházza

tel,

lap és

sikerülvén a

nem

szempontjából

udvar

s "

tartotta,

ii-i szerb kísérlet

erezte,

hogy

a

tanulmányát

mert a bosnyák király

a rácz királyi,

felvette

s

ábrándok

Délszláv

szorul

magyar

kÖV.

I

czim:; laknál

-

Horvátország részeinek királya csúnét. ('elfogásában nem osztozunk teljesen Fraknói figyelmei elkerülte, hogy

magát

1387 ben

lása óta

I.

Tvartko

tekintette a

i/.iméhe felvette a szerb királyi ezimet,

Miklosich

hanem

a

Monum. bosnyák

Serb. illet kiralv

dalom roncsai rovására. 1377 óta király, 1382 éa klisszai zsupákat

ezeket

szamaival.)

Tvartko

— 91

elbb

független

birodalom lehatn

Kz

nem

a

magyar

István

..délszláv

király

rámái

jogutódjának

utódai

viselik

is.

s

(V,

ábrán

középkori biro-

kegyelmébl bán,

meg

király

Del

-

Horvátországból azért akarja elfoglalni. hogy ne ju>

hanem anyagi ersödés a

ezt

S

szeri''

birodalom

hatalmán. ik Öregbítése a szerb

sanak Vukcsics István berezeg kezére ábránd,

a

szeri''

balkáni li.itulmasok.it

után

Nem M

való

történelmi traditio. isi

a

nem

faji

Biersemén]

''

,u ^

p*p*

>-.mia.

-

bosnyák-szerb nép- es nemxedékrendi tanulFraknói idézett tanulmany.it 593.

Századok

ssámú

i

az

Iv'cszlctesebben lásd

— 38.

•!

nem

más alapokra

manyainkat 36

árulásnak

ezt a capitulatiót

66

mi a f, bizalmát

király segítségét s a

pápához

fordult,

ismerte a Balkánt. Hiszen

nyák ügyekben" sance-publicista

s a

Pius

II.

„dolgozott szerb, albán és bos-

mennyire egy XV. századbeli renais-

alaposan

kereszténység

Mint a

eljátszotta.

a ki korának diplomatái között legjobban

informálva,

lehetett

feje,

az

volt.

hogy fogadta a el, hogy királyuk

természetes,

bosnyák követeket, a kik azzal álltak mily buzgó katholikus s mily erélyesen üldözi az eretnek bogumilokat. Utasításuk nincs meg, de összevetve a körülményeket, az nem állhatott egyébbl, minthogy ajánlkozzanak

a pápának, kérjenek tle mindent, hogy valamit

fel

kapjanak.

A

pápa csak úgy, mint az európai hatalmak, élénken hogy Szendr várának eleste mit jelent a török hatalom terjeszkedése folyamán. Mátyás király haragjának okát éppen a pápa értette legjobban, s legátusával, Tamás érezte,

lesinai

püspökkel, megvizsgáltatta az ügyet.

meg sem

függésükben

Tamás

István

mennyire egyoldalú töredékes, össze-

király eg3^éniségérl, a

állapítható

adatokból

ítélni

lehet,

hogy gyönge, kapkodó, a körülményeket elre nem érz ember volt, a kit fia István, egy tehetségségtelen, de nagyravágyó alak s rossz testvére. Radivoj, zgattak. Mátyás nem is egyenesen a királyt, de ez utóbbit annyit

látunk,

Szendr elárul tatásáért. 1 Hogyne bszült volna fel a magyar király, mikor bosnyák hbérese 1460 február havában felkínálja országát a velenczeieknek, a kik ildomos módon megköszönik ezt a nem kellemes ajánlatot. 2 1460 (?) április havában pedig okolta

megengedi

Hasszán

basának,

hogy bosnyák

Szerem- és Valkómegyékbe,

betörhet

trónja biztosításáért

III.

akkor,

területen át

mikor

neki

Fridrik császárral kell küzdeni.

3

Mindazonáltal Tamás, lesinai püspök, a pápai legátus,

a maga dalmát nézpontjából mindent elkövetett a 1

„Castrum Zendreu non solum

etiam totius Christianitatis

1459

jul.

12.

Bosnyák

életr.

s

Dipl. E.

M. K.

8

U.

67—73.

o.

I.

in

detrimentum huius regni verum

manibus saevissimorum és nemzetr. tanúim,

L. 78.

királyi

i.

Turcorum h.

tradidit."

„juh" érdekében,

ment.

a pápához mint kérelmezés

beállít

Értjük eljárását, hiszen 6 a hitbéli térítés eredményéért

—

—

küzdött. mely javarészben az 5 munkája jobban ismerte Bosznia helypüspök dalmát a Bz bosnyák hatalmasok közül. akkori zetet, mint harki az

megengesztelte a haragvó

Elssorban

sor volt, mert ez

alkudozik a törökkel, bogumillal, ha

sorban

kell,

egyetemes érdeke szempontjából

még

király

mint vele.

hogy a

rávennie a pápát,

sikerült

nagy

a mi

pápát,

hogy a bosnyák

tudta,

jól

1

épúgy Másod-

kereszténység

pártját

is

fogja kirá-

lyának Mátyással szemben.

A budai udvarnál nagy izgatottságot

keltett ez a bos-

nyák követjárás Rómában. Az a hír járta, hogy a pápától kér koronát a király s a bosnyák kath. egyházat újra rena kúriával.

dezteti

A korona megadása

praejudikál vala a

szent korona jogainak, a kath. egyház bosnyákosítása pedig

bosnyák magyar püspök és a kalocsai való a hír, akkor Magyarország a védfala s az egyház feje közt okvetlenül

illusoriussá teszi a

érsek

kereszténység

szakadás

áll

be.

maták. Mátyás

vén bosnyák a

Ha

jogállását.

a

fogták

így

a kérdést a

fel

magyar

diplo-

szó szoros értelmében elkeseredett. Ismer-

biztosra vette, hogy félrevezetik hogy ügyes, ellene irányult húzás ez. A ugyancsak ebben az értelemben itatott levelet a „alattvalóit",

pápát, érezte,

király

pápának:

II.

Pius Mátyás vádoló levelére

rendkívül tapintatosan

felelt.

— úgymond —

—

1460 június 7. annyira járatlan Bosznia

Nem

hogy ily engedmények, a melyekrl Mátyás szól, mire vezetnének. Arról is van tudomása, hogy István Tamás király mit vetett a ügyeiben

kereszténység

ellen.

dolog püspököket Jól

emlékezik

rá,

ezt

hagyás íns

hogy

bízóin ara

nélkül,

S hogyne

meg nem

(..non

1..

U'iums Sylvi

koronát mar

a

neki,

sine

ad illám pretendás".)

1

tudna,

hogy mily kényes

rendelni oda, a hol eleddig

de azok sem adták erre,

s jól megfontolja,

S

ha

nem

eldeitl tán

hajlott

voltak.

is

kertek,

volna

seJekSZÍ a

magvar

honore

beneplaeito tuo.

A pápa u

et

különbéi

BuropM

is

király

rja,

qui

hogy

68

nem

a bosnyák követek errl

is

csak menteget-

szólottak,

hogy urok Szendr várát csak szükbizonyítgatták, hogy a király jó keresztény

ték urukat, állítván,

ségbl adta

át s

kizte országából a bogumilokat. Püspököket az igaz, hogy kértek, de csak oly formában, hogy küldjön országukba valakit, a ki a mondottak igazságáról meggyzdjék. S a pápa fog is oda követeket küldeni, de nem azért, hogy engedményeket tegyen, de hogy neki az ügyek állás

sáról jelentést tegyenek.

Ez

a

levél

bizonyság

hogy a pápa

rá,

hitelt

adott

Tamás küldötteinek, a mennyiben vagy elhitte, hogy Szendr elvesztésében kevésbé bnös, mint Mátyás állítja, akit személyes haragosának tartott. Vagy ha nem is hitte a István

bosnyák mosakodást

— a mi valóbbszín, — de

egyetemes

érdekben így látta jónak az ügy elintézését. Ha a korona kérésének a dolgát tagadta is a pápa, meglehet, hogy nem szóltak neki nyilvánosan, de hogy

Tamás püspök

késbbi folyományok

azt a

A

hogy

a bosnyák király határo-

a pápa legátust küld Boszniába, zott sikert aratott.

ezzel a szándékkal jött.

bizonyítják. Azzal pedig,

római kúria követe

küldésével egye-

nesen beleavatkozott a balkáni politika intézésébe. Egyete-

mes keresztény szempontból érvelt, de a következményekben felels érte. A magyar király ösztönszerleg elhidegült

is

a királyi Bosznia sorsa iránt,

de a pápa

hatalmának

ellen,

a

mert megérezte a fulánkot.

szomszédjaitól

ki

istápja volt,

nem

léphetett

fenyegetett fel.

királyi

Haragját egyelre

elnyomta, de megcsírádzott benne a gondolat, hogy ekkép

nem

jut

dlre

a bosnyák kérdés.

Boszniában és Herczegovinában, a hol Tamás István király apósa,

Vukcsics István, a

maga

politikáját

zte, vég-

romlásukat érezték ugyan, mert elzetésük esetére Velenczé-

ben s Dalmácziában igyekeztek menedékhelyet biztosítani a

maguk számára, de

bellük a helyzet józan közben torzsalkodtak egymással és szomszédaikkal, nem hittek egymásnak, azért nekik sem hitt senki. Mint a gépezetében megromlott óra, azonkép akadozik a bosnyák politika. értékelése.

azért hiányzott

Kapkodtak

ide

is,

oda

is,

1

1

V. ö. erre

nézve Theiner Mon. H.

II.

és a

MDE

I.

kötet illet helyeit.

Velenczének egyelre nem kellettek,asignoriacsakakk<'i ket, ha valami konkrét kérdésben hasznukat vehet-

bíztatta ték,

Mátyás

király

meg

ban, a török

nem

bízott

sem írásukban, sem szavuk-

következetesen vesztükre

mikor István király 1460

helyzet,

július

tört.

így

állt

ló-én meghalt.

a

1

Tamás fia István (Tomasevics) lepett a bosnyák trónra. Három évig sem uralkodott. Vele együtt pusztult el a középkori Bosznia. Megannyian, még a korApja halála után

társak

a kik ezzel a tragédiával foglalkoztak, részben a

is,

posteriori,

még

de

az események lefolyása

közben

kon-

is

hogy Boszniának el kellett buknia. Nem is máskép. Az utolsó bosnyák nemzeti király teljesen a papara

statálták,

l(

ténhetett ez

bízta ügyét,

katholikus

feltétlenül

s

Szomszédainak

kivált

s

alapra

helyezkedett.

fvédurának Mátyás királynak

bizalmát eljátszotta az apja s a legerélyesebb

a

délszláv

di-

naszta Vukcsics István a szent-szávai (herczegovinaii herczej

apjának az apósa, 2 a

maga

politikáját csinálta.

Dalmát-olasz

észjárású követei s tanácsadói javallottak neki, hogy a pápa az egyetlen,

a

közös akcziót

ki

tud

összehozni,

bizalmat

pedig csak úgy nyerheti meg, ha igaz kath. voltáról

Ez

gvözi. zeti

s

végleges

a bogumiloktól.

meggyzdött, hogy

miután a

a fordulat

egyháztól:

akadályozható.

állott

be,

a torok hódítás másként, mint

közremködésével meg

egyetemes

kereszténység

folyamán

1

nem-

bosnyák

elhajlás a

1461

meg

Kitl kérjen segélyt,

ha nem

attól,

a

nem ki

keresztény egyház feje? Igaz, hogy nemzeti uralkodó, de saját

népe nem

.immal ismerik

lönbnek

bízik

hatalmát,

el

magát.

tartja

benne.

A

A hatalmasok

szívük melyén

a

csak mímel,

mindegyik kü-

v*ár*Bosznában

(Szarajevóbal

székel török helytartó Igen ügyesen csábítja a népet, meh nek terhei nagyobbak a király s a furak birtokain, mint -

a szultánt uraló területen. 1

Állítólag

i

m

ölte

Szabadságol ígérnek a kmetek-

meg,

ilönben

Mkónikás pusztu állításán nem találjuk K- igazoltnak. 5

István

famáa második feleségének

I..

a

sem

Toldalékok ki

'

VII

T"m

" tv '-'

bOM kiral >

70

nek (jobbágyoknak) török részrl, s a csábítás máris hatni kezd. Fél, hogy a váraikban lakó furakat otthagyja majd a nép. Azonkívül a török nem tördött a határokkal, ha-

nem

a hol jónak

a király területén

találta,

erdöket

emel-,

a honnan lecsap akkor, a mikor szükségesnek

tetett,

Ilyenformán beszéltek

Tamás

fia

1 havában, a római kúriánál.

1461 deczember

látja.

István király követei

Elmondták,

hogy segedelemért folyamodtak Mátyás királyhoz, a velenczei dogéhoz s Castriota (Skanderbég) Györgyhöz. Szövetségesek segedelme nélkül otthagyja királyát

a nép.

s urait

S most aztán elállanak a személyes kérdéssel. Már Eugén pápa megkínálta az apját koronával, de ez vonakodott azt elfogadni, mert tartott a töröktl (meg a magyar királyezt elhallgatták). Azt is állíttól, illetleg Hunyadi Jánostól ják, hogy külön egyházat akart a pápa létesíteni Boszniában. Azzal érvel, hogy az apja neofita volt, t azonban már nem fél a gyermekkora óta latin rítusban nevelték s

—

bogumiloktól, a kiktl apja méltán tarthatott.

Ezért kér a pápától

koronát

s kér

az egyházi

szer-

vezet új berendezésére püspököket. Felhozza, hogy ha meg-

koronázzák, ségei

meg

majd

alattvalói

fognak tle.

félni

Ámde

indokolja kérését.

inkább bíznak benne

A

pápával

ezzel széttépi

Mátyással, a kinek pedig egyidejleg kéri,

mire ez, ha Bosznia királya

való

hségben,

jogbéli szubtilitással

fegyveres

megmarad

kötelezettséget vállalt.

nem gondolt

segítségét

a korona iránt

Ezzel a nemzetközi

a balkáni király, a

koronára vágyott, a melyet az egyház fejétl kap. csak segíthetett

„

rajta,

de félnie

s ellen-

szemben ügyesen a hbéri köteléket

nem

kellett

tle,

ki

csak

A pápa mint

az

természetes urától", a magyar királytól.

Tanácsadói tisztán látták a külügyi helyzetet. Helyesen mondták, hogy elssorban veri le a török, azután Velen-

t

czére s a többiekre kerül a sor.

nak

el

1

a többiek. Az, Gobelinus

suis contigerunt.

:

Commentarii rerum

1405

— 1463.

ezek, melyeket Gobelinus

a követek anyanyelvén

libri XII. II.

adott

kelt,

Ha

elvész, vele pusztul-

hogy már az apja a velenczeieknek

ki.

A

memorabilium quae temporibus Pius pápa egykorú följegyzései

követi utasítás okvetlenül szlávul,

oly közvetlen a hangja.

71

megjósolta

Konstantinápoly elvesztet,

igaz

lehet,

de Kon-

még sem A nagy Byzancz bukását a kisebb bolygók lehullása követte. Khhez nem kellett jóslás, tettre volt szükMintha a modern nagy világalakulatokban máskép ség. menne végbe a jövend ilyetén eshetségeknek megérvelése stantinápoly veszedelmérl mindenki tudott, azért segítettek rajta.

?

A pápa

fontolóra

vette

követek

a

elterjesztését és

cselekedett.

Megadta nekik a koronát, külön megbízottakat küldött 1

magyar

Jajczába, de a intette

király lyal való szoros

egyetértésre

a követeket.

A bosnyák

hogy megkapta

király alig

a koronát,

nagy

ünnepélyességgel Jajczában a pápai küldöttség, élén Bozzo - köztük a legnonai püspökkel 2 és a bosnyák furak

hatalmasabbnak, István herczeg Vlatko fiának

—

jelenléte-

ben valószínleg október végén vagy november elején megkoronáztatta magát. Mindazonáltal nem érzi magát teljes

November hóban követet küld Velenczébe s hogy iktassák be t a velenczei nemesek köze s adjanak neki menhelyül királyi méltóságának megfelel házat Velenczében, meg egy házat Zárában. Kér hadi szerszámokat és mbiztonságban.

kéri,

Ha a török

szaki csapatokat.

ell menekülnie kellene, fogadjak

be a köztársaság területére. S mintha egyéb baja nem lenne, Sperancsics Pál horvát bánnal való viszályában jóakaratú semlegességet

a

kéri

signoriának.

István

herczegben sem

noha az t elismerte királyául s arra kéri a köztársaságot, hogy intse az egyezség megtartására. Végezetül jelenteti, hogy az összes urak beleegyezésével nagy lelkebízik,

sedéssel megkoronáztatott.'

1

1

Vájjon az Eugen pápa készíttette koron.it. melyrl

adatOS említést, vagy mást, azt

nem

volna az az Eugen pápa adta korona tárban rzött koronájáról

1

i.

DEMK.

m. 34!>

'

96

I.

maximoque applausu czeg

Bocskay Istvánnak

1463-bafl a törökök.

I4t;i

királyévá]

dcez.

küldött

1.

tettunk lett

bécsi cs. kincskir.

kincsei közt

Arch.1

L.

1.

— 07.

et

elbb

De miert ne

jelentések.

» Regem Bosne omnium suorum príncipnm et Jommorum ;

liberó

Klaic

a

hogy Tamás Ha István

állítják,

foglalták volna le ezt a koronát

?

írják

1.

alaentate-

követségével,

Velencei

,

i!'7.

IV. .

.

coronatum

.

regni u.

melyet egyidejiéi

o.

fuigse

ipsius conseosu

101.1. István her-

72

köztársaság az els kérést

A

harmadik ell ügyesen ják

—

kitér.

pénzen fogadhat.

befogadják, Osztrovicza

Ha

a

második és

csapatokat

— mond-

Ha menekülnie kellene, szívesen és Clissa várát nem engedhetik át. óhajtanak, szerencsésen meg-

a mit

a horvát bánnal,

teljesíti,

Mszaki

küzd, István herczeggel igyekezni fognak az egyetértés fon1 tosságát megértetni. Megkoronáztatása alkalmából üdvözlik.

A pápa

megérezte, hogy ezzel a koronázással Mátyás

érzékenyen

jogát

király

A

illette.

fell biztos volt, hogy

Mátyás, kinek hírszolgálata minden egyes körülményre

errl

terjedt,

az

egész actióról

ki-

máris részletes tudomást

Hisz a horvát bán, a macsói bán, Ragusa, Velen-

szerzett.

cze mindezekrl rögtön értesült s a király az akkori körül-

ményekhez képest minden híradást gyorsan megtudott. A pápa ismervén Mátyás személyes érzelmeit, elébe vágott 2 a bekövetkezend rossz hangulatnak: 1462 január 21-én levelet írt a királynak s a bosnyák királylyal tudatta, hogy Budára küldjön követséget a

A

királyt

pápa szelíden és a kereszténység egyetemes érdekére

hivatkozva

kérleli

Mátyást, hogy bocsássa

királynak az ellene vetetteket.

kömvékeztette a vár bíborosával

É ervel a

megengesztelend. 3

levélre

királyt

írt

A pápa

is

és

meg-

is.

Mátyás

király

május végén

azt

hogy az

írja,

felelt.

magunk

a mint tollba mondja erteljes

királyt,

a bosnyák

kedvenczével Carvaj állal, az Angyal-

ez a válasz, hogy szinte

íratott

meg

Vitéz Jánosnak

4

Oly elemi

eltt látjuk

igéit.

észretért

bosnyák

királyt

befogadta az egyház kebelébe, kövesse a példáját Mátyás, nehogy elkeseredésében átálljon az ellenséghez.

csát.

Nos a

király szívesen fogadja az apostoli szék taná-

Tudja

,

hogy a

király

kötelessége [megbocsátani s

elfeledvén a rosszat, emlékezetben tartani a jót.

Ámde nagy

dolgokban nem szabad visszaélni a könyörületességgel, 1

i.

okit.

u. o.

98— íou.

1

XII.

3

Ep. Matthias

*

Fraknói Vilmos 17.

1.

Kai.

szi-

u.

Feb. r.

Pi. :

E.

XXX.

Mátyás

kiráiy

ev.

Külügy

33. Schönherr

Gy.

73

gorúsággal

könny

mérsékelni a lágyságot, nehogy a

kell

bocsánat ujabb vétkekre nyújtson alkalmat. Kzzel odavágott

könny

a kúria

bosnyák

sem

ellen senki

vétett annyit, mint a

Mint a magyar király alattvalója, kitl min-

király.

den joga ered

sem

bnbocsánatára.

szerrel adott

A kereszténység

quibus

(a

omne

átpártolt

kényszeríttetve

ius regni

törökhöz

a

senkitl

habét)

adót fizetvén

s

Majd megtérést színlelt s megcsalta tlük kapott segélyt az ellenségnek adta. Hogy ebbl mennyi kár származott, mennyi föld pusztult el, bányákat tztek rabszíjra, azt nem is kell fölneki, megersítette azt.

jótevit, a mennyiben a

emlegetni, mert ismeretes.

Fején találja a szöget,

azokhoz

ismét

mert

(t.

i.

hanem megkörnyékezi az bocsánatra

a

hajlik

s a távolból

érzi

mert azt

neki,

a

s

mondván magyar

...Most

:

a

nem

aztán

királyhoz) fordulni,

könnyebben

apostoli széket, mely

mások sebének

sajgását kevésbé

könnyebb végérl fogja a dolgot. Hízeleg hogy bnhdés nélkül nyer bocsá-

hiszi,

natot".

A ját

kitnen

király

bosnyák

jellemzi a

király sejtanhk-

(bosnyák-török szólam szerint ördöngös ravaszkodásán.

mert ismerte a

Nyilt és

lelkét.

magyar beszéd

ez.

Odamond

az apostoli széknek egy és más igazságot, a nélkül, hog) megsértené.

Az ellen nem tesz kifogást, hogy az apostoli szék meg akar neki bocsátani, még azt is elismeri, hogy oka is van

ha becsületes szándékkal fordulnak

rá,

nem

esetben

elég a

bnbánat, most

hozza.

d(

vezekelni tartozik.

Lelkiismeretük szavát elnémították akkor, mikor árulást

követtek

ugyan az nol

el.

Ámde

húzott a gonosztettbl, de csak

úr.

Íme

Elérte, a mire esze vitte.

Nem

akar

a könyörület

haelégté

telt

keményszfynek érzései

követel.

Nem

Hiszen

a

tel

vét

bizalmatlan iránta,

ol\

elárult.

nak) hódol addig, míg megint törökké

van

töröknek

a

megvetették. A török

mint azokkal szemben, a kiket

az

mert

tévedtek,

árulás, de az árulót

M<»si

most

aztán a török neki

(Mátyás-

les

látszani,

benne

azonban

e

bosnyák

király

is

meg ellen.

felkfnálko-

74

zott,

hogy

a

törökkel határos várait átadja a

nak, ez esetben majd elbánik

Mátyás a

emberrel,

gondolatmenete nincs egy

kinek

magyar

az ellenséggel.

érthet.

teljesen

szinte

minden ténykedése ravaszság, a

ki

is

a

ráteszi

maga

Ezzel

gondolata,

elveti

az

a kinek

a magyar korona

fennhatóságát, a ki csalafinta koronáztatása után a htlenséggel, de a

király-

nem

éri

be

magyar korona egyetemének egyes részeire vélt

igényét,

csak föltételesen tárgyal. 1

Ezzel a bosnyák királylyal csak úgy lehetett boldogulni, ha a magyar király maga intézi az ország védelmét. Magyarán szólva, ha kiveszi a hatalmat a kezébl. Akkor azután nem mozdulhat, mert a magyar várrség Mátyás kezében van.

Ekkor fogamzott meg ösztönszerleg a külön magyar bánság, illetleg hathatós kifejlesztésének az eszméje, a török ellen

való határvédelemre szolgáló katonai szervezet képében.

A

bosnyák király maga is ráállott már erre, de aztán Most már mit szóljon a király ¥£ ekképen folytatja ahhoz, hogy a pápa követet küld hozzá s a magyar király jogának súlyos és nyilvánságos megsértésével (non sine gravi et evidenti regum Hungarie praeiudicio) megkoronáztatja magát s azt hiszi. hog\\ most már bizto2 Ez a csökönyös tagja a szent korosítva van a helyzete. 3 nának nem ismeri el az fejét (t. i. a királyt). Hogy ez a viszály taplója s ebbl ered minden baj, nyilvánvaló. Mátyás nagyon jól tudta s nyíltan meg is mondta a pápának, hogy ha fegyverrel lépne fel a makacskodó bosnyák királylyal szemben, a mire joga is van, az menten megadná kibujt

alóla.

—

magát

Itt

aztán ezzel a határozott óvással beéri, de a napi

körülményeknek megfelel diplomatiai lépéssel megmenti a már-már veszélyessé vált bonyodalmat, mely ha kitör, min1

Miklósién

:

Mon. Serb. 391.

sz.

Tamás

fia

István 1463 nov. 23-án

Jajczán a raguzaiak kiváltságait megersítvén ekképen czímezteti magát , István,

Tamás

fia

István. Szerbia, Bosznia, a tengermellék,

Hum

nek, Dalmáczia, a horvátok, az alvidék, a nyugati részek, Uszora, és Podrinje királya."

Errl Mátyásnak 1462-ben májusban már

mása, ez ellen lépett

fel,

2

Kitetszik,

mikor

Szoli

volt tudo-

elégtételt követel.

hogy Mátyás a bosnyák

király

minden lépésérl és

gondolatáról részletesen volt informálva. 5

földjé-

„caput suum contumax

membrum non

recognoscit."

75

den

félre

nézve nagy kárral

járt volna. Föltétlenül bizon

hogy Mátyásnak érthet fellobbanását Vitéz János. Várad nagyesz fpapja csillapította, a kit a pápa erre felkért s éles eszével nemcsak mérsékelte a király haragját, hanem 1

positiv tanácsot

adott neki.

is

Ugyanis felken a ,

,

,

,

alá az

i)

.

.

egyezségte lehet

.

Tárgyalás

ellene alattvalójához.

jutni,

abban megnyugszik o

etet

utján

nimt sou-

is.

zerain s valialja Bosznia oltalmát, a mi csak javára lesz a

bosnyákoknak.

A pápának

a bosnyákoknak egyaránt jó egy kiiitjok

s

volt a királynak ez a hajlandósága,

hogy bizonyos

föltételek

mellett s jogainak fenntartásával* vállalja a törökkel

szem-

ben Bosznia védelmét.

Magyarországnak Kómában legjobb János Angyalvári biboros

De

bosnyák vétett.

a

királynak,

is

is

el-

közölte a bíbo-

tekintettel

megbocsát a

a kereszténység érdeke ellen

miért

2

íme tehát egyezmény Boszniához

tartotta

per

Carvajal

ezt a levelét

t'arvajallal

azonfelül külön levélben

hogy a szentszékre való

rossal,

barátja

mikor

király,

hogy közölje

megírta, utasította követét,

határozását.

A

volt.

pertinet

et

való

lett

a viszály vége. Mátyás lenn-

eljogát

Hungáriám")

ad

(„quod

sem-

pertinuit

pápával szemben, de

a

Bosznia elszakadási kísérletét inkább a pápa tájékozatlanságának tudja be s az élevesztett kérdést követe által méra

séklettel tárgyaltatja.

Azalatt a

bosnyák márcz.

1462

követei

király s a

— ápr.

herczegovinai

havában

tárgyaltak

hei

Budán. 4

Szívesen fogadták ket,

mert a királyt elssorban most a korona kiváltásának a kérdése foglalkoztatta. Kzt

szent

'

1

3

a

j\ Hj Fraknoi I

<-"

:

!'

Ep. M. C. P.

pápához.

—

A

I.

Mátyás II.

MI'.

I

kir.

kuli",

lev.

I.

35. és Kp. ML I.aszl..

1'.

C.

140 -1.

mintái 1

Thomasi

Laliit. is. i

jelmtéM

I.

XXVIII.

küldetése Velenczébe

diplomatiai történetre nézve vezérfonal Fraknoi

király diplomatáiról sióid 4

XXVII.

XXX. Vezsenyi

.i

Századok

V V I

»**«y*«

k,r;il >

mcübck ülese

.

ne csorbítsa az o jogait, küldje ko\

ne

s

„

,

,

alattvalóját,

hozzá Budára

hogy ne Vegye védszárnyai

pápát,

,

s

76

ugyancsak jó végre „beállítani"

tudta

juttatta Vitéz János, a

az

nagyon

ki

jól

ellentéteket.

ily

„A mi hívünk István Bosznia királya" írja Mátyás 1462 aug. 10. a bosnyák uralkodó már hozzájárult király korona kiváltásához. 1 S még elbb említi, hogy szent a ;

a bosnyák

király

és

hségére

vele. a király

a mint tartoznak

herczeg,

István tértek.

2

Mindebbl

is

kiderülni látszik

hogv a pápa aegise alatt a török esetleges támadásával szemben egy magyar-bosnyák-herczegovinai-albán Velenczétl is támogatott liga-féle szövdött, melynek a vezérlete Mátyás kezében volt. Ennek a ligának ugyancsak az a baja volt, mint a középkori európai ligáknak rendesen,

t.

i.

hiányzott belle a czélban való bizodalom, röviden szólván

a

Szt.

lélek.

más

között

velenczei

Száva herczege s a bosnyák király egymarakodnak, ebben folyton Mátyásnak s a

köztársaságnak

olasz segély egyfell

az

kell

közvetíteni/'

akkori

sem

pénztechnikai okoknál fogva

A

közlekedési,

pápai és az

de

másfell

volt oly sziklaszilárd alap.

melyre Magyarország biztosan számíthatott.

Mátyás bizton

„hogy a szultán az összes halan-

tudta,

dók közt a legnagyobb ellensége, minthogy tle sem tenger, sem hegyek nem választják el", országa szinte kínálkozik a betörésre. Mátyás király ismételve hangoztatta, hogy a török ervel szemben gyönge s ha a keresztény hatalmak részérl kiadós, gyors és rendszeres segélyre nem számíthat, kei

nem

használ akkor semmi szer. Velencze érde-

Magyarországéval egyeztek. Mátyás próbált

nyerés, akár a keresztény lanyhaság ellenében

a törökkel valamikép egyezkedni. 4

ben voltak

Az

is

akár id-

óvszerként

akkori budai kabinet-

mindig olyatén hangok, a melyek a paktálást

is

elbbrevalónak

tartották, az

„egyetemes érdekben" való

el-

vérzésnél. (írenoblci

Antal tvanczia lovakövetjarása Budán. .Marini

Ismeretes,'

György hogv OJ 1462-ben Podjebrád J J *>J cseh

királv.

midn a római kúriával nem sikerült neki akompaktatakat elfo'

s

Wagner

:

Dipl. Sar. p. 323.

Kp. M. C.

'

MDE.

+

Kp. M. C.

I.

II.

173.

XXV. 185—7. 1.,

I.XV.

145.

1.

1..

— Katona 188—90.

XIV. 544.

1.

gadtatni, az uralkodók ligáját akarta megszervezni a török

még

ellen,

Ennek

pedig

es

Pilis

II.

Fridiik császár

kizárásával.

udvaroknál

az elérésére követet járatott az európai

Grenoblei Maríni Antal franczia lovag képében. Természe-

hogy e liga megalkotásában az egyik fszerep Mátyásnak jutott volna. S mit felelt Mátyás? Szép ez az eszme, üdvös is lenne, ha a különböz, nyelvükben, viseletükben, tes,

1

szokásaikban, intézményeikben, tanultságiban s törekvéseikre

nézve oly különböz, gatott elemeket

ellentétektl, háborútól szétí

régi

egy

-

Ne

forrasztani!

testté lehet

higyje

Európa, hogy Magyarország csupán a saját határaiért küzd,

más módját

ejthetné

hogy határát

is,

nek

l
;

.

harczoljanak a hitetlenekkel, mint

s

gyalásokkal,

tenni

Mátyás

kell.

a

egyetemet képviseli egymaga, de katonai

hatalmasabb

békülje-

felre a tár-

hatalmak

keresztény

érzi,

hogy az akkor

leg-

nem buv Perselyszer ezt a kitnen felszerelt

hatalommal

nem gyzheti

adományokkal

maradja-

épségben

nak. 01 ne biztassak, cselekedjenek úgy mint

le

ellenséget/'

Mátyás ismerte a helyzetet,

egymagában nem

nia kell, de

tudta,

hogy neki ha rczol-

Azonfelül átérezte az

leheti.

akkori keresztény szolidaritásnak csekély és csak viszony-

dönt gyzelemre nem

lagos erejét. Tartós,

lehetett a keleten

kilátása.

a

bosnyák

sával

mi az akkon helyzetet. Csoda-e tehát, hogy

latjuk

így

király,

arany-koronás süveg-enthusiasmu-

a ki

átcsapott a

hirtelen

oly

ügyszólván a nyakán

ült

keresztény

megegyezni a szultánnal. Jó forrásból nemsokára Bosznia es Herczegovina

1

390.,

Palacky

1

11

Csehorsság

A

Kp. M. C.

t.intummodo vellent, et

quod

:

124.

108.,

pro

modum

Qlaesia

<.t

I'.

U,

o

II.

patria

IXII et

quietia

I.Xlll

IV

története.

természetesen

tudja, ellen

cseh

nem

suis

hogj

tenere

Rnibus

módos,

permanentibua Hunparis ah

török

a

fordul s

akkor

meg

Ohristiani

duntaxat

kinek

s

szeretett volna

liiadáa

valósult

[

potuissent teles

arma aensíasent.'4 '

terv

rendre

ugyancsak

a török,

Hui

decertare possent et

ee

foedera

sí

inire,

78

lesz vége, de a kereszténység

nemcsak neki árát

—

izeni

is

megadja az

Velenczének. 1

Mindezen mozaikszer összeállítások azonban, tudjuk,

hogy általános következtetésekre már azért sem alkalmasok, uralkodása els idejére vonatkozó anyag

mert a Mátyás

hiányos és korrendileg

még

tisztázatlan.

De hagyján az anyag. Tekintsük közelebbrl a XV. századbeli magyar diplomatiai szolgálatnak egyes vonatkozásait, Dipiomácziai

sok^A'törö^k hadjárat. 1463.

abból

is

tanulhatni valamit.

Elssorban nem téveszthetjük szem ell a hírszolgálati nehézséget s a követségeknek ennek következtében lassú eljárását. Ma elhatározza a budai udvar, hogy követe által ezt vagy azt a lépést megtéteti. A követ vagy követség végre elindul, gyakran nagynehezen. tenni, az utak rosszak, a

Elkészületeket

kell

követség vesztegelni kénytelen. Végre

Rómába, német földre, vagy a hová éppen küldik. Az alatt a végekrl valami rémhír érkezik, mely hihetetleeljut

nül hangzik, de mégis figyelemre kell méltatni,

mert mire

már egy másik esetrl jön jelentés. Az alatt a külföldrl jönnek követek, a Budán tartózkodó állandó ellenrizhetik,

rezidensek

a

a pápai, a velenczei, a 'raguzai szintén kapnak

melyek mire Budára érnek már elvesztették aktualitá-

híreket,

A

sukat.

:

már

kir.

kancelláriában aztán tárgyalják a dolgokat s

elindult

követ

Ebbl az útvesztbl

nyomába egy másikat

küldenek.

csak az a külpolitikai irány marad válto-

hogy Mátyás királyi positiojának törvényességét a császárral szemben ki kell vívni bármi módon s a török elnyomulását a kereszténység egyetemes és Magyarország külön érdekében minden eszközzel fel kell tartóztatni. A mantovai congressus (1460) ugyan mit eredményezett, noha a pápa nagy körültekintéssel és buzgóságzatlanul,

gal rávette a keresztény fejedelmeket

melyek ha kötelezleg adattak

is,

bizonyos Ígéretekre,

de mihelyt beváltásukra ?

Nem-

csak Mátyás maga, de az összes magyarság érezte,

hogy

került a sor, azonnal készen állottak a mentséggel

1

MDE.

I.

István

bosnyák

191—92.

kir.

követsége

Velenczében

1463

febr.

28.

a

való

ellenséggel

déli

nélkül

meg

is

hogy készül a

hírek,

török.

érezzük

tutiv ereje van,

a mikor még inkább

ha

harczot,

vívnia.

kell

kell,

már

Hogy

a

hírnek milyen consti-

is.

hát

ma

mendemondák

két eve érkeztek

meg

lassabban jutottak

S

küls segedelem

Hiszen

tartott

érkezett

kereskedknek útszélen összeszedett

a

az

el

ságban

s

középkorban,

a

követek

általános-

is

mess

pletykáit külön

küldöttek meg sotiverainjüknek. Hogy alkothatunk hát s az akkori

futárral

h

megfelel kepét arról, hogy Mátyás király hatott:

a most lefolyó kérdésekrl teljesen

is

—

adni?

elhatározásaira,

tlünk már nem is konstatálható imponderabile De lehet-e egyáltalában még a modern anyag alap-

mely ján

tényállásnak

nem

A

lehet.

h

s exakt képet

momentumok,

pillanatnyi

sajnos

meg

nem ma sem, verba et consilia volánt. Míg azonban ma legalább kronologiailag tisztázhatjuk a kérdérögzíthetk

seket,

XYi szazad anyaghalmazából ezt sem tehetjük. hogy a szultán már 1461 óta készüldik

a

Ismételjük,

Magyarország

nem bizonyos, hogy hol titz majd maga elé. Egyelre meg maga

ellen,

be s milyen czélt

csak az

sem tudhatta bizonyosan. Mindamellett az események gyorsabban játszódtak le. mint a hogy az érdekelt felek azt várták. Tamás fia István király Jajezéban, »u nasem glavnom stonom gradu u Jajcu" — székvarosában, udvart tartott. 1

162-ben Pius pápa

hogy

Miklós modrusi püspököt küldi hozza,

ildomosán intézgesse az

ott

ügyeket.

1

Mint legátus,

fszemély. Mohamed szultán azonközben a királyhoz küldött az adóért. A legátus azt tanácsolta neki, hogy volt a

ne tizessen, mire a király bizonyos hetykeségj aztán a legenda mindenféle részlettel felczífrázott

erdöt felé:

követet. 8

a

utasítja

elvet

—

v:

Egy boszna szavamenti török határA háború ezért irányult Bosznia

leromboltatott.

is

ez a visszautasítás volt a közvetlen ok.

1

városról *

Farlati 1.

i

kn

Miklosich

7 1. i.

m.

1

Nicolaus

CCCXCI,

Laonicus Chalcocondylas

Lib.

X

p.

tti

1

'.

I.

l

(ca

Toldalék VII

de

Catharo,

CCXCV 14' i

Jajciáról

mini

A

király

megijed

:

Te követ

—

úgymond

—

bemár-

a bajba s tanácsaiddal oda juttattál, hogy a császár,

tottál

sem tud ellenállani, minden várat most azután hárítsd el tlem a veszedelmet. Sietek Magyarországba s csakMiklós püspök feleié

kinek a világon senki kiostromol,

:

hamar

itt

leszek

ers

haddal, te csak maradj

meg

a hitben.

Elkésett. Angyeiorics Mihály (Mihaiogiu) rumiiü

^ az

szultán

utolsó

vezére,

thessaliai

Mahmud

pasa,

1463

május

li)-én

kincses várban, holott Mátyás

csak máj.

1.

beglerbeg.

Ügyes és gyors. Bobováczon van a bosnyák

unokájának Mihálynak (Mihaloglu) a Hadaival

rumili

császárnak, Alexios Angelos renegált fia.

király

hadainak felvonulása

körül jut befejezésre, de a

magyar hadvezetség

még akkor sem tudja, hogy a szultán merre veszi útját. A török hader meglepte Boszniát s meglepte a magyar királyt.

Mátyás legnehezebb hadjáratába

fog.

Védelmi szem-

pontból kezdte a küzdelmet s foglaláson végezte. Jajcza szereplése ekkor jut eltérbe, ez

magyar történelemben lesz.

idtl fogva

Jajcza és Bosznia egyazon

a

fogalommá

FEJEZET;

V.

—

Boscnia végnapjai.

Dana

i

lalása

I4»i.i

- Európa

bosnyák hadjárata 12.-

jul.

1

—

okt

"-

A

—

—

4t;.'i.

1

Velenczével

Török diverziok szept

14b"i

— decz.

26.

—

12.

Jajcza

elfog-

jajczai siker méltatása, a terület

Mátyás kualy második

a jajczai diadal.

s

b>4 aug.

aug. 22.

hadjárata

király

Szövetség

-

els szervezése. 1464

—

Az ostrom 14b.'i karácsony els napján.

vonulás.

Jajc/.ai

Mátyás

Száva fell.

cs

Mohammed

szultán

Zvorniki hadjárat 14H4

ostromolja

Jajczat

okt

8.

nov.

—

9.

A király visszavonulása.

középkori

Bosznia

végs

királya

történetének

gyzelmes

napjait s a

fbb

résének sikerét csak

Tudnunk

Mohammed

—

biztonságban ringatta a bosnyák királyt

engedélyezvén követe útján

—

,

utolsó betÖ-

feltüntetni.

1

noha

szultán,

fegyverszünetet

a néhai novi-bazári s/.andzsak

egyik határhelyénél (akkoron Boszniához tartozott), Szjeniczánál, nagy sereggel meglepte az ottani kövesgyepü parancs

A

nokát.

A

védsereg

szervezetlen

megrémült

podrinjei vajda,

vezére, Kovácsevics Tvartko menten megadta magát.

s

szultán hathatós szövetségese az a határtalan ijedelem,

melyet Konstantinápoly meghódítójának váratlan megjelenése

Ennek

keltett.

Truhelka

1

esik áldozatául

i.

in.

II.

1

463 máj.

fejezetében 8

10.

1.

Klaie V. horvát története

IV. fejezetéhen lelkiismeretesen elbeszéli a katasztrófát

\

["oldalakban VI. az.

Foglalva megkísértettük a Jajcza ezenkori szereperc vonatkozó források

alá

elemzését. les

Mohammed

osm. k'eiches

nem

hacsak '-

II.

11.

pozitív adatokon

I..

10.

sz.

és

Errfl sz..

sem

Pskovica

közt

1.

Hammer

tort

be.

Oesch.

SereglétSZámol

Ha a

sziklafalra épült

szultán Szófiából Szer'

hogy Rogaczjczánál a Drina

lepte

at

a

hátait s

Kllenhen, ha a szandzsáknak került, akk.

Uvácznál

teszi

lehet, e/ett a

sarkaljanak, legföljebb kérdjelre méltatjuk

ábra a 200.

vezette seredét, valószín,

Basta

emberre

150,000

seredét

75—78.

Bobovácz Kraljeva Szutjeszkához közel meredek

(Viszokoi járás.) at

21. B

19-

Így

kerult

mellett,

Beaaaia xcffnapjav

Mohamned

II.

vonásaiban kívánjuk

azonban, hogy

illik

zárófejezetét,

Bojna-

Bobováci

ala.

/áron 6S Szjenici n

át

82

a

mentsvára

király

gyáván

várnagya

föladott,

kit

nev

melyet Radak

kincsesháza,

és

jogosan

árulónak

tart

a

hagyomány. Tamásfia István a király hadseregét akarta-e sebtiben összeszedni s Mátyás segedelmével a szultán hadaival szembeszállani, vagy csak vagyona megmentésére gondolt, bajos eldönteni. Meglehet, hogy mindkét ok közrejátszott ebbeli elhatározásában. Bizonyosabbnak látszik, hogy István királyt meglepte a gyors támadás s eleinte maga sem tudta, hogy mihez fogjon. Föltetszik ez abból, hog}' a szultán közeledtének a hírére annyira megriadt, hogy környezetével lóhalálában menekül.

Mindenekeltt biztonságban akart

nem

vezérli a

Jajczába

tart,

székvárosába

mert onnan közelebb van a Szávához s a tengerhez.

Azonban Jajczában sem

érezhette

magát biztonságban csecsakhamar

kélyszámú

kíséretével,

Jezerón

Szokol (Sólyomfészek) várát

át

fölkészületlen hadával s

után

km

s

(törökül Babicsa-Odzsak) bevétele

1

pasával [20,000 lovassal ?] üldözbe

?

az egérutat nyert

királyt.

következik, hogy a szultán

Nagyon

keríteni a királyt.

Az események

mindenáron jól

sorozatából

hatalmába

bosnyák állam szervezetlenségét s megszntével a behódoltatásnak nincsen többé

Mahmud

feladatot oldott

katonai

szempontból

szkölköd,

Mahojud pasa

még akkor

pasa, a ki 1464-ben

fia-e,

vezérségben

rajah.

nehéz

eltte ismeretlen tájakon végig-

nagyvezér (megöletett 1474-ben) görög Ugyancsak görög eredet Rum Mohammed

lett

Mahmud

utódja.

A

források e részben zavarosak.

különféle írásmód következtében szóba jöhetne,

Mihály

is

u

két ízben

atyától s ^illyr" anyától született.

A

koronás

meg, ha megbízható kalauzok vezették hadait.

Jobbára utakban

1

„

nép öntudatlan nyáj, igazában

a

lévén

pasa

akarta

három felekezetet tudta, hogy a királyság

ismerte a

valló

akadálya,

akkor

Bobovácz

a távolság.)

A szultán Bobovácz Mahmud [Mohamed]

véteti

az

érintve,

nehezen megközelíthet Kljucsba vonul. (Kljucs között 180

gondolat

lenni, ez a

Elbb

várt csapás hatása alatt.

vagy az

Mahmud

háborúja vezérének.

a

Mohammed tekintend

utóda

volt.

Hammer:

Mi

hogy Mahmud Angelos

Mihály fiának, aki a nagy-

Mahmudot

tartjuk a szultán

Gesch. des osm. Reiches

II.

123.

bosnyák 1.

száguld a kirak székvárost.

Bosznián

i

A bosnyák

csakhamar

s

király csak

Jajezat,

eléri

a

maradhatott,

lóváltásig

mint említk, kljucsi sziklavárában keres menedéket.

s

A szultán, Mahmud vezére nyomában ugyancsak Jajcza fele tart. Hz alatt a gyorsmenetben a székváros :

vezér Ontertteg Turchatuíglui port vázókkal a király

mozasara

elfogáMsaig írnak,

—

részben

illeszthet

Annyi

megtudta

Kljucs ala vonulván,

nyebb

ellenállásra.

sebtében

a

bizonyos,

tartózkodásának

király

elnyomulásában nem

három

mával

eszköz

állott

erdök ostroma

rendelkezésere

fegyverereje s egyezség. így járt

meghódításánál

helyét,

jelentéke-

talál

1

török hódításnak a várak* és

.\

király

mende-monda, nehezen egymáshoz hogy Mahrnud, a

alakult

valami magja

is

mozaik.

mikor

vezér,

részint

ha van

kinyo-

Mindaz, a mit krónikások István

elöreküldi.

is,

a

hol

el

alkal-

megrohanás,

:

a császár a Peloponnézus

Mahmud,

ugyancsak

a

rumilii

heglerbeg volt a vezére.

Klrebocsátjuk, hogy a közkelet források hagyományai szerint Mahmud Tomásevics István királyival szemben az egyezség útját választotta. Hitlevelet adott neki, melyben életét s vagyonát biztosította, ha behódol. Erre a/ megadta magát s rendelkezésére bocsátá Kljucs városát s

Más

várát a vezérnek.

menekült.

A

forrás

szerint

-

a

Jajczába

király

szultán odaérvén, ostrom alá vette a

közben

megdl

várat

S

védfal nagy része. Erre a jajezaiak félvén, hogy fegyverrel hódittatnak meg, fejedelmok tudta nélkül izennek a császárnak, hogy megadják magukat. A király ezt megsejtvén, elmenekült. De a tábori rök vívta, e

a

Velenczcben június 14-cn mar tudták, hogy

1

Spalatóig 3 nap alatt eljutott a híre, onnan

Jajczától

id) multán mar

értesülhettek

a

katasztrófáról.

ko/.t

5.

játszódtak

hogy Boszniára (IV. i

100. 1

>

.

J

&.),

a

le.

nélkül,

hogy

Három

számítva

hetét

.--

Kritobuloss

i.

m

100—103.

.i

'•

valaki ellentállott

volna."

Általában

,.

elbeszélés azonban

ell

aap (maximális

Méhemet életében (IV. 99 kány nap alatt bescágüldozta

Kritobuloss

villám gyanánt osapotl

királyt

események kb. máj. 27—

hadjáratra Szjeniczától Jajczáig (máj, 16 jim.

a

'•'•— 4

I.

%.

Bobovács bevételére

is

Toldalék

illik.

VI

I

igy

is

84

A

megölette.

fogadta

—

7000 embert helyezett - a vár parancsnokának

A második említi,

s

életöket

(?)

—

—

Jussufot

azonnal

ki

a

királyt,

rséget harambégnek

biztosította.

erdbe

az

hibás

változatban

azonnal megölette a

meg sem

a

várost pedig a szokott évi adó kötelezettsége

kegyeibe

mellett

császárhoz,

a

ismerték s utolérték, elviszik

s

tette

hogy a szultán

adat,

kljucsi

meg. 1

végepizódot pedig

pedig az hitelesen megállapítható.

De nem

akarunk abba a hibába esni, hogy elüt, vegyesen igazat mondával elegyít változatokból egy harmadik verziót állít-

sunk össze. 2 Egyet azonban meg a

bizalmasa

császár

kell állapítanunk.

A

volt.

Mahmud

peloponnesusi

Demétriosz spártai deszpotának ugyancsak ságos ajánlatokat a császár írnoka útján,

vezér

hadjáratban tétetett barát-

hogy adja meg

magát és a várost „legjobb lesz neki és a vele levknek magát és birodalmát bizalmasan a császárra bízni és teljességgel nem ellenkezni vagy ingadozni, mert ennek nem lesz :

jó vége ránézve". Megadta azután

a

hitlevelet

s

másnap

a császár fogadta a jelentkez deszpotát, kezet adott

neki

bánt vele. 3

s tisztességgel

Ugyanígy járt el Mahmud bizonyára Tomásevics hitlevél is, ha ugyan a szultán tényleg megbízta adásával. A hagyomány azt mondja, hogy Mohammed Istvánnal

1

a

Jajcza megkímélése tény.

vagyonos elemeket

meghódított helyeken.

A

fiatalságot

megtrt vallásgyakorlatát. 2 Hogy miképen száll a

Hugó

cs.

királyról,

másik,

s

:

kit

Az egyik a törökkel

testvére elárult, hitére is."

I.

3

fol.

egyiket a másik ellen

azonban a

megadta magát a töröknek, de ez

fejét

Tisztára összevissza beszéd ez. István király

Az áruló meg a bobováczi renegát hagyomány szerint megöletett, mert áruló nem Ebbl szövdött a pletyka. Würzburg. Kreisarchiv, Reichstags-

kit a

kellett neki.

akten

a

arra

a kit testvére elzött,

tartott,

ennek nagybátyja, Radivoj, a testvér

Radak, a

meg

fényes példa Werdenberg gylésen 1480-ban. Azt mondja az oka a bosnyák király halálának s

pletyka,

hogy voltakép

Így járt az áruló

vétette.

besoroztatta,

biztos beszéde a nürnbergi bir.

Bosznia vesztének. „Két testvér volt Boszniában, uszította

mindenütt

szegénységet hagyta

ferenczes-barátok rendkívüli ügyességgel kivívták

híveik

Mátyás

A

kitelepítette s csak a

60

!

szultán a

v.

Fraknói V. szívességébl.

6.

K'ritobulosz

i.

m. 189.

1.

III.

könyv 118-121.

§.

85

szultán azt találta, hogy vezére túllépte a megbízást

Ali

s

Bestami perzsa sejktl fetvát kért, vájjon tartozik-e a szultán szolgája igéretét megtartani. Állítólag a szentélet és tudós

hogy az úr nem köteles rabszolgája

sejk megbizonyította,

egyességet megtartani s dühében maga szelte

szorongató megrémült király

tejéi.

szabad komolyan vennünk. 1 Ha

a

a hitlevelét

le

szultáni

vezér

nem

mesét

Ezt a naiv

felhatal-

mazást kapott, a szultánról föltehetjük, hogy honorálja nevében adatott kegyelmet Tegyük lói azonban, hog vezérnek tényleg az utólag

noha

nem

—

nagybátyja adtak

ennek

s

bosnyákvezérek

kezére

szultán

meghatalmazása a szultántól, melyet akkor Tomasevics Istvánról

volt

honorált,

maga,

6

úgynevezett

—

váraikat

kételkedtek.

Ámde

el,

mondaszer

kapott

A

szultán erre az ingadozó

felhatalmazást

szultántól

mint annak idején Mátyás

Nem

Mahmud

s

is

a

a mi a f, elzárta Mindez elég ok volt

elle

a

arra.

hogy

ersségeket

behódoltatta

még

okokból

lélektani

szultán

csakoly

is

—

kegyetlen,

váltakozván

az egyéni hiúságán

kit

mint

„áruló király"

1

dalik

L.

nuv

azáltal

sérelmei

épített a

—

Szava partján nyugat

utat

miután

bvzanti

felé.

bosnyák

a

az

Ezt

vetette.

nem

eljárást

Mohammed

szevasztokrator

követett

ikus

Ulítólag féltestvére Zsigmond.

tettelett ke.

feledte

el

iltehet

Bl

serelmet,

;//.

vii 1

adá

néha fellobbanó jobb

eljárásában, ejtett

nem

esetleg

épp úgy haragudott, mert nem bízott benne.

rövidebb

fejét

hogy voltakép ezzel bosszulta az

vezér

garancziák

engedékenynyé, póz és természetesség,

tett

seggel

mindent

s

hogy az egész

magyarázhatjuk. Ugyanis

eldjei, perverz zsarnok,

már

fejedelem

királyra király,

zette meg az adót, erdítményt

s

föltételezni,

egyelre meghagyták

életét

az

szinteségében

miért

megtett, a mit kívántak tle. Ezért hiszszük, hitlevélhistória

meg

kerültek

kellene

azt a

1

fia,

ez a halálra megrémült

hogy

örült,

is

a

fogságba

is

hogy valami olyasmit követett

annak

az

el,

hogy

Chakokond}

tehát,

melyet

legyzjének,

Jánosnak

Hunyadi

byzantinmódra kisajtolta

járt

a

most

el

Természetes, hogy mennyiben az ellenségbl a

pártolt.

fiához is,

elbb a még a benne rejl csöpp

erkölcsi hatalmat,

hogy

a mennyiben általa parancsoltatta meg,

várai

hódol-

1 janak be neki, azután pedig megölette. A szultán gyönge fának utolsó száraz hajtását törte

Egyet zizzent

Csak áz

s a

megölt király alattvalói nyugton maradtak.

egymással viszálykodó

különben

osztálynak

úri

le.

azon felekezete, mely a királyhoz közelebb állott, menekült mindenfelé. Ki Horvátországba, ki Velenczébe, ki Raguzába s

Dalmáczia

parti városaiba.

Természetes, hogy mindegyik mást akar.

Velencze segedelmével kíván felszabadulni, ha

része

nem

akkor inkább beállanak töröknek.

a köztársaság,

vállalja

Egy pedig

Az öreg Vukcsics István, Szent-Száva herczege adatokat gyjt a spalatói menekülteknél, hogy mit is míveltek voltakép a törökök, mikép lehetne egy

segedelmével

Boszniát

tetben ellentétben

Truhelka

i.

m. 8

Érdekes kérdése

is,

áll

2

voltáért

az eddigi eg}Tnást átíró

— 10.

11.

Klaié

Tomasevics

i.

István

sírjának

melyet Truhelka tárgyal

i.

m.

11

s'

teteme

— 14.

hitelességének

királyt,

az

is

b

11.

Mindenesetre tény, hogy a szultán Jajczán ölette derekán a bosnyák

liga

Megtudhatta tlük,

nem ersködünk, sok tekinhagyományos fejtegetésekkel. m. 39—44. 11.

Eladásunk, melynek exakt

1

szomszédokból alkotta

felszabadítani.

meg

hó

június

föltehet, hogy tisztességgel eltakarította

ugyancsak a város körzetében. Truhelka a hagyományok alapján kutatta a tetemet azon a helyen, melyet a nép Kraljev grobnak nevezett. Truhelka az ásatások

eredménye alapján

hogy a néphagyománytól támogatott sírhelyen egy került

el,

járták.

A

lefejezett

királyi sírnak

azt

mint

ezt a tetemet kegyelettel jajczai ásatási jelentést a

a

—

konstatálta

ember csontváza

abból a korból, a mikor Nagy-Lajos király pénzei

ferenczes-barátok jól tették, hogv,

mány rei, A hivatalos

—

csak

ott

még

bosnyák néphagyo-

templomukban helyezték 10. sz. a. Újabban

Toldalékban adjuk VI.

el.

fra

Augustinus Ciöió bosnyák ferenczes, a kitl a történetírás még sokat várhat, tudatja velünk,

hogy Fra Hranko

Szkarica a jajczamelléki

ferenczes-plébános Jajcza mellett a nép közt megtalálta az elnevezést az egyik csúcsra nézve, a

Hum

prodmilacsjei n Ercegovina*

hegycsúcs meg úgyis ismeretes

Ez az Ercegovina Hervojáról maradt emlékképen. Nem áll a krónikás beszéd, hogy a szultán Tomasevics Istvánt a mai

volt.

govinában :

ölette

Ljubié

:

meg. Listine X. 247.

tehát

az

Hercze

hogy

a törökök

jártak

úgy

k

mint

a

el,

maguk

csele-

is

kedték, ha ellenségkép dúlják szomszédaikat. Jajcza környékén elvitték az összes

nünk

egyházi értékes fölszerelést, melyet azután

keresztényeknek'.

eladtak

Európa, ha szabad ugy nevez-

a középitáliai államokat, jelesül Francziaország, Spanyol-

ország, Burgund,

Anglia

lásáról,

Velenczétl

Németország

s

romai kúriától ugyan mar

nem

1

elbb

v

hírt

is

de mire a levelek odaértek, a halott

segíthettek.

Nem

csoda,

hogy

a

már

királyon

részvétnek

a

-

rom-

:nia

inkább

csak stylaris jellege van, hát segítettek-e a nyugati hatalmak az utolsó byzanti császáron

?

— az akkori

Mindamellett a bosnyák királyság romlása

—

viszonyokat mély hatást keltett ösztönszer érzésl váltott ki ez a' hirtelen jötl katasztrófa Nyugat vezérl fejedelmeinél. Közérzésnek adott h tekintve

közpolitikái

.1

.1

pápa, mikor a bíborosok

imigyen szóla a

magyarok

„Bosznia

:

collegiumában

elesett, királyát

remegnek az összes szomszédok."

s

Segíteni voltakép akartak mindnyájan,

kereszténység

fakadván.

sírva

megölték, remegnek

szóval

feje,

és

tettel

pápa mint a

;i

helytállott,

buzdított.

de a kereszténység akaratát csak a föérdekeltek hajthattak

végre

Mátyás, a magyar király szárazon, a velenczei köz-

:

társaság a tenger fell.

meg

Ismételve

Mátyás 19

— 21-én

28

Jajczáig

:

május

— 29-én fogoly a király.

hírt vettek

szultán

Úgy

megleptek

hadjárata

1

az

május

163

meg, azután kezddik a szultán vezérének

indul

nyargalása

egyaránt

Yelenczét,

Mohammed

események.

azonban jegyeznünk, hogy

kell

mint

királyt,

24-én

odaérhetett

május

->

Bérczoromról bérezoromra hamar

errl Dalmacziáhan, úgy hogy június 10-énbl

tudhattak Velenczében az elfogatásról.'

1

Kermendzin

s

Bobovácz

i.

m. 279.

1.

elfoglalásáról

mái

kincsei

errl

tudtak

1468 jún. 10-én :

a

Velciuzéhcn.

VeleacsébL

Bobovácsban voltak elhelyesve, Milanói

állítólag

meghódításáról

5-én

jún.

Malatesta Novello de Malatestist tudósítjuk

velenczei államtanács tudósítja romai követét

„regem

Tnrcorum devenisse*.

ipsum

fruhelka

i

Bossine

m

téved,

m

miscrahilem

mikor

a

A

király

Kxtera.

levéltár.

királyt

Bosania

eapt'.vitatem •

ti.

88

A

csak június els

király kivégeztetése természetesen

A

felében mehetett végbe.

rombolt várakba rséget

ország többi részét

:

sokat

vitte,

Uszorát

jelesül

—

Mohammedet

magával

részét

helytartót

helyezett,

források szerint Minnet-oglu

zsákmány egy

Boszniában a

szultán

is

a

török

rendelt

elosztott

s

a az

s

pusztította.

nem

Herczegovina behódoltatása

nem

le

—

Közben a

sikerült.

velenczeiek a Peloponesus visszaszerzésére hadat indítottak.

A

Mahmud

mint errl értesült a szultán,

meg

haddal odaindította,

július legelején

Elrebocsátottuk a szultán

a

pasát

derék-

Drinápolyba

hadjáratát,

1

tért.

hogy Mátyás

2 király ellenakcziójáról lehetleg folyamatos képet adhassunk.

a magyar

Mátyás király '

hogy Bosznia

király tisztában volt vele,

az Alduna vonala menti Balkánországok miatt

döntharczot

Ez nem

vívnia.

kell

hanem érthet

a

s

törökkel

a posteriori okoskodás,

a sohasem szünetel határharczokból. Tuda-

tában volt annak

hogy a

is,

szultán, mint az akkor

legnagyobb

hader korlátlan hatalmú intézje, sokkal kedvezbb körülmények közt támadhat, mint , a kinek bár földrajzi távolság dolgában kedvezbb a helyzete, de sokkal kisebb, nem már akkor halottnak

alapján

gio

filza

216 M.

3.

s

114

carta

római

t.

u.

o.

221.

1.

—

— Velencze

1

14-én

pápához 1463 jún. 14. U. o. 218 19., 1463 u. o.

levele a

—

dúlásairól

hogy Mátyást buzdítsa a török 1463 aug. 14-én a magyarországi követhez, hogy u. o.

223.

Aug. 23-án a burgundi herczeggel

1.

már tárgyalnak nemzetközi

és a franczia királylyal 1.

1463 jún.

követhez,

máris megkezdte a háborút

Cod. 9363. 182.

—

211.

I.

Firenzeiét. Resp. Cop. signori, carteg-

:

követéhez a törökök

jún. 28-án a magyarországi ellen

MDE.

véli.

ugyanezt megírják a firenzeieknek

akczióról.

J.

Dielemans.

Bécsi udv. ktár.

Melchior de Imola Albániának kormányzója Skutariból 1463. juliius

19-én jelenti, hogy a Bultán

Szjeniczán

Eoszniából,

ahol

20,000 fnyi rséget hagyott hátra az erdített helyeken. Ilyen 126

volt.

Makusev: Mon. 2

A

Slav. Mer.

feldolgozott

életét említjük

127

II.

át

vonult

ki

261.

munkák közül els helyen Fraknói Vilmos

— 636.

U.

— Horváth

Jen: Mátyás

:

Mátyás

király hadjáratai.

—

Hazay Samu Véd alkotmány, hader és harczászat Mátyás király alatt. Hadtört. Közlemények III. 159., 210. 11. Fforrása a jajczai eseményeknek Mátyásnak 1464 január 27-én Dombrón a pápához intézett levele, melybl mindazok merítettek, a kik Jajczával foglalkoztak. Okit. XIV. v. ö. XXVI. :

A

régibb munkák közül Engel még mindig jól használható.

I.

K.

:

Gesch.

v.

Serwien

und

Bosnien

nem kellen

annyira fegyelmezett és

felé

indítandó hadjáratra

elégtelenek,

ellen

s

a

Még Mohammed

csehek, németek, törökök

:

maga

mint

emberanyagot

fogyatkozott

ren-

áll

mozgalmas korszakban, három

delkezésére. Pénzforrásai a

arczvonal

er

fölszerelt

megvallja,

is

nehezére

meg-

a

összegyjteni.

esett

szultánnak, a mondhatni világver hódító-

nak állandó testrsége, fegyelmezett gyalogsága

szám-

mal könny lovassága, nagy ágyúkészlete, hadserege kereteiben gyorsan kiegészíthet s a rumjaiban is gazdag hvzanti birodalom zsákmányából könnyen élelmezhet. Má hadserege mindössze 7000 ember (50CX a

>

gyalog,

*J<

N

K) lo

fpapok, furak dandárai 12.000 emberre tehetk, az egész

csapatokat, 25

— 26,000

fre rúgott* Ámde a furak

fpapok csak három hónapig tovább

viselni.

költségeit

kötelesek

a háború, a király

tart

mszaki

zsoldos gyalogosokat s a

had, ha ideszámítjuk a

s

a

katonáskodni, ha

tartozik a hadviselés összes

1

Az ország az

országgylésen megbirtokos nemesség

tolnai

1463-iki

szavazta a hadkiegészítési törvényt:

a

10—20 jobbágy után egy, 20 — 30 jobbágy után két s ilyen aránynak megfelel lovassal tartozván Péterváradon május 29-én, a felvonulás indulóhelyen megjelenni.

megszabja az 1463: XII. 1

a

velenczei

köztársaság

60,000

aranyat

engedélyezett,

20,000 rögtön, a többi Zárában tizetendö részletekben tes/.,

mai értékében ez összeg

mai

(a

Kz 720,000

viszonyokhoz

olasz

A papai segély sokkal pontosabban került Velenczéé, mert a köztársaság maga is hadat

hatjuk meg.

mint

jelentségérl Ep.

Matthiae C.

Kard, lándzsa, pajzs,

Kovachich

Suppl. ad Vest.

:

P.

ep.

ÜL

íjjal,

178.

11.

a király viselt

I.

határainak a védelme szempontjából történt

Ea

kard a

Erre értelmezte i.

m.

161.

1.

idézett

nemcsak as tnik ki éppen érje

a

ellei

támadás

szedethet,

s

lánd

Ha azonban

1463-ban

Jaj

hogy

a

szultán

tán

kelt

tankent »1

i

vedelne

csak

kapu

Kovaclchnál

királynak

a

oklevelet.

Ebb

arany

öt

mej

dandárét

Mátyás

némely történetírónk

A

megajánlás

Boszniát támadná az általános fölkelés helyett, a király minden után egy aranyforintnyi adót

állapít-

kr

XIX.

»

Com.

ki

arán]

ma még nem

számítandó, Magyarországi relatióját

irösen

fegyverzetet

.\

t.-cz.-'

hanem

90

Mátyás

els a

Fejérvárra

király Tolnáról

1

ment,

ott

április

hogy

felében teljesen megbízható tudósításokat kapott,

szultán

összpontosítja

Szófiában

seregét

s

Duna

megindulni vagy Nándorfejérvár, vagy a

onnan

fog

a

déli

felé

részek elfoglalására. Érthet, hogy a király a hírek alapján

megtesz minden

A hadak

Duna vonala

a

elkészületet

bevonulása 1463 márczius végétl

A

aránylag gyorsan ment végbe.

irányában.

május

elejéig

seregnek gyülekezési napja

ugyancsak május 29-ére tzetett ki, de a király már május elején megkezdhette a szervezést. Naszádokon (tets dereglyéken)

élelmet

szállítottak

füstölthús

—

—

Péterváradra,

akkor

szalonna,

Nándorfejérvárra.

kenyér,

A

2

fhadiszállása Battán, Bácsmonostoron, de június

jobbára Futakon van. 3 Felkészülve várta,

merre

hadai

veszik

útjokat,

mert

a

király

1

—28-ig

hogy a szultán elcsapata

szultán

Nándorfejérvár körül jártak. Katonai hírszolgálata

ez eset-

ben nem

szultáni

vált be.

Egyik azt a

derékhadával a Duna

Miközben a

felé

hírt hozta,

hogy a

vonul, a másik egyebet mondott.

védelmére szánja,

király teljes erejét az alvidék

a szultán merész és gyors elhatározással (május

bosnyák királynak az akkori fogalmak védvára, Bobovácz eltt terem (május mondja, hogy elkészített árulás nyitá a Boszniába

vezet

utat s mieltt

még

19.).

meg

a szultán eltt

kardot rántott volna,

máris hatalmába került áruló s elárult egyaránt. Csellel

hatalmába a

királyt s végre is megölette,

megersített helyeit birtokába vette

A

s

a

19-én)

legersebb Mátyás király

szerint

összes

rséggel

ejti

várait

s

látta el.

szultán bosnyák hadjárata folyamán azonban éppen

a szultán ügyes fordulata következtében egy külön

török-

magyar hadjáratot kellett Mátyásnak megvívnia a Duna vonaAmennyiben a nem mindig ellenrizhet és nagyon mozaik-

lán.

szer, korrendileg

nehezen összeilleszthet adatokból

fölötte

az egyes diversiók közti összefüggés megállapítható, elttünk 1

ápr.

Teleki

i.

m. XI.

CCCXLIV. Pozsony városának

rendelete,

1463

14-én, melyben hajókat requirál. '-'

3

Magyar Sión Ráth K.

i.

m.

733

II.

s

Teleki

s

i.

h.

az országos levéltár adatai

szívességébl. L. Toidalék

VI.

11a.

alapján

Csánki

D.

91

Szendr

hogy Erre támaszkodik kétségtelen,

lovics

Mihály

szandzsák bég:

a

—

oglu

fia

125

Nándorfejérvártól,

sem

km

messze,

Temesvártól

mióta

nagyvezér

Szendr

kezén

török

Mar 1460

test-

km

van,

pusztítják ezek

óta s

valóságos

nem

ha

találnak

beljebb száguldoznak: égetnek, rabolnak, ölnek

zsákmányt tesznek. Bevezetéskép egy nagyobb betörést beüt

Nándorfejérvárt elkerülve,

Kölpényl (Kupinovo)

alvezére.

Szokolyi

egész

Valósággal

km

(7»;

Nem

vidéket.

a

dúlja

sorozata

felgyújtja

Száva-Szt.-Demetert

Futaktól

következik

A

a vízen.

tavaszán,

nem

fölvonulását s

ers

portyázó had

Hz a beütés

Szendrbe.

azután

esak

volt

Ali bégt<

'1

átkerge-

veszteség után visszafut

14Ö'2-ben

azért

kisebb-

a

menekülket

vagy

történt-e,

mindenesetre

tudjuk, de

végbeli

dulokra.

nagyobb ütközeteknek, melyeknek az a végok, hogy elszedik a prédát S a királyi huszárok a

végig-

Mátyás

Péter rácsapnak a

es

Ali bég.

NT&ndorfejérvártól)

messze

Mihály

meg

kísérel

Szerémségbe,

a

Zimonytól,

nyd.

Futakig

(Mitroviczát) s

tik

K)

Kevi várából Er-

s

portyázok a dunamelléki helységeket

ellenállásra, s

(ugyancsak Angje-

Ali

Mahmud

tehát

kalóz-menedékhelyei példáz. a

támadás bá

toruk

a

szultán egyik jelesebb alvezére.

vére?), a

délyhez

vára

1463

megelzte Mátyás

lehetséges,

mert

a

királyi

hadak még nem gylhettek össze. Jobban szervezte Ali bég a temcsmegvei végek, illetleg 1

miután

Erdély ellen intézett beütést,

hadát

szedte.

Ezt a vállalatát azonban Dengelegi

erdélyi

vajda es

vize között

EgJ

testvére

András.

ismét

rendbe-

Pongrácz János

Temesvár

s

a

Temes

ügyesen csalogató hátrálással tettek tönkre. harmadik, az elbbi beütéssel kapcsolatos torok

ugyancsak a Szerémségben dúlja a falvakat. Ezekéi mar a király parancsára Csulai More László veri

portyázás

tönkre.

Egybevetve lett,

hogy

1

ezt

a szultán a

Bontim

:

Dec

III.

a

barom

vállalkozást,

nyilvánvalóvá

maga szempontjából nagy

lib,

IX.

a

forrás,

ehronologia iránt viseltetett ellenszenvérl

clorel.r

de humanistánk nevezetes

i

92

megakadályozta Mátyás offenzíváját Bosznia

ellen.

csíkszer mozdulataival foglalkoztatta a magyar

Ali

bég

királyt

s

hogy Szerbia felé operáljon. Mátyás átkelvén török csapatokat szétverte s Nándorszendri a Dunán, a fejérvárra teszi át a fhadiszállást. Ezek a hadmveletek rákényszerítette,

augusztus

1

— szeptember

szultán végezvén u.

8.

közt történtek. Azonközben a

ugyancsak az

derékhadával

Boszniával,

Ó-Szerbián át (Novi-Bazár) Üszküb

n.

nápoly

felé tartott.

Erre a hírre az elle

Pongráczékkal

Dengelegi

üldözteti

Konstanti-

felé,

menekül

oldalvédet

Ráczország határáig

s

hatol s 15,000 foglyot kiszabadít. 1

bég hadait mindenünnen elzavarván, a

Ali

nyitva

állott

király útja

a Drináig, Bosznia s a macsói bánság közötti

határfolyóig.

hogy a szultán megakadályozta Mátyást a bosnyák s feldönthette Boszniát, mert a Duna-

Igaz, király

megsegélésében

vonalának védelmére késztette. De éppen

ezáltal

rá

bírta

Bosznia felszabadítására. Azt a mély gylöletet, a melylyel

Tamás

István bosnyák király iránt

fia

ezeltt

még egy esztendvel

szomorú halála után szánakozással elegy

viseltetett,

engeszteldés váltotta

fel.

Fidelis nosternek,

hívének nevezi

most a halála után. Hozzájárult ehhez még a bosszú érzése is. Mert bár árulást, cselt emleget a király, mikor Bosznia elestérl szól, elssorban a magyar korona tén3'leges igényeit

Mohammed

porba

sújtá

hogy a szultán

Most.

szultán.

határozta

kivonult hadaival Boszniából, erélyes akczióra

magát

;

—

tudja

ki

úgymond

Bosznia visszahódítására ségen mély

sebet

elhatározásával

:

ejt

?

—

,

nyílik-e

még

el

alkalom

Számbavette, hogy a keresztény-

Bosznia

elvesztése

s

készen

állott

visszafoglalja Boszniát.

Fáradt seregének pihent engedett s gondoskodott

a

hadjárat folyamán elállott fogyatékok pótlásáról.

Mátyás egyelre csak annyit

tudott,

hogy a szultán

mozgósította seregét s támadó hadjárat lészen valószínleg

észak

felé, 1

tehát neki a

Duna— Száva vonalát kell

védelmeznie.

Mátyás király 1464 május 28. adománylevele. M.

DL. 15988.

v.

ö.

szempontból még

Frakciói

i.

m. 128.

tisztázni kell.

1.

2.

Ezt

a

k.

hadjáratot

orsz.

ltár.

kronológiai

Mátyás királynak ezen csak körvonalaiban ismeretes végeredménykép megállapítható, szerbiai hadmveleteibl

Tnröu

'

a

-j^.

a szultán bár hódítólag lépett föl Boszniában s Mátyást száw

hogy

fe'éi

mégis kénytelen volt elvonulni. Egyszer oka

távoltartotta,

az élelemhiány, a lakosság elfutott s a herezegovinai karsztban

nem

takarmányra

tudott

szert tenni a lövi

Ezt a körülményt használta

Mátyás

fel

s

elhatározta

Bosznia visszafoglalását.

—

tudja

Ki

maga

így szol

,

hogy

még

nyilik-e

alkalom a szultán újon behódoltatott területének a

vissza-

hódítására, számbavette, hogy a kereszténységen mély sebet ejt

Bosznia elvesztése.

A

ráczországi küzdelemben elfáradt seregének pihent

engedett

gondoskodott

s

folyamán

hadjárat

a

elállott

fogyatékok pótlásáról.

Hadbaindulása eltt szövetségre

velenczei

lép a

köz-

társasággal. Velencze oratora,

Aymo (Emoj

embere a királynak, benne

Péterváradoniszeptember

bízik.

János

2.

meg a szerzdés, melynek fpontjai A szultán ellen véd- és daezszövetségre Egymás nélkül nem kötnek békét.

3.

A

köttetett

kedves

Si©>et»eg

t499

„^

12.)

:

1.

köztársaság 40

gályát

hadilábra

állít

lepnek.

összes

s

dalmát és peloponesusi vezéreit rendelkezésre bocsátja. 4.

A szerzd

jajezai

dékáról s 1

míg

sereget

Péterváradon

tervét megállapította,

A

országaik

felék

fogják msgsértctt /. Mátyás eladdig,

újra s

rsereg csakhamar a Banja-Luka és Jajcza

török

meg

Ezt a hadjáratot

tisztázni

épségéi

területi

szervezte

Verczén

s

nem hadi-

tartózkodott szán-

kirak

értesült

a

közötti

völgysiWkorok-

kell,

a ehronologiai

egymásutánt

nehezen lehet megállapítani. Tény, hogy Mátyás Rácsorsságig vonult, de az összefüggés a hadjárat egyes phasisai között nem világos. '

Makusev

m.

i.

e

mezzo morti 1403

július

'

vette a

János követök inédits a

I

del

s

Hong. mindenrl

levelet

l'histoire

de

11.

--.

Greoe

380

értesítette

Jajczarol la

„Turehi

1.

in

viveie per lorn

Mossnia Stano eavalli

cum grandé DO

qoalí

i

rono

jelentés.

Mon

rheinei

dolgot

159.

II.

o>sm

dixaxio de vietuuli

1

82.

Velencse

peloponesusi

meliekletkép 246. 39.

akkor

komolyan l'mo

ha

megküldték

&

I

Jtjcsal

n

94

ban torlaszokat emelt. Elreküldött csapatokkal, csatlakozott keresztény lakosság segélyével

az

ríttatá

akadályokat

megindult

s

a

hozzá-

útjából

eltaka-

ország

az

székhelye

„melyet a természet és mesterséges erdítés a többi-

ellen,

ersebbé tett". A török megigázta bosnyák lakosság nagyon kedvezett a király vállalatának. A fe-

nél

hangulata

renczes-barátok lángbuzgalommal vezették

A

1

népet a keresztény hitben.

a török minden lépésérl pontosan

Mátyás

buzdították a

s

tudósításaik alapján

király

értesült.

ennek folytán a derékhaddal

király

október

meg Gradiska a Száva réve fell, honnan könnyszerrel zte el a török rcsapatokat. A Száva védelelején indult

:

mére, az eleség-

ma

hogy

fegyverszállítmány

és

—

mondják

Pongrácz Jánost rendelte

—

biztosítására

hadtápparancsnoknak

a

Dengelegi

ki.

Gradiskától Banja-Lukáig a 45 km-nyi

vidék,

út sík

Megérkezvén

melyen akadálytalanul haladhatott a sereg.

Banja-Lukára, innen Jajczáig három menetirány között kelválasztania

lett

1.

A

városnak,

:-

Verbásztól keletre a Vrbanja völgyén

folyón áthaladva

—

Kotor

át

Verbász

és

menetelve érhetett Jajczába.

veszedelmes

verbászmenti

a

Ugar

az

Banja-Lukától a 72 km. hosszú, völgy-sikátorokon

2.

át

—

Szkender-Vakufnak

egyenesen

ösvényeken,

nekivághatott Jajczának.

m. MCXXVII.

1

Fermendzin

s

Sarkotic István, Bosznia és

noka oly

szives

i.

Weigel

volt

sz.

272.

1.

Herczegovina

Ferencz

cs.

parancsnokló

hazánkfiát, jajczai vizsgálódásaink folyamán mellénk rendelni.

megjegyzések

s

talpraesett megfigyelések

benyomások eredményét

képviselik.

rekonstruálni alig lehet. Azonfelül

hogy

Egy

még

az

a jajczai vár többször átépíttetett s

1463-iki ostromot adatok nélkül is

nem

teljesen

Rollinger

megfelel

altábornagy,

alkalmazása az

megnehezíti

ma nem s

elismert

az

állapotot

Weigel

százados

mégis

zavart

várépít

egyes

a vizsgálódást,

lehet a régi

úgy hogy a Toldalékban

eredetiben közöljük, mert forditásközben

A mszaki

a terep szemléje közben nyert

szemléltet módon, szabatosan megérzékíteni, föltevései igen tanulságosak,

tábor-

százados

tzérkari

és kir.

(VI. 9. sz.

mszaki

okozhat.

Hálára

szakember,

százados fejtegetéseit megjegyzésekkel kísérni volt szives.

a.)

német

kifejezések kötelezett

midn

Weigel

A

3.

Verbásztól

Borcin

fon,

Jajcza

nyugatra Szitniczán, Varcar-Vaku-

vezetett

át

az

akkori

kaldrma

íme az útirány vázlata:

út)

1

Hadtörténetíróink szerint Mátyás két totta

(köves

felé.

meg

seregét: az egyiknek

vezére

oszlopban

kincstárnok, a kinek birtokainál és eredeténél 6. sz.

indí-

Imre, a

Szapolyai

fogva

nagj

Mátuás király felvonu7asánaK irányai. i

-

750 oon

személyes összeköttetései voltak a vidéken.

Ez az oszlop

Verbász völgyében nyomult elre, a király pedig a derékhaddal, de mindenesetre a Szana folyón át1 Klju-

állítólag a

honnan a

csot érinté, a

A mszaki

irányba.

jajezai

csapatok,

üt

beletorkollott

a

.;.

út-

ostromgépek

igyuk

többel

teltet

mindenesetre errefele vonultak. 1

rajz,

Megjegyezzük,

melyet .

i

M. C.

I.

hogy

minden

leírásnál

óbban ellenrizhet

olvasi :a.

11*;.

96

Természetesnek

találjuk,

hogy a

király táborába

horvátországi csapatok Bihács fell siettek Jajcza

siet

felé.

így

1 a Frangepán Márton vezette contingens.

A

hadiútjában

király

korona ftényezói vettek

úgyszólván

magyar

a

A fpapság

részt.

szent

Váradt

közül

István kalocsai érsek, Vitéz János váradi, Csezmiczei János pécsi püspökök,

2

Gúti Országh Mihály nádor, Újlaki Mik-

lós erdélyi vajda.

Szapolyai Imre kincstartó,

István horvát bán,

3

Frangepán Frangepán Márton, Dengelegi Pongrácz András ípohárnok, Vitovecz János Zagorje comese

A

szlavón bán, Drágffy Bertalan.

testrségben szolgáltak

György aulae milites, 4 alighanem Vingárti Geréb Mátyás? és hányan maradtak említetlenül a névtelen magyar és horvát vitézek közül? Parlagi

Kállay Pál,

A mszaki

csapatoknál lszer- és hadigépparancsnok-

Gáspár csanádi

ként Berendi Back

pap,

prépost ..decretorum doctor" szerepel.

szepesi

—

az ostrom 1463 okt.?— decz. 25.

késbb

tí

7

czáig.

esetleg ^ király j a 4 5 nap r alatt tehette meg o az utat Jajj Ezt a menetelést az akkori utakon, illetleg ösvénye-

ken eléggé kiadósnak

A

Ítélhetjük.

ostromterv megállapítása .meddig

hadak elhelyezése, az

tartott,

— 60.

arra

nincs adat.

nostri

Hun-

garie corone consequenterque nostro maiestati fideliter complacere

sata-

gens" elsnek gyjtötte

1463

1

A Frangepán

november 2

család oklevéltára

össze

hadait,

II.

57

pénzt

s

és

„Regni

vért áldozott.

23. Jajcza.

Toldalék VI.

alatt

sz.

1.

közöljük igen tanulságos

alagyáját

az

ostromról. 3

Frangepán Okit.

4

Okit. XVI.

ó

Rátkay

6

Katona H.

:

II.

61.

1463, deczember 6.

Meni. banorum 100. C.

XV.

p.

7.

1.

118., 462.

Szatmár vármegye leírásából (III. 303.) U. o. 618. Szirmay hogy Gerendi István Jajczán leltt egy. a királyra leselked törököt s 1463 november 11-én ezért czímeradományban részesült. Ámde Szirmay nem Gerendit, hanem Zterendit említ, kérdés, hogy a pattantyús Berendi Gáspárnak nem rokona-e, föltéve, hogy Sz. állítása meg7

:

idézik,

felel

a tényállásnak.

öntk, Bolgár

Vájjon

ezt a kérdést csak

Tamás czigányvajda

Ann. IV. 273.

czigányok

azért

vetjük

kísérték-e fel,

sátóraljának

mert

erre

a tábort II.

mint golyó-

Ulászló

1496-ban

szabadalmat ad.

Pray.

Némi fogalmat nyújthat az ostrommveleíekrl az a körülmény, hogy a király az els rohammá] (október 5 6),

—

betört a város falain

1

s

elegyedvén a

kézitusába

csapatai

város rségével, elkeseredett küzdelem

törökök a

a

után,

tulajdonképeni várba vonultak.

keresend gyám-

Kérdés, hogy a mai Jajczának melyik részén

ez a város

Eleinte a

?

es

belül

falazatán

várhegynek

házcsoportot

Szahat-kula

Saleffendic-kula,

körfalain, illetleg

véltük

alsóvárosnál.

vagyis bosnyák

a travniki,

s

kapu szegvényét. 2

Majdnem bizonyosra

vehetjük, hogy az a varos,

ille-

tleg alsóváros, melyet Mátyás bevett, a mai banja-lukai, régebben magyar kapu 3 eltt elterüld katholikus váró lehetett, mely a varat uralta. Ennek a podgradjenak alsóvárosnak mindenesetre :

voltak védfalai.

Kiterjedését

denesetre lennie

kellett oly

ma

bajos

nak, melyek lehetvé tették,

hogy

napi küzdelem után .adta

Hogy

nem

találta

megállapítani, min-

megersített bels védvonalak-

föl.

a

török

rség csak

W'eigel Ferenc/, százados

meg emez erdítményeknek s az ároknak látnem csodáljuk. 1528 Óta általán véve békes-

ható nyomát,

séges fejldése, illetleg 1

azt

megnyugvása

városnak

a

volt

Az ostrom dátumát nehéz megállapítani. Bonfini Dec. III. 1. IX. hogy: A kalendis Oct. tamen urbem ccperat, tehát október

állítja,

1-én

foglalta

varost.

a

el

Ámde

a

király

szeptember

29-én

idz, október 2-án pedig Grubisinczen (Morovié közelében, viczátol, II.

s

284.,

ma Szerem megyében, akkor Valkóhoz 312.), tehát Jajczát nem foglalhatta el

Mitro-

Csánki

tartozott.

október

Va

nyd.

i.

m.

Föltéve,

1-én.

hogy október 3-án indult el Banja-Lukára, 7 8-án érhetett Jaj,. ha az els rohamra bevette a várost, ez 9-cnel elbb nem történt, de 4 napba telt. míg a törökök teljesen visszavonultl í 14ki énél elbb nem kezddhetett a vai ostroma, késbben igen. Avar s

1

Bonfini dec/.

teszi,

16-ra

holott az decz

26-án történt

<

»klt.

XXVI

Értelemzavaró Inba, hogy az oklevéltárban 1464-el jeleztetett ez a

még elemezend 1463-ból való 4.

szerint

sz.)

A kalendárium alakul: :;.

a

1.

fels var bevétele decz. J 3

I..

a

7.

sz,

Okit. 98.

1.

ábrát.

okt.

VL

56 napig ostromolta imitását vesszük hitelesnek

tehát

kezdete

;.

darab. Osztroviczai Konstantin (Toldalék

Mátyás nyolez hétig:

az ostrom

L'

—

ekkep

98

lebonaz alsóváros csakhamar szabad helylyé vált. Falait építettek, az házakat köveibl új tották s a védfalazat

árkokat pedig apródonkint feltöltötték. 9 2

I ÍJ

3~N

5

^!^

ük

í

t>

3 ? 5 s

ÍJ

N

3*5

*

v

+5

s


— «

6 «

>n «J

•

<J^

Hogy Mátyás a város

bevételével oly gyorsan végez-

hetett, azt bizonyára a katholikus lakosság egyetért segít-

1

r%u^

1 >

J

J

2+

*

i

v

;

-£M

Wmmmm

íML

Nw^ tói

a'

f

Ni

% ',

Ss

'kJili

V/R

/

*•

*>

•

'

//ív

íj,

'

,^-f

Isi

/.*

&K»á«

ijF-Vfej

V'.'v'-'v-'^

—

/

ü r

Jajitsiz

}01

küls városban

—

nem

tudjuk

Kétségtelen,

a

—

at

vagy

egyebütt

állott-e,

azt

a honnan a magyar actiót elmozdították.

,

hogy a városban a többséget katholikusok és

sebtében

térítették

helyén,

a

al-,

ferenczeseknek

volt a

hogy a mainak

jobban mondva még egy templomuk

Ugyancsak az

ségének köszönhette.

iszlámra

patarénck

áttért

a barátok a király pártjára

Ezeket

alkottak. s

módon

ily

sike-

a török rséget a fels várba visszazni.

rült

A adja

és 8. sz. alatt ideiktatott vázlat katonai

7.

szempontból

benyomásokat s ideális vázlatát nyújtja az ostrom megkezdésének föltételezett fázisairól. A megrohanás s vár körülzárolása a Pliva folyása a

vissza

helyszíni

.1

mentén,

a Verhasz-Pliva összefolyása

Az ágyúkat dulva s

Carevo poljen

a

helyezték

ott

A a

a

s

irányában történhetett.

hihetleg

Katina-n

Boréitól

kiin-

BaSéehiéi-ig hozták

ál

úgy a hogy a vázlatok feltntetik.

el.

a Verbász-Pliva összetorkollása déli vonalát

s

Pliva

birtokukban

mindvégig

valószínleg

törökök

Az

ostromgépeket

az

S

a foltevés, hogy Mátyás király a

tartották.

folyamán nagyobb

tel

erkkel közelebb jutott Jajcza deli oldalához, nem tartozik ugyan a lehetetlenségek közé, de nem valószín. „Teli hideg szigorát"

esrl, hidegrl jon

Jajczától

a

csak

rajta,

elny ebbl nem

olyan

Verbász

at

meredek,

ostrom

az

hogy

valami

:

különös

Toldalék

Weigel százados munkája

e két Panuska Természetes hogy Weigel

nézte a terepet, ha egy

s

inas hvpothesise

nem

b.

b.

:

Weigel

s

mérnök

m

katona szemével

igazolható

szóvá tehet". Toldalék

királyt

sz.

1.

zolta sikerült vázlat.

híven

:

1

I.

katona/1

Mátyás

terepnehézségeit,

*

I..

megy

számba

származott.'

imigyen megszólaltatva

J

váj-

hogy Janus Pannoniusnak, a szemtanúnak,

Érdekes,

vissza

járta,

vezetnek ugyan gázlók,

idéztük verse épügy mint a modern tanult adja

költ-püspök, alakulhattak*

s

hypothesis

északnak a \'erbas/.on

partszegély

a

Noha nagy hideg

sebesfolyású

a

jéghidak

járható

de

szól a király.

befagyott-e

Pannonius

Janus

említi

'

..

h.

i-.

de tényleg

102

„Vár függ fönt az imént hódolt város falain s jó fekvés állta el ahhoz utam.

túl,

rség

Dörg ágyúim elkezdik hát zúzni a bástyát, Csakhogy a véd had megveti gépeimet. Ránk a magas tornyokból sokszor az úgy eregette, Mintha szakadna a hó, nagy szaporán nyilait Hej, hányszor ki-ki mert ránk rontani éjnek ivadján,

Virrasztóimnak káruk okozva

srn

!

Sem zúgó viharában szörny északi szélnek. El nem csüggedt az téli hideg szigorán. Végre szünetlen fáradság és vízbeli ínség

Ostromot állóknak megtöri vas szívüket. megváltásunk szülte meg

Jött az a nap, kin

S vár megadása fell, ím, jön a várt követ

függ

Ezt a

könnyen

várat

redek várhegy,

a

ostromágyúk

gépek kisebb

s

nehezítették a támadást.

bl,

a

s

említenünk, a

vala

kell

védk

hogy a vár oly huza-

szívós, vitéz ellenállásából következik,

mosan

A meakkori

az

s

hatékonysága fölötte megEbbl, valamint a zimankós id-

els helyen

mit

Szz,

lehetett védelmezni.

járhatatlansága

oldal

déli

a'

is."

ellenállott.

Elismerte ezt a király

végeznek könnyen

csak a

is,

török

harambéggel,

Jussuf

történetírók

röviden

árulást

hozván fel a vár eleste okául. 1 Nem mondják a valót, mert csupán a királynak még nagyobb állhatatossága vehetett

ert a

védelmen.

vitéz

Trte érdemeket 3

a

buzdította

hideget,

maga

s

is

hozzá sátrakban, barlangokban

kellett

éjjel-nappal készenlétben lenni a

szemben. Az

ágyútz

és

s beásott

folytonos

Okit.

KanczeUáriája

Toldalék VI. 11.

kirohanásokkal

századbeli

lépésre

ágyúk

(300—900

öntött-

méter)

3

mellette

mködött.

A

jajczai

kiadványokról

zur

:

Geschichte der österr.

Gegemvart.

Wien,

Artillerie

1887.

V.

von

Károly

den früheidejében

m-nyire hordtak vízszintes beállításban a lövegek.

múzeumi kormánytanácsos 1.

1.

c.

A. Dolleczek

sten Zeiten bis

szerszámokról

kitartás

gödrökben

x— XIII.

1

500—3675

A XV.

kgolyói 400—1200

2

3

Nagy

ostromgépek aránylag kevés

az

s

kárt okoztak a falakban.

vas-

jutalmazta az

katonáit,

résztvett a harczban.

Takács

S.

szíves

közlése.

A magyar

List

tüzes- és

tanulmányát Századok, 1 908. évfolyam

már udv.

löv-

49., 130.,

11.

103

hordtak, s az ostromgépeket csak

rtornyok

nálni az

lehetett hasz-

közelben

„De az rség megveti a gépeket

ellen.

szorgosan nyilaz."

s

Mátyás taktikája mindamellett sikerre

A

mert

vezetett,

ikindzsi (második) vár falkerületét s az

mégis megfels kerületét az rség számban ersen

lefogyott, víz- és élelemhiányban pedig

különösen szenvedett.

elfárasztotta az ellenséget.

a

rongálta

Nem több az

kivált

falakat,

hiszszük, hogy

hosszas

a

lövetés

fellegvár

annak

elernyedés

körülménynek tudható

a

1

1500—2500 védnél nem harcosokat. Ez

a várban

betudva a családokat és

lehetett,

:

hogy

be,

Koszacsa Vukcsics István a szent- szávai berezeg s fia László herczeg hadaikkal Prozor fell Bugojno, Dónji-Vakuf fell Jajcza déli részét elzárták.

Az öreg

István herczeg, de különösen László október

havában Velenczének felajánlották Boszniát, nem tudván, hogy Velencze szeptember 12-ike óta szövetségese Mátyásnak.

A

köztársaság erre csak

azt

már megtette Bosznia

király

hogy a magyar

felelte,

érdekében

felszabadítása

a

szükséges lépéseket, hadai bevonultak Boszniába, Jajcza váro-

ersséget

sát elfoglalták s a többi

Erre

aztán

fölkínálkoztak

vesen fogadta ajanlatukat,

A

megérkeztek. zászlósúrrá

birtokukba keríteniük.1

Mátyásnak, volt,

'László herczeget, két

tette

birtokaiért

miután

s

szí-

november hó végén hogy Mátyás magyar

hadaikkal

szövetség ára az

herczeg

az öreg

s

is

zsupát

szavatosságot

igért

neki*

vállalt.

Mint-

hogy ez az ünnepelves adomány

deczember 6-án kelt, a november végén állhatott be az

herczegovinai hadoszlop

ostromlóseregbe. Ezen idponttól kezdve hanyatlik az

ost-

romlottak ellenállása.

Deczember 25-én követ •

táborba.

A

•

lánczczal búzták

jajezai

-

nem

várta

A várban egy városszerte

1

a víz.

,

király

Ma nyoma

ki

fszolgabíró 3 1

Ljubié L.

dását 195.

:

a jó vizet.

sincs.

kv.

t

',,

a

várból a

királyi álta-

ismert ásott, kifalazott kút volt,

melybl

Valószín, hogy idnként kifogyott belle

rcscrvoir van a várban.

l.istnu-

11.

élet-

X.

Dr.

Milassin I.orant

::*. és

aemsedékrajsl

Az uszkopljei

es ramai

'*!«* -lalasa

i

Kllenke

közlést,-.

Bosnyák s

Mi

érkezett »i

okét.

tanulmányaink

Kapákról van

német -

kia-

um

Jeci

.

ts.

104

Az ostrom-

lános ostromra minden elkészületet megtétetett.

ágyúk

gépek,

meg

ülte

áhítattal

Az Úr

beirányoztattak.

A

a sereg.

áldoztak s deczember

katonák Szent

26-án,

születése

napját

meggyóntak, megvértanú ünne-

István

pén, reggelre kiadatott a támadásról szóló parancs.

Éppen nagymisével ülték meg a ferenczesek templomában a szent napot, midn a tábori rségnek egy vitéze besietett a szentegyházba, hírül hozván, hogy a törökök egyezkedés czéljából tek

a

hírnökeik

részére

sértetlenséget kér-

Megadatott nekik. Elbb két elkel vitéz, még kett érkezett a fhadiszállásra. Egyikök, Eliász egykor maga is parancsnok, minden fenntartás nélkül királytól.

utóbb bég,

kijelenté,

hogy a várat lszerestül,

éléstárostul

minden,

s

még személyes ingóságaikkal egyetemben átszolgáltatják a királynak. Az egyezség azonnal megköttetett s még aznap éjjel egy fegyveres királyi csapat bement a várba s birtokba vette. Deczember 26-án reggel megannyi török elhagyta a

—

várat, csak

—

a mint mondják

az asszonyok maradtak

benn. Megszámláltatván, 430 derék fegyverbíró harczos lustrál-

A

tatott.

azok

király tetszésökre bízta,

részére

rendelt,

1

hogy zsoldjába

a kik haza akartak

pedig,

lépjenek,

kalauzokat

térni,

nehogy a felbszült népnek áldozatul essenek. Okltár

adva Istennek,

XXV. A

történt elfoglalásáról

;

király

Pálóczi

értesíti

XXVI.

„in

eodem

László

sz.

castro

nostro

Jayce" hálát

országbírót

Jajcza

decz.

Lukács

közvetetlen

sem

árulásról szó

tudomáson alapuló

A

volt.

csak a király zsoldjába

rség

török

állott

szem-

Az

alkan-

történetírók

a

hogy maguk szempontjából bizonyság

neki.

el

lélektani belátással

állhatatos rséget. lék VI. 3. sz.

A megadás önkényt

1.)

Nem

hségére

a

ki

ezt

lévén, hitsorsosai így

a

tanácsot

a hitben ugylátszik

téríti

a királyhoz.

de megemlítjük, hogy

hogy az

A

mit

rség

de az

árulást em-

is

sem beszél

fellázadt s

adta neki,

amúgy sem

tekintjük szabatos forrásnak Kritobulosz

rövidletét,

okául felhozza,

állott

mohammedán

Mátyás, illetleg az,

rá,

hteleneknek,

törököket nevezhetik

leget Jajcza feladása okának. Akkor,

nagy

tudósítása

vitézül kitartott. Osztroviczai Konstantin (Toldalék)

beszélték

25-én

egri prépost, alkanczellár

tanú részletes levele ugyancsak Pálóczi László országbíróhoz. czellár

1

(1.

Tolda-

árulásról.

egymást

ölte s

Lukács alkanczellár az asszonyokról

említ, hogy azok a várban maradtak, nekünk az a meggyzdésünk, hogy ezek az rség keresztény asszonyfoglyai, a kiket ágyasaikká tettek.

Ezekre

vonatkozhatik

Bonfininak

(Dec.

III.

lib.

IX.

Okltár

II.)

az az

10í

ersebb

Körülbelül négyszáz

török állott át a

fajtájú

1

várrség parancsnoka. Jajcza, mint Alsó-Bosznia központja, immár a magvar király kezén lévén, a kerületébe tartozó apróbb erdök ónként király szolgálatába, elükön JllSSUf, a

A jelentékenyebb váracsok

behódoltak.

—

Banja-Luka

közül való

Zvecsáj,

;

emelt -

Orbász felöl vára is, melyet 50 50 dizdár (várvéd) védelmezett. Ezt a várat körülzároltatta s néhány ágyút s egy csapatot

janicsár s

Mátyás

küldött alája. Zvecsáj addig vitézül állotta az ostromot, míg

A

Jajcza megadta magát.

ugyanazok,

föltételek

cza átadásánál. Bizonyára a többi varat a

mert a fvár átadása után azok

király,

s

nem ugyanannyi

hségére. Ma

a király

tért

vettek

megengedi, az összes török hódoltságot

Jaj-

kezére jutottak.

is

Körülbelül 30 ilyen rtornyot

várat

mint

szemmeltartotta

is

be,

majd-

s

nagy hideg

a

volna

lehetett

föl

-'

szabadítani.

M

itvás a

vár birtokba vétele után elssorban

jajezai

rséget

elrendelte a vár kijavítását, válogatott

a

várban,

fels<>

várat, mint

(kulákat).

imént

az

A

lszerekkel

ellátván

behódolt

a

úgy

helyezett

váracsokat

el

anya-

jajezai

rtornyokat

s

vár parancsnokságával a vitéz Hídvégi Székely

Jánost bízta meg. 3

A

hadjárat egyaránt

téli

tokát és vezéreket. 4

A

ersen megviselte

még késbb

király

hogy Jussuf várparancsnok a

állítása,

akarta vinni,

mit

a

a

kereken

király

keresztény

rabokat

hogy

megtagadott,

keresztény szolgát sem hagyhatja kezeik közt. Lehettek

bosnyák rabjaik

gálatra alkalmazott

is,

de

csak kevesen, azért ezt a kikötést, ha Ugyan az asszonyokra 1

kell

igaz,

cs

n

legutolsó

várszol-

való tekintettel

mit

a

is

a

Ugyan

eleiemre

az

a

fölemlegeti,

is

BonBni

állit,

vonatkoztatni.

Ennyit említ a király. Okltár XII.

'*

14t>4 január 2-án Jajczán

nak és Miklósnak

;i

perpetuum, a nádor beneplaeito

Suae

szanamegyei szerint

Maiestatis

növi struiiéi erdített torony

Okltár CXXXVIII. sz. *

Okit.

XI. I.

LM.S.

1.

pro

kelt

leveleben a király Székely János-

K'ozara

descensu

adományozta. is.

Krröl

nz

(Kozarac) setl

loco

várat,

Közeiébea érdekes

szerintük

descensus volt

in

Jurante

.1

adományról

1.

Aszl.

106

hogy mily fáradságos küzdelemmel hódítá meg Boszniát. a hadjáratot, s Ily körülmények közt egyelre befejezte beérte vele, hogy a töröktl elhódított területet végleg a magáénak tekintse. Érezte új szerzeménye fontosságát, midn a pápához írott levelében abbeli nézetét fejezte ki, hogy megorvosolta azt a sebet, mely Bosznia romlása következtében nemcsak sarkán, vállán, hanem szívén is érte Európát, mert hisz innen minden irányban portyázketts czélt tartott szeme eltt hatott a hit ellensége. egyik megtisztítani az országot bels ellenségeitl másik leverni a küls pogány ellenséget ez örökbe maradt f:

;

:

;

kötelessége.

a tála

Mátyás királynak ez a hódítmánya nem a magyar

jajczai

Rama a teriét

eisó szerve-

nem

is

királyi

néven ismeretes igényfenntartás Boszniára nézve, a nemzetközi jelleg souverainitás

érvényesítése

a

bosnyák volt uralkodóház kihalta után annak az örökségére, hanem, a török legyzése után, hódítás alapján elállott teljes felségiség. Ezt a területet már Boszniának nevezi a Mátyáskorabeli államjog.

A

háború sikeres befejezésében,

rendezésben

fszerep

jut

Szapolyai Imrének, kirl azt

„legelbb az

valamint

kincstárnokának

dokkal,

s

pozsegamegyei összeköttetései

Szapolyai szavát véljük hallani, 1

kiállítottt 2

II.

446.

Wagner: Analecta

I.

146

az

birtokos,

odavaló

2

a

csalá-

vannak a Száván túl is. Mátyás király ké-

midn

— 147.

a

szepesi

comesi

mélt.

oklevélben.

Dezs Magyarország tört. földr. a Hunyadiak korában Az orbászmegyei nagybirtokosok (Orbovaiak, Oresjaiak stb.)

Csánki

Pozsegához

:

gravitálnak.

uyák eredeteknek

véli,

Forgách

elnevezés. Zapolia Zapolje található.

Ferencz

Szapolyaiékat

ámde az adatok Pozsega megyére

törzsfészkükre. Boszniában

nem

Scep.

1

törzsökös

nemzetségébl, rokon

nagy

be-

új

hogy Jajcza visszaszerzését

írja.

éberségének és munkájának tulajdonítja". Borics-bán híres

az

fvezérének,

gondviselésnek, azután ezen elharczos

isteni

Szlavóniai,

s

is

van Zapolje

nev

hely,

nev

(168.

1.)

utalnak,

bos-

mint

hely, de ez typikus délszláv

mely „Jaicza haud procul aberat"

Van ugyan egy Zapolje

község

(melyhez

Bregovica,

Klupci, Lökve, Operci, Orlice Ciganska, Rjeka és Zapolje tartozik), de ez a

szrebrenicai járásban fekszik, közel a Drinához.

107

sbben

mint

csak

„Boszniát

azt írja:

tartani,

oly

fontos

Nincs más

elfoglalni."

mcy-

feladat

minthogy a

módja,

Boszniával szomszédos területek összes tisztségeit ráruházta

Szapolyai merte,

Imrére,

jelesül

meg

ságát,

a

férdemét ünnepélyesen

kinek

a

Horvátország

Dalmáczia, vránai

(auraniai)

Pontosan

alig

tudnók

nem

czet-e,

2

vagy a dalmát

Jajcza s az

perjelség

mely

várakat

l'akraczot, Xa>i-

de

helyeket,

parti

hogy

bizonyos,

megyék bizonyos fokú védelmi a király szeme eltt. Közvetlen

alsó-szlavón

együvétartozása

hogy

Kosztajniczát,

A

1

megvédelmezni.

lehet

meghatározni,

a király: Dubiczát,

értette

Szlavónia bán-

s

perjelséget.

várainak birtoka nélkül Boszniát

elis-

lebegett

megvédclmezésének a súlya a szomszédság okából Szlavóniára nehezedett.

Ezek az okok vezették Mátyás

midn

ban,

A

nevezte.

ség

szervezés elején tehát egy teljesen önálló

Hogy Mátyás

alkottatott.

ekkor nemcsak az

Dnji

elhatáro

Szapolyai Imrét regni Boziu- gubernator-tk

gubernátorság

a

:

alatt

királyt

elfoglalt jajezai

ki-

tiszt-

Bosznia

kerületet,

illetleg

Krajt értette, magától következik.

Hogy a kormányzóság külön

tisztség, annak bizonyhogy úgy az oklevelekben, 3 mint Mátyás király >ecretumában 4 a tisztségek sorában külön említtetik a regni

sága,

I

Bozne gubernátor, azután az erdélyi vajda, az országbíró, majd ismét Szapolyai Imre, mint Dalmáczia, Horvátország és Szlavónia bánja és Újlaki Miklós, a macsói bán. Bizony-

sága ez a középkori magyar állam közigazgatási ruganyosságának, mely minden változásnál s a

megtelel

megtalálta

a

idközben

történt

korona egyetemébe ill czímet. Jajcza elfoglalása

koronáztatása a 1

Okit.

szent

XXXVI. A

Mátyás

s

koronával

király

II.

pápát arra

Pál

igazgatása, illetleg számadási kötelezettsége

mentse

miben a

„a

-

1

1

-

*

1

kori.

B

DOgy

a

megméltó-

kir.

perjelség

ni

tartamra

fül. 8

J.

Kukuljevió

3

Frangepan

*

1464:

II.

:

Okit.

II.

7:'..

Decretum,

azután az erdélyi vaj Ja szlavón bán.

Priorat Vranski

-

87.

Rad.

I.

XXXII. 22

23.

1.

1.

külön ró

említve: ut.m

elbb,

külön,

mint

mint

gubernátor,

dalmát-horvát-

108

ságnak ereje

melynél Jussuf harambég és a hozzá

foglaltatik",

rség él

átallott díszbe öltözött török

tanúi voltak

diada-

lának, csak kezdetét jelzek a szultántól elhódított részekért

folytatandó harczoknak. Európa

s

De nemcsak Mátyás

a

jajczai diadal.

hadjárata küszöbön czert"

hogy a szultán bosszuló

érezte,

hanem az

áll,

„európai kon-

akkori

is.

Az európai

segítséget

azonban ismét csak a pápa

A

komolyan.

ezúttal Velencze

vette

boszniai

melyet az Isten

sikerét,

örök emlékezetére vívott

midn

nálta,

menten a

hadjárata

király

ígér,

a

s

érdekében

s

Mátyás nevének

is

kihasz-

mikor ez

után,

meg-

tartózkodott,

XI. Lajos

segély-actiót.

ha a pápa békét közvetít az angol

Henrikkel, ez

meg 5000 embert

helyez

Fülöp burgundi herczeg vezérlete

Jó

tásba

dicsségére

saját

udvaroknál

indította a nyugati

10,000 fegyverest

a

még Szlavóniában

1464. évi januárban

királylyal, IV.

ki,

köztársaság

kilá-

Pénz-

alatt.

források tekintetében Velencze utal a pápa által hirdetend

búcsú-jövedelmekre. 1 Mindez ígéretekbl

csak

annyi való-

meg, hogy a köztársaság két aranyozott kárpitot

sult

A pápa

ajándékba.

neki

dött

lelkesen

gyjtött, s június havában tengeren szultán

birodalmát,

kikötvén,

kül-

pénzt

toborzott,

megtámadni a

akarta

hogy addig ne induljon

el

hadaival a király. Ezzel, az akkori viszonyokat nézve

ható tervezgetéssel óta

ersen

zett

be,

szemben

alig

megvalósít-

Mohammed már

1463 vége

készült a hadjáratra.

vasat,

rezet

Nagy ágyúparkot

nagymennyiségben

rende-

mert

gyjtött,

hosszabb ostromoknál mívesei helyben öntötték az ágyú2 kat. Mátyás király hasonlíthatatlanul nehezebb viszonyok között,

1

2

lását a

mint

szultán

és

megfelel

MDE. I. 266 s köv. 11. Mohammed készüldéseinek pontos török történetírók nyomán sem lehet

megindult 869 (Okit.

a

Rebi

ül

evvel 12.

napján,

idejét,

valamint

eldönteni.

tehát

tempóban

lassúbb

1464

1465 november 2-nak felelne meg. július

A

keltezés tehát hibás,

havában ostromolja

Jajczát.

szerint

november

1-én

meg éppen mert Moham-

XXX.), a másik szerint 870 Rebi ül evvel havában, ez

med már 1464

megindu-

Az egyik

109

ugyancsak komolyan

vette

úgy a

feladatát,

sokban, mint Szebenben, ágyúkat öntet

Mindezen elkészületeket

úgyszólván

varo-

felvidéki

hitelbe

meg

tette

kereszténység közérdekében, mert a segély ugyancsak

san gylt.- Ezt a részletet hangsúlyozni

pában mindenki csodálkozott, hogy

A

háborúval.

késik

a

király

felelete

talság tüzével

készült

nem

ják,

fia-

nem lát sémerrl Ma nem bíztat-

de

háborúra,

a

segedelmet: az ígéreteket

a

kierzik

mert nincs elegend költsége. A

azért,

:

-

király miért

jegyzékekbl

különféle

a

las-

minthogy Eur

kell,

törökver

a

1

lport gyártat.

s

be.

váltják

az ügyet rendszeresebben készítette volna el. BezZi

a török tudta, hogy miként dolgoznak a keresztények

nagynehezen

úgynevezett kulcsát

a

s

Boszniát „a kereszténységnek azt az

elfoglalt

honnan nyugat

révét, a

s

észak

s

nyílik kiút", máris megszállta s várait ostromolja.

fele

Bosznia vá-

ugyan elfoglalásuk után nagy sebtibén Mátyás, amennyire telt, megersíttette, de nem hiszi, hogy oly nagyszámú ellenségnek ellenállhatnak-e. Mindez nem történt volna, ha rait

tle

segedelmére vannak,

Mátyás

még abban

király

s

nem

1

áll:

1

eljárni.

gyalog

4,CXK)

Buda, 1464 június 27.

második ostromára, dolgozása

III.

:

havában

a föltevésben indul meg> hogy a pápa keresztes

hadával összhangban fog

emberbl

vetnek elébe akadályokat. 9

mindazonáltal seregével aug.

a

s

378.

8000

s

Teleki

lovas.'

96

X.

A

11.

22,000

állítólag

98.

hogy

Arról,

CCCLIX.

1.

zvomiki hadjáratra nézve legbvebb kov.

s

Hadi ereje

<

Teleki

fel

munkákat

régibb

Servien und Bosnien, néha becses utalásait

v.

mondanunk sem

ho

kell,

felhasználtuk. 1

ígértek 458,000

részletfizetésre helyezett

intrika]

is.

Velenczót letudva

Ep. M. C.

I.

79.,

186.

lt augusztus

15.)

elbocsátani a

kereszteseket, a kik

ne izguljon ;

5H

fel

Mon.

a

eredménytelen

Vat.

30.

1.

Praknói

A királynak 1464 júliusban nem állapítható meg pontosan,

eladtak

:

a

Mátyás

pápához

Ep.

M

meg ráhalt

ke:

S erre

fegyvereiket.

azért

király

C.

1

E.

LXXXV.

levelei

A

Fraknói

I.

kelte-

nem

vidrik ;

Idézi

külügyi

intézett levele.

Császár embereinek SOproni port] *

magát,

Bal

Halála eltt

vállalatára.

éhségbl

nagy

a

Pius,

szavuk

kötelezte

re II

közti

(a

kibújnak

király

— 54.

zés

megannyian

Nápoly, mely 80,000

snt

tása alól,

at,

kilátásba)

i.

.

m.

M.i'.I. 72. 145.

1

.

M;lt >' as kir llv -

hornya* i»»4Ja*a.ta

n "*

au -

110

a szultán hadserege szokott gyorsaságával váratlanul már Jajczához került, csak július vége felé értesült Budán

—

a hol augusztus elejéig tartózkodott

még nem

elején

Augusztusban seregét,

már

Arról

10

(július

1464

,

hava

július

tudatában

megindítja

hogy Jajcza alá siet. 1 hogy a török császár 30 nap óta

Raguzának,

értesült,

is

veszedelem

a

megíratja

s

—

tudta.

— augusztus

ostromolja Jajczát

11.)

az ö várait.

s

hogy a szultán aknákat ásatott a falak alá, bombákat öntet s mindenáron el akarja foglalni. Fridrik császárral menten közli ezt a hírt, mint a ki legjobban megérti, hogy mekkora jelentsége van ennek a várnak a

Értesült arról

is,

Noha

kereszténység ügyére nézve. siet hadaival,

még

bár

ben halad a bosnyák hadiúton. tán van, augusztus

Djakovárnak

sem

senki

sietve

segíti,

odaérne idejében.'2 Gyors menetek-

Elbb

Futakon, majd Sza-

14-én aztán Újlakra

(lllok)

ér s

onnan

fordul.

Boszniában a harcz ekkor már eldlt. Történt pedig

ekképen Mohammed SZ

J

ostromo ija

H64

júi.

JVlohammed szultán második hadjáratának körvonalai

a

az

hogy a

adatok gyér világánál akképen jelentkeznek,

12- török hadsereg

1464 július havában már Boszniába

aug. 22

Létszamát pontosan megállapítani a

illetleg

Mahmud

40,000 emberbl

(?)

nagyvezér

pusztították. Ezalatt Jajcza

bement.

A

város

Frangepán

s

állítólag

alatt

tört,

ért.

portyázok,

hadai

István

elju-

birtokait

ostroma

napig

július

tartott.

12-én

kezd-

3

4 szultán dél s nyugat fell közeledvén a Mátyásénál

szerencsésebb helyzetben rost körülzárolhatta,

u.

Fraknói: M.

9

Okit.

o.

volt,

tehát

a

a mennyiben az

egész vá-

nehezen megközelíthet

déli

XXVII.

1

2

kir.

lev.

I.

62—63. Ep. M.

XXI. Jajcza második ostroma

egyetlen vezéroklevelünk. V. ö. *

vezérlete

A

várának körülzárolása már vég-

rendszeres

dött s augusztus 22-ig, 41

A

lehet.

had Boszniába

álló

Modrus vármegyéig

tottak

nem

még

C.

Okit. XVIII

— XIX.

Bonfini 20,000 emberre teszi az ostromlók

tések 30.000-re.

I.

korrendi

75.,

176.

1.

meghatározásához sz.

számát,

más

jelen-

111

oldalt

Valósággal

is.

a

megtelepedett

említk, tetemes ágyúparkját

vár

mint

körül, s

ostrommveit a vár minden

s

pontjára kényelmesen beállíthatta.

A

vár védelmét

hogy a vár

ember vezette. Úgylátszik, is megfelel volt A falak

arravaló

fölszerelése s élelmezése

szünetel

állták a folytonos, alig

tüzelést.

védinek nem engedett pihent, rségen. Egyik, mert teljes volt

s

az

az

várvédk

s a

tartott,

nem

Két okból

az ellenállást

környék

jajezai

lakossága

velük

az erdített város lakossága között

s

ers

szívvel a tüzet

védték

szívóssággal

csodált

is

megtörni

ert vennie a

sikerült

egész

szultán a vár

akarván

ezáltal

az egyetértés: ezért állották

ellenségtl

A

1

a

várat.

„A gonosz hitetlenek, a vár bevehetetlensegében bízva, megmaradtak makacsságuk mellett", pedig „a varat oly ersen ltték, hogy a vár tornyát, melyrl úgy látszott, hogy a csillagokat éri, a föld színével egyenlvé tettek" -

A másik hogy észak, s

Száva

a

védknek

a

titokban

felé

Budára,

lehettek

híradással

mely

körülmény,

tehát

illetleg

kedvezett,

kilopózhattak,

a

hadi-

király

szállására.

A

szultán

hsiességét

kárba

kísérletei

mondanánk, ha

Csak dicsítenk

vesztek.

jelzkkel

keresett

s a perversitásig kegyetlen

támadó sereg elszántságát/

szultántól

Az ostrom

1

phrasist

védk

a

ösztökélt

katonai

leírására

nézve hallomás után feljegyzett tudósítás4 azt mondja, hogy 1

Bonlim. Dec.

jó adatot tartalma/:.

III.

lib,

Elnézve

9.

szokott

néhány

czifrázataitól,

embe-

valamelyik

Ezt B tudósítását Szapolyai Imre

rétl kaphatta.

elesett

*

Turszun bég

3

Truhclka

törökrl,

említést sítás

(iiH)

Azonban

a

18.

Makusev után

1.

sebesültrl

védk

XXX.

okit.

tárikhja.

m.

i.

s

a

maradt

közül alig

azonban nem 1464-ben,

hanem

az

o.

is,

hogy ezer

kapitány. Okit. XVIII.

mmt

az

közül vitette

is

a *

rség

Toldalék VI.

sokan

...

s

ott

darabokra

::.

s,:.

egy

ostromló

Kritobulosi V.

.'(7.

közülük élve elfogtak.

;j.

•_>::

Okit

keltek.

jajezai

többet írja,

I.X.

Ilyen

:

v

tett

Byzanczba

Ereket

88. ^

tudó-

hogy

'1.

Toldalék VI. ó s/. Kritobulosi v.

a

l.z

kelt.

alapján

vagdalt

torok

mind megölette ket

épen.

29-én

hírek

kos.-.i

a

elestek. 200-at

szultán V.

torokot Irt

jeli

valaki

okt

14í'L*

Eltekintve ettl, az elfelé tudósítások p.

egy

várbeliek közül csak 4 halott:

.

112

naponkint megújuló rohamait akkép intéztette, hogy a megszálló sereget három hadosztályra osztatván, a szultán

A védk

mindig pihent csapatok támadhattak. a

értek rá

kijavítására.

készenlét

folytonos

A

miatt

nem

pedig

megrongált falak

a

támadókat a szultán maga

A

bíztatta.

azonban, hogy egy pontra irányította volna

helyett

a vár

túlerejét,

minden pontján támadt. így érthet, hogy a várost ennyi

roham után sem tudta

elfoglalni.

Az ostrom folyamatában (Ma

városáig jutott.

magyar király már Gara Vercze megyében, akkor

a

Gorjan

Valkóban, Diakovártól északnyugatra. is

A

föltetszenek.) Megállapított terv szerint,

derékhaddal

megindult,

Imre vezérlete testet

1

vár romjai máig

míg a

már augusztus els hetében

alatt

elreküldött. Szapolyai pedig seregébl

Orbászmegyében a

had-

két

száguldókat

küldött

elre,

vagyis

Banja-Luka környékéig csakhamar eljutottak.

a

kik

apróbb elváracsokat

Zvecsájt, Komotint

:

ket ostromló kisebb török különítmények

határig,

jajczai

vivi, kémei szokás szerint,

A

seregeinek számát.

túl

tiílon

Az

egyéb helye-

s

a szultán

útján

hogy a felment sereg útban van.

jó eleve megtudta,

a

Szapolyai

meneteléssel

gyorsított

király

Hír-

nagyították a király

szultán erre általános rohamra hatá-

magát, vezéreivel szemben

eltitkolván, hogy a is fölment sereg közeledben van. Ezek azt tanácsolták neki, hogy még egy hétig legalább töresse a falakat,

rozta

el

várat

alkonyán

22

augusztus

de

ágyúkat, s a várhoz közel férkzvén,

az

Az ágyúzás

épületekre.

A várvédk azonban

az

megszólaltatta

estétl

ég

nyilakat röpített

másnap

szívósan és vitézül

összes

délig

tartott.

az

állták

ostro-

mot, serényen lövöldöztek s a falakra törekvket ledobták az árokba.*2 Bizonyosra vehet, hogy a királyi hadak közeledésérl a 1

E

Olyan Dugovics Titusz-féle

két hadtest,

végbe.

XXX.

8

Azonban a vár

zászlóaljat véve alapul, jelenet,

V. ö. Toldalék 313. sz.

használható,

Drina-hadjárattal. Okit.

értesültek.

is

2

egy ment részlet

védk

de

a

30

Ugyancsak

— 38.

§.

a

6200 embert számlált.

mint

Bonfini

Kritobulosz V.

összezavarja

ilyen zavaros a

„elfoglalása

Turszun

22.

Jajcza

bég

leír, §.

nem

Néhány

ostromát

a

krónikája

is

113

1

nem látszott megvalósíthatónak" így szól a török forrás. Az ostrom folyamán azután valami váratlan dolognak kellett

A

bekövetkeznie.

parancsot

lási

visszavonurészben

ágyúit

ostromszereit,

adott,

csak

egyszerre

császár

hagyta, részben a verbász-plivai zuhatagba dobatta.

menekülés szamba

vonulás

ott-

vissza-

szultán kény-

a

Hogy a király eljövetelérl már megjegyeztük. De akar vaklárma, akár

szer hatása alatt azt

megy, tehát

A

tudott.

állott.

sereg

a

hangulata, akar az éhség indította a visszavonulásra, valami

körülmény okozhatta a pánik

váratlan

szultán elvonulása következtében Jajczától elnézve,

.\

az elvárosok

fölszabadultak.

is

sok kart szenvedett anyagilag

is,

A visszavonuló török meg nem nagy becsületet

(„Con suo dampno

et pocha reputatione. mindezekrl szentemben 2-ika eltt értesült, tehát oly idben, mikor a szultán már elvonult es pedig „azon az úton kellett neki visszatérni, a melyen jött". Mátyás szándekainak szemmeltartására a Száva korfolyása északi szegvényéhez nyékére a Drina figyel vallott.

Mátyás

király

els

ízben

éhség

az

lehetett,

hogy

vélvén",

nem

a

Okit.

Velenczébcn

birtokait

—

mialatt

Ettl

jutott ijedt

hogy

róla,

történend

meg

egy ez

s

—

folyik

II.

2oö.,

közli azt

a

Annyi

szultán.

Mátyás

a

Öltözvén,

hogy

tény, ki

kikémlelte

mert

rendelte

azért

el

az

Boszniába érkezte d>4t foglalja *

Eladásunk

szeptember 2-án Okit.

Mátyás

szereti a

olyan esetet is, hogy a szultánnak ostrom hogy Mátyás személyesen nagy haddal mar k<

hihette,

XIX., XX., 4

Okit.

kelt

Mátyás

el.

királynak

tárgyunkra

XXIX

XXII.

állít

Prangepán

elképzelhet

hozták,

hadosztálylya az

XIX.

árpakereskednek

s

szultán

a

ostrom napján még a Duna mentén halad, A

király

súlyosbítani

vereséggel

átkelését

ostroma

Jajcza

krónikájában

rleltai

tábort.

tudtak

pusztítja. Okit.

:l

Banja-Lukáig

mint

úgy,

findoka az is seregét .temérdeknek

egyik

Mátyás

szultán

Szaván

király

20,000 ember

—

mellett

XXXI.

1

a

—

visszavonulásnak

akarta egy esetleges

*

figyelteti

E

küldött. 8

hadcsapatot

XXXIII.

nézve SS.

ostromot, s

a

hogy

a

Jontó

a

combinál

közben

hirul I

Jajczát

D

most íme megjelenik. bártfaiakhoz,

alapvet

levele

Garából

OH. XXI

egybevetésen alapszik.

el

is

114

Vájjon

kudarczát.

jajczai

hátvédül

hagyott-e

csapatokat

kútfk rség és Szapolyai Imre elcsapatai üldözték-e a szultánt, nem állapítható meg bizonyossággal, zvomiki A király szeptember havában nem ment az immár szara a< Jajcza irányában, szeptember 14-én még Újlakon badjáratú 8— i464 okt eltt

Jajcza

vagy a

írják,

nov.

9.

a

szultán,

mint a

a

Arra a kérdésre, hogy miért indult Mátyás

a Drina mentén Zvornik várának,

A

szultán derékhadának

semmisíteni, vagy

bánságot

török

jajczai

(Illókon) tartózkodik.

feleletet.

zavaros

Boszna-

a

utóvédét drinaközi

s

mentesíteni

óhajtotta-e

nem adhatunk

s

kielégít

akarta-e

uszorai

Boszniát

így

megés sói

teljesen

behódoltatni, avagy a macsói bánság birtokában az akkori

Szerbiát kívánta-e biztosítani a teni.

Az

maga

részére, bajos eldön-

utóbbi két czélt mindenesetre

föltételezhetjük, de

a mi a hadjárat közvetlenül kitzött pontja

Zvornik

elfoglalására irányzott

taktikát

a

:

illeti,

drinamenti

nézve

arra

eltérk a nézetek.

A

szultán, a foglalt részek biztosítása czéljából, bosz-

A

Mohammed

Minnet-oglu

niai helytartóját,

pasát, rendelte

ki.

mint a helytartó tudomást szerzett, hogy Mátyás király

„óriás"

hidat

hadával (ekkor tán 26

veretett,

— 30,000

Zvornik várába

parancsnoksága

alatt

Száván

ember) a

Mihaloglu

A

rséget menesztett.

Iszkender pasa török csapatok

a hídtól kétnapi járóföldre álltak lesben. 1

Mátyás átkelése ennek következtében-e, vagy technikai nehézségek miatt, csak szeptember végén történt meg. Október 8-án a Száva Rácsa nev gázlójánál van a fhadiszállás (Mitroviczától Szerem megyében nyd.). 2 kezdve

Rácsától czélját.

a király

tották

már

látjuk

tisztá.bban

Szapolyai Imre a vezér, tehát az

kulcsának

:

hadát

Zvorniknak

Bosznia az

keleti

részében

Ha

elfoglalására.

Drina jobbparti Runjava- hegységgel

együtt

van, mentesítve van az országnak délkeleti rések ellen s ftáborhelye

1

Okit. XXII.

8

Csánki

Dezs

i.

m. 286.

lesz

1

egyúttal

a

hadjárat

tanácsára indí-

a

Drina

Zvornik

a

magyar kézen része

a betö-

a magyar

offen-

115

Az

zivának.

János

Rozgonyi

alvezérek,

Thúz

Laki

és

János, Bosznia nyugatán, Jajcza körül maradtak.

Zvornik-nak, mint

Drina

a

folyó

fontossága voltakkoron. A vár hasonló

km

Drina torkolatától 74

a

tól,

város

nagy

átjárójának,

nev

alsóvárosa Rácsá-

A

távolságra fekszik.

vár a

oldalán elzárja az utat s egyúttal elrekeszti Zapardi

déli

vezet

rtornyokkal s védfalakkal össze a 470 méter magas Velavnik ormán meredékesen

a Tuzlának

felé

utat

is.

lehajló fellegvárral. 1

Ers képen

vár volt az akkori viszonyokhoz képest

azért,

birtokát

-

es

kivált-

is,

szrebreniczai ezüstbányák

biztosította.

Ha kézre

mert az 53 km-re

ez a var a hozzátartozó

jut,

ma

ismét

területtel

Boszniának a Száva és Drina befogta északkeleti

s része: tehát az uszorai* sói és szreberniki bánság lehetvé

a

teszi

Bosznia (Várboszna) elfoglalását

„királyi"

a szent-

s

együttmködést. Hogy ilyen a jx riori megállapítható hadi és politikai szempontok vezették-e nem tudjuk. ismetelve is megjegyezzük a királyt Valamint a szultán stratégiai nagy elrelátása sem nyilatszavai herczeggel való

—

1

—

A Drina mellekén

,

alapítását a néprege a „prokicta

épített várak

Jerina" (átkozott Iréné) császárné nevéhez fzi. Mnnferrati Jolantha mint

császárn,

Iréné,

Andronikosz császár felesége

II.

anyósa vészes szerepet

király

az emlékezetébl

fzdtek

—

Miljutii

alapította

(Gracsaniczától 8 km), továbbá

Teocsákot (zvorniki járás, 38 kin Zvomiktól)

úgy mondják

Uros

össze a rege egyes szálai. Állítólag

Szokol varát a mai gracsaniczai járásban

—

s II.

Balkánon, meglehet, hogy ennek

játszott a

s

ZvornHtoi

is.

melynek

a

neve vonik

a ferenczes-baratok egyhazának hat

horv. harang) ered. 3

római

24,000 áll

Innen a Bosna argentina

idben nevezetes |{:

Az

fersség

a

Szrebrenicza épült,

s alapjai a

városától

állítólag ezt

római

i

is

A

szreberniki

délkeletre

esó

Karamla-hegy

lökre vezetnek vissza. 1389 után

bánság

székhelye

tt

l'z

volt

La.

1439-ben magyar kézen volt

meredek

a

szirtfokra

épített

magyar uralom idejeben épült. Magyar vonatkozású ..madjarska kaldrma" magyar ut elnevezés a hegyhát .banov kukor*

Szrebernik, meiy a a

a

en evenként

Jerina királyn építette

István kenéz hosszabb ideig tartózkodott :l

Dóm

jövedelmez a banya. A ssrebreniczai var voltakép ket varaesbul

alsó

szeNo nyúlványán a

mar

Ezüstbányászatáró]

elnevezés.

(Wiss. Miit. aus BH.

báncsúcsa neve.

;

116

kzik meg

e boszniai harczaiban.

legkülönbnek

vezérei

Iszkender bég,

kit

várában

A

szerepet.

testvére,

pasa látszik

közt

alvezérei

500 válogatott

ennek

s

között,

Mahmud

a

Mihal-oglu

vitézzel helyezett el

Zvornik

bég játszanak jelentsebb

Ali

szultán ezalatt Szófiában,

km

500

ütötte föl a fhadiszállását s a hadjárat sorsára

távolságban

nem

gyakorolt

közvetlen befolyást.

A magyar át a

sereg október

Száva hídján Zvornik

8.

— október

alá,

19-ike közt vonult

hol a király fvezérlete alatt

megtették az ostromhoz való elkészületet.

Ágyú

s

ostrom-

gépek dolgában ezúttal derekas fölszerelést vitt magával, 1 az odaszállítása azonban sok idbe került, a mennyiben

úgy vontatták fel emberek s lovak dereglyéken a nehéz ágyúkat Zvornikig. Az odavonulás megindítása eltt a Drina torkolatánál Váradi István kalocsai érseket csapataival hátvédnek rendelte Rácsába. Szapolyai Imre pedig a fhadparancsnok Zvornik ostroma eltt, a király jelenlétében, hamarosan elfoglalta Szrebreniczát, a hol sok prédát tnek emberben :

s értékben.

2

Zvornik körülzárolásáról annyit tudunk, hogy Mátyás tüzérsége

megtámadható

minden

be

pontra

volt

állítva.

Néphagyomány szerint a mai alsóváros az ostrom idejében még sík tér. Akkor az alsóváros észak felé terjedt, a török idben épült föl, azután dél irányában a mai város. 3 A

1

Pastor

II.

II.

2

Pius hagyatékából 40,000 ifc-&t fordíthatott hadjárata czéljaira.

235., 259.

Okit. XVIII.

11.

Bonfini

tudósítás alapján jegyezte

fel.

ezt

ersen Szapolyai-ellenes sem jelent. Egyszer így, uralja. A hadjáratban részt-

hadjáratot

a

Bontininál ez semmit

máskor meg éppen ellenkezleg érez

:

forrását

vettek a Dengelegi Pongráczok, Dengelegi Pongráczéknak adománylevelet állít

a király 1464

ki

Zsigmond

gr.,

november 12-én (Pongrácz

Monyorókeréki Elderbach Berthold,

cs. ltár).

Miklós, Kanizsay László flovászmester (Teleki X. 96

majd csak a

a kiket 3

A

török

teljes

idben

okleveles

a Fidahics

anyag alapján bég család

Szentgyörgyi

Szentgyörgyi Székely

— 98.

lehet

11.)

s

többen,

megállapítani.

viselte az örökletes kapi-

Nekünk 1892-ben beszélte Hadzsi Oszmán bég Fidahics a magyar ostromról kering mondákat, de ezek Szead-Eddin és Turszun bég történetírók regébe foglalt elbeszélései. Eladásunkban fel-

tányság

tisztét

1839-ig.

használtuk Okit. XXIV.,

XXIX— XXXIII.

számait.

117

hadút szakadékos

szófiai állták

úgy hogy a vár fölmentése

el,

látszott.

magyar

részeit

és

csapatok-

oláh

kelet felöl lehetetlennek

1

Magyar részrl legelbb ersen lövették a tálakat. Az eredmény nem lehetett valami nagyi mert a várvédknek mindvégig sikerült az erdben ejtett károkat helyrehozni. Október hava folyamán beállott az szi es, a talaj meglazult es síkossá vált, minek következtében szkössé lett az eleség, mert a szállítás rendkívüli nehézségekkel

Ugyancsak megérezték

ezt a SZÍVÓS

félmeztelenül, rongyosan, ebesen

védk

járt.

De

is.

azért

puska-

állottak a tüzet,

is

lövést és nyilazási. 3

A

kivetés után ostromot rendelt a király,

verlek; sok

de

\

számosan megsebesültek. ÚgJ hogy az ostromzár övén tágítottak. Azonközben a szultán vitéze elesett,

jó

vezére,

Mahmud,

térl

úgy, a hogy Szapolyai az 1463-iki jajezai ostromnál

s

vett az ostromlottak keserves helyze-

hírt

azonkép <> is portyázó martalóezokat (keresztény odavaló török zsoldba fogadott szabad legényeket) jó pénzért cselekedte,

mellékutakon átküldetett a Drinán. Ezeknek ligylatszik sikerült hírt

adni a vár védinek,

kelt

az ostromlókban, mire

futásnak erednek a Száva

az ostromnak

kiknek

örömrivalgása

ezek

adják

fele. fgy

el

rémülete"

eszeveszetten

királyostul

a torok fon

nézve szerencsés kimenetelet.

rajuk'

Rémületrl beszel Bonfini is, csakhogy úgy adja el hogy Szapolyai Imre a nagy ostrom alkalmával szemén megsérült, majdnem a szemevilága bánta meg. A a dolgot,

vezérének fájdalmas seben megijedt

király

kozott,

1

hogy visszaküldi. Eközben

A zvornik

völgyszoroson s

a

— szófiai

vezet a

./

s

at

Uzsicebe

figyeltek "

ér,

[dáig

a török

A

ostromot. N

.1

.

a

ig;

al

gondol-

a

fordul

Roj

Volojac-patak

a

völgyszorosokat Mátyás csapatai

állottak

-

hadra, tetején

10

— 12

török

lövette a király esi a tornyot, a

úgy estek le BZ 5rök mint a ISÉkok. mások állottak. Keresztény forrás

is.

innen keletre

Kadin/a

rnya .

azon

S

hogy Mohammed,

Drina folyása mentén egy nehezen

út a

A'

Derventa rjeka hosszában

völgyén

meg

át

híre jár,

Alig szállott

el

1.

a

figyelte

-vesék füst,

f.

|

a

•

118

a szultán közeledik 40,000 emberrel.

növe-

Szájról szájra

kedik a török sereg száma az ostromló sereg között. a

király

vis/.-

szavonulása 1464.

nov.

9.

s za p ]yai azt a tanácsot adja Mátyásnak, hogy _, , , z . vonuljon vissza. A sereg amúgy is fáradt, jobb, ha otthagyja jr rre

.

,

a várat

r

.

A

a szerzett zsákmányt biztonságba helyezi.

s

szultán

közeledtének híre mind nagyobb hullámokat ver, s az ellenségtl üldöztetve, nagy zavarral vonulnak vissza. Megismét-

visszavonulásnak Mátyásra

ldött tehát szerinte a jajczai alkalmazott zvorniki kiadása.

A

úgy ment végbe, akár

dolog, azt hisszük,

igaz

megsebesülése és tanácsa, akár nem, 1

Szapolyai

nagy ostrom után rosszra

sikertelen

A

elrendelte a visszavonulást.

mében az

uti

fordult az

idején, arra

s

csapatok a szó szoros

latyakba merültek; a mit egy nap

odavonulásuk

id

alatt

most három nap

a

hogy a Mátyás értel-

megléptek

kellett.

A

sza-

a lövszerszámokat, melyeket magasabban

kállas

puskákat

fekv

pozicziókban ágyaztak be, kénytelenségbl otthagyták,

s

mert ha 400 lovat fognak

is

elébök,

még azok sem húzták

A

nagy ostromágyúkat azonban a Drinán dereglyéken szerencsésen elszállították. A derékhad rendben elvonult, de híre csakhamar eljutott volna

ki

a meglazult földsánczokból.

Mahmud

pasa, illetleg Ali bég lesben álló portyázóihoz

a vízen átkelvén, a királyi sereg utóhadát

s

megcsapdosták,,

prédát és foglyokat ejtvén. 2

Idrendi tekintetben megállapíthatjuk, hogy a király november 9-én még a zvorniki táborban idz 26-án és 27-én Bácsban keltez s deczember 13-án Budán van a tényleges hadjárat tehát négy hétig tartott. A háborúnak ezen éppen nem dicséretes eredménye :

;

1

résztvett

Bizonyos, hogy Mátyás király Szapolyainak oldalán személyesen az

egyik bástya ostromában.

a vár alatt állott, tehát

nem

látta,

A

szemtanú, a

ki

errl

tudósít,

hogy megsebesült-e Szapolyai.

Okit.

XXIV. Azon egyébiránt, hogy Szapolyai megsebesült, nincs mit kétkednünk, csak a Bonfini túlzását tehetjük szóvá. 2

A

keményszájú Szead-Eddin, Okit. XXXII., így

„A nagynehezen a Száva vizéig sokat foglyokká

tett."

futott

disznókat

fejezi

összetörte

ki s

magát közülök

119

mélyében bántotta a

lelke

bosnyák drinamenti seregét. Igaz ugyan,

királyt.

színtér

nem

1

Tudatára

hogy

jött,

a

csekély feladat elé állította

hogy az idjárás

is

késztette a vissza-

2 vonulásra, de az ostromlósereg fegyelme tényleg meglazult.

Azt a

hogy Boszniát egyesíti, nem érte meg néhány kelet-boszniai

czélt,

A

birtokában.

mert csak

el,

vár

Jajcza s kerülete,

maradt

összefügg

zvorniki hadjárat tehát szorosan

a Jajcza elfoglalásával és megtartásával megkezdett történeti Tagadhatatlan,

folyamattal, s részletezése ideülik.

uralom

török

sem

Boszniában,

gyökeret

vert

de

hogy

a

Jajcza

védelme egy részrl, Zvornik sikertelen ostoma visszavonulás másrészrl ethiko-politikus eredje tekin-

elfoglalása s s

a

tetében fölér egymással. került teljes megoldásra.

A bosnyák-kérdés most meg nem Csak így érthet meg igazában,

hogy Jajcza megmaradt katonai végvidéknek S mint ilyen alakult át azután bánsággá, melynek birtokára a zvorniki balsiker után annál nagyobb súlyt kellett helyezni.

1

,Míg

ermbl

tart.

nem hagyom abba

az ellenség bosszúja, mint megvetése". Kp. III.

374. *

1.

A

Fraknoi

i.

hadjárat

m. 146.

folyamán

II.

a küzdelmet, inkább érjen

Ep. XIX. Idézi Teleki

1.

m.

1.

szerzett

fenyítéket hozott be a seregnél. Teleki

u.

tapasztalatok o.

alapján

ersebb

FEJEZET.

VI. 1464-ben,

Bosznia

—

—

1465. évi déli hadmenet.

—

1476.

—

A

III.

hadjárata.

—

s

VI.

bosnyák

1480. évi bosnyák

Jajcza

(Vojszalics) s

a bal-

Pál

pápa.

királysága.

—

a török ellenkirály megsegéllése,

s

hadakozás.

—

a törökkel.

Fegyverszünet

Krisztics

Külügyi helyzet

Miklós

Daud bosnyák

való

császárral

Fridrik

—

végek harcza.

déli

személyes

—

Mátyás király

Újlaki

Török határharczok, bosnyák diverzió

—

után

Jajcza 1465.

1465 Velencze, Nápoly.

káni kérdés,

—

ostrom

a zvorniki

Mátyás török „ellenkirály".

—

pasa.

—

Balkáni

1483

helyzete

Mátyás

nyargalás,

Béketárgyalások. 1483.

sikerek.

— 1490. —

— —

Corvin

János eltérbe lépése.

1.

Bosznia atttínik'i

ostrom után.

Mátyás visszavonusikert jelentett ugyan a törökre lása Kelet-Boszniából nézve, de nem állott arányban azzal a vívmánynyal, melyet Jajcza birtoklása jelképezett a magyar király kezében. A török hódítás 1463-ban, st mondhatni 1608-ig

Zvomik eredménytelen ostroma

s

csak a bosnyák terület szétdarabolását

gyzelemrl még

s vallási

ugyan voltak hadi

sikerei

mert a bennszülött

azért,

Ez

olyan hív

a

katholikussá keztében. igyekezett,

Ha

vált

az

szultán

A

1443

is,

hogy török hatalma

nt

de csak

kiváltságos nemzetségek,

érdekében patarén

volt,

seregnek

török

az isz-

áttértek

elem egyelre

csak

mint a milyenl ing-leng új

óta

folyó

propaganda

érdeke kívánta, az iszlámot vallotta,

befolyáshoz jutván. a

elkel

gyökerevesztett

mohammedán

szó.

Társadalmi

ezen a nehéz terepen

megtartása

birtokuk s állásuk lámra.

nincs

jelenti.

vegyen

De mikor a

el

török

feleségül,

követ-

st azon ekkép

is

nyomás sznben, s szemükben

Konstantinápolyban az

könnyen renegálják az iszlámot. hogy oszmanU török telepítés a XV. s XVI. században nagyobb méretekben nem mehetett végbe

inogni látszik, épp oly

Ehhez

járul,

1

sem Boszniában, sem Herczegovinában. A mikor zelmes

Mohammed

királyt,

ezzel a ténynyel

még nem félt

szultán

iszlamita

máz még nem

tönkre, de

tette

A bosnyák

övé.

szemben sem

a padisahval

jellem

az

volt

j

az ország ugyan

a nemzetet;

nem

a

I

bosnyák

utolsó

csak a dinasztiát

„törökösitette el"

tle, de lelkében

az

lefejezteti

•_'

nép-

megbízható,

lett

oltotta belé az új

s

az

hívkbe a kha-

A régi szokások, a bosliía iránt való föltétlen hséget. nyák országos szervezet, ha elzüllött is, de az iszlámnak sem

sem

erkölcsi,

jelleg

polgári

át

azt

a gyökeréig arisztokratikus

nemzetet.

Ha

a

tották

országban

A

színtörök.

csakúgy

törtek,

serege

szultán

mint

elbb,

alapon fejldött alig

maradt az

egymásra

állandó

s

ha-

nemzetségek

elvonult,

félhit

nem

rendelkezései

torzsalkodás

ln

A

ina-

a vége.

A török

politika tisztában

gyár királylyal szt.

s a

már nem is szemben

szávai herczeggel

való törökbarátot szemeltek

ki

is

volt a

két-,

helyzettel.

hanem négykulacsos

Mátyá*\aröfc

közülök

.elleakirály*.

ellensúlykép,

—

egy

ugyancsak királynak

—

Mátyás nev renegát képében. Az utolsó bosnyák királynak volt „bárója" s török a felesége. A törökök úgy számítottak, hogy Jajczát csak úgy keríthetik kézre, ha bosnyák nemzetiség fember i

165-ben, egy

n

lazítja

tel

népet az idegen

a

Hogy volt

voltakép

ki

volt

magyar uralom ellen. hbcres, s 1

merre

ez a török

még nem tisztázott kérdés. Kríszticsnek nemzetsége nevét. Ha ez megáll, akkor a törököktl tartománya,

a

ujak

bosnyák királynak anyai atyafia. Raguzai Mátyás a neve, s követséget a küldött köztársasághoz, melynek tanácsa díszajándékot adatott neki.- Legvalószínbb, hogy a Ddnji-Kraj be nem kivégzett utolsó

forrás

1

3

lese.

Sabancsics

szerint

okltar

XXXV.

Truliclka

Pótlólag

(.'.,

még

silium rogatorum

L485. a

azt az adatat

1415.

tenek kiutalta a hemetei azt u vélekedését, S.

XII

raguzai

hogy

-merjének magánk* hogy a ragusai Con-

levéltál is

közölte velünk,

2 Sabancsi s Bra kiralv köve napján esedékes 500 petpcrnvi „adót*. Truhelka

III

ei

Mátyásnak esetleg apja

i

a

Brajko, ai

lehetett,

minden

mbereioek n

Krintim

nelkul

taviké

kösöljük.

122

még

hódolt részeinek volt a fura,

nev

herczeg Vojszláv

Ezzel a „királyival"

—

mutatja

Mint

—

st

a szultán,

pedig alighanem Hervoja

testvérének az unokája. 1

nem

éppen az ellenkezjét

sikert

annak, a mit akart.

érte el

tényez számba sem

politikai

nagy

arathatott valami

a mint az események késbbi folyamata

nem

mert a be

jött,

Vukcsics István herhódolt Herczegovinának a fejedelme czeg volt a fmozgató a déli dalmát érdekkörben. Az öreg :

herczeg ugyancsak nagy véleményt

meg

Mátyás azon

hogy voltakép

íratta,

is

király.

2

ha netán mégis a török

esetre,

maga

találna

Mátyásnak drniamelléki

Toljeváczot,

Számobort, Milesevót cserében

birtokokért. 3

Mátyás két szempontból

nándor-fejérvári

birtoka

nára

Elször

ajánlatot.

Drina vonalának,

a

látta

Szokolt,

várakban támasz-

e

meg

azután

macsói

és

:

magyarországi

elfogadta az el-

is

is

biztosítani.

várait

tehát

tékát

st nem

gyzni, szoros

jövjét

Felajánlotta

nyösnek tetsz

s

körülményeket,

a

és családja

fell,

Jajczát

el

Mindazonáltal ismervén

egyességgel akarta a

maga

táplált

foglalta

a várcsoport

területének

hasz-

is

mennyiben az albánokkal közvetlenül érintMásik indító oka az volt, hogy a szt. szávai

a

volt,

kezhetett.

herczegség, mint névleges ezáltal a szt.

hbére

Boszniának,

egykori

az

koronának tényleges hbéreként jelentkezik. 2.

Jajcza 1465.

Valamint

Jajcza

1

nem

Diplomatarium Ragusanum

debeant ordinare

etc.

1904, 64.

810.

már Kalic

2

Okit.

XXXVII.

Okit.

XXXVI. Szokol vára a

Brácsa rjeka balpartján

torkollik a Bisztriczába. (A

Todjevac)

ugyancsak

1.

cons.

Lib.

Rog.

regis

A

török-

„Trés qui

Hungáriáé pro

Vj. is sejti: Provjest Hrvata.

1.

3

tartozik s a

azonkép a

szultánt,

engedte nyugodni.

responsorias maiestati

literas

facto Mathie Vojsálié 1476." Ezt IV. Zágráb

a

elvesztése

zvorniki kudarcz Mátyást

a

focsa

focsai

focsai járás mrezsicsai fekszik.

— kalinoviki

A Brácsa

országúton.)

járásban fekszik

a

községéhez

Ocerkevlje-nél

Toljevac

Hrcseva

mely nem messze Popov-mosstól ömlik a Szutjeszkába. Szdmobor a niczai járásban fekszik a

csaj-

Borovszka planinán a Drina jobbpartján, szem-

ben Usztiprácsával. Milesevo ténetileg nevezetes helye.

(ma

balpartján,

a

novi-bazári

volt

szandzsák

egyik

tör-

123

nek az volt a baja, hogy

Byzáncz

vagyis az

integritását,

egykor odatartozott országok visszahódítását gyakran kénytelenségbl, egyszerre akarta „ vágyai "-nak

lyok emeltek

korlátot.

szövdik a nyugati

megvalósítani,

Mohammed

s

bels balkáni és ázsiai Mátyás pedig már 1465-ben

nagy európai

politika

két uralkodó concentríkus

mködést

belé-

nem

Ezért

hálójába.

viszá-

tud

egymás

kifejteni

ellen.

Mátyás visszaveri ugyan a támadásokat, de Jajczán

nem

A

tud egyebet elhódítani;

szemben Mátyás nagy eredmény nincs.

zatával leges

Jajcza 1

ezen

szerepe

irány-

stílben védi a határt, de vég-

örökös

szemben

támadásokkal

mint a birodalom legdélibb

b '.ó-ben,

kívül

felmen

török hódítás

a

Védfaláé, rendkívül

fontossá lesz. Míg Szapolyai Imre volt a kormányzó, körül-

1465 derekáig, 1 kétségtelen, hogy a

belül

mennyire

nagy, Raguza értékes ajándékokkal

télye

elfog-

a jajezai várkörzet ügyeit Q intézi. Tekin-

laltatása engedi,

szlavóniai részekben

is

megtiszteli,

a

s

Nem

bizalommal fordulnak hozza.*

csoda, mert a várak ellátásának terhe Szlavóniára nehezedik,

a mennyibein telén, nyáron a sziavon

nemesek

jo

gyaival szállították oda hidegben és fagyban, olykor havasi

csapásokon az eleimet. Ez a kötelezettség maga kis

busz

telek után

nemesek azonfelül

szlavón

a

hadjárattal,

egy

tartoztak

fegyverest

Jajcza észak felé elssorban

védelmezte,

hogy

érthet,

ezért

megyére

Valkó

kiállítani.

Dráva

a

egy

felért

ugyancsak

— Száva

9 I

k

határvedelem

a

nehezedett.

Mindamellett az ország összes megyéit folytonos készenlétben tárta a veszedelem, melyet az 1463. Óta megindult küzdelem mintés

iga

I

1

Bosnae

Mátyás ac

1464

király

re^norum

július

nostrorum

kérelmére a kassai polgárokat fölmenti vértl, de tartoznak

j<>i

nények 1913,

király

Kap.

-

Dipl.

3

Kovacbich

kötelessége

czettsége

alól

t

Fölszerelt

15,

a

m.

II.

végvái

fölmenteni

Jajczába. DipL Rag.

765.

keres

.i

Imre

Szapolyai

aecnon

Sclavoi

bosnyák hadjáratban

•

iihtani.

I

Hadtört.

1.

1464 nOV. LM. i.

/_'.

Dalmatiae

.i

1.

17."'.

71

1.;

1468:

XII.

gondoskodni szlavón

s

t.-cz.

a

u.

o.

20S.

1.

a

tel-.

rendeket. Orvost

Ragnza

küldött

124

egy állandósított. Adatunk ugyan nincs rá, hogy mi volt a bosnyák gubernátor hatásköre, de adat nélkül is bizonyosra vehet, hogy összes foglalkozása a határ védelmétegyük hozzá, a határos ellenség nyugtalanításában merült ki. Ebben a harczban azután ezek a katona-bánok

ben

s

szakmás vitézekké

valósággal

tárgya

melynek egyik f-

váltak,

a fegyelmezett embervadászat volt mindkét részrl.

:

edzettség, halálmegvetés

Fkellékei a határvédelemnek az és urokhoz

való

Nándorfejérvár

hívség.

és

Jajcza voltak

ennek a magyar és horvát végvidéki harczos társadalom-

nak a fészkes

tanyái.

Szapolyai Imre után

Szobi Péter

2

1

László

Disznósi

és

a nándorfejérvári kapitányságra lesznek

Balázs valójában csak katonák,

még

bosnyák-horvát-

Thúz

dalmát bánokká. Ezek, valamint Laki

János,

Magyar

pedig a javából, igazi

balkánismer vezérkara Mátyásnak. Nem is az embereken múlt, hogy Mátyás 1465-ben nem tölthette ki bosszúját a törökön s nem oldhatta meg azt a feladatot, melynek megoldását tle várták.

Nem

czélunk Mátyás király diplomatiai tárgyalásainak

részletezésével a jajczai zetét messzire

vet

végvár ezenkori

szkös emléke-

reflektorokkal megvilágítani.

De éppen

mert Jajcza az a nyugati kerékagy, a mely körül a

azért,

küllk forognak, némileg tisztáznunk kell Mátyás 1465-iki helyzetét mindaddig, a míg törökver fczéljától eltér. Pál pápától szentelt kardot kap, 3 bíztatást és pénzt.

II.

Mátyás

módra a zsákmányból ajándékokat küld

keleti

melyeket a közszokás ellenére

ereklyét tartalmazó drága arany kereszttel

bárányokkal viszonoz. 4

A

a

elfogad

szentatya

neki, s

egy

meg fölszentelt viasz-

pápa részérl megvan a

lelkes

buzgalom, Mátyásban a jó szándék, be is akarja váltani igémelyet önszántából tett, ha tényleg megsegéllik.

—

retét,

-

1

i.

Szapolyai Imre kormányzósági tisztének

m. 159.

eddigelé 2

Nem

teljes

nem tudunk Teleki

3

M.

4

Teleki

k.

i.

a

megszntérl

I.

ellene fölhozni.

70—74.

1.

Fraknói

magyarázat, de ellenérvet

m. XI. 92.

lev. i.

bizonyossága ugyan

1.

m. XI. 120—23. 1465 máj. 26

(?).

L25

Igazában

Velenczétl,

csak

segélyt

s

Itáliától

Fridiik

III.

császártól várhat.

S mikép alakultak mények?

A

a valóságban ezek a bíztató körül-

nem

Velenczével kötött szövetség

tartozott az

ér-

zelmek közösségébl ered viszonylatok közé. Mátyás birodalma szomszédos volt a torokével s már egy század óta érzi

ozmánság

az

úgy

az

mint

tudták,

mint egyik fszállítójának, nagyobb lábon

jó

ketts játékot

mindig

kében

s

nem egyenes

Velencze

feltörekvését.

szomszédja a töröknek, haszna van belle, ha

azért a saját érde-

vele,

áll

tíz.

a

Ezt

elkövetkez

éppen

kortársak

nemzedék, hogy józan

realpolitikusok igazgatják a köztársaságot.

A

dinasztak

balkáni

Mátyás szövetségre foglalása eltt

—

'

már abban az idben, mikor

—

Velenczével,

lépett

tehát

Jajcza

békére akarták hangolni a magyar

Készben kiküldött,

el-

királyt.

ön-közvetítk járogattak a

részint

magyar végvidéki ftisztekhez, hogy Mátyást békére biztassak. A király azonban átlátott a szitán, s nem hallga!' a besúgókra, mert becsülettel állta a szövetséget.

Velencze,

mely

tárgyalásokat

hogy a signoria mint

tengeri

nem szabad

úg

Értjük,

ersébb

hatalom, az

egyezkedni akar. Csak azután

fellel

Nem

torokkel.

a

folytat

ellen-

keresztény

közérzésrl szólani, ha Velenczérl van szó.

A

minderrl

király

Moróhoz

phoro

követet

a

értesülvén, küld.

Nem

azért

nem

Emo

(Aymo), becsületes igaz ember, a

tett,

hanem

gyöngíti,

a

torok

Pedig

tudósítók, hogj készül.

1

vele,

fondorlatokra

kilép

éppen

a

most

szere-

megállapítja,

szövetségb

írban

tudatjak

A köztársaság szövetségében

elbb

nagyon

kit

ezélozva

vele

szavahih(

Bosznia visszahódítására általános hadjárat

ben nem kétkedik nének,

ChristO-

szakítani

vádolja a köztársaságot, melynek budai követe

is

hogy ha Velencze

t

dogéhoz,

akar

s

bízik

ugyan, hsegé-

azért követei, mieltt a

szemelves

értekezdés

útján

pápához menakarják

tis

Jelesül: az oláh vajda, a bosnyák cs racz furak, kiváltképen

rácz despota, kiket a törökök biztatónak.

wuagyi "

Vaíulm kérdéa

N apo

1461

i

v

126

a

tázni

Történt

helyzetet.

ez

a

1465

nyilatkozat

feb-

1 ruár 18-án.

A

pápát azután részletesen szerint

sülése

töröknek

a

az

czélja ;

és Csehország

Magyar-, Lengyel-

hogy értehogy Belgrádot.

felvilágosítja,

a

kapuját

Azután majd Jajcza visszafoglalásának

ejti

megostromolja. sorát a szultán,

meg Dalmáczia, Isztria, Itália s Németország kulMátyás Belgrádba hajók építésére fát küldött, valamint máris gondoskodott erdítésérl. Mátyás királynak ez a loyalis kijelentése egyelre elmert az csa.

simította az ellentéteket.

Másik szövetségese a nápolyi

Nagy

nápolyi

Alfonz

„minta uralkodó"

—

király.

—

király

nagy balkáni

e

XV.

századbeli

terveit részletesen nincs

miért kifejtenünk. Fia Ferdinánd, apja szándékait

st annak

értékelte,

idején

mozgatója

is

volt

nagyban

a Vukcsics

István herczeggel való alkudozásoknak, melyeknek az volt

hogy megvesse a lábát az Adria keleti partján.'2 Jajcza bevétele, s Mátyás boszniai sikerei után sem adta föl

a

czélja,

képzelt hatalmi igényeit adéldalmát „érdekkörre". Velencze

már

hogy magával

positivebb alapokra támaszkodott, s mindig tudta,

mit akar, a nápolyi versenypolitika

azonban nem

volt

mikor igyekezzék elérni. Ösztönszerhogy a nápolyi politikának Magyarország van a helye, haszna is van belle, hogy termékeit parton, Raguza útján piaczra viheti, 3 s neki török-

tisztában,

hogy

mit,

leg érezte ugyan, mellett

a túlsó

ellenes politikát kell folytatni, de

szkölködött.

nélkül

követét

A

magyar

fel

kapkodván, határozottság

Benedicto

Dalmácziába,

küldte

ajánlkozzék

Egy

azzal

de az

Corcullis

nev

utasítással,

hogy

nevében szövetségesnek Mátyásnál.

az

nagyon megörült, hiszen a felkínálkozó Ferdinánd „javakorbeli, fennkölt lelkület, hadban jártas, király

hatalmas ország ura,

Csakhogy a nápolyi

s

az ellenséghez legközelebb

„vitéz,

77—79.

1

Mátyás király

Bosnyák és szerb életr. tanúim. Mátyás k. lev. 139—141.

3 4

U.

o.

141.

1.

4

tanácsos és követ" akkor, mi-

3

levelei

esik".

1.

i.;

kor a magyar királynak fölajánlkozott (1466 július-augusztus; nyilvánságosan hirdette az 1460-ban elhunyt Vukcsics István berezeg fiainak

hogy

Ferdinánddal

jutni urával,

s

a

odaígérte neki Boszniát.

Ez

mintegy hozomány

okból

négy

ratánál, s biztosítékul

a

nekik

le

nevében Nápolyban. Mátyásnak érthetöleg nem sok öröme Mert

komédiásíz kiszólásban.

nem

ilyen szövetségesekben

Meg bonyodalmasabbá zet,

midn

is

bejákirály

ebben a

tellett

vette

hséggel tartoznak

tle azokat, a kik

Az

a

tülkomo-

„ostentatoriakar. mégis érezte,

lyan ezeket az genítik

nem

ha

öböl

cattarói

köt

várat

tette

engedjék

elfoglalhatja,

Castelnuovoi (Herceg-Novit)

át neki

el-

fejében

az ajánlatot

azt

hogy addig míg ura Boszniát

rene-

királynak

nápolyi

a

s

rokonságba óhajt

szultán

mert

eddig nincs tengerentúli birtoka,

nekik,

Vlatkónak

Vladiszlávnak,

:

Ahmednek,

gát fiának,

elide-

neki.

1

köszönet.

volt

alakul a bosnyák-dalmát hely-

berezegi család egymás magyar és velenczei hatalom Egyikhez sem csatlakoztak szintén,' mi-

Koszacsa-iVukcsics

a

közt viszálykodván, a török,

közt

nek

vergdik. természetes

semmisülése

folyománya

hatalmuk

csak

teljes

meg-

lehetett.

Mátyás

hogy segedelmére lesz a nemcsak azt

megígérte,

király

herczegovinai

független országnak. Ezzel

Félig

nyerte volna, hogy bosnyák foglalmánya közlekedési s hadi

szempontból csatlakozhatik a szent szávai birtokokhoz, ha-

nem

a

várbosznai (szerajevói) török támadásokkal szemben

elnyösebb helyzetbe

Fczélként azonban

jut.

Dalmáczia

visszaszerzése lebegett a szeme eltt. A maré liberum

s

a

velenczei köztársaság képviselte maré clausum elvei kerültek imigyen összeütközésbe.

nem

Ezért vétség.

A

segélyére volt a Balkánon,

1

1

U

lehetett

szinte

köztársaság inkább

o,

I

—

a mikor

de

az

i-

18.

Bosnyik-scerb

éppen a

Adrián

magvar-\ clenczei

a

fizetett

más

a

saját

magyar

versenytársat

l.

elet

es nem/.

királynak,

érdeke kivanta

Un. I67i— 183,

1.

nem

—

trt

128

A

de élelmes Raguzát, bármint

kis,

acsarkodott

ellene,

is

megtrte kénytelenségbl, mert az csak akkor volt veszedelmes versenytárs, ha a magyar király s a balkáni monarchák

herczeg

Vukcsics István

érdekkörhöz tartozó

narentai

kerületet

hogy a raguzai

nem

de

kerítse,

Noha a Mátyás

érte el

Velencze

uralkodó

élte

czélját.

kölcsönös

pályáján, ez a velen-

összehozta

annyira

közös

indítandó

ellen

Metkoa

és Fridrik császár közti személyes

ellentét végigkísért e két

cselszövény

fogadta

(Gabelát,

két szövetséges viszonyából elfogyott a

bizalom.

czei

szi vesén

ezért

fölkinálkozását,

magához

vicsot, Stagnot),

A

Velencze

mögötte.

álltak

ket,

hogy

egy

szó

esett

hadjáratról

köztük. 1

nem

Tett

került

ezen esetben

czia a

magyar

beszédekbl. Annyi

minden-

s német párhuzamosan alakult, st közös. A kell s nagyobb érdeke neki, hogy Dalmá-

kitnik

érdek

császárnak Friaul

e

szóbeszédbl, hogy a magyar

esetre

a

ki

mint Velenczét uralja.

királyt,

Mindazonáltal a magyar-velenczei szövetség

még ekkor

sem bomlott fel. Mátyás követei útján „csodálkozását" fejezteti ki, hogy a köztársaság magyar fennhatóság alatt álló akar megszállani

területet

s

még

moralizáltat

üzenvén, hogy a „magánérdek a közérdek

Ezeknél

a

axiómákkal

de

sokvelej,

nem

lehetett

gyönge

csontú

velük,

azt

helyezend".

elé

politikusoknál

hatást elérni, nekik csak az

er

imponált. 2 Mátyás király s VI.

Pál pápa.

1465-iki déli

hadmenet,

mozzanat ügyében indult meg az eszmecsere a pápa, Velencze s Mátyás között. A szultán, közelebbi tervek vettek igénybe, felkínálta Mátyásnak Boszniát és Szerbiát, ha állandó békét köt vele. Mátyás

Egyelre

igen fontos

^

király bízva szövetségeseiben,

st

a mi

még

ajándékait. 3 1

i.

ennél

fogadta

a követséget,

Megjegyzend, hogy a velenczei köztársaság

Gerardo da Collis jelentése 1465

m. 157.

okt.

19.

MDE.

I.

362. Fraknói

1.

2

U.

3

Gerardo de

aug. 26.

nem

sértbb, visszautasította a szultán

is

o.

MDE.

I.

Collis

351—52.

milanói 1.

követ

jelentése

Velenczébl

1465.

a szövetségnek megfelelen,

Mátyással

együtt akart békét

kötni a törökkel.

A pápa errl értesülvén, Mátyás királynak lelkére beszél. hogy ne békéljen meg a kereszténység írtéival. Hangsúlyozza a keresztény solidarítást,

fölidézi

és nagybátyja véres árnyékát, a

kit

—

kedvéért

saját kezével

Mátyás

pusztított

a

—

bosnyák

király

a

hatás

így

a szultán.

el

módjára válaszol.

reálpolitikus

szól

hogy

Kijelenti,

inkább akar háborút mint békét, pedig sokan javallják neki,

használna vele

tán inkább

a

nek engesztelhetetlen ellensége,

mindenha

védelmében

elljár.

a

atya mindenkép háborút

akar,

szent-

Mint

a török-

kereszténység;

ügyének

De

lehetetlenségre

Ha

rohanásra senki sem kötelezhet.

saját vesztébe

A

kereszténységnek.

szék tudta nélkül különben sem köt békét.

adjon

a

hogy

módot,

rá

is

és

a szent

folytathassa. 1

A

szultán békeajánlata mindenesetre bizonyság, hogy

nem

14öö-ben

hadjáratot

tervezett

a magyar batár

Mátyás mindazonáltal ismervén a balkáni ínég sikere es elkészületei mellett

tonságban. tudta

sem a

jól,

ismerte

Jól

bosnyák

a

hogy a török túler

—

sem

magát

érezte

váraknak

ellen igazándi

—

ellen.

állapot

az

biz-

érteket,

ostromot egyik

úgymond hogy a török, Konstantinápolyt bevette, nem végez Jajczával: kell neki, de nem bíztatás, ezt ugyan nem írta, meg. Ki

bír

ki

Segély

hiszi el

,

de gondolta.

pápát nagyon elszomorította ez a

.\

felelet.

ténység legyzhetetlen bajnoka nincs hadban,

Határon az ellenség,

kedik.

—

ugyancsak keserre. Majd azzal zárja

így váltja a szót

19-én kelt levelet, „Csak az nyer koronát, a

július

tesen hadakozott

Mark.

a

1

M.

híres

folyamán kir.

Mátyás 1465. X, 2

leül.

ki

V

lev.

király

püspök

knini

kezébe ez a .szigorú levelezés

kei

nyugszik"

.Felséged otthon

s

A

késedelmes-

fenyítésnek"

október I.

124.

levelei

1

2-án,

utján

került

beill

levél.

mar

a

Dráva

E levél szeptembernél

10S

109.

Teleki:

a

UK.

király

Mátyás

elbb XI.

e

revénél kelt.

132.

1.

130

jártat tábort

—

válaszában

;

ez esetben méltán

— bizonyos

gúnyra fakad.

A

még

török

a lábát sem

tette

Konstantinápoly-

ki

ki már régtl néhány bennszülött párthívk s egy két Miért nem kérdezte meg ezt a pápa tle, miért a félénk fecsegk lármájára?

Boszniában nincs egyéb török, mint

ból.

fogva

ott

szolga. hallgat

a

van,

—

—

rabolnak, s az igaz A végeken nem tehet, hát biztos-e az itáliai

be-betörnek, part,

de arról

tenger választ

—

Afrikától

el

a pápai levél írójának

leginkább

—

melyet

Budán állítólag pihent, ez a gúnyos kiszólása bántotta ?

Míg

ha Szkender bég (Kasztriota György) módjára

lajstromba foglalta volna, hány ellenséges falut égettek

föl,

hány embert s marhát hajtottak el az portyázói, kiderülne, hogy még akkor sem nyugodott. „Csak nem vehetek részt személyesen az effélében, hiszen tekintélyemet veszteném az ellenség eltt. Van nékem ellenségem elég, német is meg cseh is" így szói a király, kit mélyen sértett, hogy szemére lobbantották a pénzsegélyt, legalább úgy neszelte a pápa levelébl. Nyugtatót kinál, s elszámolást a pénzrl a legátus a tanúja, hogy hadra költötte. Apró eszközökkel :

úgymond

—

nem

módot nyújtanak

zni

Európából,

lehet a Fekete-tengerig

jutni.

—

Ha kell

ha azután sikerül a törököt kiazt nem a saját érdemének fogja be

neki, s

hanem dicsérjék érte az Istent. Komolyan is vette ezentúl is a dolgot. Gradiskába megy, s november 2-án ott üti fel fhadiszállását Rozgonyi és Thúz János zagorjei ispánt, kincstartóját, régi jó vité-

tudni,

zeit

500 lovassal a Vukcsics Istvánnal való egyezség végre-

hajtására Dalmácziába, illetleg Herczegovinába elküldte.

Tette

azon

pedig

az

szövetség ellenére magyar területet a katonai missio a sok

mert

alapon,

meg. 1

szállott

cselszövény

már elbb Velencze

ellenére

a

Míg ez

ert vesz az

öreg herczeg ravaszkodásain, s a narentai kerület helyeirl eltávolítja a velenczei

segélye az ígért

1

M.

k.

oroszlános

summa

kügy.

lev.

I.

zászlót

negyedrészére

114—15.

1.

1465

:

száll.

okt. 2.

Velencze

pénz-

Szkender bég-

lói

—

elmarad az egyesülés. A pápa pedig

gel

actualisnak

tartja

György kevés

király

nem

pénzzel,

alább

a

a milanói herczeg 1

királytól.

kapott,

mit

fel.

semmit a

tehet

a/t

S

követe

késn

is

kapta, leg-

szk

Homokba

értesült.

Jól

török ellen, azzal a

ta

deczember

t65

1

most már nem

Mátyást Podjebrad

s

300,000 aranyra lenne

évi

is

veszélyt

való fellépésre hívja

ellen

...\

török

a

1

Mátyás

23-án

fulladt

munkája. Ezért vállalta Mátyás a pápától neki

szánl

Podjebraddal szemben. Azonban a török ellen való készen-

mégsem hanyagolta

létet

hii;

l

úgy

Máj.

Tolnára

mert

9-re

nem

maradt, a török

Mátyás

el.

hogy a török ersen készül Nándorfejérvár tzik ki a hadbaszállást. A hadjárat el-

értesült,

ellen.

x-ra

jan.

jött

verésére szorítkozik.

Duna vonala

a

csak

küldetése

törökellenes

A

úgy ho.

ellen,

portyázások vissza-

a

Unna

„kérdés" ekkoron csak a

keleti

és Szávaalja, Nándorfejérvár ésJajcza megtartásában merül

azután

Ezzel

ki.

védelmi

szempontok

történetének

érdekes

lokális

a

lépnek

eltérbe.

A

magyar

Bosznia

Újlaki Miklós királysága, mely

vély, de alapjában

s

A

esze.

Hiú, :

S

ke-

a ki bánni

mellett

nagy a

Becsvágya mar

hogy ha már nem lehet király, hadd eriiessen valami hozza illó méltóságot- A macsói Font b »ág,

oda el

kezelhet"

kir

emberek

leggazdagabb

megfogadta.

józan

tapasztalata és sok a

a

Magyarországon.

nem nehezen

véve

annak szavát

tudott vele,

1471-ben következeti be.

akkoron

Miklós

Ujlaky

egyike, talán a leggazdagabb

epizódja lv

irányult,

hozzá tartozz tewsaki

a

COmese 1

nem

volt,

MDEM. \

s a macsói

1.

elégítette

381.

t'ollis

Drina-mellékj és

G.

(telcsáki) zsupa, ki.

levelei. i

i

vidékeken

nlainmt Bossna-molléki ker.

s

melynek örök

a

lak*. t.>r.'k>>k

>ar-

laki

|

helye II.

Opojevci

839,

Mátyás

(Opojfalva

1498:34 kir.

ez

iránt

I

Grktl

Vpájóca

Sierémmegyében harminexad.

fiók

kiadott oklevelet

t

ny. 14»'>7

Csauk X/16 kit.

i.

m.

Szélien

.

.

i:

132

Mátyás Jajcza elfoglalása után még nem gondolt hogy Újlaki Miklós régi vágyát teljesítse megadatván neki a bosnyák királyság hn óhajtott méltósága. Joggal tartott tle, hogy abban a szövevényes délvidéki szervezetben még egy tényezvel kell majd számot vetnie. Mert ha Ujlaky komolyan veszi ezt a tisztet, esetleg ismét felszínre arra,

;

juthatnak a pártoskodó elemek.

1471-ben azonban, mikor a Vitéz János

Kázmér

delmes fölkelés

akarta Mátyás

herczeget

lengyel

szította vesze-

megunva, be-

helyébe királynak, Ujlaky a sok várakozást

a király ellenesei közé.

állott

Mátyás

magához

mesterfogással

király

hajlította

a

becsvágyó nagyurat s megadta neki a már 12 év óta óhaj1471 július második felében tért vissza tott méltóságot. Morvából s els dolga volt Ujlakyt megnyerni. Miklós úr még jó tanácscsal is szolgált a királynak, hogy várja meg türelemmel, míg a pártatlanok vagy habozok mellé állanak. 1 A bosnyák kir. méltóságnak az akkori magyar közjogi rendszerbe való illesztése azonban alkotmányos úton ment végbe. A király ugyanis az 1471. év szemptember els felében Budára összehívott országgylés elé terjesztette

az ügyet

s

consenso

„con

így

baroni ha creato re de Bossina".

hogy magyar törvény, ján nyerte várait,

illetleg

2

de

tutti

prelati et

Tehát bízvást mondhatni,

a

szt.

korona joga alap-

a méltóságot. Ezenfelül az aurániai perjelség

el

melyek Jajcza fenntartására

birtokába bocsátotta a király.

ság mint közigazgatási terület

A is

szolgáltak,

szlavóniai és rábízatott/

ugyancsak horvát bán-

1

Ujlaky Miklós megkoronáztatása Jajczán

menend,

e

volt végbe-

1471 november 10-én. Vájjon

így hírlett

általán

mely koronával koronázták meg, arra kétségtelen bizonyosságú adatunk nincs. 4 mikor

s

1

Bonfini

alapján említ föl

mény

:

Dec. IV.

néhány

lib.

III.

Bonfini az Ujlakyakról szóbeli közlés

részletet.

2

Okit.

3

1472 augusztus 28-án macsói bán

4

A Corvin János és

XL. Ragusa város tudósítása, Ferdinánd nápolyi királyhoz.

II.

s

Ulászló között

azt a föltételt tartalmazza,

Szlavónia bánja. kötött

hogy Corvin János

farkashidai egyez-

ünnepélyesen

meg

A bosnyák

czímmel azonban csak az uszorai birtoklása, pontosabban szólva örökletes királyi

bánság várainak

Teocsáké, Thoricháné „Conies perpekapitánysága járt tuusdeThelchak", melyet Macsótól átkapcsoltak. Jajcza, mint alatt állott bánság, azonban a király kinevezte bánok iga :

s

szorosabb

az üjlaky királyságával

nincs.

tetése

:

A gazdag mágnás beérte vele. hogy az udvarnál az háznagyok eltt ült,- 38 uradalmának középpontja Újlak (Illók) maradt, s Budán a király mellett tartózkodott. A viszony Mátyás és Ujlaky között, özv. Hunyady Jánosné elrelátó gondoskodása által is, valójában 1

I

ségessé király

Ennek

vált.

elete

asszonynak

okos

az

folyásában sokkal nagyobb 7

róla

tudunk.

lelki

fiának vallotta.

1

4

május 7-én A bosnyák

'J

volt,

Ujlaky

a

ma

Miklósi

ezért

király

szerepe a

mint a mit

ünnepélyesen

hogy Mátyás királynak s a szent koronának fogytáig Úgy , mint magyar és bosnyák várainak kijelenti,

élte

vár-

nagyai hívei, ellenségének pedig ellenségei lesznek. 8

Ez

ünnepélyes

az

kijelentés

bizonyos

bogy Mátyásnak igazán híve. Az természetesen máskép viselkedik az

elismeri,

Kifelé

október 14-én a ragusaiaknak

—

is

melegséggel volt haláláig.

lij

úgyszólván

1472

király.

— kormány-

programmot ad. ..Nem a magas méltóságok után való vágyakozás úgymond hanem a katholikus urak és egyháznagyok nagy kérésére (!) vettük magunkra zati

—

—

,

t

gondot."

Nem

Bosznia

annyira

katholikus vallás védelme

ben Gara Gál, a

kit

következtetni, hogy Ujlaky t 1

állítólag

val sel

Lrinci

Ann.

1.

Katona

Bonfini, II

Bosnyák

Reptni

II.

1\'.

I

és .

a

i

Ebi

Dec

lehetne L.

korában már mint

fiatal

vekkel

meg, Dicséretes viselkedc

szemben *

ki

,ut moris est".

megkoronázták, okit.

is

80,000 arany érték gemmákkal

jelenik

•

a

iiu,

inkább

Megbízottja e

czélja.

hallgassanak m<

amint szokás

oronáztatni,

mint

igazgatása,

./:

1\

bontott

illetlenkedj len|

lil

2.

tb.

I.

ad

1

nemet

I

kiadfl

Pi.iv

:

134

Nem '

emléke.

is

bosnyák királyi ténykedésének sok nagy és úgylátszik jól kezelt

maradt

czímmel,

a

Élt

vagyonából segélyezett egyházakat. Fia csupán a bosnyák herczegi czímet viselte, s csak

fvárnagya maradt az uszorai

váraknak.

Érdekes

melynek

maradt

episodnak

a

czímzetes

királyság,

jelentsége van. 1

tisztán csak életrajzi

4.

Török

Mátyás

király nyugati harczainak természetes

bosnyák

kezménye, hogy a török hatalom, nem

diverzió,

tosan,

'

eiienkiráiy

is

követ-

mindig czéltuda-

hanem ösztönszerleg nyomást gyakorol a hosszú A magyar védelem, bármennyire meghelyét az egyes veszélyeztetett pontokon, nem elég

déli határvonalra.

megsegéuése állja

hogy minden

hathatós,

betörést

megakadályozzon.

íme,

1472-ben a magyar védelem ellenéreatöröknek sikerül Nándor-

90 km Szabácson 2

fejérvártól

építeni

egyfell

Szendr

nyugaton szegi be

(a

(Sasion), s a

magyar

palánkot

déli

fersséget

új

rablófészek

másfell ez az

keleten, s

ers

104 km) egy

Száván

Szendr

ertleníti kifelé hatásában.

a

onnan pusztítja végig a temesi vidéket Nagyváradig 475) a merész Ali bég (Angelosz Mihály fia), a ki úgylátszik örökletes vajdája lett ennek a töröli végvidéknek. Ilyetén állapotát látván az országnak, Mátyásnak nemveszedelmesebb, ( 1

maga érdekében

csak a kereszténység, de a

is

mozgósí-

tania kellett hadait. Ismét elkalandoznánk a tárgytól, ha

1475

—

76-iki

hadjáratának

körülményeit ideiktatnók.

részletes

Nem

is

hadi

és

szükséges

a

Mátyás

diplomatiai

b

beszéd.

Ugyanazok a mozzanatok merülnek fel ennél a hadjáratnál is, mint az elzknél. A szultán mihelyt értesül, hogy a király személyesen

áll

hadai élére:

7

— 12

évre

terjed

fegyverszünetet kínál, ha a török seregnek szabad átvonulást

enged Horvátországon 1

Az Ujlakyak síremlékeirl

s

Dalmáczia területén

nyugat

szerz

értekezését. Ujlaky

palánkot Nándorfejérvár közvetlen

szomszédságában

1.

Arch. Ért.

Miklós f 1477-ben. 2

is

Egy

efféle

akartak építeni, de czéljuk

Triessino 1914.

nem

sikerült. 1471.

Frammenti 44. Archeogr.

135

felé,

nek

kihágást.

matiai

kar

lyozza.

A

természetesen

béke

a

azonban

két

ezenközben

Konstantinápolyban.

iránt

nem

hallgat a

megindítja hadat. Újból megtapasztalja

s

hatalmak

hogy a keresztény

azonban,

hangsú-

érdeket

keresztény

a

követ-

velenczei s római diplo-

akarja elhinni ezt a pertidiát,

szultán ajánlatára

elmarad.

mköd

köztársaság

tárgyaltat

nem

király

A Budán

velenczei

követével

A

nem

kötelezvén magát, hogy a király területén el

segélve

pénzbeli

1

Hadi tekintetben Mátyás megvédi Ugyan a

deli határ-

eredménykép azonban csak Sza vételét mutatja lel a hadjárat.' Mikép eshetett meg, hogy a török Nándorfejérvár ko/.eleben, a macsói bánságon át. a Drina közelében varat épít s Mátyás király, hogy a Száva vonalát védje, a magyar határért kénytelen viaskodni A válasz csak akkor érthet, ha tekintetbe vesszük az akkori török-rácz-bosnyák hódoltság bels viszonyait. Az oszmanliknak nem volt annyi emberük, hogy a rácz és bosnyák területeket a maguk tisztjeivel igazgattassák. Egy csomó rácz és bosnyák fkenéz, ha túszokat állított vonalat, tényleges

:

megmaradt uradalmában,

Konstantinápolyban,

módjára, haddal tartozott reszt venni a ban.

Ezek

határmenti

a

nyok aránya

szerint

a

vajdák

majd a

török,

a

hadjáratai-

és

politikai

majd

hbéres

s

szultán

erö^

magyar rendre

hajlottak.

már

lics)

147ö

az

Ilyetén szerepet játszik a

—

76-iki

hadjáratban

török-bosnyák király: Krisztics (Vo

említettük

Mátyás. Ekkoron, úgylátszik, máris kereszténynyé

vagy legalább

is

czéljanak elérése után

akar'

lett,

lenni.

Értesülvén Mátyás elkészületeirl, hat femberével együtt neki,

fölkínálkozott

1

MDE.

II.

veljúk. mert oly

ember

írhatta

_'7!i

sl>

hségére

283

-t.

tér.

Mátyá

1.

ondolatmenete,

87. s

a

kiváló tanulmányát, a

nostra,

et

cam

hoc

besúgtak

Árulok

I

levelének

I

„quía pro certo sciat omnis homo, v|uod nos,

hominum". 286 Errl,

.

magyi

nolumus perdere regna '

hogy

esse

in

m

poterimus,

derisam omnium

1.

hadjáratot

Hadt.

K

ülményekr

meg( >.

1.

lánki

D.

136

szándékát a töröknek, mire hadat küldtek (?!)

rá

s

hat várát

ostrom alá fogták.

A magyar király meghallgatta kérését s Matucsinai György 1 kalocsai érseket meg Báthory István erdélyi vajdát megbízta, hogy szorongattatásából mentsék ki ezt a bosnyák

„királyt".

A

felszabadítás sikerrel

járt.

3-án reggel érkezett az izenet Budára, hogy az

vajda hada megfutamította a törököt.

úgy

járt ezzel

A

1476 július érsek

s

a

csak-

török tehát

a teremtményével, mint a királyságban el-

deivel, a kik mihelyt lehetett, elállottak melllük.

A magyar

király pedig fölhasználta az alkalmat, s ezt a lokális ténye-

zt

belevonta bosnyák szerz politikájába.

is

A

hadjárat

2

körülményeirl nincs tudomá-

közelebbi

sunk. Jajcza s várai végvidéki helyzetükbl kifolyólag bizo-

nyára szóhoz jutottak most

Gyzelem

is.

évadján a kapi-

tányokat úgy sem lehetett visszatartani. 5.

a déii végek harcza 1480 " ikl bosnvak nyár-

gaiás,

Mátyás

személyes

A

XVI. századbeli magyar végvárak folytonos csatá-

rozásokban

jellemvonásai kapitányainak megedzett r ° J

még

marczonább körvonalakban tükrözdnek le XV. századbeli e iödeiken. A szomszédságot Nándorfejérvár és hátmöge, vala-

Daud bosnyák mint Jajcza s Szarajevó között pasa,

3

A

érzés.

nem enyhítia kölcsönös

török Boszniában a rossz földeken

teket s a

még szegényebb

széd tartományokra, jobb

levente-

tengd

kme-

pásztorokat uszította rá a szom-

földet,

gazdagságot ígérvén nekik.

Erre azután, mint az éhes farkasok falkája, azonkép rohanták

meg

a keresztény hódoltságbeli népet.

Ebbl

értjük azo-

mely nem ismert irgalmat. Embernek kellett annak lenni, a ki a Verbász rideg völgy-szorosai között ólálkodó ellenségre szakadatlanul figyel. Ezen a vad

kat az irtó háborúkat,

tájakon többet éhezett

s

fázott

a

harczos,

mint bárhol a

szent korona területén. Ily

körülmények között a folyton fenyegetett végeken

éppen olyan bizonytalan 1

Századok, 1893. 121.

volt a

rohamosan gyérül telepesek

1.

2

Okit. XLIII.

3

Ezeknek Takáts Sándor emelt maradandó irodalmi emléket.

élete

A

is.

idekerült bánnak,

ki

Ezért csak olyat tettek meg, a

A kényszerség

háborúban

valójában

a végeken

ki

ntt

hogy Jajczában

megkövetelte,

élt

nag<

független

legyen a bán minden polgári fennhatóságtól, csakúgy, mint

Nándori 'ej érvárt

úgy nokká

ennek

viszonyok

következtében

bán kizárólag katonai

jajezai

a Szlavóniával

s

lett

A

is.

t

hogy a

alakultak,

Horvátországgal

és

pari

való

czímzetes kapcsolat tényleg megsznt.

1480-ban a

szendri

a

vitézségérl

nevezetes Dóczi Péter,

együtt Nándorfejérvártt

testvéreivel

bánná

jajezai

törökökkel,

éveken

a

Dolga

lett.

ki

hadai;

át

akadt

menten.

Mátyás király külpolitikája nápolyi Beatrix- szál való házassága következtében az eddiginél is nagyobb távlatra papának Nápolyival való

Belevonatott a

nyílt.

bel

nyába. Velenczének külön utakon folytatott szövevényeibe s

hovatovább bonyolultabba lnek

német

a

császárs

való ügyei.

A vez ban rút

Mátyással ismét békélni

alapjára helyezkedett.

A

Mátyás ideges,

Tudta, hogy

történt. :

1

a török es a császár ellen egyszerre i

melyben

a

használta

pillanatot

ketts hábo-

s

nem

a szultán

mintha

s

az ügy megtárgyalására.

Mohammed a

viselhet.

levelet

király

a

ennek következtében a szultán

s

Ugyanis

fel

dolgot,

a

forgatja

úgy

taná a békét

hogy

kedakart

szultán jól értesült mindarról, a mi a budai udvar-

E

a

magyar küls viszonyok

török porta politikája a

alakulását fölhasználván, az inter plures litigantes

ily

is

irt.

óhaj-

hajlandó

A dolog azonban nem úgy

állott,

írta.

torok hódoltságbeli

Bosznia

\

ravasz, vitéz es szívós szolgája urának, a bosnyák bánok-

koz fordult békéért, tehát az els lépés török tént.

Mindez természetesen csak

1

kérését. kis/,,.1,

semho

Mód

felett

bántotta,

Egyik

lu'ros

levelében

hogy

.t

magyar, h Ijen

.i

i

hogy

a

Rómában

jussából,

ál

M.

tör-

nem honorálták minden

1480 augusztus a

részrl

szultán tudtával tortent.

—

ugyancsak

hí

megsértik, ink.iH-' átáll a hitetlenekhez, k.

lev,

II.

138

oka az

Indító

portyázok,

szemmel

vitéz Dóczi Péterrel, s

nem egy

bármennyire

mert

volt,

török martalóczok és

a

pusztítottak

is

rség,

jajczai

kísérte ezeket

ízben elszedte a zsákmányokat.

a

beütéseket,

Ezért fordult

'

a nevezett bánhoz szabad átvonulás kieszközlése

hogy a római császár

nem

valóinak

lészen

nem

is

pasa

végett s

megígérte,

birtokai felé vonul, de a király alatt'

semmi sértdésök. A bán

pasa izenetét a királylyal területén

A

meghagyására.

a szultán

hivatkozott

Mátyás azon

s

nem

követte

A

proklamált szavát. elé állítva föl

az ügyet,

Mátyást, mert

s

éppen-

annyiszor

közérzés"

„keresztény

a

hogy

okából

kímélése

alattvalóinak

pusztítanak,

közölte a

föltétel alatt,

megengedte az átvonulást. Ez egyszer Mátyás nyíltan paktált a törökkel

séggel

mai nemzetközi háborújog ítélszéke többség azon

a

az

alapon

az

minden áron

ellenségnek

s

mentené minden

eszközzel ártani minden államnak természetes joga.

ha

a

élén a

alattvalói iránt érzett

szánalom

is

vezette,

Mert,

mégis Fridrik

császár megtörése lebegett szeme eltt, a ki szintén paktált

a törökkel, a mikor érdeke kívánta.

Daud pasa balkáni virtusával alaposan királyra. Az 1480-ik esztend telén,, márczius csapadék

volt

megesett

s

pasa,

—

a

ki állítólag

—

26-ig,

rendellenesség,

a

könny

nagyon

Száva és Dráva révein

Daud

az

ráczáfolt a

30,000

alig

hogy

a

az átkelés.

volt

emberrel

2

:i

tört

be a

német tartományokba egyfell Stiriát pusztítja Regedéig, másfell él az alkalommal, s Nyugat-Magyarországot Zalát és Vas megyét végigdúlja embereket elhajt, marhát :

zsákmányol, tették a

öl

és

rabol.

A

azonnal megjelen-

törököknek ezt a szertelen dúlását

a mit a mi területünkrl és boltak, a római

1

királynak

Az

1475

császár

— 1480-iki

uradalmainkból

földjérl

török

elvitt

beütések

„ahoz képest, álnokul

zsákmány a

nyugat

felé

ellenactiók összeállítása külön tanulmányt igényel. Truhelka lap,

csak

a

közismert

jelentések

tyázásokat. -

Bonfini D. IV.

3

U.

o. túlzás.

1.

V.

alapján

sorol

föl

s i.

egyes

elra-

leg-

a megtorló

m. 20 ilyen

— 21. por-

amúgy

1 kisebb" így szól a király. Erre

ván —

Inaiban

is

áll-

ama

ieréb Péter vezényelte a Szapolyai István hadosztályokat, melyek Stiriában Fridiik császár ellen hadaés

l

a Daud rabló hada üldözésére küldi. Csakhogy Daud pasa mar elmenekült. „Ma nem repül olyan g san, megtanítottuk volna, hogy mely fejedelmeknek mit

koztak,

merni,

lehel

Daud

megtartani

kell

hogy kész

kijelentette,

valamely

A

véleményében miután

nesztett Jajczába,

—

király

közben a

király

folytatta a

az értekezdések megkezdésere.

máskor betegséget

tárgyalás

nem

„rokom eru"

a

király

nem

bekét, de pasájával

elégtételt

s

színlel,

azzal

I

meg

s

kell

búvik

így

várki

a

alól.

Mátyás tudja,

sem embert

túszokat,

nem

választ,

emberét.

pasa

a

védekezik, hogy emberét a portára küldte nia a

Mátyás

Fridiik elleni hadjáratot.

Daud sem

me-

a szós:

napig,

küldötl

biztost

meg-

mködni. Azon-

fog

Várja a mai

de

—

úgylátszik

embere Ugyancsak Jajczaban várta

király

is

czéljából jelöltessék

hogy

föltételezte,

igazán a beké megkötése erdekeben

azt

Egyúttal

teljhatalmú

s

királynak,

a

irt

kart megtéríteni.

a

megbízott.

bízott kapitányai

ígéretet."

a/.

rögtön

tartván,

hogy az állandó béke megkötése

kerte. ki

mikep

s

bosszúállástól

szedeti

magát.

rá

Ez nem

ÓSZeg

pasa

a szultán

Ma

büntetése.

Ma

azt

a

eleve

így

azonban kénytelen

ellen

irányuló actio, de

rendeli vissza a seregéi,

venni.

akarja

szultánnal

beket

szultán

a

embereket

küldjön hozza tisztességes, megbízható

s

akar,

errl

tegyen választ.

Ez ban

a

levél

íratott.

Budáról

s

kelt,

nem

Válasz erre

valószínleg június havá-

Augusztus

érkezett.

hóban a

király elhatározta, hogy végét szakítja a bosnyák beütéseknek.

Mindez pestis-járvány

augusztus

1480 dúlt

az

buda-visegrádi erdségek tanyázott

s

srjében

vadászgatotl augusztus

tevén a hadjáratra. Mint a délvidék

alkalmával rendesen, most 1

M.

kir

küliiuy.

1

is

eltt

hava

országban,

történt,

hogy

úgy

a

kerülte a bajt.

király

a

Ezekben tekét

2

ellen

intézett

hal

lassan gyülekezik a had. ni

i.

h.

Oklt.ir.

140

Augusztus

közelében

Perlak

3-án

l

28-án

majd

Lendvára,

ér

Dráva-révnél

a

szeptember

üti

táborát.

fel

nagy vízáradás miatt jó darabig kellett vesztegelnie, míg

A

három hetet tölt Zágrábban, míg Kosztajniczánál átkelhetett a Száva

hidat verhettek. Októberben

annyi ideig

tartott,

—

—

Orbász megye Hadával 16,000 emberrel (?) Banja-Lukának tart. A török portyázókat szétkergetvén, a Verbász folyó menti völgyszorosokon át november 18-án Zvecsájnál, november 26-án pedig Jajcza közehídján.

2

illetleg

lében, Grebennél táboroz.

3

Míg ezen a nehéz úton hogy a zsákmányoló törökök a

tudósítói

haladt,

jelezték,

király küldte végvári

(jaj-

horvátországi) csapatok ell „úgy elrebbentek, mint

czai s

A

a madarak".

portyázok zöme

ban a mintegy megbízott

sükkel

fbl

kétezer

huszárcsapat

elmenekült. Azon-

tehát

hátvédet

álló

még

az

üldözé-

200

elérte és

hijján

levágta.

Ezt a gyors munkát abból érthetjük, hogy a magyar lóállományt mindenféle terepre kitanították, „ha mi külföldi s

más nemzetbeli idomítókra csehvel,

törökkel, némettel,

szorulnánk,

—

úgymond 4

nem

lengyellel

oly szerencsével". Hadratermett lovakkal, a

—

volna

jártunk

metyek minden

körülmények közt lábállók, árkon, bokron, hegyen, szakadékokon üldözték az ellenfelet. Ilyen elemekbl állott a bosnyák végvidék rsége. E siker után a király arra szánta magát, hogy fész1

M.

k.

lev.

k.

42

II.

— 45.

Veronai Gábor (de Rangone) egri

1.

püspökhöz. 2

1480 nov.

Zave" Mk. 3

k.

lev.

1480 nov.

69.

montibus Bosnensibus**. Fraknói 26.

V.

:

prope

Mátyás

oppidum Zwechay

élete

—

295.

in

1480. nov.

„Dátum in Unserm Here Zenagt bei Grebenn". Teleki XII. 142. 1. 4 Mátyás király keltezetlen levele (1476—90 között) sógorához,

Ferdinánd nápolyi királyhoz, a

ki neki

„czirkuszlovak" betanítására. M. lovakról

van

fluminis

1.

„in castris nostris

18.

vadum

nosíri ad

exercitus

castris

„in

6. II.

:

egy

levelei

lóidomítót II.

367

Makuíer

:

Mon.

küldött

— 68.

Frammenti Archaeogr. Triestino 1913/14. 41.

a törököknek, de a

érnek.

k.

sz.

11.

—

tánezoló

A magyar Jó

lovuk

nagy rablásban elfáradtak, a lovasok nem sokat

SÍ.

Mer.

II.

158

— 59.

11.

141

Vár-Bosznában személyesen veri fel a törököt. Közazonban értésére esett, hogy távollétét Fridrik császár ben majd kihasználja ellene. Tervet e hírre elejtette s egyebet határozott Kiadta parancsban, hogy az elreküldött könny kében

:

lovasság

huszárság)

(a

meg

Jajczánál

felett

hadiszemle. Valószínleg

meg

tartassék

Carevo poljen melyen személyesen jelen volt. a

a

ejtették

jajezai

1

a „histrát",

hogy a könny lovasok dúlják ve^ig minden erejükkel a bosnyák hódoltságot. Azután visszaindult a Szávához. A Szaván

A szemle

után akkép

rendelkezett,

I

pápának megható

levelet,

melyben

szép szóval

engeszteli a császár ellen való méltó

haragját.

A

túl

vette a

akkép

tervét

meg

állapította

csapat verje

ezután, hogy

hadjárat

elreküldött

meg derekhadával majd

vágja a törököt,

s

az

utánok vonul.'

Azonközben meghagyta

a

ha majd váratlanul rajtuk

üt,

el

sorsát, hisz rettegtek és féltek a

A

megindult

Jajczáról

Mert jelenléte,

dönteni

togja

nevétl.

három csapatból

hadosztály

mclléki (tuzlai kerület) hadaiból,

Egerváry

szlavón bán contingensebl és a Dóczi

Vévén el

Kiszelják

tele

Jajczát

király

Szut|oszkoban

a

értesült

161*70 km,

Mátyás

Travniknak

s

kerültek eleje. Jajcza

1

és

hangon

1'::

a

levél

követeli,

fzi még. gyenge

nem

és

irja

jan. :

24-én

1481

Zágrábban

hogy

a

át,

kelt

333.

II.

kelt.

A

papa támogassa jogait

válla

támogatás nélkül nem

többi

r

méltányolja

^okra megy. NIKI..

II

bírja

—

el

ir.i-

ere-

dichus, duro

11.

levél s

köz<

torony

levelében

,quia nos sicuti supenoribus

november 6-án

sebesültek

(Várboszna)

azonban a hegyeken

1481

—

mikor

támadásról,

a

tény fejedelmeknek vele szemben elkövetel

aranynyal

•

Buszovacsa

tartva,

Szerajevó

Jajcza agebamos". Wiss. Mittb. aus BH. -

bán

jajezai

— 4000 harczosból.

nyargaltak. Oly titokban haladtak, hogy

pasa csak akkor

távolság

horvát-

parancsot hadai, valószínleg november

a

hagyták

László

Péter

mintegy 3

vezérelte végvidéki dandárból,

in

hadjárat

a

Brankovics Vuk deszpota, magyar zászlósúr drina-

állott:

detije

hog

jajezaiaknak,

személyes vezérletérl sehol szó ne essek.

a terhi

-

k

142

nyában 136 km. Lóháton 34 óra A vezérl kapitányok levele

tenni.

meg

alatt

szerint

az

lehet

24 óra

utat

nyar-

alatt

galták be az utat, de ez téves, hihetleg a várbeli „deák", 1 a kinek diktálták, félreérthette az idt.

A

sereg Szerajevó

A pasa

termett.

hogy

megrémült,

annyira

támadástól

eltt

a

menten

váratlan

hegyek

a

közé, hihetleg a glaszináczi fensíkra menekült.

A

hadak három napot idztek a város

jajczai

alatt.

Ezalatt felgyújtották a várost, a pasa kincseit megszerezték s az egész várbosznai síkot (Sarajevsko polje)

végigdúlták

Egy pénteki napon délben visszanyargaltak. A pasa idközben magához tért s összeszedvén hadait, megés felégették.

támadta a királyiakat, de azok megszalasztották.

Éjjel tábort

Daud pasa nagy gyorsasággal' magához

ütöttek, szombat napján felszedték a sátrakat.

ügyes csatázó

vezér

lévén,

vonta drinamelléki lovas- és gyalogembereit

hegyeken

magyar csapatok

át a

(hihetleg Kiszelják és Travnik körül)

s ott

Mikor a csapatok

hidat elpusztíttatott.

s ez

utóbbiakat a

egy hegyszoroshoz

elé küldte

egy gázlón ide

át

vezet

kétfell

értek,

támadt rajok a török. Mindkét részrl sokan elestek

küzdelem egész nap csapataik s lovaik

A

ütöttek.

tartott.

Látván a

ellankadtak,

egy

királyi vezérek,

védett

helyen

törökök közelükben szálltak meg, úgy

két tábor

egymás beszédjét

a királyi

csapatok

a

tábort

hogy a

hallhatta. Ott éjjeleztek,

„néhányan"

közül

s

hogy

megszöktek.

de

a

Dóczi

Péternek jutott a feladat, hogy visszahozza a szökevényeket.

A

törökök észrevették a zavart, rajtok ütöttek,

úgy hogy

Dóczit elvágták a fseregtl. Dóczit a horvát báni

gens

vágta

ki

2

a

bajból.

Vasárnap

lórakaptak

contin-

hadaink.

Daud pasa fia vasárnap rajok támadt, de sikertelenül, mert legyzték számos halott és fogoly bánta e támadást. A török derékhad Travnik közelében Daud pasa vezérlete ;

alatt

készült a

dönt

harczra.

szabad mozgásukban 1

A

annyi,

hogy

történt. 8

mieinket a sok török fogoly

jelentés csak a napokat jelzi s így tág

Bizonyos

tiónak.

A

zavarta, tehát mieltt csatába eresz-

Bonlini D.

W.

Lib.

VI.

a

„raid"

1480

tere

van a

combina-

november els felében

kedtek volna, valamennyit

pasa

a

vereséget

teljes

A végs ütközetben

levágták.

Szkender

szenvedett,

fölös

számmal

volt a halott,

a

1

napon

a

Daud eladása

nem esnek

neki oly m<

pasat RaStÓl elfoghatták volna.

király

nyár

szerint a

mindössz<

napot vett igénybe (szerdától vasárnaj török és bennszülött esett

emberei

(!)

•

ugyan, hogy hadai munkát végeztek, de joggal kii

prédavágyukat. Ugyanis, ha

rablásnak.

A

kelt

Mátyás elismeri

a pusztítást illetleg derekas solja

a

s

sem.

királyiak közül egy

Ezt jelentik a vezérek egy szerdai

tésökben a királynak.

vajda

A törökök közül

kádi elesett, azonkívül sok fogolylyá csenek.

A

el.

szesen

10

sok összeütközés folyamán

nagyobb terjedelm zsákmányt ugyan elhányták,

a

de az értékesebb holmit megtartották, ide értven népet, melyet, a levágotl fegyverforgatókat letudva, kal

maguk-

hoztak.

Mátyás november 26-án Greben körül vette hírül a Most már a király vezette derekhadra került

történteket.

A Boszniából érkezett jelentések azonban egybehangzóan úgy szóltak, hogy a jajezaiak alapos munkát végeztek. Az a kevés bennszülött, a ki még életben a

volna

sor.

maradi, a Drinan hatatlan

Ráczországba

ál

menekült, vagy

erdségbe húzódott. Csak még

maradt meg epén, de utóbb ezeket

hat

erd

jár-

A

felégették.

is

a

(város!) por-

tyázok végignyargalván az országot, ujabb útjokban mindössze 40 gyermekei találtak, e/eket is elhoztak. Ily körül-

menyek

közt

nem

látta

érdemesnek,

hogy

hiába

hadait

fárassza. 8

íme egy azonkori irtóhadjáratnak a képe. Természetes, hogy sok benne a túlzás, mert Daud pasa azontúl is vitézkedik s Vlatkot, a Szent Szava herczegel pár hónappal ezután meggyzi, úgy hogy Castelnuovóig telen visszahúzódni.'

1

s

levele

okit. Okit.

1

Az

erkölcsi hatás

:

fváráig kény-

kétségtelenül nagy

I.XIII.

XI. IV.

Mátyásnak

ágrábbao

1480

decsemberben

kelt

pápához, s

vei jelöli

okit.

meg

XI. VI.

1481

jelentés

június

Me>

15.

\

csata :uiet

helyét elferdített .i^its,

Metime.i

helynév

.._;•<-

144

volt,

es is

de öt nap

alatt szét lehet

ugyan rebbenteni az útba vlachok

radoboljei

népséget, a poljicai és

(pásztorok)

sem

behódolhattak, de teljes pusztulásról szó

lehet.

Fényesebb ennél a Kinizsi Pál szendri vállalata és a Dunán naszádosokkal kivívott gyzelme 300 török fejet küldött s 60,000 (?) rácz családot telepített ki marhástól a :

1 ráczországi területrl.

A

mégsem hangolták örömre. 1479

királyt e diadalok

november 14-tl 1480 karácsony napjáig tizenegy ütközete csapatai, egy esetet letudva, bár nagy volt a törökkel áldozatok árán, de mindig gyztek. Még jobban fogyott az ember a járvány miatt. A török, igaz hogy legalább 30,000 embert veszített, de ha nem sikerül teljesen elér t;

nem

leníteni a szultánt,

tartós a siker.

nem

elmaradt, e nélkül pedig

h

Az

ismét

igért segély

lehet háborút

Ez

viselni.

a

Érthet tehát, hogy a jajczai diversio viszonylagos meddségét mélyen fájlalta. A pápát menti az a körülmény, hogy az olasz fejedelmek cserbenhagyták. helyzetnek a

képe.

Velencze éppenséggel

bl

ekkor jó lábon

Balázs

nem

szent, de egészséges önzés-

hanem

Sógora,

portával.

nemcsak hogy nem

nápolyi király patokat,

a

állt

Otrantó védelmére

vezérlete

segélycsa-

kért s kapott

fbl

700

alatt

Ferdinánd, a

küldött neki

álló

magyar

is

Magyar

csapatot.

2

Ugyancsak keser a király Rómával szemben. Fölemlegeti, hogy egy keresztény fejedelem sem tett annyit a keresz-

A

ténységért.

ha

gálatot,

nem neki tesznek szolmegsegítik, hanem maguknak.

keresztény fejedelmek török

a

ellen

Megunta már a sok intelmet a kúria részérl, ismét az a 1

191

gyzelmes hadjáratáról 195—98. 1481. X. 1. Mátyás

Kinizsi

— 95;

pökhöz. lete a

II.

— 85.

181

magyar

11.

11.

férfiak feleségeinek újra

ként a pápát -

M.

is

k.

Fontos

lehessen

is

M.

II.

püsrész-

k. lev.

II.

lakosokat

50—52.

11.

telepíteni.

ellen-

M.

k.

a rabságba jutott

nsülésérl. A Kinizsi hozta zsákmányból egyéb-

részeltette a király.

lev.

tének Zágrábból.

V. ö.

lt.

egri

hogy Magyarország benépesítésére

erhatalommal

50—52.

II.

k. levelezése

Gábor

király 1480. decz. 23. kérelme, melylyel

Mátyás

a pápától felhatalmazást kér,

levelezése

XLIV. M.

levele Veronai

V. ö. Magyar-szerb összekött.

beltelepítésnek

séges területrl

Okit.

II.

95.

1480

XII.

23.

Fontana

Ferencz nápolyi köve-

145

hang

meg

érzik

fenyegetdzik.

mint a mikor a „hármas kereszt" -tel

levelein,

1

idáig jutott

a „keresztény liga" katonai vezérletével

el

annyiszor megbízott hadvezér. 2

6.

kemény

.\

hadjárat,

noha sikeresnek mondható, egyaránt

megviselte a királyt s hadait. Mindamellett Úgy a

mint a katonai helyzet csakhamar

kedvezen

politikai.

A

alakult.

kánon, ha sikerül egyesíteni a törökellenes erket, volna

lehetett

május II.

Mohammed

elérni.

Birodalmában

5.)-

nagy

nagyot

meghalt

szultán

Bal-

(1481

kavarodás, a trónutód]

a

Dzsem herczeg között alkalmat nyújt A torok vezérek egymás közt

Bajazid es öcscse,

a hatalmak beavatkozására.

A

meghasonlottak. „mert

Szófiában,

hogy

azt

török

is,

le

a

sem

rumili

beglerbég

nagy

magyar

királytól

annyira

lehel írni". Boszniából

gyújt fél

torok,

a

menekül az a kevés

van, a bosnyákok egymást gyilkoljak, rabol-

ki ott

nak, mindenki

,i

Mátyás

eltt

neve

Mátyást

hívják.

a helyzet a

magyar

lebeg,

Mátyást akarjak/' Katonailag

meg annyiban kedvez

kitn

királynak, mert négy

hadvezér

Oláhország és Moldva határán és

Balázs,

parancsnokok

István,

RáczorSZ

deszpoia és

apósa, a volt bosnyák bán. Ilyen

Kinizsi

alatt

rendelkezésére

Pá^ Brankovics Vuk

Bosznia ellen Kinizsi

Magyar

/:jt!i<>ri

all

bátran vihette offenzívába kipróbáll

\

I

hadsereget a király. Ismert dolgokkal °

Matvasnak egyfell °-'

a

ha

Hc kc

csa-

rik C

eladásunk folyamát,

tarkítnók

papai székkel, másfell '

Fridiik

, -.ok

,

\

bonyodalmas küzdelmet érintvén, eltérnénk bosnyák kérdéstl. A király politikájának a/.t a kelet: fonal,.' S

árral

-,1-

V!',-» III I

font,

a nyugi

szünet a

\

I

U.

o.

II.

n:

70-71

Arch. Triestíno

vii.

3

XI. VI.

Okit.

;

Prammenti

II.

90

95.

relativi I.

II.

álla

v

'

situati all

cl

Jajczahel; 1, "">!** 3 r\

m

eltérbe 1

U 7 Y

ver '

mindig akkor, a mikor kedvezen alakultak a

1

V

1

1

óta

"

riJ-

al4 had

való

mehet uralkodása kezdete el

;

A

II.

t"

János '

14<>

a

Teljesen elhisszük

mikor 1481 már-

a

királynak,

járat

hogy ha a bosnyák hadvolna, hol lenne már? 1 De alkalmával megsegéllették

még

úgyis megtette, a mit tehetett, a töröktl szorongatott

czius 11-én azt

a pápának,

írta

Vlatko (szent szávai örökös) herczegen mindenkép akarván segíteni,

st kemény

2

országban a török

támadással

offenzívába Pál

Kinizsi

ellen.

Rácz-

lép

diadalainak

szerbiai

Mátyás hadjáratainak sorozatában fényes hely jut. Eltekintve zsákmánytól, harczi dicsségtl, értékesek azok az erkölcsi hatások, hogy a magyar hadaktól félt a török, a délszláv

eredmény Boszniára sítja

az

De

kihat

siker

szerbiai

az

bizto-

hogy ezek a hadjáratok

hanem

katonai mérkzések,

mozgalmak. A földjét elveszi,

maga

mert minden

is,

fölösleges hangsúlyozni,

nem csupán

török

de

embert,

telepes

benne. 3

bíztak

foglalmánj't, bizalmat önt Horvátországba.

új

Nem

pedig

albán

rácz, bulgár és

ugyan

rémíti

csak

az

országába.

a

Ezáltal

harczost

ellenálló

asszonyt jószágnak

egyúttal telepedési

ellenségét,

tekinti

népesség

s

vagyonát, öli

meg, a

áttelepíti

a

elhelyezkedésének

egyensúlya megbillent, így kerül évtizedeken át délmagyarországi, szerémi, valkai magyar s a szlavón- horvát emberanyag a Balkánra, onnan pedig

menekül

elemek az aldunántúli

elpusztított

Bosznia lakossága keret ver.

A

részekbe.

így

pusztul

mindaddig, míg a török hódítás gyö-

is

friauli,

rácz-bolgár-czinczár nép-

krajnai, karinthiai

szólunk. Mennél pusztább

lett

beütésekrl

a horvátországi

szlavóniai rész, annál messzebbre

a

terjed

és

nem

is

nyugat-

hódítás.

Akár

csak a rablóvadász kiirtván a vadat, mindig távolabb vidé-

ken kénytelen zsákmányt keresni, azonkép

szávamelléki Szlavónia

Jajcza útját állotta a

nyult betöréseknek, de a horvátországi

kézen lev várak karbantartása törököt,

hogy az Unán

1

:1

Mátyás

k.

U. o. 155.

M.

k.

le\.

lev.

II.

112.

190—91

felé irá-

és országos

nem akadályozza meg a A mieink nem voltak

1.

1.

II.

magán-

is.

átkeljen.

állandó készenlétben, s a török beütés

2

jár el a török

:

195—98.

11.

a

legtöbb

esetben

Míg

sikerült.

bán mozgósított, ezek a fürge csapatok régen

a

biztonságban

voltak.

tortént

így

1483-ban

ez

Geréb

is.

k

a császár Mátyás horvát bánt ugyancsak megleptek, de míg azalatt emez hirtelen összegyújté

területén zsákmányoltak,

hadait s Csulai Ficsor László, a nándorfejérvári kapitám

bánnal

jajezai

viselt

térend

csapat. Október 29-én

volt a

éjjel

talanul haladó portyázókra, kei vezért s

egy csomó a vízbe s

prédájukat elszedték.

ezekben

Jajcza

Unába)

fúlt (az

I

törököt elfogtak,

s tízezernél több foglyukat

dülásokban

a

hídf

megersített

a

nem nagy örömére

a szláv

az ország határain belül, csakúgy

teh.it

hatalmaskodás,

a

folyik

"

lecsaptak a gond-

*

1

szerepét játssza. Mátyásnak

és jajezai határon,

2<

5

melyen vissza-

a kalózutat, a

kileste

mint

marhaelhajtás,

végeken. 1

a

Elrelátó gondoskodással megragad minden alkalmat,

hogy Jajcza védelmét Eusztách

biztosítsa.

benedekrendi monostor jövedelmeit rendelte/

1

Ezzel mentette Béláról látták

látó király-

Daruvártól

apátjának halála után

várának

Jajcza

Ugyancsak 1480-ban Paksy

Krös megye,

(akkor

hélai

a

örségének

és

meg hosszú idre

az

a]

fenntart..

a várat az elre

nyomorgó

kenyérrel a sokszor

el

kd.)

rseget.

1483 a

kezdve csak másodrend hadiszínhelylyé

tói

magyar Bosznia. minek

harcz,

odahajlítja

következménye, torok

a

fület

verszünetet.

Mit

I

)e

Mátyás

hogy

követhez,

positiv ajanlatokat tesz neki. 4

már évek

Fridiik császárral

csak

l

a

ki

les

dúl

mindinl

1481

tava

császár ellene van,

Velencze a török[gj

legalább dél-

egyelre szünetel a háború. A kisebb harczokal elvég-

fell

zik vezérei.

M.

1

k.

lov.

II.

267.

1.

Pesthy István jajcsaj provizoi 1479 augusztus 15-ike lalta

várat.

:

a

183 végén köt vele fegy-

csinálhatott egyebet:

is

kel jó Viszonyban, a

óta

Asil. a

késbb

Sörös i-

4

Okit.

í^s

M.

k.

nev

(Dessewffy) Gwchel

(.'scrnekick

a

'Jlti

I'.:

szé lev.

A/ elenyészett I

II.

birtol

— 17. elbb 273

benczés-apátsigok. 1912.

R&th K. ''.

írt

róla

.1

M. Sión

t\'.

M 91

11.

L0<

148

Meg

kell

még emlékeznünk

bánság

a jajczai

a

s

többi

szereprl, melyet

arról a

bosnyák részeken lev várak

a király családi politikájában játszottak.

Ezt

a

patrimoniumnak

területet

hódított

tekintette,

Nem

csak úgy mint azon korbéli uralkodótársai a magokét. akarjuk az olasz

és

német elvek befolyását Mátyás egyes

ténykedései folyamán hosszasan elemezni, de azt a hatást,

melyet országcsoportosító egyes tervei keltenek,

illik

meg-

jegyeznünk.

Midn

1485-ben János

meg

részére

fia

Sforza Bianca kezét, követ útján értésére

udvarnak, hogy ha feleségének,

akkor természetesen azt

menten

Ausztria herczegének.

E

Beatrixnak

a

milanói

születnék,

fia

a korona, de János herczeget

Bosznia

és

királyának

s

már

a

1

nem

tudvalevleg

terv

szándék

illetné

Csehország

megteszi

akarta nyerni

adta

valósult

meg,

de

bizonysága, hogy Bosznia, mint „különítmény",

is

a koronának azon szerzeményei

közé

melyeket

tartozott,

magán-

a király a különféle politikai változások folyamán

számításainak a keretébe.

czéljai szerint illesztett

Még

világosabban s

czéljából

Székely

Jakab

tárgyalásokat folytatott.

sorban

megemlítette,

törvénytelen nak.

A

lalják.

fiát

császár

Az

az

feltetsz

az

midn

irányzat,

1489-ben Fridrik császárral állandó megbékélés

1488-ban

regedéi

kapitánya

Ez Mátyás

ajánlatait

hosszú

útján

eladván, els-

hogy tegye meg a császár a király Bosznia és Horvátország királyászívesen ráállott, ha ott önként vál-

(Jánost)

erre

ilyen ajánlat

még kapóra

is jött

neki,

mert

ter-

veibe beleillett.

A melyet

többi feltételt fiával,

nem

fogadta

el

a császár.

Az

alku,

Miksával könnyen megköthetett volna Mátyás,

az agg császár fukarsága, féltékenysége és konoksága miatt

nem

valósult meg. Mátyásból ez alkalommal

korona jogaira féltékeny ideges apa szólott.

1

MDE.

II.

s

kk.

király,

hanem a

Fridrik császár

1.

V.

o.

fiáért

nem

a

magyar

mindenre kész

ugyan ebbl nem

Schönherr Gy. Corvin János

szár-

élete 42.

1.

maztathatott megvalósítható jogot, de mint esetleg valamikor jó papirost örökül hagyta

fiának.

mindazonáltal

fontossága

Belpolitikai

1

mozzanatnak. Corvin Jánosból mé

ennek a

volt

sznia

királya

lett.

de a szent korona souverainitasa alapján, majdan óra nehe-

szomszéd"- horvát végvárak fenntar-

zedvén

a

jajezai

tásának

a

kötelezettsége.

1

chiemseei u

jelzete

és

Uber ein Admonter Formell puspdk formulás könyve,

Bcckenslucr

János

egyken

prímás suffragaDeusának értékes tudósításait tartalmazza. Knyvt. 1".

f.

23a.

99.

fol.

M. Könyvszemle 1914. !.

XV. Jahrhunderl mely

roldalék VI.

Ezt

Minket Fraknói V. figyelmeztetett

évf.

„Beitráge zur

a

quellen XVII. évf. 78.

!.

Theiner Mon. Hung.

II.

kiadta Zahn.

^i~.

rá

A Székely Jakab küldetésérl szóló darabot

Kundé

steiermarkis

A tárgyalások

részleteit illetié

FEJEZET.

VII.

— A farkashidai egyezség. — Bosznia a farkashidai egyezség alapján. — A farkashidai egyezség alkotmánytörténeti folyományai. — A horvát — végek. Jajcza és helyzete. — Jajcza veszedelme 1491. — Jajcza insége. Jajcza berendezése. — Jajcza 1493-iki ostroma. — Jajcza állapota 1494 Corvin János bosnyák

a

királyi czíme.

s

magyar korona államjogi viszonya

— A Jajcza veszedelmétl — hadjárat 1501-ben, Jajcza szoMagyar-velenczei felköltött közérzés. rongattatása. — Jajcza élelmezése 1503-ban. Magyar-török béke. —

1495-ben.

Végvárak hadiállapota 1498-ban.

1.

Corvin János bosnyák íur.

a

A

^j

jajczai bánság, mint

határvédelemnek oly

Mátyás

király szerzeménye, a

intézményes kiegészít részévé

hogy alkotmánytörténeti szempontból, Nándorfej érvárt etuc|va, egyik bánság sem játszik nálánál nagyobb szerepet. Bármennyire hangsúlyoztuk is, hogy a bosnyák királyság czímleges visszaállítása Mátyás király uralkodása folyamán csak episod, lehetetlen föl nem ismernünk, hogy ez a czím tartalmat keresett magának a nagy uralkodó halála után. Szinte kapóra jött a magyar rendeknek, hogy 1490-ben

farkashidai vált, egyezség. ]

a

trónörökösödés bonyolult

kérdésében

Corvin

Jánosnak

1 megajánlhatták a bosnyák királyi czímet.

A

Farkashidán 1490 július 31-én

II.

Ulászló és Corvin

János között kötött szerzdésben azt határozták, hogy „azon esetben, ha a királyválasztó országgylésen nem Corvin

meg Magyarország királyának, választassák meg Bosznia királyának s ha valamely más jelölt választatnék meg s kiáltatnék ki Magyarország királyának, azonnal Jánost választanák

és

folytatólagosan

1

A

részleteket

Századok, 1885.

évf.

1.

—

Corvin János herczeg úr választassék, Fraknói Vilmos

Schönherr Gy.

Budapest, 1894. 129-191.

11.

MDE.

:

:

IV.

II.

Ulászló királylyá választása.

Hunyadi Corvin János

221—224.

11.

életrajza.

151

neveztessék és hirdettessék Bosznia királyának s a leend

követ harmadik vagy negyedik napon

király koronázását

leend magyar

ugyanezen

koronáztassék meg". Kiindulópontja

nem

ha már

czímmel,

tisztességgel

csalhatatlanul,

közvetlenül,

lehet

ezért

Mit értettek

király

és

ünnepélyesen

hogyan

a

által,

sz<

1

hogy

a határozatnak,

magyar

t

kell

János,

Corvin

király, legalábh élhessen a királyi

Bosznia királyának megválasztani.

Bosznia alatt! Csakis Jajczát és a

ajpártfelek

még magyar kézen lev

sz re berni ki, illetiéi;

bosnyák bán-

ságot érthették, a mai Samácztól délre. S azok a határozott

hogy közvetlenül kell t királynak megtenni, azt hogy ígéretekben nem bíznak, hanem Ulászló megválasztásának ez a megtelel érteke. föltételek, jelentik,

Bosznián

Mátyás

kívül.

iránt

király

való hálából

:

a

ilavóniai dncatust összes jövedelmeivel rendelkezésére bocsátották,

mint örökjogon

perpetuo

(„iure

tamquam dominus

haereditarius"), Dalmáczia és Horvátország báni tisztet pedig

élethossziglan viselje, mint a király tisztviselje.

Minthogy a terheli,

bosnyák

valamint Jajcza

aranynyal

s

horvát végvárak tartása

és

megrzése

is,

a király évi

t

12 ezer

100,000 darab ksóval járul a végvárak költ-

ségeihez.

Corvin János czíme Bosznia királya, Szlavónia, es

Liptó

herczege,

Dalmáczia

valamint

és

I

Ippeln

Horvátország

0

Adományozási joga Szlavóniában jobbágytelekre de magszakadas esetén, ha 50 teleknél több hárul a koronara. az adományozás joga a magyar királyt bánja.

szorítkozik,

illeti.

Az egyezségbl közjogilag eléggé széles alapon meghbéries viszonylat tnik el. A szent korona

formált alá

tartozik:

úgy Bosznia, mint

János személye

iránt

— ezúttal Corvin — újból feltárna

a szlavón

való tekintetbl

ducatus: Zágráb, Koros, Várasd megyék, melynek a he:

legnagyobb

wa^ánbirtokosa,

melynek életfogytiglan 1

Okltár L.

ftisztje.

s

a

dalmát-horvát

152

Bosznia

s

a

Mind a három

kor^fáíám- vezet jogi viszonya

£gy

a farkashidai

egyezség

azonkép, mint a sajátos szer-

terület,

Erdély, egy állami közösséget alkot,

az

koronázás,

a

megkoronázott

uralkodó

a szent koronával

:

,.

.

,

király.

a király beleegyezésével a magyar országgylés választja

alapján.

annak a beleegyezésével

a bosnyák királyt,

ducatus, s

szlavón

czímleg a

adatik

meg

restituáltatik

neki a dalmát-

horvát bánság élettartamra.

Az gylés 2.

új

király jogai

Viselheti a czímet, melyet a királyválasztó

1.

meg

állapított

ország-

a részére.

A magyar király koronázásával kapcsolatban a magyar meg. Ez a jelvényes kifejezése a szent

királytól koronáztatik

korona felségiségének

,

annak a viseljétl ered a

mert

hatalma. 3.

Szorosan körvonalozott birtokadományozási jog Szla-

vóniában. 4.

katonai parancsnokokat kinevezhet,

Tisztviselket,

megbízhat.

Corvin János kötelességei Elismeri a

1

magyar országgylés

választotta és

meg-

magyar birodalom

dél-

koronázta királyt urának. 2.

bosnyák

Mint

határának

vidéki

a

király

védelmével

tartozik,

ez az

méltó-

új

nagyobb mint Ujlakyé, de felelsséggel

ságának tartalma, teljesebb. 3.

A magyar

király viszont a

végvárak fenntartásához

hozzájárulni köteles.

Összevetve e pontokat, gatnunk, hogy

personam)

van

itt

hirtelen körülírt

szó. Erélyes

vissza, ez

a

nem

kell

hosszabban bizonyít-

a Corvin János személyére szabott (ad

intézményrl, mint compensatióról

ember kezében,

körülírt

hatalom

volna a királyra nézve.

is

akit

akadály

nem

veszedelmessé

De Corvin János

rettent

válhatott

tisztességes, jó-

lelk, kötelességtudó, közepes ember, kitl minden hatalmi túltengés távol

állott.

Atyai öröksége, melyet királyi szó s

az ország jótállása biztosított

gazdagabb emberévé

tette

:

a

számára,

az

Horvátországban

—

ország lega

Frange-

—

s Szlavóniában pánok jószágainak nagy részét bírván birtokos. kétségtelenül az els Azonban Corvin János, midn ezt a magyar királyságért cserébe kapott szerzdést elfogadta, nem ismerte

még

a Dráva

— Kulpa sem

viszonyait. Azt

Dráva

a

s

— Unna

Hiszen

mentális forgott fenn mindkét részrl. is

szer/

a

nem

mondja, hogy csak azon esetre lép érvénybe, ha

azt

Corvin János lesz magyar

magyar

Az

Újlaki :

királyivá,

melléje szegdött.

le

hogy azon esetre, ha Corvin majd neki virul a bosnyák király

remélte,

ki

A szerzdés mellel magyar igényeirl, st

király.

nem mondott

azért

Lrincz, a lesz

eszek

közti

hogy bizonyos reservatio

lehet tagadni,

atyjatói

Frangepánok,

letört

kor-

a

nem

Karlovicsok, a horvát középbirtokosok azonban

báviai

akartak

Jánost

Corvin

urokul

vállalni.

A

mert

eleget igért, de kevesellették,

ugyan

1

herczeg

fiatal

nekik

M

a

A szent korona teljhatalmában inkább láttak a magok megmaradásának a biztositékát, minthogy a király kegyébl oda föléjök helyekiskirálytól függjenek. A horvát rendek ezt Budán zett király lefoglalta országos várak kellettek.

alkalmával

létök

hangoztatták.

nyíltan

Jánosnak elment

a

kedve

hogy

ug\

Corvin

beérte volna Erdélylyel Bosznia

s

helyett.

E '

a

körülmény

Miksa

S

DipL tudósítás Budáról

császár

János

es

Albert

milanói berczeghez. 1490. kelet nélkül,

a

15.— szeptember 18. közt „El banato Signori sono andati a Buda et dicono non voglionu per sotto a Signore ni uno salvo álla Santa Corona". DEMK. IV

de mindenesetre augusztus questi

essere

et

tutti

niente

Corvin János követei Ulászlóhoz augusztus 10-én érkeztek Budára. OkHárLI. Miksa, mint magyar

trónkövetel,

Dalmatie,

Hungarie,

Croatie

Bosnieque rexnek nevezi magát Jahrbucb a LT Kunstsammlunj en XXIX.

Gielhow ismertette melyek

tokát,

(1796) sági

a

riztetnek.

ez a tervvázlat, a

is

Bosnic

rex

Miksa folyton elméllette

1515-ben készült saját

I.ouvreban

kimaradt

szerzdésben

Ideális

Triumphzughoz Dürertl

a

maga

is.

s

ezért

vette

tervezte placque-on a

születése évében egy ismeretes) jött

a

Boszniából

császári

a

az

czim

\

is.

törökök ezen

Bosniae

elkel

udvarba. Fridiik

I

1515.

közl

ellen a

a

re\

riumpliz..

jul.

azt

való

12-iki hiszi,

b<

háborút,

melyre

mint a kiadó mondja czimet.

—

1459-ben

menekült „vicerex" sás

1. f.

tei

;

i

Dürer

valamint

tol

készíteti

(neve

vnek akart

nem

154

lengyel király trónkövetelk eltérbe lépése, valamint az

is,

szerzdésnek bizonyos megállanehezen valósulhattak volna meg, podásai a gyakorlatban

hogy a herczeggel

kötött

maguk után. Horvátország kiskirálydad majdnem hbéries felfogásával és önálló szokásSzlavónia magyar vármegyei szervezetével s Bosznia, hóditmány, katonai szervezetével, három egymástól

újabb alkut vontak furaival, jogával,

mint új

elüt jogterületet példázott. Tárgyi okokból is érthet, hogy a kipróbált báni szervezet, a királytól kinevezett

teljesen

bánnal az élén, nemcsak az érdekelt vidékek, de a királyiak-

nak

kívánságuk.

is

Corvin János beleegyezett abba, hogy a bosnyák királyi

czím viselésétl

ezért

eláll,

hogy a

ráállott,

maradt

megkoronáztatása

el

király kinevezte tisztek vigyék továbbra

is,

is

megmaradt Szlavónia czímleges duxának,

a kormányzást.

de az egyezségbl csakis ez volt a

Tényleges

nyeresége.

nagy áldozattal járó kötelezettsége maradt, bosnyák végvidék, jelesül Jajcza védelme. Bánjai,

jogaként egy t.

i.

a

Ulászlónak 1490

szeptember

a mikor a sziavon

herczeg

megkoronáztatása napján,

18.

eltte

vitte

királyi hatalmi szóval alája rendeltettek.

Szükség

ezeket

volt

a

elrebocsátanunk,

János farkashidai egyezsége bár

nem

koronát,

szent

1

vált

is

mert

Corvin

valóra,

minden

tekintetben fontos alkotmány történeti folyományokra vezetett.

a

farkashidai

aikotmánytörténeti

j?i s ö

n ek

eredménye, hogy a szent korona

eszméje akkor

nyer érzékelhet

mellé

direct felségiség

egy külön

területi

kifejezést,

alkirályt

s

épségé-

mikor

a

egy részint

folyományai.

örökletes, részint élethosszig tartó zászlósi

akarnak

tisztet

alkotni Corvin János számára.

Ezt visszautasítják s a

maguk

kormányzandó elemek

a

korona viselje.

Teszteltetni

fiát,

az anyja pedig Konstantinnak.

A

bosnyák elkel menekült

Maximilianust ajánlotta mint térítt. Albin Schulz

Der weisse Kunig. nagyon szép és keretein Magyarország Horvátország, Dalmáczia s a kardot tartó kar, mint bosnyák czímer látszik. Mi azt hiszszük, hogy Miksa ekkor correctségbl állt el az igényczímerSzt.

Jahrbuch

táblától.

VI, 423.

A

ez.

:

lap

czimertelen táblát közli: Jerzy Kieszkowski

Szydlowiecki 1

A

1912 Posenban megjelent

Bonfini D. IV.

1.

X.

:

díszmve

Kanclerz Krzysztof I.

207.

1.

Második eredménye, hogy a budai udvar mindenkép akarván tüntetni a szlavón megyék szoros kapcsolatát a szent korona viseljével: Regnumot, országot alakít bellük,

ki

adományoz

czímert

bástyázza

s ez által

'

körül

királyi

a

jogokat. Csakis így egyezhetett belé Corvin Jánosnak 1498 október 10-én kivívott horvát és szlavón örökös bánság

t

miután 1492-ben úgyszólván kinéztek

a kapcsolt részekbl.

Harmadik eredménye, hogy a szlavóniai regnumban vettetett meg a mai Horvátország csirája, mely bár a XVII.

még

századig

Szlavónia néven szerepel

s

végvidéki

a

ethnographiai

következtében területet veszít: az

hasitások

ki-

fogalom helyett közjogi alapot nyer.

Negyedik eredmény, hogy tleg

bosnyák hóditmány,

ille-

magyar Bosznia, mely a szlavón, vármegyék (Zágráb, Pozsega, Valkó, Szerem) védelmi

melléki

szervezetével kapcsolatos,

Mar Mátyás lom

a

illetleg a száva-

a

alól

ebbl

király alatt

1

formailag

katonai parancsnok

kiveti

kivált.

180 óta minden polgári hata-

a

bán, de

jajezai

ben a fontos várkerület parancsnokai

Móré

Csulai

1490-

(Ficsor)

László* (meghalt 1505 eltt) és Dereucsényi Imir. a Hunyadi-

háznak

különben

igaz

kiket olizet. 1490-tl

—

SZÓlva

a

szlavóniai

Önálló különítmény örökletes

ez neki

a király katonai

hívei,

kezdve Corvin János

hadtestparancsnok,

ellátásával

megvan

tisztviseli,

— modern

bízva.

a

ki

Sl

a

nyelven jajezai

egy darabig

mert a mennyiben

Mátyás kezelésvé avatta az országos várakat, a kötelessége,

király

közvetlen

folyó

elszámolásból

ered

terhek

kiegyenlítése

is

Corvin

Jánosra maradt.

A

Corvin János

rizetére bízott

délnyugati végvidék

Mátyás király állapította meg ezt a szervezetet. A mai magyar-horvát tegerpartnak a fvára z, Zeugg-Senj, ehhez tartozik Obrovácz, Pocsitelj, larlopago) S a mai bosnyák Prozor, Kliszovácz, Veei két

nagy varkörzetbl

állott.

:

1

-

Y.

17<».

Eredetije

A Ficsor |.

ágrábban aa orss. cs.

a

<

!sul

ttár

kiállításában. I

bvebl

i.

m.

\

h.-rwt

^^

156

kerületnek

bihácsi

elbb a

fölszerelte,

meg

dásaellen

is

Ez a

több vára.

is

Macskási Tárnok Péterre

török 1

védte.

zenggi

kapitányság

volt bízva, a ki az összes várakat

majd a korbáviai grófok táma-

Még

mieltt Corvin János és Ulászló,

mint trónjelöltek között tisztázódott a helyzet, máris a Karlovicsok zendülése, de

A megye

nem mutattak

föl

kitört

sikert.

2

Szana és Orbász tartoznak. Apróra kellene

bihácsi (mai) kerület keleti része, várai katonailag Jajcza alá

elemeznünk Mátyás pénzügyi

kezelésének szervezetét, ha annak a primitív élelmi és pénzbeli ellátásnak képét akarnók megrajzolni, a melyet e végvárak fenntartása elébünk tüntet. A bánok és az általok odarendelt várbeli tisztek s a leányerdök kapitányai a király hségére felesküdött

h

katonai közegek. Rajok tartozik felelsség terhe alatt a vár technikai karbantartása, a legénység élelmezése, a fegyvertartozó város

kiegészítése, a hozzájok

készlet

és váraljak

gondozása.

s

az

A király gyakori rség zsoldját s

nem

kiegészítését

Mátyás idejében

hette a parancsnok.

kincstartó

távollétében a pénzkészlet elfogyott,

a készletek

tudott fizetni, elfogyott

nem

fizet-

hogy a a pénzkészlete. A mais

megesett,

gánháztartás összes kellemetlenségei, a pontatlanság, az elre

nem

látó költekezés

idejében

is.

még Mátyás pénzes

meg-megnyilatkozik

Bánnak

tehát csak pénzes, illetleg hitelezésre

kamatra és birtokadományokra számítva jómódú „intendánsszer" diktátor adóbérlk pénzelték a várakat. Az ellegezett summák apránképes katonát tettek meg, vagy pedig

kint fölg\ ülemlének s -

gyakran

jó

beállított

az éhínség réme.

Ebben a körülményben megtaláljuk a magyar végvidék három évtizedre terjed nyomorúságának a kulcsát. Móré László és Derencsényi Imre a török folytonos pusztításával szemben renováltatták 1500 arany forintért a várat, s az rségnek Derencsényi 60 lovasának 600 arany :

forinttal tartoztak.

1

1488 Obrovac. Frangepán

s

Vörös vári

638 Obrovac.

lt.

Capsa 45.

cs.

fasc.

lt.

II.

5 no.

^538 1.

—

9.

1490. nov.

7.

—

D. Rag.

Ezta

terhet Corvin

hacsak az ország

Mátyásnak

macára

kellett

vállalnia,

1

maga jószága pusztulását nem akarta. volt szó, hanem a nem nagyon kívá-

s a

Le nemcsak költségrl

embert

szolgálatra

natos végbeli

is

puska-

fogadni,

kellett

port s élelmet szerezni. Mint Szlavónia herczegehez, hozzá

László a báni

fordul Egerváry

közigazgatás

feje.'

Derencsényi Imre, az egyik bán, ezenközben meghalt,

Móré László pedig

elkerült.

Végre

Haraszthy Ferencz

sikerült

volt szörényi bán, Mátyásnak Oppelnben vezére és híres törökver személyében új bánt helyezni Jajcza várába. Az ország rendéi nagy súlyt fektettek rá, hogy sak a szent korona országainak érdemes honosa alkalmaztassák adalmi

horvát végek, a Szerémség, Nándorfejérvár illetleg váraiba ftisztül. 3 regi s

gárdájából Oly vitéz,

Ekkor még ki

telt

a török

eletet

Jajcza várába,

s

a Mátyás király harezokhan tölte

az ellenség fortélyait ismerte. Pénzt azonban

szén végveszedelem

14!»1

nem

délfell támadva beveszik Koszorüvárát

Vinacot, Jajczának

:

a kulcsát. Tizenkét kilométerre a várostól a széls

kell

ki

védm

A bnbak természetesen Haraszthy. Az

török kézre kerül.

rséget

adtak.

fenyegeti Jajczát. A törökök

zetni, eleséggel,

fegyverrel

ellátni

a várat.

A

zenggi kapitány Thárnok Péternek megígérte, hogy 1500 arany forintnyi költségeit megtéríti szeptember 2

Ezt a summát Derencsényi Pál éppen Zenggbe akarta szállítani, mikor a veszedelem híre megérkezett. Jajczára kellett a

pénz, ezért igazán siránkozó

pénzét

ersen követel

jótétté,

mert

hangon

kéri

kapitányi imígyen

az úgy latszik

„Jusson eszedbe, kedves Péterem, egyetlen az én familiárisaim közül, atyám

emlékeznek atyám

kevesen

:

jó tetteirl,

sokat szenvedtünk atyám halála után" pénzét,

birtokaiból a kiegyenlíti.

1

Csakis

s

ily

megígéri,

önfeláldozó

hoj I

gel sikerüli Jaj

megtartani/' Mondhatni, hogy anagrj Corvin-ön 1

okit.

•

U.

•

•

...

1490 Okit. >klt.

XI. IX i

ii.

KII I.V.

i.vn.

i.iv. I

—

V.

ö.

Schöoherr

i.

mely

a nekik

m.

J^ícm 1V»I

158

A jószágokra mindenfell minek rendesen az uradalmak elide-

szükségletei sodorták zavarokba. kellett venni,

elleget genítése

a vége.

lett

Budán sem hanyagolták

nem

parancsoknál

írott

1

Jajcza érdekeit.

el

Váradi Péter kalocsai érseket kérte

fel,

Egyelre

Ulászló a derék

tehettek egyebet.

hogy küldje hadait

a veszélyben forgó bosnyák várak, jelesül Jajcza védelmére.

A

püspöki

dandár

1491

eltördve, azt köti

elcsigázott

ki,

hogy a

s rendelkezésére

november

hadakozás után

lovakkal, hazájába.

S az érsek csak

kiráiv ne terhelje

állítja

elején érkezett vissza,

hadjáratában való

Kinizsi Pál ráczországi

egyéb kötelezettséggel,

személyes vezérlete

alatt hadait.

berét elküldte a rácz deszpotához s Ujlaky

Geréb Mátyáshoz

meg a a míg ban

ket. Azonban ne feledkezzék

nehogy úgy

király Nándorfejérvárról,

járjon,

hogy

Jajczát védi, emezt elveszíti.

a

Jajcza insége.

s bíztatja

Em-

Lrinczhez és

veszedelem éget volt. Jajcza városában s Jezeró10 12 km) fogytán volt az élelem. A la-

—

(ny. Jajczától

kosok követeiket Budára küldték segedelmet kérvén. A király 300 frt árú élelmiszert kiutalt a számukra, ezt kellett Corvin Jánosnak nagy nehezen kiszorítani a szlavóniai két adószedtl Batthyány Boldizsártól és Butykay Pétertl. 2 :

nagy Ínségnek

Mindenesetre városiak

élelemért

esedeztek.

A

kellett

hogy a

beállani,

váraljukon volt

az

rség

piacza, ott vásárolták a hegyi tanyákról bevitt élelemfölös-

lakosságot

találunk

minden apróbb ersség

leget.

Váralji

alatt.

Az rségbl néhányan rendesen ottmaradtak kézm;

vesek, szatócsok mindenütt akadtak. Körülzárolás esetén, a

mennyiben ottmaradtak, segélyezni kellett ket is annál inkább, mert a védelembl bven kivették a maguk részét. Éhínség esetén ugyancsak kijárt nekik is a subsidium. Elnézve a jajczai cívisektl, a szlavóniai adóból (pozsegai czímletbl) segélyben részesülnek

sólyomki

lukai,

gárok

s a

1

:

az orbászvári, banja-

(Szokolac), bocsáczi, jezerói, levacsi pol-

peegi árokkal kerített földsáncz lakói (inhabitator).

Okit.

LVIII.

Okit.

LIX.

Koszorúvár török birtoklása elzárta a

érkez élelmevárrség nem akar

dél felöl

így azután érthet, hogy a jajczai megmaradni a helyén, mert zsoldját nem kapja meg, s eleimet még hitelben sem kap. Haraszthy Kerencz bán nem akar megmaradni, ismetelve kéri a királyt, hogy Batthyány Boldizsár vegye át a bosnyák bánságot banatum Bosnensem zést,

i

»,

mert csak

tudja megtartani a várakat. 1

megindul, de

Mindenfell

a mint

bán végre

új

hogy megérkezett, csapdában

alig

rajzi k

Batthyány együtt,

.\z

érzi

n

a török portyázó."

Pethkey Mihálylyal

Boldizsár bántársával, leltárt

illik,

Csegey Györgygyei,

készíttetett

Haraszthy Ferencz helyettesével (vicebanus), melybl a varfelszerelés akkori állapotáról, ha nem is teljes, de legalább

nagy vonásokban megfelel kepét nyerünk.A leltár meglehetsen szegényes és a mellett elbánvagólt állapotra enged következtetni. Ha ilyen a fvár beren1

dezése, képzelhet, bog}- milyen a kisebb erdöké.

A

mi a fegyvereket és szerszámokat

nagy ágyú, magyarul

13 használható darab van

pattantyú),

illeti:

„falthewre pathantiu"

(faltör

várban, és pedig

a

:

4 közepes, ::

féltaraczk,

ti

szakállas puska.

Az rtornyokban, még pedig: a

magyar kapuban

a

mai hanjalukai kapu) van 23

(a

Ezen az oldalon terülvén

szakállas.

el

a varos,

helyezték

ide

legtöbbet;

l

a /'r>/r/'i/-kapuban (a bosnyak-travniki kapu:) van

szakállas

;

a 7//<-i/rv- kapuban, illetleg tornyában (Medvéd - kula) van 8 szakállas. Az agyuk száma tehát A'' darab. 1

in v

Okit

1520.

semény

i

-XI.

1493.

utján

U.

o.

és horvátok, a tett. '

okit.

Boldizsár

i.xn.

1493.

megannyi V.

...

I.XIII.

V.

a

193.

7.

Andrásnak

i

a

\

szlavóniai

nagynev

kisebbrend

bán.

Perhal

kiket

LXV. \I.

Ferencz,

I.

is.

nemes,

még 1

Fia

ü.

Dóczi Ilona révén, d

csakhamar szlavóniai nagybirtokos,

nemesség köréje csoportosul. 3

u. Batthyány

III.

Feleségei: Gerebeni Kata és

^.-.

a a

Jajcsáhoi

tart

közölt oklevéllel

-^

var-

Jajcxa h»j.berendezése.

160

Elhelyezésket nézve, legtöbb a védtornyokra jut. a számmal szemben háromannyi a megsérült

Ezzel

száma (179

szakállasok

nem

darab). Ezeket

igazítani, a mi a folytonos készenlétbl Lport a várban Bertalan mester

Készenlétben van a várban

67 2

A

meg-

el.

állít

:

tartány ágyúhoz való lpor.

lporgyártáshoz szükséges anyag:

Salétrom tele

értek rá

magyarázható.

is

hordó,

(9

5

tartány,

s

egy harmad hiján

hordó vegyitekkel).

Kén (5 kisebb tartány s egy majdnem tele hordó). Ez anyagot Ragusa szállította, a míg módjában volt könnyebben Jajczához férkzni.

Ólom

6 nagyobb

(fehér 2 és fekete 4)

öntésre váró

tömb.

Golyó hét rakásban.

A

kézi fegyverek közt Jajcza várában ritkaság

megy a

kézi

paska

a hozzá való 24

:

mindössze 97 darabot tüntet

lportokkal, 9 tartány

fel

hozzávaló

számba a

leltár,

puska-

A medvekapuban 70 golyóbist említenek azon felül, elbb megjegyzénk. Ffegyver a nyíl, melynek külön íjjgyártó (nyílmester)

porral.

a mit

háza van a várban. Természetesen ezek közt 104 jó kézíjj s 53 kész nyilat adtak át Haraszthyék, 656 törött (102 a

mhelyben) faggyú

hibás

kézíjj

várta

a

javítást

vasabroncsok,

;

(4 tartány), 27 a számszeríjjhoz való tekervény (fel-

elegend mennyiség húrok

húzó),

álltak

rendelkezésre a

szertárban. 1

E

kézíjjakon kívül gyújtásra alkalmas 14 nyilat s két

helyen elhelyezett, de' közelebbrl hajító számszeríjjat

A várvédk

is

nem

átadtak az új bánoknak.

138 darab van (részben nyel, 2 van a medvekapuban).

A

vet-, illetleg

közönséges védfegyvere, a lándzsa, a

várban

1

jelzett

sérült,

kicsorbult,

rossz-

különféle kulcsokat, a földalatti helyiségek megvilágítására szo-

gáló gyertyás lámpásokat, hordócsusztatáshoz való köteleket,

„stangus", 35 köteg vasvesszó't, abroncsot

nem

részletezzük.

vasrudakat

161

Nyílhoz és lándzsához ill kézi pajzsot: 205 darabot

Ne

ki

a 7 pár bilincset sem, mely

a rakoncátlankodó rségbeliek

számára van készenlétben.

említ a jegyzék.

Meg

jegyeznünk, hogy a jajczai központi fegyver-

kell

tárból látták

feledjük

a

cl

Nem

fegyvere a zsoldos rségnek is,

erdöket fegyverrel

többi kis

az esetleges hiányokat.

es pótolták

hagyhatjuk említtetlenül, hogy

magának volt, úgyszintén ruhája

ezért kapott zsoldot és eleimet.

Azonban

e

nem

nél több

lajstromból

volt a várban,

rtornyokat

erdöket

és

veresnél

nem

A

behódoltatta

török

kitnik, hogy 5

is

több

volt

s

ikula)

ha

Boszniában

Ycdmveket,

védett

200 fegy-

1

helyeken.

az

rsége sem

várak

nagyobb számú a magyar kezén

volt

még

az összes

számba vesszük,

egykor bosnyák

jobb karban tartották a

— 000 ember-

lév

varakénál, de

mert jobban kihasz-

nálhattak a közmunkát. Azonfelül könnyebben élelmezhették

lév

váraikat s egészíthették ki a fogyatékot a kezökön

hát-

mögbl. Hírszolgálatuk

mindig

is

jobb

a miénknél,

volt

,.,,,, varaink állapotát

,.,.

,.

.

,

tudtak

ezért

,,

.

kiválasztottak

s

azután

Jajc«a i«S.

,.

cvi ostroma.

.,

,

rajuk

a

nézve legalkalmasabb idpontot, hogy mikor taniadhatnak.

Ezen idponttól (1493) kezdve immár többé-kevésbbé csak krónikásai vagyunk a Jajcza elleni portyázásoknak. A beké a

kivétel,

a háború

van napirenden.

az rség, hogy Jakub pasa

'.'3-ban

emberrel

(?)

oly gyönj

szllket,

1

termést pusztítva, a jajczai várfalig jut.- Jakub pasa

lakat,

ugyanazon a helyen

med

10,000

14'.

ütött tábort, a hol

szultán. Tele volt reménységgel,

kezére

mert

jut,

a földbe,

szkös

A

néhány

meteorit

var katonabánja,

—

egy papot

ideje:'!

hogy végre

sátra

MohamJ

idott

el

Pethkey Míhál

voltára való tekintettel

krónikás

annak

-

küldött

a

ha igazat

mond a

t

a lés

ki

a

török

váltság

Ígért,

ha elvonul táborával. Jakub pasa azonban azt kívánta,

hogy

szálljon 1

1

a

deli

I.XIV.

Okltái

ebb 20

El

elébe a vár parancsnoka

— 30

alatt

lejtkön

saá

1493.

VII,

het

s

vívjon

meg

vele.

nadatainak

I

komolyan venni.

csak a Koszoruvar (vinac

ülteteti

.cru-k

értendk. 11

162

Pethkey Mihály kiállt, de a pasa „szétszórta, mint a szél szétszórja a porszemeket". A nagyzoló beszédnek azonban csak az az igazi értelme, hogy a pasa elvonult a vár alól, az

rség pedig visszament

a várba.

1

2

Jakub pasa ezen eladás szerint Derencsényi Imre horvát bán ellen ment, a ki megbékélvén a Frangepánokkal, fölösszámú horvát kontingenssel várta a krajnai és karintiai zsákmánnyal megrakodott török portyázókat. A báni hadhorvát sereg vezérlete nem volt egységes. A terepismer

urak a hegyi háborút javallottak, a magyarok a síkon való megütközést óhajtották. Mint a középkori magyar és horvát 3 a virtusért verekedtek. Fczéljuk a zsákmány visszahódítása volt. Az összeütközés az Udbina (Likamegye) melletti Ördöghegy alatt elterül hepe-hupás

csapatoknál szokásban

volt,

síkon történt szeptember elején. Ha összevetjük a keleteket:

Jakub bég Jajczát azért

nem bántotta, mert nyugatra indult. Útközben nem bántották, hanem visszajövet lestek rá. Az udbinai ütközetben állítólag 9000 lovasuk volt a törököknek, köztük kétezer rendes lovas, két veje a szultánnak s két pasa. A magyar-horvát hadak vitézül, de biztos terv nélkül hadakoztak.

a horvát nemesség

A

bánt elfogták, két Frangepán elesett, vagy meghalt, vagy fogságba

színe-java

4

csak Frangepán Bernát került ki épen. Mindenkép hatalmas érvágást jelentett ez a

került,

csata a

végvidéki vitézi rendben, de a török még mindig csak hónoha dító, gyökere nincs, mert a magyar katonai szervezet, 1

dott

Okit.

V. ö.

le. s

A

LXIV. VII/13. Zengg. Ez az epizód

LXVI.

jul.

1

—

10.

közt játszó-

sz.

Derencsényiek gömörmegyeiek, a Balog-nemzetséghez tartoznak.

Családi sváruk: Derenk (Derednek). Csánki id. m. L. 124. 1 Török forrás szerint Frangepán Bernát lobbanta Derencsényi halászemére, hogy fia s öccse életét félti. Mind a három Derencsényi s fiát lefelával fizetett, a vezért a fogságban tették el láb alól, öcscsét

jezték. *

részt,

A

Frangepán

Okit.

II.

vájjon Pethkey Mihály

csatáról

Tubero V.

részrl feldolgozta

:

§. VIII.

Klaic

i.

213.

Boldizsár

Batthyány

ott volt-e,

nem

tudjuk,

Bontíni, Istvánffy,

m. IV. kötetében.

de

Hammer.

bán nem vett nem valószín. II.

306. Horvát

züllö félben,

még nem

végvárakat

igazán

akkori

Ha

meríti

ki

összes

Jajczát s a

erejét.

a mit az

illetleg az ország megtette mindazt,

teljes

nyomorúságos viszonyok közt megtehetett. képet akarunk nyerni, részleteznünk kell

mindazt, a mi koronként a végvidék erdekében történt.

1

:;.

Elrebocsátjuk mint közismeret és

XVI.

nem

pénzkezelés

századbeli

bejegyzéseken,

Injával

számadások lezárása

a

volt

szigorú

xv. J ai"aáiupota

tényt,

alapult

ellenrzésnek

önkényesen ment

teljesen

sok esetben hibásan adatván össze az egyes

számadásai

kincstartó

egyes várak provizorai:

a

lehetséges

—a

— a mennyire

Ha

a

hog

mily

gazdasági tisztek

sen dolgozhattak. De lássuk

;n

\

tételek.

képzelhet,

pontatlanok,

pont

fölülete-

összefoglalá

ily

bosnyák várak

jajezai s a vele kapcsolatos

költségeit.

1494.

I.

31.

—

1495. X. 31.

A) Személyi kiadások. den.

frt

1.

Fizetések

20,424

2.

Segélyek

1.110

3.

Futárok költségei

A

1

vének

az újabb

Okit.

veszszük

idben

kerül. Szerintünk a

A munkát a

A

megszerkeszthettük

hadieseményeket,

akként

a

az

alkalmazván.

Ámde akkor

fÖldolgOSÓ S az indexhistori.-.alas

folyam

is

is,

kfil

skatulyarendszert

divatos

áttekinthetik

földolgozni.

volna

LXVII. Ernusst Zsigmond pécsi püs] alapján.

folytonos ismétlésekbe esik

kevesbbé

—

személyi kiadások összege

tételei

hogy külön

H>

'J

k.r.

inkább beválik. Igaz, hogy gyakran

anyag, de az érdemleges anyagot jobban lehet

tételek összegezésénél

l.aubner Frigyes

cs.

es

kir.

közös

pénzügyminiszteri számtanácsos hazánkfia segédkezett. 11*

164

B) Dologi kiadások.

1.

Várfenntartás

1,141

2.

Kiváltásokra

1,120

3.

Fegyverek, lszerek

4.

Rabváltság

5.

Élelmiszerek

.... költségek

6.

Utazási és

7.

Jajczai ferenczes-barátok

8.

Selyem-, posztó-ruházatra, rész-

ben

szállítási

580 284 343 759

.

122

.

.

1,000

fizetés

Takarmány

9.

200

Vegyes kiadások

10.

A

50

50

1.216

dologi kiadások összege

Összesen

5,766

.

.

arany

28,517

frt

A) Személyes kiadások.

1.

bánok 1000

A

fizetésre

fizetése

frtot

nézve

meg

ksóban. Az összeg

számíttatik;

kell

ekkor évenként 10,000

azon

jegyeznünk,

frtot tesz

hogy a

készpénzben és

kifizetése a vár átadása napjától

esetben pedig, ha

az

átvétel

elhúzódik,

mint 1495-ben, Szent Mihály napjától. Úgynevezett „elírás" nincs,

minden egyes bánsági cyclus, mely

ritkán

tart

két

évnél tovább, külön kezelés alá esik, a szerint, hogy mennyit

ellegeznek a bánok a saját vagyonukból. Viszont a

fizetés

nem egy summában, avagy pontos idszaki részletekben történik, hanem a szerint, hogy van-e rendelkezésre álló pénz a budai kincstartónál.

A

két szreberniki

és Strezsemlyei

ksóban. Úgy

bánnak (1494-ben Beriszló János frt jár készpénzben s 2000 frt

György) 2000

Jajczát, mint a többi várat

kincstár adósa a

bánoknak

s részletekben,

illetleg mindig a

még

A

pedig csak a

bán nem várhatott vele, hogy a düledez várfal kijavítása, vagy egyéb szükséges munkálat megakadjon, azért kiteremti az össze-

legnagyobb morális pressio

alatt fizetnek.

165

mesterember

get s felszámította, vagy a

hitelezett a

kincs-

tárnak, néha évekig.

De

szóljon a konkrét eset.

1493

— 1495-ig

Batthyány Boldizsár és Petkey Mihály,

majd 1494-ben ez utóbbi helyett Beriszló Ferencz a 149.") jún. havában Kanizsay Lászlói

jajezai

bán,

nevezi

ki

a király helyükbe.

Batthyány

fhelyén

Boldizsár Bélán, a

onnan

jajezai

bánság

intézte

a várak ellátását, bántársa pedig Jajczában a kato-

nai

ügyeket

élelmezési

látta

tartózkodott

s

Olykor fölváltották egymást, de egyik-

el.

kellett tartózkodnia. A két új bán legelbb Bélára ment. Batthyány Boldizsár a bánok embe-

nek mindig a várban

reinek

átadott

bort

szekérrel

2<S

és

követelésének

költségén

élt.

erélyesen

ráírt

várakat.

nem

kiegyenlítéséig

várakat. Azalatt a két új bán

Panaszukra

Bélán

Ulászló

1496 jún. 23-án azzal

Chernarekai

telt

király

deák,

Péter

Palicsnai

átadni

a

a

saját

október

6-án

át

s

utódainak a

az id, hogy Batthyány

maga

és emberei

:

Mikolásics Gyí

Palicsnai

huslopekovinai Péter és Siveni re,

akarta

a volt bánra, hogy adja mar

Tarkó Antal, Kamarjai Máté,

Zöld

(Zeldych)

Lábas Gergely

Antal,

vári:.

míg a várak átadásával foglalatoskodnak.

Végre megindult az átadás. 1496 várat es az oporóczi kastélyt

(Sólyomfészek), Cserépvára febr.

szét a várak

vesztegelt

Boldizsár perhalasztást kért es kapott a

1

király küldte

Batthyányi Boldizsár azonban, kinek a király

között. volt,

Oporóezról

élelmet,

ugyancsak 8 szekér bort és eleimet. Ezeket a Jajezába, hogy az ottani várnagy majd ossza

11-én

Jajcza

városa

adja

jan.

át.

(Crejepanski és

vára,

'23-án a

lebr.

a

bélai

10-én Szokol

gr.ui

es

Je

.

gerebeni torony, majd ugyanakkor a peegi

(?)

sáni

és Bocsácz vára jegyzék és leltár mellett átadatik a ket új

bosnyák bánnak, a hogj a jajezai bánokat fölváltva nevezik.

A

jajezai

bánság

es

zenggi kapitányság Kanizsa}

is vele egyetemben a Bebek kezén vannak, de

ezúttal

és

szemben fennáll 2 melybl 500 fit 300 frtOt a sziavon adóból fizettek

Batthyány Boldizsárnak a királyival frtnyi

követelése,

somogyi adóból

s

ki

166

még mindig fennmarad

apródonként. 1496 végén

1200

lésként

adóból

igéri.

melynek

frt,

a király az

kifizetését

követe-

országos

1

a tipikus eljárás. Mindamellett megjegyzend, hogy

Ez

még

különb, de

pénzügyi

várak

császári

a határos

kezelése

nem

sokkal

erdöké sem. Csakhogy a

a törökbirta

nagyobb a biztonság s jobb a közigazMiksa császár reformjai bizoI.

császári területen

midn

gatás 1493 után,

nyos rendet hoztak be a

züllött

A

viszonyokba.

k

annyiban elnyben voltak, a mennyiben

erdök

török

lévén a táma-

dók, a váraljai lakosság és a földmívelk nagyobb bizton-

ságban

nem

élelemben

lévén,

keservesebb e tekintetben a 2.

Ezzel a

tette

bocsáczi,

polgárságnak

váralji

a földek mívelését a városi illetleg váralji

mindinkább

cívisek

állapota.

Abban az arányban, a mint a török dúlás

fizetett segéhy.

bizonytalanná

összefügg a

tétellel

Annál

szenvedtek hiányt.

magyar végek

levacsi

A

elszegényedtek.

polgárok

elöljáróikat

jajczai,

jezerói,

váralja

(a

élén

választott bíró állott) felküldtek Budára, a kik addig vártak,

a míg a kincstárnok valahogy forintot s

kifizette

tartásokat

kiszorttott

és

46, 50, 94 csakhogy meg-

20,

útjokat,

szabaduljon tlök.

A

3.

tétel

költségeknek

futárköltségekrl szól.

kellene

nevezni.

Vannak báni

A

Tulajdonkép postatöbb

futárok

osztályba

Budára mentek uruk óhajtásait kijárandók. Idetartoznak az egyes várrségek parancsnokainak kiküldöttei is. A zsoldjukat sürget várrségek vagy a vajdájukat küldik, vagy maguk közül soroztatnak.

egy

vagy

futárok, a kik

megbízottat.

két

Az rség

parancsnokaik

vojnikokból, katonákból,

:

áll

huszárokból,

hadnagyok,

ille-

tleg vajdák, ez utóbbiak rendszerint horvátországi nemesek, tüzérek és

faragó,

kik

mszaki

asztalos,

csapatok.

Ideszámítandók a

a rendesen olasz puska- és

néha kétesztendei

fizetésüket,

illetleg

k-

ágyúmves,

convéntiójukat

sürgetik (a jajczai várban András Bertalan és Jakab puska-

mves 1

Genovából Okit.

való).

LXXII— LXXXVI.

A

zsoldját, fizetését

kér, éhez

167

rség, ha már nem gyzte bevárni az Ígéretek beváltását s hiába leste az élelmet s a ruha már lerongyollott róluk, parancsnokaik

Budára vagy

addig vártak a tak.

tleg

el

s

udvarban, a míg legalább valamit kap-

kir.

L

—3

frtot

s üres kézzel

pénze

kaptak

s

egy utalványt

bocsátá

a

el

hírnököt,

ille-

futárt.

magyarázható, hogy

Ebból

a jajezai huszárok, tására,

ván

fölküldték

maguk mentek

adószedhöz. Gyakran megesett, hogy ennek

a szlavóniai volt

—

mint a mívesek

Útjokat megfizették,

sem

megbízottjukat

beleegyezésével

—

úgy

vagy legalább

is

zsoldjukat

Jajczát,

követelték.

alkalmat panasz tételére

híreket

hoztak,

is

febr.

Budán

21-én

tudtával, fölkerekedtek,

egyebet, mint a bán eltt 123

beütések jelzésére

1495

Battyhány Boldizsár

látszik

frtot

A

király

bizta-

s

otthagy-

nem

tehetett

nekik.

kifizettetett

Ez

fölhasználták, valamint a török

is

látszik, hogy gyakran olyan melyek aztán nem igazaknak bizonyulis.

Úgy

Képzelhet, hogy mily alakot öltött a hír Jajczában, ezen a veszélyeztetett helyen, a hová Ragusából érkezett a már oda is nagyítva került mondvacsinált betörés elszele. tak'.

1

Ezért

nem

Budán a küldötteknek még akkor sem, ha várban a bánnak helyettese a vicebán,

hittek

igazat mondtak.

az élelmezés

A

feje

a várnagy -provisor, mellette egy hadideák

mködik. Mindezek írásbeli

kétesei részben szóbeli

úton kerültek a király

ele.

részben

izenet,

akinek külön referáltak

mindenül. B) Dologi kiadások.

várak fenntartására

a

tétele

1.

összeget tünteti

föl.

Ez összegei

pozsegai, somogyi és

veszprémi

a

kifizetett

11

pestmegyei,

szlavóniai,

adóból

Érdemes

zettek

megjegyezni, hogy Batthyány Boldizsár 1495 július forintot

kapott Jajcza vára konzerválásáért

adta

ki

a várakat

volt

jogos

A várak 1

a

Kanizsaynak,

követelése,

tatarozása

okit.

LXX.

azl

folytonos

a.:

új

kiadást

csak

s

bánnak.

ma már nem

2

a

Mennyiben

tisztázhatjuk.

igenyelt

s

Ja

költségei

várak

kapitányság

zenggi

a

kívül

kiváltása alá

Zengget

a

mely azonban inkább

lszerek

szállítására vonat-

szakállas puskákat, kézi lfegyvereket, kézíjjakat, s a salétromot

nyilakat

(mert a lport Jajczában

Budán dereglyékre rakták

ták)

voltakép

illeti.

3-ik tétel a fegyverek és

A

kozik.

is,

javításának

várai

Idetartozik

foglalt tétel

horvát várakat

s a

A

foghatók.

e tétel alá

is

horvát

8

s

frtért

gyártot-

leszállították

Mohácsra,

ott

átrakták kocsira Bélára, a hol a bán átvette

(költség 5

frt)

s

kon

úgy aztán a vár

jobbágynép lova-

körüli

ökrösszekereken levitték Jajczára.

s

A

4.,

6.,

szám

8.

7.,

nem

tételek

alatti

szorulnak

magyarázatra. Csak a bánok utazási költségeire nézve megjegyezzük, hogy a bánok, ha

nem

találták

Budán a

királyt,

utána utaztak, ezért olykor tetemesebb a költség.

Az

5. és 9.

szám

alatti

tétel

az élelmiszerekre

s

a

takarmányra vonatkozik, de a följegyzések hiányosak, mert csak azokat a tételeket fizettek

s ott

ki

sorolják

számoltak

föl,

Budán

melyeket

a

A gabona

el.

mértékegysége

Szlavóniára nézve a pécsi köböl. Eleimet bizonyára

vóniában

vásároltak

A

megyében.

egyes heJyeken

jobbágy

hajósoknak, a kik a

:

Valkó

ingyenfuvarral

a fogadott kocsisoknak

fizettek.

E

csak

tartozott,

Dunán vagy a Száván

Szla-

meg Szerem a

szállítottak s

részben különben a bánok

külön számadásai nyújthatnának biztosabb adatokat. Egybevetve néhányat, a szlavón váraknál a kezelés az volt, hogy

az uraság szolgálatában

álló

zsupán

(a

„supaan") beszedte a tartozandóságokat, a

gazdasági ispán villicussal,

vagyis

a falunagygyal egyetemben s beszolgáltatta a várnagynak,

ez pedig az uraságnak 1 számolt

A

10.

tétel

apró

indokolt

el

vele.

a különféle kiadásokat összegezi. Részint

kéréseket

honorál

ezek

közt

a kincstartó,

György néhai jajczai és szreberniki bán Kamarás Borbál a csáktornyai várnagyának elszámolása. A várnagy nemes Horváth János, társa Chernycza Péter. Mindkettnek nagy része volt a jajczai szállításokban. Strezsemlyei György 1

özvegye

Érdekes sz.

özvegyét

Zay Péter

Strezsemlyei

Lankai

Keglevich volt,

Péter

Zay Ferencz

vette feleségül. atyja. L.

Zay-ugróczi

Zay Ferencz

élete.

Itár.

Els

1885. 10

férje

— 11.

11.

vak

egy

koldusokon

Budáig fölvergdött

ruszint

horváton.

1

Jajczáról

a kiken okvetlenül segíteni kellett.

lyig,

özvegye

király

Km

kapott

is

jutottak

Meg

a kirá-

el

(Jjlaky Miklós

valamelyes

bizonyára

frtot

szegény

várból

többi

a

s

nyomorékok

tönkrejutottak, valószínleg

köztük

segítenek,

követelése lejében.

Mindezen

apró

ügyes

bármily

részleteket

összeállí-

mégsem kerülne el az a kép, melyet maga az ország alkotott magának 1498-ban, hogy

tásban mutatnók

be,

is

a végvárakat. 2

miként kezelik

Tudják

rendek,

a

illetleg

az erre vonatkozó törvényes rendelkezések' eladói, hogy a

végvárak

olyan

elhagyatottak

levk,

omladozófélben

és

emberekben, élelmiszerekben és hadifölszerelésben annyira fogyatékosak, hogy naponként veszedelemtl

íme tehát egykorúak tarnak

a

végvárak

hogy

afell,

ítélnek

a

kell tartaniok.

magyar

kincs-

illet,

föntebb

elsorolt

hogy a

tisztek,

a kik az

fenntartását

teljesítményei elégtelenek.

A bajok okát abban

látják,

élelmiszerek beszerzése, fölszerelése és egyéb szükségletek elállítása

nem „a

fizették

meg

a tartozást

nem

hadimesterségben"

veszendbe engedtek sok jómódú tiszteket ír el

A

várak

puskákat, indokolás

A

tudta.

agyukat, nélkül

törvény

vagyont.

hanyag

hadi

ezekre

Senki az

ennek

hogy

a

a

Jaj

eleimet

szerelvényeket,

elvittek.

kötelesek.

volt,

és

hadi

a

tartozván

tenni

Nándorfejérvárból

baj,

olyan

Ezért

értenek

akik

számadást oly

vagyis

Gondatlanok,

vagyoni felelséggel

administratiója

nevezetesen

-

még nagyobb

..jártasak".

is

kincstári

mindenrl indokolt

végvárakból,

bvelkedtek'

mi

a

s

a törvény,

mesterséghez, gondosak es

évenként

nem

„javakban

bízatott

minden

nem

gazdáját

vagyonpusztítókra,

országos

illetleg eltulajdonítókra halálbüntetést és

ingatlanaik elko

bnt

zását rendeli. Hazaárulásnak tekint; ezl a

elmarasztalás mellzésével nyilvánítja kincstári

s tör

.

-

;.-.

vagyonnak

a tolvajok magánvagyonát. 1

Vájjon a népies hsköltemények elmondói

guzlár (lantos), ;

1498:

nem tnik III.

ki

;i

jegysékb

végxemény 33—35.

%,

12

13

k

cott-e

ez

a

vü-varak

^.s-ban

170

De ha a

hadfelszerelés és a várnak szánt élelmiczikkek

ajándék vagy

tudva

ezeknek javai

is

vétel

útján

jutottak

mások

kezére,

(törvényes elmarasztalás után) a királyra

háramoljanak.

A

törökkel határos végvárak rendszerint két személyre

bízattak, azért,

hogy az ügyeletet és gondoskodást meg-

oszszák. Ámde hatáskörükrl, tartózkodásuk idtartamáról törvény nem intézkedett. Gyakran megtörtént, hogy olykor

sem

egyik ftiszt

A

volt

a várban

s

az

rség magára maradt.

törvény immár azt kívánja, hogy egy ftisztnek fbenjáró

büntetés terhe alatt mindenkor személyesen ott kell a várban tartózkodnia.

Eladdig megtörtént, hogy némely tisztek elhanyagolván a fölügyeletet, veszni engedtek némely végvárat s nemcsak büntetlenül maradtak,

hanem

fizetés mellett

más várakat

is

kezökön tartanak.

Ezeknek a rendek beleegyezése nélkül a király ne s megfenyítendk, mint az országos

adhasson kegyelmet,

javak eltünteti. Ilyenek néhai Egerváry László bán, a kinek keze

Tersácz (Trsac) és Neretve vára veszett

alatt

Ferencz, a

ki

el,

Haraszti

a Jajcza birtoklására nézve oly fontos elvárat:

Koszorúvárát (Vinac) engedte az ellenség kezére, éppúgy, mint Popovics György Komotint}

Hogy

ez ne

történhessék, a legszigorúbb

ellenrzést

Evenként kétszer egy hármastagozatú bizottság indul a végvárak állapotának (építkezési, had- és rendeli

a törvény.

élelem fölszerelési, a zsoldosok ügyei s a

mszaki

tárgyi és

személyi viszonyok) megvizsgálására.

A

király,

nádor és a

kir.

udvarbíró külön-külön küldik

igazmondásra fölesketett embereiket, a kik

nem mehetnek

együttesen s a vizsgálat idpontjáról ne tudjanak,

nehogy

megvesztegethessék ket, vagy összebeszélvén csalhassanak,

vagy hazudjanak. Kiküldetésök a király költségén történik. Ha azonban kiderül, hog}'- elhallgatták a végvárakban elfordult hiányokat, avagy elhallgatták a személyzet kihágásait, fben-

1

A

rendek megfeledkeznek, hogy a bánoknak sem

fegyverök, sem emberök

nem

lévén, eljárások

pénzök,

nagyban menthet.

sem

171

járó büntetésbe esnek és összes

javaik

adományozás

kir.

alá haramiának.

Régóta ismert igazság, hogy a züllés korában alkottatnaka legradikálisabb törvények, melyek, halelkiismeretesen hajtatnak vala végre, bizonyára üdvös visszahatást idéztek volna

mköd

el. Csakhogy az Ulászló király idejében hozás, noha fölismerte a bajokat

nem

s

tudta megorvosolni a vitalitás nélkül

végvidéki szervezetet. Mindinkább

fejedelem segítségével lehet megtartani.

A budai udvart

nem

e részben

hozott,

szkölköd

beteg

a gondolat,

hogy

tért foglal

körülmények között Boszniát csak

ilyen

törvény-

törvényeket

jó

a többi keresztény

1

szemrehányás.

érheti

A

Jajcza

Jajcza birtoklásának fontosságál átérezték a király tanácsadói.

felköltötte

Azonban hiába mondja

közérzés.

eleiemmel, mikor

látni

hogy Jajczát el kell Bosnyák Illés, egyike a

a törvény,

ki

nem

volt.

derekabb jajezai várnagyoknak, ismételt utalással a varkerület

nyomorúságára, végre kieszközölte, hogy a lanyhán

keményen

szlavón birtokosokra horvát-szlavón bán

Ekkor fispánja

[Száva

vidék'

alja

Vuk özvegye Borbála

Brankovics

sége:

Dobor

Ferencz,

Beriszló

Posavina

a

fizel

Kanizsav György

utján.-'

Grabarjai

s

ráírattak

örökös a

ura,

utján

fele-

gazdag

is

ment be bánnak Jajczába. 3 >da tényleg hazafias és módos ember kellett. Mert nemcsak az rségnek S a dinaszta

<

háborúnak

vergd

kában

gondját viselniök,

kellett

jajezaiak annyira elszegényedtek,

harminczad

fizetése

alól.

1

hogy

Lxxxvra.

Okit

I.

<>klt.

XC. Na

ui. nk

Sanuto

11.

u.

török

sz.

és

VII.

felé

XCI.

a

-

tor-

lavóniai

01

a

korona

14. .

elé,

irányiták

kiadták

/áraikat

knek

Marino

i

.tjeikkel.

annál

is

v

nem csupán

,pro certo tempore"

dalmá ó

hazafias

a

1002/1. Velencéével

invái

Okit.

„törökök

hogy mentesek

veszedelme

1408.

bérletre

tart

berezeg a Száva «

XXXIV.

1000

szomszédságot i

Jajcza

Okit.

:I

a

1

Immár az ország erezték,

hanem

lakosság" összes ügyei rajok szakadtak. A

inkább,

1400-bea nagy bizalommal

mert a király

segélyhadaikat

%

cl

172

kárát, de a létöket is fenyegeti.

(1499

ápril)

Thuz Osváth

a végvárak karbantartására

#

[mások

zágrábi püspök javítására

és

1

egy

8000 32,000 frtot]) alapot melynek rendeltetése iránt az esztergomi érsek Bakócz Tamás, jótállóit. Midn 1500-ban a török nagy

tetemes

(kb.

szerint

létesített,

sereggel közeledett Jajcza felé s futár futárt

az ország tanácsosainak

ért,

2000

beleegyezésével

a

frtot

király

—

országos segélybl leend megtérítés kötelezettsége mellett fölvett és Jajcza

között

megersítésére szánt. 2 S ilyen körülmények

csak hogy

is,

az

—

egy

még Mátyás

korából

származó

ígéretet beváltson, a bélai apátságot és az oporóczi kastélyt,

védelmének anyagi kulcsát, a „mediatizált"

Jajcza

herczeg-utódnak,

szávai

Képzelhet,

Bosnyák ki

hogy

Balsa

mily

Illés jajczai

fogadta

6.

Bussinczi

kövendi Székely Miklóst,

tiszttartó

a királynak 1500. XI.

adományozza.

Péternek,

elkeseredetten

szent-

kelt

a

errl szóló levelét hozta. 3

körülmények közt föl kell vetni a kérdést, hogy mely úgyszólván nyugatról, délrl s keletrl a török

Ily

Jajcza,

csapóvas közé

miként tarthatta fönn magát. Máskép

került,

nem magyarázható meg

ez a körülmény, minthogy a törökök

voltakép beérték a szerzett határokkal s Derencsényi után

Kanizsay László kemény végbeli harczos

késbb

pedig Nándorfejérvár bánja.

A

lett

a horvát bán,

déldunai határvonalon

magyar csapatok minden török portyázásért hasonlóval Ehhez járult, hogy Szelim szultán békésebb természet volt s inkább diplomata. Apróbb csetepaték napirenden a

fizettek.

voltak ezentúl

történeti oldala

1

2

király e

B.

1495-ben forma szerint megkötött

de az

is,

fegyverszünetet

átalán

megtartották. 4

ekkor inkább

észak

A

török

Kerchelich: Hist. Ecel. Cath. Zagr. 151.

Okit. XCII.

Az

ily

alapok afféle

2000 frton kívül még 1500

birodalom

s kelet felé irányult

1.

ellegez pénztárkép

frtot vett fel

s

szerepeltek.

az országrendek

A

bele-

Az alap azonban nem került az esztergomi hanem az összeget, 7875 frtot s azonfelül még 500 #, Ernuszt Jánosné, elbb Lindvai Bánffy Miklós fajtónálló özvegye s fia János

egyezésével. 1502. V. 12. CII. sz. érsek kezébe,

vette

magához, de azután 3

Okit. XCIII.

4

Marino Sanuto

II.

visszafizették. Cili. sz.

13W— 1367.

a.

173

Bosznia egy darab idre ismét csak helyi

A

színtér.

török

kormányzó, az öreg Iszkender pasa, MihaJoglu egyfell a dalmát határt figyelte, másfell pedig szemmel tartotta a bánság összes

jajezai ..

Bosna"

de

l;.m

Magyar részrl

várait.

vigyázott

Corvin János, mióta (1495

a

a szlavóniai

minden

annyiban

jut

bánt.

jajezai

A

1

egyébiránt

czímrl

fejedelmi

lemondván, mint horvát bán ismét elére országos védelemnek, tehetsége szerint mint

Beriszló Ferencz

miben

határra,

állott

a

végvidéki

istápolta

Új

kormányzó

bosnyák-török

szerephez a török birodalom egyetemes

kájában, a mennyiben Velenczét dalmácziai és

nek pusztításával sakkban

tartsa

friauli

peloponezusi

és

politi-

vidékeibirtokai

védelmében gyöngítse. Ez okból Iszkender pasa már megszokott

akar

s

taktikával a magyar s horvát urakkal egyezkedni Corvin Jánosnak, mikor hitvese, Frangepán Beatrix

ajándékokat

Bihácsra

szült,

fiat

küld

kétszín játékot a

jelesül

knini

zött

horvát

a

s

bán

Marczinkot

viczebánt,

csak

és

Noha Velencze

gességét kéri Velenczével szemben.

semlefolyton

várparancsnokait,

megvesztegette,

is

hogy a varat játszsza a köztársaság kezére, a török veszedelemmel szemben pápai közvetítés útján létrejött a magyar-

Meg

vclenczei védelmi szövetség.

hogy

különben jegyeznünk, bánok olykor zsoldot húztak Velenczétl is. csak az a jelentsege, hogy a török ellen együtt kell

a jajezai

Ennek mködtek.

Arra is van megdultak a velenczei

eset,

határt,

hogy a jajezaiak néha mej a miért ugyancsak Corvin

Jánosnak a

kellett helyet állani. A gyakorlatban úgy alakult „szomszédi viszony", hogy könnyebbségökr .a

török a másiknak területen pusztított. Híre

havában 8000 török Válsághoz ért ez a zavaros

okt.

jutott

lovast

egy

állapot,

járt,

olasz

hogy 150

kém

vezetett.

midn G

ir

a fvezérség. A jajezai bán term^

.n

haJjar.it

*

seregeivel cooperalt.

1

tatarozott haditerv aligha állapíttatott meg.

1501 Jaj.

1

E részbea Marino Sanuto

becses adatai szolgálnak kúti tadok 1871. 84 - 85.

Truhelka

i.

m. 2G

alapján ad kepét.

— 27.

11.

11.

évkönyveinek

Legjobb feldlj Klaió

I

ta

•

i.

in.

I\'.

Wensel ;:'.

k

tétéi

.

"lencaei

~ok

májai n.

174

Corvin János a zárai, poljiczei köztársasági csapatokkal s a horvát báni contingenssel Szutjeszko felé nyomul a Narenta fell, de a

Mosztarszko blatónál visszaszorítják a törökök jelen-

1 tékeny veszteséggel. Azalatt Iszkender pasa Vár-Bosznában (Szerajevóban) összevonja alvezéreinek csapatait, mintegy

2 kilenczezer embert s Jajcza ellen indul.

Budán már 1500 deczember havában komolyan gondolkoztak Jajcza megsegéllésén. Beriszló, a jajczai bán, bírta

jajczai

bánnak.

nem

Boldizsárt akarták megnyerni

a terhet. Újra Batthyány

Ersen vonakodhatott

mert

tle,

a

király

deczember 12-én rendkívül hangsúlyozza bokros érdemeit, a keresztén}^ ügy, jelesül a jajczai báni tisztség körül kifejtett munkásságot s régi czímerét megersíti. 3 Mindez nem elégítette ki

az új

2500

jelöltet.

frt

ára sóval

azonfelül

s

készpénzzel tartoztak neki. 4 Végre olyan

somogymegyei

vessenek

birtokaira egyáltalán ne

deczember 29-én elvállalta a báni tisztet. 5 Azonközben Jajcza nagy veszedelemben kínpadra vont török fogoly, a

hanem

Jajczát,

nem

„ez

ki

forgott.

frt

hogy adót,

Egy

Jajczában elfogtak az év

kit

hogy a török nemsokára meg akarja

elején (1501), kivallotta,

támadni

1500

feltétel alatt,

csak

szószátyár

üres,

hír",

veend. Ennek következtében Szlavónia rendéinek meghagyja a király, hogy 500 lovast és megfelel biztosra

mennyiség 1

élelmiszert állítsanak

Marino Sanuto

hogy három

III.

1508.

esztendeig egy török

ki.

6

A jajczaiak 1501-ben megírják Budára, kém élt közöttük, fél, hogy a város

és a vár berendezését elárulta. 2

U.

1597. Hét pasát említenek a jajczaiak

o.

II.

Ulászló királyhoz

1501 márczius 5-én intézett levelükben, a kik Iszkender pasa keznek. Truhelka

i.

m. 27.

1.

Omer

béget,

alatt gyüle-

Malkocs bég Jahjaoglut, Nijanat

béget és a zvorniki Mustafa béget említi föl ezek közül. 3

Körmendi Batthyány-hgi ltár. Okit. XCVII VIII. A kérdést úgy oldották meg, hogy Batthyány Boldizsár jobbágyain addig ne hajtsák be az adót, míg tartozását le nem törlesztik. 1501. VH. 9. *

5

Okit. C.

6

Okit.

XCVI. 1501.

szlavón rendek

nem

akkor Bornemissza János

fispánt

kérte,

IV. 3. V. ö.

Kukuljevic

tartoznak a rögtön fizetk

—

a

jajczai

bánt,

:

közé.

Jura

A

Beriszlót,

248.

I.

1.

kincstártól

mint

hogy küldje már a vármegyébe az adószedket.

A

—

pozsegai

Okit.

XCIX.

170

A

kölcsönös csatározások

megindultak,

mieink

a

a

Alsó-Szlavó-

torok határszélt dúlták, ezek viszont betörtek

Ez alkalommal Levács várát, mely Jajczának éjszaki kapuja, a honnan mind Jajczát s erdéit élelmezték, klastromostól porig égették, a lakosságot prédára vetették S majdnem niába.

1 az egész Orbászmegyét tzzel-vassal elpusztították.

Ez

komoly gondolko

a körülmény

annál inkább, mert

nem

a királyt,

-ette

hanem

apátról,

poi

szer..

rendes kontingensrl volt SZÓ. Állítólag a Száva ár csak

Szándékok

—

magyar

a

rtotta

végigpusztítá

Száva mentén apró erdöket

a

Szendrbl

mint

Pozsega-megye

törököl

a

vissza

emelni

délkeleti vidéket

innen

s

folyl

beütésekkel elnépteleníteni az országot. Az elnépteleníl azt érte s

a

el

török,

hogy oda

maga

a

martalóczait ültethette

szpahilukokat rendezett be, ezzel küljebb tolván a határ-

területet.

Alsó-Szlavónia ugyan

még egy-egy népes

földnyelvet

peldaz, de a nagy török rajzás miatt mindenkinek veszély-

ben van

elete

es

vagyona.

Ugyanezt a jelenséget

Duna mentén,

és a déli

meg Nándorfehérvár

állapíthatjuk

hol

a

Somi Jósa

rt.

állott

Szlavónia elpusztításának a lehetsége végre felriaszta a

magyar

és

horvát

János

Corvin

érdekeltséget.

apjára

emlékeztet buzgalommal felrázza a horvát dandárokat: Imre, Ulászló király megbízottja,

Geréb

a

Frangepánokét, Karlovicsoket. Azonfelül Czobor

Zrínyieket,

lszert

hadakai

es

egy gyalogcsapatot úgy hogy tetemesnek mondható sereg állotl a bán

Péter, a nádor, kétszáz lovast s

küldött,

rendelkezésére. Iszkender pasa azalatt Jajczát

Az Alsó-Szlavóniában portyázó megfutnak,

mire

török

János

Corvin

a

csapatok

banjalukai

szorongatta.

csakhamar utón

.

menetekben haladva, a Jajczát körülzáró sereget meglepi.

A

csatáról annyit tudunk,

hogy a bán serege néj pedig rohammal es

támadott, lovasságunk

állítva

megzavarta

a

török

hadert,

erdk srjébe. Sokat foglyot

1

is

mely

Vérhas. :ha

a

szerte

szorítanak

ejtenek. Azonfelül martalékul

Aszl.

Okit.

CLV.

v

5.

u

o.

ri.vn.

fut

nv;

hegyekbe, közülük,

esik a tábor,

sok

176

élelmiszerkészlet és fegyver.

A törökök vesztesége 4000

halott,

a mieinké 1000 ember és sebesült.

A

fölmentés

meg

tette

még

jókor

mert a

érkezett,

A várrség parancsnokának

düledezgettek.

a bán, a jobb

foglyokat

lovakat,

már

falak

Gyulai Jánost zászlókat

és

1 pedig Budára küldték.

E gyzelem

csak azt eredményezte, hogy Jajcza

mentetett az ostrom

De

alól.

hogy a fsereg

alig

föl-

elvonult,

máris hallatszik, hogy a török új sereggel készül az Orbászság felé.

Bán nincs Jajczában

Beriszló Ferencz, ki annyit áldozott

;

a magáéból készpénzben,

nem

élelemben,

a

birja

terhet,

nem

Boldizsár pedig a nádor parancsai ellenére

Batthyány

ment be. Jajcza folytonos veszedelemben forog, mert Levács romban hevervén, az élelmi szállítmányoknak nincs rakodó helyök. Ezt a várat akarta a Jajcza ügyében buzgólkodó Geréb nádor

újból

parancsot.

A

fölépíttetni,

de

bánnak

—

két

a

nincs,

mert Beriszló még az — távol-

most már

létében rendre folyik a török dúlás. Batthyányi

„sub gravissima indignationis poena" telre.

2

A

király e

késedelem

a

végrehajtaná

ki

a bemene-

szorítják

Tárczay Jánost, Máramaros

láttára

Mátyás kipróbált vitéz kapitányát a kir. banrenállítólag 6000 lovassal és 400 gyaloggal Jajcza végleges fölmentésére és Levács újraépítésére.

fispánját,

dériummal deli ki

—

—

Kivezényelted egyúttal a zágrábi káptalan hadait

János vag3 helyettese, T

A

Török Imre

letéteményese,

3

Corvin

vezérlete alatt.

Geréb, nádor a régi Corvin-hagyo-

királyi segítséget

mányok

is,

eszközölte

Nehéz

ki.

feladat volt

ez akkor, mikor a nemesség úgyszólván fölmondta az enge-

delmességet.

A

pápai legátus Budára jvén,

itt

csak rosszat

„Ez az ország, a kereszténység védfala és pajzsa", a folytonos háborúk által tönkre megy s a külföld, mely errl a bels viszálykodásról tud, mit szól majd. A király

hallott.

1

Okit.

Schönherr 2

8

i.

XCIV. Istvánffy 1500-r>

Aszl. Okltár. Okit. Cl.

1502.

II.

28. 257.

1.

Tárczay Jánosról Mihályi

Turul V. 59. 1508 székely 22..

teszi a jajczai ütközetet, de

már

m. 278. Marino Sanuto nyomán 1501 nov. elejére helyesbíti.

559. sz. 191.

—

ispánságáról

1502.

III.

17.

258.

1.

Mármarosi diplomák 587.

:

Mk. Orsz.

Századok 1870:365.

—

Ltár.

Nagy Iván

DL. i.

k.

21.,

1.

—

803.,

177

nemességet Jajcza védelmére,

szólította föl a

hiába

kevesen

meg

élelmet

jöttek,

sem akar

senki

csak

odaszállítani.

lukiig mindig csak fenyegették a megyéket, de a büntetés

A szegény kisnemes

elmaradván, tönkre megy az ország.

nem bnös,

birtokuk után a hadiadót, de

ezek megfizetik

vétkesek a ftisztek

megbüntetni,

a kincstartó és adószedi. Ezeket kell

:

engedetlenkedktl jószágaikat.

az

elvétetni

Most az a kérdés, hogy merje-e birtokaikat konfiskálni, a megyéket egyetemleg büntesse-e vagy csak a vétkeseket. 1

Egyelre

a kérdést. Musztaj

megszállotta Jajczát, a kisebb

s

most a

vránai perjel Ráczorszag

felé,

elteremthettek,

azzal

hadak a Duna vona-

királyi

nándorfejérvári

a

Bulgária,

bég

mi helység Orbászban még meg-

A mi pénzt Budán

hadakat toborzottak lán

ezer?)

felpörzsölte s a

földúlta.-

volt,

el

apjának ekkor bekövetkezett halála után

fia,

ers haddal (8—10 erdöket

döntötte

fegyver

Iszkender pasa

bán

s

Beriszló

támadólag léptek

Bertalan

fel.

A

törö-

ugyan visszaszorították, de egyetlen eredménye háborúnak Jajcza fölmentése. Történt pedig ez ekképen

köket

a

:

Jajczát, mint rendesen, a kiéheztetés

Az országban

gette.

tehát mintegy

élelmiszereket gyjtöttek

nyergére

aztán

ló

úton

ers el-

Tárczay János

egy dombon

:

lisztet,

köttetvén,

és hátvéddel öt olasz

Ütött tábort.

veszedelme fenye-

1500—2000

húst

hosszú kísérte

talyigával

És ezeket

és bort.

sorban a banjalukai a

sereg

Jajcza

fele.

mértföldnyire ért Jajczához és ott

Valószín, hogy ez a mai Bo -nyak

vára mögötti hegytet. Ezalatt Iszkender pasának,

vezérnek

tia

ostromolta

csapatokat küldött

Midn

ki

Tárczay

Jajczát

és

a környékbeli hírét

onnan váracsok

egyes

li

megvételére.

vettea támadásnak, neki

vált<

a különféle csapatokat a váracsok alól. Erre megersíttetvén az élelmiszertábort, 2000 könny lovassal és 50 gyaloggal megindult, kikémlelend a Jajcza fele \ utat. A török vezér kémei által ugyancsak megtudván a elzavarta

1

s

28—29.

okit.

Civ.

Lcvacs körül. Állítólag 6000 embert oltek meg. Truhclka

i.

1.

12

m.

178

vezér közeledtét, virradólag egy oldalmozdulattal megtámadta

az élelmiszertábort. Azonban a király vezére gondos elre-

ers

látással

hátvédet hagyott a védelmére, mely a törököt

nagy veszteséggel esett

A

el.

török

visszaverte

seregének

vezér

fordult harczvonala újból

közülök

;

állítólag

csak 100

Tárczayval szemben

Bocsácz vára ostromához

fogott,

hogy nagyobb ervel támadhasson, az egész jajczai ostromlósereget magához vonta. Tárczay János eltt most az a veszedelem állott, hogy a nálánál nagyobb ostromlóelfoglalja és t majd hátbasereg az élelmiszertábort támadja. Ekkor elhatározta, hogy áttöri a török harcvonalat. Pap hiányában a sereg vezérei meggyóntak egymásnak, halálig való hséget fogadtak és a terepet felhasználva, a régi magyar „Jézus" csatakiáltással nagy tzzel nekiváltottak s

a töröknek.

Az élelmiszertábor azalatt nagy sikerrel védelmezte Az ers rohamra a törökök megfutamodtak, elhagyták

állásait.

jajczai

hogy

ostromlóállásaikat

és

leszállván lovaikról, a

kezébe,

közöttük

37

ló,

valamint 400 ember esett a

ruha és zászló,

drága

oly rémület tört ki közöttük,

hegyekbe szöktek. Sok

elkel

Tábori

ftiszt.

ruha,

gyz

felszerelés,

ágyú nagy mennyiségben került zsákmányra. A hír Budára július közepe után jutott el és itt azután tzijátékkal, harangzúgással, ágyúlövéssel ülték

meg

a

gyzelem

hírét

nagyon szokatlan dolog. Feredménye ennek a gyzelemnek, hogy végre annyi élelem került Jajczába, hogy a városban a hever a velenczei követ megjegyzi, hogy ez

készletektl lépkedni

Iszkender

sem

lehetett.

pasa, a török

fvezér,

földnyire állott Jajczától és bár sokat

akarja

bosszulni

még sem

fia

vereségét,

került a sor.

itt

mintegy 25 mért-

hogy meg hadmveletre

hírlelték,

komolyabb

Voltaképen a törökök

is

kívánták

már a békét. Dalmáciának és Boszniának meg érdeke volt, hogy egy kis lélekzetvételhez jusson Jajcza, a mely úgy Magyarországnak,

mint Velenczének védvára.

Apró

csete-

ugyan ezután is török szolgálatban lev martalóczok, szám szerint 40-en, a Jajcza körüli Katinahegy mellett elemeltek egy részt a magyar élelmivonatból, paték

történtek

:

de elcsípetvén, valamennyien levágattak. Azt a

hog

czélt,

a fölégetett Levács várát ismét helyreállítsa a magyar vezér, 1

ezúttal elérte.

A gyzelmet

meg

drágán váltotta

tanácsadója, Geréb Péter, meghalt

hogy csak

b

Legjobb

a király.

valamikép mt

karbantarthassa a bosnyák végvárakat, Ksztergom váró-

is

sát

4000

Tamás prímásnak torok majdnem mej

zálogba vetette Bakócz

írtért

„Boszna országunkat a

és rokonainak,

semmisítette", „mekkora veszedelemmel fenyegette Jajczát azt

erdöt ez a folytonos török megrohanás,

a néhány

leginkább azóta, mióta Levács városa és vára

lév erdökkel". íme

körülötte

elveszett a

az okok, melyek a rendeket

hogy beleegyezzenek ez ügyletbe. 2 De ez a pénz sem volt elegend. Az imént fölszabadított

arra bírták,

is

mert nemcsak az

Jajczában maris fogytán volt az élelem,

rséget, de a koldussá

népet

tett

is

élelmezni

kellett.

Corvin Jánost bízták meg, hogy Szlavóniából ésPozs

bi

szerezzen élelmet s azt embereivel szállíttassa Jajczába

lakosoknak méltányos áron adassa

s a városi

emelése

csak

úgy háború idején mindig,

mert a szállítok

nyertek a közvetítéssel.

végvárak szedetni/

készpénzben,

király

szorult

Batthyány

1

Marino Sanuto

bánok

összes jajezai

12,896

király

sóban: ebbl

való

tekintettel

ez

események

tar-

írttal

Beriszló

6000

a

frtot

elen-

folyamán

nem

U.

l'ótl.

Okit.

A következ is

Kanizsay

CIX

("VIII

cvi

—

Sehönherr

i.

in.

280.

1.

—

Klaió

I.

«

majd pénz

284—85.

IV.

1.

Okit. ('XVII

nyekkel

a

frttal

Boldizsár

3

:

is

Végre Gorbonoki István és Szemere Kelemen

m. V. 218—220.

zódtak

mint

néha a bánok

s

1

lép eltérbe.

i.

3288

helyzetére

az

volt

kinek

Ferencz,

tozott

gedett.

Az árak

A nyomorhoz hozzájárult, hogy a nem engedtek adót

Legniéltányosabb

közül Beriszló

el.

harczokban,

magánbirtokaikon

bánjai

5

végvidéki

a

járta

nincs,

;

l

rvári

ás

CXIL A

kiiirctcs

majd

subsidiumra illetleg

bán.

mÓdOMtal

folyton

isstja el

a

telekadóra utal

Jajcza éieime-

elhú-

a d -

.

biztosítják. •

béke.

180

személyében

bánokat rendel a

új

király,

a kik 1503 július

13-án átveszik a jajczai bánság összes tartozékait. 1 Jajcza történetében fordulatot jelent Ulászló királynak

kezdd)

20-án

1503

szultánnal

Bajazid

február

22-én

(1503

augusztus

hét évre kötött békéje. Kénytelen volt vele,

mert Velencze már két hónappal azeltt külön

megköti a

békét.

A

magyar-török

korona országain

békébe

bennfoglaltatik

korona

a cseh

kívül

magyar

a

Moldva,

területe,

Havasalföld és Ragusa. 2

A magyar num) Jajczával illetleg

A cziai

s

király birtokában maradt

Bosznia

:

(reg-

a hozzá tartozó várakkal, a dics Belgrád,

Nándorfejérvár, Szörény, Szrebernik és Sabác vára. szultán

uralma

Prolosác,

föld

alá tartozik a herczegovinai-dalmá-

Bog

Imotski,

Jerovica,

Ljubesna

(Ljubuski), Mosztár, Pocsitelj, Blagaj, Növi, Rizano, Kljucs,

Milesevo várakkal és városaikkal.

Boszniában: Kamengrad, Komothyn, Maglaj, Kljucs, Vratnik (Viszoko mellett), Beograd (Akhiszár Bugojno közelében), Jerbelica, Zwled, Hlevna (Livno), Travnik, Biograel

Torichan,

(7

km

Trebenjetl

délny.),

Doboj,

Feoerlak, Vencsac-Koszorúvár, Prozor, Zvonigrad.

Ráczországban

Harám, Branicsevo

:

Szendr, Krvylyk,

Golubac, Havai,

Florentin,

(Barancs),

Bdyn

Belin,

(Bodony), Orahovo, Nikápoly, Gyurgyevo, Ruszcsuk (Orosz-

Akjerman-Nészterfejérvár

Csík),

Ha való,

hogy Magyarország

csak a tengerbl

kiálló

példázzák, hogy a

A

sznt.

és Kilia.

a békekötés alkotta határokat latra vetjük, nyilván-

déli

Duna

régi

déli

szirtek

:

Nándorfejérvár s Jajcza

offenzivára

teljesen

és Szerbia fennállása

véghatára voltaképen roncs

immár csak

határ megmagyar Bosznia

alkalmas

a töröké, rövid

a

id

kérdése.

A

kato-

nai és politikai hanyatlásnak e békénél nincs hívebb képe.

Mindenki 1

2

érezte,

Okit.

CX.

Okit.

CVI.

hogy ebbl csak rosszabb következhetik.

FEJEZET.

VIII. Közszellem

—

A

és

liga

- Sztrezsemlyi

— Kiélem Dalmáczia. — Perényi barátok.

jajezai

Cambrai

1504. évi költségelirányzat a

hanoi.

jajezai

A

Székely Miklós.

—

—

Ulászló kinily korában.

II.

végvárakról.

A romai

Beríszló l'éter haic/ai.

Imre oá

curi

égek.

l

Tizenhárom esztend fejleményeirl szándékunk e feje- *•• zetben számot adni, tekintetbe véve mindazt, a mi fonto*,_ király korában, sabbat tikiunk a törökkel kötött bekétl (1503) II Ulászló ',

haláláig

király

fhivatalokat

nem

de a

rendelkezésre,

hogy

XVI.

egyéniségek

mindenben

állanak

is

A

(1516).

viselt

ki

els

század értékérl,

kielégít

es

a levelek olvasásához,

ért

sorsát legalább

is

annyira

tartja,

ha

gok rendje a

s

is

ráczországi is.

(nándorfejérvári)

Ha gyönge

megindult bomlási folyamat

elmúlás

A dalmát

ors

magáét Ha

így

végvidékekkel

megérti,

mködése

elére,

tamára sikerül a rábízott értéket megrizni. (jajezai)

adatok

a/,

a mennyire a

a/után ilyen kerül valamely szervezet

ha

jellemökrl, pártatlan

közülök a „hazaír. Hazafi akkor,

ki

évtizedében

tar-

a dol-

áll

bosnyák

a

már amúgy

a ftiszt, a

annál gyorsabban

vezet az

felé.

mily arányban gyöngülnek azután

véd

az

politikának

a

szükség

parancsolta

nyugati és északi hatalmaktól

nemzet gyökere forrongás

egyénisége

a

két

alatt

kapjon

ép, de a társadalmi,

országol

uralta

magyar

a

szembetnbb

végvárak, annál

irányzata, segítségei

gazdasági

Jagelló

éppen akkor vagy azért

I

a budai külügyi

s

hogy

a

Pedig

a

politikai

Ulá állott

el,

mert

Mátyás halálával az európai politikának az a tényezje tnt el, akinek akarata volt. Jól mondja Giustiniani, a szellem

„homo

velenczei követ Ulászlóról:

magyarán:

vezetik, de

nem

vezet. 1

hogy a másodrend akaratok 1

Marino Sanuto

IV.

860.

1.

quam

rex',

Csak természetes

tehát,

est rectus,

harcza

állott

be,

melw

182

minden keménymagáé alá rendelni.

családi dolgaiban elég ügyes, de egyébként

ség nélkül

szkölköd

nem

király

A számos kormányos ütdik az állam

hajója,

tudott a

közt egyik szirtrl a másikhoz

hiábavaló

a

tanács

jó

Nincs, a ki megfogadja s ha olykor hajlik

is

a

ilyenkor.

fülök

az

okos ember szavára, menten megakadnak, ha megvalósításra kerül a sor.

Az

de a végeken a

bajt,

még valahogyan elodázhatják a birtokosság, az rség s a jobbágyság

ország belsejében

Egyetlen

egyaránt megérzi a pusztulást.

végekhez szíve

az országban, kinek a

:

Azok közül

Jánosnak, a kincstartónak képében. a bajok gyökeréig láttak. Egyetlen

ember találtatott Bornemissza

volt

mód

való, a kik

kínálkozott,

hogy

az ország határán csapataink megállják a helyöket. Rendes fizetés, 3

végvárakról

pontos élelemszállítás és a várak karba

Az

1504. Költség-

helyezése.

1504. (április 24-ére összehívott) országgylés elé

Bornemissza egy részletes költségjegyzéket készíttetett. Ennek az elmunkálatai fogalmazatban maradtak reánk. Az egyik fogalmazatban Magyarország

tisztifizetései állapíttatnak

Ebben az ország zászlósainak

s

a hadi ftiszteknek

meg. 1

fizetési

sémája van föltüntetve. Hiányzik azonban a királyi udvartartás, a külügyi költségek s a bányakezelés kimutatása.

A

másik jegyzék

haderre

bvebb

s kizárólag

a védelmi, illetleg a

és a kincstartóság kezelésére fordítandó költsége-

ket részletezi.

Nem

alapvet

de azért eléggé

statisztikai

anyaggal van tehát dolgunk,

értékelhet szempontokhoz jutunk,

ha a

határvédelem fcsoportjait a számvevségileg helyes adatok alapján foglaljuk egybe.

Ha

a tisztifizetéseket

véghatárokat

akként csoportosítjuk, hogy

kelet és délkelet,

irány szerint állapítjuk meg, a

a déli, következ táblázatos kimu-

nyerjük

tatást

1

Okit.

CXIV.

s

a

adta a régi budai kamarai,

Com.

a

nyugati és délnyugati

II.

köt.

vele

ma

összefügg CXV.

Legelbb Kovachich

orsz. levéltárból a

Supplementa ad Vest.

Annyira hamari munkálat a CXIV. számú kimutatás, hogy

a végösszeg hibás összeadása következtében tatva, holott

128,330

frt.

103,109 frtban van

kimu-

183

I.

A

végbeli tisztifizetések elirányzata. lt

XIV.

<

Tétel

frt

12,000

Erdély ide

értend

:

b)

Karán-Sebes és Lúgos

c)

Temesvár

d)

Ersomlyó

e)

%

határ

Keleti és délkeleti a)

összesen

2,050

.

200

Szörény

34,448

Déli határ a)

Rácz dcszpota

b)

Nándorfejérvár

c)

Sabácz

d) Jaksithok (i

III

.

3,950 .

7,000

.

Bradach István

1,

iioo

41.934

32.676

Nyugati és délnyugati határ: 1.

2,

a)

Szlavónia és Horvátország

b)

Zeng-Senja

ii

Jajcza és a bosnyák varak

i

/')

IV.

.

2,500

Szrebernik

a

Palatínus

Conscrvator

c)

Castellanus Budensis

Corone

Sacre

Magistei euric

regié

.

.

Magistratus

1,700

2,000 reginalis

curie

maiestatis f)

2,400

maie-

statis e)

19,860

3,000

b)

(/)

11,490

2,000

Magistris cubicolaribus

(kamarásoknak)

.

Összesen

1,000

j

)

Bosznia 28,175

184

hogy ez az összeállítás nem teljes az arányszámok számszerint pontosak ugyan, de

Ismételnünk s azért

nem,

lényegükben ftisztek

s

kell,

egyéb

mert

végeken

a

nem

költségek

kívül

foglalkoztatott

szerepelnek

fogalmazványban. Az arány szerint akkép

az

eredeti

sorakoznak

ki-

adás szempontjából a végek a) Dél b)

Nyugat

c)

Kelet, délkelet

és délnyugat

Fontosságuk

.

.

szerint a

.

.

42% 37%

(kerekszám)

34-.5°/

várak sorrendje

Nándor fejérvár, Jajcza,

Temesvár. Nándorfejérvár s vele kapcsolatban Temesvár a magyar Alföld

A II.

s

Erdély

kulcsa,

mi a Jajczára fordított táblázat ad számot.

Jajcza pedig a nyugat-déli részletes

költséget

illeti,

kapu. arról a

]<:,

II.

Jajcza

s a

bosnyák várak részletes személyzeti kiadása. Okit.

£

cxiv.

186

Ezen kimutatás

bánságban 1504-ben

szerint a jajczai

a katonai létszámként elirányoztatott 2 kapitány,

4 rmester,

270 gyalogos, 246 kir. huszár, 164 martalócz,

100 strázsa összesen

:

786 ember,

a költség pedig 25,697

még frt

frt

készpénzben

a szreberniki bánok fizetése járul 3000

úgy hogy ezen kimutatás

sóban),

mihez

sóban,

és

(1000

frt-tal

szerint

28,697 az összes költség.

Ámde

e kimutatás helyességére

végvidéki

ráczáfol a

várak költségkimutatása, mely az elbbi

(okit.

mazatnak vagy helyesbítése, vagy más

változata,

kiadások

dologi

tüntet

összeget

mellett

fölemlítése föl

(25,100

is

CXIV.) fogal-

(3700

csak 150 gyalogost és 125 huszárt

mutat

kisebb

amennyiben Azonban e

szemben),

frttal

mely a

frt)

ki.

kimutatásban a szreberniki bánság részletes költsége is föl van tüntetve, holott az elbbiben csak a bánok fizetésé-

rl van

szó. III.

A

jajczai

és

szreberniki

költségelirányzata.

bánság Okit.

(a

CXV.

magyar Bosznia) sz.

alapján.

A) JAJCZA. a)

1.

A

Személyi járandóságok.

bán jövedelme: 200 gyalogos és 300 12,000

lovasra

2,000

só

14,000

3,600

2.

150 gyalogrség

3.

125

4.

A

ferenczes-barátoknak

salétrommesternek

200 150

6.

A A

tüzérmesternek

150

7.

Polgári segélyek

5.

könny

A

lovas

személyi kiadások összege

.

3,000

300 .

21,400

Dologi kiadá

b)

Védmvekre

1.

A strázsákra A

'_'.

3,000 dologi kiadások összege

::>

A bán járandósága

1.

tlgok.

l.n,u:.i.

Xyi

(2000

és 1000 fr

frt

A rácz deszpota járandósága 600 könny lovas a 400 frt 600 könny lovas posztóra -f-

600)

1,200

600

....

egy selyemöltözetre

Ez

.

Végösszeg (Jajcza és Szrebernik)

.

frtnyi

frt-tal

is

hozzáadva, 33,600

szerint

teljes

tudnunk

12

kellene

összes

jövedelem

koronával

számítva

tenne,

összköltséget, a budgetnek körülbelül

A

nem

hogy

,

kimutatott

ennek a számításnak

lehet kútfi erteké.

követ

állításában

kételkedünk, mert

viszonylagos értéket,

vevképességét

ara-

viszo-

része a végvárakra

g

t

i

u

jövedelmét min-

a

Giustiniani vcl. követ jelentése Marino Sannto IV. \

tott

is

velenczei

illetleg 1

:0'756.) Természetes,

nem

:;

2

az

ehhez

nyítva a végvidéki varakra ne/.ve 166,562 írtban

(1

az

azonban csak hozzávetle-

nyat, a jövedelem 2.(5-40,000 koronát

nincs s

végösszeg

végvidéki kiadásait viszonylagos

Állítólag az

Jó pénzben

frt

számú kimutatásban.

II.

megállapíthassuk,

jövedelmet. Errl

ges adatunk van.' forint.

minta

több,

Hogy az ország ezen

esik.-'

"

frt (2000 frt sóban) melyhez azonban a szreberniki bál

költségeit

4917

nagysága

arany

8,5<

a kimutatás összesen 24,750

kerül ki:

ország

100

személyi járandóságok összege

költséget részletez,

8500

100

1,200

.

készpénzben

A

3,000

2,

.

.

sóban (600

"

25,100

.

SZREBERNC.

B

'_'.

3,7'

.

/.esen

akkori értéknek

réssletes ssámitások

kt 1W

maihoz

visi

híján méj; áltálé

akarjuk fölemlíteni. A.-Aus/tnaban ÖtSBÖrÖsével számítják a biroJ.

I

188

denütt fsúlyt

Majdnem bizonyosra vehet, hogy János kincstartótól kapta.

kérdések

tisztázására.

ezt az adatot

Bornemissza

anyagi

az

fektettek

1

abban rejlik a baj, hogy az elirányzat volt következeirreális, hanem, hogy a tényleges eredmények tesen fogyó irányzatot mutatnak. Rossz a pénzügyigazgatás, romlik a pénz s a mellett a beszedés lanyhán folyik. Szlavó-

Nem

hanyagsága

el

De

miatt.*

ezek alapján

s

is

ily

telket

alispánok

maradt, az

hátralékban

telek

adóköteles

25,046

niában (1516)

adatot fölös

1391

számláltak,

a

és

szolgabírák

számmal hozhatnánk az

megállapíthatnók

helyzet

anyagi

züllését.

tnik

Általánosításnak

fel,

magát az adófizetés

kivonta

mondván, hogy a

alól,

ki tehette,

költsége

az adóbehajtás

egyes megyék az ország szabadsága ellenére országgylésen kívül a rendes telekadóhoz pótadót szavaztak meg, pedig ez úgy volt a részletekben

fölemészti a jövedelmet,

3

Mindez csak annyiban tartozik ide, a mennyiben a rendek konokul megtagadtak minden adó- és létszámfölemelést, melyre az országnak éppen a béke után volt szüksége. Minthogy 1503 óta békesség van a törökkel, szerintök a

is.

zsoldosok egy részét bízvást el lehet bocsátani kodott a többség, mely ekkor tisztán regionalis ból

meg

ítélte

a helyzetet.

május

követek

érkezett

malomba

16-án

a

illetleg fölnyissák a rendek szemét.

Az

Okit.

CXV.

sz.

kimutatás 19.

készült kimutatásoknak, bizonyos

a fedezetrl

is

Dunán

ladikázva

tehát,

egy

Ezek

megfulladának

sokan

hogy a birodalom végeinek

voltak arra hivatottak,

1

így okos-

szempont-

Sajnos, a Szlavóniából Budára

közülök

ütközvén,

:

állapotát

4

sz. volt

az országgylés számára

hogy az Erogatióval szemben

készültek kimutatások, de ezek

nem

kerültek el.

Benedek dicator kimutatása. A Kulpán túli telkek Szlavóniától külön adóztak, hozadékuk majdnem semmi. Körmendi lev. 2

Takáts

Batthyány

S. 3

szíves közlése.

Példa

összekött. ltára *

rá

Kanizsay György nándorfejérvári bán esete M. szerb

CDXXX.

Kovachich

M.

i.

sz.

m.

II.

305-310; 310—20.

lésrl már Horváth M. Magyarország történelme képet ad.

III.

1.

Ez országgy-

290— 291.

1.

világos

189

Mindebbl

az a

hogy Bornemissza János

tanulság,

nem

meg

valósultak

tervezett

reformjai

alkalmat

mulasztott a végekbeli állapotok

Maradt minden a régiben János

3

A

jó

becsületes Bornemissza

Telegdy István

hagyta hivatalát,

is

el

ország

megorvoslasara.

elszámolási nehézségek a bánok-

:

zsoldosok panaszai végiglen.

kal,

az

s

utána a

lett

kincstartó.

Ha

bánok

a

végigtekintünk

hogy 12 év

körülbelül

alatt

lajstromán,

azt

tovább szolgált köztük Strezsemlyei Sztrezsemlyei

— 1515-ig,

1508

még

a

Els

is.

ízben

majd

Miklós,

társa

nem

szi

bánságban

a

hír

Alapi

Kövendi

alap-

Székely

Boldizsár

(1508 -11), János es helyettese, Beriszló ennek helyébe kerül Beriszló a

jó

Ferencz, a régebben bevált bán, a kik osztoznak vele a pai

nokságban.

magot

Históriai

Sztrezsemlyei

Nem

kell

folyt,

a kincstárnok

s

L.

2

i.

m.

II.

sok

—

VI.

11.

1

117.1. (>si helységök

fit.

okit.

(XIX.

.

bánságára

pénz) közli

járt

vannak

is

Sztre(a)zsemlye.

Sy II.

alá.

nekik

7.

A.-:

1913. évf. a

fordítsak a volta.

birtokai.

15,600

vonatkozólag

a

Csánki

1508-

Dl

1.

24,900

irt

írt

bánok javara. Székely

ig

a/

CXIA'Ill.,

fel

a

nem meg

a bánoknak, ezek

kö\

I

sóban, részletekben, fizettek ezen kimutatás szerint 8500

2000 in ára só maradt

4

c.

Hadtört, közlemények IV. 1505

15,900

7-ben a

ki fizetésüket.

ha az adó be

szót vesztegetni,

Családja pozsega megyei, de Valkóban 427.,

illetleg

CXXXIX. 1509. A beszedett adót ne CXL- CXLVÜ. az adóbehajtás késleked

Toldalék

hogy

körülmény,

a

6-ban,

sem zethetett

inauguralet mint jajezai báli uja

lek

az

CXXXI

Okit.

1

czéljaikra.

saját

1505

csak részletekben kapták

régi eljárás szerint

erre

tartalmaz

Székely

és

M

:::

emlyei

bashali

rendkívül

ért

iky Levente

Ennek CXXII., CXXIV XXIX.. (XXXIII (XXXVIII; (I.VI IV., CLI1 számú dai ékely Mik igen értékes tanulmányokban fel is

«>klt.

ncs mit hozzátennünk, mert híven tünteti

bánság „rerum movens*-ét.

jajczaJ h.inok

sztrezeemiyei

nem mindig megbízható számadások

a száraz és

ján

G

nagy becsületben állott Méltányos ember benyom

ki

a

Leg- gaxdálkod a-a.

úgy a katona-

Budán.

mint

rnál,

8

látjuk,

bánja volt Jajczának.

tíz

s'z"k/u

Miku A

jajezai

190

pénz

Ismétld mit

tehettek

mit

nélkül

hogy

tünet,

Magánhitelt

*

a

igénybe. 2

vettek

ferenczeseknek

jajczai

Fölkerekedett egy-két testvér Budára,

enniök.

kérendk, folyton

nincs segélyt

mely a várakat

jelentették a veszedelmet,

Budáról a szlavóniai dikátorhoz (adószedhöz)

környékezi. utasították

?

Egy-két arany költpénzt ugyan kaptak

ket.

útravalónak, de a dikátor csak valamelyes apró részletet adott

nekik

s

a

jöv

Azután még Kétszer mit. '

is

Erre

provinczia

évi

beszedés eredményével

ajánlattal

végigkoldulták az országot

méltán

ket

bátran

s

Budára.

nem kaptak sem-

s

elkeseredett Cvetnicei Péter,

custosa,

ket.

biztatta

visszaküldte

is ellátta, s

hivatkozhatott

a bosnyák

hogy a

rá,

barátok mindig a „szent korona szolgálatában fáradoztak". Elismerte ezt Ulászló

hogy engedje meg a

is,

jajczai

monostornak, hogy a zárdát

Pozsega-megyébe, Geletincire, a sék

Gyula pápát arra kérvén,

II.

birtokára

Giletffiék

Hangsúlyozza, hogy a nép nagy hasznára

át.

tehes-

a város

s

megtartásán fáradoznak. Az okot fontosnak mondja, de

'

nem

Éieiem és

hogy a folyton éhez vidéken nem lévén maradásuk, fiókot akartak alapítani, a honnan könyny ebben élelmezhetik az anyaházat. 3 Kövendi Székely Jakab és Sztrezsemlyei Györg}' bán-

jajczán

sága korából közelebbrl ismerjük az élelmezési viszonyo-

Valószín,

részletezi.

1508-ban.

Ha

k a t ebben a nehéz végvári kerületben. folyvást jól.

a város lakosai

élelemszkében szenvedtek, a várban sem laktak

Orsity-Horváth Péter, a bánok számadó várnagya 1507

márczius 8-án bejött Jajcza várába, mindössze 30 „obrok"

gabonát 1

a rakodóhelyen. 4

talált

V.

Starine

146.

A

Szalonnatartó-helyük

szekszárdi

1505

(Körmend Memor. no 33) hamarjában nézve tartalma ismeretlen tényt fed Okit.

3

Okit. CXVIII.,

*

Obrok — obruk, kukoricza, zab,

100 okát

levél

vagy

CXX.

rendszerint

öt

árpa,

(ketts)

búza mérték. Egy bosnyák mintegy

marokkal (pet saka)

Ha még egy marokkal ráadunk, dobár slabi obrok,

mítják a jó

kir.

CXVI.

lónak való abrak 1'5 ko.

kelt

föl.

2

különben

okt. 7-én

tartalmát, hibás kelet,

nem

abrakot

tesz,

szk (1

abrak.

oka=l*28

szénában a

ló

A

obrok, jó abrak a neve,

széna abraknál ko.).

Egy

teherképességéhez

1

—3

lóteher

képest

okával szá-

(tovar)

60

gabona

— 110

oka.

191

Az egyik

azért az oldalas jobbára megromlott.

volt,

oldalas

az élvezhet részeket elküldte Só azonban elegend volt. Három hordó van a pinczében, akadt ott egy

a kutyáknak vetette,

haját

a szomszéd

várakba.

többé-kevésbbé

telt

féledényre való eczet, egy hordóban egy kis olvasztott vaj.

Az ev-

és

jegyzett

föl,

fzeszközök azonkívül

mély s 3 óntálat 3 tzrevaló egy rozoga, ruhamoso-

12 apró, 4

közt

cseber,

'_'

fapalaczk,

vasfazék, egy fából való borstartó s gatásra való dézsa került s

el a

szertárból

l.c

.leket

fztek tehát a tiszteknek, a kik bizonyára

húst

borsos

külön

étkeztek, a legénység a

kÖZÖS

tálból.

Az étkek

maga

kanalával

sora ez lehetett

leves,

:

ment ftt

sóban

marhahús, borsostokány, bárányhús fve és sütve és kenyér. Besózott marhahús, kemnülönben füstölt oldalas és szalonna alkotják az eleiem derekát.

Jajczában volt a központi éléskamra, el

innen

szállitak

kiradzsik (lovas martalóezok) a gabonát, olajat, szalonnát,

egy

hónapra

marhahúst.

való

valamint a többi vár szalonnát illetleg

is

A

dénárt kap

kísér átlag 2

martalóezok

a

hajtok

élelemszállításnak,

113

litert

Boszniában 5 ko.

mérték neve 1

Úgy,

Boszniában

hogy

a

varibáknak

tengerit

megnyomják

is

k bánnak neveznek,

(varicsák)

merik,

„sapul*-lal

s

'.ti

literes

rl.

/

Kalauzok es kémek

leménye ezt

élel-

— békében fegyveres kíséri az — ínség esetén szereznek eleimet,

illetleg kémek.'

értenek alatta. Fjsz.

martalócz,

a lovat.

fizetik

bejárják a vidéket s az ellenséges területet

k az exploratorok,

sáncz,

szalonnát

friss

s

mére. Egyébként teher (tovar) szerint

Ejsz. ny.

A

hónapra, bárányt pénzen vettek.

fel

Ezek

erdített

petyi

15 abrak gabonát kap egy hónapra,

a

török világban. T.ik.us Sánd

a

minden

tárgyat

oldaláról

Ugyancsak Takáts Sándor, a m bármit mondjanak is

megvilágítja.

r

.ierck

köz-

S::azadok

.

(Budapest, 1908)

—

— alapvet

kritikusai

—

martaloczoknak egy külön fejezetet szentel, 122

31.

1.

v.

Martai. ezoknak

nevezi a szerb és bosnyák vlachokat, vagyis hegyi pásztorokat fajtáját

különbözteti

században ruhát lelés

s

kísérés,

es

mint

meg 2

:

frt

1.

kir.

U

•

zsoldot kapnak,

adott

hivatásuk

rend

esetrl esetre a zsákmányból leend részeltetes

s

három

martalocok. A XVI. :

a

portyázás, kém.ok.

-

mellett

szerzdne!

a

kik

192

a törökkel,

t.

i.

nekik

a

rájuk

Ezeknek

törökök.

a

is

megtámadják,

eleséget

szállított

azonkép lesnek

elre megtudván a teherszállítmány útját,

aztán

kellett

elébekerülni.

Zsákmányoló útjaikra gabonát, lovaiknak abrakot és pénzt is kaptak. Annál érthetbb ez a harczmód, hiszen a Jajczát Koszorúvár s Bocsácz fell folyton környez elvárak :

Ha

a jó szerencse kedvezett nekik és zsákmányt hoztak, pénzt kaptak érte. 1507 augusztus 16-án lesett rájuk a török.

lovakat szereztek, ezért

Miklósné

Székely

—

1

frtot

kaptak.

Orsolya

A nagyságos asszony

—

asszony

úgylátszik

:

a

42 dénárt adott ki neki a várnagy. Jellemzi a számadás módját, hogy egy 20 frtos tételt nem tud elszámolni, errl azt mondja, hogy várban lakott az urával, mert egy ízben

bizony Isten 3 használta.

nem

Az

frtnál

több

nem maradt

belle. Hírszerzésre

úr s a legátus (követ) asztalára „belátására"

jegyezte,

költségeket

tett

bízza az úrnak a megtérítést.

Kissé részletesebben szóltunk a várnagykodásról, mert

bizonyság, hogy a bánok magángazdálkodása teljesen megfelel

az országénak, vagyont

ebbl nem

szerezhettek. Elvé-

éhezni s hitelezni az országnak nagy feladat, ennek

rezni,

becsületökre

pedig,

a bánok.

legyen mondva,

átlag

meg

feleltek

is

1

Székely Miklós volt a kett közül pénzesebb.*2 mely kapitánynyal, úgyszólván napidíjas rablók. Lovat emelnek nyokat, gyermekeket, munkásokat

rabolnak;

3.

el,

asszo-

török martalóczok, a kik

rendes gyalogságot alkotnak a török végeken. Iszkender pasa, Bosznia kormányzója

augusztus

f aök

20.

részére

m8prHu

iih

fra

szabad járás-kelést

tekintetbe,

IY. 394.

1.

engedélyez

franciscanus

s

meghagyja,

sem

török,

1486 rend-

hogy nrr sem hitet-

sem martálócz ne bántsa. Ez utóbbiaknál tehát nem hogy ki micsoda hiten van. W. M. aus Bosnien

A martálócz

szó,

martalósz

>o

horvát közvetítéssel „martMos, martloz''

A

„gospodar bosanski"

Zvizdovics

(Angelus)

u(f8pHUb, ím juj pmosiíojc.b ne bántsák,

len (keresztény),

veszik

Andzso

martolosz

^

martoloc

szerb-

„martoluz" jutott a magyarba.

szerb horvátba és szlovénba az oszmanli nyelvbl került, az oszmanli

Az oszmánok a görög áuapxcoÁóc „bnös, gonosztev" szót mazták a csapataikon. Melich János közlése. szó.

1

2

alkal-

Okit. CXXIII.

Okit.

nak 1508. IX.

CXXXVIII. Legalább 20.

is

ad

kölcsön 50

frtot bántársá-

Mikor a király 1507 szeptember havában két rendel Jajczába

16,000

frttal

'

maradt adósa Székelynek. 9 perjel

Beriszló Bertalan auraniai

kiadásokra elre

leven, a

is

sallariumából 2000

kert

a szlavón adóból

ményekbl

bánt

új

Héderváry Ferenczet,

Beriszló Bertalant és

:

„ kiutal ványoztatta*,

3

de

bánsági

Azt a

irtot.

nem kapta meg

következtetve, e/t a pénzt

király

a további

fejle-

a bán.

Ugyanis sem Beriszló Bertalan, sem Héderváry Ferencz nem „mentek be Jajczába". Eztaszemélyes nehézséget úgy intézték el,

s

hogy Sztrezsemlyeinek

1508.

1.8.

ezzel megmaraszt! itták Jajczan.

nem

adta

addig

le

bánságot, míg ügyeit

a

a

kiutaltatták

fizetését

Székely Miklós azonban

nem bonyo-

le

csak akkor bocsátotta Utódja, Alapi Boldizsár kezére

s

lítják

1

nádor

a várat, mikor l'crcnyi Imre kezességet

személyes

úgyszólván

szemben.* Szerencse Jajczára

vállalt a kincstartóval

nézve, hogy a viszonyokban és végbeli csalafintaságokban

György

jártas Sztrezsemlyei

a harezot

állotta

színleg

azért,

aránylag

s

mert

het embernek

tudta,

ideig.

évig

való-

Megfér-

foganatja

három

mert

esztendeig

TÍZ

panaszkodott,

keveset

hogy nincs

lennie,

kellett

Az összes

varban maradt.

a

bánok között ö szolgait leghosszabb

a

kibírta

társhánsagot a/ erszakos és házsártos Alapi Boldizsárral. 1 3.

Míg Jajcza várában apró csetepatékkal

•S»»00

1

okit.

XXIX.

•'

okit.

CXXVII.

l'rt-ot

mielbb

lf><>7.

mert Batthyány Benedek

elet,

sommából

E

kifizettet

apátság jövedelmeire,

vegyest,

tarkított

a

Vli.

;">(>:.

1

2000

király. 15.

Ai

VII.

27.

rosszul

s

jól

Irtot

6000 ígéret

elengedtek

pedig

frtot

CXXVIII.

hittel

hogy Székely Miklósnének 1700 irtot Dobrakutyán,

Dehogy

kifizet.

is

fizette

L

A fejleményekrl

I.

politika-

királynak,

a

lek

csak részben

az Cambrai

folyt

azalatt az európai

belai

a

t

vált

salára,

magát,

kötelezi

Szi Mihály napján

Zádovszky Levente

L

t.

a

Századokban. 3

Okit

cxxx.

4

Okit.

CXXXIII.

Okit.

CXXXIV.

<>klt.

CXI

4

1.

1511-ben Grabarjai Beriszló

jön a helyébe, de Alapi csak zetik.

akkor

lép

rács

inkor

Jespota k.

(júl fi-

.

(XI. VI. 13

~

"•' ln,

lig* -

u-'"-'

194

bari

czélt

nagyobb evolutiónak vagyunk

tanúi,

mely nem kisebb

túlelé, mint a velenczei földközi-tengeri

tzött maga

mondhatni egyeduralom megtörését. 1. Miksa császár Közép- és Nyugat-Európa fogott kezet áll a liga élén: Cambraiban a maré liberum érdekében. Magyarországra nézve elérkezett az alkalom, ha Azonkirály áll, hogy Dalmácziát visszafoglalja. súly,

erskez

függött, ban azok, a kiktl e konczepczió megvalósítása egoisták, indolens részben lekötelezettjei, részben Velencze 1 Voltakép senki sem részben határozatlan tésztaemberek.

horvát hogy mily irányban járjon el. Megoszlottak a anyagi Velenczével urak is. A Frangepánok femberei, a kik való tekintettel érdekközösséget vallottak, a míg

tudta,

helyzetükre

az az Frangepán érdekeikkel álláspontot foglaltak

megegyezett, most várakozó

el.

közt minden fogyatékossága mellett ügybuzgóságával és tapintatáyal els helyre

A magyar furak jóakaratával,

a tapintatot. teszszük Perényi Imrét, a nádort. Hangsúlyoztuk rácz desa János, Beriszló között A végvidéki femberek Balsa bán, horvát-szlavón Kanizsai György, az egyik pota,

herczegnek Szlavóniába

a herczegovinai szt.-szávai

Péter,

horvát bán. a szakadt aga, Bajnai Bóth András, a másik annyiFrangepánok, a Korbáviai grófok, a hányan vannak, felé

búznak.

politikájuk érdekei szerint Velencze

Mátyás

s

magánlibegtek,

német császár

a

óta

király halála

eladdig

Buda között

urai

Mig a dalmát belföld

felé

is

sren

ügyel a korona tekintenek. Mindezeket Perényi Imre tudja, erdekeire, kel

nem

élesiti

a személyes ellentéteket, s a török

ki

a

meghosszabíttatván

fegyverszünetet,

hogy a végeken ne adjanak okot

a

ersen

ügyel,

mieink a béke

ti

Nándorzavarására. Éppúgy szívén fekszenek a végvárak. 2

fejérvár és Jajcza sorsa."

egy csomó

1

királyi

Ezt a

kérdést

Tekintélyével sokat elintéz, a mi:

rendelettel

Fraknói

sem

Vilmos

lehetett elérni.

tisztázta:

Mag

1509—11. czím tanulmányában. Századok. 1882 cambrai 2 Magyar-szerb összeköttetések, lt. 330—337. CDXLW. liga

Jajczai okit.

CXLII.

-

Érthet, hogy nincs kedvére,

bán:

Bóth András,

a híres

maga meg akar

hog)

velenczei

is

fölprédál s

hogy Réka (Fiume

követeléseit abból fedezi. Hírlik,

a

egyik hoi

az

területet

hódolni Magyarországnak. A bródi Száva-ré>

majd Kölpénynél táborozó Beriszló János rácz deszpota, 1509 óta Jajczát is védi ers elleniéi a végen. Csak ig

a ki

:

het, hogy a nyomorúságra

jutott Jajczától

Mindamellett a végvidéki állapotokra való tekintettel

nem

lehe

magyar külügyi politikát folytatni Velenczével A köztársaság követe a szegén) országi

erteljes

tett

szemben. hozott

s

rögtön az

Pasqualigo, sikerült

Ezzel a szerrel sok mindent

fizetett.

de a nyugati

orator,

elvonni az ország

ígérkez neutralitásfélének

Olyan

többségét. latszik

fegyvere

„budai kabinett"

a

elér;

hatalmaktól mé£

n

Mondják, hogy Velencze ellen hadat indítanak, de nem teszik azonban írásban solidaritást vallanak a

tartása

-

i

,

császárral.

A

tárgy

hogy

megérdemli,

a

császár

teli".

ideiktassuk.

A magyar rendek úgymond a császár el hogy Miksa császár fölsegéllése és Dalmáczia vis foglalása czéljából hadat indítanak Velencze ellen. A velen-

rozták,

czei

kövei

a/,

roza tokát

megakadályozza és azzal

pápa az o pártjukon van. erdeke;

sérti,

mindent

országgylésen

mert

a

merészszé és konokká

elkövetett,

el,

állott

Ez természetesen papa

támogatása

a

az

elkészületet, hogy Dalmácziát visszafoglalják el

vannak

szánva.

Követet

is

ho

csás ellen

A magyarok megtettek

teszi.

hí

mii

és mindenre

küldtek

(Miksához). A császár római követe tehát utasíttatott, tel

a papát,

hogy azon

esetre,

ha a velem

v.eiek

rendeleteinek

nem engedelmeskednek, hanem konokul megmaradnak dekáik mellett és nem adjak meg a a császáré, ott

egyezzék

megállapított 1

királyt

is.

1

151

bele.

teltetelek

hoj

alapján

bevegyék

a

n.

196

Fontosabb és tás,

czcljait illetleg

melyet Miksa császár

világosabb az az utasí-

1510 augusztus 5-én spanyol-

országi követe számára adott. Tudatja vele,

királyhoz és a magyarországi

urakhoz

hogy a magyar

intézett

követeinek

magyarok Velenczét a császár ellen semmi szín alatt sem fogják segélni, hanem ellenkezleg, támadnak a velenczeiekre, hogy a dalmát királyságot, a mely a magyar koronától a velenczeiek csalárdsága által

jelentése

szerint

a

k

r

u

elszakíttatott

,

visszafoglalják.

nagyjaival egyetemben,

Dalmácziát

elfoglalja.

A

király elhatározta ország-

hogy a cambrai ligába be fog

lépni és

Szakadatlanul fegyverkeznek, követet

küldtek a császárhoz azzal a megbízással, hogy a

magyar

királynak a ligába való beleegyezéséhez a spanyol király járuljon hozzá. Miksa császár

íme

e czélból követet küld

is

a

spanyol királyhoz ugyanebben az értelemben. Miksa ebben a

nemcsak a magyar királyság érdekeit látta fennegyúttal neki magának, a kath. királynak, valamint az egész keresztény világnak is érdeke, hogy Dalmáczia a magyar királysággal egyesíttessék. Ezáltal megakadályoztatnék az az eshetség, hogy a törökök elfoglalják ezt a tengermelléket, a mely az egész kereszténységre nézve nagy veszedelmet jelentene. Ugyanis akkor a törököknek onnan szabad kijáratuk volna Magyarországba, Németországba és

tekintetben forogni,

hanem

Olaszországba. Dalmáczia a nápolyi királysághoz oly közel esvén, akkor ezen az úton a spanyol királyival

is

könny

lenne az összeköttetés.

Nagyon élénken emlékezik tára,

meg

midn

magyarok azon ajánlavelük hadakozott (1491), hogy kérdeztessék a

a spanyol király, mint arbiter, és a mit

vél helyes-

annak alávetik magukat. A magyar királynak (Ulászlónak) fia és leánya lévén, ketts házassági összeköttetést ajánlott nekünk (a mennyiben lányát a mi fiunk venné el, s fia, a ki már magyar és cseh királylyá van koronázva, a leányunkat). Azért azt hittük, hogy igen helyénvaló lenne, hogyha a magyar királyival eziránt megegyezés létesül, melyhez a spanyol király is hozzájárulna. »A magyar király nekünk is vérrokonunk, anyja Erzsének,

bet,

Albert,

római és magyar királynak és ausztriai herczeg-

197

nek

volt a

magyar

fia,

a

a mi atyánkfia, és testvére volt László

ki

ezen

királynak,

atyánkfia

Albert

említett

tiának.

Ezért van nekünk jogunk a magyar királyságra. Ezen királyság azonban, a melyhez Csehország, Morvaország és Szilézia tartozik, minden tekintetben oly tökéletes. mije sem hiányzik es egyetlenegy ország mögött sem áll. !

i

Emberben, lóban, sóban, érezben és mindentéle élelmiszerben gazdag, gazdagabb mint bármely másik provinczia es a hitetlenek ellen való vállalatokra legalkalmasabb. Mi tehát

hogy a legnagyobb éln} volna úgj ránk, hogyha mi kereszténységre nézve,

arra gondoltunk,

az

egész

ama

király

valamint

amaz

leányát, a

ki

körülbelül 6 éves,

egyik fiúnkkal eljegyeznénk, a

ki

Ausztriának fejedelme és

Mariát,

herczege és nemet családi birtokok tulajdonosa és hogyha

mi Katalin lányunkat, van, a

nél

nök

el,

magyar

a

ki

király

mi kath. testvérünk-

jelenleg a fiával,

Lajos király fiával jegyez-

a ki most körülbelül 3 éves.

Ha

a mi szándékunk szerint az

elbb

említett

magyar

Dalmáeziához hozzájut, akkor a mi közös ügyeink mindenképen annyira megszilárdulnának, hogy egy versenykirály

sem kellene félnünk s Dalmáczia birtoka által, a mely Nápolyhoz oly közel fekszik, a mi összes területeink

társtól

egyesíttetnének.

biztosak

Azonfelül

ha

volnánk,

a mi lányunkat veszi

bl

valók.

Ma az

el,

ifjú

az

magyar

a ifjú

királyság

marad

életben

király

felöl

is

és

mert ennek maradékai a mi vérünkkirály,

a mit az

távoztas

Isten

meghalna, akkor az ország a miénk úgy az halála után, mint a mi szerzdéseink értelmében és annál könnyebben jutna

elnyös úton miránk, hogyha t egyik leányunkkal összeházasitanók. Ez esetben minden vérontás es viszál} nélkül tör tennék a birtokbavétel és hogyha a magyar kii.; Dalmáczia

velünk

helyzetben

volnánk,

van

összeköttetésben,

hogy

királyságában gyorsan és könnyen és neki arra

nem

akkor

abban

a

a katholikus Felségnek nápolyi

kellene nagj

segedelmére

gondot

lehetnénk

S a mi min-

viselni.

biztos leven a napolyi királyságból Dalmáczián at országunkba való oda- es átmenés, katholikus Felsége onnan minket szintén megsegélhetne es ha ket

a

illet,

mi

l

>

szerzdés

ujabb

tünk

Felségének

nánk amaz

«

katholikus

Tudja a királynak errl való

mentl elbb

el

mi

Cypruszt és Korfut

juttat-

osztozkodási tervezet értelmében, a mit majd

hozzáküldünk. juttassa

akkor

létesülne,

Krétát,

Vélenczét>

Küldje

hozzá.

el

nézetét

egyúttal

és

tengeri

már Szicziliában van, az adriai öbölbe, hogy magyar királynak segedelmére lehessen, hogy bejuthasson az Adriai-tengerbe. „Ezen esetben ellensé-

hadát, a mely

neki t.

i.

és a

geink kénytelenek

Dalmácziát visszaadni. 'erényi

1

terv nem valósult meg. Nem tárgyalMiksa császárnak és házának aspiráczióit Magyar-

E nagyméret

imre 3

végek

úgy a mi követelésünket, mint

lesznek

hatjuk

országra, de hangsúlyoznunk

kell,

hogy a császár Magyar-

ország és Dalmáczia földrajzi összetartózandóságát egyetem-

hátmögével a saját

ben

érdekében

dinasztikus politikája

hangsúlyozza. Tartozunk különben azzal a kijelentéssel

hogy Magyarország akkori magatartása nem

—

magának meg

félnek sem, neutralitással

sajnos

—

is,

ártott egyik

ezzel a tehetetlen

éppen nem használt.

Jajcza további viszontagságaira térve,

ismét csak

az

élelem és költség kérdése kerül eltérbe. Míg Perényi Imre

szép szóval biztatja barátjának, Egerváry László híres bán-

nak

Istvánt,

fiát,

hogy

lépjen neves apja

nyomdokaiba

és

meg Jajczát. ha élelemre szorul. 2 az ország rendéi évvel késbb már büntet határozmányokat szabnak

segélje

két

a

arra, 1

a

ki

adót

frt)

báró javait 8

nítják.

végvárak

Indokul

fenyegeti, mert

nagy kár

szükségleteire

kivetett

(kapunként

meg nem hzeti. Ha praelatus, elveszti javait, ha is. meg tisztjét is elveszti s htlennek nyilváfölhozták,

ers

Jajczát

hog}'

végveszedelem

földrengés következtében

véd

falaiban

esett.

Ekkoron Szentpétery László, derék alvidéki valkói ember volt a kincstartó, a ki birtokai a Száva mentén és Eszéktl dél felé esvén mondhatni, érdekelt félként

—

—

!

1

5

H

>

aug.

•">.

,

Els Miksa

császár

spanyolországi

Bécsi udvari és állami levéltár (Maximilianal. -

Okit. lt

CXLII.

CXLII1

V.

II.

V

10.

V.

ö

CXLVII.

követéhez*

•

veszedelmet.

ismerte a torok

bánjai közül az újonnan

Jajcza

nem ment

-

nem

mert

be,

hogj

Szentpéteryre,

lyal

Perényi Imre

1

ha nincs

minden

kincstartónak

ilyen

Batthyány

irigylésreméltó.

Benedeket

A

köztük

neki o,

a

leszámolás,

tetemes

neki

király

sokai

a

emlegetett követelé-

a

visszatéi

a

írási

az

történt.

megkapja,

ha

tartozik,

Ha

adott.

is

csak Jajcza ügyében

summával

valami

volt

mar meg

Benedek úr tagadta, hogy errl egy sor volt

sem

hogy szavára fogadta

figyelmezteti,

s

honnan.

helyzete

a

ékely Miklós szorította, hogy adja

sét

valaki, Szent-

lel

r

Az -

Ha

neki-

fizessen

Bei

neki, ráirat a király-

fizettek

pétery bizonyára megtesz vala

fölpanaszolta,

kinevezett

megfizet Kicsi Miklós (minor Nicolaus esset) lenne

is

mint

minnek most

a

egyébkén!

levéliró,

hegyesked

„jó

ismerik, tettért

Ezek még

sorait.

ha jót

a

nem

kisebb

bará

segíti

ezzel

ne várj",

zárja

kedveskedések a

természetes beszednek e korában, mikor a folytonos készenmiatt

lét

az

rá

mi jó magyar

a

horvát

és

vitézeink

nem

ertek

Cortigiano-t tanulmányozni.

II

Perényi Imre

immár nemcsak' nádor, hanem

horvát-szlavjón-dalmát bán

is.

Siklóson lakik

s

1513-ig

eléggé közel

események színhelyéhez. Báni helyettese Batthyány Boldizsár, a ki Szlavóniában tartózkodik. A fegyverszünet letelte (1503—1510) után a bosnyák végeken a nagy harcz .n nem tort ki, minthogy a török birodalom belsejében van a

déli

arczvonalon

nyugati tol.

széltében

támadólag

annyira, hoj léphetett

de a localis csatározásokra mindkét részrl

Vár-Bosznában a

még nem ersödött meg

szultán

Szelim

törökök, a mieink Jajczában

a

nemesség.

szlavón

.\

szlavón

s

volna

készültek: a háttérben

ne

parancsot kapta, hogy a szreberniki bánság ebes/tett

nak visszavívására Samac fell meneteljen

a

\

vidé-

1512 november 5-én ugyancsak török csapatok

kére.

senki VIII. •

D.

i.

m.

•

1511. vi

Okit.

CXLV.

lói

I

>klt.

számmal betörtek Horvátországba. Perényi nádornak, mint bánnak Horvátországban Korbáviai János volt a helyettese, a ki hírül adta, hogy a török nemcsak rabolni, hanem foglalni

Batthyány

Ezért

jött.

Boldizsár

.4 (j'jtacXt

szlavón

hadait

a

platea.it

B Tor..0

ff

sz.

10.

Száván

A bobováczi

rendelte,

túlra

V.xt.rtc

iliÁlatti
vár alaprajza

mert

A

81. laphoz.

els kötelesség

végeket oltalmazni. Ritka erélylyel és szívvel

a parancsot.

a

szomszéd

írta

meg

ezt

1

Batthyány Boldizsár serényen megfogadta a parancsot

nemességgel

s a fölkelt

megdicsérte.

A

Zágrábba

sietett,

a miért

a bán

2

helyzet

nemcsak Jajcza

keztében vált aggasztóvá,

fenyegetett helyzete követ-

hanem

azért

is,

mert Szrebernik

vára a hozzátartozó erdített helyekkel török kézre

jutott.

hogy a törökök ekkor még nem tudták

Valószín, megersíteni

nem

s

szállották

meg

3

újra

végleg, vagy Batthyány

Boldizsár serege közeledtének hírére elhagyták. 1

Okit.

:

Starine V.

3

CLI.

l'lászló

tését kivánja a

1512 november 155-6.

kir.

Budán

10.

1512-ben Bártfa városától 1000

várak visszavételére. Rp. Proc.

I.

81. Pray.

frt

befize-

201

E

határharczok folyamában fordulatot

bánnak

Péter

Ennek a dátumát nem

gyzelme.

1512/3.

pontosan. Tudvalev, hogy a török dúlá

meg

állapíthatjuk

Beriszló

jelent

sok Vár-Bosznából indultak

A

ki.

szom-

a mint a

szerint,

szédos pasak ÖSSZe tudtak szedni néhány ezer lovast külön, vagy együttesen mentek kalandozni:

Friaulba,

I.ai-

bachba; így 1511 -1514 között Ferizbég, a bosnyák szandzsák, hozzácsatlakoztak azután a többiek. 1

megkörnyékezték a 5000-en voltak, de onnan elztek

Bizonyos, hogy Jajczát

is

I

l«>k 1512 végén; állítólag ket. 2 Mennyiben függ össze ez a mint Musztafa pasa vezérelte ostrom a szarajevói

—

hadak unna- és szávaközi horvát gos. Beriszló

után 8

bánok

halála

jajezai,

illetleg a Jajcza

—

s

egyéb

torok-

nem

portyázásával,

András

Bóth

Péter,

magához

bánságra jutván,

felmentésére érkezett

vilá-

Mark

Misljenovics

és

—

mondják

vonta

a

hadakat

kir.

György bán ismét kitünersen megverte a dúlókat:

ezúttal az öreg Sztrezsemlvei

magát

tette

Dubiczánál

s

2000 török esett el. 4 Közben eldlt a Jajczának

volt

bélai

apátság

ügye.

Tolnay

..tartalékalapja".

,a

mely

33

Máté

szentmártoni apát. visszaszerezte ezt az országos fejében (6000

Sztrezsemlyei

zsoldhátrálék)

frt

Székely Miklós bánoknak

erélyes

adósság

Györgj

es

elzálogosított benczés apátságot,

melynek jövedelmeirl ezek jóhiszemleg nem számoltál; be

A

Marino Sanuto

1

1

U. o.

:>

kellett, *

közül. csics

I

köztük

ki

[stvánfy 17.

180.

XV. 504.

Bosncntis

II.

ez.

horvátoknak olyan vezér

.i

lakik.

lib.

IV.

1512

Egy

alatt

tudósítás

hogy ez késbbi dúlás Marino Sanuto XVII. k.

Marnavich Tomko. igaz

adat

is

a

240

(232

életiratában

met Van ebben

híres 11

'

\

részletek

Okit Cl

71.

i.

Verán-

hamisító Vita Petri, He: ivén

lei-

vomán, de évszámot sem

Vei

enne.

rengeteg phrasisokka •

:

1000-en estekel a :..r..k"k

mondja, hogy Kos

azt

eiiet,

m.

.>.

XIII.

1513. jan.

jártak rosszul, de Jajczát

Perónyi megvált a báni tiszttl, mert

a

tember

s

nem

bánok, kiv ált Sztrezsemlvei.

'

lll..

/.

P.

Cl II.

IV.,

B.

CLXV1 R.

XII.

.

CLXV. I..

i

Béla

krsn

i

Beriszi.

202

valószínleg emiatt nem akarja

Beriszlo János rácz despota

Sebtiben Gyarmati Balassa Ferenczet, a huszá-

3

megtartani.

rok parancsnokát bízta meg, hogy mentse a

az

veszedelmes helyzetbl,

rség

a várat

ki

A

deszpotát

rácz

megkéri a méltán aggódó budai udvar, hogy lássa

hosszabb idre a jajczai

rség, megfizetnek neki van,

3

meg

várja

s

ebbl

nincs élelemmel ellátva s

hagyni. 2

akarja

ott

is

midn

azután el

minél

nehogy éhenhaljon az Balassa, az új bán már útban várakat,

vezesse be a várba.

s

1515 derekán országszerte érezték a jajczai veszede-

lem közeledtét. Az a tompa kétségbeesés, mely a paraszt-

mozgalom leveretése után megszállotta a kedélyeket, megérttette, hogy a végvárak ellen intézett, a török készüldés sikere esetében mire vezet. „A törökök dühétl és folytonos

nem

áskálódásától nagyon kell tartani

s

ha

segedelem, Jajcza biztosan elvész

s

következleg elvész az

ország

is."

Verbczy

Nem

4

ember

kisebb

érkezik gyors

ekképen,

szólott

Beriszlo

Péter

Bornemissza

Tamás, a prímás, meglehet, hogy

embere ezért

kir.

perjelség

kincstartó,

szerette, de

nem min-

veszprémi püs-

visel:

dalmát-horvát-szlavón

kormányzója

s Jajcza

rosszabbra fordult. Az

állapotának tulajdonítható,

vránai

gondviselje.

rség,

151-ben

nem

mert

kivonult s csak a török csapatok

ennie,

a

bán,

Jajcza s a hozzátartozó várak állapota

tnen

Bakócz

volt.

nem

mindenesetre ellenséget gyanított benne és pedig

den alap nélkül. Egyszerre öt tisztséget pök,

mint

István.

nem

hogy már ekkor

volt

fel-

mit

sokkal különb

el

nem

foglalták.

Gyalogos maradt ugyan a várakban, de legföljebb strázsának. Szlavóniának helyi s az országnak általános érdeke követelte,

1

hogy a végeket megsegéljék. Az Alföldrl nem

Hívséges jajczai szolgálataiért megkapja 1515.

IV. 12.

László és testvére, Nagypói Mihály összes javait, nejével,

Szentpétery

Ivánka-Szent-

györgyi Borbálával (szül. Szentpétery), ennek [vánka-Szentgyörgyi Ferenczj

Mátyás (Zayak) elbbi házasságbeli Cl. VII.

-

Okit.

3

okit.

CLVII1

Okit.

Cl. XI.

1

fiaival.

1513. V. 25. Cl. IX.

1515. VII. 20. Valpo.

Okit.

CLX.

hamarjában

lehetett

öbön

élelmet

a

Ráparancsoltatott

szállítani,

püspök a

Beriszló

állott.

szlavón

a

királylyal

veszély

a

pedig

embere

tettek

volt.

rendekre

(1515

aug. 20.), hogy ki-ki tehetsége szerint adjon élelmet s

son embert; az eleiem

embereik szállítsák a

az

várakba

Egyik

élelmei.

állít-

adandó

megbízottainak

Beriszló

S

reszlet-

intézkedése a bánpüspöknek, hogy Szlobocsinára (Pozsega

Jajcza

13.)

Ezt

felé.

mar megindult

a sereget a

volt

a

kii

Nem

föl.

szempontokból kifogásolni

kezelési

'
kiállította

.

Thurzók (György, Elek és János)

kamatra adott kölcsönpénzével szereltek

jó

Ekkoron

küldötte a zágrábi káptalan élelmikvótáját.

e)

(szeptember

lehet

is

a

ezt

:

gazdálkodást, mert a vcg^<> veszedelemben odafordultak, a hol

még fejleszthet

t.i. a bányajövedelmekhez. gylátszik azonban, hogy az élelmezés mégsem volt

voll a productio,

nem a helyszínen Jajczán és környéEgyszerre sok eleiem gylt össze, de aztán elmaradt

rendben, legalább kén. .i

:

Nachsctmb.

a

pótszállítás:

Péter kapitánysága

vationem

peditum

pénz

az eleiem.

a

s

Beriszló,

Egyéb

mint vránai

Szokolóczi kir.

forrás

perjel,

az

fenntartására

nem

kellett

állván rendelkezésié,

egyik

bánnak,

(Orlovcs

gyalogság (ad conser-

maiestatis)

regié

leieben a néhai jajezai

.\

szolgáló

alatt

kastélyt,

Sztrezsemlyei

Pogradjet

Györgynek

;álogba vetette. 1

Ezek oldaláról

a

palliahv

világítják

bánságnak szerepe

intézkedések

a

helyzetet csak

meg, fkérdésnek marad a

a

ai

varaknak és

határon vívott harezokban.

Fölötte nehéz a jajezai

bánság birtokáért ekkor

ben komoly, de gyakran csak portyázó harezokat pontos

korrendi sorozatban megállapítani.-'

mácziát, Jajczát és Horvátországol ekkor latszik

a

Hogy a török komolyan tan:

magvar intézkedések folyamatából

s

Péter

i

erélyes felvonulásából. 9 "kit. ci. XII '-'

R -.i

és

Póüék álli

II

-

>

ut.m tesz majd lehetsí ;:.

állítólag

ív.

velenczei

márcz.

Sebenico

felé

vonul

'

nuto XX. 59.

Nem

Dal-

l<

204

a római curia magatartása.

római

\

curia

ersen

tartott

tle,

hogy a törökök

Dalmáczia és Horvátország birtokában csakhamar Itáliában is

hódítanak.

tért

Míg a XV. században a

lebeg a pápaság eltt, most,

midn

vallási

szakergetésének lehetségébe vetett

hit

mindinkább gyön-

illetleg olasz föld érdekét akarja

gül, a nyugati,

szempont

a török Ázsiába visz-

megóvni

Már 1514 szeptember 21-én 50.000 arany segélyt helyez kilátásba a magyar királynak, ha támadja meg a törököt, ha pedig a magyar birodalom elveszett, végvárait X.

Leó.

veszi vissza; 20,000 aranyat igér neki hadiköltség fejében. 1

maga részérl

Beriszló a

szomorú képet

oly

horvát végvárak állapotáról, hogy a pápa az

hívta

összes

legátusokat s megérttette

külföldi

a

festett

Rómában

összevelük,

hogy Jajcza elvesztése a kereszténységre csapást jelent. O maga járt ell jó példával 7000 frtot, élelmet, lport, ágyút küldetett Dalmácziába, a magyar királynak pedig 20,000 aranyat s a külföldi fejedelmeket fölhívta, hogy segítséget adjanak.- Mindenesetre a curia segedelmének :

köszönhet, hogy 1515-ben, tehát egy évvel a parasztlázasikerül, egy magyar sereget kiállítani.

dás után

A

:i

nádor, Perényi Imre „in morte equi" lóhalálában

vonul Jajcza fölmentésére, melyrl júliusban az

rémhír

a

elesett. A török sereg azután el is vonult dönt eredménynek ez ugyan nem mondható.

hogy

terjedt

el,

Jajcza

alól,

tudta,

4

5

de

Budán végváraink állapotát ismer minden tényez hogy az ország egymagában nem tudja megvédeni

hangsúlyozni, hogy azok a velenczei jelentések

nem megbízhatók

s java-

részben „hírek". 1

Ezt az

akcziót tudvalevleg Bakócz

pápa levelébl Pray

:

Ep.

S.

I.

94. értjük,

Tamás

vezette,

de csak a

hogy a végvárak visszavéte-

lérl volt szó. Pray

-

jún.

15., 3

ejérvárí

574.

A

i.

1.

h.

1515 márczius

30.,

87.

1.

Marino Sanuto XX. 331.

1.

aug.

parasztlázadásról

végharczokról

s

lehetett

Bakócz

szerepérl,

valamint a

nándor-

volna ugyan szólanunk, de csak

nagy

távlatból függ össze e két színtér. *

3.

így szól Beriszló János egyik levelében. M. szerb összekött.

1.

'

Maimo Sanuto XX.

366, 402, 461.

lt.

kapuit, de az

elrelátható volt, hogy a pápa minden jó

is

sem összpontosíthatja a keresztény

példaadás mellett

A

erre a czélra.

török birodalom keleti és egyiptomi szár-

bels forrongások kedveztek a bekeugyan szívesen vettek, ha határon eredményesen támadnak a pasák, de

nyain folyó harczok nek, mert

az

északi

s

Konstantinápolyban

nagy háborút nem akartak.

szellem

is

nem

jó

a kik

diplomatáink,

keleti

ert

vehetett

Konstantinápolyban irigyeik,

bég

s

határszéli pasa Konstantinápoly

mégsem

nélkül

Báli

a

többi

egyenes részvétele B hs*

ír

a

pápa

bélay

derék

sikereiket. Maj Barnabással elükön,

mindenkép

ajánlatait utasítsa

1516 január

'-'7-en

1

—

a

török az ekkori tulajdonítván.

magyar-török köze-

—

vissza a király

ne higyjen

o mindent elkövet a. keresztem' fejedelmeknél,

nekik,

hogy

így

majd

a torok

offenzíva sikerüljön.

elleni

Ámde

mégis

védelme

Jajcza

hárult elssorhan, az „európai

liga"

Magyarországra

csak

eszméje, sajnos, mint

eleddig, mindig papirost példázó ígérvénynek

A beteg Ulászló király halálra válása Jajcza sorsán való aggodalom keserítette országos rendekre a

pasáknak

szemmel néztek

a

óhajtotta megakadályozni

A törökök

Azután

Magyarországon.

voltak a határszéli

ersen dolgoztak a megegyezés mellett. A curia alaposan ismerte a helyzetet, de a zavaroknak kelleténél nagyobb fontosságul ledést.

vállalkozó

s

az

ifjú

Lajos

király

maradt.

Utolsó idejét a el

„ven Bornemissza" Jánosra maradt a méltán

nak a gondja. 1

Pray

i.

h.

109—1

11.1.

végkép. Az

egyik gyámjára: féltett

vár-

FEJEZET.

IX. Jajcza

a

s

magyar közállapotok.

környéke 1518.

—

—

151
— Török-magyar

(Szrebernik) bánság vége.

A

szreberniki

A

külföldi segély.

Keglevich Péter.

—

—

Jajcza és

béke 1519.

Bornemissza János a végvárak helyzetérl 1521. Jajcza megrohanása. 1520

fejérvár eleste 1521 aug. 29.

—

A német-magyar érdekközösség

—

—

Országgylés.

1518-iki országgylési rendelkezések Jajczát illetleg.

— 1522

—

körül.

Nán

Visszahatás Nándorfejéi vár eleste után. és segély.

—

—

— — — —

A nürnbergi birodalmi gylés

— 1523-ban; a német — Pénzügyi állapot 1525 — 1526-ban. — Frangepán rség 1525 — 1526-ban. — A mag Kristóf Jajcza várát élelmez diverziója 1525 jún. 7 —

eljárása 1522.

segély méltatása.

Haditervek.

—

Jajcza

Horvát bajok.

—A

bajai

1522

budai udvar Jajczáért.

Jaj

-

11.

uralom végnapjai.

—

Epilog.

1. J;i -'

s

a

cza

A

magyar

közállapotok,

Országgylés.

értünk.

bánság

jajczai

történetének

utolsó

fölvonásához

Szinte csábítónak Ígérkezik az alkalom foglalkozni

Ma^varország Mohács eltti állapotának elemzésével, melj minden magyar történetírónál többé-kevésbbé bánatos húrokat váltott áll

ki.

Nem

tesszük,

ámbár ma már

igen szép anyag

ma-

rendelkezésre. Mi csak a jajczai végvár egyetemes

gyar

kívántuk

jelentségét

történelmi

Tettük azt eddig

is,

fölemlegetvén

eltérbe

helyezni.

majdnem unalmas

egy-

hangúsággal azokat a tüneteket, melyek ez erdnek: Bosznia

maradványának

szinte

végzetszer elmúlására utalnak.

S mégis miként mehetett végbe, hogy a jajczai bánság túlélte Mohácsot s a magyar anya terület romlásában nincs közvetlen része ? Több izben kellett hangsúlyoznunk,

hogy

a

király

magyar birodalomnak halála

után

két

bekövetkezett

fvégvára

áll

fejlemények

a

Mátyás

elterében

Nándorfejérvár es Jajcza. S íme beteljesedett az a hogy a míg minden igyekezetet jól-rosszúl Jajczára tottak,

aránylag

vonalára, ezért

is

kisebb veszett

súlyt el

fektettek

a

Nándorfejérvár.

jóslat, fordí-

Száva— Alduna Ennek követ-

A Doniba} 151

Jajczai

jelei

-

keztében a nándorfejérvár lává

— budai

elnyomulásnak,

török

a

hareztérré válik.

ln

így

vonal lesz történeti olda-

könny,

azután

értetd elmúlása Jajczának

:

másodrend

pedig

Jajcza

mag

szinte

a magyar-német nyugati

\

kapunak.

Ebben

mi a fkulcsát Jajcza tova!

látjuk

inak.

Megállapíthatnék mi azonfelül, hogy Magyarországnak volta-

—

kép 1490 ura,

nem

löHJ-i^,

volt

olyan

királya,

a

ki

egyúttal

lett jellemezhetnk 11. Lajos király nagyobb részében gyámkormánykodás, apró jellemezhetnk Magyarország pénzügyi rom:

gazdája

volna,

uralmát, mely részletekig

Szulejman szultán öntudatos

uralmat,

tol

fogjuk hozni,

is

hogy miként alakult kérdésessé a magyar korona területének önállósága

erdekeit

az

mikep értelmezend

a

hatása,

azonban ebben

tnnek

tel

szomszéd hatalmak szemében,

nemzeti párt föllépése, illetleg a

vi

szeles keretben fölötte kicsinynek

melyet Mátyás

az a boszniai allamroncs,

meg-

de a Jagelok elvesztettek.

szerzett,

Mindjárt elöljáróban' fölvethetnk a kérdést, hogj aktív politikai

hatása lehetett-e Magyarországnak, melynek 1516-ban

140,000

állítólag fordít

arany

ebbl

jövedelme van.

100,000-et

hadikiadásokra, mely czímen azonfelül 400,000 arany

adóssága van? Maiad a többi szükségletre 4u,
királyi

nincs

gazdasági

egyes államférfiai csak erteké van az

ere

,

nem

külön

annyit

van.

Az

részben koldusok, lehet

a

érnek,

ers.

Nincs

ers tehetség

érzéke;

mennyi

mködésüknek.

nemzetnek, mint ilyennek

.\

egyesnek s

tisztjei

de maguknak,

egyén

nincsen

—

pedig

de aZ államtól, illetleg akkor a

súlya,

mint

mond

királytól vonja

el a

I

tartásához szükséges alapot.

Folytathatnók a magyar, illetleg jellemzését, sorrendben összeállíthatnék 1516

sok jóakarattal kés

azt a a

végek

s

A

vi

1

különösen

Jaj<

-1526-ig mindnyt,

fölsegéllésére

l'i

XII.

1

5

mel\

vonatkozik,

de

208

lényegileg csak az derülne

számoltunk

lettel

be

mirl eddig

ki,

nincs

:

annyi rész-

is

mert nincs elegend

katona,

pénz és élelem, tehát a végvárakat folytonos veszedelem 1514 1520-ig nincs rá egyenes adatunk, hogy

—

környékezi. Jajczán

ki

volt tulajdonképen a bán, illetleg kik

a bánok.

Horvát-Szlavón-Dalmátország közigazgatása voltakép szlavón

a

horvát

és

bánhelyettes

al-bán,

Batthyány

:

Boldizsár kezén van, mert grabarjai Beriszló Péter veszprémi

zenggi

kincstartó, bán,

püspök,

regnorum

Dalmacie, Croacie

Slavonie"

et

védelme az

szerepel. Mint ilyennek a jajczai végvár ellátása,

tisztéhez

Meglehet,

tartozik.

„banatus

prefectus való-

noha 1514 óta már bánként

katonai fparancsnok,

jában,

mint

kapitány,

hogy

a

király

egyes

ftisz-

teendkkel, mint 15194}en Paksy hogy a törvény értelmében két bán lett volna 1520-ig, annak nyomát nem találtuk. Ott kell fölvennünk a fonalat, a mikor Ulászló király tanácsadói, halálát megelzleg országgylést hívtak össze. teket megbízott

bánsági

János kapitányt,

de

Az országos rendek ekkor (1516

26.) két héttel Ulászló

III.

halála után fölszólították Batthyány Boldizsárt,

a helyettes

szlavón albánt, hogy testvére, Benedek budai királyi várnagy

segedelmével lássák

el

Jajcza várát.

1

még 1516 márczius havában ámde a törökök elfogták a szál-

Meglehet, hogy Budáról küldtek élelmet Jajczába,

lítmányt s a kísérket levágták, meglehet azonban az e baleset alkalmából

éppen

Budán, a hol Jajcza

rendeletet.

nyosra vették, állítottak

az

volt

fontos

nagy ellátás,

illetleg

ügy érdekében meg

és Zolthay János bízattak is

k

épp oly tisztán

látta

elestét

költséggel

össze s új csapatokat ilyen

újabb

hogy

kellett kisérleni.

meg

a vállalat

bizo-

élelmiszállítmányt Fölötte

2

kétes

de ezt a

csapatbevonulás,

Horváth Márton

kivitelével.

3

Velencze

Jajcza veszedelmét, pénzt és katonát

1

Okit.

CLXVI.

-

Okit.

CLXVII.

3

U.

4

Marino Sanuto. XXII 132—3, 556.

o.

már majdnem

szerveztek.

ígértek.*

is

is,

kapták Batthyányék az említett

CLXVIII.

209

Jajcza valamikép

ersen ügyeltek

megállotta

idben tudták a

kell

a

megrohanását megakadályozni. Beriszló Ferencz, a örökös

ispán

1

meg legelbb a törökök

tudta,

vár

il<>b<>ri

szándekát.

Bocsácz (Jajczától 30 km) tornyát a török régebben elpusztította.

Ámde

boszniai pasa ezt a bocsáczi ersséget föl

i

Ez annyit

akarta építtetni. a

elzáratván,

tonik

had

hogy Jajcza észak fell

jelent,

bármikor

a

kiéheztetheti

jajezai

rséget. Attól tartanak a végbeli katonák, hogy, ha fegyverszünet

be a törökkel, Bocsácz a töröké marad.

áll

A

mieink

nemtördömséggé]

szokott

mely egyelre csak a jajezaiakat

néhány érdekelt végbeli

még kevésbbé

akkor

Bocsáczon

a

hírt,

a

magyar

expansiv természet, mint ma.

volt

embere van a pasának,

helyesebben Radulovonál,

—

a verbászmelléki Krupától delt

vették

közelrl. Csupán az a

érinti

ismerte Boszniát,

tiszt

állítólag li<)00

—

slovonál

4

km

a ki

Rado-

északnyugatra

gyjti össze a dologra

kiren-

népet. Jajcza végleges fölmentéséhez, illetleg Bocsácz

visszahódítására legalább 800

— 1000 jó puskás

2000 huszár

s

szükséges, különben elvész Szlavónia 2 Bocsácz vára alá mai.

különben bosnyákok török uralomban

egyelre nem

is

is

volt annyira

káskézre nagy szüksége .szláv"

települnek,

renegát s

bizonyságául,

Különben

bizakodnak.

iszlám megersödtével.

a

a

török

hogy a foglalás

erszakos, mint késbb azután az

Érthet

mert a töröknek mun-

is,

A

volt.

török ftisztek

ezek pénzért és jó

:l

viszont

1

keresztyén) kisegített.

lett

a

török

rségnek

sok

lo">/"tt

szóért megférnek

úgy Velenczével, mint a magyarokkal. Arra is van hogy élelemben megszorult magyar rséget pribék lamitává

eset,
Ez kölcsönbe ment, mert

jólesett,

hogy

a

mieink

nem

nem a szreberniki bansag vara, hanem Bro fekv ssupa Pozsega megyében, Csak úgy mellesleg

Kz a Dobor

Grabarja közt

uta-

lunk arra a körülményié, hogy a pozsega-megyei és a bosnyák helynevek közt számos a vonatkozás. Okit. ressel és jaival

beérné J

CLX1X— CLXXII..

600 puskással, a

Ja J«a

^

kornyéke

mindig

és

mert Beriszlóék

helyét,

t/l.

valamint

XXIII.

>

Berissló

Ferenci 500 fegyve-

esztergomi érsek és Pécs husi

Bocsáci visszavételét megkisérlené.

Marino Sanuto XXV. 134.

1.

14

isih.

210

ha a szultánnak más csatatéren

bántották ket,

Három

ment a sora.

tartott így

is

ez a

„

rosszul

várépítés

u .

1

május

(1511)

évig

l.X.)

Azonban a végvárak helyzetének a komolyságát a

nem

rendek eltt

hosszasabban bizonyítgatni. Hiszen

kellett

1516-ban (két részletben: augusztus 1-tl 1517 január két forintot szavaztak

meg

6-ig)

a végvárak, illetleg Jajcza

föl-

2

segéllésére.'

ekkor

Szlavónia

fadószedt

ügyes

igen

kapott Batthyány Ferencz (B. Boldizsár

neves bán) személyében.

mindazt,

3 Jajczában és Horvátországban híjával voltak.

—

gazdálkodás

—

be

folyt

hír.

szlavón subsidiumból (segélybl)

úgyszólván

elteremteni

pedig

kellett

A

(dicatort)

a késbbi

fia,

minek

a

A

régi rabló-

minthogy a szlavón adó mindig gyérebben

még zordabb

alakot

elbb. Jajcza

mint

ölt,

szükségletei czímén Bártfa városával fizettetnek (1517 július

800

15.)

forintot.

4

Eperjes városát pedig, minthogy Perényi

Imre nádortól Jajcza

és

Nándorfejérvár

hirtelen

a királylyal,

hirtelen kölcsönt vétettek fel

leteire

szükséga

nádor

kapta zálogba, övé az összes jövedelem, míg a király

tar-

tozása fönnáll.*

1518 -

Mindezek a

Országgylési rendelkezések

csak kimerítették az

pillanatnyi segélyek ,

,

.

,

ország anyagi

erejét,

de

a

végváraknak nem használtak.

Jajczát illetleg.

'

"-'

Dezs

Okit. CLXXXIX. A magyar országgylések

1909.

8.

1.

—

Ulászló

története

részlete a millenniumi tört. kiadásában.

—

Lajos

II.

nézve

korára

legjobb

korában.

Szabó

Fraknói

Vilmos

Oklevélpublicatióival s

mono-

graphiáival P'raknói úgyszólván creálta a Jagelok korát. 3

okit.

*

CLXXIV. Ezen érdekes ügyletrl

4

clxxiii:

Okit.

1. Okit. CLXXVI— CLXXX., CLXXXI1L, CLXXXIL, V. ö. Szabó D. m. 143—4. 1., 146—7. a vasmegyei adószed az ügy sürgsségére való tekin-

Kolozsvárt illetleg Jajcza czéljaira tettel

be.

a

befolyt segélyt a jajczai

CXCIII.

A

zágrábi káptalan

védelmére küldettek Pray: ARH. V. 20. 170.

—

1.

i.

a

—

egyenesen szolgáltassa

várkapitánynak emberei

1517

horvát bán vezérlete Kerchelich Hist.

Korponát illetleg CLXXXVIII.

Kp.

XII.

alá.

Zag.

18-án

Okit. p.

Jajcza vára

CLXXXV.

212.

—

V. ö.

Starine V.

Az ország többsége ösztönszerleg erezte, hogy ezen az utón nem lehet a birodalom határát megvédeni. Hiszen az ország felségisége forgott koczkán. Zsigmond lengyel király a jóakaratú nagybátya szemével nézte az ország vergdését,

Miksa

azonban

császár

egyenesen

hog

arra tört,

hogj magyar successiónak útját egyengesse. úgy Zsigmond lengyel király, de különösen Miksa császár egy afféle vegyes: nemzetközi ellenrz bizol Ismeretes,

meg-

útján szerették volna az országot igazgatási jogaiban szorítani.

A mi azonban 1517-ben nem

a

nevezetesen

végek,

állapotara

való tekintettel

menthetetlennek'

vára

Jajcza

azt .Miksa

sikerült,

akarta

1517-ban

látszó

inas formában,

természetesen a saját erdekében megújítani.

Az alkalmat Jajcza nyugati

véd

erdjének

J,

:

nak, Gyülhisszárnak, elfoglalása szolgáltatta. Jezero

méternyire fekszik Jajczától helyzetet tarthatatlanná

meg

Mi maradt

bl? S

s a

mind

felöl

kilo-

török birtokában az ainavar

1

tette.

Mátyás

a

Jajcza es Banjaluka," a

kelet

11

torok

király alkotta várszerkezet-

közbens

kezén,

várak,

elesett

s

nyugat,

Szrebernik.

Ki

segítsen! Miksa császár 1518 április 13-ika eltt azon esetben, ha a magyar korona vállalja a/, o kormányzói gyámságát, kötelezi sot elére

a

all

magái Jajcza élelmezésére, megvédelmezésére, papa által szervezend egyetemes keresztény

vállalatnak a torok ellen. szár

1518

április

l.'-i-án

Még határozottabban Insbruckban

kelt

SZÓI

a

levelében.

Ma

a Rákos vagyis az országgylés raja, mint tapasztalt rokonra,

gyámkormány ZÓSágOt

atyai barátra bízza a

eleiemmel

ellátni

s

:

Jajczát hajlandó

fölmenteni. Szapolyai János vajda áská-

lódása ellen hajlandó 4i>x» gyaloggal es 500 lovassal meg-

védelmezni az

Miksa

nem

támogatott, 1

<

indokolt

érzi,

ot, :

melyet

tetszett

CLXXXI.

>klt -i"l

okit.

'

királyt."

ifjú

ajanlata,

hogy

CLXXXVI.

a

Zsigmond

különben rendeknek, lengyel

,demura totum 1518. ei

Ml..

ív.

király

regnum

in

bán

horvát

s<

is

ersen meg-

részvéte

ugyancsak

diserimen

veniat*

Jezero elfoglalása eltt készüli

mint a magyar király iMrtnk.a

Pótlék

a

igen

212

az önös

látszott rajta

les"

Mátyás

czél.

halála óta csak 28 év

l

még sem

fényes szerepét rainitás

magyar korona

a

s

feledték

király,

el

nem

hanem a gyöngeségnek

„Achil-

jele.

A souvenem az a mellett ers párt

az epigonok.

megvolt

még

csoda, hogy a nemzet önrendelkezési joga állott,

magyar

a

az országnak egykor oly

telt el s

s

hogy jelents tényezk

nemzet erejében.

bíztak a

Hiszen a törvények és elírások jók. Tudták a rendek,

hogy mit kellene tenniök. Kimondták

meg nem

és Banjalukát

segéllik,

nyíltan, hogy,

ha Jajczát

vége van Szlavóniának,

s a német tartományoknak. Ezért minden áron vissza kell foglalni. 2 Tudta ugyancsak mindenki, hogy a várakat élelemmel és fegyverrel el kell látni, hogy a bánok kipróbált jó vitézek legyenek s htlenség terhe alatt egyik bánnak min-

Valkónak

Pozsegának,

Jezerót

és

Bocsáczot

várban

dig a

A

lenni.

kell

várnagy,

mint királyi

lszereket és élelmet illetleg felelsséggel tartozik. 3

rség

tartók a kapitányok és az

A bánok

tiszt,

A

a

kincs-

zsoldját fizetni kötelesek.

hogy ügyes hírszerzket tartsanak, a kik

tiszte,

Ha a bán elhaAz rség létszáma 500 lovas,

az ellenség mozdulatairól értesítést adjanak. nyagolja

tisztét,

elmozdítandó. 4

a kik félévig szolgálnak a várban gáló 500 lovasával fölváltandók.

hogy a végvárak

mos embert

falai

elhajtott,

s

aztán a király

Nagyon

jól

Budán

szol-

tudják azt

is,

5

düledeznek, hogy az ellenség száhogy kevés a segély és rosszul oszt-

ják szét.

S mégis hiába

sok rendelkezés. Sikerült ugyan

volt a

egy-két merészebb vezetnek élelmet juttatni Jajczába,

,!

de

adószed a gyéren befolyó segélyt, hiába fenyegeti meg a király a lanyha pénzügyi kezelket, a budai udvar izgatott stylusú levelei nem segíhiába szedi össze egy-egy

1

2 :i

Verancsics A. munkái. VII. 46. 1518. Tolnai végzések

ez.

I.

1518. Bácsi végzések 10.

*

Acta Tom. IV. 110.

5

1518. Bácsi

6

1519.

III.

o.

10.

gy. Okit.

I.

2.

§.

£.

CLXXXVK.

213

Minden, mintha ólomlábon menne Bakócz

1

tenek a bajon.

pénzt ugyan

Tamás

mére kipróbált

igér.

vitézeit,

de nagyon biztatja Jajcza védel-

szeptember vége eltt nem

reméli,

hogy Jajcza eleséghez jut. 2 Még SZOmorÚbb a SZrebemiki bánság állapota, melyhez Tesány és Szokol vára tartoztak, liánja Matusnai (Matucsinai) Tamás. E várakban alig volt ember s Tamás bán nem tördött sem eleiemmel, sem lszerrel, hanem ottSzreberniket és visszament Ma] Báli u szendri és Musztafa, a várbosznai pasa kémeik utján megtudtak a várak állapotát, egyesítek hadaikat s föl

hagyta

bég, a

számú csapataikkal éjszaka megrohanták rákon megmásztak a küls körfalat.

Szreberniket,

lét-

visszavontul a fellegvárba. Becsületére legyen

mondva

a vezértl elhagyott kis csapatnak,

mezték

mely

kötvén

tíz

A

feladtak a várat

ki,

tartott,

védel-

vitézül

modorban

regi

Az ostromlók voltakép kiéheztettek az rsénap múlva becsületszóra, szabad elvonulást

várat.

épített get,

nem éppen Jókaiban

ezt a

vezérek,

úgy

nem

látszik,

tudtak csapataikat visszatartani, mert a gyermekeket és asz-

szonyokat

letudva,

kivonuló rséget egy

várból

a

szilig

lekaszaboltak.

A tesányi sorsáról,

és szokoli

Csakhogy

várat és elvonultak.

érzületen

fordított

értesülven a

igen kevesen

varakbeli

a

állott,

nemtördömsége ezeknek

lév váraknak s< Tamás szamü/etc-e

kora óta magyar kézen léha Matucsinai

nak elkobzása

elárulván

szökevények

menekülhetének. Qyeténkép

ság és az anyaország

A

szrebernikiek

a bennszülött lakosság egyet

az erósebbik leihez

s

hegyi utakat a töröknek,

csak

rség

levén minden fölszerelésnek, fölégették

híjával

nem

változtatott

közül

gondatlana

Zsigmond

gleg eldöntötte. s

ne\ nai varbirtoká-

a bosnyák birtoklás

tovi

sorsán: elveszett végleg és visszahozhatatlanul. 3 1

Szabó

D. 5

'

lf>m i.

VII.

m.

okit.

L61

7. .

CXCIII. a

CXCIV.

pénskeseléi

1.

1519

VIII.

1519.

VIII.

19.

163.

-'.yik

mini

elbb,

1.

Nevna vára Valkómegyében,

került Matucsinai

Gáboi

kai

ek,

Mihálynak, kinek

A

itrel»eniiki

j^"

114

Török-magyar

_^

1519

z

Budán

1-én

április

május 30-án

s

Üriná-

itUe 1510.

polyban

évre

liárom

]

„béke"

kötött

határozottan

rossz

béke, a mellett éppen nem Ígérkezik tartósnak. Bélay Barnabás, a derék es élesesz magyar portai követ csak annyit ért

hogy

el,

foglalták

írásba

a mit

azt,

a

hódítás

török

fegyverrel eladdig máris elért.

ugyan megmaradt még a Jajcza míg csak Zvecsáj, Orbászvára és király kezén, de Banjaluka felé függ egybe a szent korona területével s ott is

Nándorfejérvár

és

Jajcza

közbens

aláköti a

immár török erd. Xándor-

bocsáczi

fejérvárt nyugatról

Sabácz védi némileg, Szendrtl keletre

azonban

van szigetelve. béke alapján oly rosszak, hogy

még a

Ha

Jajczát

teljesen el

A

határok e

békében

csak a harcz a megélhetés módja.

is

akarja a király,

élelmezni

néha fölváltva váltásánál

—

álló

mindkét

a

szolgálatában

fél

martalóczok. Azután az rségek

A

elkerülhetetlen a harcz.

is

a súrlódást.

lehetetlen elkerülni

egyébként

tesznek

Arról

—

föl-

király egyfell pa-

naszkodik, hogy magyar, szlavón, horvát és bosnyák alattvalói ismételt fölszól ítására

sem küldtek hadakat

másfell meg, hogy a békekötés

Jajczába.

török

ellenére

területen

zsákmányt tettek. Küldjék el hadaikat élelemmel Jajczába„ bánok máris várják ket a szávamenti révekben, a zsákmányt pedig szolgáltassák vissza.

a

a

bán

teljes

Pesty

Keser

Csánki

volt.

fia

;

F.

i.

m.

II.

próbálkozott

287

1.

A

István kapta Matucsinai István után.

Györgygyei 1508. volt szreberniki bán.

Istvánffy

Valószín,

Szrebernik

valószín

hogy

békében

tehát,

különben

e

Zrebernyk

cum

hogy Szrebernik vára

város mellette nincs,

holott az ezüstös

munka

105.

1

Theiner: M. H.

-

Okit.

29.

ezúttal Szrebrenicza

már akkor nem ment komoly

magyar-török

VIII.

Nevna várát

f.

István Sztrezsemlyei

Szreberniket

1519

VIII.

felszólítás a

II.

váráról

is

opyidis

a bánságnak

Szrébrenicza

a

van

et

villis

volt a

euyik emle-

vár

épen

szó, mert

Az 1519

várszámba.

suis

ír

híres vártelepet

1476-ban ugyan felprédálta Brankovics Vuk vajda, de

maradt.

L.

1875.

Keser

helyen, a másikon Srebreniczát, az ezüstbányáiról geti.

bánok sorozata nem

szreberniki

Századok

a

vele

III.

2S.

említtetik,

középpontja

mellett

:

város van

1.

626. és Aszl. Okit. 279.

22.

CXCV.

Furcsa,

1.

de jellemz kívánság. 1519

hanyag Csáktornyai Ernuszt Jánoshoz.

Okit.

CXCVI.

Ugyancsak ezek a hahómra önként utaló körülmények állanak fönn a törökökre nézve is; Jajcza mellett kell ha

elvonulniuk,

Bocsáczra igyekeznek, melyet saját érdemegersíteniük. Ezért jár minduntalan a híre, hogy a török Jajcza ostromára készül J

kükben

1

kellett

Ebbl külpolitika

a helyzetbl önkénytelenül folyik, hogy a magyar vezeti immár a birodalom fennállása erdekében

elhatározzak, hogy Jajcza (es természetesen Nándorfejérvár)1 ellátása

tenek

erdekében külön (particularis)

a papahoz,

római-nemet

a

követséget

menés

császárhoz és a lengyel

királyhoz, a kikkel ezirányban tárgyalni s concrel megállapodásra jutni tartoznak.' Már a nemzeties fölfogású partban is megingott az Önbizalom, ereztek, mer;

nem

számítás,

hogy egymagában

nem

ez a nemzet

bír

a

törökkel.

Az állapotokról gyám, adja a

királyi a

a ven

Bornemissza

legtisztább

János, az

Nem

kepét.

egyik

ismeretlen ez

határozott hangjánál

jelentlevél, melyet

fogva talán túlzásnak vélelmezte a lengyel királyhoz intézett. Pedig nem

Ránk tisztességes, tapasztalatokból leszrdött ítélet, ÓkimondÓ embernek a benyomását teszi. .\z sem lepheti meg az embert, hogy kortársai küzt akadt, a ki meggyanú-

túloz. -

az alacsony sorsból fölvergdötl

sította

mindenest. 6

királyi

CLXXXIX.

1

okit.

1

Okit CX( l-CXCII., CXCVin. Jezeróról, hogy

küldenek Jajcza megersítésére, kötve hiszszük. 1 Nándorfejérvárról azért esik kevesebb szó, Duna es Száva Fell nem járt annyi nehézséggel

,.

v ..t

mert élelmezése

i

li

.

-

1

'

"kü.

c.\. vili.

Kivan:

Horvát

[519. bácsi végz.

Werbczy

XXXVIII. sz

emlékezete.

II.

a.

118

köt.

""• l526 CV1 feljegyzés alapján azt írja Bornemis A legfukarabb szer/.., jövedelmébl semmire sem -

eputet semmit.

<>

király

kamarások

s

s

k.ralyi

,u.

udvar provisora kis

havi

nincs egy ép ablak.

bamk

a

U

pénj a

el.

mmt

a

Ha

asztalát,

es,k

magáéval,

s

írói: k..h.

Budán nem

(élelmezési fnöke).

kegydíjasokat, valamint a királyi palotái tán

pont

1L'.-..

veken |{,

,

l/ZH

|

a ]|

a

,kat

Bornemissza nen

u

min

.:

ebbl

,-

c]

Ur.

tís

(i

így

hogv 6

Iu

.

vdt0

királyt.

Parasztból

lett nemess semmivel sem tördnie.

Hetében ingyen

élt,

mert

nem

kellett

*

mmmi *****

216

A

mit Bornemissza

elször

azt mindenki igaznak tudta, de leg-

írt,

A

adott hangot a közérzésnek.

nem

diagnosis

helyes

volt,

de az orvosság már

a végvárak

S>' el

királynak

neiyzetérói

országot. Horvátországból a török a népet elhajtotta, azok,

„Ebbl

Bornemissza

1521.

használt a beteg szervezetnek.

megláthatja Felséged

—

—

1521-ben a len-

írja

hogy milyen rosszul igazgatják Magyar-

,

a kik megmaradtak, mindenfelé elszéledtek, legtöbben velen-

menekültek. 1

czei területre

még megmaradt,

ersség hogy az rségnek

Mindazonáltal néhány

olyan állapotban,

de

vagy el kell vonulnia, vagy éhenhalhat. Korbáviában minden elhagyatott, Karlovics gróf fia a királyi rséggel és az esztergomi érsek Bakócz Tamás segítségével, a kinek

—

—

nvérét bírja feleségül, még valahogy lélekzik, de is azon van, hogy Szlavóniában kárpótolják néhány várral. Boszniában már nincs menedék, mert valamennyit elfoglalták a törökök. Jajcza vára Isten segítségével

kevés

rséggel még megmaradt, de igazában csak az Isten mentheti meg a végveszélytl ezért úgyszólván már nem a ;

—

mienk; pedig ha elvész Jajcza

—

Isten

nem

Szlavóniáról és Magyarországról

,

id

rövid

meg

múlva

fogja

érezni

is

szólok,

Karinthia

Styria,

és Ausztria, mert akkor a törökök száraz

stb.

r

a mit távoztassa az

lábbal

me-

hetnek a Dunáig. Hallottak a törökkel való békérl, de csak

A

alatt.

mi a végvidéket

gáltatnak s azt

Nincs senkije,

mennyi

s

a szolgáján mit

tesz

Balázs volt az udvarmester

Ráskai kir.

még

jövedelme

a

illeti,

istállón

Egy csomó

azok nagyon keveset

sem

rendetlenül, ez tehát mit

is

kívül a visegrádi

kir.

sem

segít,

(1477

nem

— 84).

Alája

szol-

számít.

tudja senki, hogy

Mátyás

pénzével.

a

úgy a suba

király

idejében

tartozott a budai

számvevségi kamara

lak s a kir.

inast és katonát fizetett s mégis tízezer aranyat

mutatott

is.

ki

fölöslegképen. Ezt a király kevesellette s bottal jól megverte.

Rászólt a budai és pesti tanácsra,

hogyha a

felség

valamit az ö

akaratok ellenére parancsolna nekik, azt ne teljesítsék. Világi létére apátságot bír.

A végén megjegyzi

rontója".

Ha

ezt a

:

szövegbeiktatott levelével, ellen

döntsön. 1

„Ebbl

látszik,

hogy

ki

légyen a közügyek meg-

jellemz pletykát összevetjük

nem

Bornemissza

Dalmácziába.

hisszük, fukar,

hogy a

morcsos,

Bornemissza alább a

történeti kritika

Bornemissza

de tisztakez ember

volt.

A

hogy a kincsleselekkel lekötötték a királyi Fenségnek

jövedelmekre vonatkozólag tény

tárnokok

királyi

majdnem minden jövedelmet még a költségeket, ebbl él a király

az,

jövre is. Ebbl ti/.etik ebbl telik ki emberei-

a s

nek az élelme.

A

kincstár, letudva az aranyat,

királyi

ezüstöt

drágaköveket, zárva van. A király ezreket ér holmiját, selymet és drága szttest férgek pusztítják és molyok eszik. Hogy a királynre milyen gondjuk van, azt mindenki abból,

eszszel,

felérheti

hogy

király

a

se tudják

kiváló

ilyen

gokban alig tud embereivel megélni, néha

meg

i

konyhát

a

Mikor aztán misere megy, a szegények forintot, néha még keve-

ellátni.

számara alamizsnakent egy-két sebbet adnak a kezére.

A pápa

békét

fejedelmek

—

az egyház kincsébl

—

kötöttek

küldött legátusai által

miután a katholikus

2000

a királynak

Pozsonyba, a torok

ellen,

rakra pedig azonfelül puskaport, gépeket és

Ha

forint erejéig.

ez.

nem

nem

történik,

forintot

1

végvá-

a

eleimet

hogy kezén

tudjuk,

maradtak volna-e ezek a helyek.

Hogy miképen bánnak

nem

tudjátok,

errl jobb szót

A

szólván a törökrl és a többi

nem

magatok

a követekkel, azt

itt

fejedelemrl,

ejteni.

felbomlott,

kanczellária

nincs,

a

ki

reformalja.

A pecsét kézrl kézre kereng. Néha a kincstárnokon egy illik

tanácsnok

sincs

jelen.

ehhez a hivatalhoz, mint

A mostani a

kincstárnok

disznóra követem

Az zálogba tenné a Felség

a nyereg.

kívül

—

es

alá

jövedelmeit.

Most már elkezdtek a városokat zálogba adni. mert varak már nincsenek es a melyek meg vannak, azokért nem ad senki semmit.

A

mellett

gyöngéket

;

az

hatalmasok

a

elnyomják,

özvegyek és árvák sírnak,

ütik,

kidobjak a inak.

;

napi renden a gyilkosság, 1

3

Berissló

Arany

Három Péter

forintot. is

volt

után,

1521-ben: Vórday

május

eltt

Báthory

rhurso Elek, Valószin, hogy Báthoryt

érti.

l'.il

váL

András,

veszprémi

p

i'cthlenfalvi

218

A

elszedték

stallumokat

káptalani

király

—

tudva

- -

Csehországot

le-

sem adományozhat, mert valamennyit a fpapok, a bárók és nemesek. Egy-két káplánt senkinek

sem tud az udvarában tartani. Udvarában, kevés kivétellel, okos ember. Ezek is a magukéból élnek, nem a

nincs

király

kegyelmébl. Csak két nagyobb püspökség maradt meg.

Az ország védelmére szervezett végvári tisztségeket nem azoknak adják, a kik értenek a katonáskodáshoz, hanem nagy uraknak, a kik nem értenek hozzá, így veszett el azután egy csomó végvar. A hatalmaskodók akarata teljesedik,

k

keznek

egymással,

döntenek a királynál egyezséget

is,

a rendeknél

kötnek,

hittel

is.

Szövet-

elkötelezik

magukat és a mikor számon kérik tlük az Ígéretet, azt felelik, hogy hiszen nem a király ellen, hanem a saját védelmükre

így aztán az Istenben, a királyban

álltak össze.

és a saját szolgálatában való bizalom lott

az ország,

el

vetségesekben

nem

is

:

mert nagy

s kis

kalandosokban

megsznt. Azért mál-

bárók egyaránt

lehet a szövetségesek miatt

semmi

rend.

Majd min-

den vármegyében szövetkeztek a tehets nemesek, is

a

tud

jogrend

tért

foglalni.

igazság uralkodik, lássák és

a szö-

inkább bíznak, így azután

Ott,

ítéljék

a hol pedig

meg mások

az

nem nem az ott

ország

Megverte az Isten két évvel ezeltt ezt az orszáfél, hogy az Isten ostora ezt az országot, a mely

állapotát.

got,

folyton háborúkkal küzd,

Ezen

sir

meg

fogja verni rövid

idn

belül.

a köznép a végeken és folyton könyörög az Úr-

istenhez.

Nincs

a

senki,

ki

nyíltan

merne szót emelni, vagy

az Istentl gyönge mindennel meg van áldva, a küls segedelmek sem hiányoznak, így itt vannak a keresztény fejedelmek, meg a 1 csehek. És mégis csak az Úristenben van irgalom." Csakugyan, mintha az Úr lelkének irgalma rködött volna amaz elhagyatott jajczai ersség fölött. királyért, a ki jó és

helytállani ezért a

Kegletnch Péter, a horvát végvidéki har-

Paksy után J

Acta Tóni.

i.

h.

-

czosnak

1520

— 22.

nem rokonszenves,

jellemképe és Tahy János

igazi

kemény

de

vitéz

vállaljuk a

A várban

keserve

Keglevich

báni

,ii

Tudnók ugyan

Keglevich Péter életrajza megíróra vár.

annyi

de

Néhány

része.

szól

ben hátaim. is vezéralak,

Buzsim és Keglevié. 1

folyását,

dolgai-

vitézkedése pályafutásának csak kisebbik

mégis ejtsünk

Buzsimi Keglevich Péter,

róla.

Lajos és

N.

Ferdinánd királyok

I.

horvátot

régi

kinek

áladból,

Nincs kizárva, hogy Keglevichék "sei fkatunárok:

dalmácziai pásztoi-törzsfk voltak. K. Pétert

tanyává, majd bánjává, utóbb,

1525-ben

II.

Lajos

nevezte

kapitányává

ismét

ki.

Ezt a tisztséget becsülettel viselte es jutalmul, ÚgylátSZik, 1524-ben

1525-ben Fejérk várat kapta

A mohácsi vesz után én,

urakkal.

varaiban

tartott

1588-ban

Nádasdy

a

királytól.

Péter

K".

vitézeivel

rámással

is

Tonik

Bálint,

Az

lett

s

tudott

elég

úgy hogy ez

a

15!

gyorsan .

-

vidékeken bujdosó es

déli

intri-

megnehezitették. 5

is

1542

ban

hivatala gyakorlását a Szapolyai-pártiak, különösen

valamint a veresege Óta a

Katzianer

káló

nem

katonahiány és betegsége tartoztattak

elveszett. 1 Báni

Ferdinánd Jani

.i

török elleni küzdelmet.

a

iktl ostromolt Dubicza várának

v.ii

a

együtt horvát-szlavón

mint ilyen, bantársaval együtt folytatta

gére menni

megmaradt trök vs

állandóan

harczolt

pozsonyi

novemberi

on

lemondott a bánságról, K. Pétert pedig az ország es király letettek, l"-

es

jószágvesztésben

Gá pár

Csáktornyái Brnuszt hetetlen gazdagságú

Gáspárnak K.

györgyöt okolással,

a

I

a

birtokok

felszólítására

a

Ígérete

nevezett országgylésen az

Utóda, Zrínyi

1

Miklós

rhaóczy

bízatott

irabás,

elitélés,

meg,

kinek

Xlll.

Zrínyi

Miklós.

«

»klt

.

I

a

ki,

rvC.

ele

Vi

:,>.

fúri

.i

I

1.

de

idéztetvén, meg-

folyton

Lászlóhoz.

1.

Szent-

azzal

megállapítására,

mg|

okit.

C

Ka;

adta

esitését

lei

l'.anffy

Hodinka, Melléktart

tvánffy Ub.

sem

várába, Ferdinánd

de

A mérKrnu-zt

mikor özvegyen

tényállás

a

lányát pedig közben újra férjhez adta zett

ki

kamara végtt

\

Donát küldte

kiadását,

a

s/trigd.

nl-

elhal'

bocsátotta < tiscus kezére.

Csáktornyát,

be se eresztette

magtalanul

javak utolsó birtokosának,

hogy leánya teherben maradt.

Péter ezek<.i

merte

:

kamara több

Gyulai Annát es Bradács K.

Hampo

mivel

volt a felesege,

l'.rnuszt-varakat kir.

nem

várait

rnuszt

Kánya

Péter

K.

Péter az

elmarasztaltak,

I

halaa

M

e

Kegievtca Péter.

munkálat keretébe beiktatnék élte ága-boga van e jeles harezos viselt

indokolni, ha e

nak, hogy jajezai

tisztet,

ült.

kivetke-

220

Ernuszt-várakra. 1 Zrínyi Miklós sietett az öreg, hetven év körüli K. Pétert szorongattatásában az ki akart szökni a alá venni

Csáktornyán ostrom

;

várból, hogy, állítólag, a törökhöz meneküljön, de emberei árulása folytán Zrinyi kezébe esett.

Az

bán eldjét éveken

új

st

a várakat egymásután elfoglalta, ki,

melyben ez Kaproncza várát

14-én

meg

kegyelmezett

is

Ferdinánd király szolgájának és

régi

fogságban

tartotta, állíttatott

is

neki arra az esetre, ha a király-

elígéri

2 nál kegyelmet eszközöl ki neki.

át

oklevelet

Péterrel

K.

végre

október

1548

visszaadatta, 3

birtokait

de Keglevich és Zrinyi közt a jó viszony soha többé nem állt Az Frnuszt-örökség Zrinyi Miklós kezén maradt, a ki 1549-ben tette

haragosát a királynál, hogy orgyilkosokat küldött élete

úgylátszik alaptalan volt, Ferdinánd vizsgálatot

sem

helyre. feljelen-

ellen. 4

indított

5

s

A vád Kegle-

még Buzsimi

vich háborítatlanul élte le napjait családi váraiban. 1554-ben

várában tartózkodott, ez év végén vagy a következ év elején halt meg. Örökösei 1571-ben hiába követelték hosszú per során az Ernuszt-javakat a szigetvári

hs

örököseitl. 6

Összevetve

fontosabb

folyásának

élte

Zrinyi Miklós-féle fából faragott alakot látunk

összes jó

s

nem

jó

úgy

a

hol

Jajczának nálánál

egy eltt:

tulajdonságaival. Balkánias typus, ve-

rekszik akár a félvilággal szerez,

tüneteit,

magunk

is,

nem

hséges, hatalmaskodó, ott s lehet. Jobb bánja azonban

mint

a

s

volt.

—

meglehet, hagyomány útján is kiszíneMesébe ill 7 harczi esemény fzdik bánsága emlékéhez. Nem TS-1522* zett köri. ütközetrl van szó, avagy rendszeres ostromról, hanem a bosnyák harczok folyamán akkoron napirenden lev csalaJajcza

—

fintaság, rajtaütés meghiúsításáról.

I

Istvánffy

kiadva Barnabás, 8

Barabás,

3

Okit.

4

Barabás,

lib. 14,

15; Ferdinándnak a htlenséget kimondó oklevele

id.

m.

II.

169.

1.

id.

m.

II.

180.

1.

kiadva Barabás, I.

id.

>

Felelete Zrínyinek u. o.

II

Barabás

zsemlyei Bora, 7

id.

elbb

m.

II.

217.

109.

m. és

Istvánffy.

férjezett

Errl három kútf

f

(Okit. CCIV.,

sünkre: Istvánffy, Tubero és

70 éves

korában

;

neje

Sztre-

Zayné.

Brutus

J.

CCXL, CCXII.) Mihály.

áll

Nagyjából

rendelkezé-

egyezik

az

Tuberoé tán a legrészletesebb, de hogy pontos is, -az kérdés. Mindegyikben van valami részlet, a mit jobban kiszínezett. Az idpontra

elbeszélés.

nézve csak az állapítható meg, hogy Szulejmán szultán trónralépte után ment végbe az esemény. Istvánffy tehát 1520 szept. vége után

—

—

chronológiája 1527-ig hibás, azért bajos oklevél híján megállapítani

állításait.

221

Állítólag Szrebernik elfoglalása után történt, ho£ szarajevói besliák (zsákmányra dolgozó haramiák, rémületet kelt rablók) látván, hogy a magyarral könnyen lehet el

bánni,

elhatározták,

hogy

meglepik

a varat

hágcsókon végeznek az rséggel. A varban 200 lovas 200 gyalogos alkottak az rseget. A besliák fényes jutalmat reméltek, ha vállalatuk sikerül. Béke leven, föltételezték, hogy a magyarok nem ügyelik az ellenséget s különben is valamelyes cselfogással majd csak túljárnak s

fölmászván,

1

éber-

ségükön.

Csakhogy Keglevich Péter meg a Corvin Járn herencsényi-féle világban vitézkedett s a hiúz éberségével kémleitette a hatan. Vinac— Koszorúvár már török kezén ugyancsak nehéz volt a kalauzok es kémek Azonban mégis megtudta, hogy az ellenség sok

lévén,

dolga.

lajtorját

Ebbl

készít.

a

A

ló.

hogy a vár

rájött,

ellen terveznek valamit. készenlétbe helyeztette, nyereg alatt állott strazsákat megkettztette s az alacsonyabb

Az rségei

erre

falakat

válogatott fegyveresekkel riztette.

A törökök nagy kerülvel a városhoz legközelebb es s az erdben ütöttek tábort. Azonban bár-

völgybe értek

mily ügyesen jártak

is

hettek

Az

el

magukat.

Keglevich kémei

el,

volt a

el]

nem

hogy másnap

terv.

rejt-

hajnal-

ban," szürkület eltt, nekitámasztják a lajtorjákat a

falnak

—

várrséget meglepvén, elfoglalják a várat. Péter bán nagyban kellene tévednünk, ha nem szerzett kémet a támai

dók

közül

—

értesülvén

magyar kapitányát

100

a

tervrl,

lovassal

Cseri

nag}

nev

Balázs

csendben, jó nagy

kanyarulatban az ellenség háta mögé küldötte azzal a parancscsal, ha majd ágyúszóval jelt ad. hátban támadják az ellenséget és vágjak.

formájú

1

-

'

asszony-

es

maga

I

i

pedig összeszedette

leánynépséget

Tuberonál, Brutusnál

Tuberonál

.;<>»>

a

a

varosban

s

szebb

ünnep

l<

órakor.

Cser helység Sxond

odavaló nemes s/.erint

<

sank.

és i.

.iak.ibn.lv a

m.

II.

14-

körül 170.

11.

Azonban

hontmegyei. Tubero sserint Cseri Beláss kémlelte

Szerinte 'Joo lovast adott Cseri

BeM

k,

a

[stvánfiy

bestiákét

222

meghagyta nekik, hogy szépen kiöltözve

lévén,

járják

el

a

völgy eltti tisztáson a kólót és énekeljenek mellé. 1 Természetesen biztatta az asszonynépséget, hogy ne ijedezzenek,

mert a mint haj

szonyok

azonnal segedelmükre

lesz,

láthatták, a mint

asszonyok

Megadta

a

két

tz

sompolyogtak.

felé

pedig

közé

mögött

háta

török

maga

jelt,

asz-

városból kijönnek s feléjük tartanak. á

a

Ekkor a törökök egyebet gondoltak, s az

Az

siet.

hogy a törökök

erre bátran megindultak, de úgy,

lajtorjákat

Keglevich.

várakozó támadta

arczélben

fogatván,

letették a

Erre várt

a

lovasoknak rablókat.

maradt a rablók

alig

a így

közül

hír-

mondó.

A

hsénekek módjára

szépen,

kiszínezett

valójában így történt-e, vagy csak a ténetnek

nagyjából

igaznak

hogy

Sajnos,

meg

Megelzleg fel

egy csomó kisebb

szút akarván folytonos

állni,

a horvát végeket, neveze-

a törökök, tönkretették Orlovicsékat

Legszomorúbban esett azonban bán-püspöknek halála, a ki bosz-

hs

trbe

esett s megöletett/' Jajcza

élelmiszerhiányban

izenni a zágrábi káptalanra,

kök

nem mene-

curiát.

Beriszló Péternek, a

1

csekély.

ezzel a vitézi tettel Jajcza

tesen Knint dúlták

*

róla.

az állandó fenyegetéstl. 1521-ben egyik portyá-

zás érte a másikat.

s

nagyon

is

ma nem A tör-

igaz,

mert a földolgozá-

kell lenni,

sokban mutatkozó különbség kült

magva

meg, de a lantosok sokáig danoltak

állapítható

orvtámadás

mely most

is

rá

késett vele,

kell

hogy

Tubero szerint a törökök alkonyatkor érkeztek táborukhoz. Tubero

nem

szerint az

készültek

Látván, hogy

nem

asszonyok holdvilágos

lajtorjáikkal,

el

koczkáztathatták

asszonyok elrablására indulnak.

éjjel

azonközben

meg

az

tánczoltak.

kimozdult

ostromot,

Keglevich kirohanásakor

a

a

a törökök

de

nem készülvén meghallván

az

el

a lajtorjákkal,

asszonyok

föltámadt

törö-

hajnal.

törökök is

írja,

Várbosznába vissza

danolását,

A

elször

asszonyokat menti, azután vágtatott csak a törökre. Brutus azt menni,

azalatt

Keményen

szenved.

az az

hogy

akartak

bennök

az

asszonyok elrablásának a terve. 1

Marino Sanuto

és Beriszló halála

nem

XXVIII. 560.

A

állanak okozatos

két

esemény Jajcza megrohanása

összefüggésben. Beriszló halála

1521 május 20-án történt Bihács közelében; a részletekrl Klaic

i.

m. IV.

készüljenek

el

a szállításra.

Pedig Jajcza köri

1

harc/: embert, állatot, a hol

álland

elhajtja a török. 8

eri,

Köztörténeti szempontból e harczok csak helyi jelent-

ségek. A magyar korona balkáni állásának a sorsa nem hanem Nándorfejérvárnál. A büszke vár, mely itt dlt el, majdnem száz óv óta a magyar korona tartozékai alkotta, augusztus 29-én, János

1521

szultán birtokába

mara megtartottak,

a

Hunyadiak Európa

baddá

magyar

a

lett

sza-

i

Alföld kertjet elzárta, kimozdult s sza-

—

az üt

a„

gyönge epigonok hazájuk kimondidkre elvesztették. Az a

azt a

hatatlan kárára, beláthatatlan,

k, mely

tó2|

Szulejmán

fvétele napján,

A mit

került.''

N*ndori

Budáig. 3

Nándorfejérvár torok kézre jutása rövid idre látókká vís»«iu tette

iii

i

koztak, hogy talán a

i.i-

-

Pénz

rár

«* *

meg

meg

november 19-én országgylés, hogy az országnak nemcsak pénz-

szehívott

ügyi egyensúlya hajtása

kell

1521

volna helyre, de lelkiismeretes végre

állott

eseten,

az

összetartás

mellett,

ers

határain rendet teremthet valamelyes

az

ország

kéz.

Het

évvel

parasztlázadás után adó alá akartak fogni a nemzet öszi

társadalmi rétegeit, különbséget akartak tenni a kiráh

magánkincstára

az ország pénztára között. Azzal a

s

hogy

fogással eltek,

lre

c

- A

™ " „signorottik" módjára valamikép megegyeznek. rde £ k »e*élJ külföldi szövetség kell ide S nem SZÓ. s ember,

Pénzt annyit szavazott

lis

Nándorfejí

urak,

kis

a

•

Budán mar nem azon vitattörökkel jobb lett volna, ha a balkáni

az erdekeit nemzeteket.

egj

évre

állandóan

ezt a

vetették

benne

ki,

marad

a

rls(

hadiadóforma fölemelést egyebiztos hitben, hogy ez majd költségelirányzatban.

M

papíron maradt. 1

1

5

okit. okit.

CCV. 1521 július 1!'. CCVL, (Will., ivix.

i.

rtelm szerepérl CCIX., ;

288.

II.

óvf.

Karlovics

János

CCXM.

•

\

belgrádi

külön monographiának lenne érdemes

Kovachich

I.

Korbáviai

Hadtört szempontból: Belgrád ostroma

Hadtört Közi.

*

ím

Suppl. ad

tái

Vest Com,

1521-ben.

és sebácii

II.

bá

Kiss

i.

ste

224

Az ország ekkor már gyöngeségének országot,

az

tartani

meg

nemcsak kénytelenségbl, de

ségszerleg tartozik megnyerni a szomszédok

A gyztes Magyarország szövetséget

a

ségest,

urak

boldogulásukra

eszejárását,

a

hathatós védelmet kíván, osztrák fherczeg karintiai

nélkül kaphat szövetmeggyöngült Magyarország hogy kapcsolt részei másutt

ne

Ki

kiutat.

ers meg

fejen

1

Ha Magyarország

ell

török

koronához,

hogy az

a módját,

kell adni

a

elzárja

ül.

a horvát

értené

krajnai és

friauli,

Ezt csak úgy teheti sikeresen, ha Lajos akképen védelmezi, hogy ellátja élelemmel s

határait.

király végvárait

Magyarország ezen az úton viszont fölszabadul is megvéd-

rséggel.

kötelezettsége alól s határait támadólag

terhes heti.

köteles-

szövetségét.

mikor hívek ugyan a szent

de csak addig, a míg az

akarja

föltételek

keres,

természetesen kénytelen elnézni, keresik

tudatára

teljes

Tisztában voltak vele, hogy a király, ha

jutott.

Ámde

—

erdekében

—

ne értené, ha ezért

ki

tett

maga

a

jól

fölfogott

az imperiumnak egy része

szolgálatért,

fherczeg kezébe

a déli határon apránkint az osztrák

jut.

Elbb condominium

véd- és daczszövetségi alapon, azután

átháramlás via

ez a

gek

facti.

jöv

állott

a magyar-horvát

ve-

2

eltt.'

Ferdinánd fherczeg érdekldése a birtokaival szomszédos horvát véghelyek iránt Nándorfejérvár elestét meg-

1

L.

errl Frangepán

cs.

oki.

II.

XLI

— XLV.

Fraknói

11.- és

Magyarország a mohácsi vész eltt czím, a maga nemében feldolgozását. 2

V.

mintaszer

1884. Szt. István-Társ. házi ktára.

CCXVI1.

Okit.

Istvánffy

mely

elbeszélése,

hogy

adott okot. Istvánfíynak abban igaza volt,

végzés alapján tárgyalt sógorával az

„illyr"

annyi Lajos

II.

félreértésre

országtanácsi

(horvát) végvárak dolgában.

Csak abban nem volt igaza (mindig évszám nélküli convolutumokból dolgozván), hogy Zengg, Kiissza, Jajcza már 1522-ben német rséget kapott. V. ö. Frangepán cs. okit.

mködés ugyan más

alapon.

II.

megindult a

i.

h.

Ez

német-osztrák-magyar

a

dalmát-horvát területen (Istvánffy

Egyfell a magyar

rendek

még nem

egyeztek

Ferdinánd rséget tartson Horvátországban (Szalay L. Mo.

1.

másfell Ferdinánd fherczeg pénzügyi viszonyai csakoly II.

iK.

Lajos királyéi. Oberleitner

:

1523-ban

11,454

lb.

fillér

Öst. Finanzen stb. Archív

f.

(u.

üst.

a.

IV.

együtt-

VII.),

bele,

42

— 43.

ziláltak,

tallér)

de

hogy 1.),

mint a

a hiánylat.

Gesch. XII.)

elzleg már

az ostrom idejében

ton figyelemmel kíséri s jóval

var

fog

el

K raj na

Styria s

t

esni.

is

megnyilatkozott Foly-

elbb

tudja,

természetesen

hogy az

éhez

Bihács,

majd

Jajcza,

1 további sorsa aggasztja elssorban. Xvil-

vánságos az osztrák-német és a magyar érdek

A magyar valamint

k

Alföld S a Balkán-félsziget éjszaknyugati sarka,

Dráva-Száva

a

Németbirodalom

nyugat fell sikeres segedelmet

Magyarország

Keleten állhat rt.

Ez

a

—

a gondolat

Ha

kiegészítik egymást.

köze

a

nyújthat,

mert eladdig csak az volt

—

\

gyökeret vert a német római birodalom nürnbergi gylésein,

melyeken Magyarország követei Ulászló

A kölcsönös

állandó vendégek.

király uralkodása óta

segítség eszméjét megértik,

ügy politikai részét Ferdinánd fherczeg közvetíti, mint egyenes érdekelt fél. Nürnberg a nemet nemzet rátát képviseli, Ferdinánd fherczeg a végrehajtás mi

de az

tója.

Hogy

a tárgyalások elhúzódtak s a hivatalos

zés hosszú idt vett igénybe,

fherczegnek

közegei:

véleményezése

az a

eltt,

osztrák

alsó

részleteket

tanácsosok

hadi

tájékozatlan

illetleg

német rendek nem foglalhattak véglegesen

állást.

A komoly tárgyalás 1522 április havában elbb cseh ügyeivel végez, azután

indult

Lajos kiráh

Még

a

ügyét.

magyar követek meghallgatása eltt

rendek

tanácsosának:

került

elé

II.

Ferdinán

Reichenbergnek

v.

nak (1522 márczius 31)

írásbeli

meg.

akarja kül-

ügyi szempontból megalapozni az activ segítség

birodalmi

elinté-

magától értetdik. Ferdinánd

a

8

nemet

két hadi s

<'••

véleménye

v.

Herberstein-

a

ígély

dolgában.

A torokkel eredményesen lehet

megküzdeni, ha

SZállanak síkra. s

a

\i>

horvát-szlavón

között,

1

*

-

szólnak k

csak úgy

kell összhai

.

magyarokkal

egyetértést kell fenntartania

országrészek ,die Windischen

melyek együtt élelmeztek

A horvát véghelyek Okit Errl értesíti bven ha

ságait a sárosiakhoi

így

..

intézett

i.

a várakat.

XXV.

mintakiadványt

36.

1.

MII

Lande" A magyar-horvát

704.

Wagner

i.

1.

in.

2615

-22
egyetértés, a korona erkölcsi integritása tehát osztrák érdek

Ferdinánd fherczeg pedig fölszerelve tartsa csapatait,

is volt.

a Németbirodalom meg

állítson ki ezer

könny

lovast, kétezer

kétezer gyalogot, tehát összesen ötezer embert, a

lövészt,

kik egy megfelel szekérvárba férnek'. Ez a sereg vonuljon be a hegyszorosokba s egyesülvén a horvát bán csapataival, foglalja el a török kézen lév várakat. Csak így lehet

Horvátországot

általa

s

birtokát biztosítani.

A

Stájerország,

és Krajna

Karintia

tanácsosok bizton számítanak a hor-

vát,

szlavón s esetleg nápolyi segélycsapatokra

már

jelen volt

1

is.

Jozefics Ferencz zenggi püspök, az egyik követ, ekkor

Nürnbergben

s április

1-én beszédet intézett

a német rendekhez. Legelbb is ráutal Nándorfejérvár Belgrád) és Szabács elestére s Oláhország elfoglalására. Magyar(

eddig az egyházért

ország

engedjék

Németországért küzdött.

s

mert úgy járnak

elesni,

polylyal, csak aztán fogta el

ket

Ne

mint Konstantiná-

vele,

a bánat, miután a török

2

elfoglalta.'

Azalatt lengyel s

kép. Két

:

magyar

a

hogy

— június

indult Jajcza

is

gyalognak utánok

kellett

összesen ezer ember a fölszerelt legénysége kérte segítség,

t.

megsegélyezésére

Horvátország hitték,

már útnak

16-án 450 fölszerelt

volna indulni

30

(április

embert kívántak segély-

s ötezer

zászlóalja lanczkenét

felé s június

Ez

magyar követek

Bécsben tárgyaltak

"25.)

ezer

ember

is

elég

i.

a 3000 ember egyenesen

kellett. lesz,'

ugyan

Eleinte

azt

de hallván Knin ve-

szedelmérl, június 16-án Badenbe mentek a fherczeghez s beleegyeztek, hogy mind a háromezer ember vonuljon a

várak fölszabadítására.

horvát

Összesen útnak,

a

Jóformán meg

—

négy zászlóalj 500 emberével melyek aztán a Jajczának vonult két

is

—

egyeztek. induljon

zászlóaljjal

A magyar követség lelkére kötötte a fvezérSalm Miklósnak, hogy az átvonuló hadak ne tegyenek kárt, magyarán szólva, ne pusztítsanak. A vezér-

egyesüljenek. nek,

gr.

7

11.

197. 9

9

DRTA.

(Rövidítve Deutsche Reichstagakten

1.

T. o.

76—77.

U.

197.

o.

11.

1.

ül.

32— 36;

7£

let

kérdését úgy vélték megoldani, hogy a fqvezér a lancz-

kenétek ezeres kapitányával, Helfenstein Lajossal vics

János

1500 gyalogosa

s

Ausztria

cicimet

lszert,

hónapra

van

állott rendelkezésére.

ha

de

Ág}

A

szolgáltat.

felfogadva,

Salmnak

együtt tanácskozzék.

bánnal

horvát

1200 lovasa

Karlo-

s

>m

a szeg

újra

letelt,

beállanak. 1

A német birodalmi gylés óvatosan helyesen

igen

pontjából

egy bizottsága

járt

midn

el,

magyar követektl, mert eddig csak a

hogy egyes

tudni akarták,

az a magyar-török hadiviszony.

pontban

s a

követek

Felelet:

Erdély,

leginkább,

1-én

be

a

m

általános SZÓ

ki

állít

Becslés szerint

részleteiben hog

áll

Föltették a kérdéseket

16

ekképc

a török?

200,000-t.

Oláhország,

lévén

<

rsova,

Duna-Dráva

a

gabb. Betörnek Horvátországba

Szörény, Belgrád vidék a

közti

fell

leggazda-

Bosznia fell.

Mikép kellene ellenök védekezni?

.';.

A Dunán ers hajóhaddal, lkészlettel ellátni. Jól

s

április

szerzett

Hol szokott a török betörni?

'_'.

teni

1522

írásba foglalták,

feleletét

Hány harezost

1.

m- A nü "'

n

Mieltt a kérdés érdemleges eldöntésére került

volt részük. sor,

a

informatiókat

részletes

által

s

megyén, Sziavon- és

a

orvátországon

1

varakat

meg

kell

e

gyaloghadakkal Zala

föls

át kellene

ellenök menni.

Van e a töröknek ágyúja és had Van sok, de ezek más szerkezetek, mint a neme k 5. Mennyi tud ellenök kiállítani a ma., l.

király

?

felel

ágyújuk

a

pénztol

Mit tehetnek

nek annyit, a mit

1

(a

a tényállásnak.)

ma..

?

Mindez várnak.

k

Mikép akarnak

5.

DRTA.

már sürgetik

a

Ili

200.

1.

k,

út

f

a

lszert a külföldtl

S

követek)

lel

1522 •_'.

1

nem

tudjak;

i52a*en.

228

Mennyi katonát bocsáthat a magyar

7.

tek rendelkezésére

nem

még

A

tudják.

mennyit lehet; „ami

igyekszünk".

(a dolog), tehát

Lehet-e

8.

ersíteni

néme-

?

Azt bizonyosan

brünkre megy

király a

a töröktl

nem

el

foglalt

várakat meg-

?

Lehet, ha van rá mód. Hallják,

9.

hogy a furak

kapitányok, a keresztény-

s

ség nagy kárára, ersen gylölködnek, folytonos a viszály

köztük s a király között

;

mi van ebben

?

Erre azt a kissé körülbástyázott választ adják, hogy

nem

errl

tudnak,

vállalatnak

nemesek 10.

közt

legalább

ártalmára

nem

is

a

lehetne,

annyira,

királyt

nép egyaránt szeretik Van-e hív és hadban

s a

s

hogy ez a

pedig az urak, a

engedelmeskednek neki a magyarok

jártas vezér

?

Ezeket a

király

választja

itt

:

van Báthory

Szapolyai János, ezek hadban jártasok

;

István,

de azért csak küld-

jenek a németek tapasztalt vezért. 1

1

nákkal

?

Nem

A magyarok vezérek

alatt

az idegen német jövevény

lesz-e baj

szívesen

jönnek,

a

hálával látják ket,

és

megóvják a

kik

kato-

ha jó

lakosságot

a

károktól. 12.

Honnan remél

a király

küls segedelmet?

Csehekre, morvákra és sziléziaikra számít a király.

sel

13.

Mi van az oláh vajdával?

Ha

számíthat keresztény segedelemre, akkor

jó érzés-

van. 14.

Mi van a perzsák uralkodójával?

Hír szerint a szultánnal

tart.

Van-e kell mennyiségben élelem Magyarországban vagy bevitelre is van szükség ? Eleiem van ugyan elég, de azért jó lesz, ha hoznak, 15.

mert ennyi embernek sok 1

6.

kell.

Lehet-e a folyók mentén megvédeni az átjárókat

Lehet úgy, hogy a török ne jöhessen Dráván, Száván s a Murán.

át a

?

Dunán, á

hogy a velenczeiek mveseket bocsátanak

Igaz-e,

17.

az ellenség rendelkezésére

Mi igaz belle,

'-.

nem

tudják.

1

Ezekbl hogy

a kérdésekbl és feleleletekbl föltetszik, nemet birodalmi gylés intéz emberei, bar

a

e

pedzették a dolog lényegét, de a kérdéses

A magyar

vonatkozásai teljesen ismeretlenek voltak elttük.

követek ján

ebben a fogalmazatban. mely tolmács

feleletei

vannak

szintén híjjával

készült,

részletes

teriilet

út-

határozottságnak es

a

magyar követeknek nem is német renvalamiben dekkel kötelezleg megállapodjanak. A német rendeknek meg ^zej^et ütött a fejébe a magyarok euvenetlenkedése, tudtak a magyar pénz n-ssz veretérl, melyet mé^ a magyar birodalmi területen sem fogadtak el mindenütt, ezért, bar elvileg átlátták, hogy saját érdekök, ha a magyar szabatosságnak.

Azonfelül

a

kell felhatalmazásuk arra nézve,

volt

i

r

végleges határozatukat a szeptember 1-én

királyt megsegéllik,

Összeülend birodalmi gylésre halasztottak. A magyar segélyügyben a férdekelt Ferdinánd rák fherczeg volt.

mányait

mának

érte

s

A

török hódítás nyugat

Azt

léterdeket alkotta.

osztrák tartományoktól álló

s

a

küls

a

magyar birodalomnak szüksége ban

az

felé

Magyarországgal

cseh királyságtól várhatták

szomszéd

a

personalunió-

intéz ma-

az akkori

gyar körök. A németbirodalmi segély

melyre a

segélyt,

csakis

volt,

tarto-

az ö ural-

így a közös védekezés eszméje

Ferdinánd f-

tehát

herczeg hathatós közremködésével válhatott valóra. A többi európai

fejedelem

lehetett

volna

treuga deit

egymással a

ezeket

létesíthet

riori

lehetett

Európából

1

három állott

DRTA.

III.

mar

csoport, mely

össze a saját

78—81.

1.

úgy ha

arra

az

teli

Nyugat-, léte

?

erdekeket

külön

XVI

nyithatnék, hogy a a

összpontosítani,

volna e,ny>e.ue> czélra egyesíteni

akarnánk következtetni,

válik az

ellen

hatalmas kez. Treuga dei

valamely

Mintha az egyéni szövevényes

idre

Csakis

viszálykodott.

török

!

Ha

idre

a

:

is

versengésben

Közép-

erdekeben.

I

-

ki-

Kelet-

230

akkor az

tényezk máskép helyezkedtek el küls sege-

egyes vezet

érdekköreiken bell. Magyarország érezte, hogy

delem nélkül az akkori hatalmas

új

keleteurópai török

er

egymagában nem állhat meg s a dinasztikus magánérdekeken keresztül már áttetszik az állami, vagyis összes alkotó tényezinek érdeke megóvásának a kényszerít súlya. A német rendek, kiknek elssorban természetesen a német érdek lebeg szemük eltt, nem vonakodnak a segély megadásától, melyet Ferdinánd fherczeg, mint német uralellen

kodó, ugyancsak a

maga érdekében

szorgalmazott

;

de jog-

hogy a magyar belviszályok sznjenek meg. Ugyancsak igazuk volt, mikor azt kérték, hogy Ferdinánd fherczeg hozzon magával oly embereket, a kik a birodalmi gylést megoktathatják Horvátország és Bosznia

gal

megkívánták,

viszonyai fell.

1

Ezenkívül

írásbeli

Rotenhan

keztek.

felvilágosításokból

Sebestyén

ismer

mit egy Szlavóniát

rendek

a

szolgált

ott

is

elé

tanulni igyeterjesztette,

a

lanczkenét csapat

parancsnokától, Adelshawsen Györgytl hallott.

a

Haditervek.

Száva

van 300 lépés

— s

úgymond még hidat

—

rendkívül széles,

verni

is

nehéz

Velikánál

rajta.

mentén két-három mérföld szélességben erdk Unna és Verbász közt nagy gyepük (hagen) alkotnak elzáró torlaszokat. A Drina nemkülönben csintalan egy folyó s bajosan esik rajta az átkelés. Sabac várától, mely a töröké, még messze esik Nándorfejérvár.

A

part

terülnek

el,

az

Értékesebb ennél

bánnak

haditerve,

Korbaviai Karlovics

János

horvát

hogy miként lehetne Boszniában

sikert

aratni.

Velikánál a

Száva mellett van

ugyan egy

azon nagyon bajos az átkelés, áradáskor Azonfelül

tetlen.

át

kell

vonulni.

Ezért

cigleniki rév (Pozsega

1

DRT.

A.

III.

211

—

:

alkalmasabbnak

vm. bródi

Sabácz és Nándorfejérvár

14.

de

lehe-

szkvölgy hegyek s erdk még egy folyón a Bosznán

a túlparton

akadályozzák a menetelést s is

híd,

meg éppen

felé

járás),

operálni.

kínálkozik

a

onnan síkon lehetne

A 1

csomó

irökök egy

I

várat foglaltak

157 után: Rogot, Beszterczét, Beogradot,

Kamengradot, Knini,

Vrhlickü, Sinjt,

zák

legnagyobb

a

A gyalogosokat

s

Jezero,

Kotor,

nik

s

(?)

a

lehet

el

kisebb

foglalni,

török

tenger vagy a Száva fell kell

még egy módja, ha alól

Trav-

erdök

(rtornyok I" erre azonban van

.1

nem

lehet kapni,

csapatokat

lovaikkal

eleimet

tí

Van

ellátni.

más

tarto-

a be-

szállítanak

vonuló seregnek, a nemesség pedig hadaival köteles a ment'

1

E tárgyalásoknak az

„török

német

szakértk"

rendeket

a

az eredménye, hogy

lett

(második, decz.

évi

Frangepán

gylésre

mint

Bernát

véleménye

segély

és

2.)

Salm

me

alapján

szükséges és

Ferdibiro-

téli

gr

Miklós

a

g

indokolt voltáról.

hogy a magyarok meg vannak királyukkal s hogy faltör ágyúkról, golyói skodás történt. Nem kell mondanunk, hoj Kijelentette,

a

fel-

sereghez, csatlakozni.

nánd fherczeg az 1522. dalmi

.

elfoglalv

szlavón lakosság minden

a

fölmentetvén,

sz<

.

sgend.

Élelmet azonban a helyszínén a

kerültek:

másfelé

ír

egyakorolt harc.'

12,0

erdökrl van

Koszorúvár (Vinac), Prusac,

Szokol,

Ha

kézre

török

egyéb szomszédos

kell.

épült

.1

szük-

;

hegyeken

délre

Ezeket egyvégtiben

ember

szállítani,

kell

jönnének

ség van, mert magas

Szávától

ostromolni.

kell

fell

Kljuéot,

Szkradint,

kitörve okoz-

íl

meg

E/eket

cicimet a tenger

lovasok szárazföldön

A

uinát,

cu

(

kárt.

m

megkerítették

velenczeiektl

a

Boszniában

el

i

elégedve

a

gon

irról

sok

a

„captatio hencvolcnliae". Czélját elérte vele, mert a biro

dalmi ,

gylés deczember 22-én

dycsapat.it

(lovast

is)

kelt

végre

válaszában

kiállíttat

M)00 fnyi

a Nemctbirodalom

határszorosainak és határvárainak védelme Mialatt e nagyfontosságú

:

I

Jaj-

nak az állapota 1522 március hava óta keservesre fordult

A bánok mert mi kép s

sehogysem

akarnak

maradni.

"

22 s

ra

módjuk

K

I.

IS-ban,

német mclt.

1.

ajai

Érthel

t •

.

232

Keglevich Péter (1522 M/24) sehogysem akarja tovább a

lsséget

vállalni.

fele-

Miklós személye jut eltérbe. Lajos

Gilétfi

menet Báthory Istvánra, a nádorra Egy bán nem elég Jajczára, keres-

király cseh királyságába

bízza Jajcza személyi ügyét.

senek tehát valakit

Orbász várára. Meg

külön figyelmez-

fordíttasson Banjalukára és

várak uraival

egyezni a horvát

kell

a zenggi kapitánynyal,

még

mellé, kit

Gilétfi

hogy különös ügyeletet

tetnek,

kell

ki

továbbá

elégíteni

Jánost és Bánfi Zsigmondot a szlavóniai adóból. 1 volt a királynak csehországi útja

mire tanácsait a nádor

s

Karlovics

Könny

közben tanácsokat adnia:

olvashatta,

mindinkább közeledett

a végveszedelem. Jajczában azalatt hiába várták a segedelmet, bár Ferdinánd fherczeg szavát állotta s Weichselberger Zsigmond stájer fkapitányt utasítá, hogy vigyen A fherczegnek s a kiráhmak t. élelmet Jajczába külön pactumán alapult ez a segedelem, melyet Stiria s Ausztria szolgáltattak. Zágrábban tudatták vele, hogy Jajczába nem juthattak el az élelemmel. Az az átkozott i.

Bocsácz útjokat

állotta s két mértföldnyire Jajczától vissza

kellett fordulnioV.

A

mindenütt torlaszokat emel-

törökök

tek s vagy 2000-en sánczba álltak. Szegény élelemhajtóink visszafordultak Banjalukára s onnan küldözgettek be gyalog

embereket Jajcza

felé.

De ezek sem

megtudtak, hogy a két bán

:

Annyit

boldogultak.

Keglevics Péter és

Tahy János

Szlavóniában van. 2

Végre júniusban meghallották Ferdinánd emberei, hogy

6000 török ostromolja

nem

nevét

tudjuk

Jajczát.

—

A

szegény

hogy

jelenti,

jajczai viczebán

emberrel

10,000

—

föl

lehetne menteni a várat, 2000 nehéz lovas, 4000 huszár s

4000 gyalog, meg élelem

A

kellene neki.

els

németbirodalmi segély

ezer „láncz-

csapata,

kenét% már 1522 derekán Bécsbe ért, az volt az utasításuk, hogy Jajczát mentsék föl s lássák el élelemmel. De

nemcsak várra

is.

Jajczának

kellene

a

segély,

ráfér

Salm Miklós, a XVI. század els

1

Német-Bród 1522.

s

Horv. véghelyek

lt.

III. I.

24.

Asz. Okit. 287.

LXXIII. 118.

1.

ez

a

többi

felében a leg-

hogy a

jobb törökver, gyanakodni kezd,

visszafoglalására szeretné alkalmazni allé

grafen

in

Jajczában májusban

40

azonban megvallva az

igazat,

bán szeptemberben

bejön.

új

Miklós, aki ekkor Ferdinánd

A

a dolgokon

megismeri

s

sszel váltakoznak a bánok. km-re köröskörül elzárták a

s

A törökök ugyan vagy míg az

átlát

fogásokat.

„balkáni"

t,

„die vast

ellenfeleit

s

Krabatin sein" akarná leverni.

Salm Miklós csakhamar a

Karlovics

bán,

elveszett várainak

János, úgylátszik, a hadisegélyt a saját

van

addig

Ezeket

fherczeg

élelmük. Jurisics

irja

szolgálatában van.

Jajczát megszállott török serei; szamát l'J—

emberre becsülik.

A bánok

1

1

távollétében történtekel a varföl, hogy Kémeik nekik is

bosznai pasa vezérelte török sereg arra használta Jajcza szorongattatásával csak

tüntetett.

nagyon jól tudták, hogy Jajcza fölmentése most nemetek kezeben van. Mindezekrl a nemet vezéri-' ügyes magyar huszár útján „ein treffentlicher GeselT voltak s

a

zett

tudomást, aki azf

Bihácsnak

jelente,

is

menten

a Verbász

s

a

embereivel

hogy a pasa Száva-Dráva

között fog

pusztíttatni."

Az hogy

a

nagy elnye megvolt a

Jajcza

megmaradl

a

király

egyébnek jóakaratú

melyet

kereskedelmi

Ez

kezén.

Ferdinánd fherczeg erdeme, de a jük

segélyt

érdekldésnél.

ajándékba.

A

rendek

Miklós

tonyi

Ákosházi

és

kanczellárja, azzal érveltek a

ság századokon

1

A

hadai 308. 3

•i

jajccai 1.

át

maga

hogy

Horvát végh. .

103.

l.

nem

hajlandók

voltak

a

127.,

török s

kereszténységet

csak annyit tudunk, Szentkláray

I.

—

4000 ember zsoldját. G Sárkány Ambrus, a királyn nemetek eltt, hogy a magyar-

8 vajda volt benne.

Itira.

s

jószántából

a

védelmezte

rségrl

alapján,

városa,

Magyarországnak

küldött

azonban

meg

1524-ben pénzben adni

nevezhet-

következtében

összeköttetései

míveseket

es

kétségtelenül

nem

Nürnberg

sabb kapcsok fztek Magyarországhoz, a puskát, lport

érdekldésnek,

külföldi

Adatának

159., 173

74.,

:

Duna

hollétét

nem

2:34

ma egymagában nem

tatár ellen,

zös ervel

kell

tud védekezni, ezért kö-

az ellenséget megsemmisíteni. 1

Történt ez a nyilatkozat 1524. év márczius havában.

A

Németbirodalom

akkor

zata

sem

Nyugat-Európa

s

eredményes

vezetett

hogy a

annak a kijelentésétl sem,

sem

elgyöngült

szövetségest

egyszer

rá

felelet

sem

akkor

eltagadni

;

elzárkóznunk

kell

magyarságnak most

A

segedelmére a Nyugat.

jött

ligára

nem

viszont

nincs miért a jóakaratot,

alak-

politikai

meg-

szokás

volt

segíteni.

A meg

német császár

lehet

mennyiben

a

II.

másfelé

A pápa

érteni.

nagy

irányzá

czéljait,

t

segített,

a

annyiban

pedig

Lajos királysága

meghosszab-

agóniáját

bította.

Horvát bajok. Jaicz áért. .Jajczai

végs

Jajcza várának

mikor a török

abba az idszakba esnek, kormányzóját: Ghazi

évei

legnagyobb

Bosznia

rség Usref (Chusrev, Khoszrev) béget, 2 az iszlamita

egyik bosnyák falakját uralja.

nép

lakó

nem mvelhetvén

donkint a feltörekv gyztes kezességét.

iszlámban

Az életveszedelem reménye

várak derék hadainak

nak a szultán

:

eleddig

„

vár

mindig

DRA. újabb sorozat

IV.

a jajvissza-

kecsegteti. Ezenfelül a vég-

békésebb

K

jöv

ersen ingadozs

a Ferdinánd

fherczeg nyujtandotta kilátások közt. Korbáviai 1

apró-

boldogulása

látja

a horvátság furai

ajánlotta

tenni, addig földjét,

és az éhenhalás

czai rségre/' a törököt pedig, bár

verték, a biztos siker

király csak

bánokra szert

ügygyel-bajjal tud önfeláldozó

a Jajcza körül

culturának

Míg a magyar

János az

Bánd 1905.

Popescu. Die Stellung des Papstes und des christlichen Abendgegenüber der Türkengefahr 1522—26. Nem ismerjük, csak

S.

landes

idézve láttuk. '-'

Mehmed

effendi

Spaho ügyesen

a szarajevói „Behar" ez. iszlamita

összeállítá a jeles vezér

folyóiratban.

hogy külön monographusa akadna. Basagic a Kratki uputak munkájában 3

Fraknói

stb.

czím

(rövid vezérfonál) szintén foglalkozik vele.

1525 márczius i.

tetteit

A tárgy megérdemelné,

végén megjelent

m. 129—36., 256—57.

1.

a

jajczai

követ Budán. Errl

egyik bán, a kirl

a többek közt

ki

köztársaságnak

a

id

régebb

Velencze

megvolt

is

Ferdinándhoz

óta

pártján volt, s a

maga

a

már

nézete,

hajlik,

a

mint

y,

.

Már-már Úgy fordult a dolgok rendje, hogy a horvát furak az 1526. évi január 25 én hirdetett krö gylésen fölmondják királyuknak az engedelmességet. Batthyány Ferencz bán ügyessége és az furak Zrínyiek.

szakadás.

nyílt

maradt

következtében

egyenetlenkedése

Pedig igaztalanságot követnénk

el,

áldozatkészségét tagadnék. Többször a

rendszerben

gylés

a

el

Ha

a hiba.

rejlett

nos, csak a töredékeikben

ha

budai udvar

a

hangsúlyoztuk, hoj

rendre

vizsgáljuk

a

saj-

megmaradt számadásokat,

állí-

tásunkat igazolva találjuk. Egyúttal megtudjuk azt ez

s a

1

éhez hs várrségek,

hacsak egy

férfiú

is,

hogy

kz-

akadt

is

végigállottak eletük haivzát.

tük,

L525 január

13-tól

július

179 nap

l<>-ig

Pénzügyi

alatt jajezai

hadi és élelmezési czélokra kiadatott az országos költségbl |

!7

(átlagos napi

frt

1526 május 30-tól szerémi

püspök

17

alatt

tétel

Ha

a

kincstartó

a

a

követ

beállítás

mondott,

nem

igen lehet, de

1

!S.

nyújtana

<>klt. 1.

s '

frt

napon

1

29,041

frt

az

CCXXXVIH

is

mit

»klt.

I

i

XX. Szeglaki

van kimutatva)

Okit.

t

CGXLVIII.

CCXL

II.

b.

frttal

i

többet lehetett volna

számviteli szempontból összeállítani.

táblázat

IX

a

,d.'

;

érdemes

ilyen

igaz,

te

nemi Chmel:

tan

nem

I

on

.

ha

Habsb.

Archív

XXXIII.

kit. 1

1

h<

mellett sokkal

mint így azzal a fejetlen

esetben

nézzük:

nyomuk, másfell

E kimutatásokat különben is

czélokra

05 den/'

az csekélynek. Bizonyára többet jajezai czélokra, de egyfell csak ilyen töre-

pápai

gazdaságosabb tenni,

54 den.). 1 Maczedoniai László

'27-i.u

jajezai

számadás összeget

dékekben maradi meg Burgio,

frt

frt

nem mondhat.)

Budán

ki

141

június

kiadott 3704

két

éppenséggel adtak

és

kiadás

Horváth 111.

II.

525^m*

236

minden

jajczai kiadás hiány és megszakítás nélkül lett volna

Azonban ezekbl a töredékekbl is kiviláglik, hogy a 25,337 frt összegbl 1525 IV. 2-án, V. 2-án a kapitányok és tisztek zsoldjára kifizettetett 3386 frt, a kir. hadak fvezérének, Frangepán Kristófnak adtának 4630 beiktatva.

:

Gelesth Péternek 800,

frtot,

jajczai

gyalogos kapitányának

4800 frtot, a két bánnak 2, Gilétfi Miklósnak és Horváth Jánosnak (I. 17-én 1700 frt, III. 27-én 2200 frt, IV. 27-én 2400 frt) 6300 frtot, úgy hogy a kiadások 75%-a nagyobb zsoldtételekbl áll. Bizonyság ez arra, hogy a jajczai nem mondjuk ponrségre, melyet sohasem fizettek oly nagy tételekben, kénytelenek voltak gondot fortosan zsoldjokra

—

—

dítani.

1

A

mi a

ezeket a

királyi

huszárok kapitányait és

következ jegyzékbe

Kapitányok és

kir.

ftisztjeit

illeti,

foglaltuk össze

huszártisztek 1525

— 1526-ban:

Bradách Imre Dessewffy István

György Mátyás Hobordanecz János várnagy Jakossity György Gilétfy

Gilétfy

5.

Junak Péter Szentléleki Kasztellánfíy János

Keglevich Péter 10.

Koprovity Péter

Markos Péter (Markovity

?)

Orba}^ László

Ördög (Ewrdewgh) László Ösztrosity János várnagy 15.

1

val

Somogyi Ferencz

Egyébként a

király Várdai Pál egri

Keser Mihály bosnyák püspöknek

püspök, kincstárnok tudtá-

és Szerecsen János

kamarásának

hogy Eszéken egy esztendre pénzver-házat állíthasson. Czélja az volt, hogy az apróbb kifizetések Jajczára és a végvárakra engedélyi ad,

ott történjenek s az érdekeltek

Elengedi a hatja.

Okit.

pénzver haszon CCXVIII.

ne

—

—

legyenek

kénytelenek Budára menni.

elszámolását,

ebbl düledez

várait javíttat-

Szenesei János

Török Mihály Tumpity (Tompa) János. Ha rendre vesszük a neveket, mondhatni javarészük pozsegai, valkai és orbászsági.

Van

néhány

horvátországi

is

Az

köztük.

akkori

magyar-horvát katonai társadalom typikus képviseli megannyian.

A legénység közül a huszárok túlnyomó része magyar. A vajdák vezérelte strázsák és martalóczok részint szlavóniaiak, részint

horvátok, de van köztük dalmát határmelléki

bosnyák is (Lukarity Márton), st magyar vajda i-.: Kormos Bálint, néhány orthodox, illetleg rácz név is akad köztük. A jajezai lakosság katholikus s neveik dalmata hangzásúak: Krisich, a bíró

Relity,

keresztneve

A

Sivko.

huszárkapitá-

nyok megbízottjai magyarok vagy magyar hangzású neveikvaunak: Nagyvölgyi János, Nagy Balázs, Pozsegai Gj Jajezai

György.

Ez

a

katonatársadalom

vére

ságát a szent korona iránt való

hullásával adta bizony-

hségének:

vitéz és

kemény

mely együtt éhezett es fázott. Nem szólam, mondjuk, hogy a míg fennállott ez a végvidéki ers katonafaj, mely magyar és horvát elemekbl forrott együvé, a nép

volt.

!

szent

koron,, fénye bevilágított a balkáni sötét völgyi mint pusztulásnak indul, beborul a korona fénye is. Olybá kell ezeket venni, a mink voltak: a törökkel csak az ilyen ordas farka-ok bírtak, arr.'-l nem

a

tehettek e

szilaj

vitézek,

hogy magukra maradtak.

Áruló

nem

akadt

közöttük.

Bemutatunk egyet

a Jajczában vitézkedett

.deákok*

közül.

Dombay János deáknak

ívánczfalvi

1

Ulászló

király

czímert adományoz.

Ez aztán igazában elbes •ld süveges, veres köpönyeges, magyai legalább mongoloid typusií Dombay. a ki a jajezai 1

<>kit.

elfordulnak

cxxi. Corvin

nyomata megjelent

a

Dombay pü Jáno:

Turul IX

ós

Miklós,

mint levelében

mer: s,

a

kepén

bar.

238

ban kitüntetett vitézségéért nyerte ezt a kitüntetést, levág egy elkelbb jancsártisztet. úgy tetszik nekünk

—

—

Ugyancsak

kapja

ezt a czímert

vére, Palásthy László

szokás minálunk

is

si

is.

a

vele együtt fogadott test-

hozzánk elszármazott

balkáni,

fogadás,

testvérül

a

pobratimstvo,

mely minthogy a fogadott testvérek mindhalálig

helytálla-

nak egymásért, ersebb kötelék a vérrokonságnál is. Ebbl is megérthetni, hogy azok a maroknyi rségek, elhagyatva mindenkitl, annyi ideig helyt tudtak

Az

Ferhát pasa beütése á'n Fran Kristóf Jajcza diverziója

3525jún.

állani.

évek töredékes adataiból

1524. és 1525.

kiérzik,

hogy a végleszámolás megkezddött. Budán régen tudják, hogy a szultán nagyban készül, 1 nemkülönben Jajczán is a két bán naponkint hallhatja, hog}' Jajczának nyugati záróerdje, Jezero török kézen megersödött várrá alakul.a határharczok Nándor fejérvár török birtoklása következtében mindinkább nagyobb méretekke válnak. Elmondottakat kellene ismételnünk, ha az országgyléseknek csapások

rendesen a megtörtént

7-n. ecsetelnénk az ország gazdasági

gyöngesége

vezetés

után

következtében

ernyedést akarnók részletezni. 3

hozott végzéseibl

erejének

A

hanyatlását s a

beállott

államerkölcsi

török ott ütött be, a hol

módját kellett ejteni, hogy Nándorfejérvár ellenében ers védvonalat kell alkotni s hogy egyúttal az immár folyton támadó bosnyák (várboszniai) pasa betöréseit a Száva fell menten fölfoghassák. Az említett országgylés akart, ezért

Ugyanis az

személyi tekintetben szerencsés választást

tett.

országgylés tartamára Tomori Pál ország hadnagyságával ", illetleg az

részek fkapitá-

nyává nevezték

Ha

nem

intene,

vallásos rajongással

a

alsó

,.az

4

kitzött czélunk

állani ennél telített

ki.

kalocsai érseket

pap-katonánál,

kinél

kevés

és

úgy szeretnénk meghsies bátorsággal mutat

érdekesebbet

fel

történetünk akkori szakasza. Határozott siker kisérte fkapitányi

1523 június

szerepét. 1524

Horvát végh. Okit.

3

1523

*

Fraknói V.

4.

ápr.

Budán

híre

érke-

Lajos király levele a pápához.

1

2

II.

havában

:

I.

403.

1524

VIII. 8.

országgylés. Suppl. ad Vest. Com. Tomori Pál élete. Századok, 1881. 379

24-iki

II.

— 385.

hogy Ferhát, a bosnyák pas

zett,

sólyom már veszedelem fenyegette Ferhát pasa

lyet

A

végigdúlt.

Baranyáig

föl

Valkóságot

a

nándor-

•

pusztítnak

fejérvári

Szere

a

s

ik

me-

.

határvárak,

jelesül

nem akadályozták a bosnyák szabad kirohanásában. A Szávarévnél már úgy rendezkedett éppenséggel

Jajcza,

uraságában, egy figyel ha kényelmesen felvonult Nagy-l 'la^-zii^ (ma Mandjelos Sze-

be, mint a saját ott s

rem m.) Tomori hadával aug. lö ezer

(állítólag

ember)

ket a Száváig. azonban nem használta

is

Ha

a

védelmet

is

az ország.

nem

Pénzt

visszavonták

folyton

ka;

hadaikat,

a mint Szeremi neve

magyar anyaterület

részeinek

veszélyeztetett

csak oly lanyhán vettek,

mar nemcsak

ez

s

megverte

'

föléit

lán,

—

Hungarorum

invidia

ki

urak

az

folytatására,

satúlerben lev

hadat

Ezt a kétségtelenül jelents sikert

vágatta

had

2-én rajtaütött

1

török

mint a végekét

hanem

részleges elertlenedés,

álta-

bátran

beszélhetünk általános .gyöngülésrl. Pedig eleve tudhatták.

hogy

nem

a szultán

engedi kiköszörületlenül ezt

Ferhát utódja Boszniában ismét

pasa

lett.

a

Usref (Huszrev, Khoszrev)

Boszniában elbb említett kormányzója. Eleddig nem

ert venni Jajczán, mert bármily siralmas

tudott

rség

helyzete, az

Nándorfejérvár

(Móni

helyt

állt

Szendr

és

—

becsületbl.

pasájával

Szinán

s

számos

20,000-en fölül való csapattal, nyolez mozsárral, ágyúval

tábori

ostromhoz.

vitézkedett

nev

töröknek egy

birtokáról 1

és

Keglevich betér

lette

Keglevich

Cseri

m még benn

is

csapással

hozatott.

Fraknói

u.

<>.

A

volt

Balázs hadnagya,

sebteben élelemrl

„verista" jelzkkel

lóhátról

káplán

IstvinfTy

lei

még

nehéz

nem fukarkodik

mint alosztályparancsnok

l

lehet

k<

való ellátás

szerint

mel-

egy D

ki

gondoskodott,

Az ostron

k-rck

a várban,

a

I

;t

bé

pas

Az egyik

vállalkoztak Jajcza bekerítésére.

rás szerint

voll

Hali

1.

240

azon a helyen

honnan annak

a

fel,

állítá

Mátyás

idején

király törette a falakat. 1

Errl Lajos királyt jó eleve értesítették. Budán az akkori idkhöz mérten, lázas tevékenységet fejtenek

ki

dandárokat mozgósítják 8

horvát-szlavón

a

:

s

Frangepán Kristófot teszik meg fvezérnek. A XVI. század elejének legnagyobb condottierije, a „kevély" magyar urak ellensége, mint honment kerül a királyi csapatok élére. Velenczei fogságot szenvedett Miksa császár érdekében s ugyancsak Jajcza veszedelmével majd-

nem egyidejleg

(1515.

Ferdinánd fherczeg egy hogy Frangepán Kristóf a a bosnyák törökkel együtt

14.)

III.

császárnak,

ad V. Károly

hírt

paktál

a franczia királylyal

s

3 Karinthiába és Styriába szándékozik betörni.

Akár

nem

akár

igaz,

a

ez

igaz

csodálni való

hír,

nincs benne. P'rangepán a pillanatnyi indulatok embere, de

meg

a mit ugyancsak 1

Okit.

CCXVI. Mennyire megbízhatatlan chronologiai

Istvánffy, e részletbl

mot, holott

maga

kitnik.

is

írja,

hogy

helyezi

1522-re

teend

végére

Keglevich Istvánffy szerint benn volt a várban,

késbb

az elbeszélés.

azután

ú.

kiment.

1.

CCXXV.

s

Okit.

3

Lanz: Corr. Kari V.

272. Ferdinánd

hogy

tekintetben

ezt a boszuló ostro-

basa szerémi veszedelme után,

ez a Ferhát

tehát 1523 aug. 12. után történhetett. 1524

említi,

hadvezér.

kiváló

állapítanunk,

kell

1525 IV.

2.

155. Die Korresp. Ferdinánd des

I.

numero

a törökök „en gran

ley de Ungria, que se Ilama Jayza"

I.

1912.

instructiójában

adott

Martin de Salinasnak

tienen cercado una fortaleza del

hogy

félnek tle,

noha 1500

elesik-,

rovást küldöttek megmentésére. 282.

Az 1525 2.

111/ 12.

levél így szól:

Semblablement avoit

icellui roi

de Francé pratiqué avec

Christofle de Frangepanibus que tant avec quelque

nombre de

comme

de

entrer

a l'aide

est suivi petit

de

Turc,

de Bozna, qu'est

en mes pays de Carniole

que

lesd.

dommaige

et

et Styria

Turcz ont entréz eussent bien

que au paravánt j'avoie par ung gentilhomme

faicte

fait

qui

Christotle, lequel par le capitaine

prins prisonnier et envoyé vers le

tiens en prison, dönt pouez,

bien affaire et

si

ma

presence

prés

me

la

pays

et

conte

il

deust

guerre

dönt

Croatie,

fairé

mond.

plus grant,

faiz

quelque

n'eust esté la provision

ma congnoissance menit la praticque avec led. conte de ma ville de Marran en Friole fut

laquelle

;

Ytalian

en

et

le

ses gens

moi en

chose vint a

ceste ville d'Ysproug,

monsr. entendre, a

esté

bien

si

oú encoires

a eu et ai encoires

necessaire

en Allemagne.

241

A magyar viszonyok közt nem jól érezte magát. Ugyanolyan rátarti cicinek kerültek vele szembe, mint a min is volt. a „paternum regnum" koronás királyának szolgált, de maga fölött valónak -cukit sem ismert el. Jajcza insége azonban meghatotta. A vár 18 hónap óta élelem nélkül maradt: 1524 deczembertl fogva. Azeltt mégis evenként négyszer hoztak- be valamikép eleimet,

de

kemény parancsolata értelmében az el. Miszen a közbens a földet nem mívelvoltak s így

L'szref pasa a szultán

egész bánság körül

mind

várak

kezén az

hette a lakosság, elfoglalták,

zárlatot rendelt

vagy

Hiába

nem

sem

Batthyány Ferencz és Tahy

folyamán. kir.

Janó-,

a

két

parancsra szinten megpróbálkozott a feladattal, de

ertek tette

neki,

eredményt, minthogy a

el

az utakat,

hanem

sem

az ostromzárlat

szerencséje

volt

meg Török

kisérlé

Mihály vitéz jajezai kapitány a behozatalt, Keglevich Péternek

pedig vagy

élelmiszerszállítmányokat

visszaztek.

bán,

nem

nemcsak éberen riz-

pas.i

a szorosokat sánczokkal s árkokkal

megersítette s elegend" gyalogsággal és puskásokkal meg-

Mar

szállatá.

mekéit

a

lohusnak

s

úgy szokott

(1525 ápr.) a várost hét

aknákat

sen megersített ellen lattá

fogytán voltak,

a városból,

ki

zetérl pontosan értesült

oldalról

is

akkora inség

hogy néhány családapa bennhagyta feleségéts ^ver-

állott be,

s

nehéz

1

Nem

ásatott.

szorost

megersíttetett

teljes

s

l'szref a varos hely-

erejébl kezdte ostromolni

ágyúval

S

a var fele két

hanyagolta

cl

azt a különö-

élelembehozatal

sem,

melyet

még

hatályosabb

az

védmvekkel

el.'

Mid-

is

Mersich György

király

nev

jelenlétében

jajezai

tanácsot ültek,

egy

menekült elmondta azt a meg-

rázó jelenetet, mikor egy anya éhségtl haldokló gyermekét,

hogy kínjainak végei vessen, beledobta a Verbász habjaiba.

Frangepán

1

3

Az urakat

mélyen

vállalkozott az

megindította

;:i.

nyomor.

élelmiszerek beszállítására, csak

Istvanlty szerint.

Truhelka

új országút

i.

m. 34.

I.

ezt a

helyet

Krupa melle helyezi

mentén még falmaradványok látszanak.

a hol az

242

meg

adják

tüzérséget.

neki

elbb

már

a

megígért

csapatokat

és

1

Noha panaszkodik, hogy az egyharmadát

meg,

kapta

mégis

csapatoknak csak

igért

lelkesen

vállalkozott

e

küldött segélyt mindjárt

le

keresztény feladatra.

A is

pápától a horvátoknak

Tahy

foglalta.

János, az egyik bán, mellékutakon vezette

Egyelre az országból

hozzá az embereket.

ezer

embert

adtak melléje, a lovakat csak akkor állították el. B. Burgio

pápának népszer meghatalmazottja Budán, ritka kit mindenki becsült, megjegyzi, hogy mire meglesz a ló, majd ember nem lesz Frangepánnak az volt a baja, hogv mint indulatos embert, nem szerették s nem igen akartak alatta szolgálni. Ezer embert azonban április Antal, a

jellem ember,

18-ára mégis csak összehoztak, ezek fölött szemlét tartottak,

200 emberre s 200 lóra kapott helyett, hogy megvárták volna a 2.) (2200 lovakat s embereket, míg valamennyi együtt lesz s azután indulnak, az történt, hogy a nemesség a nem nagyon siet //ó-pénzt egyelre csak

A

frtot április

praelatusokat és urakat embereik kiállítására nógatta, a mit

megunván, nehányadmagával elre megindult. Abban történt a megállapodás, hogy az urak dandáraikkal majd útközben találkoznak vele, az élelmet meg Kristóf

Banjalukába

viszik'.

sem

sem

jött,

is.

élelmet

küldtek, költötték a pénzt czél nélkül, így szól ugyan-

csak Burgio. összehozta

Frangepán

hozván a

a királyi sereget Jajczától

Frangepán

3

Budára

18-án

vállalatról.

Gradiskánál ez az ember ügyelt a

4

A

ért

(Bocsácz

levelet

a pillanatnyi iniveletcit

után

a

Toldalék írta,

benyomás hatása alatt más forrásból

Istvánffy

VI.

Jüan

kelt levele

Dandolo barátjához Velenczébe. Marino Sanuto XXXIX. közvetlenül a hadjárat

vránai

eltt).

(m. Brodtól északnyugatra

Pozsega megyében, Zdence, Zdencsa, Izdenez) különben ismeretes

a

szávai átkelés-

szállító hajókra. Jelenti

mérföldnyire

1525. Zdenciról

Kristóf

segedelmével mégis

Kristóf Isten

Június

csapatait.

perjel hírnöke, újságot nél,

amúgy

Eleiem Jajczán van aratásig

azt kezdték beszélni. Persze egyelre senki

sz.

a.

köt.

Antonio

közöljük e

Frangepán

e levelet

de a terepleírás oly általános, annyira áll,

hogy nem

állapíthatjuk

merit, de az ó

el

meg pontosan

"adása sem szabatos.

A fölment hadsereg hangulata a megindulás nem mondható lelkesnek! A mindenkor szerepl rémhífközvetítk széltében beszélték, hogy Jajczári már nem lehet segíteni. A török Boszniában azt teheti, a mit akar, kényelmesen betörhet onnan min

lenfelé,

a

mikor a pasának kedve

A vezér

szottyan. Mit akar Frangepán, csakis nyakaskodik.

minderrl

ers szándékához

föltett

—

napon

4(>(

többi

>

dandárok

^ereg jobbára

képest június

lovassal s

'_''

»

állott,

erdai

a Sz-

átkelt

Példáját a

történt.

már nem

most

követték,

is

készen

7-é]

gyaloggal

i

hajókon

odarendelt

áz átkelés a

mikor a

tudott, s

léphetett

vissza senki.

Annál a pontnál kezddik a hadjárat chronol Hol

graphiai nehézségeinek a tisztázása.

kelt ál a sereg

Dubocsácznál, a mai Száva-Bród (dny) közelében lév s

onnan menetelve

túlpartra

a

Inkának, a mi körülbelül <

iradiskánál keltek-e

részérl

perjel

lói

»

km

át

t

B

utat jelent Jajczá

mint egy június 18-án a vrána;

a

át,

Derventen

érvén,

•

-

Budára érkezett futár jelentésébl

sejti

Ennek ellentmond az a körülmény, hogy Frangepán levele szerint június 8-án megpihenvén a túlparton, június indultak Jajczának s mar ezen az els napon megpillantották azokat a hevenyészett erdítményeket, melyeket Uszrel emeltetett a

nem

felvonuló

magyar

serei;

ellen.

Banjaluka

még a km) nem

lehettek e sánczok, mert Banjaluka

van. S Gradiskáról Banjalukáig (45 egy nap alatt, ha az átkelés ugyanott [stvánflfy

juthattak

lett,

el

történt.

színes jelentése szerint, a mint Jajcza

delme nyilvánvaló

'.

király

a budai udvar futárokat

\

küld min-

denfele.

Elssorban a két bán: Karlovics János és Batthyány Ferencz lázasan gyjt hadakat. Kivételesen mindenki fogad:

Klisszahoi

Orlovcsics Gergely, a

táborba

perjel,

1

1

érti,

siet:

megjött

Krusity

Frangepán

Blagay

s

György,

Baracs

nemesség fegyveresei 1522

ót

mert Baracs Máté ckko:

n

Péter,

atyafisága

.olt.

7a is

jelent

Máté,

a

\

244

Ágyú, lpor, a városokból társzekerek, lszer elegend mennyiségben rendelkezésre áll. Körülbelül 16,000 emberbl (!) si banderialis szokás szerint ama tartomány áll a sereg.

kormányzói járnak ell, mely a harcznak A hadimenetrend ekképen alakul Karlovics János?

Tahy János?

szintere.

Batthyány Ferencz

ágyúk, szekerek

lovas-csapatok

Frangepán Kristóf

gyalog-

1525. Frangepán Kristóf Jajczát felment hadserege.

Ezek úgymond Dobocsácz-ró\ indultak Jajcza felé. Fölvethet az a változat itt, hogy az Una-melléki Dubiczát érti. Ámde Frangepán azt írja, hogy a bánok vele voltak, akkor neki is a dubiczai úton kellett volna átkelni. Már pedig nem l

Una

így volt a dolog, mert Dubicza az

mellett

fekszik s

Száván át ment végbe. Istvánffy eladása formában nem áll meg. Csak egy föltevés marad tehát számunkra. Az átkelés valószínleg Dubocsácznál (Brodtól d. ny.) történt, Gradiskánál az

átkelés

a

tehát ebben a

is

történhetett

efféle

átmenet, de ezek a csapatok azzal

a

parancscsalmentek útnak, hogy a vezér fhadseregével a jajczai völgyszorosok eltt egyesülnek.

Ha Frangepán

tényleg a

fel-

tételeztük vonalon menetelt, akkor Prnjavoron át az Ukrina

völgyében elég gyorsan haladhatott, a távolság Banjalukáig körülbelül 70 km-t teszen.

Az ostromló Uszref lérl

értesült,

június

pasa, a

5-én

mint

félbenhagyta

Frangepán jöveteaz

ostromot

s a

verbászmenti úton elébejött hadával.

Frangepán csapatait menetelés közben folyton összetartotta s a biztosító-

A

mint 1

állítólag

s

felderítszolgálatra

a menetelés

Dubiczát aligha érthet.

kezd

ersen

ügyelt.

napján az els török

245

a puskásokat két könnyebb ágyú500 sánc/munkással (utász), 6< H huszárral (a kik gyalog harczoltak) s néhány nemes urat külön osztagnak rendelt ki. Úgylátszik csak könny erdítésekhez ervén, mikor? hol

akadályt megpillantották

:

val,

I

—

—

?

íme az els megfejtetlen kérdés a törökök harcz nélkül oda ezeket. Kz abból magyarázható, mert az egész hagyták

maga

sereget látván

,

eltt a számra csekélyebb török

\

had, jobbnak' látta a visszavonni.

ekkor megállította az egész sereget

Frangepán

s

azt

az említett külön osztagot elvonultatá elttök. Kzt a puskás

az

tekintettel

három különítményre

ugyancsak

árkászosztagot

élelmivonat

osztotta,

szk

Ugyanis a

hosszúságára.

Verbász völgysorozatok közt oly hosszúra nyúlt az élelmiszerconvoi, hogy támadás esetere a hátsó rész nem siethetett az

elöl

megtámadottak

közepére rendelt

A

egy-egy

hátvédjére

s

Azért

segítségére.

e

vonat elejére,

védkülönítményt

puskás

ki.

török

erdítmény (hol?) jobboldalán A törökök egy meredélyes szakadék-

ideiglenes

történt az elrendezés.

ban foglaltak

ezekre

állást,

els lövés magasan

két

ment,

ágyúlövést

másik

a

adatott

le.

Az

egy embert,

megölt

mire ez a török csapat egy tölgyesbe vonult vissza. Fran-

gepán azt

hitte, hogy naplementere járván piheni rendelhet hadainak.

A

id,

az

ezzel

török visszavonulás földerítésére

tányt rendelt

ki,

a

egy ügyes kapiazonban elnyomulása közben barom

ki

embert vesztett, mire a mieink

is

adván, a törökök

tüzet

közül sokan elestek és sebet kaptak. Gyalogságunk védel-

mére

Tahy János

majd

s

Frangepán

hozzájuk, az éjszaka azonban mar

is

Ismét homályos ponthoz értünk. A török

jobboldalin álltunk,

dítményrl van-e

nem

szó,

védmvek

komoly

vil.i

vagy

ment

közelebb

leszállott.

torokok

a

felületes

dítménye után következett második védvonalra utal a all az eset. Hanem kitnik a

Valószín, hogy így jelentésébl, hogy a

királyi

ugyan szava, de

esetben

korban

—

a

ez

katonák

csapatok

látván

—

mint

fölött

\ \

a vezérnek

an:

a puskások

er-

els

i

baját,

közép-

maguktól

246

megindultak

mint a sárkányok csaptak

..s

nem

sánczokra. Már

inkább

ember,

is

le

az ellenséges

rémek formájában

rohantak elre, számos golyótól átlyukasztott, fennen lobogó sokan estek el közülök, mert az zöld-piros zászlókkal ;

lovasság

ellenséges gyalogság és

helytt

is

Bajba

állott."

Ezt Frangepán emberei meglátván, vezéröket kérték, hogy segedelmökre mehessenek. Az utak csak névleg azok s különösen éjjel alig lévén látható a csapás, mégis szerenkerültek.

A török

csével jártak, mert a veszedelmes helyeken átjutának.

had túlerben

mindazonáltal két török parancsnokot

volt,

Ljubin cselebit és a maglaji alparancsnokot levágták. Frange-

pán ekkor észrevette, hogy már nem vonulhatnak vissza a török túler ell, puskásainak nagyobb részét árkászaival

Egy

együtt segítségükre rendelte.

órai harcz után az ellen-

ség elmenekült.

Frangepánnak ez annyit

az

hogy

bizonyít,

eladása eléggé

akarata

ellenére

plasztikus, de

verekedés

éjjeli

támadt az els nap estéjén, mely eredetileg pihennek volt szánva. Eladását akképen folytatja, hogy azalatt a lovas-

sága

is

mvek nyomni

harczolt. (Éjjel történt.

'"eltt

?)

Ez

ellenséges sáncz-

az elfoglalt

Lovasainkat

török

a

túler kezdte

egyetemben gyalogosainkkal.

visszafelé,

A

vezér

az elfoglalt sánczban tartózkodott, de alig volt 15-nél több

nekik

s

míg

ezek odaértek, hangos szóval kitartásra bíztatta ket.

A

törö-

ezt látván, puskáikkal lövetni kezdtek a vezérre.

Egy

lovas mellette.

kök

Csapatokat azonban

küldött

el erre Frangepán s közben 400 lovasa ment a szorongatott lovasság segedelmére, de még így is

magaslatot foglalt

kevesen voltak. Utoljára

elre

s így készteté

üthetett tábort,

is

hét kétkerekes puskát vontatott

visszavonulásra a törököt. Csak ekkor

miközben a törökök

a

szomszéd völgybe

vonultak vissza.

Egy napra nagy harczkészen

erdítményt.

feladatot oldott

meneteltek

Nem

is

s

eshetett

éjjeli

meg

meg

harczban

ez

a

csapat

bevettek

egy

mindez június 9-én. Csak

úgy lehet a chronologiát rendbehozni, ha föltételezzük, hogy ~-én átkeltek a Száván s 8-ig (nem hadirendben) a Jajeza

felé

indulás

pontjáig

felvonultak

mondjuk Bánja-

248

luka

felé

onnan 9-én

s

nek színterére tényleg

A

törökök

estig elérhettek

Krupáig,

Frangepánnal az

taktikája

mely-

a

ez a leírás.

ráillik

hogy a

volt,

Verbász mentén együtt haladtak vele, mindig oldalába fogva a hegyek taraján mentek, míg Frangepánék csapatait.

k

a völgyek hosszában. Június 10-én hajnalban fölkerekedtek a törökök azzal a czélzattal, hogy valamely hegyszorosnál meglepik

s körülzárolják a királyi hadat.

jó kalauzok

vezették,

Ell

szorosokat.

a

elre

kik

Ámde

Frangepánt

megjelölték

a völgy-

sebtiben az utászok utat egyengettek s a

gyalogosok közül a puskások

már

eleve

megszállották a

legjobb pontokat s védték a lovasok átvonulását. Csak az érti

e menetelés nehézségeit, a ki ezeket a szirtes kecske-

ösvényeket

ismeri.

A

törököknek

az

viszont

elnyük

az

hogy hátbafoghatták a mieinket.

volt,

Körülbell 15 km-nyire haladhattak a

királyi csapatok,

mikor Bocsácz eltt a hegy tetején épült török erd mellé1 kén, egy meredek szirtfal fölött ell is megtámadták a törö-

megrohanták ket. De veszteséggel visszahadak közül csak egy gyalogos esett el. Ezen a színtéren a rendszeres támadás majdnem lehetetlen, így érthet, hogy a török vezér látván a támadás sikertelenségét, most a Frangepán-hadak ell men csapatát

kök

s

hátban

is

verettek, a királyi

rohanta védre

is

meg

lovasságával

teljes

s

gyalogosaival s a királyi hát-

ervel rávetette magát.

támadás tehát csak egy közbüls

A

nyult.

vezér

folyton

hadaik

vezérei illet

végigjárta

mellett

királyi

A

Bocsácz

dandár

menetel

maradván.

eltti

ellen irá-

csapatait,

Még nem

—

megtámadták arczélünket elegend gyalogságunk volt. E támadás azonban nem törökök

oszlop élére, a

oly

heves,

mint

a

hátvéd

ellen

megindított

al-

ért

az hol

volt

roham. Két

Tahyt tehát 100 lovassal és vezér éppen támadásra indult az elvédnél. Ekkor meglátja, hogy a mieink a törököktl ersen szorítva, futni kezdenek ugyancsak arra, a merre ama meredélyes sziklafal kezddik. A sziklafal tövében kapitányát:

Batthyányi

200 puskással

1

hátraküldi.

és

A

Ezt a szirtfa'at láttuk kb. 3 km-re Bocsácz eltt.

bentt

fával aránylag ritkásan

vagyon,

térség

sík

a hol a

lovasságnak több alkalma van a támadásra. Ezt fölismerték

a vezérek

visszafordulván, a törököket

s

sík területhez

Frangepánék

A

nek.

erre

elhelyezkedett

jól

s

futást

gyalogságunk

200 puskás

fák

a

nyomukban lév

esett el. A hirtelen tüzelés s a visszafordult rohama döntötte el a csatát, noha a török ezer lovas nagy túlsúlyban volt. Fölhagytak

mieink Bocsácz

a

s

mieink

Jajczáig

majd hátukban, mihelyt

lov

—

—

a

török-

Mintegy

tüze.

lo

ban

elért

m<

500 lövést tett a hátvédnek néhány szakasza. Sok ember s

s

ellenállással

mért-

is

a törökök utánuk ered-

színleltek,

mint a fákat elhagyták, a

zúdul

ségre

olasz

km) visszazik. Eközben a gyalogság

földnyire (6

ehhez a

egy

puskásaink

folyton

de

feltünedeztek,

sorakoztak

csapataink

s

majd ell,

visszavonulásánál

való

Azon-

elvonulhattak.

alól

majd oldalvást

mintegy tehát az

ellenük,

el-

futottak.

Ebbl részben

A

kitnik, hogy a török sereg csak igen csekély sorhadból, 'többségben

állott

lovasok

martalócz

a

né]

Frangepán

puskásai

a

folyton

megújuló támadás folyamán fegyelmet

tartottak,

a

vezérlet

volt.

királyi

pedig kitn)

és

volt.

Június 11-én az élelmi- és

szüntetése volt e vállalat fczélja

elérte

s

Istvánffy

úgy adja el részéi

hold alakjában állítván a

törököt,

hogy

convoi hosszú sorban

a fel

vezér. Fczélját tehát

—

dlj

a

táborban

in

k,

:

meg

ersített

lmot.

adagokban

ers rohamot

a

falak

mÖ|

élelmi

Krusity .

Frangepán

intéz

de háromórai harcz után visszaverik, miközben Kru

támogatva szerencsésen bejut

Az

—

körülbelül deli irányban s

fel-

aka-

így

bejnttas

fanyergekre

török tábor erre fölriad

11-én

június

hágj

ostromló csapatait.

ezalatt

Péter fedezete alatt indult .\

mindig az élelmi-

azért a

éhínség

Az.

visszamenetelesrv gondolt.

csapatainak egy

tetni

S

szem eltt

szer biztosítását tartotta

már Jajczába meg-

hadiszerek

értek s bejutottak a várba hiány nélkül.

i!i.

ellen.

étiektl I

pedig az elek

hadiszerek átadása után Prangepánhoi csatlakozik.

A török

vezér

érezte,

mindamellett makacsul folytatta val

a ré^i

királyi

hogy a.'

keitekben foglalt

a

var

bevételét

ismét

ostromot. Frangepán állast,

farkasszemet nézvén az ellen-

250

Egymás beszédje

nel.

együtt

Folyt

itatták.

napon

három

csetepaté

a

barmaikat

lovaikat,

áthallatszott, is

Verbászban

a

éjjelen

s

Míg

át.

Frangepán hada bátor, edzett s harczrakész, a török sereg morlákokból, uszkokokból s nem elsrend hadakból áll. Kémek állították, hogy szöknek

nem

a táborból s

fog rajtuk a szó.

meginté ket, hogy álljanak

(Jszref fölkészült tehát s hajnal eltt

mindezt

bátorsággal vévé észre

nem

török,

a

vagy elvonulás. Pitymalatkor a mieink

lészen-e,

és Batthyány,

rajzó

könny

ersen

lovasai

hogy

ügyelve,

meg

valamikép

:

fél-

hogy támadás

tudván,

gyors lépésben a

gya-

Ell járnak dandáraikkal

logok, ügetve a lovasok, csatasorba fejldnek.

Tahy

Már csak

dobot.

helyt vitézül, megfúvatta a trombitát, megütteté a

bég

a vezér s Báli

Uszref,

Megindul

ne bontsák a csatasort.

roham. A vezér a vízeséssel szemben felvontat két sugárágyút s oldalt ket, mieltt mozsaraikkal elhelyezkedtek. Számosan elesnek, köz-

a

löveti

pasa

tük Uszref

mire

hadsegédje,

törökök

a

s

kezd.

inogni

csatasora

alvezéreknek a parancsot

Erre Frangepán kiadja az

dönt mérkzésre

viszi a csapatokat.

A lós ki

mieink nagy tzzel nekivágtatnak (buncsuk),

jelvényeket

erdbe.

az

Uszref

az

erre

megfut,

vezérek,

Báli bég, a

s

kiragadják

s

ellenség

a török zász-

hegyekbe,,

a

ki

ösvényeken

ismert

el-

menekülnek.

A

nem

tábor, ágyúk, élelem

mind

üldözte a futókat a folyón

A

akarta menteni.

foglyok közül

estek

mert a

azokat,

gadta, a kiket fegyverrel fogtak

el,

Frangepán minden oldalon fel

a királyiak kezébe kerül.

túl,

várost

a

megölték.

kik

A

hségre mieink

megfo-

tértek

közül

kevesen

sokak azonban sebet vnek.

el,

Uszref pasa sátorát a királynak küldték, drága szövetekkel jelvényekkel.

A

tották a várat.

sértetlenül

hadfölszerelési tárgyakkal alaposan

A fölment

vonult

vissza

;

sereg,

melynek

Frangepán

a

két

bán

vezér, a

a

ellátták

s

alkotta

s

hadi-

helyreállí-

hátvédjét,

Horvát- és

Dalmát-,

Szlavonországok védje Dahnatiae Croatiae és Slavoniae defensor czimet kapta, 1 jutalomban részesült a két bán

is.'-

Minderrl Frangepán maga egy szót sem szül. St az , bizonyára hiteles eladásából, csak az tnik ki, hogy a mint az élelmiszereket bejuttatta, Jajczától ugyanazon az úton, a melyen jött, éjjeli szállásra tért, körülbelül

egy

mértföldnyire

(7

km).

Itt

volt

június

11-én

éjszakai szállás.

Megjegyzend, hogy Jánosról

1525-ben Batthyány II.

Istvánffy folyton

beszél, mint bánokról, a kik

Tahy János

és

Batthyányról

1522-ben töltik

ténj'leg

bánokul.

1

De ez

csak

1525

János

említ-

25-ike eltt lehetett,

ekkor

Helyesebben „regnorum Dalmatie, Croatie

tutor atque protector. 2

márcz.

Okit.

CCXIV.

Istvánffy.

Karlovics

be ezt a tisztet; igaz, hogy

Lajos kiadási jegyzékeiben Joannes Torquatus és Tahy

tetnek

és

azok voltak, de

et

Slavonie speciális

251

nevezte

zavar

Batthyány Fcrenczet a király bánnak.

ki

össze

itt

Jerék

a

krónikás,

mi

a

mondva. Egyes adatok megfelelnek, de

A

nem

—

7-

a

haditanács tartatván, a

két

Verbász jobbparti

Kamengrad

útját,

pán azonban azzal zebb, de

meg

a királyt

megint csak Bocsácz

A

S

nymon

támadásokra rendszerint kifogott

nehe-

s

énben,

vissza.

A

tábort léczpalán\

követte hadainkat, ell S hát-

ket. Az

volt

szorosokat

a

mert

rajtuk,

elre megszállották, állíttatta

bizonytalan

12-én.

török vezér

Frangepán

—

1-Yange-

tele, ajánlotta. tit

csak napkelet után indult

ban rajokban nyugtalanítva e

kritikát.

8 km-re a várostól

hagyhat:

ment

felé

kokkal zároltatta körül hadaival június

nem

állja a

visszavonulás útjául a

hogy az

erveit,

és éveket

t

közbevetl<

a

bán

jajezai táborban este

Esi

csak

pedig, ha

azonnal

támadtak,

De

ki.

pusk

szorosokat

a

Kalauzaival mindig elre

hadait.

a cselük,

szemeltek

-

kiválaszttatta az

éjszakai táborhelyet és biztosra ment.

Menetelés közben egy háromszögalakú Kpítész lett <>tt

sem

egy sáros, nehéz a hol a

jutottak.

rétre

tervezhette volna szabályosabban, 1 mely

rétre

tért

mehedék az

völgy vezetett

sa

esvízbl pocsolya

út,

mel-

v«

támadt.

Megannyian elhaladtak mellette, kivéve a 7< u húsz. 200 fegyverhordozóból, 200 puskásból és o"<> utas álló hátvédet. Ekkor jelentettek a vezérnek, ru >

fogoly állítása szerint ott fogják támadni a hátvédet, melyre

nagyszámú lovas szebb vonatta a ertek volna.

és

gyalog

menetel

Uszref pasa. a

kodott, a Völgy fölött

máris

testeket,

E:

meg mieltt

a

a serege hátvédjénél

ki

foglal

leselkedik.

el

fedezéket

a

tó

|

ti

eltti

kaszban, úgy, hogy a mi hátvédünknek szembe kellett vele szállani, ha át akar jutni. A mi hadaink alul állottak, kis

laposon, honnan lápos utón át

háromszög réthez. A nem akart velük

lehetett

pasa észrevette ezt ni

s

elsánczolta magát, a

elreszegzett lándzsákkal alltak támad

1

Kerestük,

t<

jutni a

ib*.

ah': ist,

de

mieink

252

Frangepán

nagyobbszámú gyalogost

erre futólépésben

küldött hozzájuk, a kik a tó egyik

A

szélén foglaltak állást.

túlsó részen a hátvéd gyalogosaival a vezér

biztosította

míg a török valamelyik oldalról a rétre jön. A bánoknak meghagyta, hogy az elvéd lovasaival és gyalogosaival támadják meg a hátvéd

az egész

várván,

elvonulását,

törököt ránk

les

ne támadjon

senki, be kell várni a törökök támadását, így

állásaiban, amint felénk jönnek.

szólott a parancs, mert a vezér

mezre

a vitatott

jutni.

A

legelbb a hátvéddel akart

sereg harczias hangulatban volt,

aznap már néhányszor fölkínálták a

nem

De elbb

csatát

a

töröknek,

Ezen a helyen azonban három elny kínálkozott rájuk nézve esett az es, úgy hogy a puskások nem lhettek, másodszor a királyi hátvéd a csata színterétl mintegy elválasztva tnt fel s a hely, melyen de azok

vállalkoztak.

;

szekereinknek át

kök

ezért

nem

is

kellett

vonulniok, fölötte

támadtak,

szk

hanem nagy

A

volt.

törö-

szikladarabokat

bocsátottak ránk, abban a biztos

föltevésben,

üvöltve közeledett hátvédünkhöz.

A

hogy majd agyonzúzzák a mieinket. Olyan biztosra vették a keresztények vesztét, hogy már feleségeik is odasereglének. hogy késbb zsákmányolhassanak. Csalódtak. A pasa fels fedezett helyébl kissé alább szállott s néhány száz török szántan intézkedett.

sák szemmel kétoldalt az

a hátvédhez

ért

s

vezér gyorsan

és el-

Középhadának meghagyta, hogy erdségeket,

csatára

buzdítá

mialatt

ket.

tart-

Frangepán

Isten

és

Szz

Mária nevét háromszor kiáltva nekirohantak a töröknek

ers ln ezeknek

a futamodása. Ezalatt az

elvéd

is

s

meg-

kezdte a harczot, mire a hátvédet elbbi helyzetébe kellett visszautalni,

kök

1

de

nem hozhatták elbb

újra megjelennek.

átkelés.

A nagy es

Egyik parancsnok az ellenséges gyalogsággal tusába

elegyedett. Látván Frangepán,

hogy a szoros

hozzá közelálló csapatot magához son.

oda, mieltt a törö-

miatt lehetetlen volt az

Ekkor a szoroson

túl

egy

vett s

védtelen, egy

áthatolt a szoro-

magaslaton megpillantá a

herczegovinai szandzsákot 1000 lovassal. 25 nehéz lovassal

1

T.

i.

a tó túlsó

partjára.

nekiktámadt

ket.

1

mintegy

s

Visszatérvén

visszazte

mértföldnyire

olasz

fel

hogy a gyalogság

látta,

szétverte

a

török gyalogokat, mire összeszedte seregét a szoros védel-

mére, minthogy a törökök ismét nagyszámban kezdtek. Erre

a

sereget

királyi

gyülekezni

elrevezényelte,

oldalvást

nem meg s

fegyveres parasztok haladtak. A szoros miatt azonban kifejldni,

tudtak

magaslatot

egy

ezért

szálltak

A törökök 2i Aznap sokat vesztett a 6000-en. török, Frangepán csak 30 embert s nemes Ajtich felbukván lovával, szörnyet halt Négy napon át folyton

ágyútzzel kergették vissza a voltak, a királyiak

törököt.

.

a

alig

I

harczoltak

(!)

— 11-ig

oda

12

s

lö-ig

vissz.

lyton

gyztek.

Ez

a jajezai érdekfeszít hadiút

eladása, Frangepán eladása szerint. Eszes, a harezban hidegvér, jó szervez s imponálni tudó vezér kepe tnik fel elttünk

saját

ezen éppenséggel

nem

szerénytelen jelentései

Katonailag tekintve ezt a

Azonban alól, sem

eleiemmel

Kilátta

czélját elérte.

hadiszerekkel

és

mégsem mentették föl végleg környez váracsokat nem rombolták

Jajczát a

pánnak tehát nagy vezéri

sikere

pusztított azontúl

„culturembert"

nem

is.

4

Igaz

hogy Uszrefet,

ostrom

le.

Frange-

helyzetnek a keleti

ezt

szívesen látták Konstantinápolyban s

gyei balsikerét hirdettek, de

Ha

iri-

közé

nélkülözhetetlenek

a

mködését. 8

folytatta

kerülvén,

várat

a

az

dics

katonái

volt.

török mindamellett ura maradt a

arattak, de a s

bizonyos,

vállalatot,

magyar kormány

a

jobb es egységesebb, nincs a töröknek hatalmasabb ellen.\ •'

1000

ll.i

volt

áll,

a

a

kis

sem voltak

a

mond, hogy 7000 emberrel

mit Burgio

A

veszteség.

törököknek

Utalunk [stvánffy

berre teszik. állott

sereg, tehát a

mely

indult

:

em-

\

szerint

eml

16,000

16,000 kÖZt váltakozik a szám.

>>

;l

Feldolgozta Klaié

*

Marino Sanuto

parancsnokával

nyelven".

adatára,

oss/.es

Még

tiOOO-en

mieink. i.

XI..

m.

Todoro

Marino Sanuto

a

1\'.

.'>4.

Marino Sanuto 1525 XI

er

elvédnek nézte ket.

török bizonyára csak

1

340—43.

6.

XI.. 515.

bben

el

130,

1.

A velen

l.

.veres

I

.értettek

Paleoli o,

I.,

1.

>.

254

sége a magyarnál. kezelésnél. észlelte,

Nem

egyéb tisztességes pénz-

ide

kell

Hozzátehette volna a derék Burgio, a

hogy a társadalomnak

is

ki

ezeket

egységesebbnek

kellett

volna lennie. Akkor, a mikor Batthyány Ferencz élelmet

Kasztellánffy

szentléleki

szállíttat,

Nem

jajczai

bán jobbágyait. akarjuk Frangepán -Kristóf jutalma kérdését 1

kapitány, véresre vereti a

Eléggé kiszínezték azt az 1525.

vetni.

Jajczába

János,

udvari tanácskozást,

midn

fel-

augusztus 31-iki

évi

Frangepán Kristóf felháboro-

dásában arczulütötte a vele gorombáskodó Szálkai prímást. 2

Tényleg nagy ára ságában vérig

lett

sértett,

ennek az arczulütésnek, mert a hiú-

nem

magyar uralom

végnapjai,

,

,.,,,,

,

—

czélra

ismét

szkében van az

pápai engedélyivel

—

s

tehát a Frange,

mar

élelem.

3

,

.,,

hogy

tudjak,

Budán

erre

a

a negyedszázados fordulóra

alapított jubileumi pénztárt felnyitották.

benne mindössze

—

—

pan-vallalat után alig ket hónappal

Jajczán

kato-

S hogy ennek a végek

megadták az árát, ki tagadná ? Budán 1525. évi augusztus 5-én

is

a

kitn

eléggé jutalmazott

nát végleg elidegenítette Budától.

Száz aranyat

egy gúnyiratot, ezzel a

felirattal

:

találtak

Vidd

el

magaddal a jubileumot s hagyd itt a pénzt. Volt a pénztárban üveg, réz, hamispénz s egyéb illetlenség is. A budai

német polgárság nem ad a vallásra

s ilyen satyrával

illet-

Esztergomban 100 frton felül gylt össze, fél, hogy aligha fog 4000 frtnál több összegylni. Pedig 1500-ban 12,000 frt volt az eredmény. Budán három akkora a drágaság, mint Rómában s ersen forog ték

a

szent

czélt.

a rossz pénz.

A

szlavón és horvát társadalmi ellenségeskedést csak

azért említjük, mert élénken

magyarázza az odavaló ren-

dek ellenszenvét a folytonos katonaállítás és adózás ellen. Szóval nincs pénz, nincs bizalom. A kincstartó Erdélybe 1

Burgio

jelentései

Okltárunkban,

Mon.

Fraknói

nyomán CCXXI— XXIV., CCXXVII— XXXI., CCXLII, CCXLIV-LV., CCXLVII. köt.

-

Marino Sanuto XL. 59

— 60.

Vat.

II.

sor.

I.

CCXXXIII- CCXL.,

Frangepán Kristóf levele ugyancsak

Jüan Antonio Dandolónak. Buda. IX. 24. Burgio és Marino Sanuto XL. 151., 152.

1.

1525

okt.

22.

hogy Jajcza segélyéré pénzt

utazott,

A

akarják hagyni.

czaiak ott

rácz.

mert a

kerítsen,

bolgár

szerbiai,

jaj-

s bos-

nyák lakosság mind beköltöznek Magyarországba, ha lenne támaszkodniuk.

kire

A

Burgio

tisztes

központja

valóságos

kéregetknek. Ha a magyar kincstár volna, mint

volna

fogOtl

4

— 5000

t.

i.-

a

Ezek

haszonnal

csekély

s

nekik nyugtájukra

nem

eladni

Irtot.

senki.

Az eszmét Magy aj

1

1526-ban már concretebb alakot Bakics

vencsáczi

a

Pál,

mar június hóban

értesül,

pontosítja

Báli

A

hadait.

török

8

rácz

bizalmasaitól

vajda,

bég hidakat

haditanács

Sabácz nem

a veszedelem.

olt

hogy a szultán Szótiában naszádokat

és

hogy

eldöntötte,

Budára, onnan Bécsbe indul a és

lakosságnak.

megpróbálhatnák. Adott

a várost,

100

meg

valósíthatta

el.

hanem elre

a

francziskánusók ügyes, lelkes emberek, a kik mar

a

néhányszor megmentették is

élelmiszereket

kellene az utolsó pillanatra hagyni,

elraktározni

Buda

serei;.

kell

Jajczát azután

mindenekeltt

elfoglalja,

i>

accessorium sequitur suum

letörni,

amúgy

az egész után lehull

és

Bosznasáj

hadi

í:- L

.

s

:•.

A nagy karok miatt Jajczába 100 ezer

vihet

be.

is

került

közvetítje

a

ki

i.

fedezet,

Elmaradt ina

•

egyike, a

Verancsics kit

a

a török,

addig, a míg útjában

i

A

volt.

ezei

forint

I

érték élelem

majdnem

király

macs<

i

II.

nemesek

1819.

Kerületben

>.

afféle

kozott. 1.

félfüggetlen

ha hadával szolgálta megtrt, természet

nem

áll

t

semn It

I.

Magyarors

velencsei

hatvani

Verbtzi István emlékezel

István

a

ottani

principale,

bevétele

Nándorfejérvár

most

bevételt,

.i

onnan

u.

az

árakkal egj k

viselte.

Elbb,

irá-

melye",

is.

Jajczán ekkor a hozzátart

1

Az Orbászság

az.

át

Belgrád

nélkül

fölhagyták az Erdélynek

tartható, azért

magyarok jobban megvédhetnek.

amúgy

;.

Szlavónián

nyuló fölvonulás eszméjével. Hegyes ország pasa

bizonyára

támadt.

Az

segíteni.

a balkáni

gazdáik

Jajczán

eszméje

az

Jajczán

lett

úgy

pénzével,

A/,

se^itse.L;.

lehetne

írttal

nem

papa

a

Burgio

is

I

256

1

526. évi február-, márcziusban Horvátországban, Bosz-

niában mindenki

tisztában

volt

vele,

hogy

leszámolás

a

ideje elkövetkezett.

A horvátok Ferdinánd fherczeget

akarták uruknak, a

Horvátországot örökös tartományai sorába akarta

iktatni,

ki

de

bosnyák királyi czímet is. A horvát bánok már abban is hagyták hivatalukat. Nem hisszük, hogy Burgio abbeli értesülése minden alapot nélkülöz vala, mely sze1

szerette volna a

Frangepán Kristóf magának arrogálta volna a bosnyák uralmat. Ki tudta volna inkább méltányolni a Corvin mint ö?! S miért is nem? A maJános-féle praecedenst gyar korona iránti hséget még nagy elkeseredése korában sem tagadta meg.

rint

—

A

jajczai

bánok lemondtak a bánságról, érthet, hogy az ottfelejtéstl. Csakhogy mégsem

akartak

szabadulni

hagyhattak teljesen szabadjára annyi érdeket. Tahy János-

nak egy törökké

atyafia, a ki

lett

gyakran

tett

neki szíves-

hogy Budának indul a szultán. Ha a magyarok gyznek, védelmébe ajánlja övéit, ha a török lesz úrrá, gondja lesz rá séget jajczai bán korában, közölte vele márcziusban,

és övéire.

A nagy eseményekre mindenki

elkészült,

csakhogy a

török ezúttal rendszeresen. Esetleges, de jellemz véletlen,

hogy a mohácsi

ugyanazon a napon vívták meg

csatát

augusztus 29-én, János Uszref bosnyák pasa

fvétele

is ott volt,

napján, mint

Belgrádot.

2

alkotta hadával a hátvédet.

EPILOG.

A A

jajczai

már elbb

lélek

földelték

A

bánság sorsa a mohácsi csatasíkon dlt elszállott belle, de a

hullát

el.

török hódító sereg Magyarországban hódoltatott és

foglalt a mit lehetett.

Azalatt a Balkán nyugati szögletében

várakozással tekintettek a bekövetkezend folyományok

Jajczában 1

2

el.

még nem

úgylátszik

Fraknói

i.

A Burgio

ni.

263

bennrekedt

a

két

bán,

elé.

sztupnoki

— 65.

jelentései az Okit.

CCXXXV— CCLII.

és a

Mon.

Vat.

Miklós és szeglaki Horváth János. Ferdinánd király

Gilétfi

néhány horvát várat már megszáll, itt volt; 1522-ben Kninben, Szkradinban, Krupában átmenetileg már német rséget találunk. Jajcza s mellékvárai természetesen szintén Ferdinánd

A

igényelt területeiként szerepelnek.

13-án .Mohi táborában, társa

ber

királynak

ott

november 5-én

évi

1527.

király

nem

akkor

maradt

János

mert

tudta,

s

Ferdinánd

h-

Székesfehérvárit

hanem

németek

a

árulással

várait

várat

Regécz abból

véd-

hit ellen-

Jajczát

némely a többi

s

akarják hajtani, a két bánnak

mindaddig

birtokát

hogy nemcsak a

magukhoz, fejében

provisiója és tizetésük

frt

s

is a kik eddi.n János király

kerítették

maguk hatalmába

a

is

véve a

tekintetbe

király,

Jajcza, országainak egyetlen

„antcmurale singulare" forgott

ségei,

zálogba

zemplénmegyei

a

míg

veti.

a tartozás

kitelik.'-

hogy

Bizonyos azonban, igényét

mar 1526 október Pozsonyból

útján.

mire a bánok, tehát

P.)

tud

kérésüket.

teljesítse

segíteni,

s

1

mint a tótországi viszonyok

Kovachich

a

alapos

kérend.

Kamatjai

Istvánffy

haraj

Com. III. 125. 1. A totországi renTamási küldtek VII. Kelemen papához

IX.

1.

Okit. CCI.I1.

1

Körmend Acta Mem.

und Aktenstücke USW. aands Bemülumgen

isme-

júni

Suppl. ad Vest

:

érdekében

s

-

írja

kötelezeti

hogy Kasztellánffy János (1526 kapitány) Batthyány Ferencznek regi

Jajcza ]yt

O nem

Ugyanezt

tudván,

jajezai

a királyi

szállítsanak élelmet a várba.' ipolyai,

rje,

várat, a

emberei kérték.

szlavón rendekhez, hogy késbbi megtérítés mellett

hogy

bánnak,

Ferencz

és Horváth, valamint

<">ilétli

való

királyné

mindenkitl elhagyott

ezt a

huszárok kapitánya (Keglevics rajtuk

Jajczához

Ferdinánd

1-én bejelentette Mária

Batthyány

írja

vegye gondviselés alá

glek

ptem-

!

1

veszedelmeket, melyekben

OOO

15

Ekkor tehát bizonyára már Ferdinánd kezében van a vár. Gilétfi társa színváltozását még esküdött.

séget

fala

bán közül az egyik.

két

Miklós, János királyhoz csatlakozott

Gilétfi

um

I.

1

die

>

72

2,

<>k!tjrK'l

kimaradt.

Arehiv für

Krone

ni

Ungarn.

!i.

HU.

'.

Smolka

.

Sí.

:

Urk. I'erdi-

1.

17

258

nev

Balog Ferencz

„bizonyos ügyekben" elkül-

emberét

1526 október 11-én. Ezek a bizonyos

dötte hozzá

csak Jajczára, a birodalom eximált

ügyek

végvidékére

közvetlen

vonatkozhattak.

János és Ferdinánd királyok Boszniáért való versengését

meg

illetleg

mely

emlékeznünk

kell

uruk nevében János

Ferdinánd követei

czímmel megajánlották Boszniát

—

örökségét

királynak

40,000 aranyat

királyi s

atyai

értekezlet,

mely tudvalevleg a két

király

egyezkedés útján

s

lett

volna

hivatva kiegyenlí-

Hogy ezen —június 15-ig — értekezleten Ferdinánd követei részérl

1527 június

teni,

föl jegyzésrl,

ha Ferdinánd javára lemond. 1

Az olmützi álláspontját

—

egy

szerint az olmützi tárgyalások alkalmával (1527 jún.)

mondjuk

tartott.

1

az

efféle

annak sehol sincs nyoma. Bethlen Farkasnak határozott állítása azonban Szalay Lászlóra benyomást tett s mint tényt emlegeti föl, hogy a tanácskozajánlat

mány

volna,

tétetett

megelzleg Ferdinánd

eloszlását

követei

indítvá-

nyozták kárpótlásként a János király követeitl visszauta-

bosnyák királyi czímet.- Mi nem tartjuk valószínnek, st kizártnak véljük, hogy Ferdinánd efféle ajánlatot tett volna.

sított

W.

1

de Bethlen Hist.

Bethlen: Historiarum Lib.

1.

lib.

Szeben, 1782.

II.

Szebeni kiadás, 1872.

1527. „Ergo ad indictum diem,

concurrunt

legati,

fefellit

:

summám

quod per ereveretur,

40,000

se satis

flór,

Hung.

idoneum ad

dummodo

necnon

Posonii

riáé

....

id

Wolfg. de

Sed

Ferdinandi

ea ratio

nomine

Bosnensem cum regio regii

nominis majestatein

Hungáriáé

Legati tamen

;

regni

contrariari decreto in

titulo

patrimonii ejus,

restitutionem

sustentandam

non transferendo regno

de

legati

abdicare se vellet regno

Joannis regis allegantes e diametro

1.

deliberature.

quamvis enim

regis sui obtulissent Joanni Regi provinciám et

83.

köt. 86. 1.:

Olomucium omnium trium Regum

de juribus utriusque regis

Sigismundi spem

irrita

I. I.

alienigenam

Hungá-

condito

.

Olomuciensi conventu, tractatus 2

Szalay László

:

ibi

inchoatus Posonium est translatus.

Adalékok a magyar nemzet történetéhez a

A

.

lengyel

irodalomban,

jelesül

Jerzy

Kieszkowski

:

4

XVI.

században. Pest, 1861. János király és az európai hatalmasságok, 56.

—

.

atque sic neutro regum regno Hungáriáé cedere volente, dissoluto

Kanclerz

1.

K.

Szydtowiecki Poznan 1912. megjelent monographiájában, valamint Smolka Sz.

:

Ferdinánd

I.

Bemiihungen

ban sem találunk erre

utalást.

um

die

Krone Ungarns

ez.

tanulmányá-

259

róla,

de nagyobb dologról volt szó, sem-

ajánlatot

komolyan vehette volna Szapolyai,

Beszéd folyhatott

hogy a

az

ezt

ha valakinek szánta a bosnyák királyságot, akkor ftá-

ki

masza, Frangepán Kristóf voltaz. Miszen neki vránai

a

jószágait,

perjelséget,

Corvin

ígérte

bánságot,

a

J.

dunántúli

a

fkapitányságot már 1526 novemberben. Ettl az ígérettl

már nem

messze

Corvin-fele

a

esik

Ámde Frangepán

királyság.

Varasdnál

elkövetkezett

tovább fzni a

bosnyák

CZÍmzetes

Kristóf 1527 szeptember 27-ikén halála

vitézi

nincs

után

miért

szót.

Valahol bizonyára valami hirlelés nyomára akadt hethlen

— nem

nem

nélkül

alap

nyomán

osztrák tárgyalások

az

—

írhatta

de hogy Olmützben

tárgyaltak, ismételjük, bizonyos.

osztrák

kamara között ez

A horvátok Czetinbl 1527 fölterjesztést

intéztek

S

Az I526/27-iki horvátfurak egy része s

a horvát

irányban

levélváltás

28-án

Ferdinándhoz

ápr.

ebben félelmeiket

Valamikép az o számlájukra

egyezhetik

fejezik ki

a

folyt,

két

egy

hogy

ki.

király.

1

Aggodalmuk alaptalannak bizonyult, mert az osztrák kamara máj. 26-án a távollev Ferdinánd elé egy választervezetet terjesztett, melyben kijelentik, hogy ettl ne tartsanak, mert a magyar korona azonnal való átenge nélkül nincs egyezség. 1 Erre értelmezzük mi a

1

netének

527-bI

1

ne

végvárakat ..\iif

egyik

furak

horwü

passusát,

egy

gnet ansieht, damil

Trag oder auf

bedunkhen solh

Jas

wo

e.

Mt.

ku.

mit

Gráf

k.

Mt. bis

e.

ku.

Mt.

ConAnien

die

an

Saw,

die

e.

ku.

Crabathn

ausserhalb

Mt.

kain

sich in

abtrettung

ae

grád

horvát

I.

végvárak

\nd

Zips.

an die

vnd

gut-

gcn.

Cron Hungern, wolltc,

anxaigt

dann

habén.

werde amicherlay zuuer•

Bihács

1">27.

der

mit

annemben

Chmel, 106.,

Ral

vnsei

abzustellen.

llandluni; einlasscn

Aa eredetibl szósserínt:

ladingen

üze-

horvát

landschaffl

ai'n

bestimbet, bis

solher sorgfelltigkait sonnderlich getrosst

in

a

Hannsen von Jas

ist

gedachtem Grafen von Zips, kainen vertrag

wir sy

Jas

e.

wenigist

sorgfeltigkait den

vertrosstung, das mit

írásbeli

hogy

az,

tekintsék alkutárgynak.

Jas anzaigen,

Jen ('von llungern halben ainen Vertrag annembe, t'ur

része

melynek értelme

évi

biv.

II.

Repacs, Zengg, Otto-

V 28-án

Ferdinánd

kezén vannak. U.

o.

XXXIV. 17*

260

A vetélkedésbl Ferdinánd

—

király került ki

át

a várat Ferdinánd megbízottainak.

s

a János

ugyancsak

hittel

írja

Szapolyai,

Európa

2

el magukat Ferdinándnak, mint nagy Ígéretekkel csábították el pártjától,

kötelezték

a ki Ferdinándra tolta a jeles végvár elvesztet

régi ftisztek szenvedéseik után szívesen adták

3 a várat Gorbonoki, Klaic

Koczianer Jánosnak,

A

kik

németekkel

Uszref bosnyák

sebenicói dalmát

szendri pasák, összeállottak

alá vették

mondja

a

a

meg.

Murath

egyszeren ostrom

s

és tudatlannak

semmivel sem tördött, kémei sem

ki

ismerte a helyzetet.

ettl

falakat,

5

fért

vezérpasa,

Gorbonokit félénknek

várat.

Istvánffy,

nem

voltak,

megszállották a

Jahjaoglu nándorfejér-

alantasa,

renegát

át

Istvánnak 4

Grabrovacki

szerint

rség a németekkel sehogy sem

régi

Ezt megtapasztalván vári és

Horváth János bán

eltt.

A

várat.

1

megkörnyékezett Kasztellánffy

hiába

királytól

Keglevics. Ezeket

és

gyztesen

Jajcza azonban elesett. Állítólag Keglevich Péter adatta

elvesztette a

Néhány napig

bátorságát

és

lövették a

nem remélvén

Ferdinándtól segítséget, az ostrom tizedik napján alkudozni kezdett.

A

megegyezés könnyen ment

kal és ingóságaikkal

:

szabad elmenetelt

élelem s a hadieszközök otthagyatván.

az rségnek lovaikengedélyeztek, Cseri

Balázs

az

had-

Hobordanecz János kapitány nem voltak a várban, amaz Hontba ment a hazájába, ez Kaszum törökkel vívott párbajában vett súlyos sebeit gyógyíttatá; ezek sohasem egyeztek volna bele az átadásba, ha ott vannak, de hiába

nagy

s

ez az utólagos föltételezgetés.

abban

rejlik,

1

1526 június 4-én benn

2

1528

felpanaszolja

április

a

A

foka

végvár elvesztésének

hogy Ferdinánd királynak nem

volt

pénze.

volt.

8-án János király a regensburgi birodalmi gylésen

jajczai

egy

ügyet,

április

13-iki

levelében

Tarnovból,

hogy ígéretekkel vonta el a jajczai ftiszteket. Ezeket idézi Klaic \'j. jajacke banovine 1527—28. ez. becses tanulmányában VjesPad Jajca i

nik zem. archiva, 3

Mehmed,

1905. 57 a

— 67.

belgrádi

1.

pasa,

1527

április

államlevéltár. 4

1504-ben rövid ideig már volt

5

Ezt hangsúlyoznunk

kell.

is

bán.

16-ika

után.

Bécsi

még

Hiszen

magyar korona viselje

a

frondeur furak említett

sukban

király 60 ezer

a néhai magyar

és a sereg fenntartására

s

bánságra

költött a

forintot

szlavón rendektói

a

czetini

illetleg uta

megjegyzik,

szentimentalismussal

bizonyos

duzzogó

ellen

föl terjesztésük ben,

kaptak

is

Ha Ferdinánd a horvát végvárakon nem segíthetett, Jajczára még kevésbbé telt. Nem adott, mert nem adham. pénzt, sem katonát. (Gévay tott sem eleséget, sem segélyt.

i.

29.

1/3.

1.)

Jajcza bukása után a többi varat

rsége, részben megfutott: vacz

Bocsácz és Greben.

gyáván

feladta

Jezero, Orba-

járt:

így

Oporócz,

Levács,

Szokol,

(Orbász?)

jelesül

ín

Perga

(P

1

Radatovics András Banjalukában, mely ugyancsak

ers

volt, nagy várossal körülötte a Verbász két ugyancsak megijedt és megfutott Ezek mint szöke-

vár

partján,

vények, majdnem mind számzetésben haltak imígy veszett

cl

ez a sok jó vitéz vérehullásával, a ma-

gyar korona legjobbjainak közremködésével 76 évig

dics

—

gyávaság és árulás következte Történt pedig ez 1528 január havában/

megvédelmezett bánság

És mégsem

A gyáva

halt

meg

örökre a

nem „stylszei"

feladás

eszméje.

birtoklás

befejezése

ennek

a

hs

emlékezet várnak. Ámde hangsúlyoznunk kell, hOf vár mar Nándorfejérvár elestekor halálra vált. A nemes csak megtelel koporsót kapott, emlékezete azonban

halott,

tovább

A

élt.

mindenha mely

fenntartottak

igényeikéit

Dresneky András Zvecsájt vésetette

kastélyát per

aotam

infldelitatis,

Fraknói M. Com. R.

vár

\

Hunyadi-alkol

e

II.

1.

idézi

Okit.

3

Okit CLIV. Szead-Eddin

könnysi

Klaié

i.

t.

83.

1.

Cl. III.

il

fo| laltatott

a magyai Bécsi

uk

történetíró

t.

is

I

Orbáss Vrbaska és álltár,

megú

cl.

i

Gredisthye (Gradiska van-e sió

iPozse^a m.)

szagovinai

el,

Osztrosith Miklós kapta 1528 febr.

a

1

korona

mint a szent

bánság kepeben példázta tgésx Boszniát. Íme, meg

e

1

Habsburgok,

Hong.

kér

.

.

.

Ortv

sthye Gra.:

262

egy esztend is alig pergett le (1529 február 19-én) Szalat1 noki Hoberdanacz János, a jajczai lovaskapitány, Ferdi-

nánd

király

követjekép

Ibraim

a

török

következ párbeszédet

békét

melyek

várait,

mint

hogyha

azt kérték,

az

vissza

pasá-

folytatta:*

ország vég-

magyar

Lajos

király

illetik.

Melyek azok

:

adja

akar,

Ferdinándot,

örökösét, joggal

Ibraim

a királyi követek

pasától

tartós

Ibraim

együtt,

s társaival

val Konstantinápolyban a

?

Követek: Nándorfejérvár, Sabácz, Zalánkemén, Péter-

Várad, Újlak, „Sevesod", Szent-Demeter,

Rednek,

Atya,

Szörény,

Rácsa,

Jajcza, Zvecsáj, Banjaluka, Tinin

Ürög,

Kölpény, Orsova,

Peth,

Miháld,

Scardona, Udbina, Zad-

bina, Novigrad, Ostrovicza.

Azt nem, de ha

:

volna, azt /.

:

K.

:

ki

:

kéri.

övé

az

lett

magatokat világosan.

félelem vezeti uramat,

Urunk

Urunk

nem

is

kér.

erszakot használtok?

szultán,

titkos szándékait

Hát ervel

/. :

K.

Nem

Hátha nem adja a

I.:

Görögbirodalom

a

kérné.

is

Fejezzétek

:

K.

nem

Csodálatos, hogy Konstantinápolyt

/. :

K.

nem

tudjuk.

?

vitéz,

nem

de ha

óhajtaná a békét,

nem

küldött volna minket ide. /.

:

Furcsa

reménykedés.

Urunk hogy

bízik

A

szultán

vért

és

pénzt

nem

lehet

áldozott. A'.

eltte

:

titok,

került, azért a I.

Istenben,

:

Nem

de ezért

megvétele pénz- és véráldozatba

méltányos árat megadná.

Aztán mennyit adna

:

K.

az

e várak

?

tudván mi a követelés,

arra

csak

késbb

felelhetünk.

hogy van uratoknak annyi pénze, de vájjon oly szegénynek és nyomorultnak hiszi az én uramat, hogy a mit fegyverrel vett el, azt pénzért legyen kénytelen odaadni? /.

:

Hiszem,

1

Hoberdanacz Brodtól

2

Gévay

I.

16.

ész. pozsegai ember.

Innsbruck, febr. 19. Szalay L.

is

idézi Adalékaiban.

K.

nem

:

Urunk nem szenved pénzhiányban

azért ajánljuk, mintha a szultán

(!).

A pénzt

rászorulna, de hogy

a további vérontás elkerültessek. /.

melyek

Kinyitja az ablakot tele

A'.:

:

vannak kincscsel

Látjuk, de

Látjátok

azt

a

hét

tornyot,

?

hogy mi van benne, nem tudjuk. Azt,

hogy a szultán gazdag, azt tudjuk. Erre a török s német fegyveresekrl vitatkozva, az Ferdinánd lett a beszéd vége, hogy most már Ibraim kívánta hagyja oda Budát. :

S azóta egy királyunk sem 7-én, Jezero fell

tett le róla.

1878 augii ismét

történt Jajcza visszavétele;

hódítá vissza vitézül, a mit fegyverre] veszténk

Noha

fejtegetésünkben gyakran hangsúlyoztuk az

múlás

tüneteit,

halála

óta,

A

a

nemzeti

megmaradt

kölcsönösen

erkölcsi

Fej

cl.

tkét

kiirt

megfogyatkozását a

hatatlanul

ver

kiontott

képviselt

er

emléke

bánság

valami

el-

Mátyás talaja.

kiirthatatlan

mindenha a köztudatban. Ezt akarja

föleleveníteni e tanulmány.

S azok az elemek, melyek vívtak

fell

:

— A

magyar,

ma

német

horvát,

egymásért

s

Jajcza

a

maguk

jelen szebb a múltnál.

körül

egyfell, létéért

a

életharezot

török

harczolnak.

más-

X. FEJEZET. A

jajczai

bánság.

bánság

területi viszonyai.

— Orbász

vármegye.

— Alsó-Szlavon megyék. — A

— Szana vármegye. — Dubicza

jajczai

vármegye.

—

Banjalukai várromok és erdítmények kimutatása.

A

Területi

gal

bánság

jajczai

nem

területi változásait teljes

pontosság-

lehet megállapítani. Mint azt eddigi tanulmányaink-

ban több ízben hangsúlyoztuk, a középkori helyrajzi viszonyok nemcsak korszakos események következtében változtak, de minden

alkalommal egy vagy más tényez

érdekében

önkényesen tolódtak el, vagy kerültek összébb. A szó mai értelmében a jajczai bánságnak közigazgatási

fejldését,

a vár beléletét,

a bánok

tételes

területének koronkénti változását,

katonai

és polgári

hatáskörét, a

megyei hatóságokhoz, a

bánság viszonyát a szomszédos

hadakozó népek s a pásztor-lakosok béke idején való magánviszonyait nemcsak a jelen oklevéltár alapján, de még akkor sem lehetne tüzetesen megvilágítani, ha Jajczáról az összes levéltári

anyag fennmaradt volna.

Ebben az esetben czélravezetnek tartottuk a jajczai báns környékének mindazon erdített helyeit egyazon

ságnak

térképvázlatra iktatni, a melyek megállapíthatólag bizonyos ideig részint bírlalt, részint vitatott tartozékok

repelnek. leírásnál,

gyanánt sze-

A hiányos vagy hibás térkép mindig többet mely légyen bármily jó, mégsem szemléltet.

térkép nélkül a helyrajzi történet

nem

is

ér

a

St

igazíthatja helyre

számos tévedését.

Nem

szorul magj^arázatra,

hogy a

politikai

beosztása

—

mai travniki kerülethez tartozó jajczai járás mely délen a travniki járással határos s a Karaula goranak nevezett katonai barakknál kezddik, azután északnak for-

szerint a

dul, túl

a

Han

Vitovljen, azután délkeletnek

az Ugar folyó menten északra

—

tér

kanyarodván,

941 knr

területevei

bánság területénél jóval kisebb. A régi bánság ugyanis, a mely 1464-ben az uszorai bánságnak, továbbá Ujlaky Miklós ú. n. királyságának egyes részeit s nyugatról régi horvátrégi

magában, egy várkoszorú köze-

országi beékeléseket foglalt

pének tnik

A

fel.

török hódítás, akar csak valami

dagály,

folytonos

apránként addig csapkodja a bánság határait, a míg el megdúvadtak küls erdítménykép szerepl apróbb várai

s

legvégén az anyavár omlott össze.

Mátyás

ségei aránylag

kisebb

a jajezai teriiletet.

totta

éves béke

cum

várni lehetett, tisztesen megtar-

1503 február Tl-cn kötött hét-

A/.

„regnum

Ulászló és a szultán között:

11.

castro Jaycza

et

akkori

azt az

mint

veszteséggel,

kemény dúlások közepette

tiis

Korvin Jáu<>s, mint Hosznia

király halála Után

embereivel, a régi horvátországi és a szlavón nemes-

feje,

partibusque

castris,

aliis

et

Boziic,

pertinen-

ad ipsum spectantibus" birtokát a magyar király részére

biztosítja.

Ámde

szemben a szent-szávai herczegségen kívül mindaz, a mi a bosnyák határon (még pedig a magyaron) fekszik Kamengrady Kljucs, Livno, Belgrád, Vencsacz (Vinac, ezzel

Bozne"

„terra

s

:

Koszorúvár), Komotin, Vratnik Jerbelica, Travnik,

Dobwy

(Doboj), Maglay et aliud Belgrád, Zwled, Thorychan, Feuerlak

(Fejérlak),

Prozor,

una cum civitatibus et gének majdnem egész

Ebbl és

az

Dobowacz, Dwbrowinyk (Dubrovnik) oppidis, Hervqya egykori hercz< a

területe,

elsorolásból

látható,

Venac (Venisácz) birtokában 63,

nyire

jutott

Jajczához.

A

töröknek

,a

1

Okit. CVT, sz.

képvázlatunkra

is

uszorai

régi

A a

tartozott összes varak és

s

11

.

jajezai

ritkított \

Kljue

^kilométer-

bánság, vágj István

ha

török kezén van.

betkkel szcJctt varak

tér-

békekötésben természetesen nin-

bánságból, sem

rtornyok.

1

a török

Vukcsics

Prozorral máris

be vannak iktatva.

csenek megemlítve sem

hogy

illetleg

Boszna völgyének északkeleti része

jut.

a

torok

h

266

elvédje Kljucs

1518-ban, hír szerint, Jezero vára, Jajcza

irányában török kézre jut;

1

az 1503-ban felsorolt várakon

kívül Bocsácz (Bocac), Banjaluka s Jajcza

között

(30

km)

Sokolovo gnezdo (Sólyomfészek), továbbá Sokol (Uszoraba), Varbusch (Várboszna? Orbász) és

Prusac,

Srebrenik

2 Kozarac(?) említtetik török birtokul.

Hogy Jajcza vára akkor nem került török kézre, az annak a körülménynek tudható be, mert a horvátcsak országi várrendszer

nék, Blagayék

:

Frangepá-

a Krusicsok, Orlovcsicsok.

—

és Zrínyiek várai

noha katonai szem-

nem

pontból, kivált pedig felszerelésük szempontjából

tek

meg

is

—

a várakozásnak

helyt

állottak,

szív, támadó lelkület emberek védték.

felel-

mert bátor

*

1527-ben Jajcza elesvén, a következ várak tartoztak

hozzá

:

Bela-Jezero, 3

Orbavac,

Szokol,

Aparutia (Oporócz, Oporovce?), Perga,

Levac.

Cserépvár,

Bocac és Greben,

valamint Banjaluka. Istvánffynak e jegyzékét összevetve az elbbiekkel,

hogy vagy az

feltetszik,

1520

hogy

pedig

— 22

a

között

jegyzéke hibás, vagy

törököket

néhány tlük

megvett vár elhagyására kényszerítettek Frangepán Kristóf hadai. 4

felment

Lokális adatok hiányában s mert az iszlám

felvétele

következtében a régi lakosság kereszténynek maradt része elmenekült, a cziót elfeledte,

moszlimmá vagy

bosnyák pedig a

lett

ma

elferdítette,

csak a

régi

fbb

tradi-

pontokat

hogy Vakuf dónjide hogyan hangzott, ma már nem

lehet megállapítani. Feltétlenül bizonyos,

nak más neve

kutató,

nem

megfejtetlen helyrajzi kérdés látható váz-

melyeket

latunkon,

Aisó-sziavon

volt,

Egy csomó

tudni.

késbb

de lesz közte olyan

talál

tán is,

megold a szerencsésebb melynek nyitjára ma már

senki.

Bizonyos annyi, hogy a jajczai bánság területe

megyék.

rosan összefügg csal,

egyfell a regi Horvátországgal

Zenggel, másfell 1

Okit.

meg

CLXXXÍ. CLXXXVI. nem

szo-

Bihacs-

folyton hullámzanak a határai

2

Okit.

3

Okit. CLCIII. Istvánffy

*

Bocsáczot illetleg bizonyosan

hiteles, lib.

:

valamely lengyel jelentés.

IX.

az

ú.

megyék:

alsó-szlavón

n.

Orbász

folyó a

Száva

felé

Szlavónia pedig

utalja.

és katonai ellátás tekintetében az északi

san elhatárolt területek a Száván

túl

élelemszállítás

Szoro-

hátn

csak oly kevéssé ala-

hogy a Szaván innen

kultak, mint a rok.

Szana irányáis. A Verbász

és

megye

ban. Érdekterületéhez tartozik Dubicza

eltolódtak a hatá-

is

Jajcza Magyarországnak a katonai végvidéke,

nem

katonás

provinciáié

is

mely a

szervezet szomszédos megyéket a regfium katonai jellegvé avatta.

A jajezai bánság helyrajza ez oknál het meg a három alsó-szlavón megye s

fogva nem a

ért-

Horvát-

régi

ország várrendszerének ismerete nélkül.

régi

alsó szlavón

Az anyag

helyrajzi adatait közzétegyük-e.

a helységek

medd

hogy a három

haboztunk,

Sokáig

megye

vár-

csekély,

az imént kifejtett okból majdnem A négyszázeves török uralom elsöpörte a meg kombinálnunk is nehéz. Azután mikép

lokácziója

kísérlet.

kereteket

S

csoportosítani azt

?

ez volt a fkérdés. Alsó-szlavón

*

'klevél-

tárunk közzététele után úgy értesültünk, hogy Oslay Ferencz

jókészültség

történetírónk

foglalkozik

az Akadémia meg-

bízásából ezzel a feladattal.

A mintát az efajta Dezs, a Hunyadi-korszak ország

helyrajza

a

közzétételhez

megadta

Csanki

egyik vezérhisztórikusa, Magyar-

Hunyadiak

korában

czim alapvet

munkájában.

Ez a körülmény bánsággal

jajezai

hogy anyagunk kapcsolatban tegyük kzze. A keindított

arra,

kutató csak nyer vele, ha valamelyes vázlatot

nek

lékeit

kitöltheti,

mely-

talál,

hibás adatait pedig helyreigazíthatja.

—

Ha majd Csánki Dezs a mit melegen óhajtunk munkájában ehhez a részhez er, bizonyára megoldhatja a homályos részeket, Oslay Ferencz pedig a hisztórikumot fogja

világításba

teljes

megyéknek

a

telepítési

A

helyezni. törtenete,

fkérdés ezeknek

mert ez a kulcsa

a

a

dél

részeknek.

keleti

A 1

Jajczától

nyugatra

es

regi

így nevezzük mi a MinUilanJot.

horvát területnek hely-

268

rajzát teljességében

még nem

Annak meg-

állíthattuk össze.

oldása horvát történetírótársaink feladata. Lopásié R. elhalt

hogy alapos

történetíróé az érdem,

val Bihács és Kulpavidék

Az anyag b, de még

tázta.

gunk részérl egy

helyszíni

helyrajzi

belterjes kutatásra vár.

kutatáson

melynek

hogy oklevél

hasznát

szintén

s jó térkép

Nehéz

a

összefügg. Igaz,

is

szemlét

helyszíni

a

megköveteli.

is

feladat a nyelvterminológfa megállapítása.

meg

zépkori okleveles elnevezést

kell tartani.

magyar elnevezés, de

a

annyival

a kutató,

veheti

az efajta kutatás fkellékei, de Bosznia

helyrajza ezeken kívül

tani

A ma-

alapuló jegyzékét

inkább, mert több hely oklevéltárunkkal

landó

tanulmányai-

viszonyait jórészben tisz-

össze a boszniai bihácsi kerületben található várak-

állítottuk

nak,

eném

középkori

horvát,

Ezt csak a horvátok

Ebbl

feltétlenül

illetleg

tisztázhatják

meg

A

kö-

rekonstruákell

állapí-

bosnyák terminológiát. végérvényesen. A mi

összeállításunk csak kísérlet.

Ezért elssorban adjuk az oklevelek alapján alkotott

magyar

elnevezést, azután a horvátot s az okleveles elne-

vezést különféle változataiban zárjelben.

Közleményeink

1

a

következ sorrend

szerint

vannak

összeállítva 1.

A

jajczai bánság.

3.

Orbász megye. Szana megye.

4.

Dubicza megye.

2.

A JAJCZAI BÁNSÁG VÁRAI. A jajczai Banjaluka (Banyalwka, Bannyalwka, Banyaluka, Banyaluka, Baniaiuk, ansag varai Bagnaluca, Banialuca, Lukabanja). Jajcza után a legfontosabb és legersebb vár a Vrbas völgyében, mely Jajczával együtt legtovább daczolt a török terjeszkedéssel és csak

Oki. 107,

109,

114,

123,

124.

1527-ben esett 1504.

Várnagya 1494-ben Mikulasich György.

J.

el.

1507.

181.

1494

— 1495.

206. 1518.

Jajczai

275,

277.

O. 124. Alatta város, melynek

polgárai a török pusztítás idejében királyi segélyben részesülnek. 1494

1495. 107, 123.

1

Az

segítettek,

A

városban egy kolduló

összeállításban

dr.

Eckhart

szerzet

Ferencz

kiknek ezért köszönetet mondok.

rendháza.

és dr.

1494.

J.

O.

Szekf Gyula

119.

—

281.

1.

1519-ben együtt említtetik OrbászvárávaJ és ZvecsajjaL Asz.

O.

72 km-re esik Jajczától a mai országúton.

ma

Belaj, líjclaj a bihácsi kcrülethen,

Vakuf közt dk. Bihácstól Bocac

Bocsácz,

rom,

Petrovac és Kulen-

B.

100 km, Jajczától 122 km.

kb.

Bochach,

Bohecz,

Bossacb,

Bochacz,

Boczacz,

Bohacz, Bogach, Boczetb, Bossatium) Jajcza és Banjaluka közt, a Vrbas 1491

völgyében.

27.",,

O.

124. 95.

.1.

107

•.

<

1494. Várnagyai Alatta J.

0.

109,

kezén van,

k

277.

1494

J.

1498.

m

1516-ban

ki

130. 1507

124.

123,

azt megersíti.

J.

Dabisevics

város, melynek polgárai királyi

részesülnek.

segélyben

Jajczától 30 km.

107.

/áras

./„,tiezni

o

G">

I

l

i

Bocac

.

/

13.

Bocsácz vár helyfekvése.

sz.

Cserépvár, Celepirova kula, Celepirovac Serepwar)

a

Vrbas völgyében, Jajczától

bánok igazgatása 50 km.

itól

selo,

Verbász

a

alatt

Truhelka és

1496,

állott

délre,

(Cherepwara, Cerepwar,

Bugojno

1527.

1507,

A

fölött.

o.

J.

137,

jajezai

204,

Crijepanski a mai Crijepansko Staro

szerint

Kozlnk pataka

közti hegytarajon.

meg

tudunk, de egy szép bogumil síremlék maralt

Truhelka mellett SZÓI, azért térképvázlatunkat

Várromokról nem ott.

A

néve|

részben helyre

e

k.

zítanunk.

Greben. Két
t.

é

j.

vára.

124,

1.

—

Szerzetes-rendház. i

1495.

Grebenrl Csánhi

Greben Z> keltezéseibl; in

montibus

D.

1480 nov. 18

keltez

J. :

I.

<

>.

..in

a-tris

(Fraknói

téve),

nov.

26.

(Teleki

XII.

142.

V.

pedig I.).

a

feküdt,

hét

km:

X\

a

an.

kiderül

.in

király

Unserm

J,

elete.

Here

Egyébként föltevésünk

0.

:

62.

Mátyás

nostrís DTOpe Oppidlim

Mátyás

a

észak rgy.

Jajczától

in

•

szerint

Jajczának

I.

Jái 11'.'.

között

\'-i~

S

m. 340.

Krös megye

Jajcza

Bosnensibus"

Hibásan Í48í-re

Grebénn"

Ruvarac.

várnagyai Mislenovics

1494 ben

Gergely birtokában,

A másik Greben Marcus

balpartján feküdt

lsj

Bn

<.

fia

1.

király

Zwechay 295.

i

melle-.:

1.

270

az Okit.

I.

XXXIII. darabja, mely világosan mondja (1496.

11/

11),

hogy

a

Gerebennek nevezett torony a jajezai fvárhoz tartozott. Truhelka L. azt állítja, hogy Greben Bocsácz és Zvecsáj között Krupánál egy meredek sziklatarajon állott a bocsáczi „zrirdarom"

Ez

is

számbaveend Grmeégrad

fölött.

Maradványai láthatók.

föltevés.

Kljuétól nyugatra

;

Jajczától 94

Jajcza (Jayza, Jaicza, Jacza, Vayz, Jajcze,

km Jajcza,

Ayza,

Jaycza,

Jaycha, Yacha, Jajtza, Jaytza, Jaytcza, Jancza, Jvvycza, Jeitscha, Jeytscha)

14. sz.

Jajcza vára és városa 1915.

a jajezai bánság fhelye és a magyar birodalomnak végvára. Története a jajezai bánság története.

egyik

legfontosabb

271

Alatta

város 1466, 1491,

1504,

1494,

1526.

Q.

J.

17,

83,

elöl

.

torba tették

át

székhelyüket.

Jezero (Jezew, Kzaron, Jezioro). Jajcza

völgyéhen, J.

106,

A varosban ferenczrcnJi szerzetesek 104. J. 0., kik menekülve Pozsega megyébe a Gilétffyek egyik birtokán lev kolos-

197, 353.

O. 94, 105,

kerül.

o.

J.

város

alatta

107,

U6,

109,

Jajczától

-ll'l.

Kamengrad

1

11!',

1

137.

123,

181.

a

Pliva

1494

t92,

lulS-ban toruk kézre

km.

1

Szana völgyében Kljucstól

a

elvára

nyugati

szerzetes-rendházzal

északnyugatra.

Jajczától

113 km.

Komotingrad

Komotin,

ez.

északra

Jajczától

a mai országút alagútjától Svitoviói helység

létre 1

fjO:í.

feküdt.

J.

0.

tulajdona.

Jajczától

169.

1461-ben

W. M.

281

II.

Ko8zorúvár,

82.

járásban,

közelében.

A

ke

„Nada"

km. A középkorban a lueskai zsupában

12

Radivojnak

állítólag

a jajezai

Elvész

Tamás

István

Popovics Gy.

iia

nagybátyjának

kapitánysága

alatt.

Vinac.

1.

Kotorgrad a Vrbanja völgyében. Jajczától 53 km. Kozarac (Koszar) Banjalukától északnyugatra, I">i8-ban a törökök kezén. J. O. 272. Szana m. Jajczától 116 km. Krupa liánjainkat.. délre, a Vrhas völgyében. Jajczától 47 km. 1.

1

z,

Krupa vannak belyfek

Obrovac 24 km Banjalukától, 0§tregrad,

Istregrad

Osterez, Oztherczi

Peeg?

1490.

1496.

J.

J.

az I

».

km.

Jaj

Ugar

folyó

Jajczától

71.

gyében. Bugojnótól északnyugatra.

fordítottak,

\\i

.

Jajczatul

keletre,

km.

,,t,i

deh elóvara

a

Verbász

1518-ban török kézen van.

A középkorban Biograd s.

41

0.

Pruszácz, Prusac (Prussics) Jajcza Jajczától 43 km.

mellett,

J.

<

\,

völ-

277.

a neve, a törökök Akhisszárnak

Pruszácznak hívják.

Szokolácz. Solyomfpszek. Sokol (Zokol, Sochol,

gnesdo, Sokolac, Sólyomféssek). Kél

:•,.

,\

jajezai

bánság

272

elvédje Jezero fell a régen Sokolovo gnezdonak, szószerinti Sólyomfészeknek nevezett vár, melyet utóbb Sokolacnak

délkeleti

fordításban

neveztek.

1465, 149G, 1504, 1507.

Elször 1496.

Bihácstól

Sokolac

laéka glavica

azonos

jún..

délkeletre fekszik

nevezet magaslaton

Sólyomk

vár és város

is.

(1.

át

J.

ma

J.

207.

A

másik

Az egyikkel

0. 123. Jajczától 29 km.

J.

kerületi

O. 169. 1518.

206,

jókarban, a Soko-

Blag. Oki.).

Mitt.

— 1495.

204,

O. 277.

J.

még meglehets Wiss.

1494

Travnik (Trawnyk, Travnik) a törökök birtokában van.

kufon

O. 43, 136, 181,

J.

végleg 1518-ban török kézre kerül.

székhely.

1503-ban

már

0. 277. Jajczától D. Va-

73 km, a Karaula gorai kocsiúton 47 km.

el vára Vrbas

Vinac, Koszorúvár Jajcza déli

távolságban.

1498-ban végleg török kézre kerül.

tánya Haraszti Ferencz.

J.

km

völgyében, 13 0. 80. Utolsó

kapi-

m

Vrbenacgrad várrom Travniktól északkeletre. Jajczától 68 km. Zvecsáj, Zvecajgrad Banjalukától délre a Vrbas

zetes-rendházzal.

1404 jún.

15.

Zvecsájról

Hervoja Isten kegyelmébl „ciubhii ^skb

(nncaHO

cna.inii,Kii"

völgyében, 8

3Beian)

szerkeltez

(szlávai dukl Szpa-

°^sea

16. sz. Zvecsájgrad helyfekvése.

Mon. Serb. méltóságos Spalatói duca dux) Miklósich CCXXXVIII. 1400-ban a raguzaiak herczegnek nevezik. 1494.

liczki

;

CCXLI

:

J.

0. 119.

1519-ben együtt említtetik Banjalukával és Orbász várával. Aszl. O. 281.

1.

Jajczától 50 km.

A JAJCZAI BÁNOK NÉVSORA. 1464. Szapolyai Imre gubernátor Bosnae ac Dalmatiae et Croatiae

necnon Sclavoniae banus. 1465. Disznósi

László

és

Szobi

Péter

Bosnyákország,

Horvát-

ország és Dalmáczia bánjai. 1466. Laki

banus

et

Thúz János Dalmatiae, Croatiae Bosnae

capitaneus generális.

et

Sclavoniae

273

et Ramae banus. 1470—1478. Magyar Balázs Bosnae et Dalmatiae, Croatiae banus. (Társai: Horváth Demjén, Thúz János és IJjlaki Miklós; ez utóbbi bosnyák király 1471 óta.)

Disznosi László és Szobi Péter Dalmatiae, Croatiae

1476—1482. Egerváry László Dalmatiae,

Croatiae

banus. (Az 1481-iki bosnyák hadjárat egyik vezére; 1474

Sclavoniae

et

— 1482-ig

Bosznia

már nem említtetik a horvát bánsággal kapcsolatban.) 1480—1483. Doczy Péter jajezai bán. 1486. Csulai Ficsor László. 1490. Csulai Ficsor László és Derencsényi Imre.

1493

júniusig Haraszthy Ferencz.

1493

júniustól Batthyányi Boldizsár és Pethkey Mihály.

1494. Beriszló Ferencz, míg Batthyányi marad.

1495. Batthyányi Boldizsár.

1495

júniustól Kanizsay

László és Bebek János.

1496. Kanizsay László és Bebek János. 1499. Beriszló Ferencz.

— 1503.

1501

Beriszló Ferencz és Batthyányi Boldizsár.

1503 július 13-tól Gorbonoki István és Szemere Kelemen. 1504. Gorbonoki István és Szemere Kelemen.

1504

— 1507.

1507

szept.

Kövciidi Székely Miklós es Strezsemlyei Györj

Kineveztettek

2(>.

nem mentek

Ferencz, kik, úgy látszik,

1508

júl.

Bertalan

és

Hédcrváry

Alapi Boldizsár az egyik bán, mig a másik

17.

— 1515-ig

1508

Beriszló be.

Strezsemlyei György.

1511. Alapi helyébe grabarjai Beriszló Ferencz rácz

1513 május 28

— okt.

28-ig gyarmati Balassa

despota

Ferencz

lép.

helyettesíti.

1519. l'aksy János várkapitány.

1521

— 1522.

Keglevics Péter és

1525—1527. Gylethffy Miklós

Tahy

János.

és szeglaki Horváth Ján

ALBÁNOK. 1

181.

Gerlistyei

139;:.

Jakab. :

Vi

(
mint Haraszthy F

Gyulai János jajezai kapitány.

ORBÁSZ VÁRMEGYE. A három

alsó-szlavón vármegye

Orbész megye.

között keletre

terül

Északra a Száva folyó határolta, noha vármegyéhez tartozó néhány (Bebrína, A Fels-i a Száva túlsó balpartján feküdt. Keletrl a Boszna el

a

Oi v "'

274

folyó volt a határ, nyugatról Dubicza

vármegyétl egy kis az oklevelekben Ispyas néven említik, választotta el.

folyó,

Nyugati kezett.

tovább délnek Szana

határán

vármegyével

érint-

magyar történelmi evoluczió többé-

határa a

Déli

kevésbbé kedvez folyamata szerint folyton változik, nagyjában a mai Bánja Luka és Jajce városok feleútján, kelet-

nyugat irányában húzott vonal

A vármegyének mely

volt,

lehetett.

törzse a Verbász (Vrbas) folyó vidéke

mellett a plivai, vrbanjai zsupát látjuk, a

nev

hódítás eltt. Nevét a hasonló

magyar

vár és várostól, Vrbász,

vármegye admi-

Vrbas-tól kapta, a mely a középkorban a nisztrációs székhelye volt.

Yármegyeségét a XIII. század közepe óta bizonyítják. Az önkormányzat a török veszedelem nagyobbodásával, a XV. században mindinkább fenn-fennakadt, a vármegye idnkint a

bánok kezébe

jajczai

került s

a

fontos

jajczai

végvár tartozékává változott.

VÁRAI Banjaluka (Bánja Luka), a XV. században, mikor mint vár, ca-

nem Orbász vármegyébe

stellum említtetik,

kezén lev végvár

(v.

direkt adatunk, de a

1.),

arra

tartozott-e,

vármegyének Banjalukától tovább

úgy hogy

ismeretesek,

hanem a jajczai bán Hogy a korábbi Luka-

tartozik,

1519, Aszl. 0. 281.

mint vár, Orbász vármegyéhez

bánya,

is

ö.

Banjalukának

vármegye

a

is

nézve

nincsen

fekv

délre

helyei

hatósága

alá

kellett tartoznia.

(Dolac)

Dolaczky király.

Bakócz Tamásnak adja

1496-ban

castellum,

Magy.-szerb O., 294.

Eszék (Jisek) (Eseek, lizyk) castellum, a Csernekiek,

benne egy, Szent György

birtoka,

1353.

1351, 214.

1.

várnagynak,

a

kapitány

a jajczai

A

kimutathatólag

egész

(Aszl. O.

ez teszi

belé emberét

visszaszerezni

alól ismét a

különböz

Dessevvffy-család

1530-ig

tudják

bánság

Aszl. 0. 217, 228) s ezzel a jajczai

sága alá kerül.

Desewffyek

183, 205, 206, 211,

O. 39, 42,

kezére jut,

nagynehezen

Dessewffyek

ill.

vértanú tiszteletére épült fatemplom,

1476. Aszl.

1473,

1458,

1480-ban

a

1.

ágai

birtokában

231, 234, 239,

(1486,

vármegye hatómaradt

241, 261, 263,

Nemz. Múz., Dessewffy-cs. lt. fasc. 1. Megkülönböztetend tle Ozeeck (Ozeeckl

268, 271, 275, 291, 295, 303. M.

no alio

11.

1525, nova donatio).

nomine

Gocslócz variánsa.

vár

Gochelowcz, és

helység

Aszl.

0.

nevének

233),

egy,

a

más, mint a mely nem XV. század végén gyakori

castrum, Orbászszal együtt említtetik

Gala3 (Galaci)

késbb

zadban, O. 24.

1.

1299-ben ennek testvérei, Habonik

;

Gocselócz

Gocsalócz, 1480,

helység O.

O.

Aszl.

1492,

területén,

256,

251,

nev,

275,

nóvum

korábban

1498,

295

291,

már

1501,

Gochelowcz 1491, 1492, Aszl. 0. 233, 237;

a

1

-4

1

castellum,

Aszl.

1525,

,

Csernekiek,

alio

nomine

ill.

Dessevv-

birtokában.

ttyek

Levácz (Levac, Liva) (Lewach, Lewacz) castellum az

1.

elforduló

is

Ozeechk,

istellum

Aszl.

Blagay 0., 65.

fiaié,

Kocelovce?)

(Kocelac,

hasonló

a

217,

ugyanott)

(1.

242,

a XIII. szá-

1293-ban Radoszláv szlavón bán birtoka,

eltnik,

elbb

Eszék

említett

mellett,

1499-ben zálogba adják (Aszl. 0. 174. 179. évei óta

állandóan

a jajezai

bánsághoz

benne;

1501-ben

a türók

várnagyok

bánok

jajezai

még ugyanebben 124.

1495,

1.,

254.

1502

1.

kezén van,

O.

Mrácsaj gornjétl délre

Orbász castrum,

a

1.

<

(Mrathay)

275.

>.

1494, Jajezai 0.

0.

249.

1.

1501,

ib.

1504-ben újra a jajezai bánok

castellum,

I.,

1525, 295.

Vrbaáka?

Urbazcu,

Mivel

a

de úgy latszik,

várfalakat,

M. 1496, Aszl.

158, 361.

bán szolgái

következ évben

a

megye

területe

Dessewffyek

Vrbanja?)

grad,

Orbag,

székhelye. Fekvését igen a

Vakut

mellett.

feksziki, a

1.

Vrbaski

Orbaaz,

W'rbaz,

Vrbas

a

egy Mraraj k'osztajniczátol délre

(?

vármegye

meghatározni.

elfoglalta,

1.

(Vrbica,

Urbaz r Vrbaz,

A XV. század nyolcvanas

leégették a törökök.

121.

O.

J.

1.

ISI.

újra

116,

(Mraéaj)

1514. Aszl.

vára.

109,

-'Ö7

ib.

J.

évben

az

108,

!.)

tartozik, a jajezai

parancsra kijavították a

királyi

possessio,

és

a dobrakucsai Nelepcczek birtoka, a kik

Orbacs,

<>rbaz,

Orbászságl

nehéz megközelítleg

nagyjában

is

Vrbas folyó korul,

a

ennek mindkét

partján terült cl, fel kellene vennünk, hogy a va: vármegye középpontja, a folyó mellett épült fel A Vrbas mellett azonban semmiféle nyoma sincs ilyen várnak, de még hasonló elnevezésnek

sem. Van azonban két helység, melyet névhasonlóság alapján azon

magyar Orbászszal. Az egyik Vrbanja, a Vrbasnak Vrbanja nem messze keletié Banjalukától. A

lehetne a régi

nev

jobbparti mellékfolyójánál,

öml

Vrbalka, a boszniai B.-Gradiskától dny.

fels folyásánál, Podgragje helység választani

kellene,

inkább

mellett.

VrbaSka

jönne

legkülönbözbb középkori formaiban jelzése, 1

'.

26.

mi

1.

pedig

mai

a

áll

a

bb

szinte

fekvésre

hogy

néven

is

nagy

,i

út

tekintetbe,

sohasem

hiányzik

Vrbanjaval elfordul,

168,

mai

DubicJ

(magyar

via,

169.

a

Inna

mi

amellett

semhogy délfelé, a varmegyének

sz

in

a

Verbász folyó fel

kell

vidéken

a

fekv Ou

mellett

que duceret

sokkalta

határleírás,

Vrb.i

keletre

Vrhanja-Banjaliik.t irányában ment volna.

fontos körülmény, hogy íteletünket

hang

mái

vidékénél között

1.

az

azonosítsuk.

inkább északi fekvés, a Szavahoz közel, nyugatról

lehetett,

VrbaSkapatak

ket he/.

e

Vrbanja-Banjaluka

mutat az Aszl. 0.

szerint

Orbássba vezet >

Urbazcu

VrbaSka-formához.

melynek adatai

169

kizárja,

is

Ha mar

való

függesztenünk

fekvése

men Mindolyan

mindaddig, a

276

míg nincs

hogy újabb adatok napfényre kerülhetnek, melyekbl

kizárva,

egy, a Vrbász folyó mellett fennállott Vrbas vár létezése kiderülhet.

Orbász vára helyfekvésének kutatása közben felmerült kombináczió

valószíntlen

Gomji-Seher területén

alkotó

—

Gornji-Sehernél

folyóba

nev

—

egy

ott,

régi

magaslaton

patak

a hol a Suturija

várrom töredéke

fekszik, a Perir

Az egykori

Verbászig terjed.

az a

nem

hogy vájjon nem a Banjaluka elvárosát keresend-e Orbász vára (Vrbaski gradj.

is,

hegy egyik

szerpentinút

Verbász

beletorkollik a

A romhalmaz

látszik.

nyúlványát

egy

Cecely

alkotván

s

a

nyoma még kivehet. A mai

G.ornjl

SeKfr

Dolnji és Gornji-Seher helyfekvése Banjaluka mellett.

17. sz.

országúttól

km

kb. 3

úgy hogy

változat

állott

szerint

itt

romja.

A vár

törmelékei látszanak.

Egyik

esik a „Vrbaski

távolra

köveit felhasználták,

a

falaknak

Orbász vára

s

grad"

annak a

(?)

váralja

volt a

régi

Orbász- Vásárhely, vagyis a mai Gornji-Seher. Ennek ellenében mások azt

hogy a várromot

vitatják,

nevezi

Stari-gradnak nevezik. a két állítást

megalapítása

is

a

máig

nép

Ha

Stari-gradnak

is

mahalát (városnegyedet),

a

azt

s

a

melyben

várnak)

{régi

látható,

máig

megegyeztetheti.

következtében

A

mikor Orbász vára a jajczai bánság

elvesztette

jelentségét,

régi

várrá

lett

helyébe lépett Banja-Luka, az újabb ersség. Mindez azonban csak tás,

melyet oklevelesen

is

valaki ezen a kombináczión tovább indul, ezt

nem

s

állí-

bizonyíthatunk. 1

Vannak, a kik a mai Banjalukát

tartják

Orbász-Vásárhelynek.

Ámde

bizonyos, hogy az 1519-iki békekötésben Orbász vára és Banjaluka külön említtetnek.

1

(Aszl.

Okm. CLXVII.) Jó katonaszemmel

az

idén

Weigel

Mi magunk régen láttuk a romokat, akkori benyomásainkat felJakubowski és Müller banjalukai ker. fnökök újabb tudó-

frissítettük sításaival.

Fercncz

tüzérkari százados

mohamedán vezetett

lakostól

Verbászon

a

magaslatig, a hol torony (kula) helyenkint befalazott

a

állott.

.-.eket

romokat

a

Egy

gornji-Seheri

Suturija-patak torkolatánál

melytl

a

át,

meg

vizsgálta

hogy

hallá,

várfal

(benn

Annyi

bÍ2

Ez

látott

a

egy híd egy

vezetett

szemlél

,

Sl

,

hídjának baloldali erdített feje vagy erdített tábor lehetett. tesen csak feltevésekkel dolgozhatunk. Nyoma ugyanis

Ma

Verbász

természe-

nincs, de feltehet,

bogy

Verbász

a

túlsó

jobbpartján

folytatódott

is

mely

rlat,

Banja-Lukát védte Jajcza fell.

a

Mindent összevetve, még sem merjük bizonysággal Orbász vára Gornji-Seher közelében volt.

régi

A másik

A Vrbanja de

kerete,

hogy Orbász vára azoni

feltevésnek,

ugyancsak

állításai,

F.

bal

csak

Weigel

völgypartjain itások

al

hogy az erdítmény menyét alkotta lían ;aluka felé.

A

0. 24

25

lázadó Babonik

fiai

var

megersíteni,

::'

I

Aszl. ;;;) -

0. 24, 26. Fejér

I-

Orbaaz

foglalták

1412-ben

Hervoja

a tényál

spalatói

hat

cllm

.

,.;

Endre király kénytelen

III.

v<

B

Hermán.:

Ciliéi

Zsigmond

V1I/20.

király

desecnsu nostro campestri",

in

szín

sí

li'it!'.,

1398.

l.

vocato keltez

s

v

1397-ben

1.

'

XIII.

el

rom. ki

verbanjai zsupa

VII 27.

a

l.)

ni.;

van ugyan deríthetnék

a régi

var (1293.

királyi

régi

Aszl

Racki

százados kutatásai szerint,

azonban,

castris"

állítani,

herczegé,

Aszl.

<

147.

».

n.

Aszl. 1.

U7

1

1428-ban ki

vár: castrum L. 38.,

1

Orbász

vármegye .evén

ay

benne róla

Blagayaknak

a

Marton

0.

totius

terrae

Verbasientis

Wa -' K: 124.

n-

c.

i;,!..

0.

Aszl.

birtokként

Blagay

0.

|

í

a

királytól,

254, 258),

0. s

281,

török

a

késbb

1522,

Lipót idején

I.

nagyon 315.

1

.i.

említtetik

7309. V.

ö.

l'ray,

felsorolt

kérdéses.

A

supremus Frang.

Okit

bán fennhal

ib.

108.

bei l.i.

mint a jajezai bán ,

után sokszor a

II.

n

Asi

kizése

s

Ekkép szólnak

gondolata.

várnagyok

a

310. L

ka]

fennáll

a jajezai

majd kastély aligha azonosíthat,, sa

489

adja, l.i

A XV.

II.

kap

segélyt

is

elpusztította (Aszl.

szerepel

közt

X

17!'.

k'ozar Losnansi'.

in

bán szolgái

a jajezai

1.,

.comitatus"

var,

I

dinasztiaalapíthatnámság

a

megyével együtt, de többnyire

ezen

(f

1455-ben: .gratia dei dominus crat arcis Verbaz

'•

-i.

területénl)

Frangepán

megfordul

is

comes a

nostru baz in confiniis regni Bozne. Zay-ugróczi lt 135-ben Zsigmond király egyéb birtokokkal együtt

említ

v_

ina

reg

Paksy-birtokoknak Oi

\s

L

O.

1

.

[0

Aszl.

htlensi ,,.;,

I

még Nagy Ep. proc.

I.

IV.,

J :

de

ez

személyneve

240, Kerchelich N. IV. 2Í

rsi.

lt.

DL.

278

VÁROSAI (Leva vagy Lyevaé) (Lewach), a hasonló nev cum castello, a mikor azonban a vár

Levács, Levácz

vár említtelik 1496-han mint civitas

egyaránt

város

és

24íi.

J.

1.

O.

castellum

ott

a

123.

bán

jajczai

fennhatósága

Truhelka

cives de.

1.

Aszl. O.

voltak.

alatt

falunak

csak

ámde

véli,

volt

is.

Orbászvásárhely (Gornji Seher?) (Orhazvasarhel, Vrbazvasarhele), 1383, 1384, Aszi. O. 98, 100.

cives et hospites de-,

sokban említett sub castro Orbaz bizonyara nem

ren

azonosítandó.

Orbászvárával

Szt.

A

1.

királyi datálá-

hanem egysze-

ezzé),

Erzsébet egyháza

u.

Tkaléic

itt.

90.

II.

HELYSÉGEI. lAzzonfalwa),

(AsanaC?)

AS8Z0nyfaiva Aszl. O. 291.

Bak'lCS (Bakié) (Bakith) a mai Bakinci

0. 291.

Alsó Prybynye

?),

Dessewffy-birtok,

(?),

Aszl.

Alsó- és

?),

Fels- (Felsew

a XIV.

(

456.

II.

György templomá-

Biskupici) (Biscupci, Biskupec), Szt.

fesperesség orbászi kerületéhez

században a dubiczai

tozott. Tkalcic,

Alsóbebryna, Felsew

1.

Belonka-teleke (Bjelajke), 1382. Pesty Biskupci

et

a Csernekiek, illetve Dessewffyek birtoka 1443, 1514,

1525. Aszl. 0. 173, 271, 275, 291.

val,

1525.

1.

Bebrina (Rebrine et

Dessewffy-birtok,

1.

MEZ.

II.

tar-

90.

Brest (Brestovo) (Bresth), valószínleg az Ukrina és Illova össze-

lev Brestovo. 1382. Pesty, II. 456. Csemye (rnje) (Czernye), Dessewffy-birtok.

folyásánál

Csertenicz (Trstenci),

Demetervára (Dmitrovic), említve;

nem bizonyos

Dukaharasztja.

1703-ban

a

régi

Paksy-birtokok

O. 307

hovátartozósága. Aszl

Rasée,

1525. Aszl. 0. 291.

Terzthenycza.

l.

Gjukiói Rastik ?

— 315.

Gacsalmezö

Gachalmezow,

Gornje

Orbász-

(Dukaharaztyal,

vásárhely mellett feküdt. 1383, 1384. Aszl. O. 98, 100.

1.

Szokolczai

Polje,

közt

1.

János

fia

László birtoka. 1381. Aszl. O. 93.

Galas (Kóla) (Galaas Tkalóic,

II.,

90, Galas

in

metis Wzore, Szent iMiklós

vár tartozéka,

1.

ugyanott.

egyházával).

Talán Golesi,

Banja-

lukától nyugatra. Aszl. O. 303.

Galowez (Gaiovac) 1530. Dessewffy-birtok. GocsalÓCZ, Gvvehalocz,

Gocselácz

Gochalowcz,

tartozéka, a Csernekiek,

(Gothelowcz,

Gocholowcz), ill.

Gothelowacz,

hasonló

nev

vár

Gathelowacz, (1.

ugyanott)

Dessewffyek birtoka. 1466, 1468, 1480, 1486,

1514. Aszl. O. 196, 201, 216, 228, 271

stb.

Gatalócz, Pesty,

II.

458.

Gradech (Gradac). Szentgyörgy egyháza. Tkaléic, II. 90. HarajÓCZ (Karai) (Hareyouch, Haroyowch), Dobrakucsiak toka.

1362, 1376,

XRA

1539, 43. Aszl. O. 86, 87.

bir-

Pesty,

456.

Hualantelek (Kuljani), 1382. Pcsty,

II.,

Jagodnicza (Jagodici) (Jagodnicha

Banjalukátol

II.,

,

délkeletre.

456.

Kamenyalocz (Kameni Laz) (Kamenyalaz), Dessewffy-birtok. 1525. Aszl. O. 2i»l.

Kopel (Kopljevici)

Kopol).

iK'opeel,

1351,

Kucsian

Kwchyao),

(Kuchyan,

(Kuce)

1351.

VakuftÓl északkeletre.

1353,

<

kowcz,

Lyzkowczi,

a

birtoka.

1486,

1486,

'201,

1!t(i,

1488,

(Ljeskovac)

14!i2,

1498,

Nclepeczcké.

1530.

tartozik.

<

171.

>.

303.

<».

I

(L

179.

Ozornicha,

Pótok, fiaié,

Jakabé. Aszl. O. 18, 35, Wenzel IX. 48. Pesty,

cius de Lypye, Aszl.

V

II..

Alsó Lyppyne

et

I.),

1273-ban Voyk

folyók mellett elterül bir;ok,

1525. 1530

Pesty,

Laz-

Dessewffyek

a

hasonlonevü vár birtoka

a

1449. Aszl.

Aszl.

lehetett,

1524.

1514,

Lipye (Lipje) (Lipye, Lypye, Felsew

Pozsegához

déli

(l.ezkowcz, I.czkowaz,

közelében

Mratbay-vár

Levácz (Livac) (Lewach)

fia

Uj-Gradiskától

228, 251, 271, 275, 291, 292, 303.

a dobrakucsai

mellet!

'.

1^3.

Leazkovácz

Leszkocz,

Vrha^

a

1458. Aszl.

Laz (Laze) (Laaz), a Szavától északra, 1458. Aszl. o. 39,

1351,

|

183.

39, 42,

l.ubna

1348-ban II.

1491

453,

'_'

•.

Lubna (Ljubna) (Lubna)-i nemesek. 1382.

Aszl.

Milkovce (Miljkovac), Milkócz (Mylkowcz), Dessewffy-birtok. 1514, 1525. Aszl. O. 271. 275, 291, 295.

Mratsin (MraÖaj) (Mrathsyn) Csernekick birtoka. O.

196, 201.

0.

173.

Muthnok

(Mutnice)

Obrow (Obrov) Oklivicz

(Muthnok

1382.

(Oglivica)

Pesty,

Csernekiek

II

A^zl.

I

\s*L

144

birtoka.

I

(Oklywicz)

Dessewffy-birtok.

:

2

O. 291.

Okluka (Okiinak) r>emekiek birtoka. 1443. Aszl.

Németh de Orbaz

Orbász Szentgyörgy egy 1456

Pozsony

vr.

lt.

Orbász-Varalja. Tkalöic,

castro.

Ozeeckk

Szt.

Mart

mi

Vszl.

<

egyháza,

Zent-<

181.

».

i

iywrgh említve.

14;.::.

clesia

s.

P

Martini

.;<

80,

II.

l.

Ld. 37. no 25.

Gocelócz.

Özek (sik), Szt György egyháza, vn azonosítandó.

lócscsal

I

kaléié,

II.

HO.

Ozornicza (Ozornica) (Ozornycha), talán Osorna-patakról elnevezve.

Petrócz (Petricevac) birtok...

1382.

Aszl.

1382.

Greda

mellett

Marcsel]

(Petrouch)

0. 8

Podgan (Podgaj) Dessewffyek Podlusia (Podluzje, Podluk)

a

\-

I.

birtoka.

Polucia.

I

folyó

280

Polane (Poljana)

1.

Polyna.

Polkothyna 1382. Pesty,

456.

II.

Polucia (Poljace, Podluzje) (Poluchia, Podlwsya, Podlusya), a XIV.

században

a

majd

Dobrakucsiak,

XV.

a

Vasok, Fejér, máskép Vok, Ispánnak,

XVI. században fcserneki

és

Gyurgyevicsek, cserneki

Törökök)

váltakoznak benne. 1382, 1383, 1501, 1514, 1525. Aszl. 0. 96, 97, 155. 271, 275, 291, 295.

Polyna (Poljana) (Polane Elye

campo). Tkalcic,

in

Pribinye (Pribinic)

90.

II.

is)

templomával

Szt. Illés

Bebrina.

1.

Prizawicha),

Prizavic, Prizavícza (Prisavica) (Prizavya,

portio possess. egy voiszkai

nemes

ugyanez értend Prizavicha

Tarki

orbászi

1881. 71.

fia,

fispán

Prizawya

1349, 1351, 1352. Aszl. O.

birtoka.

36, 37, 40.; talán

Rikolf

(ecclesia sancti

1458. Aszl. O. 39,42, 153.

1351, 1353,

alatt,

mely 1351-, 1352-ben Századok,

Berzeviczy-Czár.

birtoka.

1.

Pristancs (Pristina) 1702-ben mint a Paksy-birtokok

em-

egyike

V. ö. Sagowinát illet megjegyzést Orbász vára alatt.

líttetik.

Racsics (ftaöic) (Rachicze, Rachycza, ecclesia Raschich) Dessewffybirtok, talán Hrastici, Kozicatól északra. 1525. Aszl. O. 291. Tkalcic,

II.

90.

Rakovac (Rakovac) Banjalukától északnyugatra. 1496. Pesty, II. 458. Rastigh (Rastik) (Rastych, Raschygh), benne Szz Mária fatemploma. 1351, 1353. Aszl. O. 39, 42.; Banjalukától délre, a Vrbas mellett,

a Csernekiek birtoka. 1372. Aszl. O. 85. 1458. 173, 183. Stichnick (StojiÖiÓi) 1382. Pesty,

Szent

Egyháza

János

(ecclesia

Cereyka folyók közt. 1258. Aszl. 0.

Johannis

Tkaléic,

7.

Szent Lukács egyháza (ecclesia

1456.

II.

S.

a

Bapt.)

Turia

és

90.

Luce). Tkalcic,

S.

Sztupnuk (Stupari) 1382. Pesty,

II.

II.

90.

456.

II.

Tarnócz (Trnjaci) (Tharnowcz) 1351, 1353, 1458. Aszl. 0. 39,42, 183. Tergovicza (Trgovica) 1702-ben Paksy-birtokok közt felszámlálva. V. ö. megjegyzést Sanguvináról Orbász vára

Terzthenicza, Tersztenik,

Theczthenycza, Therzthencz, Gradiskától

alatt.

(Trstenci)

Csertenicz

Therzthenyk,

nem messze, Csernekiek

Czerzthencz,

(l

erzthenycza,

Cherzthenecz),

1443, 1466, 1468, 1514,

birtoka.

1525. Aszl. 0. 173, 196, 201, 271, 275, 291, 295.

Tiszicza (Ticici) 1362.

Turya (Túrija) Verbovácz

NRA. 1539.

43.

ecclesia S. Michaelis de

(Vrbovác)

(YYerbowacz)

—

.

Tkalcic,

Csernekiek

II.

90.

birtoka.

1466,

1468. Aszl. O. 196, 201.

Verhócz (Vrhovic) (Verhowcz) Csernekiek birtoka. 1443. Aszl. 0. 173. Vidasócz (Vidosevici) 1381. Pesty, Vidusy (Viduse)

ecclesia S. Petri

II.

de

456.

—

.

Tkalcic,

II.

90.

Bosn.

Gradiskától délre. Vitkócz, Vitkovácz

kowecz)

(Vitkovci)

a

(Wydkowcz, Wythkowcz, Wythkowacz, Vyth-

Csernekiek,

illetleg

Dessewffyek

birtoka.

1466,

1468, 1486, 1498, 1514, 1525. Aszl. 0. 196, 201, 228, 251, 275, 291, 295.

281

Voyzka

Vojszka (Vojskovo)

ecclesia

nemesek. 1349, 1351. AszL 0. 36, 37. TkalSié,

Ztra8emlya (Staro

Selo)

1382.

—

S.

Michaelis de

II

90. Dubiczától délkeletre.

Pesty,

idevaló

,

II

idetartozása.

Zurakócz (Svrakina) (Zurakowcz, Zwracbkowcz) Dessewffy-birtok. 151

271, 275, 291.

1525. Aszl. 0.

1.

BIRTOKOSOK. Brestyai

1381-ben Pál

Bresto

gacsalmezei birtokrészt Aszl.

Cserneki

végén

azonos a

eleinte

cs.

M

fia

>.

I

Dessewfl

Bebrina, Racsics, Muthnok. Aszl. O.

1466-ban

173.

Was, máskép Wes

Fels-

Desewffy

eladja

Dessewffyeknek. Aszl.

<

».

birtokosok

(cserneki) cs.

1514-ben több birtokot vesznek

adományban

Lajostól új

kócz,

Goc!

1514-ben

lüi;.

Leszkócz,

GocsalÓCZ,

Fels-

a

MilkÓCZ, VitkÓCZ,

Pál

cs.

cs.

I..

ott.

Podlusia,

Csenne

cs

Mil-

Ra

Eszék iki.

I.

birtoII.

44u.

Jakab birtokos Lipjén. 134*. Aszl.

fia

1376-ban Harajócz. Aszl. 0.

birtokos

lf>25-ben

Leszkócz, Vitkócz,

1530. Galowez. Aszl. O. 303.

Dács (Daach)

439.

11.

Gocs

149

228.

Zurakócz,

Ilakics,

Csánki.

Podgan,

Aszl. 0.

kapják- Gocsalócz,

Kamenyalócz, Oklivicz, Asszonyfalva, kokat. Aszl. 0. 291.

még

[..

Csernekiektl.

cs Alsó-Bebrina, Terztenicza,

Dubrakucsi

270.

1486-ban

Leszkócz cs Eszék helységekben.

Vitkócz,

II.

-

Alsó-Bebrina, Terztenicza, Zurakócz, Podlusia cs Eszék birtok-

és

részeit a cserneki

251.

X\'.

Mratsin,

Vitkócz, Terztenicza, Leszkócz és Verbócz. Aszl. O. neki

a

d,

rokonok. 1443-ban birtokukban: Okluka, Verbócz, Therztei

is

I'olucia.

fciti.

loS2. Aszl. o. 96.

Harajóczi Lipjei

Lubnai elfoglalása

1381. Aszl. ". 93.

cs.

1491. Aszl. O.

cs.

cs.

Ozorniczai

cs.

Paksy

1703-ban

cs.

velük

a

Dobrakucsiak I'olucia

o. 96.

Aszl.

Orbászszentgyörgyi

govicza

pereskednek

1382-ben

cs.

miatt.

1456.

^szl.

<>.

81.

1382-ben birtokos Petróczon régi

birtokait

követeli:

Demetervára,

Ter-

Pristancs. Aszl. 0. 309.

i

Petrovics (zraklini)

cs.

1501-ben pereskednek veink

a

D

Podlusia és Gocsalócz miatt. Aszl. 0. 255. Szakolczai o.

(Szokolczai) cs.

1381-ben birtokos Gacsalmezór.

98.

Szentjakabi

cs.

1351-ben István herczegtl kapja

Rastigh,

Kopcl. Láz, Polina, rarnóci 6a Kucsián birtokokat,

azonban

Tarki Török

I.,

1353-ban visszavett tlük. Aszl. 0. 41.

a cs. cs.

Vojszkai

Rykolf

rokon cs.

a

tia

Miklós

1352.

Dessewtfyckkel.

riborci Ha Bénák

Prizawya. Aszl. 1501. Aszl.

1349. Prizawy. Aszl. 0.

melyeket

282

FISPÁNOK. 1243—1243.

István

flovászmester. Wenzel,

kir.

VII.

133,

157,

170. XI. 340.

1256—1258. Mojs kir. tárnokmester. Hazai Okm. 1266—1269. Csák, Csák nyitrai fispán fia. 405. VII.

VII. 52. Fejér, IV. 2.

Fejér, IV.

3,

378,

356.

1.

1272—1273. Sándor országbíró. 1275. Péter. Fejér, V.

Fejér,

V.

57, 75, 78.

2,

271.

2,

1281. János. Wenzel, XU. 337.

1285

— 1288.

Radiszló. Tkalcic,

1334. Miklós. Pesty,

II.

1345. Iván, Nelepuch comes

1353

— 1354.

György,

I.

218.

463. Kukuljevic,

fia.

István

I.

43.

herczeg protonotariusa.

szlavóniai

Aszl. O. 43, 51, 53.

1365. János. Pesty,

II.

463.

1404. Iván et Dragig, comites de castro Vrbas et Dubicha. O.

Aszl.

126.

1460. Korogni János. Pesty,

II.

463.

ALISPÁNOK. 1491. Grojnicai Dalusevic

Dénes

és Baich

Jankó.

Aszl.

O.

234.

SZOLGABÍRÁK. 1491. Bacsini Vitéz Gergely, Jablancai Dac Mihály. Aszl. O. 234.

SZANA VÁRMEGYE, szana vármegye.

Dubicza és Orbász megye között a Szana keletre

és

nyugatra

terült

Határai

el

hiányában meg nem állapithatók.

megye közül leginkább került

közelebbi

A három

folyótól

adatok

alsó-szlavón

kinyúlt dél felé és így legkorábban

a török terjeszkedése körébe. VARAI. Brumen, Brumen castellum, Krupától északra. 1327. Blag. Oki. 97. Bylyczky

adja

el

(Biliczki)

castellum. Kozarához tartozik, melylyel

együtt

Szentgyörgyi Székely Miklós a Decseieknek. 1473. Aszl. O. 209. Greben, Greben 1365. Kozara és Greben várnagya Bokouch szanai

comes. Aszl. 0. 83. Talán

a Jajczától

északra

lev

várral azonos.

Kljué,

birtoka.

KljuÓ castrum,

Szana

a

Kozara, Kozara (Kozora, össze Körös, Dubicza,

— 168.

Kazara,

megye fhelye.

Prijedortól keletre, a

163

mellett.

Horvatin

1325.

lía

Vkoszló

Blag. O. 96.

Szana

és

'

Vlkach. Hcrvoja

1396.

K'ozerai

fispánja

gylnek

Zichy

rendéi.

henne.

ili

-

Ide

160.

I

megye

>rbász

Szana

a

Aszl. O.

Fejér X.

0.

III.

2

1435-ben Zsigmond zálogba

veti 6,000 írtért Blagay Jánosnak. Bla 1464-ben Mátyás Szentgyörgyi Mihálynak adja, kinek fia Szekely Miklós 1473-ban a Deeseieknek adja el Biliczki és No\ i-Stru/i.- váj

310.

kai.

Aszl. O.

1481

'Jós.

gatioban K'ozorán.

Növi Struzic, rács.

L.

Bi

.\.

II

<>k.

<1<;

Rohflfy

218

Novi-Struzic

[.ász]

'í'i.

(Nouiztrwsich)

Kozarához

0.

VÁROSOK. Kozara, Kozara luxra var alatt Sz.

1360. Aszl.

villa.

Marton egyhazával. Tkaléié,

Szana, Sana (Zana)

Szana folyó

a

0.

<>t.

nev

hasonló

\

90.

II.

mellett.

1314.

Blag.

>.

<

?

HELYSÉGEK. Blagaj, Blagaj (Blagay) a .lapra Tkaléié,

II.

mellett.

Cesich, Kesic (Késié, Kjefiié) azonos

egyhazával. Tkaléié,

II.

IV -tv.

00.

Kosichcsal, a Sz.

4X7.

II.

(:).

Tkaléié,

Hái

KljuétÓl északra.

Cremen, Krémen (Krémen) Cremenac kollásánál

György egyházával.

Sz.

90.

k'oziéauak

a

.<

DragDtyn, Dragotinja TrgoviStetl északkeletre. 1370. Blag

Herbocan, Hrbljina házával. Tkalcic,

II.

Herbochan, Hurhuchan)

1263-ban

90.

IV.

Fispánnak adományozza. Wenzel. Lubina, Ljubina.

1

374.

Blag.

0.

II.

Aszl.

öl.

<

>.

Aszl.

Oztraloka es

I'rijedor

közt,

Peech, Pec bilea

.le

l'.

Pesty,

alatt

a

Márk egyházával. Tkaléié,

Sz.

terra

1365-ben

rkaléié,

1!

90.

II

a

tatlan

103.

83,

Ostr.t Luka, Osztroluka

Mai

,val

(Pe(

I

Szana

a

Tkaléié,

mellett.

II

Zagra

237

II.

Petrouoh. Petricevac Sí. Pobresia. Pobrezje

egyházával. Tkaléié,

s

S.

90.

Markovac, Markovac

Oresia, Oraslje

157.

Kereszt

Kii

Mren, Mren Sz. György egyhazával,

birtoka

Sz.

Lrincz tárnokmester,

Béla

VIII.

a

Marjanovac, Marjanovac Marianovci Ostroluka egyházával. Tkaléié,

n>r-

90.

II.

II

a

Pél

Szana

i

egyházával Tkaléié,

mellett,

90 A hasonló

Pluheria. Puharine Szt. István

nev

osztroluka

.salad birtokában

király

Rakouch. Rakovcani Rakovcani Priedor

egyhazára! alatt.

1374

90

II

alatt.

S \

-

rkaléié,

II

90.

284

Srebech capella Vulk

dicti

Tkalcic,

S.

II.

90.

Starigrad, Stari Grad a Mindenszentek egyházával. Tkalció,

Sumechicha, Sumceó

Márton egyházával. Tkalcic,

Szt.

Trubar, Trubar 1361-ben Gyura Pesty,

II.

fia

90.

Lóránd birtoka. Aszl. O. 67.

486.

Kamengradtól

Versu8ya, Vrsuse

egyháza. Tkaléic,

északra,

II.

90.

Keresztel

János

Szt.

90.

II.

Vodicha, Vodica (Vodycha) Blagajtól Tkalcic.

II.

90.

II.

1357. Blag. O.

északra,

Mária

egyházával.

137.

Vojska, Vojsikovo Rozaractól északra. 1374. Blag. O.

161.

Vrhbulzete, Vrbljani 1327. Blag. 0. 97.

Zagradia, Zagragje Kljuctól északra,

1374-ben a Blagajoké. Blag.

O. 162.

Zanichna (Zenica?) Kljuctól északkeletre. 1315. Blag. 0. 79.

Zemeina (Zamile

Mária egyházával. Tkalcic.

?)

Zmolan. Smoljána Ker.

II.

90.

János egyházával. Tkalcic,

Szt.

II.

90.

Zrachycha, Sratinska Mária egyházával. Blag. O. 97.

BIRTOKOSOK. Decsei Roh lóstól

cs.

Kozara várát

István

Novi-Struzic váracsokkal.

Horvafin comes gener. Jtlenk

fiai:

László megveszi 1473-ban Székely Mik-

fia

Biliczki és

filius

Aszl.

O.

210.

Vlkoszló. 1315. Blag. O. 79.

Farkas és Vlcseta nemzetségi birtokos Zanában. 1278.

Blag. 0. 31.

Oresiai cs. közösen birtokolják 1365-ben Oresiát. Aszl. 0. 83. 1384.

0. 103.

Aszl.

fia

Budk

Szentgyörgyi Mihály birtokos 1464-ben Kozara, Biliczki és

Novi-

Szanai Endrey kir.

fia

0.

1313. Blag.

Miklós.

72.

András

ember. 1361. Aszl. O. 67.

Struzic várakban. Aszl. 210.

Versussyai Radoszló nemzetsége. 1374. Blag. 0. 162.

FISPÁNOK. 1256. Sándor. Aszl. 0. 3.

1264. Mihály. Tkalcic,

I.

1271. Péter. Hazai 0.

II.

128. 10.

1273. Miklós. Wenzel, XII. 74. 1281. János. Tkaléic,

I.

1285. Radiszló. Tkalcic, 1305. Iván, Nelepucz 1328. András

fia

fia.

206. I.

218.

Kukuljevic,

I.

43.

Tamás. Aszl. 0. 32.

1365. Bokouch, comes de Zana et castellanus castrorum et

Greben. Aszl. O. 83. 1396. Vlkach. Aszl. 0. 110.

Kozara

ALISPÁNOK. 1264. Jakab. Tkalic,

128.

I.

1360. Lathkó. Aszl. 0. 83.

SZOLGABÍRAK. Radoszló

1361.

Lukács

Demeter. AszL

iia

Wcholen

lia

és Galesa

János. Aszl. O. 83.

fia

DUBICZA VÁRMEGYE. A három alsó-szlavón vármegye közül a legnyugatibb. Határai északon,

nev

megyétl egy Ispyas

keleten

Orbász

totta

(Aszl. 0.

el

északkeleten a Kulpa és a Száva,

illetve

kb. a

délkeleten

168.),

folyó

válasz-

Jelen

S/.ana.

a

Szana fels folyása és az Una választják el Szana megyényugaton Krös és Zágráb megye határosak vele, tl melyektl adatok hiányában pontosabban alig válaszható el. ;

VARAK'. Dubicza. Dubica az

Una

Dubycha, Dobycha,

(Dubicha,

Dol

alsó folyásánál, a hol ez északra fordul. Jobbágyai

elfordulnak, mint az

bomladozó

is

itt

varrendszer

za)

már 1250-ban

védelmezi, két

várhoz tartozó falura: Bezdigre és Mckvinre tartanak igényt. Blag. O. 1258. Aszl. 0.

<;.

1278.

Blag.

1404-ben mint

7.">.

>.

<

melyet Orbászszal együtt igazgatnak. Aszl. Gréda, Greda (Greda), Aszl.

ricatum).

I

<

>.

12*;,

királyi

a 14.

var szerepel,

127.

1402 körül építettek (castrum

noviter, fab-

123.

>.

Terlevik,Torlakovac (Trlevik, Trlevac) castellum. 1269. Pesty,

i:

VÁROSOK. Bachin (Bakinci O.

Aszl.

?),

ibb

városi

mai Bacin az L'na mellett.

templomuk

1384,

<

1.

>.

(libera

1270. Aszl.

Egy

192.

133,

79.

része.

Fels-Dubiczán

és rendházuk.

1244.

a

Szt.

villái,

bospesei

élen 72.

1410, 14

I

Fels-Dul

jren

pálosoknak

iról

V

i

Dubicensi.

1402.

0.

Aszl.

122.

1412.

korul elpusztítottak a törökök.

zsálemi

1461.

0. 14. 131

szervezete van esküdtekkel. 1379, 114,

promontorío 14til

Aszl.

1244.

1363. Aszl. 0.

elnevezett

1377,

áll.

0.

feküdt.

a

elbb szabad község

Dubicza, Dubica villicus

Aszl.

Bag oppidum

IS!).

János

Domokos-rendnek

lovagrendnek,

háza.

utóbbi

AszL

147. .

1361,

s.:t.

Miklósról

olt

a jeru:..

eln.

es a

Dubicza

varmc ~ VL

106. Dubicza

Aszl. O. 89,

esperesség

taniczai, alsó-dubiczai. kosuczai (szt.

Kereszti plébániák

Alsó-Dubiczán

templomok

Szt.

tartoztak.

székhelye volt, Kereszti

1377.

és

1384.

melyhez

a

kaztanicza

a

0.

Aszl.

88,

kaz-

melletti

106.

90,

Irénrl, 1384. Aszl. 101., és Szt. Domokosról nevezett 1402. Aszl.

voltak.

(szt.

124.

HELYSÉGEK. Blag. 0.

Vodicevoval

Bezdanac,

Bezdig,

együtt

meg.

határolják

1256.

14.

Boruch. 1417. Aszl. 162.

A

Decseiek birtoka.

Brocsina, Prosinje (Bruchyna, Wruchina) Mária egyházával. Tkalcic, II.

99.

—

i

nemesek, 1359, 1360. Aszl. O. 59,

1400, 1486. Aszl. O. 120, Aszl. O.

153.

1378. Pesty,

Pozobech,

Grédai

a

63.,

Decsei

244. és a

birtokosok

cs.

1413.

itt.

237.

II.

Demen, Jame (Jemen) a Grédai-család

1400, 1486.

birtoka.

Aszl.

O. 120, 224. Dubonik, Dubonech (Dubovec). 1378. Pesty, Dolecz, Dolac, Glinicza,

Orsz.

ltár.

Doci

(Glynicha)

Glinica

1349-ben

a

237.

II.

Decsei-birtok.

(Dolech),

Aszl. 0.

1417.

Grédai-család

DL. 34106. és 34298.

Gniücza, Gnjilice (Gnylycha, Gnylicha), Decsei-birtok. 1412 Aszl. 0.

163.

birtoka.

146,

153,

— 1417.

156, 162.

155,

Greda, Greda a Grédai-család birtoka. 1400, 1413, 1486. Aszl. 0. 120,

159, 224.

Una

mellett Kosztajnica alatt?

Gyurgyeniiz. Gjurgjevói

(Gyurgenich, Gyergenich)

Gerdenovac az

1400. Aszl. 0. 120. 1486. Aszl. O. 224, 226.

Izakothok, IzaciÓ a Bassini-család birtokában. 1496. Aszl. O. 250.

Komogojna, Koz'ce Kosztajniczától északnyugatra. 1442. Pesty, II. 242.

Kosucza (Kosucha) a Mjecanica mellett Dubiczától északnyugatra, valószínleg a hasonló 160.,

1359,

szt.

nev

1354. Aszl. O. 54. 1413. Aszl. 0.

folyónál,

Keresztrl elnevezett egyházzal. Tkalcic,

13(i0. Aszl.

O. 59,

II.

—

90.

Krapja, Krapja (Krapya) a Grédai-család birtoka. 1400. 120,

i

nemesek.

(>:',.

Aszl.

O.

1486. Aszl. 0. 224.

Krem08tiicza, Tremosljsike (Cremosnycza, Cremosnicha) a Decseiés a Kreinosniczai-család birtokában.

162. Fejér, IX. 3,

1413. Aszl. O.

153.

1417. Aszl. 0.

195.

Lezkowacz, Ljeskovac a Bacsini-család birtoka. 1496. Aszl. 0. 250. valószínleg

LezkÓCZ, Liskovac (Lezkouch) Decsei-birtok, a

késbb Orbász megyéhez

tartozó hasonló

nev

helylyel.

1417.

azonos Aszl.

O. 162.

Lokavecz, Lokvc (Lokavech't Decsei-birtok. 1417. Aszl. 0. 162. Maiadni, Mladeskovci a templomosoké. 1239. Fejér, IV.

MrazóCZ,

Mrazovo

(Mrazowezl

a

Bacsini-család

Aszl. O. 250.

Mekvin. Mekote i.Mekuyn). 1256. Blag. O. 14.

1,

birtoka.

172.

1496.

Optez

György egyházával.

Szt.

Ótok, Otoka lOthokl az 1354, 1363,

Una

90.

II.

pálosok birtoka.

Aszl. O. 53, 80, 82.

12fi.ó.

Oziravchi, Oziravci. Tkalöió,

Petrunci

Petrunicza,

1417. Aszl. 0.

birtok.

Tkaléic,

mellett, a dubiczai

90.

II.

il'etrunichai

Pcsty,

162.

Sunja

I'etrinci

Decsei-

felett,

242.

II.

Pobresya, PobreSje (l'obresye) a Száva mentén, 1328-ban a Pobesiai-család birtoka. Aszl. O. 32 része. Aszl. O.

1413-ban a Decsei-családnak

Podcrysie (Pocrysie, Podscrysie Aszl. O.

146,

van

ott

153.

153,

Decseieké.

a

1412.

1417.

1413,

162.

156,

Podwurczy, Podworci a Bacsiniaké. 1496. Aszl. O. 250. Policha, Polica 1417-ben Decsei-birtok. Aszl. O.

Polyana, Poljana (Poljana).

Remetincz, Remetnik Bácsin 1461. Aszl.

Blag. O.

1355.

162.

135.

pálosok

mellett a dubiczai

birtuka.

189.

(>.

Scennapoljana a XIV, században a Brocsinai-család birtoka. 1351, 353. Blag. O. 126.

153.

Scepel (Stepel) Symiga.

1417. Aszl. 0.

Decsei-birtok.

1429.

Aszl.

Szentkereszt,

Krst

0.

Pesty,

162.

II.

242.

169.

(Zentkerezth)

Bacsini-család

birtoka.

Aszl. 0. 250.

Sztajnicza, Stojici

Maria

(Ztaynycha)

egyházával

^ztajniczair

a

1353. Aszl. O. 43.

családé.

Sztrigomlya, Strigova egyházával, a

i

(irédai-család

Fels-, Zturgomlya, Ztrygonylya birtoka.

1384,

Jakab

Szt.

Aszl.

1486.

1400,

0.

120, 224.

Szvegyene, Svodna (Svedjene) az Una délnyugatra, a Grédai- és a Aszl. 0.

35,

a

Bacsiniak birtoka.

1496.

Tretna, Trtina Decsei-birtok.

1.Í47,

Gi

14"".

és

Sst

íren

Asi

i

90.

II.

1413. Aszl. 0.

Trgoviste Gradech, Trgoviste

Mindenszentek

birtoka.

^ziniczai-család

Tolztouich (Tolstovió) Tkalöió.

a

Zywnicha)

224.

120,

Thoztwzy

1360. Blag. O. 145.

mellett.

Zwnnycha.

Szvinicza, Svinjevci (Zwynnicza,

a

Ssana

mellett,

egyházával. Tkalöió,

Verbócz (Vrbovce) 1417. Pesty,

IV.

II.

Blagajtól nyugatra, 90.

:•

Verhy, VrbicaiVrlni. Veríja Dubicxától nyugatra. 1269. Pesty, Vodican, Vodica

Voruch, Boréi

0. 117.

134

1417.

l'esty,

Vroduch. Brodic 1417. Vulchia, Brcici

1269.

Vs

242.

II.

Vraazicza. Vrazici (Vrachicha)

I4'j;t.

0.

1.

l'esty.

II.

U

Boruch.

Aszl.

II

i

Wlchych, Vuic Decsei-birtok. Zablatya, Zablace

dád b rtoka,

sjér, 1

188

AssL

Zaburdya. Zabrgje 141 7-ben Decsei-birtok. Aszl. 0.

II

IX.

II.

233.

288

149G-ban a Bacsini-család birtoka. Aszl. O. 250.

Zelcz, Sesci

Ztelchawcz, S erkovac a Bacsini-család birtoka. 1496. Aszl. O. 250.

Zwabina, Slabinja (Slabinja) 1351. Blag. O. 126. 1413-ban Decseibirtok, Aszl. 0.

Szentháromság egyházával. Tkaléic,

153.,

II.

90.

BIRTOKOSOK. birtokai 1496-ban Izakothok,

Bacsini cs.

Podworczy, Thozthwzy,

Zelcz, Mrazócz, Szentkereszt, Leszkovácz, Ztelchócz. Aszl. O. 250.

Brocsinai 1351. Blag. 0.

1359, 1360. Aszl. O. 59, 63. birtoka Scennapoljana.

cs.

153.

126,

Dubiczai pálosok birtokot szereznek 1354-ben Ótok, Aszl. O. 53.,

Dubicza, 1244, 1385. Aszl. O. GréJai iPozobech) latya.

1486.

1400,

cs.

Aszl. 0.

110..

1,

1461. Remetincz.

birtokos: Gréda, Krapja,

224.

120,

Pozobech

fia

Aszl.

0. 189.

Sztrigomlya, Zab-

Kozma 1247-ben

szviniczai birtokrészét leánya negyedéül adja vejének. Aszl. 0. 34.

Kosucsai

cs.

birtokos Ótokon.

Kremosniczai

Roh

1412-ben

(decsei) cs.

1354. Aszl. O. 53.

Cremosnicha. 1417. 162. L. a Roh

cs.

új

Poderysie, Kremosnicza, Gnilicza helységeket.

övék Tretna és Brocsina ban. 1413. Aszl. 153. tól

:

;

cs.

cs.

O. 146.

Azonkívül

1417-ben vesznek birtokokat Kremosniczai Ádám-

runicza, Scepel, Boruch,

Szwiniczai

Aszl.

részeik Wlchych, Zvabina, Pobresye birtokok-

Kremosnicza, Policza, Gnilicza,

Sztajniczai

cs.

adományként kapják Zsigmondtól:

Lokavecz,

Dolecz,

Leszkócz,

Pet-

Vroduch és Zaburdya. Aszl. O. 162.

birtokos Sztajniczán. 1353. Aszl. O. 43.

birtokos Szwiniczán. 1347, 1400. Aszl. 0. 120, 224.

FISPÁNOK. 1249. Miklós tárnokmester. Pesty,

II.

243.

1260. Baag. Fejér, XI. 408.

1268. Baag. Wenzel, VIII. 204. 1348. Miklós

fia

János. Blag. 0. 124.

1353. Bandonus Cornuti vránai perjel. Aszl. 0. 45. 1402. Petrus de Stheyewochpucur albán. Aszl. 0. 123. 1404. Iván et Dragig comites de castro Vrbas

0.

et

Dubicha.

Aszl.

126.

1409. Grabrovnyiki 1461.

Tamás vránai

Pet

fia

Dénes. 1409. Aszl. 0. 131. Aszl. O.

perjel.

1506. Grabarjai Bertalan. Aszl. 0.

190.

169.

COMITES TERRESTRES. 1347. Petrus. Blag. 0.

1348—1353. Odolen

fia

1358. Fülöp. Fejér, IX.

125.

Miklós. Blag. 0. 124, 125, 126, 132, 133. 2,

709.

1404. János. Aszl. 0. 126.

1409. Predymeryaki Péter. Aszl. 0.

131.

KIMUTATÁS A BANJALUKAI (ORBASZ

MEGYE JÁRÁSBAN MEGMARADT VÁRROMOKKAL.

290

A

A várrom neve

19

20

Gradina

Gradina

katasztrális

község, melyben a várrom fekszik

Az esetleges

A

legközelebb es helység

A rom alap-

czímerek és

vonalainak

feliratok rajza, ül. fel-

rajza

jegyzése

Slavicka

Slavicka

Slavicka

Slavicka

Kurija

LM

Varosiste

Tervan

Tervan

22

Svrakava

Jagare

Jagare

23

Gradina

Striéic

Stricié •*

24

Kocica glava

Pavic

Ratkovo

25

Klisina

Lusic

Lusic

26

Sokoline

Tervan

Subotica

27

Gradina

Melina

28

Gradina

Jablan

Bakinci

29

Makovska

Jablan

Bakinci

30

Hambarine

Jablan

Jablan

31

Gradina

Kmecani

Kmecani

32

Gradina

Kmecani

Kmecani

33

Vucari grad

Vilusi

Vilusi

34

Gradina

Rebrovac

Rebrovac

35

Gradina

Motika

Motika

Bronzeni

Majdan

S o

•*

36

Kosovska

Bakinci

-*

Bakinci

o

«

E 2

"§>

<

£

«

^

I

v*.ci»- v

^r?~#^^

F?

^

^

i

_

C

Hervoja Alsó-Bosznia vajdájának beh (A

II.

fejezethez,

< \

U~&o

fid (/<$<$&

$» 4c-

jL^/ é*W -írt*

$JuaU*

ft v

;

1S

m ís*^ ^r^-^t^ ~. ',K;;^ rcvcö

iy«»»*»o iv^-

7

!»>w

^ )ló

oklevele. Szucsanv. 180.

lapon.)

I393 aug.

3.

LG

O

3

W pq k-i

«<

pq

W w

PQ

3 o H ISI

H pq"

o

cq

-J

pq

W

tS)

OO

w

o

H

WH N W

W

TOLDALÉKOK A SZÖVEGHEZ.

•

Zuchan (Szucsány), 1393 aug. Hcrvoja, Alsó-Bosznia

Zsigmond magyar királynak

behódol

vajdája,

s

Mária királynnek. leti

rányomott pecsét töredékével, bécsi

papíron

Némi hibákkal közölte

CD. X

Fejér

2.

Staatsarchiv.

158.1.

Nos Herwoja inferiorum Bozne parcium wayuoda notum quod

fjacimus tenoré presencium íjuibus expedit universis,

nos animo deliberato sincere

devocionis

et

et

ex

habentes

certa scientia

ad

fidei

serenissimos

principe:

dominos nostros gencrosos, dominum Sigismundum grácia regem ac dominam Mariam reginam Hungarie macie Croacie timus el

amodo

in

proinde tenoré presencium ipsis promit-

etc.

omnem

antea

ac alios cuiuscunque

status

proeminencie

et

gradus

homines,

dominó Stephano

principe

ad vitám suam

fidelitatern

quoscunque

reverenciam, contra

tituli

dei

Dal-

magnates

condicionis

dignitatis

excepto

Dabissa

rege

intendimus

fideliter

obedienciam debitam

principes et

duntaxat

Bozne

servire,

inclito

cuii

nisi

in

Bozne contra predictos dominum regem et dominam reginam Hungarie quod absit insurgeret, tunc omnino ab ipsius domini regis Bozne debemus

quo

ipse

dominus

vicio abstinere

et

dominum regem

el

posl

rex

nostras

mortem ver e

nemini

vires

nequaquam

contra

reginam Hungarie aliquaüter

alteri

ipsius nisi

domini

pretactis

Stephani

dominó

regine Hungarie vita nobis comite servien

indefesse liberaliter

et

efficaciter

mandata

l

regi

et

domine

semper ipsorum

et

domi-

294

norum

regis et regine

Hungarie juxta nostram possibilitatem

adimplebimus acceptum servicium eisdem semper fideliter exibendo et exnunc inantea nos in totó ad ipsorum vota

unacum heredibus et successoribus in (!) nostris perpetuo offeremus et omnimode conformamus ac juxta vires nostras ipsorum comoda et honoris augmenta et precepta

et

exaltacionem semper vére

fidei

et fideliter

nostrum sigillum quo utimur terarum,

dátum

in

kelet:

est

et

manutenere

nostrarum

quibus

appressum testimonio

lit-

castro Zuchan vigesima tercia die mensis mo CCC mo nonagesimo tercio.

Augusti anno domini

A

procurare

juramento spondemus harum

M

Szucsány vára. Valószínleg helytelenül

Vagy

vala-

követekhez

Dal-

írva.

mely orbászmegyei eltnt helység, vagy Zvecsáj vára.

II.

Velencze, 1412 márcz. 21.

A

velenczei

titkos tanács

utasítása a római

velenczei

máczia ügyében. Eredetije a Velencze

állt.

Senato secr. 1412

— 14.

kötet 6.

1.

Másolta

néhai Mircse János.

Ser Antonius Conterano sapiens

Capta.

Quod

scribatur

am-

baxiatoribus nostris ad pre-

consilii,

summi

sentium

Ser Benedictus Capello

pontificis

existentibus in hac forma,

sapiens guerre.

videlicet

Per continentiam litterarum vestrarum datarum octavo

mensis presentis intelleximus omnia, que habuistis ab ambaxiatorc regis Sigismundi, et remansimus

de

responsionibus

módos

vestris

et

plene informati

notavimus omnia

propositos vobis per interpositionem

partita

summi

et

pontificis

secundum quod ordinate et distincte nobis denotastis et inter alios módos propositos comprehendimus per responsionem ambaxiatoris regis dominó papé factam, quod rex esset contentus nobis vendere terras Dal-

et

Lodovici de Patro ;

matie, quas tenet, sed male libenter venderet nobis

causis

in

vestris litteris

tactis,

et

quod

Ragusium,

dictus ambaxiator

295

nunquam

voluit exprimere pretium, et vult,

intentionem nostram. Et quia propositos nobis piaceret,

non

pro

additionis,

et

vobis

re^i

dominio. Et ob hoc

et

dicatis

alios vobis

inter

ad

maioreni

nostris Consiliis

mandamus, quod

instare debeatis de veniendo ad pratícam,

rcmaneat dicto

quod vos

íntrando

cum

altercationem, pro factis Ragusii,

torum

modus

iste

Roga-

solicitare

et

quod Ragusium

residuum Dalmatie remaneat nostro

damus

vobis libertatém

possendi pro-

usque ad summám ducatorum centum vice tantum ad partém, ad partém, et per

mittere dicto regi

una

millium,

terminos, qui vobis videbuntur,

illos

unum equum

et

coho-

pertum singulo anno pro censu locorum predictorum, et quod dicto regi remaneat titulus Dalmatie et si caderel :

differentia

pro factis Spalati

et

matia Cravoja, volumus, quod

locorum, que tenet faciatis

de Spalato

in

Dal-

et

aliis

que dictus Cravoja tenet, prout dicimus de Ragusio, que similiter remaneant dicto Cravoje; et quod residuum Dalmatie remaneat nostro. dominio per modum supra-

locis,

seriptum. contenti,

Quando ver hoc obtinere non possetis, sumus quod promittere possitis pro Tragurio et Sibenico

et

pro Jadra

in

partibus Dalmatie, usque ad dictam

et

aliis

que tenemus,

terris,

et

summám

possidemus ducatorum

centum millium ad partém, ad partém, et per illos terminos, de quibus melius poteritis convenirc, et censum equi supraSCripti

ivx

Singulo

anno

Romanorum

et

quod promittat dictus rex tanquam

Hungarie non dare portus nec acceptare aut acceptari facere aliquem vei aliquos inimicos noí in portubus terrarum et locorum, quas que tenerel et haberet <

in

et

partibus Dalmatie.

'nincs térre, lóca

et

castra

El

volümus, quod occupata per Rponem

similiter

nobis

capitaneum tuum

vei alias gentes tuas et de suo mandato Tervisanum, Cenetum, Feldrensem et Civitatis Belluni nostro dominio restituantur et quod de aliis terris et locis in

nostris non debeat se impedire, nc^ nos molestare super hoc omni possibüi experientia, si ad conclusionem

venne non possetis, sumus quod nobis remaneant térre ad presens

in

contenti, et

lóca.

quod condes que

et

quas

tenemus

Dalmatia, possendo promittere singulo anno

296

unum equum cohopertum

quinquaginta milia ducatis

et

(!),

una vice tantum et quod sibi remaneat titulus Dalmatie cum omnibus condicionibus in mandato pridie vobis facto super hoc confectis, quod nostrum mandátum in isto casu observare debeatis effectualiter prout jacet.

De

Volunt partém suprascriptam usque cum ista additione vi-

parte 46.

Ser Nicolaus Victuri

?

Ser Rossus Marino

delicet

sapientes consilii

:

Quando autem vos

elargavisetis

vigore alterius

nostri rnandati in

totum, videlicet, quod nobis remanerent solum lóca,

que

et

quas tenemus

quod postquam

declaravisetis intentionem

exequamini formám

non

Dalmatia,

in

modum

superius

modo

ullo

De

super

facto

expressum,

sine nostro speciali

Sibenici

tur

ultimam partém, que

sibi

litteris,

Rescribatur

tionem per nos factam additionis

mentem

et

die

scribatur et respondeanostris

Romána

curia,

hoc propter

quod super

aliis

litteris

contentis

nono mensis, presto daremus

datis,

et etc.

sexto

cum

sibi

quod. iuxta delibera-

sibi,

nostris Consiliis

instantis

per

ulterius

tacta fit in ultimis

missis super facto treugarum et suis

Tragurii

ambaxiatoribus

existentibus in et

responsionem

et

non elargando vos mandato.

Quod

parte 22.

sapiens consilii

in

et quod quando vos volumus, quod

rnandati prout jacet,

dicti

Ser Bartolomeus Nani,

illám

contenti,

nostram

elargivissetis de dicta nostra intentione,

stare debeatis firmi

térre et

ille

sumus

mensis

sibi

Rogatorum

et

significavimus

intentionem nostram per eos exequendam, par-

nunc ultimo per alias litteras modum observandum per eos in facto treugarum, sibi significamus id, quod nobis visum fit pertinere ad ipsum factum. Et propterea fideli-

ticulariter

et

distincte,

et

nostra, datas XVIII., continentes

tate

sue mandamus, quatenus debeant

operari, de possendi exequi,

nostra mandata de sexto

et

ad

XVIII.

difuse et particulariter continetur,

beravimus non dare

sibi

totis

partém,

ad

mensis,

spiritibus suis

partém sicut

in

quoniam pro nunc

dicta illis

deli-

aliquam aliam respensionem, spe-

quod mediante

rantes, et

bona voluntate summi

cludetis, aut

debct

in

interpositione

gratia Dei, dignissima

con-

aut

virtutihus

pontificis ac

comprehendetis futuram conclusionem,

sequi

si

agendis commisis vobis.

III.

142G aug. Pál sziavon

Csupor

12.

bán haláláról 1415-ben. A 45. laphoz.

Erddy

Eredeti hártya, függj pecséttel. Galgóczi ^r. fasc.

Ívtár,

l

28.

:í

Zsigmond királynak Budán, L426 aug. L2-én Csupoi Csupor Pál bán fiai: kir. fajtónállómester s néhai

István

Demeter

Altos,

és

György

gaudii nativitatis carissime

ducisse Austrie

in

részére „propter annunciacionem tilie

nostre

domine Elizabet nunc

singulare solamen nostri cordis" kiállított

adománylevelében ekképen szol Csupor Pál bánról: Tandem ciini multitudo barbarorum gentis Turcorum regnum nostrum

Bozne tibi subiugando subintrasset et nos pro defensione eiusdem regni nostri multas barones, miletis, quam el ceres huius regni nostri citu

Hungarie cop

tro

cum

exer-

direxissemus tunc inter alios maiestatis nostre bai

banus propriis suis cum sumptibus ad laudem honorem nostri nominis bandérium erigendo contra predictos Turcos accesserat pugnaturus ubi et in quo conflictu ipsoruiu nostrorum baronum cumdictis Turcis habito, ident Paulus banus pro dolor in manus quorumdam infidelium iisiniii incidii captivus et in eadem captivitate vitám suam ínüvil Umporalem". ipse Paulus

et

*

Ebbl hadjáratban,

Hervoja

nii

a

Darratióból kitnik,

1411

12-ben nlitve

anekdotának Thuróczy

hogy Csupor

í

ell

'»m halt

vek

ik

nban történt

a

m isi

.

megemlítette vo

bánnak

mar

bosnyáko

seb s

Pál, a ki

elbunj

a

ss

mi

minden-

298

IV.

1433. Zsigmond

király javaslata az ország

védelmének szervezetérl.

modum, & formám defensionis totius Hungáriáé omnes Inimicos ex quacunque parte ipsum regnum

Circa

contra

insulíantes notata sünt infrascripta.

Ingressus. „Quia ex Regni Hungáriáé ab antiquo observata Lege

&

Consuetudine debitum

Rex, stici

&

Regina, ac

ipsius Regni de

Regiis,

Ecclesiarum,

&

&

facere

Regnicolarum Nobilium,

parte

&

Ecclesia-

&

confiniorum

tenentur,

etiam

universitas

possessionatorum pro hujusmodi

defensione confiniorum Regni contra

num ipsum

Viri

Reginalibus, ac Ecclesiarum

proventibus pro conservatione Regni ejusdem,

suorum ex omni

quam

fit, ut ultra defensionem,

Praelati.

omnes

insultantes in generáli Exercitu

Inimicos, Reg-

Regni

univer-

saliter proflcisci tenentur.

„Item

:

quia etiam Rex Hungáriáé utitur ultra Titulum

Regnorum titulis, videlicet DalRamae, Serviae, Gallicae, Lodomeriae, Cumanie, & Bulgáriáé, quae scilicet Regna sünt, ab antiquo eidem Regno Hungáriáé, incorporata, & ad horum cujuslibet conservationem, & confiniorum defensionem per Regem, Reginam, Praelatos, Viros Ecclesiasticos, & communitatem Nobilium & possessionatorum Hominum necessario semper Regni Hungáriáé horum

matiae,

:

Croatiae,

est intelligendum.

Art.

XXII.

Et nihilominus iidem

Regnicolae disponant,

&

versus Valachiam, Serviam

Baronibus

&

Praelati,

Regni

alias partes

Barones

contra

&

Turcas

Danubii ac versus

Bosniam teneantur pro defensione Regni agere, & invigilare, Majestas autem Regia faciet etiam ad illas partes totum posse suum.

XXVI.

Art.

Licet in

Majestatem Regiam,

praecedentibus

per

sufficienter

tactum quomodo sua Majestas vult & Regnicolas per expressum decla-

sit

per Praelatos, Barones,

rare, usque quem locum oc terminum communitas Regnicolarum Generális Kxercitus ingruente necessitate teneantur

&

proficisci,

tamen

etiam quamdiu stare deberet prius seriptum

sicuti

eodem, verum

in

Regna Dalmatiae, Croatiae,

est,

Lodomeríae, & Buldudum, & etiam tempore Serenissimi D. Ludovici Kegis recolendae memóriáé ad Coronam, & Regnum Hun-

Ramae,

Bosniae,

Serviae,

Galliciae.

gáriáé

gáriáé pertinuerunt.

bene D. Nicolaus

enim

Scit

quam

plures

feöld,

Hlevna,

Dominó

Regi

Banum

Regni

1

Castra Greben,

[dem

Item

in

Castra

tempore

& quam

plures

dicti

quondam

I).

qualiter

alii

circumquaque

ibi

existentia,

Regis Ludo-

quod Ecclesia Bosnyensis, cujus, Epiresidet, est ultra Savum, quo similitet

Diako

&

Bosnyensibus possidetur,

Servia, sive

specialiter partes

sciunt

Rascia Bulgária, sive Valachia

Syrmiensis tentae,

& conservatae

& Regni Hungáriáé Coronam.

per Regem,

Halom-

Provinciáé, ut sünt

Hungaros.

suis Terris a

quoniam

multi,

l'alatinns.

alia

sciunt,

nunc cum

&

&

fuerint qer

scopus nunc

>v

Berzezchel

suis pertinentiis

tenta

Palatínus,

Iroatiae.

l

Scit etiam

vici

Gara

& aliae, quae nunc occupatae Regem Bosniae, & Bosnenses ipsi praedicto Ludovico tenebantur. & possidebantur, per

tenentur per

cum

quod Terrae &

alii,

de

ctibus Majestas Regia per Praelatos

fuerint,

His igitur respe-

& Barones, & Regnicolas

Regni pro metis ipsiusse vult declarare, utrumiidem dicant,

&

velint esse,

dicta

Regna

dem, quae

&

extitisse,

1

si

In

debere esse, extunc

ejus-

&

dicunt

petit

intelligunt,

sua

Appendice ad commentationem de Patria

Campns

seribeadum

&

sit,

Cl

Templariomm e u n a e,

a

me

Ma *v

I

vita

praesixa

Gabr.

—

deKoh-

commemoratox

an hic etiam Cleuna vei reipsa Hlcunu

detenninaxe non possum utrobique de Bosnia

Kovachich. lllevna

Hun-

Regno

existere, sub metis

sub metis Regni Hungáriáé

aovich Chronico ejusdem identidem

fre

incorporata

gáriáé intelliganturque includi,

I.ivno n helyes

neve.

sem

aoo

&

clarentur,

quae

exponantur,

lóca

per totum

&

Regni pro metis ipsius Regni habeantur,

circuitum

quem locum

ad

communitas regnicolarum Generális Exercitus pro recupeterrarum

ratione

Majestaes sua

alienatarum

debeat,

proflcisci

dum opus

sciat,

fuerit,

facere transire Regnicolas suos, aut pro Regni

aut terrarum alienatarum recuperatione, nec

& Regna

cum

debent deficere

XXVII.

Art.

Considerat

Regnum Hungáriáé cum ratis est taliter,

&

&

Regnis,

defensione,

sua Majestas Majestas, quod

eidem incorpo-

Terris

& copiosum

adeo amplum, potentissimum, bene

si

dicta

Ecclesiis Regni.

namque Sua

ex quancunque

Gentibus, ut contra quoscunque Inimicos, parte Regni existentes,

ut

ad quae lóca possit

&

Gentes

ordinate

Regni

Hungáriáé dividantur, poterunt sufficientes Gentes pro Regni

& terrarum alienatarum recuperatione, hostiumque & levari, sicut de hujusmodi defensione

defensione,

oftensione deputari,

per Majestatem Regiam dispositata fuerint, in

his

praecipit

Barones,

&

&

in

sequentibus, prout

& mandat Sua

& mandat Sua

Majestas

Majestas per

Regnicolas suos, anteqnam

J'uuv. pleissiiue

sibi apparuit,

suscipere, poterunt informationem,

Praelatos,

Barones,

Regnum Hungáriáé

ínformari,

quidquid

&

per Praelatos,

ingre-

ab iisdem

fuerit

hanc matériám dispositutn, ordinatum, declaratum, & conclusum, ut secundum ea sciat Regia Majestas & possit circa

se,

sicut

&

intendit conservare.

(Kovachich, Suppl. ad Vest. comitiorum.)

V.

Adatok Spalato és Jajcza kereskedelme

s

ipari

forgalma történetéhez. Eredetije a zárai helyt, levéitárban. (Arch. notarile.)

1444 jún. 1.

gálatra

Zivichus Radosalvich de Jajca két évre elkötelezi magát

Pervoevich

János

magát, hogy jól bánik salich pedig

vorum

17.

vele,

nem hagyja

(garast)

el

Lukácsnak

Spalatóban.

Pervoevich

élelmet, gúnyát, lábravalót

ad

neki.

t. Két év múlva készpénzben 34

kap fizetségkép.

Szabadságában

áll

szol-

kötelezi

Rado-

libra per-

mindkettejüknek

az

els vagy másik behajózás után egymásnak felmondani, s akkor ség csak erre az idre jár ki. Spalato in logia S. Laurentii. Tanuk eltt írásban.

a fizet-

Pfó famulo. Pervoevich hajotulajdonos. Zára, arch. vecch. di Sp.

XXVI.

173

F.

23.

2.

Stephanus Segonovich habitator Spalati

lib.

f.

146 márcz.

I

habitaior in Jaica partiam

16

tartoztak

7.

1.

„pro pissibus" (piscibus)

:u-al

Blasius

et

Bosne Petro Antónia Natalis

i

de

Spal

másolati'

[rossz

meg-

ezt

adják Szt. Mihály napjára.

Logia Laurentii. U. o.

XXXI.

23.

f.

398/300.

r.

1417 decz. .'{.

tura

Bngleschinek

divala

pro

civi

pannis

4.

s

44:

XIIII

lib

l)ojmo

pervorum

napjára

sol-

ijúi:

sta].

Radoslaus

fajcai

A

lakos

62

s

tartozik s

4

„pro

tartozik

panno

et

5

libra és

megadja

habitator in Jajra ugyancsak

hignich

soldoval

7

Jajca partium Bosne Ven4

Szt.

ugyancsak pro panno és árúkért

5.

78

ha

mercinioniis,

et

in

Spalato tartozik 35

bejön, megadja neki

soldi-val

2.

Radoslaus Dragosalich habitator

per.

Üojmoig.

Bn megadja

mercinioniis",

Dojmora. Zára.

o.

u.

23.

f.

fol.

8/400

144S 6.

Radici

ich

lib.

febr.

jajezai

civit.

20.

lakos

tartozik

Venture

Eng]

liirábüiának 112 (] és XII. parva soldot posztóért és egyéb arukért. 14 17 g

Ibi.

l

1

in::.

Zára, 7.

Elítéltetett

tartozik posztóéri 144'.'.

fol.

a

11

1

W8

Radich

de Spalato 47

.pro panno F.

1

ct

23.

mercimon:

30,442

Raguzai ember.

lib.

decz. ?..•

17»'.

10.

Civ.

<\iru>

I

raisprivio,

tartozik,

fol.

lakos Bngl tekinek

4iȆ.

Radosalich de

aliis

jajcai

egyébért.

II is s.

20.

febr.

Radoslav Lucarich

felet

Domokor

habitatori

adja

meg:

302

1449 Gregorius Jurgenich

9.

XXXIII

144 $: és

perv

febr.

20. Ventura

de Jajca

soldoval

pénzbeli

:

és

Engleschinek

tartozik

árú

s

tartozás

ezért

lekötve a vagyona. F. 23. lib. civ.

34/426.

f.

1449 máj. 10.

9.

Dobrocovich de Ragusio habitator

in Jai^a

ugyancsak

az Engleschi mirabilianak 161 á+ tartozik. Ez tanuk eltti

már nov. 15

ennek

kötvény, de

cancelláltatott.

F. 23. fol. 38/430.

1449 máj.

10.

Radich Radosalich de Jaicza tartozik Mathossio stazonario de s egyébért. 77 4t és 4 tf kis solidussal. Ugyancsak

1 1

Spalati posztóért

Jurgevich de Jajcza a fentebbieknek ugyanezért 34 #. és XIII sold.

lib.

tartozik.

Letagadás

1449

fol.

ám

volt

is

néha.

80/430.

1449. 12.

Radoja Dobretich de Jaiza. A Dojmo napi vásáron Vladislans

lovát ellopták, ezért

stazionario 20

^

fizet s

Vlachust

kezeseket

állít,

becsukták,

ha

ez

három

Mathossis

kiereszthet.

Fasc. 23.

1453 jún. 13. Pribislavich de

nario

40

pro panno

Stanoyna habitator

tartozik feliben sept.

perv.

lib.

in

Jajca Matossio staziodec.

24

megadja

Radoslaulich

de

Jajcanak

feliben

29.,

mercis habitis de sua stacione.

et

F. 24. fol.

25.

1455 máj. Mattosius

14.

4.

nyugtatót ad, hogy

stazionarius

ki

Fasc. 25. V.

van

lib.

7.

Radicho

elégítve.

civ.

f.

168.

1455 szept. 23. 15. Ivichus

lyezte

Máté

tanulásra.

Ad

múlva azután

Stepanum (önjogú) elhecserz vargánál Spalatóban 1456 kezdve 4 évre

Jurianich de Jaiza fratrem

mester neki

ruhát,

élelmet

s

spalatói szokás szerint

megtanítja

varga céh részérl jelen Bartolomeus de Bergamo F. 25. V. lib.

f.

215.

a

megadja neki a et

mesterségére. laboreriát.

Radoe.

4

ev

A cserz

303

VI.

Kútfk

Jajcza ostromához.

Jani Pannonii Elegiarum Liber

I'annoniai János (Csezmiczei Já-

I.

nos pécsi püspök 1459 jainak Elégia VIII.

33.

VIII.

An-

tonius Constantius talján verselnek.

Nec tamen accepta vesanus clade

Mégse marad veresége után

Danubium

collecto

rursus,

milite,

Szégyen

vesztes

a

et

ingenti caedc repulsus

ego

turpe ratus

tantummodo

S nagy veszedelme után újra [gyózve

commoditate

oblata

S hagyni az alkalmat, bár a sze-

|

Mysorum

et antc

[mezejére

Gyász

kíséri

nyomom,

om-

Mysia kincsei prédánk, minden

[nia hite fcrro,

Mulciber

igne

torbus Halis,

ausquam am-

Zord Mars fegyveritl,

arcú

conto vincere

et

Am

ádáz népe sehol,

Halis

íjjal,

láncsával

gyzni

pratis ctiam

nunc herba

[viadalra

Féken fordítva

fera

mihtiam

praepediebat

Majd, mivel

ulterius

piacúit

tcntare

[secundam,

i;nk

teli..'

egyre

virultak

mezk S

nem

gátolhattak

[hyems,

Fortunám

:

[hazatért.

[virebat,

Nec

lo-

lanJ keresénk módot kívánt

pugnae,

[domos.

Sed quoniam

tanult [vag.

Postquam nulla datur quaesitae coVertimus ad patrias frena retoita

r.

[büszke torok had,

[doctoa eques.

pia

Mulciber

[üszkeitl.

[pla potentia Turci,

Nusquam

szél-

eire pusztul

[capit.

Nusquam

:

Felelem 40.

l'avor.

spoliantur opes, trux

Gradivus

;

Szorgost átkelek én vígan elleneim

[in agros,

comes a tergo Luctus,

azt,

rencse kinál

Continuo hostiles transcendo laetus

le-

el.

ényim

[mi az

[frui

It

fut

Végtire röstellvén csak védeni

[nostra tueri,

Nec rerum

átal- 35.

újra,

[veti

[abit

Hic

megint.

Dunán

Összeszedett népét a

.'53.

:

liarczra

felt

[hevíti

[transit,

Rursus

beké-

[ben, a balga

[pudor.

45.

1

tonio Constantio poetae Italo

Sed stimulat victum bella novare

40.

472 .Mag-

alagja.

|quiescit,

35.

1

Mátyás, magyarok királya,

Rex Hungarorum, An-

Mattliias

—

könyve.

I.

mc

füveli

hadviselést

a

[fagyok.

Item

:

megkísérteni újra sze-

[rencsém

;

4~>.

304

50.

Nec

deesse

tani pracsenti tani cito

Látva

velem van az Úr, bizva

:

Pars fit

Illyrici.

quam nunc

vocat

sed argenti munere dives

Dura,

Illyr

virides, spatioso margine,

illic

[ma nemzete nyelvén.

[ezüst; Arrafelé nincs

messze határú zöld

[campi,

Nec

sata,

quae multo foenore red[dat ager

55.

Sed

summis imposita

b uzsorát a [föld

Ott csupa

khegység,

alta

S rakva magas várak ormai leg[tetein.

[ingis.

Hanc tunc

munimine

invicto tutam

Ezt

az

egész

vix exeindi fulmine posse [putes,

Caperat

ille

ferox hac ipsa aestute

[védte vidéket

—

(Nem fognának azon [a menny

Principis et miseri deruserat ense

[szív császár, S

vert

fejedelme

feror, et regni confestim

sede

pallosa 60.

fejét

[porba üté.

[caput,

Huc

—

véled kövei),

Ezt leigázta az elmúlt nyáron a vad

[tyrannus, 60.

ersség

bevehetlen

[terram,

Quam

;

eget 55.

sziklái

[fenyegetnek,

coelo,

[tia

Castella et

[legelség,

Gabnavetés, mellyel

;

montes, sed saxa minan-

rigidi

50.

Sivár kérge alatt rejtve a gazdag

[humus.

Non

:

;

az a föld, mely Boszna

volt

Bosnam,

[incola

ü

[velem marad

[Deo.

Most ezen ország fvárossát fog[lalom én

[potitus,

el

Cetera partitis viribus aggredior.

S osztván szét hadaim, szállom

modo

Vár függ fönt az imént hódolt város

[egyéb helyeit. Art

impendens

erat

captae

[moenibus urbis, Praesidio

et

positu non adeunda

[falain túl,

rség

s jó fekvés állta el

65.

Admoveo

illius

tormenta

tonantia

Dörg ágyúim

elkezdik hát zúzni a 65. [bástyát,

[muris,

Sed tamen obsassos machina nulla

Csakhogy a

véd

[movet.

Quid

nunc

tibi

memorem,

[saepe e turribus

Jactarunt

crebras

tela

quam

[nives

Quidve

loguar,

quoties

ausi

Hand

párra excubiis

damna de-

[dere meis

Non

illos

validi

magas tornyokból sokszor [az

úgy

eregette,

Mintha szakadna a hó, nagy sza[porán nyilait Hej, hányszor ki-ki mert ránk ron-

[rumpere noctu, 70.

a

?

pro-

had megveti [gépeimet.

Ránk

altis.

imitata

[tani

Virrasztóimnak

éjnek ivadján,

károkat

Sem zúgó viharában szörny

triste

[gelu.

!

északi

[szélnek,

[hiatus,

Nec dómat hiberus sidere

okozva

[srn

?

stridens aquilonis

ahhoz

[utam.

[loci.

El

nem csüggedt

az

téli

hideg

[szigorán.

70.

305

Continuus

doneclabor

szünetlen fáradság és vizbeli

penuria

ct

[inség

[lymphae Infrcgit

tandem

Jura

pectora

állóknak

>StrOOIOt

i

[szivüket.

[virum. fö.

Venerat alma dies, paperit qua Virgo

nap,

a

az

Jött

optatae

geminato gaudie

laeti

Innepjét

dogan Ac

sessis

nasci

is.

bol-

üljük,

S megváltás szinten várbelieknek

visa

altéra

est

ion a

követ

örömnek

kettes

így

Szz,

a'

fell, ím, [várt

[adest.

Krgo agitnus

meg

megadása

S vár

dcditirms

megváltásunk 75.

kin

[szülte

[salutem,

Nuntius

vas

I

nap.

[e

|salus.

Fordította

M

:

Laonicus Chálcocondylas L470 körül: Historiarum de

Turcorum

origine atque rebus gestis interitu

libri

X. (1298—1463).

1556.

Basilcae

rádtól.

Beható ismertetését Literatur.

1.

K.

München, 1897. 302.

összeállítása

l<»

Krumbacber Geschichte Jer byzantinischen

Mahomed

hódításáról

—

többi

krónikással,

aránytalanul

röviden

a

históriaírás

i

mikor stb.l

a/,

ers

vezérl darabjai köze. Nagyon

egyes országokat

ó-kori

is

hogy

baja.

illeti.

alkalmazzák az újahhkori

Mysia névvel

jelöli,

lük Thracia és Mysia terjed.

használni.

9

a

szinte

Ulyrekrl,

részeit.

nem

is

Mo

igaz.

an,

a lib.

kell

Tribal

korabéli történetírók,

a

Úgymond P,

".

ma

mit az

.A

ki

Sj

Rasciának

értelm,

nevezik úgy. Az

111..

Dacia, IlrVriu

l'riballia,

I'z

Sclavinia oly tag

okát nyeh

Felhozza Plinius

kerget

unalmasok azok az

Moesiaról,

(Moesia,

alakulatokra.

mellett

téved, mert

lessel

neiv

Bölcsen szólott errl Mátyás király

elnevezéseket

területi

zavarokra adhat okot,

kell

tve a I

józan eszevei, hogy rosszul cselekszenek az

Baiká

k:

ó-klasszikus herodotszr elnevezések

melyekkel

A

terjed.

mint a byzanti történetírók álta-

hogy helyivel közzel eladásában, de azért munkája

míg magra találunk. Az

a

végez,

A

Boszniáról, illetleg

tagadhatatlan,

pártatlan az

teni.

—

terjed.

1463-ig

mely

bukásáig

Bosznia

szól,

1298

s

az a rcszc.

részében lefolyt eseményekkel

lában

zik

U. Laonikos Chalkondylaa történeti

kk.

s

van beosztva

kötetre

hódítás történetírója. Munkájának

éjszaki

Graecorum Kon-

imperii

et

fordítása Clauser

Latin

új

hogy elnevet

Ulyrekrl mond.

n

306

az éppen oly általános elnevezés,

magyaroknál Nándor

álba,

gyökszó. Pannoniát

felhozza.

is

mint

Sclavinia.

Taurum a

a szlávoknál és olaszoknál

Nem

helyes a régi ó-kori szó, mert a régi

határok változtak, alig van oly terület, mely a régitl

Pedig Mátyás humanista zásában,

bizonyítja

volt,

mennyi igazság

s

a renaissance

legendák sorozata.

(Galeotti

XXVI. Schwandtner

I.

p.

M.

:

555.

II.

fiatalabb

Belgrád, fejér a

nem

különbözik."

foglaltatik az

tiltako-

klasszikuskodó elnevezéseibl alakult

De

dictis et factis

Mattsiae

regis

cap.

1.)

(1463.) Lib. X. Pag. 168

autem

Aestate (se.

Turcorum

hoc

ea,

quae sequebatur, Illyricorum

rex) Illyricos et

hominum antiquum

est

bello lacessebat

regem. 1

magnam

spectantem incolens plerunque ad

claritatem acces-

—

—

Vulgo nunc Bosni vocantur. Adversus horum regem arma capiebat Mechmetes, quia tribiitum amplius ferre rectisabat} sisse perhibetur.

Pag. 169.

Genus

regionem versus Ionicum

et

———————— Nam

regius praeco ad

primum mora omni

hunc accesserat, iubens ut quamtributum

posita,

Illyricorum rex colligens tributum,

myriades

idque

staterum,

in

Januas

inferret.

quod continebat quinque

praeconi

ostendens,

dicebat

Tributum quidem collectum et paratum in promptu Nec tamen mihi cordi est mittere regi tantas opes et planissime his privare.

me commitam

bello

Praeterea

ea

si

Verum

felicius,

necessitas

si

si

me

est.

me

bellum ab rege impenderit,

tanta pecuniae affuerit vis.

apprehenderit,

mihi

ut

in

migrandum regionem, fretus istis opibus, vitám commodius exigere potero. Regius audiens istos sermones, respondisse fertur in hunc modum Et quidem pulchrum et honestum erat opes istas in tuo dominio permanere, si non interim foederum religionem impie transgrediendo temerares sin cupidine harum opum ductus, foedera violare aliam

sit

:

:

institeris,

et

inde

tibi

nescio

quam

felicitatem

vereor profecto ut contrarium eveniat.

fueris,

1

Boszniát

érti.

Azt,

hogy

L. a régi illyreket

auctore

most bosnyákoknak

nevezi a XVII. század „illyristái" valónak vették. s

pollicitus

Nam

Eddig tény, a többi már csak czifrázatos legenda.

deo possidere

neutiquam makim duxero.

istas opes,

terea iisdem opibus auctore deo exui, longe

quam

potius,

contumeliis

praesidio eas acquisieris.

ct Ilis

iniuriis dictis,

J I

optimum

rae-

iudico

eum, cuius

affiicere

praeco ad regem rever-

exponensquc quae acceperit ab Ulyricorum rege, regem commovit, ut contra ambos (se. etiam contra regem Sandalem) 1 bellum susciperet. Nam eodem tempore etiam ei titur;

bellum

fit

Verum

isto

emu

Daciae principe,

demum anno cum

Adríanopolim forent in

animo agitans

(Kex

militiam

in

:l

Tryballos

primo vére

colleeti,

Sandalis regionem

et in

profectus, traiecit

Ulyricos dirimit.

et

impetum

Illyrisso,

in

Európa

Asia

et

Ulyricos movit,

in

* irruere.

———

Dorobicam fluvium, qui

Progressus deinde, venit ad

— — —— — ———

lllyrissum fluvium navigabilem

Transito

— — — — — — —

exercitus ab

regionem hostilem dedit;

aggressus Dobobicam' urbem, eam omni machinatum genere oppugnabat. l'rbs haec est sita in excelso monte. Quapropter natura

loci

munitissima perhibetur

At rex expediens

bombardas et mortaria, non cessabat terrorem iniecere danis et tandem rbe potitUS est. Partém hominum, indeptus

ibidem

in

erat,

ea

rbe

reliquit;

oppiqi;

parte donavit

Tureorum optimates tertiam partém Byzantium transtulit. Mechumetem iussit deligere Europae exercitus robur, atque festinare citato agmine in eum locum, in quo acceperat regem ülyriorum morari, antequam regiam si h subjiceret, ;

i

qui

iussa

impigre

flumen

6

1

adhibita,

est.

Herczegovina.

Dvrobika

—

Dríoa.

Bobo\ ibovac

tud, de

celerítate

Vukcsics István Sst. Ssáva bercz<

orbia, 4

summa

Veniens Gaitiam, 1 accepit regem traiecto flumine, in Clitiam 8 urbem. [s igitur nihil

transgressus

protieisci,

3

capessens

;i

mii

i

6

Boszna

7

Jaj

'

k'ljues.

jól

és

annak

erdített

lakosságról

Verbáss.

>;,

aj

nem

tartozhat

idején.

L.

árulásról

nem

Bobovac ostromához.

>'

31 18

remittens de cursu, transivit fluvium

divisum cognovit

;

sublatis ignis

Quo

ubi per venit, tirbs

in

ditionem regis

captam a

Nam

venit.

fáma

ubi

increbuit,

pro

apud regem

territae,

illico

Dobobicam

in

diversum

abri-

sedulo contendebat ut prior

se

deditionem facérét, sperans se gratiam

Illyvici.

quae urbium totius regni longe erat

rege,

quilibet

et

alveos

die secundo.

conditionibus seu pactionibus

illico

munitissima, reliquae urbes piebantur,

in trés

Gaitiam contendii regni sédem

Rex

esse

qua eum

*

hoc superato Clitiam venit

hunc

in

initurum.

modum non parvam

Gaitiae cives

eum appro-

obviam miseOrabant autem regem, ut more republicam admini-

pinquasset rex, contimio primores civitates

sua

nint, dedentes sese et

ipsis permitteret patrio

regi. solito

et

Rex preces eorum non aversatus est. Verum continuo, quod petiverant, praestitit? Deinde etiam arcem in deditionem accepit, quam praesidio imposito suorum firmavit. dehinc quosdam delegit, quos Elegit sibi optimatum filios donavit (iis qui secum erant. Ubi primum ea urbs in domínium concessit regis, negotium dátum est Machumeti Jaiiuarum duci, ut accepto Europaeo exercitu, summa celeritate

strare.

Pag.

171.

;

pergeret adversus Illyriorum regem.'

morari

in

rbe, quae

ea

Nam

audierat

distabat a Gaitia itinere

eum

maximé

quinque dierum, expectantem quonam res Illyriorum essent erat Clitia.

Etiam

tertium ibidem

Hic

meti.

spem omnem

eum

A Szana

nomen in

urbis

quae regem tenebat, nomen

fratris eius filium

agentem annum decimum

rege conversari nuntiatum erat Machu-

assumens,

flumen cuius

1

autem

Eius

evasutae.

iussus

ut est.

4

Is

erat,

fluvius

secundo

navium

eo sitam habebat rex Illyriorum.

fotyó, L.

eladása zavaros. Néhány

die

attigit

erat patiens et

Nam eum

részlet elmaradt, a

kétségtelen hiteles szóbeli tudósítást hibásan szerkesztette. V. ö. 19. jegyzet. 2

A Jajczáról elbb röviden elmondottakat most a szöveg alapján bvebben ismétli, ezt már nem vette észre, mikor munkáját átnézte. Meglehet,

hogy csak a fogalmazat maradt meg. 3

távolság

Zavaros itt

;

mondottak 4

részlet. Imétlés.

öt nap.

neki.

Szana.

Látszik,

Elbb

hogy

2 napi járóföld a jajeza

a krónikás

egyszeren

— kljucsi

leírja a

mit

magnae praesto

naves

nullae

quam

hello gereret.

Ut autem

cum

accessit mire festinando, et exercitus

vir

ad flumen Machumetes

non

cohortari

exercitum

abstitit

efficerent, capientes videlicet íllyriorum

autem loquutus

fac

id transiret,

duces, ut transgrederentur flumen, regique

pulcherrimum Sic

regem nunquo seeum

essent, putabat

eo audaciae progressurum, ut

lertur:

appareat

fortis

Viri Turci,

•

01

regem.

nuncquilibet vestrum

atque

flumen hoc trans

Neutiquam enim mihi dubium est, quin maxima et splendida munera moneant eum, quae ab rege accipiet, qui primus flumen superarit His dictis, regii milites maxímo conabantur

studio

cum

transgredi

Omares

traditnr, suis

flumen.

Turachani (lumen:

tum primus,

Ibi

Thessaliae

filius,

ut

prefectus,

paululum modo natantes flumen superarunt. Hos sequutus est, pari succesu usus et

reliquus

Hinc

irruit

ín

exercitus.

rex

Egressi

Ulyricorum

qui

flumine,

timens,

equitum adventu oppressus, •se

recepit,

incolumis

ut

ne

iUico

maximum

in

praesens

invasere

fugám

in

si

agi

verteretur,

periculum veniret,

diserimen

evaderet,

in

quandam eo loci sitam nomine Clitiam.' Verum .Machumetes cum exercitu superveuieus, eam urbem obsidiurbem

one

circumdedit.

Urbis

eius

situs

est

loco palustri et

in

circuitu

paludes visuntur longe lateque, quae urbem muni-

tam

additu

et

universus

difficilem

solaribus

praebent.

Eo tempore

exustus

radiis

exaruerat.

1".::-

ille

Caeterum

moti milites Machumetis, accedunt, eamque one circumveniunt. Arundinem, quae plurima ibi enata erat, exeindentes, comportabant in fossam, ut igne deinde iniec his

nihil

vei

vi

rent.

•

tandem etiam

3

Haec 1

Thukidydes trOViczai

kb.

Konstantin is

c/.

et

redige-

Ulyrii milites

v.

f.

ö.

éltél

y áUotl

volna v

az

ölfo

.'.:nc-

csak emlékezetbl

Truhelka

mítette

nincsenek tavak, ava|

ditionem

urbis

Uuszonbét, harminc/, évvel I

moggyujtáí

cives

in

után:

oyeinek részleteiben. De

események után

oppidanos

invitos

cementes

parari

izek.

í.

ai

m.

9.

1.

mendemonda késbb ir

kétségbe vonja,

ostromlottakat,

Nem

vitatjuk,

hogy

mert I

,

atán,

h<

Kljucs

körül

:

per absolutum azért lehetett Kljucs korul akkoriban sás hogy az ostromlók megij Itek, izonyit indult

aikudozá

.310

crederentque se non diu posse resistere viribus Turcorum,

Machumetum

ad

legatos

mittere decernunt, orantes, ut

in

petentes praeterea, ut regi veniam quoque semetipsum dediturus sit, si iurisiurandi qua intercedente, in spem erigatur, se religio interveniat nihil mali ab Turcis passurum. Machumetis Illyricii preces haud abnuit. Foedus est ictum, ius iurandum est dátum

deditionem acciperentur

:

daret, qui

:

quemadmodum

oraverant

urbem

esset rex,

in trés partes secrevit

suos

inter optimates et

eidem dono

est Clitiae

Pag.

172.

ibidem morari

distribuit

modum

"

2

fratris

qui

filio,

alteram

ad regem rex captus

Illyrici

haud dum impleverat

Uxor

decimuntertium.

iussit;

adduxit

tertiam

;

hunc

In

dedit.

una cum

annum

aetatis

Homines,

unam

:

Tandem cum rbe egressus qui in rbe erant, 1

Illyrii.

occupavit.

regis

iam ante se

contulerat Ragusium,

unde in hunc sermonem disgressus postquam regem Illyriorum Machumetes Michaelis

Nunc eo sum, filius

3

redire libet,

in

cum

ditionem accepit,

eo circumiens etiam caeteras

urbes regi Turcorum subiiciebat. Et quidem circa haec versabatur

Machumetes.

Omarem autem

iubebat

cum

pergere

urbes,

exercitu

caeterum

ipse

contra

caeteras

contendebat

regia

in

Turachanis filium Illyriorum

castra.

Rex

Turcorum discruciabatur animi, propter iuramentum Illyriorum regi praestitum ab Machumete. Graviter quoque Machumeti indignabatur, ut qui parum opportune huic regi salutis

spem,

iurisiurandi

interposita

Regem quidem

vinculis

Illyrium

peragrans Sandalis regionem. ipse,

partim

ver Machumetis

—

Pag. 173.

_

—

•j

s

dibus compeditos obduxit dimisit.

Regem

Illyricorum

Ezt már Bobovácnál Radivoj nagybátyja Mihaloglu.

j

ec

religione,

illigatum

Nam

Illyrios partim quidem Omaris marté perdomuit.

et

mu t0 j

p 0st

domum, simul mane cum in

állítja.

fiáról

obtulisset.

circumduxit,

van szó.

( rex )

hOS COmpC-

etiam exercitum castris

quiesceret

311

ct

abitum moliretur, accersivil

cum

quibus

litteras,

venit,

Tradunt

iusiurandum ab conspectum regis. Ut in

in

imperante

rege

manu

regis vocari, tenens

continebatur

dátum, prodibat regis

conspectum suum.

in

parum favore

se

intelligeret,

caput

eius

Machumete conspectum

praecisum

1

regem propinasse interficiendum Illyriorum regem Persae praeceptori suo. Sünt, qui referunt, coquum regium istum virum, nescio quod erimen in eum intendentem con-

Nam

e

Machumetis, dedit.

plurimum

dissideret

a

Michaelis, regis iussu Illyriorum

modum memóriáé

hunc

In

cum

is, lilii

sententia

regem

proditum

leto

disse

regem, occupato regno eius ab rege Turcorum.

Qlyr.

Imbroszi Kritobúlosz:

Akadémia

tört.

biz

Károly. Budapest.

által

1875.

II.

Méhemet

elete.

A M. Tud.

kiadott g

ord.

Az

g

eredeti g

Szabó kinyom-

példányai nincsenek forgalomban.

tatott

Azt a keveset, a mit Kritobúloszról, Imbrosx szigete archonj tudni lehet. Szabó Károly fordítása elszavában Dethier Antal, a M. Tud. Akadémia küls tagja.

munkájáról

i

rárgyunkal

illetleg

két

helyen SZÓI tüzetesebben. Munkája

könyvének 95 105. S-a elmondja a szultánnak a nemzete cs királya ellen vívott 1463. hai

.bi

Földrajzi tekintetben helytelenek az informáe.

Üta-

jj

bvelked,

lágban

mást

kihüvelyezhetünk a

ellen

figyelmesen

b«

cn

.

s

a

magyar

védelme

király

használva, egyel és

Diz0n;

azért indított hadjáratot, mert k.ralya

rozottan a szultánnak ad..t

mindazonáltal

IV.

bosnyákok)

u]tan

nem alá

hódolt be hatáhelyezkedett,

az

pedig megtagadta. ló.

§.

Dalmáczia és

a

bosztrok

földje ellen,

röviddel ezeltt a császár foglalt el magának, telén a pannonok és a dákok királya is

melyet

a szóbanl

vezete hadat,

Beszélik,

nem

volt

fetvára

értelmezi L.

el

tehát

L.

is

szüksége,

csak

még mondanak „,. m.

["ruhelka

,.

sestánokból kelt ez

a

tartja.

A

szultánnak

Szerintünk

legenda

tcvcsen

312

—

—

meghódítsa s a területén lév fleg azonban Jajczát, kizve belle a t. i. valamennyi császártól visszahagyott várrséget azt között a legjelentékenyebb ersségnek tartotta, de azon a véleményen is volt, hogy ha a tartomány, valamint a terümódját

ha

ejtheti

bevegye,

várakat

;

letén

lév várak

a

birtokában

császár

országára és uralmára

egyenes romlásukat

ban s gának kell közelében

vannak, ez saját hord magá-

veszélyeket

rendkívüli jelenti

;

a tartomány

t.

i.

orszá-

s a pannonok földjével mindenképpen tszomszédságában fekszik és alkalmas arra, hogy területérl támadó hadjáratot intézzenek. 16. §. Tehát a kell hadervel és készültséggel rátört a tartományra. S els dolga volt a császártól a várak nagyobb részét pártjára hódítani e gyik részöket ugyanis ;

rábeszéléssel és szép

szavakkal

igázott

Hogy

le.

Jajcza

meg, másrészöket

nyerte

st

megfélemlítette és fenyegette,

elé ért,

némelyeket fegyverrel ezt

is

küzdelem nélkül

is

lázongtak, egymást öldösték, a benne lévk t. majd önszántukból pártjára szegdtek. 17. §. S miután néhány napot ott töltött s abba és elfoglalja

i.

;

a többi várakba

ers rségeket, pánczélos

fiakat, fegyvert és minél több eleséget

és harczias férvisszatére

szállított,

hazájába.

a

császár

második meg indulása a

paiónok és bosztrok ellen.

1

8.

§.

S a császár, a mint ezt megtudta, nehezen tn, hogy nagy had-

szívelvén a dolgot, azonnal készületet

ervel nemcsak a bosztrok és az elpártolt várak ellen ,, ,, ,„ táborozzék, hanem magába Magyarországba is beüssön.

........

,

Azért

is

gyjtvén,

minél nagyobb sereget, lovasságot és gyalogságot

sok fegyvert,

és

szedvén össze,

s télen

által

khajító

ágyút és pattantvút

minden

szükségessel

jól

föl-

szerelvén magát, tavaszra kelve tüstént ellenök vonul. 19.

§.

S megindulván Drinápolyból egész

lovas és

gyalog seregével s vivén magával az ágyúkat és tömérdek vasat és rezet, a bosztrok országába

megy

és

vén arra határozá magát, hogy elsben Jajcza s

itt

tegyen

erejével

várak

kísérletet,

kézre

ellen.

vajon

kerítheti-é,

s

egyezséggel

azután

oda érkez-

ellen

menjen,

vagy fegyver

induljon

a

többi

20.

Tehát

§.

nyomulván

alája

meg magokat

esküt véve adják

elször a

ket,

vehette rá

benne

táborával

körülkerítvén

S miután nem földúlá és mindent hányatván

ágyúkat

az

s

felállítván,

S a kfalat néhány nap

vívni kezdé.

lévkkel, hogy

és a várat.

kornyéket

azután pedig a vár eltt árkot

felégete,

tábort Jaj«a

vár alatt

és a

elször szóba ereszkedik a

ütvén,

és azt varat

a

alut:

ukkal

.

ledönté és leroml 21.

Mikor aztán azt

?;.

zúzta, elkészületeket

hogy elegend módon

tartotta,

hogy

tett,

e.^ész

;

hadi

e-

seregével

erejével ostromot intézzen a várfal ellen

annak

rendje

módja szerint rendezte tehát s fegyverbe állította a sereget, minden oldalról ostromot intézett, a falnak megrongált részéhez

maga

pedig

parittyavetkkel

a

nagy

allah-zva,

riadót

haliák,

ernek 22.

maguk

rohanással

A

>

buzgósággal

és

;

részt,

e

ki

bátran

s

sr

két részrl,

káromlás és nem bizonyultak

lalni,

a

meglév

kísérletet

meg

a

pannonokon

pannonoktol

Elég ideig

tartott

felöl

részen

t.

i.

ezeket

niket

>

és

megóvni leg

elrehatolva

fülkúsztak a vár!

visszaszoríttatva

nem kevesen küzdve majd 23.

s

i

váró

javaikat, ertem gyermekeiket,

vettek a

ki,

ti.

mindkét

egyik

a/,

irítani

\

nagy

harcz és

öldöklés;

kis

fejtenek

lármával

éktelen

sebb holmijaikat. S hol a nehezfegvver. etuek

ert

tettek.

zagyva kiáltozás mind-

katonák:

erejevei behatolni akartak a

a másik részen

futólépésben

ellenállást

folytatott

tolulás és

vitézeknek

ernek

s

fele

erben

jó

bsz, közelrl

s

tel:..

felkúszni.

pannonok azonban

felette

kiáltozással

fejldik

erejével

§.

is

sei

nyilasokkal,

hatalmasan és félelmetesen

iparkodtak a falnak döngetett része rajta

a

s

fegyverzetekkel,

fleg ágyúgépmesterekkel. Nyomban

s

hogy a katonák

táborkarával

fel

állott

nehéz

azaz

színe-javával,

ervel

távolíttattak

el,

elesve Ott leltek halálukat* e-,

mivel mindkét

fel

dics

gesen harczolt; végül alaposan felülkerekedtek a pannonok.

A szorongatott nehézfegyverzetek meg amennyiben ott sok elkel és A császár pedig látva, hogy így kar e^ik vallottak,

fölötte vité

nagy

kart

férfiú esett el.

vitézeibe'

m.i-..-

314

odavesznek,

nehezen

fölötte

visszavonulót fúvatott

magukat

tartsák

kívül

területén

dolgot,

adott,

—

;

míg végül hogy a nyilak következleg vissza-

a

állotta

parancsot

s

vonultak.

Néhány nappal azonban a történtek után, mivolt, majd meg fegyverbe s kell

24. §.

után seregét pihentette hadi rendbe ellen

elre hirdetve versenydíjakat,

s

;

újra heves ostromot intézett a

állította,

ki

s

is

város

tzve azoka

szép számmal és kiváló értékben, kilátásba helyezve végre

nem

kik elsk hogy mindenbl, ami csak a városban található, zsákmányolhatnak és harácsolhatnak, maga állott serege élére, hogy vezesse. 25. §. S a katonák hatalmasan allah'zva nyomban mint valami madársereg nagy robajjal és futó lépésben,

kevés elléptetést

kegyét azok részére,

s

lesznek a várfalon, azonfelül pedig,

nem

is

—

hadi sorokban,

s

mindennem

rend és számító

terv nélkül hatolnak a falig s erre felkúszni próbálnak vala

vannak, kik hágcsókat illesztenek,

olyanok,

mások másvalami

lehetséges

köteleket

kik

míg ismét

vetnek, mások, kik czövekeket vernek a falba,

módon iparkodnak

a császár jelenléte, hogy

bejutni

szemléié

a

hozzájárult

t.

ténteket, s

mindegyiknek támadását és igyekezetét, ereje

i.

tör-

megfeszítését, vitézségét és fegyelmezettségét, s mivel igen

nagy jutalmakra

úgy

számítottak,

is

nem csekélyekben maga kívánt elsnek

következtében

mindenik gyilkolni

a

pannont

§.

Viszont

s a falra

és

vélek,

leend

hogy ennek

osztályrészök

felmászni

a

st

;

várfalon,

várfokra a hadi zászlót

kitzni. 26.

azonban a

jesen s azzal a bátorsággal, mely

kedvvel és serénységgel

szegülének

s

ezeket

éktelen

vitézül

és

pannonok tlük csak

felette

ertel-

kitellett,

harczi

kiáltozások

között

ellent

keményen

valami hatalmas és hajmereszt küzdelem falharcz,

mint

senki

menni, nevezetesen

sem

ott,

látott

vagy

keletkezik

hallott

hol a falat törték

fogadták

;

;

itt,

s

s

valaha végbe-

a harcztól

t.

i.

magukat dühöknek és szenveközelségben sem ösmerve faj-

ittasodottan s testtel-lélekkel

délyüknek általengedve

s

rokonaikat, egymást mészárolták és irgalom nélkül levágták,

lövöldöztek, meglövettek, sebesítettek, megsebesültek, öltek.

káromkodtak, nem

öldöstettek, kiáltoztak, szitkokat szórtak,

csak

véve észre teljesen a történket,

már

a

történteket,

akar csak az rjöngök. 27.

Viadalban elesett tehát sok és jeles vitéz, neve-

§.

zetesen a néhézfegyverzetek ból,

nem

kik

kíméltek

maga

hogy

hatott,

császári

a

s

enmagukat,

eltt

ket

látja

küzdök sorai között viaskodott ö

k

denütt alaposan felülkerekedtek; felülrl

Iáztak, tettek

ki

lövöldöztek,

valamennyiek

;

nok minDe a magasabb helyrl küzdelmet

ádáz

kitn meg

i.

hiszen a

császár:

a

igen

és

t.

is.

táborkar

kiknek

s

fej-

harczért

s

a

legjavából válogatott katona volt.

28

§.

Látva már most a császár, hogy vitézei

még semmin ponton sem

hullanak, a dolog pedig

elre, úgy, hogy ostromból

vonulót

fúvatott

a

huzamos

seregnek

s

megszállással, nyilak

a

halad

haddal

erszakkal,

kifolyólag

és fegyverrel elfoglalni a várost a lehetet: csakis kiéheztetessel es

-

—

vis

kívül

területe;!

húzódott. 29.

vissza,

Táborába vonulva tehát vissza a császár, hogy elegend számú hadert hagyjon

§.

készületeket

tett,

ez a várost ostromolja,

hogj

résen legyen, ne-

es

hogy a benne lévkbl valamit kihordjanak, vagy kívülrl valamit bevigyenek; maga pedig azon volt, hogy a hátra-

lev

sereggel a tartomány többi részéhe. az elpártolt varo-

sok ellen topjon, majd 30.

£.

királya oly

Ekkor

meg

népes sereget

mehet harezba. Amaz

t.

a

pannonok

földjére.

hogy a pannonok gyjtött, amelyen ellene már nem nyomban, hogy hírét vette a

hír jött,

mely

jelente,

i.

árnak a bosztrok földjére tortént betörésének varosa ostromlásának, nagy sereget gyjtött

miután mindanny iával, kiket gyjtött latokal

végeztetett, kivonult e

volt.

dát,

—

vagy

kétfelé OSZtva

az ostromlására, a gyöngébb

sereget, felet

a.'

J

kell elgyakor-

ellen,

menyben, hogy így vagy felszabadítja a alól, amennyiben maga ellen fordítja

s

zászlói aki, s

abban

vár

a

sí

irt

es ha-

ütközet czeljára es

veendi igénybe

abból a

316

hogy a császárral megütközzék

czélból,

ha így

úgyde,

;

vélekedett, csalatkozott.

32.

falai

§.

A

császár

t.

hogy Jajcza eltt

tehát,

lovas-

értesült,

miután

s

következleg Mah-

;

bocsátott

rendelkezésére

gyalogsereget

és

a

saját

elegend számú

táborkarának

csekély részét, ellene küldte a pannonok királyának

nem

tartotta

32.

§.

maga

czélszernek, hogy

Mahmud

sággal fölkerekedett

is

nem

;

mert

vele megütközzék.

tehát a sereg vezérletét átvéve, hamars eléggé

;

maga

belátta

maradnia, azt ostromolnia, és

semmi áron sem elvonulnia

alól

mudot,

errl

i.

kell

ségnek e helyzetben tábori

közelségébe jutva az

üt.

Elterült

pedig

ellen-

a két tábor

úgy hogy egymást láták s elválasztotta ket középen egymástól az Erygon folyó, melyet a lakosság nyelvén most Bryn-nek neveznek itt, a folyó túlsó partján ütötte fel t. i. táborát közt legfeljebb valami 25 stadiumnyi

távolság,

;

;

a pannonok 33. §

királya.

Mahmud már most

átkel a

folyón

s

megüt-

közni szándékozott a pannonokkal, de a császár küldönczei

t

útján

ebben

megakadályozta,

tudatván

vele,

hogy a

dolog jelen állásában mi szükség sem forog fenn átkelni a

hanem elég helyben vesztegelve figyelemmel kísérni az ellenség oldalán végbemenendket. Mahmud tehát nyugodtan helyén maradt, miközben figyelmesen szemlélte, folyón,

hogy az

ellenségnél

34.

§.

mi

történik.

A pannonok

vezére azonban,

midn

észrevette,

hogy a császár a várost ostromolja, s falai alól semmi áron sem vonul el, Mahmud meg felette népes seregével t szemmel tartja, végleg lemondván arról, hogy nyíltan

—

segítségére lehessen a városnak, titokban követeket küldött

benlakóknak, hogy ellentállniok kell és semmi áron meg nem adni magukat, mert a császárnak újra bekövetkezend elvonulása közel jöv kérdése, s maga mitsem fog elmulasztani, hogy adandó alkalommal s kényszer szükség nyomása alatt telhetleg segítségökre s értésére adta a

ott leend t. i. valahol közelökben. Maga viszont a tábort fölgyújtva, éjnek idején sátorfáját fölszedve, sere-

lehessen

;

gével eltakarodott.

üldözbe véve

a folyón és serényen

ket,

érte

hadseregnek

hadsereg másik részét rájuk törve, ezt

zbe

nem

el

meg

is,

utói-

csekély

málhavonat fedezetére

a

s

kényszerítve

futásra

nem

mely

átkelt

majd

szorította,

a seregháttal összeütközék,

s

részét teve a gált; s

sietve

Maliimul, mihelyt ezt észrevette,

:

;

érék

a királyt

ezek

:

szol-

egészen, n

vette,

tehát váratlanul

ijedelembe ejtek, mire

is

hatalmas futás, s mind a hogy voltak egyben szabály-

lön

talanul

minden rend és

s

36.

Malimud ellenben nyomukban

§.

ket

leöldöste

könyörtelenül, üldözte

véghez

vive köztük

szárlást

nélkül menekülének.

terv

I

mé-

sokakat

és

vala,

sok.

elevenen

foglyul

ejtve visszatért és megjött császárjához, hozván magával azoknak egész hadi málháját, azaz szekereket, fegyvereket, lovakat s magukat a málhavontatókat Meghalt ekkor az

ellenségbl igen

sok

mivel kevesebb,

mint

Byzanczba 37

dn

vitetett

Maga

§.

es

vívással

s

kétszázan,

nem sok

városnak

bontott

tábort

fordula,

rövid

s

seregével

id

alatt

s

azokat

a

módon

hogy

arról,

kivégeztette,

tzte.

keresztülrontva,

A

többi

st

látta,

gyermekeket tartomány

en

ellen

regei

ejtve es serege

tett.

nket

es

legnagyobb

részben a pannonokén

sákmányl

tömérdek

a

elfog-

hátralev várak

rakott,míg voltak, melyeket a földdel egyenlvé

katonákat

mi-

ott,

megkísértett

magának meghódoltatva,

némelyekbe, amelyeknél éppen jónak

rabszíjra

a

vesztegelt

ideig

sokféle

támadásával mire sem ment; lemondva lalja,

vala-

alig

késbb

kiket

egy szálfg kivégeztetett.

pedig a

fogságba

kerültek

elve

s

hol a

ellenben

részén

is

is.

közt

azt

fel'

tartomány számára helytartót hagyva vissza, nyár végével

már visszatér vala Konstantinápolyba s feloszlatja K a mi a császárra vonatkozólag történt.

Másik 1;")— 17.

Mohammed alja.

részlete

Mátyás

^

Kritobúlosz

király

munkájának

gyzedelmes

szultán bosszuló hadjáratát és Jajczának

Az el

pártatlan.

V.

.1/.

hadmenetét

írja

le.

sere

könyvi A

sikertelen osl

1

318

A 30—38. Azonban

§

Mátyás

e két hadjárat

1464.

király

kudarczát

zvorniki

tárgyalja.

az 1464 aug. 22-ig tartott ostromot meglehets

:

zavarosan fzi össze. A közlést mindkét részlet nemcsak a teljesség szempontjából érdemli meg, hanem tényleg kiegészíti a források idevágó részeit.

A

Tudósítás a bosztrok

könyv

IV.

részleteit

Vári

dr.

Rezs

barátunk

Szabó Károly munkája után nyomattuk

V. könyvét

95.

§.

S a császár ezen

készüldik

télen

az

fordítása,

le.

vala,

hogy

folyón bell tavaszszal hadjáratot indítson a Száva (Szaosz) x '

nemzetérl s hogyan tábo- lakó paiónok ellen, kiket •>

rozott a csa-

k

szar ellenük.

hívnak.

.

Nagy OJ

•*

dalmatáknak

az újabbak bosztrok-

s

nemzet népes r

és

jedelmes és igen sok legelje

s jó

ez,

birodalma

ter-

termföldje van, melyet

roppant rengetegek, járhatatlan hegyek és bérezek s zordon meredek helyek oltalmaznak; s az országnak ers várai, és gazdag s hatalmas

nehezen bevehet

ersített

fejedelmei vannak.

S mindig barátságban

városai

élnek a paiónok (magyarok) királyával és

vannak

hogy ha

vele,

kölcsönösen

szövetségben

és

ers szerzdésben

megtámadja ket, egymást

valaki

segítik.

Mind ebbe bizakodva, sem a császárral soha szerzdésre lépni, sem mint többi szomszédaik, az illürek és triballok, neki évi adót fizetni, sem tle függni teljeshanem, jóllehet a császár többször séggel nem akarnának is felszólította ket, hogy egyezkedjenek vele, visszautasíták 96.

§.

:

és

nem fogadák 97.

és

az

el

egyezséget

Miért

§.

országukat

is

tömérdek

s

hanem a

mellett

férfiút,

nt, gyer-

De

hurczolva pusztítja vala.

azok a legkevésbbé sem állának

melll,

urai,

a császár gyakran küldött rajok hadat

benyargalva

meket és barmot zsákmányul azért

mert a magok

;

teljesen függetlenek akartak maradni.

szabadok és

maradnak

el

elbbi szándékuk a

vala,

egyszer

mit

azonban a magok veszedelmére. a császár tehát ezért haragudva indíta ellenök ..... _, .... .,, c S miután jol fölkészült es sok fegyvert, min-

elhatároztak,

a

császár

megindulása a bosztrok eiien.

93.

§.

„.,

,

,

hadjáratot.

denféle

ágyút

és

,

.

tömérdek lovas és gyalog hadat összenagy sereggel és had-

vont, tavasz nyiltával ellenök vonul

ervel. a bosztrok földjcnek beszáguldozása,

99

§

Megindulván

tehát összes lovag- és gyalog,

hadával

Drinápolyból

és

mindig sietve

.

„

nyomulvan elre,

csakhamar átvonul és a bosztrok határához egy kissé táborba száll. S azután ersen

birodalmán érkezvén,

ott

megrohanja csapva

bevéve

várakat

mányt szedve

nap

a mi

mindent,

s

gyanánt

villám

is

helyezve, zsák-

megh

útjába esett,

ellent állott volna.

S miután az ország legnagyobb részét néhány a

$.

es a mint mondani, sok varat es

beszaguldozta,

alatt

rseget

némelyekbe

s

a nélkül, hogy valaki 100.

országukat,

benyargalja

és

mindent tzzel, vassal rombolva és pusztítva, a

rá,

rohammal

várost, részint

es fegyver erejével, részint

101.

nyelvén

Jajczának

ers

igen

hívnak,

melyet

hely,

azt egészen

s

városbelieknek ajanlatot tesz, hogy adjak

A

a várost.

i

innak

feje-

volt.

Ez egy

>.

w á nni

^kez^e <•

e

ség útján bevett, az alá a város alá érkezik, melybe

delmök menekült

ciá

mint azonban

nem

S a

körülveszi.

magokat

föl

•

boldogult, a várost minden-

fell körülezlöpölven es táborával körülkerítvén

kat fölállítván, vívja vala. S

a lakósok

néhány nap

alatt

s

a/,

az agyu-

ágyukkal

nagy részét ledönté és lerombolá, azután egész ervel megrohanni készül vala.

a

fal

102. le

van

S

?5.

rombolva,

s

103.

üldözik is

t

A

$.

104.

>:.

S

ez

megajándékozván, ott

nejeikkel,

tatlanul

fizessék azt jól

es

a

hogy megadják magokat mint

megsejtette,

ezt

rök azonban t foglyul ejtik s a

megöleté.

és a városi

i\

s

a

éjjel

városból es titkon megszökik.

a

tábori

azonnal

magokat

pedig,

utol érvén

s

nagy

meg, elvesznek, fejedelmök tudta

hódíttatnak

Fejedelmök alattomban kimegy

fal

attól

nélkül izennek a császárnak, Várost.

a

hogy a császár minden pillanatban tartván, hog\ ha erhatalommal

s

ersen támadandó, s fegyverrel

hogy

a városbeliek, látva,

a

A

fölismervén,

ei

császárhoz viszik,

városbeliek

pedig

ki

megadák

császárnak.

okét

átadja

nyájasan nekik

a

es

fogadja varost,

hogy

gazdflj

lakjanak

gyermekeikkel es minden vagyonukkal, bán-

minden

baj

nélkül,

csakhogy

Azután bemegy ma megszemléli. S azt igen ersnek

a

SZOkotl

évenkint.

s

birtokát és

meg-

*„"!,

320

rzését szükségesnek

nosnak Az

e 8 ész

Bosznia meghódítása és kevés híján

kitzött czéljára nézve nagyon hasz-

105.

Mert alkalmas fekvése van, szomszéd lévén

§.

a paionok országával, es elegend hadat befoghatván, annak

na gy ártalmára

háromszáz városa elfog- császár íaiása.

s

találá.

annak

Ezért

lehet.

elfoglalására,

törekszik i

különösen

vala

a

ehát elegend rséget helyez-

rhad parancsnokául egyik rokonát hagyván maga, seregét maga mellé véve, az ország többi részének fordula, s kevés hiján háromszáz várat elfoglal. Vezév £ n bele s az

ott,

közzül

reik

négyet fogságba

is

Egy Jancsár török

emlékiratai

Kiadta

krónikája.

ejt.

vagy Osztrovicai Konstantin Jan Los. Krakó 1912.

lengyelül

(Lengyel akadémia. Lengyel írók 63. A

török krónika szerzje

magát,

nevezi

sz.)

Konstantin, vagy a hogy 6

Michalovic

Konstantinoviö

Konstantin,

Michal

len lengyel

nyelv,

könyvtár 1588. ték,

sz.)

ú.

bardiezowy

n.

nem tnt

(Krakó.

1565-ben;

szolgált

volt.

Egyet-

Czartoryski-

egyszeren jancsárnak nevez-

a neve, s

ki

mert a szerz' jancsárként

kéziratából

Osztrovicából

fia

ember

(Ó-Szerbiából, Kossovotól délre) származott igaz rácz

szövege

krónika

a

megjelent cseh nyelven, úgy hogy azt tartották, a cseh szöveg az eredeti s

csak lefordították.

lengyel nyelvre

ellenkezt

mutatta

ki.

legelbb

Wien.) Lengyelül

Gat§zo\vski Varsóban.)

úgy hogy

(Rozprawy

kritikailag is

1828-ban

história, filologie

jelent

Azonközben több méltatása lehetvé

Ostrovice Istorye

iz

Glasnik srbskog

nem

Ujat

uéenog

I.

k.

(Kiadta

került

kézirata

le.

el,

(Myajla Konstantinovica

letopusi turski, spisani

drustva.

is

jobb

az

vált.

Beograd.

tartalmaz, mert a lengyel szöveggel

Magyar nyelven tör.

ili

1860

a literatury.

meg nyomtatásban.

és

Szerb nyelvre Safarik Jankó fordította Srbina

azonban

József

Jirecek

zoboru

oko godina 1490.

1865.

p.

25

— 188.

1.)

mindenben megegyez.

megjelent egy ismertetése:

Konstantin Mihály

krónikája a XV. Drakulics Páltól. Századok, 1876. 416.

1.

A krónika szerzje 1455-ben testvéreivel egyetemben török rabságba jutott, menten besorozták jancsárnak. 1463-ban Bosznia török kézre jutván Zvecuj várának parancsnokának tette

Mátyás király 1463. decz. lépett

után s

s

hogy

a

a szultán.

Midn

magyar szolgálatba

Mátyás király 1465-iki hadjárata magyar hódítás szünethez ért, Lengyelországba ment,

agitált a török ellen.

lelkesen

látta,

meg

16. elfoglalta Zvccaj várát,

haláláig ott tartózkodott.

321

Azonban

itt

sem váltak valóra reményei. 1496 —1501-ig

meg

irta

krónikáját rácz sajátosságokkal elegy lengyel nyelven.

Krónikája 48 fejezetre vallás-erkölcsi dl.

szokásai;

Mahommed

oszlik

— 24.

Klöszó.

:

— 1481-ig,

— 35.

—

fejezet

8.

— szerb

fejezet:

A törökök

:

14ól-ig

történet

Élményei;

hallomás után; 38

— 37.

.'ifi

— 48.

fejezet;

közig, és hadi szervezet, intelmek a keresztényekhez.

Jajczáról két fejezetben van szo

..Miután

a

császár

Bobowiec)

(lengy.

küldetett azzal

vonultunk.

felé

20,000

(t.

i.

Bot

Nagy

seb-

lovassal

elre

királyt

fogja

Tamás

hogy

valamelyik várában, mert az a hír

egy szolgája sem. Ez azonban

lap.

megszállotta

pasa

parancscsal,

a

-M ben 112.

a

:

(szultán)

várát, Jajcza

Machmet (Mohammed)

tiben

el

1

Török

fejezet:

szultán trónralépése); 25

Török történet 1451

fejezet:

Túrók

9

hogy már nincs a bosnyák király) már járta,

tudott a törökök közeledtérl s éjjel-nappal azon volt,

hogy mennél több embert gyjtsön maga köré. Ilyeténkép egy Kljucs nev várához ért s délben meg akart egy kissé

Ebben a

pihenni.

kök,

kiknek

pillanatban ertek a var közelébe a

sejtelmök

sem

a

v*blt

király

szolgaféle jött hozzájok a várból s elárulta a

király

Mahomet pasa azonnal körülfogta a várat másnap fogollyá lett a király. Egy imakönyvre

létét.

megesküdtek királyt esett,

neki,

Mohammed

jelent

hogy

A

Jajcza

eltt,

már

(korán)

a

Azután meghová a fogoly

hogj királyok foga

látván,

császár erre birtokába vette s

jelen-

s

életét kímélni fogják.

császár

is elho/tak. Emberei megadtak magokat.

királyt,

törö-

ottlétérl.

a

várat,

lefejeztette

a

egész országát elfoglalta.

A szultán visszatérése alkalmával engem (Konstantin Michalovicsot) ön jancsárral és

nem messze fekv

A

Zvecsaj

3<>

más

törökkel a Jaj

vára parancsnokának rendelt.

császár eltávozása után Mátyás király nagy hamarsággal,

még

a:-

ostrom

sz

folyamán Boszniába

ala

fogta,

nyákok, a kik

a

Kkkor azok

városban

S

jött s Jajczát

a

meg

Zvecsajt

töröknek behódolt bos-

a varban maradtak, elfoglaltak

egy tornyot a torok zászlóval együtt. A zászlót ledobtak

s

a törököket kivertek. Latvan ezt a magyarok, nagy hévvel

megostromolták a tornyot S benyomultak a varosba. A tönkök a fels várba menekültek, a hol megersítették helyzetüket. 21

322

Mátyás s

más

(t. i.

király

nyolcz hétig ostromolta a várat

teljes

csapatokat ágyúkkal küldött Zvecsaj

alá.

A

vár

falai

Zvecsajé) csakhamar sokat szenvedtek, de mi éjjelenként

Ez mindaddig

kijavítottuk.

tartott,

keztében magyar kézre jutott

míg Jajcza árulás követ-

ezután nekünk

;

is

meg

kellett

adni magunkat. Jajczából és Zvecsaj ból csak igen kevesen

Mátyás a maga számára akarta ket megtartani. Én dicsértem az istent, hogy becsülettel megint keresztény uralom alá jutottam.

tértek vissza Törökországba, mert

Mohammed

35. fejezet.

szultán értesülvén a Boszniá-

ban történtekrl, a következ évben visszatért s azokat az ágyukat is maga után küldette, a melyekkel Jajcza falait szétdúlta. Már megkezdték az ostromot s a császári zászló megjelent a város falán, a mikor az egyik véd birokra kelt

zászlótz

a

jancsárral, s mindketten lezuhanván, ször-

nyet haltak.

Mikor a császár ezt a vitézséget maga eltt

meggyzdött folyóba senki

a vár bevehetetlenségérl, ágyúit a Verbász

egy vízesés

vetette

már útban

értesült,

Jajcza

A

Török

is

.

közel a városhoz, hogy

visszavonult.

bosnyák fejedelemséget

alkalmával egy király

alatt

vontathassa és

ne

ki

s

látta,

volt

visszatért.

Jajcza

És

Visszavonulása

elfoglalt.

fölsegéllésére,

így

maradt

Mátyás

midn

meg

errl

sértetlenül

."

.

török történetírók közül csak a Thúry József fordításában meg-

M. Tud. Akad. 1893.) részleteket, valamint a Bosna (szerzje Salih-efendi Hadzsi Husszeinovics, fordítását

történetírók. jelent (Török történetírók. Tarihi-diári

néhai

Kállay

Benjámin

X— XIII XXIX— XXXII.) :

rendelte

el)

állottak

Bosznia elfoglalására

rendelkezésünkre. s

Jajczára

(Okit.

vonatkozólag

magok módja szerint „feldolgozó" törmagot vethetünk az igazság felszántott mezejére '. hangulat, s a környezet megvilágítására, néha idrendi meg-

a török krónikásokból, illetleg a

-

ténetírókból „kevés

Azonban

a

határozásokra figyelembe veendk.

Antonii Bonfini: Okit.

II.

Rerum Hung.

Dec.

(1463.) XLVII. (1481.) Dec. IV. Lib.

Okit. XXVIII.

III. I.

Lib.

X.

IV. (1464.)

323

A

s

bosnyák foglalásra nézve voltakép

a

s

Mátyás

1486-ban került év múlva

a budai

udvarban

súlyt

e,

Imiéhez

Szapolyai

Csakhogy hiába

hódításával,

hogy szemtanuk

fektettek,

27-én

vagy egykorú szemtanú után

valamely részleteket.

els

a király

jan.

udv. történetírónak

mellé

király

foglalkozott

Mátyás királynak Dombtól) 1464 használta

a hazai

1503), mint a rccanatii fiskola tanítója

Bontini (1434

2'.i

igy csak

hogy

Noha

:

csak

végleg

ostromra

jajczai

vezérkútló

nem

indul-e,

közelebb

egyéntl

álló

sz.)

tudjuk. Gyanítható, hallhatta

nem

rendelkezésére adat.

állott

informálják.

(OkL XIV.

levelet

kelt

'

látszik,

a

ellenrizte a

hallottakat s elhisz mindent. Így p. o. Jajcza elfoglalása után, 14»>3 decz.

24-én vonultatja be a királyt Budára, holott csak tént a diadalmas

mindegy,

Neki

fogadtatása.

febr

1464

13-él

1463, akár

akár

141

vonult be a kiiály, f, hogy ékesen megírja a szo\

S mégis Bonfinit nem nélkülözhetjük Mátyás korának sem bels, sem küls vonatkozásainak tárgyalásánál. Az országot nem ismerte, az udvarnál alkalmazott „elkel idegen" szemével nézte es látta az embereket

;

annak

a ki beszelni tudott vele,

történetét

a

kedvezett.

Hunyadiakig átgyúrta, korának

tákkal fiiszerezve

állítja

Nem

be.

Magyarország régibb

eseményeit

megtartja az egyensúlyt a fölprémezett igazság

anekdo-

pedig

ügyes

de

szellemeskedik,

szerkeszti,

a hallottak között. Véle

s

szemben Thuróczy krónikájának eladása semmitmondó III. melyhez képest még Dlugosz eladása i<»klt. IX. mondható. ,

rövidlct.

i<»klt.

gazdagnak

is

i

7.

Ranzani (Ranzanus) Péter

püspök,

luceriai

Ferdinánd

I.

—

nápolyi követe Mátyás király udvarában (1475 8). Munkája Kpitome rerum Hungaricarum iSdiuandtner S. :

Mátyás Flórián a BakÓCI képezte eredetibl adta

Az

Okit.

VII.

A munka 1487-ben „cuúis

alatt

Íratott,

közölt rész ei az index

s

Egy adata feltn,

bvítené.

retünket

habitatores

Giacomo 1.

1

nem

fektette

di

a

Adalékok

88.

1.

I.

alatti.

narratio csinos formában.

Boszniáról

azt

mondja

vallásnak.

feleli

A

tll

súlyt.

Pietro

meg 1

H.

tartalmaz olyat, a mi isme-

midn

Luccari

IV dedicati ad eccelso Senato

jelent

1892.

mer

R.

— tulajdonát

MNM.

colunt Christum iuxta orientális ecclesiae ritum", ez

így általánosságban akkor sem

inkább a stílusra

jelenleg a

Fontcseihen a XXXII. Index

ki.

sz.

—

Tamás érsek

t-ben, Bontinius

elete

a

gentiluomo di

Ragusa. Két

Raguseo ki a

másik 1790-ben.

törtenetéhez.

Beigel

J.

Századok.

324

A

Luccari szül. 1551-ben, f 1615 máj. 22-én. mvelt olvasott ember.

köztársaság rektora

volt, tanácstag, diplomata,

élbeszédébl értjük, hogy a senatus De szintén megvallja, hogy kivonatokat, anyag feldolgozására nem elég egy emberölt s

1604 jan.

1-én

keltezett

engedelmével végig kutatta a levéltárakat. a teljes

„Valamint az

ristrettokat készített.

testbl, ha kivesszük a csontját,

állati

hiábavaló anyag marad, azonkép a történelem

is,

ha egészben vagy rész-

ben elnyomjuk benne az igazságot, hiábavaló, fölösleges szóhalmaz", így ítél

anyag fontosságáról.

a levéltári

Jajczát

illetleg

hogy Mátyás

megjegyzi,

király

Érdekes a krónika annyiban, mert Bosznia elvesztését

hagyományok alapján 137 év múlt Bosznia

az

1

vonatkozó

463-iki

hadjáratát

ristrettokat

király

adatai

különféle

nem pontosak. Hiszen

megfojtatta

összeállította.

toldta

hogy Tamás

belé,

az apját, azt híresztelvén,

s

a

A mi Mohammed

azt jobbára Chalcocondyles után

illeti,

elzményekbe azonban

utolsó

korrendi

:

Jajcza elfoglalása után. mikor az anyagot vizsgálta

el

elestére

szultán

tárgyalja

visszafoglalta.

1463-ig

fia,

hogy

adja,

István, az

szélütés érte.

Ezeket a híreket akkor az özvegy királyné pártja terjesztette. Elmondja azt a legendát

Gojak

is,

hogy Mohammed szultán csuhában belopódzott Szutkir. udvarba, hogy kikémlelje a viszonyokat, de egy

bosnyák

jiszkába, a

nev

kenéz megismerte.

A

király le akarta kötelezni

nemcsak hogy nem bántotta, de ajándékkal hódolt

meg

neki.

A

a szultánt

s

fia ezért ölette

az apját.

Mátyás

királyról is beszélték,

hogy

a török táborba lopódzott ál-

ruhában. Luccarinak ez a betoldása inkább prózába

melynek csak az

a positiv alapja,

hogy

a

bosnyák

ség dúlt s ezért jutott véginségre országok

kir.

szedett vitézi ének,

házban egyenetlen-

is.

9.

L.

Tuberonis Dalmatáé Abbatis Commentariorum

rebus suo tempore,

nimirum ab anno

Christi

1490

de-

— 1522

Pannónia et finitimus regionibus gestis. libri XI. Mátyás haláláig terjed rész praeludium. Magáról azt írja a szerz, hogy ne azt nézzék, miképen ír, de hogy /////. Schwandtner P. II/I. 101—381. 11. Az Okit. VIII. XXXVIII. sz. a közölt részletek ugyan in

A

nem bvítik

tudásunkat,

Tubero számos

a

teljesség

okáért közölvék.

Raguzában s Bosznia a ferenczes barátok hagyományai alapján ír.

végs napjairól A ferenczes krónikák Miklós)

de

följegyzést használt

krónikájában

közül Fra Nikola Lasvanin (Lasvai van egy betoldás „Bosnia Captiva"

ez.

a.,

tend.

mely (A

nem

újat

szerajevoi „Glasnik"

L915.

megemlí-

itt

betoldását

a

s

de

ugyan,

tartalmaz

krónikáról

lasvai

illetleg

1.

a

évi'.

10.

A

jajezai

ostrom

évi

1461-í.

modern katonai

leírása

szempontból.

Auf Grund der Angaben des Führers vvurde durch Zciehnen

vis-á-vis

cin allgemeines

gewonnen

der Festung

über die L'mrisse

Bild

(siehe Skizze 9, 10 u. II).

1

Hienach

gingen wir den Wall ab und erhielten den Grundriss nach Skizze

I.

Nun tauchten 1.

Wozu

folgende Fragen auf:

diente das Travniker Tor, da doch die

Seh

jnahalla beden grad die Stadt gegen die Pliva zu absperrte 2.

Wo

führte der

aus der Stadt 3.

War

4.

Wo

Weg

nach Travnik (Vakuf

i

d

?

eine Brücke

war

vorhandén und

wo

die untere Stadt,

der Festungsgraben

\v<>:

ihre

Umwallung und

:

Travniker Tor zur Sicherung gewesenen Plivabrücke bestimmt war. Eine

Ich vermuté, da^s das

einer dortselbst

Brücke

zweite

möglicherweise

Qbersetzte

auf

den

Vrbas.

Weg

dem

nach

s<»

gelangte

man

und

nach

Travnik

Vakuf donje. Der Führer hingegen behauptet, dass die Vrbasbrücke bei

Kozluk gewesen

an

sei,

auch heute eine SOlche

derselben Stelle, an der sich

betiiulet.

I

Mese Brücke

wáre dann

ausserhalb des Stadtwalles gelegen, welcher mit der Samic

mahalla

beden

endet. Jedenfalls

Brückenstelle

in

an der

Vrbas

kommen

nur die

wo

sich

Die Unterteilung 1

A iD.cs

eine in

m

'_'» »

liegt

ti. sz. a, emiitett vázlatot

I

für

eine

dem Travniker

der Wasserfall und das

Brücke nicht

eine obere

FlussaufwáltS

Punkte

zwei

denn zwischen

Betracht,

Tor und der Kozluker Brücke Vrbasdcfilee,

etwa

seh:

-st.

und eine untere Stadt letbeo

7. és

326

hátte besonders

wegen

Feststellung der Hauptangriffsrichtung

Belagerung von Jajce durch König Matthias Jnteresse. Denn wir wissen, dass der König zunáchts die untere Stadt

bei der

einnahm. Leider Hegen keine Anhaltspunkte hierüber vor.

Wenn man

aber von

Kozluk

stadtwárts schaut, so

drángt sich einem die Überzeugung

dass

auf,

die

untere

dem Banja-Lukaer Tor sein Háuser mit genau demselben Gepráge,

Stadt nur das heutige Varos vor

kann. Dórt stehen

wie jené

Und

um

alté

Sahat kula alsó gleichen Alters

die

tatsáchlich liegt

vvie diese.

nur Varos „untén", námlich

dórt, \vo

das hochufrige Vrbasdefilee zu Ende ist.InnerhalbderStadtum-

wallung hingegen

liegt alles

hoch, weil eben

am Vrbasdefilee.

Das Varos ist heute das katholische Stadtviertel und es wird von dürfte es vvohl auch ehedem gewesen sein ;

der Festung vorzüglich beherrscht.

Leider hatte ich mich mit

dem Absuchen nach

der

—

die oberen und unteren Stadt innerhalb der Umvvallung Teilung etwa in der Linie Saleffendic Kula, Sahat Kula,

Travniker Tor schien sehr

aufgehalten.

durchstreifte

Erst

das

ich

mir

zuerst

am

zweiten

einleuchtendste

die

—

Tagé (5. 7.) abends nach altem Gemáuer und

Varos

Spuren eines Festungsgrabens. Ich habé damals die Überzeugung gewonnen, dass das Varos tatsáchlich befestigt war die Linie dürfte etwa ;

zwischen dem Banja-Lukaer Tor und der Saleffendic Kula begonnen habén, lief über einen heute noch freiliegenden Platz und zog sich vorwárts der vom Führer angegebenen an den Vrbas. Ich bilde mir auch ein, stellenweise Spuren der befestigten Linie gesehen zu habén, Mauerwerk allerdings nicht, aber ausgearbeitetes gewachKozluker Brücke

senes Gestein.

bis

Von einem Graben habé

er dürfte lángst eingeebnet

Der Führer wollte irdischen

Gang

worden

schliesslich

wissen, der

glaubwürdig.

Fc-UiiH^bau

iius

Endüch Jen

gefunden

noch von einem unter-

das Travniker Tor mit

Kozluker Brücke verbunden habén für

ich nichts

sein.

soll

soll

das

Steinbrüchcn

;

der

ich halté dies nicht

Steinmaterial

von

für

den

Hramcc (auch

327

— siehe Skizze — gewonnen worden

Ramca)

Mann

7

soll

von Hand zu Hand ging König Matthias

sein.

(l),

kam

in

4 Tagmárschen von der Savé Der

vor Jajce (zirka 120 km). Diese Marschleistung, Terrain

(

auf feindlichem

;

'.ebiét

ansehnliche, aber auch für

und Sturmgerát

Artillerie-

Mannán

gestanden habén, so dass der Stein

bis dorthin

ist

eine

K'eiterei

in

üiesem

Fussvolk eine sehr

für

recht

traf jedenfalls erst

gute

;

das

spáter ein.

Als Anmarschlinien von Banja-Luka nach Jajce kom-

men

Betracht

in

Jené östlich des Vrbas dnrch das Vrbanjatal über

1.

Varos, Skender

Kotor

des Ugar und Vrbas

—

Vakuf und

—

nach

nach Überschreiten

Jajce.

Weg

langs des Vrbas.

2.

Ein eventueller

3.

Jené westlich des Vrbas über Sitnica, Varcar Vakuf,

Borci, Jajce.

Es

heisst,

dass Truppén des

dürfte

zwischen

Sitnica

und

Matthias

Königs

Weg

Kljuc im SanataJ berührten; der

Varcar

auch

von dórt nach Jajce Vakuf in die sub 3

genanntc Verbindung eingemündet habén. neige

Ich

zur

dass

Ansicht,

Vorrückung

die

grössten Teils der Streitkráfte, jedenfalls aber der

des

Artillerie,

auf der Linie 3 erfolgte.

Da

allé

Angaben immer darauf hinweisen, dass König und ei in Besitz nahm

Matthias zuerst die untere Stadt ziemlich

viel

spáter die obere Stadt,

glaube

so

gegen

Sturmangriffe hauptsáchlich

seine

des

Banja-Lukaer

Die

Berennung und Einschliessung

von

der

Pliva

ich,

dass

den Teil náchst

Tores gerichtel waren. Dórt mochten wohl auch die einheimischen Katholiken den Angreifer mit Rat und Tat untersützt habén. bis

an

die

erfolgte vermutlich

vereinigten

Vrbas-I'liva.

Die

Artillerie- und des Sturmgerátes aber dürfte von Borci über das Carevo polje und die Katina ge

Hauptmasse des

BaSfe

luei

herangebracht worden

SUdlich der Wasserlinien Vrbas-Pliva dürfte

bemerken gewesen

vom sem.

Angreifer

Dórt

sein.

der

und vereinigten nicht viel zu Türkén wohl die

Pliva

zunáchst

blieben

An^riff

-''MMfl^lM'M 1

loZldli^,

" ,

'

i...i

.

-•

.;

-

7?

2

— >

}

r

H

?7>

UTOOUv,

mesét

*

<

mÉMm& m&mmá

33

wáhrend der ganzen Belagerung

fast

Herren,

die

es

sei

denn, dass König Matthias im W'inter grössere Kráfte über die

jedenfalls

Vrbas auf die

genug

bei

die

Südseite

niederem Wasserstand

trotz

des

Eisdecke

tragfahige

von Jajce Qbersetzen liess, Festung vollkommen abzuschliessen. Übrigens

Vrbas keit

irgendwo

um

so der

ist

reissendeH reschwindig-

beschránkt fahrbar. Hochwasser im Frühjahr und Hei

aber auch im

Sommer, wie wir uns

Tagén der

den

in

Besichtigung überzeugen konnten.

Der über Borci das

sich

Bild

Tekija und

wie es

der

Vrbica

anrückenden

Festung

nach

und

(siehe Skizzen 6

der Skizze 9 veranschaulicht 1

in

bot

Belagerungsarmee

etwa so

8)

Es

ist.

Höhen

der

Erreichen

lásst

dar,

keinen

Zweifel zu, dass die Festung vorzüglich angelegt und ihre Verteidigungsfáhigkeit

leichte

für

damaligen

die

Waffen

durch die Natúr ausserordentlich begünstigt war. (Isoüerter

(Jmgebung dominiert und dessen Südseite Lage des Hiva- und Vrbasbettes damals unangreifbar gewesen ist.) Trotzdem scheint der König es sehr energisch versucht zu habén, die Festung in cinem Ansturm, der hauptBerg, der die

infolge der sehr glüeklichen

sachlich gegen die untere Stadt geriehtet war, überfallsartig

einzunehmen. Der Erfolg dieses schneidigen \'orstosses war die Einnahme eines Turmes, wodurch die untere Stadt am 4. Tagé der Belagerung in die Hánde des Angreifers gelangte. Dann aber nahm die Belagerung jenen schleppenden Verlauf an, der für die damaligen Festungskámpfe ziemlich typisch war.

Wir dürfen éhen des Angreifers sehr die

Geschütze.

nicht vergessen, dass die riilfsmittel

bescheiden

Diese waren

denen wir heute mit recht Rohre mik! sehr láng,

die

gewesen

besonders

sind,

sogenannte „Schlangen*, 1 an

vieles

auszusetzen

Pulverladung

Die

habén.

war zu

klein,

so

dass das Geschoss schon im Rohr eine ziemliche Ver 1

tünteti

Ezt

fel, "•'

.i

vázlatot

nem reprodakáhattuk.

Jajcet

Volojak

.i

de az V. fejezetben közölt összképek fölösl

llue giösstc Sch isswoil

bis s<

x «

felöl

a

m

hetragen

nézve ik.

332

rung seiner Fluggeschwindigkeit

am

beim Auftreffen

war

Ziele

Wucht

Die

alsó

gering.

desselben

Die passive

Festungsvverke spottete daher meist

der

Widerstandskraft

erlitt.

einer Beschiessung durch die Artillerie.

von König Matthias vor Jajce als „Belagerungsartilleriechef" bestellt war, mochte deshalb einen schvveren Stand habén, um seiner Aufgabe gerecht zu vverdcn. Eines aber geht aus den vorhandenen Der

streitbare Zipser Abt, der

Angaben über den Kampf hervor

die

:

niedergehalten

Türme

wahrscheinlich náchst der

zu

wissen

kapija

—

hauptsáchlich

meint,

verlegte

Es mussten auch

sondern beschoss die ganze Stadt. Verteidigungsgeschütze

Artillerie

des Festungswalles,

sich gar nicht auf das „Breschieren"

—

werden,

die

welche

und wie der Führer

beiderseits

der

Tabija

aufgestellt wareh.

war auch der Winter hereingebrochen, der war kein Hindernis mehr, das Einsetzen

Jetzt

eingefrorene Vrbas

von Geschützen südlich des Flusses konnte daher keine Schwierigkeit bilden.

Von

hier

konnte die vollstándig

ein-

gesehene Stadt wirksamst bombardiert werden.

Türkén notgedrungen sich wo bald Wassermangel Festung war damit besiegelt, eintrat. Das Schicksal der angeblich 7000 Mann 1 — kapitulierte. die Besatzung

Dadurch aber mussten

auf

das

die

zurückziehen,

Kastell

—

Ahnlich dürfte sich die Belagerung Jajces durch Sultan

Mohammed

im folgenden Jahre abgespielt habén. Nur konnte Haus aus am

hiebei der Hauptteil der Artillerie gleich von

Südufer der Vrbas-Pliva, alsó gegen die offene Seite der in Tátigkeit getreten sein. Auf die unverbürgte

Festung

Nachricht,

blosse

Anzuge die

sei, liess

dass

ungeheures Entsatzheer

ein

im

der Sultan die Belagerung abbrechen und

Geschütze unter Ich halté die

dem

Wasserfall in den Vrbas werfen.

Gegend,

leuchtung des Wasserfalls

von

erfolgt,

der

die

als jené,

Be-

elektrische

wo

sich

diese

tragikomische Episode zutrug.

Weigel Ferencz cs. 1

Föltétlenül túlzott szám.

és kir. tüzérkari százados.

11.

Barcsay Géza jajczai járási fnök 1888 jún. 11-én Kutschera Hugó bosnyák-herczegovinai polg. adlátushoz Tomásevics István király tetemének kiásatási körülményeirL kelt,

Kegyelmes L'ram

A

bh.

!

polgári odlátustól kapó;

kelt

leletbez

következ megjegyzéseket fzni Folyó hó 8 an a bh. országos múzeumtól

táviratom kapcsán van szerencsém a szóban

még

a ki tudatta

helyet

velem, hogy

fog

Jajcza

megtekinteni

1463-batl kivégzett zett

azonnal rendelkezésére

stb.)

a történelmi

emlé-

kornyékén

Jajcza

utolsó bosnyák

az

király,

úgyneve-

állítólagos sírhelyén, az

bocsátottam

miután régebben itten

helyek

hogy az

és

Tomásevics István

ideérkezett Jr. Truhclka,

valamint

történetét,

subán ásatásokat fog végeztetni.

Kraljevski Éli

lorgo csontvaz-

a

keket illetleg (katakombák, temetkezési

több

parancs, valamint mai

béli

napon

ásatok, de be akartam

ásatás biztos eredménynyel

várni

helyére,

lelet

jobbpartján elterül Wozlat

szakért

egy

.unkásokat,

s.'

a gondolati

kiküldetését,

ho

járjon'.

Hogy minden feltnést munkásokkal a

a

lalkoztam azzal

elkerüljünk, a

mely

nev

jo

csak

mentünk

7-én este

negyedórányira

városrésztl,

van

közvetlenül a

ki

a

Vrbas

a

I'liva

víz-

szemben emelked F'odhumicia nev hegy mögött. A temetkezési helyen egy nagy négyszögletes csiszolt klap fekszik, a melyen meg homályosan elmosódott jelek láthatok. Csak szakszem vizsgálat tudná megállapítani, hogy ezek feliratnak a maradván avagy pedig egyéb jelek. Valószín, hogy a kereszt volt A k, a mely körülbelül 20 ezentimeternyire all a földben, eséssel

.•

oldalán

ki

!-•

van vájva es egyik sarkán megrongálódott

valamint a mellette következtetni,

lev gödörszer, de

hogy már korábban

is

csekély

végeztek

El

a

körülmény,

beméi] itt

.

enged

jelentéktelen

kísérleteket.

réteg

A klapol a munkások eltoltak humusban szegény, kavicsos

megkezdték az

és

(

ibb,

boltozatszeruen

elhelyezett

azonban annyira elbontott mar lehetett

a föld,

.

kövekre

ásatást.

méternyi

bukkantunk,

hogy biztonsággal

A

fold

mélységben amelyeket

semmire

következtetni.

kréteg alatt ismét egy fentebb leirt földréteg követte •ti és méternyi mélységben meg semmit sem találtunk. Tovább ásva másfél méternyi] sak koponyacsontokra bukkantunk. Most mar tei: obb óvatossággal dolgoztunk Ezalatt a

.

tovább es Truhelkanak sikerült késével egy emberi koponyát kikaparni, amely azonban egészen meg volt töltve földdel.

334

A legnagyobb vigyázatosság hogy

kerülni,

és óvatosság mellett

a kiemelés alkalmával a

Az egyes darabok azonban mind

vannak

jó karban

néhány fog is van) és szakért ismét Közben sötétedni kezdett. Az

sem

koponya ne hulljon

lehetett el-

szét részeire.

(az állkapocsban

még

összeillesztheti.

ásatási

helyet

gondosan

elfödtük

kövekkel, ráhengerítettük a klapot és a koponyát magunkkal vittük.

8-án hajnalhasadáskor ismét folytattuk a munkát, a mely alkalom-

mal az egész csontvázat úgyszólván hiánytalanul találtuk meg.

hogy a csontváz nyugattól

Megállapítottuk, a törzstl

el

választva és a

volt

mellre

téve.

csontok közül azonban a felslábszárcsont

A

csontvázat

találtunk, a

egy béklyószeg,

A

A

csontváz sértetlen, a

törött.

fej

alatt két kicsiny

ezüstérmet

melyek Truhelka szerint Nagy Lajos (Anjou) idejébl valók

és rajtuk a kombinált

ket

kövek takarták.

kelet felé feküdt, a fej

A

magyar

vasgyr

és franczia czímer látható.

A

lábak mellett

feküdt.

csontváznak csak egyes darabjait lehetett megtalálni, a melye-

azonban gondosan kiválogattunk, megjelöltünk és a

járási hivatalnál

elhelyeztünk.

tl

Az összes csontokat óvatosan megtisztítottuk enyvben megmártogattuk.

a rájuk tapadt föld-

és folyékony

A mint ma sürgönyileg jelentettem, a kapott parancs értelmében a Szándékom továbbá O császári és királyi Fen-

lelhelyet bekeríttettem.

sége megérkeztéig a csontokat

itt

tartani és Truhelkával történt megálla-

podás után, a mennyiben Kegyelmes Uram másképen nem óhajtana kedni, az országos múzeumnak Sarajevoba megküldeni.

intéz-

már magával

vitte

A

fentebb említett

két

ezüstérmét

Truhelka

Sarajevoba.

még, hogy a történelmi adatok szerint Tomasevics Hum-hegy aljában temették el. Ez most annyiban látszik beigazolódni, hogy a lelhely tényleg a Hum-hegy ama részén van, a melyet Podhumnak neveznek és hogy úgy a mohamedánok, valamint a katholikusok, fleg a francziskánusok körében a hagyomány ezt a helyet

Megemlítem

királyt állítólag a

jelöli

meg

az utolsó bosnyák király sírhelyéül és Kraljewski-sírnak mondja.

Jajcza,

1888 június

11.

Barcsay Géza járási

s.

k.,

fnök.

12.

a) Mátyás király tartózkodási helyei 1463-ban. Január

3.

335

Február

6,

336

b)

Mátyás király tartózkodása 1464-ben, deczemberig. Július

júliustól

s.í:

1463. deczember 6. Jajcza városa. Mátyás

király a I-'rangcpán Istvánníik

(Frangepán Okit.

60—62.

II.

adományozott Medve váráról.

1.)

1463. deczember 9. Jajcza városa. Mátyás (Diplom.

nyugtatja

ragusaiakat

a

Ragusanum 620.

adójok

megfizetése

irányában.

i

1463. deczember 14. Jajcza. Mátyás megersíti

Zsigmond

király,

a

Dabizsiv

Latinitza

Hervoja herczeg

polgár részére a

ragnzai

Brankovics György dcszpota

s

által

a szrebreniczai bányákat illet „glagol" írással kiállított adományleveleket.

(Diplom.

Ragusanum

I

1463. deczember 24. Jajcza varosa. Mátyás ki

király

másolatban

hiteles

rendelete

Erdélyi Péternek a káptalannak UTÓI

Hunyad várához

szóló jelentését, hogy Erdélyi Pétert a

adomány

útján nyert Kurulyest

káptalanhoz, hogy adja

gyulafehérvári

a

szálláspataki

nev

tartozó

s

királyi

birtokba beiktatta. (Eredeti, papíron;

rányomott pecsétje elveszett. M. 0. D. L. 29,518.)

1463. deczember 25. Országos

A

király

XXV.

Páloezi

Mátyás

!tr,

|

jan.

országbíróhoz

László

király

deczember

Jajcza

elfoglal..

mandátuma

a

27. Jajcza.

pozsegai

káptalanhoz,

János

(orjaveván)

Ügyében

castro nostro Jajce.

in

i

1463.

Korogyi

Kath Károly.

deczember 26

hí.'!

1

(Okit.

levéltár.

Idél

t

vagyonokat

meg

királyi

Pákosi

Pál

udvarba.

17-en kelt relatiujaban.

ellen

(Átírva

M. 0. D.

1

elkövetett a

a

hogy

nelia

orya>

hatalmaskodás

pozsonyi

káptalannak

338

1463. decz. 31. in civitate nostra Jajcza.

Lökös

Mátyás a lucrum camerae adószedjének Szatmár megyében Kállai Pált s Pallagi Györgyöt nevezi ki. 5 portánként 1 ±b fizetséget

költségeik pótlása fejében kifizettet.

ad V. Com.

II.

161.)

(Katona

1464. január Mátyás

király

VII.

661.

Kovachich Suppl.

»

2.

Hídvégi Székely Jánosnak és Szentgyörgyi Székely

Miklósnak descensuskép a király tetszéséig Kozara várát adja. (Okltár.)

VII.

1489 Kövendi Székely Jakabnak, III.

I.

okt.

Mátyás

király követének alkudozásai

Fridrik császárral.

Rev de domine, Arbitror rev dam paternitatem vestram desiderio quodam teneri, quidnam inter sacram ces. Maiestatem, ser mum Romanorum regem et inclitum regem Hungáriáé agatur. Itaque scire cupio rev dam dominationem vestram, fit inprimis indictus conuentus amborum regum ad festum Natiuitatis Marié proxime transactum. Oui quidem conuentus ob defectum mandati caesarei fit prorogatus quoad plénum mandátum Cesaris adesset, ad nutum tamen certum temporis prefixum fit. Interea temporibus Jakobus Zackel, regius dux copiarum in Rakerspurg, contulit se ad Portum Naonis et postea in Laibacum, quem Cesar perbenigne excepit, pulchrisque muneribus preter consuetudinem suam donauit. Ibi nomine regis Hungarie peciit, quod Maiestas filium suum illegittimum bastardum regem Bossne et Croatie crearet. Secundo loco peciit sibi fieri opem contra Thurcos, quod si Cesar facérét, tunc rex vellet omnia opida, castra et fortalicia que in ducatibus Stirie et Karinthie tenet, sue

1

idéz

Kovachich Vest. Com.

egy

oklevelet,

melyben

II.

161.

Kállai

alatt

csak

1463.

Jajcza kelettel

Lökös Pálra bízza a kamatnyereség

beszedését Szatmár megyében, öt portánként

1

arany. (Idézi Teleki

III.

316.)

Celsitudini

imperiali

ca

opida

castra

Tertio loco rex velit tenere

restituere.

bona

et

que

Austria

in

Marté

ipse

et

reompensam

ac multa impensa comparavit, el in nunc curare atque efficere, quod incole regni Hungarie

gladio velit

Cesari

et

tilio

suo homagium prestare

deberent, quovi

eorum regem et ducem Austrie habere vellent, quem Cesarem et eius filium. _>;;art<>. quod Cesar annueret quod rex in Austria nouam in: cionem seu exaccionem super vinis habere Item

neminem alium

post obitum regis

in

<

de opidis, eastris Patauiensi

pro

ab

bonis que

et

sue

Maiestatis

arbitrio

cesaree.

quando sünt quod rex sit

Croacie,

spe

freti

Sed

condicionem

ducatum

noluit

acceptare,

sed

opidis

et

ac

eastris,

quod

Austria detinet, pro quo Cesar

arum

summám

iterum

Romanorum

Maiestas,

Cristotíerus

Maiestatem

superioris

qui misit d.

nonnullos

cum

pacis facturi,

Uber

postea

Cesarea

Venetorum,

domini

ducum

oratores

Baradiensem, alios

Rex

Austrie. d.

oratores

fertur

cin

Lynntz quod

in

adhuc

CristofTerum de in

Mellicum,

esi

Bude,

esse Liechtei

vbi

dux

nonnullis oratöribus príncipum expectat e<>run-

ibidem, initium tractande

quod deus omnipotens bene

idmonti .V :

et

rediit.

ducis Sigismundi Austrie,

dem oratorum regiorum aduentum

Zahn

omnibus que in

dux AJbertus, Georgius, Ottó el Bauarie, duo duces de Braunsswig marchio

Saxonie, archiepiscopi Premensis sünt

Bauarie

bonis

et

rex.

Sigismundus de Brandeburg,

et

Cesar

honestam pecuni-

sibi

velit

cesar.

Coloniensis. Treuerensis,

opidum

cederet

Itaque Zakel abiit ad regem

dare.

Traburg ad

in

rex

rríunicionibus

aliis

laturus.

concernentem

Austrie

voluit

regem,

recipére in

Turcos opem

contra

sibi

suum regem Bossne

eum

voluntarii

Ma:

Imperialis

respondit, se libenter velle creare filium el

Salczburgensi,

ecclesia

personis haberet. vellet agere

aliis ecclesiasticis

et

Admontei Formelbuch des

vertat. ss.

V.

...

J.

i.

11.

X\. Jahrhunderti

zur Kundé steiermfirltíscher GeschichtsqueUen

v.

340

VIII.

1522. Korbaviai Károly horvát bánnak közlése a török végek állapotáról, mely .Adelshausen György német lanczkenét kapitány

útján

Rotenhan

Sebes-

tyénnel közöltetett informatiókép a német birodalmi rendek részére.

erfarung

Diese

wan

der

hat

oder

haubtman

aus

Crabaten von einem gefangen Turcken bekummen, vnd mir Sebastian

vom

Rotenhan durch

ist

Georgen von Adels-

knecht haubtman doselbst gevvest, anno etc. XXII. Inn Sendrow oder Smedra (Szendr), des Turckischen keisers stat vnd schlos sind die hernachgeschriben ahveg

hawsen, so

etlicher fenlin

furtter vberantwort,

in

der hut oder besetzung.

Item Mirzylynytzy vierhundert, die habén

tag

ytzlicher hat ein

hat yder IIII

X

asper

III

;

weyuod vnd ein weyuoden

IIII

oder haubtleut, vnd sie heyssendt Nasadnitzben, aber der vier

asper vnd die zehender aus inén ein

asper, die acht ich als die rotmeister

yglicher

bey den Teutschen.

do habén iren freyen willen, aus dem schlos auszugen, ob sie wollen, auf Nasad, der sind sibenhundert, vnd die habén auf ein yden tag vmb iren sold V asper, vnd ire zehener oder rotmeister habén vf Item Alapir,

die

VI asper vnd habén einen obersten, der da hayst da hat ein sold heyst Laua, ein tag XX asper. Item Zeychary IIII hundert mit dem weysen Zarckulis, die do hayssend des keisers sune, die habén auf ein tag sold VI asper, vnd die habén einen obersten, der do hayst Iaga, vvelchem ein yglichen tag gebén werden XX asper.

ein tag

Iaga, der

hwsarone funffhundert, der yder hat ein und die habén auch ein weyuod, dem man

Beslie oder

tag VII asper, allé

tag gibt

XX

Zagrathora,

asper. die

aus den slingen werffen, der seynd

zweyhundert, hat yglicher ein tag

IIII

asper vnd

ir

zehener

oder rotmeister VI asper.

Lumbardary heyssend puchssenschutzen zweyhundert, ein yglicher ein tag

Summa

IIII

asper,

ir

zehener aber VI

macht bev XXIIII C man.

asper.

341

Mitzilintzsy

dynern

die das volck in

sind,

vberfurn, der sind

krig oder zu

vnd

IIII,

anndern geschefften,

schiffen

die durt'ten

mit

nit

in

die sindt aller zinss

iren

den vnd

steuer frey.

Es III

oder

auch etlich kaufleut vndter inén, der einer hat vnd mugen streitten aus irern ,<mten willen.

sind

IIII

rösser,

Der nachuolgenden dreyer artickel hat mich obgemelter von Adelshawsen bericht 1

IIj

ist

vngeuerlich brayt bey

hundert schrit

arm darzu. Es

z'vven k<

Saw

die

Iteni

Welica auf

ist

auch

vnd nit

hat

wol

aber

der

dem

tlecken

sunst

noch

vberzu-

ortten

Hiimen mit prucken oder annderer gestalt.

Es hat auch gros wáld,

allé zweyer oder drever zwischen dem wa-ser. gnant Wan, vnd der )rbas, vnd die seyen mit groflen schlegen vnd hagen verhawen vnd beschlossen.

meyln

brayt,

<

Nochmals

liabt

ir

cin wasser,

hcist

die DriOa,

i-t

vasi

pös daruber zu kommen, wiewol es sunst ebene land gnug hett zu zihen, wo die zwey wasser vnd die weld er nit weren. Es ligt auch der Schabatz, so Turckisch ist, vndter der Dryua, habt nochmals dauon alléin vier lungrisch meyJ gen Krigischen Weissenburgk. Des wan oder haubtmans in Crabaten I

wie man wider Boüner land krigen moge,

rathschlag, in

die in

Turcken disem

iar

gemacht 1

Zum ersten von den brucken vber die flissenden wasser zu reden, ist cin bruck bey dem tlecken Welicken vber die Saw, aber doch zweiffenlich, ob cin ^roüer herzug daselbst vberkommen mog, aber uf zwelff meyln dabey

rundter

cinem

tlecken,

nutzlicher vber die Sa\v-

daselbst

vberkeme

khundt man

in

dester

Czigleno

brucken

Boner leichter

land, so

on

khunt man dann so man

gnant,

machen,

yzo Turckisc!

verhvnderung der gepirg

vnd groflen weld oder wasser in ebnem lande Schabatz vnd Krigischen W'eissenbur^k ziehen. 1

=

*

.in

2Ví.

disem

iar

gemacht", idegen kézzel betoldva.

biss

342

So man aber zu Welicka (Velika) vberprucken wollt, must man durch grofie enge gepirg vnd lange weld auch uber ein wasser, die Bofina gnant, Drein alls

die

in

Saw

dem nydern

ort pesser

Weissenburgk warttens,

mitsampt der

ist

ein volck vberzubringen,

das wasser anlauft oder wechst,

Saw kommen. Es

vber die

welche

darumb

bey Czigeno gegen Schabatz vnd Krigischen

ziehen,

fleust,

ist

mag nymand

dann so

zu Welicka

auch daselbst daruf

nit

mit

schiffen zu farn.

Item

die

sterckern

Cristen abgedrungen sein

cken der

grófit

in

Bofiner

land,

vnd daraus ytzo durch

schad geschicht, volgen hernach,

Rog, Betzhertze, Álba

Kamengrad

schlos

in

Dlamogh,

Klwgh oder

so die

das

den Turerst

Kluschi,

vnd darnach, als konig Ladislaw gestorben dem Venediger mer geist, habén sie auch nahend bey wunnen Zkraain (Szkradin), Thlin (Knin), Worhorychki (Vrhreka), In

;

Zwyn

(Szluin),

belegerung vnd

Chachwyn

(Czaczvina).

widereroberung der ytztgnanten

mochten das fufiuolck puchfien vnd prouand vber das mer vnd die raysigen vber land dahyn bracht werden. Man dorfft auch puchfien darzu, domit man hohe pergschlos

schlos prechen konte.

die

Aber nahendt bey dem wasser, die Saw gnant, seynn schlos verlorn, Bochyatz (Bacsácz), Iezero, Kothor,

Kozorwwar (Koszorúvár), Prwzatz, (Prusac), Otdrawuych vnd sunst vil cleinere, so in der nehe dabey Iigen, welche allé ufí einem zug mochten erobert werden; vnd in Bofinen sind anndre vil schlos, wann man aber dise grossern gewunne, so wurden sie die cleinen selbst Zekel (Szokol),

verlassen.

Zu eroberung obgemelter flecken wer an mannen aufierhalb der inwoner diser

taufiend

funfízehen-

land

oder

zum geringsten an zwelffthaufient guttem geubtem krigsfolck gnug, doch mit der vnterschid, das der Turckisch keiser an anndern ortten mit krigen beladen were. Den Cristen, so in Bofiner land gegen dem mer warttens krigen wollten, mocht man prouand vber mer, vnd den anndern, die gegen der

Saw

warttens

legén,

die

uff

der

Saw

zufurn

khan

sunst

;

fynnden, es wer dann, das inn

man dcm

der cron

Hungern vndterworffen

oberkeit

beuolhen

das

wurde,

vnd dcs adels daselbs

ist,

hierinn

Iand,

so

durch die regirer oder der

aufierhalb

die gantz

weg

wol

nit

W'indischcn

landherrnn

khein

anndre

sorg oder auflag des krigs halben hette, dann das

sie uff

landschafft

parippen vnd wegen prouant zufurten, auch obberurte adel

krigsuolek den Cristlichen herén zu

ire

und iobagiones, das seynn

Nachuolgende

prouant dargeben.

die

verzeychnus, mit

was

stung kunig Mathias von Hungern

Turcken glucklich aus cinem

allten

dicsér zeit die

<

etc.

ru-

die

hab ich Seanno etc. 7

bestritten,

vom Rottnhan

bastian

vom

schiketen,

hillí

1

Ritter

buch abgeschriben, domit 'risten villeicht etwas be-

daraus nemen mochten.

richts

Anno domini

tausent vierhundert vnd

zog

sibentzig

von

Hungern vnd Beheym, Mathias gnant, widcr den Turcken mit hereseraft vermerck die der

konig

Cristlich

;

ordnung, schiffung vnd turnémén, von der schifF, die

man

vnd Saw, der schif

in

Latevn nent

aller seind

gewest,

vvapnet

mit

in

hundert, die anndern den

den, als

vndter

spissen 8

raislangen

der samlung

in

üf der

classis,

Tunaw

bey dreyhundert vnd dreissig

grosser vnd mittelmefiiger vnd achttaufient ruderer

erst

merem

man

achtet,

denselben

bey

warer.

und

taufient

tcil,

bey

habén

siben-

pogen

vnd

armbrust gehabt

Undter den schiffen sind sechtzehen gar den galleen gleich

gewesen,

gnant

Gallee

grófi,

Bastardo,

schir

der

yglichs vierundsechtzig ruder het, vnd drey grofie pu< die schossen steine, cin cleinen

eymersgros, vnd uber das cinem yglichen dieser schiffe ein hundert hackenpuchfien 3 vnd zu einer yglichen obgemellten haubtpuchfien drey uti

puchöenmeister. 1

*

s

.anno »

etc.

>•.

Szállítható

elsütésnél csöve a

7*

agyanason kézzel betoldva, mint

könny kési

földbe

2.

j.

1

ágyú, hQ$sca v ZU rt

ki-.

össtörre

120 csm., (villára)

van

sói] illesztve.

344

Vndter den dreyhundert vnd dreissig schiffen waren die

etliche,

nitzadi

1

man

inn der Niderlendischen Teutschen sprach

nemlich zu Krigischen Weissenburg

nennet,

unddreissig vnd waren wider

ab gar

fertig

vier-

den wasserstrame auf vnd

vnd behend, alsó das

ein yglich schif

achtt-

zehen ruder hette. Es waren auch auf ydem derselben schif achtzehen hackenpuchftenschutzen, zwey halb schlenglein -

vnd

vier puchtöenmeister

vnd solche

schif

waren láng ge-

schmogen, gespitzet vnd vf yder spitzen lag eins der obgemellten halb schlenglein.

Aber

uff der

samblung

aller

schif

waren sunst

haubtpuchCen vnd acht pleiden, 3

gar grotöer

gros stein wurfft, vnd etlich

etliche

mörfier,

domit daraus

vil

man man

werffschuss thut, vnd ander krigische zeug.

Mer

in

versamlung der

man

wen man zu

schif,

lande

zweyen stunden ward ein festung oder besatzung gemacht von groföen stecken, eyfieren kettendicken schwimladen vnd gráben vnd der érden, so tief vnd weit, das vff wasser vnd an dem lande allé solche obgemellte der Cristen schif, gros vnd elein, bewart vnd versorgt wurden, darinn auch ob sibentauBent werlicher manne sein mochten, darinn waren allenthalben bey vierzigk hauffnitz 4 uud tarraspuchen, das seyn villeicht ytzo halb schlenglein vnd falckennoten, vnd waren die schif bewart, auch vmbstrickt mit eysnen keten vnd lendet, hilt

die ordnung, das in

anderen instrumenten, alsó das mit den obgemellten grossen sechtzehen schiffen, allé anndre schif vmbschlossen wurden,

ryngmauern. Hernachuolgt dieses kunigs here,

als mit einer

macht vnd ordnung auf dem lannde.

Am

lannde so volgten seinen kuniglichen gnaden ge-

wonlich nach

neben der Thunaw oder

1

íme a naszád szó eredetére

2

Hosszúcsöv könny tábori ágyú. Vetgép, melylyel 50 mázsás követ

3

Saw bey

funff-

adat.

is

rázúdítottak

a

támadott

tárgyra. *

Mozsár haubitz, taraczk puska, vagyis nehéz ágyúk. A

lafettában különbözik.

kett

a

345

taufient hette,

vnd rotschen zu

hussern

roü, alsó

das dieselben mochten die veynd

ob not gethan

befechten,

in

sie

sprengen oder zu vnd von ine scharmutzeln, welche konten

auch

ein tag

zenen meil raissen vnd

desselben tags oder ein wenig

kommen, welche auch speis

sich

vnd

vnd futterung benugen Item sein

in

ire

irgewBrsam

pferd mit vast geringer

herrn vnd vndterthanen bey dreythauüent

man dann

in

liessen.

gnad het mit

kuniglich

dannocht wider

die nacht

fursten,

prelaten,

wagen, mit

deil

wagenpurg schlusse. So het sein koniglich gnad dreissig groUer puchen, die schossen stein als ein yemer ved zwie sovil tharraspuchOen, gros vnd cicin, das ist vcldtgeschutz. Streitwagen vierundzweinzig vnd aus yglichen wagen oder den puchDcn, die darauf waren, mochten geschossen werden vierundviertzig stcin in cinem scharmutzel oder SChlacht. So het sein kuniglich gnad noch funt'l/ehen streitwegen vnd von yglichem wurden geschossen oder gebraucht sechs puchen, die grosser lot dann die obgemellten schissen. So het sein kuniglich gnad söldner aus Beheim, Slesien, Merherrn vnd anndern Teutschen landen bey zweythauent zu ross vnd achttauüent zu fus, dergleichcn aus seiner kuniglichen gnaden kunigreich Hungern het cr zweinein zwifache

vnd zu fus viertaufient mit bafysen vnd armbrosten. Aus Sibenburgen het sein kuniglich gnad

tzig tauüent geraysigter

volck, die

man

íacken nent, zu ross sechtzehentaufient, der

yglicher ein spis schiebt vnd ein

handpogen trte, mit reschen So habén auch dieselben íacken sechtzehentaufient zu fus gehabt, die gegen den Turcken zu kriegen geubt, vnd yglicher ein schildhandpogen vnd schnellautíenden rossen

etC.

eyseren kiben het, die auch erwelt schutzen waren.

So waren auch acht, der

yde

in

dem

stein schofi

here gar grosse handpuchfien

bey zweyen eimern gros, pleyden

oder handtwerck auch acht, zehen grofier puchen, daraus man feuerkugel vnd annders schoss vnd wurí! so het ;

man auch vnd

sovil

vheral bey dre\ tauL'.ent hacken vnd

handpuc

gemeiner puchfienschutzen vnd bey achtzig puch-

Cenmeistern.

346

Aus

Walachey het

gnad auch in irem solde vf zweythauCent raissiger Walachen, die vast streitbar, darumb lobét man sie fur annder. die auch vnd ir elltem weylund mit seiner koniglichen M4 vater seligen gedechtnus, Huniad gnant, darzu mit ime kunig Mathias in vil streitten gewesen, vnd bey zehentaufient zu fus, die alwegen geubt waren, geschicklich zu streiten wider die Turcken. Der vveyda aus der Molda hat auch neben seinen koniglichen gnaden inn seinem here zwelffthaufient zu ross vnd zweintzig taufient zu fus vnd etlich vil grosser puchCen. Der weyda aus der Wallachey het fur sich selbst zu ross achttauCent vnd zu fus dreissigthaufient, die an den grenitzen in der Wallachey ligen bliben vnd sich selbst der

sein kuniglich

-

beschutzten wider die Turcken.

Der so obgemellten bericht gethan, hat darán gehengt, wie hernachvolgt. Vnd ist nu bey hundert iarn, das die Turcken mit den Wallachen stettigs krigen vnd streitten, aber sie habén von gottes gnaden inén bissher nichts mogen angewinnen,

wann

Thunaw

die

das vor

dreyen

tagén,

kommen, habén

zwischen

mitlet

sie

da die

in

;

so wiss auch, lieber,

unnsern

aus zineder vnd miteinander getroffen,

weyda da

nidergelegt

Darnach so

ist

ein

ist

namhafftig

vnd gefangen mit vü andern Turcken.

der dispot, so ein regirender herr des BoB-

nerlands, vber das wasser gezogen, die

gen Tymelsburg

gestossen an ein haltstat der Turcken

Sendrw

Turcken von

an ine

vnd seynn desgleichen da ime aber

kommen

;

gor der almechtig sig gégében, dann er hat aber ein weyda nidergelegt mit allén den seinen

vnd vierundviertzig abge-

hawener Türckenköpff mitsampt den gefangen vns zugeschickt. So habén wir vns auch ume einen flecken, Saschaw gnant,

daraus

sie

vns

in

gethan habén, mit gottes

vnd hoffen das zu got

zufgt,

vnnser land

hilff

arbeiten.

Was

glúcklichem

mit

vil

beschedigung

angenommen, das sig,

vns dann der will

ich

dir

belegert

almechtig

auch

nit

verhallten. Cs. és kir. házi udv. és államlevéltár Bécs (Wien). Mainzer Reichs-

tagsakten. Faszim. 4 b

>

fol.

210

— 215'.

Kiadatlan XVI. századi másolat.

IX.

Izdencz

— Sdencz,

1525. jan. 25.

Frangcpán Kristóf levele barátjához (jiovanni Antonio íJandolohoz. Jajcza diverzió

elleni

Magnifico missier Zuan Antonio ami et

ssimo. Piü

havemo ricevuto nessuna lettera magnificentia, né anche havemo possuto seriver per molte occupatione. Adesso havemo alquanto

piü giorni sono che non

di vostra

ad quella

de tempó de seriverve questa presente, pregando ne vogliate risponder sopra essa, et avisarne de vostro ben stare qual

desideremo intender che

fin

hongari

prelati

che mai,

ogni tempó. Primo ve facemo saper,

et

che hanno voluto

a l'ultimo

si

é

cosa. In certa villa dicta

hanno commesso

li

regnicoli

essa

in

latnam,

I

regnicoli

li

ti

miglia de

che

adesso

proxima magnati.

li

notitichemo, se pria non

sta noto,

non

vi

é

roba

che la

homo

ogni

Apresso

vita.

et

cita

era in posto victualie

li

diéta

da Buda,

Iá

diebba

la

del victo, et

amazar

signorí

dieba concluder

si

apparer sotto pena de perder

penava

li

piú

remesso ogni cosa a questa

proxima de San Zuane, che

li

specialmente

et

regnicoli,

li

stato piú volté ad tal ponto in questa

é

et

diéta passata,

Tamen

in

presente molte díscordie sono state tra

al

ve

de Jayza öltre

un

mezzo, come se soleva quatro volté a l'anno, et per questo non era in posto victualie in spazio de 18 mexi,

anno

e

perché

Signor

il

non

turco

voleva

far

tante

spexe

de

guadagnar una tanto forte citade con artellarie per esser fortissima; ma per fame sperava haverla perché la é circondata de Castelli del Turco, che non pOteano quelli di J lavorar loro terreni, ne vivono de altro molti anni che di quelle

victualie,

che se portano quatro volté

Et havendo commesso

Signor turco

el

che debba devedar metter sue forze, sotto pena de

tal

(

victualie

al

hassa

a

Jayza

sol

Ogni anno. di

Bosnia

con

ortegato, ess<

tutte

fece

ogni possibile provista, UUiter che non póté intrar un strenuo milite

nominato Turech Michael con molti milia

ne anche

commesso

nobile Petro Cheglevich. Cossl

il

a

h

signori báni

Zuane Tathani emu

exerciti

di

gente,

anco da

poi fo

de Croatia Francesco Bathiani et non pochi doveseno imponer

348

victualie in la preditta citade il

bassá,

non

custodivano

con

sol

Per

con

repari,

perché

farlo,

equestre

pedestre

et

una vallada munita con

fossi et

fantarie, schiopetieri, et alquanti archibusi.

qual cause non

le

molte

anzi la haveano serata in

la via,

strettissima et molto aspera

grandé numero de

né essi potero

;

copie

poteva dar

si

il

ad

victo

quelli

Jayza, qualli veneno a patir grandissima penuria

che scampavano alcuni

di

fame.

et

abandonando dentro non potendo piü haver de la carne cavallina, con quale se haveano substentato per molto tempó. Et havendo inteso il bassá questo da li presonati, se messe sotto la citade de Jayza con tutta sua potentia de Bosna insieme con lo sanzaco de Herzegovina, et cominciö bombardar la terra con 7 peze de artelleria, et principio de doi bande far le mine sotto terra, nihilominus havendo sempre in bona custodia quello loco stretto, dove havea serato la via con tanto stretti repari et fossi, che nessuno passasse. Noi, trovandose a Buda, preseníe serenissimo re Ludovico in consiglio, dove uno venuto de taliter

sue famiglie, moglier

tutte

Jayza, exuto de nocte, per

fame, qual pativano quelli tra

sue

altre

nanare,

nome

solito

brazo,

mai

caso

penare a

che

tutti

butö

in lo

in

tal

poner

la S.

ne dagi quelle copie, insieme

Tamen,

le

nostra

la

li

la

suo

il

com'é

fame,

morte fiolo,

et

muri de la citade

discomodo antiqua

R. Maestá

de Jayza, artellerie

quale ne forono tutte promesse, tale

poi

per lo

de

caso, fussimo mossi de insuportabile

victualie in la citade

senza nessuno

aldendo

da

veder cosi penare suo

compassione, se offersemo a in

de

aproximano a

se

et

caduto

morire

fiume, qual corre sotto

una banda. Aldito

cristiani,

piú

una madre tenendo

vedendolo

et

fame, non póté patir

Zorzi Mersich narrave la

fidelissimi

destrutione de Jerusalem, che fantolino in

cittadini

et fioli,

et

febre

per

bene

regio,

de

voler

le

overo

tentar

Sua Maestá

che

noi

nominate,

potevano dare de

inimicitia

li

et

signori.

invidia

ruinö contra de noi, taliter che non havessimo terza parte di

un Venere vado de Sava

gente promessa. Nihilominus se inviasemo,

9 dil presente Zugno passassemo lo con speranza in lo Omnipotente, perché tutti a

di

altri

de

lo

348

exercito pochissima spcranza ne davano, anzi ne preponevano

nuper

assai esempi a la giornata acaduti et

che

visti,

sol

un bassa de Bosna tante volté ad suo bello piacere é venuto con suo exercito

sol

corso

in

de

tanto

ín

opugnasse.

et

questo viazo.

de Cristo

questi

tutti

per

utriusque sexus, quali pativano

de

citade

quella

in

regno, certo mai tixa

ritomato per

importantia

tanta

fede

la

questo

a

non pensassimo mutarse de opinione, anzi

haveamo che

opinione

paesi,

tempó non esser trovato nessuno, che lo a noi imputando per obstinazione voler faré Nihilominus havendo compassione di quelli

eristiani

rideli

a depredar Croatia, Corniola, Carinthia,

Friul, et salvo é

desiderata

la

veneria

fine

al

presente successo, per adiuto de

lo

Omnipotente

unico era tutta nostra speranza,

et

non invano, come qui

in lo

quale

apresso intenderete.

Havendo

homo

cercava indusio ad tal vado de Sava un Mercore da sera, zoé a di 7 de Xug'no, et arivato, passar Sava sol con nostri 400 cavalli et 200 fanti sopra quello del Turco; per lo qual passar forono forzati passar ancora quella sera inteso che ogni

viazo, ne fu forzo aproximarse

li

ambi báni de Croatia,

aspettar

molti

altri,

Et Venerdi,

come

di

se

lev

ne

forzo

fo

anche

altri.

sopra dicemo, se inviassimo,

et

quello

quando passassimo

lo

tiume,

giorno, zoé Mercore,

quella sera

dove

passassero

zorno sequente, rinché

el

medesimo

et

al

cl

bassá

de

assedio

lo

et

véne

ne

Vencre se incominciorono a mostrare príma sua fortilitia, overo uno de quelli doi haveano fortifleato et stropato con boli et repari

incontra. Et lo ditto la

avanti

lochi, la via.

la

quali

Noi

firmassimo

questo,

visto

tutte

squadre

quale

facevamo caminare sempre in ordinanza. Firmato quelle, tolessimo una squadra de fanti legieri, et propría {vicina?) la

nostra fantaria,

tutti

500 guastadori desmontar a piedi et

et

600

infra

cavalli

la

al

legieri

fantaria.

la

loco, se retrasseno

doi

li

faleoneti,

havendo dellberato

insieme

tanteria,

zentilhomeni per dar coraggio a

che arívasemo

insieme

schiopetieri,

alcuni

Et

in

i

quello

turchi senza deffender

quello loco; qual factO spianar, fecemo restar tutta fantaria

perfino che passorono

tutte

squadre.

Passate

che

furono

350

come

tutte squadre, partissemo in tre la fantaria al

zoé

pria,

primiero squadron et a lo ultimo, cussi anche in mezzo,

perché passavamo

portavano

piü lochi per vallade strette, et victualie

in

Jayza insieme

ad

nostri

cariazi,

longo

in

se

destendevamo, talüer che primi non poteriano adiutare assalto turcal, né l'ultimo a

ultimi contra qualche

Et per queste

tre

parte,

facevamo

logi

in

cominciorono cumularsi, non troppo lontano dextra de quello loco dove haveano cosi star in spesso loco

cum

solum pernoctar

Facto che ebbe

del sol.

il

se retirorono in certi roveri

mez, mandassemo homo assai pratico, mazati, né molti

turchi.

fantaria

li

a

apresso

suo

lo

et

se

porta et noi

bano,

védend

se

venir

tre

fanti

mezorono

che

fanteria

aproximö

al

tenebre noturne sopra

le

andassemo la per retirar le zente. Visto nostra che noi venemo, come dragoni se rampegorono

sopra quelli repari, et passorono de

che humanamente,

la piü

desperatamente

alzorono nostro stendardo verde rosso

et

qual fo passato con molte balote de schiopeto, molti de loro, perché

li

erano adosso

Visto alcuni nostri servitori

lor

bisogno,

per sufficientia, tamen passorono a

se frontorono con molti turchi lor

due capi turchi Noi visto non

ditti

li

Lutin Zelabia

esser

tempó piü

porsemo soccorso de piü assemo manizar guastadori

li

schiopetieri de

li

pochi, et

morivano

et

fanti et cavalli turchi.

chieseno

passare a soccorso loro. Benché ancora non la via

suo

in

visto

vigorosamente,

questo

capitanio,

foreno

li

lo

turchi

In

stare.

con

et schiopeti,

OuiJam Tachani

far

con

alto,

per morte del quale

;

a veder quel loco, qual

quanto piü apresso. zonzer,

Iá,

volse negar suo debito, feriteno et

nostra

propria

mente de non

la

perché era al tramontar

nostra fantaria

con archibusi lui

banda

la

fortificato, et vistoli

primo colpo troppo

segondo mazassemo un turco

fo saltato

da

la

ne

avanti,

de una costa, desmontassemo de cavallo

per trar dui colpi de falconeto, altro quella sera,

da

stretti

fossemo piü

che

fanteria schiopetera. Passato

li

primi.

li

era

licentia

spianata

scavezacollo et

la

et

mazoreno

Subassa de Maglai.

recularli oltra dicti repari,

fantarie schiopetiere, et cominciquelli

custodiendo

lor schiopetieri, et in

per

nostri

termino de una hóra

deteno fuga

ancora

abbandonando

Ior fanti

equestri

li

virilmente

sforzati erano de tanto

nostri cavalli et

pi

oltra

15 cavali;

nostra fantaria

con

nostro

cum poco

doi

quali venuti

altri

insieme quelli

al

schioppe

tutte

Tolsemo

noi.

avantazo

campo per hebemo animate

nui

perché

venire,

contra

sopraveneno nostra zente

mente

se cominciavano

et

tamen mandassimo che veneno

fin

scargavano

costa non

che

nui

retirar indietro, ne convene passar meglio che potessimo, benché non havevamo

zente, quali per

turcal se

turcal,

Visto

fanti

oltra quelli repari

con noi

combatevano.

numero

Tamen,

quelli lor repari.

Palteza

nostro,

qual

alteza

squadre

circa

cavalli

de

la

tolta, 1' I

\

assai se portorono valente-

nihilominus erano troppo pochi contra tanti turchi. desmontare et scargare alquante volté 7 archibusi che havevamo insieme sopra doi rote, con li quali

A

;

noi fu forzo

causassemo apresso stretta

retirarsi

campo

el

mez. La

de

turchi et se ne

li

turchi quella sera, et

turcal

Non

hassa.

et

matina.

avanti

pernoctassemo non una valle

era se

l'alba,

se

andorono avanti pcv quella

levorono

via

per

li

quale

a noi conveniva andare,

et cosi ne erano sempre a li lati, dove era qualche stretto passo, tamen sempre con mazor danno suo che nostro, perche noi sempre prima formavemo

squadre quale sempre camiuavano

tutte

come

cusi equestri li

schi« .petieri,

pria

pedestri, et

che

lassavamo

equestre

in

di loro, et

solo un fante nostro fu

stretti

in le

prendevamo

Venuti

intrare

sue

<»rdinan/.e.

lochi stretti con

nostre

squadre

che

fossemo sopra una desesa molto ráta apresso uno turcal castello detto l: ne asaltorono davanti et da dietro, tamen con morte di molti la

turchi

li

amazato per un schiopeto. haveano ordinato alquanto de sua fantaria che

afrontasseno quel et

la

prima

li

squadra

medesimo tempó assaltorono

con

per

logi.

erano. Noi quella volta

de tutte

le

campo,

et

in

retro<mardia con fantaria

cavalli assai fortemente et assai

numero •

nostro

del la

.mente quanti

cavalcavimo

squadre per poter soprazonzer

quasi

dove

in

pi

non se havevamo ancora messo per quello che turchi haveano assaltato prima fronté de nostro exercito, bisogneria,

perche

li

et

haveamo dato

in

quella squadra

bon numero de

352

Inteso che lo assalto era

fantaria.

mazor sopra retroguardia

che sopra antíguarda, lassassimo nostri ambi capi

loco

in

una squadra de fanti et 200 cavalli de proprii nostri con 100 cavalli et 200 schiopetieri. Soprazonsemo proprio che nostri haveano dato spalle et turchi con terribile nostro, con

corsa

persequitavano per

li

pianura

quella

tutta

per

fina

dove se cominziava a descendere quel loco rato per qual pianura erano arbori tanto rari, che se poteva bon prevaler ;

ogni equestre la frontato che ave

samente se voltoreno

mez

miliaro

apresso quelli

dessemo

fecemo

et

Interim

italico.

nostri noi visto

li

nostra

nui passassimo

fantaria era ascosa,

500 schiopi quelli

in

una

alquanto

de

che erano prima

li

et

grandissimo cigare.

dove nostra

arbori

quelli

et

200

nostri

per

ascose

che noi demo spale,

cominziorono trare

volta,

se

ormai tempó,

arbori. Iudicato noi essere

rari

animo-

indietro

fantaria

spalle a galopo. Visto turchi

ne cominziorono sequire con strepito

Come

turchi

fuzire

scargorono

forsi

schiopetieri insieme

mazorono hebbeno una man de dessemo dentro con grandé danno in retroguardia restati, et

turchi et molti cavalli. Scargato che schiopetieri, noi voltati et

vergogna

fantaria

et

certo

erano

erano

pochi

quali

loro,

loro,

nostri

schioppi improvvisi

danno

fece

li

passare quella discesa, et

li

mille

cavalli

senza

ma

quelli

cavalli

et timore.

;

Ne

lassorono

primi turchi presto se retirorono

perché quelli erano pochi, zoé quelli

li

quali assaltorono le

antiguardie nostre. Nientedimeno sempre ne seguitorono per

mö' pezegando di dietro, mö davanti tamen fuzivano come facevamo fermare le squadre. La mattina sequente, messe le victualie in Jayza

fina apresso de Jayza, et

da

li

lati,

con gratia de l'Onnipotente

Dio,

et

ordinato

quello

che

bisognava, se ne andassemo a pernoctar lontano quasi uno miglio de Jayza

cum

via per la quale

eramo

quali

lo exercito nostro

per quella medesima

venuti, contra voler de

ambi báni

omnino voleano andarsene per Camegrade, asperime Tamen noi non volessemo far tal vergogna

vie et occulte. al

nostro

gratiosissimo

signore

andassemo quella medesima via intrato,

né volessemo levar

la

serenissimo

Re,

indietro per la quale

matina da

li

nostri

anzi

eramo stecati

353

pria

che

sole spargeva

'1

venevamo a

soi

li

li

monti, ben che non cessoreno

li

assalti

in

tutti

tornaié

lo

in

sempre erano a loro piü danosi ch'a

loro arsalti

li

percbe noi sémpre formavamo

occupare

quelli logi

Arivassimo se

un

in

architetto

intrare

havesse

li

squadre

et

squadre

le

triangulari

prati

certi

tutte

noi,

mandavamo

per nostra fantaría schiopetiera,

stretti

lassavamo

che

prima

con

sequitarne

turchi

li

sera

la

tramontava

sol

'1

come feceno anche logo stretto. qualche Tamen dove trovavano

spesissimi. cosi

intare,

lo

anche

Cosi

ragii.

de butar stecati priaché

loci

li

facti,

in

in

come

veniva

quali se

li

stretti.

logi

natura

per

íatti

per

ima costa, et quella descesa, dove se intrava, in dicti prati era certa aqueta piovana, tamen assai trista a passare per essere fangosa

paludosa, qual

et

squadre,

tutte le ;

excepto

la

200

armigeri,

ebbeno

tutte

schiopetieri,

et

squadre.

in

le

antígurdia quello

se

ussiria

era

li^ieri,

fora

retroguardía,

ne

avisö

medesimo che ne havea comunicato uno

presone turco, volerne

dove

700 cavalle 200 300 guastadori. Passato che

retroguardía, qual

turchi

assaltare

de

fora

quelli

prati

quello

stretto,

triangulari.

Quello

in

medesimo ne avvisö la retroguardía, che ne aspectava grandé numero de turchi equestri et pedestri in quello stretto, davanti como da dietro et per ambi lati. In questo, fecemo aproximarse retroguardía a passar prati,

quella

aqueta

de Bosnia, qual era a costa per

la

Fu

forzo voltarse a

et

erano SOttO

passava

el

coda,

la

se

quale se discendeva

Kii

la

in

a

sc<»\

nostra retroguardía

una piccola pianura

guazo sopra

prati

quelli

li

sopra

quella

aqueta,

taliter

erse

quella

sopra

Tamen bassá

aziö che tutto exercito fusse insieme.

verso de

la

triangulari.

che nostri se voltano animosamente, se fermö

el

i

quale

se

Visto et

non volse

dar dentro; cosi anche nostra retroguardía stette ferma con le

lanze sopra

COresemo li

e

Iá

le

coxe.

apostassemo per lila uno apresso

quello

azió

medemo che

Visto

nui

la

ríva de quella

l'altro,

de quelli

potessino

et

lanti

aiutare

tutta

brerja

schiopetieri. et

tanti

aqueta de questa banda

passati ad

altra

che erano con

un

a

questo,

menando bon numero de

l'altro

a

banda fecemo

la

la

retroguardía,

retroguardía 23

354

banda

passare, sia da che

se venisseno

Havevamo anche

triangulari.

prati

gente a cavallo

capi, cum. propria nostra

erano primo squadron da poi sfrontar

overo

cavalli

li

de quello loco

la

fanti turchi

se

desideravamo poter

quale

lo

mover per

niente

combattere,

a

sforzati

far pria

quali

doveano

descalavano

se

li

nostri

a piedi,

et

qual era avanti a noi, sopra

stretto,

prima fosseno

logo

lo

dui

li

antiquardia, quali

ne aspectavano. Et fu comesso non se

da

turchi per quelli

li

ordinato a

passar retroguardia

perché

campo

al

eramo ben contenti combatter, perché havemo quel giorno offerto formai?) battaglia piü et piü de volté in ogni pianura qual conveniente trovavamo lata et larga per la via, tamen mai non volseno. Ma in quello loco vedevano et poi

tre soi

avantazi grandi

primo

:

pioveva

che

terribilmente,

perché schiopetieri non potevano faré un trare de schiopetto

segondo che un

squadron de nostra

forte

tal

spartito dal nostro campo tertio eramo in loco dove non se potevamo manizare per proprii nostri Et lor pedoni de quelle coste ne assaltavano de

havevano stretto,

cariazi.

;

ogni banda,

lor

et

eredend

noi,

donne per

abandonare

li

lassavano lor certo

soi

;

despicar

haverne

erano venute alcune

piacete a l'Omnipotente

fece che bassa a pe' passö pián piano,

fece aproximar alquanti centenari de turchi a la et

cum

grandissimo

che ben mirasseno da

anche zente a cavallo

in

certi

le

un tempó

tutti

cum

Visto

le

squadre

coste dove se vedevano

boschi de ambi dui

lati.

questo, venissimo a la fronté de la retroguarda et

tassemo con quella oratione a noi

retro-

non pole esser

da poi furno tanto apresso, mandai recordar

mez

mia

stridore.

noi che bisogna principiare lo zuffa, et che altro,

sopra

grandissimi

saxi

rotto, et

Tamen non

far butini.

guardia assai apresso,

de

;

retroguardia

Facto

confor-

deteno

possibile, et

nui dentro da poi tre

li

volté

ad

chiamato

Christo Jesu et sua Sancta Madre. quali per sua misericordia

ne porseno ovile

tal

retirarli,

squadron

come un grege

adiuto, che turchi fuziteno

quando lupo feroce sentendo

lo assalta.

Tamen

nui presto fecemo

anche antiguardia, zoé

havea principato

questi al primo loco, et

non

li

la

zuffa.

nostro

Retirato

che

proprio

avemo

potendo cosi presto faré passare

de altro canto, che iterum soprazonzeno

temendo arsalteriano

Qnal noi visto, ct

li

quelli primi turchi.

ultimi in lo passare

de aqua perché schiopetieri non potevano trare

tanto

per

fermassemo lo squadron al primo loco, et venissemo in lo primo squadron. Trovando che un de li nostri era a le man cum la fantaria, qual se havea terribile

pioza,

despicato

al

basso del

descustodito per

lo

calar de

al

streto,

tutti

erano a

stava sopra una mille cavalli

forono

non

a tutta brena, la

collina

cum

soi,

lanze

circa

unico

Ma

calati.

sanzaco

el le

propri nostri

di

zufa

cavalli

stretto

del

la

coxe.

le

turco

fante

Herzegovina

de

su

de

con

Arivati

che

poco

piú,

overo

20,

é

altro

passassemo

nostro, et

lo

trovando

stretto

el

presemo un

fanti turchi,

li

squadron, qual era primo da poi lo stretto

che

noi

visto

stretto.

dessemo dentro, et lor deteno spalle da poi poca defesa facta, et dessemo fuga piü de mez miliar italiano con li

morte de molti loro primaríi. Tornato che fossemo, trovassemo che nostra zente insieme nostra fantaria haveano facto grandissimo fracasso della fantaria turca,

Successo questo da

messo

in

ordine da recavo ambi doi

fantaria in custodia di quello

et rotto et proflij

sonavamo

antiguardia,

la

logo

recolto,

stretto,

et

et

quanta

percbe

iterum

squadroni

se congregavano per quelle coste et erano assaissimi et noi

Ordinato

pochi.

a

tutte

avanti,

nui,

tolto

como

squadre,

retroguardia nostra. che ogni

guastadori

squadra

se

polvere sopra

li

mettessemo retroguardia non

mazor

p

et

a

butavamo

fecemo mettere

schioppi meglio che se poteva, Uúiter

che ogni fante se securava schiopetieri

ultimo

tagliando frasche,

et

a spianar quello passo meglio che poteva, suttá

passaria

mova

tar

con

un

tratto.

cum

villani

poca

perícolo passorono quel

Apresso,

fatiga;

altro

passo.

se scoperseno de tutte quelle silve piú de

ma

con

perché

l

milia

Benché tutte squadre nostre aspectavano de la del tamen non potevano adiutare, percbe se calavano del stretto

quali

archi et freze tante, che

stropavano over occupavano

la via,

che

molto turchi turchi. stretto, al

réti

non poteva passare. Visto nui che dui volté nostro desmontare a piedi infra la fanteria non zovava, passassimo di la di]

356

asceso

et

stretto,

monte cargassimo

il

Omnipotente

voler de

deteno piú comodo passar a

turchi, et

mez

nostra,

arivorono

alcuni

sugato lor schiopetti,

nostri

nostri.

li

quali

fanti,

per

nissun invano, talüer che turchi

de

la

tre

questo

In

haveano hormai

feceno alcuni colpi

et

sopra

talüer,

uno scargar mazassemo

quello

in

archibusi

7

man

con propria

doi rote et trassimo

boni

assai

tornoreno

a

et

retro

né volseno piú venirne dietro ne davanti con lor grandissimo

danno, morte

20

et

et noi

milia,

vergogna, perché sono

non semo

stati

stati

milia

sie

morti molti et molti lor primarii capi, de

morto tutto numero

trenta, unico

in

tutti. li

ben

Lor sono

non gé

nostri

zentilhomo

Attich, qual fu perso per deffecto del

tutto

Pietro

dicto

cavallo che

casco

li

che con púra veritá dicemo haver combatuto

sotto, taliter

da Venere persino ad Luni de continuo, sempre superando tanta copia

turcal

per

gratia

de

l'Omnipotente,

qual

sia

laudato per sua infinita gratia in sempiterno. Qual per sua misericordia ve conservi in bona et propria sanitade, insieme tutti

quelli

ve voleno bene. Magnifico missier Zuan Antonio,

cussi é stato lo successo

come de sopra havemo

Benché in tal faccende rari se concordano tamen per ver vostra magnificentia poi vi piacé

quanto

Date

li

scrivemo,

in lo

referir

che aliter non

scritto.

suo narrare, é

ovunque successo.

Sdenz, die 24 Junii, anno Domini 1525.

in

conte de N.

Hátulján

:

Cristophoro Frangipano Modrusa etc. enni man propria me

S. e

scrisse.

Magnifico dominó Joanni Antonio Dandulo, patrüio veneto, amico honorando. Venetiis.

A

levél megjelent

Sanuto*. Venezia

Marino Sanuto évkönyveiben:

1894. 39. köt.

192—200.

1.

,1 diarii di

Marino

TARTALOM Lap -

Elszó

5

BÁNSÁG (VÁR ÉS VÁROS) TÖRTÉN

A JAJCZA1 I.

FEJEZET.

A

vok.

—

III.

s I\'.

Jajcza építése.

tia,

-

Hunyadiak.

bosnyák

—

145ÍJ.

pápa

Pius

II.

bosnyák

István

Bosznia

-

Brankovi

—

—

király.

Szendro

meg-

.ily

—

—

Bosznia.

V

elócsatározások.

Diplomácziai

és

A

had-

török

kezdete

— Mátyás király hadjárata

FEJEZET. Bosznia végnapjai Torok diverziók a Duna (

czével

1

12.

I

1463 okt.

decz.

i

—

els napján. vezésc.

—

Európa

I

Jajcza

és

a

jajczai

8.

1464

— nov.

Mátyás

Külügyi helyzet és

Mátyás

király

Újlaki Miklós

nyák déli

diversió

végek

személyes

l

török

-

I'.U

a

török

harcza.

hadjárata.

A/ ostrom karácsony

pápa.

—

Mátyás

els szer

—

má-

király

Mohammed

szultán

Zvorniki had-

ostrom után.

—

„ellenkiraly".

bosnyák királysága. s

—

király visszavonulása

a zvorniki

1

-4

1 í

5>

.

ellenkirály

.

.

— Kris

— — hadmenet. —

Jajcza

1465.

Velenoze, Nápoly.

1465. évi deli

—

—

Velen-

1463 terület

--aug. 22.

A

balkáni kérdés.

VI.

s

12.

jttl.

9.

a

—

—

aug.

1464

VT FEJEZET. Bosznia 1464-ben, (Vojszalics)

elfoglalása

diadal.

1463.

Szövetség

Jajczai visszavonulás.

hadjárata

1464 okt.

—

lói

jajczai siker méltatása,

ostromolja

Jajczát

—

'-'•''

A

bosnyák

sodik

A

politikája.

—

—

1

Kereskedelmi

..."

király

Bosznia

és

békülésc.

járat

taztoja

A balkánpolitikus 1458 1463. A pápa koronája. A kath. térítés

Tomásevics

járat

I

—

—

György. vára

után.

A magyar vódrendszer.

egyházi viszonyok

Mátyás

ber-

maj.i

i6o-ig

'

balála

—

Tvrtko.

II.

FEJEZET. a

\'.

nagyvajda,

FEJEZET. és

....

A Hrvatin-nemzetség

Vukcsics

Hervoja

rómaiak, szlá-

Telepedési viszonyok,

zsupa.

plivai

FEJEZET. ezeg.

—

viszonyok.

Földtani

H.

viszonyok és a történelmi fejldés.

Színtér, földrajzi

Torok hatarharezok, bosmegsegállése,

— 1480 bosnyák — Daud bosnyák basa. — :

1

-4

7

>

;.

—

Mátyás Béketárgya-

"

358

lások.

—

sikerek 1483.

1483 VII.

császárral

Fridrik

III.

—

— 1490. —

való

hadakozás.

Fegyverszünet a törökkel.

—

Lap

—

Balkáni

Jajcza helyzete

Corvin János eltérbe lépése

120

—

FEJEZET. Corvin János bosnyák királyi czíme. A farkashidai egyezség. Bosznia és a magyar korona államjogi viszonya

—

— A farkashidai egyezség — A horvát végek. Jajcza és helyzete. — Jajcza veszedelme 1491. — Jajcza Ínsége. — Jajcza berendezése. — Jajcza 1493-iki ostroma. — Jajcza pota 1494 — 1495-ben. — Végvárak hadiállapota 1498-ban. — Jajcza veszedelmétl felköltött közérzés. — Magyar velenczei hadjárat 1501-ben, Jajcza szorongaüatása. — Jajcza élelmea

egyezség

farkashidai

alapján.

folyományai.

alkotmánytörténeti

álla-

zése 1503-ban. VIIII.

—

barátok. liga

és

— Sztrezsemlyei

— Élelem

IX.

Dalmáczia.

FEJEZET.

—

Imre

Perényi

—

A

jajczai

A

—

150N.

nádor

s

jajczai

Cambrai

—

végek.

a

közállapotok 1516.

1504.

bánok gaz-

római curia magatartása

Jajcza s a magyar

—

.

.

.

181

Ország-

— 1518. országgylési — A szreberniki bánság vége. — Török-magyar béke 1519. — A külföldi segély. — Bornemissza János a végvárak helyzetérl 1521. — Keglevich Péter. — Jajcza megrohanása 1520 — 1522 körül. — Nádor1521 aug. 29. — Visszahatás Nándorfejérvár fejérvár eleste után. — A német-magyar érdekközösség és segély. — A nürnbergi birodalmi gylés eljárása 1522. — Haditervek. — A budai udvar Jajczáért. — Jajczai rség 1525 — 1526. — Pénzügyi állapot 1525 — 26. — Frangepán Kristóf Jajcza várát — A magyar uralom élelmez diverziója 1525 jún. 7 — végnapjai. — Epilog viszonyai. — Alsó-Szlavon FEJEZET. A jajczai bánság megyék. — A jajczai bánság. — Ürbász vármegye. — Szana vármegye. — Dubicza vármegye. — Banjalukai várromok és gylés.

—

—A

György, Székely Miklós.

és gazdálkodás Jajczán

Beriszló Péter harczai.

—

Ulászló király korában.

II.

évi költségelirányzat a végvárakról.

dálkodása.

150

Magyar-török béke

FEJEZET. Közszellem

Jajcza és környéke 1518.

rendelkezések

Jajczát

illetleg.

eleste

11.

X.

206

területi

263

erdítmények kimutatása

TOLDALÉKOK A SZÖVEGHEZ. I.

Zuchan

1393

aug.

3.

Hervoja

Zsigmond magyar királynak II.

Velencze, 1412 márcz. 21.

A

s

Alsó-Bosznia

vajdája

Mária királynnek

velenczei titkos

a római velenczei követekhez Dalmáczia

tanács

ügyében

behódol

....

293

utasítása

....

294

35H

III.

Csupor

IV.

1433.

Pál szlavón

Zsigmond

Lap

...

bán haláláról 1415-ben

király javaslata az ország

297

védelmének szer-

vezetérl

Adatok

V.

Spalato és Jajcza kereskedelme

a

ipari

forgalma

tör

ténetéliez

Kútfk

VI.

.,

Jajcza ostromához

I.

Jani Pannonii Kleg.

2

Laonicus Chakocondylas 1470 körül illet részlete Imbroszi Kritobúlosz II. Mohemet életéhi a

3.

Liber I/VIII

Jajczára vo-

:

natkozó részletek

^j,

4.

Osztroviczai

5 6.

Török történetírókról megjegyzés Bonfini Antalról megjegyzés

7.

K'anzani

8.

Giacomo

9.

Tuberoról, Luccariról

1".

A

Konstantin török krónikája.

....

309 300

Péterrl di

jajcza.

.,

Pietro

ostrom

1463.

.j

Luccariról

leírása

modern

katonai

szem-

P° ntbó1

U

Ferencztol

eigel

II.

Barcsay Géza jelentése tetemér]

romásevics István bosnyák király

Mátyás

b)

király tartózkodása

fajezában kelt VII.

1489

Kövendi

okt.

alkudozásai VIII.

1522.

III.

kir.

Székely

Karoly

1463

1464 júl.— decz.

adománylevelek és missUisek

Jakabnak

Fridrik császárral

Korba Via.

.,

.

12a) Mátyás király tartózkodási helyei

I.

Mátyás

.

követének

....

horvát bán a török végek

állapotáról

Izdenz-SJcuz 1525

IX.

jan. 25 Frangepán Kristóf levele Giovanni Antonio Dandolohoz, Jajcza elleni diverziójáról I

I

.

.

347

ÁBRÁK JEGYZÉKE. Úthálózat váza

1

10 -

Jajcza latkepe vízeséssel

''

I : '-

i:'.

A

plivai csupa határvázlata A Castello deli' <> V o Nápolyban

J »j<

'ára

ityás

i

1

király

25

36

istellum Ivi) nyugotról felvonulásának iránya. «

37

'

6 tekintettel

' '

S '

•'''

a

ÍTOS

Kosluk

felöl

tekintve

ellen,

felvonulás

360 Lap 9.

alsóváros Jajcza ostroma 1463 okt.-decz., az

vár alaprajza

10.

A bobováczi

11

A Dombay-család

12.

Bocsacz vara

,

czimere

.

<

14 15.

Krupa várának helyfekvése

16.

Zvecsáj várának helyfekvése §eher helyfekvése

17. D. és G.

238 247

,

Bocsacz var fekvése Jaicza vára és városa 1915

13

felvonulás

10 °

a Katinárol tekintve

.

elleni

268 9-rv

275

f

PLEASE

CARDS OR

SLIPS

UNIVERSITY

DB 879 J3T5

DO NOT REMOVE FROM

THIS

OF TORONTO

Thallóczy, Ludwig Jajcza

POCKET

LIBRARY