Digitized by the Internet Archive in
2010 with funding from University of Toronto
http://www.archive.org/details/jajczabnsgvOOthal
A Szent István koronája területének megtartásáért vívott harczokban elvérzett
magyar
és horvát
hsök emlékezetének.
Uspomeni zasaéuvanje zemalja Krune Sv.
Stjepana palih ugarskih iunaka.
i
hrvatskih
JAJCZA (BÁNSÁG, VÁR ÉS VÁROS)
TÖRTÉNETE 1451
A M.
1
1527
TUD AKADÉMIA TÖRTÉNELMI BIZOTTSÁGA MEGBÍZÁSÁBÓL IRTA
DR THALLÓCZY
LAJ<
EGY TÉRKÉPVÁZLATTAL, OKLEVÉLHAS< rYOMATÚ CZtMERKÉPPEL ÉS A SZÖVEG KÖZI 17 ÁBRÁVAL
DAPEST,
1
HÖRNYÁNSZKY VIKTOR
K
>S
\L,
NYOMATOTT
Különlenyomat a Monumenta Hungáriáé Historica dlplomataria xl. kötetébl.
Hornyánszky Viktor
cs. és kir. udv.
könyvnyomdája.
ELSZÓ. A
Magyarország
középkori
expanzívval
jának a jellege
magyar államszervezetre
teljesen eltér középkori
tud
A nemzet ers
kerül.
vezére kifelé csak akkor
középeurópai
szövevényes
politikája
már védelmi helyzetbe
szemmel tartja, de A Duna-Száva vonalán túl
közben
alkal-
ország
az
vívmányait
balkáni
is
bels ügyeit kellkép rendben vezér Nagy Lajos. Zsigmond király az Anjouk
ha
Ilyen
tartja.
maitól
tétel,
állapítandó meg. hatni,
politiká-
A
hogy politikájának kritériuma a küls kölcsönös egymásra hatásának mérlegelc-
mazható az a és belpolitika
balkánfélszigeti
váltakozó védelem.
is
es
szervezetek lassankint
elmállanak, a török hadiszervezet pedig, mely nagy ember-
tömegekkel operál, nagyjából a
XV. század serre,
gyar alakja,
dre
—
(1456
gyz
és foglal.
Hunyadi János,
nézve legnagyobb ma-
vitézségre
nagy haditettel 65 esztenugyan a magyar korona déli
nándorfehérvári
a
— 1521)
akkor irányadó
biztosítja
—
de a törököt letörni
határvonalát,
sem
tudja. Bármily hs, a nemzet egyetemét csak idre tudja egyesíteni, mert nem a király.
Mátyás
Fia
hanem az emel
a
politikát
els,
székbe,
királyi
Z, ugyancsak
lév szomszéd Szelesebb lagos
az
nem
kit
apja derékségébe vetett
népei-:
alapra
magvar
a
évi
vérbeli
leszarni,
s ellegezett
bizalom
uralkodása folyamán
világ-
magyar határ menten törtenetében maradandó nyomot hagy.
senki
politikát,
ugyan elnyerte
.'!'_'
hit
idrl
a/ els. a
ki
a
eldei közül nem fektette a meg Zsigmond sem. Zsigmond
saját-
király
nemet császárságot, birodalmi politikáján
megérzik bizonyos magyar hatás, de az mégis római-német császári politika.
Mátyás
király
a
maga eszméit
képviseli
magyar ervel, a mikor lehet, de néha ellenére is, ha kell. Majdnem közhelylyé vált Mátyás balkáni politikájáról az a megrovó
elhanyagolta
azonban
török
a
Két
letörését.
nem
eleddig
nagyravágyó
hogy
ítéletmondás,
méltányoltak eléggé
miatt
tervei
körülményt
fontos
Egyik,
bírálói.
hogy a Habsburgoknak III. Fridriknek s fiának Miksának a keleti politikája elssorban Magyarország megszerzésére irányult. Elvonatkoztatva minden személyes indoktól, elnézve :
a diplomácziai fejlemények változatos egymásutánjától, Mátyás
törekvése a német császári trónra alapjában véve hatalmas
visszavágásnak
diplomácziai
szívós és belterjes
szabad e
ha
ráutalta,
magyar
tnik
Fridrikék lassú, de
fel
törekvéseivel szemben.
kifejezést alkalmazni rá
E
1
harczra
a tények
:
logikája.
A
másik körülmény, mely Mátyásnak a balkáni poliabban a megismerésben rejlett, hogy
igazította,
tikáját
Magyarország egymagában már az elég
ers
a
nem
idejében
volt
török hatalom végleges visszaszorí-
feltörtet
tására.
Arra,
érhessen lett
el,
hogy a török túlervel szemben aktiv sikereket nagy nemzetközi pénzbeli és katonai segélyre
Ez nem
volna szükség.
nem
volt
arról
sem, hogy Mátyás
történt
nem
elegend. Ezenkívül
meg, a pápai segély
szabad megfeledkeznünk
uralkodása
nem
hosszú
volt eléggé
a nemzet legfels rétegének a lesímítására, illetleg a királyi
hatalom
eltt
való
föltétlen
világraszóló eszével, levert teljesen
s
nem
egybefoglalva
volt
fia,
küls
:
meghódolásra.
minden bels ki
nyomába
politikájának
tagozottsága tompította
Fölötte
léphetett.
fényét
a
állott
de
ellentétet,
nem
Röviden
bels ernek
el.
aránylag elégséges az az eredmény, melyet a délvidéken a törökökkel szemben elért. Kivédte Ilyen helyzetben
az egész határt s a török világhatalom nyugati törekvéseivel 1
Fraknói király
Nem
lehet
Vilmosnak
történetet
Mátyás tervezett
eléggé
méltányolnunk
azt
lankadatlan szorgalmát,
a
megfelel
törekvései
a
világításba
császári trónra.
történetírásunk
helyezi.
a
Nesztorának,
melylyel
Legújabb
Mátyás
tanulmánya
:
(Budapest, 1914. M. T. Akadémia
nngy munkájának egyik ékköve.)
szemben mesteri húzással elhelyezkedett abba a poziczióba, mely a törököt 63 évig (1463 1526) Jajcza várából visszatartotta a délnyugati német tartományok elfoglalásától. Azonfelül Horvátországot és Szlavóniát épp úgy megvédte ez a vár, mint a hogy a másik kulcsos erd: Nándorfehérvár a magyar alvidéket.
—
A nek élte
ez
kitn szem
a
gyönge
Az
szervezte határrvidék-
is
nagy katona úgy, hogy az
túl-
utódait.
összes
magyar bánságok, ezen az állam
védelmére
tének
meg
jajczai foglalmányt
terüle-
katonás szervezet végvidékek
kihasított
a jajczai bánság állotta meg legtovább a helyét. Az európai kereszténységnek hosszú ideig egyetlen reményközött
XV — XVI.
sége, az általános haditörténetnek
védelmi
közismert
pontja
tartományoknak közösen
Csak kötelességet ténetére
s
egyes
s
a
magyar
féltett délkeleti
vonatkozásaira
és osztrák örökös
ferssége ez a
mikor
teljesítünk,
s/.ázadszerte
e
végvárnak
rendelkezésünkre
a
vár. törálló
anyag alapján rátereljük a figyelmet.
Ha nem talál
az
egyenletes a nyújtottuk kép, ha ismétlésekre
olvasó,
avagy ha lékekkel
bizonyára
számot vet majd
legbvebb
történelmi anyagból
a
találkozik
körülményekkel.
sem
lehet
a
a
kutató,
Hiszen a
múltnak
teljes
képét megszerkeszteni, elég, ha az eleddig napvilágra került anyai; fényszóróként belevilágít a sötétebb részekbe.
A
BÁNSÁG TÖRTÉNETE.
JAJCZAI
FEJEZET.
I.
Színtér, földrajzi
nyok.
—
viszonyok és a
történelmi
A
—
fejldés.
—
Telepedési viszonyok, rómaiak, szlávok.
A
Földtani viszoplivai zsupa.
—
Hrvatin-nemzetség.
—
Hatvannégy esztendeig (1463 1527.) áll a nemzetSzáva-Duna folyó rendszeréhez
közi politika elterében a tartozó
Verbász (Vrbas)
tenger szintje
Ez a ma aránylag niki
4500 rajzi
még
kerület
folyó
mentén
340 méternyire a
épült jajczai (Jajce) vár s alsó
felett
bosnyák város,
kis
járásának
jajczai
a
mint
középpontja,
lakost számlál. Csöndes, regényes hely,
városa.
a
trav-
körülbelül
melynek
föld-
fontossága érvényesülni fog ugyan a jövben, de
csak történelmi visszaemlékezéseknek megkap*')
cziója romjaiban
is.
mely a Nyugat ell Konstantinápoly
rohamot
ezért
;
A XV.
ma
illusztrá-
században Jajcza az a vaskapu,
felfogta a Balkán-félsziget góczpontja
Európa szívének nevezik Európa összes fell
római pápa, a lengyel
irányzott
:
hódítási
államai (a
érdekelt
Németország) a magyar korona kulcsának, a kereszténység elvédjének, ezért törekszik király, Itália,
összes erejével betörni ezt a kaput az életers, birodalom.
Egy
tekintet
a színtérre
hogy Jajcza egyfell az északi
világosan
Adria
s
ozmán
ifjú
elénk
tarja,
horvát-krajnai
a
nyugati vidék, vagyis a nyugati Európa vonzó körébe esik,
másfell
A
északra az alföldi
pannon- síksággal
függ
össze.
Balkán-felsziget északnyugati szárnybástyázatának ez az
elhatároló pontja tehát mindaddig védgát, birodalomnak a végvára.
Megdlvén
a középkori
elszikkadtak, ezzel
együtt
fontossága. Azután
sem
míg a
magyar birodalom,
megsznt Jajczának
lett
ugyan
is
magyar vegei
is
aktuális
kihalt történelmi
szín-
színtér,
térré e nevezetes hely,
de a török határ küljebb terjedvén,
máskép alakulnak a Nyugat Úthálózat.
és Kelet határszéli vonatkozásai.
történelmi fejleményeknek ezt az eredményét min-
A
denekeltt Jajcza úthálózata tünteti elénk. íme
szemléltet
vázlatban a különféle irányban való elágazások hossza:
GjracUsha 6ie
33n
1.
Ebbl
HW^vU^ajaoíy
BaniaLuk
i
a következ irányokat állapíthatjuk meg.
zágráb —
nan egyfell a
út,
a hon-
laibacJii (a horvát, illetleg
német)
(magyar) vonal (540 km.) ágazik
A
Jajcza
—gradiskai
másfell a pozsega
irány (410 km.),
1
— banjaluka — gradiskai
el.
— mohács — budapesti
1
illetleg
összeköttetés,
Verbász folyó három tagozatban összeszoruló völgyében
század derekán használatos, jobb útja volt a Zágráb Koranamellékenl, Kladusa, Unamenti krupai vezetett.
letben
azután a kamengradi várat
Itt
is
feltünteti),
Jircrek kV.
majd Kljucson
Die Handelsstrassen
wáhrend des
Mittelalters. 84.
1.
való elindulásuk
át
éri
út,
(a
Szana völgyébe
mely a
(helyrajzi vázlatunk a mellék-
Jezeróig
s
Jajczáig
kitnik,
hogy
15-öd
Alsó-Bosznia
vitt
napra
az
út.
Laibachból
fvárosába.
und Aktenstücke zur Gesch. der Verhaltnisse 1.
XV.
— Ribnik — Brlog
und Bergwerke von Serbien und Bosnien
után értek Jajczába,
mellékletei közt. 5.
ösvény
csak a
1532 decz. 27. Kuripesics, a császári követ-
ség tolmácsa beszámoló útjából
l'rkundcn
1500 i.
Úthálózat váza.
sz.
Éjszakuyugatnak vezet a jajcza
a
jelé
etc.
az
Gévay: I.
kötet
1
(140 km.)
Délkelet irányában
nik
— lasvai
a jajcza
vezet
1
— irav-
Jajcza ezen a vonalon egy-
út Szarajevó fele.
vidéke Magyarországnak a tulajdonképeni
aránt elvédje s
Bosznia ellenében, mint viszont ennek a magyar
batár
déli
irányában.
Míg az északnyugati vonalak Jajcza nemzetkzi fonfel, a délkeleti út a magyar-bosnyák viszony-
tosságát tüntetik
latban érvényesül.
Nem
csekélyebb jelentség körülmény, hogy a
Jaj-
czából kiinduló utvonalak banán pontját erintik az adriai ten-
gerszegélynek; egyik északnyugaton Kljucs (Kljuc)
nak (Bihaé) fordul km.)
ér,
míg Bihácstól
egy (200 km.) kiágazó tenger
Spalatónak
felé
— Bihács-
keletnyugat irányában Fiúméhoz (330
s
Drvar
— Sebenicóig
Legrövidebb
út.
gojno (régen Uszkoplje) — Livno
útja
vezet
Jajczának
a
északdélnyugat Bu-
vezet,
(Spljet)
(áibenik)
— Sinjen
220 km. hosz-
át
szúságban. Ez a vonal Jajczának, mint történelmi nucleus-
nak a magyarázója. Hiszen
erre vezetett Spalatótól (Salonatól)
Glamocson,Han
kiindulva a regi római országúta Prologon,
Csadjavicán a
földrajzi
Banjalukába
át
s
onnan
fel
Száváig.
a
helyzetbl állapítható meg Jajcza
hogy megalapítójának, Hervojának a
tetése Spalatóval s
terjeszked) vágya miként vezetett
megvalósítására.
Jajczának
Ebbl
sr összeköt-
el
a spalatói herczegség
1
s
vidékének
telepítési s
megelz
történelmi szereplését
ebbl
folyólag jelents
vonatkozásait rövid földtani
vázlattal kell bevezetnünk. Helyfekvése
ugyanis Jajczál Bosz-
mennyi-
niának fölötte érdekes földtani vidékévé avatja, a
alakzata annyira változatos, hogy magában foglalja úgy az ország összes szedimentár formáczióit, mint valamennyi bosnyák tektonikai folyamat alakulási mozzanatait.
ben
Jajcza
vidékének
tektonikai
fvonása,
hogy
Útjába
esik annak a nagy rendellenes fejleménynek, melyet a trav-
nikmelléki 1
A/,
Vlasics
(Vlaié)
utak fontosságát mar a kortársak
Petancü cancellarii Segniae ad Wladislaum Hang,
870-2.
planinának (fensiknak) meredek
et
:
is
értékelték.
V,
•.
Dissertatio de itineribus aiigreJiendi
Bohemiae regem. Schwandtner
Ser.
R.
Felicis
Turcam H.
1
Föicnani '
T c lepe d(: s
.
12
szegélyén áthaladva Kljucs környékéig. fel ületbe! i
tavak
indulvást a Pliva
leválása jellemez Jajczától
északi
Ennek a nagy földmagába
zavar okozta iránynak az északi szárnya
foglalja Jajcza északi határát,
részben krétából
melynek
máig
szintje
lerakodásokból
újabbkori
s
is
nagy-
Csak a
áll.
mozgása folyamán emelkedett ki Jajcza környéke, mely a harmadkorban tóval borított alföldet alkotott. Ez az emelkedés ugyancsak a leggeológiai
legújabb
korszak tektonikai
újabb földtani korszakban mehetett végbe, mert a folyók rendszere, jelesül
a Verbász, ugyan medret szorított
a hegysorozatok sikátoraiban, de máig
idbl, hogy a bérczszorosokat kiszélesítse s a
Ez
sem
magának
futotta
ki
az
és canonokat (völgyzárakat)
hegyes szegély martokat
lelapítsa.
majd félelmes zordsága,
a különféle alakzataiban
majd festi elrendezése a tájképeknek, adja meg Jajcza
pit-
toreszk jellegét.
A
mi Jajcza rétegzetes
szakszer
letes,
felsorolása
történelmi szempontból
felépítését illeti, annak részmessze elvezetne tárgyunktól,
meg éppen
Mveldés-
fölösleges.
szempontból elég megemlítenünk, hogy a produktív
történeti
márgaréteget
környékén
Jajcza
cseppkmész
egy
különös
kifejldésre
Ez az olykor nag}'méret monolithokban jelentkez kzet könnyen vágható s
jutott
sejtes
bontja.
valamint faragásra alkalmas becses anyagot szol-
építésre, gáltat.
Érdekesek azok a negyedkori és jelenkori, majd
tor-
majd gerebenszer fokokat példázó mésztuff (Travertin)-képzdmények, melyek a nagy tóból elretörtet laszokat,
Pliva folyón átzuhognak.
A
Pliva folyó a Szmiljevac planina éjszaki lejtjén ered
az ugyancsak Pliva
nev
helység (5 km. Szokolac-Sólyom-
fészek vára romjaitól) közelében, czánál
a
Verbászba
elválasztott
két 4
tavat alkot. Öt
ömlik.
—5
— hat
km.
Alsó
30 km. folyás után folyásában
hosszú, mintegy 500 m. széles
ers sugárban 30 m. mélységben,
czától nyugatra, bezajlik
Jaj-
földnyelvvel
a rohanó Verbászba. Egyetlen
vány ez a maga nemében. Tájképi
leírás helyett
a várnak ezen oldaláról felvett mása.
Jajlát-
szolgáljon
13
'_'.
A fedett
malom és
folyása
Pliva
tömegek
szám. Jajcza látképe
mentén
illeszkednek,
apró
s
élénkíti
ezt
tuffképzdés
a
vizes
torlaszokhoz kivájt cseppk-
azonkívül
tarkáilik
igei
e
.1
rajta,
számos
fával,
pázsittal
meg egy csomó
primitív
pompás színhatású képet A cseppk-
bizonyos
megszakítással
máig
is
1
folyik.
A tuffmészben ugyanis skori kulturrétegeknek van nyomuk.
14
A
szárazon
valamikor
felület
mert
állott,
csak
ebben
az
állapotában kínálkozott alkalmas letelepedési területül.
formácziók példázzák a város
A különböz jelleget
földtani
nyúlványok a palaozoiknm határán
a déli
:
terül-
a Verbász hidja melléki sziklaormok trias-képzödmények, a város nagy része a várhegygyei együtt s a nek
el
:
kolostor
ferenezrendi
A
emelkedett.
rétegzeten
tertiár
(ész.)
város mellékén alakult új negyed s a gyártelepek egy
régi
1 része negyedkori cseppkmészre épült.
Oskor
-
A
mentén természetes barlangLa Ténekorbeli leletek alkotják az átmenetet a Pliva és Verbász völgye késbbkori megtelepedési viszonyaihoz. Ebben a már kezddik az aranyvilág. illyr törzseket uraló korszakban mikor az aranyhordó folyómedrekre s tellérekre akadtak. 2 Sípovonál (12 km. Jezerotól) szemben vele Szaricsi (dr. Blau egykori porosz konzulnak valószín állítása szerint ó-illyr Pliva mindkét partja
kínálkoztak skori telepedési helyekül.
lakások
nevén
mellett római
Saritte) és Voloraj
telepekre
akadtak
a Pliva egyik mellékvizében, a Bisztricza patakjában pedig
aranymvelés nyomait lelték. Sipovónál, meglehet, hogy római municipium állott. Fontos lelet, hogy magában Jajcza városában római törmelékeken kívül egy templom maradványaira akadtak római
a koltár:
O. M.
I.
van ajánlva.
Ebbl
útja
Banjaluka
baj
z
Jupiternek
—
felé
mint
hogy a mai
vonhatjuk,
idkben meglakott
már római
említk — Kljucsnak
telep
vezetett,
állott,
mert a
vezet völgyszorosokban akkoron csak pász-
Ez adatokat Katzer
1
a
tehát
következtetést
azt a
Jajcza helyén
melynek
Depulsori
:t
F.
kormánytanácsos, bosnyák-herczegovinai
országos geológus vázlatából vettük. 2 3
0. Blau: Reisen in Bosnien und Herzegovina. Berlin, 1877. 114. L.
mányát 5 Bosnien
—
II.
Truhelka 6.
11.,
s
C:
ugyancsak tle
a YVissenschaftliche Mitteilungen
aus
Archaeologische Forschungen auf der Burg von Jajce und
ihrer nachsten
Umgebung 87
tossági van a Vagány
matinos", mely a határt
1.
Die Königsburg Jajce 1904. Szarajevó ez. tanul-
s.
kk.
1.
Jajcza
további
melléki sziklafeliratnak jelzi.
:
in
környezetében fon-
„inter
Sapuates
et
[Ae]
15
torok járta
nyomásokon közlekedtek teherhordó lovakkal
és
öszvérekkel. Földrajzi szempontból
az
—
pásztortörzsek
illyr
melyik ága
—
már
idt megelzleg
a római
a dalmata
torzscsoportnak vala-
nevet adtak a Pliva folyó vidékének
si
az
:
Pelva elnevezésbl hozta ki a nagy leíró, 1 Konstantin császár hangáttétel útján a Ukí^-j. nevet.
bíborban született
A nyugat-római J ° Nem telik bele
meg.
meg
szállják
kétszáz esztend s a horvát
régebben
foglalható,
alá
sznt
birodalom Dalmácziában iso-ban
vezérelt
avaroktól
gyjtnév törzsek
szláv
a mai dalmát partszegély hátmögét (626
Salonát megostromolják, feldúlják, majd bvzantin
,;
i
névleges
fönhatóság alatt végleg gyökeret ver a szláv elem, a római elem pedig a partszegély!
telepekre szorul.
Új
Nem
rendszeres meg-
A mai
telepedés ez, ínég olyan sem, mint a longobardoke.
bosnyák
akkoron a dalmát
A
szlávság.
relte
s
területen
állomásokat
szállító
pásztorokat
s
észak
parttól
talált
természetesen
szlávság
felé
terheket
a részben avarok vezé-
többségben
volt
az avar despotismus alatt felsbb vezérl köreiben állam.
Az
alkotásra fejldöttebb tulajdonságokkal rendelkezett.
ere-
sebb szláv apródonként felszítta tehát az illyrség töredékeit.
A
mai herczegovinai
s bosnyák megszállás, a kinek jobban mondja hódításnak, csak a régi utak mentén történhetett: t. Spalató Szinj Glamocs Kljucs fell, de
tetszik,
—
i.
Bihács irányában
Nem
—
—
beszivárogtak.
is
bennünket senki hypothesisek fölha az akkori megtelepedést nem tartjuk intenrendszeres birtokbavételnek. Egy-egy törzsf megindul vádolhat
is
állításával, siv,
néhány nemzetséggel gyei havasokkal
s
meddig valamelyik másik nemzetség 1
Truhelka
minta slav.
p.
<;.
1.
a
Mm.
der
Bonn. V. 400.
8.
k.
Pliva folyó nevet
k
Bvebben
ssellschafl
s
völ-
addig halad, a
birtokolta vidékig
Topographie dei Bosna, Hercegovin
Pliva ssupáról
ed.
m.
Verbásset, mely sebesi jelent.
Gebiete.
A
i.
megül néhány
ellenállás nélkül
hegyekkel egyetemben,
s
illyrek
\V. ra
in
adtak, épp u^v
Tomaschek
:
Die vor-
und der anejenzenden
Wien, 1880. XXIII.
Constantio Porphyr. De administrando imperü. Cap,
Mon.
speet.
Inst.
ér.
Slavorum meridionalium.
VII.
-
•
Rueki.
Avar->/l.i\
Illetleg
horvát
mt « s/a11
-
1
-
.
10
Ha hatalmasabb vel,
annál, visszaszorítja,
visszahúzódik.
Nem
ha meg az
bvebb
szorul
határképzdés ezen a színtéren nem Ez az oka a folytonos havasi határviszályoknak. biztos
hegyi
a túlsó
nyájaikat
áthajtották
bírja
er-
magyarázatra, hogy
lejtkre,
állhatott
A
be.
pásztorok
azt
állítván,
hogy így volt az szokásban. Erre közbeléptek a nemzetségfk s gyakran csak vérontás után jött közbe valamelyes megegyezés, így történt ez bizonyára a plivai zsupával
is, mely odatudva a verbászi sellket magában. Szorosan leczövekelt határai nincsenek,
a Pliva foglalta
—
—
vidékét
folyó
csak úgy általánosságban szerepel a bérezés vidéken ez vagy amaz hegyhát, vagy erdszegély. Egy-egy ilyen területi egységet zsupának neveztek. A Balkán-félsziget e részének bíboros leírója, Konstantin császár sokat kommentált munkája számos ellenmondást tartalmaz, de az egyetlen 1
melybl
alap, a
a
piivai
a
plivai
kiindulhatunk.
zsupa a horvát törzsek megszállotta
tíz
zsupa
zsupa.
rendjében fordul
el
cetinai, hlevnoi (Livno,
Ez a
az imotai (ma imotski),
s földrajzilag
ma
Boszniában) zsupákhoz sorakozik.
plivai zsupa eleinte tényleg egy olyan kis külön
pásztorállomácskát alkotott, mely a vezérl nemzetség fejét királyának, természetesen
uralta
mében. Minden zsupa egy-egy
a
szó patriarchális
értel-
mely terjeszkedni akar. Ebbl magyarázható a nemzetségek versengése. A mely nemzetség zsupája kedvez színtérrel dicsekedhetik s
ers
sejtet
alkot,
akaratú, ügyes, a viszonyokat felhasználni tudó feje
van, beolvasztja, vagy hatalma alá keríti a gyengébb zsupát s
souverainitása alá
relatív
veti
a legyzött
nemzetséget.
A
meglazult zsupa azután a fölötte úrrá lett kenéznek, bánnak az országában megmarad közigazgatási egységnek.
A
havasi részeken
elhatárolt közületek.
1
is
fejldhettek pásztor
a
állapítja
meg
szabatosan
ki
fensíkon
Gotha
I.
115.
szánt,
1.
teljes
az eddigi eredményeket. Csak abban
érthetünk egyet a jeles tudóssal hogy ^u>o:ov Bosona, mely szerinte
iterra. regio,
a szláv zemlja, a
nyos zsupáknak foglalatát IX.
nem
havasi
Dr. K. Jireéek: Geschichte der Serben. 1911.
irodalmi apparátussal
nem
A
században. U.
o.
121.
magyar Boznaság, Orbázság, Nyírség) bizo-
alkotta, eredetileg szerb birtoklás 1.
lett
volna a
17
a hogy kedve
legeltet,
s legelt kanczaaljak 1
2
nem
legelbért
tartja,
fizet.
A
1
rétet
=
szerint számítják: 4 ploía patkó
kobila kanczaalja (die Hufe), egy patkó 8 klinac, 8 szeg.
Ez a csángó szabad pásztorelem vlach néven a középkor végéig megmarad külön társadalmi rétegnek.
A
nemzetségek elosztása a színtér viszonyaihoz alkalA szk völgyszorosok átszelte területek véde-
mazkodik.
lemre alkalmas pontjain egymásután épülnek a hegyi várak,
melyek veszély idején a nemzetségek szolganépét is oltalmazzák. Ha azután valamely hatalmasabb törzsf gyz, ezek a családi várak független törzsfk birtokában mintegy országos várakká válnak. Bosznia területi
csók s
északnyugati részén három nemzetségnek a
vetélkedése
(brebiri
XII — XIV.
be a
tölti
Kotromanok
grófok), a
századot: a Suhi-
bán utódai)
(Prijezda
a Hrvatin-nemzetség hatalmi versenye.
A
elnyomulásban leledz ers
hol fegyveres, hol békés
nemzetségfkben ösztönszerleg
él
a király kodásra,
helye-
sebben egyeduralomra való törekvés. Ezt az említett három
A
nemzetséget rokoni kötelék fzi egymáshoz.
Subicsok a
tengermelléki városokra s a horvát hátmögi földre támaszkod-
nak, a
Kotromanok si zsupái a várbosznai
(szerajevói) s
a lasvai (Travnikig) vidék, vagyis Fels- Bosznia, de hatalmi körzetök IV. Béla király óta Kraj-ig,
a
felér
Alsó-Boszniáig, a Dolnji
Száva alföldjéig. 9 Subicsék 1322-ben elbuknak
már 1323 körül Hrvatin
Vukoszláv,
s fia,
s
áttérnek Kotro-
manovics István „az egész bosnyák föld, Soli (Só, Tuzla), Donji Kraj s Huni ura" és testvéröcscse Vladiszláv hsé-
1
P.
o.
szokás alapján
a banjalukai kerület régi
ináig
sem
tizet
legelbért
Magyarországon az Alföldön es Vas megyében ismeretes volt a fcMKSaaJ/OMnérték rétre,
legelre.
a Dunántúl
s
Kecskemétet
is
U
Tak.its S. magánközlese. :I
IV.
Béla kiadványa i bosnyák
Tuzla), Olféld rctva,
(Dolnji
Kraj,
püspök
résséfe.
ViJgossa, Lubínci, Lasva. Uskolpje, Helinopolje
zsupak említtetnek. Theiner M. Slav. neveiben hibás
átirat
a
l'zora, So
Fliva stb.) zsupakkal. Vrhbosna,
bosnyák
I.
2!»7
területi
— 298.
Ez
a
raint
—
Brdo.
V-
bosnyák báni
sajnos
történet alapoklevele.
—
hely-
En
csza
^
]* l
atl
része:
* raj
Dol °;j.
ó
18
bánok
gére, feltámadván a horvát
ellen
:
banicai,
vrbanjai
(orbászi?) zsupáikkal, a bennök épült kljucsi és kotori várral
Ezeket
egyetemben. i
nemzetségi
a
irtokokú] (plemenita
Mindezért
a bosnyák bán és öcscse.
toznak urukat szolgálni.
melynek helyfekvése
déli
a Horvatín
ma már nem
nemzetség
si
várokból,
birtokukat báni ado-
bosnyák bánt.
helyesebben
a bosnyák
(István zsupántól eredleg)
a
Donji
Stipanicsok Alsó-
Krajt,
Boszniát birtokolták (comes de inferioribus Bosne bus) a XII. században. Valószín,
confini-
hogy szállásbirtokuk
régebben, de oklevelesen csak a XII. század végéig
Övék
nyíthatjuk.
vára
volt
—
banicai,
Glamocs
környéke,
s
sekkel
a
mint említk
—
vrbanjai zsupa,
a plivai zsupa.
s
ebben a korban
csak annyi bizonyos, hogy a
lehet,
tar-
tértek
meg. 2
állapítható
bírják s urokul elismerik a
Horvatin-nemzetség, 3
^
fegyverrel
fekv
részében
Ezzel a ténynyel Horvatinék
mányok czímén
csak
A bánok hségére Luzacon
a vrbanjai zsupa
Hrvatinék
örök
szállásbirtokokat
adományozza 1 Hrvatinéknak
bastina)
volt
bizo-
Kljucs
Határjelölé-
elállani
nem
spalato
— livno — banja-
része,
mely a Száva
lukai (akkor vrbanjei) útvonal északi
ennek a nemzetségnek a birtoka s hogy azt a horvát bánoktól függetlenül bírták. Csak akkor lépnek védenczi viszonyba a hatalmas Subicsokkal (a kikkel vérségi s komasági viszonyban állanak), a mikor ezek Spaalföldjével határos,
latótól s a
dalmát
észak
városoktól
felé
terjeszkednek
s
államalkotásra törekszenek. 4
Erre nézve dr. Truhelka tanulmánya a szerajevói Glasnik 1915.
1
foly.
Historiéka
podloga
agrarnog
pitanja
u
Bosni
érdekes
összeállí-
tást közöl. a
L.
Tanulmányok a bosnyák bánság kezdetérl szóló akad.
kezésünket. (1909-ben megjelent németül és horvátul a nien ez. kiadvány XI. kötetében.
Bvítve Studien
niens und Serbiens im Mittelalter ez. munkánk. 54 305.
1.
a Horvatinicsok
si
L.
stoljica.
Rad, 1897.
zur
— 65.
Geschichte 1.
érte-
Ber. aus Bos-
Ugyanitt
Bos1.
a
czímerét.)
horvát nemzetségekrl
do XVI.
W.
A
1.
V. Klaió
:
Hrvatska plemena od XII
Horvatin-generáczióról 1315. Blagay Okit.
Karácsonyi János nemzetségi munkájához a függeléket.
'1301 Scardona.
febr.
2.
Scardona, 1304 márcz. 30. Spalato. 1305 febr. 21.
Nera szándékunk már közölt dolgokat megismételni, sem pedig Jajcza történetének ötletébl a bosnyák ezenkori
történet vonatkozásait eladni.
Az 1
azonban megkívánja, hogy a
elbeszélés folyamata
lorvatinicsok nemzedékrendjét ideiktassuk. 1 Pryezda bán
[stván,
Gergely
Hivatni
Vukoszláv
Pál
Vlatko Vuk
ákkép
\'ukac
Hervoja Vuk
(Pavlovics) Vladíszláv
eredetileg
már
nyugatra,
az
Horvatin másik
Vükac
fia,
fia
gáriában
járt
még nem
ekkoron
melleken),
Kotroman
ki
háztznézben
magyar
bírja.
határozhatjuk s
a plivai
Nagy
lorvatin testvére volt a
I
Gergely, a
István:
nevében Bul-
István
Boszna völgyében adományt, si birtoka azonban Glatt
dalmái határszélen
tehát a
batár
meglehet, hogy a lucskai zsupa
kapott (1323 után
észak-
(Jajczától
Pál a zemleniki (zemuniki) zsupát
zsupa egy része az övé. Sztjepán
Banica-zsupát
a
alsó-szlavon-mágyar
birtokviszonyait
meg pontosan,
a
fia)
A Horvatin-nemzetség birtoka a Horvatin fiai között oszlott mejg, hogy Horvatinnak Vukoszláv nev fia
családja
és
zemleniki zsupa urai
(a
Gergely
Pál
rokon.'.
vagyis az István
(Sl
s
s
ezért
Greben
vára-''
a
ugyancsak Szlavónia,
határszél közelében feküdt.
Kotromanovics István bán idejében •
.
•
a
,
,
,
Horvatin- urak •
,
hivségesen szolgainak neki, mint uroknak.
Hasznát
is
lat-
Hrvatinéi
IS5S— 1380. i. Tvrtko N.i.\
A
1
Mitt.
teljes
aus Bosnien
táblázatra miies szükség.
Jer Hei
u.
..
XI.
A
teljes
27.,
i-
táblázatot A.
és
1.
Öiáii
voda Mervoje VuköiÓ llrvatmir munkája. 22.
1287-ben V/8. Pryezda bosnyák bán vejének,
Istvának adományozza,
III.
Kotromanovics Zemleniket
jelent
1.
cemleniki zsupát
Vodichai
II.
[stván,
mint
Blagay
bosnyák
a
>klt.
Dolnji
öli— f>4.
1322-ben
Pálnak.
megyében Kendektl Kálinktól) ny. é. felé Magyarlak (ma Madjárovo) a középkorban i
Hektor kesén van. Esek alighanem \
I.
idományozza
K
'Greben vára helyfekvésérl Wiss Mitt aus B und ezen munkánk utolsó fejezetében. Egyébként 6|
tinok kösül
WÍSS.
alók
Csánki
i
i
II.
I\'.
.'(4u.
1.
s
ben vara K
reküdt, l-ig
Vlkoszl*
vándorló kath. Horva-
l.ajos
20
mert birtokban meggyarapodtak. Megváltozik viszonyuk a bosnyák bánsághoz 1353 után, mikoron Kotrománovics az eszes, fortélyos, kitartó s a István fiatal unokaöcscse ták,
:
konjekturákat értékelni s felhasználni tudó Tvartko
politikai
(1353—1391) kezdi meg 1354
A
uralkodását.
rencsés
mányozgató bánnak
— 1370-ig
fiatal,
nem éppen
anyja gyámsága
sze-
alatt kor-
Lajos magyar király, Kotrománovics
I.
A
Erzsébetnek az ura, a ftámasza.
bosnyák urakban a
hív-
nem jutott kifejezésre s csak akkor hódoltak be, ha ers kéz szorítja ket engedelmességre Az egyes nemzetségek a maguk ségnek, mint erkölcsi fogalomnak az érzete
érdekei szerint,
részben
egymás,
bán
részben a
s pártja
ellen csoportosultak. déli s délkeleti, majd lengyel szemben a bosnyák területi alakulás folyamata kevésbbé tnik fel, mindazonáltal az Anjoukat közelrl érdekl személyes vonatkozások oly érdekes keretbe illesztik ezt a magyar határmenti államalakulást, hogy egyes
Lajos királyunk extensiv
világpolitikájával
részleteit is
Csak
értékelnünk azért
nem
kell.
tegetéseknek, mert könnyen fölvett
bvebb
szentelhetünk
tárgyunkra térnénk.
Hogy
Tvartko bán nagynénjének a
teret ebbéli fej-
elveszthetnk a I.
míg
fonalat,
Lajos magyar király, mint
bizonyos patriarchális
férje,
fel-
sbbséget gyakorolt a Kotroman-családdal szemben, ez közelebbi adat nélkül tikai
ha
átvitt
lez
is
tényköiülmény.
feltételezhet
A
poli-
felsbbséget, illetleg a magyar korona souverainitását,
értelemben
is,
két
mozzanat
tette
mintegy köte-
feladatává a királynak. Egyik a vallás kérdése.
király a róm. kath. hitnek a zászlótartója, a
tokos társadalom s az uralkodó (bogumil), ha
még úgy
I.
Lajos
bosnyák
bir-
báni család pedig patarén
hántorgatja
katholikus érzelmeit.
is
A
patarén vallás szerepe a kulcsa a középkori bosnyák állami
psychenek. Ezért mellett
nem
fejldhetett
a vérségi
sem bensséges viszony a
két
összeköttetés
dinasztia
között.
A
másik ok, a mely folytonos súrlódásra vezetett, az a körülmény, hogy a szávaalji határterületek Dubica, Szana, Orbász megyék, a szávaalji Szlavónia bizonytalan határai :
a
XV. században úgvszólván összenttek a bosnyák alsó
'
21
vidék (Dolnji Kraj) nemzetségbirtokaival, tehát a bosnyák bánságéval is. Hova-tovább eltérbe lép tehát a Horvatin-nemzetség birtokainak a fontossága katonai szempontból. S itt elssorban Kljucs várának a kérdése (egyfell a bihácsi lasva— szerajevói út akkori királyi hadi útnak s a pliva
—
csomópontja; Bihács és Kljucs közt UO km. a távolság) érdekelte a
birtoka.
magyar
A
állami
A
hatalmat.
vár a Horvatin-c-
családban akkoron két áramlat küzd egymással:
a Tvartko bánhoz
h
családi
ágak
Tvartko-ellenesek,
a
s
a mi tudvalevleg vérrokon birtokos családoknál mindenütt és mindenkor altalános jelenség. Horvatin unokái, Gergely és László,
s
az
István
grebeni
Gergely,
fia,
glamocsi
és
nemesek 135()-57-ben Tvaitko-ellenesekké váltak többi atvjokfiával ellentétben. Személyes okának kellett lenni, mert megun-
mag var-szlavón földön akartak birtokot. A mely középkorban si földjét elhagyja, csak vérbosszútól
ták az ottlétet s
bosnyák a
vagy nagyon súlyos személves sértés miatt azonban még nem volt szó a birtokcsereri. Történt ugyanis 1356 végén vagy 137 elején, hogy a nevezett Horvatin urak felkínálták magukat Lajos királynak azzal a kijelentéssel, hogy a szent korona hségére való félelmében,
cselekszi. Eleinte
A
térnek.
király
fogadta a
szívesen
kijelentést,
megígérte
hogy si birtokaikban megersíti s a bán hatósága Lajos király különben a bosnyák elalól kiveszi ket. bar egyik sem vállalta önkéntesen a behódokelknél nem voll népszertlen. Igaz, hogy csak 28 esztenlást nekik,
1
—
dvel
(1408) a halála után rója
e
Osztója király
szavakat
adománylevelére Vukorija,a deák: ..Lajos király országunk
elkelivel szemben mindig szerette az igazságot." legnagyobb elismerés a balkáni népek részérl. 1
Anjoukori Okit Vi
Lettje
tyok levelei közül korült. Klaió V. Bosznia KÍr41]l
hogy
a királynak eladatták
percipimUS*. Klaié
réssért Kzt mi nem
Ebbl nem
latjuk.
V. mentségére stolgál
t..rt.
hogy
a
érdemes munkájában még nem Miklosich M.
s.
I.
548.
Hiszen az
1.
,quia
király
dolast
lat
oklevélbl certa
biztatta
ebben
kiderül,
relacione fel
okit.
további eladásában, tiogy az akkori anyag
napfényre került adatokat. -
E
MODL.4650. Odaa Vikoszkm-
idékukat:
átl
következik,
1
'J47.
s
kkll.
értékesíthette
az
utóbb
A
lévén
czével ért
határon
át)
A
s
régi horvát
Velen-
király
szlavón
s a
becsapások
folytonos
többi ágaik Lajos
tart,
a szándékkal
azzal
hogy
ellen,
a zavar-
nem
vannak
(a
mai
napiren-
bosnyák nemzetségfk közül Horvatinék egy része
Tvartkóval király
A magyar
1
bosnyák belviszonyokkal
a a
törekvését
ezt a kifelé
követi.
elfoglalva,
tördni. Azalatt
rá
den. 2
sorozata
lios^zú
k
uraknak
Ilorvatin
az
noster''
„fidelis
Hogy Lajos
királyival.
mozgósított
1363-ban
Bosznia
megfékezze
bánját
úrrá legyen fölötte, teljesen bizonyos. így akarta a patarén-
felekezetnek, ennek a keresztényellenes vallásnak, gyökerét
Hogy
kitépni.
mily
ers gyökere
járásban
jajczai
találhatunk. 3
volt Jajcza körül a pata-
mely szerint a máiglan 835 patarén (bogumil) sírkövet
rénizmusnak, bizonyítja Boszniát,
körülmény,
a
az
illetleg
— —
a Kotroman-örökséget
Halomföldének (Holm, Hum, nejének hitbére) kivételével
nem
akarta elfoglalni a király, mert azt felesége öccse jogos
tulajdonának tekintette. Csak a magyar határ biztosítása volt a czélja.
Az
megyéknek
alsó-szlavón
században
meg,
a
fejldése
csak,
a
ez még, melyet Csak mellesleg emhogy Szana, Dubica és Orbász megyékben, a bos-
XIII.
gyarmatosítani lítjük,
indult
védelmezni
s
új
föld
kellett.
nyák határ közelében, kevéssel elbb indul meg a mag3'ar és szlavón urak megtelepedése, részint királyi adomány, részint szerzemény útján. Nem rendszeres telepítés ez,
hanem dét.
elnyomulás. Amellett szemmel nézte a birtokosokat,
farmer
afféle
püspök nem
jó
várnagyával
Hrasztoviczai 1
V. ö.
1353, 77.
1.,
tanulmányok *
Ruvarac a Wiss. ez.
Ilarion Mitt.
a
zágrábi
féltvén tize-
1359-ben rárontva
Töttös
tanulmányát: Die Regierung des Banus Tvrtko
324.
1.
és a
mi Bosnyák és
szerb
nemzékr.
munkánkat.
Olchwáry Andrást, Osztrozsác vára ^„in regno nostro Slavoniae védelmében a bosnyákok letartóztatták és fogolykép tar-
existentis")
tották. Átirat a
Zsigmond
király 1398-iki oklevelében.
Staroseloban Vinac közelében
legszebb patarén-temetó'knek. V. jevói Glasnik 1897. 46. s kkll.
ö.
Szemere
(13 km. Jajczától)
Hörmann
ltr.
fasc.
47
:
5.
van egyike a
K. becses közlését a szera-
Újabban Varoslukban (Travnik) Truhclka C.
Batalo tepcsija síremlékét feltáratta.
23
László mesterre hajnalban, úgy hogy
a puszta
életet
elhajtják.
Egy
vakba
meg
uraság
typusát tünteti
A
fél.
tiszttartó
felett
akkori
az
60
sertését
telepe
Úriház,
fal-
az
rendelkezik,
éléskamrával, pinczével, ruhatárral,
jól felszerelt
kincsesházzal
emeletes
az
épült
jobbágyai
telepített
csak
feleségével
vagyonos földesúr
felszerelt
teljesen
Magaslaton
elttünk.
áll
ez
menti meg, 6 darab marháját,
jómódú hogy jobbagyait
gazdaságnak
naturális
zágrábi püspök
fél,
munkát végez, mikor égy
elcsalhatják s várnagya gyökeres
virágzó uradalmat tönkre tesz. Míg Németországban Magde-
burgból rendszeresen
telepít
az érsek, vállvetve a német urakkal,
Szlavóniából, mely pedig természetes medenczéje a terjesz-
püspökség és világiak széthúznak, [gy aztán nem verhetett gyökeret a megyei intézmény S a telepítés
kedésnek
nem
dél felé,
hanem
ersíti,
gyöngíti az államot. Ezeket
Épp Bosznia
oly figyelmet
kifelé 1
Boszna fels folyása mentében
s a
gyar-bosnyák
bánság",
„ma-
alakult
várával
Szrebrenik
központtal. Ezért Lajos
mint
védelmi
1363-ban a saját vezér-
királynak
északnyugati Boszniába vonult serege egyik részé-
lete alatt
a másik Uszorába s Szrebrenik
vel,
nemcsak
hanem egymás ellen is. érdemelt magyar szempontból Kelet-
a királynak megvédeni,
kellett
felé indult,
Konth Miklós
nádorra! az élén.
A át
király
vonul a
felé
véd
1363 június elején
plivai
Szokol (Szokolovo gnezdo) Sólyomfészek
km. -re fekv plivai
ostromolja, az onnan 5
1
a
Zichy
Zichy lt.
indította el hadait.
V.
Okm.
cs.
kt —
Ostdeutschland, Dr.
Bihácson
zsupába, s a Pliva folyása menten Jajcza
r63
II!..
A
várat felöl.
Béthmonostori Töttösökrl
német
telepítésekrl
—
Ottó Schulz
Ernst.
II.
1360. A
L,
nev
kerítés
Die Colonisation von
1.
;
Die
Kolonisierung and
Germanisierung dei Gebiete zwischen Saale und Kibe. Leipzig 1806. a
losjogol
Lajos király oklevelet, melyben a Czegei Vass
adományoz, 1363-ban
Sabbato proximo I.
am
;
Hazai Oki. 289
a
70.
11.
„in
Plyua in obsidione
Petri
IX.
.
a
királynak
28. a
de nála
bécsi
u.
o.
kelt
Panli
lt.
A.
4.
oklevelet 1363 jól.
államlevéltárbóL L. Ráth K. A
nem pontos
ep/
jül.
térre 8.
Bosenensis
közölté
Deák
Hibásan Plyna-nak nyomatta a dátumot, de
tényleg 1'lvHa a kelet, a mit a czegei V.
el
pal-
részére
CS.
az idézet
XXVIII. 10.
megállapítottunk.
Magy. rört Tar
i
magyar királyok utazá
24
A
jobbára lovasokból
nem
kadékos
területen
a nádor
járt rosszul,
hadait állították
hogy a magyar
meg
ért
sza-
eredményt. Szrebrenik mellett
meg úgy
Szokol eltt
látszik a király
a bosnyák portyázok. Bizonyosra vehet,
Szokolovo gnezdót, a sólyom fészket,
király
A várat Horvatin
vette be.
magyar sereg ezen a
álló
el
fia
nem
Horvatinic Vak (Vlkc) védel-
:
három évvel késbb (1366 aug. 11.) 1 ma prozori járása a travniki Prozor alatt Rámában ezt Íratja Vuk részére kiállított adománykerületnek „hív szolgámnak azon idben teljesített szolgálevelébe lataiért, midn a Lajos nevezet magyar király ellenem mezte. Tvartko bán
—
—
:
támadt
s Plevára (Pliva) jött
vajda híven szolgált
lév Szokolt
A
nekem
Szokol vára
elé
adom
s ezért
ekkor
;
Vlkc
neki a Plivában
az egész Plivával (területével)".
bán szavaiból ugyancsak az következik, hogy Vuk
vajda e hadjáratban Tvartko párthíve volt atyjafiaival szem-
körülmény is, hogy Szokol vára s a plivai zsupa Tvartko kezén volt 1366-ban. Tárgyunkra nézve az a fontos, hogy az adománylevélben megjelölvék a plivai zsupa határai Uszkoplje (Bugojno) Krtova Elaig. Ez utóbbi hely fekvését nem tudjuk az
ben, de viszont megállapítható
meghatározni, de
nem
a
egyebütt,
lehetett
mint a Verbász
balpartján, azután Glamocstól Vitorajig (szerintünk a Vitorog-
hegységig),
határjegyig.
Luzsicetöl Ricseváig (ismeretlen) s
Ez
Lukától a
utóbbi határ a Verbász jobbparti Luka-zsupa
mely a magyar birodalmi határig terjedt. A túloldali vázlatban megkísértjük hozzávetleg szemléltetvé tenni a plivai zsupa területét. Tárgyunkra nézve az a ftanuság lehetett,
—
belle, hogy Jajcza s a
Vuknak
A való
viszonyát 1
A
Pliva Verbászmente Horvatinics minden hbérjellegtl ment birtokává lett. mi Lajos királynak s Tvartko bánnak egymáshoz
örökletes,
a szokoli vállalat után, 2 arról
illeti
Kiadta Fermendzin E.
:
Acta Bosnae. Zágráb,
zágrábi Akadémia kézirattárából, 1
járat
nem
sokáig tartott
VI. s
1.
már
77.
Ebbl
július
Lajos király és a bán között.
1892.
ren-
34—35.
11.
Starine XXI. 82.
1363 aug. 18-án Lajos király már
Copia dei Commemoriali jött létre
elbb
a
Zólyom-Lipcsében
föltetszik,
hogy
a
vadászik.
bosnyák had-
havában valamelyes megegyezés
25
mozaikszer adatokból biztos tényként csak annyit állapíthatunk meg, hogy Tvartko bán, mikor furai megunták s elzték, a magyar király oltaimát kereste és segítségét kérte. A mint azonban erre kapott, mindent
delkezésre álló
megtett,
hogy a
király hatalmától
hogy mikor Tvartko niában
megsznt
ellen
megszabaduljon. Jellemz,
fellázadtak az
az állami rend. Minden
6
„urai",
Bosz-
nemes souverain-
2G
bi bánnak
Azért (egyelre) csínyján
vissza.
hogy alattvalóikegyelmébl fogadta
Elpanaszolta,
magát.
nevezi
nak egy része csak az Isten s Lajos
bánni alattvalóival s
kell
elnézést kér.
Alikép egyeztethet össze ez a nyilatkozat
elbb
Vuk
említett plivai Horvatinics
négy hónap múlva
mánylevéllel, melyet
annak az
részére kiállított ado(VIII. 2.) állít ki
kegyelmébl bán", az istenfél
bán? Ekkor már „Isten Szt. Gergelyt tisztel Tvartko „Bosnia, Kraji és Podrinje és
Szerintünk
azt
feleli,
nem éppen nehéz
hogy báni
a
adománylevélrl
A
Idegen
—
nem
szemben,
eszténynyel
akkoron
volt
Lajos
öccsét, ez
De
adta
tartotta
az
hisz
tudott.
—
katholikust,
végig
meg fogadkozását
a ke-
a
a
üldözte,
is
bosnyák
a
prozori
a
is 1
a
sem
arról
lelke
hajlott),
is
Mert Velencze
?
semmit
király
Tvartko
ha
schismatikusokhoz
patarén maradt
a valót
királylyal, holott
magyar
a
mert
patarén,
(talán a
meg
írta
a
közölte
levelet
Ha
megoldás.
a
kérdre vonta volna
tekintélye miatt így kellett tennie.
akkor Velenczének miért ezt
Usora, Dolnji
Soli,
ura".
czímzésért
a
azért
király
Chlm
a és
a
hol
érte. 2
Szlavóniában,"
régi
bosnyák nem ismerte a szótartást, illetleg a fogadkozás kötelez voltát, középés mely már-már törvényerejvé vált nyugateurópai társadalmakban. Modern nyelven szólva a loyalitás nem lakozik a balkáni femberekben. Hogy Tvrtko bán nyugatnak
mely a
magatartásában
ügyében adtak
szerb
a
s
hogy
Horvatin-fiak
magyar részrl
ellenállására,
Klpics
fiának
váráért
Krös megyében,
s
1
Századok 1907. 508.
2
V. ö.
életr.
I.
tan.
cserébe
nem
is
tagadható.
bosnyák
adja
Brestyanócz
ugyanazon év augusztus 12-én
Lajos király 1367 III/26-án kelt kiadványát Bosnyák és
342
—43.
lap.
A
Horvatinicsokat Szlavóniában „advena"-
nak, jövevénynek, „gyüttmentnek" nézték. és
balkáni
eljárása
király
bosnyákok
a
a
már 1363 márczius 5-én Horvatinics Vukoszláv
Ugyanis várát
Lajos
Az
szerepet játszhatott,
okot
Vlatko
hódolt.
csapatairól,
1440-ben Zrínyi Péter horvát
melyek Csupor-birtokokat pusztítottak,
hogy extraneusok. Galgóczi
ltár
Lad. 72V2.
azt írják,
27
egyenesen
a
sodálni,
hogy
jurisdictio
királyi
magyar
a
folyama, s a bosnyák
személyes
ellentétet
horvát bán,
s
alá
helyezi.
határterjeszkedés
hatalmi
bán
idéztek
föl
az
1
Nincs
mit
természetes
törekvései politikai és
összes
érdekeltek,
a
a határos sziavon és bosnyák nemzetségek,
magyar bánok közt. Ezen forrongó határszéli társadalomban a Horvatinicsok két ága magyar alattvalóvá lesz. míg a Vuk vajda ága Boszniában dönt tényeznek indul. Vuk vajda 1380 eltt meghalt. Tvartkp akkor mar három év óta király s látván, hogy Vilknak elvetett magva nem rosszul
s a
kelt
ki,
adja
át
tokot),
nemescinek a/ s
apai
egyúttal
tanácsára
örökségét
Bosznia
Ezzel Jajcza alapításához, 1
'-'
lapjain.
I.
s
vajdának
Hervoja mint
szabad
bir-
nagyvajdájának nevezte ki." Hervoja szerepléséhez ertünk.
h.
Legelbb közzétettük
a
Magyar Könyvszemle 1897.
Megjelent a bosnyák Glasnik
284—299.
fiának,
(megersíti
11.
1809
folyt,
s
a
f.
151'
Mittcilungen VI.
FEJEZET.
II.
Hervoja Vukcsics nagyvajda, majd spalatói herczeg.
—
Jajcza építése.
—
Szerepe 1463-ig.
Négy magyar,
a bosnyák kenyur.
folyamán s
a
zsupának
plivai
bosnyák
négy
s
szerepét Hervoja
játsza
folyvást
hevesen lüktet
Énnek érvényesülése
a hatalmas
:
pénztgyjt
szerz,
földet
örökös ura. Jellemének csak egy, haláláig
üterét ismerjük alaposan
uralkodása
király
Vukcsics, a nagyvajda,
után való vágyát. 1
A
XIV.
századot
vállalkozók korának
is
a kényurak,
nevezték. Ezek alatt az
kényurakat
dottiere-ket és
dinasztikus
illetleg
értik
A
elssorban.
olasz con-
kép
sége megkívánja, hogy melléjük sorakoztassuk s
Kelet-Európa
kimagaslóbb
typusa a legváltozatosabb.
Az
alakjait.
Van köztük
teljes-
a Balkánt,
olasz
kényurak
pénzzel
s ésszel
dolgozó vállalkozó; kíméletlen, gyilokkal, méreggel uralkodó
vad zsarnok
;
jószív és ildomos,
mvelt
és nagyralátó. Mind-
kiváló katona és vezér
;
de mégis abszolút kormányzó;
egyikben van valami, a mi embertársai kegyetlen telt
is.
Klasszikus
bnök
még ha
és erények hagyományaival
környezetében lesz úrrá mindegyik. Csukatermészet a
java,
mely a
Ers
jólétre jutott
mellett 1
sem L.
pontyokat
elnyeli.
akaratú, bátor, s mégis álnok a
szláv vérrel elegy
a
német nemzetség, mely nagy befolyása A magyar nagy
Hervoja herczeg és czímere. Turul, 1892. tan.
11.
Hranic — Kosaca
Bosnien Sandalj .'380.
1.
von Jovan
I.
Ljubic-nak
Hadban. Hervoja és Hranic Sandalj viszonyáról XIX.
Cilii-had, ez
tudott felülkerekedni ellenségein.
munkája, 1902. Bosnyák-szerb nemz.
Phil.
fölé emeli,
:
Der
—
J.
Sisic id.
tanulmányát a
Grossvojvode von
Radonic,
Archiv.
f.
slav.
29
urak
elssorban
Garaiék
:
még akkor
katonák, de
vitéz
királyokhoz
Ahhoz,
hívek, ha az ellenállás jogával élnek.
is
hogy királylyá legyen valamelyikük, nem elég ersek, mert mindegyik sajnálta a másiktól a hatalmat. Két csoportra Lajos
király
partján
vélte
oszlottak
Anjouk
urak
felvidéki
a
continentalis
a
nápolyi
horvát-bosnyák-
a
Duna-Tiszamenti,
a
holott
tart,
egyik
az
boldogulását:
dunántúli magyar velük
a
után:
halála
s
Nyugathoz csatlakoztak.
Elszánt ember van mindkét párton, kegyetlenek, de szavukat
inkább
A
Vannak mindkét
állják.
horvát
urak
magyar korona
A
Subicsok,
dinasztikus szt.
közül iránt,
inkább
földközi-tengeri
XIV.
a
kisérletexésök,
koronához hívek. Pártot
ütnek,
de
loyalisok
dereka
együtt a
s
a
politikusok.
letöretvén a
század
Sok közös vonás van köztük,
sággal.
noha
fúr meg nemes,
a többi
s
felekezeten fértias jellemek.
Frangepánok,
a
saját
óta
a
magyar-
a magyarok közt,
de a színtéri viszonyok mostohasága alattvalóikkal szemben
keményebhé
ket, távolabb élvén a központtól.
Ter-
törekvésük, hogy a mostoha dalmát
terra
teszi
mészetes az a
ferma vidékérl a jobb sziavon részek
Ezektl
elüt
komplikált jellem.
felé
gravitálnak.
bosnyák oligarcha. Egyáltalán nem Egyénileg bátor s vad mindegyik. Hegya
alkalmazzak,
lakó pásztor alattvalóik cseleit
s
mint
a va-
dász a vadat, azonkép csalja trbe ellenségét. Irgalmat ismer,
hisz vallása
sem
tanítja
kodott, bajában megalázza magát.
nem
Szerencséjében elbiza-
rá.
Külsleg megbékél
halá-
de megbocsátani s feledni nem tud. Hiú, minden kényúr. Azonban a bosnyák dinas/.ta r.i
los ellenségével, tetteti
mellett naiv. Alapmveltsége honnan vegye? Ha aztán tapasztal,
sága
azon
nyersen
fókUSt
illeti,
uradalmába.
A mi
nincs, lat
az
nem
is
valamit, azt
akkori
lehet, át
mveltségi
csak a dalmát varosokból, Raguzából
s
Velen-
CZébl kaphat embert, írástudót, építmestert, mert Ugyanabból a forrásból ment jórészt a horvátság is, melynek azonban rendelkezésére áll a Nyugat s a mennyiben elrehaladottabb, a valamit tartja
egy
budai ilyen
királyi
fúr,
udvar
is.
naivitásában
Ha
aztán
menten
alkot
is
különbnek
magát. Szenvedélye és érzése seredetiségében nyilat-
30
kzik meg. Hervoje Vukcsics nagyvajdában, a kit ugyancsak nem hasonlíthatunk a komplikáltabb jellem azonkori femberekhez életrajza nyitott könyv. Nem kell éppen a :
determinismus
helyezkednünk,
álláspontjára
találnunk. Nincs
Egy XV.
ítélkeznünk.
morál
szempontjából
fember nem
századbeli bosnyák
is
más, az mindig több akart lenni és pedig minden-
lehetett
Nem
áron.
a történelmi
miért
Hervoja
de
törekvéseit természetesnek kell
pártállását, pártváltoztatását,
rosszabbak
voltak azért
szomszédaiknál,
csak
elmaradottabbak. Hervoja
három fszakaszra
oszlik.
Az els
— 1391-ig, Tvrtko király haláláig
terjed.
Eladdig
Hervoja szakasz 1380
élete folyása
mint nagyvajda a hatalomban gyarapodó uralkodónak min-
den vállalatában hív támasza,
maga
s ezáltal
is
befolyásra,
vagyonra tesz szert. Abban a családi jelleg, vérbosszúra emlékeztet harczban, melyet 1387-ben folytat Tvartko a gylölt tetka (nagynéne), Lajos király özvegye, az éppen oly
kemény Erzsébet
ellen,
Hervoja
királyság
ügyeiben
összes
Dabisa István
király,
dönt.
1391
—
nápolyi
a
teljesen
Anjouk és a magyar-horvát felkelk részén els emberré lesz, a ki a bosnyák király
Irányadó,
áll.
után a
halála 1409-ig,
noha
Tvartko utóda ismét behódol a magyar
királynak és a Hervoja plivai birtokával határos vármegyék
mindinkább
megersödnek,
Hervoja,
Zsigmond
királynak határozott ellensége. Hatalma
szomszédainak rovására.
A
magyar
gyarapodik összes
zsupa pedig a Verbász
plivai
magyar Orbász megye rovására Birtoka magvának fére a Verbász-folyó lévén, terjed. természetes, hogy az expansio északfelé a Szávának, délészaki folyása mentében a
felé
pedig Uszkopljenak (Bugojno) Spalatóig irányul. 1 Min-
A
1
Verbász (Vrbas) folyó
a
Zec
planina
nyugati lejtjén (Foj-
nicától délnyugatra) ered és Szvinjár helység közelében ömlik a Szávába.
Folyása mentén három völgyszorost érint a Verbász.
Az els szoros
a
grebeni sziklánál a Komotin-patak (Komotinski-patak) torkolata közelében
kezddik nál éri
el
s
az Ugar-folyó torkolata eltt kb. 2 km. ér véget. Aginoselo-
a Verbász
romjánál végzdik. s
kb.
a
második
A harmadik
Karanovac helységig
völgyszorost, lefelé
(Remié
mely
kb.
a
Zvecsájgrad romjainál han)
ér.
Innen
krupai vár
kezddik,
Banja-Lukáig
km. a távolság, majd egy hol tágabb, hol szkebb völgy következik.
12
31
den
kínálkozó
—
ján
alkalmat
megragadott
összefügg országrészszé
áit
—
szorosabb
összeköttetésbe
jut
a
tenger-
Trau meg Spalato városával. Egy darabig, Hor-
parttal és
váthy János lázadásának
nagy
erezvén a királyi
után,
leverése
megersödését,
hatalom
hogy Házassága út-
nagyvajda,
Nelipics Ilona, a híres Nelipics János cetinai
felesége
knéz leánya
a
egyesítse.
szavakkal
hívséget
I
ugyan Zsigmondnak (1393), 1 de a nikápolyi 1396) követ években rögtön eláll tle, s Nápolyi Lászlót uralja dominus naturálisának, Boszniában s Rác2 in a trónkövetelnek vicarius generálisa lesz, királyhelyette a ki ezen a területen
Zsigmond
király
czéljában
Hervoja
meg
Eleinte
azt
a
teszi,
orbászmegyei területe
akar,
irányul,
királynak
Dabisá utódját, utóbb azonban elpártol
1398-bán
s
mely
hadjáratában,
ellen
bosnyák
vállalja
mit
gyztes
marad.
Osztója
Istvánt
tle
elbuktatja.
s
1
második emeletere 1403-ban László királyt rávette, vagy ráve-
Életczéljának úgyszólván nov.)
(okt.
a mikor
hogy megtegye Spalato
tette,
Toldalék
1
I..
1395
—
sz.
I.
LS93
melynek fispánja Vlkach
.
Codex 1
kézirattár)
király.
a
Zay
okit.
V.
descensu
„in
Fejér,
B.
ltr.
28.
Zsigmond
királyt
1.
van
ma
a
prope
Orbaszvá*
Újlakon
15-én
intéz-
427.
p.
r.
villám
nap múlva pedig már 583)
t
hségnek Szana
a
nomine ducis Hervojae
campestri
11
X.
októbei
erre
törökkel
a
A török ai
kai
irón
Hervoja
ik
el,
(M.
•
<
Moi
.
(Illókon),
Zichy
keltez.
a
Hervoja pedig
maradt földekre
új
terjeszthette
ráír,
CD.
X/2).
B
kik küldtek
Qn.
Július
stro campestri"
20-án
is
magyar
a
földeket es
délvidéket. •.
2.)
s
neki.
„sub
(Alsó-Szlavon
.
s
foglalta
el
a
Zsigmond
mert a megersített átjárók és
LucÍUS Mem. castro
okit.
határt,
a
i
-
iború kerekedett.
ostromahoz ostromjártas egyénekre es szerekre akra
a
népet kellet
a villongásokból o
indul
körülmény kényszerítette,
megdúlatta
török pusztítás következtében a telepes
könnyszerrel
igy
várakat Ezenképen király
hadjáratra az
a
társulva,
rabolta
meg zsákmányul. A
szétszaladt, ltr.
j
CD.
polgárjogot,
velenczei
Ára
Széchenyi T.
C.
szigetek,
85.
Hervoja
tartotta
VII 13-án
(atyjafia
Man.
Istvántius Cat.
Vásárhely" (közel Banja-Lukához).
Gr.
hozzátartozó
Augusztus 13-án Orbász-Vásárhelyen
akad.
keltez
a
s
25-én raguzai nemes és udvarházat kap.
II
kedik.
kir.
ér,
117.
Orbaai 1.)
VOll di
B,
a
traui-
Trau. V.
vocato
in
descensu no-
A »p*i***> herczcg.
32
Lissa
Lesina,
Curzola,
Ezzel a ténynyel Hervoja uralkodója
széls
a
sától
Spalatónak
magyar
déli
kitn
Hervoja
állással,
behódoltatott
A
a
váro-
Spalato
terjed
területnek.
ennek
lett
bosnyák
a
nyert
sokat
a
ezzel
fel-
hatalmi
melynek immár
kulturterületet,
kevesebbet nyert az
városa annál
szomszéd horvát comeseket s a nemzetszázadokon át ismerték s ha
nagyját
apraját
ségek
egy
Spalato
ura.
urasággal.
új
kiútja
rendkívül
földnek.
föltétlen
lett
határig
kikötje, akkor szépen virágzó kereske-
elsrangú
delme, ipara
duxnak.
herczegének,
Brazza
és
koronként súrlódások voltak is közöttük, de nem voltak A spalatói városi államocska polgárai viszálykodtak
idegenek.
k
meg
ugyan a
vidéki urakkal, de ezek legjobb vevik,
szállítóik,
közvetítik. Hervoja idegen rájuk nézve, eretnek,
durva, s helytartót küld
Lrincz
rájuk.
1
Éppenséggel nem Medici
hanem egy
lesz az urok, mint Firenzének,
osztja parancsait.
a
kényura,
hátmögi vidék kapzsi
kietlen,
jobbára távol tlük
ki
2
Hervoja, mint a lázadások és hatalmaskodások nagy mestere,
a
volt,
ki
nem
tette át
csak
si
földjén érezte otthon magát, ezért zsupáiban,
nem ok
váraiban idz. 3 Azután
Ha
ellenállani.
nem
végleg oda
személyes
csak
érintkezés
ként
folytonos neki
kellett
mint
jobbára
tudta.
Elég
A
keresked, volt,
egy
spala-
ha
félt
koron-
látta. 1
1.
meg,
míg hatalmasnak
a
földjén
lázadásától,
való
kincseit biztonságba helyezi.
lakosság
városi
tle,
hová
uralkodását,
teszi át
a velük
s
si
fékezhetett meg.
védett hely, a tói
jelenléte
tud majd az egyház
furaknak
joggal félhetett atyjafiainak s a patarén kiket
hogy
nélkül attól tarthatott,
Spalato katholikus környezetében
nyomásának
Bosnyák
állandó székhelyét Spalatóba.
Atyjafia Conte Petriza Jurgevich de Verbas.
516.
u. o. 3
Hervojáról, „a nagyhatalmú, testileg
király 1403. évi zárai szereplésérl titkár leveleit: IVIon. Vat. 8
Leveleinek
I.
1.
IV. 611. s köv.
keltezése
1393
is
Math.
— 1411.,
csántól (Zvecsájtól) végig a Narenta mentéig
megfordult.
Lucius
m. 384.
i.
1.
de
kiváló
sancto
s
László
Miniato
királyi
úrról",
1.
ugyancsak változatos Szuminden nevezetesebb helyen
33
A herczeggé
nagy vajda székhelynek olyan helyre
lett
melyet északról nehezen lehet
építtet várat,
onnan pedig délfelé könnyen juthatott
megközelíteni,
Hiszen
a tengerhez.
el
olyan középponti fekvés székhelyféle mentsvár kellett neki már az apja halála után is nagyvajda kora: 1380 Óta.
íme a
vár építésének valószín személyes indoka.
jajezai
A
építésének
var
kora
megoldatlan
eleddig
A XIV. szazad végéig esak egyszer van plivai
a
zsupa
A kútfk
központja.
nem
pedig bizonyos, hogy a jajezai várhegy alatt rtorony
Medved-kula (medvevár) s telep állott Jajcza érdemes monographusa
nyomán
írja.
140
hogy Hervoját
1
Szokol
városai sem,
Jajcza
említik
mert a
SZÓ,
még mindig
illetleg váracsainak
várai,
róla
lajcza
kél
:
a
mai
XIV. században
a
krónikák
raguzai
a
„COnte
táján
Jajcze"-
di
nak nevezik. Minthogy pedig 1404 eltt nem említik Jajczát
ebbl
sehol,
azt
hogy
következteti,
var
a
ekkor
épült.
nem
1404-
Erre az a megjegyzésünk, hogy Hervoját ben,
már
de
„conte
di
1396-ban
Jajcze"-nak.
legelször
említi
Ebbl
csak
az
krónikás
Kc^ti
következik,
1
hog
zsupának verbászmenti keleti reszet kukái névvel illette s hogy abban, mint székhely, Jajcza varosa már fennállott. Hogy a var építése akkor már belervoja a
plivai
fejezdött,
vagy
az adatból
nem
I
valószínnek
akkor
kezddött, az
Elbbi okfejtésünk
bizonyítható.
hogy Jajcza
tartjuk,
székhelyivé avatása
valamikép
ebbl
meglehet, de
egyik
várának
összefügg
alapjárj
berezegi
a spalatói
her-
czegség megalapításával, de positiv adat a var kiépítésének
nem került el. 8 Annyi adatosan bizonyítható,
idejére eddig
a
wecsáji
1
erd
„Con con
regina di
i.il
II.
illet hely
Záj
occasione parve
Harvoje
conte
álla
Bossina ed apresso
li
baroni di
Minthogy dalmit mesterek
dalmát közjegj
Mon.
Slav.
ekképeu
XXV.
Mer.
-
repubblica pregarlo conteotarsi cio
di
dere álla repubblica una deli •
hogy Jajcza elvédje: mar mint Hervoja bir-
15-én
jan.
Chronicá Ragusina Junii Resti (Restié)
Scriptorea tom.
rare
1404.
loi
quel
s'introi
o di Primorie építették
iratokban valamikor
a
la
per
regno,
várat,
nyomra
<>
.li
farli
conce-
Canali."
remélheti
találhatunk.
„cvcrói ta c P ,téséro1
34
toka említtetik s onnan keltezi Hervoja „isten kegyelmébl fenséges spalatói
herczeg"
ellen kötött szövetségét.
hogy a
—
most
plivai,
raguzaiakkal
a
Ebbl
1
Hervoja terjedt.
souverainje,
Ha
a
—
határig
Jajcza vára 1404-ben felépült, mint a hogy mi
vesszük, kétségtelen,
hogy
ideig tartott
még azon
ha csak
volt
A
szó.
király
melynek
jajczai zsupa,
magyar orbász-megyei
bizonyosra
is
Osztója
következtethetjük,
minthogy Jajcza vára már közép-
pontja a verbászmenti vidéknek
a
bízvást
esetben
is,
hosszabb
építése eg}'
rtoronyról
közlekedési viszonyok, az anyag egy részé-
nek odaszállítása akkoriban nehezen
mészk ugyan bven
ment.
A kitn
jaj-
fanyagot az építkezéshez, de a felszerelés, a borítóanyag s a kfaragómunka elállítása okvetetlenül hosszú idt feltételez, annyi-
czai
szolgáltatta a
val inkább, mert a vár szilárdul épült, mire bizonyság
sbbi
ké-
története.
Elnézve ettl a kérdéstl, ugyancsak nincs megoldva Jajcza vára nevének a jelentése sem.
A hagyomány
nev
azt tartja,
hogy Hervoja
építmesterre bízta a vár
egy
építését, a ki azt
Luculli
a nápolyi
Uovo vára mintájára alkotta. Annyiban van csak köze egymáshoz a két vár nevének, hogy az olasz uovo a tojás szónak megfelel szava, Castello délV
kicsinyít formájában szlávul
dad alakú, azt nem a
nápolyi
Castello deir uovo.
:
jajce-t jelent.
szándékosan
Erre
az
a
hanem
választották,
v árat uraló szikla alakjához alkalmazták J
nev
Azt helyesen
a vár monographusa „hogy ha a vár alaprajza tojás-
állítja
a
V
megjegyzésünk, hogy a nápolyi
várnak a neve sem tojásdad formájából ered.
A
hasonló Castello
deli'
Uovo történetére nézve néhány vázlatos sort ideiktatunk. A nápolyi szigeten (insula maris, illetleg Megari) a
Vlí.
század óta a Megváltóról
1
a
nevezett
bazilikát
(basilica
egy kolostort említenek a források. 1 28-ban a nápolyi herczeg véd körfalat építtetett, mely
S.
Salvatoris) s mellette
késbbi erdnek a magvát 1
2
Miklosich
Truhelka
:
i.
Mon. m.
7.
Serb. 1.
alkotta.
CCXLI.
sz.
35
Késbb gyes a
normannok kibvíték
a
„Castello
Az Anjouk elnevezés.
A
A
Nagy
szállott
Lajos
király
vár a nápolyi történelmi
eltérben
restaurál-
ezért
s
ház
királyi
szolgait
gyakran
tagjai
fejlemények
ideig.
január 29
(1348
is
Fri-
II.
kincseit.
többé kevésbbé huzamosabb
tartózkodtak e varban, Ide
an
1270-ben, Róberl
kincsek tárházául.
királyi
s
el
.Castello dell'ovo"
Akkoriban bevehetetlennek tartották
tatta. ;i
falakat
idejében keletkezett a
Károly
1.
a
helyezte
Salvatore"-ban
del
során
folyton
az
áll.
Ismeretes, hogy Nápoly az északkeleti Balkán-részek-
Dalmácziával,
kel:
sr
hogy
ismételnünk,
Castello
s
felesedé,
Margit,
hogy legalább
éltek, kell
király
összeköttetésben
is
László
állott
UOVOt
deli'
úgyszólván
[^ed:u,
.
hskorukat
hírbl ismerte a berezeg, arra
nem
ad.:
Ebbl azonban
nem
éppenséggel
llervoja
nápolyi mesterrel, a Castello
építtette
Jajczát.
foglaltatnék
nevezték
mag,
ennek
varnak a nevérl
a
hagyomány
Egyik
szerint
legendás
a
való
esetleg
hogy uovo formájára
következik,
deli'
még ha ebben
De valami
is
el
(Jajce).
a
onnan
is,
adatban
akkor sem
bosnyák Jajczát ered a
vonatkozású
:;
tojást
leltek.
A kepék jobban íme
végnél.
a
Vannak,
1
Neapolitanis
vonatkotás 1
kik Jajcza
A
Nápoly,
12. et
comitibua
foglaltatik
var
díi-ts jan
el
viszontagságairól
A.
Colombo tanulmányát
s
p.
141.
kr.v.
1.
legvilágosabb
Grmusa várának
B9*én).
1420-ban
Crooicon
In
A ma
ed.
de
de civibus
eastro." Ugyanitt
számos
i
1.
11
a
„Napoli
nobilissima'
cs.
folyó-
Castello deli' Castello
-leli
rn.it
kezére került. 3
(Bihácsi
Siculum
magnum convivium
baronibus regni
iratban
s
nevét
1887. .,Fecit
vái sxere]
.i
a
deli'
A nagy lakomáról pag,
lilasiis
magyaráznak ovo kepe.
i'astell
a
nápolyi
bbájos
szigetvár neve, mert egyik gerendája alatt valami
p,
után
halála
nem szükség
Hervojáról
jut.
A
királyival s országával.
László
Nagy Lajos
Boszniával,
szoros történelmi kapcsolatba
tkran említenek tojásra épített rárakat
Alfonz
38
kerület,
Una
az
jobb
legendás vajdája
partján),
Jajica
1 nevével hozzák összefüggésbe Jajcza vára nevét.
Positiv tényként csak azt
várat az ott
lev
város
meg,
hogy a
Hervoja
építtette
állapíthatjuk
székhelyül
felé
dalmát mívesekkel, 1380 után,
1391
— 1404
között. Jelleg-
XXXVII. lapon közöljük a
zetes formáját feltüntetend, a
vár képét nyugati oldaláról.
Bizonyos képzel látással a Hervoja 1409—1415.
Hervoja neve
tojásnak
sziklát
is
vél-
nevét. 2
fzni a vár
hetné, a ki az alakhoz akarja
be a várnak a történetét 1416-ig,
tölti
a nagyvajda, illetleg a herczeg haláláig. Külsségre nézve fényes, de csakhamar alkonyra forduló szakasza ez a bosnyák dinasztának. A magyar állami ellenhatást Nápolyi
László sikertelen kísérlete következtében ersen megérzi a
bosnyák
alföld.
nem ismervén
A
nápolyi
király,
a viszonyokat,
az albán parton, azonkép
nem
mint
a
hogy eldei,
tudtak gyökeret verni
kudarczot vallott Dalmácziában,
minden fortélyoskodása mellett is. A dalmát községeknek haszon kellett, az urakat meg reális adományok elégítik ki s csak az er imponált nekik. Zsigmond király két gyzedel-
mes hadjáratának Boszniában (1406, 1408) az az eredménye, hogy az apró dinaszták nagyrészét kiirtja Bosznia nyugati s keleti részében, Hervoját pedig újból a magyar király táborába tereli. Most az az érdeke, hogy Zsigmond király szárnyai alatt megtartsa eddigi eredményeit. Budára megy tehát behódolni 1408 végén. Ott szívesen fogadják, spalatói
herczegségét a magyar korona védnöksége
alatt
megersíti
a király s komaságra lép vele, azonfelül megtiszteli az újon alapított
Sárkány- renddel, melyre Hervoja
mód
Ekkor tetzik hatalma. Osztója, a bosnyák
büszke.
felett
király,
Hervoja
3 A romokat 1889 eltt hordták szét. Az elhordás alkalmával magyar formájú tollas buzogányt s lándzsát találtak. A nép azt beszéli, hogy Jajica vajda élt itt ezeltt ötszáz évvel, s Vuk Brankovicscsal
kötik össze a regét.
hogy
e szerb
Vuk Brankovicsnak
Kovaéevic K. közlése a 2
a ki az
e
meséhez
csak
annyi
a köze,
guzlárénekeket keletrl idemenekült szerbek plántálták
W. M.
aus B.
I.
448
Déli oldaláról tekintve, a
hegynek tojásdad formáját
ábrát látja. Truhelka
m. az 50.
i.
sz.
ide.
1.
ábrán.
is
elképzelheti,
souzerainje,
bosnyák
csak azon a területen
magánbirtoka
a mely
úr,
várából
bobováczi
illetleg
birtokait
mellette,
;
azonban egy nálánál is erélyesebb kényúr hatalomban, ügyességben szemmelláthatólag háttérbe szorít. Vuk Koszacsa humi (késbb herczegovinai),
st
felette
Hervoja,
áll
rudinei kenéz unokája
kit
Szandálj nagyvajda, a
ki
sógorság-
ban van Horvatinicsékkal. álnokságai
Hervoja htlenségét,
ebben a korban,
írás
szinte
Nem
alattvaió.
történet-
a
fejtegeti
hogy nem
hangsúlyozza,
soha
volt
ismételjük mindazt, a mit jellemzé-
mar felhoztunk. De lehet-e az elfelé l'élsouverain szinte a souzerain-jével szemben? Hervoja nem hagyta felben sére
nemzetközi összeköttetéseit
A
van.
rainek
is.
a milanói ellen
durva
st
Beszelik,
formája
Nagyban ugyanezt
az ilyen typus követ.
a
azt cselekszi,
s
viszontbiztosításnak
hasznára
iri
melyet
ez,
tettek
souze-
a
hogy Visconti Fülöpnek,
írnak róla,
berezegnek tanácsára Zsigmond a szultánt Yelencze
St
izgatta.
a
mondtak, Velenczének kedett a törökkel
dorkodását.
—
bosnyák követek, ha ugyan igazat a mely titokban szintén egyezha lehetett, elárulták Zsigmond fon-
—
Zsigmond
Csakhogy
áramlatokban
világpolitikai
viszi
magatartását nagyobb távlatból Ezért
beérjük
azzal,
szerepet
h,
ezért
s
Hervojának
mikor nem,
cserben.
mánya ennek a politikájának, hogy adó tényez apródonként ellensége
császár,
megítélnünk.
mellzzük
hogy
kiket hagyott
s
késbb
dönt
kell
1413-ig viselt dolgait, hogy mikor szövetkezett,
király,
a
s
kikkel
Természetes
folyo-
körülbelül minden iránylett.
A magyar bánok:
Maróthy Já Garay Monoszlai Csupor s sohasem bíztak benne, felteltek tle a hatalmukat s váraikat, s a mi - úgy látszik joggal leginkább bánthatta János,
Pál
—
lenézték, kicsúfoltak. Iranics
gylölték
guza és
Velence
l
inig
hatalmas
s
vetélytársa
alattvalói, a spalatóiak,
pedig
csak
addig
:
Szandálj
nemkülönben, Ra-
álltak
vele
volt.
Ezen id ott
;
Osztója király
tartózkodik-.
alatt
gyakran Jajcza vara a székhelye,
Onnan
Raguzába, Spalatóba.
l
\
Budára Zsigmond királyhoz, 109-ben a spalatóiakat meginti, hogy járt fel
40
a
a
czimboráló,
törökkel
király részére
tett
koronához htlen
szt.
házadományukat vonják
1 keltez „in castro nostro Ovi" 1411
mond
Osztója Jajczán
vissza.
— 1412-ben, miután Zsig-
a Hervojától ekkor támogatott szerencsés hadjáratai
után a bosnyák területbl magyar kerületeket akar alkotni s a sziavon,
magyar s szerémi urak közt éppen
amellett, talán
szétosztani. Hervoja mind-
ezért, hol titokban, hol nyiltan lép fel elle-
A magyar királynak azonban még szüksége van rá
nük.
ejti el.
Ugyanis Nápolyi László nem éppen haszonnal,
denesetre
eladta
Dalmácziát
s
nem
módon, de min-
vitézi
velenczeieknek
a
100,000 aranyért. Zsigmond erre hadat visel ellenük, vezére, ozorai Pipo, Friaulban szorítja a köztársaságot.
A
signoria
hogy a dalmát tengerpartnak csak akkor lehet jogos Zsigmond királylyal valamelyes megegyezésre Római követeit utasítja tehát, hogy a magyar király-
érezte,
birtokosává, ha jut.
nak
men
aranyig
100,000
tehetnek,
ajánlatot
névleges
felsségét elismerik azáltal, hogy évenként egy dísztakarós lovat, egyszeri
ajándék
hogy azután
élhet a
50,000
fejében
adnak
4?
2
neki, s
A
Hervoja bírta Spalató és egyéb helyek maradjanak Hervoja kezén. Zsigmond királynak azonban a maguk módja szerint beis
dalmát
királyi
czímmel.
nem bíztak benne. Mikor ez késbb hogy majd közvetít a királynál, hidegen azt válaszolták, hogy követeik máris alkudoznak vele. A magyar korona viselje, noha sok tekintetben szerencsétlen politikájával, könnyen befolyásolható hirtelen árulták Hervoját, mert felkínálkozott nekik,
:i
természetével,
maga
volt az oka,
birtokáról
Érthet, hogy Zsigmond
hogy Hervoja, mint
nára
volt,
Ebbl
világos,
1409, IV.
3.
—
A
volna az, 3
öble az
Az alku ha Zsigmond király
Toldalék
I.
akkoriban
királynak alattvalója,
megtartsa
levelet latinul mindenesetre spalatói
hogy Jajczát tojásnak
.Memorie istoriche di Tragurio. 391. 2
Adria
az
ma Közép-Európának.
akkor Magyarországnak, mint
1
hog}^
gyámkodása alá jutott, Dalmáczia sohasem mondott le. Csak olyan érdeke volt ez
köztársaság
élelmes
nem
fordította
a
latin
köz-
deák
írta.
deák. L. Lucius:
1.
sikerült,
mindenkép
elfogadja.
Velenczei Ált. Sen. secr.
hasz-
1409—11.
149.
1.
lemondás
lett
41
még 1412-ben nagy A Vladiszláv
vétlen tengermelléki birtokait s ezért
bánnak
tisztességgel
lengyel király
udvarban.
vele a budai
ünnepélyek
rendezett
tiszteletére
berezeg
alkalmával megjelent a spalatói
(máj.
de
is,
12)
magyar
a
urak egy része sértleg viselkedett vele szemben, Szandalj
meg
nagyvajda
Hranics
a
mond
meghidegült az 6
is
czeiekkel viselt háborúban Spalato
kikötjét
elején tört
Hervoja
ellentét
elzáratta vele
közt
ellentelei
t
Szandalj a Zsigmond partján van.
ki.
a velen-
1
ló.i
és
Zsig-
ellene.
noha
iránt,
a köztársaság hajói eltt. (1412 nov.
A lappangó
tüzet
a
szította
herczege
1413
kegyelik
Budán; ezt a büszke herczeg nem trhette. Erre a báború a bosnyák bels területen s a Száva alján minden hadüzenet nélkül máris kiütött. A bels háború pragmatikus lefolyásátnem
meg
állapíthatjuk
Hervoja 141.'-5-ban
korrendi pontossággal.
magyar zászlósokhoz írásbeli üzenetet küld, melynek tartalma három részre osztható. Elször felpanaszolja, hogy Garay János és Csupor Pál, nem Borbála királynhöz
—
tudni miért
a
s
pozsegai
a
vár
—
kivételével
elfoglalták
szlavón jószágait. Azután igen tetszets okfejtéssel eladja,
hogy ha bnös, akkor mint
a
sárkány-rend lovagját
állítsak
bíróság elé s ne vádolják alap nélkül, de naivul szemükre veti,
hogy nem bántak
ren
megjegyzi,
szintén
vele
s
a végén nagy kese-
hogy „akár pusztuljak el, akár nem, a bosnyákok egyesülni akarnak a törökökkel** Az utasítás kitnik, hogy a herczeg mar el volt elszánt hangjából szánva
mar
küzdelemre. Megkísértette az alkudozást, de Budán
a
eleve kimondták rá az ítéletet.
Hervoja birtokainak
hogy
Egy
1
-
okból
1.
a
király
Ezt
az
nos,
lehet >uia
chan nuncupati
:
alól
Péter,
A
el
király
nem
teljes
a
vádolták, varakat.
az
multa a gondjaira
is
eltt
Cindri-gyjteménybl
a
kezdtek
azzal
viszont
rábizonyították,
A Magyar Nemzet Története,
utasítást
1674
nem
hatalma
várat.'
Schönherr Gy.
magyar urak
a
k
ámde
várnagy, Bodola
Thorichani
ti
;>H4.
édeset,
elszedi kir.
hogy
állította,
azt
els.
512.
III.
Lucius
közli
>a
kelet
:
i.
m
hiányzik, ez
bizton megállapítani a korrendi összefüggést
idem in
l'etrns
regno
de Hódol.
Bozne
i
habiti
castellanus castri sui
existendo,
idein
re^ii
Tliori-
castrum suum
42
kétkulacsos
volt,
de elvégre
hogy ekkor csak kellett jutnia ennek a
Meglehet,
hogy a törökkel szövetkezik.
dlre
tarthatatlan helyzetnek.
A
mennyire
e törmelékes adatokból képet alkothatunk,
az a nézetünk, hogy Hervoja, Szandálj Hranics ellen, alattom-
ban a törökkel tárgyalt. Szandálj pedig budai barátaival s a bánokkal Garay Jánossal és Csupor Pállal fölfedte a török:
barát
Az
fondorlatot.
ismeri. Erre a
hogy azután
—
az
az uszorai
vereség.
nagyon
jól
elfoglalták várait.
Hervoja megvallja,
—
már csak a maga
becsülete érdekében
is
váraik elfoglalásával
kérését
végs mon-
utasítás
szándékait
török
bánok
Felajánlja kezességnek várait
Hervoja bukása,
követi
idézett
data rávall, hogy Hervoja a
szerzett
magának
Orbászt és
:
elégtételt.
Kozaraczot,
ha
teljesítik.
Ajánlatát paktálni,
nem
fogadták
sem egyezséget
A
el.
kötni.
király
Azt
írta
nem akar sem
urainak
Friaulból
„non vult pacta nec conventiones". Szerepük volt ebben az
ügyben a spalatóiaknak, a kik Zsigmondot követük által Hervoja ügyeirl informáltak. Zsigmond a Hervoját illet összes levelezését megmutatta a követnek s véleményét kérdezte. Egyébként Hervoja a királynál már 1412-nél jóval 1
elbb
kegyvesztett
volt.
kinél olyan levelét találták,
Egy követét ugyanis elfogták, a melybl kitnt, hogy a törököt az
országba hívta. Erre 1413 május 1-én lázadónak nyilvánította a
király,
quod
regale Thorichan,
suorum
sorum
nobilium strage
serenitas sua
et periculo
alumpni
sacraeque
non
a
et
felmondta
sine sudorosis
neki
viribus
a
copio-
suorum militum et manibus condam Henvoye de Bozna patealiorum emulorum suorum in manu forti
nonnullorumque
exercitum
rinae iniquitatis eripuisset
herczegségétl,
megfosztotta
coronae
dicti
regni
fidelium
sui
Hungáriáé
reapropriasset
Herwoye seclam adiungendo suis dolosis proditionibus et tradimentis rursus eidem Herwoye restituisset et resignasset propter quod ipse Petrus de iure et de facto iuxta matúrám deliberationem fidelium praelatorum et baronum suorum antiqua et approbata dicti regni su dicto
;
Hungáriáé consvetudine requirente superinde factam nóta resparsus
varum
et
festi beati
offuscatus extitisset."
—
Michaelis archangeli (november 15)
nádor és Palóczi Mátyás országbíró kiadványa
fest
b. 1
Marié Magd. Lucius
i.
(jul.
22.)
m. 395—96.
kiadványából. 1.
publica
infidelitatis
Bude quadragesimo
NM.
Zsigmond
lt.
die octa-
Garai Mikloi
kir.
1423.
in
komaságot, elvétette tle
három
tartozó
Raguzának a Spalatóhoz
s átadatta
és kimondta Hervoja megbüntetését. 1
szigetet
A délvidéki dandárokat a zágrábi és pécsi püspököket, Garay János temesi ispánt, Medve Péter dalmát-horvát. Csupor Pál szlavón hant mozgósítván ellene. Nagy örömet keltett Hervoja bukása Spalatóban. :
A kényuralmat
ott a
melyet
dázta,
berezegi
Nápolyi
aug.) s azután
vár
(castellum
1403-ban
László
építtetett (1403 Hervoja helyettest
:1
lervojának engedett
I
ducale) pél-
át.
nevezett Spalatóba s a várat bosnyák rséggel rakta meg.
A
nép, a mint a király elhatározásáról értesült,
mot intézett a vár ellen hogy Hervoja kényurasága kére
Vitályos
Szt.
(jul.
aug.
8.,
két ostro-
Megfogadták,
9.)<
való megszabadulásuk emie-
alól
templomot
tiszteletére
Be
építenek.
is
vettek a várat s lerontottak.
végzdött kilencz
így
uralkodás után
a
Jajczából
elég sokáig váratott magara.
Zsigmond
évi
igazgatott spalatói herczegség.
A végmegoldás
császár és király az egyházszakadás orvoslására a nyugati
Bozen, 1413 május
1
azzal
levelében
nem
volt
ólok közt.
a/,
manyozza
a livnói
Botsának nem
et
király
141.'.
:
Statuta
17-en
jun.
1
-
I..
„La trre
1413
Feltren
oldalán érseki
készült
fel
állott
volt
e
I4t><>
hogy
ezalatt azt érti,
I
kelt
233
'kit.
1
Hogy
ikket
a
XV
a
141.:,
!'.
Ephemeris
az
Zannini
\'1I1
di
a
a.
ím
t
király
H
termi
láttak,
NM.
levéltára
Spalatensis
'-'">.
lap.
Diocletianus palotája keleti
Cipriano
szazadban épült
:mond
Zsigmond
horvát és sziavon urak
vesén
lel
ellene legelbb.
Cipríano
Elbb
1
16-án a Blagayaknak
jun.
Seardonae
civitatís
kia d }9.
levél
ir
Conte
Buduae,
civitatis
Zagrab, 1882. Akad.
He:
palotától
Hervojáénak.
leges
Hervoja
errl Alacevió G. di
11.
a
mar
i
nem
tehát
Hihet, hogy
1.
.
/>'
—
104
X./5.
fiáinak,
király Írnokának
l'eltriben
Isukra terjeszked l'al
el
Lesinae.
Szanamegyét. Blagay
Csupor
Zs.
1409-ben
BalSa,
402. Fcjt; r,
1.
magvaveszett Ha
s
fia,
Ha.
Insnlae
már ugyancsak bírta
ZSupát.
volt
Ljubic
S civitatis
V.
király ez ok-
adományait, hogy
tett
elaggott
Hervoja
Hervoja vajdának és
Mon. Serb. -\~
Miklosieh.
1409-ben
igen
akkor
Lucius
decz. 8. Osztója István
et
mert
írnoka igazat mondott,
Zsigmond
hogy
Érdekes,
1.
lervojának
I
meg herczegnek,
azért tette király
indokolja
velen
telke; n
nyugatra az I
tartottak a
44
világ ügyeiben foglalatoskodik.
országban helytartók
ersen készül
az
viszik
1414 január óta
Magyar-
Azalatt
Hervoja
ügyeket.
Spalatót
visszafoglalni
megvédeni
s
alsó-
szlavón szerzeményeit.
Egymagában nem a
Osztója királylyal,
érzett
kivel
Tvartkót, a
Zsigmondtól
szotta ki
ekkor
—
még
ehhez elég ert. Kibékült tehát
szemben a magyar tanács
fogva
tartott
siker nélkül.
elbbi
királyt
II.
ját-
Jelentsebb ennél
a
herczegnek a törökkel való szövetkezése. Bosznia
s a
Bosznia
csöndes
mohamedán elnyomulás. óta folyik
;
kivált
Hum
muzulmán s a
focsa
occupatiója
— szerajevói
már terület
1389 fell.
hogy Bosznia ezenkori török helytartóinak java része renegáttá vált bosnyákokból került Ishak bég tényleg ki. Még nem teljes a bizonyság, hogy renegát bosnyák úr-e, de érdemes róla néhány sort közbevetni. Sok valószínség szól a mellett, hogy Vuk Koszacsa vajdának az unokája Vukac ez az Ishak bég. 1 Újabb kutatások
kiderítették,
:
Ugyanis
hogy
egyúttal,
Boszniának
ügyesen
oly
De
furdalást a
kevéssé
oly
épp
érzett
érezhetett
s
saját
Olaszországra. Mit
A
bánta
o
Károly
már llll vége
pusztítás
mikor
magyar
a
déli
Garay János. Csupor Pál, Maróthy János A nem nagy számú, úgy látszik, nem is jól
a
ne bántsak.
birtokait
megindult a magyar
felé
csak
mozgósítanak
Erre
rászaba-
alatt
dúlásokat,
a
hatalmáról van szó: csak az
ellen.
lelkiismereti
hogy a mohamedánt behívta, mint Ludo-
felett,
vico Sforza, mikor a francziákat Vili. dította
eredményre.
bármiként a dolog, föltétlenül bizonyos, hogy
álljon
Hervoja
iszlám
beállított
mélyreható
propagandája miként vezetett oly
\
dandárok:
vezérlete alatt. és elrelát
magyar sereg 1415 aug. az uszorai bánságban körül kemény vereséget szenved: vezérei
vezetett
Makljanovácz
—
részben elfogatnak, részben levágatnak. 1 Hervoja által azt
—
diadalt
Csupor
a
ökörbgéshez megjelent.
büszke
ül,
varratta
ráolvasván, megölette.
9
Kivált
állhat.
az ismert anekdota szerint
ki
berezeg hangját, mikor Budán
hasonlította a
>körbrbe
I
bosszút
ellentelein
kínozza, a
Pált
a török
Errl szó
meg, de megöletésének azonban jellemzi lervoját. halt
a
állítólag
s
szavait
saját
mert a fogságban
sincs,
mely
rege.
vitézi
híre afféle
1
Az nak
teljes
és
pítési
mint
késbb
Sámson,
belepusztul 6
az
Magyarország
úr,
folyását,
1
meg
is.
V.
külön
a
ö.
Hervoja
csata
király
ill">
okleveleibl
-
Zsigmond
oklevelében,
címere
havában vívatott
be-
pedig
tan.
ez.
5
v.
ö.
u.
o.
lt.
király
1".
is
J<>
-''-.
czélzás nélkül Galgóczi
lt.
.i.
t.
Zichy
368.
1
V
a
okit.
14.
Zsigmond
stb.
megemlíti Csapói Pál
de a Thuróczy
7. 1.
elkövet-
satában r
iflitható
•
barezosoknak. Sigray
cvi
lesz
ismét
éreztetheti
államiságra
hej
oszlopait.
Voltakép a torok
késbb
csak
tele-
Hervoja,
megállította.
is.
urak-
magyar-szlavón
a is
megrázza Bosnyákország az ország
bosnyák
aug.
termé
délvidéki
rttösöknek ezenkori szereplésérl
melléki nagybirtokos .t
mely
terjeszkedést
a
A
hatásukat.
ez.
volt
következményei
a
éreztetik
veresége ezáltal
vak
a
csatának
uszorai
tesen csak
<<
krónikájában említett anekdotára való
Közöljük
.i
Toldalékban
II.
46
lett
egy évvel sem
1406 ápr. havában). Spalato megsznt mint herczegség.
„diadalát", (f
czeieké
Hervoja
vég kezdete.
a
kezett
;
túl
velen-
Zsigmond össze-
munkájának eredményei késbb
roppant, mindazonáltal élete
újra kifejezésüket
Kelleténél
de
élte
a
Hervoja országa halála után
király is rajtavesztett.
más formában
meg
lelik.
hosszabban idztünk Jajcza ezen korsza-
kánál, holott magáról a városról s a várról vajmi
keveset
mondhattunk. S mégis így kellett eljárnunk, mert Jajczának. mint Hervoja „birodalma" székhelyének éppen ez a
meg
személyes vonatkozás adja
ér
tengerig
a
boszniai,
történelem színterére
fpontjaként lép a
a
területnek
közvetítnek indul
s
Egy nyugat-
a tartalmát.
úgyszólván
a
ha rövid idre is, de történeti Száva s az Adria közt zománczot az ad neki. Hogy Jajcza királyi székhelylyé ln, azt csakis Hervoja pályájából s alkotásából érthetjük meg. ;
Katakombák.
fzdik
Hervoja korához
Jajczának egyik nevezetes-
katakombák építménye. A jajczai vár„Lukács-torony" közelében, a „Medvéd kula"-tól
sége, az úgynevezett alján épült
(medvetorony) északra 21 m. -nyíre egy sziklafalba vágott ajtón keresztül a szikla barlangjába épített, a terephez illeszked földalatti templomba jutunk. Errl a templomról, melyet katakombáknak neveztek el, legelbb Bancalari Gusztáv írt 1887-ben. 1 Behatóbban tárgyalta s keletkezését illetleg a kérdést valószínen végleg megoldotta dr. Truhelka Cyrill. 2
érdekes
Szerinte ez a kriptának szánt sziklatemplom
csak kibvítette
ideje eltt fennállott,
a czímeres vonatkozások, melyeket a az egykorú
hogy
bizonyság, is
képíró.
—
említettük
1
..Die
1404 eítt
Königsstadt Jaice
sche Rundschau für Geographie
in
Bosnien
u.
Statistik.
u.
X.
—
azok
falába vésett
barlangi
mint telepítvény
jóval
már Hervoja
erre vallanak
szikla
Ránk nézve ez a
Jajcza.
már
:
építkezés
ahogy elbb
fennállott.
Katakomben".
ihre
11. s köv.
k.
Deut-
1.
* „Die Katakomben von Jajce' czím 1894-ben megjelent tanulmányában. (Wiss. Mitteilungen aus Bosnien und der Herczegovina II. k. -
94. s
köv.
1904-ben
Ugyanezt
1.)
írott
s
már
a
idézett
tanulmányt
rövidítve
munkájában 55—60.
1.
közzétette
Jajczáról
47
A csupán rinte
a
a
legrégibb
séggel
várhegy
volt a
itt
elején
korában
Hervoja
monographusa,
idézett
is
rtornya
fennállott.
lehetne
a
királyi,
hogy
szintjére
Annyi tény, hogy
várnak,
a var egyes
a
mely
vár.
többször építkezését
szorítja; a
kepét adni, a mit
azonban biztosan
kezdte
sze-
Medved-kula
már a XIV. század s nagy képzelötehet-
részleteirl
Azt
Hervoja
illetleg országos
nézve
berezeg
Csak hozzávetleg
azonban inkább kerülünk. píthatjuk,
Hervoja
legfelsbb
fellegvár.
vána
épített
a
.alapon
lett
megállaa
várból
FEJEZET.
III.
.
—
Jajcza vára Hervoja halála után.
A magyar
Természetes
Hervoja rszága.
—
védrendszer.
Osztója István és
Kereskedelmi
határok
nélkül
fia,
II.
Tvrtko.
egyházi viszonyok.
s
szkölköd,
széttagolt
különnem területrészekbl összehalmozott s éppen ezért össze nem forrott ország, melyet csak egy rövid emberölt tartott össze czélra nem vezethet eszkötársadalmú,
zökkel eleddig, alkotója
mindig
után
halála
Egyik
összeomlott.
a
Balkán-félszigeten
dinasztiának sikerül
rövidebb-
hosszabb ideig fenntartani utódjaiban a családját, a másiknak, a melynek nincsen életrevaló utóda,
uradalma —
felbomlik az
Ez
már elhunyta után
mert csak annak nevezhetjük.
a sorsa Hervoja országának
is.
Felesége, a Kacsics
(nem pedig Szvacsity) nembeli dinasztának, Nelipics Ivánnak a özvegységre ntestvére, a kivel egy csomó várat kapott, múlva jutván, már félesztend felesége lesz Osztója István 1
bosnyák királynak. Egyetlen fia, Balsa herczeg, csak leányutódokban folytatta az apja ágát; egyik Katalin, másik Dorottya. Elbbi Blagay Jánosné, utóbbi Frangepán Mártonné.
Ekképen a
Hervoja-féle herczegség,
amgy
kiválása következtéoen vált.
nem
zsupa bosnyák
királyok székhelyei.
lehullott a korona, torzóvá
Horvatinicsok voltak elegen, de a Hervoja-féle családi
Jajcza a
is
melyrl Spalato város
került a kezükre,
csakhamar
elmállott a
Jajcza vára és városa -úgy látszik,
sok
birtok.
Hervoja fiának a
—
után melynek idpontjára nézve adatot nem -tudunk Osztója (1398—1404; 1408— 1418), késbb fia, halála
— 1423)
Osztojics István (1418
(1404—1408; 1
Frangepán
1421
okit.
Jánosról, a híres ramai
— 1443) I.
116.
comesrl
s
azután
hatósága
Sógoráról, legottan.
a
77.
Tvartko király
alá
kerül.
koronához
h
Vájjon
Nelipics
Osztója a jajczai zsupát az földdel) törvénytelen
Mának, a
úgynevezett Dolnji krajjal
késbb oly
vranduki kenéznek, adta-e
hírhedtté vált
(Al-
Radivgj
mo-
Jajcza többször említett
nographusa úgy állítja. Valószínbbnek tartjuk azonban, hogy a bosnyák királyok, mígnem Osztójának másik törvénytelen Tamás székhelyét oda tette át, külön helytartófia István 1
t
mar akkor bánoknak neveztek, noha
kat rendeltek, a kiket
a
bosnyák középkori igazgatás nem ismeri
ezt
a
speciális
magyar horvátországi tisztséget. 1 A bosnyák királyoknak si székhelye Szutjeszko; (szarajevói ker. viszokói járás, 12 km. a csaticsi állomástól) Tvartko onnan keltez, mint székhelyérl (in curia majd aula nostra regali). 8 A királyi családnak, Kotromanéknak I.
mez-
szállásbirtoka: a vrhbosznai zsupa, vagyis Szarajevó
(Sarajevsko
sége
polje),
melyhez
aztán
a
zsupa
lasvai
A vrhbosznai zsupa fbb Viszoko lv.tr, ugyancsak székhely I. Tvartko eltt, de utódai is kelteznek onnan Kresevo* Fojnica, Vares, ViszokóTvartko óta székhely s ettl tól északnyugatra Szutjeszko, északkeletre Vares-felé védett, szakadékos területen magas hegy ormán Bobováa vára, a hova kincseiket rejtettek a Travnikkal.
idött
helyei:
1
I
I.
királyok.
a s
6
Jajcza s vára abban az arányban nyert fontosságban, melyben a törk uralom gyökeret vert Fels-Boszniában a bosnyák királyi területet följebb szorította. A magyar 1
:
Truhelka C. Jajczai okit.
A
mai
*
elbb
zárda
W. M. aus
L.
L.
halomnak
mögötti 11.
IV.
268.
ma
dvor,
is
I.
A mai Szarajevó, Vrhbosznának, magyarul Várbosznán hogy Brdo zsúpénak volt a fhelye, de 1415-ben, st
még
török kézív kerül.
is 4
7.
1.
francziskánus
curia báni a neve.
hisszük,
m.
i.
Szarajevói kerület, fojnicai járás.
Közelében egy
Hervoja
bírta
var romjai. '
dei
\
keltezéseket
részben n
mi
Akad.
jeszkotol a Lukovica épült. 11
1.
Miklosicfa
Commemoriali (Velenczei
:\-yi
V.
ö. 5.
még
állt
kiadványaiban. patak
mellett
Stratmiirovics
i.
m.,
Pucsicsnál Mon. Rag
kiadvány) Ljubicsnál
Bobovácz meredek,
Gy. Bosnische
.
I
(Horvát Akad.i
északkeletre
a
van
ah^ hozzáférhet., Königsschlösser.
SSÜÜáfl
W. M.
50
korona
a török
területe s
za
magatartásával
1413-ban
terület
között, melyet
inadból
(csak
Hervoja
azért
ala-
is)
pozott meg, a bosnyák királyság csak észak felé találhatott
menedéket, vagy paktálnia csék
s
kellett.
Ezt cselekedték Osztoji-
Tvartko király néha ügyesen, de gyakran rajtavesztve.
II.
Zsigmond királynak csak uralkodása vége felé sikerült a déli határt biztosítani azáltal, hogy OJ az utolsó szerb fa szent korona Magyar
r
'
'
s ar
incorpo"
1426 körül megegyezik, minek következtében Nándorfehérvár magyar kézre jutott. Lazarevícs
kenézzel,
Bosnyák
Istvánnal
1411 óta nem szerencsés, az okát nincs De hangsúlyoznunk kell, hogy a magyar
politikája
miért ismételnünk.
védrendszerben nagy volt a fogyatkozás.
magyar
rendszer
banderialis
azon
mezni, de megjegyezzük, hogy
ség tekintetében de
vezéreik,
Nem
korbeli
egyéni
kívánjuk
állapotát
vitézség és
a
jelle-
képes-
ugyan az egyes zászlóaljak és
kiváltak
szervezet
fegyelem
és
dolgában
lazák.
minden tervszerségnek. 1433-ban kelt a tervezett sereglétszám- megállapítás, mely alapul szolvéderreformnak. E létszámból Horvátországra, gált a Szlavóniára (a mai Horvátországra), az uszorai részekre Híjjával voltak
általán
(a rácz despota, a pozsegai
mint
a
dalmát,
a
ispán,
szlavón
horvát,
pécsi
püspök) valaBoszniára
részekre,
veres
esett.
A
hogy a
déli
létszámot
pontos
mert a jegyzék
nem
teljes.
1
megyék
:
Valkó,
Bodrog,
tartani
lehet megállapítani,
Annyi azonban
kiviláglik belle,
birodalmi határt Dalmáczia, Horvátország védi
nyugat fell, északról Szlavónia
magyar
nem
és
9000 fegy-
részeire s a Szt. Szávai herczegségre összesen
Vercze, Somogy,
s kelet fell a déli
magyar
Zala, Baranya, Bács, Pozsega,
Szerem, Tolna. Kitnik
hogy a király a magyar korona incorporált részeit megs megvédelmezni tartozik.
1
Schönherr i. m. 592. kép lehetetlen. Ha Zsigmond számát, az arányszám
— noha
1.
továbbá,
120,000-re teszi a létszámot, ez minden-
alatt
1.200,000-re tesszük az összlakosság
az a középkorban
nagyobb
—
képtelenség.
Hiszen a mai hadseregünk békeállománya a népességnek csak alkotja.
Az
efféle
hatók. Abból
sem
önkéntes becsléseknek nincs hasznuk, lehet következtetni,
hogy
a
086 °/„-át nem megbíz-
s
fpapok, bárók
a banderiumtartás alól 286,000 arany forinton megválthatták
s
káptalanok
magukat.
51
Az ország
egyháznagyjai
zászlósai,
védelmezni ezeket a részeket
(XXII).
Berzeneze (Cierzencze) a magyar királysághi
nyák
I
Miklós
Garai
nádor
hogy Halomföld (Chulmia, Huni), Livno (Hlevna)
felhozta,
Nagy
meg-
kötelesek
-ajos király igazgat tata a horvát
király tartja
Nagy Lajos
bán
>z
tartozott
Jelenleg a bos-
által.
hatalmában mindezen részeket, valamint a
Grebent és számos egyéb várai
bírta
s
ezeket
;
is.
Ezek
a
ma-
gyar korona incorporált részeit alkotvan, az államhatáron belül esnek. Ezért a király kérdezte, hogy melyik
aza
határ, a
honnan
a sereg megindulni tartozik, részint a területnek megvédelmezése, részint az elveszett terület visszaszerzése
okából Ezek
:
„Dalmáczia, Horvátország, Ráma, Servia, Bosznia (külön a régi
melynek
Rámától,
1411-ben
Iván
Nelipics
ura)
az
1
Lodomeria és Bulgária, a mint azok a tiszteletreMagyarországs
Galiczia,
méltó Lajos király korában a koronához
hoz tartoztanak*. (Art. XXVI.) Minthogy Magyarország melléktartományaival oly népes es hatalmas, hogy bármely
ha hadserege jó akar
arról,
Ez
rendes
és
ellenféllel
beosztást
hogy a rendek mit határoznak rendekhez
a
kérdés
intézett
megbírkózhatik,
nyer,
informáltatni
8 e részben.
szerintünk
egy
a
jegyzkönyve, a mint különben Kovachich, a kiadó is megjegyzi. Ezen az alapon dolgozták ki a/ 1435-iki I-S végzeményt, mely királynál tartott tanácskozásnak a feldolgozott
azonban csak egyes részleteket kodifikál. 9 Zsigmond király utódainak egy csomó megoldatlan kérdést s egész sorozatát az elzálogosított váraknak hagyta örökül. Albert király idejeben, tehát 1437 után, Boszniában
három var
tnéría
Bu
1
.
említtetik
t
tévedésbl Cumania
beant".) '
Magyarországhoz
Komothyn}
helyett
;i
Cumaniae.
II.
tar-
Tvrtko bos-
bevezetésben
Meglehet, hogy Hoszniát
irt
leír".
Toldalék IV strumra,
III.
mely
Lehet egyébként, hogy szöveghiba, mert a
és
-
a
elövára Bocsácz és
..
1
mint
említtetik,
(„sicuti
Kovachich
V,
Másolat a m.
Arch. közi. XII.
condam
tempore
11°
»
om, 336.
kir.
115.
vagy
hivatkoznak az
Sigismundi exercituare de-
1.
orsz. lev. Tört. 1
protocollumra
domini
187&
Emlék gyjt. Hibásan kiadtak
52
1 nyák király pedig Nagy és Kis-Kemlek vára zálogbirtokosa. Mennyiben függ össze a két dolog, vájjon Jajczáról, mint cseretárgyról volt-e szó, mikor Zsigmond király 1426-ban 2 követséget küldött II. Tvartkóhoz, nehezen állapíthatók meg.
nem úgy érti-e a jegyzék, közvetlenül Magyarezek hogy a mely Castra Bosneról azt kellene hinnünk, országhoz tartoztak e? Formája szerint Még
az
sem bizonyos, hogy
Jajczát
szól,
hogy igen, mert Boszniában több vár volt, mint p.o. Szrebrenik, melyrl megemlítik, hogy Máté bán kezén volt zálog czímén.
:i
Ulászló
I.
Bosznia
idején
király
Magyarországgal a status quo
alapján,
szövetséget s
köt
ekkor Jajcza
'
is
bosnyák birtok. Egyébként bvebelemeznünk a patarén felekezet befolyásáról ha e politikai vonatkozásod igazi tett megjegyzésünket, akarnók megvilágítani. Hiába részletességgel kell értékét
bennefoglaltatott, mint
ben kellene
érsek, a zágrábi, pécsi, szerémi és
volt a kalocsai
bosnyák
püspök minden buzgólkodása, a hitbuzgó Marchiai (pápai márkabeli) Jakab (cs. nevén Gangala) térítési buzgalma, a Kotromanokból s ivadékaiból igaz katholikussá egy sem
még ha külsleg
vált, Kath. egyházi on> '
vallották
is
a
hitet.
II. Tvartko Pozsonyban Zsigmond királvugyancsak Tvartko a jajczai francziskábarátjánál, Marchiai Jakab bosnyák nusok pártját az vikáriusnál, úgy látszik, Jakab a jajczai barátokban nem
Hiába ebédel
lyal,
5
hiába
bízott;
6
hírében
fogja
barátja, Tvartko,
királyi
1435 deczember 20-án ismét Magyarországban
áll.
idzik Székesfehérvárott, tény, tényleg
Az nem is
akadályozta,
hogy
ferenczes barát
1
Késbb
adományul
:
egy
a
barátok,
kik
László kapta
fia,
királytól. 1.
a lepogl. iratok közt horv. orsz.
„Focdus denique Vladislai
róla
mindenkép meg-
Vukcsics István herczegovinai herczeg
Mátyás
144.'!.
lib.
I.
inter reges et
Schwandtner
5
Mon. conc. med. aevi
,;
Fermendzin s
mondja
azt
megkereszteljék
övéit
Századok 1K69, 605.
!>;>
akkor
volt megkeresztelve, s
:i
De rebus
s
a király csak színre nézve volt keresz-
2
*
794—
I.
mégis csak az eretnekség
i.
több helyén.
ni.
146.
I.
ltr.
regna confirnatum 8 Callimachi
folio
.
I.
2.
J.
457.
791.
Bobováczon
keltez.
L.
Wadding
X./7.
országában vannak; mert abban az országban tnanichaeus eretnekek vannak. Hiába buzgólkodtak a raguzai papok. Rá akarták venni az eretnek és szakadár bosnyákokat, hogy küldjenek Bázelbe követeket, de három szláv püspök:
dozó
egyház
Strojnik, a kath.
Djedgost, Starac és
királyt.
1
Ez
három patarén
a
elöljáró
mikor
a katholiczizmust akkor, a
a
még nem
török
helyzetnek. Az európai teljesen urává a ekkor még nem irányult annyira a Balkán
Zsigmond
beszelt
hiába
veszedelemrl, a rendek Mindamellett
az
király -
pápák segedelmével, ha lassan
A
elkelkre
az
s
Osztója
katholikus,
elismert
herczeg leánya
a
l
(14 11-
felesége
Jajczán
megindul a
hitelet.
Ebbe az idbe
nak
hit
Legelbb állott
Katalin
Szt.
templomot,
a
helyezték
el
Itt
másik egyház
lesz.
a
mely
Mon V U.
'
Ili
közt.
in
Ilyen
ssupája)
is.
conc Farlati
ö.
s
dioecesis
esik a jajezai
oppido
(In
i
mai
o.
I.
766
1450
mecset
városi
helyén
159-ben Szt. Lukacs ereklyéjét,
l
Boldogasszony
tiszteletére
m. aevi
I
— 77.
mecsei
1.
<.-.
épült,
mellette
tévesen Lukácslett.
a
campa-
M<
VI III.
!
regno
királyasszony
a
tiszteleteié
a
tornyának neveztek. A templomból
1
példázzák. 9
ersségeit
pedig díszes haranglábat emeltek, melyet
ruliuin.
István
castro nostro Jajce, kelteznek).
in
építtet
a:
és udvari kápolna épül, a királyok-
lak
jobbára tartózkodási helye
is
60)
várbosznai birtokain a láng-
király a
Jajce,
ver.
királyi
Vukcsics
Katalin,
zárdai
vár kiépítése,
szemmel-
munkásságukat.
király,
ferenczesek
királyi
a
kitartásával s a
buzgalm is
török
de terjed és gyökeret
terjesztik
A
a/.
is
a
megtapasztalván, a
Tamás
István
iia,
1436-ban
ülésen
iglaui
propaganda
is,
cuius regio eius religio elvét
családra
közérdekldés tele.
veszedelemre való utalással,
látható török
lett
sajnálkoztak. 1
katholikus
a
legdühösebb
már-már ingamegakadályozta
rémítgetésekkel visszatartották a
ellenségei,
Bosne
korul
Ebendorfei
Diarium.
ugenius papa (IV) indulgentias
Vranduk
Mariae
concedit.
(Radivoj
in
GUunoc
Permendiio
kenéz, a
k
nullius
k.
érének
54
(Szahat kula) a mai
óratorony
úgynevezett
pedig
nilébl
még romjaiban
Jajczának
ékessége. Szt. Katalin egyháza
is
tulajdona) 1 volt a
bosnyák vicariátusának
(a ferencz-rend
A
székesegyház, mellette épült a rendház.
egy templomot Szt. Péter templomként szerepel. 2 tettek
barátok
az
A
conventekkel
ottani
hogy
Dalmácziából
eleinte
a
feren-
jajczai
kerültek
illetleg
ki,
összefüggésben.
szoros
állottak
dalmát conventek szolgáltatták Jajczának a bort,
és ruhát
oda vonultak
;
el
épí-
is
mely helyrségi
tiszteletére,
megállapítható,
Történetileg
czes
várban
ell
a veszedelem
az
olajat,
elaggott
vicariusa, a két
barátok. Kapisztrán János a rend apostoli
ország conventjeinek elkülönítését tervezte, a mit Thomasi
püspök nem
lesinai
nem
javasol, mert
akarja ezt a gyönge
csemetét kitenni a veszedelemnek, noha a sikereket mutattak
már
része
áttért.
kedves
tartózkodási
:
s
Magánjogi adatokból ipari életnek
Van
de
is
jobbágya lalja
nem
A
az
..Ad
jön be városlakónak,
hanem
A
királyi
ccclesiam
sancte
Cath.
in
s
II.
városon
vár alján
castro
Jajce
regni,
dicti
regni
dicti
idetart,
que
existit."
318.
Az úgynevezett
Szt.
Lukács-tornyát
történetét igen érdekesen írja le Truhelka, lanai a
jó pénzért vál-
ki ott raktárt
fratrum ord. minorus de observantia vicaria
Theiner: Mon.
Ebben csak
akkori bosnyák társa-
gen keresked, iparos telepszik meg, a 1
beszárma-
is
minden.
pásztor s a várban lakó kenéznek a
a teherforgalom közvetítését.
domus
s
a kiindulópontja.
Spalato
irányul
természetes folyományát látjuk
dalmi rétegzetnek.
hogy a kereskedelmi
látjuk,
felé
köz-
kiváló helyre jutott.
Dalmáczia egyéb részeibl
Spalato
1444-tl
központ,
hitéleti
Jajczában jobbára
ott raguzai s
zott lakos,
s
mint az úgynevezett bánsági
pont, 4 forgalmi tekintetben
'
elkelk nagy-
a város és a vár, mint a király
helye,
kezdve fontosságban, Jajcza
nagy
térítés terén
az
3
oppidum
Jajcza az
meg
a király,
s
fel,
túli
i.
s
Szt.
m.
61-
Dzsebics-házak mellett voltak,
Lukács 64.
1.
A
ereklyéinek
rend ingat-
a keleti kaput Papaz
Kapijának, barátok kapujának nevezték, mellette egy rtorony. 3
Capistranus Triumphans Köln 1700, 194—95.
4
Ljubic: Listine IX. 215. Pál jajczai bán. V.
ö.
1.
Okt.
1.
sz.
árusítja el készletét. Hitelbe kap Spalatóból ottan szegdnek hozzá. A velenczei és emberek árút, raguzai keresked linóm árút hoz be, közönséges posztót Spalatóból szállítanak", de egyéb árút, fszert is. Nem akarunk
a vidéken
s
egyes adatokból összefügg képet V.
Az adatok Jajczában ekkor pénzes kereskedk lak-
közjegyzségi
spalatói
bizonysága szerint tak,
kiknek
a
a
jelesül
kell
készpénzük
s
akkor
azt
meg.
állapíttatott
is
lehetett,
értékforgalmat
hogy a
föltételeznünk, de bizonyos,
idegen.
kereskedelmi
biztosítani
Valami nag\
1
Az
volt.
kereskedk
raguzai
és
mennyiben
a
szerzdésilet-;
jajezai adatait.
irattárak
hitelük,
velenczei
szabadsága,
nem
Toldalékban
festeni, azért a
közöljük a zárai helytartósági levéltárban rzött, régi
sz. a.
királynak a
kereskedk fizette illetékekbl és vámokból volt a le,^ nagyobb készpénzbeli baszna. Noha Jajcza hegyes-erdos vidék, jövedelme a középkorban sem lehetett passzív. Hiszen ma is a sokkal kisebb r
760,000 koronát jövedelmez 312,000 korona
járás
jajezai
kiadással szemben.
hasonlítható
A
össze
pénzügyi rendszer ugyan nem
inai
középkori
a
magángazdálkodással,
mindenesetre számbavehet a visszafele következtetés
de ará-
nyosításánál.
Jajcza
nyer
es
hely
központ tehát már ekkor
mint
leven, a
kísérik, s kikémlelésére
hovatovább
portyazokat küldenek. „Jajcza bijela"
vagyis székvár lesz a neve már a töröknél
fehér-, .1
is
A magyar határhoz legközelebb törökök már elbb is nagy figyelemmel
fontosságban.
politikai
réven kerül bele a
Mátyás
felléptéig
király
telep es határvár ez a
replése
a magyar-török
megrli a bosnyák '
Érdekes
Iram Miklóssal
azonban mégis csak bosnyák
bánsági központ. Világtörténeti sze-
erpróbában nyilvánul
s
cegevini.
Tamás
kötött
1444-ben
144íi
királynak
lése
a
említi ismételve
1888
az ének.
mely
kelt
in
január
3-án Vrandukban
Spalatóban, rivojnicaán es Jaj i.
m. 208.
1.
A vclenczeiek
castro nostro Jajce.-
Kosta llonnann Narodne pgjesme Sarajevo
meg.
királyságot.
[stvál]
iisend kereskedelem erdekeben. Fenuendzin kiváltságlevele
is,
hsi mesékbe.
Gjerselea
Ali
muhamedanova u Bosni HerVuk Jajoanin harezában így
és
i
FEJEZET.
IV. Mátyás király bosnyák 1458 1463.
—
politikus
A pápa koronája.
—
Bosznia. békülése.
—
politikája.
—
—
—
A
Bosznia 1459.
—
György.
Szendr vára
s
Tomásevics István bosnyák
—
—
Bosznia és a Hunyadiak.
Brankovics
király.
—
Diplomácziai elcsatározások.
—
kath.
A
halkán-
térítés.
—
Pius pápa és
II.
Mátyás király meg-
A török
hadjárat kezdete.
1.
Mátyás
Mátyás király poutlkája.
szempontnak
király balkáni politikájában két
van dönt fontossága. Egyik az egyetemes európai érdek,
magyar
melyet a részük
volt,
magukénak
vallottak.
törekvéseit
irányította,
területi
mióta
királyok,
az
európai politikában
a saját létfenntartásuk érzetében
A másik magyar
a
mely
ok,
épségének a fenntartásában
birodalom leledzik.
mindenha a
.Mátyás délfelé
király
való
Az elbbi szem-
pont következetes érvényesítése az akkori középkori európai
hatalmak befolyásától
is
E
függött.
a keresz-
tekintetben
tény magyar érdeket csak annyiban pártolta a többi- keresztény hatalom,
amennyiben
külön érdekének
is
azt az egyes phasisokban a saját
tartotta.
E
részben tehát Mátyás király-
nak a többi hatalom akaratához tehát
az
exigentiáktól
függött.
kellett
alkalmazkodnia,
Mag}^arország
területének
megvédése azonban a souverainitásból kifolyó oly elemi kötelezettség, melyet igaz, hogy szintén a lehetséghez képest, de függetlenül intézett.
Nándorfehérvár 1456. évi védelme biztosította Magyar-
Ámde mentén Mátyás trónraléptekor még
ország részére a Duna-Száva folyása
szerb deszpotaság tos
kulcsos
:
vonalát.
Igaz,
nismus
Duna
fennállott
a
a Brankovics György Ráczországa fon-
várával,
Vég-Szendrvel
(Smederevo),
Száva-Drina szöge hátmögében a bosnyák élt.
a déli
hogy két ütköz közé
volt ez a királyság,
került.
királyság
Gyönge egy
s
a
még orga-
melynek majd a török, majd Az Alduna mentén pedig
a magyar rugótól kellett tartania.
a
hogy
havasalföldi vajda magatartásától függött,
véd magyar
vagy a
török,
ezeket
vetjük
latra
van-e a
részen
tényezket,
a
szemben
mindig
magyar korona
a
ítelete,
százezer aranynyal
meg
nia
mikor azt
a
Ma
lehet törni a
a
az akkori
szem
érdekét tartotta
de
mint hogy érthet
a
politika,
„pogányt", csak akar-
könny
szerb,
a is,
elssorban
le,
a
maga
a
Kzert Mátyás csak azt tehette,
eltt.
végigmegyünk
ha
S
czéljaival.
lényein, melyek'
sora
bosnyák 6^
hogy vagy megtöri a vele szembenálló, esetleg irányzatokat, vagy diplomatiai úton összhangba
maga
néhány
hogy
Balkánon egy akarat dönt, akkor
volna a magyar politikának,
oláh
gyöng
ereje
hitte,
a
török
Mátyásnak.
kell
lett
kész
nem ismer
K/ért telette vérmes, a viszonyokat
európai diplomatia
Ma
hogy
nyilvánvaló,
többé-kevésbbé központosított, harezra
hatalommal
támadó
a
túlsúly.
hozza
a
azon
uralkodása
keretében játszódnak
politika
délkeleti
ellentétes
röviden azzal jellemezhetjük keleti politikáját, hogy: ha
háborúval oldotta
tehette,
meg
ha
kérdéseket,
a
lehetett,
szövetségek utján igyekezett úrrá lenni.
Elemi
nem
lehet
Mátyás meg,
meghatározásnak eléggé
király
tetszik
balkáni
politikáját
tan
jellemzés, de
e
hogy
hangsúlyoznunk,
a
történetírás
mindig a posteriori
ítéli
úgyszólván belevéste a conventionalis történeti
s
fel-
hogy
Mátyásnak egész erejével kellett volna a törökre támadni. A legújabb idkig nem ismervén Mátyás korának a bels, részletes rugóit, 1 nem azt írták le, hogy fogásba,
mit és miért cselekedett, illetleg cselekedte e/t vagy amazt
hanem hogy
a király,
Az
mit
kellett
volna cselekednie.
utolsó despotának katonai tekintetben
dunamelléki
országa:
Szendr
vára
1459
oly
fontos
június
20-án
toiok kézre került. 1
1
Felderítésük érdeme javarésxben Praknói Vilmost
osnyák és pest,
V
1909.
évfolyam
I
ö
szerb
Fraknói Vilmos
nenut kiadásában
s
K
nemcedékrajsi
illeti.
Buda
tanulmányok.
revételeivel
Századok
kozul azokat, a melyeket magunkévá munkának 1913-ban (München
telek
felhasínáltam a nevezett jelent
élet-
tettünk, 5)
meg-
58
E
hogy a középkori magyar magához vonzani a balkáni sem nem sikerült sem kiragadni azt a szerbek szemében akkor
részben
politikának
szerbséget,
meg
nem
éppenséggel
szultáni hatalmi
kell vallani,
turko-byzantin
ellenszenves
oly
igazán magyar-balkáni nemzetségnek
Szendr
jelleg
körbl. Pedig a Hunyadi-háznak, ennek az ez volt a
politikája.
és ezzel a Morava-völgye végleg elveszett Magyar-
meg nem fér szerb Mátyásnak a magyar korona köz-
országra nézve. Igaz; hogy a törökkel
késbb
elemet jogi
sikerült
kötelékéhez fzni, 1 de ez emigráns elem
volt,
holott a
Mátyásnak minden diplomatiai mestervonása ellenére a töröknél maradt. Nándorfehérvár ugyan megmaradt végvárnak, melyet a magyarság meg is védelmezett, de Szendr birtoka nélkül a késbbi országrész
déli dunaelvei szerb
események
folytán
expansióra, tartós
déli
hódításra,
nem
kerülhetett a sor.
A
helyzet ilyetén alakulása következtében a Kotroman-
család fattyúhajtását királyként uraló
török
magyar hadernek
a ki mellé Bosznia
állott teljes
szerep
fontosságú
védbástya ellen:
volt
a
jutott
Boszniának fokozott
a
Bosznia
politikában.
nyugati
felvonulása
lelkébl, az hathatós
Magyarország becses elvédet kap területének a megvédésére, ha Bosznia királya vele megy, a török pedig, ha melléje állanak a bosnyák hadak, eset-
segítséget
nyert
vele.
leges visszavonulását
Ámde ebben
Bosznia és a
Hunyadiak.
,..,,.,,
mindenkor
biztosíthatja.
a kétlaki helyzetében rejlik Bosznia saját , ,
,
,
politikájának a gyöngesége. Mert
ugy
csak
,,,,
állhatott
külön szervezetül, ha a két ellentétes hatalom sen
küllfelez.
Úgynevezett
ers középponti hatalom
nyílt
nélkül
politikát
szkölköd
meg
közt ügyea
hybrid,
állam,
melyet,
ez
magyar és török ellentétes áramlat, nem folytathatott. A magyar diplomatia szemében álnoknak tnt fel a bosnyák politika, mert nem bízhatott benne. A török pedig ugyancsak érezte, hogy a míg közte és a magyar határ közt ez a korlát fennáll, addig sem parancsolhat korlátlanul, s a nyugati világ sem
mint rideg sziklaszigetet,
csapkodott
a
tart tle. 1
Magyar-szerb összeköttetések oklevéltára. 1907. 248
— 284.
1.
Ezért Boszniának, mint önálló szervezetnek,
el kellett
még ha ersebb kez, nagyobb tehetség király élén, mint István Tamás (1441—1461), az Osz
múlnia, is
az
íia.
Valamint bizonyos az
végbemenni
áll
hogy Bosznia területén kellett magyar-török leszámolásnak, mely vagy el-
a
is,
ell a nyugati kijáró t, ha gyz a ma vagy Konstantinápoly parancsol ezen a bástyán mar Mátyás zárja a török
alatt,
ha ez megveszti a háborút. Mindezt a
nyekbl ma
Mátyás
désbl.
Mátyás
mindezt
király
maga módja
képest a
esemé-
lefolyt
világosan látjuk: ez folyt a pragmatikus fejl-
király
erezte,
szükséghez
a
S
és tehetsége szerint irányította.
N>snyák politikájába
hiz^
aládi
0, hogy modern nyelven szóljunk, „mint Hunyadi van engagirozva" a bosnyák királyival ;emben. Hiszen István Tamás bosnyák király 1444 jún. 2-án kelt okleveleiben elismeri, „hogy a mi kegyes urunk, Ulászló, [sten kegyelmébl Magyarország és Lengyelor királya. Hunyadi Jánosnak, egyebek közt erdélyi Stb. vajda s urunk Ulászló király fkapitánya nagyságának
hagyomány
is
tanácsára,
jóakaratából
belejátszik.
ex
ersített"
nyák az
1
(instituit
királynak
idben
kijelentését
et
Nem
confirmavit).
Magyarország és
a
Fennállott
közjogi
elemezni,
hiszen
ünnepélyesen
rendelkezésébl
minket Bosznia királyának ünnepélyesen
megtett
Bosznia
viszonyra
szöveg
a
A személyes vonatkozási ragadjuk
ki
meg-
és
akarjuk itta bos-
abban
közt
vonatkozó
saját
világosan
belle, mert nyilván-
hogy a bosnyák király, a saját bevallása szerint, Hunyadi János teremtménye Ezzel megkapjuk Mátyás
való,.
király e
kérdésben tanúsított subjectiv magatartásának
kulcsát.
Nem
csupán
souverainitásának
állampolitikai okok, de dynastikus rását,
[gaz,
dinasztiának 1
irányítja
is
még csak alighogy megfogamzott,
Legújabban kiadatott
Serbiens im Mittelalter"
Ebben
traditio
hogy 1458-ban a magja ennek a
a fontos oklevélben
Jinos sxemi helyet blatosit neki
íre,
s
„Studien zur
czim munka
oki.
mintegy viaaontbiatositás
eljá-
ezért ha alá Bosnieas unj
király
hogy évente 3000 aranyforintot
alatt.
Hunyadi
foglaltatik
A
a
kezdd
XXXIII, szám
ha netán menekülni kénytelen.
ígéri,
vele
Geschichte függ.
is
nemcsak
én ése,
menedék-
tizet
naki.
60
is
lehetségnek, de
rendeli a saját szempontját az actualis
soha
nem
szem
téveszti el
Egy
ell.
osztrák krónikás
írja,
1
hogy az ellene lázadó urak egyik vezérét, a nagyralátó Újlaki Miklóst, a körmendi csata (1459 április 7.) után azzal nyerte
meg a maga részére, hogy Bosznia trónjával kecsegtette. Ez minden bizonynyal a posteriori való állítás, melyre ráczáfol az a körülmény, hogy István Tamás bosnyák királyival ugyanakkor tárgyal. 2 Valami szóbeszéd alapján kelhetett a hír, s a hírterjesztésnek már akkor is „alkotó" ereje volt. Feltn azonban az a biztosság, s az a messzelátás, melylyel Mátyás azonnal belenyúl a bosnyák ügyekbe. Mátyás király eldei a magyar királyi székben idegenek voltak: az Anjouk olaszok, Zsigmond, a ki ugyan magyarrá vált, nyugati ember, Albert, V. László németek. A magyar királyság akkori hatalmi helyzetébl kifolyólag megannyian többé-kevésbbé siKeres expansiv politikát folytattak az Árpádok megalapozta hagyományokra is támaszkodva, de úgy, a hogy Mátyás, egyikük sem ismerte a balkáni lelket. Hunyadiék a Balkánról beszármazott magyar nemzetséggé váltak. Mátyásban is él a keleti traditio, s ha lelkének összetett elemeit apróra szedjük, bízvást píthatjuk,
hogy
balkáni
akkori nyugati
mveltség
csaphatta be°
balkáni
vérbl
idealista
féle
a Balkán-
uralkodó,
mert
belátott
nem
taníthatta
.^
balkáni politikus elvet,
van, rögtön
sebb
eláll
nem
hitet
hízeleg
neki,
köt,
de
fordul.
vált.
„nem
a
lelkébe.
t
semmi-
de
1
De Roo
Bossniensis :
Ezt
regtii
:
Hist.
speni
már Teleki
kész
mihelyt
ismer. Ösztöne ellenfele
ma még
alkalma
mikor alkalma
viszontbiztosítja
Az igazság
Austriae
lib.
VI.
erkölcsi
f.
er-
halálos
nyílik,
ha
nyílik
rá,
magát szövet-
tekintetben isme-
341. Mathias rex
fecit. is
hogy
Szomszédaival ünnepélyes szerz-
alattomban
ségese ellenfelével.
érzi,
azonnal
lehet másként, titokban, de
egyenesen ellene dést
szándékától, ha
Barátságra
nálánál.
ellenfelével,
nem
t*
renaissance tudós, mert vele született.
politikus
1458-1463.
magyarrá
keresztény uralkodó.
Oly tulajdonsága ez neki, melyre
megálla-
megjegyezte HK.
1.
.
.
.
Nicolao
fogalom eltte, csak az ernek enged.
rétien
S mert ez a
legnagyobb biztosítéka, csak egy a
primitív létnek a
hogy mentl hatalmasabb, mentl gazdagabb gyen
akár
vagy
vallású,
keleti
római egyházzal
ha hasznát
is,
Le-
megalkuszik
bogumil,
mert
látja,
czélja,
legyen.
ezzel
a
vagy
is
megy a sora. létet biztohagyományos rítus, melynek küls-
az erejét növeli, vagy ha rosszul
A
sítja.
neki
vallás
ségeihez ragaszkodik, de elhikája nincs. Kz a ragaszkodás különíti
többitl,
a
el
marad meg nemzeti
ezért
s
indi-
Eljárásában csak az a következetesség, hogy
vidualitásában.
csak
paradoxont
Ezt a
következetlen.
az
meg. a
érti
ki
ismeri a Balkán fejedelmeit.
A középkorban csak a török értette meg ellenteleit, mert rájuk szállott Byzancz lelke. Az európai nyugat nem ismerte a keletet, nem ismerte a pápaság sem, mely Ugyan egyetemes álláspontra helyezkedett, de részletes
nem
egyebet
szem
eltt,
a Balkánon.
el
A
sikereknél
pillanatnyi sikert tartva
gyakran félrevezették. Két fember azonban ismerte:
Ulrik, 1
i'zillei
ért
ez a hatalmas, de títlravasz,
Balkánszláv, a
nem
ki
érhette
czélját, es
el
Mátyás megértette, hogy mit hségnyilatkozata
a
irányában.
ket, addig
még akkor sem. Csakhogy
hódoltak
mindig azon
él hatalommá
sebb legyen, ezért joga
Mátyás
A míg
er
néha
neki,
hogy
volt,
vált.
oltott
király.
uralkodók
ér a balkáni
„szent korona"
sebb volt és leszoríthatta
németbe
ero-
Neki úgj
magyar joghatóság életbeléplN-ig a magyar birodalom az elretörtet ozmánsággal szemben folyton védelmi állasván újra
kezdenie a
kellett
mert 1415-tl kezdve
tetését,
1
ban
volt,
tett.
Ezért a rácz es bosnyák politika
nem is magán '
teheti,
s
tehetett
egyebet, mint hogv a
Czillei
hogv
l'lrik
eléri
czélját
s
ott
éppen
hol
i>.
Ljubié
:
i,
becses
chronologiai jelzsek
nem
tanulmányában
\
-
úgy
igyekezett
tudott.
horvát
.1
I
istine
velencsei államlevéltári nainkat
közölt
Secrctoi Fraknói
V.
tért
maga erdekében
a
Balkán-félsziget északnyugatán bizonyára isulása.
még nem
es a
de tényleg
is,
segíteni,
III
.1
ha szívósan küzdött
más képet \ I
;
öltött
62
Brankovics
Hogy mennyire birodalom
déli
tnik
erejevesztettnek
a magyar
fel
feszít ereje, azt legélénkebben megvilágítja a
rigómezei csatavesztés után Brankovics Györgynek a béke-
magyar birodalom és a török szultán között. május 21, Szendr). l A magyar országos tanács rááll, hogy a havasalföldi részek, Ráczország és Bosznia, tehát a magyar birodalommal akkor védelmi viszonyban közvetítése a
(1449
álló területek
egyidejleg a szultánnak
(censum
censust
országok
fejedelmei
és
is
megfizessék a szokott
hogy ezen Magyarországba
azonban,
Kikötik
solitum).
mindenha
lakói
jöhessenek, causa curialitatis (illendségbl való hódolás) és
egyéb
ügyeik
okából,
elintézése
ebben
s
törökök
a
ne
háborgassák ket. íme tehát ezek az országok kétségtelen
hbéres a
tri,
magyar koronának, mely azonban ezzel hogy meg nem védheti ket s
részei a
elismeri,
kijelentéssel
hogy adót
Lehet-e
ellenségének.
fizessenek
ezt
a
viszonyoknak valamely tételes forCsak egy bizonyos, hogy nem tiszta s tarthatatlan állapotnak azon id szerint beállított fokmérje ez. Nem is csodálhatjuk, hogy István Tamás bosnyák király a két hatalom közé szorítva 1449 november 11-én Doborviszonyt az
államközi
májához sorozni
?
ban országa érdekét tekintve, összes rendéivel egyetértleg Korógyi János macsói bán eltt megfogadja, hogy Magyarország és
szent
nem
el
követ
Ezzel
koronája, valamint Hunyadi
htlenséget
biztosította
s a
törököket
nem
János
Magyarország irányában,
magát
ellen
fogja segíteni.
de
szultánnak megfizette az adót. Oklevelünk ugyan nincs
de
el, ha azt hogy nem fog
ne hinné
ki
biztosította,
állítom,
meg
Ezt külön-
meg akart maradni, Szorosan akarván a tárgyhoz ragaszkodni, csak meg-
kath. térítés.
koronája.
szultánt viszont
ellene tenni semmit.
ben, ha
a
hogy a
a rá,
említjük, 1
hogy Eugen
Mk
orsz.
V. Miklós
s
MODL.
levéltár.
is
kellett tennie.
már 1444
Teleki:
óta
243—411. Ez a
HK. X.
jogtörténeti szempontból felette érdekes oklevél eredetije dott. Teljes tartalmára 1.
sz. jegyzet. s
Hungarie
A
nézve
ö.
Teleki:
HK.
sajnos, elkalló-
120—121.
IL.
nem
fegyverszünet azonban ezen az alapon
Teleki u. o. X. 245
Corone,
v.
—
6.
„regno Hungarie
et
eretnek-
lap, s
jött létre.
sacre eiusdein regni
necnon magnifico dominó Joanni de
Hunyad,
regni Hungarie gubernatori nullám faciemus infidelitatem'".
ipsius
irtó
ers propagandát
czélzattal
meg
királyt
határozottan
irányításába
politika
hanem a bosnyák
ezt cselekszik,
külön oltalmuk alá fogadják.
A
a balkáni
hitnek, s
befolytak.
katholizáló
De nemcsak fembereket
1
befolyás Dalmáczia,
térítés és
Boszniában, a
folytattak
katholikus
a
nyertek
is
Lesina püs-
jelesül
pöke Tamás apostoli delegátus részérl' indult meg. Annak van határozott nyoma, hogy 1446-ban egy gyöngyökkel
is
es drágakövekkel kirakott korona készült a bosnyák király ;
mely egyelre a spalatói
r,
kincstárába
volt
július 20-án átvette."
1
Jelen Oklevéltár.
*
A
püspökség 3
in
Farlati
élén.
Sacrum
Illyr.'
:
1446
Spalato,
partibus Bosnae,
I.
Tomasmiak közül
velenczci
Üojmo székesegyház
Szt.
honnan Tamás püspök 111' Átadta-e tényleg, vagy nem, annak a
letéve,
auream preciosam donum
1428
s
255.
áll a lesitun
161-ig
1
1.
Episcopus Farensis
20.
jul.
Thomas,
való IV.
a thesaurariis eccl,
et delegátus apostolicus
Dogmi
s.
coronam
Spalati
Fugenii IV. Regi Bosnae Stephano
I'p-
1
I
Ostopié deferenduni suscipit acceptumque testatur.
Rcverendus dominus episcopus Farrcnsis confessus
contentus ae
et
Thomas
fráter
delegátus apostolieus
notarii infraseriptorum
Raynerio Laurentii
ser
signantibus unain coronam auream
depositatam
etc.
in
thesauria
thesaurariorum per ipsum rabilem^ virum,
et
et
íulcitam
perlis et lapidibtlS
ecclesie praedicte
referendam serenissimo
regi
Bosne
et
stipulantibus
péti
faciendo
liberans supraseriptos thesaurarios etc. ráta
ac observare
entibus
etc.
venerabili
Actum viro
et
dominó
et
amplius
coronam absolvens
quam absolutione
consiliaris
de
Jadra
testibus
babitis
el
ad pistonum extia mui
Paulo
l'aladinich
set
et
exam.
Zára
ht.
lt.
Spalato kölj.
It.
A
et
habere
archiadiacono
Farrensi Au<- Sertano dominici primicerio Spalati et nobile
de Cresana
nuntium
;
absolul
et
dictam
non convenire sub peoa
Spalati
dictorum
sive per vene-
suprad
finem quietationis
futurum non petendo nec
et
fecit
el
preciosis
de qua quidem corona
ut dicebatur,
pientibus
pro firma
niaiuis
de Marostita presbyterem
dominus episcopus delegátus
suorum bonorum
per
et
pro parte sanctissimi domini nostri
praefatus
in
Nicola Gonosolich
set
et
et
et reasij
Spalatensis daotibus
dominum episcopum delegatum
dominum Johannem
apostolicum nomine
datam
Duymi
de Spalato thesaurariis ecclesie sancti
gratia
testim examinatoris
recepisse ac sibi
et
Sedis
apostolice
et
partibus Bosne sponte fit
in
asseruit in preseatia
babuisse
fuisse a Qobilibus viris
dei
h.
Veccb.
I
Matteo de
Marino Ubertis
nincs nyoma. \)e bizonyára nem adta át, mert különben a bosnyák király, ha ekkor megkapta volna, nem vágyódott volna annyira utána. Kiderül azonban e ténybl, hogy a bosnyák király teljesen
önjogú uralkodó akart lenni, a
mely
szán-
dékát a térítk, munkájok sikere érdekében, csak pártolták.
A magyar
noha a kereszténység egyefelé, ebben a politikájának
souverainitás,
temes érdekét védte
délkelet
ugyan megfelel, de végs
czélját
kényelmetlen
illetleg
hogy ne mondjam gátat látott. Megérezték, hogy a bosnyák király Magyarországtól fügpolitikai térítésben akadályt,
getlen
akar
delem.
Ha
lenni,
mint jó
katholikus,
pápai védnökség alatt
tehet ellene semmit, a török ellen
áll,
bogumilirtó
a magyar király
meg
az
összes
feje-
nem
keresz-
ténység védelmét remélheti. Mindezek csak pillanatnyi remé-
a mint az események hogy István Tamásnak országa mellé a dalmát-horvát bánság is kell, hogy Czilleit onnan kiszorítsa, de meg hogy hatalmát öregbítse. E mellett azonban országában nem tudott igazában hatalomra jutni, máskép fordult a dolgok rendje, mint a hogy azt a jajezai udvar
nyek voltak, menten
máskép
el
foszlottak,
is
alakultak. Kiderült,
ügyesked balkándiplomatái
kieszelték.
2.
Szendró vára Bosznia,
H59.
Brankovics György (1456) deszpotának
nak halála után (1458) eltérbe
s
fiának Lázár-
lépett a rácz kérdés.
Mátyás
királynak állást kellett foglalni, hogy kinek a kezére jusson
Szendr
vára. Mátyás, a ki a szerb és bosnyák fordulaminden vonatkozásaiban ismerte, a maga szempontjából helyesen intézte el a kérdést. A magyar-bosnyák
tokat
jogviszonyt ugyanis világosan körvonalazta a szegedi (1459 elején)
országgylés. 1
átadta
hbérként
Tamás
fia
A
István
1
levelével.
király
V.
ö.
Szendrt,
király
fiának
Istvánnak, Novo-Brdo a híres bányavidék pedig
egyenesen Boszniához
bosnyák
Brankovics-örökséget,
Tamás bosnyák
urának
István
került. vallja
Tamás
király
Fontes Rerum Austr.
II..
A megegyezés
értelmében a
Mátyást és a török szultánnal 1459
február
20. k. p.
171.
10-én
Jezeróban
kelt
széniben függetleníti magát. íme a tiszta
Viszont
helyzet.
hogy Boszniát védelmezi, rácz despotának megteszi a bosnyák királyfit, a ki Szendrt tartozik megvédelmezni a tonik ellen. Mátyás ezzel a
Mátyás
szavatol
király
szerzdéses
lépéssel a
érte,
terére lépett
politika
abban a
a megersödött e megállapodás alapján hatalommal hathatós segédert nyer. Csalódott.
bosnyák
hogy
Tamás
fia
Ilonát,
feleségül
ugyan
elvette
alig két
hónap
1-en
év április
István,
145'.).
a néhai
deszpota leányát, de
hitben,
a bosnyák-rái múlva török kézre kerül Szendrö vára, deszpotatus eszméje egyelre letnt. Nem akarjuk tovább fzni az események részleteit. Annyi bizonyos, hogy a bosnyák hatalom, gyöngéden szólva, ismét paktált a törökmellett, bizton számítkel, pedig ha híven kitart Mátyás s
magyar
hatott a
az
nyult ez
A szegedi egyezmény világos mindenkép életképtelennek bizo-
segélyre.
megállapodásai
ellenére,
mert
alakulás,
új
szerzd
az egyik
fél
a
:
bosnyák királyfi s tanácsadó nagybátyja, akár félszbl, akar egyéb okoknál fogva, feladták a várat, s a törökök részérl
nem
lön bántódásuk.
is
Hogy Mátyás i
i
bosnyák
-i
-
•
politikáját
1
—
fektette,
magyarázatra.
A bosnyák
1
Fraknói
V,
ruházza
tel,
lap és
sikerülvén a
nem
szempontjából
udvar
s "
tartotta,
ii-i szerb kísérlet
erezte,
hogy
a
tanulmányát
mert a bosnyák király
a rácz királyi,
felvette
s
ábrándok
Délszláv
szorul
magyar
kÖV.
I
czim:; laknál
-
Horvátország részeinek királya csúnét. ('elfogásában nem osztozunk teljesen Fraknói figyelmei elkerülte, hogy
magát
1387 ben
lása óta
I.
Tvartko
tekintette a
i/.iméhe felvette a szerb királyi ezimet,
Miklosich
hanem
a
Monum. bosnyák
Serb. illet kiralv
dalom roncsai rovására. 1377 óta király, 1382 éa klisszai zsupákat
ezeket
szamaival.)
Tvartko
— 91
elbb
független
birodalom lehatn
Kz
nem
a
magyar
István
..délszláv
király
rámái
jogutódjának
utódai
viselik
is.
s
(V,
ábrán
középkori biro-
kegyelmébl bán,
meg
király
Del
-
Horvátországból azért akarja elfoglalni. hogy ne ju>
hanem anyagi ersödés a
ezt
S
szeri''
birodalom
hatalmán. ik Öregbítése a szerb
sanak Vukcsics István berezeg kezére ábránd,
a
szeri''
balkáni li.itulmasok.it
után
Nem M
való
történelmi traditio. isi
a
nem
faji
Biersemén]
''
,u ^
p*p*
>-.mia.
-
bosnyák-szerb nép- es nemxedékrendi tanulFraknói idézett tanulmany.it 593.
Századok
ssámú
i
az
Iv'cszlctesebben lásd
— 38.
•!
nem
más alapokra
manyainkat 36
árulásnak
ezt a capitulatiót
66
mi a f, bizalmát
király segítségét s a
pápához
fordult,
ismerte a Balkánt. Hiszen
nyák ügyekben" sance-publicista
s a
Pius
II.
„dolgozott szerb, albán és bos-
mennyire egy XV. századbeli renais-
alaposan
kereszténység
Mint a
eljátszotta.
a ki korának diplomatái között legjobban
informálva,
lehetett
feje,
az
volt.
hogy fogadta a el, hogy királyuk
természetes,
bosnyák követeket, a kik azzal álltak mily buzgó katholikus s mily erélyesen üldözi az eretnek bogumilokat. Utasításuk nincs meg, de összevetve a körülményeket, az nem állhatott egyébbl, minthogy ajánlkozzanak
a pápának, kérjenek tle mindent, hogy valamit
fel
kapjanak.
A
pápa csak úgy, mint az európai hatalmak, élénken hogy Szendr várának eleste mit jelent a török hatalom terjeszkedése folyamán. Mátyás király haragjának okát éppen a pápa értette legjobban, s legátusával, Tamás érezte,
lesinai
püspökkel, megvizsgáltatta az ügyet.
meg sem
függésükben
Tamás
István
mennyire egyoldalú töredékes, össze-
király eg3^éniségérl, a
állapítható
adatokból
ítélni
lehet,
hogy gyönge, kapkodó, a körülményeket elre nem érz ember volt, a kit fia István, egy tehetségségtelen, de nagyravágyó alak s rossz testvére. Radivoj, zgattak. Mátyás nem is egyenesen a királyt, de ez utóbbit annyit
látunk,
Szendr elárul tatásáért. 1 Hogyne bszült volna fel a magyar király, mikor bosnyák hbérese 1460 február havában felkínálja országát a velenczeieknek, a kik ildomos módon megköszönik ezt a nem kellemes ajánlatot. 2 1460 (?) április havában pedig okolta
megengedi
Hasszán
basának,
hogy bosnyák
Szerem- és Valkómegyékbe,
betörhet
trónja biztosításáért
III.
akkor,
területen át
mikor
neki
Fridrik császárral kell küzdeni.
3
Mindazonáltal Tamás, lesinai püspök, a pápai legátus,
a maga dalmát nézpontjából mindent elkövetett a 1
„Castrum Zendreu non solum
etiam totius Christianitatis
1459
jul.
12.
Bosnyák
életr.
s
Dipl. E.
M. K.
8
U.
67—73.
o.
I.
in
detrimentum huius regni verum
manibus saevissimorum és nemzetr. tanúim,
L. 78.
királyi
i.
Turcorum h.
tradidit."
„juh" érdekében,
ment.
a pápához mint kérelmezés
beállít
Értjük eljárását, hiszen 6 a hitbéli térítés eredményéért
—
—
küzdött. mely javarészben az 5 munkája jobban ismerte Bosznia helypüspök dalmát a Bz bosnyák hatalmasok közül. akkori zetet, mint harki az
megengesztelte a haragvó
Elssorban
sor volt, mert ez
alkudozik a törökkel, bogumillal, ha
sorban
kell,
egyetemes érdeke szempontjából
még
király
mint vele.
hogy a
rávennie a pápát,
sikerült
nagy
a mi
pápát,
hogy a bosnyák
tudta,
jól
1
épúgy Másod-
kereszténység
pártját
is
fogja kirá-
lyának Mátyással szemben.
A budai udvarnál nagy izgatottságot
keltett ez a bos-
nyák követjárás Rómában. Az a hír járta, hogy a pápától kér koronát a király s a bosnyák kath. egyházat újra rena kúriával.
dezteti
A korona megadása
praejudikál vala a
szent korona jogainak, a kath. egyház bosnyákosítása pedig
bosnyák magyar püspök és a kalocsai való a hír, akkor Magyarország a védfala s az egyház feje közt okvetlenül
illusoriussá teszi a
érsek
kereszténység
szakadás
áll
be.
maták. Mátyás
vén bosnyák a
Ha
jogállását.
a
fogták
így
a kérdést a
fel
magyar
diplo-
szó szoros értelmében elkeseredett. Ismer-
biztosra vette, hogy félrevezetik hogy ügyes, ellene irányult húzás ez. A ugyancsak ebben az értelemben itatott levelet a „alattvalóit",
pápát, érezte,
király
pápának:
II.
Pius Mátyás vádoló levelére
rendkívül tapintatosan
felelt.
— úgymond —
—
1460 június 7. annyira járatlan Bosznia
Nem
hogy ily engedmények, a melyekrl Mátyás szól, mire vezetnének. Arról is van tudomása, hogy István Tamás király mit vetett a ügyeiben
kereszténység
ellen.
dolog püspököket Jól
emlékezik
rá,
ezt
hagyás íns
hogy
bízóin ara
nélkül,
S hogyne
meg nem
(..non
1..
U'iums Sylvi
koronát mar
a
neki,
sine
ad illám pretendás".)
1
tudna,
hogy mily kényes
rendelni oda, a hol eleddig
de azok sem adták erre,
s jól megfontolja,
S
ha
nem
eldeitl tán
hajlott
voltak.
is
kertek,
volna
seJekSZÍ a
magvar
honore
beneplaeito tuo.
A pápa u
et
különbéi
BuropM
is
király
rja,
qui
hogy
68
nem
a bosnyák követek errl
is
csak menteget-
szólottak,
hogy urok Szendr várát csak szükbizonyítgatták, hogy a király jó keresztény
ték urukat, állítván,
ségbl adta
át s
kizte országából a bogumilokat. Püspököket az igaz, hogy kértek, de csak oly formában, hogy küldjön országukba valakit, a ki a mondottak igazságáról meggyzdjék. S a pápa fog is oda követeket küldeni, de nem azért, hogy engedményeket tegyen, de hogy neki az ügyek állás
sáról jelentést tegyenek.
Ez
a
levél
bizonyság
hogy a pápa
rá,
hitelt
adott
Tamás küldötteinek, a mennyiben vagy elhitte, hogy Szendr elvesztésében kevésbé bnös, mint Mátyás állítja, akit személyes haragosának tartott. Vagy ha nem is hitte a István
bosnyák mosakodást
— a mi valóbbszín, — de
egyetemes
érdekben így látta jónak az ügy elintézését. Ha a korona kérésének a dolgát tagadta is a pápa, meglehet, hogy nem szóltak neki nyilvánosan, de hogy
Tamás püspök
késbbi folyományok
azt a
A
hogy
a bosnyák király határo-
a pápa legátust küld Boszniába, zott sikert aratott.
ezzel a szándékkal jött.
bizonyítják. Azzal pedig,
római kúria követe
küldésével egye-
nesen beleavatkozott a balkáni politika intézésébe. Egyete-
mes keresztény szempontból érvelt, de a következményekben felels érte. A magyar király ösztönszerleg elhidegült
is
a királyi Bosznia sorsa iránt,
de a pápa
hatalmának
ellen,
a
mert megérezte a fulánkot.
szomszédjaitól
ki
istápja volt,
nem
léphetett
fenyegetett fel.
királyi
Haragját egyelre
elnyomta, de megcsírádzott benne a gondolat, hogy ekkép
nem
jut
dlre
a bosnyák kérdés.
Boszniában és Herczegovinában, a hol Tamás István király apósa,
Vukcsics István, a
maga
politikáját
zte, vég-
romlásukat érezték ugyan, mert elzetésük esetére Velenczé-
ben s Dalmácziában igyekeztek menedékhelyet biztosítani a
maguk számára, de
bellük a helyzet józan közben torzsalkodtak egymással és szomszédaikkal, nem hittek egymásnak, azért nekik sem hitt senki. Mint a gépezetében megromlott óra, azonkép akadozik a bosnyák politika. értékelése.
azért hiányzott
Kapkodtak
ide
is,
oda
is,
1
1
V. ö. erre
nézve Theiner Mon. H.
II.
és a
MDE
I.
kötet illet helyeit.
Velenczének egyelre nem kellettek,asignoriacsakakk<'i ket, ha valami konkrét kérdésben hasznukat vehet-
bíztatta ték,
Mátyás
király
meg
ban, a török
nem
bízott
sem írásukban, sem szavuk-
következetesen vesztükre
mikor István király 1460
helyzet,
július
tört.
így
állt
ló-én meghalt.
a
1
Tamás fia István (Tomasevics) lepett a bosnyák trónra. Három évig sem uralkodott. Vele együtt pusztult el a középkori Bosznia. Megannyian, még a korApja halála után
társak
a kik ezzel a tragédiával foglalkoztak, részben a
is,
posteriori,
még
de
az események lefolyása
közben
kon-
is
hogy Boszniának el kellett buknia. Nem is máskép. Az utolsó bosnyák nemzeti király teljesen a papara
statálták,
l(
ténhetett ez
bízta ügyét,
katholikus
feltétlenül
s
Szomszédainak
kivált
s
alapra
helyezkedett.
fvédurának Mátyás királynak
bizalmát eljátszotta az apja s a legerélyesebb
a
délszláv
di-
naszta Vukcsics István a szent-szávai (herczegovinaii herczej
apjának az apósa, 2 a
maga
politikáját csinálta.
Dalmát-olasz
észjárású követei s tanácsadói javallottak neki, hogy a pápa az egyetlen,
a
közös akcziót
ki
tud
összehozni,
bizalmat
pedig csak úgy nyerheti meg, ha igaz kath. voltáról
Ez
gvözi. zeti
s
végleges
a bogumiloktól.
meggyzdött, hogy
miután a
a fordulat
egyháztól:
akadályozható.
állott
be,
a torok hódítás másként, mint
közremködésével meg
egyetemes
kereszténység
folyamán
1
nem-
bosnyák
elhajlás a
1461
meg
Kitl kérjen segélyt,
ha nem
attól,
a
nem ki
keresztény egyház feje? Igaz, hogy nemzeti uralkodó, de saját
népe nem
.immal ismerik
lönbnek
bízik
hatalmát,
el
magát.
tartja
benne.
A
A hatalmasok
szívük melyén
a
csak mímel,
mindegyik kü-
v*ár*Bosznában
(Szarajevóbal
székel török helytartó Igen ügyesen csábítja a népet, meh nek terhei nagyobbak a király s a furak birtokain, mint -
a szultánt uraló területen. 1
Állítólag
i
m
ölte
Szabadságol ígérnek a kmetek-
meg,
ilönben
Mkónikás pusztu állításán nem találjuk K- igazoltnak. 5
István
famáa második feleségének
I..
a
sem
Toldalékok ki
'
VII
T"m
" tv '-'
bOM kiral >
70
nek (jobbágyoknak) török részrl, s a csábítás máris hatni kezd. Fél, hogy a váraikban lakó furakat otthagyja majd a nép. Azonkívül a török nem tördött a határokkal, ha-
nem
a hol jónak
a király területén
találta,
erdöket
emel-,
a honnan lecsap akkor, a mikor szükségesnek
tetett,
Ilyenformán beszéltek
Tamás
fia
1 havában, a római kúriánál.
1461 deczember
látja.
István király követei
Elmondták,
hogy segedelemért folyamodtak Mátyás királyhoz, a velenczei dogéhoz s Castriota (Skanderbég) Györgyhöz. Szövetségesek segedelme nélkül otthagyja királyát
a nép.
s urait
S most aztán elállanak a személyes kérdéssel. Már Eugén pápa megkínálta az apját koronával, de ez vonakodott azt elfogadni, mert tartott a töröktl (meg a magyar királyezt elhallgatták). Azt is állíttól, illetleg Hunyadi Jánostól ják, hogy külön egyházat akart a pápa létesíteni Boszniában. Azzal érvel, hogy az apja neofita volt, t azonban már nem fél a gyermekkora óta latin rítusban nevelték s
—
bogumiloktól, a kiktl apja méltán tarthatott.
Ezért kér a pápától
koronát
s kér
az egyházi
szer-
vezet új berendezésére püspököket. Felhozza, hogy ha meg-
koronázzák, ségei
meg
majd
alattvalói
fognak tle.
félni
Ámde
indokolja kérését.
inkább bíznak benne
A
pápával
ezzel széttépi
Mátyással, a kinek pedig egyidejleg kéri,
mire ez, ha Bosznia királya
való
hségben,
jogbéli szubtilitással
fegyveres
megmarad
kötelezettséget vállalt.
nem gondolt
segítségét
a korona iránt
Ezzel a nemzetközi
a balkáni király, a
koronára vágyott, a melyet az egyház fejétl kap. csak segíthetett
„
rajta,
de félnie
s ellen-
szemben ügyesen a hbéri köteléket
nem
kellett
tle,
ki
csak
A pápa mint
az
természetes urától", a magyar királytól.
Tanácsadói tisztán látták a külügyi helyzetet. Helyesen mondták, hogy elssorban veri le a török, azután Velen-
t
czére s a többiekre kerül a sor.
nak
el
1
a többiek. Az, Gobelinus
suis contigerunt.
:
Commentarii rerum
1405
— 1463.
ezek, melyeket Gobelinus
a követek anyanyelvén
libri XII. II.
adott
kelt,
Ha
elvész, vele pusztul-
hogy már az apja a velenczeieknek
ki.
A
memorabilium quae temporibus Pius pápa egykorú följegyzései
követi utasítás okvetlenül szlávul,
oly közvetlen a hangja.
71
megjósolta
Konstantinápoly elvesztet,
igaz
lehet,
de Kon-
még sem A nagy Byzancz bukását a kisebb bolygók lehullása követte. Khhez nem kellett jóslás, tettre volt szükMintha a modern nagy világalakulatokban máskép ség. menne végbe a jövend ilyetén eshetségeknek megérvelése stantinápoly veszedelmérl mindenki tudott, azért segítettek rajta.
?
A pápa
fontolóra
vette
követek
a
elterjesztését és
cselekedett.
Megadta nekik a koronát, külön megbízottakat küldött 1
magyar
Jajczába, de a intette
király lyal való szoros
egyetértésre
a követeket.
A bosnyák
hogy megkapta
király alig
a koronát,
nagy
ünnepélyességgel Jajczában a pápai küldöttség, élén Bozzo - köztük a legnonai püspökkel 2 és a bosnyák furak
hatalmasabbnak, István herczeg Vlatko fiának
—
jelenléte-
ben valószínleg október végén vagy november elején megkoronáztatta magát. Mindazonáltal nem érzi magát teljes
November hóban követet küld Velenczébe s hogy iktassák be t a velenczei nemesek köze s adjanak neki menhelyül királyi méltóságának megfelel házat Velenczében, meg egy házat Zárában. Kér hadi szerszámokat és mbiztonságban.
kéri,
Ha a török
szaki csapatokat.
ell menekülnie kellene, fogadjak
be a köztársaság területére. S mintha egyéb baja nem lenne, Sperancsics Pál horvát bánnal való viszályában jóakaratú semlegességet
a
kéri
signoriának.
István
herczegben sem
noha az t elismerte királyául s arra kéri a köztársaságot, hogy intse az egyezség megtartására. Végezetül jelenteti, hogy az összes urak beleegyezésével nagy lelkebízik,
sedéssel megkoronáztatott.'
1
1
Vájjon az Eugen pápa készíttette koron.it. melyrl
adatOS említést, vagy mást, azt
nem
volna az az Eugen pápa adta korona tárban rzött koronájáról
1
i.
DEMK.
m. 34!>
'
96
I.
maximoque applausu czeg
Bocskay Istvánnak
1463-bafl a törökök.
I4t;i
királyévá]
dcez.
küldött
1.
tettunk lett
bécsi cs. kincskir.
kincsei közt
Arch.1
L.
1.
— 07.
et
elbb
De miert ne
jelentések.
» Regem Bosne omnium suorum príncipnm et Jommorum ;
liberó
Klaic
a
hogy Tamás Ha István
állítják,
foglalták volna le ezt a koronát
?
írják
1.
alaentate-
követségével,
Velencei
,
i!'7.
IV. .
.
coronatum
.
regni u.
melyet egyidejiéi
o.
fuigse
ipsius conseosu
101.1. István her-
72
köztársaság az els kérést
A
harmadik ell ügyesen ják
—
kitér.
pénzen fogadhat.
befogadják, Osztrovicza
Ha
a
második és
csapatokat
— mond-
Ha menekülnie kellene, szívesen és Clissa várát nem engedhetik át. óhajtanak, szerencsésen meg-
a mit
a horvát bánnal,
teljesíti,
Mszaki
küzd, István herczeggel igyekezni fognak az egyetértés fon1 tosságát megértetni. Megkoronáztatása alkalmából üdvözlik.
A pápa
megérezte, hogy ezzel a koronázással Mátyás
érzékenyen
jogát
király
A
illette.
fell biztos volt, hogy
Mátyás, kinek hírszolgálata minden egyes körülményre
errl
terjedt,
az
egész actióról
ki-
máris részletes tudomást
Hisz a horvát bán, a macsói bán, Ragusa, Velen-
szerzett.
cze mindezekrl rögtön értesült s a király az akkori körül-
ményekhez képest minden híradást gyorsan megtudott. A pápa ismervén Mátyás személyes érzelmeit, elébe vágott 2 a bekövetkezend rossz hangulatnak: 1462 január 21-én levelet írt a királynak s a bosnyák királylyal tudatta, hogy Budára küldjön követséget a
A
királyt
pápa szelíden és a kereszténység egyetemes érdekére
hivatkozva
kérleli
Mátyást, hogy bocsássa
királynak az ellene vetetteket.
kömvékeztette a vár bíborosával
É ervel a
megengesztelend. 3
levélre
királyt
írt
A pápa
is
és
meg-
is.
Mátyás
király
május végén
azt
hogy az
írja,
felelt.
magunk
a mint tollba mondja erteljes
királyt,
a bosnyák
kedvenczével Carvaj állal, az Angyal-
ez a válasz, hogy szinte
íratott
meg
Vitéz Jánosnak
4
Oly elemi
eltt látjuk
igéit.
észretért
bosnyák
királyt
befogadta az egyház kebelébe, kövesse a példáját Mátyás, nehogy elkeseredésében átálljon az ellenséghez.
csát.
Nos a
király szívesen fogadja az apostoli szék taná-
Tudja
,
hogy a
király
kötelessége [megbocsátani s
elfeledvén a rosszat, emlékezetben tartani a jót.
Ámde nagy
dolgokban nem szabad visszaélni a könyörületességgel, 1
i.
okit.
u. o.
98— íou.
1
XII.
3
Ep. Matthias
*
Fraknói Vilmos 17.
1.
Kai.
szi-
u.
Feb. r.
Pi. :
E.
XXX.
Mátyás
kiráiy
ev.
Külügy
33. Schönherr
Gy.
73
gorúsággal
könny
mérsékelni a lágyságot, nehogy a
kell
bocsánat ujabb vétkekre nyújtson alkalmat. Kzzel odavágott
könny
a kúria
bosnyák
sem
ellen senki
vétett annyit, mint a
Mint a magyar király alattvalója, kitl min-
király.
den joga ered
sem
bnbocsánatára.
szerrel adott
A kereszténység
quibus
(a
omne
átpártolt
kényszeríttetve
ius regni
törökhöz
a
senkitl
habét)
adót fizetvén
s
Majd megtérést színlelt s megcsalta tlük kapott segélyt az ellenségnek adta. Hogy ebbl mennyi kár származott, mennyi föld pusztult el, bányákat tztek rabszíjra, azt nem is kell fölneki, megersítette azt.
jótevit, a mennyiben a
emlegetni, mert ismeretes.
Fején találja a szöget,
azokhoz
ismét
mert
(t.
i.
hanem megkörnyékezi az bocsánatra
a
hajlik
s a távolból
érzi
mert azt
neki,
a
s
mondván magyar
...Most
:
a
nem
aztán
királyhoz) fordulni,
könnyebben
apostoli széket, mely
mások sebének
sajgását kevésbé
könnyebb végérl fogja a dolgot. Hízeleg hogy bnhdés nélkül nyer bocsá-
hiszi,
natot".
A ját
kitnen
király
bosnyák
jellemzi a
király sejtanhk-
(bosnyák-török szólam szerint ördöngös ravaszkodásán.
mert ismerte a
Nyilt és
lelkét.
magyar beszéd
ez.
Odamond
az apostoli széknek egy és más igazságot, a nélkül, hog) megsértené.
Az ellen nem tesz kifogást, hogy az apostoli szék meg akar neki bocsátani, még azt is elismeri, hogy oka is van
ha becsületes szándékkal fordulnak
rá,
nem
esetben
elég a
bnbánat, most
hozza.
d(
vezekelni tartozik.
Lelkiismeretük szavát elnémították akkor, mikor árulást
követtek
ugyan az nol
el.
Ámde
húzott a gonosztettbl, de csak
úr.
Íme
Elérte, a mire esze vitte.
Nem
akar
a könyörület
haelégté
telt
keményszfynek érzései
követel.
Nem
Hiszen
a
tel
vét
bizalmatlan iránta,
ol\
elárult.
nak) hódol addig, míg megint törökké
van
töröknek
a
megvetették. A török
mint azokkal szemben, a kiket
az
mert
tévedtek,
árulás, de az árulót
M<»si
most
aztán a török neki
(Mátyás-
les
látszani,
benne
azonban
e
bosnyák
király
is
meg ellen.
felkfnálko-
74
zott,
hogy
a
törökkel határos várait átadja a
nak, ez esetben majd elbánik
Mátyás a
emberrel,
gondolatmenete nincs egy
kinek
magyar
az ellenséggel.
érthet.
teljesen
szinte
minden ténykedése ravaszság, a
ki
is
a
ráteszi
maga
Ezzel
gondolata,
elveti
az
a kinek
a magyar korona
fennhatóságát, a ki csalafinta koronáztatása után a htlenséggel, de a
király-
nem
éri
be
magyar korona egyetemének egyes részeire vélt
igényét,
csak föltételesen tárgyal. 1
Ezzel a bosnyák királylyal csak úgy lehetett boldogulni, ha a magyar király maga intézi az ország védelmét. Magyarán szólva, ha kiveszi a hatalmat a kezébl. Akkor azután nem mozdulhat, mert a magyar várrség Mátyás kezében van.
Ekkor fogamzott meg ösztönszerleg a külön magyar bánság, illetleg hathatós kifejlesztésének az eszméje, a török ellen
való határvédelemre szolgáló katonai szervezet képében.
A
bosnyák király maga is ráállott már erre, de aztán Most már mit szóljon a király ¥£ ekképen folytatja ahhoz, hogy a pápa követet küld hozzá s a magyar király jogának súlyos és nyilvánságos megsértésével (non sine gravi et evidenti regum Hungarie praeiudicio) megkoronáztatja magát s azt hiszi. hog\\ most már bizto2 Ez a csökönyös tagja a szent korosítva van a helyzete. 3 nának nem ismeri el az fejét (t. i. a királyt). Hogy ez a viszály taplója s ebbl ered minden baj, nyilvánvaló. Mátyás nagyon jól tudta s nyíltan meg is mondta a pápának, hogy ha fegyverrel lépne fel a makacskodó bosnyák királylyal szemben, a mire joga is van, az menten megadná kibujt
alóla.
—
magát
Itt
aztán ezzel a határozott óvással beéri, de a napi
körülményeknek megfelel diplomatiai lépéssel megmenti a már-már veszélyessé vált bonyodalmat, mely ha kitör, min1
Miklósién
:
Mon. Serb. 391.
sz.
Tamás
fia
István 1463 nov. 23-án
Jajczán a raguzaiak kiváltságait megersítvén ekképen czímezteti magát , István,
Tamás
fia
István. Szerbia, Bosznia, a tengermellék,
Hum
nek, Dalmáczia, a horvátok, az alvidék, a nyugati részek, Uszora, és Podrinje királya."
Errl Mátyásnak 1462-ben májusban már
mása, ez ellen lépett
fel,
2
Kitetszik,
mikor
Szoli
volt tudo-
elégtételt követel.
hogy Mátyás a bosnyák
király
minden lépésérl és
gondolatáról részletesen volt informálva. 5
földjé-
„caput suum contumax
membrum non
recognoscit."
75
den
félre
nézve nagy kárral
járt volna. Föltétlenül bizon
hogy Mátyásnak érthet fellobbanását Vitéz János. Várad nagyesz fpapja csillapította, a kit a pápa erre felkért s éles eszével nemcsak mérsékelte a király haragját, hanem 1
positiv tanácsot
adott neki.
is
Ugyanis felken a ,
,
,
,
alá az
i)
.
.
egyezségte lehet
.
Tárgyalás
ellene alattvalójához.
jutni,
abban megnyugszik o
etet
utján
nimt sou-
is.
zerain s valialja Bosznia oltalmát, a mi csak javára lesz a
bosnyákoknak.
A pápának
a bosnyákoknak egyaránt jó egy kiiitjok
s
volt a királynak ez a hajlandósága,
hogy bizonyos
föltételek
mellett s jogainak fenntartásával* vállalja a törökkel
szem-
ben Bosznia védelmét.
Magyarországnak Kómában legjobb János Angyalvári biboros
De
bosnyák vétett.
a
királynak,
is
is
el-
közölte a bíbo-
tekintettel
megbocsát a
a kereszténység érdeke ellen
miért
2
íme tehát egyezmény Boszniához
tartotta
per
Carvajal
ezt a levelét
t'arvajallal
azonfelül külön levélben
hogy a szentszékre való
rossal,
barátja
mikor
király,
hogy közölje
megírta, utasította követét,
határozását.
A
volt.
pertinet
et
való
lett
a viszály vége. Mátyás lenn-
eljogát
Hungáriám")
ad
(„quod
sem-
pertinuit
pápával szemben, de
a
Bosznia elszakadási kísérletét inkább a pápa tájékozatlanságának tudja be s az élevesztett kérdést követe által méra
séklettel tárgyaltatja.
Azalatt a
bosnyák márcz.
1462
követei
király s a
— ápr.
herczegovinai
havában
tárgyaltak
hei
Budán. 4
Szívesen fogadták ket,
mert a királyt elssorban most a korona kiváltásának a kérdése foglalkoztatta. Kzt
szent
'
1
3
a
j\ Hj Fraknoi I
<-"
:
!'
Ep. M. C. P.
pápához.
—
A
I.
Mátyás II.
MI'.
I
kir.
kuli",
lev.
I.
35. és Kp. ML I.aszl..
1'.
C.
140 -1.
mintái 1
Thomasi
Laliit. is. i
jelmtéM
I.
XXVIII.
küldetése Velenczébe
diplomatiai történetre nézve vezérfonal Fraknoi
király diplomatáiról sióid 4
XXVII.
XXX. Vezsenyi
.i
Századok
V V I
»**«y*«
k,r;il >
mcübck ülese
.
ne csorbítsa az o jogait, küldje ko\
ne
s
„
,
,
alattvalóját,
hozzá Budára
hogy ne Vegye védszárnyai
pápát,
,
s
76
ugyancsak jó végre „beállítani"
tudta
juttatta Vitéz János, a
az
nagyon
ki
jól
ellentéteket.
ily
„A mi hívünk István Bosznia királya" írja Mátyás 1462 aug. 10. a bosnyák uralkodó már hozzájárult király korona kiváltásához. 1 S még elbb említi, hogy szent a ;
a bosnyák
király
és
hségére
vele. a király
a mint tartoznak
herczeg,
István tértek.
2
Mindebbl
is
kiderülni látszik
hogv a pápa aegise alatt a török esetleges támadásával szemben egy magyar-bosnyák-herczegovinai-albán Velenczétl is támogatott liga-féle szövdött, melynek a vezérlete Mátyás kezében volt. Ennek a ligának ugyancsak az a baja volt, mint a középkori európai ligáknak rendesen,
t.
i.
hiányzott belle a czélban való bizodalom, röviden szólván
a
Szt.
lélek.
más
között
velenczei
Száva herczege s a bosnyák király egymarakodnak, ebben folyton Mátyásnak s a
köztársaságnak
olasz segély egyfell
az
kell
közvetíteni/'
akkori
sem
pénztechnikai okoknál fogva
A
közlekedési,
pápai és az
de
másfell
volt oly sziklaszilárd alap.
melyre Magyarország biztosan számíthatott.
Mátyás bizton
„hogy a szultán az összes halan-
tudta,
dók közt a legnagyobb ellensége, minthogy tle sem tenger, sem hegyek nem választják el", országa szinte kínálkozik a betörésre. Mátyás király ismételve hangoztatta, hogy a török ervel szemben gyönge s ha a keresztény hatalmak részérl kiadós, gyors és rendszeres segélyre nem számíthat, kei
nem
használ akkor semmi szer. Velencze érde-
Magyarországéval egyeztek. Mátyás próbált
nyerés, akár a keresztény lanyhaság ellenében
a törökkel valamikép egyezkedni. 4
ben voltak
Az
is
akár id-
óvszerként
akkori budai kabinet-
mindig olyatén hangok, a melyek a paktálást
is
elbbrevalónak
tartották, az
„egyetemes érdekben" való
el-
vérzésnél. (írenoblci
Antal tvanczia lovakövetjarása Budán. .Marini
Ismeretes,'
György hogv OJ 1462-ben Podjebrád J J *>J cseh
királv.
midn a római kúriával nem sikerült neki akompaktatakat elfo'
s
Wagner
:
Dipl. Sar. p. 323.
Kp. M. C.
'
MDE.
+
Kp. M. C.
I.
II.
173.
XXV. 185—7. 1.,
I.XV.
145.
1.
1..
— Katona 188—90.
XIV. 544.
1.
gadtatni, az uralkodók ligáját akarta megszervezni a török
még
ellen,
Ennek
pedig
es
Pilis
II.
Fridiik császár
kizárásával.
udvaroknál
az elérésére követet járatott az európai
Grenoblei Maríni Antal franczia lovag képében. Természe-
hogy e liga megalkotásában az egyik fszerep Mátyásnak jutott volna. S mit felelt Mátyás? Szép ez az eszme, üdvös is lenne, ha a különböz, nyelvükben, viseletükben, tes,
1
szokásaikban, intézményeikben, tanultságiban s törekvéseikre
nézve oly különböz, gatott elemeket
ellentétektl, háborútól szétí
régi
egy
-
Ne
forrasztani!
testté lehet
higyje
Európa, hogy Magyarország csupán a saját határaiért küzd,
más módját
ejthetné
hogy határát
is,
nek
l
;
.
harczoljanak a hitetlenekkel, mint
s
gyalásokkal,
tenni
Mátyás
kell.
a
egyetemet képviseli egymaga, de katonai
hatalmasabb
békülje-
felre a tár-
hatalmak
keresztény
érzi,
hogy az akkor
leg-
nem buv Perselyszer ezt a kitnen felszerelt
hatalommal
nem gyzheti
adományokkal
maradja-
épségben
nak. 01 ne biztassak, cselekedjenek úgy mint
le
ellenséget/'
Mátyás ismerte a helyzetet,
egymagában nem
nia kell, de
tudta,
hogy neki ha rczol-
Azonfelül átérezte az
leheti.
akkori keresztény szolidaritásnak csekély és csak viszony-
dönt gyzelemre nem
lagos erejét. Tartós,
lehetett a keleten
kilátása.
a
bosnyák
sával
mi az akkon helyzetet. Csoda-e tehát, hogy
latjuk
így
király,
arany-koronás süveg-enthusiasmu-
a ki
átcsapott a
hirtelen
oly
ügyszólván a nyakán
ült
keresztény
megegyezni a szultánnal. Jó forrásból nemsokára Bosznia es Herczegovina
1
390.,
Palacky
1
11
Csehorsság
A
Kp. M. C.
t.intummodo vellent, et
quod
:
124.
108.,
pro
modum
Qlaesia
<.t
I'.
U,
o
II.
patria
IXII et
quietia
I.Xlll
IV
története.
természetesen
tudja, ellen
cseh
nem
suis
hogj
tenere
Rnibus
módos,
permanentibua Hunparis ah
török
a
fordul s
akkor
meg
Ohristiani
duntaxat
kinek
s
szeretett volna
liiadáa
valósult
[
potuissent teles
arma aensíasent.'4 '
terv
rendre
ugyancsak
a török,
Hui
decertare possent et
ee
foedera
sí
inire,
78
lesz vége, de a kereszténység
nemcsak neki árát
—
izeni
is
megadja az
Velenczének. 1
Mindezen mozaikszer összeállítások azonban, tudjuk,
hogy általános következtetésekre már azért sem alkalmasok, uralkodása els idejére vonatkozó anyag
mert a Mátyás
hiányos és korrendileg
még
tisztázatlan.
De hagyján az anyag. Tekintsük közelebbrl a XV. századbeli magyar diplomatiai szolgálatnak egyes vonatkozásait, Dipiomácziai
sok^A'törö^k hadjárat. 1463.
abból
is
tanulhatni valamit.
Elssorban nem téveszthetjük szem ell a hírszolgálati nehézséget s a követségeknek ennek következtében lassú eljárását. Ma elhatározza a budai udvar, hogy követe által ezt vagy azt a lépést megtéteti. A követ vagy követség végre elindul, gyakran nagynehezen. tenni, az utak rosszak, a
Elkészületeket
kell
követség vesztegelni kénytelen. Végre
Rómába, német földre, vagy a hová éppen küldik. Az alatt a végekrl valami rémhír érkezik, mely hihetetleeljut
nül hangzik, de mégis figyelemre kell méltatni,
mert mire
már egy másik esetrl jön jelentés. Az alatt a külföldrl jönnek követek, a Budán tartózkodó állandó ellenrizhetik,
rezidensek
a
a pápai, a velenczei, a 'raguzai szintén kapnak
melyek mire Budára érnek már elvesztették aktualitá-
híreket,
A
sukat.
:
már
kir.
kancelláriában aztán tárgyalják a dolgokat s
elindult
követ
Ebbl az útvesztbl
nyomába egy másikat
küldenek.
csak az a külpolitikai irány marad válto-
hogy Mátyás királyi positiojának törvényességét a császárral szemben ki kell vívni bármi módon s a török elnyomulását a kereszténység egyetemes és Magyarország külön érdekében minden eszközzel fel kell tartóztatni. A mantovai congressus (1460) ugyan mit eredményezett, noha a pápa nagy körültekintéssel és buzgóságzatlanul,
gal rávette a keresztény fejedelmeket
melyek ha kötelezleg adattak
is,
bizonyos Ígéretekre,
de mihelyt beváltásukra ?
Nem-
csak Mátyás maga, de az összes magyarság érezte,
hogy
került a sor, azonnal készen állottak a mentséggel
1
MDE.
I.
István
bosnyák
191—92.
kir.
követsége
Velenczében
1463
febr.
28.
a
való
ellenséggel
déli
nélkül
meg
is
hogy készül a
hírek,
török.
érezzük
tutiv ereje van,
a mikor még inkább
ha
harczot,
vívnia.
kell
kell,
már
Hogy
a
hírnek milyen consti-
is.
hát
ma
mendemondák
két eve érkeztek
meg
lassabban jutottak
S
küls segedelem
Hiszen
tartott
érkezett
kereskedknek útszélen összeszedett
a
az
el
ságban
s
középkorban,
a
követek
általános-
is
mess
pletykáit külön
küldöttek meg sotiverainjüknek. Hogy alkothatunk hát s az akkori
futárral
h
megfelel kepét arról, hogy Mátyás király hatott:
a most lefolyó kérdésekrl teljesen
is
—
adni?
elhatározásaira,
tlünk már nem is konstatálható imponderabile De lehet-e egyáltalában még a modern anyag alap-
mely ján
tényállásnak
nem
A
lehet.
h
s exakt képet
momentumok,
pillanatnyi
sajnos
meg
nem ma sem, verba et consilia volánt. Míg azonban ma legalább kronologiailag tisztázhatjuk a kérdérögzíthetk
seket,
XYi szazad anyaghalmazából ezt sem tehetjük. hogy a szultán már 1461 óta készüldik
a
Ismételjük,
Magyarország
nem bizonyos, hogy hol titz majd maga elé. Egyelre meg maga
ellen,
be s milyen czélt
csak az
sem tudhatta bizonyosan. Mindamellett az események gyorsabban játszódtak le. mint a hogy az érdekelt felek azt várták. Tamás fia István király Jajezéban, »u nasem glavnom stonom gradu u Jajcu" — székvarosában, udvart tartott. 1
162-ben Pius pápa
hogy
Miklós modrusi püspököt küldi hozza,
ildomosán intézgesse az
ott
ügyeket.
1
Mint legátus,
fszemély. Mohamed szultán azonközben a királyhoz küldött az adóért. A legátus azt tanácsolta neki, hogy volt a
ne tizessen, mire a király bizonyos hetykeségj aztán a legenda mindenféle részlettel felczífrázott
erdöt felé:
követet. 8
a
utasítja
elvet
—
v:
Egy boszna szavamenti török határA háború ezért irányult Bosznia
leromboltatott.
is
ez a visszautasítás volt a közvetlen ok.
1
városról *
Farlati 1.
i
kn
Miklosich
7 1. i.
m.
1
Nicolaus
CCCXCI,
Laonicus Chalcocondylas
Lib.
X
p.
tti
1
'.
I.
l
(ca
Toldalék VII
de
Catharo,
CCXCV 14' i
Jajciáról
mini
A
király
megijed
:
Te követ
—
úgymond
—
bemár-
a bajba s tanácsaiddal oda juttattál, hogy a császár,
tottál
sem tud ellenállani, minden várat most azután hárítsd el tlem a veszedelmet. Sietek Magyarországba s csakMiklós püspök feleié
kinek a világon senki kiostromol,
:
hamar
itt
leszek
ers
haddal, te csak maradj
meg
a hitben.
Elkésett. Angyeiorics Mihály (Mihaiogiu) rumiiü
^ az
szultán
utolsó
vezére,
thessaliai
Mahmud
pasa,
1463
május
li)-én
kincses várban, holott Mátyás
csak máj.
1.
beglerbeg.
Ügyes és gyors. Bobováczon van a bosnyák
unokájának Mihálynak (Mihaloglu) a Hadaival
rumili
császárnak, Alexios Angelos renegált fia.
király
hadainak felvonulása
körül jut befejezésre, de a
magyar hadvezetség
még akkor sem tudja, hogy a szultán merre veszi útját. A török hader meglepte Boszniát s meglepte a magyar királyt.
Mátyás legnehezebb hadjáratába
fog.
Védelmi szem-
pontból kezdte a küzdelmet s foglaláson végezte. Jajcza szereplése ekkor jut eltérbe, ez
magyar történelemben lesz.
idtl fogva
Jajcza és Bosznia egyazon
a
fogalommá
FEJEZET;
V.
—
Boscnia végnapjai.
Dana
i
lalása
I4»i.i
- Európa
bosnyák hadjárata 12.-
jul.
1
—
okt
"-
A
—
—
4t;.'i.
1
Velenczével
Török diverziok szept
14b"i
— decz.
26.
—
12.
Jajcza
elfog-
jajczai siker méltatása, a terület
Mátyás kualy második
a jajczai diadal.
s
b>4 aug.
aug. 22.
hadjárata
király
Szövetség
-
els szervezése. 1464
—
Az ostrom 14b.'i karácsony els napján.
vonulás.
Jajc/.ai
Mátyás
Száva fell.
cs
Mohammed
szultán
Zvorniki hadjárat 14H4
ostromolja
Jajczat
okt
8.
nov.
—
9.
A király visszavonulása.
középkori
Bosznia
végs
királya
történetének
gyzelmes
napjait s a
fbb
résének sikerét csak
Tudnunk
Mohammed
—
biztonságban ringatta a bosnyák királyt
engedélyezvén követe útján
—
,
utolsó betÖ-
feltüntetni.
1
noha
szultán,
fegyverszünetet
a néhai novi-bazári s/.andzsak
egyik határhelyénél (akkoron Boszniához tartozott), Szjeniczánál, nagy sereggel meglepte az ottani kövesgyepü parancs
A
nokát.
A
védsereg
szervezetlen
megrémült
podrinjei vajda,
vezére, Kovácsevics Tvartko menten megadta magát.
s
szultán hathatós szövetségese az a határtalan ijedelem,
melyet Konstantinápoly meghódítójának váratlan megjelenése
Ennek
keltett.
Truhelka
1
esik áldozatául
i.
in.
II.
1
463 máj.
fejezetében 8
10.
1.
Klaie V. horvát története
IV. fejezetéhen lelkiismeretesen elbeszéli a katasztrófát
\
["oldalakban VI. az.
Foglalva megkísértettük a Jajcza ezenkori szereperc vonatkozó források
alá
elemzését. les
Mohammed
osm. k'eiches
nem
hacsak '-
II.
11.
pozitív adatokon
I..
10.
sz.
és
Errfl sz..
sem
Pskovica
közt
1.
Hammer
tort
be.
Oesch.
SereglétSZámol
Ha a
sziklafalra épült
szultán Szófiából Szer'
hogy Rogaczjczánál a Drina
lepte
at
a
hátait s
Kllenhen, ha a szandzsáknak került, akk.
Uvácznál
teszi
lehet, e/ett a
sarkaljanak, legföljebb kérdjelre méltatjuk
ábra a 200.
vezette seredét, valószín,
Basta
emberre
150,000
seredét
75—78.
Bobovácz Kraljeva Szutjeszkához közel meredek
(Viszokoi járás.) at
21. B
19-
Így
kerult
mellett,
Beaaaia xcffnapjav
Mohamned
II.
vonásaiban kívánjuk
azonban, hogy
illik
zárófejezetét,
Bojna-
Bobováci
ala.
/áron 6S Szjenici n
át
82
a
mentsvára
király
gyáván
várnagya
föladott,
kit
nev
melyet Radak
kincsesháza,
és
jogosan
árulónak
tart
a
hagyomány. Tamásfia István a király hadseregét akarta-e sebtiben összeszedni s Mátyás segedelmével a szultán hadaival szembeszállani, vagy csak vagyona megmentésére gondolt, bajos eldönteni. Meglehet, hogy mindkét ok közrejátszott ebbeli elhatározásában. Bizonyosabbnak látszik, hogy István királyt meglepte a gyors támadás s eleinte maga sem tudta, hogy mihez fogjon. Föltetszik ez abból, hog}' a szultán közeledtének a hírére annyira megriadt, hogy környezetével lóhalálában menekül.
Mindenekeltt biztonságban akart
nem
vezérli a
Jajczába
tart,
székvárosába
mert onnan közelebb van a Szávához s a tengerhez.
Azonban Jajczában sem
érezhette
magát biztonságban csecsakhamar
kélyszámú
kíséretével,
Jezerón
Szokol (Sólyomfészek) várát
át
fölkészületlen hadával s
után
km
s
(törökül Babicsa-Odzsak) bevétele
1
pasával [20,000 lovassal ?] üldözbe
?
az egérutat nyert
királyt.
következik, hogy a szultán
Nagyon
keríteni a királyt.
Az események
mindenáron jól
sorozatából
hatalmába
bosnyák állam szervezetlenségét s megszntével a behódoltatásnak nincsen többé
Mahmud
feladatot oldott
katonai
szempontból
szkölköd,
Mahojud pasa
még akkor
pasa, a ki 1464-ben
fia-e,
vezérségben
rajah.
nehéz
eltte ismeretlen tájakon végig-
nagyvezér (megöletett 1474-ben) görög Ugyancsak görög eredet Rum Mohammed
lett
Mahmud
utódja.
A
források e részben zavarosak.
különféle írásmód következtében szóba jöhetne,
Mihály
is
u
két ízben
atyától s ^illyr" anyától született.
A
koronás
meg, ha megbízható kalauzok vezették hadait.
Jobbára utakban
1
„
nép öntudatlan nyáj, igazában
a
lévén
pasa
akarta
három felekezetet tudta, hogy a királyság
ismerte a
valló
akadálya,
akkor
Bobovácz
a távolság.)
A szultán Bobovácz Mahmud [Mohamed]
véteti
az
érintve,
nehezen megközelíthet Kljucsba vonul. (Kljucs között 180
gondolat
lenni, ez a
Elbb
várt csapás hatása alatt.
vagy az
Mahmud
háborúja vezérének.
a
Mohammed tekintend
utóda
volt.
Hammer:
Mi
hogy Mahmud Angelos
Mihály fiának, aki a nagy-
Mahmudot
tartjuk a szultán
Gesch. des osm. Reiches
II.
123.
bosnyák 1.
száguld a kirak székvárost.
Bosznián
i
A bosnyák
csakhamar
s
király csak
Jajezat,
eléri
a
maradhatott,
lóváltásig
mint említk, kljucsi sziklavárában keres menedéket.
s
A szultán, Mahmud vezére nyomában ugyancsak Jajcza fele tart. Hz alatt a gyorsmenetben a székváros :
vezér Ontertteg Turchatuíglui port vázókkal a király
mozasara
elfogáMsaig írnak,
—
részben
illeszthet
Annyi
megtudta
Kljucs ala vonulván,
nyebb
ellenállásra.
sebtében
a
bizonyos,
tartózkodásának
király
elnyomulásában nem
három
mával
eszköz
állott
erdök ostroma
rendelkezésere
fegyverereje s egyezség. így járt
meghódításánál
helyét,
jelentéke-
talál
1
török hódításnak a várak* és
.\
király
mende-monda, nehezen egymáshoz hogy Mahrnud, a
alakult
valami magja
is
mozaik.
mikor
vezér,
részint
ha van
kinyo-
Mindaz, a mit krónikások István
elöreküldi.
is,
a
hol
el
alkal-
megrohanás,
:
a császár a Peloponnézus
Mahmud,
ugyancsak
a
rumilii
heglerbeg volt a vezére.
Klrebocsátjuk, hogy a közkelet források hagyományai szerint Mahmud Tomásevics István királyival szemben az egyezség útját választotta. Hitlevelet adott neki, melyben életét s vagyonát biztosította, ha behódol. Erre a/ megadta magát s rendelkezésére bocsátá Kljucs városát s
Más
várát a vezérnek.
menekült.
A
forrás
szerint
-
a
Jajczába
király
szultán odaérvén, ostrom alá vette a
közben
megdl
várat
S
védfal nagy része. Erre a jajezaiak félvén, hogy fegyverrel hódittatnak meg, fejedelmok tudta nélkül izennek a császárnak, hogy megadják magukat. A király ezt megsejtvén, elmenekült. De a tábori rök vívta, e
a
Velenczcben június 14-cn mar tudták, hogy
1
Spalatóig 3 nap alatt eljutott a híre, onnan
Jajczától
id) multán mar
értesülhettek
a
katasztrófáról.
ko/.t
5.
játszódtak
hogy Boszniára (IV. i
100. 1
>
.
J
&.),
a
le.
nélkül,
hogy
Három
számítva
hetét
.--
Kritobuloss
i.
m
100—103.
.i
'•
valaki ellentállott
volna."
Általában
,.
elbeszélés azonban
ell
aap (maximális
Méhemet életében (IV. 99 kány nap alatt bescágüldozta
Kritobuloss
villám gyanánt osapotl
királyt
események kb. máj. 27—
hadjáratra Szjeniczától Jajczáig (máj, 16 jim.
a
'•'•— 4
I.
%.
Bobovács bevételére
is
Toldalék
illik.
VI
I
igy
is
84
A
megölette.
fogadta
—
7000 embert helyezett - a vár parancsnokának
A második említi,
s
életöket
(?)
—
—
Jussufot
azonnal
ki
a
királyt,
rséget harambégnek
biztosította.
erdbe
az
hibás
változatban
azonnal megölette a
meg sem
a
várost pedig a szokott évi adó kötelezettsége
kegyeibe
mellett
császárhoz,
a
ismerték s utolérték, elviszik
s
tette
hogy a szultán
adat,
kljucsi
meg. 1
végepizódot pedig
pedig az hitelesen megállapítható.
De nem
akarunk abba a hibába esni, hogy elüt, vegyesen igazat mondával elegyít változatokból egy harmadik verziót állít-
sunk össze. 2 Egyet azonban meg a
bizalmasa
császár
kell állapítanunk.
A
volt.
Mahmud
peloponnesusi
Demétriosz spártai deszpotának ugyancsak ságos ajánlatokat a császár írnoka útján,
vezér
hadjáratban tétetett barát-
hogy adja meg
magát és a várost „legjobb lesz neki és a vele levknek magát és birodalmát bizalmasan a császárra bízni és teljességgel nem ellenkezni vagy ingadozni, mert ennek nem lesz :
jó vége ránézve". Megadta azután
a
hitlevelet
s
másnap
a császár fogadta a jelentkez deszpotát, kezet adott
neki
bánt vele. 3
s tisztességgel
Ugyanígy járt el Mahmud bizonyára Tomásevics hitlevél is, ha ugyan a szultán tényleg megbízta adásával. A hagyomány azt mondja, hogy Mohammed Istvánnal
1
a
Jajcza megkímélése tény.
vagyonos elemeket
meghódított helyeken.
A
fiatalságot
megtrt vallásgyakorlatát. 2 Hogy miképen száll a
Hugó
cs.
királyról,
másik,
s
:
kit
Az egyik a törökkel
testvére elárult, hitére is."
I.
3
fol.
egyiket a másik ellen
azonban a
megadta magát a töröknek, de ez
fejét
Tisztára összevissza beszéd ez. István király
Az áruló meg a bobováczi renegát hagyomány szerint megöletett, mert áruló nem Ebbl szövdött a pletyka. Würzburg. Kreisarchiv, Reichstags-
kit a
kellett neki.
akten
a
arra
a kit testvére elzött,
tartott,
ennek nagybátyja, Radivoj, a testvér
Radak, a
meg
fényes példa Werdenberg gylésen 1480-ban. Azt mondja az oka a bosnyák király halálának s
pletyka,
hogy voltakép
Így járt az áruló
vétette.
besoroztatta,
biztos beszéde a nürnbergi bir.
Bosznia vesztének. „Két testvér volt Boszniában, uszította
mindenütt
szegénységet hagyta
ferenczes-barátok rendkívüli ügyességgel kivívták
híveik
Mátyás
A
kitelepítette s csak a
60
!
szultán a
v.
Fraknói V. szívességébl.
6.
K'ritobulosz
i.
m. 189.
1.
III.
könyv 118-121.
§.
85
szultán azt találta, hogy vezére túllépte a megbízást
Ali
s
Bestami perzsa sejktl fetvát kért, vájjon tartozik-e a szultán szolgája igéretét megtartani. Állítólag a szentélet és tudós
hogy az úr nem köteles rabszolgája
sejk megbizonyította,
egyességet megtartani s dühében maga szelte
szorongató megrémült király
tejéi.
szabad komolyan vennünk. 1 Ha
a
a hitlevelét
le
szultáni
vezér
nem
mesét
Ezt a naiv
felhatal-
mazást kapott, a szultánról föltehetjük, hogy honorálja nevében adatott kegyelmet Tegyük lói azonban, hog vezérnek tényleg az utólag
noha
nem
—
nagybátyja adtak
ennek
s
bosnyákvezérek
kezére
szultán
meghatalmazása a szultántól, melyet akkor Tomasevics Istvánról
volt
honorált,
maga,
6
úgynevezett
—
váraikat
kételkedtek.
Ámde
el,
mondaszer
kapott
A
szultán erre az ingadozó
felhatalmazást
szultántól
mint annak idején Mátyás
Nem
Mahmud
s
is
a
a mi a f, elzárta Mindez elég ok volt
elle
a
arra.
hogy
ersségeket
behódoltatta
még
okokból
lélektani
szultán
csakoly
is
—
kegyetlen,
váltakozván
az egyéni hiúságán
kit
mint
„áruló király"
1
dalik
L.
nuv
azáltal
sérelmei
épített a
—
Szava partján nyugat
utat
miután
bvzanti
felé.
bosnyák
a
az
Ezt
vetette.
nem
eljárást
Mohammed
szevasztokrator
követett
ikus
Ulítólag féltestvére Zsigmond.
tettelett ke.
feledte
el
iltehet
Bl
serelmet,
;//.
vii 1
adá
néha fellobbanó jobb
eljárásában, ejtett
nem
esetleg
épp úgy haragudott, mert nem bízott benne.
rövidebb
fejét
hogy voltakép ezzel bosszulta az
vezér
garancziák
engedékenynyé, póz és természetesség,
tett
seggel
mindent
s
hogy az egész
magyarázhatjuk. Ugyanis
eldjei, perverz zsarnok,
már
fejedelem
királyra király,
zette meg az adót, erdítményt
s
föltételezni,
egyelre meghagyták
életét
az
szinteségében
miért
megtett, a mit kívántak tle. Ezért hiszszük, hitlevélhistória
meg
kerültek
kellene
azt a
1
fia,
ez a halálra megrémült
hogy
örült,
is
a
fogságba
is
hogy valami olyasmit követett
annak
az
el,
hogy
Chakokond}
tehát,
melyet
legyzjének,
Jánosnak
Hunyadi
byzantinmódra kisajtolta
járt
a
most
el
Természetes, hogy mennyiben az ellenségbl a
pártolt.
fiához is,
elbb a még a benne rejl csöpp
erkölcsi hatalmat,
hogy
a mennyiben általa parancsoltatta meg,
várai
hódol-
1 janak be neki, azután pedig megölette. A szultán gyönge fának utolsó száraz hajtását törte
Egyet zizzent
Csak áz
s a
megölt király alattvalói nyugton maradtak.
egymással viszálykodó
különben
osztálynak
úri
le.
azon felekezete, mely a királyhoz közelebb állott, menekült mindenfelé. Ki Horvátországba, ki Velenczébe, ki Raguzába s
Dalmáczia
parti városaiba.
Természetes, hogy mindegyik mást akar.
Velencze segedelmével kíván felszabadulni, ha
része
nem
akkor inkább beállanak töröknek.
a köztársaság,
vállalja
Egy pedig
Az öreg Vukcsics István, Szent-Száva herczege adatokat gyjt a spalatói menekülteknél, hogy mit is míveltek voltakép a törökök, mikép lehetne egy
segedelmével
Boszniát
tetben ellentétben
Truhelka
i.
m. 8
Érdekes kérdése
is,
áll
2
voltáért
az eddigi eg}Tnást átíró
— 10.
11.
Klaié
Tomasevics
i.
István
sírjának
melyet Truhelka tárgyal
i.
m.
11
s'
teteme
— 14.
hitelességének
királyt,
az
is
b
11.
Mindenesetre tény, hogy a szultán Jajczán ölette derekán a bosnyák
liga
Megtudhatta tlük,
nem ersködünk, sok tekinhagyományos fejtegetésekkel. m. 39—44. 11.
Eladásunk, melynek exakt
1
szomszédokból alkotta
felszabadítani.
meg
hó
június
föltehet, hogy tisztességgel eltakarította
ugyancsak a város körzetében. Truhelka a hagyományok alapján kutatta a tetemet azon a helyen, melyet a nép Kraljev grobnak nevezett. Truhelka az ásatások
eredménye alapján
hogy a néphagyománytól támogatott sírhelyen egy került
el,
járták.
A
lefejezett
királyi sírnak
azt
mint
ezt a tetemet kegyelettel jajczai ásatási jelentést a
a
—
konstatálta
ember csontváza
abból a korból, a mikor Nagy-Lajos király pénzei
ferenczes-barátok jól tették, hogv,
mány rei, A hivatalos
—
csak
ott
még
bosnyák néphagyo-
templomukban helyezték 10. sz. a. Újabban
Toldalékban adjuk VI.
el.
fra
Augustinus Ciöió bosnyák ferenczes, a kitl a történetírás még sokat várhat, tudatja velünk,
hogy Fra Hranko
Szkarica a jajczamelléki
ferenczes-plébános Jajcza mellett a nép közt megtalálta az elnevezést az egyik csúcsra nézve, a
Hum
prodmilacsjei n Ercegovina*
hegycsúcs meg úgyis ismeretes
Ez az Ercegovina Hervojáról maradt emlékképen. Nem áll a krónikás beszéd, hogy a szultán Tomasevics Istvánt a mai
volt.
govinában :
ölette
Ljubié
:
meg. Listine X. 247.
tehát
az
Hercze
hogy
a törökök
jártak
úgy
k
mint
a
el,
maguk
csele-
is
kedték, ha ellenségkép dúlják szomszédaikat. Jajcza környékén elvitték az összes
nünk
egyházi értékes fölszerelést, melyet azután
keresztényeknek'.
eladtak
Európa, ha szabad ugy nevez-
a középitáliai államokat, jelesül Francziaország, Spanyol-
ország, Burgund,
Anglia
lásáról,
Velenczétl
Németország
s
romai kúriától ugyan mar
nem
1
elbb
v
hírt
is
de mire a levelek odaértek, a halott
segíthettek.
Nem
csoda,
hogy
a
már
királyon
részvétnek
a
-
rom-
:nia
inkább
csak stylaris jellege van, hát segítettek-e a nyugati hatalmak az utolsó byzanti császáron
?
— az akkori
Mindamellett a bosnyák királyság romlása
—
viszonyokat mély hatást keltett ösztönszer érzésl váltott ki ez a' hirtelen jötl katasztrófa Nyugat vezérl fejedelmeinél. Közérzésnek adott h tekintve
közpolitikái
.1
.1
pápa, mikor a bíborosok
imigyen szóla a
magyarok
„Bosznia
:
collegiumában
elesett, királyát
remegnek az összes szomszédok."
s
Segíteni voltakép akartak mindnyájan,
kereszténység
fakadván.
sírva
megölték, remegnek
szóval
feje,
és
tettel
pápa mint a
;i
helytállott,
buzdított.
de a kereszténység akaratát csak a föérdekeltek hajthattak
végre
Mátyás, a magyar király szárazon, a velenczei köz-
:
társaság a tenger fell.
meg
Ismételve
Mátyás 19
— 21-én
28
Jajczáig
:
május
— 29-én fogoly a király.
hírt vettek
szultán
Úgy
megleptek
hadjárata
1
az
május
163
meg, azután kezddik a szultán vezérének
indul
nyargalása
egyaránt
Yelenczét,
Mohammed
események.
azonban jegyeznünk, hogy
kell
mint
királyt,
24-én
odaérhetett
május
->
Bérczoromról bérezoromra hamar
errl Dalmacziáhan, úgy hogy június 10-énbl
tudhattak Velenczében az elfogatásról.'
1
Kermendzin
s
Bobovácz
i.
m. 279.
1.
elfoglalásáról
mái
kincsei
errl
tudtak
1468 jún. 10-én :
a
Velciuzéhcn.
VeleacsébL
Bobovácsban voltak elhelyesve, Milanói
állítólag
meghódításáról
5-én
jún.
Malatesta Novello de Malatestist tudósítjuk
velenczei államtanács tudósítja romai követét
„regem
Tnrcorum devenisse*.
ipsum
fruhelka
i
Bossine
m
téved,
m
miscrahilem
mikor
a
A
király
Kxtera.
levéltár.
királyt
Bosania
eapt'.vitatem •
ti.
88
A
csak június els
király kivégeztetése természetesen
A
felében mehetett végbe.
rombolt várakba rséget
ország többi részét
:
sokat
vitte,
Uszorát
jelesül
—
Mohammedet
magával
részét
helytartót
helyezett,
források szerint Minnet-oglu
zsákmány egy
Boszniában a
szultán
is
a
török
rendelt
elosztott
s
a az
s
pusztította.
nem
Herczegovina behódoltatása
nem
le
—
Közben a
sikerült.
velenczeiek a Peloponesus visszaszerzésére hadat indítottak.
A
Mahmud
mint errl értesült a szultán,
meg
haddal odaindította,
július legelején
Elrebocsátottuk a szultán
a
pasát
derék-
Drinápolyba
hadjáratát,
1
tért.
hogy Mátyás
2 király ellenakcziójáról lehetleg folyamatos képet adhassunk.
a magyar
Mátyás király '
hogy Bosznia
király tisztában volt vele,
az Alduna vonala menti Balkánországok miatt
döntharczot
Ez nem
vívnia.
kell
hanem érthet
a
s
törökkel
a posteriori okoskodás,
a sohasem szünetel határharczokból. Tuda-
tában volt annak
hogy a
is,
szultán, mint az akkor
legnagyobb
hader korlátlan hatalmú intézje, sokkal kedvezbb körülmények közt támadhat, mint , a kinek bár földrajzi távolság dolgában kedvezbb a helyzete, de sokkal kisebb, nem már akkor halottnak
alapján
gio
filza
216 M.
3.
s
114
carta
római
t.
u.
o.
221.
1.
—
— Velencze
1
14-én
pápához 1463 jún. 14. U. o. 218 19., 1463 u. o.
levele a
—
dúlásairól
hogy Mátyást buzdítsa a török 1463 aug. 14-én a magyarországi követhez, hogy u. o.
223.
Aug. 23-án a burgundi herczeggel
1.
már tárgyalnak nemzetközi
és a franczia királylyal 1.
1463 jún.
követhez,
máris megkezdte a háborút
Cod. 9363. 182.
—
211.
I.
Firenzeiét. Resp. Cop. signori, carteg-
:
követéhez a törökök
jún. 28-án a magyarországi ellen
MDE.
véli.
ugyanezt megírják a firenzeieknek
akczióról.
J.
Dielemans.
Bécsi udv. ktár.
Melchior de Imola Albániának kormányzója Skutariból 1463. juliius
19-én jelenti, hogy a Bultán
Szjeniczán
Eoszniából,
ahol
20,000 fnyi rséget hagyott hátra az erdített helyeken. Ilyen 126
volt.
Makusev: Mon. 2
A
Slav. Mer.
feldolgozott
életét említjük
127
II.
át
vonult
ki
261.
munkák közül els helyen Fraknói Vilmos
— 636.
U.
— Horváth
Jen: Mátyás
:
Mátyás
király hadjáratai.
—
Hazay Samu Véd alkotmány, hader és harczászat Mátyás király alatt. Hadtört. Közlemények III. 159., 210. 11. Fforrása a jajczai eseményeknek Mátyásnak 1464 január 27-én Dombrón a pápához intézett levele, melybl mindazok merítettek, a kik Jajczával foglalkoztak. Okit. XIV. v. ö. XXVI. :
A
régibb munkák közül Engel még mindig jól használható.
I.
K.
:
Gesch.
v.
Serwien
und
Bosnien
nem kellen
annyira fegyelmezett és
felé
indítandó hadjáratra
elégtelenek,
ellen
s
a
Még Mohammed
csehek, németek, törökök
:
maga
mint
emberanyagot
fogyatkozott
ren-
áll
mozgalmas korszakban, három
delkezésére. Pénzforrásai a
arczvonal
er
fölszerelt
megvallja,
is
nehezére
meg-
a
összegyjteni.
esett
szultánnak, a mondhatni világver hódító-
nak állandó testrsége, fegyelmezett gyalogsága
szám-
mal könny lovassága, nagy ágyúkészlete, hadserege kereteiben gyorsan kiegészíthet s a rumjaiban is gazdag hvzanti birodalom zsákmányából könnyen élelmezhet. Má hadserege mindössze 7000 ember (50CX a
>
gyalog,
*J<
N
K) lo
fpapok, furak dandárai 12.000 emberre tehetk, az egész
csapatokat, 25
— 26,000
fre rúgott* Ámde a furak
fpapok csak három hónapig tovább
viselni.
költségeit
kötelesek
a háború, a király
tart
mszaki
zsoldos gyalogosokat s a
had, ha ideszámítjuk a
s
a
katonáskodni, ha
tartozik a hadviselés összes
1
Az ország az
országgylésen megbirtokos nemesség
tolnai
1463-iki
szavazta a hadkiegészítési törvényt:
a
10—20 jobbágy után egy, 20 — 30 jobbágy után két s ilyen aránynak megfelel lovassal tartozván Péterváradon május 29-én, a felvonulás indulóhelyen megjelenni.
megszabja az 1463: XII. 1
a
velenczei
köztársaság
60,000
aranyat
engedélyezett,
20,000 rögtön, a többi Zárában tizetendö részletekben tes/.,
mai értékében ez összeg
mai
(a
Kz 720,000
viszonyokhoz
olasz
A papai segély sokkal pontosabban került Velenczéé, mert a köztársaság maga is hadat
hatjuk meg.
mint
jelentségérl Ep.
Matthiae C.
Kard, lándzsa, pajzs,
Kovachich
Suppl. ad Vest.
:
P.
ep.
ÜL
íjjal,
178.
11.
a király viselt
I.
határainak a védelme szempontjából történt
Ea
kard a
Erre értelmezte i.
m.
161.
1.
idézett
nemcsak as tnik ki éppen érje
a
ellei
támadás
szedethet,
s
lánd
Ha azonban
1463-ban
Jaj
hogy
a
szultán
tán
kelt
tankent »1
i
vedelne
csak
kapu
Kovaclchnál
királynak
a
oklevelet.
Ebb
arany
öt
mej
dandárét
Mátyás
némely történetírónk
A
megajánlás
Boszniát támadná az általános fölkelés helyett, a király minden után egy aranyforintnyi adót
állapít-
kr
XIX.
»
Com.
ki
arán]
ma még nem
számítandó, Magyarországi relatióját
irösen
fegyverzetet
.\
t.-cz.-'
hanem
90
Mátyás
els a
Fejérvárra
király Tolnáról
1
ment,
ott
április
hogy
felében teljesen megbízható tudósításokat kapott,
szultán
összpontosítja
Szófiában
seregét
s
Duna
megindulni vagy Nándorfejérvár, vagy a
onnan
fog
a
déli
felé
részek elfoglalására. Érthet, hogy a király a hírek alapján
megtesz minden
A hadak
Duna vonala
a
elkészületet
bevonulása 1463 márczius végétl
A
aránylag gyorsan ment végbe.
irányában.
május
elejéig
seregnek gyülekezési napja
ugyancsak május 29-ére tzetett ki, de a király már május elején megkezdhette a szervezést. Naszádokon (tets dereglyéken)
élelmet
szállítottak
füstölthús
—
—
Péterváradra,
akkor
szalonna,
Nándorfejérvárra.
kenyér,
A
2
fhadiszállása Battán, Bácsmonostoron, de június
jobbára Futakon van. 3 Felkészülve várta,
merre
hadai
veszik
útjokat,
mert
a
király
1
—28-ig
hogy a szultán elcsapata
szultán
Nándorfejérvár körül jártak. Katonai hírszolgálata
ez eset-
ben nem
szultáni
vált be.
Egyik azt a
derékhadával a Duna
Miközben a
felé
hírt hozta,
hogy a
vonul, a másik egyebet mondott.
védelmére szánja,
király teljes erejét az alvidék
a szultán merész és gyors elhatározással (május
bosnyák királynak az akkori fogalmak védvára, Bobovácz eltt terem (május mondja, hogy elkészített árulás nyitá a Boszniába
vezet
utat s mieltt
még
19.).
meg
a szultán eltt
kardot rántott volna,
máris hatalmába került áruló s elárult egyaránt. Csellel
hatalmába a
királyt s végre is megölette,
megersített helyeit birtokába vette
A
s
a
19-én)
legersebb Mátyás király
szerint
összes
rséggel
ejti
várait
s
látta el.
szultán bosnyák hadjárata folyamán azonban éppen
a szultán ügyes fordulata következtében egy külön
török-
magyar hadjáratot kellett Mátyásnak megvívnia a Duna vonaAmennyiben a nem mindig ellenrizhet és nagyon mozaik-
lán.
szer, korrendileg
nehezen összeilleszthet adatokból
fölötte
az egyes diversiók közti összefüggés megállapítható, elttünk 1
ápr.
Teleki
i.
m. XI.
CCCXLIV. Pozsony városának
rendelete,
1463
14-én, melyben hajókat requirál. '-'
3
Magyar Sión Ráth K.
i.
m.
733
II.
s
Teleki
s
i.
h.
az országos levéltár adatai
szívességébl. L. Toidalék
VI.
11a.
alapján
Csánki
D.
91
Szendr
hogy Erre támaszkodik kétségtelen,
lovics
Mihály
szandzsák bég:
a
—
oglu
fia
125
Nándorfejérvártól,
sem
km
messze,
Temesvártól
mióta
nagyvezér
Szendr
kezén
török
Mar 1460
test-
km
van,
pusztítják ezek
óta s
valóságos
nem
ha
találnak
beljebb száguldoznak: égetnek, rabolnak, ölnek
zsákmányt tesznek. Bevezetéskép egy nagyobb betörést beüt
Nándorfejérvárt elkerülve,
Kölpényl (Kupinovo)
alvezére.
Szokolyi
egész
Valósággal
km
(7»;
Nem
vidéket.
a
dúlja
sorozata
felgyújtja
Száva-Szt.-Demetert
Futaktól
következik
A
a vízen.
tavaszán,
nem
fölvonulását s
ers
portyázó had
Hz a beütés
Szendrbe.
azután
esak
volt
Ali bégt<
'1
átkerge-
veszteség után visszafut
14Ö'2-ben
azért
kisebb-
a
menekülket
vagy
történt-e,
mindenesetre
tudjuk, de
végbeli
dulokra.
nagyobb ütközeteknek, melyeknek az a végok, hogy elszedik a prédát S a királyi huszárok a
végig-
Mátyás
Péter rácsapnak a
es
Ali bég.
NT&ndorfejérvártól)
messze
Mihály
meg
kísérel
Szerémségbe,
a
Zimonytól,
nyd.
Futakig
(Mitroviczát) s
tik
K)
Kevi várából Er-
s
portyázok a dunamelléki helységeket
ellenállásra, s
(ugyancsak Angje-
Ali
Mahmud
tehát
kalóz-menedékhelyei példáz. a
támadás bá
toruk
a
szultán egyik jelesebb alvezére.
vére?), a
délyhez
vára
1463
megelzte Mátyás
lehetséges,
mert
a
királyi
hadak még nem gylhettek össze. Jobban szervezte Ali bég a temcsmegvei végek, illetleg 1
miután
Erdély ellen intézett beütést,
hadát
szedte.
Ezt a vállalatát azonban Dengelegi
erdélyi
vajda es
vize között
EgJ
testvére
András.
ismét
rendbe-
Pongrácz János
Temesvár
s
a
Temes
ügyesen csalogató hátrálással tettek tönkre. harmadik, az elbbi beütéssel kapcsolatos torok
ugyancsak a Szerémségben dúlja a falvakat. Ezekéi mar a király parancsára Csulai More László veri
portyázás
tönkre.
Egybevetve lett,
hogy
1
ezt
a szultán a
Bontim
:
Dec
III.
a
barom
vállalkozást,
nyilvánvalóvá
maga szempontjából nagy
lib,
IX.
a
forrás,
ehronologia iránt viseltetett ellenszenvérl
clorel.r
de humanistánk nevezetes
i
92
megakadályozta Mátyás offenzíváját Bosznia
ellen.
csíkszer mozdulataival foglalkoztatta a magyar
Ali
bég
királyt
s
hogy Szerbia felé operáljon. Mátyás átkelvén török csapatokat szétverte s Nándorszendri a Dunán, a fejérvárra teszi át a fhadiszállást. Ezek a hadmveletek rákényszerítette,
augusztus
1
— szeptember
szultán végezvén u.
8.
közt történtek. Azonközben a
ugyancsak az
derékhadával
Boszniával,
Ó-Szerbián át (Novi-Bazár) Üszküb
n.
nápoly
felé tartott.
Erre a hírre az elle
Pongráczékkal
Dengelegi
üldözteti
Konstanti-
felé,
menekül
oldalvédet
Ráczország határáig
s
hatol s 15,000 foglyot kiszabadít. 1
bég hadait mindenünnen elzavarván, a
Ali
nyitva
állott
király útja
a Drináig, Bosznia s a macsói bánság közötti
határfolyóig.
hogy a szultán megakadályozta Mátyást a bosnyák s feldönthette Boszniát, mert a Duna-
Igaz, király
megsegélésében
vonalának védelmére késztette. De éppen
ezáltal
rá
bírta
Bosznia felszabadítására. Azt a mély gylöletet, a melylyel
Tamás
István bosnyák király iránt
fia
ezeltt
még egy esztendvel
szomorú halála után szánakozással elegy
viseltetett,
engeszteldés váltotta
fel.
Fidelis nosternek,
hívének nevezi
most a halála után. Hozzájárult ehhez még a bosszú érzése is. Mert bár árulást, cselt emleget a király, mikor Bosznia elestérl szól, elssorban a magyar korona tén3'leges igényeit
Mohammed
porba
sújtá
hogy a szultán
Most.
szultán.
határozta
kivonult hadaival Boszniából, erélyes akczióra
magát
;
—
tudja
ki
úgymond
Bosznia visszahódítására ségen mély
sebet
elhatározásával
:
ejt
?
—
,
nyílik-e
még
el
alkalom
Számbavette, hogy a keresztény-
Bosznia
elvesztése
s
készen
állott
visszafoglalja Boszniát.
Fáradt seregének pihent engedett s gondoskodott
a
hadjárat folyamán elállott fogyatékok pótlásáról.
Mátyás egyelre csak annyit
tudott,
hogy a szultán
mozgósította seregét s támadó hadjárat lészen valószínleg
észak
felé, 1
tehát neki a
Duna— Száva vonalát kell
védelmeznie.
Mátyás király 1464 május 28. adománylevele. M.
DL. 15988.
v.
ö.
szempontból még
Frakciói
i.
m. 128.
tisztázni kell.
1.
2.
Ezt
a
k.
hadjáratot
orsz.
ltár.
kronológiai
Mátyás királynak ezen csak körvonalaiban ismeretes végeredménykép megállapítható, szerbiai hadmveleteibl
Tnröu
'
a
-j^.
a szultán bár hódítólag lépett föl Boszniában s Mátyást száw
hogy
fe'éi
mégis kénytelen volt elvonulni. Egyszer oka
távoltartotta,
az élelemhiány, a lakosság elfutott s a herezegovinai karsztban
nem
takarmányra
tudott
szert tenni a lövi
Ezt a körülményt használta
Mátyás
fel
s
elhatározta
Bosznia visszafoglalását.
—
tudja
Ki
maga
így szol
,
hogy
még
nyilik-e
alkalom a szultán újon behódoltatott területének a
vissza-
hódítására, számbavette, hogy a kereszténységen mély sebet ejt
Bosznia elvesztése.
A
ráczországi küzdelemben elfáradt seregének pihent
engedett
gondoskodott
s
folyamán
hadjárat
a
elállott
fogyatékok pótlásáról.
Hadbaindulása eltt szövetségre
velenczei
lép a
köz-
társasággal. Velencze oratora,
Aymo (Emoj
embere a királynak, benne
Péterváradoniszeptember
bízik.
János
2.
meg a szerzdés, melynek fpontjai A szultán ellen véd- és daezszövetségre Egymás nélkül nem kötnek békét.
3.
A
köttetett
kedves
Si©>et»eg
t499
„^
12.)
:
1.
köztársaság 40
gályát
hadilábra
állít
lepnek.
összes
s
dalmát és peloponesusi vezéreit rendelkezésre bocsátja. 4.
A szerzd
jajezai
dékáról s 1
míg
sereget
Péterváradon
tervét megállapította,
A
országaik
felék
fogják msgsértctt /. Mátyás eladdig,
újra s
rsereg csakhamar a Banja-Luka és Jajcza
török
meg
Ezt a hadjáratot
tisztázni
épségéi
területi
szervezte
Verczén
s
nem hadi-
tartózkodott szán-
kirak
értesült
a
közötti
völgysiWkorok-
kell,
a ehronologiai
egymásutánt
nehezen lehet megállapítani. Tény, hogy Mátyás Rácsorsságig vonult, de az összefüggés a hadjárat egyes phasisai között nem világos. '
Makusev
m.
i.
e
mezzo morti 1403
július
'
vette a
János követök inédits a
I
del
s
Hong. mindenrl
levelet
l'histoire
de
11.
--.
Greoe
380
értesítette
Jajczarol la
„Turehi
1.
in
viveie per lorn
Mossnia Stano eavalli
cum grandé DO
qoalí
i
rono
jelentés.
Mon
rheinei
dolgot
159.
II.
o>sm
dixaxio de vietuuli
1
82.
Velencse
peloponesusi
meliekletkép 246. 39.
akkor
komolyan l'mo
ha
megküldték
&
I
Jtjcsal
n
94
ban torlaszokat emelt. Elreküldött csapatokkal, csatlakozott keresztény lakosság segélyével
az
ríttatá
akadályokat
megindult
s
a
hozzá-
útjából
eltaka-
ország
az
székhelye
„melyet a természet és mesterséges erdítés a többi-
ellen,
ersebbé tett". A török megigázta bosnyák lakosság nagyon kedvezett a király vállalatának. A fe-
nél
hangulata
renczes-barátok lángbuzgalommal vezették
A
1
népet a keresztény hitben.
a török minden lépésérl pontosan
Mátyás
buzdították a
s
tudósításaik alapján
király
értesült.
ennek folytán a derékhaddal
király
október
meg Gradiska a Száva réve fell, honnan könnyszerrel zte el a török rcsapatokat. A Száva védelelején indult
:
mére, az eleség-
ma
hogy
fegyverszállítmány
és
—
mondják
Pongrácz Jánost rendelte
—
biztosítására
hadtápparancsnoknak
a
Dengelegi
ki.
Gradiskától Banja-Lukáig a 45 km-nyi
vidék,
út sík
Megérkezvén
melyen akadálytalanul haladhatott a sereg.
Banja-Lukára, innen Jajczáig három menetirány között kelválasztania
lett
1.
A
városnak,
:-
Verbásztól keletre a Vrbanja völgyén
folyón áthaladva
—
Kotor
át
Verbász
és
menetelve érhetett Jajczába.
veszedelmes
verbászmenti
a
Ugar
az
Banja-Lukától a 72 km. hosszú, völgy-sikátorokon
2.
át
—
Szkender-Vakufnak
egyenesen
ösvényeken,
nekivághatott Jajczának.
m. MCXXVII.
1
Fermendzin
s
Sarkotic István, Bosznia és
noka oly
szives
i.
Weigel
volt
sz.
272.
1.
Herczegovina
Ferencz
cs.
parancsnokló
hazánkfiát, jajczai vizsgálódásaink folyamán mellénk rendelni.
megjegyzések
s
talpraesett megfigyelések
benyomások eredményét
képviselik.
rekonstruálni alig lehet. Azonfelül
hogy
Egy
még
az
a jajczai vár többször átépíttetett s
1463-iki ostromot adatok nélkül is
nem
teljesen
Rollinger
megfelel
altábornagy,
alkalmazása az
megnehezíti
ma nem s
elismert
az
állapotot
Weigel
százados
mégis
zavart
várépít
egyes
a vizsgálódást,
lehet a régi
úgy hogy a Toldalékban
eredetiben közöljük, mert forditásközben
A mszaki
a terep szemléje közben nyert
szemléltet módon, szabatosan megérzékíteni, föltevései igen tanulságosak,
tábor-
százados
tzérkari
és kir.
(VI. 9. sz.
mszaki
okozhat.
Hálára
szakember,
százados fejtegetéseit megjegyzésekkel kísérni volt szives.
a.)
német
kifejezések kötelezett
midn
Weigel
A
3.
Verbásztól
Borcin
fon,
Jajcza
nyugatra Szitniczán, Varcar-Vaku-
vezetett
át
az
akkori
kaldrma
íme az útirány vázlata:
út)
1
Hadtörténetíróink szerint Mátyás két totta
(köves
felé.
meg
seregét: az egyiknek
vezére
oszlopban
kincstárnok, a kinek birtokainál és eredeténél 6. sz.
indí-
Imre, a
Szapolyai
fogva
nagj
Mátuás király felvonu7asánaK irányai. i
-
750 oon
személyes összeköttetései voltak a vidéken.
Ez az oszlop
Verbász völgyében nyomult elre, a király pedig a derékhaddal, de mindenesetre a Szana folyón át1 Klju-
állítólag a
honnan a
csot érinté, a
A mszaki
irányba.
jajezai
csapatok,
üt
beletorkollott
a
.;.
út-
ostromgépek
igyuk
többel
teltet
mindenesetre errefele vonultak. 1
rajz,
Megjegyezzük,
melyet .
i
M. C.
I.
hogy
minden
leírásnál
óbban ellenrizhet
olvasi :a.
11*;.
96
Természetesnek
találjuk,
hogy a
király táborába
horvátországi csapatok Bihács fell siettek Jajcza
siet
felé.
így
1 a Frangepán Márton vezette contingens.
A
hadiútjában
király
korona ftényezói vettek
úgyszólván
magyar
a
A fpapság
részt.
szent
Váradt
közül
István kalocsai érsek, Vitéz János váradi, Csezmiczei János pécsi püspökök,
2
Gúti Országh Mihály nádor, Újlaki Mik-
lós erdélyi vajda.
Szapolyai Imre kincstartó,
István horvát bán,
3
Frangepán Frangepán Márton, Dengelegi Pongrácz András ípohárnok, Vitovecz János Zagorje comese
A
szlavón bán, Drágffy Bertalan.
testrségben szolgáltak
György aulae milites, 4 alighanem Vingárti Geréb Mátyás? és hányan maradtak említetlenül a névtelen magyar és horvát vitézek közül? Parlagi
Kállay Pál,
A mszaki
csapatoknál lszer- és hadigépparancsnok-
Gáspár csanádi
ként Berendi Back
pap,
prépost ..decretorum doctor" szerepel.
szepesi
—
az ostrom 1463 okt.?— decz. 25.
késbb
tí
7
czáig.
esetleg ^ király j a 4 5 nap r alatt tehette meg o az utat Jajj Ezt a menetelést az akkori utakon, illetleg ösvénye-
ken eléggé kiadósnak
A
Ítélhetjük.
ostromterv megállapítása .meddig
hadak elhelyezése, az
tartott,
— 60.
arra
nincs adat.
nostri
Hun-
garie corone consequenterque nostro maiestati fideliter complacere
sata-
gens" elsnek gyjtötte
1463
1
A Frangepán
november 2
család oklevéltára
össze
hadait,
II.
57
pénzt
s
és
„Regni
vért áldozott.
23. Jajcza.
Toldalék VI.
alatt
sz.
1.
közöljük igen tanulságos
alagyáját
az
ostromról. 3
Frangepán Okit.
4
Okit. XVI.
ó
Rátkay
6
Katona H.
:
II.
61.
1463, deczember 6.
Meni. banorum 100. C.
XV.
p.
7.
1.
118., 462.
Szatmár vármegye leírásából (III. 303.) U. o. 618. Szirmay hogy Gerendi István Jajczán leltt egy. a királyra leselked törököt s 1463 november 11-én ezért czímeradományban részesült. Ámde Szirmay nem Gerendit, hanem Zterendit említ, kérdés, hogy a pattantyús Berendi Gáspárnak nem rokona-e, föltéve, hogy Sz. állítása meg7
:
idézik,
felel
a tényállásnak.
öntk, Bolgár
Vájjon
ezt a kérdést csak
Tamás czigányvajda
Ann. IV. 273.
czigányok
azért
vetjük
kísérték-e fel,
sátóraljának
mert
erre
a tábort II.
mint golyó-
Ulászló
1496-ban
szabadalmat ad.
Pray.
Némi fogalmat nyújthat az ostrommveleíekrl az a körülmény, hogy a király az els rohammá] (október 5 6),
—
betört a város falain
1
s
elegyedvén a
kézitusába
csapatai
város rségével, elkeseredett küzdelem
törökök a
a
után,
tulajdonképeni várba vonultak.
keresend gyám-
Kérdés, hogy a mai Jajczának melyik részén
ez a város
Eleinte a
?
es
belül
falazatán
várhegynek
házcsoportot
Szahat-kula
Saleffendic-kula,
körfalain, illetleg
véltük
alsóvárosnál.
vagyis bosnyák
a travniki,
s
kapu szegvényét. 2
Majdnem bizonyosra
vehetjük, hogy az a varos,
ille-
tleg alsóváros, melyet Mátyás bevett, a mai banja-lukai, régebben magyar kapu 3 eltt elterüld katholikus váró lehetett, mely a varat uralta. Ennek a podgradjenak alsóvárosnak mindenesetre :
voltak védfalai.
Kiterjedését
denesetre lennie
kellett oly
ma
bajos
nak, melyek lehetvé tették,
hogy
napi küzdelem után .adta
Hogy
nem
találta
megállapítani, min-
megersített bels védvonalak-
föl.
a
török
rség csak
W'eigel Ferenc/, százados
meg emez erdítményeknek s az ároknak látnem csodáljuk. 1528 Óta általán véve békes-
ható nyomát,
séges fejldése, illetleg 1
azt
megnyugvása
városnak
a
volt
Az ostrom dátumát nehéz megállapítani. Bonfini Dec. III. 1. IX. hogy: A kalendis Oct. tamen urbem ccperat, tehát október
állítja,
1-én
foglalta
varost.
a
el
Ámde
a
király
szeptember
29-én
idz, október 2-án pedig Grubisinczen (Morovié közelében, viczátol, II.
s
284.,
ma Szerem megyében, akkor Valkóhoz 312.), tehát Jajczát nem foglalhatta el
Mitro-
Csánki
tartozott.
október
Va
nyd.
i.
m.
Föltéve,
1-én.
hogy október 3-án indult el Banja-Lukára, 7 8-án érhetett Jaj,. ha az els rohamra bevette a várost, ez 9-cnel elbb nem történt, de 4 napba telt. míg a törökök teljesen visszavonultl í 14ki énél elbb nem kezddhetett a vai ostroma, késbben igen. Avar s
1
Bonfini dec/.
teszi,
16-ra
holott az decz
26-án történt
<
»klt.
XXVI
Értelemzavaró Inba, hogy az oklevéltárban 1464-el jeleztetett ez a
még elemezend 1463-ból való 4.
szerint
sz.)
A kalendárium alakul: :;.
a
1.
fels var bevétele decz. J 3
I..
a
7.
sz,
Okit. 98.
1.
ábrát.
okt.
VL
56 napig ostromolta imitását vesszük hitelesnek
tehát
kezdete
;.
darab. Osztroviczai Konstantin (Toldalék
Mátyás nyolez hétig:
az ostrom
L'
—
ekkep
98
lebonaz alsóváros csakhamar szabad helylyé vált. Falait építettek, az házakat köveibl új tották s a védfalazat
árkokat pedig apródonkint feltöltötték. 9 2
I ÍJ
3~N
5
^!^
ük
í
t>
3 ? 5 s
ÍJ
N
3*5
*
v
+5
s
— «
6 «
>n «J
•
<J^
Hogy Mátyás a város
bevételével oly gyorsan végez-
hetett, azt bizonyára a katholikus lakosság egyetért segít-
1
r%u^
1 >
J
J
2+
*
i
v
;
-£M
Wmmmm
íML
Nw^ tói
a'
f
Ni
% ',
Ss
'kJili
V/R
/
*•
*>
•
'
//ív
íj,
'
,^-f
Isi
/.*
&K»á«
ijF-Vfej
V'.'v'-'v-'^
—
/
ü r
Jajitsiz
}01
küls városban
—
nem
tudjuk
Kétségtelen,
a
—
at
vagy
egyebütt
állott-e,
azt
a honnan a magyar actiót elmozdították.
,
hogy a városban a többséget katholikusok és
sebtében
térítették
helyén,
a
al-,
ferenczeseknek
volt a
hogy a mainak
jobban mondva még egy templomuk
Ugyancsak az
ségének köszönhette.
iszlámra
patarénck
áttért
a barátok a király pártjára
Ezeket
alkottak. s
módon
ily
sike-
a török rséget a fels várba visszazni.
rült
A adja
és 8. sz. alatt ideiktatott vázlat katonai
7.
szempontból
benyomásokat s ideális vázlatát nyújtja az ostrom megkezdésének föltételezett fázisairól. A megrohanás s vár körülzárolása a Pliva folyása a
vissza
helyszíni
.1
mentén,
a Verhasz-Pliva összefolyása
Az ágyúkat dulva s
Carevo poljen
a
helyezték
ott
A a
a
s
irányában történhetett.
hihetleg
Katina-n
Boréitól
kiin-
BaSéehiéi-ig hozták
ál
úgy a hogy a vázlatok feltntetik.
el.
a Verbász-Pliva összetorkollása déli vonalát
s
Pliva
birtokukban
mindvégig
valószínleg
törökök
Az
ostromgépeket
az
S
a foltevés, hogy Mátyás király a
tartották.
folyamán nagyobb
tel
erkkel közelebb jutott Jajcza deli oldalához, nem tartozik ugyan a lehetetlenségek közé, de nem valószín. „Teli hideg szigorát"
esrl, hidegrl jon
Jajczától
a
csak
rajta,
elny ebbl nem
olyan
Verbász
at
meredek,
ostrom
az
hogy
valami
:
különös
Toldalék
Weigel százados munkája
e két Panuska Természetes hogy Weigel
nézte a terepet, ha egy
s
inas hvpothesise
nem
b.
b.
:
Weigel
s
mérnök
m
katona szemével
igazolható
szóvá tehet". Toldalék
királyt
sz.
1.
zolta sikerült vázlat.
híven
:
1
I.
katona/1
Mátyás
terepnehézségeit,
*
I..
megy
számba
származott.'
imigyen megszólaltatva
J
váj-
hogy Janus Pannoniusnak, a szemtanúnak,
Érdekes,
vissza
járta,
vezetnek ugyan gázlók,
idéztük verse épügy mint a modern tanult adja
költ-püspök, alakulhattak*
s
hypothesis
északnak a \'erbas/.on
partszegély
a
Noha nagy hideg
sebesfolyású
a
jéghidak
járható
de
szól a király.
befagyott-e
Pannonius
Janus
említi
'
..
h.
i-.
de tényleg
102
„Vár függ fönt az imént hódolt város falain s jó fekvés állta el ahhoz utam.
túl,
rség
Dörg ágyúim elkezdik hát zúzni a bástyát, Csakhogy a véd had megveti gépeimet. Ránk a magas tornyokból sokszor az úgy eregette, Mintha szakadna a hó, nagy szaporán nyilait Hej, hányszor ki-ki mert ránk rontani éjnek ivadján,
Virrasztóimnak káruk okozva
srn
!
Sem zúgó viharában szörny északi szélnek. El nem csüggedt az téli hideg szigorán. Végre szünetlen fáradság és vízbeli ínség
Ostromot állóknak megtöri vas szívüket. megváltásunk szülte meg
Jött az a nap, kin
S vár megadása fell, ím, jön a várt követ
függ
Ezt a
könnyen
várat
redek várhegy,
a
ostromágyúk
gépek kisebb
s
nehezítették a támadást.
bl,
a
s
említenünk, a
vala
kell
védk
hogy a vár oly huza-
szívós, vitéz ellenállásából következik,
mosan
A meakkori
az
s
hatékonysága fölötte megEbbl, valamint a zimankós id-
els helyen
mit
Szz,
lehetett védelmezni.
járhatatlansága
oldal
déli
a'
is."
ellenállott.
Elismerte ezt a király
végeznek könnyen
csak a
is,
török
harambéggel,
Jussuf
történetírók
röviden
árulást
hozván fel a vár eleste okául. 1 Nem mondják a valót, mert csupán a királynak még nagyobb állhatatossága vehetett
ert a
védelmen.
vitéz
Trte érdemeket 3
a
buzdította
hideget,
maga
s
is
hozzá sátrakban, barlangokban
kellett
éjjel-nappal készenlétben lenni a
szemben. Az
ágyútz
és
s beásott
folytonos
Okit.
KanczeUáriája
Toldalék VI. 11.
kirohanásokkal
századbeli
lépésre
ágyúk
(300—900
öntött-
méter)
3
mellette
mködött.
A
jajczai
kiadványokról
zur
:
Geschichte der österr.
Gegemvart.
Wien,
Artillerie
1887.
V.
von
Károly
den früheidejében
m-nyire hordtak vízszintes beállításban a lövegek.
múzeumi kormánytanácsos 1.
1.
c.
A. Dolleczek
sten Zeiten bis
szerszámokról
kitartás
gödrökben
x— XIII.
1
500—3675
A XV.
kgolyói 400—1200
2
3
Nagy
ostromgépek aránylag kevés
az
s
kárt okoztak a falakban.
vas-
jutalmazta az
katonáit,
résztvett a harczban.
Takács
S.
szíves
közlése.
A magyar
List
tüzes- és
tanulmányát Századok, 1 908. évfolyam
már udv.
löv-
49., 130.,
11.
103
hordtak, s az ostromgépeket csak
rtornyok
nálni az
lehetett hasz-
közelben
„De az rség megveti a gépeket
ellen.
szorgosan nyilaz."
s
Mátyás taktikája mindamellett sikerre
A
mert
vezetett,
ikindzsi (második) vár falkerületét s az
mégis megfels kerületét az rség számban ersen
lefogyott, víz- és élelemhiányban pedig
különösen szenvedett.
elfárasztotta az ellenséget.
a
rongálta
Nem több az
kivált
falakat,
hiszszük, hogy
hosszas
a
lövetés
fellegvár
annak
elernyedés
körülménynek tudható
a
1
1500—2500 védnél nem harcosokat. Ez
a várban
betudva a családokat és
lehetett,
:
hogy
be,
Koszacsa Vukcsics István a szent- szávai berezeg s fia László herczeg hadaikkal Prozor fell Bugojno, Dónji-Vakuf fell Jajcza déli részét elzárták.
Az öreg
István herczeg, de különösen László október
havában Velenczének felajánlották Boszniát, nem tudván, hogy Velencze szeptember 12-ike óta szövetségese Mátyásnak.
A
köztársaság erre csak
azt
már megtette Bosznia
király
hogy a magyar
felelte,
érdekében
felszabadítása
a
szükséges lépéseket, hadai bevonultak Boszniába, Jajcza váro-
ersséget
sát elfoglalták s a többi
Erre
aztán
fölkínálkoztak
vesen fogadta ajanlatukat,
A
megérkeztek. zászlósúrrá
birtokukba keríteniük.1
Mátyásnak, volt,
'László herczeget, két
tette
birtokaiért
miután
s
szí-
november hó végén hogy Mátyás magyar
hadaikkal
szövetség ára az
herczeg
az öreg
s
is
zsupát
szavatosságot
igért
neki*
vállalt.
Mint-
hogy ez az ünnepelves adomány
deczember 6-án kelt, a november végén állhatott be az
herczegovinai hadoszlop
ostromlóseregbe. Ezen idponttól kezdve hanyatlik az
ost-
romlottak ellenállása.
Deczember 25-én követ •
táborba.
A
•
lánczczal búzták
jajezai
-
nem
várta
A várban egy városszerte
1
a víz.
,
király
Ma nyoma
ki
fszolgabíró 3 1
Ljubié L.
dását 195.
:
a jó vizet.
sincs.
kv.
t
',,
a
várból a
királyi álta-
ismert ásott, kifalazott kút volt,
melybl
Valószín, hogy idnként kifogyott belle
rcscrvoir van a várban.
l.istnu-
11.
élet-
X.
Dr.
Milassin I.orant
::*. és
aemsedékrajsl
Az uszkopljei
es ramai
'*!«* -lalasa
i
Kllenke
közlést,-.
Bosnyák s
Mi
érkezett »i
okét.
tanulmányaink
Kapákról van
német -
kia-
um
Jeci
.
ts.
104
Az ostrom-
lános ostromra minden elkészületet megtétetett.
ágyúk
gépek,
meg
ülte
áhítattal
Az Úr
beirányoztattak.
A
a sereg.
áldoztak s deczember
katonák Szent
26-án,
születése
napját
meggyóntak, megvértanú ünne-
István
pén, reggelre kiadatott a támadásról szóló parancs.
Éppen nagymisével ülték meg a ferenczesek templomában a szent napot, midn a tábori rségnek egy vitéze besietett a szentegyházba, hírül hozván, hogy a törökök egyezkedés czéljából tek
a
hírnökeik
részére
sértetlenséget kér-
Megadatott nekik. Elbb két elkel vitéz, még kett érkezett a fhadiszállásra. Egyikök, Eliász egykor maga is parancsnok, minden fenntartás nélkül királytól.
utóbb bég,
kijelenté,
hogy a várat lszerestül,
éléstárostul
minden,
s
még személyes ingóságaikkal egyetemben átszolgáltatják a királynak. Az egyezség azonnal megköttetett s még aznap éjjel egy fegyveres királyi csapat bement a várba s birtokba vette. Deczember 26-án reggel megannyi török elhagyta a
—
várat, csak
—
a mint mondják
az asszonyok maradtak
benn. Megszámláltatván, 430 derék fegyverbíró harczos lustrál-
A
tatott.
azok
király tetszésökre bízta,
részére
rendelt,
1
hogy zsoldjába
a kik haza akartak
pedig,
lépjenek,
kalauzokat
térni,
nehogy a felbszült népnek áldozatul essenek. Okltár
adva Istennek,
XXV. A
történt elfoglalásáról
;
király
Pálóczi
értesíti
XXVI.
„in
eodem
László
sz.
castro
nostro
Jayce" hálát
országbírót
Jajcza
decz.
Lukács
közvetetlen
sem
árulásról szó
tudomáson alapuló
A
volt.
csak a király zsoldjába
rség
török
állott
szem-
Az
alkan-
történetírók
a
hogy maguk szempontjából bizonyság
neki.
el
lélektani belátással
állhatatos rséget. lék VI. 3. sz.
A megadás önkényt
1.)
Nem
hségére
a
ki
ezt
lévén, hitsorsosai így
a
tanácsot
a hitben ugylátszik
téríti
a királyhoz.
de megemlítjük, hogy
hogy az
A
mit
rség
de az
árulást em-
is
sem beszél
fellázadt s
adta neki,
amúgy sem
tekintjük szabatos forrásnak Kritobulosz
rövidletét,
okául felhozza,
állott
mohammedán
Mátyás, illetleg az,
rá,
hteleneknek,
törököket nevezhetik
leget Jajcza feladása okának. Akkor,
nagy
tudósítása
vitézül kitartott. Osztroviczai Konstantin (Toldalék)
beszélték
25-én
egri prépost, alkanczellár
tanú részletes levele ugyancsak Pálóczi László országbíróhoz. czellár
1
(1.
Tolda-
árulásról.
egymást
ölte s
Lukács alkanczellár az asszonyokról
említ, hogy azok a várban maradtak, nekünk az a meggyzdésünk, hogy ezek az rség keresztény asszonyfoglyai, a kiket ágyasaikká tettek.
Ezekre
vonatkozhatik
Bonfininak
(Dec.
III.
lib.
IX.
Okltár
II.)
az az
10í
ersebb
Körülbelül négyszáz
török állott át a
fajtájú
1
várrség parancsnoka. Jajcza, mint Alsó-Bosznia központja, immár a magvar király kezén lévén, a kerületébe tartozó apróbb erdök ónként király szolgálatába, elükön JllSSUf, a
A jelentékenyebb váracsok
behódoltak.
—
Banja-Luka
közül való
Zvecsáj,
;
emelt -
Orbász felöl vára is, melyet 50 50 dizdár (várvéd) védelmezett. Ezt a várat körülzároltatta s néhány ágyút s egy csapatot
janicsár s
Mátyás
küldött alája. Zvecsáj addig vitézül állotta az ostromot, míg
A
Jajcza megadta magát.
ugyanazok,
föltételek
cza átadásánál. Bizonyára a többi varat a
mert a fvár átadása után azok
király,
s
nem ugyanannyi
hségére. Ma
a király
tért
vettek
megengedi, az összes török hódoltságot
Jaj-
kezére jutottak.
is
Körülbelül 30 ilyen rtornyot
várat
mint
szemmeltartotta
is
be,
majd-
s
nagy hideg
a
volna
lehetett
föl
-'
szabadítani.
M
itvás a
vár birtokba vétele után elssorban
jajezai
rséget
elrendelte a vár kijavítását, válogatott
a
várban,
fels<>
várat, mint
(kulákat).
imént
az
A
lszerekkel
ellátván
behódolt
a
úgy
helyezett
váracsokat
el
anya-
jajezai
rtornyokat
s
vár parancsnokságával a vitéz Hídvégi Székely
Jánost bízta meg. 3
A
hadjárat egyaránt
téli
tokát és vezéreket. 4
A
ersen megviselte
még késbb
király
hogy Jussuf várparancsnok a
állítása,
akarta vinni,
mit
a
a
kereken
király
keresztény
rabokat
hogy
megtagadott,
keresztény szolgát sem hagyhatja kezeik közt. Lehettek
bosnyák rabjaik
gálatra alkalmazott
is,
de
csak kevesen, azért ezt a kikötést, ha Ugyan az asszonyokra 1
kell
igaz,
cs
n
legutolsó
várszol-
való tekintettel
mit
a
is
a
Ugyan
eleiemre
az
a
fölemlegeti,
is
BonBni
állit,
vonatkoztatni.
Ennyit említ a király. Okltár XII.
'*
14t>4 január 2-án Jajczán
nak és Miklósnak
;i
perpetuum, a nádor beneplaeito
Suae
szanamegyei szerint
Maiestatis
növi struiiéi erdített torony
Okltár CXXXVIII. sz. *
Okit.
XI. I.
LM.S.
1.
pro
kelt
leveleben a király Székely János-
K'ozara
descensu
adományozta. is.
Krröl
nz
(Kozarac) setl
loco
várat,
Közeiébea érdekes
szerintük
descensus volt
in
Jurante
.1
adományról
1.
Aszl.
106
hogy mily fáradságos küzdelemmel hódítá meg Boszniát. a hadjáratot, s Ily körülmények közt egyelre befejezte beérte vele, hogy a töröktl elhódított területet végleg a magáénak tekintse. Érezte új szerzeménye fontosságát, midn a pápához írott levelében abbeli nézetét fejezte ki, hogy megorvosolta azt a sebet, mely Bosznia romlása következtében nemcsak sarkán, vállán, hanem szívén is érte Európát, mert hisz innen minden irányban portyázketts czélt tartott szeme eltt hatott a hit ellensége. egyik megtisztítani az országot bels ellenségeitl másik leverni a küls pogány ellenséget ez örökbe maradt f:
;
:
;
kötelessége.
a tála
Mátyás királynak ez a hódítmánya nem a magyar
jajczai
Rama a teriét
eisó szerve-
nem
is
királyi
néven ismeretes igényfenntartás Boszniára nézve, a nemzetközi jelleg souverainitás
érvényesítése
a
bosnyák volt uralkodóház kihalta után annak az örökségére, hanem, a török legyzése után, hódítás alapján elállott teljes felségiség. Ezt a területet már Boszniának nevezi a Mátyáskorabeli államjog.
A
háború sikeres befejezésében,
rendezésben
fszerep
jut
Szapolyai Imrének, kirl azt
„legelbb az
valamint
kincstárnokának
dokkal,
s
pozsegamegyei összeköttetései
Szapolyai szavát véljük hallani, 1
kiállítottt 2
II.
446.
Wagner: Analecta
I.
146
az
birtokos,
odavaló
2
a
csalá-
vannak a Száván túl is. Mátyás király ké-
midn
— 147.
a
szepesi
comesi
mélt.
oklevélben.
Dezs Magyarország tört. földr. a Hunyadiak korában Az orbászmegyei nagybirtokosok (Orbovaiak, Oresjaiak stb.)
Csánki
Pozsegához
:
gravitálnak.
uyák eredeteknek
véli,
Forgách
elnevezés. Zapolia Zapolje található.
Ferencz
Szapolyaiékat
ámde az adatok Pozsega megyére
törzsfészkükre. Boszniában
nem
Scep.
1
törzsökös
nemzetségébl, rokon
nagy
be-
új
hogy Jajcza visszaszerzését
írja.
éberségének és munkájának tulajdonítja". Borics-bán híres
az
fvezérének,
gondviselésnek, azután ezen elharczos
isteni
Szlavóniai,
s
is
van Zapolje
nev
hely,
nev
(168.
1.)
utalnak,
bos-
mint
hely, de ez typikus délszláv
mely „Jaicza haud procul aberat"
Van ugyan egy Zapolje
község
(melyhez
Bregovica,
Klupci, Lökve, Operci, Orlice Ciganska, Rjeka és Zapolje tartozik), de ez a
szrebrenicai járásban fekszik, közel a Drinához.
107
sbben
mint
csak
„Boszniát
azt írja:
tartani,
oly
fontos
Nincs más
elfoglalni."
mcy-
feladat
minthogy a
módja,
Boszniával szomszédos területek összes tisztségeit ráruházta
Szapolyai merte,
Imrére,
jelesül
meg
ságát,
a
férdemét ünnepélyesen
kinek
a
Horvátország
Dalmáczia, vránai
(auraniai)
Pontosan
alig
tudnók
nem
czet-e,
2
vagy a dalmát
Jajcza s az
perjelség
mely
várakat
l'akraczot, Xa>i-
de
helyeket,
parti
hogy
bizonyos,
megyék bizonyos fokú védelmi a király szeme eltt. Közvetlen
alsó-szlavón
együvétartozása
hogy
Kosztajniczát,
A
1
megvédelmezni.
lehet
meghatározni,
a király: Dubiczát,
értette
Szlavónia bán-
s
perjelséget.
várainak birtoka nélkül Boszniát
elis-
lebegett
megvédclmezésének a súlya a szomszédság okából Szlavóniára nehezedett.
Ezek az okok vezették Mátyás
midn
ban,
A
nevezte.
ség
szervezés elején tehát egy teljesen önálló
Hogy Mátyás
alkottatott.
ekkor nemcsak az
Dnji
elhatáro
Szapolyai Imrét regni Boziu- gubernator-tk
gubernátorság
a
:
alatt
királyt
elfoglalt jajezai
ki-
tiszt-
Bosznia
kerületet,
illetleg
Krajt értette, magától következik.
Hogy a kormányzóság külön
tisztség, annak bizonyhogy úgy az oklevelekben, 3 mint Mátyás király >ecretumában 4 a tisztségek sorában külön említtetik a regni
sága,
I
Bozne gubernátor, azután az erdélyi vajda, az országbíró, majd ismét Szapolyai Imre, mint Dalmáczia, Horvátország és Szlavónia bánja és Újlaki Miklós, a macsói bán. Bizony-
sága ez a középkori magyar állam közigazgatási ruganyosságának, mely minden változásnál s a
megtelel
megtalálta
a
idközben
történt
korona egyetemébe ill czímet. Jajcza elfoglalása
koronáztatása a 1
Okit.
szent
XXXVI. A
Mátyás
s
koronával
király
II.
pápát arra
Pál
igazgatása, illetleg számadási kötelezettsége
mentse
miben a
„a
-
1
1
-
*
1
kori.
B
DOgy
a
megméltó-
kir.
perjelség
ni
tartamra
fül. 8
J.
Kukuljevió
3
Frangepan
*
1464:
II.
:
Okit.
II.
7:'..
Decretum,
azután az erdélyi vaj Ja szlavón bán.
Priorat Vranski
-
87.
Rad.
I.
XXXII. 22
23.
1.
1.
külön ró
említve: ut.m
elbb,
külön,
mint
mint
gubernátor,
dalmát-horvát-
108
ságnak ereje
melynél Jussuf harambég és a hozzá
foglaltatik",
rség él
átallott díszbe öltözött török
tanúi voltak
diada-
lának, csak kezdetét jelzek a szultántól elhódított részekért
folytatandó harczoknak. Európa
s
De nemcsak Mátyás
a
jajczai diadal.
hadjárata küszöbön czert"
hogy a szultán bosszuló
érezte,
hanem az
áll,
„európai kon-
akkori
is.
Az európai
segítséget
azonban ismét csak a pápa
A
komolyan.
ezúttal Velencze
vette
boszniai
melyet az Isten
sikerét,
örök emlékezetére vívott
midn
nálta,
menten a
hadjárata
király
ígér,
a
s
érdekében
s
Mátyás nevének
is
kihasz-
mikor ez
után,
meg-
tartózkodott,
XI. Lajos
segély-actiót.
ha a pápa békét közvetít az angol
Henrikkel, ez
meg 5000 embert
helyez
Fülöp burgundi herczeg vezérlete
Jó
tásba
dicsségére
saját
udvaroknál
indította a nyugati
10,000 fegyverest
a
még Szlavóniában
1464. évi januárban
királylyal, IV.
ki,
köztársaság
kilá-
Pénz-
alatt.
források tekintetében Velencze utal a pápa által hirdetend
búcsú-jövedelmekre. 1 Mindez ígéretekbl
csak
annyi való-
meg, hogy a köztársaság két aranyozott kárpitot
sult
A pápa
ajándékba.
neki
dött
lelkesen
gyjtött, s június havában tengeren szultán
birodalmát,
kikötvén,
kül-
pénzt
toborzott,
megtámadni a
akarta
hogy addig ne induljon
el
hadaival a király. Ezzel, az akkori viszonyokat nézve
ható tervezgetéssel óta
ersen
zett
be,
szemben
alig
megvalósít-
Mohammed már
1463 vége
készült a hadjáratra.
vasat,
rezet
Nagy ágyúparkot
nagymennyiségben
rende-
mert
gyjtött,
hosszabb ostromoknál mívesei helyben öntötték az ágyú2 kat. Mátyás király hasonlíthatatlanul nehezebb viszonyok között,
1
2
lását a
mint
szultán
és
megfelel
MDE. I. 266 s köv. 11. Mohammed készüldéseinek pontos török történetírók nyomán sem lehet
megindult 869 (Okit.
a
Rebi
ül
evvel 12.
napján,
idejét,
valamint
eldönteni.
tehát
tempóban
lassúbb
1464
1465 november 2-nak felelne meg. július
A
keltezés tehát hibás,
havában ostromolja
Jajczát.
szerint
november
1-én
meg éppen mert Moham-
XXX.), a másik szerint 870 Rebi ül evvel havában, ez
med már 1464
megindu-
Az egyik
109
ugyancsak komolyan
vette
úgy a
feladatát,
sokban, mint Szebenben, ágyúkat öntet
Mindezen elkészületeket
úgyszólván
varo-
felvidéki
hitelbe
meg
tette
kereszténység közérdekében, mert a segély ugyancsak
san gylt.- Ezt a részletet hangsúlyozni
pában mindenki csodálkozott, hogy
A
háborúval.
késik
a
király
felelete
talság tüzével
készült
nem
ják,
fia-
nem lát sémerrl Ma nem bíztat-
de
háborúra,
a
segedelmet: az ígéreteket
a
kierzik
mert nincs elegend költsége. A
azért,
:
-
király miért
jegyzékekbl
különféle
a
las-
minthogy Eur
kell,
törökver
a
1
lport gyártat.
s
be.
váltják
az ügyet rendszeresebben készítette volna el. BezZi
a török tudta, hogy miként dolgoznak a keresztények
nagynehezen
úgynevezett kulcsát
a
s
Boszniát „a kereszténységnek azt az
elfoglalt
honnan nyugat
révét, a
s
észak
s
nyílik kiút", máris megszállta s várait ostromolja.
fele
Bosznia vá-
ugyan elfoglalásuk után nagy sebtibén Mátyás, amennyire telt, megersíttette, de nem hiszi, hogy oly nagyszámú ellenségnek ellenállhatnak-e. Mindez nem történt volna, ha rait
tle
segedelmére vannak,
Mátyás
még abban
király
s
nem
1
áll:
1
eljárni.
gyalog
4,CXK)
Buda, 1464 június 27.
második ostromára, dolgozása
III.
:
havában
a föltevésben indul meg> hogy a pápa keresztes
hadával összhangban fog
emberbl
vetnek elébe akadályokat. 9
mindazonáltal seregével aug.
a
s
378.
8000
s
Teleki
lovas.'
96
X.
A
11.
22,000
állítólag
98.
hogy
Arról,
CCCLIX.
1.
zvomiki hadjáratra nézve legbvebb kov.
s
Hadi ereje
<
Teleki
fel
munkákat
régibb
Servien und Bosnien, néha becses utalásait
v.
mondanunk sem
ho
kell,
felhasználtuk. 1
ígértek 458,000
részletfizetésre helyezett
intrika]
is.
Velenczót letudva
Ep. M. C.
I.
79.,
186.
lt augusztus
15.)
elbocsátani a
kereszteseket, a kik
ne izguljon ;
5H
fel
Mon.
a
eredménytelen
Vat.
30.
1.
Praknói
A királynak 1464 júliusban nem állapítható meg pontosan,
eladtak
:
a
Mátyás
pápához
Ep.
M
meg ráhalt
ke:
S erre
fegyvereiket.
azért
király
C.
1
E.
LXXXV.
levelei
A
Fraknói
I.
kelte-
nem
vidrik ;
Idézi
külügyi
intézett levele.
Császár embereinek SOproni port] *
magát,
Bal
Halála eltt
vállalatára.
éhségbl
nagy
a
Pius,
szavuk
kötelezte
re II
közti
(a
kibújnak
király
— 54.
zés
megannyian
Nápoly, mely 80,000
snt
tása alól,
at,
kilátásba)
i.
.
m.
M.i'.I. 72. 145.
1
.
M;lt >' as kir llv -
hornya* i»»4Ja*a.ta
n "*
au -
110
a szultán hadserege szokott gyorsaságával váratlanul már Jajczához került, csak július vége felé értesült Budán
—
a hol augusztus elejéig tartózkodott
még nem
elején
Augusztusban seregét,
már
Arról
10
(július
1464
,
hava
július
tudatában
megindítja
hogy Jajcza alá siet. 1 hogy a török császár 30 nap óta
Raguzának,
értesült,
is
veszedelem
a
megíratja
s
—
tudta.
— augusztus
ostromolja Jajczát
11.)
az ö várait.
s
hogy a szultán aknákat ásatott a falak alá, bombákat öntet s mindenáron el akarja foglalni. Fridrik császárral menten közli ezt a hírt, mint a ki legjobban megérti, hogy mekkora jelentsége van ennek a várnak a
Értesült arról
is,
Noha
kereszténység ügyére nézve. siet hadaival,
még
bár
ben halad a bosnyák hadiúton. tán van, augusztus
Djakovárnak
sem
senki
sietve
segíti,
odaérne idejében.'2 Gyors menetek-
Elbb
Futakon, majd Sza-
14-én aztán Újlakra
(lllok)
ér s
onnan
fordul.
Boszniában a harcz ekkor már eldlt. Történt pedig
ekképen Mohammed SZ
J
ostromo ija
H64
júi.
JVlohammed szultán második hadjáratának körvonalai
a
az
hogy a
adatok gyér világánál akképen jelentkeznek,
12- török hadsereg
1464 július havában már Boszniába
aug. 22
Létszamát pontosan megállapítani a
illetleg
Mahmud
40,000 emberbl
(?)
nagyvezér
pusztították. Ezalatt Jajcza
bement.
A
város
Frangepán
s
állítólag
alatt
tört,
ért.
portyázok,
hadai
István
elju-
birtokait
ostroma
napig
július
tartott.
12-én
kezd-
3
4 szultán dél s nyugat fell közeledvén a Mátyásénál
szerencsésebb helyzetben rost körülzárolhatta,
u.
Fraknói: M.
9
Okit.
o.
volt,
tehát
a
a mennyiben az
egész vá-
nehezen megközelíthet
déli
XXVII.
1
2
kir.
lev.
I.
62—63. Ep. M.
XXI. Jajcza második ostroma
egyetlen vezéroklevelünk. V. ö. *
vezérlete
A
várának körülzárolása már vég-
rendszeres
dött s augusztus 22-ig, 41
A
lehet.
had Boszniába
álló
Modrus vármegyéig
tottak
nem
még
C.
Okit. XVIII
— XIX.
Bonfini 20,000 emberre teszi az ostromlók
tések 30.000-re.
I.
korrendi
75.,
176.
1.
meghatározásához sz.
számát,
más
jelen-
111
oldalt
Valósággal
is.
a
megtelepedett
említk, tetemes ágyúparkját
vár
mint
körül, s
ostrommveit a vár minden
s
pontjára kényelmesen beállíthatta.
A
vár védelmét
hogy a vár
ember vezette. Úgylátszik, is megfelel volt A falak
arravaló
fölszerelése s élelmezése
szünetel
állták a folytonos, alig
tüzelést.
védinek nem engedett pihent, rségen. Egyik, mert teljes volt
s
az
az
várvédk
s a
tartott,
nem
Két okból
az ellenállást
környék
jajezai
lakossága
velük
az erdített város lakossága között
s
ers
szívvel a tüzet
védték
szívóssággal
csodált
is
megtörni
ert vennie a
sikerült
egész
szultán a vár
akarván
ezáltal
az egyetértés: ezért állották
ellenségtl
A
1
a
várat.
„A gonosz hitetlenek, a vár bevehetetlensegében bízva, megmaradtak makacsságuk mellett", pedig „a varat oly ersen ltték, hogy a vár tornyát, melyrl úgy látszott, hogy a csillagokat éri, a föld színével egyenlvé tettek" -
A másik hogy észak, s
Száva
a
védknek
a
titokban
felé
Budára,
lehettek
híradással
mely
körülmény,
tehát
illetleg
kedvezett,
kilopózhattak,
a
hadi-
király
szállására.
A
szultán
hsiességét
kárba
kísérletei
mondanánk, ha
Csak dicsítenk
vesztek.
jelzkkel
keresett
s a perversitásig kegyetlen
támadó sereg elszántságát/
szultántól
Az ostrom
1
phrasist
védk
a
ösztökélt
katonai
leírására
nézve hallomás után feljegyzett tudósítás4 azt mondja, hogy 1
Bonlim. Dec.
jó adatot tartalma/:.
III.
lib,
Elnézve
9.
szokott
néhány
czifrázataitól,
embe-
valamelyik
Ezt B tudósítását Szapolyai Imre
rétl kaphatta.
elesett
*
Turszun bég
3
Truhclka
törökrl,
említést sítás
(iiH)
Azonban
a
18.
Makusev után
1.
sebesültrl
védk
XXX.
okit.
tárikhja.
m.
i.
s
a
maradt
közül alig
azonban nem 1464-ben,
hanem
az
o.
is,
hogy ezer
kapitány. Okit. XVIII.
mmt
az
közül vitette
is
a *
rség
Toldalék VI.
sokan
...
s
ott
darabokra
::.
s,:.
egy
ostromló
Kritobulosi V.
.'(7.
közülük élve elfogtak.
;j.
•_>::
Okit
keltek.
jajezai
többet írja,
I.X.
Ilyen
:
v
tett
Byzanczba
Ereket
88. ^
tudó-
hogy
'1.
Toldalék VI. ó s/. Kritobulosi v.
a
l.z
kelt.
alapján
vagdalt
torok
mind megölette ket
épen.
29-én
hírek
kos.-.i
a
elestek. 200-at
szultán V.
torokot Irt
jeli
valaki
okt
14í'L*
Eltekintve ettl, az elfelé tudósítások p.
egy
várbeliek közül csak 4 halott:
.
112
naponkint megújuló rohamait akkép intéztette, hogy a megszálló sereget három hadosztályra osztatván, a szultán
A védk
mindig pihent csapatok támadhattak. a
értek rá
kijavítására.
készenlét
folytonos
A
miatt
nem
pedig
megrongált falak
a
támadókat a szultán maga
A
bíztatta.
azonban, hogy egy pontra irányította volna
helyett
a vár
túlerejét,
minden pontján támadt. így érthet, hogy a várost ennyi
roham után sem tudta
elfoglalni.
Az ostrom folyamatában (Ma
városáig jutott.
magyar király már Gara Vercze megyében, akkor
a
Gorjan
Valkóban, Diakovártól északnyugatra. is
A
föltetszenek.) Megállapított terv szerint,
derékhaddal
megindult,
Imre vezérlete testet
1
vár romjai máig
míg a
már augusztus els hetében
alatt
elreküldött. Szapolyai pedig seregébl
Orbászmegyében a
had-
két
száguldókat
küldött
elre,
vagyis
Banja-Luka környékéig csakhamar eljutottak.
a
kik
apróbb elváracsokat
Zvecsájt, Komotint
:
ket ostromló kisebb török különítmények
határig,
jajczai
vivi, kémei szokás szerint,
A
seregeinek számát.
túl
tiílon
Az
egyéb helye-
s
a szultán
útján
hogy a felment sereg útban van.
jó eleve megtudta,
a
Szapolyai
meneteléssel
gyorsított
király
Hír-
nagyították a király
szultán erre általános rohamra hatá-
magát, vezéreivel szemben
eltitkolván, hogy a is fölment sereg közeledben van. Ezek azt tanácsolták neki, hogy még egy hétig legalább töresse a falakat,
rozta
el
várat
alkonyán
22
augusztus
de
ágyúkat, s a várhoz közel férkzvén,
az
Az ágyúzás
épületekre.
A várvédk azonban
az
megszólaltatta
estétl
ég
nyilakat röpített
másnap
szívósan és vitézül
összes
délig
tartott.
az
állták
ostro-
mot, serényen lövöldöztek s a falakra törekvket ledobták az árokba.*2 Bizonyosra vehet, hogy a királyi hadak közeledésérl a 1
E
Olyan Dugovics Titusz-féle
két hadtest,
végbe.
XXX.
8
Azonban a vár
zászlóaljat véve alapul, jelenet,
V. ö. Toldalék 313. sz.
használható,
Drina-hadjárattal. Okit.
értesültek.
is
2
egy ment részlet
védk
de
a
30
Ugyancsak
— 38.
§.
a
6200 embert számlált.
mint
Bonfini
Kritobulosz V.
összezavarja
ilyen zavaros a
„elfoglalása
Turszun
22.
Jajcza
bég
leír, §.
nem
Néhány
ostromát
a
krónikája
is
113
1
nem látszott megvalósíthatónak" így szól a török forrás. Az ostrom folyamán azután valami váratlan dolognak kellett
A
bekövetkeznie.
parancsot
lási
visszavonurészben
ágyúit
ostromszereit,
adott,
csak
egyszerre
császár
hagyta, részben a verbász-plivai zuhatagba dobatta.
menekülés szamba
vonulás
ott-
vissza-
szultán kény-
a
Hogy a király eljövetelérl már megjegyeztük. De akar vaklárma, akár
szer hatása alatt azt
megy, tehát
A
tudott.
állott.
sereg
a
hangulata, akar az éhség indította a visszavonulásra, valami
körülmény okozhatta a pánik
váratlan
szultán elvonulása következtében Jajczától elnézve,
.\
az elvárosok
fölszabadultak.
is
sok kart szenvedett anyagilag
is,
A visszavonuló török meg nem nagy becsületet
(„Con suo dampno
et pocha reputatione. mindezekrl szentemben 2-ika eltt értesült, tehát oly idben, mikor a szultán már elvonult es pedig „azon az úton kellett neki visszatérni, a melyen jött". Mátyás szándekainak szemmeltartására a Száva korfolyása északi szegvényéhez nyékére a Drina figyel vallott.
Mátyás
király
els
ízben
éhség
az
lehetett,
hogy
vélvén",
nem
a
Okit.
Velenczébcn
birtokait
—
mialatt
Ettl
jutott ijedt
hogy
róla,
történend
meg
egy ez
s
—
folyik
II.
2oö.,
közli azt
a
Annyi
szultán.
Mátyás
a
Öltözvén,
hogy
tény, ki
kikémlelte
mert
rendelte
azért
el
az
Boszniába érkezte d>4t foglalja *
Eladásunk
szeptember 2-án Okit.
Mátyás
szereti a
olyan esetet is, hogy a szultánnak ostrom hogy Mátyás személyesen nagy haddal mar k<
hihette,
XIX., XX., 4
Okit.
kelt
Mátyás
el.
királynak
tárgyunkra
XXIX
XXII.
állít
Prangepán
elképzelhet
hozták,
hadosztálylya az
XIX.
árpakereskednek
s
szultán
a
ostrom napján még a Duna mentén halad, A
király
súlyosbítani
vereséggel
átkelését
ostroma
Jajcza
krónikájában
rleltai
tábort.
tudtak
pusztítja. Okit.
:l
Banja-Lukáig
mint
úgy,
findoka az is seregét .temérdeknek
egyik
Mátyás
szultán
Szaván
király
20,000 ember
—
mellett
XXXI.
1
a
—
visszavonulásnak
akarta egy esetleges
*
figyelteti
E
küldött. 8
hadcsapatot
XXXIII.
nézve SS.
ostromot, s
a
hogy
a
Jontó
a
combinál
közben
hirul I
Jajczát
D
most íme megjelenik. bártfaiakhoz,
alapvet
levele
Garából
OH. XXI
egybevetésen alapszik.
el
is
114
Vájjon
kudarczát.
jajczai
hátvédül
hagyott-e
csapatokat
kútfk rség és Szapolyai Imre elcsapatai üldözték-e a szultánt, nem állapítható meg bizonyossággal, zvomiki A király szeptember havában nem ment az immár szara a< Jajcza irányában, szeptember 14-én még Újlakon badjáratú 8— i464 okt eltt
Jajcza
vagy a
írják,
nov.
9.
a
szultán,
mint a
a
Arra a kérdésre, hogy miért indult Mátyás
a Drina mentén Zvornik várának,
A
szultán derékhadának
semmisíteni, vagy
bánságot
török
jajczai
(Illókon) tartózkodik.
feleletet.
zavaros
Boszna-
a
utóvédét drinaközi
s
mentesíteni
óhajtotta-e
nem adhatunk
s
kielégít
akarta-e
uszorai
Boszniát
így
megés sói
teljesen
behódoltatni, avagy a macsói bánság birtokában az akkori
Szerbiát kívánta-e biztosítani a teni.
Az
maga
részére, bajos eldön-
utóbbi két czélt mindenesetre
föltételezhetjük, de
a mi a hadjárat közvetlenül kitzött pontja
Zvornik
elfoglalására irányzott
taktikát
a
:
illeti,
drinamenti
nézve
arra
eltérk a nézetek.
A
szultán, a foglalt részek biztosítása czéljából, bosz-
A
Mohammed
Minnet-oglu
niai helytartóját,
pasát, rendelte
ki.
mint a helytartó tudomást szerzett, hogy Mátyás király
„óriás"
hidat
hadával (ekkor tán 26
veretett,
— 30,000
Zvornik várába
parancsnoksága
alatt
Száván
ember) a
Mihaloglu
A
rséget menesztett.
Iszkender pasa török csapatok
a hídtól kétnapi járóföldre álltak lesben. 1
Mátyás átkelése ennek következtében-e, vagy technikai nehézségek miatt, csak szeptember végén történt meg. Október 8-án a Száva Rácsa nev gázlójánál van a fhadiszállás (Mitroviczától Szerem megyében nyd.). 2 kezdve
Rácsától czélját.
a király
tották
már
látjuk
tisztá.bban
Szapolyai Imre a vezér, tehát az
kulcsának
:
hadát
Zvorniknak
Bosznia az
keleti
részében
Ha
elfoglalására.
Drina jobbparti Runjava- hegységgel
együtt
van, mentesítve van az országnak délkeleti rések ellen s ftáborhelye
1
Okit. XXII.
8
Csánki
Dezs
i.
m. 286.
lesz
1
egyúttal
a
hadjárat
tanácsára indí-
a
Drina
Zvornik
a
magyar kézen része
a betö-
a magyar
offen-
115
Az
zivának.
János
Rozgonyi
alvezérek,
Thúz
Laki
és
János, Bosznia nyugatán, Jajcza körül maradtak.
Zvornik-nak, mint
Drina
a
folyó
fontossága voltakkoron. A vár hasonló
km
Drina torkolatától 74
a
tól,
város
nagy
átjárójának,
nev
alsóvárosa Rácsá-
A
távolságra fekszik.
vár a
oldalán elzárja az utat s egyúttal elrekeszti Zapardi
déli
vezet
rtornyokkal s védfalakkal össze a 470 méter magas Velavnik ormán meredékesen
a Tuzlának
felé
utat
is.
lehajló fellegvárral. 1
Ers képen
vár volt az akkori viszonyokhoz képest
azért,
birtokát
-
es
kivált-
is,
szrebreniczai ezüstbányák
biztosította.
Ha kézre
mert az 53 km-re
ez a var a hozzátartozó
jut,
ma
ismét
területtel
Boszniának a Száva és Drina befogta északkeleti
s része: tehát az uszorai* sói és szreberniki bánság lehetvé
a
teszi
Bosznia (Várboszna) elfoglalását
„királyi"
a szent-
s
együttmködést. Hogy ilyen a jx riori megállapítható hadi és politikai szempontok vezették-e nem tudjuk. ismetelve is megjegyezzük a királyt Valamint a szultán stratégiai nagy elrelátása sem nyilatszavai herczeggel való
—
1
—
A Drina mellekén
,
alapítását a néprege a „prokicta
épített várak
Jerina" (átkozott Iréné) császárné nevéhez fzi. Mnnferrati Jolantha mint
császárn,
Iréné,
Andronikosz császár felesége
II.
anyósa vészes szerepet
király
az emlékezetébl
fzdtek
—
Miljutii
alapította
(Gracsaniczától 8 km), továbbá
Teocsákot (zvorniki járás, 38 kin Zvomiktól)
úgy mondják
Uros
össze a rege egyes szálai. Állítólag
Szokol varát a mai gracsaniczai járásban
—
s II.
Balkánon, meglehet, hogy ennek
játszott a
s
ZvornHtoi
is.
melynek
a
neve vonik
a ferenczes-baratok egyhazának hat
horv. harang) ered. 3
római
24,000 áll
Innen a Bosna argentina
idben nevezetes |{:
Az
fersség
a
Szrebrenicza épült,
s alapjai a
városától
állítólag ezt
római
i
is
A
szreberniki
délkeletre
esó
Karamla-hegy
lökre vezetnek vissza. 1389 után
bánság
székhelye
tt
l'z
volt
La.
1439-ben magyar kézen volt
meredek
a
szirtfokra
épített
magyar uralom idejeben épült. Magyar vonatkozású ..madjarska kaldrma" magyar ut elnevezés a hegyhát .banov kukor*
Szrebernik, meiy a a
a
en evenként
Jerina királyn építette
István kenéz hosszabb ideig tartózkodott :l
Dóm
jövedelmez a banya. A ssrebreniczai var voltakép ket varaesbul
alsó
szeNo nyúlványán a
mar
Ezüstbányászatáró]
elnevezés.
(Wiss. Miit. aus BH.
báncsúcsa neve.
;
116
kzik meg
e boszniai harczaiban.
legkülönbnek
vezérei
Iszkender bég,
kit
várában
A
szerepet.
testvére,
pasa látszik
közt
alvezérei
500 válogatott
ennek
s
között,
Mahmud
a
Mihal-oglu
vitézzel helyezett el
Zvornik
bég játszanak jelentsebb
Ali
szultán ezalatt Szófiában,
km
500
ütötte föl a fhadiszállását s a hadjárat sorsára
távolságban
nem
gyakorolt
közvetlen befolyást.
A magyar át a
sereg október
Száva hídján Zvornik
8.
— október
alá,
19-ike közt vonult
hol a király fvezérlete alatt
megtették az ostromhoz való elkészületet.
Ágyú
s
ostrom-
gépek dolgában ezúttal derekas fölszerelést vitt magával, 1 az odaszállítása azonban sok idbe került, a mennyiben
úgy vontatták fel emberek s lovak dereglyéken a nehéz ágyúkat Zvornikig. Az odavonulás megindítása eltt a Drina torkolatánál Váradi István kalocsai érseket csapataival hátvédnek rendelte Rácsába. Szapolyai Imre pedig a fhadparancsnok Zvornik ostroma eltt, a király jelenlétében, hamarosan elfoglalta Szrebreniczát, a hol sok prédát tnek emberben :
s értékben.
2
Zvornik körülzárolásáról annyit tudunk, hogy Mátyás tüzérsége
megtámadható
minden
be
pontra
volt
állítva.
Néphagyomány szerint a mai alsóváros az ostrom idejében még sík tér. Akkor az alsóváros észak felé terjedt, a török idben épült föl, azután dél irányában a mai város. 3 A
1
Pastor
II.
II.
2
Pius hagyatékából 40,000 ifc-&t fordíthatott hadjárata czéljaira.
235., 259.
Okit. XVIII.
11.
Bonfini
tudósítás alapján jegyezte
fel.
ezt
ersen Szapolyai-ellenes sem jelent. Egyszer így, uralja. A hadjáratban részt-
hadjáratot
a
Bontininál ez semmit
máskor meg éppen ellenkezleg érez
:
forrását
vettek a Dengelegi Pongráczok, Dengelegi Pongráczéknak adománylevelet állít
a király 1464
ki
Zsigmond
gr.,
november 12-én (Pongrácz
Monyorókeréki Elderbach Berthold,
cs. ltár).
Miklós, Kanizsay László flovászmester (Teleki X. 96
majd csak a
a kiket 3
A
török
teljes
idben
okleveles
a Fidahics
anyag alapján bég család
Szentgyörgyi
Szentgyörgyi Székely
— 98.
lehet
11.)
s
többen,
megállapítani.
viselte az örökletes kapi-
Nekünk 1892-ben beszélte Hadzsi Oszmán bég Fidahics a magyar ostromról kering mondákat, de ezek Szead-Eddin és Turszun bég történetírók regébe foglalt elbeszélései. Eladásunkban fel-
tányság
tisztét
1839-ig.
használtuk Okit. XXIV.,
XXIX— XXXIII.
számait.
117
hadút szakadékos
szófiai állták
úgy hogy a vár fölmentése
el,
látszott.
magyar
részeit
és
csapatok-
oláh
kelet felöl lehetetlennek
1
Magyar részrl legelbb ersen lövették a tálakat. Az eredmény nem lehetett valami nagyi mert a várvédknek mindvégig sikerült az erdben ejtett károkat helyrehozni. Október hava folyamán beállott az szi es, a talaj meglazult es síkossá vált, minek következtében szkössé lett az eleség, mert a szállítás rendkívüli nehézségekkel
Ugyancsak megérezték
ezt a SZÍVÓS
félmeztelenül, rongyosan, ebesen
védk
járt.
De
is.
azért
puska-
állottak a tüzet,
is
lövést és nyilazási. 3
A
kivetés után ostromot rendelt a király,
verlek; sok
de
\
számosan megsebesültek. ÚgJ hogy az ostromzár övén tágítottak. Azonközben a szultán vitéze elesett,
jó
vezére,
Mahmud,
térl
úgy, a hogy Szapolyai az 1463-iki jajezai ostromnál
s
vett az ostromlottak keserves helyze-
hírt
azonkép <> is portyázó martalóezokat (keresztény odavaló török zsoldba fogadott szabad legényeket) jó pénzért cselekedte,
mellékutakon átküldetett a Drinán. Ezeknek ligylatszik sikerült hírt
adni a vár védinek,
kelt
az ostromlókban, mire
futásnak erednek a Száva
az ostromnak
kiknek
örömrivalgása
ezek
adják
fele. fgy
el
rémülete"
eszeveszetten
királyostul
a torok fon
nézve szerencsés kimenetelet.
rajuk'
Rémületrl beszel Bonfini is, csakhogy úgy adja el hogy Szapolyai Imre a nagy ostrom alkalmával szemén megsérült, majdnem a szemevilága bánta meg. A a dolgot,
vezérének fájdalmas seben megijedt
király
kozott,
1
hogy visszaküldi. Eközben
A zvornik
völgyszoroson s
a
— szófiai
vezet a
./
s
at
Uzsicebe
figyeltek "
ér,
[dáig
a török
A
ostromot. N
.1
.
a
ig;
al
gondol-
a
fordul
Roj
Volojac-patak
a
völgyszorosokat Mátyás csapatai
állottak
-
hadra, tetején
10
— 12
török
lövette a király esi a tornyot, a
úgy estek le BZ 5rök mint a ISÉkok. mások állottak. Keresztény forrás
is.
innen keletre
Kadin/a
rnya .
azon
S
hogy Mohammed,
Drina folyása mentén egy nehezen
út a
A'
Derventa rjeka hosszában
völgyén
meg
át
híre jár,
Alig szállott
el
1.
a
figyelte
-vesék füst,
f.
|
a
•
118
a szultán közeledik 40,000 emberrel.
növe-
Szájról szájra
kedik a török sereg száma az ostromló sereg között. a
király
vis/.-
szavonulása 1464.
nov.
9.
s za p ]yai azt a tanácsot adja Mátyásnak, hogy _, , , z . vonuljon vissza. A sereg amúgy is fáradt, jobb, ha otthagyja jr rre
.
,
a várat
r
.
A
a szerzett zsákmányt biztonságba helyezi.
s
szultán
közeledtének híre mind nagyobb hullámokat ver, s az ellenségtl üldöztetve, nagy zavarral vonulnak vissza. Megismét-
visszavonulásnak Mátyásra
ldött tehát szerinte a jajczai alkalmazott zvorniki kiadása.
A
úgy ment végbe, akár
dolog, azt hisszük,
igaz
megsebesülése és tanácsa, akár nem, 1
Szapolyai
nagy ostrom után rosszra
sikertelen
A
elrendelte a visszavonulást.
mében az
uti
fordult az
idején, arra
s
csapatok a szó szoros
latyakba merültek; a mit egy nap
odavonulásuk
id
alatt
most három nap
a
hogy a Mátyás értel-
megléptek
kellett.
A
sza-
a lövszerszámokat, melyeket magasabban
kállas
puskákat
fekv
pozicziókban ágyaztak be, kénytelenségbl otthagyták,
s
mert ha 400 lovat fognak
is
elébök,
még azok sem húzták
A
nagy ostromágyúkat azonban a Drinán dereglyéken szerencsésen elszállították. A derékhad rendben elvonult, de híre csakhamar eljutott volna
ki
a meglazult földsánczokból.
Mahmud
pasa, illetleg Ali bég lesben álló portyázóihoz
a vízen átkelvén, a királyi sereg utóhadát
s
megcsapdosták,,
prédát és foglyokat ejtvén. 2
Idrendi tekintetben megállapíthatjuk, hogy a király november 9-én még a zvorniki táborban idz 26-án és 27-én Bácsban keltez s deczember 13-án Budán van a tényleges hadjárat tehát négy hétig tartott. A háborúnak ezen éppen nem dicséretes eredménye :
;
1
résztvett
Bizonyos, hogy Mátyás király Szapolyainak oldalán személyesen az
egyik bástya ostromában.
a vár alatt állott, tehát
nem
látta,
A
szemtanú, a
ki
errl
tudósít,
hogy megsebesült-e Szapolyai.
Okit.
XXIV. Azon egyébiránt, hogy Szapolyai megsebesült, nincs mit kétkednünk, csak a Bonfini túlzását tehetjük szóvá. 2
A
keményszájú Szead-Eddin, Okit. XXXII., így
„A nagynehezen a Száva vizéig sokat foglyokká
tett."
futott
disznókat
fejezi
összetörte
ki s
magát közülök
119
mélyében bántotta a
lelke
bosnyák drinamenti seregét. Igaz ugyan,
királyt.
színtér
nem
1
Tudatára
hogy
jött,
a
csekély feladat elé állította
hogy az idjárás
is
késztette a vissza-
2 vonulásra, de az ostromlósereg fegyelme tényleg meglazult.
Azt a
hogy Boszniát egyesíti, nem érte meg néhány kelet-boszniai
czélt,
A
birtokában.
mert csak
el,
vár
Jajcza s kerülete,
maradt
összefügg
zvorniki hadjárat tehát szorosan
a Jajcza elfoglalásával és megtartásával megkezdett történeti Tagadhatatlan,
folyamattal, s részletezése ideülik.
uralom
török
sem
Boszniában,
gyökeret
vert
de
hogy
a
Jajcza
védelme egy részrl, Zvornik sikertelen ostoma visszavonulás másrészrl ethiko-politikus eredje tekin-
elfoglalása s s
a
tetében fölér egymással. került teljes megoldásra.
A bosnyák-kérdés most meg nem Csak így érthet meg igazában,
hogy Jajcza megmaradt katonai végvidéknek S mint ilyen alakult át azután bánsággá, melynek birtokára a zvorniki balsiker után annál nagyobb súlyt kellett helyezni.
1
,Míg
ermbl
tart.
nem hagyom abba
az ellenség bosszúja, mint megvetése". Kp. III.
374. *
1.
A
Fraknoi
i.
hadjárat
m. 146.
folyamán
II.
a küzdelmet, inkább érjen
Ep. XIX. Idézi Teleki
1.
m.
1.
szerzett
fenyítéket hozott be a seregnél. Teleki
u.
tapasztalatok o.
alapján
ersebb
FEJEZET.
VI. 1464-ben,
Bosznia
—
—
1465. évi déli hadmenet.
—
1476.
—
A
III.
hadjárata.
—
s
VI.
bosnyák
1480. évi bosnyák
Jajcza
(Vojszalics) s
a bal-
Pál
pápa.
királysága.
—
a török ellenkirály megsegéllése,
s
hadakozás.
—
a törökkel.
Fegyverszünet
Krisztics
Külügyi helyzet
Miklós
Daud bosnyák
való
császárral
Fridrik
—
végek harcza.
déli
személyes
—
Mátyás király
Újlaki
Török határharczok, bosnyák diverzió
—
után
Jajcza 1465.
1465 Velencze, Nápoly.
káni kérdés,
—
ostrom
a zvorniki
Mátyás török „ellenkirály".
—
pasa.
—
Balkáni
1483
helyzete
Mátyás
nyargalás,
Béketárgyalások. 1483.
sikerek.
— 1490. —
— —
Corvin
János eltérbe lépése.
1.
Bosznia atttínik'i
ostrom után.
Mátyás visszavonusikert jelentett ugyan a törökre lása Kelet-Boszniából nézve, de nem állott arányban azzal a vívmánynyal, melyet Jajcza birtoklása jelképezett a magyar király kezében. A török hódítás 1463-ban, st mondhatni 1608-ig
Zvomik eredménytelen ostroma
s
csak a bosnyák terület szétdarabolását
gyzelemrl még
s vallási
ugyan voltak hadi
sikerei
mert a bennszülött
azért,
Ez
olyan hív
a
katholikussá keztében. igyekezett,
Ha
vált
az
szultán
A
1443
is,
hogy török hatalma
nt
de csak
kiváltságos nemzetségek,
érdekében patarén
volt,
seregnek
török
az isz-
áttértek
elem egyelre
csak
mint a milyenl ing-leng új
óta
folyó
propaganda
érdeke kívánta, az iszlámot vallotta,
befolyáshoz jutván. a
elkel
gyökerevesztett
mohammedán
szó.
Társadalmi
ezen a nehéz terepen
megtartása
birtokuk s állásuk lámra.
nincs
jelenti.
vegyen
De mikor a
el
török
feleségül,
követ-
st azon ekkép
is
nyomás sznben, s szemükben
Konstantinápolyban az
könnyen renegálják az iszlámot. hogy oszmanU török telepítés a XV. s XVI. században nagyobb méretekben nem mehetett végbe
inogni látszik, épp oly
Ehhez
járul,
1
sem Boszniában, sem Herczegovinában. A mikor zelmes
Mohammed
királyt,
ezzel a ténynyel
még nem félt
szultán
iszlamita
máz még nem
tönkre, de
tette
A bosnyák
övé.
szemben sem
a padisahval
jellem
az
volt
j
az ország ugyan
a nemzetet;
nem
a
I
bosnyák
utolsó
csak a dinasztiát
„törökösitette el"
tle, de lelkében
az
lefejezteti
•_'
nép-
megbízható,
lett
oltotta belé az új
s
az
hívkbe a kha-
A régi szokások, a bosliía iránt való föltétlen hséget. nyák országos szervezet, ha elzüllött is, de az iszlámnak sem
sem
erkölcsi,
jelleg
polgári
át
azt
a gyökeréig arisztokratikus
nemzetet.
Ha
a
tották
országban
A
színtörök.
csakúgy
törtek,
serege
szultán
mint
elbb,
alapon fejldött alig
maradt az
egymásra
állandó
s
ha-
nemzetségek
elvonult,
félhit
nem
rendelkezései
torzsalkodás
ln
A
ina-
a vége.
A török
politika tisztában
gyár királylyal szt.
s a
már nem is szemben
szávai herczeggel
való törökbarátot szemeltek
ki
is
volt a
két-,
helyzettel.
hanem négykulacsos
Mátyá*\aröfc
közülök
.elleakirály*.
ellensúlykép,
—
egy
ugyancsak királynak
—
Mátyás nev renegát képében. Az utolsó bosnyák királynak volt „bárója" s török a felesége. A törökök úgy számítottak, hogy Jajczát csak úgy keríthetik kézre, ha bosnyák nemzetiség fember i
165-ben, egy
n
lazítja
tel
népet az idegen
a
Hogy volt
voltakép
ki
volt
magyar uralom ellen. hbcres, s 1
merre
ez a török
még nem tisztázott kérdés. Kríszticsnek nemzetsége nevét. Ha ez megáll, akkor a törököktl tartománya,
a
ujak
bosnyák királynak anyai atyafia. Raguzai Mátyás a neve, s követséget a küldött köztársasághoz, melynek tanácsa díszajándékot adatott neki.- Legvalószínbb, hogy a Ddnji-Kraj be nem kivégzett utolsó
forrás
1
3
lese.
Sabancsics
szerint
okltar
XXXV.
Truliclka
Pótlólag
(.'.,
még
silium rogatorum
L485. a
azt az adatat
1415.
tenek kiutalta a hemetei azt u vélekedését, S.
XII
raguzai
hogy
-merjének magánk* hogy a ragusai Con-
levéltál is
közölte velünk,
2 Sabancsi s Bra kiralv köve napján esedékes 500 petpcrnvi „adót*. Truhelka
III
ei
Mátyásnak esetleg apja
i
a
Brajko, ai
lehetett,
minden
mbereioek n
Krintim
nelkul
taviké
kösöljük.
122
még
hódolt részeinek volt a fura,
nev
herczeg Vojszláv
Ezzel a „királyival"
—
mutatja
Mint
—
st
a szultán,
pedig alighanem Hervoja
testvérének az unokája. 1
nem
éppen az ellenkezjét
sikert
annak, a mit akart.
érte el
tényez számba sem
politikai
nagy
arathatott valami
a mint az események késbbi folyamata
nem
mert a be
jött,
Vukcsics István herhódolt Herczegovinának a fejedelme czeg volt a fmozgató a déli dalmát érdekkörben. Az öreg :
herczeg ugyancsak nagy véleményt
meg
Mátyás azon
hogy voltakép
íratta,
is
király.
2
ha netán mégis a török
esetre,
maga
találna
Mátyásnak drniamelléki
Toljeváczot,
Számobort, Milesevót cserében
birtokokért. 3
Mátyás két szempontból
nándor-fejérvári
birtoka
nára
Elször
ajánlatot.
Drina vonalának,
a
látta
Szokolt,
várakban támasz-
e
meg
azután
macsói
és
:
magyarországi
elfogadta az el-
is
is
biztosítani.
várait
tehát
tékát
st nem
gyzni, szoros
jövjét
Felajánlotta
nyösnek tetsz
s
körülményeket,
a
és családja
fell,
Jajczát
el
Mindazonáltal ismervén
egyességgel akarta a
maga
táplált
foglalta
a várcsoport
területének
hasz-
is
mennyiben az albánokkal közvetlenül érintMásik indító oka az volt, hogy a szt. szávai
a
volt,
kezhetett.
herczegség, mint névleges ezáltal a szt.
hbére
Boszniának,
egykori
az
koronának tényleges hbéreként jelentkezik. 2.
Jajcza 1465.
Valamint
Jajcza
1
nem
Diplomatarium Ragusanum
debeant ordinare
etc.
1904, 64.
810.
már Kalic
2
Okit.
XXXVII.
Okit.
XXXVI. Szokol vára a
Brácsa rjeka balpartján
torkollik a Bisztriczába. (A
Todjevac)
ugyancsak
1.
cons.
Lib.
Rog.
regis
A
török-
„Trés qui
Hungáriáé pro
Vj. is sejti: Provjest Hrvata.
1.
3
tartozik s a
azonkép a
szultánt,
engedte nyugodni.
responsorias maiestati
literas
facto Mathie Vojsálié 1476." Ezt IV. Zágráb
a
elvesztése
zvorniki kudarcz Mátyást
a
focsa
focsai
focsai járás mrezsicsai fekszik.
— kalinoviki
A Brácsa
országúton.)
járásban fekszik
a
községéhez
Ocerkevlje-nél
Toljevac
Hrcseva
mely nem messze Popov-mosstól ömlik a Szutjeszkába. Szdmobor a niczai járásban fekszik a
csaj-
Borovszka planinán a Drina jobbpartján, szem-
ben Usztiprácsával. Milesevo ténetileg nevezetes helye.
(ma
balpartján,
a
novi-bazári
volt
szandzsák
egyik
tör-
123
nek az volt a baja, hogy
Byzáncz
vagyis az
integritását,
egykor odatartozott országok visszahódítását gyakran kénytelenségbl, egyszerre akarta „ vágyai "-nak
lyok emeltek
korlátot.
szövdik a nyugati
megvalósítani,
Mohammed
s
bels balkáni és ázsiai Mátyás pedig már 1465-ben
nagy európai
politika
két uralkodó concentríkus
mködést
belé-
nem
Ezért
hálójába.
viszá-
tud
egymás
kifejteni
ellen.
Mátyás visszaveri ugyan a támadásokat, de Jajczán
nem
A
tud egyebet elhódítani;
szemben Mátyás nagy eredmény nincs.
zatával leges
Jajcza 1
ezen
szerepe
irány-
stílben védi a határt, de vég-
örökös
szemben
támadásokkal
mint a birodalom legdélibb
b '.ó-ben,
kívül
felmen
török hódítás
a
Védfaláé, rendkívül
fontossá lesz. Míg Szapolyai Imre volt a kormányzó, körül-
1465 derekáig, 1 kétségtelen, hogy a
belül
mennyire
nagy, Raguza értékes ajándékokkal
télye
elfog-
a jajezai várkörzet ügyeit Q intézi. Tekin-
laltatása engedi,
szlavóniai részekben
is
megtiszteli,
a
s
Nem
bizalommal fordulnak hozza.*
csoda, mert a várak ellátásának terhe Szlavóniára nehezedik,
a mennyibein telén, nyáron a sziavon
nemesek
jo
gyaival szállították oda hidegben és fagyban, olykor havasi
csapásokon az eleimet. Ez a kötelezettség maga kis
busz
telek után
nemesek azonfelül
szlavón
a
hadjárattal,
egy
tartoztak
fegyverest
Jajcza észak felé elssorban
védelmezte,
hogy
érthet,
ezért
megyére
Valkó
kiállítani.
Dráva
a
egy
felért
ugyancsak
— Száva
9 I
k
határvedelem
a
nehezedett.
Mindamellett az ország összes megyéit folytonos készenlétben tárta a veszedelem, melyet az 1463. Óta megindult küzdelem mintés
iga
I
1
Bosnae
Mátyás ac
1464
király
re^norum
július
nostrorum
kérelmére a kassai polgárokat fölmenti vértl, de tartoznak
j<>i
nények 1913,
király
Kap.
-
Dipl.
3
Kovacbich
kötelessége
czettsége
alól
t
Fölszerelt
15,
a
m.
II.
végvái
fölmenteni
Jajczába. DipL Rag.
765.
keres
.i
Imre
Szapolyai
aecnon
Sclavoi
bosnyák hadjáratban
•
iihtani.
I
Hadtört.
1.
1464 nOV. LM. i.
/_'.
Dalmatiae
.i
1.
17."'.
71
1.;
1468:
XII.
gondoskodni szlavón
s
t.-cz.
a
u.
o.
20S.
1.
a
tel-.
rendeket. Orvost
Ragnza
küldött
124
egy állandósított. Adatunk ugyan nincs rá, hogy mi volt a bosnyák gubernátor hatásköre, de adat nélkül is bizonyosra vehet, hogy összes foglalkozása a határ védelmétegyük hozzá, a határos ellenség nyugtalanításában merült ki. Ebben a harczban azután ezek a katona-bánok
ben
s
szakmás vitézekké
valósággal
tárgya
melynek egyik f-
váltak,
a fegyelmezett embervadászat volt mindkét részrl.
:
edzettség, halálmegvetés
Fkellékei a határvédelemnek az és urokhoz
való
Nándorfejérvár
hívség.
és
Jajcza voltak
ennek a magyar és horvát végvidéki harczos társadalom-
nak a fészkes
tanyái.
Szapolyai Imre után
Szobi Péter
2
1
László
Disznósi
és
a nándorfejérvári kapitányságra lesznek
Balázs valójában csak katonák,
még
bosnyák-horvát-
Thúz
dalmát bánokká. Ezek, valamint Laki
János,
Magyar
pedig a javából, igazi
balkánismer vezérkara Mátyásnak. Nem is az embereken múlt, hogy Mátyás 1465-ben nem tölthette ki bosszúját a törökön s nem oldhatta meg azt a feladatot, melynek megoldását tle várták.
Nem
czélunk Mátyás király diplomatiai tárgyalásainak
részletezésével a jajczai zetét messzire
vet
végvár ezenkori
szkös emléke-
reflektorokkal megvilágítani.
De éppen
mert Jajcza az a nyugati kerékagy, a mely körül a
azért,
küllk forognak, némileg tisztáznunk kell Mátyás 1465-iki helyzetét mindaddig, a míg törökver fczéljától eltér. Pál pápától szentelt kardot kap, 3 bíztatást és pénzt.
II.
Mátyás
módra a zsákmányból ajándékokat küld
keleti
melyeket a közszokás ellenére
ereklyét tartalmazó drága arany kereszttel
bárányokkal viszonoz. 4
A
a
elfogad
szentatya
neki, s
egy
meg fölszentelt viasz-
pápa részérl megvan a
lelkes
buzgalom, Mátyásban a jó szándék, be is akarja váltani igémelyet önszántából tett, ha tényleg megsegéllik.
—
retét,
-
1
i.
Szapolyai Imre kormányzósági tisztének
m. 159.
eddigelé 2
Nem
teljes
nem tudunk Teleki
3
M.
4
Teleki
k.
i.
a
megszntérl
I.
ellene fölhozni.
70—74.
1.
Fraknói
magyarázat, de ellenérvet
m. XI. 92.
lev. i.
bizonyossága ugyan
1.
m. XI. 120—23. 1465 máj. 26
(?).
L25
Igazában
Velenczétl,
csak
segélyt
s
Itáliától
Fridiik
III.
császártól várhat.
S mikép alakultak mények?
A
a valóságban ezek a bíztató körül-
nem
Velenczével kötött szövetség
tartozott az
ér-
zelmek közösségébl ered viszonylatok közé. Mátyás birodalma szomszédos volt a torokével s már egy század óta érzi
ozmánság
az
úgy
az
mint
tudták,
mint egyik fszállítójának, nagyobb lábon
jó
ketts játékot
mindig
kében
s
nem egyenes
Velencze
feltörekvését.
szomszédja a töröknek, haszna van belle, ha
azért a saját érde-
vele,
áll
tíz.
a
Ezt
elkövetkez
éppen
kortársak
nemzedék, hogy józan
realpolitikusok igazgatják a köztársaságot.
A
dinasztak
balkáni
Mátyás szövetségre foglalása eltt
—
'
már abban az idben, mikor
—
Velenczével,
lépett
tehát
Jajcza
békére akarták hangolni a magyar
Készben kiküldött,
el-
királyt.
ön-közvetítk járogattak a
részint
magyar végvidéki ftisztekhez, hogy Mátyást békére biztassak. A király azonban átlátott a szitán, s nem hallga!' a besúgókra, mert becsülettel állta a szövetséget.
Velencze,
mely
tárgyalásokat
hogy a signoria mint
tengeri
nem szabad
úg
Értjük,
ersébb
hatalom, az
egyezkedni akar. Csak azután
fellel
Nem
torokkel.
a
folytat
ellen-
keresztény
közérzésrl szólani, ha Velenczérl van szó.
A
minderrl
király
Moróhoz
phoro
követet
a
értesülvén, küld.
Nem
azért
nem
Emo
(Aymo), becsületes igaz ember, a
tett,
hanem
gyöngíti,
a
torok
Pedig
tudósítók, hogj készül.
1
vele,
fondorlatokra
kilép
éppen
a
most
szere-
megállapítja,
szövetségb
írban
tudatjak
A köztársaság szövetségében
elbb
nagyon
kit
ezélozva
vele
szavahih(
Bosznia visszahódítására általános hadjárat
ben nem kétkedik nének,
ChristO-
szakítani
vádolja a köztársaságot, melynek budai követe
is
hogy ha Velencze
t
dogéhoz,
akar
s
bízik
ugyan, hsegé-
azért követei, mieltt a
szemelves
értekezdés
útján
pápához menakarják
tis
Jelesül: az oláh vajda, a bosnyák cs racz furak, kiváltképen
rácz despota, kiket a törökök biztatónak.
wuagyi "
Vaíulm kérdéa
N apo
1461
i
v
126
a
tázni
Történt
helyzetet.
ez
a
1465
nyilatkozat
feb-
1 ruár 18-án.
A
pápát azután részletesen szerint
sülése
töröknek
a
az
czélja ;
és Csehország
Magyar-, Lengyel-
hogy értehogy Belgrádot.
felvilágosítja,
a
kapuját
Azután majd Jajcza visszafoglalásának
ejti
megostromolja. sorát a szultán,
meg Dalmáczia, Isztria, Itália s Németország kulMátyás Belgrádba hajók építésére fát küldött, valamint máris gondoskodott erdítésérl. Mátyás királynak ez a loyalis kijelentése egyelre elmert az csa.
simította az ellentéteket.
Másik szövetségese a nápolyi
Nagy
nápolyi
Alfonz
„minta uralkodó"
—
király.
—
király
nagy balkáni
e
XV.
századbeli
terveit részletesen nincs
miért kifejtenünk. Fia Ferdinánd, apja szándékait
st annak
értékelte,
idején
mozgatója
is
volt
nagyban
a Vukcsics
István herczeggel való alkudozásoknak, melyeknek az volt
hogy megvesse a lábát az Adria keleti partján.'2 Jajcza bevétele, s Mátyás boszniai sikerei után sem adta föl
a
czélja,
képzelt hatalmi igényeit adéldalmát „érdekkörre". Velencze
már
hogy magával
positivebb alapokra támaszkodott, s mindig tudta,
mit akar, a nápolyi versenypolitika
azonban nem
volt
mikor igyekezzék elérni. Ösztönszerhogy a nápolyi politikának Magyarország van a helye, haszna is van belle, hogy termékeit parton, Raguza útján piaczra viheti, 3 s neki török-
tisztában,
hogy
mit,
leg érezte ugyan, mellett
a túlsó
ellenes politikát kell folytatni, de
szkölködött.
nélkül
követét
A
magyar
fel
kapkodván, határozottság
Benedicto
Dalmácziába,
küldte
ajánlkozzék
Egy
azzal
de az
Corcullis
nev
utasítással,
hogy
nevében szövetségesnek Mátyásnál.
az
nagyon megörült, hiszen a felkínálkozó Ferdinánd „javakorbeli, fennkölt lelkület, hadban jártas, király
hatalmas ország ura,
Csakhogy a nápolyi
s
az ellenséghez legközelebb
„vitéz,
77—79.
1
Mátyás király
Bosnyák és szerb életr. tanúim. Mátyás k. lev. 139—141.
3 4
U.
o.
141.
1.
4
tanácsos és követ" akkor, mi-
3
levelei
esik".
1.
i.;
kor a magyar királynak fölajánlkozott (1466 július-augusztus; nyilvánságosan hirdette az 1460-ban elhunyt Vukcsics István berezeg fiainak
hogy
Ferdinánddal
jutni urával,
s
a
odaígérte neki Boszniát.
Ez
mintegy hozomány
okból
négy
ratánál, s biztosítékul
a
nekik
le
nevében Nápolyban. Mátyásnak érthetöleg nem sok öröme Mert
komédiásíz kiszólásban.
nem
ilyen szövetségesekben
Meg bonyodalmasabbá zet,
midn
is
bejákirály
ebben a
tellett
vette
hséggel tartoznak
tle azokat, a kik
Az
a
tülkomo-
„ostentatoriakar. mégis érezte,
lyan ezeket az genítik
nem
ha
öböl
cattarói
köt
várat
tette
engedjék
elfoglalhatja,
Castelnuovoi (Herceg-Novit)
át neki
el-
fejében
az ajánlatot
azt
hogy addig míg ura Boszniát
rene-
királynak
nápolyi
a
s
rokonságba óhajt
szultán
mert
eddig nincs tengerentúli birtoka,
nekik,
Vlatkónak
Vladiszlávnak,
:
Ahmednek,
gát fiának,
elide-
neki.
1
köszönet.
volt
alakul a bosnyák-dalmát hely-
berezegi család egymás magyar és velenczei hatalom Egyikhez sem csatlakoztak szintén,' mi-
Koszacsa-iVukcsics
a
közt viszálykodván, a török,
közt
nek
vergdik. természetes
semmisülése
folyománya
hatalmuk
csak
teljes
meg-
lehetett.
Mátyás
hogy segedelmére lesz a nemcsak azt
megígérte,
király
herczegovinai
független országnak. Ezzel
Félig
nyerte volna, hogy bosnyák foglalmánya közlekedési s hadi
szempontból csatlakozhatik a szent szávai birtokokhoz, ha-
nem
a
várbosznai (szerajevói) török támadásokkal szemben
elnyösebb helyzetbe
Fczélként azonban
jut.
Dalmáczia
visszaszerzése lebegett a szeme eltt. A maré liberum
s
a
velenczei köztársaság képviselte maré clausum elvei kerültek imigyen összeütközésbe.
nem
Ezért vétség.
A
segélyére volt a Balkánon,
1
1
U
lehetett
szinte
köztársaság inkább
o,
I
—
a mikor
de
az
i-
18.
Bosnyik-scerb
éppen a
Adrián
magvar-\ clenczei
a
fizetett
más
a
saját
magyar
versenytársat
l.
elet
es nem/.
királynak,
érdeke kivanta
Un. I67i— 183,
1.
nem
—
trt
128
A
de élelmes Raguzát, bármint
kis,
acsarkodott
ellene,
is
megtrte kénytelenségbl, mert az csak akkor volt veszedelmes versenytárs, ha a magyar király s a balkáni monarchák
herczeg
Vukcsics István
érdekkörhöz tartozó
narentai
kerületet
hogy a raguzai
nem
de
kerítse,
Noha a Mátyás
érte el
Velencze
uralkodó
élte
czélját.
kölcsönös
pályáján, ez a velen-
összehozta
annyira
közös
indítandó
ellen
Metkoa
és Fridrik császár közti személyes
ellentét végigkísért e két
cselszövény
fogadta
(Gabelát,
két szövetséges viszonyából elfogyott a
bizalom.
czei
szi vesén
ezért
fölkinálkozását,
magához
vicsot, Stagnot),
A
Velencze
mögötte.
álltak
ket,
hogy
egy
szó
esett
hadjáratról
köztük. 1
nem
Tett
került
ezen esetben
czia a
magyar
beszédekbl. Annyi
minden-
s német párhuzamosan alakult, st közös. A kell s nagyobb érdeke neki, hogy Dalmá-
kitnik
érdek
császárnak Friaul
e
szóbeszédbl, hogy a magyar
esetre
a
ki
mint Velenczét uralja.
királyt,
Mindazonáltal a magyar-velenczei szövetség
még ekkor
sem bomlott fel. Mátyás követei útján „csodálkozását" fejezteti ki, hogy a köztársaság magyar fennhatóság alatt álló akar megszállani
területet
s
még
moralizáltat
üzenvén, hogy a „magánérdek a közérdek
Ezeknél
a
axiómákkal
de
sokvelej,
nem
lehetett
gyönge
csontú
velük,
azt
helyezend".
elé
politikusoknál
hatást elérni, nekik csak az
er
imponált. 2 Mátyás király s VI.
Pál pápa.
1465-iki déli
hadmenet,
mozzanat ügyében indult meg az eszmecsere a pápa, Velencze s Mátyás között. A szultán, közelebbi tervek vettek igénybe, felkínálta Mátyásnak Boszniát és Szerbiát, ha állandó békét köt vele. Mátyás
Egyelre
igen fontos
^
király bízva szövetségeseiben,
st
a mi
még
ajándékait. 3 1
i.
ennél
fogadta
a követséget,
Megjegyzend, hogy a velenczei köztársaság
Gerardo da Collis jelentése 1465
m. 157.
okt.
19.
MDE.
I.
362. Fraknói
1.
2
U.
3
Gerardo de
aug. 26.
nem
sértbb, visszautasította a szultán
is
o.
MDE.
I.
Collis
351—52.
milanói 1.
követ
jelentése
Velenczébl
1465.
a szövetségnek megfelelen,
Mátyással
együtt akart békét
kötni a törökkel.
A pápa errl értesülvén, Mátyás királynak lelkére beszél. hogy ne békéljen meg a kereszténység írtéival. Hangsúlyozza a keresztény solidarítást,
fölidézi
és nagybátyja véres árnyékát, a
kit
—
kedvéért
saját kezével
Mátyás
pusztított
a
—
bosnyák
király
a
hatás
így
a szultán.
el
módjára válaszol.
reálpolitikus
szól
hogy
Kijelenti,
inkább akar háborút mint békét, pedig sokan javallják neki,
használna vele
tán inkább
a
nek engesztelhetetlen ellensége,
mindenha
védelmében
elljár.
a
atya mindenkép háborút
akar,
szent-
Mint
a török-
kereszténység;
ügyének
De
lehetetlenségre
Ha
rohanásra senki sem kötelezhet.
saját vesztébe
A
kereszténységnek.
szék tudta nélkül különben sem köt békét.
adjon
a
hogy
módot,
rá
is
és
a szent
folytathassa. 1
A
szultán békeajánlata mindenesetre bizonyság, hogy
nem
14öö-ben
hadjáratot
tervezett
a magyar batár
Mátyás mindazonáltal ismervén a balkáni ínég sikere es elkészületei mellett
tonságban. tudta
sem a
jól,
ismerte
Jól
bosnyák
a
hogy a török túler
—
sem
magát
érezte
váraknak
ellen igazándi
—
ellen.
állapot
az
biz-
érteket,
ostromot egyik
úgymond hogy a török, Konstantinápolyt bevette, nem végez Jajczával: kell neki, de nem bíztatás, ezt ugyan nem írta, meg. Ki
bír
ki
Segély
hiszi el
,
de gondolta.
pápát nagyon elszomorította ez a
.\
felelet.
ténység legyzhetetlen bajnoka nincs hadban,
Határon az ellenség,
kedik.
—
ugyancsak keserre. Majd azzal zárja
így váltja a szót
19-én kelt levelet, „Csak az nyer koronát, a
július
tesen hadakozott
Mark.
a
1
M.
híres
folyamán kir.
Mátyás 1465. X, 2
leül.
ki
V
lev.
király
püspök
knini
kezébe ez a .szigorú levelezés
kei
nyugszik"
.Felséged otthon
s
A
késedelmes-
fenyítésnek"
október I.
124.
levelei
1
2-án,
utján
került
beill
levél.
mar
a
Dráva
E levél szeptembernél
10S
109.
Teleki:
a
UK.
király
Mátyás
elbb XI.
e
revénél kelt.
132.
1.
130
jártat tábort
—
válaszában
;
ez esetben méltán
— bizonyos
gúnyra fakad.
A
még
török
a lábát sem
tette
Konstantinápoly-
ki
ki már régtl néhány bennszülött párthívk s egy két Miért nem kérdezte meg ezt a pápa tle, miért a félénk fecsegk lármájára?
Boszniában nincs egyéb török, mint
ból.
fogva
ott
szolga. hallgat
a
van,
—
—
rabolnak, s az igaz A végeken nem tehet, hát biztos-e az itáliai
be-betörnek, part,
de arról
tenger választ
—
Afrikától
el
a pápai levél írójának
leginkább
—
melyet
Budán állítólag pihent, ez a gúnyos kiszólása bántotta ?
Míg
ha Szkender bég (Kasztriota György) módjára
lajstromba foglalta volna, hány ellenséges falut égettek
föl,
hány embert s marhát hajtottak el az portyázói, kiderülne, hogy még akkor sem nyugodott. „Csak nem vehetek részt személyesen az effélében, hiszen tekintélyemet veszteném az ellenség eltt. Van nékem ellenségem elég, német is meg cseh is" így szói a király, kit mélyen sértett, hogy szemére lobbantották a pénzsegélyt, legalább úgy neszelte a pápa levelébl. Nyugtatót kinál, s elszámolást a pénzrl a legátus a tanúja, hogy hadra költötte. Apró eszközökkel :
úgymond
—
nem
módot nyújtanak
zni
Európából,
lehet a Fekete-tengerig
jutni.
—
Ha kell
ha azután sikerül a törököt kiazt nem a saját érdemének fogja be
neki, s
hanem dicsérjék érte az Istent. Komolyan is vette ezentúl is a dolgot. Gradiskába megy, s november 2-án ott üti fel fhadiszállását Rozgonyi és Thúz János zagorjei ispánt, kincstartóját, régi jó vité-
tudni,
zeit
500 lovassal a Vukcsics Istvánnal való egyezség végre-
hajtására Dalmácziába, illetleg Herczegovinába elküldte.
Tette
azon
pedig
az
szövetség ellenére magyar területet a katonai missio a sok
mert
alapon,
meg. 1
szállott
cselszövény
már elbb Velencze
ellenére
a
Míg ez
ert vesz az
öreg herczeg ravaszkodásain, s a narentai kerület helyeirl eltávolítja a velenczei
segélye az ígért
1
M.
k.
oroszlános
summa
kügy.
lev.
I.
zászlót
negyedrészére
114—15.
1.
1465
:
száll.
okt. 2.
Velencze
pénz-
Szkender bég-
lói
—
elmarad az egyesülés. A pápa pedig
gel
actualisnak
tartja
György kevés
király
nem
pénzzel,
alább
a
a milanói herczeg 1
királytól.
kapott,
mit
fel.
semmit a
tehet
a/t
S
követe
késn
is
kapta, leg-
szk
Homokba
értesült.
Jól
török ellen, azzal a
ta
deczember
t65
1
most már nem
Mátyást Podjebrad
s
300,000 aranyra lenne
évi
is
veszélyt
való fellépésre hívja
ellen
...\
török
a
1
Mátyás
23-án
fulladt
munkája. Ezért vállalta Mátyás a pápától neki
szánl
Podjebraddal szemben. Azonban a török ellen való készen-
mégsem hanyagolta
létet
hii;
l
úgy
Máj.
Tolnára
mert
9-re
nem
maradt, a török
Mátyás
el.
hogy a török ersen készül Nándorfejérvár tzik ki a hadbaszállást. A hadjárat el-
értesült,
ellen.
x-ra
jan.
jött
verésére szorítkozik.
Duna vonala
a
csak
küldetése
törökellenes
A
úgy ho.
ellen,
portyázások vissza-
a
Unna
„kérdés" ekkoron csak a
keleti
és Szávaalja, Nándorfejérvár ésJajcza megtartásában merül
azután
Ezzel
ki.
védelmi
szempontok
történetének
érdekes
lokális
a
lépnek
eltérbe.
A
magyar
Bosznia
Újlaki Miklós királysága, mely
vély, de alapjában
s
A
esze.
Hiú, :
S
ke-
a ki bánni
mellett
nagy a
Becsvágya mar
hogy ha már nem lehet király, hadd eriiessen valami hozza illó méltóságot- A macsói Font b »ág,
oda el
kezelhet"
kir
emberek
leggazdagabb
megfogadta.
józan
tapasztalata és sok a
a
Magyarországon.
nem nehezen
véve
annak szavát
tudott vele,
1471-ben következeti be.
akkoron
Miklós
Ujlaky
egyike, talán a leggazdagabb
epizódja lv
irányult,
hozzá tartozz tewsaki
a
COmese 1
nem
volt,
MDEM. \
s a macsói
1.
elégítette
381.
t'ollis
Drina-mellékj és
G.
(telcsáki) zsupa, ki.
levelei. i
i
vidékeken
nlainmt Bossna-molléki ker.
s
melynek örök
a
lak*. t.>r.'k>>k
>ar-
laki
|
helye II.
Opojevci
839,
Mátyás
(Opojfalva
1498:34 kir.
ez
iránt
I
Grktl
Vpájóca
Sierémmegyében harminexad.
fiók
kiadott oklevelet
t
ny. 14»'>7
Csauk X/16 kit.
i.
m.
Szélien
.
.
i:
132
Mátyás Jajcza elfoglalása után még nem gondolt hogy Újlaki Miklós régi vágyát teljesítse megadatván neki a bosnyák királyság hn óhajtott méltósága. Joggal tartott tle, hogy abban a szövevényes délvidéki szervezetben még egy tényezvel kell majd számot vetnie. Mert ha Ujlaky komolyan veszi ezt a tisztet, esetleg ismét felszínre arra,
;
juthatnak a pártoskodó elemek.
1471-ben azonban, mikor a Vitéz János
Kázmér
delmes fölkelés
akarta Mátyás
herczeget
lengyel
szította vesze-
megunva, be-
helyébe királynak, Ujlaky a sok várakozást
a király ellenesei közé.
állott
Mátyás
magához
mesterfogással
király
hajlította
a
becsvágyó nagyurat s megadta neki a már 12 év óta óhaj1471 július második felében tért vissza tott méltóságot. Morvából s els dolga volt Ujlakyt megnyerni. Miklós úr még jó tanácscsal is szolgált a királynak, hogy várja meg türelemmel, míg a pártatlanok vagy habozok mellé állanak. 1 A bosnyák kir. méltóságnak az akkori magyar közjogi rendszerbe való illesztése azonban alkotmányos úton ment végbe. A király ugyanis az 1471. év szemptember els felében Budára összehívott országgylés elé terjesztette
az ügyet
s
consenso
„con
így
baroni ha creato re de Bossina".
hogy magyar törvény, ján nyerte várait,
illetleg
2
de
tutti
prelati et
Tehát bízvást mondhatni,
a
szt.
korona joga alap-
a méltóságot. Ezenfelül az aurániai perjelség
el
melyek Jajcza fenntartására
birtokába bocsátotta a király.
ság mint közigazgatási terület
A is
szolgáltak,
szlavóniai és rábízatott/
ugyancsak horvát bán-
1
Ujlaky Miklós megkoronáztatása Jajczán
menend,
e
volt végbe-
1471 november 10-én. Vájjon
így hírlett
általán
mely koronával koronázták meg, arra kétségtelen bizonyosságú adatunk nincs. 4 mikor
s
1
Bonfini
alapján említ föl
mény
:
Dec. IV.
néhány
lib.
III.
Bonfini az Ujlakyakról szóbeli közlés
részletet.
2
Okit.
3
1472 augusztus 28-án macsói bán
4
A Corvin János és
XL. Ragusa város tudósítása, Ferdinánd nápolyi királyhoz.
II.
s
Ulászló között
azt a föltételt tartalmazza,
Szlavónia bánja. kötött
hogy Corvin János
farkashidai egyez-
ünnepélyesen
meg
A bosnyák
czímmel azonban csak az uszorai birtoklása, pontosabban szólva örökletes királyi
bánság várainak
Teocsáké, Thoricháné „Conies perpekapitánysága járt tuusdeThelchak", melyet Macsótól átkapcsoltak. Jajcza, mint alatt állott bánság, azonban a király kinevezte bánok iga :
s
szorosabb
az üjlaky királyságával
nincs.
tetése
:
A gazdag mágnás beérte vele. hogy az udvarnál az háznagyok eltt ült,- 38 uradalmának középpontja Újlak (Illók) maradt, s Budán a király mellett tartózkodott. A viszony Mátyás és Ujlaky között, özv. Hunyady Jánosné elrelátó gondoskodása által is, valójában 1
I
ségessé király
Ennek
vált.
elete
asszonynak
okos
az
folyásában sokkal nagyobb 7
róla
tudunk.
lelki
fiának vallotta.
1
4
május 7-én A bosnyák
'J
volt,
Ujlaky
a
ma
Miklósi
ezért
király
szerepe a
mint a mit
ünnepélyesen
hogy Mátyás királynak s a szent koronának fogytáig Úgy , mint magyar és bosnyák várainak kijelenti,
élte
vár-
nagyai hívei, ellenségének pedig ellenségei lesznek. 8
Ez
ünnepélyes
az
kijelentés
bizonyos
bogy Mátyásnak igazán híve. Az természetesen máskép viselkedik az
elismeri,
Kifelé
október 14-én a ragusaiaknak
—
is
melegséggel volt haláláig.
lij
úgyszólván
1472
király.
— kormány-
programmot ad. ..Nem a magas méltóságok után való vágyakozás úgymond hanem a katholikus urak és egyháznagyok nagy kérésére (!) vettük magunkra zati
—
—
,
t
gondot."
Nem
Bosznia
annyira
katholikus vallás védelme
ben Gara Gál, a
kit
következtetni, hogy Ujlaky t 1
állítólag
val sel
Lrinci
Ann.
1.
Katona
Bonfini, II
Bosnyák
Reptni
II.
1\'.
I
és .
a
i
Ebi
Dec
lehetne L.
korában már mint
fiatal
vekkel
meg, Dicséretes viselkedc
szemben *
ki
,ut moris est".
megkoronázták, okit.
is
80,000 arany érték gemmákkal
jelenik
•
a
iiu,
inkább
Megbízottja e
czélja.
hallgassanak m<
amint szokás
oronáztatni,
mint
igazgatása,
./:
1\
bontott
illetlenkedj len|
lil
2.
tb.
I.
ad
1
nemet
I
kiadfl
Pi.iv
:
134
Nem '
emléke.
is
bosnyák királyi ténykedésének sok nagy és úgylátszik jól kezelt
maradt
czímmel,
a
Élt
vagyonából segélyezett egyházakat. Fia csupán a bosnyák herczegi czímet viselte, s csak
fvárnagya maradt az uszorai
váraknak.
Érdekes
melynek
maradt
episodnak
a
czímzetes
királyság,
jelentsége van. 1
tisztán csak életrajzi
4.
Török
Mátyás
király nyugati harczainak természetes
bosnyák
kezménye, hogy a török hatalom, nem
diverzió,
tosan,
'
eiienkiráiy
is
követ-
mindig czéltuda-
hanem ösztönszerleg nyomást gyakorol a hosszú A magyar védelem, bármennyire meghelyét az egyes veszélyeztetett pontokon, nem elég
déli határvonalra.
megsegéuése állja
hogy minden
hathatós,
betörést
megakadályozzon.
íme,
1472-ben a magyar védelem ellenéreatöröknek sikerül Nándor-
90 km Szabácson 2
fejérvártól
építeni
egyfell
Szendr
nyugaton szegi be
(a
(Sasion), s a
magyar
palánkot
déli
fersséget
új
rablófészek
másfell ez az
keleten, s
ers
104 km) egy
Száván
Szendr
ertleníti kifelé hatásában.
a
onnan pusztítja végig a temesi vidéket Nagyváradig 475) a merész Ali bég (Angelosz Mihály fia), a ki úgylátszik örökletes vajdája lett ennek a töröli végvidéknek. Ilyetén állapotát látván az országnak, Mátyásnak nemveszedelmesebb, ( 1
maga érdekében
csak a kereszténység, de a
is
mozgósí-
tania kellett hadait. Ismét elkalandoznánk a tárgytól, ha
1475
—
76-iki
hadjáratának
körülményeit ideiktatnók.
részletes
Nem
is
hadi
és
szükséges
a
Mátyás
diplomatiai
b
beszéd.
Ugyanazok a mozzanatok merülnek fel ennél a hadjáratnál is, mint az elzknél. A szultán mihelyt értesül, hogy a király személyesen
áll
hadai élére:
7
— 12
évre
terjed
fegyverszünetet kínál, ha a török seregnek szabad átvonulást
enged Horvátországon 1
Az Ujlakyak síremlékeirl
s
Dalmáczia területén
nyugat
szerz
értekezését. Ujlaky
palánkot Nándorfejérvár közvetlen
szomszédságában
1.
Arch. Ért.
Miklós f 1477-ben. 2
is
Egy
efféle
akartak építeni, de czéljuk
Triessino 1914.
nem
sikerült. 1471.
Frammenti 44. Archeogr.
135
felé,
nek
kihágást.
matiai
kar
lyozza.
A
természetesen
béke
a
azonban
két
ezenközben
Konstantinápolyban.
iránt
nem
hallgat a
megindítja hadat. Újból megtapasztalja
s
hatalmak
hogy a keresztény
azonban,
hangsú-
érdeket
keresztény
a
követ-
velenczei s római diplo-
akarja elhinni ezt a pertidiát,
szultán ajánlatára
elmarad.
mköd
köztársaság
tárgyaltat
nem
király
A Budán
velenczei
követével
A
nem
kötelezvén magát, hogy a király területén el
segélve
pénzbeli
1
Hadi tekintetben Mátyás megvédi Ugyan a
deli határ-
eredménykép azonban csak Sza vételét mutatja lel a hadjárat.' Mikép eshetett meg, hogy a török Nándorfejérvár ko/.eleben, a macsói bánságon át. a Drina közelében varat épít s Mátyás király, hogy a Száva vonalát védje, a magyar határért kénytelen viaskodni A válasz csak akkor érthet, ha tekintetbe vesszük az akkori török-rácz-bosnyák hódoltság bels viszonyait. Az oszmanliknak nem volt annyi emberük, hogy a rácz és bosnyák területeket a maguk tisztjeivel igazgattassák. Egy csomó rácz és bosnyák fkenéz, ha túszokat állított vonalat, tényleges
:
megmaradt uradalmában,
Konstantinápolyban,
módjára, haddal tartozott reszt venni a ban.
Ezek
határmenti
a
nyok aránya
szerint
a
vajdák
majd a
török,
a
hadjáratai-
és
politikai
majd
hbéres
s
szultán
erö^
magyar rendre
hajlottak.
már
lics)
147ö
az
Ilyetén szerepet játszik a
—
76-iki
hadjáratban
török-bosnyák király: Krisztics (Vo
említettük
Mátyás. Ekkoron, úgylátszik, máris kereszténynyé
vagy legalább
is
czéljanak elérése után
akar'
lett,
lenni.
Értesülvén Mátyás elkészületeirl, hat femberével együtt neki,
fölkínálkozott
1
MDE.
II.
veljúk. mert oly
ember
írhatta
_'7!i
sl>
hségére
283
-t.
tér.
Mátyá
1.
ondolatmenete,
87. s
a
kiváló tanulmányát, a
nostra,
et
cam
hoc
besúgtak
Árulok
I
levelének
I
„quía pro certo sciat omnis homo, v|uod nos,
hominum". 286 Errl,
.
magyi
nolumus perdere regna '
hogy
esse
in
m
poterimus,
derisam omnium
1.
hadjáratot
Hadt.
K
ülményekr
meg( >.
1.
lánki
D.
136
szándékát a töröknek, mire hadat küldtek (?!)
rá
s
hat várát
ostrom alá fogták.
A magyar király meghallgatta kérését s Matucsinai György 1 kalocsai érseket meg Báthory István erdélyi vajdát megbízta, hogy szorongattatásából mentsék ki ezt a bosnyák
„királyt".
A
felszabadítás sikerrel
járt.
3-án reggel érkezett az izenet Budára, hogy az
vajda hada megfutamította a törököt.
úgy
járt ezzel
A
1476 július érsek
s
a
csak-
török tehát
a teremtményével, mint a királyságban el-
deivel, a kik mihelyt lehetett, elállottak melllük.
A magyar
király pedig fölhasználta az alkalmat, s ezt a lokális ténye-
zt
belevonta bosnyák szerz politikájába.
is
A
hadjárat
2
körülményeirl nincs tudomá-
közelebbi
sunk. Jajcza s várai végvidéki helyzetükbl kifolyólag bizo-
nyára szóhoz jutottak most
Gyzelem
is.
évadján a kapi-
tányokat úgy sem lehetett visszatartani. 5.
a déii végek harcza 1480 " ikl bosnvak nyár-
gaiás,
Mátyás
személyes
A
XVI. századbeli magyar végvárak folytonos csatá-
rozásokban
jellemvonásai kapitányainak megedzett r ° J
még
marczonább körvonalakban tükrözdnek le XV. századbeli e iödeiken. A szomszédságot Nándorfejérvár és hátmöge, vala-
Daud bosnyák mint Jajcza s Szarajevó között pasa,
3
A
érzés.
nem enyhítia kölcsönös
török Boszniában a rossz földeken
teket s a
még szegényebb
széd tartományokra, jobb
levente-
tengd
kme-
pásztorokat uszította rá a szom-
földet,
gazdagságot ígérvén nekik.
Erre azután, mint az éhes farkasok falkája, azonkép rohanták
meg
a keresztény hódoltságbeli népet.
Ebbl
értjük azo-
mely nem ismert irgalmat. Embernek kellett annak lenni, a ki a Verbász rideg völgy-szorosai között ólálkodó ellenségre szakadatlanul figyel. Ezen a vad
kat az irtó háborúkat,
tájakon többet éhezett
s
fázott
a
harczos,
mint bárhol a
szent korona területén. Ily
körülmények között a folyton fenyegetett végeken
éppen olyan bizonytalan 1
Századok, 1893. 121.
volt a
rohamosan gyérül telepesek
1.
2
Okit. XLIII.
3
Ezeknek Takáts Sándor emelt maradandó irodalmi emléket.
élete
A
is.
idekerült bánnak,
ki
Ezért csak olyat tettek meg, a
A kényszerség
háborúban
valójában
a végeken
ki
ntt
hogy Jajczában
megkövetelte,
élt
nag<
független
legyen a bán minden polgári fennhatóságtól, csakúgy, mint
Nándori 'ej érvárt
úgy nokká
ennek
viszonyok
következtében
bán kizárólag katonai
jajezai
a Szlavóniával
s
lett
A
is.
t
hogy a
alakultak,
Horvátországgal
és
pari
való
czímzetes kapcsolat tényleg megsznt.
1480-ban a
szendri
a
vitézségérl
nevezetes Dóczi Péter,
együtt Nándorfejérvártt
testvéreivel
bánná
jajezai
törökökkel,
éveken
a
Dolga
lett.
ki
hadai;
át
akadt
menten.
Mátyás király külpolitikája nápolyi Beatrix- szál való házassága következtében az eddiginél is nagyobb távlatra papának Nápolyival való
Belevonatott a
nyílt.
bel
nyába. Velenczének külön utakon folytatott szövevényeibe s
hovatovább bonyolultabba lnek
német
a
császárs
való ügyei.
A vez ban rút
Mátyással ismét békélni
alapjára helyezkedett.
A
Mátyás ideges,
Tudta, hogy
történt. :
1
a török es a császár ellen egyszerre i
melyben
a
használta
pillanatot
ketts hábo-
s
nem
a szultán
mintha
s
az ügy megtárgyalására.
Mohammed a
viselhet.
levelet
király
a
ennek következtében a szultán
s
Ugyanis
fel
dolgot,
a
forgatja
úgy
taná a békét
hogy
kedakart
szultán jól értesült mindarról, a mi a budai udvar-
E
a
magyar küls viszonyok
török porta politikája a
alakulását fölhasználván, az inter plures litigantes
ily
is
irt.
óhaj-
hajlandó
A dolog azonban nem úgy
állott,
írta.
torok hódoltságbeli
Bosznia
\
ravasz, vitéz es szívós szolgája urának, a bosnyák bánok-
koz fordult békéért, tehát az els lépés török tént.
Mindez természetesen csak
1
kérését. kis/,,.1,
semho
Mód
felett
bántotta,
Egyik
lu'ros
levelében
hogy
.t
magyar, h Ijen
.i
i
hogy
a
Rómában
jussából,
ál
M.
tör-
nem honorálták minden
1480 augusztus a
részrl
szultán tudtával tortent.
—
ugyancsak
hí
megsértik, ink.iH-' átáll a hitetlenekhez, k.
lev,
II.
138
oka az
Indító
portyázok,
szemmel
vitéz Dóczi Péterrel, s
nem egy
bármennyire
mert
volt,
török martalóczok és
a
pusztítottak
is
rség,
jajczai
kísérte ezeket
ízben elszedte a zsákmányokat.
a
beütéseket,
Ezért fordult
'
a nevezett bánhoz szabad átvonulás kieszközlése
hogy a római császár
nem
valóinak
lészen
nem
is
pasa
végett s
megígérte,
birtokai felé vonul, de a király alatt'
semmi sértdésök. A bán
pasa izenetét a királylyal területén
A
meghagyására.
a szultán
hivatkozott
Mátyás azon
s
nem
követte
A
proklamált szavát. elé állítva föl
az ügyet,
Mátyást, mert
s
éppen-
annyiszor
közérzés"
„keresztény
a
hogy
okából
kímélése
alattvalóinak
pusztítanak,
közölte a
föltétel alatt,
megengedte az átvonulást. Ez egyszer Mátyás nyíltan paktált a törökkel
séggel
mai nemzetközi háborújog ítélszéke többség azon
a
az
alapon
az
minden áron
ellenségnek
s
mentené minden
eszközzel ártani minden államnak természetes joga.
ha
a
élén a
alattvalói iránt érzett
szánalom
is
vezette,
Mert,
mégis Fridrik
császár megtörése lebegett szeme eltt, a ki szintén paktált
a törökkel, a mikor érdeke kívánta.
Daud pasa balkáni virtusával alaposan királyra. Az 1480-ik esztend telén,, márczius csapadék
volt
megesett
s
pasa,
—
a
ki állítólag
—
26-ig,
rendellenesség,
a
könny
nagyon
Száva és Dráva révein
Daud
az
ráczáfolt a
30,000
alig
hogy
a
az átkelés.
volt
emberrel
2
:i
tört
be a
német tartományokba egyfell Stiriát pusztítja Regedéig, másfell él az alkalommal, s Nyugat-Magyarországot Zalát és Vas megyét végigdúlja embereket elhajt, marhát :
zsákmányol, tették a
öl
és
rabol.
A
azonnal megjelen-
törököknek ezt a szertelen dúlását
a mit a mi területünkrl és boltak, a római
1
királynak
Az
1475
császár
— 1480-iki
uradalmainkból
földjérl
török
elvitt
beütések
„ahoz képest, álnokul
zsákmány a
nyugat
felé
ellenactiók összeállítása külön tanulmányt igényel. Truhelka lap,
csak
a
közismert
jelentések
tyázásokat. -
Bonfini D. IV.
3
U.
o. túlzás.
1.
V.
alapján
sorol
föl
s i.
egyes
elra-
leg-
a megtorló
m. 20 ilyen
— 21. por-
amúgy
1 kisebb" így szól a király. Erre
ván —
Inaiban
is
áll-
ama
ieréb Péter vezényelte a Szapolyai István hadosztályokat, melyek Stiriában Fridiik császár ellen hadaés
l
a Daud rabló hada üldözésére küldi. Csakhogy Daud pasa mar elmenekült. „Ma nem repül olyan g san, megtanítottuk volna, hogy mely fejedelmeknek mit
koztak,
merni,
lehel
Daud
megtartani
kell
hogy kész
kijelentette,
valamely
A
véleményében miután
nesztett Jajczába,
—
király
közben a
király
folytatta a
az értekezdések megkezdésere.
máskor betegséget
tárgyalás
nem
„rokom eru"
a
király
nem
bekét, de pasájával
elégtételt
s
színlel,
azzal
I
meg
s
kell
búvik
így
várki
a
alól.
Mátyás tudja,
sem embert
túszokat,
nem
választ,
emberét.
pasa
a
védekezik, hogy emberét a portára küldte nia a
Mátyás
Fridiik elleni hadjáratot.
Daud sem
me-
a szós:
napig,
küldötl
biztost
meg-
mködni. Azon-
fog
Várja a mai
de
—
úgylátszik
embere Ugyancsak Jajczaban várta
király
is
czéljából jelöltessék
hogy
föltételezte,
igazán a beké megkötése erdekeben
azt
Egyúttal
teljhatalmú
s
királynak,
a
irt
kart megtéríteni.
a
megbízott.
bízott kapitányai
ígéretet."
a/.
rögtön
tartván,
hogy az állandó béke megkötése
kerte. ki
mikep
s
bosszúállástól
szedeti
magát.
rá
Ez nem
ÓSZeg
pasa
a szultán
Ma
büntetése.
Ma
azt
a
eleve
így
azonban kénytelen
ellen
irányuló actio, de
rendeli vissza a seregéi,
venni.
akarja
szultánnal
beket
szultán
a
embereket
küldjön hozza tisztességes, megbízható
s
akar,
errl
tegyen választ.
Ez ban
a
levél
íratott.
Budáról
s
kelt,
nem
Válasz erre
valószínleg június havá-
Augusztus
érkezett.
hóban a
király elhatározta, hogy végét szakítja a bosnyák beütéseknek.
Mindez pestis-járvány
augusztus
1480 dúlt
az
buda-visegrádi erdségek tanyázott
s
srjében
vadászgatotl augusztus
tevén a hadjáratra. Mint a délvidék
alkalmával rendesen, most 1
M.
kir
küliiuy.
1
is
eltt
hava
országban,
történt,
hogy
úgy
a
kerülte a bajt.
király
a
Ezekben tekét
2
ellen
intézett
hal
lassan gyülekezik a had. ni
i.
h.
Oklt.ir.
140
Augusztus
közelében
Perlak
3-án
l
28-án
majd
Lendvára,
ér
Dráva-révnél
a
szeptember
üti
táborát.
fel
nagy vízáradás miatt jó darabig kellett vesztegelnie, míg
A
három hetet tölt Zágrábban, míg Kosztajniczánál átkelhetett a Száva
hidat verhettek. Októberben
annyi ideig
tartott,
—
—
Orbász megye Hadával 16,000 emberrel (?) Banja-Lukának tart. A török portyázókat szétkergetvén, a Verbász folyó menti völgyszorosokon át november 18-án Zvecsájnál, november 26-án pedig Jajcza közehídján.
2
illetleg
lében, Grebennél táboroz.
3
Míg ezen a nehéz úton hogy a zsákmányoló törökök a
tudósítói
haladt,
jelezték,
király küldte végvári
(jaj-
horvátországi) csapatok ell „úgy elrebbentek, mint
czai s
A
a madarak".
portyázok zöme
ban a mintegy megbízott
sükkel
fbl
kétezer
huszárcsapat
elmenekült. Azon-
tehát
hátvédet
álló
még
az
üldözé-
200
elérte és
hijján
levágta.
Ezt a gyors munkát abból érthetjük, hogy a magyar lóállományt mindenféle terepre kitanították, „ha mi külföldi s
más nemzetbeli idomítókra csehvel,
törökkel, némettel,
szorulnánk,
—
úgymond 4
nem
lengyellel
oly szerencsével". Hadratermett lovakkal, a
—
volna
jártunk
metyek minden
körülmények közt lábállók, árkon, bokron, hegyen, szakadékokon üldözték az ellenfelet. Ilyen elemekbl állott a bosnyák végvidék rsége. E siker után a király arra szánta magát, hogy fész1
M.
k.
lev.
k.
42
II.
— 45.
Veronai Gábor (de Rangone) egri
1.
püspökhöz. 2
1480 nov.
Zave" Mk. 3
k.
lev.
1480 nov.
69.
montibus Bosnensibus**. Fraknói 26.
V.
:
prope
Mátyás
oppidum Zwechay
élete
—
295.
in
1480. nov.
„Dátum in Unserm Here Zenagt bei Grebenn". Teleki XII. 142. 1. 4 Mátyás király keltezetlen levele (1476—90 között) sógorához,
Ferdinánd nápolyi királyhoz, a
ki neki
„czirkuszlovak" betanítására. M. lovakról
van
fluminis
1.
„in castris nostris
18.
vadum
nosíri ad
exercitus
castris
„in
6. II.
:
egy
levelei
lóidomítót II.
367
Makuíer
:
Mon.
küldött
— 68.
Frammenti Archaeogr. Triestino 1913/14. 41.
a törököknek, de a
érnek.
k.
sz.
11.
—
tánezoló
A magyar Jó
lovuk
nagy rablásban elfáradtak, a lovasok nem sokat
SÍ.
Mer.
II.
158
— 59.
11.
141
Vár-Bosznában személyesen veri fel a törököt. Közazonban értésére esett, hogy távollétét Fridrik császár ben majd kihasználja ellene. Tervet e hírre elejtette s egyebet határozott Kiadta parancsban, hogy az elreküldött könny kében
:
lovasság
huszárság)
(a
meg
Jajczánál
felett
hadiszemle. Valószínleg
meg
tartassék
Carevo poljen melyen személyesen jelen volt. a
a
ejtették
jajezai
1
a „histrát",
hogy a könny lovasok dúlják ve^ig minden erejükkel a bosnyák hódoltságot. Azután visszaindult a Szávához. A Szaván
A szemle
után akkép
rendelkezett,
I
pápának megható
levelet,
melyben
szép szóval
engeszteli a császár ellen való méltó
haragját.
A
túl
vette a
akkép
tervét
meg
állapította
csapat verje
ezután, hogy
hadjárat
elreküldött
meg derekhadával majd
vágja a törököt,
s
az
utánok vonul.'
Azonközben meghagyta
a
ha majd váratlanul rajtuk
üt,
el
sorsát, hisz rettegtek és féltek a
A
megindult
Jajczáról
Mert jelenléte,
dönteni
togja
nevétl.
három csapatból
hadosztály
mclléki (tuzlai kerület) hadaiból,
Egerváry
szlavón bán contingensebl és a Dóczi
Vévén el
Kiszelják
tele
Jajczát
király
Szut|oszkoban
a
értesült
161*70 km,
Mátyás
Travniknak
s
kerültek eleje. Jajcza
1
és
hangon
1'::
a
levél
követeli,
fzi még. gyenge
nem
és
irja
jan. :
24-én
1481
Zágrábban
hogy
a
át,
kelt
333.
II.
kelt.
A
papa támogassa jogait
válla
támogatás nélkül nem
többi
r
méltányolja
^okra megy. NIKI..
II
bírja
—
el
ir.i-
ere-
dichus, duro
11.
levél s
köz<
torony
levelében
,quia nos sicuti supenoribus
november 6-án
sebesültek
(Várboszna)
azonban a hegyeken
1481
—
mikor
támadásról,
a
tény fejedelmeknek vele szemben elkövetel
aranynyal
•
Buszovacsa
tartva,
Szerajevó
Jajcza agebamos". Wiss. Mittb. aus BH. -
bán
jajezai
— 4000 harczosból.
nyargaltak. Oly titokban haladtak, hogy
pasa csak akkor
távolság
horvát-
parancsot hadai, valószínleg november
a
hagyták
László
Péter
mintegy 3
vezérelte végvidéki dandárból,
in
hadjárat
a
Brankovics Vuk deszpota, magyar zászlósúr drina-
állott:
detije
hog
jajezaiaknak,
személyes vezérletérl sehol szó ne essek.
a terhi
-
k
142
nyában 136 km. Lóháton 34 óra A vezérl kapitányok levele
tenni.
meg
alatt
szerint
az
lehet
24 óra
utat
nyar-
alatt
galták be az utat, de ez téves, hihetleg a várbeli „deák", 1 a kinek diktálták, félreérthette az idt.
A
sereg Szerajevó
A pasa
termett.
hogy
megrémült,
annyira
támadástól
eltt
a
menten
váratlan
hegyek
a
közé, hihetleg a glaszináczi fensíkra menekült.
A
hadak három napot idztek a város
jajczai
alatt.
Ezalatt felgyújtották a várost, a pasa kincseit megszerezték s az egész várbosznai síkot (Sarajevsko polje)
végigdúlták
Egy pénteki napon délben visszanyargaltak. A pasa idközben magához tért s összeszedvén hadait, megés felégették.
támadta a királyiakat, de azok megszalasztották.
Éjjel tábort
Daud pasa nagy gyorsasággal' magához
ütöttek, szombat napján felszedték a sátrakat.
ügyes csatázó
vezér
lévén,
vonta drinamelléki lovas- és gyalogembereit
hegyeken
magyar csapatok
át a
(hihetleg Kiszelják és Travnik körül)
s ott
Mikor a csapatok
hidat elpusztíttatott.
s ez
utóbbiakat a
egy hegyszoroshoz
elé küldte
egy gázlón ide
át
vezet
kétfell
értek,
támadt rajok a török. Mindkét részrl sokan elestek
küzdelem egész nap csapataik s lovaik
A
ütöttek.
tartott.
Látván a
ellankadtak,
egy
királyi vezérek,
védett
helyen
törökök közelükben szálltak meg, úgy
két tábor
egymás beszédjét
a királyi
csapatok
a
tábort
hogy a
hallhatta. Ott éjjeleztek,
„néhányan"
közül
s
hogy
megszöktek.
de
a
Dóczi
Péternek jutott a feladat, hogy visszahozza a szökevényeket.
A
törökök észrevették a zavart, rajtok ütöttek,
úgy hogy
Dóczit elvágták a fseregtl. Dóczit a horvát báni
gens
vágta
ki
2
a
bajból.
Vasárnap
lórakaptak
contin-
hadaink.
Daud pasa fia vasárnap rajok támadt, de sikertelenül, mert legyzték számos halott és fogoly bánta e támadást. A török derékhad Travnik közelében Daud pasa vezérlete ;
alatt
készült a
dönt
harczra.
szabad mozgásukban 1
A
annyi,
hogy
történt. 8
mieinket a sok török fogoly
jelentés csak a napokat jelzi s így tág
Bizonyos
tiónak.
A
zavarta, tehát mieltt csatába eresz-
Bonlini D.
W.
Lib.
VI.
a
„raid"
1480
tere
van a
combina-
november els felében
kedtek volna, valamennyit
pasa
a
vereséget
teljes
A végs ütközetben
levágták.
Szkender
szenvedett,
fölös
számmal
volt a halott,
a
1
napon
a
Daud eladása
nem esnek
neki oly m<
pasat RaStÓl elfoghatták volna.
király
nyár
szerint a
mindössz<
napot vett igénybe (szerdától vasárnaj török és bennszülött esett
emberei
(!)
•
ugyan, hogy hadai munkát végeztek, de joggal kii
prédavágyukat. Ugyanis, ha
rablásnak.
A
kelt
Mátyás elismeri
a pusztítást illetleg derekas solja
a
s
sem.
királyiak közül egy
Ezt jelentik a vezérek egy szerdai
tésökben a királynak.
vajda
A törökök közül
kádi elesett, azonkívül sok fogolylyá csenek.
A
el.
szesen
10
sok összeütközés folyamán
nagyobb terjedelm zsákmányt ugyan elhányták,
a
de az értékesebb holmit megtartották, ide értven népet, melyet, a levágotl fegyverforgatókat letudva, kal
maguk-
hoztak.
Mátyás november 26-án Greben körül vette hírül a Most már a király vezette derekhadra került
történteket.
A Boszniából érkezett jelentések azonban egybehangzóan úgy szóltak, hogy a jajezaiak alapos munkát végeztek. Az a kevés bennszülött, a ki még életben a
volna
sor.
maradi, a Drinan hatatlan
Ráczországba
ál
menekült, vagy
erdségbe húzódott. Csak még
maradt meg epén, de utóbb ezeket
hat
erd
jár-
A
felégették.
is
a
(város!) por-
tyázok végignyargalván az országot, ujabb útjokban mindössze 40 gyermekei találtak, e/eket is elhoztak. Ily körül-
menyek
közt
nem
látta
érdemesnek,
hogy
hiába
hadait
fárassza. 8
íme egy azonkori irtóhadjáratnak a képe. Természetes, hogy sok benne a túlzás, mert Daud pasa azontúl is vitézkedik s Vlatkot, a Szent Szava herczegel pár hónappal ezután meggyzi, úgy hogy Castelnuovóig telen visszahúzódni.'
1
s
levele
okit. Okit.
1
Az
erkölcsi hatás
:
fváráig kény-
kétségtelenül nagy
I.XIII.
XI. IV.
Mátyásnak
ágrábbao
1480
decsemberben
kelt
pápához, s
vei jelöli
okit.
meg
XI. VI.
1481
jelentés
június
Me>
15.
\
csata :uiet
helyét elferdített .i^its,
Metime.i
helynév
.._;•<-
144
volt,
es is
de öt nap
alatt szét lehet
ugyan rebbenteni az útba vlachok
radoboljei
népséget, a poljicai és
(pásztorok)
sem
behódolhattak, de teljes pusztulásról szó
lehet.
Fényesebb ennél a Kinizsi Pál szendri vállalata és a Dunán naszádosokkal kivívott gyzelme 300 török fejet küldött s 60,000 (?) rácz családot telepített ki marhástól a :
1 ráczországi területrl.
A
mégsem hangolták örömre. 1479
királyt e diadalok
november 14-tl 1480 karácsony napjáig tizenegy ütközete csapatai, egy esetet letudva, bár nagy volt a törökkel áldozatok árán, de mindig gyztek. Még jobban fogyott az ember a járvány miatt. A török, igaz hogy legalább 30,000 embert veszített, de ha nem sikerül teljesen elér t;
nem
leníteni a szultánt,
tartós a siker.
nem
elmaradt, e nélkül pedig
h
Az
ismét
igért segély
lehet háborút
Ez
viselni.
a
Érthet tehát, hogy a jajczai diversio viszonylagos meddségét mélyen fájlalta. A pápát menti az a körülmény, hogy az olasz fejedelmek cserbenhagyták. helyzetnek a
képe.
Velencze éppenséggel
bl
ekkor jó lábon
Balázs
nem
szent, de egészséges önzés-
hanem
Sógora,
portával.
nemcsak hogy nem
nápolyi király patokat,
a
állt
Otrantó védelmére
vezérlete
segélycsa-
kért s kapott
fbl
700
alatt
Ferdinánd, a
küldött neki
álló
magyar
is
Magyar
csapatot.
2
Ugyancsak keser a király Rómával szemben. Fölemlegeti, hogy egy keresztény fejedelem sem tett annyit a keresz-
A
ténységért.
ha
gálatot,
nem neki tesznek szolmegsegítik, hanem maguknak.
keresztény fejedelmek török
a
ellen
Megunta már a sok intelmet a kúria részérl, ismét az a 1
191
gyzelmes hadjáratáról 195—98. 1481. X. 1. Mátyás
Kinizsi
— 95;
pökhöz. lete a
II.
— 85.
181
magyar
11.
11.
férfiak feleségeinek újra
ként a pápát -
M.
is
k.
Fontos
lehessen
is
M.
II.
püsrész-
k. lev.
II.
lakosokat
50—52.
11.
telepíteni.
ellen-
M.
k.
a rabságba jutott
nsülésérl. A Kinizsi hozta zsákmányból egyéb-
részeltette a király.
lev.
tének Zágrábból.
V. ö.
lt.
egri
hogy Magyarország benépesítésére
erhatalommal
50—52.
II.
k. levelezése
Gábor
király 1480. decz. 23. kérelme, melylyel
Mátyás
a pápától felhatalmazást kér,
levelezése
XLIV. M.
levele Veronai
V. ö. Magyar-szerb összekött.
beltelepítésnek
séges területrl
Okit.
II.
95.
1480
XII.
23.
Fontana
Ferencz nápolyi köve-
145
hang
meg
érzik
fenyegetdzik.
mint a mikor a „hármas kereszt" -tel
levelein,
1
idáig jutott
a „keresztény liga" katonai vezérletével
el
annyiszor megbízott hadvezér. 2
6.
kemény
.\
hadjárat,
noha sikeresnek mondható, egyaránt
megviselte a királyt s hadait. Mindamellett Úgy a
mint a katonai helyzet csakhamar
kedvezen
politikai.
A
alakult.
kánon, ha sikerül egyesíteni a törökellenes erket, volna
lehetett
május II.
Mohammed
elérni.
Birodalmában
5.)-
nagy
nagyot
meghalt
szultán
Bal-
(1481
kavarodás, a trónutód]
a
Dzsem herczeg között alkalmat nyújt A torok vezérek egymás közt
Bajazid es öcscse,
a hatalmak beavatkozására.
A
meghasonlottak. „mert
Szófiában,
hogy
azt
török
is,
le
a
sem
rumili
beglerbég
nagy
magyar
királytól
annyira
lehel írni". Boszniából
gyújt fél
torok,
a
menekül az a kevés
van, a bosnyákok egymást gyilkoljak, rabol-
ki ott
nak, mindenki
,i
Mátyás
eltt
neve
Mátyást
hívják.
a helyzet a
magyar
lebeg,
Mátyást akarjak/' Katonailag
meg annyiban kedvez
kitn
királynak, mert négy
hadvezér
Oláhország és Moldva határán és
Balázs,
parancsnokok
István,
RáczorSZ
deszpoia és
apósa, a volt bosnyák bán. Ilyen
Kinizsi
alatt
rendelkezésére
Pá^ Brankovics Vuk
Bosznia ellen Kinizsi
Magyar
/:jt!i<>ri
all
bátran vihette offenzívába kipróbáll
\
I
hadsereget a király. Ismert dolgokkal °
Matvasnak egyfell °-'
a
ha
Hc kc
csa-
rik C
eladásunk folyamát,
tarkítnók
papai székkel, másfell '
Fridiik
, -.ok
,
\
bonyodalmas küzdelmet érintvén, eltérnénk bosnyák kérdéstl. A király politikájának a/.t a kelet: fonal,.' S
árral
-,1-
V!',-» III I
font,
a nyugi
szünet a
\
I
U.
o.
II.
n:
70-71
Arch. Triestíno
vii.
3
XI. VI.
Okit.
;
Prammenti
II.
90
95.
relativi I.
II.
álla
v
'
situati all
cl
Jajczahel; 1, "">!** 3 r\
m
eltérbe 1
U 7 Y
ver '
mindig akkor, a mikor kedvezen alakultak a
1
V
1
1
óta
"
riJ-
al4 had
való
mehet uralkodása kezdete el
;
A
II.
t"
János '
14<>
a
Teljesen elhisszük
mikor 1481 már-
a
királynak,
járat
hogy ha a bosnyák hadvolna, hol lenne már? 1 De alkalmával megsegéllették
még
úgyis megtette, a mit tehetett, a töröktl szorongatott
czius 11-én azt
a pápának,
írta
Vlatko (szent szávai örökös) herczegen mindenkép akarván segíteni,
st kemény
2
országban a török
támadással
offenzívába Pál
Kinizsi
ellen.
Rácz-
lép
diadalainak
szerbiai
Mátyás hadjáratainak sorozatában fényes hely jut. Eltekintve zsákmánytól, harczi dicsségtl, értékesek azok az erkölcsi hatások, hogy a magyar hadaktól félt a török, a délszláv
eredmény Boszniára sítja
az
De
kihat
siker
szerbiai
az
bizto-
hogy ezek a hadjáratok
hanem
katonai mérkzések,
mozgalmak. A földjét elveszi,
maga
mert minden
is,
fölösleges hangsúlyozni,
nem csupán
török
de
embert,
telepes
benne. 3
bíztak
foglalmánj't, bizalmat önt Horvátországba.
új
Nem
pedig
albán
rácz, bulgár és
ugyan
rémíti
csak
az
országába.
a
Ezáltal
harczost
ellenálló
asszonyt jószágnak
egyúttal telepedési
ellenségét,
tekinti
népesség
s
vagyonát, öli
meg, a
áttelepíti
a
elhelyezkedésének
egyensúlya megbillent, így kerül évtizedeken át délmagyarországi, szerémi, valkai magyar s a szlavón- horvát emberanyag a Balkánra, onnan pedig
menekül
elemek az aldunántúli
elpusztított
Bosznia lakossága keret ver.
A
részekbe.
így
pusztul
mindaddig, míg a török hódítás gyö-
is
friauli,
rácz-bolgár-czinczár nép-
krajnai, karinthiai
szólunk. Mennél pusztább
lett
beütésekrl
a horvátországi
szlavóniai rész, annál messzebbre
a
terjed
és
nem
is
nyugat-
hódítás.
Akár
csak a rablóvadász kiirtván a vadat, mindig távolabb vidé-
ken kénytelen zsákmányt keresni, azonkép
szávamelléki Szlavónia
Jajcza útját állotta a
nyult betöréseknek, de a horvátországi
kézen lev várak karbantartása törököt,
hogy az Unán
1
:1
Mátyás
k.
U. o. 155.
M.
k.
le\.
lev.
II.
112.
190—91
felé irá-
és országos
nem akadályozza meg a A mieink nem voltak
1.
1.
II.
magán-
is.
átkeljen.
állandó készenlétben, s a török beütés
2
jár el a török
:
195—98.
11.
a
legtöbb
esetben
Míg
sikerült.
bán mozgósított, ezek a fürge csapatok régen
a
biztonságban
voltak.
tortént
így
1483-ban
ez
Geréb
is.
k
a császár Mátyás horvát bánt ugyancsak megleptek, de míg azalatt emez hirtelen összegyújté
területén zsákmányoltak,
hadait s Csulai Ficsor László, a nándorfejérvári kapitám
bánnal
jajezai
viselt
térend
csapat. Október 29-én
volt a
éjjel
talanul haladó portyázókra, kei vezért s
egy csomó a vízbe s
prédájukat elszedték.
ezekben
Jajcza
Unába)
fúlt (az
I
törököt elfogtak,
s tízezernél több foglyukat
dülásokban
a
hídf
megersített
a
nem nagy örömére
a szláv
az ország határain belül, csakúgy
teh.it
hatalmaskodás,
a
folyik
"
lecsaptak a gond-
*
1
szerepét játssza. Mátyásnak
és jajezai határon,
2<
5
melyen vissza-
a kalózutat, a
kileste
mint
marhaelhajtás,
végeken. 1
a
Elrelátó gondoskodással megragad minden alkalmat,
hogy Jajcza védelmét Eusztách
biztosítsa.
benedekrendi monostor jövedelmeit rendelte/
1
Ezzel mentette Béláról látták
látó király-
Daruvártól
apátjának halála után
várának
Jajcza
Ugyancsak 1480-ban Paksy
Krös megye,
(akkor
hélai
a
örségének
és
meg hosszú idre
az
a]
fenntart..
a várat az elre
nyomorgó
kenyérrel a sokszor
el
kd.)
rseget.
1483 a
kezdve csak másodrend hadiszínhelylyé
tói
magyar Bosznia. minek
harcz,
odahajlítja
következménye, torok
a
fület
verszünetet.
Mit
I
)e
Mátyás
hogy
követhez,
positiv ajanlatokat tesz neki. 4
már évek
Fridiik császárral
csak
l
a
ki
les
dúl
mindinl
1481
tava
császár ellene van,
Velencze a török[gj
legalább dél-
egyelre szünetel a háború. A kisebb harczokal elvég-
fell
zik vezérei.
M.
1
k.
lov.
II.
267.
1.
Pesthy István jajcsaj provizoi 1479 augusztus 15-ike lalta
várat.
:
a
183 végén köt vele fegy-
csinálhatott egyebet:
is
kel jó Viszonyban, a
óta
Asil. a
késbb
Sörös i-
4
Okit.
í^s
M.
k.
nev
(Dessewffy) Gwchel
(.'scrnekick
a
'Jlti
I'.:
szé lev.
A/ elenyészett I
II.
birtol
— 17. elbb 273
benczés-apátsigok. 1912.
R&th K. ''.
írt
róla
.1
M. Sión
t\'.
M 91
11.
L0<
148
Meg
kell
még emlékeznünk
bánság
a jajczai
a
s
többi
szereprl, melyet
arról a
bosnyák részeken lev várak
a király családi politikájában játszottak.
Ezt
a
patrimoniumnak
területet
hódított
tekintette,
Nem
csak úgy mint azon korbéli uralkodótársai a magokét. akarjuk az olasz
és
német elvek befolyását Mátyás egyes
ténykedései folyamán hosszasan elemezni, de azt a hatást,
melyet országcsoportosító egyes tervei keltenek,
illik
meg-
jegyeznünk.
Midn
1485-ben János
meg
részére
fia
Sforza Bianca kezét, követ útján értésére
udvarnak, hogy ha feleségének,
akkor természetesen azt
menten
Ausztria herczegének.
E
Beatrixnak
a
milanói
születnék,
fia
a korona, de János herczeget
Bosznia
és
királyának
s
már
a
1
nem
tudvalevleg
terv
szándék
illetné
Csehország
megteszi
akarta nyerni
adta
valósult
meg,
de
bizonysága, hogy Bosznia, mint „különítmény",
is
a koronának azon szerzeményei
közé
melyeket
tartozott,
magán-
a király a különféle politikai változások folyamán
számításainak a keretébe.
czéljai szerint illesztett
Még
világosabban s
czéljából
Székely
Jakab
tárgyalásokat folytatott.
sorban
megemlítette,
törvénytelen nak.
A
lalják.
fiát
császár
Az
az
feltetsz
az
midn
irányzat,
1489-ben Fridrik császárral állandó megbékélés
1488-ban
regedéi
kapitánya
Ez Mátyás
ajánlatait
hosszú
útján
eladván, els-
hogy tegye meg a császár a király Bosznia és Horvátország királyászívesen ráállott, ha ott önként vál-
(Jánost)
erre
ilyen ajánlat
még kapóra
is jött
neki,
mert
ter-
veibe beleillett.
A melyet
többi feltételt fiával,
nem
fogadta
el
a császár.
Az
alku,
Miksával könnyen megköthetett volna Mátyás,
az agg császár fukarsága, féltékenysége és konoksága miatt
nem
valósult meg. Mátyásból ez alkalommal
korona jogaira féltékeny ideges apa szólott.
1
MDE.
II.
s
kk.
király,
hanem a
Fridrik császár
1.
V.
o.
fiáért
nem
a
magyar
mindenre kész
ugyan ebbl nem
Schönherr Gy. Corvin János
szár-
élete 42.
1.
maztathatott megvalósítható jogot, de mint esetleg valamikor jó papirost örökül hagyta
fiának.
mindazonáltal
fontossága
Belpolitikai
1
mozzanatnak. Corvin Jánosból mé
ennek a
volt
sznia
királya
lett.
de a szent korona souverainitasa alapján, majdan óra nehe-
szomszéd"- horvát végvárak fenntar-
zedvén
a
jajezai
tásának
a
kötelezettsége.
1
chiemseei u
jelzete
és
Uber ein Admonter Formell puspdk formulás könyve,
Bcckenslucr
János
egyken
prímás suffragaDeusának értékes tudósításait tartalmazza. Knyvt. 1".
f.
23a.
99.
fol.
M. Könyvszemle 1914. !.
XV. Jahrhunderl mely
roldalék VI.
Ezt
Minket Fraknói V. figyelmeztetett
évf.
„Beitráge zur
a
quellen XVII. évf. 78.
!.
Theiner Mon. Hung.
II.
kiadta Zahn.
^i~.
rá
A Székely Jakab küldetésérl szóló darabot
Kundé
steiermarkis
A tárgyalások
részleteit illetié
FEJEZET.
VII.
— A farkashidai egyezség. — Bosznia a farkashidai egyezség alapján. — A farkashidai egyezség alkotmánytörténeti folyományai. — A horvát — végek. Jajcza és helyzete. — Jajcza veszedelme 1491. — Jajcza insége. Jajcza berendezése. — Jajcza 1493-iki ostroma. — Jajcza állapota 1494 Corvin János bosnyák
a
királyi czíme.
s
magyar korona államjogi viszonya
— A Jajcza veszedelmétl — hadjárat 1501-ben, Jajcza szoMagyar-velenczei felköltött közérzés. rongattatása. — Jajcza élelmezése 1503-ban. Magyar-török béke. —
1495-ben.
Végvárak hadiállapota 1498-ban.
1.
Corvin János bosnyák íur.
a
A
^j
jajczai bánság, mint
határvédelemnek oly
Mátyás
király szerzeménye, a
intézményes kiegészít részévé
hogy alkotmánytörténeti szempontból, Nándorfej érvárt etuc|va, egyik bánság sem játszik nálánál nagyobb szerepet. Bármennyire hangsúlyoztuk is, hogy a bosnyák királyság czímleges visszaállítása Mátyás király uralkodása folyamán csak episod, lehetetlen föl nem ismernünk, hogy ez a czím tartalmat keresett magának a nagy uralkodó halála után. Szinte kapóra jött a magyar rendeknek, hogy 1490-ben
farkashidai vált, egyezség. ]
a
trónörökösödés bonyolult
kérdésében
Corvin
Jánosnak
1 megajánlhatták a bosnyák királyi czímet.
A
Farkashidán 1490 július 31-én
II.
Ulászló és Corvin
János között kötött szerzdésben azt határozták, hogy „azon esetben, ha a királyválasztó országgylésen nem Corvin
meg Magyarország királyának, választassák meg Bosznia királyának s ha valamely más jelölt választatnék meg s kiáltatnék ki Magyarország királyának, azonnal Jánost választanák
és
folytatólagosan
1
A
részleteket
Századok, 1885.
évf.
1.
—
Corvin János herczeg úr választassék, Fraknói Vilmos
Schönherr Gy.
Budapest, 1894. 129-191.
11.
MDE.
:
:
IV.
II.
Ulászló királylyá választása.
Hunyadi Corvin János
221—224.
11.
életrajza.
151
neveztessék és hirdettessék Bosznia királyának s a leend
követ harmadik vagy negyedik napon
király koronázását
leend magyar
ugyanezen
koronáztassék meg". Kiindulópontja
nem
ha már
czímmel,
tisztességgel
csalhatatlanul,
közvetlenül,
lehet
ezért
Mit értettek
király
és
ünnepélyesen
hogyan
a
által,
sz<
1
hogy
a határozatnak,
magyar
t
kell
János,
Corvin
király, legalábh élhessen a királyi
Bosznia királyának megválasztani.
Bosznia alatt! Csakis Jajczát és a
ajpártfelek
még magyar kézen lev
sz re berni ki, illetiéi;
bosnyák bán-
ságot érthették, a mai Samácztól délre. S azok a határozott
hogy közvetlenül kell t királynak megtenni, azt hogy ígéretekben nem bíznak, hanem Ulászló megválasztásának ez a megtelel érteke. föltételek, jelentik,
Bosznián
Mátyás
kívül.
iránt
király
való hálából
:
a
ilavóniai dncatust összes jövedelmeivel rendelkezésére bocsátották,
mint örökjogon
perpetuo
(„iure
tamquam dominus
haereditarius"), Dalmáczia és Horvátország báni tisztet pedig
élethossziglan viselje, mint a király tisztviselje.
Minthogy a terheli,
bosnyák
valamint Jajcza
aranynyal
s
horvát végvárak tartása
és
megrzése
is,
a király évi
t
12 ezer
100,000 darab ksóval járul a végvárak költ-
ségeihez.
Corvin János czíme Bosznia királya, Szlavónia, es
Liptó
herczege,
Dalmáczia
valamint
és
I
Ippeln
Horvátország
0
Adományozási joga Szlavóniában jobbágytelekre de magszakadas esetén, ha 50 teleknél több hárul a koronara. az adományozás joga a magyar királyt bánja.
szorítkozik,
illeti.
Az egyezségbl közjogilag eléggé széles alapon meghbéries viszonylat tnik el. A szent korona
formált alá
tartozik:
úgy Bosznia, mint
János személye
iránt
— ezúttal Corvin — újból feltárna
a szlavón
való tekintetbl
ducatus: Zágráb, Koros, Várasd megyék, melynek a he:
legnagyobb
wa^ánbirtokosa,
melynek életfogytiglan 1
Okltár L.
ftisztje.
s
a
dalmát-horvát
152
Bosznia
s
a
Mind a három
kor^fáíám- vezet jogi viszonya
£gy
a farkashidai
egyezség
azonkép, mint a sajátos szer-
terület,
Erdély, egy állami közösséget alkot,
az
koronázás,
a
megkoronázott
uralkodó
a szent koronával
:
,.
.
,
király.
a király beleegyezésével a magyar országgylés választja
alapján.
annak a beleegyezésével
a bosnyák királyt,
ducatus, s
szlavón
czímleg a
adatik
meg
restituáltatik
neki a dalmát-
horvát bánság élettartamra.
Az gylés 2.
új
király jogai
Viselheti a czímet, melyet a királyválasztó
1.
meg
állapított
ország-
a részére.
A magyar király koronázásával kapcsolatban a magyar meg. Ez a jelvényes kifejezése a szent
királytól koronáztatik
korona felségiségének
,
annak a viseljétl ered a
mert
hatalma. 3.
Szorosan körvonalozott birtokadományozási jog Szla-
vóniában. 4.
katonai parancsnokokat kinevezhet,
Tisztviselket,
megbízhat.
Corvin János kötelességei Elismeri a
1
magyar országgylés
választotta és
meg-
magyar birodalom
dél-
koronázta királyt urának. 2.
bosnyák
Mint
határának
vidéki
a
király
védelmével
tartozik,
ez az
méltó-
új
nagyobb mint Ujlakyé, de felelsséggel
ságának tartalma, teljesebb. 3.
A magyar
király viszont a
végvárak fenntartásához
hozzájárulni köteles.
Összevetve e pontokat, gatnunk, hogy
personam)
van
itt
hirtelen körülírt
szó. Erélyes
vissza, ez
a
nem
kell
hosszabban bizonyít-
a Corvin János személyére szabott (ad
intézményrl, mint compensatióról
ember kezében,
körülírt
hatalom
volna a királyra nézve.
is
akit
akadály
nem
veszedelmessé
De Corvin János
rettent
válhatott
tisztességes, jó-
lelk, kötelességtudó, közepes ember, kitl minden hatalmi túltengés távol
állott.
Atyai öröksége, melyet királyi szó s
az ország jótállása biztosított
gazdagabb emberévé
tette
:
a
számára,
az
Horvátországban
—
ország lega
Frange-
—
s Szlavóniában pánok jószágainak nagy részét bírván birtokos. kétségtelenül az els Azonban Corvin János, midn ezt a magyar királyságért cserébe kapott szerzdést elfogadta, nem ismerte
még
a Dráva
— Kulpa sem
viszonyait. Azt
Dráva
a
s
— Unna
Hiszen
mentális forgott fenn mindkét részrl. is
szer/
a
nem
mondja, hogy csak azon esetre lép érvénybe, ha
azt
Corvin János lesz magyar
magyar
Az
Újlaki :
királyivá,
melléje szegdött.
le
hogy azon esetre, ha Corvin majd neki virul a bosnyák király
remélte,
ki
A szerzdés mellel magyar igényeirl, st
király.
nem mondott
azért
Lrincz, a lesz
eszek
közti
hogy bizonyos reservatio
lehet tagadni,
atyjatói
Frangepánok,
letört
kor-
a
nem
Karlovicsok, a horvát középbirtokosok azonban
báviai
akartak
Jánost
Corvin
urokul
vállalni.
A
mert
eleget igért, de kevesellették,
ugyan
1
herczeg
fiatal
nekik
M
a
A szent korona teljhatalmában inkább láttak a magok megmaradásának a biztositékát, minthogy a király kegyébl oda föléjök helyekiskirálytól függjenek. A horvát rendek ezt Budán zett király lefoglalta országos várak kellettek.
alkalmával
létök
hangoztatták.
nyíltan
Jánosnak elment
a
kedve
hogy
ug\
Corvin
beérte volna Erdélylyel Bosznia
s
helyett.
E '
a
körülmény
Miksa
S
DipL tudósítás Budáról
császár
János
es
Albert
milanói berczeghez. 1490. kelet nélkül,
a
15.— szeptember 18. közt „El banato Signori sono andati a Buda et dicono non voglionu per sotto a Signore ni uno salvo álla Santa Corona". DEMK. IV
de mindenesetre augusztus questi
essere
et
tutti
niente
Corvin János követei Ulászlóhoz augusztus 10-én érkeztek Budára. OkHárLI. Miksa, mint magyar
trónkövetel,
Dalmatie,
Hungarie,
Croatie
Bosnieque rexnek nevezi magát Jahrbucb a LT Kunstsammlunj en XXIX.
Gielhow ismertette melyek
tokát,
(1796) sági
a
riztetnek.
ez a tervvázlat, a
is
Bosnic
rex
Miksa folyton elméllette
1515-ben készült saját
I.ouvreban
kimaradt
szerzdésben
Ideális
Triumphzughoz Dürertl
a
maga
is.
s
ezért
vette
tervezte placque-on a
születése évében egy ismeretes) jött
a
Boszniából
császári
a
az
czim
\
is.
törökök ezen
Bosniae
elkel
udvarba. Fridiik
I
1515.
közl
ellen a
a
re\
riumpliz..
jul.
azt
való
12-iki hiszi,
b<
háborút,
melyre
mint a kiadó mondja czimet.
—
1459-ben
menekült „vicerex" sás
1. f.
tei
;
i
Dürer
valamint
tol
készíteti
(neve
vnek akart
nem
154
lengyel király trónkövetelk eltérbe lépése, valamint az
is,
szerzdésnek bizonyos megállanehezen valósulhattak volna meg, podásai a gyakorlatban
hogy a herczeggel
kötött
maguk után. Horvátország kiskirálydad majdnem hbéries felfogásával és önálló szokásSzlavónia magyar vármegyei szervezetével s Bosznia, hóditmány, katonai szervezetével, három egymástól
újabb alkut vontak furaival, jogával,
mint új
elüt jogterületet példázott. Tárgyi okokból is érthet, hogy a kipróbált báni szervezet, a királytól kinevezett
teljesen
bánnal az élén, nemcsak az érdekelt vidékek, de a királyiak-
nak
kívánságuk.
is
Corvin János beleegyezett abba, hogy a bosnyák királyi
czím viselésétl
ezért
eláll,
hogy a
ráállott,
maradt
megkoronáztatása
el
király kinevezte tisztek vigyék továbbra
is,
is
megmaradt Szlavónia czímleges duxának,
a kormányzást.
de az egyezségbl csakis ez volt a
Tényleges
nyeresége.
nagy áldozattal járó kötelezettsége maradt, bosnyák végvidék, jelesül Jajcza védelme. Bánjai,
jogaként egy t.
i.
a
Ulászlónak 1490
szeptember
a mikor a sziavon
herczeg
megkoronáztatása napján,
18.
eltte
vitte
királyi hatalmi szóval alája rendeltettek.
Szükség
ezeket
volt
a
elrebocsátanunk,
János farkashidai egyezsége bár
nem
koronát,
szent
1
vált
is
mert
Corvin
valóra,
minden
tekintetben fontos alkotmány történeti folyományokra vezetett.
a
farkashidai
aikotmánytörténeti
j?i s ö
n ek
eredménye, hogy a szent korona
eszméje akkor
nyer érzékelhet
mellé
direct felségiség
egy külön
területi
kifejezést,
alkirályt
s
épségé-
mikor
a
egy részint
folyományai.
örökletes, részint élethosszig tartó zászlósi
akarnak
tisztet
alkotni Corvin János számára.
Ezt visszautasítják s a
maguk
kormányzandó elemek
a
korona viselje.
Teszteltetni
fiát,
az anyja pedig Konstantinnak.
A
bosnyák elkel menekült
Maximilianust ajánlotta mint térítt. Albin Schulz
Der weisse Kunig. nagyon szép és keretein Magyarország Horvátország, Dalmáczia s a kardot tartó kar, mint bosnyák czímer látszik. Mi azt hiszszük, hogy Miksa ekkor correctségbl állt el az igényczímerSzt.
Jahrbuch
táblától.
VI, 423.
A
ez.
:
lap
czimertelen táblát közli: Jerzy Kieszkowski
Szydlowiecki 1
A
1912 Posenban megjelent
Bonfini D. IV.
1.
X.
:
díszmve
Kanclerz Krzysztof I.
207.
1.
Második eredménye, hogy a budai udvar mindenkép akarván tüntetni a szlavón megyék szoros kapcsolatát a szent korona viseljével: Regnumot, országot alakít bellük,
ki
adományoz
czímert
bástyázza
s ez által
'
körül
királyi
a
jogokat. Csakis így egyezhetett belé Corvin Jánosnak 1498 október 10-én kivívott horvát és szlavón örökös bánság
t
miután 1492-ben úgyszólván kinéztek
a kapcsolt részekbl.
Harmadik eredménye, hogy a szlavóniai regnumban vettetett meg a mai Horvátország csirája, mely bár a XVII.
még
századig
Szlavónia néven szerepel
s
végvidéki
a
ethnographiai
következtében területet veszít: az
hasitások
ki-
fogalom helyett közjogi alapot nyer.
Negyedik eredmény, hogy tleg
bosnyák hóditmány,
ille-
magyar Bosznia, mely a szlavón, vármegyék (Zágráb, Pozsega, Valkó, Szerem) védelmi
melléki
szervezetével kapcsolatos,
Mar Mátyás lom
a
illetleg a száva-
a
alól
ebbl
király alatt
1
formailag
katonai parancsnok
kiveti
kivált.
180 óta minden polgári hata-
a
bán, de
jajezai
ben a fontos várkerület parancsnokai
Móré
Csulai
1490-
(Ficsor)
László* (meghalt 1505 eltt) és Dereucsényi Imir. a Hunyadi-
háznak
különben
igaz
kiket olizet. 1490-tl
—
SZÓlva
a
szlavóniai
Önálló különítmény örökletes
ez neki
a király katonai
hívei,
kezdve Corvin János
hadtestparancsnok,
ellátásával
megvan
tisztviseli,
— modern
bízva.
a
ki
Sl
a
nyelven jajezai
egy darabig
mert a mennyiben
Mátyás kezelésvé avatta az országos várakat, a kötelessége,
király
közvetlen
folyó
elszámolásból
ered
terhek
kiegyenlítése
is
Corvin
Jánosra maradt.
A
Corvin János
rizetére bízott
délnyugati végvidék
Mátyás király állapította meg ezt a szervezetet. A mai magyar-horvát tegerpartnak a fvára z, Zeugg-Senj, ehhez tartozik Obrovácz, Pocsitelj, larlopago) S a mai bosnyák Prozor, Kliszovácz, Veei két
nagy varkörzetbl
állott.
:
1
-
Y.
17<».
Eredetije
A Ficsor |.
ágrábban aa orss. cs.
a
<
!sul
ttár
kiállításában. I
bvebl
i.
m.
\
h.-rwt
^^
156
kerületnek
bihácsi
elbb a
fölszerelte,
meg
dásaellen
is
Ez a
több vára.
is
Macskási Tárnok Péterre
török 1
védte.
zenggi
kapitányság
volt bízva, a ki az összes várakat
majd a korbáviai grófok táma-
Még
mieltt Corvin János és Ulászló,
mint trónjelöltek között tisztázódott a helyzet, máris a Karlovicsok zendülése, de
A megye
nem mutattak
föl
kitört
sikert.
2
Szana és Orbász tartoznak. Apróra kellene
bihácsi (mai) kerület keleti része, várai katonailag Jajcza alá
elemeznünk Mátyás pénzügyi
kezelésének szervezetét, ha annak a primitív élelmi és pénzbeli ellátásnak képét akarnók megrajzolni, a melyet e végvárak fenntartása elébünk tüntet. A bánok és az általok odarendelt várbeli tisztek s a leányerdök kapitányai a király hségére felesküdött
h
katonai közegek. Rajok tartozik felelsség terhe alatt a vár technikai karbantartása, a legénység élelmezése, a fegyvertartozó város
kiegészítése, a hozzájok
készlet
és váraljak
gondozása.
s
az
A király gyakori rség zsoldját s
nem
kiegészítését
Mátyás idejében
hette a parancsnok.
kincstartó
távollétében a pénzkészlet elfogyott,
a készletek
tudott fizetni, elfogyott
nem
fizet-
hogy a a pénzkészlete. A mais
megesett,
gánháztartás összes kellemetlenségei, a pontatlanság, az elre
nem
látó költekezés
idejében
is.
még Mátyás pénzes
meg-megnyilatkozik
Bánnak
tehát csak pénzes, illetleg hitelezésre
kamatra és birtokadományokra számítva jómódú „intendánsszer" diktátor adóbérlk pénzelték a várakat. Az ellegezett summák apránképes katonát tettek meg, vagy pedig
kint fölg\ ülemlének s -
gyakran
jó
beállított
az éhínség réme.
Ebben a körülményben megtaláljuk a magyar végvidék három évtizedre terjed nyomorúságának a kulcsát. Móré László és Derencsényi Imre a török folytonos pusztításával szemben renováltatták 1500 arany forintért a várat, s az rségnek Derencsényi 60 lovasának 600 arany :
forinttal tartoztak.
1
1488 Obrovac. Frangepán
s
Vörös vári
638 Obrovac.
lt.
Capsa 45.
cs.
fasc.
lt.
II.
5 no.
^538 1.
—
9.
1490. nov.
7.
—
D. Rag.
Ezta
terhet Corvin
hacsak az ország
Mátyásnak
macára
kellett
vállalnia,
1
maga jószága pusztulását nem akarta. volt szó, hanem a nem nagyon kívá-
s a
Le nemcsak költségrl
embert
szolgálatra
natos végbeli
is
puska-
fogadni,
kellett
port s élelmet szerezni. Mint Szlavónia herczegehez, hozzá
László a báni
fordul Egerváry
közigazgatás
feje.'
Derencsényi Imre, az egyik bán, ezenközben meghalt,
Móré László pedig
elkerült.
Végre
Haraszthy Ferencz
sikerült
volt szörényi bán, Mátyásnak Oppelnben vezére és híres törökver személyében új bánt helyezni Jajcza várába. Az ország rendéi nagy súlyt fektettek rá, hogy sak a szent korona országainak érdemes honosa alkalmaztassák adalmi
horvát végek, a Szerémség, Nándorfejérvár illetleg váraiba ftisztül. 3 regi s
gárdájából Oly vitéz,
Ekkor még ki
telt
a török
eletet
Jajcza várába,
s
a Mátyás király harezokhan tölte
az ellenség fortélyait ismerte. Pénzt azonban
szén végveszedelem
14!»1
nem
délfell támadva beveszik Koszorüvárát
Vinacot, Jajczának
:
a kulcsát. Tizenkét kilométerre a várostól a széls
kell
ki
védm
A bnbak természetesen Haraszthy. Az
török kézre kerül.
rséget
adtak.
fenyegeti Jajczát. A törökök
zetni, eleséggel,
fegyverrel
ellátni
a várat.
A
zenggi kapitány Thárnok Péternek megígérte, hogy 1500 arany forintnyi költségeit megtéríti szeptember 2
Ezt a summát Derencsényi Pál éppen Zenggbe akarta szállítani, mikor a veszedelem híre megérkezett. Jajczára kellett a
pénz, ezért igazán siránkozó
pénzét
ersen követel
jótétté,
mert
hangon
kéri
kapitányi imígyen
az úgy latszik
„Jusson eszedbe, kedves Péterem, egyetlen az én familiárisaim közül, atyám
emlékeznek atyám
kevesen
:
jó tetteirl,
sokat szenvedtünk atyám halála után" pénzét,
birtokaiból a kiegyenlíti.
1
Csakis
s
ily
megígéri,
önfeláldozó
hoj I
gel sikerüli Jaj
megtartani/' Mondhatni, hogy anagrj Corvin-ön 1
okit.
•
U.
•
•
...
1490 Okit. >klt.
XI. IX i
ii.
KII I.V.
i.vn.
i.iv. I
—
V.
ö.
Schöoherr
i.
mely
a nekik
m.
J^ícm 1V»I
158
A jószágokra mindenfell minek rendesen az uradalmak elide-
szükségletei sodorták zavarokba. kellett venni,
elleget genítése
a vége.
lett
Budán sem hanyagolták
nem
parancsoknál
írott
1
Jajcza érdekeit.
el
Váradi Péter kalocsai érseket kérte
fel,
Egyelre
Ulászló a derék
tehettek egyebet.
hogy küldje hadait
a veszélyben forgó bosnyák várak, jelesül Jajcza védelmére.
A
püspöki
dandár
1491
eltördve, azt köti
elcsigázott
ki,
hogy a
s rendelkezésére
november
hadakozás után
lovakkal, hazájába.
S az érsek csak
kiráiv ne terhelje
állítja
elején érkezett vissza,
hadjáratában való
Kinizsi Pál ráczországi
egyéb kötelezettséggel,
személyes vezérlete
alatt hadait.
berét elküldte a rácz deszpotához s Ujlaky
Geréb Mátyáshoz
meg a a míg ban
ket. Azonban ne feledkezzék
nehogy úgy
király Nándorfejérvárról,
járjon,
hogy
Jajczát védi, emezt elveszíti.
a
Jajcza insége.
s bíztatja
Em-
Lrinczhez és
veszedelem éget volt. Jajcza városában s Jezeró10 12 km) fogytán volt az élelem. A la-
—
(ny. Jajczától
kosok követeiket Budára küldték segedelmet kérvén. A király 300 frt árú élelmiszert kiutalt a számukra, ezt kellett Corvin Jánosnak nagy nehezen kiszorítani a szlavóniai két adószedtl Batthyány Boldizsártól és Butykay Pétertl. 2 :
nagy Ínségnek
Mindenesetre városiak
élelemért
esedeztek.
A
kellett
hogy a
beállani,
váraljukon volt
az
rség
piacza, ott vásárolták a hegyi tanyákról bevitt élelemfölös-
lakosságot
találunk
minden apróbb ersség
leget.
Váralji
alatt.
Az rségbl néhányan rendesen ottmaradtak kézm;
vesek, szatócsok mindenütt akadtak. Körülzárolás esetén, a
mennyiben ottmaradtak, segélyezni kellett ket is annál inkább, mert a védelembl bven kivették a maguk részét. Éhínség esetén ugyancsak kijárt nekik is a subsidium. Elnézve a jajczai cívisektl, a szlavóniai adóból (pozsegai czímletbl) segélyben részesülnek
sólyomki
lukai,
gárok
s a
1
:
az orbászvári, banja-
(Szokolac), bocsáczi, jezerói, levacsi pol-
peegi árokkal kerített földsáncz lakói (inhabitator).
Okit.
LVIII.
Okit.
LIX.
Koszorúvár török birtoklása elzárta a
érkez élelmevárrség nem akar
dél felöl
így azután érthet, hogy a jajczai megmaradni a helyén, mert zsoldját nem kapja meg, s eleimet még hitelben sem kap. Haraszthy Kerencz bán nem akar megmaradni, ismetelve kéri a királyt, hogy Batthyány Boldizsár vegye át a bosnyák bánságot banatum Bosnensem zést,
i
»,
mert csak
tudja megtartani a várakat. 1
megindul, de
Mindenfell
a mint
bán végre
új
hogy megérkezett, csapdában
alig
rajzi k
Batthyány együtt,
.\z
érzi
n
a török portyázó."
Pethkey Mihálylyal
Boldizsár bántársával, leltárt
illik,
Csegey Györgygyei,
készíttetett
Haraszthy Ferencz helyettesével (vicebanus), melybl a varfelszerelés akkori állapotáról, ha nem is teljes, de legalább
nagy vonásokban megfelel kepét nyerünk.A leltár meglehetsen szegényes és a mellett elbánvagólt állapotra enged következtetni. Ha ilyen a fvár beren1
dezése, képzelhet, bog}- milyen a kisebb erdöké.
A
mi a fegyvereket és szerszámokat
nagy ágyú, magyarul
13 használható darab van
pattantyú),
illeti:
„falthewre pathantiu"
(faltör
várban, és pedig
a
:
4 közepes, ::
féltaraczk,
ti
szakállas puska.
Az rtornyokban, még pedig: a
magyar kapuban
a
mai hanjalukai kapu) van 23
(a
Ezen az oldalon terülvén
szakállas.
el
a varos,
helyezték
ide
legtöbbet;
l
a /'r>/r/'i/-kapuban (a bosnyak-travniki kapu:) van
szakállas
;
a 7//<-i/rv- kapuban, illetleg tornyában (Medvéd - kula) van 8 szakállas. Az agyuk száma tehát A'' darab. 1
in v
Okit
1520.
semény
i
-XI.
1493.
utján
U.
o.
és horvátok, a tett. '
okit.
Boldizsár
i.xn.
1493.
megannyi V.
...
I.XIII.
V.
a
193.
7.
Andrásnak
i
a
\
szlavóniai
nagynev
kisebbrend
bán.
Perhal
kiket
LXV. \I.
Ferencz,
I.
is.
nemes,
még 1
Fia
ü.
Dóczi Ilona révén, d
csakhamar szlavóniai nagybirtokos,
nemesség köréje csoportosul. 3
u. Batthyány
III.
Feleségei: Gerebeni Kata és
^.-.
a a
Jajcsáhoi
tart
közölt oklevéllel
-^
var-
Jajcxa h»j.berendezése.
160
Elhelyezésket nézve, legtöbb a védtornyokra jut. a számmal szemben háromannyi a megsérült
Ezzel
száma (179
szakállasok
nem
darab). Ezeket
igazítani, a mi a folytonos készenlétbl Lport a várban Bertalan mester
Készenlétben van a várban
67 2
A
meg-
el.
állít
:
tartány ágyúhoz való lpor.
lporgyártáshoz szükséges anyag:
Salétrom tele
értek rá
magyarázható.
is
hordó,
(9
5
tartány,
s
egy harmad hiján
hordó vegyitekkel).
Kén (5 kisebb tartány s egy majdnem tele hordó). Ez anyagot Ragusa szállította, a míg módjában volt könnyebben Jajczához férkzni.
Ólom
6 nagyobb
(fehér 2 és fekete 4)
öntésre váró
tömb.
Golyó hét rakásban.
A
kézi fegyverek közt Jajcza várában ritkaság
megy a
kézi
paska
a hozzá való 24
:
mindössze 97 darabot tüntet
lportokkal, 9 tartány
fel
hozzávaló
számba a
leltár,
puska-
A medvekapuban 70 golyóbist említenek azon felül, elbb megjegyzénk. Ffegyver a nyíl, melynek külön íjjgyártó (nyílmester)
porral.
a mit
háza van a várban. Természetesen ezek közt 104 jó kézíjj s 53 kész nyilat adtak át Haraszthyék, 656 törött (102 a
mhelyben) faggyú
hibás
kézíjj
várta
a
javítást
vasabroncsok,
;
(4 tartány), 27 a számszeríjjhoz való tekervény (fel-
elegend mennyiség húrok
húzó),
álltak
rendelkezésre a
szertárban. 1
E
kézíjjakon kívül gyújtásra alkalmas 14 nyilat s két
helyen elhelyezett, de' közelebbrl hajító számszeríjjat
A várvédk
is
nem
átadtak az új bánoknak.
138 darab van (részben nyel, 2 van a medvekapuban).
A
vet-, illetleg
közönséges védfegyvere, a lándzsa, a
várban
1
jelzett
sérült,
kicsorbult,
rossz-
különféle kulcsokat, a földalatti helyiségek megvilágítására szo-
gáló gyertyás lámpásokat, hordócsusztatáshoz való köteleket,
„stangus", 35 köteg vasvesszó't, abroncsot
nem
részletezzük.
vasrudakat
161
Nyílhoz és lándzsához ill kézi pajzsot: 205 darabot
Ne
ki
a 7 pár bilincset sem, mely
a rakoncátlankodó rségbeliek
számára van készenlétben.
említ a jegyzék.
Meg
jegyeznünk, hogy a jajczai központi fegyver-
kell
tárból látták
feledjük
a
cl
Nem
fegyvere a zsoldos rségnek is,
erdöket fegyverrel
többi kis
az esetleges hiányokat.
es pótolták
hagyhatjuk említtetlenül, hogy
magának volt, úgyszintén ruhája
ezért kapott zsoldot és eleimet.
Azonban
e
nem
nél több
lajstromból
volt a várban,
rtornyokat
erdöket
és
veresnél
nem
A
behódoltatta
török
kitnik, hogy 5
is
több
volt
s
ikula)
ha
Boszniában
Ycdmveket,
védett
200 fegy-
1
helyeken.
az
rsége sem
várak
nagyobb számú a magyar kezén
volt
még
az összes
számba vesszük,
egykor bosnyák
jobb karban tartották a
— 000 ember-
lév
varakénál, de
mert jobban kihasz-
nálhattak a közmunkát. Azonfelül könnyebben élelmezhették
lév
váraikat s egészíthették ki a fogyatékot a kezökön
hát-
mögbl. Hírszolgálatuk
mindig
is
jobb
a miénknél,
volt
,.,,,, varaink állapotát
,.,.
,.
.
,
tudtak
ezért
,,
.
kiválasztottak
s
azután
Jajc«a i«S.
,.
cvi ostroma.
.,
,
rajuk
a
nézve legalkalmasabb idpontot, hogy mikor taniadhatnak.
Ezen idponttól (1493) kezdve immár többé-kevésbbé csak krónikásai vagyunk a Jajcza elleni portyázásoknak. A beké a
kivétel,
a háború
van napirenden.
az rség, hogy Jakub pasa
'.'3-ban
emberrel
(?)
oly gyönj
szllket,
1
termést pusztítva, a jajczai várfalig jut.- Jakub pasa
lakat,
ugyanazon a helyen
med
10,000
14'.
ütött tábort, a hol
szultán. Tele volt reménységgel,
kezére
mert
jut,
a földbe,
szkös
A
néhány
meteorit
var katonabánja,
—
egy papot
ideje:'!
hogy végre
sátra
MohamJ
idott
el
Pethkey Míhál
voltára való tekintettel
krónikás
annak
-
küldött
a
ha igazat
mond a
t
a lés
ki
a
török
váltság
Ígért,
ha elvonul táborával. Jakub pasa azonban azt kívánta,
hogy
szálljon 1
1
a
deli
I.XIV.
Okltái
ebb 20
El
elébe a vár parancsnoka
— 30
alatt
lejtkön
saá
1493.
VII,
het
s
vívjon
meg
vele.
nadatainak
I
komolyan venni.
csak a Koszoruvar (vinac
ülteteti
.cru-k
értendk. 11
162
Pethkey Mihály kiállt, de a pasa „szétszórta, mint a szél szétszórja a porszemeket". A nagyzoló beszédnek azonban csak az az igazi értelme, hogy a pasa elvonult a vár alól, az
rség pedig visszament
a várba.
1
2
Jakub pasa ezen eladás szerint Derencsényi Imre horvát bán ellen ment, a ki megbékélvén a Frangepánokkal, fölösszámú horvát kontingenssel várta a krajnai és karintiai zsákmánnyal megrakodott török portyázókat. A báni hadhorvát sereg vezérlete nem volt egységes. A terepismer
urak a hegyi háborút javallottak, a magyarok a síkon való megütközést óhajtották. Mint a középkori magyar és horvát 3 a virtusért verekedtek. Fczéljuk a zsákmány visszahódítása volt. Az összeütközés az Udbina (Likamegye) melletti Ördöghegy alatt elterül hepe-hupás
csapatoknál szokásban
volt,
síkon történt szeptember elején. Ha összevetjük a keleteket:
Jakub bég Jajczát azért
nem bántotta, mert nyugatra indult. Útközben nem bántották, hanem visszajövet lestek rá. Az udbinai ütközetben állítólag 9000 lovasuk volt a törököknek, köztük kétezer rendes lovas, két veje a szultánnak s két pasa. A magyar-horvát hadak vitézül, de biztos terv nélkül hadakoztak.
a horvát nemesség
A
bánt elfogták, két Frangepán elesett, vagy meghalt, vagy fogságba
színe-java
4
csak Frangepán Bernát került ki épen. Mindenkép hatalmas érvágást jelentett ez a
került,
csata a
végvidéki vitézi rendben, de a török még mindig csak hónoha dító, gyökere nincs, mert a magyar katonai szervezet, 1
dott
Okit.
V. ö.
le. s
A
LXIV. VII/13. Zengg. Ez az epizód
LXVI.
jul.
1
—
10.
közt játszó-
sz.
Derencsényiek gömörmegyeiek, a Balog-nemzetséghez tartoznak.
Családi sváruk: Derenk (Derednek). Csánki id. m. L. 124. 1 Török forrás szerint Frangepán Bernát lobbanta Derencsényi halászemére, hogy fia s öccse életét félti. Mind a három Derencsényi s fiát lefelával fizetett, a vezért a fogságban tették el láb alól, öcscsét
jezték. *
részt,
A
Frangepán
Okit.
II.
vájjon Pethkey Mihály
csatáról
Tubero V.
részrl feldolgozta
:
§. VIII.
Klaic
i.
213.
Boldizsár
Batthyány
ott volt-e,
nem
tudjuk,
Bontíni, Istvánffy,
m. IV. kötetében.
de
Hammer.
bán nem vett nem valószín. II.
306. Horvát
züllö félben,
még nem
végvárakat
igazán
akkori
Ha
meríti
ki
összes
Jajczát s a
erejét.
a mit az
illetleg az ország megtette mindazt,
teljes
nyomorúságos viszonyok közt megtehetett. képet akarunk nyerni, részleteznünk kell
mindazt, a mi koronként a végvidék erdekében történt.
1
:;.
Elrebocsátjuk mint közismeret és
XVI.
nem
pénzkezelés
századbeli
bejegyzéseken,
Injával
számadások lezárása
a
volt
szigorú
xv. J ai"aáiupota
tényt,
alapult
ellenrzésnek
önkényesen ment
teljesen
sok esetben hibásan adatván össze az egyes
számadásai
kincstartó
egyes várak provizorai:
a
lehetséges
—a
— a mennyire
Ha
a
hog
mily
gazdasági tisztek
sen dolgozhattak. De lássuk
;n
\
tételek.
képzelhet,
pontatlanok,
pont
fölülete-
összefoglalá
ily
bosnyák várak
jajezai s a vele kapcsolatos
költségeit.
1494.
I.
31.
—
1495. X. 31.
A) Személyi kiadások. den.
frt
1.
Fizetések
20,424
2.
Segélyek
1.110
3.
Futárok költségei
A
1
vének
az újabb
Okit.
veszszük
idben
kerül. Szerintünk a
A munkát a
A
megszerkeszthettük
hadieseményeket,
akként
a
az
alkalmazván.
Ámde akkor
fÖldolgOSÓ S az indexhistori.-.alas
folyam
is
is,
kfil
skatulyarendszert
divatos
áttekinthetik
földolgozni.
volna
LXVII. Ernusst Zsigmond pécsi püs] alapján.
folytonos ismétlésekbe esik
kevesbbé
—
személyi kiadások összege
tételei
hogy külön
H>
'J
k.r.
inkább beválik. Igaz, hogy gyakran
anyag, de az érdemleges anyagot jobban lehet
tételek összegezésénél
l.aubner Frigyes
cs.
es
kir.
közös
pénzügyminiszteri számtanácsos hazánkfia segédkezett. 11*
164
B) Dologi kiadások.
1.
Várfenntartás
1,141
2.
Kiváltásokra
1,120
3.
Fegyverek, lszerek
4.
Rabváltság
5.
Élelmiszerek
.... költségek
6.
Utazási és
7.
Jajczai ferenczes-barátok
8.
Selyem-, posztó-ruházatra, rész-
ben
szállítási
580 284 343 759
.
122
.
.
1,000
fizetés
Takarmány
9.
200
Vegyes kiadások
10.
A
50
50
1.216
dologi kiadások összege
Összesen
5,766
.
.
arany
28,517
frt
A) Személyes kiadások.
1.
bánok 1000
A
fizetésre
fizetése
frtot
nézve
meg
ksóban. Az összeg
számíttatik;
kell
ekkor évenként 10,000
azon
jegyeznünk,
frtot tesz
hogy a
készpénzben és
kifizetése a vár átadása napjától
esetben pedig, ha
az
átvétel
elhúzódik,
mint 1495-ben, Szent Mihály napjától. Úgynevezett „elírás" nincs,
minden egyes bánsági cyclus, mely
ritkán
tart
két
évnél tovább, külön kezelés alá esik, a szerint, hogy mennyit
ellegeznek a bánok a saját vagyonukból. Viszont a
fizetés
nem egy summában, avagy pontos idszaki részletekben történik, hanem a szerint, hogy van-e rendelkezésre álló pénz a budai kincstartónál.
A
két szreberniki
és Strezsemlyei
ksóban. Úgy
bánnak (1494-ben Beriszló János frt jár készpénzben s 2000 frt
György) 2000
Jajczát, mint a többi várat
kincstár adósa a
bánoknak
s részletekben,
illetleg mindig a
még
A
pedig csak a
bán nem várhatott vele, hogy a düledez várfal kijavítása, vagy egyéb szükséges munkálat megakadjon, azért kiteremti az össze-
legnagyobb morális pressio
alatt fizetnek.
165
mesterember
get s felszámította, vagy a
hitelezett a
kincs-
tárnak, néha évekig.
De
szóljon a konkrét eset.
1493
— 1495-ig
Batthyány Boldizsár és Petkey Mihály,
majd 1494-ben ez utóbbi helyett Beriszló Ferencz a 149.") jún. havában Kanizsay Lászlói
jajezai
bán,
nevezi
ki
a király helyükbe.
Batthyány
fhelyén
Boldizsár Bélán, a
onnan
jajezai
bánság
intézte
a várak ellátását, bántársa pedig Jajczában a kato-
nai
ügyeket
élelmezési
látta
tartózkodott
s
Olykor fölváltották egymást, de egyik-
el.
kellett tartózkodnia. A két új bán legelbb Bélára ment. Batthyány Boldizsár a bánok embe-
nek mindig a várban
reinek
átadott
bort
szekérrel
2<S
és
követelésének
költségén
élt.
erélyesen
ráírt
várakat.
nem
kiegyenlítéséig
várakat. Azalatt a két új bán
Panaszukra
Bélán
Ulászló
1496 jún. 23-án azzal
Chernarekai
telt
király
deák,
Péter
Palicsnai
átadni
a
a
saját
október
6-án
át
s
utódainak a
az id, hogy Batthyány
maga
és emberei
:
Mikolásics Gyí
Palicsnai
huslopekovinai Péter és Siveni re,
akarta
a volt bánra, hogy adja mar
Tarkó Antal, Kamarjai Máté,
Zöld
(Zeldych)
Lábas Gergely
Antal,
vári:.
míg a várak átadásával foglalatoskodnak.
Végre megindult az átadás. 1496 várat es az oporóczi kastélyt
(Sólyomfészek), Cserépvára febr.
szét a várak
vesztegelt
Boldizsár perhalasztást kért es kapott a
1
király küldte
Batthyányi Boldizsár azonban, kinek a király
között. volt,
Oporóezról
élelmet,
ugyancsak 8 szekér bort és eleimet. Ezeket a Jajezába, hogy az ottani várnagy majd ossza
11-én
Jajcza
városa
adja
jan.
át.
(Crejepanski és
vára,
'23-án a
lebr.
a
bélai
10-én Szokol
gr.ui
es
Je
.
gerebeni torony, majd ugyanakkor a peegi
(?)
sáni
és Bocsácz vára jegyzék és leltár mellett átadatik a ket új
bosnyák bánnak, a hogj a jajezai bánokat fölváltva nevezik.
A
jajezai
bánság
es
zenggi kapitányság Kanizsa}
is vele egyetemben a Bebek kezén vannak, de
ezúttal
és
szemben fennáll 2 melybl 500 fit 300 frtOt a sziavon adóból fizettek
Batthyány Boldizsárnak a királyival frtnyi
követelése,
somogyi adóból
s
ki
166
még mindig fennmarad
apródonként. 1496 végén
1200
lésként
adóból
igéri.
melynek
frt,
a király az
kifizetését
követe-
országos
1
a tipikus eljárás. Mindamellett megjegyzend, hogy
Ez
még
különb, de
pénzügyi
várak
császári
a határos
kezelése
nem
sokkal
erdöké sem. Csakhogy a
a törökbirta
nagyobb a biztonság s jobb a közigazMiksa császár reformjai bizoI.
császári területen
midn
gatás 1493 után,
nyos rendet hoztak be a
züllött
A
viszonyokba.
k
annyiban elnyben voltak, a mennyiben
erdök
török
lévén a táma-
dók, a váraljai lakosság és a földmívelk nagyobb bizton-
ságban
nem
élelemben
lévén,
keservesebb e tekintetben a 2.
Ezzel a
tette
bocsáczi,
polgárságnak
váralji
a földek mívelését a városi illetleg váralji
mindinkább
cívisek
állapota.
Abban az arányban, a mint a török dúlás
fizetett segéhy.
bizonytalanná
összefügg a
tétellel
Annál
szenvedtek hiányt.
magyar végek
levacsi
A
elszegényedtek.
polgárok
elöljáróikat
jajczai,
jezerói,
váralja
(a
élén
választott bíró állott) felküldtek Budára, a kik addig vártak,
a míg a kincstárnok valahogy forintot s
kifizette
tartásokat
kiszorttott
és
46, 50, 94 csakhogy meg-
20,
útjokat,
szabaduljon tlök.
A
3.
tétel
költségeknek
futárköltségekrl szól.
kellene
nevezni.
Vannak báni
A
Tulajdonkép postatöbb
futárok
osztályba
Budára mentek uruk óhajtásait kijárandók. Idetartoznak az egyes várrségek parancsnokainak kiküldöttei is. A zsoldjukat sürget várrségek vagy a vajdájukat küldik, vagy maguk közül soroztatnak.
egy
vagy
futárok, a kik
megbízottat.
két
Az rség
parancsnokaik
vojnikokból, katonákból,
:
áll
huszárokból,
hadnagyok,
ille-
tleg vajdák, ez utóbbiak rendszerint horvátországi nemesek, tüzérek és
faragó,
kik
mszaki
asztalos,
csapatok.
Ideszámítandók a
a rendesen olasz puska- és
néha kétesztendei
fizetésüket,
illetleg
k-
ágyúmves,
convéntiójukat
sürgetik (a jajczai várban András Bertalan és Jakab puska-
mves 1
Genovából Okit.
való).
LXXII— LXXXVI.
A
zsoldját, fizetését
kér, éhez
167
rség, ha már nem gyzte bevárni az Ígéretek beváltását s hiába leste az élelmet s a ruha már lerongyollott róluk, parancsnokaik
Budára vagy
addig vártak a tak.
tleg
el
s
udvarban, a míg legalább valamit kap-
kir.
L
—3
frtot
s üres kézzel
pénze
kaptak
s
egy utalványt
bocsátá
a
el
hírnököt,
ille-
futárt.
magyarázható, hogy
Ebból
a jajezai huszárok, tására,
ván
fölküldték
maguk mentek
adószedhöz. Gyakran megesett, hogy ennek
a szlavóniai volt
—
mint a mívesek
Útjokat megfizették,
sem
megbízottjukat
beleegyezésével
—
úgy
vagy legalább
is
zsoldjukat
Jajczát,
követelték.
alkalmat panasz tételére
híreket
hoztak,
is
febr.
Budán
21-én
tudtával, fölkerekedtek,
egyebet, mint a bán eltt 123
beütések jelzésére
1495
Battyhány Boldizsár
látszik
frtot
A
király
bizta-
s
otthagy-
nem
tehetett
nekik.
kifizettetett
Ez
fölhasználták, valamint a török
is
látszik, hogy gyakran olyan melyek aztán nem igazaknak bizonyulis.
Úgy
Képzelhet, hogy mily alakot öltött a hír Jajczában, ezen a veszélyeztetett helyen, a hová Ragusából érkezett a már oda is nagyítva került mondvacsinált betörés elszele. tak'.
1
Ezért
nem
Budán a küldötteknek még akkor sem, ha várban a bánnak helyettese a vicebán,
hittek
igazat mondtak.
az élelmezés
A
feje
a várnagy -provisor, mellette egy hadideák
mködik. Mindezek írásbeli
kétesei részben szóbeli
úton kerültek a király
ele.
részben
izenet,
akinek külön referáltak
mindenül. B) Dologi kiadások.
várak fenntartására
a
tétele
1.
összeget tünteti
föl.
Ez összegei
pozsegai, somogyi és
veszprémi
a
kifizetett
11
pestmegyei,
szlavóniai,
adóból
Érdemes
zettek
megjegyezni, hogy Batthyány Boldizsár 1495 július forintot
kapott Jajcza vára konzerválásáért
adta
ki
a várakat
volt
jogos
A várak 1
a
Kanizsaynak,
követelése,
tatarozása
okit.
LXX.
azl
folytonos
a.:
új
kiadást
csak
s
bánnak.
ma már nem
2
a
Mennyiben
tisztázhatjuk.
igenyelt
s
Ja
költségei
várak
kapitányság
zenggi
a
kívül
kiváltása alá
Zengget
a
mely azonban inkább
lszerek
szállítására vonat-
szakállas puskákat, kézi lfegyvereket, kézíjjakat, s a salétromot
nyilakat
(mert a lport Jajczában
Budán dereglyékre rakták
ták)
voltakép
illeti.
3-ik tétel a fegyverek és
A
kozik.
is,
javításának
várai
Idetartozik
foglalt tétel
horvát várakat
s a
A
foghatók.
e tétel alá
is
horvát
8
s
frtért
gyártot-
leszállították
Mohácsra,
ott
átrakták kocsira Bélára, a hol a bán átvette
(költség 5
frt)
s
kon
úgy aztán a vár
jobbágynép lova-
körüli
ökrösszekereken levitték Jajczára.
s
A
4.,
6.,
szám
8.
7.,
nem
tételek
alatti
szorulnak
magyarázatra. Csak a bánok utazási költségeire nézve megjegyezzük, hogy a bánok, ha
nem
találták
Budán a
királyt,
utána utaztak, ezért olykor tetemesebb a költség.
Az
5. és 9.
szám
alatti
tétel
az élelmiszerekre
s
a
takarmányra vonatkozik, de a följegyzések hiányosak, mert csak azokat a tételeket fizettek
s ott
ki
sorolják
számoltak
föl,
Budán
melyeket
a
A gabona
el.
mértékegysége
Szlavóniára nézve a pécsi köböl. Eleimet bizonyára
vóniában
vásároltak
A
megyében.
egyes heJyeken
jobbágy
hajósoknak, a kik a
:
Valkó
ingyenfuvarral
a fogadott kocsisoknak
fizettek.
E
csak
tartozott,
Dunán vagy a Száván
Szla-
meg Szerem a
szállítottak s
részben különben a bánok
külön számadásai nyújthatnának biztosabb adatokat. Egybevetve néhányat, a szlavón váraknál a kezelés az volt, hogy
az uraság szolgálatában
álló
zsupán
(a
„supaan") beszedte a tartozandóságokat, a
gazdasági ispán villicussal,
vagyis
a falunagygyal egyetemben s beszolgáltatta a várnagynak,
ez pedig az uraságnak 1 számolt
A
10.
tétel
apró
indokolt
el
vele.
a különféle kiadásokat összegezi. Részint
kéréseket
honorál
ezek
közt
a kincstartó,
György néhai jajczai és szreberniki bán Kamarás Borbál a csáktornyai várnagyának elszámolása. A várnagy nemes Horváth János, társa Chernycza Péter. Mindkettnek nagy része volt a jajczai szállításokban. Strezsemlyei György 1
özvegye
Érdekes sz.
özvegyét
Zay Péter
Strezsemlyei
Lankai
Keglevich volt,
Péter
Zay Ferencz
vette feleségül. atyja. L.
Zay-ugróczi
Zay Ferencz
élete.
Itár.
Els
1885. 10
férje
— 11.
11.
vak
egy
koldusokon
Budáig fölvergdött
ruszint
horváton.
1
Jajczáról
a kiken okvetlenül segíteni kellett.
lyig,
özvegye
király
Km
kapott
is
jutottak
Meg
a kirá-
el
(Jjlaky Miklós
valamelyes
bizonyára
frtot
szegény
várból
többi
a
s
nyomorékok
tönkrejutottak, valószínleg
köztük
segítenek,
követelése lejében.
Mindezen
apró
ügyes
bármily
részleteket
összeállí-
mégsem kerülne el az a kép, melyet maga az ország alkotott magának 1498-ban, hogy
tásban mutatnók
be,
is
a végvárakat. 2
miként kezelik
Tudják
rendek,
a
illetleg
az erre vonatkozó törvényes rendelkezések' eladói, hogy a
végvárak
olyan
elhagyatottak
levk,
omladozófélben
és
emberekben, élelmiszerekben és hadifölszerelésben annyira fogyatékosak, hogy naponként veszedelemtl
íme tehát egykorúak tarnak
a
végvárak
hogy
afell,
ítélnek
a
kell tartaniok.
magyar
kincs-
illet,
föntebb
elsorolt
hogy a
tisztek,
a kik az
fenntartását
teljesítményei elégtelenek.
A bajok okát abban
látják,
élelmiszerek beszerzése, fölszerelése és egyéb szükségletek elállítása
nem „a
fizették
meg
a tartozást
nem
hadimesterségben"
veszendbe engedtek sok jómódú tiszteket ír el
A
várak
puskákat, indokolás
A
tudta.
agyukat, nélkül
törvény
vagyont.
hanyag
hadi
ezekre
Senki az
ennek
hogy
a
a
Jaj
eleimet
szerelvényeket,
elvittek.
kötelesek.
volt,
és
hadi
a
tartozván
tenni
Nándorfejérvárból
baj,
olyan
Ezért
értenek
akik
számadást oly
vagyis
Gondatlanok,
vagyoni felelséggel
administratiója
nevezetesen
-
még nagyobb
..jártasak".
is
kincstári
mindenrl indokolt
végvárakból,
bvelkedtek'
mi
a
s
a törvény,
mesterséghez, gondosak es
évenként
nem
„javakban
bízatott
minden
nem
gazdáját
vagyonpusztítókra,
országos
illetleg eltulajdonítókra halálbüntetést és
ingatlanaik elko
bnt
zását rendeli. Hazaárulásnak tekint; ezl a
elmarasztalás mellzésével nyilvánítja kincstári
s tör
.
-
;.-.
vagyonnak
a tolvajok magánvagyonát. 1
Vájjon a népies hsköltemények elmondói
guzlár (lantos), ;
1498:
nem tnik III.
ki
;i
jegysékb
végxemény 33—35.
%,
12
13
k
cott-e
ez
a
vü-varak
^.s-ban
170
De ha a
hadfelszerelés és a várnak szánt élelmiczikkek
ajándék vagy
tudva
ezeknek javai
is
vétel
útján
jutottak
mások
kezére,
(törvényes elmarasztalás után) a királyra
háramoljanak.
A
törökkel határos végvárak rendszerint két személyre
bízattak, azért,
hogy az ügyeletet és gondoskodást meg-
oszszák. Ámde hatáskörükrl, tartózkodásuk idtartamáról törvény nem intézkedett. Gyakran megtörtént, hogy olykor
sem
egyik ftiszt
A
volt
a várban
s
az
rség magára maradt.
törvény immár azt kívánja, hogy egy ftisztnek fbenjáró
büntetés terhe alatt mindenkor személyesen ott kell a várban tartózkodnia.
Eladdig megtörtént, hogy némely tisztek elhanyagolván a fölügyeletet, veszni engedtek némely végvárat s nemcsak büntetlenül maradtak,
hanem
fizetés mellett
más várakat
is
kezökön tartanak.
Ezeknek a rendek beleegyezése nélkül a király ne s megfenyítendk, mint az országos
adhasson kegyelmet,
javak eltünteti. Ilyenek néhai Egerváry László bán, a kinek keze
Tersácz (Trsac) és Neretve vára veszett
alatt
Ferencz, a
ki
el,
Haraszti
a Jajcza birtoklására nézve oly fontos elvárat:
Koszorúvárát (Vinac) engedte az ellenség kezére, éppúgy, mint Popovics György Komotint}
Hogy
ez ne
történhessék, a legszigorúbb
ellenrzést
Evenként kétszer egy hármastagozatú bizottság indul a végvárak állapotának (építkezési, had- és rendeli
a törvény.
élelem fölszerelési, a zsoldosok ügyei s a
mszaki
tárgyi és
személyi viszonyok) megvizsgálására.
A
király,
nádor és a
kir.
udvarbíró külön-külön küldik
igazmondásra fölesketett embereiket, a kik
nem mehetnek
együttesen s a vizsgálat idpontjáról ne tudjanak,
nehogy
megvesztegethessék ket, vagy összebeszélvén csalhassanak,
vagy hazudjanak. Kiküldetésök a király költségén történik. Ha azonban kiderül, hog}'- elhallgatták a végvárakban elfordult hiányokat, avagy elhallgatták a személyzet kihágásait, fben-
1
A
rendek megfeledkeznek, hogy a bánoknak sem
fegyverök, sem emberök
nem
lévén, eljárások
pénzök,
nagyban menthet.
sem
171
járó büntetésbe esnek és összes
javaik
adományozás
kir.
alá haramiának.
Régóta ismert igazság, hogy a züllés korában alkottatnaka legradikálisabb törvények, melyek, halelkiismeretesen hajtatnak vala végre, bizonyára üdvös visszahatást idéztek volna
mköd
el. Csakhogy az Ulászló király idejében hozás, noha fölismerte a bajokat
nem
s
tudta megorvosolni a vitalitás nélkül
végvidéki szervezetet. Mindinkább
fejedelem segítségével lehet megtartani.
A budai udvart
nem
e részben
hozott,
szkölköd
beteg
a gondolat,
hogy
tért foglal
körülmények között Boszniát csak
ilyen
törvény-
törvényeket
jó
a többi keresztény
1
szemrehányás.
érheti
A
Jajcza
Jajcza birtoklásának fontosságál átérezték a király tanácsadói.
felköltötte
Azonban hiába mondja
közérzés.
eleiemmel, mikor
látni
hogy Jajczát el kell Bosnyák Illés, egyike a
a törvény,
ki
nem
volt.
derekabb jajezai várnagyoknak, ismételt utalással a varkerület
nyomorúságára, végre kieszközölte, hogy a lanyhán
keményen
szlavón birtokosokra horvát-szlavón bán
Ekkor fispánja
[Száva
vidék'
alja
Vuk özvegye Borbála
Brankovics
sége:
Dobor
Ferencz,
Beriszló
Posavina
a
fizel
Kanizsav György
utján.-'
Grabarjai
s
ráírattak
örökös a
ura,
utján
fele-
gazdag
is
ment be bánnak Jajczába. 3 >da tényleg hazafias és módos ember kellett. Mert nemcsak az rségnek S a dinaszta
<
háborúnak
vergd
kában
gondját viselniök,
kellett
jajezaiak annyira elszegényedtek,
harminczad
fizetése
alól.
1
hogy
Lxxxvra.
Okit
I.
<>klt.
XC. Na
ui. nk
Sanuto
11.
u.
török
sz.
és
VII.
felé
XCI.
a
-
tor-
lavóniai
01
a
korona
14. .
elé,
irányiták
kiadták
/áraikat
knek
Marino
i
.tjeikkel.
annál
is
v
nem csupán
,pro certo tempore"
dalmá ó
hazafias
a
1002/1. Velencéével
invái
Okit.
„törökök
hogy mentesek
veszedelme
1408.
bérletre
tart
berezeg a Száva «
XXXIV.
1000
szomszédságot i
Jajcza
Okit.
:I
a
1
Immár az ország erezték,
hanem
lakosság" összes ügyei rajok szakadtak. A
inkább,
1400-bea nagy bizalommal
mert a király
segélyhadaikat
%
cl
172
kárát, de a létöket is fenyegeti.
(1499
ápril)
Thuz Osváth
a végvárak karbantartására
#
[mások
zágrábi püspök javítására
és
1
egy
8000 32,000 frtot]) alapot melynek rendeltetése iránt az esztergomi érsek Bakócz Tamás, jótállóit. Midn 1500-ban a török nagy
tetemes
(kb.
szerint
létesített,
sereggel közeledett Jajcza felé s futár futárt
az ország tanácsosainak
ért,
2000
beleegyezésével
a
frtot
király
—
országos segélybl leend megtérítés kötelezettsége mellett fölvett és Jajcza
között
megersítésére szánt. 2 S ilyen körülmények
csak hogy
is,
az
—
egy
még Mátyás
korából
származó
ígéretet beváltson, a bélai apátságot és az oporóczi kastélyt,
védelmének anyagi kulcsát, a „mediatizált"
Jajcza
herczeg-utódnak,
szávai
Képzelhet,
Bosnyák ki
hogy
Balsa
mily
Illés jajczai
fogadta
6.
Bussinczi
kövendi Székely Miklóst,
tiszttartó
a királynak 1500. XI.
adományozza.
Péternek,
elkeseredetten
szent-
kelt
a
errl szóló levelét hozta. 3
körülmények közt föl kell vetni a kérdést, hogy mely úgyszólván nyugatról, délrl s keletrl a török
Ily
Jajcza,
csapóvas közé
miként tarthatta fönn magát. Máskép
került,
nem magyarázható meg
ez a körülmény, minthogy a törökök
voltakép beérték a szerzett határokkal s Derencsényi után
Kanizsay László kemény végbeli harczos
késbb
pedig Nándorfejérvár bánja.
A
lett
a horvát bán,
déldunai határvonalon
magyar csapatok minden török portyázásért hasonlóval Ehhez járult, hogy Szelim szultán békésebb természet volt s inkább diplomata. Apróbb csetepaték napirenden a
fizettek.
voltak ezentúl
történeti oldala
1
2
király e
B.
1495-ben forma szerint megkötött
de az
is,
fegyverszünetet
átalán
megtartották. 4
ekkor inkább
észak
A
török
Kerchelich: Hist. Ecel. Cath. Zagr. 151.
Okit. XCII.
Az
ily
alapok afféle
2000 frton kívül még 1500
birodalom
s kelet felé irányult
1.
ellegez pénztárkép
frtot vett fel
s
szerepeltek.
az országrendek
A
bele-
Az alap azonban nem került az esztergomi hanem az összeget, 7875 frtot s azonfelül még 500 #, Ernuszt Jánosné, elbb Lindvai Bánffy Miklós fajtónálló özvegye s fia János
egyezésével. 1502. V. 12. CII. sz. érsek kezébe,
vette
magához, de azután 3
Okit. XCIII.
4
Marino Sanuto
II.
visszafizették. Cili. sz.
13W— 1367.
a.
173
Bosznia egy darab idre ismét csak helyi
A
színtér.
török
kormányzó, az öreg Iszkender pasa, MihaJoglu egyfell a dalmát határt figyelte, másfell pedig szemmel tartotta a bánság összes
jajezai ..
Bosna"
de
l;.m
Magyar részrl
várait.
vigyázott
Corvin János, mióta (1495
a
a szlavóniai
minden
annyiban
jut
bánt.
jajezai
A
1
egyébiránt
czímrl
fejedelmi
lemondván, mint horvát bán ismét elére országos védelemnek, tehetsége szerint mint
Beriszló Ferencz
miben
határra,
állott
a
végvidéki
istápolta
Új
kormányzó
bosnyák-török
szerephez a török birodalom egyetemes
kájában, a mennyiben Velenczét dalmácziai és
nek pusztításával sakkban
tartsa
friauli
peloponezusi
és
politi-
vidékeibirtokai
védelmében gyöngítse. Ez okból Iszkender pasa már megszokott
akar
s
taktikával a magyar s horvát urakkal egyezkedni Corvin Jánosnak, mikor hitvese, Frangepán Beatrix
ajándékokat
Bihácsra
szült,
fiat
küld
kétszín játékot a
jelesül
knini
zött
horvát
a
s
bán
Marczinkot
viczebánt,
csak
és
Noha Velencze
gességét kéri Velenczével szemben.
semlefolyton
várparancsnokait,
megvesztegette,
is
hogy a varat játszsza a köztársaság kezére, a török veszedelemmel szemben pápai közvetítés útján létrejött a magyar-
Meg
vclenczei védelmi szövetség.
hogy
különben jegyeznünk, bánok olykor zsoldot húztak Velenczétl is. csak az a jelentsege, hogy a török ellen együtt kell
a jajezai
Ennek mködtek.
Arra is van megdultak a velenczei
eset,
határt,
hogy a jajezaiak néha mej a miért ugyancsak Corvin
Jánosnak a
kellett helyet állani. A gyakorlatban úgy alakult „szomszédi viszony", hogy könnyebbségökr .a
török a másiknak területen pusztított. Híre
havában 8000 török Válsághoz ért ez a zavaros
okt.
jutott
lovast
egy
állapot,
járt,
olasz
hogy 150
kém
vezetett.
midn G
ir
a fvezérség. A jajezai bán term^
.n
haJjar.it
*
seregeivel cooperalt.
1
tatarozott haditerv aligha állapíttatott meg.
1501 Jaj.
1
E részbea Marino Sanuto
becses adatai szolgálnak kúti tadok 1871. 84 - 85.
Truhelka
i.
m. 2G
alapján ad kepét.
— 27.
11.
11.
évkönyveinek
Legjobb feldlj Klaió
I
ta
•
i.
in.
I\'.
Wensel ;:'.
k
tétéi
.
"lencaei
~ok
májai n.
174
Corvin János a zárai, poljiczei köztársasági csapatokkal s a horvát báni contingenssel Szutjeszko felé nyomul a Narenta fell, de a
Mosztarszko blatónál visszaszorítják a törökök jelen-
1 tékeny veszteséggel. Azalatt Iszkender pasa Vár-Bosznában (Szerajevóban) összevonja alvezéreinek csapatait, mintegy
2 kilenczezer embert s Jajcza ellen indul.
Budán már 1500 deczember havában komolyan gondolkoztak Jajcza megsegéllésén. Beriszló, a jajczai bán, bírta
jajczai
bánnak.
nem
Boldizsárt akarták megnyerni
a terhet. Újra Batthyány
Ersen vonakodhatott
mert
tle,
a
király
deczember 12-én rendkívül hangsúlyozza bokros érdemeit, a keresztén}^ ügy, jelesül a jajczai báni tisztség körül kifejtett munkásságot s régi czímerét megersíti. 3 Mindez nem elégítette ki
az új
2500
jelöltet.
frt
ára sóval
azonfelül
s
készpénzzel tartoztak neki. 4 Végre olyan
somogymegyei
vessenek
birtokaira egyáltalán ne
deczember 29-én elvállalta a báni tisztet. 5 Azonközben Jajcza nagy veszedelemben kínpadra vont török fogoly, a
hanem
Jajczát,
nem
„ez
ki
forgott.
frt
hogy adót,
Egy
Jajczában elfogtak az év
kit
hogy a török nemsokára meg akarja
elején (1501), kivallotta,
támadni
1500
feltétel alatt,
csak
szószátyár
üres,
hír",
veend. Ennek következtében Szlavónia rendéinek meghagyja a király, hogy 500 lovast és megfelel biztosra
mennyiség 1
élelmiszert állítsanak
Marino Sanuto
hogy három
III.
1508.
esztendeig egy török
ki.
6
A jajczaiak 1501-ben megírják Budára, kém élt közöttük, fél, hogy a város
és a vár berendezését elárulta. 2
U.
1597. Hét pasát említenek a jajczaiak
o.
II.
Ulászló királyhoz
1501 márczius 5-én intézett levelükben, a kik Iszkender pasa keznek. Truhelka
i.
m. 27.
1.
Omer
béget,
alatt gyüle-
Malkocs bég Jahjaoglut, Nijanat
béget és a zvorniki Mustafa béget említi föl ezek közül. 3
Körmendi Batthyány-hgi ltár. Okit. XCVII VIII. A kérdést úgy oldották meg, hogy Batthyány Boldizsár jobbágyain addig ne hajtsák be az adót, míg tartozását le nem törlesztik. 1501. VH. 9. *
5
Okit. C.
6
Okit.
XCVI. 1501.
szlavón rendek
nem
akkor Bornemissza János
fispánt
kérte,
IV. 3. V. ö.
Kukuljevic
tartoznak a rögtön fizetk
—
a
jajczai
bánt,
:
közé.
Jura
A
Beriszlót,
248.
I.
1.
kincstártól
mint
hogy küldje már a vármegyébe az adószedket.
A
—
pozsegai
Okit.
XCIX.
170
A
kölcsönös csatározások
megindultak,
mieink
a
a
Alsó-Szlavó-
torok határszélt dúlták, ezek viszont betörtek
Ez alkalommal Levács várát, mely Jajczának éjszaki kapuja, a honnan mind Jajczát s erdéit élelmezték, klastromostól porig égették, a lakosságot prédára vetették S majdnem niába.
1 az egész Orbászmegyét tzzel-vassal elpusztították.
Ez
komoly gondolko
a körülmény
annál inkább, mert
nem
a királyt,
-ette
hanem
apátról,
poi
szer..
rendes kontingensrl volt SZÓ. Állítólag a Száva ár csak
Szándékok
—
magyar
a
rtotta
végigpusztítá
Száva mentén apró erdöket
a
Szendrbl
mint
Pozsega-megye
törököl
a
vissza
emelni
délkeleti vidéket
innen
s
folyl
beütésekkel elnépteleníteni az országot. Az elnépteleníl azt érte s
a
el
török,
hogy oda
maga
a
martalóczait ültethette
szpahilukokat rendezett be, ezzel küljebb tolván a határ-
területet.
Alsó-Szlavónia ugyan
még egy-egy népes
földnyelvet
peldaz, de a nagy török rajzás miatt mindenkinek veszély-
ben van
elete
es
vagyona.
Ugyanezt a jelenséget
Duna mentén,
és a déli
meg Nándorfehérvár
állapíthatjuk
hol
a
Somi Jósa
rt.
állott
Szlavónia elpusztításának a lehetsége végre felriaszta a
magyar
és
horvát
János
Corvin
érdekeltséget.
apjára
emlékeztet buzgalommal felrázza a horvát dandárokat: Imre, Ulászló király megbízottja,
Geréb
a
Frangepánokét, Karlovicsoket. Azonfelül Czobor
Zrínyieket,
lszert
hadakai
es
egy gyalogcsapatot úgy hogy tetemesnek mondható sereg állotl a bán
Péter, a nádor, kétszáz lovast s
küldött,
rendelkezésére. Iszkender pasa azalatt Jajczát
Az Alsó-Szlavóniában portyázó megfutnak,
mire
török
János
Corvin
a
csapatok
banjalukai
szorongatta.
csakhamar utón
.
menetekben haladva, a Jajczát körülzáró sereget meglepi.
A
csatáról annyit tudunk,
hogy a bán serege néj pedig rohammal es
támadott, lovasságunk
állítva
megzavarta
a
török
hadert,
erdk srjébe. Sokat foglyot
1
is
mely
Vérhas. :ha
a
szerte
szorítanak
ejtenek. Azonfelül martalékul
Aszl.
Okit.
CLV.
v
5.
u
o.
ri.vn.
fut
nv;
hegyekbe, közülük,
esik a tábor,
sok
176
élelmiszerkészlet és fegyver.
A törökök vesztesége 4000
halott,
a mieinké 1000 ember és sebesült.
A
fölmentés
meg
tette
még
jókor
mert a
érkezett,
A várrség parancsnokának
düledezgettek.
a bán, a jobb
foglyokat
lovakat,
már
falak
Gyulai Jánost zászlókat
és
1 pedig Budára küldték.
E gyzelem
csak azt eredményezte, hogy Jajcza
mentetett az ostrom
De
alól.
hogy a fsereg
alig
föl-
elvonult,
máris hallatszik, hogy a török új sereggel készül az Orbászság felé.
Bán nincs Jajczában
Beriszló Ferencz, ki annyit áldozott
;
a magáéból készpénzben,
nem
élelemben,
a
birja
terhet,
nem
Boldizsár pedig a nádor parancsai ellenére
Batthyány
ment be. Jajcza folytonos veszedelemben forog, mert Levács romban hevervén, az élelmi szállítmányoknak nincs rakodó helyök. Ezt a várat akarta a Jajcza ügyében buzgólkodó Geréb nádor
újból
parancsot.
A
fölépíttetni,
de
bánnak
—
két
a
nincs,
mert Beriszló még az — távol-
most már
létében rendre folyik a török dúlás. Batthyányi
„sub gravissima indignationis poena" telre.
2
A
király e
késedelem
a
végrehajtaná
ki
a bemene-
szorítják
Tárczay Jánost, Máramaros
láttára
Mátyás kipróbált vitéz kapitányát a kir. banrenállítólag 6000 lovassal és 400 gyaloggal Jajcza végleges fölmentésére és Levács újraépítésére.
fispánját,
dériummal deli ki
—
—
Kivezényelted egyúttal a zágrábi káptalan hadait
János vag3 helyettese, T
A
Török Imre
letéteményese,
3
Corvin
vezérlete alatt.
Geréb, nádor a régi Corvin-hagyo-
királyi segítséget
mányok
is,
eszközölte
Nehéz
ki.
feladat volt
ez akkor, mikor a nemesség úgyszólván fölmondta az enge-
delmességet.
A
pápai legátus Budára jvén,
itt
csak rosszat
„Ez az ország, a kereszténység védfala és pajzsa", a folytonos háborúk által tönkre megy s a külföld, mely errl a bels viszálykodásról tud, mit szól majd. A király
hallott.
1
Okit.
Schönherr 2
8
i.
XCIV. Istvánffy 1500-r>
Aszl. Okltár. Okit. Cl.
1502.
II.
28. 257.
1.
Tárczay Jánosról Mihályi
Turul V. 59. 1508 székely 22..
teszi a jajczai ütközetet, de
már
m. 278. Marino Sanuto nyomán 1501 nov. elejére helyesbíti.
559. sz. 191.
—
ispánságáról
1502.
III.
17.
258.
1.
Mármarosi diplomák 587.
:
Mk. Orsz.
Századok 1870:365.
—
Ltár.
Nagy Iván
DL. i.
k.
21.,
1.
—
803.,
177
nemességet Jajcza védelmére,
szólította föl a
hiába
kevesen
meg
élelmet
jöttek,
sem akar
senki
csak
odaszállítani.
lukiig mindig csak fenyegették a megyéket, de a büntetés
A szegény kisnemes
elmaradván, tönkre megy az ország.
nem bnös,
birtokuk után a hadiadót, de
ezek megfizetik
vétkesek a ftisztek
megbüntetni,
a kincstartó és adószedi. Ezeket kell
:
engedetlenkedktl jószágaikat.
az
elvétetni
Most az a kérdés, hogy merje-e birtokaikat konfiskálni, a megyéket egyetemleg büntesse-e vagy csak a vétkeseket. 1
Egyelre
a kérdést. Musztaj
megszállotta Jajczát, a kisebb
s
most a
vránai perjel Ráczorszag
felé,
elteremthettek,
azzal
hadak a Duna vona-
királyi
nándorfejérvári
a
Bulgária,
bég
mi helység Orbászban még meg-
A mi pénzt Budán
hadakat toborzottak lán
ezer?)
felpörzsölte s a
földúlta.-
volt,
el
apjának ekkor bekövetkezett halála után
fia,
ers haddal (8—10 erdöket
döntötte
fegyver
Iszkender pasa
bán
s
Beriszló
támadólag léptek
Bertalan
fel.
A
törö-
ugyan visszaszorították, de egyetlen eredménye háborúnak Jajcza fölmentése. Történt pedig ez ekképen
köket
a
:
Jajczát, mint rendesen, a kiéheztetés
Az országban
gette.
tehát mintegy
élelmiszereket gyjtöttek
nyergére
aztán
ló
úton
ers el-
Tárczay János
egy dombon
:
lisztet,
köttetvén,
és hátvéddel öt olasz
Ütött tábort.
veszedelme fenye-
1500—2000
húst
hosszú kísérte
talyigával
És ezeket
és bort.
sorban a banjalukai a
sereg
Jajcza
fele.
mértföldnyire ért Jajczához és ott
Valószín, hogy ez a mai Bo -nyak
vára mögötti hegytet. Ezalatt Iszkender pasának,
vezérnek
tia
ostromolta
csapatokat küldött
Midn
ki
Tárczay
Jajczát
és
a környékbeli hírét
onnan váracsok
egyes
li
megvételére.
vettea támadásnak, neki
vált<
a különféle csapatokat a váracsok alól. Erre megersíttetvén az élelmiszertábort, 2000 könny lovassal és 50 gyaloggal megindult, kikémlelend a Jajcza fele \ utat. A török vezér kémei által ugyancsak megtudván a elzavarta
1
s
28—29.
okit.
Civ.
Lcvacs körül. Állítólag 6000 embert oltek meg. Truhclka
i.
1.
12
m.
178
vezér közeledtét, virradólag egy oldalmozdulattal megtámadta
az élelmiszertábort. Azonban a király vezére gondos elre-
ers
látással
hátvédet hagyott a védelmére, mely a törököt
nagy veszteséggel esett
A
el.
török
visszaverte
seregének
vezér
fordult harczvonala újból
közülök
;
állítólag
csak 100
Tárczayval szemben
Bocsácz vára ostromához
fogott,
hogy nagyobb ervel támadhasson, az egész jajczai ostromlósereget magához vonta. Tárczay János eltt most az a veszedelem állott, hogy a nálánál nagyobb ostromlóelfoglalja és t majd hátbasereg az élelmiszertábort támadja. Ekkor elhatározta, hogy áttöri a török harcvonalat. Pap hiányában a sereg vezérei meggyóntak egymásnak, halálig való hséget fogadtak és a terepet felhasználva, a régi magyar „Jézus" csatakiáltással nagy tzzel nekiváltottak s
a töröknek.
Az élelmiszertábor azalatt nagy sikerrel védelmezte Az ers rohamra a törökök megfutamodtak, elhagyták
állásait.
jajczai
hogy
ostromlóállásaikat
és
leszállván lovaikról, a
kezébe,
közöttük
37
ló,
valamint 400 ember esett a
ruha és zászló,
drága
oly rémület tört ki közöttük,
hegyekbe szöktek. Sok
elkel
Tábori
ftiszt.
ruha,
gyz
felszerelés,
ágyú nagy mennyiségben került zsákmányra. A hír Budára július közepe után jutott el és itt azután tzijátékkal, harangzúgással, ágyúlövéssel ülték
meg
a
gyzelem
hírét
nagyon szokatlan dolog. Feredménye ennek a gyzelemnek, hogy végre annyi élelem került Jajczába, hogy a városban a hever a velenczei követ megjegyzi, hogy ez
készletektl lépkedni
Iszkender
sem
lehetett.
pasa, a török
fvezér,
földnyire állott Jajczától és bár sokat
akarja
bosszulni
még sem
fia
vereségét,
került a sor.
itt
mintegy 25 mért-
hogy meg hadmveletre
hírlelték,
komolyabb
Voltaképen a törökök
is
kívánták
már a békét. Dalmáciának és Boszniának meg érdeke volt, hogy egy kis lélekzetvételhez jusson Jajcza, a mely úgy Magyarországnak,
mint Velenczének védvára.
Apró
csete-
ugyan ezután is török szolgálatban lev martalóczok, szám szerint 40-en, a Jajcza körüli Katinahegy mellett elemeltek egy részt a magyar élelmivonatból, paték
történtek
:
de elcsípetvén, valamennyien levágattak. Azt a
hog
czélt,
a fölégetett Levács várát ismét helyreállítsa a magyar vezér, 1
ezúttal elérte.
A gyzelmet
meg
drágán váltotta
tanácsadója, Geréb Péter, meghalt
hogy csak
b
Legjobb
a király.
valamikép mt
karbantarthassa a bosnyák végvárakat, Ksztergom váró-
is
sát
4000
Tamás prímásnak torok majdnem mej
zálogba vetette Bakócz
írtért
„Boszna országunkat a
és rokonainak,
semmisítette", „mekkora veszedelemmel fenyegette Jajczát azt
erdöt ez a folytonos török megrohanás,
a néhány
leginkább azóta, mióta Levács városa és vára
lév erdökkel". íme
körülötte
elveszett a
az okok, melyek a rendeket
hogy beleegyezzenek ez ügyletbe. 2 De ez a pénz sem volt elegend. Az imént fölszabadított
arra bírták,
is
mert nemcsak az
Jajczában maris fogytán volt az élelem,
rséget, de a koldussá
népet
tett
is
élelmezni
kellett.
Corvin Jánost bízták meg, hogy Szlavóniából ésPozs
bi
szerezzen élelmet s azt embereivel szállíttassa Jajczába
lakosoknak méltányos áron adassa
s a városi
emelése
csak
úgy háború idején mindig,
mert a szállítok
nyertek a közvetítéssel.
végvárak szedetni/
készpénzben,
király
szorult
Batthyány
1
Marino Sanuto
bánok
összes jajezai
12,896
király
sóban: ebbl
való
tekintettel
ez
események
tar-
írttal
Beriszló
6000
a
frtot
elen-
folyamán
nem
U.
l'ótl.
Okit.
A következ is
Kanizsay
CIX
("VIII
cvi
—
Sehönherr
i.
in.
280.
1.
—
Klaió
I.
«
majd pénz
284—85.
IV.
1.
Okit. ('XVII
nyekkel
a
frttal
Boldizsár
3
:
is
Végre Gorbonoki István és Szemere Kelemen
m. V. 218—220.
zódtak
mint
néha a bánok
s
1
lép eltérbe.
i.
3288
helyzetére
az
volt
kinek
Ferencz,
tozott
gedett.
Az árak
A nyomorhoz hozzájárult, hogy a nem engedtek adót
Legniéltányosabb
közül Beriszló
el.
harczokban,
magánbirtokaikon
bánjai
5
végvidéki
a
járta
nincs,
;
l
rvári
ás
CXIL A
kiiirctcs
majd
subsidiumra illetleg
bán.
mÓdOMtal
folyton
isstja el
a
telekadóra utal
Jajcza éieime-
elhú-
a d -
.
biztosítják. •
béke.
180
személyében
bánokat rendel a
új
király,
a kik 1503 július
13-án átveszik a jajczai bánság összes tartozékait. 1 Jajcza történetében fordulatot jelent Ulászló királynak
kezdd)
20-án
1503
szultánnal
Bajazid
február
22-én
(1503
augusztus
hét évre kötött békéje. Kénytelen volt vele,
mert Velencze már két hónappal azeltt külön
megköti a
békét.
A
magyar-török
korona országain
békébe
bennfoglaltatik
korona
a cseh
kívül
magyar
a
Moldva,
területe,
Havasalföld és Ragusa. 2
A magyar num) Jajczával illetleg
A cziai
s
király birtokában maradt
Bosznia
:
(reg-
a hozzá tartozó várakkal, a dics Belgrád,
Nándorfejérvár, Szörény, Szrebernik és Sabác vára. szultán
uralma
Prolosác,
föld
alá tartozik a herczegovinai-dalmá-
Bog
Imotski,
Jerovica,
Ljubesna
(Ljubuski), Mosztár, Pocsitelj, Blagaj, Növi, Rizano, Kljucs,
Milesevo várakkal és városaikkal.
Boszniában: Kamengrad, Komothyn, Maglaj, Kljucs, Vratnik (Viszoko mellett), Beograd (Akhiszár Bugojno közelében), Jerbelica, Zwled, Hlevna (Livno), Travnik, Biograel
Torichan,
(7
km
Trebenjetl
délny.),
Doboj,
Feoerlak, Vencsac-Koszorúvár, Prozor, Zvonigrad.
Ráczországban
Harám, Branicsevo
:
Szendr, Krvylyk,
Golubac, Havai,
Florentin,
(Barancs),
Bdyn
Belin,
(Bodony), Orahovo, Nikápoly, Gyurgyevo, Ruszcsuk (Orosz-
Akjerman-Nészterfejérvár
Csík),
Ha való,
hogy Magyarország
csak a tengerbl
kiálló
példázzák, hogy a
A
sznt.
és Kilia.
a békekötés alkotta határokat latra vetjük, nyilván-
déli
Duna
régi
déli
szirtek
:
Nándorfejérvár s Jajcza
offenzivára
teljesen
és Szerbia fennállása
véghatára voltaképen roncs
immár csak
határ megmagyar Bosznia
alkalmas
a töröké, rövid
a
id
kérdése.
A
kato-
nai és politikai hanyatlásnak e békénél nincs hívebb képe.
Mindenki 1
2
érezte,
Okit.
CX.
Okit.
CVI.
hogy ebbl csak rosszabb következhetik.
FEJEZET.
VIII. Közszellem
—
A
és
liga
- Sztrezsemlyi
— Kiélem Dalmáczia. — Perényi barátok.
jajezai
Cambrai
1504. évi költségelirányzat a
hanoi.
jajezai
A
Székely Miklós.
—
—
Ulászló kinily korában.
II.
végvárakról.
A romai
Beríszló l'éter haic/ai.
Imre oá
curi
égek.
l
Tizenhárom esztend fejleményeirl szándékunk e feje- *•• zetben számot adni, tekintetbe véve mindazt, a mi fonto*,_ király korában, sabbat tikiunk a törökkel kötött bekétl (1503) II Ulászló ',
haláláig
király
fhivatalokat
nem
de a
rendelkezésre,
hogy
XVI.
egyéniségek
mindenben
állanak
is
A
(1516).
viselt
ki
els
század értékérl,
kielégít
es
a levelek olvasásához,
ért
sorsát legalább
is
annyira
tartja,
ha
gok rendje a
s
is
ráczországi is.
(nándorfejérvári)
Ha gyönge
megindult bomlási folyamat
elmúlás
A dalmát
ors
magáét Ha
így
végvidékekkel
megérti,
mködése
elére,
tamára sikerül a rábízott értéket megrizni. (jajezai)
adatok
a/,
a mennyire a
a/után ilyen kerül valamely szervezet
ha
jellemökrl, pártatlan
közülök a „hazaír. Hazafi akkor,
ki
évtizedében
tar-
a dol-
áll
bosnyák
a
már amúgy
a ftiszt, a
annál gyorsabban
vezet az
felé.
mily arányban gyöngülnek azután
véd
az
politikának
a
szükség
parancsolta
nyugati és északi hatalmaktól
nemzet gyökere forrongás
egyénisége
a
két
alatt
kapjon
ép, de a társadalmi,
országol
uralta
magyar
a
szembetnbb
végvárak, annál
irányzata, segítségei
gazdasági
Jagelló
éppen akkor vagy azért
I
a budai külügyi
s
hogy
a
Pedig
a
politikai
Ulá állott
el,
mert
Mátyás halálával az európai politikának az a tényezje tnt el, akinek akarata volt. Jól mondja Giustiniani, a szellem
„homo
velenczei követ Ulászlóról:
magyarán:
vezetik, de
nem
vezet. 1
hogy a másodrend akaratok 1
Marino Sanuto
IV.
860.
1.
quam
rex',
Csak természetes
tehát,
est rectus,
harcza
állott
be,
melw
182
minden keménymagáé alá rendelni.
családi dolgaiban elég ügyes, de egyébként
ség nélkül
szkölköd
nem
király
A számos kormányos ütdik az állam
hajója,
tudott a
közt egyik szirtrl a másikhoz
hiábavaló
a
tanács
jó
Nincs, a ki megfogadja s ha olykor hajlik
is
a
ilyenkor.
fülök
az
okos ember szavára, menten megakadnak, ha megvalósításra kerül a sor.
Az
de a végeken a
bajt,
még valahogyan elodázhatják a birtokosság, az rség s a jobbágyság
ország belsejében
Egyetlen
egyaránt megérzi a pusztulást.
végekhez szíve
az országban, kinek a
:
Azok közül
Jánosnak, a kincstartónak képében. a bajok gyökeréig láttak. Egyetlen
ember találtatott Bornemissza
volt
mód
való, a kik
kínálkozott,
hogy
az ország határán csapataink megállják a helyöket. Rendes fizetés, 3
végvárakról
pontos élelemszállítás és a várak karba
Az
1504. Költség-
helyezése.
1504. (április 24-ére összehívott) országgylés elé
Bornemissza egy részletes költségjegyzéket készíttetett. Ennek az elmunkálatai fogalmazatban maradtak reánk. Az egyik fogalmazatban Magyarország
tisztifizetései állapíttatnak
Ebben az ország zászlósainak
s
a hadi ftiszteknek
meg. 1
fizetési
sémája van föltüntetve. Hiányzik azonban a királyi udvartartás, a külügyi költségek s a bányakezelés kimutatása.
A
másik jegyzék
haderre
bvebb
s kizárólag
a védelmi, illetleg a
és a kincstartóság kezelésére fordítandó költsége-
ket részletezi.
Nem
alapvet
de azért eléggé
statisztikai
anyaggal van tehát dolgunk,
értékelhet szempontokhoz jutunk,
ha a
határvédelem fcsoportjait a számvevségileg helyes adatok alapján foglaljuk egybe.
Ha
a tisztifizetéseket
véghatárokat
akként csoportosítjuk, hogy
kelet és délkelet,
irány szerint állapítjuk meg, a
a déli, következ táblázatos kimu-
nyerjük
tatást
1
Okit.
CXIV.
s
a
adta a régi budai kamarai,
Com.
a
nyugati és délnyugati
II.
köt.
vele
ma
összefügg CXV.
Legelbb Kovachich
orsz. levéltárból a
Supplementa ad Vest.
Annyira hamari munkálat a CXIV. számú kimutatás, hogy
a végösszeg hibás összeadása következtében tatva, holott
128,330
frt.
103,109 frtban van
kimu-
183
I.
A
végbeli tisztifizetések elirányzata. lt
XIV.
<
Tétel
frt
12,000
Erdély ide
értend
:
b)
Karán-Sebes és Lúgos
c)
Temesvár
d)
Ersomlyó
e)
%
határ
Keleti és délkeleti a)
összesen
2,050
.
200
Szörény
34,448
Déli határ a)
Rácz dcszpota
b)
Nándorfejérvár
c)
Sabácz
d) Jaksithok (i
III
.
3,950 .
7,000
.
Bradach István
1,
iioo
41.934
32.676
Nyugati és délnyugati határ: 1.
2,
a)
Szlavónia és Horvátország
b)
Zeng-Senja
ii
Jajcza és a bosnyák varak
i
/')
IV.
.
2,500
Szrebernik
a
Palatínus
Conscrvator
c)
Castellanus Budensis
Corone
Sacre
Magistei euric
regié
.
.
Magistratus
1,700
2,000 reginalis
curie
maiestatis f)
2,400
maie-
statis e)
19,860
3,000
b)
(/)
11,490
2,000
Magistris cubicolaribus
(kamarásoknak)
.
Összesen
1,000
j
)
Bosznia 28,175
184
hogy ez az összeállítás nem teljes az arányszámok számszerint pontosak ugyan, de
Ismételnünk s azért
nem,
lényegükben ftisztek
s
kell,
egyéb
mert
végeken
a
nem
költségek
kívül
foglalkoztatott
szerepelnek
fogalmazványban. Az arány szerint akkép
az
eredeti
sorakoznak
ki-
adás szempontjából a végek a) Dél b)
Nyugat
c)
Kelet, délkelet
és délnyugat
Fontosságuk
.
.
szerint a
.
.
42% 37%
(kerekszám)
34-.5°/
várak sorrendje
Nándor fejérvár, Jajcza,
Temesvár. Nándorfejérvár s vele kapcsolatban Temesvár a magyar Alföld
A II.
s
Erdély
kulcsa,
mi a Jajczára fordított táblázat ad számot.
Jajcza pedig a nyugat-déli részletes
költséget
illeti,
kapu. arról a
]<:,
II.
Jajcza
s a
bosnyák várak részletes személyzeti kiadása. Okit.
£
cxiv.
186
Ezen kimutatás
bánságban 1504-ben
szerint a jajczai
a katonai létszámként elirányoztatott 2 kapitány,
4 rmester,
270 gyalogos, 246 kir. huszár, 164 martalócz,
100 strázsa összesen
:
786 ember,
a költség pedig 25,697
még frt
frt
készpénzben
a szreberniki bánok fizetése járul 3000
úgy hogy ezen kimutatás
sóban),
mihez
sóban,
és
(1000
frt-tal
szerint
28,697 az összes költség.
Ámde
e kimutatás helyességére
végvidéki
ráczáfol a
várak költségkimutatása, mely az elbbi
(okit.
mazatnak vagy helyesbítése, vagy más
változata,
kiadások
dologi
tüntet
összeget
mellett
fölemlítése föl
(25,100
is
CXIV.) fogal-
(3700
csak 150 gyalogost és 125 huszárt
mutat
kisebb
amennyiben Azonban e
szemben),
frttal
mely a
frt)
ki.
kimutatásban a szreberniki bánság részletes költsége is föl van tüntetve, holott az elbbiben csak a bánok fizetésé-
rl van
szó. III.
A
jajczai
és
szreberniki
költségelirányzata.
bánság Okit.
(a
CXV.
magyar Bosznia) sz.
alapján.
A) JAJCZA. a)
1.
A
Személyi járandóságok.
bán jövedelme: 200 gyalogos és 300 12,000
lovasra
2,000
só
14,000
3,600
2.
150 gyalogrség
3.
125
4.
A
ferenczes-barátoknak
salétrommesternek
200 150
6.
A A
tüzérmesternek
150
7.
Polgári segélyek
5.
könny
A
lovas
személyi kiadások összege
.
3,000
300 .
21,400
Dologi kiadá
b)
Védmvekre
1.
A strázsákra A
'_'.
3,000 dologi kiadások összege
::>
A bán járandósága
1.
tlgok.
l.n,u:.i.
Xyi
(2000
és 1000 fr
frt
A rácz deszpota járandósága 600 könny lovas a 400 frt 600 könny lovas posztóra -f-
600)
1,200
600
....
egy selyemöltözetre
Ez
.
Végösszeg (Jajcza és Szrebernik)
.
frtnyi
frt-tal
is
hozzáadva, 33,600
szerint
teljes
tudnunk
12
kellene
összes
jövedelem
koronával
számítva
tenne,
összköltséget, a budgetnek körülbelül
A
nem
hogy
,
kimutatott
ennek a számításnak
lehet kútfi erteké.
követ
állításában
kételkedünk, mert
viszonylagos értéket,
vevképességét
ara-
viszo-
része a végvárakra
g
t
i
u
jövedelmét min-
a
Giustiniani vcl. követ jelentése Marino Sannto IV. \
tott
is
velenczei
illetleg 1
:0'756.) Természetes,
nem
:;
2
az
ehhez
nyítva a végvidéki varakra ne/.ve 166,562 írtban
(1
az
azonban csak hozzávetle-
nyat, a jövedelem 2.(5-40,000 koronát
nincs s
végösszeg
végvidéki kiadásait viszonylagos
Állítólag az
Jó pénzben
frt
számú kimutatásban.
II.
megállapíthassuk,
jövedelmet. Errl
ges adatunk van.' forint.
minta
több,
Hogy az ország ezen
esik.-'
"
frt (2000 frt sóban) melyhez azonban a szreberniki bál
költségeit
4917
nagysága
arany
8,5<
a kimutatás összesen 24,750
kerül ki:
ország
100
személyi járandóságok összege
költséget részletez,
8500
100
1,200
.
készpénzben
A
3,000
2,
.
.
sóban (600
"
25,100
.
SZREBERNC.
B
'_'.
3,7'
.
/.esen
akkori értéknek
réssletes ssámitások
kt 1W
maihoz
visi
híján méj; áltálé
akarjuk fölemlíteni. A.-Aus/tnaban ÖtSBÖrÖsével számítják a biroJ.
I
188
denütt fsúlyt
Majdnem bizonyosra vehet, hogy János kincstartótól kapta.
kérdések
tisztázására.
ezt az adatot
Bornemissza
anyagi
az
fektettek
1
abban rejlik a baj, hogy az elirányzat volt következeirreális, hanem, hogy a tényleges eredmények tesen fogyó irányzatot mutatnak. Rossz a pénzügyigazgatás, romlik a pénz s a mellett a beszedés lanyhán folyik. Szlavó-
Nem
hanyagsága
el
De
miatt.*
ezek alapján
s
is
ily
telket
alispánok
maradt, az
hátralékban
telek
adóköteles
25,046
niában (1516)
adatot fölös
1391
számláltak,
a
és
szolgabírák
számmal hozhatnánk az
megállapíthatnók
helyzet
anyagi
züllését.
tnik
Általánosításnak
fel,
magát az adófizetés
kivonta
mondván, hogy a
alól,
ki tehette,
költsége
az adóbehajtás
egyes megyék az ország szabadsága ellenére országgylésen kívül a rendes telekadóhoz pótadót szavaztak meg, pedig ez úgy volt a részletekben
fölemészti a jövedelmet,
3
Mindez csak annyiban tartozik ide, a mennyiben a rendek konokul megtagadtak minden adó- és létszámfölemelést, melyre az országnak éppen a béke után volt szüksége. Minthogy 1503 óta békesség van a törökkel, szerintök a
is.
zsoldosok egy részét bízvást el lehet bocsátani kodott a többség, mely ekkor tisztán regionalis ból
meg
ítélte
a helyzetet.
május
követek
érkezett
malomba
16-án
a
illetleg fölnyissák a rendek szemét.
Az
Okit.
CXV.
sz.
kimutatás 19.
készült kimutatásoknak, bizonyos
a fedezetrl
is
Dunán
ladikázva
tehát,
egy
Ezek
megfulladának
sokan
hogy a birodalom végeinek
voltak arra hivatottak,
1
így okos-
szempont-
Sajnos, a Szlavóniából Budára
közülök
ütközvén,
:
állapotát
4
sz. volt
az országgylés számára
hogy az Erogatióval szemben
készültek kimutatások, de ezek
nem
kerültek el.
Benedek dicator kimutatása. A Kulpán túli telkek Szlavóniától külön adóztak, hozadékuk majdnem semmi. Körmendi lev. 2
Takáts
Batthyány
S. 3
szíves közlése.
Példa
összekött. ltára *
rá
Kanizsay György nándorfejérvári bán esete M. szerb
CDXXX.
Kovachich
M.
i.
sz.
m.
II.
305-310; 310—20.
lésrl már Horváth M. Magyarország történelme képet ad.
III.
1.
Ez országgy-
290— 291.
1.
világos
189
Mindebbl
az a
hogy Bornemissza János
tanulság,
nem
meg
valósultak
tervezett
reformjai
alkalmat
mulasztott a végekbeli állapotok
Maradt minden a régiben János
3
A
jó
becsületes Bornemissza
Telegdy István
hagyta hivatalát,
is
el
ország
megorvoslasara.
elszámolási nehézségek a bánok-
:
zsoldosok panaszai végiglen.
kal,
az
s
utána a
lett
kincstartó.
Ha
bánok
a
végigtekintünk
hogy 12 év
körülbelül
alatt
lajstromán,
azt
tovább szolgált köztük Strezsemlyei Sztrezsemlyei
— 1515-ig,
1508
még
a
Els
is.
ízben
majd
Miklós,
társa
nem
szi
bánságban
a
hír
Alapi
Kövendi
alap-
Székely
Boldizsár
(1508 -11), János es helyettese, Beriszló ennek helyébe kerül Beriszló a
jó
Ferencz, a régebben bevált bán, a kik osztoznak vele a pai
nokságban.
magot
Históriai
Sztrezsemlyei
Nem
kell
folyt,
a kincstárnok
s
L.
2
i.
m.
II.
sok
—
VI.
11.
1
117.1. (>si helységök
fit.
okit.
(XIX.
.
bánságára
pénz) közli
járt
vannak
is
Sztre(a)zsemlye.
Sy II.
alá.
nekik
7.
A.-:
1913. évf. a
fordítsak a volta.
birtokai.
15,600
vonatkozólag
a
Csánki
1508-
Dl
1.
24,900
irt
írt
bánok javara. Székely
ig
a/
CXIA'Ill.,
fel
a
nem meg
a bánoknak, ezek
kö\
I
sóban, részletekben, fizettek ezen kimutatás szerint 8500
2000 in ára só maradt
4
c.
Hadtört, közlemények IV. 1505
15,900
7-ben a
ki fizetésüket.
ha az adó be
szót vesztegetni,
Családja pozsega megyei, de Valkóban 427.,
illetleg
CXXXIX. 1509. A beszedett adót ne CXL- CXLVÜ. az adóbehajtás késleked
Toldalék
hogy
körülmény,
a
6-ban,
sem zethetett
inauguralet mint jajezai báli uja
lek
az
CXXXI
Okit.
1
czéljaikra.
saját
1505
csak részletekben kapták
régi eljárás szerint
erre
tartalmaz
Székely
és
M
:::
emlyei
bashali
rendkívül
ért
iky Levente
Ennek CXXII., CXXIV XXIX.. (XXXIII (XXXVIII; (I.VI IV., CLI1 számú dai ékely Mik igen értékes tanulmányokban fel is
«>klt.
ncs mit hozzátennünk, mert híven tünteti
bánság „rerum movens*-ét.
jajczaJ h.inok
sztrezeemiyei
nem mindig megbízható számadások
a száraz és
ján
G
nagy becsületben állott Méltányos ember benyom
ki
a
Leg- gaxdálkod a-a.
úgy a katona-
Budán.
mint
rnál,
8
látjuk,
bánja volt Jajczának.
tíz
s'z"k/u
Miku A
jajezai
190
pénz
Ismétld mit
tehettek
mit
nélkül
hogy
tünet,
Magánhitelt
*
a
igénybe. 2
vettek
ferenczeseknek
jajczai
Fölkerekedett egy-két testvér Budára,
enniök.
kérendk, folyton
nincs segélyt
mely a várakat
jelentették a veszedelmet,
Budáról a szlavóniai dikátorhoz (adószedhöz)
környékezi. utasították
?
Egy-két arany költpénzt ugyan kaptak
ket.
útravalónak, de a dikátor csak valamelyes apró részletet adott
nekik
s
a
jöv
Azután még Kétszer mit. '
is
Erre
provinczia
évi
beszedés eredményével
ajánlattal
végigkoldulták az országot
méltán
ket
bátran
s
Budára.
nem kaptak sem-
s
elkeseredett Cvetnicei Péter,
custosa,
ket.
biztatta
visszaküldte
is ellátta, s
hivatkozhatott
a bosnyák
hogy a
rá,
barátok mindig a „szent korona szolgálatában fáradoztak". Elismerte ezt Ulászló
hogy engedje meg a
is,
jajczai
monostornak, hogy a zárdát
Pozsega-megyébe, Geletincire, a sék
Gyula pápát arra kérvén,
II.
birtokára
Giletffiék
Hangsúlyozza, hogy a nép nagy hasznára
át.
tehes-
a város
s
megtartásán fáradoznak. Az okot fontosnak mondja, de
'
nem
Éieiem és
hogy a folyton éhez vidéken nem lévén maradásuk, fiókot akartak alapítani, a honnan könyny ebben élelmezhetik az anyaházat. 3 Kövendi Székely Jakab és Sztrezsemlyei Györg}' bán-
jajczán
sága korából közelebbrl ismerjük az élelmezési viszonyo-
Valószín,
részletezi.
1508-ban.
Ha
k a t ebben a nehéz végvári kerületben. folyvást jól.
a város lakosai
élelemszkében szenvedtek, a várban sem laktak
Orsity-Horváth Péter, a bánok számadó várnagya 1507
márczius 8-án bejött Jajcza várába, mindössze 30 „obrok"
gabonát 1
a rakodóhelyen. 4
talált
V.
Starine
146.
A
Szalonnatartó-helyük
szekszárdi
1505
(Körmend Memor. no 33) hamarjában nézve tartalma ismeretlen tényt fed Okit.
3
Okit. CXVIII.,
*
Obrok — obruk, kukoricza, zab,
100 okát
levél
vagy
CXX.
rendszerint
öt
árpa,
(ketts)
búza mérték. Egy bosnyák mintegy
marokkal (pet saka)
Ha még egy marokkal ráadunk, dobár slabi obrok,
mítják a jó
kir.
CXVI.
lónak való abrak 1'5 ko.
kelt
föl.
2
különben
okt. 7-én
tartalmát, hibás kelet,
nem
abrakot
tesz,
szk (1
abrak.
oka=l*28
szénában a
ló
A
obrok, jó abrak a neve,
széna abraknál ko.).
Egy
teherképességéhez
1
—3
lóteher
képest
okával szá-
(tovar)
60
gabona
— 110
oka.
191
Az egyik
azért az oldalas jobbára megromlott.
volt,
oldalas
az élvezhet részeket elküldte Só azonban elegend volt. Három hordó van a pinczében, akadt ott egy
a kutyáknak vetette,
haját
a szomszéd
várakba.
többé-kevésbbé
telt
féledényre való eczet, egy hordóban egy kis olvasztott vaj.
Az ev-
és
jegyzett
föl,
fzeszközök azonkívül
mély s 3 óntálat 3 tzrevaló egy rozoga, ruhamoso-
12 apró, 4
közt
cseber,
'_'
fapalaczk,
vasfazék, egy fából való borstartó s gatásra való dézsa került s
el a
szertárból
l.c
.leket
fztek tehát a tiszteknek, a kik bizonyára
húst
borsos
külön
étkeztek, a legénység a
kÖZÖS
tálból.
Az étkek
maga
kanalával
sora ez lehetett
leves,
:
ment ftt
sóban
marhahús, borsostokány, bárányhús fve és sütve és kenyér. Besózott marhahús, kemnülönben füstölt oldalas és szalonna alkotják az eleiem derekát.
Jajczában volt a központi éléskamra, el
innen
szállitak
kiradzsik (lovas martalóezok) a gabonát, olajat, szalonnát,
egy
hónapra
marhahúst.
való
valamint a többi vár szalonnát illetleg
is
A
dénárt kap
kísér átlag 2
martalóezok
a
hajtok
élelemszállításnak,
113
litert
Boszniában 5 ko.
mérték neve 1
Úgy,
Boszniában
hogy
a
varibáknak
tengerit
megnyomják
is
k bánnak neveznek,
(varicsák)
merik,
„sapul*-lal
s
'.ti
literes
rl.
/
Kalauzok es kémek
leménye ezt
élel-
— békében fegyveres kíséri az — ínség esetén szereznek eleimet,
illetleg kémek.'
értenek alatta. Fjsz.
martalócz,
a lovat.
fizetik
bejárják a vidéket s az ellenséges területet
k az exploratorok,
sáncz,
szalonnát
friss
s
mére. Egyébként teher (tovar) szerint
Ejsz. ny.
A
hónapra, bárányt pénzen vettek.
fel
Ezek
erdített
petyi
15 abrak gabonát kap egy hónapra,
a
török világban. T.ik.us Sánd
a
minden
tárgyat
oldaláról
Ugyancsak Takáts Sándor, a m bármit mondjanak is
megvilágítja.
r
.ierck
köz-
S::azadok
.
(Budapest, 1908)
—
— alapvet
kritikusai
—
martaloczoknak egy külön fejezetet szentel, 122
31.
1.
v.
Martai. ezoknak
nevezi a szerb és bosnyák vlachokat, vagyis hegyi pásztorokat fajtáját
különbözteti
században ruhát lelés
s
kísérés,
es
mint
meg 2
:
frt
1.
kir.
U
•
zsoldot kapnak,
adott
hivatásuk
rend
esetrl esetre a zsákmányból leend részeltetes
s
három
martalocok. A XVI. :
a
portyázás, kém.ok.
-
mellett
szerzdne!
a
kik
192
a törökkel,
t.
i.
nekik
a
rájuk
Ezeknek
törökök.
a
is
megtámadják,
eleséget
szállított
azonkép lesnek
elre megtudván a teherszállítmány útját,
aztán
kellett
elébekerülni.
Zsákmányoló útjaikra gabonát, lovaiknak abrakot és pénzt is kaptak. Annál érthetbb ez a harczmód, hiszen a Jajczát Koszorúvár s Bocsácz fell folyton környez elvárak :
Ha
a jó szerencse kedvezett nekik és zsákmányt hoztak, pénzt kaptak érte. 1507 augusztus 16-án lesett rájuk a török.
lovakat szereztek, ezért
Miklósné
Székely
—
1
frtot
kaptak.
Orsolya
A nagyságos asszony
—
asszony
úgylátszik
:
a
42 dénárt adott ki neki a várnagy. Jellemzi a számadás módját, hogy egy 20 frtos tételt nem tud elszámolni, errl azt mondja, hogy várban lakott az urával, mert egy ízben
bizony Isten 3 használta.
nem
Az
frtnál
több
nem maradt
belle. Hírszerzésre
úr s a legátus (követ) asztalára „belátására"
jegyezte,
költségeket
tett
bízza az úrnak a megtérítést.
Kissé részletesebben szóltunk a várnagykodásról, mert
bizonyság, hogy a bánok magángazdálkodása teljesen megfelel
az országénak, vagyont
ebbl nem
szerezhettek. Elvé-
éhezni s hitelezni az országnak nagy feladat, ennek
rezni,
becsületökre
pedig,
a bánok.
legyen mondva,
átlag
meg
feleltek
is
1
Székely Miklós volt a kett közül pénzesebb.*2 mely kapitánynyal, úgyszólván napidíjas rablók. Lovat emelnek nyokat, gyermekeket, munkásokat
rabolnak;
3.
el,
asszo-
török martalóczok, a kik
rendes gyalogságot alkotnak a török végeken. Iszkender pasa, Bosznia kormányzója
augusztus
f aök
20.
részére
m8prHu
iih
fra
szabad járás-kelést
tekintetbe,
IY. 394.
1.
engedélyez
franciscanus
s
meghagyja,
sem
török,
1486 rend-
hogy nrr sem hitet-
sem martálócz ne bántsa. Ez utóbbiaknál tehát nem hogy ki micsoda hiten van. W. M. aus Bosnien
A martálócz
szó,
martalósz
>o
horvát közvetítéssel „martMos, martloz''
A
„gospodar bosanski"
Zvizdovics
(Angelus)
u(f8pHUb, ím juj pmosiíojc.b ne bántsák,
len (keresztény),
veszik
Andzso
martolosz
^
martoloc
szerb-
„martoluz" jutott a magyarba.
szerb horvátba és szlovénba az oszmanli nyelvbl került, az oszmanli
Az oszmánok a görög áuapxcoÁóc „bnös, gonosztev" szót mazták a csapataikon. Melich János közlése. szó.
1
2
alkal-
Okit. CXXIII.
Okit.
nak 1508. IX.
CXXXVIII. Legalább 20.
is
ad
kölcsön 50
frtot bántársá-
Mikor a király 1507 szeptember havában két rendel Jajczába
16,000
frttal
'
maradt adósa Székelynek. 9 perjel
Beriszló Bertalan auraniai
kiadásokra elre
leven, a
is
sallariumából 2000
kert
a szlavón adóból
ményekbl
bánt
új
Héderváry Ferenczet,
Beriszló Bertalant és
:
„ kiutal ványoztatta*,
3
de
bánsági
Azt a
irtot.
nem kapta meg
következtetve, e/t a pénzt
király
a további
fejle-
a bán.
Ugyanis sem Beriszló Bertalan, sem Héderváry Ferencz nem „mentek be Jajczába". Eztaszemélyes nehézséget úgy intézték el,
s
hogy Sztrezsemlyeinek
1508.
1.8.
ezzel megmaraszt! itták Jajczan.
nem
adta
addig
le
bánságot, míg ügyeit
a
a
kiutaltatták
fizetését
Székely Miklós azonban
nem bonyo-
le
csak akkor bocsátotta Utódja, Alapi Boldizsár kezére
s
lítják
1
nádor
a várat, mikor l'crcnyi Imre kezességet
személyes
úgyszólván
szemben.* Szerencse Jajczára
vállalt a kincstartóval
nézve, hogy a viszonyokban és végbeli csalafintaságokban
György
jártas Sztrezsemlyei
a harezot
állotta
színleg
azért,
aránylag
s
mert
het embernek
tudta,
ideig.
évig
való-
Megfér-
foganatja
három
mert
esztendeig
TÍZ
panaszkodott,
keveset
hogy nincs
lennie,
kellett
Az összes
varban maradt.
a
bánok között ö szolgait leghosszabb
a
kibírta
társhánsagot a/ erszakos és házsártos Alapi Boldizsárral. 1 3.
Míg Jajcza várában apró csetepatékkal
•S»»00
1
okit.
XXIX.
•'
okit.
CXXVII.
l'rt-ot
mielbb
lf><>7.
mert Batthyány Benedek
elet,
sommából
E
kifizettet
apátság jövedelmeire,
vegyest,
tarkított
a
Vli.
;">(>:.
1
2000
király. 15.
Ai
VII.
27.
rosszul
s
jól
Irtot
6000 ígéret
elengedtek
pedig
frtot
CXXVIII.
hittel
hogy Székely Miklósnének 1700 irtot Dobrakutyán,
Dehogy
kifizet.
is
fizette
L
A fejleményekrl
I.
politika-
királynak,
a
lek
csak részben
az Cambrai
folyt
azalatt az európai
belai
a
t
vált
salára,
magát,
kötelezi
Szi Mihály napján
Zádovszky Levente
L
t.
a
Századokban. 3
Okit
cxxx.
4
Okit.
CXXXIII.
Okit.
CXXXIV.
<>klt.
CXI
4
1.
1511-ben Grabarjai Beriszló
jön a helyébe, de Alapi csak zetik.
akkor
lép
rács
inkor
Jespota k.
(júl fi-
.
(XI. VI. 13
~
"•' ln,
lig* -
u-'"-'
194
bari
czélt
nagyobb evolutiónak vagyunk
tanúi,
mely nem kisebb
túlelé, mint a velenczei földközi-tengeri
tzött maga
mondhatni egyeduralom megtörését. 1. Miksa császár Közép- és Nyugat-Európa fogott kezet áll a liga élén: Cambraiban a maré liberum érdekében. Magyarországra nézve elérkezett az alkalom, ha Azonkirály áll, hogy Dalmácziát visszafoglalja. súly,
erskez
függött, ban azok, a kiktl e konczepczió megvalósítása egoisták, indolens részben lekötelezettjei, részben Velencze 1 Voltakép senki sem részben határozatlan tésztaemberek.
horvát hogy mily irányban járjon el. Megoszlottak a anyagi Velenczével urak is. A Frangepánok femberei, a kik való tekintettel érdekközösséget vallottak, a míg
tudta,
helyzetükre
az az Frangepán érdekeikkel álláspontot foglaltak
megegyezett, most várakozó
el.
közt minden fogyatékossága mellett ügybuzgóságával és tapintatáyal els helyre
A magyar furak jóakaratával,
a tapintatot. teszszük Perényi Imrét, a nádort. Hangsúlyoztuk rácz desa János, Beriszló között A végvidéki femberek Balsa bán, horvát-szlavón Kanizsai György, az egyik pota,
herczegnek Szlavóniába
a herczegovinai szt.-szávai
Péter,
horvát bán. a szakadt aga, Bajnai Bóth András, a másik annyiFrangepánok, a Korbáviai grófok, a hányan vannak, felé
búznak.
politikájuk érdekei szerint Velencze
Mátyás
s
magánlibegtek,
német császár
a
óta
király halála
eladdig
Buda között
urai
Mig a dalmát belföld
felé
is
sren
ügyel a korona tekintenek. Mindezeket Perényi Imre tudja, erdekeire, kel
nem
élesiti
a személyes ellentéteket, s a török
ki
a
meghosszabíttatván
fegyverszünetet,
hogy a végeken ne adjanak okot
a
ersen
ügyel,
mieink a béke
ti
Nándorzavarására. Éppúgy szívén fekszenek a végvárak. 2
fejérvár és Jajcza sorsa."
egy csomó
1
királyi
Ezt a
kérdést
Tekintélyével sokat elintéz, a mi:
rendelettel
Fraknói
sem
Vilmos
lehetett elérni.
tisztázta:
Mag
1509—11. czím tanulmányában. Századok. 1882 cambrai 2 Magyar-szerb összeköttetések, lt. 330—337. CDXLW. liga
Jajczai okit.
CXLII.
-
Érthet, hogy nincs kedvére,
bán:
Bóth András,
a híres
maga meg akar
hog)
velenczei
is
fölprédál s
hogy Réka (Fiume
követeléseit abból fedezi. Hírlik,
a
egyik hoi
az
területet
hódolni Magyarországnak. A bródi Száva-ré>
majd Kölpénynél táborozó Beriszló János rácz deszpota, 1509 óta Jajczát is védi ers elleniéi a végen. Csak ig
a ki
:
het, hogy a nyomorúságra
jutott Jajczától
Mindamellett a végvidéki állapotokra való tekintettel
nem
lehe
magyar külügyi politikát folytatni Velenczével A köztársaság követe a szegén) országi
erteljes
tett
szemben. hozott
s
rögtön az
Pasqualigo, sikerült
Ezzel a szerrel sok mindent
fizetett.
de a nyugati
orator,
elvonni az ország
ígérkez neutralitásfélének
Olyan
többségét. latszik
fegyvere
„budai kabinett"
a
elér;
hatalmaktól mé£
n
Mondják, hogy Velencze ellen hadat indítanak, de nem teszik azonban írásban solidaritást vallanak a
tartása
-
i
,
császárral.
A
tárgy
hogy
megérdemli,
a
császár
teli".
ideiktassuk.
A magyar rendek úgymond a császár el hogy Miksa császár fölsegéllése és Dalmáczia vis foglalása czéljából hadat indítanak Velencze ellen. A velen-
rozták,
czei
kövei
a/,
roza tokát
megakadályozza és azzal
pápa az o pártjukon van. erdeke;
sérti,
mindent
országgylésen
mert
a
merészszé és konokká
elkövetett,
el,
állott
Ez természetesen papa
támogatása
a
az
elkészületet, hogy Dalmácziát visszafoglalják el
vannak
szánva.
Követet
is
ho
csás ellen
A magyarok megtettek
teszi.
hí
mii
és mindenre
küldtek
(Miksához). A császár római követe tehát utasíttatott, tel
a papát,
hogy azon
esetre,
ha a velem
v.eiek
rendeleteinek
nem engedelmeskednek, hanem konokul megmaradnak dekáik mellett és nem adjak meg a a császáré, ott
egyezzék
megállapított 1
királyt
is.
1
151
bele.
teltetelek
hoj
alapján
bevegyék
a
n.
196
Fontosabb és tás,
czcljait illetleg
melyet Miksa császár
világosabb az az utasí-
1510 augusztus 5-én spanyol-
országi követe számára adott. Tudatja vele,
királyhoz és a magyarországi
urakhoz
hogy a magyar
intézett
követeinek
magyarok Velenczét a császár ellen semmi szín alatt sem fogják segélni, hanem ellenkezleg, támadnak a velenczeiekre, hogy a dalmát királyságot, a mely a magyar koronától a velenczeiek csalárdsága által
jelentése
szerint
a
k
r
u
elszakíttatott
,
visszafoglalják.
nagyjaival egyetemben,
Dalmácziát
elfoglalja.
A
király elhatározta ország-
hogy a cambrai ligába be fog
lépni és
Szakadatlanul fegyverkeznek, követet
küldtek a császárhoz azzal a megbízással, hogy a
magyar
királynak a ligába való beleegyezéséhez a spanyol király járuljon hozzá. Miksa császár
íme
e czélból követet küld
is
a
spanyol királyhoz ugyanebben az értelemben. Miksa ebben a
nemcsak a magyar királyság érdekeit látta fennegyúttal neki magának, a kath. királynak, valamint az egész keresztény világnak is érdeke, hogy Dalmáczia a magyar királysággal egyesíttessék. Ezáltal megakadályoztatnék az az eshetség, hogy a törökök elfoglalják ezt a tengermelléket, a mely az egész kereszténységre nézve nagy veszedelmet jelentene. Ugyanis akkor a törököknek onnan szabad kijáratuk volna Magyarországba, Németországba és
tekintetben forogni,
hanem
Olaszországba. Dalmáczia a nápolyi királysághoz oly közel esvén, akkor ezen az úton a spanyol királyival
is
könny
lenne az összeköttetés.
Nagyon élénken emlékezik tára,
meg
midn
magyarok azon ajánlavelük hadakozott (1491), hogy kérdeztessék a
a spanyol király, mint arbiter, és a mit
vél helyes-
annak alávetik magukat. A magyar királynak (Ulászlónak) fia és leánya lévén, ketts házassági összeköttetést ajánlott nekünk (a mennyiben lányát a mi fiunk venné el, s fia, a ki már magyar és cseh királylyá van koronázva, a leányunkat). Azért azt hittük, hogy igen helyénvaló lenne, hogyha a magyar királyival eziránt megegyezés létesül, melyhez a spanyol király is hozzájárulna. »A magyar király nekünk is vérrokonunk, anyja Erzsének,
bet,
Albert,
római és magyar királynak és ausztriai herczeg-
197
nek
volt a
magyar
fia,
a
a mi atyánkfia, és testvére volt László
ki
ezen
királynak,
atyánkfia
Albert
említett
tiának.
Ezért van nekünk jogunk a magyar királyságra. Ezen királyság azonban, a melyhez Csehország, Morvaország és Szilézia tartozik, minden tekintetben oly tökéletes. mije sem hiányzik es egyetlenegy ország mögött sem áll. !
i
Emberben, lóban, sóban, érezben és mindentéle élelmiszerben gazdag, gazdagabb mint bármely másik provinczia es a hitetlenek ellen való vállalatokra legalkalmasabb. Mi tehát
hogy a legnagyobb éln} volna úgj ránk, hogyha mi kereszténységre nézve,
arra gondoltunk,
az
egész
ama
király
valamint
amaz
leányát, a
ki
körülbelül 6 éves,
egyik fiúnkkal eljegyeznénk, a
ki
Ausztriának fejedelme és
Mariát,
herczege és nemet családi birtokok tulajdonosa és hogyha
mi Katalin lányunkat, van, a
nél
nök
el,
magyar
a
ki
király
mi kath. testvérünk-
jelenleg a fiával,
Lajos király fiával jegyez-
a ki most körülbelül 3 éves.
Ha
a mi szándékunk szerint az
elbb
említett
magyar
Dalmáeziához hozzájut, akkor a mi közös ügyeink mindenképen annyira megszilárdulnának, hogy egy versenykirály
sem kellene félnünk s Dalmáczia birtoka által, a mely Nápolyhoz oly közel fekszik, a mi összes területeink
társtól
egyesíttetnének.
biztosak
Azonfelül
ha
volnánk,
a mi lányunkat veszi
bl
valók.
Ma az
el,
ifjú
az
magyar
a ifjú
királyság
marad
életben
király
felöl
is
és
mert ennek maradékai a mi vérünkkirály,
a mit az
távoztas
Isten
meghalna, akkor az ország a miénk úgy az halála után, mint a mi szerzdéseink értelmében és annál könnyebben jutna
elnyös úton miránk, hogyha t egyik leányunkkal összeházasitanók. Ez esetben minden vérontás es viszál} nélkül tör tennék a birtokbavétel és hogyha a magyar kii.; Dalmáczia
velünk
helyzetben
volnánk,
van
összeköttetésben,
hogy
királyságában gyorsan és könnyen és neki arra
nem
akkor
abban
a
a katholikus Felségnek nápolyi
kellene nagj
segedelmére
gondot
lehetnénk
S a mi min-
viselni.
biztos leven a napolyi királyságból Dalmáczián at országunkba való oda- es átmenés, katholikus Felsége onnan minket szintén megsegélhetne es ha ket
a
illet,
mi
l
>
szerzdés
ujabb
tünk
Felségének
nánk amaz
«
katholikus
Tudja a királynak errl való
mentl elbb
el
mi
Cypruszt és Korfut
juttat-
osztozkodási tervezet értelmében, a mit majd
hozzáküldünk. juttassa
akkor
létesülne,
Krétát,
Vélenczét>
Küldje
hozzá.
el
nézetét
egyúttal
és
tengeri
már Szicziliában van, az adriai öbölbe, hogy magyar királynak segedelmére lehessen, hogy bejuthasson az Adriai-tengerbe. „Ezen esetben ellensé-
hadát, a mely
neki t.
i.
és a
geink kénytelenek
Dalmácziát visszaadni. 'erényi
1
terv nem valósult meg. Nem tárgyalMiksa császárnak és házának aspiráczióit Magyar-
E nagyméret
imre 3
végek
úgy a mi követelésünket, mint
lesznek
hatjuk
országra, de hangsúlyoznunk
kell,
hogy a császár Magyar-
ország és Dalmáczia földrajzi összetartózandóságát egyetem-
hátmögével a saját
ben
érdekében
dinasztikus politikája
hangsúlyozza. Tartozunk különben azzal a kijelentéssel
hogy Magyarország akkori magatartása nem
—
magának meg
félnek sem, neutralitással
sajnos
—
is,
ártott egyik
ezzel a tehetetlen
éppen nem használt.
Jajcza további viszontagságaira térve,
ismét csak
az
élelem és költség kérdése kerül eltérbe. Míg Perényi Imre
szép szóval biztatja barátjának, Egerváry László híres bán-
nak
Istvánt,
fiát,
hogy
lépjen neves apja
nyomdokaiba
és
meg Jajczát. ha élelemre szorul. 2 az ország rendéi évvel késbb már büntet határozmányokat szabnak
segélje
két
a
arra, 1
a
ki
adót
frt)
báró javait 8
nítják.
végvárak
Indokul
fenyegeti, mert
nagy kár
szükségleteire
kivetett
(kapunként
meg nem hzeti. Ha praelatus, elveszti javait, ha is. meg tisztjét is elveszti s htlennek nyilváfölhozták,
ers
Jajczát
hog}'
végveszedelem
földrengés következtében
véd
falaiban
esett.
Ekkoron Szentpétery László, derék alvidéki valkói ember volt a kincstartó, a ki birtokai a Száva mentén és Eszéktl dél felé esvén mondhatni, érdekelt félként
—
—
!
1
5
H
>
aug.
•">.
,
Els Miksa
császár
spanyolországi
Bécsi udvari és állami levéltár (Maximilianal. -
Okit. lt
CXLII.
CXLII1
V.
II.
V
10.
V.
ö
CXLVII.
követéhez*
•
veszedelmet.
ismerte a torok
bánjai közül az újonnan
Jajcza
nem ment
-
nem
mert
be,
hogj
Szentpéteryre,
lyal
Perényi Imre
1
ha nincs
minden
kincstartónak
ilyen
Batthyány
irigylésreméltó.
Benedeket
A
köztük
neki o,
a
leszámolás,
tetemes
neki
király
sokai
a
emlegetett követelé-
a
visszatéi
a
írási
az
történt.
megkapja,
ha
tartozik,
Ha
adott.
is
csak Jajcza ügyében
summával
valami
volt
mar meg
Benedek úr tagadta, hogy errl egy sor volt
sem
hogy szavára fogadta
figyelmezteti,
s
honnan.
helyzete
a
ékely Miklós szorította, hogy adja
sét
valaki, Szent-
lel
r
Az -
Ha
neki-
fizessen
Bei
neki, ráirat a király-
fizettek
pétery bizonyára megtesz vala
fölpanaszolta,
kinevezett
megfizet Kicsi Miklós (minor Nicolaus esset) lenne
is
mint
minnek most
a
egyébkén!
levéliró,
hegyesked
„jó
ismerik, tettért
Ezek még
sorait.
ha jót
a
nem
kisebb
bará
segíti
ezzel
ne várj",
zárja
kedveskedések a
természetes beszednek e korában, mikor a folytonos készenmiatt
lét
az
rá
mi jó magyar
a
horvát
és
vitézeink
nem
ertek
Cortigiano-t tanulmányozni.
II
Perényi Imre
immár nemcsak' nádor, hanem
horvát-szlavjón-dalmát bán
is.
Siklóson lakik
s
1513-ig
eléggé közel
események színhelyéhez. Báni helyettese Batthyány Boldizsár, a ki Szlavóniában tartózkodik. A fegyverszünet letelte (1503—1510) után a bosnyák végeken a nagy harcz .n nem tort ki, minthogy a török birodalom belsejében van a
déli
arczvonalon
nyugati tol.
széltében
támadólag
annyira, hoj léphetett
de a localis csatározásokra mindkét részrl
Vár-Bosznában a
még nem ersödött meg
szultán
Szelim
törökök, a mieink Jajczában
a
nemesség.
szlavón
.\
szlavón
s
volna
készültek: a háttérben
ne
parancsot kapta, hogy a szreberniki bánság ebes/tett
nak visszavívására Samac fell meneteljen
a
\
vidé-
1512 november 5-én ugyancsak török csapatok
kére.
senki VIII. •
D.
i.
m.
•
1511. vi
Okit.
CXLV.
lói
I
>klt.
számmal betörtek Horvátországba. Perényi nádornak, mint bánnak Horvátországban Korbáviai János volt a helyettese, a ki hírül adta, hogy a török nemcsak rabolni, hanem foglalni
Batthyány
Ezért
jött.
Boldizsár
.4 (j'jtacXt
szlavón
hadait
a
platea.it
B Tor..0
ff
sz.
10.
Száván
A bobováczi
rendelte,
túlra
V.xt.rtc
iliÁlatti
vár alaprajza
mert
A
81. laphoz.
els kötelesség
végeket oltalmazni. Ritka erélylyel és szívvel
a parancsot.
a
szomszéd
írta
meg
ezt
1
Batthyány Boldizsár serényen megfogadta a parancsot
nemességgel
s a fölkelt
megdicsérte.
A
Zágrábba
sietett,
a miért
a bán
2
helyzet
nemcsak Jajcza
keztében vált aggasztóvá,
fenyegetett helyzete követ-
hanem
azért
is,
mert Szrebernik
vára a hozzátartozó erdített helyekkel török kézre
jutott.
hogy a törökök ekkor még nem tudták
Valószín, megersíteni
nem
s
szállották
meg
3
újra
végleg, vagy Batthyány
Boldizsár serege közeledtének hírére elhagyták. 1
Okit.
:
Starine V.
3
CLI.
l'lászló
tését kivánja a
1512 november 155-6.
kir.
Budán
10.
1512-ben Bártfa városától 1000
várak visszavételére. Rp. Proc.
I.
81. Pray.
frt
befize-
201
E
határharczok folyamában fordulatot
bánnak
Péter
Ennek a dátumát nem
gyzelme.
1512/3.
pontosan. Tudvalev, hogy a török dúlá
meg
állapíthatjuk
Beriszló
jelent
sok Vár-Bosznából indultak
A
ki.
szom-
a mint a
szerint,
szédos pasak ÖSSZe tudtak szedni néhány ezer lovast külön, vagy együttesen mentek kalandozni:
Friaulba,
I.ai-
bachba; így 1511 -1514 között Ferizbég, a bosnyák szandzsák, hozzácsatlakoztak azután a többiek. 1
megkörnyékezték a 5000-en voltak, de onnan elztek
Bizonyos, hogy Jajczát
is
I
l«>k 1512 végén; állítólag ket. 2 Mennyiben függ össze ez a mint Musztafa pasa vezérelte ostrom a szarajevói
—
hadak unna- és szávaközi horvát gos. Beriszló
után 8
bánok
halála
jajezai,
illetleg a Jajcza
—
s
egyéb
torok-
nem
portyázásával,
András
Bóth
Péter,
magához
bánságra jutván,
felmentésére érkezett
vilá-
Mark
Misljenovics
és
—
mondják
vonta
a
hadakat
kir.
György bán ismét kitünersen megverte a dúlókat:
ezúttal az öreg Sztrezsemlvei
magát
tette
Dubiczánál
s
2000 török esett el. 4 Közben eldlt a Jajczának
volt
bélai
apátság
ügye.
Tolnay
..tartalékalapja".
,a
mely
33
Máté
szentmártoni apát. visszaszerezte ezt az országos fejében (6000
Sztrezsemlyei
zsoldhátrálék)
frt
Székely Miklós bánoknak
erélyes
adósság
Györgj
es
elzálogosított benczés apátságot,
melynek jövedelmeirl ezek jóhiszemleg nem számoltál; be
A
Marino Sanuto
1
1
U. o.
:>
kellett, *
közül. csics
I
köztük
ki
[stvánfy 17.
180.
XV. 504.
Bosncntis
II.
ez.
horvátoknak olyan vezér
.i
lakik.
lib.
IV.
1512
Egy
alatt
tudósítás
hogy ez késbbi dúlás Marino Sanuto XVII. k.
Marnavich Tomko. igaz
adat
is
a
240
(232
életiratában
met Van ebben
híres 11
'
\
részletek
Okit Cl
71.
i.
Verán-
hamisító Vita Petri, He: ivén
lei-
vomán, de évszámot sem
Vei
enne.
rengeteg phrasisokka •
:
1000-en estekel a :..r..k"k
mondja, hogy Kos
azt
eiiet,
m.
.>.
XIII.
1513. jan.
jártak rosszul, de Jajczát
Perónyi megvált a báni tiszttl, mert
a
tember
s
nem
bánok, kiv ált Sztrezsemlvei.
'
lll..
/.
P.
Cl II.
IV.,
B.
CLXV1 R.
XII.
.
CLXV. I..
i
Béla
krsn
i
Beriszi.
202
valószínleg emiatt nem akarja
Beriszlo János rácz despota
Sebtiben Gyarmati Balassa Ferenczet, a huszá-
3
megtartani.
rok parancsnokát bízta meg, hogy mentse a
az
veszedelmes helyzetbl,
rség
a várat
ki
A
deszpotát
rácz
megkéri a méltán aggódó budai udvar, hogy lássa
hosszabb idre a jajczai
rség, megfizetnek neki van,
3
meg
várja
s
ebbl
nincs élelemmel ellátva s
hagyni. 2
akarja
ott
is
midn
azután el
minél
nehogy éhenhaljon az Balassa, az új bán már útban várakat,
vezesse be a várba.
s
1515 derekán országszerte érezték a jajczai veszede-
lem közeledtét. Az a tompa kétségbeesés, mely a paraszt-
mozgalom leveretése után megszállotta a kedélyeket, megérttette, hogy a végvárak ellen intézett, a török készüldés sikere esetében mire vezet. „A törökök dühétl és folytonos
nem
áskálódásától nagyon kell tartani
s
ha
segedelem, Jajcza biztosan elvész
s
következleg elvész az
ország
is."
Verbczy
Nem
4
ember
kisebb
érkezik gyors
ekképen,
szólott
Beriszlo
Péter
Bornemissza
Tamás, a prímás, meglehet, hogy
embere ezért
kir.
perjelség
kincstartó,
szerette, de
nem min-
veszprémi püs-
visel:
dalmát-horvát-szlavón
kormányzója
s Jajcza
rosszabbra fordult. Az
állapotának tulajdonítható,
vránai
gondviselje.
rség,
151-ben
nem
mert
kivonult s csak a török csapatok
ennie,
a
bán,
Jajcza s a hozzátartozó várak állapota
tnen
Bakócz
volt.
nem
mindenesetre ellenséget gyanított benne és pedig
den alap nélkül. Egyszerre öt tisztséget pök,
mint
István.
nem
hogy már ekkor
volt
fel-
mit
sokkal különb
el
nem
foglalták.
Gyalogos maradt ugyan a várakban, de legföljebb strázsának. Szlavóniának helyi s az országnak általános érdeke követelte,
1
hogy a végeket megsegéljék. Az Alföldrl nem
Hívséges jajczai szolgálataiért megkapja 1515.
IV. 12.
László és testvére, Nagypói Mihály összes javait, nejével,
Szentpétery
Ivánka-Szent-
györgyi Borbálával (szül. Szentpétery), ennek [vánka-Szentgyörgyi Ferenczj
Mátyás (Zayak) elbbi házasságbeli Cl. VII.
-
Okit.
3
okit.
CLVII1
Okit.
Cl. XI.
1
fiaival.
1513. V. 25. Cl. IX.
1515. VII. 20. Valpo.
Okit.
CLX.
hamarjában
lehetett
öbön
élelmet
a
Ráparancsoltatott
szállítani,
püspök a
Beriszló
állott.
szlavón
a
királylyal
veszély
a
pedig
embere
tettek
volt.
rendekre
(1515
aug. 20.), hogy ki-ki tehetsége szerint adjon élelmet s
son embert; az eleiem
embereik szállítsák a
az
várakba
Egyik
élelmei.
állít-
adandó
megbízottainak
Beriszló
S
reszlet-
intézkedése a bánpüspöknek, hogy Szlobocsinára (Pozsega
Jajcza
13.)
Ezt
felé.
mar megindult
a sereget a
volt
a
kii
Nem
föl.
szempontokból kifogásolni
kezelési
'
kiállította
.
Thurzók (György, Elek és János)
kamatra adott kölcsönpénzével szereltek
jó
Ekkoron
küldötte a zágrábi káptalan élelmikvótáját.
e)
(szeptember
lehet
is
a
ezt
:
gazdálkodást, mert a vcg^<> veszedelemben odafordultak, a hol
még fejleszthet
t.i. a bányajövedelmekhez. gylátszik azonban, hogy az élelmezés mégsem volt
voll a productio,
nem a helyszínen Jajczán és környéEgyszerre sok eleiem gylt össze, de aztán elmaradt
rendben, legalább kén. .i
:
Nachsctmb.
a
pótszállítás:
Péter kapitánysága
vationem
peditum
pénz
az eleiem.
a
s
Beriszló,
Egyéb
mint vránai
Szokolóczi kir.
forrás
perjel,
az
fenntartására
nem
kellett
állván rendelkezésié,
egyik
bánnak,
(Orlovcs
gyalogság (ad conser-
maiestatis)
regié
leieben a néhai jajezai
.\
szolgáló
alatt
kastélyt,
Sztrezsemlyei
Pogradjet
Györgynek
;álogba vetette. 1
Ezek oldaláról
a
palliahv
világítják
bánságnak szerepe
intézkedések
a
helyzetet csak
meg, fkérdésnek marad a
a
ai
varaknak és
határon vívott harezokban.
Fölötte nehéz a jajezai
bánság birtokáért ekkor
ben komoly, de gyakran csak portyázó harezokat pontos
korrendi sorozatban megállapítani.-'
mácziát, Jajczát és Horvátországol ekkor latszik
a
Hogy a török komolyan tan:
magvar intézkedések folyamatából
s
Péter
i
erélyes felvonulásából. 9 "kit. ci. XII '-'
R -.i
és
Póüék álli
II
-
>
ut.m tesz majd lehetsí ;:.
állítólag
ív.
velenczei
márcz.
Sebenico
felé
vonul
'
nuto XX. 59.
Nem
Dal-
l<
204
a római curia magatartása.
római
\
curia
ersen
tartott
tle,
hogy a törökök
Dalmáczia és Horvátország birtokában csakhamar Itáliában is
hódítanak.
tért
Míg a XV. században a
lebeg a pápaság eltt, most,
midn
vallási
szakergetésének lehetségébe vetett
hit
mindinkább gyön-
illetleg olasz föld érdekét akarja
gül, a nyugati,
szempont
a török Ázsiába visz-
megóvni
Már 1514 szeptember 21-én 50.000 arany segélyt helyez kilátásba a magyar királynak, ha támadja meg a törököt, ha pedig a magyar birodalom elveszett, végvárait X.
Leó.
veszi vissza; 20,000 aranyat igér neki hadiköltség fejében. 1
maga részérl
Beriszló a
szomorú képet
oly
horvát végvárak állapotáról, hogy a pápa az
hívta
összes
legátusokat s megérttette
külföldi
a
festett
Rómában
összevelük,
hogy Jajcza elvesztése a kereszténységre csapást jelent. O maga járt ell jó példával 7000 frtot, élelmet, lport, ágyút küldetett Dalmácziába, a magyar királynak pedig 20,000 aranyat s a külföldi fejedelmeket fölhívta, hogy segítséget adjanak.- Mindenesetre a curia segedelmének :
köszönhet, hogy 1515-ben, tehát egy évvel a parasztlázasikerül, egy magyar sereget kiállítani.
dás után
A
:i
nádor, Perényi Imre „in morte equi" lóhalálában
vonul Jajcza fölmentésére, melyrl júliusban az
rémhír
a
elesett. A török sereg azután el is vonult dönt eredménynek ez ugyan nem mondható.
hogy
terjedt
el,
Jajcza
alól,
tudta,
4
5
de
Budán végváraink állapotát ismer minden tényez hogy az ország egymagában nem tudja megvédeni
hangsúlyozni, hogy azok a velenczei jelentések
nem megbízhatók
s java-
részben „hírek". 1
Ezt az
akcziót tudvalevleg Bakócz
pápa levelébl Pray
:
Ep.
S.
I.
94. értjük,
Tamás
vezette,
de csak a
hogy a végvárak visszavéte-
lérl volt szó. Pray
-
jún.
15., 3
ejérvárí
574.
A
i.
1.
h.
1515 márczius
30.,
87.
1.
Marino Sanuto XX. 331.
1.
aug.
parasztlázadásról
végharczokról
s
lehetett
Bakócz
szerepérl,
valamint a
nándor-
volna ugyan szólanunk, de csak
nagy
távlatból függ össze e két színtér. *
3.
így szól Beriszló János egyik levelében. M. szerb összekött.
1.
'
Maimo Sanuto XX.
366, 402, 461.
lt.
kapuit, de az
elrelátható volt, hogy a pápa minden jó
is
sem összpontosíthatja a keresztény
példaadás mellett
A
erre a czélra.
török birodalom keleti és egyiptomi szár-
bels forrongások kedveztek a bekeugyan szívesen vettek, ha határon eredményesen támadnak a pasák, de
nyain folyó harczok nek, mert
az
északi
s
Konstantinápolyban
nagy háborút nem akartak.
szellem
is
nem
jó
a kik
diplomatáink,
keleti
ert
vehetett
Konstantinápolyban irigyeik,
bég
s
határszéli pasa Konstantinápoly
mégsem
nélkül
Báli
a
többi
egyenes részvétele B hs*
ír
a
pápa
bélay
derék
sikereiket. Maj Barnabással elükön,
mindenkép
ajánlatait utasítsa
1516 január
'-'7-en
1
—
a
török az ekkori tulajdonítván.
magyar-török köze-
—
vissza a király
ne higyjen
o mindent elkövet a. keresztem' fejedelmeknél,
nekik,
hogy
így
majd
a torok
offenzíva sikerüljön.
elleni
Ámde
mégis
védelme
Jajcza
hárult elssorhan, az „európai
liga"
Magyarországra
csak
eszméje, sajnos, mint
eleddig, mindig papirost példázó ígérvénynek
A beteg Ulászló király halálra válása Jajcza sorsán való aggodalom keserítette országos rendekre a
pasáknak
szemmel néztek
a
óhajtotta megakadályozni
A törökök
Azután
Magyarországon.
voltak a határszéli
ersen dolgoztak a megegyezés mellett. A curia alaposan ismerte a helyzetet, de a zavaroknak kelleténél nagyobb fontosságul ledést.
vállalkozó
s
az
ifjú
Lajos
király
maradt.
Utolsó idejét a el
„ven Bornemissza" Jánosra maradt a méltán
nak a gondja. 1
Pray
i.
h.
109—1
11.1.
végkép. Az
egyik gyámjára: féltett
vár-
FEJEZET.
IX. Jajcza
a
s
magyar közállapotok.
környéke 1518.
—
—
151
— Török-magyar
(Szrebernik) bánság vége.
A
szreberniki
A
külföldi segély.
Keglevich Péter.
—
—
Jajcza és
béke 1519.
Bornemissza János a végvárak helyzetérl 1521. Jajcza megrohanása. 1520
fejérvár eleste 1521 aug. 29.
—
A német-magyar érdekközösség
—
—
Országgylés.
1518-iki országgylési rendelkezések Jajczát illetleg.
— 1522
—
körül.
Nán
Visszahatás Nándorfejéi vár eleste után. és segély.
—
—
— — — —
A nürnbergi birodalmi gylés
— 1523-ban; a német — Pénzügyi állapot 1525 — 1526-ban. — Frangepán rség 1525 — 1526-ban. — A mag Kristóf Jajcza várát élelmez diverziója 1525 jún. 7 —
eljárása 1522.
segély méltatása.
Haditervek.
—
Jajcza
Horvát bajok.
—A
bajai
1522
budai udvar Jajczáért.
Jaj
-
11.
uralom végnapjai.
—
Epilog.
1. J;i -'
s
a
cza
A
magyar
közállapotok,
Országgylés.
értünk.
bánság
jajczai
történetének
utolsó
fölvonásához
Szinte csábítónak Ígérkezik az alkalom foglalkozni
Ma^varország Mohács eltti állapotának elemzésével, melj minden magyar történetírónál többé-kevésbbé bánatos húrokat váltott áll
ki.
Nem
tesszük,
ámbár ma már
igen szép anyag
ma-
rendelkezésre. Mi csak a jajczai végvár egyetemes
gyar
kívántuk
jelentségét
történelmi
Tettük azt eddig
is,
fölemlegetvén
eltérbe
helyezni.
majdnem unalmas
egy-
hangúsággal azokat a tüneteket, melyek ez erdnek: Bosznia
maradványának
szinte
végzetszer elmúlására utalnak.
S mégis miként mehetett végbe, hogy a jajczai bánság túlélte Mohácsot s a magyar anya terület romlásában nincs közvetlen része ? Több izben kellett hangsúlyoznunk,
hogy
a
király
magyar birodalomnak halála
után
két
bekövetkezett
fvégvára
áll
fejlemények
a
Mátyás
elterében
Nándorfejérvár es Jajcza. S íme beteljesedett az a hogy a míg minden igyekezetet jól-rosszúl Jajczára tottak,
aránylag
vonalára, ezért
is
kisebb veszett
súlyt el
fektettek
a
Nándorfejérvár.
jóslat, fordí-
Száva— Alduna Ennek követ-
A Doniba} 151
Jajczai
jelei
-
keztében a nándorfejérvár lává
— budai
elnyomulásnak,
török
a
hareztérré válik.
ln
így
vonal lesz történeti olda-
könny,
azután
értetd elmúlása Jajczának
:
másodrend
pedig
Jajcza
mag
szinte
a magyar-német nyugati
\
kapunak.
Ebben
mi a fkulcsát Jajcza tova!
látjuk
inak.
Megállapíthatnék mi azonfelül, hogy Magyarországnak volta-
—
kép 1490 ura,
nem
löHJ-i^,
volt
olyan
királya,
a
ki
egyúttal
lett jellemezhetnk 11. Lajos király nagyobb részében gyámkormánykodás, apró jellemezhetnk Magyarország pénzügyi rom:
gazdája
volna,
uralmát, mely részletekig
Szulejman szultán öntudatos
uralmat,
tol
fogjuk hozni,
is
hogy miként alakult kérdésessé a magyar korona területének önállósága
erdekeit
az
mikep értelmezend
a
hatása,
azonban ebben
tnnek
tel
szomszéd hatalmak szemében,
nemzeti párt föllépése, illetleg a
vi
szeles keretben fölötte kicsinynek
melyet Mátyás
az a boszniai allamroncs,
meg-
de a Jagelok elvesztettek.
szerzett,
Mindjárt elöljáróban' fölvethetnk a kérdést, hogj aktív politikai
hatása lehetett-e Magyarországnak, melynek 1516-ban
140,000
állítólag fordít
arany
ebbl
jövedelme van.
100,000-et
hadikiadásokra, mely czímen azonfelül 400,000 arany
adóssága van? Maiad a többi szükségletre 4u,
királyi
nincs
gazdasági
egyes államférfiai csak erteké van az
ere
,
nem
külön
annyit
van.
Az
részben koldusok, lehet
a
érnek,
ers.
Nincs
ers tehetség
érzéke;
mennyi
mködésüknek.
nemzetnek, mint ilyennek
.\
egyesnek s
tisztjei
de maguknak,
egyén
nincsen
—
pedig
de aZ államtól, illetleg akkor a
súlya,
mint
mond
királytól vonja
el a
I
tartásához szükséges alapot.
Folytathatnók a magyar, illetleg jellemzését, sorrendben összeállíthatnék 1516
sok jóakarattal kés
azt a a
végek
s
A
vi
1
különösen
Jaj<
-1526-ig mindnyt,
fölsegéllésére
l'i
XII.
1
5
mel\
vonatkozik,
de
208
lényegileg csak az derülne
számoltunk
lettel
be
mirl eddig
ki,
nincs
:
annyi rész-
is
mert nincs elegend
katona,
pénz és élelem, tehát a végvárakat folytonos veszedelem 1514 1520-ig nincs rá egyenes adatunk, hogy
—
környékezi. Jajczán
ki
volt tulajdonképen a bán, illetleg kik
a bánok.
Horvát-Szlavón-Dalmátország közigazgatása voltakép szlavón
a
horvát
és
bánhelyettes
al-bán,
Batthyány
:
Boldizsár kezén van, mert grabarjai Beriszló Péter veszprémi
zenggi
kincstartó, bán,
püspök,
regnorum
Dalmacie, Croacie
Slavonie"
et
védelme az
szerepel. Mint ilyennek a jajczai végvár ellátása,
tisztéhez
Meglehet,
tartozik.
„banatus
prefectus való-
noha 1514 óta már bánként
katonai fparancsnok,
jában,
mint
kapitány,
hogy
a
király
egyes
ftisz-
teendkkel, mint 15194}en Paksy hogy a törvény értelmében két bán lett volna 1520-ig, annak nyomát nem találtuk. Ott kell fölvennünk a fonalat, a mikor Ulászló király tanácsadói, halálát megelzleg országgylést hívtak össze. teket megbízott
bánsági
János kapitányt,
de
Az országos rendek ekkor (1516
26.) két héttel Ulászló
III.
halála után fölszólították Batthyány Boldizsárt,
a helyettes
szlavón albánt, hogy testvére, Benedek budai királyi várnagy
segedelmével lássák
el
Jajcza várát.
1
még 1516 márczius havában ámde a törökök elfogták a szál-
Meglehet, hogy Budáról küldtek élelmet Jajczába,
lítmányt s a kísérket levágták, meglehet azonban az e baleset alkalmából
éppen
Budán, a hol Jajcza
rendeletet.
nyosra vették, állítottak
az
volt
fontos
nagy ellátás,
illetleg
ügy érdekében meg
és Zolthay János bízattak is
k
épp oly tisztán
látta
elestét
költséggel
össze s új csapatokat ilyen
újabb
hogy
kellett kisérleni.
meg
a vállalat
bizo-
élelmiszállítmányt Fölötte
2
kétes
de ezt a
csapatbevonulás,
Horváth Márton
kivitelével.
3
Velencze
Jajcza veszedelmét, pénzt és katonát
1
Okit.
CLXVI.
-
Okit.
CLXVII.
3
U.
4
Marino Sanuto. XXII 132—3, 556.
o.
már majdnem
szerveztek.
ígértek.*
is
is,
kapták Batthyányék az említett
CLXVIII.
209
Jajcza valamikép
ersen ügyeltek
megállotta
idben tudták a
kell
a
megrohanását megakadályozni. Beriszló Ferencz, a örökös
ispán
1
meg legelbb a törökök
tudta,
vár
il<>b<>ri
szándekát.
Bocsácz (Jajczától 30 km) tornyát a török régebben elpusztította.
Ámde
boszniai pasa ezt a bocsáczi ersséget föl
i
Ez annyit
akarta építtetni. a
elzáratván,
tonik
had
hogy Jajcza észak fell
jelent,
bármikor
a
kiéheztetheti
jajezai
rséget. Attól tartanak a végbeli katonák, hogy, ha fegyverszünet
be a törökkel, Bocsácz a töröké marad.
áll
A
mieink
nemtördömséggé]
szokott
mely egyelre csak a jajezaiakat
néhány érdekelt végbeli
még kevésbbé
akkor
Bocsáczon
a
hírt,
a
magyar
expansiv természet, mint ma.
volt
embere van a pasának,
helyesebben Radulovonál,
—
a verbászmelléki Krupától delt
vették
közelrl. Csupán az a
érinti
ismerte Boszniát,
tiszt
állítólag li<)00
—
slovonál
4
km
a ki
Rado-
északnyugatra
gyjti össze a dologra
kiren-
népet. Jajcza végleges fölmentéséhez, illetleg Bocsácz
visszahódítására legalább 800
— 1000 jó puskás
2000 huszár
s
szükséges, különben elvész Szlavónia 2 Bocsácz vára alá mai.
különben bosnyákok török uralomban
egyelre nem
is
is
volt annyira
káskézre nagy szüksége .szláv"
települnek,
renegát s
bizonyságául,
Különben
bizakodnak.
iszlám megersödtével.
a
a
török
hogy a foglalás
erszakos, mint késbb azután az
Érthet
mert a töröknek mun-
is,
A
volt.
török ftisztek
ezek pénzért és jó
:l
viszont
1
keresztyén) kisegített.
lett
a
török
rségnek
sok
lo">/"tt
szóért megférnek
úgy Velenczével, mint a magyarokkal. Arra is van hogy élelemben megszorult magyar rséget pribék lamitává
eset,
Ez kölcsönbe ment, mert
jólesett,
hogy
a
mieink
nem
nem a szreberniki bansag vara, hanem Bro fekv ssupa Pozsega megyében, Csak úgy mellesleg
Kz a Dobor
Grabarja közt
uta-
lunk arra a körülményié, hogy a pozsega-megyei és a bosnyák helynevek közt számos a vonatkozás. Okit. ressel és jaival
beérné J
CLX1X— CLXXII..
600 puskással, a
Ja J«a
^
kornyéke
mindig
és
mert Beriszlóék
helyét,
t/l.
valamint
XXIII.
>
Berissló
Ferenci 500 fegyve-
esztergomi érsek és Pécs husi
Bocsáci visszavételét megkisérlené.
Marino Sanuto XXV. 134.
1.
14
isih.
210
ha a szultánnak más csatatéren
bántották ket,
Három
ment a sora.
tartott így
is
ez a
„
rosszul
várépítés
u .
1
május
(1511)
évig
l.X.)
Azonban a végvárak helyzetének a komolyságát a
nem
rendek eltt
hosszasabban bizonyítgatni. Hiszen
kellett
1516-ban (két részletben: augusztus 1-tl 1517 január két forintot szavaztak
meg
6-ig)
a végvárak, illetleg Jajcza
föl-
2
segéllésére.'
ekkor
Szlavónia
fadószedt
ügyes
igen
kapott Batthyány Ferencz (B. Boldizsár
neves bán) személyében.
mindazt,
3 Jajczában és Horvátországban híjával voltak.
—
gazdálkodás
—
be
folyt
hír.
szlavón subsidiumból (segélybl)
úgyszólván
elteremteni
pedig
kellett
A
(dicatort)
a késbbi
fia,
minek
a
A
régi rabló-
minthogy a szlavón adó mindig gyérebben
még zordabb
alakot
elbb. Jajcza
mint
ölt,
szükségletei czímén Bártfa városával fizettetnek (1517 július
800
15.)
forintot.
4
Eperjes városát pedig, minthogy Perényi
Imre nádortól Jajcza
és
Nándorfejérvár
hirtelen
a királylyal,
hirtelen kölcsönt vétettek fel
leteire
szükséga
nádor
kapta zálogba, övé az összes jövedelem, míg a király
tar-
tozása fönnáll.*
1518 -
Mindezek a
Országgylési rendelkezések
csak kimerítették az
pillanatnyi segélyek ,
,
.
,
ország anyagi
erejét,
de
a
végváraknak nem használtak.
Jajczát illetleg.
'
"-'
Dezs
Okit. CLXXXIX. A magyar országgylések
1909.
8.
1.
—
Ulászló
története
részlete a millenniumi tört. kiadásában.
—
Lajos
II.
nézve
korára
legjobb
korában.
Szabó
Fraknói
Vilmos
Oklevélpublicatióival s
mono-
graphiáival P'raknói úgyszólván creálta a Jagelok korát. 3
okit.
*
CLXXIV. Ezen érdekes ügyletrl
4
clxxiii:
Okit.
1. Okit. CLXXVI— CLXXX., CLXXXI1L, CLXXXIL, V. ö. Szabó D. m. 143—4. 1., 146—7. a vasmegyei adószed az ügy sürgsségére való tekin-
Kolozsvárt illetleg Jajcza czéljaira tettel
be.
a
befolyt segélyt a jajczai
CXCIII.
A
zágrábi káptalan
védelmére küldettek Pray: ARH. V. 20. 170.
—
1.
i.
a
—
egyenesen szolgáltassa
várkapitánynak emberei
1517
horvát bán vezérlete Kerchelich Hist.
Korponát illetleg CLXXXVIII.
Kp.
XII.
alá.
Zag.
18-án
Okit. p.
Jajcza vára
CLXXXV.
212.
—
V. ö.
Starine V.
Az ország többsége ösztönszerleg erezte, hogy ezen az utón nem lehet a birodalom határát megvédeni. Hiszen az ország felségisége forgott koczkán. Zsigmond lengyel király a jóakaratú nagybátya szemével nézte az ország vergdését,
Miksa
azonban
császár
egyenesen
hog
arra tört,
hogj magyar successiónak útját egyengesse. úgy Zsigmond lengyel király, de különösen Miksa császár egy afféle vegyes: nemzetközi ellenrz bizol Ismeretes,
meg-
útján szerették volna az országot igazgatási jogaiban szorítani.
A mi azonban 1517-ben nem
a
nevezetesen
végek,
állapotara
való tekintettel
menthetetlennek'
vára
Jajcza
azt .Miksa
sikerült,
akarta
1517-ban
látszó
inas formában,
természetesen a saját erdekében megújítani.
Az alkalmat Jajcza nyugati
véd
erdjének
J,
:
nak, Gyülhisszárnak, elfoglalása szolgáltatta. Jezero
méternyire fekszik Jajczától helyzetet tarthatatlanná
meg
Mi maradt
bl? S
s a
mind
felöl
kilo-
török birtokában az ainavar
1
tette.
Mátyás
a
Jajcza es Banjaluka," a
kelet
11
torok
király alkotta várszerkezet-
közbens
kezén,
várak,
elesett
s
nyugat,
Szrebernik.
Ki
segítsen! Miksa császár 1518 április 13-ika eltt azon esetben, ha a magyar korona vállalja a/, o kormányzói gyámságát, kötelezi sot elére
a
all
magái Jajcza élelmezésére, megvédelmezésére, papa által szervezend egyetemes keresztény
vállalatnak a torok ellen. szár
1518
április
l.'-i-án
Még határozottabban Insbruckban
kelt
SZÓI
a
levelében.
Ma
a Rákos vagyis az országgylés raja, mint tapasztalt rokonra,
gyámkormány ZÓSágOt
atyai barátra bízza a
eleiemmel
ellátni
s
:
Jajczát hajlandó
fölmenteni. Szapolyai János vajda áská-
lódása ellen hajlandó 4i>x» gyaloggal es 500 lovassal meg-
védelmezni az
Miksa
nem
támogatott, 1
<
indokolt
érzi,
ot, :
melyet
tetszett
CLXXXI.
>klt -i"l
okit.
'
királyt."
ifjú
ajanlata,
hogy
CLXXXVI.
a
Zsigmond
különben rendeknek, lengyel
,demura totum 1518. ei
Ml..
ív.
király
regnum
in
bán
horvát
s<
is
ersen meg-
részvéte
ugyancsak
diserimen
veniat*
Jezero elfoglalása eltt készüli
mint a magyar király iMrtnk.a
Pótlék
a
igen
212
az önös
látszott rajta
les"
Mátyás
czél.
halála óta csak 28 év
l
még sem
fényes szerepét rainitás
magyar korona
a
s
feledték
király,
el
nem
hanem a gyöngeségnek
„Achil-
jele.
A souvenem az a mellett ers párt
az epigonok.
megvolt
még
csoda, hogy a nemzet önrendelkezési joga állott,
magyar
a
az országnak egykor oly
telt el s
s
hogy jelents tényezk
nemzet erejében.
bíztak a
Hiszen a törvények és elírások jók. Tudták a rendek,
hogy mit kellene tenniök. Kimondták
meg nem
és Banjalukát
segéllik,
nyíltan, hogy,
ha Jajczát
vége van Szlavóniának,
s a német tartományoknak. Ezért minden áron vissza kell foglalni. 2 Tudta ugyancsak mindenki, hogy a várakat élelemmel és fegyverrel el kell látni, hogy a bánok kipróbált jó vitézek legyenek s htlenség terhe alatt egyik bánnak min-
Valkónak
Pozsegának,
Jezerót
és
Bocsáczot
várban
dig a
A
lenni.
kell
várnagy,
mint királyi
lszereket és élelmet illetleg felelsséggel tartozik. 3
rség
tartók a kapitányok és az
A bánok
tiszt,
A
a
kincs-
zsoldját fizetni kötelesek.
hogy ügyes hírszerzket tartsanak, a kik
tiszte,
Ha a bán elhaAz rség létszáma 500 lovas,
az ellenség mozdulatairól értesítést adjanak. nyagolja
tisztét,
elmozdítandó. 4
a kik félévig szolgálnak a várban gáló 500 lovasával fölváltandók.
hogy a végvárak
mos embert
falai
elhajtott,
s
aztán a király
Nagyon
jól
Budán
szol-
tudják azt
is,
5
düledeznek, hogy az ellenség száhogy kevés a segély és rosszul oszt-
ják szét.
S mégis hiába
sok rendelkezés. Sikerült ugyan
volt a
egy-két merészebb vezetnek élelmet juttatni Jajczába,
,!
de
adószed a gyéren befolyó segélyt, hiába fenyegeti meg a király a lanyha pénzügyi kezelket, a budai udvar izgatott stylusú levelei nem segíhiába szedi össze egy-egy
1
2 :i
Verancsics A. munkái. VII. 46. 1518. Tolnai végzések
ez.
I.
1518. Bácsi végzések 10.
*
Acta Tom. IV. 110.
5
1518. Bácsi
6
1519.
III.
o.
10.
gy. Okit.
I.
2.
§.
£.
CLXXXVK.
213
Minden, mintha ólomlábon menne Bakócz
1
tenek a bajon.
pénzt ugyan
Tamás
mére kipróbált
igér.
vitézeit,
de nagyon biztatja Jajcza védel-
szeptember vége eltt nem
reméli,
hogy Jajcza eleséghez jut. 2 Még SZOmorÚbb a SZrebemiki bánság állapota, melyhez Tesány és Szokol vára tartoztak, liánja Matusnai (Matucsinai) Tamás. E várakban alig volt ember s Tamás bán nem tördött sem eleiemmel, sem lszerrel, hanem ottSzreberniket és visszament Ma] Báli u szendri és Musztafa, a várbosznai pasa kémeik utján megtudtak a várak állapotát, egyesítek hadaikat s föl
hagyta
bég, a
számú csapataikkal éjszaka megrohanták rákon megmásztak a küls körfalat.
Szreberniket,
lét-
visszavontul a fellegvárba. Becsületére legyen
mondva
a vezértl elhagyott kis csapatnak,
mezték
mely
kötvén
tíz
A
feladtak a várat
ki,
tartott,
védel-
vitézül
modorban
regi
Az ostromlók voltakép kiéheztettek az rsénap múlva becsületszóra, szabad elvonulást
várat.
épített get,
nem éppen Jókaiban
ezt a
vezérek,
úgy
nem
látszik,
tudtak csapataikat visszatartani, mert a gyermekeket és asz-
szonyokat
letudva,
kivonuló rséget egy
várból
a
szilig
lekaszaboltak.
A tesányi sorsáról,
és szokoli
Csakhogy
várat és elvonultak.
érzületen
fordított
értesülven a
igen kevesen
varakbeli
a
állott,
nemtördömsége ezeknek
lév váraknak s< Tamás szamü/etc-e
kora óta magyar kézen léha Matucsinai
nak elkobzása
elárulván
szökevények
menekülhetének. Qyeténkép
ság és az anyaország
A
szrebernikiek
a bennszülött lakosság egyet
az erósebbik leihez
s
hegyi utakat a töröknek,
csak
rség
levén minden fölszerelésnek, fölégették
híjával
nem
változtatott
közül
gondatlana
Zsigmond
gleg eldöntötte. s
ne\ nai varbirtoká-
a bosnyák birtoklás
tovi
sorsán: elveszett végleg és visszahozhatatlanul. 3 1
Szabó
D. 5
'
lf>m i.
VII.
m.
okit.
L61
7. .
CXCIII. a
CXCIV.
pénskeseléi
1.
1519
VIII.
1519.
VIII.
19.
163.
-'.yik
mini
elbb,
1.
Nevna vára Valkómegyében,
került Matucsinai
Gáboi
kai
ek,
Mihálynak, kinek
A
itrel»eniiki
j^"
114
Török-magyar
_^
1519
z
Budán
1-én
április
május 30-án
s
Üriná-
itUe 1510.
polyban
évre
liárom
]
„béke"
kötött
határozottan
rossz
béke, a mellett éppen nem Ígérkezik tartósnak. Bélay Barnabás, a derék es élesesz magyar portai követ csak annyit ért
hogy
el,
foglalták
írásba
a mit
azt,
a
hódítás
török
fegyverrel eladdig máris elért.
ugyan megmaradt még a Jajcza míg csak Zvecsáj, Orbászvára és király kezén, de Banjaluka felé függ egybe a szent korona területével s ott is
Nándorfejérvár
és
Jajcza
közbens
aláköti a
immár török erd. Xándor-
bocsáczi
fejérvárt nyugatról
Sabácz védi némileg, Szendrtl keletre
azonban
van szigetelve. béke alapján oly rosszak, hogy
még a
Ha
Jajczát
teljesen el
A
határok e
békében
csak a harcz a megélhetés módja.
is
akarja a király,
élelmezni
néha fölváltva váltásánál
—
álló
mindkét
a
szolgálatában
fél
martalóczok. Azután az rségek
A
elkerülhetetlen a harcz.
is
a súrlódást.
lehetetlen elkerülni
egyébként
tesznek
Arról
—
föl-
király egyfell pa-
naszkodik, hogy magyar, szlavón, horvát és bosnyák alattvalói ismételt fölszól ítására
sem küldtek hadakat
másfell meg, hogy a békekötés
Jajczába.
török
ellenére
területen
zsákmányt tettek. Küldjék el hadaikat élelemmel Jajczába„ bánok máris várják ket a szávamenti révekben, a zsákmányt pedig szolgáltassák vissza.
a
a
bán
teljes
Pesty
Keser
Csánki
volt.
fia
;
F.
i.
m.
II.
próbálkozott
287
1.
A
István kapta Matucsinai István után.
Györgygyei 1508. volt szreberniki bán.
Istvánffy
Valószín,
Szrebernik
valószín
hogy
békében
tehát,
különben
e
Zrebernyk
cum
hogy Szrebernik vára
város mellette nincs,
holott az ezüstös
munka
105.
1
Theiner: M. H.
-
Okit.
29.
ezúttal Szrebrenicza
már akkor nem ment komoly
magyar-török
VIII.
Nevna várát
f.
István Sztrezsemlyei
Szreberniket
1519
VIII.
felszólítás a
II.
váráról
is
opyidis
a bánságnak
Szrébrenicza
a
van
et
villis
volt a
euyik emle-
vár
épen
szó, mert
Az 1519
várszámba.
suis
ír
híres vártelepet
1476-ban ugyan felprédálta Brankovics Vuk vajda, de
maradt.
L.
1875.
Keser
helyen, a másikon Srebreniczát, az ezüstbányáiról geti.
bánok sorozata nem
szreberniki
Századok
a
vele
III.
2S.
említtetik,
középpontja
mellett
:
város van
1.
626. és Aszl. Okit. 279.
22.
CXCV.
Furcsa,
1.
de jellemz kívánság. 1519
hanyag Csáktornyai Ernuszt Jánoshoz.
Okit.
CXCVI.
Ugyancsak ezek a hahómra önként utaló körülmények állanak fönn a törökökre nézve is; Jajcza mellett kell ha
elvonulniuk,
Bocsáczra igyekeznek, melyet saját érdemegersíteniük. Ezért jár minduntalan a híre, hogy a török Jajcza ostromára készül J
kükben
1
kellett
Ebbl külpolitika
a helyzetbl önkénytelenül folyik, hogy a magyar vezeti immár a birodalom fennállása erdekében
elhatározzak, hogy Jajcza (es természetesen Nándorfejérvár)1 ellátása
tenek
erdekében külön (particularis)
a papahoz,
római-nemet
a
követséget
menés
császárhoz és a lengyel
királyhoz, a kikkel ezirányban tárgyalni s concrel megállapodásra jutni tartoznak.' Már a nemzeties fölfogású partban is megingott az Önbizalom, ereztek, mer;
nem
számítás,
hogy egymagában
nem
ez a nemzet
bír
a
törökkel.
Az állapotokról gyám, adja a
királyi a
a ven
Bornemissza
legtisztább
János, az
Nem
kepét.
egyik
ismeretlen ez
határozott hangjánál
jelentlevél, melyet
fogva talán túlzásnak vélelmezte a lengyel királyhoz intézett. Pedig nem
Ránk tisztességes, tapasztalatokból leszrdött ítélet, ÓkimondÓ embernek a benyomását teszi. .\z sem lepheti meg az embert, hogy kortársai küzt akadt, a ki meggyanú-
túloz. -
az alacsony sorsból fölvergdötl
sította
mindenest. 6
királyi
CLXXXIX.
1
okit.
1
Okit CX( l-CXCII., CXCVin. Jezeróról, hogy
küldenek Jajcza megersítésére, kötve hiszszük. 1 Nándorfejérvárról azért esik kevesebb szó, Duna es Száva Fell nem járt annyi nehézséggel
,.
v ..t
mert élelmezése
i
li
.
-
1
'
"kü.
c.\. vili.
Kivan:
Horvát
[519. bácsi végz.
Werbczy
XXXVIII. sz
emlékezete.
II.
a.
118
köt.
""• l526 CV1 feljegyzés alapján azt írja Bornemis A legfukarabb szer/.., jövedelmébl semmire sem -
eputet semmit.
<>
király
kamarások
s
s
k.ralyi
,u.
udvar provisora kis
havi
nincs egy ép ablak.
bamk
a
U
pénj a
el.
mmt
a
Ha
asztalát,
es,k
magáéval,
s
írói: k..h.
Budán nem
(élelmezési fnöke).
kegydíjasokat, valamint a királyi palotái tán
pont
1L'.-..
veken |{,
,
l/ZH
|
a ]|
a
,kat
Bornemissza nen
u
min
.:
ebbl
,-
c]
Ur.
tís
(i
így
hogv 6
Iu
.
vdt0
királyt.
Parasztból
lett nemess semmivel sem tördnie.
Hetében ingyen
élt,
mert
nem
kellett
*
mmmi *****
216
A
mit Bornemissza
elször
azt mindenki igaznak tudta, de leg-
írt,
A
adott hangot a közérzésnek.
nem
diagnosis
helyes
volt,
de az orvosság már
a végvárak
S>' el
királynak
neiyzetérói
országot. Horvátországból a török a népet elhajtotta, azok,
„Ebbl
Bornemissza
1521.
használt a beteg szervezetnek.
megláthatja Felséged
—
—
1521-ben a len-
írja
hogy milyen rosszul igazgatják Magyar-
,
a kik megmaradtak, mindenfelé elszéledtek, legtöbben velen-
menekültek. 1
czei területre
még megmaradt,
ersség hogy az rségnek
Mindazonáltal néhány
olyan állapotban,
de
vagy el kell vonulnia, vagy éhenhalhat. Korbáviában minden elhagyatott, Karlovics gróf fia a királyi rséggel és az esztergomi érsek Bakócz Tamás segítségével, a kinek
—
—
nvérét bírja feleségül, még valahogy lélekzik, de is azon van, hogy Szlavóniában kárpótolják néhány várral. Boszniában már nincs menedék, mert valamennyit elfoglalták a törökök. Jajcza vára Isten segítségével
kevés
rséggel még megmaradt, de igazában csak az Isten mentheti meg a végveszélytl ezért úgyszólván már nem a ;
—
mienk; pedig ha elvész Jajcza
—
Isten
nem
Szlavóniáról és Magyarországról
,
id
rövid
meg
múlva
fogja
érezni
is
szólok,
Karinthia
Styria,
és Ausztria, mert akkor a törökök száraz
stb.
r
a mit távoztassa az
lábbal
me-
hetnek a Dunáig. Hallottak a törökkel való békérl, de csak
A
alatt.
mi a végvidéket
gáltatnak s azt
Nincs senkije,
mennyi
s
a szolgáján mit
tesz
Balázs volt az udvarmester
Ráskai kir.
még
jövedelme
a
illeti,
istállón
Egy csomó
azok nagyon keveset
sem
rendetlenül, ez tehát mit
is
kívül a visegrádi
kir.
sem
segít,
(1477
nem
— 84).
Alája
szol-
számít.
tudja senki, hogy
Mátyás
pénzével.
a
úgy a suba
király
idejében
tartozott a budai
számvevségi kamara
lak s a kir.
inast és katonát fizetett s mégis tízezer aranyat
mutatott
is.
ki
fölöslegképen. Ezt a király kevesellette s bottal jól megverte.
Rászólt a budai és pesti tanácsra,
hogyha a
felség
valamit az ö
akaratok ellenére parancsolna nekik, azt ne teljesítsék. Világi létére apátságot bír.
A végén megjegyzi
rontója".
Ha
ezt a
:
szövegbeiktatott levelével, ellen
döntsön. 1
„Ebbl
látszik,
hogy
ki
légyen a közügyek meg-
jellemz pletykát összevetjük
nem
Bornemissza
Dalmácziába.
hisszük, fukar,
hogy a
morcsos,
Bornemissza alább a
történeti kritika
Bornemissza
de tisztakez ember
volt.
A
hogy a kincsleselekkel lekötötték a királyi Fenségnek
jövedelmekre vonatkozólag tény
tárnokok
királyi
majdnem minden jövedelmet még a költségeket, ebbl él a király
az,
jövre is. Ebbl ti/.etik ebbl telik ki emberei-
a s
nek az élelme.
A
kincstár, letudva az aranyat,
királyi
ezüstöt
drágaköveket, zárva van. A király ezreket ér holmiját, selymet és drága szttest férgek pusztítják és molyok eszik. Hogy a királynre milyen gondjuk van, azt mindenki abból,
eszszel,
felérheti
hogy
király
a
se tudják
kiváló
ilyen
gokban alig tud embereivel megélni, néha
meg
i
konyhát
a
Mikor aztán misere megy, a szegények forintot, néha még keve-
ellátni.
számara alamizsnakent egy-két sebbet adnak a kezére.
A pápa
békét
fejedelmek
—
az egyház kincsébl
—
kötöttek
küldött legátusai által
miután a katholikus
2000
a királynak
Pozsonyba, a torok
ellen,
rakra pedig azonfelül puskaport, gépeket és
Ha
forint erejéig.
ez.
nem
nem
történik,
forintot
1
végvá-
a
eleimet
hogy kezén
tudjuk,
maradtak volna-e ezek a helyek.
Hogy miképen bánnak
nem
tudjátok,
errl jobb szót
A
szólván a törökrl és a többi
nem
magatok
a követekkel, azt
itt
fejedelemrl,
ejteni.
felbomlott,
kanczellária
nincs,
a
ki
reformalja.
A pecsét kézrl kézre kereng. Néha a kincstárnokon egy illik
tanácsnok
sincs
jelen.
ehhez a hivatalhoz, mint
A mostani a
kincstárnok
disznóra követem
Az zálogba tenné a Felség
a nyereg.
kívül
—
es
alá
jövedelmeit.
Most már elkezdtek a városokat zálogba adni. mert varak már nincsenek es a melyek meg vannak, azokért nem ad senki semmit.
A
mellett
gyöngéket
;
az
hatalmasok
a
elnyomják,
özvegyek és árvák sírnak,
ütik,
kidobjak a inak.
;
napi renden a gyilkosság, 1
3
Berissló
Arany
Három Péter
forintot. is
volt
után,
1521-ben: Vórday
május
eltt
Báthory
rhurso Elek, Valószin, hogy Báthoryt
érti.
l'.il
váL
András,
veszprémi
p
i'cthlenfalvi
218
A
elszedték
stallumokat
káptalani
király
—
tudva
- -
Csehországot
le-
sem adományozhat, mert valamennyit a fpapok, a bárók és nemesek. Egy-két káplánt senkinek
sem tud az udvarában tartani. Udvarában, kevés kivétellel, okos ember. Ezek is a magukéból élnek, nem a
nincs
király
kegyelmébl. Csak két nagyobb püspökség maradt meg.
Az ország védelmére szervezett végvári tisztségeket nem azoknak adják, a kik értenek a katonáskodáshoz, hanem nagy uraknak, a kik nem értenek hozzá, így veszett el azután egy csomó végvar. A hatalmaskodók akarata teljesedik,
k
keznek
egymással,
döntenek a királynál egyezséget
is,
a rendeknél
kötnek,
hittel
is.
Szövet-
elkötelezik
magukat és a mikor számon kérik tlük az Ígéretet, azt felelik, hogy hiszen nem a király ellen, hanem a saját védelmükre
így aztán az Istenben, a királyban
álltak össze.
és a saját szolgálatában való bizalom lott
az ország,
el
vetségesekben
nem
is
:
mert nagy
s kis
kalandosokban
megsznt. Azért mál-
bárók egyaránt
lehet a szövetségesek miatt
semmi
rend.
Majd min-
den vármegyében szövetkeztek a tehets nemesek, is
a
tud
jogrend
tért
foglalni.
igazság uralkodik, lássák és
a szö-
inkább bíznak, így azután
Ott,
ítéljék
a hol pedig
meg mások
az
nem nem az ott
ország
Megverte az Isten két évvel ezeltt ezt az orszáfél, hogy az Isten ostora ezt az országot, a mely
állapotát.
got,
folyton háborúkkal küzd,
Ezen
sir
meg
fogja verni rövid
idn
belül.
a köznép a végeken és folyton könyörög az Úr-
istenhez.
Nincs
a
senki,
ki
nyíltan
merne szót emelni, vagy
az Istentl gyönge mindennel meg van áldva, a küls segedelmek sem hiányoznak, így itt vannak a keresztény fejedelmek, meg a 1 csehek. És mégis csak az Úristenben van irgalom." Csakugyan, mintha az Úr lelkének irgalma rködött volna amaz elhagyatott jajczai ersség fölött. királyért, a ki jó és
helytállani ezért a
Kegletnch Péter, a horvát végvidéki har-
Paksy után J
Acta Tóni.
i.
h.
-
czosnak
1520
— 22.
nem rokonszenves,
jellemképe és Tahy János
igazi
kemény
de
vitéz
vállaljuk a
A várban
keserve
Keglevich
báni
,ii
Tudnók ugyan
Keglevich Péter életrajza megíróra vár.
annyi
de
Néhány
része.
szól
ben hátaim. is vezéralak,
Buzsim és Keglevié. 1
folyását,
dolgai-
vitézkedése pályafutásának csak kisebbik
mégis ejtsünk
Buzsimi Keglevich Péter,
róla.
Lajos és
N.
Ferdinánd királyok
I.
horvátot
régi
kinek
áladból,
Nincs kizárva, hogy Keglevichék "sei fkatunárok:
dalmácziai pásztoi-törzsfk voltak. K. Pétert
tanyává, majd bánjává, utóbb,
1525-ben
II.
Lajos
nevezte
kapitányává
ismét
ki.
Ezt a tisztséget becsülettel viselte es jutalmul, ÚgylátSZik, 1524-ben
1525-ben Fejérk várat kapta
A mohácsi vesz után én,
urakkal.
varaiban
tartott
1588-ban
Nádasdy
a
királytól.
Péter
K".
vitézeivel
rámással
is
Tonik
Bálint,
Az
lett
s
tudott
elég
úgy hogy ez
a
15!
gyorsan .
-
vidékeken bujdosó es
déli
intri-
megnehezitették. 5
is
1542
ban
hivatala gyakorlását a Szapolyai-pártiak, különösen
valamint a veresege Óta a
Katzianer
káló
nem
katonahiány és betegsége tartoztattak
elveszett. 1 Báni
Ferdinánd Jani
.i
török elleni küzdelmet.
a
iktl ostromolt Dubicza várának
v.ii
a
együtt horvát-szlavón
mint ilyen, bantársaval együtt folytatta
gére menni
megmaradt trök vs
állandóan
harczolt
pozsonyi
novemberi
on
lemondott a bánságról, K. Pétert pedig az ország es király letettek, l"-
es
jószágvesztésben
Gá pár
Csáktornyái Brnuszt hetetlen gazdagságú
Gáspárnak K.
györgyöt okolással,
a
I
a
birtokok
felszólítására
a
Ígérete
nevezett országgylésen az
Utóda, Zrínyi
1
Miklós
rhaóczy
bízatott
irabás,
elitélés,
meg,
kinek
Xlll.
Zrínyi
Miklós.
«
»klt
.
I
a
ki,
rvC.
ele
Vi
:,>.
fúri
.i
I
1.
de
idéztetvén, meg-
folyton
Lászlóhoz.
1.
Szent-
azzal
megállapítására,
mg|
okit.
C
Ka;
adta
esitését
lei
l'.anffy
Hodinka, Melléktart
tvánffy Ub.
sem
várába, Ferdinánd
de
A mérKrnu-zt
mikor özvegyen
tényállás
a
lányát pedig közben újra férjhez adta zett
ki
kamara végtt
\
Donát küldte
kiadását,
a
s/trigd.
nl-
elhal'
bocsátotta < tiscus kezére.
Csáktornyát,
be se eresztette
magtalanul
javak utolsó birtokosának,
hogy leánya teherben maradt.
Péter ezek<.i
merte
:
kamara több
Gyulai Annát es Bradács K.
Hampo
mivel
volt a felesege,
l'.rnuszt-varakat kir.
nem
várait
rnuszt
Kánya
Péter
K.
Péter az
elmarasztaltak,
I
halaa
M
e
Kegievtca Péter.
munkálat keretébe beiktatnék élte ága-boga van e jeles harezos viselt
indokolni, ha e
nak, hogy jajezai
tisztet,
ült.
kivetke-
220
Ernuszt-várakra. 1 Zrínyi Miklós sietett az öreg, hetven év körüli K. Pétert szorongattatásában az ki akart szökni a alá venni
Csáktornyán ostrom
;
várból, hogy, állítólag, a törökhöz meneküljön, de emberei árulása folytán Zrinyi kezébe esett.
Az
bán eldjét éveken
új
st
a várakat egymásután elfoglalta, ki,
melyben ez Kaproncza várát
14-én
meg
kegyelmezett
is
Ferdinánd király szolgájának és
régi
fogságban
tartotta, állíttatott
is
neki arra az esetre, ha a király-
elígéri
2 nál kegyelmet eszközöl ki neki.
át
oklevelet
Péterrel
K.
végre
október
1548
visszaadatta, 3
birtokait
de Keglevich és Zrinyi közt a jó viszony soha többé nem állt Az Frnuszt-örökség Zrinyi Miklós kezén maradt, a ki 1549-ben tette
haragosát a királynál, hogy orgyilkosokat küldött élete
úgylátszik alaptalan volt, Ferdinánd vizsgálatot
sem
helyre. feljelen-
ellen. 4
indított
5
s
A vád Kegle-
még Buzsimi
vich háborítatlanul élte le napjait családi váraiban. 1554-ben
várában tartózkodott, ez év végén vagy a következ év elején halt meg. Örökösei 1571-ben hiába követelték hosszú per során az Ernuszt-javakat a szigetvári
hs
örököseitl. 6
Összevetve
fontosabb
folyásának
élte
Zrinyi Miklós-féle fából faragott alakot látunk
összes jó
s
nem
jó
úgy
a
hol
Jajczának nálánál
egy eltt:
tulajdonságaival. Balkánias typus, ve-
rekszik akár a félvilággal szerez,
tüneteit,
magunk
is,
nem
hséges, hatalmaskodó, ott s lehet. Jobb bánja azonban
mint
a
s
volt.
—
meglehet, hagyomány útján is kiszíneMesébe ill 7 harczi esemény fzdik bánsága emlékéhez. Nem TS-1522* zett köri. ütközetrl van szó, avagy rendszeres ostromról, hanem a bosnyák harczok folyamán akkoron napirenden lev csalaJajcza
—
fintaság, rajtaütés meghiúsításáról.
I
Istvánffy
kiadva Barnabás, 8
Barabás,
3
Okit.
4
Barabás,
lib. 14,
15; Ferdinándnak a htlenséget kimondó oklevele
id.
m.
II.
169.
1.
id.
m.
II.
180.
1.
kiadva Barabás, I.
id.
>
Felelete Zrínyinek u. o.
II
Barabás
zsemlyei Bora, 7
id.
elbb
m.
II.
217.
109.
m. és
Istvánffy.
férjezett
Errl három kútf
f
(Okit. CCIV.,
sünkre: Istvánffy, Tubero és
70 éves
korában
;
neje
Sztre-
Zayné.
Brutus
J.
CCXL, CCXII.) Mihály.
áll
Nagyjából
rendelkezé-
egyezik
az
Tuberoé tán a legrészletesebb, de hogy pontos is, -az kérdés. Mindegyikben van valami részlet, a mit jobban kiszínezett. Az idpontra
elbeszélés.
nézve csak az állapítható meg, hogy Szulejmán szultán trónralépte után ment végbe az esemény. Istvánffy tehát 1520 szept. vége után
—
—
chronológiája 1527-ig hibás, azért bajos oklevél híján megállapítani
állításait.
221
Állítólag Szrebernik elfoglalása után történt, ho£ szarajevói besliák (zsákmányra dolgozó haramiák, rémületet kelt rablók) látván, hogy a magyarral könnyen lehet el
bánni,
elhatározták,
hogy
meglepik
a varat
hágcsókon végeznek az rséggel. A varban 200 lovas 200 gyalogos alkottak az rseget. A besliák fényes jutalmat reméltek, ha vállalatuk sikerül. Béke leven, föltételezték, hogy a magyarok nem ügyelik az ellenséget s különben is valamelyes cselfogással majd csak túljárnak s
fölmászván,
1
éber-
ségükön.
Csakhogy Keglevich Péter meg a Corvin Járn herencsényi-féle világban vitézkedett s a hiúz éberségével kémleitette a hatan. Vinac— Koszorúvár már török kezén ugyancsak nehéz volt a kalauzok es kémek Azonban mégis megtudta, hogy az ellenség sok
lévén,
dolga.
lajtorját
Ebbl
készít.
a
A
ló.
hogy a vár
rájött,
ellen terveznek valamit. készenlétbe helyeztette, nyereg alatt állott strazsákat megkettztette s az alacsonyabb
Az rségei
erre
falakat
válogatott fegyveresekkel riztette.
A törökök nagy kerülvel a városhoz legközelebb es s az erdben ütöttek tábort. Azonban bár-
völgybe értek
mily ügyesen jártak
is
hettek
Az
el
magukat.
Keglevich kémei
el,
volt a
el]
nem
hogy másnap
terv.
rejt-
hajnal-
ban," szürkület eltt, nekitámasztják a lajtorjákat a
falnak
—
várrséget meglepvén, elfoglalják a várat. Péter bán nagyban kellene tévednünk, ha nem szerzett kémet a támai
dók
közül
—
értesülvén
magyar kapitányát
100
a
tervrl,
lovassal
Cseri
nag}
nev
Balázs
csendben, jó nagy
kanyarulatban az ellenség háta mögé küldötte azzal a parancscsal, ha majd ágyúszóval jelt ad. hátban támadják az ellenséget és vágjak.
formájú
1
-
'
asszony-
es
maga
I
i
pedig összeszedette
leánynépséget
Tuberonál, Brutusnál
Tuberonál
.;<>»>
a
a
varosban
s
szebb
ünnep
l<
órakor.
Cser helység Sxond
odavaló nemes s/.erint
<
sank.
és i.
.iak.ibn.lv a
m.
II.
14-
körül 170.
11.
Azonban
hontmegyei. Tubero sserint Cseri Beláss kémlelte
Szerinte 'Joo lovast adott Cseri
BeM
k,
a
[stvánfiy
bestiákét
222
meghagyta nekik, hogy szépen kiöltözve
lévén,
járják
el
a
völgy eltti tisztáson a kólót és énekeljenek mellé. 1 Természetesen biztatta az asszonynépséget, hogy ne ijedezzenek,
mert a mint haj
szonyok
azonnal segedelmükre
lesz,
láthatták, a mint
asszonyok
Megadta
a
két
tz
sompolyogtak.
felé
pedig
közé
mögött
háta
török
maga
jelt,
asz-
városból kijönnek s feléjük tartanak. á
a
Ekkor a törökök egyebet gondoltak, s az
Az
siet.
hogy a törökök
erre bátran megindultak, de úgy,
lajtorjákat
Keglevich.
várakozó támadta
arczélben
fogatván,
letették a
Erre várt
a
lovasoknak rablókat.
maradt a rablók
alig
a így
közül
hír-
mondó.
A
hsénekek módjára
szépen,
kiszínezett
valójában így történt-e, vagy csak a ténetnek
nagyjából
igaznak
hogy
Sajnos,
meg
Megelzleg fel
egy csomó kisebb
szút akarván folytonos
állni,
a horvát végeket, neveze-
a törökök, tönkretették Orlovicsékat
Legszomorúbban esett azonban bán-püspöknek halála, a ki bosz-
hs
trbe
esett s megöletett/' Jajcza
élelmiszerhiányban
izenni a zágrábi káptalanra,
kök
nem mene-
curiát.
Beriszló Péternek, a
1
csekély.
ezzel a vitézi tettel Jajcza
tesen Knint dúlták
*
róla.
az állandó fenyegetéstl. 1521-ben egyik portyá-
zás érte a másikat.
s
nagyon
is
ma nem A tör-
igaz,
mert a földolgozá-
kell lenni,
sokban mutatkozó különbség kült
magva
meg, de a lantosok sokáig danoltak
állapítható
orvtámadás
mely most
is
rá
késett vele,
kell
hogy
Tubero szerint a törökök alkonyatkor érkeztek táborukhoz. Tubero
nem
szerint az
készültek
Látván, hogy
nem
asszonyok holdvilágos
lajtorjáikkal,
el
koczkáztathatták
asszonyok elrablására indulnak.
éjjel
azonközben
meg
az
tánczoltak.
kimozdult
ostromot,
Keglevich kirohanásakor
a
a
a törökök
de
nem készülvén meghallván
az
el
a lajtorjákkal,
asszonyok
föltámadt
törö-
hajnal.
törökök is
írja,
Várbosznába vissza
danolását,
A
elször
asszonyokat menti, azután vágtatott csak a törökre. Brutus azt menni,
azalatt
Keményen
szenved.
az az
hogy
akartak
bennök
az
asszonyok elrablásának a terve. 1
Marino Sanuto
és Beriszló halála
nem
XXVIII. 560.
A
állanak okozatos
két
esemény Jajcza megrohanása
összefüggésben. Beriszló halála
1521 május 20-án történt Bihács közelében; a részletekrl Klaic
i.
m. IV.
készüljenek
el
a szállításra.
Pedig Jajcza köri
1
harc/: embert, állatot, a hol
álland
elhajtja a török. 8
eri,
Köztörténeti szempontból e harczok csak helyi jelent-
ségek. A magyar korona balkáni állásának a sorsa nem hanem Nándorfejérvárnál. A büszke vár, mely itt dlt el, majdnem száz óv óta a magyar korona tartozékai alkotta, augusztus 29-én, János
1521
szultán birtokába
mara megtartottak,
a
Hunyadiak Európa
baddá
magyar
a
lett
sza-
i
Alföld kertjet elzárta, kimozdult s sza-
—
az üt
a„
gyönge epigonok hazájuk kimondidkre elvesztették. Az a
azt a
hatatlan kárára, beláthatatlan,
k, mely
tó2|
Szulejmán
fvétele napján,
A mit
került.''
N*ndori
Budáig. 3
Nándorfejérvár torok kézre jutása rövid idre látókká vís»«iu tette
iii
i
koztak, hogy talán a
i.i-
-
Pénz
rár
«* *
meg
meg
november 19-én országgylés, hogy az országnak nemcsak pénz-
szehívott
ügyi egyensúlya hajtása
kell
1521
volna helyre, de lelkiismeretes végre
állott
eseten,
az
összetartás
mellett,
ers
határain rendet teremthet valamelyes
az
ország
kéz.
Het
évvel
parasztlázadás után adó alá akartak fogni a nemzet öszi
társadalmi rétegeit, különbséget akartak tenni a kiráh
magánkincstára
az ország pénztára között. Azzal a
s
hogy
fogással eltek,
lre
c
- A
™ " „signorottik" módjára valamikép megegyeznek. rde £ k »e*élJ külföldi szövetség kell ide S nem SZÓ. s ember,
Pénzt annyit szavazott
lis
Nándorfejí
urak,
kis
a
•
Budán mar nem azon vitattörökkel jobb lett volna, ha a balkáni
az erdekeit nemzeteket.
egj
évre
állandóan
ezt a
vetették
benne
ki,
marad
a
rls(
hadiadóforma fölemelést egyebiztos hitben, hogy ez majd költségelirányzatban.
M
papíron maradt. 1
1
5
okit. okit.
CCV. 1521 július 1!'. CCVL, (Will., ivix.
i.
rtelm szerepérl CCIX., ;
288.
II.
óvf.
Karlovics
János
CCXM.
•
\
belgrádi
külön monographiának lenne érdemes
Kovachich
I.
Korbáviai
Hadtört szempontból: Belgrád ostroma
Hadtört Közi.
*
ím
Suppl. ad
tái
Vest Com,
1521-ben.
és sebácii
II.
bá
Kiss
i.
ste
224
Az ország ekkor már gyöngeségének országot,
az
tartani
meg
nemcsak kénytelenségbl, de
ségszerleg tartozik megnyerni a szomszédok
A gyztes Magyarország szövetséget
a
ségest,
urak
boldogulásukra
eszejárását,
a
hathatós védelmet kíván, osztrák fherczeg karintiai
nélkül kaphat szövetmeggyöngült Magyarország hogy kapcsolt részei másutt
ne
Ki
kiutat.
ers meg
fejen
1
Ha Magyarország
ell
török
koronához,
hogy az
a módját,
kell adni
a
elzárja
ül.
a horvát
értené
krajnai és
friauli,
Ezt csak úgy teheti sikeresen, ha Lajos akképen védelmezi, hogy ellátja élelemmel s
határait.
király végvárait
Magyarország ezen az úton viszont fölszabadul is megvéd-
rséggel.
kötelezettsége alól s határait támadólag
terhes heti.
köteles-
szövetségét.
mikor hívek ugyan a szent
de csak addig, a míg az
akarja
föltételek
keres,
természetesen kénytelen elnézni, keresik
tudatára
teljes
Tisztában voltak vele, hogy a király, ha
jutott.
Ámde
—
erdekében
—
ne értené, ha ezért
ki
tett
maga
a
jól
fölfogott
az imperiumnak egy része
szolgálatért,
fherczeg kezébe
a déli határon apránkint az osztrák
jut.
Elbb condominium
véd- és daczszövetségi alapon, azután
átháramlás via
ez a
gek
facti.
jöv
állott
a magyar-horvát
ve-
2
eltt.'
Ferdinánd fherczeg érdekldése a birtokaival szomszédos horvát véghelyek iránt Nándorfejérvár elestét meg-
1
L.
errl Frangepán
cs.
oki.
II.
XLI
— XLV.
Fraknói
11.- és
Magyarország a mohácsi vész eltt czím, a maga nemében feldolgozását. 2
V.
mintaszer
1884. Szt. István-Társ. házi ktára.
CCXVI1.
Okit.
Istvánffy
mely
elbeszélése,
hogy
adott okot. Istvánfíynak abban igaza volt,
végzés alapján tárgyalt sógorával az
„illyr"
annyi Lajos
II.
félreértésre
országtanácsi
(horvát) végvárak dolgában.
Csak abban nem volt igaza (mindig évszám nélküli convolutumokból dolgozván), hogy Zengg, Kiissza, Jajcza már 1522-ben német rséget kapott. V. ö. Frangepán cs. okit.
mködés ugyan más
alapon.
II.
megindult a
i.
h.
Ez
német-osztrák-magyar
a
dalmát-horvát területen (Istvánffy
Egyfell a magyar
rendek
még nem
egyeztek
Ferdinánd rséget tartson Horvátországban (Szalay L. Mo.
1.
másfell Ferdinánd fherczeg pénzügyi viszonyai csakoly II.
iK.
Lajos királyéi. Oberleitner
:
1523-ban
11,454
lb.
fillér
Öst. Finanzen stb. Archív
f.
(u.
üst.
a.
IV.
együtt-
VII.),
bele,
42
— 43.
ziláltak,
tallér)
de
hogy 1.),
mint a
a hiánylat.
Gesch. XII.)
elzleg már
az ostrom idejében
ton figyelemmel kíséri s jóval
var
fog
el
K raj na
Styria s
t
esni.
is
megnyilatkozott Foly-
elbb
tudja,
természetesen
hogy az
éhez
Bihács,
majd
Jajcza,
1 további sorsa aggasztja elssorban. Xvil-
vánságos az osztrák-német és a magyar érdek
A magyar valamint
k
Alföld S a Balkán-félsziget éjszaknyugati sarka,
Dráva-Száva
a
Németbirodalom
nyugat fell sikeres segedelmet
Magyarország
Keleten állhat rt.
Ez
a
—
a gondolat
Ha
kiegészítik egymást.
köze
a
nyújthat,
mert eladdig csak az volt
—
\
gyökeret vert a német római birodalom nürnbergi gylésein,
melyeken Magyarország követei Ulászló
A kölcsönös
állandó vendégek.
király uralkodása óta
segítség eszméjét megértik,
ügy politikai részét Ferdinánd fherczeg közvetíti, mint egyenes érdekelt fél. Nürnberg a nemet nemzet rátát képviseli, Ferdinánd fherczeg a végrehajtás mi
de az
tója.
Hogy
a tárgyalások elhúzódtak s a hivatalos
zés hosszú idt vett igénybe,
fherczegnek
közegei:
véleményezése
az a
eltt,
osztrák
alsó
részleteket
tanácsosok
hadi
tájékozatlan
illetleg
német rendek nem foglalhattak véglegesen
állást.
A komoly tárgyalás 1522 április havában elbb cseh ügyeivel végez, azután
indult
Lajos kiráh
Még
a
ügyét.
magyar követek meghallgatása eltt
rendek
tanácsosának:
került
elé
II.
Ferdinán
Reichenbergnek
v.
nak (1522 márczius 31)
írásbeli
meg.
akarja kül-
ügyi szempontból megalapozni az activ segítség
birodalmi
elinté-
magától értetdik. Ferdinánd
a
8
nemet
két hadi s
<'••
véleménye
v.
Herberstein-
a
ígély
dolgában.
A torokkel eredményesen lehet
megküzdeni, ha
SZállanak síkra. s
a
\i>
horvát-szlavón
között,
1
*
-
szólnak k
csak úgy
kell összhai
.
magyarokkal
egyetértést kell fenntartania
országrészek ,die Windischen
melyek együtt élelmeztek
A horvát véghelyek Okit Errl értesíti bven ha
ságait a sárosiakhoi
így
..
intézett
i.
a várakat.
XXV.
mintakiadványt
36.
1.
MII
Lande" A magyar-horvát
704.
Wagner
i.
1.
in.
2615
-22
egyetértés, a korona erkölcsi integritása tehát osztrák érdek
Ferdinánd fherczeg pedig fölszerelve tartsa csapatait,
is volt.
a Németbirodalom meg
állítson ki ezer
könny
lovast, kétezer
kétezer gyalogot, tehát összesen ötezer embert, a
lövészt,
kik egy megfelel szekérvárba férnek'. Ez a sereg vonuljon be a hegyszorosokba s egyesülvén a horvát bán csapataival, foglalja el a török kézen lév várakat. Csak így lehet
Horvátországot
általa
s
birtokát biztosítani.
A
Stájerország,
és Krajna
Karintia
tanácsosok bizton számítanak a hor-
vát,
szlavón s esetleg nápolyi segélycsapatokra
már
jelen volt
1
is.
Jozefics Ferencz zenggi püspök, az egyik követ, ekkor
Nürnbergben
s április
1-én beszédet intézett
a német rendekhez. Legelbb is ráutal Nándorfejérvár Belgrád) és Szabács elestére s Oláhország elfoglalására. Magyar(
eddig az egyházért
ország
engedjék
Németországért küzdött.
s
mert úgy járnak
elesni,
polylyal, csak aztán fogta el
ket
Ne
mint Konstantiná-
vele,
a bánat, miután a török
2
elfoglalta.'
Azalatt lengyel s
kép. Két
:
magyar
a
hogy
— június
indult Jajcza
is
gyalognak utánok
kellett
összesen ezer ember a fölszerelt legénysége kérte segítség,
t.
megsegélyezésére
Horvátország hitték,
már útnak
16-án 450 fölszerelt
volna indulni
30
(április
embert kívántak segély-
s ötezer
zászlóalja lanczkenét
felé s június
Ez
magyar követek
Bécsben tárgyaltak
"25.)
ezer
ember
is
elég
i.
a 3000 ember egyenesen
kellett. lesz,'
ugyan
Eleinte
azt
de hallván Knin ve-
szedelmérl, június 16-án Badenbe mentek a fherczeghez s beleegyeztek, hogy mind a háromezer ember vonuljon a
várak fölszabadítására.
horvát
Összesen útnak,
a
Jóformán meg
—
négy zászlóalj 500 emberével melyek aztán a Jajczának vonult két
is
—
egyeztek. induljon
zászlóaljjal
A magyar követség lelkére kötötte a fvezérSalm Miklósnak, hogy az átvonuló hadak ne tegyenek kárt, magyarán szólva, ne pusztítsanak. A vezér-
egyesüljenek. nek,
gr.
7
11.
197. 9
9
DRTA.
(Rövidítve Deutsche Reichstagakten
1.
T. o.
76—77.
U.
197.
o.
11.
1.
ül.
32— 36;
7£
let
kérdését úgy vélték megoldani, hogy a fqvezér a lancz-
kenétek ezeres kapitányával, Helfenstein Lajossal vics
János
1500 gyalogosa
s
Ausztria
cicimet
lszert,
hónapra
van
állott rendelkezésére.
ha
de
Ág}
A
szolgáltat.
felfogadva,
Salmnak
együtt tanácskozzék.
bánnal
horvát
1200 lovasa
Karlo-
s
>m
a szeg
újra
letelt,
beállanak. 1
A német birodalmi gylés óvatosan helyesen
igen
pontjából
egy bizottsága
járt
midn
el,
magyar követektl, mert eddig csak a
hogy egyes
tudni akarták,
az a magyar-török hadiviszony.
pontban
s a
követek
Felelet:
Erdély,
leginkább,
1-én
be
a
m
általános SZÓ
ki
állít
Becslés szerint
részleteiben hog
áll
Föltették a kérdéseket
16
ekképc
a török?
200,000-t.
Oláhország,
lévén
<
rsova,
Duna-Dráva
a
gabb. Betörnek Horvátországba
Szörény, Belgrád vidék a
közti
fell
leggazda-
Bosznia fell.
Mikép kellene ellenök védekezni?
.';.
A Dunán ers hajóhaddal, lkészlettel ellátni. Jól
s
április
szerzett
Hol szokott a török betörni?
'_'.
teni
1522
írásba foglalták,
feleletét
Hány harezost
1.
m- A nü "'
n
Mieltt a kérdés érdemleges eldöntésére került
volt részük. sor,
a
informatiókat
részletes
által
s
megyén, Sziavon- és
a
orvátországon
1
varakat
meg
kell
e
gyaloghadakkal Zala
föls
át kellene
ellenök menni.
Van e a töröknek ágyúja és had Van sok, de ezek más szerkezetek, mint a neme k 5. Mennyi tud ellenök kiállítani a ma., l.
király
?
felel
ágyújuk
a
pénztol
Mit tehetnek
nek annyit, a mit
1
(a
a tényállásnak.)
ma..
?
Mindez várnak.
k
Mikép akarnak
5.
DRTA.
már sürgetik
a
Ili
200.
1.
k,
út
f
a
lszert a külföldtl
S
követek)
lel
1522 •_'.
1
nem
tudjak;
i52a*en.
228
Mennyi katonát bocsáthat a magyar
7.
tek rendelkezésére
nem
még
A
tudják.
mennyit lehet; „ami
igyekszünk".
(a dolog), tehát
Lehet-e
8.
ersíteni
néme-
?
Azt bizonyosan
brünkre megy
király a
a töröktl
nem
el
foglalt
várakat meg-
?
Lehet, ha van rá mód. Hallják,
9.
hogy a furak
kapitányok, a keresztény-
s
ség nagy kárára, ersen gylölködnek, folytonos a viszály
köztük s a király között
;
mi van ebben
?
Erre azt a kissé körülbástyázott választ adják, hogy
nem
errl
tudnak,
vállalatnak
nemesek 10.
közt
legalább
ártalmára
nem
is
a
lehetne,
annyira,
királyt
nép egyaránt szeretik Van-e hív és hadban
s a
s
hogy ez a
pedig az urak, a
engedelmeskednek neki a magyarok
jártas vezér
?
Ezeket a
király
választja
itt
:
van Báthory
Szapolyai János, ezek hadban jártasok
;
István,
de azért csak küld-
jenek a németek tapasztalt vezért. 1
1
nákkal
?
Nem
A magyarok vezérek
alatt
az idegen német jövevény
lesz-e baj
szívesen
jönnek,
a
hálával látják ket,
és
megóvják a
kik
kato-
ha jó
lakosságot
a
károktól. 12.
Honnan remél
a király
küls segedelmet?
Csehekre, morvákra és sziléziaikra számít a király.
sel
13.
Mi van az oláh vajdával?
Ha
számíthat keresztény segedelemre, akkor
jó érzés-
van. 14.
Mi van a perzsák uralkodójával?
Hír szerint a szultánnal
tart.
Van-e kell mennyiségben élelem Magyarországban vagy bevitelre is van szükség ? Eleiem van ugyan elég, de azért jó lesz, ha hoznak, 15.
mert ennyi embernek sok 1
6.
kell.
Lehet-e a folyók mentén megvédeni az átjárókat
Lehet úgy, hogy a török ne jöhessen Dráván, Száván s a Murán.
át a
?
Dunán, á
hogy a velenczeiek mveseket bocsátanak
Igaz-e,
17.
az ellenség rendelkezésére
Mi igaz belle,
'-.
nem
tudják.
1
Ezekbl hogy
a kérdésekbl és feleleletekbl föltetszik, nemet birodalmi gylés intéz emberei, bar
a
e
pedzették a dolog lényegét, de a kérdéses
A magyar
vonatkozásai teljesen ismeretlenek voltak elttük.
követek ján
ebben a fogalmazatban. mely tolmács
feleletei
vannak
szintén híjjával
készült,
részletes
teriilet
út-
határozottságnak es
a
magyar követeknek nem is német renvalamiben dekkel kötelezleg megállapodjanak. A német rendeknek meg ^zej^et ütött a fejébe a magyarok euvenetlenkedése, tudtak a magyar pénz n-ssz veretérl, melyet mé^ a magyar birodalmi területen sem fogadtak el mindenütt, ezért, bar elvileg átlátták, hogy saját érdekök, ha a magyar szabatosságnak.
Azonfelül
a
kell felhatalmazásuk arra nézve,
volt
i
r
végleges határozatukat a szeptember 1-én
királyt megsegéllik,
Összeülend birodalmi gylésre halasztottak. A magyar segélyügyben a férdekelt Ferdinánd rák fherczeg volt.
mányait
mának
érte
s
A
török hódítás nyugat
Azt
léterdeket alkotta.
osztrák tartományoktól álló
s
a
küls
a
magyar birodalomnak szüksége ban
az
felé
Magyarországgal
cseh királyságtól várhatták
szomszéd
a
personalunió-
intéz ma-
az akkori
gyar körök. A németbirodalmi segély
melyre a
segélyt,
csakis
volt,
tarto-
az ö ural-
így a közös védekezés eszméje
Ferdinánd f-
tehát
herczeg hathatós közremködésével válhatott valóra. A többi európai
fejedelem
lehetett
volna
treuga deit
egymással a
ezeket
létesíthet
riori
lehetett
Európából
1
három állott
DRTA.
III.
mar
csoport, mely
össze a saját
78—81.
1.
úgy ha
arra
az
teli
Nyugat-, léte
?
erdekeket
külön
XVI
nyithatnék, hogy a a
összpontosítani,
volna e,ny>e.ue> czélra egyesíteni
akarnánk következtetni,
válik az
ellen
hatalmas kez. Treuga dei
valamely
Mintha az egyéni szövevényes
idre
Csakis
viszálykodott.
török
!
Ha
idre
a
:
is
versengésben
Közép-
erdekeben.
I
-
ki-
Kelet-
230
akkor az
tényezk máskép helyezkedtek el küls sege-
egyes vezet
érdekköreiken bell. Magyarország érezte, hogy
delem nélkül az akkori hatalmas
új
keleteurópai török
er
egymagában nem állhat meg s a dinasztikus magánérdekeken keresztül már áttetszik az állami, vagyis összes alkotó tényezinek érdeke megóvásának a kényszerít súlya. A német rendek, kiknek elssorban természetesen a német érdek lebeg szemük eltt, nem vonakodnak a segély megadásától, melyet Ferdinánd fherczeg, mint német uralellen
kodó, ugyancsak a
maga érdekében
szorgalmazott
;
de jog-
hogy a magyar belviszályok sznjenek meg. Ugyancsak igazuk volt, mikor azt kérték, hogy Ferdinánd fherczeg hozzon magával oly embereket, a kik a birodalmi gylést megoktathatják Horvátország és Bosznia
gal
megkívánták,
viszonyai fell.
1
Ezenkívül
írásbeli
Rotenhan
keztek.
felvilágosításokból
Sebestyén
ismer
mit egy Szlavóniát
rendek
a
szolgált
ott
is
elé
tanulni igyeterjesztette,
a
lanczkenét csapat
parancsnokától, Adelshawsen Györgytl hallott.
a
Haditervek.
Száva
van 300 lépés
— s
úgymond még hidat
—
rendkívül széles,
verni
is
nehéz
Velikánál
rajta.
mentén két-három mérföld szélességben erdk Unna és Verbász közt nagy gyepük (hagen) alkotnak elzáró torlaszokat. A Drina nemkülönben csintalan egy folyó s bajosan esik rajta az átkelés. Sabac várától, mely a töröké, még messze esik Nándorfejérvár.
A
part
terülnek
el,
az
Értékesebb ennél
bánnak
haditerve,
Korbaviai Karlovics
János
horvát
hogy miként lehetne Boszniában
sikert
aratni.
Velikánál a
Száva mellett van
ugyan egy
azon nagyon bajos az átkelés, áradáskor Azonfelül
tetlen.
át
kell
vonulni.
Ezért
cigleniki rév (Pozsega
1
DRT.
A.
III.
211
—
:
alkalmasabbnak
vm. bródi
Sabácz és Nándorfejérvár
14.
de
lehe-
szkvölgy hegyek s erdk még egy folyón a Bosznán
a túlparton
akadályozzák a menetelést s is
híd,
meg éppen
felé
járás),
operálni.
kínálkozik
a
onnan síkon lehetne
A 1
csomó
irökök egy
I
várat foglaltak
157 után: Rogot, Beszterczét, Beogradot,
Kamengradot, Knini,
Vrhlickü, Sinjt,
zák
legnagyobb
a
A gyalogosokat
s
Jezero,
Kotor,
nik
s
(?)
a
lehet
el
kisebb
foglalni,
török
tenger vagy a Száva fell kell
még egy módja, ha alól
Trav-
erdök
(rtornyok I" erre azonban van
.1
nem
lehet kapni,
csapatokat
lovaikkal
eleimet
tí
Van
ellátni.
más
tarto-
a be-
szállítanak
vonuló seregnek, a nemesség pedig hadaival köteles a ment'
1
E tárgyalásoknak az
„török
német
szakértk"
rendeket
a
az eredménye, hogy
lett
(második, decz.
évi
Frangepán
gylésre
mint
Bernát
véleménye
segély
és
2.)
Salm
me
alapján
szükséges és
Ferdibiro-
téli
gr
Miklós
a
g
indokolt voltáról.
hogy a magyarok meg vannak királyukkal s hogy faltör ágyúkról, golyói skodás történt. Nem kell mondanunk, hoj Kijelentette,
a
fel-
sereghez, csatlakozni.
nánd fherczeg az 1522. dalmi
.
elfoglalv
szlavón lakosság minden
a
fölmentetvén,
sz<
.
sgend.
Élelmet azonban a helyszínén a
kerültek:
másfelé
ír
egyakorolt harc.'
12,0
erdökrl van
Koszorúvár (Vinac), Prusac,
Szokol,
Ha
kézre
török
egyéb szomszédos
kell.
épült
.1
szük-
;
hegyeken
délre
Ezeket egyvégtiben
ember
szállítani,
kell
jönnének
ség van, mert magas
Szávától
ostromolni.
kell
fell
Kljuéot,
Szkradint,
kitörve okoz-
íl
meg
E/eket
cicimet a tenger
lovasok szárazföldön
A
uinát,
cu
(
kárt.
m
megkerítették
velenczeiektl
a
Boszniában
el
i
elégedve
a
gon
irról
sok
a
„captatio hencvolcnliae". Czélját elérte vele, mert a biro
dalmi ,
gylés deczember 22-én
dycsapat.it
(lovast
is)
kelt
végre
válaszában
kiállíttat
M)00 fnyi
a Nemctbirodalom
határszorosainak és határvárainak védelme Mialatt e nagyfontosságú
:
I
Jaj-
nak az állapota 1522 március hava óta keservesre fordult
A bánok mert mi kép s
sehogysem
akarnak
maradni.
"
22 s
ra
módjuk
K
I.
IS-ban,
német mclt.
1.
ajai
Érthel
t •
.
232
Keglevich Péter (1522 M/24) sehogysem akarja tovább a
lsséget
vállalni.
fele-
Miklós személye jut eltérbe. Lajos
Gilétfi
menet Báthory Istvánra, a nádorra Egy bán nem elég Jajczára, keres-
király cseh királyságába
bízza Jajcza személyi ügyét.
senek tehát valakit
Orbász várára. Meg
külön figyelmez-
fordíttasson Banjalukára és
várak uraival
egyezni a horvát
kell
a zenggi kapitánynyal,
még
mellé, kit
Gilétfi
hogy különös ügyeletet
tetnek,
kell
ki
továbbá
elégíteni
Jánost és Bánfi Zsigmondot a szlavóniai adóból. 1 volt a királynak csehországi útja
mire tanácsait a nádor
s
Karlovics
Könny
közben tanácsokat adnia:
olvashatta,
mindinkább közeledett
a végveszedelem. Jajczában azalatt hiába várták a segedelmet, bár Ferdinánd fherczeg szavát állotta s Weichselberger Zsigmond stájer fkapitányt utasítá, hogy vigyen A fherczegnek s a kiráhmak t. élelmet Jajczába külön pactumán alapult ez a segedelem, melyet Stiria s Ausztria szolgáltattak. Zágrábban tudatták vele, hogy Jajczába nem juthattak el az élelemmel. Az az átkozott i.
Bocsácz útjokat
állotta s két mértföldnyire Jajczától vissza
kellett fordulnioV.
A
mindenütt torlaszokat emel-
törökök
tek s vagy 2000-en sánczba álltak. Szegény élelemhajtóink visszafordultak Banjalukára s onnan küldözgettek be gyalog
embereket Jajcza
felé.
De ezek sem
megtudtak, hogy a két bán
:
Annyit
boldogultak.
Keglevics Péter és
Tahy János
Szlavóniában van. 2
Végre júniusban meghallották Ferdinánd emberei, hogy
6000 török ostromolja
nem
nevét
tudjuk
Jajczát.
—
A
szegény
hogy
jelenti,
jajczai viczebán
emberrel
10,000
—
föl
lehetne menteni a várat, 2000 nehéz lovas, 4000 huszár s
4000 gyalog, meg élelem
A
kellene neki.
els
németbirodalmi segély
ezer „láncz-
csapata,
kenét% már 1522 derekán Bécsbe ért, az volt az utasításuk, hogy Jajczát mentsék föl s lássák el élelemmel. De
nemcsak várra
is.
Jajczának
kellene
a
segély,
ráfér
Salm Miklós, a XVI. század els
1
Német-Bród 1522.
s
Horv. véghelyek
lt.
III. I.
24.
Asz. Okit. 287.
LXXIII. 118.
1.
ez
a
többi
felében a leg-
hogy a
jobb törökver, gyanakodni kezd,
visszafoglalására szeretné alkalmazni allé
grafen
in
Jajczában májusban
40
azonban megvallva az
igazat,
bán szeptemberben
bejön.
új
Miklós, aki ekkor Ferdinánd
A
a dolgokon
megismeri
s
sszel váltakoznak a bánok. km-re köröskörül elzárták a
s
A törökök ugyan vagy míg az
átlát
fogásokat.
„balkáni"
t,
„die vast
ellenfeleit
s
Krabatin sein" akarná leverni.
Salm Miklós csakhamar a
Karlovics
bán,
elveszett várainak
János, úgylátszik, a hadisegélyt a saját
van
addig
Ezeket
fherczeg
élelmük. Jurisics
irja
szolgálatában van.
Jajczát megszállott török serei; szamát l'J—
emberre becsülik.
A bánok
1
1
távollétében történtekel a varföl, hogy Kémeik nekik is
bosznai pasa vezérelte török sereg arra használta Jajcza szorongattatásával csak
tüntetett.
nagyon jól tudták, hogy Jajcza fölmentése most nemetek kezeben van. Mindezekrl a nemet vezéri-' ügyes magyar huszár útján „ein treffentlicher GeselT voltak s
a
zett
tudomást, aki azf
Bihácsnak
jelente,
is
menten
a Verbász
s
a
embereivel
hogy a pasa Száva-Dráva
között fog
pusztíttatni."
Az hogy
a
nagy elnye megvolt a
Jajcza
megmaradl
a
király
egyébnek jóakaratú
melyet
kereskedelmi
Ez
kezén.
Ferdinánd fherczeg erdeme, de a jük
segélyt
érdekldésnél.
ajándékba.
A
rendek
Miklós
tonyi
Ákosházi
és
kanczellárja, azzal érveltek a
ság századokon
1
A
hadai 308. 3
•i
jajccai 1.
át
maga
hogy
Horvát végh. .
103.
l.
nem
hajlandók
voltak
a
127.,
török s
kereszténységet
csak annyit tudunk, Szentkláray
I.
—
4000 ember zsoldját. G Sárkány Ambrus, a királyn nemetek eltt, hogy a magyar-
8 vajda volt benne.
Itira.
s
jószántából
a
védelmezte
rségrl
alapján,
városa,
Magyarországnak
küldött
azonban
meg
1524-ben pénzben adni
nevezhet-
következtében
összeköttetései
míveseket
es
kétségtelenül
nem
Nürnberg
sabb kapcsok fztek Magyarországhoz, a puskát, lport
érdekldésnek,
külföldi
Adatának
159., 173
74.,
:
Duna
hollétét
nem
2:34
ma egymagában nem
tatár ellen,
zös ervel
kell
tud védekezni, ezért kö-
az ellenséget megsemmisíteni. 1
Történt ez a nyilatkozat 1524. év márczius havában.
A
Németbirodalom
akkor
zata
sem
Nyugat-Európa
s
eredményes
vezetett
hogy a
annak a kijelentésétl sem,
sem
elgyöngült
szövetségest
egyszer
rá
felelet
sem
akkor
eltagadni
;
elzárkóznunk
kell
magyarságnak most
A
segedelmére a Nyugat.
jött
ligára
nem
viszont
nincs miért a jóakaratot,
alak-
politikai
meg-
szokás
volt
segíteni.
A meg
német császár
lehet
mennyiben
a
II.
másfelé
A pápa
érteni.
nagy
irányzá
czéljait,
t
segített,
a
annyiban
pedig
Lajos királysága
meghosszab-
agóniáját
bította.
Horvát bajok. Jaicz áért. .Jajczai
végs
Jajcza várának
mikor a török
abba az idszakba esnek, kormányzóját: Ghazi
évei
legnagyobb
Bosznia
rség Usref (Chusrev, Khoszrev) béget, 2 az iszlamita
egyik bosnyák falakját uralja.
nép
lakó
nem mvelhetvén
donkint a feltörekv gyztes kezességét.
iszlámban
Az életveszedelem reménye
várak derék hadainak
nak a szultán
:
eleddig
„
vár
mindig
DRA. újabb sorozat
IV.
a jajvissza-
kecsegteti. Ezenfelül a vég-
békésebb
K
jöv
ersen ingadozs
a Ferdinánd
fherczeg nyujtandotta kilátások közt. Korbáviai 1
apró-
boldogulása
látja
a horvátság furai
ajánlotta
tenni, addig földjét,
és az éhenhalás
czai rségre/' a törököt pedig, bár
verték, a biztos siker
király csak
bánokra szert
ügygyel-bajjal tud önfeláldozó
a Jajcza körül
culturának
Míg a magyar
János az
Bánd 1905.
Popescu. Die Stellung des Papstes und des christlichen Abendgegenüber der Türkengefahr 1522—26. Nem ismerjük, csak
S.
landes
idézve láttuk. '-'
Mehmed
effendi
Spaho ügyesen
a szarajevói „Behar" ez. iszlamita
összeállítá a jeles vezér
folyóiratban.
hogy külön monographusa akadna. Basagic a Kratki uputak munkájában 3
Fraknói
stb.
czím
(rövid vezérfonál) szintén foglalkozik vele.
1525 márczius i.
tetteit
A tárgy megérdemelné,
végén megjelent
m. 129—36., 256—57.
1.
a
jajczai
követ Budán. Errl
egyik bán, a kirl
a többek közt
ki
köztársaságnak
a
id
régebb
Velencze
megvolt
is
Ferdinándhoz
óta
pártján volt, s a
maga
a
már
nézete,
hajlik,
a
mint
y,
.
Már-már Úgy fordult a dolgok rendje, hogy a horvát furak az 1526. évi január 25 én hirdetett krö gylésen fölmondják királyuknak az engedelmességet. Batthyány Ferencz bán ügyessége és az furak Zrínyiek.
szakadás.
nyílt
maradt
következtében
egyenetlenkedése
Pedig igaztalanságot követnénk
el,
áldozatkészségét tagadnék. Többször a
rendszerben
gylés
a
el
Ha
a hiba.
rejlett
nos, csak a töredékeikben
ha
budai udvar
a
hangsúlyoztuk, hoj
rendre
vizsgáljuk
a
saj-
megmaradt számadásokat,
állí-
tásunkat igazolva találjuk. Egyúttal megtudjuk azt ez
s a
1
éhez hs várrségek,
hacsak egy
férfiú
is,
hogy
kz-
akadt
is
végigállottak eletük haivzát.
tük,
L525 január
13-tól
július
179 nap
l<>-ig
Pénzügyi
alatt jajezai
hadi és élelmezési czélokra kiadatott az országos költségbl |
!7
(átlagos napi
frt
1526 május 30-tól szerémi
püspök
17
alatt
tétel
Ha
a
kincstartó
a
a
követ
beállítás
mondott,
nem
igen lehet, de
1
!S.
nyújtana
<>klt. 1.
s '
frt
napon
1
29,041
frt
az
CCXXXVIH
is
mit
»klt.
I
i
XX. Szeglaki
van kimutatva)
Okit.
t
CGXLVIII.
CCXL
II.
b.
frttal
i
többet lehetett volna
számviteli szempontból összeállítani.
táblázat
IX
a
,d.'
;
érdemes
ilyen
igaz,
te
nemi Chmel:
tan
nem
I
on
.
ha
Habsb.
Archív
XXXIII.
kit. 1
1
h<
mellett sokkal
mint így azzal a fejetlen
esetben
nézzük:
nyomuk, másfell
E kimutatásokat különben is
czélokra
05 den/'
az csekélynek. Bizonyára többet jajezai czélokra, de egyfell csak ilyen töre-
pápai
gazdaságosabb tenni,
54 den.). 1 Maczedoniai László
'27-i.u
jajezai
számadás összeget
dékekben maradi meg Burgio,
frt
frt
nem mondhat.)
Budán
ki
141
június
kiadott 3704
két
éppenséggel adtak
és
kiadás
Horváth 111.
II.
525^m*
236
minden
jajczai kiadás hiány és megszakítás nélkül lett volna
Azonban ezekbl a töredékekbl is kiviláglik, hogy a 25,337 frt összegbl 1525 IV. 2-án, V. 2-án a kapitányok és tisztek zsoldjára kifizettetett 3386 frt, a kir. hadak fvezérének, Frangepán Kristófnak adtának 4630 beiktatva.
:
Gelesth Péternek 800,
frtot,
jajczai
gyalogos kapitányának
4800 frtot, a két bánnak 2, Gilétfi Miklósnak és Horváth Jánosnak (I. 17-én 1700 frt, III. 27-én 2200 frt, IV. 27-én 2400 frt) 6300 frtot, úgy hogy a kiadások 75%-a nagyobb zsoldtételekbl áll. Bizonyság ez arra, hogy a jajczai nem mondjuk ponrségre, melyet sohasem fizettek oly nagy tételekben, kénytelenek voltak gondot fortosan zsoldjokra
—
—
dítani.
1
A
mi a
ezeket a
királyi
huszárok kapitányait és
következ jegyzékbe
Kapitányok és
kir.
ftisztjeit
illeti,
foglaltuk össze
huszártisztek 1525
— 1526-ban:
Bradách Imre Dessewffy István
György Mátyás Hobordanecz János várnagy Jakossity György Gilétfy
Gilétfy
5.
Junak Péter Szentléleki Kasztellánfíy János
Keglevich Péter 10.
Koprovity Péter
Markos Péter (Markovity
?)
Orba}^ László
Ördög (Ewrdewgh) László Ösztrosity János várnagy 15.
1
val
Somogyi Ferencz
Egyébként a
király Várdai Pál egri
Keser Mihály bosnyák püspöknek
püspök, kincstárnok tudtá-
és Szerecsen János
kamarásának
hogy Eszéken egy esztendre pénzver-házat állíthasson. Czélja az volt, hogy az apróbb kifizetések Jajczára és a végvárakra engedélyi ad,
ott történjenek s az érdekeltek
Elengedi a hatja.
Okit.
pénzver haszon CCXVIII.
ne
—
—
legyenek
kénytelenek Budára menni.
elszámolását,
ebbl düledez
várait javíttat-
Szenesei János
Török Mihály Tumpity (Tompa) János. Ha rendre vesszük a neveket, mondhatni javarészük pozsegai, valkai és orbászsági.
Van
néhány
horvátországi
is
Az
köztük.
akkori
magyar-horvát katonai társadalom typikus képviseli megannyian.
A legénység közül a huszárok túlnyomó része magyar. A vajdák vezérelte strázsák és martalóczok részint szlavóniaiak, részint
horvátok, de van köztük dalmát határmelléki
bosnyák is (Lukarity Márton), st magyar vajda i-.: Kormos Bálint, néhány orthodox, illetleg rácz név is akad köztük. A jajezai lakosság katholikus s neveik dalmata hangzásúak: Krisich, a bíró
Relity,
keresztneve
A
Sivko.
huszárkapitá-
nyok megbízottjai magyarok vagy magyar hangzású neveikvaunak: Nagyvölgyi János, Nagy Balázs, Pozsegai Gj Jajezai
György.
Ez
a
katonatársadalom
vére
ságát a szent korona iránt való
hullásával adta bizony-
hségének:
vitéz és
kemény
mely együtt éhezett es fázott. Nem szólam, mondjuk, hogy a míg fennállott ez a végvidéki ers katonafaj, mely magyar és horvát elemekbl forrott együvé, a nép
volt.
!
szent
koron,, fénye bevilágított a balkáni sötét völgyi mint pusztulásnak indul, beborul a korona fénye is. Olybá kell ezeket venni, a mink voltak: a törökkel csak az ilyen ordas farka-ok bírtak, arr.'-l nem
a
tehettek e
szilaj
vitézek,
hogy magukra maradtak.
Áruló
nem
akadt
közöttük.
Bemutatunk egyet
a Jajczában vitézkedett
.deákok*
közül.
Dombay János deáknak
ívánczfalvi
1
Ulászló
király
czímert adományoz.
Ez aztán igazában elbes •ld süveges, veres köpönyeges, magyai legalább mongoloid typusií Dombay. a ki a jajezai 1
<>kit.
elfordulnak
cxxi. Corvin
nyomata megjelent
a
Dombay pü Jáno:
Turul IX
ós
Miklós,
mint levelében
mer: s,
a
kepén
bar.
238
ban kitüntetett vitézségéért nyerte ezt a kitüntetést, levág egy elkelbb jancsártisztet. úgy tetszik nekünk
—
—
Ugyancsak
kapja
ezt a czímert
vére, Palásthy László
szokás minálunk
is
si
is.
a
vele együtt fogadott test-
hozzánk elszármazott
balkáni,
fogadás,
testvérül
a
pobratimstvo,
mely minthogy a fogadott testvérek mindhalálig
helytálla-
nak egymásért, ersebb kötelék a vérrokonságnál is. Ebbl is megérthetni, hogy azok a maroknyi rségek, elhagyatva mindenkitl, annyi ideig helyt tudtak
Az
Ferhát pasa beütése á'n Fran Kristóf Jajcza diverziója
3525jún.
állani.
évek töredékes adataiból
1524. és 1525.
kiérzik,
hogy a végleszámolás megkezddött. Budán régen tudják, hogy a szultán nagyban készül, 1 nemkülönben Jajczán is a két bán naponkint hallhatja, hog}' Jajczának nyugati záróerdje, Jezero török kézen megersödött várrá alakul.a határharczok Nándor fejérvár török birtoklása következtében mindinkább nagyobb méretekke válnak. Elmondottakat kellene ismételnünk, ha az országgyléseknek csapások
rendesen a megtörtént
7-n. ecsetelnénk az ország gazdasági
gyöngesége
vezetés
után
következtében
ernyedést akarnók részletezni. 3
hozott végzéseibl
erejének
A
hanyatlását s a
beállott
államerkölcsi
török ott ütött be, a hol
módját kellett ejteni, hogy Nándorfejérvár ellenében ers védvonalat kell alkotni s hogy egyúttal az immár folyton támadó bosnyák (várboszniai) pasa betöréseit a Száva fell menten fölfoghassák. Az említett országgylés akart, ezért
Ugyanis az
személyi tekintetben szerencsés választást
tett.
országgylés tartamára Tomori Pál ország hadnagyságával ", illetleg az
részek fkapitá-
nyává nevezték
Ha
nem
intene,
vallásos rajongással
a
alsó
,.az
4
kitzött czélunk
állani ennél telített
ki.
kalocsai érseket
pap-katonánál,
kinél
kevés
és
úgy szeretnénk meghsies bátorsággal mutat
érdekesebbet
fel
történetünk akkori szakasza. Határozott siker kisérte fkapitányi
1523 június
szerepét. 1524
Horvát végh. Okit.
3
1523
*
Fraknói V.
4.
ápr.
Budán
híre
érke-
Lajos király levele a pápához.
1
2
II.
havában
:
I.
403.
1524
VIII. 8.
országgylés. Suppl. ad Vest. Com. Tomori Pál élete. Századok, 1881. 379
24-iki
II.
— 385.
hogy Ferhát, a bosnyák pas
zett,
sólyom már veszedelem fenyegette Ferhát pasa
lyet
A
végigdúlt.
Baranyáig
föl
Valkóságot
a
nándor-
•
pusztítnak
fejérvári
Szere
a
s
ik
me-
.
határvárak,
jelesül
nem akadályozták a bosnyák szabad kirohanásában. A Szávarévnél már úgy rendezkedett éppenséggel
Jajcza,
uraságában, egy figyel ha kényelmesen felvonult Nagy-l 'la^-zii^ (ma Mandjelos Sze-
be, mint a saját ott s
rem m.) Tomori hadával aug. lö ezer
(állítólag
ember)
ket a Száváig. azonban nem használta
is
Ha
a
védelmet
is
az ország.
nem
Pénzt
visszavonták
folyton
ka;
hadaikat,
a mint Szeremi neve
magyar anyaterület
részeinek
veszélyeztetett
csak oly lanyhán vettek,
mar nemcsak
ez
s
megverte
'
föléit
lán,
—
Hungarorum
invidia
ki
urak
az
folytatására,
satúlerben lev
hadat
Ezt a kétségtelenül jelents sikert
vágatta
had
2-én rajtaütött
1
török
mint a végekét
hanem
részleges elertlenedés,
álta-
bátran
beszélhetünk általános .gyöngülésrl. Pedig eleve tudhatták.
hogy
nem
a szultán
engedi kiköszörületlenül ezt
Ferhát utódja Boszniában ismét
pasa
lett.
a
Usref (Huszrev, Khoszrev)
Boszniában elbb említett kormányzója. Eleddig nem
ert venni Jajczán, mert bármily siralmas
tudott
rség
helyzete, az
Nándorfejérvár
(Móni
helyt
állt
Szendr
és
—
becsületbl.
pasájával
Szinán
s
számos
20,000-en fölül való csapattal, nyolez mozsárral, ágyúval
tábori
ostromhoz.
vitézkedett
nev
töröknek egy
birtokáról 1
és
Keglevich betér
lette
Keglevich
Cseri
m még benn
is
csapással
hozatott.
Fraknói
u.
<>.
A
volt
Balázs hadnagya,
sebteben élelemrl
„verista" jelzkkel
lóhátról
káplán
IstvinfTy
lei
még
nehéz
nem fukarkodik
mint alosztályparancsnok
l
lehet
k<
való ellátás
szerint
mel-
egy D
ki
gondoskodott,
Az ostron
k-rck
a várban,
a
I
;t
bé
pas
Az egyik
vállalkoztak Jajcza bekerítésére.
rás szerint
voll
Hali
1.
240
azon a helyen
honnan annak
a
fel,
állítá
Mátyás
idején
király törette a falakat. 1
Errl Lajos királyt jó eleve értesítették. Budán az akkori idkhöz mérten, lázas tevékenységet fejtenek
ki
dandárokat mozgósítják 8
horvát-szlavón
a
:
s
Frangepán Kristófot teszik meg fvezérnek. A XVI. század elejének legnagyobb condottierije, a „kevély" magyar urak ellensége, mint honment kerül a királyi csapatok élére. Velenczei fogságot szenvedett Miksa császár érdekében s ugyancsak Jajcza veszedelmével majd-
nem egyidejleg
(1515.
Ferdinánd fherczeg egy hogy Frangepán Kristóf a a bosnyák törökkel együtt
14.)
III.
császárnak,
ad V. Károly
hírt
paktál
a franczia királylyal
s
3 Karinthiába és Styriába szándékozik betörni.
Akár
nem
akár
igaz,
a
ez
igaz
csodálni való
hír,
nincs benne. P'rangepán a pillanatnyi indulatok embere, de
meg
a mit ugyancsak 1
Okit.
CCXVI. Mennyire megbízhatatlan chronologiai
Istvánffy, e részletbl
mot, holott
maga
kitnik.
is
írja,
hogy
helyezi
1522-re
teend
végére
Keglevich Istvánffy szerint benn volt a várban,
késbb
az elbeszélés.
azután
ú.
kiment.
1.
CCXXV.
s
Okit.
3
Lanz: Corr. Kari V.
272. Ferdinánd
hogy
tekintetben
ezt a boszuló ostro-
basa szerémi veszedelme után,
ez a Ferhát
tehát 1523 aug. 12. után történhetett. 1524
említi,
hadvezér.
kiváló
állapítanunk,
kell
1525 IV.
2.
155. Die Korresp. Ferdinánd des
I.
numero
a törökök „en gran
ley de Ungria, que se Ilama Jayza"
I.
1912.
instructiójában
adott
Martin de Salinasnak
tienen cercado una fortaleza del
hogy
félnek tle,
noha 1500
elesik-,
rovást küldöttek megmentésére. 282.
Az 1525 2.
111/ 12.
levél így szól:
Semblablement avoit
icellui roi
de Francé pratiqué avec
Christofle de Frangepanibus que tant avec quelque
nombre de
comme
de
entrer
a l'aide
est suivi petit
de
Turc,
de Bozna, qu'est
en mes pays de Carniole
que
lesd.
dommaige
et
et Styria
Turcz ont entréz eussent bien
que au paravánt j'avoie par ung gentilhomme
faicte
fait
qui
Christotle, lequel par le capitaine
prins prisonnier et envoyé vers le
tiens en prison, dönt pouez,
bien affaire et
si
ma
presence
prés
me
la
pays
et
conte
il
deust
guerre
dönt
Croatie,
fairé
mond.
plus grant,
faiz
quelque
n'eust esté la provision
ma congnoissance menit la praticque avec led. conte de ma ville de Marran en Friole fut
laquelle
;
Ytalian
en
et
le
ses gens
moi en
chose vint a
ceste ville d'Ysproug,
monsr. entendre, a
esté
bien
si
oú encoires
a eu et ai encoires
necessaire
en Allemagne.
241
A magyar viszonyok közt nem jól érezte magát. Ugyanolyan rátarti cicinek kerültek vele szembe, mint a min is volt. a „paternum regnum" koronás királyának szolgált, de maga fölött valónak -cukit sem ismert el. Jajcza insége azonban meghatotta. A vár 18 hónap óta élelem nélkül maradt: 1524 deczembertl fogva. Azeltt mégis evenként négyszer hoztak- be valamikép eleimet,
de
kemény parancsolata értelmében az el. Miszen a közbens a földet nem mívelvoltak s így
L'szref pasa a szultán
egész bánság körül
mind
várak
kezén az
hette a lakosság, elfoglalták,
zárlatot rendelt
vagy
Hiába
nem
sem
Batthyány Ferencz és Tahy
folyamán. kir.
Janó-,
a
két
parancsra szinten megpróbálkozott a feladattal, de
ertek tette
neki,
eredményt, minthogy a
el
az utakat,
hanem
sem
az ostromzárlat
szerencséje
volt
meg Török
kisérlé
Mihály vitéz jajezai kapitány a behozatalt, Keglevich Péternek
pedig vagy
élelmiszerszállítmányokat
visszaztek.
bán,
nem
nemcsak éberen riz-
pas.i
a szorosokat sánczokkal s árkokkal
megersítette s elegend" gyalogsággal és puskásokkal meg-
Mar
szállatá.
mekéit
a
lohusnak
s
úgy szokott
(1525 ápr.) a várost hét
aknákat
sen megersített ellen lattá
fogytán voltak,
a városból,
ki
zetérl pontosan értesült
oldalról
is
akkora inség
hogy néhány családapa bennhagyta feleségéts ^ver-
állott be,
s
nehéz
1
Nem
ásatott.
szorost
megersíttetett
teljes
s
l'szref a varos hely-
erejébl kezdte ostromolni
ágyúval
S
a var fele két
hanyagolta
cl
azt a különö-
élelembehozatal
sem,
melyet
még
hatályosabb
az
védmvekkel
el.'
Mid-
is
Mersich György
király
nev
jelenlétében
jajezai
tanácsot ültek,
egy
menekült elmondta azt a meg-
rázó jelenetet, mikor egy anya éhségtl haldokló gyermekét,
hogy kínjainak végei vessen, beledobta a Verbász habjaiba.
Frangepán
1
3
Az urakat
mélyen
vállalkozott az
megindította
;:i.
nyomor.
élelmiszerek beszállítására, csak
Istvanlty szerint.
Truhelka
új országút
i.
m. 34.
I.
ezt a
helyet
Krupa melle helyezi
mentén még falmaradványok látszanak.
a hol az
242
meg
adják
tüzérséget.
neki
elbb
már
a
megígért
csapatokat
és
1
Noha panaszkodik, hogy az egyharmadát
meg,
kapta
mégis
csapatoknak csak
igért
lelkesen
vállalkozott
e
küldött segélyt mindjárt
le
keresztény feladatra.
A is
pápától a horvátoknak
Tahy
foglalta.
János, az egyik bán, mellékutakon vezette
Egyelre az országból
hozzá az embereket.
ezer
embert
adtak melléje, a lovakat csak akkor állították el. B. Burgio
pápának népszer meghatalmazottja Budán, ritka kit mindenki becsült, megjegyzi, hogy mire meglesz a ló, majd ember nem lesz Frangepánnak az volt a baja, hogv mint indulatos embert, nem szerették s nem igen akartak alatta szolgálni. Ezer embert azonban április Antal, a
jellem ember,
18-ára mégis csak összehoztak, ezek fölött szemlét tartottak,
200 emberre s 200 lóra kapott helyett, hogy megvárták volna a 2.) (2200 lovakat s embereket, míg valamennyi együtt lesz s azután indulnak, az történt, hogy a nemesség a nem nagyon siet //ó-pénzt egyelre csak
A
frtot április
praelatusokat és urakat embereik kiállítására nógatta, a mit
megunván, nehányadmagával elre megindult. Abban történt a megállapodás, hogy az urak dandáraikkal majd útközben találkoznak vele, az élelmet meg Kristóf
Banjalukába
viszik'.
sem
sem
jött,
is.
élelmet
küldtek, költötték a pénzt czél nélkül, így szól ugyan-
csak Burgio. összehozta
Frangepán
hozván a
a királyi sereget Jajczától
Frangepán
3
Budára
18-án
vállalatról.
Gradiskánál ez az ember ügyelt a
4
A
ért
(Bocsácz
levelet
a pillanatnyi iniveletcit
után
a
Toldalék írta,
benyomás hatása alatt más forrásból
Istvánffy
VI.
Jüan
kelt levele
Dandolo barátjához Velenczébe. Marino Sanuto XXXIX. közvetlenül a hadjárat
vránai
eltt).
(m. Brodtól északnyugatra
Pozsega megyében, Zdence, Zdencsa, Izdenez) különben ismeretes
a
szávai átkelés-
szállító hajókra. Jelenti
mérföldnyire
1525. Zdenciról
Kristóf
segedelmével mégis
Kristóf Isten
Június
csapatait.
perjel hírnöke, újságot nél,
amúgy
Eleiem Jajczán van aratásig
azt kezdték beszélni. Persze egyelre senki
sz.
a.
köt.
Antonio
közöljük e
Frangepán
e levelet
de a terepleírás oly általános, annyira áll,
hogy nem
állapíthatjuk
merit, de az ó
el
meg pontosan
"adása sem szabatos.
A fölment hadsereg hangulata a megindulás nem mondható lelkesnek! A mindenkor szerepl rémhífközvetítk széltében beszélték, hogy Jajczári már nem lehet segíteni. A török Boszniában azt teheti, a mit akar, kényelmesen betörhet onnan min
lenfelé,
a
mikor a pasának kedve
A vezér
szottyan. Mit akar Frangepán, csakis nyakaskodik.
minderrl
ers szándékához
föltett
—
napon
4(>(
többi
>
dandárok
^ereg jobbára
képest június
lovassal s
'_''
»
állott,
erdai
a Sz-
átkelt
Példáját a
történt.
már nem
most
követték,
is
készen
7-é]
gyaloggal
i
hajókon
odarendelt
áz átkelés a
mikor a
tudott, s
léphetett
vissza senki.
Annál a pontnál kezddik a hadjárat chronol Hol
graphiai nehézségeinek a tisztázása.
kelt ál a sereg
Dubocsácznál, a mai Száva-Bród (dny) közelében lév s
onnan menetelve
túlpartra
a
Inkának, a mi körülbelül <
iradiskánál keltek-e
részérl
perjel
lói
»
km
át
t
B
utat jelent Jajczá
mint egy június 18-án a vrána;
a
át,
Derventen
érvén,
•
-
Budára érkezett futár jelentésébl
sejti
Ennek ellentmond az a körülmény, hogy Frangepán levele szerint június 8-án megpihenvén a túlparton, június indultak Jajczának s mar ezen az els napon megpillantották azokat a hevenyészett erdítményeket, melyeket Uszrel emeltetett a
nem
felvonuló
magyar
serei;
ellen.
Banjaluka
még a km) nem
lehettek e sánczok, mert Banjaluka
van. S Gradiskáról Banjalukáig (45 egy nap alatt, ha az átkelés ugyanott [stvánflfy
juthattak
lett,
el
történt.
színes jelentése szerint, a mint Jajcza
delme nyilvánvaló
'.
király
a budai udvar futárokat
\
küld min-
denfele.
Elssorban a két bán: Karlovics János és Batthyány Ferencz lázasan gyjt hadakat. Kivételesen mindenki fogad:
Klisszahoi
Orlovcsics Gergely, a
táborba
perjel,
1
1
érti,
siet:
megjött
Krusity
Frangepán
Blagay
s
György,
Baracs
nemesség fegyveresei 1522
ót
mert Baracs Máté ckko:
n
Péter,
atyafisága
.olt.
7a is
jelent
Máté,
a
\
244
Ágyú, lpor, a városokból társzekerek, lszer elegend mennyiségben rendelkezésre áll. Körülbelül 16,000 emberbl (!) si banderialis szokás szerint ama tartomány áll a sereg.
kormányzói járnak ell, mely a harcznak A hadimenetrend ekképen alakul Karlovics János?
Tahy János?
szintere.
Batthyány Ferencz
ágyúk, szekerek
lovas-csapatok
Frangepán Kristóf
gyalog-
1525. Frangepán Kristóf Jajczát felment hadserege.
Ezek úgymond Dobocsácz-ró\ indultak Jajcza felé. Fölvethet az a változat itt, hogy az Una-melléki Dubiczát érti. Ámde Frangepán azt írja, hogy a bánok vele voltak, akkor neki is a dubiczai úton kellett volna átkelni. Már pedig nem l
Una
így volt a dolog, mert Dubicza az
mellett
fekszik s
Száván át ment végbe. Istvánffy eladása formában nem áll meg. Csak egy föltevés marad tehát számunkra. Az átkelés valószínleg Dubocsácznál (Brodtól d. ny.) történt, Gradiskánál az
átkelés
a
tehát ebben a
is
történhetett
efféle
átmenet, de ezek a csapatok azzal
a
parancscsalmentek útnak, hogy a vezér fhadseregével a jajczai völgyszorosok eltt egyesülnek.
Ha Frangepán
tényleg a
fel-
tételeztük vonalon menetelt, akkor Prnjavoron át az Ukrina
völgyében elég gyorsan haladhatott, a távolság Banjalukáig körülbelül 70 km-t teszen.
Az ostromló Uszref lérl
értesült,
június
pasa, a
5-én
mint
félbenhagyta
Frangepán jöveteaz
ostromot
s a
verbászmenti úton elébejött hadával.
Frangepán csapatait menetelés közben folyton összetartotta s a biztosító-
A
mint 1
állítólag
s
felderítszolgálatra
a menetelés
Dubiczát aligha érthet.
kezd
ersen
ügyelt.
napján az els török
245
a puskásokat két könnyebb ágyú500 sánc/munkással (utász), 6< H huszárral (a kik gyalog harczoltak) s néhány nemes urat külön osztagnak rendelt ki. Úgylátszik csak könny erdítésekhez ervén, mikor? hol
akadályt megpillantották
:
val,
I
—
—
?
íme az els megfejtetlen kérdés a törökök harcz nélkül oda ezeket. Kz abból magyarázható, mert az egész hagyták
maga
sereget látván
,
eltt a számra csekélyebb török
\
had, jobbnak' látta a visszavonni.
ekkor megállította az egész sereget
Frangepán
s
azt
az említett külön osztagot elvonultatá elttök. Kzt a puskás
az
tekintettel
három különítményre
ugyancsak
árkászosztagot
élelmivonat
osztotta,
szk
Ugyanis a
hosszúságára.
Verbász völgysorozatok közt oly hosszúra nyúlt az élelmiszerconvoi, hogy támadás esetere a hátsó rész nem siethetett az
elöl
megtámadottak
közepére rendelt
A
egy-egy
hátvédjére
s
Azért
segítségére.
e
vonat elejére,
védkülönítményt
puskás
ki.
török
erdítmény (hol?) jobboldalán A törökök egy meredélyes szakadék-
ideiglenes
történt az elrendezés.
ban foglaltak
ezekre
állást,
els lövés magasan
két
ment,
ágyúlövést
másik
a
adatott
le.
Az
egy embert,
megölt
mire ez a török csapat egy tölgyesbe vonult vissza. Fran-
gepán azt
hitte, hogy naplementere járván piheni rendelhet hadainak.
A
id,
az
ezzel
török visszavonulás földerítésére
tányt rendelt
ki,
a
egy ügyes kapiazonban elnyomulása közben barom
ki
embert vesztett, mire a mieink
is
adván, a törökök
tüzet
közül sokan elestek és sebet kaptak. Gyalogságunk védel-
mére
Tahy János
majd
s
Frangepán
hozzájuk, az éjszaka azonban mar
is
Ismét homályos ponthoz értünk. A török
jobboldalin álltunk,
dítményrl van-e
nem
szó,
védmvek
komoly
vil.i
vagy
ment
közelebb
leszállott.
torokok
a
felületes
dítménye után következett második védvonalra utal a all az eset. Hanem kitnik a
Valószín, hogy így jelentésébl, hogy a
királyi
ugyan szava, de
esetben
korban
—
a
ez
katonák
csapatok
látván
—
mint
fölött
\ \
a vezérnek
an:
a puskások
er-
els
i
baját,
közép-
maguktól
246
megindultak
mint a sárkányok csaptak
..s
nem
sánczokra. Már
inkább
ember,
is
le
az ellenséges
rémek formájában
rohantak elre, számos golyótól átlyukasztott, fennen lobogó sokan estek el közülök, mert az zöld-piros zászlókkal ;
lovasság
ellenséges gyalogság és
helytt
is
Bajba
állott."
Ezt Frangepán emberei meglátván, vezéröket kérték, hogy segedelmökre mehessenek. Az utak csak névleg azok s különösen éjjel alig lévén látható a csapás, mégis szerenkerültek.
A török
csével jártak, mert a veszedelmes helyeken átjutának.
had túlerben
mindazonáltal két török parancsnokot
volt,
Ljubin cselebit és a maglaji alparancsnokot levágták. Frange-
pán ekkor észrevette, hogy már nem vonulhatnak vissza a török túler ell, puskásainak nagyobb részét árkászaival
Egy
együtt segítségükre rendelte.
órai harcz után az ellen-
ség elmenekült.
Frangepánnak ez annyit
az
hogy
bizonyít,
eladása eléggé
akarata
ellenére
plasztikus, de
verekedés
éjjeli
támadt az els nap estéjén, mely eredetileg pihennek volt szánva. Eladását akképen folytatja, hogy azalatt a lovas-
sága
is
mvek nyomni
harczolt. (Éjjel történt.
'"eltt
?)
Ez
ellenséges sáncz-
az elfoglalt
Lovasainkat
török
a
túler kezdte
egyetemben gyalogosainkkal.
visszafelé,
A
vezér
az elfoglalt sánczban tartózkodott, de alig volt 15-nél több
nekik
s
míg
ezek odaértek, hangos szóval kitartásra bíztatta ket.
A
törö-
ezt látván, puskáikkal lövetni kezdtek a vezérre.
Egy
lovas mellette.
kök
Csapatokat azonban
küldött
el erre Frangepán s közben 400 lovasa ment a szorongatott lovasság segedelmére, de még így is
magaslatot foglalt
kevesen voltak. Utoljára
elre
s így készteté
üthetett tábort,
is
hét kétkerekes puskát vontatott
visszavonulásra a törököt. Csak ekkor
miközben a törökök
a
szomszéd völgybe
vonultak vissza.
Egy napra nagy harczkészen
erdítményt.
feladatot oldott
meneteltek
Nem
is
s
eshetett
éjjeli
meg
meg
harczban
ez
a
csapat
bevettek
egy
mindez június 9-én. Csak
úgy lehet a chronologiát rendbehozni, ha föltételezzük, hogy ~-én átkeltek a Száván s 8-ig (nem hadirendben) a Jajeza
felé
indulás
pontjáig
felvonultak
mondjuk Bánja-
248
luka
felé
onnan 9-én
s
nek színterére tényleg
A
törökök
estig elérhettek
Krupáig,
Frangepánnal az
taktikája
mely-
a
ez a leírás.
ráillik
hogy a
volt,
Verbász mentén együtt haladtak vele, mindig oldalába fogva a hegyek taraján mentek, míg Frangepánék csapatait.
k
a völgyek hosszában. Június 10-én hajnalban fölkerekedtek a törökök azzal a czélzattal, hogy valamely hegyszorosnál meglepik
s körülzárolják a királyi hadat.
jó kalauzok
vezették,
Ell
szorosokat.
a
elre
kik
Ámde
Frangepánt
megjelölték
a völgy-
sebtiben az utászok utat egyengettek s a
gyalogosok közül a puskások
már
eleve
megszállották a
legjobb pontokat s védték a lovasok átvonulását. Csak az érti
e menetelés nehézségeit, a ki ezeket a szirtes kecske-
ösvényeket
ismeri.
A
törököknek
az
viszont
elnyük
az
hogy hátbafoghatták a mieinket.
volt,
Körülbell 15 km-nyire haladhattak a
királyi csapatok,
mikor Bocsácz eltt a hegy tetején épült török erd mellé1 kén, egy meredek szirtfal fölött ell is megtámadták a törö-
megrohanták ket. De veszteséggel visszahadak közül csak egy gyalogos esett el. Ezen a színtéren a rendszeres támadás majdnem lehetetlen, így érthet, hogy a török vezér látván a támadás sikertelenségét, most a Frangepán-hadak ell men csapatát
kök
s
hátban
is
verettek, a királyi
rohanta védre
is
meg
lovasságával
teljes
s
gyalogosaival s a királyi hát-
ervel rávetette magát.
támadás tehát csak egy közbüls
A
nyult.
vezér
folyton
hadaik
vezérei illet
végigjárta
mellett
királyi
A
Bocsácz
dandár
menetel
maradván.
eltti
ellen irá-
csapatait,
Még nem
—
megtámadták arczélünket elegend gyalogságunk volt. E támadás azonban nem törökök
oszlop élére, a
oly
heves,
mint
a
hátvéd
ellen
megindított
al-
ért
az hol
volt
roham. Két
Tahyt tehát 100 lovassal és vezér éppen támadásra indult az elvédnél. Ekkor meglátja, hogy a mieink a törököktl ersen szorítva, futni kezdenek ugyancsak arra, a merre ama meredélyes sziklafal kezddik. A sziklafal tövében kapitányát:
Batthyányi
200 puskással
1
hátraküldi.
és
A
Ezt a szirtfa'at láttuk kb. 3 km-re Bocsácz eltt.
bentt
fával aránylag ritkásan
vagyon,
térség
sík
a hol a
lovasságnak több alkalma van a támadásra. Ezt fölismerték
a vezérek
visszafordulván, a törököket
s
sík területhez
Frangepánék
A
nek.
erre
elhelyezkedett
jól
s
futást
gyalogságunk
200 puskás
fák
a
nyomukban lév
esett el. A hirtelen tüzelés s a visszafordult rohama döntötte el a csatát, noha a török ezer lovas nagy túlsúlyban volt. Fölhagytak
mieink Bocsácz
a
s
mieink
Jajczáig
majd hátukban, mihelyt
lov
—
—
a
török-
Mintegy
tüze.
lo
ban
elért
m<
500 lövést tett a hátvédnek néhány szakasza. Sok ember s
s
ellenállással
mért-
is
a törökök utánuk ered-
színleltek,
mint a fákat elhagyták, a
zúdul
ségre
olasz
km) visszazik. Eközben a gyalogság
földnyire (6
ehhez a
egy
puskásaink
folyton
de
feltünedeztek,
sorakoztak
csapataink
s
majd ell,
visszavonulásánál
való
Azon-
elvonulhattak.
alól
majd oldalvást
mintegy tehát az
ellenük,
el-
futottak.
Ebbl részben
A
kitnik, hogy a török sereg csak igen csekély sorhadból, 'többségben
állott
lovasok
martalócz
a
né]
Frangepán
puskásai
a
folyton
megújuló támadás folyamán fegyelmet
tartottak,
a
vezérlet
volt.
királyi
pedig kitn)
és
volt.
Június 11-én az élelmi- és
szüntetése volt e vállalat fczélja
elérte
s
Istvánffy
úgy adja el részéi
hold alakjában állítván a
törököt,
hogy
convoi hosszú sorban
a fel
vezér. Fczélját tehát
—
dlj
a
táborban
in
k,
:
meg
ersített
lmot.
adagokban
ers rohamot
a
falak
mÖ|
élelmi
Krusity .
Frangepán
intéz
de háromórai harcz után visszaverik, miközben Kru
támogatva szerencsésen bejut
Az
—
körülbelül deli irányban s
fel-
aka-
így
bejnttas
fanyergekre
török tábor erre fölriad
11-én
június
hágj
ostromló csapatait.
ezalatt
Péter fedezete alatt indult .\
mindig az élelmi-
azért a
éhínség
Az.
visszamenetelesrv gondolt.
csapatainak egy
tetni
S
szem eltt
szer biztosítását tartotta
már Jajczába meg-
hadiszerek
értek s bejutottak a várba hiány nélkül.
i!i.
ellen.
étiektl I
pedig az elek
hadiszerek átadása után Prangepánhoi csatlakozik.
A török
vezér
érezte,
mindamellett makacsul folytatta val
a ré^i
királyi
hogy a.'
keitekben foglalt
a
var
bevételét
ismét
ostromot. Frangepán állast,
farkasszemet nézvén az ellen-
250
Egymás beszédje
nel.
együtt
Folyt
itatták.
napon
három
csetepaté
a
barmaikat
lovaikat,
áthallatszott, is
Verbászban
a
éjjelen
s
Míg
át.
Frangepán hada bátor, edzett s harczrakész, a török sereg morlákokból, uszkokokból s nem elsrend hadakból áll. Kémek állították, hogy szöknek
nem
a táborból s
fog rajtuk a szó.
meginté ket, hogy álljanak
(Jszref fölkészült tehát s hajnal eltt
mindezt
bátorsággal vévé észre
nem
török,
a
vagy elvonulás. Pitymalatkor a mieink
lészen-e,
és Batthyány,
rajzó
könny
ersen
lovasai
hogy
ügyelve,
meg
valamikép
:
fél-
hogy támadás
tudván,
gyors lépésben a
gya-
Ell járnak dandáraikkal
logok, ügetve a lovasok, csatasorba fejldnek.
Tahy
Már csak
dobot.
helyt vitézül, megfúvatta a trombitát, megütteté a
bég
a vezér s Báli
Uszref,
Megindul
ne bontsák a csatasort.
roham. A vezér a vízeséssel szemben felvontat két sugárágyút s oldalt ket, mieltt mozsaraikkal elhelyezkedtek. Számosan elesnek, köz-
a
löveti
pasa
tük Uszref
mire
hadsegédje,
törökök
a
s
kezd.
inogni
csatasora
alvezéreknek a parancsot
Erre Frangepán kiadja az
dönt mérkzésre
viszi a csapatokat.
A lós ki
mieink nagy tzzel nekivágtatnak (buncsuk),
jelvényeket
erdbe.
az
Uszref
az
erre
megfut,
vezérek,
Báli bég, a
s
kiragadják
s
ellenség
a török zász-
hegyekbe,,
a
ki
ösvényeken
ismert
el-
menekülnek.
A
nem
tábor, ágyúk, élelem
mind
üldözte a futókat a folyón
A
akarta menteni.
foglyok közül
estek
mert a
azokat,
gadta, a kiket fegyverrel fogtak
el,
Frangepán minden oldalon fel
a királyiak kezébe kerül.
túl,
várost
a
megölték.
kik
A
hségre mieink
megfo-
tértek
közül
kevesen
sokak azonban sebet vnek.
el,
Uszref pasa sátorát a királynak küldték, drága szövetekkel jelvényekkel.
A
tották a várat.
sértetlenül
hadfölszerelési tárgyakkal alaposan
A fölment
vonult
vissza
;
sereg,
melynek
Frangepán
a
két
bán
vezér, a
a
ellátták
s
alkotta
s
hadi-
helyreállí-
hátvédjét,
Horvát- és
Dalmát-,
Szlavonországok védje Dahnatiae Croatiae és Slavoniae defensor czimet kapta, 1 jutalomban részesült a két bán
is.'-
Minderrl Frangepán maga egy szót sem szül. St az , bizonyára hiteles eladásából, csak az tnik ki, hogy a mint az élelmiszereket bejuttatta, Jajczától ugyanazon az úton, a melyen jött, éjjeli szállásra tért, körülbelül
egy
mértföldnyire
(7
km).
Itt
volt
június
11-én
éjszakai szállás.
Megjegyzend, hogy Jánosról
1525-ben Batthyány II.
Istvánffy folyton
beszél, mint bánokról, a kik
Tahy János
és
Batthyányról
1522-ben töltik
ténj'leg
bánokul.
1
De ez
csak
1525
János
említ-
25-ike eltt lehetett,
ekkor
Helyesebben „regnorum Dalmatie, Croatie
tutor atque protector. 2
márcz.
Okit.
CCXIV.
Istvánffy.
Karlovics
be ezt a tisztet; igaz, hogy
Lajos kiadási jegyzékeiben Joannes Torquatus és Tahy
tetnek
és
azok voltak, de
et
Slavonie speciális
251
nevezte
zavar
Batthyány Fcrenczet a király bánnak.
ki
össze
itt
Jerék
a
krónikás,
mi
a
mondva. Egyes adatok megfelelnek, de
A
nem
—
7-
a
haditanács tartatván, a
két
Verbász jobbparti
Kamengrad
útját,
pán azonban azzal zebb, de
meg
a királyt
megint csak Bocsácz
A
S
nymon
támadásokra rendszerint kifogott
nehe-
s
énben,
vissza.
A
tábort léczpalán\
követte hadainkat, ell S hát-
ket. Az
volt
szorosokat
a
mert
rajtuk,
elre megszállották, állíttatta
bizonytalan
12-én.
török vezér
Frangepán
—
1-Yange-
tele, ajánlotta. tit
csak napkelet után indult
ban rajokban nyugtalanítva e
kritikát.
8 km-re a várostól
hagyhat:
ment
felé
kokkal zároltatta körül hadaival június
nem
állja a
visszavonulás útjául a
hogy az
erveit,
és éveket
t
közbevetl<
a
bán
jajezai táborban este
Esi
csak
pedig, ha
azonnal
támadtak,
De
ki.
pusk
szorosokat
a
Kalauzaival mindig elre
hadait.
a cselük,
szemeltek
-
kiválaszttatta az
éjszakai táborhelyet és biztosra ment.
Menetelés közben egy háromszögalakú Kpítész lett <>tt
sem
egy sáros, nehéz a hol a
jutottak.
rétre
tervezhette volna szabályosabban, 1 mely
rétre
tért
mehedék az
völgy vezetett
sa
esvízbl pocsolya
út,
mel-
v«
támadt.
Megannyian elhaladtak mellette, kivéve a 7< u húsz. 200 fegyverhordozóból, 200 puskásból és o"<> utas álló hátvédet. Ekkor jelentettek a vezérnek, ru >
fogoly állítása szerint ott fogják támadni a hátvédet, melyre
nagyszámú lovas szebb vonatta a ertek volna.
és
gyalog
menetel
Uszref pasa. a
kodott, a Völgy fölött
máris
testeket,
E:
meg mieltt
a
a serege hátvédjénél
ki
foglal
leselkedik.
el
fedezéket
a
tó
|
ti
eltti
kaszban, úgy, hogy a mi hátvédünknek szembe kellett vele szállani, ha át akar jutni. A mi hadaink alul állottak, kis
laposon, honnan lápos utón át
háromszög réthez. A nem akart velük
lehetett
pasa észrevette ezt ni
s
elsánczolta magát, a
elreszegzett lándzsákkal alltak támad
1
Kerestük,
t<
jutni a
ib*.
ah': ist,
de
mieink
252
Frangepán
nagyobbszámú gyalogost
erre futólépésben
küldött hozzájuk, a kik a tó egyik
A
szélén foglaltak állást.
túlsó részen a hátvéd gyalogosaival a vezér
biztosította
míg a török valamelyik oldalról a rétre jön. A bánoknak meghagyta, hogy az elvéd lovasaival és gyalogosaival támadják meg a hátvéd
az egész
várván,
elvonulását,
törököt ránk
les
ne támadjon
senki, be kell várni a törökök támadását, így
állásaiban, amint felénk jönnek.
szólott a parancs, mert a vezér
mezre
a vitatott
jutni.
A
legelbb a hátvéddel akart
sereg harczias hangulatban volt,
aznap már néhányszor fölkínálták a
nem
De elbb
csatát
a
töröknek,
Ezen a helyen azonban három elny kínálkozott rájuk nézve esett az es, úgy hogy a puskások nem lhettek, másodszor a királyi hátvéd a csata színterétl mintegy elválasztva tnt fel s a hely, melyen de azok
vállalkoztak.
;
szekereinknek át
kök
ezért
nem
is
kellett
vonulniok, fölötte
támadtak,
szk
hanem nagy
A
volt.
törö-
szikladarabokat
bocsátottak ránk, abban a biztos
föltevésben,
üvöltve közeledett hátvédünkhöz.
A
hogy majd agyonzúzzák a mieinket. Olyan biztosra vették a keresztények vesztét, hogy már feleségeik is odasereglének. hogy késbb zsákmányolhassanak. Csalódtak. A pasa fels fedezett helyébl kissé alább szállott s néhány száz török szántan intézkedett.
sák szemmel kétoldalt az
a hátvédhez
ért
s
vezér gyorsan
és el-
Középhadának meghagyta, hogy erdségeket,
csatára
buzdítá
mialatt
ket.
tart-
Frangepán
Isten
és
Szz
Mária nevét háromszor kiáltva nekirohantak a töröknek
ers ln ezeknek
a futamodása. Ezalatt az
elvéd
is
s
meg-
kezdte a harczot, mire a hátvédet elbbi helyzetébe kellett visszautalni,
kök
1
de
nem hozhatták elbb
újra megjelennek.
átkelés.
A nagy es
Egyik parancsnok az ellenséges gyalogsággal tusába
elegyedett. Látván Frangepán,
hogy a szoros
hozzá közelálló csapatot magához son.
oda, mieltt a törö-
miatt lehetetlen volt az
Ekkor a szoroson
túl
egy
vett s
védtelen, egy
áthatolt a szoro-
magaslaton megpillantá a
herczegovinai szandzsákot 1000 lovassal. 25 nehéz lovassal
1
T.
i.
a tó túlsó
partjára.
nekiktámadt
ket.
1
mintegy
s
Visszatérvén
visszazte
mértföldnyire
olasz
fel
hogy a gyalogság
látta,
szétverte
a
török gyalogokat, mire összeszedte seregét a szoros védel-
mére, minthogy a törökök ismét nagyszámban kezdtek. Erre
a
sereget
királyi
gyülekezni
elrevezényelte,
oldalvást
nem meg s
fegyveres parasztok haladtak. A szoros miatt azonban kifejldni,
tudtak
magaslatot
egy
ezért
szálltak
A törökök 2i Aznap sokat vesztett a 6000-en. török, Frangepán csak 30 embert s nemes Ajtich felbukván lovával, szörnyet halt Négy napon át folyton
ágyútzzel kergették vissza a voltak, a királyiak
törököt.
.
a
alig
I
harczoltak
(!)
— 11-ig
oda
12
s
lö-ig
vissz.
lyton
gyztek.
Ez
a jajezai érdekfeszít hadiút
eladása, Frangepán eladása szerint. Eszes, a harezban hidegvér, jó szervez s imponálni tudó vezér kepe tnik fel elttünk
saját
ezen éppenséggel
nem
szerénytelen jelentései
Katonailag tekintve ezt a
Azonban alól, sem
eleiemmel
Kilátta
czélját elérte.
hadiszerekkel
és
mégsem mentették föl végleg környez váracsokat nem rombolták
Jajczát a
pánnak tehát nagy vezéri
sikere
pusztított azontúl
„culturembert"
nem
is.
4
Igaz
hogy Uszrefet,
ostrom
le.
Frange-
helyzetnek a keleti
ezt
szívesen látták Konstantinápolyban s
gyei balsikerét hirdettek, de
Ha
iri-
közé
nélkülözhetetlenek
a
mködését. 8
folytatta
kerülvén,
várat
a
az
dics
katonái
volt.
török mindamellett ura maradt a
arattak, de a s
bizonyos,
vállalatot,
magyar kormány
a
jobb es egységesebb, nincs a töröknek hatalmasabb ellen.\ •'
1000
ll.i
volt
áll,
a
a
kis
sem voltak
a
mond, hogy 7000 emberrel
mit Burgio
A
veszteség.
törököknek
Utalunk [stvánffy
berre teszik. állott
sereg, tehát a
mely
indult
:
em-
\
szerint
eml
16,000
16,000 kÖZt váltakozik a szám.
>>
;l
Feldolgozta Klaié
*
Marino Sanuto
parancsnokával
nyelven".
adatára,
oss/.es
Még
tiOOO-en
mieink. i.
XI..
m.
Todoro
Marino Sanuto
a
1\'.
.'>4.
Marino Sanuto 1525 XI
er
elvédnek nézte ket.
török bizonyára csak
1
340—43.
6.
XI.. 515.
bben
el
130,
1.
A velen
l.
.veres
I
.értettek
Paleoli o,
I.,
1.
>.
254
sége a magyarnál. kezelésnél. észlelte,
Nem
egyéb tisztességes pénz-
ide
kell
Hozzátehette volna a derék Burgio, a
hogy a társadalomnak
is
ki
ezeket
egységesebbnek
kellett
volna lennie. Akkor, a mikor Batthyány Ferencz élelmet
Kasztellánffy
szentléleki
szállíttat,
Nem
jajczai
bán jobbágyait. akarjuk Frangepán -Kristóf jutalma kérdését 1
kapitány, véresre vereti a
Eléggé kiszínezték azt az 1525.
vetni.
Jajczába
János,
udvari tanácskozást,
midn
fel-
augusztus 31-iki
évi
Frangepán Kristóf felháboro-
dásában arczulütötte a vele gorombáskodó Szálkai prímást. 2
Tényleg nagy ára ságában vérig
lett
sértett,
ennek az arczulütésnek, mert a hiú-
nem
magyar uralom
végnapjai,
,
,.,,,,
,
—
czélra
ismét
szkében van az
pápai engedélyivel
—
s
tehát a Frange,
mar
élelem.
3
,
.,,
hogy
tudjak,
Budán
erre
a
a negyedszázados fordulóra
alapított jubileumi pénztárt felnyitották.
benne mindössze
—
—
pan-vallalat után alig ket hónappal
Jajczán
kato-
S hogy ennek a végek
megadták az árát, ki tagadná ? Budán 1525. évi augusztus 5-én
is
a
kitn
eléggé jutalmazott
nát végleg elidegenítette Budától.
Száz aranyat
egy gúnyiratot, ezzel a
felirattal
:
találtak
Vidd
el
magaddal a jubileumot s hagyd itt a pénzt. Volt a pénztárban üveg, réz, hamispénz s egyéb illetlenség is. A budai
német polgárság nem ad a vallásra
s ilyen satyrával
illet-
Esztergomban 100 frton felül gylt össze, fél, hogy aligha fog 4000 frtnál több összegylni. Pedig 1500-ban 12,000 frt volt az eredmény. Budán három akkora a drágaság, mint Rómában s ersen forog ték
a
szent
czélt.
a rossz pénz.
A
szlavón és horvát társadalmi ellenségeskedést csak
azért említjük, mert élénken
magyarázza az odavaló ren-
dek ellenszenvét a folytonos katonaállítás és adózás ellen. Szóval nincs pénz, nincs bizalom. A kincstartó Erdélybe 1
Burgio
jelentései
Okltárunkban,
Mon.
Fraknói
nyomán CCXXI— XXIV., CCXXVII— XXXI., CCXLII, CCXLIV-LV., CCXLVII. köt.
-
Marino Sanuto XL. 59
— 60.
Vat.
II.
sor.
I.
CCXXXIII- CCXL.,
Frangepán Kristóf levele ugyancsak
Jüan Antonio Dandolónak. Buda. IX. 24. Burgio és Marino Sanuto XL. 151., 152.
1.
1525
okt.
22.
hogy Jajcza segélyéré pénzt
utazott,
A
akarják hagyni.
czaiak ott
rácz.
mert a
kerítsen,
bolgár
szerbiai,
jaj-
s bos-
nyák lakosság mind beköltöznek Magyarországba, ha lenne támaszkodniuk.
kire
A
Burgio
tisztes
központja
valóságos
kéregetknek. Ha a magyar kincstár volna, mint
volna
fogOtl
4
— 5000
t.
i.-
a
Ezek
haszonnal
csekély
s
nekik nyugtájukra
nem
eladni
Irtot.
senki.
Az eszmét Magy aj
1
1526-ban már concretebb alakot Bakics
vencsáczi
a
Pál,
mar június hóban
értesül,
pontosítja
Báli
A
hadait.
török
8
rácz
bizalmasaitól
vajda,
bég hidakat
haditanács
Sabácz nem
a veszedelem.
olt
hogy a szultán Szótiában naszádokat
és
hogy
eldöntötte,
Budára, onnan Bécsbe indul a és
lakosságnak.
megpróbálhatnák. Adott
a várost,
100
meg
valósíthatta
el.
hanem elre
a
francziskánusók ügyes, lelkes emberek, a kik mar
a
néhányszor megmentették is
élelmiszereket
kellene az utolsó pillanatra hagyni,
elraktározni
Buda
serei;.
kell
Jajczát azután
mindenekeltt
elfoglalja,
i>
accessorium sequitur suum
letörni,
amúgy
az egész után lehull
és
Bosznasáj
hadi
í:- L
.
s
:•.
A nagy karok miatt Jajczába 100 ezer
vihet
be.
is
került
közvetítje
a
ki
i.
fedezet,
Elmaradt ina
•
egyike, a
Verancsics kit
a
a török,
addig, a míg útjában
i
A
volt.
ezei
forint
I
érték élelem
majdnem
király
macs<
i
II.
nemesek
1819.
Kerületben
>.
afféle
kozott. 1.
félfüggetlen
ha hadával szolgálta megtrt, természet
nem
áll
t
semn It
I.
Magyarors
velencsei
hatvani
Verbtzi István emlékezel
István
a
ottani
principale,
bevétele
Nándorfejérvár
most
bevételt,
.i
onnan
u.
az
árakkal egj k
viselte.
Elbb,
irá-
melye",
is.
Jajczán ekkor a hozzátart
1
Az Orbászság
az.
át
Belgrád
nélkül
fölhagyták az Erdélynek
tartható, azért
magyarok jobban megvédhetnek.
amúgy
;.
Szlavónián
nyuló fölvonulás eszméjével. Hegyes ország pasa
bizonyára
támadt.
Az
segíteni.
a balkáni
gazdáik
Jajczán
eszméje
az
Jajczán
lett
úgy
pénzével,
A/,
se^itse.L;.
lehetne
írttal
nem
papa
a
Burgio
is
I
256
1
526. évi február-, márcziusban Horvátországban, Bosz-
niában mindenki
tisztában
volt
vele,
hogy
leszámolás
a
ideje elkövetkezett.
A horvátok Ferdinánd fherczeget
akarták uruknak, a
Horvátországot örökös tartományai sorába akarta
iktatni,
ki
de
bosnyák királyi czímet is. A horvát bánok már abban is hagyták hivatalukat. Nem hisszük, hogy Burgio abbeli értesülése minden alapot nélkülöz vala, mely sze1
szerette volna a
Frangepán Kristóf magának arrogálta volna a bosnyák uralmat. Ki tudta volna inkább méltányolni a Corvin mint ö?! S miért is nem? A maJános-féle praecedenst gyar korona iránti hséget még nagy elkeseredése korában sem tagadta meg.
rint
—
A
jajczai
bánok lemondtak a bánságról, érthet, hogy az ottfelejtéstl. Csakhogy mégsem
akartak
szabadulni
hagyhattak teljesen szabadjára annyi érdeket. Tahy János-
nak egy törökké
atyafia, a ki
lett
gyakran
tett
neki szíves-
hogy Budának indul a szultán. Ha a magyarok gyznek, védelmébe ajánlja övéit, ha a török lesz úrrá, gondja lesz rá séget jajczai bán korában, közölte vele márcziusban,
és övéire.
A nagy eseményekre mindenki
elkészült,
csakhogy a
török ezúttal rendszeresen. Esetleges, de jellemz véletlen,
hogy a mohácsi
ugyanazon a napon vívták meg
csatát
augusztus 29-én, János Uszref bosnyák pasa
fvétele
is ott volt,
napján, mint
Belgrádot.
2
alkotta hadával a hátvédet.
EPILOG.
A A
jajczai
már elbb
lélek
földelték
A
bánság sorsa a mohácsi csatasíkon dlt elszállott belle, de a
hullát
el.
török hódító sereg Magyarországban hódoltatott és
foglalt a mit lehetett.
Azalatt a Balkán nyugati szögletében
várakozással tekintettek a bekövetkezend folyományok
Jajczában 1
2
el.
még nem
úgylátszik
Fraknói
i.
A Burgio
ni.
263
bennrekedt
a
két
bán,
elé.
sztupnoki
— 65.
jelentései az Okit.
CCXXXV— CCLII.
és a
Mon.
Vat.
Miklós és szeglaki Horváth János. Ferdinánd király
Gilétfi
néhány horvát várat már megszáll, itt volt; 1522-ben Kninben, Szkradinban, Krupában átmenetileg már német rséget találunk. Jajcza s mellékvárai természetesen szintén Ferdinánd
A
igényelt területeiként szerepelnek.
13-án .Mohi táborában, társa
ber
királynak
ott
november 5-én
évi
1527.
király
nem
akkor
maradt
János
mert
tudta,
s
Ferdinánd
h-
Székesfehérvárit
hanem
németek
a
árulással
várait
várat
Regécz abból
véd-
hit ellen-
Jajczát
némely a többi
s
akarják hajtani, a két bánnak
mindaddig
birtokát
hogy nemcsak a
magukhoz, fejében
provisiója és tizetésük
frt
s
is a kik eddi.n János király
kerítették
maguk hatalmába
a
is
véve a
tekintetbe
király,
Jajcza, országainak egyetlen
„antcmurale singulare" forgott
ségei,
zálogba
zemplénmegyei
a
míg
veti.
a tartozás
kitelik.'-
hogy
Bizonyos azonban, igényét
mar 1526 október Pozsonyból
útján.
mire a bánok, tehát
P.)
tud
kérésüket.
teljesítse
segíteni,
s
1
mint a tótországi viszonyok
Kovachich
a
alapos
kérend.
Kamatjai
Istvánffy
haraj
Com. III. 125. 1. A totországi renTamási küldtek VII. Kelemen papához
IX.
1.
Okit. CCI.I1.
1
Körmend Acta Mem.
und Aktenstücke USW. aands Bemülumgen
isme-
júni
Suppl. ad Vest
:
érdekében
s
-
írja
kötelezeti
hogy Kasztellánffy János (1526 kapitány) Batthyány Ferencznek regi
Jajcza ]yt
O nem
Ugyanezt
tudván,
jajezai
a királyi
szállítsanak élelmet a várba.' ipolyai,
rje,
várat, a
emberei kérték.
szlavón rendekhez, hogy késbbi megtérítés mellett
hogy
bánnak,
Ferencz
és Horváth, valamint
<">ilétli
való
királyné
mindenkitl elhagyott
ezt a
huszárok kapitánya (Keglevics rajtuk
Jajczához
Ferdinánd
1-én bejelentette Mária
Batthyány
írja
vegye gondviselés alá
glek
ptem-
!
1
veszedelmeket, melyekben
OOO
15
Ekkor tehát bizonyára már Ferdinánd kezében van a vár. Gilétfi társa színváltozását még esküdött.
séget
fala
bán közül az egyik.
két
Miklós, János királyhoz csatlakozott
Gilétfi
um
I.
1
die
>
72
2,
<>k!tjrK'l
kimaradt.
Arehiv für
Krone
ni
Ungarn.
!i.
HU.
'.
Smolka
.
Sí.
:
Urk. I'erdi-
1.
17
258
nev
Balog Ferencz
„bizonyos ügyekben" elkül-
emberét
1526 október 11-én. Ezek a bizonyos
dötte hozzá
csak Jajczára, a birodalom eximált
ügyek
végvidékére
közvetlen
vonatkozhattak.
János és Ferdinánd királyok Boszniáért való versengését
meg
illetleg
mely
emlékeznünk
kell
uruk nevében János
Ferdinánd követei
czímmel megajánlották Boszniát
—
örökségét
királynak
40,000 aranyat
királyi s
atyai
értekezlet,
mely tudvalevleg a két
király
egyezkedés útján
s
lett
volna
hivatva kiegyenlí-
Hogy ezen —június 15-ig — értekezleten Ferdinánd követei részérl
1527 június
teni,
föl jegyzésrl,
ha Ferdinánd javára lemond. 1
Az olmützi álláspontját
—
egy
szerint az olmützi tárgyalások alkalmával (1527 jún.)
mondjuk
tartott.
1
az
efféle
annak sehol sincs nyoma. Bethlen Farkasnak határozott állítása azonban Szalay Lászlóra benyomást tett s mint tényt emlegeti föl, hogy a tanácskozajánlat
mány
volna,
tétetett
megelzleg Ferdinánd
eloszlását
követei
indítvá-
nyozták kárpótlásként a János király követeitl visszauta-
bosnyák királyi czímet.- Mi nem tartjuk valószínnek, st kizártnak véljük, hogy Ferdinánd efféle ajánlatot tett volna.
sított
W.
1
de Bethlen Hist.
Bethlen: Historiarum Lib.
1.
lib.
Szeben, 1782.
II.
Szebeni kiadás, 1872.
1527. „Ergo ad indictum diem,
concurrunt
legati,
fefellit
:
summám
quod per ereveretur,
40,000
se satis
flór,
Hung.
idoneum ad
dummodo
necnon
Posonii
riáé
....
id
Wolfg. de
Sed
Ferdinandi
ea ratio
nomine
Bosnensem cum regio regii
nominis majestatein
Hungáriáé
Legati tamen
;
regni
contrariari decreto in
titulo
patrimonii ejus,
restitutionem
sustentandam
non transferendo regno
de
legati
abdicare se vellet regno
Joannis regis allegantes e diametro
1.
deliberature.
quamvis enim
regis sui obtulissent Joanni Regi provinciám et
83.
köt. 86. 1.:
Olomucium omnium trium Regum
de juribus utriusque regis
Sigismundi spem
irrita
I. I.
alienigenam
Hungá-
condito
.
Olomuciensi conventu, tractatus 2
Szalay László
:
ibi
inchoatus Posonium est translatus.
Adalékok a magyar nemzet történetéhez a
A
.
lengyel
irodalomban,
jelesül
Jerzy
Kieszkowski
:
4
XVI.
században. Pest, 1861. János király és az európai hatalmasságok, 56.
—
.
atque sic neutro regum regno Hungáriáé cedere volente, dissoluto
Kanclerz
1.
K.
Szydtowiecki Poznan 1912. megjelent monographiájában, valamint Smolka Sz.
:
Ferdinánd
I.
Bemiihungen
ban sem találunk erre
utalást.
um
die
Krone Ungarns
ez.
tanulmányá-
259
róla,
de nagyobb dologról volt szó, sem-
ajánlatot
komolyan vehette volna Szapolyai,
Beszéd folyhatott
hogy a
az
ezt
ha valakinek szánta a bosnyák királyságot, akkor ftá-
ki
masza, Frangepán Kristóf voltaz. Miszen neki vránai
a
jószágait,
perjelséget,
Corvin
ígérte
bánságot,
a
J.
dunántúli
a
fkapitányságot már 1526 novemberben. Ettl az ígérettl
már nem
messze
Corvin-fele
a
esik
Ámde Frangepán
királyság.
Varasdnál
elkövetkezett
tovább fzni a
bosnyák
CZÍmzetes
Kristóf 1527 szeptember 27-ikén halála
vitézi
nincs
után
miért
szót.
Valahol bizonyára valami hirlelés nyomára akadt hethlen
— nem
nem
nélkül
alap
nyomán
osztrák tárgyalások
az
—
írhatta
de hogy Olmützben
tárgyaltak, ismételjük, bizonyos.
osztrák
kamara között ez
A horvátok Czetinbl 1527 fölterjesztést
intéztek
S
Az I526/27-iki horvátfurak egy része s
a horvát
irányban
levélváltás
28-án
Ferdinándhoz
ápr.
ebben félelmeiket
Valamikép az o számlájukra
egyezhetik
fejezik ki
a
folyt,
két
egy
hogy
ki.
király.
1
Aggodalmuk alaptalannak bizonyult, mert az osztrák kamara máj. 26-án a távollev Ferdinánd elé egy választervezetet terjesztett, melyben kijelentik, hogy ettl ne tartsanak, mert a magyar korona azonnal való átenge nélkül nincs egyezség. 1 Erre értelmezzük mi a
1
netének
527-bI
1
ne
végvárakat ..\iif
egyik
furak
horwü
passusát,
egy
gnet ansieht, damil
Trag oder auf
bedunkhen solh
Jas
wo
e.
Mt.
ku.
mit
Gráf
k.
Mt. bis
e.
ku.
Mt.
ConAnien
die
an
Saw,
die
e.
ku.
Crabathn
ausserhalb
Mt.
kain
sich in
abtrettung
ae
grád
horvát
I.
végvárak
\nd
Zips.
an die
vnd
gut-
gcn.
Cron Hungern, wolltc,
anxaigt
dann
habén.
werde amicherlay zuuer•
Bihács
1">27.
der
mit
annemben
Chmel, 106.,
Ral
vnsei
abzustellen.
llandluni; einlasscn
Aa eredetibl szósserínt:
ladingen
üze-
horvát
landschaffl
ai'n
bestimbet, bis
solher sorgfelltigkait sonnderlich getrosst
in
a
Hannsen von Jas
ist
gedachtem Grafen von Zips, kainen vertrag
wir sy
Jas
e.
wenigist
sorgfeltigkait den
vertrosstung, das mit
írásbeli
hogy
az,
tekintsék alkutárgynak.
Jas anzaigen,
Jen ('von llungern halben ainen Vertrag annembe, t'ur
része
melynek értelme
évi
biv.
II.
Repacs, Zengg, Otto-
V 28-án
Ferdinánd
kezén vannak. U.
o.
XXXIV. 17*
260
A vetélkedésbl Ferdinánd
—
király került ki
át
a várat Ferdinánd megbízottainak.
s
a János
ugyancsak
hittel
írja
Szapolyai,
Európa
2
el magukat Ferdinándnak, mint nagy Ígéretekkel csábították el pártjától,
kötelezték
a ki Ferdinándra tolta a jeles végvár elvesztet
régi ftisztek szenvedéseik után szívesen adták
3 a várat Gorbonoki, Klaic
Koczianer Jánosnak,
A
kik
németekkel
Uszref bosnyák
sebenicói dalmát
szendri pasák, összeállottak
alá vették
mondja
a
a
meg.
Murath
egyszeren ostrom
s
és tudatlannak
semmivel sem tördött, kémei sem
ki
ismerte a helyzetet.
ettl
falakat,
5
fért
vezérpasa,
Gorbonokit félénknek
várat.
Istvánffy,
nem
voltak,
megszállották a
Jahjaoglu nándorfejér-
alantasa,
renegát
át
Istvánnak 4
Grabrovacki
szerint
rség a németekkel sehogy sem
régi
Ezt megtapasztalván vári és
Horváth János bán
eltt.
A
várat.
1
megkörnyékezett Kasztellánffy
hiába
királytól
Keglevics. Ezeket
és
gyztesen
Jajcza azonban elesett. Állítólag Keglevich Péter adatta
elvesztette a
Néhány napig
bátorságát
és
lövették a
nem remélvén
Ferdinándtól segítséget, az ostrom tizedik napján alkudozni kezdett.
A
megegyezés könnyen ment
kal és ingóságaikkal
:
szabad elmenetelt
élelem s a hadieszközök otthagyatván.
az rségnek lovaikengedélyeztek, Cseri
Balázs
az
had-
Hobordanecz János kapitány nem voltak a várban, amaz Hontba ment a hazájába, ez Kaszum törökkel vívott párbajában vett súlyos sebeit gyógyíttatá; ezek sohasem egyeztek volna bele az átadásba, ha ott vannak, de hiába
nagy
s
ez az utólagos föltételezgetés.
abban
rejlik,
1
1526 június 4-én benn
2
1528
felpanaszolja
április
a
A
foka
végvár elvesztésének
hogy Ferdinánd királynak nem
volt
pénze.
volt.
8-án János király a regensburgi birodalmi gylésen
jajczai
egy
ügyet,
április
13-iki
levelében
Tarnovból,
hogy ígéretekkel vonta el a jajczai ftiszteket. Ezeket idézi Klaic \'j. jajacke banovine 1527—28. ez. becses tanulmányában VjesPad Jajca i
nik zem. archiva, 3
Mehmed,
1905. 57 a
— 67.
belgrádi
1.
pasa,
1527
április
államlevéltár. 4
1504-ben rövid ideig már volt
5
Ezt hangsúlyoznunk
kell.
is
bán.
16-ika
után.
Bécsi
még
Hiszen
magyar korona viselje
a
frondeur furak említett
sukban
király 60 ezer
a néhai magyar
és a sereg fenntartására
s
bánságra
költött a
forintot
szlavón rendektói
a
czetini
illetleg uta
megjegyzik,
szentimentalismussal
bizonyos
duzzogó
ellen
föl terjesztésük ben,
kaptak
is
Ha Ferdinánd a horvát végvárakon nem segíthetett, Jajczára még kevésbbé telt. Nem adott, mert nem adham. pénzt, sem katonát. (Gévay tott sem eleséget, sem segélyt.
i.
29.
1/3.
1.)
Jajcza bukása után a többi varat
rsége, részben megfutott: vacz
Bocsácz és Greben.
gyáván
feladta
Jezero, Orba-
járt:
így
Oporócz,
Levács,
Szokol,
(Orbász?)
jelesül
ín
Perga
(P
1
Radatovics András Banjalukában, mely ugyancsak
ers
volt, nagy várossal körülötte a Verbász két ugyancsak megijedt és megfutott Ezek mint szöke-
vár
partján,
vények, majdnem mind számzetésben haltak imígy veszett
cl
ez a sok jó vitéz vérehullásával, a ma-
gyar korona legjobbjainak közremködésével 76 évig
dics
—
gyávaság és árulás következte Történt pedig ez 1528 január havában/
megvédelmezett bánság
És mégsem
A gyáva
halt
meg
örökre a
nem „stylszei"
feladás
eszméje.
birtoklás
befejezése
ennek
a
hs
emlékezet várnak. Ámde hangsúlyoznunk kell, hOf vár mar Nándorfejérvár elestekor halálra vált. A nemes csak megtelel koporsót kapott, emlékezete azonban
halott,
tovább
A
élt.
mindenha mely
fenntartottak
igényeikéit
Dresneky András Zvecsájt vésetette
kastélyát per
aotam
infldelitatis,
Fraknói M. Com. R.
vár
\
Hunyadi-alkol
e
II.
1.
idézi
Okit.
3
Okit CLIV. Szead-Eddin
könnysi
Klaié
i.
t.
83.
1.
Cl. III.
il
fo| laltatott
a magyai Bécsi
u
k
történetíró
t.
is
I
Orbáss Vrbaska és álltár,
megú
cl.
i
Gredisthye (Gradiska van-e sió
iPozse^a m.)
szagovinai
el,
Osztrosith Miklós kapta 1528 febr.
a
1
korona
mint a szent
bánság kepeben példázta tgésx Boszniát. Íme, meg
e
1
Habsburgok,
Hong.
kér
.
.
.
Ortv
sthye Gra.:
262
egy esztend is alig pergett le (1529 február 19-én) Szalat1 noki Hoberdanacz János, a jajczai lovaskapitány, Ferdi-
nánd
király
követjekép
Ibraim
a
török
következ párbeszédet
békét
melyek
várait,
mint
hogyha
azt kérték,
az
vissza
pasá-
folytatta:*
ország vég-
magyar
Lajos
király
illetik.
Melyek azok
:
adja
akar,
Ferdinándot,
örökösét, joggal
Ibraim
a királyi követek
pasától
tartós
Ibraim
együtt,
s társaival
val Konstantinápolyban a
?
Követek: Nándorfejérvár, Sabácz, Zalánkemén, Péter-
Várad, Újlak, „Sevesod", Szent-Demeter,
Rednek,
Atya,
Szörény,
Rácsa,
Jajcza, Zvecsáj, Banjaluka, Tinin
Ürög,
Kölpény, Orsova,
Peth,
Miháld,
Scardona, Udbina, Zad-
bina, Novigrad, Ostrovicza.
Azt nem, de ha
:
volna, azt /.
:
K.
:
ki
:
kéri.
övé
az
lett
magatokat világosan.
félelem vezeti uramat,
Urunk
Urunk
nem
is
kér.
erszakot használtok?
szultán,
titkos szándékait
Hát ervel
/. :
K.
Nem
Hátha nem adja a
I.:
Görögbirodalom
a
kérné.
is
Fejezzétek
:
K.
nem
Csodálatos, hogy Konstantinápolyt
/. :
K.
nem
tudjuk.
?
vitéz,
nem
de ha
óhajtaná a békét,
nem
küldött volna minket ide. /.
:
Furcsa
reménykedés.
Urunk hogy
bízik
A
szultán
vért
és
pénzt
nem
lehet
áldozott. A'.
eltte
:
titok,
került, azért a I.
Istenben,
:
Nem
de ezért
megvétele pénz- és véráldozatba
méltányos árat megadná.
Aztán mennyit adna
:
K.
az
e várak
?
tudván mi a követelés,
arra
csak
késbb
felelhetünk.
hogy van uratoknak annyi pénze, de vájjon oly szegénynek és nyomorultnak hiszi az én uramat, hogy a mit fegyverrel vett el, azt pénzért legyen kénytelen odaadni? /.
:
Hiszem,
1
Hoberdanacz Brodtól
2
Gévay
I.
16.
ész. pozsegai ember.
Innsbruck, febr. 19. Szalay L.
is
idézi Adalékaiban.
K.
nem
:
Urunk nem szenved pénzhiányban
azért ajánljuk, mintha a szultán
(!).
A pénzt
rászorulna, de hogy
a további vérontás elkerültessek. /.
melyek
Kinyitja az ablakot tele
A'.:
:
vannak kincscsel
Látjuk, de
Látjátok
azt
a
hét
tornyot,
?
hogy mi van benne, nem tudjuk. Azt,
hogy a szultán gazdag, azt tudjuk. Erre a török s német fegyveresekrl vitatkozva, az Ferdinánd lett a beszéd vége, hogy most már Ibraim kívánta hagyja oda Budát. :
S azóta egy királyunk sem 7-én, Jezero fell
tett le róla.
1878 augii ismét
történt Jajcza visszavétele;
hódítá vissza vitézül, a mit fegyverre] veszténk
Noha
fejtegetésünkben gyakran hangsúlyoztuk az
múlás
tüneteit,
halála
óta,
A
a
nemzeti
megmaradt
kölcsönösen
erkölcsi
Fej
cl.
tkét
kiirt
megfogyatkozását a
hatatlanul
ver
kiontott
képviselt
er
emléke
bánság
valami
el-
Mátyás talaja.
kiirthatatlan
mindenha a köztudatban. Ezt akarja
föleleveníteni e tanulmány.
S azok az elemek, melyek vívtak
fell
:
— A
magyar,
ma
német
horvát,
egymásért
s
Jajcza
a
maguk
jelen szebb a múltnál.
körül
egyfell, létéért
a
életharezot
török
harczolnak.
más-
X. FEJEZET. A
jajczai
bánság.
bánság
területi viszonyai.
— Orbász
vármegye.
— Alsó-Szlavon megyék. — A
— Szana vármegye. — Dubicza
jajczai
vármegye.
—
Banjalukai várromok és erdítmények kimutatása.
A
Területi
gal
bánság
jajczai
nem
területi változásait teljes
pontosság-
lehet megállapítani. Mint azt eddigi tanulmányaink-
ban több ízben hangsúlyoztuk, a középkori helyrajzi viszonyok nemcsak korszakos események következtében változtak, de minden
alkalommal egy vagy más tényez
érdekében
önkényesen tolódtak el, vagy kerültek összébb. A szó mai értelmében a jajczai bánságnak közigazgatási
fejldését,
a vár beléletét,
a bánok
tételes
területének koronkénti változását,
katonai
és polgári
hatáskörét, a
megyei hatóságokhoz, a
bánság viszonyát a szomszédos
hadakozó népek s a pásztor-lakosok béke idején való magánviszonyait nemcsak a jelen oklevéltár alapján, de még akkor sem lehetne tüzetesen megvilágítani, ha Jajczáról az összes levéltári
anyag fennmaradt volna.
Ebben az esetben czélravezetnek tartottuk a jajczai báns környékének mindazon erdített helyeit egyazon
ságnak
térképvázlatra iktatni, a melyek megállapíthatólag bizonyos ideig részint bírlalt, részint vitatott tartozékok
repelnek. leírásnál,
gyanánt sze-
A hiányos vagy hibás térkép mindig többet mely légyen bármily jó, mégsem szemléltet.
térkép nélkül a helyrajzi történet
nem
is
ér
a
St
igazíthatja helyre
számos tévedését.
Nem
szorul magj^arázatra,
hogy a
politikai
beosztása
—
mai travniki kerülethez tartozó jajczai járás mely délen a travniki járással határos s a Karaula goranak nevezett katonai barakknál kezddik, azután északnak for-
szerint a
dul, túl
a
Han
Vitovljen, azután délkeletnek
az Ugar folyó menten északra
—
tér
kanyarodván,
941 knr
területevei
bánság területénél jóval kisebb. A régi bánság ugyanis, a mely 1464-ben az uszorai bánságnak, továbbá Ujlaky Miklós ú. n. királyságának egyes részeit s nyugatról régi horvátrégi
magában, egy várkoszorú köze-
országi beékeléseket foglalt
pének tnik
A
fel.
török hódítás, akar csak valami
dagály,
folytonos
apránként addig csapkodja a bánság határait, a míg el megdúvadtak küls erdítménykép szerepl apróbb várai
s
legvégén az anyavár omlott össze.
Mátyás
ségei aránylag
kisebb
a jajezai teriiletet.
totta
éves béke
cum
várni lehetett, tisztesen megtar-
1503 február Tl-cn kötött hét-
A/.
„regnum
Ulászló és a szultán között:
11.
castro Jaycza
et
akkori
azt az
mint
veszteséggel,
kemény dúlások közepette
tiis
Korvin Jáu<>s, mint Hosznia
király halála Után
embereivel, a régi horvátországi és a szlavón nemes-
feje,
partibusque
castris,
aliis
et
Boziic,
pertinen-
ad ipsum spectantibus" birtokát a magyar király részére
biztosítja.
Ámde
szemben a szent-szávai herczegségen kívül mindaz, a mi a bosnyák határon (még pedig a magyaron) fekszik Kamengrady Kljucs, Livno, Belgrád, Vencsacz (Vinac, ezzel
Bozne"
„terra
s
:
Koszorúvár), Komotin, Vratnik Jerbelica, Travnik,
Dobwy
(Doboj), Maglay et aliud Belgrád, Zwled, Thorychan, Feuerlak
(Fejérlak),
Prozor,
una cum civitatibus et gének majdnem egész
Ebbl és
az
Dobowacz, Dwbrowinyk (Dubrovnik) oppidis, Hervqya egykori hercz< a
területe,
elsorolásból
látható,
Venac (Venisácz) birtokában 63,
nyire
jutott
Jajczához.
A
töröknek
,a
1
Okit. CVT, sz.
képvázlatunkra
is
uszorai
régi
A a
tartozott összes varak és
s
11
.
jajezai
ritkított \
Kljue
^kilométer-
bánság, vágj István
ha
török kezén van.
betkkel szcJctt varak
tér-
békekötésben természetesen nin-
bánságból, sem
rtornyok.
1
a török
Vukcsics
Prozorral máris
be vannak iktatva.
csenek megemlítve sem
hogy
illetleg
Boszna völgyének északkeleti része
jut.
a
torok
h
266
elvédje Kljucs
1518-ban, hír szerint, Jezero vára, Jajcza
irányában török kézre jut;
1
az 1503-ban felsorolt várakon
kívül Bocsácz (Bocac), Banjaluka s Jajcza
között
(30
km)
Sokolovo gnezdo (Sólyomfészek), továbbá Sokol (Uszoraba), Varbusch (Várboszna? Orbász) és
Prusac,
Srebrenik
2 Kozarac(?) említtetik török birtokul.
Hogy Jajcza vára akkor nem került török kézre, az annak a körülménynek tudható be, mert a horvátcsak országi várrendszer
nék, Blagayék
:
Frangepá-
a Krusicsok, Orlovcsicsok.
—
és Zrínyiek várai
noha katonai szem-
nem
pontból, kivált pedig felszerelésük szempontjából
tek
meg
is
—
a várakozásnak
helyt
állottak,
szív, támadó lelkület emberek védték.
felel-
mert bátor
*
1527-ben Jajcza elesvén, a következ várak tartoztak
hozzá
:
Bela-Jezero, 3
Orbavac,
Szokol,
Aparutia (Oporócz, Oporovce?), Perga,
Levac.
Cserépvár,
Bocac és Greben,
valamint Banjaluka. Istvánffynak e jegyzékét összevetve az elbbiekkel,
hogy vagy az
feltetszik,
1520
hogy
pedig
— 22
a
között
jegyzéke hibás, vagy
törököket
néhány tlük
megvett vár elhagyására kényszerítettek Frangepán Kristóf hadai. 4
felment
Lokális adatok hiányában s mert az iszlám
felvétele
következtében a régi lakosság kereszténynek maradt része elmenekült, a cziót elfeledte,
moszlimmá vagy
bosnyák pedig a
lett
ma
elferdítette,
csak a
régi
fbb
tradi-
pontokat
hogy Vakuf dónjide hogyan hangzott, ma már nem
lehet megállapítani. Feltétlenül bizonyos,
nak más neve
kutató,
nem
megfejtetlen helyrajzi kérdés látható váz-
melyeket
latunkon,
Aisó-sziavon
volt,
Egy csomó
tudni.
késbb
de lesz közte olyan
talál
tán is,
megold a szerencsésebb melynek nyitjára ma már
senki.
Bizonyos annyi, hogy a jajczai bánság területe
megyék.
rosan összefügg csal,
egyfell a regi Horvátországgal
Zenggel, másfell 1
Okit.
meg
CLXXXÍ. CLXXXVI. nem
szo-
Bihacs-
folyton hullámzanak a határai
2
Okit.
3
Okit. CLCIII. Istvánffy
*
Bocsáczot illetleg bizonyosan
hiteles, lib.
:
valamely lengyel jelentés.
IX.
az
ú.
megyék:
alsó-szlavón
n.
Orbász
folyó a
Száva
felé
Szlavónia pedig
utalja.
és katonai ellátás tekintetében az északi
san elhatárolt területek a Száván
túl
élelemszállítás
Szoro-
hátn
csak oly kevéssé ala-
hogy a Szaván innen
kultak, mint a rok.
Szana irányáis. A Verbász
és
megye
ban. Érdekterületéhez tartozik Dubicza
eltolódtak a hatá-
is
Jajcza Magyarországnak a katonai végvidéke,
nem
katonás
provinciáié
is
mely a
szervezet szomszédos megyéket a regfium katonai jellegvé avatta.
A jajezai bánság helyrajza ez oknál het meg a három alsó-szlavón megye s
fogva nem a
ért-
Horvát-
régi
ország várrendszerének ismerete nélkül.
régi
alsó szlavón
Az anyag
helyrajzi adatait közzétegyük-e.
a helységek
medd
hogy a három
haboztunk,
Sokáig
megye
vár-
csekély,
az imént kifejtett okból majdnem A négyszázeves török uralom elsöpörte a meg kombinálnunk is nehéz. Azután mikép
lokácziója
kísérlet.
kereteket
S
csoportosítani azt
?
ez volt a fkérdés. Alsó-szlavón
*
'klevél-
tárunk közzététele után úgy értesültünk, hogy Oslay Ferencz
jókészültség
történetírónk
foglalkozik
az Akadémia meg-
bízásából ezzel a feladattal.
A mintát az efajta Dezs, a Hunyadi-korszak ország
helyrajza
a
közzétételhez
megadta
Csanki
egyik vezérhisztórikusa, Magyar-
Hunyadiak
korában
czim alapvet
munkájában.
Ez a körülmény bánsággal
jajezai
hogy anyagunk kapcsolatban tegyük kzze. A keindított
arra,
kutató csak nyer vele, ha valamelyes vázlatot
nek
lékeit
kitöltheti,
mely-
talál,
hibás adatait pedig helyreigazíthatja.
—
Ha majd Csánki Dezs a mit melegen óhajtunk munkájában ehhez a részhez er, bizonyára megoldhatja a homályos részeket, Oslay Ferencz pedig a hisztórikumot fogja
világításba
teljes
megyéknek
a
telepítési
A
helyezni. törtenete,
fkérdés ezeknek
mert ez a kulcsa
a
a
dél
részeknek.
keleti
A 1
Jajczától
nyugatra
es
regi
így nevezzük mi a MinUilanJot.
horvát területnek hely-
268
rajzát teljességében
még nem
Annak meg-
állíthattuk össze.
oldása horvát történetírótársaink feladata. Lopásié R. elhalt
hogy alapos
történetíróé az érdem,
val Bihács és Kulpavidék
Az anyag b, de még
tázta.
gunk részérl egy
helyszíni
helyrajzi
belterjes kutatásra vár.
kutatáson
melynek
hogy oklevél
hasznát
szintén
s jó térkép
Nehéz
a
összefügg. Igaz,
is
szemlét
helyszíni
a
megköveteli.
is
feladat a nyelvterminológfa megállapítása.
meg
zépkori okleveles elnevezést
kell tartani.
magyar elnevezés, de
a
annyival
a kutató,
veheti
az efajta kutatás fkellékei, de Bosznia
helyrajza ezeken kívül
tani
A ma-
alapuló jegyzékét
inkább, mert több hely oklevéltárunkkal
landó
tanulmányai-
viszonyait jórészben tisz-
össze a boszniai bihácsi kerületben található várak-
állítottuk
nak,
eném
középkori
horvát,
Ezt csak a horvátok
Ebbl
feltétlenül
illetleg
tisztázhatják
meg
A
kö-
rekonstruákell
állapí-
bosnyák terminológiát. végérvényesen. A mi
összeállításunk csak kísérlet.
Ezért elssorban adjuk az oklevelek alapján alkotott
magyar
elnevezést, azután a horvátot s az okleveles elne-
vezést különféle változataiban zárjelben.
Közleményeink
1
a
következ sorrend
szerint
vannak
összeállítva 1.
A
jajczai bánság.
3.
Orbász megye. Szana megye.
4.
Dubicza megye.
2.
A JAJCZAI BÁNSÁG VÁRAI. A jajczai Banjaluka (Banyalwka, Bannyalwka, Banyaluka, Banyaluka, Baniaiuk, ansag varai Bagnaluca, Banialuca, Lukabanja). Jajcza után a legfontosabb és legersebb vár a Vrbas völgyében, mely Jajczával együtt legtovább daczolt a török terjeszkedéssel és csak
Oki. 107,
109,
114,
123,
124.
1527-ben esett 1504.
Várnagya 1494-ben Mikulasich György.
J.
el.
1507.
181.
1494
— 1495.
206. 1518.
Jajczai
275,
277.
O. 124. Alatta város, melynek
polgárai a török pusztítás idejében királyi segélyben részesülnek. 1494
1495. 107, 123.
1
Az
segítettek,
A
városban egy kolduló
összeállításban
dr.
Eckhart
szerzet
Ferencz
kiknek ezért köszönetet mondok.
rendháza.
és dr.
1494.
J.
O.
Szekf Gyula
119.
—
281.
1.
1519-ben együtt említtetik OrbászvárávaJ és ZvecsajjaL Asz.
O.
72 km-re esik Jajczától a mai országúton.
ma
Belaj, líjclaj a bihácsi kcrülethen,
Vakuf közt dk. Bihácstól Bocac
Bocsácz,
rom,
Petrovac és Kulen-
B.
100 km, Jajczától 122 km.
kb.
Bochach,
Bohecz,
Bossacb,
Bochacz,
Boczacz,
Bohacz, Bogach, Boczetb, Bossatium) Jajcza és Banjaluka közt, a Vrbas 1491
völgyében.
27.",,
O.
124. 95.
.1.
107
•.
<
1494. Várnagyai Alatta J.
0.
109,
kezén van,
k
277.
1494
J.
1498.
m
1516-ban
ki
130. 1507
124.
123,
azt megersíti.
J.
Dabisevics
város, melynek polgárai királyi
részesülnek.
segélyben
Jajczától 30 km.
107.
/áras
./„,tiezni
o
G">
I
l
i
Bocac
.
/
13.
Bocsácz vár helyfekvése.
sz.
Cserépvár, Celepirova kula, Celepirovac Serepwar)
a
Vrbas völgyében, Jajczától
bánok igazgatása 50 km.
itól
selo,
Verbász
a
alatt
Truhelka és
1496,
állott
délre,
(Cherepwara, Cerepwar,
Bugojno
1527.
1507,
A
fölött.
o.
J.
137,
jajezai
204,
Crijepanski a mai Crijepansko Staro
szerint
Kozlnk pataka
közti hegytarajon.
meg
tudunk, de egy szép bogumil síremlék maralt
Truhelka mellett SZÓI, azért térképvázlatunkat
Várromokról nem ott.
A
néve|
részben helyre
e
k.
zítanunk.
Greben. Két
t.
é
j.
vára.
124,
1.
—
Szerzetes-rendház. i
1495.
Grebenrl Csánhi
Greben Z> keltezéseibl; in
montibus
D.
1480 nov. 18
keltez
J. :
I.
<
>.
..in
a-tris
(Fraknói
téve),
nov.
26.
(Teleki
XII.
142.
V.
pedig I.).
a
feküdt,
hét
km:
X\
a
an.
kiderül
.in
király
Unserm
J,
elete.
Here
Egyébként föltevésünk
0.
:
62.
Mátyás
nostrís DTOpe Oppidlim
Mátyás
a
észak rgy.
Jajczától
in
•
szerint
Jajczának
I.
Jái 11'.'.
között
\'-i~
S
m. 340.
Krös megye
Jajcza
Bosnensibus"
Hibásan Í48í-re
Grebénn"
Ruvarac.
várnagyai Mislenovics
1494 ben
Gergely birtokában,
A másik Greben Marcus
balpartján feküdt
lsj
Bn
<.
fia
1.
király
Zwechay 295.
i
melle-.:
1.
270
az Okit.
I.
XXXIII. darabja, mely világosan mondja (1496.
11/
11),
hogy
a
Gerebennek nevezett torony a jajezai fvárhoz tartozott. Truhelka L. azt állítja, hogy Greben Bocsácz és Zvecsáj között Krupánál egy meredek sziklatarajon állott a bocsáczi „zrirdarom"
Ez
is
számbaveend Grmeégrad
fölött.
Maradványai láthatók.
föltevés.
Kljuétól nyugatra
;
Jajczától 94
Jajcza (Jayza, Jaicza, Jacza, Vayz, Jajcze,
km Jajcza,
Ayza,
Jaycza,
Jaycha, Yacha, Jajtza, Jaytza, Jaytcza, Jancza, Jvvycza, Jeitscha, Jeytscha)
14. sz.
Jajcza vára és városa 1915.
a jajezai bánság fhelye és a magyar birodalomnak végvára. Története a jajezai bánság története.
egyik
legfontosabb
271
Alatta
város 1466, 1491,
1504,
1494,
1526.
Q.
J.
17,
83,
elöl
.
torba tették
át
székhelyüket.
Jezero (Jezew, Kzaron, Jezioro). Jajcza
völgyéhen, J.
106,
A varosban ferenczrcnJi szerzetesek 104. J. 0., kik menekülve Pozsega megyébe a Gilétffyek egyik birtokán lev kolos-
197, 353.
O. 94, 105,
kerül.
o.
J.
város
alatta
107,
U6,
109,
Jajczától
-ll'l.
Kamengrad
1
11!',
1
137.
123,
181.
a
Pliva
1494
t92,
lulS-ban toruk kézre
km.
1
Szana völgyében Kljucstól
a
elvára
nyugati
szerzetes-rendházzal
északnyugatra.
Jajczától
113 km.
Komotingrad
Komotin,
ez.
északra
Jajczától
a mai országút alagútjától Svitoviói helység
létre 1
fjO:í.
feküdt.
J.
0.
tulajdona.
Jajczától
169.
1461-ben
W. M.
281
II.
Ko8zorúvár,
82.
járásban,
közelében.
A
ke
„Nada"
km. A középkorban a lueskai zsupában
12
Radivojnak
állítólag
a jajezai
Elvész
Tamás
István
Popovics Gy.
iia
nagybátyjának
kapitánysága
alatt.
Vinac.
1.
Kotorgrad a Vrbanja völgyében. Jajczától 53 km. Kozarac (Koszar) Banjalukától északnyugatra, I">i8-ban a törökök kezén. J. O. 272. Szana m. Jajczától 116 km. Krupa liánjainkat.. délre, a Vrhas völgyében. Jajczától 47 km. 1.
1
z,
Krupa vannak belyfek
Obrovac 24 km Banjalukától, 0§tregrad,
Istregrad
Osterez, Oztherczi
Peeg?
1490.
1496.
J.
J.
az I
».
km.
Jaj
Ugar
folyó
Jajczától
71.
gyében. Bugojnótól északnyugatra.
fordítottak,
\\i
.
Jajczatul
keletre,
km.
,,t,i
deh elóvara
a
Verbász
1518-ban török kézen van.
A középkorban Biograd s.
41
0.
Pruszácz, Prusac (Prussics) Jajcza Jajczától 43 km.
mellett,
J.
<
\,
völ-
277.
a neve, a törökök Akhisszárnak
Pruszácznak hívják.
Szokolácz. Solyomfpszek. Sokol (Zokol, Sochol,
gnesdo, Sokolac, Sólyomféssek). Kél
:•,.
,\
jajezai
bánság
272
elvédje Jezero fell a régen Sokolovo gnezdonak, szószerinti Sólyomfészeknek nevezett vár, melyet utóbb Sokolacnak
délkeleti
fordításban
neveztek.
1465, 149G, 1504, 1507.
Elször 1496.
Bihácstól
Sokolac
laéka glavica
azonos
jún..
délkeletre fekszik
nevezet magaslaton
Sólyomk
vár és város
is.
(1.
át
J.
ma
J.
207.
A
másik
Az egyikkel
0. 123. Jajczától 29 km.
J.
kerületi
O. 169. 1518.
206,
jókarban, a Soko-
Blag. Oki.).
Mitt.
— 1495.
204,
O. 277.
J.
még meglehets Wiss.
1494
Travnik (Trawnyk, Travnik) a törökök birtokában van.
kufon
O. 43, 136, 181,
J.
végleg 1518-ban török kézre kerül.
székhely.
1503-ban
már
0. 277. Jajczától D. Va-
73 km, a Karaula gorai kocsiúton 47 km.
el vára Vrbas
Vinac, Koszorúvár Jajcza déli
távolságban.
1498-ban végleg török kézre kerül.
tánya Haraszti Ferencz.
J.
km
völgyében, 13 0. 80. Utolsó
kapi-
m
Vrbenacgrad várrom Travniktól északkeletre. Jajczától 68 km. Zvecsáj, Zvecajgrad Banjalukától délre a Vrbas
zetes-rendházzal.
1404 jún.
15.
Zvecsájról
Hervoja Isten kegyelmébl „ciubhii ^skb
(nncaHO
cna.inii,Kii"
völgyében, 8
3Beian)
szerkeltez
(szlávai dukl Szpa-
°^sea
16. sz. Zvecsájgrad helyfekvése.
Mon. Serb. méltóságos Spalatói duca dux) Miklósich CCXXXVIII. 1400-ban a raguzaiak herczegnek nevezik. 1494.
liczki
;
CCXLI
:
J.
0. 119.
1519-ben együtt említtetik Banjalukával és Orbász várával. Aszl. O. 281.
1.
Jajczától 50 km.
A JAJCZAI BÁNOK NÉVSORA. 1464. Szapolyai Imre gubernátor Bosnae ac Dalmatiae et Croatiae
necnon Sclavoniae banus. 1465. Disznósi
László
és
Szobi
Péter
Bosnyákország,
Horvát-
ország és Dalmáczia bánjai. 1466. Laki
banus
et
Thúz János Dalmatiae, Croatiae Bosnae
capitaneus generális.
et
Sclavoniae
273
et Ramae banus. 1470—1478. Magyar Balázs Bosnae et Dalmatiae, Croatiae banus. (Társai: Horváth Demjén, Thúz János és IJjlaki Miklós; ez utóbbi bosnyák király 1471 óta.)
Disznosi László és Szobi Péter Dalmatiae, Croatiae
1476—1482. Egerváry László Dalmatiae,
Croatiae
banus. (Az 1481-iki bosnyák hadjárat egyik vezére; 1474
Sclavoniae
et
— 1482-ig
Bosznia
már nem említtetik a horvát bánsággal kapcsolatban.) 1480—1483. Doczy Péter jajezai bán. 1486. Csulai Ficsor László. 1490. Csulai Ficsor László és Derencsényi Imre.
1493
júniusig Haraszthy Ferencz.
1493
júniustól Batthyányi Boldizsár és Pethkey Mihály.
1494. Beriszló Ferencz, míg Batthyányi marad.
1495. Batthyányi Boldizsár.
1495
júniustól Kanizsay
László és Bebek János.
1496. Kanizsay László és Bebek János. 1499. Beriszló Ferencz.
— 1503.
1501
Beriszló Ferencz és Batthyányi Boldizsár.
1503 július 13-tól Gorbonoki István és Szemere Kelemen. 1504. Gorbonoki István és Szemere Kelemen.
1504
— 1507.
1507
szept.
Kövciidi Székely Miklós es Strezsemlyei Györj
Kineveztettek
2(>.
nem mentek
Ferencz, kik, úgy látszik,
1508
júl.
Bertalan
és
Hédcrváry
Alapi Boldizsár az egyik bán, mig a másik
17.
— 1515-ig
1508
Beriszló be.
Strezsemlyei György.
1511. Alapi helyébe grabarjai Beriszló Ferencz rácz
1513 május 28
— okt.
28-ig gyarmati Balassa
despota
Ferencz
lép.
helyettesíti.
1519. l'aksy János várkapitány.
1521
— 1522.
Keglevics Péter és
1525—1527. Gylethffy Miklós
Tahy
János.
és szeglaki Horváth Ján
ALBÁNOK. 1
181.
Gerlistyei
139;:.
Jakab. :
Vi
(
mint Haraszthy F
Gyulai János jajezai kapitány.
ORBÁSZ VÁRMEGYE. A három
alsó-szlavón vármegye
Orbész megye.
között keletre
terül
Északra a Száva folyó határolta, noha vármegyéhez tartozó néhány (Bebrína, A Fels-i a Száva túlsó balpartján feküdt. Keletrl a Boszna el
a
Oi v "'
274
folyó volt a határ, nyugatról Dubicza
vármegyétl egy kis az oklevelekben Ispyas néven említik, választotta el.
folyó,
Nyugati kezett.
tovább délnek Szana
határán
vármegyével
érint-
magyar történelmi evoluczió többé-
határa a
Déli
kevésbbé kedvez folyamata szerint folyton változik, nagyjában a mai Bánja Luka és Jajce városok feleútján, kelet-
nyugat irányában húzott vonal
A vármegyének mely
volt,
lehetett.
törzse a Verbász (Vrbas) folyó vidéke
mellett a plivai, vrbanjai zsupát látjuk, a
nev
hódítás eltt. Nevét a hasonló
magyar
vár és várostól, Vrbász,
vármegye admi-
Vrbas-tól kapta, a mely a középkorban a nisztrációs székhelye volt.
Yármegyeségét a XIII. század közepe óta bizonyítják. Az önkormányzat a török veszedelem nagyobbodásával, a XV. században mindinkább fenn-fennakadt, a vármegye idnkint a
bánok kezébe
jajczai
került s
a
fontos
jajczai
végvár tartozékává változott.
VÁRAI Banjaluka (Bánja Luka), a XV. században, mikor mint vár, ca-
nem Orbász vármegyébe
stellum említtetik,
kezén lev végvár
(v.
direkt adatunk, de a
1.),
arra
tartozott-e,
vármegyének Banjalukától tovább
úgy hogy
ismeretesek,
hanem a jajczai bán Hogy a korábbi Luka-
tartozik,
1519, Aszl. 0. 281.
mint vár, Orbász vármegyéhez
bánya,
is
ö.
Banjalukának
vármegye
a
is
nézve
nincsen
fekv
délre
helyei
hatósága
alá
kellett tartoznia.
(Dolac)
Dolaczky király.
Bakócz Tamásnak adja
1496-ban
castellum,
Magy.-szerb O., 294.
Eszék (Jisek) (Eseek, lizyk) castellum, a Csernekiek,
benne egy, Szent György
birtoka,
1353.
1351, 214.
1.
várnagynak,
a
kapitány
a jajczai
A
kimutathatólag
egész
(Aszl. O.
ez teszi
belé emberét
visszaszerezni
alól ismét a
különböz
Dessevvffy-család
1530-ig
tudják
bánság
Aszl. 0. 217, 228) s ezzel a jajczai
sága alá kerül.
Desewffyek
183, 205, 206, 211,
O. 39, 42,
kezére jut,
nagynehezen
Dessewffyek
ill.
vértanú tiszteletére épült fatemplom,
1476. Aszl.
1473,
1458,
1480-ban
a
1.
ágai
birtokában
231, 234, 239,
(1486,
vármegye hatómaradt
241, 261, 263,
Nemz. Múz., Dessewffy-cs. lt. fasc. 1. Megkülönböztetend tle Ozeeck (Ozeeckl
268, 271, 275, 291, 295, 303. M.
no alio
11.
1525, nova donatio).
nomine
Gocslócz variánsa.
vár
Gochelowcz, és
helység
Aszl.
0.
nevének
233),
egy,
a
más, mint a mely nem XV. század végén gyakori
castrum, Orbászszal együtt említtetik
Gala3 (Galaci)
késbb
zadban, O. 24.
1.
1299-ben ennek testvérei, Habonik
;
Gocselócz
Gocsalócz, 1480,
helység O.
O.
Aszl.
1492,
területén,
256,
251,
nev,
275,
nóvum
korábban
1498,
295
291,
már
1501,
Gochelowcz 1491, 1492, Aszl. 0. 233, 237;
a
1
-4
1
castellum,
Aszl.
1525,
,
Csernekiek,
alio
nomine
ill.
Dessevv-
birtokában.
ttyek
Levácz (Levac, Liva) (Lewach, Lewacz) castellum az
1.
elforduló
is
Ozeechk,
istellum
Aszl.
Blagay 0., 65.
fiaié,
Kocelovce?)
(Kocelac,
hasonló
a
217,
ugyanott)
(1.
242,
a XIII. szá-
1293-ban Radoszláv szlavón bán birtoka,
eltnik,
elbb
Eszék
említett
mellett,
1499-ben zálogba adják (Aszl. 0. 174. 179. évei óta
állandóan
a jajezai
bánsághoz
benne;
1501-ben
a türók
várnagyok
bánok
jajezai
még ugyanebben 124.
1495,
1.,
254.
1502
1.
kezén van,
O.
Mrácsaj gornjétl délre
Orbász castrum,
a
1.
<
(Mrathay)
275.
>.
1494, Jajezai 0.
0.
249.
1.
1501,
ib.
1504-ben újra a jajezai bánok
castellum,
I.,
1525, 295.
Vrbaáka?
Urbazcu,
Mivel
a
de úgy latszik,
várfalakat,
M. 1496, Aszl.
158, 361.
bán szolgái
következ évben
a
megye
területe
Dessewffyek
Vrbanja?)
grad,
Orbag,
székhelye. Fekvését igen a
Vakut
mellett.
feksziki, a
1.
Vrbaski
Orbaaz,
W'rbaz,
Vrbas
a
egy Mraraj k'osztajniczátol délre
(?
vármegye
meghatározni.
elfoglalta,
1.
(Vrbica,
Urbaz r Vrbaz,
A XV. század nyolcvanas
leégették a törökök.
121.
O.
J.
1.
ISI.
újra
116,
(Mraéaj)
1514. Aszl.
vára.
109,
-'Ö7
ib.
J.
évben
az
108,
!.)
tartozik, a jajezai
parancsra kijavították a
királyi
possessio,
és
a dobrakucsai Nelepcczek birtoka, a kik
Orbacs,
<>rbaz,
Orbászságl
nehéz megközelítleg
nagyjában
is
Vrbas folyó korul,
a
ennek mindkét
partján terült cl, fel kellene vennünk, hogy a va: vármegye középpontja, a folyó mellett épült fel A Vrbas mellett azonban semmiféle nyoma sincs ilyen várnak, de még hasonló elnevezésnek
sem. Van azonban két helység, melyet névhasonlóság alapján azon
magyar Orbászszal. Az egyik Vrbanja, a Vrbasnak Vrbanja nem messze keletié Banjalukától. A
lehetne a régi
nev
jobbparti mellékfolyójánál,
öml
Vrbalka, a boszniai B.-Gradiskától dny.
fels folyásánál, Podgragje helység választani
kellene,
inkább
mellett.
VrbaSka
jönne
legkülönbözbb középkori formaiban jelzése, 1
'.
26.
mi
1.
pedig
mai
a
áll
a
bb
szinte
fekvésre
hogy
néven
is
nagy
,i
út
tekintetbe,
sohasem
hiányzik
Vrbanjaval elfordul,
168,
mai
DubicJ
(magyar
via,
169.
a
Inna
mi
amellett
semhogy délfelé, a varmegyének
sz
in
a
Verbász folyó fel
kell
vidéken
a
fekv Ou
mellett
que duceret
sokkalta
határleírás,
Vrb.i
keletre
Vrhanja-Banjaliik.t irányában ment volna.
fontos körülmény, hogy íteletünket
hang
mái
vidékénél között
1.
az
azonosítsuk.
inkább északi fekvés, a Szavahoz közel, nyugatról
lehetett,
VrbaSkapatak
ket he/.
e
Vrbanja-Banjaluka
mutat az Aszl. 0.
szerint
Orbássba vezet >
Urbazcu
VrbaSka-formához.
melynek adatai
169
kizárja,
is
Ha mar
való
függesztenünk
fekvése
men Mindolyan
mindaddig, a
276
míg nincs
hogy újabb adatok napfényre kerülhetnek, melyekbl
kizárva,
egy, a Vrbász folyó mellett fennállott Vrbas vár létezése kiderülhet.
Orbász vára helyfekvésének kutatása közben felmerült kombináczió
valószíntlen
Gomji-Seher területén
alkotó
—
Gornji-Sehernél
folyóba
nev
—
egy
ott,
régi
magaslaton
patak
a hol a Suturija
várrom töredéke
fekszik, a Perir
Az egykori
Verbászig terjed.
az a
nem
hogy vájjon nem a Banjaluka elvárosát keresend-e Orbász vára (Vrbaski gradj.
is,
hegy egyik
szerpentinút
Verbász
beletorkollik a
A romhalmaz
látszik.
nyúlványát
egy
Cecely
alkotván
s
a
nyoma még kivehet. A mai
G.ornjl
SeKfr
Dolnji és Gornji-Seher helyfekvése Banjaluka mellett.
17. sz.
országúttól
km
kb. 3
úgy hogy
változat
állott
szerint
itt
romja.
A vár
törmelékei látszanak.
Egyik
esik a „Vrbaski
távolra
köveit felhasználták,
a
falaknak
Orbász vára
s
grad"
annak a
(?)
váralja
volt a
régi
Orbász- Vásárhely, vagyis a mai Gornji-Seher. Ennek ellenében mások azt
hogy a várromot
vitatják,
nevezi
Stari-gradnak nevezik. a két állítást
megalapítása
is
a
máig
nép
Ha
Stari-gradnak
is
mahalát (városnegyedet),
a
azt
s
a
melyben
várnak)
{régi
látható,
máig
megegyeztetheti.
következtében
A
mikor Orbász vára a jajczai bánság
elvesztette
jelentségét,
régi
várrá
lett
helyébe lépett Banja-Luka, az újabb ersség. Mindez azonban csak tás,
melyet oklevelesen
is
valaki ezen a kombináczión tovább indul, ezt
nem
s
állí-
bizonyíthatunk. 1
Vannak, a kik a mai Banjalukát
tartják
Orbász-Vásárhelynek.
Ámde
bizonyos, hogy az 1519-iki békekötésben Orbász vára és Banjaluka külön említtetnek.
1
(Aszl.
Okm. CLXVII.) Jó katonaszemmel
az
idén
Weigel
Mi magunk régen láttuk a romokat, akkori benyomásainkat felJakubowski és Müller banjalukai ker. fnökök újabb tudó-
frissítettük sításaival.
Fercncz
tüzérkari százados
mohamedán vezetett
lakostól
Verbászon
a
magaslatig, a hol torony (kula) helyenkint befalazott
a
állott.
.-.eket
romokat
a
Egy
gornji-Seheri
Suturija-patak torkolatánál
melytl
a
át,
meg
vizsgálta
hogy
hallá,
várfal
(benn
Annyi
bÍ2
Ez
látott
a
egy híd egy
vezetett
szemlél
,
Sl
,
hídjának baloldali erdített feje vagy erdített tábor lehetett. tesen csak feltevésekkel dolgozhatunk. Nyoma ugyanis
Ma
Verbász
természe-
nincs, de feltehet,
bogy
Verbász
a
túlsó
jobbpartján
folytatódott
is
mely
rlat,
Banja-Lukát védte Jajcza fell.
a
Mindent összevetve, még sem merjük bizonysággal Orbász vára Gornji-Seher közelében volt.
régi
A másik
A Vrbanja de
kerete,
hogy Orbász vára azoni
feltevésnek,
ugyancsak
állításai,
F.
bal
csak
Weigel
völgypartjain itások
al
hogy az erdítmény menyét alkotta lían ;aluka felé.
A
0. 24
25
lázadó Babonik
fiai
var
megersíteni,
::'
I
Aszl. ;;;) -
0. 24, 26. Fejér
I-
Orbaaz
foglalták
1412-ben
Hervoja
a tényál
spalatói
hat
cllm
.
,.;
Endre király kénytelen
III.
v<
B
Hermán.:
Ciliéi
Zsigmond
V1I/20.
király
desecnsu nostro campestri",
in
szín
sí
li'it!'.,
1398.
l.
vocato keltez
s
v
1397-ben
1.
'
XIII.
el
rom. ki
verbanjai zsupa
VII 27.
a
l.)
ni.;
van ugyan deríthetnék
a régi
var (1293.
királyi
régi
Aszl
Racki
százados kutatásai szerint,
azonban,
castris"
állítani,
herczegé,
Aszl.
<
147.
».
n.
Aszl. 1.
U7
1
1428-ban ki
vár: castrum L. 38.,
1
Orbász
vármegye .evén
ay
benne róla
Blagayaknak
a
Marton
0.
totius
terrae
Verbasientis
Wa -' K: 124.
n-
c.
i;,!..
0.
Aszl.
birtokként
Blagay
0.
|
í
a
királytól,
254, 258),
0. s
281,
török
a
késbb
1522,
Lipót idején
I.
nagyon 315.
1
.i.
említtetik
7309. V.
ö.
l'ray,
felsorolt
kérdéses.
A
supremus Frang.
Okit
bán fennhal
ib.
108.
bei l.i.
mint a jajezai bán ,
után sokszor a
II.
n
Asi
kizése
s
Ekkép szólnak
gondolata.
várnagyok
a
310. L
ka]
fennáll
a jajezai
majd kastély aligha azonosíthat,, sa
489
adja, l.i
A XV.
II.
kap
segélyt
is
elpusztította (Aszl.
szerepel
közt
X
17!'.
k'ozar Losnansi'.
in
bán szolgái
a jajezai
1.,
.comitatus"
var,
I
dinasztiaalapíthatnámság
a
megyével együtt, de többnyire
ezen
(f
1455-ben: .gratia dei dominus crat arcis Verbaz
'•
-i.
területénl)
Frangepán
megfordul
is
comes a
nostru baz in confiniis regni Bozne. Zay-ugróczi lt 135-ben Zsigmond király egyéb birtokokkal együtt
említ
v_
ina
reg
Paksy-birtokoknak Oi
\s
L
O.
1
.
[0
Aszl.
htlensi ,,.;,
I
még Nagy Ep. proc.
I.
IV.,
J :
de
ez
személyneve
240, Kerchelich N. IV. 2Í
rsi.
lt.
DL.
278
VÁROSAI (Leva vagy Lyevaé) (Lewach), a hasonló nev cum castello, a mikor azonban a vár
Levács, Levácz
vár említtelik 1496-han mint civitas
egyaránt
város
és
24íi.
J.
1.
O.
castellum
ott
a
123.
bán
jajczai
fennhatósága
Truhelka
cives de.
1.
Aszl. O.
voltak.
alatt
falunak
csak
ámde
véli,
volt
is.
Orbászvásárhely (Gornji Seher?) (Orhazvasarhel, Vrbazvasarhele), 1383, 1384, Aszi. O. 98, 100.
cives et hospites de-,
sokban említett sub castro Orbaz bizonyara nem
ren
azonosítandó.
Orbászvárával
Szt.
A
1.
királyi datálá-
hanem egysze-
ezzé),
Erzsébet egyháza
u.
Tkaléic
itt.
90.
II.
HELYSÉGEI. lAzzonfalwa),
(AsanaC?)
AS8Z0nyfaiva Aszl. O. 291.
Bak'lCS (Bakié) (Bakith) a mai Bakinci
0. 291.
Alsó Prybynye
?),
Dessewffy-birtok,
(?),
Aszl.
Alsó- és
?),
Fels- (Felsew
a XIV.
(
456.
II.
György templomá-
Biskupici) (Biscupci, Biskupec), Szt.
fesperesség orbászi kerületéhez
században a dubiczai
tozott. Tkalcic,
Alsóbebryna, Felsew
1.
Belonka-teleke (Bjelajke), 1382. Pesty Biskupci
et
a Csernekiek, illetve Dessewffyek birtoka 1443, 1514,
1525. Aszl. 0. 173, 271, 275, 291.
val,
1525.
1.
Bebrina (Rebrine et
Dessewffy-birtok,
1.
MEZ.
II.
tar-
90.
Brest (Brestovo) (Bresth), valószínleg az Ukrina és Illova össze-
lev Brestovo. 1382. Pesty, II. 456. Csemye (rnje) (Czernye), Dessewffy-birtok.
folyásánál
Csertenicz (Trstenci),
Demetervára (Dmitrovic), említve;
nem bizonyos
Dukaharasztja.
1703-ban
a
régi
Paksy-birtokok
O. 307
hovátartozósága. Aszl
Rasée,
1525. Aszl. 0. 291.
Terzthenycza.
l.
Gjukiói Rastik ?
— 315.
Gacsalmezö
Gachalmezow,
Gornje
Orbász-
(Dukaharaztyal,
vásárhely mellett feküdt. 1383, 1384. Aszl. O. 98, 100.
1.
Szokolczai
Polje,
közt
1.
János
fia
László birtoka. 1381. Aszl. O. 93.
Galas (Kóla) (Galaas Tkalóic,
II.,
90, Galas
in
metis Wzore, Szent iMiklós
vár tartozéka,
1.
ugyanott.
egyházával).
Talán Golesi,
Banja-
lukától nyugatra. Aszl. O. 303.
Galowez (Gaiovac) 1530. Dessewffy-birtok. GocsalÓCZ, Gvvehalocz,
Gocselácz
Gochalowcz,
tartozéka, a Csernekiek,
(Gothelowcz,
Gocholowcz), ill.
Gothelowacz,
hasonló
nev
vár
Gathelowacz, (1.
ugyanott)
Dessewffyek birtoka. 1466, 1468, 1480, 1486,
1514. Aszl. O. 196, 201, 216, 228, 271
stb.
Gatalócz, Pesty,
II.
458.
Gradech (Gradac). Szentgyörgy egyháza. Tkaléic, II. 90. HarajÓCZ (Karai) (Hareyouch, Haroyowch), Dobrakucsiak toka.
1362, 1376,
XRA
1539, 43. Aszl. O. 86, 87.
bir-
Pesty,
456.
Hualantelek (Kuljani), 1382. Pcsty,
II.,
Jagodnicza (Jagodici) (Jagodnicha
Banjalukátol
II.,
,
délkeletre.
456.
Kamenyalocz (Kameni Laz) (Kamenyalaz), Dessewffy-birtok. 1525. Aszl. O. 2i»l.
Kopel (Kopljevici)
Kopol).
iK'opeel,
1351,
Kucsian
Kwchyao),
(Kuchyan,
(Kuce)
1351.
VakuftÓl északkeletre.
1353,
<
kowcz,
Lyzkowczi,
a
birtoka.
1486,
1486,
'201,
1!t(i,
1488,
(Ljeskovac)
14!i2,
1498,
Nclepeczcké.
1530.
tartozik.
<
171.
>.
303.
<».
I
(L
179.
Ozornicha,
Pótok, fiaié,
Jakabé. Aszl. O. 18, 35, Wenzel IX. 48. Pesty,
cius de Lypye, Aszl.
V
II..
Alsó Lyppyne
et
I.),
1273-ban Voyk
folyók mellett elterül bir;ok,
1525. 1530
Pesty,
Laz-
Dessewffyek
a
hasonlonevü vár birtoka
a
1449. Aszl.
Aszl.
lehetett,
1524.
1514,
Lipye (Lipje) (Lipye, Lypye, Felsew
Pozsegához
déli
(l.ezkowcz, I.czkowaz,
közelében
Mratbay-vár
Levácz (Livac) (Lewach)
fia
Uj-Gradiskától
228, 251, 271, 275, 291, 292, 303.
a dobrakucsai
mellet!
'.
1^3.
Leazkovácz
Leszkocz,
Vrha^
a
1458. Aszl.
Laz (Laze) (Laaz), a Szavától északra, 1458. Aszl. o. 39,
1351,
|
183.
39, 42,
l.ubna
1348-ban II.
1491
453,
'_'
•.
Lubna (Ljubna) (Lubna)-i nemesek. 1382.
Aszl.
Milkovce (Miljkovac), Milkócz (Mylkowcz), Dessewffy-birtok. 1514, 1525. Aszl. O. 271. 275, 291, 295.
Mratsin (MraÖaj) (Mrathsyn) Csernekick birtoka. O.
196, 201.
0.
173.
Muthnok
(Mutnice)
Obrow (Obrov) Oklivicz
(Muthnok
1382.
(Oglivica)
Pesty,
Csernekiek
II
A^zl.
I
\s*L
144
birtoka.
I
(Oklywicz)
Dessewffy-birtok.
:
2
O. 291.
Okluka (Okiinak) r>emekiek birtoka. 1443. Aszl.
Németh de Orbaz
Orbász Szentgyörgy egy 1456
Pozsony
vr.
lt.
Orbász-Varalja. Tkalöic,
castro.
Ozeeckk
Szt.
Mart
mi
Vszl.
<
egyháza,
Zent-<
181.
».
i
iywrgh említve.
14;.::.
clesia
s.
P
Martini
.;<
80,
II.
l.
Ld. 37. no 25.
Gocelócz.
Özek (sik), Szt György egyháza, vn azonosítandó.
lócscsal
I
kaléié,
II.
HO.
Ozornicza (Ozornica) (Ozornycha), talán Osorna-patakról elnevezve.
Petrócz (Petricevac) birtok...
1382.
Aszl.
1382.
Greda
mellett
Marcsel]
(Petrouch)
0. 8
Podgan (Podgaj) Dessewffyek Podlusia (Podluzje, Podluk)
a
\-
I.
birtoka.
Polucia.
I
folyó
280
Polane (Poljana)
1.
Polyna.
Polkothyna 1382. Pesty,
456.
II.
Polucia (Poljace, Podluzje) (Poluchia, Podlwsya, Podlusya), a XIV.
században
a
majd
Dobrakucsiak,
XV.
a
Vasok, Fejér, máskép Vok, Ispánnak,
XVI. században fcserneki
és
Gyurgyevicsek, cserneki
Törökök)
váltakoznak benne. 1382, 1383, 1501, 1514, 1525. Aszl. 0. 96, 97, 155. 271, 275, 291, 295.
Polyna (Poljana) (Polane Elye
campo). Tkalcic,
in
Pribinye (Pribinic)
90.
II.
is)
templomával
Szt. Illés
Bebrina.
1.
Prizawicha),
Prizavic, Prizavícza (Prisavica) (Prizavya,
portio possess. egy voiszkai
nemes
ugyanez értend Prizavicha
Tarki
orbászi
1881. 71.
fia,
fispán
Prizawya
1349, 1351, 1352. Aszl. O.
birtoka.
36, 37, 40.; talán
Rikolf
(ecclesia sancti
1458. Aszl. O. 39,42, 153.
1351, 1353,
alatt,
mely 1351-, 1352-ben Századok,
Berzeviczy-Czár.
birtoka.
1.
Pristancs (Pristina) 1702-ben mint a Paksy-birtokok
em-
egyike
V. ö. Sagowinát illet megjegyzést Orbász vára alatt.
líttetik.
Racsics (ftaöic) (Rachicze, Rachycza, ecclesia Raschich) Dessewffybirtok, talán Hrastici, Kozicatól északra. 1525. Aszl. O. 291. Tkalcic,
II.
90.
Rakovac (Rakovac) Banjalukától északnyugatra. 1496. Pesty, II. 458. Rastigh (Rastik) (Rastych, Raschygh), benne Szz Mária fatemploma. 1351, 1353. Aszl. O. 39, 42.; Banjalukától délre, a Vrbas mellett,
a Csernekiek birtoka. 1372. Aszl. O. 85. 1458. 173, 183. Stichnick (StojiÖiÓi) 1382. Pesty,
Szent
Egyháza
János
(ecclesia
Cereyka folyók közt. 1258. Aszl. 0.
Johannis
Tkaléic,
7.
Szent Lukács egyháza (ecclesia
1456.
II.
S.
a
Bapt.)
Turia
és
90.
Luce). Tkalcic,
S.
Sztupnuk (Stupari) 1382. Pesty,
II.
II.
90.
456.
II.
Tarnócz (Trnjaci) (Tharnowcz) 1351, 1353, 1458. Aszl. 0. 39,42, 183. Tergovicza (Trgovica) 1702-ben Paksy-birtokok közt felszámlálva. V. ö. megjegyzést Sanguvináról Orbász vára
Terzthenicza, Tersztenik,
Theczthenycza, Therzthencz, Gradiskától
alatt.
(Trstenci)
Csertenicz
Therzthenyk,
nem messze, Csernekiek
Czerzthencz,
(l
erzthenycza,
Cherzthenecz),
1443, 1466, 1468, 1514,
birtoka.
1525. Aszl. 0. 173, 196, 201, 271, 275, 291, 295.
Tiszicza (Ticici) 1362.
Turya (Túrija) Verbovácz
NRA. 1539.
43.
ecclesia S. Michaelis de
(Vrbovác)
(YYerbowacz)
—
.
Tkalcic,
Csernekiek
II.
90.
birtoka.
1466,
1468. Aszl. O. 196, 201.
Verhócz (Vrhovic) (Verhowcz) Csernekiek birtoka. 1443. Aszl. 0. 173. Vidasócz (Vidosevici) 1381. Pesty, Vidusy (Viduse)
ecclesia S. Petri
II.
de
456.
—
.
Tkalcic,
II.
90.
Bosn.
Gradiskától délre. Vitkócz, Vitkovácz
kowecz)
(Vitkovci)
a
(Wydkowcz, Wythkowcz, Wythkowacz, Vyth-
Csernekiek,
illetleg
Dessewffyek
birtoka.
1466,
1468, 1486, 1498, 1514, 1525. Aszl. 0. 196, 201, 228, 251, 275, 291, 295.
281
Voyzka
Vojszka (Vojskovo)
ecclesia
nemesek. 1349, 1351. AszL 0. 36, 37. TkalSié,
Ztra8emlya (Staro
Selo)
1382.
—
S.
Michaelis de
II
90. Dubiczától délkeletre.
Pesty,
idevaló
,
II
idetartozása.
Zurakócz (Svrakina) (Zurakowcz, Zwracbkowcz) Dessewffy-birtok. 151
271, 275, 291.
1525. Aszl. 0.
1.
BIRTOKOSOK. Brestyai
1381-ben Pál
Bresto
gacsalmezei birtokrészt Aszl.
Cserneki
végén
azonos a
eleinte
cs.
M
fia
>.
I
Dessewfl
Bebrina, Racsics, Muthnok. Aszl. O.
1466-ban
173.
Was, máskép Wes
Fels-
Desewffy
eladja
Dessewffyeknek. Aszl.
<
».
birtokosok
(cserneki) cs.
1514-ben több birtokot vesznek
adományban
Lajostól új
kócz,
Goc!
1514-ben
lüi;.
Leszkócz,
GocsalÓCZ,
Fels-
a
MilkÓCZ, VitkÓCZ,
Pál
cs.
cs.
I..
ott.
Podlusia,
Csenne
cs
Mil-
Ra
Eszék iki.
I.
birtoII.
44u.
Jakab birtokos Lipjén. 134*. Aszl.
fia
1376-ban Harajócz. Aszl. 0.
birtokos
lf>25-ben
Leszkócz, Vitkócz,
1530. Galowez. Aszl. O. 303.
Dács (Daach)
439.
11.
Gocs
149
228.
Zurakócz,
Ilakics,
Csánki.
Podgan,
Aszl. 0.
kapják- Gocsalócz,
Kamenyalócz, Oklivicz, Asszonyfalva, kokat. Aszl. 0. 291.
még
[..
Csernekiektl.
cs Alsó-Bebrina, Terztenicza,
Dubrakucsi
270.
1486-ban
Leszkócz cs Eszék helységekben.
Vitkócz,
II.
-
Alsó-Bebrina, Terztenicza, Zurakócz, Podlusia cs Eszék birtok-
és
részeit a cserneki
251.
X\'.
Mratsin,
Vitkócz, Terztenicza, Leszkócz és Verbócz. Aszl. O. neki
a
d,
rokonok. 1443-ban birtokukban: Okluka, Verbócz, Therztei
is
I'olucia.
fciti.
loS2. Aszl. o. 96.
Harajóczi Lipjei
Lubnai elfoglalása
1381. Aszl. ". 93.
cs.
1491. Aszl. O.
cs.
cs.
Ozorniczai
cs.
Paksy
1703-ban
cs.
velük
a
Dobrakucsiak I'olucia
o. 96.
Aszl.
Orbászszentgyörgyi
govicza
pereskednek
1382-ben
cs.
miatt.
1456.
^szl.
<>.
81.
1382-ben birtokos Petróczon régi
birtokait
követeli:
Demetervára,
Ter-
Pristancs. Aszl. 0. 309.
i
Petrovics (zraklini)
cs.
1501-ben pereskednek veink
a
D
Podlusia és Gocsalócz miatt. Aszl. 0. 255. Szakolczai o.
(Szokolczai) cs.
1381-ben birtokos Gacsalmezór.
98.
Szentjakabi
cs.
1351-ben István herczegtl kapja
Rastigh,
Kopcl. Láz, Polina, rarnóci 6a Kucsián birtokokat,
azonban
Tarki Török
I.,
1353-ban visszavett tlük. Aszl. 0. 41.
a cs. cs.
Vojszkai
Rykolf
rokon cs.
a
tia
Miklós
1352.
Dessewtfyckkel.
riborci Ha Bénák
Prizawya. Aszl. 1501. Aszl.
1349. Prizawy. Aszl. 0.
melyeket
282
FISPÁNOK. 1243—1243.
István
flovászmester. Wenzel,
kir.
VII.
133,
157,
170. XI. 340.
1256—1258. Mojs kir. tárnokmester. Hazai Okm. 1266—1269. Csák, Csák nyitrai fispán fia. 405. VII.
VII. 52. Fejér, IV. 2.
Fejér, IV.
3,
378,
356.
1.
1272—1273. Sándor országbíró. 1275. Péter. Fejér, V.
Fejér,
V.
57, 75, 78.
2,
271.
2,
1281. János. Wenzel, XU. 337.
1285
— 1288.
Radiszló. Tkalcic,
1334. Miklós. Pesty,
II.
1345. Iván, Nelepuch comes
1353
— 1354.
György,
I.
218.
463. Kukuljevic,
fia.
István
I.
43.
herczeg protonotariusa.
szlavóniai
Aszl. O. 43, 51, 53.
1365. János. Pesty,
II.
463.
1404. Iván et Dragig, comites de castro Vrbas et Dubicha. O.
Aszl.
126.
1460. Korogni János. Pesty,
II.
463.
ALISPÁNOK. 1491. Grojnicai Dalusevic
Dénes
és Baich
Jankó.
Aszl.
O.
234.
SZOLGABÍRÁK. 1491. Bacsini Vitéz Gergely, Jablancai Dac Mihály. Aszl. O. 234.
SZANA VÁRMEGYE, szana vármegye.
Dubicza és Orbász megye között a Szana keletre
és
nyugatra
terült
Határai
el
hiányában meg nem állapithatók.
megye közül leginkább került
közelebbi
A három
folyótól
adatok
alsó-szlavón
kinyúlt dél felé és így legkorábban
a török terjeszkedése körébe. VARAI. Brumen, Brumen castellum, Krupától északra. 1327. Blag. Oki. 97. Bylyczky
adja
el
(Biliczki)
castellum. Kozarához tartozik, melylyel
együtt
Szentgyörgyi Székely Miklós a Decseieknek. 1473. Aszl. O. 209. Greben, Greben 1365. Kozara és Greben várnagya Bokouch szanai
comes. Aszl. 0. 83. Talán
a Jajczától
északra
lev
várral azonos.
Kljué,
birtoka.
KljuÓ castrum,
Szana
a
Kozara, Kozara (Kozora, össze Körös, Dubicza,
— 168.
Kazara,
megye fhelye.
Prijedortól keletre, a
163
mellett.
Horvatin
1325.
lía
Vkoszló
Blag. O. 96.
Szana
és
'
Vlkach. Hcrvoja
1396.
K'ozerai
fispánja
gylnek
Zichy
rendéi.
henne.
ili
-
Ide
160.
I
megye
>rbász
Szana
a
Aszl. O.
Fejér X.
0.
III.
2
1435-ben Zsigmond zálogba
veti 6,000 írtért Blagay Jánosnak. Bla 1464-ben Mátyás Szentgyörgyi Mihálynak adja, kinek fia Szekely Miklós 1473-ban a Deeseieknek adja el Biliczki és No\ i-Stru/i.- váj
310.
kai.
Aszl. O.
1481
'Jós.
gatioban K'ozorán.
Növi Struzic, rács.
L.
Bi
.\.
II
<>k.
<1<;
Rohflfy
218
Novi-Struzic
[.ász]
'í'i.
(Nouiztrwsich)
Kozarához
0.
VÁROSOK. Kozara, Kozara luxra var alatt Sz.
1360. Aszl.
villa.
Marton egyhazával. Tkaléié,
Szana, Sana (Zana)
Szana folyó
a
0.
<>t.
nev
hasonló
\
90.
II.
mellett.
1314.
Blag.
>.
<
?
HELYSÉGEK. Blagaj, Blagaj (Blagay) a .lapra Tkaléié,
II.
mellett.
Cesich, Kesic (Késié, Kjefiié) azonos
egyhazával. Tkaléié,
II.
IV -tv.
00.
Kosichcsal, a Sz.
4X7.
II.
(:).
Tkaléié,
Hái
KljuétÓl északra.
Cremen, Krémen (Krémen) Cremenac kollásánál
György egyházával.
Sz.
90.
k'oziéauak
a
.<
DragDtyn, Dragotinja TrgoviStetl északkeletre. 1370. Blag
Herbocan, Hrbljina házával. Tkalcic,
II.
Herbochan, Hurhuchan)
1263-ban
90.
IV.
Fispánnak adományozza. Wenzel. Lubina, Ljubina.
1
374.
Blag.
0.
II.
Aszl.
öl.
<
>.
Aszl.
Oztraloka es
I'rijedor
közt,
Peech, Pec bilea
.le
l'.
Pesty,
alatt
a
Márk egyházával. Tkaléié,
Sz.
terra
1365-ben
rkaléié,
1!
90.
II
a
tatlan
103.
83,
Ostr.t Luka, Osztroluka
Mai
,val
(Pe(
I
Szana
a
Tkaléié,
mellett.
II
Zagra
237
II.
Petrouoh. Petricevac Sí. Pobresia. Pobrezje
egyházával. Tkaléié,
s
S.
90.
Markovac, Markovac
Oresia, Oraslje
157.
Kereszt
Kii
Mren, Mren Sz. György egyhazával,
birtoka
Sz.
Lrincz tárnokmester,
Béla
VIII.
a
Marjanovac, Marjanovac Marianovci Ostroluka egyházával. Tkaléié,
n>r-
90.
II.
II
a
Pél
Szana
i
egyházával Tkaléié,
mellett,
90 A hasonló
Pluheria. Puharine Szt. István
nev
osztroluka
.salad birtokában
király
Rakouch. Rakovcani Rakovcani Priedor
egyhazára! alatt.
1374
90
II
alatt.
S \
-
rkaléié,
II
90.
284
Srebech capella Vulk
dicti
Tkalcic,
S.
II.
90.
Starigrad, Stari Grad a Mindenszentek egyházával. Tkalció,
Sumechicha, Sumceó
Márton egyházával. Tkalcic,
Szt.
Trubar, Trubar 1361-ben Gyura Pesty,
II.
fia
90.
Lóránd birtoka. Aszl. O. 67.
486.
Kamengradtól
Versu8ya, Vrsuse
egyháza. Tkaléic,
északra,
II.
90.
Keresztel
János
Szt.
90.
II.
Vodicha, Vodica (Vodycha) Blagajtól Tkalcic.
II.
90.
II.
1357. Blag. O.
északra,
Mária
egyházával.
137.
Vojska, Vojsikovo Rozaractól északra. 1374. Blag. O.
161.
Vrhbulzete, Vrbljani 1327. Blag. 0. 97.
Zagradia, Zagragje Kljuctól északra,
1374-ben a Blagajoké. Blag.
O. 162.
Zanichna (Zenica?) Kljuctól északkeletre. 1315. Blag. 0. 79.
Zemeina (Zamile
Mária egyházával. Tkalcic.
?)
Zmolan. Smoljána Ker.
II.
90.
János egyházával. Tkalcic,
Szt.
II.
90.
Zrachycha, Sratinska Mária egyházával. Blag. O. 97.
BIRTOKOSOK. Decsei Roh lóstól
cs.
Kozara várát
István
Novi-Struzic váracsokkal.
Horvafin comes gener. Jtlenk
fiai:
László megveszi 1473-ban Székely Mik-
fia
Biliczki és
filius
Aszl.
O.
210.
Vlkoszló. 1315. Blag. O. 79.
Farkas és Vlcseta nemzetségi birtokos Zanában. 1278.
Blag. 0. 31.
Oresiai cs. közösen birtokolják 1365-ben Oresiát. Aszl. 0. 83. 1384.
0. 103.
Aszl.
fia
Budk
Szentgyörgyi Mihály birtokos 1464-ben Kozara, Biliczki és
Novi-
Szanai Endrey kir.
fia
0.
1313. Blag.
Miklós.
72.
András
ember. 1361. Aszl. O. 67.
Struzic várakban. Aszl. 210.
Versussyai Radoszló nemzetsége. 1374. Blag. 0. 162.
FISPÁNOK. 1256. Sándor. Aszl. 0. 3.
1264. Mihály. Tkalcic,
I.
1271. Péter. Hazai 0.
II.
128. 10.
1273. Miklós. Wenzel, XII. 74. 1281. János. Tkaléic,
I.
1285. Radiszló. Tkalcic, 1305. Iván, Nelepucz 1328. András
fia
fia.
206. I.
218.
Kukuljevic,
I.
43.
Tamás. Aszl. 0. 32.
1365. Bokouch, comes de Zana et castellanus castrorum et
Greben. Aszl. O. 83. 1396. Vlkach. Aszl. 0. 110.
Kozara
ALISPÁNOK. 1264. Jakab. Tkalic,
128.
I.
1360. Lathkó. Aszl. 0. 83.
SZOLGABÍRAK. Radoszló
1361.
Lukács
Demeter. AszL
iia
Wcholen
lia
és Galesa
János. Aszl. O. 83.
fia
DUBICZA VÁRMEGYE. A három alsó-szlavón vármegye közül a legnyugatibb. Határai északon,
nev
megyétl egy Ispyas
keleten
Orbász
totta
(Aszl. 0.
el
északkeleten a Kulpa és a Száva,
illetve
kb. a
délkeleten
168.),
folyó
válasz-
Jelen
S/.ana.
a
Szana fels folyása és az Una választják el Szana megyényugaton Krös és Zágráb megye határosak vele, tl melyektl adatok hiányában pontosabban alig válaszható el. ;
VARAK'. Dubicza. Dubica az
Una
Dubycha, Dobycha,
(Dubicha,
Dol
alsó folyásánál, a hol ez északra fordul. Jobbágyai
elfordulnak, mint az
bomladozó
is
itt
varrendszer
za)
már 1250-ban
védelmezi, két
várhoz tartozó falura: Bezdigre és Mckvinre tartanak igényt. Blag. O. 1258. Aszl. 0.
<;.
1278.
Blag.
1404-ben mint
7.">.
>.
<
melyet Orbászszal együtt igazgatnak. Aszl. Gréda, Greda (Greda), Aszl.
ricatum).
I
<
>.
12*;,
királyi
a 14.
var szerepel,
127.
1402 körül építettek (castrum
noviter, fab-
123.
>.
Terlevik,Torlakovac (Trlevik, Trlevac) castellum. 1269. Pesty,
i:
VÁROSOK. Bachin (Bakinci O.
Aszl.
?),
ibb
városi
mai Bacin az L'na mellett.
templomuk
1384,
<
1.
>.
(libera
1270. Aszl.
Egy
192.
133,
79.
része.
Fels-Dubiczán
és rendházuk.
1244.
a
Szt.
villái,
bospesei
élen 72.
1410, 14
I
Fels-Dul
jren
pálosoknak
iról
V
i
Dubicensi.
1402.
0.
Aszl.
122.
1412.
korul elpusztítottak a törökök.
zsálemi
1461.
0. 14. 131
szervezete van esküdtekkel. 1379, 114,
promontorío 14til
Aszl.
1244.
1363. Aszl. 0.
elnevezett
1377,
áll.
0.
feküdt.
a
elbb szabad község
Dubicza, Dubica villicus
Aszl.
Bag oppidum
IS!).
János
Domokos-rendnek
lovagrendnek,
háza.
utóbbi
AszL
147. .
1361,
s.:t.
Miklósról
olt
a jeru:..
eln.
es a
Dubicza
varmc ~ VL
106. Dubicza
Aszl. O. 89,
esperesség
taniczai, alsó-dubiczai. kosuczai (szt.
Kereszti plébániák
Alsó-Dubiczán
templomok
Szt.
tartoztak.
székhelye volt, Kereszti
1377.
és
1384.
melyhez
a
kaztanicza
a
0.
Aszl.
88,
kaz-
melletti
106.
90,
Irénrl, 1384. Aszl. 101., és Szt. Domokosról nevezett 1402. Aszl.
voltak.
(szt.
124.
HELYSÉGEK. Blag. 0.
Vodicevoval
Bezdanac,
Bezdig,
együtt
meg.
határolják
1256.
14.
Boruch. 1417. Aszl. 162.
A
Decseiek birtoka.
Brocsina, Prosinje (Bruchyna, Wruchina) Mária egyházával. Tkalcic, II.
99.
—
i
nemesek, 1359, 1360. Aszl. O. 59,
1400, 1486. Aszl. O. 120, Aszl. O.
153.
1378. Pesty,
Pozobech,
Grédai
a
63.,
Decsei
244. és a
birtokosok
cs.
1413.
itt.
237.
II.
Demen, Jame (Jemen) a Grédai-család
1400, 1486.
birtoka.
Aszl.
O. 120, 224. Dubonik, Dubonech (Dubovec). 1378. Pesty, Dolecz, Dolac, Glinicza,
Orsz.
ltár.
Doci
(Glynicha)
Glinica
1349-ben
a
237.
II.
Decsei-birtok.
(Dolech),
Aszl. 0.
1417.
Grédai-család
DL. 34106. és 34298.
Gniücza, Gnjilice (Gnylycha, Gnylicha), Decsei-birtok. 1412 Aszl. 0.
163.
birtoka.
146,
153,
— 1417.
156, 162.
155,
Greda, Greda a Grédai-család birtoka. 1400, 1413, 1486. Aszl. 0. 120,
159, 224.
Una
mellett Kosztajnica alatt?
Gyurgyeniiz. Gjurgjevói
(Gyurgenich, Gyergenich)
Gerdenovac az
1400. Aszl. 0. 120. 1486. Aszl. O. 224, 226.
Izakothok, IzaciÓ a Bassini-család birtokában. 1496. Aszl. O. 250.
Komogojna, Koz'ce Kosztajniczától északnyugatra. 1442. Pesty, II. 242.
Kosucza (Kosucha) a Mjecanica mellett Dubiczától északnyugatra, valószínleg a hasonló 160.,
1359,
szt.
nev
1354. Aszl. O. 54. 1413. Aszl. 0.
folyónál,
Keresztrl elnevezett egyházzal. Tkalcic,
13(i0. Aszl.
O. 59,
II.
—
90.
Krapja, Krapja (Krapya) a Grédai-család birtoka. 1400. 120,
i
nemesek.
(>:',.
Aszl.
O.
1486. Aszl. 0. 224.
Krem08tiicza, Tremosljsike (Cremosnycza, Cremosnicha) a Decseiés a Kreinosniczai-család birtokában.
162. Fejér, IX. 3,
1413. Aszl. O.
153.
1417. Aszl. 0.
195.
Lezkowacz, Ljeskovac a Bacsini-család birtoka. 1496. Aszl. 0. 250. valószínleg
LezkÓCZ, Liskovac (Lezkouch) Decsei-birtok, a
késbb Orbász megyéhez
tartozó hasonló
nev
helylyel.
1417.
azonos Aszl.
O. 162.
Lokavecz, Lokvc (Lokavech't Decsei-birtok. 1417. Aszl. 0. 162. Maiadni, Mladeskovci a templomosoké. 1239. Fejér, IV.
MrazóCZ,
Mrazovo
(Mrazowezl
a
Bacsini-család
Aszl. O. 250.
Mekvin. Mekote i.Mekuyn). 1256. Blag. O. 14.
1,
birtoka.
172.
1496.
Optez
György egyházával.
Szt.
Ótok, Otoka lOthokl az 1354, 1363,
Una
90.
II.
pálosok birtoka.
Aszl. O. 53, 80, 82.
12fi.ó.
Oziravchi, Oziravci. Tkalöió,
Petrunci
Petrunicza,
1417. Aszl. 0.
birtok.
Tkaléic,
mellett, a dubiczai
90.
II.
il'etrunichai
Pcsty,
162.
Sunja
I'etrinci
Decsei-
felett,
242.
II.
Pobresya, PobreSje (l'obresye) a Száva mentén, 1328-ban a Pobesiai-család birtoka. Aszl. O. 32 része. Aszl. O.
1413-ban a Decsei-családnak
Podcrysie (Pocrysie, Podscrysie Aszl. O.
146,
van
ott
153.
153,
Decseieké.
a
1412.
1417.
1413,
162.
156,
Podwurczy, Podworci a Bacsiniaké. 1496. Aszl. O. 250. Policha, Polica 1417-ben Decsei-birtok. Aszl. O.
Polyana, Poljana (Poljana).
Remetincz, Remetnik Bácsin 1461. Aszl.
Blag. O.
1355.
162.
135.
pálosok
mellett a dubiczai
birtuka.
189.
(>.
Scennapoljana a XIV, században a Brocsinai-család birtoka. 1351, 353. Blag. O. 126.
153.
Scepel (Stepel) Symiga.
1417. Aszl. 0.
Decsei-birtok.
1429.
Aszl.
Szentkereszt,
Krst
0.
Pesty,
162.
II.
242.
169.
(Zentkerezth)
Bacsini-család
birtoka.
Aszl. 0. 250.
Sztajnicza, Stojici
Maria
(Ztaynycha)
egyházával
^ztajniczair
a
1353. Aszl. O. 43.
családé.
Sztrigomlya, Strigova egyházával, a
i
(irédai-család
Fels-, Zturgomlya, Ztrygonylya birtoka.
1384,
Jakab
Szt.
Aszl.
1486.
1400,
0.
120, 224.
Szvegyene, Svodna (Svedjene) az Una délnyugatra, a Grédai- és a Aszl. 0.
35,
a
Bacsiniak birtoka.
1496.
Tretna, Trtina Decsei-birtok.
1.Í47,
Gi
14"".
és
Sst
íren
Asi
i
90.
II.
1413. Aszl. 0.
Trgoviste Gradech, Trgoviste
Mindenszentek
birtoka.
^ziniczai-család
Tolztouich (Tolstovió) Tkalöió.
a
Zywnicha)
224.
120,
Thoztwzy
1360. Blag. O. 145.
mellett.
Zwnnycha.
Szvinicza, Svinjevci (Zwynnicza,
a
Ssana
mellett,
egyházával. Tkalöió,
Verbócz (Vrbovce) 1417. Pesty,
IV.
II.
Blagajtól nyugatra, 90.
:•
Verhy, VrbicaiVrlni. Veríja Dubicxától nyugatra. 1269. Pesty, Vodican, Vodica
Voruch, Boréi
0. 117.
134
1417.
l'esty,
Vroduch. Brodic 1417. Vulchia, Brcici
1269.
Vs
242.
II.
Vraazicza. Vrazici (Vrachicha)
I4'j;t.
0.
1.
l'esty.
II.
U
Boruch.
Aszl.
II
i
Wlchych, Vuic Decsei-birtok. Zablatya, Zablace
dád b rtoka,
sjér, 1
188
AssL
Zaburdya. Zabrgje 141 7-ben Decsei-birtok. Aszl. 0.
II
IX.
II.
233.
288
149G-ban a Bacsini-család birtoka. Aszl. O. 250.
Zelcz, Sesci
Ztelchawcz, S erkovac a Bacsini-család birtoka. 1496. Aszl. O. 250.
Zwabina, Slabinja (Slabinja) 1351. Blag. O. 126. 1413-ban Decseibirtok, Aszl. 0.
Szentháromság egyházával. Tkaléic,
153.,
II.
90.
BIRTOKOSOK. birtokai 1496-ban Izakothok,
Bacsini cs.
Podworczy, Thozthwzy,
Zelcz, Mrazócz, Szentkereszt, Leszkovácz, Ztelchócz. Aszl. O. 250.
Brocsinai 1351. Blag. 0.
1359, 1360. Aszl. O. 59, 63. birtoka Scennapoljana.
cs.
153.
126,
Dubiczai pálosok birtokot szereznek 1354-ben Ótok, Aszl. O. 53.,
Dubicza, 1244, 1385. Aszl. O. GréJai iPozobech) latya.
1486.
1400,
cs.
Aszl. 0.
110..
1,
1461. Remetincz.
birtokos: Gréda, Krapja,
224.
120,
Pozobech
fia
Aszl.
0. 189.
Sztrigomlya, Zab-
Kozma 1247-ben
szviniczai birtokrészét leánya negyedéül adja vejének. Aszl. 0. 34.
Kosucsai
cs.
birtokos Ótokon.
Kremosniczai
Roh
1412-ben
(decsei) cs.
1354. Aszl. O. 53.
Cremosnicha. 1417. 162. L. a Roh
cs.
új
Poderysie, Kremosnicza, Gnilicza helységeket.
övék Tretna és Brocsina ban. 1413. Aszl. 153. tól
:
;
cs.
cs.
O. 146.
Azonkívül
1417-ben vesznek birtokokat Kremosniczai Ádám-
runicza, Scepel, Boruch,
Szwiniczai
Aszl.
részeik Wlchych, Zvabina, Pobresye birtokok-
Kremosnicza, Policza, Gnilicza,
Sztajniczai
cs.
adományként kapják Zsigmondtól:
Lokavecz,
Dolecz,
Leszkócz,
Pet-
Vroduch és Zaburdya. Aszl. O. 162.
birtokos Sztajniczán. 1353. Aszl. O. 43.
birtokos Szwiniczán. 1347, 1400. Aszl. 0. 120, 224.
FISPÁNOK. 1249. Miklós tárnokmester. Pesty,
II.
243.
1260. Baag. Fejér, XI. 408.
1268. Baag. Wenzel, VIII. 204. 1348. Miklós
fia
János. Blag. 0. 124.
1353. Bandonus Cornuti vránai perjel. Aszl. 0. 45. 1402. Petrus de Stheyewochpucur albán. Aszl. 0. 123. 1404. Iván et Dragig comites de castro Vrbas
0.
et
Dubicha.
Aszl.
126.
1409. Grabrovnyiki 1461.
Tamás vránai
Pet
fia
Dénes. 1409. Aszl. 0. 131. Aszl. O.
perjel.
1506. Grabarjai Bertalan. Aszl. 0.
190.
169.
COMITES TERRESTRES. 1347. Petrus. Blag. 0.
1348—1353. Odolen
fia
1358. Fülöp. Fejér, IX.
125.
Miklós. Blag. 0. 124, 125, 126, 132, 133. 2,
709.
1404. János. Aszl. 0. 126.
1409. Predymeryaki Péter. Aszl. 0.
131.
KIMUTATÁS A BANJALUKAI (ORBASZ
MEGYE JÁRÁSBAN MEGMARADT VÁRROMOKKAL.
290
A
A várrom neve
19
20
Gradina
Gradina
katasztrális
község, melyben a várrom fekszik
Az esetleges
A
legközelebb es helység
A rom alap-
czímerek és
vonalainak
feliratok rajza, ül. fel-
rajza
jegyzése
Slavicka
Slavicka
Slavicka
Slavicka
Kurija
LM
Varosiste
Tervan
Tervan
22
Svrakava
Jagare
Jagare
23
Gradina
Striéic
Stricié •*
24
Kocica glava
Pavic
Ratkovo
25
Klisina
Lusic
Lusic
26
Sokoline
Tervan
Subotica
27
Gradina
Melina
28
Gradina
Jablan
Bakinci
29
Makovska
Jablan
Bakinci
30
Hambarine
Jablan
Jablan
31
Gradina
Kmecani
Kmecani
32
Gradina
Kmecani
Kmecani
33
Vucari grad
Vilusi
Vilusi
34
Gradina
Rebrovac
Rebrovac
35
Gradina
Motika
Motika
Bronzeni
Majdan
S o
•*
36
Kosovska
Bakinci
-*
Bakinci
o
«
E 2
"§>
<
£
«
^
I
v*.ci»- v
^r?~#^^
F?
^
^
i
_
C
Hervoja Alsó-Bosznia vajdájának beh (A
II.
fejezethez,
< \
U~&o
fid (/<$<$&
$» 4c-
jL^/ é*W -írt*
$JuaU*
ft v
;
1S
m ís*^ ^r^-^t^ ~. ',K;;^ rcvcö
iy«»»*»o iv^-
7
!»>w
^ )ló
oklevele. Szucsanv. 180.
lapon.)
I393 aug.
3.
LG
O
3
W pq k-i
«<
pq
W w
PQ
3 o H ISI
H pq"
o
cq
-J
pq
W
tS)
OO
w
o
H
WH N W
W
TOLDALÉKOK A SZÖVEGHEZ.
•
Zuchan (Szucsány), 1393 aug. Hcrvoja, Alsó-Bosznia
Zsigmond magyar királynak
behódol
vajdája,
s
Mária királynnek. leti
rányomott pecsét töredékével, bécsi
papíron
Némi hibákkal közölte
CD. X
Fejér
2.
Staatsarchiv.
158.1.
Nos Herwoja inferiorum Bozne parcium wayuoda notum quod
fjacimus tenoré presencium íjuibus expedit universis,
nos animo deliberato sincere
devocionis
et
et
ex
habentes
certa scientia
ad
fidei
serenissimos
principe:
dominos nostros gencrosos, dominum Sigismundum grácia regem ac dominam Mariam reginam Hungarie macie Croacie timus el
amodo
in
proinde tenoré presencium ipsis promit-
etc.
omnem
antea
ac alios cuiuscunque
status
proeminencie
et
gradus
homines,
dominó Stephano
principe
ad vitám suam
fidelitatern
quoscunque
reverenciam, contra
tituli
dei
Dal-
magnates
condicionis
dignitatis
excepto
Dabissa
rege
intendimus
fideliter
obedienciam debitam
principes et
duntaxat
Bozne
servire,
inclito
cuii
nisi
in
Bozne contra predictos dominum regem et dominam reginam Hungarie quod absit insurgeret, tunc omnino ab ipsius domini regis Bozne debemus
quo
ipse
dominus
vicio abstinere
et
dominum regem
el
posl
rex
nostras
mortem ver e
nemini
vires
nequaquam
contra
reginam Hungarie aliquaüter
alteri
ipsius nisi
domini
pretactis
Stephani
dominó
regine Hungarie vita nobis comite servien
indefesse liberaliter
et
efficaciter
mandata
l
regi
et
domine
semper ipsorum
et
domi-
294
norum
regis et regine
Hungarie juxta nostram possibilitatem
adimplebimus acceptum servicium eisdem semper fideliter exibendo et exnunc inantea nos in totó ad ipsorum vota
unacum heredibus et successoribus in (!) nostris perpetuo offeremus et omnimode conformamus ac juxta vires nostras ipsorum comoda et honoris augmenta et precepta
et
exaltacionem semper vére
fidei
et fideliter
nostrum sigillum quo utimur terarum,
dátum
in
kelet:
est
et
manutenere
nostrarum
quibus
appressum testimonio
lit-
castro Zuchan vigesima tercia die mensis mo CCC mo nonagesimo tercio.
Augusti anno domini
A
procurare
juramento spondemus harum
M
Szucsány vára. Valószínleg helytelenül
Vagy
vala-
követekhez
Dal-
írva.
mely orbászmegyei eltnt helység, vagy Zvecsáj vára.
II.
Velencze, 1412 márcz. 21.
A
velenczei
titkos tanács
utasítása a római
velenczei
máczia ügyében. Eredetije a Velencze
állt.
Senato secr. 1412
— 14.
kötet 6.
1.
Másolta
néhai Mircse János.
Ser Antonius Conterano sapiens
Capta.
Quod
scribatur
am-
baxiatoribus nostris ad pre-
consilii,
summi
sentium
Ser Benedictus Capello
pontificis
existentibus in hac forma,
sapiens guerre.
videlicet
Per continentiam litterarum vestrarum datarum octavo
mensis presentis intelleximus omnia, que habuistis ab ambaxiatorc regis Sigismundi, et remansimus
de
responsionibus
módos
vestris
et
plene informati
notavimus omnia
propositos vobis per interpositionem
partita
summi
et
pontificis
secundum quod ordinate et distincte nobis denotastis et inter alios módos propositos comprehendimus per responsionem ambaxiatoris regis dominó papé factam, quod rex esset contentus nobis vendere terras Dal-
et
Lodovici de Patro ;
matie, quas tenet, sed male libenter venderet nobis
causis
in
vestris litteris
tactis,
et
quod
Ragusium,
dictus ambaxiator
295
nunquam
voluit exprimere pretium, et vult,
intentionem nostram. Et quia propositos nobis piaceret,
non
pro
additionis,
et
vobis
re^i
dominio. Et ob hoc
et
dicatis
alios vobis
inter
ad
maioreni
nostris Consiliis
mandamus, quod
instare debeatis de veniendo ad pratícam,
rcmaneat dicto
quod vos
íntrando
cum
altercationem, pro factis Ragusii,
torum
modus
iste
Roga-
solicitare
et
quod Ragusium
residuum Dalmatie remaneat nostro
damus
vobis libertatém
possendi pro-
usque ad summám ducatorum centum vice tantum ad partém, ad partém, et per
mittere dicto regi
una
millium,
terminos, qui vobis videbuntur,
illos
unum equum
et
coho-
pertum singulo anno pro censu locorum predictorum, et quod dicto regi remaneat titulus Dalmatie et si caderel :
differentia
pro factis Spalati
et
matia Cravoja, volumus, quod
locorum, que tenet faciatis
de Spalato
in
Dal-
et
aliis
que dictus Cravoja tenet, prout dicimus de Ragusio, que similiter remaneant dicto Cravoje; et quod residuum Dalmatie remaneat nostro. dominio per modum supra-
locis,
seriptum. contenti,
Quando ver hoc obtinere non possetis, sumus quod promittere possitis pro Tragurio et Sibenico
et
pro Jadra
in
partibus Dalmatie, usque ad dictam
et
aliis
que tenemus,
terris,
et
summám
possidemus ducatorum
centum millium ad partém, ad partém, et per illos terminos, de quibus melius poteritis convenirc, et censum equi supraSCripti
ivx
Singulo
anno
Romanorum
et
quod promittat dictus rex tanquam
Hungarie non dare portus nec acceptare aut acceptari facere aliquem vei aliquos inimicos noí in portubus terrarum et locorum, quas que tenerel et haberet <
in
et
partibus Dalmatie.
'nincs térre, lóca
et
castra
El
volümus, quod occupata per Rponem
similiter
nobis
capitaneum tuum
vei alias gentes tuas et de suo mandato Tervisanum, Cenetum, Feldrensem et Civitatis Belluni nostro dominio restituantur et quod de aliis terris et locis in
nostris non debeat se impedire, nc^ nos molestare super hoc omni possibüi experientia, si ad conclusionem
venne non possetis, sumus quod nobis remaneant térre ad presens
in
contenti, et
lóca.
quod condes que
et
quas
tenemus
Dalmatia, possendo promittere singulo anno
296
unum equum cohopertum
quinquaginta milia ducatis
et
(!),
una vice tantum et quod sibi remaneat titulus Dalmatie cum omnibus condicionibus in mandato pridie vobis facto super hoc confectis, quod nostrum mandátum in isto casu observare debeatis effectualiter prout jacet.
De
Volunt partém suprascriptam usque cum ista additione vi-
parte 46.
Ser Nicolaus Victuri
?
Ser Rossus Marino
delicet
sapientes consilii
:
Quando autem vos
elargavisetis
vigore alterius
nostri rnandati in
totum, videlicet, quod nobis remanerent solum lóca,
que
et
quas tenemus
quod postquam
declaravisetis intentionem
exequamini formám
non
Dalmatia,
in
modum
superius
modo
ullo
De
super
facto
expressum,
sine nostro speciali
Sibenici
tur
ultimam partém, que
sibi
litteris,
Rescribatur
tionem per nos factam additionis
mentem
et
die
scribatur et respondeanostris
Romána
curia,
hoc propter
quod super
aliis
litteris
contentis
nono mensis, presto daremus
datis,
et etc.
sexto
cum
sibi
quod. iuxta delibera-
sibi,
nostris Consiliis
instantis
per
ulterius
tacta fit in ultimis
missis super facto treugarum et suis
Tragurii
ambaxiatoribus
existentibus in et
responsionem
et
non elargando vos mandato.
Quod
parte 22.
sapiens consilii
in
et quod quando vos volumus, quod
rnandati prout jacet,
dicti
Ser Bartolomeus Nani,
illám
contenti,
nostram
elargivissetis de dicta nostra intentione,
stare debeatis firmi
térre et
ille
sumus
mensis
sibi
Rogatorum
et
significavimus
intentionem nostram per eos exequendam, par-
nunc ultimo per alias litteras modum observandum per eos in facto treugarum, sibi significamus id, quod nobis visum fit pertinere ad ipsum factum. Et propterea fideli-
ticulariter
et
distincte,
et
nostra, datas XVIII., continentes
tate
sue mandamus, quatenus debeant
operari, de possendi exequi,
nostra mandata de sexto
et
ad
XVIII.
difuse et particulariter continetur,
beravimus non dare
sibi
totis
partém,
ad
mensis,
spiritibus suis
partém sicut
in
quoniam pro nunc
dicta illis
deli-
aliquam aliam respensionem, spe-
quod mediante
rantes, et
bona voluntate summi
cludetis, aut
debct
in
interpositione
gratia Dei, dignissima
con-
aut
virtutihus
pontificis ac
comprehendetis futuram conclusionem,
sequi
si
agendis commisis vobis.
III.
142G aug. Pál sziavon
Csupor
12.
bán haláláról 1415-ben. A 45. laphoz.
Erddy
Eredeti hártya, függj pecséttel. Galgóczi ^r. fasc.
Ívtár,
l
28.
:í
Zsigmond királynak Budán, L426 aug. L2-én Csupoi Csupor Pál bán fiai: kir. fajtónállómester s néhai
István
Demeter
Altos,
és
György
gaudii nativitatis carissime
ducisse Austrie
in
részére „propter annunciacionem tilie
nostre
domine Elizabet nunc
singulare solamen nostri cordis" kiállított
adománylevelében ekképen szol Csupor Pál bánról: Tandem ciini multitudo barbarorum gentis Turcorum regnum nostrum
Bozne tibi subiugando subintrasset et nos pro defensione eiusdem regni nostri multas barones, miletis, quam el ceres huius regni nostri citu
Hungarie cop
tro
cum
exer-
direxissemus tunc inter alios maiestatis nostre bai
banus propriis suis cum sumptibus ad laudem honorem nostri nominis bandérium erigendo contra predictos Turcos accesserat pugnaturus ubi et in quo conflictu ipsoruiu nostrorum baronum cumdictis Turcis habito, ident Paulus banus pro dolor in manus quorumdam infidelium iisiniii incidii captivus et in eadem captivitate vitám suam ínüvil Umporalem". ipse Paulus
et
*
Ebbl hadjáratban,
Hervoja
nii
a
Darratióból kitnik,
1411
12-ben nlitve
anekdotának Thuróczy
hogy Csupor
í
ell
'»m halt
vek
ik
nban történt
a
m isi
.
megemlítette vo
bánnak
mar
bosnyáko
seb s
Pál, a ki
elbunj
a
ss
mi
minden-
298
IV.
1433. Zsigmond
király javaslata az ország
védelmének szervezetérl.
modum, & formám defensionis totius Hungáriáé omnes Inimicos ex quacunque parte ipsum regnum
Circa
contra
insulíantes notata sünt infrascripta.
Ingressus. „Quia ex Regni Hungáriáé ab antiquo observata Lege
&
Consuetudine debitum
Rex, stici
&
Regina, ac
ipsius Regni de
Regiis,
Ecclesiarum,
&
&
facere
Regnicolarum Nobilium,
parte
&
Ecclesia-
&
confiniorum
tenentur,
etiam
universitas
possessionatorum pro hujusmodi
defensione confiniorum Regni contra
num ipsum
Viri
Reginalibus, ac Ecclesiarum
proventibus pro conservatione Regni ejusdem,
suorum ex omni
quam
fit, ut ultra defensionem,
Praelati.
omnes
insultantes in generáli Exercitu
Inimicos, Reg-
Regni
univer-
saliter proflcisci tenentur.
„Item
:
quia etiam Rex Hungáriáé utitur ultra Titulum
Regnorum titulis, videlicet DalRamae, Serviae, Gallicae, Lodomeriae, Cumanie, & Bulgáriáé, quae scilicet Regna sünt, ab antiquo eidem Regno Hungáriáé, incorporata, & ad horum cujuslibet conservationem, & confiniorum defensionem per Regem, Reginam, Praelatos, Viros Ecclesiasticos, & communitatem Nobilium & possessionatorum Hominum necessario semper Regni Hungáriáé horum
matiae,
:
Croatiae,
est intelligendum.
Art.
XXII.
Et nihilominus iidem
Regnicolae disponant,
&
versus Valachiam, Serviam
Baronibus
&
Praelati,
Regni
alias partes
Barones
contra
&
Turcas
Danubii ac versus
Bosniam teneantur pro defensione Regni agere, & invigilare, Majestas autem Regia faciet etiam ad illas partes totum posse suum.
XXVI.
Art.
Licet in
Majestatem Regiam,
praecedentibus
per
sufficienter
tactum quomodo sua Majestas vult & Regnicolas per expressum decla-
sit
per Praelatos, Barones,
rare, usque quem locum oc terminum communitas Regnicolarum Generális Kxercitus ingruente necessitate teneantur
&
proficisci,
tamen
etiam quamdiu stare deberet prius seriptum
sicuti
eodem, verum
in
Regna Dalmatiae, Croatiae,
est,
Lodomeríae, & Buldudum, & etiam tempore Serenissimi D. Ludovici Kegis recolendae memóriáé ad Coronam, & Regnum Hun-
Ramae,
Bosniae,
Serviae,
Galliciae.
gáriáé
gáriáé pertinuerunt.
bene D. Nicolaus
enim
Scit
quam
plures
feöld,
Hlevna,
Dominó
Regi
Banum
Regni
1
Castra Greben,
[dem
Item
in
Castra
tempore
& quam
plures
dicti
quondam
I).
qualiter
alii
circumquaque
ibi
existentia,
Regis Ludo-
quod Ecclesia Bosnyensis, cujus, Epiresidet, est ultra Savum, quo similitet
Diako
&
Bosnyensibus possidetur,
Servia, sive
specialiter partes
sciunt
Rascia Bulgária, sive Valachia
Syrmiensis tentae,
& conservatae
& Regni Hungáriáé Coronam.
per Regem,
Halom-
Provinciáé, ut sünt
Hungaros.
suis Terris a
quoniam
multi,
l'alatinns.
alia
sciunt,
nunc cum
&
&
fuerint qer
scopus nunc
>v
Berzezchel
suis pertinentiis
tenta
Palatínus,
Iroatiae.
l
Scit etiam
vici
Gara
& aliae, quae nunc occupatae Regem Bosniae, & Bosnenses ipsi praedicto Ludovico tenebantur. & possidebantur, per
tenentur per
cum
quod Terrae &
alii,
de
ctibus Majestas Regia per Praelatos
fuerint,
His igitur respe-
& Barones, & Regnicolas
Regni pro metis ipsiusse vult declarare, utrumiidem dicant,
&
velint esse,
dicta
Regna
dem, quae
&
extitisse,
1
si
In
debere esse, extunc
ejus-
&
dicunt
petit
intelligunt,
sua
Appendice ad commentationem de Patria
Campns
seribeadum
&
sit,
Cl
Templariomm e u n a e,
a
me
Ma *v
I
vita
praesixa
Gabr.
—
deKoh-
commemoratox
an hic etiam Cleuna vei reipsa Hlcunu
detenninaxe non possum utrobique de Bosnia
Kovachich. lllevna
Hun-
Regno
existere, sub metis
sub metis Regni Hungáriáé
aovich Chronico ejusdem identidem
fre
incorporata
gáriáé intelliganturque includi,
I.ivno n helyes
neve.
sem
aoo
&
clarentur,
quae
exponantur,
lóca
per totum
&
Regni pro metis ipsius Regni habeantur,
circuitum
quem locum
ad
communitas regnicolarum Generális Exercitus pro recupeterrarum
ratione
Majestaes sua
alienatarum
debeat,
proflcisci
dum opus
sciat,
fuerit,
facere transire Regnicolas suos, aut pro Regni
aut terrarum alienatarum recuperatione, nec
& Regna
cum
debent deficere
XXVII.
Art.
Considerat
Regnum Hungáriáé cum ratis est taliter,
&
&
Regnis,
defensione,
sua Majestas Majestas, quod
eidem incorpo-
Terris
& copiosum
adeo amplum, potentissimum, bene
si
dicta
Ecclesiis Regni.
namque Sua
ex quancunque
Gentibus, ut contra quoscunque Inimicos, parte Regni existentes,
ut
ad quae lóca possit
&
Gentes
ordinate
Regni
Hungáriáé dividantur, poterunt sufficientes Gentes pro Regni
& terrarum alienatarum recuperatione, hostiumque & levari, sicut de hujusmodi defensione
defensione,
oftensione deputari,
per Majestatem Regiam dispositata fuerint, in
his
praecipit
Barones,
&
&
in
sequentibus, prout
& mandat Sua
& mandat Sua
Majestas
Majestas per
Regnicolas suos, anteqnam
J'uuv. pleissiiue
sibi apparuit,
suscipere, poterunt informationem,
Praelatos,
Barones,
Regnum Hungáriáé
ínformari,
quidquid
&
per Praelatos,
ingre-
ab iisdem
fuerit
hanc matériám dispositutn, ordinatum, declaratum, & conclusum, ut secundum ea sciat Regia Majestas & possit circa
se,
sicut
&
intendit conservare.
(Kovachich, Suppl. ad Vest. comitiorum.)
V.
Adatok Spalato és Jajcza kereskedelme
s
ipari
forgalma történetéhez. Eredetije a zárai helyt, levéitárban. (Arch. notarile.)
1444 jún. 1.
gálatra
Zivichus Radosalvich de Jajca két évre elkötelezi magát
Pervoevich
János
magát, hogy jól bánik salich pedig
vorum
17.
vele,
nem hagyja
(garast)
el
Lukácsnak
Spalatóban.
Pervoevich
élelmet, gúnyát, lábravalót
ad
neki.
t. Két év múlva készpénzben 34
kap fizetségkép.
Szabadságában
áll
szol-
kötelezi
Rado-
libra per-
mindkettejüknek
az
els vagy másik behajózás után egymásnak felmondani, s akkor ség csak erre az idre jár ki. Spalato in logia S. Laurentii. Tanuk eltt írásban.
a fizet-
Pfó famulo. Pervoevich hajotulajdonos. Zára, arch. vecch. di Sp.
XXVI.
173
F.
23.
2.
Stephanus Segonovich habitator Spalati
lib.
f.
146 márcz.
I
habitaior in Jaica partiam
16
tartoztak
7.
1.
„pro pissibus" (piscibus)
:u-al
Blasius
et
Bosne Petro Antónia Natalis
i
de
Spal
másolati'
[rossz
meg-
ezt
adják Szt. Mihály napjára.
Logia Laurentii. U. o.
XXXI.
23.
f.
398/300.
r.
1417 decz. .'{.
tura
Bngleschinek
divala
pro
civi
pannis
4.
s
44:
XIIII
lib
l)ojmo
pervorum
napjára
sol-
ijúi:
sta].
Radoslaus
fajcai
A
lakos
62
s
tartozik s
4
„pro
tartozik
panno
et
5
libra és
megadja
habitator in Jajra ugyancsak
hignich
soldoval
7
Jajca partium Bosne Ven4
Szt.
ugyancsak pro panno és árúkért
5.
78
ha
mercinioniis,
et
in
Spalato tartozik 35
bejön, megadja neki
soldi-val
2.
Radoslaus Dragosalich habitator
per.
Üojmoig.
Bn megadja
mercinioniis",
Dojmora. Zára.
o.
u.
23.
f.
fol.
8/400
144S 6.
Radici
ich
lib.
febr.
jajezai
civit.
20.
lakos
tartozik
Venture
Eng]
liirábüiának 112 (] és XII. parva soldot posztóért és egyéb arukért. 14 17 g
Ibi.
l
1
in::.
Zára, 7.
Elítéltetett
tartozik posztóéri 144'.'.
fol.
a
11
1
W8
Radich
de Spalato 47
.pro panno F.
1
ct
23.
mercimon:
30,442
Raguzai ember.
lib.
decz. ?..•
17»'.
10.
Civ.
<\iru>
I
raisprivio,
tartozik,
fol.
lakos Bngl tekinek
4iȆ.
Radosalich de
aliis
jajcai
egyébért.
II is s.
20.
febr.
Radoslav Lucarich
felet
Domokor
habitatori
adja
meg:
302
1449 Gregorius Jurgenich
9.
XXXIII
144 $: és
perv
febr.
20. Ventura
de Jajca
soldoval
pénzbeli
:
és
Engleschinek
tartozik
árú
s
tartozás
ezért
lekötve a vagyona. F. 23. lib. civ.
34/426.
f.
1449 máj. 10.
9.
Dobrocovich de Ragusio habitator
in Jai^a
ugyancsak
az Engleschi mirabilianak 161 á+ tartozik. Ez tanuk eltti
már nov. 15
ennek
kötvény, de
cancelláltatott.
F. 23. fol. 38/430.
1449 máj.
10.
Radich Radosalich de Jaicza tartozik Mathossio stazonario de s egyébért. 77 4t és 4 tf kis solidussal. Ugyancsak
1 1
Spalati posztóért
Jurgevich de Jajcza a fentebbieknek ugyanezért 34 #. és XIII sold.
lib.
tartozik.
Letagadás
1449
fol.
ám
volt
is
néha.
80/430.
1449. 12.
Radoja Dobretich de Jaiza. A Dojmo napi vásáron Vladislans
lovát ellopták, ezért
stazionario 20
^
fizet s
Vlachust
kezeseket
állít,
becsukták,
ha
ez
három
Mathossis
kiereszthet.
Fasc. 23.
1453 jún. 13. Pribislavich de
nario
40
pro panno
Stanoyna habitator
tartozik feliben sept.
perv.
lib.
in
Jajca Matossio staziodec.
24
megadja
Radoslaulich
de
Jajcanak
feliben
29.,
mercis habitis de sua stacione.
et
F. 24. fol.
25.
1455 máj. Mattosius
14.
4.
nyugtatót ad, hogy
stazionarius
ki
Fasc. 25. V.
van
lib.
7.
Radicho
elégítve.
civ.
f.
168.
1455 szept. 23. 15. Ivichus
lyezte
Máté
tanulásra.
Ad
múlva azután
Stepanum (önjogú) elhecserz vargánál Spalatóban 1456 kezdve 4 évre
Jurianich de Jaiza fratrem
mester neki
ruhát,
élelmet
s
spalatói szokás szerint
megtanítja
varga céh részérl jelen Bartolomeus de Bergamo F. 25. V. lib.
f.
215.
a
megadja neki a et
mesterségére. laboreriát.
Radoe.
4
ev
A cserz
303
VI.
Kútfk
Jajcza ostromához.
Jani Pannonii Elegiarum Liber
I'annoniai János (Csezmiczei Já-
I.
nos pécsi püspök 1459 jainak Elégia VIII.
33.
VIII.
An-
tonius Constantius talján verselnek.
Nec tamen accepta vesanus clade
Mégse marad veresége után
Danubium
collecto
rursus,
milite,
Szégyen
vesztes
a
et
ingenti caedc repulsus
ego
turpe ratus
tantummodo
S nagy veszedelme után újra [gyózve
commoditate
oblata
S hagyni az alkalmat, bár a sze-
|
Mysorum
et antc
[mezejére
Gyász
kíséri
nyomom,
om-
Mysia kincsei prédánk, minden
[nia hite fcrro,
Mulciber
igne
torbus Halis,
ausquam am-
Zord Mars fegyveritl,
arcú
conto vincere
et
Am
ádáz népe sehol,
Halis
íjjal,
láncsával
gyzni
pratis ctiam
nunc herba
[viadalra
Féken fordítva
fera
mihtiam
praepediebat
Majd, mivel
ulterius
piacúit
tcntare
[secundam,
i;nk
teli..'
egyre
virultak
mezk S
nem
gátolhattak
[hyems,
Fortunám
:
[hazatért.
[virebat,
Nec
lo-
lanJ keresénk módot kívánt
pugnae,
[domos.
Sed quoniam
tanult [vag.
Postquam nulla datur quaesitae coVertimus ad patrias frena retoita
r.
[büszke torok had,
[doctoa eques.
pia
Mulciber
[üszkeitl.
[pla potentia Turci,
Nusquam
szél-
eire pusztul
[capit.
Nusquam
:
Felelem 40.
l'avor.
spoliantur opes, trux
Gradivus
;
Szorgost átkelek én vígan elleneim
[in agros,
comes a tergo Luctus,
azt,
rencse kinál
Continuo hostiles transcendo laetus
le-
el.
ényim
[mi az
[frui
It
fut
Végtire röstellvén csak védeni
[nostra tueri,
Nec rerum
átal- 35.
újra,
[veti
[abit
Hic
megint.
Dunán
Összeszedett népét a
.'53.
:
liarczra
felt
[hevíti
[transit,
Rursus
beké-
[ben, a balga
[pudor.
45.
1
tonio Constantio poetae Italo
Sed stimulat victum bella novare
40.
472 .Mag-
alagja.
|quiescit,
35.
1
Mátyás, magyarok királya,
Rex Hungarorum, An-
Mattliias
—
könyve.
I.
mc
füveli
hadviselést
a
[fagyok.
Item
:
megkísérteni újra sze-
[rencsém
;
4~>.
304
50.
Nec
deesse
tani pracsenti tani cito
Látva
velem van az Úr, bizva
:
Pars fit
Illyrici.
quam nunc
vocat
sed argenti munere dives
Dura,
Illyr
virides, spatioso margine,
illic
[ma nemzete nyelvén.
[ezüst; Arrafelé nincs
messze határú zöld
[campi,
Nec
sata,
quae multo foenore red[dat ager
55.
Sed
summis imposita
b uzsorát a [föld
Ott csupa
khegység,
alta
S rakva magas várak ormai leg[tetein.
[ingis.
Hanc tunc
munimine
invicto tutam
Ezt
az
egész
vix exeindi fulmine posse [putes,
Caperat
ille
ferox hac ipsa aestute
[védte vidéket
—
(Nem fognának azon [a menny
Principis et miseri deruserat ense
[szív császár, S
vert
fejedelme
feror, et regni confestim
sede
pallosa 60.
fejét
[porba üté.
[caput,
Huc
—
véled kövei),
Ezt leigázta az elmúlt nyáron a vad
[tyrannus, 60.
ersség
bevehetlen
[terram,
Quam
;
eget 55.
sziklái
[fenyegetnek,
coelo,
[tia
Castella et
[legelség,
Gabnavetés, mellyel
;
montes, sed saxa minan-
rigidi
50.
Sivár kérge alatt rejtve a gazdag
[humus.
Non
:
;
az a föld, mely Boszna
volt
Bosnam,
[incola
ü
[velem marad
[Deo.
Most ezen ország fvárossát fog[lalom én
[potitus,
el
Cetera partitis viribus aggredior.
S osztván szét hadaim, szállom
modo
Vár függ fönt az imént hódolt város
[egyéb helyeit. Art
impendens
erat
captae
[moenibus urbis, Praesidio
et
positu non adeunda
[falain túl,
rség
s jó fekvés állta el
65.
Admoveo
illius
tormenta
tonantia
Dörg ágyúim
elkezdik hát zúzni a 65. [bástyát,
[muris,
Sed tamen obsassos machina nulla
Csakhogy a
véd
[movet.
Quid
nunc
tibi
memorem,
[saepe e turribus
Jactarunt
crebras
tela
quam
[nives
Quidve
loguar,
quoties
ausi
Hand
párra excubiis
damna de-
[dere meis
Non
illos
validi
magas tornyokból sokszor [az
úgy
eregette,
Mintha szakadna a hó, nagy sza[porán nyilait Hej, hányszor ki-ki mert ránk ron-
[rumpere noctu, 70.
a
?
pro-
had megveti [gépeimet.
Ránk
altis.
imitata
[tani
Virrasztóimnak
éjnek ivadján,
károkat
Sem zúgó viharában szörny
triste
[gelu.
!
északi
[szélnek,
[hiatus,
Nec dómat hiberus sidere
okozva
[srn
?
stridens aquilonis
ahhoz
[utam.
[loci.
El
nem csüggedt
az
téli
hideg
[szigorán.
70.
305
Continuus
doneclabor
szünetlen fáradság és vizbeli
penuria
ct
[inség
[lymphae Infrcgit
tandem
Jura
pectora
állóknak
>StrOOIOt
i
[szivüket.
[virum. fö.
Venerat alma dies, paperit qua Virgo
nap,
a
az
Jött
optatae
geminato gaudie
laeti
Innepjét
dogan Ac
sessis
nasci
is.
bol-
üljük,
S megváltás szinten várbelieknek
visa
altéra
est
ion a
követ
örömnek
kettes
így
Szz,
a'
fell, ím, [várt
[adest.
Krgo agitnus
meg
megadása
S vár
dcditirms
megváltásunk 75.
kin
[szülte
[salutem,
Nuntius
vas
I
nap.
[e
|salus.
Fordította
M
:
Laonicus Chálcocondylas L470 körül: Historiarum de
Turcorum
origine atque rebus gestis interitu
libri
X. (1298—1463).
1556.
Basilcae
rádtól.
Beható ismertetését Literatur.
1.
K.
München, 1897. 302.
összeállítása
l<»
Krumbacber Geschichte Jer byzantinischen
Mahomed
hódításáról
—
többi
krónikással,
aránytalanul
röviden
a
históriaírás
i
mikor stb.l
a/,
ers
vezérl darabjai köze. Nagyon
egyes országokat
ó-kori
is
hogy
baja.
illeti.
alkalmazzák az újahhkori
Mysia névvel
jelöli,
lük Thracia és Mysia terjed.
használni.
9
a
szinte
Ulyrekrl,
részeit.
nem
is
Mo
igaz.
an,
a lib.
kell
Tribal
korabéli történetírók,
a
Úgymond P,
".
ma
mit az
.A
ki
Sj
Rasciának
értelm,
nevezik úgy. Az
111..
Dacia, IlrVriu
l'riballia,
I'z
Sclavinia oly tag
okát nyeh
Felhozza Plinius
kerget
unalmasok azok az
Moesiaról,
(Moesia,
alakulatokra.
mellett
téved, mert
lessel
neiv
Bölcsen szólott errl Mátyás király
elnevezéseket
területi
zavarokra adhat okot,
kell
tve a I
józan eszevei, hogy rosszul cselekszenek az
Baiká
k:
ó-klasszikus herodotszr elnevezések
melyekkel
A
terjed.
mint a byzanti történetírók álta-
hogy helyivel közzel eladásában, de azért munkája
míg magra találunk. Az
a
végez,
A
Boszniáról, illetleg
tagadhatatlan,
pártatlan az
teni.
—
terjed.
1463-ig
mely
bukásáig
Bosznia
szól,
1298
s
az a rcszc.
részében lefolyt eseményekkel
lában
zik
U. Laonikos Chalkondylaa történeti
kk.
s
van beosztva
kötetre
hódítás történetírója. Munkájának
éjszaki
Graecorum Kon-
imperii
et
fordítása Clauser
Latin
új
hogy elnevet
Ulyrekrl mond.
n
306
az éppen oly általános elnevezés,
magyaroknál Nándor
álba,
gyökszó. Pannoniát
felhozza.
is
mint
Sclavinia.
Taurum a
a szlávoknál és olaszoknál
Nem
helyes a régi ó-kori szó, mert a régi
határok változtak, alig van oly terület, mely a régitl
Pedig Mátyás humanista zásában,
bizonyítja
volt,
mennyi igazság
s
a renaissance
legendák sorozata.
(Galeotti
XXVI. Schwandtner
I.
p.
M.
:
555.
II.
fiatalabb
Belgrád, fejér a
nem
különbözik."
foglaltatik az
tiltako-
klasszikuskodó elnevezéseibl alakult
De
dictis et factis
Mattsiae
regis
cap.
1.)
(1463.) Lib. X. Pag. 168
autem
Aestate (se.
Turcorum
hoc
ea,
quae sequebatur, Illyricorum
rex) Illyricos et
hominum antiquum
est
bello lacessebat
regem. 1
magnam
spectantem incolens plerunque ad
claritatem acces-
—
—
Vulgo nunc Bosni vocantur. Adversus horum regem arma capiebat Mechmetes, quia tribiitum amplius ferre rectisabat} sisse perhibetur.
Pag. 169.
Genus
regionem versus Ionicum
et
———————— Nam
regius praeco ad
primum mora omni
hunc accesserat, iubens ut quamtributum
posita,
Illyricorum rex colligens tributum,
myriades
idque
staterum,
in
Januas
inferret.
quod continebat quinque
praeconi
ostendens,
dicebat
Tributum quidem collectum et paratum in promptu Nec tamen mihi cordi est mittere regi tantas opes et planissime his privare.
me commitam
bello
Praeterea
ea
si
Verum
felicius,
necessitas
si
si
me
est.
me
bellum ab rege impenderit,
tanta pecuniae affuerit vis.
apprehenderit,
mihi
ut
in
migrandum regionem, fretus istis opibus, vitám commodius exigere potero. Regius audiens istos sermones, respondisse fertur in hunc modum Et quidem pulchrum et honestum erat opes istas in tuo dominio permanere, si non interim foederum religionem impie transgrediendo temerares sin cupidine harum opum ductus, foedera violare aliam
sit
:
:
institeris,
et
inde
tibi
nescio
quam
felicitatem
vereor profecto ut contrarium eveniat.
fueris,
1
Boszniát
érti.
Azt,
hogy
L. a régi illyreket
auctore
most bosnyákoknak
nevezi a XVII. század „illyristái" valónak vették. s
pollicitus
Nam
Eddig tény, a többi már csak czifrázatos legenda.
deo possidere
neutiquam makim duxero.
istas opes,
terea iisdem opibus auctore deo exui, longe
quam
potius,
contumeliis
praesidio eas acquisieris.
ct Ilis
iniuriis dictis,
J I
optimum
rae-
iudico
eum, cuius
affiicere
praeco ad regem rever-
exponensquc quae acceperit ab Ulyricorum rege, regem commovit, ut contra ambos (se. etiam contra regem Sandalem) 1 bellum susciperet. Nam eodem tempore etiam ei titur;
bellum
fit
Verum
isto
emu
Daciae principe,
demum anno cum
Adríanopolim forent in
animo agitans
(Kex
militiam
in
:l
Tryballos
primo vére
colleeti,
Sandalis regionem
et in
profectus, traiecit
Ulyricos dirimit.
et
impetum
Illyrisso,
in
Európa
Asia
et
Ulyricos movit,
in
* irruere.
———
Dorobicam fluvium, qui
Progressus deinde, venit ad
— — —— — ———
lllyrissum fluvium navigabilem
Transito
— — — — — — —
exercitus ab
regionem hostilem dedit;
aggressus Dobobicam' urbem, eam omni machinatum genere oppugnabat. l'rbs haec est sita in excelso monte. Quapropter natura
loci
munitissima perhibetur
At rex expediens
bombardas et mortaria, non cessabat terrorem iniecere danis et tandem rbe potitUS est. Partém hominum, indeptus
ibidem
in
erat,
ea
rbe
reliquit;
oppiqi;
parte donavit
Tureorum optimates tertiam partém Byzantium transtulit. Mechumetem iussit deligere Europae exercitus robur, atque festinare citato agmine in eum locum, in quo acceperat regem ülyriorum morari, antequam regiam si h subjiceret, ;
i
qui
iussa
impigre
flumen
6
1
adhibita,
est.
Herczegovina.
Dvrobika
—
Dríoa.
Bobo\ ibovac
tud, de
celerítate
Vukcsics István Sst. Ssáva bercz<
orbia, 4
summa
Veniens Gaitiam, 1 accepit regem traiecto flumine, in Clitiam 8 urbem. [s igitur nihil
transgressus
protieisci,
3
capessens
;i
mii
i
6
Boszna
7
Jaj
'
k'ljues.
jól
és
annak
erdített
lakosságról
Verbáss.
>;,
aj
nem
tartozhat
idején.
L.
árulásról
nem
Bobovac ostromához.
>'
31 18
remittens de cursu, transivit fluvium
divisum cognovit
;
sublatis ignis
Quo
ubi per venit, tirbs
in
ditionem regis
captam a
Nam
venit.
fáma
ubi
increbuit,
pro
apud regem
territae,
illico
Dobobicam
in
diversum
abri-
sedulo contendebat ut prior
se
deditionem facérét, sperans se gratiam
Illyvici.
quae urbium totius regni longe erat
rege,
quilibet
et
alveos
die secundo.
conditionibus seu pactionibus
illico
munitissima, reliquae urbes piebantur,
in trés
Gaitiam contendii regni sédem
Rex
esse
qua eum
*
hoc superato Clitiam venit
hunc
in
initurum.
modum non parvam
Gaitiae cives
eum appro-
obviam miseOrabant autem regem, ut more republicam admini-
pinquasset rex, contimio primores civitates
sua
nint, dedentes sese et
ipsis permitteret patrio
regi. solito
et
Rex preces eorum non aversatus est. Verum continuo, quod petiverant, praestitit? Deinde etiam arcem in deditionem accepit, quam praesidio imposito suorum firmavit. dehinc quosdam delegit, quos Elegit sibi optimatum filios donavit (iis qui secum erant. Ubi primum ea urbs in domínium concessit regis, negotium dátum est Machumeti Jaiiuarum duci, ut accepto Europaeo exercitu, summa celeritate
strare.
Pag.
171.
;
pergeret adversus Illyriorum regem.'
morari
in
rbe, quae
ea
Nam
audierat
distabat a Gaitia itinere
eum
maximé
quinque dierum, expectantem quonam res Illyriorum essent erat Clitia.
Etiam
tertium ibidem
Hic
meti.
spem omnem
eum
A Szana
nomen in
urbis
quae regem tenebat, nomen
fratris eius filium
agentem annum decimum
rege conversari nuntiatum erat Machu-
assumens,
flumen cuius
1
autem
Eius
evasutae.
iussus
ut est.
4
Is
erat,
fluvius
secundo
navium
eo sitam habebat rex Illyriorum.
fotyó, L.
eladása zavaros. Néhány
die
attigit
erat patiens et
Nam eum
részlet elmaradt, a
kétségtelen hiteles szóbeli tudósítást hibásan szerkesztette. V. ö. 19. jegyzet. 2
A Jajczáról elbb röviden elmondottakat most a szöveg alapján bvebben ismétli, ezt már nem vette észre, mikor munkáját átnézte. Meglehet,
hogy csak a fogalmazat maradt meg. 3
távolság
Zavaros itt
;
mondottak 4
részlet. Imétlés.
öt nap.
neki.
Szana.
Látszik,
Elbb
hogy
2 napi járóföld a jajeza
a krónikás
egyszeren
— kljucsi
leírja a
mit
magnae praesto
naves
nullae
quam
hello gereret.
Ut autem
cum
accessit mire festinando, et exercitus
vir
ad flumen Machumetes
non
cohortari
exercitum
abstitit
efficerent, capientes videlicet íllyriorum
autem loquutus
fac
id transiret,
duces, ut transgrederentur flumen, regique
pulcherrimum Sic
regem nunquo seeum
essent, putabat
eo audaciae progressurum, ut
lertur:
appareat
fortis
Viri Turci,
•
01
regem.
nuncquilibet vestrum
atque
flumen hoc trans
Neutiquam enim mihi dubium est, quin maxima et splendida munera moneant eum, quae ab rege accipiet, qui primus flumen superarit His dictis, regii milites maxímo conabantur
studio
cum
transgredi
Omares
traditnr, suis
flumen.
Turachani (lumen:
tum primus,
Ibi
Thessaliae
filius,
ut
prefectus,
paululum modo natantes flumen superarunt. Hos sequutus est, pari succesu usus et
reliquus
Hinc
irruit
ín
exercitus.
rex
Egressi
Ulyricorum
qui
flumine,
timens,
equitum adventu oppressus, •se
recepit,
incolumis
ut
ne
iUico
maximum
in
praesens
invasere
fugám
in
si
agi
verteretur,
periculum veniret,
diserimen
evaderet,
in
quandam eo loci sitam nomine Clitiam.' Verum .Machumetes cum exercitu superveuieus, eam urbem obsidiurbem
one
circumdedit.
Urbis
eius
situs
est
loco palustri et
in
circuitu
paludes visuntur longe lateque, quae urbem muni-
tam
additu
et
universus
difficilem
solaribus
praebent.
Eo tempore
exustus
radiis
exaruerat.
1".::-
ille
Caeterum
moti milites Machumetis, accedunt, eamque one circumveniunt. Arundinem, quae plurima ibi enata erat, exeindentes, comportabant in fossam, ut igne deinde iniec his
nihil
vei
vi
rent.
•
tandem etiam
3
Haec 1
Thukidydes trOViczai
kb.
Konstantin is
c/.
et
redige-
Ulyrii milites
v.
f.
ö.
éltél
y áUotl
volna v
az
ölfo
.'.:nc-
csak emlékezetbl
Truhelka
mítette
nincsenek tavak, ava|
ditionem
urbis
Uuszonbét, harminc/, évvel I
moggyujtáí
cives
in
után:
oyeinek részleteiben. De
események után
oppidanos
invitos
cementes
parari
izek.
í.
ai
m.
9.
1.
mendemonda késbb ir
kétségbe vonja,
ostromlottakat,
Nem
vitatjuk,
hogy
mert I
,
atán,
h<
Kljucs
körül
:
per absolutum azért lehetett Kljucs korul akkoriban sás hogy az ostromlók megij Itek, izonyit indult
aikudozá
.310
crederentque se non diu posse resistere viribus Turcorum,
Machumetum
ad
legatos
mittere decernunt, orantes, ut
in
petentes praeterea, ut regi veniam quoque semetipsum dediturus sit, si iurisiurandi qua intercedente, in spem erigatur, se religio interveniat nihil mali ab Turcis passurum. Machumetis Illyricii preces haud abnuit. Foedus est ictum, ius iurandum est dátum
deditionem acciperentur
:
daret, qui
:
quemadmodum
oraverant
urbem
esset rex,
in trés partes secrevit
suos
inter optimates et
eidem dono
est Clitiae
Pag.
172.
ibidem morari
distribuit
modum
"
2
fratris
qui
filio,
alteram
ad regem rex captus
Illyrici
haud dum impleverat
Uxor
decimuntertium.
iussit;
adduxit
tertiam
;
hunc
In
dedit.
una cum
annum
aetatis
Homines,
unam
:
Tandem cum rbe egressus qui in rbe erant, 1
Illyrii.
occupavit.
regis
iam ante se
contulerat Ragusium,
unde in hunc sermonem disgressus postquam regem Illyriorum Machumetes Michaelis
Nunc eo sum, filius
3
redire libet,
in
cum
ditionem accepit,
eo circumiens etiam caeteras
urbes regi Turcorum subiiciebat. Et quidem circa haec versabatur
Machumetes.
Omarem autem
iubebat
cum
pergere
urbes,
exercitu
caeterum
ipse
contra
caeteras
contendebat
regia
in
Turachanis filium Illyriorum
castra.
Rex
Turcorum discruciabatur animi, propter iuramentum Illyriorum regi praestitum ab Machumete. Graviter quoque Machumeti indignabatur, ut qui parum opportune huic regi salutis
spem,
iurisiurandi
interposita
Regem quidem
vinculis
Illyrium
peragrans Sandalis regionem. ipse,
partim
ver Machumetis
—
Pag. 173.
_
—
•j
s
dibus compeditos obduxit dimisit.
Regem
Illyricorum
Ezt már Bobovácnál Radivoj nagybátyja Mihaloglu.
j
ec
religione,
illigatum
Nam
Illyrios partim quidem Omaris marté perdomuit.
et
mu t0 j
p 0st
domum, simul mane cum in
állítja.
fiáról
obtulisset.
circumduxit,
van szó.
( rex )
hOS COmpC-
etiam exercitum castris
quiesceret
311
ct
abitum moliretur, accersivil
cum
quibus
litteras,
venit,
Tradunt
iusiurandum ab conspectum regis. Ut in
in
imperante
rege
manu
regis vocari, tenens
continebatur
dátum, prodibat regis
conspectum suum.
in
parum favore
se
intelligeret,
caput
eius
Machumete conspectum
praecisum
1
regem propinasse interficiendum Illyriorum regem Persae praeceptori suo. Sünt, qui referunt, coquum regium istum virum, nescio quod erimen in eum intendentem con-
Nam
e
Machumetis, dedit.
plurimum
dissideret
a
Michaelis, regis iussu Illyriorum
modum memóriáé
hunc
In
cum
is, lilii
sententia
regem
proditum
leto
disse
regem, occupato regno eius ab rege Turcorum.
Qlyr.
Imbroszi Kritobúlosz:
Akadémia
tört.
biz
Károly. Budapest.
által
1875.
II.
Méhemet
elete.
A M. Tud.
kiadott g
ord.
Az
g
eredeti g
Szabó kinyom-
példányai nincsenek forgalomban.
tatott
Azt a keveset, a mit Kritobúloszról, Imbrosx szigete archonj tudni lehet. Szabó Károly fordítása elszavában Dethier Antal, a M. Tud. Akadémia küls tagja.
munkájáról
i
rárgyunkal
illetleg
két
helyen SZÓI tüzetesebben. Munkája
könyvének 95 105. S-a elmondja a szultánnak a nemzete cs királya ellen vívott 1463. hai
.bi
Földrajzi tekintetben helytelenek az informáe.
Üta-
jj
bvelked,
lágban
mást
kihüvelyezhetünk a
ellen
figyelmesen
b«
cn
.
s
a
magyar
védelme
király
használva, egyel és
Diz0n;
azért indított hadjáratot, mert k.ralya
rozottan a szultánnak ad..t
mindazonáltal
IV.
bosnyákok)
u]tan
nem alá
hódolt be hatáhelyezkedett,
az
pedig megtagadta. ló.
§.
Dalmáczia és
a
bosztrok
földje ellen,
röviddel ezeltt a császár foglalt el magának, telén a pannonok és a dákok királya is
melyet
a szóbanl
vezete hadat,
Beszélik,
nem
volt
fetvára
értelmezi L.
el
tehát
L.
is
szüksége,
csak
még mondanak „,. m.
["ruhelka
,.
sestánokból kelt ez
a
tartja.
A
szultánnak
Szerintünk
legenda
tcvcsen
312
—
—
meghódítsa s a területén lév fleg azonban Jajczát, kizve belle a t. i. valamennyi császártól visszahagyott várrséget azt között a legjelentékenyebb ersségnek tartotta, de azon a véleményen is volt, hogy ha a tartomány, valamint a terümódját
ha
ejtheti
bevegye,
várakat
;
letén
lév várak
a
birtokában
császár
országára és uralmára
egyenes romlásukat
ban s gának kell közelében
vannak, ez saját hord magá-
veszélyeket
rendkívüli jelenti
;
a tartomány
t.
i.
orszá-
s a pannonok földjével mindenképpen tszomszédságában fekszik és alkalmas arra, hogy területérl támadó hadjáratot intézzenek. 16. §. Tehát a kell hadervel és készültséggel rátört a tartományra. S els dolga volt a császártól a várak nagyobb részét pártjára hódítani e gyik részöket ugyanis ;
rábeszéléssel és szép
szavakkal
igázott
Hogy
le.
Jajcza
meg, másrészöket
nyerte
st
megfélemlítette és fenyegette,
elé ért,
némelyeket fegyverrel ezt
is
küzdelem nélkül
is
lázongtak, egymást öldösték, a benne lévk t. majd önszántukból pártjára szegdtek. 17. §. S miután néhány napot ott töltött s abba és elfoglalja
i.
;
a többi várakba
ers rségeket, pánczélos
fiakat, fegyvert és minél több eleséget
és harczias férvisszatére
szállított,
hazájába.
a
császár
második meg indulása a
paiónok és bosztrok ellen.
1
8.
§.
S a császár, a mint ezt megtudta, nehezen tn, hogy nagy had-
szívelvén a dolgot, azonnal készületet
ervel nemcsak a bosztrok és az elpártolt várak ellen ,, ,, ,„ táborozzék, hanem magába Magyarországba is beüssön.
........
,
Azért
is
gyjtvén,
minél nagyobb sereget, lovasságot és gyalogságot
sok fegyvert,
és
szedvén össze,
s télen
által
khajító
ágyút és pattantvút
minden
szükségessel
jól
föl-
szerelvén magát, tavaszra kelve tüstént ellenök vonul. 19.
§.
S megindulván Drinápolyból egész
lovas és
gyalog seregével s vivén magával az ágyúkat és tömérdek vasat és rezet, a bosztrok országába
megy
és
vén arra határozá magát, hogy elsben Jajcza s
itt
tegyen
erejével
várak
kísérletet,
kézre
ellen.
vajon
kerítheti-é,
s
egyezséggel
azután
oda érkez-
ellen
menjen,
vagy fegyver
induljon
a
többi
20.
Tehát
§.
nyomulván
alája
meg magokat
esküt véve adják
elször a
ket,
vehette rá
benne
táborával
körülkerítvén
S miután nem földúlá és mindent hányatván
ágyúkat
az
s
felállítván,
S a kfalat néhány nap
vívni kezdé.
lévkkel, hogy
és a várat.
kornyéket
azután pedig a vár eltt árkot
felégete,
tábort Jaj«a
vár alatt
és a
elször szóba ereszkedik a
ütvén,
és azt varat
a
alut:
ukkal
.
ledönté és leroml 21.
Mikor aztán azt
?;.
zúzta, elkészületeket
hogy elegend módon
tartotta,
hogy
tett,
e.^ész
;
hadi
e-
seregével
erejével ostromot intézzen a várfal ellen
annak
rendje
módja szerint rendezte tehát s fegyverbe állította a sereget, minden oldalról ostromot intézett, a falnak megrongált részéhez
maga
pedig
parittyavetkkel
a
nagy
allah-zva,
riadót
haliák,
ernek 22.
maguk
rohanással
A
>
buzgósággal
és
;
részt,
e
ki
bátran
s
sr
két részrl,
káromlás és nem bizonyultak
lalni,
a
meglév
kísérletet
meg
a
pannonokon
pannonoktol
Elég ideig
tartott
felöl
részen
t.
i.
ezeket
niket
>
és
megóvni leg
elrehatolva
fülkúsztak a vár!
visszaszoríttatva
nem kevesen küzdve majd 23.
s
i
váró
javaikat, ertem gyermekeiket,
vettek a
ki,
ti.
mindkét
egyik
a/,
irítani
\
nagy
harcz és
öldöklés;
kis
fejtenek
lármával
éktelen
sebb holmijaikat. S hol a nehezfegvver. etuek
ert
tettek.
zagyva kiáltozás mind-
katonák:
erejevei behatolni akartak a
a másik részen
futólépésben
ellenállást
folytatott
tolulás és
vitézeknek
ernek
s
fele
erben
jó
bsz, közelrl
s
tel:..
felkúszni.
pannonok azonban
felette
kiáltozással
fejldik
erejével
§.
is
sei
nyilasokkal,
hatalmasan és félelmetesen
iparkodtak a falnak döngetett része rajta
a
s
fegyverzetekkel,
fleg ágyúgépmesterekkel. Nyomban
s
hogy a katonák
táborkarával
fel
állott
nehéz
azaz
színe-javával,
ervel
távolíttattak
el,
elesve Ott leltek halálukat* e-,
mivel mindkét
fel
dics
gesen harczolt; végül alaposan felülkerekedtek a pannonok.
A szorongatott nehézfegyverzetek meg amennyiben ott sok elkel és A császár pedig látva, hogy így kar e^ik vallottak,
fölötte vité
nagy
kart
férfiú esett el.
vitézeibe'
m.i-..-
314
odavesznek,
nehezen
fölötte
visszavonulót fúvatott
magukat
tartsák
kívül
területén
dolgot,
adott,
—
;
míg végül hogy a nyilak következleg vissza-
a
állotta
parancsot
s
vonultak.
Néhány nappal azonban a történtek után, mivolt, majd meg fegyverbe s kell
24. §.
után seregét pihentette hadi rendbe ellen
elre hirdetve versenydíjakat,
s
;
újra heves ostromot intézett a
állította,
ki
s
is
város
tzve azoka
szép számmal és kiváló értékben, kilátásba helyezve végre
nem
kik elsk hogy mindenbl, ami csak a városban található, zsákmányolhatnak és harácsolhatnak, maga állott serege élére, hogy vezesse. 25. §. S a katonák hatalmasan allah'zva nyomban mint valami madársereg nagy robajjal és futó lépésben,
kevés elléptetést
kegyét azok részére,
s
lesznek a várfalon, azonfelül pedig,
nem
is
—
hadi sorokban,
s
mindennem
rend és számító
terv nélkül hatolnak a falig s erre felkúszni próbálnak vala
vannak, kik hágcsókat illesztenek,
olyanok,
mások másvalami
lehetséges
köteleket
kik
míg ismét
vetnek, mások, kik czövekeket vernek a falba,
módon iparkodnak
a császár jelenléte, hogy
bejutni
szemléié
a
hozzájárult
t.
ténteket, s
mindegyiknek támadását és igyekezetét, ereje
i.
tör-
megfeszítését, vitézségét és fegyelmezettségét, s mivel igen
nagy jutalmakra
úgy
számítottak,
is
nem csekélyekben maga kívánt elsnek
következtében
mindenik gyilkolni
a
pannont
§.
Viszont
s a falra
és
vélek,
leend
hogy ennek
osztályrészök
felmászni
a
st
;
várfalon,
várfokra a hadi zászlót
kitzni. 26.
azonban a
jesen s azzal a bátorsággal, mely
kedvvel és serénységgel
szegülének
s
ezeket
éktelen
vitézül
és
pannonok tlük csak
felette
ertel-
kitellett,
harczi
kiáltozások
között
ellent
keményen
valami hatalmas és hajmereszt küzdelem falharcz,
mint
senki
menni, nevezetesen
sem
ott,
látott
vagy
keletkezik
hallott
hol a falat törték
fogadták
;
;
itt,
s
s
valaha végbe-
a harcztól
t.
i.
magukat dühöknek és szenveközelségben sem ösmerve faj-
ittasodottan s testtel-lélekkel
délyüknek általengedve
s
rokonaikat, egymást mészárolták és irgalom nélkül levágták,
lövöldöztek, meglövettek, sebesítettek, megsebesültek, öltek.
káromkodtak, nem
öldöstettek, kiáltoztak, szitkokat szórtak,
csak
véve észre teljesen a történket,
már
a
történteket,
akar csak az rjöngök. 27.
Viadalban elesett tehát sok és jeles vitéz, neve-
§.
zetesen a néhézfegyverzetek ból,
nem
kik
kíméltek
maga
hogy
hatott,
császári
a
s
enmagukat,
eltt
ket
látja
küzdök sorai között viaskodott ö
k
denütt alaposan felülkerekedtek; felülrl
Iáztak, tettek
ki
lövöldöztek,
valamennyiek
;
nok minDe a magasabb helyrl küzdelmet
ádáz
kitn meg
i.
hiszen a
császár:
a
igen
és
t.
is.
táborkar
kiknek
s
fej-
harczért
s
a
legjavából válogatott katona volt.
28
§.
Látva már most a császár, hogy vitézei
még semmin ponton sem
hullanak, a dolog pedig
elre, úgy, hogy ostromból
vonulót
fúvatott
a
huzamos
seregnek
s
megszállással, nyilak
a
halad
haddal
erszakkal,
kifolyólag
és fegyverrel elfoglalni a várost a lehetet: csakis kiéheztetessel es
-
—
vis
kívül
területe;!
húzódott. 29.
vissza,
Táborába vonulva tehát vissza a császár, hogy elegend számú hadert hagyjon
§.
készületeket
tett,
ez a várost ostromolja,
hogj
résen legyen, ne-
es
hogy a benne lévkbl valamit kihordjanak, vagy kívülrl valamit bevigyenek; maga pedig azon volt, hogy a hátra-
lev
sereggel a tartomány többi részéhe. az elpártolt varo-
sok ellen topjon, majd 30.
£.
királya oly
Ekkor
meg
népes sereget
mehet harezba. Amaz
t.
a
pannonok
földjére.
hogy a pannonok gyjtött, amelyen ellene már nem nyomban, hogy hírét vette a
hír jött,
mely
jelente,
i.
árnak a bosztrok földjére tortént betörésének varosa ostromlásának, nagy sereget gyjtött
miután mindanny iával, kiket gyjtött latokal
végeztetett, kivonult e
volt.
dát,
—
vagy
kétfelé OSZtva
az ostromlására, a gyöngébb
sereget, felet
a.'
J
kell elgyakor-
ellen,
menyben, hogy így vagy felszabadítja a alól, amennyiben maga ellen fordítja
s
zászlói aki, s
abban
vár
a
sí
irt
es ha-
ütközet czeljára es
veendi igénybe
abból a
316
hogy a császárral megütközzék
czélból,
ha így
úgyde,
;
vélekedett, csalatkozott.
32.
falai
§.
A
császár
t.
hogy Jajcza eltt
tehát,
lovas-
értesült,
miután
s
következleg Mah-
;
bocsátott
rendelkezésére
gyalogsereget
és
a
saját
elegend számú
táborkarának
csekély részét, ellene küldte a pannonok királyának
nem
tartotta
32.
§.
maga
czélszernek, hogy
Mahmud
sággal fölkerekedett
is
nem
;
mert
vele megütközzék.
tehát a sereg vezérletét átvéve, hamars eléggé
;
maga
belátta
maradnia, azt ostromolnia, és
semmi áron sem elvonulnia
alól
mudot,
errl
i.
kell
ségnek e helyzetben tábori
közelségébe jutva az
üt.
Elterült
pedig
ellen-
a két tábor
úgy hogy egymást láták s elválasztotta ket középen egymástól az Erygon folyó, melyet a lakosság nyelvén most Bryn-nek neveznek itt, a folyó túlsó partján ütötte fel t. i. táborát közt legfeljebb valami 25 stadiumnyi
távolság,
;
;
a pannonok 33. §
királya.
Mahmud már most
átkel a
folyón
s
megüt-
közni szándékozott a pannonokkal, de a császár küldönczei
t
útján
ebben
megakadályozta,
tudatván
vele,
hogy a
dolog jelen állásában mi szükség sem forog fenn átkelni a
hanem elég helyben vesztegelve figyelemmel kísérni az ellenség oldalán végbemenendket. Mahmud tehát nyugodtan helyén maradt, miközben figyelmesen szemlélte, folyón,
hogy az
ellenségnél
34.
§.
mi
történik.
A pannonok
vezére azonban,
midn
észrevette,
hogy a császár a várost ostromolja, s falai alól semmi áron sem vonul el, Mahmud meg felette népes seregével t szemmel tartja, végleg lemondván arról, hogy nyíltan
—
segítségére lehessen a városnak, titokban követeket küldött
benlakóknak, hogy ellentállniok kell és semmi áron meg nem adni magukat, mert a császárnak újra bekövetkezend elvonulása közel jöv kérdése, s maga mitsem fog elmulasztani, hogy adandó alkalommal s kényszer szükség nyomása alatt telhetleg segítségökre s értésére adta a
ott leend t. i. valahol közelökben. Maga viszont a tábort fölgyújtva, éjnek idején sátorfáját fölszedve, sere-
lehessen
;
gével eltakarodott.
üldözbe véve
a folyón és serényen
ket,
érte
hadseregnek
hadsereg másik részét rájuk törve, ezt
zbe
nem
el
meg
is,
utói-
csekély
málhavonat fedezetére
a
s
kényszerítve
futásra
nem
mely
átkelt
majd
szorította,
a seregháttal összeütközék,
s
részét teve a gált; s
sietve
Maliimul, mihelyt ezt észrevette,
:
;
érék
a királyt
ezek
:
szol-
egészen, n
vette,
tehát váratlanul
ijedelembe ejtek, mire
is
hatalmas futás, s mind a hogy voltak egyben szabály-
lön
talanul
minden rend és
s
36.
Malimud ellenben nyomukban
§.
ket
leöldöste
könyörtelenül, üldözte
véghez
vive köztük
szárlást
nélkül menekülének.
terv
I
mé-
sokakat
és
vala,
sok.
elevenen
foglyul
ejtve visszatért és megjött császárjához, hozván magával azoknak egész hadi málháját, azaz szekereket, fegyvereket, lovakat s magukat a málhavontatókat Meghalt ekkor az
ellenségbl igen
sok
mivel kevesebb,
mint
Byzanczba 37
dn
vitetett
Maga
§.
es
vívással
s
kétszázan,
nem sok
városnak
bontott
tábort
fordula,
rövid
s
seregével
id
alatt
s
azokat
a
módon
hogy
arról,
kivégeztette,
tzte.
keresztülrontva,
A
többi
st
látta,
gyermekeket tartomány
en
ellen
regei
ejtve es serege
tett.
nket
es
legnagyobb
részben a pannonokén
sákmányl
tömérdek
a
elfog-
hátralev várak
rakott,míg voltak, melyeket a földdel egyenlvé
katonákat
mi-
ott,
megkísértett
magának meghódoltatva,
némelyekbe, amelyeknél éppen jónak
rabszíjra
a
vesztegelt
ideig
sokféle
támadásával mire sem ment; lemondva lalja,
vala-
alig
késbb
kiket
egy szálfg kivégeztetett.
pedig a
fogságba
kerültek
elve
s
hol a
ellenben
részén
is
is.
közt
azt
fel'
tartomány számára helytartót hagyva vissza, nyár végével
már visszatér vala Konstantinápolyba s feloszlatja K a mi a császárra vonatkozólag történt.
Másik 1;")— 17.
Mohammed alja.
részlete
Mátyás
^
Kritobúlosz
király
munkájának
gyzedelmes
szultán bosszuló hadjáratát és Jajczának
Az el
pártatlan.
V.
.1/.
hadmenetét
írja
le.
sere
könyvi A
sikertelen osl
1
318
A 30—38. Azonban
§
Mátyás
e két hadjárat
1464.
király
kudarczát
zvorniki
tárgyalja.
az 1464 aug. 22-ig tartott ostromot meglehets
:
zavarosan fzi össze. A közlést mindkét részlet nemcsak a teljesség szempontjából érdemli meg, hanem tényleg kiegészíti a források idevágó részeit.
A
Tudósítás a bosztrok
könyv
IV.
részleteit
Vári
dr.
Rezs
barátunk
Szabó Károly munkája után nyomattuk
V. könyvét
95.
§.
S a császár ezen
készüldik
télen
az
fordítása,
le.
vala,
hogy
folyón bell tavaszszal hadjáratot indítson a Száva (Szaosz) x '
nemzetérl s hogyan tábo- lakó paiónok ellen, kiket •>
rozott a csa-
k
szar ellenük.
hívnak.
.
Nagy OJ
•*
dalmatáknak
az újabbak bosztrok-
s
nemzet népes r
és
jedelmes és igen sok legelje
s jó
ez,
birodalma
ter-
termföldje van, melyet
roppant rengetegek, járhatatlan hegyek és bérezek s zordon meredek helyek oltalmaznak; s az országnak ers várai, és gazdag s hatalmas
nehezen bevehet
ersített
fejedelmei vannak.
S mindig barátságban
városai
élnek a paiónok (magyarok) királyával és
vannak
hogy ha
vele,
kölcsönösen
szövetségben
és
ers szerzdésben
megtámadja ket, egymást
valaki
segítik.
Mind ebbe bizakodva, sem a császárral soha szerzdésre lépni, sem mint többi szomszédaik, az illürek és triballok, neki évi adót fizetni, sem tle függni teljeshanem, jóllehet a császár többször séggel nem akarnának is felszólította ket, hogy egyezkedjenek vele, visszautasíták 96.
§.
:
és
nem fogadák 97.
és
az
el
egyezséget
Miért
§.
országukat
is
tömérdek
s
hanem a
mellett
férfiút,
nt, gyer-
De
hurczolva pusztítja vala.
azok a legkevésbbé sem állának
melll,
urai,
a császár gyakran küldött rajok hadat
benyargalva
meket és barmot zsákmányul azért
mert a magok
;
teljesen függetlenek akartak maradni.
szabadok és
maradnak
el
elbbi szándékuk a
vala,
egyszer
mit
azonban a magok veszedelmére. a császár tehát ezért haragudva indíta ellenök ..... _, .... .,, c S miután jol fölkészült es sok fegyvert, min-
elhatároztak,
a
császár
megindulása a bosztrok eiien.
93.
§.
„.,
,
,
hadjáratot.
denféle
ágyút
és
,
.
tömérdek lovas és gyalog hadat összenagy sereggel és had-
vont, tavasz nyiltával ellenök vonul
ervel. a bosztrok földjcnek beszáguldozása,
99
§
Megindulván
tehát összes lovag- és gyalog,
hadával
Drinápolyból
és
mindig sietve
.
„
nyomulvan elre,
csakhamar átvonul és a bosztrok határához egy kissé táborba száll. S azután ersen
birodalmán érkezvén,
ott
megrohanja csapva
bevéve
várakat
mányt szedve
nap
a mi
mindent,
s
gyanánt
villám
is
helyezve, zsák-
megh
útjába esett,
ellent állott volna.
S miután az ország legnagyobb részét néhány a
$.
es a mint mondani, sok varat es
beszaguldozta,
alatt
rseget
némelyekbe
s
a nélkül, hogy valaki 100.
országukat,
benyargalja
és
mindent tzzel, vassal rombolva és pusztítva, a
rá,
rohammal
várost, részint
es fegyver erejével, részint
101.
nyelvén
Jajczának
ers
igen
hívnak,
melyet
hely,
azt egészen
s
városbelieknek ajanlatot tesz, hogy adjak
A
a várost.
i
innak
feje-
volt.
Ez egy
>.
w á nni
^kez^e <•
e
ség útján bevett, az alá a város alá érkezik, melybe
delmök menekült
ciá
mint azonban
nem
S a
körülveszi.
magokat
föl
•
boldogult, a várost minden-
fell körülezlöpölven es táborával körülkerítvén
kat fölállítván, vívja vala. S
a lakósok
néhány nap
alatt
s
a/,
az agyu-
ágyukkal
nagy részét ledönté és lerombolá, azután egész ervel megrohanni készül vala.
a
fal
102. le
van
S
?5.
rombolva,
s
103.
üldözik is
t
A
$.
104.
>:.
S
ez
megajándékozván, ott
nejeikkel,
tatlanul
fizessék azt jól
es
a
hogy megadják magokat mint
megsejtette,
ezt
rök azonban t foglyul ejtik s a
megöleté.
és a városi
i\
s
a
éjjel
városból es titkon megszökik.
a
tábori
azonnal
magokat
pedig,
utol érvén
s
nagy
meg, elvesznek, fejedelmök tudta
hódíttatnak
Fejedelmök alattomban kimegy
fal
attól
nélkül izennek a császárnak, Várost.
a
hogy a császár minden pillanatban tartván, hog\ ha erhatalommal
s
ersen támadandó, s fegyverrel
hogy
a városbeliek, látva,
a
A
fölismervén,
ei
császárhoz viszik,
városbeliek
pedig
ki
megadák
császárnak.
okét
átadja
nyájasan nekik
a
es
fogadja varost,
hogy
gazdflj
lakjanak
gyermekeikkel es minden vagyonukkal, bán-
minden
baj
nélkül,
csakhogy
Azután bemegy ma megszemléli. S azt igen ersnek
a
SZOkotl
évenkint.
s
birtokát és
meg-
*„"!,
320
rzését szükségesnek
nosnak Az
e 8 ész
Bosznia meghódítása és kevés híján
kitzött czéljára nézve nagyon hasz-
105.
Mert alkalmas fekvése van, szomszéd lévén
§.
a paionok országával, es elegend hadat befoghatván, annak
na gy ártalmára
háromszáz városa elfog- császár íaiása.
s
találá.
annak
Ezért
lehet.
elfoglalására,
törekszik i
különösen
vala
a
ehát elegend rséget helyez-
rhad parancsnokául egyik rokonát hagyván maga, seregét maga mellé véve, az ország többi részének fordula, s kevés hiján háromszáz várat elfoglal. Vezév £ n bele s az
ott,
közzül
reik
négyet fogságba
is
Egy Jancsár török
emlékiratai
Kiadta
krónikája.
ejt.
vagy Osztrovicai Konstantin Jan Los. Krakó 1912.
lengyelül
(Lengyel akadémia. Lengyel írók 63. A
török krónika szerzje
magát,
nevezi
sz.)
Konstantin, vagy a hogy 6
Michalovic
Konstantinoviö
Konstantin,
Michal
len lengyel
nyelv,
könyvtár 1588. ték,
sz.)
ú.
bardiezowy
n.
nem tnt
(Krakó.
1565-ben;
szolgált
volt.
Egyet-
Czartoryski-
egyszeren jancsárnak nevez-
a neve, s
ki
mert a szerz' jancsárként
kéziratából
Osztrovicából
fia
ember
(Ó-Szerbiából, Kossovotól délre) származott igaz rácz
szövege
krónika
a
megjelent cseh nyelven, úgy hogy azt tartották, a cseh szöveg az eredeti s
csak lefordították.
lengyel nyelvre
ellenkezt
mutatta
ki.
legelbb
Wien.) Lengyelül
Gat§zo\vski Varsóban.)
úgy hogy
(Rozprawy
kritikailag is
1828-ban
história, filologie
jelent
Azonközben több méltatása lehetvé
Ostrovice Istorye
iz
Glasnik srbskog
nem
Ujat
uéenog
I.
k.
(Kiadta
került
kézirata
le.
el,
(Myajla Konstantinovica
letopusi turski, spisani
drustva.
is
jobb
az
vált.
Beograd.
tartalmaz, mert a lengyel szöveggel
Magyar nyelven tör.
ili
1860
a literatury.
meg nyomtatásban.
és
Szerb nyelvre Safarik Jankó fordította Srbina
azonban
József
Jirecek
zoboru
oko godina 1490.
1865.
p.
25
— 188.
1.)
mindenben megegyez.
megjelent egy ismertetése:
Konstantin Mihály
krónikája a XV. Drakulics Páltól. Századok, 1876. 416.
1.
A krónika szerzje 1455-ben testvéreivel egyetemben török rabságba jutott, menten besorozták jancsárnak. 1463-ban Bosznia török kézre jutván Zvecuj várának parancsnokának tette
Mátyás király 1463. decz. lépett
után s
s
hogy
a
a szultán.
Midn
magyar szolgálatba
Mátyás király 1465-iki hadjárata magyar hódítás szünethez ért, Lengyelországba ment,
agitált a török ellen.
lelkesen
látta,
meg
16. elfoglalta Zvccaj várát,
haláláig ott tartózkodott.
321
Azonban
itt
sem váltak valóra reményei. 1496 —1501-ig
meg
irta
krónikáját rácz sajátosságokkal elegy lengyel nyelven.
Krónikája 48 fejezetre vallás-erkölcsi dl.
szokásai;
Mahommed
oszlik
— 24.
Klöszó.
:
— 1481-ig,
— 35.
—
fejezet
8.
— szerb
fejezet:
A törökök
:
14ól-ig
történet
Élményei;
hallomás után; 38
— 37.
.'ifi
— 48.
fejezet;
közig, és hadi szervezet, intelmek a keresztényekhez.
Jajczáról két fejezetben van szo
..Miután
a
császár
Bobowiec)
(lengy.
küldetett azzal
vonultunk.
felé
20,000
(t.
i.
Bot
Nagy
seb-
lovassal
elre
királyt
fogja
Tamás
hogy
valamelyik várában, mert az a hír
egy szolgája sem. Ez azonban
lap.
megszállotta
pasa
parancscsal,
a
-M ben 112.
a
:
(szultán)
várát, Jajcza
Machmet (Mohammed)
tiben
el
1
Török
fejezet:
szultán trónralépése); 25
Török történet 1451
fejezet:
Túrók
9
hogy már nincs a bosnyák király) már járta,
tudott a törökök közeledtérl s éjjel-nappal azon volt,
hogy mennél több embert gyjtsön maga köré. Ilyeténkép egy Kljucs nev várához ért s délben meg akart egy kissé
Ebben a
pihenni.
kök,
kiknek
pillanatban ertek a var közelébe a
sejtelmök
sem
a
v*blt
király
szolgaféle jött hozzájok a várból s elárulta a
király
Mahomet pasa azonnal körülfogta a várat másnap fogollyá lett a király. Egy imakönyvre
létét.
megesküdtek királyt esett,
neki,
Mohammed
jelent
hogy
A
Jajcza
eltt,
már
(korán)
a
Azután meghová a fogoly
hogj királyok foga
látván,
császár erre birtokába vette s
jelen-
s
életét kímélni fogják.
császár
is elho/tak. Emberei megadtak magokat.
királyt,
törö-
ottlétérl.
a
várat,
lefejeztette
a
egész országát elfoglalta.
A szultán visszatérése alkalmával engem (Konstantin Michalovicsot) ön jancsárral és
nem messze fekv
A
Zvecsaj
3<>
más
törökkel a Jaj
vára parancsnokának rendelt.
császár eltávozása után Mátyás király nagy hamarsággal,
még
a:-
ostrom
sz
folyamán Boszniába
ala
fogta,
nyákok, a kik
a
Kkkor azok
városban
S
jött s Jajczát
a
meg
Zvecsajt
töröknek behódolt bos-
a varban maradtak, elfoglaltak
egy tornyot a torok zászlóval együtt. A zászlót ledobtak
s
a törököket kivertek. Latvan ezt a magyarok, nagy hévvel
megostromolták a tornyot S benyomultak a varosba. A tönkök a fels várba menekültek, a hol megersítették helyzetüket. 21
322
Mátyás s
más
(t. i.
király
nyolcz hétig ostromolta a várat
teljes
csapatokat ágyúkkal küldött Zvecsaj
alá.
A
vár
falai
Zvecsajé) csakhamar sokat szenvedtek, de mi éjjelenként
Ez mindaddig
kijavítottuk.
tartott,
keztében magyar kézre jutott
míg Jajcza árulás követ-
ezután nekünk
;
is
meg
kellett
adni magunkat. Jajczából és Zvecsaj ból csak igen kevesen
Mátyás a maga számára akarta ket megtartani. Én dicsértem az istent, hogy becsülettel megint keresztény uralom alá jutottam.
tértek vissza Törökországba, mert
Mohammed
35. fejezet.
szultán értesülvén a Boszniá-
ban történtekrl, a következ évben visszatért s azokat az ágyukat is maga után küldette, a melyekkel Jajcza falait szétdúlta. Már megkezdték az ostromot s a császári zászló megjelent a város falán, a mikor az egyik véd birokra kelt
zászlótz
a
jancsárral, s mindketten lezuhanván, ször-
nyet haltak.
Mikor a császár ezt a vitézséget maga eltt
meggyzdött folyóba senki
a vár bevehetetlenségérl, ágyúit a Verbász
egy vízesés
vetette
már útban
értesült,
Jajcza
A
Török
is
.
közel a városhoz, hogy
visszavonult.
bosnyák fejedelemséget
alkalmával egy király
alatt
vontathassa és
ne
ki
s
látta,
volt
visszatért.
Jajcza
És
Visszavonulása
elfoglalt.
fölsegéllésére,
így
maradt
Mátyás
midn
meg
errl
sértetlenül
."
.
török történetírók közül csak a Thúry József fordításában meg-
M. Tud. Akad. 1893.) részleteket, valamint a Bosna (szerzje Salih-efendi Hadzsi Husszeinovics, fordítását
történetírók. jelent (Török történetírók. Tarihi-diári
néhai
Kállay
Benjámin
X— XIII XXIX— XXXII.) :
rendelte
el)
állottak
Bosznia elfoglalására
rendelkezésünkre. s
Jajczára
(Okit.
vonatkozólag
magok módja szerint „feldolgozó" törmagot vethetünk az igazság felszántott mezejére '. hangulat, s a környezet megvilágítására, néha idrendi meg-
a török krónikásokból, illetleg a
-
ténetírókból „kevés
Azonban
a
határozásokra figyelembe veendk.
Antonii Bonfini: Okit.
II.
Rerum Hung.
Dec.
(1463.) XLVII. (1481.) Dec. IV. Lib.
Okit. XXVIII.
III. I.
Lib.
X.
IV. (1464.)
323
A
s
bosnyák foglalásra nézve voltakép
a
s
Mátyás
1486-ban került év múlva
a budai
udvarban
súlyt
e,
Imiéhez
Szapolyai
Csakhogy hiába
hódításával,
hogy szemtanuk
fektettek,
27-én
vagy egykorú szemtanú után
valamely részleteket.
els
a király
jan.
udv. történetírónak
mellé
király
foglalkozott
Mátyás királynak Dombtól) 1464 használta
a hazai
1503), mint a rccanatii fiskola tanítója
Bontini (1434
2'.i
igy csak
hogy
Noha
:
csak
végleg
ostromra
jajczai
vezérkútló
nem
indul-e,
közelebb
egyéntl
álló
sz.)
tudjuk. Gyanítható, hallhatta
nem
rendelkezésére adat.
állott
informálják.
(OkL XIV.
levelet
kelt
'
látszik,
a
ellenrizte a
hallottakat s elhisz mindent. Így p. o. Jajcza elfoglalása után, 14»>3 decz.
24-én vonultatja be a királyt Budára, holott csak tént a diadalmas
mindegy,
Neki
fogadtatása.
febr
1464
13-él
1463, akár
akár
141
vonult be a kiiály, f, hogy ékesen megírja a szo\
S mégis Bonfinit nem nélkülözhetjük Mátyás korának sem bels, sem küls vonatkozásainak tárgyalásánál. Az országot nem ismerte, az udvarnál alkalmazott „elkel idegen" szemével nézte es látta az embereket
;
annak
a ki beszelni tudott vele,
történetét
a
kedvezett.
Hunyadiakig átgyúrta, korának
tákkal fiiszerezve
állítja
Nem
be.
Magyarország régibb
eseményeit
megtartja az egyensúlyt a fölprémezett igazság
anekdo-
pedig
ügyes
de
szellemeskedik,
szerkeszti,
a hallottak között. Véle
s
szemben Thuróczy krónikájának eladása semmitmondó III. melyhez képest még Dlugosz eladása i<»klt. IX. mondható. ,
rövidlct.
i<»klt.
gazdagnak
is
i
7.
Ranzani (Ranzanus) Péter
püspök,
luceriai
Ferdinánd
I.
—
nápolyi követe Mátyás király udvarában (1475 8). Munkája Kpitome rerum Hungaricarum iSdiuandtner S. :
Mátyás Flórián a BakÓCI képezte eredetibl adta
Az
Okit.
VII.
A munka 1487-ben „cuúis
alatt
Íratott,
közölt rész ei az index
s
Egy adata feltn,
bvítené.
retünket
habitatores
Giacomo 1.
1
nem
fektette
di
a
Adalékok
88.
1.
I.
alatti.
narratio csinos formában.
Boszniáról
azt
mondja
vallásnak.
feleli
A
tll
súlyt.
Pietro
meg 1
H.
tartalmaz olyat, a mi isme-
midn
Luccari
IV dedicati ad eccelso Senato
jelent
1892.
mer
R.
— tulajdonát
MNM.
colunt Christum iuxta orientális ecclesiae ritum", ez
így általánosságban akkor sem
inkább a stílusra
jelenleg a
Fontcseihen a XXXII. Index
ki.
sz.
—
Tamás érsek
t-ben, Bontinius
elete
a
gentiluomo di
Ragusa. Két
Raguseo ki a
másik 1790-ben.
törtenetéhez.
Beigel
J.
Századok.
324
A
Luccari szül. 1551-ben, f 1615 máj. 22-én. mvelt olvasott ember.
köztársaság rektora
volt, tanácstag, diplomata,
élbeszédébl értjük, hogy a senatus De szintén megvallja, hogy kivonatokat, anyag feldolgozására nem elég egy emberölt s
1604 jan.
1-én
keltezett
engedelmével végig kutatta a levéltárakat. a teljes
„Valamint az
ristrettokat készített.
testbl, ha kivesszük a csontját,
állati
hiábavaló anyag marad, azonkép a történelem
is,
ha egészben vagy rész-
ben elnyomjuk benne az igazságot, hiábavaló, fölösleges szóhalmaz", így ítél
anyag fontosságáról.
a levéltári
Jajczát
illetleg
hogy Mátyás
megjegyzi,
király
Érdekes a krónika annyiban, mert Bosznia elvesztését
hagyományok alapján 137 év múlt Bosznia
az
1
vonatkozó
463-iki
hadjáratát
ristrettokat
király
adatai
különféle
nem pontosak. Hiszen
megfojtatta
összeállította.
toldta
hogy Tamás
belé,
az apját, azt híresztelvén,
s
a
A mi Mohammed
azt jobbára Chalcocondyles után
illeti,
elzményekbe azonban
utolsó
korrendi
:
Jajcza elfoglalása után. mikor az anyagot vizsgálta
el
elestére
szultán
tárgyalja
visszafoglalta.
1463-ig
fia,
hogy
adja,
István, az
szélütés érte.
Ezeket a híreket akkor az özvegy királyné pártja terjesztette. Elmondja azt a legendát
Gojak
is,
hogy Mohammed szultán csuhában belopódzott Szutkir. udvarba, hogy kikémlelje a viszonyokat, de egy
bosnyák
jiszkába, a
nev
kenéz megismerte.
A
király le akarta kötelezni
nemcsak hogy nem bántotta, de ajándékkal hódolt
meg
neki.
A
a szultánt
s
fia ezért ölette
az apját.
Mátyás
királyról is beszélték,
hogy
a török táborba lopódzott ál-
ruhában. Luccarinak ez a betoldása inkább prózába
melynek csak az
a positiv alapja,
hogy
a
bosnyák
ség dúlt s ezért jutott véginségre országok
kir.
szedett vitézi ének,
házban egyenetlen-
is.
9.
L.
Tuberonis Dalmatáé Abbatis Commentariorum
rebus suo tempore,
nimirum ab anno
Christi
1490
de-
— 1522
Pannónia et finitimus regionibus gestis. libri XI. Mátyás haláláig terjed rész praeludium. Magáról azt írja a szerz, hogy ne azt nézzék, miképen ír, de hogy /////. Schwandtner P. II/I. 101—381. 11. Az Okit. VIII. XXXVIII. sz. a közölt részletek ugyan in
A
nem bvítik
tudásunkat,
Tubero számos
a
teljesség
okáért közölvék.
Raguzában s Bosznia a ferenczes barátok hagyományai alapján ír.
végs napjairól A ferenczes krónikák Miklós)
de
följegyzést használt
krónikájában
közül Fra Nikola Lasvanin (Lasvai van egy betoldás „Bosnia Captiva"
ez.
a.,
tend.
mely (A
nem
újat
szerajevoi „Glasnik"
L915.
megemlí-
itt
betoldását
a
s
de
ugyan,
tartalmaz
krónikáról
lasvai
illetleg
1.
a
évi'.
10.
A
jajezai
ostrom
évi
1461-í.
modern katonai
leírása
szempontból.
Auf Grund der Angaben des Führers vvurde durch Zciehnen
vis-á-vis
cin allgemeines
gewonnen
der Festung
über die L'mrisse
Bild
(siehe Skizze 9, 10 u. II).
1
Hienach
gingen wir den Wall ab und erhielten den Grundriss nach Skizze
I.
Nun tauchten 1.
Wozu
folgende Fragen auf:
diente das Travniker Tor, da doch die
Seh
jnahalla beden grad die Stadt gegen die Pliva zu absperrte 2.
Wo
führte der
aus der Stadt 3.
War
4.
Wo
Weg
nach Travnik (Vakuf
i
d
?
eine Brücke
war
vorhandén und
wo
die untere Stadt,
der Festungsgraben
\v<>:
ihre
Umwallung und
:
Travniker Tor zur Sicherung gewesenen Plivabrücke bestimmt war. Eine
Ich vermuté, da^s das
einer dortselbst
Brücke
zweite
möglicherweise
Qbersetzte
auf
den
Vrbas.
Weg
dem
nach
s<»
gelangte
man
und
nach
Travnik
Vakuf donje. Der Führer hingegen behauptet, dass die Vrbasbrücke bei
Kozluk gewesen
an
sei,
auch heute eine SOlche
derselben Stelle, an der sich
betiiulet.
I
Mese Brücke
wáre dann
ausserhalb des Stadtwalles gelegen, welcher mit der Samic
mahalla
beden
endet. Jedenfalls
Brückenstelle
in
an der
Vrbas
kommen
nur die
wo
sich
Die Unterteilung 1
A iD.cs
eine in
m
'_'» »
liegt
ti. sz. a, emiitett vázlatot
I
für
eine
dem Travniker
der Wasserfall und das
Brücke nicht
eine obere
FlussaufwáltS
Punkte
zwei
denn zwischen
Betracht,
Tor und der Kozluker Brücke Vrbasdcfilee,
etwa
seh:
-st.
und eine untere Stadt letbeo
7. és
326
hátte besonders
wegen
Feststellung der Hauptangriffsrichtung
Belagerung von Jajce durch König Matthias Jnteresse. Denn wir wissen, dass der König zunáchts die untere Stadt
bei der
einnahm. Leider Hegen keine Anhaltspunkte hierüber vor.
Wenn man
aber von
Kozluk
stadtwárts schaut, so
drángt sich einem die Überzeugung
dass
auf,
die
untere
dem Banja-Lukaer Tor sein Háuser mit genau demselben Gepráge,
Stadt nur das heutige Varos vor
kann. Dórt stehen
wie jené
Und
um
alté
Sahat kula alsó gleichen Alters
die
tatsáchlich liegt
vvie diese.
nur Varos „untén", námlich
dórt, \vo
das hochufrige Vrbasdefilee zu Ende ist.InnerhalbderStadtum-
wallung hingegen
liegt alles
hoch, weil eben
am Vrbasdefilee.
Das Varos ist heute das katholische Stadtviertel und es wird von dürfte es vvohl auch ehedem gewesen sein ;
der Festung vorzüglich beherrscht.
Leider hatte ich mich mit
dem Absuchen nach
der
—
die oberen und unteren Stadt innerhalb der Umvvallung Teilung etwa in der Linie Saleffendic Kula, Sahat Kula,
Travniker Tor schien sehr
aufgehalten.
durchstreifte
Erst
das
ich
mir
zuerst
am
zweiten
einleuchtendste
die
—
Tagé (5. 7.) abends nach altem Gemáuer und
Varos
Spuren eines Festungsgrabens. Ich habé damals die Überzeugung gewonnen, dass das Varos tatsáchlich befestigt war die Linie dürfte etwa ;
zwischen dem Banja-Lukaer Tor und der Saleffendic Kula begonnen habén, lief über einen heute noch freiliegenden Platz und zog sich vorwárts der vom Führer angegebenen an den Vrbas. Ich bilde mir auch ein, stellenweise Spuren der befestigten Linie gesehen zu habén, Mauerwerk allerdings nicht, aber ausgearbeitetes gewachKozluker Brücke
senes Gestein.
bis
Von einem Graben habé
er dürfte lángst eingeebnet
Der Führer wollte irdischen
Gang
worden
schliesslich
wissen, der
glaubwürdig.
Fc-UiiH^bau
iius
Endüch Jen
gefunden
noch von einem unter-
das Travniker Tor mit
Kozluker Brücke verbunden habén für
ich nichts
sein.
soll
soll
das
Steinbrüchcn
;
der
ich halté dies nicht
Steinmaterial
von
für
den
Hramcc (auch
327
— siehe Skizze — gewonnen worden
Ramca)
Mann
7
soll
von Hand zu Hand ging König Matthias
sein.
(l),
kam
in
4 Tagmárschen von der Savé Der
vor Jajce (zirka 120 km). Diese Marschleistung, Terrain
(
auf feindlichem
;
'.ebiét
ansehnliche, aber auch für
und Sturmgerát
Artillerie-
Mannán
gestanden habén, so dass der Stein
bis dorthin
ist
eine
K'eiterei
in
üiesem
Fussvolk eine sehr
für
recht
traf jedenfalls erst
gute
;
das
spáter ein.
Als Anmarschlinien von Banja-Luka nach Jajce kom-
men
Betracht
in
Jené östlich des Vrbas dnrch das Vrbanjatal über
1.
Varos, Skender
Kotor
des Ugar und Vrbas
—
Vakuf und
—
nach
nach Überschreiten
Jajce.
Weg
langs des Vrbas.
2.
Ein eventueller
3.
Jené westlich des Vrbas über Sitnica, Varcar Vakuf,
Borci, Jajce.
Es
heisst,
dass Truppén des
dürfte
zwischen
Sitnica
und
Matthias
Königs
Weg
Kljuc im SanataJ berührten; der
Varcar
auch
von dórt nach Jajce Vakuf in die sub 3
genanntc Verbindung eingemündet habén. neige
Ich
zur
dass
Ansicht,
Vorrückung
die
grössten Teils der Streitkráfte, jedenfalls aber der
des
Artillerie,
auf der Linie 3 erfolgte.
Da
allé
Angaben immer darauf hinweisen, dass König und ei in Besitz nahm
Matthias zuerst die untere Stadt ziemlich
viel
spáter die obere Stadt,
glaube
so
gegen
Sturmangriffe hauptsáchlich
seine
des
Banja-Lukaer
Die
Berennung und Einschliessung
von
der
Pliva
ich,
dass
den Teil náchst
Tores gerichtel waren. Dórt mochten wohl auch die einheimischen Katholiken den Angreifer mit Rat und Tat untersützt habén. bis
an
die
erfolgte vermutlich
vereinigten
Vrbas-I'liva.
Die
Artillerie- und des Sturmgerátes aber dürfte von Borci über das Carevo polje und die Katina ge
Hauptmasse des
BaSfe
luei
herangebracht worden
SUdlich der Wasserlinien Vrbas-Pliva dürfte
bemerken gewesen
vom sem.
Angreifer
Dórt
sein.
der
und vereinigten nicht viel zu Türkén wohl die
Pliva
zunáchst
blieben
An^riff
-''MMfl^lM'M 1
loZldli^,
" ,
'
i...i
.
-•
.;
-
7?
2
— >
}
r
H
?7>
UTOOUv,
mesét
*
<
mÉMm& m&mmá
33
wáhrend der ganzen Belagerung
fast
Herren,
die
es
sei
denn, dass König Matthias im W'inter grössere Kráfte über die
jedenfalls
Vrbas auf die
genug
bei
die
Südseite
niederem Wasserstand
trotz
des
Eisdecke
tragfahige
von Jajce Qbersetzen liess, Festung vollkommen abzuschliessen. Übrigens
Vrbas keit
irgendwo
um
so der
ist
reissendeH reschwindig-
beschránkt fahrbar. Hochwasser im Frühjahr und Hei
aber auch im
Sommer, wie wir uns
Tagén der
den
in
Besichtigung überzeugen konnten.
Der über Borci das
sich
Bild
Tekija und
wie es
der
Vrbica
anrückenden
Festung
nach
und
(siehe Skizzen 6
der Skizze 9 veranschaulicht 1
in
bot
Belagerungsarmee
etwa so
8)
Es
ist.
Höhen
der
Erreichen
lásst
dar,
keinen
Zweifel zu, dass die Festung vorzüglich angelegt und ihre Verteidigungsfáhigkeit
leichte
für
damaligen
die
Waffen
durch die Natúr ausserordentlich begünstigt war. (Isoüerter
(Jmgebung dominiert und dessen Südseite Lage des Hiva- und Vrbasbettes damals unangreifbar gewesen ist.) Trotzdem scheint der König es sehr energisch versucht zu habén, die Festung in cinem Ansturm, der hauptBerg, der die
infolge der sehr glüeklichen
sachlich gegen die untere Stadt geriehtet war, überfallsartig
einzunehmen. Der Erfolg dieses schneidigen \'orstosses war die Einnahme eines Turmes, wodurch die untere Stadt am 4. Tagé der Belagerung in die Hánde des Angreifers gelangte. Dann aber nahm die Belagerung jenen schleppenden Verlauf an, der für die damaligen Festungskámpfe ziemlich typisch war.
Wir dürfen éhen des Angreifers sehr die
Geschütze.
nicht vergessen, dass die riilfsmittel
bescheiden
Diese waren
denen wir heute mit recht Rohre mik! sehr láng,
die
gewesen
besonders
sind,
sogenannte „Schlangen*, 1 an
vieles
auszusetzen
Pulverladung
Die
habén.
war zu
klein,
so
dass das Geschoss schon im Rohr eine ziemliche Ver 1
tünteti
Ezt
fel, "•'
.i
vázlatot
nem reprodakáhattuk.
Jajcet
Volojak
.i
de az V. fejezetben közölt összképek fölösl
llue giösstc Sch isswoil
bis s<
x «
felöl
a
m
hetragen
nézve ik.
332
rung seiner Fluggeschwindigkeit
am
beim Auftreffen
war
Ziele
Wucht
Die
alsó
gering.
desselben
Die passive
Festungsvverke spottete daher meist
der
Widerstandskraft
erlitt.
einer Beschiessung durch die Artillerie.
von König Matthias vor Jajce als „Belagerungsartilleriechef" bestellt war, mochte deshalb einen schvveren Stand habén, um seiner Aufgabe gerecht zu vverdcn. Eines aber geht aus den vorhandenen Der
streitbare Zipser Abt, der
Angaben über den Kampf hervor
die
:
niedergehalten
Türme
wahrscheinlich náchst der
zu
wissen
kapija
—
hauptsáchlich
meint,
verlegte
Es mussten auch
sondern beschoss die ganze Stadt. Verteidigungsgeschütze
Artillerie
des Festungswalles,
sich gar nicht auf das „Breschieren"
—
werden,
die
welche
und wie der Führer
beiderseits
der
Tabija
aufgestellt wareh.
war auch der Winter hereingebrochen, der war kein Hindernis mehr, das Einsetzen
Jetzt
eingefrorene Vrbas
von Geschützen südlich des Flusses konnte daher keine Schwierigkeit bilden.
Von
hier
konnte die vollstándig
ein-
gesehene Stadt wirksamst bombardiert werden.
Türkén notgedrungen sich wo bald Wassermangel Festung war damit besiegelt, eintrat. Das Schicksal der angeblich 7000 Mann 1 — kapitulierte. die Besatzung
Dadurch aber mussten
auf
das
die
zurückziehen,
Kastell
—
Ahnlich dürfte sich die Belagerung Jajces durch Sultan
Mohammed
im folgenden Jahre abgespielt habén. Nur konnte Haus aus am
hiebei der Hauptteil der Artillerie gleich von
Südufer der Vrbas-Pliva, alsó gegen die offene Seite der in Tátigkeit getreten sein. Auf die unverbürgte
Festung
Nachricht,
blosse
Anzuge die
sei, liess
dass
ungeheures Entsatzheer
ein
im
der Sultan die Belagerung abbrechen und
Geschütze unter Ich halté die
dem
Wasserfall in den Vrbas werfen.
Gegend,
leuchtung des Wasserfalls
von
erfolgt,
der
die
als jené,
Be-
elektrische
wo
sich
diese
tragikomische Episode zutrug.
Weigel Ferencz cs. 1
Föltétlenül túlzott szám.
és kir. tüzérkari százados.
11.
Barcsay Géza jajczai járási fnök 1888 jún. 11-én Kutschera Hugó bosnyák-herczegovinai polg. adlátushoz Tomásevics István király tetemének kiásatási körülményeirL kelt,
Kegyelmes L'ram
A
bh.
!
polgári odlátustól kapó;
kelt
leletbez
következ megjegyzéseket fzni Folyó hó 8 an a bh. országos múzeumtól
táviratom kapcsán van szerencsém a szóban
még
a ki tudatta
helyet
velem, hogy
fog
Jajcza
megtekinteni
1463-batl kivégzett zett
azonnal rendelkezésére
stb.)
a történelmi
emlé-
kornyékén
Jajcza
utolsó bosnyák
az
király,
úgyneve-
állítólagos sírhelyén, az
bocsátottam
miután régebben itten
helyek
hogy az
és
Tomásevics István
ideérkezett Jr. Truhclka,
valamint
történetét,
subán ásatásokat fog végeztetni.
Kraljevski Éli
lorgo csontvaz-
a
keket illetleg (katakombák, temetkezési
több
parancs, valamint mai
béli
napon
ásatok, de be akartam
ásatás biztos eredménynyel
várni
helyére,
lelet
jobbpartján elterül Wozlat
szakért
egy
.unkásokat,
s.'
a gondolati
kiküldetését,
ho
járjon'.
Hogy minden feltnést munkásokkal a
a
lalkoztam azzal
elkerüljünk, a
mely
nev
jo
csak
mentünk
7-én este
negyedórányira
városrésztl,
van
közvetlenül a
ki
a
Vrbas
a
I'liva
víz-
szemben emelked F'odhumicia nev hegy mögött. A temetkezési helyen egy nagy négyszögletes csiszolt klap fekszik, a melyen meg homályosan elmosódott jelek láthatok. Csak szakszem vizsgálat tudná megállapítani, hogy ezek feliratnak a maradván avagy pedig egyéb jelek. Valószín, hogy a kereszt volt A k, a mely körülbelül 20 ezentimeternyire all a földben, eséssel
.•
oldalán
ki
!-•
van vájva es egyik sarkán megrongálódott
valamint a mellette következtetni,
lev gödörszer, de
hogy már korábban
is
csekély
végeztek
El
a
körülmény,
beméi] itt
.
enged
jelentéktelen
kísérleteket.
réteg
A klapol a munkások eltoltak humusban szegény, kavicsos
megkezdték az
és
(
ibb,
boltozatszeruen
elhelyezett
azonban annyira elbontott mar lehetett
a föld,
.
kövekre
ásatást.
méternyi
bukkantunk,
hogy biztonsággal
A
fold
mélységben amelyeket
semmire
következtetni.
kréteg alatt ismét egy fentebb leirt földréteg követte •ti és méternyi mélységben meg semmit sem találtunk. Tovább ásva másfél méternyi] sak koponyacsontokra bukkantunk. Most mar tei: obb óvatossággal dolgoztunk Ezalatt a
.
tovább es Truhelkanak sikerült késével egy emberi koponyát kikaparni, amely azonban egészen meg volt töltve földdel.
334
A legnagyobb vigyázatosság hogy
kerülni,
és óvatosság mellett
a kiemelés alkalmával a
Az egyes darabok azonban mind
vannak
jó karban
néhány fog is van) és szakért ismét Közben sötétedni kezdett. Az
sem
koponya ne hulljon
lehetett el-
szét részeire.
(az állkapocsban
még
összeillesztheti.
ásatási
helyet
gondosan
elfödtük
kövekkel, ráhengerítettük a klapot és a koponyát magunkkal vittük.
8-án hajnalhasadáskor ismét folytattuk a munkát, a mely alkalom-
mal az egész csontvázat úgyszólván hiánytalanul találtuk meg.
hogy a csontváz nyugattól
Megállapítottuk, a törzstl
el
választva és a
volt
mellre
téve.
csontok közül azonban a felslábszárcsont
A
csontvázat
találtunk, a
egy béklyószeg,
A
A
csontváz sértetlen, a
törött.
fej
alatt két kicsiny
ezüstérmet
melyek Truhelka szerint Nagy Lajos (Anjou) idejébl valók
és rajtuk a kombinált
ket
kövek takarták.
kelet felé feküdt, a fej
A
magyar
vasgyr
és franczia czímer látható.
A
lábak mellett
feküdt.
csontváznak csak egyes darabjait lehetett megtalálni, a melye-
azonban gondosan kiválogattunk, megjelöltünk és a
járási hivatalnál
elhelyeztünk.
tl
Az összes csontokat óvatosan megtisztítottuk enyvben megmártogattuk.
a rájuk tapadt föld-
és folyékony
A mint ma sürgönyileg jelentettem, a kapott parancs értelmében a Szándékom továbbá O császári és királyi Fen-
lelhelyet bekeríttettem.
sége megérkeztéig a csontokat
itt
tartani és Truhelkával történt megálla-
podás után, a mennyiben Kegyelmes Uram másképen nem óhajtana kedni, az országos múzeumnak Sarajevoba megküldeni.
intéz-
már magával
vitte
A
fentebb említett
két
ezüstérmét
Truhelka
Sarajevoba.
még, hogy a történelmi adatok szerint Tomasevics Hum-hegy aljában temették el. Ez most annyiban látszik beigazolódni, hogy a lelhely tényleg a Hum-hegy ama részén van, a melyet Podhumnak neveznek és hogy úgy a mohamedánok, valamint a katholikusok, fleg a francziskánusok körében a hagyomány ezt a helyet
Megemlítem
királyt állítólag a
jelöli
meg
az utolsó bosnyák király sírhelyéül és Kraljewski-sírnak mondja.
Jajcza,
1888 június
11.
Barcsay Géza járási
s.
k.,
fnök.
12.
a) Mátyás király tartózkodási helyei 1463-ban. Január
3.
335
Február
6,
336
b)
Mátyás király tartózkodása 1464-ben, deczemberig. Július
júliustól
s.í:
1463. deczember 6. Jajcza városa. Mátyás
király a I-'rangcpán Istvánníik
(Frangepán Okit.
60—62.
II.
adományozott Medve váráról.
1.)
1463. deczember 9. Jajcza városa. Mátyás (Diplom.
nyugtatja
ragusaiakat
a
Ragusanum 620.
adójok
megfizetése
irányában.
i
1463. deczember 14. Jajcza. Mátyás megersíti
Zsigmond
király,
a
Dabizsiv
Latinitza
Hervoja herczeg
polgár részére a
ragnzai
Brankovics György dcszpota
s
által
a szrebreniczai bányákat illet „glagol" írással kiállított adományleveleket.
(Diplom.
Ragusanum
I
1463. deczember 24. Jajcza varosa. Mátyás ki
király
másolatban
hiteles
rendelete
Erdélyi Péternek a káptalannak UTÓI
Hunyad várához
szóló jelentését, hogy Erdélyi Pétert a
adomány
útján nyert Kurulyest
káptalanhoz, hogy adja
gyulafehérvári
a
szálláspataki
nev
tartozó
s
királyi
birtokba beiktatta. (Eredeti, papíron;
rányomott pecsétje elveszett. M. 0. D. L. 29,518.)
1463. deczember 25. Országos
A
király
XXV.
Páloezi
Mátyás
!tr,
|
jan.
országbíróhoz
László
király
deczember
Jajcza
elfoglal..
mandátuma
a
27. Jajcza.
pozsegai
káptalanhoz,
János
(orjaveván)
Ügyében
castro nostro Jajce.
in
i
1463.
Korogyi
Kath Károly.
deczember 26
hí.'!
1
(Okit.
levéltár.
Idél
t
vagyonokat
meg
királyi
Pákosi
Pál
udvarba.
17-en kelt relatiujaban.
ellen
(Átírva
M. 0. D.
1
elkövetett a
a
hogy
nelia
orya>
hatalmaskodás
pozsonyi
káptalannak
338
1463. decz. 31. in civitate nostra Jajcza.
Lökös
Mátyás a lucrum camerae adószedjének Szatmár megyében Kállai Pált s Pallagi Györgyöt nevezi ki. 5 portánként 1 ±b fizetséget
költségeik pótlása fejében kifizettet.
ad V. Com.
II.
161.)
(Katona
1464. január Mátyás
király
VII.
661.
Kovachich Suppl.
»
2.
Hídvégi Székely Jánosnak és Szentgyörgyi Székely
Miklósnak descensuskép a király tetszéséig Kozara várát adja. (Okltár.)
VII.
1489 Kövendi Székely Jakabnak, III.
I.
okt.
Mátyás
király követének alkudozásai
Fridrik császárral.
Rev de domine, Arbitror rev dam paternitatem vestram desiderio quodam teneri, quidnam inter sacram ces. Maiestatem, ser mum Romanorum regem et inclitum regem Hungáriáé agatur. Itaque scire cupio rev dam dominationem vestram, fit inprimis indictus conuentus amborum regum ad festum Natiuitatis Marié proxime transactum. Oui quidem conuentus ob defectum mandati caesarei fit prorogatus quoad plénum mandátum Cesaris adesset, ad nutum tamen certum temporis prefixum fit. Interea temporibus Jakobus Zackel, regius dux copiarum in Rakerspurg, contulit se ad Portum Naonis et postea in Laibacum, quem Cesar perbenigne excepit, pulchrisque muneribus preter consuetudinem suam donauit. Ibi nomine regis Hungarie peciit, quod Maiestas filium suum illegittimum bastardum regem Bossne et Croatie crearet. Secundo loco peciit sibi fieri opem contra Thurcos, quod si Cesar facérét, tunc rex vellet omnia opida, castra et fortalicia que in ducatibus Stirie et Karinthie tenet, sue
1
idéz
Kovachich Vest. Com.
egy
oklevelet,
melyben
II.
161.
Kállai
alatt
csak
1463.
Jajcza kelettel
Lökös Pálra bízza a kamatnyereség
beszedését Szatmár megyében, öt portánként
1
arany. (Idézi Teleki
III.
316.)
Celsitudini
imperiali
ca
opida
castra
Tertio loco rex velit tenere
restituere.
bona
et
que
Austria
in
Marté
ipse
et
reompensam
ac multa impensa comparavit, el in nunc curare atque efficere, quod incole regni Hungarie
gladio velit
Cesari
et
tilio
suo homagium prestare
deberent, quovi
eorum regem et ducem Austrie habere vellent, quem Cesarem et eius filium. _>;;art<>. quod Cesar annueret quod rex in Austria nouam in: cionem seu exaccionem super vinis habere Item
neminem alium
post obitum regis
in
<
de opidis, eastris Patauiensi
pro
ab
bonis que
et
sue
Maiestatis
arbitrio
cesaree.
quando sünt quod rex sit
Croacie,
spe
freti
Sed
condicionem
ducatum
noluit
acceptare,
sed
opidis
et
ac
eastris,
quod
Austria detinet, pro quo Cesar
arum
summám
iterum
Romanorum
Maiestas,
Cristotíerus
Maiestatem
superioris
qui misit d.
nonnullos
cum
pacis facturi,
Uber
postea
Cesarea
Venetorum,
domini
ducum
oratores
Baradiensem, alios
Rex
Austrie. d.
oratores
fertur
cin
Lynntz quod
in
adhuc
CristofTerum de in
Mellicum,
esi
Bude,
esse Liechtei
vbi
dux
nonnullis oratöribus príncipum expectat e<>run-
ibidem, initium tractande
quod deus omnipotens bene
idmonti .V :
et
rediit.
ducis Sigismundi Austrie,
dem oratorum regiorum aduentum
Zahn
omnibus que in
dux AJbertus, Georgius, Ottó el Bauarie, duo duces de Braunsswig marchio
Saxonie, archiepiscopi Premensis sünt
Bauarie
bonis
et
rex.
Sigismundus de Brandeburg,
et
Cesar
honestam pecuni-
sibi
velit
cesar.
Coloniensis. Treuerensis,
opidum
cederet
Itaque Zakel abiit ad regem
dare.
Traburg ad
in
rex
rríunicionibus
aliis
laturus.
concernentem
Austrie
voluit
regem,
recipére in
Turcos opem
contra
sibi
suum regem Bossne
eum
voluntarii
Ma:
Imperialis
respondit, se libenter velle creare filium el
Salczburgensi,
ecclesia
personis haberet. vellet agere
aliis ecclesiasticis
et
Admontei Formelbuch des
vertat. ss.
V.
...
J.
i.
11.
X\. Jahrhunderti
zur Kundé steiermfirltíscher GeschichtsqueUen
v.
340
VIII.
1522. Korbaviai Károly horvát bánnak közlése a török végek állapotáról, mely .Adelshausen György német lanczkenét kapitány
útján
Rotenhan
Sebes-
tyénnel közöltetett informatiókép a német birodalmi rendek részére.
erfarung
Diese
wan
der
hat
oder
haubtman
aus
Crabaten von einem gefangen Turcken bekummen, vnd mir Sebastian
vom
Rotenhan durch
ist
Georgen von Adels-
knecht haubtman doselbst gevvest, anno etc. XXII. Inn Sendrow oder Smedra (Szendr), des Turckischen keisers stat vnd schlos sind die hernachgeschriben ahveg
hawsen, so
etlicher fenlin
furtter vberantwort,
in
der hut oder besetzung.
Item Mirzylynytzy vierhundert, die habén
tag
ytzlicher hat ein
hat yder IIII
X
asper
III
;
weyuod vnd ein weyuoden
IIII
oder haubtleut, vnd sie heyssendt Nasadnitzben, aber der vier
asper vnd die zehender aus inén ein
asper, die acht ich als die rotmeister
yglicher
bey den Teutschen.
do habén iren freyen willen, aus dem schlos auszugen, ob sie wollen, auf Nasad, der sind sibenhundert, vnd die habén auf ein yden tag vmb iren sold V asper, vnd ire zehener oder rotmeister habén vf Item Alapir,
die
VI asper vnd habén einen obersten, der da hayst da hat ein sold heyst Laua, ein tag XX asper. Item Zeychary IIII hundert mit dem weysen Zarckulis, die do hayssend des keisers sune, die habén auf ein tag sold VI asper, vnd die habén einen obersten, der do hayst Iaga, vvelchem ein yglichen tag gebén werden XX asper.
ein tag
Iaga, der
hwsarone funffhundert, der yder hat ein und die habén auch ein weyuod, dem man
Beslie oder
tag VII asper, allé
tag gibt
XX
Zagrathora,
asper. die
aus den slingen werffen, der seynd
zweyhundert, hat yglicher ein tag
IIII
asper vnd
ir
zehener
oder rotmeister VI asper.
Lumbardary heyssend puchssenschutzen zweyhundert, ein yglicher ein tag
Summa
IIII
asper,
ir
zehener aber VI
macht bev XXIIII C man.
asper.
341
Mitzilintzsy
dynern
die das volck in
sind,
vberfurn, der sind
krig oder zu
vnd
IIII,
anndern geschefften,
schiffen
die durt'ten
mit
nit
in
die sindt aller zinss
iren
den vnd
steuer frey.
Es III
oder
auch etlich kaufleut vndter inén, der einer hat vnd mugen streitten aus irern ,<mten willen.
sind
IIII
rösser,
Der nachuolgenden dreyer artickel hat mich obgemelter von Adelshawsen bericht 1
IIj
ist
vngeuerlich brayt bey
hundert schrit
arm darzu. Es
z'vven k<
Saw
die
Iteni
Welica auf
ist
auch
vnd nit
hat
wol
aber
der
dem
tlecken
sunst
noch
vberzu-
ortten
Hiimen mit prucken oder annderer gestalt.
Es hat auch gros wáld,
allé zweyer oder drever zwischen dem wa-ser. gnant Wan, vnd der )rbas, vnd die seyen mit groflen schlegen vnd hagen verhawen vnd beschlossen.
meyln
brayt,
<
Nochmals
liabt
ir
cin wasser,
hcist
die DriOa,
i-t
vasi
pös daruber zu kommen, wiewol es sunst ebene land gnug hett zu zihen, wo die zwey wasser vnd die weld er nit weren. Es ligt auch der Schabatz, so Turckisch ist, vndter der Dryua, habt nochmals dauon alléin vier lungrisch meyJ gen Krigischen Weissenburgk. Des wan oder haubtmans in Crabaten I
wie man wider Boüner land krigen moge,
rathschlag, in
die in
Turcken disem
iar
gemacht 1
Zum ersten von den brucken vber die flissenden wasser zu reden, ist cin bruck bey dem tlecken Welicken vber die Saw, aber doch zweiffenlich, ob cin ^roüer herzug daselbst vberkommen mog, aber uf zwelff meyln dabey
rundter
cinem
tlecken,
nutzlicher vber die Sa\v-
daselbst
vberkeme
khundt man
in
dester
Czigleno
brucken
Boner leichter
land, so
on
khunt man dann so man
gnant,
machen,
yzo Turckisc!
verhvnderung der gepirg
vnd groflen weld oder wasser in ebnem lande Schabatz vnd Krigischen W'eissenbur^k ziehen. 1
=
*
.in
2Ví.
disem
iar
gemacht", idegen kézzel betoldva.
biss
342
So man aber zu Welicka (Velika) vberprucken wollt, must man durch grofie enge gepirg vnd lange weld auch uber ein wasser, die Bofina gnant, Drein alls
die
in
Saw
dem nydern
ort pesser
Weissenburgk warttens,
mitsampt der
ist
ein volck vberzubringen,
das wasser anlauft oder wechst,
Saw kommen. Es
vber die
welche
darumb
bey Czigeno gegen Schabatz vnd Krigischen
ziehen,
fleust,
ist
mag nymand
dann so
zu Welicka
auch daselbst daruf
nit
mit
schiffen zu farn.
Item
die
sterckern
Cristen abgedrungen sein
cken der
grófit
in
Bofiner
land,
vnd daraus ytzo durch
schad geschicht, volgen hernach,
Rog, Betzhertze, Álba
Kamengrad
schlos
in
Dlamogh,
Klwgh oder
so die
das
den Turerst
Kluschi,
vnd darnach, als konig Ladislaw gestorben dem Venediger mer geist, habén sie auch nahend bey wunnen Zkraain (Szkradin), Thlin (Knin), Worhorychki (Vrhreka), In
;
Zwyn
(Szluin),
belegerung vnd
Chachwyn
(Czaczvina).
widereroberung der ytztgnanten
mochten das fufiuolck puchfien vnd prouand vber das mer vnd die raysigen vber land dahyn bracht werden. Man dorfft auch puchfien darzu, domit man hohe pergschlos
schlos prechen konte.
die
Aber nahendt bey dem wasser, die Saw gnant, seynn schlos verlorn, Bochyatz (Bacsácz), Iezero, Kothor,
Kozorwwar (Koszorúvár), Prwzatz, (Prusac), Otdrawuych vnd sunst vil cleinere, so in der nehe dabey Iigen, welche allé ufí einem zug mochten erobert werden; vnd in Bofinen sind anndre vil schlos, wann man aber dise grossern gewunne, so wurden sie die cleinen selbst Zekel (Szokol),
verlassen.
Zu eroberung obgemelter flecken wer an mannen aufierhalb der inwoner diser
taufiend
funfízehen-
land
oder
zum geringsten an zwelffthaufient guttem geubtem krigsfolck gnug, doch mit der vnterschid, das der Turckisch keiser an anndern ortten mit krigen beladen were. Den Cristen, so in Bofiner land gegen dem mer warttens krigen wollten, mocht man prouand vber mer, vnd den anndern, die gegen der
Saw
warttens
legén,
die
uff
der
Saw
zufurn
khan
sunst
;
fynnden, es wer dann, das inn
man dcm
der cron
Hungern vndterworffen
oberkeit
beuolhen
das
wurde,
vnd dcs adels daselbs
ist,
hierinn
Iand,
so
durch die regirer oder der
aufierhalb
die gantz
weg
wol
nit
W'indischcn
landherrnn
khein
anndre
sorg oder auflag des krigs halben hette, dann das
sie uff
landschafft
parippen vnd wegen prouant zufurten, auch obberurte adel
krigsuolek den Cristlichen herén zu
ire
und iobagiones, das seynn
Nachuolgende
prouant dargeben.
die
verzeychnus, mit
was
stung kunig Mathias von Hungern
Turcken glucklich aus cinem
allten
dicsér zeit die
<
etc.
ru-
die
hab ich Seanno etc. 7
bestritten,
vom Rottnhan
bastian
vom
schiketen,
hillí
1
Ritter
buch abgeschriben, domit 'risten villeicht etwas be-
daraus nemen mochten.
richts
Anno domini
tausent vierhundert vnd
zog
sibentzig
von
Hungern vnd Beheym, Mathias gnant, widcr den Turcken mit hereseraft vermerck die der
konig
Cristlich
;
ordnung, schiffung vnd turnémén, von der schifF, die
man
vnd Saw, der schif
in
Latevn nent
aller seind
gewest,
vvapnet
mit
in
hundert, die anndern den
den, als
vndter
spissen 8
raislangen
der samlung
in
üf der
classis,
Tunaw
bey dreyhundert vnd dreissig
grosser vnd mittelmefiiger vnd achttaufient ruderer
erst
merem
man
achtet,
denselben
bey
warer.
und
taufient
tcil,
bey
habén
siben-
pogen
vnd
armbrust gehabt
Undter den schiffen sind sechtzehen gar den galleen gleich
gewesen,
gnant
Gallee
grófi,
Bastardo,
schir
der
yglichs vierundsechtzig ruder het, vnd drey grofie pu< die schossen steine, cin cleinen
eymersgros, vnd uber das cinem yglichen dieser schiffe ein hundert hackenpuchfien 3 vnd zu einer yglichen obgemellten haubtpuchfien drey uti
puchöenmeister. 1
*
s
.anno »
etc.
>•.
Szállítható
elsütésnél csöve a
7*
agyanason kézzel betoldva, mint
könny kési
földbe
2.
j.
1
ágyú, hQ$sca v ZU rt
ki-.
össtörre
120 csm., (villára)
van
sói] illesztve.
344
Vndter den dreyhundert vnd dreissig schiffen waren die
etliche,
nitzadi
1
man
inn der Niderlendischen Teutschen sprach
nemlich zu Krigischen Weissenburg
nennet,
unddreissig vnd waren wider
ab gar
fertig
vier-
den wasserstrame auf vnd
vnd behend, alsó das
ein yglich schif
achtt-
zehen ruder hette. Es waren auch auf ydem derselben schif achtzehen hackenpuchftenschutzen, zwey halb schlenglein -
vnd
vier puchtöenmeister
vnd solche
schif
waren láng ge-
schmogen, gespitzet vnd vf yder spitzen lag eins der obgemellten halb schlenglein.
Aber
uff der
samblung
aller
schif
waren sunst
haubtpuchCen vnd acht pleiden, 3
gar grotöer
gros stein wurfft, vnd etlich
etliche
mörfier,
domit daraus
vil
man man
werffschuss thut, vnd ander krigische zeug.
Mer
in
versamlung der
man
wen man zu
schif,
lande
zweyen stunden ward ein festung oder besatzung gemacht von groföen stecken, eyfieren kettendicken schwimladen vnd gráben vnd der érden, so tief vnd weit, das vff wasser vnd an dem lande allé solche obgemellte der Cristen schif, gros vnd elein, bewart vnd versorgt wurden, darinn auch ob sibentauBent werlicher manne sein mochten, darinn waren allenthalben bey vierzigk hauffnitz 4 uud tarraspuchen, das seyn villeicht ytzo halb schlenglein vnd falckennoten, vnd waren die schif bewart, auch vmbstrickt mit eysnen keten vnd lendet, hilt
die ordnung, das in
anderen instrumenten, alsó das mit den obgemellten grossen sechtzehen schiffen, allé anndre schif vmbschlossen wurden,
ryngmauern. Hernachuolgt dieses kunigs here,
als mit einer
macht vnd ordnung auf dem lannde.
Am
lannde so volgten seinen kuniglichen gnaden ge-
wonlich nach
neben der Thunaw oder
1
íme a naszád szó eredetére
2
Hosszúcsöv könny tábori ágyú. Vetgép, melylyel 50 mázsás követ
3
Saw bey
funff-
adat.
is
rázúdítottak
a
támadott
tárgyra. *
Mozsár haubitz, taraczk puska, vagyis nehéz ágyúk. A
lafettában különbözik.
kett
a
345
taufient hette,
vnd rotschen zu
hussern
roü, alsó
das dieselben mochten die veynd
ob not gethan
befechten,
in
sie
sprengen oder zu vnd von ine scharmutzeln, welche konten
auch
ein tag
zenen meil raissen vnd
desselben tags oder ein wenig
kommen, welche auch speis
sich
vnd
vnd futterung benugen Item sein
in
ire
irgewBrsam
pferd mit vast geringer
herrn vnd vndterthanen bey dreythauüent
man dann
in
liessen.
gnad het mit
kuniglich
dannocht wider
die nacht
fursten,
prelaten,
wagen, mit
deil
wagenpurg schlusse. So het sein koniglich gnad dreissig groUer puchen, die schossen stein als ein yemer ved zwie sovil tharraspuchOen, gros vnd cicin, das ist vcldtgeschutz. Streitwagen vierundzweinzig vnd aus yglichen wagen oder den puchDcn, die darauf waren, mochten geschossen werden vierundviertzig stcin in cinem scharmutzel oder SChlacht. So het sein kuniglich gnad noch funt'l/ehen streitwegen vnd von yglichem wurden geschossen oder gebraucht sechs puchen, die grosser lot dann die obgemellten schissen. So het sein kuniglich gnad söldner aus Beheim, Slesien, Merherrn vnd anndern Teutschen landen bey zweythauent zu ross vnd achttauüent zu fus, dergleichcn aus seiner kuniglichen gnaden kunigreich Hungern het cr zweinein zwifache
vnd zu fus viertaufient mit bafysen vnd armbrosten. Aus Sibenburgen het sein kuniglich gnad
tzig tauüent geraysigter
volck, die
man
íacken nent, zu ross sechtzehentaufient, der
yglicher ein spis schiebt vnd ein
handpogen trte, mit reschen So habén auch dieselben íacken sechtzehentaufient zu fus gehabt, die gegen den Turcken zu kriegen geubt, vnd yglicher ein schildhandpogen vnd schnellautíenden rossen
etC.
eyseren kiben het, die auch erwelt schutzen waren.
So waren auch acht, der
yde
in
dem
stein schofi
here gar grosse handpuchfien
bey zweyen eimern gros, pleyden
oder handtwerck auch acht, zehen grofier puchen, daraus man feuerkugel vnd annders schoss vnd wurí! so het ;
man auch vnd
sovil
vheral bey dre\ tauL'.ent hacken vnd
handpuc
gemeiner puchfienschutzen vnd bey achtzig puch-
Cenmeistern.
346
Aus
Walachey het
gnad auch in irem solde vf zweythauCent raissiger Walachen, die vast streitbar, darumb lobét man sie fur annder. die auch vnd ir elltem weylund mit seiner koniglichen M4 vater seligen gedechtnus, Huniad gnant, darzu mit ime kunig Mathias in vil streitten gewesen, vnd bey zehentaufient zu fus, die alwegen geubt waren, geschicklich zu streiten wider die Turcken. Der vveyda aus der Molda hat auch neben seinen koniglichen gnaden inn seinem here zwelffthaufient zu ross vnd zweintzig taufient zu fus vnd etlich vil grosser puchCen. Der weyda aus der Wallachey het fur sich selbst zu ross achttauCent vnd zu fus dreissigthaufient, die an den grenitzen in der Wallachey ligen bliben vnd sich selbst der
sein kuniglich
-
beschutzten wider die Turcken.
Der so obgemellten bericht gethan, hat darán gehengt, wie hernachvolgt. Vnd ist nu bey hundert iarn, das die Turcken mit den Wallachen stettigs krigen vnd streitten, aber sie habén von gottes gnaden inén bissher nichts mogen angewinnen,
wann
Thunaw
die
das vor
dreyen
tagén,
kommen, habén
zwischen
mitlet
sie
da die
in
;
so wiss auch, lieber,
unnsern
aus zineder vnd miteinander getroffen,
weyda da
nidergelegt
Darnach so
ist
ein
ist
namhafftig
vnd gefangen mit vü andern Turcken.
der dispot, so ein regirender herr des BoB-
nerlands, vber das wasser gezogen, die
gen Tymelsburg
gestossen an ein haltstat der Turcken
Sendrw
Turcken von
an ine
vnd seynn desgleichen da ime aber
kommen
;
gor der almechtig sig gégében, dann er hat aber ein weyda nidergelegt mit allén den seinen
vnd vierundviertzig abge-
hawener Türckenköpff mitsampt den gefangen vns zugeschickt. So habén wir vns auch ume einen flecken, Saschaw gnant,
daraus
sie
vns
in
gethan habén, mit gottes
vnd hoffen das zu got
zufgt,
vnnser land
hilff
arbeiten.
Was
glúcklichem
mit
vil
beschedigung
angenommen, das sig,
vns dann der will
ich
dir
belegert
almechtig
auch
nit
verhallten. Cs. és kir. házi udv. és államlevéltár Bécs (Wien). Mainzer Reichs-
tagsakten. Faszim. 4 b
>
fol.
210
— 215'.
Kiadatlan XVI. századi másolat.
IX.
Izdencz
— Sdencz,
1525. jan. 25.
Frangcpán Kristóf levele barátjához (jiovanni Antonio íJandolohoz. Jajcza diverzió
elleni
Magnifico missier Zuan Antonio ami et
ssimo. Piü
havemo ricevuto nessuna lettera magnificentia, né anche havemo possuto seriver per molte occupatione. Adesso havemo alquanto
piü giorni sono che non
di vostra
ad quella
de tempó de seriverve questa presente, pregando ne vogliate risponder sopra essa, et avisarne de vostro ben stare qual
desideremo intender che
fin
hongari
prelati
che mai,
ogni tempó. Primo ve facemo saper,
et
che hanno voluto
a l'ultimo
si
é
cosa. In certa villa dicta
hanno commesso
li
regnicoli
essa
in
latnam,
I
regnicoli
li
ti
miglia de
che
adesso
proxima magnati.
li
notitichemo, se pria non
sta noto,
non
vi
é
roba
che la
homo
ogni
Apresso
vita.
et
cita
era in posto victualie
li
diéta
da Buda,
Iá
diebba
la
del victo, et
amazar
signorí
dieba concluder
si
apparer sotto pena de perder
penava
li
piú
remesso ogni cosa a questa
proxima de San Zuane, che
li
specialmente
et
regnicoli,
li
stato piú volté ad tal ponto in questa
é
et
diéta passata,
Tamen
in
presente molte díscordie sono state tra
al
ve
de Jayza öltre
un
mezzo, come se soleva quatro volté a l'anno, et per questo non era in posto victualie in spazio de 18 mexi,
anno
e
perché
Signor
il
non
turco
voleva
far
tante
spexe
de
guadagnar una tanto forte citade con artellarie per esser fortissima; ma per fame sperava haverla perché la é circondata de Castelli del Turco, che non pOteano quelli di J lavorar loro terreni, ne vivono de altro molti anni che di quelle
victualie,
che se portano quatro volté
Et havendo commesso
Signor turco
el
che debba devedar metter sue forze, sotto pena de
tal
(
victualie
al
hassa
a
Jayza
sol
Ogni anno. di
Bosnia
con
ortegato, ess<
tutte
fece
ogni possibile provista, UUiter che non póté intrar un strenuo milite
nominato Turech Michael con molti milia
ne anche
commesso
nobile Petro Cheglevich. Cossl
il
a
h
signori báni
Zuane Tathani emu
exerciti
di
gente,
anco da
poi fo
de Croatia Francesco Bathiani et non pochi doveseno imponer
348
victualie in la preditta citade il
bassá,
non
custodivano
con
sol
Per
con
repari,
perché
farlo,
equestre
pedestre
et
una vallada munita con
fossi et
fantarie, schiopetieri, et alquanti archibusi.
qual cause non
le
molte
anzi la haveano serata in
la via,
strettissima et molto aspera
grandé numero de
né essi potero
;
copie
poteva dar
si
il
ad
victo
quelli
Jayza, qualli veneno a patir grandissima penuria
che scampavano alcuni
di
fame.
et
abandonando dentro non potendo piü haver de la carne cavallina, con quale se haveano substentato per molto tempó. Et havendo inteso il bassá questo da li presonati, se messe sotto la citade de Jayza con tutta sua potentia de Bosna insieme con lo sanzaco de Herzegovina, et cominciö bombardar la terra con 7 peze de artelleria, et principio de doi bande far le mine sotto terra, nihilominus havendo sempre in bona custodia quello loco stretto, dove havea serato la via con tanto stretti repari et fossi, che nessuno passasse. Noi, trovandose a Buda, preseníe serenissimo re Ludovico in consiglio, dove uno venuto de taliter
sue famiglie, moglier
tutte
Jayza, exuto de nocte, per
fame, qual pativano quelli tra
sue
altre
nanare,
nome
solito
brazo,
mai
caso
penare a
che
tutti
butö
in lo
in
tal
poner
la S.
ne dagi quelle copie, insieme
Tamen,
le
nostra
la
li
la
suo
il
com'é
fame,
morte fiolo,
et
muri de la citade
discomodo antiqua
R. Maestá
de Jayza, artellerie
quale ne forono tutte promesse, tale
poi
per lo
de
caso, fussimo mossi de insuportabile
victualie in la citade
senza nessuno
aldendo
da
veder cosi penare suo
compassione, se offersemo a in
de
aproximano a
se
et
caduto
morire
fiume, qual corre sotto
una banda. Aldito
cristiani,
piú
una madre tenendo
vedendolo
et
fame, non póté patir
Zorzi Mersich narrave la
fidelissimi
destrutione de Jerusalem, che fantolino in
cittadini
et fioli,
et
febre
per
bene
regio,
de
voler
le
overo
tentar
Sua Maestá
che
noi
nominate,
potevano dare de
inimicitia
li
et
signori.
invidia
ruinö contra de noi, taliter che non havessimo terza parte di
un Venere vado de Sava
gente promessa. Nihilominus se inviasemo,
9 dil presente Zugno passassemo lo con speranza in lo Omnipotente, perché tutti a
di
altri
de
lo
348
exercito pochissima spcranza ne davano, anzi ne preponevano
nuper
assai esempi a la giornata acaduti et
che
visti,
sol
un bassa de Bosna tante volté ad suo bello piacere é venuto con suo exercito
sol
corso
in
de
tanto
ín
opugnasse.
et
questo viazo.
de Cristo
questi
tutti
per
utriusque sexus, quali pativano
de
citade
quella
in
regno, certo mai tixa
ritomato per
importantia
tanta
fede
la
questo
a
non pensassimo mutarse de opinione, anzi
haveamo che
opinione
paesi,
tempó non esser trovato nessuno, che lo a noi imputando per obstinazione voler faré Nihilominus havendo compassione di quelli
eristiani
rideli
a depredar Croatia, Corniola, Carinthia,
Friul, et salvo é
desiderata
la
veneria
fine
al
presente successo, per adiuto de
lo
Omnipotente
unico era tutta nostra speranza,
et
non invano, come qui
in lo
quale
apresso intenderete.
Havendo
homo
cercava indusio ad tal vado de Sava un Mercore da sera, zoé a di 7 de Xug'no, et arivato, passar Sava sol con nostri 400 cavalli et 200 fanti sopra quello del Turco; per lo qual passar forono forzati passar ancora quella sera inteso che ogni
viazo, ne fu forzo aproximarse
li
ambi báni de Croatia,
aspettar
molti
altri,
Et Venerdi,
come
di
se
lev
ne
forzo
fo
anche
altri.
sopra dicemo, se inviassimo,
et
quello
quando passassimo
lo
tiume,
giorno, zoé Mercore,
quella sera
dove
passassero
zorno sequente, rinché
el
medesimo
et
al
cl
bassá
de
assedio
lo
et
véne
ne
Vencre se incominciorono a mostrare príma sua fortilitia, overo uno de quelli doi haveano fortifleato et stropato con boli et repari
incontra. Et lo ditto la
avanti
lochi, la via.
la
quali
Noi
firmassimo
questo,
visto
tutte
squadre
quale
facevamo caminare sempre in ordinanza. Firmato quelle, tolessimo una squadra de fanti legieri, et propría {vicina?) la
nostra fantaria,
tutti
500 guastadori desmontar a piedi et
et
600
infra
cavalli
la
al
legieri
fantaria.
la
loco, se retrasseno
doi
li
faleoneti,
havendo dellberato
insieme
tanteria,
zentilhomeni per dar coraggio a
che arívasemo
insieme
schiopetieri,
alcuni
Et
in
i
quello
turchi senza deffender
quello loco; qual factO spianar, fecemo restar tutta fantaria
perfino che passorono
tutte
squadre.
Passate
che
furono
350
come
tutte squadre, partissemo in tre la fantaria al
zoé
pria,
primiero squadron et a lo ultimo, cussi anche in mezzo,
perché passavamo
portavano
piü lochi per vallade strette, et victualie
in
Jayza insieme
ad
nostri
cariazi,
longo
in
se
destendevamo, talüer che primi non poteriano adiutare assalto turcal, né l'ultimo a
ultimi contra qualche
Et per queste
tre
parte,
facevamo
logi
in
cominciorono cumularsi, non troppo lontano dextra de quello loco dove haveano cosi star in spesso loco
cum
solum pernoctar
Facto che ebbe
del sol.
il
se retirorono in certi roveri
mez, mandassemo homo assai pratico, mazati, né molti
turchi.
fantaria
li
a
apresso
suo
lo
et
se
porta et noi
bano,
védend
se
venir
tre
fanti
mezorono
che
fanteria
aproximö
al
tenebre noturne sopra
le
andassemo la per retirar le zente. Visto nostra che noi venemo, come dragoni se rampegorono
sopra quelli repari, et passorono de
che humanamente,
la piü
desperatamente
alzorono nostro stendardo verde rosso
et
qual fo passato con molte balote de schiopeto, molti de loro, perché
li
erano adosso
Visto alcuni nostri servitori
lor
bisogno,
per sufficientia, tamen passorono a
se frontorono con molti turchi lor
due capi turchi Noi visto non
ditti
li
Lutin Zelabia
esser
tempó piü
porsemo soccorso de piü assemo manizar guastadori
li
schiopetieri de
li
pochi, et
morivano
et
fanti et cavalli turchi.
chieseno
passare a soccorso loro. Benché ancora non la via
suo
in
visto
vigorosamente,
questo
capitanio,
foreno
li
lo
turchi
In
stare.
con
et schiopeti,
OuiJam Tachani
far
con
alto,
per morte del quale
;
a veder quel loco, qual
quanto piü apresso. zonzer,
Iá,
volse negar suo debito, feriteno et
nostra
propria
mente de non
la
perché era al tramontar
nostra fantaria
con archibusi lui
banda
la
fortificato, et vistoli
primo colpo troppo
segondo mazassemo un turco
fo saltato
da
la
ne
avanti,
de una costa, desmontassemo de cavallo
per trar dui colpi de falconeto, altro quella sera,
da
stretti
fossemo piü
che
fanteria schiopetera. Passato
li
primi.
li
era
licentia
spianata
scavezacollo et
la
et
mazoreno
Subassa de Maglai.
recularli oltra dicti repari,
fantarie schiopetiere, et cominciquelli
custodiendo
lor schiopetieri, et in
per
nostri
termino de una hóra
deteno fuga
ancora
abbandonando
Ior fanti
equestri
li
virilmente
sforzati erano de tanto
nostri cavalli et
pi
oltra
15 cavali;
nostra fantaria
con
nostro
cum poco
doi
quali venuti
altri
insieme quelli
al
schioppe
tutte
Tolsemo
noi.
avantazo
campo per hebemo animate
nui
perché
venire,
contra
sopraveneno nostra zente
mente
se cominciavano
et
tamen mandassimo che veneno
fin
scargavano
costa non
che
nui
retirar indietro, ne convene passar meglio che potessimo, benché non havevamo
zente, quali per
turcal se
turcal,
Visto
fanti
oltra quelli repari
con noi
combatevano.
numero
Tamen,
quelli lor repari.
Palteza
nostro,
qual
alteza
squadre
circa
cavalli
de
la
tolta, 1' I
\
assai se portorono valente-
nihilominus erano troppo pochi contra tanti turchi. desmontare et scargare alquante volté 7 archibusi che havevamo insieme sopra doi rote, con li quali
A
;
noi fu forzo
causassemo apresso stretta
retirarsi
campo
el
mez. La
de
turchi et se ne
li
turchi quella sera, et
turcal
Non
hassa.
et
matina.
avanti
pernoctassemo non una valle
era se
l'alba,
se
andorono avanti pcv quella
levorono
via
per
li
quale
a noi conveniva andare,
et cosi ne erano sempre a li lati, dove era qualche stretto passo, tamen sempre con mazor danno suo che nostro, perche noi sempre prima formavemo
squadre quale sempre camiuavano
tutte
come
cusi equestri li
schi« .petieri,
pria
pedestri, et
che
lassavamo
equestre
in
di loro, et
solo un fante nostro fu
stretti
in le
prendevamo
Venuti
intrare
sue
<»rdinan/.e.
lochi stretti con
nostre
squadre
che
fossemo sopra una desesa molto ráta apresso uno turcal castello detto l: ne asaltorono davanti et da dietro, tamen con morte di molti la
turchi
li
amazato per un schiopeto. haveano ordinato alquanto de sua fantaria che
afrontasseno quel et
la
prima
li
squadra
medesimo tempó assaltorono
con
per
logi.
erano. Noi quella volta
de tutte
le
campo,
et
in
retro<mardia con fantaria
cavalli assai fortemente et assai
numero •
nostro
del la
.mente quanti
cavalcavimo
squadre per poter soprazonzer
quasi
dove
in
pi
non se havevamo ancora messo per quello che turchi haveano assaltato prima fronté de nostro exercito, bisogneria,
perche
li
et
haveamo dato
in
quella squadra
bon numero de
352
Inteso che lo assalto era
fantaria.
mazor sopra retroguardia
che sopra antíguarda, lassassimo nostri ambi capi
loco
in
una squadra de fanti et 200 cavalli de proprii nostri con 100 cavalli et 200 schiopetieri. Soprazonsemo proprio che nostri haveano dato spalle et turchi con terribile nostro, con
corsa
persequitavano per
li
pianura
quella
tutta
per
fina
dove se cominziava a descendere quel loco rato per qual pianura erano arbori tanto rari, che se poteva bon prevaler ;
ogni equestre la frontato che ave
samente se voltoreno
mez
miliaro
apresso quelli
dessemo
fecemo
et
Interim
italico.
nostri noi visto
li
nostra
nui passassimo
fantaria era ascosa,
500 schiopi quelli
in
una
alquanto
de
che erano prima
li
et
grandissimo cigare.
dove nostra
arbori
quelli
et
200
nostri
per
ascose
che noi demo spale,
cominziorono trare
volta,
se
ormai tempó,
arbori. Iudicato noi essere
rari
animo-
indietro
fantaria
spalle a galopo. Visto turchi
ne cominziorono sequire con strepito
Come
turchi
fuzire
scargorono
forsi
schiopetieri insieme
mazorono hebbeno una man de dessemo dentro con grandé danno in retroguardia restati, et
turchi et molti cavalli. Scargato che schiopetieri, noi voltati et
vergogna
fantaria
et
certo
erano
erano
pochi
quali
loro,
loro,
nostri
schioppi improvvisi
danno
fece
li
passare quella discesa, et
li
mille
cavalli
senza
ma
quelli
cavalli
et timore.
;
Ne
lassorono
primi turchi presto se retirorono
perché quelli erano pochi, zoé quelli
li
quali assaltorono le
antiguardie nostre. Nientedimeno sempre ne seguitorono per
mö' pezegando di dietro, mö davanti tamen fuzivano come facevamo fermare le squadre. La mattina sequente, messe le victualie in Jayza
fina apresso de Jayza, et
da
li
lati,
con gratia de l'Onnipotente
Dio,
et
ordinato
quello
che
bisognava, se ne andassemo a pernoctar lontano quasi uno miglio de Jayza
cum
via per la quale
eramo
quali
lo exercito nostro
per quella medesima
venuti, contra voler de
ambi báni
omnino voleano andarsene per Camegrade, asperime Tamen noi non volessemo far tal vergogna
vie et occulte. al
nostro
gratiosissimo
signore
andassemo quella medesima via intrato,
né volessemo levar
la
serenissimo
Re,
indietro per la quale
matina da
li
nostri
anzi
eramo stecati
353
pria
che
sole spargeva
'1
venevamo a
soi
li
li
monti, ben che non cessoreno
li
assalti
in
tutti
tornaié
lo
in
sempre erano a loro piü danosi ch'a
loro arsalti
li
percbe noi sémpre formavamo
occupare
quelli logi
Arivassimo se
un
in
architetto
intrare
havesse
li
squadre
et
squadre
le
triangulari
prati
certi
tutte
noi,
mandavamo
per nostra fantaría schiopetiera,
stretti
lassavamo
che
prima
con
sequitarne
turchi
li
sera
la
tramontava
sol
'1
come feceno anche logo stretto. qualche Tamen dove trovavano
spesissimi. cosi
intare,
lo
anche
Cosi
ragii.
de butar stecati priaché
loci
li
facti,
in
in
come
veniva
quali se
li
stretti.
logi
natura
per
íatti
per
ima costa, et quella descesa, dove se intrava, in dicti prati era certa aqueta piovana, tamen assai trista a passare per essere fangosa
paludosa, qual
et
squadre,
tutte le ;
excepto
la
200
armigeri,
ebbeno
tutte
schiopetieri,
et
squadre.
in
le
antígurdia quello
se
ussiria
era
li^ieri,
fora
retroguardía,
ne
avisö
medesimo che ne havea comunicato uno
presone turco, volerne
dove
700 cavalle 200 300 guastadori. Passato che
retroguardía, qual
turchi
assaltare
de
fora
quelli
prati
quello
stretto,
triangulari.
Quello
in
medesimo ne avvisö la retroguardía, che ne aspectava grandé numero de turchi equestri et pedestri in quello stretto, davanti como da dietro et per ambi lati. In questo, fecemo aproximarse retroguardía a passar prati,
quella
aqueta
de Bosnia, qual era a costa per
la
Fu
forzo voltarse a
et
erano SOttO
passava
el
coda,
la
se
quale se discendeva
Kii
la
in
a
sc<»\
nostra retroguardía
una piccola pianura
guazo sopra
prati
quelli
li
sopra
quella
aqueta,
taliter
erse
quella
sopra
Tamen bassá
aziö che tutto exercito fusse insieme.
verso de
la
triangulari.
che nostri se voltano animosamente, se fermö
el
i
quale
se
Visto et
non volse
dar dentro; cosi anche nostra retroguardía stette ferma con le
lanze sopra
COresemo li
e
Iá
le
coxe.
apostassemo per lila uno apresso
quello
azió
medemo che
Visto
nui
la
ríva de quella
l'altro,
de quelli
potessino
et
lanti
aiutare
tutta
brerja
schiopetieri. et
tanti
aqueta de questa banda
passati ad
altra
che erano con
un
a
questo,
menando bon numero de
l'altro
a
banda fecemo
la
la
retroguardía,
retroguardía 23
354
banda
passare, sia da che
se venisseno
Havevamo anche
triangulari.
prati
gente a cavallo
capi, cum. propria nostra
erano primo squadron da poi sfrontar
overo
cavalli
li
de quello loco
la
fanti turchi
se
desideravamo poter
quale
lo
mover per
niente
combattere,
a
sforzati
far pria
quali
doveano
descalavano
se
li
nostri
a piedi,
et
qual era avanti a noi, sopra
stretto,
prima fosseno
logo
lo
dui
li
antiquardia, quali
ne aspectavano. Et fu comesso non se
da
turchi per quelli
li
ordinato a
passar retroguardia
perché
campo
al
eramo ben contenti combatter, perché havemo quel giorno offerto formai?) battaglia piü et piü de volté in ogni pianura qual conveniente trovavamo lata et larga per la via, tamen mai non volseno. Ma in quello loco vedevano et poi
tre soi
avantazi grandi
primo
:
pioveva
che
terribilmente,
perché schiopetieri non potevano faré un trare de schiopetto
segondo che un
squadron de nostra
forte
tal
spartito dal nostro campo tertio eramo in loco dove non se potevamo manizare per proprii nostri Et lor pedoni de quelle coste ne assaltavano de
havevano stretto,
cariazi.
;
ogni banda,
lor
et
eredend
noi,
donne per
abandonare
li
lassavano lor certo
soi
;
despicar
haverne
erano venute alcune
piacete a l'Omnipotente
fece che bassa a pe' passö pián piano,
fece aproximar alquanti centenari de turchi a la et
cum
grandissimo
che ben mirasseno da
anche zente a cavallo
in
certi
le
un tempó
tutti
cum
Visto
le
squadre
coste dove se vedevano
boschi de ambi dui
lati.
questo, venissimo a la fronté de la retroguarda et
tassemo con quella oratione a noi
retro-
non pole esser
da poi furno tanto apresso, mandai recordar
mez
mia
stridore.
noi che bisogna principiare lo zuffa, et che altro,
sopra
grandissimi
saxi
rotto, et
Tamen non
far butini.
guardia assai apresso,
de
;
retroguardia
Facto
confor-
deteno
possibile, et
nui dentro da poi tre
li
volté
ad
chiamato
Christo Jesu et sua Sancta Madre. quali per sua misericordia
ne porseno ovile
tal
retirarli,
squadron
come un grege
adiuto, che turchi fuziteno
quando lupo feroce sentendo
lo assalta.
Tamen
nui presto fecemo
anche antiguardia, zoé
havea principato
questi al primo loco, et
non
li
la
zuffa.
nostro
Retirato
che
proprio
avemo
potendo cosi presto faré passare
de altro canto, che iterum soprazonzeno
temendo arsalteriano
Qnal noi visto, ct
li
quelli primi turchi.
ultimi in lo passare
de aqua perché schiopetieri non potevano trare
tanto
per
fermassemo lo squadron al primo loco, et venissemo in lo primo squadron. Trovando che un de li nostri era a le man cum la fantaria, qual se havea terribile
pioza,
despicato
al
basso del
descustodito per
lo
calar de
al
streto,
tutti
erano a
stava sopra una mille cavalli
forono
non
a tutta brena, la
collina
cum
soi,
lanze
circa
unico
Ma
calati.
sanzaco
el le
propri nostri
di
zufa
cavalli
stretto
del
la
coxe.
le
turco
fante
Herzegovina
de
su
de
con
Arivati
che
poco
piú,
overo
20,
é
altro
passassemo
nostro, et
lo
trovando
stretto
el
presemo un
fanti turchi,
li
squadron, qual era primo da poi lo stretto
che
noi
visto
stretto.
dessemo dentro, et lor deteno spalle da poi poca defesa facta, et dessemo fuga piü de mez miliar italiano con li
morte de molti loro primaríi. Tornato che fossemo, trovassemo che nostra zente insieme nostra fantaria haveano facto grandissimo fracasso della fantaria turca,
Successo questo da
messo
in
ordine da recavo ambi doi
fantaria in custodia di quello
et rotto et proflij
sonavamo
antiguardia,
la
logo
recolto,
stretto,
et
et
quanta
percbe
iterum
squadroni
se congregavano per quelle coste et erano assaissimi et noi
Ordinato
pochi.
a
tutte
avanti,
nui,
tolto
como
squadre,
retroguardia nostra. che ogni
guastadori
squadra
se
polvere sopra
li
mettessemo retroguardia non
mazor
p
et
a
butavamo
fecemo mettere
schioppi meglio che se poteva, Uúiter
che ogni fante se securava schiopetieri
ultimo
tagliando frasche,
et
a spianar quello passo meglio che poteva, suttá
passaria
mova
tar
con
un
tratto.
cum
villani
poca
perícolo passorono quel
Apresso,
fatiga;
altro
passo.
se scoperseno de tutte quelle silve piú de
ma
con
perché
l
milia
Benché tutte squadre nostre aspectavano de la del tamen non potevano adiutare, percbe se calavano del stretto
quali
archi et freze tante, che
stropavano over occupavano
la via,
che
molto turchi turchi. stretto, al
réti
non poteva passare. Visto nui che dui volté nostro desmontare a piedi infra la fanteria non zovava, passassimo di la di]
356
asceso
et
stretto,
monte cargassimo
il
Omnipotente
voler de
deteno piú comodo passar a
turchi, et
mez
nostra,
arivorono
alcuni
sugato lor schiopetti,
nostri
nostri.
li
quali
fanti,
per
nissun invano, talüer che turchi
de
la
tre
questo
In
haveano hormai
feceno alcuni colpi
et
sopra
talüer,
uno scargar mazassemo
quello
in
archibusi
7
man
con propria
doi rote et trassimo
boni
assai
tornoreno
a
et
retro
né volseno piú venirne dietro ne davanti con lor grandissimo
danno, morte
20
et
et noi
milia,
vergogna, perché sono
non semo
stati
stati
milia
sie
morti molti et molti lor primarii capi, de
morto tutto numero
trenta, unico
in
tutti. li
ben
Lor sono
non gé
nostri
zentilhomo
Attich, qual fu perso per deffecto del
tutto
Pietro
dicto
cavallo che
casco
li
che con púra veritá dicemo haver combatuto
sotto, taliter
da Venere persino ad Luni de continuo, sempre superando tanta copia
turcal
per
gratia
de
l'Omnipotente,
qual
sia
laudato per sua infinita gratia in sempiterno. Qual per sua misericordia ve conservi in bona et propria sanitade, insieme tutti
quelli
ve voleno bene. Magnifico missier Zuan Antonio,
cussi é stato lo successo
come de sopra havemo
Benché in tal faccende rari se concordano tamen per ver vostra magnificentia poi vi piacé
quanto
Date
li
scrivemo,
in lo
referir
che aliter non
scritto.
suo narrare, é
ovunque successo.
Sdenz, die 24 Junii, anno Domini 1525.
in
conte de N.
Hátulján
:
Cristophoro Frangipano Modrusa etc. enni man propria me
S. e
scrisse.
Magnifico dominó Joanni Antonio Dandulo, patrüio veneto, amico honorando. Venetiis.
A
levél megjelent
Sanuto*. Venezia
Marino Sanuto évkönyveiben:
1894. 39. köt.
192—200.
1.
,1 diarii di
Marino
TARTALOM Lap -
Elszó
5
BÁNSÁG (VÁR ÉS VÁROS) TÖRTÉN
A JAJCZA1 I.
FEJEZET.
A
vok.
—
III.
s I\'.
Jajcza építése.
tia,
-
Hunyadiak.
bosnyák
—
145ÍJ.
pápa
Pius
II.
bosnyák
István
Bosznia
-
Brankovi
—
—
király.
Szendro
meg-
.ily
—
—
Bosznia.
V
elócsatározások.
Diplomácziai
és
A
had-
török
kezdete
— Mátyás király hadjárata
FEJEZET. Bosznia végnapjai Torok diverziók a Duna (
czével
1
12.
I
1463 okt.
decz.
i
—
els napján. vezésc.
—
Európa
I
Jajcza
és
a
jajczai
8.
1464
— nov.
Mátyás
Külügyi helyzet és
Mátyás
király
Újlaki Miklós
nyák déli
diversió
végek
személyes
l
török
-
I'.U
a
török
harcza.
hadjárata.
A/ ostrom karácsony
pápa.
—
Mátyás
els szer
—
má-
király
Mohammed
szultán
Zvorniki had-
ostrom után.
—
„ellenkiraly".
bosnyák királysága. s
—
király visszavonulása
a zvorniki
1
-4
1 í
5>
.
ellenkirály
.
.
— Kris
— — hadmenet. —
Jajcza
1465.
Velenoze, Nápoly.
1465. évi deli
—
—
Velen-
1463 terület
--aug. 22.
A
balkáni kérdés.
VI.
s
12.
jttl.
9.
a
—
—
aug.
1464
VT FEJEZET. Bosznia 1464-ben, (Vojszalics)
elfoglalása
diadal.
1463.
Szövetség
Jajczai visszavonulás.
hadjárata
1464 okt.
—
lói
jajczai siker méltatása,
ostromolja
Jajczát
—
'-'•''
A
bosnyák
sodik
A
politikája.
—
—
1
Kereskedelmi
..."
király
Bosznia
és
békülésc.
járat
taztoja
A balkánpolitikus 1458 1463. A pápa koronája. A kath. térítés
Tomásevics
járat
I
—
—
György. vára
után.
A magyar vódrendszer.
egyházi viszonyok
Mátyás
ber-
maj.i
i6o-ig
'
balála
—
Tvrtko.
II.
FEJEZET. a
\'.
nagyvajda,
FEJEZET. és
....
A Hrvatin-nemzetség
Vukcsics
Hervoja
rómaiak, szlá-
Telepedési viszonyok,
zsupa.
plivai
FEJEZET. ezeg.
—
viszonyok.
Földtani
H.
viszonyok és a történelmi fejldés.
Színtér, földrajzi
Torok hatarharezok, bosmegsegállése,
— 1480 bosnyák — Daud bosnyák basa. — :
1
-4
7
>
;.
—
Mátyás Béketárgya-
"
358
lások.
—
sikerek 1483.
1483 VII.
császárral
Fridrik
III.
—
— 1490. —
való
hadakozás.
Fegyverszünet a törökkel.
—
Lap
—
Balkáni
Jajcza helyzete
Corvin János eltérbe lépése
120
—
FEJEZET. Corvin János bosnyák királyi czíme. A farkashidai egyezség. Bosznia és a magyar korona államjogi viszonya
—
— A farkashidai egyezség — A horvát végek. Jajcza és helyzete. — Jajcza veszedelme 1491. — Jajcza Ínsége. — Jajcza berendezése. — Jajcza 1493-iki ostroma. — Jajcza pota 1494 — 1495-ben. — Végvárak hadiállapota 1498-ban. — Jajcza veszedelmétl felköltött közérzés. — Magyar velenczei hadjárat 1501-ben, Jajcza szorongaüatása. — Jajcza élelmea
egyezség
farkashidai
alapján.
folyományai.
alkotmánytörténeti
álla-
zése 1503-ban. VIIII.
—
barátok. liga
és
— Sztrezsemlyei
— Élelem
IX.
Dalmáczia.
FEJEZET.
—
Imre
Perényi
—
A
jajczai
A
—
150N.
nádor
s
jajczai
Cambrai
—
végek.
a
közállapotok 1516.
1504.
bánok gaz-
római curia magatartása
Jajcza s a magyar
—
.
.
.
181
Ország-
— 1518. országgylési — A szreberniki bánság vége. — Török-magyar béke 1519. — A külföldi segély. — Bornemissza János a végvárak helyzetérl 1521. — Keglevich Péter. — Jajcza megrohanása 1520 — 1522 körül. — Nádor1521 aug. 29. — Visszahatás Nándorfejérvár fejérvár eleste után. — A német-magyar érdekközösség és segély. — A nürnbergi birodalmi gylés eljárása 1522. — Haditervek. — A budai udvar Jajczáért. — Jajczai rség 1525 — 1526. — Pénzügyi állapot 1525 — 26. — Frangepán Kristóf Jajcza várát — A magyar uralom élelmez diverziója 1525 jún. 7 — végnapjai. — Epilog viszonyai. — Alsó-Szlavon FEJEZET. A jajczai bánság megyék. — A jajczai bánság. — Ürbász vármegye. — Szana vármegye. — Dubicza vármegye. — Banjalukai várromok és gylés.
—
—A
György, Székely Miklós.
és gazdálkodás Jajczán
Beriszló Péter harczai.
—
Ulászló király korában.
II.
évi költségelirányzat a végvárakról.
dálkodása.
150
Magyar-török béke
FEJEZET. Közszellem
Jajcza és környéke 1518.
rendelkezések
Jajczát
illetleg.
eleste
11.
X.
206
területi
263
erdítmények kimutatása
TOLDALÉKOK A SZÖVEGHEZ. I.
Zuchan
1393
aug.
3.
Hervoja
Zsigmond magyar királynak II.
Velencze, 1412 márcz. 21.
A
s
Alsó-Bosznia
vajdája
Mária királynnek
velenczei titkos
a római velenczei követekhez Dalmáczia
tanács
ügyében
behódol
....
293
utasítása
....
294
35H
III.
Csupor
IV.
1433.
Pál szlavón
Zsigmond
Lap
...
bán haláláról 1415-ben
király javaslata az ország
297
védelmének szer-
vezetérl
Adatok
V.
Spalato és Jajcza kereskedelme
a
ipari
forgalma
tör
ténetéliez
Kútfk
VI.
.,
Jajcza ostromához
I.
Jani Pannonii Kleg.
2
Laonicus Chakocondylas 1470 körül illet részlete Imbroszi Kritobúlosz II. Mohemet életéhi a
3.
Liber I/VIII
Jajczára vo-
:
natkozó részletek
^j,
4.
Osztroviczai
5 6.
Török történetírókról megjegyzés Bonfini Antalról megjegyzés
7.
K'anzani
8.
Giacomo
9.
Tuberoról, Luccariról
1".
A
Konstantin török krónikája.
....
309 300
Péterrl di
jajcza.
.,
Pietro
ostrom
1463.
.j
Luccariról
leírása
modern
katonai
szem-
P° ntbó1
U
Ferencztol
eigel
II.
Barcsay Géza jelentése tetemér]
romásevics István bosnyák király
Mátyás
b)
király tartózkodása
fajezában kelt VII.
1489
Kövendi
okt.
alkudozásai VIII.
1522.
III.
kir.
Székely
Karoly
1463
1464 júl.— decz.
adománylevelek és missUisek
Jakabnak
Fridrik császárral
Korba Via.
.,
.
12a) Mátyás király tartózkodási helyei
I.
Mátyás
.
követének
....
horvát bán a török végek
állapotáról
Izdenz-SJcuz 1525
IX.
jan. 25 Frangepán Kristóf levele Giovanni Antonio Dandolohoz, Jajcza elleni diverziójáról I
I
.
.
347
ÁBRÁK JEGYZÉKE. Úthálózat váza
1
10 -
Jajcza latkepe vízeséssel
''
I : '-
i:'.
A
plivai csupa határvázlata A Castello deli' <> V o Nápolyban
J »j<
'ára
ityás
i
1
király
25
36
istellum Ivi) nyugotról felvonulásának iránya. «
37
'
6 tekintettel
' '
S '
•'''
a
ÍTOS
Kosluk
felöl
tekintve
ellen,
felvonulás
360 Lap 9.
alsóváros Jajcza ostroma 1463 okt.-decz., az
vár alaprajza
10.
A bobováczi
11
A Dombay-család
12.
Bocsacz vara
,
czimere
.
<
14 15.
Krupa várának helyfekvése
16.
Zvecsáj várának helyfekvése §eher helyfekvése
17. D. és G.
238 247
,
Bocsacz var fekvése Jaicza vára és városa 1915
13
felvonulás
10 °
a Katinárol tekintve
.
elleni
268 9-rv
275
f
PLEASE
CARDS OR
SLIPS
UNIVERSITY
DB 879 J3T5
DO NOT REMOVE FROM
THIS
OF TORONTO
Thallóczy, Ludwig Jajcza
POCKET
LIBRARY
