MÓDSZERTANI FÜZET SZENVEDÉLYBETEG ELLÁTÁS
TÁMOP-5.4.12-14/1-2015-0001
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
TARTALOMJEGYZÉK
Tartalomjegyzék ................................................................................................... 1 Szakterületi kitekintés, helyzetkép .......................................................................... 2 Szenvedélykeltő szerek használata és a viselkedési szenvedélybetegségek ................ 2 Dohányzás és következményei..................................................................................... 2 Alkoholprobléma .......................................................................................................... 3 Szenvedélybeteg családok és a függőbeteg szülők gyermekei ..................................... 4 Illegális drogok ............................................................................................................ 5 Viselkedési addikciók ................................................................................................... 6
Jelenlegi Máltás szakmai háttér, jogszabályi, szakmai környezet, intézményrendszer ..... 7 Jogszabályi környezet .................................................................................................. 7
Közösségi ellátások ......................................................................................... 7 Nappali ellátás ............................................................................................... 10 Az ellátások szakmai tartalma ............................................................................... 15 A közösségi ellátás szakmai tartalma, szolgáltatásai, a szolgáltatásnyújtás .............. 15
A közösségi ellátás szolgáltatásai ..................................................................... 15 Alacsonyküszöbű szolgáltatások ................................................................................ 18 A nappali ellátás szakmai tartalma, szolgáltatásai, a szolgáltatásnyújtás módja ....... 19
A nappali intézmény szolgáltatásai ................................................................... 20 A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szenvedélybeteg embereket támogató szolgálatai által megvalósított tevékenységek, sajátosságok ..................................................... 23 Plázától a cigánytelepig ............................................................................................. 23 Néhány jellemző az intézmények programjaiból ........................................................ 24 Család, gyógyulás, motiváció –– prevenció ................................................................ 24 Készségfejlesztés a kiskertben .................................................................................. 25 Az intézmények szolgáltatásaiból, jellemzőiből néhány a kötelezőkön túl ................. 25
Lehetséges fejlesztési irányvonalak a szervezeten belül ........................................... 28 Felhasznált irodalom ............................................................................................ 29
1
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
SZAKTERÜLETI KITEKINTÉS, HELYZETKÉP
Szenvedélykeltő szerek használata és a viselkedési szenvedélybetegségek A kábítószer keresletet számos társadalmi folyamat fokozhatja. Ilyen a „szerkultúra” erősödése, melyet nemcsak az illegális, kábítószernek minősülő anyagok használata, hanem a legális pszichoaktív szerek fogyasztása is befolyásol,
különösen
az
alkoholfogyasztás,
a
dohányzás,
továbbá
a
gyógyszerek tudat- és hangulatváltoztatási célból történő rendellenes használata, sőt, még a függőséget keltő viselkedésformák is (pl. a szerencsejátékok).
Dohányzás és következményei Dohányzással összefüggésbe hozható betegséggel fél millió beteget láttak el a magyar kórházakban 2010-ben, a betegek több mint harmada (36%; 180 ezer), a férfi betegek közel fele (46%), a nők több mint negyede a dohányzás következtében került kórházba. A járóbeteg szakrendelésen regisztrált 3,6 millió eset 36%-nak ellátását valamilyen dohányzásnak tulajdonítható megbetegedés tette szükségessé. 2010-ben 20.470 ember halt meg Magyarországon dohányzás következtében, ami az összes halálozás egyhatodát (16%) tette ki. A korai (65 év előtt bekövetkezett) halálozások közel harmadát (29%) a dohányzás okozta. A dohányzás miatt elhunytak közül minden második 65 évnél fiatalabb volt. Átlagosan a dohányzó férfiak legalább 16, a nők legalább 19 évvel rövidítették meg az életüket. A veszteség kétharmada a gazdasági szempontból legaktívabb életszakaszra, a 35 és 65 év közötti időszakra esett. Néhány egyértelmű tény a dohányzás gyakoriságáról (2013): Dohányzás gyakorisága a felnőtt lakosság körében:
férfiak: 25%, nők: 16%, összesen: 20,5%
2
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
Dohányzás gyakorisága a 13-15 év közötti fiatalok körében:
fiú: 32,5%, lány: 28%, összesen: 30,5%
Alkoholprobléma A túlzott alkoholfogyasztás a dohányzás mellett a másik kiemelkedő fontosságú, az egészségre káros hatást kifejtő egészség-magatartási tényező. A nagyivás jelentősen növeli egyes betegségek (például májcirrózis, stroke, daganatos megbetegedések,
születési
rendellenességek)
gyakoriságát
és
a
korai
halálozások számát. A WHO szerint világszerte az összes halálozás 1,5%-a, a munkaképesség csökkenés 3,5%-a tulajdonítható az alkoholnak. A hazai helyzet ennél sajnos lényegesen rosszabb. A nyolcvanas évtized kezdetén a magyarországi
májzsugor
halálozás
még
hasonló
volt
más,
magas
alkoholfogyasztási adatokat mutató országokéhoz, azóta azonban 2002-ig rendkívüli emelkedés történt. Nagyon rossz előjel, hogy emelkedő tendenciát mutat a gyermek és serdülőkorúak alkoholizálása. Pozitív ugyanakkor, hogy Magyarországon az alkoholos májzsugor és egyéb alkoholos májbetegségek miatti halálozások számának 10%-kal való csökkenése 2008-ig megtörtént. A
magyarországi
alkohol-fogyasztás
évtizedek
óta
világviszonylatban
is
magasnak mondható, a 80-as évek 13 liter tiszta alkohol/fő/év fölötti fogyasztási adatai a 90-es években valamelyest csökkentek, 2000 után 11-12 liter között stabilizálódtak, majd ismét emelkedtek. Csak az Európai Unió országait figyelembe véve látható, hogy Magyarország az alkoholfogyasztást tekintve (összfogyasztás) az 5. helyen szerepel, 14,15 liter/fő mennyiséggel (OEFI-OAC, 2013). 2010-ben a 100.000 lakosra jutó alkoholos eredetű standardizált halálozás Magyarországon 108,81 volt (2011-ben 100,43). A teljes lakosságot érintő alkoholos halálozás Magyarországon szintén jóval meghaladja az EU- országok átlagát, annak közelítőleg másfélszerese. A teljes európai összehasonlításban a 2009-es
adatok
szerint
hazánknál
3
csak
a
volt
Szovjetunió
egyes
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
tagköztársaságaiban
rosszabb
a
helyzet
(OEFI-OAC,
2013).
A
túlzott
alkoholfogyasztás bizonyítottan számos megbetegedés előfordulási kockázatát növeli, és/vagy rontja annak prognózisát. A májzsugor-halálozás 2007-től folyamatosan csökkenő tendenciát mutat: a 100 000 lakosra számított standardizált májzsugor halálozás Magyarországon (2007-ben 39,79; 2009-ben 35,21, 2011-ben 27,76); mégis a 2011-es adatokat tekintve még mindig majdnem háromszorosa az EU átlagának (9,67) (OEFI-OAC, 2013). A gyógyszerek alkohollal történő együttes fogyasztása (politoxikománia) Magyarországon kiemelkedően magas, a kétszerese az európai átlagnak. Jelenleg
még
csak
előkészítés
alatt
áll
a
Szakpolitikai
Program
az
Alkoholprobléma visszaszorítására. Alkoholstratégia tervezetből több is készült, de egyelőre egy sem került szakmai vitára, alkalmazásra. A kábítószer-problémák hatékonyan nem kezelhetők más kapcsolódó nemzeti szakpolitikai stratégiák és programok nélkül, így például az alkohol-, gyógyszer és egyes viselkedési függőségeket érintő, illetve a mentálhigiénés, valamint a bűnmegelőzési
stratégia
és
program
nélkül.
Csak
mindezek
együttes,
összehangolt megvalósításától várható a kábítószer-probléma visszaszorítása.
Szenvedélybeteg családok és a függőbeteg szülők gyermekei Függetlenül a családi rendszertől, a szerfüggőség és a viselkedési függőség is lényeges
stressz
az
egész
család
minden
egyes
tagja
számára.
A
szenvedélybetegség gazdaságilag "leszívja" a családi forrásokat, fenyegeti a munkahely biztonságát is. A függőség zavarhatja a normális családi feladatokat, konfliktushoz vezethet, alkalmazkodó, adaptív válaszokat kényszeríthet ki azokból a családtagokból, akik nem tudják, hogyan viselkedjenek. Röviden, az függőség eszkalálódó krízissorozatot hoz létre a családi rendszerben és funkcióban, ami a családi rendszert extrém katasztrofális állapotba sodorhatja.
4
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
Szinte egyáltalán nincsenek hazai felmérések, kutatások a szenvedélybeteg szülők gyermekeire vonatkozóan, így csak külföldi, jelen esetben nagyrészt német adatokkal való összehasonlításra, következtetésre hagyatkozhatunk. Magyarországon becslések szerint legkevesebb 383 ezer gyermek él olyan családban ahol egyik, vagy mindkét szülő alkoholbeteg ehhez még hozzá kell számolni a pszichoaktív anyagoktól függő családokban élő kb. 8 ezer gyermeket is.
Illegális drogok A 2007-es felnőtt népesség országos reprezentatív mintáján készült kutatás (Paksi és Arnold 2007) alapján a megkérdezett 18-64 éves korosztály 9,3%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert. A legelterjedtebben fogyasztott kábítószer 2011-ben is a marihuána volt a fiatalok körében. Szintén a korábbi évekhez hasonlóan, a marihuánát követően különböző legális szerek használata volt a legjellemzőbb: alkohol gyógyszerrel együtt történő fogyasztása, szerves oldószerek belélegzése valamint a nyugtatók/altatók orvosi javaslat nélküli használata. 2010 után a heroin hirtelen és szinte teljesen eltűnt a piacról. 2010 után megjelentek az új pszichoaktív anyagok (dizájner drogok). Két fő csoportja a szintetikus stimulánsok (speed/amfetamin hatásait utánzó katinonok, újfajta amfetaminok) és a szintetikus kannabinoidok (marihuána hatásait utánzó anyagok). 2010 után a heroin eltűnésével a túladagolások száma ideiglenesen csökkent. Az új szintetikus stimulánsok magas tisztasága és toxicitása miatt azonban a halálozási mutató 2011 után újra emelkedésnek indult, 2014-ben meghaladta a korábbi mértéket. Gyakori a különféle kábítószerek és új pszichoaktív anyagok kevert használata, ami fokozza a túladagolások kockázatát.
5
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
A szintetikus kannabinoidok olyannyira elterjedtek, hogy használatuk mára feltehetően meghaladja a hagyományos kannabiszét. Használatuk elterjedt az iskoláskorúak körében is. Az
addiktológiai/pszichiátriai
ellátórendszert
az
új
pszichoaktív
anyagok
térnyerése kihívások elé állítja. A kezelési módszertanok, szabályzó anyagok az alkalmazott eljárásrendben, be- és továbbutalási eljárások felülvizsgálata indokolt.
Viselkedési addikciók A viselkedési szenvedélybetegségekkel kapcsolatban a probléma súlyához mérten meglehetősen kevés a szakmai állásfoglalás. Pedig a problémás és patológiás szerencsejáték, a kényszeres vásárlás, a munkafüggőség, a problémás internethasználat, a problémás online játszás és függőség, az evészavarok, a testedzés-függőség stb. a lakosság nagy százalékát érinti, a függők mellett családtagjaikat is.
6
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
JELENLEGI MÁLTÁS SZAKMAI HÁTTÉR, JOGSZABÁLYI, SZAKMAI KÖRNYEZET, INTÉZMÉNYRENDSZER
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2010-ben nyitotta meg első, kifejezetten szenvedélybeteg emberek és hozzátartozóik ellátására szakosodott szolgálatát. Budapest XII. Márvány u. 42. Az elmúlt 15 évben minden szociális alapellátás megtalálható a Szeretetszolgálat keretein belül. Az intézmények száma 7, a szolgáltatások száma 9. (A budapesti integrált intézményben 3 szolgáltatás működik.) Alacsonyküszöbű
ellátások,
3
intézmény:
Budapest,
Esztergom,
Győr.
Közösségi ellátások, 4 intézmény: Budapest, Gödöllő, Monor, Nagykanizsa. Nappali ellátások, 2 intézmény: Budapest, Fehérgyarmat.
Jogszabályi környezet Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról és 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet szerint: Közösségi ellátások 65/A. § (1) Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott (2) bekezdésben meghatározott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott (3) bekezdés szerinti alacsonyküszöbű ellátás. (2) A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell a) a
lakókörnyezetben
történő
segítségnyújtást
fenntartásában,
7
az
önálló
életvitel
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
b) a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, c) a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, d) a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, e) az
orvosi
vagy
egyéb
terápiás
kezelésen,
szolgáltatásban,
szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, f) megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. (3) A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás keretében a (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározottakon túl biztosítani kell a) a
szenvedélybetegség
okozta
egészségügyi
és
szociális
károk
mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat, b) a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. 1/2000. (I. 7.) SzCsM 39/J. §143 (1) A szenvedélybetegek közösségi ellátása olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú, az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történő gondozás, amelynek célja az életmódváltozás elindítása, segítése és folyamatos nyomon követése. (2) A szenvedélybetegek közösségi ellátása a következő szolgáltatásokat biztosítja: a) problémaelemzés,
problémamegoldás:
a
személyes
célok
meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, a
szerhasználat,
illetve
-függés
járulékos
ártalmainak,
káros
következményeinek csökkentése, azonnali tanácsadás és segítségnyújtás a szolgáltatást csak eseti jelleggel igénybe vevők részére, b) készségfejlesztés: életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása, c) pszicho-szociális rehabilitáció: a munkához való hozzájutás, a szabadidő szervezett
eltöltésének
segítése,
8
szabadidős,
önsegítő
csoportok,
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
támogató
hálózatok
szerveződésének
segítése,
tanácsadás,
információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és
szolgáltatások,
valamint
a
foglalkoztatási,
oktatási,
lakhatási
lehetőségek igénybevételéről. (4) A szenvedélybetegek közösségi ellátására egyebekben e rendelet közösségi pszichiátriai ellátásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közösségi gondozóknak, illetve koordinátoroknak nem kell speciális képzésen részt venni. 39/K. §145 A közösségi ellátások szakmai programjának - az 5/A. §-ban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell az egészségügyi szolgáltatókkal, különösen a területileg illetékes pszichiátriai, illetve addiktológiai gondozóval való együttműködés módját. 39/L. §146 (1) A szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása a megkereső munkára, valamint az anonim és önkéntes igénybevételre épülő szolgáltatás, amelynek célja a szenvedélybetegség által okozott ártalmak csökkentése, az életet veszélyeztető helyzetek elhárítása, valamint az életmódváltozás elindítása, segítése. (2) A szenvedélybetegek körében végzett megkereső munka célja az ellátatlan, de az intézményes gondozással szemben bizalmatlan vagy onnan kiszoruló, az utcán, közösségi színtereken tartózkodó egyének, csoportok felkutatása és az alacsonyküszöbű ellátáshoz való hozzájutásuk biztosítása. (3) A szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása magában foglalja a) az
egészségügyi
ártalmak
csökkentését,
így
különösen
a
tűcsereprogramok körében a szerhasználat, illetve -függés járulékos ártalmainak, káros következményeinek csökkentését steril és kiegészítő eszközök,
készítmények
biztosításával,
illetve
használt
eszközök
begyűjtésével, továbbá az egészségügyi szűréshez, orvosi ellátáshoz való hozzáférés szervezését,
9
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
b) a krízis-intervenciót, az egészségügyi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban való részvétel ösztönzését, illetve a 39/J. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti szolgáltatásokat, c) a szenvedélybetegség okozta életvitellel összefüggésben különösen a rövid pihenési lehetőség, a mosási, szárítási, mosakodási lehetőség, illetve a folyadékhoz, élelemhez jutás biztosítását. (4) A szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátását nyújtó intézményeknek, szolgáltatóknak a (3) bekezdés a), b) és c) pontjaiban meghatározott szolgáltatási formák közül legalább kettőt kell biztosítaniuk. (5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatási forma ellátása esetén biztosítani kell a segítségnyújtáshoz, a használt ártalomcsökkentő eszközök begyűjtéséhez, azok biztonságos tárolásához, szállításához szükséges tárgyi feltételeket. (6) A szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása során minden esetben biztosítani kell az anonimitást, a személyes adatokat nem kell megadni, igazolni és nyilvántartani, illetve egyéni gondozási tervet nem kell készíteni. A szolgáltatás
nem
tagadható
meg
az
absztinencia
hiánya
szenvedélybetegség során jelentkező tünetek, magatartási formák
és
a
miatt
mindaddig, amíg azok nem veszélyeztetik a biztonságos feladatellátást. (Finanszírozási
szerződéssel
rendelkező
szenvedélybetegek
közösségi
alapellátás 2011-ben országosan 72 intézmény. Finanszírozási szerződéssel rendelkező szenvedélybetegek alacsonyküszöbű alapellátás 2011-ben 53 intézmény.) Nappali ellátás 65/F. § (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,
10
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) az Szt. 93. § (4) bekezdése szerinti kivétellel a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkez A szenvedélybetegek nappali intézményére vonatkozó különös szabályok 1/2000. (I. 7.) SzCsM 74. §206 A nappali ellátást biztosító intézmény a) az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, b) a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak, c) biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön. 75. § (1) Nappali ellátás biztosítására az az intézmény alkalmas, amelyik rendelkezik a) a közösségi együttlétre, b) a pihenésre, c) a személyi tisztálkodásra, d) a személyes ruházat tisztítására, e) 207 amennyiben a 77. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt szolgáltatást biztosítja az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására szolgáló helyiségekkel. (2) A fogyatékos személyek és szenvedélybetegek nappali intézményében többfunkciós helyiséget kell biztosítani, melyben lehetőség van foglalkoztatás, szabadidős program lebonyolítására.
11
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
76. § A nappali ellátást nyújtó intézmények nyitvatartási idejét a helyi igényeknek megfelelően kell meghatározni, de az napi hat óránál kevesebb nem lehet. 77. § (1) A nappali ellátást nyújtó intézmények szolgáltatásai különösen a) 208 igény szerint meleg élelem biztosítása, kivéve idősek nappali ellátása esetén, b) szabadidős programok szervezése, c) szükség
szerint
az
egészségügyi
alapellátás
megszervezése,
a
szakellátásokhoz való hozzájutás segítése, d) hivatalos ügyek intézésének segítése, e) munkavégzés lehetőségének szervezése, f) életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, g) speciális
önszerveződő
csoportok
támogatása,
működésének,
szervezésének segítése. (2) 209 Az igényelt napi egyszeri meleg étkezésről a 21. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell gondoskodni. (3) Szabadidős programok szervezésének minősül az is, ha az intézmény az ellátást
igénybe
vevők
részére
sajtótermékeket,
könyveket,
kártya-
és
társasjátékokat, tömegkommunikációs eszközöket biztosít, rendezvényeket szervez. (4) Az intézmény által nyújtott egészségügyi ellátás körébe tartozik a felvilágosító előadások szervezése, tanácsadás az egészséges életmódról, gyógytorna lehetőségének biztosítása, valamint a mentális gondozás. 78. § (1) Ha az ellátást igénybe vevők foglalkoztatását a nappali ellátást nyújtó intézmény biztosítja, a foglalkoztatásból származó, a ráfordítás összegével csökkentett bevétel legalább ötven százalékát az ellátást igénybe vevő részére ki kell adni.
12
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevétel ki nem fizetett részét közösségi célra kell felhasználni. 79. § (1) Az intézmény vezetője a nappali ellátást nyújtó intézményekben a 10. számú melléklet szerinti látogatási és eseménynaplót vezeti. (2) 210 Az intézményvezető az ellátottak számát a 10. számú melléklet szerinti nyilvántartásban havonta és évente összesíti. Ez az összesítés képezi az alapját az állami normatíva felhasználásának és elszámolásának, a mindenkori éves központi költségvetésről szóló törvény figyelembevételével. (3) 211 Nappali ellátás esetén az Szt. 94/C. § szerinti megállapodások száma meghaladhatja a működési engedélyben meghatározott férőhelyek számát. 79/A. §212 (1) A nappali ellátásban részesülő személyre a gondozást végző személy egyéni gondozási tervet készít. A gondozási tervet az igénybevételt követő egy hónapon belül kell elkészíteni. Nem kell gondozási tervet készíteni abban az esetben, ha az ellátott kizárólag a) tanácsadásban, b) alacsonyküszöbű vagy ártalomcsökkentő szolgáltatásban, c) nappali melegedő szolgáltatásában, d) 213 klubfoglalkozásban, e) 214 részesül. 80. § A nappali ellátást nyújtó intézmény házirendje tartalmazza a) az intézmény nyitvatartási idejét, b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások körét, a) c)215 étkeztetés biztosítása esetén az étkezések számát és az étkeztetés rendjét, c) az
intézmény
által
szervezett
foglalkoztatásból
felhasználására vonatkozó előírásokat, d) az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait,
13
származó
bevétel
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
e) az intézmény alapfeladatát meghaladó program, szolgáltatás körét és térítési díját. A szenvedélybetegek nappali intézményére vonatkozó különös szabályok 84. § (1)219 A szenvedélybetegek nappali intézménye az önkéntességre és a speciális segítő programokra épülve biztosítja az ellátást igénybe vevők igényei alapján a felvilágosító, tanácsadó, tájékoztató, kulturális, szabadidős, képzési, átképzési állásközvetítő, védett lakhatást elősegítő, lakossági és családi programok
szervezését
és
lebonyolítását,
valamint
alacsonyküszöbű
és
ártalomcsökkentő szolgáltatást nyújt. (2) A szenvedélybetegek nappali intézményében olyan programokat kell szervezni, melyek elősegítik az ellátást igénybe vevő rehabilitációját, a társadalomba, korábbi közösségébe való visszailleszkedését, valamint a szenvedélybetegek minél szélesebb körben való elérését. Ennek megfelelően a nappali intézmény programjai nyitottak, az intézményi ellátást igénybe nem vevő személy számára is hozzáférhetőek. (3) A szenvedélybetegek nappali intézményének nem feladata az alkohol-, drogés egyéb függőségi problémával küzdő személyek egészségügyi gondozása, azonban az intézményben szervezett foglalkozások és programok révén törekedni kell az életmód-változtatás ösztönzésére, a visszaesés megelőzésére, illetve az intézményben dolgozó szociális munkás révén szükség szerint kapcsolatot kell tartani az ellátott kezelőorvosával, vagy az egészségügyi gondozást végző szakemberrel, továbbá a hozzátartozókkal.
14
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
AZ ELLÁTÁSOK SZAKMAI TARTALMA
A közösségi ellátás szakmai tartalma, szolgáltatásai, a szolgáltatásnyújtás A közösségi ellátás szolgáltatásai Problémaelemzés, problémamegoldás:
a személyes célok meghatározásának segítése,
a változtatásra motiváló tényezők feltárása,
problémamegoldó beszélgetések;
készségfejlesztés:
életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése,
az önellátásra való képesség javítása és fenntartása;
tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való alkalmazkodás és kezelés teendőiről;
Pszichoszociális rehabilitáció:
a munkához való hozzájutás segítése,
a szabadidő szervezett eltöltésének segítése,
szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződésének segítése,
tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről.
Pszicho-szociális tanácsadás: Ártalomcsökkentés: a különböző pszichoaktív-anyagokat - legitim és illegitim szereket - veszélyes és kóros mértékben használók közül sokan nem tudnak,
15
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
vagy nem akarnak felhagyni káros/kóros szenvedélyeikkel, hosszabb-rövidebb időszakra sem, de akár egész életükben sem. Az
ártalomcsökkentés
-
mint
módszer-csoport
–
célja;
különféle
ártalomcsökkentő programokkal, szolgáltatásokkal elhárítani, csökkenteni a kóros szerhasználattal, vagy szerfüggéssel együtt járó ártalmakat, veszélyeket, káros
következményeket.
Az ártalomcsökkentés mindazokat a segítő megközelítésmódokat jelenti, amelyek a szerhasználók/szerfüggők testi-lelki egészségromlását, szociális helyzetének rosszabbodását igyekszenek megelőzni úgy, hogy közben az ártalomcsökkentést végzők mindvégig készek a szerhasználók/szerfüggők változásának ösztönzésére, felépülésük segítésére. 1. Szűrés és korai felismerés: (Ez a tevékenység az egészségügyi szolgáltatóval együttműködve nyújtandó)
Állapotfelmérés, becslőskálák, kérdőívek, tesztek
Strukturált interjú
2. Speciális technikák, intervenciók:
megkereső tevékenység (outreach)
a felépülésre való készség mérése, fokozása (felépülési modell)
változásra ösztönzés (motivációs interjú)
addiktológiai konzultáció (counseling)
rövid intervenció
esetmenedzselés
3. Problémaelemzés, problémamegoldás:
a személyes célok meghatározásának segítése
problémamegoldó beszélgetések
a változtatásra motiváló tényezők feltárása
16
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
a szerhasználat, illetve – függés járulékos ártalmainak, káros következményeinek csökkentése, azonnali tanácsadás és segítségnyújtás a szolgáltatást csak eseti jelleggel igénybe vevők részére.
4. Készségfejlesztés
életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése,
az önellátásra való képesség javítása és fenntartása;
kommunikációs készség fejlesztése
asszertivitást fejlesztő tréningek szervezése vagy közvetítése
a visszaesés megelőzése, a visszautasítás készségeinek kialakítása, fejlesztése
stresszkezelés
5. Pszichoedukáció: A tevékenység feltétele az egészségügyi szolgáltatóval/az orvos konzultánssal való egyeztetés.
Tájékoztatás az addikcióról, annak lehetséges következményeiről, a gyógyító, segítő folyamatról, teendőkről, a felépülés várható hatásairól.
6. Pszicho-szociális rehabilitáció:
a munkához való hozzájutás segítése,
a szabadidő szervezett eltöltésének segítése,
szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződésének segítése,
tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások
és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről.
17
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
Alacsonyküszöbű szolgáltatások Az alacsonyküszöbű szolgáltatás célja a szenvedélybetegek és közvetlen környezetük minél szélesebb körének elérése, fogadása és ellátása, a szerhasználatnak, valamint járulékos ártalmainak a csökkentése, a változás elindítása és segítése, az életvitelbeli változás ösztönzése. Az alacsonyküszöbű szolgáltatás célja a még nem szenvedélybeteg, ám szerhasználatukból adódóan magas kockázati magatartású személyek és környezetük elérésének biztosítása is.
Ennek
célja
a
szenvedélybeteggé
válás
lehetséges
megelőzése
mentálhigiénés, pszicho-edukációs beavatkozások eszközrendszerével. Az előzőekben leírtakkal együtt az alacsonyküszöbű szolgáltatás lényege az egészségügyi
és
szociális
szolgáltatások
megismertetése,
használatuk
ösztönzése, megkönnyítése a szenvedélybetegek, addiktológiai problémával küzdő, vagy szerhasználat okán magas kockázatú populációk számára. A küszöb alacsonyra helyezése egyrészt abban nyilvánul meg, hogy a szolgáltató szervezetek a célcsoportokhoz, illetve azok igényeihez igazítják telephelyük és nyitva tartási idejük kiválasztását – vagyis magukat könnyen, bárki számára elérhetővé teszik. Tevékenységük egyik része a addiktív problémával élő személyek kliensek megtalálása, a szolgáltatások igénybevételére ösztönzése, másrészt a túléléshez szükséges szolgáltatások biztosítása és a kliensek további kezelések felé terelése. Az absztinencia elérése nem elsődleges cél. Az igénybevétel
formája: önkéntes. A szolgáltatás Ingyenes, térítésmentes: a segítséget kérők ingyen, és mindenféle ellenszolgáltatás nélkül vehetik igénybe a különböző alacsonyküszöbű szolgáltatásokat. Az alacsonyküszöbű szolgáltatások szintén kiemelt színterei az egészséggel kapcsolatos információk, és a biztonságosabb droghasználattal kapcsolatos üzenetek terjesztésének.
18
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
Alacsonyküszöbű tevékenységi formák Pszicho-szociális intervenciók
Információs, valamint felvilágosító szolgáltatások
Telefonos, információs vonal fenntartása
Megkereső munka, partiszervíz
Drop In
Toppanj be
Tű- és fecskendőcsere szolgáltatások
A nappali ellátás szakmai tartalma, szolgáltatásai, a szolgáltatásnyújtás módja A nappali ellátás a szenvedélybetegség különböző szakaszában lévő, más-más motiváltságú, személyes bevonódás mértékét tekintve eltérő helyzetben lévő szenvedélybetegek,
addiktív
problémával
küzdők
megsegítésére
irányul.
Elsősorban azokat a személyeket kell ellátni
akiket szenvedélybetegségük miatt korábban fekvőbeteg-gyógyintézetben kezeltek, illetve rehabilitációs intézményben gondoztak
akik az absztinencia fenntartásában kérnek segítséget
akiknél már az addiktív probléma megjelent, de még nem kerestek fel egészségügyi szakellátást,
még aktív szerhasználók, viselkedési addikcióban szenvedők
hozzátartozók, érintettek
A szer vagy viselkedési addikció hatásaiban nemcsak az azzal élő, visszaélő egyén érintett, hanem a családtagjai, a szűkebb, tágabb környezete is, ezért a szolgáltatásoknak nem elég csak az egyént megcélozni, hanem a környezetében élők számára is elérhető ellátásokat kell biztosítani a szenvedélybetegek nappali ellátása keretében.
19
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
A szolgáltatás egyéni szükségletekre alapozott, hosszabb távú ellátásokat kínál, amely nagymértékben épít a kliensek aktív és felelős részvételére, valamint a nyitott programokon résztvevők kooperatív készségére. A szolgáltatások biztosítása során alapvető szakmai kritérium, hogy a klienst szükséges támogatni a saját sorsa feletti felelősségének újraélésében, de nem helyes megoldani helyette azokat a feladatokat, amelyekre ő maga is képes. Az önkéntességre és a segítő programokra épülő ellátás rehabilitáló, reintegráló hatása a nyitott, mindenki számára igénybe vehető szolgáltatásokkal érhető el, mert az így kialakuló látogatói kör révén non-direkt módon támogatható, kialakítható mindazon készség, viselkedés mely szükséges a korábbi, vagy a jelenleg reálisan elérhető kis-, lakóközösségbe való betagozódáshoz. A nappali ellátás rehabilitáló, reintegráló hatása mellett nem kisebb jelentőségű a szolgáltatás preventív hatása, hiszen az egyéni szükségletekre alapozott hosszabb távú szociális és mentális gondozással, az életvitel, életvezetés segítésével, a személyiség fejlesztésével, a közösség erejével megelőzhető, hogy az addiktív problémával küzdő egyre inkább a függőség állapotába kerüljön. A nappali intézmény szolgáltatásai 1. Hivatalos ügyek intézésének segítése
A kliens szenvedélybetegségbeli problémái mellett meglevő egyéb ügyeiben,
Szociális, társadalombiztosítási, nyugellátási, lakhatási, foglalkoztatáshoz kapcsolódó, oktatási ügyekben
Alapvető személyazonosításhoz, munkavállaláshoz szükséges okmányok megszerzésének, igénylésének a kliens állapotához igazodó mértékű segítése, például: interneten sorszám-kérés, űrlapkitöltés, kísérés, stb.
Módjai: személyesen, levélben, telefonon, interneten
20
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
2. Igény szerint meleg élelem biztosítása (nem kötelező elem) A
szolgáltatás
indítása
előtt
célszerű
pontos,
hosszútávra
is
figyelő
igényfelmérést végezni. Önmagában az ebédeltetés nem segíti elő a kliens rehabilitációját, re-integrációját, ezért csak a legszükségesebb esetben legyen igényelhető ez a szolgáltatás, mely napi egyszeri étkezés biztosításával, a helyben fogyasztás kulturált körülményeinek kialakításával vagy az étkeztetés lehetőségét biztosító együttműködés keretében oldható meg Térítési díjra, pénzkezelésre vonatkozó jogszabályok betartása, betartatása az intézmény feladata. 3. Szabadidős programok szervezése A kliensek kezdeményezéseit, igényeit figyelembe véve célszerű összeállítani a felkínálandó programokat, illetve lehetőség szerint bevonni őket a szervezésbe. A gondozási terv elkészítését megelőző állapotfelmérésben már érdemes a szabadidő szervezett eltöltésének igényére, óhajtott módjaira rákérdezni. A programok elsődleges célja lehet a kliens számára „üres idő”-ként megélt időtartam strukturálása. A szabadidő hasznos eltöltésének fő szempontja: másokat nem zavaró mértékben. További lehetőségek a szabadidő hasznos eltöltésére; az olvasás (könyv, újság, napi-, heti lapok, folyóiratok), rejtvényfejtés, rádiózás, zenehallgatás, tévénézés. A társasjátékok és a kézműves tevékenységek során a szociális készségek is fejlődnek (a szabálytanulás időszakában fontos a segítő jelenléte). Az intézményen kívüli programok (sport, kultúra stb.) szervezésében, azok anyagi vonzatának viselésében klienseknek, hozzátartozóiknak is lehetőséget kell biztosítani. 4. Szakellátásokhoz való hozzájutás segítése
21
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
Mind szociális, mind egészségügyi szakellátásba tartozó intézmények elérésének segítése (esetmenedzselés) mely tartalmazza;
Információnyújtást az intézmény létezéséről, megközelíthetőségről, igénybevételének feltételeiről.
Tájékoztatás esetleg szükséges vizsgálatok végzésének helyeiről;
Kapcsolatfelvétel kezdeményezése, időpont egyeztetés, a kliens mentális, fizikai állapotának megfelelő mértékű kísérése, intézménybe történő eljutásának megszervezése;
Kapcsolattartás kezelőorvossal
Egészségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek szervezése
5. Munkavégzés lehetőségének szervezése
Az ellátottak munkavégzéssel, munkahellyel kapcsolatos igényeinek a felmérése, reális célkitűzések megfogamzásának segítése
Együttműködés kialakítása célszervezetekkel (foglalkozatás, munkaügy stb.)
Álláskeresés támogatása, kliensek motiválása a Munkaügyi Központok által nyújtott szolgáltatások igénybevételére
Munkába állás segítése az erre irányuló tréningekkel vagy a tréningekhez jutás lehetőségével
Intézményen belüli foglakoztatás egyéb feltételeinek kialakítása, azok szerinti működés: munka rehabilitáció, fejlesztő-felkészítő foglalkozás
6. Életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése Magában
foglalja
mindazon
szakmai
tevékenységek
körét,
amelyet
az
ellátottakkal közösen meghatározott célok elérése érdekében alkalmazni szükséges. A klienskör igényei, és a települési ellátórendszer nyújtotta szolgáltatások figyelembevételével kell kialakítani a szociális, mentálhigiénés, stb. ellátások körét, melynek egyik fő célja és iránya a prevenció. A szenvedélybetegek nappali intézményében a fiatalok váljanak képessé különféle
22
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
speciális technikák elsajátításával egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására. Korrekt tájékoztatás, ismeretek nyújtása, szemlélet és attitűdváltoztatás az elért társadalmi
réteg
tevékenység,
körében,
felvilágosítás,
propagandaanyagok,
veszélyeztetettséget
kiadványok
készítése,
felderítő támogató
beszélgetések, ügyintézések, stb.
A MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT SZENVEDÉLYBETEG EMBEREKET TÁMOGATÓ SZOLGÁLATAI ÁLTAL MEGVALÓSÍTOTT TEVÉKENYSÉGEK, SAJÁTOSSÁGOK
A Szeretetszolgálatban megvalósuló szenvedélybeteg segítő munka rendkívül széles spektrumú. Minden intézmény számtalan szolgáltatást kínál a helyi adottságoknak megfelelően, a kliensek igényeit összehangolva a szakemberek és az intézmények lehetőségeivel. A munkatársak folyamatosan fejlesztik és gazdagítják segítői, terápiás lehetőségeiket, alkalmazkodva a szükségletek és igények változásaihoz. Általánosan igaz minden intézményre a felépülésközpontú, egészségfejlesztő szemlélet.
Plázától a cigánytelepig Főváros, kisváros, budai kerületek, lakótelepek, pláza, cigánytelep, kistérségi falvak, az ország nyugati határától keleti határáig szétszórva helyezkednek el szolgálataink.
23
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
Néhány jellemző az intézmények programjaiból Intézményünk neve: „Fogadó”, mely munkánk lényegét kívánja érzékeltetni. Hiszen a szenvedéllyel élő emberek, házastársaik, gyermekeik számára egyaránt fontos problémájuk komolyan vétele, segítségkérésük, változásra való igényük elfogadása.
Család, gyógyulás, motiváció –– prevenció Prevenciónak is tekintjük a szenvedélybetegségek különböző formáinak gyógyítását ill. a változás motivációját. Elsődleges célcsoportunk a család. Annak minden tagja egyénileg és közösen is. A droghasználat kialakulásában meghatározó kockázati tényező a szülők, nagyszülők szenvedélybetegsége: alkoholizálása,
gyógyszerfüggősége,
viselkedéses
szenvedélybetegségei,
droghasználata. A szülök pozitív változása, a beteg szenvedélyek gyógyulása visszaállíthatja,
vagy
megteremtheti
a
fiatalok
számára
nélkülözhetetlen
egészséges családi modellt. Külön prevenciós feladat a szenvedélybeteg szülők gyermekeinek segítése. A plázalátogató, szenvedélybetegségek által veszélyeztetett csellengő fiatal közönség is rászorul arra a típusú szeretetre és odafigyelésre, amelyet nyújtani tudunk.
„Partisegély”
Szolgáltatás.
„Tisztás”
csoport
célja
a
fiatal
szenvedélybetegek felépülésének támogatása. Célkitűzésünk, hogy lehetőséget teremtsünk az utókövetésre a reintegrációban a kezelés utáni időszakban. Az ellátottak nagy része szegregált lakókörnyezetben él. Az itt élők halmozottan hátrányos helyzetűek, a szenvedélybetegségek által veszélyeztetettebbek. Sok esetben a szülőkön keresztül pozitív hatás lehet kifejteni a gyermekek életére is. Gondozottaink nagy része a monori cigánytelep, szegregált környezetéből kerül ki, keres fel minket. Ennek oka, hogy a halmozottan hátrányos helyzetben lévők esetében a szociális hátrányok tovább halmozódnak és sokkal inkább veszélyeztettek a szenvedélybetegségek és függőségek által. Esetükben magas
24
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
az alternatív szenvedélyek okozta függőség, szipózás, gyógyszere való alkoholfogyasztás stb.
Készségfejlesztés a kiskertben Tavasztól-őszig közösségi kiskertet műveltünk az intézmény udvarán található kertben. Gondozottjainkkal megbeszéltünk, mit és mennyit ültessünk. Gondoztuk, ápoltuk.
Ez
megfelelő
tanácsadáshoz,
és
közvetlen
készségfejlesztéshez,
alkalmat rehabilitációs
teremtett
az
interakciós
életviteli különféle
módjára. Igény szerint film klubot, kézműves foglalkozásokat, tematikus prevenciós,
felvilágosító
szenvedélybetegség
beszélgetéseket,
gondozottjaik
körében
programokat súlyos
tartunk.
anyagi
Mivel
a
nehézségekkel
párosul, ezért hónap végén „hogyan főzzünk okosan” foglalkozást tartunk. Ezen alkalommal egyszerű, olcsó ételek elkészítését, házi praktikákat, a közösségi kiskert terméseinek feldolgozását, tartósítását sajátíthatják el. Sok esetben klienseinknél jelen van a tartós munkanélküliség, alacsony iskolázottság,
kapcsolati
tőke
hiánya,
nehéz
anyagi
helyzet,
lakhatási
nehézségek, pszichés és egyéb egészségügyi problémák, társas kapcsolatainak elvesztése vagy beszűkülése az addikciók mellett. Gondozottjaink nagy része küzd valamilyen egyéb betegséggel: keringési, emésztési, mozgásszervi, bőrgyógyászati
vagy
onkológiai
problémával.
Különösen
azok
körében
fokozottak, akik hajléktalanok vagy nagyon rossz lakhatási körülmények között élnek. Jellemzően megjelenik egy idő után a társadalomból való kiilleszkedés, tudati, lelki beszűkülés.
Az intézmények szolgáltatásaiból, jellemzőiből néhány a kötelezőkön túl 12 lépéses csoportok,
NA (Névtelen Anyagosok), ACA (Alkoholisták Felnőtt
Gyermekei), OA (Overeaters Anonymous, Névtelen Túlevők), AA (Anonim Alkoholisták) péntek, Al-Anon (Alkoholisták hozzátartozóinak és barátainak közössége), SLAA (Anonim Szex- és Szerelemfüggők), „Hogy vagy” csoport szabad-interakciós beszélgetések
25
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
Kimondható honlap (www.kimondhato.hu) a szenvedélybetegségekről, a hozzátartozó emailes segítségnyújtással
Kimondható füzetek 1-10 a szenvedélybetegségekről, az egészségről, a józanságról, a megelőzhetőségről
Tapasztalati szakértők (felépülő szenvedélybetegek) bevonása a segítő munkába Hajléktalan emberek lábadozójában segítő beszélgetések Nyírő Gyula Kórház üzenetátadó csoport a rehabilitációban részt vevők számára
Elterelés
Egyéni és családi konzultáció, terápiás beszélgetések, pszichoterápia Gyermek relaxáció függő szülők gyermekeinek
Filmklub
Iskolai prevenciós foglalkozások, órák
Közösségi programok, korrepetálás
Céljaink és az azokhoz rendelt prevenciós, ellátási, szolgáltatási eszközeink a nemzeti és nemzetközi stratégiában megfogalmazottak igazodnak: Az egyének, a családok és a helyi közösségek alkalmassá tétele az életesemények nyomán keletkező kihívásokkal való megküzdésben. Reális, szakszerű és közérthető információ eljuttatása a lakossághoz a kábítószer-probléma sajátosságaival, veszélyeivel és a probléma-kezelés lehetőségeivel összefüggésben. Olyan programok kidolgozása és megvalósítása, amelyek alkalmasak a szülői készségek és a szülők kontrollkészségének megerősítésére, különös tekintettel a szerfogyasztásra. A családi rendszer és családi menedzsment megerősítését szolgáló intervenciók kidolgozása a viselkedészavaros, enyhébb fokú deviáns megnyilvánulásokat mutató gyerekek és fiatalok hozzátartozói, elsősorban szülei számára.
26
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
Az önsegítés és a hatékony problémakezelés módszereinek hozzáférhetővé tétele a bajban lévő, drogproblémával küzdő, illetve egyéb okból veszélyeztetett serdülők és fiatalok, valamint hozzátartozóik számára (szülői, hozzátartozói klubok, önsegítő csoportok). A kábítószerrel kapcsolatos egészség- és társadalmi ártalmak megelőzése és csökkentése A kábítószerek visszaélésszerű használatának megelőzése, illetve csökkentése. A
droghasználattal
produktivitás
kapcsolatos
csökkenésének,
társadalmi
valamint
más
kockázatok gazdasági
csökkentése,
a
következmények
megelőzése vagy mérséklése. A droghasználattal kapcsolatos egyéni és társadalmi kockázatok csökkentése, közöttük
az
élet
elvesztésének
megakadályozása,
illetve
az
egészség
károsodásának, az életminőség romlásának megelőzése, különösen egyes, az egyénre és a közösségre kiemelten magas kockázattal járó, súlyos ártalmakat okozó fogyasztási módok esetén. Multidiszciplináris:
az
érintett
szakterületek
strukturált
és
átfogó
együttműködésével. A tartósan nehézségekkel küzdők és családjaik, hozzátartozóik szakszerű és az emberi méltóságot szem előtt tartó gondozása.
27
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI IRÁNYVONALAK A SZERVEZETEN BELÜL
Fejlesztendő területek
Közös szakmai és „máltás” nyelv gyakorlása.
Közös pályázatok.
Dokumentáció egységesítése.
Az ellátások, szolgáltatások kiterjesztése, pl.: Győr szenvedélybetegek nappali ellátása.
Képzések a szakemberek számára.
Ellátás és szakanyag a számítógépes és online függőségekkel kapcsolatban, mert szinte megállíthatatlanul veszélyezteti a gyermekeket, fiatalokat, családokat.
A szenvedélybeteg családokban élő veszélyeztetett gyermekek ellátása. (Minden szakmai fórum hangsúlyozza ennek a célcsoportnak a rendkívüli veszélyeztetettségét!)
A szenvedélybeteg családok családterápiás, családkonzultációs lehetőségeinek bővítése.
Kettős diagnózisú kliensek segítési lehetőségeinek bővítése.
28
TÁMOP-5.4.12-14-1-2015-0001
FELHASZNÁLT IRODALOM
Dohányfüstmentes
Magyarország
Tervezet,
Dohányzás
Fókuszpont
Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) 2014 http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/sites/defaul t/files/case_study_HU_20150429.pdf
Nemzeti Lelki Egészség Stratégia 2014-2020 Tervezet
Alkoholkoncepció Kábítószerügyi Tanács részére készített dokumentum (EMMI 2015)
Drogfókuszpont http://drogfokuszpont.hu/
Nemzeti Drogellenes Stratégia 2013-2020
Szakmai ajánlás a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű szolgáltatások
részére,
Országos
Addiktológiai
Módszertani
Munkacsoport, Budapest, 2011
Szakmai ajánlás a közösségi ellátás szenvedélybetegek részére, FSZH Szociálpolitikai
és
Munkaügyi
Intézet
Addiktológiai
Szakértői
Munkacsoport Budapest, 2008.
Szakmai iránymutatás szenvedélybetegek nappali intézménye a szociális alapellátások körében, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Addiktológiai Szakértői Munkacsoport Budapest, 2006.
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
29
