Csengettyű 2011. Húsvét
A Dunaharaszti Evangélikus Egyházközség idõszaki lapja Szerkeszti: Varsányi Ferenc
Beköszöntõ
Kassák Lajos Harangszó Feltámadott, mondják a népek és megsüvegelik a nevét a názáretinek, ki az ács fia volt s megenyhült már a szél is a rügyek kisarjadnak. Kétezer éve látják Õt a vének és a gyerekek amint hosszú, fehér ingecskéjében lépeget s alszik a tengerre szállt halászok bárkájában.
A Dunaharaszti Evangélikus Gyülekezet hírlevelével köszöntöm az Olvasót. Végre tavasz van, pezsdül a természet, szinte isszuk magunkba a napfényt, a friss levegõt. Talán már készülünk az ünnepre. Most mégis hadd álljunk meg néhány gondolat erejéig. Harasztiban és a környéken élve nem vonatkoztathatunk el attól, hogy milyen világban élünk. Idén már volt egy kapitális földrengés, szökõár Japánban, az arab világ forrong… nem is folytatom. Zúg, forrong a világ körülöttünk, a magyar közélet is meglehetõsen zajos. Ebben élünk, ebben vagyunk. A keresztény ünnepeink is ebben az összefüggésben érkeznek meg hozzánk. Van ínség, böjt, van szenvedés, van halálos szorítás, keresztrefeszítés és van makacs remény, feltámadás. Isten minden mûve, tette azért van, hogy az ember megtalálja önmaga küldetését, útját, kiteljesedését, végsõsoron, biblikus szóval az üdvösségét. Ebben a lapszámban találhatunk írásokat a böjti, a húsvéti, a pünkösdi ünnepekrõl, ill. vallomásokat a családról, mint a legfontosabb teremtési ajándékról, valamint olvashatják híreinket, programjainkat. Áldott ünnepeket kíván: a Szerkesztõ
Én is emlékszem rá, mint az egykori játszótársra s ti is útszéli csavargók és mesteremberek akik hû követõi vagytok valamennyien a nincstelenségben, az útban és az igazságban. Igen, igen az Õ árnya és visszhangja vagyunk mi s bár nem ízlelhetjük a húsvéti bárány húsát mindennapi kenyerünkben és vizünkben dicsérjük, hogy vérünkbõl való és meghalt értünk a kereszten.
„Örüljetek, az Úrban, ismét mondom, örüljetek! ”Filippi 4,4
Csengettyû
2
Húsvét – Jézus él!
Cirénei Simon
Már maga az ünnep is meghökkent. Ha csak annyit tudunk az ünnepről, hogy valaki élt, akit gyalázatos módon megöltek, de elpusztítani nem tudták, mert túlélte a halálát – nos, hát az egyszerű emberi ész csodálkozik. Nem, ilyen nincs, ez mese… mondja a hideg-rideg eszünk. Aztán ott állunk a kórházi intenzív szoba előtt, és ki-ki szakadnak belőlünk a sóhajok, jaj Istenem, csak most segíts! Lehet, hogy a koporsó mellett szoborrá meredve hajtogatjuk magunkban, nem, ez nem lehet igaz…! A halál, talán a legnagyobb talány, amivel az ember találkozik. Mikor jön? Amikor megáll a szív, amikor nem mérhető agyműködés… Nehéz kérdés ez az orvosnak, a biológusnak és végül mindnyájunknak. Annyi mindent meg tudunk oldani egyre bővülő tudásunkkal, lehetőségünkkel, a halál azonban legyőzhetetlen ellenség. Így hitték és gondolták a sírhoz menő asszonyok és a tanítványok is. A határtalan életvágy sem képes hitté és reménnyé válni. Nincs az embernek annyi lelki-szellemi energiája, hogy túllépjen önmaga árnyékán, hogy legyőzze önmagát, és legnagyobb ellenségét. Nincs itt, feltámadt, miért keresitek a holtak közt az élőt? – ezek a szavak sem képesek áthangolni a kihűlt szíveket. Csak a személyes tapasztalás, a találkozás elemi erejű élménye tesz képessé arra, hogy az Élőért élni, és akár halni is tudjanak a követői. A Föltámadott küldi el a Tanítványokat a „világhódító” útra. Az Egyház nagy élménye, hogy az élő és föltámadott Jézus számára olyan kapuk, szívek nyílnak meg, amelyek eddig megközelíthetetlenek voltak a szeretet számára. És íme, ahol megjön Jézus, akár mint föltámadott testben, akár, mint az igehirdetés tanúságtételében a Szentlélektől megerősítve, ott minden új értelmet nyer. Értelme lesz az áldozatos életnek, a szenvedésnek, a küzdelemnek. A régiek elmúltával valóban újjá lesz minden. Megfényesedik a lelkünk is. A teremtő Szentlélek még a mi lelkünkben is képes megfoganni Jézust. Itt aztán elakadnak a szavaink, a gondolataink. A precíz egyenletek helyett, a földhözragadt, racionális gondolkodás helyett új nyelven kezdünk el gondolkodni, beszélni, érezni. A Lélek eszperantója a szeretet, mely mindent legyőz, amely nélkül élni lehetetlen.
Az evangéliumok szûkszavú tudósítása szerint Simon külföldi, aki minden jel szerint eljött Jeruzsálembe, hogy részt vegyen a szent ünnepeken, talán áldozatot is akart bemutatni. A hagyomány szerint Niger volt a gúnyneve, a zsidókénál sötétebb bõrszíne miatt. Nos, ez az ember mintegy véletlenül odasodródik a keresztrefeszítésre készülõ sokadalomhoz, ahonnan a rómaiak „kiemelik”. A meggyötört Jézus helyett kényszerítik Jézus keresztje hordozására. Megalázó a helyzet. A Megvetett megvetett keresztjét kell megvetetten cipelnie… Mégis õ lesz szülõvárosának leghíresebb alakja. Ciréne, az Egyiptomhoz képest nyugatra elterülõ település zsidó diaszpórája adja a passió egyik mellékszereplõjét, aki a kényszerítés okán kereszthordozó lesz, majd a hagyomány szerint Jézus követõje. Mai Jézust követõk, vajon nem kellene részt vállalni a kereszt hordozásában? Hiteles-e a hitünk, ha nem vagyunk ott a világ számára is dokumentálható módon a kereszthordozásban? Nekünk meredõ kérdések, amelyekre csak mi magunk adhatjuk meg a feleletet. Vállalom-e Jézust a magam életében…? Nem kellene részt vállalni a kereszt hordozásában? Hiteles-e a hitünk, ha nem vagyunk ott a világ számára is dokumentálható módon a kereszthordozásban? Nekünk meredõ kérdések, amelyekre csak mi magunk adhatjuk meg a feleletet. Vállalom-e Jézust a magam életében…?
Varsányi Ferenc
Gondolatok... Hiszem, hogy Isten mindenbõl, a rosszból is jót akar létrehozni. Ehhez azonban embereket keres, akik készek õt szolgálni. Hiszem, hogy Isten minden nehéz helyzetben megadja azt az erõt, amire szükségünk van. De csakis akkor adja meg, nem pedig elõre. Így nem magunkban bízunk, hanem õrá hagyatkozunk. Miért is aggódnánk? Hiszem, hogy Isten akkor mûködik általunk, amikor õszintén imádkozunk és felelõsséggel cselekszünk. Dietrich Bonhoeffer
Csengettyû
A Szentlélek Egyháza Pünkösdvasárnap Cselekedetek könyve 2,13 És megtelének mindnyájan a Szentlélekkel. Cselekedetek könyve 2,4 Pünkösd e szent örömünnepén hálát adunk a mi szerelmes Úristenünknek végtelen jótéteményéért, melyet e földön azzal mutatott meg, hogy nékünk, szegény embereknek kinyilatkoztatta a magasságos égbõl, drága szentigéjét; - nem valami hitvány köznapi beszédet, hanem különleges s Mózes törvényétõl megkülönböztetett igéjét. Mert ezen a napon kezdõdött el Krisztus országa az apostolok révén s lett nyilvánvalóvá az evangéliomban mind az egész világnak. Krisztus országa öröktõl fogva megvolt ugyan az Õ tulajdon személyében, ma pünkösdkor azonban a Szentlélek az apostolok által az egész világnak kinyilatkoztatta. S e kinyilatkoztatást nagy bátorsággal, szent daccal és örömmel szegény halászok végezték. Ugyanazok az apostolok, akik elõbb félelembõl megtagadták, elhagyták Krisztust, mert tele voltak bátortalan, rémült csüggedéssel. Ma, új pünkösd ünnepén kezdõdött el Krisztus boldogító, üdvösséges, áldott országa, amely örömmel, bátorsággal és bizonyossággal teljes. M. Luther
Pünkösdhétfõ Egyszerû kezdet. A világ bolondjait választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket; s a világ erõteleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erõseket. Korinthusi elsõ levél 1,27 Krisztus az Õ országát tanulatlan laikusokkal és balga halászokkal kezdi el, akik a szentírást nem is tanulták. A keresztény egyház nyomorult koldusok botránkozó igehirdetésével kezdõdik, arról a názáreti Jézusról, akit meggyaláztak, leköpdöstek, megcsúfoltak és végül, mint lázítót és istenkáromlót, keresztre feszítve a leggyalázatosabban megöltek. Errõl a Krisztusról hirdetik az ellenségei, akik súlyosan vétkeztek s Istent lángoló haragra ingerelték. Csodálatos bátorság és hatalmas vigasztalás, hogy az apostolok pünkösdkor ilyent mertek prédikálni nyilvánosan! Honnét volt ekkora erejük? Az igébõl és a Szentlélektõl. Nézd, minõ ereje van Péternek! Nem is csupán Péternek, hanem a többieknek is. Mily biztosak a dolgukban! Mily erõteljesen markolnak bele a szentírásba! Mintha százezer évig azt tanulták és egészen kitanulták volna. Én nem tudnék olyan biztosan belemarkolni az igébe, pedig a szentírás doktora vagyok. Ezek pedig halászok, akik a szentírást nem is olvasták. A kereszténység, tehát szegény halászok igéjével, Isten szegényes, megvetett mûvével, a megfeszített názáreti Jézussal kezdõdött. M.Luther
3
Az imádság A szív beszélgetése Istennel Az imádságon keresztül az ember Isten színe előtt létezhet és élhet. Az imádság ugyanolyan természetes és szükségszerű a lelki élet számára, mint a lélegzetvétel a testi élet számára. Isten minden pillanatban lát bennünket, mi beszélhetünk vele, és ő mivelünk. Az imádság lehet a szavak nélküli sóhajtás, leírt imádság olvasása vagy éppen kötetlen Istenhez szóló beszéd. Imádkozhatunk magunkban, valaki mással vagy éppen az egész gyülekezettel együtt. Az imádságban Isten segítségét kérjük magunk vagy mások számára, és hálát adunk a kapott ajándékokért. Az imádság ezen felül az Isten dicsőítése, az ő mindenhatóságának megvallása és az megállása az ő vizsgáló és szerető tekintete előtt. Isten maga bátorít bennünket arra, hogy nehézségeinkben felé fordulva bízzunk az ő segítségében. A gyermekkorban megtanult esti imádság segít bennünket egész életünkben, hogy bizalommal legyünk Isten iránt. A reggeli és az étkezést kísérő imádságok is apró istentiszteletei a hétköznapoknak. A nap kezdetén hálát adunk Istennek, hogy vigyázott ránk az éjszaka folyamán, és egyben kérjük őt, hogy áldja meg napi munkánkat. A étkezések alkalmával az ő jóságáért adunk hálát. Este pedig bűneink bocsánatát kérjük, és rábízzuk magunkat és egymást Isten gondviselésére. Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt, és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. (Fil 4,6-7) Arra kérlek mindenekelőtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért, a királyokért és minden feljebbvalóért, hogy nyugodt és csendes életet éljünk teljes istenfélelemben és tisztességben. Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk színe előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság ismeretére.(1Tim 2,1-4)
Csengettyû
4 Részlet Bíró László rk. püspök levelébõl, melyet a Család éve alkalmából adott közre
2011– A CSALÁD ÉVE A názáreti Szent Család mindig is a szeretet, az imádság és a munka iskolája volt hangoztatta XVI. Benedek pápa Spanyolországban, a Sagrada Familia templom felszentelésekor. Napjainkban az életkörülmények megváltoztak, hatalmas technikai, társadalmi és kulturális fejlõdés zajlott le. E fejlõdésnek együtt kell járnia az erkölcs, a mások iránti figyelem fejlõdésével. Védeni és segíteni kell a családokat, hiszen az emberi élet alapja az egy férfi és egy nõ közötti nagylelkû és felbonthatatlan szeretet. Az igaz szabadság csak ott születhet meg, és maradhat fenn, ahol szeretet és hûség uralkodik. Az Egyház tehát megfelelõ gazdasági és szociális intézkedéseket kér ahhoz, hogy a nõk maradéktalanul megvalósíthassák hivatásukat otthon és a munkahelyükön. A házasságban egyesülõ férfi és nõ alkotta család élvezze az állam határozott támogatását. Legyen a gyermek élete szent és sérthetetlen fogantatásuk pillanatától kezdve. Segítsék elõ jogi és szociális téren is a születések számának növekedését. Az Egyház szemben áll mindennel, ami az emberi élet ellen irányul, és támogat mindent, ami elõsegíti a természet rendjét, a család intézményének javát. Szentatyánk egyik nagy témája a család. Mindegyre hangsúlyozza az emberrõl alkotott keresztény felfogást, és azt, hogy a család abszolút értelemben alapvetõ vonatkoztatási pontja a társadalom építésének, a személy átfogó fejlõdésének, az élet befogadásának. A család témájára való utalás rendkívül idõszerû napjainkban. Kultúránk és társadalmunk ezzel szemben gyakran nem védelmezi a családi élet dimenzióit. Az örök Ige a család ölén lett emberré. „Jézus Krisztus kiüresítette önmagát” (Fil 2,7), mindenrõl lemondott, de arról nem, hogy családban testesüljön meg. A megváltás mûve a családban kezdõdött. A fiatal egyház családokban élt, erõsödött és gazdagodott a Lélek által. Az Egyház útra indulásának elsõ fázisában keresztény eleink „a kenyértörést házanként végezték és örvendezve, tiszta szívvel fogyasztották el közös eledelüket” (ApCsel 2,46) Családi közösségben gyûltek össze, hogy Krisztusra és az Õ megváltó halálára emlékezzenek. A „nagy család” gyûlt össze (az idõközben testvérré vált rabszolgák is), hogy az Úr vacsorájára emlékezzék, belõle részesedjék. Kisebbnagyobb családi közösségben oktatták gyermekeiket, nevelték õket az Úr félelmére. A „családegyház” fokozatosan kitágult. Az eucharisztia ünneplésére egyre többen gyûltek össze. Számos jómódú keresztény Rómában egész házat bocsátott rendelkezésre, hogy az egyre növekvõ gyülekezet közösen ünnepelhessen. A szabadság beköszönte, a növekvõ igények hozták magukkal, hogy egyre szebb templomokat építsenek. Így alakultak ki fokozatosan a családegyházból a helyi közösségek. Az Egyház éltetõ magja, alapsejtje mind a mai napig a „családegyház”. A család elsõ „püspökei” – Szent
Ágoston gondolatát idézve – a családapák, családanyák. Az egyház életének bázisa változatlanul a hitét megélõ család. Ezt akarta hangsúlyozni a II. Vatikáni Zsinat, amikor a régi egyházatyák által használt „családegyház” fogalmát felelevenítette. A „kisegyház” minden egyes tagja felelõs a többiért, egymás hitét ébreszti, erõsíti. …Kereszténységtõl távolodó világunk csak olyan keresztények életpéldája nyomán fogja újra befogadni az evangéliumot, akik Krisztussal való õszinte, állandó, boldogító találkozásban élnek, és másokat is meghívnak erre a közösségre….
Egy cseppnyi derű... – Ki az, akitõl mindenki fél, még az édesapád is? – Az édesanyám – felelte a kis góbé.
***
– Hány gyermeke volt az elsõ emberpárnak? – Kettõ. – Úgymint? – Úgy, mint nálunk.
***
A lelkész felesége kislánya lelkére köti, hogy illedelmesen viselkedjen a templomban. Istentisztelet után így summázta észrevételeit: – Mindenki jól viselkedett, én is, csak a papa kiabált sokáig.
Csengettyû
5
2011. április 10. Családi istentisztelet képes krónikája
Kerekes Anna grafikája
Egyesedjetek fel és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok. Lk 21,28
Szent-Györgyi Albert
Ima a gyermekekért Uram! Elválasztottad a férfi és a nõi nemet, hogy egymás keresésében Énük legmélyebb húrjai rezdüljenek a legmagasabb harmóniákban. Ebbõl a kölcsönös keresésbõl fakadnak gyermekeink, kik tiszta és értetlen lélekkel születnek. Uram, ments meg a gyermekeinket. Mentsd meg értelmüket, hogy romlottságunk ne rontsa meg õket. Mentsd meg életüket, hogy fegyverek, melyeket mások ellen kovácsolunk, ne õket pusztítsák, hogy jobbak lehessenek szüleiknél, hogy építsék önnön világukat, a szépség, tisztesség, összhang, jóakarat és méltányosság világát, melyet a béke és a szeretet kormányoz mindörökké!
Egy cseppnyi derű... Mire gondolt Pál apostol, mikor azt mondta, hogy „hervadhatatlan koszorúért” küzdünk? Műanyag koszorúra.
Az angol király szemére vetette lelkészének, hogy a szószéken olvassa a prédikációt. – Felséged is olvassa a parlamenti beszédeit. – Én igen, mert olyan sokszor kértem már pénzt, hogy nem merek a képviselõk szemébe nézni. De ön miért nem mer a hívei szemébe nézni?
Csengettyû
6
Ismered-e, elismered-e Isten hatalmát? A húsvéti eseménnyel kapcsolatban nagyon sok aggálya van az emberi értelemnek. A halál, az elmúlás könyörtelen tapasztalati valóság. Nem tudjuk elképzelni, hogy ezen a húsunkba vágó törvényen rést lehetne ütni. A halál börtönébõl ki lehet szabadulni. Amikor Jézussal korabeli feltámadás-tagadók vitát kezdtek, s egy házasságjogi példán vélték igazolni, hogy milyen képtelen helyzetet teremtene a feltámadás, akkor Jézus azt mondta nekik:”Tévelyegtek, mivel sem az írást nem ismeritek, sem az Isten hatalmát.” Mt 22,29. Valóban a Szentírásnak és Isten hatalmának figyelmen kívül hagyásával csak tévelyeghetünk a feltámadás kérdése tekintetében. Megcáfolhatatlannak vélt igazsága tudatában mondta valaki a gránát által széttépett emberi testrõl: ”Isten legyen az, aki ezt még egyszer összeszedi!” Valóban csak Istennel, Isten hatalmával lehet ehhez a kérdéshez közelíteni. De nem csak a háború szétroncsolt áldozatainál, vagy a haló poraiban már elenyészett csontok megelevenítésénél kell Isten különös erejére számítanunk, hanem minden halott esetében: a honi temetõ virágos sírdombja alatt nyugvó hozzátartozó, vagy az alig sírba helyezett megboldogult sem térhet többé vissza az életbe Isten hatalmának csodája nélkül. Mi húsvétkor mindig Isten hatalmára és a Szentírás bizonyságtételére tekintünk. Egyes egyedül erre alapul húsvéti hitünk. „Test és vér, nem örökölheti az Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.” 1Kor 15,50 azt jelenti ez, hogy a feltámadással megnyíló új életbe innen nem vezet út. Nemcsak a testi képességeink számára nem, hanem értelmi, szellemi képességeink számára sem. Innen nézve, lehetetlen a feltámadás. Ha úgy tetszik, a lélek hordozója a vér volt, talán azért is kerül említésre a test mellett, a vér is ebben az összefüggésben. A feltámadás, Istennek új, teremtõ tette. Ahogyan a mostani világ elõállításánál ott tudjuk Isten teremtõ munkáját , ugyanúgy az új világ is csak az Õ teremtõ hatalma által jön létre. Jézus feltámadása sem az Õ földi életének a folytatása, hanem az Õ feltámasztásával is már egészen új kezdõdött. Mária gyermeke, A Názáreti Jézus teste és vére se örökölte az Isten országát. Húsvét reggelén, már egy új világkorszak képviselõje, új teremtés elõhírnöke jelent meg Mária Magdolnának, majd a tanítványoknak. Húsvét odaállít bennünket két világkorszak határára. Nincs út innen a mienkbõl a másikba, csak Isten hatalmából. Amint Isten hatalma támasztotta fel Jézus Krisztust is a halálból tanulságul annak, hogy engesztelõ halála teljes elégtétel volt az egész világ bûnéért. A földi
porából teremtett Ádám, a természeti ember, és a halottaiból feltámasztott Krisztus párhuzamával és ellentétével akar tanítani és elvezetni az Írás a húsvéti hitre. „Amint hordoztuk a földinek az ábrázatát, úgy hordozni fogjuk a mennyei ábrázatát is.” 1Kor 15,49 „Vegyétek azért tudomásul, atyámfiai, férfiak, hogy Õáltala hirdetjük nektek a bûnök bocsánatát, és amibõl Mózes törvénye által nem igazulhatott meg, általa mindenki megigazul, aki hisz.” ApCsel 13,38. Csepregi Béla
Ady Endre
A szép Húsvét Odukat és kriptákat pattant S bús árkokig leér a szava: Ilyen a Húsvét szent tavasza S ilyen marad. Miért tudjon Õ az embervérrõl, Mikor künn, a Tavaszban, Minden csoda csodát csinál S minden drága fizetség megtérül? Óh, Tavasz, óh, Húsvét, Emberek õsi bíztatója, Csak azt szórd szét közöttünk: Állandó a tavaszi óra S ilyen marad. Krisztus támad és eszmél, Odukat és kriptákat pattant. Van-e gyönyörûbb ennél?
Csengettyû
VIVIT – ÉL
Bizonyára minden kedves olvasó látott már olyan régi dokumentumot, amely viaszos pecséttel volt ellátva. A pecsét árulkodott gazdája minden fontosnak tartott értékéről.. A 16. század kiemelkedő reformátorának Martin Luthernek is volt ilyen pecsétnyomója, mely valóban árulkodik a gazdája gondolkodásmódjáról. Közismert nevén ez a Luther rózsa. Középen ott a szív, mely természetesen piros, rajta a kereszt fekete. Az alap fehér rózsa, mely a lelkek és az angyalok színe, a levélkék zöldek, mint a remény színei. Mindezek alapja az égszínkék, mintegy a mennyei világ kéklő ragyogása, amelyet körülölel az aranygyűrű, mely arról vall, hogy az arany, mint legértékesebb fém a teljességről tanúskodik a legtökéletesebb mértani alakzatban. A szirmok között pedig az öt betű: VIVIT. Most erről az öt betűs szócskáról szeretnék vallani. Vivit latin szó, magyarul azt jelenti: él. Csak így egyszerűen, szikáran. Ebbe a szóba belesűrűsödik Luther Márton személyes hite, teológiája, lényegében egész életműve. Él, azaz Krisztus él, aki meghalt a bűneinkért, és feltámadt a megigazulásunkra. Az fekete kereszt a nagypéntek, a Megváltó halála. A piros szív Isten kitépett szíve, odaadta a világért az egyszülött Fiút. Micsoda titok, micsoda mélység! A fehér rózsa a Krisztus áldozatából megtisztult lélek szimbóluma, a remény szirmaival. A mindent körülölelő aranygyűrű jelképezi a mindenséget, az örökkévalóságot, az Isten teljességét. A szirmok között az öt betű: VIVIT. Jézus él, minden emberi remény forrása. Ez a nagypéntek fekete keresztje és húsvét, a feltámadás gyönyörű titka.
7
Szeretnénk szépnek látni… A mostani állapotában csúnyácska épület reményeink szerint hamarosan fontos feladatot fog betölteni gyülekezetünk életében. A valamikori raktárépületet szeretnénk közösségi házzá alakítani. Égetően szükségünk van egy olyan belső térre, ahol nagyobb szabású rendezvényeknek is helyet tudunk adni. Pályázati pénzből szeretnénk felújítani, a fűtést megoldani, csinosítani. Ha sikerrel jár az elképzelésünk, a gyülekezeti szolgálatunkban minőségi fejlődés következhet be.
Gondolatok... A víz igazi jó ízét a sivatagban fedezi fel az ember. Zsidó közmondás Ha megszólalsz, legyenek szavaid értékesebbek, mint a hallgatásod. Arab közmondás
A mennybemenetel ünnepén Urunk, Jézus, feltámadásod a mi reménységünk, Mennybemeneteled a mi megdicsõülésünk. Add, hogy veled együtt mi is a mennybe menjünk, és szívünk hozzád emelkedjék! De azt is add meg, hogy fölemelkedve ne váljunk gõgössé, és el ne bizakodjunk erényeink miatt, mintha a mi tulajdonunk volna. Add, hogy szívünk a magasban legyen, de melletted, mert ha nem hozzád emeljük, az kevélység, hozzád emelve viszont biztonság. Ki az, aki fölmegy? Ugyanaz, aki leszállt. Azért szálltál le, Uram, hogy meggyógyíts, azért szálltál fel, hogy felemelj. Ha magamtól emelkedem fel, elesem, ha te emelsz fel, sértetlen maradok. Neked, aki feltámadsz, ezt mondom: Uram, te vagy a reménységem, neked, aki a mennybe szállsz: te vagy az én menedékem! Ámen. Augustinus-Szent Ágoston
Csengettyû
8
Hírek -események
ÓKERESZTÉNY ÁLDÁS
Az egyházközség megválasztotta új tisztségviselőit: Kőszegi János felügyelő,
Holonka József másodfelügyelő pénztáros, és
Frei Imre gondnok személyében.
Új sorozatot indítottunk, EVANGÉLIKUS SZABADEGYETEM címmel. Vendégünk volt dr. Jutta Hausmann professzorasszony, Veres Emese Gyöngyvér rádiós szerkesztő. A tanévben minden hónapban egy alkalommal kerül megrendezésre az előadás. Következő vendégünk dr. Reuss András professzor, aki az evangélikus teológiáról tart előadást, május 11-én 18 órai kezdettel. Április 29 – május 1. a szokásos GYÜLEKEZETI TALÁLKOZÓ Harasztiban. Pénteken 16 órától várjuk az érdeklődőket beszélgetésre, éneklésre, áhítatra, esti tábortűzre. Szombaton 9 órától éneklés, áhítat, közös főzés, ebéd, majd ebéd után korosztályos programok. Gyerekeknek játék, kézműves foglalkozás, felnőtteknek előadás, beszélgetés. Téma: a család. Este éneklés, áhítat, tábortűz. Vasárnap 9 órakor ünnepi istentisztelet. Ezen az istentiszteleten iktatjuk be a megválasztott új tisztségviselőket, utána szerény vendéglátás. Kétnapos KIRÁNDULÁSt szervezünk július első hétvégéjén, július 1-2. Nem csak gyülekezeti tagokat várunk a „Dunántúli püspök városok” túrára. Székesfehérvár, Veszprém, Pápa, Győr az úti cél. Ifjúsági kirándulás július 8-9., Pécs és környéke, szintén várunk „külsősöket”. Nyári HITTAN TÁBOR, augusztus 15-19-ig. Mottó: Felkészülés a tanévre.
Az Úr legyen előtted, hogy a jó utat mutassa neked. Az Úr legyen melletted, hogy téged karjába zárjon és megvédjen. Az Úr legyen mögötted, hogy megvédjen a Gonosz cselvetésétől. Az Úr legyen alattad, hogy felfogjon, ha leesel. Az Úr legyen tebenned, hogy megvigasztaljon, ha szomorú vagy. Az Úr legyen körülötted, hogy megvédjen, ha mások rád rontanak. Az Úr legyen fölötted, hogy megáldjon téged. Így áldjon meg téged a jóságos Isten, ma, holnap és minden időben. Ámen.
Gyülekezeti alkalmak Dunaharasztin Állandó alkalmak: minden pénteken 15 órakor 16 órakor 18 órakor minden vasárnap 9 órakor A hó minden 2. vasárnapján 11 órakor
hittan, bibliaóra, ifjúsági óra istentisztelet családi istentisztelet
Istentiszteletek az ünnepekben Dunaharasztiban Április 21. Nagycsütörtök 18 óra - úrvacsora Április 22. Nagypéntek 9 óra - úrvacsora 18 óra - passió olvasás Április 24-25. Húsvét 1-2. 9 óra - úrvacsora
Csengettyű a Dunaharaszti Evangélikus Egyházközség időszaki lapja 2330 Dunaharaszti, Damjanich u. 33. Tel.: 24/ 462- 602 , 20-824-52-75 http://dunaharaszti.lutheran.hu Számlaszám: 65000018 11003818 Felelős szerkesztő: Varsányi Ferenc Kiadó: Nepp Alapítvány Számlaszám: 65000018-12300039
