Madarász Imre Egyesített Óvoda 5300 Karcag, Táncsics krt. 17. Tel.: 59/503-323
[email protected] • www.karcagiovodak.hu OM 202329
Téli vadetetés
NTP-KKI-B-15-0185
emberi erõforrás Támogatáskezelõ
Emberi Erõforrások Minisztériuma
A hóborította erdõkben, letarolt mezõkön a vadak egyre kevesebb táplálékot találnak: a hivatásos vadászok, vadgazdálkodók, hetente több mázsa takarmányt visznek az õzek, szarvasok, vaddisznók etetõihez. A szórókhoz, általában az állatok kedvére való élelmet juttatják el.
Kedvenc eledelek egyike. A téli vadetetés célja, hogy segítsük a vadon élõ állatainkat az áttelelésben, abban hogy minél jobb kondícióban vészeljék át a vadak a téli idõszakot. Õszi betakarítás után kevés az olyan növény, amely megfelelõ táplálékot biztosít. Kell a kiegészítõ vadtakarmány.
Õz etetõ várja a vendégeket.
Megérkeztek az éhes állatok.
A vadetetésnek összetettebb a célja a puszta átteleltetés segítségénél. Nagyon fontos ilyenkor is, hogy az erdõben tartsák a vadállományt, lehetõleg távolabb a csemetésektõl, a mezõgazdasági vadkár mérséklése érdekében. E szempontok figyelembevételével jelölik ki az etetõhelyeket. Másrészt a vad helyben tartása a közelgõ hajtóvadászatok eredményessége szempontjából sem elhanyagolható jelentõségû. Ilyenkor télen sûrûn etetnek, a takarmányt pótkocsis vontatókkal szállítják a vadászterületre. Az erdõ az enyhébb teleken terített asztal a vadak számára, de a hidegebb, zordabb idõben is találnak némi táplálékot: kikaparják a hó alól a repcét, meglegelik a vetést.
Vadetetetés
Szóró etetés korszerû géppel.
Szóró etetés traktorral.
A vadak etetése az õszi betakarítás után, már októberben elkezdõdik, ugyanis fontos, hogy jó "kondícióban menjenek bele a télbe". A szeptemberi szarvasbõgés idején a bikák heteken keresztül nem esznek, így 25-30, de akár 40 kilót is leadnak, amit pótolni kell. Az öregebb példányok január végén, február elején, a fiatalabb korosztály márciusban hullajtja el az agancsát, a megfelelõ - tíz kiló, vagy afölötti - agancsnövesztéshez pedig nagy mennyiségû tápanyag kell. Régebben a betakarítás után a kukoricatarló heteken, hónapokon keresztül ellátta a vadakat, de a korszerû mezõgazdasági mûvelésnek köszönhetõen ma már azonnal mindent alászántanak. Az üres tarlókon a vaddisznó fel-feltúrja a földet, és talál is némi táplálékot, de a szarvasok, õzek már nem. A szarvasnak szánt szemes-szálastakarmányt, lucernát, szénát az erdõ eldugott, bozótos részein található vályúkba ömlesztik, a vaddisznóknak a földre szórják a takarmányt. Az õzek fedett etetõit olyan sûrûségûre lécezik, hogy a vaddisznó ne férhessen hozzá, ne dézsmálhassa meg a táplálékukat. A vaddisznó ugyanis mindenevõ, mindent felfedez, mindenbe belekóstol, ez alól talán csak a számukra elhelyezett, "fatálcára" tett élelem kivétel. Ilyen etetõvel már próbálkoztak, de kiderült, hogy szívesebben veszik fel a földre szórt takarmányt.
Õzek alkonyatban.
Az õz az egyik legfinnyásabb, legválogatósabb vad, de meghálálja - jobb minõségû, nagyobb agancsot növeszt - ha a különbözõ magokhoz kisebb mennyiségû agancsnövesztõ tápot is kevernek. Az Alföldön nem ritka a 600-800 grammos agancs, Zalában inkább a 300-350 grammos jellemzõ, de ahol táppal etették õket, elõfordult már 500 gramm feletti.
Békés összhang. A vadetetésre 20-25 évvel ezelõtt még elég volt a mostani takarmány töredéke is: a nagyvadállomány alig egytizede volt a mostaninak, inkább az apróbb vadak, fácánok, nyulak voltak többségben. A 90-es évekre tehetõ a felfutás, egy vadászati idény alatt több száz nagyvadat lõnek ki.
Vadak szokásai
Vonulási út.
Vadcsapás.
A vadak évek óta ugyanazokat a vonulási utakat, kitaposott ösvényeket használják. A szarvasokat egy öregebb vezértehén vezeti a búvó- és a táplálkozó helyre. Itt "õrt" állítanak, amelyik figyel, és ha veszélyt érez, figyelmezteti a többieket. Ebben az idõszakban már a bikák is beállnak a tehenek, borjak csapatába. Az õzek is csoportosan járnak, szürkületkor, nehéz látási viszonyok között is mozognak: ha elindul a suta, számítani kell rá, hogy egy-két gida szökell utána, a bak pedig követi õket.
Vadetetõk
Kézi megközelítés.
Gépi megközelítés.
A vadetetõket terepjáróval, traktorral lehet megközelíteni a nagy távolságok miatt. Jég és vízátfolyásokkor elõfordul, hogy csak kézi erõvel, azaz vállon kell a vadetetõhöz vinni a takarmányt. A vadásztársaságok, vadgazdálkodók saját maguk által készítik az etetõket, hogy az állatok biztonságban érezhessék magukat, a búvóhelynek is alkalmas etetõknél. Az etetõket sokéves tapasztalat alapján a vadak elõfordulása, csapásai ismeretében helyezik el, és folyamatosan töltik fel háromnaponta, hetente, az állománysûrûségtõl függõen. A belvíz miatt nagy területekre nem sikerül a vadászoknak sem bejutni az etetõkhöz. Ilyenkor a közeli vadcsapások mentén szóró etetést alkalmaznak. Félresöprik a havat, a földre hintik a szénát, és rászórják a kukoricát.
Szénára szórják a kukoricát
Nyúl és fácánetetõ
Lényeges, hogy az etetés sok helyen történjen, hiszen az állatok kevesebb energia felhasználásával szerezhetnek élelmet, mint amennyihez az ott fogyasztott táplálékból jutnak. Nemcsak a területen élõ õzek keresik fel az etetõhelyeket, hanem az ezer nyúl és másfél ezernyi fácán is, és akkor az etetõket szintén látogató apró madarakról még nem is esett szó.
Önetetõ
Önetetõ télen fára függesztve.
Állványozott vadetetõ.
A magyar vadásztársaságok, vadgazdálkodók is haladnak a korral modern önetetõket találtak fel,a vadon élõ állatok eleséggel történõ ellátására. Lehetõséget teremtve, hogy a nehezen megközelíthetõ helyeken is nagy hatékonysággal és k is takarmányveszteséggel lehessen megbízhatóan etetni.
Takarmányozás
Szálas takarmányozás.
Zsákolás.
A vadak etetésére évente több tonna takarmányt vásárolnak a vadásztársaságok, a zöldtakarmányt a vadföldek biztosítják. Zömében szemes takarmány, elsõsorban kukorica kerül ki a területekre, ezt idényszerûen árpával, búzával egészítik ki. Ezenkívül, lédús takarmányokkal is etetnek, hulló almát és alkalomszerûen silót is vásárolnak e célra, a siló az õzek és a szarvasok számára nagyon fontos. A téli takarmányozás során mindezek mellett szálas takarmányozásról is gondoskodni kell. A bebálázott szénát a vadásztársaságok saját vadföldjeiken gyûjtik be. Szénából csak nagyon jó minõségût szabad adni a vadnak. A széna a táplálkozás mellett másra is jó. A vaddisznó, majd februárban, malacozáskor vacoképítésre is felhasználja. A nagyvad táplálkozásában a megfelelõ ásványi anyagokat is pótolni kell, erre a célra több mázsa kõsót helyeznek ki a megfelelõ területekre.
Lábon álló takarmány
Téli búvóhely lesz. A táplálék mellett a búvóhely is fontos a vadaknak, madaraknak – s az úgynevezett vadföldek mindkét követelménynek eleget tesznek egyszerre. A vadföldek olyan területek, ahol a takarmánynövényeket – például cirok, napraforgó – nem takarítják be, lábon hagyják, így az állatok fokozatosan fogyasztják el a tél folyamán a termést – miközben ki sem kell mozdulniuk a sûrûbõl.
Vadkár
Legnagyobb gond a vaddisznó. A legnagyobb gondot azonban a vaddisznók jelentik: gyenge tél után soha nem látott mértékben szaporodnak. A koca az enyhébb idõ miatt gyakran kétszer is ellik, az átlagos 3-5 helyett 7-8- kismalaca is van egy évben. Az állományt februárban, még ellés elõtt becsülik meg. A vaddisznó kezelhetetlen, óriási károkat okoz, sok millió forint lehet a vadkár. A búza-, árpa-, repce-, napraforgóföldeken okozott kisebb vadkárok mellett a legnagyobb pusztítás a kukoricásban van, ennek a háromnegyedét a vaddisznók számlájára írják. Gyakran futballpályányi területeket tarolnak le, hogy a kismalacok is tudjanak enni,
letörik a kukorica szárát, beleharapnak a szemekbe és otthagyják. Tavasszal lehet majd számítani a másodlagos kárra is, amikor az alászántás után kicsírázik a kukorica. A disznót a búza nem nagyon érdekli, de vetésforgóváltás után a búzaföld közepén is megtalálja a zöldellõ kukoricát, letarolja a vetést, krátereket túr a földbe, hogy a kedvenc csemegéjéhez juthasson.
Megoldás a problémára. Meg kell találni azt az összhangot, amikor még elviselhetõ a vadkár, mert a termelõkkel sem lehet a végtelenségig elfogadtatni, hogy több száz szarvas, vaddisznó él a területükön. Az egyetlen védekezés a létszám csökkentése, a vadászatok megrendezése, ami akkor ideális, ha igazi tél van. A hidegebb idõszakban ugyan többe kerül a vadak etetése, de a vadászatnak, vaddisznóhajtásnak hó nélkül nincs „savaborsa” a vadászok szerint.
Forrás: http://zaol.hu/gazdasag/erdei-menza-folyamatos-a-teli-vadetetes-a-megyeben1423152 http://www.biszki.sulinet.hu/hirlevel/page29.html http://www.zug.hu/allatbaratcikkek/927/Finnyas-ozek-mindenevo-vaddisznokVadetetes-telidoben http://www.vasmegye.hu/vasi-mozaik/183373 http://www.vadeteto.hu/
Madarász Imre Egyesített óvoda 5300 Karcag, Táncsics krt. 17. Gulyás Ferencné intézményvezetõ Projekt vezetõ: Andrási Tiborné A kiadványt összeállította: Mándi Katalin Telefon: 59/503-323 • Mobil: 06/30-573-6080 Email:
[email protected] www.karcagiovodak.hu