No title

GÚTAI

HíRÖZÖN

független közéleti havilap

2007. szeptember

V. évfolyam, 9. szám

A TARTALOMBÓL:

A múlt és a jelen Monostorban v Ha a vízimalom mesélni tudna v Nyári rekreációs napközis tábor v A II. Gútai Napok programja v Hagyományõrzõ nap

A felvidéki kitelepítés/deportálás emlékezete Kitépett gyökerek

Több mint 61 éve annak, hogy a Beneš-dekrétum létrejött. 1946. február 27-én. De mi is volt ez? A második világháború alatt a londoni emigrációban mûködõ csehszlovák kormány a nemzeti állam megteremtésének programját hirdette. 1942-43-ban egészítette ki ezt a programot Eduard Beneš a magyar nemzetiségû lakosság kitelepítésének követelésével. Az 1945. február 21-én kiadott rendelet szerint elkobozták a mezõgazdasági ingatlanokat a magyaroktól. Ugyanez év április 5-i korrmánynyilatkozat ezt írja: „Államunknak... meg kell szabadulnia a német és magyar nemzetiségi kisebbség minden elemétõl.“ Internálótáborokat hoztak létre. KISS ÉVA Fogadott nagymamám, Erzsike akkor született Gútán, amikor a Felvidék viszszakerült Magyarországhoz, 1938 õszén. Sokszor mondták is a családjában: „Ez a legkisebbik akkor született, amikor a magyarok bejöttek“. Gyermekként élte át a háborút, s így akkor még nem érthette az értelmét, vagy inkább az értelmetlenségét azoknak a szörnyûségeknek, amelyeket az õ családja is átélt. Béke lett, a fegyverzaj elült. Hazakerülnek a háborúból a bátyjai: orosz ha-

difogságból az idõsebbik, a fiatalabbik pedig levente volt Németországban. Édesapja Ausztriában szolgált mint lovas kocsis poggyászszállító. Nagyon örült annak, hogy - ha pontonhídon is - átmehettek a Dunán, ugyanis a vashidat felrobbantották. Erzsike kisgyermekként azt hihette, hogy milyen jó lesz majd ezután. A gyõztes nagyhatalmak azonban elrendezték a sorsukat. A kassai program szerint 1945. árpilis 5-én elvesztették állampolgárságukat, korlátozták emberi

jogaikat. E program kimondta, hogy a magyarság egésze felelõs Csehszlovákia felbomlasztásáért. 1946. február 27-én Magyarország lakosságcsere-egyezményt kötött Csehszlovákiával, amelynek az volt a lényege, hogy ahány magyarországi szlovák önként jelentkezik kivándorolni, a csehszlovák hatóságok annyi magyart távolíthatnak el Csehszlovákia területérõl. A magyarországi szlovákokat egy kis agitációval megnyerték, és õk a jobb élet reményében tömegesen mentek a magyarlakta Felvidékre. (Folytatás a 2. oldalon)

Székelyföldön jártunk Sok nyugdíjas régi vágya volt, hogy egyszer az életben eljusson Erdélybe, azon belül a Székelyföldre. Most, hogy Románia is az EU tagja lett, nem kell útlevél, a határok átjárhatóbbá váltak, úgy éreztük itt az ideje régi tervünk megvalósításának. Kidolgoztunk egy útitervet, amit látva sokan visszakoztak a hosszú és fárasztó úttól. Az autóbusz így is megtelt, és augusztus 14-én hajnalban útrakeltünk. Magyarországon át szerencsésen megérkeztiink a román határhoz, ahol nagyon udvariasak és gyorsak voltak. Meglepetés néhányunkat a határon túl ért. Engem, hogy 14 eurót legomboltak tõlünk autópályadíjra. (Folytatás az 5. oldalon)

Városunk minden diákjának, tanárának és nevelõjének sikeres tanévkezdést és becsületes munkavégzést kíván a gútai Hírözön szerkesztõsége!

GÚTAI

2

Kitépett gyökerek (Folytatás az 1. oldalról) Annak érdekében, hogy megvalósítsák a szláv nemzetállamot, 1947 áprilisában elindították az elsõ vagonokat a kiûzott magyarokkal a Felvidékrõl. A magyarokat földjükbõl gyökerestõl kitépve erõszakkal hozták az eltávozott szlávok helyére. Ezen a tavaszon nagy volt a félelem Erzsikénk családjában: vajon kapnak-e „fehér lapot“? Bizony megkapták... Az 1946. június 17-i rendelet alapján édesapját több alkalommal beidézték a jegyzõhöz. Ott arról gyõzködték, hogy „reszlovakizáljon“. Ez azt jelentette, hogy írásban lemond magyarságáról, és akkor maradhatnak lakhelyükön. Aki aláírta és maradt, azok helyett más családokat jelöltek ki az áttelepítésre. 400 ezer megfélemlített magyar nyilváníttatta magát szlováknak, csak a magyarság kis hányada tudott ellenállni a zsarolásnak. Egyik alkalommal, amikor a községházáról jött haza az édesapja, a gyerekek szinte egyszerre kérdezték: Aláírta? Nem! - mondta keményen és fájdalmasan. „Ha a fejem veszik, akkor sem tagadom meg a magyarságunkat!“ Igazi magyarságtudattal élõ ember volt õ! „Magyar vagyok, magyarnak születtem. Magyar nótát dalolt a dajka fölöttem. Magyarul tanított imádkozni az anyám." Csodálatos, hogy õk, akik ennyi hányattatáson kellett, hogy keresztülmenjenek magyarságuk miatt, mégis menynyire tudták: magyarok vagyunk. Ezt nekünk, mai fiataloknak nagyon meg kellene becsülnünk, és követnünk a példájukat. Fontos a magyarságtudat! Megkapták a határozatot: körülbelül júniusban kerül sor az áttelepítésükre. Úgy készüljenek, hogy akkor nem lesz ellentmondás: menni kell! Édesapja és a férfitestvérei ládákat szegeltek, hogy legyen mibe pakolni. Édesanyja és a nagyobb lányok a lakásban lévõ dolgokat pakolták: edényeket, ruhanemût, élelmiszert és mindent, ami a házban volt. A gyerekek is segítettek:.. õk a maguk holmiját szedegették össze. Eljött az a bizonyos júniusi nap. Elõzõ este mindent kihordtak az udvarra, csak a szalmazsákok maradtak a szobában, hogy még az otthoni utolsó éjszakáju-

HÍRÖZÖN

kon azon pihenhessenek le. Csak a kisebbek feküdtek le ruhástól, a felnõtteknek sem idejük, sem kedvük nem volt. Jöttek-mentek egymáshoz a szomszédok, beszélgettek. sírtak-ríttak, búcsúzkodtak. Reggel megérkeztek a teherautók. Rakodó embereket hoztak, sõt még fegyveres hatósági emberek is voltak ott. Elõször az állatokat vitték: volt két ló, két tehén, malacok, baromfi. A férfiak mentek a teherautóval, és késõbb ott is maradtak a vagonoknál, mert vigyázni kellett az állatokra. Ezután vitték a takarmányt, szénát, szalmát. Sok mezõgazdasági eszköz is volt: lovas kocsi, szánkó, eke, vetõgép, különbözõ darálók, szecskavágó és sok kisebb kéziszerszám. Bõven volt tûzifa is, amibõl évekig tüzelhettek. Amikor a bútorokat vitték, akkor nagymamám nõvérei is mentek, hogy berendezhessék a lakosztályt a marhavagont! - lefekvésre, és egyáltalán az ottlét alkalmassá tételére. Az utolsó teherautóra õket is felparancsolták. Ott volt Erzsike nagymamája elköszönni. Ellökdösték a családot tõle, mondván: elég volt a búcsúzkodásból. Õ Szlovákiában maradt. Egy évvel késõbb a nem messzi Tótkomlósra került. Integettek az otthon maradottak, integettek az elmenõk. „Isten áldása szálljon rátok!“ - mondták. A szerelvénynél már nem lehetett búcsúzkodni. Az elsõ vagonra rá volt írva a családfõ neve, a család létszáma, és a hozzá tartozó vagonokat is megjelölték: hetet. Cicájuk még a teherautóról visszamenekült, Bodri kutya a vagonokra rakodásnál inalt el. Sötétedéskor indult el a szerelvény Érsekújvárról. Rettenetes volt a tehervonat zakatolása. A kislány Erzsike befogta a fülét a tenyerével. Hiába tette, nemcsak a szörnyû hangot hallotta, hanem hogy egyszer az egyik, másszor a másik sír... sírva beszélgettek. És sírt még a sok vagonban annyi más szenvedõ család. A nagyobbak elszakadtak a barátnõiktõl, a barátaiktól, szerelmüktõl. A kisebbek az iskolától, pajtásaiktól és az otthon melegétõl. Legfõképp fájó volt a szüleinek otthagyni a hétéves, új házukat, a földeket, rokonokat, a gyökereiket. Szobnál keltek át a határon: nagyon durván átvizsgálták a szlovákok a vago-

2007. SZEPTEMBER nokat. Még vasvillával is átszurkálták a szénát, szalmát, hogy nincs-e benne valaki elbújva. Amikor kivilágosodott, megállt a szerelvény. Megetették az állatokat, Erzsike édesanyja megfejte a tehenet, ettek kenyeret, tejet, és még ami volt a kosárban. Legközelebb Budapesten állt meg a vonat, ott újabb hivatalos papírokat kaptak, amikbõl kiderült: Mezõberénybe viszik õket. Az állomáson egy bizottság várta az érkezõket. Kiosztották a címeket, ki melyik utcában, melyik házat kapja. Kezdõdött újra a pakolás, de most a szerelvényrõl a teherautóra. Ekkor vették észre, hogy hiányzik egy tehenük. Még Nagylaposon lelépett a vagonról. Végül nem lett semmi baja, teherautóra rakták és visszakerült a családhoz. Erzsike elmesélte, hogy ennek a tehénnek késõbb még bocijai is születtek. Nagyon elszomorította a családot az a százéves vályogház, amit az otthoni fiatal téglaház helyett kaptak. Pici, feketére festett ajtók voltak benne, az alján földdel. A konyha se mutatott szép látványt: szabadkéményes, huzatos, beépített katlanos volt. "No, ebbe aztán nem pakolunk be!"-mondta a családfõ. Két éjszaka kint aludtak a szalmán a kocsiszínben. Édesapja a hivatalhoz fordult: „Nekünk nem felel meg ez a ház. Nagy a család, gyerekek is vannak, hideg, sötét, egészségtelen.“ Sõt még lakó is volt benne! Két szobát foglalt el. Nem adtak másikat. Így kisebb-nagyobb takarítás után bepakoltak. A következõ évben átalakításokat végeztek a házon. Nagyobb ajtókat, ablakokat raktak, és a szabadkéményes konyhát is átalakították, hogy fûthetõ, fõzésre és étkezésre alkalmas legyen. Hiszen ekkor még tizenketten ültek az asztalhoz. A házon kívül kaptak 16 hold földet, egy tanyát, egy kertet. Mennyiségre megfelelt volna, minõségre azonban nem lehetett egy napon említeni az otthonival, a gútaival. Az itt talált lakáskörülmények, az életszínvonal, a gazdálkodás fejlettsége évtizedekkel maradt el attól, amit otthon megszoktak. (Folytatás a 4. oldalon)

Gútai Hírözön – ingyenes helyi havilap. Felelõs kiadó: Gúta Város Önkormányzata. Fõszerkesztõ: MAYER János. Szerkesztõbizottság: SZÁNTÓ Zsuzsanna, FINTA Zoltán, Žofia NAGYOVÁ, KÜRTI Endre, Katarína SZABÓOVÁ, FÛRI Ferenc. Tördelõszerkesztõ: SALÁTH Richárd. Korrektúra: BARCZI László. Nyomja: SILVESTER Kft. Regisztrációs szám: OږOVVSaZ/2003-4. A szerkesztõség címe: 946 03 Kolárovo, MsÚ, Kostolné nám. 1. Tel.: 035/77 71 753, 77 75 820. Fax: 035/77 75 832. E-mail: [email protected]

2007. SZEPTEMBER

GÚTAI

HÍRÖZÖN

A gútai gimnázium két diáklányának nyári eredményei A nyári szünet a feltöltõdés ideje, hisz az iskolai év alatt a diák és a tanár is elfárad. Persze jól tudjuk, a legtöbb diáknak a boldog és jól megérdemelt kikapcsolódást jelenti. Ezért is dicséretes, hogy akadnak, akik ebben a várva várt két hónapban is próbára teszik tudásukat, részt vesznek különbözõ versenyeken, melyekre bizony nyáron készülnek fel. ANDROVICS ANITA A gútai Nagyboldogasszony Magyar Tannyelvû 8-éves Egyházi Gimnáziumot két diáklány is kiváló eredménnyel képviselte a nyár folyamán. Kulich Gizella (prima) Sátoraljaújhelyen a VIII. Magyar diákok és tanárok találkozója a Magyar Kálvárián elnevezésû egyhetes táborban a 2007. július 9-én és 11-én megrendezett kétfordulós Bartis Ferenc Versmondó Verseny elsõ díját szerezte meg. Álljon hát itt élménybeszámolója, hisz két iskolatársával, Nagy Szilviával és Kamenicky Nikolettel együtt élményekkel, tudással gazdagodott azon a koranyári héten. "Nagyon jól éreztem magam ezen a kiránduláson, a táborban. Mikor Gútán, az iskolában láttam a kiírást, nagyon megtetszett a program, s jelentkeztem a tanárnõnél, hogy szívesen mennék. Megtanultam három verset a versmondó versenyre, s készülõdtem. Aztán elindultunk. Azt ugyan sajnálom, hogy az elsõ nap esti koncertjérõl lemaradtunk, hisz mi csak vasárnap reggel indultunk Gútáról Sátoraljaújhelyre, ám késõbb már ez sem zavart. Igazából a megnyitóra sem értünk oda, csak a délutáni programokból sejthettük meg már az elején, hogy miben is lesz részünk. Mikor megérkeztünk, a cserkészházból átvezényeltek bennünket a szlovák iskolába. Innen ebéd után a sátoraljaújhelyi Trianon emlékkõnél tisztelegtünk, majd átsétáltunk a határ túloldalára - ahonnan valójában reggel indultunk… -, s buszokkal utaztunk elõbb Borsiba, itt II. Rákóczi Ferenc szülõhelyét néztük meg, majd Nagytárkányba, ahol a nagyenyediek táncos elõadását és a helyi sóházat is láthattuk. Alaposan elfáradva értünk szálláshelyünkre a nap végén. Másnap, vagyis hétfõn részt vettünk a Bartis Ferenc Versmondó Versenyen, ahol nagy meglepetésemre elsõ lettem. Ettõl kezdve szinte mindenkinek volt hozzám egy-egy kedves szava. Ezt nagyon köszönöm! Délután, egy kis menetgyakorlat után felmentünk a libegõvel a Magas-hegyre,

majd este Eperjes Károly színmûvész elõadását hallgattuk a szíházteremben. A következõ napon elmentünk Sárospatakra, ahol a Református Kollégiumot, a Rákóczi-várat és a Szent Erzsébet-templomot tekintettük meg. Mivel sajnos esett az esõ, a délutáni strandolás elmaradt. Este viszont táncház volt, ahol nagyon jól éreztem magam. Szerdán folytatódott a versmondó verseny, ahol csodával határos módon újra elsõ lettem. Ennek nagyon örültem. Ebéd után kirándulásra indultunk. Elõbb Füzérradványra vezetett utunk. Szép volt a Károlyi-kastély is, de én még sosem láttam akkora platánfákat, mint ott. Majd kis buszozás után a füzéri várhoz gyalogoltunk fel. Csapatunk kicsit eltévedt az erdõben, végül persze jó útra tértünk, s csodás élményben lehetett részünk, hisz a kilátást nem zavarták felhõk, s a torony egyes szintjeinek bejárása külön élményt jelentettek számomra. Ebben az alig megközelíthetõ várban õrizték egy évig a Szent Koronát. Nem csodálom! Újra buszozás következett, majd kisvasútra pattant a kétszáz fõs csoport, s elzakatolt Kõkapura. Itt sajnos nagyon rövid idõt kaptunk a nézelõdésre, de így is sikerült körüljárnunk a tavacskát, megnézni a sziklára épült Károlyi-kastélyt, fényképezni a fából készült királyparkot. Hazafelé megálltunk még Széphalmon, ahol Kazinczy Ferenc mauzóleumánál és sírjánál tisztelegtünk, késõbb pedig a nyaktekerészeti mellfekvenceket, a gõzpöfögészeti tovalöködöncöket és társaikat egyre gyakrabban emlegettük. Persze nagyon tetszett nekem a csütörtök is, hisz délelõtt meghallgattuk a Szent Koronáról és a Turul-nászról szóló elõadást. Az elõadás elõtt volt a versenyek kiértékelése, ekkor vettem át a díjakat is, valamint újra elmondtam Bartis Ferenc versét. A délutáni elõadás helyett a tanárnõ beültetett bennünket a moziba, mivel szerinte nekünk kissé komoly lett volna a Szentek országa, Sacra Pannonia címû elõadás. Este felmentünk a Szent Istvánkápolnához a Magyar Kálváriára. Itt égõ gyertyákkal a kezünkben letettük a Szent

3 Korona fogadalmat, melyrõl nagyon szép „oklevelet“ is kaptunk. Lefelé menet az Anyák terén kis fohászt mondtunk szeretteinkért. A pénteki reggeli után hazaindultunk. Jó lett volna maradni még, de letelt a táboridõ. Remélem, hogy jövõre is elmehetek, hisz tényleg jól éreztem magam, s szeretnék ismét, kicsit érettebben szétnézni a Zemplénben, a Bodrogközben.“ Németh Kinga (secunda) pedig a szegedi Független Városi Szövetség - Magyar Egyesület által megrendezett Magyar Napok 2007 Szeged programsorozat XII. Nemzeti Rovásíró Versenyén nyerte meg 2007. augusztus 18-án a B. kategória elsõ díját. A többnapos rendezvényrõl szintén élményekkel gazdagodva tértünk haza. Errõl szól ügyes és szerény nyertesünk alábbi beszámolója. „Augusztus 17-én indultam a testvéremmel Komáromból Esztergom felé, hogy ott a tanárnõvel találkozva tovább folytassuk az utat Szegedre, ahol Magyar Napokat szerveztek, melynek keretén belül rendezték meg a XII. Nemzeti Rovásíró Versenyt. A budapesti átszállás után pár óra elteltével Szegeden termettünk. Miután megérkeztünk az Eko Parkba, elvezettek bennünket a szállásra. Itt egy kicsit meglepõdtünk, mert elég furcsa volt a berendezés. Ágyak helyett matracok voltak, de én szerencsére jól aludtam így is. Estefelé bementünk a városba, hogy a nyitó ünnepségen részt vegyünk, valamint könyveket vásároltunk. Ezután visszatértünk a szállásra. Másnap délelõtt zajlott a rovásíró verseny. Engem a B. kategóriába soroltak. A feladatok nehezek voltak. A verseny után szomorkodtam is miatta, ám a délutáni eredményhirdetésen kiderült, szerencsére a nehézségeket leküzdöttem. Elsõ helyezést értem el. Serleget, oklevelet és könyvet kaptam. Nagyon boldog voltam. Ezután megnéztük a kutyás bemutatót, este pedig a tûzzsonglõrök ügyességén ámultunk. Vasárnap bementünk a városba, hogy megnézzük a Móra Ferenc Múzeum tárlatait, majd idegenvezetõ mutatta be nekünk a múzeum mögötti ásatásokat. Ez nagyon érdekes volt. Délután az Eko Parkban megrendezett koncerteken vettünk részt.

(Folytatás a 4. oldalon)

GÚTAI

4

HÍRÖZÖN

A múlt és a jelen monostorban E szavakal nyitotta meg Farkas Veronika mûvészettörténész a Limes Galéria igazgatónõje gútai képzõmûvészek csoportos tárlatát. A dél-komáromi monostor erõdben tartott kitelepítettek VI. országos találkozójának keretében rendezett kiállítás átfogó képet adott a város kulturális életérõl. Nemcsak képekkel, grafikákkal találkozhattunk, de a kosárfonás, fafaragás, hímzés és tojásfestés is képviseltette magát. A galéria hangulata, a kövek természe-

tessége magába ölelte a tárlatot, és egységes rendezett, nyugodt hangulatot nyújtott minden látogatónak. Obonya Sándor meghitt akvarelljei, Huszárik Roland misztikus grafikái, Csizmadia Imre hangulatos tájképei, Jankovich Márta pasztelljei, Harcsa Anikó tusrajzai és a fiatalon elhunyt Huszárik Pál olajképei nagyban hozájárultak a színvonal megemeléséhez. A tárlat szeptember 22-ig tekinthetõ meg az erõd galériájában. -roland-

Kitépett gyökerek

nyecskék.“ A húsvét elõtti böjtben volt szokás a „kõtis“ készítése. Rozs- és búzacsírából készül, vitaminokban gazdag. Gútán az udvari kemencében sütötték. Ottani szokás volt még a paprikás kattancs, a mákospogácsa, a lekváros-mákos lepény sütése. A hosszú évek során ismeretséget, barátságokat kötöttek a betelepítettek a berényiekkel. Vegyes házasságok is jöttek létre. Hogy több mint 60 év után beletörõdtek-e sorsukba? – kérdeztem Erzsikét. Erre egy idézettel felelt: „Vérzõ szívvel, meg nem törve, süvít harsány szavunk. Bárhol élünk, bárhol halunk, de MAGYARok vagyunk.“ Akit elszakítanak szülõföldjérõl, otthonától, bármerre kerül, bárhol él, az igazi otthon mindig az marad, ahol gyökereit hagyta. Mezõberény, 2007. április 23.

(Folytatás a 2. oldalról) Kislányként sokszor hallotta, amikor édesapja a gútai emberekkel beszélt; emlékeztek az ottani földjeikre: Bókony, Derék, Söllet, Stagnóca, Császta, NagyGúta meg a kisszigeti kertek. Ilyenkor még a kemény, erõs parasztembereknek is könnybe lábadt a szeme. A „tót-vég“-re kerültek. A szomszédban sok idõs tót mamóka volt, sõt kisgyermekek is, akik alig tudtak magyarul. A család próbált úgy élni, mint otthon tette, de a körülmények mások voltak. Alkalmazkodni kellett. A megváltozott környezet adta, hogy más volt az íze a víznek, az ételnek. Sokszor vegyült könny a betevõ falatba. Mint otthonukban, itt is szokássá vált télen a szánkózás. Természetesen lovas szánkóval. Farsangkor együtt sütötte a család a fánkot (siskát). Mint a népdal is mondja: „Jó pogácsát, réteskét sütnek ott a me-

A beszélgetést Kiss Éva készítette Barna Lajosné Takács Erzsébettel.

2007. SZEPTEMBER

A gútai gimnázium... (Folytatás a 3. oldalról) Hétfõn végül a tervezettnél korábban hazaindultunk. Budapesten kicsit idõztünk, s a Margit-hídon összegyûlt tömegbõl meglestük Bessenyei Péter repülését -ez nagyon élvezetes volt-, majd folytattuk hazavezetõ utunkat. Este élményekkel telve érkeztünk meg Komáromba, ahol a szüleink vártak. Aznap hosszan meséltük, mi minden történt velünk ezen a pár emlékezetes napon." Gárdonyi Gézától gyakran idézik a „minden ember annyit ér, amennyit tud“ kijelentést. Nagy szerencse, hogy a feljebb említett diáklányok vezércsillaguknak is mondhatnák ezt az oly sokaktól távol álló gondolatot. Hisz ha saját tudásvágy, teljesítési szándék nincs a diákban, a tanár nem sokat tehet. Mindkettejük eredménye megérdemelt, hisz jóformán segítség nélkül készültek fel a megmérettetésre, s ehhez nagy elszántság kell. Ilyenkor a tanár szerepe anynyi, hogy felhívja a lehetõségre a diák figyelmét, majd kísérõként biztosítja a versenyre való eljutást. Remélem, a jövõben egyre több diákban megfogalmazódik az igényes értékrend utáni vágy, s hogy a jó példát minden esetben észlelõ és követõ, kiegyensúlyozott emberré válik generációk sokasága kollégáim egyengetése mellett.

Szeptember 8-án tartották Dél-Komáromban a Kitelepítettek VI. Országos Találkozóját. Az idei tiszteletbeli vendég Gúta Városa volt. Az egésznapos rendezvénysorozat keretén belül kiértékelték a fiatalok számára e témában kiírt alkotópályázatokat is. A fenti dolgozat a díjazott munkák között szerepelt. Szerzõje Kiss Éva mezõberényi gimnazista.

2007. SZEPTEMBER

GÚTAI

HÍRÖZÖN

5

Székelyföldön jártunk (Folytatás az 1. oldalról) Mondanom sem kell, hogy autópályát egész utunk alatt nem láttunk, sõt haladtunk néhányszor olyan utakon, hogy azért nekünk járt volna fájdalomdíj. Másik meglepetés volt, hogy koronáért nem adtak román lejt, csak euro vagy forint kellett nekik. A Királyhágón megálltunk egy rövid idõre, majd folytattuk utunkat a népmûvészetérõl híres Kalotaszeg egyik településére, Kõrösfõre, amely kivarrásairól híres. A kirakott kézimunkákat nemcsak megtekintettük, de bizony megszabadultunk jó sok lejtõl is. Késõ délután érkeztünk Kolozsvárra, ahol megtekintettük a belvárost, benne a Szent Mihály templomot, elõtte Fadrusz Mihály gyönyörû alkotásával, Mátyás király szoborkompozíciójával. Elsétáltunk a király szülõházához és a Szamos partján levõ Magyar Színházhoz. Este a Szent Kamill panzióban szálltunk meg.

Második nap megálltunk Marosvásárhely belvárosában egy rövid sétára, majd Szovátán keresztül Parajdra ér-

tünk, itt lementünk a csodálatos sóbányába, ahonnét több mint ezer éve bányásszák a sót. Azt hiszem mindenki számára felejthetetlen élmény volt. Utunkat folytatva megálltunk a fazekasságáról híres Korondon, ahol szintén megszabadultunk jó sok lejtõl. Este a Székelyudvarhely melletti Felsõboldogfalván szálltunk meg falusi turizmus keretén belüli magánházaknál. Sokat hallottunk a székelyek vendégszeretetérõl, de ahogy fogadtak, és vendégül láttak bennünket minden háznál, az felülmúlta minden várakozásunkat. Harmadik nap megálltunk a „legnagyobb székely“, Orbán Balázs síremlékénél, ami Szejkefürdõn egy domboldalban van, és gyönyörû székelykapuk vezetnek hozzá. Utána Farkaslakán koszorút helyeztünk el Tamási Áron sírjánál. Bucsin tetõn és Gyergyószentmiklóson keresztül elérkeztünk a Gyilkos-tóhoz és a Békásszoroshoz, amely természeti jelenség egyik legszebb része Erdélynek. Szálláshelyünk felé haladva megálltunk Csík-

somlyón a híres búcsújáróhelyen, ahová minden pünkösdkor többszázezer magyar zarándokol el. Negyedik nap Fehéregyházán megálltunk a Petõfi kútnál, ahol utoljára látták a híres költõt, majd koszorút helyeztünk el a szabadságharcban elesettek emlékmûvénél. Utunkat folytatva megálltunk Segesváron, ahol rövid sétát tettünk a várban. Nagyenyed felé haladva olyan rossz volt az út, hogy néha szinte csak lépésben tudtunk haladni. Így aztán idõhiányban nem tudtunk lemenni a Tordaihasadékba, csak a szemközti dombról tekintettük meg annak bejáratát. Este Kalotaszentkirályon volt utolsó szálláshelyünk. Ideérkezve gyerekkori élményben volt részünk.A falu fõutcáján félre kellett állni az autóbusszal a hazafelé tartó tehéncsorda elõl. Ilyen látványban idehaza bizony már nagyon régen volt részünk. Szállásadóink szilvapálinkával, gazdag vacsorával és mindent kielégítõ kényelmes szállással vártak itt is. Ötödik nap Nagyváradon töltöttünk néhány órát, ahol szabad program keretén belül mindenki megtekinthette a belvárost, és megszabadulhatott maradék román pénzétõl. Szolnok mellett megálltunk vacsorázni. A vacsora jó volt, de több mint két órát kellett rá várni. Az út hosszú és fárasztó volt, fõleg a nagy meleg miatt, de azok, akik részt vettünk rajta, megismerhettük Erdély történelmének néhány híres városát, megtekinthettük Székelyföld gyönyörû tájait, betekinthettünk az ott élõ nép mindenapi életébe, és tapasztalhattuk a székelyek vendégszeretetét. Azt hiszem, mindnyájan szívesen fogunk emlékezni az ott eltöltött néhány napra. Fûri Ferenc

GÚTAI

6

HÍRÖZÖN

Ha a vízimalom mesélni tudna… A társadalmi összejövetelek kellemes színhelye lehet a nyári idõszakban a Kis-Duna régi medrének természeti övezete, melynek dísze az úszó vízimalom. Ez Szlovákia egyetlen ilyen ipartörténeti emléke, melyben a vízimolnárok életét bemutató múzeum van.

összekapcsolt hajókon helyezkedik el. A keréklapátra ferdén rögzített lapátok kb. harminc cm-re merülnek a víz folyásába. A gerendely mindkét végét olyan ötletesen szerelték a hajókra, hogy a kerék akadály nélkül foroghasson. A közvetítõ fogaskereket a tengelyével szilárdan

A hajómalom lapátkereke öt méter széles, hogy lapátjaival minél nagyobb szakaszt fogjon fel a vízfolyásból. A kerék négy-öt méteres tengelye (gerendelye) a különbözõ nagyságú, szilárdan

Nyári rekreációs napközis tábor Az iskola életében fontos helyet foglal el a szabadidõs napközi tevékenység nemcsak az iskola életében, hanem a nyári szünidõ alatt is. A Gútai Corvin Mátyás Alapiskola megvalósította a nyári rekreációs napközis tábort, amely 2007.7. 16-tól 2007.7. 27-ig tartott. A tábor célja, hogy a gyerekek az iskolán kívül is részt vegyenek bizonyos tevékenységekben. A nyári napközi két nevelõnõ felügyeletével, megadott és kidolgozott terv keretén belül valósult meg, figyelembe véve a tanulók személyiségének és adottságainak feltételeit. Emberbarát környezetben teremtettük meg a napi foglalkozásokat. Célunk, hogy megnyerjük a tanulókat az alkotó és önálló munkára, valamint hogy figyelmüket lekössük, hogy jól érezzék magukat. (Folytatás a 4. oldalon)

Házasságot kötöttek

A vízimalom meghajtó kerekének áttétele A Vág hullámain pihenõ kettõs csónakra épült malmot régen gabona õrlésére használták, melynek ötlete a VI. századi Rómából ered. Ennek alapján dolgoztak ki egy tervet, néhány újítással, és a végeredmény nagyszerû lett. A szilárd szerkezetû malom kibírta az áthaladó gyorshajók és jégtörõk hullámveréseit, és nemcsak a malom berendezését bírta el - a molnárral együtt -, hanem a látogatók csoportját is. Egykoron a Vág alsó folyásának és a Dunának a nagyobb városainál a hajómalmok egész telepeket alkottak. Így Dunaradványon, Párkányban, Galgócon. Annak ellenére, hogy évszázadokon át ezek szegélyezték a partokat, kénytelenek voltak meghátrálni a fejlõdés elõtt. A vízimalom csak 1995-ben lett a Szlovák Természet- és Tájvédõ Egyesület Túzok Alapszervezetének a tulajdona Gútán. Mint minden hasonló régi mûszaki berendezésnek, ennek is az a rendeltetése, hogy bemutassa a szerkezet ötletességét.

2007. SZEPTEMBER

rögzítették a malom õrlõberendezéséhez, amelyet foglalatba zárt két malomkõ alkot. A tengely segítségével a felsõ kõ forgómozgásba jön, hatvan-hetven fordulatot téve másodpercenként, hogy a két malomkõ közötti szûk térben a gabona megõrlõdjön. Az õrlemény átkerül a lisztszitába, majd osztályozása után a ládába, majd a zsákokba. Az õrletlen gabona ismét visszakerül a garatba. E malmoknak az volt a leghasznosabb képességük, hogy a vízbõl megszerezték a munkájukhoz szükséges energiát anélkül, hogy ökológiai kárt jelentettek volna a táj szempontjából. A folyó vizét oxigéndúsabbá, tehát a vízi élõvilág számára hasznosíthatóbbá tették. Ezek után elgondolkodnék azon, hogy hová juttatja az embereket, az emberiséget ez a hatalmas ipari fejlõdés, és miért akarjuk mindenáron kiiktatni az életünkbõl a régi módszereket, hagyományokat?! Szántó Zsuzsanna Forrás: Gúta (Hajómalom) – Honismereti Kiskönyvtár 35. szám Gúta (Harminc éve város) – Honismereti Kiskönyvtár 113. szám

Molnár Krisztián és Ábelovská Diana Mgr. Marian Jurašek és RNDr. Kucsera Judit Ing. Peter Bezák és Ing. Katarína Karabinošová Mgr. Samu István és Ing. Kantár Beáta Ing. Bukor Zoltán és Farkas Zsuzsanna Angyal Tibor és Kóšová Eva

Sok boldogságot! Elhalálozások Vadkerti Erika 48, Nagy József 79, Rigó Tamás 28, Benkó László 60, Tarjányi Attila 49, Gõgh Gábor 82, Kiss László 59, Ollé János 72.

Emléküket megõrizzük.

2007. SZEPTEMBER

GÚTAI

HÍRÖZÖN

7

II. GÚTAI NAPOK – II. KOLÁROVSKÉ DNI

Kulturális és mûvelõdési program – Kultúrny a vzdelávací program (Elõzetes – predbežný) Okt. 18. - csütörtök - štvrtok Lekvár Peti kalandjai (Teátrum SZ.T. Komárom) Délelõtt - ovik - alsó-tagozatos magyar iskolások Belépõdíj: 50,-Sk

f

Okt. 19. - péntek - piatok 40 éves a város (ünnepélyes önkormányzati ülés) 40 roèné mesto (slávnostné zasadnutie zastupite¾stva) „Služka paòou“ - operné predstavenie Nitra – operaelõadás (fõszerepben: Szabó Ilona - Gúta) Este - Veèer: 18.30 belépõdíj - vstupné: ingyenes - bezplatné

f

Este - Veèer: 18.00 Belépõdíj - vstupné: 75,-Sk

f

Okt. 22. - hétfõ - pondelok Na pamiatku „Maria Callas“-ra emlékezve (komolyzenei koncert - koncert vážnej hudby) (fõszerepben: Szabó Ilona - Gúta) Este - Veèer: 18.00 óra Belépõdíj - vstupné: ingyenes - bezplatné

f

Okt. 23. - kedd - utorok 2007 - Árpád éve (elõadások + lovasíjász-bemutatók) Délelõtt - ovik- magyar-szlovák iskolások Belépõdíj: ingyenes

Okt. 20. - szombat - sobota Wass Albert: Tavaszi szél (színházi elõadás - div.predst. - Kisbér) (A szereplõk között a gútai Jónás Csabával és Tóth Lászlóval) Este - Veèer: 18.00 Belépõdíj - vstupné: 75,-Sk

TESTAMENTUM - Kis-Duna Menti Rockszínház mûsora Este: 18.00 óra Belépõdíj - vstupné: ingyenes - bezplatné

Okt. 21. - vasárnap - nede¾a MUSICAL-OPERETT EST (A Gyõri Nemzeti Színház mûvészei gútai szereplõvel)

f

f

Nyári rekreációs... (Folytatás az elõzõ oldalról) A tábor programja a a következõ volt: Minden reggel 6:30 - 16:30 - ig voltak foglalkozások. Heti két alkalommal fürödni jártunk a komáromi termálfürdõbe, ahol a gyerekek fejlesztették az úszás-technikájukat, játszottak a vízben,

f

Okt. 24. - szerda -streda A NYUGDÍJASKLUB JUBILEUMA Jubileum Klubu dôchodcov Okt. 25. - csütörtök - štvrtok Žabí princ - rozprávka - (Bratislava) parton és kedvükre napoztak. Két alkalommal rendeztünk grill-partyt, melyen ízletes finomságokkal kápráztattuk el a gyerekeket vidám zeneszó mellett. Ellátogattunk a gútai tájházba, ahol a gyerekek bekapcsolódtak a kézmûves foglalkozásokba: batikoltak, agyagoztak, gyöngyöt fûztek, tûzzománcoztak, csuhéból fontak - tetszés szerint válogathat-

Dopoludnie - MŠ slov.-1-4. roèník ZŠ slov. Vstupné: 20,-Sk Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról – musical Este - Veèer: 18.30 Belépõdíj - vstupné: 50,-Sk

f

Okt. 26. - péntek - piatok Pamiatkový koncert „Elvis Presley“ emlékkoncert (skupina Alma Art Kolárovo-Gúta) Este - Veèer: 18.30 Belépõdíj - vstupné: ingyenes - bezplatné

f

Okt. 27. - szombat - sobota SZÜRETI BÁL – OBERAÈKOVÁ ZÁBAVA (Rotunda VMK - MsKS ) Este - Veèer: 20.00 Belépõdíj - vstupné: 50,-Sk

f

Okt. 18. - vasárnap - nede¾a JÓZSEF és a színes szélesvásznú álomkabát (Az Érsekújvári Rockszínház elõadása Vadkerti Imrével és Tóth Lászlóval) Este - Veèer: 18.00 Belépõdíj - vstupné: 100,-Sk -mtak az alkotómunkákból. Érdekességként megnéztük a vízimalmot és a békavárat, melyet még a helybeli gyerekek is megcsodáltak. Exkurzión is részt vettek, mégpedig a H & O üzemben, ahol az üzem vezetõje végigvezette a gyerekeket az üzemen és bemutatta a parketta gyártási mûveletét. Nagy érdeklõdéssel figyelték a gyerekek. Külön élmény volt számukra, hogy ellátogattunk a túzokfarmra. Megnéztük az ott élõ állatokat, madarakat és ízelítõt kaptak a természetvédelem alapjaiból, hogy mit is kell védenünk. Egy kellemes délelõttöt töltöttek ezen a szép farmon, melyet még érdekes vetélkedõ és játszás is gazdagított. Úgy gondolom ez a két hét felhõtlen szórakozást, pihenést nyújtott a gyerekeknek. Minden nap kellemesen elfáradva tértek haza azzal, hogy „nagyon jó volt ez a nap.“ Fülöp Erika

GÚTAI

8

Ünnepeltünk

HÍRÖZÖN

ja volt, amikoris ünnepélyes keretek között megemlékeztünk iskolánk fennállásának 79. és névfelvételének 4. évfordulójáról. Ünnepélyünkön tiszteletét tette városunk polgármestere Horváth Árpád, alpolgármestere Árgyusi Imre, a Városi Hivatal elöljárói, Bakonyszombathely polgármestere Pintér Lajos, a baráti Benedek Elek Általános Iskola igazgatónõje Bódai Éva Julianna és az iskola nevelõtestülete, számos diákja, valamint a helyi oktatási intézmények igazgatói, s az iskola támogatói. Az iskola fõbejárata elõtt iskolánk igazgatója Kucsera Erazmus mondott ünnepi beszédet, õt követte Horváth Árpád és Pintér Lajos. Ünnepi akadémiánknak iskolánk diákja, Õszi Erika szavalata, Paszmár János, a Mûvészeti A-

2007. május 21-tõl 25-ig a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola ünnepelt. Az iskola megalapításának és névfelvételének évfordulója immáron egy emlékhétté bõvült, mely alkalmával mind a pedagógusok, mind a diákok számára érdekes, értékes elõadásokat, koncerteket, foglalkozásokat, beszélgetéseket, versenyeket szerveztünk. Május 23-a, szerda a tiszteletadás nap-

2007. SZEPTEMBER

lapiskola igazgatójának éneke, valamint Kandik Réka, a Mûvészeti Alapiskola tanárának furulyaszólója adott méltó keretet. A Rákóczi-emléktábla megkoszorúzása után a jelenlévõk a Városi Mûvelõdési Központban ünnepi mûsort tekinthettek meg, melyben iskolánk és a bakonyszombathelyi baráti iskola diákjai nyújtottak feledhetetlen élményt. A nap a Túzok rezervátumban fejezõdött be, ahol, reményeik szerint, még jobban elmélyült a barátság a két iskola pedagógusai és diákjai között.

Módszertani nap a II. Rákóczi Ferenc Alapiskolában Az iskola fennállásának 79. évfordulója alkalmából rendezett emlékhéten 2007. május 25-én módszertani napot tartottunk iskolánkban. Tantestületünk tagjainak ilyenkor van lehetõsége megismerkedni az új módszerekkel, tapasztalatot cserélni a környékrõl és a testvériskolából érkezett kollégákkal.

mutatta be és azok alkalmazását a magyar nyelv és irodalom órákon.

Az igazgató úr megnyitója után az ORAVA programmal ismertetett meg bennünket Gyurán Ágnes és Sebõk Csilla - a Bátkai Alapiskola két pedagógusa. Õk már hosszabb ideje alkalmazzák ezt a progresszív gyermekközpontú módszert. Olyan elemeket visznek a tanítási-tanulási folyamatba, melytõl az a gyermekek számára élményszerûvé, stressz-mentessé válik.

Végül a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által meghirdetett digitális tananyag-megújítás keretében szerzett tapasztalataimat osztottam meg a résztvevõkkel.

Nagyon érdekesnek tartottuk az ötletbörze és a jelrendszer bemutatását. A módszereket csoportmunka formájában ki is próbáltuk. A gondolattérképet legtöbbünk eddig is ismerte és alkalmazta, még ha kicsit más formában is. Személy szerint a legérdekesebbnek az öt soros versike módszerét találtam, melynek segítségével a tananyag rögzítésének folyamatát lehet érdekesebbé tenni.

Gálné Farkas Irén a tanulást elõsegítõ hasznos weboldalakat ismertette. Prezentációja magába foglalta a természet- és társadalomtudományok mindegyikét.

A Class Server programmal dolgoztam, mely segíti a diák önálló munkáját. A program lehetõséget ad arra, hogy a diákok önálló tanulására helyezhessük a hangsúlyt. A témák feldolgozása olyan, hogy a diákok akár az órán - egy megfelelõen felszerelt szaktanteremben vagy otthon is heurisztikus módszerrel ismerkedhetnek meg vele. A tanár csupán elõsegítõje és koordinálója a folyamatnak. A diákok megismerkednek az új témákkal, majd a kulcsszavakat visszaigazolásképpen az ellenõrzõ feladatokkal átismételhetik. Az ismeretek rögzülése ellenõrizhetõ.

Az ebédszünet után a bakonyszombathelyi testvériskolánkból érkezett két kolléganõ, adott elõ.

A módszertani nap nagyon sikeres és tanulságos volt, reméljük a jövõben gyakrabban lesz lehetõségünk megszervezésére.

Béber Anna az információs és a kooperatív technikákat

PaedDr. Bagita Judit

2007. SZEPTEMBER

GÚTAI

HÍRÖZÖN

9

Hagyományõrzõ nap A II. Rákóczi Ferenc Alapiskola fennállásának 79. évfordulója alkalmából tartott ünnepi hét csütörtökén, május 24-én hagyományõrzõ napot rendeztünk. A mai felgyorsult világunkban sajnos egyre kevesebb idõ és hely jut a hagyományok, népszokások, népi játékok, népdalok õrzésére és felelevenítésére. Célunk, hogy gyermekeink, diákjaink képet kapjanak elõdeink, nagyszüleink, dédszüleink életformájáról és az õket körülvevõ használati tárgyakról, s hogy felkeltsük a gyerekek érdeklõdését a hagyományok iránt. A gyerekekkel közösen régiséggyûjtést szerveztünk. A pincék és padlások eldugott rejtekeibõl sok régi könyv, írógép, konyhaeszköz, ét-

készlet, dísztárgy, terítõ, fajáték, gazdasági eszköz került elõ. Az összegyûjtött kincsekbõl a tornaterem elõtermében kiállítást készítettünk, hogy tanulóink és a hozzánk betérõ vendég képzeletben õseink világában érezhesse magát. Ötleteinkkel és kéréseinkkel felkerestük a környéken foglalatoskodó mesterembereket, akik nagy örömünkre szívesen vállalták a felkérést: Navrátil Gábor bácsi - kosárfonás, Forró Teri néni gyékényezés, Farkas Ági - szövés, Farkas Zsuzsa - fakanálbábu-készítés, Gerendás Arnold - korongozás, Tóth Rudi - fafaragás, Androvics Anita és a gimnázium diákjai - nemezelés, Preiner Tibor - portrékészítés, Marosi Zsuzsa kincsesdoboz-készítés, a Schola Privata

mesterei és diákjai - ólomüvegezés, szalvétatechnika, Marosi Krisztina gyöngyfûzés, Marczibál Tünde - csuhévirág-készítés technikájával ismertették meg a gyerekeket. Délelõtt az iskolaudvaron a foglalkozásokkal párhuzamosan Korpás Éva népdalénekes és néptáncos vezetésével táncház zajlott, melybe bekapcsolódtak a helyi óvodások és kisikolások. A legkisebbek között nagy sikert aratott a kukoricamorzsolás. A morzsolást Forró Beáta tanító néni vezetésével elõször morzsolószéken elkezdték, majd kis kezecskéikkel folytatták. Kipróbálták a kukoricadarálót és a szecskavágót is. Közben elbeszélgettek a kukorica termesztésérõl és hasznosságáról. Nem maradtak el a régi népi játékszerek sem. Nagyon sokan kipróbálták a gólyalábat, célbadobást vesszõkarikával, a kerékhajtást, de az ördöglakattal és a zúgatytyúval is jól elszórakoztak. A felsõ tagozatos tanulók „métában“ mérték össze erejüket. Délután ellátogattak hozzánk a szomszédos magyar és szlovák iskola napközisei, akik szintén részt vehettek a foglalkozásokon. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik hozzájárultak a nap sikeres megvalósításához. Szabó Katalin, Marczibál Tünde az iskola pedagógusai

2

KOLÁROVSKÝ

Krátka úvaha... (Pokraèovanie zo strany 1.) Na margo toho: Návrh deklarácie o slovensko-maïarskom zmierení, ktorú predložil predseda SMK Pál Csáky, bol na slovenskej strane politickou reprezentáciou rázne odmietnutý, hoci - pod¾a názoru Petra Schutza (SME, 10. 9.) „ak zabudneme na politickú taktiku, je tento návrh, nezávisle od obsahu, na ktorom SMK netrvá a múdro ho prenecháva na tvorivos parlamentov, prvým pozitívnym èinom na slovensko-maïarskom fronte od Hrušovského slávnej reèi 1. januára 2003.“ Ïalej: Maïarská ministerka zahranièných vecí Kinga Gönczová nevidí niè neprijate¾né v texte spomínanej deklarácie a navyše hovorí, že „ani si nemyslím, že by táto vec bola o texte. Je to o tom, èi sa dokážeme pozrie každý do seba.“ Publicista Marián Leško ( 11. 9.) zas kladie otázku, èi slovenský parlament neurobí krok práve opaèným smerom. A kladie ju pod¾a môjho názoru oprávnene, „veï predstava, že by Národná rada mohla schváli vyhlásenie, ktorým by prijala cudzie a vyjadrila aj vlastné po¾utovanie nad udalosami z minulosti, neprežila ani víkend.” Vznikol návrh slovenského uznesenia, ktoré sleduje opaèný cie¾: „...má potvrdi, že Benešove dekréty a povojnové normy SNR sú súèasou právneho poriadku Slovenska, inými slovami, SNS chce slovenský parlament vmanévrova do toho, aby sa prihlásil k dekrétom a normám, obsahujúcim princíp kolektívnej viny." Ibaže Kálmán Petõcz (pracuje vo Fórum inštitúte pre výskum menšín) vo svojom èlánku pod¾a mòa ve¾mi správne upozoròuje, že „nijaká nespravodlivos, ktorej sa niekto dopustil, nemôže ospravedlni nespravodlivosti druhých, a najmä zloèiny fašizmu nemôžu by za žiadnych okolností mierou a ospravedlnením pre postupy demokracií. Jednoducho, súèasné diskriminaèné opatrenia sa nemôžu zdôvodòova èinmi nedemokratických režimov vo vojnových èasoch. Ak to niekto ani 18 rokov po páde komunizmu nechce uzna, asi ešte stále nedospel k pochopeniu skutoèného obsahu pojmov demokracia, právo a morálka." K tomu na záver ešte citát z rozhovoru s profesorom filozofie a sociológie práva Jiøím Pøibá-

HLÁSNIK

òom (Cardiff University , Ve¾ká Británia) pod názvom „Európa je spor o Európu“ v denníku PRAVDA (14.9.): „Pokia¾ na Slovensku vládne populista Robert Fico a s ním extrémne nacionalistické strany (Slotova SNS), ide o návrat etnonacionalizmu v jeho najhoršej podobe, akú poznáme zo zaèiatku 20. storoèia.“ Je bolestivé èíta podobné riadky, ale ešte bolestivejšie by bolo, keby politici zotrvali v takýchto radikálnych postojoch. Jednoduchý èlovek totiž cíti, že to nevedie dobrým smerom a logicky uvažujúci poctivý èlovek aj vidí a uzná, keï sa niekomu krivdí, bárs je aj z opaèného tábora. ¼udia chcú ži v pokoji a ma priaznivý priestor pre svoju realizáciu. Tu u nás v Kolárove sa o to usilujú, myslím si obe strany. Najlepšie by bolo, keby každý plne pochopil håbku nasledovného sloganu: "Tvoja sloboda siaha presne potia¾, kde sa zaèína sloboda toho druhého." A v rámci slobody slova a slobodného prístupu k informáciám by sa každý vo všeobecnosti mal snaži asertívne - teda logickou argumentáciou - presadzova svoju osobnos a nie ohováraním za chrbtom, kamuflovaním, podsúvaním poloprávd, èi servilnosou k tým, èo sú práve pri moci. S týmto treba pod¾a môjho názoru zápasi a vedie sa zasta, keï treba, aj jeden druhého.

September 2007

Hurá, hurá – huráèik! Hurá, hurá - huráèik! Chodí do školy už prváèik. September otvoril bránu i triedu, berieme do rúk zas knihu i kriedu. Milé deti! ZŠ J.A. Komenského na Rábskej 14 v Kolárove Vám opä otvára svoju náruè. Brána školy je otvorená dokorán a novuèièké triedne knihy èakajú, aby sa ich stránky napåòali poznámkami o tom, èo všetko Vás Vaše pani uèite¾ky nauèili, èo všetko vám do nasledujúcich desiatich mesiacov nachystali. Slnieèko krásne hreje, no lastovièky sa zberajú k odletu. To je neklamné znamenie, že školská taška bude opä denne potrebná. Dovo¾te preto, milé deti, aby sme vám do nového školského roka 2007/08 zaželali dobré zdravie, pevnú vô¾u do uèenia a ve¾a úspechov pri zdolávaní všetkých nástrah vášho nového rozvrhu hodín. Vám i Vašim rodièom želáme, aby Vás úsmev neobchádzal, aby Vás vedomosti napåòali a aby sa Vám až do 27. júna 2008 denne darilo. Pedagogický zbor a ostatní zamestnanci ZŠ

Stopy

Letný tábor (Pokraèovanie zo strany 1.) Chata Alžbetín, pred ktorou žblnkotal potôèik, bola obklopená krásnymi horami, ktoré sme celý týždeò spoznávali. Pani uèite¾ky nám zorganizovali rôzne súaže, turnaje, vychádzky a iné relaxaèné aktivity. Èerstvý vzduch, príroda a zábava boli zárukou spokojnosti, na ktorej neïaleké kúpalisko len pridávalo. Tiež sme sa mohli previez konským záprahom a tak spozna širšie okolie Slatín. Ani sme sa nenazdali a už sme sedeli v autobuse na ceste spä do Kolárova. No najprv sme sa zastavili v Slovenskom sklárskom múzeu v Lednickom Rovnom, kde sme obdivovali krásu rôznych predmetov stelesnenú v skle. A o chví¾u nás už pred školou èakali rodièia... Nikoleta

Prisnilo sa mi o tebe po mnohých rokoch v slzotokoch, po to¾kých rokoch, ako je piesku v Palmýre, po ktorom som kráèal bez radosti, bez ¾útosti. Prisnilo sa mi o tebe. Dokonca som a miloval, dokonca si ma milovala, èo sa nám nikdy nestalo. Uprostred strmých skál dávala si mi všetko, èo si mala: pá¾avu oázneho piesku i oslnivos gu¾ového blesku. Keï som sa potom prebral zo spánku, zmrazilo ma ako v altánku a po sne ostali len kroky po pýre, len stopy v púšti ako v Palmýre... Vladimír Reisel, zaslúžilý umelec nar. 19.1.1919 zomrel 1.9.2007

Kolárovský hlásnik - bezplatný miestny mesaèník. Zodpovedný vydavate¾: Mestské zastupite¾stvo Kolárovo. Šéfredaktor: MAYER János. Redakèná rada: SZÁNTÓ Zsuzsanna, FINTA Zoltán, Žofia NAGYOVÁ, KÜRTI Endre, Katarína SZABÓOVÁ, FÛRI Ferenc. Grafická úprava: SALÁTH Richárd. Korektúra: BARCZI Ladislav. Tlaè: SILVESTER s.r.o. Registraèné èíslo: OږOVVSaZ/2003-4. Adresa redakcie: 946 03 Kolárovo, MsÚ, Kostolné nám. 1., Tel. è.: 035/77 71 753, 77 75 820, fax.: 035/77 75 832. E-mail: [email protected]

September 2007

KOLÁROVSKÝ

HLÁSNIK

Deò otvorených dverí v parlamente (15. výroèie prijatia Ústavy SR)

Hovorí sa, že na poèiatku všetkého bolo slovo. Tak tomu bolo i 1. septembra 1992, pri vzniku Slovenskej republiky. Slovenský parlament prijal vtedy prvú demokratickú ústavu. Vyriekol tak rozhodnutie na ceste k vytvoreniu nezávislého a slobodného Slovenska. Od 1. 1. 1993 tak uznávame hodnoty demokracie a parlamentarizmu. Slováci vzali svoj osud do vlastných rúk, aby o nieko¾ko rokov neskôr našli svoje pevné

miesto v rodine európskych národov. 1. september patril teda sviatoènej nálade a obèanom. Predseda parlamentu po nieko¾koroènej prestávke obnovil Deò otvorených dverí. My, ktorí sme boli prítomní /èlenovia Spolku priate¾ov slovenskej kultúry a uèite¾ky ZŠ J.A. Komenského/, sme mali možnos prejs si budovu Národnej rady SR na Námestí A. Dubèeka, historickú budovu NR SR na Župnom námestí, ako aj reprezen-

3 taèné priestory Bratislavského hradu ako sú Prijímací salón, Sieò federácie a Rytiersku sálu - Sieò Ústavy. Neodmyslite¾nou súèasou dòa boli, samozrejme, kultúrne vystúpenia, autogramiáda predstavite¾ov NR SR, odhalenie pamätnej tabule na budove NR na Župnom námestí ako i predajné trhy formou jarmoku. Deò strávený záujmom o veci verejné v spoloènosti príjemných ¾udí. Vïaka patrí jeho organizátorom.

-infomis-

Plán športových podujatí v rámci II. roèníka Kolárovských dní II. Gútai Napok sport- és szabadidõprogramja – beh so psami – súaž pre žiakov – I. roèník Futás kutyával együtt – verseny a gyermekek számára – I. évfolyam – volejbalový turnaj – I. roèník Röplabdatorna – I.évfolyam – hádzaná – Majstrovské zápasy Kézilabda – bajnoki mérkõzések – aerobic-show - II. roèník - II. évfolyam – sálová cyklistika – Majstrovstvá Slovenska Teremkerékpár - Szlovák Bajnokság

BEH SO PSAMI FUTÁS A KUTYÁVAL EGYÜTT

Súaž pre žiakov I. roèník - verseny gyermekeknek - I. évfolyam Termín podujatia: 24. október 2007 (streda) so zaèiatkom 14.00 hod. Idõpont: 2007.október 24.(szerda) 14.00 óra Miesto konania: atletické ihrisko, ved¾a športovej haly. Helyszín: a sportcsarnok melletti futópálya Registrácia: dòa 24.10.2007 o 14:00 hod. ved¾a športovej haly v Kolárove Regisztráció: 2007.október 24-én a sportcsarnok mellett 14.00 órakor

VOLEJBALOVÝ TURNAJ I. ROÈNÍK – RÖPLABDATORNA I. ÉVFOLYAM

zmiešaných družstiev mesta Kolárova Gútai vegyes csapatoknak

Termín podujatia: 20.október 2007 (sobota) so zaèiatkom o 8.00 hod. Idõpont: 2007.október 20. (szombat) 8.00 óra Miesto konania: Športová hala Kolárovo Helyszín: Gútai Városi Sportcsarnok Registrácia: dòa 20.10.2007 od 8.00 hod. v Športovej hale v Kolárove Regisztráció: 2007. október 20-án a sportcsarnokban 8.00 órakor Prihlášky odovzda v papiernictve VIKTORIA u p.Kerïovej, do 15. sept. 2007 Jelentkezés: a VIKTÓRIA papírüzletben 2007. szeptember 15-ig. Zloženie mužstiev: 6 èlenné minimálne s 2 ženami na ihrisku + náhradníci Csapatok összetétele: 6 tagú csapat legalább 2 hölgytaggal + cserejátékosok

HÁDZANÁ MAJSTROVSKÉ ZÁPASY KÉZILABDA BAJNOKI MÉRKÕZÉSEK

Termín podujatia: 21. a 28. október 2007 Idõpont: 2007. október 21. és 28. Miesto konania: Športová hala Kolárovo Helyszín: Gútai Városi Sportcsarnok

AEROBIC-SHOW

Termín podujatia: 28. október 2007 (nede¾a ) so zaèiatkom 13.30 hod. Idõpont: 2007. október 28. (vasárnap) 13.30 órai kezdettel Miesto konania: Športová hala Kolárovo Helyszín: Gútai Városi Sportcsarnok Organizátor: Mesto Kolárovo a Komisia športu a výchovy mládeže MsZ Kolárovo Szervezõ: az önkormányzat mellett mûködõ sportés ifjúságnevelési bizottság Koordinátor: Markovics János

MAJSTROVSTVÁ SLOVENSKA V SÁLOVEJ CYKLISTIKE

TEREMKERÉKPÁR SZLOVÁK BAJNOKSÁG

Termín podujatia: 26.a 27.10.2007 (piatok-sobota) Idõpont: 2007. október 26. és 27. (péntek - szombat) Miesto konania: Športová hala v Kolárove so zaèiatkom o 9.00 hod. Helyszín: Gútai Városi Sportcsarnok, 9.00 órai kezdettel

-mx-

KOLÁROVSKÝ obèiansky mesaèník

HLÁSNIK September 2007

V. roèník, 9. èíslo

OBSAH ÈÍSLA:

Plán športových podujatí v rámci II. roèníka Kolárovských dní v Deò otvorených dverí v parlamente v Hurá, hurá – huráèik! v Letný tábor

Krátka úvaha o spoloèenskom dianí okolo nás Myšlienky, ktoré ma v ostatných dòoch vytrvalo prenasledujú, vychádzajú z hodnotenia dojmov, získaných za posledných desa dní. Týkajú sa mojej osobnej úèasti na spomienkovej slávnosti v Maïarsku, ale aj môjho stotožnenia sa s kritickými mediálnymi názormi na niektoré reakcie a vyjadrenia našich slovenských politikov. Ide urèite o subjektívny poh¾ad, ale predsa... MGR. ŽOFIA NAGYOVÁ Spomienková slávnos k 60. výroèiu slávnosti aj nᚠspevokol ÚSMEV. presídlenia a deportácie obyvate¾ov Myslím, že sa nám vystúpenie podarilo, mesta Kolárova, ktorej program bol avi- navyše priestor medzi vysokými a širozovaný už v predchádzajúcom èísle náš- èiznými múrmi pevnosti, v ktorom stálo ho èasopisu, prebiehala poèas troch dní. výborne ozvuèené javisko, nám svojou Slávnostného zasadnutia MsZ v rotunde akustikou výdatne pomáhal. Úspech MsKS, ktoré sa za úèasti pozvaných mali všetci úèinkujúci, najmä však hostí (Mezõberény, Medgyesegyháza, program Malodunajského rockového Pitvaros, Kisbér atï.) konalo 7. sept. divadla pod názvom „Testament“. popoludní, som sa síce nezúèastnila, ale Treba podotknú, že všetky programy na základe záberov z vysielania GUTA a aktivity VI. roèníka zorganizovali a do TV priebeh slávnosti i kladenia vencov Maïarska "previezli" naši ¾udia. Totiž v centrálnom parku bol pokojný a pôso- týmto stretnutiam poskytuje Maïarsko bil ve¾mi dôstojne. Veèerný program vlastne iba priestory a techniku a každý „Szól a nóta“, ktorý pod záštitou mesta rok ich ponúknu k dispozícii vybranej usporiadala základná organizácia CSE- obci z Južného Slovenska. Kolárovo MADOKU bol tiež ve¾mi solídny a vy- dostalo teraz príležitos po prvýkrát. darený. Hostia sa pochvalne vyjadrovali Myslím, že sa jej - na èele s p. primáo kvalitách našich amatérskych spevá- torom Árpádom Horváthom - chopilo kov a zvl᚝ ocenili kvalitnú cimbalovú ve¾mi úspešne. S prípravami však bolo muziku z Dunajskej Stredy. obrovské množstvo práce. Výnimoène Sobota 8. sept. bola zasvätená VI. esteticky pôsobila výstava prác koláceloštátnemu stretnutiu presídlených rovských výtvarníkov-amatérov. Na obyvate¾ov tzv. Hornej zeme, ktoré sa mòa urobili dojem hlavne obrazy pána konalo v kostole reformovanej cirkvi Obonyu a práce študentov Scoly v maïarskom Komárome a v Monoštor- Privata. Slovom, bolo a stále ešte aj je, skej pevnosti. Práve sem pricestovalo sa na èo pozera, veï na zvláštnu žiados troma autobusmi množstvo kolárov- našich predstavite¾ov je výstava prístupských ochotníkov - detí, mládeže i dos- ná verejnosti až do 15. sept. 2007. O prepelých -, ktorí ponúkli obecenstvu svoje zentáciu knihy Bélu Angyala „Gúta hudobné, spevácke, taneèné i drama- 1945-1947“ bol taktiež ve¾ký záujem. tické èísla programu. Kytièkou maïar- Mimochodom, je to už druhé, doplnené ských ¾udových piesní v úprave skla- vydanie tejto knihy. Dovo¾ujem si date¾ov Bélu Bartóka, Zoltána Kodálya odporuèi ju každému k preštudovaniu. a Lajosa Bárdosa pozdravil úèastníkov Èo sa obsahov reèníckych prejavov tý-

ka, pôsobili v každom prípade úprimne, boli akýmsi mementom, želaním, aby sa v budúcnosti podobné, osobnými tragédiami preplnené, nespravodlivé udalosti už nikdy neopakovali. Aby sa hlavne politici oboch štátov dokázali dohodnú a navzájom sa ospravedlni za chyby minulosti. Napriek tomu, že som Slovenka, nemohla som s týmto nesúhlasi. (Pokraèovanie na strane 2.)

Letný tábor Vy ste èo robili poèas letných prázdnin? My, žiaci zo ZŠ J.A. Komenského, ale aj z iných základných škôl, sme strávili jeden týždeò mimo svojho domova v Kolárove. Boli sme totiž na letnej detskej rekreácii v Belušských Slatinách. Od 28. júla do 3. augusta sme spolu prežili týždeò zábavy a dobrodružstiev. V prvý deò na ceste do Belušských Slatín sme navštívili Èièmany. Táto obec je zaujímavá unikátnou starobylou architektúrou, pre ktorú sú typické ma¾ované zrubové drevenice. Ïalej sme mohli obdivova Slovenský drevený betlehem - unikátne dielo majstra Jozefa Pekaru, rodáka z Rajeckých Teplíc. Dielo o rozmeroch 8,5 metra krát 3 metre je jedným z najväèších vyrezávaných betlehemov v Európe. Majster nádherne vyrezal do lipového dreva celé Slovensko, zobrazil symbolizujúci život, kultúru, remeslá a spôsob života slovenského národa. Všetky postavy sa pohybujú, pracujú a zabávajú sa. O nieèo neskôr sme dorazili do Belušských Slatín. (Pokraèovanie na strane 2.)

Všetkym žiakom, uèite¾om a vychovávate¾om prajeme ve¾a zdravia, šastia a úspechov v novom školskom roku. Redakcia Kolárovského hlásnika.