No title

Leonardo da Vinci – Mobilitás 2009.

Patai Zoltán

Szeptember 06. /Vasárnap/ Az indulás a tervek szerint és rendben zajlott. Magyarországon egyszer álltunk meg a határ közelében Szlovákiában egyáltalán nem majd a vendéglátó országban szintén egyszer mikor már csak 50km volt vissza a célig. Az utak minősége bőven hagy maga után kívánnivalót. Magyarország ilyen szempontból sokkal jobban áll legalábbis az alapján, amit láttunk és éreztünk az út során. Magyarországon sok érdekességgel nem találkoztunk mivel hát az ember egy párszor már járt arra ahol az út nagy részét megtettük. A Szlovák határhoz közeledve már változott a helyzet, megjelentek idegen feliratok az utak mellett. A Szlovák táj nagyon hangulatos és élvezetes a maga kis faházaival, amik az üres mező kellős közepén is fel voltak húzva. és nem maradhatnak említés nélkül a hegyek sem. Lengyelországba érve nem igazán láttunk ilyeneket. Az utazás hosszú volt, de azért sikerült ideérni. Természetesen pár film bekerült a lejátszóba menet közben, de a végén már ez sem volt gyógyír a hosszú út okozta mind testi mind lelki megpróbáltatásra. A szállást alighogy megnéztük/ elfoglaltuk már készen is álltak a vendéglátóink a vacsorára. Miután megvacsoráztunk a szállásunkat elfoglaltuk rendesen és Gotival mentünk egy kört a suli udvarában, hogy megnézzük mi is van itt a messzi távolban.


Patai Zoltán

Szeptember 07. /Hétfő/ Elég későn volt reggeli, mert az itteniek jó fejek voltak és kaptunk egy kis engedményt, így csak 9-kor volt reggeli, bár mi a Gotival már 8-kor teáztunk. Ezután került sor az első hivatalos látogatásunkra az iskolában ahol is először megtekintettük a vendéglátóink előadását majd ezután ők tiszteltek minket a figyelmükkel és előadtuk azt a pár bemutatót, amire már nyáron is gőzerővel készültünk az ESZI-ben, hogy minden flottul menjen itt kint. Ezután visszatértünk a szállásunkra megebédeltünk majd körbevezettek minket az iskolában, bár nem sok mindent tudtak megmutatni, mert minden terem zárva volt a kulcsaik, meg amiket hoztak nem azokba a zárakba

illettek. Eközben a kísérőink sem tétlenkedtek, mert sok adminisztrációs munka és egyeztetni való várta őket. Mi ebből csak annyit érzékeltünk, hogy megkaptuk a tömegközlekedésre való bérleteinket. Amit láttunk az természetesen szép és jó volt. A napi program zárása (ekkor még ezt hittük) a helyi röplabda csapattal vívott barátságos mérkőzés volt, amit ők nem tekintettek barátságosnak. Úgy látszik ők, nem tudják mi az, hogy fair play. Ezután jött a

valódi zárprogram az elvégzendő munka kiadása átbeszélése, ami az estében egész jól elhúzódott. Itt hangzottak el különböző tanácsok a különböző feladatokkal megbízott csapatoknak és ismertették a másnapi programot. Ekkor valóban véget ért a szakmai tevékenység és következett a város megismerése, még ha csak egy gyors körbesétálás erejéig is.


Patai Zoltán

Szeptember 08./Kedd/ Az eddigi ittlét utolsó engedményes reggelie a napi program kezdetét illetően. Délelőtt megtekintettük a Kísérletek kertjét. Sok minden érdekes és csodák palotájához s már tanult dolgot tapasztaltunk és láttunk élőben és éreztük saját testünkön. Elég sok mindenben próbáltam részt venni, főképp a kert elején, mert hát az a bizonyos kezdeti lelkesedés kezdett alábbhagyni. Ennek a

csodák palotájához hasonló helynek a végigjárása a délutánba nyúlott. Itt mindenféle mechanikai optikai hidrodinamikai jelenséggel találkoztunk és mind mondottam mindent meg is tapasztaltunk. Ez a hely mind tanulás mind kikapcsolódásra alkalmas, mert a tudást az érdeklődést fenntartva próbálja meg átadni olykor - olykor vicces formában. A délutáni program ismételten sportos jelleget öltött. A város legmagasabb pontját látogattuk, meg ahol meghallgattuk egy kis angol nyelvű történelmi ismertetőt. A dombra fel sportemberekhez méltóan gyalog jutottunk el lefelé jövet már

kihasználtuk a helyi tömegközlekedés által nyújtott lehetőségeket. A csúcsról csodás panoráma tárult elénk. Két program közt egy kis bevásárlásnak is muszáj volt helyet szorítani. A napi program zárása pedig az elmaradhatatlan beszámoló mind egyénileg mind kollektívan.


Patai Zoltán

Szeptember 09./Szerda/ Az ígérethez képest a reggel normális időben 7 órakor kezdődött. 8 kor már bent ültünk a tanteremben, ami nem igazán hasonlított a mi műhelyünkhöz bár biztos nekik is van valami hasonló műhelyük, csak azt még nem láttuk. Az oktatás megkezdése előtt az elmaradhatatlan balesetvédelmi oktatást kellett figyelemmel követni. Mivel már nem az első évünket töltjük különféle műhelyekben így itt nem hangzott el semmi olyan, ami újdonság lett volna. Mielőtt elkezdtünk volna dolgozni megtekintettünk egy oktatófilmet a DSM-51-es micro kontrollerről. A csapatot ezután három részre osztották. Az egyikük az előzőekben említett micro kontrollert vette a birtokába a másik csapat az RS-232-es sorosportal foglalatoskodott, míg a harmadik csapat GAL 16V8 PLD programozásával volt elfoglalva. A felmerülő akadályokat a csapatok kisebb nagyobb sikerrel vették. A megpróbáltatások időlegesen véget értek ilyen téren, mert elméletileg pénteken folytatása következik az oktatásnak. A program végeztével megmutatták azon termeket, amiket nem tudtunk megnézni a hétfői körbevezetésen. Délutáni program városnézés volt. Wawel-t néztük meg ez egy nagy történelmi múlttal rendelkező városrésze Krakkónak. Egy hosszú utcát átadtak a gyalogosoknak ahol mind műemlékeket mind különböző vendéglátó egységeket és kisebb boltokat kereshetnek fel a turisták és a helyiek egyaránt. A tegnapi és mai kulturális programra is több órás utazás volt jellemző pedig városon belül tömeg közlekedtünk főként villamossal, ami jól meg van tervezve, mert eddig mindenhova el tudtunk jutni késés nélkül. Ebből is érezhető, hogy nem is oly kicsi ez az egymilliós város. Nem véletlen az sem, hogy hajdanán ez volt a főváros és sokan nem értik, hogy most ez miért nincs így. A nap a szokásos megbeszéléssel zárult.


Patai Zoltán

Szeptember 09./Szerda/ Jegyzőkönyv I. 8051 típusú micro kontroller programozása 1) Kimenet kapcsolgatása 0 időállandóval, azaz a kimenet folyamatosan bekapcsolt állapotban van. 2) Kimenet kapcsolgatása „x” bekapcsolt és „y” kikapcsolt idő hosszal 3) Kimenet és zümmer szinkronban történő kapcsolgatás „x” bekapcsolt és „y” kikapcsolt időhosszal 4) Kimenet és zümmer aszinkronban történő kapcsolgatása „x” bekapcsolt és „y” kikapcsolt időhosszal A felsorolt feladatok megvalósításához szükséges lépések helyes bevitelét a mellékelt programozási útmutató alapján tudtuk végrehajtani sikeresen. A 8051-es micro kontroller blokkvázlata

II. RS 232-es soros port vizsgálata Egy bájt-on történő digitális adattovábbítás vizsgálata különböző bitsűrűséggel ill. egy vagy két lezáró bit használatával. /Jel kibocsátása számítógép által jel vizsgálata oszcilloszkóppal/ Példa: „a” jel digitálisan megjelenítve

0 Start

1

0

0 Data

0

0

1 Stop

1


Patai Zoltán

Szeptember 10./Csütörtök/ A ma délelőtti program a városban található hőerőmű megtekintése volt. Ez név szerint az Elektrocieplownia „Kraków” S.A. Az idegen vezetőnk elsőként a távfűtés csővezetékeit mutatta meg és itt is mind a többi állomáson sok minden technikai dolgot közölt velünk angolul. Nagy részét értettük az előadásnak bár helyenként jól jött a tolmácsok jelenléte. Az erőmű minden fő egységét bemutatták nekünk. A vízszűrőket, amik először mechanikai szennyeződéseket távolítanak el a felhasználásra váró vízből majd ezt a szűrt vizet, megszabadítják a benne oldott anyagoktól, hogy elkerüljék a vízkőképződést. Ezt hatalmas ioncserélő berendezés együttes végzi, amit automata irányít különféle nyomás és áramlásmérő műszerek alapján. A megtisztított víz így már bekerülhet az erőműbe. A vízellátás folyamatos és tartalékként 6000m3 ioncserélt víz áll készen 3 hatalmas tartályban, hogy ha valami hirtelen fellépő szivárgás lenne, akkor ne legyen vízhiány. Hőerőmű lévén tüzelőanyagról gondoskodni kell folyamatosan gondoskodni, kell. Ebben az üzemben szenet és biomasszát használnak fűtőanyagnak, amiket szintén nem kis mennyiségben tárolnak az üzem területén. A tüzelőanyag futószalagon őrölt formában jut be a bojlerekbe. Ezek nem talajra rögzítettek, hanem felfüggesztettek mert gondot okozna a hőtágulás ha simán a talajra, lennének rögzítve. A termelt hő a tartályon keresztülvezető csövek segítségével felmelegíti a vizet, ami aztán nagy nyomású gőz formájában folytatja útját a primer körben. Az ily módon előállított gőzt ráengedik a turbinalapátokra, amik arra a tengelyre vannak rögzítve, ami összeköttetésbe áll a generátorral, ami mind tudjuk a mechanikai energiát villamos energiává, alakítja. Amikor mi ezen az üzemlátogatáson részt vettünk a négy generátorból csak az egyik volt üzemben ennek köszönhetően nem is volt olyan fülsiketítő zaj mind pl. a paksi atomerőmű generátorcsarnokában. A hőerőmű működése ezzel azonban még nem koránt sem ért véget.


Patai Zoltán A turbina hajtására használt gőzt egy hőcserélőbe vezetik ahol az a hőt egy másik körben keringő víznek, adja át, amit azután a város fűtésére használnak. Ez a szekunder kör, aminek a csővezetékeit mutatták elsőként mind azt már az előbbiekben említettem. A felhalmozott ioncserélt vizet pedig e rendszer veszteségeinek pótlására használandó. A fűtésre használt gőznek ekkor még mindig marad energiája, amitől a hűtőtornyokban szabadítják, meg, azaz lecsapatják a gőzt. A lecsapódó víz még ezek

után is 35°C-os. A hűtőtorony kürtőjén távozó fehér „rettenet” pedig valójában csak ártatlan vízgőz. A hőerőműben termelt összenergia 460MW 10%-a szükségeltetik az erőmű működtetéséhez. Ez volt az utolsó információ a erőművel kapcsolatban amit bent az üzemterületen tudtunk meg. Ezzel a délelőtti program véget is ért. A délután ismételten a

sport meg persze a beszámolók elkészítésének jegyében telt. Az iskola egy osztályával volt egy kis barátságos labdagurítgatás kint az udvaron. Ezen a meccsen láthat volt a barátságos szándék mindkét fél részéről ellentétben ugye a röplabdával. A meccs végeztével még bementünk a csarnokba ahol egymás közt kezdtünk el focizgatni nagy örömünkre Weisz tanár úr is pályára lépett.


Patai Zoltán

Szeptember 11. /Péntek/ Ez a nap szinte az elejétől a végéig megegyezett a szerdai napunkra. A szokásos időben kelve majd a reggelit elfogyasztva napot az iskolában kezdtük ismételten micro kontrollerekkel, a digitális jelátvitellel és PLD programozással. A tanáraink e napra egy kis ismétlés után újabb feladatokkal készültek számunkra. A munka négy órán keresztül megállás nélkül folyt egy kisebb 10 perces szünetet leszámítva. A munka során felmerülő problémákat ismételten több-kevesebb sikerrel megoldottuk néha segítség is kellett hozzá kérni. Az egyik problémával hosszas hibakeresés után sem tudtunk mit kezdeni. Ekkor szóltunk a tanárunknak, aki ismételten hosszas hibakeresés után azt mondta, hogy lépjünk a következő feladatra, mert ő sem érti, hogy miért nem működik a kontroller úgy ahogy annak működni kéne. Miután végeztünk a feladatokkal megmutatták, hogy lehet ezeket a micro kontrollereket számítógépről vezérelni és egy kereszteződés közlekedési lámpáinak vezérlését is láthattuk, amit szintén a számítógépen írt program vezérelt. A munka végeztével, ebéd, pár perc pihenés és indult a kulturálódás. A krakkói főtéren kezdtünk a híres trombitaszó meghallgatásával majd e bazilikában megnéztük a Mária oltárt. Onnét a zsidónegyed felé vettük az utat ahol sok történet hallottunk az idegenvezetőnktől. Meglátogattunk egy zsinagógát, ami mögött egy temető volt és közben találkoztunk 100%-ig zsidó emberekkel. Ezt követően egy piacra mentünk ahol zsidó tárgyaktól kezdve a horogkeresztes kitűzőig mindenféle ócskaság volt a terítéken. A Kazimirez városrészben még időztünk egy kicsit majd indultunk vissza a szállásra. Útközben bevásároltunk a hétvégére, mert a kollégiumban ugye ilyenkor nincs kiszolgálás. A vacsorát még sikerült elfogyasztani, de másnapi reggelit már a boltból kellett megoldanunk.


Patai Zoltán

Szeptember 11./Péntek/ Jegyzőkönyv Számítógépes vezérlés programja: Kimenet kapcsolgatása „x” bekapcsolt és „y” kikapcsolt idő hosszal ;************************************************ ;LEKCJA 2 - PORTY MIKROKONTROLERA ;PRZYKŁAD 6 - ZMIANA STANU LINII W PORCIE ; - STEROWANIE NAPRZEMIENNE ;************************************************ ;Dioda TEST podłączona do linii 7 w porcie P1 ;Brzęczyk podłączony do linii 5 w porcie P1 LED_ON EQU 01111111B ;maska zerowania linii 7 MASK EQU 10100000B ;maska do zmiany stanu ;linii 5 i 7 w porcie P1 LJMP START ORG 100H START: ANL P1,#LED_ON ;zapal diodę TEST !!! LOOP: XRL P1,#MASK

;Pętla zmiany stanów ;neguj linie portu P1 ;zgodnie z maską MASK ;1 w masce zmienia stan ;odpowiedniego linii P1

MOV A,#10 ;czekaj czas 10*100ms=1s LCALL DELAY_100MS ;podprogram z EPROMu LJMP LOOP

;powtórz


Patai Zoltán

Szeptember 12./Szombat/ A nap most itt a fenti konyhán indult nem pedig a megszokott étkezőhelyünkön. Az előző nap vásárolt kajákat ki hogy akarta úgy fogyasztotta. Miután ezzel végeztünk indultunk a Pieskowa Skala az ország második legnagyobb vára felé. A hely lélegzetállító volt. Hatalmas virágoskert a vár tövénél érdekes építészeti megoldások és bakik a belső udvaron egy kút a vár udvarában és még sokáig sorolhatnám. A kastélyban rengeted tárgy került kiállításra így egy kis időbe telt mire végigjártuk a három emeltnyi szobát. Találkoztunk egy régi 13 ponton záródó vasajtóval is az egyik teremben ez igen érdekes volt. Kovácsoltvasból készült mechanika mozgatta a zárnyelveket. A kiállított tárgyak közt mindenki megtalálhatta a saját maga kedvencét, mivel a porcelánoktól kezdve a vasajtón keresztül a korabeli lőfegyverekig minden ki volt állítva. Az ebédet egy közeli étteremben bonyolítottuk le. Ezek után következett a „kis séta” néven emlegetett túra. Ennek nagyon örültünk mivel nem tudta senki sem, hogy erdőjárás lesz így váltócipő természetesen nem volt kéznél. A magánjellegű problémákat leszámítva maga a túra élvezetes volt a tájról nem is beszélve. Az erdőben patakok mellett dombról le vagy dombra fel nem számított mi rendületlenül haladtunk előre. A túra után még egy közeli cseppkőbarlangot is meglátogattunk, ami szépnek nem nevezhető, ha valaki járt már az abaligeti cseppkőbarlangban. Itt nem lehetett kivenni a jól ismert cseppkőtípusokat se az állót se a függőt se az oszlopot. A túrázásnak ezzel vége is volt. Itthon ismételten vásároltunk másnapra reggelit, ill. a fogyatkozó hűtőt feltöltöttük majd vacsorázni indultunk. Vacsorázni az egyik közeli pizzériában voltunk ahol a kiszolgálás finoman szólva is kritikán aluli volt. Este még alkalmunk nyílt bemenni a városba és hát ezt pár ember kivételével senki sem hagyta ki.


Patai Zoltán

Szeptember 13./Vasárnap/ Ismételten a konyhában kezdtünk mozogni mielőtt bármi is történt volna. A mára tervezett program elég könnyűnek ígérkezett és mind tapasztaltuk még könnyebb lett. A délelőtti programunk nem más volt mint az Auschwitz (Auschwitz I) ill. Birkenau (Auschwitz II) híres hírhedt haláltáborok megtekintése. Magyar idegenvezetéssel járhattuk be a helyet. Az idegenvezető egy hordozhat kis hatótávolságú rádióadón sugározta, amit mond így a csoportban távolabb elhelyezkedő emberek is halhatnak mindent, ami fontos vagy érdekes. Hatalmas élmény volt 100%-ig élőben látni mindent szagolni az ottani levegőt azokon a lépcsőkőn járni ahol anno nem kevesen tették meg utolsó lépéseiket és ennek következtében mélyedés van a lépcsőn a lépcsőfordulón és még sokáig sorolhatnám. Láttuk, hogy milyen technikai megoldásokat alkalmaztak a feladatok elvégzésére. Ez a legérdekesebb az egészben, hogy az embert lenyűgözi a kivitelezés és az egész komplexum, ill. cselekménysorozat precizitása és elborzasztja a tudat, hogy mik is történtek ott azon falak közt. A táborok közt 3 km távolság volt. Mindkét helyen volt gázkamra és krematórium is amikben jártunk is bár csak az auschwitzi táborban tudtuk ezt megtenni mert a birkenaui létesítmények felrobbantásra kerültek. A birkenaui tábort rengeteg pénzből tartják az eredeti állapotában. Sok turista látogat el ezekbe a múzeumokba szerte a világ összes pontjáról. Magyarország e tekintetben a 15. helyen áll ás az Egyesült Királyság a listavezető. A két tábor rengeteg élménnyel gazdagította az ott jelenlévőket. Az ebédet egy auschwitzi étteremben fogyasztottuk el. Ezután jött az amivel nem számoltunk. Elnapoltuk a délutáni programunkat. Igaz, hogy csak plázázásról lett volna szó de úgy döntöttünk, hogy inkább legyen egy szabad fél napunk ahol lehet beszámolót készíteni és elintézni kisebb nagyobb dolgainkat. Ez így is történt városjárás nem volt, hanem dolgoztak az emberek én pedig csúnyán bealudtam amint hazaértünk, de másnap reggel legalább teljesen frissen indultam neki a hétnek.


Patai Zoltán

Szeptember 14./Hétfő/ A reggelit ismételten a szokott helyen és a szokott időben fogyasztottuk. Mint egész hétvégén ma is busszal indultunk a délelőtti programunk helyszínére. A czorsztyni vízi erőműben tettünk látogatást, ami a Szlovák Lengyel határhoz nagyon közel található. Az oda úton egy gyors látogatást tettünk az ország legrégebbi fatemplomában. Itt meg hallgattunk egy rövid angol nyelvű ismertetőt a templomról. A fő program ugye az erőmű volt. Hatalmas víztározó a gát egyik oldalán a másikon pedig a kis tó. Az idegenvezetőnk körbevitt minket a létesítmény teljes területén. Elmondta többek közt, hogy 52m mély a víztározó és, hogy a megnyitását el kellett halasztani, mert annyi csapadék volt, mint évszázadok óta soha így a túlfolyókon ömlött át a rengeteg víz és nem volt biztonságos így elindítani a termelést. Majd az üzem területen láttuk, hogy két generátor van, amiket a hatalmas vízáramlás hajtotta turbinák forgatnak meg. A beömlő víz útjába 44 tonnás szelepek állnak, ha arra szükség van. A generátorok által termelt villamos energiát a gáton kívül található hatalmas mozgatható transzformátorok alakítják úgy, hogy az nagy távolságba is szállítható legyen. Azért van szükség a sínen mozgatható transzformátorokra, mert ha a két üzemben lévő közül valamelyik meghibásodik, akkor gyorsan lehessen annak munkáját elvégezni és így a javításra is marad egy kis idő. Megmutatták a generátorházat, ill. a generátorszobát, ami elég zajos volt, de nem folt fülsiketítő. Ezek után láttuk a vezérlőtermet is és láthattuk, hogy valójában alig pár ember dolgozik csak itt. Az erőmű 30km-es körben lát el villamos energiával mindent. Ennél tisztább energiatermelési módszert még nem láttam személyesen. Igaz, hogy van más, ami hatékonyabb, de kétségtelen, hogy ez a legtisztább energia előállítási forma. Az ebédet ott az erőmű kávézójának teraszán piknikszerűen oldottuk meg. Majd következett egy csónakos természetjárás miközben átléptük a határt is. Ez a túra a rafting őse, mint ahogy ezt megtudtuk. Miután hazatértünk megvacsoráztunk és jöhetett a megbeszélés, ami a hétvégén elmaradt ennek köszönhetően kicsit hosszabbra sikeredett, mint általában de behoztuk a lemaradásunkat.


Patai Zoltán

Szeptember 15./Kedd/ A nap a szokott időben indult. Miután megreggeliztünk átmentünk az iskolába. A héten ez az első nap, amikor az iskolában vagyunk, és mint minden héten ezen is két olyan nap lesz, amikor bent vagyunk. Ma a számítógépes 3D-s grafikus tervezéssel foglalkoztunk. A tanárunkkal angol nyelven tudtunk kapcsolatot teremteni, amire szükség is volt, mert a csoportból még senki sem foglalkozott ilyesféle programokkal. Első feladatunk egy fekete fehér táj megalkotása volt, ami probléma nélkül ment mindenkinek. Ehhez a GIMP2 nevű programot használtuk. Ezután jött az igazi grafikus tervezés. A 3DS MAX7 nevű program már sokkal összetettebb volt, mint az előző ennek köszönhetően ennek kezelése már nem ment zökkenő mentesen. Ez, mint már említettem annak köszönhető, hogy senki sem foglalkozott még ilyen jellegű programokkal. A feladat egyszerű volt a végeredmény viszont annál látványosabb. A munka során több kisebb hibát vétettünk, de minden javításra került. A délelőtti program ezzel véget is ért és jöhetett az ebéd. Délutánra egy közeli sóbánya meglátogatása volt tervezve. Ide vonattal jutottunk el. A bánya 300km-nyi járattal büszkélkedhet. A turistaútvonal ennek mindössze 1%-a. A bánya mára már nem működik úgy mint régen ma már csak a sós vízből jutnak sóhoz. Mi 135m-es mélységben jártunk ebben az UNESCO által nyilvántartott bányában. Láttuk, hogy milyen módszerekkel dolgoztak milyen legendák születtek és hát csodáltuk, hogy tudtak évszázadokkal ezelőtt ilyen monumentális létesítményt létrehozni. Rengeteg idejükbe telt az akkori embereknek, annak ellenére, hogy sok segítséget igénybe vettek volt olyan helyiség, amit már robbantásos technikával alakítottak ki. A kitermelésben pedig lovak segítettek. Velük és egy pár szerkezettel akár 16 tonnás tömböket is tudtak mozgatni A vacsoránkat egy a bányához közeli étteremben fogyasztottuk el majd elég későn értünk haza így a napi megbeszélés elmaradt.


Patai Zoltán

Szeptember 16./Szerda/ Mi mással is kezdhetném, mint a szokásos reggelivel. Délelőtti programnak a városi vízmű meglátogatása volt tervezve, de ez elmaradt. Helyette a városi tv-t néztük meg belülről. Ide egész „későn” indultunk így reggel még volt egy szabad óránk, ami nem igazán jellemző. Ezt ki is használtuk egy kis rendrakásra és memóriafrissítésre meg persze beszámoló készítésre. A tv épülete a hőerőmű szomszédságában található A vezetőnk végigvezetett minket a különféle vezérlőtermeken. A hangosítástól a video vezérlőn át a vágószobába. Hatalmas keverőpultok állnak az élő közvetítésekkel járó feladatok elvégzésére. Az esti adásra 12 órát gyakorolnak napközben mind a szereplők mind a zenekar és persze az összes technikus. Ezek után lementünk a stúdióba ahol az esti előadás próbáinak egy részét megnéztük. Láttuk, hogy a kamerásoktól kezdve a fénytechnikát irányítókig mindenki dolgozik. A háttérben megbújt lent egy hatalmas keverőpult, ami mint tudjuk elengedhetetlen az élő előadások során, mert minden kis apróságot ki kell igazítani a hangban és nem várt eseményeket, mint pl valamelyik mikrofon gerjedése azonnal orvosolni kell. Ez a tv is hatalmas technikai háttérrel rendelkezik, akkor bele sem merek gondolni mi található egy nagyságrendekkel nagyobb csatornánál.. A modern berendezések mellett a régebben használt technika is be van állítva, hogy ha valami történne a modern technikával, akkor ne álljon meg a munka. Volt olyan berendezés is ami ugyan még működött de már csak mutatóban van a tvnél. Az ebédig fennmaradt időt a tv székház közelében lévő bevásárló központnál töltöttük el. Az ebéd után ismételten kis szabadidőnk keletkezett mielőtt kezdődött volna a délutáni program. Ami csupán csak a helyi fürdőben tett két órás látogatást foglalta magában. Majdnem mindenki részt vett ezen a programon természetesen akadt néhány kivétel. Mikor visszaértünk vacsoráztunk és már kezdtük is a megbeszélést.


Patai Zoltán

Szeptember 17./Csütörtök/ Ma arra ébredtünk, hogy esik az eső. Mindenki mérhetetlenül boldog volt, hogy ilyen időben kell várost nézni. A reggelinél elhangzott, hogy nem 100%, hogy meg lesz tartva a délelőtti program a rossz időjárásra való tekintettel. Egy órán belül hivatalossá vált, hogy a program elmarad. Az idő közben javult, így sokan kimentünk a városba egy kis szuvenír vásárlás céljából. Ebéd ma későn volt, így volt időnk bőven. A délutáni programban nem volt változás. Bementünk az iskolába számítógépes hálózatépítés címszóval fémjelzett tanórára. Nem tudta senki, hogy mi is fog itt történni. A terembe lépve láttuk, hogy ki van készítve rengeteg eszköz és kellék. Ekkor megörültünk, hogy egy kicsit gyakorlatiasabb formát ölt az iskolában töltött idő. Félig meddig igazunk is lett. Ismételten több csoportban dolgoztunk. Én a hálózatépítéssel foglalkozó csoportban voltam. A tanárok nem igazán voltak a helyzet magaslatán, így egy kis idő elment feleslegesen. Ez idő alatt volt módunk megnézni, hogy mivel is fogunk foglalkozni. Két DGT 5401-es modem és a Hyper Terminal nevű program a számítógépen. A feladat az volt, hogy a két modem közt létesítsünk kapcsolatot. Ehhez szükség volt egy vezetékre, amit nekünk kellett elkészíteni, majd tesztelni. Az első vezetéket el is készítettük, kérdeztük a tanártól, hogy jó lesz-e, nem adott rá választ. Teszteltük a vezetéket és nem volt jó. Elkészítettük másodszor is és ugyanaz volt, mint az első vezeték esetében, hogy nem lett jó és a tanár se mondott semmit. Harmadszori próbánál derült ki, hogy amit mi csináltunk (keresztkötés) az jó volt, de ebben az esetben egy másik kötésfajtát (egyenes kötés) kellett volna alkalmazni. A problémán túllépve a két modem közti kapcsolat létrejött, ám a problémáknak ekkor még nem volt vége. Jött volna a számítógépről való jelküldés. Ezt a műveletet a tanárunk próbálta, de nem sikerült neki. Ezután próbálkoztunk vele mi is de nem jártunk sikerrel. Ezután hoztak egy másik számítógépet, amivel még mindig nem oldódott meg a probléma. Mint kiderült, a hiba a rendszerben mindig a leggyengébb ponton jelentkezik. Ez esetben ez a pont a házilag összegányolt csatlakozó volt, amiből ki volt szakadva egy szál. A számítógép ezért nem tudott jelet küldeni a modemnek. A hibák kiküszöbölésére fordított rengeteg idő miatt le is járt az a pár óra, amit az iskolában töltöttünk. A vendéglátóink felkészületlensége egy váratlan problémának volt köszönhető, így nem tudták azt nyújtani, amit szerettek volna, de azért így is tudtunk tanulni és persze kicsit belekóstoltunk ebbe a témaköbe is.


Patai Zoltán

Szeptember 18./Péntek/ A reggel a hétvégére való rövid kis pakolással kezdődött. Ezt kapkodás és idegeskedés követte, mert változott a tervezett időbeosztás és senki sem volt erre felkészülve. A „jó” napkezdés után végül is beértünk a belvárosba, ahol a PKP (Polish State Railways) nevű vállalatnál tettünk egy látogatást. Itt végigvezettek minket több termen és mindegyikben tartottak egy kis előadást. Az első állomáson időztünk talán a legtöbbet. Itt mutatták be a cég kialakulását az egész országot lefedő elhelyezkedésüket, mert sok városban van telephelyük és áttekintést kaptunk az elmúlt 20, 30 év informatikai fejlődéséről. A PKP fő megrendelője a vasút. Ez a belvárosi épület ad otthont az informatikai és telekommunikációs rendszernek. Az ország más városaiban található cégek mind más profillal rendelkeznek. Ott tartózkodásunk alatt láthattuk élőben ezen informatikai és telekommunikációs központot. A szerverszobának folyamatosan üzemelnie kell. Erről az elektromos hálózat speciális felépítése gondoskodik. Két be táppal rendelkezik a terem, ha valamiért előreláthatóan szünetelne az egyik vonal energiaellátása, akkor a másik vonalra kapcsolnak át. Emellett tartalékgenerátorok állnak készen olyan esetekre, amiket nem látnak előre. Ezek után jártunk a telefonos agyban. Láttuk, hogy mindenfelé optikai szálak futnak. Az elektromos berendezések hűtését mindkét teremben 100%-osan oldják meg. Ezen épületben tett látogatásunk ezzel itt véget is ért. Következett egy látogatás a PKP ENERGETYKA nevű telephelyen. Itt csak a vezérlőteremben jártunk, ahol minden olyan információt megosztottak velünk, amit megoszthatnak. Megtudtuk többek között, hogy a környék 150km-es körében ezen irányítóterem felel a vasút és egyéb fontosabb épületek villamos energiával való ellátásáért. Két ember dolgozik a vezérlőben, akik egész nap figyelik a visszajelzőket, módosítanak bizonyos paramétereket ha szükséges és természetesen minden egyes kis „apróságot” dokumentálnak. Itt minden nemű adatfeldolgozás és változásokra való reagálás Real Time, azaz valós időben történik. A különféle állomások és központok közti adatátvitelt a TCP/IP protokoll használatával történik. Miután a látogatással végeztünk, visszatértünk a kollégiumba ebédelni majd befejeztük a hétvégére való pakolást és busszal elindultunk Zakopané felé. Az út nagyon hosszú volt. Megérkeztünk, elfoglaltuk a szállást és kimentünk vacsorázni, amiből 23 órakor értünk vissza.


Patai Zoltán

Szeptember 19./Szombat/ A reggelt a hotel ebédlőjében kezdtük. A reggelit 8 és 10 óra közt lehet elfogyasztani. A menüt pedig mindenki a saját maga kénye kedve szerint alakíthatja a svédasztalról. Majdnem mindenki még az újdonsült tanárunk is 9 óra után mentek le. Vajda tanár úr többedmagával érkezett még csütörtökön, de Zakopanéba csak ő kísért el bennünket. Reggeli után egy túrára indultunk, ahová majdnem mindenki eljött. A túrát megelőzően volt egy kis vásárlás a helyi boltban. A túrát egy közeli sétáló utcában kezdtük, ami így délelőttre már bőven tele volt emberrel, arról nem is beszélve, hogy hányan voltak a sétálóutcán túli piacon. Itt nézelődtünk, de ekkor még senki sem vett semmit. Úgy gondoltuk, hogy majd másnap intézzük a bevásárlást. A piac végén egy kisebb domb ált. A turisták ide felvonóval juthatnak fel vagy ki-ki az edzettségi, ill. lelki állapotától függően akár gyalog is. Úgy döntöttünk, hogy olyan jegyet váltunk, ami a dombra felvisz, de vissza gyalog kell jönni. Mivel mindenképp gyalog akartam feljutni, és a sor is hosszú volt a felvonónál el is indultam gyalog abban a reményben, hogy a csúcson majd találkozunk. Ez meg is történt, kb. 15 perc volt feljutni. Fent megcsodáltuk a kilátást, egy kicsit lazítottunk, majd elindultunk körbenézni a gerincen. Pár száz méterrel arrébb volt egy sífelvonó, aminél végül is elkezdtünk leereszkedni ki-ki a saját tempójában. Közben láthattuk működés közben a felvonót így megfigyelhettünk néhány részletet. Ezután visszatértünk a szállásra, majd átmentünk a szomszédos fürdőbe, ahová kaptunk egy hétvégére szóló bérletet. Itt kipihentük a napi fáradalmakat és este vacsorázni indultunk. Sehol sem találtunk éttermet, ahová 15-en befértünk volna. Így egy gyorsétterembe tértünk be, mint másnap kiderült ez hiba volt, mert elég sok ember gyomrát megviselte.


Patai Zoltán

Szeptember 20./Vasárnap/ A reggel ismételten az ebédlőben indult, de most korábban, mert a szállást 11 órára el kellett hagyni, és előtte még szerettem volna vásárolni néhány apróságot a piacon. Másod magammal elindultam a piacra ahol a vásárlás meg is történt, majd ezután már egyedül tértem vissza a hotelba, mert akivel elindultam előbb megunta a dolgot. A ruháinkat összepakoltuk. Eközben a kiérkező igazgató és kísérő személyei elindultak vissza Magyarországra. A pakolás végeztével a csomagokat letettük a csomagmegőrzőbe, és a többiekkel együtt ismét látogatást tettem a piacon. Sokan ekkor vásárolták meg az otthoniaknak szánt ajándékokat, amiket előző nap kinéztek. Innét kis idő múlva elindultunk vissza a hotelba a csomagjainkért, mert indulni kellett, hogy a buszt elérjük. Sokan a pályaudvaron ebédeltek egy kifőzdében. A hazafelé tartó út most nem volt olyan hosszú mint az odafelé, de még így sem volt kellemes élmény. A városon belüli távolságot most is, mint oly sokszor villamossal hidaltuk át. Itthon a vacsorát ismét a közeli pizzériában oldottuk meg. Az egész hétvégés program miatt nem voltak napi megbeszélések.


Patai Zoltán

Szeptember 21./Hétfő/ A reggel elég későn indult mivel délelőtti program szabad volt. Egészen a fél kettes ebédig. Reggeli után még beszámolókat írtunk, mielőtt kimentünk volna a városba a maradék szuveníreket is begyűjteni. A városban tett látogatás nem volt hosszú, de annál hasznosabb. Az ebéd elfogyasztása után elkezdtünk testileg, lelkileg rákészülni a délutáni programra, ami nem más volt, mint az iskolában számítógépes programozás. A teremben ahol fogadtak minket már minden számítógép elő volt készítve egy prezentációra. A tanárnő mellett három tanítvány is segítette a munkánkat. A prezentáció segítséget nyújtott a feladat elvégzéséhez. A programozást egy bizonyos C++ Builder 6 nevű programmal végeztük. A létrehozott program matematikai műveletek elvégzésére szolgált. A feladatokról sok mindent nem tudtunk, de amit kellett, sikerült megcsinálnunk. Az egyik program megírásához külön segítséget kaptam az egyik diáktól egy nyomtatvány formájában, ami tartalmazta a beírandó kódokat. Ezt miután begépeltem, a kijelzőn az történt, aminek történnie kellett. Random zöld pontok kezdtek kirajzolódni. Ezen program megírása után négyzet, ill. kör alakzatok rajzolódtak ki a monitorra ott és akkorában, ahol és amekkorára mi azt meghatároztuk. Ezután a program átírásával változtattuk a megrajzolt alakzatok méretét, színét, elhelyezkedését. Ezt követte egy rövid szünet. A szünet után viszont közel sem ment olyan gördülékenyen a munka, mint addig. A kivetítőt nem lehetett látni, folyamatosan fel kellett állni, így nem tudtuk követni az eseményeket. A lemaradást tetézte, hogy a segítők alábbhagytak a segítéssel, majd a tanárnőjük csak egy ember gépén csinálta azt, amit kellett. És a többiek így már egyáltalán nem tudták követni, hogy mi történik. Ez köszönhető a szervezésnek, de így legalább a következő turnusra már mindkét fél felkészültebb lesz. A vacsora elfogyasztása után következett egy maratoni esti megbeszélés, ami nem is húzódott el olyan sokáig, mint az várható volt bár én személy szerint nem voltam ott.


Patai Zoltán

Szeptember 21./Hétfő/ Jegyzőkönyv 2/1 Random rajzolt zöld pixelek programnyelven és a gyakorlatban //--------------------------------------------------------------------------#include #pragma hdrstop #include "Unit2.h" //--------------------------------------------------------------------------#pragma package(smart_init) #pragma resource "*.dfm" TForm1 *Form1; //--------------------------------------------------------------------------__fastcall TForm1::TForm1(TComponent* Owner) : TForm(Owner) //--------------------------------------------------------------------------void __fastcall TForm1::Button1Click(TObject *Sender) { TRect R; int xk, yk; int i; R=Rect(0, 0, ClientWidth, ClientHeight); xk=R.Right; yk=R.Bottom; randomize(); for (i=1; i<=5000; i++) Canvas->Pixels[random(xk)-10] [random(yk)-10]=clGreen; } //---------------------------------------------------------------------------


Patai Zoltán 2/2

Négy alapműveletre képes két számot kezelő számológép létrehozása szoftveresen. Számológép programnyelven és a gyakorlatban //--------------------------------------------------------------------------int a,b,sum, ,subtraction,product,quotient; AnsiString a1,b1; a1 = InputBox("Givning numbers", "Give first number", ""); b1 = InputBox("Givning numbers", "Give second number", ""); a = StrToInt(a1); b = StrToInt(b1); sum = a+b; subtraction = a-b; product = a*b; quotient=a/b; //--------------------------------------------------------------------------ListBox1->Items->Clear(); ListBox1->Items->Add("a =" + a1); ListBox1->Items->Add("b =" + b1); ListBox1->Items->Add(" "); ListBox1->Items->Add(a1 + " + " + b1 + " = " + IntToStr(sum)); ListBox1->Items->Add(a1 + " - " + b1 + " = " + IntToStr(subtraction)); ListBox1->Items->Add(a1 + " * " + b1 + " = " + IntToStr(product)); //--------------------------------------------------------------------------{ if (a==0) ListBox1->Items->Add("b must different 0”) else ListBox1->Items->Add(a1 + " * " + b1 + " = " + IntToStr(quotient)); } //---------------------------------------------------------------------------


Patai Zoltán

Szeptember 22./Kedd/ Az ébredést el lehetett tolni ezen a napon, mert a délelőtt a napi program előkészületeivel ment el. Reggeli előtt a társaság egy része elment a szokásos boltba bevásárolni. Délelőtt 10 óra magasságában indultunk el a legközelebbi buszmegállóba. Ebben a megállóban csak egy járat áll meg de az pont az, amelyik Niepolomice-be tart. Niepolomice Krakkóhoz közel található. Az érkezést követően rögtön egy XIV. századi vadászkastélyban tettünk látogatást. Itt főként XIX. századi festők és szobrászok alkotásai voltak kiállítva többek közt Maurycy Gottlieb vagy Antoni Madeyski. A műalkotásokra nagyon vigyáznak, így nem lehet vakuval fényképezni, ill. kiállító termenként két-két mennyezetre szerelt optikai megfigyelő eszköz segíti a biztonsági emberek munkáját ennek betartatása érdekében. Két-három termenként egy nagy berendezés ügyel a levegő páratartalmára. Ha az előre betáplált paraméterek megváltoznak, a computer azonnal reagál és ellensúlyozza a változást. A kastélylátogatás után egy helyi étteremben ebédeltünk, majd elindultunk túrázni a helyi erdőbe. A tájban rejlő szépségeket lovas kocsiról fedezhettük fel. Innét visszatérve betértünk egy helyi élelmiszerkereskedésbe, hogy a vacsorához szükséges alapanyagokat beszerezzük majd elindultunk a fő programunk helyszínére. A program a „Picnic under stars” fantázianevet kapta. Helyszínül pedig a niepolomicei „Astronomical Observatory” szolgált. Alig hogy lepakoltunk, siettünk ki a város szélén található halomhoz, ahonnét megnézhettük a csillagászati nyár utolsó naplementéjét. Eközben megismertük a légkör rétegződését. Sietni kellett vissza az obszervatóriumba, mert 19:04-kor a nemzetközi űrállomás (International Space Station) másfél percig volt látható az égen szabad szemmel is. Az este folyamán vacsora közben 20 óra magasságában ismételten feltűnt az ISS. Nem sokkal később felmentünk a csillagvizsgáló kupolájába, ahol egy hatalmas teleszkóp „fészkelt” sok apró kiegészítőjével. Itt az esti égboltról hallhattunk előadást, amíg a teleszkópot a megfelelő irányba állították, hogy megnézhessük benne a naprendszer második legfényesebb bolygólyát, a Jupitert. Ezt követően egy hosszas, ám érdekes prezentációt mutattak a naprendszerünk bolygóiról és a csillagokról. A megfigyelést másnap reggel folytattuk hasonló szisztéma szerint.


Patai Zoltán

Szeptember 23./Szerda/ Mint azt említettem, a megfigyelés ugyanúgy épült fel, mint az éjszakai. A Napunkat vizsgáltuk fent a kupolában. A képet kivetítették papírra, ahol láthattuk a két Napfoltot, de ezt a teleszkóppal meg is nézhettük, miután felkerült a lencsék elé egy szűrő, ami által a sugarak nem károsítják a retinát. A kupola mozgatása manuálisan történt, mert nem túl nagy szerkezetről volt szó. A Nap megfigyelése után ismét következett egy prezentáció. Itt a nap összetételéről a működéséről, jelenségeiről, Földre gyakorolt hatásairól, valamint a Nap, Hold és Föld együttállásról, azaz a Napfogyatkozásról esett szó. Megtudtuk, hogy a Napot a hatalmas gravitáció húzza össze és a fúziós folyamatok feszítik szét, így van egyensúlyban. A Napban zajló fúziós folyamatot energiatermelésre sajnos még nem lehet használni, mert nem áll az emberiség rendelkezésére megfelelő technika ahhoz, hogy ilyen folyamatokat kordában tudna tartani. Láttunk videót Napkitörésről és animációt arról, hogy a Földet a mágneses tere védi meg ezen roppant károsító kitörésektől. Erre a sarki fény, mint jelenség a bizonyíték. Továbbá megtudtuk, hogy a globális hőmérsékletváltozások a Nap aktivitásával vannak összefüggésben. Rengeteg tudást szereztünk az obszervatóriumban töltött idő alatt. 11 órakor indultunk vissza Krakkóba. Ebédeltünk és indultunk az iskolába, ahol egyenirányítókkal foglalkoztunk. A munka elég nehezen, de elindult. Miután sikerült telepíteni egy számítógépre a LUCAS – NÜLLE tesztpadhoz tartozó szoftvert, megkaptuk az utasításokat a Rectifilter Circuits nevű tesztpanel vizsgálatához. Ez a tesztpad a mi DEGEM próbapadjainkra hasonlít, felépítésben annyi különbséget vettem észre, hogy a LUCAS – NÜLLE tesztpadhoz lehet kapcsolni mérő egységeket, amiknek az adatait egy számítógépes szoftver dolgozza fel. A feladat egy két utas egyenirányító bekötése és mérése volt. Ebben főként Weisz tanár úr szakmai tudását vettük igénybe és e segítség, ill. a mi tudásunk már elég volt ahhoz, hogy tudjunk haladni a munkával. Miután végeztünk visszatértünk a kollégiumba, megvacsoráztunk és megtartottuk a szokásos megbeszélést.


Patai Zoltán

Szeptember 23./Szerda/ Jegyzőkönyv 2/1 Egy utas egyenirányító elvi felépítése

Egy utas egyenirányító felépítése a LUCAS NÜLLE tesztpadon

Egy utas egyenirányító

A kapcsolás csak a szinusz jel pozitív (felső) részét engedi át a dióda miatt. A kimenő jel frekvenciája megegyezik a bemenő jel frekvenciájával. Esetünkben: fbe=10Hz, fki=10Hz


Patai Zoltán 2/2

Két utas egyenirányító

Négy darab diódával olyan hídkapcsolás hozható létre, amely mindkét fél-periódusban a terhelésen azonos áramirányt biztosít. A hídkapcsolású egyenirányítók egyedi diódákból is kialakíthatók, de gyártanak komplett hidakat is. A kimenő jel frekvenciája a bemenő jel frekvenciájának kétszerese. Esetünkben: fbe=100Hz, fki=200Hz


Patai Zoltán

Szeptember 24./Csütörtök/ A délelőtti program egy állatkerti látogatás lett. Azért lett, mert délelőttre a krakkói tv látogatása volt tervezve, amit már elcseréltünk a vízmű látogatásával, de oda sajnos még most sem tudtunk eljutni, ezért a Mini Zoo-ban tettünk látogatást. A város szélén található létesítményt tömegközlekedéssel kerestük fel. Belépéskor az elefántok hatalmas trombitaszólóval fogadták a magyar delegációt. Az elefántok kerítése nem volt különösebben magas, viszont annál masszívabb és a belső felén húzódott a nem kis feszültég alatt lévő villanypásztor. Az elefántok kifutója mellett nem sok más kifutó kapott villamos kerítést is. Az antilopok viszont csak elektromos rendszerrel voltak kordában tartva. Az ott dolgozók elmondása alapján a legmagasabb feszültség az elefántok villanypásztorában van, mivel ezen állat vastag bőrének átütéséhez magasabb feszültség szükségeltetik, mint egy antilopéhoz. A vezetékben folyó áram természetesen nagyon alacsony, mert nem az állatok megsemmisítése a cél, hanem kulturált körülmények közt történő kordában tartása. Több órás időtöltés után visszaindultunk a kollégiumba az ebéd miatt. A délutáni programunkban nem volt változás és 15 óra 25 perckor indultunk a csarnok felé, hogy lejátsszuk az utolsó barátságos mérkőzésünket a helyi iskola diákjaival. A mérkőzés többékevésbé barátságos keretek közt zajlott. Az eredmény döntetlen lett, majd a büntető párbajban az ottani diákok bizonyultak jobbnak. Az utolsó előtti teljes nap végén sokan nekiálltak az alapos tisztálkodásnak, hogy a másnap délelőtti oklevél átadásra a legjobb formájukat hozzák. A napot pedig az elmaradhatatlan vacsora, ill. megbeszélés zárta.


Patai Zoltán

Szeptember 25./Péntek/ Mint azt tegnap említettem ma az oklevelek átadására került sor. Az átadó abban a teremben volt, ahol első nap fogadtak minket és ki-ki a maga bemutatóját a többiek elé bocsátotta. A teremben ismételten rengeteg diák foglalt helyet. Az ottani tanári gárdából az igazgató és azon pár tanár képviseltette magát, aki a legtöbbet foglalkozott a program szervezésével. Az igazgató mindenkinek személyesen gratulált magyarul. Az átadó után visszatértünk a kollégiumba és elkezdtünk összepakolni, hogy szombat reggel a lehető legkorábban tudjunk haza indulni. A pakolás végeztével ebéd, majd másod magammal bementünk a városközpontba, hogy a vissza nem váltható utolsó zlotyinkat is elköltsük. Ezt hosszas tanakodás után sorsjegyekre költöttük, de mondanom se kell, hogy nem tértünk haza több pénzel mint amennyivel indultunk. Hét órakor vártak minket, és ottlétünk alatt bennünket tanító tanárainkat, segítőinket egy vacsorára. A vendéglátás színvonala nem hagyott maga után semmi kívánni valót. Vacsora alatt próbáltunk egy kis rögtönzött műsorral kedveskedni a vendéglátóinknak, amibe próbáltuk bevonni őket is, és ez a próbálkozás többékevésbé sikerrel járt. A nap ezzel véget is ért.


Patai Zoltán

Szeptember 26./Szombat/ A reggel a tervek szerint indult. Fél nyolcra már készen is álltunk az indulásra. Mindenki még utoljára elbúcsúzott az ottaniaktól és elindultunk. A kilométereket sokkal gyorsabban faltuk, mint odafelé. Az embernek kint nem volt honvágya, ám mégis hihetetlen jó érzés volt ismételten magyar földön járni. A kint töltött idő mindenkiben nyomott hagyott. Testközelből tapasztalhattunk meg egy másik kultúrát, ahhoz alkalmazkodnunk kellett, több idegen nyelvet is gyakorolt az ember a valóságban, és mindemellett megismerkedhetett olyan szakmai eszközökkel, amik a mi iskolánkban nem állnak rendelkezésre, vagy csak egyszerűen még nem voltak használva. Ez a tanulmányi út nemcsak szakmailag fejleszti a tanulót, hanem egy kis egyéniséget is ad neki és felelősségteljesebb gondolkodásra sarkalja, mivel egy teljesen idegen környezetben kell boldogulnia. Egy szó, mint száz egyetlen percre sem bántam meg, hogy jelentkeztem erre a programra, és köszönöm mindenkinek a lehetőséget a kísérő tanároktól kezdve a Lengyel segítőkön át a program anyagi hátterét biztosító szervezetekig.

„Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” „Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát.”

No title

Recommend Documents